„Így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, Sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek, lassan megnövünk.”
Dsida Jenõ
FRONT A nemzeti ellenállás lapja 2005. július 26.
Ne csak beszélj, cselekedj is!
II. évfolyam 15. szám
167 Ft
Ha bombázzák a városainkat, mi is bombázzuk az önökét... vajon miért nem bombázzuk Svédországot? Osama bin Laden
Kövér László leleplezte a FIDESZ-t Akárhogy is töri magát a liberális gyökerû párt, hogy nemzetinek tüntesse fel magát, nem tudja megtagadni gyökereit. Elõbb-utóbb elszólják magukat meghatározó emberei, cselekedeteik által megmutat-
kozik a párt valódi arca. A régi és új kommunistákat befogadó párt fenegyereke – az ügynöktörvény elleni hadakozás fõ vitéze – a külhoni magyarok ellen beszélt. írásunk a 3. oldalon.
FR NT
2
2005. július 26.
A lapot a vásárlói és a globális hatalmat kiszolgálók irántunk érzett gyûlölete tartja fent.
Másik oldal ddig sem kényeztetett el bennünket a hazánkban tenyészõ rendszer, ám elõzõ számunk megjelentekor kaptuk az eddigi legnagyobb csapást. Többször kaptunk már jóindulatú, és kevésbé jóindulatú hangon intést: Ti nem írhatjátok meg azt amit Õk megírhatnak. Szólásszabadság, törvény elõtti egyenlõség, esélyegyenlõség. Igen, vannak akiknek ez megadatik ma, Magyarországon, azonban az õshonos magyaroknak ebbõl már nem jut. A fene nagy Demokrácia áruházban valahogy mindig elfogynak ezek a cikkek, mire valamelyik magyar a megfelelõ pulthoz érne. Cserébe mindig kap valamit – hol vörös, hol sárga – csillagos zászlókat amiket boldogan lobogtathat. Reklamálni nem lehet, hiszen a vevõszolgálatnál mindig valamelyik külföldi beszállítóhoz
E
Bush látogatása
Mint ismeretes, a napokban adták át az USA budapesti nagykövetének azt a meghívó levelet Bush elnök részére, hogy látogasson el hozzánk 2006. október 23-ra. A levelet 29-en írták alá, köztük Orbán Viktor is. Nem részletezve, hogy az USA annak idején többrendbelileg ELÁRULTA a Forradalmat, ilyen módon az Egyesült Államok elnöke hasonló évfordulóra legföljebb BOCSÁNATOT KÉRNI jöhetne. Van itt egy másik, gyakorlati kérdés is. Ki fogja állni a cehhet? Ez a meghívás – amelynek csak részletei ismeretesek – erre mintha nem térne ki. Arról ugye szó sem lehet, hogy az állami költségvetés terhére csó-
lojális alkalmazott bódítja a népet. Az elégedetlenekkel pedig a Macabbiban edzett biztonsági õrök veszik kezelésbe. Mi mégis megpróbálunk hadakozni a megszálló hatalommal szemben. Nem adjuk fel, nem finomítunk hangvételünkön, nem változtatunk stílusunkon. Legfeljebb jobban vigyázunk egymásra. Azoknak pedig, akik ki akarják verni a tollat a kezembõl üzenem: mindenképpen tovább folytatom a harcot Magyarország felszabadításáért. Addig nem nyugszom, amíg a magyarok másodrendû állampolgárok lehetnek csak hazájukban. Amennyiben mégis sikerül kiverni a tollat a kezembõl, akkor – kényszerûségbõl – eszközt kell majd váltanom. Én ugyanis még azon egyre inkább csökkenõ számú fiatalhoz tartozom, aki a Magyar Honvédség kötelékén letette az esküt. Azt, amelyik arról szólt, hogy ha kell, fegyverrel védem meg hazámat. Szabó Tamás koljon be Orbán Viktor úr és udvartartása. Még akkor sem, ha idõközben a nemzetipolgári Héber Hadak legyõzik az NSZP (Nemzeti Szocialista Párt) és a FerDSZ homo sopienseit. Marad tehát a kézenfekvõ, jogi értelemben EGYEDÜL járható megoldás: az a 29 ismert ember garancia gyanánt együttesen ZÁROLT SZÁMLÁN helyezi el azt az összeget, amely FÖLÖSEN ELÉG Bush és kísérete BIZTONSÁGOS vendégül látásához. (Egyébként ennek híján tán még Bush sem olyan hülye, hogy csak úgy elinduljon toronyiránt!?) Íme, hölgyeim és uraim! Könnyelmûség arra bazírozni, hogy a meghívott úgysem jön el, és akkor kegyedék milyen jót szellõztek a sajtóban? Ingyen! Ritka szerencse az ilyen! Hogy Viktor-Viktort ebbe az olcsó kampányfogásba hogy tudták belevinni, fogalmam nincs. Az önök szellemi kincsesháza nem nyílt még meg elõttem, de róla úgy hittem – személyesen is megtapasztaltam – van esze. Na mindegy! Tegyék le szépen a fedezetet 30 napon belül. És akkor csak a maguk becsülete van oda. Különben...? Nincs különben, maguk már kezdik érteni. Nincs más variáns, igaz-e Lízing E. Szilveszter Úr? Hajrá Magyarország! Adorján András nk nm. olimpiai bajnok
A Magyar Nemzeti Front megkezdte a felkészülést az országgyûlési választásokra, elkezdõdött a képviselõ-jelöltek és a választási küzdelmüket segítõ csapat kiválasztása. Az MNF tiszta szívû, tenni vágyó szövetségeseket, segítõket vár az ország minden területérõl, hogy egy hiteles nemzeti erõ is bekerülhessen a parlamentbe. Foglaljuk vissza együtt Magyarországot!
Nemzetközi Kalotaszeg Tábor A Magyar Vár Alapítvány 4. nyári tábora Pomáz – 2005. augusztus 13-21. Ismeretterjesztõ elõadások (Szabadegyetem) Elõadók: Alex Horsch, Dr. Bakay Kornél, Bakonyi Savanyú Ernõ, Dr. Balogh Balázs, Bánffyhunyad Együttes, Benkõ Elek, Berecz András, Cilika Gyuszi prímás, Csupor István, Cozmei Mihály, Dúcz Lászlóné, Fekete Albert, Felföldi László, Dr. Fülemile Ágnes, Hagyományõrzõ Kézmûves Mûhely, Dr. Hála József, Kabai Róbert, Kiss Réka, Kovács Pali Ferenc, L. Balogh Béni, Magyar Zoltán, Miklósi Sikes Csaba, Okos Márton, Ökrös Csaba, Pálfy Zoltán, Pávai István, Péntek László, Felvidéki Rockszínház, Sisa József, Szabó Árpád Töhötöm, Szabó Zoltán, Szabó Zsolt, Szacsvay Éva, Szentendrei Táncegyüttes, Takács Mihály, Téka Együttes, Tökmag Játszóház, Tõtszegi Kelemen Tekla, Transylmania Együttes, Veres Valér, Vincze Minya István, Waszlavik László.
Itt az idõ, válasszatok: Rabbik legyünk, vagy magyarok? Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!
