gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM
181
$PH]ĘJD]GDViJL]HPIRJDOPiQDNYiOWR]iVD 6=e.(/<&6$%$±7$.È&61e*
gVV]HIRJODOyPHJiOODStWiVRNN|YHWNH]WHWpVHNMDYDVODWRN $N|]Q\HOYEHQ]HPQHNQHYH]LND]WDKHO\HWpSOHWHWPHO\EHQYDODPLO\HQJD]GDViJLHJ\VpJWHYpNHQ\NHGLNLOOHWYHYDODPLO\HQWHUPHOĘWHYpNHQ\VpJHWIRO\WDWQDN$](8WDQiFVLpVEL]RWWViJLMRJUHQGV]HUHYLV]RQWD]]HPHW D]]HPWXODMGRQRVRNiOWDOLJD]JDWRWWWHUPHOĘHJ\VpJNpQWGH¿QLiOMD$]DQJROV]iV]RUV]iJRNEDQDIDUPHOQHYH]pVWKDV]QiOMiNDPHO\EiUPLO\HQWtSXV~PH]ĘJD]GDViJL]HPYiOODODWOHKHWIDPLO\IDUPFVDOiGLJD]GDViJFR RSHUDWLYH IDUP PH]ĘJD]GDViJLV]|YHWNH]HW ODUJHVFDOHIDUP QDJ\]HP VPDOOVFDOHIDUPNLV]HPVWE 9pOHPpQ\QNV]HULQWD]]HPIRJDOPDDODWW PDJiWDJD]GiONRGyHJ\VpJHWFpOV]HUĦpUWHQLIJJHWOHQODQQDNMRJLIRUPiMiWyOPpUHWpWĘO$]]HPPHOOHWWV]LQRQLPIRJDORPNpQWOHKHWDONDOPD]QLD JD]GDViJYDJ\DPH]ĘJD]GDViJLYiOODONR]iVLOOHWĘOHJYiOODODWNLIHMH]pVHNHW LVD]XWyEELDNDWWHUPpV]HWHVHQV]ĦNHEEpUWHOHPEHQ$]~MMiV]OHWHWWELUWRN IRJDOPDNHYpVEpDWHUPHOpVWDWHUPHOĘHV]N|]|NPĦN|GWHWpVpWLQNiEEDWXODMGRQOiVWIHMH]LNL
$]]HPIRJDOPiQDNNLDODNXOiVD A IHXGiOLVJD]GiONRGiVEDQDPH]ĘJD]GDViJL WHUPHOpVLHJ\VpJHNDODSYHWĘHQ|QHOOiWiVUDW|UHNHGWHNDPHO\HNDNO|QE|]Ę DGyMHOOHJĦ WHUKHNHW WHUPpQQ\HO WHOMHVtWHWWpNNLOHQFHGHNWL]HGHN $NHOHWNH]ĘWHUmésfeleslegeket részben a cserekereskedés révén, részben a pénz közbeiktatásával értékesítették. A szükséges élelmiszert pV PiV DODSYHWĘ Q\HUVDQ\DJRNDW NH]GHWEHQ D Ki]WDUWiVRNKR] N|WĘGĘHQ SDUDV]Wgazdaságokban, portákon és tanyákon álOtWRWWiNHOĘ$QDWXUiOLVWHUPHOpVW~OQ\RPy UpV]EHQ HJ\V]HUĦ HV]N|]|NNHO KDJ\RPinyokra alapozva és kevésbé változó szerkezetben folyt. $IHMOĘGpVHOĘUHKDODGWiYDODQDJ\ELUWRNRN NLDODNXOiViYDO HOĘWpUEH NHUOW D JD]dálkodás és értékesítés folyamán a nyereségre való törekvés, megindult a tevékenységek elkülönülése. A racionális PH]ĘJD]GDViJ MHOOHP]ĘMH PiU D Q\HUH-
VpJUH YDOy W|UHNYpV YROW D PH]ĘJD]GDVigi termelés célja tehát nem a termelés növelésére vonatkozó törekvés, hanem hogy „a költségek fedezése után minél nagyobb tiszta nyereségre tegyenek szert” a gazdálkodók (6SRU]RQ). 0DJ\DURUV]iJRQ D W|UWpQHOPL N|WĘGpVHNPLDWW2V]WUiN0DJ\DU0RQDUFKLD HOVĘVRUEDQDQpPHWIRJDORPUHQGV]HUWHUMHGW HODJD]GDViJLWHUOHWHNHQH]YROWMHOOHP]Ę DPH]ĘJD]GDViJUDLV$QpPHWRV]WUiNpV svájci nyelvterületen a *XW (gazdaság), %DXHUQKRI, vagy +RI(parasztudvar) mellett a /DQGZLUWVFKDIWVEHWULHEPH]ĘJD]GDVigi üzem), vagy röviden %HWULHE (üzem) fogalom kezdett elterjedni. Az ]HPSLDFLLJpQ\HNHWNLHOpJtWĘUHQGV]HUWĘOIJJHWOHQJD]GDViJLHJ\VpJ*XWHQberg (1897-1984), a modern német üzemgazdaságtan megalapítója szerint az üzem MHOOHP]Ę LVPpUYHL D WHUPHOpVL WpQ\H]ĘN kombinációja, a gazdaságosság és a pénzügyi egyensúly elve. Az üzemek mindenfé-
