Remény Szociális Alapszolgáltató Központ. Idősek Otthona. Szakmai Program

Remény Szociális Alapszolgáltató Központ 6647. Csanytelek Kossuth utca 39.

Telefon: 63/478 004 20/9762673 Fax.: 63/578-517 E-mail: [email protected]

Remény Szociális Alapszolgáltató Központ

Idősek Otthona

Szakmai Program

Hatályos: 2015. …………… napjától.



Bevezetés A Remény Szociális Alapszolgáltató Központ Csanyteleken működik, vezetője az intézmény szolgáltatásainak magas szintű ellátása érdekében az alábbi szakmai programot alkotja. Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete, mint az intézmény alapítója 49/2005. (V.27.) ÖKT határozatában rögzített alapító okirata szerint létre hozta a Remény Szociális Alapszolgáltató Központot, mint szociális intézményt. Az intézmény szociális alapszolgáltatásokat, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást, ápolást, gondozást nyújtó idősek otthonát működtet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló I/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben, valamint egyéb jogszabályok és a fenntartó döntései, illetve Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete hatályos önkormányzati rendeletében szabályozott előírások szerint. Az intézmény integrált intézményi formában biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátást. Az intézmény a különböző ellátási formák egymásra épülésével, egy szervezeti és szakmai egységben, a feladatok összekapcsolásával, a részterületek együttműködésével működik. Az egyes szervezeti egységek szorosan együttműködnek, egy intézményvezető irányításával. Az intézmény működésére, szervezeti egységeire és feladatköreire vonatkozó főbb adatok Az intézmény neve: Remény Szociális Alapszolgáltató Központ Költségvetési törzsszáma: 358619 Az intézmény székhelye: 6647. Csanytelek Kossuth u. 39. sz. Tel.: 63/478-004. Tel. Intézményvezető: 20/976 2673 (A továbbiakban intézmény) Az intézmény telephelye(i), kirendeltsége(i): 6647 Csanytelek, Baross Gábor u. 2.: Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások: Nappali ellátás- idősek klubja Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi alapellátások: Gyermekjóléti Szolgáltatás Az intézmény nyitva álló helyiségei: 6645 Felgyő, Széchenyi út 2.: Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatás 6646 Tömörkény, Ifjúság u. 8.: Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatás



Az intézmény fenntartójának neve és székhelye: Alsó- Tisza-menti Önkormányzati Társulása 6647 Csanytelek Volentér János tér 2. (A továbbiakban fenntartó) Az intézmény tulajdonosa: Csanytelek Község Önkormányzata 6647 Csanytelek Volentér János tér 2. Az intézmény szervezete: A szolgáltatás típusa: integrált intézmény.

A költségvetési szerv szakmai alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti megjelölése: 061020 086090 102021 102030 104042 107051 107052 107054 041231 041233

Lakóépület építése, Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás, Időskorúak, demens betegek tartós bentlakásos ellátása, Idősek, demens betegek nappali ellátása, Gyermekjóléti szolgáltatások, Szociális étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Családsegítés, Rövid időtartamú közfoglalkoztatás, Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás.

I. Az intézmény szolgáltatásainak célja, feladatai A szolgáltatások célja A Remény Szociális Alapszolgáltató Központ által nyújtott szolgáltatások célja, hogy a szociálisan rászoruló embernek szükségleteihez igazodó segítséget biztosítson, amelynek mértékét és módját mindenkor a segítségre szoruló ember egészségi, szociális és pszichés állapota alapján határozza meg úgy, hogy az egyén individuális szabadsága a lehető legteljesebb mértékben érvényre jusson. Valamint az intézmény célja, hogy a szociális vagy mentálhigiénés problémák illetve egyéb krízis helyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzésében segítséget nyújtson. Feladata: Az ápolást, gondozást nyújtó intézmény (6647 Csanytelek, Kossuth u. 39. ) ellátási területe Csongrád megye közigazgatási területén, alapszolgáltatások, illetve gyermekjóléti szolgáltatás esetében Csanytelek, Felgyő és Tömörkény község közigazgatási területén szociálisan rászorultak ellátásának biztosítása. Az intézmény állami alapfeladatként ellátandó alaptevékenységei: Szociális alapszolgáltatások: - szociális étkeztetés - házi segítségnyújtás - nappali ellátás - családsegítő szolgáltatás - gyermekjóléti szolgáltatás Szakosított ellátás körében: - ápolás-gondozást nyújtó idősek otthona



A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása A szakmai program megvalósítása során a várható következmények a társadalmi kapcsolatrendszerek erősítése térségi és helyi szinten egyaránt. A szakmai program megvalósításának az eredményessége a leszakadó rétegek társadalmi és gazdasági integrációs esélyeinek jelentős növelése, a társadalmi aktivitás, és mobilitás fokozása valamint a társadalmi kapcsolatrendszerek erősítése. A szakmai program megvalósulásával végleges működési engedély elérése a célunk, ami nagyobb biztonságot adna a szolgáltatásainkat igénybe vevők és a dolgozóink számára. A szakmai program megvalósulásával az intézményünkhöz forduló szociálisan rászoruló személyeknek megfelelő ellátást kívánunk nyújtani, mellyel megteremthetjük számukra a szociális biztonságot. A szakmai program megvalósításának következménye az ellátotti szükségletek kielégítése. Intézményünk személyes gondoskodást biztosít, szociális alapszolgáltatásokat, és szakosított ellátást szakképzett dolgozók közreműködésével. Az ellátó rendszerben nem csak a szociálisan rászorulók megfelelő ellátása, szükségleteik kielégítése jelentkezik, hanem Csanytelek Községben munkalehetőség teremtése is. Elvárásaink szerint a szakmai programban megfogalmazottak a lakosság körében minden igényt ki tudnak elégíteni az eddigi ellátás színvonalát tudják biztosítani. Legfontosabb szakmai célkitűzésünk: a meglevő képességekre épített ápolás, gondozás, rehabilitáció. Kiemelt cél: törekedni a maximális önellátó képesség elérésére. Lehetőségeink szerint szolgáltatásaink színvonalát úgy kívánjuk emelni, hogy folyamatos szakmai továbbképzéseken és azok szervezésében veszünk részt. Az öregedés természetes folyamat. Az időskor elfogadása sok ember életében krízishelyzetet okoz. A magyar átlagcsalád szinte megoldhatatlan feladat elé kerül, amikor idős hozzátartozója ápolásra szorul, aki állandó odafigyelést igényel. A családokat akár anyagilag is megterhelheti az idős ember gondozása, a hozzátartozók sokszor nem tudják vállalni ezt a tevékenységet, mert az egyik kereső kiesése a család elemi létszükségleteinek kielégítését veszélyeztetheti. Az anyagiakon túlmenően az idősek gondozása egyéb problémákkal is együtt jár – fizikailag, szellemileg és pszichésen is igen megerőltető lehet. A családok által el nem látott idősgondozási feladatok az államra és a nem állami szereplőkre hárulnak. Az alapszolgáltatások megszervezésével segítséget nyújtunk a rászorulók részére saját otthonukban, és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Azokról a rászorultakról, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek, az ápolást-gondozást nyújtó intézményben gondoskodunk. A tartós bentlakást biztosító idősek otthonában az egészségügyi ellátáson kívül nagyon fontos szerepe van a gondozásnak is, melynek célja és feladata a gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás, melynek mértékét és fajtáját mindenkor a segítségre szoruló ember testi, lelki és szociális állapota határozza meg. A létrejövő kapacitás Idősek Otthona feladatmutató: Szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett férőhelyek száma: 28 fő. Jelen állapotban a férőhely kihasználtsága 100%-os. Bejegyzés hatálya: 2016. december 31., a tárgyi feltételek hiánya miatt.



A nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása Idősek otthona ellátásunk során biztosítjuk az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek teljes körű ellátását. Folyamatos, 24 órás szolgálatot, a működéshez szükséges személyi és részben tárgyi feltételeket, teljes körű ellátást biztosítunk. Működésre vonatkozó főbb adatok -

Székhelye: 6647 Csanytelek, Kossuth u. 39. Bejegyzés hatálya: 2016. december 31. napjáig Ellátható személyek száma: 28 fő Befogadott ellátotti létszám: 28 fő Ágazati azonosítója: S0001834 Dolgozók létszáma: 6,75 fő (szakmai dolgozó) A szolgálat vezetője a Remény Szociális Alapszolgáltató Központ vezetője Ellátási területe: Csongrád megye közigazgatási területe. Más intézményekkel történő együttműködés módjai

Az intézmény jó munkakapcsolatot tart a szociális és egészségügyi hálózat intézményeivel és a módszertani intézményekkel. (Időseket ellátó, családsegítő, gyermekjóléti módszertani intézmények). Évente több alkalommal rendezvényeinkre, közös programokra hívjuk a társintézményeket, ahol eszmecserét folytatunk a munkánk során felmerülő kérdésekről. Társintézményeinkkel a kapcsolattartás rendszeresen megtörténik szóban és írásban. Az információáram kifogástalanul eléri az intézményt, és mindent megteszünk ennek folyamatosságára és folytonosságára. Helyi szinten munkakapcsolatunk kiterjed az intézmény valamennyi szolgáltatására /házi segítségnyújtás, családsegítés, klub, étkeztetés, gyermekjóléti szolgáltatás. /Intézményünk integrált szervezeti formában működik, ami lehetőséget biztosít a különböző szakterületen dolgozók nyílt kommunikációjához, ami nagyban elősegíti a rászorultakat a megfelelő ellátási formákhoz való hozzájutásban. Az egészségügyi intézményrendszer elemeivel napi kapcsolatot tartunk /háziorvosi szolgálatok, Dr. Szarka Ödön Egyesített Egészségügyi Intézmény, Szentes Kórház, Országos Mentőszolgálat, betegszállítás, otthonápolási szolgálat/. Intézményünk együtt működik a csongrádi munkaügyi központtal. Kapcsolatrendszerünk kiterjed a karitatív civil szervezetekre /ÉFOÉSZ, Máltai Szeretetszolgálat, Siketek és Nagyothallók Egyesülete, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Nyugdíjas Egyesület, Nagycsaládosok Egyesülete, Polgárőr Egyesület stb./. A Csongrádi Rendőrkapitányság közreműködésével 2010. december 28. napjától bűnmegelőzési és életveszély elhárítása céljából 17 készülék került elhelyezésre. A kapcsolattartás módja a fent említett intézményekkel személyesen, levélben, telefonon, e mailban történik. Ezen intézményrendszer részeként, az ellátottak érdekében közösen, a szükségleteiknek megfelelően nyújtjuk szolgáltatásainkat. Minden kapcsolatban lévő intézménnyel korrekt szakmai együttműködést tartunk fenn. Az intézmény dolgozói munkájuk hatékonysága érdekében együttműködnek és munkakapcsolatban állnak az alábbi szervekkel is: Közigazgatási szervek, Polgármesteri hivatalok, Oktatási intézmények, Beteg, - és Ellátottjogi képviselő.

II. Az ellátandó célcsoport jellemzői



A társadalmi és demográfiai változások új szükségleteket támasztanak, melyre a szociális rendszereknek is szükséges reagálnia. Térségünkben is fogy és öregszik a népesség, és adatok sokasága bizonyítja, hogy a nyugdíjasok helyzete sem társadalmi, sem egészségi - mentális, sem anyagi szempontból nem megfelelő. A korösszetétel kedvezőtlen, sokan élnek egyedül, magányosan. Az ellátási területre jellemző az időskorúak magas aránya, az alacsony jövedelmű személyek, családok, az életvezetési problémákkal, szenvedélybetegségben szenvedők. A fiatalabb generációk egyre kevésbé válnak alkalmassá arra, hogy az idősebb nemzedékek támaszává váljanak. Mindez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy egyre nagyobb szerep hárul a szociális ellátó rendszer különböző intézményeire, így az idős ellátásra is. Sok idős ember ki van téve a társadalmi kirekesztés kockázatának, az elszigetelődésnek, egészségi problémáknak. Jellemző az alacsony jövedelem, csökkent hozzáférés a környezethez, információkhoz. Ezen ellátási szükségletekből adódóan, a szociális alapszolgáltatásokon túlmenően, szükség van bentlakásos intézményre, ahol biztosított a folyamatos 24 órás felügyelet. A szolgáltatásunkat igénybe vevő időskorúakra jellemző az elmagányosodás, az izoláció veszélye. Ők legtöbbször a mentális támogatást, és az ügyeik intézéséhez nyújtott segítségünket veszik igénybe. Az alacsony jövedelmű személyek jellemzően a kisnyugdíjasok és az aktív korú nem foglalkoztatottak köréből kerülnek ki. Részükre tájékoztatást nyújtunk az igénybe vehető szociális ellátási formákról, illetve lehetőség és igény szerint adományokkal (élelmiszerek, ruhanemű, bútorok, háztartási eszközök) támogatjuk őket. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény Bentlakásos idősek otthona által ellátottak köre elsősorban a nyugdíjkorhatárt betöltött személyekre, illetve azokra a személyekre, terjed ki, akik önmagukról nem tudnak gondoskodni, és akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, és a gondozási szükséglete indokolja az ellátás igénybe vételét. Legtöbb ellátottunk rászorultságát a szociális és egészségügyi körülményei igazolják. Az ellátottakra jellemző alacsony nyugellátás, ami nem teszi lehetővé, hogy idős korukra megélhetésükhöz megfelelő anyagi fedezetük legyen. Magas életkor és a korral járó időskori sajátosságok határozzák meg az ellátási szükségleteket. A gondozási és ápolási feladatok egyformán hangsúlyt kapnak az ellátás során. Ahogy a bentlakók életkora emelkedik egyre több ellátott válik önellátásra képtelenné.

III. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásbeli kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy - ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan terjesztheti elő. Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését  a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése,  a bírói ítélet,  az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhatóság határozata (a továbbiakban beutaló határozat),



 a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése alapozza meg. A szociális ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt. Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén az értesítés írásban történik. Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt a beutalás kérdéséről. A bentlakásos intézménybe történő beutaló határozat tartalmazza a) az ellátást nyújtó intézmény megjelölését, b) az intézményi ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan idejű megjelölését), c) idősotthon esetében a gondozási szükséglet vizsgálatának eredményét. A beutaló határozat egy példányának megküldésével az ellátást nyújtó intézmény vezetője értesítést kap. A jogosult kérelmére, legfeljebb hat hónapi időtartamig ideiglenesen is beutalható. Ideiglenes beutalás esetén a jogosultnak a fennálló lakásbérleti jogviszonya nem szüntethető meg. Ha az idősek otthonában az elhelyezés határozott időre szól, annak lejárta előtt az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete megvizsgálja, hogy az elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak-e. Ennek eldöntéséhez a jogosult kezelőorvosának szakvéleményét is ki kell kérni. A jogosult a bentlakásos szociális intézményben határozott időre, tartózkodási joga fennállásának időtartamára helyezhető el. Ha az intézményi elhelyezés feltételei nem állnak fenn, az intézményvezető, vagy a beutaló önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezést megszünteti és erről a jogosultat, valamint a tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozót értesíti. Ha az intézményi elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak, az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezést további egy évvel meghosszabbíthatja vagy a jogosultat más, az állapotának megfelelő intézménybe helyezi át. Ha az intézményi jogviszonyt az intézményvezető intézkedése keletkezteti és a jogosult, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének az intézményi jogviszonnyal kapcsolatos intézkedésével nem ért egyet, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ha a bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozatlan időre szól vagy határozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam még nem telt el, akkor a más intézménybe történő áthelyezést a jogosult, törvényes képviselője, valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti. Az intézmény vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult - egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre, - a házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az érdek-képviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja. Ha az intézményi jogviszonyt - beutaló határozat alapozza meg, az áthelyezésről a beutaló önkormányzat képviselő-testülete határozattal dönt, - az intézményvezető intézkedése keletkezteti, az áthelyezéshez a jogosult, illetve törvényes képviselője és a másik intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges. Ha az áthelyezés egészségi állapot megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotnak megfelelő intézménybe került elhelyezésre, a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát is be kell szerezni. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést az



önkormányzat képviselő-testülete megszünteti. Ha az áthelyezés másik idősek otthonába történik, a gondozási szükséglet vizsgálatának szabályait kell alkalmazni, ha a jogosultat egy intézményen belül másik szakosított ellátási formában kell gondozni. Házi segítségnyújtás, idős személyek nappali ellátása, továbbá bentlakásos intézmény esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell az orvosi igazolást. vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést. A Szociális törvény vagy a fenntartó döntése alapján térítésmentesen biztosítandó ellátások kivételével valamennyi személyes gondoskodási forma esetén a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani a jövedelemnyilatkozatot. Tartós bentlakásos ellátás esetén - az Szt. 117/B. § szerinti vállalás kivételével - a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani a vagyonnyilatkozatot. A vagyonnyilatkozat „3. Ingatlanvagyon” pontját rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon esetén nem kell kitölteni. Bentlakást nyújtó intézmény esetén - az intézmény férőhelyeinek 10%-áig - az a személy is ellátható, aki az intézmény külön jogszabályban meghatározott ellátási területén nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. Az intézmény vezetője - a 20. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás alapján - az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről.

IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége Intézményünkben a feladatok ellátását a komplex gondozás módszerével a lehetőségek szerint próbáljuk megvalósítani. Szolgáltatásainkkal törekszünk arra, hogy az eddig igénybe vett, már nem megfelelő szolgáltatást felválthassa egy másfajta szolgáltatási forma.