II. évf. 15. szám
FR NT
3
Kövér László leleplezte a FIDESZ-t Kövér László Zentán
Mégis mindenki azon az érvelésen csodálkozott el leginkább, amikor azt hallották, hogy senki sem tudja Magyarországon, hogy az állampolJúlius 15-én a zentai VI. Nyári Ifjúsági Játékok keretében „Az Euró- gárság megadásával milyen törvényi elõírásokat, szabályozásokat kelle pai Unión belül és kívül” címmel lakossági találkozóra hívták Duray ne még megváltoztatni. A hallgatóságból többen megemlítették, hogy Miklóst, Kovács Miklóst, Tõkés Lászlót, Kövér Lászlót, Kasza Józsefet akkor a szerbek valószínûleg „sokkal okosabbak”, mint a magyarok, és Ágoston Andrást. Közülük töbmert ismerik a saját törvényeiben már csak azért sem lehettek ket, és pillanatok alatt megolott, mert nem tudták idõben beszedották az országhatárokon kívül rezni a kötelezõ vízumot. Végül az – Meg kell próbálni a szemléletváltást elérni nemcsak az anyaország- élõ szerb emberek szerb államérdeklõdõk Egeresi Sándor, Toró T. ban, hanem a határokon kívül élõ közösségeken belül is a tekintetben, polgársági kérdését. Tibor és Kövér László elõadását hogy túl kell lépnünk azon a gondolkodáson, amely különbséget tesz az Felvetõdött az a kérdés is, hallgathatták meg. anyaország, illetve az elszakított közösségek között. Egyszer és minden- hogy a FIDESZ miért vonta A közönséget mindenekelõtt a korra minden kérdést: gazdaságit, kulturálist, oktatásit, politikait, egyéb meg az MVSZ anyagi támogatádecember 5-ével kapcsolatos véle- ügyes-bajos dolgot úgy kell felfogni és olyan keretbe beilleszteni, hogy ne sát, amire Kövér azt válaszolta, mények érdekelték. Kövér László legyen határon túli ügy, csak magyar ügy. hogy azért, mert az MVSZ-el e l e v e b u k á s r a í t é l t é s felelõtlen, – A mai helyzetben kialakult egy határon túli, de mondhatnám azt is, nem lehet beszélni, a legtöbb semmilyen hasznot nem hozó kez - hogy egy össznemzeti egység a kettõs állampolgárság ügye mellett, bár- szervezettel rossz viszonyban deményezésnek mondta a népsza - mennyire is mást mutatott a népszavazás eredménye. A magyar értelmiség van. Volt, aki megjegyezte, vazást. Kijelentette, hogy aki ilyet színe-java a kettõs állampolgárság mellett sorakozott fel, politikai beállí- hogy ennek az elméletnek eltesz nem méltó arra, hogy a nemzet tottságtól függetlenül. Ha pedig ezt a magyar szellemi elitben meglévõ egy- lent mond az a tény, hogy Orérdekében szóljon. Erre a közönség séges kiállást figyelembe vesszük, akkor nem lehet kérdés, hogy amennyi- bán Viktor még az új elnök soraiból hangos elutasító morajlás ben majd a törvényhozáson belüli matematikai erõviszonyok lehetõséget megválasztása elõtt megmondvolt a válasz. Kifejtette azt is, hogy a adnak rá, meg kell oldanunk ezt a problémát. Most már nem lehet vissza- ta, hogy „nem lesz pénz, ha FIDESZ bele lett kényszerítve az hátrálni a státustörvény eredeti platformjára, az ma már kevés. nem az õ jelöltjüket válassza eleseményekbe. Úgy kellet nekik a nökké az MVSZ”. Arra a kérnépszavazás, mint púp a hátukra. Szerinte a december 5-e óriási káro- désre, hogy a FIDESZ miért támadja olyan hevesen az MVSZ elnökét, kat okozott, mert kiábrándította az embereket. „Olyan ez, mint, amikor nem volt egyenes válasz, csak annyit tudott meg a hallgatóság, hogy le rájön a kisgyermek, hogy nem a Jézuska hozza a karácsonyfát” – mond- gyen elég az a magyarázat, hogy ha már így tesz a FIDESZ, akkor anta Kövér. Tovább érvelve kifejtette, hogy elképzelhetetlen következ - nak oka is van. ményekkel járna, ha a külhoni magyarok meg kapnák a magyar államSajnos a több órás vita után, végül rossz szájízzel indultak haza az polgárságot, mert fõként a fiatalok elköltöznének a szülõföldjükrõl. Ezt emberek. hallva valaki azt kiáltotta a közönség soraiból, hogy „demagógia”. Rácz Szabó László, Zenta (kiemelések a szerkesztõtõl)
Kövér László Kárpátalján
Kik képviselnek minket az EU-ban? A Langos archívumában található az alábbi anyag Duka Zólyomi Árpádról.
a lényeg
Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!
FR NT
4
2005. július 26.
Nemzeti üdülõfalu Novákfalván Egy gyönyörû tavaszi reggelen útra keltem autóval, csonka hazánk nyugati felére. A zsúfolt fõvároson – melyre a délelõtti napfény ontotta sugarát – átküzdöttem magam, hogy utána meglovagolva az utat az idõvel, a szívemnek oly kedves, dimbes-dombos Dunántúlt átszelve, Szombathelyet érintve Kõszeg felé vegyem az irányt. Vas megyében, a nyugati határ egyik legszebb kicsiny falva Velem, melyet a Szent Vid-hegy övez. A hegytetõn már messzirõl feltûnik egy kápolna, mely piros tetõs tornyával kiemelkedik a sûrû lombok közül. A közeli hegyek, a falevelek között áttörõ korai meleg, az azt tompító tavaszi szellõ, az élénken zöldellõ természet és egy magyar falucska látványa, így együtt azt sugallja, hogy jó magyarnak lenni. Az utazóból feltör a szunnyadó érzés: de jó, hogy ez a mi országunk, ez a mi Hazánk! Az út a falu mellett vezet el a célállomásomra, melynek neve: Novákfalva üdülõtelep. Az üdülõfalu még fiatal, újnak számít, mert 2001ben készült el. Megálmodója Novák Tamás nagyvállalkozó, aki régi tervét valósította meg, talán nem is gondolva arra, hogy létesítményével nem csak az üdülést, a pihenést szolgálja, hanem a nemzeti érzést hozza felszínre a látogatóban. Az útról közeledve a bejárat felé, már messzirõl látni a magyar zászlók trikolorját, melyek selymesen lengenek a gyönge szélben. Közelebb érve olvasható a fölirat: „Isten hozott Novákfalván!” Ez a szíves fogadtatás a régmúlt idõket idézi, ami nem idegen számomra, sõt emlékeket ébreszt bennem. A kapun
belépve, balra, két kopjafával szegélyezve Nagymagyarország térképe látható, „Megbûnhõdte már e nép a múltat s jövendõt” fölirattal. A térkép fölött Boldogasszony anyánk, hazánk védelmezõje napba öltözve, a holdsarlón állva faragott szobra. A szobrocskát, a térképet és
kétoldalt a tartó kopjafákat míves, díszes tetõ borítja, melyet kívülrõl legfölül a kettõs kereszt zár le. A térkép alatt koszorú, nemzeti színû masnival kiemelve. Továbblépve, egymásután sorakozva látható Nagymagyarország vármegyéinek címere egy-egy kopjafán, a címerek alatt táblácska a megyére vonatkozó néhány jellegzetes adattal. Minden kopjafa viseli a magyar nemzet színeit, és azokat a kopjafákat, mely a Trianonban elcsatolt vármegyéket jelképezik, fekete szalaggal is átkötöttek. Kifejezve ezzel, hogy a magyarok fájdalma nem múlt el, a gyász könnyeket csal szemünkbe, hírül adva a világnak, hogy nem nyugszunk bele! A vármegyéket jelképezõ kopjafákkal szemben látható az üdülõtelep 55 takaros kis üdülõháza. Az üdülõházak piros színû tetõcserepe, rajta kéménnyel, elöl tornáccal, gondozott kerttel, a magyar falvakat idézik. Minden házban kétágyas, pótágyazható szállás, a konyha fõzõlappal, hûtõvel, étkészlettel ellátva, fürdõszoba, tv, telefon, ébresztõs rádió és étkezõsarok. A házakon a kémény nem csak díszül szolgál, mert az elektromos fûtés mellett fafûtésû kandallók, bekészített fával várják a pihenni vágyókat. A házacskák kétszemélyesek, de van 8 és 10 fõs nagycsaládos ház is. Novákfalva fõépülete az igazgatáson kívül éttermet és 86 fõ befogadással bíró konferenciatermet foglal magába. Az étteremben igazi magyar és tájjellegû ételek várják az éhes turistát. A négy kemencés szabadtéri látványkonyhában megismerhetjük eleink fõztjeit, mely ínycsiklandózva kínálja magát a vendégeknek. A konferenciaterem a legmodernebb audovizuális eszközökkel van fölszerelve: írásvetítõ, projektor, videó, vezeték nélküli mikrofon. Találunk itt rendezvénytermet és a történelmi egyházak által fölszentelt emlékparkot, mely kiválóan alkalmas esküvõk, lakodalmak, ballagások, céges rendezvények, tréningek, nyelvi táborok, konferenciák lebonyolítására. A Novákfalva üdülõtelep utcácskái, többnyire Magyarországon honos növényekkel van telepítve. A térség fel van osztva, mely szerint tudomásunkra jut, hogy merre van az Alvég és merre a Felvég. Látható Férfiak oldala és ellenkezõleg Nõk oldala. Mindkét nemnek a területét faragott kopjafák jelzik. A kopjafákon õseink életét, viseletét, ékszereit, fegyvereit láthatjuk fafaragó mesterek munkájának eredményeképpen. A 10-10 kopjafán megörökített motívumok hûen tükrözik a régészeti kutatá-
sok által találtakat és azok értékeléseit. (Általam kiemelve a Férfioldalon a 8. kopjafa: tökmotívum csillaggal, földmûvelõ ember ökör vontatta ekével. A Nõi oldalon a 3. kopjafa egyik jelenete egy gabonaõrlõ lányt mutat be. Ezek a kopjafák azért ragadták meg örömömre a figyelmemet, mert a faragott képsor másolatok arra utalnak, hogy õseink ismerték a földmûvelést. Ellentétben olyan mai „magyar” áltudós munkásságával, aki nem átallotta leírni azt, hogy a magyarok a honfoglalás kori idõben a sok lovaglástól görbe lábbal tanulták meg a szántó-vetést.) A fõépületi nyitott folyosón lévõ gazdagon díszített, faragott és festett asztalok és székek kiváló mesteremberek keze munkáit dicsérik. A falakon a magyar falu élete, a magyar ember öltözete, tánca van megörökítve az elmúlt századokból a jelen emberének. Amerre csak nézek, mindenhol népmûvészeti alkotások, melyek a keresztény Nagymagyarországra jellemzõ vonásokat idézik. A rovásíráson át, a honfoglalástól megcsonkított hazánkig. Természetesen nem tudok mindent részletében bemutatni, mert erre e hely szûke sem ad lehetõséget, de be kell vallanom, hogy egyszeri látogatásom kevésnek bizonyul ahhoz, hogy a tulajdonos által megálmodott nemzeti üdülõfalut ismertessem teljes terjedelmében. Novák Tamás a magyar nemzetnek a magyarok történelmérõl alkotott maradandó emléket. Ide minden magyar embernek egy évben egyszer el kellene zarándokolnia, hogy föltöltõdjön lelkileg nemzeti érzéssel, hogy legyen mit átadnia gyerekeinek, unokáinak. Fontos lenne, mert az iskolákban már a mai középkorúakból is kiirtották a nemzeti öntudatot. Követendõ példa lehetne minden kommunista milliomosnak, aki az ún. rendszerváltás után a sikeres privatizáció során igen hamar meggazdagodott. Vajon õk mit hagynak hátra az utókornak az országadósságon kívül? Fenti sorokon keresztül megpróbáltam ízelítõt adni Novákfalva nemzeti üdülõfalu értékeirõl, valamint azt sem rejtem véka alá, és kiáltom mindenkinek, hogy tudják meg százan és ezeren, hogy Magyarországon nem csak olyan gazdag ember létezik, aki zsákmányát mentve a hazaárulástól sem riad vissza, hanem él még olyan is, aki a maga és családja javait megteremtve, azon túl arra is jut ideje és anyagi eszköze, hogy a magyar nemzet érdekét szolgálja. Köszönet érte. Farkas Éva
Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!
