C. RÉSZ FELSZÓLALÁS 4. SZAKASZ A KVR 8. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSE SZERINTI JOGOK

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok

A BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (VÉDJEGYEK ÉS FORMATERVEZÉSI MINTÁK) ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEKKEL KAPCSOLATBAN VÉGZETT VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS C. RÉSZ FELSZÓLALÁS 4. SZAKASZ A KVR 8. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSE SZERINTI JOGOK

A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

1. oldal DATE 01/08/2014


Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés ................................................................................................... 6

2.

A KVR 8. cikke (4) bekezdésének felépítése ........................................... 6

3.

A KVR 8. cikke (4) bekezdésének feltételei ............................................. 8 3.1. A felszólalóra ruházott közvetlen jog ........................................................ 8 3.2. A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok típusai .......................... 9 3.2.1. Bevezetés.......................................................................................... 9 3.2.2. Nem lajstromozott védjegyek ........................................................... 10 3.2.3. Egyéb cégjelzések........................................................................... 10 3.2.3.1. 3.2.3.2. 3.2.3.3. 3.2.3.4.

Kereskedelmi nevek .................................................................................. 11 Cégnevek .................................................................................................. 12 Domain nevek ........................................................................................... 12 Címek ........................................................................................................ 13

3.2.4. Földrajzi jelzések ............................................................................. 13 3.2.4.1. 3.2.4.2. 3.2.4.3. 3.2.4.4.

Uniós jogszabályokból eredő korábbi jogok .............................................. 14 A tagállami jogszabályokból eredő korábbi jogok ...................................... 15 Nemzetközi megállapodásokból eredő korábbi jogok ............................... 16 Az oltalom alatt álló földrajzi jelzések oltalmának terjedelme .................... 18

3.3. Használatra vonatkozó követelmények .................................................. 19 3.3.1. Nemzeti szabvány ........................................................................... 20 3.3.2. Európai szabvány – helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban történő használat ................................... 20 3.3.2.1. 3.3.2.2.

Kereskedelmi forgalomban történő használat ........................................... 20 A használat jelentősége ............................................................................ 24

3.4. Korábbi jog ............................................................................................... 29 3.5. Az oltalom terjedelme .............................................................................. 30

4.

Bizonyíték és a bizonyítás szintje .......................................................... 30

A KVR 8. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSE SZERINTI „KORÁBBI JOGOKAT” KÉPVISELŐ NEMZETI JOGOK TÁBLÁZATA ......................................... 34 1.

Benelux államok ...................................................................................... 36 1.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 36 1.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 36 1.2.1. Belgium ........................................................................................... 36 1.2.2. Luxemburg ...................................................................................... 36 1.2.3. Hollandia ......................................................................................... 37

2.

Bulgária .................................................................................................... 37 2.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 37 2.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 38

3.

Cseh Köztársaság ................................................................................... 38 3.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 38


VERSION 1.0

2. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok 3.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 39

4.

Dánia ......................................................................................................... 39 4.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 39 4.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 40

5.

Németország ............................................................................................ 41 5.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 41 5.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 41

6.

Észtország................................................................................................ 42 6.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 42 6.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 43

7.

Írország..................................................................................................... 44 7.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 44 7.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 44

8.

Görögország ............................................................................................ 45 8.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 45 8.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 46

9.

Spanyolország ......................................................................................... 47 9.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 47 9.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 47

10. Franciaország .......................................................................................... 48 10.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 48 10.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 48

11. Horvátország ............................................................................................ 50 11.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 50 11.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 50

12. Olaszország ............................................................................................. 51 12.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 51 12.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 51

13. Ciprus ....................................................................................................... 52 13.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 52

14. Lettország ................................................................................................ 52 14.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 52 14.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 53 A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

3. oldal DATE 01/08/2014


15. Litvánia ..................................................................................................... 53 15.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 53 15.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 53

16. Magyarország .......................................................................................... 54 16.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 54

17. Málta ......................................................................................................... 54 17.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 54 17.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 55

18. Ausztria .................................................................................................... 55 18.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 55 18.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 56

19. Lengyelország ......................................................................................... 57 19.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 57 19.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 57

20. Portugália ................................................................................................. 58 20.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 58 20.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 59

21. Románia ................................................................................................... 60 21.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 60 21.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 60

22. Szlovénia .................................................................................................. 61 22.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 61 22.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 61

23. Szlovákia .................................................................................................. 61 23.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 61 23.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 62

24. Finnország ............................................................................................... 62 24.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 62 24.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 63

25. Svédország .............................................................................................. 64 25.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 64 25.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 64

26. Egyesült Királyság .................................................................................. 65 A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

4. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok 26.1. Nem lajstromozott védjegyek .................................................................. 65 26.2. Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések ....................... 65


VERSION 1.0

5. oldal DATE 01/08/2014


1.

Bevezetés

A közösségi védjegyrendszer és a nemzeti jog közötti kapcsolatot az együttes jelenlét elve jellemzi. Ez azt jelenti, hogy a közösségi védjegyrendszer és a nemzeti törvények, jogszabályok egymás mellett léteznek és működnek. Egyazon megjelölés ugyanazon jogosult esetében egy (vagy valamennyi) tagállamban közösségi védjegyként és nemzeti védjegyként is oltalmat élvezhet. Az együttes jelenlét elve azt is jelenti továbbá, hogy a közösségi védjegyrendszer aktívan elismeri a nemzeti jogok relevanciáját, és az általuk nyújtott oltalom terjedelmét. A közösségi védjegyek és a nemzeti védjegyek vagy más nemzeti jogok közötti ellentmondás esetén nincs az egyik rendszert a másik elé helyező hierarchia, hanem ilyen ellentmondásokra az elsőbbség elve vonatkozik. A vonatkozó követelmények teljesülése esetén a korábbi nemzeti védjegyek, vagy más korábbi nemzeti jogok megakadályozhatják a későbbi közösségi védjegy lajstromozását, vagy érvényteleníthetik a későbbi közösségi védjegyet. Bár a védjegyekről szóló irányelv és azt követő végrehajtása harmonizálta a lajstromozott védjegyekre vonatkozó jogszabályokat, a nem lajstromozott védjegyek és a hasonló jellegű egyéb korábbi jogok többsége tekintetében uniós szinten nem történt hasonló harmonizáció. Ezekre a nem harmonizált jogokra továbbra is teljes egészében a nemzeti jogszabályok vonatkoznak. Azon korábbi jogok típusát, amelyekre a Hivatal előtt folyó eljárásokban támaszkodni lehet, a KVR következő részei határozzák meg: 

a KVR 8. cikkének (4) bekezdése, amely a felszólalási eljárásokban az oltalom terjedelmét a korábbi nem lajstromozott védjegyekre, illetve a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban használt bármely más megjelölésekre korlátozza;



a KVR 53. cikke (2) bekezdésének a)–d) pontja, amely azoknak a lehetséges korábbi jogoknak a hatókörét, amelyekre a törlési eljárásban támaszkodni lehet, a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogokon kívül más korábbi jogokra különösen a névhez fűződő jogra, a képmáshoz fűződő jogra, a szerzői jogra és az iparvédelmi jogra - is kiterjeszti;



a KVR 111. cikke, amely kiegészíti azoknak a korábbi jogoknak a körét, amelyekre a felszólalási eljárásban támaszkodni lehet, és előírja, hogy azok a jogok, amelyek kizárólag meghatározott területekre érvényesek, és így nem felelnek meg a KVR 8. cikke (4) bekezdése szerinti, „a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű" kritériumnak, felléphetnek a közösségi védjegy használata ellen, bár ezek a helyi jogok nem akadályozhatják meg annak lajstromozását.

Az Iránymutatás e része kizárólag a KVR 8. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartozó korábbi jogokkal foglalkozik.

2.

A KVR 8. cikke (4) bekezdésének felépítése

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerint: A nem lajstromozott védjegy, illetve a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban használt bármely más megjelölés


VERSION 1.0

6. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha a tagállami jogszabályok szerint: a) a megjelöléshez fűződő jogokat a közösségi védjegybejelentés bejelentési napjánál, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az elsőbbség napjánál korábban szerezték meg; b) a megjelöléshez fűződő jogok alapján a jogosult megtilthatja a későbbi védjegy használatát. A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerint a KVR 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott korábbi védjegyek mellett a felszólalás során nem lajstromozott védjegyekre, és a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban „cégjelzésként” használt, tagállami szinten oltalomban részesülő más megjelölésekre is hivatkozni lehet, feltéve, hogy az említett jogok alapján a jogosult megtilthatja a későbbi védjegy használatát. A KVR 8. cikkének (4) bekezdése nem sorolja fel kifejezetten vagy kimerítően azokat a konkrét jogokat, amelyekre e rendelkezés alapján hivatkozni lehet, hanem azoknak a jogoknak a széles skáláját határozza meg, amelyek egy közösségi védjegybejelentéssel szembeni felszólalás alapját képezhetik. A KVR 8. cikkének (4) bekezdése ezért a nem lajstromozott védjegyeken és a kereskedelmi forgalomban használt más megjelöléseken alapuló felszólalások esetében általános, „mindenre kiterjedő rendelkezésnek” tekinthető. A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti, a felszólalási eljárások alapját képező korábbi jogok széles skálájára azonban számos korlátozó feltétel vonatkozik: e jogoknak fel kell jogosítaniuk a jogosultat azok gyakorlására, helyi jelentőségűt meghaladó mértékű jogoknak kell lenniük, e jogok számára a rájuk vonatkozó nemzeti jogoknak a későbbi védjegy használatával szemben oltalmat kell biztosítaniuk és a jogokat a közösségi védjegybejelentés előtt, az adott megjelölésre vonatkozó tagállami jogszabály alapján kellett megszerezni. A „helyi jelentőségűt meghaladó mértékre” vonatkozó követelmény célja a nem lajstromozott jogokon alapuló felszólalások számának korlátozása, és ezáltal annak a kockázatnak az elkerülése, hogy a közösségi végjegyrendszer összeomoljon vagy megbénuljon a viszonylag jelentéktelen jogokkal kapcsolatos tömeges felszólalások miatt. A „nemzeti oltalomra” vonatkozó követelményre azért van szükség, mert a nem lajstromozott nemzeti jogok azonosítása nem könnyű, oltalmuk uniós szinten pedig nem harmonizált. Következésképpen csak a korábbi jogokra vonatkozó nemzeti jogszabályok határozhatják meg oltalmuk terjedelmét. Míg a „kereskedelmi forgalomban történő használatra” és a „helyi jelentőségűt meghaladó mértékű használatra” vonatkozó követelményt a közösségi jog (európai szabvány) összefüggésében kell értelmezni, a nemzeti jogszabályokat annak meghatározása esetén kell alkalmazni, hogy egy adott jog elismerésére és oltalmára a nemzeti jogszabályok vonatkoznak-e, hogy az adott jog jogosultja megtilthatja-e egy későbbi védjegy használatát, és hogy a nemzeti jogszabályok alapján a jog sikeres gyakorlása érdekében milyen feltételeknek kell megfelelni. E kettősség miatt a korábbi ellentétes jog tekintetében a Hivatalnak mind a KVR, mind pedig a nemzeti jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit alkalmaznia kell. Tekintettel a A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

7. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti kétszintű vizsgálatra, ez a rendelkezés, mint a közösségi és a nemzeti jogszabályok közötti kapcsolat, valamiféle „hibrid” jelleget hordoz.

3.

A KVR 8. cikke (4) bekezdésének feltételei

A KVR 8. cikkének (4) bekezdésére történő sikeres hivatkozás feltételei a következők: a)

a felszólalónak egy nem lajstromozott védjegy, illetve a kereskedelmi forgalomban használt más megjelölés kedvezményezettjének (jogosultjának) kell lennie;

b)

helyi jelentőségűt meghaladó mértékű használat;

c)

az adott megjelölésre vonatkozó tagállami jogszabály jogosultság a közösségi védjegybejelentésnél korábbi;

d)

az adott megjelölésre vonatkozó tagállami jogszabályok alapján a későbbi védjegy használatának megtiltására vonatkozó jog.

3.1.

alapján

szerzett

A felszólalóra ruházott közvetlen jog

Az uniós tagállamok jogrendszerei különféle módokon biztosítják a későbbi védjegyek használatának a kereskedelmi forgalomban használt korábbi megjelölések alapján történő megelőzését. Mindez azonban csak akkor tartozik a KVR 8. cikkének (4) bekezdésének hatálya alá, ha a korábbi jog olyan meghatározott jogosulthoz vagy konkrét felhasználói osztályhoz kapcsolódik, amely afelett kvázi jogosultként rendelkezik abban az értelemben, hogy másokat kizárhat a megjelölés jogtalan használatából, vagy megakadályozhatja őket abban. Ennek oka az, hogy a KVR 8. cikkének (4) bekezdése a felszólalás „viszonylagos” okát képezi, és a KVR 41. cikke (1) bekezdésének c) pontja előírja, hogy felszólalást csak a KVR 8. cikkének (4) bekezdésében említett korábbi védjegyek vagy megjelölések jogosultja, és a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján az adott jogok gyakorlására jogosult személyek nyújthatnak be. Más szóval, a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti felszólalás benyújtására csak azok a személyek jogosultak, akik az eljárások kezdeményezése tekintetében a jogszabályok által közvetlenül elismert érdekeltséggel rendelkeznek. Bizonyos tagállamokban például megtilthatják egy megjelölés használatát, ha az tisztességtelen vagy megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot eredményez. Ilyen esetekben, ha a korábbi jog nem rendelkezik „jogosulti jellemzővel”, nem tartozik a KVR 8. cikke (4) bekezdésének hatálya alá. Nem játszik szerepet, hogy ezek a megjelölések a védjegyre vonatkozó jogszabályok, a tisztességtelen versenyre vonatkozó jogszabályok vagy más rendelkezések alapján részesülnek-e megtévesztő vagy tisztességtelen használat elleni oltalomban. E tekintetben említhető példa meghatározott áruk (ollók, kések stb.) esetében a „Solingen” földrajzi jelzés használatára vonatkozó német rendelet. Ez a jogszabály nem képez megfelelő alapot a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti felszólaláshoz, mert a szóban forgó megjelölés nem rendelkezik jogosulti jelleggel, és ekként nyilvánosabb, általánosabb jellegű.


VERSION 1.0

8. oldal DATE 01/08/2014


Korábbi jog

Ügyszám

A.O. CUBA

R0051/2007-4

Abban az esetben, ha a nemzeti jogszabályok az (állami vagy magán) jogalanyt nem ruházzák fel egy későbbi védjegy használatának tilalmára vonatkozó alanyi joggal, a „jogosultra vonatkozó követelmény” nem teljesül. A Fellebbezési Tanács megállapította, hogy a Spanyolország és Kuba közötti, a „Kuba” eredetmegjelölés oltalmára vonatkozó kétoldalú megállapodást hatályba helyező spanyol jogszabály nem volt elegendő az ilyen alanyi jog biztosításához (a határozat 23–27. pontja).

A kereskedelmi forgalomban használt megjelölésre vonatkozó jogosultság értékelése során a Hivatalnak különösen elemeznie kell, hogy a felszólaló a „nemzeti jogszabályokkal összhangban” megszerezte-e a megjelöléshez fűződő jogokat (a T-304/09. sz. „Basmati”-ügyben 2012. január 18-án hozott ítélet).

3.2.

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok típusai

3.2.1.

Bevezetés

Európai szabványt kell alkalmazni annak értékelése során, hogy a KVR 8. cikkének (4) bekezdése alapján milyen szellemitulajdon-jogokra lehet hivatkozni, és milyenekre nem. A megkülönbözetés a KVR rendszeréből, és különösen a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti felszólalás alapját képező korábbi megjelölésfajták, és a KVR 53. cikke (2) bekezdése szerinti törlés alapját képező további jogok típusai közötti különbségtételből következik. Míg a KVR 8. cikkének (4) bekezdése megjelöléseket („nem lajstromozott védjegy, illetve […] más megjelölés) említ, a KVR 53. cikkének (2) bekezdése átfogóbb jogokra hivatkozik: a) névhez fűződő jog; b) képmáshoz fűződő jog; c) szerzői jog; d) iparjogvédelmi jog. Ezért, bár a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti megjelölések az „iparjogvédelmi jogok” szélesebb kategóriájába tartoznak, nem minden iparjogvédelmi jog tartozik a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti „megjelölések” kategóriájába. Mivel a KVR tartalmazza ezt a megkülönböztetést, egy adott jog vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti osztályozása nem meghatározó, és lényegtelen, hogy az érintett megjelölésre vagy iparjogvédelmi jogra vonatkozó nemzeti jogszabály egy és ugyanazon jogszabályban kezeli-e mindkét jogtípust. A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok típusai a következők:  

„nem lajstromozott védjegyek”; és „a kereskedelmi forgalomban használt következőkre terjednek ki: o

megjelölések”,

a

kereskedelmi nevek; cégnevek; létesítmény-, vállalatnevek; kiadványok vagy hasonló művek címei; domain nevek;

földrajzi jelzések.


amelyek

cégjelzések, például: – – – – –

o

más

VERSION 1.0

9. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok A KVR 8. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartozó korábbi jogok kategóriájába tartozó nemzeti cégjelzések többsége nem lajstromozott megjelölés. Az azonban, hogy egy megjelölést a vonatkozó nemzeti jogszabályok követelményeivel összhangban is lajstromoznak, nem akadályozza meg, hogy arra a KVR 8. cikkének (4) bekezdése alapján hivatkozzanak.

3.2.2.

Nem lajstromozott védjegyek

Nem lajstromozott használati alapú védjegyek számos tagállamban1 léteznek (ezek áttekintését lásd a dokumentum végén található táblázatban), ezek a termék vagy szolgáltatás kereskedelmi származását jelző megjelölések. Ezért ezek védjegyként működő megjelölések. A vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint a jogok megszerzésére vonatkozó szabályok és feltételek az egyszerű használattól a jó hírnevet szerzett használatig terjednek. Oltalmuk terjedelme sem egységes, bár általában a KVR lajstromozott védjegyekre vonatkozó rendelkezései szerinti oltalom terjedelméhez hasonló. A KVR 8. cikkének (4) bekezdéséből kitűnik, hogy a tagállamokban léteznek ilyen jogok, és a nem lajstromozott védjegyek jogosultjainak lehetőséget nyújt arra, hogy a későbbi közösségi védjegy használatának tilalmára vonatkozó nemzeti jogszabályokban előírt feltételek, és a KVR 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott más feltételek teljesülésének bizonyításával megakadályozzák egy közösségi védjegybejelentés lajstromozását, ha az meggátolná a szóban forgó közösségi védjegybejelentés vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján történő használatát. Például: az R 1529/2010-1 sz. „Gladiator”-ügy, amelyben egy cseh köztársaságbeli nem lajstromozott védjegyre hivatkoztak.

3.2.3.

Egyéb cégjelzések

„A kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések” kifejezés átfogó kategóriát takar, amelyet a KVR 8. cikkének (4) bekezdése tételesen nem ismertet. Annak érdekében, hogy ezek a megjelölések a KVR 8. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartozzanak, azonosító funkcióval kell rendelkezniük, azaz elsősorban arra kell szolgálniuk, hogy a kereskedelemben egy céget (cégjelzés) vagy földrajzi származást (földrajzi jelzés) azonosítsanak. A KVR 8. cikkének (4) bekezdése nem terjed ki olyan más típusú szellemitulajdon-jogokra, amelyek nem „kereskedelmi megjelölések”, például szabadalmak, szerzői jogok vagy formatervezési mintaoltalmi jogok, amelyek nem rendelkeznek elsődleges azonosító funkcióval, hanem amelyek technikai vagy művészi teljesítményekre vagy valaminek a „külső megjelenésére” nyújtanak oltalmat. Az alábbiakban néhány olyan ügyre vonatkozó példa található, amely azzal foglalkozik, hogy egy adott jog a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti „megjelölésnek” tekinthető-e.

