EURÓPAI PARLAMENT
2009 - 2014
Gazdasági és Monetáris Bizottság
2012/0806(NLE) 2012.10.17.
JELENTÉSTERVEZET az Európai Központi Bank Igazgatósága egy tagjának kinevezéséről szóló tanácsi ajánlásról (C7-0195/2012 – 2012/0806(NLE)) Gazdasági és Monetáris Bizottság Előadó: Sharon Bowles
PR\916162HU.doc
HU
PE494.607v04-00 Egyesülve a sokféleségben
HU
PR_NLE_art109 TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT......................3 1. MELLÉKLET: YVES MERSCH ÖNÉLETRAJZA..........................................................6 2. MELLÉKLET: YVES MERSCH KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI .............................9
PE494.607v04-00
HU
2/34
PR\916162HU.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az Európai Központi Bank Igazgatósága egy tagjának kinevezéséről szóló tanácsi ajánlásról (C7-0195/2012 – 2012/0806(NLE)) (Konzultáció) Az Európai Parlament, – tekintettel a Tanács 2012. július 10-i ajánlására (0084/2012)1, – tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 283. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére, amellyel összhangban az Európai Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0195/2012), – tekintettel eljárási szabályzata 109. cikkére, – tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7-0000/2012), A. mivel 2012. július 13-án kelt és 2012. július 18-án kézhez kapott levelében az Európai Tanács konzultált az Európai Parlamenttel Yves Merschnek az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagjává történő, 8 éves időszakra szóló kinevezéséről; B. mivel a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága ezt követően megkezdte a jelölt igazoló iratainak – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 283. cikkének (2) bekezdésében megállapított követelményekre és az EKB-nak a monetáris politika területén való, az EUMSZ 130. cikke szerinti teljes függetlenségének szükségességére figyelemmel történő – értékelését, és mivel értékelésének elvégzésekor a bizottság megkapta a jelölt önéletrajzát, a részére kiküldött kérdésekre adott válaszaival együtt; C. mivel ezt követően a bizottság 2012. október 22-én meghallgatás keretében találkozott a jelölttel, aki először nyitóbeszédet mondott, majd válaszolt a bizottság tagjainak kérdéseire; D. mivel széleskörű volt az egyetértés abban, hogy a jelölt köztiszteletben álló személy, és rendelkezik azzal a szakmai képesítéssel és a monetáris és banki területen szerzett tapasztalattal, amely szükséges az Európai Központi Bank igazgatósági tagságával járó feladatok ellátásához; E. mivel Tumpel-Gugerell asszony hivatali idejének lejárta előtt az európai parlamenti képviselők informális jelleggel felvetették a nők EKB-n belüli képviseletének kérdését; F. mivel az EKB megalakulásától kezdve egészen Tumpel-Gugerell asszony távozásáig az EKB igazgatóságának mindig volt női tagja; G. mivel az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében rögzített, a tagállamok és az Unió közötti 1
HL C 215., 2012.7.21., 4. o.
PR\916162HU.doc
3/34
PE494.607v04-00
HU
lojális együttműködés elve értelmében a bizottság még Gonzalez-Paramo úr megbízatásának 2012. májusi lejártát megelőzően gondoskodott a Tanács tájékoztatásáról oly módon, hogy a bizottság elnöke a képviselőcsoportok nevében 2012. május 8-án levelet intézett az eurócsoport elnökéhez az EKB igazgatótanácsának homogén összetételéről és a női jelöltállítás szükségességéről; H. mivel ugyanebben a levélben a bizottság elnöke ösztönözte az eurócsoportot egy olyan középtávú terv kidolgozására, amelynek célja, hogy előmozdítsák a nők szerepvállalását az EKB, a nemzeti központi bankok és a nemzeti pénzügyminisztériumok befolyásos pozícióiban; I. mivel a 2012. május 8-án kelt levélre nem érkezett hivatalos válasz; J. mivel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke rögzíti a nők és a férfiak közötti egyenlőség elvét; K. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke felhatalmazza az Uniót a nemen alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemre; L. mivel az igazgatótanácsok és a kormányok sokszínűsége tágabb körű kompetenciát és szélesebb perspektívákat tesz lehetővé, és mivel a kizárólag férfiak vagy kizárólag nők alkalmazása leszűkíti a választási lehetőségeket, és azt a veszélyt hordozza magában, hogy esetleg kitűnő álláspályázók maradnak észrevétlenül; M. mivel az EKB jelenlegi igazgatóságának hivatali ideje 2018-ig tart, és így előfordulhat, hogy az igazgatóság egészen eddig az időpontig nemi szempontból homogén marad; N. mivel az Európai Parlament elnöke az Elnökök Értekezletének ülését követően szeptember 19-én levélben arra kérte az Európai Tanács elnökét, hogy kötelezze el magát, és gondoskodjon arról, hogy a felelőssége alá tartozó valamennyi uniós intézmény hozzon konkrét intézkedéseket a nemi egyensúly biztosítására; O. mivel 2010. szeptember 21-én a Bizottság elfogadta a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2010 és 2015 közötti időszakra szóló stratégiát (COM(2010)0491), 2012. április 16-án pedig a nők és férfiak közötti egyenlőség terén elért haladásról szóló 2011-es jelentést (SWD (2012/0085); P. mivel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (tőkekövetelmény-irányelv (CRD4)) irányuló bizottsági javaslat előírta az intézmények számára, hogy folytassanak a vezető testület nemek szerinti változatosságát előmozdító politikát; Q. mivel az Európai Tanács 2011. március 7-én a 2011–2020-as időszakra vonatkozóan elfogadta a nemek közötti egyenlőség európai paktumát; R. mivel a Parlament 2012. február 3-án „a nők részvétele a politikai döntéshozatalban” 1, 1
Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0070
PE494.607v04-00
HU
4/34
PR\916162HU.doc
2011. március 8-án „a nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unióban – 2010” 1, valamint 2011. július 6-án „a nők és a vállalkozásvezetés”2 címmel állásfoglalásokat fogadott el; 1. elutasító véleményt nyilvánít az Yves Merschnek az Európai Központi Bank igazgatósági tagjává történő kinevezésére irányuló tanácsi ajánlásról, és azt kéri, hogy vonják vissza az ajánlást, továbbá hogy terjesszenek egy újat a Parlament elé; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak.
1 2
Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0085 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0330
PR\916162HU.doc
5/34
PE494.607v04-00
HU
1. MELLÉKLET: YVES MERSCH ÖNÉLETRAJZA 1949. október 1-jén született Luxembourgban. Állampolgársága: luxemburgi. Végzettség 1973
Jogi diploma Paris I. Egyetem - Panthéon Sorbonne
1974
Posztgraduális diploma a nemzetközi közjog területén Okleveles politológus Paris I. Egyetem - Panthéon Sorbonne
1975
Posztgraduális diploma a politikatudomány területén Paris I. Egyetem - Panthéon Sorbonne
Szakmai karrier 1974
Felvételt nyert a luxemburgi ügyvédi kamarába Tanársegéd a közjog területén Paris-Sud XI. Egyetem
1975
Asszisztens, Pénzügyminisztérium
1976–1978
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kirendelt munkatársa, Washington D.C.
1978–1979
Attasé, Pénzügyminisztérium
1980–1981
Pénzügyi tanácsos, Luxemburgnak az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez rendelt állandó képviselete, New York
1981
Tanácsadó, nemzetközi pénzügyi és monetáris kapcsolatok, Pénzügyminisztérium
1983–1999
A Luxemburgi Monetáris Intézet Tanácsának tagja (pénzügyi felügyeleti hatóság)
1985–1989
Kormánybiztos a Luxembourgi Értéktőzsdén (értékpapír-piaci hatóság)
1989–1998
Az Államkincstár igazgatója
PE494.607v04-00
HU
6/34
PR\916162HU.doc
A pénzügyminiszter személyes képviselője a Maastrichti Szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon 1998. június 1. óta
A Luxemburgi Központi Bank elnöke (harmadik hivatali időszaka 2010. június 11-én kezdődött)
Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának és Általános Tanácsának tagja 2000 óta
A Bridge Forum Dialogue nevű non-profit egyesület elnöke, amelyet 2000-ben hoztak létre az Európai Unió luxembourgi székhelyű intézményeinek és szerveinek részvételével
2003 óta
Az Institut Universitaire International Luxembourg (IUIL) egyetemi tanácsának tagja
2006 óta
A Luxembourg School of Finance (LSF) alapítvány elnökségének tagja
2010 óta
A „Section des sciences morals et politique de l’Institut Grand-Ducal” tagja Az International Islamic Liquidity Management Corporation (IILM) irányító testületének alelnöke
2011 óta
A Pénzügyi Stabilitási Tanács európai regionális tanácsadó csoportjának megválasztott társelnöke Az Európai Rendszerkockázati Testület igazgatótanácsának szavazati joggal rendelkező tagja Az EKB Számvizsgáló Bizottságának tagja A Luxemburgi Nemzeti Bank Alapítványának (Fondation de la Banque centrale du Luxembourg) elnöke; az alapítvány a Luxembourgi Nemzeti Bank tevékenységeihez kapcsolódó kutatást és felsőoktatást hivatott előmozdítani
Egyéb hivatalos pozíciók Yves Mersch a következő szervezetekben képviselte Luxemburgot: –
Európai Közösségek Monetáris Bizottsága (1982-től 1985-ig póttag, 1989-től 1998-ig teljes jogú tag)
–
Nemzetközi Valutaalap (IMF) (alelnök)
–
Világbank (alelnök)
–
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) (alelnök)
–
Európai Beruházási Bank (igazgatósági tag)
PR\916162HU.doc
7/34
PE494.607v04-00
HU
–
Európa Tanács Fejlesztési Bankja (igazgatósági tag)
–
Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD) (elnök)
Az állam képviseletét ellátó tisztviselő a következő szervek igazgatóságában: –
ARBED S.A. (acél)
–
Société européenne de satellites (SES) (műholdas szolgáltatások)
–
Entreprise des Postes et Télécommunications (Postai és Telekommunikációs Vállalat)
–
Société Nationale des Habitations à Bon Marché (Országos Lakásépítő Vállalat)
–
Banque et Caisse d’Epargne de l’Etat
Az Exporthitel-biztosítási Hivatal (Office du Ducroire) elnöke A kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet támogató alap elnöke A Société nationale de crédit et d’investissement nevű bank alelnöke Kitüntetések Yves Mersch megkapta a francia Becsületrend tiszti fokozatát, valamint a lett Hála Keresztje kitüntetés főtiszti fokozatát.
