Gondozási Központ Idősek Otthona Nagymaros
SZAKMAI PROGRAM
Gondozási Központ Idősek Otthona szakmai programja Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testülete az alapellátások szakmai programját figyelembe véve a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 5/A. §-át - a következők szerint határozza meg: A szakmai program Nagymaros Város Önkormányzat illetékességi területén működő Idősek Otthona ellátásra terjed ki. A szakmai programot értelemszerűen a helyi önkormányzat vonatkozó rendelete alapján kell megvalósítani.
2
TARTALOM
I. II.
általános szabályok a szolgáltatás célja, feladata II.1. a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása II.2. a más intézményekkel történő együttműködés módja
III. az ellátandó célcsoport jellemzői IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége, a gondozási és rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellege, tartalma V. az ellátás igénybevételének módja VI. a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja VII. az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok VIII. az Intézményre vonatkozó szakmai információk IX. a szakmai programhoz csatolandó mellékletek
3
I. Általános szabályok 1. A szakmai program célja A szakmai program célja, hogy meghatározza a vonatkozó jogszabályok, az egyedi sajátosságok alapján az Intézmény szakmai tevékenységét, ennek érdekében megállapítsa: - a szolgáltatás célját, feladatát, különösen - az ellátottak körét - a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, - az ellátás igénybevételének módját, - az ápolási, gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellegét, tartamát, - az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat, - az Intézményre vonatkozó szakmai információkat. 2. A szakmai program hatálya A szakmai program a jóváhagyás napján lép hatályba. A szakmai programot a szakmai program egyes elemeinek megváltozása, módosulása esetén szintén módosítani kell. A szakmai program személyi hatálya kiterjed az ellátottakra, valamint az Intézmény szakmai működtetésében, szolgáltatásai nyújtásában közreműködő személyekre. A szakmai program területi hatálya az Intézményre terjed ki.
3. A szakmai program nyilvánossága A szakmai programot nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal a következőképpen történik: - kifüggesztésre kerül az Intézmény hirdetőtábláján, - elhelyezésre kerül a Polgármesteri Hivatalban A szakmai program módosításakor a nyilvánosságra hozatalról ismételten gondoskodni kell.
II. A szolgáltatás célja, feladata 1. A szolgáltatás célja A szolgáltatás célja, hogy az Intézmény a szociális törvény alapján az Időskorúak Otthona ellátására jogosult személyeknek ellátást biztosítson, az ellátás során tiszteletben tartsa az ellátottak alkotmányos jogait, különösen az élethez, az emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi és lelki egészséghez való jogot.
4
2. A szolgáltatás feladata A szolgáltatás feladata, hogy az Intézmény alapdokumentumában (alapító okiratában) meghatározott Idősek Otthona ellátást biztosítsa az ellátottak részére. Az Intézmény feladata, hogy a szolgáltatást úgy nyújtsa az ellátottak részére, hogy az megfeleljen - az intézményi működést szakmailag is érintő szabályozásoknak, így: - jelen szakmai programnak, - az alapító okiratnak, - a szervezeti és működési szabályzatnak, valamint - a házirendnek; - a jogszabályokban meghatározott szakmai szempontoknak, az ott meghatározott feladatellátási követelményeknek. Az Intézmény az ellátási területén elvégzi 68. § (1) Az idősek otthonában a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. (2) Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. (5) Idősek otthonába az (1) bekezdés szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglet hiányában is felvehető. 68/A. § (1) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát a szociális szakértői szervnél. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően, ebben az esetben az intézményvezető e § szerinti feladatait a beutaló szerv látja el. (2) A szociális szakértői szerv a gondozási szükségletet külön jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről, illetve a külön jogszabály szerinti körülményekről. (3) Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható.
