Gádoros Nagyközség Helyi Fenntartható Fejlődési Terve Local Agenda 21

Gádoros Nagyközség Helyi Fenntartható Fejlődési Terve Local Agenda 21

2012

Gádoros Helyi Fenntartható Fejlődési Terve (Local Agenda 21)

1.1. Vezetői összefoglaló..............................................................................................................3 1. Az Orosházi kistérség..............................................................................................................4 Gádoros nagyközség...............................................................................................................6 Végzettség................................................................................................................................8 2.Célok és feladatok.....................................................................................................................9 3.A költségvetés és az önkormányzati munka.......................................................................10 A települési környezetvédelmi program....................................................................................34 A környezetvédelmi törvény alapelvei..................................................................................... 34 Közműellátás javítása.................................................................................................................... 35 Csapadékvíz elvezetés.............................................................................................................. 37 Talaj védelme.............................................................................................................................38 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól ....................................................................... 41 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről..................................41 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról........41 Hulladékgazdálkodás................................................................................................................41 Épített környezet védelme........................................................................................................ 43 Kül- és belterületi zöldfelület-fejlesztés................................................................................... 46 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése....................................................................................... 47 Energiagazdálkodás racionalizálása.......................................................................................... 48 Természet- és tájvédelem.......................................................................................................... 50 1. Helyi jelentőségű védett természeti érték tárgya........................................................................51 Levegő- és Zajvédelem.............................................................................................................51 Környezeti nevelés és szemléletformálás................................................................................. 56 Összegzés.......................................................................................................................................57 Stratégia..................................................................................................................................... 58 2. A munka háttere..........................................................................................................................64 3. A helyi fenntartható fejlődési terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai.....67 4. CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK.............................................................................................78

1.1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A helyi fenntartható fejlődési terv kidolgozásának módszertana A Helyi Fenntartható Fejlődési Terv (Local Agenda 21- a továbbiakban LA21) egy újszerű stratégiai és tervezési dokumentum a települések számára. Készítését ajánlás szintjén az 1992ben az ENSZ ŐŐ. Környezetvédelmi Világkonferenciája javasolta. Azóta világszerte számos település dolgozta ki saját programját és kezdte el megvalósítását. Az ENSZ és az EU minden települést a helyi társadalom által létrehozott egyedi térbeli képződménynek tekint, melynek további fejlődését saját társadalma határozza meg igényeivel és környezeti, társadalmi, gazdasági lehetőségeivel összhangban. Ebből a szemléletből adódóan a helyi fenntartható fejlődési terv elkészítésének nem alakultak ki határozott, egységes formai és tartalmi követelményei. Az LA21 központi gondolata a szemléletváltás elősegítése a település fejlesztésében. Ezért a cél a dokumentum kidolgozásával nem egy új stratégia megalkotása volt, hanem segítség a települések szakmailag jól kiforrott célrendszerének a fenntarthatósági szempontok szerinti végrehajtásá.hoz. A fenntarthatóság lokális programja társadalom-, és környezetközpontú program, de nem azonos a környezetvédelmi programmal, tekintettel arra, hogy a LA21 a fenntartható fejlődés, a társadalom-természet-gazdaság komplex rendszerét foglalja magában. 1Az átfogó fejlesztési célnak – a fenntarthatóság elérésének – egy új és átfogó megközelítéssel kell párosulnia, amely a LA-21 értelmezésének mindhárom szintjén megjelenik. A fenntarthatóság lokális programjának az LA-21-nek a legszűkebb értelmezése maga az elkészült stratégiai terv, a „dokumentum”. A második bővebb értelmezés szerint LA-21-en értjük a program létrehozásának és megvalósulásának folyamatát. A harmadik és egyben a legteljesebb értelmezés szerint az LA-21 – a fenntarthatóság lokális programja maga a gondolkodásmód, gazdálkodási mód, életforma, életmód és a politikai kultúra, amelyet a fenntartható fejlődés elve hat át. A megvalósítás az érintett helyi társadalmi és gazdasági szereplők aktív részvételével lehetséges. Jelentősen segítheti vagy gátolhatja a folyamatot a nemzeti kormányzat és a nagy regionális szervezet (esetünkben: Európai Unió) hozzáállása is. A fenntartható fejlődés lokális programjának legelső és döntő lépése az, amikor a helyi közösség eljut a fenntartható fejlődés megvalósítása szükségességének felismeréséhez és komolyan elhatározza, hogy hozzáfog a megvalósításhoz. E nélkül készülhet jó és szép Local Agenda 21 program és dokumentum, de nem sok minden történik a valós előrelépésbe

1. AZ OROSHÁZI KISTÉRSÉG

Az orosházi kistérség Békés megye nyugati részén Csongrád megyével határosan helyezkedik el. A város és a vonzáskörzetébe tartozó kilenc környező település történelme és kultúrája egyaránt közös. Orosháza a kistérség gazdasági, egészségügyi, kulturális, oktatási és sportéletének központja. A város központi szerepkörének kialakulása a térség fejlődésével párhuzamosan, a természetes igények megjelenésével egyidejűleg fokozatosan történt. Az utóbbi évek – gyopárosi gyógyvízre alapozott – nagyarányú és intenzív fejlesztésének köszönhetően, a kistérség idegenforgalmának „zászlóshajója” is Orosháza lett, hiszen Gyopáros fürdőjének világszínvonalúra formálása jelentheti a hajtóerőt, amely képes lehet hatékony, új üzletággá formálni a környék turizmusát. Tótkomlós fürdője így nem vetélytársként követi az orosházi dinamizmust, hanem partnerként illeszkedik ehhez, s a kistérség idegenforgalmi látványosságait is ez a bázis vonhatja be hazánk és a környező országok turisztikai életébe. Az Orosházi Kistérség Többcélú Társulása azt a célt hivatott betölteni, hogy a települések érdekeit egyként, egy név alatt az erőforrások lehető legoptimálisabb kihasználása mellett valósítsa meg.

Gádoros Nagyközség Gádoros nagyközség Békés megye északnyugati kiszögellésében fekszik. Nyugat felől Árpádhalom, északról Eperjes Csongrád megyei településekkel, kelet felől Nagyszénással, délről Szentetornyával határos. Természetes felszíni vize a Mágocsi-ér, mely az Orosháza-Szentesi műutat érinti. Régészeti leletek szerint már i.e. 4000-3500 éve éltek itt emberek. Szórványleleteink – fekete gránit kőbalta, kőpengék, szakócák, „Körösi-kultúra” cserépedény maradványai, de felszínre került bronzkori, szarmata, szkíta, dák, római, avar cserepek, érmék, fibula, honfoglalás kori őrlőkő, edénycserepek, négy lovas sír, aranyozott bronz veretekkel. /L. Szentes, Békéscsaba, Orosháza múzeumaiban/. E területen 3 Árpád-kori település nyomaira bukkantak. Gádoros (Gadoros) is Árpád-kori település, melyet a tatárok 1241-ben 48 faluval együtt felperzseltek, s az 1436. május 16-i királyi adománylevél már csak mint Gadoros pusztát említi. Az elnevezés – Gádoros visszautalt a régi, árpádkori névre. „Gádor” a magyar nyelvtörténeti szótár szerint – átriumot, tornácot, előcsarnokot jelent. A történészek szerint Gádoros onnan kapta a nevét, hogy a település templomának volt egy kis előcsarnoka, melyet gádornak neveztek. Gádoros újratelepítése báró Dezséri Rudnyánszky Sándor Békés Vármegye főjegyzője érdeme, akit mint a szentetornyai birtok örököse 1826. szeptember 29-én 40 telekhely kimérésével, 30 orosházi, illetve szentesi telepessel szerződést kötve létrehozta Bánfalva települést. Bánfalva (Bárófalva, Bánomfalva) 1826-tól 1901-ig viselte ezt a nevet. 1901-ben Dr. Karácsony János püspök – történész kezdeményezte a névváltozást. Az evangélikusok 1838-ban építenek először szerény templomot, mely 1888-ban kapja mai külsejét. A római katolikusok műemlék jellegű temploma 1844-ben épült, és 1891-ben építették át. A reformátusok templomát 1929. június 16-án szenteli fel Dr. Balthazár Dezső püspök. Az 1848-49-es szabadságharcban 18 helybeli küzdött, köztük báró Rudnyánszki Gyula is. Emléküket

az 1999. május 31-én felavatott emlékmű örökíti meg a község főterén. A falu népét sok sorscsapás érte: az 1831-es kolerajárvány, marhavész, aszályok és peronoszpóra pusztított. A századvégen hazánkból meginduló kivándorlás hulláma ide is elér. 1890 és 1910 között a kivándorlók száma 50 fő. A népesség száma az 1871-es népszámláláskor 2454 fő, 1897-ben 3836 fő, 1999-ben 4351 fő. A falu infrastruktúrája az 1950-es években indult gyorsabb fejlődésnek: építkezés, villamosítás, úthálózat kiépítése, 34 kilométeres vízhálózat, gázprogram, telefonhálózat, kábeltévé megvalósítása. Korszerű középületek. A művelődés, az oktatás, az egészségügyi ellátás megfelelő szinten biztosított. Köztéri emlékművekben, szobrokban is gazdag a falu: 1848/49-es Hősi Emlékmű (1999), I. Világháborús Emlékmű, II. világháborús emlékmű, Dr. Hidasi László községi orvos mellszobra, Szervátiusz Tibor „Anya gyermekével” c. szobra, Justh Zsigmond író mellszobra és síremléke a Községi Újtemetőben, Udvardi Kossuth Lászlóné, Petőfi Sándor első szerelmének Cancrinyi Emilia unokájának síremléke, „Hét Vezér Liget” díszkúttal, Justh Zsigmond emléktábla, Millecentenáriumi Emléktábla, Torja székely testvérközség Székelykapuja és kopjafája. A község nevezetes személyiségei: a falut újraalapító báró Dezséri Rudnyánszky Sándor, Baross Gábor evangélikus lelkész, történetíró, Justh Zsigmond író, Papp Károly főjegyző, Udvardi Kossuth Lászlóné, Némann Valéria tanítónő, Békés József dramaturg és író, Szalai György bronzérmes olimpikon, Pisont István válogatott labdarúgó. Az ősi Gádoros Befejeződtek a régészeti feltárások Gádoros nyugati határában. 2000. november 06. és 28. között egy minden ízében Árpád-kori templomot sikerült a teljesség igényével dokumentálnunk. Hiszen építése és (településének) pusztulása is az Árpád-kor idejére tehető. A templom egyhajós, félköríves szentélyzáródású, enyhén patkóíves, egyszerű falusi plébániatemplom. A kor szokásának megfelelően épült. Felmenő téglafalait döngölt föld alapozás tartotta, mely alapozás készítési technikája teljességgel megegyezett a még nemrégiben is alkalmazott módszerekkel, melyeket a vertfalú házak esetében alkalmaztak. A mezőgazdasági munkálatoknak és a későbbi falkereső-, kutató gödröknek köszönhetően itt is, mint sok más hasonló templomásatás esetében tapasztalható, csak a templom alapozását sikerült megtalálni, a téglafalakat helyükön sehol sem leltük meg (az átlag téglaméret a 8-900 évvel ezelőtt épített templom esetében 28x15x4,5 cm volt.) Az ásatás jellegzetessége a nyugati oldalfalból kiugró, a templommal egyszerre alapozott két „gádor”, melyek jellegzetes részei templomunknak. A környéken feltárt közel 30 templom egyikénél sem tapasztalt alapozás lehetett a templom, s rajta keresztül a falu elnevezését adó „gádor”, ami esőfogót és szélfogót, továbbá előcsarnokot is jelent. Az ősi Gádoros tehát eme, a környéken csak itt fellelhető templomalapozás – sajátossága után kaphatta nevét. Ezt a feltevést a templom alaprajza, a templom és a temető viszonya (kevés és a templomtól távol eső sírok), és a bővítmények, illetve a gótikus támpillérek hiánya megerősíti, alátámasztva az okleveles adatokból ismert tényt, miszerint az ősi Gádoros a történelem folyamán viszonylag hamar elpusztult. Templomunk tehát valamikor a Szent István utáni időben épült. A „minden 10 falu építsen egy templomot” törvény hamar érvényesült vidékünkön is, így Szent László törvénye értelmében jelen esetben is az elhunytakat a templom köré temették el. Ezen sírok közül hármat, köztük 2 esetben a nem túl gyakori, téglával keretezett sírt tártunk fel.

Templomunk utóélete valószínűleg a múlt század elején zárulhatott le, mikor is az újratelepülés következtében a még álló falakat elhordják a környék lakói, amikor is a csorvási és a szénási templom sorsára jutott (az 1733. évi katonai felmérés még magas felmenő falakkal ábrázolta őket a térképen!), elenyészett nyomtalanul. 1935-ben homokbányászás közben csontokat találtak a területen és 1965-ben az Orosháza Története és Néprajza c. Monográfiában, mint régészeti lelőhely vonult be a régész szaktudatba. 2000-ben pedig, a Milleniumi Évhez kapcsolódóan Gádoros Nagyközség pályázatot nyert a régészeti feltárásokra. A leletanyag Orosházára, a csontanyag Szegedre kerül. A tudományos feldolgozás, Gádoros korábbi régészeti leleteinek méltatásával a Gádorosi Füzetek következő számában várható.

Gádoros nagyközség .

I. 1.1. Demográfiai adatok Gádoros nagyközség lakónépessége az alábbiak szerint alakult az elmúlt években: Év 1990 1993 1998 2001 2002

Állandó népesség 4502 4477 4350 4116 4266

Lakónépesség 4319 4121 4225 4074 4084

Megállapítható, a népességszám csökkenése, illetve a lakónépesség tekintetében 1993-tól kismértékű ingadozás tapasztalható. A település öregedését az öregedési index mutatja jól, ez nem más, mint a 15 éven aluli korosztály aránya a 60 éven felüliekéhez. Gádoroson ez az érték az alábbiak szerint alakult az utóbbi években: Év 1993 1998 2002

Öregedési index 1,43 1,41 1,42

A településre be- és elköltözők különbsége az utóbbi években pozitív, azaz nagyobb a beköltözők, mint az elköltözők száma (jelenleg 1,4 ‰/ év a teljes lakossághoz viszonyítva). A természetes szaporodás (születés és halálozás különbsége) -3,9 ‰ a teljes lakossághoz viszonyítva. A természetes szaporodás negatív értéke ellenére a település Békés megye hasonló adataihoz viszonyítva (-4,5 ‰-es vándorlási különbözet, -12,4 ‰-es természetes szaporodás) kedvező helyzetben van. 1.2. Szociális ellátás, foglalkoztatottság A város lakóinak gazdasági helyzetét két mutatóval lehet értékelni, melyek közül az egyik a 100 lakosra jutó jövedelempótló ellátásban részesülők száma, a másik pedig az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma. A 100 lakosra jutó jövedelempótló ellátásban részesülők számának Békés megyei értéke 19 fő, Gádoros településen 25 fő. Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 175, amely jó-közepes értéket mutat. A város lakásállományának csupán 10,5 %-a épült az utóbbi két évtizedben. További kedvezőtlen adat, hogy az utóbbi két évtized lakásépítését összehasonlítva az 1990-es években felépült lakások száma csupán ¼-e az 1980-as években épültekének. A háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi ellátás biztosított. A rendelők felszereltsége még javítható. Év 1993 1998 2002

Regisztrált munkanélküliek száma 401 222 126

A település 3558 fő -15 és 60 év közötti- lakosságából csak 1123 fő foglalkoztatott. A nem foglalkoztatott aktív korú lakosság végzettségét az alábbi adatok mutatják:

Végzettség Általános iskola 8 osztályánál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképző Szakiskola Szakközépiskola, technikum, gimnázium Főiskola

Munkanélküliek százalékos aránya 3,3% 37,3% 36,5% 4,7% 18,2% -

A helyben foglalkoztatottak 552 főt tesznek ki Gádoros nagyközségben. A település legnagyobb munkáltatója az önkormányzati szféra, a helyi önkormányzat alkalmazásában 135 fő foglalkoztatásával. 1.2.3.. A nagyközség gazdasága, gazdálkodása A településen, a helyben foglalkoztatottak száma szerint a leghangsúlyosabb a szolgáltatói szektor (278 fő), melyet a mezőgazdaság (143 fő) majd az ipar (131 fő) követ. Az önkormányzat kevés forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlannal rendelkezik. 1.2.4. A település természeti és művi környezete Természeti környezet

Gádoros település meleg, száraz, vízhiányos hordalékkúp-síkságon fekszik, ahol jellemzően a mezőgazdasági tájhasználat uralkodik. A mezőgazdasági művelésbe vont területeken -az éghajlatnak megfelelően- leginkább kis vízigényű, szárazságtűrő kultúrák tenyésznek. A nagyközség időszakos vízfolyása a település D-i részét érintő Mágocséri-főcsatorna, melynek partvonalát nem-folytonos zöld-folyosó kíséri. Az erdészetileg kezelt -akác, illetve vegyes állományt képező- területek a településen csupán 1,0%-ot tesznek ki, mely nagyon kedvezőtlen érték. A rétek, legelők növényzetét a löszpusztarétek növénytársulásainak fajai alkotják. A településen több -települési szinten értéket képviselő- idősebb, értékes fa található, melyek jelenleg nem állnak védelem alatt. A belterület zöldfelülettel jól ellátott, melyek mind funkciójukban, mind minőségükben jól szolgálják a település lakosságát. A művi környezet hatása A levegőszennyezettség a nagyközség területén nem jelentős, a lakások által okozott légszennyezés a gáztüzelés dominanciája miatt kisebb méreteket ölt. A helyhez kötött, bejelentésre kötelezett pontforrások között határérték feletti légszennyező nincsen. A gépjárműforgalom csupán kismértékű légszennyezést vált ki. Jelentősebb légszennyezést okoz a városban az ülepedő por mennyisége, mely elsősorban a mezőgazdasági területen a mezővédő erdősávok hiányára vezethető vissza. Jelentős bűzhatással terheli a lakókörnyezetet mind a belterületi lakóportákon történő, mind a külterületi állattartó telepeken folytatott állattartás. A településen az ipari, mezőgazdasági telephelyeken zajkibocsátási határértéket meghaladó zajkibocsátás nincsen. A lakókörnyezetet határérték feletti közlekedési zaj nem terheli. Összességében megállapítható, hogy a települési környezet zajállapota kedvező, határérték feletti zajterhelés sem az üzemi, szolgáltató, sem a közlekedési forrásokból nem ered. A kommunális hulladék gyűjtése a nagyközségben megoldott, azonban a felhagyott kommunális szilárd hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata még nem történt meg, rekultivációs terv a területre nem készült.

A település III. rendű, időszakos vízfolyása a Tiszához irányuló Mágocséri-főcsatorna. Vízminősége III. osztályú. A régi településrész jellegzetes telekformái és beépítése Gádorosnak jellegzetes arculatot kölcsönöz. Településképi szempontból megtartásra érdemes a település néhány jellegzetes épülete, illetve néhány épületének homlokzata és első traktusa. A nagyközség területén lévő gádoros templom romjai jelenleg a közönséges számára nem bemutatható. 1.2.5.A jövő fejlesztését befolyásoló trendek A település várható térségi szerepe, nem változik. 1.2.6. A népesség várható alakulása A 2001-es népszámlálás 4074 gádorosi lakost regisztrált. Megfordítva az évek óta tartó negatív mérleget a vándorlási különbözet az elmúlt években pozitív, illetve várhatóan pozitív marad, mely jelenség hátterében a környező városok ingatlanárainak jelentős növekedése áll. Azonban az ország nyugati felére elköltözés tartósan fenn fog maradni, a két országrész közötti nagy életszínvonal különbség miatt. A természetes szaporodás tartósan negatív értékeket mutat, amely a megyei tendenciával megegyező. E két hatás eredményeként 10-15 éves távlatban Gádoros lakossága közel azonos marad, illetve kis mértékben csökken. 1.2.7. Az infrastruktúra és szolgáltatás Gádoros település elektromos energiával jól ellátott. A gázenergia hálózat kiépítettsége megfelelő. Ivóvíz megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll, a hálózat kiépített. A kommunális hulladék rendszeres elszállítása megoldott. A szennyvízcsatorna-hálózat nincs kiépítve a településen. A burkolt utak kiépítettsége csaknem 100%-os.

1.2.8.A környezetalakítás elve A környezetvédelmi feladatok megoldásának elsőbbséget kell biztosítani, hogy a „lakható település” továbbra is csábító környezetet biztosítson lakói számára. 1.2.9. Társadalmi folyamatok kezelése A természetes szaporodás negatív értéke, illetve az aktív korú lakosság elvándorlása a település elöregedését vonja maga után. A nem foglalkoztatott aktív korú lakosság az alacsonyabb iskolai végzettségűek között a legnagyobb ezért az átképzésüket, továbbképzésüket szorgalmazni kell.

2.CÉLOK ÉS FELADATOK 2.1.Gazdaságfejlesztés

Cél: A lehetőség szerint minnél magasabb foglakoztatás biztosítása. A helyben foglalkoztatás arányának javítása.

- Környezetvédelmi program beépítése Feladatok: -

A meglévő majorok, illetve a vágóhíd iparterületbe vonása (a fejlesztés lehetőségének biztosítása

céljából).

Ezeken

a

területeken

az

iparszerű

mezőgazdaság

elsődlegességének biztosítása.

-

Új munkahelyet biztosító kisebb cégek letelepedésének segítése.

-

Lehetőség biztosítása birtokközpontok létrehozásához.

2.2. Kistérségi szerepkör erősítése Cél: A kistérség gazdasági, társadalmi fejlődését elősegítő idegenforgalomban való szerepvállalás. (A Gyopáros-fürdő közelségéből adódó lehetőségek kiaknázása a falusi turizmus terén.)

3.A költségvetés és az önkormányzati munka Cél: A költségvetési bevételek növelése, a lakosság magasabb szintű ügyintézésének biztosítása. Feladatok: -

A

költségvetés

készítésénél

olyan

célok

előnyben

részesítése,

melyek

megvalósításához pályázati úton támogatás nyerhető. -

A költségvetés bevételeinek növelése érdekében csak a lakosság teherbíró képességégének határáig szabad terheket kiróni.

-

A lakosság komfortérzetének javítása.

3.1.Ingatlangazdálkodás, helységgazdálkodás Cél:

Hosszútávon az önkormányzati ingatlanvagyon célszerű megtartása.

Feladatok: -

Az ingatlanvagyon értékesítése során olyan célok előnyben részesítése, melyek munkahelyteremtésre, illetve közösségi célra irányulnak.

-

A fiatalok letelepedésének elősegítése az ingatlanvagyon értékesítésével.

-

Életveszélyes épületek telekkel együtt való megvásárlása és újrahasznosítása (lakásépítés, stb. céljából).

3.2.Településrendezés

Cél:

Iránymutatás a rendezési terv készítéséhez.

Feladatok: -

Közterületek, parkok megtartásának biztosítása.

-

Volt majorok területének gazdasági területté való nyilvánítása.

-

Az önkormányzati tulajdonú lapos-tetős épületek magas-tetősre alakítása (tetőtéri bővítési lehetőséggel).

-

Helyi védettség szabályozása.

-

Dobó utcai két temető kegyeleti parkká alakítása.

-

„Gesztenyés” parkban szolgáltató ház építése.

-

„Kispiactér” komfortosítása.

-

Északi területen játszótér kialakítása

3.3.Közlekedés Cél:

A lakosság jobb kiszolgálásának biztosítása.

Feladatok:

-

M44-es, M47-es gyorsforgalmi utak kiépítésének támogatása.

-

Gádoros és Budapest közvetlen összeköttetésének biztosítása ( a Budapestre közlekedő távolsági buszjárat Gádoros község érintésével közlekedjék).

-

Intézmények előtti parkolók létesítése (ahol nincs bővítve, illetve ahol igény mutatkozik).

-

Gyűjtőutak burkolatának szélesítése (min. 6m szélességűre).

-

Községet elkerülő mezőgazdasági utak létesítése, gyűjtőutak kijelölése.

-

Meglévő mezőgazdasági gyűjtőutak szélesítése (8-10 m szélességűre).

3.4.Közművek, energia ellátás Célok:

Az ellátottság javítása.

Feladatok: -

Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése.

-

Csapadékvíz

kezelése,

csapadékvíz-tározó

kialakítása,

szikkasztóárkokban

szikkasztás jobb feltételeinek biztosítása. -

A termálenergia hasznosításának lehetőségét szem előtt kell tartani.

a

3.5.Zöldterületek, természetvédelem Cél: A meglévő adottságok megtartása, zöldterület növelése. Feladatok: -

Defláció elleni véderdősávrendszer kialakítása, ahol nem lehetséges, ott a dűlőutak mentén fasortelepítést kell végezni.

-

Külterületi fasorok helyreállítása.

-

Utcai fasorok egységesítése, gyümölcsfák helyett várostűrő, növényvédelmet nem igénylő

fafajok

telepítése,

a

földalatti,

illetve

föld

feletti

közművek

figyelembevételével. -

Település bevezető útszakaszainál figyelemfelkeltő növényzet telepítése (ún. „településkapu” létrehozása).

-

Önkormányzati temető bővítése.

-

A rendezési terv vizsgálati munkarészében védelemre javasolt természeti értékek -részletes vizsgálat utáni- helyi védettség alá vonása.

-

Iskolai udvarok, óvoda udvarok parkosítása, zöldfelületek növelése.

-

Gyümölcsfa ültetvény létrehozása (közcélú munka keretében)

3.6.Kultúra, sport Cél:

A lakossági igények kielégítése, és a település ismertségének növelése.

Feladatok: -

Sportcsarnok létesítése, mely több funkciót is ellátna (iskola, tömegsport).

-

Többfunkciós közösségi ház létrehozása (civil szervezetek elhelyezése, kiállítóterem stb.).

-

Sportpályán komplett sportcentrum kialakítása.

-

Iskolai tanmedence létesítése.

-

Nagy utcai iskolában tornaszoba kialakítása.

3.7. Oktatás Cél:

Az ellátás színvonalának lehetséges növelése.

Feladatok: -

A volt pártház épületében kialakított szükségtantermek megszűntetése, pótlása.

-

A sportcsarnok létesítése az iskola közelében történjék.

-

Az óvodák területének bővítéséről gondoskodni kell.

-

Felsőfokú végzettségűek megtartása (alapítvány útján).

3.8. Egészségügy Cél: Az ellátottság javítása. Feladatok: -

A szakrendelők műszerezettségének modernizálása, az ellátási színvonal fenntartása.

3.9. Szociálpolitika, lakásellátás Cél:

A rászorultak segítése differenciáltan, segélyezéssel, munkalehetőség és lakásépítés lehetőségének biztosításával.

Feladatok: -

A telekkínálat fenntartása -újabb telekosztások nélkül- az életveszélyes épületek helyén.

-

Munkahelyteremtő beruházások támogatása.

-

Gondozási Központ III. ütem megvalósítása (Miskucza-ház)

3.10. A környezet védelme, hulladékgazdálkodás Cél: Az emberi környezet állapotának javítása. Feladatok: -

Állattartásról szóló önkormányzati rendelet alkotása.

-

Deflációveszély csökkentése mezővédő erdősávok által (levegőszennyezettség csökkentése).

-

A zsugorodásra hajlamos talaj miatti építészeti károk megelőzésére a HÉSZ-ban előírások megadása.

-

Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése.

-

Dögtelep korszerűsítése. Eperjes és Árpádhalom településekkel létesítésre és korszerűsítésre társulás kezdeményezése.

-

Illegális hulladéklerakók felszámolása.

-

Felhagyott hulladéklerakó rekultiválása.

3.11. Turizmus

Cél: A turizmus munkahelyteremtésének kihasználása. Feladatok: -

Gyopáros-fürdő közelségének kihasználása.

-

Az idegenforgalmat elősegítő falusi turizmusra irányuló magán beruházások támogatása.

-

A közparkok díszítő hatásának javítása. A közterületek tisztántartása.

-

Az árpádkori templom bemutathatóságának vizsgálata.

-

A helyi védettségű épületek fenntartásához helyi támogatás biztosítása.

-

Tájház létesítése.

-

Rendezvénytér kialakítása.

-

Művelődés Ház nagytermének rendezvényteremmé való átalakítása.

-

Napközi Otthonos Konyha épülete mellé panzió építése, étterem kialakítása.

-

Idősek Klubjában 2-3 szobás fogadóhelyiség kialakítása.

II. 2.Közoktatás 2.1. Óvodai nevelés Gádoroson egy önállóan működő önkormányzati fenntartású óvoda működik. Két épületben, a Béke téren, illetve egy telephellyel a Kossuth utcán. Az óvoda jelenleg 7 óvodai csoporttal működik, kis - középső – nagycsoport. Az épületek állaga, műszaki állapota eltérő.

A Kossuth utcai óvoda 1928-ban épült. 1996-os felújításakor kicserélték a padlózatot és a tetőszerkezetet. 2001 nyarán az óvoda vizesblokkja felújításra került. A Béke téri óvoda 1964-ben, a lapos tetős épület 1975-ben épült. 1989-ben tetőcserére került sor. 2002ben teljes felújítás történt a régi épület két mosdó helyiségében, valamint az új épület tálaló konyhájában. 2003-ban az új épületben teljes felújítás történt a mosdó helyiségben. A két gyermeköltöző, a közlekedő lambéria burkolatot kapott, a padozat cseréjére is sor került. 2004-ben a Béke téri épületek nyílászáróinak cseréjére megtörtént. A lapos tetős épülethez szélfogó épült. Részben megtörtént az akadálymentesítés is. 2006-ban a Béke téri épületek hőszigetelése, nemes vakolattal való burkolása megvalósult. 2008-ban a lapos tetős épületben az egyik csoportszoba padozat cseréjére került sor, valamint lambériázásra. 2008ban a Kossuth utcai óvodában új utcai kerítés épült. 2009-ben a régi épület kistermének padozatcseréje és lambériázása megtörtént. 2010-ben a régi épület középső termének padozatcseréje és lambériázása történt. Az óvodai élet fontos színtere a csoportszoba. A foglalkoztató termek nagysága megfelel a szabványnak (2 m2 / gyermek), kettő kivételével. A kisebb befogadó képességű szobákba a kevesebb létszámú csoportok kerülnek. Csoportonként szabvány szerint 25 férőhelyre 1 gyermekmosdó szükséges. Ezekkel a feltételekkel egyik óvoda sem rendelkezik. Udvarral mindkét óvoda rendelkezik, ahol a szabvány 10 m2/gyermek, s ennek a feltételnek mindkét óvoda megfelel. Mindkét óvoda udvarára EU szabványnak megfelelő udvari játékok lettek elhelyezve. 2.1.1.Tárgyi, dologi feltételek Az épületek felújításáról, karbantartásáról, állagmegőrzéséről az eddigi gyakorlatnak megfelelően kell gondoskodni. Felújítások során érvényesüljön a rangsorolás és a fokozatosság:  Lapos tető megszüntetése  Biztonsági rendszer kialakítása (részben megtörtént)  Logopédiai foglalkoztató, tornaterem, nevelői szoba kialakítása  Kossuth utcai óvoda homlokzata és az épület külső festése, bejárati ajtók cseréje.  Csoportszobák padozatának folyamatos felújítása  Mindkét óvodában a melléképületek ajtóinak cseréje, tető javítása 2.1.2.Személyi feltételek Szakképzett óvónő : 14 fő A jogszabályi előírások 93 %-a. Hiányzó pedagógus: 1 fő A szakmai munka fejlődését segítené óvodatitkár alkalmazása. Pedagógiai munkát segítő dolgozók (dajka): 7 fő . A megnövekedett adminisztratív munka miatt óvodatitkár alkalmazása szükséges. 2.1.3.Létszámprognózis A gádorosi óvodába beiratkozott gyermekek számának alakulása az elmúlt években: Év 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. ténylegesadatok 154 152 160 146 130 117 A következő években várható óvodások száma nevelési év 2012. 2013. 2014. 2015. becsült létszámadatok 100 100 100 100 2.1.4. A pedagógiai tevékenység, az óvodai nevelőmunka fejlesztése Az ÖMIP által meghatározott feladatok szem előtt tartása, hosszútávon való megvalósítása. Nevelőtestület szakmai segítése az IMIP megvalósításában.