PE494.607v04-00
HU
8/34
PR\916162HU.doc
2. MELLÉKLET: YVES MERSCH KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI A. Személyes és szakmai háttér 1. Kérjük, emelje ki monetáris, pénzügyi és üzleti téren szerzett szakmai tapasztalatának fő vonatkozásait! 2. Kérjük, emelje ki európai és nemzetközi tapasztalatainak fő ismérveit! Az 1. és a 2. kérdést illetően: Szakmai karrierem során mindig a monetáris és pénzügyekre koncentráltam. Ez érvényes mind a köztisztviselőként, mind a jegybankárként vállalt különböző pozícióimra, amelyeket mindig európai és nemzetközi környezetben töltöttem be. 1998 májusa óta én vagyok az euro bevezetésével, valamint az EKB és az eurórendszer létrehozásával összefüggésben alapított Luxemburgi Központi Bank elnöke. Ebben a minőségemben tagja vagyok az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának és Általános Tanácsának is. 2011-es megalakulása óta szavazati joggal rendelkező tagja vagyok az Európai Rendszerkockázati Testületnek. 2011 júliusában a Kormányzótanács kinevezett az EKB Ellenőrző Bizottságába. 2011 óta a Pénzügyi Stabilitási Fórum Európai Regionális Konzultatív Csoportjának választott társelnöke vagyok. 2010-ben a Nemzetközi Iszlám Likviditásmenedzselő Vállalat (International Islamic Liquidity Management Corporation) igazgatótanácsának elnökhelyettesévé neveztek ki. Tanársegédként dolgoztam a Paris-Sud Egyetemen, amikor felvételt nyertem a luxemburgi ügyvédi kamarába. Egy évvel később megkezdtem a karrieremet a Pénzügyminisztérium költségvetési osztályán, majd Washingtonba mentem és a Nemzetközi Valutaalapnál dolgoztam. Később visszahelyeztek a Pénzügyminisztériumba, ahol költségvetési kérdésekkel és strukturális politikákkal foglalkoztam. 1980-ban a Külügyminisztériumhoz rendeltek, ahol Luxemburg ENSZ-hez rendelt állandó képviseletének tagja lettem New Yorkban. Az ezt követő években monetáris kérdésekkel és nemzetközi pénzügyi kapcsolatokkal foglalkoztam a Pénzügyminisztérium tanácsadójaként. 1985-ben kormánybiztossá neveztek ki a Luxembourgi Értéktőzsdére, majd 1989-ben az Államkincstár igazgatója lettem, amely pozíciót közel tíz évig töltöttem be. Számos feladatot láttam el vállalatoknál és intézményeknél. Többek között igazgatósági tagja voltam az Európai Beruházási Banknak, a Luxemburgi Monetáris Intézetnek, az Arbed S.A.nak, a Société Européenne de Satellites-nek, az Állami Takarékbanknak, a Postai és Telekommunikációs Vállalatnak, valamint az Országos Lakásépítő Vállalatnak. Betöltöttem az Exporthitel-biztosítási Hivatal elnöki, a kábítószer-kereskedelem elleni PR\916162HU.doc
9/34
PE494.607v04-00
HU
küzdelmet támogató hivatal elnöki, valamint a Luxemburgi Nemzeti Fejlesztési Bank alelnöki tisztségét. Ezenkívül a Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD) elnöke, valamint a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöke is voltam. Tagja voltam az Európai Monetáris Bizottságnak, továbbá elnöke voltam az EU pénzügyminiszterei személyes képviselői csoportjának, amely a Maastrichti Szerződés Európai Monetáris Unióról szóló részét megszövegezte. Szakmai tevékenységeim mellett megalakulása, azaz 2000 óta a Bridge Forum Dialogue nevű non-profit egyesület elnöki feladatait is ellátom. Ezen a fórumon az Európai Unió luxembourgi székhelyű intézményei és szervei vesznek részt annak érdekében, hogy eszmecserét folytassanak az európai integrációval összefüggő témákról.
3. Melyek azok a legfontosabb döntések, amelyeknek szakmai pályafutása során részese volt? Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy számos tárgyaláson vehettem részt, így sok gazdasági és pénzügyi döntést készítettem elő országos, európai és nemzetközi szinten. Engedjék meg, hogy megemlítsek néhányat azok közül, amelyeket fontosnak tartok. A luxemburgi pénzügyminiszter személyes képviselőjeként én voltam a megfelelő előkészítői csoport elnöke a Maastrichti Szerződéssel kapcsolatos tárgyalások során. Az IMF-nél töltött megbízatásom alatt tanúja voltam az új – az IMF alapokmányának második módosítása szerinti – monetáris rendszerre történő átállásnak. 1998-as megalakulása óta én vagyok a Luxemburgi Központi Bank elnöke. Az euró bevezetése óta megszakítás nélkül tagja vagyok az EKB Kormányzótanácsának és Általános Tanácsának, amelyek hozzájárulnak az EKB feladatának teljesítéséhez. Különösen fontos tapasztalatnak tartom a pénzügyi és az államadóssággal kapcsolatos válsággal járó kihívásokat. A válság kitörésétől kezdve részt vettem az EKB Kormányzótanácsának azon döntéseiben, amelyek célja az euróövezet pénzügyi ágazatát és reálgazdaságát sújtó következmények enyhítése volt.
4. Van bármilyen üzleti vagy pénzügyi érdekeltsége vagy egyéb kötelezettsége, amely esetleg összeférhetetlen lenne jövőbeni feladataival, és vannak-e olyan releváns személyes vagy egyéb tényezők, amelyeket a Parlamentnek az Ön kinevezése esetén figyelembe kellene vennie? Nincsenek ilyenek.
PE494.607v04-00
HU
10/34
PR\916162HU.doc
5. Milyen irányadó célkitűzéseket követne az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagjaként nyolcéves megbízatása alatt? Legelső és legfontosabb kötelességemnek azt tartom, hogy teljes mértékben kövessem a Szerződés által az EKB számára kijelölt feladatokat. A Szerződés értelmében az EKB elsődleges célja, hogy középtávon fenntartsa az árstabilitást az euróövezet egészében, és hogy – az árstabilitás sérelme nélkül – támogassa az Unió általános gazdaságpolitikáját. A Szerződés szerint az EKB-nak ezenkívül van még egy irányadó célkitűzése – szintén az árstabilitás sérelme nélkül –, ez pedig az, hogy hozzájáruljon a pénzügyi rendszer stabilitásához. Az EKB hatáskörével összhangban függetlenül, az euróövezet és az EU egészének általános érdekeit szem előtt tartva fogok eljárni. Ebből következően az EKB igazgatósági tagjaként nem annak a tagállamnak az érdekeit fogom képviselni, amelynek az állampolgára vagyok. Ezenfelül nagyra értékelem a hozzáértést, a feddhetetlenséget, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. Meg vagyok róla győződve, hogy a kollektív döntéshozatal és a magas színvonalú szakmaiságot képviselő hozzáállás fontos értékek az EKB számára.
B. Az EKB monetáris politikája 6. Gondolja, hogy elérhetünk egy olyan pontot, amikor döntenünk kell az alacsony infláció és az eurózóna felbomlása között? Ebben a helyzetben melyik alternatívát részesítené előnyben? Az Európai Monetáris Unió azon a megállapodáson nyugszik, hogy a monetáris politika egy alacsony inflációs környezet fenntartásával tud a legjobban hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, a társadalmi kohézióhoz, valamint a pénzügyi stabilitáshoz. Ahhoz tehát, hogy megőrizzük a közös valuta és az euróövezet egységének támogatását, rendkívül fontos, hogy az EKB teljesítse az árstabilitás biztosítására vonatkozó feladatát. A Szerződés amellett, hogy az EKB feladataként kifejezetten előírja az árstabilitás fenntartását, egyértelmű korlátokat is felállít a tekintetben, hogy az EKB mit tehet és mit nem. Úgy gondolom, hogy a strukturális gazdasági problémák, illetve fiskális egyensúlyhiányok megoldása meghaladja egy központi bank hatáskörét, és azokat megfelelő gazdaság- és költségvetési politikákkal kell orvosolni. E tekintetben az euróövezet kormányai kifejezték határozott elkötelezettségüket aziránt, hogy minden szükséges lépést meg fognak tenni az euróövezetben kialakult államadósság-válság megoldása és az euró megőrzése érdekében. Ezt az elkötelezettséget megerősítik azok a biztató lépések, amelyek a stabil fiskális pozíciók visszaszerzésére irányulnak az egész PR\916162HU.doc
11/34
PE494.607v04-00
HU
euróövezetben, valamint arra, hogy strukturális reformokat valósítsanak meg a versenyképesség visszaszerzése érdekében, különösen a sérülékenyebb tagállamokban; ugyanakkor további határozott erőfeszítésekre van szükség. Ezt az elkötelezettséget tükrözi az is, hogy az európai vezetők tovább kívánják vinni az uniós szintű intézményi reformokat, hogy az EMU teljes mértékben megfeleljen a monetáris unió követelményeinek. Ugyanakkor az EKB monetáris politikája a válság idején eredményesen megelőzte bizonyos rosszabb eshetőségek bekövetkeztét. Meggyőződésem, hogy az EKB monetáris politikai stratégiája nagyon jó eszközökkel rendelkezik a jelenlegi válság kihívásainak kezeléséhez. A szilárd hosszú távú inflációs várakozások és az alacsony inflációs nyomás lehetővé tették az EKB számára, hogy nagyon alacsony szintre csökkentse a kamatlábakat, ezáltal támogatva a gazdasági növekedést. Ezenkívül az EKB több nem szokványos monetáris politikai intézkedést hajtott végre a monetáris politika transzmissziós folyamatának támogatására azzal a céllal, hogy fenntartsa az árstabilitást, ezáltal támogatva a hitelkiáramlást a reálgazdaságba, valamint az euróövezet pénzügyi rendszerének stabilitását.
7. Hogyan látja a monetáris feltételek heterogenitását az euróövezetben és ennek az EKB egységes monetáris politikájára gyakorolt hatását? Bár egy monetáris unión belül normális helyzet az, ha bizonyos különbségek mutatkoznak az egyes országok gazdasági és pénzügyi körülményeiben, a válság alatt az euróövezetben nőtt a heterogenitás. Különösen a monetáris körülményeket illetően fokozódtak a különbségek az országok között. A pénzpiacok meggyengültek, különösen az egyes országok között. A határokon átnyúló pénzáramlások visszafordulása megnyirbálta a pénzügyi és hitelfejlesztéseket az euróövezet több országában. Ez kihívást jelent az egységes monetáris politika kialakítása és transzmissziója szempontjából. A heterogenitás jelenlegi szintje több euróövezeti ország hosszabb idő alatt kialakult költségvetési, makrogazdasági és pénzügyi egyensúlyhiányát, valamint az ilyen egyensúlyhiányok kiigazításának eltérő ütemét tükrözi. Az egyensúlyhiányok főként a köz- és magánszféra magas szintű eladósodottságában, valamint a pénzügyi szféra sebezhetőségében mutatkoznak meg. A versenyképesség helyreállítása ezekben az országokban jelentős relatív árkiigazításokat igényel. Ezenkívül megfelelő strukturális és költségvetési politikákra is szükség van ahhoz, hogy biztosítható legyen a fenntartható növekedési pályára való visszatérés. Az EKB monetáris politikájának az a célja, hogy fenntartsa az árstabilitást az euróövezet egészében. Az árstabilitás fenntartása érdekében a válság alatt elfogadott számos nem szokványos monetáris politikai intézkedés hozzájárult a monetáris politika homogénebb transzmissziójának biztosításához az euróövezetben. Előretekintve megállapíthatjuk, hogy a monetáris politika nem képes arra, hogy tartós megoldást nyújtson a heterogenitás mögöttes okaira. Miközben az EKB politikái segíteni tudnak abban, hogy a kiigazítási folyamat zökkenőmentesebben menjen végbe, és ideiglenesen könnyítést jelentenek, nem helyettesíthetik a szükséges strukturális kiigazításokat az euróövezet gazdaságaiban. A jövőbeli politikai intézkedéseknek javításokat kell végrehajtaniuk számos területen, és meg kell erősíteniük az irányítási keretet. A legsürgősebb feladat a további integráció PE494.607v04-00
HU
12/34
PR\916162HU.doc
lépcsőfokaiként már meghatározott lépések gyors megvalósítása. Amint azt az EKB elnöke az augusztus 2-i sajtótájékoztatón jelezte, a Kormányzótanács úgy véli, hogy a pénzügyi töredezettség gátolja a monetáris politika eredményes működését. Vitánk során áttekintettük a pénzügyi piac töredezettségének különböző tüneteit. Ezek magukban foglalják a határon átnyúló pénzpiaci hitelek arányát, amely a 2011 közepéig fennálló 60%-ról mára 40%-ra csökkent. A nem hazai bankközi betétek több országban a 2008 eleje óta tapasztalt legalacsonyabb szinten vannak. A szegmentáció további jele, hogy néhány országban nő az eurórendszer likviditást biztosító műveletei igénybevételének gyakorisága. Jelentős mértékben megnőtt a hazai fedezet használata az EKB refinanszírozási műveleteiben. Az euróövezetben a fedezetek határon átnyúló alkalmazásának aránya ma 20% körül van, szemben a 2006. évi 50%-os szinttel. Nagy eltérés van az általános fedezeti repo arányokban az euróövezet perifériája és a központi államok között: ez a folyamat 2011 végén kezdődött. A monetáris töredezettségnek sok egyéb jele is van. Egyetértek az elnök úrral abban, hogy meg kell szüntetnünk ezt a töredezettséget.