2.1. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások , a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása - a lakhatásról való gondoskodás 24 órás felügyelet mellett, - ápolási, gondozási feladatok ellátása: tisztálkodásnál segítségnyújtás, szükség esetén teljes személyi hygiene biztosítása, incontinencia esetén segédeszközök alkalmazása, bőrápolás. - napi háromszori étkezés biztosítása, szükség esetén diétás étkezéssel történő ellátás - ruházattal és textíliával való ellátás : ágynemű, tisztálkodáshoz használt textília, szükség esetén testi ruházattal történő ellátás. - a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátás biztosítása, szakorvosi ellátáshoz való jutás biztosítása, utókezelések, rehabilitáció megszervezése - mentálhigiénés ellátás biztosítása: hitélet gyakorlásának megszervezése, kapcsolattartás hozzátartozókkal, a település lakosságával, segítő civil szevezetek tagjaival történő kapcsolattartás - hivatalos ügyekben való segítségnyújtás, személyesen történő ügyintézés esetén közlekedésben segítségnyújtás, megbízással történő ügyintézés felvállalása, hivatalos levelek megírása, egyéb nyomtatványok kitöltése, postázása. Fenntartóval történő kapcsolatfelvétel megszervezése. Ellátottjogi képviselővel történő kapcsolatfelvétel segítése. - a lakók ruházatának, textíliájának mosása, vasalása, javítása Textíliák mosodában történő mosatása, testi ruhák intézményben történő mosása, vasalása, szükség esetén javítása. Lábbelik javítás céljából cipészetbe történő elszállítása. 5
-
a lakók segítése szabadidejük eltöltésében: programok szervezése, séták, kiállítás látogatás, felolvasás, társasjátékok, fénykép nézegetés, fiatalkori emlékek felidézése, közös beszélgetések stb. 2.2. A más intézményekkel történő együttműködés módja A.) Az együttműködéssel érintett szervek Az intézmény a hatékony működés érdekében együttműködik különösen: - regionális módszertani intézménnyel, - az intézmény fenntartójával, - a beutaló szervvel, - más hasonló intézménnyel, - más szociális bentlakásos intézményekkel, - családsegítő szolgálattal, - szakorvosi ellátással - háziorvosi szolgálattal - civil szervezetekkel B.) Az együttműködés módjai Együttműködés a regionális módszertani intézménnyel: Az együttműködés során az intézmény: - segítséget kap az ellátás megszervezésében, új módszerek bevezetésében, - információt szolgáltat a tevékenységéről, - szakmai tanácsot kérhet, - közreműködik a módszertani intézmény által folyatott szakmai ellenőrzésekben. Együttműködés az intézmény fenntartójával: Az intézményfenntartóval való együttműködés többoldalú. Kiterjed a - költségvetési, így pénzügyi és gazdasági tevékenységre, e tevékenység ellenőrzésére, - szakmai feladatellátás nyomon követésére, ellenőrzésére, - a szakmai program szerinti működésre stb. Együttműködés a beutaló szervvel: Az Idősek Otthona folyamatos kapcsolatot tart a beutaló szervvel, jelzi számára az üres férőhelyek számát, valamint a férőhely hiányában nem teljesíthető igényeket. Együttműködés más hasonló intézménnyel: A más hasonló intézménnyel való együttműködés során az intézmények kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk szerzett tapasztalatokról, az alkalmazott új módszerekről, eredményeikről stb. Az intézmények kapcsolatot tartanak a férőhely kihasználtságuk optimalizálása érdekében is. Együttműködés más szociális bentlakásos intézményekkel: A más szociális bentlakásos intézményekkel való együttműködés célja a szociális ellátórendszer rugalmas együttműködése, mely megvalósul a kölcsönös párbeszédben, szakmai ismeretátadásban, az ellátottaknak legjobban megfelelő szociális intézményi elhelyezés megkeresésében. Együttműködés a családsegítő szolgálattal: Az Idősek Otthona együttműködik az idős megfelelő ellátása érdekében a családsegítő szolgálattal. Az együttműködésre sor kerülhet különösen akkor, ha: 6
- az ellátás igénybevétele előtt, melynek során a családsegítő szolgálat jelezheti adott személy időskorúak otthonában való elhelyezésének szükségességét, - az Időskorúak Otthona ellátás igénybevétele során, ha az érintett idős egészségügyi, illetve szociális helyzete nem indokolja az intézményi ellátást, s ezért az időskorú családjába történő visszahelyezésére kerül sor, s korábban a családi helyzet indokolta a családsegítő szolgálat közreműködését.
Együttműködés szakorvosi ellátással: A szakorvosi ellátással való együttműködés folyamatos, az időskorúak minél célzottabb, személyre szabottabb ellátása érdekében fenntartott kapcsolat.
III. Az ellátandó célcsoport jellemzői Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátási szükségletei Az Intézmény ellátottjai a szociális törvényben meghatározottak szerint: - azok a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint - azok a 18. életévüket betöltött személyek, akik betegségük miatt nem tudnak önmagukról gondoskodni, - azok a személyek, akiknél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg, és ellátásuk külön gondozási egységben vagy csoportban megvalósítható. A település lakosságszáma: 4.896 fő A lakosság korcsoportok szerinti megoszlása, demográfiai jellemzői: Lakosságszám életkor szerinti megoszlásban Szociális célcsoportok Fő 0-18 évesek 945 19-59 évesek 2674 60 év felettiek 1277 Összesen: 4896 A település lakosságának
Állandó népességből % 19,31 54,61 26,08 100
26,08 %-a 60 év feletti.