1

Benelux államok, Ciprus, Észtország, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Románia, Spanyolország és Szlovénia nem nyújt oltalmat a nem lajstromozott védjegyek számára (kivéve, bizonyos joghatóságok esetében, ha azok a Párizsi Egyezmény 6a. cikke értelmében közismertnek tekinthetők).


VERSION 1.0

10. oldal DATE 01/08/2014


Korábbi jog

Ügyszám

JOSE PADILLA (szerzői jog)

T-255/08

A Törvényszék megállapította, hogy a szerzői jog nem minősülhet a KVR 8. cikkének (4) bekezdése értelmében vett „kereskedelmi forgalomban használt megjelölésnek”. A KVR 53. cikkének rendszeréből kitűnik, hogy a szerzői jog nem ilyen megjelölés. A KVR 53. cikke (1) bekezdésének c) pontja előírja, hogy a közösségi védjegyet törölni kell a KVR 8. cikkének (4) bekezdésében említett korábbi jog alapján, ha arra nézve teljesülnek az említett bekezdésben megállapított feltételek. Az 53. cikk (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a közösségi védjegyet törölni kell továbbá akkor is, ha annak használata valamely „másik” korábbi jog, többek között a szerzői jog alapján megtiltható. Ebből következik, hogy a szerzői jog nem része a KVR 8. cikkének (4) bekezdésében szereplő korábbi jogoknak. Korábbi jog

Ügyszám

Dr. No (szerzői jog)

T-435/05

A fentieken kívül a KVR 8. cikke (4) bekezdésének és a KVR 53. cikke (2) bekezdésének együttes olvasatából az következik, hogy a szerzői jogi oltalomra nem lehet felszólalási eljárás keretében hivatkozni, hanem az kizárólag a szóban forgó közösségi védjegy törlésére irányuló eljárás során érvényesíthető (az ítélet 41. pontja). Korábbi jogok

Ügyszám

B 1 530 875 és (Közösségi formatervezési minta) A formatervezési minta egy árucikk megjelenésének díszítő vagy esztétikai szempontjait érintő szellemi tulajdoni forma. A formatervezési minták kreatív munka során jönnek létre, amelyek számára a befektetés megfelelő megtérülésének biztosítása érdekében oltalmat kell biztosítani az engedély nélküli másolással vagy utánzással szemben. Szellemi tulajdonként oltalmat élveznek, de nem tekinthetők cégjelzésnek vagy kereskedelmi megjelölésnek. A formatervezési minták ezért nem minősülnek a KVR 8. cikkének (4) bekezdése értelmében vett kereskedelmi forgalomban használt megjelölésnek.

3.2.3.1. Kereskedelmi nevek A kereskedelmi nevek a cégek azonosítására használt nevek, amelyek különböznek egy adott vállalkozás által előállított vagy forgalmazott áruk vagy szolgáltatások azonosítására szolgáló védjegyektől. A kereskedelmi név nem feltétlenül egyezik meg a cégjegyzékben vagy hasonló nyilvántartásban szereplő cégnévvel vagy kereskedelmi névvel, mivel a kereskedelmi nevek más, nem lajstromozott nevet is takarhatnak, például egy bizonyos céget azonosító és megkülönböztető megjelölést. A kereskedelmi nevek minden tagállamban kizárólagos jogként részesülnek oltalomban. A Párizsi Egyezmény 8. cikke szerint a kereskedelmi nevek lajstromozásra vonatkozó előírás nélkül oltalomban részesülnek. Amennyiben a nemzeti jogszabályok a nemzeti kereskedelmi nevek esetében lajstromozást írnak elő, a vonatkozó rendelkezést a A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

11. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok Párizsi Egyezmény nemzeti vagy más részes fele által birtokolt kereskedelmi nevek tekintetében a Párizsi Egyezmény 8. cikke alapján nem kell alkalmazni. Ez a WTOegyezmény tagjainak állampolgáraira is vonatkozik. A KVR 8. cikke (4) bekezdésének kereskedelmi nevekre történő alkalmazása tekintetében, amennyiben a kereskedelmi névre olyan tagállam jogszabályai alapján hivatkoznak, amelyben a lajstromozás a kereskedelmi névhez fűződő jogok érvényesítésének feltétele, a Hivatal ezt a követelményt abban az esetben alkalmazza, ha a tagállam és a felszólaló nemzetisége (állami hovatartozása) megegyezik, más esetekben azonban ezt a követelményt nem alkalmazza, mivel ez sértené a Párizsi Egyezmény 8. cikkét. Például: R 1714/2010-4. sz. ügy, amelyben a „JAMON DE HUELVA” spanyol kereskedelmi névre hivatkoztak.

3.2.3.2. Cégnevek A cégnév vagy vállalatnév az esetek többségében a vonatkozó nemzeti cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás hivatalos megnevezése. A KVR 8. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a tényleges használatot bizonyítani kell, még abban az esetben is, ha a nemzeti jogszabályok az említett név jogosultját azzal a joggal ruházzák fel, hogy kizárólag a lajstromozás alapján megtilthatja egy későbbi védjegy használatát. Amennyiben azonban a nemzeti jogszabályok alapján a lajstromozás az oltalom előfeltétele, a lajstromozást is bizonyítani kell. Ellenkező esetben nem lenne olyan nemzeti jog, amelyre a felszólaló hivatkozhatna. Például: a T-485/07. sz. „O-live (ábrás védjegy)” ügyben 2011. szeptember 14-én hozott ítélet, amely esetében az „OLIVE LINE” spanyol kereskedelmi névre hivatkoztak, valamint az R 0021/2011-1. sz. ügy, amelyben a „MARIONNAUD PERFUMERIES” francia cégnévre hivatkoztak.

3.2.3.3. Domain nevek A domain név egy adott internetes honlap vagy honlapok sorozatának azonosítására szolgáló, egy vagy több IP-címnek megfelelő tipográfiai karakterek kombinációja. A domain név ezáltal egy meghatározott internetes helyre (oami.europa.eu), vagy e-mail címre (@oami.europa.eu) történő hivatkozáshoz használt „címként” működik. A domain neveket „domain név nyilvántartóknak” nevezett szervezetek vagy vállalkozások tartják nyilván. Bár a domain név egyedi, és gazdasági szempontból értékes eszköz lehet, a domain név bejegyzése önmagában nem testesít meg szellemitulajdon-jogot. Az ilyen bejegyzések nem hoznak létre kizárólagos jogot. A „bejegyzés” ebben az összefüggésben egy domain névként történő bejegyzést kérő, és a domain név nyilvántartó közötti szerződéses megállapodásra utal. A domain név használata azonban olyan jogokat keletkeztethet, amelyek a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti felszólalás alapját képezhetik. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha a domain név használata azt jelenti, hogy az a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem lajstromozott védjegyként vagy cégjelzésként oltalomban részesül.


VERSION 1.0

12. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok Például: R 0275/2011-1. sz. ügy, amelyben a „lucky-pet.de” német domain név használatán alapuló jogokra hivatkoztak, valamint a B 1 719 379. sz. ügy, amelyben a „Helloresto.fr” francia domain név használatán alapuló jogokra hivatkoztak.

3.2.3.4. Címek Folyóiratok, magazinok vagy más kiadványok címe, illetve más hasonló kategóriájú művek, például filmek, televíziós sorozatok stb. címe csak abban az esetben tartozik a KVR 8. cikke (4) bekezdésének hatálya alá, ha az alkalmazandó nemzeti jogszabályok alapján az cégjelzésként oltalmat élvez. A KVR 8. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában lényegtelen, hogy egy mű címéhez fűződő szerzői jogra a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján egy későbbi védjeggyel szemben hivatkozni lehet. A fentiek alapján, míg a szerzői jog szerinti jog a KVR 53. cikkének (2) bekezdése alapján a közösségi védjegy törlésére használható, csak abban az esetben tartozik a KVR 8. cikke (4) bekezdésének hatálya alá, ha a cím „azonosítási” funkcióval rendelkezik, és cégjelzésként működik. Ahhoz tehát, hogy felszólalási eljárásokban a KVR 8. cikkének (4) bekezdése alapján az ilyen megjelölésekre hivatkozni lehessen, a nemzeti jogszabályoknak a szerzői jogra vonatkozó jogszabályok által elismert oltalomtól független oltalmat kell előírniuk (a T-435/05. sz. „Dr. No”-ügyben 2009. június 30-án hozott ítélet 41–43. pontja). A KVR 8. cikk (4) bekezdése szerinti összes joghoz hasonlóan a címnek a kereskedelmi forgalomban használatban kellett lennie. Ez általában megköveteli, hogy a címhez tartozó művet forgalomba hozzák. Amennyiben a cím szolgáltatásra vonatkozik (például egy televízió-műsorra), az adott szolgáltatást rendelkezésre kellett bocsátani. Elképzelhetőek azonban olyan esetek, amikor a használatot megelőző reklámozás elegendő a jogok létrehozásához, és amikor az ilyen reklámozás a KVR 8. cikkének (4) bekezdése alapján „használatot” jelent. Mindenesetre a címet a szóban forgó áruk és szolgáltatások kereskedelmi származásának jelzéseként kellett használni. Abban az esetben, ha egy címet csak egy mű művészeti eredetének jelzésére használnak, ez a használat nem tartozik a KVR 8. cikke (4) bekezdésének hatálya alá (a T-435/05. sz. „Dr. No”-ügyben 2009. június 30-án hozott ítélet 25-31. pontja). Például: az R 0181/2011-1. sz. ügy, amelyben az „ART” folyóirat címre hivatkoztak.

3.2.4.

Földrajzi jelzések

A földrajzi jelzéseket az áruk bizonyos régióból vagy településről való származásának a jelzésére használják. A földrajzi jelzések általános áttekintéséhez lásd ezen Iránymutatás „Vizsgálat” című B. része „Feltétlen kizáró okok és együttes közösségi védjegyek” című 4. szakaszának 2.09. pontját a KVR 7. cikke (1) bekezdésének j) pontjáról, és 2.10. pontját a KVR 7. cikke (1) bekezdésének k) pontjáról. Az alábbiakban meghatározott körülményektől függően az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés olyan fogalmakat takarhat, mint például az „eredetmegjelölés”, „származásmegjelölés” és hasonló fogalmak, és e fejezetben általánosságban az oltalom alatt álló földrajzi jelzésre vonatkozik. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzések számára az EU-ban különböző módokon biztosítják az oltalmat (nemzeti jogszabályok, uniós jogszabályok, nemzetközi A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

13. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok megállapodások), és azok különböző termékekre (például élelmiszerek vagy kézműves termékek) terjednek ki. Ez a szakasz az oltalom alatt álló földrajzi jelzések azon típusait határozza meg, amelyek a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti felszólalások érvényes alapjaként szolgálhatnak. 3.2.4.1. Uniós jogszabályokból eredő korábbi jogok Uniós szinten a következő termékkategóriák részesülhetnek oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre vonatkozó oltalomban: 1.

bizonyos élelmiszerek és bizonyos nem élelmiszer jellegű mezőgazdasági termékek (az 1151/2012/EU rendelet2, „az élelmiszerekről szóló rendelet” alapján);

2.

borok és pezsgők (habzóborok) (az 1308/2013/EU3 rendelet, a „borokról szóló rendelet” alapján); és

3.

szeszesitalok (a 110/2008/EK rendelet4 a „szeszesitalokról szóló rendelet” alapján).

A jelzések jellege nagyjából megegyezik, bár a megnevezések pontos meghatározása jogszabályonként változó. A fenti rendeletek alapján oltalom alatt álló földrajzi jelzésként lajstromozott vagy bejelentett korábbi jogok (amelyek harmadik országok oltalom alatt álló földrajzi jelzéseit is magukban foglalhatják) a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti „kereskedelmi forgalomban használt megjelölésnek” minősülhetnek, és a felszólalás érvényes alapját képezhetik, amennyiben lehetővé teszik, hogy a jogosult megakadályozza egy későbbi védjegy használatát. A használat megakadályozására való képességre a fent említett rendeletek vonatkozó rendelkezései [az élelmiszerekről szóló rendelet 13. cikke, a borokról szóló rendelet 103. cikkének (2) bekezdése és a szeszesitalokról szóló rendelet 16. cikke] az irányadók. Ebben az összefüggésben a használat megakadályozására vonatkozó utóbbi rendelkezéseket meg kell különböztetni a védjegyek lajstromozásának megakadályozására vonatkozó rendelkezésektől5, amelyek nem képezik a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti felszólalás alapját. A felszólalónak jogosultsága alátámasztásához a Hivatal rendelkezésére kell bocsátania a jogosultsága fennállásával kapcsolatos szükséges tényeket és bizonyítékokat. A vonatkozó uniós online adatbázisokból (DOOR, E-Bacchus vagy E-Spirit-Drinks) történő egyszerű kivonat, vagy a szeszesitalok esetében a szeszesitalokról szóló rendelet III. mellékletének kivonata nem elegendő, mivel nem tartalmaznak elegendő adatot a korábbi jog lényeges jellemzőinek meghatározásához

2

A 2081/92/EGK rendelet helyébe lépő, és azt hatályon kívül helyező 510/2006/EK rendelet helyébe lépett, és azt hatályon kívül helyezte. 3 Felváltotta és hatályon kívül helyezte az 1234/2007/EK rendeletet, amely a 491/2009/EK rendelettel történő egységes szerkezetbe foglalás révén magában foglalta az előbbi rendelettel egyidejűleg hatályon kívül helyezett 479/2008/EK rendeletet. 4 Az 1576/89/EGK rendelet helyébe lépett, és azt hatályon kívül helyezte. 5 Az élelmiszerekről szóló rendelet 14. cikke, a borokról szóló rendelet 102. cikke és a szeszesitalokról szóló rendelet 23. cikke.


VERSION 1.0

14. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok (például a felszólaló jogosultsága vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés által védett áruk). A felszólalónak mindenképpen a Hivatal rendelkezésére kell bocsátania az oltalom alatt álló földrajzi jelzés Hivatalos Lapban történő közzétételének és lajstromozásának másolatát, és ha ezek a dokumentumok nem tartalmazzák a felszólaló jogosultságával kapcsolatos információkat, további dokumentumokat, amelyek igazolják a felszólalás jogosultként vagy a jog gyakorlására irányadó nemzeti jogszabályok szerint feljogosított személyként történő benyújtására való jogosultságát [a KVR 41. cikke (1) bekezdésének c) pontja és a KV Vhr. 19. szabályának (2) bekezdése]. E tekintetben lásd az R1825/2012-4. sz. „Dresdner StriezelGlühwein/Dresdner Stollen”-ügyben 2013. október 17-én hozott határozat 37. pontját. Az élelmiszerek, borok és szeszesitalok esetében az oltalom alatt álló földrajzi jelzések uniós oltalmi rendszere „kimerítő” jellegű, és e termékek nemzeti oltalmi rendszerének helyébe lép. Ez derül ki a Bíróság C-478/07. sz. „BUD”-ügyben 2009. szeptember 8-án hozott ítéletének 95–129. pontjából. A Bíróság szerint az 510/2006/EK rendelet (az élelmiszerekről szóló hatályos rendeletet megelőző rendelet) célja az volt, hogy a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozó oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre olyan egységes és kimerítő oltalmi rendszert vezessen be, amely az érintett termékek esetében a nemzeti jogszabályok helyébe lép6. Bár a Bíróság külön nem foglalt állást a borokról szóló rendelet és a szeszesitalokról szóló rendelet kimerítő jellegéről, ugyanannak az elvnek kell érvényesülnie, mivel ez utóbbiak lényegében az élelmiszerekről szóló rendelethez hasonló rendelkezéseket tartalmaznak, az érintett termékek tekintetében pedig ugyanaz a céljuk. 3.2.4.2. A tagállami jogszabályokból eredő korábbi jogok Bizonyos, tagállami jogszabályokból eredő oltalom alatt álló földrajzi jelzések a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti felszólalás alapját képezhetik. A fenti okok miatt azonban az élelmiszerek, borok és szeszesitalok esetében az uniós szintű oltalom kimerítő jellegű, ami azt jelenti, hogy a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti felszólalás e területeken nem alapulhat nemzeti jogokon. Ennek oka az, hogy a fenti rendeleteket tartalmazó uniós oltalmi rendszer az élelmiszerek, borok és szeszesitalok esetében hatálytalanítja az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre vonatkozó nemzeti oltalmi rendszert, és annak helyébe lép. Következésképpen, bizonyos - az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) I. mellékletében és az élelmiszerekről szóló rendelet I. mellékletében meghatározottak szerinti - élelmiszerekre7 és bizonyos nem élelmiszer jellegű mezőgazdasági termékekre8, (a borokról szóló rendelet VII. mellékletének 2. része szerinti) borokra és szőlőből készült termékekre9 és (a szeszesitalokról szóló rendelet

6

További tájékoztatáshoz lásd ezen Iránymutatás „Vizsgálat” című B. része „Feltétlen kizáró okok és Együttes közösségi védjegyek” című 4. szakaszának 2.09. pontját a KVR 7. cikke (1) bekezdésének j) pontjáról és 2.10. pontját a KVR 7. cikke (1) bekezdésének k) pontjáról. 7 Például hús, sajt, cukrászsütemények, étkezési olaj, zöldségek, gyümölcsök, növényi kivonatokból készült italok, ecet (beleértve a borecetet), feldolgozatlan dohány, sör, cukorkaáruk. 8 Például gyapjú, bőr, illóolajok. 9 Például bor, pezsgő (habzóbor), borpárlat, gyümölcspárlat, a borecet kivételével.