II. évf. 15. szám
FR NT
5
Büszke liberálisok Meleg beintés rendõri védelem alatt Ki jön erre, Gyurcsány? Vagy Göncz Kinga?
Vagy a rendõrök tartanak parádét?
Ebben a melegben még sisak is kell?
Az SZDSZ szavazói
Szakállas bácsi – vagy néni?
Lelkiismeretes csoportok
Jééé, ezt nem láttam a televízióban
fotók: www.oskar.atw.hu
A VIII. kerületben miért nincs ennyi rendõr?
Ferde hajlamú hordák parádéztak Budapest utcáin az elmúlt napokban. A liberális vezetésû városban példátlan rendõri biztosítás mellett sérthették a közerkölcsöt a magamutogató
„melegek”. A magyarok érzékenysége senki nem gondolt. Az ellentüntetõk pedig örülhetnek a demokráciának – rendesek volta a rendõrök– hiszen le is lõhették volna õket.
Magyarverés 8. Újabb magyarellenes incidens történt Temerinben, közölte a Vajdasági Magyar Demokrata Párt. 2005. július 10-én, a Véka nevû, táncházi zenét játszó együttes nagybõgõse társával (mindketten 24-25 éves temerini fiatalemberek) a helyi buszállomás felé igyekeztek, mert a kishegyesi ifjúsági fesztiválra akartak utazni. Elmondásuk szerint a piactér közelében egy mellékutcában fehér színû Opel Karaván suhant a közelükbe, a benne tartózkodók valamit odakiabáltak nekik, amit õk pontosan nem értettek, ezért egyikük kezével illetve ujjaival a béke jelét mutatta, feléjük. Mintegy tíz perccel késõbb, ekkor már a piactéren, ismét melléjük hajtott a fehér színû gépkocsi, négy szerbül beszélõ fiatalember ugrott ki belõle, s azonnal lökdösni és szidalmazni kezdték a magyarokat, számon kérve, hogy mit merészelnek mutogatni, sõt, Azzal vádolták õket, hogy ráütöttek a gépkocsijukra. A dulakodás pillanatok alatt elfajult, az Opel Karaván utasai ököllel támadtak a magyar fiatalokra, akik védekezni próbáltak, de a túlerõvel szemben csekély eredménynyel. Mindkettejüket súlyosan bántalmazták, ütötték és megrugdosták, amíg nagynehezen a piaci elárusító asztalok alatt kúszva sikerült egérutat nyerniük. Ekkorra az egyik korán kelõ piaci árus telefonon értesítette a rendõröket, akik azonnal a helyszínre érkeztek, de a gépkocsis támadók addigra kereket oldottak. A verekedés során mindkét megtámadottnak eltörték egy-egy fogát, lehet hogy megrepedt egyikük orrcsontja is. Az egyik magyar fiú megjegyezte az újvidéki nyilvántartású gépkocsi rendszámát, de elmondásuk szerint a rendõrségen azt közölték velük, hogy a szám egy másik autóé: nem fehér és nem Opel Karaván.
Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!
6
FR NT
2005. július 26.
GULAG RÉM-KÉP-REGÉNY 8. A „nép ellenségei” elítélteket farkasvermekben tartották... Az északra vitt elítélteket, mivel nem voltak barakkok, a mínusz 40-50 fokos hidegben gyakran vermekben éjszakáztatták, nappal pedig az új lágereket építettették meg velük. Ilyen körülmények között ezer „nép ellenségbõl” és „kulákból” legfeljebb 250-en élték meg a tavaszt...
Vanyino kikötõjében a Gulag-rabok új szállítmányát hálókban rakodják be a Jalta „kirándulóhajóra”, hogy Magadanba, a kolimai kényszermunkavidék fõvárosába vigyék õket. Késõbb a hálókat a sok sérülés miatt fémketrecekre cserélték, amelyekben 50-60 ember is elfért.
Az õrség „élõ árut” ad el a fogolyszállítmány köztörvényeseinek... Különösen a baltikumi nõk, a lettek, litvánok, németek, lengyelek és az észtek voltak jó áruk, akiket aztán csoportosan megerõszakoltak. Néhány tekintélyes bandavezérnek két-három „ellenforradalmár” fogolynõ is volt a birtokában.
Az „Adj neki...!” Gulag-tréfa, amellyel a frissen érkezett elítélteket fo gadták... Hogy lecsillapítsák az újonnan érkezett elítélteket, akik méltatlankodtak, amiért átvételük elõtt oly sokáig tartották õket az „ülepítõben”, 30-40 fokos fagyban az õrtorony tûzoltófecskendõjébõl vízzel locsolták, majd a parancsnokság belátása (kénye-kedve) szerint két vagy négy óra elteltével, jégpáncélban vitték õket a láger lakókörletébe...
Írta és rajzolta: Dancig Szergejevics Baldajev www.gulag.hu következõ számunkban folytatjuk
Soha ne feledjük a kommunizmus bûneit!
II. évf. 15. szám
Hidegvérrel 3. Alhattál-e, kisfiam? Ezt suttogta maga elé 1958-ban egy édesanya, amikor munkába menet a villamos elzötyögött a Gyorskocsi utcai börtön elõtt. A kerekek fémes hangját is sikoltásnak hallotta. A fájdalomtól megtört asszony egy éven át ezt kérdezte minden reggel. Mansfeld Péter édesanyja volt. Alhattál-e kisfiam? Ezt a címet adta kézzel írt dossziéjának öccse, Mansfeld László, melyben a múlt mélységes mély kútjából kimentett minden aláhullt emléket Péterrõl, hogy a fájdalom a sok emlékképbõl úgy fonódhasson össze egy egésszé, mint öreg nénikék kezében az imára kulcsot rózsafüzér. Így született meg Kósa Csaba „Tizenhárom perc” címû dokumentum regénye Mansfeld Péter életérõl és haláláról.