182
Székely – Takácsné:$PH]ĘJD]GDViJL]HPIRJDOPiQDNYiOWR]iVD
OHJD]GDViJLUHQGV]HUHNEHQHOĘIRUGXOQDN és a rendszerfolyamatok szempontjából inputokat alakítanak át outputokká. PiacJD]GDViJL NHUHWHN N|]|WW DODSYHWĘHQ NpW-
féle üzemtípust lehet megkülönböztetni: a vállalatokat, valamint a nyilvános (köz, közigazgatási-) üzemeket. A német fogalomhasználatot jól jellemzi az 1. ábra. 1. ábra
$JD]GDViJLHJ\VpJHNFVRSRUWRVtWiVDDQpPHW]HPJD]GDViJWDQEDQ
Forrás:6FKULHUHQEHFNPyGRVtWYD
0HJMHJ\]HQGĘ KRJ\ D N|]Q\HOYEHQ üzem alatt gyakran azt az pSOHWHW is értik, amelyben a gazdasági egység található. Továbbá a vállalatot egy olyan szervezeti egységét is üzemnek tekinthetik, amelyEHQWHUPpNHOĘiOOtWiVIRO\LN$]EU tanáFVL pV EL]RWWViJL MRJUHQGV]HUH az üzemet az üzemtulajdonosok által igazgatott terPHOĘHJ\VpJNpQW GH¿QLiOMD $] DQJROV]iV] országokban a IDUP elnevezést használják, DPHO\ EiUPLO\HQ WtSXV~ PH]ĘJD]GDViJL üzem, vállalat lehet ( IDPLO\IDUP: családi gazdaság, FRRSHUDWLYHIDUPPH]ĘJD]GDsági szövetkezet, ODUJHVFDOHIDUP: nagyüzemVPDOOVFDOHIDUP: kisüzem stb.).
$PH]ĘJD]GDViJL]HPWDQ 1pPHWRUV]iJEDQ D SROJiUL PH]ĘJD]dasági üzemtan alapjait $OEUHFKW 'DQLHO7KDHU(1751-1828) teremtette meg a 19. század elején. Thaer és tanítványa, -RKDQQ +HLQULFK7KQHQ(1783-1850) munkássága
gyakorolta a legnagyobb hatást a magyarországi üzemtan létrejöttére. $PDJ\DUV]DNLURGDORPEDQDÄPH]ĘJD]dasági üzemtan” elnevezést 6SRU]RQ 3iO EHQ PHJMHOHQW D]RQRV FtPĦ PĦYpEHQDONDOPD]WDHOĘV]|UDNRUiEELNLDGiVban használt „üzlettan” helyett. 6SRU]RQ meghatározta az ágazatok fogalmát, célját, XWDOW D N|]WN OpYĘ NDSFVRODWUHQGV]HUUH Értelmezése nem csak a naturális kapcsolatokra, folyamatokra terjedt ki, hanem az üzemen belüli tevékenységek közötti gazdasági kapcsolatokra is. A gazdálkodásEDQD]]HPEHQRNV]HUĦHOMiUiVRNDWV]Nséges megvalósítani, amelyek a termelési költségeket minél nagyobb tiszta haszonnal (Q\HUHPpQQ\HO) állandóan megtérítik, azaz WDUWDPRVDQ több javakat termel, mint amennyit felhasznál és elfogyaszt. Már az ]HPWDQ IHMOĘGpVpQHN NRUDL V]DNDV]iEDQ nagy fontosságot tulajdonítottak a gazdasági tervezésnek és a vagyonnal való helyes gazdálkodásnak. Az akkori megálla-
gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM StWiVRNV]HULQWDWHUPHOpVV]HUYH]pVpQHNIĘ kelléke az üzemterv készítése. $]HOVĘiWIRJyWXGRPiQ\RVLJpQ\ĦPDJ\DUPH]ĘJD]GDViJL]HPWDQLV]DNN|Q\Y V]HU]ĘMpQHN +HQVFK ÈUSiG (1847-1913) WHNLQWKHWĘ +HQVFK V]HULQW D PH]ĘJD]GDViJWDQ D PH]ĘJD]GDViJ N|UpEH WDUWRzó valamennyi ismeretet magában foglalja, amelynek az üzemtan az egyik lényeges UpV]H$PH]ĘJD]GDViJWDQQDNDWHFKQLNDL része a WHUPHOpVWDQ, az ökonómiai vagy üzleti része az ]HPWDQ. +HQVFK az üzemtan tárgykörébe sorolja a gazdasági V]iPYLWHOtant és a EHFVOpVWDQW, valamint a kereskeGHOHPWDQW is. 5HLFKHQEDFK 1DJ\SDWDNL %pOD (1887-1960) szerint ÄD PH]ĘJD]GDViJL]HPWDQDUUDWDQtWMDPHJDJD]GiW KRJ\PLNpQWNHOODJD]GDViJRWD]DGRWWYLV]RQ\RNQDNPHJIHOHOĘHQ~J\EHUHQGH]QL PHJV]HUYH]QLpVYH]HWQLKRJ\DJD]GiONRGiV D OHJQDJ\REE iOODQGy M|YHGHOPHW EL]WRVtWVD$PH]ĘJD]GDViJL]HPHNV]HUvezésének, irányításának módját a gazdák feladatainak, munkakörének leírásával határozták meg. Eszerint „a gazda köWHOHVVpJHDWHUPHOpVWPHJV]HUYH]QL DYDJ\RQWIHQQWDUWDQLDPXQNiNDWYH]HWQL]OHWHWN|WQLpVDV]iPDGiVWYH]HWQL´ (*D]GDViJL DODSLVPHUHWHN ). Az üzem fogalma alatt tehát azt a gazdasági egységet értették, amelyben maga a me]ĘJD]GDViJLWHUPHOpVIRO\LNOpQ\HJLHOHPH KRJ\D]HOĘiOOtWRWWWHUPpNHNQHPNL]iUyODgosan az önellátást célozzák meg, megjelenik az árukereskedelemben. Az ]HPPpUHW NpUGpVH LV NH]GHWWĘO IRJYDIRJODONR]WDWWDD]]HPWDQPĦYHOĘLW $QDJ\ELUWRNHOĘQ\HLQHNDVSHFLiOLVPXQNDHUĘ DONDOPD]iViW D PXQNDPHJRV]WiVEyOIDNDGyWpQ\H]ĘNHWD]RNV]HUĦYH]HWpVW a környezethez való jobb alkalmazkodást, NHGYH]ĘEEEHV]HU]pVLpVpUWpNHVtWpVLIHOWpWHOHNHW WHNLQWHWWH 0tJ D NLVELUWRNRN HOĘnyének azt az érdeket, elhivatottságot, ami a tulajdonos, családtagjai és a munkavég]ĘpVV]HPpO\pQHND]RQRVViJiEyODGyGLN
183
$]HPIRJDOPiQDNYiOWR]iVD $ ;,; V]i]DG PiVRGLN IHOpEHQ ± SiUhuzamosan a közgazdaságtani irányzatok IHMOĘGpVpYHO±PHJMHOHQWpVPHJHUĘV|G|WW DPH]ĘJD]GDViJL]HPHNpUWHOPH]pVpEHQ D UHQGV]HUV]HPOpOHWĦ PHJN|]HOtWpV D] üzemen belül megkülönböztetésre kerültek az ágazatok. $ ,, YLOiJKiERU~ XWiQ D PH]ĘJD]GDság átszervezése eredményeként kialakult nagyüzemi struktúra – a szovjet V]RYKRzok és NROKR]RN – mintájára létrehozták az iOODPLJD]GDViJRNDW és a WHUPHOĘV]|YHWNH]HWHNHWs nagyrészt ezekre alapozódott D]RUV]iJPH]ĘJD]GDViJLWHUPHOpVH$PDgángazdálkodás – az önellátó üzem, illetve kisebb gazdaságok – perifériára került, pVFVDNDIHMOĘGpVNpVĘEELV]DNDV]iEDQWpUW vissza nagyobb arányban különféle kereWHNN|]pV]RUtWYDD]~QKi]WiMLpVNLVHJtWĘ gazdaság, amit egyes szakaszokban lebeFVOWHN(EEHQD]LGĘV]DNEDQDPH]ĘJD]dasági üzem tehát olyan vállalatformákat jelentett, mint az állami tulajdonban és irányítás alatt álló állami gazdaságok, vaODPLQWDVSHFLiOLVWDUWDOP~WHUPHOĘV]|YHWkezetek. Ezek