Szakosított ellátás: Ápolást, gondozást nyújtó intézmény Idősek otthona A feladatellátás szakmai tartalma Az idősek otthonában az ellátást igénybe vevők részére teljes körű ellátást (napi legalább háromszori étkezést, szükség szerint ruházatot, textíliát, mentális gondozást, egészségügyi ellátást, ápolást, gondozást) biztosítunk. A bentlakásos intézményben folyó gondozási tevékenység az intézmény szolgáltatását igénybe vevő személy részére nyújtott olyan fizikai, mentális és életvezetési segítség, amelynek során az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglevő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására és szinten tartására kerül sor. Az ápolási tevékenység keretében a közvetlenül felmerülő egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenységet kell érteni. 2012. évben bevezetésre került a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI - TAJ alapú nyilvántartás): A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet alapján az elektronikus igénybevevői nyilvántartást az intézménynek vezetnie kell. Az intézményben, idősek otthona vonatkozásában 2 fő adatszolgáltató munkatárs rögzíti a rendszerbe naprakészen az ellátásokban részesülő ellátottak adatait.



Az adatszolgáltató munkatársak feladatait a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet határozza meg, mely szerint az adatszolgáltató munkatársnak jogosultsága van és kötelezettsége a napi adatrögzítést elvégezni. Az előgondozás Az előgondozás keretében a megállapodás megkötésére feljogosított személy vagy az intézményfenntartó által megbízott más személy (a továbbiakban együtt: előgondozást végző személy) tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. Előgondozást kell végezni bentlakásos intézményi elhelyezés előtt, az éjjeli menedékhely és a hajléktalan személyek átmeneti szállása kivételével. Idősotthoni ellátás esetében az előgondozás során kell elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatot. Az előgondozás célja a) az elhelyezést igénybe vevő helyzetének megismerése annak megállapítása céljából, hogy az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása, b) a szolgáltatás biztosítása előtt tájékoztatás nyújtása az elhelyezést igénybe vevő részére az intézményi életre való megfelelő felkészülés érdekében, c) annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségi állapota, valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra, d) a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben, e) az intézményben élők és dolgozók felkészítése az új igénybe vevő fogadására, az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása. Az előgondozást végző személy az előgondozás során a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az ellátást igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot. Az előgondozást végző személy tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, valamint a térítési díj várható mértékéről is. Az előgondozást végző személy megállapításait az előgondozási adatlapon rögzíti. Ha az előgondozást végző személy az igénybe vevő egészségi állapota tekintetében lényeges különbséget észlel a kérelemben foglaltakhoz képest, úgy a) kezdeményezi, hogy az intézmény orvosa - amennyiben erre mód van - előzetesen vizsgálja meg az ellátást igénybe vevőt, illetve b) az intézményvezető kezdeményezi a 3. § (2) bekezdése szerinti orvosi igazolásban, kórházi zárójelentésben foglalt megállapítások felülvizsgálatát az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakrendelés - az ellátást indokoló diagnózis szerint illetékes - szakorvosától. Az előgondozást végző személy szükség esetén segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőnek az előgondozás során észlelt és hatáskörébe nem tartozó probléma megoldásához. Az intézményvezető szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét az igény nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás elvégzésének időpontjáról. Az előgondozás során az intézményvezető átadja a megállapodás tervezetét és tájékoztatást nyújt a házirend tartalmáról.



Az előgondozás során az előgondozást végző személy szükség esetén felveszi a kapcsolatot a) az igénybe vevő szociális ellátását biztosító intézménnyel, a szolgáltatást biztosító személlyel, b) az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes szociális hatáskört gyakorló szervvel a segélyezésre, a közgyógyellátásra, a gyógyszertámogatásra vonatkozó adatok beszerzése végett, c) az igénybe vevő háziorvosával, kezelőorvosával az egészségi állapotra, illetve a korábbi gyógykezelésre vonatkozó adatok megismerése céljából, d) a lakóhely szerint illetékes gyámhivatallal a cselekvőképességre vonatkozó adatok megismerése végett, e) az ellátást igénybe vevő törvényes képviselőjével, illetve legközelebbi hozzátartozóival. Amennyiben az intézményi jogviszony keletkezését beutaló határozat alapozza meg, az adatlapokat haladéktalanul meg kell küldeni az intézményvezető részére. A kérelem megérkezését követően az előgondozást el kell végezni azzal, hogy annak eredményéről az intézményvezető az előgondozási adatlap megküldésével értesíti a beutalást végző önkormányzatot. Idősotthoni ellátás esetében a beutaló szerv kezdeményezi a gondozási szükséglet vizsgálatát, és annak megállapítása után kezdeményezi az elhelyezést. Az előgondozás elvégzését követően, az intézményi elhelyezést megelőzően az intézményvezető vagy a megállapodás megkötésére feljogosított személy szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt vagy törvényes képviselőjét a férőhely elfoglalásának kezdő időpontjáról, valamint az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről. Intézményi férőhely-üresedés esetén az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az előzőekben foglaltak szerint. Az intézményi elhelyezés a bentlakásos idősek otthonában Ha az ellátásra vonatkozó igény a beutaló határozat megküldését követően férőhely hiányában nem teljesíthető, az intézményvezető erről - a nyilvántartásba vétel közlésével - írásban értesíti a jogosultat. Az intézményvezető szükség esetén segítséget nyújt az intézménybe történő beköltözés megszervezésében, gondoskodik az elhelyezésről. Az intézményi férőhely elfoglalását követően az intézmény orvosa megvizsgálja az ellátást igénybe vevőt. Az intézményvezető szükség esetén intézkedik a külön jogszabály szerinti ápolási, gondozási feladatok ellátásáról.

A soron kívüli elhelyezés szabályai

A soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az igénybe vevő a) önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg, b) a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt, c) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé, d) kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti. A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. Ha soron kívüli elhelyezési igény merül fel, az intézményvezető dönt a soron kívüliség fennállásáról. Ha valamennyi soron kívüli elhelyezési igény nem teljesíthető, az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről. Nem teljesíthető soron kívüli elhelyezési igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott.



Soron kívüli elhelyezést az intézményben rendelkezésre álló férőhelyeken felül is lehet biztosítani, figyelemmel az Szt. 92/K. § (5) bekezdésében megállapított korlátra.

Jövedelemvizsgálat

A jövedelemvizsgálat eredményeként megállapított jövedelmet és jövedelemhányadot, a jövedelemés vagyonvizsgálat eredményeként megállapított, a személyi térítési díjnak a jelentős pénzvagyonból vagy a jelentős ingatlanvagyonból fedezett részösszegét az Szt. 115. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás, továbbá a személyi térítési díj felülvizsgálatáról szóló tájékoztatás tartalmazza. A vagyoni értékű jogok becsült forgalmi értékének meghatározásakor az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek a vagyoni értékű jogok értékére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az intézmény (szolgáltató) vezetője az intézményi ellátás (szolgáltatás) nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló-gondozó célú lakóotthon esetén. Az intézmény (szolgáltató) vezetője a térítési díj felülvizsgálatakor megvizsgálja az ellátott havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát Az Szt. 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálathoz mellékelni kell a 3. § szerinti jövedelemnyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot. A biztosított szolgáltatások formái 1. Lakhatás Intézményünkben lehetőség van egy, két és több ágyas szobában való lakhatásra. 4 db egyágyas, 2 db kétágyas, és 5 db többágyas lakószobában tudjuk az elhelyezést biztosítani igény szerint. Ha az egyágyas szoba iránti igényt nem tudjuk teljesíteni, úgy üresedés esetén az intézményben lakó igénylő élvez elsőbbséget. Biztosítjuk a lehetőséget a látogatók fogadására. Ha valaki négyszemközt akar maradni a látogatójával, megoldást keresünk és találunk erre az igényére. Intézményünkben három fürdőszoba (öt tusoló és két kád) áll rendelkezésre a szolgáltatást igénybevevők részére és négy mellékhelyiség. Intézményünkben a közösségi együttlétre rendelkezésre áll, egy társalgó a szolgáltatást igénybe vevők részére. Napilap, hetilapok és két televízió is rendelkezésre áll a saját készülékeken és a foglalkozásokon kívül a lakók szórakoztatására térítésmentesen. - Fizikai gondozás: Étkeztetés megszervezése Az intézményben az étkezést a bentlakók életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően nyújtjuk, a szociális étkeztetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. Az ellátottak étkeztetése keretében napi háromszori étkezést - ebből egy alkalommal vagy két alkalommal meleg ételt, - biztosítunk. Ha az ellátást igénybe vevő egészségi állapota indokolja, részére - orvosi javaslatra - az orvos előírásainak megfelelő étkezési lehetőséget (pl. diéta, gyakoribb étkezés) biztosítunk. Az idősek otthonában fokozott figyelemmel gondoskodunk a rendszeres folyadékbevitelről, a főétkezéseken túl további két alkalommal. Ruházat, textília biztosítása Az ellátást igénybe vevő személyek megfelelő mennyiségű és minőségű a saját ruházattal, textíliával rendelkeznek. Saját ruhájukat, és textíliájukat használják. Ha az ellátást igénybe vevő megfelelő mennyiségű, és minőségű saját ruházattal nem rendelkezik, a teljes körű ellátás részeként legalább három váltás fehérneműt és hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházatot és utcai cipőt - szükség szerint más lábbelit – szükséges biztosítanunk.



Az ellátást igénybe vevő az intézmény által nyújtott ruházatot nem köteles használni, azonban saját ruházatának elhasználódása esetén is csak a három váltás fehérneműt és hálóruhát, az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházatot és utcai cipőt - szükség szerint más lábbelit igényelheti. A ruházat tisztítása és javítása az intézmény házirendjében van meghatározva. Az intézmény vezetője az ellátást igénybe vevő szükségletei, valamint a ruházat elhasználódásának figyelembevételével gondoskodik a megfelelő ruházat beszerzéséről, illetve cseréjéről. A személyes használatra kiadott ruházat az intézmény tulajdonát képezi és azt egyéni nyilvántartó lapon kell az ellátást igénybe vevő részére kiadni. A cselekvőképtelen, valamint a korlátozottan cselekvőképes személyek részére kiadott ruházatról az intézményvezető ápoló leltárt vezet. Az intézmény a textíliával való ellátás keretében, valamint a személyi higiéné biztosítása érdekében ellátottanként a) három váltás ágyneműt, b) a tisztálkodást segítő három váltás textíliát, valamint a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, eszközöket szükség szerint biztosítja. Egészségügyi ellátás Az intézmény biztosítja az ellátást igénybe vevők egészségügyi ellátását. Az egészségügyi ellátás keretében gondoskodunk az igénybe vevő a) egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról, b) orvosi ellátásáról heti négy óraszámban, hétfői és csütörtöki napokon 13- 15 órakor, c) szükség szerinti alapápolásról, ca) a személyi higiéné biztosításáról, cb) a gyógyszerezésről, cc) az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásról, d) szakorvosi, illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutásáról, e) kórházi kezeléséhez való hozzájutásáról, f) gyógyszerellátásáról, g) gyógyászati segédeszközök biztosításáról. Az intézmény orvosa biztosítja az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, az orvosi tanácsadást, az egészségügyi tárgyú jogszabályokban meghatározott szűréseket, a gyógyszerrendelést, valamint szükség esetén az egészségügyi szakellátásba történő beutalást. Az ellátásban részesülő személy részére előírt gyógyszer felhasználását nyilvántartó lapon kell rögzítenünk, amelyet az ellátás nyújtásának kezdetekor, majd a nyilvántartó lapon szereplő adatokban bekövetkező változások esetén kell kitölteni. Az intézményben műszakonként az ellátottak egészségi állapotát érintő változásokról és a velük kapcsolatos jelentősebb eseményekről sorszámozott eseménynaplót (átadó füzetet) kell vezetnünk. Az intézménynek készleten kell tartania az ellátásban részesülők eseti gyógyszerszükségletéhez igazodó megfelelő gyógyszermennyiséget (a továbbiakban: eseti gyógyszerkészlet). Az intézmény az ellátásban részesülők rendszeres gyógyszerszükségletének megfelelő gyógyszerekhez (a továbbiakban: rendszeres gyógyszerkészlet) való hozzájutást biztosítja, ennek keretében gondoskodik különösen a gyógyszerek beszerzéséről és tárolásáról. A rendszeres gyógyszerkészletet havonta az intézmény orvosa állítja össze az intézmény vezető ápolója, illetve ennek hiányában az intézményvezető javaslata alapján, ennek során figyelemmel kell lenni az ellátást igénybe vevők egészségi állapotára is. Az eseti és a rendszeres gyógyszereket, továbbá az injekcióval, infúzióval történő ellátáshoz szükséges anyagokat, az akut sebellátáshoz szükséges kötszereket, valamint a szűrővizsgálatokhoz szükséges reagenseket, indikátorcsíkokat (a továbbiakban: alapgyógyszerkészlet) az ellátottaknak térítésmentesen (a személyi térítési díj



terhére) - ideértve a gyógyszerért külön jogszabály alapján dobozonként fizetendő díj költségét is kell biztosítani. A bentlakásos intézmény az alap gyógyszerkészletbe, valamint a rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet körébe tartozó gyógyszerek, továbbá a gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható, illetve a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt biztosítja. Az alap gyógyszerkészletről részletes és pontos tájékoztatást kell adni az ellátást igénybe vevő részére. Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az ellátott személy viseli. Ha az intézményben élő ellátott egészségügyi ellátásban részesül, személyi lapot állítunk ki, és vezetünk. A dokumentációt az egészségügyről szóló törvény rendelkezései alapján vezetjük. Ha az intézmény orvosa és az ellátást igénybe vevő házi-, illetve kezelőorvosa nem ugyanaz a személy, akkor az intézmény orvosának megkeresésére az ellátást igénybe vevő házi-, illetve kezelőorvosa megküldi az intézményi ellátás és gyógykezelés szempontjából szükséges egészségügyi adatokat. Ha az ellátást igénybe vevő másik bentlakásos intézménybe való áthelyezésére kerül sor, az intézményvezető ápoló az ellátást igénybe vevő egészségügyi adat kezelésével megbízott személy az ellátást igénybe vevő egészségügyi adatait külön kérés nélkül továbbítja. A mentálhigiénés ellátás biztosítása Az intézmény gondoskodik az ellátást igénybe vevő mentálhigiénés ellátásáról. Ennek keretében biztosítjuk a) a személyre szabott bánásmódot, b) a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélést, c) a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, e) az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit, f) a gondozási tervek megvalósítását, g) a hitélet gyakorlásának feltételeit, és h) segítjük, támogatjuk az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. A bentlakásos intézménynek mindent meg kell tennie az ellátást igénybe vevő testi-lelki aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében. Az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembevételével szükséges megszervezni a) az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sporttevékenység, fekvőbetegek levegőztetése, ágytorna, részvétel az intézmény tevékenységeiben ház körüli munkák, virág, veteményeskert gondozás, takarításban, vasalásban való segítés, tálalás, stb.), b) a szellemi és szórakoztató tevékenységeket (pl. előadások, olvasás, felolvasás, rádióhallgatás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás stb.), c) a kulturális tevékenységeket (pl. rendezvények, ünnepségek, névnapok, színház-, mozi-, múzeumlátogatások, kirándulások, kiállítások stb.). Az aktivitást segítő tevékenységeket, az ellátást igénybe vevők közreműködésével előre meg kell tervezni és a megvalósítás folyamatosságát, rendszerességét biztosítani. Az intézményi életformához való alkalmazkodás elősegítése, az igénybe vevők mentálhigiénés ellátásának biztosítása az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata. Az intézmény vezetője, ha az ellátást igénybe vevő gondnokság alá helyezése szükséges, intézkedést kezdeményez a lakóhely szerint illetékes gyámhivatalnál. Szocioterápiás foglalkozás nincs intézményünkben.



Az érték- és vagyonmegőrzés szabályai Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról az intézmény vezetője tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít, és annak egy példányát átadja az ellátást igénybe vevőnek, illetve törvényes képviselőjének. Az értéktárgyak átadását és átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni. Az értéktárgyak biztonságos megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. Az ellátást igénybe vevőtől átvett készpénzt elsősorban az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselőjének meghatalmazása szerint az intézményben vagy pénzintézetben kell megőrizni. A házirend tartalmazza, hogy milyen esetekben szükséges a készpénzt - pénzintézetben - betét formájában megőrizni. A készpénz betétben való elhelyezéséről a pénz átvételétől számított négy munkanapon belül az intézmény vezetője gondoskodik. A készpénz betétben történő elhelyezéséig annak megőrzését a pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint biztosítandó. A bentlakásos intézményben az ellátott személy készpénzének kezelése saját vagy törvényes képviselőjének írásbeli nyilatkozata szerint személyes nyilvántartású letét formájában is történhet. A letétben elhelyezett készpénz elsősorban a személyes szükségletek kielégítését szolgálja. A személyes szükséglet körébe tartozik különösen az intézményi ellátást meghaladó mennyiségű vagy minőségű élelmezés, ruházat, valamint textília. A felsoroltakon kívül személyes a szükségletek kielégítését szolgálja még a személyes használati tárgy (pl. televízió, magnetofon, rádió, hűtőszekrény) és szolgáltatás (pl. fodrász, kirándulás, kulturális program) is. A készpénz kezeléséről, a kezelésre jogosult személyekről, valamint a pénz felhasználásának és elszámolásának módjáról a pénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni. Az intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezése A bentlakásos intézményben elhunytakkal kapcsolatos teendők ellátását az intézmény vezetője szervezi. Ennek keretében gondoskodni kell az elhunyt a) elkülönítéséről, b) végtisztességre való felkészítéséről, c) a törvényes képviselő, valamint az Szt. 20.§-a szerinti nyilvántartásban szereplő hozzátartozó értesítéséről, d) ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, letétbe helyezéséről, valamint a hagyatéki végzést követően az örökösöknek történő átadásáról. Az elhunyt ingóságairól a halál beálltát követően azonnal jegyzéket készít a haláleset időpontjában műszakot vezető dolgozó. A jegyzéket két tanúval alá kell íratni. A közeli hozzátartozó értesítéséről legkésőbb a halálesetet követő napon kell gondoskodni. Az eltemettetés megszervezéséről az örökösök gondoskodnak. Ha az elhunyt halála előtt az eltemettetéséről rendelkezett az intézmény felé és a takarékbetétje elhelyezésekor kedvezményezettként az intézményt jelölte meg elhalálozása esetére, az intézményvezető a visszafizetett takarékbetétből gondoskodik a temetésről. Az intézmény vezetője - amennyiben nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy nem gondoskodik a temetésről - az elhunyt személy köztemetésének elrendelése iránt intézkedik a haláleset szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterénél. Ha az örökös az elhunyt intézményben maradt ingóságaiért a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően nem jelentkezik, az intézményvezető határidő megjelölésével felszólítja annak átvételére. Ha az örökös a kitűzött határidő elteltéig az ingóságot nem szállítja el, az intézmény azt értékesítheti, vagy felhasználhatja (Ptk.). Az idősek otthona ellátásának módja A szolgáltatásunkat igénybe vevők számára teljes körű ellátást, a nap 24 órájában szakképzett gondozókkal a felügyeletet, az ápolást, gondozást biztosítjuk. Orvosi rendelés heti négy órában van, hétfőn és csütörtökön 13 órától 15 óráig. Szükség esetén az orvos vagy az orvosi ügyelet haladéktalanul megvizsgálja a szolgáltatást igénybe vevőket.