Mansfeld Péter
Nagyon nehéz Mansfeld Péterrõl írni, hiszen utolsó fényképérõl is konok vasfegyelemmel néz vissza ránk. Nõ létemre kopogós, veretes szavakkal kell írnom róla, ahogy a kalasnyikovok süvítettek az utcákon, elõször keményen, aztán már csak itt-ott nyöszörgésként hasítva a halotti csöndbe, hogy: segítsetek! Szüleim a mai napig is kimennek a sírjához a temetõbe, pedig már lassú öreges a léptük. Én is velük megyek, mert ott a sírnál imádkozás közben egy olyan láthatatlan aranyszál szõ össze minket újra meg újra, ami sokkal több a vérségi köteléknél. Bízom benne, hogy ennek a gyermeknek a története ezentúl minket is egybefon majd minden jóérzésû magyarral, mint az a láthatatlan aranyszál és nemessége minket is nemessebbé emel. Hiszem, hogy a sok fájdalomból egyszer majd születik még egy olyan jellemóriás, mint Mansfeld Péter, akit nem a liberálisok szponzorálnak majd, de lesz lehetõsége nyelveket tanulni, jelleme fundámentumára tudásból katedrálist építeni és véget vet a magyarság haláltáncnak. Mansfeld Péter szülei: Mansfeld József és Esthó Mária fodrászmesterek voltak. Német-ír vér. Magyar szívvel. Ha élne, még feltaláló is lehetne, hiszen ötvenötben már maga készítette kis detektoros rádiója volt és keresztapjától a perpetuum mobile felõl érdeklõdött. El akar-
FR NT ta készíteni az örökmozgót. Mokány gyerek, jó verekedõ, jó focista. Amikor a Medve utcai polgáriban az igazgatónõ energiatakarékosság miatt lekapcsolta a fõkapcsolót és sötétben bukdácsoltak le a tornaterembe, hirtelen fény borította el a folyosót. Péter felkapcsolta a központi kapcsolót. Miért tetted? ráncigálták ordítozva a tanárok. Azért, mert sötét van válaszolta, s vakmerõn vallatóira nézett. Mintha ez a kép kísérné végig egész sorsát, mint egy ómen. Egy fiúét, aki a forradalom napjaiban Szabó bácsinál jelentkezik nemzetõrnek. Szabó bácsi homlokon csókolja és hazaküldi azzal, hogy egy gyermeknek otthon a helye. Nem tud belenyugodni. A Széna téri parancsnok se sokáig tud ellenállni az elszántságnak, és november 4-én felveszi tartalékos nemzetõrnek. Egy ívtáras géppisztolyt kap és egy gépkocsit, hogy azzal száguldozhasson a városban, mint a forradalmárok összekötõ futárja, és kézigránátot, gyutacsot, élelmet fuvarozzon a gócpontok között. Percenként lehetett életveszélyben, mégse jutott eszébe a félelem. A forradalom leverése után mindenkit figyelnek, aki bármilyen öszszefüggésbe hozható történelmünk legfénylõbb csillagával, 56-tal. 1958. február 16-án Mansfeld Péter mégis csoportot alakít öt barátjával: Blaski Józseffel, Bóna Rezsõvel, Furka Lászlóval, Holecz Istvánnal és Egei Attilával. Négy nap múlva már terheltté nyilvánítják, tehát tudniuk kellett a csoportról, ami azt sejteti, hogy valaki „súgott”, biztatást adott a „cselekmények elkövetésére”. Ekkor még szó sincs ellenforradalmi bandáról. A vád: visszaélés fegyverrel és lõszerrel, lopás és rablás. A többezer oldalas peranyag (ami 1958. november 19. és 1959. március 21-e közt a „Pesti srácok büntetõügye” címen több kilogramm nyomozati anyagot vajúdott) tanulmányozása után dr. Jobbágyi Gábor se zárja ki, hogy Pétert és társait beugratták egy 2-3 napos cselekménysorozatba, hogy ezzel teremtsenek alapot felelõsségre vonásukra. A tárgyaláson Mansfeld Péter említést is tesz egy Shoherin József nevû személyrõl, akivel többször találkozott a Lukács-parkban és aki arra akarta rávenni, hogy ekrazitot és más robbanóanyagokat szállítsanak a kocsiján. Ez a provokátor váratlanul eltûnik a látómezejükbõl, de elõbb elmagyarázza Péternek, hogy kell bezsírozni és elásni a lopott fegyvereket és elásott, zsákmányolt fegyvereik holléte felõl érdeklõdik. Bár a nyomozások alatt Mansfeld Péter elismerte a fegyverrejtegetést, a rendõr elrablását és lefegyverzését, ezek a cselekmények „gyerekes eseménysort takarnak”. Csak hónapok múlva sikerült annyira megtörni, hogy június 12-i terhelti kihallgatásán elismerje, „egy újabb ellenforradalmat akart kirobbantani”. Az ügy
7 ezzel a kor viszonyai között sajnos eldõlt. Csak az maradt nyitott kérdés, kit végezzenek ki, Mansfeld Pétert, Blaski Józsefet vagy mindkettõjüket. Dr. Jobbágyi Gábor büntetõjogász szerint Mansfeld Péter ügyében két komoly tévedés él a mai köztudatban. Az egyik tévedés, hogy forradalombeli szerepéért ítélték halálra, a másik az, hogy kivégzésével megvárták 18. életévének betöltését. Valóban csak néhány nappal élte túl 18. életévét, ez azonban csak véletlen lehetett, mert a korabeli magyar jog „szûk körben” a Büntetõ Jogszabályok Hatályos összefoglalásának (BHÖ) 92. és 94. pontjában lehetõvé tette a 16. életévüket betöltött személyek (gyerekek!) halálra ítélését. A megtorló hatalom ezt a „lehetõséget” az 1957. évi 34. tv. 16. §-ával teremtette meg, hogy a forradalomban részes pesti srácokat halálra lehessen ítélni. Kellett egy olyan ügyet kreálni, melyben õk a vezetõk, hogy „szervezkedés kezdeményezése” ürügyén kivégezhetõk legyenek. Ez az ördögi koncepció lényege. Még a Népbírósági Tanács is döbbenten áll az ügyész halálbüntetés-javaslata elõtt és ellentmondva az ügyésznek, Menráth István népbíró 1958. november 20-án „csak“ szabadságvesztést javasol az 1. és 2. rendû vádlottra, Blaski Józsefre és Mansfeld Péterre. A két jogvégzetlen népbíró adott pillanatban életmentõ döntése bizonyítja, hogy voltak, akik hatalmi helyzetben is ellentmondtak a terror tébolyának. Fiatalkorúak esetében úgy lehetett a „pesti srácok” elrettentésére rendkívül súlyos büntetést kiszabni, hogy „ellenforradalmi célzatú terrorbandának tüntették fel õket”. Az ítélet szerint Blaski József és Mansfeld Péter rablótámadásokhoz és rendõrök, munkásõrök és más hatósági közegek megtámadására alakították „terrorbandájukat”. Mi történt négy nap alatt a vádirat szerint? Február 17én Mansfeld Péter és Egei Attila ellop egy személygépkocsit és a csoport az autóval az osztrák követség elõtt õrködõ õrszemhez megy, akit lefegyverez. Ezután a rendõrt a gépkocsiba ültetik, de miután megtudják, hogy családos ember, a Ságvári-ligetnél elengedik. Vekerdi Elek rendõrtörzsõrmestert, a vád koronatanúját csak a fiatalok „beismerõ vallomása” után, 1958. május 5-én hallgatják ki. Végig töretlenül menti a csoportot. Elmondja, hogy még az akció elején megígérték neki, hogy nem lesz bántódása, cigarettával kínálták és búcsúzáskor kezet fogtak vele. Mivel a fõ vádpontok teljesen bizonytalanok voltak, a nyomozásnak ezen a pontján rendes jogállamban azonnal pótnyomozást kellett volna elrendelni! Langmáhr Anikó következõ számunkban folytatjuk
Soha ne feledjük a kommunizmus bûneit!
FR NT
8
2005. július 26.
Mészáros Károly:
Liberalizmus kontra nacionalizmus avagy: mit gyûlöl a magyargyûlölõ? 4. Vajon milyen viszonyt lehet kialakítani azokkal, akik elvárnák, sõt, kikövetelnék az irántuk való sajnálatot és együttérzést, ugyanakkor senki sem tudja úgy semmibe venni mások gyászát, mint õk? Ez a liberális politika a zsarolásnak egy új változatát termeli ki, a nem is oly távoli jövõben. A zsaroló szöveg pedig így hangzik majd: Mi van magyar, akarod, hogy sértve érezzem az érzékenységemet? Az 1945 utáni „elvitesselek?” köszön ebbõl vissza. A bolsevista rezsim rendõre megmarkolva gumibotját így szól: mi van, nem tetszik a rendszer? Ma a magyarságot sakkban tartó liberális kérdés így hangzik: mi van, nem tetszik a másság? Figyeljük meg, ha mondjuk 3-4 kisgyermek játszik együtt, a legkisebb többször is sérelmet szenved és elsírja magát, mikor is a mama berohan és rendet tesz. Vagyis ráparancsol a nagyobbakra, hogy a játékot adják oda neki, mert akkor majd elhallgat. Ettõl aztán vérszemet kap a kis nyavalyás és bármit meg akar szerezni, elég ha elnyekergi magát és a mama úgy csinál „rendet”, ahogy a kicsi akarja. Késõbb elég csak a sírás lehetõségével megfenyegetni a nagyobbakat és máris átadják a kívánt játékot, de hogy szeretni nem fogják a kis zsarolót, az biztos. A szoc.-liberális erõk számára a tolerancia nem cél, hanem eszköz. Emberek sakkban tartásának eszköze. Az ilyen lelki terror is terror.