VERSION 1.0

15. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok II. melléklete szerinti) szeszesitalokra10 vonatkozó, a nemzeti jogszabályok alapján oltalom alatt álló földrajzi jelzések a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti felszólaláshoz nem jelentenek megfelelő alapot. Az utóbbi termékek esetében a felszólalónak a felszólalásban hivatkoznia kell a vonatkozó uniós jogszabályokra. Abban az esetben azonban, ha egy árukategória esetében (például kézműves termékek) nem áll fenn egységes uniós oltalom, a nemzeti jogszabályok szerint oltalom alatt álló földrajzi jelzések képezhetik a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti felszólalás alapját (például a kristályáruk esetében ČESKÝ PORCELÁN/FINE BOHEMIAN CHINA). 3.2.4.3. Nemzetközi megállapodásokból eredő korábbi jogok Annak érdekében, hogy nemzetközi megállapodásból eredő jog alapján a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti felszólalás sikeres legyen, a nemzetközi megállapodás szerinti rendelkezéseknek közvetlenül alkalmazhatónak kell lenniük, valamint lehetővé kell tenniük, hogy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés jogosultja közvetlen jogi lépéseket tehessen a későbbi védjegy használatának megakadályozására. Ez utóbbi tekintetében a nemzetközi megállapodások nem mindig alkalmazhatóak közvetlenül. Ez a megállapodás jellemzőitől függ, valamint attól, hogy az érintett joghatóság azokat hogyan értelmezte. A Hivatal például úgy ítéli meg, hogy a lisszaboni megállapodás rendelkezései (különösen a 3. és 8. cikk) önmagukban nem alkalmazhatóak. Amint azt a lisszaboni megállapodás 8. cikke kifejezetten előírja, a vonatkozó nemzeti jogszabályoknak kell meghatározniuk a jogi fellépések típusát, azok hatókörét, valamint azt, hogy ezek a jogi fellépések lehetővé teszik-e, hogy az eredetmegjelölés jogosultja megtilthassa egy későbbi védjegy használatát. Ilyen esetekben ezért hivatkozni kell a vonatkozó nemzeti jogszabályokra, mivel erre szükség van ahhoz, hogy a felszólaló bizonyítani tudja, hogy a szóban forgó oltalom alatt álló földrajzi jelzés megakadályozhatja a későbbi védjegy használatát, és hogy a felszólalót az irányadó jogszabály feljogosítja e jog gyakorlására. Az EU által kötött nemzetközi megállapodások Az EU és harmadik országok közötti megállapodásokból eredő oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre a KVR 8. cikkének (4) bekezdése alapján akkor lehet hivatkozni, ha e megállapodások rendelkezései az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel egy olyan adott kedvezményezettet vagy meghatározott felhasználói kört ruháznak fel, amely közvetlen fellépési joggal rendelkezik11. A tagállamok által kötött nemzetközi megállapodások, beleértve a lisszaboni megállapodást12

10

Például gabonapárlat, borpárlat, gyümölcspárlat, brandy, likőrök, rum, whisky, gin. Az élelmiszerekről, a borokról és a szeszesitalokról szóló rendelet alapján uniós szinten harmadik országok oltalom alatt álló földrajzi jelzései is lajstromozhatók. 12 Bizonyos tagállamok (Bulgária, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Portugália és Szlovákia) - az 1967-ben Stockholmban felülvizsgált és 1979. szeptember 28-án módosított - az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó, 1958. évi lisszaboni megállapodás részes felei. Az Európai Unió a lisszaboni megállapodásnak nem aláírója. 11


VERSION 1.0

16. oldal DATE 01/08/2014


A fenti 3.2.4.2. pontban meghatározott okok miatt a tagállamok által (egymás között vagy harmadik országokkal) kötött nemzetközi megállapodások szerinti oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti korábbi jogként nem lehet hivatkozni, ha az az érintett területeken (jelenleg élelmiszerek, borok és szeszesitalok) sérti az uniós jogszabályok kimerítő jellegét. A C-478/07. sz. „BUD”-ügyben a Bíróság a tagállamokból eredő, oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében az uniós jog kimerítő jellegét tárgyalta. A Hivatal értelmezése szerint egy adott tagállam területén a tagállam és az Európai Unión kívüli ország közötti nemzetközi megállapodás alapján oltalomban részesülő érintett termékkörben a harmadik ország oltalom alatt álló földrajzi jelzéseire ez még inkább érvényes13. Ez a lisszaboni megállapodásra is ugyanúgy vonatkozik. A lisszaboni megállapodás „eredetmegjelölések” nemzetközi lajstromozási és oltalmi rendszerét hozza létre [2. cikk (1) bekezdés]. Az élelmiszerek és italok esetében az e megállapodás szerinti „eredetmegjelölés” fogalommeghatározása nagyrészt megegyezik az uniós rendeletek szerinti „eredetmegjelöléssel”14. A tagállamokban oltalom alatt álló eredetmegjelölések ezért a lisszaboni megállapodás alapján nem képezhetik a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti felszólalás alapját. Ez alól csak a következők képeznek kivételt: 

Nem élelmiszerekre, borokra és szeszesitalokra vonatkozó oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel kapcsolatos nemzetközi megállapodások.



Egy adott tagállam által uniós csatlakozását megelőzően harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások. Ennek oka az, hogy a tagállamok által az uniós csatlakozásuk előtt kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségeket tiszteletben kell tartani. A tagállamoknak azonban megfelelő lépéseket kell tenniük a tagállamok által a csatlakozás előtt kötött megállapodás és a Szerződés közötti összeegyeztethetetlenség kiküszöbölése érdekében (lásd az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 307. cikkét, jelenleg az EUMSZ 351. cikkét, amelyet a Bíróság a C-216/01. sz. „BUD”-ügyben 2003. november 18-án hozott ítéletének 168–172. pontjában értelmezett).



A tagállamok által, uniós csatlakozásukat követően, de az adott termékkörben az egységes uniós oltalmi rendszer hatálybalépése előtt, harmadik országgal kötött nemzetközi megállapodások.

Mivel a tagállamok kötelesek az uniós jogszabályokkal szemben fennálló összeegyeztethetetlenségek kiküszöbölésére, a Hivatal a két utóbbi kivételt (amelyek kizárólag az élelmiszerekre, borokra és szeszesitalokra vonatkozó, harmadik országbeli oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket érintik) kizárólag abban az esetben alkalmazza, ha a felszólaló kifejezetten hivatkozik a kivételre, és azt következetes érvekkel és helytálló bizonyítékokkal támasztja alá (különösen a hivatkozott nemzetközi megállapodás azon uniós tagállamban történő hatálybalépésének napja és 13

Amelynek az EU nem részes fele. Ezt a megnevezést ezen Iránymutatás „Vizsgálat” című B. része („Feltétlen kizáró okok és együttes közösségi védjegyek” című) 4. szakaszának 2.09. pontja [a KVR 7. cikke (1) bekezdésének j) pontjáról és 2.10. pontja a KVR 7. cikke (1) bekezdésének k) pontjáról] határozza meg és fejti ki. 14


VERSION 1.0

17. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok folyamatos érvényessége tekintetében, amelyben az oltalmat érvényesíteni kívánják). A felszólaló általánosságban felhozott állításai (például a vonatkozó nemzetközi megállapodás puszta említése) önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a Hivatal megállapítsa az utóbbi két kivétel egyikének alkalmazhatóságát.

3.2.4.4. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzések oltalmának terjedelme Az oltalom alatt álló földrajzi jelzések esetében a használat megakadályozására való képességre az uniós rendeletek vonatkozó rendelkezései [az élelmiszerekről szóló rendelet 13. cikke, a borokról szóló rendelet 103. cikkének (2) bekezdése és a szeszesitalokról szóló rendelet 16. cikke] az irányadók. Ebben az összefüggésben a használat megakadályozására vonatkozó utóbbi rendelkezéseket meg kell különböztetni a védjegyek lajstromozásának megakadályozására vonatkozó rendelkezésektől15 amelyek nem képezik a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti felszólalás alapját16. A KVR 8. cikkének (4) bekezdése alapján ezért az oltalom alatt álló földrajzi jelzés érvényesülhet, ha a használat megakadályozására vonatkozó rendelkezésekben meghatározott feltételek teljesülnek. Ezek a következők: 

 

a támadott közösségi védjegybejelentés kizárólag a teljes oltalom alatt álló földrajzi jelzésből áll, vagy összehasonlítható termékekre, vagy akár nem összehasonlítható termékekre vonatkozó más szavakkal vagy ábrás elemekkel egészül ki (közvetlen vagy közvetett használat), ha az oltalom alatt álló földrajzi jelzés használata az oltalom alatt álló elnevezés hírnevével való visszaélésnek minősül17; a támadott közösségi védjegybejelentés az oltalom alatt álló földrajzi jelzés utánzását, vagy arra való utalást tartalmaz vagy abból áll18; más félrevezető megjelölések és gyakorlatok.19

Az uniós jogszabályok keretében oltalom alatt álló földrajzi megjelölések oltalmának terjedelmére vonatkozó részletes információkat lásd: ezen Iránymutatás „Vizsgálat” című B. része („Feltétlen kizáró okok és együttes közösségi védjegyek” című) 4. szakaszának 2.09. pontja, a KVR 7. cikke (1) bekezdésének j) pontjáról és 2.10. pontja a KVR 7. cikke (1) bekezdésének k) pontjáról (például a közvetlen használat, az összehasonlítható termékek vagy az utánzás fogalommeghatározása). A használat megakadályozása tekintetében az uniós rendeletek rendelkezései azokkal a helyzetekkel foglalkoznak, amelyekben az oltalom alatt álló földrajzi jelzésre olyan árukkal vagy szolgáltatásokkal szemben lehet hivatkozni, amelyek – a megfelelő uniós rendeletek vonatkozó rendelkezéseiben foglalt feltételeknek megfelelően – nem feltétlenül esnek a feltétlen okok hivatalból történő vizsgálata alapján kifogásolható 15

Az élelmiszerekről szóló rendelet 14. cikke, a borokról szóló rendelet 102. cikke és a szeszesitalokról szóló rendelet 23. cikke. 16 E tekintetben lásd a T-60/04–64/04. sz. „Bud” egyesített ügyekben 2007. június 12-én hozott ítélet 78. pontját. 17 Az élelmiszerekről szóló rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) pontja, a borokról szóló rendelet 103. cikke (2) bekezdésének a) pontja és a szeszesitalokról szóló rendelet 16. cikke (1) bekezdésének a) pontja. 18 Az élelmiszerekről szóló rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontja, a borokról szóló rendelet 103. cikke (2) bekezdésének b) pontja és a szeszesitalokról szóló rendelet 16. cikke (1) bekezdésének b) pontja. 19 Az élelmiszerekről szóló rendelet 13. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontja, a borokról szóló rendelet 103. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontja és a szeszesitalokról szóló rendelet 16. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontja.


VERSION 1.0

18. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok áruk és szolgáltatások körébe. Az élelmiszerekről szóló rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) pontja, a borokról szóló rendelet 103. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, és a szeszesitalokról szóló rendelet 16. cikkének a) pontja alapján például a jó hírnévvel rendelkező, oltalom alatt álló földrajzi jelzésre hivatkozni lehet olyan termékekkel és szolgáltatásokkal szemben, amelyek a feltétlen okok alapján hivatalból nem lennének kifogásolhatók. A fent említett uniós rendeletektől eltérő rendeletek alapján oltalomban részesülő földrajzi jelzések oltalmának terjedelme a vonatkozó rendelkezésektől függ. Az uniós vagy a nemzeti jogszabályok alapján azonban az oltalom alatt álló földrajzi jelzések oltalmának terjedelme nem haladhatja meg az oltalom alatt álló földrajzi jelzés funkciójának megőrzéséhez szükséges mértéket. A szóban forgó funkció az áruknak meghatározott földrajzi eredetűként és az azzal összefüggő konkrét tulajdonságokkal rendelkezőként történő megjelölése. Más megjelölésekkel ellentétben az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket nem használják az áruk kereskedelmi származásának jelölésére, és e tekintetben nem nyújtanak oltalmat. Ezért abban az esetben, ha a közösségi védjegybejelentés a vonatkozó oltalom alatt álló földrajzi jelzés leírásával összhangban álló árukra korlátozódik, a szóban forgó oltalom alatt álló földrajzi jelzés funkciója az említett termékek tekintetében biztosított, mert a közösségi védjegybejelentés csak meghatározott földrajzi eredetű, és az azzal összefüggő konkrét tulajdonságokkal rendelkező termékekre vonatkozik. Következésképpen, a megfelelően korlátozott közösségi védjegybejelentéssel szembeni felszólalás nem lesz sikeres. E tekintetben lásd az élelmiszerekről szóló rendelet 12. cikkének (1) bekezdését, és a borokról szóló rendelet 103. cikkének (1) bekezdését. Amennyiben a KVR 8. cikkének (4) bekezdése alapján egy oltalom alatt álló földrajzi jelzésre hivatkoznak, az e cikk szerinti más megjelölésekhez hasonlóan a felszólalónak bizonyítania kell, hogy a megjelölést a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban használják. A használatnak az ilyen megjelölés alapvető funkciójával összhangban kell lennie, nevezetesen biztosítania kell a fogyasztók számára az áruk földrajzi származását és azok egyedi jellemzőit, ugyanakkor azt is jeleznie kell, hogy a megjelölést kereskedelmi forgalomban használták, azaz olyan megkülönböztető elemként, amely annak a jogosultja által gyakorolt gazdasági tevékenység azonosítását szolgálja (lásd a C-96/09P. sz. „BUD”-ügyben 2011. március 29-én hozott ítélet 147., illetve 149. pontját). Az oltalom alatt álló földrajzi jelzést kizárólag nem kereskedelmi összefüggésben említő dokumentumok ezért a KVR 8. cikke (4) bekezdésének alkalmazásához nem elegendőek.

3.3.

Használatra vonatkozó követelmények

A felszólalási eljárásokban a KVR 8. cikke (4) bekezdésére történő sikeres hivatkozás feltétele a korábbi jogok használata. A használatra vonatkozóan két különböző, követelményekkel kapcsolatos szabványt kell figyelembe venni:  

nemzeti szabványok, európai szabványok.

A használatra vonatkozó, követelményekkel kapcsolatos szabványok azonban egyértelműen átfedik egymást. Nem egymástól elszigetelten, hanem együtt kell őket vizsgálni. Ez különösen vonatkozik a nemzeti szabvány szerinti „használati intenzitásra” és az európai szabvány szerinti „helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi használatra”. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

19. oldal DATE 01/08/2014


3.3.1.

Nemzeti szabvány

A nemzeti szabvány releváns, mivel a korábbi jogok oltalmának terjedelmét határozza meg, amely jogok azonosítása gyakran nem könnyű, annál is inkább, mert oltalmuk uniós szinten nem harmonizált (lásd továbbá az oltalom terjedelmére vonatkozó alábbi 3.4. pontot). Ez a szabvány határozza meg a nemzeti jog fennállását és az oltalom feltételeit. A nem lajstromozott védjegyek és a lajstromozást nem igénylő „cégjelzések” esetében a használat az egyetlen tényleges feltétel, amely igazolja a jog létezését, beleértve létezése kezdetének megállapítását. A nemzeti szabvány előírja továbbá a használat vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti intenzitását, amely a kereskedelemben történő első használattól az ismertséget vagy jó hírnevet igénylő használatig terjed. Dániában a nem lajstromozott védjegyhez való jog például egyszerűen az említett védjegy dán területen történő használatának megkezdésével megszerezhető. Németországban viszont a nem lajstromozott védjegy olyan használattal szerezhető meg, amely azt eredményezte, hogy az érintett vásárlóközönség azt védjegyként ismeri el („Verkehrsgeltung”). Az ítélkezési gyakorlat szerint a megkülönböztetésre alkalmas megjelölések 20–25%-os ismertséget kívánnak meg, míg a megkülönböztető képességgel nem rendelkező megjelöléseknek az érintett vásárlóközönség 50%-a körében kell ismertségre szert tenniük.

3.3.2.

Európai szabvány – helyi jelentőségűt kereskedelmi forgalomban történő használat

meghaladó

mértékű

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése alapján a korábbi nem lajstromozott védjegy vagy más megjelölés létezése jó indokot nyújt a felszólaláshoz, ha a megjelölés többek között megfelel a következő feltételeknek: azt kereskedelmi forgalomban kell használni és a használatnak a helyi jelentőségűt meghaladó mértékűnek kell lennie. A fenti két feltételt a KVR 8. cikke (4) bekezdésének szövege világosan jelzi, és ezért azokat az uniós jogra tekintettel kell értelmezni. A KVR 8. cikkének (4) bekezdésében előírt két feltétel közös célja a megjelölések közötti ütközések korlátozása annak megakadályozásával, hogy egy korábbi jog, amely nem kellően meghatározott - vagyis nem kellően fontos és jelentős a kereskedelmi forgalomban -, akadályt állíthasson egy új közösségi védjegy lajstromozása elé. Az ilyen felszólalási jogot azon megjelölések számára kell fenntartani, amelyek ténylegesen és valóban jelen vannak az érintett piacon (a C-96/09 P. sz., „BUD”-ügyben 2011. március 29-én hozott ítélet 157. pontja). 3.3.2.1. Kereskedelmi forgalomban történő használat A 8. cikk (4) bekezdése szerinti első követelmény, hogy a megjelölést a kereskedelmi forgalomban kell használni. A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti „kereskedelmi forgalomban történő használat” nem ugyanaz, mint a KVR 42. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti „tényleges használat” (a T-534/08. sz. „Granuflex”-ügyben 2010. szeptember 30-án hozott ítélet, 24-27. pontja). A lajstromozott közösségi vagy nemzeti védjegy tényleges A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

20. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok használatának bizonyítékával összefüggő célok és feltételek eltérnek a KVR 8. cikkének (4) bekezdésében említett megjelölések kereskedelmi forgalomban történő használatának bizonyítékával összefüggő céloktól és feltételektől (a T-430/08. sz. „Grain Millers”-ügyben 2010. július 9-én hozott ítélet 26. pontja és a C-96/09 P. sz. ügyben 2011. március 29-én hozott ítélet 143. pontja). A használatot ezért a szóban forgó jog konkrét típusának megfelelően kell értelmezni. A Bíróság határozata szerint „a megjelölés kereskedelmi forgalomban történő használata” a KVR 8. cikke (4) bekezdésének értelmében a megjelölés „gazdasági előnyre törekvő kereskedelmi tevékenység keretében, és nem magáncéllal” történő használatára vonatkozik (a C-206/01. sz. „Arsenal Football Club”-ügyben 2002. november 12-én hozott ítélet 40. pontja; a C-48/05. sz. „Adam Opel”-ügyben 2007. január 25-én hozott ítélet 18. pontja; a C-17/06. sz. „Céline”-ügyben 2007. szeptember 11-én hozott ítélet 17. pontja). A Bíróság határozata szerint továbbá a díjmentes szállításokat, kézbesítéseket figyelembe lehet venni a hivatkozott korábbi jog kereskedelmi forgalomban történő használata feltételének vizsgálata céljából, mivel azok történhettek gazdasági előnyre törekvő kereskedelmi tevékenység keretében, vagyis új piacok megszerzése céljából (a C-96/09 P. sz. „BUD”-ügyben 2011. március 29-én hozott ítélet 152. pontja). A megjelölés használatának időtartama tekintetében a felszólalónak bizonyítania kell, hogy a használat a közösségi védjegybejelentés benyújtása, vagy adott esetben az elsőbbség napja előtt megtörtént (lásd a C 96/09 P. sz. „BUD”-ügyben 2011. március 29-én hozott ítélet 166–168. pontját). Korábbi megjelölés

Ügyszám

„BUD”

C-96/09 P

A Bíróság megvitatta, hogy a használat, amely kizárólag vagy nagyrészt azon időszak alatt történt, amely a lajstromozás iránti kérelem benyújtása és e kérelem meghirdetése között telt el, elegendő-e a használatra vonatkozó követelmény teljesítéséhez. Az egyik fél azzal érvelt, hogy csak a jog megszerzésének kellett megtörténnie a közösségi védjegybejelentés benyújtása előtt, nem pedig használatának. A Bíróság ugyanazt az időbeli kritériumot alkalmazta, mint a jog megszerzésére, és úgy határozott, hogy a használatnak a bejelentés benyújtása előtt kellett megtörténnie. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy tekintettel azon hosszú időtartamra, amely a lajstromozás iránti kérelem benyújtása, és annak meghirdetése között eltelhet, a megjelölés kereskedelmi forgalomban a kérelem benyújtása előtt történő használatára vonatkozó kötelezettség biztosítja, hogy a szóban forgó megjelölés hivatkozott használata valódi, és ne csak olyan gyakorlat legyen, amelynek célja csupán egy új védjegy lajstromozásának a megakadályozása (az ítélet 166–168. pontja).