Teljesítmény-értékelési rendszer működtetése. A Helyi Nevelési Program felülvizsgálata alapján meghatározott feladatok, célkitűzések megvalósítása a nevelői munka színvonalának emelése érdekében. o A szociális hátrányokkal küzdő gyermekek (HHH) 3 éves kortól történő korai „beóvodázása”, korai fejlesztése. o A nevelőmunka feladatainak teljesítéséhez szükséges optimálisabb körülmények megteremtése. o Az óvoda szakmai munkájának folyamatos értékelése, segítése szaktanácsadó bevonásával. o A tanköteles-korú gyermekek képességeinek folyamatos vizsgálata, rugalmas beiskolázás gyakorlatának folytatása. (DIFER mérés) o Szakszolgálat által biztosított szakemberek (logopédus, fejlesztő pedagógus) fejlesztő munkájának igénybevétele. o A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban történő nevelési feltételeinek biztosítása. o A Közoktatási törvényben meghatározott, maximált 25 fős gyermekcsoportok létrehozása. 3. Általános Iskola Gádoroson 1 iskola, a Némann Valéria Általános Iskola működik, amely önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési szerv. Az általános iskolában a 2011. októberi adatok szerint 314 fő tanul, 16 tanulócsoportban + 2 napközis csoport. Az évfolyamonkénti számított átlaglétszám jó, a költségvetési kiegészítő normatíva igénylésére jogosít. Az 1-8. évfolyamon napközis foglalkozás van az igénylők részére. A napközis foglalkozásokat 2 csoportban 60 tanuló veszi igénybe, ez az összes tanulólétszám kb. 19 %-a, a csoportok átlaglétszáma 30 fő. A gyermekétkeztetésben 1-8. évfolyamból összesen 170 gyermek vesz részt, ez 54 %-t jelent. Térítés nélkül étkező 150 fő. A más településről bejáró tanulók száma az utóbbi évben nőtt, mivel intézményfenntartói társulást alapítottunk Eperjes községgel. Jelenleg 10 vidéki tanuló veszi igénybe az általános iskola szolgáltatásait, ez az összes tanulólétszám 3,2 %-a. A veszélyeztetett tanulók száma: 12, hátrányos helyzetű (HH) tanulók száma: 186, halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanuló 66 fő. Ingyenes tankönyvellátásra jogosult 238 tanuló. Községünk általános iskolája az érvényben lévő kerettantervekre épülő Pedagógiai Program és Helyi Tanterv szerint dolgozik, mely a felülvizsgálat során Egészségnevelési és Környezetvédelmi Programmal egészült ki. 2004 óta működik az Intézményi Minőségirányítási Program. Az Alapító Okirat szerint az iskola ellátja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását, számuk jelenleg 8 fő. A gyermekek az egyes évfolyamokon csoportbontásban tanulják a számítástechnikát 1-8. évfolyamon. Az iskola helyet ad az orosházi Liszt Ferenc Művészeti Iskola kerámia szakának. 2006. szeptember1-től a Szentesi Szilver Művészeti Iskola szervezésében társastánc tanszakon is tanulhatnak a gyerekek, alsó tagozaton osztálykeretben. Az intézményben kapcsolódó órákban az egyházi felekezetek szervezésében hitoktatás is folyik. A tanulók között megtalálhatók a beilleszkedési- és magatartási, valamint részképesség zavarral küzdő, dislexiás, disgráfiás, discalculiás gyermekek, ellátásuk nem megoldott, mert a Nevelési Tanácsadó nem kapacitás hiányában nem tudja ellátni ezt a feladatot. A tanórán kívüli tevékenységek körében fontos szerepet játszik a tanulmányi versenyekre való felkészítés, a Diáksport Egyesület, a „Bozsik” Program és a Birkózóegyesület kínálata, a Komplex Művészeti Szakkör, a Szivárvány Szabadidős Egyesület, valamint az ECDL tanfolyam. Az iskolai demokráciát erősíti a Diákönkormányzat működése. Az iskola évente rendez Egészségnapot, Sportnapot, Művészeti napot, a tanulók a tanév utolsó hónapjában osztálykirándulásokon vehetnek részt. A 4. és 5. évfolyamon az önkormányzat támogatásával az iskolavezetés úszótanfolyamot szervez.

Az iskolások számára a nyári szabadidős tevékenységek szervezéséhez nyújt segítséget a Művészeti Szakkör nyári tábora, a Tánctábor, a helyi iskolai és a községi könyvtár, valamint a Művelődési ház. Az iskola közössége aktívan részt vesz a falu életében, a községi rendezvények szervezésében és lebonyolításában.

3.1.Tárgyi, személyi feltételek A Némann Valéria Általános Iskola két épületben működik. A 2004/2005-ös tanévtől megszűnt az ún. „Pártházi iskola”. A központi épület (Iskola utca 4.) 1981-ben épült, a fejlesztési terv elfogadása óta megtörtént a fűtés- és világításkorszerűsítés, valamint az állagmegóvás érdekében a külső vakolás és festés. Megvalósult a tálalókonyha HACCP követelményeknek megfelelő felújítása is. A tornatermi öltözők és a hozzájuk tartozó vizesblokk felújítása 2006-ban megtörtént. 2010-ben megtörtént a magastető felújítása, az emeleti vizesblokk korszerűsítése. A nyolc tantermes iskolában jelenleg 11 tanulócsoport működik, és itt kapott helyet délutánonként a két napközis csoport is. A központi épületben kialakításra került egy újabb számítástechnika terem a csoportbontások megvalósítása érdekében. A Központi iskola mára eléggé leromlott, hogy külső-belső felújítása elkerülhetetlen, gondolkozni kellene a két épület összevonásán és a tornaterem bővítésén. A Nagy utcai (Nagy utca 76.) telephelyen lévő épület 1936-ban épült, a legutóbbi nagy felújítás 1976-ban volt. Amennyiben az épületben az oktatás hosszú távon tovább folytatódik, gondolkodni kell a külső állagmegóvásról, a vizesblokk teljes korszerűsítéséről, az udvar parkosításáról, sportudvar és tornaszoba kialakításáról. Az általános iskola működési költségeit az állam által biztosított normatíva csak részben fedezi (60 – 70%), a működéshez az önkormányzat támogatást ad. Nagy gond az iskolaépületek állagának fokozatos romlása, az eszközállomány elöregedése. A szakmai ellátottság jó, képesítés nélküli pedagógust az általános iskola nem alkalmaz. A pedagógus-továbbképzések eredményeképpen a szakos ellátottság is tovább javul. 2009 óta elrendelt létszámleépítés az iskolánál nem történt, így jelenleg 23 főállású pedagógus, 1 iskolatitkár, 1 konyhai dolgozó, és 2 takarító dolgozik az intézményben. 3.2.Tanulói létszámprognózis A gádorosi általános iskolába beiratkozott első osztályosok számának alakulása: 2004/2005:45 2005/2006:45 2006/2007:45 2007/2008:60 2008/2009:30 2009/2010:44 2010/2011:35 2011/2012:38 Tapasztalat, miszerint figyelembe kell venni, hogy a tankötelesek egy része az óvodában marad további 1 évig (rugalmas beiskolázás, iskolaéretlenség).

A születések számát, a beiratkozott és várható elsőosztályosok számát tekintve az elkövetkező három évben várható a tanulólétszám jelent ős csökkenése. Az oktatási feladatok ellátása nagyarányú finanszírozási terhet jelent a községnek, miután a működési költségek mintegy 30-40%-át (intézménytípustól függően) saját önkormányzati forrásokból kell biztosítani, de az önkormányzati saját bevételek az utóbbi időben csökkentek. 4.Tervezett változtatások a nevelési-oktatási intézményeknél Az ágazatban végrehajtásra kerülő változtatások, koordinációk a hatályos jogszabályok figyelembevételével történnek a továbbiakban is. 4.1.Óvoda Az óvodák működésében és struktúrájában változtatásokra a gyermeklétszám jelentős változása és az ellátandó feladatok csökkenése vagy bővülése esetén van szükség. Az óvodapedagógus álláshelyek számának meghatározása az óvodák nyitva tartásához, az óvodai csoportok számához, az óvodapedagógusok kötelező óraszámához kell, hogy igazodjon úgy, hogy a nyitva tartás idejében az óvodapedagógusok jelenléte megfelelő átfedési idővel biztosított legyen. Az óvodai nevelést végző óvodapedagógusok képzettsége tekintetében javasolt azon továbbképzések előnyben részesítése, melyek hozzájárulnak az integrált nevelés megvalósításához és emelik a nevelőmunka színvonalát. A nem pedagógus dolgozók száma szintén az ellátandó feladatokhoz és a jogszabályi előírásokhoz igazodjon. Törekedni kell arra, hogy az óvodapedagógus munkáját szakképzett dajkák segítsék, valamint óvodatitkár.

5.Alapelvek a közoktatás területén Az oktatás területén az alábbi célokat, feladatokat kell Gádoros Nagyközség Önkormányzatának kiemelten kezelni a helyzetelemzés, a létszámprognózis és a hatályos jogszabályok értelmében:  Gádoros Nagyközség Önkormányzata kiemelten fontos területnek tartja az alapfokú nevelést és oktatást, s egyben törekszik arra, hogy a feladatát minél magasabb színvonalon lássa el.  Intézményfenntartói kötelességéből adódóan biztosítja a meglévő oktatási intézmény működésének jogszerűségét.  A nevelési, oktatási intézmény pedagógiai programját figyelembe véve rendszeresen gyakorolja a szakmai, törvényességi ellenőrzési jogosítványait.  Gádoros Nagyközség Önkormányzata továbbra is támogatja mindazokat a tevékenységeket, amelyek az nevelés-oktatás területén a minőség fejlesztését tűzik ki célként.  Együttműködik bármely olyan szervezettel, amely a gyermekek körében nevelési, művészeti, ifjúságvédelmi, szükség szerint karitatív feladatokat képesek felvállalni, amellyel elősegítik a felelősségteljes ifjúság felnevelését.  Kiemelt fontosságúnak tekinti a gyermek- és ifjúságvédelem erősítését, az e területen dolgozók együttműködését. A Gyermekjóléti Szolgálat - mint a gyermekvédelmi rendszer koordinátora - a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézményi munkatársak, az óvónők, a gyámhivatal, a rendőrség, az egyházak, a kábítószerügyi szervezetek összefogásával tegyen további lépéseket a védőháló kiépítésére, működtetésére.

 Gádoros Nagyközség Önkormányzata a továbbiakban is támogatja és szorgalmazza a szülői szervezetekkel történő együttműködést.  Kiemelt feladatként kezeli a tehetséggondozást, a képességfejlesztést, a felzárkóztatást. E feladatokat összehangoltan kell végezni, igénybe kell venni a pedagógiai szakszolgálat intézményeit.  Fontosnak tartja a szociokulturális hátránnyal rendelkező csoportok esélyegyenlőségének biztosítását.  Gádoros Nagyközség Önkormányzata a humán erőforrás fejlesztésében kiemelt hangsúlyt fektet: o a vezetők és pedagógusok továbbképzésére o a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére o hazai és európai uniós pályázatok írására  Gádoros Nagyközség Önkormányzata - anyagi lehetőségeinek függvényében – kiemelt figyelmet fordít az önkormányzati törzsvagyon nevelést szolgáló részének állagmegóvására, felújítására, karbantartására.  Gádoros Nagyközség Önkormányzata törekszik arra, hogy az intézmények fejlesztésére minél több külső forrást vonjon be, különös tekintettel az Európai Uniós tagság következtében megnyílt pályázati lehetőségek kihasználására.

6.Működtetés és fejlesztés intézményrendszerben

a

helyi

oktatási-és

hozzátartozó

6.1.Óvodai nevelés • Gádoros Nagyközség Önkormányzata a közoktatási és a 2012. szeptember 1-én hatályba lépő köznevelési törvényben meghatározottak szerint az óvodai nevelést és az annak keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítő foglalkozásokat önkormányzati fenntartású intézmény keretében biztosítja 3 éves kortól. • A sokszínű óvodai élet alapvetően a gyermekek és a szülők igényeire épül, preventív és korrekciós munkát is ellát. Kiszűri és megelőzi a tanulási zavart, a fejlődést gátló ártalmakat. Differenciált képességfejlesztéssel emeli a gyerekek fejlettségi szintjét, korrigálja a fejlődésben lemaradt óvodások hátrányait. • Az óvodával szemben támasztott egyre szerteágazóbb igényeknek meg kell felelni az eddigi munka színvonalának megtartásával, illetve növelésével. • A speciális gondoskodást igénylő gyermekek ellátását a - mindenkori anyagi helyzet függvényében - integrált csoportok szervezésével biztosítja. • Az önkormányzat az óvodai előjegyzést követően minden évben felülvizsgálja az óvodai struktúrát, az óvodák kihasználtságát; az intézmények működését a demográfiai mutatókhoz és az ellátandó feladatokhoz igazítja. • Gádoros Nagyközség Önkormányzata törekszik arra, hogy a gyermeklétszám további csökkenése esetén az esetleges átszervezésre úgy kerüljön sor, hogy a gyermeki, szülői igényeket a legkisebb érdeksérelem érje. • Gádoros Nagyközség Önkormányzata kiemelt feladatnak tartja az óvodai nevelés eddig elért magas színvonalának megtartását, és támogatja annak további fenntartását.

6.2.Általános iskolai oktatás

• Az önkormányzat változatlan helyen és szolgáltatással – az egyházi fenntartónak 2012. szeptember 1ével történő átadásával – továbbra is biztosítja az általános iskolai oktatást. • Gádoros Nagyközség Önkormányzata a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (2) bekezdése alapján kinyilvánítja, hogy feladat-ellátási kötelezettsége továbbra is fennáll azon gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, illetve világnézetileg elkötelezett intézménybe járatni gyermeküket. E kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy ezekre a szülőkre, gyermekekre, illetve tanulókra a közoktatási megállapodás miatt aránytalan teher nem hárulhat.

7. Gádoros Nagyközség Önkormányzatának feladat-ellátási kötelezettsége Kötelező alapfeladat Az önkormányzati törvény rendelkezése szerint közszolgáltatásként minden település köteles gondoskodni egyebek között az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről. A közoktatási törvény 86. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: „(1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. A kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike, mely megváltoztatásának egyik kitörési pontját jelentheti a közoktatás minőségének javítása, eredményessé tétele. A közoktatás intézményi rendszere hatalmas változásokon esett át az utóbbi néhány esztendőben. A települések intézményfenntartói társulásokat hoztak létre, melynek legfőbb oka a gyermeklétszám csökkenése mellett a megváltozott finanszírozási mechanizmus. Így a kis létszámú települési iskolák-óvodák jelentős hányada bezárt.

III.

8.Szociális szolgáltatástervezési koncepció A szolgáltatástervezési koncepció célja: segíteni az érintett állami fenntartók ellátási kötelezettségébe tartozó és azon túli szociális ellátási formák megszervezését, a szolgáltatók beleértve a "harmadik szektorba" tartozó szervezeteket is – közti együttmûködést, az ellátások összeghangolását mind strukturális, mind területi értelemben egyaránt. A szolgáltatástervezés - a törvény értelmében - "kétlépcsõs" rendszerben történik. Az elsõ fokozatban a megyei önkormányzatok készítik el saját szolgáltatástervezési koncepciójukat, amelyeknek a saját intézményhálózat fejlesztési prioritásainak meghatározásán túl az adott megye teljes ellátórendszerére ki kell terjednie – ajánlások szintjén. Az Sztv. 92. §. (5) bekezdése kimondja: "A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz." A szolgáltatástervezési koncepciók elkészítésekor egyeztetési kötelezettsége van a megyei és a települési önkormányzatnak egymás felé. Az egyeztetések célja: összehangolt elképzelések valósuljanak meg, a szolgáltatások fejlõdjenek. Az Sztv. 92. §. (4) bekezdése szerint "A koncepció tartalmazza különösen a.) a lakosságszám alakulását, korösszetételét, a szolgáltatások iránti igényeket, b.) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c.) a szolgáltatások mûködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttmûködés kereteit, d.) az egyes ellátotti csoportok (idõsek, betegek, fogyatékos személyek, gyermekek, munkanélküliek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A szociális szolgáltatástervezési koncepció várható célja és eredményei: Meghatározza: - a szociális szolgáltató rendszerünkre vonatkozó fejlesztési prioritásokat, - a megvalósításhoz szükséges eszközöket, - célkitûzéseinket a szociális ellátás területén, amelyek a következõk: - a növekvõ igényeknek megfelelõen a szociális ellátórendszerünk legoptimálisabb kialakítása, - az intézményi ellátások korszerûsítése, - a családi és lakókörnyezetben nyújtott ellátások kiépítése, - hiányzó intézményi formák létrehozása,

- intézményi ellátásokhoz a hozzáférhetõség javítása, - esélyegyenlõség megteremtése, - a nem állami szereplõk részvételének erõsítése, együttmûködés, az ellátások lehetséges összehangolása, - a szociális, foglalkoztatási, egészségügyi, oktatási rendszerek összehangolása. - az ágazati irányítást végzõ szervek megfelelõ információkkal való ellátását. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésekor fontos követelmény a realitáson alapuló adatokból származó információk feldolgozása. A tervezés, a fejlesztés ütemezése során további követelmény a realitás, a fokozatosság elvének érvényesítése, a meglévõ szolgáltatások szakmai feltételeinek korszerûsítése, színvonalának emelése, a dolgozók szakmai felkészültségének növelése. Az Európai Unióhoz történõ csatlakozást követõen a partnerség elve alapján, dinamikusabbá kell tenni az együttmûködés csatornáit a szolgáltatási szektorokkal, a településünkön lévõ civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel, munkáltatókkal. Az adatok tanúsága szerint 2008-ben számottevõen nõtt a munkanélküliek száma az elõzõ évekhez viszonyítva. Leginkább a szakiskolai végzettségûek között nõtt ez a szám, és szomorú, hogy diplomások között is megjelent a munkanélküliség. Félõ, hogy a jelenlegi gazdasági válság miatt tovább nõ a munkanélküliek száma. A 90-es évek elejétõl eddig is sorra szûntek meg helyben, illetve a környéken a gádorosiakat nagyszámban foglalkoztató munkahelyek /VasMûanyagipari Ktsz, Faipari Ktsz, Eperjesi Zsákgyár, Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ, SZIRÉN Szövetkezet, stb./ Voltak helyben kezdeményezések különbözõ vállalkozások folytatására, /varroda, zöldségszárító, stb./ de ezek 1-2 évnyi mûködés után sajnos csõdbe jutottak, vagy megszûntették tevékenységüket. A megszûnt munkahelyekrõl kikerülõk a környezõ városokban próbáltak /próbálnak/ meg elhelyezkedni, de sokuk számára - alulképzettségük miatt - egyedüli megoldást a rokkantnyugdíjazás, illetve valamilyen tb. ellátás igénybevételének lehetõsége jelentett, jelent. A Munkaügyi Központ Orosházi Kirendeltségével jó a kapcsolat, hosszú évek óta közös törekvés, hogy képzésekkel, továbbképzésekkel segítsük a munkaképes korú lakosság kilépését a munkaerõpiacra. Az Önkormányzati ellátásban részesülõk nagy része állandó körforgásban van a foglalkoztatotti státusz és a segélyes ellátás között. Azok, akik a munkaerõpiacra nem tudnak kilépni, a foglalkoztatotti státuszt az önkormányzatnál töltik be közhasznú, közcélú foglalkoztatottként, így jogosultságot szerezhetnek munkanélküli ellátásra, Nyugdíjak, nyugdíjszerû ellátások: Arról, hogy a községben különbözõ jogcímeken hány fõ részesül ellátásban, pontos nyilvántartás nincs. A legnagyobb probléma a rendszeres szociális járadékban részesülõk esetében jelentkezik, azok közül is azoknál, akik nem tudják a járadékot semmilyen keresettel kiegészíteni. Gádoroson is mint országosan - nõtt azon járadékosok száma, akik a munkanélküliség miatt menekültek ezen ellátásba. Ez a réteg többnyire keres munkát, s ha máshol nem, alkalmi munkából kiegészíti jövedelmét. A legrosszabb helyzetben azok az idõs asszonyok vannak, akik 62. életévüket betöltve 5 év igazolt szolgálati idõvel szereztek jogosultságot rendszeres szociális járadék igénybevételére, és már munkaerejük nincs. A település lakosságának egészségi állapota A településen- az országos adatoknak megfelelõen - szív és érrendszeri valamint daganatos megbetegedésekben szenvednek a legtöbben. Egyre több a különbözõ szenvedélybetegségekkel /alkoholizmus, játékszenvedély/ küszködõk száma is, ami részben sokszor a kilátástalanságból ered /munkanélküliség, alacsony jövedelem, eladósodás, stb./ Dr. Bekker Sándor háziorvos halála (2007. október) óta egy háziorvos látja el a betegeket., mivel ez

ideig nem sikerült a megüresedett státuszt betölteni. Gyermekorvos és fogorvos végez még gyógyítást, valamint két védõnõ kíséri figyelemmel a gyermekes családok mindennapjait. Munkaerõpiaci tendenciák A nagyközségben a foglalkoztatottak száma 2005-ben 1123 fõ volt, ma ez a szám 1060 fõ. A helyben foglalkoztatottak és a más településre átjárók közötti – különbözõ szempontok alapján készült - összehasonlítást az alábbi táblázat tartalmazza: Foglalkoztatás A nagyközség munkaképes korú férfi dolgozóinak nagy többségét más településen foglalkoztatják, fõként az ipari szektorban. A más településre átjáró munkavállalók közül jelentõs számot tesznek ki az orosházi és szentesi munkahellyel rendelkezõk. A helyi gazdasági szervezetekben lényeges változás az elmúlt években nem volt, számuk - elsõsorban az egyéni vállalkozásokat tekintve - emelkedést mutat: A helyi gazdaságot a mezõgazdaság határozza meg. A foglalkoztatásban a növénytermesztési ágazat mellett az állattenyésztés is fontos szerepet tölt be. Az õstermelõi igazolvánnyal rendelkezõk száma kb. 930 fõ. A vállalkozások száma és aránya a kereskedelemben a legnagyobb, melyet a vendéglátóipar követ /a kiskereskedelmi üzletek száma 54, a vendéglátó egységek száma 13, élelmiszer üzlet 16, egyéb üzlet 25/ Ez meghatározza a helyi gazdaság szerkezetét, illetve a foglalkoztatásra is hatást gyakorol. Lakóépületek: A település lakóépületeinek több mint 60 %-a a 60-as évek elõtt épült. A község lakásállománya közül nem lakott mintegy 150-200, rossz állapotban van 30-40 lakás, ezek közül kifejezetten romos, lebontásra érett 13-15 ingatlan. Ezek az ingatlanok jórészt az "öreg-faluban" /AttilaBánfalva utcákban/, az Árpád utcában találhatók, de szórványosan a település többi utcájában is elõfordulnak. Az önkormányzatnak bérlakás-állománya nincs. A településen a legkedvezõtlenebb helyzetben a rossz anyagi körülmények között élo gyermekes családok vannak. Miközben nagyon sok esetben a gyermek az "egyetlen keresõ" a családban, az Õ jogán részesül a család ellátásban /GYES, családi pótlék, stb./ az Õ ellátására fordítja a család a legkevesebb pénzt. Elõfordul, hogy a gyermek/ek/nek nincs megfelelõ ruházata, iskolai felszerelése, nem egyszer fõtt ételt csak az iskolában fogyasztanak. Ezeknél a családoknál a szülõk általában munkanélküliek, akik alulképzettségük miatt nehezen vagy egyáltalán nem tudnak bekerülni a munkaerõpiacra, tõkéjük, hogy vállalkozzanak nincs. Ha a szülõk munkanélküli vagy valamilyen tb. ellátásban részesülnek, azok összege olyan alacsony, hogy tisztes megélhetést nem biztosít. Ezeket az ellátásokat bizonyos évszakokban alkalmi munkavállalással, valamint az önkormányzat által pénzben vagy természetben nyújtott ellátásokkal /segélyekkel/ lehet kiegészíteni. Nem lehet elhallgatni azt sem, hogy sok esetben rossz szociális körülmények kialakulásához nagyban hozzájárul a szülõk alkoholizálása, illetve egyéb szenvedélybetegségek /játékautomatázás/ megléte. Ezen családok esetében a jövõben kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy segélyek megállapítása továbbra is elsõsorban természetbeni juttatások /élelmiszersegély, tüzelõ, ruhanemû, stb./ formájában történjen, és ne "guruló forintként", amely esetleg nem a megállapított célra lenne fordítva. A jelenleg hatályos gyermekvédelmi törvény szerint a gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek ingyen étkezhetnek az óvodában illetve az általános iskola 1- 6.osztályában. Gádoros viszonylatában a nyugdíjak összege viszonylag kielégítõnek mondható, így a nyugdíjasok nagy része /legalábbis azon családok esetében, ahol férj-feleség saját jogon nyugdíjas/ elfogadható körülmények között él. Nem nagy a száma azon nyugdíjasoknak - bár arról, hogy õk pontosan hányan is vannak nincs adatunk - akiknél a nyugdíj kirívóan alacsony.

Természetesen nem lehet elbagatellizálni, bármennyire is nem jelentõs számú ez a réteg, hiszen az egyes ember ennek mindennapos hátrányát nehezen éli meg. Az alacsony nyugdíjjal rendelkezõk zöme a kevés munkaviszonnyal rendelkezõk - fõleg a 62. életévüket betöltött nõk - közül kerül ki, ami visszavezethetõ a családfõ általi családfenntartás idõszakára. Ezek az asszonyok akkor kerülnek nagyon nehéz helyzetbe, ha társuk meghal és igen alacsony összegu özvegyi nyugdíj kerül részükre megállapításra, fõleg, ha a család sem tud támogatást nyújtani. Az idõs, egyedül élo és arra rászoruló emberek esetében nagy jelentõsége van az alapellátások /étkeztetés, házi segítségnyújtás/ valamint a nappali ellátás /idõsek klubja/ által nyújtott szolgáltatások igénybevételének. Ezen szolgáltatások nyújtásával jelentõsen lehet javítani életminoségükön. Elõrelépést jelent a csökkent munkaképességûek foglalkoztatása tekintetében, hogy 2008. január 2-án megkezdte mûködését a Gondozási Központnál mûködõ idõsek klubja keretén belül a fejlesztõ-felkészítõ szociális foglalkoztató. Az induláskor 36 fõ foglalkoztatására nyílt lehetõség, jelenleg 68 fõ a foglalkoztatottak száma. Az itt dolgozók az önkormányzat intézményeinél végeznek különbözõ feladatokat, így: kisegítõ parkgondozást, takarítási, konyhai, mosodai, karbantartási, adminisztratív kisegítõ tevékenységet illetve virágkötést. A foglalkoztató mûködési engedélye jelenleg 2012. december 31-ig szól. A jövedelmi viszonyokról el kell mondani, hogy 2000. évben például Békés megyében volt a teljes munkaidõben foglalkoztatottak közül a második legalacsonyabb a nettó átlagkereset, s valószínû a jelenlegi jövedelmeket illetõen sem jobb a helyzet. Nagyon sok munkahely minimálbéren foglalkoztatja dolgozóit, amely a mai árakat tekintve ma már nagyon alacsony szintû életfeltételek biztosítását teszi lehetõvé. A mezõgazdaság jelenlegi helyzete miatt alacsony felvásárlási árak, magas bemûvelési költségek illetve takarmányárak - ma már sajnos egyre kevesebb család tudja jövedelmét kiegészíteni - szemben a korábbi évekkel, amikor a helyi családok nagy része sertés, liba, szarvasmarha tartásból jelentõs kiegészítõ jövedelemhez jutott. Fentiekbõl következik, hogy elsõsorban a fõ munkaidõben kellene az embereknek megkeresni a tisztességes megélhetéshez szükséges anyagiakat. Ehhez természetesen több jól mûködõ, nyereséget termelõ munkahelyre, vállalkozásra volna szükség. Az önkormányzat szociális és egészségügyi intézményrendszere Az Sztv. 87. §.-a alapján az az önkormányzat, amelynek területén kétezernél több állandó lakos él, idõsek nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatást köteles biztosítani. Személyes gondoskodást biztosító szolgáltatást a Nagyközségi Önkormányzat Gondozási Központ, Családsegítõ és Védõnõi Szolgálata nyújt. Ez az intézmény biztosítja az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást nyújtó idõsek klubját. Tevékenységi körébe tartozik még a védõnõi szolgálat ellátása is. Az intézmény keretében mûködik - önként vállalt feladatként - az Idõsek Otthona. A gyermekjóléti szolgálat 2008. január 01-tõl az Orosházi Kistérség Többcélú Társulása Kistérségi Gyermekjóléti Központjához tartozik. Jelenleg egy családgondozó végzi feladatát Gádoroson. A településen két háziorvosi rendelõ, egy gyermek-háziorvosi rendelõ, egy fogorvosi rendelõ mûködik. Mint arról korábban már volt szó, jelenleg egy háziorvos látja el a község felnõtt lakosságát. A hétközi és hétvégi orvosi ügyeletet Orosházán látják el. A gyermekkorúak fejlõdését két védõnõ kíséri figyelemmel. A lakosságot - jó színvonalon - egy gyógyszertár látja el a szükséges gyógyszerekkel, különbözõ készítményekkel. A harmadik életévüket betöltött gyermekek gondozását, foglalkoztatását a Napközi Otthonos Óvoda biztosítja. A gyermekek étkeztetése a vállalkozásban mûködõ konyha segítségével megoldott. Együttműködés a szociális ágazaton belül Az együttmûködés példaértékû, a szolgáltatók mindennapi munkakapcsolatban vannak egymással. Gond, probléma felmerülése esetén a kialakult jelzõrendszernek köszönhetõen

minden szakember /orvos, védõnõ, pedagógus, szociális ügyintézo, rendõr/ a maga területén megteszi a szükséges intézkedést.

