PÉTÁV KFT. 2011. ÉVI ÜZLETI TERV
..…………………………………….. Gasz Zoltán ügyvezető igazgató
Tartalomjegyzék
1.
2.
Célkitűzések, kiinduló feltételek ...................................................................................... 1 1.1
Célkitűzések .............................................................................................................. 1
1.2
Kiinduló feltételek ..................................................................................................... 3
1.2.1
Piaci igények........................................................................................................................... 3
1.2.2
A gazdálkodás feltételrendszere ............................................................................................. 4
Az üzleti terv főbb jellemzői............................................................................................. 5 2.1
Műszaki-szolgáltatási terv ........................................................................................ 5
2.2
Gazdálkodási terv ..................................................................................................... 6
2.2.1
A bevételek alakulása ............................................................................................................. 6
2.2.2
A ráfordítások alakulása ......................................................................................................... 8
2.2.3
Az eredmény alakulása......................................................................................................... 11
2.2.4
A pénzügyi helyzet alakulása ............................................................................................... 12
2.2.5
A vagyoni helyzet alakulása ................................................................................................. 13
2.2.6
Kintlévőség kezelése ............................................................................................................ 15
2.3 2.3.1
Szervezet- és működésfejlesztés, munkaerőgazdálkodás ..................................................... 15
2.3.2
Keresetszínvonal, szociális ellátás........................................................................................ 16
2.4 3.
Humángazdálkodás ................................................................................................ 15
Beruházás, műszaki fejlesztés............................................................................... 17
Az üzleti tervben rejlő kockázati tényezők és azok kezelése....................................... 18 3.1
Az üzleti terv kockázati tényezői............................................................................ 18
3.2
Az üzleti tervben rejlő kockázatok kezelése ......................................................... 20
1. Célkitűzések, kiinduló feltételek
1.1 Célkitűzések A PÉTÁV Kft. – a küldetésében megfogalmazottak szerint – a fogyasztói-termelőiszolgáltatói-önkormányzati érdekek egybeesésén alapuló, magas szintű szakmai tudással, tőkeerővel és technikai háttérrel biztosítja a távhőszolgáltatási igények megbízható, komfortot nyújtó, környezetbarát, és versenyképes áron történő kielégítését oly módon, hogy az a fogyasztói költséggazdálkodásra is lehetőséget adjon a társaság eredményes gazdálkodása, illetve a munkavállalók elkötelezettsége mellett.
A 2011. évi üzleti tervünket a PÉTÁV Kft. üzletpolitikájából kiindulva, az abban megfogalmazott és aktualizált célkitűzések figyelembe vételével készítettük. Stratégiai célként fogalmazódik meg a 2008. november 24-vel megkötött Hosszú Távú Kapacitáslekötési, Hőenergia Szállítási és Együttműködési Megállapodásban (HTM) megfogalmazott elvárások teljesítése, feltételrendszerének biztosítása, az 1650 TJ hővásárlás teljesítése. A szerződés 2010. július 1-jével módosításra került a termelői árak tekintetében. A korábbi szerződéshez hasonlóan, a 2030-ig érvényben lévő szerződés továbbra is garanciát ad a termelői árak változására, és lehetőséget egy új éves árképzési mód bevezetésére, biomassza fejlesztési célkitűzéseivel pedig új alapokra helyezi a hőtermelést. A szerződés alapján 2011 II. negyedévétől a hődíj képzésének szabályai megváltoznak, mivel azt már 100% helyett csak 40%-ban befolyásolja a szabadpiaci gázár, illetve a Ft/USD árfolyam, így a nagyvárosok sorrendében árpozíciónk javulhat, illetve kiszámíthatóbbá válhat. Az új megállapodás megerősítette társaságunkat abban a korábbi elhatározásában, hogy a távhőszolgáltatás piacának biztosítását ne csak rövid távú lehetőségként, de hosszú távú vertikumi célként is kezelje, és folyamatos erőfeszítéseket tegyen annak bővítése és megtartása érdekében.
A távhőpiac megtartása és fejlesztése ily módon 2011. évben is kiemelt jelentőségű cél marad, mely előreláthatólag két fő területre koncentrálódik majd. Egyrészről folytatódik a Pécs város által elnyert Európa Kulturális Fővárosa (EKF) fejlesztési programhoz kapcsolódó feladatok végrehajtása, melynek keretében 2011-ben várhatóan befejeződik a Zsolnay Kulturális Negyed egyes épületeinek távhőrendszerre történő kapcsolódása: Egyetemi menza, Míves Negyed, Bóbita Bábszínház, Ifjúsági Központ, PTE BTK és Művészeti karok, Zeneművészeti Tanszék, Egyetemi Negyed épületei (Janus Egyetemi Szín1
ház), Planetárium, Csodák Pécsi Palotája, rezidensszállások – összesen már 11 hőközponttal. Továbbá a Corso üzletház esetén is tényleges lekötött teljesítménnyel számolhatunk. Másrészről folytatódik szolgáltatói eszközfejlesztési programunk, melynek elsődleges célja a fogyasztói igények rugalmas kielégíthetősége. A szolgáltatás minőségének javítása érdekében beruházási tervünkben 2 éves programként szerepel új hőközpontok létesítése, melynek finanszírozását hozzávetőlegesen 50%-ban KEOP pályázati forrásból kívánjuk megvalósítani. A hőfogadók szabályozhatóvá tételével, illetve primer hőközpontok létesítésével korszerűbb épületenkénti mérést és hőmérsékletszabályozást biztosítunk fogyasztóinknak, ezzel csökkenthetjük a hálózati veszteséget és az energia felhasználást. A végrehajtott fejlesztések és az ár stabilitása nagymértékben hozzájárulnak a távhőszolgáltatás versenyképességének megőrzéséhez és javításához, amely elengedhetetlen újabb fogyasztók csatlakoztatásához, a már meglévő piacunk megőrzéséhez és bővítéséhez, illetve a HTM-ben megfogalmazott hőforgalmat érintő feltételek biztosításához. Szolgáltatásunk versenyképesebbé tétele érdekében 2011-ben ismét beállítottuk üzleti tervünkben a már korábbi évek beruházási terveiben is szereplő Integrált Vállalatirányítási (ERP) rendszer bevezetésének I. ütemét. Kivitelezésével a fogyasztók igényeit pontosabban, gyorsabban, a mai kor szellemének megfelelően tudjuk kielégíteni, az eddigi nagyszámú jogszabályi változást rendszerbe foglalva tudjuk kezelni, továbbá a rendszer hozzájárul a hatékonyabb munkavégzés eléréséhez, eleget téve a költségmegtakarítás és a munkaerő-szükséglet optimalizálás feltételének.
A takarékos gazdálkodás és a pénzügyi stabilitás további biztosítása mellett társaságunk 2011. évben továbbra is közre kíván működni – az országosan megfogalmazott célokkal összhangban –, a többségi tulajdonos által is hangsúlyozott fogyasztói terhek csökkentésében. Ehhez bázisul a már korábban említett HTM, illetve annak módosítása, és a PMJV Közgyűlésének 53/2008 (12.30.) számú, árképzésről szóló rendelete szolgál. A fogyasztói díjak stabilizálása szempontjából fontos kiemelni, hogy a 2010. december 23án az Országgyűlés által elfogadott 2010. évi CLXXXI. törvénnyel módosított 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) 171. § alapján a termelő kérelemmel kíván fordulni a Magyar Energia Hivatalhoz (MEH), annak érdekében, hogy a hővel kapcsolatosan termelt villamosenergia kötelező átvétele keretében történő értékesítési jogosultságának időtartama meghosszabbításra kerüljön, melynek egyik feltétele, hogy a termelői átlagár legfeljebb a 2010 december 1-jei szinten stagnáljon 2011. I. félévében. Emellett a menedzsment továbbra is a legkisebb költség elvét figyelembe véve működteti a társaságot. 2011-ben a korábbi tulajdonosi döntésekkel összhangban folytatjuk a gőzrendszer bontá2
sát, és tovább törlesztjük az EKF vezetékre felvett hosszú lejáratú hitelt, mely a pénzügyi helyzetünket jelentősen befolyásolja.
Társaságunk továbbra is hatékony emberi erőforrás gazdálkodást igyekszik folytatni. Ennek érdekében 2011-ben is csak nagyon indokolt esetben pótoljuk a természetes létszámfogyást új munkaerő felvételével. Amellett, hogy igyekszünk továbbra is megtartani képzett és nagy tapasztalatokkal rendelkező munkatársainkat, a munkaterületek és munkakörök felülvizsgálatát tovább folytatjuk. A munkavégzés eredményességének növelése és a munkabér versenyképességének megtartása érdekében a 2011. évi üzleti tervünkbe a 2010. évi infláció mértékével megegyező bérfejlesztést állítottunk be.
2011-ben is kiemelten kezeljük a kintlévőségek behajtását, melyen belül az Önkormányzati bérlakások hátralékának rendezése érdekében megállapodás megkötését kezdeményezzük a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával, első lépésként 50 M Ft-os pénzbeli rendezést megcélozva 2011-re.
A működési szabályozottság növelése és a hatékonyság javítása érdekében az integrált minőség- és környezetközpontú irányítási rendszerünket továbbra is stratégiánk részeként kívánjuk működtetni, és segítségével 2011-ben igyekszünk újabb fejlesztendő területeket kijelölni, a folyamatokat tovább javítani, a vevői és dolgozói elégedettséget megtartani és tovább növelni.
1.2 Kiinduló feltételek 1.2.1
PIACI
I GÉ N Y E K
Társaságunk bevételének jelentős részét teszi ki az értékesített MW-ból származó alapdíj, ezért üzleti tervünkben különösen fontos szereppel bír az egyes fogyasztók csúcslekötésének minél pontosabb előrejelzése. 2010. év végére 268,49 MW a csúcslekötés. 2011-ben terveink között szerepel a már korábban megkezdett Kulturális Negyed fejlesztési programhoz kapcsolódó munkálatok teljes befejezése. Ezen munkálatok kivitelezéséből eredően az egyes hőközpontok távhőrendszerre történő kapcsolódása év végéig 4,09 MW-nak megfelelő bővülést fog eredményezni. Minden évben, így 2011-ben is megfigyelhető a fogyasztói szokások megváltozásából és a takarékoskodásból fakadó lekötött csúcs-csökkenés tendenciája. Előre láthatóan ez a csökkenés 2011-ben 2 ütemben fog bekövetkezni. Először év elején a közületek tekintetében (-2,001 MW), majd június 1-től 3
mind a lakossági (-0,684 MW), mind pedig a közületi oldalon (-0,25 MW). Így a rendelkezésünkre álló információink alapján megállapíthatjuk, hogy 2011. év végé 269,64 MW fogyasztói teljesítménylekötés várható, mely 1,155 MW-tal több mint az év eleji volumen.
1.2.2
A
GA Z D Á LK O D Á S FE L TÉ TE L R E N D S ZE R E
2010. július 1-jével (azonos hatállyal) módosításra került a Pannon Hőerőmű Zrt. és a PÉTÁV Kft. között érvényben lévő HTM, amely 2011. január 1-jéig rögzítette a vásárolt hő árait, illetve azok árkövetését.