8. Megítélése szerint az euróövezet bankjai túlzottan támaszkodtak az EKB által biztosított likviditásra? A rosszul működő eurós pénzpiacok és a Lehman Brothers amerikai beruházási bank csődje következtében a pénzpiacokon világszerte bekövetkezett gyors bizalomromlás miatt 2008 októberében az EKB megváltoztatta allokációs politikáját egy rögzített kamatú tendereljárásra teljes körű allokációval. Ennek az allokációs politikának a keretében a központi bank tartalékainak összegét, amelyet bankok tartalékolnak az egyes időszakokban, az ezeken az aukciókon részt vevő bankok aggregált kereslete határozza meg. A központi banki közvetítés iránti nagy igény és a nagyfokú bizonytalanság azt eredményezte, hogy jelentős mértékű kereslet alakult ki a bankok részéről az eurórendszer hitelei iránt, ami meghaladja a banki ágazatok szigorúan vett likviditási igényeit. Az euróövezet pénzpiacai jelenleg szokatlanul nagymértékű szegmentáltságot mutatnak, amely egyre inkább az országhatárok mentén alakul, és amely ahhoz vezetett, hogy nagyon nagy lett a központi banki közvetítés mértéke, továbbá kialakult egy mintegy 800 milliárd eurót kitevő többlet likviditás. E mögött a nagy aggregált szám mögött azonban jelentős eltérések vannak az egyes bankok, sőt bankrendszerek között. Bizonyos országokban előfordulhatnak olyan egyedi esetek, amelyekben túlságosan nagy mértékben támaszkodnak az eurórendszerből származó finanszírozásra. Összességében úgy gondolom, hogy figyelemmel kell követni az eurórendszerre való támaszkodást az egyes bankok szintjén, különösen azért, hogy elkerüljük a helytelen üzleti modellek elterjedését. Összességében ez a támaszkodás elsősorban a pénzpiac szegmentáltságának fokát és a pénzügyi piaci stresszt tükrözi, ami jelenleg igen magas. Különösen az államok és a bankok közötti kapcsolat az, ami megnehezíti a gyengébb költségvetési pozícióval rendelkező országok bankrendszerei számára a piacokhoz való elfogadható feltételek melletti hozzáférés fenntartását, illetve visszaszerzését. Ezért hangsúlyozni szeretném, hogy a költségvetési dinamika hiteles javítása abból a szempontból is nagyon lényeges, hogy csökkenjen a bankrendszerek központi bankra történő támaszkodása PR\916162HU.doc
13/34
PE494.607v04-00
HU
bizonyos tagállamokban. Emellett a szabályozási változásokból adódó bizonytalanságok szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy túlzott mértékűvé váljon a központi banki közvetítésre való támaszkodás.
9. Az árstabilitás célkitűzésének sérelme nélkül álláspontja szerint az EKB-nek miként kellene teljesítenie a Szerződés szerinti másodlagos kötelezettségeit (hozzájárulás a gazdasági növekedéshez és a teljes foglalkoztatottsághoz), és ehhez az EKB milyen eszközöket vehetne igénybe? A Szerződés 127. cikke az árstabilitás fenntartását jelöli meg az eurórendszer elsődleges céljaként. Az EKB Kormányzótanácsa ezt úgy számszerűsítette, hogy középtávon a 2% alatti, de ahhoz közeli inflációt határozta meg célként. Ez a definíció figyelembe veszi azt is, hogy a 2. cikkben megfogalmazottak szerint „[…] a KBER támogatja a Közösségen belüli általános gazdaságpolitikát azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a […] közösségi célkitűzések megvalósításához”. Határozott meggyőződésem, hogy az árstabilitás önmagában véve a legjobb, amit a monetáris politika tehet a fenntartható gazdasági növekedés kedvező feltételeinek megteremtése érdekében, és elősegíti a Közösség általános gazdaságpolitikájának megvalósítását is. Az árstabilitás javítja az ármechanizmus működését, továbbá növeli az erőforrások elosztásának hatékonyságát. Az árstabilitás ezenkívül minimalizálja az inflációs kockázati felár mértékét a hosszú távú kamatlábakban, és megőrzi a fogyasztók, a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok és a megtakarítók vásárlóerejét. Mindezeken kívül az EKB monetáris politikájának középtávú orientációja segít rögzíteni az inflációs várakozásokat, ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy az EKB megfelelően tudjon reagálni az euróövezet gazdaságát sújtó gazdasági és pénzügyi sokkokra, figyelembe véve azt is, hogy a monetáris politika időben eltolódva tudja csak kifejteni hatását a gazdaságban. A középtávú orientáció jelentőségének egyértelmű példája a jelenleg is zajló pénzügyi válság során folytatott monetáris politika. Annak ellenére, hogy az elkövetkező hónapokban az inflációs ráták 2% fölötti érték körül alakulnak majd, 2012. július eleji határozatával az EKB megmutatta, hogy kész a kamatlábakat történelmileg alacsony szintre levinni, a politika szempontjából releváns időtávon csökkenő inflációs nyomás mellett. Végül az EKB egy sor nem szokványos monetáris politikai intézkedést tett a transzmissziós mechanizmus meggyengült működésének leküzdése érdekében. Ezeket az intézkedéseket különösen a bankok piaci alapú finanszírozásához kapcsolódó bizonytalanságokra és korlátokra tekintettel hozta meg, amelyek komolyan fenyegettek azzal, hogy aláássák a banki hitelezést, és széles körű tőkeáttétel-csökkentési nyomást hoznak létre. Ebben a tekintetben az EKB intézkedései arra irányultak, hogy az árstabilitás fenntartására vonatkozó elsődleges feladatának végrehajtása érdekében támogassa a háztartások és a vállalatok felé történő hiteláramlást, ugyanakkor jelentős mértékben hozzájárultak az euróövezet gazdasági növekedésének és a foglalkoztatottságnak a támogatásához is.
PE494.607v04-00
HU
14/34
PR\916162HU.doc
10. Véleménye szerint melyek az EKB és a küszöbön álló európai stabilitási mechanizmus (ESM) szerepei, kapcsolatai és kihívásai? Gondolja, hogy az EKB-nek további új eszközökre lenne szüksége, hogy megbirkózzon az euróövezet válságával? Az EKB-nak és a jövőbeli ESM-nek egyértelműen meghatározott és egymástól elkülönülő feladataik vannak. Az EKB elsődleges és legfontosabb célja az, hogy fenntartsa az árstabilitást az euróövezetben, az ESM pedig azért lesz felelős, hogy megőrizze az euróövezet egészének pénzügyi stabilitását. A két intézmény céljai – az egyiké monetáris, a másiké fiskális – egymást kiegészítik, mivel az árstabilitás a tágabb értelemben vett makroszintű pénzügyi stabilitás szükséges feltétele, a pénzügyi stabilitás pedig segíti a monetáris politika reálgazdasághoz történő transzmissziójának folyamatát, így hozzájárul az árstabilitás fenntartásához. Mindkét intézmény különféle eszközökkel rendelkezik feladatai teljesítéséhez. Az EKB az árstabilitást az irányadó kamatláb változtatásával – szokványos eszköze révén –, valamint a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának hibás működését orvosló nem szokványos eszközökkel tartja fenn. Az ESM szintén rendelkezik különböző eszközökkel a pénzügyi stabilitás megőrzése és a pénzügyi fertőzés megelőzése érdekében. Ezek magukban foglalják az euróövezet tagállamai számára nyújtott hiteleket és elővigyázatossági hiteleket, államkötvények vásárlását az elsődleges és másodlagos piacokon, valamint a pénzintézetek feltőkésítéséhez nyújtott kölcsönöket. Az ESM által nyújtott valamennyi támogatás feltételekhez kötött. Az ESM-Szerződés egyértelműen meghatározza az EKB-nak a jövőbeli ESM keretrendszerében betöltött szerepét. Valamely ESM-támogatásról szóló határozat meghozatala előtt az EKB részt vesz annak értékelésében, hogy a támogatás kockázatot jelent-e az euróövezet egészének pénzügyi stabilitására nézve, közreműködik az érintett ESMtag finanszírozási igényeinek meghatározásában, valamint részt vesz a más intézményekkel való kapcsolattartásban a tárgyalások folytatása és a támogatás feltételeit részletező egyetértési nyilatkozat monitorozása érdekében. Ezenkívül az EKB fogja megvizsgálni, hogy fennállnak-e olyan kivételes pénzpiaci zavarok, illetve pénzügyi stabilitási kockázatok, amelyek indokolják az ESM másodlagos piaci vásárlásainak aktiválását. Mindezek mellett az EKB és az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) aláírt egy ügynöki megállapodást, amely azzal bízza meg az EKB-t, hogy az EFSF nevében piaci műveleteket hajtson végre, és várható, hogy hasonló megállapodás születik majd az ESM-mel is. Ami az euróövezeti válság leküzdésének eszközeit illeti, az EKB minden olyan eszközzel rendelkezik, amelyre szüksége van az árstabilitás fenntartásához, feladataival összhangban és a Szerződés korlátain belül. Az euróövezeti válság tágabb aspektusainak kezelése nem tartozik a monetáris politika feladatai közé, azokkal az euróövezeti tagállamok célzott intézkedéseinek kell foglalkozniuk. Augusztus 2-i ülésén az EKB Kormányzótanácsa figyelmeztetett, hogy a kormányoknak készen kell állniuk arra, hogy – a kialakított iránymutatásokkal összhangban levő szigorú és megkerülhetetlen feltételek mellett – aktiválják a EFSF/ESM-et a kötvénypiacon, amennyiben kivételes pénzpiaci körülmények és pénzügyi stabilitási kockázatok állnak fenn. Elengedhetetlen feltétel, hogy a kormányok pontosan betartsák vállalt kötelezettségeiket, PR\916162HU.doc
15/34
PE494.607v04-00
HU
valamint hogy az EFSF/ESM betöltse a szerepét. Amint azt az elnök úr az augusztus 2-i sajtótájékoztatón kijelentette, a Kormányzótanács – az árstabilitás középtávú fenntartására vonatkozó feladata értelmében, valamint a monetáris politika meghatározása során függetlenül eljárva – olyan mértékű végleges nyílt piaci műveleteket végezhet, amelyek kielégítők célja eléréséhez. Ezzel összefüggésben kezelni fogják a magánbefektetők megfelelő rangú vezetőre vonatkozó aggodalmait. Ezenkívül a Kormányzótanács további, nem szokványos monetáris politikai intézkedések végrehajtását is mérlegelheti, aszerint, hogy mire van szükség a monetáris politikai transzmisszió helyreállításához. Ugyanakkor bármely piaci tevékenység meggyőző ereje attól függ, hogy rendelkezésre áll-e egy hiteles menetrend a további költségvetési, pénzügyi és politikai integrációra vonatkozóan.
11. Miként fogja biztosítani az átláthatóságot az értékpapír-piaci program és a fedezett kötvényvásárlási program tekintetében? Az EKB hetente közzéteszi az értékpapír-piaci program és a második fedezett kötvényvásárlási program kinnlevő összegét.
12. Az elmúlt négy évben az EKB több nem hagyományos monetáris politikai műveletet is végrehajtott. Úgy tekint-e ezekre, mint a bankszektornak nyújtott jelentős támogatásra? Ha igen, mekkora ennek a támogatásnak az összegszerű értéke? Mit gondol, mi lenne a legjobb menetrend arra, hogy az EKB kivonuljon a jelenlegi nem szokványos intézkedésekből? Az EKB által elfogadott nem szokványos intézkedések fő célja, hogy hozzájáruljanak a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának működőképességéhez. Az EKB például hosszabb távú, 3 éves lejáratú refinanszírozási műveleteivel, valamint azáltal, hogy teljes allokációs eljárást alkalmazott valamennyi művelete során, refinanszírozási támogatást kívánt nyújtani az euróövezeti bankok mérlegei számára. Amint az az EKB elnökének az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága előtti meghallgatásán is elhangzott, ezekre az intézkedésekre amiatt volt szükség, mert a megnőtt bizonytalanság és a pénzpiacok volatilitása következtében magasak voltak a likviditási kockázati felárak, valamint amiatt, mert az euróövezeti bankok egyre nehezebben tudták megoldani üzleteik refinanszírozását. Az EKB intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy csökkentek az említett felárak, és stabilizálták a banki finanszírozást; mindkét intézkedés úgy tekinthető, hogy piaci torzulások csökkentésére irányult. A nem szokványos intézkedések elfogadására az egységes monetáris politika transzmissziójának biztosítása érdekében került sor, amely szoros kapcsolatban van az euróövezet árstabilitásának megőrzésével. Mint minden monetáris politikai intézkedés, ezek az intézkedések is hatással vannak a bankok és más gazdasági szereplők mérlegére, amely része a transzmissziós folyamatnak. A nem szokványos intézkedések addig maradnak érvényben, ameddig szükség van rájuk. Mivel azonban jelentős hatásuk van a piaci árakra, az intézkedések lehetséges negatív mellékhatásainak elkerülése érdekében rendkívül fontos a helyzet alakulásának szoros PE494.607v04-00
HU
16/34
PR\916162HU.doc
nyomon követése, valamint annak alapos monitorozása, hogy meddig van szükség az ilyen intézkedések fenntartására. Az említett intézkedések jellegüket és felépítésüket tekintve ideiglenesek. Rendszeres monitoring vizsgálja a hasznosságukat.