Szociális szolgáltatásokra fordítható források 1. Állami A települési önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, továbbá a rendszeres szociális segélyt kérelmezõk foglalkoztatásának költségeihez, valamint a helyi önkormányzat által fenntartott személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák mûködési és fejlesztési költségeihez az állam: - szociális célú normatív állami támogatással, - kötött felhasználású foglalkoztatási támogatással, - az idõskorúak járadékához, a rendszeres szociális segélyhez, a lakásfenntartási támogatáshoz, az ápolási díjhoz kötött felhasználású támogatásokkal, - a fenntartott szociális intézmény után szociális intézményi normatívával, - a szociális továbbképzéssel és szakvizsgával kapcsolatos kiadásokhoz kötött felhasználású támogatással járul hozzá. A központi költségvetés terhére biztosított az alanyi jogon járó és a normatív közgyógyellátás. Az idõskorúak járadéka címén, valamint a rendszeres szociális segély címén kifizetett ellátások 90 %-át a központi költségvetés megtéríti. Ugyancsak megtérítésre kerül az Sztv. által megállapított, alanyi jogon járó lakásfenntartási támogatás 90 %a. 2. Az önkormányzat saját bevételeibõl szociális célra fordított összeg. 3. Szociális célokra történõ pályázati kiírás kapcsán nyerhetõ bevételek. 4. Karitatív szervezetek által nyújtott támogatások /Máltai Szeretetszolgálat, Vöröskereszt, stb./ A szociális igazgatási feladatok szakmai színvonalának biztosítása. A szociális feladatok ellátása egy szakmai folyamat, amely során meghatározott szakmai ismereteket alkalmaz egy ügyintézo az általános döntés kialakításában, az egyedi ügy intézése vagy az ellátás teljesítése során. Fontos a jó jogalkalmazói készség, mert a megerõsödött jogállami követelmények mellett csak rendszerezett, nyomon követhetõ és számon kérhetõ tiszta viszonyok mellett lehet dolgozni. A szociális ellátásokat egyre inkább a szociális szakmai szabályai szerint kell teljesíteni, ezért e kérdésekben a jogi vagy közigazgatási ismeretek sem nyújtanak kellõ eligazodást, így létrejöttek és erõsödtek a szociális szakmák. A korszerû helyi szociálpolitika nem merülhet ki sem a jogszabályok rutinszerû alkalmazásában, sem pedig a közpénzek mechanikus elosztásában. Személyes szociális gondoskodás területén a településen 20 fõ dolgozik, 15 fõ közvetlenül az ellátást igénybe vevõkkel foglalkozik. Minden dolgozó rendelkezik a megfelelõ szakképzettséggel. A Gondozási Központ Vezetõje fõiskolai végzettséggel rendelkezik. A pénzben és természetben nyújtható szociális ellátások biztosításával kapcsolatos feladatokat a polgármesteri hivatalban 5 fõ látja el kapcsolt munkakörben. A négy fõbõl egy fõ jogi végzettséggel, két fõ fõiskolai végzettséggel rendelkezik. A dolgozók a szervezett képzéseken rendszeresen részt vesznek. ALAPELVEK ÉS ÉRTÉKEK A TELEPÜLÉSI SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER MÜKÖDÉSÉBEN

Az aktuálisan jelentkezõ szükségletek általában más társadalmi alrendszerek közelebbi-távolabbi múltban gyökerezõ mûködési elégtelenségeinek és hibáinak a következményei. A jelenlegi diszfunkciók teremtik meg a szociálpolitika jövõbeni alanyait és szükségleteit, ezért a legfontosabb alapelv a - PREVENCIÓ: fõleg gyermekek tekintetében, megfelelõ életmód, szemlélet kialakításával. - RELATÍV BIZTONSÁGRA TÖREKVÉS: valamilyen társadalmi kockázat bekövetkezésekor az egyén, vagy család életszínvonala ne süllyedjen elviselhetetlen szint alá. - ÖSZTÖNZÉS: az önérvényesíto képesség minél nagyobb mérvû kialakítása, munkavállalási hajlandóság ébren tartása, együttmûködés kialakítása. - SZAKSZERÛSÉG: rendelkezések betartása és betartatása, szolgáltatások lehetõség szerinti minél magasabb szintû biztosítása. Eljárási szabályok, idõhatárok betartása. Ez mind az ellátást igénybe vevõk, mind a szakmát mûvelõk közös érdeke. - HATÁSOSSÁG: a rászorulók minél nagyobb hányadát érje el a szolgáltatás. - HATÉKONYSÁG: az ellátás célzottsága legyen olyan, hogy a legnagyobb mértékben azokhoz érjen el, akiknek szánják. /A kifizetett segélyek egy része óhatatlanul nem a kívánt célra fordítódik, vagy rossz hatásfokkal hasznosul/. - BE NEM AVATKOZÁS ELVE: az ember önmagában lévõ erejének felszínre hozása. Az egyén önmaga és családja felett érzett felelõsségének erõsítése, illetve kiépítése. ÉRTÉKEK: - TOLERANCIA: másság elfogadása, türelem, a partnerség kialakítása /az ellátást igénybe vevõ és szolgáltatást biztosító részérõl egyaránt/. - ESÉLYEK EGYENLÕSÉGE: különbözõ hátrányokkal induló személyek, csoportok viszonylagos egyensúlyba hozása. A legkevésbé elõnyös helyzetûek legnagyobb elõnyét szolgálják. Ellensúlyozni az elkerülhetetlen egyenlõtlenséget. Erkölcsi, morális stb. értékek érvényesülésének elõsegítése, más destruktív értékek visszaszorítása. Egyénre szabott ellátás biztosítása. - SZABADSÁG: az egyén döntéshozatalában, a választásban, ellátások igénybevételében. Társadalmi integráció erõsítése, ne legyenek leszakadozó rétegek, családok, személyek. Valamilyen módon és valamilyen mértékben a perifériára szorult ember maradjon kapcsolatban valamelyik ellátó, szolgáltató, támogató rendszerrel. - SZOLIDARITÁS: támogató csoportok, személyek felderítése, bevonása, karitatív tevékenység végzése. 3. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK JELLEMZÕI A TELEPÜLÉSEN Az állami szerepvállalás formája lehet finanszírozás, szolgáltatás, tulajdonlás, mûködtetés, szabályozás. 3.1. Az ellátás tartalmának meghatározása: Az önkormányzatok részére az általuk biztosítandó szociális ellátásokról az Sztv. rendelkezései az irányadók. Az Sztv. meghatározza a szociális rászorultságtól függõ pénzbeli és természetben nyújtandó ellátásokat, valamint a személyes gondoskodás formáit. Meghatározza azokat a feladatokat, melyeket az önkormányzatok kötelesek a település nagyságához mérten biztosítani, ezen felül önként nyújthatnak támogatást, vagy szolgáltatást, anyagi erejüktõl függõen. Gádoros Nagyközség Önkormányzatának Képviselõ-testülete a törvény végrehajtására megalkotta szociális rendeletét, melyben szabályozza az egyes hatáskörök gyakorlásának módját, a pénzben és természetben biztosított ellátások feltételrendszerét. Jogosultsági és folyósítási összeghatárokat állapított meg, valamint a személyes gondoskodás körében nyújtott szolgáltatásokat, és - külön rendeletben – a fizetendõ térítési díjakat is szabályozta.

3.2. Az egyes ellátási formákat milyen módon biztosítja az önkormányzat? - A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátást nyújt, melyek az ellátás fajtájától függõen havi rendszerességgel, vagy esetenkénti kifizetéssel történnek. - Az egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. A természetbeni ellátást az Önkormányzat szolgáltatások formájában /tüzelõsegély, közgyógyellátás, köztemetés, stb./ biztosítja. - Személyes szociális szolgáltatást intézményrendszerén keresztül /Gondozási Központ, Családsegítõ és Védõnõi Szolgálat/ biztosítja. Az Sztv. alapján a települési önkormányzat az alapellátás keretében gondoskodik a pénzbeli és természetbeni ellátások biztosításáról, valamint az Sztv. 59. §- 65/D. §-ok szerinti személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokról, mint étkeztetés, házi segítségnyújtás, gyermekjóléti és védõnõi szolgálat. Szakosított ellátás tekintetében az idõsek klubja szolgáltatásaival biztosítja az ellátást. 3.3 Az ellátási kötelezettségén felül vannak-e önként vállalt szociális szolgáltatások? Tízezernél kevesebb állandó lakos esetén nem kötelezett a település egyéb ellátást nyújtó intézmény mûködtetésére. Gádoros nagyközségben - önként vállalt feladatként - bentlakásos ellátást nyújtó intézmény - Idõsek Otthona - mûködik. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK Gondozási Központ, Családsegítõ és Védõnõi Szolgálat felépítése. 4.1. Házi segítségnyújtás és étkeztetés 4.2. Gyermekjóléti alapellátás 4.3. Idõsek Klubja 4.4. Jelzõrendszeres házi segítségnyújtás 4.5. Idõsek otthona 4.1. Házi segítségnyújtás és étkeztetés Házi segítségnyújtás keretében azokról az idõskorú személyekrõl kell gondoskodni, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erejükbõl nem képesek és róluk nem gondoskodnak, míg étkeztetésben azokat kell legalább napi egyszeri meleg étellel ellátni, akik azt önmaguknak illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel képtelenek biztosítani. Jelenleg - étkeztetésben részesül: 73 fõ - házigondozásban részesül: 38 fõ 4.2. Gyermekjóléti alapellátás /gyermekjóléti szolgálat/ A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermekek testi, értelmi és erkölcsi fejlõdésének, jólétének családban történõ nevelésének elõsegítéséhez, a veszélyeztetettség megelõzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermekek családból történõ kiemelése megelõzéséhez. A gyermekjóléti szolgálat összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési – oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Jelenleg gondozott gyermekek száma: 61 fõ Ebbõl alapellátásban történõ gondozás : 43 fõ Védelembe vett: 18 fõ Gondozott családok száma: 25 4.3. Idõsek Klubja

Az idõsek klubja elsõsorban a saját otthonukban élok részére biztosít lehetõséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetõ higiéniai szükségletek kielégítésére. Idõsek Klubjának jelenlegi taglétszáma: 100 fõ 4.4. Jelzõrendszeres házi segítségnyújtás A szolgáltatástervezési koncepció készítésekor, 2004-ben célul lett kitûzve a jelzõrendszeres házi segítségnyújtás bevezetése. Erre 2007. októberében került sor. Jelzõrendszeres házi segítségnyújtásban részesül jelenleg 27 fõ, várakozók száma: 8 fõ. A rendszert az Orosházi Kistérségi Társulás mûködteti. A diszpécser központ a helyi Gondozási Központ épületében van. 4.5 Idõsek Otthona Az idõsek otthona az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésérol, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról gondoskodik. Engedélyezett férõhely: 32 fõ Jelenlegi létszám: 29 fõ Várakozók száma: 20 fõ 2008-ban került sor a Gondozási Központ Családsegítõ és Védõnõi Szolgálat mûködési engedélyének módosítására. A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala az étkeztetés és az idõsek otthona mûködését határozatlan idõre, a házi segítségnyújtás és a nappali ellátás mûködését 2012. december 30-ig határozott idõre engedélyezte. A házi segítségnyújtásra vonatkozóan 3 fõ szociális gondozó, míg a nappali ellátásra vonatkozóan 2 fõ szociális gondozó bealkalmazását kell megoldani 2012. december 30ig. 4.6. Fenntartó szerinti megoszlás: Gádoros nagyközségben valamennyi alap és szakosított ellátási formát az önkormányzat mûködteti. E pontnál említendõ meg, hogy a községben mûködõ karitatív szervezetek /Máltai Szeretetszolgálat, Vöröskereszt, Karitasz/ évente több alkalommal segítik a rászoruló családokat /nagycsaládosok, egyedül élo nyugdíjasok/ ruha és élelmiszersegély biztosításával. A településen mûködõ alapítványok közül a Gádorosi Idõsekért Alapítvány fõ célkitûzése az idõsekrõl való gondoskodás segítése, mely célnak az alapítvány maradéktalanul eleget is tesz /évente több alkalommal nyújt támogatást a hozzá kérelemmel fordulók részére, illetve immár hagyomány, hogy karácsonykor – az önkormányzattal közösen - ajándékot nyújt át a 60 éven felüli gádorosi polgároknak. Megemlítendõ még a községben mûködõ dr. Hidasi László nyugdíjas Klub is, mely szervezet a nyugdíjas korú, illetve nyugdíjszerû ellátásban részesülõk ügyes-bajos gondjaival foglalkozik, illetve különbözõ rendezvények/vacsorák, idõsek napja, kirándulások, stb./ szervezésével igyekszik a mindennapokat derûssé, emlékezetessé varázsolni. Hasonló "profillal" mûködik a Mozgáskorlátozottak Egyesülete Gádorosi Csoportja is azzal a kiegészítéssel, hogy a csoport vezetése közremûködik a különbözõ központi költségvetés által mozgáskorlátozott személyek részére biztosított támogatások igénylésében, odaítélésében, felhasználásának ellenõrzésében /gépkocsiszerzési támogatás, lakóház akadálymentesítésére nyújtott támogatás/. Különbözõ rendezvényeket /vacsorák, kirándulások, tájékoztató jellegû egészségügyi elõadások, stb./ a csoport is rendszeresen szervez tagjai részére. 5. PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK: Gádoros Nagyközség Önkormányzata szociális rászorultság esetén megállapítja az - idõskorúak járadékát, - rendszeres szociális segélyt, - lakásfenntartási támogatást,

- ápolási díjat, - átmeneti segélyt, - temetési segélyt, - közgyógyellátást, - köztemetést, - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot. Egyéb esetekben a jegyzõ megállapítja a - mozgáskorlátozottak támogatását - hadigondozottak pénzbeli ellátását. Szociális ellátásban részesültek 2008 - ban: Megnevezés Fõ Felhasznált összeg Rendszeres szoc.segély 40 fõ 10.820.031. Ft. Idõskorúak járadéka 3 fõ 750.208 Ft. Ápolási díj 36 fõ 8.019.510 Ft. Lakásfennt. támogatás 317 fõ 15.469.500 Ft. Temetési segély 42 fõ 360.000 Ft. Köztemetés 5 fõ 675.759 Ft. Átmeneti segély 181 fõ 995.562 Ft. Közgyógyellátás 6 fõ 177.217 Ft. /méltányossági alapon/ kiadott igazolványokra/ Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása 309 fő 2.432.496 Ft. Lakáscélú támogatás 5 fő 1.250.000 Ft. 2009. január 1-től nem változott az öregségi nyugdíj legkisebb összege, amely több szociális támogatás megállapításánál viszonyítási alapul szolgál. Az eddig eltelt két hónap alatt is már az tapasztalható, hogy jó néhány kérelmező esetében nem állapítható meg ismételten a korábban megállapított ellátás (pl. lakásfenntartási támogatás, időskorúak járadéka, mozgáskorlátozottak támogatása, stb.). 6. INFORMÁCIÓK A MEGYEI ELLÁTÓRENDSZERRÕL: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény megszüntette a megyék és a települések közötti hierarchikus viszonyt. A megyei önkormányzatoknak nincs lehetõségük, hogy befolyásolják a centrális alárendeltségû szociálpolitikai rendszerek, az egészség illetve nyugdíjbiztosító megyei tevékenységét. A hierarchikus viszony megszûnésével a megye elveszítette hatáskörét a települési önkormányzatok által biztosított szociális ellátások forrásainak és az általuk fenntartott szociális intézmények mûködési költségeinek továbbításánál, valamint a települési önkormányzatok szociális igazgatási ügyeinél. A megyei önkormányzat ezek körében önként vállalt feladatai a következõk: - a települési önkormányzatok igényei szerint módszertani segítséget nyújt, szaktanácsadást, információt biztosít,

- elemzi az egészségügyi és szociális ellátottság helyzetét, figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos lakossági csoportokat, helyzetük javítására javaslatokat dolgoz ki, - támogatja a szociális gondok mérséklését. Ezen feladatok zömében esetlegesek, és a szociálpolitikát érintoen befolyása informális elemeken nyugszik. Források tekintetében a megyei önkormányzatnak közvetlen forráselosztó szerepe incs a települési önkormányzatok fellé. A források elosztása települési szinten történik. Szociális intézmények tekintetében a megyei önkormányzat gondoskodik: - azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezésérõl, amelyek biztosítására törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles, - gondoskodik a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról, módszertani feladatok ellátásáról. Békés megye Képviselõ-testületének fenntartásában mûködõ intézményrendszer: Hajnal István Idõsek Otthona Békés Idõsek és Szenvedélybetegek Otthona Szarvas Fogyatékosok Ápoló-Gondozó Otthona Békéscsaba Módszertani Osztály Békés Megye Szociális Otthona Nagyszénás Szociális Otthoni ellátás Õszikék Panzió Szenvedélybetegek Rehabilitációs Részlege Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthona: Magyarbánhegyes, Mezõkovácsháza Békés Megyei Borostyánkert Otthon: Dévaványa, Füzesgyarmat Békés Megyei Nefelejcs Otthon Vésztõ-Okány Gyermekvédelmi intézmények. Ezen intézményekben azok elhelyezésére kerülhet sor, akik a helyi otthonban nem elhelyezhetõk /pl. szenvedélybetegek, fogyatékosok/, illetve sürgõs elhelyezést igényelnek, de számukra helyet férõhelyhiány miatt a helyi intézmény nem tud biztosítani. 7. FELADATOK, PRIORITÁSOK A SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSÁNAK ÉRDEKÉBEN. A legfõbb prioritás a munkahelyteremtés, bár ez elsõsorban nem önkormányzati feladat. Az eddigiekben is történtek erõfeszítések munkahelyteremtésre, ezen törekvést a jövõben is ébren kell tartani. Az önkormányzatnak a vállalkozókat, befektetõket kell támogatnia /helyiség, telek biztosításával, adókedvezmények adásával, stb/. A munka, mint értelmes foglalatosság, jó hatással van a pszichére, az ember önbecsülésére, moralitására, egészségi állapotára, környezeti kapcsolataira. A munkáért járó díjazás emberhez méltó megélhetést kell, hogy biztosítson. Új munkahely teremtésével vonzóbbá válna a település, csökkenne az elvándorlás, javulnának a népességi mutatók. A munka-erõpiaci esélyek növelésére lehetõség szerint minél több ellátásban részesülõ személyt kell bevonni a Munkaügyi Központ által szervezett képzésekbe és továbbképzésekbe. Fokozottan kell támogatni az alacsony összegu nyugdíjból, illetve rendszeres szociális járadékból egyedül élo személyeket /különös tekintettel azokat, akik a nyugdíjkorhatárt már betöltötték/ és kiegészítõ jövedelem szerzésére képtelenek. A családok fokozott segítése, szemléletformálása életvezetési problémáik csökkentésére. A létszám normáknak megfelelõ családgondozó beindítása, amennyiben lesz lehetõség, pályázat útján nyert forrásból. Fogyatékkal élok közlekedésének könnyítésére lehetõség szerint minél több középületre kapaszkodók felhelyezése, rámpák biztosítása, küszöbmentesítés. E feladatokat szintén pályázat útján nyert forrásból kívánjuk megoldani. Az átmeneti segélyezések során elsõsorban a természetbeni ellátások biztosítását kell elõtérbe helyezni annak érdekében, hogy a segítség valóban elérje célját /tüzelõ (szén - fa) élelmiszercsomag biztosítása, közüzemi

számlák átutalása a szolgáltatók felé közvetlenül, gyógyszer kiváltása, ruhanemû adása a karitatív szervezeteken keresztül. Fokozottan figyelemmel kell kísérni azon - elsõsorban gyermekes családok - helyzetét, ahol a szülõ vagy szülõk a jelenlegi gazdasági helyzet, válság következtében munkanélkülivé váltak, emiatt a család krízishelyzetbe kerül (nem tudják fizetni a megemelkedett kölcsönt (kölcsönöket), a közüzemi számlákat, stb. A jövõben a községben mûködõ karitatív szervezetekkel, önszervezodo közösségekkel még szorosabban kell együttmûködni, így is biztosítva a minél szélesebb körû szolgáltatások biztosítását. Továbbra is a már kiépített és eredeti funkciójuknak megfelelõ módon kell mûködtetni az alap és nappali ellátást, illetve tovább kell ezeket fejleszteni a törvényi elõírásoknak megfelelõen. Az elõírt dolgozói létszám bõvítést a kitûzött határidõig (2012. december 30.) meg kell oldani. Speciális alapellátási feladatokon belül: a./ közösségi pszichiátriai ellátás /ennek keretén belül a pszichiátriai betegek részére lakókörnyezetükben kell komplex segítséget nyújtani a mindennapi életvitelükben, lehetõség szerint biztosítani kell a meglévõ képességeik megtartását, fejlesztését/. b./ szenvedélybetegek ellátása / szolgáltatás nyújtása a településen élo azon szenvedélybetegek részére, akik intézményi jogviszony megszûnését követõen saját lakókörnyezetükben élnek és életvitelük fenntartásához segítségre szorulnak, illetve akik orvosi vagy egyéb terápiás ezelésben részesülnek és önálló életvitelük fenntartásához segítségre van szükségük/. Fenti ellátási formák bevezetésére, mûködtetésére csak akkor tud az önkormányzat sort keríteni, ha pályázat útján - vagy központi támogatásból – a szükséges anyagi forrásokhoz hozzá jut. Megoldást jelenthetne, ha ezen ellátási formák biztosítását a kistérségi társulások felvállalnák. Ez esetben az ellátást igénybe vevõk szállítását, utaztatását is meg kellene oldani. - A tartós bentlakásos idõsellátás fejlesztése, férõhelyszámának növelése esetén az alábbi prioritások figyelembe vétele szükséges: - a férõhelyszám növelése ne jelentse különösen drága, emelt szintû ellátás biztosítását, - a fejlesztés akkor indokolt, ha az ellátásra várakozók száma meghaladja a mûködõ férõhelyek 30 %-át, - csak abban az esetben támogatandó az ellátás fejlesztése, amennyiben a településen megfelelõ módon és formában mûködik az alap valamint a nappali ellátás illetve ha a fejlesztés egyúttal az említett ellátási szintek fejlesztését is célul tûzi. Az idõsellátás struktúrájának átalakítása akkor tekinthetõ sikeresnek, ha a tartós bentlakásos ellátásra várakozók arányát sikerül 10 % alá szorítani. A bentlakásos idõsek otthonánál a következõ feladatok elvégzése kell, hogy továbbra is napirenden legyen: - mosókonyha építésének befejezése - szennyvíztároló bõvítése - az intézmény férõhely számának növelése. Fenti feladatokat, munkálatokat az önkormányzat továbbra is kisebb részt önerobol, nagyobb részt pályázat illetve központi támogatás nyújtása esetén képes végrehajtani, illetve megvalósítani.

III.

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM A 47.§. (1) a 46.§.(1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a) A települési környezet tisztasága, b) A csapadékvíz-elvezetés, c) A kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) A kommunális hulladékok kezelése, e) A lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, településüzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés és légszennyezés elleni védelem, f) A helyi közlekedésszervezés, g) Az ivóvízellátás, h) Az energiagazdálkodás, i) A zöldterület-gazdálkodás, j) A feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és előírásait.

A KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY ALAPELVEI a) Elővigyázatosság, megelőzés és a helyreállítás elve b) Felelősség elve c) Együttműködés elve d) Tájékozódás, tájékoztatás és a nyilvánosság elve A magyar környezetpolitika az Európai Uniós környezetvédelmi jogi szabályozással harmóniában arra törekszik, hogy az ember és környezet minél hosszabb ideig egymás mellett fenn tudjon maradni, a fenntartható fejlődés elvét megtartva.

KÖZMŰELLÁTÁS JAVÍTÁSA 2.1.1. Ivóvíz ellátás A program célja: a lakosság számára (201/2001. Korm. rendelet alapján) megfelelő minőségű, egészséges ivóvízellátás biztosítása. Ivóvíz minőség követelményei: a) nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet, és b) megfelel a rendelet 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott követelményeknek, továbbá c) az a)-b) pontokban, valamint a 4-6. és 8. §-okban meghatározott követelmények teljesülnek, és minden szükséges intézkedés megtörtént annak érdekében, hogy az ivóvíz minősége megfeleljen a fenti rendeletben meghatározott előírásoknak. Mind a lakosság, mind, pedig a helyi vállalkozások számára alapkövetelmény az előírásoknak megfelelő környezetvédelmi infrastruktúra kialakítása. Helyzetértékelés: A szolgáltatott ivóvíz (amelyet a Maros hordalékkúpról kap) minősége az arzén és mangánionok határértéket meghaladó koncentrációja miatt kifogásolt. A település vízhálózata a 60-as években épült ki így ez a rendszer már elavult cserére szorul, lépés már történt ez ügyben a vízszolgáltatónál megalapításra került alapból a Bajcsy utca egy szakasza új vezetéket kapott. Valamint a község csatlakozott a Dél-alföldi ivóvízminőség-javító programhoz, melynek feladata a megfelelő, jó minőségű ivóvíz ellátás. Tervezett intézkedések: 

Megfelelő minőségű ivóvíz lehetőségeinek megteremtése



Bajcsy utca még hátralevő szakaszának, Fő és a Nagy utca vízvezeték cseréje



Elhagyott házaknál az u.n. Pangó víz minimálisra csökkentése

Tervezett feladat

Ütemezés

Költségigény (M Ft)

Felelős

Fő, Nagy és Bajcsy u.

2010-2015

21-25

Önkormányzat

vízvezetékének cseréje Dél-alföldi

2010- 2015

n. i.

Önkormányzat

ivóvízminőség-javító program keretében a település ivóvíz minőségének javítása

2.1.2. Kommunális szennyvízelvezetés kiépítése A program célja: a szennyvízhálózat és szennyvíztisztító rendszer kiépítése és üzembe helyezése, ezáltal a lakosság életkörülményeinek és egészségi állapotának, valamint a környezet minőségének (felszíni és felszín alatti vizek és talaj) védelme és javítása. Helyzetértékelés: Jelenleg a településen nincs kiépített szennyvízhálózat, a kommunális szennyvíz elhelyezését szennyvíztározó latrinák és szikkasztásos módszerek biztosítják. A település szennyvízelszállítása szippantott szennyvíz formájában történik a nagyszénási és az orosházi szennyvíztisztító telepen kerül megfelelő elhelyezésre és kezelésre. Mivel a település zömében kertes beépítésű, a lakosság sekély mélységű fúrt kutakból vételezett vizet is felhasznál öntözés célra. A műszaki védelem nélkül elszikkadó nagyközségi szennyvíz a környék kútjait is szennyezi. A jelen helyzet nem kínál megoldást a helyi lakosok számára, ezért nélkülözhetetlen a műszaki berendezésekkel történő szennyvízelvezetés és-tisztítás. Jelenleg a település a KEOP rendszerén belül pályázik, melynek következtében az 1. fordulóban támogatást nyert, a projekt előkészítése sikeresen befejeződött, így elkészültek a megvalósításhoz szükséges tervek, a közbeszerzési dokumentáció és a 2. fordulós pályázati dokumentáció.

Tervezett intézkedések: 

Szennyvízhálózat kiépítése



Lakosság csatlakozása

Tervezett feladat Szennyvízhálózat

Ütemezés

Költségigény

Felelős

2010-2012

(M Ft) 2.073

Önkormányzat

kiépítése

83,06% állami támogatás,

Lakosság minél nagyobb

2012-2015

16,94% önerő n.i.

Önkormányzat

arányú szennyvízhálózatra történő csatlakozása

Kapcsolódó jogszabályok: 

1995.évi Törvény a Vízgazdálkodásról



123/1997. (VII.18) Korm.rendelet a vízbázisok,a távlati vízbázisok,valamit az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről



240/2000. (XII.23.) Korm.rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről



201/2001. (X.25.) Korm.rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről



25/2002. (II.27.) Korm.rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és-tisztítási megvalósítási programról



26/2002. (II.27.) Korm.rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és-tisztítási megvalósítási programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról



219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet a felszín alatti vizek védelméről

CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS A program célja: Az ár- és belvízvédelmi művek korszerűsítése és fejlesztése, a kül- és belterületek összehangolt vízrendezése, valamint a belvíz öblözetekben található üzemcsatornák tulajdonviszonyainak rendezése révén a településeket veszélyeztető események megelőzhetők és kivédhetők legyenek, ezáltal a bel- és külterületi infrastruktúra, a települési értékek, valamint a

település lakosságának védelme megvalósul. Továbbá a csapadékvíz elvezető rendszer korszerűsítése és bővítése a belterület lakóingatlanok, utak állagának védelme. Ennek következtében: 

A település kül- és belterületének védelme megvalósul



Környezeti károk kivédése



A mező- és erdőgazdaság biztonságosabbá válik



A település vonzereje és lakosságmegtartó képessége nő



A lakosság életkörülményei javulnak

Helyzetértékelés: A község belterületeinek nagy részét lefedi a csapadékvíz elvezető hálózat. A kb. 37 km hosszúságú rendszer nyílt, szikkasztó árkos. A lehullott csapadék az árkokban szikkad el, a rendszer állapota kielégítő. Folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell, és ki kell építeni a település minden részén a külterületi belvíz- csatornarendszert. Tervezett intézkedések: 

A csatornák folyamatos karbantartása



Külterületi belvíz- csatornarendszer kiépítése

Tervezett feladat A csatornák folyamatos

Ütemezés

Költségigény

Felelős

2010-2015

(M Ft) n.i.

Önkormányzat

2010-2015

n.i.

Önkormányzat

karbantartása Külterületi belvízcsatornarendszer kiépítése és karbantartása

TALAJ VÉDELME A program célja: A talaj racionális, ökológiai szempontú hasznosítása révén annak környezeti károsodása csökkenjen.