A termelői árak tekintetében 2011. első félévében – feltételezve azt, hogy a Pannon Hőerőmű Zrt. a MEH-hez benyújtott kérelme alapján a hővel kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételének keretében történő jogosultságának időtartamát a 2010. év CLXXXI. törvénnyel módosított 2007. évi LXXXVI. Törvény 171. §-ának megfelelően meghossszíbbítja – a 2010. decemberi 1-jén alkalmazott teljesítménydíjat, hődíjat és pótvízdíjat alkalmaztuk. Július 1-től negyedévente 1%-os inflációs tényezőt vettünk figyelembe a III. és IV. negyedévre számolt termelői teljesítménydíjban és pótvízdíjban. A második félévtől kalkulált hődíjak esetében is a Pannon Hőerőmű Zrt. által küldött előrejelzésekhez igazodtunk. Továbbá érvényre jutattuk a HTM hődíj árkövetésének 2011. április 1-től történő változását, miszerint az 40%-ban a gázolaj és 60%-ban a fogyasztói és termelői infláció átlaga alapján képződik. Mindezek figyelembevételével július 1-jével 8,9%-os, október 1-jétől pedig további 1,7%-os termelői hődíj-növekedést építettünk be a tervünkbe. A lakossági fogyasztói árak esetében január 27-ig a 2010. január 22-től érvényben lévő díjainkat, 2011. január 28-tól az I. negyedév végéig a már elfogadásra került, átlagosan 3,4%-os mértékű díjemelést tartalmazó árváltoztatási kezdeményezésünkben szereplő fogyasztói árakat alkalmazzuk. Április 1-jével lakossági árainkat nem tervezzük változtatni. A hőtermelő által küldött előrejelzések, valamint az így képződő negyedéves termelői árak és a PÉTÁV Kft. költségeinél figyelembe vehető inflációs tényezők nyomon követésével július 1-jével 6,7%-kal, október 1-jével pedig 1,4%-kal növeljük meg fogyasztói árainkat. A nem lakossági felhasználói körben az I. negyedévben a január 1-től érvényes árakat alkalmaztuk, melyek átlagosan 0,5%-os csökkenést mutatnak a 2010. év végi árakhoz viszonyítva. Április 1-től átlagosan 0,4%-os, június 1-től a 2010. évi belföldi ipari termelői árindex nyomon követése miatt 2,2%-os áremelkedést építettünk be tervünkbe. Július 1jével átlagosan 4,9%-kal, az utolsó negyedévben pedig átlagosan 1,0%-kal növeljük meg nem lakossági körben a fogyasztói árainkat. 4
Költségeink legnagyobb hányadát a vásárolt hő költsége jelenti. 2011. évi üzleti tervünkben a forróvíz rendszeren a következő termelői díjakkal számoltunk:
I-II. negyedév Alapdíj: 5 579 000 Ft/MW/év Hődíj: 2 198 Ft/GJ Pótvízdíj: 294 Ft/m3
III. negyedév Alapdíj: 5 748 000 Ft/MW/év Hődíj: 2 394 Ft/GJ Pótvízdíj: 303 Ft/m3
IV. negyedév Alapdíj: 5 806 000 Ft/MW/év Hődíj: 2 434 Ft/GJ Pótvízdíj: 306 Ft/m3
A villamos energia költségeket a 2011. január 1-től érvényben lévő Egyedi Szállítási Szerződésben rögzített 18,72 Ft/kwh áron terveztük, továbbá az EON szolgáltatási rendszerének használatánál összesen 5%-os díjnövekedéssel számoltunk. A gáz költségeket a 2010-es szinthez képest 5%-kal magasabban kalkuláltuk.
2. Az üzleti terv főbb jellemzői 2.1 Műszaki-szolgáltatási terv A felmerülő piaci igények, valamint a hőértékesítés maximalizálása figyelembe vételével 2011-ben a forróvízrendszeren 194,5 MW teljesítmény lekötéssel és a HTM-ben szereplő 1 650 TJ hővásárlással számoltunk, a 2010. évi tervvel megegyező fűtési időszak átlaghőmérséklet mellett (7,48oC). A 2011. évi fogyasztás meghatározásánál a 2010. évi tényleges fogyasztásokat (melyek tükrözik a fogyasztók jelenlegi csúcskihasználási szokásait) a külső hőmérséklet tervszintre korrigálásával, valamint az új belépők és a hőszigetelések miatti fogyasztásváltozásokkal prognosztizáltuk.
5
Megnevezés HŐVÁSÁRLÁS (GJ) -forróvíz -erőműi melegvíz -kazán HŐÉRTÉKESÍTÉS (GJ) -forróvíz -erőműi melegvíz -kazán HŐVESZTESÉG (GJ) -forróvíz -erőműi melegvíz -kazán
2010. évi terv 1 665 012 1 648 134 1 866 15 012 1 402 955 1 389 135 1 400 12 420 262 057 258 999 466 2 592
2010. évi várható 1 686 671 1 669 554 1 924 15 193 1 412 822 1 398 120 1 450 13 252 273 849 271 434 474 1 941
2011. évi terv 1 665 008 1 648 086 1 912 15 010 1 403 414 1 389 087 1 434 12 893 261 594 258 999 478 2 117
2.2 Gazdálkodási terv A 2011. évi gazdálkodási tervünket az előbbiekben részletezett kiinduló feltételek és mutatószámok alapján készítettük el.
2.2.1
A
B E V É TE LE K A LA K U LÁ S A
Megnevezés Távhőszolgáltatás bevételei Egyéb bevételek Bevételek összesen
2010. évi terv (E Ft) 6 781 317
2010. évi várható (E Ft) 6 787 672
2011. évi terv (E Ft) 7 156 167
876 292
895 653
1 068 110
119,3%
7 657 609
7 683 325
8 224 277
107,0%
Változás (%) 105,4%
A társaság bevételeinek tervezett összege a 2010. évi várható bevételhez viszonyítva 7,0%-kal, azaz 541 M Ft-tal magasabb.
A távhőszolgáltatás árbevétele 368 M Ft-tal magasabb, mint a 2010. év végéig prognosztizálható bevétel, amely 5,4%-os növekedést jelent. A változás egyik tényezője a 2010. évi viszonylag stabil árszinthez viszonyított, 2011-ben alkalmazott áremelések hatásai. 2011. január 28-tól az előző év végén érvényes lakossági fogyasztói árakhoz képest, a MEH határozatot is figyelembe véve, átlagosan 3,4%-os díjemelést szavazott meg a Közgyűlés. Ezt tervünkben tovább korrigálja a július 1-jei 6,7%-os, valamint október 1-jei 1,4%-os áremelés, amely a 2010. évi várható árbevételhez képest 318 M Ft-tal javítja az árbevételt. A nem lakosság vonatkozásában – az előrejelzett termelői díj-változásokat és 6
ipari árindexet követve – 2011. január 1-jétől, április 1-től, június 1-től, július 1-től, illetve október 1-től szintén változnak a fogyasztói díjak, melynek hatására a 2010. évi várható árbevételhez képest további 93 M Ft-os árbevétel-növekedés várható. A változás másik tényezője, hogy a 2010. évinél 0,55oC-kal magasabb tervezett átlaghőmérséklet, valamint a fogyasztói szokások – utóbbi évek trendjének megfelelő takarékoskodás miatti – változása következtében kevesebb az értékesítés, amelyet minimális mértékben javít a fogyasztói teljesítménynövekedés hatása.
Az egyéb bevételek összege a 2011. évi üzleti tervben 19,3%-kal (172 M Ft-tal) magasabb, mint azt 2010-ben várjuk. A vállalkozási tevékenységből származó bevételek tervezett 59 M Ft-os növekménye a Pécs Holding Zrt. által megrendelt munkák volumennövekedésének eredménye, oka a 2010. évre megkötött megállapodásból 2011. évre átütemezett munkák megvalósulása. A hidegvíz értékesítésből származó árbevételünk 59 M Ft-tal haladja meg az előző évre prognosztizált kiszámlázást. A kedvező alakulás egyrészt a használati melegvíz-készítéshez felhasznált hidegvíz mennyiségi növekedésének, másrészt a Tettye Forrásház Zrt. víz- és csatornadíjat érintő, január 1-jei átlagos 8%-os áremelésének következménye, harmadrészt pedig a 2010. második félévében alkalmazott 6%-hoz képest 1%-kal megnőtt a Tettye Forrásház Zrt. és PÉTÁV Kft. között élő szerződés szerint a hidegvíz továbbszámlázásáért fizetett jutalék mértéke. Az árbevétel további 51 M Ft-os növekedését okozza az előző évinél magasabb, gőzrendszeri eszközöket érintő, bontási költségre (18 M Ft), valamint a 2009-2010. évi hővásárlás HTM-ben rögzített mennyiségtől való elmaradásához kapcsolódó kötbérfizetési kötelezettség teljesítésére (33 M Ft) visszavezetett céltartalék összege. További 8 M Ft-os bevétel-javulást eredményez az előző évinél nagyobb értékvesztés-képzésből várható behajtási bevételek befolyása.
7
2.2.2
A
R Á F OR D Í TÁ S O K A L A K U L Á S A
Megnevezés Anyagjellegű ráfordítás - hőköltség - beruházás - egyéb anyagjellegű - gáz és villamos energia - bérleti díj - hidegvíz, készletértékesítés - vállalkozás - fenntartás és működés - gőzrendszer bontása Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenési leírás Gőzrendszer selejtezése Céltartalék-képzés Erőműi pótdíj Egyéb ráfordítás Befejezetlen termelés állományváltozása Beruházások elszámolt teljesítményértéke Ráfordítások összesen
2010. évi 2010. évi 2011. évi Változás terv várható terv (%) (E Ft) (E Ft) (E Ft) 6 445 515 6 451 121 6 707 990 104,0% 4 791 940 4 839 530 4 910 173 101,5% 196 811 197 902 236 740 119,6% 1 456 764 1 413 689 1 561 077 110,4% 226 293 205 900 191 943 93,2% 240 440 238 301 247 273 103,8% 489 854 489 298 527 602 107,8% 129 795 155 372 213 877 137,7% 330 382 292 956 330 382 112,8% 40 000 31 862 50 000 156,9% 1 038 888 1 036 379 1 093 734 105,5% 260 257 260 783 243 894 93,5% 40 113 37 316 33 322 53 000 33 322 60 930 88 857 130 669 147,1% -
-215 461 7 683 242
-
-213 558 7 694 220
-
-259 940 7 949 669
-
121,7% 103,3%
Tervezett ráfordításaink zömét az anyagjellegű ráfordítások teszik ki, ezen belül pedig a vásárolt hő költsége, amely az anyagjellegű ráfordítások 73,2%-a. A 2011. évi üzleti tervben a hőköltség számítása során a forróvíz rendszeren 194,5 MW csúcslekötéssel, továbbá 1 650 TJ hővásárlással számoltunk. A tervezett hőköltség megállapítása során a kiinduló feltételekben rögzített, termelővel egyeztetett árakkal számoltunk. A hőköltség a 2010. évihez viszonyítva 113 M Ft-os növekedést mutat az árváltozás miatt. Az alacsonyabb fogyasztói vételezés ezzel szemben 21 TJ-lal kisebb mennyiségű hővásárlást indokol (48 M Ft). A mennyiségek előző évhez viszonyított változása kismértékben kihatott a vásárolt pótvíz költségének összegére is, 20 E m3-rel nagyobb mennyiséget tervezünk vásárolni a 2010. évi várhatónál, melynek költségnövelő hatása 6 M Ft.
A beruházások anyagjellegű költségei 19,6%-kal, a beruházási teljesítményérték összege pedig 21,7%-kal lesz magasabb, miközben a vállalkozási tevékenység során felmerült költségek – elsősorban a Pécs Holding Zrt. által adott megbízások volumenének növekedése miatt – 37,7%-kal nőnek a 2010. évre prognosztizált összeghez viszonyítva.
8
A fenntartási és működési jellegű költségeket az előző évi szintnél magasabban tervezzük. A szerződéses kötelezettségekből (takarítás, szemétszállítás, kommunikációs tanácsadás, ügyvédi és egyéb szakértői díjak, szoftver-követés és eszköz-karbantartás, tagsági díjak) törvényi előírásokból (biztonságtechnika, munkavédelem, víz-, zaj-, emisszió-mérés, rendészet, egészségügyi ellátás) eredő költségeit a várható inflációval növeltük (14 M Ft). Az ezen felüli többlet a 2010. évben megvalósult feladatokon túl egyéb feladatok felmerülését, vagy a már meglévő feladatok nagyobb volumenű megvalósulását feltételezi a következő bontásban: •
az üzemeltetés-fenntartás anyagköltségének növekedésébe közrejátszik a hitelesítésre kerülő hőmennyiségmérők korábbinál magasabb száma, valamint a visszakeveréses hőfogadók és szivattyúk többletigénye egyaránt, ezen kívül javításkarbantartásra évek óta csak a legszükségesebb mértékben költöttünk, optimális lenne egy átfogóbb felújítás elkezdése, megelőzendő a későbbi sokkal nagyobb kiadásokat (7 M Ft).
