Földtani Közlöny T No. 4. (1985) A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA БЮЛЛЕТЕНЬ ВЕНГЕРСКОГО ГЕОЛОГИЧЕСКОГО ОБЩЕСТВА

Földtani Közlöny A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA БЮЛЛЕТЕНЬ ВЕНГЕРСКОГО ГЕОЛОГИЧЕСКОГО ОБЩЕСТВА BULLETIN DE LA SOCIÉTÉ GÉOLOGIQUE DE HONGRIE ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT BULLETIN OF THE HUNGARIAN GEOLOGICAL SOCIETY

T. 115. No. 4. (1985)

FÖLDTANI KÖZLÖNY A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 115.

FOLYÓIRATA

K Ö T E T

-X-

TARTALOMJEGYZÉK -

СОДЕРЖАНИЕ -

MÉMOIRES

D A N K V I K T O R : 40 é v e a l a k u l t m e g a M T E S Z e l ő d j e ( E l n ö k i m e g n y i t ó . 1985. I I I . 13.) address BÉRCZi I S T V Á N : F ő t i t k á r i j e l e n t é s (1985. I I I . 13.) - S e c r e t a r y G e n e r a l ' s r e p o r t

ÉRTEKEZÉSEK — НАУЧНЫЕ

СТАТЬИ -

Presidential 349-352 353-362

MÉMOIRES

GÉCZY BARNABAS: Toarci A m m o n i t e s z ó n á k a Gerecse hegységben — Toarcien a m m o n i t e zones i n t h e G e r e c s e M o u n t a i n s ( H u n g a r y ) — Т о а р с к и е а м м о н и т о в ы е з о н ы в г о р а х Г е р е ч е ( В е н г р и я ) 363—368 G I D A I L l s z x ó : Az oligocén k é p z ő d m é n y e k r é t e g t a n i viszonyai a D o r o g i - m e d e n c e n y u g a t i részén — Con­ ditions s t r a t i g r a p h i q u e s d e l'Oligocène d a n s la p a r t i e ouest de Bassin d e D o r o g ( H o n g r i e ) — С т р а т и ­ графические условия олигоцена в западной части Дорогского бассейна (Венгрия) 369—384 S C H E U E R G Y U I A — S C H W E I T Z E R F E R E N C : A Z édesvízi m é s z k ő k ú p o k t í p u s a i és a l a k u l a t i formái — T y p e s a n d f o r m s of t r a v e r t i n e c o n e s — Т и п ы и м о р ф о л о г и ч е с к и е ф о р м ы п р е с н о в о д н ы х и з в е с т н я к о в ы х конусов 385-3Ô8

A M A G Y A R F Ö L D T A N I I R O D A L O M J E G Y Z É K E , 1984. - Б И Б Л И О Г Р А Ф И Я Л И Т Е Р А Т У Р Ы Г Е О Л О ­ Г И Ч Е С К И Х И С М Е Ж Н Ы Х Н А У К В В Е Н Г Р И И 1984. г. R E P E R T O I R E BIBLIOGRAPHIQUE D E S P U B L I C A T I O N S D U D O M A I N E D E S S C I E N C E S G É O L O G I Q U E S E N H O N G R I E , 1984 399 H l R E K , I S M E R T E T É S E K - С О О Б Щ Е Н И Я , Р Е Ц Е Н З И И - N O T I C E S , R E V U E B I B L I O G R A P H I Q U E 441

Földtani

Közlöny,

Bull, of the HungarianOeol.

Soc. (1985).

115. 349

—352

40 éve alakult meg a MTESZ elődje (Elnöki megnyitó*)

Dr. Dank

Viktor

Tisztelt Közgyűlés ! Kedves vendégeink ! Nemsokára azt a történelmi fordulatot ünnepelhetjük, melynek eredménye­ ként immár 4 0 esztendeje új társadalmi-állami keretek között, a korábbihoz v i s z o n y í t o t t a n m e r ő b e n e l t é r ő p o l i t i k a i k o n c e p c i ó b a n él és f e j l ő d i k o r s z á g u n k és benne geotársadalmunk. N e m t ú l z á s a z t á l l í t a n u n k , h o g y ez a l a t t a 4 0 é v a l a t t g y ö k e r e s e n m e g v á l t o ­ z o t t a világ. A fejlődés, a változások során e történelmileg viszonylag rövid idő­ szak alatt olyan világ formálódott, mely a korábbitól alapjaiban, ismeretanya­ gában, információtömegében is különböző. Ismeretszerzési határaink kiterjed­ tek, rádióteleszkópjainkkal a világegyetem hatalmas méreteit ismertük meg, ugyanakkor részecske-gyorsítóinkkal a parányi anyagmennyiségek legalap­ v e t ő b b sajátosságainak tanulmányozása vált lehetővé. A világegyetem és a szubnukleáris jelenségek tanulmányozásában hatalmas eredmények születtek. E z e k az e r e d m é n y e k á l d á s o s a k is l e h e t n e k , d e v e s z é l y t i s h o r d o z h a t n a k . C s a k az e m l é k e z e t felfrissítésére s o r o l o m fel az 1 9 4 5 - b e n a l k a l m a z o t t a t o m ­ b o m b á t , m a j d az a t o m m a g f ú z i ó , a h i d r o g é n b o m b a o k o z t a p o t e n c i á l i s v e s z é l y ­ helyzetet. N a g y fejlődést hozott a tranzisztorizálás, a kisméretű elektronikus a l k a t r é s z e k és m i k r o e l e k t r o n i k a i b e r e n d e z é s e k m e g a l k o t á s a . E z a k ö r ü l m é n y g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z t a t t a az é l ő m u n k a a r á n y á t és j e l e n t ő s é g é t . N a g y o n e l ő ­ s e g í t e t t e a f e j l ő d é s n e k ez az á g a az á s v á n y i n y e r s a n y a g k u t a t á s o k a t , a f ö l d k é r e g ­ ből szerezhető információk mennyiségi és minőségi javítását. N e m kisebb jelentőségű, és a hazai mezőgazdasági termelés növelése egyik b á z i s á n a k t e k i n t h e t ő a g e n e t i k a i k ó d o k f e l i s m e r é s e , az ö r ö k l é s m e c h a n i z m u s á ­ n a k jobb megismerése. E r r e az i d ő s z a k r a e s i k a v i l á g ű r m e g h ó d í t á s a , az e l s ő s z p u t n y i k , az e l s ő e m b e r f e l b o c s á t á s a az ű r b e é s az e m b e r e l s ő ú t j a e g y m á s i k é g i t e s t e n : a H o l d o n . S o k új eredmény született a lézerek felfedezése óta. E z e k alkalmazási lehető­ s é g e i m é g a k e z d e t i k i a k n á z á s n á l t a r t a n a k . M i n d e z e k k ö v e t k e z t é b e n az e m b e r e g y r e i n k á b b b e l e a v a t k o z o t t az ő t k ö r ü l v e v ő t e r m é s z e t i f o l y a m a t o k b a . E r ő ­ teljesen i g é n y b e v e t t e a természeti erőforrásokat és bizony pusztította, rongálta s a j á t k ö r n y e z e t é t . S z i n t e kicsi l e t t a F ö l d a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó é s a k ö z l e k e d é s fejlődésével egyidejűleg, ugyanakkor sajnálatosan megnőttek a különbségek, az i n h o m o g e n i t á s o k . H a z á n k b a n a 4 0 é v e s fejlődés merőben új helyzetet teremtett. A fejlődés n e m v o l t egyenletes, voltak visszaesések, volt túlméretezés, végre n e m hajtás, de • E l h a n g z o t t a T á r s u l a t 1 0 8 5 . Ш . 13-i k ö z g y ű l é s é n .

1 Földtani Közlöny

350

Földtani Közlöny

115. kötet, 4. füzet

v o l t a k p r o d u k t í v , s z é p e n í v e l ő s z a k a s z o k ; v é g ü l is e l ő á l l t a m a i h e l y z e t , a m i lényegesen magasabb színvonalat képvisel t u d o m á n y b a n , technikában, gaz­ daságban, életszínvonalban, de amivel korántsem lehetünk elégedettek. 1 9 4 5 t a v a s z á n a m a g y a r műszaki, természettudományi, agrárértelmiség l á t t a a h a t a l m a s v e s z t e s é g e k e t , a h á b o r ú o k o z t a k á r o k a t é s t u d t a , h o g y az e g y é b k é n t is e l m a r a d o t t o r s z á g n a k ez m i l y e n n a g y g o n d o t j e l e n t . M é g i s a l e l k e ­ s e d é s , a z ö s s z e f o g á s , az é l n i a k a r á s m e g s o k s z o r o z t a az e r ő k e t , é s az ú j j á é p í t é s g y o r s a b b a n v é g b e m e n t , m i n t g o n d o l t á k . 1 9 4 9 - b e n m á r o l y a n f e s z í t é s e k e t ter­ v e z t e k a v e z e t ő k , m e l y e k i r r e á l i s n a k b i z o n y u l t a k , v i s s z a k e l l e t t l é p n i . A fel­ ismerés azonban, miszerint a t u d o m á n y o s k u t a t á s és a m ű s z a k i fejlődés nélkü­ l ö z h e t e t l e n a h a l a d á s h o z , h e l y e s v o l t , és u g y a n c s a k h e l y e s e k v o l t a k az i p a r és a nyersanyagbázis fejlesztésére, növelésére t e t t erőfeszítések. H e l y t e l e n v o l t — m a már tudjuk — a valóságtól elszakadó ábránd: teljesítmények követelése háttér és alap nélkül, és káros v o l t a t é v e d é s felismerése és a pályakorrekció h e l y e t t a b i z a l m a t l a n s á g é s az á l l a m h a t a l m i a d m i n i s z t r á c i ó a l k a l m a z á s a . Már 1 9 4 5 - b e n megalakították a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetét, mely ily módon a mai MTESZ jogelődjeként tekinthető. A z ipar és a m e z ő g a z d a s á g fejlesztésében ekkor o l y a n i n t é z m é n y h á l ó z a t o t is ki kellett alakítani, ahol a megfelelő képzettségű szakemberek, kutatók neve­ lése, oktatása, kiképzése folyik. V A D Á S Z E l e m é r elévülhetetlen érdeme 1 9 4 5 u t á n a magyar geológusképzés megteremtése. (Születésének 1 0 0 . évfordulóját a közelmúltban ünnepeltük.) A z e r ő l t e t e t t f e j l e s z t é s , m a j d a m e g t o r p a n á s é s az 1 9 5 6 - b a t o r k o l l ó e s e m é n y e k u t á n ú j r a g o m b o l t u k a m e l l é n y t . A p o l i t i k a i s t a b i l i t á s é s az ú j k o n c e p c i ó h a t a l ­ m a s e n e r g i á k a t s z a b a d í t o t t fel. 1 9 5 7 - b e n K i s s Á r p á d m á r g o n d o l a t o k a t k ö z ö l e g y ú j g a z d a s á g i r á n y í t á s i m e c h a n i z m u s s z ü k s é g e s s é g é r ő l é s az e x t e n z í v fejlő­ d é s lehetőségeinek korlátairól, 1 9 6 6 - b a n N Y E B S R e z s ő konkrétan megfogalma­ z o t t téziseket dolgozott ki munkatársaival. N a g y o t s e g í t e t t , l e n d í t e t t a k ö z ö s m u n k á n a felső p o l i t i k a i v e z e t é s a z o n b i z t a t ó mozgósítása, m e l y szerint a szocializmust minden állampolgár számára é p í t j ü k , é s a k i n i n c s e l l e n ü n k , az v e l ü n k v a n . N a g y o n s o k f e l t é t e l r e n d s z e r n e k t e t t e k e l e g e t e z e k a k i j e l e n t é s e k é s l é n y e g e s e n m e g g y o r s í t o t t á k az a k k o r m é g e x t e n z í v f e j l ő d é s t . 1 9 6 2 - b e n l é t r e h o z t á k az O M P B - t . 1 9 6 9 - b e n d e k l a r á l t á k a Tudománypolitikai Irányelveket, melyekben a tudományos kutatások szabad­ ságelvének megítélése új szempontok szerint történt már. A z M S Z M P X . k o n g r e s s z u s a r á m u t a t o t t a t u d o m á n y és a s z o c i a l i s t a é p í t ő ­ m u n k a e g y m á s r a u t a l t s á g á r a . H a z a i v i s z o n y l a t b a n az 1 9 7 0 - e s é v e k i g t a r t ó e x t e n z í v fejlődési szakasz széles í v ű volt, külsőségeiben és t e t s z e t ő s m e g n y i l ­ vánulásaiban imponáló, valójában azonban a teljesítőképességünk nemzetközi mércével mérve n e m volt jelentős, és a tudományos-műszaki eredményeknek a gazdaságban való alkalmazása lassúnak bizonyult. I g e n k o m o l y á s v á n y i készlet gyarapodások jöttek létre a céltudatos földtani kutatómunkálatok eredményeként szinte valamennyi hasznosítható ásványi nyersanyagfajta vonatkozásában. M e g n ő t t e k a t á r s a d a l m i i g é n y e k , j a v u l t az i s m e r e t t e r j e s z t é s , a n é p m ű v e l é s is. E n n e k s z á m o s h a s z n a m e l l e t t o l y a n á r n y o l d a l a is m u t a t k o z o t t , m e l y s z e r i n t e g y e s e k v é l e m é n y e az, h o g y a t u d o m á n y o s kutatások és a műszaki fejlesztés c s o d á k r a k é p e s , m á s o k s z e r i n t h a s z o n t a l a n p é n z k i d o b á s az i l y e s m i r e f o r d í t o t t k ö l t s é g v e t é s . T é n y a z , h o g y az ú j t e c h n i k a , t e c h n o l ó g i a b e f o g a d á s á h o z m e g f e l e l ő gazdasági és társadalmi feltételek szükségesek. Lényeges, és ezt elismertetni

Dank:

Negyven éves a MTESZ

elődje

351

p r o m i n e n s feladatunk, h o g y a társadalmi közélet értékelje m u n k á n k a t és e n n e k k é z z e l f o g h a t ó jelei is m e g m u t a t k o z z a n a k . N e m k í v á n o k m o s t kitérni azokra a jelenségekre, m e l y e k a m ű s z a k i és t e r m é s z e t t u d o m á n y i t e v é k e n y s é g e k d e v a l ­ válódását jelentik és amely e m u n k a társadalmi hasznának n e m kellő ismereté­ b ő l f a k a d . T ö r e k e d n ü n k k e l l a n n a k f e l i s m e r t e t é s é r e , h o g y az e m b e r i t é n y e z ő e g y r e fontosabb a fejlődésben és p a r a d o x m ó d o n az é l ő m u n k a a r á n y a e g y r e inkább csökken a modern termelésben. Minősége és hatása viszont nagyság­ renddel n a g y o b b jelentőségű a korábbinál. E z a felismerés oda kell vezessen, h o g y az a l k o t ó e m b e r m ű k ö d é s é t kell m i n d e n t e r ü l e t e n elősegíteni. E z í g y szé­ p e n és logikusan hangzik. Tudjuk, a megvalósítás n e m egyszerű, mert ez a törekvés a fennálló szokásokkal érdekellentéteket okoz, szembekerül a struktú­ rával és vele szemben ellenállás támad, a m e l y konfliktusokhoz vezet. E z e k n e k f e l o l d á s a p e d i g n e h é z , sok e r ő f e s z í t é s t i g é n y e l é s a k o n s t r u k t í v s z e l l e m i e r ő k k e l való mérhetetlen pazarláshoz vezet. Örömmel nyugtázhatjuk, h o g y számos helyen foglalkoznak ezzel a problémával. A z e l m ú l t 4 0 e s z t e n d ő ipari f e j l ő d é s é t á t t e k i n t ő k o n f e r e n c i a , m e l y e t n e m r é g a Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyar Közgazdasági Társaság, a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia, a Műszaki és T e r m é s z e t t u d o m á n y i E g y e s ü l e t e k Szö­ v e t s é g e , az Ipari Minisztérium és az Ipari S z ö v e t k e z e t e k Országos T a n á c s a k ö z ö s r e n d e z é s é b e n b o n y o l í t o t t a k l e , ö s s z e g e z t e az e r e d m é n y e k e t é s r á m u t a t o t t a p r o b l é m á k r a . E g y i k l e g f o n t o s a b b f e l i s m e r é s az v o l t , h o g y a m a g y a r i p a r ­ s z e r k e z e t b e n n e m z e t k ö z i l e g i s m a g a s a t e r m é s z e t i erőforrás i g é n y e s á g a k ará­ n y a . T e r m é k e i n k t ú l s á g o s a n s ú l y o s a k , e l ő á l l í t á s u k h o z s o k erőforrás s z ü k s é g e s , t ő k e i g é n y e s e k , e z e n k í v ü l n a g y az a r á n y a az i m p o r t á l t n y e r s a n y a g o k n a k ­ energiaforrásoknak a gyártásnál. M i u t á n ezekre az á g a z a t o k r a , m e l y e k így ter­ m e l n e k ipari t e r m é k e k e t , j u t a h a z a i ipari t e r m e l é s i v o l u m e n t ö b b m i n t 5 0 % - a , világosan kirajzolódnak hátrányos helyzetünk okainak körvonalai, csökkenő v e r s e n y k é p e s s é g ü n k . N e m ártana ismételten áttekinteni, felmérni, h o g y vajon a hazai erőforrások között, a hazánk földjében található á s v á n y i nyersanyagok k ö z ü l m e l y e k v o n h a t ó k b e f o k o z o t t a b b m é r t é k b e n az i m p o r t h e l y e t t e s í t é s e c é l j á b ó l , é s m i l y e n g y á r t á s t e c h n o l ó g i á k k a l l e h e t n e az a n y a g - é s e n e r g i a i g é n y e k e t csökkenteni. E g y másik sajnálatos ténymegállapítás regisztrálta, h o g y míg h a z á n k r é s z a r á n y a a v i l á g ipari e x p o r t j á b a n 1 9 6 0 - b a n 0 , 9 % v o l t , ez 1 9 7 0 - r e 0 , 8 % - r a csökkent és 1 9 8 0 - b a n már csak 0 , 5 % - o s volt. Veszítettünk a K G S T i m p o r t arányából is, mert 1 9 6 5 - b e n 7 , 6 , 1 9 8 0 - b a n 4 , 1 % származott Magyar­ országról a szocialista országok által importált gyártmányokból. K i a l a k u l t i t t h o n egy import-energia- és tőkeigényes technológia, melynek végterméke a világpiacon leértékelődött, ugyanakkor felértékelődött a sok szellemi befekte­ tést igénylő, szakképzett alkotók által létrehozott, olcsón előállítható termék. A f e l m é r é s e k m e g á l l a p í t o t t á k , h o g y ez az a h i á n y o s s á g ( a l a c s o n y s z e l l e m i n í v ó , és hatékonyság), m e l y e t béremelésekkel v a g y egyéb preferenciákkal n e m lehet k i k ü s z ö b ö l n i . I t t e l j u t o t t u n k az o k t a t á s , k é p z é s , m ű s z a k i f e j l ő d é s k o m p l e x kérdéscsoportjához. Lemaradásunk a világ élvonalától, sajnos, n ő t t az utóbbi é v e k b e n é s h a s o n l ó g o n d o k k a l k ü z d e n e k a k ö r n y e z ő s z o c i a l i s t a o r s z á g o k is. K ö z ö s e r ő f e s z í t é s e i n k t ő l f ü g g , h o g y a z ipari é l v o n a l a t k ö v e t ő o r s z á g t u d u n k - e m a r a d n i , v a g y s e r e g h a j t ó k l e s z ü n k az o r s z á g o k n a g y - n a g y v e r s e n y f u t á s á b a n . Korszerűsítésre é s f o l y a m a t o s módosításra szorulnak s z a b á l y o z ó i n k is, adórendszerünk, pénzgazdálkodásunk feladata a vállalkozási kedv, a gazdasági élet felpezsdítése.