Gádoros nagyközség legfontosabb részben megújuló természeti erőforrása a termőföld, melynek védelme elsődleges szempontként kell szerepeljen minden gazdasági tevékenység tervezésénél és kivitelezésénél. A földvédelem kiterjed a földfelszín - különös tekintettel a talaj -, a felszín alatti rétegek, a kőzetek és ásványok, ezek természetes és átmeneti folyamatai védelmére. A talaj természetes tisztuló, és átmeneti tározó képessége jelentősen hozzájárul a felszín alatti vizek védelméhez. Az Európai Unió Talaj Chartájának 12 pontja szervesen illeszkedik az NKPIII célkitűzéseihez és vállalásaihoz, melyek felsorolásszerűen az alábbiak: 1. A talaj az emberiség egyik legdrágább kincse, mely életteret jelent a növények, állatok és az ember számára. 2. A talaj korlátozottan áll rendelkezésre és könnyen tönkretehető. 3. Az ipari társadalmak a talajt ipari és mezőgazdasági célokra egyaránt hasznosítják. A ma és a holnap társadalma érdekében szükséges kidolgozni olyan talajhasznosítási politikát, mely a talajtulajdonságokon és a regionális sajátságokon alapul. 4. A mező- és erdőgazdaságban alkalmazott technológiáknak biztosítaniuk kell a talajminőség védelmét. 5. A talajt meg kell védeni az eróziótól. 6. A talajt meg kell védeni a szennyezésekkel szemben. 7. A városfejlesztési tervezésben a minimális talajkárosodás elsőbbsége érvényesüljön. 8. Objektumok tervezésekor hatástanulmányt kell készíteni a talajvédelmi intézkedések költségeivel bezárólag. 9. Elkerülhetetlen a talaj erőforrásainak leltárszerű felmérése. 10. A talaj ésszerű használata és megóvása érdekében további kutatásokra és interdiszciplináris együttműködésre van szükség. 11. A talaj megóvásának fontosságát minden szinten be kell építeni a köztudatba. 12. A kormányok és a helyi hatóságok céltudatos intézkedésekkel kötelesek segíteni a talajvédelem ügyét.

Helyzetértékelés: A talaj kialakulását és használatát az éghajlati és domborzati viszonyok befolyásolják. Hasznosítását nem szabad alárendelni a pillanatnyi gazdasági érdekeknek, minőségének és termékenységének hosszú távú megőrzésére kell törekedni. Helyenként és egyre nagyobb területen a vízvédelmi, természetvédelmi funkcióit kell előnyben részesíteni. A talaj sajátossága, hogy a szakszerű mezőgazdasági vagy erdőgazdasági hasznosítással nem romlik a minősége E tekintetben megújuló/megújítható természeti erőforrás. Sőt, a gondos kezeléssel termékenysége növelhető, minősége évek vagy évtizedek alatt javítható. A talaj ugyanakkor korlátozottan áll rendelkezésre és pusztul. Nagyértékű talajfelületeket használunk évente ipari, lakásépítési, úthálózati célokra. Komoly veszélyt jelentenek a városok és nagyobb ipari létesítmények, melyek felfalják a talajt, környezetünket is szennyezve hulladékaikkal és szennyvizeikkel. A házak, gyárak, hidak, utak, csatornák gyakran megváltoztatják a föld alatti természetes vízfolyásokat és a talajvízszintet. A szakszerűtlen talajhasználat ill. agrotechnika (művelés, trágyázás, növényvédelem) szintén Erózióhoz, talajpusztuláshoz vagy talajszennyezéshez vezethet. A talaj tehát a levegőhöz ésvízhez hasonlóan védelmet igényel.

Védelmet a szennyezés, erózió, pusztulás ellen.

E

tekintetben a mezőgazdasági technológiákat is vizsgálni kell. A talaj pusztulását követően az újraképződés évszázadokat vehet igénybe, hiszen lassú természeti (fizikai, kémiai, biológiai) folyamatok teremtik meg a termőföldet. Az elszennyezett talaj tisztítása, a helyreállítás költségei meghaladhatják a társadalom erejét generációkon át. A fentiek alapján megállapítható, hogy a jövőben a területhasznosítás elveit teljesen új alapokra kell helyezni. A jelenlegi hasznosítás nem feltétlenül az igények és lehetőségek összhangját tükrözi. Ésszerűen mérlegelni kell, hogy az adott terület talajainak mekkora a terhelhetősége és mi az a hasznosítási forma, ami a hasznosítás szempontjából a legmegfelelőbb.

Tervezett intézkedések: 

A talaj racionális, ökológiai célú hasznosítása



A település komplex környezetvédelmének biztosítása



A mezőgazdasági művelés alatt álló területek megfelelő használata

Kapcsolódó jogszabályok:



50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól



2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről



219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről



2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A program célja: A hulladékgazdálkodásról szóló 2000.XLIII. törvény 1. § alapján: a) „Az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható

fejlődés

biztosítása

és

a

környezettudatos

magatartás

kialakítása

a

hulladékgazdálkodás eszközeivel; b) a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek

kialakítása),

a képződő hulladék mennyiségének

és

veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.” Helyzetértékelés: Az önkormányzat ma kitűzendő célja a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, a hulladék által okozott terhelés minimalizálása, szennyezettség elkerülése, hulladékképződés megelőzése (a természettől elsajátított anyagok minél teljesebb körű felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása, a település területén a hulladékbegyűjtés és elszállítás heti egy alkalommal megoldott. A hulladék ártalmatlanítása történik a Hódmezővásárhely szeméttelepén. Az állati eredetű hulladékok elszállítását gyűjtőjárat végzi gyűjtőponthoz.

Tervezett intézkedések:

a

Tótkomlóson található



Köztisztaság javítása



Lakosság számára élhetőbb, tisztább település kialakítása



Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése



Talaj- és vízszennyezés elkerülése



Illegális hulladék-elhelyezés megakadályozása



Környezettudatos magatartásra való nevelés

Tervezett feladat Szelektív

Ütemezés

Költségigény

Felelős

2010-2015

(M Ft) n.i.

Önkormányzat

2010-2015

n.i.

Önkormányzat

2010-2015

1-3

Önkormányzat

hulladékgyűjtés megszervezése, koordinálása Veszélyes hulladékok gyűjtésének megszervezése és koordinálása Illegális lerakók felkutatása, felszámolása Kapcsolódó jogszabályok: 

2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról



1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről



41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról



4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól



16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről



98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről



213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről



271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról



1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről



6/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről



94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól



126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről



164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről



15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről



23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről



224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről



45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME A program célja: Életünk minőségét a környezet állapota és változása, a természeti erőforráskészletek gazdagsága, a környezeti kockázati tényezők alakulása alapvetően meghatározza. A méltányos emberi élethez szükséges környezeti feltételeket, az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítésének lehetőségét ezért mind a jelen, mind a jövő generációk számára biztosítani kell. A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a

települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése. A település tervszerű rendezése révén cél, hogy a lakosság számára egy egészséges kulturált lakókörnyezet jöjjön létre. Az ésszerű beépítések révén, valamint a történelmi, kulturális, népi és természeti értékek fokozott védelmében a település vonzereje nő, a térség megítélése javul. Helyzetértékelés: Jelenleg az önkormányzat törekszik a településen belül a parkosításra, zöldfelület növelésre. Meglévő épületek karbantartására, állagmegőrzésre, illetve a megfelelő településkép kialakítására. Az ÚMVP III. tengely falumegújítás intézkedés keretében újult meg a település központjában található Dr. Hidasi László kert és az EU-s szabványoknak megfelelő játszótérrel bővült a Kossuth utcai Gesztenyés park. A fenti forrás támogatásából kapott új homlokzatot a „Tóth Asszony Féle Községi Ház” és a házi brigád épülete. Valamint további pályázati pénzből felújult a fogorvosi rendelő és a védőnői szolgálatnak helyet biztosító épület. A fenti fejlesztések révén a településkép javul, a település vonzereje és lakosságmegtartó képessége nő.

GÁDOROS TERÜLETÉN LÉVŐ HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK A helyi védelem A helyi védelem alatt álló épület által érintett ingatlan alatt álló épület helyrajzi védettség címe száma Nagy u. 96. 446 Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület Nagy u.55.

916

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Nagy u. 17.

1048

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Attila u. 36.

710

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Bánfalva u. 30.

663

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Bánfalva u. 23.

657

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Bánfalva u. 14.

671

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Szent István u. 12.

637

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Szent István u. 3.

583

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Szent István u. 5.

584

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Szent István u. 24.

631

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Fő u.21.

1293

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Fő u.-Rákóczi u. 1135 sarok (magtár) Rákóczi u. 61. Rákóczi u. 52. 1014

Homlokzatok

Fő u. 57.

1414

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Fő u. 59.

1415

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Fő u. 54.

865

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Petőfi u. 6.

828

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Nagy u. 26.

578

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Arany J. u. 5.

981

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Arany J. u. 16.

925

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Arany J. u. 22,

928

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Arany J. u. 26.

931

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Utcai homlokzat, utcai szoba mélységéig az épület

Tervezett intézkedések: 

További parkosítás



Játszótérbővítés



Településkép szempontjából meghatározó épületek, közintézmények felújítása

Tervezett feladat Építmények állagának megóvása, eredeti tervek szerinti helyreállítása

Ütemezés

Költségigény

Felelős

2010-2015

(M Ft) 5-10

Önkormányzat

Pályázati források

2010-2015

n.i.

Önkormányzat

felkutatása a fenntartás és állagmegóvás érdekében

Kapcsolódó jogszabály: 

1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

KÜL- ÉS BELTERÜLETI ZÖLDFELÜLET-FEJLESZTÉS A program célja: Zöldfelület gazdálkodás, mint településgazdálkodási feladat a természeti környezet fennmaradásához elengedhetetlen, hogy a települési vezetők a helyi zöldfelület gazdálkodási feladataikat megfelelően végezzék. Minden négyzetméter növényzettel borított tér egy kicsit részben visszaadja azt a klímát, amely Földüket évmilliókon keresztül jellemezte, és amiben a mai ember durván beavatkozva elindította a klímaváltozás mára visszafordíthatatlan folyamatát. A zöldfelület szerepe hatalmas a káros klimatikus hatások ellensúlyozásában. Ezért javasoljuk, hogy minden eszközzel éljünk vele saját és jövő generációnk érdekében.

Helyzetértékelés: Jelenleg a település megfelelő belterületű zöldfelülettel rendelkezik, megfelelő az út menti fás növényzet. A meglévő zöldfelület állapotának folyamatos karbantartása szükséges. Az utóbbi években az önkormányzat igyekezett minél több parkot létrehozni ezzel egyidejűleg a zöldfelület arányát növelni, ezzel egyidejűleg az allergén gyomok által fertőzött területek nagysága csökken, folyamatos a parlagfű irtás. Fontos szempontnak tartja, nemcsak a növelést, hanem a megőrzést is. A település jelentős előrelépést tett a játszóterek uniós követelményeknek való megfelelősség érdekében.

Tervezett intézkedések: 

Épített környezet védelme



Környezeti levegő minőségének javítása



Zajártalom és rezgés elleni védelem



További parkok és játszóterek kialakítása



Fásítás

Tervezett feladat

Ütemezés

Költségigény

Felelős

Parlagfű megfelelő

2010-2015

(M Ft) 3-5

Önkormányzat

időben történő irtása Meglévő zöldterületek

2010-2015

3-5

Önkormányzat

2010-2015 2010-2015

n.i. n.i.

Önkormányzat Önkormányzat

fenntartása, újak kialakítása, fásítás szervezése Játszóterek felújítása Új zöldterületek, játszóterek, fásítások érdekében pályázati források felkutatása Kapcsolódó jogszabály: 

1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A program célja: A település bel –és külterület útjai, valamint a közúthálózat fejlesztése révén a környezetet ért terhelés a minimálisra csökkenjen.

Helyzetértékelés: A belterületi utak 100%-a kiépített, de állapotuk csak közepes. A külterületi utak hossza 70 km, ebből 0,7 km kiépített, állapotuk még megfelelő. A település járdáinak kiépítettsége szinte 100%-os, kerékpárút a településen nem található. Tervezett intézkedések: 

Kerékpárút építés



Úthálózat javítás

Tervezett feladat Bel- és külterületi utak

Ütemezés

Költségigény

Felelős

2010-2015

(M Ft) n.i.

Önkormányzat

2010-2015

n.i.

Önkormányzat

karbantartása és felújítása Kerékpárút építés

ENERGIAGAZDÁLKODÁS RACIONALIZÁLÁSA A program célja: A települési energiaellátás gazdaságosságának, színvonalának és biztonságának, valamint racionális felhasználásának növelése, az alternatív energiaforrások fokozottabb hasznosítása mellett. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően különféle támogatási és pályázati lehetőségek nyíltak meg, illetve kedvezményes források váltak elérhetővé. A gyors változásokban rejlő lehetőségeket egy önkormányzat csak úgy tudja a lehető

legnagyobb mértékben kiaknázni, ha

előre

felkészülve

alapos

információval

rendelkezik a saját energiafelhasználásáról és jól előkészített beruházási tervei vannak. Az energetikai koncepció elsődleges célja ezen beruházási tervekhez történő segítségnyújtás, iránymutatás. Az energetikai koncepció összeállítása egyrészt az energiahasznosítások racionálisabb

megoldását

segíti,

másrészt

hozzájárul

a

kimerülőben

lévő

fosszilis

energiahordozók kiváltásához, a megújuló energiaforrások hasznosításához, harmadrészt, pedig segíti olyan projektek előkészítését, melyek megvalósítása potenciálisan lehetséges lesz a Strukturális Alapokból.

Az energiaköltségeket kétféleképpen lehet csökkenteni: - passzív - illetve aktív módszerrel. Passzív módszer alatt a fogyasztói szerződések (lekötött teljesítmények és az ezekhez kapcsolódó alapdíjak) felülvizsgálatát, valamint a zajló liberalizált piacra való kilépést kell érteni. Ezt azért nevezik passzív módszernek, mert tényleges fizikai beruházást nem igényel. Az aktív módszer már ténylegesen fizikai munkát is igénnyel, így ebből adódóan jelentős beruházással kell számolni. Az intézményrendszer sokszínűségéből adódóan az elvégzendő munkák is széles skálán mozognak, melyek pénzügyi tervezését, ütemezését kívánja elősegíteni rövid- és hosszútávon az energetikai koncepció is, e célok megvalósításához pályázatok sorát, készíti elő és nyújtja be az Önkormányzat, valamint az érintett intézmények. Az aktív módszerrel történő energiatakarékos módszerek lehetnek a következő megoldások: 

Külső nyílászárók cseréje



Külső határoló szerkezetek utólagos hőszigetelése



Hőközpontban, illetve kazánházban található fűtőberendezések cseréje

Korszerű kondenzációs kazánokra, illetve megújuló energiára épülő berendezésekre: 

A fűtési rendszer rendszertechnikai szintű felújítása



Szekunder rendszer felújítása (hőleadók cseréje, vezetékek hőszigetelése)



Fényforrások, armatúrák cseréje



Villamos vezetékek cseréje

Helyzetértékelés: A település villamos energia, gázenergia ellátása megoldott, azonban a hagyományos energiaforrások korlátozottan állnak rendelkezésre és a jövőben az áraik további emelkedése prognosztizálható, ami az energiaköltségek számottevő emelkedéséhez vezethet. Kiemelkedő cél az energiahatékonyság növelése, az energiatakarékosság (az önkormányzat az általános iskola, polgármesteri hivatal, óvoda, idősek otthona nyílászáróit korszerűsítette), amelyik jelentős mértékben az energiaszektor környezeti terhelésének csökkentéséhez járulnak hozzá. A település földrajzi helyzetéből adódóan napenergia, szélenergia és a geotermiai energia hasznosításainak lehetőségei jelentősek. Tervezett intézkedések:



Energiagazdálkodási tervek megalkotása



Energiahatékonyság növelése



Energiafogyasztás csökkentése az önkormányzati intézményekben



Energiatudatos programok létrehozása

Tervezett feladat Megújuló energia

Ütemezés

Költségigény

Felelős

2010-2015

(M Ft) n.i.

Önkormányzat

2010-2015

n.i.

Önkormányzat

2010-2015

n.i.

Önkormányzat

potenciál felmérése és alkalmazási lehetőségei Megújuló energiaforrásra épülő beruházások Energiatakarékos szemlélet kialakítása

TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A program célja: Gádoros természeti értékeinek megőrzése, illetve a természeti és ökoturisztikai potenciál fejlesztése érdekében összehangolt kezelési terv megfogalmazása, a még fennmaradt, de nem védett természeti értékek védelem alá helyezése szükséges.

A

természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény meghatározza az Önkormányzatok Természetvédelmi feladatait.

A törvényben meghatározott esetekben természetvédelmi

feladatokat települési önkormányzatok is elláthatnak. A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a védetté nyilvánító Önkormányzat köteles gondoskodni. Helyzetértékelés: A település területén rendkívül alacsony az erdőterületek aránya, ami kedvezőtlenül befolyásolja az ökológiai viszonyok mellett az ott élők komfortérzetét is. A település ökoturisztikai lehetőségeinek feltárásához fontos lépés a területen lévő u.n. Egyedi tájértékek feltérképezése.

GÁDOROS TERÜLETÉN LÉVŐ HELYI JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Helyi jelentőségű védett természeti érték helye 1. HELYI JELENTŐSÉGŰ VÉDETT Eperjesi út jobb oldala (1. tanya előtt)

TERMÉSZETI ÉRTÉK TÁRGYA Ostorfa

Eperjesi út jobb oldala (1. tanya előtt) Rákóczi u. 48. sz. előtt

(Celtis occidentalis) Japánakác -két törzsű (Sophora japonica) Kocsányos tölgy

Nagy u. 36. udvarában

(Quercus robur) Eperfa

Bem u. 8. sz. udvarán

(Morus sp.) Kocsányos tölgy

Kossuth u. 6. sz. udvarán

(Quercus robur) Kocsányos tölgy (Quercus robur)

Kossuth u. 1. sz. udvarán (GAMESZ)

Kocsányos tölgy

Kossuth u.

(Quercus robur) Kocsányos tölgy 4 db

(I. világháborús emlékmű környéke) Kossuth u.

(Quercus robur) Magas kőris 3db

(I. világháborús emlékmű környéke)

(Fraxinus excelsior)

Tervezett intézkedések: 

Egyedi tájértékek megőrzése

Kapcsolódó jogszabály: 

1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről

LEVEGŐ- ÉS ZAJVÉDELEM Levegővédelem

A program célja: A levegőtisztaság-védelem fő célkitűzése az egészséges környezet érdekében a jó levegőminőség biztosítása, az emberi egészséget és a természetes környezetet veszélyeztető légszennyezettség

kialakulásának

megelőzése

a

jogszabályokban

előírt

levegővédelmi

követelmények betartatásával. Helyzetértékelés: A községben jelentős ipari légszennyező nem található, jelentős átmenő forgalom nem tapasztalható, így a levegő minősége megfelelő. A gázhálózat kiépítettsége megfelelő, emellett használata a háztartásokban nem teljes körű a magas energiaárak miatt, így egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szén és fafűtések, melyek befolyással vannak a levegőminőség alakulására.

Tervezett intézkedések: 

Az Önkormányzat számára meghatározott levegőtisztaság-védelmi feladatok teljesítése ellátása



Szennyezés nélküli, vagy a legkisebb levegőszennyezést okozó megoldások előnyben részesítése a közlekedésfejlesztést



Fásítás, parkosítás



Megújuló energiaforrások használata

Kapcsolódó jogszabályok: 

21/2001 (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelméről



10/2001 (IV.19) KöM r. a VOC kibocsátásának korlátozásáról



14/2001

(V.9)

KÖM-EüM-FVM

rendelet

a

légszennyezettségi

és

emissziós

határértékekről 

17/2001 (VIII.3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról



7/1999 (VII.21) KöM r. a 140 KWth és az ennél nagyobb de 50 MWth-nál kisebb helyhezkötött gázturbinák techn. kib. határértékeiről

Zajvédelem A program célja: A környezetvédelmi törvény értelmében a környezeti zaj és rezgésvédelem azokra mesterségesen keltett energia kibocsátásokra terjed ki, amelyek kellemetlen, zavaró veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. Felmérésekkel alátámasztott tény, hogy a zaj jelentős mértékben befolyásolja az emberek életminőségét, közérzetét. A tartós zajhatás kimutatható fiziológiás, pszichés terhet jelent. A 40-65 dB-es zajok pszichés zavarokat, a koncentráló képesség csökkenését, fáradékonyságot okoznak. Ez a zajszint többé-kevésbé megszokható, nem okoz maradandó károsodást. A 65-75 dB-es zajok vegetatív zavarok sokaságát idézik elő: a hajszálerek szűkületét, vérnyomás emelkedését, pupilla tágulását, nyál- és gyomorelválasztás csökkenését stb. okozzák és bár a zaj hosszabb idő után sem szokható meg, maradandó károsodást okozó hatását nem sikerült bizonyítani. A 75 dB fölötti tartós zajhatásra lassú és több szakaszban zajló hallásromlás következik be. A kezdeti szakaszban az ilyen zajterhelésnek kitett emberek fejfájásról, álmatlanságról és fülzúgásról panaszkodnak. Az egész napos, ekkora mértékű zajterhelés után átmeneti hallásromlás mutatható ki. 120 dB felett érjük el a fájdalomküszöböt, 160 dB-nél dobhártyarepedés következhet be. Hirtelen hanghatás nagy (120-130 dB) intenzitással barotraumát okozhat, ilyenkor a hallás maradandó csökkenése következik be már egyszeri behatás esetén is. 175 dB a halálos adag. Az alvás megzavarása már 40 dB intenzitású zajra jelentkezik. 70 dB zajszinttől az emberek 33 %-a teljesen felébred. Hirtelen erős zajok megzavarják az alvás ritmusát és mélységét, az utána következő alvás már nem pihentet, a zavart alvású egyén fáradtan ébred. Ez az alapja annak, hogy az éjszakai zajterhelést sokkal szigorúbban ítéli meg a szabályozás, mint a nappalit, így a zajhatárértékek nappali (06-22 óráig) és éjjeli (22-06 óráig) időszakokra osztottak. Helyzetértékelés: A településen nincs jelentős közúti forgalom, az átmenő forgalom alacsony, nincsenek a közelben zajkibocsátó ipari létesítmények. Kapcsolódó jogszabályok:



284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól



280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről



142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet a háztartási gépek zajkibocsátási értékeinek feltüntetési kötelezettségéről



140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról



176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól



93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról



25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól



43/2002. (VIII. 12.) HM-KvVM együttes rendelet az állami repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki követelményeiről



27/2008. (XII. 3.) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter KvVM-EüM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról.



29/2001.

(XII.

23.)

KöM-GM

együttes

rendelet

egyes

kültéri

berendezések

zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről 

49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet a motoros légijárművek zajkibocsátásának korlátozásáról



18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól

Települési környezetbiztonsági koncepció készítése A program célja: Gádoros környezetbiztonságának javításával az élhető település, az emberi egészség, valamint a települési értékek védelme. Haváriának nevezünk minden olyan természeti csapást, vagy emberi tevékenység okozta hirtelen eseményt (robbanás, közúti baleset) amely a lakosságot és a környezetet veszélyeztető

szükségállapot kialakulását eredményezi. Az uniós normákat (Seveso II. irányelv) rögzítő veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló katasztrófavédelmi törvény a súlyos ipari balesetek megelőzését és a balesetek káros következményeinek csökkentését célzó intézkedéseket vezetett be hazánkban. A törvény a Katasztrófavédelem feladatává tette a súlyos balesetek elleni védekezéshez kapcsolódó állami feladatok irányítását és azok ellátásának biztosítását. A katasztrófavédelmi törvény az ipari üzemek vezetői kötelességévé teszi az üzemben jelen levő veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatok felmérését, a reálisan feltételezhető súlyos balesetek bekövetkeztekor jelentkező hatások meghatározását, a lakosság és a környezet védelmének érdekében szükséges üzemi megelőző intézkedések megtételét. Egy váratlanul

bekövetkező

esemény

kezelésére

a

település

polgármestere –a hivatásos katasztrófavédelem területi szervével együttműködve- külső védelmi tervet készt, amely meghatározza a lakosság, az anyagi javak és a környezet védelmével

kapcsolatos feladatokat, a végrehajtásukkal összefüggő feltételeket, erőket és

eszközöket. Környezeti kármentesítésen azokat a műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenységeket, intézkedéseket értjük, amelyek a veszélyeztetett, szennyezett károsodott felszín alatti víz, illetőleg földtani közeg megismerésére, illetőleg a szennyezettség, károsodás mértékének csökkentésére, megszüntetésére továbbá utóellenőrzésre irányulnak a környezetvédelmi célok érvényesítése, a köz érdekében. Környezeti kármentesítésre más szóval olyan területeken van szükség, ahol a talaj illetve a felszín alatti vizek szennyeződése következett be, és a szennyeződés meghaladja a jogszabályban előírt beavatkozási határértékeket. A határértékeket a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM rendelet és a 219/2004. (VII.21.) Korm. Rendelet írja elő, illetve fogalmazza meg a feladatokat. A szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz esetében nem az eredeti, vagy az azt megközelítő állapot helyreállítása az egyetlen kockázat csökkentési lehetőség. A beavatkozás sürgősségétől, a szennyezett terület nagyságától és a beavatkozás költségeitől függően más lehetőségek is vannak, úgymint: 

A területet nem kezelik, de kivonják a használatból, vagy módosítják a területhasználatot,



Lokalizálják a szennyezett területet, a lokalizálás eredményeként a szennyezett területre további szennyezést okozó, kockázatos anyag nem kerülhet és a szennyeződés elvileg a természeti elemek útján (levegő, víz) nem terjedhet,



talajcsere, a szennyezett földtani közeget kitermelik és arra alkalmas helyre, lerakják, a munkagödröt tiszta "talajjal" töltik fel.

A beavatkozás sürgősségét a terület érzékenysége és a kockázatos anyag(ok) veszélyessége (toxicitás, mobilitás stb.) együttesen határozzák meg. Több szennyezett terület esetén fontossági sorrendet (prioritási rendet) kell felállítani, pl. a következő szempontok szerint: 

emberi környezet veszélyeztetése,



üzemelő és távlati vízbázisok veszélyeztetettsége,



a szennyezőanyag gyors terjedése,



felszíni befogadó közelsége,



vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi szempontból megkülönböztetett területek közelsége,



műemléki terület.

A haváriás események elkerülése lehetetlen, hiszen véletlenszerűek. Fel kell készülni az ilyen esetekre, főképpen, ha az összes potenciális ok, okozó és forrás ismert, van elképzelés a veszélyhelyzet kezelésére a gyors környezeti kárelhárításra.

Kapcsolódó jogszabályok: 

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről



219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉS SZEMLÉLETFORMÁLÁS Az oktatás, a nevelés és a tudatformálás, mint humáneszközök igénybevétele a

program

következetes végrehajtásához elengedhetetlen. S ehhez a programban megjelölt majd nem minden területen tudatosan tervezett felvilágosító munka kell, hogy kapcsolódjon nem csak a

fiatalok, hanem a felnőtt lakosság körében is, amelyhez eszközöket és forrásokat kell biztosítani. A környezet védelmének szempontjából hosszú távon nem a kényszer, például a bírsághatásra történő, vagy gazdasági érdekből végzett cselekvések a legelőnyösebbek, hanem az a viselkedésforma, amely belső motiváltságon alapul, és olyan területeken is hat, amelyek nincsenek közgazdaságilag, vagy jogilag szabályozva. A belső motiváltságon alapuló környezettudatos viselkedés hosszú évek több irányból érkező tudatformálásnak a hatására alakul ki. A környezeti tudat kialakításában életkortól függően más és más eszközök lehetnek a segítségünkre. Ilyen eszközök: - családi nevelés - intézményes oktatás (gyermek- és fiatalkor) - média - önkormányzati hatáskörbe tartozó eszközök - társadalmi szervezetek által felvállalt tevékenységek - rendezvények, fórumok Általános célkitűzések 

Társadalmi szervezetek és intézmények környezeti nevelő programjainak támogatása, segítése (pl. pályázati önrész egy részének vagy egészének átvállalásával),



Az Erdei Iskola mint, jó és népszerű nevelési forma elérhetővé válásának elősegítése az önkormányzat fenntartású intézmények diákjai számára, akár egy saját létesítmény kialakításával a környéken,



Országos környezeti szemléletformáló kampányokhoz, akciókhoz történő csatlakozás; illetve helyi akciók szervezése, segítése,



Az

önkormányzati

fenntartású

médiumokban

nagyobb

tér

biztosítása

a

szemléletformálásnak, nem csak a környezetvédelmi fejlesztésekkel kapcsolatos hírek, fejlemények megjelentetésének.

ÖSSZEGZÉS

Az elmúlt években tapasztalható, hogy a környezetvédelem egyre nagyobb hangsúlyt, szerepet kap, számos nemzetközi program, egyezmény, valamint országon belüli törvény, rendelet, határozat foglalkozik a környezetterhelést megakadályozó folyamatokkal, a tudatos környezeti gondolkodással. El kell ismernünk, hogy küzdünk a Földön a túlnépesedéssel és a környezet eltartó erejével. Fontos azt is megemlíteni, hogy a gazdasági fejlődést nem minden esetben szolgálja a környezetterhelés csökkenését,, mintha ez a két dolog szemben állna egymással, nem férne meg egymás mellett. Folyamatosan hallunk az üvegházhatású gázok klímát befolyásoló hatásáról, természeti katasztrófákról, erdők pusztulásáról, biodiverzitás csökkenéséről és még sorolhatnánk. Küzd a környezetvédelemmel a világ és benne Magyarország is, s egyre nagyobb szerepet kell hogy

kapjanak

és

vállaljanak

az

önkormányzatok

a

környezetvédelmi

programok

végrehajtásában, így Gádoros Nagyközség Önkormányzatának is. A településen elmondható, hogy viszonylag kielégítő a környezeti állapot, hiszen nincsenek nagyüzemek, forgalmas utak, így a környezetterhelés is kisebb, de ez nem adhat megnyugvásra okot, folyamatosan dolgozni kell azon, hogy a jelenlegi állapot megőrzésre kerüljön, vagy ennél jobb környezeti állapot alakuljon ki. Fontos szerepet kell, hogy kapjon a környezettudatos magatartás kialakítása, szemléletformálás, oktatás-nevelés, valamint el kell gondolkodni a megújuló energiaforrások (szél – és napenergia) alkalmazásának lehetőségén, mint környezeti és gazdasági szempontból. Kívánom, hogy Gádoros a környezetvédelem terén is sikeres legyen és a jövő nemzedék számára is élhető település maradjon.