13. Véleménye szerint az országkockázat minősítése milyen szerepet tölthet be az EKB politikájában? Gondolja, hogy az EKB-nek főszabályként értékpapírokként kellene elfogadnia minden euróövezeti államkötvényt? Az eurórendszer sok tényezőt vesz figyelembe, amikor valamely monetáris politikai művelet során értékeli az elfogadható eszközök mint fedezetek hitelminőségét. A hitelminősítő ügynökségektől származó minősítés csak egy a fontos tényezők közül, de nem ez az egyetlen input, amelyet felhasználnak az eszközök minőségének értékelése, valamint a magas szintű kockázati védelem garantálása érdekében. Azon államok esetében például, ahol érvényben van egy IMF-EU kiigazítási program, döntő szerepet játszik az EKB-nak a programra, valamint arra vonatkozó értékelése, hogy az ország milyen mértékben teljesíti a programban foglaltakat. Az eurórendszer hitelminősítő rendszerét (ECAF) azért alakították ki, hogy biztosítsa az eurórendszer megfelelő kockázati védelmét annak monetáris politikai műveletei során. Az ECAF meghatározza az EKB által az értékpapírokra – így az euróövezet országainak államkötvényeire – vonatkozóan alkalmazott minőségi előírásokat. Az eurórendszer korlátozhatja az értékpapírok használatát, visszautasíthatja az értékpapírokat, illetve további haircutokat alkalmazhat rájuk, bármilyen, általa relevánsnak ítélt információ alapján, amennyiben erre szükség van annak biztosítása érdekében, hogy a monetáris politikai műveletek során vállalt kockázat megfelelő szintű maradjon. Támogatom a G20-ak arra vonatkozó állásfoglalását, hogy tovább kell csökkenteni a hitelminősítő ügynökségekre való támaszkodást, amint azt az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága is már többször felvetette a hitelminősítő ügynökségekre vonatkozó uniós szabályozás felülvizsgálatával összefüggésben. Tudomásom szerint az eurórendszer aktívan dolgozik ennek érdekében, azáltal, hogy megerősíti saját belső hitelkockázatminősítését, valamint azáltal, hogy a külső hitelminősítő rendszereket illetően megnöveli megfelelő gondossági hatáskörét. Fokozatos megközelítésre van szükség ahhoz, hogy hiteles és megfelelő alternatív hitelképesség-értékelést lehessen kialakítani az intézményen belül.
14. Hogyan értékeli a közelmúltbeli, a görög adósság átstrukturálása érdekében indított, a magánszektor közreműködésére irányuló kezdeményezés sikerét? Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy erre nem lesz ismét szükség? A görög államadósság 2012 március-áprilisában végrehajtott átstrukturálása 106 milliárd euróval vagy a GDP 50%-ával csökkentette a fennálló államadósság mértékét. Ezt az eredményt a kollektív cselekvési záradékok alkalmazása tette lehetővé, amely segített elérni a 96%-os részvételi arányt. Ugyanakkor, míg az adósság átstrukturálása hozzájárult a PR\916162HU.doc
17/34
PE494.607v04-00
HU
görög államadósság fenntarthatóságának helyreállításához, ezt a célt végső soron csak úgy lehet elérni, ha a görög hatóságok következetesen kitartanak a gazdasági kiigazítási program végrehajtása mellett. Sajnos a második görögországi program jóváhagyását követően a politikák végrehajtása holtpontra jutott, miközben a makrogazdasági kilátások tovább romlottak. Ezek a tényezők negatívan hatottak Görögország államadósságának fenntarthatóságára. Az új kormány prioritása most az, hogy visszahelyezze a programot a megfelelő kerékvágásba. Ebben a szakaszban nem tartom hasznosnak, hogy megbeszéléseket folytassunk az adósság átstrukturálásának egy újabb fordulójáról. Először is azért, mert egy ilyen megbeszélés még jobban aláásná a görög kormánynak a program végrehajtására vonatkozó ösztönzését. Másodsorban pedig azért, mert az esetleg más sérülékeny euróövezeti országokban is gyengíthetné a költségvetési konszolidációs, illetve a strukturális reformokra vonatkozó ösztönzést.
15. Miként értékeli az EKB-tagok Target2 szerinti kötelezettségeinek és követeléseinek növekedését? A Target2 szerinti kötelezettségek és ennek megfelelően az euróövezeti országok központi bankjainak mérlegében szereplő Target2 követelések jelentős mértékben megnőttek a pénzügyi válság alatt. Ennek oka az, hogy bizonyos országok bankrendszere olyan pénzkiáramlásokkal szembesül, amelyek meghaladják a pénzbeáramlásokat, és amelyek nem ellensúlyozhatók a piacról származó forrásokkal. Ezeket ehelyett a nemzeti központi banktól fedezet ellenében felvett hitelekből ellensúlyozzák. Ugyanakkor azok az országok, ahol a kifizetések beáramlanak, Target2 követeléseket mutatnak. A Target2 egyenlegek az eurórendszer támogatásait tükrözik, amelyek biztosítják, hogy a hitelképes bankokat ne korlátozza a likviditásuk, és hogy a tőke szabadon áramolhasson a tagállamok között. A Target2 egyensúlyhiányok jelenlegi mértékét el lehetne kerülni, ha a bankok és kormányaik közötti bomlasztó kapcsolat – amelyben a gyenge bankok lehúzzák a kormányokat és fordítva – megszűnne, azaz a bankok hosszú távú célként valóban európai bankokká válnának. Abban az esetben, ha a pénzpiaci unió hiteles módon létrejönne, emellett pedig jól működne egy fiskális egyezmény, valamint egy makrogazdasági egyensúlyhiányi eljárás, a Target2 egyensúlyhiányok sokkal kevésbé lennének hangsúlyosak. Ezeket az egyensúlyhiányokat befolyásolhatja még azoknak a néhány országban elhelyezkedő infrastruktúráknak a nettósítása, amelyek nemzetközi szinten működnek.
16. Véleménye szerint az új tagállamoknak milyen ütemben kellene csatlakozniuk a monetáris unióhoz és bevezetniük az eurót, figyelembe véve valamennyi konvergenciakritériumot és az árfolyam-mechanizmusban (ERM II) való részvételt is? A Szerződés nagyon egyértelműen fogalmaz: mielőtt valamelyik ország bevezetné az eurót, el kell érnie „a fenntartható konvergencia magas fokát”. Ez azt jelenti, hogy a Szerződés 140. cikkében megfogalmazott konvergenciakritériumok egyszerű mechanikus teljesítése nem elegendő: az euróbevezetés tartósságát is értékelni kell. Ha a gazdasági konvergencia nem PE494.607v04-00
HU
18/34
PR\916162HU.doc
fenntartható, az országok végül problémákkal – például a versenyképességük csökkenésével, illetve fellendülés-visszaesés ciklusokkal – fognak szembesülni. Az euróövezet tapasztalatai egyértelműen bebizonyították, milyen fontos annak alapos, megbízható statisztikai adatok alapján történő értékelése, hogy egy ország készen áll-e az euró bevezetésére. Ez az ERM IIben való részvételre is vonatkozik, amely az euró bevezetésének szükséges előfeltétele. A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy nagyobb árfolyam-kiigazítások nélkül fenn tudják tartani az árstabilitást, a költségvetési fegyelmet és a versenyképességet. Összességében az euró bevezetésének üteme országonként eltérő, mivel attól függ, hogy az adott ország milyen fokú konvergenciát ért el. Azokat az új tagállamokat illetően, amelyek még nem vezették be az eurót (Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Románia) az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank a 2012. évi konvergenciajelentésben készítette el legutóbbi értékelését, amely május 30-án jelent meg. Abban az időpontban ezen országok egyike sem teljesítette az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi gazdasági és jogi kritériumot.
17. Mi a véleménye a „GDP-n túl” nevű kezdeményezésről? A politikai döntéshozók egyik legfőbb feladata, hogy igyekezzenek fenntartható módon maximalizálni az állampolgárok jólétét. Ebből a szempontból lényeges és üdvözlendő az a folyamatos törekvés, hogy a lehető legjobb mérési módot alkalmazzuk a jólétre vonatkozóan. Amint azt a Gazdasági és Monetáris Bizottságban folytatott vita tükrözte, különböző mérési módokat célszerű alkalmazni a kérdéses kitűzött céltól függően. A GDP mérésének az az előnye, hogy viszonylag jól megragadja az adott ország makrogazdasági tevékenységét. Ennek alkalmazása megfelelő minden olyan esetben, amikor a gazdasági tevékenységet elemezzük vagy viszonyítjuk valamelyik másik gazdasági változóhoz, például az államadósság szintjéhez. Ezért nagyon fontos, hogy jó minőségű statisztikák álljanak rendelkezésre a GDP-ről (és a potenciális kibocsátásról). Ugyanakkor természetes törekvés, hogy a tisztán a kibocsátást mérő mutatókat – mint pl. a GDP – kiegészítjük más indikátorokkal, amikor a népesség jólétének általános értékelését végezzük, különösen hosszabb távú vizsgálatok esetében. Ilyen mutatószámok lehetnek többek között a környezet állapotát, a társadalmi befogadást vagy az egészségügyi rendszert értékelő mutatók. Az eurórendszer jelenleg zajló, a háztartások pénzügyeit és fogyasztását vizsgáló felméréséből származó adatok érdekes információkkal szolgálnak majd az adósság és a jólét megoszlását illetően.
18. Ön szerint melyek az európai statisztikai rendszer előtt álló legfőbb kihívások a következő évtizedben? A mostani pénzügyi válság megmutatta, milyen fontos, hogy az európai statisztikák időszerűek, megbízhatóak és jó minőségűek legyenek. A statisztikák politikai döntéshozatalban betöltött szerepe a jövőben valószínűleg még jelentősebb lesz. A hivatalos európai gazdasági és pénzügyi statisztikák hitelességének biztosítása előfeltétele annak, hogy PR\916162HU.doc
19/34
PE494.607v04-00
HU
azok támogassák az integrált gazdaságirányítási keretet az Európai Unióban, valamint a G20-ak fenntartható és kiegyensúlyozott növekedését vizsgáló globális makrogazdasági felügyeletet. Ezért összehasonlítható, jó minőségű országos és részletezettebb adatokra lesz szükség. A nemrég korszerűsített nemzetközi statisztikai standardokat koordinált módon kell bevezetni az EU egészében. Ugyanilyen fontos az ezeket a statisztikákat elkészítő intézmények hitelessége – és függetlensége – is, továbbá az, hogy az eredményeket közzétegyék, és azok könnyen, ingyenes közjavakként a nyilvánosság rendelkezésére álljanak. Mind az európai statisztikai rendszer (ESS), mind a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) fejleszt, készít és közzétesz európai statisztikákat. A közeljövőben az a kihívás áll majd az Eurostat és az uniós nemzeti statisztikai hivatalok (NSH-k), azaz az ESS előtt, hogy az európai statisztika gyakorlati kódexe alapján és függetlenségüket szem előtt tartva meg kell erősíteniük minőségirányítási rendszerüket. Valamennyi uniós országnak alá kell majd írnia a tervezett megbízhatósági kötelezettségvállalást. Ezenkívül a jövőben az ESS-nek még szorosabban együtt kell majd működnie a KBER-rel a már sikeresen működő bizottsági keretben – a monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottság keretében –, amely koordinálja és korszerűsíti az adatgyűjtési és adat-előállítási folyamatokat. A bizottság feladata, hogy elősegítse a statisztikák minőségi színvonalának fenntartását – illetve annak javítását –, miközben csökkenti az európai statisztikák előállításának összköltségét.