a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása útján létrehozott, közösen végzett, személyes munkán alapuló szocialista nagyüzemek voltak, tervszeUĦ±D]iOODPiOWDOMHOHQWĘVHQV]DEiO\R]RWW – vállalati gazdálkodást folytattak ('RERV HWDO*|QF]LHWDO). A váltás szükségességét már (UGHL is felismerte, aki szerint ÄDPH]ĘJD]GDViJLYiOODODW PpUHWpQHN Q|YHNHGpVpYHO PiU QHP OHV]NpSHVDG|QWpVWpVD]LUiQ\tWiVWDUpJL PyGRQ PHJROGDQL DNNRU PDMG Q|YHOQL NHOOD]HJ\VpJHN|QiOOyViJiWpVDYiOODODWLEHOVĘIXQNFLyNQDNHOVĘVRUEDQD]|QiOOy ]HPL HJ\VpJHN PXQNiMiQDN HJ\EHKDQJROiViUDNHOOLUiQ\XOQLD´ A túlzott koncentrációra adott válaszként a nagyüzemekben differenciálódás indult meg, amint erre már utaltunk. EgyUpV]UĘOPiUNRUiEEDQOpWUHM|WWDQDJ\]H-
184
Székely – Takácsné:$PH]ĘJD]GDViJL]HPIRJDOPiQDNYiOWR]iVD
mi szféra és a kistermelés szétválasztása, PXQNDPHJRV]WiVD $ WHUPHOĘV]|YHWNH]HWHNKi]WiMLJD]GDViJDLDNLVHJtWĘJD]GDVigok és más formák átvették azokat a munkaigényes tevékenységeket, amelyek irányítási igényét a túlzott adminisztráció, D] pOĘPXQNDLJpQ\pW DQQDN V]H]RQDOLWiVD miatt a nagyüzemek nem tudták volna kiHOpJtWHQL0iVUpV]UĘOPHJLQGXOWDYiOODODtokon belüli egységek hatáskörének, öntevékenységének és önállóságának fokozatos növelése. (EEHQD]LGĘV]DNEDQWHUMHGWHOD]]HP fogalmának az az értelmezése, miszerint az üzem a vállalaton belüli termelésV]HUYH]pVL HJ\VpJ D PH]ĘJD]GDViJL YiOlalat önálló ágazata, amely jól elhatárolható mind területben, mind funkcióban, pVIpONpV]YDJ\YpJWHUPpNHWiOOtWHOĘ0HJNO|QE|]WHWpVUHNHUOWHNDWHUPHOĘDV]ROJiOWDWy]HPHNYDODPLQWDPH]ĘJD]GDViJLYiOODODWIĘWHYpNHQ\VpJLN|UpEHQHPWDUWR]yWHUPpNHNHWV]ROJiOWDWiVRNDWHOĘiOOtWy melléküzem(ága)k (%XUMiQ±)pEy). Az 1989-90-ben bekövetkezett gazdasági, társadalmi rendszerváltás átalakította a tulajdonosi és üzemi struktúrát, jeOHQWĘVHQPHJQ|YHNHGHWWDPH]ĘJD]GDViJL V]HUHSHOĘN V]iPD PHJQĘWW D]RQ YiOODOkozásformák száma (természetes szeméO\HNMRJLV]HPpO\LVpJJHOQHPUHQGHONH]Ę MRJL V]HPpO\LVpJJHO UHQGHONH]Ę WiUVDViJRN DPHO\HN NHUHWpEHQ PH]ĘJD]GDViJL termelést folytatnak. Visszatért a +HQVFK ± 5HLFKHQEDFKIpOH üzemfogalom-értelmezés. Az üzem tehát ismét olyan szervezetet jelent, amelyben a termelési ténye]ĘNHUĘIRUUiVRN |VV]HKDQJROWWHUYV]HUĦ gazdálkodás révén kerülnek hasznosításra (6]DNiO). Ebben az értelmezésben PH]ĘJD]GDViJL ]HP D FVDOiGL JD]GDViJ LVDPHO\MHOOHP]ĘMHKRJ\G|QWĘHQDFVDOidi munkaerejére alapozott, jövedelemorientált, árutermeléssel is foglalkozó vállal-