•
az üzleti tervbe – a termelő díjemelési előrejelzését figyelembe véve – negyedévenkénti lakossági áremelés került beállításra, melyet a Magyar Energia Hivatalhoz árfelülvizsgálatra be kell nyújtani, ennek pluszköltsége az előző évhez képest 1,5 M Ft.
•
2010-ben megközelítőleg 350, a bírósághoz benyújtott, végrehajtási lap nem került a végrehajtókhoz. A végrehajtási eljárás előlegét ezért várhatóan, 2011-ben kell megfizetnünk. Az elektronikus fizetési meghagyásos rendszerhez való csatlakozás csúszása miatt 2010. májusától nem volt alkalmunk fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezni, melyek pótlása azonban a behajtási munka alapját képezi. Fenti okokra vezethető vissza a bírósági illeték, közjegyzői-, végrehajtási-, és földhivatali díjak 8 M Ft-os várható növekedése.
•
az említett – 2010-ben elmaradt – fizetési felszólítások nyomtatási, borítékolási és postázási költsége további 3 M Ft többletköltség felmerülését vetíti előre.
•
működésünk, társasági filozófiánk egyik alapvető eleme fogyasztóink minél magasabb elégedettségi szinten történő kiszolgálása. Törekvéseink ellen hat a fűtés- és használati melegvíz-szolgáltatás költségeinek háztartási költségeken belüli magas részaránya, melyek alapból negatív érzéseket keltenek felhasználóinkban. Ezen hatás ellen több eszközzel próbálunk hatni, például a fogyasztói rendszerek korszerűsítéséhez nyújtott szakmai (és korábban a Városi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Közalapítványon keresztül anyagi) támogatással, az energiatakarékosságot szolgáló tanácsadásainkkal, a HELPsys online ügyféltámogatási rendszer 9
és az e-számlázás bevezetésével, de akár a fogyasztói tulajdonú rendszereket kiszolgáló szolgáltatói eszközfejlesztési programunkon keresztül is. A felhasználóink elégedettségi szintjét, az abban bekövetkező változást azonban csak úgy tudjuk felmérni, ha meghatározott időszakonként elégedettségi felmérést végzünk, és azt összevetjük a korábbi évek mutatóival. A kapott eredmények alapján meghatározható egy intézkedési csomag, amellyel tovább javítható fogyasztóink elégedettsége. A fogyasztói elégedettség-vizsgálat várható költsége 2 M Ft. •
A 2001-ben megkezdett munka eredményeként, a belső szabályozottság javítása és a hatékonyabb működés érdekében cégünk 2002-ben megszerezte az MSZ EN ISO 9001:2001 és MSZ EN ISO 14001:1997 integrált minőség és környezetközpontú irányítási rendszer tanúsítását, melynek megújító auditja meghatározott időközönként plusz költséget von maga után. Jelenleg ez 1 M Ft-ot tesz ki.
•
a HTM alapján a PÉTÁV évről-évre – a termelő előző évi bevételének volumenétől függően – bankgarancia nyújtására köteles, az ebből eredő költségnövekmény várható összege szintén 1 M Ft.
A villamos energia költség és gázköltség együttes 6,8%-os csökkenése annak köszönhető, hogy 2006-ban a PÉTÁV Kft. a jogszabályok adta kereteken belül kilépett a szabadpiacra, melynek következtében a villamos energia díjak a 2010. évben érvényes díjakhoz képest jelentősen (16,8%-kal) csökkentek. Mindez a 2011. évi üzleti tervben 16 M Ft-ot meghaladó költségmegtakarítást okoz. A bérleti díj meghatározó részét képező, Pécs Holding Zrt. felé fizetendő díjakat az érvényes szerződés szerint, az előző évi fogyasztói árindex mértékével emeltük meg. A technológiai helyiségeink bérleti díja esetén további 3 M Ft-os megtakarítást terveztünk a felmondott bérleti szerződésekből kifolyólag, melynek következtében a bérleti díjak viszonylatában összesen 9 M Ft költségnövekménnyel számolunk. 2011-ben tovább tervezzük folytatni a gőzrendszeri eszközök bontását, amely csak a pénzügyi helyzetünket befolyásolja 50 M Ft-tal, mivel az előző években megképzett céltartalékot használjuk fel erre a célra.
A személyi jellegű ráfordításokkal kapcsolatban a 2011. évi üzleti terv főbb célkitűzései keretében megfogalmazásra került a keresetek 2010. évi reálértékének megőrzése a létszám változatlanul tartása mellett. A személyi jellegű ráfordításokat növeli a keresetek 2010. évi várható inflációs mértékű tervezett növelésének hatása (43 M Ft, 4,8%), valamint az ügyvezető igazgató váltás miatti átmeneti, öthónapos párhuzamosság miatt felmerülő egyszeri többletköltség (14 M Ft). 10
Az értékcsökkenési leírás összege a számviteli politikánkban alkalmazott leírási kulcsok szerint készült. A jelentkező 6,5%-os csökkenés (17 M Ft) az eszközök leíródásának következménye. A tervezett beruházások legnagyobb része várhatóan csak az év második felében fejeződik be és kerül üzembe helyezésre, ezért az értékcsökkenés tervezett értékére elenyésző hatást gyakorol.
Az egyéb ráfordítások összege a tervezett értékvesztés-képzés és követelés-leírás miatt haladja meg a 2010. évi várható értéket. Behajtási tevékenységünk tervezésekor 100 M Ft-os értékvesztéssel kalkulálunk. Ennek oka, hogy a három évnél régebbi követelések megtérülése az érintett 1 500 lakossági díjfizető körében bizonytalan. A megindított behajtási/végrehajtási eljárásokból származó információk (az adósnak nincs jövedelme és lefoglalható vagyontárgya) és a szociális támogatási rendszer várható átalakítása (pl.: megszűnik az energiatámogatás, a 0,4 M Ft feletti adósságok kezelésére nincs és nem is várható se országos, se helyi támogatási rendszer) is a bizonytalan megtérülést igazolja.
Szintén az egyéb ráfordítások körébe tartozik a 2009-2010. évi, HTM-ben rögzített menynyiségtől való hővásárlás-elmaradás alapján 2010. évben céltartalékként megképzett, és várhatóan 2011-ben rendezésre kerülő kötbér összege (33 M Ft). Tárgyi eszköz- és készletselejtezésre 20 M Ft-ot állítottunk be valamint a fizetendő adókat, illetékeket, és egyéb célból felmerült ráfordításokat 11 M Ft összeggel terveztük.
2.2.3
AZ
E R E D M É N Y A LA K U L Á S A
Megnevezés
2010. évi terv (E Ft)
2010. évi várható (E Ft)
2011. évi terv (E Ft)
Változás (%)
Bevételek összesen
7 657 609
7 683 325
8 224 277
107,0%
Ráfordítások összesen
7 683 242
7 694 220
7 949 669
103,3%
-25 633
-10 895
274 608
6 900
19 976
16 132
80,8%
19 803
24 653
15 950
64,7%
1 070
33 734
306 690
-
14 000
-
292 690
-
Üzemi eredmény Pénzügyi műveletek eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Fizetendő társasági adó Mérleg szerinti eredmény
1 070
33 734
-
A pénzügyi eredmény soron látható csökkenés oka a kamatkondíciók várható romlása.
11
A rendkívüli eredmény a pénzeszköz átadással, pályázati forrásbevonással megvalósuló fejlesztések időbelileg elhatárolt bevételeinek, és a tervezett támogatási tevékenység öszszegének különbsége, mely 2010-hez képest szintén csökkenést mutat.
Az előzőekben ismertetett feltételek mellett a PÉTÁV Kft. 2011. évi tervezett adózás előtti nyeresége az üzleti terv szerint 307 M Ft, amelyet várhatóan csökkent a kft. 14 M Ft-os társaságiadó-fizetési kötelezettsége.
2.2.4
A
P É N Z Ü GY I H E LY ZE T A L A K U L Á S A
Nyitó pénzeszköz
659 M Ft
•
Adózás előtti eredmény
+307 M Ft
•
Értékcsökkenés
+221 M Ft
•
Értékvesztés
+100 M Ft
•
Gőzrendszer bontása
-50 M Ft
•
Erőműi kötbér 2009-2010. évre
-33 M Ft
•
Beruházás
-260 M Ft
•
Selejtezés
+20 M Ft
•
Hiteltörlesztés
-30 M Ft
•
Társasági adó
-14 M Ft
•
Önkormányzati bérlakások tartozás-rendezés
+50 M Ft
•
Nettó forgótőke változás
-55 M Ft
•
Összes pénzeszközváltozás
Záró pénzeszköz
+256 M Ft 915 M Ft
Pénzeszközeink összege 2011. végére várhatóan 256 M Ft-tal nő a 2010. év végi várható összeghez képest.
A kedvező változás elsődleges oka a társaság eredményének alakulása. A 2011-es év során a saját eszközeinken tervezett beruházások 261 M Ft-tal csökkentik a kft. készpénzállományát, ebből 221 M Ft forrását az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés adja, 55 M Ft-ra pedig egyes hőközpontok energetikai korszerűsítését célzó – Környezet és Energia Operatív Program keretében megvalósuló – állami támogatás nyújt majd fedezetet. A korszerűsítésre igénybe vehető támogatás utalása utólagos, folyósítása csak a következő években várható. 12
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával folyó többéves tárgyalás-sorozat eredménye az önkormányzati bérlakások bérlői által felhalmozott tartozások egy részének rendezése, amely várhatóan 50 M Ft-tal javítja pénzügyi helyzetünket. Kedvezőtlen azonban az EKF keretében épített vezetékek létesítésére felvett hosszú lejáratú hitel törlesztése, valamint a 2009-2010. években elmaradt hővásárlás után fizetendő erőműi kötbér előrelátható rendezése.
A pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében – az esetlegesen átmenetileg felmerülő hiány forgóeszközhitellel történő finanszírozása mellett – továbbra is alkalmazzuk a következő eszközöket: •
szigorú költséggazdálkodás,
•
a korábbi években már sikeresen alkalmazott eszközökkel hatékony behajtáskezelés, valamint új együttműködési formák kidolgozása és bevezetése, főként az önkormányzati bérlakások tartozásai, illetve a gazdasági társaságok fizetési késedelmei vonatkozásában,
•
az önkormányzattal történő tárgyalásokon keresztül az önkormányzati bérlakásban élők tartozás-növekményének rendezése.
2.2.5
A
V A G Y ON I H E LY ZE T A L A K U L Á S A
A. Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök Készletek Követelések Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
2010. év terv (E Ft) 2 194 450 8 959 2 182 777 2 714 2 064 210 43 411 1 403 075 617 724 263 611 4 522 271
2010. év várható (E Ft) 2 187 100 14 927 2 167 886 4 287 2 115 908 41 909 1 415 009 658 990 340 422 4 643 430
2011. év terv (E Ft) 2 206 100 45 111 2 157 602 3 387 2 317 189 36 909 1 365 009 915 271 365 000 4 888 289
D. Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN
2 833 024 2 040 800 748 302 42 852 1 070 101 522 920 323 167 276 753 047 667 402 4 522 271
2 865 688 2 040 800 748 302 42 852 33 734 142 332 1 002 688 167 276 835 412 632 722 4 643 430
3 158 378 2 040 800 748 302 76 586 292 690 59 010 1 038 179 137 276 900 903 632 722 4 888 289
Megnevezés
Változás % 100,87 302,21 99,53 79,01 109,51 88,07 96,47 138,89 107,22 105,27 110,21 100,00 100,00 178,72 867,64 41,46 103,54 82,07 107,84 100,00 105,27
13
A mérlegtervben a 2010. december 31-i várható értékhez képest összességében 245 M Ft mérleg főösszeg növekedéssel számolunk.