Az intézmény ellátottjainak demográfiai jellemzői a következők:
Életkor
Fő
18-59 év 60-79 év 80 év felett Összesen
1 6 5 12
Férőhely %-ában 8,34 50,00 41,66 100 %
7
Az intézmény ellátottjainak várható szociális jellemzői: Fő 11
Férőhely %-ában 91,66
2 2 1
16,68 16,68 8,34
12
100 %
Szociális jellemző Nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, akik ápolásra, gondozásra szorulnak Ebből demens beteg súlyos középsúlyos 18. életévüket betöltött személyek, akik betegségük miatt nem tudnak önmagukról gondoskodni Összesen Az Intézmény ellátottjainak ellátási szükségletei:
Férőhely %-ában
Szükséglet Lakhatás Ápolás Gondozás Étkeztetés Ruházattal való ellátás Textíliával való ellátás Egészségügyi ellátás Mentálhigiénés ellátás Hivatalos ügyekben való segítségnyújtás Ruházat és textília tisztítása Intézményen belüli foglalkoztatás Szocioterápiás foglalkozás
100 42 75 100 --90 100 100 90
1/2000. SzCsM rend. 5/A a szakmai program megvalósítása várható következményeinek, eredményességének, az ellátó-rendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelése A település demográfiai és szociális rászorultsági mutatói alapján látható, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások működtetése elengedhetetlen. A település elöregedő tendenciát mutat, tehát az Idősek Otthona is fontos alkotó eleme a szociális ellátásoknak. A Gondozási Központban integráltan működő négy szakfeladatnak ezen belül az Idősek Otthona szakfeladatnak a Szakmai Program szerinti ellátása biztosítja az előzetes demográfiai és szociális rászorultsági felmérések eredményeként megmutatkozó lakossági igények megfelelő ellátását.
IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége gondozási és rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellege, tartalma 1. Lakhatás 24 órás felügyelet mellett 8
A feladatellátás tartalma: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 67. §-ában meghatározott intézményi elhelyezés, amely az Intézményben életvitelszerű tartózkodást biztosít, folyamatos felügyelet mellett. A feladatellátás módja: A folyamatos felügyeletet a nővérek és az orvos biztosítják. A feladatellátás formái: - egyágyas elhelyezés, - két ágyas elhelyezés, - három ágyas elhelyezés
Szobák mérete és gondozotti létszám 1 szoba 18 m2 1 szoba 10,8 m2 1 szoba 14,4 m 1 szoba 7,5 m2 1 szoba 6 m2 1 szoba 9,6 m2 1 szoba 16 m2 1 szoba 6,2 m2 Összesen:
3 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 12 fő
Vizes helyiségek a gondozottak részére 1 WC hyelyiség 2,25 m2 1 fürdőszoba WC-vel 12,75 m2 1 WC helyiség 1,6 m2 1 WC helyiség 1,44+1,44 m2 1 WC helyiség 1,5 m2 1 zuhanyzó kézmosóval 1,98 m2
Vizes helyiségek a dolgozók részére 1 WC helyiség 1,2 m2 1 öltöző, zuhanyzó helyiség WC-vel 7,05 m2
Tálaló konyha 19,68 m2
Egyéb helyiségek TV szoba 30,7 m2 Társalgó 18,3 m2 Ebédlő 36,96 m2
9
2. Az ápolási, gondozási feladatok A feladatellátás tartalma, formái: A feladatellátás keretében biztosítani kell az ellátott szükségleteihez, állapotához igazodó ápolási, gondozási feladatok, tevékenységek ellátását. 1/2000.SzCsM rend.7. § (1) Gondozási tervet kell készíteni a) a szakosított intézményi ellátásban részesülő személyre vonatkozóan, (2) A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet az ellátás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni. (3) A gondozási terv típusai a) az egyéni gondozási terv, b) az egyéni rehabilitációs program, c) az egyéni fejlesztési terv.
A gondozási tevékenység olyan fizikai, mentális és életvezetési segítséget takar, amelynek során az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglevő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására kerül sor. Ápolási tevékenység az Idősek Otthonában biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő és az Idősek Otthona keretei között biztosítható, egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenység. Az ellátásban részesülő személyre vonatkozóan el kell készíteni az egyéni gondozási tervet. A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási terv az ellátás igénybevételét követő egy hónapon belül kerül elkészítésre. A gondozási terv elkészítéséről az Intézmény vezetője gondoskodik. A gondozási tervet, annak módosítását az ellátást igénybe vevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni. A gondozási terv eredményességének feltétele az ellátást igénybe vevő aktív közreműködése. A gondozási terv kidolgozását munkacsoport végzi, amelyben az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember, valamint az Intézményvezető által kijelölt szakemberek vesznek részt. (pl.: orvos, foglalkoztatás vezető, mentálhigiénés szakember) Az egyéni gondozási terv tartalmazza a) az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét, b) az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok időbeni ütemezését, c) az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. Az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel kíséri és elősegíti az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. Az egyéni gondozási tervet kidolgozó munkacsoport évente - jelentős állapotváltozás esetén, annak bekövetkeztekor - átfogóan értékeli az elért eredményeket, és ennek figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet.