l*

352

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

Mindezen megállapítások, melyek feltárták fejlődésünk gátjának okait, t o v á b b i t e n n i v a l ó i n k i r á n y a i t , r á m u t a t n a k arra, h o g y m i l y e n e k a m e g o l d á s útjai. A megvalósítás természetesen már nehezebb, k e m é n y e b b dió. A diagnózis felállítása u t á n a terápia kívánja a legnagyobb erőfeszítéseket. Miután „aján­ d é k r a " n e m számíthatunk, a szelektív fejlesztés elve alapján oda kell csoporto­ sítani erőinket, kapacitásainkat, azt kell fejlesztenünk, ami világviszonylatban, n e m z e t k ö z i l e g , h a z a i v o n a t k o z á s b a n is a l e g g a z d a s á g o s a b b , l e g h a s z n o t h o z ó b b . A 4 0 ó v a l a t t elért e r e d m é n y e k k é t s é g t e l e n ü l a k o r á b b i a k h o z v i s z o n y í t v a óriási k ü l ö n b s é g e t k é p v i s e l n e k és a l a p o k a t s z o l g á l t a t n a k a t o v á b b l é p é s h e z , d e t u d o m á s u l k e l l v e n n ü n k és t e n n ü n k e l l e n e , h o g y l e m a r a d á s u n k n ő t t é s f e l z á r k ó ­ z á s u n k n a k m i e l ő b b m e g kell i n d u l n i a . U g y a n a k k o r t u d n u n k k e l l a z t i s , h o g y a v e r s e n y m a erősebb, mint bármikor, és ennek csak fokozódására számíthatunk. S z e m ü n k e l ő t t j á t s z ó d i k le a t e r m e l é s , f o g y a s z t á s , é l e t v i t e l é s a g o n d o l k o d á s á t ­ alakulása. A változások során korábban hasznosnak v é l t dolgok válhatnak f e l e s l e g e s s é é s f o r d í t v a . A k o n c e p c i ó k é s p r o g r a m o k v é g r e h a j t á s á r a , a cselek­ v é s r e , a n n a k e r e d m é n y e i r e és az e l i s m e r é s e h h e z k a p c s o l ó d ó o d a í t é l é s é r e h e l y e ­ z ő d ö t t a hangsúly. Mindez azt követeli, h o g y a struktúrák is változzanak; a régiek f e l l a z u l n a k , újak, m ó d o s u l t a k l é p n e k h e l y ü k b e , a v á l l a l a t i ö n á l l ó s á g g a l e g y ü t t j á r ó j o g o k a s a j á t é r d e k s z f é r á b a n m e g v a l ó s í t o t t f e j l e s z t é s e k preferenciá­ j á t o k o z z á k . E z é r t t o v á b b r a is á l l a m i f e l a d a t n a k k e l l t e k i n t e n i a s e g í t é s t , t á m o ­ g a t á s t , k ü l ö n ö s e n a k u l c s f o n t o s s á g ú t é m á k b a n , t o v á b b á a h o s s z ú t á v ú és n a g y kockázatvállalást igénylő kutatási területeken. A T á r s u l a t é s a t á r s u l a t b a n v é g z e t t t á r s a d a l m i m u n k a e t e k i n t e t b e n is r e n d ­ k í v ü l i j e l e n t ő s é g ű . S o k a t s e g í t h e t e z a m u n k a az új k o n c e p c i ó k , t e r v e k , cselek­ v é s i p r o g r a m o k t á r s a d a l m i e l f o g a d t a t á s á n á l , a f e j l e s z t é s e k s ü r g e t é s é n é l és a teljesítményekhez kötődő elismerésmegvalósítási törekvésénél. Besegíthet a k o m p l e x feladatok megoldására képes szerződéses munkákkal. A M T E S Z é s a t ö m ö r ü l t t a g e g y e s ü l e t e k s z e r e p é n e k é s j e l e n t ő s é g é n e k elis­ m e r é s é t , n ö v e k e d é s é t jelzi, h o g y a v e z e t é s r e n d e l k e z é s r e , m e g v i t a t á s r a b o c s á ­ t o t t a a V I I . ötéves tervkoncepciót, a t u d o m á n y o s kutatás távlati irányait. 1983-ban a M T E S Z társadalmi szervezet lett, 1984-ben K á d á r J á n o s elvtárs is látogatást t e t t a szervezetnél. A M T E S Z a f e l m é r é s e k a l a p j á n e l k é s z í t e t t e és a K ö z p o n t i B i z o t t s á g G a z d a ­ ságpolitikai Bizottságához beterjesztette a szervezet munkája eredményeként m i l l i á r d F t - t a l m é r h e t ő m e g t a k a r í t á s o k r ó l szóló j e l e n t é s e i t , é s t ö r e k s z i k a t é n y ­ leges társadalmi haszon létrehozóinak elismertetésére. R á m u t a t o t t a műszaki, t e r m é s z e t t u d o m á n y i és agrárértelmiség társadalmi elismerésének devalváló­ d á s á r a , s ü r g e t t e e n n e k f e l s z á m o l á s á t , n e m c s a k az e g y é n , h a n e m a k ö z ö s s é g é r d e k e i n e k s z e m p o n t j á b ó l is f o n t o s t e n n i v a l ó k é n t . E l k e l l érni, h o g y a k o n c e n t r á l t f e j l e s z t é s i e r ő f e s z í t é s e k m e g v a l ó s í t á s a érde­ k é b e n a fő m u n k a h e l y l e g y e n a b o l d o g u l á s forrása, és a s z a k m a i m u n k a t e l j e s í t ­ m é n y t ő l függjön a szakmai megítélés. T i s z t e l t k ö z g y ű l é s , t i s z t e l t k ü l d ö t t e k , a M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t 1985. évi közgyűlését ezennel megnyitom.

Földtani

Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Geol. Soc (1985).

115. 353 — 362

Főtitkári jelentés* Dr. Bérezi

István

Tisztelt Küldöttközgyűlés, kedves vendégeink, hölgyeim és uraim ! A z ötéves választási ciklus utolsó évében az utolsó előtti é v eredményeiről beszámolva a számvetést készítőnek n a g y o n kell fegyelmeznie gondolatait, n e h o g y már m o s t előzetes végelszámolással rukkoljon elő. K ü l ö n ö s e n indokolat­ l a n e g y o l y a n e s z t e n d ő e l ő t t , a m e l y s o k s z e m p o n t b ó l m e g h a t á r o z ó lesz a z e m l í ­ t e t t időszak végelszámolását illetően. E l ő s z ö r e s s ü n k t ú l a n e h e z é n , l á s s u k a z 1984. é v s z á m s z a k i a d a t a i t . A b e s z á ­ molási időszak v é g é n Társulatunk taglétszáma 1510 fő volt. E b b ő l 801-en a f ő v á r o s i t e r ü l e t i s z e r v e z e t n é l , 7 0 9 - e n a 4 v i d é k i t e r ü l e t i s z e r v e z e t n é l regisztrál­ t a t t á k magukat. (53:47-es B u d a p e s t — v i d é k arány.) A hivatalosan nyilvántar­ t o t t taglétszámunk az előző évekhez képest csökkent, m i v e l az 1984-ben végre­ h a j t o t t tagdíjrevízió kapcsán 150 főt, az alapszabály értelmében 1 é v e t meg­ haladó tagdíjhátralék m i a t t tagjaink sorából törölni kellett. A törlések a B u ­ d a p e s t — v i d é k a r á n y e l t o l ó d á s á t i s e r e d m é n y e z t é k m é g p e d i g 57:43-ról a j e l e n ­ legi 53:47-re, j e l e z v e a z t , h o g y a m ú l t s z á z a d v é g p r ó z a i r o d a l m á b ó l i s m e r t „bűnös nagyváros" megjelöléssel illethetjük budapesti tagtársaink e g y hánya­ d á n a k tagdíjfizetési morálját. Sajnálatos veszteségeink sorába tartozik, h o g y 1984-ben 9 tagtársunktól kellett végső búcsút vennünk: GBEGTJSS Pál, H Ö B Ö M P Ö L Y Miklós, MAKABA

Károly,

M O L N Á B István, SALAMIN Pál, SZABÓ Józsefné, SZÁDECZKY-KABDOSS Elemér, VAEGA VIGH

Gyula,

Gusztáv

t á v o z t a k el örökre körünkből. K é r e m , tisztelegjünk e m l é k ü k n e k n é m a felállás­ sal. 1984. évi rendezvényeink statisztikai oldala évek ó t a jelentkező, így hosszú távúnak tűnő tendenciákra utal: * E l h a n g z o t t a T á r s u l a t 1985. Ш . 13-iközgyűlésén. (A főtitkár a k a d á l y o z t a t á s a m i a t t felolvasta d r . H a l m a i J á n o s titkár.)

354

Földtani Közlöny Nagyrendezvény (vándorgyűlés+ t a n u l m á n y i kirándulás) Előadóülések, ankétok Továbbképző taafolyamok Vezető t e s t ü l e t e k ülései

115. kötet, 4. füzei

4 64 8 8

db db db db

180 1128 140 424

fő fő fő fő

1

45 18 47 68

iő/db fő/db fő/db fő/db

A fenti számadatok, a korábbi évek statisztikai adatsoraival összehasonlítva, az a l á b b i t e n d e n c i á k r ó l t a n ú s k o d n a k : 1 . v á l t o z a t l a n u l k i e m e l k e d ő ' é r d e k l ő d é s r e t a r t a n a k s z á m o t a t o v á b b k é p z ő t a n y f o l y a m o k , 2 . e l f o g a d h a t ó , b á r kissé c s ö k k e ­ nő tendenciát m u t a t a nagyrendezvények látogatottsága, 3 . nem javult, sőt 2 é v a l a t t v a l a m i t c s ö k k e n t ( 2 0 f ő / d b - r ó l 1 8 fő/db-ra) az e l ő a d ó ü l é s e k , a n t é k t o k résztvevőinek száma. E b b e n az a l e g i n k á b b f i g y e l e m r e m é l t ó , h o g y a m a i k ö l t s é g t a k a r é k o s i d ő b e n é p p e n a l e g d r á g á b b r e n d e z v é n y e i n k a l e g n é p s z e r ű b b e k . (Az e l m ú l t é v b e n r e n ­ d e z e t t sümegi Szedimentológiai T o v á b b k é p z ő részvételi díja 8 0 0 , — F t / f ő és a s z e g e d i Á s v á n y - K ő z e t t a n i T o v á b b k é p z ő r é s z v é t e l i díja 4 2 0 F t / f ő v o l t . ) A z e l v i ­ l e g s e m m i f é l e p é n z ü g y i k ö t ö t t s é g g e l n e m járó e l ő a d ó ü l é s e k a l e g k e v é s b é l á t o ­ gatottak. E z a z t a nézetet látszik igazolni, h o g y a téma, a helyszín és a gyakori­ s á g h e l y e s m e g v á l a s z t á s a a z , a m i l e n d í t h e t a l á t o g a t o t t s á g o n . K ü l ö n ö s e n az e l s ő kettőre h e l y e z n é m a hangsúlyt. Átfogó jellegű, széles szakemberkört érdeklő t é m á k , jól m e g k ö z e l í t h e t ő h e l y e n , e s e t l e g e g y é b , a s z a k m a i k ö z ö n s é g e t a m ú g y is v o n z ó e s e m é n y r e „ r á s z e r v e z v e " b i z t o s e r e d m é n y t h o z n a k . ( J ó p é l d a erre n é h á n y nappal ezelőtt, a kibővített elnökségi v á l a s z t m á n y i ülés délutánján tartott előadóülés „Az Alföld harmadidőszak előtti képződményeinek áttekin­ t é s e " , a m e l y á t f o g ó j e l l e g é n k í v ü l az i d ő p o n t e g y b e e s é s é n e k is k ö s z ö n h e t t e a k i e m e l k e d ő l á t o g a t o t t s á g o t , a m e l y 8 3 fő v o l t . ) N é h á n y szó az 1 9 8 4 . évi jelentősebb rendezvényekről: Vándorgyűlésünket az Észak-magyarországi Területi Szervezet vendégeként Miskol­ con rendeztük október 9 —10-én. Az első nap előadásai és a második nap terepbejárása megfelelő módon illusztrálta mindazon új ismereteket, amelyek az ország földtani fel­ építése és nyersanyagbázisa szempontjából oly fontos régióban az utolsó hasonló jellegű rendezvény óta váltak bizonyítottá. A továbbképzők sorából kiemelkedett az Altalános Földtani Szakosztály által az Ifjú­ sági Bizottság és a Közép- és Északdunántúli Területi Szervezet közreműködésével (a KFH—MAFI jóvoltából) Sümegen szervezett Szedimentológiai Tanfolyam, amely áttekin­ tette e — oktatásunkban sajnos Hamupipőke szerepre kárhoztatott — tudományág legújabb irányzatait. Az Ásványtan-Geokémiai Szakosztály és az Ifjúsági Bizottság közös vállalkozása volt az Ásvány-Kőzettani anyagvizsgálatokkal foglalkozó tanfolyam, amely a korszerű elekt­ ronika uszályában látványosan fejlődő új eljárásokat volt hivatva szakmai közkinccsé tenni. A szedimentológiához hasonlóan mostohán kezelt diszciplínaként került ismételten előtérbe a tektonika. Ez évben az Ifjúsági Bizottság és a Déldunántúli Területi Szervezet vállalkozott a korábbi, nagysikerű bükki továbbképző megismétlésére. Az év során rendezett ankétok egyértelműen és örvendetesen a földtudomány ered­ ményeinek a gyakorlatba való átültetése témakörében mozogtak. Az Altalános Földtani Szakosztály a Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társaságával közösen (külső közreműködők: MAFI, Alginit Gazdasági Társaság) „Alginit a mezőgazdaságban" c. ren­ dezvénnyel csinált publicitást ezen új, sokoldalúan felhasználható nyersanyagfajtának; illetve teremtett kapcsolatot a népgazdaság siker ágazatával, a mezőgazdasággal. A Szénkőzettani Munkabizottság, a kőolaj és földgázkutatás földtani megalapozásá­ hoz szükséges geokémiai módszerek hazai alkalmazásának eredményeit tekintette át a májusi Szénhidrogéngeokémiai Ankéton. Az Agyagásványtani Szakosztály ezúttal Mádon rendezte, a Szilikátipari Tudományos Egyesülettel közösen a földtan és a .szilikátipar közös gondjait számba vevő rendezvényei sorában az illittel foglalkozót.

Bérez

i: Főtitkári

jelentés

355

Elnevezését tekintve, az ankétokhoz tartozik, tartalmában azonban nem, az Ifjúsági Bizottság „Első Előadói Ankétja". 1984-ben másodszor kaptak fórumot a nyilvánosság — és zsűri — előtt egyetemi hallgatók és már végzett ifjú geológusok, hogy számot adja­ nak kezdeti tudományos működésük eredményeiről és előadói kvalitásaikról. A két ka­ tegóriában összesen 30 fő nevezett, ebből 12 fő hallgató. A győztesek és helyezettek meg­ érdemlik, hogy nevüket megőrizzék a Társulat annalesei: A „hallgató" kategóriában: I . L A N T A I Csaba: Ny-Mecsek-i bázitok kőzettani és geokémiai vizsgálata II. SCHLEMMER Katalin: Jura korú rétegsorok mikrofáeies és üledékföldtani vizsgálata a Mecsek és a Villányi-hegység közötti területen VAKARCS Gábor—VÁRNAI Péter: Szőc-Halomvölgy X I . számú bauxitlencse réteg­ sorának elemzése III. B Á R S O N Y Erika—VELLEDITS Felicitas—HÍVES Tamás: Földtani vizsgálatok az Obányai völgyben HÁMOR Tamás—VIDÓ Mária: A salgótarjáni barnakőszén formáció üledékföldtani jellemzése a dusnoki kutatási területen A „végzett geológusok" kategóriában: I. H Í R János: Morfológiai vizsgálatok Serényfalva és Putnok között MOLNÁR Sándor: Az alföldi alsókréta vulkánitok kőzettani, kőzetkémiai jellemzése II. VARGÁNÉ B A R N A Zsuzsanna: Termogáztitrimetriás mérések tapasztalata B U D A I Tamás: A lemezes-tűzköves dolomit rétegtani helyzete a Keszthelyi-hegy­ ségben III. TARNÓCZI Ferenc: Építőipari nyersanyagelőfordulások geostatisztikai vizsgálatának néhány tapasztalata R É T I Zsolt: Aggtelek—Budabányai-hegységi bázisos-ultrabázisos kőzetek eddigi vizsgálati eredményei A „hallgató" kategóriában a legjobb előadóként III. helyezést ért el L E É I - Ő S S Y Szabolcs—FŐZY Ietván: Két Kelet-Mátrai konglomerátum kavics és ősmaradvány anyagának összehasonlító vizsgálata a „végzett geológusok" kategóriában II. helyezést ért el N A G Y N É SZENTAI Margit: A Rákhegy-II. bauxittelep ásványtan-üledékföldtani vizsgálata Az Őslénytan-Rétegtani Szakosztály hosszú távú programjába vette a „rétegtan for­ radalma" eredményeinek ismertetését, szakmai közkinccsé tételét. Ez évben, a Magyar Rétegtani Bizottsággal közös rendezésben, a Biosztratigráfiai Ankét került sorra. A Mérnökgeológia-Környezetföldtani Szakosztály folytatta a „kishatár forgalommal" egybekötött regionális szemináriumok sorozatát: ezúttal Nógrádban és a szomszédos szlovák területen. K ü l ö n k e l l s z ó l n o m az E l n ö k s é g á l t a l k i n e v e z e t t „ a d h o c " b i z o t t s á g o k m u n ­ kájáról. E z e k a Társulat működésével kapcsolatos általános, illetve speciális k é r d é s e k m e g o l d á s i l e h e t ő s é g e i t v i z s g á l j á k . A z Alapszabály Bizottság (tagjai: A L F Ö L D I László a bizottság vezetője, B O G S C H László, C S Í K Y Gábor, J U H Á S Z A n d r á s , K N A U E B József, K O V Á C S Endre, Z E L E N K A Tibor, Z E N T A Y Tibor) m u n k á j á t f o l y a m a t o s a n v é g z i , h o g y az 1 9 8 6 - o s t i s z t ú j í t ó k ö z g y ű l é s r e a t á r s u l a t i működéshez szükséges változtatások megfelelő javaslatok formájában elké­ s z ü l j e n e k . A z Emlékérem Bizottság ( A L F Ö L D I László a bizottság vezetője, tagjai: D U D I C H Endre, V A R J Ú Gyula, B O H N Péter, J U H Á S Z József, K E C S K E M É T I Tibor, K i s s János, B O G S C H László, V A B G A Imréné, V Á R H E G Y I Győző, SZABÓDÉ BALOG A n n a ) az I f j ú s á g i D í j ú j a l a p s z a b á l y á n é s az e z z e l k a p c s o l a t o s a n 1 9 8 6 - t ó l a d o m á n y o z h a t ó S E M S E Y Andor emlékérem ügyrendjén dolgozik. A különösen é r t é k e s m u n k á t v é g z e t t a Társulati Tevékenységet Felülvizsgáló Bizottság ( V I T Á L I S G y ö r g y a bizottság vezetője, tagjai: C S E R N Y Tibor, C S Í K Y Gábor, F Ö L D V A R Y Mária, G A T T E B I s t v á n , H A H N G y ö r g y , J U H Á S Z A n d r á s , K N A U E R J ó ­ zsef, K O C S Á R D Y E v a , K O V Á C S E n d r e , L I P T A I E d i t , M A J O R O S L á s z l ó n é , M I N D -

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

356

S Z E N T Y Andrea, N A G Y M A R O S Y András, SZABÓNÉ B A L O G Anna, Z E L E N K A Tibor,

Z E N T A Y Tibor) alapos jelentése megszabja a kívánatos t o v á b b l é p é s irányát é s mértékét. A társulat ez é v januári műsorfüzetének „ K ö z l e m é n y e k " rovatában v a l a m e n n y i t a g t á r s u n k m e g i s m e r k e d h e t e z z e l az é r t é k e s a n y a g g a l , a m e l y akár második alapszabálynak is tekinthető. A legtöbb m u n k a a „ N y e r s a n y a g k u t a t á s anyagi elismerésével" foglalkozó a d h o c bizottságra v á r az elkövetkezendő évben. N e m z e t k ö z i t e v é k e n y s é g ü n k b ő l kiemelkedett a 2 7 . N e m z e t k ö z i Geológiai Kongresszuson (Moszkva, 1 9 8 4 . augusztus 4 — 1 4 . ) való részvétel. 9 4 országból 5 7 0 4 r é s z t v e v ő között Magyarország 1 2 6 fővel szerepelt. E z a m a g y a r részvétel példa nélkül á l l a földtudományi kongresszusok történetében. A kongresszus t u d o m á n y o s m u n k á j a 2 2 s z e k c i ó m e l l e t t 6 k o l l o k v i u m é s 1 0 s z i m p ó z i u m egészí­ t e t t e ki. E z e k e n ö s s z e s e n 3 5 0 0 e l ő a d á s h a n g z o t t el, k ö z t ü k m i n t e g y 5 0 m a g y a r . Sikerként könyvelhetjük el a magyar részvételt a G E O E X P O ' 8 4 és a GEOC H A R T A ' 8 4 k i á l l í t á s o k o n . E l s ő s o r b a n a k o n g r e s s z u s i k ü l ö n k i a d v á n y o k , az A c t a Geologica különszáma, Geologo Internacia (eszperantó kiadvány) és Magyarország új földtani—mélyföldtani térképsorozata t e t t mély benyomást a látogatókra. E z a nagyszámú részvétel n e m lett volna lehetséges a M T E S Z nagyvonalú, p o z i t í v hozzáállása nélkül, a m e l y egymillió deviza F t rendkívüli utaztatási keretet tett számunkra hozzáférhetővé. E z 6 4 tagtársunk utaztatását tette lehetővé. K ö s z ö n e t illeti a K ö z p o n t i Földtani H i v a t a l t az itthoni é s helyszíni s z e r v e z ő m u n k á é r t , a k i k ü l d ö t t e k v á l l a l a t a i t , i n t é z e t e i t a d e v i z a forint h á t t e r é ­ nek megteremtéséért. Ehhez hozzá kellett még tenni a társulati titkárság ezúttal H A L M A I Jánossal kiegészített stábjának rengeteg munkáját és végül, d e nem utolsósorban a moszkvai szervezőbizottság végtelen türelmét és megértését, amivel megvárták, míg a magyarok megvívják harcukat a hazai pénzügyi rendelkezések hétfejű sárkányával é s régesrégen t ú l minden határidőn é s mó­ dosított határidőn, a szükséges befizetéseket rendezni tudják. Tulajdonképpen a s á r k á n y n a k c s a k h a t f e j é t v á g t u k le. A z z a l , a m e l y i k b e n a z a r ö g e s z m e ural­ k o d i k , a m e l y e g y e n l ő s é g j e l e t t e s z e g y f ö l d t a n i t e r e p b e j á r á s é s e g y t e s z e m fel, disznótoros túra közé, h a történetesen m i n d k e t t ő t utazási iroda szervezi, most s e m b í r t u n k . S z o m o r ú , m e r t a 3 0 e l ő ( 5 4 0 fő) é s 3 3 u t ó ( 7 0 0 fő) k i r á n d u l á s , a m e l y e k e n csak tizen t u d t a k részt venni Magyarországról, számos o l y a n más­ ként talán soha el n e m érhető területre eljuttatta volna a magyar szakembere­ ket, ahol a hazaihoz hasonló geológiai körülményeket, sok gondolatébresztő dolgot láthattak volna. A kongresszus során megválasztották a N e m z e t k ö z i F ö l d t u d o m á n y i Unió, (IUGS) ú j tisztikarát, az alábbi összetételben: elnök: főtitkár: alelnökök:

W . W . H U T C H I N S O N (Kanada) R . S I N D I G - L A R S E N (Svédország) V . L . B A R S U K O V (Szovjetunió) M. B E N S A I D (Marokkó)

Zhang B I N X I (Kína) U . G . C O R D A N I (Brazília) S. K . M U K H E R J E E ( I n d i a ) G . KATJTZKY (Svédország) Z. K I E L A N - J A W O R O W S K A

p é n z ü g y e k felelőse:

J . A. R E I N E M U N D (USA)

(Lengyelország)

Bérezi:

Főtitkári

jelentés

357

S z á m o s n e m z e t k ö z i t u d o m á n y o s s z e r v e z e t is a k o n g r e s s z u s i d e j é n t a r t o t t a m e g tisztújító összejöveteleit. Örömteljes m a g y a r v o n a t k o z á s u k , h o g y DTTDICH E n d r e t a g t á r s u n k a t , az Á l t a l á n o s F ö l d t a n i S z a k o s z t á l y e l n ö k é t a F ö l d t u d o m á ­ n y o k T ö r t é n e t é v e l F o g l a l k o z ó t á r s a s á g (az I N H I G E O ) f ő t i t k á r á v á v á l a s z t o t ­ ták. Sok szeretettel gratulálunk hozzá ! D ö n t é s s z ü l e t e t t a k ö v e t k e z ő 2 8 . k o n g r e s s z u s h e l y s z í n é r ő l : 1 9 8 9 - b e n az E g y e s ü l t Á l l a m o k ( W a s h i n g t o n D . C.) f o g j a v e n d é g ü l l á t n i a v i l á g g e o l ó g u s a i t . 1 9 9 3 - b a n v á r h a t ó a n T á v o l - K e l e t ( J a p á n v a g y K í n a ) lesz a h á z i g a z d a . K é p v i s e l t e t t ü k magunkat, társulati kiküldöttek részvételével a N e m z e t k ö z i Szedimentológiai Asszociáció 5 . európai összejövetelén, Franciaországban ( R É V É S Z I s t v á n , T Ó T H K á l m á n ) ; a Mediterrán N e o g é n R é t e g t a n Regionális B i z o t t s á g á n a k ( R C M N S ) firenzei, g e o d i n a m i k a i s z i m p ó z i u m á n ( H A L M A I J á n o s ) ; a L e n g y e l Földtani Társulat é v e s közgyűlésén ( G E R B E B P á l és L O R B E R E B Ár­ pád), és m e g h í v o t t előadót adtunk e g y ausztriai á s v á n y g y ű j t ő összejöve­ telnek (GATTEB István). 1 9 8 5 - b e n , 1 9 8 6 - b a n esedékes nemzetközi kötelezettségeinkkel összhangban e g y - e g y ü l é s t t a r t o t t az R C M N S 8 . k o n g r e s s z u s e l ő k é s z í t ő b i z o t t s á g a , i l l e t v e az R C M N S e l n ö k s é g e , v a l a m i n t a „ N e m z e t k ö z i F ö l d t u d o m á n y i U n i ó K ö z é p Kelet-Európa N e o g é n ősföldrajzi térképei" Kutató-Fejlesztési Project ( I U G S RDP)-szerkesztőbizottsága. Néhány szó tevékenységünk gazdasági oldaláról: Ismeretes, hogy az összhangban a népgazdaság egészét érintő, a gazdaságos működést, önfinanszírozás elérését előirányzó célkitűzésekkel, a MTESZ egészének és ezen belül az egyes egyesületeknek is ezek meg­ valósítására kell törekedniök. Bevételi forrásaink Tagdíj Jogi Tagdíj Megbízásos munkák

147 934,— 48 2 0 0 , 730 400,—

Kiadás Nyomda 406 971,— Posta 172 1 4 5 , Működés (egyéb) 249 9 9 3 , -

Egyenleg (állami támogatás) 337 824,— ami az 1285 eFt tervezett állami támogatás összegéhez képest jelentősen csökkent. Az eredmény elismeréseképpen dr. TÓTH János MTESZ főtitkár 1985. január 16-án kül­ dött levélben fejezte ki köszönetét a Társulat társadalmi és apparátusi vezetésének, tag­ ságának, a szerződéses munkák vállalása terén történt erőfeszítéseikért, amely az igényelt állami támogatás ilyen mérvű mérséklését tette lehetővé. Hosszú távon ezeknek a tendenciáknak a továbbélésével kell számolnunk. A bevétel — kiadás oldal elemzése azt mutatja, hogy elsősorban a bevétel oldal növelésétől várhatunk eredményeket, mivel a kiadás rovat tételeit tőlünk független erők (1. pl. a belföldi posta­ díjszabás 84%-os emelése) alakítják. Kisebb újításokkal ugyan próbálkozunk (pl. cso­ portos postázás, ill. alkalmi küldöncök igénybevétele elsősorban a budapesti intézmé­ nyek esetén), ezek azonban kevéssé általánosítható megoldások. A bevétel oldalon, sajnálatos módon nem lehet tovább halasztani a tagdíj jelentősebb felemelését, amennyiben továbbra is fenn kívánjuk tartani a szolgáltatások jelenlegi szín­ vonalát. Az új, felemelt tagdíj 1985. II. felétől érvényes, összege 260 Forint/év. Ennek megfelelő arányban változik a házastársi (100 forint/év) és az ún. regisztrált tagdíj (100 Ft/év) mértéke. Az ifjúsági és nyugdíjas tagdíj összege változatlan. (Csak a kiadások illusztrálására álljon itt egyetlen tétel: a tagdíjcsekket 6 Ft/db áron adja az OTP, erre jön 4 F t postázási díj. Azaz egyetlen tagdíj csekk 10 forintba kerül, ami a régi tagdíj 7, az új tagdíj 3%-a.) A bevételi oldal jelentősebb növelését a jogi tagság most már valóban elodázhatatlan rendezésétől és a megbízásos munkák megfelelő szinten tartásától, illetve növelésétől várhatjuk. Ezt a kérdést változatlanul napirenden tartjuk. Hosszabb távú gazdálkodásunk elemeit, 1982—83. évekre visszamenően, 1983. októ­ ber 22 —november 9. között vizsgálta a MTESZ Ellenőrzési Osztálya. A jegyzőkönyv

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

358

összességében kedvező képet festett a Társulat gazdálkodásáról, de felhívta a figyelmet az alábbi, megváltoztatandó jelenségekre: — törekedni kell a működési, különösen a posta és nyomdai költségek csökkentésére; — a tervekben kevesebb bizonytalansági tényezőt kell hagyni; — növelni kell a bevételeket; — a 140 F t / é v tagsági díjért az összeg mintegy háromszorosának megfelelő szolgálta­ tást nyújtunk. Ezt a rést szűkíteni kell; — írásban kell rögzíteni az egyes funkciók ügyrendjét, elhatárolva a hatásköröket. Ú g y illik, h o g y e d i c s é r ő v é l e m é n y e k k a p c s á n k i f e j e z z ü k k ö s z ö n e t ü n k e t a titkársági apparátus dolgozóinak, B Á N S Á G I Lászlónénak, W E I N Györgynének és végül d e n e m utolsósorban G É B E R Zsuzsannának, akiknek fáradhatatlan s z í v ó s m u n k á j a n é l k ü l e z e k e t a z e r e d m é n y e k e t n e m é r h e t t ü k v o l n a el. Önkriti­ kusan azt is m e g kell jegyeznem, h o g y m u n k á j u k e g y része tűzoltás: az aktívák és tagok figyelmetlenségéből és mulasztásaiból eredő akadályok, nehézségek legyőzése, elhárítása. N e tekintsék költői túlzásnak, amikor a valamennyi, e z t a m u n k á t belülről, közelről szemlélő elnökségi tag n e v é b e n állítom, h o g y kicsit is t ö b b odafigyeléssel, fegyelmezettséggel, összeszedettséggel, a másikra is gondolva, n a g y o n sok felesleges m u n k á t ó l m e g t u d j u k kímélni az apparátust s el lehet kerülni, hogy minden egyes n a g y o b b e s e m é n y előtt G É B E R Zsuzsa s o k - k e z ű (szőke) S i v a - k é n t l e g y e n k é n y t e l e n b r a v ú r o k a t i s b e m u t a t v a m e g ­ m e n t e n i a r e n d e z v é n y sorsát. M u n k á j u k a t m é g e g y s z e r k ö s z ö n j ü k ! Tisztelt Küldöttközgyűlés ! A mindenkori főtitkári beszámoló legkellemesebb része következik, amikor röviden ismertetem azon tagtársaink névsorát, akik 1 9 8 4 során v é g z e t t mun­ kájuk elismeréseként vállalati szintűnél magasabb kitüntetésben részesültek: A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapták : A L F Ö L D I L á s z l ó , P O J J Á K T i b o r ( p o s z t u m u s z ) , P Ó K A T e r é z ; a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: CSÁSZÁR Géza. A z ipari m i n i s z t e r T á r s u l a t u n k D é l d u n á n t ú l i T e r ü l e t i S z e r v e z e t é b e n a n n a k m e g a l a k u l á s a ó t a k i f e j t e t t e r e d m é n y e s m u n k á s s á g á é r t Kiváló Munkáért kitün­ tetést a d o m á n y o z o t t F E J É R L e o n t i n , N É M E T H G u s z t á v é s T Ó K A J e n ő t a g t á r s a ­ inknak. A K ö z p o n t i F ö l d t a n i H i v a t a l e l n ö k e Kiváló Munkáért kitüntetést adományo­ z o t t az alábbi tagtársainknak: E R D É L Y I Károlyné, D E . K O V Á C S Sándor, LTJMSDENNÉ NEMECZ

HORVÁTH

Ernő,

Gabriella,

DE. MÜLLER

DR. ORAVECZ Jánosné,

Pál,

DR. R Á N E R

B . NAGY

Géza,

József, DK.

SZÉLES Lajos, DR.

Z E L E N K A Tibor.

D R . M Á R T O N P é t e r é s M Á R T O N N É D R . S Z A L A Y E m ő k e megosztva akadémiai díj­ éit k a p t a k a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a 1 4 4 . k ö z g y ű l é s é n ( 1 9 8 4 ) , a k ő z e t e k p a l e o m á g n e s e s t u l a j d o n s á g a i n a k m e g h a t á r o z á s á r a k i d o l g o z o t t eljárásért, a mérésekhez szükséges műszercsoport kialakításáért, az így nyert és feldolgozott adatok e r e d m é n y e s — nemzetközileg elismert — felhasználásáért. Tisztelt Küldöttközgyűlés ! A z é v t i z e d e k s o r á n k i a l a k u l t íratlan s z a b á l y o k s z e r i n t a f ö l d t a n T á r s u l a t o n kívül eső szféráiban b e k ö v e t k e z ő személyi változások n e m képezik szükségképp e g y f ő t i t k á r i j e l e n t é s r é s z é t . E z ú t t a l l e g y e n s z a b a d k i v é t e l t t e n n e m , m i v e l az

Bérezi:

Főtitkári

jelentés

359

1 9 8 4 - b e n és 1985 e l s ő k é t h ó n a p j á b a n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s o k r é s z b e n o l y a n p o s z t o k a t érintenek, a m e l y e k lehetőséget adnak a szakmai stratégiai t á v l a t o k f i g y e l e m b e v é t e l é r e é s a fejlődési f o l y a m a t o k b e f o l y á s o l á s á r a ; r é s z b e n p e d i g olyan helyeken következtek be, amelyek mindenkori birtokosai h a g y o m á n y szerint fontos szerepet játszhatnak a Társulat életében. A K ö z p o n t i Földtani H i v a t a l új elnökévé Társulatunk elnökét, D A N K Viktort n e v e z t e ki a M i n i s z t e r t a n á c s . H i v a t a l i e l ő d j e F Ü L Ö P J ó z s e f t i s z t e l e t i t a g u n k az E ö t v ö s L. T u d o m á n y e g y e t e m r e k t o r i s z é k é b e került, az O r s z á g o s K ő o l a j é s Gázipari Tröszt új vezérigazgatóhelyettese V Á N D O R F I Róbert, főgeológusa K Ó K A I János. A Magyar Alumíniumipari Tröszt főgeológusi székébe, a nyuga­ l o m b a v o n u l t B Á R D O S S Y György helyére T Ó T H Á l m o s , a Geofizikai K u t a t ó Vállalat hasonló posztjára a n y u g a l o m b a vonult K O M J Á T I János helyére P O G Á C S Á S G y ö r g y került. A V I T U K I ú j f ő i g a z g a t ó j a A L F Ö L D I L á s z l ó . F e l e l ő s ­ ségteljes új feladatukhoz jókívánságunkat tolmácsolva kérjük, h o g y befolyásu­ k a t m i n d e n k o r v e s s é k l a t b a a T á r s u l a t é r d e k é b e n is. T o v á b b i s z e m é l y i f e j l e m é n y e k , h o g y G R A S S B L Y G y u l a t i s z t e l e t i t a g u n k a t az M T A e m l í t e t t 144. k ö z g y ű l é s e a T u d o m á n y o s M i n ő s í t ő B i z o t t s á g t a g j á v á v á l a s z ­ t o t t a . F Ü L Ö P J ó z s e f t i s z t e l e t i t a g u n k az 1985-ös Á l l a m i é s K o s s u t h - d í j a k a t odaítélő bizottságba nyert kinevezést. Tisztelt Küldöttközgyűlés ! R á t é r v e M T E S Z - e n belül kialakult kapcsolatrendszerünkre, 1984 során is t ö r e k e d t ü n k a m o z g á s t e r ü n k n e k az i n t e r d i s z c i p l i n á r i s t e r ü l e t e k r e v a l ó kiter­ j e s z t é s é r e . J ó p é l d á j a e n n e k az 1 9 8 4 . é v i v á n d o r g y ű l é s , az i l l i t é s a l g i n i t a n k é t . N e m v i t á s , é s e z t t á r s u l a t i e l l e n ő r z ő b i z o t t s á g u n k is m e g á l l a p í t o t t a , h o g y b ő s é ­ gesen v a n m é g lehetőség ezen a területen, n e m kívánjuk e lehetőségeket formális lépésekkel kitölteni, természetesen örömmel vesszük a társegyesületek minden é s s z e r ű a j á n l a t á t is. Elnökségi bizottságaink képviselői rendszeresen részt vesznek a megfelelő M T E S Z bizottságok munkájában. Különösen a Gazdasági Bizottságra hárult s o k t e e n d ő a t á r g y é v b e n . A t á r s u l a t i v e z e t ő t e s t ü l e t e k f e l a d a t a v o l t az o r s z á g o s kérdésekben a M T E S Z szintű állásfoglalások kialakításában való részvétel. E z évben ezek közül kiemelkedett a X I I I . pártkongresszus téziseinek társadalmi v i t á j á b a v a l ó b e k a p c s o l ó d á s . E s e t e n k é n t a z o n b a n a t ú l szoros h a t á r i d ő a k a d á ­ l y a a z e l m é l y ü l t e b b e l e m z é s n e k . R e m é l j ü k , h o g y a j ö v ő b e n m á r ez s e m lesz a k a d á l y a a M T E S Z és társegyesületeiben tömörült szakemberek felgyülemlett szakmai tapasztalatai rendeltetésszerű, társadalmi hasznosításának. Néhány szó kiadói tevékenységünkről. 1984-ben megjelent a Földtani Közlöny 114. évf. (1984) 1 — 3. száma; (A 4.-re sajnos papírkontingens problémák miatt kissé várni kell !) Közreadtuk az Altalános Földtani Szemle 20, a Tudománytörténeti Szemle 9, a Mérnökgeológia-Környezetföldtani Szemle 31, az Őslénytani Viták 30. számát és eljut­ tattuk tagtársainkhoz a Földtani Kutatás 1 — 3. számait.

Tiszteltközgyűlés ! 1 9 8 5 - ö s é v m u n k a t e r v é t á t t e k i n t v e a b ő s é g z a v a r a s z e m b e t ű n ő : a 19 a n k é t , 6 terepbejárás címlistája n é h á n y kivételtől eltekintve szélesebb szakmai körök é r d e k l ő d é s é r e s z á m o t t a r t ó t é m á k a t ígér:

360

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

Ankétok Április

Az agyagásvány tartalmú min­ ták vizsgálatának röntgendif­ frakciós fázisanalitikai módsze­ rei

Agyagásványtani

A Bakonyi Bauxitbánya Vál­ lalat szakmai napja „A válla­ lat területének földtani kuta­ tási eredményei és várható le­ hetőségei, a bauxit termelés je­ lenlegi lehetőségei és további célkitűzései" bányabejárással egybekötve

Közép- és Északdunántúli Te­ rületi Szervezet

A nyersanyag minősítésének új rendszere

Gazdaságföldtani Szakosztály

Észak-Magyarország újabb föld­ tani eredményei a Borsodi Mű­ szaki és Közgazdasági Hetek keretében

Észak-magyarországi Területi Szervezet, a Miskolci Akadé­ miai Bizottság, az MGE Nagy­ alföldi Szervezete

Baranya megye geotermikus melegvízhasznosításának ered­ ményei, további — kiemelten mezőgazdasági hasznosítás cél­ jaira történő — felhasználásá­ nak lehetőségei

Dóldunántúli Területi Szerve­ zet, MAE és MHT Baranya megyei csoportja

„Maros" Ankét (Makó—Szeged szakasz)

Alföldi Területi Szervezet, MHT Szegedi Területi Szervezet

Az Algyői szénhidrogén terület kutatásának története és ered­ ményei

Alföldi Területi Szervezet, OMBKE Alföldi Fúrási Csoport

Május vagy Június

A természeti paraméterek sze­ repe egy új ásványvagyon mi­ nősítése rendszerében

Gazdaságföldtani Szakosztály

I . vagy I I . negyedév

Paleobotanikai Nap

Őslénytan-Rétegtani Szakosz­ tály

Vízföldtani Ankét

Közép- és Északdunántúli Te­ rületi Szervezet

Szeptember

50 éves a dunántúli szénhidro­ génkutatás

Déldunántúli Területi Szerv. MGE és OMBKE Zala megyei Csoport

Október

Szedimentológiai Ankét

Alföldi Területi Szervezet

A szénhidrogén prognózis föld­ tani vonatkozásai

Budapesti Területi Szervezet

Az építőipari és ásványbányá­ szati nyersanyagok értékelése

Gazdaságföldtani Szakosztály

Somogy megyei Regionális An­ két

Dunántúli Területi Szervezet és MHT Somogy megyei Csoport

Korszerű vizsgálati módszerek alkalmazása agyagásványokon

Agyagásványtani Szakosztály

Május

I I . negyedév

November

Szakosztály

Bérezi:

Főtitkári

jelentés

361

A Rózsadombon folyó építke­ zésekkel kapcsolatos mérnök­ geológiai problémák

Mérnökgeológia-Környezetföldtani Szakosztály

Formációk, továbbképző folyam

tan­

Ifjúsági Bizottság ÖslénytanRétegtani Szakosztály

November vagy december

A lemeztektonika és ércképző­ mediterrán

Altalános Földtani Szakosztály

I I I . v a g y IV. negyedév

Paleobiológiai és evolúciós problémákról

Öslénytan-Rétegtani Szakosz­ tály

Április

A Budai-hegységbe

Budapesti Területi Szervezet

Május

A balatonfői alaphegységi rögök megtekintése

Általános Földtani és Öslény­ tan-Rétegtani Szakosztály

A Duna—Tisza közi szikes ta­ vak tanulmányozására

Alföldi Területi Szervezet és MHT Szegedi Területi Szerve­ zete

Kőszeg—Sopron hegység ős­ lénytani és rétegtani viszonyai­ nak bemutatására

Öslénytan-Rétegtani Szakosz­ tály

Mérnökgeológiai Szeminárium szlovákiai terepbejárással egy­ bekötve

Mérnökgeológiai Szakosztály

2—3 napos nagy-alföldi terep­ bejárás

Ifjúsági Bizottság

November

Terepbejárások

J únius

Október

E b b e n az é v b e n i s m e g r e n d e z z ü k a k ö z e l j ö v ő n e m z e t k ö z i r e n d e z v é n y e i r e ( R C M N S , K á r p á t — B a l k á n Geológiai Asszociáció) b e n e v e z e t t hazai előadások bemutatását, mint ahogy már január—februárban megtörtént a m ú l t év l e g ú j a b b n e m z e t k ö z i g e o l ó g i a i e s e m é n y é n e k , a 27. N e m z e t k ö z i G e o l ó g i a i K o n g ­ r e s s z u s n a k v i s s z a t e k i n t ő f e l d o l g o z á s a . E z é v i v á n d o r g y ű l é s ü n k e t a 8. R C M N S k o n g r e s s z u s k ö z t e s k i r á n d u l á s a i v a l e g y b e k ö t v e s z e p t e m b e r 19-én I p o l y t a r n ó c o n tartjuk. N e m z e t k ö z i kötelezettségeink sorából kiemelkedik a N e o g é n R é t e g t a n - M e d i t e r r á n R e g i o n á l i s B i z o t t s á g a 8. k o n g r e s s z u s a , a m e l y e t s z e p t e m b e r 1 5 — 2 2 között tartunk a Budapesti Kongresszusi Központban. A végső tudnivalókat tartalmazó 3. cirkulárét a n a p o k b a n postázzuk, illetve részben már postáztuk. A 2. e i r k u l á r é r a t ö r t é n t r e a g á l á s a l a p j á n 2 0 0 k ö r ü l i r é s z t v e v ő v e l s z á m o l h a t u n k külföldről. H a karikírozni akarnám a helyzetet, azt kellene m o n d a n o m , h o g y e g y e t l e n é r d e k e l t o r s z á g r é s z v é t e l e k é t s é g e s : M a g y a r o r s z á g é . Már t u d n i i l l i k az e d d i g b e é r k e z e t t j e l e n t k e z é s i l a p o k a t i l l e t ő e n . T é n y , h o g y s z ó b e l i í g é r e t e k , írás­ b a n rögzített előadáscímeket az előadók neveivel kaptuk, ehhez azonban a pon­ t o s a n k i t ö l t ö t t j e l e n t k e z é s i l a p is s z ü k s é g e l t e t i k . A t o v á b b i t é v e d é s e k e l k e r ü l é s e v é g e t t s z e r e t n é n k k i e m e l n i , h o g y az R C M N S e l n ö k s é g e á l t a l k i n e v e z e t t N e m z e t ­ közi Szervező Bizottság döntése értelmében előadást csak olyan személy tart­ h a t , a k i a d o t t h a t á r i d ő r e (1985. m á r c i u s 31.) a r é s z v é t e l i d í j a t befizeti, é s az e l ő a d á s k i v o n a t o t a S z e r v e z ő b i z o t t s á g n a k m e g k ü l d i . M á r p e d i g az „ i g a z s á g p i l l a ­ nata", március 31, vészesen közeledik. Kérjük tehát érdekelt tagtársainkat,

362

Földtani Közlöny

115. kötet, 4. füzet

k ü l ö n ö s e n a fó'geológusokat, h o g y a f e n t i e k é r t e l m é b e n s z ü k s é g e s l é p é s e k e t a tisztes magyar részvétel érdekében tegyék meg. E z az e s e m é n y n e m szabad, h o g y háttérbe szorítsa többi n e m z e t k ö z i kötele­ z e t t s é g e i n k e t , í g y r é s z t v e s z ü n k az E u r ó p a i F ö l d t a n i T á r s u l a t o k 5 . t a l á l k o z ó j á n (Edinburgh), a K á r p á t — B a l k á n Geológiai Asszociáció 1 3 . kongresszusán ( K r a k k ó ) é s a 1 8 . E u r ó p a i M i k r o p a l e o n t o l ó g i a i K o l l o k v i u m o n (Cagliari). E z utóbbi különösen fontos, mivel a 2 0 . , 1 9 8 9 - b e n esedékes kollokviumot Magyarországon szeretnénk megtartani.