Az idősek otthona ellátásának formája Szakosított ellátást nyújtó, ápolást-gondozást nyújtó intézmény, idősek otthona, 28 fő férőhellyel. Idősek otthona ellátást igénybe vevők köre Csongrád megye közigazgatási területén élő a törvényben meghatározott szolgáltatást igénylő rászorultak: Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását, gondozását végezzük, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek. Biztosítjuk a napi háromszori étkezést, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátást, mentális gondozást, a jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, gondoskodunk a lakhatásról, ha az ellátás más módon nem oldható meg. Az idősek otthonába azt a 18. életévét betöltött személyt is felvehetjük, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Ha az ellátásra szoruló személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni. Ha az idősek otthona szolgáltatását igénybe vevő személy esetében, ha demencia körébe tartozó kórkép került megállapításra, ellátásáról az intézményen belül fokozott odafigyeléssel kell gondoskodni. Külön jogszabály határozza meg azon ellátottak körét, akik az egészségi állapot súlyosságából adódóan speciális ellátást igényelnek, miszerint ehhez igazodva kell végeznünk a szolgáltatást. A gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellege, tartalma Az idősek otthona az ellátást igénybe vevő teljes körű ellátása, ápolása-gondozása mellett biztosítja szükség szerinti a) foglalkoztatását, és b) egyéb habilitációs jellegű ellátását. Az intézményünkben élő személyeknek meglévő képességeik fejlesztése, szinten tartása érdekében az életkoruknak, egészségi állapotuknak képességüknek megfelelő foglalkozásokat szervezünk. Intézményünkben.  képességfejlesztő,  fizikai,  szellemi, szórakoztató, kulturális foglalkoztatásokat tartunk. A képességfejlesztő foglalkozások célja a megmaradt képességek fejlesztése, szinten tartása (kreatív, művészeti, mozgás, játékok). A foglalkozásokat az intézmény környezetében, a társalgóban és az intézményen kívül szervezzük. A foglalkozások a mentálhigiénés munkatárs havi és hetes munkaterve alapján vannak megtartva. A hetes munkaterv a mentálhigiénés munkatárs és a dolgozók munkáját irányozza. A mentálhigiénés munkatárs ellenőrzi és irányítja a dolgozókat a foglalkozások megtartásában. A szakosított ellátási formákat igénybe vevő személyek ellátásáról, az állapotuk változásáról, valamint a részükre biztosított gondozási, terápiás, valamint ápolási, illetve egyéb szolgáltatások tartalmáról gondozási tervet kell készíteni. Az intézménybe beköltözés után, legkésőbb egy hónappal a szolgáltatást igénybe vevővel egyéni gondozási tervet készítünk. Az egyéni gondozási terv tartalmazza a szolgáltatást igénybevevő személy fizikai, mentális állapotának helyzetét, állapotjavulás, és megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését, a szolgáltatást igénybevevő részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit.



A gondozási tervet személyre szabottan, a szolgáltatást igénybevevővel közösen, munkacsoportban készítjük el. A munkacsoport tagjai az intézmény orvosa, vezetője, mentálhigiénés munkatársa és a szolgáltatást közvetlenül nyújtó szakdolgozók. A szolgáltatást igénybevevővel foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel kíséri és elősegíti a gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. Az egyéni gondozási tervet kidolgozó munkacsoport évente, jelentős állapotromlás esetén annak bekövetkeztekor átfogóan értékeli az elért eredményeket, és ennek figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet. A gondozási dokumentáció elemei: 1. Előgondozási adatlap (I-II.) 2. Életút 3. Gondozási anamnézis 4. Gondozási terv 5. Gondozási lap 1. Előgondozási anamnézis A kitöltésére vonatkozó minőségbiztosítási utasításokat az Előgondozási útmutató tartalmazza. 2. Életút Az igénybevevő beköltözését követően elkészített írásos dokumentum, mely rögzíti a lakó élettörténetét. Célja: o A szolgáltatást igénybe vevő életének alapos megismerése, a gondozási folyamatok tervezése érdekében. o Segítség az életleltár készítésében. o Olyan információk felszínre segítése, amelyek segítenek az aktuális élethelyzet jobb értelmezésében (a beköltözési krízis oldása céljából.) Az alap Életutat szakképzett gondozó vagy a mentálhigiénés munkatárs készíti el az ellátást igénybe vevő, az ellátás megkezdését követő 30 napon belül. Miután az ellátást igénybe vevővel történő beszélgetések alapján készül, ezért folyamatosan kiegészülhet. Felkészülés az interjúra  A szolgáltatást igénybe vevővel előre megbeszélt, egyeztetett időpontban történik.  Időtartama 1- 1,5 óra. (A rövid kapcsolatok mindkét résztvevőben nyomokat hagynak és megnehezítik az elkövetkező beszélgetési helyzeteket.  A találkozások tervezett száma: 2-3 alkalom.  A helyszíne négyszemközti beszélgetésre alkalmas helyiség, mely nyugalmat és kellemességet áraszt, melyben biztosított a beszélgetés intimitása és oldottsága.  A szakember magatartásmódját a beszélgetés ideje alatt megértő, nyugodt várakozás, odafordulás, értő figyelem és érdeklődés jellemezze. Interjúvázlat  A szülői családra vonatkozó kérdéskörök (családfa, foglalkozás, iskola, földrajzi mobilitás, jövedelmi viszonyok, életmód, életviszonyok).  A szülői család kapcsolatrendszerei.  A szülői család és a történelem.  Az önállósulás útján (munka, szerelem, párválasztás).  Párválasztás.  A társ családja.  A családalapítás története.  A saját család életciklusai (gyermekek, nevelési célok, szülői attitűdök).



   

Változások az életmódban. A gyermek párválasztása. Üres fészek szindróma (hogyan élt házastársával, mikor a gyermekek elhagyták a szülői házat). Időskori veszteségek.

Az alap életutat az interjúkat követően írásos formában kell rögzíteni. A dokumentum eseti jellegű ellenőrzését a mentálhigiénés munkatárs végzi. 3. Gondozási anamnézis Célja: a szolgáltatást igénybe vevő szükségleteinek a felmérése. Az adatgyűjtés egyaránt magában foglalja az előgondozás, az ellátást igénybe vevővel folytatott első interjú és az első orvosi vizsgálat során megtudott információkat, valamint a gondozási csoport többi tagjától, a szolgáltatást igénybe vevő családjától vagy más személyektől kapott információkat. A felmérés során összegyűjtött adatok legyenek leírhatók, tömörek és hiánytalanok. A Gondozási anamnézishez a szolgáltatást igénybe vevő kikérdezése útján jutunk. A kikérdezést szakképzett gondozó vagy a mentálhigiénés munkatárs végzi. A gondozási anamnézis alapelemei - Az aktuális fizikai és egészségi állapot felmérésére vonatkozó adatok: mozgékonyság, öltözködés, táplálkozás, kontinentia, észlelés, érzékelés, - A mentális állapot felmérésére vonatkozó adatok: kedélyállapot, tájékozódás, kommunikáció, nyugtalanság, zavartság értékelése. - A foglalkoztatásra vonatkozó kérdések: érdeklődési körök, képességek, hobbi, szabadidő eltöltése. 4. Az egyéni gondozási terv Az egyéni gondozási terv tartalmazza a) az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét, b) az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését, c) az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. Az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel kíséri és elősegíti az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. Az egyéni gondozási tervet kidolgozó munkacsoport, illetve az alapszolgáltatások esetében a gondozási tervet készítő személy évente - jelentős állapotváltozás esetén annak bekövetkeztekor - átfogóan értékeli az elért eredményeket, és ennek figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet. A Gondozási anamnézis elkészítése során összegyűjtött információk, a gondozó megfigyeléseivel együtt lehetővé teszik, a lakó gondozási problémáinak meghatározását a komplex gondozás valamennyi eleme (fizikai ellátás, egészségügyi ellátás, mentális gondozás, foglalkoztatás) esetében. Ezek a problémák azután bekerülnek a Gondozási tervbe, vizsgált területenként és fontosságuk szerint rangsorolva. Miután a gondozási problémák feljegyzése megtörtént a mentálhigiénés munkatárs és a szociális gondozó közösen megtervezhetik a szükséges gondozást, a szolgáltatást igénybe vevő bevonásával. A tervezés magában foglalja o A célkitűzést, minden egyes probléma megoldásához o A döntést, hogy milyen ellátás felel meg a kitűzött célnak és a megfelelő utasítások leírását (Módszerek) o Az értékelés időpontjának meghatározását o A gondozás hatékonyságának mérését (Eredmény)



A célok kitűzése Minden egyes gondozási probléma megoldására célt tűzünk ki, mely pontosan körülírja a megoldást, amelyet szeretnénk elérni. A célok kitűzése segíti a tevékenység hatékonyságának az ellenőrzését, összehasonlítván eredményt a kitűzött céllal, megállapítható, hogy elérték-e azt vagy sem.

az

A célok elérése érdekében alkalmazott módszerek - Tudományosan megalapozottak legyenek - Világosan, pontosan megfogalmazottak, hogy minden gondozó egyformán értelmezze őket. - A dolgozók jártassága és a feladat elvégzésére szánt idő tekintetében legyenek reálisak - Olyan ellátást írjanak le, amelyekkel elérhető a kitűzött cél. Értékelés Azért, hogy a gondozás hatékonysága mérhető legyen, már a tervezésnél meg kell határozni, az értékelés idejét. Ez az időpont változó lehet, a fontos az, hogy minden célnak a teljesítéséhez megfelelő és reális időhatárt szabjunk. Pontos időhatárokkal minden dolgozó azonos időlépték szerint dolgozik. A Gondozási terv eseti ellenőrzését a mentálhigiénés munkatárs végzi. Ilyen irányú tevékenységüket a Gondozási terv Ellenőrizte rovatában rögzítik. A gondozási terv módosításának okai:  Elértünk egy célt, a szolgáltatást igénybe vevő gondozási problémája megoldódott  Nem értük el a célt  Új problémát állapítottunk meg  Kiderült, hogy a célok nem reálisak. Évente sor kerül a gondozási dokumentáció felülvizsgálatára, melyet a mentálhigiénés munkatárs végez. 5. Gondozási lap A gondozási terv teljesítéséhez, dokumentálására szolgál.

szükséges

tevékenységek,

intervenciók

elvégzésének

Az ellátási (gondozási) terv kivitelezése a gondozási folyamat tevékenységi mozzanata. Ennek során a szolgáltatást igénybe vevő egyénre szabott, az előírtaknak megfelelő ellátásban részesül. A gondozási terv végrehajtása team- munkában történik, a gondozási csoport valamennyi tagja részt vesz benne. A lakóval kapcsolatos tevékenységek koordinációját azonban az ezzel megbízott gondozó végzi. A Gondozási tervben előírt beavatkozások dokumentálása, az adott feladattal megbízott személy kötelezettsége A Gondozási tervben előírtak kivitelezésének folyamatos ellenőrzése az intézményvezető és a foglalkoztatás szervező feladata. Ellenőrzéseikről a Gondozási lapon készítenek feljegyzést. Eseti ellenőrzést az intézményvezető és a mentálhigiénés munkatárs végez. Tapasztalataikat szintén a Gondozási lapon rögzítik. Értékelés Azért, hogy a gondozás hatékonysága mérhető legyen, már a tervezésnél meg kell határozni, az értékelés idejét. Ez az időpont változó lehet, a fontos az, hogy minden célnak a teljesítéséhez megfelelő és reális időhatárt szabjunk.



Dokumentálása a Gondozási terv megfelelő rovatában (Eredmény/értékelés) történik. Az értékelésben közreműködő személyek: mentálhigiénés munkatárs, felelős gondozó. A gondozási terv módosításának okai:  Elértünk egy célt, a gondozási problémája megoldódott  Nem értük el a célt  Új problémát állapítottunk meg  Kiderült, hogy a célok nem reálisak. A szolgáltatást igénybe vevők részére térítésmentesen biztosítjuk az alapvető körömápolást, borotválást, és a gondozók hajvágást is végeznek, ha úgy kívánja a szolgáltatást igénybe vevő. Részben biztosítjuk az akadálymentes közlekedést. Az idősek otthona alapfeladatain túl nyújtott szolgáltatásai Az intézmény az alapfeladatot meghaladóan is szervez programokat, szolgáltatásokat.  Igény esetén pedikűröst, fodrászt, kozmetikust, masszőrt tudunk biztosítani térítési díj ellenében.  Kirándulásokat, rendezvényeket, színházlátogatást, fürdőlátogatást, ismeretterjesztő előadásokon való részvételt szervezünk, önköltséget meg nem haladó térítési díjért. A szolgáltatást igénybevevők számára lehetőség van a magántelefonálásra is, amit a társalgóban vagy az iroda helyiségében tehetnek meg. Az idősek otthona tárgyi feltételei A bentlakásos intézményben biztosítva van a napi huszonnégy órás szolgálat, a folyamatos működéshez szükséges személyi, és részben a tárgyi feltételek. A bentlakásos intézményben ki van alakítva - Az éjszakai és nappali tartózkodásra (lakhatás) szolgáló egy, két és több ágyas lakószobák. A lakószobákban tudjuk biztosítani az egy ellátottra jutó hat négyzetméternyi lakóterületet. - A személyi tisztálkodásra öt tusoló és két kád használatára, valamint az intézményben egy férfi és három női mellékhelyiség használatára van lehetőség. Tudjuk biztosítani a tíz ellátottra legalább jutó egy fürdőkádat, zuhanyzót, valamint nemenkénti illemhelyet. - Az intézményben biztosított a folyamatos fűtés- és melegvíz-szolgáltatás. - Az étkezésre az ebédlőben van lehetőség. Igény szerint biztosítani tudjuk a vásárolt élelmiszer elfogyasztásának kulturált feltételeit az intézmény ebédlőjében, és megmelegítésének lehetőségét. - Az intézményben kialakításra került nővéröltöző, imaszoba, látogatószoba, mosókonyha. Adományokból összegyűjtött kis könyvtárral is rendelkezik az intézmény. - Az egészségügyi ellátás céljára ki van alakítva orvosi szoba, valamint betegszoba. A betegszoba lakószobaként működik, szükség esetén átköltöztetés útján lehet betegszobát kialakítani. - Igény esetén házaspárok (élettársak) elhelyezésére külön lakószobát tudunk biztosítani. Berendezés, felszereltség: A berendezés a körülményekhez képest megfelelő. Többnyire sikerült a szobákat otthonosan berendezni. Az orvosi szoba, a társalgó, a tálaló melegítő konyha felszereltsége megfelelő. Kapaszkodó lett felszerelve az ellátottak közlekedésének megkönnyítésére. Rendelkezésünkre állnak az irodai munkához szükséges eszközök. Lehetőségeinkhez képest folyamatosan igyekszünk a korszerű ápoláshoz, gondozáshoz szükséges eszközöket beszerezni. Térítési díj: A fenntartó a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról konkrét összegben - a társulási megállapodás figyelembe vételével -



intézményi térítési díjat határoz meg, „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény, „ A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról” szóló 29/1993 (II.17.) Korm. rendelet, valamint a székhely település helyi rendelete, illetve a Társulási Tanács döntése/i/ alapján. A fenntartó a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásért térítési díjat (a továbbiakban: intézményi térítési díj) állapít meg, amelyet az Szt.-ben, e rendeletben, a fenntartó önkormányzatok rendeletében, valamint az Szt. 94/C. §-a, illetve a 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 94/B. vagy 94/D. §-a szerinti megállapodásban (a továbbiakban együtt: megállapodás) foglaltak szerint kell megfizetni. Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj). Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, ilyen esetben az önköltség számítása során a közös költségelemeket a szolgáltatásonkénti közvetlen költségek arányában kell megosztani. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében foglaltak szerint, egyéb esetben a fenntartó döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a) állami fenntartó esetén a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, ezt követően a fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető, b) nem állami fenntartó esetén a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását. A fenntartó döntéséig, illetve a bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. A felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik. Az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra, kivéve, ha az ellátott a felülvizsgálatot megelőzően - jövedelem és vagyon hiányában - térítésmentesen vette igénybe az ellátást, és részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra. Ez utóbbi esetben a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét. Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi



térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni. Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, - rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon kivételével - a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja. Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű. A bentlakásos intézményekben - kivéve a hajléktalan személyek átmeneti szállását és az éjjeli menedékhelyet - a jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. Ha vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét. A bentlakásos intézményben az ellátott által fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy részére legalább az (1) bekezdés szerinti költőpénz visszamaradjon. Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az ellátott személy viseli. Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 117. §-ban és a 117/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (3) bekezdésében, a 117. §-ban, valamint a 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.