C. Az EU gazdaságpolitikája 19. Mit kell tenni a válság leküzdése érdekében? A válságot mind nemzeti, mind uniós szinten kezelni kell: nemzeti szinten fiskális konszolidációra és strukturális reformokra van szükség a növekedési potenciál fokozása érdekében, uniós szinten pedig javítani kell az irányítást, és nagyobb mértékű integrációt kell kialakítani. A válság leküzdése érdekében annak kiváltó okait kell megszüntetni: a túlzott mértékű állami eladósodottságot, az elégtelen versenyképességet és a pénzügyi szektorban bekövetkezett nem kívánt fejleményeket. A nagymértékben eladósodott kormányoknak ezért középtávon csökkenteniük kell az adósság/GDP arányukat, teljes mértékben megfelelve a megerősített uniós irányítási keretnek. Ez annál is inkább fontos, mivel a nagyarányú kormányzati eladósodottság önmagában is terhet jelent a növekedésre nézve. A fiskális konszolidáció kezdeti, a növekedésre gyakorolt esetleges negatív hatásainak korlátozása érdekében annak a kiadások jobb hatékonyságára kell összpontosítania, és kerülnie kell a közösségi beruházások indokolatlan csökkentését. Az ilyen hiteles középtávú fiskális kiigazítás növelni fogja a pénzpiacok bizalmát, és csökkenteni fogja a kockázati felárakat. Ez érvényesül majd a magánszektorban is, és végül erősebb növekedést fog eredményezni. Az Európában szükséges átfogó fiskális konszolidációt erőteljes strukturális reformoknak kell kísérniük, amelyek célja, hogy fokozzák a növekedési potenciált, és javítsák a nemzetgazdaságok sokktűrő képességét. A jelenleg pénzpiaci nyomás alatt levő országok PE494.607v04-00
HU
20/34
PR\916162HU.doc
többsége már hozzákezdett jelentős reformok bevezetéséhez. A termék- és munkaerőpiacok jelenlegi rugalmatlanságának csökkentése érdekében végrehajtandó további intézkedések az alacsony növekedés miatt politikailag különösen nagy kihívást jelentenek, azonban elkerülhetetlenek a közép-, illetve hosszú távon fenntartható növekedés megvalósítása érdekében. Ezért tovább kell erősíteni a versenyt a termékpiacokon, nem utolsósorban az egységes piac kiteljesítésével; továbbá szükség van a bérek rugalmas módon történő kiigazítására, úgy, hogy azok tükrözzék a munkaerő-piaci feltételeket és a termelékenységet. A fenntartható termelékenységnövekedést ezenkívül többek között azáltal kell előmozdítani, hogy meg kell könnyíteni a kutatási és fejlesztési beruházásokat, valamint biztosítani kell a magas színvonalú oktatást és az egész életen át tartó tanulást. Az ilyen intézkedéseknek jelentős szerepe lehet a nem áralapú versenyképesség javítása szempontjából is. Az áralapú versenyképesség javításával együtt ezek az intézkedések valószínűleg előmozdítják a tagállamok exportteljesítményét és megerősítik az importtal versenyző vállalatokat, így megkönnyítik az egyensúly szükséges helyreállítását ott, ahol még mindig makrogazdasági egyensúlyhiányok tapasztalhatók. Annak érdekében, hogy fenntartható módon megőrizzük a növekedést, a stabilitást és a jólétet, határozott lépést kell tennünk a valódi gazdasági és monetáris unió kialakítása felé. Az Európai Tanács elnöke által a Bizottság, az Eurócsoport és az EKB elnökével szoros együttműködésben 2012 júniusában bemutatott javaslatok a helyes irányba mutatnak. Noha a válság előmozdította a szabályalapú fiskális keretek szükséges megerősítését, további lépéseket kell tenni a költségvetési unió irányába annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi euróövezeti ország – és az euróövezet egésze – mindenkor fenntartható költségvetési politikát folytasson. Az euróövezetnek is el kell mozdulnia az integrált gazdaságpolitikai keret irányába, hogy ezáltal növekedjen a szükséges strukturális reformok végrehajtása tekintetében az országok által egymásra gyakorolt nyomás. Ezenkívül a legtöbb tagállamban reformokra van szükség a pénzügyi szektorban is. Végre kell hajtani az EUMSZ 127. cikkének (6) bekezdésében foglalt egységes felügyeleti rendszer bevezetésére vonatkozó politikai kötelezettségvállalást. Végül nagyon fontos, hogy a folyamat demokratikus legitimációjának biztosítása érdekében az EMU-ban létrejövő mélyebb integrációt nagyobb fokú elszámoltathatóság kísérje, különösen az Európai Parlament felé.
20. Milyen hatással lenne az euróövezet gazdaságirányítására a stabilitási kötvények/eurokötvények kibocsátása? A Bizottság által bemutatott zöld könyvben szereplő opciók közül Ön melyiket részesítené előnyben? Az eurokötvények, vagy bármilyen más, nagyfokú kölcsönös fiskális kötelezettségeket magával vonó, közös adósságot megtestesítő eszköz bevezetése jelentős mértékben függ a megfelelő sorrend betartásától. Az ilyen eszközök bevezetése ugyanis csak azután lehetséges, hogy a tagállamok fiskális önállóságuk jelentős részét átruházták az Európai Unió szintjére PR\916162HU.doc
21/34
PE494.607v04-00
HU
azzal a céllal, hogy létrejöjjön az euróövezet valódi gazdasági uniója. Az önállóság ilyen feladása nélkül – amelyre szükség van az eredményes gazdaságirányítás érdekében – a közös államadósság-kibocsátás nem lenne hiteles, morális kockázatot hordozó helyzet kialakulásához vezetne, így csökkentené a stabil költségvetési politika folytatására való ösztönzést, amely azonban alapvető fontosságú egy gazdasági és monetáris unióban. A megfelelő költségvetési politika hozzájárul az eurórendszer árstabilitásának megőrzéséhez is. A megfelelő sorrend betartásával azonban a közös államadósság-kibocsátás a pénzügyi stabilitás mellett a pénzügyi integráció és a piacok működése szempontjából is előnyös lehet. Ezért ha létrejön egy megfelelő demokratikus legitimációval rendelkező, hiteles fiskális unió, úgy vélem, annak lehetséges kiegészítéseként be lehetne vezetni az euróövezet tagállamainak közös államadósság-kibocsátását is.
21. Ön szerint melyek a 2020-ig szóló, foglalkoztatást és növekedést célzó stratégia legfontosabb céljai? Miként tud az EKB és a gazdaságpolitikai koordináció eszköztára hozzájárulni e stratégia sikeréhez? Kérem, sorolja fel fontossági sorrendben azokat a strukturális reformokat, amelyek véleménye szerint az Unió számára elsődleges fontosságúak, és indokolja választását! A tagállamoknak fenntartható módon növelniük kell gazdaságaik növekedési potenciálját, amely az elmúlt években viszonylag szerény volt, és a legtöbb európai országban csökkenő tendenciát mutatott. Ennek elérése érdekében a tagállamok gazdaságpolitikájának támogatnia kell az innovációt, vállalkozásbarát környezetet kell biztosítania, valamint a termékpiacokon és a munkaerőpiacokon meglévő rugalmatlanságok csökkentése révén javítania kell a tagállamok versenyképességét. Egy ilyen környezet optimális feltételeket teremtene a fenntartható gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés számára. Az elfogadott Európa 2020 stratégia és az Euro Plusz Paktum, amely mellett számos uniós ország elkötelezte magát, kiemelik a strukturális reformok azon fontos területeit, amelyekre az országoknak összpontosítaniuk kell. A strukturális reformok fontossági sorrendje nagymértékben országfüggő, és eltér az egyes uniós országokban. Ennek ellenére a legtöbb tagállamban szükség van a növekedést előmozdító strukturális reformokra, amelyek a termékpiacok és a munkaerőpiacok rugalmasságának és versenyének fokozását célzó ambiciózus reformokból állnak – különösen az euróövezetben, ahol a fő kiigazítási mechanizmust az árak és a bérek rugalmassága jelenti. A munkaerő-piaci reformoknak biztosítaniuk kell, hogy a munkabérek a termelékenységgel összhangban alakuljanak, mivel azok közvetlen hatással vannak az országok versenyképességére. A munkabérek rugalmassága különösen fontos olyan időszakokban, amikor alacsony a termelékenység növekedése. Ennek megkönnyítése érdekében el kell törölni a munkabérek automatikus indexálására vonatkozó rendelkezéseket, alaposan meg kell vizsgálni a foglalkoztatottak védelmére vonatkozó jogszabályokat, és meg kell erősíteni a vállalati szintű megállapodásokat. Ezenkívül a munkanélküli-segélyek rendszerét és az aktív munkaerő-piaci politikákat úgy kell átalakítani, hogy azok elősegítsék az erőforrásoknak a versenyképesebb vállalatok és ágazatok felé történő újraelosztását. A termékpiacokat illetően a túlzott mértékű bevételeket sürgősen csökkenteni kell, különösen a védett foglalkozások esetében. Bátorságra van szükség a kiváltságos csoportok lobbitevékenysége és az ágazati érdekek ellen, a verseny PE494.607v04-00
HU
22/34
PR\916162HU.doc
fokozása, a zárt foglalkozások megnyitása és a bevándorlás liberalizálása érdekében. A túlzott profitráták különösen a hazai orientációjú szolgáltató ágazatok esetében gyakoriak. Az innovációt a kutatásba és a fejlesztésbe, továbbá a felsőoktatásba és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházásokkal kell támogatni. A szakképzés különösen sikeresnek bizonyult bizonyos tagállamokban a fiatalok munkanélküliségének alacsony szinten tartásában, és ezt más olyan tagállamok is alkalmazhatják, ahol jelenleg magas munkanélküliségi ráták tapasztalhatók a fiatalok körében. Ezenkívül a bürokrácia csökkentésével sok tagállamban lehetne javítani az üzleti környezetet. Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása továbbra is a tagállamok alapvető kötelezettségei közé tartozik. Tekintettel a jelenlegi válságra, amely többek között az uniós gazdaságpolitikai koordinációs mechanizmusok hiányosságaira is rámutatott, fel kell tárni azokat a módszereket, amelyek megerősítik a tagállamok ösztönzését a szükséges strukturális reformok végrehajtására, ideértve azokat a módszereket, amelyekkel fokozni lehet a tagállamok egymásra gyakorolt nyomását. Véleményem szerint az EKB azzal tud a legjobban hozzájárulni a fenntartható növekedéshez és a hosszú távú magánszektorbeli beruházások előmozdításához, ha biztosítja az árstabilitást.
22. Mi a véleménye a pénzügyi tranzakciók megadóztatásáról? Véleménye szerint az eurót is érintő devizatranzakciós adónak lehetnek-e kedvező hatásai – például az euróövezethez csatlakozni kívánó országok devizaárfolyamainak stabilizálása révén? Mi a véleménye egy olyan pénzügyi tranzakciós adó lehetőségéről, amelyet csak néhány tagállamban vezetnének be? Számos különböző javaslat létezik a pénzügyi tranzakciók megadóztatására. A devizatranzakciók megadóztatása különösen problematikus, mivel az korlátozza a tőke szabad mozgását. A Bizottság legutóbbi javaslata kizárja a devizatranzakciókat, de a pénzügyi tranzakciós adónak én így is számos hátrányát látom. Az ilyen adókat javaslók úgy érvelnek, hogy azok képesek lennének egyszerre i) csökkenteni a pénzpiacok volatilitását, ii) megőrizni a közös pénzpiac egységét és iii) növelni a bevételeket, amelyeket a bankszanálás költségeinek internalizálására lehetne felhasználni. Noha önmagában véve e célok mindegyike kívánatos, mindamellett kétlem, hogy pénzügyi tranzakciós adó révén el lehetne érni őket. A volatilitás szándékolt csökkenését például nem igazolta egyetlen elméleti vagy gyakorlati kutatás sem. Ellenkezőleg, a tranzakciós költség növelésével csökken a piaci likviditás. Ráadásul a fent említett célok mindegyikére vonatkozóan születtek már megfelelőbb eszközökre irányuló javaslatok, amelyek megvitatása folyamatban van. Az algoritmikus kereskedés néhány gyakorlatát szabályozás révén lehetne kezelni. A bankszanálási alapok finanszírozása jobban megoldható banki lefölözésekkel. Ha be akarunk vezetni valamilyen pénzügyi tranzakciós adót, végig kell gondolni azt, hogy az ilyen adó nagyon rugalmas adóalappal rendelkezik, ami alkalmat ad az adócsalás és adóelkerülés számos formájára, ha az adó bevezetése nem történik meg világszerte. Valamely pénzügyi tranzakciós adó szelektív bevezetése ellehetetlenítené az eredeti célkitűzések PR\916162HU.doc
23/34
PE494.607v04-00
HU
némelyikének – legfőképpen az EU egységes pénzpiacán belüli harmonizációnak – az elérését.