Nem lajstromozott védjegyek esetében a használatnak a felszólalás benyújtásáig folyamatosnak és megszakítás nélkülinek kell lennie, ellenkező esetben ugyanis nem bizonyos, hogy a nem lajstromozott védjegyből eredő jogok nem jártak le (évültek el). Ebben az összefüggésben a KV Vhr. 19. szabálya (2) bekezdésének d) pontja kifejezetten előírja, hogy ha a felszólalás alapja a KVR 8. cikke (4) bekezdése szerinti korábbi jog, a felszólalónak rendelkezésre kell bocsátania az illető jog megszerzésének, folyamatos fennállásának (utólagos kiemelés) és oltalmi hatályának bizonyítékát. A következő példa törlési eljárással kapcsolatos kontradiktórius ügyet szemléltet. Az érvelés és a megállapítások a felszólalásokra is vonatkoznak, tekintettel arra, hogy a


VERSION 1.0

21. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok KVR 8. cikkének (4) bekezdése olyan alap, amelyre mind felszólalás, mind pedig törlés esetén hivatkozni lehet. Korábbi megjelölés

Ügyszám

„BAMBOLINA” (több tagállamban nem lajstromozott védjegy)

3728 C. sz. törlési határozat (megerősítette a Fellebbezési Tanács R 1822/2010-2 sz. ügyben hozott határozata, és a T-581/11. sz. ügyben hozott ítélet)

A bizonyíték a nem lajstromozott védjegy kereskedelmi forgalomban három éven át történő használatát igazolta, amely nem terjedt ki a törlési kérelem benyújtásának napját megelőző két évre. A Törlési Osztály úgy ítélte meg, hogy a törlési keresetben a hivatkozott korábbi nem lajstromozott védjegynek a kérelem benyújtásakor használatban kell lennie. Mivel e megjelölések esetében a használat az egyetlen tényleges feltétel, amely igazolja a jog létezését, ugyanezen tényleges feltételnek léteznie kell, és létezését igazolni kell a törlés iránti kérelem benyújtásának napján (a törlési határozat 25–28. pontja). A Fellebbezési Tanács megerősítette a Törlési Osztály megállapítását, és kiegészítette azzal, hogy a KV Vhr. 19. szabályának (1) bekezdése és (2) bekezdésének d) pontja előírja, hogy amennyiben a felszólalás alapja a KVR 8. cikkének (4) bekezdése, a Hivatal által a felszólalás alátámasztására szolgáló tények, bizonyítékok vagy érvek benyújtására vagy kiegészítésére megadott határidőn belül többek között be kell nyújtani a jog „folyamatos létezésének” bizonyítékát. Amennyiben az említett határidő lejártáig elmarad a korábbi védjegy vagy jog meglétének, érvényességének és oltalmi hatályának a bizonyítása, a felszólalást megalapozatlanként elutasítják [a KV Vhr. 20. szabályának (1) bekezdése]. A Fellebbezési Tanács véleménye szerint ezek a szabályok értelemszerűen a törlési eljárásokra is vonatkoznak (a Fellebbezési Tanács határozatának 15. pontja).

Azt a fentiek szerinti követelményt, miszerint a megjelölést kereskedelmi forgalomban kell használni, az uniós jog figyelembevételével kell értelmezni. Meg kell különböztetni az alkalmazandó nemzeti jogszabályok szerinti követelményektől, amelyek a használat intenzitása tekintetében külön követelményeket határozhatnak meg. A használatra vonatkozóan a KVR 8. cikkének (4) bekezdésében előírt európai követelmény attól függetlenül alkalmazandó, hogy a nemzeti jogszabályok kizárólag a megjelölés lajstromozása alapján, azaz a használatra vonatkozó követelmény nélkül lehetővé teszik-e a későbbi védjegy tilalmát. A következő példában a felszólaló egy védjegy nemzeti szintű lajstromozására hivatkozott, de nem bizonyította a megjelölés kereskedelemben történő használatát. Korábbi megjelölés

Ügyszám

„NACIONAL” (portugál létesítménynév)

R 693/2011-2

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerint az, hogy a felszólaló a portugál jogszabályokkal összhangban kizárólagos jogokat szerzett, amelyek a létesítménynév lajstromozása alapján a későbbi védjegyekkel szemben egyértelműen érvényesíthetők, nem ment fel annak bizonyítása alól, hogy a szóban forgó megjelölést helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban használták. Pusztán az a tény, hogy a megjelölést a vonatkozó portugál jogszabályok követelményeivel összhangban lajstromozták, önmagában nem elegendő a KVR 8. cikke (4) bekezdésének alkalmazásához (a határozat 20–26. pontja).

Az alkalmazandó nemzeti jogtól függően a felszólaló nemcsak azt bizonyíthatja, hogy a hivatkozott megjelölést kereskedelmi forgalomban használják (ez a kifejtettek alapján uniós jog szerinti követelmény), hanem azt is, hogy azt az illetékes nemzeti hatóságoknál lajstromozták. A „kereskedelemben történő használatra” vonatkozó európai követelmény teljesülése nem lenne elegendő, ha a lajtromozásra vonatkozó követelmény nem teljesülne. Bizonyos nemzeti jogszabályok szerint azonban a A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

22. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok cégnévből eredő jogokra a jogalany cégjegyzékbe történő nyilvántartásba vétele előtt is lehet hivatkozni, feltéve, hogy a cégnevet használják. A következő példában a felszólaló németországi kereskedelmi forgalomban használt, olyan cégnévből eredő korábbi jogokra hivatkozott, amely a támadott közösségi védjegybejelentés idején nem szerepelt a lajstromban. Korábbi megjelölés

Ügyszám

„Grain Millers GmbH & Co. KG” (német cégnév)

T-430/08

A felszólaló a KVR 8. cikkének (4) bekezdése alapján a németországi kereskedelmi forgalomban a „liszt, különösen a búzaliszt és a rozsliszt” vonatkozásában a „Grain Millers GmbH & Co. KG” cégnévre hivatkozott. Ezért a felszólaló egy GmbH nevét kívánta érvényesíteni (Gesellschaft mit beschränkter Haftung, magyarul „korlátolt felelősségű társaság”). A bejelentő azzal érvelt, hogy a korlátolt felelősségű társaságokról szóló német jogszabály (GmbH Gesetz) 11. cikkének (1) bekezdése szerint egy GmbH annak bejegyzése előtt nem létezik, és hogy a felszólalónak nem volt joga arra, hogy felszólalása alátámasztásaként cégnevére hivatkozzon, mivel a céget csak a támadott közösségi védjegybejelentés benyújtását követően jegyezték be. A Törvényszék eltérő álláspontot képviselt, és megállapította, hogy a német bíróságok ítélkezési gyakorlata szerint a cégnév a Markengesetz 5. cikkének (2) bekezdése alapján a kereskedelmi forgalomban történő első használattól létezik, a bejegyzésre való kötelezettség nélkül (az ítélet 36. pontja).

A megjelölést kereskedelmi forgalomban használják, ha ez a használat gazdasági előnyre törekvő kereskedelmi tevékenység keretében, és nem magáncéllal történik. A Hivatal ezért a hivatkozott megjelölés tényleges használata hiányában elutasítja a felszólalást. A következő példákban a felszólaló nem felelt meg ennek az alapvető követelménynek: Korábbi megjelölés

Ügyszám

„Octopussy” (filmcím)

R 526/2008-4

A felszólaló kizárólag általános információkat nyújtott be, amelyekben ismertette a film tartalmát, szereplőit, főbb adatait, internetes videoajánlásait és reklámjait, az érintett piacra vonatkozó részletes adatok megadása nélkül. A forgalomra vonatkozó adatok szintén elégtelenek, mivel a felszólaló által végzett tevékenységekre túl általánosan utalnak, és nem határozzák meg sem az érintett tevékenység típusát, sem az érintett területeket. Ugyanilyen okból az egyik újságból idézett, a filmből származó bevételekre vonatkozó adatok nincsenek összefüggésben a megjelölés németországi használatával. A felszólaló által benyújtott többi újságcikk olyan témákat érint, amelyek a megjelölés megadott tagállamokban való használatát nem tudják alátámasztani. Az értékesítésre vonatkozó használati szerződések nem bizonyítják a megjelölés filmcímként történő használatát. Végül, kizárólag az, hogy a film világméretű sikert ért el, nem helyettesítheti, hogy a felszólaló köteles azon országok tekintetében konkrét bizonyítékot benyújtani, amelyekben a KVR 8. cikkének (4) bekezdése alapján oltalmat kér (a határozat 26. pontja). Korábbi megjelölés

Ügyszám

„lucky-pet.de” (német domain név)

R 275/2011-1

A felszólaló a KVR 8. cikkének (4) bekezdése alapján a németországi kereskedelmi forgalomban „a kisállatoknak szánt matracok, fekhelyek; kisállatok tekintetében nyújtott kiskereskedelmi szolgáltatások” vonatkozásában a „lucky-pet.de” domain névre hivatkozott. Nem bizonyította, hogy a domain nevet a


VERSION 1.0

23. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok bejelentésben szereplő áruk és szolgáltatások tekintetében helyi jelentőségűt meghaladó mértékben használták. A benyújtott számlákból és a katalógusból csak a www.lucky-pet.de internetcím derül ki. Nem bizonyítják azonban, hogy a www.lucky-pet.de honlapot látogatták-e, és ha igen, milyen mértékben. Egyetlen dokumentumból sem derül ki, illetve nyer bizonyítást, hogy hány ember látogatott el a honlapra, és rendelt meg termékeket e-mailben (a határozat 31. pontja).

3.3.2.2. A használat jelentősége A KVR 8. cikkének (4) bekezdése alá eső jogokra csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha azok használata a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű. Ez a követelmény a KVR 8. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartozó valamennyi jogra, azaz a nem lajstromozott védjegyekre és más cégjelzésekre is vonatkozik. Azoknak a jogoknak a jogosultjai, amelyek használata nem haladja meg a helyi jelentőségűt, a KVR 111. cikke alapján megőrzik az alkalmazandó nemzeti jogszabályok szerinti kizárólagos jogaikat. Azt a kérdést, hogy egy nem lajstromozott megjelölés használata helyi jelentőségűt meghaladó mértékű-e, egységes európai szabvány alkalmazásával kell megválaszolni. A Törvényszék kimondta, hogy meghatározott üzleti tevékenységek azonosításához használt megjelölés jelentőségét az adott megjelölés azonosító funkciójával összefüggésben kell megállapítani. Ennek alapján mindenekelőtt a megjelölés jelentőségének földrajzi kiterjedését kell figyelembe venni, azaz azt a területet, amelyen a megjelölést jogosultja gazdasági tevékenységének azonosítására használja, amint az a KVR 8. cikke (4) bekezdésének szöveghű értelmezéséből kitűnik. Másodsorban, tekintetbe kell venni a megjelölés jelentőségének gazdasági kiterjedését, amelyet azon időtartam vonatkozásában kell értékelni, amely folyamán a megjelölés a kereskedelmi forgalomban funkcióját betöltötte, valamint e használat intenzitásának fényében, figyelembe véve azon címzetteket - azaz fogyasztókat, versenytársakat, sőt, akár a beszállítókat is -, akik körében a szóban forgó megjelölés megkülönböztető elemként ismertté vált, valamint a megjelölés terjesztésének módját, legyen az reklám vagy internet (a T-318/06–T-321/06. sz. „GENERAL OPTICA” egyesített ügyekben 2009. március 24-én hozott ítélet 36–37. pontja és a T-534/08. sz. „GRANUflex’”-ügyben 2010. szeptember 30-án hozott ítélet 19. pontja). A Bíróság egyértelművé tette, hogy valamely megjelölés jelentőségét nem lehet csupán oltalmának földrajzi kiterjedése alapján meghatározni, mivel, ha így lenne, az olyan megjelölés, amely oltalmának kiterjedése nem tisztán helyi mértékű, csupán e tényből kifolyólag megakadályozhatná valamely közösségi védjegy lajstromozását, még akkor is, ha a kereskedelmi forgalomban csak elvétve használják. A megjelölés kereskedelmi forgalomban történő használatának ténylegesen eléggé jelentősnek kell lennie, és olyan földrajzi kiterjedéssel kell rendelkeznie, amely nem lehet csupán helyi jelentőségű, ami azt jelenti – amennyiben e megjelölés oltalmának területe a helyi mértékűtől eltérőnek tekinthető –, hogy e használatnak e terület jelentős részén kell történnie (a C-96/09 P. sz. „BUD”-ügyben 2011. március 29-én hozott ítélet 158–159. pontja). Absztrakt és a priori módon azonban nem határozható meg, hogy egy terület mely részét kell használni annak bizonyítására, hogy egy megjelölés használata helyi jelentőségűt meghaladó mértékű. A megjelölés jelentőségének értékelését ezért konkrét módon, az egyes esetek körülményeinek függvényében kell elvégezni.


VERSION 1.0

24. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok A „helyi jelentőségűt meghaladó mértékre” vonatkozó kritérium ezért több mint egyszerű földrajzi vizsgálat. Értékelni kell a megjelölés használatának gazdasági hatását is. A következő elemeket kell figyelembe venni, és bizonyítani: a)

a használat intenzitása (a megjelölés használatával történő eladások)

b)

a használat időtartama

c)

az áruk elterjedtsége (hol találhatók a vásárlók?)

d)

a megjelölés használatával készített reklám, és az említett reklámhoz használt média, beleértve a reklámforgalmazást.

A következő példákban a megjelölés használatának mind földrajzi, mind pedig gazdasági kiterjedése megfelelt a szabványoknak: Korábbi megjelölés

Ügyszám

„GLADIATOR” (cseh köztársasági, nem lajstromozott védjegy)

R 1529/2010-1

A mintegy 230 számla elegendő annak a következtetésnek a levonásához, hogy a „GLADIATOR” megjelölést a kereskedelmi forgalomban „terepjárók” esetében használták. Azokat a felszólaló vevőinek cseh városokban, például a következőkben: „Prága”, „Kraslice”, „Dolnì Lánov”, „Pelhrimov”, „Opava”, „Bozkov”, „Plzen” és számos más, a Cseh Köztársaság számos különböző régióját lefedő cseh városban adták ki. Ezenkívül a katalógusok és a 2007. évi ‘4X4 Style’ című magazinok cseh nyelven jelentek meg, és nagyon valószínű, hogy azokat a Cseh Köztársaság különböző helységeiben forgalmazzák. A dokumentumok - például a forgalmazói listák, katalógusok és magazinok - alátámasztják azt a megállapítást, hogy a megjelölést kereskedelmi forgalomban használták (a határozat 22–33. pontja). Korábbi megjelölés

Ügyszám

„FORGE DE LAGUIOLE” (francia cégnév)

R 181/2007-1 (fellebbezés T-453/11)

A „FORGE DE LAGUIOLE” cégnév, amelyet a törlési eljárás kérelmezője 1994-ben vezetett be, minden benyújtott dokumentumon szerepel, különösen a létesítő okiraton és a társaság cégkivonatán, a társaság levélpapírjának fejlécében, az 1998. évi árlistán, valamint az 1998-as levelezésen és számlákon, amelyeket Franciaország-szerte különböző címekre küldtek. A törlési eljárás kérelmezője által folytatott tevékenységeknek és értékesítési hálózatának, valamint forgalmának igen gyors növekedését a benyújtott dokumentumok igazolják. A 2001. évi ügyféljegyzékből kiderül, hogy a bejelentő vevőköre egész Franciaországra kiterjedt. Ezt a megállapítást igazolták a benyújtott számlák is, amelyeket szerte Franciaországban és más európai országokban lévő vevőknek állítottak ki. Végül megállapítást nyert, hogy a társaságról a francia sajtóban, valamint az európai és a nemzetközi sajtóban számos cikkben tesznek említést (a határozat 52–68. pontja).


VERSION 1.0

25. oldal DATE 01/08/2014


Korábbi megjelölés

Ügyszám

„PORTO” (portugál eredetmegjelölés)

B 998 510. sz. felszólalás (a Fellebbezési Tanács az R 1101/2009-2. sz. ügyben megerősítette)

A benyújtott bizonyíték, valamint a jogszabályi, szabályozási és lajstromozási okiratok mennyisége és tartalma arra utal, hogy a portói bort a bor esetében eredetmegjelölésként használták és használják. A bizonyítékok összességéből kiderül, hogy az eredetmegjelölés nem helyi jelentőségű, hanem nemzetközi hatású, amint az a bor történetéből és a turisták figyelmét felkeltő eszközként történő használatából kiderül. Az eredetmegjelölés reklámozása többek között a lisszaboni és portói ‘SOLAR DO VINHO DO PORTO’ cégen, valamint a Duoro régió portói borútjain („PORT WINE ROUTE”) keresztül történt. Ennek figyelembevételével a Hivatal úgy ítéli meg, hogy a felszólaló bizonyította, hogy az eredetmegjelölést kereskedelmi forgalomban használta, és hogy a használat helyi jelentőségűt meghaladó mértékű. Korábbi megjelölés

Ügyszám

„BRADBURY” (nem lajstromozott védjegy az Egyesült Királyságban)

R 66/2008-2

Ami a védjegy üzleti értékét (goodwill) illeti, a Fellebbezési Tanács úgy ítélte meg, hogy a felszólaló által benyújtott bizonyíték elegendő volt annak igazolására, hogy a „BRADBURY” nem lajstromozott megjelölés üzleti értéket képviselt: 1.) A bizonyítékként benyújtott számlák különböző egyesült királyságbeli és más országbeli jogalanyoknak történő áruértékesítéseket tükröznek. 2.) Az említett számlákon szereplő összegek kicsivel több mint 100 GBP-tól egészen több ezer fontig terjednek. Ez a bizonyíték a korábbi nem lajstromozott védjegyet hordozó termékek különböző jogalanyoknak történő értékesítését igazolja. 3.) A nyilatkozatok és a piaci felmérések is azt mutatják, hogy a megjelölés a jogosult árui esetében az érintett vásárlóközönség körében bizonyos ismertségre tett szert. 4. Az, hogy a megjelölés számos katalógusban és reklámban jelent meg, és hogy az Egyesült Királyság különböző nagyvárosaiban ügyfélszolgálatok találhatók, a földrajzi kiterjedés tekintetében azt bizonyítja, hogy a védjegy széles közönség körében ismert (a határozat 31–33. pontja). Korábbi megjelölés

Ügyszám

„GOLDEN ELEPHANT” (ábrás védjegy) (nem lajstromozott védjegy az Egyesült Királyságban)

T-303/08

A korábbi nem lajstromozott védjegyre hivatkozó fél 1988 óta folyamatosan értékesített rizst e megjelöléssel, vagyis a felperesnek a jogvita tárgyát képező közösségi védjegyének bejelentése napjáig tartó nyolcéves időszakban. Az értékesített rizs mennyisége – 1988 és 1996 között évi 42-84 tonna – nem tekinthető teljesen jelentéktelennek. Önmagában az, hogy a beavatkozó piaci részesedése az Egyesült Királyságba behozott rizs összmennyiségével összehasonlítva nagyon csekély, nem elegendő annak megállapításához, hogy a rizsértékesítés nem éri el a minimális küszöböt. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az egyesült királyságbeli bíróságok vonakodva mondják ki azt, hogy egy vállalkozásnak lehetnek vevői úgy is, hogy nem rendelkezik üzleti értékkel („goodwill”). „Még ha feltételezzük is, hogy e goodwillt elhanyagolhatónak kell tekinteni az értékesítés kis mennyisége folytán, akkor sem tekinthető nemlétezőnek” (az ítélet 112–116. pontja).