A befektetett eszközök tervezett értéke 19 M Ft-tal növekszik. Ezen belül az immateriális javak állománya 30 M Ft-tal nő, elsősorban az informatikai fejlesztések eredményképpen. A tárgyi eszközök értékét a 2011. évi tervezett üzembe helyezések 226 M Ft-tal növelik, míg az elszámolt értékcsökkenés és a selejtezések értéke 236 M Ft-tal csökkentik. A befektetett pénzügyi eszközök között a munkavállalóknak nyújtott lakásépítési kölcsönök szerepelnek, a változás a 2011. évi törlesztések és a folyósított újabb kölcsönök különbözete, mely 1 M Ft-tal csökken.
A forgóeszközökön belül a készletek értéke a feleslegessé vált készletek selejtezése miatt 5 M Ft-tal csökken. A követelések értékének csökkenése az önkormányzati bérlők 50 M Ft-os tartozás-rendezésének eredője.
Az aktív időbeli elhatárolás összege az évközi áremelések miatt nő.
A saját tőke elemei között a jegyzett tőke és a tőketartalék összege nem változik. Az eredménytartalék a 2010. évi várható eredménnyel nő. A mérleg szerinti eredmény 293 M Ft-tal járul hozzá a saját tőke emelkedéséhez.
A céltartalék összege a 2011. évre ütemezett gőzvezetékek elbontása, valamint a 20092010. évi hővásárlás-elmaradásból fakadó erőműi kötbér rendezése miatt 83 M Ft-tal csökken.
A kötelezettségek értékének növekedésének két tényező az oka, egyrészt a 2011. évben esedékes hiteltörlesztés miatt 30 M Ft-tal csökken, másrészt a szállítói tartozások és egyéb kötelezettség emelkedése miatt 65 M Ft-tal nő.
A passzív időbeli elhatárolások összegének változásával nem számolunk.
14
2.2.6
K I N T LÉ V ŐS É G
K E ZE L É S E
A lakossági kintlévőség növekedésével lehet számolni 2011-ben, mivel év közben megszűnik az energiatámogatás jelenlegi rendszere, melyből még év elején havi kb. 50 M Ft biztos bevétel származott a Magyar Államkincstártól. A hátralékok behajtása szempontjából évek óta a legnagyobb problémát az önkormányzati lakások kintlévősége jelenti, mely 518 M Ft tőketartozással és ehhez tartozó 236 M Ft járulékos költséggel jellemezhető 2010. december 31-én. Az összes lakossági kintlévőségből ez 57%-ot képvisel, míg a távhőszolgáltatást igénybe vevő lakásállomány csupán 7%-ot tesz ki.
Megállapodás megkötését szorgalmazzuk Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával a bérlői tartozások rendezése tárgyában, melynek első lépéseként 50 M Ft pénzbeli befizetést várunk részben az üresen álló bérlakások tartozásainak rendezésére, ahol a Polgármesteri Hivatal a díjfizető (35 M Ft), másrészt az önkormányzati lakást bérlők tartozásának részbeni kiegyenlítésére (15 M Ft).
2.3 Humángazdálkodás 2.3.1
S ZE R V E ZE T -
É S M Ű K ÖD É S F E J LE S ZTÉ S , M U N K A E R Ő GA ZD Á L K O D Á S
A megváltozott piaci körülmények és tulajdonosi elvárások az elmúlt évek során a társaság működésének és szervezeti felépítésének újragondolására ösztönözték a PÉTÁV Kft. vezetését.
Ezidáig is nagy hangsúlyt kapott a hatékony emberi erőforrás gazdálkodás, ezt folytatva a természetes fluktuáció miatt bekövetkező létszámcsökkenést 2011. évben nem pótoljuk új munkaerő felvételével, helyette az egyes szervezeti egységek munkaerő szükségletét belső munkaerő átcsoportosítással biztosítjuk. Hasonló alapelveket figyelembe véve járunk el azokban az esetekben is, amikor hosszan tartó távollét miatti helyettesítés válik szükségessé. Így az egyes szervezeti egységek részére meghatározott betölthető munkajogi létszám alapján, társasági szinten 230 fő munkajogi létszámmal tervezünk.
Emellett a munkaterületek és munkakörök felülvizsgálásával folytatjuk azon dolgozóink munkájának átcsoportosítását is, akik már nyugdíjra jogosultak, illetve 2011. év során a jogosultság kritériumának eleget tesznek. Szolgáltató eszközeink műszaki állapotára, illetve a nagy tapasztalatokkal rendelkező, képzett munkatársainkra alapozva megvizsgáljuk a lehetőségét annak, hogy bizonyos területeken a munkaidő ráfordítás csökkenthető-e an15
nak figyelembe vételével, hogy ez a szolgáltatási színvonal érzékelhető csökkenésével ne járjon.
Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a képzett és nagy tapasztalatokkal rendelkező munkatársak megtartására, képzésére. Főbb képzési céljaink közt ECDL, mérlegképes könyvelői, valamint az egyes munkakörök ellátásához szükséges speciális szakismeretet biztosító képzések, továbbképzések, konferenciákon való részvétel szerepel, de szükség esetén támogatjuk dolgozóink közép- és felsőfokú képzésben való részvételét is. A képzési célok megvalósítására oktatási költség címén 2011. évre 4 millió forintot különítettünk el, a rendelkezésre álló forrásainkat lehetőség szerint kibővítjük a szakképzési támogatásból felhasználható résszel.
Az év elején ismét dolgozói elégedettségvizsgálatot terveztünk, melynek eredményétől függően kidolgozott intézkedési csomaggal kívánjuk tovább javítani dolgozóink elégedettségét.
2.3.2
K E R E S E TS ZÍ N V O N A L ,
S Z O C I Á LI S E LL Á TÁ S
A személyi jellegű ráfordítások körében 4,8%-os keresetnövekedést tervezünk. A bérköltség konkrét felhasználásában társaságunk a korábbi évekhez hasonlóan 2011-ben is gondot fordít arra, hogy a nagy szakértelemmel bíró dolgozókat a hosszú távú együttműködés reményében kiemelten becsüljük meg.
Személyi jellegű költségeink 57 M forintos növekedését két tényező okozza. Egyrészt a tervezett keresetnövekedés hatása 43 millió forinttal, másrészt az ügyvezető igazgató váltás, átmeneti, öthónapos párhuzamosságból eredő egyszeri többlet 14 M Ft-tal növeli a 2011-re tervezett ráfordításokat.
Az évközi béren kívüli juttatásokat továbbra is a dolgozói igényekhez rugalmasan igazodó cafeteria rendszer keretein belül biztosítjuk munkavállalóinknak. A dolgozónként rendelkezésre álló keretet a 2009/2010. évi szinten terveztük (300 E Ft/fő), mely reálértékben a 2011-től érvénybe lépő egyes juttatási elemeket érintő adóváltozások miatt változhat. A PÉTÁV Kft. munkavállalóinak járó szociális juttatásokat a Kollektív Szerződés tartalmazza.
16
2.4 Beruházás, műszaki fejlesztés 2011-ben társaságunk a távhőszolgáltatási feladatok üzembiztos és gazdaságos végrehajtásához, valamint a stratégiában meghatározott piacmegtartáshoz a következő beruházásokat és fejlesztéseket tartja szükségesnek:
Beruházás jellege Piacmegtartó, bővítő Hatékonyságot javító és üzembiztonságot növelő Szolgáltatás minőségét javító Vagyoni értékű jog, tanulmány, informatikai beszerzés Összesen:
2010. évi terv 41 800 138 641
2010. évi várható 2011. évi terv E Ft 49 829 27 000
17 020
137 370 14 466
177 000 20 940
18 000 215 461
9 630 211 295
35 000 259 940
A piacmegtartó és bővítő beruházásaink közé tartozik a Fellbach utcai „E” épület bekapcsolása a távhőszolgáltatásba, amely egy 15 M Ft-os beruházás. Ezen kívül tervezzük a Corso üzletközpontnál lévő hőközpont kialakítását, 12 M Ft értékben.
A hatékonyságot javító és üzembiztonságot növelő beruházok közé azok a beruházások tartoznak, melyeknek számszerűsíthető hozamuk van. Az erre a célra tervezett 177 M Ft összegben a legnagyobb súlyt a K010 jelű hőközpont körzet korszerűsítésének első üteme teszi ki, ami 110 M Ft-ot jelent, melynek 50%-a támogatásból finanszírozható. A 2011-es évben 20 db hőfogadót alakítunk át visszakeveréses szabályozásúvá, 20 M Ft értékben. A hőközponti rekonstrukciók értéke 19 M Ft, ez tartalmazza a frekvenciaváltók beépítését hőközpontokba (4 M Ft), szivattyúk cseréjét (6 M Ft), 13 darab visszakeveréses hőfogadó korszerűsítését (1,5 M Ft), valamint a T021 jelű Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 23. alatti hőközpont rekonstrukcióját (7,5 M Ft). Tervezzük kettő darab egyedi hőközpont kiépítését a Visnya Ernő utcában, amelynek várható költsége összesen 15 M Ft. A Komját Aladár utcai kazánház és a lakóépület hidraulikai szétválasztására 1 M Ft lett beállítva. Ezeken kívül a primer bekötővezetékek és elzáró cserék megvalósítására keretösszegként 12 M Ft-ot tervezünk.
A szolgáltatás minőségét javító beruházások keretén belül nagy figyelmet kívánunk fordítani a meglévő gépparkunk bővítésére. 5,3 M Ft-ért kívánunk gépjárművet beszerezni az üzemzavar elhárítások biztonsága érdekében. 2011-ben is tovább folytatjuk hardverfejlesztéseinket (2,9 M Ft), ezen belül folytatódik az elhasználódott számítógépek és monito17
rok cseréje. Az elhasználódott irodabútorok és eszközök valamint a Tüzér utcai épület folyosóinak padlóburkolati és álmennyezeti cseréje is bekerül a 2011 évi tervbe (6,1 M Ft). Különböző gépbeszerzésre társaságunk 2011-ben 6,7 M Ft-ot kíván fordítani.
Vagyoni értékű jog, tanulmány, informatikai beszerzés keretében 30 M Ft-ot állítottunk be az ERP rendszer első ütemének bevezetésére. Az Office csomagok és a Stachő szoftverfrissítései várhatóan 3 M Ft-ot fognak felemészteni. Ügyfélszolgálati rendszer szoftverfejlesztésére 2 M Ft-ot tervezünk.
3. Az üzleti tervben rejlő kockázati tényezők és azok kezelése 3.1 Az üzleti terv kockázati tényezői Jelen üzleti tervben szereplő eredményt és cash-változást jelentősen befolyásolhatják az alábbi kockázatok.
A PÉTÁV Kft. 2011. évi Üzleti Tervében rejlő pozitív kockázatok a következők: •
az önkormányzati bérlők tartozásának rendezése,
•
piacbővítő törekvések eredményessége.
A PÉTÁV Kft. felé Pécs MJV Önkormányzata által a Szindikátusi Szerződés 2. számú módosításának 2008. november 24-i aláírásával új eljárásokat kell keresnünk és alkalmaznunk az önkormányzati bérlők által felhalmozott hátralék rendezésére. Bíztató, hogy a közgyűlés 2011. évi munkatervében a június 16-ai közgyűlés napirendre tűzte a PÉTÁVval történő megállapodás megkötését a bérlői kintlévőségek rendezése tárgyában.
2011. évre az üzleti terv az EKF program keretében új fogyasztók belépésével számol. Szintén az EKF program keretében megindult Corso Üzletház (10-es tömb) munkálatai 2011-ben folytatódnak, illetve befejeződnek, melynek következtében év végére lekötött teljesítményünk 2 MW-tal emelkedne.