23. Mi a véleménye a Tanács és az EKB szerepéről az euróövezet külső képviselete tekintetében? A Tanács és az EKB külső képviselet területén betöltött szerepe a Szerződésben ezen intézményekre ruházott szakpolitikai hatáskörökből következik. Ennek megfelelően az EKB kizárólagos hatáskörébe tartozik az egységes monetáris politika és az EKB egyéb feladatainak képviselete. Az euró árfolyam-politikájának hatásköre megoszlik a Tanács és az EKB között. Ezzel szemben a gazdaságpolitikák kialakítása nagyrészt a tagállamok hatáskörében maradt, így ők is képviselik ezeket külső felek előtt. Mindamellett Európában – és különösen az euróövezetben – jelenleg folyamatban van a gazdaságirányítási struktúrák jelentős megerősítése. Idővel, globális szinten ezt a folyamatot tükröznie kell majd az e politikákra vonatkozó külső képviselet megerősített koordinációjának is. Ezzel összefüggésben az EUMSZ 138. cikke az EMU számára különösen fontos témák tekintetében lehetőséget teremt a közös képviselet biztosítására a nemzetközi fórumokon. Ez azonban végső soron politikai kérdés, ezért a tagállamoknak kell dönteniük róla.
24. Miként értékeli az USD/EUR árfolyam jelenlegi alakulását? Azáltal, hogy 2011 második felében egyre súlyosabbá vált az euróövezet államadósságválsága, az euró – erős árfolyam-ingadozások közepette – leértékelődött az amerikai dollárral szemben. 2011 júliusa óta az euró mintegy 15%-kal gyengült az amerikai dollárhoz képest. Az euró gyengülése nagyrészt a megnövekedett globális kockázatkerüléshez, továbbá a néhány euróövezet-beli államadósság-piacon kialakult feszültséghez és a globális növekedési kilátások romlásához kapcsolódott. Hosszú távon az euró továbbra is rendkívül stabil valutának bizonyult, más fontos valutákkal összehasonlítva is. 2012 júliusában/augusztusában az euró az 1,20–1,25 körüli USD/EUR árfolyammal közel volt az 1999-es bevezetése óta számított hosszú távú átlagos árfolyamához. Ez arra mutat, hogy az euróövezet jelenlegi válsága nem veszélyeztette sem a valuta belső, sem annak külső értékét.
25. Miként értékeli az RMB/EUR árfolyam jelenlegi alakulását? Ön szerint a központi bankok képesek-e hatékonyan fellépni a túlzott árfolyam-ingadozások ellen? Az Ön megítélése szerint erősíteni kellene-e az euró nemzetközi szerepét? Mivel a kínai valuta az amerikai dollárral szemben továbbra is viszonylag szűk sávban mozog, a kínai renminbi/euró árfolyam alakulása nagymértékben függ az euró dollárral szembeni alakulásától. A kínai RMB közel 4%-os felértékelődése az euróval szemben az év PE494.607v04-00
HU
24/34
PR\916162HU.doc
eleje óta e tekintetben az euró USD-vel szembeni 5%-os leértékelődésének eredménye volt, miközben az RMB több mint 1%-ot veszített értékéből az USD-vel szemben. Amióta a Kínai Központi Bank (People’s Bank of China, PBoC) 2012. április közepén bejelentette a renminbi USD-vel szembeni napi árfolyam-ingadozási sávjának kibővítését, az RMB USD-vel szembeni árfolyamának javulása megtorpant. Bár a bejelentés a Központi Bank részéről nem tekinthető határozottabb kötelezettségvállalásnak egy jelentősebb felértékelődési trend lehetővé tételének irányába, az euróövezet szempontjából a döntés mégis üdvözlendő, hiszen a nagyobb valutarugalmasság előfeltétel Kína tőkemérlegének további megnyitásához. Ez remélhetőleg elősegíti majd a piaci szereplők árazási és kockázatkezelési képességeinek megerősítését, és előmozdít más szükséges pénzügyi szektorbeli reformokat is. Támogatom az eurórendszer semleges megközelítését, vagyis azt, hogy az euró nemzetközi használatát sem gátolni, sem erősíteni nem kell. A valuták nemzetközi használata lényegében egy piac által vezérelt folyamat eredménye. A nemzetközi közösség azért felelős, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a valuták nemzetköziesedésének folyamata zavartalanul történik-e, és hogy önmagában nem generál-e pénzügyi instabilitást. Ahogyan az az euró más fő tartalékvalutákkal szembeni viszonylag stabil árfolyamában tükröződik, az euró nemzetközi szerepe az euróövezeti államadósság-válság során is viszonylag stabil maradt.
26. Miként értékeli a G20-csoport eredményeit? Mi a véleménye a koordináció jelenlegi fokáról? A G20 a gazdaságpolitikák globális szintű együttműködésének legfőbb fóruma. Különösen a 2008–2009-es pénzügyi világválság, valamint a mostani európai válság alatt során játszott fontos szerepet azáltal, hogy fórumot biztosított az eszmecserére, az együttműködésre és a gazdasági és pénzügyi kérdések széles körének megvitatására. Így a G20 2008 óta – amióta ezt a szerepet betölti – összességében sikeresnek mondható. A G20 nemzetközi monetáris rendszer működésének megerősítése terén tett erőfeszítései üdvözlendők, csakúgy, mint az, hogy jóváhagyta a Bázeli Bizottság és a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) globális szabályozási reformjának fő építőköveit. Ezzel összefüggésben én személy szerint különösen örülök az FSB hat regionális tanácsadó csoportja létrehozásának, amelyek célja, hogy a pénzügyi stabilitás előmozdítása és a pénzügyi rendszer sebezhető pontjairól folytatandó eszmecsere érdekében biztosítsák a kommunikációt az FSB tagországainak, illetve az azon kívüli országoknak a pénzügyi hatóságai között. Az FSB 2010 novemberében bejelentette, hogy intézkedéseket tesz a tagságán túli nyitás kiterjesztésére és hivatalos keretbe helyezésére. Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy brit kollégámmal együtt betölthetem az európai regionális tanácsadó csoport társelnöki pozícióját. E nemzetközi erőfeszítések sikere mindamellett azon múlik, hogy a nemzeti szintű végrehajtás a dinamikus, fenntartható és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés kereteivel összhangban történik-e. A politikai kötelezettségvállalások határozott végrehajtása mind európai, mind globális szinten valóban kulcsfontosságú. PR\916162HU.doc
25/34
PE494.607v04-00
HU
D. Pénzügyi stabilitás és felügyelet 27. Ön helyeselné a bankunió létrehozását? Ha igen, milyen formában? Véleménye szerint az Európai Központi Banknak be kellene-e töltenie valamilyen szerepet a pénzügyi intézmények felügyeletében, és ha igen, mi lenne az? Ha igen, milyen elszámoltathatósági változásokat kellene bevezetni? Mit gondol, az Európai Bankhatóságot (EBA) is fel kellene ruházni bizonyos felügyeleti jogkörrel? Annak érdekében, hogy a pénzügyi stabilitási keret strukturális gyengeségeivel megbirkózhassunk, és különösen a bankszektor és az államháztartások közötti kapcsolat megtörése érdekében, az euróövezet bankunió létrehozását igényli egységes euróövezeti bankfelügyeleti hatósággal, kiegészítve az FSB fő elveivel összhangban lévő, Európa-szerte érvényes bankszanálási megoldásokkal és idővel egy uniós betétbiztosítási rendszerrel. 2012 júniusában az Európai Tanács ülésén és az euróövezeti csúcstalálkozón az államfők és kormányfők kinyilvánították elkötelezettségüket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikke (6) bekezdésének hatályba léptetése és aziránt, hogy az Európai Központi Bankot az euróövezeti bankok feletti felügyeleti feladatokkal ruházzák fel. Véleményem szerint az Európai Központi Bankot az alábbi elveknek megfelelő felügyeleti jogkörrel kell felruházni: Először is a felügyelet vezetését egyértelműen és ténylegesen el kell választani az egységes monetáris politika vezetésétől. A Szerződés értelmében az Európai Központi Bank elsődleges célja az árstabilitás biztosítása az euróövezetben. Másodsorban az esetleges reputációs és gazdasági kockázatok minimalizálása érdekében a felügyelettel kapcsolatos felelősségi körnek ténylegesnek és átfogónak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank felügyeleti jogkörének minden euróövezeti bankra ki kell terjednie, míg a felügyeleti feladatok önmagukban decentralizált módon lennének megszervezve. Harmadrészt a felügyeleti feladatok operatív vezetését a legnagyobb mértékig a nemzeti felügyeletek szintjére kell decentralizálni. Ez közvetlen közelséget biztosít a felügyelt szervezetekkel, és összhangban van az arányosság és a szubszidiaritás elvével. Ugyanakkor a nemzeti szintű felügyeleti feladatokat a Központi Bankok Európai Rendszerével szoros együttműködésben kell végrehajtani, kellő időben és rendszeres jelentéstételi eljárások révén biztosítva az Európai Központi Bank számára a releváns információkhoz való hozzáférést. Negyedrészt a felügyeleti feladatok végzése során meg kell őrizni a szükséges függetlenséget. A Központi Bank függetlensége a monetáris politikát tekintve kiemelkedően fontos, és egyben megvédheti a felügyeletet az indokolatlan külső beavatkozástól és a túlszabályozástól. Végül annak érdekében, hogy az euróövezetben az ebbe a közfeladatba vetett bizalmat biztosítani lehessen, a felügyeletre a demokratikus elszámoltathatóság magas szintű elvárásainak kell vonatkozniuk. A felügyelet tekintetében az elszámoltathatóság csatornáit a PE494.607v04-00
HU
26/34
PR\916162HU.doc
lehető legnagyobb mértékig el kell különíteni a monetáris politika hasonló csatornáitól. Az Európai Bankhatósággal való kapcsolatot illetően: az Európai Központi Bank a felügyeletet az uniós jogszabályokkal és az Európai Bankhatóság normáival összhangban valósítaná meg. Az Európai Központi Bank ennek következtében még jobban támogatná az Európai Bankhatóság bizonyos alaptevékenységeit, például azokat, amelyek az uniós szintű felügyeleti konvergencia elősegítését szolgálják. Az Európai Központi Bank nem váltaná fel az Európai Bankhatóságot annak egyik feladatát illetően sem, csupán a nemzeti szintű felügyeletek feladatait venné át. Ezért az Európai Központi Bank hatásköre nem állna ellentmondásban sem az uniós jogszabályokkal, sem az Európai Bankhatóság szerepével.