Tisztelt Küldöttközgyűlés ! A z u t ó b b i é v t i z e d e g y i k l e g n a g y o b b s z é n h i d r o g é n k u t a t á s i siker s z t o r i j a e g y E u r ó p á b a n alig ismert kis kanadai társaság nevéhez fűződik. Sok é v e s szívós m u n k a e r e d m é n y e k é p p e n , s z e d i m e n t o l ó g i a i - t e k t o n i k a i m e g f i g y e l é s e i k r e fel­ épített kutatási koncepciójukban rendíthetetlenül és megingathatatlanul bízva a k k o r is, a m i k o r m i n d e n r e m é n y t e l e n n e k l á t s z o t t , m i n d e n e d d i g i t e l e p t a n i s z a b á l y t cáfoló helyzetben, a Sziklás-hegység keleti előterében v i z e s rétegek alatt megtalálták K a n a d a eddigi legnagyobb, közel 1 0 0 0 milliárd m kezdeti földtani v a g y o n n a l rendelkező földgáztelepét. E cég, a „Canadian H u n t e r s " e l n ö k e szobájának falát egyetlen szerény felirat díszíti: 3

1 1 . parancsolat: Sose a d d fel ! A m i k o r v é g i g n é z ü n k — s o k s z o r s z e r é n y n e k v é l t v a g y v a l ó b a n o l y a n — ered­ m é n y e i n k e n , s z á m b a v e s s z ü k a m b í c i ó i n k a t , az e l ő t t ü n k á l l ó f e l a d a t o k a t é s szembeállítjuk a nehézségekkel és a rendelkezésünkre álló eszközök korlátozott voltát, akkor kezdjük csak megérteni kanadai kollégánk jelszavának igazát. É r v é n y e s ez a tényleges földtani k u t a t á s o n túl a társulati m u n k á r a is, sőt talán s o k k a l t á g a b b a n is m i n d e n e m b e r i m u n k á l k o d á s r a . í g y t a l á n n e m s t í l s z e r ű t l e n , h o g y az 1 9 8 4 - e s évről szóló beszámoló v é g é n ezt a jelszót ajánlva szíves figyel­ m ü k b e k í v á n o k 1 9 8 5 - ö s céljaikhoz m i n d e n k i n e k sikeres m u n k á l k o d á s t , jó egész­ séget és jó szerencsét !

ÉRTEKEZÉSEK Földtani

Közlöny,

Suli.of

ШHungarianGedl.Soc.

(1985).

115. 363 — 368

Toarci Amonites zónák a Gerecse hegységben* Dr. Géczy Barnabás**

Ö s s z e f o g l a l á s : A mediterrán övbe tartozó Gerecse hegységben a toarci szelvé­ nyek szórványosan ENy-európai faunaprovinciába tartozó ammoniteszeket tartalmaz­ nak. Ezek alapján a monoton, ammonitico rosso fáciesbe tartozó rétegek 7 ÉNy-európai standard zónába sorolhatók, és a mediterrán ammonitesz genusok vertikális elterjedése rögzíthető.

Bevezető A B a k o n y h e g y s é g t ő l É - r a f e k v ő G e r e c s e h e g y s é g jura f o r m á c i ó i r ó l F Ü L Ö P J . ( 1 9 7 1 ) nyújtott áttekintést. 1 9 7 6 - b a n a hegységben K O N D A J . , a Magyar Állami F ö l d t a n i I n t é z e t I g a z g a t ó j a r e n d s z e r e s é s m é l y r e h a t ó k u t a t á s t i n d í t o t t el, amelynek eredményeként a következő lelőhelyekről gazdag ammonites faunát gyűjtöttek: Nagypisznice (1976—1978) Kisgerecse (1978—1979) Tölgyhát (1979-1980) Bányahegy (1981—1982) A fauna ammonitico-rosso márga é s m é s z k ő fáciesből került elő. A g y ű j t é s a B a k o n y h e g y s é g b e n m á r sikerrel a l k a l m a z o t t m ó d s z e r s z e r i n t , n a g y r é t e g ­ felületen, rétegről rétegre történt. A n é g y s z e l v é n y átlagos rétegfelülete 1 7 , 5 m volt, összesen 6 1 0 m átvizsgált kőzetanyaggal. A kőzet összesen 1 5 6 9 0 a m m o niteszt tartalmazott. A t e l j e s f a u n á t az E g y e t e m i ő s l é n y t a n i I n t é z e t b e n m a g a m p r e p a r á l t a m é s h a t á r o z t a m m e g . A h a t á r o z á s l e h e t ő l e g faj s z i n t e n t ö r t é n t . A k i é r t é k e l é s t a p á r i z s i P . M. Curie E g y e t e m e n D E R C O T J R T p r o f e s s z o r t á m o g a t á s á v a l v é g e z t e m . E z ú t o n k ö s z ö n ö m m e g K O N D A J . és DERCOTJRT J . értékes segítségét. A faunaösszetétel rétegenkénti mennyiségi vizsgálatánál a széttagoló rend­ s z e r t k ö v e t t e m . A z ö s s z e s í t é s n é l v i s z o n t D O N O V A N e t al. ( 1 9 8 1 ) ö s s z e v o n ó osztályozását v e t t e m alapul, a k ö n n y e b b áttekintés érdekében. Az egyetlen k i v é t e l t a Dumortieria genus jelentette, amelybe bevontam a Catulloceras ( G E M M E L L A R O , 1 8 8 6 ) g e n u s t is. A mennyiségi g y ű j t é s alapján sikerült a kis rétegvastagságú, m o n o t o n réteg­ s o r t az É N Y - e u r ó p a i , k ü l ö n ö s e n a f r a n c i a o r s z á g i z ó n a b e o s z t á s a l a p j á n t a g o l n i , 2

a

* E l ő a d v a 1984. I X . 3-án E r l a n g e n b e n , a N e m z e t k ö z i J u r a r é t e g t a n i szimpóziumon. ** E ö t v ö s L . T u d o m á n y e g y e t e m , ő s l é n y t a n i T a n s z é k í 0 8 3 B u d a p e s t , V I I I . K u n B é l a t é r 2 .

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

364

az egyes genusok vertikális elterjedését rögzíteni a mediterrán területen, és paleobiogeográfiai változásra következtetni a toarci/aaléni határon. A t o a r c i z ó n a b e o s z t á s á n á l k i s m ó d o s í t á s s a l D E A N e t al. ( 1 9 6 1 ) É N Y - e u r ó p a i é s G A B I L L Y ( 1 9 7 6 ) f r a n c i a o r s z á g i (Thouars) b e o s z t á s á t k ö v e t t e m . D E A N e t al. Harpoceras falcifer z ó n á j a h e l y e t t i n d o k o l t a b b n a k t ű n t a G A B I L L Y Í Ó I k i e m e l t , és prioritást élvező Serpentinus Zóna (OPPEL, 1 8 5 6 ) n é v használata. A Thouarsense Zónát — ugyancsak G A B I L L Y Í k ö v e t v e — két zónára (Thouarsense és I n s i g n e Z ó n a ) t a g o l t a m . M e g ő r i z t e m v i s z o n t a Dumortieria levesquei zónát, a m e l y e t G A B I L L Y k é t z ó n á r a ( P s e u d o r a d i o s a és A a l e n s e Z ó n a ) t a g o l t . A z e g y e s zónákra a következő ammonitesz összetétel jellemző:

Zónabeosztás Dactylioceras

tenuicostatum

Zóna

A z ó n á t mindössze a kisgerecsei s z e l v é n y b e n sikerült kimutatni. A 1 1 2 — 1 1 3 s z . r é t e g ö s s z v a s t a g s á g a 1 5 c m . A 1 1 3 sz. r é t e g b ő l a Fontanelliceras cf. fontanellense (GEMMELLABO, 1 8 8 5 ) egyik példánya került elő, kissé söté­ tebb színű mészkőből, mint a többi példány. A zónára a Dactylioceratidaek r o b b a n á s s z e r ű f e l v i r á g z á s a j e l l e m z ő . A d o m é r i (toarci) h a t á r p o n t o s í t á s a t o v á b ­ bi g y ű j t ő m u n k á t i g é n y e l .

Hildaites

serpentinus

Zóna

A z ó n á t G A B I L L Y (1976) é r t e l m é b e n k ü l ö n í t e t t e m el, d e a legfelső Orthildaites t a r t a l m ú r é t e g e k e t — a m i v e l az Orthildaites a Hildoceras synonimjének tekint­ h e t ő — i n d o k o l t n a k t ű n t a B i f r o n s Z ó n á b a sorolni. A z ó n a á t l a g o s v a s t a g s á g a 123 c m . A g y ű j t ö t t p é l d á n y o k s z á m a 6 4 4 . E b b ő l a P h y l l o c e r a t i n á k é s L y t o c e r a t i n á k a f a u n a 77 % - á t , az A m m o n i t i n á k a f a u n a 23%-át alkotják. Az Ammonitinák 54%-a a Dactylioceratidae, 46%-a a Hildoceratidae családba tartozik. E z utóbbiak közül gyakoriak a Hildaitesek, a Harpocerasok és a Polyplectusok.

Hildoceras

bifrons

Zóna

A mediterrán jurából sokat idézett Bifrons Zóna mind a n é g y szelvényben k i m u t a t h a t ó . A z ó n a a Hildoceras t e l j e s v e r t i k á l i s e l t e r j e d é s é v e l j e l l e m e z h e t ő . A Bifrons Zóna átlagos rétegvastagsága 263 cm. A fauna 6236 A m m o n i t e s t t a r t a l m a z o t t . A P h y l l o c e r a t i n á k é s L y t o c e r a t i n á k v i s z o n y l a g h á t t é r b e szorul­ n a k (45%) a Hildocerasok t ö m e g e s előfordulása miatt. Az A m m o n i t i n á k o n belül a Dactylioceratidaek s z á m a csökken (17%), a Hildoceratidaek n a g y o n g y a k o r i a k ( 7 5 % ) , a P h y m a t o c e r a t i d a e k s z á m a m é g a l á r e n d e l t ( 8 % ) . A Collina g e n u s m á r e g y ü t t t a l á l h a t ó a Hildoceras semipolitum fajjal j e l l e m z e t t r é t e g e k ­ ben. A Harpoceras az egész z ó n á n végighúzódik. A legalsó, „Orthildaiteses" r é t e g e k Mercaticerast m é g n e m tartalmaznak. Paleobiogeográfiai szempontból f i g y e l e m r e m é l t ó a Leukadiella g e n u s megjelenése a zóna alsó részében. A P h y m a t o c e r a s o k s z ó r v á n y o s a n k i t ö l t i k a z ó n á t , d e az e l s ő Hammatoceras a zóna

G èczy:

Toarci Ammonites

zónák

365

felső részében jelenik meg. A perzisztens formák közé n a g y o n eltérő morfológiáj ú a l a k o k t a r t o z n a k : A Polyplectus o x y c o n , &Dactylioce serpenticon, a Phymatoceras p l a n u l á l t a p e r z i s z t e n s A m m o n i t i n á k k ö z ü l . A B i f r o n s Z ó n á b a n f e l t ű n ő e n n a g y az A m m o n i t i n a genusok száma ( 1 9 ! ) .

Haugia

variabilis

Zóna

A Variabilis Zónát a H a u g i á k megjelenése és szórványos előfordulása, a Hildocerasok hiánya és a Brodieiák viszonylagos gyakorisága jellemzi. A Haugia m e n t e s , Hildoceras semipolitumot é s Collinát együtt tartalmazó rétegeket még a Bifrons Zónába soroltam. A Variabilis Zóna többé-kevésbé megfelel a G A L L I T E L L I - W E N D T á l t a l ( 1 9 6 9 ) e l k ü l ö n í t e t t Collina gemma é s Paroniceras sternale Subzónáknak a DONOVAN-tói ( 1 9 5 8 ) elkülönített, immár klasszikus Erbaense Zónán belül. A zóna mind a n é g y vizsgált szelvényben faunával igazolható. Az átlagos rétegvastagság 1 1 0 cm. A vizsgált Ammonitesek összpéldányszáma 2 3 7 5 . A faunában a Phylloceratinák ( 5 8 % ) és a Lytoceratinák ( 2 0 % ) uralkodnak. A Lytoceratinák gyakorisága evolúciós sikernek számít („Lytoceras Jurense Zóna"). Az Ammonitinák közül a Phymatoceratidaek a leggyakoribbak ( 5 4 % ) . K ü l ö n ö s e n a B r o d i e i á k ( = Pseudobrodieia, Merlaites) és a Pseudomercaticeras o k ( = Crassiceras) gyakoriak. A Phymatoceratidaeken belül a Phymatoceratinaek 8 2 % - á v a l szemben a Hammatoceratinaek 1 8 % - a teljesen alárendelt. A z A m m o n i t i n á k 2 8 % - á t Hildoceratidaek alkotják, 8 0 % - b a n Grammoceratin a e k k a l (Pseudogrammoceras) é s 2 0 % - b a n H a r p o c e r a t i n a e k k a l (főleg a P s e u d o l i o e e r a s o k k ö z é s o r o l h a t ó „Osperliocerassal" é s Plyplectussal). A Dactylioc e r a t i d a e k ( 1 8 % ) m i n d ö s s z e h á r o m g e n u s s a l (Collina, Porpoceras, Dactylioceras) v a n n a k a f a u n á b a n k é p v i s e l v e . A Harpoceras, Hildoceras és Mercaticeras a Variabilis Zónából hiányzik.

Grammoceras

íhouarsense

Zóna

A T h o u a r s e n s e Z ó n á t a G r a m m o c e r a s o k f e l l é p é s e jelzi. A z ó n a három szelvényből m u t a t h a t ó ki, összesen 1 2 0 c m rétegvastagsággal. A z ó n á b a n az A m m o n i t e s e k feltűnően megritkulnak. Az összpéldányszám m i n d ö s s z e 4 3 9 . A m í g a B i f r o n s Z ó n á b a n az a m m o n i t i c o r o s s o m á r g a m - k é n t á t l a g o s a n 3 0 p é l d á n y t t a r t a l m a z o t t , a d d i g ez a s z á m a T h o u a r s e n s e Z ó n á b a n 2 3 - r a csökkent. A fauna 4 9 % - a Phylloceratina, 1 5 % - a Lytoceratina és 3 6 % - a A m m o n i t i n a . A P s e u d o g r a m m o c e r a s o k g y a k o r i s á g a m i a t t az A m m o n i t i n á k 8 5 % - a H i l d o c e r a t i d a , t ö b b m i n t 9 9 % - o s Pseudogrammoceras túlsúllyal. Mivel a Dactylioceratidaek a zónából hiányzanak, a többi Ammonitina a P h y m a t o c e r a t i d a e családba tartozik ( 1 4 % ) . A családon belül a Hammatocera­ t i n a e k bizonyos előretörése ( 3 1 % ) figyelhető m e g a P h y m a t o c e r a t i n a e k k a l ( 6 9 %) s z e m b e n . A T h o u a r s e n s e z ó n á t r i t k á n i d é z i k a m e d i t e r r á n t e r ü l e t e k r ő l . E n n e k oka a kis rétegvastagságban, a fauna megritkulásában és a zónajelző Grammocerasok n a g y ritkaságában ( 0 , 0 6 % ) kereshető. A zónát a mediterrán régióban i n k á b b negatívumok, m i n t p o z i t í v u m o k jellemzik. A genusok számá­ n a k c s ö k k e n é s e i s erre u t a l . A T h o u a r s e n s e z ó n á k b a n 7 A m m o n i t e s g e n u s k e r ü l t elő s z e m b e n a Variabilis zóna 1 3 genusával. 3

2 Földtani Közlöny

Földtani Közlöny

366

Hammatoceras

insigne

115. kötet, 4. füzet

Zóna

A zóna elhatárolásánál a Pseudolilliák és Phylseogrammocerasok megjelené­ s é t v e t t e m a l a p u l . A z ó n á n a k j e l l e m z ő H a m m a t o c e r a s f a u n á j a v a n : H. aff. insigne num

( S C H T J B L E B i n Z I E T E N 1 9 3 0 ) . H.

B U C K M A N , 1 9 2 1 , H. speciosum

victorii

B O N A E E L L I , 1 8 9 9 , H.

capucci-

JANENSCH, 1 9 0 2 .

A z Insigne Zóna m i n d a n é g y s z e l v é n y b e n k i m u t a t h a t ó , 9 8 c m összrétegvastagsággal. A zónából 2 1 4 3 A m m o n i t e s került elő. E n n e k 5 1 % - a a Phylloeeratina, 2 1 %-a a Lytoceratina és 2 8 % - a az A m m o n i t i n a alrendbe tartozik. A fa­ u n a k é p a Thouarsense Zónához viszonyítva jelentősen változott. A Pseudogrammocerasok és a Grammocerasok megritkulásával a Hildoceratidaek háttér­ beszorulnak ( 2 7 % ) , a Phymatoceratidaek viszont előretörnek ( 7 3 % ) . A P h y matoceratidae családon belül megváltozik a Phymatoceratinaek ( 6 % ) és a Hammatoceratinaek ( 9 4 % ) aránya. A Hildoceratidaek közé tartozó Oxyparoniceras a z ó n a l e g a l s ó részére k o r l á t o z ó d i k . A Polyplectus discoides ( Z I E T E N , 1 8 3 1 ) faj n a g y p é l d á n y a i az egész z ó n á n v é g i g k ö v e t h e t ő k . A z A m m o n i t e s genusok s z á m a a z ó n á b a n alig t ö b b ( 9 ) , m i n t a T h o u a r s e n s e z ó n á b a n v o l t .

Dumortieria

levesquei

Zóna

A L e v e s q u e i Z ó n á t a D u m o r t i e r i á k m e g j e l e n é s e jelzi. A zóna valamennyi vizsgált szelvényben kimutatható átlagosan 1 4 9 c m összrétegvastagsággal. A zónából 2 1 4 2 ammonites került elő. A fauna 6 4 % - a Phylloceratina, 2 0 %-a Lytoceratina é s mindössze 1 6 % - a A m m o n i t i n a . A z A m monitinák 5 3 % - a a Hammatoceratidanae alcsaládba tartozik, 4 7 % - a Grammoceratinae. A fauna feltűnően egyhangú, Hammatocerasokkal, Erycitesekkel és t á g a b b é r t e l e m b e n v e t t D u m o r t i e r i á k k a l . A L e v e s q u e i Z ó n á b ó l e g y e t l e n Poly­ plectus k e r ü l t e l ő . A P l e y d e l l i á k h á r o m s z e l v é n y b ő l h i á n y o z n a k .

Következtetések A gerecsei toarci Ammonites-faunák kvantitatív vizsgálatából távolabbi b i o s z t r a t i g r á f i a i é s p a l e o b i o g e o g r á f i a i k ö v e t k e z t e t é s e k v o n h a t ó k le. A fauna egyértelműen mediterrán jellegű, a Phylloceratinák és Lytoceratinák c s a k n e m állandó dominanciájával. A Phylloceratinák és L y t o c e r a t i n á k felső-toarciban fokozódó gyakoriságából a medence fokozódó süllyedésére következtet­ hetünk. Említésre méltó, h o g y az aaléni Opalinum Zónájában az A m m o n i t i n á k a faunának mindössze 1 3 % - á t alkotják ! A zónák és a rétegvastagság összefüggését vizsgálva a pelágikus ammonitico rosso fáciesben az átlagos rétegvastagság meglepően korrelál az E N Y - e u r ó p a i A m m o n i t e s horizontok számával. A Gerecse hegységben a Tenuicostatum Zóna a l e g v é k o n y a b b , a m e l y G A B I L L Y ( 1 9 7 6 ) szerint mindössze k é t horizontra tagol­ h a t ó . A l e g v a s t a g a b b a Bifrons Zóna v i s z o n t 6 horizontnak felel meg. U g y a n ­ e n n y i h o r i z o n t r a t a g o l h a t ó a s z i n t é n v a s t a g L e v e s q u e i Z ó n a . A l o k á l i s differen­ c i á k e l l e n é r e ö s s z e f ü g g é s v a n a h o r i z o n t o k s z á m a é s az ó c e á n i ü l e d ó k k é p z ő d é s sebessége között. A Bifrons „chron" nagyobb időintervallum lehetett, mint a Tenuicostatum „chron".