Valóban jó-e a jó oldal, vagyis tényleg olyan jók a szociál-liberálisok? „Az idegen szép” – hirdeti a „haladás” és mindenkinek igyekszik helyet adni. Viszont ismerjük azt a gyakorlatot, mikor gazdag demokráciák, mint befogadók egyre másra fogadják be a szegényebb afrikai, ázsiai, stb. sportolókat, tudósokat, mûvészeket. Van-e ádázabb kizsákmányolás, mint egy ilyen országból még a tehetségeket is elszívni és létezik-e nagyobb képmutatás, mint ezt a kizsákmányolást pozitívumként tálalni?
Képes-e elfogadni a másként gondolkodást a liberalizmus? Amíg õk voltak az üldözött másként gondolkodók, addig ez volt a fõ követelésük. Mióta fordult a kocka, semmi nem olyan ellenszenves
nekik, mint a nemzeti másként gondolkodás.
Vajon a másság elfogadása egyetemes, vagy sem? Igen, mégpedig elsõsorban a rászorulók között. Ugyanis a rászoruló alatt automatikusan mindig valami másságot ért. Tehát aki „csak” a semmilyen kisebbséghez nem tartozó „egyéb” kategóriát képviseli, az csak utánuk következhet. Orwell után szabadon: mindenki egyenlõ, de mások (másságok) egyenlõbbek. Ezt a megkülönböztetést a „halmozott” kifejezéssel teszik elfogadottá. Azt nem mondják, hogy a nem mássági így háttérbe kerülne, de ha egy mérleghintának felemelik az egyik felét (a mást), ugyanazt az állást kapjuk, mintha lenyomnák a másikat (a nem mást). A másik megkülönböztetés szerint, miközben elítéli a faji alapon való lenézést és fölényt, bizonyos néprétegekkel (munkás, paraszt) szemben az olyan öntelt, gõgös megnyilvánulásokat is megengedhetõnek tartja, mely faji alapon elfogadhatatlan lenne. Cigányozni, zsidózni elítélendõ, de leparasztozni lehet. (TV-valahány: „üsd a parasztot”) Azok a „haladó” erõk, akik elítélik a faji alapon történõ diszkriminációt, évekig mûvelték embereknek osztályalapon való üldözését, kirekesztését, brutális kínzását, legyilkolását. Akik ma a „zsidó törvényeket” emlegetik és hánytorgatják fel, még egyszer sem kértek bocsánatot a magyar néptõl sem a kuláklistákért, sem az ÁVH-s vagy „pufajkás” rémtettekért. Ugyanaz a jellemtelen kettõs mérce köszön ezekbõl vissza, mint amit a nemzeti oldallal szemben alkalmaznak.
Õszinte-e a „haladás” szabadságszeretete? Amíg az érdekük úgy kívánja a felkelõ szabadságharcos, ha viszont az érdekük más, úgy az a felkelõ már csak terrorista. Akár egyik óráról a másikra változhat a megítélés. Akit ma támogatnak, arra lehet, hogy holnap vadásznak. Ezeket akár kínozni is lehet, mert ilyenkor sunyít a tolerancia, kushad a humánum. (Megjegyzem, a terrorizmus nem a gyávák, hanem a végtelenül elkeseredett emberek utolsó fegyvere.)
Õszinte-e a „haladás” állat- és természetvédelme?
Ezek mind szép elvek, de vajon vissza lehet-e élni velük? Például voltak idõk, amikor a „kulákot” hol azért büntették, mert szabadon volt a kutyája az udvarában, hol meg azért, mert megkötötte. Vajon a mai magyar gazdát ki védelmezné meg az olyanoktól, akik az állatok jogai mögé bújva merõ kötekedésre, mások sakkban tartására használnák fel így kapott hatalmukat? Ki védelmezi azoktól, akik a jó szándékú dilettantizmust felhasználva, addig zaklatnák, büntetnék a magyar gazdát, míg az vagy tönkremegy, vagy feladja a gazdálkodást. Akkor aztán megveheti a földet más, máshonnan. Aki szintén képtelen lesz kiirtani a parlagfüvet, de ez akkor már senkit sem érdekel. Vele szemben elnézõbb lesz a hatalom és a védelem, hisz õ hozza a tõkét.
Milyen irányba viszi el a magyar társadalom fejlõdését a liberalizmus? (Természetesen a teljesség igénye nélkül és a magyar tömegekre és „kisemberre” vonatkoztatva, mert még itt a többséget õk teszik ki.) Oktatás: A valóban fejlõdõ elitképzés és a halmozottan hátrányos helyzetûekre (H.H.H.) való odafigyelés közben folyik az iskolák bezárása, összevonása, tanulók és tanárok átcsoportosítása. (Mindkettõ csak darab, szám, melyet össze lehet adni és ki lehet vonni.) Gondoljunk bele, mit is eredményez az, ha a jövõ generációját kísérleti nyúlnak tekintve, újabb és újabb oktatási reformokkal túlterhelik, majd erre hivatkozva tananyagcsökkentés címén az olyan alapvetõ dolgok oktatását sorvasztják el, melyekre minden alapos tudás épülne? Ahol átsiklanak az alapozás felett, ott egy felszínes tudással bíró, könyvtõl, olvasástól iszonyodó, szellemi szükségletét kommersz filmekkel kielégítõ generáció nevelõdik ki. A túlterhelt tudat ösztönösen vágyik a könnyed kikapcsolódásra. Mûvelõdés helyett videojátékokra, Bornemissza Gergely helyett bugyuta rajzfilmek tömegére. Egy ilyen világban nem kell Nemecsek Ernõ, mert a példaképek a filmek nagy és mini gengszterei lesznek. Hivatali gépezet: Míg az egyik oldalon folyik a karcsúsítás, a másik oldalon azt látjuk, hogy még soha nem volt ilyen agyonszabályozott a „kisember” élete, mint a szabadság világában. Szabályokra természetesen szükség van, de ez más. Az öncélú és önmagáért való bürokrácia mindig újabb szabályokat alkot, hogy legyen mit ellenõriznie és mindig újabb ellenõrizni valót
Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!
II. évf. 15. szám keres, hogy legyen mit szabályoznia. Ez mind olyan túlzásokat termel, melyek már hibákat eredményeznek. A hibákról pedig M. Gy. Írta egyszer: „A hivatal nagyon jól tudja, hogy abban a pillanatban, mikor egyetlen hibáját bevallja, rögtön kiderül a többi is és a láncolat törvényszerûen elvezet a hivatal létezésének teljesen felesleges voltához. Márpedig egy hivatal mindent elismerhet, ezt az egyet kivéve.” Ahol törõdni kellene az egyszerû magyar emberek gondjával, ott karcsúsítanak, leépítenek, ahol a megfigyelésük és ellenõrzésük folyik, ott agyonbonyolítanak mindent és növelik a bürokráciát.
Kit szolgál a vállalkozói élet agyonszabályozása? Természetesen azt a nagytõkét, mely ennek könnyen megfelel. A szabadság liberális világában a kisvállalkozók sorra szembesülnek ellehetetlenülésükkel. A tönkrement kiskereskedõ elmehet egy-egy „marketbe” minimálbérért pénztárosnak, a kisiparos pedig bérrabszolgának. A Rákosi-korszakban szándékosan alkottak olyan szabályokat, melyek a gazdákat nem hagyták élni és így kényszerítették be õket a TSZ-be. Most hasonlóan nyelik (nyeletik) le a kishalakat (kisvállalkozókat) a nagyhalakkal.
Képes-e a liberalizmus megfékezni a korrupciót? Az a „haladás”, mely modern módon csupán anyagi síkon szemléli a világot, ebbõl is csak anyagi kérdést csinál. Mintha azt kérdeznék valakitõl: Ön tisztességes? – Nem. No és ha megfizetjük? (A szoc.-liberalizmus mivel tagadja a lélek fogalmát, így a lelkiismeretét is.) Ne feledjük! Egy korrupt világban a magyar kisember még inkább átérzi kiszolgáltatott voltát és alárendelt szerepét.