Az ellátottól, törvényes képviselőjétől, hozzátartozójától [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személytől, valamint a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személytől a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson kívül más jogcímen a szociális szolgáltatásért, illetve az intézményben történő elhelyezésért a szolgáltató, az intézmény, a fenntartó vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem kérhető. A tartós bentlakásos szociális intézményekben belépési hozzájárulás fizetésére férőhely számot nem különít el a fenntartó, külön díj megállapításától eltekint, így annak fizetésére nem kötelezhető az ellátást igénybe vevő. A tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személy írásbeli kezdeményezésére az ellátott, illetve az (1) bekezdésben megjelölt személy az intézménnyel e célból kötött szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségeit viseli. A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben meghatározott célokra fordítható. Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított öt éven belül haláleset kivételével - megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos részét az intézmény köteles visszafizetni. A személyi térítési díj mellett eseti térítési díj kérhető a külön jogszabály szerinti alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért. Az eseti térítési díj fizetésének eseteit a házirendben és a megállapodásban kell meghatározni. Az Szt. 117/B. §-a szerinti esetben az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését egy év időtartamra, tartós bentlakásos intézmény esetén legfeljebb három év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható. Ha az időtartam meghosszabbítására nem kerül sor, az Szt.-nek a személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. Az Szt. 68/B. §-a szerinti esetben az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését határozatlan időre vagy határozott idejű megállapodás esetén legalább egy év időtartamra vállalja. Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat bentlakásos intézményi ellátás esetén ellátási napra és hónapra vetítve kell meghatározni. Bentlakásos intézményi ellátás esetén a) a napi intézményi térítési díj a havi intézményi térítési díj harmincad része, b) a napi személyi térítési díj a havi személyi térítési díj harmincad része a hónapok naptári napjainak számától függetlenül. Az intézményi térítési díj szolgáltatónként, intézményenként, telephellyel rendelkező szolgáltató, intézmény esetén ellátást nyújtó székhelyenként, telephelyenként, továbbá bentlakásos intézményi ellátás esetén épületenként külön-külön is meghatározható. A intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni. Az intézményi térítési díj és a belépési hozzájárulás összegéről a lakosságot a szociális ágazati portálon történő közzététel útján kell tájékoztatni. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott intézmények intézményi térítési díját és belépési hozzájárulásának összegét a honlapján közzé kell tenni. Ha a személyi térítési díj az ellátás, szolgáltatás igénybevételét követő 30 napon belül nem állapítható meg, a térítési díj megállapítására jogosult térítési díj - előleg fizetését kérheti.



A személyi térítési díj megállapításakor intézkedni kell arról, hogy az (1) bekezdés szerinti előleg, illetve az előleg fizetésének időszakára jutó személyi térítési díj közötti különbözet kiegyenlítése megtörténjen. Ha az önkormányzat rendelete, illetve a megállapodás eltérően nem rendelkezik, a személyi térítési díjat formáknál havonta utólag kell megfizetni. Ha a személyi térítési díjat előre kell megfizetni és az adott hónapra fizetendő térítési díj összege kevesebb lenne, mint a már befizetett összeg, az előre befizetett térítési díjat a következő fizetés alkalmával be kell számítani vagy azt vissza kell fizetni. Amennyiben a fizetendő személyi térítési díj összege növekszik, a befizetett és a ténylegesen fizetendő összeg különbözetét visszamenőleg meg kell téríteni. Ha a személyi térítési díj megállapítására, felülvizsgálatára nem az intézmény vezetője jogosult, a megállapításhoz, felülvizsgálathoz szükséges iratokat az intézmény vezetője - az ellátás igénybevételétől, illetőleg a felülvizsgálat kezdetétől számított 15 napon belül - megküldi az arra jogosult szervnek. A egyházi fenntartó vagy nem állami fenntartó által fenntartott intézményben lakó személyi térítési díját - ha az ellátási szerződés eltérően nem rendelkezik - a fenntartó állapítja meg és vizsgálja felül. Ha az ellátott a bentlakásos intézményi ellátást a hónap nem mindegyik napján veszi igénybe, a távolléti napok számát meg kell szorozni a napi személyi térítési díj 20%-ával, a jelenléti napok számát pedig meg kell szorozni a teljes összegű napi személyi térítési díjjal. A két szorzat összege az adott hónapra fizetendő térítési díj. A jelenléti napok számát - az adott hónap naptári napjainak számától függetlenül - úgy kell meghatározni, hogy 30 napból le kell vonni a távolléti napok számát, valamint azoknak a napoknak a számát, amelyeken az intézményi jogviszony nem állt fenn. Ha az ellátásra jogosult a térítési díjat egészben vagy részben nem képes megfizetni, illetve nem fizeti meg, a tartására köteles hozzátartozó részére fizetési kötelezettséget akkor lehet megállapítani, ha a család havi összjövedelméből levonva a havi személyi térítési díjat, az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét. A térítési díj nem lehet magasabb, mint a család havi összjövedelmének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresének a családtagok számával szorzott összegének különbözete. Több egy sorban kötelezhető hozzátartozó esetén a térítési díjat vagy annak hiányzó részét a hozzátartozók jövedelmi viszonyai alapján - arányosan megosztva - kell megállapítani. A fizetendő személyi térítési díj összegét, a pénz- és ingatlanvagyon terhelését, a fizetési kötelezettség teljesítését, valamint a hátralékot a térítési díj nyilvántartó törzslapon kell nyilvántartani. Az intézményi térítési díj fizetése esetén nem kell vezetni a törzslapot. A gondozási napokról a nyilvántartást kell vezetni. A személyi térítési díj meghatározásánál nem vehető figyelembe az ellátásban részesülő a) foglalkoztatásából származó munkajutalma, b) tanulmányi ösztöndíja, c) költőpénze. Az ideiglenesen beutalt ellátott esetén az ideiglenes beutalás tartamára a térítési díj alapjául szolgáló jövedelmet az önálló lakás (ingatlan) fenntartásával kapcsolatos igazolt költségekkel (lakbér, hiteltörlesztés, közös költség stb.) csökkenteni lehet. Ha az ellátott gondnokság alatt áll, gondnoka - amennyiben az ellátott megfelelő jövedelemmel vagy készpénzvagyonnal rendelkezik - köteles - a mindenkori kötelező költőpénz összegével azonos összegű - készpénzt biztosítani a gondnokolt személyes szükségleteire. Amennyiben a gondnok e kötelességének nem tesz eleget, az intézményvezető erről - a szükséges intézkedés megtétele érdekében - tájékoztatja a gondnokot kirendelő gyámhivatalt.



Az ellátott két hónapot meg nem haladó távollét idejére - a rehabilitációs célú lakóotthoni ellátás és a támogatott lakhatás kivételével - a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 20%-át kell fizetni. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. Az ellátott két hónapot meghaladó távolléte idejére - a rehabilitációs célú lakóotthoni ellátás és a támogatott lakhatás kivételével a) az egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40%-át, b) az a) pontban nem említett esetben a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 60%-át kell fizetni. Az egy napra jutó térítési díj megállapítása az intézmény vezetőjének feladata. A tartós bentlakásos intézményekben a térítési díjat az élelmezésre fordított költségekkel csökkenteni kell, ha az ellátott az intézményi étkezést nem veszi igénybe. Az intézményvezető döntésével az intézménybe vizsgálat vagy megfigyelés céljából felvett személy a személyi térítési díj 50%-át fizeti a vizsgálat vagy megfigyelés időtartamára. A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként - ha e rendelet, az önkormányzat rendelete vagy a megállapodás másként nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell befizetni. Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. Az intézményvezető a fenntartót - a jelzálogbejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében - évente értesíti a hátralékról. A bejegyzett jelzálog hagyatéki teherként érvényesíthető. A jelzálogjogot a külön jogszabály szerint nyilvántartott hátralék erejéig lehet bejegyezni. A jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a szociális hatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén - a fenntartó kérelme alapján - határozatot hoz. A határozatot az ingatlanügyi hatósággal közölni kell. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése Az intézmény által nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére [megtérítés]. A megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. Tájékoztatási kötelezettség A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, illetve hozzátartozóját értesíti. A bentlakásos intézményi ellátás esetén az értesítés, illetőleg tájékoztatás tartalmazza a) az igénybevétel megkezdésére fenntartott legalább nyolcnapos határidőt, továbbá az annak elmulasztása esetén követendő eljárást;



b) az intézménybe való felvételre, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokra, személyes használati tárgyakra, hozzátartozói nyilatkozatokra, a személyes megjelenésre vonatkozó szabályokat és más, jogszabályban meghatározott feltételeket. Ha a jogosult a bentlakásos intézménybe az igénybevételre biztosított időtartamon belül nem költözik be, és ennek okáról az intézmény vezetőjét nem értesíti, az intézmény vezetője megkeresi a jogosult lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes jegyzőt. A jegyző a megkeresésre tájékoztatást ad a) a jogosult tartózkodási helyéről; b) a beköltözés elmaradásának indokairól; c) az intézményi ellátás igénybevételének várható időpontjáról. Ha a jegyző tájékoztatása szerint a jogosult az intézményi ellátást neki fel nem róható okból nem tudta megkezdeni, az intézményvezető az akadályoztatásra okot adó körülmény megszűnését követő 30 napon belül lehetőség szerint gondoskodik az érintett elhelyezéséről. Egyéb esetben kezdeményezi a beutalás megszüntetését. Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára a) az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről; b) az intézmény által vezetett nyilvántartásokról; c) a bentlakásos intézményi elhelyezéskor a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről; d) panaszjoguk gyakorlásának módjáról; e) az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről; f) az intézmény házirendjéről; g) a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről; h) a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről. A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles a) nyilatkozni az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról; b) adatokat szolgáltatni az intézményben e törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz; c) nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója természetes személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. A tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében a módszertani intézmény ismertetőt készít a feladatkörébe tartozó szociális intézményekről. Az esetleges intézményi változások ismeretében évente elvégzi az adatok szükség szerinti módosítását. Az ismertető az intézmény székhelyét, telephelyeit, a szolgáltatások körét, az intézménybe történő felvétel, illetve az elhelyezés körülményeire, valamint az ellátottjogi képviselő személyére, elérhetőségére vonatkozó adatokat tartalmazza. A szociális intézmény a módszertani intézmény feladatának teljesítéséhez közli az előző bekezdésben meghatározott adatokat. Az esetleges változásokat azok keletkezésétől számított 30 napon belül közli a módszertani intézménnyel. A jogosultak érdekvédelme Az intézményvezető a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak. A házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni arról, hogy a jogosultak, a hozzátartozók és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen. Az intézmény vezetője jól látható helyen kifüggeszti a betegjogi és ellátott jogi képviselő nevét, és elérhetőségét.



A jogosult és hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet a házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az intézmény vezetőjénél vagy az érdekképviseleti fórumnál. A panasz kivizsgálására a jogosult köteles 15 napon belül írásban értesíteni a panasztevőt az elé terjesztett panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések egyidejű megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges módjaira is. A jogosult és hozzátartozója panasszal az intézmény fenntartójához fordulhatnak, ha a panasz kivizsgálására jogosult  határidőben nem intézkedik  intézkedésével nem értenek egyet. A szociális intézmény fenntartója köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum (Érdekképviseleti Fórum) megalakításának és tevékenységének szabályait. Az intézményi jogviszony megszűnése Az intézményi jogviszony megszűnik a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható, d) a 94/C. § szerinti megállapodás felmondásával. Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában, a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. A megállapodást az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül bármikor írásban mondhatja fel. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha az ellátott a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt b) a házirendet súlyosan megsérti, c) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj-fizetési kötelezettségének - a 102. § szerint – nem tesz eleget d) aki fertőző betegségben szenved, vagy kórokozó hordozó; e) akinek egészségi állapota a közösségi együttélést súlyosan nehezíti; f) aki súlyos pszichiátriai beteg; g) aki, közveszélyes, vagy elmebeteg; h) aki közösségi életvitelre, a közösségi normák betartására képtelen. Az d), e), f), g) pontokban foglaltak esetében külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell az intézmény vezetőjének eljárni. A felmondási idő, ha a 94/C. § szerinti megállapodás másként nem rendelkezik bentlakásos intézmény esetén három hónap. Ha a felmondás jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.



Bíróságtól kérhető a felmondás jogellenességének megállapítása, ha azt a fenntartó vitatja, ha azt az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy vitatja, a fenntartói döntés jogellenességének megállapítása, ha azt az előzőekben felsorolt személyek valamelyike vitatja. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó nem dönt, illetve a bíróság jogerős határozatot nem hoz. Az előzőekről a felmondásban tájékoztatást kell adni. Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszonyt a beutaló szerv szünteti meg, kivéve, ha beutaló határozatot olyan önkormányzat hozta, amely már nem fenntartója az intézménynek. Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha a) hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vagyoni, jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoztak, hogy a személyi térítési díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek nem tud eleget tenni, köteles az intézményvezetőnél rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását kezdeményezni. Az intézményvezető a jövedelemvizsgálatot - ideértve a 68/B. § és a 117/B. § szerinti esetet is - a 119/C. § szabályai szerint lefolytatja, és a személyi térítési díjat a jövedelemvizsgálat eredményének megfelelően állapítja meg. Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a (2) bekezdés szerinti jövedelemvizsgálat lefolytatását, az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. Ha három hónapon át térítési díj-tartozás áll fenn, az ellátottat, a törvényes képviselőt vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról, valamint a (3) bekezdésben foglaltakról. A 101. § (2) bekezdés c) pontja és ez a § nem alkalmazható, ha a 119. § (2) bekezdése szerint jelzálogjog-bejegyzés történt a kötelezett ingatlanvagyonán. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét a) a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről; b) az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről; c) az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról. Ha a jogosult kiskorú vagy cselekvőképességében a szociális ellátás igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, a 95-100. §-ban szabályozott, jogi következményekkel járó cselekmények és jognyilatkozatok tekintetében a hozzátartozóra vonatkozó rendelkezéseket a törvényes képviselőre kell alkalmazni. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi CI. törvény hatálybalépésekor intézményi jogviszonyban álló személyeket írásban tájékoztatni kell a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jogszabályi változásokról.



Adminisztrációja A műszakban levő dolgozó az elvégzett ápolási feladatokat, az ápolás megtörténtét követően késlekedés nélkül az ápolási füzetben dokumentálja (az intézmény sajátossága). A műszakban lévő dolgozó az ápolási-gondozási feladatokon túl elvégzi a hetes foglalkoztatási terv szerinti foglalkoztatást, azt dokumentálja a gondozók foglalkoztató füzetébe. A gondozási tervben meghatározottak szerint kell elvégezni és adminisztrálni a gondozást folyamatosan a gondozási lapokon, amit alá kell íratni a lakóval. Az átadó napló az intézményben észlelt berendezési tárgyak megrongálódása, működésének zavarának beírása a karbantartó részére rendszeresített füzetbe is a műszakban levő dolgozó feladata.

V. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja Szolgáltatásainkról és programjainkról tájékoztatjuk a lakosságot, és információt adunk helyben a Remény Szociális Alapszolgáltató Központban, Csanytelek Kossuth utca 39-ben, illetve telefonon: 63/478-004 Intézményvezető: 20/9762-673, E-mail cím: [email protected] A www.csanytelek.hu oldalon is van tájékoztató az önkormányzati társulás területén lévő szociális ellátásokról. Készült egy tájékoztató füzet is. A tájékoztató füzet készítésének célja, hogy a lakosság tájékoztatást kapjon, lakóhelye szerint, az igénybe vehető személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások köréről, intézményekről, az igénybevétel módjáról, valamint a szociális tevékenységet végzőkről.

VI. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok Az ellátottak jogai Az ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülők számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmódban való részesítést meg kell tartanunk. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza a) az intézmény működési költségének összesítését, b) az intézményi térítési díj havi összegét, c) az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. Az intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel a) az élethez, emberi méltósághoz, b) a testi épséghez, c) a testi-lelki egészséghez való jogra.



Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. A veszélyeztető tárgyak körét a házirend szabályozza. A korlátozás nem érintheti a mindennapi használati tárgyakat. Az intézményvezető gondoskodik az ellátást igénybe vevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és - szükség esetén - biztonságos elhelyezéséről. A vagyon- és értékmegőrzés nem korlátozható arra való hivatkozással, hogy az intézmény nem tud megfelelő feltételeket kialakítani a megőrzésre. Amennyiben az ellátást igénybe vevőt korlátozzák a személyes tárgyainak bevitelében, erről az igénybevételhez kapcsolódó megállapodásban is rendelkezni kell. Ha az ellátást igénybe vevő vagyontárgya vagy értéktárgya a megőrzés szempontjából speciális feltételeket igényel, az intézmény köteles segítséget nyújtani az ellátást igénybe vevő részére a megfelelő elhelyezéshez, illetve annak igénybevételéhez vagy eléréséhez. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az intézmény házirendje meghatározza az intézményből történő távozás és visszatérés rendjét. Az ellátást igénybe vevőnek az igénybevételi eljárás során részletes és pontos tájékoztatást kell adni az intézményen belüli és az eltávozás esetére kialakított szabályokról. Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára. Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon és esetekben intézkedhet a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben. Amennyiben az intézményben ellátott személy betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, ellátása során figyelemmel kell lenni az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény betegek jogait szabályozó rendelkezéseire. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Az ellátottjogi képviselő Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Az ellátottjogi képviselő feladatai a) megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról,



b) segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, c) segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, d) a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, e) az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, f) intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, g) észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, h) amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé, i) a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. A szociális szolgáltató, intézmény vezetője, fenntartója, valamint az ellátottjogi képviselő által megkeresett hatóság a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül megvizsgálja az ellátottjogi képviselő észrevételét, kezdeményezését, megkeresését, és az ezzel kapcsolatos érdemi állásfoglalásáról, intézkedéséről őt tájékoztatja. Az ellátottjogi képviselő jogosult a) a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, b) a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, c) a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ által meghatározott ellátottjogi képviselő Ideiglenes levelezési cím: Országos Betegjogi Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Regionális Iroda 6726 Szeged, Bal fasor 17-19. Bővebb információ az intézmény faliújságán. A szociális szolgáltatást végzők jogai A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: a) a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó,



b) a családgondozó, c) a támogató szolgálatot, a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek ellátását végző szociális gondozó, d) a hajléktalan személyek ellátását végző szociális segítő és utcai szociális munkás, e) az előgondozással megbízott személy, f) az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs, g) a falu- és a tanyagondnok, h) a támogatott lakhatásban foglalkoztatott esetfelelős és kísérő támogatást biztosító munkatárs. A munkatársak kapcsolatában alapvető érték az együttműködés. Intézményen belül ennek formája a team munka. A munkatársak kapcsolatát a bizalom, a tisztelet és a szolidaritás határozza meg. A szolidaritás azonban nem vonatkozhat szakmai problémák elfedésére. Az együttműködés során a dolgozók egymás kompetenciahatárait tiszteletben tartják, ez azonban saját felelősségüket nem csökkentheti. Minden dolgozó tiszteletben tartja munkatársai és más szakemberek övétől eltérő véleményét és munkamódszerét, kritikájának felelős módon, az érintett bevonásával ad hangot. A dolgozók magánjellegű kapcsolatai nem befolyásolhatják abban, hogy szakmai tevékenységét legjobb tudása és meggyőződése szerint végezze. A kollégáknak védeni kell munkatársait az igazságtalan eljárásokkal szemben, támogatni őket az ellátást igénybe vevők és a szakma érdekei miatt vállalt összeütközésekben. A munkatársak egymás helyettesítésekor tekintettel vannak a másik érdekeire, szakmai munkájára és az ellátottakkal kialakult kapcsolatára. Záró rendelkezések Jelen szabályzat rendelkezéseit 2015. …................................... hatállyal kell alkalmazni. A szabályzat módosítása, kiegészítése az intézményvezető hatásköre. Megismerése és betartása az intézmény valamennyi munkatársa részére kötelező érvényű. A Szakmai Program részét képezi a dolgozók írásos tudomásul vétele. Mellékletek: 1. Megállapodás 2. SZMSZ 3. Házirend Dátum: Csanytelek 2015. …............................... ………………………………….. Intézményvezető



..…/….. Megállapodás Idősek Otthona

 A megállapodást kötő felek, jelen Megállapodás létrejött egyrészről 1.1.         

A szolgáltatást nyújtó (továbbiakban intézmény) Az intézmény neve: Remény Szociális Alapszolgáltató Központ Az intézmény címe: Csanytelek Kossuth u. 39. sz. Az intézmény képviselője: Mucsiné Mészáros Tímea Beosztása: intézményvezető Az intézményt fenntartó neve: Alsó- Tisza-menti Önkormányzati Társulás Az intézményt fenntartó címe: 6647. Csanytelek Volentér János tér 2. Képviselőjének neve: Forgó Henrik Beosztása: Társulási Tanács Elnöke Az intézmény a Csongrád Megyei Kormányhivatal által kiadott szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok hatálya ideiglenes. Az intézmény tevékenysége megfelel a költségvetési törvényben, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló hatályos törvényben, valamint a végrehajtási rendeletekben foglaltaknak.

Másrészről 2. A szolgáltatást igénybevevő o Neve: ……………………………………………………………………………………….. o Születési neve: …........................…………………………………………………………… o Születésének helye, ideje:………………………………………………….……………….. o Anyja leánykori neve:……………………………………………………………………… o Állampolgársága:…………………………………………………………………………… o Bevándorolt, letelepedett, menekült, hontalan, egyéb jogállása?:………………………….... o Belföldi lakó, ill. tartózkodási helye:………………………………………………………. o Telefonszáma: ……………………………………………………………………………… 3. A jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy, térítési díj fizetésére kötelezett vagy legközelebbi hozzátartozója -

Neve:………………………………………………………………………………………..

-

Születési neve:……………………………………………………………………………....

-

Kirendelő szerv megnevezése: ……………………………………………………………..

-

Kirendelő határozat száma: ……………. kelte: ……………………………………………



-

Lakó, ill. tartózkodási helye, illetve értesítési címe:………………………………………..

-

Telefonszáma: ………………………………………………………………………………

Között a mai napon, az alábbi feltételek szerint 2. A megállapodás tárgya 2.1./ Az intézmény az ellátást igénybevevő részére Csanytelek Kossuth utca 39. sz. alatt a személyes gondoskodás körébe tartozó, szakosított szociális ellátást – ápolást, gondozást – nyújt, tartós bentlakásos elhelyezés és ellátás formájában. 2.2./ Az intézmény az ellátást igénybevevő részére átlagos minőségű elhelyezési körülményeket biztosít, amelynek megfelelően az ellátást igénybevevőt a 2.1./pontban megjelölt ingatlanban lévő ………………………………….. ágyas szobában, …………… m2 nagyságú, funkciójának megfelelően alapbútorzattal ellátott szobában helyezi el. Az ellátást igénybevevő a szoba …………………………………………. (kizárólagos/nem kizárólagos) használatára jogosult. Amennyiben nem kizárólagos használatra jogosult, úgy az intézmény jogosult az ellátást igénybevevő egyetértésével másik személyt is e szobában elhelyezni. 2.3./ Amennyiben az ellátást igénybevevő a házastársával közösen kerül elhelyezésre a szobában, az intézmény jogosult a házastárs elhunyta esetén az ellátást igénybevevőt másik szobába áthelyezni, valamint másik személyt is e szobában elhelyezni. 2.4./ Az intézmény az ellátást 20…… év ……….. hó ……… napjától kezdődően 20……hó ……… napjáig terjedő határozott/határozatlan időtartalomra szólóan biztosítja. 2.5./ Az intézmény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III törvény szerint teljes körű ellátást biztosít, melynek részletes kifejtését jelen megállapodás 4./pontja tartalmazza. 2.6./ A felek jelen megállapodás aláírásának napjától próbaidőt nem kötnek ki. 3. A felek jogai és kötelezettségei 3.1.1./ Az ellátást igénybe vevő és/vagy a jelen Megállapodás 1.3./ pontjában megjelölt jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy, térítési díj fizetésére kötelezett vagy legközelebbi hozzátartozója kijelenti és a jelen Megállapodás aláírásával elismeri, hogy az intézménybe való felvételkor –az intézményi életre való felkészítés érdekében- az intézmény tájékoztatta őt az intézményben biztosított ellátás, szolgáltatások tartalmáról és feltételeiről; az intézmény által vezetett, az ellátást igénybe vevőt érintő nyilvántartásokról, az ellátást igénybe vevő és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről, panaszjoguk gyakorlásának módjáról, valamint az érdekképviseleti fórum működéséről, melynek szervezeti és működési szabályzata egy példánya jelen Megállapodás aláírásával egyidejűleg az ellátást igénybe vevő részére átadásra került; az intézmény belső rendjét és az együttélés szabályait tartalmazó házirendjéről, melynek egy példánya jelen Megállapodás aláírásával egyidejűleg az ellátást igénybe vevő részére átadásra



került, egy példánya pedig az ellátást igénybe vevő által aláírva jelen Megállapodás mellékletét képezi; a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, a mulasztás következményeiről; az ellátást igénybe vevő jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről, így különösen az intézményben működő ellátott jogi képviselő személyéről és elérhetőségéről. Az ellátást igénybe vevő és a jelen Megállapodás 1.3./ pontjában megjelölt törvényes képviselője vagy legközelebbi hozzátartozója kijelenti, hogy a fenti tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi és egyidejűleg kötelezettséget vállal azok tiszteletben tartására, melyet jelen Megállapodás aláírásával megerősít. 3.1.2./ Az ellátást igénybe vevő és a jelen Megállapodás 1.3./ pontjában megjelölt törvényes képviselője vagy legközelebbi hozzátartozója kijelenti, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit érintő, valamint az ellátást igénybe vevő /törvényes képviselője/ közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat azonnal, de legkésőbb a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását követő 15 napon belül közölni az intézmény vezetőjével. 3.1.3./ Az intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni az ellátást igénybe vevőt, és az általa megjelölt hozzátartozóját o az ellátást igénybe vevő állapotáról, annak lényeges változásáról; o az egészségügyi intézménybe való beutalásáról; o az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről; o az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről; o a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedéséről. Az ellátást igénybe vevő által megjelölt hozzátartozó (amennyiben nem azonos jelen Megállapodás 1.3. pontjában megjelölt személlyel) Neve: ………………………………………………………….……………………………….. Címe: ………………………………………………………….……………………………….. Telefonszáma: …………………………………………………..……………………………… Egyéb elérhetősége: ……………………………………………..……………………………... 3.1.5./ Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézményi dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének megtartásáról, és az ellátást igénybe vevő személyiségi jogainak tiszteletben tartásáról. 3.2/ Adatkezeléssel, tájékoztatással, titoktartással kapcsolatos szabályok: A Szolgáltatást igénybe vevő/Törvényes képviselője tudomásul veszi a Szolgáltató nyilvántartási, és egyéb jogszabályokban meghatározott szakmai dokumentációs kötelezettségét. Egyúttal hozzájárul adatainak kezeléséhez, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet alapján a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI - TAJ alapú nyilvántartás) történő adat és a szolgáltatás igénybevételének nyilvántartásához. 3.3./ A szabad mozgás és a kapcsolattartás joga

3.3.1./ Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és az intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az ellátást igénybe vevő kijelenti és jelen Megállapodás aláírásával igazolja, hogy az igénybevételi eljárás során részletes és pontos tájékoztatást kapott az intézményen belüli mozgás, valamint az intézményből történő eltávozás és visszatérés – az intézmény házirendjében meghatározott – szabályairól.



3.3.2./ Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Az intézmény vezetője házirendben szabályozott módon rendelkezhet a látogatás rendjéről. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára. 3.3.3./ Látogatók látogatási időn kívül is kapcsolatot tarthatnak az ellátást igénybe vevővel az alábbiakban felsorolt esetekben: Intézményünkben folyamatos a látogatási idő. Kapuzárás után a bejárati ajtón található csengetéssel lehet jelezni az ügyeletben lévő gondozónak a látogatási szándékot, melyet bármely időpontban lehet érvényesíteni. 3.4./ Az érdekképviselet és a panasztétel joga 3.4.1./ Az ellátást igénybe vevő és hozzátartozója panasszal élhet a jelen Megállapodásban foglalt, az intézmény részéről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, így különösen  az intézmény vezetőjének, dolgozóinak szakmai, titoktartási, valamint érték- és vagyonvédelmi kötelezettségeinek megszegése,  az ellátást igénybe vevő személyiségi jogainak, kapcsolattartási jogának sérelme, valamint  az ellátás körülményeit érintő kifogások esetén. A panasz kivizsgálása az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik, aki 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal, AlsóTisza-menti Önkormányzati Társulás Csanytelek Volentér János tér 2. Az intézményben ellátott jogi képviselő működik, aki az ellátást igénybe vevő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Az ellátott jogi képviselő feladatai – különösen – az alábbiak:  megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátást igénybe vevőt érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőt érintő jogokról,  segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátást igénybe vevő között kialakult konfliktus megoldásában,  segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és fenntartójánál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában,  a jogviszony keletkezés és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján – képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét.  Az ellátott jogi képviselő védi az ellátottak jogait, képviseli érdekeiket. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ által meghatározott ellátottjogi képviselő Ideiglenes levelezési cím: Országos Betegjogi Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Regionális Iroda 6726 Szeged, Bal fasor 17-19. Bővebb információ az intézmény faliújságán. Az intézményben érdek képviseleti fórum került megalakításra, amely az ellátást igénybe vevők jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv. Az érdek képviseleti fórum tagjainak névsora az intézmény faliújságján az orvosi szoba előtti látogató helyiségben kifüggesztve található. Az Érdek képviseleti Fórum



 előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátást igénybe vevőkkel, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátást igénybe vevők részére készült tájékoztatókat,  megtárgyalja az intézményben élők panaszait – ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézmény vezetője felé,  tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől az ellátást igénybe vevőket érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban, intézkedés megtételét kezdeményezheti az intézmény fenntartója felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. Az érdek képviseleti fórum működésének feltételeit, eljárásának és választásának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 3.5./ Az ellátást igénybe vevő nyilatkozata halála esetére 3.5.1./ Az ellátást igénybe vevő kijelenti, hogy van / nincs írásos végintézkedése. Amennyiben van írásos

végintézkedése,

úgy

annak

fellelhetősége:

……………………………………………................................................................................... 3.5.2./ Az ellátást igénybe vevő kijelenti, hogy eltemettetéséről az intézmény útján / más módon kíván gondoskodni. Amennyiben az intézmény útján kíván gondoskodni, úgy annak fedezetéül a ………………………………………………………………………………...…... nál elhelyezett, ……………………………………… számú takarékbetét szolgál, melyben halál esetére az intézmény került megjelölésre kedvezményezettként. A temetés helyét és módját illetően az

ellátást

igénybe

vevő

a

következőket

nyilatkozza:

…………………………………………………………………………………………………... 4. Az intézmény szolgáltatásai 4.1./ Teljes körű ellátás az intézmény az Szt. 67. § (1) bekezdése szerinti teljes körű ellátást nyújt, amelynek értelmében biztosítja: - a napi 24 órás szolgálatot; - a lakhatást, valamint a folyamatos fűtés- és melegvíz-szolgáltatást, világítást - a napi legalább háromszori étkezést, melyből legalább egy alkalommal meleg ételt; - orvosi javaslatra, az orvos előírásainak megfelelő étkezési lehetőséget (pl. diéta, gyakoribb étkezés), amennyiben azt az ellátást igénybe vevő egészségi állapota indokolja; - szükség esetén a ruházattal, illetve a textíliával való ellátást, amennyiben az ellátást igénybe vevő megfelelő mennyiségű, és minőségű saját ruházattal nem rendelkezik. A teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat és textília legalább három váltás fehérneműt és hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházatot és utcai cipőt – szükség szerint más lábbelit – továbbá három váltás ágyneműt, a tisztálkodást segítő három váltás textíliát, valamint a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, eszközöket tartalmazza. (A személyes használatra kiadott ruházat és textília az intézmény tulajdonát képezi.); - a ruházat, illetve textília tisztítását és javítását a házirendben meghatározott módon;



az egészségügyi ellátást, melynek keretében gondoskodik az ellátást igénybe vevő egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról, rendszeres orvosi felügyeletéről, szükség szerinti ápolásáról, valamint a szakorvosi ellátásához és a kórházi kezeléséhez való hozzájutásáról; - térítésmentesen az intézmény orvosa által havonta összeállított alap gyógyszerkészlet gyógyszereit. Az alap gyógyszerkészlet aktuális listájának egy példánya jelen Megállapodás aláírásával egyidejűleg az ellátást igénybe vevő részére átadásra került. Az intézmény az alap gyógyszerkészlet, valamint a rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet körébe tartozó gyógyszerek, továbbá a gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható, illetve a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt biztosítja, kivéve, ha az adott gyógyszercsoporton belül nincs közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, vagy nincs olyan közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, amely az adott betegség kezeléséhez megfelelő; - az ellátást igénybe vevő költségén az alap gyógyszerkészlet körébe tartozó gyógyszereken túlmenően felmerülő rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet beszerzését. (A rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet költségének viselésére az intézmény csak az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 52. § (6) és (8) bekezdéseiben szabályozott esetekben köteles.); - a gyógyászati segédeszköz ellátás körében a test távoli eszköznek az intézmény költségén, a testközeli segédeszköznek az ellátást igénybe vevő költségén történő beszerzését. (A testközeli segédeszköz költségeinek viselésére az intézmény csak az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 52. § (6) bekezdésében szabályozott esetekben köteles.) - az ellátást igénybe vevő mentálhigiénés ellátását, melynek keretében biztosítja – többek között: 2. a személyre szabott bánásmódot, 3. a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélést, 4. a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, 5. a szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást, 6. a családi és társadalmi kapcsolatok kulturált és zavartalan fenntartásának személyi és tárgyi feltételeit, így különösen erre a célra az intézményben megfelelő helyiség biztosításával, 7. a hitélet gyakorlásának feltételeit. A teljes körű ellátás részletes kifejtését a házirend, illetve az erre vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. -

4.2./ Érték- és vagyonmegőrzés 4.2.1./ Az ellátást igénybe vevő jogosult saját ruhanemű, az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgyainak az intézménybe történő, valamint kisméretű bútorzat, (előző megbeszélés alapján) behozatalára. 4.2.2./ Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az ellátást igénybe vevőnek az intézménybe bevihető és oda bevitt érték- és vagyontárgyainak, személyes tárgyainak megfelelő és – szükség esetén – biztonságos elhelyezéséről és megőrzéséről. Amennyiben az ellátást igénybe vevő vagyontárgya vagy értéktárgya a megőrzés szempontjából speciális feltételeket igényel, az intézmény köteles segítséget nyújtani az ellátást igénybe vevő részére a megfelelő elhelyezéshez, illetve annak igénybevételéhez vagy eléréséhez. 4.2.3./ Az érték és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról az intézmény vezetője tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít, melynek egy példánya jelen Megállapodás aláírásával egyidejűleg az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője részére átadásra került, egy példánya pedig az ellátást igénybe vevő által aláírva jelen Megállapodás mellékletét képezi. 5. Az ellátásért fizetendő térítési díj



A ….................................................... (fenntartó) a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról konkrét összegben - a társulási megállapodás figyelembe vételével - intézményi térítési díjat határoz meg, „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény, „ A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról” szóló 29/1993 (II.17.) Korm. rendelet, valamint …....................................... Önkormányzatának helyi rendelete, illetve a …..................................................döntése/i/ alapján. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díjat konkrét összegben, forintra kerekítve kell megállapítani. A mindenkor hatályos jogszabályok, helyi rendeletek, fenntartó által hozott döntés alapján: Az egy ellátottra jutó önköltség összege: …..............-Ft/fő/hó. Az intézményi térítési díj …...................Ft/nap helyett ….......................-Ft/nap, valamint …...............-Ft/hó helyett …................-Ft/hó 5.1./ A személyi térítési díj 5.1.1./ A személyi térítési díjat – mely az intézményi térítési díjjal azonos vagy annál kevesebb összegű – az intézmény vezetője az ellátást igénybe vevő személy jövedelmi, vagyoni viszonyai, és az intézményi térítési díj figyelembe vételével állapítja meg. A személyi térítési díj: nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 80%-át, amennyiben azt az ellátást igénybe vevő kizárólag a rendszeres havi jövedelméből fizeti meg; összegét úgy kell, megállapítani, hogy az ellátást igénybe vevő részére legalább a tárgyév január 1jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-a, mint költőpénz, visszamaradjon; havi összegét a napi személyi térítési díj és a gondozási napok száma alapján kell meghatározni. (Ha azonban az ellátást igénybe vevő az intézményi ellátást egész hónapban igénybe vette, az intézményi ellátást egész hónapban igénybe vevő részére, a havi térítési díjat az adott hónap naptári napjainak számától függetlenül kell megállapítani.) 5.1.2./ A) Az ellátást igénybe vevő / más személy kijelenti, hogy nem kívánja a térítési díj megállapításához, valamint felülvizsgálatához szükséges adatokat közölni, egyidejűleg jelen Megállapodás aláírásával kötelezettséget vállal az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére kötelezettséget vállaló személy Neve: ………………………………………………….………………………………………... Leánykori neve: ………………………………………………………………………………… Lakcíme: ……………………………………………………………………………………….. B) A személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő fizeti meg rendszeres havi jövedelméből. 5.1.3./ A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátást igénybe vevő jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben nő. Az intézmény a mindenkori térítési díjakról, illetve azok változásairól írásos értesítést küld az Ellátott részére.