A PÉTÁV Kft. 2011. évi Üzleti Tervében rejlő negatív kockázatok a következők: •
a lakossági és nem lakossági hátralék évközi növekedése, a távhőtámogatás csökkenése miatti fizetési hajlandóság változása, 18
•
a bérelt eszközökön visszabízott munkák értékének bizonytalansága a 2011. évre vonatkozó szerződés hiányában,
•
KEOP pályázat sikere, és
•
a fogyasztói szokások megváltozása miatti további fogyasztáscsökkenés.
A kintlévőség alakulásában a lakossági és nem lakossági hátralékkal rendelkező fogyasztók fizetési hajlandóságának valószínűsíthető romlása és az azt befolyásoló, társaságunk hatáskörén kívül eső hatások kiszámíthatatlansága komoly negatív kockázatot rejt annak ellenére, hogy 2006. év végétől eredményesen alkalmazunk nem lakossági körben olyan speciális hátralékkezelési eszközöket – egyedi fizetési megállapodások, szolgáltatásból való kizárás –, melyek a fizetési készség romlásának megakadályozását szolgálják.
A 2011. évre vonatkozó hatályos szerződés hiányában a Pécs Holding Zrt. által visszabízott, közműveken végrehajtandó munkálatok értéke meglehetősen nagy bizonytalansági faktorral bír, mely magába foglalja a 2010. évről 2011. évre átütemeződő 30 M Ft értékű felújítási munka megkérdőjeleződését is.
Hőközpontok energetikai korszerűsítésére – a Környezet és Energia Operatív Program keretében – állami támogatás elnyerésére pályázat benyújtását tervezzük. A pályázati sikertelensége esetén a beruházási források szűkössége miatt a tervezett fejlesztés 2011ben elmarad.
A távhő fogyasztóknál évek óta megfigyelhető fogyasztás-csökkenés miatt a 2011. évi üzleti tervben is az előző évinél alacsonyabb mértékű hőenergia értékesítéssel és vásárlással számoltunk. Amennyiben a tényleges csökkenés mértéke meghaladja a tervezettet, ez fedezet-romlással és további erőműi kötbér-fizetési kötelezettséggel járhat.
A PÉTÁV Kft. 2011. évi Üzleti Tervében rejlő pozitív és negatív kockázatot egyaránt jelentő tényezők a következők: •
a termelői és fogyasztói árak, infláció és Ft/USD árfolyam alakulása, megállapodástól függően,
•
az időjárás tervezettől eltérő alakulása,
•
a tulajdonosi viszonyok változása, és
•
a HTM-ből eredő egyéb kötelezettségekre (erőműi pótdíjak) vonatkozó módosulása.
19
Jelentős kockázattal bír, amennyiben a termelő nem kapja meg a hővel kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétel keretében történő értékesítési jogosultsága időtartamának a meghosszabbítását a MEH-től április 15-ig, úgy a termelő visszamenőleg emeli díjait, míg a PÉTÁV ezt fogyasztói árai tekintetében nem teheti meg. A megkötendő megállapodás ezen kockázatot mérsékelheti.
A szolgáltatás jellegéből eredően a tervezésnél évről-évre kockázatot jelent az időjárás tervezettől eltérő alakulása. A 2011. évi tervben – az előző évhez hasonlóan – 7,48oC fűtési átlaghőmérséklettel számoltunk.
Az Önkormányzat többségi tulajdonú gazdasági társaságainak közös irányítás alá vonásával kapcsolatosan 2011. évben a PÉTÁV Kft-vel kapcsolatos elképzelések még nem tervezhetők, azonban a tulajdonosi viszonyokban esetlegesen bekövetkező változás hatással lehet a társasági elvárásokra, illetve a gazdálkodás feltételrendszerére.
A HTM esetleges évközi módosítása esetén felmerülhet egyéb pótdíj-fizetési kötelezettség is, másrészt a vásárlási limit (1650 TJ) alatti vételezés esetén kötbér-fizetési kötelezettség is adódhat, melyet jelen terv nem tartalmaz.
3.2 Az üzleti tervben rejlő kockázatok kezelése Negatív kockázati tényezők miatti eredményromlás esetén a tervezett beruházási, karbantartási munkákat differenciáltan csökkentjük, vállalkozási bevételeinket növelni igyekszünk.
A pozitív kockázati tényezők segítségével többletforrást biztosíthatunk piacbővítő tevékenységünkhöz, valamint lehetőség nyílik, hogy hozzájáruljunk az önkormányzat fogyasztói árcsökkentési törekvéseinek sikeréhez.
A kintlévőség kezelésben folytatjuk eddig bevált eredményt hozó módszereinket, eljárásainkat. Még hatékonyabb együttműködést kívánunk kialakítani Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékes bizottságaival és osztályaival, a jegyzői (hatósági) területtel, valamint nagyfogyasztóinkkal.
20
1. SZ. MELLÉKLET
Főbb műszaki jellemzők
Megnevezés
Vásárolt hőmennyiség
Mennyiségi egység
2011. évi terv
GJ
1 649 998
- forróvíz
GJ
1 648 086
- erőműi melegvíz
GJ
1 912
Termelt hőmennyiség
GJ
15 010
Értékesített hőmennyiség
GJ
1 390 521
- forróvíz
GJ
1 389 087
- erőműi melegvíz
GJ
1 434
Kazántelepek
GJ
12 893
Értékesítési irányok szerint
GJ
1 403 415
- hőszolgáltatás, fogyasztói tulajdonú hőközponttal
GJ
228 085
- hőszolgáltatás, szolgáltatói tulaljdonú hőközponttal
GJ
941 352
- használati melegvíz
GJ
233 978
Értékesített Használati melegvíz
m
3
919 582
Vásárolt hidegvíz
m
3
888 915
Értékesített hidegvíz
m
3
855 490
Fűtött napok száma
nap
Fűtési időszak átlaghőmérséklete
0
C
243 7,48
2. SZ. MELLÉKLET 2011. évi tervezett eredmény Megnevezés Távhőszolgáltatás bevételei Mért fogyasztás összesen Használati melegvíz Egyéb szolgáltatás
2010. évi terv a 6 781 317 5 749 463 1 025 602 6 252
2010. évi várható b 6 787 672 5 778 541 1 002 879 6 252
876 495 470 24 220 111 52 56 94 39 36 5 14 40 5 20
895 486 460 25 254 112 52 90 92 36 43 3 8 32 9 20
Egyéb bevételek Hidegvíz Értékesített hidegvíz 5% adatszolgáltatási díj Megrendeléses munkák Pécs Holding ZRt. részére KAF hálózat (üzemelt. + fenntartás) Egyéb vállalkozások Behajtási bevételek Késedelmi kamat Járulékos ktg.-re befolyt Leírtra befolyt Értékvesztés visszaírás Céltartalék visszavezetés Készletértékesítés Egyéb
292 256 818 438 056 434 622 000 900 000 900 000 000 000 300 780
653 047 306 741 877 123 621 133 333 446 216 855 816 512 717 167
2011. évi terv c 7 156 167 6 056 095 1 093 688 6 384 1 068 545 508 36 313 196 58 59 100 44 43 3 9 83 5 21
110 177 245 932 511 132 379 000 000 500 500 000 000 322 000 100
Bevételek összesen
7 657 609
7 683 325
8 224 277
Anyagjellegű ráfordítások Vásárolt hő költsége erőműi alapdíj erőműi hődíj erőműi pótvíz Saját termelésű hő költsége(gáz) Villamosenergia Fenntartások anyagjellegű ráf.+működési költségek Gőzvezeték bontási költség Beruházások anyagjell. ráf. + idegen Vállalkozások anyagjellegű ráfordítása + közv. szolg. Bérleti díjak ELÁBÉ (vásárolt hidegvíz+anyagkészlet) Anyagkészlet eladás értéke Vásárolt hidegvíz
6 4 1 3
6 4 1 3
6 4 1 3
Személyi jellegű ráfordítások ebből: beruházásra jutó gőzvezeték bontásra jutó
1 038 888 18 650 -
1 036 379 13 393 650
1 093 734 23 200 -
Értékcsökkenési leírás Tervszerinti értékcsökkenés Kisértékű tárgyi eszköz beszerzés
260 257 237 984 22 273
260 783 238 260 22 523
243 894 221 371 22 523
Egyéb ráfordítások Értékvesztés, leírás Céltartalék-képzés Erőműi pótdíjak Egyéb
154 043 40 373 53 000 60 670
159 495 78 183 33 322 47 990
163 991 100 000 33 322 30 669
-215 461
-213 558
-259 940
7 683 242
7 694 220
7 949 669
-25 633
-10 895
274 608
Pénzügyi műveletek eredménye Pénzügyi bevételek Pénzügyi ráfordítások
6 900 26 100 19 200
19 976 33 477 13 501
16 132 27 900 11 768
Rendkívüli eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások
19 803 22 803 3 000
24 653 31 672 7 019
15 950 24 000 8 050
1 070 1 070
33 734 33 734
306 690 14 000 292 690
Befejezetlen termelés állományváltozása Beruházások elszámolt értéke és egyéb Ráfordítások összesen Üzemi eredmény
Adózás előtti eredmény Társasági adó Mérleg szerinti eredmény
445 791 059 718 13 51 174 330 40 196 129 240 489 1 488
515 940 344 808 788 523 770 382 000 811 795 440 854 100 754
451 839 063 767 7 46 159 292 31 197 155 238 489 1 487
121 530 818 833 879 396 504 956 862 902 372 301 298 965 333
707 910 104 791 14 48 143 330 50 236 213 247 527
990 173 371 438 364 773 170 382 000 740 877 273 602 527 602
3. SZ. MELLÉKLET 2011. évi beruházási terv Sorszám
Megnevezés
1. 1/1 1/2
Piacbővítő- és megtartó beruházások Corso Üzletház bekötővezeték létesítés Fellbach utca "E" távfűtésbe kapcsolása
2.
Üzembiztonságot növelő, megőrző, hatékonyságot javító
2/1 2/2 2/3 2/4 2/5 2/6
Bekötő vezeték és elzáró cserék keretösszeggel (üzemzavar jellegű) T021 Bajcsy-Zs. E. u. 23. hőközpont rekonstrukció Szivattyú cserék fűtéskorszerűsítéshez 20 db hőfogadó átalakítása visszakeveréses szabályozásúvá K010 hőközpont körzet korszerűsítése I. ütem S046 hőközpont (Visnya E. u.) területén 2 db egyedi hőközpont létesítése
2/7
F007 hőközpont (Komjáth A. u. 6.) kazánház és lakóépület hidraulikai szétválasztása (hőcserélő beépítése)
Teljesítményérték E Ft 27 000 12 000 15 000
177 000 12 000 7 500 6 000 20 000 110 000 15 000
2/8 2/9
5 db hőközpontban frekvenciaváltó létesítése
1 000 4 000
13 db visszakeveréses hőfogadó korszerűsítése
1 500
3. 3/1 3/2 3/3 3/4 3/5 3/6
Szolgáltatást javító beruházások Gép, egyéb berendezés (keret) Gépjármű beszerzés Bútor beszerzés Szoftver beszerzés Hardver beszerzés Építészeti felújítások
4.
Immateriális javak Összesen:
55 940 6 740 5 250 630 35 000 2 880 5 440 259 940
Kiegészítés a Pétáv Kft. 2011. évi üzleti tervéhez
• Műszaki szolgáltatási terv ― Vásárlás ― Értékesítés ― Értékesítési veszteség magyarázata ― Teljesítmény változások
• Személy jellegű ráfordítások • Beruházás ― K10 hőközpont körzet korszerűsítése ― ERP beruházás alátámasztása
2011. ÉVI MŰSZAKI TERV VÁSÁRLÁSI ADATOK Forróvízrendszer üzemeltetés mindösszesen FŰTÉS
HMV
Lakosság felhasználó Hó
Szolgáltatói tulajdonú hőközpontról ellátott
Mértékegység
Háztartási
Havi elsz.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
ÉV
Épületrész
Előlegsz.
Szolgáltatói tulajdonú hkp.
Nem háztartási
Épület
I.