NR]iVDPHO\HNDONDOPD]KDWQDNLGĘV]DNL HVHWOHJ iOODQGy PXQNDHUĘW LV 7DNiFVQp ). 8J\DQDNNRU FpOV]HUĦ KDQJV~O\R]QL KRJ\DPH]ĘJD]GDViJL]HPHNHWPiVYiOlalatoktól az különbözteti meg, hogy alapYHWĘHQWHUPpV]HWLN|UQ\H]HWEHQELROyJLDL rendszerekkel folytatják termelésüket, de egyben ipari, kereskedelmi és szolgáltató WHYpNHQ\VpJHWLVYpJH]QHN0DJDDPH]Ęgazdasági üzem olyan integrált egészet alkotó gazdasági rendszer, amelyben szerYHVHJ\VpJHWNpSYLVHOQHNDYiOODODWHUĘIRUrásai között a növények, az állatok, a tartós eszközök, anyagok (készletek) mellett az ember, mint meghatározó termelési téQ\H]Ę$PĦN|GpVIHOWpWHOUHQGV]HUpQHNNLalakításakor, a folyamatok szervezésekor D]RQEDQHOĘWpUEHNHOOKHO\H]QLKRJ\DODSYHWĘHQ ELROyJLDL V]HUYH]HWHNNHO WHUPpszeti környezetben gazdálkodik, és akkor lehet eredményes, ha alkalmazkodik a felWpWHOHNKH] D]RNQDN PHJIHOHOĘHQ YiODV]Wja meg tevékenységi körét, határozza meg a termelés színvonalát. Szerepe megválto]RWWWHOMHVtWYHDPXOWLIXQNFLRQiOLVPH]Ęgazdasággal szemben támasztott követelményeket is, miszerint a termelési funkciyNPHOOHWWDPH]ĘJD]GDViJL]HPWpUVpJL (regionális), a földdel kapcsolatos, ökológiai, valamint szociális és kulturális funkciókat is betölt. Véleményünk szerintD]]HPIRJDOPD DODWWWHKiWPDJiWDJD]GiONRGyHJ\VpJHW NHOOpUWHQLIJJHWOHQODQQDNMRJLIRUPiMiWyOPpUHWpWĘO Az üzem mellett szinonim fogalomként lehet alkalmazni a gazdaság vagy a PH]ĘJD]GDViJL YiOODONR]iV LOOHWĘOHJ YiOODODW kifejezéseket is, az utóbbiakat természeteVHQV]ĦNHEEpUWHOHPEHQ$]XWyEELLGĘEHQ újjászületett birtok fogalma azonban keYpVEpDWHUPHOpVWDWHUPHOĘHV]N|]|NPĦködtetését, inkább a tulajdonlását jelzi.
gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM
185
)RUUiVPXQNiNMHJ\]pNH %XUMiQ$±)pEy/V]HUN $JUiU|NRQyPLDL.LVOH[LNRQ0H]ĘJD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW± %X]iV *\±1HPHVViO\L=V±6]pNHO\&V 0H]ĘJD]GDViJLh]HPWDQ,0H]ĘJD]GDViJL6]DNWXGiV.LDGy%XGDSHVWS± 'RERV.±-DQNy-±7yWK0±9iJVHOO\HL, 0H]ĘJD]GDViJL]HPWDQ0H]ĘJD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW± (UGHL)V]HUN $WHUPHOĘV]|YHWNH]HWL]HPV]HUYH]pVJ\DNRUODWLNp]LN|Q\YH $NDGpPLDL.LDGy%XGDSHVW± *|QF]L,±.iGiU%±9DGiV]/ 0H]ĘJD]GDViJLYiOODODWRNpV]HPHN JD]GDViJWDQD.|]JD]GDViJLpV-RJL.|Q\YNLDGy%XGDSHVW± +HQVFKÈ 0H]ĘJD]GDViJL]HPWDQ kötet. Magyar-Óvár, Czéh Sándor-féle Könyvnyomda, 43 p. – (7) Schierenbeck, H. (2003): Grundzüge der BeWULHEVZLUWVFKDIWVOHKUH2OGHQERXUJ:LVVHQVFKDIWV9HUODJ0QFKHQS± 6SRU]RQ3 0H]ĘJD]GDViJL]HPWDQ± 6]DNiO) $PH]ĘJD]GDViJLUHQGV]HUHNUXJDOPDVViJD0H]ĘJD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW± 7DNiFVQp*\|UJ\. $FVDOiGLJD]GiONRGiVPpUHWpUHKDWyWpQ\H]ĘNPRGHOOYL]VJiODWD,*D]dálkodás, 4. sz. 65-69. pp.