10
Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. Az ápolási terv az elhelyezett személy részére nyújtott ápolási feladatok dokumentációja, amely az ápolásra szoruló személy állapotának javítására vonatkozó feladatokat, illetve az alkalmazható technikát tartalmazza. Az ápolási terv tartalmazza: a) az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának leírását, b) az ápolási tevékenység részletes tartalmát, c) az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet, d) az ápolás várható időtartamát, e) szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését. Az ápolási feladatok szakszerű ellátását az Intézmény orvosa folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ápolási, gondozási feladatok között el kell látni a következő tevékenységeket: - gyógyszer beszerzés, kiadagolás, beadás az orvos által előírt módon -sebellátás, felfekvések kezelésében szakápolónak történő segédkezés. Fekvő betegnél kényelmi eszközök és decubitus megelőző eszközök alkalmazása. - fürdetés, mosdatás, szájhygiene biztosítása - tisztába tevés, ágytálazás, szobai WC. Használatában történő segédkezés. - öltözködésben segédkezés szükség esetén öltöztetés, - az ellátottak mozgatása, emelése, kerekesszékben történő eltolása a különböző helyiségekbe. - az ellátottak mozgatása, tornáztatása – különösen a fekvő betegeknél, - kéz- és lábápolás, - borotválás, hajvágás, - a szennyes ruha és ágynemű gyűjtése valamint a tiszta kiadása tiszta ágynemű felhúzása. A feladatellátás módja: A feladatellátás az ápolók munkaköri leírása, a vezetők utasítása, valamint az ellátottak igénye szerint történik. A feladatokat azok jellegének megfelelően naponta többször, naponta, illetve több naponta, igény, illetve az ápoló megítélése szerint kell ellátni, az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett.
3. Étkeztetés A feladatellátás tartalma, rendszeressége: Az Intézmény az étkeztetést a bentlakók életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően biztosítja, a szociális étkeztetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. Az ellátottak étkeztetése keretében legalább napi háromszori étkezést – ebből legalább egy alkalommal meleg ételt – kell biztosítani. Ha az ellátást igénybe vevő egészségi állapota indokolja, részére – orvosi vagy dietetikusi javaslatra – speciális étkezési lehetőséget kell biztosítani (pl.: diéta, gyakoribb étkezés). A feladatellátás formái: - normál étrend, - speciális étrend: szénhidrátszegény fehérjeszegény 11
A feladatellátás módja: A feladatellátás az alábbiak szerint történik: a) az Intézmény étkezőjében történő felszolgálással, illetve b) szükség esetén az ellátott szobájába történő szállítással. Az étkezések időpontja: a) reggeli: 7,30- 9 óráig b) ebéd: 12- 13,30 óráig c) vacsora: 17-18 óráig Az ellátottak köre: - az Intézményben ellátottak
4. Ruházattal és textíliával való ellátás A feladatellátás tartalma: Az intézményi ellátottaknak megfelelő minőségű, az évszakhoz, az időjáráshoz igazodó, ápolt, tiszta öltözettel kell rendelkezniük. Ha az ellátott nem rendelkezik elegendő, illetve megfelelő ruházattal, akkor az Intézmény biztosítja számára a következő ruházatot: - legalább három váltás fehérnemű és hálóruha, - az évszaknak megfelelő, legalább két váltás felsőruházat és utcai cipő, szükség szerint más lábbeli. Az intézményi ellátottaknak megfelelő minőségű és mennyiségű textíliával kell rendelkezniük. Az Intézményben közvetlenül az ellátottakkal foglalkozó személyek kötelesek közreműködni a textíliával kapcsolatos ellátási feladatok végrehajtásában, a megfelelően tiszta, kulturált, higiénikus környezet megtartásában. Ha az ellátott nem rendelkezik elegendő, illetve megfelelő saját textíliával, akkor az Intézmény biztosítja számára a következő textíliákat: - legalább 3 váltás ágynemű, - a tisztálkodást segítő három váltás textília.
5. Egészségügyi szolgáltatás A feladatellátás tartalma, rendszeressége: Az Intézmény biztosítja az ellátást igénybe vevők egészségügyi ellátását. Az egészségügyi ellátás keretében az Intézmény köteles gondoskodni az igénybe vevő: - egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításról, - rendszeres orvosi felügyeletéről, - szükség szerinti ápolásáról, - szakorvosi ellátáshoz való hozzájutásáról, - kórházi kezeléshez való hozzájutásáról, - gyógyszerellátásáról, - gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról.