Iszlám Európa Egyes elõrejelzések szerint Rotterdamban öt-tíz éven belül többségbe kerülnek a muszlimok. Ennek oka egyrészt az erõs bevándorlás, amely mindig is elsõsorban a nagyvárosokba koncentrálódott (a holland kikötõváros hatszázezer lakosából már ma is 288 ezer a bevándorló), másrészt a muszlim bevándorlók körében megfigyelhetõ magas népszaporulat, harmadrészt az õshonos lakosság alacsony népszaporulata. Hasonló tendenciák tapasztalhatók a svédországi Malmõben vagy az angliai Birminghamben is. Világgazdaság
FR NT A politikusok vitastílusáról Latinovits Zoltán azt mondta volna rá, azzal a jellegzetes artikulációval, ami örökre a Színészkirályé marad, hogy: gánéj! Babits Mihály figyelmeztet, hogy csak jó gondolat harcolhat jó szóval. Be tudunk-e valamit bizonyítani, ami nem igaz? Csak gyengeelméjûeknek. Rá tudsz-e bírni valamire, ami nem helyes? Csak gyenge jellemûeket. Rossz gondolatból nem eredhet jó szó. Vegyük a parlamenti vitastílust. Röfögések, fröcsögések, anyázások: az indulat kocsmaszintje. Aki meg nem anyázik, az alszik, újságot olvas, mobiltelefonál. De ne becsüljük alá a kocsmát, mert a mi sashalmi Bayervendéglõnkben sose hallottam ilyen röfögést. Aki merevrészegre issza magát, az csak áll komoran, mint egy alföldi betyár. Tudja, hogy így nem illik szólni. Az anyázás a baloldalt minõsíti. Azt a gyû-
9 löletet leplezi le, ami eredendõen sajátja. Kollektív tudatalattijával hozta. Hozta a Fehérterrorral, levetkõzte a Terror Házában. Medgyessy bemutatta a "recipe ferrum" jelét. Ez volt az a pont, amikor az ember rájött, hogy erkölcsbetegekkel nincs mit kezdeni. Bemutatták igazi érvelésüket, a baseball-ütõt is. Kérdezem én? Nem vagyunk-e mi is erkölcsbetegek, hogy ilyen minisztereink, képviselõink lehetnek? Végül is minden viszonylagos. Amikor Tisza István elõterjesztette a hadügyi törvényt, egy képviselõ rálõtt az ülésteremben. A célt tévesztett golyó nyomai ma is látszanak a pulpitusnál lévõ faberakásban. Mintha azt mondaná: te is járhatnál így, örülj, hogy csak szóval ölnek. Vagy azt: ha csak ennyi felelõsséget érzel a magyar nép, a magyar nyelv sorsáért, nemsokára te is így fogsz járni. Langmáhr A.
Zsugorodik a MIÉP Papp Gábor MIÉP-es elnökségi tag, nyugatdunántúli régióelnök nyilatkozata: Minden ember, minden politikus életében elérkezik a pillanat, amikor korábbi mûködését, tevékenységét, jobbító törekvéseit át kell gondolnia. Új irányokba, új célokért csak úgy szabad az embernek elindulnia, ha a magával hozott tapasztalatokat földolgozza, s saját értékeit és tehetségét azoknak a céloknak a szolgálatába állítja, melyek korának, indíttatásának, családi helyzetének a legmegfelelõbbek. Az elmúlt hónapokban az én életem is fordulóponthoz érkezett. Sok mindenben döntenem kellett, így abban, hogy a Hévízi-tóért, annak megmentéséért, világörökséggé tételéért folytatott küzdelemben az elsõ vonalban veszek-e részt, s vállalom-e ezzel mindazt a konfliktust, sokszor a családomat is érintõ fenyegetést és nehézséget, amit a hagyományaink, természeti kincseink megvédéséért nyíltan kiállóknak a mai világban sajnos el kell viselniük. Vállaltam, s velem együtt szerencsére vállalja ezt sok hévízi és nem hévízi polgár is. Az elmúlt hetekben, hónapokban közösen elért, elsõ pillantásra talán szerénynek tûnõ, ám jelentõségükben el nem túlozható sikerek arra buzdítottak, hogy erõmet, elszántságomat, a nekem jutott tehetséget és az elmúlt évtizedben az országos és megyei politikában megszerzett bizalmat még inkább Hévíz ügyének szolgálatába állítsam és az önkormányzati munkámra és az abban rejlõ lehetõségekre, fordítsam.
A Magyar Igazság és Élet Pártja Zala megyei szervezetinek az elmúlt hetekben megtartott megyei tag- majd küldöttgyûlésén bejelentettem, hogy nem vállalom a jelöltséget a megyei elnöki pozícióért, ezáltal megválok minden országos (Országos Elnökségi tagság), régiós (Nyugat Dunántúli Térség vezetése: Gyõr-Moson-Sopron-, Vas-, és Zala megyék.) és megyei politikai vezetõi megbízatásomtól. Tehát a mai naptól teljes erõmet, energiámat az eddig megszerzett tapasztalataimat, kialakított kapcsolataimat önkormányzati munkámra szeretném és fogom fordítani. Papp Gábor Keszthely, 2005. július 18. Megjegyzés: A MIÉP-bõl már azok a vezetõségi tagok is távoztak (vagy kirúgták õket), akik azon MIÉP-es párttagok kirúgásában segédkeztek, akik a 2004-ben tartott választások után változásokat akartak a párt szerkezeti felépítésében és hatékonyabb politizálást sürgettek. Emlékeztetõül: csak ebben az évben a MIÉP Országos Elnöksége hat taggal fogyatkozott: kizárták a pártból Dr. Kakuk Attilát (Észak-Magyarország régióvezetõje), tiltakozásul lemondott Kovács Géza (Közép-Dunántúl), Fördõs Attila (Pest megye) és Dr. Tóth Csaba (Dél-Dunántúl), Miklós Árpád (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) megválasztásáról pedig egyszerûen nem hajlandó tudomást venni Csurka István, nem is tekinti elnökségi tagnak.
Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!
FR NT
10
Miskolci zsidó negyed Freund Jenõ, a miskolci Orthodox Izraelita Hitközség elnöke levelet írt Fedor Vilmos alpolgármesternek. Az alábbiakban Freund Jenõ levelébõl idézünk: „Európa sok városában van történelmi zsidó negyed... Magyarország történelmi városaiban a zsidó negyed hol csak egy utcarész, két középkori zsinagógával, mint Sopronban, hol egy külön utca, közvetlenül az Esterházy hercegek kastélya mellett, mint Kismartonban. Debrecenben az egykori tejpiac körül alig néhány ház... Kultúra, vendéglátás Miskolcon sajnos nincs. Vajon Miskolc az a város Európában, ahol erre nincs szükség?... Csupán segíteni kellene megújulását, kibontakozását...
Tolerancionista húzás A Magyar Rádió hírei szerint rövidesen megváltoztatják a Vöröskereszt ismert emblémáját. Izraelben jelenleg a hasonló, életmentéssel foglalkozó szervezet, mint Vörös Mágen Dávid (Dávid Csillag) fut, míg az arab országokban a Vörös Félhold. Ha a jelenlegi intenzív tárgyalások sikerrel járnak, akkor a szervezet októberi közgyûlésén szavazásra kerül a javaslat az embléma
különösen a zsinagógánk vonzáskörzetében... Ez a hely lehetne történelmi múltja miatt az emlékezés és a tiszteletadás helyszíne... itt nyugszanak halottaink, itt találhatók a holocaustra való emlékezés és tiszteletadás emlékmûvei... Ez a hely lehetne a mûvelõdés, a kultúra, a vendéglátás és szórakozás negyede is. Ez a hely lehetne a város legkeresettebb idegenforgalmi helye. Ennek a helynek minden adottsága megvan ahhoz is, hogy egyrészt az alternatív kultúra, másrészt a fiatalok negyede legyen... A zsidó negyed megnevezés nemcsak a múlt és a jelen, de a jövõ miatt is lényeges. Minden településnek, közösségnek el kell döntenie, hogy miért fontos léte. Ezt ma marketingnek, városmarketingnek mondanám....” (Borsod Online) megváltoztatására. A javaslat a többség támogatására számíthat. A javasolt alternatíva egy rombusz alakú mértani forma. Ennek semmi vallási vagy ideológiai kötödése nincs, nem azonosul senkivel és nem váltja ki senki ellenkezését. Rendkívül kíváncsiak vagyunk arra, hogy a rombusz alakú emblémát viselõ zsidók által üzemeltett mentõkbe felvesznek-e majd nem zsidó származású betegeket. Az ellenkezõjére ugyanis már volt példa, milliónyi amerikai fekete tartott zsidóellenes tüntetést emiatt.
ERDÉLYÉRT KÖNYVESHÁZ - NEMZETI KULTURÁLIS MÛHELY HAZAI ÉS HATÁRONTÚLI KIADVÁNYOK Népzenei és táncházi anyagok
KÜLÖNLEGESSÉGEK KÖNYVCSEMEGÉK NYITVA: H-P: 11.00-18.30 E-mail:
[email protected] Honlap: www.erdelyert.hu
Tel./Fax:(06-1) 240-1312
BUDAPEST, III. BÉCSI ÚT 99.
„Magyarnak lenni az emberiség egyik – számunkra legszebb – létezési formája.“
2005. július 26. A lapot nem támogatja a Sorsos Alapítvány, hirdetõi (sajnos még) nincsenek. Tisztelt olvasó, az Ön segítségével tudunk kéthetente szöget tenni a megszálló hatalom alfele alá. Kérjük ajánlja a lapot barátainak, és fizessen elõ a nemzeti radikalizmus fegyverére!