G é с zy : Toarci Ammonites

zónák

367

Paleontológiái, és biosztratigráfiai szempontból a Bifrons Zónának kitünte­ tett helyzete van. Az Ammonites genusok száma ebben a zónában a legnagyobb, é s az e g y m - r e j u t ó p é l d á n y s z á m a l e g m a g a s a b b . E z e k a m a x i m u m o k e l t o m ­ pulnak, ha a z ó n á t a többi toarci zónánál nagyobb időintervallumnak tekintjük. A Hildoceras é s a Dumortiera könnyen felismerhető vezérkövület. E z — a n a g y o b b időintervallummal e g y ü t t — szerepet játszhat abban, h o g y a Bifrons és a Levesquei ( = Meneghinii) zónát a rétegtani irodalom a mediterrán terüle­ teken gyakran idézi. P a l e o b i o g e o g r á f i a i s z e m p o n t b ó l k ü l ö n ö s e n f e l t ű n ő az É N Y - e u r ó p a i z ó n a j e l ­ zők n a g y ritkasága a mediterrán területeken. E z okozhatta, hogy a Bifrons Zónától a Levesquei Zónáig tartó időintervallumot általában egyetlen zónába (Erbaense Zóna, D O N O V A N , 1 9 5 8 ) sorolták. N a g y m e n n y i s é g ű g y ű j t é s t i g é n y e l t a n n a k a k i m u t a t á s a , h o g y az „ E r b a e n s e Z ó n a " — l e g a l á b b i s a G e r e c s e h e g y s é g ­ b e n — h á r o m É N Y - e u r ó p a i z ó n á n a k felel m e g . A h á r o m e g y m á s t k ö v e t ő z ó n a ­ jelzőből a Haugiák 0 , 0 8 % - á t , a Grammocerasok 0 , 6 % - á t , a Physeogrammocerasok 0 , 0 7 % - á t alkották a faunának ! Meglepően alacsony érték, m é g i s elég ahhoz, h o g y a faciológiai s z e m p o n t b ó l m o n o t o n rétegsor beilleszthető l e g y e n az É N Y - e u r ó p a i s t a n d a r d s k á l á b a . K é r d é s , m i v e l m a g y a r á z h a t ó az É N Y - e u r ó p a i i n d e x f o s s z i l i á k f e l t ű n ő r i t k a ­ s á g a a mediterrán területeken ? ősföldrajzi oldalról közelíthető m e g a felelet. F e l t e h e t ő , h o g y a m e d i t e r r á n f a u n a p r o v i n c i a e l k ü l ö n ü l é s e az E N Y - e u r ó p a i t ó l földrajzi e l s z i g e t e l ő d é s r e v e z e t h e t ő v i s s z a ( G É C Z Y , 1 9 7 3 ) . Az izolációnál egyaránt számolni lehet a két provincia közt feltételezett jelentős távolsággal é s a k ö z t e s t e n g e r a l a t t i relieffel, a m e l y e g y a r á n t s z e r e p e t j á t s z o t t a k é t e p i p e l á gikus A m m o n i t i n a fauna kicserélődésének leszűkítésében ( = T e t h y s szűrő, GÉCZY, sajtó alatt). E z a szűrő már a pliensbachiban, esetleg a szinemuriban létezett. Erre u t a l n a k a B a k o n y h e g y s é g b e n g y ű j t ö t t m e n n y i s é g i adatok. A pliensbachi D a v o e i Zónájából 1 1 6 1 5 Ammonitest vizsgáltam (GÉCZY, 1 9 8 2 ) . E b b ő l m i n d ö s s z e 5 É N Y - e u r ó p a i i n d e x f o s s z i l i a ( Prodactylioceras davoei S O W E R B Y , 1 8 2 2 ) , és 4 7 szubzónajelző Liparoceratidae került elő. Ezek, a fauna k i s t ö r e d é k é t a l k o t ó p é l d á n y o k v i s z o n t fajra a z o n o s í t h a t ó k v o l t a k az É N Y e u r ó p a i a k k a l ( D O M M E R G U E S e t al. 1 9 8 3 ) . K é t s é g t e l e n , h o g y a p l i e n s b a c h i b a n é s a t o a r c i b a n a k é t p r o v i n c i a k ö z t n e m v o l t barrier. 3

A toarci/aaléni határon a helyzet m e g v á l t o z o t t . A b a k o n y c s e r n y e i T ű z k ö v e s á r o k f a u n a r e v í z i ó j a s z e r i n t ( G É C Z Y , 1 9 6 7 ) az A m m o n i t i n á k k ö z ü l m i n d ö s s z e 1 1 faj k i z á r ó l a g m e d i t e r r á n , 6 főleg m e d i t e r r á n , 7 k o z m o p o l i t a , 1 5 főleg és 3 6 kizárólag É N Y - e u r ó p a i . Erről a lelőhelyről 1 0 o l y a n f a j k e r ü l t e l ő , a m e l y e t k o r á b b a n c s a k D é l - A n g l i á b ó l i s m e r t e k ! E z t az eredményt újabban megerősítette GALÁCZ ( 1 9 8 0 ) gyenespusztai (Bakony hegy­ ség) v i z s g á l a t a . A z A m m o n i t i n á k k ö z ü l 4 m e d i t e r r á n , 2 0 k o z m o p o l i t a é s 1 0 É N Y - e u r ó p a i faj f o r d u l t e l ő a b a j ó c i b ó l , 4 m e d i t e r r á n , 1 4 k o z m o p o l i t a é s 6 ÉNY-európai a bathból. A középső jurában a provinciák önállósága csökkent, a kozmopoliták s z á m a n ő t t , a T e t h y s szűrő „ T e t h y s folyosóvá" v á l t ! F e l t e h e t ő , h o g y az a l s ó j u r á b a n l é t e z ő s z ű r ő m e g s z ű n é s e e g y r é s z t a k é t f a u n a provincia közeledésével, másrészt a feltételezett tengeralatti kiemelkedés meg­ s e m m i s ü l é s é v e l j á r t . E z k ö n n y í t e t t e m e g a f a u n a k i c s e r é l ő d é s t az e p i p e l á g i k u s A m m o n i t i n á k számára. A kettős paleogeográfiai folyamat lemeztektonikai m o d e l l b e i l l e s z t h e t ő . B I J T J - D U V A L e t al. (1977) f e l t e v é s é t k ö v e t v e l e h e t s é g e s , h o g y a toarci/aaléni határon megfigyelt faunisztikai változás a keletmediterrán m e d e n c é b e n f e l l é p ő s z u b d u k c i ó v a l m a g y a r á z h a t ó . í g y az A p u l i a i l e m e z É K - i

2

:

368

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

pereme, a h o v a a B a k o n y hegység és a Gerecse hegység tartozott közelebb k e r ü l t a z e u r ó p a i k r a t o n h o z , é s a k ö z t e s t e n g e r a l a t t i h á t s á g ö s s z e r o g y v a el­ vesztette szűrő szerepét. Irodalom — References B I J U DTTVAb, В . — D E R C O ü R T , J . — L E P I O H O N , X . ( 1 9 7 7 ) : F r o m t h e T e t h y s O c e a n t o M e d i t e r r a n e a n S e a s : A p l a t e t e c t o n i c m o d e l of e v o l u t i o n of t h e W e s t e r n Alpine S y s t e m — I n t . S y m p . S t r u c t . H i s t . M e d i t . p p . 143—167. D E A N , W . T . — D O N O V A N , D . T . — H O W A R T H , M . K . (1961): T h e Liassic a m m o n i t e z o n e s a n d s u b z o n e s of t h e N o r t h - W e s t E u r o p e a n P r o v i n c e — Bull. B r i t i s h M u s . ( N a t . H i s t ) 6 N 10. p p . 435 — 5 0 5 . DOMMERGÜES, J . L . — F E R R E T T T , A . — G É O Z T В . — M O Ü T E R D E , В . (1983): E l e m e n t s de cérréiation entre faunes d ' a m m o ­ nites mésogéennes (Hongrie, Italie) et subboréales (France, Portugal) a u Carixien et a u Domérien inférieur—Geobios 16 N " 4, p p . 471—499. D O N O V A N , D . T . ( 1 9 5 8 ) : T h e A m m o n i t e Z o n e s o f t h e T o a r c i a n ( A m m o n i t i c o B o s s o F a c i e s ) of S o u t h e r n S w i t z e r l a n d a n d I t a l y — Eclogae Geol. H e l v . 5 1 , N 1 . p p . 33—60. DONOVAN, D . T . — C A L W M O N , J . H . — H O W A R T H , M . L . ( 1 9 8 1 ) : C l a s s i f i c a t i o n o f t h e J u r a s s i c A m m o n i t i n a — S y s t e m , Assoc. Spec. Vol. 18, H o u s a , M . В . , Senior, J . B . (Eds), p p . 101 — 155. F ü i ö ? J . ( 1 9 7 1 ) : L e s F o r m a t i o n s J u r a s s i ç m e s d e l a H o n g r i e — A n n . I n s t . Geol. P u b l . H u n g a r i c i 54 № 2. p p . 3 1 — 4 5 . GABibLY, J . ( 1 9 7 6 ) : L e T o a r c i e n a T h o u a r s e t d a n s l e C e n t r e - O u e s t d e l a F r a n c e — L e s S t r a t o t y p e s F r a n c a i s v o l . 3 . CNBS. pp. 1-217. GALÁCZ A . ( 1 9 8 0 ) : B a j o c i a n a n d B a t h o n i a n a m m o n i t e s o f G y e n e s p u s z t a B a k o n y M t s . , H u n g a r y — G e o l . H u n g . S e r . P a l a e o n t . 39. p p . 1—227. G A L L I T E L L I V E N D T M . F. ( 1 9 6 9 ) : A m m o n i t i e s t r a t i g r a f i a d e l T o a r c i a n o U m b r o - M a r c h i g i a n o ( A p p e n n i n o C e n t r a l e ) — Boll. Soc. P a l e o n t . I t a l . 8. p p . 11—62. GÉOZY B . (1967): A m m o n o i d e s Jurassiq.ues de Csernye M o n t a g n e B a k o n y , H o n g r i e . P a r t 2. — Geol. H u n g . Ser. P a l a e ­ ont. 35.1—413. G É o z r B . (1973): T h e origin of t h e J u r a s s i c f a u n a l provinces a n d t h e M e d i t e r r a n e a n p l a t e tectonics — A n n . U n i v . Sei. B u d a p e s t . Sect. Geol. 16. p p . 99—114. GÉOZT B . (1982) : T h e D a v o e i Zone in t h e B a k o n y M o u n t a i n s , H u n g a r y — A n n . U n i v . Sei. B u d a p e s t S e c t . Geol. 2 1 . p p . 1—11. GÉOZY B . (1985) : P r o v i n c i a l i s m of J u r a s s i c a m m o n i t e s : e x a m p l e s f r o m H u n g a r i a n f a u n a s — A c t a Geol. A c . Sei H u n g a ricae (sajtó alatt).

A kézirat beérkezett: 1984. VIII. 22.

Toarcian ammonite zones in the Gerecse Mountains (Hungary) В. Oéczy* Although belonging to the Mediterranean zone, the Gerecse Mountains includes Toar­ cian profiles containing sporadical occurrences of Ammonites belonging to the N W European faunal province. On the basis of these, the monotonous sequences belonging to the ammonitico rosso facies can be assigned to 7 N W European standard zones, the vertical ranges of the Mediterranean ammonite genera being determinable. Manuscript received: 22nd August, 1984.

Тоарские аммонитовые зоны в горах Герече (Венгрия) Б. Геци Несмотря на то, что тоарские разрезы в горах Герече относятся к средиземноморской зоне, в них были обнаружены аммониты, приуроченные к северо-западной европейской фаунистической провинции. На этом основании монотонные толщи, представляющие фацию аммонитико россо, могут быть также отнесены к семи северо-западным европейским стандартным зонам, при этом в вертикальном разрезе могут быть четко выделены границы распространения различных средиземноморских аммонитовых родов. * I n s t i t u t u m palaeontologicum Univ. Sei. de В . E ö t v ö s n o m . H-1083 B u d a p e s t , V I I I . K u n Béla t é r 2.

Földtani

Közlöny,

Bull, of the BungarianQeol.

Soc. (1985)

115. 369 — 384

Az oligocén képződmények rétegtani viszonyai a Dorogi-medence nyugati részén Dr. Gidai László* (7 ábrával, 2 táblázattal)

1. Bevezetés A Dorogi-medence a magyarországi oligocén kutatás klasszikus területe. E z elsősorban annak köszönhető, hogy a Dorogi-medencei kőszénbányászat az oligocén kőszéntelepekben indult m e g . D e talán azért is, m e r t az oligocént, fedője lévén a vastag jó minőségű barnakőszéntelepeket tartalmazó eocénnek, s z á m o s b á n y á s z a t i f e l t á r á s é s fúrás h a r á n t o l t a . I t t m u n k á l t a k i a z a l a p o k a t a m a g y a r rétegtani k u t a t á s n a g y pionírja H A N T K E N Miksa, i t t a l k o t o t t maradan­ d ó t a R O Z L O Z S N I K P . — T E L E G D I - R O T H K . — S C H B É T E E Z . szerzői h á r m a s . A D o r o g i - m e d e n c e oligocén rétegsora köztes h e l y z e t e t foglal e l az É K - m a g y a r o r s z á g i t e n g e r i k i f e j l ő d é s ű , é s a d u n á n t ú l i szárazföldi k i f e j l ő d é s ű o l i g o c é n k ö z ö t t . A D o r o g i - m e d e n c e t e r ü l e t é n a szárazföldi h a t á s az o l i g o c é n a l s ó r é s z é b e n érvényesül. Eltérés m é g az is, h o g y a Dorogi-medence területén az oligocén alján m ű r e v a l ó kőszéntelepek i s vannak. E z t az oligocén rétegsort szeretnénk b e m u t a t n i a Dorogi-medence N y - i részén levő Mogyorósbánya, Szarkáspuszta, N a g y s á p , Tokod környéki viszonyok ismertetésével. E l ő s z ö r e z z e l az 1 9 6 0 - a s é v e k e l e j é n f o g l a l k o z t a m a M o g y o r ó s b á n y a k ö r n y é k i 1:10 0 0 0 - e s t é r k é p l a p o k ( M o g y o r ó s b á n y a , T o k o d , N a g y s á p , Sárisáp) f e l v é t e l e é s kiadása kapcsán. 1983-ben pedig a z t a feladatot k a p t a m , h o g y készítsem el a Mogyorósbánya-Szarkáspuszta környéki oligocén kőszén kifejlődés prognózis tanulmá­ n y á t . M o g y o r ó s b á n y a k ö r n y é k é n az o l i g o c é n k é p z ő d m é n y e k á l t a l á n o s elterjed é s ű e k , a v i z s g á l t t e r ü l e t m i n t e g y n é g y ö t ö d é n k i m u t a t h a t ó k ( 1 . ábra). H i á n y z i k az oligocén a bajóti Öregkőtől és a nagysápi D o m o n k o s h e g y t ő l Ny-ra, az É N y — D K - i csapású hejszobaszöllöki-szarkáshegyi, és a szintén É N y — D K - i c s a p á s ú L á t ó h e g y - K ő h e g y s a s b é r c é n . M á s h o l a k v a r t e r a l a t t triász, kréta v a g y eocén képződmények települnek.

* M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t , H-1J43 B u d a p e s t , XIV. N é p s t a d i o n ú t 14.

370

/. táblásat

— Tableau

T.

HANTKEN 1971

M.

•g

EOZLOZSNIKP. — SCHRÉTER Z. — TELEGDI-РЪОТН K. 1 9 2 2

1

gl

Pectunculus homokkő

Édes- és elegyvfzi rétegek

K ö v ü l e t m e n t e s homok és konglomerátum

ft

а

Alsóoligocén tengeri képződmény

3 Sztratigráfiai hézag és denudáció

Hupelien + Chattien

Foraminiferás agyagmárga Tengeri márga és h o m o k k ő

VITALIS S.

MAJZON L.

1939-1943

1957

VADÁSZ 1960

E.

Foraminiferás agyagmárga

Olavulina Szabói rét.

Laza homok, homokkő réteg­ csoport

Csillámos, meszes homok, h o m o k o s agyag

Csökkentsósvízi és tengeri rétegek (Pectunculus obovatus, Cerithium margaritaceum)

Foraminiferás „kis­ celli" a g y a g szintje

Foraminiferás agyagmárga

Foraminiferás agyagmárga

Foraminiferás agyagmárga, ho­ mokos agyag, agyagos homok, h o m o k k ő rétegek, tarkaagy. és kavicsos betel. Barnakőszén, molluszkás márga. Tarkaagy. és durva homok v á l t a k o z v a

Barnakőazenes rétegek K v a r c h o m o k k ő konglome­ rátum

Foraminifera nélküli homo­ kos a g y a g és homokkő, saénült növ. rész. és barnakőszenes zsinórokkal. Lepusztulásos hézag

Üledékhiány

Tengeri márga és h o m o k k ő (Glycymeris obovatus) Csökkentsósvízi és édesvízi rétegek

Vegyes fáciesű szint Szénképződmény

Oligocén félig sósvízi képlet

?

SIPOSS z , 1965

Durva kvarchomokkő

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

Emel. j

A Dorogi-medence oligoeénjének tagolódására vonatkozó fontosabb álláspontok

Gidai:

Oligocén a

Dorogi-medencében

371

1. ábra. A M o g y o r ó s b á n y a k ö r n y é k i o l i g o c é n k é p z ő d m é n y e k m é l y f ö l d t a n i v á z l a t a . J e l m a g y a r á z a t : 1. K o v a ö o v i f o r m á c i ó (— k a t t i h o m o k , h o m o k k ő ) a f e l s z í n e n , 2 . U g y a n a z , n e g y e d k o r i k é p z ő d m é n y e k k e l f e d v e , 3 . K i s c e l l i a g y a g formáció ( = rupéli foraminiferás agyagmárga) negyedkori képződményekkel fedve, 4. Hárshegyi h o m o k k ő formáció ( = r u p é l i v á l t a k o z ó k i f e j l ó d é s ű Ö s s z l e t ) a f e l s z í n e n , 6. U g y a n a z , n e g y e d k o r i k é p z ő d m é n y e k k e l f e d v e , 6 . L e f e j t e t t o l i g o ­ c é n k ő s z é n t e l e p e k , 7 . S z e r k e s z t e t t k é p z ő d m é n y h a t á r , 8. S z e r k e s z t e t t v e t ő , e l v e t é s i m a g a s s á g g a l , 9. A z o l i g o c é n k é p z ő d ­ m é n y e k elterjedési h a t á r a , 10. Az oligocén k é p z ő d m é n y e k h i á n y o z n a k , 1 1 . A földtani szelvény n y o m v o n a l a Fig. I. E s q u i s s e d e g é o l o g i e s o u t e r r a i n e d e s f o r m a t i o n s o l i g o c è n e s d a n s l a r é g i o n d e M o g y o r ó s b á n y a . L é g e n d e : 1. F o r m a t i o n de K o v á ö o v ( = s a b l e , gréa c h a t t i e n s ) e n a f f l e u r e m e n t , 2. I d e m , r e c o u v e r t de f o r m a t i o n s q u a t e r n a i r e s , 3. F o r m a t i o n Argileuse d e K i s c e l l ) = m a r n e argileuse à F o r a m i n i f è r e s d u B/upélien) en affleurement, 5. I d e m , r e c o u v e r t d e f o r m a t i o n s q u a t e r n a i r e s , 6 . C o u c h e s d e l i g n i t e o l i g o c è n e s é p u i s é e s p a r l ' e x p l o i t a t i o n m i n i è r e , 7. L i m i t e d e f o r m a t i o n c o n s t r u i t e , 8 . F a i l l e c o n s t r u i t e , a v e c l a h a u t e u r d u r e j e t , 9. L i m i t e d e l a r é p a r t i t i o n d e s f o r m a t i o n s o l i g o c è n e s , 1 0 . F o r m a t i o n s oligocènes a b s e n t e s , 1 1 . T r a c e d e la coupe géologique

2. Kutatástörténeti áttekintés A terület oligocén k é p z ő d m é n y e i n e k első, a későbbi szerzőkre is n a g y h a t á s t gyakorló szintezése H A N T K E N t ő l ( 1 8 7 1 ) származik. Összefoglalásából ( I . táblá­ z a t ) m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y az „ o l i g o c é n félig s ó s v í z ű k é p l e t " a l a t t a b a r n a k ő s z é n ö s s z l e t e t , a n n a k f e d ő j é t , Polymesoda ( = Cyrena) eemistriata DESHAYES, a

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

3 7 2

Tympanotonus margaritaceus ( B E O C C H I ) é s a Pirenella plicata (BRUGUIÈBE) t a r t a l m ú c s ö k k e n t s ó s v í z i ö s s z l e t e t , m í g a „Pectunculus homokkő" néven a csökkentsósvízi összlet fölötti vegyes kifejlődésű homok, homokkő, h o m o k o s a g y a g , t a r k a a g y a g r é t e g c s o p o r t o t é r t e t t e , d e n e m a m a i i s m e r e t e i n k szerinti, a rupéli agyagmárga fölötti katti homok, h o m o k k ő é s kavicsösszletet. E z t bizo­ n y í t j a H A N T K E N n e k a rétegcsoportokat jellemző rétegleírása, v a l a m i n t a z h o g y a Tympanotonus margaritaceus ( B E O C C H I ) é s a Pirenella plicata (BETTGUIÈRE) a kiscelli a g y a g fölött a térképlap területén n e m fordul elő. A H A N T K E N által helyesen felismert rétegcsoportok mai megjelölése a következő:

Mai megjelölés K I S E L L I AGYAG FORMÁCIÓ

J

H A N T K E N M. megjelölése Clavulina

szabói rétegek

( = foraminiferás a g y a g ­ márga)

HÁRSHEGYI HOMOKKŐ FORMÁCIÓ

Váltakozó kifejlődésű összlet

Pectunculus

homokkő

Barnakőszénösszlet, csökkentsósvízi molluszkás márga

Oligocén féligsósvízi képlet

A g y é r e n Pectunculusók&t t a r t a l m a z ó f e l s ő o l i g o c é n ö s s z l e t v a l ó j á b a n a „Clavulina szabói r é t e g e k " f ö l ö t t t e l e p ü l . H A N T K E N M . a „Clavulina szabói r é t e g e k " alatti, t ú l n y o m ó a n homokból, h o m o k k ő b ő l álló, változó kifejlődésű összletet a z o n o s n a k v é l h e t t e a felszíni f e l t á r á s o k b a n m u t a t o t t h a s o n l ó s á g u k a l a p j á n a „Clavulina szabói r é t e g e k " f ö l ö t t i h o m o k - , h o m o k k ő ö s s z l e t t e l . HANTKENnek ez a v é l e m é n y e a későbbi irodalmi összefoglalásokban is tükröződött. Előbbi állásponttal szemben bizonyos előrelépést jelentett ROZLOZSNIK P . ~ S C H E É T E B Z . — T E L E G D I - E O T H K . (1922) s z e r z ő k h á r m a s m u n k á j a az o l i g o c é n r é t e g c s o p o r ­ t o k e g y m á s u t á n j á n a k f e l i s m e r é s e t e r é n . A „ h á r s h e g y i h o m o k k ő " ö s s z l e t e t a ru­ péli e m e l e t b e sorolták be. A fölötte levő teljes oligocén rétegsort pedig a katti emeletbe. A B a j ó t K , Mogyorósbánya, N a g y s á p É , Tokod N y - i terület oligocén jenek tagolása és korbesorolása ( G I D A I Lászlő, 198S) //.