A megjelölés használatának földrajzi kiterjedése tekintetében általában önmagában sem egy város - még ha nagyvárosról van is szó -, sem egy regionális körzet vagy tartomány nem tekinthető helyi jelentőségűt meghaladó mértékűnek. Ez az ügy körülményeitől függ (lásd az alábbi példákat). E tekintetben precedensértékűnek tekinthető a Törvényszék által a General Optica ügyben hozott ítélet, amely ügyben a megjelölés használata egy meghatározott helyre korlátozódott, és így nem felelt meg az előírt követelményeknek: A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

26. oldal DATE 01/08/2014



Ügyszám

Generalóptica (portugál létesítménynév

T-318/06 – T-321/06. sz. egyesített ügyek

A felperes által benyújtott bizonyítékokból nem következik, hogy a jelen ügyben hivatkozott megjelölés használata a KVR 8. cikke (4) bekezdésének értelmében nem csupán helyi jelentőségű. Amint azt a Fellebbezési Tanács a megtámadott határozatok 33. pontjában megállapította, a felperes által benyújtott dokumentumokból az következik, hogy a két első közösségi védjegy lajstromozása iránti kérelem benyújtásának idején a szóban forgó megjelölést immár közel tíz éve csupán egy, a 120 000 lakosú Vila Nova de Famalicão portugál település vásárlóközönsége számára nyitva álló létesítmény megjelölésére használták. A tárgyaláson elhangzott magyarázatai ellenére a felperes egyetlen olyan bizonyítékot sem nyújtott be, amely alkalmas lett volna e megjelölés fogyasztók körében fennálló ismertségének, vagy akár az említett helységen kívüli kereskedelmi kapcsolatainak tanúsítására. A felperes ugyancsak nem bizonyította, hogy bármiféle reklámtevékenységet folytatott volna létesítményének az említett városon túli promóciója céljából. Meg kell állapítani tehát, hogy a Generalóptica cégnév használata a KVR 8. cikke (4) bekezdésének értelmében kizárólag helyi jelentőségű (az ítélet 44. pontja). Korábbi megjelölés

Ügyszám

FORTRESS FORTRESS INVESTMENTS FORTRESS INVESTMENT GROUP (nem lajstromozott védjegyek az Egyesült Királyságban)

R 354/2009-2

R 355/2009-2

Az a tény, hogy a törlési eljárás felperese nagy egyesült királyságbeli intézmények és vállalatok országos ingatlantulajdonainak felvásárlásában, visszlízingjében és kezelésében vett részt, azt bizonyítja, hogy a használat helyi jelentőségűt meghaladó mértékű volt. Az, hogy a használat Londonra korlátozódik, abban az értelemben releváns, hogy szinte minden kormányzati intézmény és szerv, valamint a „City of London”, a világ egyik vezető pénzügyi központjának székhelye London. A megjelölés jelentőségének földrajzi kiterjedése jelentős, mivel a törlési eljárás felperese a 2000-es évek közepétől már 1 milliárd USD-t meghaladó összegű tőke felett rendelkezett. Ezenkívül azon címzettek csoportja, amelyek körében a megjelölés ismert volt, jelentősnek tekinthető, hiszen a pénzügyi világ és az egyesült királyságbeli állami intézmények főbb szereplőit foglalta magában. A megjelölés elterjedése szintén jelentős volt, lásd a nemzeti és szaklapokban megjelent tudósításokat. Következésképpen, a használat helyi jelentőségűt meghaladó mértékű volt (a határozat 49–51. pontja).

Az az elv, miszerint a hivatkozott megjelölés kereskedelemben történő használatát annak a tagállamnak vagy tagállamoknak a területén kell bizonyítani, ahol az oltalmat kérik, nem összeegyeztethetetlen a megjelölés határokon átnyúló kereskedelmi ügyletekkel összefüggésben történő használatával: Korábbi megjelölés

Ügyszám

„GRAIN MILLERS” (német cégnév)

T-430/08

A cégnév egy másik államból történő árubehozatallal összefüggésben történő használata (ebben az esetben a felszólaló által Romániából Németországba történő búzabehozatallal kapcsolatos ügylet dokumentumai) gazdasági előnyre törekvő kereskedelmi tevékenységgel összefüggő használat, mivel a behozatal-kivitel egy vállalkozás szokásos, mindennapi tevékenységei körébe tartozik, amely szükségszerűen legalább két államot fog át (az ítélet 41. pontja).

A következő példákban a felszólaló nem bizonyította, hogy a megjelölés használatának gazdasági dimenziója elegendő volt az előírt jogi követelmények teljesítéséhez: A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

27. oldal DATE 01/08/2014



Ügyszám

„BRIGHTON” (több tagállamban nem lajstromozott védjegy)

R 408/2009-4

A felszólaló által benyújtott értékesítési táblázatból kitűnik, hogy az érintett tagállamban folytatott értékesítési tevékenységek időben nem voltak folyamatosak, olyannyira, hogy bizonyos években egyáltalán nem történt értékesítés, más években pedig az értékesítési bevétel nagyon alacsony volt. Az értékesítési adatok ezért azt mutatják, hogy a felszólaló nem tudta három egymást követő évben fenntartani a megjelölések használatának intenzitását. Ilyen esetekben nem valószínű, hogy a vásárlóközönség eredetmegjelölésként megjegyezte a védjegyet. A felszólaló nem nyújtott be bizonyítékot a védjegyek érintett tagállamokban történő reklámozása és promóciója tekintetében, illetve nem bocsátott rendelkezésre más olyan anyagot sem, amelyből kiderül, hogy a szóban forgó megjelölések olyan mértékben elterjedtek volna a piacon, ami indokolná a nem lajstromozott védjegyekből eredő kizárólagos jogok megszerzését (a határozat 12–21. pontja). Korábbi megjelölés

Ügyszám

R 242/2010-1 (nem lajstromozott görög védjegy) Bár a dokumentumok igazolják a védjegy Görögországra való földrajzi kiterjedését, a feltételezett használat időtartama tekintetében a bizonyíték egyértelműen elégtelen. A legutóbbi dokumentum 1997-ből, azaz hét évvel a támadott bejelentés benyújtása előttről származik. Ezenkívül a legújabb dokumentumok, amelyeken az „ESKIMO” védjegy látható, 1991 és 1994 közötti számlák. Ezekből a négy év alatt mindössze valamivel kevesebb mint 100 egység értékesítése derül ki, ami nem elegendő annak bizonyítására, hogy a felszólaló a védjegyet cégjelzésként használta (a határozat 27–28. pontja). Korábbi megjelölés

Ügyszám

„Up Way Systems – Representaçoes Unipessoal LDA” (portugál cégnév)

R 274/2012-5

Három, Portugália Porto régiójában található cégnek címzett, összesen 16 314 EUR összegű értékesítésről szóló számla – figyelembe véve az építőanyagok és építési szolgáltatások árának általános szintjét – nem elegendő annak igazolására, hogy a megjelölést kereskedelmi forgalomban használták (a határozat 20–23. pontja).

Egy megjelölés a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti használatának az említett megjelölés alapvető funkciójával összhangban kell lennie. Ez azt jelenti, hogy ha egy felszólaló egy nem lajstromozott védjegyre hivatkozik, a megjelölés cégnévként történő használatának igazolása nem elegendő a korábbi jog alátámasztására. A következő példában a bizonyíték olyan megjelölés használatát igazolja, amelynek funkciója nem egyeztethető össze a hivatkozott megjelölés funkciójával:


VERSION 1.0

28. oldal DATE 01/08/2014



Ügyszám

„JAMON DE HUELVA” (spanyol kereskedelmi név)

R 1714/2010-4

A „Jamón de Huelva” használatának alátámasztása érdekében benyújtott bizonyíték szinte kizárólag a „Jamón de Huelva” eredetmegjelöléssel kapcsolatos. Az eredetmegjelölések a kereskedelmi nevektől meglehetősen eltérő jogi fogalmak, mivel nem konkrét kereskedelmi származást jelölnek, hanem olyan mezőgazdasági vagy élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos földrajzi jelzések, amelyek minőségüket vagy tulajdonságaikat alapvetően annak a földrajzi környezetnek köszönhetik, amelyben azokat termelik, előállítják vagy elkészítik. A „Jamón de Huelva” spanyol kereskedelmi név használatán alapuló felszólalást el kell utasítani, mivel a benyújtott bizonyíték nem erre a jogi fogalomra vonatkozik, és nem egy meghatározott kereskedelmi tevékenységet, hanem eredetmegjelöléshez kapcsolódó tevékenységeket, és az arra vonatkozó ellenőrző szervet azonosítja (a határozat 34–37. pontja).

Az a követelmény, miszerint a megjelölést a kereskedelemben saját egyedi gazdasági funkciója alapján kell használni, nem zárja ki, hogy az említett megjelölés különböző célokra használható. Szokásos piaci gyakorlatnak tekinthető, hogy cégneveket vagy kereskedelmi neveket önállóan vagy más termékazonosítókkal együtt védjegyként használnak. Ez a helyzet „saját védjegy”, azaz egy olyan megjelölés használata esetében, amely általában egybeesik a gyártó cégnevével vagy kereskedelmi nevével, és amely nemcsak önmagában a terméket vagy szolgáltatást azonosítja, hanem közvetlen kapcsolatot hoz létre egy vagy több termék-/szolgáltatáscsoport és egy adott vállalat között. Az ügy konkrét körülményeitől függően ezért abban az esetben, ha a felszólaló egy nem lajstromozott védjegyre hivatkozik, ugyanannak a megjelölésnek cégnévként vagy kereskedelmi névként történő használata is betöltheti az érintett áruk/szolgáltatások eredetének jelzésére szolgáló funkciót (azaz védjegyfunkciót), ha a megjelölést úgy használják, hogy az kapcsolatot teremt a megjelölést képező cégnév vagy kereskedelmi név és a forgalmazott áruk vagy a nyújtott szolgáltatások között (lásd a C-17/06. sz. „CELINE”-ügyben 2007. szeptember 11-én hozott ítélet 22–23. pontját).

3.4.

Korábbi jog

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése alapján hivatkozott jognak a közösségi védjegybejelentésnél korábbinak kell lennie. Annak meghatározásához, hogy az ütköző jogok közül melyik a korábbi, össze kell hasonlítani azokat a lényeges időpontokat, amikor a jogokat megszerezték. 

A közösségi védjegybejelentés esetében ez a bejelentés napja, vagy a megalapozottan érvényesíteni kívánt elsőbbség napja (a továbbiakban: közösségi védjegybejelentés napja). A szenioritási igény nem releváns, még abban az esetben sem, ha arra a tagállamra vonatkozik, amelyben a másik korábbi jogot érvényesíteni kívánják.



A KVR 8. cikkének (4) bekezdése hatálya alá tartozó jog tekintetében a kizárólagos jogok nemzeti jogszabályok szerinti megszerzésének lényeges napja a meghatározó.


VERSION 1.0

29. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok Amennyiben a nemzeti jogszabályok szerint önmagában a használat elegendő, ennek a közösségi védjegybejelentés napja előtt meg kell kezdődnie. Amennyiben a kereskedelemben történő ismertséget vagy jó hírnevet írnak elő, ezeket a közösségi védjegybejelentés napja előtt kell megszerezni. Amennyiben ezek a feltételek csak a közösségi védjegybejelentés napját követően teljesülnek, a felszólalást el kell utasítani.

3.5.

Az oltalom terjedelme

A KVR 8. cikke (4) bekezdésének hatálya alá eső korábbi jogok csak abban az esetben élveznek oltalmat, ha azok az alkalmazandó jogszabályok alapján jogosultjukat feljogosítják arra, hogy megtiltsa egy későbbi védjegy használatát. Ehhez meg kell állapítani, hogy az érintett típusú jogok az alkalmazandó nemzeti jogszabályok alapján elméletben olyan kizárólagos jogokat testesítenek-e meg, amelyek a későbbi védjegyekkel szemben végzés útján érvényesíthetők, valamint, hogy az adott esetben egy ilyen végzés feltételei teljesülnek-e, amennyiben a támadott közösségi védjegybejelentés tárgyát képező védjegyet a szóban forgó területen használják (az oltalom terjedelme). Mindkét kérdést az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban kell megválaszolni. A Hivatal a tagállamok jogszabályait, a közösségi jogot vagy a nemzetközi megállapodásokat alkalmazza. A nemzeti jogszabályok alkalmazásából eredő nehézségeket nem szabad túlbecsülni. Az e dokumentum végén található táblázat megfelelő, erre vonatkozó utalásokat tartalmaz (lásd az alábbi 4. szakaszt is). A KVR 8. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartozó számos jog, sőt, akár az oda tartozó jogok többsége esetében a nemzeti szabályozások szerinti feltételek hasonlóak azokhoz a feltételekhez, amelyeket a védjegyek közötti ütközések esetén alkalmaznak, és amelyeket a Hivatal elbírálói ismernek, nevezetesen az összetéveszthetőség vagy a jó hírnév, illetve a megkülönböztető képesség sérelme. A nem lajstromozott védjegyek például összetéveszthetőség esetén általában ugyanolyan feltételek alapján élveznek oltalmat a későbbi védjegyekkel szemben, mint amelyek a lajstromozott védjegyek közötti ütközésekre vonatkoznak; ilyen például a megjelölések azonossága vagy hasonlósága, az áruk vagy szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága stb. Ezekben az esetekben a bíróságok és a Hivatal által a KVR 8. cikke (1) bekezdésének alkalmazására kidolgozott kritériumok könnyen átvihetők a KVR 8. cikke (4) bekezdésére, kivéve, ha az érintett fél a nemzeti bíróságok vonatkozó ítélkezési gyakorlata alapján eltérő megközelítést tud bizonyítani. Amennyiben az alkalmazandó nemzeti jogszabályok a nem lajstromozott védjegyek esetében a KVR 8. cikkének (1) bekezdése szerinti oltalomtól eltérő oltalmat nyújtanak, a hivatkozott korábbi jog oltalmának terjedelme a nemzeti jogszabályokból következik. Amennyiben például az alkalmazandó nemzeti jogszabályok nem lajstromozott védjegyek számára bizonyos feltételekkel nem hasonló áruk és szolgáltatások esetében is oltalmat nyújtanak, ugyanez az oltalom érvényes a KVR 8. cikkének (4) bekezdése alapján is.

4.

Bizonyíték és a bizonyítás szintje

A KVR 76. cikke (1) bekezdésének megfelelően minden kontradiktórius ügyben az adott követelést vagy állítást képviselő félnek kell a Hivatalhoz benyújtania a követelés alátámasztásához szükséges tényállásokat és érveket. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

30. oldal DATE 01/08/2014


A KVR 8. cikke (4) bekezdésének alkalmazása terén különös nehézséget jelent a vonatkozó nemzeti vagy európai jogszabályok által előírt megfelelő bizonyítási szint. A KVR 8. cikkének (4) bekezdése a nemzeti jogszabályokra (az adott tagállam jogszabályaira) hivatkozik, de az oltalomra vonatkozóan saját („európai”) feltételeket is meghatároz (kereskedelmi forgalomban történő használat, helyi jelentőségűt meghaladó mérték). Annak az országnak a nemzeti jogszabályai, amelyben a „megjelölés” oltalmát érvényesíteni kívánják, meghatározza a jog/jogosultság létezését, és az oltalom feltételeit. A vonatkozó bizonyítási szintet (nemzeti vagy európai) megfelelően kell alkalmazni. A következő „tényállásokat” kell megállapítani és bizonyítani: TÉNYÁLLÁSOK     



SZABVÁNY

A megjelölés oltalmára vonatkozó nemzeti rendelkezések. Az ilyen oltalom megszerzésére vonatkozó követelmények. A megjelölésre vonatkozó jog/jogosultság létezése. Annak igazolása, hogy a jogot érvényesen szerezték-e meg (például használattal, jó hírnév által). A jogi oltalom feltétele (például megtévesztő használat, azonos vagy hasonló megjelölés használata, összetéveszthetőség esetén).

„nemzeti” szabvány alkalmazandó

Az oltalom terjedelme (használat tilalmára vonatkozó jog stb.).



Kereskedelmi forgalomban történő használat.



Helyi jelentőségűt meghaladó mértékű használat.

„európai” szabvány alkalmazandó (lásd a fenti 3.2. pontot)

Ezekben az esetekben a bizonyítási teher a felszólalóra hárul. A KVR 76. cikke (1) bekezdésének általános elvét kell alkalmazni. A felszólaló a KVR 78. cikkében meghatározott bizonyítási eszközök bármelyikét használhatja. A KVR 8. cikkének (4) bekezdése alapján az alkalmazandó tagállami jogszabályokat a Hivatal ténykérdésként kezeli, ezért a bizonyítási teher az ilyen jogot érvényesíteni kívánó félre hárul. A „BUD”-ügyben hozott ítéletből kiderül, hogy a felszólalónak kell a vonatkozó nemzeti jogszabályokat bemutatnia, és bizonyítania, hogy a nemzeti jogszabályok alapján megakadályozhatná a későbbi védjegy használatát: E tekintetben fontos megemlíteni, hogy a [KVR] 8. cikke (4) bekezdésének b) pontja kimondja azt a feltételt, amely mellett a tagállamnak az e rendelkezés címén hivatkozott megjelölésre alkalmazandó joga alapján e megjelölés a jogosultjának biztosítja azt a jogot, hogy megtiltsa a későbbi védjegy használatát. Ezenkívül, a 40/94 rendelet 74. cikke (1) bekezdésének [jelenleg a KVR 76. cikke (1) bekezdésének] megfelelően az e feltétel teljesülésére vonatkozó bizonyítási kötelezettség a BPHH előtt a felszólalóra hárul.


VERSION 1.0

31. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok Ebben az összefüggésben, és a jelen ügyben hivatkozott korábbi jogokkal kapcsolatban […] figyelembe kell venni többek között a felszólalás alátámasztására hivatkozott nemzeti szabályozást és az érintett tagállamban hozott bírósági határozatokat, és hogy ennek alapján a felszólalónak kell bizonyítania azt, hogy a szóban forgó megjelölés a hivatkozott tagállam jogának hatálya alá tartozik, és hogy megtilthatja a későbbi védjegy használatát. (Lásd a C-96/09 P. sz. „BUD”-ügyben 2011. március 29-én hozott 188-190. pontját.)

ítélet

A C-263/09 P. sz. „Elio Fiorucci”-ügyben 2011. július 5-én hozott ítélet szerint a felszólalóra hárul az a teher, hogy „a BPHH elé terjessze [nemcsak] azokat a bizonyítékokat, amelyek igazolják, hogy fennállnak az általa alkalmazni kért nemzeti jogszabály által ahhoz megkövetelt feltételek, hogy valamely korábbi jog alapján megtilthassa közösségi védjegy használatát, hanem azt is, hogy a BPHH elé terjessze azokat a bizonyítékokat is, amelyek alátámasztják e jogszabály tartalmát” (az ítélet 50. pontja). E tekintetben lásd még a T-579/10. sz. „Makro”-ügyben 2013. május 7-én hozott ítélet 60. pontját. Korábbi megjelölés

Ügyszám

„CROWN”

R1182/2011-4

A fellebbezést a Fellebbezési Tanács a KVR 8. cikke (4) bekezdésére tekintettel a megalapozottság hiánya miatt elutasította. A felszólaló a felszólalási formanyomtatványon egyszerűen feltüntette a „nem lajstromozott védjegy” megjelölést, és minden országmezőt bejelölt, de nem adta meg részletesen az egyes tagállamok vonatkozó jogszabályait. A Fellebbezési Tanács hivatkozott az „Elio Fiorucci”-ügyben hozott ítéletre, és emlékeztetett arra, hogy noha a felszólalónak nem kell „bizonyítania” a vonatkozó nemzeti jogszabályok létezését, pontosan meg kell jelölnie a nemzeti jogszabályok azon rendelkezéseit, amelyek alapján a korábbi jog oltalmát érvényesíteni kívánja. A Hivatal csak így tudja megvizsgálni, hogy milyen típusú jog érintett, és az milyen feltételek alapján részesül oltalomban (például az összetéveszthetőséggel szemben biztosított-e oltalom), és csak ezt követően, további lépésként értékelhető, hogy a bizonyíték megfelel-e az említett jogi feltételeknek. Ebben a konkrét esetben az eljárások - többek között a fellebbezés - során egyáltalán nem szolgáltattak az érvényesíteni kívánt joggal kapcsolatosan az egyes tagállamokban (vagy legalább egy tagállamban) érvényes jogalapra és feltételekre vonatkozó adatokat. E tekintetben az egyetlen beadványt a felszólaló által küldött, a Hivatal „A közösségi védjegyre vonatkozó nemzeti jogszabályok” című kiadványának a 8. cikk (4) bekezdésére vonatkozó részeinek másolata képezte, és a felszólaló azzal érvelt, hogy nem kell bizonyítania az említett részek (vagy az ott említett nemzeti jogszabályok) tartalmát. Ez azonban lényegtelen, mivel a felszólalónak nem azt kell bizonyítania, hogy elvileg mi élvezhet oltalmat, hanem azt, hogy az érvényesíteni kívánt jog oltalmat élvez-e, és hogyan (a határozat 48–50. pontja).