28. Mi a véleménye az árnyékbanki tevékenységet folytató szervezetek szabályozásáról? Elővigyázatossági szempontból fontos, hogy a banki tevékenységekben rejlő kockázatok kezelése átfogóan és szisztematikusan történjen, és ne csak az olyan intézményekkel való foglalkozást jelentse, amelyek szabályozott bankként vannak definiálva. A Pénzügyi Stabilitási Tanács és az Európai Bizottság is dolgozik azon, hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol szükség lehet szabályozási beavatkozásra. Úgy gondolom, hogy a szabályozási kezdeményezések az alábbi kérdéseket érinthetik. Először is fontos a bankok árnyékbankoknak való kitettségét illetően a megfelelő kockázatkezelés előmozdítása, valamint a szabályozási kereten belül azoknak az ösztönzőknek a minimalizálása, amelyek a szabályozott bankokkal szemben az árnyékbankokkal való üzletkötésnek kedveznek. Másodsorban a pénzpiaci alapokat tekintve még mindig vitatott, hogy el kell-e mozdulni kötelező jelleggel a változó nettó eszközérték irányába annak érdekében, hogy korlátozni lehessen a pénzpiaci alapok megrohanásának kockázatát. Az eurórendszer úgy véli, hogy további intézkedések szükségesek a lejárati transzformáció és a hitelkockázat korlátozása tekintetében. Harmadrészt mélyrehatóbban mérlegelni kell azt, hogy a tőkekövetelményekről szóló IV. irányelv bizonyos rendelkezéseit nem kellene-e alkalmazni a betétet nem gyűjtő pénzügyi intézményekre is annak érdekében, hogy ezáltal korlátozni lehessen a jövőbeli szabályozási arbitrázs lehetőségét a hitelnyújtók számára. Negyedrészt a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájának egyik fontos eleme a repo és az értékpapír-kölcsönzési tevékenységek területén teendő lehetséges kezdeményezésekhez kapcsolódik. Foglalkozni kell többek között az értékpapír-finanszírozási tranzakciókban használatos tőkekövetelmények prociklikus természetével, valamint az ügyfél eszközeinek tovább-jelzálogosítását és ismételt felhasználását érintő kockázatokkal. Az ezekkel kapcsolatos kérdésekről ez év végén a Pénzügyi Stabilitási Tanács jelentést fog közzétenni. E jelentés alapján mérlegelik majd, hogy milyen különös kezdeményezésekre lesz szükség az Unióban. Általánosságban a repo piacokat illetően támogatom az eurórendszer nem régi javaslatát egy PR\916162HU.doc
27/34
PE494.607v04-00
HU
olyan központi adatbázis – a közigazgatási szervek és a pénzügyi intézmények közös erőfeszítéseként történő – létrehozását célzó megfelelő, uniós szintű kezdeményezésekre, amely lehetővé teszi, hogy az értékpapír-finanszírozásról és a repopiacokról több információra lehessen szert tenni. Mind a monetáris politika végrehajtása, mind pénzügyi stabilitási megfontolások szempontjából fontos, hogy a repopiacokról minél több információra lehessen szert tenni.
E. Az Európai Központi Bank működése, demokratikus elszámoltathatósága és átláthatósága 29. Véleménye szerint az EKB feladatai és prioritásai változásának megfelelően nem kellene-e idővel az igazgatósági tagok feladatainak is változniuk? A Szerződés és az Európai Központi Bank/Központi Bankok Európai Rendszerének alapokmánya által létrehozott irányítási rendszer értelmében az EKB Igazgatósága egy kollektív döntéshozó szerv. A felelősségi körök valójában az Igazgatóság egészéhez tartoznak, és nem egyénileg annak tagjaihoz. Éppen ez az, ami lehetővé teszi az igazgatósági tagok különböző hátterének és szaktudásának hasznosítását. A szakértelem és a szemléletmódok ilyen kombinációja mindig is különösen értékes eszköznek bizonyult és jelenleg is annak bizonyul az intézmények számára, és ez különösen igaz a mostanihoz hasonló nehéz időkben. Ugyanakkor a Központi Bank napi működésének megkönnyítése érdekében az Igazgatóság tagjai és a Központi Bank különböző osztályai között közvetlen jelentési viszonyokat hoztak létre az igazgatósági tagok döntése alapján kialakított portfólióknak megfelelően. A vezetői feladatok adminisztratív allokációja nem befolyásolja az igazgatósági döntéshozatal kollektív jellegét. Időről időre sor kerül a portfóliók elosztásának felülvizsgálatára.
30. Véleménye szerint milyen rendszer lenne megfelelő ahhoz, hogy az EKB Igazgatóságában biztosítani lehessen a tagság nemzeti és nemi értelemben is igazságos rotációját? A diverzitás érték. Lehetővé teszi különböző megközelítések összevetését és összhangba hozását, ezáltal gazdagítja és erősíti a döntéshozatalt. Ezért fontos a diverzitás elősegítése. Mindemellett az EKB igazgatósági tagjainak kinevezése szempontjából az egyetlen feltétel, amelyet a Szerződés és az EKB/KBER alapokmánya megemlít, a szaktudásra és a szakmai tapasztalatra vonatkozik: „az Igazgatóság tagjait olyan személyek közül nevezik ki, akik monetáris vagy banki területen elismert szakmai tekintéllyel és tapasztalattal rendelkeznek”. A hatályos jogszabályi keret nem biztosít lehetőséget arra, hogy a Szerződés rendelkezéseiben lefektetett kritériumokhoz további kritériumokat adjanak hozzá.
31. Mi a véleménye arról, hogy az EKB Igazgatóságában változatosabb szakmai háttér PE494.607v04-00
HU
28/34
PR\916162HU.doc
felvonultatására lenne szükség, ahelyett, hogy csak központi bankárokra támaszkodnak? Mi a véleménye a „forgóajtó-effektusról”, vagyis arról, hogy ugyanazok a személyek hol felügyeleti vagy szabályozó szerveknél, hol magánintézményeknél dolgoznak ugyanazon a területen? Ahogyan azt már az előző kérdésre adott válaszomban is kiemeltem, a diverzitás értékes eszköz, amely javítja és megerősíti a döntéshozatalt. Ez ugyanúgy érvényes a releváns szakmai háttér és tapasztalat terén is: serkenti az elmélyültebb gondolkodást, javítja a véleményformálást, és elősegíti a stabil és alapos döntéshozatalt. A Szerződés nem korlátozza az EKB Igazgatóságába felveendő új tag szakmai hátterét egy bizonyos foglalkozásra, de az EKB saját érdekében a jelölt tudására és tapasztalataira fókuszál. A Szerződés valójában azt követeli meg, hogy a jelöltek monetáris vagy banki területen elismert szakmai tekintéllyel és tapasztalattal rendelkezzenek, függetlenül attól, hogy hol szerezték szakmai tekintélyüket és tapasztalatukat. Egyébként az, hogy az EKB Igazgatóságának egyik tagjává egy központi bankárt választanak, nem jelenti azt, hogy az adott személy egész karrierjét központi banki tevékenységgel töltötte volna. Valójában nagyon sokan közülünk (saját magamat is beleértve) előzőleg a közigazgatás (államkincstár), felsőoktatás és/vagy magán- (pénzügyi) szektor valamilyen más területén tettünk szert tapasztalatra. Az én jogi hátterem és végzettségem a diverzitás egy újabb aspektusával is gazdagíthatja az EKB Igazgatóságát. Az EKB igazgatósági tagjai mandátumának lejárta utáni összeférhetetlenség kockázatával a vonatkozó jogi háttér foglalkozik. Például a Kormányzótanács tagjainak magatartási kódexe előír egy egyéves türelmi időt, amely alatt a volt tagoknak továbbra is kerülniük kell a bármely új magán- vagy szakmai tevékenységből fakadó mindenféle összeférhetetlenséget. Sőt az EKB igazgatósági tagjainak alkalmazási feltételei meggátolják a volt igazgatósági tagokat abban, hogy munkatársi, vezetői, tanácsadói vagy konzulensi pozíciót töltsenek be – függetlenül attól, hogy azért jár-e javadalmazás vagy sem – olyan szervezetnél, amely az eurórendszer partnere volt a monetáris politika vagy a devizaárfolyam-műveletek terén. Ez a tiltás a megbízatás lejárta utáni egy évben alkalmazandó, a Kormányzótanács döntésétől függően.
32. A társadalmi párbeszéd milyen személyes megközelítését alkalmazná az EKB-nál? A munkaadók és az alkalmazottak közötti eredményes párbeszéd fenntartása nemcsak az alkalmazottak motivációja miatt fontos, hanem a szervezet stabil irányítása miatt is. Tudatában vagyok annak, hogy az EKB kikéri a munkavállalók képviselőinek véleményét a foglalkoztatási körülményekben és a vonatkozó koncepciókban bekövetkező változásokat illetően, és elkötelezett vagyok ennek a gyakorlatnak a folytatása iránt. Továbbá az EKB igazgatósági tagjelöltjeként örülök annak a jelenlegi gyakorlatnak, miszerint az igazgatósági tagok és a munkavállalók képviselői egy évente megrendezett találkozó keretében és más PR\916162HU.doc
29/34
PE494.607v04-00
HU
alkalmakkor közvetlenül is találkoznak, a feladatoktól és a körülményektől függően. Általában fontosnak tartom a bizalom és a megértés fenntartását az EKB képviselői és a munkavállalók képviselői között. Az EKB párbeszédet folytat a KBER munkavállalói képviselőivel is annak érdekében, hogy tájékoztassa őket az EKB döntéshozó szervei által meghozandó olyan döntésekről, amelyeknek jelentős befolyása lehet a foglalkoztatás körülményeire a központi bankokban.
33. Helyeselné az Európai Parlament általi megerősítési eljárást (függetlenül azoktól az alkotmányos kérdésektől, amelyeket egy ilyen változás felvetne)? Az EUMSZ 283. cikke értelmében az EKB igazgatósági tagjának kinevezésére irányuló eljárás fő célja annak biztosítása, hogy olyan személyt nevezzenek ki erre a pozícióra, aki ,,monetáris vagy banki területen elismert szakmai tekintéllyel és tapasztalattal rendelkezik”. A Szerződés értelmében a kinevezés jogával az Európai Tanács rendelkezik, de ezzel a jogával csak az Európai Parlamenttel történt konzultáció után élhet. A korábbi és a jelenlegi kinevezéseket tekintve a jelenlegi rendszer nagyon jó jelölteket választott ki, akik kiválóan teljesítették feladataikat. Ebből a szempontból nem látok nyomós okot a rendszer felülvizsgálatára. Ugyanakkor az ilyen eljárási kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatal nem a központi bankárok, hanem – helyesen – szigorúan csakis a Szerződő Felek feladata.
34. Kifejtené álláspontját a demokratikus elszámoltathatóság koncepciójáról az EKB-val, és általában a központi banki tevékenységgel kapcsolatban? A demokratikus elszámoltathatóság nagyon lényeges kérdés az EKB legitimitásának biztosítása és a más közigazgatási és politikai hatóságokkal szembeni elsődleges feladatának teljesítése szempontjából. Az Európai Parlament mint az egyetlen közvetlenül választott európai intézmény alapvető szerepet játszik az EKB elszámoltathatóságában. Az elszámoltathatóság mechanizmusai így biztosítják, hogy az EKB kötelezettségével összhangban cselekszik. A Szerződés jelentős függetlenséggel ruházta fel az EKB-t arra alapozva, hogy az árstabilitás biztosítása szempontjából ez a legalkalmasabb megoldás. Ugyanakkor az EKB elkötelezett a tekintetben, hogy az elszámoltathatóság legmagasabb szintű elvárásait teljesíti a lakosság, az Európai Parlament, valamint a pénzügyi piacok résztvevői felé, és rendszeres beszámolói tevékenysége során messze túlmegy az alapokmányban meghatározott kötelezettségein. Mindenekelőtt az EKB éves beszámolót, havi jelentéseket, heti pénzügyi kimutatásokat, valamint számos különféle további jelentést és kutatást tesz közzé, amelyek a nyilvánosság számára az EKB honlapján elérhetőek. Az EKB honlapja hozzáférést biztosít továbbá a nyilvánosság számára az EKB jogi véleményeihez, jogi eljárásaihoz (például a monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos döntésekhez), ezenkívül statisztikák széles választékát kínálja, a sajátos érdeklődésű felhasználók számára pedig részletezett információk állnak rendelkezésre. Az EKB havonta egyszer sajtótájékoztató PE494.607v04-00
HU
30/34
PR\916162HU.doc
keretében kifejti monetáris politikai döntéseit, és válaszol az újságíróktól érkező kérdésekre, amely a központi banki kommunikáció egyedülállóan nyitott és átlátható szemléletmódjáról tanúskodik. Az EKB elszámoltathatóság és átláthatóság iránti elkötelezettségét a Kormányzótanács tagjainak számos beszéde is jól illusztrálja. Én személy szerint nagyon támogatom az EKB azon szemléletmódját, miszerint valós idejű, rendszeres és átfogó magyarázatokkal szolgál a monetáris politika értékeléséről és a monetáris politikai döntésekről. Az információs technológiák, csakúgy mint az internet, értékes lehetőséget biztosítanak arra, hogy általa az információkat nagyon alacsony költségen a széles közönség számára elérhetővé lehessen tenni. Az Európai Parlament mint az európai szinten demokratikusan megválasztott szerv feladata az EKB elszámoltatása. Évente egyszer az Európai Parlament az EKB éves jelentéséről határozatot fogad el, amelyet azon a napon jelentetnek meg, amikor az Európai Parlament megkapja az éves jelentést. A negyedévente folytatott monetáris párbeszédben az EKB elnöke jelentést tesz a monetáris politikai intézkedésekről. Véleményem szerint ez a párbeszéd a válság alatt nagyon eredményesen kommunikálta az EKB szakpolitikai lépéseit. A tárgyalások újra és újra széles körű társadalmi vitát indítottak el azokról az intézkedésekről, amelyek a gazdasági kihívások megoldását szolgálhatják. Az egyes országok jogi kereteinek megfelelően a nemzeti központi bankok nemzeti parlamentekhez fűződő viszonya igen hasonló az európai helyzethez. A Luxemburgi Központi Bank vezetői pozíciójának betöltése során megtapasztalhattam, hogyan lehet eleget tenni a nemzeti parlament azon felkéréseinek, hogy véleményt nyilvánítsak például a gazdaság helyzetéről, a pénzügyi stabilitásról, a fiskális pozícióról vagy a strukturális kérdésekről.