Egyéb felhasználó
Havi elsz.
Épület
Előlegsz.
Havi elsz.
Előlegsz.
Felhasználói tulajdonú hkp. Épületrész
Vízfelmelegítés Összesen
Primer
Szekunder
Lakosság
Egyéb
MW
11,4511
103,1963
2,9968
-
0,4837
2,3346
-
33,5402
24,6352
6,2749
9,0649
0,2422
194,2200
GJ
16 330,6
147 162,3
4 273,4
-
689,9
3 329,7
-
38 304
36 021
9 948
32 188
250
288 496,5
lm 3,m 3
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
MW
11,4511
103,1963
2,9968
-
0,4837
2,3346
-
33,5402
24,6352
6,2749
9,0649
0,2422
194,2200
GJ
12 910,6
116 347,9
3 378,5
-
545,8
2 632,1
-
40 382
30 853
7 322
29 101
227
243 699,6
lm 3,m 3
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
MW
11,4511
103,1963
2,9968
-
0,4837
2,3346
-
33,5402
24,6352
6,2749
9,0649
0,2422
194,2200
GJ
10 553,3
95 104,7
2 761,9
-
445,8
2 151,3
-
34 363
22 979
5 965
27 319
103
201 745,6
-
-
lm 3,m 3
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
MW
11,4511
103,1963
2,9968
-
0,4837
2,3346
-
33,5402
24,6352
6,2749
9,0649
0,2422
194,2200 129 248,0
-
GJ
5 604,9
50 926,0
1 467,0
-
237,1
1 152,0
-
26 517
12 089
3 115
27 924
217
lm 3,m 3
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
MW
11,4511
103,1963
2,9968
-
0,4837
2,3346
-
33,5402
24,6352
6,2749
9,0649
0,2422
194,2200 43 970,9
-
GJ
325,3
2 347,4
85,6
-
14,2
53,6
-
14 892
3 421
525
22 136
171
lm 3,m 3
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
MW
11,4511
103,1963
2,9968
-
0,4837
2,3346
-
33,5402
24,6352
6,2749
9,0649
0,2422
194,2200
GJ
206,0
0,0
0,0
-
7,0
0,0
-
4 288
2 868
-
21 630
168
29 166,4
lm 3,m 3
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
MW
11,4511
103,1963
2,9968
-
0,4837
2,3346
-
33,5402
24,6352
6,2749
9,0649
0,2422
194,2200 27 161,5
-
-
GJ
227,9
0,0
0,0
-
7,1
0,0
-
3 392
3 201
-
20 178
156
lm 3,m 3
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
MW
11,4511
103,1963
2,9968
-
0,4837
2,3346
-
33,5402
24,6352
6,2749
9,0649
0,2422
194,2200 28 311,4
-
GJ
218,9
0,0
0,0
-
7,1
0,0
-
5 413
3 964
-
18 563
145
lm 3,m 3
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
MW
11,4511
103,1963
2,9968
-
0,4837
2,3346
-
33,5402
24,6352
6,2749
9,0649
0,2422
194,2200 45 706,7
-
GJ
779,5
7 026,3
204,5
-
33,1
158,7
-
5 234
7 611
659
23 814
186
lm 3,m 3
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
MW
11,4511
103,1963
2,9968
-
0,4837
2,3346
-
33,5402
24,6352
6,2749
9,0649
0,2422
194,2200 109 143,4
-
GJ
5 063,3
45 632,8
1 325,6
-
214,1
1 032,2
-
16 331
11 931
2 809
24 614
191
lm 3,m 3
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
MW
11,4511
103,1963
2,9968
-
0,4837
2,3346
-
33,5402
24,6352
6,2749
9,0649
0,2422
194,2200 210 184,6
-
GJ
11 231,7
101 224,2
2 939,5
-
474,8
2 289,8
-
30 819
24 768
6 695
29 513
230
lm 3,m 3
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
MW
11,4511
103,1963
2,9968
-
0,4837
2,3346
-
33,5402
24,6352
6,2749
9,0649
0,2422
194,2200 291 251,5
-
GJ
16 010,6
144 282,8
4 189,7
-
676,7
3 264,2
-
45 358
35 222
9 807
32 191
250
lm 3,m 3
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
MW
11,4511
103,1963
2,9968
-
0,4837
2,3346
-
33,5402
24,6352
6,2749
9,0649
0,2422
194,2200
GJ
79 462,6
710 054,4
20 625,7
-
3 352,7
16 063,6
-
265 292,5
194 925,4
46 844,2
309 171,0
2 294,0
1 648 086,1
lm3,m3
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2011. ÉVI MŰSZAKI TERV ÉRTÉKESÍTÉSI ADATOK Forróvízrendszer üzemeltetés mindösszesen HMV
FŰTÉS
Hó
Mértékegység
Lakosság felhasználó
Egyéb felhasználó
Szolgáltatói tulajdonú hőközpontról ellátott
Felhasználói Szolgáltatói tulajdonú hkp.
Háztartási
Nem háztartási
Épület Havi elsz.
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
ÉV
Épületrész
Előlegsz.
Épület
Havi elsz.
Előlegsz.
Havi elsz.
Előlegsz.
Vízfelmelegítés Összesen
tulajdonú hkp.
Primer
Szekunder
Lakosság
Egyéb
Épületrész
MW
15,7424
141,8693
4,1199
-
0,6650
3,2095
-
45,5928
33,8673
8,6264
12,4620
0,3330
266,4876
GJ
14 414,6
129 900,3
3 772,4
-
608,9
2 938,7
-
34 233
32 193
8 661
26 843
208
253 772,5
lm3,m3
398 111
3 529 825
104 190
-
16 817
79 855
-
-
-
-
75 209
584
MW
15,7424
141,8693
4,1199
-
0,6650
3,2095
-
45,5928
33,8673
8,6264
12,4620
0,3330
266,4876 215 613,6
-
GJ
11 453,6
103 220,9
2 997,5
-
483,8
2 335,1
-
36 256
27 701
6 410
24 565
191
lm3,m3
398 111
3 529 825
104 190
-
16 817
79 855
-
-
-
-
75 209
584
MW
15,7424
141,8693
4,1199
-
0,6650
3,2095
-
45,5928
33,8673
8,6264
12,4620
0,3330
266,4876 175 885,6
-
GJ
9 227,3
83 157,7
2 414,9
-
389,8
1 881,3
-
30 449
20 361
5 139
22 780
86
lm3,m3
398 111
3 529 825
104 190
-
16 817
79 855
-
-
-
-
75 209
584
MW
15,7424
141,8693
4,1199
-
0,6650
3,2095
-
45,5928
33,8673
8,6264
12,4620
0,3330
266,4876 109 066,0
-
GJ
4 737,9
43 052,0
1 240,0
-
200,1
974,0
-
22 788
10 389
2 586
22 922
178
lm3,m3
398 111
3 529 825
104 190
-
16 817
79 855
-
-
-
-
75 209
584
MW
15,7424
141,8693
4,1199
-
0,6650
3,2095
-
45,5928
33,8673
8,6264
12,4620
0,3330
266,4876 26 516,9
-
GJ
193,3
1 395,4
50,6
-
8,2
31,6
-
9 245
2 124
298
13 070
101
lm3,m3
398 111
3 529 825
104 190
-
16 817
79 855
-
-
-
-
75 209
584
MW
15,7424
141,1853
4,1199
-
0,6650
3,2095
-
45,5928
33,6173
8,6264
12,4620
0,3330
265,5536 17 031,4
-
GJ
118,0
0,0
0,0
-
4,0
0,0
-
2 572
1 720
-
12 521
97
lm3,m3
398 111
3 529 825
104 190
-
16 817
79 855
-
-
-
-
75 209
584
MW
15,7424
141,1853
4,1199
-
0,6650
3,2095
-
45,5928
33,6173
8,6264
12,4620
0,3330
265,5536 15 095,5
-
GJ
123,9
0,0
0,0
-
4,1
0,0
-
1 940
1 831
-
11 111
86
lm3,m3
398 111
3 529 825
104 190
-
16 817
79 855
-
-
-
-
75 209
584
MW
15,7424
141,1853
4,1199
-
0,6650
3,2095
-
45,5928
33,6173
8,6264
12,4620
0,3330
265,5536 16 069,4
-
GJ
121,9
0,0
0,0
-
4,1
0,0
-
3 159
2 313
-
10 390
81
lm3,m3
398 111
3 529 825
104 190
-
16 817
79 855
-
-
-
-
75 209
584
MW
15,7424
141,1853
4,1199
-
0,6650
3,2095
-
45,5928
33,6173
8,6264
12,4620
0,3330
265,5536 29 465,7
-
GJ
498,5
4 493,3
130,5
-
21,1
101,7
-
3 479
5 059
404
15 160
118
lm3,m3
398 111
3 529 825
104 190
-
16 817
79 855
-
-
-
-
75 209
584
MW
15,7424
141,1853
4,1199
-
0,6650
3,2095
-
49,6828
33,6173
8,6264
12,4620
0,3330
269,6436 88 577,4
-
GJ
4 121,3
37 140,8
1 078,6
-
174,1
840,2
-
13 557
9 904
2 237
19 375
150
lm3,m3
398 111
3 529 825
104 190
-
16 817
79 855
-
-
-
-
75 209
584
MW
15,7424
141,1853
4,1199
-
0,6650
3,2095
-
49,6828
33,6173
8,6264
12,4620
0,3330
269,6436 184 090,6
-
GJ
9 867,7
88 930,2
2 582,5
-
416,8
2 011,8
-
27 426
22 041
5 798
24 824
193
lm3,m3
398 111
3 529 825
104 190
-
16 817
79 855
-
-
-
-
75 209
584
MW
15,7424
141,1853
4,1199
-
0,6650
3,2095
-
49,6828
33,6173
8,6264
12,4620
0,3330
269,6436 257 902,5
-
GJ
14 220,6
128 155,8
3 721,7
-
600,7
2 899,2
-
40 767
31 657
8 597
27 074
210
lm3,m3
398 111
3 529 825
104 190
-
16 817
79 855
-
-
-
-
75 209
584
MW
15,7424
141,4703
4,1199
-
0,6650
3,2095
-
46,6153
33,7215
8,6264
12,4620
0,3330
266,9652
GJ
69 098,6
619 446,4
17 988,7
-
2 915,7
14 013,6
-
225 870,5
167 290,4
40 129,2
230 635,0
1 699,0
1 389 087,1
lm3,m3
398 111
3 529 825
104 190
-
16 817
79 855
-
-
-
-
902 508
7 008
-
-
Értékesítési veszteség tervezési értéke A távhőhálózat működtetetése illetve a távhőszolgáltatás nem végezhető veszteségek keletkezése nélkül. A rendszer sokféle vesztesége közül a szolgáltatás energetikai jóságát az értékesítési veszteség jellemzi a legjobban. Az értékesítési veszteség definíciószerűen a szolgáltató által vásárolt és értékesített hőmennyiség különbsége. Az értékesítési veszteség az alábbi fő elemekből áll: • • •
hálózati hőveszteség, pótolt vízveszteség felmelegítésére fordított hő és az elszámolási mérők mérési bizonytalanságából eredő veszteség vagy többlet.
Mivel a hálózati hőveszteség a legjelentősebb veszteségtényező, az értékesítési veszteség alapvetően a hálózat méretétől, a hőszigeteltség mértékétől és az időjárási tényezőktől függ. Az időjárási tényezők hatása a levegőhőmérséklet kivételével csak nehezen lenne tervezhető, azért az időjárás hatását tervezési szinten a levegő hőmérséklettel vesszük figyelembe. A fűtési időszak tervezési levegőhőmérséklete a hőtermelő erőművel egyeztetett érték (telephelyen mért): • •
t (fűtési időszak) = 7,48°C t (teljes év) = 11,86°C
Bizonytalanná és nehezen tervezhetővé teszi az értékesítési veszteséget a napsütéses órák számának alakulása, a talajvíz viszonyok alakulása, a tényleges fűtéssel kitöltött fűtési időszak hosszának esetlegessége, az üzemzavarok és az ezzel kapcsolatos üzemkiesések és vízveszteségek alakulásának bizonytalansága. Az értékesítési veszteség évről-évre tervcélként kerül meghatározásra, olyan módon, hogy a folyamatos rendszerbővítést veszteségcsökkentő intézkedésekkel kell ellensúlyozni. A legfontosabb veszteségcsökkentő intézkedések az alábbiak: • • • •
a rendszer hőszigetelésének hatékonyságnövelése, a hibafeltárás és hibaelhárítás hatékonyságnövelése, vízveszteségek szinten tartása illetve csökkentése, vezetékrendszer nyári üzemmenetének alkalmazása.