Az, hogy a Hivatal a nemzeti jogi helyzet bizonyítékát ténykérdésként kezeli, összhangban van a külföldi jog megállapítása terén a tagállami bíróságok nemzetközi magánjogi gyakorlatával. Ezenkívül, a Hivatal nem tudja minden esetben hivatalból kellő pontossággal meghatározni, hogy a tagállamokban a KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok tekintetében melyek az alkalmazandó jogszabályok, és nem tudja nyomon követni a vonatkozó jogszabályi változásokat és az ítélkezési gyakorlat alakulását. Az Iránymutatás e szakaszának végén található egy áttekintő táblázat, amely a tagállamokban alkalmazandó nemzeti jogszabályok legfontosabb adatait tartalmazza A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

32. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok (lásd a szakasz végén található táblázatot). Az Iránymutatás táblázata csak tájékoztatásul szolgál. A nemzeti jogi helyzet bizonyítása tekintetében a felszólaló kötelezettségei a következők: 

Az alkalmazandó jogszabályokra vagy ítélkezési gyakorlatra vonatkozó egyértelmű információk szolgáltatása (a táblázat e tekintetben segítséget nyújthat). A táblázat azonban nem jogi forrás, és elképzelhető, hogy nem tartalmazza a legutóbbi jogszabályi változásokat; a másik fél ezért vitathatja annak tartalmát.



Meggyőző érvelés felállítása arra vonatkozóan, hogy a felszólaló a konkrét nemzeti jogszabályok alapján miért tudná megakadályozni a támadott védjegy használatát (amennyiben lehetséges, ítélkezési gyakorlattal és/vagy jogi szakirodalommal alátámasztva). Önmagában a nemzeti jogszabályokra való hivatkozást a Hivatal elégtelennek tekinti: nem a Hivatal feladata, hogy ezt az érvelést a felszólaló nevében kidolgozza.

Ha a felszólaló ügye bizonyítására a nemzeti ítélkezési gyakorlatra hivatkozik, ezt az ítélkezési gyakorlatot kellő részletességgel a Hivatal rendelkezésére kell bocsátania (a hivatkozott határozat másolatának benyújtásával), és nem csak valamilyen jogi szakirodalomból származó idézettel.


VERSION 1.0

33. oldal DATE 01/08/2014


A KVR 8. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSE SZERINTI „KORÁBBI JOGOKAT” KÉPVISELŐ NEMZETI JOGOK TÁBLÁZATA TÁJÉKOZTATÁSI CÉLRA20 Tartalomjegyzék 1.

Benelux államok ...................................................................................... 36

2.

Bulgária .................................................................................................... 37

3.

Cseh Köztársaság ................................................................................... 38

4.

Dánia ......................................................................................................... 39

5.

Németország ............................................................................................ 41

6.

Észtország................................................................................................ 42

7.

Írország..................................................................................................... 44

8.

Görögország ............................................................................................ 45

9.

Spanyolország ......................................................................................... 47

10. Franciaország .......................................................................................... 48 11. Horvátország ............................................................................................ 50 12. Olaszország ............................................................................................. 51 13. Ciprus ....................................................................................................... 52 14. Lettország ................................................................................................ 52 15. Litvánia ..................................................................................................... 53 16. Magyarország .......................................................................................... 54 17. Málta ......................................................................................................... 54 18. Ausztria .................................................................................................... 55 19. Lengyelország ......................................................................................... 57 20. Portugália ................................................................................................. 58 21. Románia ................................................................................................... 60 22. Szlovénia .................................................................................................. 61 23. Szlovákia .................................................................................................. 61 20

A táblázat tartalma nagyrészt védjegyhivataloktól és felhasználói szervezetektől 2013-ban és 2014-ben kapott információkon és visszajelzéseken alapul. Nem képez azonban jogi forrást, és kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. Elképzelhető, hogy nem tartalmazza a legutóbbi jogszabályi változásokat vagy minden olyan korábbi nemzeti jogot tartalmazó kimerítő listát, amelyekre a KVR 8. cikkének (4) bekezdése alapján hivatkozni lehet.

A Hivatal által végzett vizsgálatokra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

34. oldal DATE 01/08/2014


24. Finnország ............................................................................................... 62 25. Svédország .............................................................................................. 64 26. Egyesült Királyság .................................................................................. 65


VERSION 1.0

35. oldal DATE 01/08/2014


1.

Benelux államok

1.1.


A nem lajstromozott védjegyeket a szellemi tulajdonról szóló egységes Benelux megállapodás (a továbbiakban: BCIP) alapján nem ismerik el.

1.2.

Kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések

A Benelux államok esetében minden államot külön kell figyelembe venni.

1.2.1.

Belgium

Kereskedelmi név („nom commercial”)/cégnév („dénomination sociale”) A BCIP 2.19. cikke A „Loi du 6 avril 2010 relative aux pratiques du marché et à la protection du consommateur” 95. cikke A Polgári Törvénykönyv (Code Civil) 1382. cikke

Az oltalom feltételei A kereskedelmi név a kereskedelemben történő első használattal szerezhető meg. Az oltalom arra a földrajzi területre korlátozódik, ahol a kereskedelmi nevet vagy cégnevet használják. A cégnév elvben a vállalat, cég létrejöttének napjától szerezhető meg. Az oltalom a nemzeti terület egészére kiterjed.

Biztosított jogok (az oltalom tartalma) A későbbi (lajstromozott) védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog.

1.2.2.

Luxemburg

Kereskedelmi név (nom commercial)/cégnév (dénomination sociale) A BCIP 2.19. cikke A „Loi du 30 juillet 2002 réglementant certaines pratiques commerciales, sanctionnant la concurrence déloyale et transposant la directive 97/55/CE du Parlement Européen et du Conseil modifiant la directive 84/450/CEE sur la publicité trompeuse afin d’y inclure la publicité comparative” 14. cikke


VERSION 1.0

36. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok Biztosított jogok (az oltalom tartalma) A későbbi (lajstromozott) védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog.

1.2.3.

Hollandia

Kereskedelmi név A BCIP 2.19. cikke A kereskedelmi nevekről szóló 1921. július 5-i törvény (Handelsnaamwet) A holland Polgári Törvénykönyv (Burgerlijk Wetboek) 6.162. cikke

Az oltalom feltételei A jog a kereskedelmi név kereskedelemben történő első használatával szerezhető meg. Az oltalom arra a földrajzi területre korlátozódik, ahol a kereskedelmi nevet használják. Kereskedelmi nevek önkéntesen bejegyeztethetők a Kereskedelmi Kamaránál vezetett cégjegyzékbe, ez azonban semmilyen jogot nem ruház a jogosultra. A kereskedelmi név megkülönböztető képességére és leíró jellegére vonatkozóan nem írnak elő különös követelményeket.

Biztosított jogok (az oltalom tartalma) a) és az oltalom feltételei b) a) b)

A későbbi (lajstromozott) védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog. Az összetéveszthetőségnek fenn kell állnia.

2.

Bulgária

2.1.


A nem lajstromozott védjegyek oltalmának Bulgáriában két módja van.

Nem lajstromozott védjegyek A védjegyekről és földrajzi jelzésekről szóló, 2010. évi bolgár védjegytörvény 12. cikkének (6) bekezdése

Az oltalom feltételei A védjegyet a támadott védjegy bejelentésének napja előtt Bulgária területén kereskedelmi forgalomban kellett használni.


VERSION 1.0

37. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok Biztosított jogok (az oltalom tartalma) a) és az oltalom feltételei b) a) b)

A későbbi védjegy lajstromozásának tilalmára vonatkozó jog. A későbbi védjegynek azonosnak vagy hasonlónak kell lennie, és azonos vagy hasonló árukra és/vagy szolgáltatásokra kell vonatkoznia.

Közismert védjegyek A védjegyekről és földrajzi jelzésekről szóló, 2010. évi bolgár védjegytörvény 12. cikke (2) bekezdésének 7. pontja.

Az oltalom feltételei A védjegynek a támadott védjegy bejelentésének napja előtt a Párizsi Egyezmény 6a. cikke értelmében Bulgária területén közismertnek kell lennie.


2.2.

A későbbi védjegy lajstromozásának tilalmára vonatkozó jog. A későbbi védjegynek azonosnak vagy hasonlónak kell lennie, és azonos vagy hasonló árukra és/vagy szolgáltatásokra kell vonatkoznia.


A kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések nem szerepelnek a bolgár védjegytörvényben olyan korábbi jogokként, amelyek felszólalás alapját képezhetik.

3.

Cseh Köztársaság

3.1.


A nem lajstromozott védjegyek a Cseh Köztársaságban oltalomban részesülnek: A cseh védjegytörvény 7. cikke (1) bekezdésének g) pontja.

Az oltalom feltételei Azok a nem lajstromozott megjelölések, amelyek a támadott bejelentés benyújtása előtt a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban történő használat révén megkülönböztető képességet szereztek.


VERSION 1.0

38. oldal DATE 01/08/2014


3.2.

A későbbi védjegyek tilalmára vonatkozó jog. A megjelöléseknek azonosnak vagy hasonlónak kell lenniük (ezt összetéveszthetőségként értelmezik), és azonos vagy hasonló árukra és/vagy szolgáltatásokra kell vonatkozniuk. Az oltalom terjedelme megegyezik a cseh lajstromozott védjegyekével.


A cseh védjegytörvény 7. cikke (1) bekezdésének g) pontja Kereskedelmi nevek és más kapcsolódó kereskedelmi szervezetek neve, megnevezése)

megjelölések

(például

nem

Az oltalom feltételei E neveknek/megjelöléseknek a támadott bejelentés benyújtása előtt a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban történő használat révén megkülönböztető képességet kellett szerezniük.


A későbbi védjegyek tilalmára vonatkozó jog. A megjelöléseknek azonosnak vagy hasonlónak kell lenniük (ezt összetéveszthetőségként értelmezik), és azonos vagy hasonló árukra és/vagy szolgáltatásokra kell vonatkozniuk. Az oltalom terjedelme megegyezik a cseh lajstromozott védjegyekével.

4.

Dánia

4.1.


A nem lajstromozott védjegyek Dániában oltalomban részesülnek: A dán védjegytörvény 3. cikke (1) bekezdésének ii. pontja A dán védjegytörvény 4. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 15. cikke (4) bekezdésének ii. pontja

Az oltalom feltételei A nem lajstromozott védjegyből eredő jogok Dániában a védjegy használatának megkezdésével szerezhetők meg.


VERSION 1.0

39. oldal DATE 01/08/2014


4.2.

A későbbi (lajstromozott) védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog. A nem lajstromozott védjegy használatát azokkal az árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatosan kell folytatni, amelyek tekintetében azt elsőként használták. Az oltalom terjedelme a dán lajstromozott védjegyekével megegyező, azaz a KVR 9. cikke (1) bekezdése a), b) és c) pontjának felel meg.


Cégnevek A „cégnév” kifejezést széleskörűen kell értelmezni, és az nemcsak magánvállalatokra például magáncégekre, korlátolt felelősségű társaságokra, más kereskedelmi vállalatokra és másodlagos kereskedelmi nevekre -, hanem alapítványokra, szakszervezetekre, egyesületekre, múzeumokra és közintézményekre is vonatkozik. Az értékesítési gyakorlatokról szóló dán törvény 18. cikke A dán társasági törvény 2. cikkének ii. pontja A bizonyos kereskedelmi vállalkozásokról szóló egységes szerkezetbe foglalt törvény 6. cikkének ii. pontja

Az oltalom feltételei A cégnév oltalmához nincs szükség annak bejegyzésére. Az érintett személynek azonban a cégnévre vonatkozó jogosultsággal kell rendelkeznie.


A későbbi (lajstromozott) védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog. A megjelöléseknek azonosnak vagy hasonlónak kell lenniük.

A kereskedelmi forgalomban cégnévként és üzlethomlokzatok felirataként használt megjelölések A „kereskedelmi forgalomban használt megjelölések” fogalmat széleskörűen kell értelmezni, és a dán jogszabályok szerint az minden olyan kereskedelmi névre és jelképre kiterjed, amely kapcsolatot teremthet egy vállalat és annak vevői/felhasználói között, beleértve többek között a kereskedelmi neveket és az üzlethomlokzatok feliratát. Az értékesítési gyakorlatokról szóló dán törvény 18. cikke


VERSION 1.0

40. oldal DATE 01/08/2014


5.

Németország

5.1.


A német védjegytörvény 4. cikkének (2) bekezdése, 12. cikke és 14. cikke

Az oltalom feltételei Az oltalom olyan használat révén szerezhető meg, amely azt eredményezi, hogy az érintett vásárlóközönség a megjelölést védjegyként ismeri fel („Verkehrsgeltung”) [a német védjegytörvény 4. cikkének (2) bekezdése]. Az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az érintett vásárlóközönség 20–25%-a körében megszerzett ismertség általában elegendő, és amennyiben a megjelölés nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, ennek az aránynak el kell érnie legalább az 50%-ot.

Biztosított jogok (az oltalom tartalma) a) és az oltalom feltételei b) a)

b)

5.2.

A későbbi védjegy használatának tilalmára vonatkozó jog, ha az ismertség Németország egészére vonatkozik, azaz ez a jog nem jön létre, ha az ismertség csak egy adott városban vagy régióban nyer megállapítást (a német védjegytörvény 12. és 14. cikke). Az oltalom terjedelme a német lajstromozott védjegyekével megegyező, azaz az oltalom a KVR 9. cikke (1) bekezdése a), b) és c) pontjának felel meg [a német védjegytörvény 14. cikke (2) bekezdésének 1., 2. és 3. pontja].


A német védjegytörvény 5. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése A kereskedelmi megjelölések („geschäftliche Bezeichnungen”) átfogó kategória, amely a következőket tartalmazza: A cégjelképek („Unternehmenskennzeichen”) kereskedelmi forgalomban megnevezésként, cégnévként vagy egy vállalati művelet vagy vállalat konkrét megnevezéseként használt megjelölések. Azok a vállalati jelképek és más megjelölések, amelyek célja valamely vállalkozási tevékenység többitől való megkülönböztetése, és amelyeket az érintett vásárlóközönség a vállalkozási tevékenység jelképének tekint, a vállalkozási tevékenység konkrét megnevezésével megegyezőnek minősülnek. Egy név vagy cég a gazdasági szereplő hivatalos vagy hivatalosan bejegyzett megnevezése. A vállalati jelkép a gazdasági szereplő által a vállalat vagy vállalkozás azonosítására használt megjelölés, amely a vállalat vagy vállalkozás neveként szolgál. A műcímek nyomtatott kiadványok, filmművészeti alkotások, zeneművészeti alkotások, színpadi alkotások vagy más hasonló művek címei vagy konkrét megnevezései. Ezek lehetnek egyedi művek, művek sorozatai vagy időszakos kiadványok. Ide tartoznak még a rádió- és televíziósorozatok, számítógépes játékok és videojátékok, illetve A Hivatal által végzett vizsgálatokra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

41. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok esetlegesen a számítógépes programok címei. A címmel megjelölt műnek nem kell a szerzői jog oltalma alá tartoznia. Az oltalom feltételei Cégjelképek – Amennyiben a megjelölés inherens megkülönböztető képességgel rendelkezik, az oltalom a kereskedelmi forgalomban cégjelképként történő használat révén szerezhető meg. Az ítélkezési gyakorlat szerint az inherens megkülönböztető képesség előírt szintje alacsony. „A kereskedelmi forgalomban cégjelképként történő használat” minden hosszú távú kereskedelmi tevékenységre irányuló, Németországban folytatott külső vállalati tevékenységre kiterjed. Amennyiben a megjelölés nem rendelkezik inherens megkülönböztető képességgel, az oltalom az érintett vásárlóközönség általi, a vállalat megjelöléseként történő ismertség révén szerezhető meg („Verkehrsgeltung”). Vállalati jelképek és a vállalati tevékenységek megkülönböztetésére szolgáló más megjelölések – Az oltalom az érintett vásárlóközönség általi, a vállalat megjelöléseként történő ismertség révén szerezhető meg. Műcímek: ha a mű címe inherens megkülönböztető képességgel rendelkezik, az oltalom a kereskedelmi forgalomban történő használat révén, azaz általában a mű megjelenésével szerezhető meg. Az inherens megkülönböztető képesség előírt szintje alacsony. Amennyiben a mű címe nem rendelkezik inherens megkülönböztető képességgel, a jog a piaci ismertség révén szerezhető meg („Verkehrsgeltung”).


A későbbi védjegy használatának tilalmára vonatkozó jog. Összetéveszthetőség [a német védjegytörvény 15. cikkének (2) bekezdése]; abban az esetben, ha a jó hírnévvel rendelkező vállalatmegnevezés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná egy kereskedelmi megnevezés megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét [a német védjegytörvény 15. cikkének (3) bekezdése].

6.

Észtország

6.1.


A nem lajstromozott védjegyek az észt jogszabályok alapján nem részesülnek oltalomban, kivéve, ha a védjegyek a Párizsi Egyezmény 6a. cikke értelmében Észtországban közismertnek tekinthetők.


VERSION 1.0

42. oldal DATE 01/08/2014


6.2.


Cégnevek Az észt védjegytörvény 10. cikkének (1) és (4) bekezdése

Az oltalom feltételei A cégjegyzékbe történő bejegyzés a bejelentés benyújtásának napját, a nemzetközi lajstromozás napját vagy az elsőbbség napját megelőzően. A cégnévre vonatkozó oltalom a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjától szerezhető meg.


A későbbi (lajstromozott) védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog. A megjelöléseknek azonosnak vagy hasonlónak kell lenniük, és a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységi területnek ki kell terjednie azokra az árukra és/vagy szolgáltatásokra, amelyekre vonatkozóan a támadott védjegyet használják vagy használni fogják (megnevezés).

Törzskönyvezett gyógyszerkészítmények megnevezése Az észt védjegytörvény 10. cikkének (1) és (5) bekezdése

Az oltalom feltételei A megnevezéseket Észtországban a védjegybejelentés benyújtásának napját, a nemzetközi lajstromozás napját vagy az elsőbbség napját megelőzően kell bejegyezni.


A későbbi (lajstromozott) védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog. A támadott megjelölésnek azonosnak vagy megtévesztően hasonlónak kell lennie az Észtországban törzskönyvezett gyógyszerkészítmény megnevezésével, és az áruknak, amelyekkel kapcsolatosan a védjegyet használják vagy használni fogják, a gyógyászat területéhez kell tartozniuk.


VERSION 1.0

43. oldal DATE 01/08/2014


7.

Írország

7.1.


A kereskedelmi forgalomban használt nem lajstromozott védjegyek Írországban oltalomban részesülnek. Az ír védjegytörvény 10. cikke (4) bekezdésének a) pontja

Az oltalom feltételei A kereskedelmi forgalomban kell használni, amennyiben valamilyen jogi rendelkezés alapján részesül oltalomban, beleértve a jellegbitorlásra („passing off”) vonatkozó jogszabályokat is.


b)

A későbbi védjegy használatának tilalmára vonatkozó jog, amennyiben az valamilyen jogi rendelkezés, különösen a jellegbitorlásra vonatkozó jogszabály alapján részesül oltalomban. A későbbi megjelölésnek megtévesztést kell ébresztenie, amely vélhetően félrevezetést vagy összetévesztést eredményez, és amely azzal a kockázattal jár, hogy sérül a korábbi megjelölés jogosultjának üzleti értéke („goodwill”) vagy vállalkozása. A felperesnek bizonyítania kell, hogy üzleti értéke vagy vállalkozása az alperes tevékenységei nyomán kárt szenvedett, vagy vélhetően kárt szenved.