STRATÉGIA A település fenntartható fejlődési tervének átfogó célja átfogó célja a következőképpen fogalmazható meg: Hosszútávon fenntartható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlődésének megteremtése. A települések fenntarthatóság megteremtéséhez alapvető fontosságú a lakosság természetes fogyásának csökkentése, az életminőség javítása és a társadalmi kohézió megteremtése. Hosszú távon javítani szükséges a tőke beáramlásához, illetve helyben maradásához, valamint a helyi kis- és középvállalkozói szféra megerősödéséhez szükséges feltételeket. A lakosság

életminőségének emeléséhez és a turizmus multiplikátor hatásainak érvényesüléséhez nagymértékben hozzájárul természeti és épített környezet értékeinek megőrzése, az egészséges települési környezet kialakítása és az alternatív energiahordozók arányának növelése az energiaellátáson belül. A társadalmi részvétel elősegítése érdekében valamint az átláthatóság megteremtésének céljából lakossági környezettudatosságot intenzív felvilágosító kampányokkal, tudatformálással erősíteni kell. A környezeti szempontok beépülése a fejlesztési tevékenységekbe a különböző önkormányzati szakpolitikák összehangolásával, valamint a politikai ciklusok átnyúló tervezési időszakok alkalmazásával biztosítható. Az átfogó cél megvalósulásához a fenti feladatok alapján alábbi középtávú célok járulnak hozzá, melyek fenntarthatósági szempontból kerültek meghatározásra és csoportosításra.

1.

stratégiai cél: A társadalmi fenntarthatóság megteremtése 1/1 részcél: Népesedési problémák kezelése • DEM-1: Családbarát munkahelyek megteremtése • DEM-2: A fiatalok elvándorlásának csökkentése 1/2 részcél: A lakosság egészségi állapotának javítása: • MED-1: Az egészségtudatosság és az egészséges életmód növelése szemléletformálással • MED-2: A megelőzés szerepének erősítése lakossági szűrőprogramok szervezésével, tájékoztatással, felvilágosítással • MED-3: Az egészségügyi intézmények ellátási színvonalának növelése 1/3 részcél: A foglalkoztatási helyzet javítása • F-1: A GYES-ről visszatérők munkába állásának támogatása • F-2: A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése • F-3: Egyéb hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (romák) foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése • F-4: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések szervezése 1/4 részcél: A társadalmi kohézió erősítése • T-1. A szociális szolgáltatások (időskori gondozás, pszichiátriai és mentálhigiénés ellátás, mozgássérültek ellátása) hozzáférhetőségének javítása • T-2 Egyenlő hozzáférés biztosítása mindenki számára az oktatási és közművelődési lehetőségekhez • T-3 Közösségfejlesztés a társadalom tagjai közti tolerancia megteremtéséért • T-4 A társadalmi devianciák (szenvedélybetegségek) kezelése, a deviáns csoportok társadalomba történő reintegrációjának elősegítése 2. stratégiai cél: A környezeti fenntarthatóság megteremtése 2/1 részcél: A települési természeti és épített környezeti értékek védelmének fejlesztése • K-1: A természeti értékek és az épített környezet helyi intézményes védelmének továbbfejlesztése

• • •

K-2: A természeti és épített környezeti értékek védelme elvének integrálása a szabályozási és engedélyezési eljárásokba K-3: A civil szervezetek és a lakosság fokozott bevonása a természet és épített környezeti elemek védelmébe K-4 A település környezetfejlesztési tevékenységeit megalapozó stratégiai dokumentumok elkészítése

2/2 részcél: Fenntartható vízgazdálkodás megteremtése • FV-5: A takarékos vízhasználat lehetőségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése a lakosság és a közületi fogyasztók számára • CC-2: A polgári védelmi tervek aktualizálása • CC-3: A lakosság felkészítése a klímaváltozás hatásaira, a környezeti válsághelyzetek kezelésére 2/4. részcél: Az alternatív energiaforrások felhasználása, az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése • AE-1: A lakosság, a közintézmények és gazdaság energiafelhasználásának csökkentése • AE-2: Az alternatív energiahordozók használatának növelése 2/5. részcél: A fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakulásának elősegítése • FT-1: A helyi kapcsolatrendszerek erősítése, a közlekedés iránti igény csökkentése a térszerkezet átalakításával • FT-2: A meglévő közlekedési létesítmények felújítása, szerepének erősítése • FM-1: E-közigazgatási rendszerek fejlesztése 2/6. részcél: A fenntartható fogyasztóvá válás elősegítése szemléletformálással • FF-1: A lakossági csoportok, mint fogyasztók tájékoztatása a fenntartható fogyasztásról, annak lehetőségeiről • FF-2 A vállalkozások, mint termékek és szolgáltatások előállítóinak és fogyasztóinak tájékoztatása fenntartható fogyasztásról • FF-3: Az önkormányzat, mint helyi ökoinnovátor szerepének erősítése a helyi fenntartható fejlődési legjobb gyakorlatok elterjesztésében A helyi fenntartható gazdaság megteremtése 3/1. részcél: Környezettudatos, fenntartható helyi gazdaságösztönzési rendszer kialakítása • HG-1: Környezetirányítási rendszert alkalmazó vállalkozások támogatása • HG-2: A tiszta technológiát alkalmazó vállalkozások letelepedésének ösztönzése • HG-3: A helyi mikro-, kis- és középvállalkozások tevékenységeinek segítése 3/2 részcél: Az önkormányzat költségvetési egyensúlyának megőrzése 3/3. részcél: A fenntartható turizmus megteremtése • FT-1 A turisták számára vonzó környezet kialakítása a település teljes területén • FT-2 A helyi társadalom bevonása a turizmus fejlesztésébe (helyi vállalkozók, humánerőforrások) • FT-3. Fenntartható Turizmusfejlesztési Koncepciójának kidolgozása és a települési turizmuspolitika kialakítása • FT-4. A turisztikai attrakciók diverzifikálása

• •

FT-5 Turisztikai információs rendszer létrehozása FT-7 Turisztikai desztináció menedzsment-team tevékenységeinek fejlesztése

3/4 részcél. A fenntartható mezőgazdaság megteremtése • FA-1: A művelési szerkezet megváltoztatása a helyi élelmiszerellátás biztonságának megteremtése érdekében • FA-2: A szociális biogazdálkodás elősegítése Horizontális stratégiai célkitűzés: A fenntarthatóság érvényesítése a településirányításban és végrehajtásban

elveinek

és

kritériumainak

H/1 A lakossági részvétel támogatása a döntéshozatalban • LR-1: A társadalom fenntarthatósággal kapcsolatos tudásbázisának növelése • LR-2: Együttműködési fórumok kialakítása a civil szervezetek és az önkormányzat között H/2 Az önkormányzat közpolitikáinak fejlesztése, átalakítása • KP-1: A hosszútávú, politikai ciklusokon átívelő stratégiai tervezés gyakorlati megvalósítása • KP-2: A stratégiák célrendszereinek fenntarthatósági szempontú összehangolása • KP-3: A legfontosabb környezetvédelmi alaplevek (elővigyázatosság, megőrzés, megelőzés) integrálása a politikaalkotási folyamatokba és a végrehajtásba • KP-4: A környezeti információk teljes átláthatóságnak és hozzáférhetőségének biztosítása Átfogó stratégiai cél Hosszútávon fenntartható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlődésének megteremtése: A környezeti fenntarthatóság megteremtése • A települési természeti és épített környezeti értékek védelme • Fenntartható vízgazdálkodás megteremtése • Felkészülés a klímaváltozás hatásaira • Alternatív energiaforrások felhasználása, az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése • Fenntartható fogyasztói szemléletformálás elősegítése • A fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása A társadalmi fenntarthatóság megteremtése • Népesedési problémák kezelése • A lakosság egészségi állapotának javítása • A foglalkoztatási helyzet javítása • A társadalmi kohézió erősítése A gazdasági fenntarthatóság megteremtése • Környezettudatos helyi gazdaságösztönzési rendszer kialakítása • Az önkormányzat költségvetési egyensúlyának megőrzése • A fenntartható turizmus megteremtése

Hosszútávú jövőkép: A környezeti erőforrások kíméletes használatára alapozott gazdasági növekedésből származó bevételekből egészséges és biztonságos lakókörnyezetet hoz létre, lakosai számára hosszútávú szociális biztonságot teremt. Misszió A települések a fenntartható fejlődés alapelveinek széleskörű alkalmazásával, környezetvédelmi beruházásokkal, a zöld gazdaság megteremtésével elősegíti a hosszútávú, környezetileg fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés alapjait. A stratégia célrendszere Horizontális stratégiai célkitűzés: a fenntarthatóság elveinek és kritériumainak érvényesítése a településirányításban és végrehajtásban. A stratégia végrehajtása és monitoringja A stratégia végrehajtása során alapvető fontosságú az alábbi elvek figyelembe vétele: • integráció elve. A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. • Társadalmi részvétel elve. A társadalom minden tagja számára biztosítani kell a bekapcsolódási lehetőséget a társadalmi-gazdasági közéletbe, a döntéshozatali folyamatokba. A környezetre vonatkozó minden információt nyilvánosságra kell hozni. Javítani kell a fenntartható fejlődéssel, annak társadalmi-gazdasági és környezeti vonatkozásaival, a fenntarthatóbb megoldásokkal kapcsolatos tájékozottságot. A település-menedzsment jelenleg is hatékonyan működő szervezeti rendszere a jövőben nagyobb átalakítás nélkül alkalmas a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tevékenységek átgondolt, ütemezett és eredményes megvalósítására. A stratégia végrehajtásának szervezeti keretei Feladatkörök, kompetenciák Képviselőtestület A fenntartható fejlődés általános irányvonalainak meghatározása és elfogadása, fenntarthatóság kritériumainak ellenőrzése a döntések végrehajtása során. Fenntartható Fejlődési Bizottság A fenntarthatósággal kapcsolatos véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködési valamint – a képviselőtestület döntésétől függően - felügyeleti jogkör a döntéselőkészítés során. Fenntartható Fejlődési csoport A fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiai tervezés és koordináció, döntés-előkészítés, a fenntarthatósággal kapcsolatos programok operatív megvalósítása: • pályázati források feltárása • projekt-generálás • projektmenedzsment • a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása • tájékoztatás, nyilvánosság

• •

stratégiák fenntarthatósági szempontú felülvizsgálata önkormányzati rendelettervezetek fenntarthatósági szempontú felülvizsgálata

Állandó Civil Fórum a Helyi Fenntartható Fejlődésért Biztosítja a folyamatos civil kontrollt és a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítését az önkormányzati döntések meghozatala során. • döntés-előkészítés • önkormányzati döntések előzetes írásbeli véleményezése • projektgenerálás a fenntartható fejlődési csoporttal együttműködve • az önkormányzati döntések társadalmasításának szervezése • fejlesztési stratégiák előzetes véleményezése a fenntarthatóság szempontjából • a társadalom fejlesztési igényeinek felmérése és közvetítése a döntéshozók felé • fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretterjesztés szervezése a települések bizottságaival közösen. A stratégiához kötődő operatív feladatok végrehajtására az önkormányzatok szakbizottságain belül létre kell hozni egy Fenntartható Fejlődési Munkacsoportot. A szervezet élén a kinevezett fenntartható fejlődési referens áll. További tagjai: • civil referens, • környezetvédelmi referens, • az esélyegyenlőségért felelős önkormányzati munkatárs, • a főépítész • a pénzügyi főelőadó • projektmenedzserek, pályázati munkatársak A képviselőtestületeken belül az LA21 végrehajtásának ellenőrzésére és szervezésére fel kell állítani a Fenntartható Fejlődési Bizottságot. A szervezet koordinálja és ellenőrzi a Fenntartható Fejlődési Munkacsoport tevékenységét, továbbá folyamatosan végzi a helyi fenntartható fejlődési stratégia monitoringját valamint felel az önkormányzati rendelettervezetek fenntarthatósági szempontú felülvizsgálatáért. A társadalom minél szélesebb körének bevonására életre kell hívni egy állandó fórumot Állandó Civil Fórum a Fenntartható Fejlődéséért néven. A szervezet célja a civil szervezetek, mint a társadalmi csoportokat hatékonyan képviselő önkéntes szerveződések teljes körű bevonása a helyi kormányzásba. Az állandó fórum előzetes írásbeli minden településfejlesztési döntés esetében kérni kell. Az ügymenet meggyorsítása érdekében a szervezetnek kevés tagból (maximum 5 fő) kell állnia és reprezentálnia kell a három település társadalmát. Ebből kifolyólag tagjainak a helyi közösség által ismert és elismert személyiségeknek kell lenniük. A fórum hatályos írásbeli véleményének elfogadásához a tagok 50%-nak jelenléte és egyetértése szükséges.

2. A MUNKA HÁTTERE Gádoros nagyközség a fenntartható fejlődésének biztosítására az ENSZ és az EU által is ajánlott helyi fenntartható fejlődési terv (LA 21) kidolgozása mellett döntött. A település célja a terv megalkotásával nem egy teljesen új stratégiai dokumentum kialakítása volt, hanem a meglévő, kiforrott településfejlesztési célrendszer fenntarthatósági szemléletben történő értelmezésének elősegítése. A célok dokumentumban alkalmazott csoportosításával és a javasolt intézkedésekkel biztosítható, hogy a célok megvalósításához kötődő fejlesztések során a fenntarthatósági követelmények maximális figyelembe vételre kerüljenek. A szakértői munka folyamata A helyi fenntartható fejlődési terv kidolgozását megelőzte egy átfogó, kutatásra és dokumentumelemzésre épülő helyzetfeltárás, melynek során a szakértő a települések jelenlegi helyzetét, adottságait, fenntarthatósági problémáit és lehetséges kitörési pontjait vizsgálta. A helyzetfeltárás elkészítése statisztikai adatok, a településről elérhető fejlesztési dokumentumok elemzése, szakértőkkel történt egyeztetések alapján történt. Az elkészült helyzetfeltárás alkalmas volt arra, hogy a benne foglalt információk alapján meghatározhatóak legyenek azok a következtetések, amelyek megalapozták a fenntartható fejlődési terv összeállítását. A kijelölt célkitűzések és a javasolt fejlesztési stratégia az önkormányzat szakértői által jóváhagyott fejlesztési részcélokat tartalmazza, valamint meghatározza az ezek keretében végrehajtandó beavatkozásokat. A kidolgozás módszertana A tervezést meghatározó általános alapelvek A koncepció kidolgozásakor építettünk az ENSZ, az EU és a kialakuló fenntartható fejlődési politikában széles körben elfogadott általános alapelvekre. Ezen alapelvek szem előtt tartása a programozás további szakaszaiban, valamint a program megvalósítása során elengedhetetlen. Ezek az alapelvek az alábbiak: Nyilvánosság elve A nyilvánosság elvének alkalmazása azt célozza, hogy minél nagyobb mértékű legyen a helyi erőforrások bevonása és a társadalmi támogatottság. Ezen alapelv szerint a tervezés és a programmegvalósítás során egyaránt biztosítani kell az átláthatóságot: csakis ezen keresztül érhet el, hogy a helyi társadalom azonosuljon a megfogalmazott célokkal és törekvésekkel. Tartamosság elve Az elv alkalmazása azt jelenti, hogy fejlesztésekhez szükséges erőforrások felhasználásakor figyelembe kell venni a környezet eltartóképességének korlátait; hogy megőrizzük a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. Integráció elve A helyi politikák, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. Helyi erőforrások hasznosításának elve Törekedni kell a közösség szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Ez egyaránt jelenti a helyi természeti adottságok, erőforrások megőrzését; a helyi kulturális közeg egyediségének megőrzését és a kulturális örökség megóvását valamint a helyi gazdaság fenntartható fejlesztését.

Elővigyázatosság elve Ez a megközelítés azt jelenti, hogy ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár okozásának lehetősége merül fel egy fejlesztés során, a tudományos bizonyosság hiánya nem használható a megelőző intézkedések elhalasztására. A beruházásokat ennek az elővigyázatossági elvnek a figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani. A fenntartható fejlődés fogalma 1984-ben az ENSZ megalapította a Környezet és Fejlődés Világbizottságát, melynek vezetésére az akkori norvég miniszterelnök asszonyt, Gro Harlem Brundtlandet kérték fel. A 22 tagú Bizottság célja az ENSZ második környezetvédelmi világkonferenciájának előkészítése volt. 1987-ben a Bizottság Közös Jövőnk címen közétette az azóta híressé vált Brundtland-jelentést, melyben először jelent meg a fenntartható fejlődés fogalma: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti fenntarthatóságon. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek álláspontja szerint ezeket a tényezőket és a köztük lévő kölcsönhatásokat figyelembe kell venni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél bekerült a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba. A fenntartható fejlődés alapelvei A fenntartható fejlődés alapelveinek kidolgozására az ENSZ nemzetközi konferenciáin (Rio de Janeiro, New York, Kyoto, Johannesburg) került sor a világ országainak és a különböző nemzetközi szervezetek, különösen az EU közreműködésével. Az alábbi alapelveket az Unió is átemelte saját jogi szabályozásába és kötelezővé tett alkalmazásukat tagállami szinten is: A holisztikus megközelítés elve A helyi környezetet, annak változásait meghatározó minden tényezőt (társadalmi, gazdasági, környezeti) egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a különböző alrendszerek egymással lazább-szorosabb kölcsönhatásban állnak. Bármilyen beavatkozás hatással lehet az egymástól távoli rendszerekre is. A helyi kihívásokra adandó válaszokhoz szükséges a tágabb környezet és a globális trendek ismerete és olyan beavatkozások végrehajtása, amelyek hozzájárulnak a fenntartható fejlődés átfogó céljának, a környezetileg is hosszútávon fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéshez.

A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve A jelen nemzedékek gazdasági, társadalmi fejlődési igényeit, környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. Ehhez hosszútávú fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása szükséges, melyekben messzemenőkig figyelembe veszik a környezet adat lehetőségeket és korlátokat. Társadalmi igazságosság elve El kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Mindenki azonos eséllyel szerezhesse meg azokat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat.

Tartamosság elve Az erőforrások tartamos kezelésének gyakorlata figyelembe veszi a környezet eltartóképességének korlátait; az erőforrások körültekintő és takarékos használata által megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, védelmét kiemelten fontos. Integráció elve A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti szintű tevékenységeket gazdasági, szociális és környezeti szempontok alapján szintén össze kell hangolni. Helyi erőforrások hasznosításának elve Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Ez egyaránt jelenti a helyi természeti adottságok, erőforrások megőrzését; a helyi kulturális közeg egyediségének megőrzését és a kulturális örökség megóvását valamint a helyi gazdaság fenntartható fejlesztését. Társadalmi részvétel elve A társadalom minden tagja számára biztosítani kell a bekapcsolódási lehetőséget a társadalmigazdasági közéletbe, a döntéshozatali folyamatokba. A környezetre vonatkozó minden információt nyilvánosságra kell hozni. Javítani kell a fenntartható fejlődéssel, annak társadalmigazdasági és környezeti vonatkozásaival, a fenntarthatóbb megoldásokkal kapcsolatos tájékozottságot. Társadalmi felelősségvállalás elve A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve meg kell szüntetni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait. Ehhez tudatosítani kell a társadalom tagjaiban a fogyasztói magatartás terén az egyéni cselekvések felelősséget a fenntartható fejlődésért és a helyi közösségek, családok jövőjéért. Erősíteni kell a vállalkozások társadalmi és környezeti felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést. Elővigyázatosság és megelőzés elve Az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására. Az emberi tevékenységeket ennek az elővigyázatossági elvnek a figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani, illetve meg kell előzni, – s ahol ez nem lehetséges –mérsékelni kell a környezeti rendszereket és az emberi egészséget veszélyeztető környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységeket, illetve lehetőség szerint helyreállítani a károkat. A szennyező fizet elv A termékek, szolgáltatások árainak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalom számára, beleértve a természeti erőforrások használatának költségeit. A környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységet folytatóknak meg kell téríteniük az emberi egészségben vagy a környezetben okozott károkat.

3. A HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI TERV FEJLESZTÉSPOLITIKAI KERETEI, MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMAI A Stockholmi Nyilatkozat, 1972 Az emberi környezet megóvásával foglalkozó első világmérető program kidolgozására 1972ben került sor Stockholmban, az ENSZ !. Környezeti Világkonferenciáján, melyet a világszervezet a Római Klub első jelentéseire reagálva hívott össze. A konferencián a résztvevők első alkalommal fogadtak el nyilatkozatot a környezetvédelem mai napig érvényes alapelveiről és feladatairól. Az együttműködés irányítására, a nemzetközi erőfeszítések összehangolására létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (UNEP). A Környezetvédelmi Világkonferenciát záró Stockholmi Nyilatkozat keretében fogadták el hivatalosan az emberhez méltó környezethez való jogot, mely a fenntartható fejlődés alapvető céljává vált. A nyilatkozatban a kormányok kötelezettséget vállaltak, hogy megóvják és jobbá teszik az ember környezetét a mai és a jövő nemzedékek számára. A dokumentumban elfogadást nyert a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem közötti kölcsönhatás felismerése is, emellett megfogalmazta az ökológiailag "egészséges" fejlődés érdekében szükséges környezetvédelmi szemlélet és gazdálkodás gondolatát. A fenntartható fejlődés stratégiáinak szempontjából a legfontosabb eredményként a generációkon átnyúló tervezés igényének megjelenését, valamint a környezetvédelmi alapelvek megalkotását kell kiemelnünk, mely meghatározóvá vált mind a helyi, mind nemzeti fenntartható fejlődési stratégiák kidolgozása során. Közös Jövőnk, 1987 (Brundtland-jelentés) 1984-ben az ENSZ Közgyűlés a Környezetvédelmi Világkonferencia előkészítésére létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottságot, melynek vezetésével a norvég miniszterelnök asszonyt, Gro Harlem Brundtland-et bízták meg. A 22 tagú bizottság, melynek feladata a környezetvédelmi szempontok a társadalmi fejlődés összefüggéseinek vizsgálata, a problémák feltárása és javaslatok kidolgozása volt, 1987-re készítette el jelentését Közös Jövőnk címmel. A dokumentum megállapítja, hogy mind globálisan, mind lokálisan az elmaradott területek felzárkózása gazdasági növekedés nélkül nem lehetséges, de az akkori technikai színvonalon az ugrásszerű gazdasági fejlődés társadalmi és ökológiai katasztrófához vezetett volna (ez a megállapítás mai napig helytálló). Megoldásként kidolgozta a fenntartható fejlődés koncepcióját, mely mennyiségi növekedést és a minőségi fejlődés egyaránt tartalmazza, s kimondja, hogy a gazdaság csak a környezet megőrzésével növekedhet, annak érdekében, hogy a jövő generációk is esélyt kapjanak saját társadalmi és gazdasági szükségleteik erőforrásigényeinek kielégítésére. A fenntartható fejlődés tehát nem veti el, sőt szükségesnek tartja a gazdasági fejlődést, de a környezeti szempontok maximális figyelembevétele mellett, a természeti erőforrások jelentette határok tiszteletben tartásával. A megvalósítás eszközrendszerének elemeként a dokumentum több helyen is felhívja az országok és a helyi közösségek figyelemét az új típusú fejlesztési stratégiák kidolgozására („világnak gyorsan ki kell dolgozni olyan fejlesztési stratégiákat, amelyeknek segítségével az egyes országok kiszakadnak jelenlegi, gyakran romboló fejlődési folyamatukból…”) Feladatok a 21. századra-Agenda-21, 1992, Rio de Janeiro Az ENSZ első fenntartható fejlődéssel foglalkozó világkonferenciáját 1992-ben hívták össze a brazíliai Rio de Janeiro-ban. A konferencián több dokumentum is elfogadásra került, ezek közül

a fenntarthatóság szempontjából kiemelkedik az Agenda-21 nyilatkozat. A dokumentum 4 részből áll. Gazdasági és társadalmi dimenziók Az erőforrások megőrzése és kezelése a fejlődés érdekében Nagyobb csoportok szerepének megerősítése A megvalósítás eszközei A nyilatkozat 28. fejezete (Helyi hatóságok kezdeményezése az Agenda 21 támogatására) foglalkozik a helyi fenntarthatósági tervek (Local Agenda 21), programok kidolgozásának lehetőségeivel és szükségességével. Konkrét formai és tartalmi követelményeket nem ad meg, az irányelvekkel foglalkozik. Ezek a következők: • „Minden helyhatóságnak párbeszédet kell kezdenie a lakossággal, a helyi szervezetekkel és a magánvállalkozókkal, majd pedig elfogadni egy „helyi Agenda 21et”. A tárgyalások és a közmegegyezés során a helyi hatóságok megismerhetik az állampolgárok, a helyi, a civil, a közösségi, az üzleti és az ipari szervezetek egyéni, sajátos kezdeményezéseit és megszerezhetik a legjobb stratégiák kialakításához szükséges információkat. A tárgyalások nyomán növekedne a háztartások tudatossága a fenntartható fejlődés különböző területein. A helyi hatóságok programjait, politikáját, törvényeit és szabályozását az Agenda 21 céljainak elérése érdekében fel kellene mérni és módosítani kell az elfogadott helyi programoknak megfelelően.“ Az Agenda-21 az ajánlások sikerességét a kormányzatok politikai felelősségvállalásának és elkötelezettségének függvényévé teszi. Több helyen is utal arra, hogy a hagyományos ágazati szemléletmód tervezésben nem alkalmas a jövő gazdasági és társadalmi problémáinak megoldására, a fenntarthatósági problémák kezelésére sem országos, sem helyi szinten. • A dokumentum konkrétan megfogalmazza: • a fenntarthatósági elvek integrációjának szükségességét a fejlesztési stratégiákba, •  az ágazati fejlesztések fenntarthatósági szempontú összehangolásának fontosságát, • a társadalmi csoportok bevonásának szükségességét a tervezései és döntési folyamatokba. A Fenntartható Fejlődés Világkonferencia – 2002, Johannesburg 2002 augusztus végén - szeptember elején a dél-afrikai Johannesburgban rendezték az ENSZ harmadik nagyszabású találkozóját Fenntartható Fejlődési Világkonferencia elnevezéssel. Ezen áttekintették a riói konferencia óta eltelt tíz évet, értékelték az elért eredményeket, a kitőzött célok megvalósulását, illetve feltárták a megvalósítást akadályozó tényezőket, az elmaradások okait. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedek során egyre nyilvánvalóbbá, nemzetközileg általánosan elfogadottá vált a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezet védelme közötti szoros kölcsönhatás, a kormányzatok nem tettek hatékony intézkedéseket a környezeti és fejlesztési szempontoknak a gazdasági tervezésben és döntés-hozatalban történő integrálása érdekében. A nemzetközi környezetvédelmi együttműködés számos területén történt ugyan jelentős előrelépés, de a közösségek általános környezeti állapota összességében mégis erőteljesen romlott. Az ózonréteg elvékonyodásának, a globális éghajlatváltozás növekvő kockázatának és a természeti erőforrásokkal is kapcsolatos más környezeti problémáknak a világmérető nemzetközi összefogás révén történő kezelése egyre sürgetőbbé vált. Ezzel párhuzamosan a társadalmak közötti fejlettségi, átlagos életminőségi különbségek is nagy mértékben nőttek, s ebben is óriási szerepe van az erőforrásokhoz való hozzáférésben, azok hasznosításában, hasznosításának hatékonyságában megmutatkozó különbségeknek. A johannesburgi

világkonferencia során a résztvevő államok elfogadtak egy politikai nyilatkozatot és a végrehajtási tervet, amely az alábbi főbb pontokat tartalmazza: vízellátás/közegészségügy: a cél 2015-ig felére csökkenteni azoknak a számát, akik nem jutnak ivóvízhez, illetve még a minimális közegészségügyi szolgáltatásokat is nélkülözik. energia: megegyezés született az energiahordozókhoz való minél szélesebb hozzájutásról, de az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti nézeteltérések miatt nem sikerült konkrét célokat meghatározni a megújuló energiaforrások (például nap- és szélenergia) egyre növekvő kihasználásával kapcsolatban. halászat: 2015-ig újra kell szaporítani a túlhalászat miatt kipusztulással fenyegetett halfajokat, mert ennek elmaradása veszélyeztetheti a tengerek élővilágát. A tengeri élővilág egyensúlyának felborulása a halászat által biztosított élelem-utánpótlásban is gondokat okozhat később. vegyi anyagok: 2020-ig el kell jutni odáig, hogy a vegyi anyagokat az emberi egészségre és a természetre nem ártalmas módszerekkel állítsák elő. A veszélyes hulladék tárolását vagy megsemmisítését szintén ellenőrzött és biztos módon kell végrehajtani. egészségügy: elfogadták a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi határozatát, amely kimondta: a gyógyszergyártók szabadalmai nem akadályozhatják meg a szegény országokat, hogy akár nem szabadalmaztatott gyógyszerekkel is enyhítsék a rászorulók bajait. Ez abból a szempontból fontos kérdés, mivel a legtöbb fejlődő ország nem képes például a drága AIDSgyógyszerek megvételére, így a kór áldozatainak élete megpecsételődik. nők helyzete: az egészségügyi ellátásnak figyelemmel kell lennie az alapvető emberi jogokra, de a helyi vallási és kulturális hagyományokra is. segélyek: az akcióterv a fejlődő országok számára juttatott segélyek növelését támogatja, szorgalmazza, hogy a gazdag országok nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát utalják át segélyként számukra. globalizáció: a terv elismeri, hogy a globalizációnak van jó és rossz oldala. Miközben új lehetőségeket nyújt a világgazdasági növekedéshez és a magasabb életszínvonal eléréséhez, a szegényebb országok különleges hátrányokat szenvednek, s emiatt a sürgősen bevonandók a profitálók körébe. kereskedelem: a tervezet támogatja a kereskedelmet és a környezetvédelmet, anélkül, hogy említést tenne a WTO néhány határozatáról, amelyek ellentétben állnak nemzetközi környezetvédelmi egyezményekkel. Mindenesetre a zöldek lobbigyőzelmének fogható fel, hogy az akcióterv ezen kitétele nem veszélyezteti az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésével foglalkozó kiotói jegyzőkönyvet. A gazdag országok megerősítették, hogy csökkentik a saját termelőiknek juttatott pénztámogatásokat. biológiai sokféleség: 2010-ig mérsékelni kell a kihalófélben lévő állat- és növényfajok pusztulásának folyamatát. kormányzat: az akcióterv kimondja, hogy a fenntartható fejlődéshez mind nemzeti, mind nemzetközi szinten alapvető fontosságú a felelősségteljes politikai kormányzati tevékenység. A gazdag országok szándéka szerint a segélyeket csak olyan államokba volna szabad eljuttatni, amelyekben a demokratikus intézmények már működnek és a korrupció visszaszorulóban van. stratégiák: a részt vevő országok megállapodtak, hogy 2005-ig stratégiai terveket dolgoznak ki az erőforrások megőrzéséről a jövő nemzedékek számára. szegénység: a szöveg megállapítja, hogy a szegénység jelenleg a "legnagyobb globális kihívás, amivel a világnak szembe kell néznie". A résztvevők megállapodtak a segélyeket kiegészítő szolidaritási alap létrehozásában, amelybe önkéntes módon utalhatnak át összegeket az államok. A helyi fenntarthatósági terv elkészítésére vonatkozó legfontosabb részt a Johannesburgi Végrehajtási Terv 19. cikkelye foglalja össze: „Ösztönözzék minden szinten az érintett hatóságokat, hogy a fenntartható fejlődés szempontjait vegyék figyelembe a döntéshozatalban,

beleértve a nemzeti és a helyi szintű fejlesztési tervezést, az infrastrukturális beruházást, a vállalkozásfejlesztést és a közbeszerzést. Agenda 21 az utazásról és turizmusról - a környezetvédelmileg fenntartható fejlesztés felé 1995 Az 1987-ben kiadott Brundtland-jelentés, valamint az 1992-es rioi konferencián elfogadott Agenda 21 hatására – mely nem foglalkoztak a turizmussal, mint önálló szektorral- a WTO Turisztikai Világszervezet, az Utazási és Turisztikai Világtanács valamint az Earth Council 1995re kidolgozta a Agenda 21 az utazásról és turizmusról– a környezetvédelmileg fenntartható fejlesztés felé című jelentést. A dokumentum a fenntartható turizmusra az alábbi, ma már világszerte elfogadott fogalmat határozza meg: „a fenntartható turisztikai fejlesztés egyrészt kielégíti a jelenlegi turisták és a fogadó területek szükségleteit, másrészt védelmezi és növeli a jövő lehetőségeit. Az elképzelések szerint lehetővé teszi az erőforrások olyan módon történő menedzselését, hogy miközben az emberiség kielégítheti társadalmi, gazdasági, esztétikai igényeit, ugyanakkor megőrizheti az alapvető ökológiai folyamatokat, a biológia változatosságot és az életet fenntartó rendszereket, valamint a különböző népek és csoportok kulturális integritását is.” (WTO, 1998, p.21.) A WTO által kiadott dokumentum értelmezi az utazás és a turizmus szerepét a fenntarthatóság céljainak elérésében. Hangsúlyozza a kormányzat, a „turisztikai ipar” és a civil szervezetek közti együttműködések fontosságát, elemzi az utazás és a turizmus gazdasági és stratégia szerepét a világ és a nemzetek gazdaságában és társadalmi fejlődésében valamint bemutatja azokat az előnyöket, melyek az ágazat fenntarthatóvá tételéből fakadnak. A fenntartható turizmus alapelveit az alábbiakban határozza meg: • A turizmus természeti, történeti, kulturális és egyéb erőforrásait úgy kell megőrizni a jövőbeli folyamatos felhasználáshoz, hogy közben a jelen társadalomnak is hasznot hozzanak. • A turizmus fejlesztéseit úgy kell tervezni és menedzselni, hogy ne okozzon súlyos környezeti vagy társadalmi-gazdasági problémákat a térségben. • A turisztikai térség általános környezetvédelmi minőségét fenn kell tartani, és ahol lehet, ott fejleszteni kell. • A turisták magas elégedettségi szintjét úgy kell fenntartani, hogy a turisztikai desztinációk megtartsák értékesíthetőségüket és népszerűségüket A turizmus haszna az egész társadalomban érzékelhető, így a helyi közösség támogatni fogja azt. A jelentés konkrét feladatokat határoz meg a turizmus szereplői számára a fenntartható fejlesztések megvalósítása érdekében. Annak céljából, hogy a szereplők döntéseinek középpontjába a fenntarthatósággal kapcsolatos teendők kerüljenek, az alábbi prioritásokat határozza meg: • A fenntartható turizmust elősegítő szabályozási, gazdasági és önkéntes keretek kapacitásának felmérése • A turizmus szervezeti működésének gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti vonatkozásainak felmérése • Képzés, oktatás szervezése, a közvélemény felvilágosítása a fenntartható turizmusról • A fenntartható turisztikai fejlesztések tervezése • A fenntartható turizmussal kapcsolatos információs szakértelem és technológia cseréjének segítése a fejlődő és fejlett országok közt • A részvétel lehetővé tétele a társadalom tagjai számára a turisztikai tervezés folyamatában • A Fenntarthatóságot középpontba helyező új turisztikai termékek tervezése • A fenntartható fejlődés elérési arányának felmérése • Társulások létrehozása a fenntartható fejlesztés érdekében