35. Milyen következtetéseket von le a Federal Reserve Bank és az EKB által követett átláthatósági politika összevetéséből? Mi a véleménye arról, hogy a Fed és a Bank of England közzéteszi üléseinek jegyzőkönyvét? Véleménye szerint alkalmazhatná-e az EKB ugyanezt a politikát? Az átlátható monetáris politika információval látja el a nyilvánosságot, ami nagyon fontos a központi bank monetáris politikájának jobb megértéséhez és értékeléséhez. Az átláthatóság segít a nyilvánosságnak, hogy értékelje a központi bank teljesítményét. Ezenkívül segíti a nyilvánosságot a központi bank jövőbeli politikai irányával szemben támasztott elvárások kialakításában, ami megkönnyíti a központi bank feladatának teljesítését. Ezért ma már széles körben elfogadott, hogy az átlátható kommunikáció és a nyilvánossággal folytatott interakció növeli a monetáris politika hitelességét, előreláthatóságát és hatékonyságát. Az EKB az kezdetektől fogva hangsúlyozza, hogy az átláthatóság monetáris politikájának fontos eleme, ezért nyitott, egyértelmű és időszerű módon mutatja be és magyarázza el a lakosságnak szakpolitikai döntéseit. Az EKB bejelentette, hogy formális monetáris politikai stratégiát folytat, az árstabilitás mennyiségi meghatározásával. Ezenkívül a politikai döntéseket az EKB elnöke havi sajtótájékoztatóján, nyilatkozatokban és más központi banki publikációkban is elmagyarázza. PR\916162HU.doc
31/34
PE494.607v04-00
HU
Mondhatjuk azt is, hogy mostanra a Fed szemlélete nagymértékben közeledett az EKB gyakorlatához. A Fed 2012 januárjában rögzítette, hogy úgy tekinti, feladata teljesítésének leginkább az felel meg, ha hosszú távon 2%-os inflációs rátát tud megvalósítani. Az árstabilitásnak ez a definíciója nagyon hasonlít az EKB definíciójára, amely szerint az inflációs rátát a 2%-os értékhez közel, de az alatt igyekszik tartani. 2011-ben Bernanke elnök sajtótájékoztatókat is kezdett tartani a Szövetségi Nyílt Piaci Bizottság néhány ülése után: azaz átvette azt a gyakorlatot, amelyet az EKB – és én nagyon jól emlékszem erre a határozott döntésre – már a kezdetekben, 1998-ban bevezetett. Az átláthatóság nemcsak abban segít, hogy a központi bank sokkal eredményesebben teljesítse feladatát, hanem azt is lehetővé teszi, hogy tevékenységei könnyebben számon kérhetők legyenek. Mivel azonban a központi bankoknak többféle eszköz is rendelkezésükre áll kommunikációjuk javításához, ki kell választaniuk az adott körülmények között legmegfelelőbb kommunikációs csatornát. A monetáris politikai bizottságok különböző elszámoltathatósági módoknak lehetnek alávetve. Míg sok bizottság a kollektív felelősség elve szerint működik (a Fed és az EKB), néhány másik a döntéshozók egyéni elszámoltathatóságán alapul (pl. a Bank of England). Mindkét szemléletnek van előnye és hátránya is, és hatása van a központi bankok kommunikációjára. Noha a monetáris politikai döntések jegyzőkönyveinek közzététele segíthet abban, hogy a nyilvánosság számára kiszámíthatóbbak legyenek a jövőbeli kamatlábváltozások, ezt az előnyt össze kell vetni azzal a kockázattal, ami abból adódik, hogy előfordulhat, hogy a nyilvánosság – különösen politikai unió hiányában – nagyobb jelentőséget tulajdonít egyéni véleményeknek, mint a gazdasági érveknek és a többségi szavazással meghozott döntéseknek. Mindemellett az EKB esetében maga a Szerződés írja elő a kormányzótanácsi ülések jegyzőkönyvének bizalmasságát. Ez a rendelkezés a monetáris politikai döntéshozatal függetlenségének garantálására irányul, és biztosítja a Kormányzótanács tagjainak kollektív felelősségét. Ezek a körülmények indokolják azt, hogy az EKB a Kormányzótanács kollektív értékelésére vonatkozó információkra összpontosít. Az elnök havi bevezető nyilatkozata átfogó összegzést ad a lakosság számára a gazdasági események szakpolitikailag releváns értékeléséről. A havi sajtótájékoztató, amelynek megtartására mindig közvetlenül a monetáris politikai ülés után kerül sor, magában foglal egy „kérdések és válaszok” részt is, és teret nyújt a monetáris politikai viták és döntések időszerű magyarázatára. Ezenkívül az EKB saját weboldalán minden hónap végén egy rövid összefoglalót tesz közzé a Kormányzótanács nem monetáris politikával kapcsolatos döntéseiről. Mivel ezeken a csatornákon keresztül átfogó információk és magyarázatok jutnak el a nyilvánossághoz valós időben, nem gondolom, hogy változtatni kellene a jelenlegi gyakorlaton.
36. Mi a véleménye az Európai Parlamenttel folytatott monetáris párbeszédről? Az EKB igazgatósági tagjai megvitathatnák-e esetlegesen monetáris politikára irányuló és egyéb döntéseiket más politikai résztvevőkkel, vagy ez ártana a bank függetlenségének? A jelenlegi rendszeres negyedéves meghallgatások jelentik az EKB demokratikus elszámoltathatósági mechanizmusainak egyik kulcsát: megkönnyítik a párbeszédet az európai parlamenti képviselők és az EKB között, és újabban, a válsággal összefüggésben értékes PE494.607v04-00
HU
32/34
PR\916162HU.doc
vitákat tettek lehetővé a lehetséges megoldások kialakítását illetően. A meghallgatások fontosak a tekintetben is, hogy lehetővé teszik az EKB-nak, hogy ismertesse intézkedései logikáját és indokait. Ezért a negyedéves monetáris párbeszéd a Parlamenttel és általában a nyilvánossággal folytatott kommunikáció egyik fontos eszköze. Noha különösen a pénzügyi és az államadósság-válság megoldásával összefüggésben a hatékony munkakapcsolatot más politikai szervekkel – többek között az Eurócsoporttal és az Ecofin Tanáccsal – is fenn kell tartani, nagyon fontos, hogy az Európai Parlament az egyetlen olyan szerv, amelyik az EKB-t elszámoltathatja. Mivel az EKB-nak az a feladata, hogy fenntartsa az árstabilitást az euróövezet egészében, az Európai Parlament a megfelelő intézmény az EKB feletti demokratikus elszámoltatás gyakorolására, a monetáris párbeszéd formájában.
37. Mit tekint az EKB előtt álló legfontosabb kockázatoknak és kihívásoknak? Az euróövezet jelenleg sokrétű válsággal szembesül, amelynek elemei szorosan összekapcsolódnak: igen ingatag az államadósságok piaca, instabil a pénzügyi szektor, számos tagállamban alacsony vagy negatív a növekedés. Így az EKB több jelentős kihívással néz szembe. Az EKB központi felelőssége a monetáris politika irányítása azzal a céllal, hogy biztosítsa az árstabilitást az euróövezet egészében. Aggasztó módon a válság meggyengítette az EKB monetáris politikájának transzmisszióját a tagállamok gazdasága felé. Konkrétabban fogalmazva a monetáris politika kamatlábai nem jutnak tovább ugyanúgy a gazdaságba, mint a válság előtt. Válaszul az EKB nem hagyományos monetáris politikai lépésekhez folyamodott azzal a céllal, hogy fenntartsa a transzmissziós mechanizmust, és biztosítsa a megfelelő kamatlábakat a reálgazdaságban. Állandó monitoringra van szükség, és adott esetben az EKB-nak bátor lépéseket kell tennie feladatának teljesítése érdekében. Mivel a válság különbözően hatott az euróövezet országaira, megnőttek az euróövezet egyes országainak gazdasági mutatóiban tapasztalható különbségek is. Ebben az egyre nagyobb különbségeket generáló környezetben az EKB-nak folytatnia kell saját feladata teljesítését, hogy biztosítsa az árak stabilitását az euróövezet egészében. Az EKB gondosan megválasztott politikája segített csökkenteni a pénzügyi feltételek heterogenitását, lehetővé tette a nem hagyományos intézkedések differenciált megvalósítását az euróövezetben, valamint javította a monetáris politika transzmisszióját. Mindazonáltal a heterogenitás mindaddig kihívást jelent majd az EKB politikájában, amíg az euróövezet gazdaságai sebezhetőek maradnak. Különösen jelentősek továbbra is az euróövezet pénzügyi stabilitását fenyegető kockázatok, mivel továbbra is fennáll az államadósság-válság, és mivel ennek jelentős hatása van a bankszektorra. Feladatának megfelelően az árak stabilitásának megőrzése érdekében az EKB gyors és döntő lépéseket tett annak érdekében, hogy likviditást nyújtson az euróövezet bankjai számára a megnövekedett bizonytalanság időszakában. Ez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a likviditási problémák ne alakuljanak át fizetőképességi problémákká, ezáltal segítette a pénzügyi stabilitást. A bankrendszer alapvetőbb egyensúlyhiányait azonban a megfelelő hatóságoknak kell orvosolniuk. Határozott fellépésre van szükség a döntéshozók PR\916162HU.doc
33/34
PE494.607v04-00
HU
részéről az euróövezet pénzpiaci uniójának megteremtése felé annak érdekében, hogy a jövőben szilárd alapokra helyezzék a bankrendszert. Az egységes felügyeleti mechanizmus kialakítása fontos lépés e tekintetben. Végül a jelenlegi válság rámutatott az EMU irányítási kereteinek egyes hiányosságaira. Az európai államok a valutauniós tagsággal kevéssé összeegyeztethető politikát folytattak, ami bizonyos esetekben aláásta a pénzpiacok bizalmát a nemzeti költségvetések hosszú távú fenntarthatóságát illetően. Sok esetben elégtelenek voltak a válság előtt tett, fiskális konszolidációra, illetve strukturális reformokra irányuló lépések. Sürgősen szükség van egy lényegesen megerősített európai gazdasági kormányzási keretre. Jóllehet jelentős előrelépés történt – a stabilitási és növekedési paktum megerősítésével, az európai szemeszter bevezetésével, a költségvetési paktum elfogadásával és az európai válságkezelő mechanizmus létrehozásával –, még többet kell tenni. A pénzpiaci unió megvalósításán túl az euróövezetnek előrelépést kell tennie a fiskális és gazdaságpolitikák integrált irányítási keretének kialakítása és a politikai unió felé annak érdekében, hogy biztosítsa a folyamat politikai legitimitását. Végezetül a gazdaságpolitika, a költségvetési politika és a pénzpiaci politika kialakítása terén az euróövezet kormányainak engedniük kell szuverenitásukból az Európai Unió szintje javára.
PE494.607v04-00
HU
34/34
PR\916162HU.doc