Az intézmény orvosa biztosítja: - az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, 12
- az orvosi tanácsadást, - az egészségügyi tárgyú jogszabályokban meghatározott szűréseket, valamint - szükség esetén az egészségügyi szakellátásba történő beutalást. Az intézményben az egymást váltó műszakban dolgozók az ellátottak egészségügyi állapotát érintő változásokról ágytól-ágyig történő átadással és az eseménynaplóval is tájékoztatják egymást. Az ellátottakat csoportos vagy egyénre szabott módon gyógytornász kezeli az intézményben. A gyógytornász nem közalkalmazott, hanem önkéntes segítő. A gyógyszerellátás érdekében az intézmény megfelelő gyógyszerkészlettel rendelkezik. Az intézmény biztosítja a gyógyászati segédeszközöket (a testtávoli eszközöket az intézmény költségén). 1/2000.SzCsM rend. 52 §(6) A bentlakásos intézmény viseli az ellátást igénybe vevő rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükségletének a) teljes költségét, ha aa) az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) az Szt.117/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott százalékát, vagy ab) az ellátást igénybe vevő részére a költőpénzt az intézmény biztosítja; b) részleges költségét, ha az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimumnak az Szt. 117/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott százalékát, azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátást igénybe vevő egyéni gyógyszerszükségletének költségét. Ebben az esetben a bentlakásos intézmény az ellátást igénybe vevő jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részét az egyéni gyógyszerszükséglet mértékéig kiegészíti.
A feladatellátás formái: - folyamatos ellenőrzés, szűrés, - speciális gyógykezelés: - szakorvosi javaslatra folyamatos gyógyszerezés - akut esetekben az intézmény orvosának előírása alapján történő kezelés - szakápolók által végzett egészségügyi ellátás orvosi utasítás alapján
6. Mentálhigiénés ellátás biztosítása A feladatellátás tartalma, rendszeressége: Az Intézmény feladatkörében gondoskodik az ellátást igénybe vevő mentálhigiénés ellátásáról. Ennek keretében biztosítja - a személyre szabott bánásmódot, - a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélést, - a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit - az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit, - a gondozási, illetve rehabilitációs tervek megvalósítását, - a hitélet gyakorlásának feltételeit, és - segíti, támogatja az Intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. A feladatellátás formái: Az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembevételével szükséges szervezni 13
- az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sporttevékenység, fekvőbetegek levegőztetése, ágytorna stb.), - a szellemi és szórakoztató tevékenységeket (pl. előadások, olvasás, felolvasás, rádióhallgatás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás stb.), - a kulturális tevékenységeket (pl. rendezvények, ünnepségek, névnapok, színház-, mozi-, múzeumlátogatások, kirándulások, kiállítások stb.). 7. Rehabilitációs és fejlesztési feladatok Rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellege: Az intézménybe történő bekerülés alkalmával ismerjük meg igazán a lakó egészségügyi illeve mentális problémáit. Ennek tudatában alakítjuk ki a szükséges rehabilitációs illetve felesztő programot. Pl: incontinencia megszüntetése, beszédértési nehézség feloldása, komunikációs problémák kezelése, depresszió oldása, izolációs problémák kezelése, mozgászervi betegségek kezelése, megmaradt készségek folyamatos fejlesztése, illetve sziten tartása stb. A már bentlakó ellátottak esetében a leggyakrabban kórházi tartózkodás vagy műtét után van szükségük lakóinknak rehabilitációs ellátásra. Súlyos mozgásszervi műtét után speciális rehabilitációs intézményben szervezünk férőhelyet, majd az intézményben folytatjuk az előírt rehabilitációs feladatokat. Pl: combnyaktörés, lábamputáció, lábtörés után. Rehabilitációs feladatok tartalma: Mozgásszervi rehabilitáció keretében a szakorvos utasításai alapján a mozgásterapeuta végzi a tormáztatást, masszírozást, és a passzív majd az aktív mozgatást. Belgyógyászati betegség esetén az előírt kezelést diétát vagy segédeszközt alkalmazva végezzük a rehabilitációt. Pl. átmeneti stoma esetén a helyreállító műtét elvégzéséig. Fejlesztési feladatok tartalma: Fejleszteni több területen is lehet. - Mentális problémák - Mozgásszervi problémák - Kommunikácós problémák - Manuális tevékenységek zavara stb. esetén A lakók szükségletei szerint választjuk ki a részére legmegfelelőbb fejlesztési programot. Mentális problémák kezelésében az intézményben tevékenykedő lelki gondozó, az intézményt látogató egyházi személyek és önkénteseink segítik. Kommunikációs problémák esetén az intézményben dolgozó gondozónők és részlegvezető is részt vesz. Elveszett manuális készsgek visszaállítása érdekében szervezzük a kézműves foglalkozásokat.