A turizmussal foglalkozó társaságok számára fő cél olyan rendszerek és eljárások létrehozása, amelyek a fenntartható fejlesztést a kiemelten fontos menedzsmentfunkciók részévé teszik, és megállapítják a fenntartható turisztikai fejlesztés megvalósításához szükséges teendőket. Ebben a sorban a következő tíz tevékenység élvez prioritást: • a hulladék minimumra csökkentése, újrahasznosítása • az energia hatékony és takarékos felhasználása • az ivóvízbázisok kezelése • a szennyvíz kezelése • a veszélyes anyagok kezelése • szállítás • a földhasználat tervezése és menedzselése • a személyzet, az ügyfelek és a közösségek bevonása a környezeti hatások felmérésébe és a problémák megoldásába • a fenntarthatóságot figyelembe vevő tervezés • társulások a fenntartható turizmus fejlődése érdekében Tekintettel arra, hogy a turizmus és a és az utazásipar alapját a természeti, kulturális és társadalmi erőforrások képezik, hosszútávú megőrzésük, kíméletes használatuk és fejlesztésük alapvető fontosságú a szektor jövője szempontjából. A Lisszaboni Stratégia 2000. március 23-24-én Lisszabonban üléseztek Európa állam- és kormányfői, akik ez alkalommal hívták életre a Lisszaboni Stratégia című dokumentumot. A stratégia egy átfogó reformprogram, mely célként tőzi ki, hogy Európa 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává váljon, mely képes a fenntartható fejlődésre, több és jobb munkahely és nagyobb társadalmi kohézió megteremtésére. Ezt 2001-ben a Göteborgi csúcstalálkozón kiegészítették a környezet iránti tisztelet kívánalmával (a fenntartható fejlődés stratégiájával), amelynek lényege, hogy az EU jövőstratégiáját a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a szociális előrehaladás kombinált szempontrendszerére, hármas egységére, összhangjára kell építeni. A stratégia fő célkitűzései az alábbiak: Hatékony belső piac megteremtése: a már működő belső piac a sikerek ellenére sok problémával néz szembe. Hatékony működésének legfőbb akadálya, hogy a szolgáltatások piacának liberalizálódása még továbbra is elmarad a kívánatostól. Mivel ez a szektor adja az Unió GDP-jének több mint kétharmadát, ezért a szolgáltatási piac liberalizálása alapvető a versenyképesség növelése szempontjából Energetikai és közlekedésfejlesztések: A több mint 10 millió embert foglalkoztató szállítási/közlekedési ágazat adja az EU GDP-jének egy tizedét. A közúti szállítás jelenlegi ágazati dominanciája zsúfoltsághoz és környezeti károkhoz vezet, amelyet a lisszaboni stratégia a vasúthálózatokba való fokozott befektetés révén kíván ellensúlyozni. Kiemelt célkitűzés továbbá a Galileo műholdas navigációs rendszer támogatása, a tagállamok közötti légi irányítás összehangolása és az, hogy 2010-ig az EU energiafelhasználásból 12%-kal részesedjenek a megújuló energiaforrások. A K+F tevékenységek ösztönzése: Az EU világpiaci versenytársainál jóval kisebb mértékben, összesített nemzeti össztermékének valamivel kevesebb, mint 2%-ával támogatja a K+F-et (főleg a magánberuházások aránya csekély). Ezért a lisszaboni stratégia célja, hogy 2010-ig a GDP 3%-ára kell emelni a K+F arányát az EU-ban. Ezt leginkább a magánszféra számára megteremtett innovációbarát gazdasági környezettel lehet elérni (innovatív KKV-k támogatása, kockázati tőkéhez való hozzájutás megkönnyítése stb.). Szintén komoly gondot jelent, hogy Európában – az USA-hoz és Japánhoz képest – kevés

a tudós és kutató, illetve jelentős a kivándorlás az európainál sokkal inspirálóbb kutatói környezetet kínáló tengerentúlra. Mobilitásuk és szakmai feltételeik javításával növelni kell Európa vonzerejét a kutatók számára. Az európai gazdaságok további gyengesége, hogy nem képesek kutatóik eredményeit megfelelő mértékben a gyakorlatba átültetni. Ez az egyetemek és a vállalkozások közötti K+F kapcsolatok erősítésével lehet serkenteni A foglalkoztatás bővítése: A Lisszaboni Stratégia egyik legfőbb célja a foglalkoztatottság növelése. Ehhez az EU vezetői konkrét célkitűzéseket állítottak föl: a teljes foglalkoztatottsági rátát 63-ról 70%-ra kell növelni, a női foglalkoztatottságot 55-ről 60%-ra, az 55 évnél idősebbekét pedig 40-ről 50%-ra 2004 és 2010 között. A célok elérésének egyik eszköze a munkavállalói mobilitás növelése, és az Európai Szociális Alap forrásainak képzésre, az aktív munkaerő-piaci politikákra való fordítása. Ezekkel egy időben kerülne sor a tagállamok átfogó munkaerő-piaci reformjaira, amelyek legfontosabb elemei: a KKV-k támogatása; az élethosszig tartó tanulás (amely a tudásalapú társadalom egyik előfeltétele), a fiatalok, a nők és az idősek foglalkoztatottságának növelése, illetve a reáltudományok támogatása. Az Európai Tanács 2005 tavaszán értékelte a stratégia első öt évét, és megállapította, hogy a kitőzött célokból csak kevés valósult meg. Az eredményesség fokozása érdekében úgy döntöttek, hogy az átstrukturált és leegyszerűsített stratégia középpontjába a növekedést és a foglalkoztatást állítják, és a nemzeti akciótervek révén erősítik a tagállamok elkötelezettségét a reformok végrehajtása iránt. Az újraindított, stratégia három kulcseleme: • a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás elősegítése. • a reformok iránti elkötelezettség megteremtése érdekében a tagállamok egységes irányelveken alapuló nemzeti akcióterveket nyújtanak be, • a korábbi több száz dokumentum helyett egyetlen uniós és egyetlen nemzeti szintű jelentés készül. A tagállamoknak 2005 októberéig kellett elkészíteniük és benyújtaniuk az erre vonatkozó cselekvési programjaikat, melyek legfontosabb elemei: a hatékony belső piac, tisztességes és szabad kereskedelem, jobb szabályozás, magasabb színvonalú infrastruktúra, K+F támogatása, innováció ösztönzése, erős ipari bázis megteremtése, több és jobb munkalehetőség, alkalmazkodó képesebb munkaerő, nívósabb oktatás és képzés. Az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiája (a Göteborgi stratégia), 2001 és 2006 A fenntartható fejlődés az Unió alapszerződésben rögzített, hosszú távú célkitűzése. 2001 júniusában az Európai Tanács Göteborgban elfogadta a Bizottság által készített Fenntartható Fejlődés Stratégiát, amely ahogy a Tanács is rámutat, egy harmadik dimenziót ad a Lisszaboni Stratégiának, mely figyelmen kívül hagyta azt a felismerést, hogy a környezeti, társadalmi és gazdasági kérdések és problémák összefonódnak és nem lehetséges őket egymással gyakorta ellentmondó külön stratégiákban, külön prioritásrendszerek mellett kezelni. A Stratégia egyértelműen leszögezi, hogy a Lisszaboni folyamat politikai célkitűzésére kell épülnie, miszerint az EU-nak "a világ leginkább versenyképes és dinamikus tudásalapú gazdaságává kell válnia, ami alkalmas a fenntartható gazdasági növekedésre több és jobb munkahellyel és szociális kohézióval". Ez alapján a Stratégia megállapítja, hogy „a gazdasági növekedésnek, társadalmi kohéziónak és környezetvédelemnek együtt kell járnia”. Az EU saját fenntartható fejlődését fenyegető veszélyekként az alábbiakat azonosítja: • a globális felmelegedés; • új antibiotikum rezisztens kórokozó törzsek megjelenése; • veszélyes kémiai anyagok hosszú távú hatásai;

• élelmiszerbiztonsági veszélyek; • szegénység; • öregedő társadalom; • a biodiverzitás csökkenése; • a gyorsan növekvő hulladékmennyiség; • a talajpusztulás; • a közlekedési torlódások; • a növekvő regionális különbségek. A fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében az alábbi hosszú távú célokat fogalmazza meg: -az éghajlatváltozás megállítása és a tiszta energia felhasználásának növelése; -a közegészséget rontó problémák kezelése; -nagyobb felelősségtudat a természeti erőforrások kezelésében, a biológiai sokféleség megőrzése; -a közlekedés, szállítás és földhasználat fenntarthatóvá tétele. Ennek érdekében szükségesnek tartja a gazdasági különböző szektorainak összehangolását, a környezeti szempontok termékek árába történő beépítését, a befektetéseket a tudományba és kutatásba, a kommunikáció fejlesztését, a globális dimenziók számbavételét. A stratégia akciótervei: Az éghajlatváltozás megállítása: • a kiotói kritériumok teljesítése az EU és más fejlett országok által (az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése 8%-al az 1990-es szinthez képest); • az energiatermékek adójáról szóló direktíva kidolgozása (2002-ig); • 2010-ig összes üzemanyag fogyasztás 7%-ka, 2020-ig 20%-ka megújuló forrásból történjen; • az energiahatékonyság növelése; • az összes energia 12%-ka megújuló energia-forrásból származzon 2010-ig; • GDP növekedésének szétválasztása a közlekedés, energiafelhasználás növekedésétől; • direktíva kidolgozása az üvegházhatású gázok kereskedeleméről. A környezet-egészségügyi helyzet javítása • az élelmiszerbiztonság és minőség javítása; • a járványok kitörésének megakadályozása és az antibiotikum rezisztencia kezelése; • az Európai Élelmiszerügyi Hatóság felállítása; • a fogyasztók informálása; • minőségi mezőgazdasági termelés kialakítása; • Közösségi Stratégia az Egészséges és Biztonságos Munkahelyek érdekében. A természeti erőforrások fenntartható használata, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása: • a fajok csökkenésének megállítása 2010-re • a biológiai biztonság megteremtése • a Madár- és Élőhely Direktívák jobb végrehajtása • a közösségi agrárpolitika reformja: a direkt kifizetéseket jó környezeti teljesítményekkel kell párosítani, • integrált termékpolitika kidolgozása,

•

a Fenntartható Erőforrás-használati Stratégia kidolgozása

A környezeti szempontok integrációjához szükséges eszközök fejlesztése: • integrált termékpolitika kidolgozása a teljes termékciklusra vonatkozóan; • a hulladékképződés megelőzése, minimalizálása, újrahasznosítása; • a környezetvédelmi innovációk kidolgozásának támogatása a kutatás-fejlesztési keretprogramban; • piaci szabályozó eszközök kialakítása és önkéntes megállapodások ösztönzése. A közlekedés, szállítás, földhasználat fenntartható fejlesztése • a GDP és közlekedés növekedésének szétválasztása; • a tömegközlekedés előtérbe helyezése; • a közúti közlekedés szintje 2010-re azonos legyen az 1998-as szinttel; • Szállítás tartalmazza a külső költségeket 2005-re; • 2003-ra úthasználati díj bevezetése; • a távmunka támogatása; • a vidékfejlesztés támogatása. A stratégia és akcióprogram lehetséges és várható gazdasági hatásai • ökológiai adóreformok végrehajtása – az adózás az anyag és energiafelhasználást érinti, a beszedett adó a munkaoldali terheket csökkenti, • a támogatási politikák felülvizsgálata – a környezetileg káros támogatások megszüntetése, a támogatások környezeti hatásainak mérlegelése, • a környezeti felelősség érvényesítése – a környezeti kárért az okozó viseli a felelősséget.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A magyar kormány az EU göteborgi stratégiai célkitűzéseinek nemzeti szintű megvalósítása érdekében, széleskörű társadalmi egyeztetéseket követően 2007 júniusában hozta nyilvánosságra Magyarország Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáját. A stratégia fő célkitűzése, hogy elősegítse a hazai társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatok közép-, illetve hosszú távon fenntartható pályára való áttérését, figyelembe véve a hazai adottságokat és a tágabb folyamatokat, feltételeket. Egy hosszú távú keretstratégiai jellegű dokumentum, mely valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre pozitív, fenntartható, társadalmasítható jövőképhez vezető, hosszú távú cél- és ennek megfelelő eszközrendszert vázol fel, mely illeszkedési alapként szolgál más szakágazati és területfejlesztési stratégiák, települési fenntarthatósági tervek számára. Horizontális célkitűzések: • a közösségi tudásbázis növelése, a tudományos kutatás és tudáscsere erősítésével, és a kutatási eredmények elérhetővé tételével; • a fenntarthatóságról szóló tudás két irányból, a közoktatás és a média felől történő közvetítése; • a társadalmi csoportok és a gazdasági szereplők bevonása a közpolitikai döntési folyamatokba; • a közpolitikák fejlesztése, illetve átalakítása és hatékony megvalósítása a fenntarthatóság elvei és gyakorlata alapján; • az intézményrendszer fejlesztése, illetve átalakítása;

•

a változások monitoringja és értékelése, amelynek eredményei visszahatnak a tudásbázisra, illetve minden más cselekvési területre is.

A stratégia prioritásai: 1. A fenntartható népesedési politika kialakítása, amely növeli a gyermekvállalási kedvet, biztosítja a vállalt gyermekek nyugodt felnevelését, emellett kialakítja a harmonikus együttlét feltételeit a különböző generációk, valamint a hazai és migráns rétegek között. 2. A társadalom egészségi állapotának javítása, melynek eredményeként nő a lakosság születéskor várható élettartama és az egészségben eltöltött évek száma. Új lakossági szűrőprogramok indítása a betegségek megelőzésére. 3. A társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása: melynek eredményeként javul a hátrányos helyzetű csoportok (romák, testi és mentális sérüléssel élők, nők) társadalmi elfogadottsága. A foglalkoztatás arányának kiterjesztése a hátrányos helyzetű csoportok munkához juttatásával és a nyugdíjasok munkaerőpiacon tartásával, mely elősegíti a ezen csoportok társadalmi integrációját. 4. A természeti értékek védelme. a természetes ökoszisztémák működőképességének megőrzésével, a természeti értékek védelmének hatékonyabbá tétele az intézményes és az önkéntes természetvédelem megerősítésével. 5. A klímaváltozás elleni küzdelem az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátásának csökkentésével és a változó időjárási és éghajlati hatásokra való állami és lakossági felkészülés elősegítésével. 6. A fenntartható vízgazdálkodás megteremtése az ivóvízminőség javításával, a közműolló bezárásával, a felszíni vizek védelemével és minőségének javításával, a felszín alatti vízkészletek szennyeződésektől való védelmével és kímélő használatával. 7. A versenyképesség fenntartható erősítése a „hazai Lisszaboni Stratégia” kidolgozásával és folyamatos monitoringjával, javításával. 8. A fenntartható termelési eljárások és fogyasztói szokások erősítése a termelés természeti erőforrásigényeinek csökkentésével, a „tiszta technológiák” hazai elterjesztésével, aktív fogyasztói szemléletformálással. 9. Az energiagazdálkodás átalakítása a hazai megújuló energiaforrások feltárásával és használatuk növelésével, az energiatakarékosság és a megújuló energetikai innovációk ösztönzésével. 10. A fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása a területi különbségek mérséklésével, a kiegyensúlyozott funkcionális hálózat megteremtésével, mely csökkenti a hosszútávú lakossági közlekedési igényt. A környezetbarát tömegközlekedés szerepének erősítésével és az úthálózat fejlesztésével csökkenthető a közlekedés üvegházhatású gáz kibocsátása. 11. A fenntartható fejlődést elősegítő gazdaságösztönzési rendszer kialakítása a költségvetési egyensúly megteremtésével, a megelőző szemléletű törvényi szabályozással, az adóterhek élőmunkáról a környezethasználatra történő átcsoportosításával, a környezeti irányítási rendszerek és a termékciklus-menedzsment bevezetésének ösztönzésével.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia célja, hogy hosszú távra, kormányzati ciklusokat átívelő módon jelölje ki az ágazat fejlesztési irányait, és szolgáljon iránymutatásul a turizmus területén tevékenykedő vállalkozásoknak és szakmai szervezeteknek. A stratégia megalapozott helyzetfeltárás következtetéseire alapozva fogalmazza meg az ágazat fejlesztésének sarokpontjait. A stratégiai átfogó céljai: • Emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés

• • • • •

Turistafogadás feltételeinek javítása Attrakció-fejlesztés Emberi erőforrás fejlesztés Hatékony működési rendszer kialakítása Horizontális célok

A célok elérése, a stratégia megvalósítása a dokumentum szerint a következő prioritások mentén kezdhető el: 1. A hazai turizmus versenyképességének növelése 2. A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai 3. Innováción alapuló kínálatfejlesztés 4. Regionális szintű desztináció-fejlesztés 5. A piaci igényeknek megfelelő szálláshelykínálat és vendéglátás kialakítása 6. Az iskolarendszerű képzés erősítése 7. A turizmus általános megítélésének és elfogadottságának a javítása 8. Regionális intézményrendszer átalakítása Az egészségturizmus, az öko- és kongresszusi turizmust megelőzve a turisztikai termékfejlesztés legfontosabb területe nemzeti szinten, ennek megfelelően kiemelt, és fejlesztendő turisztikai desztinációként veszi számba a gyógy- és üdülőhelyeket. Az egészségturizmus következő 10 éves időszakára a belföldi és külföldi versenypozíció javítását tűzi ki célul a program, amelynek alapját a komplex termékek jelenthetik. Az egészségturizmuson belül markánsan elkülönül a gyógyturizmus és a wellness turizmus.

4. CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK A foglalkoztatási helyzet javítása: A fiatalok pályakezdésének elősegítése alapvető fontosságú mind a népesedés problémák megoldásában, mind a szociális feszültségek kialakulásának megelőzésében. A gyermekgondozási segélyről visszatérők, valamint a megváltozott munkaképességűek is jelentős nehézségekkel néznek szembe a munka világába való belépéskor. A problémák enyhítésére a hátrányos helyzetű illetve hátrányos helyzetbe kerülő társadalmi csoportok foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése szükséges a következő beavatkozások megtételével: F-1: A GYES-ről visszatérők munkába állásának támogatása A kiskorú gyermekük gondozása mellől a munka világába visszatérő nők gyakran néznek szembe munkahelyük elvesztésével, munkatapasztalataik és tudásuk erodálódásával, beilleszkedési problémákkal ill. a gyermekgondozás és a munkahelyi teendők összehangolásának nehézségeivel. Munkába állásuk támogatása alapvető érdeke a településeknek, mivel kiesésük a foglalkoztatotti körből vagy a gyermekvállalásról történő lemondásuk hosszútávon is negatív hatását gyakorol a település társadalmára és gazdaságára egyaránt. Ennek megelőzése az alábbi tevékenységekkel lehetséges: - a GYES-en lévő nők valamint a munkahelyük közti kapcsolat fenntartása (munkahelyi,családi rendezvények szervezése, munkahelyi hírlevelek szerkesztése és terjesztése), - rugalmas munkaidő biztosítása a kiskorú gyermeküket nevelők számára, - részidős foglalkoztatás lehetőségének bevezetése a gyermeküket nevelő nők számára, - távmunka infrastrukturális feltételeinek és lehetőségének megteremtése. F-2: A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése A testileg és szellemileg sérült emberek munkahely-találási lehetőségei az országos tendenciákkal összhangban gyakorlatilag minimálisak a három településen is. Társadalmi integrációjuknak alapvető feltétele a foglalkoztathatóságuk megteremtése. Jelenlegi anyagi helyzetében az önkormányzat ezt az intézkedést csak külső anyagi források, EU-s támogatások igénybevételével tudja végrehajtani. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására számos lehetőség adódik: - távmunka lehetőségének biztosítása a mozgásban korlátozottak részére, - a munkahelyek munkavégzés szempontjából történő akadálymentesítése annak céljából, hogy látás- és hallássérültek vagy mozgáskorlátozottak is elláthassanak bizonyos munkaköröket, - új források folyamatos bevonása a megváltozott munkaképességűek foglalkoztathatóságának bővítésére, - speciális közmunkaprogram indítása testi és értelmi sérültek számára. F-3: Egyéb hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (romák) foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése Magyarországon általános probléma a romák kiszorulása a munkaerőpiacról. A romák társadalmi integrációjáért az önkormányzat lehetőségei szerint mindent megtesz. Ennek ellenére a munkaerő-piaci helyzetük ingatag: a családok nagy része egykeresős háztartásként működik, a jelentős részükben a megélhetéshez szükséges minimális jövedelem szezonális alkalmi munkákból és segélyekből jön össze. Munkaerő-piaci helyzetük javítása alapvető fontosságú a társadalmi és szociális feszültségek kialakulásának megelőzése szempontjából. Ennek elősegítése az alábbi tevékenységekkel történhet: - képzési programok indítása a foglalkoztathatóság javítása érdekében,

- közmunkaprogram folytatása. - a roma nők munkába állásának elősegítése képzési és foglalkoztatási programok indításával. F-4: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések szervezése A társadalom tartósan munkanélkülivé váló tagjainak gyakran okoz nehézséget a foglalkoztathatóságot javító átképzéseken való részvétel. Ennek egy része mentális eredetű, a gyors alkalmazkodóképesség hiányából fakad. A legnagyobb problémát azonban a piaci igényeket figyelmen kívül hagyó átképzések nagy száma jelenti. Mivel a stabil, fejlődő helyi társadalom kialakulásának egyik alapvető feltétele a jól képzett, a gazdaságilag hasznosítható tudású, gyors alkalmazkodó képességű munkaerő megléte, ezért a piaci igényekhez igazodó képzések folyamatos indítása alapvetően fontos a fenntartható társadalom megteremtéséhez. A társadalmi kohézió erősítése A fenntartható helyi társadalomra a társadalmi csoportok között egyetértés és a szociális biztonság jellemző. A társadalmi kohézió érdekében olyan viszonyok kialakítása szükséges, amelyek hosszú távon mindenki számára biztosítják a társadalmi-gazdasági részvétel alapfeltételeit, megteremtik a mobilitási utakat az egyén számára a társadalomban. Ennek központi eleme az életesélyek egyenlőtlenségeinek csökkentése, a kirekesztés enyhítése a gyermekkortól kezdve, a szegénység mérséklése, a településen belüli társadalmi és területi kohézió erősítése. A társadalmi szolidaritás erősítéséhez szükséges továbbá a kisközösségek fejlesztése, valamint a tanulási, együttműködési, részvételi, döntéshozói és alkalmazkodási képességek fejlesztésén keresztül a közösségi lét megteremtésének és megélésének elősegítése. A közösségtudatosság erősödése segíti a normakövetést és stabilizálja a társadalmat. A részcél keretén belül alapvető törekvés a települése társadalomi kohéziójának megerősítése, a szociális biztonság megteremtése. A település ezt a foglalkoztatás növelése mellett, a szociális ellátásokhoz, , a korszerű oktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférés elősegítésével, a helyi közösségek fejlesztésével valamint a deviáns társadalmi csoportok helyzetének javításával, társadalmi reintegrációjával tudja elérni. Ennek érdekében az alábbi beavatkozásokat szükséges megtenni: T-1. A szociális szolgáltatások (időskori gondozás, pszichiátriai és mentálhigiénés ellátás, mozgássérültek ellátása) hozzáférhetőségének javítása Az időskorúak száma a jövőben várhatóan növekedni fog, a családok pedig a kétkeresős háztartások kialakulása miatt nem tudják az otthoni ápolásukat vállalni, ezért az időskorúak emberhez méltó testi és mentális ápolási feltételeinek megteremtése alapvetően fontos mind a társadalmi kohézió, mind a fenntartható társadalom megteremtése érdekében. A fenntartható fejlődés megteremtése érdekében alapvető a helyi társadalom lelki egészségének megőrzése is. Ez annál is fontosabb, mivel napjaink folyamatosan változó gazdasági, társadalmi viszonyai és az őket követő egyre gyorsabb értékrend-váltások miatt a lakosság körében nő a lelki eredetű megbetegedések száma (depresszió, pánikbetegség, neurózis, egyes daganatok) Ezek kezelése, gyógyítása a lakosság testi egészségének megőrzésével egyenrangú. Az eredményes beavatkozásokhoz alapvetően fontosak az alábbi tevékenységek: a házi beteggondozó szolgálat tevékenységeinek fejlesztése, a szociális alapon igénybe vehető beteggondozás folyamatos kiterjesztése a rászoruló időskorúak széles rétegeire, - újabb, széles profilú támogatószolgálatok létrehozásának ösztönzése, - mentálhigiénés tanácsadó szolgálat létrehozása a kistérségben

T-2 Egyenlő hozzáférés biztosítása mindenki számára az oktatási és közművelődési lehetőségekhez A beavatkozás célja a megindult pozitív folyamatok folytatása, mivel az integrált oktatás és közművelődés műszaki és humánerőforrás színvonalának emelése kiemelt jelentőséggel bír a helyi társadalmi fenntarthatóság megteremtésében. T-3 Közösségfejlesztés a társadalom tagjai közti tolerancia megteremtéséért Az élő közösségek, működő civil szervezetek biztosítják a kulturális sokszínűségének fennmaradását, ezért alapvető cél a helyi kulturális közösségek tevékenységeinek támogatása. A közös értékek alapján működő közösségek sokfélesége és ezek egymással való együttműködésének gyakorlata fontos kohéziós, alkalmazkodási, kiegyenlítő és ellensúlyozó szereppel rendelkezik a helyi társadalomban. A társadalmi csoportok helyi közösségeinek hálózata fontos helyszíne a feszültségek kulturált körülmények közti feloldásának. Ennek érdekében kiemelkedően fontosak az alábbi tevékenységek: - a roma és más nemzetiségi civil szervezetek, kulturális közösségek létrehozásának támogatása, - a különböző civil szervezetek közti kapcsolatok támogatása (pl. közös rendezvények támogatása révén), - a civil szervezetek részvételi és együttműködési képességeinek fejlesztése a döntéselőkészítésbe és döntéshozásba történő bevonhatóság erősítése céljából. T-4 A társadalmi devianciák (hajléktalanság, szenvedélybetegségek) kezelése, a deviáns csoportok társadalomba történő reintegrációjának elősegítése A beavatkozás célja, hogy elősegítse a hajléktalanság és a hozzákapcsolódó társadalmi devianciák kezelését. Ennek érdekében a következő tevékenységek végrehajtása szükséges: - a hajléktalanok egészségügyi és szociális ellátásának megszervezése, - a hajléktalansággal fenyegetett társadalmi csoportok (szenvedélybetegek, kisnyugdíjasok, egyedülálló munkanélküliek) leszakadásának megelőzése. 2. stratégiai cél: A környezeti fenntarthatóság megteremtése A környezeti fenntarthatóság megteremtése települési szinten a természeti tőke (talaj, víz, levegő, élővilág, megújuló és nem megújuló energiaforrások) megőrzését és kíméletes használatának elősegítését jelenti a település közigazgatási területén. A környezeti fenntarthatóság megteremetésének távlati célja az, hogy a megújuló természeti erőforrások (víz, szél, talaj, biomassza) használatának mértéke olyan optimális határérték közelébe kerüljön és tartósan ott is maradjon, amely biztosítja a természeti rendszerek regenerálódását a társadalmi igények kielégítése mellett. További cél a helyi társadalom által kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségének csökkentése is arra a szintre, melyet a levegő, a víz és a talaj képes semlegesíteni. A stratégiai cél elérésének érdekében szükséges a települések közigazgatási területén a található természeti értékek védelmének erősítése. Ennek azonban a mai élővilág-centrikus védelem mellett ki kell terjednie az élettelen környezet elemeinek – a térségben különösen a talajoknak és a felszín alatti földtani környezetnek- védelmére is. Az élő és élettelen természeti értékek hosszútávú, hatékony megőrzésének érdekében mind az önkormányzatoknak, mind a lakosságnak a jelenleginél aktívabban be kell kapcsolódnia természetvédelmi tevékenységekbe. A megmaradt különböző korú és típusú épített környezeti értékek védelme kiemelt fontosságú, mivel biztosítja a generációkon átívelő történelmi folytonosság térbeli megjelenését, ezáltal erősíti a ma élő nemzedékek helyi identitását. Ez a történelmi identitástudat erősíti a település lakóinak elhivatottságát a települési környezet jövő generációk számára történő megőrzésére. Emellett a történelmi épületek megőrzése hozzájárul az élhető települési környezet kialakulásához.