A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról az intézmény fenntartója rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére az ellátást igénybe vevő nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.



5.2./ Távollét esetén fizetendő személyi térítési díj 5.2.1./ A távolléti napok naptári és éves szinten összesítésre kerülnek. 5.2.2./ Az ellátást igénybe vevő a két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a megállapított személyi térítési díj 20%-át köteles megfizetni. 5.2.3./ Az ellátást igénybe vevő a két hónapot meghaladó távolléte idejére - egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított személyi térítési díj 40%-át, - az a.) pont alá nem tartozó esetben a megállapított személyi térítési díj 60%-át köteles megfizetni. 5.3. / Jogorvoslat a személyi térítési díj megállapításával kapcsolatban 5.3.1./ Ha az ellátást igénybe vevő vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díjnak az intézmény vezetője által megállapított összegét vitatja, illetve annak csökkenését kéri, az annak felülvizsgálatáról és megváltoztatásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. 5.3.2. / Ha az ellátást igénybe vevő vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díjnak az intézmény fenntartója által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított térítési díjat kell megfizetni. 5.4./ A díjfizetés elmulasztása esetén követendő eljárás 5.4.1./ Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja az intézmény fenntartóját a térítési díjhátralék behajtása vagy behajtatlan hátralék törlése érdekében. 5.4.2. / A személyi térítési díj és a befolyt térítési díj különbözetét az intézmény vezetője nyilvántartja és az ellátást igénybe vevő halála esetén hagyatéki teherként az eljáró közjegyzőnek bejelenti. 5.5./ Gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszközköltség 5.5.1./ Az intézmény vezetője a személyi térítési díj megállapításával egyidejűleg tájékoztatja a szolgáltatást igénybe vevőt az intézmény által térítésmentesen biztosított alapgyógyszerek köréről, gyógyászati segédeszközköltség mértékéről, és ezek térítési díj befizetésére vonatkozó szabályokról. 5.5.2./ A költségek viselésének megállapítása tekintetében tett intézményvezetői intézkedés ellen az ellátást igénybe vevő az intézmény fenntartójához panasszal fordulhat. 6./ Egyszeri hozzájárulás, belépési hozzájárulás, személyi térítési díj pótlék, eseti térítési díj Intézményünkben nem kell fizetni beköltözéskor egyszeri hozzájárulást, belépési hozzájárulást fizetni. Bentlakás esetén nincs személyi térítési díj pótlék és eseti térítési díj megállapítás az ellátott részére.



7./ A megállapodás módosítása 7.1./ Jelen Megállapodás módosítására csak az intézmény vezetője és az ellátást igénybe vevő / törvényes képviselője közös megegyezése alapján kerülhet sor. 7.2./ Az intézmény vezetője – tekintettel arra, hogy jelen Megállapodás megkötésével az intézmény hosszú időre szóló kötelezettséget vállal – kijelenti, hogy előre nem látható, rendkívüli helyzetekben is minden elvárhatót megtesz, hogy az intézmény jelen Megállapodásból fakadó kötelezettségeit a lehető legjobban teljesítse. 7.3./ A Felek kijelentik, hogy a jelen Megállapodásból eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket elsődlegesen tárgyalás útján, egyességre törekedve kívánják rendezni. 8. Az intézményi jogviszony megszűnése 8.1./ Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult  másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,  a házirendet súlyosan megsérti, mely esetben a felmondási idő 1 hónap,  intézményi elhelyezése nem indokolt,  akinek egészségi állapota a közösségi együttélést súlyosan nehezíti;  aki súlyos pszichiátriai beteg;  aki, közveszélyes, vagy elmebeteg;  aki közösségi életvitelre, a közösségi normák betartására képtelen  aki a személyi térítési díjat, illetve annak hátralékát 2 hónapon belül nem fizeti meg. Az d), e), f) pontokban foglaltak esetében külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell az intézmény vezetőjének eljárni. 8.2./ Az intézményi jogviszonya megszűnik:  Az intézmény jogutód nélküli megszűnésével;  a határozott idejű intézményi elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. Évi III. törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható;  Jelen Megállapodás felmondásával, a felmondási idő elteltével, vagy a jogosultnak, illetve hozzátartozójának a jogviszony megszüntetésére vonatkozó bejelentést követő – az ellátott illetve az intézményvezető által közösen meghatározott idő – elteltével.  Az ellátást igénybe vevő halálával. 8.3./ Jelen Megállapodás felmondására az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője vagy az intézmény fenntartója jogosult. 8.4./ Az ellátást igénybe vevő illetve törvényes képviselője bármikor, indokolás nélkül felmondhatja a Megállapodást, mely esetben a felmondási időt a Felek – figyelemmel a fenntartói érdekekre is – 30 napban határozzák meg. 8.5./ Amennyiben jelen Megállapodás felmondásának jogszerűségét, az ellátást igénybe vevő, törvényes képviselője, a térítési díjat megfizető személy, illetőleg az intézmény fenntartója vitatja, kérheti a bíróságtól a Megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős határozatot nem hoz. 8.6./ Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről; Az intézménynek az ellátást igénybe vevővel szembeni egyéb követeléséről, kárigényéről, azok javasolt rendezési módjáról.



8.7./ Az intézményi jogviszony megszűnésekor a felek egymással elszámolnak, mely kiterjed: az esedékes térítési díjra, ezek esetleges hátralékaira. Az intézmény tárgyi eszközeiben – szándékosan okozott károkra, valamint az elszámolási kötelezettséggel átvett eszközökre, ezek estleges hiányaira; Továbbá minden olyan dologra, mely az intézményi jogviszony megszűnéséhez okszerűen kapcsolódik. Nem képezi az elszámolás tárgyát a használatra átvett eszközök, berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatával együtt járó amortizációja, a lakószoba újra festésének, a rendeltetésszerű használatából adódó szükséges javítása elvégzésének költsége, valamint az intézményi jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó adminisztrációs költség. 9. Befejező rendelkezések 9.1./ A Felek kijelentik, hogy a jelen Megállapodásban feltüntetett valamennyi adat a valóságnak megfelel. 9.2./ Jelen Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a PTK, továbbá a szociális ellátásokra vonatkozó, mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 9.3./ Jelen Megállapodás 10 (tíz) számozott lapoldalból áll. 9.4./ Jelen Megállapodás .. (…..) db, egymással szó szerint megegyező eredeti példányban készült. 9.5./ Jelen Megállapodást a Felek elolvasás és közös értelmezést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, helybenhagyólag írták alá. Kelt, Csanytelek, ……… ………………………………………… Az ellátást igénybe vevő ………………………………………….. Az ellátást igénybe vevő hozzátartozója

……………………………………… Az ellátást nyújtó intézményvezető …………………………………………. Az ellátást igénybe vevő törvényes képviselője

……………………………………………………….

az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére kötelezettséget vállaló személy Tanú neve: Lakcíme:

………………………………………………. aláírása Tanú neve: Lakcíme: …………………………………………….. aláírása A megállapodásból 1 példányt átvettem: ….........................................................., 20..... …..................................... Ellátott / törvényes képviselő



REMÉNY SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT IDŐSEK OTTHONA HÁZIREND

Hatály: 2015. …......................... napjától

I. A házirend célja, hatálya, és a szolgáltatás biztosításának módja



A házirend célja, hogy az intézmény belső életének rendjét szabályozza az ellátás zavartalan biztosítása érdekében. A házirenddel elősegítsük a bentlakásos intézményben a nyugodt, harmonikus légkör kialakítását. A házirend tartalmazza az együttélés szabályait, az intézményből való eltávozás és visszatérés rendjét, az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályait, az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét, az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait, a ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendjét, az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait, az egyéni és a közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat, az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások körét és térítési díját. A házirend és mellékleteinek hatálya kiterjed az intézményi ellátást igénybe vevő személyekre, az intézmény dolgozóira, az intézményben tartózkodó látogatókra, illetve más személyekre. A szolgáltatás biztosításának módja: a személyes gondoskodás biztosítása során a szolgáltatást oly módon kívánjuk nyújtani, hogy a szolgáltatást igénybe vevő alapvető alkotmányos jogai maradéktalanul és teljes körűen érvényesüljenek, különös tekintettel A) az élethez, emberi méltósághoz, B) testi épséghez, C) a testi, lelki egészséghez való jogokra. Az intézményi jogviszony  Az intézményi jogviszony a szolgáltatást igénybe vevő vagy törvényes képviselője kérelmére a gondozási szükséglet vizsgálata és megléte után a férőhely elfoglalásával kezdődik és az ellátás megszűnéséig tart.  Az intézményi jogviszony keletkezését beutaló határozat, intézményvezetői intézkedés, bírósági ideiglenes intézkedést tartalmazó végzés, illetve bírói ítélet az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhatóság határozata (a továbbiakban: beutaló határozat), a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése alapozza meg.  Amennyiben az intézményi ellátás igénybevételéről az intézményvezető dönt, a hely elfoglalásakor az intézményvezető az igénybevevővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt.  A megállapodás tartalma: - az ellátás kezdetének időpontját, - az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), - az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, - a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítési díjfizetési kötelezettséggel jár, - egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat, - belépési hozzájárulás alkalmazása esetén a belépési hozzájárulás összegét, az azt megfizető személy megjelölését, a belépési hozzájárulás megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályokat, - az igénybe vevő természetes személyazonosító adatait. Az intézményi ellátás igénybevétele



-

Az idősek otthona által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő személy a férőhelyét az intézmény vezetőjének értesítése alapján foglalhatja el.

-

A férőhely elfoglalásakor az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges: - érvényes személyi igazolvány, - nyugdíjas törzsszám, utolsó nyugdíj-szelvény, nyugdíjat megállapító határozat, - betegbiztosítási kártya, vagy hatósági bizonyítvány (TAJ - szám), - születési és házassági anyakönyvi kivonat, - 3 hónapnál nem régebbi fertőzésmentességről szóló igazolás (Tbc, széklet), - érvényes tartási/öröklési/életjáradéki szerződés fénymásolata, - tulajdoni lap másolata. A szolgáltatást igénybe vevő férőhelyét, azaz lakószobáját, az intézmény vezetője vagy az általános helyettes jelöli ki. A házastársakat – a lehetőségeket figyelembe véve – kétágyas szobába kell elhelyezni, kivéve, ha az elkülönített elhelyezésüket közösen kérik.

-

1. Az intézmény szolgáltatásai A bentlakásos intézmény az ellátást igénybe vevők részére teljes körű ellátást biztosít. Az ellátást igénybe vevők részére fizikai, mentális, és életvezetési segítséget nyújtunk oly módon, hogy a szolgáltatást igénybe vevők szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglevő testi, szellemi funkcióinak helyreállítására kerüljön sor. Az intézményben alapápolási tevékenységet végzünk. Teljes körű ellátást biztosítunk, melynek keretében gondoskodunk a napi háromszori

étkeztetésről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásról, egészségügyi ellátásról, mentális gondozásról, a lakhatás feltételeiről, a napi 24 órás szolgálatról.

Fizikai ellátás  Az elhelyezést 4 db egyágyas, 2 db kétágyas, 6 db többágyas szobában tudjuk biztosítani.  Folyamatos a fűtés, a világítás, a hideg- és a melegvíz-szolgáltatás, valamint a szennyvízelvezetés. A fűtési szezon október 15-től április 15-ig tart. Ha a napi középhőmérséklet 3 egymást követő napon 15 fok alá süllyed, a fűtést beindítjuk.  Fűtési szezonban, a lakószobákban biztosítandó hőmérséklet 22 Cº.  Közös érdek, hogy az intézményben tisztaság, higiénikus és rendezett körülmények legyenek. Ebben az ellátást igénybe vevők tevékeny közreműködése szükséges, elsősorban saját lakószobájukban és környezetükben. Az intézmény biztosítja a rendszeres takarítást az intézményben.  Az étkeztetés biztosítása során a szolgáltatást igénybe vevők naponta háromszori étkezésben részesülnek. Orvosi javaslatra biztosítjuk az egészségi állapotnak megfelelő diétát, illetve a gyakoribb étkezéseket. Az élelmiszer kiosztása a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával valósul meg. Az étkezést az életkori sajátosságok, egészséges táplálkozás követelményeinek figyelembe vételével biztosítjuk. A lakók igényeit figyelembe véve tervezi a konyha az étrendet. Az étkeztetés minden szolgáltatást igénybe vevő részére az ebédlőben biztosított, kivételt az ágyban fekvő betegek képeznek, akiket a szobájukban szolgálunk ki. Az étkezésekhez használt edényeket, evőeszközöket az intézmény biztosítja, azokat az ebédlőből elvinni, ételmaradékot a szobába bevinni és a lakószobában élelmiszert tárolni higiénés okok miatt nem szabad! Lehetőséget biztosítunk az étkezési időkön túl az élelmiszerek ebédlőben való elfogyasztására.  A szolgáltatást igénybe vevő intézményünkben a saját ruházatát és textíliáját használja.  Ha a szolgáltatást igénybe vevő saját ruházattal és textíliával nem rendelkezik, az intézmény biztosítja számára: o 3 váltás fehérneműt és hálóruhát,



o az évszaknak megfelelő 2 váltás felső ruházatot, utcai cipőt, o szükség szerint más lábbelit, o 3 váltás ágyneműt, o Tisztálkodást segítő 3 váltás textíliát, o Szükség szerint a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket.  A foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkaruháról és annak tisztításáról szükség szerint az intézmény gondoskodik.  Az ellátást igénybe vevő ruházata tisztításáról szükség szerint az intézmény gondoskodik. o A tisztításra kerülő textíliát a technikai dolgozó (takarítónő), vagy a műszakban lévő gondozó szedi össze a lakószobákból. Amennyiben a szolgáltatást igénybevevő nem képes megjelenésére igényt fordítani, a gondozó feladata a szolgáltatást igénybe vevő igényes megjelenésének biztosítása. o A szennyes pipere ruhák leadása naponta, illetve szükség szerint történik. o A szennyes ágyneműk és egyéb textíliák leadása szintén naponta, illetve

szükség szerint történik.