V. Az ellátás igénybevételének módja Az Intézményben nyújtott ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérésére, indítványára történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvésképtelen, a kérelmet, indítványt a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy önállóan terjesztheti elő. A kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. 14
68/A. § (1) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát a szociális szakértői szervnél. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően, ebben az esetben az intézményvezető e § szerinti feladatait a beutaló szerv látja el. (2) A szociális szakértői szerv a gondozási szükségletet külön jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről, illetve a külön jogszabály szerinti körülményekről. (3) Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható. (4) Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete a szakvélemény szerint fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idősotthoni elhelyezést a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatja a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről és a szakvéleményt részére átadja, valamint másolatát megküldi az ellátást igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti települési önkormányzatnak. Ebben az esetben a házi segítségnyújtás igénylése során a szociális szakértői szerv szakvéleménye igazolja a gondozási szükségletet
9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet Az előgondozás4. §19 (1) Az előgondozás keretében az állami fenntartású intézménynél az intézményvezető vagy az általa megbízott személy, egyházi és nem állami fenntartású intézménynél a megállapodás megkötésére feljogosított személy vagy az intézményfenntartó által megbízott más személy (a továbbiakban együtt: előgondozást végző személy) tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. (2) Előgondozást kell végezni bentlakásos intézményi elhelyezés előtt, az éjjeli menedékhely és a hajléktalan személyek átmeneti szállása kivételével. Idősotthoni ellátás esetében az előgondozás során kell elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatot. 5. § (1)20 Az előgondozás célja a) az elhelyezést igénybe vevő helyzetének megismerése annak megállapítása céljából, hogy az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása, b) a szolgáltatás biztosítása előtt tájékoztatás nyújtása az elhelyezést igénybe vevő részére az intézményi életre való megfelelő felkészülés érdekében, c) annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségi állapota, valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra, d) a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben, e) az intézményben élők és dolgozók felkészítése az új igénybe vevő fogadására, az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása. (2)21 6. §22 (1) Az előgondozást végző személy az előgondozás során a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az ellátást igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot. (2) Az előgondozást végző személy az (1) bekezdésben foglaltak mellett tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, valamint a térítési díj várható mértékéről is. (3) Az előgondozást végző személy megállapításait a 2. számú melléklet szerinti előgondozási adatlapon rögzíti.
15
(4) Ha az előgondozást végző személy az igénybe vevő egészségi állapota tekintetében lényeges különbséget észlel a kérelemben foglaltakhoz képest, úgy a) kezdeményezi, hogy az intézmény orvosa – amennyiben erre mód van – előzetesen vizsgálja meg az ellátást igénybe vevőt, illetve b) az intézményvezető kezdeményezi a 3. § (2) bekezdése szerinti orvosi igazolásban, kórházi zárójelentésben foglalt megállapítások felülvizsgálatát az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakrendelés – az ellátást indokoló diagnózis szerint illetékes – szakorvosától. (5) Az előgondozást végző személy szükség esetén segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőnek az előgondozás során észlelt és hatáskörébe nem tartozó probléma megoldásához. (6) Az intézményvezető szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét az igény nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás elvégzésének időpontjáról. Az előgondozás során az intézményvezető átadja a megállapodás tervezetét és tájékoztatást nyújt a házirend tartalmáról.
Az intézményi jogviszony keletkezését a Képviselő Testület döntése alapozza meg. Döntéséről írásban értesíti az igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője a Bizottság döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A „Megállapodás” tartalmazza: 94/C. § (1) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt a) állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén az intézményvezető (szolgáltató vezetője), b)629 egyházi fenntartású és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. (2) Nem kell az (1) bekezdés szerint megállapodást kötni a) népkonyhán történő étkeztetés, b) családsegítés, c) falu- és tanyagondnoki szolgáltatás, d) szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, e) utcai szociális munka, f) hajléktalanok nappali melegedője, g) hajléktalanok éjjeli menedékhelye, h) ha az ellátás időtartama a 30 napot nem haladja meg, hajléktalanok átmeneti szállása esetén. (3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza a) az ellátás kezdetének időpontját,
16
b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíjfizetési kötelezettséggel jár, e) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat, f) az ellátás megszüntetésének módjait, g)630 az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.
Az Intézmény vezetője az ellátásra vonatkozó igények alapján, az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. Az Intézmény vezetője az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben fel kell tüntetni. Soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az ellátást kérő: - önmaga ellátására nem képes, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna továbbá ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg, - soron kívüli elhelyezése a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint indokolt, - szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé, - kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti. A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. Több soron kívüli elhelyezési igény esetén az Intézmény igazgatója haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról. Ezt követően az Intézmény orvosának és a fenntartó képviselőjének bevonásával dönt az ellátást kérők elhelyezésének sorrendjéről. Soron kívüli elhelyezést csak az Intézményben rendelkezésre álló üres férőhelyekre lehet biztosítani. Nem teljesíthető ilyen igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott. Az ellátást igénybe vevő panasszal fordulhat az Intézmény igazgatójához vagy az érdekképviseleti fórumhoz, ha az Intézmény a „Megállapodás”-ban vállalt kötelezettségeket nem teljesíti. Amennyiben az ellátást igénybe vevő személy az igazgató intézkedését vitatja, a fenntartóhoz fordulhat.