A jellegbitorlási kereset a korábbi megjelölés használatával megszerzett üzleti értéken alapul. Az üzleti érték egyes esetekben jó hírnévként kerül említésre. Írországban az üzleti érték megszerzéséhez nem szükséges a területen belüli kereskedelem. Jogellenes károkozás merül fel, ha a későbbi megjelölés olyan félrevezető megjelenítést képvisel, amely vélhetően félrevezetést vagy összetévesztést eredményez, és amely azzal a kockázattal jár, hogy sérül a korábbi megjelölés jogosultjának üzleti értéke vagy vállalkozása. A jogszabály magyarázata a következő kiadványban található: Robert Clark és Shane Smyth: Intellectual Property in Ireland (Szellemitulajdon-jog Írországban), kiadó: Butterworths, 1997, 24. fejezet. A jogszabályra vonatkozó irányadó nyilatkozatok például a következő bírósági ítéletekben találhatók: C. & A. Modes kontra C. & A. (Waterford) [1978] Fleet Street Reports 126; Adidas K.G. kontra O'Neill & Co Limited [1983] Fleet Street Reports 76; és Guiness Ireland Group kontra Kilkenny Brewing Co Limited [2000] Fleet Street Reports 112.

7.2.


Kereskedelmi forgalomban használt cégmegjelölések Az ír védjegytörvény 10. cikke (4) bekezdésének a) pontja és (5) bekezdése


VERSION 1.0

44. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok A későbbi védjegy használatának tilalmára vonatkozó jog, amennyiben az valamilyen jogi rendelkezés, különösen a jellegbitorlásra vonatkozó jogszabály alapján részesül oltalomban. A jellegbitorlásra vonatkozó jogszabállyal kapcsolatosan lásd a fenti A. pontban található megjegyzéseket.

Az oltalom feltételei A fenti 7.1. szakasz szerint.

a)

Biztosított jogok (az oltalom tartalma) a) és az oltalom feltételei b)

A fenti 7.1. szakasz szerint.

8.

Görögország

8.1.


A rendelkezések két csoportja foglalkozik a nem lajstromozott védjegyek és a kapcsolódó megjelölések oltalmával: a) a védjegytörvény alapján a jogosult megtilthatja a későbbi védjegy lajstromozását, míg b) a tisztességtelen versenyről szóló jogszabály és más különös rendelkezések a használat kérdésével foglalkoznak. Mivel a védjegytörvénynek a más jogi rendelkezésekben nem kifejezetten szabályozott kérdésekre történő kiegészítő alkalmazása általánosságban elfogadott, itt mindkét szabálycsoportot feltüntetjük. A görög védjegytörvény (4072/2012. sz. törvény) 124. cikke (3) bekezdésének a) pontja; a tisztességtelen versenyről szóló 146/1914. sz. törvény 13. cikkének (1) bekezdése

Az oltalom feltételei Az oltalom a kereskedelmi forgalomban történő használat révén szerezhető meg. Amennyiben nem rendelkeznek inherens megkülönböztető képességgel, a nem lajstromozott védjegyeknek „piaci ismertséggel” is rendelkezniük kell.


A későbbi védjegy lajstromozásának tilalmára vonatkozó jog. Korábbi használat, összetéveszthetőség a származás tekintetében.


VERSION 1.0

45. oldal DATE 01/08/2014


8.2.


Cégnevek A Polgári Törvénykönyv 58. cikke Az 1746/1988. sz. törvénnyel módosított 1089/1980. sz. törvény 4–8. cikke

Az oltalom feltételei Az oltalom kizárólag a kereskedelmi forgalomban történő használat révén szerezhető meg. A lajstromozás az oltalom tekintetében nem releváns; csak adminisztratív célokat szolgál.


A későbbi védjegyek tilalmára vonatkozó jog. Korábbi használat, összetéveszthetőség a származás tekintetében.

Kereskedelmi nevek és kereskedelmi vállalati jelölések A görög védjegytörvény (4072/2012. sz. törvény) 124. cikke (3) bekezdésének a) pontja A tisztességtelen versenyről szóló 146/1914. sz. törvény 13. cikkének (1) és (2) bekezdése

Az oltalom feltételei Az oltalom kizárólag a kereskedelmi forgalomban történő használat révén szerezhető meg. Amennyiben eredendően nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, a kereskedelmi névnek vagy jelölésnek „piaci elterjedtséggel, ismertséggel” is rendelkeznie kell.



Más megkülönböztetésre alkalmas megjelölések A görög védjegytörvény 124. cikke (3) bekezdésének a) pontja Az áruk vagy csomagolásuk különleges formája, valamint azok jellegzetes külső megjelenése vagy díszítése (Iδιαίτερος διασχηματισμός, διακόσμηση).


VERSION 1.0

46. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok Az oltalom feltételei A megjelöléseknek az érintett kereskedelmi ágazatban egy adott gazdasági szereplő termékazonosító jeleként ismertnek kell lenniük. Az oltalom a kereskedelmi forgalomban történő használat révén szerezhető meg. A megjelöléseknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy védjegyhez hasonló funkciót töltsenek be (azaz bizonyos fokú eredetiség révén megkülönböztető képességgel kell rendelkezniük).



Általános megjegyzés: A fentiekben említett kizárólagos megjelölések a tisztességtelen versenyről szóló 146/1914. sz. törvény 1. cikke alapján is oltalomban részesülnek, különösen a fenti rendelkezések által nem szabályozott jogsértő cselekmények tekintetében (például jó hírnévvel rendelkező megjelölések oltalma a nem hasonló áruk oltalma - megkülönböztető képességük vagy jó hírnevük felhígulásával vagy tisztességtelen kihasználásával szemben, azaz minden olyan esetben, amikor az összetéveszthetőség nem játszik szerepet).

9.

Spanyolország

9.1.


A nem lajstromozott védjegyek Spanyolországban nem részesülnek oltalomban, kivéve, ha a védjegyek a Párizsi Egyezmény 6a. cikke értelmében Spanyolországban közismertnek tekinthetők.

9.2.


Cégnevek („Nombres comerciales”) A spanyol védjegytörvény 7. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint 7. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja)

Az oltalom feltételei A megnevezésnek szerepelnie kell a Spanyol Szabadalmi és Védjegyhivatal lajstromában, vagy azt oda be kell jelenteni.


A későbbi védjegyek használata elleni felszólalásra és használatának tilalmára vonatkozó jog.


VERSION 1.0

47. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok b)

Azonos vagy hasonló megjelölések és azonos vagy hasonló áruk és szolgáltatások, valamint összetéveszthetőség.

Cégnevek, jogi személyek megnevezése vagy vállalati neve A spanyol védjegytörvény 9. cikke (1) bekezdésének d) pontja

Az oltalom feltételei A megnevezéseknek nem kell szerepelniük a Spanyol Szabadalmi és Védjegyhivatal lajstromában, vagy azokat oda nem kell bejelenteni, ha azok kereskedelmi célból egy személyt (vállalatot) azonosítanak. A használat bizonyítékát, vagy arra vonatkozó bizonyítékot kell benyújtani, hogy a megjelölés a nemzeti területen közismert.


A későbbi védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog. Azonos vagy hasonló megjelölések és azonos vagy hasonló áruk és szolgáltatások, valamint összetéveszthetőség.

10.

Franciaország

10.1.


A francia jogszabályok szerint a nem lajstromozott védjegyeket a Párizsi Egyezmény 6a. cikke értelmében közismert védjegyek kivételével nem ismerik el (a szellemitulajdon-jogról szóló francia törvény L711-4. cikkének a) pontja).

10.2.


A szellemitulajdon-jogról szóló francia törvény L711-4. cikke tartalmazza azon megjelölések nem kimerítő felsorolását, amelyek, amennyiben korábbinak minősülnek, megtilthatják a későbbi védjegy használatát. Vállalatnév vagy cégnév („dénomination sociale”) A szellemitulajdon-jogról szóló francia törvény L711-4. cikkének b) pontja

Az oltalom feltételei A vállalatnév oltalma a vállalat alapító okiratainak elkészültével szerezhető meg. A vállalatnévnek Franciaország egész területén ismertnek kell lennie.


VERSION 1.0

48. oldal DATE 01/08/2014


A későbbi védjegy használatának tilalmára vonatkozó jog. A vásárlóközönség körében fenn kell állnia az kockázatának.

összetéveszthetőség

Kereskedelmi név („nom commercial”) A szellemitulajdon-jogról szóló francia törvény L711-4. cikkének c) pontja

Az oltalom feltételei Az oltalom a kereskedelemben történő első használattal szerezhető meg.




Vállalati megjelölés („enseigne”) A szellemitulajdon-jogról szóló francia törvény L711-4. cikkének c) pontja

Az oltalom feltételei Az oltalom a kereskedelemben történő első használattal szerezhető meg. A megjelölésnek Franciaország egész területén ismertnek kell lennie („enseigne notoire”).




Domain nevek („noms de domaine”) Az oltalom feltételei A domain név abban az esetben élvez oltalmat, ha kizárólagos, és használatban van.


VERSION 1.0

49. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok Biztosított jogok (az oltalom tartalma) a) és az oltalom feltételei b) a)

b)

Azonos vagy hasonló termékek tekintetében, valamint a jó hírnév tisztességtelen kihasználása vagy felhígítása esetén a későbbi védjegy használatának tilalmára vonatkozó jog. Fenn kell állnia az összetéveszthetőség kockázatának, vagy az első használót érő sérelemnek.

11.

Horvátország

11.1.


A nem lajstromozott védjegyek Horvátországban oltalomban részesülnek. A horvát védjegytörvény és a védjegytörvény módosításáról szóló törvény 6. cikkének (2) és (4) bekezdése

Az oltalom feltételei A nem lajstromozott védjegynek a Horvát Köztársaságban a támadott védjegy bejelentésének napját/elsőbbségének napját megelőzően a Párizsi Egyezmény 6a. cikkének szóhasználata értelmében közismertnek kell lennie.


A későbbi védjegy lajstromozásával szembeni felszólalásra vonatkozó jog. A későbbi védjegynek azonosnak vagy hasonlónak kell lennie, és azonos vagy hasonló árukra és/vagy szolgáltatásokra kell vonatkoznia.

11.2.


Korábbi cég A horvát védjegytörvény és a védjegytörvény módosításáról szóló törvény 6. cikkének (6) bekezdése

Az oltalom feltételei Szerepelnie kell a jegyzékben/nyilvántartásban.


A későbbi védjegy lajstromozásával szembeni felszólalásra vonatkozó jog. A cégnek, vagy annak jelentős részének a bejelenteni kívánt megjelöléssel azonosnak, vagy ahhoz hasonlónak kell lennie, és az áruknak és/vagy


VERSION 1.0

50. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok szolgáltatásoknak azonosnak vagy hasonlónak kell lenniük, kivéve, ha a bejelentő a védjegybejelentés benyújtásakor már rendelkezett az azonos vagy hasonló céggel.

12.

Olaszország

12.1.


A nem lajstromozott védjegy („marchio di fatto”) olyan védjegyként vagy megjelölésként ismert megjelölés, amely a piacon kínált egyes áruk vagy szolgáltatások tekintetében megkülönböztető képességgel rendelkezik. A korábbi használatnak közismertnek kell lennie. A szellemitulajdon-jogról szóló olasz törvény 12. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Az oltalom feltételei A nem lajstromozott védjegyet olyan mértékben kell használni, hogy az egész Olaszországban vagy annak jelentős részén közismert legyen.


A későbbi védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog. Azonos vagy hasonló megjelölések és azonos vagy hasonló áruk és szolgáltatások, valamint összetéveszthetőség, beleértve a gondolati képzettársítást (asszociációt).

12.2.


A szellemitulajdon-jogról szóló olasz törvény 12. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Harmadik felek által használt cégnév, vállalatnév, kereskedelmi név vagy vállalati megjelölések, domain név („ditta”, „denominazione sociale”, „ragione sociale”, „insegna”, „nome a dominio”) Az oltalom feltételei Olyan mértékű használat, hogy az egész Olaszországban vagy annak jelentős részén közismert legyen.


VERSION 1.0

51. oldal DATE 01/08/2014


b)

A későbbi védjegy használatának tilalmára vonatkozó jog, feltéve, hogy azt az érintett vásárlóközönség egész Olaszországban, vagy annak jelentős részén ismeri. Azonos vagy hasonló megjelölések és azonos vagy hasonló áruk és szolgáltatások, valamint összetéveszthetőség, beleértve a gondolati képzettársítást (asszociációt).

13.

Ciprus

13.1.


A ciprusi jogszabályok szerint a nem lajstromozott védjegyeket nem ismerik el.

14.

Lettország

14.1.


A nem lajstromozott védjegyek Lettországban oltalomban részesülnek. A lett védjegytörvény 9. cikke (3) bekezdésének 4. pontja

Az oltalom feltételei A nem lajstromozott védjegyet a védjegy lajstromozása iránti kérelem benyújtása (illetve az elsőbbség napja) előtt azonos vagy hasonló árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben Lettországban, kereskedelmi tevékenység keretében, jóhiszeműen és jogszerűen kellett használni.


A későbbi védjegyek tilalmára vonatkozó jog. Azonos vagy hasonló megjelölések, és azonos vagy hasonló áruk és szolgáltatások; a későbbi védjegy használatának arra is alkalmasnak kell lennie, hogy az áruk és szolgáltatások származása tekintetében félrevezesse a fogyasztókat.


VERSION 1.0

52. oldal DATE 01/08/2014


14.2.


Lettországból vagy más országból származó kereskedelmi nevek (kereskedelmi megnevezések, tömegkommunikációs eszközök megnevezése vagy más hasonló megjelölések), amelyek Lettországban közismertek. A lett védjegytörvény 9. cikke (3) bekezdésének 3. pontja

Az oltalom feltételei A kereskedelmi nevet tisztességes és jogszerű, a lettországi kereskedelmi forgalomban történő használat révén kell megszerezni, az azonos vagy hasonló kereskedelmi ágazatban használt későbbi védjegy bejelentésének napja/elsőbbségének napja előtt. Egy „közismert” kereskedelmi névnek Lettországban a közismertséget a későbbi védjegy bejelentésének napja/elsőbbségének napja előtt kellett megszereznie. Biztosított jogok (az oltalom tartalma) a) és az oltalom feltételei b) a) b)

A későbbi védjegyek tilalmára vonatkozó jog. A megjelöléseknek azonosnak vagy megtévesztően hasonlónak kell lenniük, és azonos vagy hasonló árukra és szolgáltatásokra kell vonatkozniuk.

15.

Litvánia

15.1.


A litván védjegytörvény 7. cikkének (1) bekezdése és (3) bekezdésének 9. pontja

Az oltalom feltételei A nem lajstromozott védjegyek csak abban az esetben élveznek oltalmat, ha bírósági ítélet azokat közismertként ismeri el.

15.2.


Kereskedelmi nevek/cégnevek és más cégjelzések


A későbbi (lajstromozott) védjegyek törlésére vonatkozó jog.


VERSION 1.0

53. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok b) Védjegy lajstromozásának törlésére abban az esetben kerül sor, ha a védjegy megegyezik egy jogi személy cégnevével, vagy fennáll a kockázata, hogy azt összetévesztik egy jogi személy cégnevével. A litván védjegytörvény 7. cikke (1) bekezdésének 4. pontja

16.

Magyarország

16.1.


A magyar védjegytörvény szerint a nem lajstromozott védjegy nem áll oltalom alatt, kivéve, ha azt ténylegesen használták egy olyan országban, ahol a megjelölés korábbi használó beleegyezése nélküli használata jogellenes lenne. A magyar védjegytörvény 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 6. cikke megtiltja az áruknak és szolgáltatásoknak a versenytársak hozzájárulása nélküli előállítását, forgalmazását vagy reklámozását, ha az érintett áruk és szolgáltatások jellegzetes külsővel, csomagolással vagy megjelöléssel rendelkeznek (ideértve az eredetmegjelölést is), valamint megtiltja olyan név, megjelölés vagy megnevezés használatát, amelyről a versenytársat, illetve annak áruit és szolgáltatásait szokták felismerni. A fent említett rendelkezések csak példaszerűek.

17.

Málta

17.1.


A máltai védjegytörvény 26. fejezete; a máltai védjegytörvény 6. cikkének (4) bekezdése

Az oltalom feltételei Az oltalom folyamatos korábbi használat révén szerezhető meg.


A későbbi védjegyek tilalmára vonatkozó jog. A megjelöléseknek az összetéveszthetőség kockázatát kell hordozniuk, és azonos vagy hasonló árukra és szolgáltatásokra kell vonatkozniuk.


VERSION 1.0

54. oldal DATE 01/08/2014


17.2.


A máltai védjegytörvény 11. cikkének (3) bekezdése

Az oltalom feltételei Az oltalom folyamatos használat révén szerezhető meg.


A későbbi védjegyek tilalmára vonatkozó jog [a máltai védjegytörvény 6. cikkének (2) bekezdése]. Összetéveszthetőség.

A máltai védjegytörvény 6. cikkének (4) bekezdésére és 11. cikkének (3) bekezdésére tekintettel a kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések korábbi jogoknak tekinthetők.

18.

Ausztria

18.1.


A nem lajstromozott védjegyek Ausztriában oltalomban részesülnek: Az 1970. évi osztrák védjegyoltalmi törvény 31. cikke

Az oltalom feltételei A nem lajstromozott védjegynek a kereskedelmi forgalomban bizonyos ismertséget kellett szereznie („Verkehrsgeltung”) azelőtt, hogy a későbbi (lajstromozott) védjegy jogosultja védjegybejelentést nyújtott be, kivéve, ha a későbbi (lajstromozott) védjegy jogosultja védjegyét lajstromozás nélkül a kereskedelemben legalább annyi ideig használta, ameddig a nem lajstromozott védjegy jogosultja.


A későbbi (lajstromozott) védjegyek törlésére vonatkozó jog. A nem lajstromozott védjegy jogosultja nem tűrheti el öt egymást követő éven keresztül a későbbi lajstromozott védjegy kereskedelemben történő használatát („Verwirkung”). Ez csak azokra az árukra és/vagy szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek esetében a lajstromozott védjegyet használták, és csak abban az


VERSION 1.0

55. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok esetben, ha a lajstromozott védjegy bejelentését nem rosszhiszeműen nyújtották be. Összetéveszthetőségnek kell fennállnia.

18.2.


Az 1970. évi osztrák védjegyoltalmi törvény 32. cikke A tisztességtelen verseny tilalmáról szóló, 1984. évi szövetségi törvény 9. cikke Cégmegjelölések („Unternehmenskennzeichen”), azaz nevek, cégek (kereskedelmi nevek) („Firma”) vagy egy vállalkozás különleges megnevezése („besondere Bezeichnung eines Unternehmens”) vagy hasonló megnevezések

Az oltalom feltételei A vállalkozónak a vállalati megjelölés(ek) jogosultjának kell lennie.


A későbbi (lajstromozott) védjegyek törlésére vonatkozó jog. A vállalkozó nem tűrheti el öt egymást követő éven keresztül a lajstromozott védjegy kereskedelemben történő használatát („Verwirkung”). Ez csak azokra az árukra és/vagy szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek esetében a lajstromozott védjegyet használták, és csak abban az esetben, ha a lajstromozott védjegy bejelentését nem rosszhiszeműen nyújtották be. A védjegy használata a bejelentő fent említett vállalati megjelöléseinek egyike tekintetében magában hordozhatja a kereskedelemben az összetéveszthetőség kockázatát.

A cégjelzések („Geschäftsabzeichen”) és más megjelölések, amelyek célja a vállalat más vállalatoktól való megkülönböztetése, beleértve az áruk külső megjelenését vagy csomagolását vagy a vállalati irodaszerek megjelenítését

Az oltalom feltételei A cégjelzéseket az érintett piaci szereplőknek a vállalat megjelöléseként kell érzékelniük, vagy azoknak ezt az ismertséget használat révén kell megszerezniük („Verkehrsgeltung”).