o A kitisztított ruhaneműk visszaadása naponta történik. o A szolgáltatást igénybe vevők a javításra szoruló ruházatukat a takarítónak adhatják le tiszta állapotban, és tőle kapják vissza javított állapotban. o A rendszeres tisztálkodáshoz a gondozó személyzet a szükséges segítséget köteles megadni. o A személyes higiéniához kapcsolódó alapvető tisztálkodási szereket (szappan, fogkrém, sampon, WC papír) a tényleges szükségletnek megfelelően havonta az intézmény biztosítja a technikai dolgozón keresztül. Egészségügyi ellátás keretében az intézmény gondoskodik a szolgáltatást igénybe vevő 2. egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról 3. rendszeres orvosi felügyeletéről, ennek keretében biztosítja az egészségi állapot folyamatos ellenőrzését, tanácsadást, szűrést, az orvos által elrendelt vizsgálat elvégzéséről és a gyógykezeléséről, ha az, az intézmény keretei között megoldható 4. szükség szerinti alapápolásáról, 5. szakorvosi illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutásáról (szakrendelésre utalás és szükség szerint kísérés) 6. kórházi kezeléshez való hozzájutásáról (orvosi beutalás és beszállítás) 7. a gyógyszerellátásról és a gyógyászati segédeszközök biztosításáról az érvényes rendeletben foglaltak szerint. Az alapgyógyszereket és test távoli gyógyászati segédeszközöket térítésmentesen biztosítjuk az ellátottak részére. Az alapgyógyszerek listája ki van függesztve az intézmény faliújságjára. 8. Az ellátást igénybe vevő orvosi ellátásáról az intézmény orvosa gondoskodik heti két alkalommal a következő rendelési időben: hétfő-csütörtök napokon. 9. Az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője az egészségügyi ellátásra jogosító kártyáját az általa választott háziorvosnak is leadhatja. Amennyiben nem igényli az intézmény által alkalmazott orvos által nyújtott alapszolgáltatást, az intézmény orvosa csak sürgősségi ellátásra kötelezett. 10. Az intézmény térítésmentesen biztosítja a szociális gondozó által a körömvágást, igény szerint hajvágást, borotválást. Mentálhigiénés ellátás A személyre szabott bánásmódot az intézményi ellátásban részesülő állapotának megfelelően biztosítjuk. Egyéni gondozási-ápolási tervet készítünk, melynek kidolgozásában, rendszeres értékelésében és módosításában a szolgáltatást igénybevevő, illetve törvényes képviselője aktív közreműködése szükséges az eredményesség biztosítása érdekében.



o A konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében egyéni és csoportos megbeszélést tartunk. o A szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit (ehhez közösségi helyiség áll rendelkezésre, ahol tévé és rádió áll rendelkezésre, illetve igénybe vehető a településen lévő könyvtár szolgáltatása, melyhez a gondozónők nyújtanak segítséget) biztosítjuk. o Szükség szerint pszichoterápiás foglalkozást is biztosítunk. o A szolgáltatást igénybe vevő családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit biztosítjuk. o A hitélet gyakorlásának feltételeit, a vallásgyakorlás nem korlátozásával biztosítjuk. o Segítjük és támogatja az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. o A rendszeres tevékenység az egészséges élet alapja, ezért közös érdek, hogy az ellátást igénybe vevő az intézmény által nyújtott lehetőségekkel élve részt vegyen a testi-lelki aktivitás megőrzése érdekében- az ellátottak korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembe vételével a foglalkozásokon. o Aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sport, levegőztetés, ágytorna, stb.), o szellemi és szórakoztató tevékenységeket (előadások, felolvasás, rádiózás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás, stb.) o kulturális tevékenységeket (rendezvények, ünnepségek, névnapok, stb.) szervezünk. o Az aktuális programokról a folyamatos tájékoztatást a faliújságon közöljük. A foglalkozásokon való részvétel önkéntes. Foglalkoztatás megszervezése A bentlakásos intézmény szervezi az ellátottak foglalkoztatását, valamint a meglévő képességek fejlesztését, szinten tartását. Az ellátott életkorának és egészségi állapotának megfelelően foglalkozásokat szervezünk, melyek a) aktivitást segítő fizikai, b) szellemi és szórakoztató, c) szinten tartó, d) kreatív, d) kulturális jellegűek. Munkavégzés célú foglalkozásokat nem szervezünk. A foglalkozások nagy csoportban minden nap délelőtt 10 – 1130 óráig tartanak. Az egyéni foglalkozások más időpontban, az egyénnel célzottan történnek. A foglakoztatásokat a mentálhigiénés munkatárs és a műszakban lévő gondozók végzik munkaterv alapján. Munkajutalom, terápiás jutalom intézményünkben nincs. Érték megőrzés Az érték- és vagyonmegőrzés szabályai Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról az intézmény vezetője tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít, és annak egy példányát átadja az ellátást igénybe vevőnek, illetve törvényes képviselőjének. Az értéktárgyak átadását és átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni. Az értéktárgyak biztonságos megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. Az ellátást igénybe vevőtől átvett készpénzt elsősorban az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselőjének meghatalmazása szerint az intézményben vagy pénzintézetben kell megőrizni. A házirend tartalmazza, hogy milyen esetekben szükséges a készpénzt - pénzintézetben - betét formájában megőrizni. A készpénz betétben való elhelyezéséről a pénz átvételétől számított négy munkanapon belül az intézmény vezetője gondoskodik. A készpénz betétben történő elhelyezéséig annak megőrzését a pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell biztosítani.



A bentlakásos intézményben az ellátott személy készpénzének kezelése saját vagy törvényes képviselőjének írásbeli nyilatkozata szerint személyes nyilvántartású letét formájában is történhet. A letétben elhelyezett készpénz elsősorban a személyes szükségletek kielégítését szolgálja. A személyes szükséglet körébe tartozik különösen az intézményi ellátást meghaladó mennyiségű vagy minőségű élelmezés, ruházat, valamint textília. A felsoroltakon kívül személyes szükségletek kielégítését szolgálja még a személyes használati tárgy (pl. televízió, magnetofon, rádió, hűtőszekrény) és szolgáltatás (pl. fodrász, kirándulás, kulturális program) is. A készpénz kezeléséről, a kezelésre jogosult személyekről, valamint a pénz felhasználásának és elszámolásának módjáról a pénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni. A szolgáltatást igénybe vevők érték- és vagyontárgyainak megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A megőrzésre – két tanú jelenlétében – átadott értéktárgyakról letéti nyilvántartást vezetünk, s azokat a Remény Szociális Alapszolgáltató Központ páncélszekrényében tudjuk elhelyezni. Nagyobb értékek esetében biztosítva van a Polgármesteri Hivatal páncélszekrényében a megőrzés. Az ellátást igénybe vevő készpénzét kérésére – az ellátott, illetve a törvényes képviselője írásbeli nyilatkozata alapján – személyes nyilvántartású letétbe kell elhelyezni. A letétben elhelyezett készpénz elsősorban személyes szükségletek kielégítését szolgálja. A személyes szükséglet körébe tartozik különösen az intézményi ellátást meghaladó mennyiségű és minőségű élelmezés, ruházat, textília, személyes használati tárgyak köre (Tv, stb.), szolgáltatások (fodrász, kirándulások, kulturális program). A készpénz kezeléséről a pénzkezelési szabályzatban rendelkezik a fenntartó. Az intézménybe behozott, használatban tartott tárgyak, az-az ingó nyilvántartásba vett és kiadott értékek, személyes ruhaneműk, textíliák megőrzésére, megóvására az intézmény vezetője és személyzete nem vállal teljes felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért. A megőrzésre át nem adott készpénzért, értéktárgyakért az intézmény felelősséget nem vállal, azok elvesztése esetén az intézménnyel szemben kárigény nem érvényesíthető. Az intézményben elhunytak temettetésének megszervezése A bentlakásos intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezése is feladatunk. Gondoskodunk az elhunyt elkülönítéséről, végtisztességre való felkészítéséről, a közeli hozzátartozók vagy a törvényes képviselő értesítéséről. Ingóságainak számba vételéről, megőrzéséről, letétbe helyezéséről, a hagyatéki végzést követően az örökösöknek történő átadásáról. Az elhunyt ingóságairól a halál beálltát követően azonnal jegyzéket készít a műszakban lévő dolgozó. A jegyzéket két tanúval alá kell íratni. A nyilvántartásban megjelölt hozzátartozó értesítéséről legkésőbb a halálesetet követő napon kell gondoskodni. Az eltemettetés megszervezéséről az örökösök gondoskodnak. Ha az elhunyt halála előtt az eltemettetéséről rendelkezett, úgy a rendelkezés szerint kell eljárni. Amennyiben az eltemettetésről az örökös vagy az eltemettetésre köteles személy nem gondoskodik, az elhunyt személy köztemetése elrendelése iránt az intézmény vezetője intézkedik a haláleset szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterénél. Ha az örökös az elhunyt intézményben maradt ingóságaiért a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően nem jelentkezik, az intézményvezető határidő megjelölésével felszólítja annak átvételére. Ha az örökös a kitűzött határidő elteltéig az ingóságot nem szállítja el, az intézmény azt értékesítheti, vagy felhasználhatja.

III. Az intézménybe behozható személyes használati tárgyak köre Az intézménybe behozható személyes használati tárgyak köre a) alsó-, felsőruházat,



b) ágynemű, c) lábbelik, (papucs, cipő, stb.) d) elektromos készülékek (rádió, tv, hűtőszekrény, video, dvd. lejátszó, magnó) – előzetes kérelem alapján, szakember által elvégzett elektromos vizsgálatot követően engedéllyel, e) rokkant-kocsi, egyéb gyógyászati segédeszköz, f) egyéb személyes tárgyak (fényképek, emléktárgyak, ékszerek, evőeszköz, tisztálkodó szerek, körömápolási kellékek, terítő, szalvéta, zsebkendő, konyharuha, kép, váza stb.). g) bútorok - az előgondozás során megbeszélt és írásban felsorolt, a balesetmentes közlekedést nem veszélyeztető nagyságú és ép állapotú, a saját lakószobában elhelyezett személyes használatú bútordarabok. h) Személygépkocsi, kerékpár – fedett és zárt elhelyezésére csak a kerékpár tárolására van lehetőség, a személygépkocsit az intézmény területén tudjuk parkoltatni. A kerékpár zárral, lakattal történő ellátása a tulajdonos feladata. Rongálás, eltulajdonítás esetén kártérítési felelősséget vállalni nem tudunk. Az intézménybe behozható veszélyeztető tárgyak köre

a) Olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágó éle nem haladja meg a 8 cm-t és segédeszközként étkezési célra használható, engedélyeztetési eljárásba nem kell bevonni. b) Hatástalanított, fali díszként szolgáló lőfegyver hatástalanítást igazoló okmányokkal ellátva az intézménybe behozható. A behozható veszélyeztető tárgyakat a műszakban dolgozó szociális gondozó a szokásos módon leltárba veszi. Az intézmény vezetője biztosítja az intézményben történő elhelyezését, és a szolgáltatást igénybe vevő kérésére megőrzésre átveszi és a szokásos módon elzárja. A 175/2003.(X.28.) Kormányrendeletben foglalt, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatala nem megengedett az intézmény területére, kivétel a fent szabályozott eszközök. IV. Tájékoztatási kötelezettség -

Az intézménybe történő felvételkor az intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy a szolgáltatást igénybe vevő, törvényes képviselője és hozzátartozója részére tájékoztatás nyújt: a) az intézménybe biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről, b) az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, c) az ellátást igénybevevő és hozzátartozói közötti kapcsolattartás különösen a látogatás, eltávozás és a visszaérkezés rendjéről, d) a panaszjog gyakorlásának módjáról, e) az ellátásban részesülő jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről, f) az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről, g) az bentlakásos intézmény házirendjéről h) a fizetendő térítési díjról, ennek teljesítési feltételeiről és a mulasztás következményeiről.

-

-

Az ellátást igénybe vevő, törvényes képviselője vagy hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles:

6. írásban nyilatkozni az 1. pontban meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról, 7. adatokat szolgáltatni az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz, 8. nyilatkozni arról, hogy ha a jogosultság feltételeiben és a jogosult vagy közeli hozzátartozója személyazonosító adatiban változás állt be, azt haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével, 9. személyazonosítás céljából az ellátást igénybe vevő anyakönyvi okmányait az intézmény részére átadni, vagy pótlásáról haladéktalanul gondoskodni. Az intézmény vezetője, orvosa, vagy az általános helyettes köteles tájékoztatni az ellátást igénybe vevőt és értesíteni az általa megjelölt hozzátartozóját, ha



a) b) c) d) e)

az egészségi állapotában bekövetkező jelentős változásról, egészségügyi intézménybe való beutalásról, az intézményi ellátásban felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről, a lakó áthelyezésének kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről, a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedésről. -

Adatkezelés, adatvédelem

4. Az intézmény a szolgáltatását igénybe vevő személyekről köteles nyilvántartást vezetni. 5. A nyilvántartás tartalmazza:

a kérelmező természetes személyazonosító adatai, b) a kérelmező telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye, értesítési címe, c) a kérelmező állampolgársága, bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállása, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adat, d) a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat, e) a kérelmező törvényes képviselője, továbbá a kérelmező megnevezett hozzátartozója neve, születési neve, telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe, f) a kérelem előterjesztésének vagy a beutaló határozat megküldésének időpontja, g) soron kívüli ellátásra vonatkozó igény és h) az előgondozás lefolytatásának időpontja. A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatás megkezdésekor a nyilvántartásban rögzített adatokat kiegészíti az alábbi adatokkal: i) az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jele, j) az ellátás megkezdésének és megszüntetésének dátuma, az ellátás megszüntetésének módja, oka, k) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok, l) bentlakásos ellátás esetén a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntés, a férőhely elfoglalásának időpontja, közgyógyellátásban részesül-e. 6. A lakó egészségügyi adatai az egészségügyi adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. Törvény és a 62/1997. XII.21. NM rendelet értelmében nem semmisíthető meg. 7. A fenti nyilvántartásokból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek szolgáltatható ki. Az ellátást igénybe vevőnek a személyére vonatkozó adatok tekintetében betekintési és helyesbítési joga van, továbbá kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatai közlését az intézmény vezetőjétől. -

Az ellátást igénybe vevők érdekvédelme

Az érdekvédelem biztosításának módja - Panasz gyakorlása: A problémák vonatkozásában panasszal elsősorban az intézményvezetőhöz, vagy az általános helyetteshez fordulhatnak, melyet írásban is benyújthatnak. Továbbá az intézményben működő érdek-képviseleti fórumhoz a beteg vagy ellátottjogi képviselőhöz. - Az intézményvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. - Az ellátottak ha betegségük miatt ápolásra szorulnak, ápolásuk során a betegjogi képviselőhöz fordulhatnak panasszal.

A betegjogi képviselő neve: Dr. Sziklay Adrienn Elérhetősége: Csongrád Megyei Önkormányzat Dr. Bugyi István Kórház és Rendelőintézet 6600. Szentes Sima Ferenc u. 44 – 54.



-

Panasszal fordulhatnak az ellátottak az ellátottjogi képviselőhöz. Az ellátottjogi képviselő segítséget nyújt az intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülők részére jogaik gyakorlásában.

Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ által meghatározott ellátottjogi képviselő

Ideiglenes levelezési cím: Országos Betegjogi Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Regionális Iroda 6726 Szeged, Bal fasor 17-19. Bővebb információ az intézmény faliújságán. - Az ellátott jogi képviselő feladata, megkeresésre vagy saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybevevőket érintő jogokról. Segíti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában. Szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában. Segíti az ellátást igénybevevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál. Segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelemnek, beadványok megfogalmazásában. Írásbeli meghatalmazás alapján képviselheti és eljárhat az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője nevében. Tájékoztatást nyújt a szociális intézményben foglalkoztatottak részére az ellátottak jogairól, ezen jogok érvényesüléséről és figyelembevételéről a szakmai munka során. Intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál vagy az illetékes hatóság felé jogszabálysértés megszüntetésére. Észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél. A korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációkat megvizsgálhatja. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybevevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. képviselők neve és elérhetősége a faliújságon van kifüggesztve. - Az ellátottak panasszal fordulhatnak az érdek-képviseleti fórumhoz. Az érdek-képviseleti fórum a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott társadalmi szervezet, mely az Érdek-képviseleti Fórum Szabályzata szerint működik. - Az intézmény vezetője biztosítja a szolgáltatást igénybe vevők érdekvédelmét, támogatja az érdek-képviseleti fórum működését. Gondoskodik az intézményen belül az állampolgári jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját segítő, humanizált környezet kialakításáról. - Az Érdek-képviseleti Fórum tagjai a.) Választás alapján, az intézményi ellátást igénybe vevők közül 2 fő, b.) Választás alapján az ellátásban részesülők törvényes képviselője vagy hozzátartozóinak képviseletében 1 fő, c.) Választás alapján, az intézmény dolgozói képviseletében 1 fő, d.) Kijelölés alapján az intézményt fenntartó szervezet képviseletében 1 fő. 9.) Az Érdek-képviseleti Fórum feladata a) Előzetesen véleményezi az intézményvezető által elkészített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készülő tájékoztatókat. b) Megtárgyalja az intézményben élők panaszait-ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat – és intézkedéseket kezdeményez az intézményvezető felé. c) Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől, az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban.



d) Intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. e) Javaslattal él a megüresedett egy ágyas szoba elosztásánál a beadott kérelmek alapján, f) Az Érdek-képviseleti Fórumhoz elsősorban a közösséget érintő panaszok esetén lehet fordulni, illetve ha az intézményi jogviszony megsértése, a személyiségi jogok, vagy a kapcsolattartásnak sérelme, az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási vagy vagyonvédelmi kötelezettségeinek megszegése merül fel. g) Panasszal az intézmény fenntartójához, Alsó-Tisza-menti Önkormányzati Társulás Csanytelek Volentér János tér 2. sz. akkor lehet fordulni, ha a panasz kivizsgálásáról az intézmény vezetője, illetve az Érdek-képviseleti Fórum határidőben nem intézkedett, vagy az intézkedéssel nem értenek egyet. h) Az Érdek-képviseleti Fórum tagjait, valamint a 7. pontban szereplő tagság megszűnése esetén az új tagot a 2. pont esetében lakógyűlésen, b.) pontja esetében hozzátartozói, gondnoki értekezleten, c.) pontja esetében munkaértekezleten kell megválasztani egyszerű szavazati többséggel. i) Az érdek-képviseleti fórum tagjai maguk közül választják meg az elnököt. Az elnök gondoskodik az ülés összehívásáról, a tagok és az érintett személyek értesítéséről, a fórum által hozott döntés alapján szükséges intézkedések megtételéről. Az ülésről jegyzőkönyv, a döntésről határozat készül.