A vállalatvezetés által 2011-re megállapított értékesítési veszteségcél: • •
forróvizes és erőműi melegvizes területen változatlanul 259,5 (TJ), a kazánházas területen 2,1 TJ (a Zsolnay kazánházba beépített füstgázhasznosítónak köszönhetően csökkent a megelőző év 2,6 TJ-os értékéről).
A forróvizes területen veszteségcél elérése nagy erőfeszítéseket igényel, tekintettel arra, hogy 2010-ben és 2011-ben az EKF-el összefüggésben jelentős a hálózatbővülés. A 2010 évi veszteség a forróvízes területen a hidegebb időjárás miatt (fűtési időszakban a tervezett 7,48°C helyett 6,93°C) a becsül t 259 TJ helyett 271,4 TJ lett, az eltérést az időjárás megfelelőképpen indokolja.
PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft. Pécs, Tüzér u. 18-20. Melléklet a PÉTÁV Kft. 2011. évi üzleti tervéhez A 2011. évi fogyasztói teljesítmény lekötések változása Teljesítmény változások 2011. január 1-től Az alábbiakban táblázatos formában mutatjuk be nevezett időponttól elfogadott fogyasztói teljesítmény lekötések csökkenését. 1. sz. táblázat Fogyasztó Teljesítmény változás [MW] Fogyasztói takarékoskodás, teljesítménygazdálkodás miatti csúcscsökkentés 1. ECE Árkád -0,200 2. BAT Dohánygyár -0,300 3. PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium -0,096 4. PTE Gyakorló Általános Iskola -0,054 5. Baldauf G. Evangélikus Szeretetotthon -0,076 6. Melinda Gyógyszertár Nagy I. u. 35. -0,004 7. OTP Rákóczi u. 44. -0,150 Összesen: -0,880 Felújítás, rekonstrukció miatti szüneteltetés, csúcscsökkentés 8. PTE Jakabhegyi Kollégium -0,686 9. PTE Szántó K. J. utcai elméleti tömb -0,260 10. PTE Szántó K. J. utcai Kollégium -0,175 Összesen: -1,121 Mindösszesen: -2,001 A 1. sz. táblázatban bemutatott teljesítménycsökkentéseket figyelembe véve a forróvíz rendszeren lekötött teljesítmény nagysága 2011. január 1-től: 266,4876 MW Teljesítmény változások 2011. június 1-től 2. sz. táblázat Fogyasztó Teljesítmény változás [MW] Fogyasztói takarékoskodás, teljesítménygazdálkodás miatti csúcscsökkentés 1. Zsolnay Porcelángyár Rt. -0,250 Összesen: -0,250 Lakossági takarékoskodás miatti csúcscsökkentés 2. Lahti u. 38-40. -0,119 3. Bajcsy Zs. E. u. 2. -0,058 4. Bajcsy Zs. E. u. 6. -0,056 5. Bajcsy Zs. E. u. 8. -0,063 6. Polgárszőlő u. 3. -0,079 7. Megyeri tér 10-12. -0,071 8. Pollack M. u. 9. -0,038 9. Siklósi u. 92-94. -0,059 10. Németh L. u. 14-16. -0,141 Összesen: -0,684 Mindösszesen: -0,934
2
A 2. sz. táblázatban bemutatott teljesítménycsökkentéseket figyelembe véve a forróvíz rendszeren lekötött teljesítmény nagysága 2011. június 1-től: 265,5536 MW Teljesítmény változások 2011. október 1-től Fogyasztó Új fogyasztók csatlakozása miatti csúcsnövekedés 1. Zsolnay Negyed hőközpontok Mindösszesen:
3. sz. táblázat Teljesítmény változás [MW] 4,090 4,090
A 3. sz. táblázatban bemutatott teljesítménycsökkentéseket figyelembe véve a forróvíz rendszeren lekötött teljesítmény nagysága 2011. október 1-től: 269,6436 MW Összefoglalva a 2011 évi teljesítmény változásokat megállapítható, hogy a fogyasztás teljesítmény év végére 1,155 MW-tal nő. 2010 záró 2011 évközi csökkenés növekedés 2011 záró
268,4886 MW -2,935 MW 4,090 MW 269,6436 MW
11 234
15 638
31 675
31 579
11 500
27 258
238 711
30 895
Kecskemét
Nyíregyháza
Pécs
Miskolc
Szombathely
Szeged
Budapest
Debrecen
516 359
687 749
346 526
1 038 888
1 019 570
488 931
534 088
5 418 805
534 088
5 418 805
687 749
346 526
1 019 570
1 038 888
516 359
488 931
1 325 836
Személyi jellegű ráfordítások (E Ft)
Forrás: távhőszolgáltatók éves beszámolói, internet
19 660
Székesfehérvár
Lakossági fogyasztók (db)
146
Nyíregyháza
Város
186
90
Szeged
Szombathely
234
Pécs
92
Kecskemét
195
94
Debrecen
Miskolc
833
Budapest
17,3
22,7
25,2
30,1
32,3
32,8
33,0
43,5
67,4
Egy fogyasztóra jutó személy jellegű ráfordítás (E Ft/db)
3537
3698
3850
4440
5229
5314
5682
6505
7206
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
7000
2009. évi egy fogyaztóra jutó személy jellegű ráfordítás (E Ft/db/év)
Székesfehérvár
1 325 836
Budapest
Kecskemét
184
Debrecen
Nyíregyháza
Székesfehérvár
2009. évi egy főre jutó személy jellegű ráfordítás (E Ft/fő/év)
Kecskemét
Pécs
8000
Miskolc
Miskolc
Egy főre jutó személy jellegű ráfordítás (E Ft/fő/év)
Pécs
Szombathely
Személyi jellegű ráfordítások (E Ft)
Szombathely
Szeged
Foglalkoztatott létszám (fő)
Szeged
Készült: 2011.02.28
Budapest
Város
Székesfehérvár
2009. évi fajlagos személyi jellegű ráfordítások a magyar távhőszolgáltató iparágban
Nyíregyháza
Debrecen
A beruházási terven szereplő K10 hőközpont körzet korszerűsítése Hatástanulmány
A távfűtött épületek egy részében a távhőellátás önálló, az építéskor létesített ún. fogyasztói hőközpont révén biztosított, ahol a felhasználói igény szerinti primer oldali szabályozás és mérés feltételei adottak. A távfűtött épületek jelentősebb részében azonban a távhőellátás szolgáltatói hőközpontokon keresztül, azaz más épületek távhőellátásával kapcsoltan, primer oldalon azokkal együtt szabályozottan és mérten történik. Az elszámolási mérés a felhasználási helyeken, az egyes épületek hőfogadóiban elhelyezett hőfogyasztásmérőkkel biztosított. Az ily módon kapcsolt hőellátású épületek fűtésének és melegvíz ellátásának elkülönítését írja elő a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. tv., mely kötelezettség az adott település távhőszolgáltatóját terheli. A törvény célja annak a felhasználói elvárásnak a teljesítése, hogy a primer oldali hőmennyiség szabályozását (és mérését) a technikailag lehetséges legkisebb egységekre bontottan, de még ésszerű költségráfordítás mellett lehessen megvalósítani. A távhő rendszer törvény szerinti átalakítása, korszerűsítése magában foglalja a kapcsolt hőellátású épületek szétválasztását, az érintett épületekben új, kizárólag az adott épületet ellátó fűtési- és melegvizes hőközpont, valamint új primer forróvíz csatlakozás létesítését. A PÉTÁV, Pécsi Távfűtő Kft. alapvető feladata a hőenergia elosztása, értékesítése, fűtés- és használati melegvíz-szolgáltatás, valamint hőtermelő, hőelosztó és hőfelhasználó berendezések létesítése, fenntartása, javítása és üzemeltetése. A Pécsi Távfűtő Kft. célkitűzése, hogy a pécsi polgárok részére versenyképes, megfizethető áru szolgáltatást nyújtson, mely hozzájárul a lakosság életminőségének javításához. A projekt a K010 jelű szolgáltatói hőközpont szétválasztására irányul. A szolgáltatói hőközpontból jelenleg 18 önálló fogyasztó (nagyrészt lakóépületek) hőellátása történik. A szolgáltatói hőközpontban előállított fűtési és használati melegvíz az egyes épületek hőfogadójáig szekunder távvezetékeken jut el. A több száz lakást ellátó nagy tömb-hőközpont (szolgáltatói hőközpont) műszaki színvonala, kialakítása, vezérlése nem alkalmas arra, hogy az egyéni hőigényeket kielégítse. Műszaki megoldást az jelent, ha az épületek hőfogadóit közvetlenül a primer rendszerre csatlakozó fogyasztói hőközpontokká alakítjuk át. Ehhez a szolgáltatói hőközpontot meg kell szüntetni, a hőközpont és az egyes épületek közötti nagy hőveszteségű szekunder vezetékeket primer távvezetékekkel kell kiváltani, a hőfogadók helyett pedig fogyasztói hőközpontokat kell kialakítani, melyek szabályozása az adott épület igényéhez alkalmazkodik, biztosítva a távhőenergia hatékonyabb felhasználását. Az új primer hőközpontokhoz a primer hálózatról épül ki közvetlen - kétvezetékes bekötés. Az új vezetékek előreszigetelt technológiával készülő, közvetlenül földbe fektethető vezetékek lesznek.
A szétválasztás célja a törvényi kötelezettségén túl a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználók megelégedettségi szintjének javítása, a távhőszolgáltatás energia-hatékonyságának növelése a hőveszteségek, a hőfelhasználás mérséklésével és a szekunder keringetési energia-igény csökkentésével. A hőveszteségek csökkentése részben a kiterjedt, nagyrészt négyvezetékes (fűtés és használati melegvíz, cirkulációval) szekunderhálózat felszámolásával, részben a szolgáltatói hőközpont megszüntetésével érhető el. Az új fogyasztói hőközpontok lemezes hőcserélőinek, szerelvényeinek, berendezéseinek hővesztesége minimális. Megtakarítást eredményez hőfelhasználásban az is hogy, míg a több épületet ellátó szolgáltatói hőközpontban a szabályozásnál a legkedvezőtlenebb adottságú épület a meghatározó, ami eredőben túlfűtést okoz, a beruházást követően minden épületnek saját adottságaihoz igazodik a szabályozása. A szolgáltatói hőközpont szétválasztásával csökken a villamosenergia-felhasználás is, mert a szekunder oldali keringetési munka lecsökken a nagy kiterjedésű szekunder hálózat megszűnésével, ugyanakkor a primer keringetés munkaigénye nem nő, mivel az új hőközpontokat ellátó primer vezetékrendszer oly módon lett megtervezve, hogy a primer hálózat eredő nyomáskülönbség igénye ne növekedjen. Összefoglalva, a szekunder rendszer szétválasztása során az alábbi energetikai és üzemviteli-megtakarításokkal lehet kalkulálni: •
•
•
•
•
A nagy kiterjedésű, négy vezetékes elavult, leromlott állapotú szekunder vezetékhálózat helyett kiépítésre kerülő rövidebb nyomvonalú, kisebb dimenziójú, jó minőségű hőszigeteléssel ellátott kétvezetékes primer vezeték a távvezetéki hőveszteség jelentős csökkenését eredményezi. Az új hőközponti blokkok lemezes hőcserélőkkel ellátottak és az új vezetékekhez hasonlóan jól szigeteltek. Miután beépítésükkel megszűnik a nagy kiterjedésű, rossz hőszigetelésű és nagy burkolófelületű hőcserélőkkel üzemelő szolgáltatói hőközpont, így itt is jelentős hőveszteség-csökkenés jelentkezik. A hasonló jellegű hőközpont-szétválasztási beruházások során szerzett tapasztalatok is alátámasztják, hogy a megvalósuló épületenkénti szabályozás a korábbi kényszerkapcsolatból, tehát több épület együttes, közös szabályozásából adódó „túlfűtési kényszer” kiküszöbölésével szintén hozzájárul az energia- és energiaköltség-megtakarításhoz. A kiterjedt szekunder rendszer esetén a szekunder víztérfogatáram keringetése és a használati melegvíz cirkulációs keringetés jelentős mennyiségű villamos energiát igényel. Az új hőközpontok épületenkénti telepítése miatt ez az energiaigény is jelentősen lecsökken. A korszerűsítés az üzemeltetés-karbantartás ráfordítási igényét is mérsékli, miután a meglévő berendezések eleve egy korábbi, már elavult technológiai színvonalat képviselnek, és e mellett koruk miatt is nagyobb a fenntartási igényük.