VERSION 1.0

56. oldal DATE 01/08/2014


b)

[Kizárólag] a jogsértővel szemben az ilyen cselekmény megszüntetésére, és az attól való elállásra irányuló kereset indítására vonatkozó jog, valamint kártérítés igénylésére vonatkozó jog, ha a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték el. (A fentieken kívül a lajstromozott védjegyek esetében a jogosultnak joga van továbbá ahhoz, hogy [védjegye használatának] megszüntetésére, és az attól való elállásra irányuló keresetet indítson, és polgári bíróság előtti perben kártérítést kérjen.) A vállalkozó nem tűrheti el öt egymást követő éven keresztül a lajstromozott védjegy kereskedelemben történő használatát („Verwirkung”). Ez csak azokra az árukra és/vagy szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek esetében a lajstromozott védjegyet használták, és csak abban az esetben, ha a lajstromozott védjegy bejelentését nem rosszhiszeműen nyújtották be. A védjegyet olyan módon kell használni, hogy a vállalkozó egyik cégjelzése tekintetében a kereskedelemben fennálljon az összetéveszthetőség kockázata.

19.

Lengyelország

19.1.


A szellemitulajdon-jogról szóló lengyel törvény 132. cikke (1) bekezdésének ii. pontja

Az oltalom feltételei A nem lajstromozott védjegyek csak abban az esetben részesülnek oltalomban, ha közismertek, és azokat a kereskedelmi forgalomban használják.


A későbbi védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog. A nem lajstromozott védjegyeknek közismertnek kell lenniük, és azokat a kereskedelmi forgalomban kell használni; összetéveszthetőség.

További oltalomban részesülnek a jó hírnévvel rendelkező nem lajstromozott közismert védjegyek (elismert védjegy). Az ilyen védjegy jogosultja kérheti, hogy a későbbi azonos vagy hasonló védjegy lajstromozását töröljék, azoktól az áruktól és szolgáltatásoktól függetlenül, amelyekre vonatkozóan bejegyezték azt, ha annak alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét. A védjegy jogosultja nem nyújthat be ilyen keresetet, ha a jogosult öt egymást követő éven keresztül tudott a későbbi védjegy használatáról, és eltűrte azt.

19.2.


A szellemitulajdon-jogról szóló lengyel törvény 131. cikkének (1) és (5) bekezdése A Hivatal által végzett vizsgálatokra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

57. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok A szellemitulajdon-jogról szóló lengyel törvény 156. cikke (1) bekezdésének i. pontja, a szellemitulajdon-jogról szóló lengyel törvény 158. cikkének (1) bekezdése Név vagy cím, amely alatt egy személy üzleti tevékenységet folytat Az oltalom feltételei Név, amely alatt egy személy üzleti tevékenységet folytat.


A védjegybejelentés tilalmára vonatkozó jog. A név korábbi használata azonos vagy hasonló áruk tekintetében folytatott üzleti tevékenység esetében, amelynek révén a termék származásával kapcsolatosan fennáll a vásárlóközönség félrevezetésének kockázata.

20.

Portugália

20.1.


Portugáliában a következő nem lajstromozott védjegyek részesülnek oltalomban: Használatban álló, nem lajstromozott védjegyek A szellemitulajdon-jogról szóló portugál törvény 227. cikke

Az oltalom feltételei A nem lajstromozott védjegyet a lajstromozás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban Portugáliában kellett használni.


Ugyanannak a védjegynek más jogalanyok általi bejelentésével szembeni felszólalásra vonatkozó jog. A megjelöléseknek és az áruknak és/vagy szolgáltatásoknak meg kell egyezniük.

Közismert védjegyek A szellemitulajdon-jogról szóló portugál törvény 241. cikke

Az oltalom feltételei A szóban forgó védjegynek Portugáliában közismertnek kell lennie. A Hivatal által végzett vizsgálatokra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

58. oldal DATE 01/08/2014



A későbbi védjegyek tilalmára vonatkozó jog. A megjelöléseknek azonosnak vagy hasonlónak kell lenniük, és az áruknak és/vagy szolgáltatásoknak azonosnak vagy hasonlónak kell lenniük; meg kell állapítani a korábbi jog jogosultjával való összetéveszthetőséget vagy gondolati képzettársítás kockázatát; az érintett félnek be kell jelentenie a közismert védjegyet.

Jó hírnévvel (presztízzsel) rendelkező védjegyek A szellemitulajdon-jogról szóló portugál törvény 241. cikke

Az oltalom feltételei A szóban forgó védjegynek Portugáliában jó hírnévvel (presztízzsel) kell rendelkeznie.


A későbbi védjegyek tilalmára vonatkozó jog. A megjelöléseknek azonosnak vagy hasonlónak kell lenniük, vagy, még abban az esetben is, ha az áruk és szolgáltatások egymástól eltérőek, a bejelentett védjegy használatának azzal a kockázattal kell járnia, hogy sértheti vagy tisztességtelenül kihasználhatja a korábbi, jó hírnévvel (presztízzsel) rendelkező védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét; az érintett fél kérte a jó hírnévvel (presztízzsel) rendelkező védjegy lajstromozását.

20.2.


Kereskedelmi nevek, cégnevek A szellemitulajdon-jogról szóló portugál törvény 239. cikke (2) bekezdésének a) pontja


A későbbi védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog. Fenn kell állnia annak a kockázatnak, hogy a szóban forgó név félrevezeti vagy összezavarja a fogyasztót.

Logók (egy cég neve és emblémája) (Termékeket forgalmazó vagy szolgáltatásokat nyújtó jogalanyt azonosító szó- és ábrás megjelölések.) A szellemitulajdon-jogról szóló portugál törvény 304-N. cikke


VERSION 1.0

59. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok Az oltalom feltételei A szóban forgó megjelölésnek szerepelnie kell a lajstromban.


A későbbi megjelölések használatának tilalmára vonatkozó jog. A jogosult nem adta beleegyezését, és a későbbi megjelölés a jogosult megjelölésével azonos, vagy ahhoz hasonló.

21.

Románia

21.1.


A nem lajstromozott védjegyek a román védjegytörvény (a védjegyekről és a földrajzi jelzésekről szóló 84/1998. sz. törvény) értelmében általában nem élveznek oltalmat. E szabály alóli kivételként, felszólalás esetén a nem lajstromozott védjegy korábbi jognak tekinthető, ha az Romániában a Párizsi Egyezmény 6a. cikkének értelmében közismert. A szellemitulajdon-jogról szóló román törvény 3. cikkének d) pontja és 6. cikke (2) bekezdésének f) pontja

Az oltalom feltételei A nem lajstromozott védjegynek Romániában a Párizsi Egyezmény 6a. cikkének értelmében közismertnek kell lennie.


A későbbi védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog. A védjegynek Romániában közismertnek kell lennie, és összetéveszthetőségnek kell fennállnia.

21.2.


Korábbi jogoknak tekinthető, kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések a kereskedelmi nevek. Kizárólag a kereskedelmi név jogosultja szólalhat fel a védjeggyel, szemben vagy folyamodhat az illetékes bírósághoz az adott védjegy törlése érdekében.


VERSION 1.0

60. oldal DATE 01/08/2014


b)

A későbbi védjegyek tilalmára vonatkozó jog. Kizárólag a kereskedelmi név jogosultja szólalhat fel a védjeggyel szemben, vagy folyamodhat az illetékes bírósághoz az adott védjegyhez fűződő jog törlése érdekében. A piacon történő korábbi használat.

22.

Szlovénia

22.1.


A szellemitulajdon-jogról szóló szlovén törvény értelmében a nem lajstromozott védjegyeket közvetlenül nem ismerik el. A szellemitulajdon-jogról szóló szlovén törvény 44. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint azonban egy megjelölés védjegyként nem lajstromozható, amennyiben az egy védjeggyel vagy nem lajstromozott megjelöléssel azonos vagy ahhoz hasonló; a Szlovén Köztársaságban ez utóbbi a Párizsi Egyezmény 6a. cikke értelmében közismert védjegynek tekinthető.

22.2.


A szellemitulajdon-jogról szóló szlovén törvény 44. cikke (1) bekezdésének f) pontja Lajstromozott kereskedelmi nevek (lajstromozott cégnevek), amelyek esetében a „cégnév” kifejezést széles körűen kell értelmezni, és az nemcsak magánvállalatokra például magáncégekre, korlátolt felelősségű társaságokra, más kereskedelmi vállalatokra és másodlagos kereskedelmi nevekre -, hanem alapítványokra, szakszervezetekre, egyesületekre, múzeumokra és közintézményekre is vonatkozik.

23.

Szlovákia

23.1.


A szlovák védjegytörvény 7. cikkének f) pontja A nem lajstromozott védjegyek a későbbi bejelentés benyújtását megelőzően megszerzett, és a kereskedelmi forgalomban használt nem lajstromozott megjelölések. Megkülönböztető képességgel kell rendelkezniük, és a helyi jelentőségűt meghaladónak kell lenniük.


VERSION 1.0

61. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok Az oltalom feltételei A nem lajstromozott védjegyet korábban a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban kellett használni, és annak a támadott bejelentés benyújtását megelőzően a Szlovák Köztársaság területén a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban történő használat révén megkülönböztető képességet kellett szereznie.


A későbbi védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog. A megjelöléseknek azonosnak vagy hasonlónak kell lenniük, és azonos vagy hasonló árukra és/vagy szolgáltatásokra kell vonatkozniuk.

23.2.


A szlovák védjegytörvény 7. cikkének f) pontja Kereskedelmi nevek és más kapcsolódó megjelölések.

Az oltalom feltételei A cégjegyzékbe vagy hasonló nyilvántartásba történő bejegyzés. Ezeknek a megjelöléseknek a támadott bejelentés benyújtása előtt a Szlovák Köztársaság területén helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban történő használat révén megkülönböztető képességet kellett szerezniük. Biztosított jogok (az oltalom tartalma) a) és az oltalom feltételei b) a) b)

A későbbi védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog. A megjelöléseknek azonosnak vagy hasonlónak kell lenniük, és azonos vagy hasonló árukra és/vagy szolgáltatásokra kell vonatkozniuk.

24.

Finnország

24.1.


A nem lajstromozott védjegyek Finnországban oltalomban részesülnek: A finn védjegytörvény 1. cikke, 2. cikkének (3) bekezdése, 6. cikke, 14. cikkének (1) és (6) bekezdése.


VERSION 1.0

62. oldal DATE 01/08/2014

A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok Az oltalom feltételei Használat, amely a nem lajstromozott védjegy piaci elterjedtségét, ismertségét eredményezi. Egy megjelölés a piacon elterjedtnek tekinthető, ha Finnországban a megfelelő üzleti vagy fogyasztói körökben jogosultja áruira és/vagy szolgáltatásaira jellemző szimbólumként általánosan ismertté válik.


A későbbi (lajstromozott) védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog. Az oltalom terjedelme a finn lajstromozott védjegyekével megegyező, azaz a KVR 9. cikke (1) bekezdése a), b) és c) pontjának felel meg.

24.2.


A finn védjegytörvény 1. cikke, 2. cikkének (2) bekezdése, 3. cikkének (2) bekezdése, 6. cikke, 14. cikkének (1) és (6) bekezdése.

Kereskedelmi nevek (toiminimi, firma: a természetes vagy jogi személy által vállalkozási tevékenysége során használt név), beleértve a másodlagos kereskedelmi neveket (aputoiminimi, bifirma: a természetes vagy jogi személyek vállalkozási tevékenységük egy részét folytathatják másodlagos kereskedelmi név alatt) és a másodlagos szimbólumokat (toissijainen tunnus, sekundärt kännetecken: a kereskedelmi forgalomban használt megjelölések, beleértve az ábrás megjelöléseket).

Az oltalom feltételei Használat, amely a kereskedelmi név piaci elterjedtségét, ismertségét eredményezi.


A későbbi védjegyek tilalmára vonatkozó jog. A megjelöléseknek azonos vagy hasonló árukra és/vagy szolgáltatásokra kell vonatkozniuk, és összetéveszthetőségnek kell fennállnia.

A gazdasági szereplő neve A finn védjegytörvény 1. és 6. cikke, 14. cikkének (1) és (6) bekezdése


A későbbi védjegyek tilalmára vonatkozó jog. A megjelöléseknek azonos vagy hasonló árukra és/vagy szolgáltatásokra kell vonatkozniuk, és összetéveszthetőségnek kell fennállnia.


VERSION 1.0

63. oldal DATE 01/08/2014


25.

Svédország

A 2010. évi 1877. sz. új svéd védjegytörvény

25.1.


A svéd védjegytörvény 1. fejezetének 7. cikke és 2. fejezetének 8. cikke

Az oltalom feltételei A nem lajstromozott védjegy használatának piaci elterjedtségét, ismertséget kellett eredményeznie.


A lajstromozott védjegyekével megegyező: a későbbi védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog. Egy megjelölés a piacon elterjedtnek tekinthető, ha a megjelöléssel rendelkező áruk szimbólumaként ismert annak a vásárlóközönségnek a jelentős részében, amelynek szánták.

25.2.


Kereskedelmi nevek/cégnevek A svéd védjegytörvény 1. fejezete 7. cikkének (1) bekezdése; 1. fejezetének 8. cikke; 2. fejezetének 9. cikke

Az oltalom feltételei A nevet cégnévként kell lajstromoztatni, vagy olyan módon kell használni, hogy elterjedjen, ismertté váljon a piacon. Korlátozódhat az országnak arra a részére, ahol a piacon elterjedt.


A későbbi védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog. Fenn kell állnia az összetéveszthetőségnek, és a megjelöléseknek azonos vagy hasonló árukra és szolgáltatásokra kell vonatkozniuk.


VERSION 1.0

64. oldal DATE 01/08/2014


26.

Egyesült Királyság

A nem lajstromozott védjegyekre vonatkozó általános megjegyzés: a jellegbitorlás („passing off”) semmi esetre sem jelent „tulajdonjogot”, amely „a kereskedelmi forgalomban használt nem lajstromozott védjegy vagy más megjelölés tekintetében oltalmat biztosít”. A kifejezés inkább a tulajdonjog „jogszerűtlen megszerzésére” vonatkozik, ebben az esetben azonban a tulajdon egy vállalkozás üzleti értéke és jó hírneve, amely a félrevezető megjelenítési mód miatt sérülhet. Az, hogy például az 5. cikk (4) bekezdésének a) pontján alapuló felszólalás sikeres lesz-e, számos halmozott tényezőtől függ (az üzleti érték bizonyítása és terjedelme; félrevezető megjelenítés, az üzleti érték megsértése). Ennek alapján a „nem lajstromozott védjegyek” és „a kereskedelmi forgalomban használt más megjelölések” számára biztosított „oltalom” közötti különbségtétel az egyesült királyságbeli szokásjog „jellegbitorlási” eszközével összefüggésben értelmetlen. A jellegbitorlási jog esetlegesen (és az esetek többségében erről van szól) csupán helyi szinten (az Egyesült Királyság egészére vonatkozóan) merül fel. (Lásd az alábbiakban: „A jellegbitorlási keresetek sajátosságai”).

26.1.


Kereskedelmi forgalomban használt nem lajstromozott védjegyek Az Egyesült Királyság védjegytörvénye 5. cikke (4) bekezdésének a) pontja

Az oltalom feltételei A védjegyet kereskedelmi forgalomban kell használni, amennyiben valamilyen jogi rendelkezés alapján részesül oltalomban, beleértve a jellegbitorlásra vonatkozó jogszabályokat is.


A későbbi védjegyek használatának tilalmára vonatkozó jog. Az üzleti értéket az Egyesült Királyságban a vonatkozó időpontban bizonyítani kell, és terjedelmének ki kell terjednie a bejelentésben szereplő árukra vagy szolgáltatásokra; a szóban forgó „megjelölések” tekintetében félrevezető megjelenítés; a felszólaló üzleti értékének sérelme a bejelentett megjelölés használatára vezethető vissza.

26.2.


Az Egyesült Királyság védjegytörvénye 5. cikke (4) bekezdésének a) pontja Kereskedelmi forgalomban használt megjelölés. Kereskedelmi forgalomban használt megjelölés, amelyet valamilyen jogi rendelkezés oltalomban részesít, beleértve a jellegbitorlásra vonatkozó jogszabályokat is. A Hivatal által végzett vizsgálatokra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

65. oldal DATE 01/08/2014


Az oltalom feltételei Megegyezik a 26.1. ponttal.

Biztosított jogok (az oltalom tartalma) a) és az oltalom feltételei b) Megegyezik a 26.1. ponttal. Megjegyzések: Az olimpiai jelkép oltalmáról szóló 1995. évi törvény rendelkezéseket tartalmaz az olimpiai jelképnek és az olimpiai játékokkal összefüggő bizonyos szavaknak a miniszter által megnevezett személy általi, kereskedelmi célokból történő kizárólagos használatáról; ez a felhatalmazás nem szolgál alapul a KVR 8. cikke (4) bekezdésének alkalmazásához.

A jellegbitorlási keresetek sajátosságai A jellegbitorlás a szokásjog joghatósága alá tartozó jogellenes gazdasági károkozás, amelynek főbb elemei a következők: i. félrevezető megjelenítés, ii. károkozás iii. a gazdasági szereplő vagy szereplők üzleti értéke tekintetében. Ebben az esetben a szellemitulajdon-jog jogosulatlan használatával szemben a szellemitulajdon-jog érvényesítéséről van szó. E szakasz célja nem a jellegbitorlási keresetekre vonatkozó, a szokásjog joghatósága alá tartozó bíróságok ítélkezési gyakorlatában kialakult érdemi követelmények elemzése, hanem annak megállapítása, hogy a jellegbitorlási keresetek keretében oltalomban részesíthető jogok közül melyek esnek a KVR 8. cikke (4) bekezdésének hatálya alá, valamint annak szemléltetése, hogy a jellegbitorlás tekintetében az európai igazságszolgáltatás hogyan alkalmazta a KVR 8. cikke (4) bekezdésének főbb követelményeit. A jellegbitorlási keresetek hagyományosan és legelterjedtebb formájukban a nem lajstromozott védjegyeknek a lajstromozott védjegyekéhez hasonló oltalmat biztosítanak, amennyiben megakadályozzák egy adott név, szó, embléma vagy külső megjelenés olyan használatát, amelynek következtében valamely gazdasági szereplő árui vagy szolgáltatásai azt a benyomást keltik, hogy azok egy másik gazdasági szereplőhöz tartoznak. A jellegbitorlási keresetek ezáltal oltalmat biztosítanak a gazdasági szereplők üzleti értéke számára, amelyet azok a megjelölés használatával, nem pedig önmagában a megjelölések oltalmával szereztek. A jellegbitorlás jogellenes károkozása helyzetek széles körére terjed ki, a fent leírt szokásos formától egy egészen átfogó formáig, amely megakadályozhatja általános kifejezések használatát, ami az áruk vagy szolgáltatások félrevezető megjelenítését eredményezi, és olyan jellemzőkkel vagy minőséggel ruházza fel azokat, amelyekkel valójában nem rendelkeznek (például a Vodkat szó használata egy olyan italtípus esetében, amely nem vodka). A jellegbitorlási keresetekben a felszólalónak (felperesnek) három elemet, az úgynevezett klasszikus hármast kell bizonyítania: a)

az általa kínált árukhoz vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódó üzleti érték;


VERSION 1.0

66. oldal DATE 01/08/2014


b)

az alperes által (szándékosan vagy nem szándékosan) elkövetett, félrevezető megjelenítés, amely alapján a vásárlóközönség azt hiszi, vagy azt hiheti, hogy a kínált áruk vagy szolgáltatások a felszólaló (felperes) árui vagy szolgáltatásai;

c)

az alperes által elkövetett félrevezető megjelenítés által keltett megtévesztésből származó (tényleges vagy lehetséges) kár.


VERSION 1.0

67. oldal DATE 01/08/2014

C. RÉSZ FELSZÓLALÁS 4. SZAKASZ A KVR 8. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSE SZERINTI JOGOK

Recommend Documents