10.) Az Érdek-képviseleti Fórum tagjának tagsága megszűnik:

a) A tag lemondásával, ill. halálával. b) A tag visszahívásával, ha az ellátottak panaszait nem megfelelően közvetíti ill. ha a fórum ülésein való megjelenési kötelezettségét tartósan nem teljesíti. c) Annak a hozzátartozónak,(törvényes képviselőnek) halálával vagy annak az ellátásban részesülőnek az intézményi jogviszony megszűnésével, akire tekintettel az illető tag az ÉF tagja lehetett. d) A fenntartót képviselő tag esetében a kijelölt képviselő mandátumának lejártával. e) A gondokság alatt álló jogosult érdekeinek védelmében az intézményvezető kezdeményezheti új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, vagy nem a gondnokolt érdekeinek figyelembe vételével végzi tevékenységét. VII. Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások köre, és térítési díja 1. A fodrász az alapszolgáltatáson túl a szolgáltatást igénybe vevő által igényelt tevékenységei elvégzéséért az általa kifüggesztett árjegyzék szerinti költségek megtérítését kéri, melyet a szolgáltatást igénybe vevő helyben, készpénzzel a fodrásznak fizet meg. 2. Ha a szolgáltatást igénybe vevő az alapszolgáltatás körében végzett körömvágás helyett vagy mellett pedikűrös és manikűrös szolgáltatását veszi igénybe, a vállalkozó által meghatározott térítési díjat fizeti meg. 3. Az intézmény az ellátottjai részére szabadidős programokat (színház, mozi, kirándulás, üdülés, stb.) szervez. Az ezeken résztvevők a felmerülő aktuális önköltséget meg nem haladó költségeket fizetik. Amennyiben a programokat az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek veszik igénybe, a költségek megtérítése részükről is szükséges. A szabadidős programokon történő részvételt a foglalkoztatás szervezőnek kell bejelenteni. A kísérőként intézményünkben munkát végző dolgozó (feladatuk: gyógyszerelés, rosszullétek ellátása, felügyelet, segítségnyújtás, tolókocsisok mozgatása, stb.) költségét az önköltség számításakor – mint járulékos költséget – figyelembe kell venni. A kísérők számát az intézményvezető vagy az általános helyettes határozza meg a csoporttagok egészségi és pszichés állapotának figyelembe vételével.



4. A mozgásukban korlátozott személyek (rokkant kocsival közlekedők) igénybe vehetik a csongrádi támogató szolgálat szolgáltatásait, temetés, vásárlás, haza, kórházi látogatás stb. alkalmával. Az egyeztetett igénybevétel esetén a tényleges költséget az ellátást igénybe vevőnek kell megtéríteni. VIII. Az együttélés szabályai

8. Az általános napirend az intézmény valamennyi szolgáltatást igénybe vevőre érvényes. Ettől indokolt esetben, engedéllyel el lehet térni. 9. Az intézmény általános napirendje:

o Reggeli felkelés, reggeli tisztálkodás 5,30 – 7,30-ig

o Étkezések: Reggeli: 08,00 - 08,30 Ebéd : 12,00 - 12,30 Vacsora: 17,00 - 17,30 o Gyógyszerosztás az étkezéskor, illetve az orvos előírása szerint. o Napközi csendes pihenő: 13,00 – 14,00 o Esti tisztálkodás: 17,00 – 20,00

o Esti lepihenés:

20,00 – 22,00

o Látogatási idő a nap bármely szakában. Az éjszakai órákban a kapun való csengetés során lehet bejönni az intézménybe.

10. A televízió nézés és rádió hallgatás a nap bármely szakában megengedett. A közös készülékek ki- és bekapcsolását, valamint szabályozását az erre kijelölt dolgozó vagy otthonlakó végezheti. Az esti lepihenés és a csendes pihenő alatt a lakószobákban lévő televízió és rádió működtetése a lakótársak beleegyezésével történhet. A közös helyiségben lévő eszközök, berendezések, használhatók az esti lefekvés után is, azonban figyelembe kell venni, hogy a többi lakótárs nyugalmát nem zavarhatják. Az elektromos készülékek üzemzavarát haladéktalanul jelenteni kell az ügyeletes dolgozónak.

11. A látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megsértő személlyel szemben az intézményvezető intézkedést tehet, melyben korlátozhatja a látogatás idejét és helyét. 12. Lakó- és betegszobák általános rendje: a) minden szolgáltatást igénybe vevőnek saját maga és lakótársai érdekében vigyáznia kell a rendre, tisztaságra, erejéhez mérten köteles a saját szobájában és környezetében tisztaságot tartani, abban tevékenyen részt venni, b) az éjjeli szekrényben tisztálkodási eszközök és egyéb személyes tárgyak tarthatók, c) a lakószobákban romlandó élelmiszert kizárólag csak hűtőszekrényben lehet tárolni, száraz árút (pl.: kekszet) fedett dobozban kell tartani. A szobákban tárolt élelmiszereket az ebédlőben kérjük elfogyasztani, majd az étkezés befejeztével rendet rakni - a rágcsálók megtelepedésének megelőzése és az ételmérgezések kiküszöbölése érdekében. d) Az ebédlőből élelmiszert, evőeszközöket, edényeket a lakószobákba felvinni nem lehet, e) a lakó- és betegszobák rendjének ellenőrzésekor, az ellátást igénybe vevő köteles együttműködni a vizsgálatot végző személlyel (szekrények, polcok stb.), f) a lakószobákban, intézmény épületeiben, az intézmény területén és az intézmény bejáratától 5 méteren belül dohányozni TILOS! Kérjük, hogy az intézményen kívül is csak a dohányzásra kijelölt helyeken dohányozzanak, ott is ügyeljenek a környezet tisztaságára. 13. Az intézmény szolgáltatását igénybe vevők számára csak a kulturált alkoholfogyasztás a megengedett. Tartózkodni kell az olyan mértékű alkoholfogyasztástól, amely az együttélés alapvető szabályait sérti, illetve a lakótársaik nyugalmát zavarja. 14. Az intézmény vezetője évi két alkalommal – szükség esetén többször is – lakógyűlést tart, melyen tájékoztatja az intézmény ellátottjait az őket érintő kérdésekről, az intézmény életéről,



eredményeiről és terveiről. A lakógyűlésen az ellátottak elmondhatják kifogásaikat, véleményeiket és javaslataikat. A lakógyűlésről feljegyzés és jelenléti ív készül. 15. Az intézmény házirendjének súlyos megsértése az intézményi jogviszony megszüntetését vonhatja maga után. A házirend súlyos megsértésének minősül, ha az ellátást igénybe vevő: lakótársai nyugalmát, pihenését magatartásával tartósan zavarja, ha az ellátott ittas magatartásával a lakótársait és a szolgálatban lévő dolgozót zaklatja, ha lakótársaival és az intézmény dolgozóival szemben durva, agresszív viselkedést mutat, ha az intézményből több alkalommal előzetes bejelentés nélkül távozik, és 24 órán belül nem érkezik vissza, vagy visszaérkezésének akadályát nem jelzi. 9. Az intézményvezető az ellátott áthelyezését kezdeményezheti – az Érdekképviseleti Fórum hozzájárulásával – ha az ellátott a házirendet három alkalommal súlyosan megsérti, ezt a tényt feljegyzések, jegyzőkönyvek igazolják. 10. Az intézmény szolgáltatását igénybe vevő az intézmény dolgozójánál munkát nem vállalhat. IX. Eltávozás, próbaidő 1. A szolgáltatást igénybe vevők személyes szabadsága nincs korlátozva, azonban az eltávozás nem engedélyezhető, ha a kezelőorvos nem javasolja az eltávozást az ellátott önmagát vagy másokat veszélyeztető egészségi állapota miatt. 2. A szabadságra távozást a műszakban dolgozó szociális gondozónak előzetesen, rendkívüli esetek kivételével két munkanappal előtte reggel 9 óráig be kell jelenteni, melyet az átadó naplóban rögzít a műszakban lévő gondozó. Az intézményből történő távozáskor az ellátott által elvitt, az intézmény tulajdonát képező ingóságokról bejelentést a műszakban lévő gondozónak kell tennie, az intézményvezető felé, és ezt a tényt rögzíteni kell az átadó füzetben. Visszaérkezéskor hasonlóképpen jelezni kell az ellátottnak, és be kell mutatni a visszahozott holmikat. 3. A távollét idején a szükséges gyógyszereket az intézmény orvosa vényre felírja, azok kiváltásáról az ellátott gondoskodik, amennyiben a távozás a 14 napot meghaladja. Kérésre az intézmény által beszerzett gyógyszer kiadható, és a szokásos módon történik az elszámolása. 4. A szolgáltatást igénybe vevő próbaidőt kérhet, amit az intézmény vezetője maximum 6 hónapra engedélyezhet. A próbaidő során az ellátást igénybe vevőre ugyanazok az intézményi szabályok érvényesek, mint a többi ellátást igénybe vevőre. X. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint, hozzátartozóikkal való kapcsolattartása

1. Az intézmény köteles gondoskodni az ellátott és a hozzátartozói közötti személyes kapcsolattartás kulturális és zavartalan körülményeiről.

2. A csendes pihenő és az étkezések idejét kivéve lakóink hozzátartozóikat szobájukban vagy a közösségi helységekben fogadhatják. Amennyiben étkezési idő alatt történik a látogatás, kérjük a kis társalgóban történő várakozást. 3. A látogatók részére előzetes megrendelés alapján étkezést tudunk biztosítani, az érvényes vendégebéd díjszabása alapján. A befizetés az iskola konyhán történik. 4. Amennyiben a látogató a közösséget szándékosan és súlyosan megzavarja, a műszakban lévő szociális gondozó felszólítására köteles elhagyni az intézményt. Ittas személy kerülje a látogatást, magatartásával ne zavarja a lakók nyugalmát. A szolgálatban lévő szociális gondozó haladéktalanul köteles jelenteni a zavaró eseményt az intézményvezetőnek, vagy helyettesének, intézkedését a műszakban levő gondozónő az átadó füzetben rögzíti. A látogatókat is kérjük az együttélés alapvető szabályainak betartására és alkalmazkodni az intézmény napirendjéhez.



5. A hozzátartozó telefonon is kapcsolatot tarthat az intézményben élő ellátottal. A nap bármely időpontjában tudunk tájékoztatást nyújtani és a szolgáltatást igénybe vevőt a telefonhoz hívni. 6. A szolgáltatást igénybe vevőnek is van lehetősége a telefonálásra az intézmény telefonjáról.

XI. A térítési díj o Az intézményi ellátásért térítési díjat kell fizetni, havonta utólag, a tárgyhót követő

hónap 15. napjáig.

o Az érvényes intézményi térítési díj mértékéről az intézmény vezetője lakógyűlésen, a falújságra való kifüggesztéssel, illetve írásbeli értesítésben ad tájékoztatást az ellátottak vagy törvényes képviselőik részére. o A személyi térítési díj összegét – az intézményi térítési díj változását követően – évente két alkalommal lehet felülvizsgálni. A felülvizsgálathoz szükséges adatokat az ellátott vagy törvényes képviselője, ill. hozzátartozója köteles megadni. o Az ellátott a két hónapot meg nem haladó távolléte időtartamára a személyi térítési díj 20%-át fizeti. A két hónapot meghaladó távolléte idejére egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított személyi térítési díj 40% - át, ezen kívüli távollét esetén a személyi térítési díj 60 % fizeti. o Az alapgyógyszereken túl elfogyasztott gyógyszerekért utólag, minden hónap 15.-ik napjáig, az elfogyasztott gyógyszer szemek, az igénybe vett testközeli gyógyászati segédeszközök után térítési díjat kell fizetni. XII. Kártérítés  Az ellátott számára használatra kiadott minden tárgy az intézmény tulajdonát képezi,

melyet elidegeníteni, megrongálni, megsemmisíteni NEM SZABAD! A szándékosan okozott kárért az ellátott kártérítési felelősséggel tartozik a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint. A szándékosan okozott kár összegének megállapításánál az elhasználódás mértékét figyelembe kell venni.

 A kártérítést az intézmény vezetője az ellátott a térítési díj befizetése után visszamaradó jövedelme, készpénzvagyona, illetve a költőpénze terhére állapítja meg. A kártérítésnek részletekben történő megfizetése engedélyezhető. Kártérítés címén a visszamaradó jövedelemnek, illetőleg a költőpénznek 50%-át lehet havonta levonni, illetőleg készpénzvagyonból a teljes kár összegét követelni lehet.  Amennyiben az ellátott a lakószobáját, annak berendezését, felszerelését nem a rendeltetésének megfelelően használja, a helyreállítás (festés, javítás, stb.) költségeit köteles megtéríteni. XIII. Áthelyezés  Az intézményi jogviszony tartama alatt az ellátott más intézménybe történő

áthelyezését kezdeményezheti: a szolgáltatást igénybe vevő, vagy törvényes képviselője, valamint az intézmény vezetője.

 Az intézmény vezetője az áthelyezést akkor kezdeményezheti, ha az ellátást igénybe vevő: a) egészségügyi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem az egészségügyi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre, b) a házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az Érdek-képviseleti Fórum az ellátást igénybe vevő áthelyezését javasolta,  A 2/a-pont esetében a szolgáltatást igénybe vevő kezelőorvosának javaslatát, valamint az ellátást igénybe vevőnek, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát be kell



szerezni. Ha az érintett személy az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi jogviszony megszüntethető.  Ha az ellátás igénybevételét beutaló határozat alapozza meg, az áthelyezésről is a beutaló szerv dönt. Ha az intézményi jogviszonyt az intézményvezető intézkedése alapozza meg, az áthelyezéshez az igénybe vevő, illetve törvényes képviselője és a másik intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges. XIV. Az intézményi jogviszony megszűnése  Az intézményi jogviszony megszűnik:  az intézmény jogutód nélküli megszűnésével  az ellátott halálával,  az ellátott illetve törvényes képviselőjének a jogviszony megszüntetésére vonatkozó bejelentését követően legalább 15 nap elteltével,  határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az elhelyezés időtartama –az igénybevevő kérésére – meghosszabbítható.  Amennyiben az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozta meg, az intézményvezető a beutaló szervnél kezdeményezheti az intézményi jogviszony megszüntetését, ha az igénybe vevő: i) másik intézménybe történő áthelyezése indokolt, j) a házirendet többször súlyosan megsérti, és az érdek-képviseleti fórum az áthelyezését javasolja, k) az intézményi elhelyezése nem indokolt.  Amennyiben az intézményi jogviszonyt az intézményvezető intézkedése alapozta meg, a megszüntetésről is az intézményvezető dönt. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, a házirendet súlyosan megsérti, mely esetben a felmondási idő 1 hónap, intézményi elhelyezése nem indokolt, akinek egészségi állapota a közösségi együttélést súlyosan nehezíti; aki súlyos pszichiátriai beteg; aki, közveszélyes, vagy elmebeteg; aki közösségi életvitelre, a közösségi normák betartására képtelen aki a személyi térítési díjat, illetve annak hátralékát 2 hónapon belül nem fizeti meg.  Az d), e), f), pontokban foglaltak esetében külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell az intézmény vezetőjének eljárni. Ha döntésével az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.  Az intézményi jogviszony megszüntetése esetén az intézmény vezetője értesíti az ellátottat, illetve törvényes képviselőjét a személyes használati tárgyak és megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről és feltételeiről, az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségről, az intézménnyel, illetve az ellátást igénybe vevővel szembeni követelésről, kárigényről, azok előterjesztési és rendezési módjáról  A jogviszony megszűnésekor az eltávozást megelőzően az ellátott köteles az intézményi és saját leltár elkészítésében közreműködni.  Ha az intézményi jogviszony az ellátást igénybevevő halálával szűnik meg, a szolgálatban lévő dolgozó köteles a záró leltárt azonnal elkészíteni. A jegyzéket két tanúval és a fenntartó képviselőjével alá kell íratni.  Amennyiben az ellátott rendelkezett a halála esetére és megjelölte az ingóságainak átvételére jogosult személyt, az kiadható, kivételt képeznek a 10.000 Ft-nál nagyobb értéket képviselő



tárgyak, a betétkönyvek, egyéb letétbe helyezett tárgyak, melyeket hagyatéki leltárba le kell adni.

XV. Az intézmény alkalmazottjaira vonatkozó szabályok  Az intézmény vezetője gondoskodik a dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesüléséről és az ellátottak személyiségi jogai tiszteletben tartásáról.  A dolgozó nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az intézmény jogos érdekeit bizonyíthatóan sérti, jó hírét veszélyezteti, a házirendet megsérti. Köteles a házirendet betartatni és betartani.  Az intézmény dolgozóinak titoktartási kötelezettsége van. Az intézmény szolgáltatását igénybe vevőkről szerzett információt nem adhat át. Az intézmény ellátottjaival, azok hozzátartozóival udvariasan és előzékenyen kell viselkednie.  A dolgozóknak a munkaköri kötelessége teljesítéséért ajándékot, pénzt vagy bármilyen más vagyoni előnyt kérnie nem lehet.  Az intézményben dolgozó, valamint közeli hozzátartozója az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést az ellátás időtartama alatt – illetve annak megszűnésétől számított egy évig – nem köthet.  A dolgozónak kötelessége a munkavégzése során óvni és védelmezni az intézmény vagyonát, azért anyagi felelősséggel tartozik.  Az ellátást igénybevevőknek tiszteletben kell tartani a szolgáltatást nyújtók emberi méltóságát, személyiségi jogait.  Az intézmény valamennyi dolgozója közfeladatot ellátó személynek minősül.  A szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében a házirend mellékletét képezi az ellátást igénybevevők részéről esetlegesen felmerülő vészhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítás. Csanytelek, 2015. …........................... ……………………………… Intézményvezető

Remény Szociális Alapszolgáltató Központ. Idősek Otthona. Szakmai Program

Recommend Documents