Mindezek természetesen a környezeti terhelés mérséklését is segítik, miután a kisebb hőfelhasználás kevesebb tüzelőanyag elégetésével párosul. A projekt keretében az alábbi berendezések kerülnek telepítésre:
•
•
A nagy kiterjedésű, elavult, leromlott állapotú szekunder vezetékhálózat helyett kiépítésre kerülő kisebb dimenziójú, jó minőségű hőszigeteléssel ellátott kétvezetékes primer rendszer. A korszerű hővezetékek meghibásodási valószínűsége minimális, és a hibaelhárítás is korszerű módon történik jelentősen csökkentve a fenntartási költségeket. Az épületekben elhelyezett új hőközponti blokkok igen kompakt elrendezésűek, kisméretűek és az új vezetékekhez hasonlóan jól szigeteltek.
A felhasználásra kerülő korszerű, előreszigetelt köpenycsöves vezetékrendszer számos kedvező tulajdonsággal rendelkezik, amelyek közül a legfontosabbak a kiváló hőszigetelés, a nagy teherbíróképesség, a gyors és alacsony költségű vezetékfektetés, a hibaérzékelő rendszer és a hosszú élettartam. A kialakítandó új hőközpontokban korszerű, kis hőveszteségű és kiváló hőátadású lemezes hőcserélők kerülnek beépítésre. A változó térfogatáramú új fogyasztói hőközpontokban fűtési és HMV hőcserélőket tartalmazó kompakt blokkok kerülnek kialakításra. A hőközpontokba a blokkokon kívül beépül még használati melegvíz tároló, DDC szabályozó, valamint a fűtés és használati melegvíz szolgáltatásra felhasznált hőmennyiség mérését biztosító ultrahangos hőfogyasztásmérő is. A beépített DDC berendezés jellemzője, hogy elegendő olyan ki- és bemenettel rendelkezik, mely a hőközpontban szokványosan alkalmazott berendezések, érzékelők egyszerű illesztését lehetővé teszik (kontaktus ki és bemenetek, ellenállás hőmérő bemenetek, analóg ki és bemenetek, stb.). A DDC-nek kell ellátnia az összes szabályozási, adatgyűjtési, kommunikációs feladatot, illetve a hőközponton belüli előnykapcsolást. Olyan kezelő felülettel rendelkezik, amely a legfontosabb beállítási, szabályozási módosítások könnyű elvégzését biztosítja. A projekt várható beruházási költsége 209 523 541 Ft. Várható támogatás: 103 253 000 Ft A szolgáltató hőközpont megszüntetése olyan sajátságos projekt, melyben a közvetlen pénzügyi eredmény, a gazdasági előnyök egy része a felhasználóknál jelentkezik. A fejlesztés megvalósulását követően a kisebb hőveszteség és a szabályozás javulása miatt megszűnő „kényszerhőfelhasználás” a projektgazdánál a vásárolt hő csökkenését jelenti, valamint csökken a hőközponti üzemeléshez vásárolt villamosenergia mennyisége is. A vásárolt hő a Pannon Hőerőmű Zrt. erőművében 2 930 GJ földgázbázisú tüzelőhő megtakarítást jelent. A projekt eredményeként nemzetgazdasági szinten 3 236 GJ/év primer energiahordozó takarítható meg, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig évente 147 t-val csökken. A beruházás belső megtérülési rátája, mivel a megtakarítások egy része a fogyasztóknál jelentkezik igen alacsony, 0,12 %, ezért indokolt, hogy a tervezett beruházás a Környezeti és Energia Operatív Program keretében meghirdetett, a „Távhő-szektor
energetikai korszerűsítése” című pályázat támogatási lehetőségét kihasználva valósuljon meg A projekt megfelel a KEOP-2011-5.4.0. pályázat feltételeinek, mellyel a beruházási költségek maximum 50%-ára vissza nem térítendő támogatást kaphat. A támogatással együtt a beruházás belső megtérülési rátája 8,86 %, mely már elfogadható a szolgáltatás hosszú távú fenntartása érdekében. A Projekt megvalósítása - a már 2010-ben elkészült tervek alapján - 2011. és 2012. évben valósulhat meg a jól elkülöníthető helyszínek miatt. A kivitelezés megkezdése előtt a pályázati dokumentációt aktualizálni kell. (2010-ben készült és egy éves kivitelezési ütemezéssel Közbeszerzési eljárást kell lefolytatni a főbb berendezési tárgyakra. A beruházást saját kivitelezéssel készítjük el a mélyépítési és szakipari munkák kivételével. 2011-ben tervezünk elkészíteni 9 db hőközpont a hozzá tartozó primer vezetékkel együtt. 2012-ben készülne el további 9 hőközpont vezetékeivel együtt valamint bontásra kerül a K10 jelű tömbhőközpont technológiája. Lehetőséget teremtve az így üresen álló ingatlan értékesítésére.
ERP beruházás alátámasztása
A fejlesztés célja A vállalat pénzügyeivel és adminisztrációjával kapcsolatos informatikai támogatás maximális integrációja a hatékony működés érdekében.
1. Jelenlegi helyzet A vállalat informatikája kettős: a kliens oldali és a hálózati rész teljesen megfelel a mai kor elvárásainak, azonban a szerverek és a szerver oldali szolgáltatások erősen elmaradottak – kizárólag technológiai szempontból. Jelenleg több kisebb / nagyobb szigetrendszerű alkalmazás (Novell + Btrieve hálózat) működik, amelyek között interfészek vannak kialakítva (fájl alapú). Ezen rendszerek felett az azt használó szervezeti egységek diszponálnak. A rendszerek egytől-egyig olyan célrendszerek, amelyek egy adott szakterület igényeit szolgálja ki. A szigetrendszereknek köszönhetően magas az adatok redundanciája a rendszerekben, valamint kiemelten sok és komplex az adatok konszolidálásával / aggregálásával foglalkozó területek / dolgozók munkája. A PÉTÁV Kft.-nek strukturált, rendszeres és jól felépített jelentési rendszere van, amelyet a mai napig kézzel és Excel segítségével működtetnek. Komoly figyelmet érdemel, hogy a meglévő rendszerekben nagyon nagy mennyiségű adat van, amelyet a különböző törvényi kötelezettségek miatt, meg kell őrizni (elérhetőnek kell maradniuk a rendszereknek), és a törzsadatokat migrálni kell az újonnan kiválasztott ERP rendszerbe. Mint látható, a PÉTÁV legnagyobb problémája a jelenlegi szigetrendszerek alkalmazása, és az ezek alkalmazásából fakadó többletmunka. Az alkalmazások egy teljesen elavult technológiát képeznek, amelyek ugyan nem akadályai a működésnek és a fejlődésnek – azonban nem is lehet az integrált rendszerekben rejlő lehetőségeket kihasználni.
2. Motivációk az ERP rendszer bevezetésére Az ilyen projektnek belső hatékonysága (vállalat jobb menedzselhetősége) és technológiai előnyei (integráció) miatt nagy a stratégiai jelentősége. Megtérülése hosszabb távon valószínű, bevezetésének kockázata kicsi (bevált rendszerek alkalmazása), illetve a PÉTÁV Kft.-ben is van olyan szaktudás, amely a megvalósíthatóság esélyeit javítja. A vállalat speciális helyzetéből fakadóan az ERP rendszer bevezetése nem a tipikus „piaci rész / bevétel növelése” cél elérése érdekében történik. A vállalat helyzete nagyon statikus, a jelenlegi működéssel is stabilan biztosítható a hosszú távú működése – bár, az utóbbi évek tendenciái mutatják, hogy a lakosság körében egyre nagyobb mértékben végrehajtott energia megtakarítási beruházások csökkenő bevételeket eredményezhetnek.
A bevételek növelése, folyamatos beruházásokkal / fejlesztésekkel lehetséges az esetek 90 %-ban, ehhez pedig egy átlátható és pénzügyileg tervezhető működés, erőteljesebb kontrolling (pénzügyi / szakmai egyaránt) szükséges, aminek a kiszolgálására a jelenlegi rendszerek alkalmatlanok. Ezek mellett a rendszernek támogatnia kell azt a belső üzleti kutatási tevékenységet is, amely megmozgatja az egyes szakterületeket – köztük integrációt alakítva ki, mely működési szinergiákat tud eredményezni, és belső tartalékokat tud feltárni. Előnyök • • •
•
•
•
Kevesebb papírmunka mivel minden információ elektronikusan megtalálható a rendszerben; A stratégia és pénzügyi rendszerek közötti elektronikus adattovábbítással kevesebb manuális tevékenységgel és hibával végezhetők el a mindennapos tevékenységek; Szolgáltatási rendszer működtetése (erre épülő fejlesztéssel, szerepek megtartásával): A PÉTÁV önmagában is szolgáltatói tevékenységet nyújt távhő szolgáltatóként, azonban a vállalati kultúra, a díjfizetőkkel történő bármely kommunikáció emberközeli, szolgáltatói megközelítést alkalmaz, ami a rendszer bevezetése után magasabb színvonalra kerül; Szakterületek közötti együttműködés növelése: a jelenlegi alkalmazott szigetrendszereknek megfelelően, a szervezeti egységek saját területükön belül végzik a tevékenységeket, kevés a kommunikáció a vállalat főbb területei között – ezt az új ERP rendszer integrált működésének fel kell oldania; Emberi erőforrás hatékonyság növelés: az egyes szervezeti egységek (hasonlóan az előző ponthoz) nagy időbeni ráfordítással tudnak csak adatot átadni a többi szervezeti egységnek, ennek ráadásul jelentős része manuális, többszöri adatrögzítést jelent; Széleskörű kontrolling: a szigetrendszerek egyik legnagyobb hátránya, hogy a kontrolling szervezet nagy erőfeszítéssel tudja csak az egyes szakterületi adatokat összehangolni, ezekből jelentést készíteni. Az új rendszer segítségével ezeknek a jelentéseknek, kulcsmutatóknak, automatikusan és on-line kell előállnia. Pontosabb, gyorsabb képet kaphat a menedzsment és a tulajdonosok a vállalat pénzügyi állapotáról, a fizetési kötelezettségekről, a várható kiadásokról és beruházásokról.
Mutatószámok: • • • •
A rendszer bevezetésével várhatóan évente 1 M Ft-tal csökkeni fog a papírfelhasználás. Az adatkinyerés gyorsaságából fakadó munkaidő megtakarítás megközelítőleg 4 M Ft lesz. A hatékonyságnövekedés következményeként a fogyasztók kiszolgálására fordított idő csökkenése előre láthatóan 4 M Ft költségmegtakarítást fog jelenteni. Az éves rendelkezésre állási idő várhatóan meg fogja haladni a 99%-ot.