Napjainkban a legnagyobb környezeti kihívást mind az emberiség, mind a helyi társadalmak számára a globális klímaváltozás jelenti. Ennek hatásai ma még nehezen prognosztizálhatók, ennek ellenére a hosszútávú helyi fenntartható fejlődés megteremtése érdekében fel kell készülni az éghajlatváltozás hatásaira. A legújabb kutatások szerint a globális klímaváltozást gyorsító tényezők egyike a társadalmak nagy mennyiségű üvegházhatású gázkibocsátása. Ezek és más, emberi egészségre ártalmas gázok egyik legnagyobb kibocsátója helyi szinten is a közlekedés. A modern térszerkezeti és technikai megoldások megvalósítása a közlekedés negatív hatásainak csökkentése érdekében alapvető fontosságú a környezeti fenntarthatóság elérésében. A fosszilis energiahordozók készleteinek csökkenése miatt hosszútávon kialakuló energiaválság a helyi társadalmakat is érzékenyen érinti. A helyi ellátásbiztonság megteremtése, a fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében szükséges a közszféra, lakosság és a gazdasági szereplők energiafogyasztásának csökkentése valamint az alternatív energiahordozók részarányának növelése. Ez a települések épületállományának energetikai korszerűsítésével (hőszigetelés, fűtési-hűtési rendszerek átalakítása megújuló energiaforrások hasznosítására) történhet. Az energetikai struktúra átalakítása során azonban figyelembe kell venni a természeti erőforrások megújulásának képességét, mivel az alternatív energiahordozók használata csak ebben az esetben járulhat hozzá a környezeti fenntarthatóság eléréséhez. A települési természeti és épített környezeti értékek védelmének fejlesztése A helyi környezeti fenntarthatóság megteremtése érdekében kiemelten fontos a közigazgatási területén előforduló a természetes ökoszisztémák (vizes élőhelyek, gyepek, erdők) működőképességének megőrzése, az emberi használat melletti regenerációs-képességük biztosítása. Ennek érdekében szükséges az élőhely, mint élettelen környezeti elemek együttesének (talajok, vizek, kőzetek, mikroklíma) megőrzése, továbbá az élővilág egyedeinek védelme is. A részcél eléréséhez az alábbi beavatkozások végrehajtása szükséges K-1: A természeti értékek és az épített környezet helyi intézményes védelmének továbbfejlesztése Az intézményes védelem fejlesztése, kiterjesztése alapvető fontosságú. Ennek érdekében, amikor az önkormányzat anyagi lehetőségei ezt megengedik az alábbi feladatokat szükséges elvégezni: - el kell készíteni illetve frissíteni kell Egyedi Tájérték-kataszterét, - fel kell tárni és szükség esetén védetté kell nyilvánítani a településeken található műemlékeket, - az önkormányzatoknak ki kell nevezni egy fenntartható fejlődésért felelős munkatársat, akinek feladatát az intézményes épített környezeti és természetvédelmi intézkedések önkormányzati tevékenységeken belüli integrációja illetve koordinációja képezi, - a települési közterület-felügyeletért felelős hatóság munkatársainak biztosítani kell a természetkárosítási bírság kiszabásának lehetőségét.

K-2: A természeti és épített környezeti értékek védelme elvének integrálása a szabályozási és engedélyezési eljárásokba Az természeti és épített környezeti értékek intézményes védelme önmagában nem képes szavatolni értékek hatékony védelmét, mivel feladata elsősorban egy adott állapot megőrzése és

a nem károsodás megelőzése. A preventív védelmet elsősorban a következetes jogi szabályozás és végrehajtás útján lehet megvalósítani. Ehhez azonban szükséges az alábbi elvek és megfontolások és intézkedések alkalmazása az önkormányzati jogalkotásban és engedélyezési eljárásokban: - a szennyező fizet elv, - a természetkárosítás tilalma, - a műemlékek eredeti állapotának megőrzése illetve helyreállítása az település- és ingatlanfejlesztési tevékenységek során, - ki kell dolgozni egy, a felszín alatti földtani környezet védelmét szolgáló stratégiát, - minden termálvíz-hasznosításhoz kötődő projekthez – mérettől függetlenül – részletes környezeti hatástanulmány készítését kell előírni. K-3: A civil szervezetek és a lakosság fokozott bevonása a természet és épített környezeti elemek védelmébe A természeti és épített környezet megőrzésének sikere attól függ, hogy a helyi társadalom mennyire tekinti értéknek a természeti és épített környezeti sokféleséget, illetve ezen tényezők védelmében aktív hajlandó-e aktív szerepet vállalni. Éppen ezért kiemelten fontos a tevékeny, cselekvő lakossági szerepvállalás erősítése a helyi az épített és természeti környezet megóvásában. Ezt az alábbi tevékenységekkel lehet elősegíteni: - környezetvédő civil szervezetek tevékenységének támogatása, - lakossági, családi természetvédelmi akciók szervezése (pl. „fogadj örökbe egy fát” program, nyílt napok szervezése a műemléki jellegű épületekben), - lakossági természetvédelmi őrszolgálat szervezése - kirándulások, túrák szervezése a lakosság részére a helyi természetvédelmi területek jobb megismerése érdekében. K-4 A település környezetfejlesztési tevékenységeit megalapozó stratégiai dokumentumok elkészítése A település természeti és épített környezeti értékeinek védelme, valamint az egészséges települési környezet kialakítása összehangolt, tervszerű fejlesztési tevékenységeket igényel az önkormányzatok részéről. A környezeti fenntarthatóság megteremetése érdekében alapvető fontosságú dokumentumok: - zöldfelület-fejlesztési terve, -zajtérképe -hőkibocsátási térképe -települési hulladékgazdálkodási terve, különös tekintettel a lakossági és közintézményi szelektív hulladékgyőjtés rendszerének kiépítésére és az újrafeldolgozó kapacitások kiépítésére Fenntartható vízgazdálkodás megteremtése A vizekkel kapcsolatos környezeti fenntarthatósági prioritás célja a takarékos, értékvédő gazdálkodás, és a vizeknek a következő generációk számára való megőrzése. A prioritás céljának eléréshez a takarékos és átgondolt felhasználási alapelveket kell érvényesíteni. • Az ún. kaszkád elv szerint a vizet mindig a következő fokozat megkívánta tisztasági állapotba kell hozni, vagyis fokozatosan még több felhasználási módot is lehet alkalmazni az elszennyeződés után. • A másik fontos elv az anyagforgalom körciklussá zárása, amely feltételezi, hogy az eddig egyutas vízhasználati módokat váltogatni lehet, a szennyvíz egy része például

kijuttatható a földekre, a mezőgazdaságban megmaradt öntözővizet az ipar még hasznosítani tudja és az iparban is keletkezik olyan szennyvíz, amely tovább hasznosítható. • Az ivóvíz-előállítás csökkentésének elve alapján a települési vízellátás megoldása során ökológiai és gazdasági megfontolásból elsősorban a gyorsan megújuló készletek használatának kell előnyt adni, a legnagyobb tisztaságú és legnagyobb előállítási költségű ivóvíz felhasználását pedig csökkenteni szükséges. A jelenlegi települési vízhálózatok általában jelentős veszteséggel üzemelnek, azaz eleve számolnak azzal, hogy a tisztított vízmennyiség egy része el sem jut a fogyasztóhoz, hanem szivárgás, csőtörés vagy egyéb okból hasznosítás nélkül kikerül a rendszerből. Az elszivárgó mennyiség csökkentése céljából a meglévő vízszolgáltatási rendszerek felülvizsgálata és a nagy veszteségű hálózatok rekonstrukciója, illetve cseréje elengedhetetlen. A jövőben a tiszta mélységi vízkészletekkel való takarékosság érdekében törekedni kell a talajvíznek a háztartásokban való szélesebb körű használatára. Az ivóvízhasználatok során a víztakarékossági és ökológiai elvek előtérbe helyezését elengedhetetlenül folytatni kell. Ilyenek a szürkevizek és a tisztított szennyvizek újrahasznosítása, a kétkörös házi vízellátó rendszerek kialakítása stb. Növelni kell a szennyvíztisztítást, többek között a felszín alatti ivóvízbázisok védelme érdekében. Az elmúlt évtizedben megváltozott a csapadékvíz mennyiségi kezelésének szempontja is, a „szabaduljunk meg tőle minél gyorsabban” szemléletet felváltotta az „amilyen lassan csak lehet” nézet, az elöntési problémák megoldása mellett. FV-2: A csapadékvíz elvezető hálózat állapotának feltárása, szükséges rekonstrukciója. Az elöntések elkerülése érdekében, a beszivárogtatás lehetőségének megteremtésén túl - az egyre intenzívebb csapadékhullást is figyelembe véve - a csapadék bizonyos részének elvezetésére is szükség van, szükségessé válik a jelenlegi rendszer teljeskörű állapotfelmérése, szűk keresztmetszeteinek feltárása és rekonstrukciója. A rekonstrukció során különösen fontos a gyűjtött és elvezetett csapadékvíz minőségi kezelésének megoldása. A vízelvezető rendszerbe kerülő csapadékvíz a lefolyás első hullámában - különösen hosszabb száraz időszakot követően - a felszínről felszedett anyagoktól szennyezett lehet. A lebegőanyagon kívül nehézfémek és állati ürülékek képeznek jelentős szennyezőanyag-forrást a települési lefolyásban. Ehhez járul még a csatornában korábban leülepedett anyagok felkeverődése, továbbá a csapadék által átöblített atmoszféra nedves kiülepedéséből származó szennyezés. Az összhatás a lefolyás első időszakában azt eredményezi, hogy a csapadékvíz a háztartási szennyvíz mértékét meghaladóan szennyezetté válik, ezért a csapadékvíz kezelése minőségi szempontból is szükséges. A mennyiségi kezelés, illetve gazdálkodás (tározás) jól kiegészítheti a minőségi jellegű beavatkozást. FV-5: A takarékos vízhasználat lehetőségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése a lakosság és a közületi fogyasztók számára A lakossági vezetékes vízfogyasztás országos átlagos értéke jelenleg 101 l/fő/nap, amely egy lakosra számítva 36,8 m3 évente. A lakossági vízfogyasztásnak azonban csak mintegy 5 %-a jut be az ember szervezetébe, további 25-30%-a pedig testünkkel kerül közvetlen kapcsolatba (fürdés, mosogatás). Ez azt jelenti, hogy a lakosságnak szolgáltatott víz mindössze maximum 35%-ának kell ivóvíz-minőségűnek lennie. A tisztítás (mosás, gépkocsi mosás, takarítás, valamint WC-öblítés) céljára használt vizek minőségi követelménye lényegesen alacsonyabb szintű. Mindezek az adatok azt is alátámasztják, hogy a fenntartható vízgazdálkodás megteremtéséért a lakossági fogyasztók tehetik a legtöbbet a takarékos vízhasználati

szokások átvételével, ezért ezek alkalmazásának ösztönzése alapvetően fontos a települési vízháztartási egyensúly megteremtéséhez. Ilyen ajánlható módszerek lehetnek például: - Kétkörös házi vízrendszerek kiépítésének ösztönzése, különösen az új építésű ingatlanok esetén, - A lakossági csapadékvíz-gyűjtés és hasznosítás ösztönzése (tetőkről lefolyó víz összegyűjtése, kerti tavak létesítése). Felkészülés a klímaváltozás hatásaira A társadalom felkészülése a klímaváltozás hatásaira, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sérülékenységének csökkentése a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben alapvető fontosságú a fenntartható fejlődés megteremtése érdekében. A nemzetközi és hazai klímapolitikai dokumentumok szerint a települési önkormányzatok fontos és növekvő szerepet töltenek be a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás és a klímavédelem segítésében. A Magyar Tudományos Akadémia a klímaváltozás magyarországi hatásait elemző jelentése (VAHAVA-projekt) szerint elsődleges feladataik közé tartoznak: • a helyi szintű sérülékenység potenciális csökkentése, • kritikus esetekben, szélsőséges időjárási helyzetek esetén a lokális szintű megelőző, védekező, mentő és kárelhárító tevékenységek koordinációja és végrehajtása, • a polgári védelmi szervezetekkel együttműködve a lakosság alkalmazkodóképességének fejlesztése, felkészítése a klímaváltozás hatásaira. A kritikus időszakokban az egészség, sőt esetenként az élet védelmét segíthetik tájékoztatással, az idősekre és az oktatási, egészségügyi, szociális intézményekre történő odafigyeléssel. Kulcsszerepet tölthetnek be a helyi civil mozgalmakkal kialakított együttműködésben, a társadalmi részvétel elősegítésében. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás a közelmúlt időjárási eseményei miatt össztársadalmi szinten is elismert problémává vált. Ez azt jelenti, hogy mind az országos, mind a helyi önkormányzatoknak lépéseket kell tenniük a klímaváltozás várható helyi hatásainak felismerésére, a várható káresemények elkerülésére és a társdalom tagjainak felkészítésére. A részcél teljesítése érdekében az alábbi beavatkozások szükségesek: CC-1: Tanulmány készítése a klímaváltozás hatásairól A klímaváltozás természeti folyamat meglehetősen komplex hatással van a települések fizikai infrastruktúrájára, gazdaságára és társadalmára egyaránt. Ahhoz, hogy az önkormányzat megfelelő és hatékony válaszokat tudjon adni a klímaváltozás jelentette komplex kihívásokra, egy települési klímastratégia kidolgozása szükséges. Jelenleg ilyen dokumentummal a magyar önkormányzatok többsége nem rendelkezik, pedig mind a nemzeti klímastratégia, mind az MTA VAHAVA projektjének zárójelentése ajánlja elkészítését és várható, hogy a jövőben egyre fontosabb dokumentummá válik a területfejlesztési döntések meghozatala során. A települési klímastratégiának ki kell térnie az alábbi témakörökre: - helyzetelemzés: a klímaváltozás várható hatásai a települések környezetére, műszaki infrastruktúrájára, társadalmára és gazdaságára - stratégiai fejezet a műszaki, társadalmi és gazdasági károk megelőzésére - stratégiai fejezet a szélsőséges időjárási események miatt kialakuló vészhelyzetek kezelésére - stratégiai fejezet a károk elhárítására, a kármentesítésre és az újjáépítés megszervezésére - stratégiai fejezet a lakosság alkalmazkodó-képességének fejlesztésére. CC-2: A polgári védelmi tervek aktualizálása A települési polgári védelmi tervek kritikus helyzetekben ún. minősített időszakokban a lakosság és az anyagi javak mentésének alapvető tervdokumentumai.

Az elkészülő települési klímastratégia eredményeire alapozva a tervek tartalmát a szélsőséges időjárási események esetén alkalmazandó intézkedésekkel, feladatmeghatározásokkal is bővíteni szükséges. CC-3: A lakosság felkészítése a klímaváltozás hatásaira, a környezeti válsághelyzetek kezelésére Az elmúlt években a lakosság polgári védelmi felkészültsége jelentősen romlott. Ennek oka lakosságfelkészítési tevékenységek forráshiány miatti elmaradásában, valamint a 2000 és 2008 közötti évek környezeti válsághelyzeteinek alacsony számában keresendőek. Ezen tényezők miatt a helyi társadalmak és vezetőik alulértékelték a veszélyhelyzetekre való felkészülés fontosságát. A 2008 után bekövetkező lokális természeti katasztrófák rámutattak helyi társadalmak fizikai és mentális sérülékenységére, a lakossági mentési és kárelhárítási mechanizmusok, viselkedésminták hiányosságaira. A lakosság felkészítése a károk megelőzésére, a vészhelyzetek kezelésére, a veszély esetén tanúsítandó viselkedésminták rögzítése alapvető feladat a klímaváltozással szembeni lakossági sérülékenység csökkentése érdekében. Ezt az alábbi tevékenységekkel lehet elősegíteni: - lakosságfelkészítő interaktív polgári védelmi kiadványok készítése (a polgári védelemért felelős szervezetek bevonásával) - települési klímahonlap létrehozása, ahonnan bárki számára elérhetőek a lakosságfelkészítő anyagok, a települési klímastratégia, a polgári védelmi terv, szakértői és ismeretterjesztő anyagok a klímaváltozás hatásairól - polgári védelmi ismeretek oktatása az általános és középiskolákban - települési polgári védelmi napok szervezése (mint egész napos interaktív családi program) Az alternatív energiaforrások felhasználása, az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése Egy település energetikai helyzete nem csak ellátási és környezeti ügy, hanem mind országos, mind helyi szinten hosszú távú fenntartható fejlődési kérdés is. A helyi fenntartható fejlődés érdekében alapvető településfejlesztési cél, hogy a településeken alternatív energetikai potenciáljára építve sikeresen végrehajtsa energetikai szerkezetének átalakítását, növelje az alternatív energiahordozók felhasználásának arányát, ezáltal elősegítve a környezeti fenntarthatóság megvalósítását. Az energetikai struktúra átalakítása, fenntarthatóvá tétele hosszú folyamat, melynek megvalósítását két irányból lehet megvalósítani: 1. A település energiafelhasználásának csökkentésével, amely egyrészt jelenti a fosszilis energiahordozókból nyert energia felhasználásának csökkentését a fűtési rendszerek korszerűsítésével; a nyílászárók cseréjét; energiatakarékos elektromos berendezések beszerzését és üzemeltetését; passzívházak építését stb. 2. Az alternatív energiahordozók használatának növelésével, amely a helyi alternatív energiapotenciáljának kihasználásával jelenti az megújuló energiákat (földhő, nap) felhasználó hűtési-fűtési rendszerek telepítését, az elektromos rendszerek megújuló energiákból (biomassza, nap) történő működtetését. Az EU célja a megújuló energiahordozók részarányának 20%-ra növelése 2020-ig az összenergia-felhasználásban. Ezt a célkitűzést a települési energiafelhasználás tervezése során is figyelembe kell venni. A részcél teljesítése érdekében az alábbi beavatkozások szükségesek: AE-1: A lakosság, a közintézmények és gazdaság energiafelhasználásának csökkentése A lakosság dominál, ezt követik az önkormányzati intézmények, majd a gazdaság. Ennek alapján az energiafelhasználás csökkentésének kulcsa a lakossági energia-takarékosági

fejlesztések ösztönzésében van. Az energiatakarékossági innovációk lakossági és gazdasági elterjedésének elősegítésében az önkormányzatnak, mint helyi innovátornak, aki elsőként hajtja végre a fejlesztéseket, alapvető szerepe van. Ennek elősegítése az alábbi tevékenységekkel történhet: - a lakossági és közösségi energiafogyasztás csökkentése jobb hőszigeteléssel, takarékosabb gépekkel és eszközökkel, a fogyasztói minták megváltoztatása a kevesebb energiát igénylő javak és szolgáltatások irányába tájékoztatással, ismeretterjesztő kampányok szervezésével - az energiahatékonyság javítása az átalakítási veszteségek elkerülésével, az energiák helyi, primer forrásból (földhő, nap, szél) való termelésével, - a gazdaságszerkezet változtatása a kevésbé energiaigényes ágazatok javára, amit sok tényező befolyásol, többek között a természeti és humán erőforrások rendelkezésre állása - a helyi gazdaság energiafelhasználásának csökkentése a tiszta technológiák alkalmazásának ösztönzésével, a kevésbé energiaigényes gazdasági ágazatok megtelepedésének elősegítésével AE-2: Az alternatív energiahordozók használatának növelése Az energiaszektor átalakítása során – a hatékonyság növelése mellett – a helyileg hasznosítható megújuló energiaforrások bevonása is alapvető fontosságú mind a környezeti fenntarthatóság, mind a fenntartható gazdasági növekedés megteremtésének érdekében. A helyben elérhető megújuló energiahordozók (nap, geotermikus energia, biomassza, bizonyos feltételek mellett szél) felhasználása során azonban messzemenően figyelembe kell venni a használtuk környezeti hatásait. Az intézkedés végrehajtásához az alábbi tevékenységek kapcsolódhatnak: - alternatív energetikai potenciáljának feltérképezése - a települési energetikai stratégia kidolgozása és folyamatos aktualizálása a piaci viszonyok és a technológia fejlődés változásainak megfelelően - lakossági tájékoztató kampányok szervezése, ismertterjesztő és szemléletformáló anyagok kidolgozása és terjesztése az alternatív energiák háztartásban történő használatáról - az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése a helyi megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák alkalmazásával - a gazdaság szereplőinek ösztönzése a helyi megújuló energiaforrások használatára 2/5. részcél: A fenntartható mobilitás és térszerkezet elősegítése A környezeti fenntarthatóság elérése érdekében alapvető cél, hosszú távon egy olyan helyi közlekedési hálózat alakuljon ki, amely ellátja a mobilitás iránti igényből származó funkciókat, biztosítja az közjavak elérhetőségét mindenki számára (ezáltal erősíti a kohéziót), ugyanakkor tér- és környezethasználata, környezeti terhelése a lehető legkisebb marad. Az elérhető áron és környezetbarát módon megvalósuló közlekedés a gazdasági és társadalmi kapcsolatok fenntartása szempontjából egyaránt szükséges. A közlekedés fenntartható átalakítását csak a térszerkezeti fejlesztésekkel együtt lehet elvégezni, mivel a közlekedési szükségletek is magából a térszerkezetből származnak. . FM-1. E-közigazgatási rendszerek fejlesztése A kormányzás infokommunikációs technológiákkal (ŐKT) történő megvalósítása az eközigazgatás (e-Government). Budai Balázs definícióját használva: a közszféra kapcsolatrendszerének tudás alapú átalakítása és racionalizált, szolgáltató jelleg újraszervezése, az infokommunikációs technológiai alkalmazások közműszerű használata révén. A fenntarthatóság általánosan elfogadott alapelvei közül jó néhány mutat szoros kapcsolatot a közszférával, illetve elmondhatjuk, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésével

és alkalmazásával elősegítjük a fenntartható fejlődést. Az ügyfélközpontú, gyorsabb, hatékonyabb e-ügyintézés hozzájárul az életminőség javulásához, bizonyos hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásához. Az (ön)kormányzati eadatbázisok, e-tudásanyagok közzététele mindenki számára (önállóan vagy segítséggel) elérhetően elősegíti a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz. Javítani képes a fenntartható fejlődéssel, a fenntarthatóbb megoldásokkal kapcsolatos tájékozottságot. Képes az információs társadalomban felnövő, ŐKT-fogékony fiatalok környezettudatos nevelésnek támogatására, a helyi hagyományőrző tevékenység, a település lakosságmegtartó erejének növelésére, az oktatás színvonalának emelésére. Az internetes, közösségi (WEB2) alkalmazások katalizálják az állampolgárok, a lakosság egymás közötti és kormányzat felé ható kommunikációját, részt vehetnek a döntéselőkészítésben, helyi tudás- és erőforrás-elosztó hálózatok létrehozásában. (Társadalmi részvétel elve, Társadalmi igazságosság elve, Helyi erőforrások hasznosításának elve) Az elektronikus technológiák elterjesztése hozzájárul a papírfelhasználás csökkentéséhez. Felületet, ŐKT csatornát biztosíthat lakossági és/vagy önkormányzati környezetvédelmi vagy más akciókhoz, bejelentésekhez, ötletek, javaslatok, vélemények fogadásához. (Társadalmi felelősségvállalás elve). Kapacitásaival a közszféra elősegítheti a település, terület infokommunikációs technológiai fejlődését, azáltal is biztosítva az egyenlő hozzáférést, a digitális szakadék csökkentését. A fenntartható fogyasztóvá válás elősegítése szemléletformálással A fenntartható fogyasztási minták elterjesztése a lakosság körében elősegíti a lakossági szükségletek legkevesebb anyag- és energiaigénnyel történő kielégítését. El kell fogadni és fogadtatni azt, hogy a fenntartható fejlődés nem érhető el az anyagi fogyasztás csökkentése nélkül. Ez alapvető feltétel a többi részcél eléréséhez is. A fogyasztási szokásokat nem lehet elválasztani a lakosság általános kulturális helyzetétől és az oktatás színvonalától. A kulturális javak iránti magasabb kereslet csökkentheti a materiális javakban kifejezett jólét hajszolását a lakosság körében, ami egyúttal a környezet terhelésének csökkentését is jelenti. A megfelelő tájékoztatás jelentős segítséget nyújthat azáltal, hogy informálja a termelőket és fogyasztókat az általuk vásárolt termékek és szolgáltatások környezeti és társadalmi hatásairól (ökocimkék használata, fair-trade rendszer) és lehetővé teszi számukra a helyes döntések meghozatalát. A fogyasztási szokások alakítása szempontjából a helyi média szerepe is meghatározó. FF-1: A lakossági csoportok, mint fogyasztók tájékoztatása a fenntartható fogyasztásról, annak lehetőségeiről A gazdasági ágazatok termékeinek végső fogyasztója minden esetben a lakosság. Fogyasztási igényei, személete alapvető változásokat képes generálni mind helyi, mind globális gazdasági szerkezetben, éppen ezért a helyi és globális fenntartható fejlődés kulcsa a környezettudatos vásárlói szokások kialakításában rejlik. Ennek érdekében szükséges a lakosság tájékoztatása a fenntartható fogyasztási mintákról. Ehhez az alábbi beavatkozások javasolhatóak: - helyi környezettudatos fogyasztói klub létrehozása - lakossági tájékoztató kampányok szervezése - fenntartható fogyasztást népszerűsítő családi rendezvények szervezése - helyi fogyasztóvédelmi akciócsoport létrehozása (civil szervezetek bevonásával) - tájékoztató kiadványok készítése és megjelentetése FF-2 A vállalkozások, mint termékek és szolgáltatások előállítóinak és fogyasztóinak tájékoztatása fenntartható fogyasztásról

A modern piacgazdaság hálózati gazdaságként működik, ahol globális és helyi szinten is minden vállalkozás bizonyos termékek előállítója és fogyasztója is. A fenntartható fogyasztási szemléletet éppen emiatt nem elég pusztán lakossági szinte formálni, a vállalkozások, gazdasági szervezet fenntartható fogyasztói mintáinak kialakítására is ugyanúgy szükség van. Ennek érdekében a következő beavatkozásokat javasoljuk: - információs napok rendezése a helyi vállalkozók számára a környezettudatos vállalkozói lét lehetőségeiről, előnyeiről - helyi vállalkozók a fenntartható fejlődésért szövetségének létrehozása és támogatása - fenntartható fejlődési benchmarking klub létrehozása a helyi vállalkozók részére és közreműködésével - helyi ökocimkék létrehozása a zöld vállalkozók érvényesülésének megkönnyítésére FF-3: Az önkormányzat, mint helyi ökoinnovátor szerepének erősítése a helyi fenntartható fejlődési legjobb gyakorlatok elterjesztésében Minden település életének központi szereplője a helyi önkormányzat. A fenntartható fejlődéshez való hozzáállása, tevékenysége, irányítási gyakorlata alapvetően határozza meg a településsel kapcsolatba kerülő intézmények, szervezetek magánszemélyek attitűdjét. Ebből a szerepből kifolyólag az energetikai, épületgépészeti, közlekedési és egyéb környezeti innovációk első helyi alkalmazójaként katalizálhatja az innovációk terjedését a helyi társadalomban és gazdaságban egyaránt. Ehhez az önkormányzat minden egyes tevékenységét át kell hassa a környezetvédelmi szemlélet a foglalkoztatástól kezdve a beruházásokon át döntéshozatalig. A nyilvánosság biztosításával, megfelelő és hatékony kommunikációval az önkormányzat által elért eredmények hatására új eljárások jelenhetnek meg a környékén, elősegítve az önkormányzat pozitív megítélésének kialakulását és egy új típusú, versenyképes gazdasággal rendelkező térség vonzáskörzet kialakulását.