VI. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja A fenntartó Nagymaros Város Önkormányzata a 13/2004. (V.25.) számú rendeletében szabályozza a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételének módját és az értük fizetendő térítési díjakat. A térítési díjak változásáról minden évben a rendelet módosí17
tásával rendelkezik. A rendelet kihirdetése a jegyző utasítására a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik. A helyi rendeletek a város honlapján is megtekinthetők. A városban igényelhető ellátásokról az intézmény szórólapokkal, a helyi újságban történő rendszeres híradással és az évente megszervezett nyílt napok szervezésével gondoskodik.
VII. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 1. Az ellátottak jogai: Az intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális Intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az ellátottnak a szociális szolgáltatások biztosítása során joga van az egyenlő bánásmódhoz. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az Intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez, melyet az Intézmény gazdálkodásáról szóló tájékoztatóban találhat meg, illetve szóban kaphat felvilágosítást. Az ellátást igénybe vevőnek nyújtott szolgáltatásokban figyelemmel kell lenni az alkotmányos jogok (különösen az élethez, emberi méltósághoz, testi épségéhez, testi-lelki egészségéhez) maradéktalan és teljes körű biztosítására. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az Intézmény nem korlátozhatja az ellátottat, a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott tárgyak körét. Az erre vonatkozó korlátok helyhiány miatt kerültek beiktatásra és ezzel kapcsolatban a felvételi beszélgetés során kell tájékoztatást adni. Az Intézmény vezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybevevők Intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és szükség esetén biztonságos elhelyezéséről. Ha az ellátott vagyontárgya vagy értéktárgya a megőrzés során speciális feltételeket igényel, az Intézmény köteles segítséget nyújtani a megfelelő elhelyezéshez, illetve annak eléréséhez. Az ellátottnak joga van az Intézményen belüli és Intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az Intézményen kívüli és belüli mozgások szabályozása a házirendben leírt módon történik. Az Intézményen belüli és kívüli mozgások rendjét a házirend tartalmazza, illetve ezekről a felvételi elbeszélgetés során kell tájékoztatást adni. Az ellátást igénybevevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartásához, rokonok, látogatók fogadásához. A látogatások részletes rendjét a házirend tartalmazza.
18
Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az Intézmény vezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátottjogi képviselőt. Panasz esetén az Intézmény vezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Az ellátását igénybe vevőknek joga van az állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére, a felülvizsgálatot megelőzően illetve követően, írásban. Az ellátó köteles biztosítani, hogy az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. Az ellátottak jogairól bővebben az 1993. évi III. törvény 94/E. §-a rendelkezik. Az ellátottak jogainak védelméről az intézményben működő Érdekképviseleti Fórum, és az Ellátottjogi Képviselő gondoskodik. 94/K. § (1) Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire.
Az ellátott jogaival az előbbieken túl a házirend is részletesen foglalkozik. 2. A szociális szolgáltatást végzők jogai A szolgáltatást végzők esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munka körülményeket biztosítson számukra. Az Intézmény rendelkezik – a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében – az ellátást igénybe vevők részéről esetlegesen felmerülő veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítással.