Rupéli

felső

Ô

f

táblázat—

Túlnyomóan homokból, homokkőből és h o m o k o s agyagból álló rétegcsoport. R i t k á n Glycymeris obovatus (LAMARCK)

K o v a ö o v i formáció

Gazdag, a „kiscelli agyag"-ra jellemző faunát tartalmazó foraminiferás agyagmárga

Kiscelli a g y a g formáció

Tengeri, csökkentsósvízi, szárazföldi kifejlődésű réteg­ csoport, tarkaagyag, agyag, h o m o k o s agyag, homok, h o m o k k ő (VITÁLIS S.: „ V e g y e s fáciesű. szint") barnakőszén­ összlet

S

Lattorfi

Hárshegyi homokkő formáció Üledékhiány

Tableau

Formáció b e o s z t á s BÁL Dl T. 1983 n y o m á n Egerien

A térképészeti m u n k a során alkalmazott tagolás

Hagyományos korbesorolás

Î

II.

О id ai: Oligocén a Dorogi-medencében

373

M A J Z O N L . (1957), V A D Á S Z E . (I960), S I P O S S Z . (1964) és N A G Y N É G E L L A I Á .

(1964) foglaltak m é g állást a terület oligocénjének a szintezésében. A z anyagvizsgálati s főleg a térképezési és térképszerkesztési tapasztalatok felhasználásával alakítottam ki az oligocén képződmények tagolására vonat­ k o z ó á l l á s p o n t o m a t ( G I D A I L . 1968, 1972). K O E P Á S L . (1981) a „ V e g y e s f á c i e s ű s z i n t e t " a mányi homok formációval tartotta azonosnak. A Foraminiferás agyagm á r g á t a kiscelli agyag formáció, a k a t t i k é p z ő d m é n y e k e t a törökbálinti formáció r é s z e k é n t t e k i n t e t t e . A k ő s z e n e s r é t e g c s o p o r t o t esztergomi tagozatként különí­ t e t t e el. B Á L D I T . (1983) a k a t t i e m e l e t b e s o r o l t k é p z ő d m é n y e k e t a kovacovi formációval, a v e g y e s f á c i e s ű ö s s z l e t e t a hárshegyi homokkő formációval te­ k i n t e t t e a z o n o s n a k . A f o r a m i n i f e r á s a g y a g m á r g á t s z i n t é n kiscelli agyag formá­ cióként j e l ö l t e m e g . A l a t t o r f i é s a r u p é l i e m e l e t e k h e l y e t t a kiscelli, a k a t t i e m e l e t h e l y e t t a z égeri e m e l e t e t a l k a l m a z t a .

3. Az oligocén képződmények rétegtani viszonyai A Mogyorósbánya környéki oligocén képződmények maximális vastagsága 5 5 0 m k ö r ü l i n e k b e c s ü l h e t ő ( 2 . ábra), a m e l y e t a k ő z e t t a n i k i f e j l ő d é s a f a u n a ­ tartalom alapján a következő három F O R M Á C I Ó R A tagolhatunk: a) HÁRSHEGYI HOMOKKŐ („Változó kifejlődésű összlet")

FORMÁCIÓ KISCELLIEN

E z a F O R M Á C I Ó m a g á b a foglalja az oligocén barnakőszénösszletet, annak fekvő és fedő rétegcsoportjait, valamint az ezek fölött s a K I S C E L L I A G Y A G F O R M Á C I Ó alatt telpülő v e g y e s kifejelődésű rétegcsoportot. A változó kifejlődésű összlet eredeti vastag saga rendszerint 100—300 m k ö z ö t t ingadozik. A felszínen é s közvetlenül a negyedidőszaki k é p z ő d m é n y e k alatt a magasabb s z e r k e z e t i h e l y z e t ű t e r ü l e t e k e n t a l á l h a t ó m e g , a h o l az o l i g o c é n u t á n a f i a t a l a b b oligocén k é p z ő d m é n y e k lepusztultak. A kiscelli emelet alsó részébe sorolt H Á R S H E G Y I H O M O K K Ő F O R M Á C I Ó a l s ó t a g o z a t a k é n t a z o l i g o c é n barnakőszénösszlet 15 m k ö r ü l i ö s s z v a s t a g s á g ú fekvőrétegcsoportját különítjük el. A f e k v ő r é t e g c s o p o r t f e l é p í t é s é b e n ( M o g y o r ó s b á n y a 9 3 . s z . fúrás) s z á r a z f ö l d i kifejlődésű zöldesszürke, homokos, szürke pizolitos agyag, aleuritos agyag, t é g l a v ö r ö s é s z ö l d e s s z ü r k e t a r k a a g y a g é s k ő s z e n e s a g y a g v e s z n e k részt. A v i z s ­ g á l t t e r ü l e t D N y - i r é s z é n m é l y ü l t B j - 2 1 . sz. f ú r á s 8,5 m v a s t a g s á g b a n h a r á n t o l t a az o l i g o c é n barnakó'szénösszlet f e k v ő r é t e g c s o p o r t j á t , a m e l y b e n p i z o l i t o s t a r k a ­ a g y a g , szürke, v i l á g o s z ü r k e a l e u r i t é s h o m o k r é t e g e k v o l t a k e l k ü l ö n í t h e t ő k . A barnakőszéntelepek, illetve padok száma változó. Mint ahogy azt H A N T K E N M. ( 1 8 7 8 ) h e l y e s e n f e l i s m e r t e , á l t a l á b a n h á r o m s z é n p a d f e j l ő d ö t t k i . E l ő f o r d u l azonban, h o g y csak e g y v a g y háromnál több szénpad is kifejlődött. A fejthető telepvastagság 1,0—2,2 m között van. A széntelepek minősége elég jónak mond­ h a t ó , a z á t l a g o s f ű t ő é r t é k . 4 0 0 0 k c a l f ö l ö t t v a n , é s 4700— 5 0 0 0 k c a l k ö r ü l i fűtőértékek is vannak. A fekvő é s a barnakőszénösszlet déli elterjedési területe a — bányászati a d a t o k szerint — M o g y o r ó s b á n y á t ó l D-re v a n . A felszínhez közeli telepeket korábban b á n y á s z t á k . É s z a k i elterjedési területe a z e l ő b b i n é l n a g y o b b : M o g y o r ó s b á n y a É - i r é s z é n a S z a r k á s h e g y t ő l a z Öreg

374

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

S z ő l ő k i g h ú z ó d i k k b . 1 k m s z é l e s s é g b e n . A szarkási t e l e p e k e t a D o r o g i S z é n ­ b á n y á k t a n b á n y á j á b a n j e l e n l e g is m ű v e l i k . A t e r ü l e t D N y - i r é s z é n m é l y ü l t B j - 2 1 . sz. fúrás r é t e g s o r á b a n az o l i g o c é n k ő s z e n e s r é t e g c s o p o r t 0,5 m k ő s z e n e s a g y a g é s 0,3 m b a r n a k ő s z é n r é t e g b ő l á l l

2. ábra. A M o g y o r ó s b á n y a k ö r n y é k i o l i g o c é n k é p z ő d m é n y e k i d e a l i z á l t s z e l v é n y e ( G I D A I L . 1 9 8 3 ) . J e l m a g y a r á ­ z a t : 1 . KovaÖovi formáció: s z ü r k e , zöldesszürke h o m o k , h o m o k o s a g y a g , h o m o k k ő és a g y a g m á r g a v á l t a k o z á s a , 2. Kiscelli agyag formáció : s z ü r k e , z ö l d e s s z ü r k e h o m o k o s - a l e u r i t o s a g y a g m á r g a , g a z d a g F o r a m i n i f e r a f a u n á v a l : Planularia kubinyii ( H A N T K E N ) , Spiróloculina tenuis (CzJz.)» Marginulina fragaria (GtJMBEL), Marginulina gladius P H I L . , Bolivina semistriata H A N T K E N " , 3 . Hárshegyi homokkő formáció (— v á l t o z ó kifejejlődésű" Ö s s z l e t ) : a n y a g m á r g a , a g y a g o s a l e u r i t , barnakőszén, zöldesszürke, pizolitos agyag, aleuritos agyag, téglavörös agyag, barnakôszenes agyag Fig. 2. C o u p e i d é a l i s é e d e l ' O l i g o c è n e d a n s l a r é g i o n d e M o g y o r ó s b á n y a ( L . G i d a i 1 9 8 3 ) . L é g e n d e : 1 , F o r m a t i o n d e K o v á ö o v : alternance de sables, argiles sableuses, grès et m a r n e s argileuses gris à gris v e r d â t r e , 2. F o r m a t i o n Argileus d e K i s c e l l : m a r n e a r g i l e u s e s s a b l o n n e u s e s - s i l t i q u e s g r i s e s à g r i s v e r d â t r e a v e c u n e f a u n e r i c h e d e F o r a m i n i f è r e s : Planularia kubinyii ( H A N T K B N ) , Spiroloculina tenuis ( O z J z . ) , Marginulina fragaria ( G Ü M B E L ) , Marginulina gladius PHIL., Bolivina semistriata HANTKEST, 3. F o r m a t i o n de Grès de H á r s h e g y ( = série d'une lithologie variée): m a r n e argileuse, silt argileux, lignite, argile pisolitique gris v e r d â t r e , argile siltique, argile rouge-brique, argile lignitifère

Gidai:

Oligocén a

Dorogi-medencében

375

(mélységköz: 44,7 — 45,5 m). A barnakőszenes rétegcsoport felépítéséről az 5., 6. és 7. ábrák adnak áttekintést. A barnakőszénösszletet és fekvőjét településhelyzete alapján soroltuk a kiscelli emelet alsó részébe. A barnakőszenes rétegcsoport közvetlen fedőjét csökkentsósvízi rétegek alkotják. E rétegek jellemző ősmaradványai a következők: Melanopsis hantkeni H O F M A N N , Pirenella plicata (BRTTGUTÈRE), Tympanotonus margaritaceus B R O C C H I , Gongeria brardii B R O U G N I A R T , Polymesoda (= Cyrena) semistriata D E S H A Y E S , Neritina picta F É R T J S S A C , Psammobia aquitanica MAYER.

A kőszén közvetlen fedője kövületekben különösen gazdag. A barnakőszénösszlet és a gazdag Foraminifera faunát tartalmazó kiscelli agyagmárgaösszlet

3 . ábra. A. m o g y o r ó s b á n y á i Ó h e g y n y u g a t i r é s z é n m é l y í t e t t M - 5 3 . , M - 1 2 . é s M - 3 8 . s z . f ú r á s o k b a n k i m u t a t o t t o l i g o c é n k ő s z é n t e l e p e k . AlbelF.—Szálai T.— Vitális S. r é t e g l e i r á s a i a l a p j á n s z e r k e s z t e t t e Gidai L. 1 9 8 3 . Fig. 3. C o u c h e s d e l i g n i t e o l i g o c è n e s d é c o u v e r t e s d a n s l e s s o n d a g e s M - 5 3 , M - 1 2 e t M - 3 8 f o n c é s d a n s l a p a r t i e o u e s t d u m o n t Óhegy de M o g y o r ó s b á n y a . Construit p a r L . Gidai 1983 s u r la b a s e des descriptions données p a r F . A L B E L — T . SZÁLAI—S. VITALIS.

4. ábra. A z M - 6 4 . , M - 8 2 . és a z M - 6 3 . s z . f ú r á s o k b a n ( a L á t ó h e g y t ő l d é l r e ) h a r á n t o l t o l i g o c é n k ő s z é n t e l e p e k . D O B O S I.— SZABÓ I . rétegleírása a l a p j á n szerkesztette GIDAI L . 1 9 8 3 . Fig. 4. C o u c h e s d e l i g n i t e o l i g o c è n e s t r a v e r s é e s p a r l e s s o n d a g e s M - 6 4 , M - 8 2 e t M - 6 3 ( a u s u d d u m o n t L á t ó h e g y ) . C o n s t r u i t p a r L . G I D A I 1 9 8 3 s u r l a b a s e d e s d e s c r i p t i o n s d o n n é e s p a r I. D O B O S e t I. S Z A B Ó

376

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

5 . ábra. Fig.

A z M - 6 8 . és a z N - 4 9 . s z . f ú r á s o k b a n ( S z e n t k e r e s z t h e g y , R ó m a i S z ő l ő h e g y ) f e l t á r t o l i g o c é n k ő s z é n t e l e p e k . DOBOS I . — S A I G Ó M . rétegleírásai alapján szerkesztette GIDAI L . 1 9 8 3 . 5. C o u c h e s d e l i g n i t e o l i g o c è n e s d é c o u v e r t e s p a r l e s s o n d a g e s M - 6 8 e t N - 4 9 ( S z e n t k e r e s z t h e g y , R ó m a i S z ő l ő h e g y ) . Construit p a r L . GIDAI 1 9 8 3 s u r la b a s e des descriptions donnéee p a r I . D O B O S et M . SALGO

között n ö v é n y i törmelékes, molluszka törmelékes, gyéren agglutinált Foraminiferákat tartalmazó képződmény települ, a m e l y uralkodóan közép- és durva­ s z e m c s é s s z ü r k e h o m o k k ő r é t e g b ő l áll, h e l y e n k é n t a p r ó k v a r c k a v i c s o k i s talál­ h a t ó k , d e n é h á n y v é k o n y a g y a g m á r g a r é t e g é s a felső r é s z e n a g y a g o s aleuritréteg e k is előfordulnak benne. E z az ú n . „Vegyes kifejlődésű rétegcsoport". A barnakőszénösszlet közvetlen f e d ő j é t a g y a g m á r g a r é t e g e k a l k o t j á k . S z i n t e az e g é s z — m a x . 2 0 0 m körüli v a s t a g s á g ú — összlet tartalmaz több-kevesebb biotitot. A n ö v é n y i és molluszka t ö r m e l é k az egész ö s s z l e t r e j e l l e m z ő . Foraminifera faunáját N A G Y N É G E L L A I A. határozta meg: Ammomarginulina sjp. ( g y a k o r i , j e l l e m z ő ) , Ammobaculites sp. ( g y a k o r i , j e l l e m z ő ) , Globigerina sp., Botalia beccarii L I N N É , Rotalia kiliani ( D ' O R B . ) , Triloculina sp., Nonion granosum ( D ' O R B . ) , Miliolina sp. (gyakori, j e l l e m z ő ) , Quinqueloculina sp., Elphidium hiltermanni H A G N . , Dentalina sp., Polymorphina sp., Trochammina sp. A F o r a m i n i f e r á k k ö z ü l a Rotalia baccarii L I N N É é s a Rotalia kiliani D'ORB. f a j o k u r a l k o d n a k , az Ammobaculites é s Ammomarginulina félék helyenként t ö m e g e s e n j e l e n t k e z n e k . N A G Y N É G E L L A I Á . n y o m á n az ö s s z l e t e t a s z i n t j e l z ő a g g l u t i n á l t F o r a m i n i f e r á k a l a p j á n soroljuk a k i s c e l l i e m e l e t a l s ó r é s z é b e . A k é p ­ z ő d m é n y s z á m o s felszíni f e l t á r á s a i s m e r t , d é l e n a L á t ó h e g y és a R ó m a i S z ő l ő ­ h e g y környékén. É-on Mogyorósbánya község területén, Szarkáspuszta, Abelv ö l g y é s az Ö r e g s z ő l ő k k ö r n y é k é n , l e g n a g y o b b e l t e r j e d é s b e n a n e g y e d i d ő ­ szaki képződmények alatt nyomozható. b) KISCELLI AGYAG rupéli emelet)

FORMÁCIÓ,

Kiscellien

(=

Foraminiferás

agyagmárga,

A K I S C E L L I A G Y A G F O R M Á C I Ó u r a l k o d ó a n s z ü r k e , z ö l d e s s z ü r k e , he­ l y e n k é n t h o m o k o s , h e l y e n k é n t a l e u r i t o s a g y a g m á r g a r é t e g e k b ő l áll, felső r é s z é n h o m o k k ő - , aleurit- é s h o m o k o s a g y a g r é t e g e k i s t a l á l h a t ó k b e n n e . M o l l u s z k a h é j l e n y o m a t o k é s h é j t ö r m e l é k d a r a b o k az e g é s z ö s s z l e t b e n előfordul­ nak. Gazdag Foraminifera faunáját N A G Y N É GELLAI Á . határozta meg: Bolivina semistriata H A N T K E N , Bolivina punctata D ' O R B . , Robulus limbosus

О id а г: Oligocén a

Dorogi-medencében

377

( R B T J S S ) , Robulus cultratus ( M O N T E ) , Robulus vortex ( F I C H T E L e t M O L L . ) , Almaena osnàbrugensis ( R O E M E B ) , Elphidium sp., Uvigerina hantkeni CTJSHM A N N , Uvigerina pygmaea D ' O E B . , Marginulina fragaria G Ü M B E L , Marginulina glaudius P H I L . , Spiroplectammina carinata ( D ' O E B . ) , Dentalina acuta D ' O E B . , Dentalina approximata R E T J S S , Gyroidina soldanii ( D ' O E B . ) , Nodosaria crassa H A N T K E N , Nodosariapyrula D ' O E B . , Nodosaria acuminata HANTKEN, Nodosaria Scolaris B A T S C H , Nodosaria spinicosta D ' O E B . , Bulimina truncana GÜMBEL, Bulimina inflata SEGTJENZA, Bulimina elongata D ' O E B . , Eponides budensis ( H A N T K E N ) , Eponides umbonatus ( R E T J S S ) , Lagena striata ( D ' O E B . ) , Plectofrondicularia incompleta F B A N Z . , Sigmoilina celata C O S T A , Spiroloculina tenuis ( C Z J Z E K ) , Karreriella hantkeniana CTTSHMANN, Cyclammina placenta (RETJSS), Textularia trochus D ' O B B . , Bhabdammina abyssorum M. S A E S , Planulina comp­ ressa ( H A N T K E N ) , Planulina costata ( H A N T K E N ) , Planularia Icubinyii ( H A N T K E N ) , Sphaeroidina elegáns ( D ' O E B . ) , Sphaeroidina bulloides D'OEB., Epistomina elegáns ( D ' O E B . ) , Guttulina probléma D ' O B B . , Vulvulina subflabelloformis (HANT­ K E N ) , Cibicides ungerianus ( D ' O E B ) , Gibicides cf. propinquus (RETJSS). A z összletet a Foraminifera faunája alapján soroltuk a kiscelli emeletbe. A fúrások szerint a negyedidőszaki képződmények alatt t ö b b helyen nagyobb összefüggő területen megtalálható. Az elfedett előfordulások közül a legnagyobb kiterjedésű a Muzslai-hegy és a Muzslai-erdő környékén, v a l a m i n t a CsikósokS á s o k t ó l É - r a i s m e r t . A k é p z ő d m é n y m e g j e l e n é s e a kovacovi formáció a l a t t i s v a l ó s z í n ű s í t h e t ő . P é l i f ö l d s z e n t k e r e s z t D - i r é s z e é s az Ő r i s á p i - m a j o r k ö z ö t t é s a R ó m a i Szőlőhegy környékén általános elterjedésű a negyedidőszaki képződmé­ n y e k a l a t t . T e r ü l e t ü n k k e l e t i r é s z é n ( T á - 2 . sz. fúrás) s z i n t é n k i m u t a t h a t ó v o l t . c) KOVACOVI ( = Homok,

FORMÁCIÓ, homokos agyag,

Egerien homokkő,

katti

emelet)

A katti emelet k é p z ő d m é n y e i t szürke, világosszürke és zöldesszürke homok, h o m o k k ő , h o m o k o s a g y a g és agyagmárga alkotják. A Csikósok és a Sások terü­ l e t é n l e m é l y í t e t t t é r k é p e z ő f ú r á s o k a n y a g á b ó l N A G Y N É G E L L A I Á. a k ö v e k e z ő , az e g e r i e n r e j e l l e m z ő m i k r o f a u n á t h a t á r o z t a m e g : Elphidium hiltermanniHAGN, Marginulina fragaria G Ü M B E L , Almaena osnàbrugensis ( R O E M E E ) , Dentalina sp., Sigmoilina celata C O S T A , Spiroloculina tenuis C Z J Z E K , Spiroplectammina carinata ( D ' O B B ) , Quinqueloculina sp., Uvigerina hantkeni C T J S H M A N N , Planulina costata ( H A N T K E N ) , Nodosaria sp., Trochammina sp., Cibicides ungerianus (D'OEB), Eponides budensis ( H A N T K E N ) , Robulus sp., Ceratobulimina contraria (RETJSS), Globorotalia sp., Rotalia sp., Bolivina sp. A z ö s s z l e t m a x . v a s t a g s á g a 150 m k ö r ü l i , felszíni f e l t á r á s a c s u p á n a p é l i f ö l d szentkereszti Szentkútnál ismeretes. Több negyedidőszaki képződményekkel f e d e t t előfordulási területe ismeretes: Péliföldszentkereszt területén, a Csikósok és a Sások környékén, valamint a Berinn vár közelében. A kovacovi formáció n a g y o b b ö s s z e f ü g g ő t e r ü l e t e n b e l ü l n y o m o z h a t ó a R ó m a i Csárda, K e r e k d o m b i major környékén.