Koncert ajánló JÚLIUS 29. P. Mobil: Vác, Váci Világi Vigalom JÚLIUS 30. Fehér Törvény: Hajdúnánás, Sirok, P. Mobil:Motoros találkozó Titkolt Ellenállás: Hajdúnánás, AUGUSZTUS 3. Romantikus Erõszak: Magyar Sziget P. Mobil: Székelyudvarhely: Rock Maraton AUGUSZTUS 4. Ismerõs Arcok: Magyar Sziget AUGUSZTUS 5. Egészséges Fejbõr: Magyar Sziget Ismerõs Arcok: Sárvár, Motoros találkozó AUGUSZTUS 6. Kárpátia: Magyar Sziget P. Mobil: Sárvár
Az újság kapható: Országszerte a nemzeti könyvesboltokban és a budapeti újságárusoknál. Elõfizethetõ rózsaszín csekken a 2120 Dunakeszi, Bocskai utca 16. címre. Az újságot zárt borítékban küldjük elõfizetõinknek.
Éves elõfizetés: 4000 Ft. Féléves elõfizetés: 2000 Ft. Negyedéves elõfizetés: 1000 Ft. Telefon: 06-20-494-4513 Elektronikus levél:
[email protected]
Nemzeti hetilap Keresse országszerte az újságárusoknál. A lap megvásárolható, vagy elõfizethetõ a VII. Rózsa u. 27. szám alatt 10-18 óráig, vagy bármelyik postahivatalban
Keresse a fõvárosi és vidéki Relay és Inmedio nevû hírlapüzletekben, valamint egyes nemzeti könyvesboltokban. A legbiztosabb hozzájutás az elõfizetés: 2900 Komárom, Mártírok u. 17/b. KÖZÉLETI HAVILAP
Az OI-kor új lemeze kapható a Fehérlófia Könyvesboltban, koncerteken, és a szerkesztõség címén.
IMPRESSZUM Kiadja és a kiadásért felel: Szabó Tamás Fõszerkesztõ: Bognár László Szerkesztésért felelõs: Szabó Tamás Szerkesztõség címe: 2120 Dunakeszi, Bocskai u. 16. Nyomda: H.A.ZS. HU ISSN 1786-8408 Telefon: 06–27–348–502, 06–20–579–0946 Elektronikus levél:
[email protected]
Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!
FR NT
II. évf. 15. szám m e n n y i s é g
11
Természet Ember Gazdaság 6. 2005 a föld eltartó képesége
"Semmilyen meggyõzõ történetet nem tudok már a magam számára sem kitalálni, hogy a terméshozam növekedés honnan jön majd a következõ fél évszázadban" (Vernon Ruttan 1999.)
A növekvõ népesség, termelõtõke és gazdaság fenntartása egyre nagyobb anyagáramokat követel. Ezen anyagáramok biztosítására több és több energia- és tõkemennyiség szükséges, mely egyes feltevések szerint annyira megdrágítja a növekedés fenntartását, hogy a pozitív visszacsatolási hurok megfordul és ez a gazdaság beszûküléséhez vezet. Az anyagáramok jelentõs része a megújuló erõforrások fokozott felhasználásából ered. Fõ szabályként elfogadhatjuk: a megújuló erõforrások felhasználása csak addig a mértékig folytatható, amíg a felhasználás mértéke nem haladja meg az erõforrás újratermelõdési képességét. Gondoljunk egy erdõre, melybõl több fát vágunk ki minden évben, mint amennyivel évente gyarapodna. Egy idõ múlva az erdõ eltûnne. Alapvetõ és mindenki hétköznapjait befolyásoló megújuló erõforrás a termõföld, az élelmiszer-termelés alapja. A termõföld problémáját két megújuló erõforrás összetételeként érdemes vizsgálni. Az egyik a termõképesség, másik a mûvelhetõ terület nagysága. Mindket-
népesség és gazdaság
idõ
tõnek megvannak a saját korlátai. Ma a Földön kb. 1,5 milliárd hektár a ténylegesen megmûvelt mezõgazdasági terület. Ez a nagyság évtizedek óta állandó, miközben az élelmiszertermelés folyamatosan nõtt. Ez a növekedés változatlan nagyságú területen csak a hektáronkénti terméshozamok növelésével valósulhatott meg. A hozamnövelés alapvetõ eszköze a mûtrágya használata volt. A talajból elhasznált tápanyagok ilyen módon való pótlása hosszú idõre elfedi a termõföld kimerülését mutató jeleket. Továbbá a felszíni és fosszilis vizekbe bemosódva nagy területek ökoszisztémáját változtathatja meg ill. tüntetheti el. A Mississippi folyón 21.000 hektár élettelen zónát hozott létre a talajból kimosódott mûtrágya. Hazánknak nem volt annyi pénze kemikáliákra, hogy tönkre tudta volna tenni termõföldjeit, ezért földjeink jó minõségûek maradtak. Általában igaz ez Európa keleti felére, fõleg az ukrajnai csernozjomra (feketeföld). A harc már megkezdõdött ezekért a földekért. A terméshozam növelésére tett kutatásokra világszerte egyre többet költenek, miközben a hozamok stagnálnak. Ezért a génmanipulációk felé fordultak a kutatók, melynek káros hatásaival nap mint nap találkozhatunk. Amennyiben a megmûvelt terület nagysága állandó és a népesség nõ, akkor az egy fõre jutó megmûvelt terület csökken. A hozamok stagnálnak, ezért az 1980-as évektõl az egy fõre jutó gabonatermelés, mely a kalóriában mért mezõgazdasági
Önkénteseket várunk a Frontra!
A Magyar Nemzeti Front címe: 1036 Budapest, Kiskorona utca 3. Telefon: (06 1) 386 4820 honlapcím: www.nemzetifront.hu Jelentkezzen az MNF elektronikus hírlevelére a
[email protected] címen.
Újságírókat, fotósokat, terjesztõket várunk a szerkesztõségi csapatba! Fizetést sajnos belátható ideig nem tudunk adni, csak jó szót és sok munkát. A lapnál mindenki ingyen dolgozik a közös célért, hazánk felszabadításáért. Valljuk, élet-halál harc folyik most hazánkban. Ebben a harcban hathatós fegyver lehet egy hiteles és radikális nemzeti újság. Fegyverforgató önkénteseket várunk, akik segítenek felrázni, és tartást adni az apátiába süllyedt magyarságnak.
termelés közel felét adja, folyamatosan csökken. A felhasználható termõföldek amúgy is véges mennyiségét szûkíti az urbanizáció, az infrastruktúra és az ipari fejlesztés. Az Egyesült Államokban évente 170 ezer hektárt használnak el utak építésére, Thaiföldön 34 ezer hektáron alakítottak ki golfpályát öt év alatt, Kínában 6,5 millió hektárt vontak ki a termelés alól az ipari fejlesztések miatt, és mindössze 3,8 millió hektárt vontak mûvelés alá szintén öt év leforgása alatt. Az 1,5 milliárd hektár megmûvelt terület nem helyben maradó területet jelent. Mindenütt elõször a legjobb minõségû földeket vonták mûvelés alá. Ezek a jó minõségû földek merülnek ki folyamatosan és helyettük egyre rosszabb mutatókkal rendelkezõ területeket vonnak be. Ebbõl következik, hogy a nem növekvõ területnagyság egyre rosszabb minõségû összetételt jelent, ami szintén okozója a mezõgazdasági termelés hatékonysága csökkenésének. Minden rosszabb minõségû földterületen elõállított termény nagyobb ráfordítást igényel, ami egyértelmûen az árak emelkedéséhez vezet. A földek túlhasználásából fakadóan az éves humuszveszteség 760 millió tonna. Világosan látható, hogy a növekvõ élelmiszer-szükségletet a silányabb minõségû földterületek kényszerû mûvelésbe vonása miatt egyre növekvõ területen lehet csak elõállítani, és ez a növekedés exponenciális lesz. A megoldás a biogazdálkodásban rejlik, az õsi jól bevált módszerek alkalmazásával bizonyíthatóan produkálhatók a mai hozamok, miközben a talajromlás megállítható és visszafordítható. Rózsás Zoltán
...A maffiatechnika elérte a kormányzati szférát is... ...Izrael állam „nem egy ország, hanem egy szervezet”... Szanyi az Információs Hivatal (IH) hétfõi vezetõi értekezletén forrás: Magyar Nemzet FRONT szerkesztõségi fogadóórák: Minden kedden 18 órától az MNF Klubban
MNF könyvtár a Kiskorona utca 3-ban, könyv, videó, DVD, CD kölcsönözhetõ. Nyitva kedden 15 és 19 óra között. Szeretettel várja Önöket Matuska Éva. A könyvtár augusztusban zárva tart!
Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!
12
Tévé sarok Majdnem nyár van. Ez pedig azt jelenti, ha éppen nem tombol az egyre kiszámíthatatlanabb idõjárásunk valamiféle vihar formájában, ki tudja éppen mely településeken téve hatalmas anyagi károkat (mintegy az égiek dühét jelezvén a mérhetetlen kapzsiság és haszonvágy miatt a földünket egyre jobban kizsigerelõ bizonyos gazdasági csoportok tevékenysége miatt), akkor talán hódolhatnánk az ilyenkor megszokott tevékenységeknek, mint például a napozás, fürdés, kerti sütés. Ezáltal a tévézés, mint önmagunkat kínzó pótcselekvés háttérbe szorulhat, esetenként akár az egészséges szintre, vagyis a nullára csökkenhet. Jómagam olyan keveset néztem tévét az utóbbi idõszakban, hogy már-már attól féltem „alkotói szabadságot” kell kérnem, miután nem ért elég inger mely megindította volna a tollam, de mégsem így történt, „hála” a július 19-én este futó Önök kérték címû, a pártállami idõk hangulatát idézõ retró mûsornak, melyben megpillantottam a NOX együttes Forogj világ kezdetû klipjét. Én a kezdetektõl ismertem és szerettem a NOX-ot. Az elsõ cd-jükön, melyen kizárólag népdal feldolgozások szerepelnek modern hangszerelésben és stílusban nemcsak nekem, hanem családom többi tagjának is egyik kedvencévé vált. Gyermekeim észrevétlenül megtanulták és énekelték azokat a dalokat, melyeket az iskolában vagy már meg se taní-
Ez nem vicc Ez egy rádióbeszélgetés, ami galíciaiak és Észak-amerikaiak között valóban megtörtént, a 106-os tengerészeti vészhívó csatornán rögzítették a galíciai partoknál, Costa de Fisterrán 1997. 10. hó 16-án. Galíciaiak: (Zaj a háttérben.) Itt az A-853 beszél Önökhöz, kérem változtassák meg a pozíciójukat 15 fokkal délre, hogy elkerüljük az ütközést! Önök egyenesen felénk tartanak, a távolság 25 tengeri mérföld. Amerikaiak: (Zaj a háttérben) Azt tanácsoljuk Önöknek, hogy változtassák meg a pozíciójukat 15 fokkal északra, hogy elkerüljük az ütközést! Galíciaiak: Negatív válasz. Megismételjük: változtassák meg a pozíciójukat 15 fokkal délre, hogy elkerüljük az ütközést! Amerikaiak: (Egy másik hang) Itt az Amerikai Egyesült Államok egyik tengeri hajójának kapitánya beszél Önökhöz. Ragaszkodom hozzá, hogy azonnal változtassák meg a pozíciójukat 15 fokkal északra, hogy elkerüljük az ütközést!
FR NT
2005. július 26.
tanak nekik, vagy ha tanítják, akkor meg õk érezték cikisnek, ódivatúnak. A NOX végre a mai fiatalok egy olyan rétegében elevenítette fel népi eredetû dalaink szeretetét, akik a gépzene bûvöletében élnek és akik valószínûleg hahotázásban törtek volna ki ennek elõtt például a: „Hej Vargáné káposztát fõz kontya alá csapott a gõz” szöveg hallatán. Talán épp ez lett a NOX veszte. Valakik veszélyesnek találhatták, eme ifjúsági csoportok közeledését a gyökereihez, maradjon csak meg a hazafias érzés a motoros találkozókon és elszigetelt politikai rendezvényeken fellépõ nemzeti rockot játszó zenekarok számára. De, hogy már a tévébõl és a rádióból is ilyesmi szóljon, na azt már nem. Így születhetett a Forogj világ címû sláger videó klipje. Mikor az eurovíziós dalfesztivál után felhívott egy szélsõségesen radikális barátom (mert nekem olyan is van) fanyalogva, hogy hallottad a dalban klezmeres hegedût és hogy a refrénnel mit akarnak mondani: „Elvágyom réges régen máshová”, azzal nyugtattam meg, hogy te már aztán tényleg rémeket látsz és elég volt az összeesküvés elméletekbõl. Erre most megláttam a zenéhez tartozó kisfilmet és döbbenten ültem. Akinek nem volt még szerencséje hozzá annak elmondanám, mit is láttam. A kopasz fiún és a széparcú énekes kislányon kívül, akik teszik a dolgukat – tehát énekelnek és táncolnak a varázslatosan együtt mozgó tánckarral – legelõször arra lettem figyelmes, hogy leginkább kozákokra, vagy talán törökökre emlékeztetõ jelmezben táncosok kardoznak széles övvel a derekukon. Ezután cigányok népviseletben
ropják a tûz körül. Levezetésképpen a filmecske utolsó szakaszában ortodox zsidók járják jellegzetes táncukat a Jákob rabbi kalandjai címû filmbõl ismert módon Louis de Funes-t megszégyenítõen. Mit is akarnak üzenni nekünk? A számomra érthetetlen megjelenítése a minket egyre jobban körbelelõ népcsoportok kultúrájának, szándékos összemosás, és egy multikulturális hidrogénbomba pusztító erejével kavarja össze ifjaink amúgy is szellemileg alultáplált fejében meglévõ sekélyes információkat eredetünkrõl, kultúránkról. A dolgok ilyetén történõ összekeverése olyan, mintha lecsót ennénk flódnival és barhesszel, sütnénk rá egy jó kövér varjút és az egészet betöltenénk egy falafelbe. Nem hiszem, hogy xenofóbiát vagy antiszemitizmust lehetne kiáltani soraimat olvasván hiszen melyik nép az, amelyik nem szeretné megõrizni kultúráját a maga tisztaságában? Fordított esetben elképzelhetõnek tartják-e például, hogy az izraeli, gyakran nemét cserélõ énekesnõ/férfi Dana International palesztin motívumokkal átszõtt változatában adja elõ az iráni énekes Boro Boro címû slágerét az ortodox zsidók elsõ siratófallabda verseny megnyitóján? Ugye kevés rá az esély. Véleményem szerint maradjon a suszter a kaptafánál (ahogy Schuster annál is maradt – értsd: maradt, aki volt) és ahogy a fehér ruhát sem mossuk együtt a feketével mert szürke lesz, a szürkeségbõl meg már nagyon elegünk van. nedudki
Galíciaiak: Mi nem látjuk a kérésnek sem megvalósíthatóságát, sem szükségességét, ezért Önöknek javasoljuk a pozíciójuk 15 fokkal délre történõ megváltoztatását, hogy elkerüljük az ütközést. Amerikaiak (izgatott, parancsoló hang) Itt Richard James Howard kapitány, az amerikai egyesült államok USS Lincoln nevû anyahajójának kapitánya beszél, ami a második legnagyobb hadihajója az Észak-amerikai flottának. Kísér minket két páncélos cirkáló, hat romboló, öt kereszthajó, négy tengeralattjáró és több hajó, amelyek állandóan támogatnak. A perzsa öbölbe tartunk, hogy ott egy katonai manõvert elõkészítsünk és egy iraki offenzíva esetén végrehajtsunk. Én nem ajánlom, én megparancsolom önnek, hogy változtassa pozícióját 15 fokkal északra! Amennyiben nem hajtja végre, kénytelenek leszünk a szükséges lépéseket megtenni, hogy biztosítsuk az anyahajó és a haderõ biztonságát! Önök tagjai egy szövetséges államnak, tagjai a NATO-nak és így ennek a haderõnek! Kérem, azonnal engedelmeskedjenek és menjenek az utunkból! Galíciaiak: Itt Juan Manuel Salas Alcantra beszél. Mi
ketten vagyunk. Velünk van a kutyánk, az ételünk, két sör és egy ember a Kanári szigetekrõl, aki éppen alszik. A Cadena Dial von la Coruna adó és a 106-os tengeri vészhívó csatorna támogat. Sehova nem utazunk, a szárazföldrõl beszélünk Önökhöz. Az A-853-as számú Finisterrai világítótoronyban vagyunk, a galíciai partoknál. Halvány fingunk sincs, hogy a spanyol világítótornyok rangsorában hányadikak vagyunk. És megtehetik a lépéseket, amiket szükségesnek tartanak és amelyekre vágynak, hogy a szaros anyahajójuk biztonságát garantálják, különösen, hogy nemsokára a galiciai partok szikláin szét fog zúzódni, és ezen megfontolásból ki kell tartanunk amellett és szeretnénk Önöknek még egyszer a lelkükre kötni, a legjobb, legegészségesebb és legokosabb Önöknek és embereiknek, ha pozíciójukat 15 fokkal délre megváltoztatják, hogy az ütközést elkerüljük.