VIII. Az Intézményre vonatkozó szakmai információk 1. A szervezeti egységek feladatköreinek megjelölése Az Intézmény élén az Intézmény vezető áll. 1.1. Az Intézmény szervezeti felépítése: a) Gondozási részleg b) Gazdasági részleg c) Élelmezési részleg d) Műszaki részleg 1.2. A gondozási részleg feladatkörei: Intézményünkben 6 fő szakképzett gondozónő végzi a gondozási feladatokat
19
- Az Intézmény szolgáltatását igénybe vevő személy részére olyan fizikai, mentális és életvezetési segítség nyújtása, amely a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglévő testiszellemi funkciók helyreállítására irányul. - Az ellátottak életkorának és egészségi állapotának megfelelő környezet biztosítása. - Az ápolási, gondozási feladatok ellátása az ellátott szociális, testi és szellemi állapotának figyelembevételével. - Kulturált környezet, higiénés rend biztosítása. - Tájékoztatás nyújtása a szociális ellátások biztosításának feltételeiről az ellátást igénybe vevők és hozzátartozóik részére. - Az intézményi ellátottak testi-lelki aktivitásának fenntartásával, megőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása. 1.3. Gazdasági részleg feladatkörei: Intézményünkben az intézményvezető végzi ezen feladatokat - az Intézmény működtetésével kapcsolatos feladatok, - költségvetési tervezéssel, beszámolással kapcsolatos feladatok, - költségvetési ellenőrzési, tervezési, gazdálkodási feladatok, - pénzgazdálkodással kapcsolatos feladatok, - bizonylatkezelési feladatok, - értékelési, leltározási, selejtezési feladatok, - pénzforgalommal kapcsolatos feladatok, - készletgazdálkodási feladatok ellátása. 1.4. Élelmezési részleg feladatkörei: Intézményünkben az intézményvezető helyettes végzi ezen feladatokat - Az élelmezési anyagok beszerzése, annak mennyiségi és minőségi átvétele, szakszerű tárolása. - Az anyagkészletek mindenkori nagyságrendjének és összetételének rendszeres ellenőrzése, a raktári készletek feltöltése. - Az élelmezési raktár időszaki (havi, negyedévi) tételes ellenőrzése. Az ellenőrzések keretében a raktári rend, a higiénia, a tárolt áruk minőségének, a romlandó élelmezési anyagok felhasználásának rendje vizsgálata. - Az ételek minőségi és egyéb előírások szerinti elkészítése, tárolása. - Az étel megfelelő kiszolgálása. - A felszolgált ételek mennyiségének, minőségének, átadásának ellenőrzése. - Adminisztratív feladatok elvégzése (pl.: étlap elkészítése, az élelmezéssel kapcsolatos anyagnyilvántartás, az étkezők nyilvántartásának vezetése stb.) 1.5. Műszaki részleg feladatkörei: Intézményünkben a gépkocsivezető végzi a műszaki feladatokat és a kert gondozását. A takarítási feladatokat a takarítónő végzi - Az Intézmény területén jelentkező napi és időszakonként jelentkező karbantartásifeladatok elvégzése ( általános hibaelhárítás). - Az épületen belüli kisebb festés, és kőműves munkák ellátása. - Tűzbiztonsági, baleset- és munkavédelmi feladatok ellátása. - Fűtési rendszer üzemeltetése, karbantartása, felügyelete. - Az Intézmény területén a napi és időszakonként jelentkező takarítási feladatok elvégzése. - Az Intézményhez kapcsolódó udvar, kert gondozása, tisztántartása. - Az esetleges szállítási feladatok elvégzése.
20
2. Az Intézmény szakmai egységeinek engedélyezett létszáma, és ebből a szakképzettek aránya: Megnevezés
Engedélyezett létszám
Létszám
Ebből Szakképzett
Vezető beosztás Intézményvezető Gondozási részleg Orvos Intézményvezető ápoló Osztályvezető ápoló Ápoló Szociális gondozó Diétás nővér Mozgásterapeuta Szociális mentálhigiénés csoportvezető Szociális mentálhigiénés munkatárs Foglalkoztatás szervező
1
1
1
5
5
5
1 1
1 1
1 1
Gazdasági részleg Gazdasági vezető Gazdasági ügyintéző Pénztáros Könyvelő Élelmezési részleg Élelmezésvezető Szakács Konyhai kisegítő Műszaki részleg Raktáros Takarító Karbantartó Mosónő, vasalónő, varrónő
3. A személyes gondoskodást végző személyeknek a létszáma és szakképzettsége a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti rendnek megfelelő bontásban:
21
Munkakör megnevezése
LétSzakképzettsége
Megbíz. Szerződéssel:
szám
Orvos 1
Belgyógyász szakorvos 4 óra/hét
Diétetikus
A főzőhely biztopsítja
Mozgásterapeuta
1
Önkéntes Gyógytornász 4 óra / hét
Foglalkoztatás szervező
1
Középiskolai tanár 4 óra / hét
Mentálhygiénés
Mentálhygienikus és teológus
m.társ.Lelki gondozó
4 óra / hó
Kézműves foglalkozás
Pedagógus 4 óra / hét
Intézményi dolgozó Intézményvezető helyettes
1
Szociálpedagógus
Gondozónő
1
Szociális gondozó és ápoló
Gondozónő
1
Ált. asszisztes, csecsemő és gyermekgondozó
Gondozónő
1
Ált. ápoló
22
Munkakör megnevezése
Gondozónő
Létszám
1
Szakképzettsége
Öregek napközi otthoni és házi szociális gondozó
Gondozónő
1
Ápoló OKJ 54501201
IX. rész A szakmai programhoz csatolandó mellékletek 1. számú melléklet: Az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével kötendő megállapodás tervezetét. 2. számú melléklet: A házirend 3. számú melléklet: A szervezeti és működési szabályzat vagy annak tervezete.
Nagymaros,2014.12.02.
……………………………………… intézményvezető
23