4. Szerkezeti viszonyok A tanulmányunk tárgyát képező terület a Dorogi-medencének a nyugati r é s z é n h e l y e z k e d i k el. A t e r ü l e t e n á l t a l á b a n az E N y — D K - i s z e r k e z e t i c s a p á s jellemző. A terület közepére esik a levetőkkel m i n d a n é g y oldalról körülhatá-

378 Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

в. ábra. Ê — D - i i r á n y ú s z e l v é n y a m o g y o r ó s b á n y a i t e r ü l e t e n k e r e s z t ü l . S z e r k . : G I D A I L . 1 9 8 4 . J e l m a g y a r á z a t : 1 . N e g y e d k o r i k é p z ő d m é n y e k , 2 . KoeaSovi formáció ( = h o m o k , h o m o k k ő , k a v i c s , h o m o k o s a g y a g ) , k a t t i e m e l e t , 3. Kiseclli agyag formáció ( = f o r a m i n i f e r á s a g y a g , a g y a g m á r g a ) , r u p é l i e m e l e t , 4 . Hárshegyi homokkő formáció: szárazföldi és tengeri rétegek — t a r k a a g y a g , b a r n a k ő s z é n , h o m o k , h o m o k k ő , a g y a g ; rupéli emelet, 5. H o m o k k ő , m é s z k ő , m á r g a , a g y a g , b a r n a k ő s z é n , t a r k a a g y a g ; eocén, 6. M á r g a , v é k o n y h o m o k k ő b e t e l e p ü l é s e k k e l ; a l s ó k r é t a v a l a n g i n i , h a u t e r i v i e m e l e t , 7. T ű z k ő , m é s z k ő , j u r a , 8. D a c h s t e i n i m é s z k ő ; t r i á s z n o r i - r a e t i e m e l e t Fig. 6. C o u p e m é r i d i o n a l e à t r a v e r s le t e r r i t o i r e d e M o g y o r ó s b á n y a . C o n s t r . p a r L . G I D A I 1 9 8 4 . L é g e n d e : 1 . F o r m a t i o n Q u a t e r n a i r e s , 2 . F o r m a t i o n d e K o v á é o v ( = s a b l e , g r è s , g r a v i e r s , a r g i l e s a b l e u s e ) , C h a t t i e n , 8. F o r m a t i o n A r g i l e u s e d e K i s c e l l ( a r g i l e e t m a r n e a r g i l e u s e à F o r a m i n i f è r e s ) , R u p é l i e n , 4 . F o r m a t i o n d e G r è s d e H á r s h e g y : c o u c h e s t e r r e s t r e s et m a r i n e s — argile bariolée, lignite, sable, grès, a r g i l e ; K u p é l i e n , 5. G r è s , calcaire, m a r n e , argile, lignite, argile b a r i o l é e ; E o c è n e , 6. M a r n e à i n t e r c a l a t i o n s d e grès m i n c e s ; é t a g e s V a l a n g i n i e n — H a u t e r i v i e n d u C r é t a c é i n f é r i e u r , 7. Silex, c a l c a i r e ; J u r a s s i q u e , 8. D a c h s t e i n k a l k ; é t a g e s N o r i e n - K h é t i e n d u T r i a s

Gidai:

7. ábra. Fig.

Oligocén a Dorogi-medencében

N y — K - i i r á n y ú s z e l v é n y a m o g y o r ó s b á n y a i t e r ü l e t e n k e r e s z t ü l . Szerit.: G I D A I L . 1 9 8 4 . z a t : lásd a 6. ábránál

7. C o u p e d e d i r e c t i o n W — В à t r a v e r s l e t e r r i t o i r e d e M o g y o r ó s b á n y a . C o n s t r . p a r L . G I D A I d e : voir F i g . 6.

379

J e l m a g y a r á ­ 1984. L é g e n -

r o l h a t ó l á t ó h e g y i - k ő h e g y i sasbérc v o n u l a t , a m i n e k a c s a p á s a s z i n t é n É N y — D K . E z e n a k b . 2,5 k m h o s s z ú é s 0,3 — 1,0 k m s z é l e s s a s b é r c v o n u l a t o n a z o l i g o c é n képződmények hiányoznak. A z eocén üledékek i t t több helyen a felszínen vannak, v a g y negyedkori k é p z ő d m é n y e k f e d i k (1. ábra). E z t a s a s b é r c e t É K - i o l d a l á n e g y k b . 250 m - e s l e v e t ő h a t á r o l j a . I n n e n É K - f e l é , k b . 250 m - r e v a n e g y ú j a b b , a z e l ő b b i v e l p á r ­ h u z a m o s k b . 100 m e l v e t é s i m a g a s s á g ú v e t ő . A z e z u t á n É K - i i r á n y b a n k ö v e t k e z ő k b . 1,5 k m s z é l e s s z e r k e z e t i r ö g l é p c s ő viszonylag nyugodt településűnek mondható. Ezeken a szerkezeti egységeken a k i s c e l l i e m e l e t a l s ó r é s z é t k é p v i s e l ő hárshegyi homokkő formáció k é p v i s e l i a z oligocént. A fiatalabb oligocén k é p z ő d m é n y e k ezeken az egyre mélyebbre s ü l l y e d ő szerkezeti egységeken hiányoznak. I d e esnek a régi szarkási és m o g y o ­ rósbányai oligocén kőszénbányák. Ujabb l e v e t ő k u t á n a C s i k ó s o k - S á s o k t e r ü l e t é n m á r a felső kiscelli agyag formáció é s a kovacovi formáció t e l e p ü l a k v a r t e r a l a t t . ( A z o l i g o c é n k ő s z é n ­ k é p z ő d m é n y m é l y s é g e — m e g l é t e e s e t é n — 350—400 m - n é l n e m l e n n e k e v e ­ sebb.) E z , az i t t m á r N y — K - i irányúvá alakuló szerkezeti süllyedek keleti irányban kapcsolódik a tát-kenyérmezői süllyedékhez, ahol a paleogén képződ­ m é n y e k v a s t a g s á g a 1000 m körüli. A L á t ó h e g y - k ő h e g y i s a s b é r c v o n u l a t d é l n y u g a t i h a t á r á t e g y k b . 200 m - e s v e t ő a l k o t j a . E t t ő l D N y - r a k ö v e t k e z i k e g y 600—900 m s z é l e s s é g ű é s k ö z e l 3 k m hosszú szerkezeti lépcső, ahol a negyedkori k é p z ő d m é n y e k alatt az oligocén k ő s z é n ö s s z l e t e t t a r t a l m a z ó hárshegyi homokkő formáció t e l e p ü l . E z e n a szer­ k e z e t i e g y s é g e n h e l y e z k e d n e k e l a régi o l i g o c é n k ő s z é n b á n y á k . A L á t ó h e g y - k ő h e g y i sasbérc é s a bajóti Öregkő k ö z ö t t húzódik e g y É — D - i i r á n y ú s z e r k e z e t i árok. M e g j e g y e z z ü k , h o g y e z a s z e r k e z e t i i r á n y a D o r o g i ­ m e d e n c e N y - i részének — Nyergesújfalu, Lábatlan környékének — jellemző szerkezeti iránya. D N y - i irányban haladva újabb levetők következnek, s a péliföldszentkereszti szerkezeti süllyedek területén a negyedkori képződmények

380

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

a l a t t b e j ö n a kiscelli agyag formáció é s a kovacovi formáció. A Berinn-várnál ú j a b b s z e r k e z e t i d e p r e s s z i ó v a n , a kovacovi formáció t e l e p ü l a k v a r t e r a l a t t . A R ó m a i - C s á r d a é s K e r e k d o m b i - m a j o r k ö r n y é k é n s z i n t é n a kovacovi formáció alkotja a negyedkori k é p z ő d m é n y e k aljzatát. A Látóhegyi-Kőhegyi sasbércet keleten szintén e g y É — D - i irányú levető h a t á r o l j a , a m e l y n e k az e l v e t é s i m a g a s s á g a k b . 2 0 0 m .

Irodalom — Littérature BALM T . (1976): A D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g és É s z a k - M a g y a r o r s z á g oligocénjének korrelációja — F ö l d t . K ő z l . p p . 407—424. В ALDI T . (1983): M a g y a r o r s z á g i oligocén és alsómiocén formációk — A k a d é m i a i K i a d ó , B u d a p e s t , p p . 1—293. B Á L D I Т . — В . В Е К Е M . — H O R V Á T H M . — K E C S K E M É T I T . — M O N O S T O R I M . — N A G Y M A R O S Y A . (1976): A H á r s h e g y i H o m o k k ő k o r a és képződési k ö r ü l m é n y e i — F ö l d t . K ö z i . 106, p p . 353—386. G I D A I L . (1961) : A 195-ös l a p (Muzslai-hegy) f ö l d t a n i leírása — J e l e n t é s a z 1960. évről, M Á F I , A d a t t á r . K é z i r a t . G I D A I L . (1961): A 211-es lap (Öregkő) f ö l d t a n i leírása — J e l e n t é s az 1960. évről — M Á F I A d a t t á r . K é z i r a t . G I D A I L . ( 1 9 6 3 ) : A S á r i s á p jelfl 1 0 . 0 0 0 - e s t é r k é p é s z l e l é s i v á l t o z a t a — A M Ä F I k i a d v á n y a . G I D A I L . (1963): A S á r i s á p jelű 10.000-es t é r k é p f ö l d t a n i v á l t o z a t a — A M Á F I k i a d v á n y a . G I D A I L . (1966): A T o k o d jelű 10.000-es t é r k é p észlelési v á l t o z a t a — A M Á F I k i a d v á n y a . G I D A I L . (1966): A T o k o d jelű 10.000-es t é r k é p f ö l d t a n i v á l t o z a t a — A M Ä F I k i a d v á n y a . G I D A I L . (1967): F ö l d t a n i a l a p a d a t g y ü j t e m é n y a D o r o g i - m e d e n c e 10.000-es f ö l d t a n i t é r k é p s o r o z a t á h o z . N a g y s á p — M Á F I Adattár, Kézirat. G I D A I L . (1968): M a g y a r á z ó a D o r o g i - m e d e n c e f ö l d t a n i t é r k é p é h e z , 10.000-es s o r o z a t , T o k o d — B u d a p e s t , p p . 1—45. G I D A I L . (1971) : M a g y a r á z ó a D o r o g i - m e d e n c e f ö l d t a n i t é r k é p é h e z , 10.000-es s o r o z a t . N a g y s á p — B u d a p e s t , p p . 1—37. G I D A I L . (1971): A M o g y o r ó s b á n y a jelű l a p f ö l d t a n i a l a p a d a t g y ű j t e m é n y e — M Á F I A d a t t á r , K é z i r a t (Ter. 3058) G I D A I L. (1973): M a g y a r á z ó a D o r o g i - m e d e n c e f ö l d t a n i t é r k é p é h e z , 10.000-es s o r o z a t , M o g y o r ó s b á n y a , p p . 1—42. MÁFI Budapest. G I D A I L . (1972): M a g y a r á z ó a Dorogi-medence földtani t é r k é p é h e z . 10.000-es sorozat S á r i s á p — B u d a p e s t , p p . 1—41. G I D A I L . (1973): A N a g y s á p jelű 10.000-es t é r k é p észlelési v á l t o z a t a — A M Á F I k i a d v á n y a . G I D A I L . (1973): A N a g y s á p jeltt 10.000-es t é r k é p f ö l d t a n i v á l t o z a t a — A M Á F I k i a d v á n y a . G I D A I L . (1973) : A M o g y o r ó s b á n y a jelű 10.000-es t é r k é p észlelési v á l t o z a t a — A M Á F I k i a d v á n y a . G I D A I L . (1973) : A M o g y o r ó s b á n y a jelű 10.000-es t é r k é p f ö l d t a n i v á l t o z a t a — A M Á F I k i d v á n y a GIDAI L . (1983): A M o g y o r ó s b á n y a - S z a r k á s p u s z t a k ö r n y é k i oligocén kőszéntelepek p r o g n ó z i s a — M Á F I A d a t t á r . Kézirat. H A N T K E N M. (1871): Az esztergomi b a r n a s z é n t e r ü l e t f ö l d t a n i v i s z o n y a i — F ö l d t a n i I n t . E v k . I . p p . 1—141. H A N T K E N M . (1878): A M a g y a r K o r o n a o r s z á g a i n a k széntelepei és s z é n b á n y á s z a t a — B u d a p e s t , p p . 1 — 3 3 1 . J A S K Ó S. ( 1 9 5 9 / a ) : S z a r k á s p u s z t a k ö r n y é k é n e k b á n y a g e o l ó g i a i l e í r á s a (196-os l a p ) — K é z i r a t , M Á F I A d a t t á r . JASKÓ S . (1959/b): M o g y o r ó s b á n y a k ö r n y é k é n e k b á n y a g e o l ő g i a i leírása (212-es lap) — K é z i r a t , M Á F I A d a t t á r . K O R P A S L . (1981): A D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g oligocén-alsó m i o c é n k é p z ő d m é n y e i — M Á F I E v k . L X I V . p p . 1—140. MAJZON L . (1957): A m a g y a r o r s z á g i oligocén mikropaleontológíai r é t e g t a n a — A k a d . d o k t . é r t . K é z i r a t . M Á F I K ö n y v ­ tár, Budapest, p p . 1—271. N A B Y N É GELLAI Á . (1964): A Dorogi-medence oligocén k é p z ő d m é n y e i n e k F o r a m i n i f e r á i — F ö l d t . I n t . E v i J e l . 1961-ről, I. kőt.pp. 3 6 9 - 3 8 2 . B A K O S I L . (1960): K ő s z e n e s e d e t t a u t o c h t o n fatörzs a d o r o g i b a r n a k ő s z é n m e d e n c é b e n — F ö l d t . K ö z l . X C . p p . 4 5 9 — 4 6 1 . BOZLOZSNIK P . — S C H R Ö T E R Z . — T E L E G D I - B O T H K . (1922): A z esztergomvidéki szénterület b á n y a - f ö l d t a n i viszonyai — A F ö l d t a n i I n t . k i a d v á n y a , p p . 1—128. SIPOSS Z . (1964): A D o r o g i - m e d e n c e oligocén k é p z ő d m é n y e i n e k kifejlődésitlpusai — F ö l d t . I n t . E v i jel. 1961-ről, I. k ö t . pp. 3 5 5 - 3 6 7 . VITALIS I . (1939): M a g y a r o r s z á g szénelőfordulásai, Sopron, p p . 1—407.

A kézirat beérkezett: 1984. V. 4.

Conditions stratigraphiques de l'Oligocène dans la partie ouest du Bassin de Dorog (Hongrie) Dr. L. Gidai Dans la région de Mogyorósbánya, les formations oligocènes ont une répartition générale, étant retrouvables sur à peu près quatre cinquièmes du territoire étudié (Fig.l). Les fondations de la stratigraphie oligocène furent élaborées par Miksa HANTKEN. Voici la nomenclature actuelle des termes reconnus par lui:

О i d ai:

Oligocén a

Dorogi-medencében

N o m e n c l a t u r e actuelle

381

Terms désignés par M. H A N K T E N

Formation Argileuse de Kiscell ( = marnes argileuses a Foraminifères)

Couches á Clavulina

Formation d e grès

Série d'une composition lithologique diverse

Grès á

de Hárshegy

Série lignitifère, marnes d'eau saumâtre á Mollusques

F o r m a t i o n oligocène sémisaline

szabói

Pectunculus

La puissance maximum de l'Oligocène dans la région de Mogyorósbánya est estimée à 550 m environ (Fig. 2) qui, sur la base des caractères lithologiques, se subdivise en trois formations: a) FOKMATTON D E GRÈS D E HÁRSHEGY, Kiscellien („Serie d'une composition lithologique diverse", Rupélien) Cette formation comprend la série lignitifère oligocène, les terms du mur et du toit, ainsi que la Formation de Grès située au-dessous des marnes argileuses à Foraminifères. Son épaisseur originale est de 100 à 300 m. Son membre inférieur c'est le term du mur puissant de 15 m environ de la série lignitifère oligocène. Le nombre des couches de lignite, resp. leur bancs est varié, mais généralement trois bancs de lignite sont développés. La puissance extractable varie entre 1,0 et 2,0 m, la valeur calorifique moyenne étant supérieure à 4000 kcal. Les couches directement superposées à la série lignitifère sont des dépôts d'eau saumâtre. Les fossiles caractéristiques de ces couches-là sont données dans le texte hongrois (p. 375). Le toit immédiat du lignite est particulièrement riche en fossiles, étant constitué par des marnes argileuses. Presque la série entière d'une puissance maximum de 200 m environ contient une quantité variable de biotite. La présence de détritus végétaux et de Mollusques est caractéristique de la série entière. Pour la faune des Foraminifères, voir p. 376. b) FORMATION A R G I L E U S E D E KISCELL, Kiscellien ( = marnes argileuses à Foraminifères, Rupélien) Série constituée surtout par des couches de marne argileuse-silteuse, grise à gris verdâtre, mais la partie supérieure comprend des couches de silt et d'argiles sableuses aussi. Des empreintes de coquilles de Mollusques et du détritus de Mollusques se rencontrent partout dans la série entière. Pour la faune de Foraminifères riche, voir p. 376 — 377. c) FORMATION D E KOVACOV, Égérien ( = Sables, argiles sableuses, grès, Chattien) Série composée de sables, de grès, d'argiles sableuses et de marnes argileuses gris et gris clair à gris verdâtre. Son épaisseur maximum est 150 m environ. Pour sa microfauna caractéristique de l'Egérien, voir p. 377. Le territoire étudié se situe dans la partie ouest du Bassin de Dorog. La direction générale des couches sur le territoire en question est NW-SE. C'est au centre du territoire que se situe la chaîne de horst Látóhegy—Kőhegy entourée des quatres côtés par des failles, sa direction générale étant également NW-SE. Dans cette zone de horst, longue de 2,5 k m et large de 0,3 à 1,0 km, les formations oligocènes manquent. Les sédiments éocènes ici affleurent à plusieurs points, ou bien ils sont couverts de formations quaternaires (Fig. 1). Dans la dépression de Tát-Kenyérmező, la puissance des formations oligocènes est de 1000 m environ. La limite du SW de la chaîne de horst de Látóhegy-Kőhegy est constituée par une faille de 200 m environ. A u SW de celle-ci, suit un échelon structural large de 600 à 900 m * I n s t i t u t géologique n a t i o n a l de H o n g r i e , H - 1 1 4 3 B u d a p e s t , X I V . N é p s t a d i o n ú t 14.

3 Földtani Közlöny

382

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

et long de 3 km environ, où le Quaternaire surmonte une série d'une lithologie variée renfermant un complexe lignitifère oligocène. C'est dans cette unité structurale que les anciennes mines de lianite oligocène se trouvent. Manuscrit reçu: le 4 mai, 1984.

Стратиграфические условия олигоцена в западной части Дорогского бассейна (Венгрия) Д-р Ласло Гидаи В районе Модьорошбаня олигоценовые отложения имеют общее распространение, охва­ тывая около четырех пятых площади рассматриваемого участка (Рис. 1). Основы стратиграфии олигоцена были разработаны Микшей Ханткеном. Современная номенклатура стратиграфических подразделений, выявленных им, сводится к следу­ ющему:

Современная

номенклатура

Кишцеллийская глинистая формация ( = глинистые мергели с фораминиферами)

Неоднородная Формация харшхедьских пес­ чаников

толща

Угленосная толща, солоноватоводные мергели с моллюсками

Наименования со отв етств у ю щ и х подразделений по Ханткену

С л о и с Clavvlina

Песчаники с

szabói

Pectunculus

Олигоценовая свита полу­ пресноводного происхож­ дения

Максимальная мощность олигоценовых отложений в районе с. Модьорошбаня оцени­ вается примерно в 550 м (рис. 2). По литологическим признакам эта толща расчленяется на три формации: а) Формация харшхедьских песчаников, кишцеллийская свита («Неоднородная толща, рупелий) Эта формация включает в себя угленосную толшу, покрывающие и подстилающие её слои, а также Формацию песчаников, подстилающих фораминиферовые глинистые мер­ гели. Первоначальная мощность формации составляет 100— 300 м. Нижним ее подразделением является подугольная толща мощностью 25 м. Количество буроугольных пластов (пачек) изменяется, но чаще всего равняется трем. Продуктивная мощность варьирует между 1,0 и 2,0 м. Средняя калорийность угля превышает 4000 ккал. Слои, непосредственно покрывающие толшу бурого угля, представляют собой осадки солоноватоводного происхождения. Характерные органические остатки, найденные в этих слоях, перечислены в венгерском тексте (стр. 375). Непосредственная кровля угленосной толщи сложена глинистыми мергелями богатыми органическими остатками. Почти вся толща, максимальная мощность которой достигает 200 м, характеризуется наличием биотита. Присутствие растительных остатков и облом­ ков раковин моллюсков характерно для всей толщи. См. фауну фораминифер на стр. 376.