3. A helyi fenntartható gazdaság megteremtése A fenntartható helyi gazdaságfejlesztés célja, hogy erősítse a térség helyi gazdasági kapacitását annak érdekében, hogy stabilizálódjon a település gazdasági helyzete, ezáltal nőjön a népesség életszínvonala, a környezeti fenntarthatóság figyelembevétele mellett. A fenntartható helyi gazdaságfejlesztése egy részvételi alapú folyamat, melyben minden szektor helyi szereplője együttműködik települési fenntartható gazdaság kialakítása érdekében. A fejlesztés célja egy olyan szociális jellegű települési gazdaság kialakítása, mely a környezet megóvása mellett képes megfelelő munkalehetőségeket és életszínvonalat biztosítani a helyi lakosság számára, beleértve a szegény és hátrányos helyzet társadalmi csoportokat is. A fenntartható helyi gazdaságfejlesztés egyik kulcseleme a helyi kereslet és kínálat összehangolása. A helyi piaci igényeknek a saját kínálat révén történő kielégítése a belső foglalkoztatás fő hajtóereje. A térségi, helyi piac fejlesztésének fő céljai az alábbiak: • az erőforrások, újraelosztásból és termelésből származó jövedelmek rendszeren belül tartása, újrafelhasználása, akkumulációja, • olcsóbb, fenntarthatóbb élelmiszerellátás, • foglalkoztatás növelése. A belső piac természetesen nem jelent védett piacot, ezért a törekvéseknek ki kell állniuk a mindenre kiható globális verseny próbáját, a környezeti és szociális szempontok figyelembevétele mellett. Ennek érdekében az alábbi részcélok megvalósítása szükséges:

3/1. részcél: Környezettudatos, fenntartható helyi gazdaságösztönzési rendszer kialakítása A kisvállalkozások környezettudatos fejlesztésére, valamint az ún. „tiszta technológiákat” használó, nagy hozzáadott értéket előállító külső vállalkozások településre vonzására irányul a foglalkoztatás növelése és a környezetbarát ipar meghonosítása érdekében. A helyi mikro-, kisés középvállalkozások támogatása elengedhetetlen a stabil helyi gazdaság kialakításához. Ezek a cégek pontosan ismerik a helyi piac sajátosságait: a speciális helyi keresletet és a rendelkezésre álló helyi kínálatot illetve annak hiányát. Szerves részét képezik a helyi társadalomnak, ezért szigorúan vett profitorientált elvándorlásuk nem valószínűsíthető. Emiatt - megfelelő támogatási rendszerek alkalmazása esetén - a ideális kereteit képezik a foglalkoztatás hosszútávú növelésének. Ilyen támogatások lehetnek például a helyben előállítható termékek értékesítésének támogatása, a helyi szolgáltatások piacának megteremtése; új, helyi termékek és szolgáltatások fejlesztése. Ezek mellett természetesen figyelembe kell venni a környezeti fenntarthatóság kritériumait is, ezért szükséges a vállalkozások környezetvédelmi tevékenységének támogatása, mely hosszútávon növeli versenyképességüket is. A foglalkoztatottság növelésének, de különösen helyi gazdaság globális versenyképességének erősödésének és a környezetvédelmi innovációk térségbeli elterjedésének hatékony eszköze a tiszta technológiákat alkalmazó, nagy hozzáadott értéket előállító ipari vállalatok letelepedésének támogatása. Ez elsősorban a helyi fizikai infrastruktúra fejlesztésével valamint speciális, a tiszta technológiák alkalmazását ösztönző önkormányzati támogatási rendszer kidolgozásával valósítható meg. A részcél teljesítése érdekében az alábbi beavatkozások szükségesek: HG-1: Környezetirányítási rendszert alkalmazó vállalkozások támogatása A helyi környezeti fenntarthatóság megteremtésében a lakosságon és az önkormányzaton kívül a helyi gazdaság szereplőinek is alapvető szerepe van. A gazdaság szereplői elsősorban a környezettudatos irányítás alkalmazásával tehetnek legtöbbet a helyi környezeti fenntarthatóság elérésnek érdekében. A környezetirányítás definíció szerint a szervezetek irányítása, működtetése oly módon, hogy a szervezet tevékenysége és az általa kibocsátott termékek, szolgáltatások ne veszélyeztessék az emberek egészségét, és minél kevésbé terheljék a munkahelyi, települési és természeti környezetet. A környezettudatos vállalati működésnek jelenleg számos nemzetközileg is elismert tanúsítványa létezik a különböző környezetirányítási rendszerek formájában. Ezek közül a legelismertebbek az ISO 14001 és az EMAS. Ezek bevezetésének ösztönzése alapvető fontosságú a helyi fenntartható gazdaság megteremtésének érdekében, melyet az önkormányzat az alábbi beavatkozások, eszközök segítségével tehet meg: - jogi eszközök: önkormányzati rendelet megalkotása a környezetirányítási rendszerek bevezetésének kötelezettségéről: -10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások esetében - 50 millió forintnál több éves bevételt elkönyvelő vállalkozások esetében - intenzív, vegyszeres mezőgazdálkodást folytató vállalkozások esetében - termálvizet használó vállalkozások esetében - 4 főnél több vendégnek szállást adó vállalkozások esetében közgazdasági eszközök: - iparűzési adó alóli mentesség az ISO 14001 vagy EMAS rendszert működtető vállalkozások számára az aktuális vállalati környezeti jelentés érvényességének időtartamára - előny biztosítása a környezetirányítási rendszert működtető vállalkozások számára az önkormányzat közbeszerzései során - gyorsított önkormányzati engedélyezési eljárások biztosítása környezetirányítási rendszer bevezetését vállaló cégek számára - árengedmények biztosítása az önkormányzat által biztosított kommunális szolgáltatások díjából (csak EMAS esetén)

HG-2: A tiszta technológiát alkalmazó vállalkozások letelepedésének támogatása. A tiszta technológia fogalma olyan műszaki megoldások rendszerét jelenti, mely egyszerre képes a termelékenység növelésére, az előállított áruk minőségének ugrásszerű javítására, valamint a felhasznált és a termelési folyamat után kibocsátott anyag és energiamennyiség fokozatos csökkentésére. Ilyen technológiai rendszerek ma már szinte bármilyen iparágban elérhetőek, azonban jelenleg Magyarországon leginkább az informatikai cégek, közepes vegyipari vállalatok, csomagolástechnológiai cégek körében terjednek. A megújuló energiák fokozódó támogatása valamint a szén-dioxid kvóták kereskedelmének beindulása után járhatóan egyre inkább meg fognak jelenni az energetikai szektorban is. Letelepedésük egyrészt elősegíti a modern ipari ökoszisztémák megjelenését és terjedését a térségében, másrészt olyan magasan képzett, környezettudatos munkaerőt és potenciális lakosságot vonz a településre, mely életmódjával, viselkedésmintájával példaként szolgálhat a település lakossága számára a fenntartható lakossági életmód kialakításához. A tiszta technológiákat használó cégek letelepedésének elősegítéséhez az alábbi beavatkozásokat javasoljuk: • szigetszerűvé is alakítható elektromos rendszer kialakítása megújuló energiaforrások (biomassza, napenergia, geotermikus energia) alkalmazásával, az energiaköltségek és a környezetterhelés csökkentése érdekében • szélessávú internet-hozzáférés biztosítása a vállalkozások részére • adókedvezmények, adminisztrációs könnyítések a betelepülő, tiszta technológiákat alkalmazó vállalkozások részére • PPP-konstrukció alkalmazása a modern ipari infrastruktúrák kiépítése során, a betelepülő vállalkozás illetve partnerei bevonásával

HG-3: A helyi mikro-, kis- és középvállalkozások tevékenységeinek segítése A helyi vállalkozások a települési társadalom és a kultúra szerves részét képezik, ezért részvételük, fejlesztésük nélkül a helyi fenntartható gazdaság nem teremthető meg. Helyi termékek, szolgáltatások egységes piacának megteremtése Végrehajtásához először a települési keresleti-kínálati viszonyok elemzése szükséges. Ezt követően ki kell jelölni azon termékek és szolgáltatások körét, amelyre rendszeres és stabil lakossági igény mutatkozik. A hiányzó szolgáltatások nyújtását ösztönözni kell a helyi vállalkozók körében (adómentességgel, kedvezményes bérleti díjjal, önkormányzat megrendelésekkel). Ezt követően létre kell hozni egy egységes piaci platformot. Ennek megjelenése lehet - térbeli: külön vállalkozói övezetek kialakítása a helyi gazdasági szereplők számára, kedvezményes bérleti díjakkal, melyek mérséklik az eladási árakat; magas környezetminőséggel, mely vonzó, a bevásárlóközpontokkal is versenyképes körülményeket teremt a vásárlók számára - virtuális: egy olyan világhálón is megjelenő adtabázis és felület létrehozását jelenti, amely a lehetővé teszi a helyi termékek online kereskedelmét. Az adatbázisban csak helyi vállalkozások szerepelhetnek minimálisan a következő adatokkal: a vállalkozás neve, elérhetősége, profilja, termékei, eddigi fontosabb referenciái. A helyi vállalkozások a felületen ingyenesen hirdethetnek. A honlapon helyet kap egy helyi internetes bevásárlóközpont is, melyben a helyi vállalkozások elhelyezhetik értékesíthető termékeiket, a fogyasztók pedig közvetlenül leadhatják rendelésüket is a világ minden tájáról. A honlapot az önkormányzat működteti, a helyi kkv-k számára a használata ingyenes.

A helyi kkv-k ösztönzése a helyi munkaerő foglalkoztatására. A fenntartható helyi gazdaság megteremtésének alapvető célja, hogy a településen növekedjen a foglalkoztatottak száma és jövedelme, mely lehetővé teszi az életszínvonal – és ezzel párhuzamosan a környezettudatosság- növekedését is. Ennek érdekében a helyi gazdaság tartós szereplőit segíteni szükséges abban, hogy munkaerőigényüket helyi kapacitásokból elégítsék ki. Erre az önkormányzatnak számos eszköze adódik: - a helyi vállalkozók igényeihez igazodó oktatási rendszer kialakítása - a munkaerő-kölcsönzés helyi rendszerének kialakítása. Az önkormányzat olyan közmunkaprogramokat indít, ahol az alkalmazottak bérének 60%-át az önkormányzat és a munkaügyi központ, 40%-át a helyi vállalkozó állja egy munkaügyi szerződésben meghatározott időpontig. Ennek segítségével az adott pénzügyi keretből több munkavállaló határozott idejű foglalkoztatása biztosítható, másrészt a vállalkozók számára a munkaerő költsége csökken. Az önkormányzat költségvetési egyensúlyának megőrzése A helyi fenntartható fejlődés megvalósításának egyik alapvető kritériuma a pénzügyileg kiegyensúlyozottan működő önkormányzat, ahol a bevételek és a kiadások mértéke hosszútávon egyensúlyban van. A prioritás célja, hogy segítse az önkormányzatot a költségvetési egyensúly hosszútávú megőrzésében. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat nem profit-orientált intézmény, a bevételek esetenkénti tartósan magasan tartása csak beruházási célú előtakarékoskodással indokolható. A kiadások tartós növekedését szintén meg kell akadályozni, tartós bevételkiesést, amennyiben a lehetőségek ezt megengedik, csak a fejlesztési célú hitelfelvétel és törlesztés indokolhat. Ebben az esetben a beruházás legalább hosszútávú közvetett bevételeinek pótolnia kell a hiányt. A fenntartható fejlődés megteremtése érdekében növekvő kiadásokat az iparűzési adóból származó növekvő bevételek pótolhatják. A fenntartható turizmus megteremtése A legfrissebb turisztikai tendenciák azt mutatják, hogy a turizmusban résztvevők körében, különösen az Európai Unió tagállamaiban, növekszik a környezettudatosság. A látogatók egyre inkább olyan úticélokat, desztinációkat választanak, amelyek tiszta környezetben, környezettudatos üzemeltetés módokkal, a helyi társadalom támogatásával, aktív részvételével működnek. Ezzel párhuzamosan nő az igény a komplex turisztikai szolgáltatásokat és látnivalókat nyújtó helyek iránt is. A természeti erőforrásnak a megőrzése, kíméletes használata, a további turisztikai fejlesztések környezeti és társadalmi hatásainak felmérése, káros hatások elkerülése alapvető feladat. A részcél teljesítése érdekében az alábbi beavatkozások szükségesek: FT-1 A turisták számára vonzó környezet kialakítása a település teljes területén(zajtérkép, hulladékgazdálkodási terv, zöldfelület-gazdálkodási terv) Amint az a korábbiakban említésre került, a világon, de különösen Európában a turizmusban résztvevők körében az úti cél kiválasztása során egyre inkább előtérbe kerülnek azok a desztinációk, szolgáltatások, amelyek tiszta, vonzó környezetben helyezkednek el, és üzemeltetésük során messzemenően figyelembe veszik a környezettudatosság alapelveit. FT-2 A helyi társadalom bevonása a turizmus fejlesztésébe (helyi vállalkozók, humánerőforrások) A fenntartható turizmus megteremtésében alapvető fontosságú a helyi társadalom bevonása a turisztikai fejlesztések tervezésébe, megvalósításába valamint a szolgáltatások, létesítmények, üzemeltetésébe. . Ennek nyomán lakosság jobban megérti a turizmust, érdekérvényesítő

képessége nő, ezáltal jobban részesülhet a turizmus jövedelmeiből és pozitív hatásaiból, a turistákkal kapcsolatos pozitív attitűje nő, ami fontos vonzótényező lehet a település számára. Ennek érdekében az alábbi beavatkozásokat javasoljuk: - A helyi lakosság alkalmazásának elősegítése a turisztikai vállalkozásokban: Nagyon fontos azonban, hogy a hátrányos helyzetű lakosság részére (különös tekintettel az alacsony végzettségűekre, nőkre, romákra) ne csak az alkalmi jellegű munkalehetőségek nyíljanak meg, hanem képesek legyenek olyan munkakörök betöltésére is, amelyek tartós álláslehetőségeket biztosítanak számukra a szektorban. Az önkormányzat ennek érdekében felmérést készít a helyi idegenforgalomban jelentkező munkaerőigényekről és ennek alapján képzéseket indít a hátrányos helyzetű csoportok számára (különös tekintettel az turizmushoz kapcsolódó idegen nyelvi illetve szakmai képzésekre) - A turizmusból származó önkormányzati bevételeket részben közösségi létesítmények és szolgáltatások fejlesztésére, illetve képzésekre, felvilágosításra kell fordítani. - Különböző fórumok és társadalmasítási technikák segítségével a helyi lakosság legtöbb csoportját be kell vonni a turisztikai tervek előkészítésébe és végrehajtásába egyaránt -Meg kell szervezni a helyi kézművesek, népi iparművészek alkotásainak egységes, védjegyszerű piaci megjelenését, illetve ösztönözni kell a turisztikai vállalkozásokat ezen termékek reklámozására, forgalmazására és értékesítésére. Ezáltal nem csak a helyi identitás erősödik, hanem a településekre látogató turisták is közelebb kerülnek a helyi társadalomhoz, annak kultúrájához, amely szorosabb kötődést kialakulását eredményezi a település iránt, ezáltal stabilizálva a települések turisztikai piacát. Szükséges a települések Fenntartható Turizmusfejlesztési Koncepciójának elkészítése. Ez programozási dokumentum lefekteti a helyi természeti és társadalmi erőforrásokra alapozott új típusú turizmusfejlesztés alapelveit, hosszútávú célkitűzéseit és megvalósítási mechanizmusait. Célja, hogy 2013 után kiindulópontot jelentsen turisztikai fejlesztési stratégiák és akcióprogramok megalkotásához, valamint a turisztikai projektek fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő tervezéséhez és végrehajtásához. A fenntartható turizmusfejlesztési koncepció kidolgozása után a turizmus – mint a helyi gazdaság húzóágazatának – fenntartható fejlesztését hivatalosan is az önkormányzat közpolitikáinak sorába emelni. Az ezt megalapozó önkormányzati törvénnyel biztosítható a fenntartható turizmusfejlesztés integrációja a településfejlesztési tevékenységekbe, valamint az önkormányzat mindennapi működésébe. FT-4. A turisztikai attrakciók diverzifikálása A turisták körében azonban egyre nő az igény a komplex szolgáltatások, programcsomagok iránt. Az ilyen összetett programok kialakítása ezért alapvető fontosságú a turisztikai kereslet csökkenésének megakadályozásában. A programok kidolgozásához az alábbi tevékenységeket javasoljuk: - közös programcsomagok kidolgozása a környező településekkel - a helyi gasztronómiai értékek felkutatása termékké alakítása, - új rendezvények (pl. vásárok, kulturális rendezvények) szervezése, mely több látogatói csoportot célozhat meg FT-5 Turisztikai információs rendszer létrehozása A hatékony turisztikai menedzsment fontos eszköze egy turisztikai adatokat tároló és kezelő, térképi megjelenítésre képes térinformatikai rendszer kiépítése. Ez adja a kutatás, a fejlesztési döntések előkészítésének és a projektek hatásainak hosszútávú monitoringjának alapját. Az adatbázist a Turisztikai Világszervezet statisztikai szabványainak megfelelően kell elkészíteni. Ennek alapján következő adatokat kell tartalmaznia:

- a térségbe érkező turisták adatai: állampolgárság, belföldi turisták esetén lakóhely; a látogatás célja; kor és nem; foglalkozás; jövedelmi adatok; az utazás módja (csoportos vagy egyedi); a tartózkodás hossza; a tartózkodás időpontja; - a turisták véleménye: az attrakciókról, a létesítményekről; a szolgáltatásokról; az infrastruktúrákról; az általuk javasolt fejlesztések; - a turisztikai attrakciók helyszínei és típusai, a konkrét attrakciók látogatóinak száma és típusa, szezonális megoszlása - szállástípusok, szobák száma, szobaárak és minőségi szintek, a szállások bővítése vagy fejlesztése - a turizmus gazdasági adatai, például a turisták kiadásai, a keletkezett álláshelyek típus szerint, a turizmus hozzájárulása a helyi gazdasághoz és az önkormányzati bevételekhez - a különféle környezeti és társadalmi-kulturális hatásokra vonatkozó információk - az adatok naprakészen tartása érdekében rendszeres jelentéseket kell kérni a szálláshelyektől, az attrakciók üzemeltetőitől, valamint a turizmussal kapcsolatban álló egyéb hatóságoktól. FT-7 Turisztikai desztináció menedzsment -team tevékenységeinek fejlesztése A település turisztikai menedzsmenttel foglalkozó szervezetének az idegenforgalom mindennapi szervezésén túl foglalkoznia kell a különböző gazdasági, társadalmi és környezeti krízisek kezelésével, kommunikációjával, annak érdekében, hogy az esetenként fellépő válsághelyzetek idegenforgalomra káros hatásai mielőbb felszámolhatóak legyenek, és ne alakuljon ki hosszútávú, mély visszaesés a szektorban. A helyi turizmus irányításáért felelős szervezetnek rendelkeznie kell olyan szakemberekkel, akik tapasztalataiknál fogva képesek a válságesemények turisztikai kommunikációjának irányítására, melynek tevékenységei a következők: - Az esemény hiteles kommunikációja a hazai és a nemzetközi média számára (magyar és idegen nyelvű sajtóanyagok összeállítása, sajtótájékoztatók tartása, interjúk adása) - A helyreállítás hatékony, többlépcsős kommunikációja a hazai és nemzetközi a sajtó számára - Promóciós kampány szervezése a térség pozitív arculatának visszaállítására, a turisztikai áramlás helyreállítása érdekében Horizontális stratégiai célkitűzés: A fenntarthatóság elveinek és kritériumainak érvényesítése a településirányításban és végrehajtásban A korábbiakban ismertetett stratégiai célok eléréshez a településirányítás minden szintjén érvényesíteni kell a fenntarthatóság irányvonalait. Ezek közül is kiemelkednek a társadalmi részvétel és a társadalmi felelősségvállalás, az integráció, a megelőzés és a holisztikus megközelítés elvei. Stratégiai cél, hogy a fenntarthatóság alapelvei széleskörűen beépüljenek az önkormányzatának valamennyi tevékenységébe. A fenntarthatóságot támogató beavatkozások és műveletek végrehajtása hosszútávú rendszerszemléletű megközelítésben lehetséges. Ennek érdekében együttműködésre van szükség a közszféra, a gazdaság és a társadalom szereplői között. Ehhez mind a döntéshozóknak, mind a különböző társadalmi csoportoknak új ismertek elsajátítása szükséges. Ennek érdekében szükséges a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudás széleskörű terjesztése, megosztása. A település életét érintő döntési folyamatokba az előkészítéstől egészen a végrehajtásig szükséges a társadalom minél szélesebb rétegeinek bevonása. A társadalmi csoportokat és az általuk fontosnak tartott ügyeket képviselő civil szervezetek hatékonyan közvetíthetik a felmerülő fejlesztési igényeket illetve fejlesztésekre adott társadalmi

válaszokat. Ezáltal elősegítik az települést irányító önkormányzat illetve a helyi társadalom közti konszenzus kialakulását, mely a helyi fenntartható fejlődés megteremetésének alapfeltétele. A megfelelő tudásbázisra és az állampolgári részvételre építve lehetőség nyílik a közpolitikák fenntarthatósági szemléletű átalakítására. Kiemelkedően fontos a hosszútávú, politikai ciklusokon átívelő stratégia tervezés kialakítása, mely a helyi társadalom egészének elvárásaihoz igazodik. Mindezek mellett alapvető jelentőséggel bír a legfontosabb környezetvédelmi alapelvek integrációja a különböző politikaalkotási folyamatokba illetve a fejlesztési beavatkozások végrehajtásába is. H/1 A lakossági részvétel támogatása a döntéshozatalban A helyi társadalmak fenntarthatósága lényegében attól függ, hogy településen élő társadalmi csoportok és elitek milyen mértékben képesek konszenzusra jutni a fenntarthatóságot biztosító folyamatok irányításában. Ennek érdekében szükséges a társadalmi együttmőködés intézményi feltételeinek, szabályozásának megalkotása az egyén, a közösség és települést irányító menedzsment között a helyi fenntartható fejlődés érdekében. eg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy egy széles tudásbázisra és folyamatos bővülő ismeretekre alapozva a lakosság jogai, lehetőségei és kötelességei ismeretében döntsön saját sorsáról. A hatékony társadalmi részvétel elősegítése érdekében támogatni kell mind az iskolai, mind az iskolán kívüli képzési programok indítását elsősorban a civilek, valamint az államigazgatásban és a helyi önkormányzati igazgatásban dolgozók részére. Be kell mutatni a részvételhez való jog gyakorlásának lehetőségeit, legjobb gyakorlatait; támogatni kell a jogsegélyt biztosítani képes szolgáltató szervezetek tevékenységét (a részvételhez főződő jogok sértettjei számára). Meg kell teremteni az aktív társadalmi részvétel társadalmi elismerésének kereteit, hogy érdemes legyen ezt a viselkedésmintát választani a közösségi léttől, társadalmi részvételtől való elzárkózással szemben. LR-1: A társadalom fenntarthatósággal kapcsolatos tudásbázisának növelése A településen folyó közoktatás tartalmaiban és formáiban hangsúlyosan szerepelnie kell fenntarthatóság szemléletmódjának és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos témáknak. Törekedni kell arra, hogy mind az iskolai, mind az iskolán kívüli oktatásban holisztikus és gyakorlat-orientált személet érvényesüljön. Ehhez szükséges a különböző szaktantermek bemutatóeszköz-állományának fejlesztése, a különböző tantárgyak tanterveinek összehangolása, a terepi oktatás meghonosítása. Igen fontos a tanulás informális tevékenységeinek támogatása és az élethosszig tanulás ösztönzése a lakosság körében. Ebben a kulturális közintézmények is fontos szerepet játszanak, mint közvetítők a társadalom széles rétegei számára. Fizikai infrastruktúrájuk és szolgáltatásaik fejlesztése, bővítése ezért alapvetően fontos a társadalom tudásbázisának növelése céljából. A munkahelyi formális és informális tanulás értéket teremt mind a munkaadó, mind az alkalmazott számára. A fenntartható fejlődés szemléletmódjának és gyakorlatának elsajátítása céljából javasolt önkormányzati intézmények dolgozóinak legalább félévente egynapos képzéseket szervezni a fenntarthatóság témakörében, elsősorban a gyakorlati ismeretek elsajátítása érdekében. A fenntarthatósággal informális tanulásának elősegítése érdekében a helyi médiák által szolgáltatott tartalmakban növelni kell a fenntarthatósággal kapcsolatos hírek, tudósítások, ismeretek részarányát, különös tekintettel a helyi fenntartható fejlődés megteremtésére. Ennek érdekében az alábbi tevékenységek végrehajtását javasoljuk: - fenntarthatóságra nevelő programok kidolgozása az oktatási intézményekben (olyan iskolai nevelési programok kidolgozása, melyek a környezeti szempontokon túl integrálják az oktatásba a társadalmi fenntarthatóság – különös tekintettel az esélyegyenlőség és a szolidaritás – szempontjait is.)

- iskolán kívüli képzési programok kialakítása (osztálykirándulások szervezése az ország nemzeti parkjaiba; helyi természetvédelmi és kultúrtörténeti helyek meglátogatása; tanulmányutak szervezése a legjobb gyakorlatok megvalósulásának helyszíneihez – pl. szélerőművekhez, geotermikus erőművekhez, bioházakhoz stb.) - a kulturális szolgáltató intézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése (családi „zöld napok” szervezése; zöld könyvtári részleg létrehozása, ahol a lakosság számára az ismeretterjesztő irodalmon kívül elérhetőek a gyakorlati kézikönyvek, kiadványok is a zöld háztartások létrehozásához; ismeretterjesztő előadások szervezése neves szaktekintélyek meghívásával, „zöld tanácsadó iroda” működtetése a művelődési ház bázisán, demonstrációs alkalmak szervezése az alternatív energetikai technológiák megismertetésére és az ökoháztartások létrehozására) - a helyi média fenntarthatósági szempontú fejlesztése (zöld oldal létrehozása az interneten, a fenntartható fejlődésről szóló híradások) - képzések szervezése a közintézmények dolgozói számára fenntartható fejlődés témakörében (pl. a fenntartható iroda kialakításáról; az esélyegyenlőség érvényesítéséről az önkormányzati ügyfélkapcsolatokban; az energiatakarékosságról a mindennapi munkavégzés során; a társadalmi szolidaritás érvényesítéséről a munkahelyi és ügyfélkapcsolatokban) LR-2: Együttmőködési fórumok kialakítása a civil szervezetek és az önkormányzat között A szélesedő tudásbázisra alapozva be kell vonni a társadalmi csoportokat képviselő civil szervezeteket önkormányzati döntések előkészítésébe. A részvétel intézményeinek fejlesztése érdekében meg kell teremteni a fenntarthatósággal kapcsolatos programokban érintett szektorok folyamatos dialógusát biztosító együttműködési fórumot/fórumokat. A fórumok kialakítása feladatuktól és hatáskörüktől függően lehet állandó vagy ideiglenes. Állandó fórumokat kell létrehozni az olyan tevékenységi területeken, amelyek az önkormányzat állandó feladatai közé tartoznak és a folyamatos lakossági részvétel jelentősen javíthatja a szolgáltatások színvonalát illetve az intézkedések hatásait. Ideiglenes fórumok létrehozására kerül sor egy-egy nagyhorderejű döntés meghozatala előtt, amely hosszútávon befolyásolja a település jövőjét (pl. különböző infrastrukturális beruházások, ipari fejlesztések, energetikai és környezetvédelmi fejlesztések). A fórumok hatékonyságát különböző, civil szakemberek vezetésével működő munkacsoportok jelentősen javíthatják. Jelenleg Magyarországon a társdalom közéleti aktivitása nagyon alacsony, a lakossági vélemény-nyilvánításnak nem alakult ki olyan történelmi kultúrája, mint a régebbi EU tagállamokban. Az aktivitás növelése érdekében meg kell teremteni közéletben való részvétel társadalmi elismerésének kereteit. Az intézkedés végrehajtása az alábbi tevékenységekkel történhet: - Állandó fórumok létrehozása az alábbi területeken: kultúra és sport, idegenforgalom, oktatás. A fórum tagjai a településeken működő civil szervezeteinek megbízott képviselői, valamint olyan magánszemélyek, akiknek szakmai tevékenysége, tapasztalata, társadalmi befolyása jelentős az adott témakörben. A résztvevők a döntés-előkészítő bizottsági ülések után ülnek össze és írásban véleményezik a döntési javaslatot. Bár a fórumoknak vétójoga nincs, jelentős véleménykülönbség vagy érdekellentét esetén minden tag írásbeli egyetértésével még a döntéshozó képviselőtestületi ülés előtt nyilvános egyezetést kérhetnek a bizottságtól, ahol a polgármester jelenléte kötelező. Az egyeztetést a helyi televízió közvetíti, illetve a jegyzőkönyv kivonatát közzé kell tenni a helyi elektronikus és nyomtatott médiákban. El kell kerülni azt, hogy az állandó fórumok működése a döntési folyamat meghosszabbodásával járjon. Ennek érdekében a taglétszámuk nem haladhatja meg a 6 főt, a véleményezéshez –melyet a soron következő képviselőtestületi ülésig le kell bonyolítani - legalább 4 fő vagy a tagok 60%-ának jelenléte szükséges.

- Ideiglenes fórumok létrehozása a jelentős fejlesztési döntések meghozatala előtt. A fórum munkájának több célja lehet: véleménynyilvánítás egy már előkészített és döntésre váró fejlesztésről vagy változtatásról, illetve fejlesztési igény kinyilvánítása az önkormányzat felé. Taglétszáma nem korlátozott, cél, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei vegyenek benne részt. Működésének azonban időbeli korlátokat kell szabni, nem lehet több egy hónapnál. Ettől a fórum összehívói, az önkormányzat és a civil szervezetek természetesen eltérhetnek. Az ideiglenes fórumok munkájához minél több típusú médiumot kell igénybe venni, a moderált lakossági fórumoktól egészen a valósidejű internetes lehetőségekig a társadalmi csoportok minél szélesebb körű bevonhatóságának érdekében. Az ideiglenes fórumok hatékonyságát növeli a különböző tematikus munkacsoportok a kialakítása, amelyek az adott témakör egy-egy szakterületéről átfogó, írásbeli véleményt adnak. Az ideiglenes fórumok eredménye minden esetben egy írásbeli dokumentum, mely a település társadalmának véleményét tükrözi. Ennek megállapításait az képviselőtestületnek kötelező figyelembe vennie a döntéshozatal során, beépüléséről a lakosságot tájékoztatnia kell. - Elektronikus állandó fórum létrehozása. A világháló új lehetőségeket nyit meg a társadalmi részvétel intézményesítése előtt. Az önkormányzatnak saját honlapcsaládján belül célszerű létrehozni egy olyan felületet, ahová a fejlesztései döntések dokumentumait külön fiókokban tematizálva elhelyezheti és terjedelem nélküli írásbeli véleménynyilvánítási lehetőséget ad a civilek számára. A véleményeket természetesen stilisztikailag moderálni kell (ez a tartalmat nem érintheti) és ki kell dolgozni a véleménynyilvánítás különböző szintjeinek (hozzászólás, megállapítás, vélemény, javaslat) formai követelményeit. Az írásbeli véleményt és javaslatot a képviselőtestületnek kötelezően figyelembe kell vennie a döntéshozatal során. Ez a honlap amellett, hogy a társadalmasítás egyik leghatékonyabb eszközeként is szolgál, fontos szerepet tölt be a helyi véleménynyilvánítási kultúra fejlesztésében is.