в id а г: Oligocén a

Dorogi-medencében

383

б) Кишцеллийская глинистая формация, кишцеллийская свита ( = глинистые мергели с фораминиферами, рупелий) Толща, сложенная в основном серыми или зеленовато-серыми, местами с примесью песка, местами алевритово-глинистыми мергелями. В верхней ее части встречаются также песчаники, алевритовые глины и суглинки. Отпечатки и обломки раковин моллюсков встречаются по всему разрезу толщи. Что касается её богатой фораминиферовой фауны, см. стр. 376—377. в) Ковачевская формация, эгерий ( = пески, суглинки и песчаники, хатский ярус) Формация сложена серыми, светло-серыми и зеленовато-серыми песчаниками, песками, суглинками и глинистыми мергелями с максимальной мощностью около 150 м. Что касается микрофауны толщи, характерной для эгерия, см. стр. 377.

Исследованный нами участок расположен в западной части Дорогского бассейна. На рассматриваемой территории простирание структур имеет, как правило, направление с СЗ на ЮВ. В центре территории расположена зона горстов Латохедь—Кёхедь, ограниченная со всех сторон сбросами. Зона горстов также имеет простирание с СЗ на ЮВ. В этой зоне длиной примерно 2,5 км и шириной около 0,3—1,0 км олигоценовые отложения отсутству­ ют. Эоценовые отложения здесь во многих местах выходят на дневную поверхность или перекрыты четвертичными отложениями (рис. 1). В депрессии Тат-Кеньермезё палеогеновые отложения имеют мощность около 1000 м. Юго-западную границу горстовой зоны Латохедь—Кёхедь образует сброс высотой около 200 м. К юго-западу от него следует структурный уступ шириной 600 - 900 м и длиной около 3 км, где под четвертичными отложениями залегает разнообразная по литологическому составу угленосная толща олигоценового возраста. В пределах этой структурной единицы расположены старые олигоценовые угольные шахты.

3'

Földtani

Közlöny,

Butt, of the HungarianGeol.

Soc. (1985.)

115. 385 — 398

Az édesvízi mészkőkúpok típusai és alakulati formái Dr. Scheuer Gyula*—Schweitzer

Ferenc**

(9 ábrával, 3 táblázattal)

Ö s s z e f o g l a l á s : Az édesvízi mészkőféleségek egyik érdekes típusa az édesvízi mészkőkúpok, amelyek hazánkban ugyan elszigetelten fordulnak elő, de számos ország­ ban (Szlovákia, Románia, Törökország, USA, Algéria) gyakoriak és megjelenésformáik miatt esetenként természeti látványosságok. Megvizsgáltuk azokat a környezeti adott­ ságokat, amelyek keletkezésükben közrejátszottak és hogy milyen kémiai összetételű forrásvizekhez kapcsolódnak. Továbbá megkíséreltük több száz előfordulás alapján leg­ jellemzőbb alakulati formáikat meghatározni és tipizálni.

1. Bevezetés A szárazföldi üledékes kőzetek egyik különleges változatának tekinthetők a forrás-lerakódásokon belül azok az édesvízi mészkőkúpok és halmok, amelyek meghatározott forrásfeltörési helyek környezetében keletkeztek ( 1 . ábra). A rendelkezésre álló anyag alapján jelen munka keretében megkíséreltük meg­ határozni azokat a tényezőket, amelyek keletkezésükben közrejátszottak, feltárni az egyedi jellemvonásaikat, melyek megkülönböztetik a többi édesvízi mészkő típusoktól, továbbá alakulati formáikat összesíteni és tipizálni a recens előfordulások figyelembevételével. Az édesvízi mészkővel kapcsolatos hazai irodalomból felhasználtuk B O L E M A N J . ( 1 8 9 6 ) , P Á U T Y M . ( 1 9 0 5 , 1 9 0 7 , 1 9 2 5 ) , S Z O N T Á G H T . ( 1 9 0 8 ) közleményeit. A külföldi publikációkból E . A. B A S Z K O V — S z . N . S Z T J R I K O V ( 1 9 7 5 ) , J . H . F E T H — J . B A R N E S ( 1 9 7 9 ) , О . F R A N K O és munkatársai ( 1 9 7 5 ) , K E I T H E . BARGAR ( 1 9 7 8 ) , P . K R A H T J L E C és munkatársai ( 1 9 7 7 ) , M . M E S S I N I — G . С. D i L O L L O ( 1 9 5 7 ) és J . S . R I N E H A R T ( 1 9 8 0 ) eredményeit hasznosítottuk, főleg vízvegyésze­ ti vonatkozásban.

» F ö l d m é r ő és Talajvizsgáló Vállalat H-1088 B u d a p e s t , V I I I . R e v i c z k y u . 4. *• M T A F ö l d r a j z i K u t a t ó I n t é z e t H - 1 0 6 2 B u d a p e s t , V I . N é p k ö z t á r s a s á g ú t j a 6 2 .

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

386

1. Fig.

ábra.

H i d e g kalcium-hidrogénkarbonátos-szulfátos, erősen szénsavas forrásvízből k é p z ő d ö t t h a t a l m a s édesvízi m é s z k ő k ú p . S i v a B r a d a (Zsibra), S z l o v á k i a 1. H u g e t r a v e r t i n e c o n e d e p o s i t e d i n cold c a l c i u m - h y d r o g e n c a r b o n a t e - a n d s u l p h a t e - c o n t a i n i n g s p r i n g w a t e r o f high carbonic acid content. S i v a Brada (Zsibra), S l o v a k i a

2. Az édesvízi mészkőkúpok keletkezése Á t t e k i n t v e á l t a l á n o s s á g b a n az é d e s v í z i m é s z k ő k é p z ő d é s s z e r t e á g a z ó f o l y a ­ m a t á t és a keletkezett üledékes kőzetek igen nagy fokú változékonyságát, meg­ á l l a p í t h a t ó , h o g y az é d e s v í z i m é s z k ő k ú p o k t e k i n t h e t ő k az e g y i k l e g t í p u s o s a b b , forrásvizekből képződött, szárazföldi karbonátos kőzetnek. Olyan egyedi keletkezési adottságaik és megjelenési formáik vannak, amelyek csak ezekre a l e r a k ó d á s o k r a j e l l e m z ő k . F i g y e l e m b e v é v e az á l t a l á n o s ü l e d é k k é p z ő d é s i s z e m ­ p o n t o k a t é s e z e k e t v o n a t k o z t a t v a az é d e s v í z i m é s z k ő k ú p o k r a , k e l e t k e z é s i k ö r ü l m é n y e i k f ő b b j e l l e m z ő i t az I. t á b l á z a t b a n f o g l a l t u k ö s s z e . A m é s z a n y a g f o r r á s v i z e k b e n o l d v a a f ö l d m é l y é b ő l k e r ü l a felszínre, é s a v í z ­ feltörés környezetében rögtön kicsapódik és felhalmozódik, azonnal kemény kőzetként. A keletkezés módja így elsődleges és a kiválás közvetlen. A növény­ z e t alárendelten segíti elő a kicsapódást. A g y o r s é s i n t e n z í v m é s z a n y a g - f e l h a l m o z ó d á s t az o k o z z a , h o g y az é d e s v í z i m é s z k ő k ú p o k a t l é t r e h o z ó források r e n d s z e r i n t n a g y o n g a z d a g o k o l d o t t a n y a ­ g o k b a n és gázokban, főleg C 0 - b e n , ezért n a g y o n labilis kémiai egyensúlyi állapotúak. Az a kémiai egyensúly, a m e l y egy adott n y o m á s és hőmérséklet m e l l e t t k i a l a k u l t a f ö l d m é l y é b e n , a felszínre l é p é s p i l l a n a t á b a n m e g b o m l i k , m e r t m e g v á l t o z n a k azok a feltételek, amelyek a vízben levő anyagok oldatban t a r t á s á t b i z t o s í t o t t á k . E z a f o l y a m a t m á r a felszín k ö z e l é b e n m e g i n d u l , m i n t ­ egy előkészítve a kicsapódást. A kiválás lényegében három tényezőre vezethető v i s s z a : a) n y o m á s c s ö k k e n é s , b) h ő m é r s é k l e t v á l t o z á s (rendszerint h ő m é r s é k l e t 2

Scheuer—Schweitzer:

Édesvízi

387

méezkőkúpok

összefoglaló t á b l á z a t a z édesvízi m é s z k ő k ú p o k keletkezési k ö r ü l m é n y e i r ő l S u m m a r i z i n g t a b l e o n t h e c i r c u m s t a n c e s of t r a v e r t i n e - c o n e f o r m a t i o n 2. táblázat — Table I.

1

Anyagszállítás módja M e a n s oí t r a n s p o r t

Forrásvízben oldva Dissolved i n s p r i n g w a t e r

2

Lerakódás közege Depositional environment

P r i m e r forrásvíz Primary springwater

3

Keletkezés módja M o d e of g e n e r a t i o n

Elsődleges Primary

4

Kiválás formái F o r m s of p r e c i p i t a t i o n

K ö z v e t l e n (szervetlen) Direct (anorganic)

Lerakódás helye P l a c e of deposition

Helyben képződött (autochton) I n situ (autochtonous) A forrás k ö z v e t l e n k ö r n y e z e t é b e n L m m e d i a t e n e i g h b o u r h o o d of s p r i n g

Közettéválás formái F o r m s of lithification

Kiváláskor azonnal kemény Immediately hard a t precipitation

5

6

csökkenés), с) a C0 gáz eltávozása a vízből. Az oldott mészanyag a feltörés közvetlen környezetében, mindaddig kiválik, amíg az új helyzetnek megfelelő kémiai egyensúly ki nem alakul. így az édesvízi mészkőkúpok annak köszön­ hetik keletkezésüket, hogy a források körül azonnal dinamikus mészkiválás történik, és miután ez a vízkilépések helyénél a legintenzívebb, és attól távolod­ va fokozatosan csökken, különböző kúpok jönnek létre. Ez a forma van össz­ hangban az adott forrás üledékképző adottságaival. 2

3. Az édesvízi mészkőkúpokat létrehozó források vizsgálata A korábbi vzisgálatok szerint ( S C H E U E R G Y . — S C H W E I T Z E R E. 1 9 8 3 / a , b.) a különböző édesvízi mészkőtípusok származásilag eltérő genetikájú forrásvizek­ kel állnak kapcsolatban. így például a folyóvízi-völgyi édesvízi mészkő keletkezése a kis oldott sótar­ talmú, hideg karsztforrásokhoz kapcsolódik, míg a tárgyalt édesvízi mészkő­ kúpokat létrehozó források mind genetikailag, mind pedig vízkémiailag azoktól alapvetően eltérnek. 3.1 Az édesvízi

mészkőkúpokat

létrehozó

források

vízkémiai

adottságai

Összegyűjtöttük több száz recens édesvízi mészkőkúpot létrehozó forrás vízkémiai analízisét. Ezek felhasználásával a II. táblázatot állítottuk össze. Az adatok alapján megállapítható, hogy vízhőmérséklet vonatkozásában mindenféle hőmérsékleti érték előfordul, a hidegtől ( 6 — 7 ° C ) a forróig ( 9 8 ° C ) , de túlsúlyban vannak a hűvös és langyos vizű források. Nagyon magas ( 9 0 ° C felett) vízhó'mérsékletek egészen ritkán fordulnak elő. A vízben oldott anyag mennyisége vonatkozásában az rögzíthető le, hogy a források a jelentős ( 1 0 0 0 — 3 0 0 0 mg/1) oldott sótartalmú vizek csoportjába tar-

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

S. ábra. É d e s v í z i m é s z k ő k ú p o t f e l h a l m o z ó f o r r á s , a m e l y a C 0 Fig.

8

gáztól erősen pezseg. Stankováni, Szlovákia

2. S p r i n g h e a v i l y e f f e r v e s c e n t w i t h C O , d e p o s i t i n g a f r e s h w a t e r c o n e . S t a n k o v á n i , S l o v a k i a

S. ábra. É d e s v í z i m é s z k ő k ú p m e z 6 . H a m m a m M e s k o u t i n e , A l g é r i a Fig. S. T r a v e r t i n e c o n e - f i e l d . H a m m a m M e s k o u t i n e , A l g e r i a

összefoglaló táblázat az édesvízi mészkőkúpokat létrehozó források fizikai, kémiai és balneológiai tulajdonságairól Summarizing table on the physical, chemical and balneological characteristics of springs producing travertine cones

A források osztályozása fizikai, kémiai és balneológiai tulajdonságok alapján Classification of springs in terms of physical, chemical and balneological characteristics

1

2

vízhőfok °0 water temperature °0 hideg

cold

below 12 ° 0 alatt

2/1

kissé gázos slightly gassy

250-ig

1/2

hűvös

cool

13—20

2/2

gázos gassy

750-ig

erősen gázos heavily gassy

above 750 felett

1/3

1/4

1/5

langyos subthermal (tepid)

20—32

meleg

33—50

forró

warm

hot

above 50 °0 felett

2/3

21

31

gáz, eredete szerint according to the origin of the gas

21/1

atmoszférikus atmospherical

21/2

biogén biogenic

21/3

utó vulkáni postvolcanic

21/4

kevert

22

mixed

gáz, minősége szerint according to gas quality

22/1

semleges-közömbös gázos vizek neutral-indifferent gassy waters

22/2

0 0 a tartalmú vizek 0O -containing waters

4

kémiai adottságok chemical characteristics

gáztartalom (szabad gáz mg/l) gas-content (free gas mgß)

1/1

//. táblázat — Table II.

közepes mean

500—1000

31/2

jelentős fair

1000—3000

31/3

nagy rich

3000—5000

31/4

extrém nagy extremly rich

ásványvíz mineral water

4/2

gyógyvíz jellegű of spa (medicinal spring) character

4/3

gyógyvíz spa (medicinal spring)

above 6000 felett

32/1

hidrogénkarbonátos vizek hydrogen-carbonate waters

32/11

Oa(Mg)

32/2

4/1

az oldott anyag mennyisége according to the quantity of dis­ solved solids mg/1

31/1

Oa + Mg

32/13

Ca + Mg + N a

32/14

Na (Oa)

32/15

N a + Oa

32/16

N a + Oa + Mg

2

balneológiai szempontok balneological features

32/2

hidrogénkarbonátos szulfátos vizek hydrogen-carbonate-to sulphatecontaining waters

32/3

szulfátos hidrogénkarbonátos vizek sulphate-to hydrogencarbonate- containing waters

32/21

Oa(Mg)

32/31

Ca

32/22

Ca + Mg

32/32

Ca + Mg

32/23

Ca + Mg + F a

32/33

Ca + Mg + Na

32/4

szulfátos vizek sulphate-containing waters

32/5

kloridos hidrogénkarbonátos vizek cloride-containing hydrogencarbonate waters

32/51

Na (Oa)

32/52

Oa + N a

32/41

Ca + Mg

32/42

Oa + Mg + Na

Táblázat az édesvízi mészkőkúpokat létrehozó források környezetének morfológiai viszonyairól és megjelenési formáiról Tabulation of the morphological pattern and habits of the environment of springs responsible for travertine cones Kilépési hely morfológiája és megjelenés formák Morphology of place of effluence and forms of water exit

1

Vízkilépés történhet Water may flow out

1Д

völgyek és síkságok valleys and plains

1/11

1/12 1ДЗ 1/14

2

2/1

völgytalpon valley floor 2/11

egyedi forrás individual spring

2/12

forráscsoport spring-cluster

2ДЗ

forrás terület spring-area

folyóteraszon river terrace alluviális síkon alluvial plain völgyi medencében valley basin 2/14

1/2

1/21

1/22

1/23 1/24

domb és hegyvidék hill country and mountains region lejtőn, domboldalban slope, hillside

területi adottságok és források száma topographic characteristics and number of springs

2/4

2/41

vízvezető járat lehet a water-conducting channel may be egy ágú nondifferentiated

2/42

több ágú with two or more channels

fennsíkon plateau

2/43

sok ágú with many channels

Porrások megjelenési formái Forms of springs

vízhozam nagysága szerint according to the size of water yield

2/21

főforrás first-order spring

2/22

másodrendű forrás second-order spring

2/23

harmadrendű forrás third-order spring

2/24

jelentéktelen vízkilépés insignificant water exit discharge

forrás vidék spring-region

tereplépcsőn bench

nyeregben saddle

2/2

III. táblázat — Table

2/5

vízmennyiség megoszlása szerint according to the distribution . of water quantity

2/51

központi víz vezető járat central water-conducting channel

2/52

mellék vízvezető járat accessory water-conducting channel

2/3

feltöltési hely formái forms of place of welling up

2/31

forrás járat spring-vent

2/32

forrás kürtő spring-funnel

2/33

forrás tölcsér spring-neck

2/34

forrás tó spring-lake

2/6

vízkilépések egymáshoz viszonyított helyzete szerint according to the position of water exits relative to each an other

2/61

egyedi individual

2/62

vonalmenti linear

2/63

csoportos grouped (clustered)

2/64

szétszórt scattered

III.

Scheuer—Schweitzer:

Édesvízi

mészkôkupok

389

i . ábra. K i s a l a p t e r ü l e t ű , m e r e d e k o l d a l ú é d e s v í z i m é s z k ö k ú p . H o m m a m M e s k o u t i n e , A l g é r i a Fig.

4. T r a v e r t i n e c o n e o f s m a l l b a s a l a r e a a n d w i t h s t e e p s i d e s

t o z n a k . D e n e m r i t k á k az e n n é l m a g a s a b b s ó t a r t a l m ú v i z e k s e m . A z a l a c s o n y a b ( 1 0 0 0 m g / l a l a t t ) s ó t a r t a l m ú források, r i t k á n k ú p k é p z ő k . A források á l t a l á b a n g á z o s a k . R e n d s z e r i n t m a g a s C 0 g á z t a r t a l m u k k a l t ű n n e k k i (2. á b r a ) , d e v a n ­ n a k g á z m e n t e s v i z e k is. A t á b l á z a t 32 j e l ű r é s z e t a r t a l m a z z a a f o r r á s v i z e k k é m i a i ö s s z e t é t e l e a l a p j á n e l k é s z í t e t t b e o s z t á s t . A k ú p o k a t l é t r e h o z ó források ö t n a g y c s o p o r t r a o s z t h a t ó k az a n i o n o k u r a l k o d ó m e n n y i s é g i v i s z o n y a i s z e r i n t é s e z e k e n b e l ü l , a k a t i o n o k m e n n y i s é g e és e g y m á s h o z viszonyított aránya alapján, további aJosztályokra tagolhatok. A legjelentősebb csoportot képezik a hidrogénkarbonátos vizek, amelyeknek e g y r é s z é n é l az u r a l k o d ó k a t i o n a k a l c i u m , m á s i k r é s z é n é l a z o n b a n m á r t ú l s ú l y ­ ra j u t a n á t r i u m , t e r m é s z e t e s e n m a g a s k a l c i u m t a r t a l o m m e l l e t t . A k é t v í z t í p u s k ö z ö t t i á t m e n e t is megtalálható. E g y e s víztípusokban a hidrogénkarbonát m e l l e t t j e l e n t ő s a k l o r i d m e n n y i s é g e is. 2

390

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

A másik a szulfátos vizek csoportja. A csak szulfátos vizek ritkák. Gyakoriak a hidrogénkarbonátos-szulfátos vagy szulfátos-hidrogénkarbonátos vizek. A k a l c i u m a z u r a l k o d ó , d e n é h a a n á t r i u m i s f e l s z a p o r o d h a t 20 e é % fölé, a megnézium mellett. H a m m a m Meskoutine-nál, ahol Algériának egyik legmelegebb hóvízfeltörése t a l á l h a t ó , a termálvíz szorosan e g y m á s mellett álló k i s e b b - n a g y o b b forrás­

5. ábra. É d e s v í z i m é s z k ő g e r i n c , a m e l y e t k b . 2 0 m h o s s z ú r e p e d é s b ő l f e l t ö r ő h é v í z h o z o t t l é t r e , é s a t e t e j é n k i s k ú p o k képződtek. H a m m a m Meskoutine, Algéria Fig. 5. T r a v e r t i n e l i m e s t o n e r i d g e p r o d u c e d b y h o t - s p r i n g w a t e r w e l l i n g u p f r o m a f i s s u r e o f a b o u t 2 0 m l e n g t h . N o t e t h e small cones formed a t its t o p

k ú p o k a t hozott létre (forráskúp mező) ( 3 . ábra). A kémiai összetétel alapján a forrásvíz a m a g a s hőmérsékletű ( 9 8 ° C ) és oldott s ó t a r t a l m ú kalcium- és nátrium-kloridos, -hidrogénkarbonátos, -szulfátos vizek csoportjába sorolható. A f o r r á s o k n á l m a m á r n e m f i g y e l h e t ő m e g k ú p k é p z ő d é s , ez a t í p u s ú f o r r á s ­ l e r a k ó d á s megszűnt, d e a völgyoldalban jelenleg igen l á t v á n y o s édesvízi mész­ kőkiválás van. A H a m m a m Meskoutine-i előfordulásokra a kisebb (max. 5 m magasságú, meredek oldalú, kis alapterületű) méhkasszerű, vagy a n n á l hegye­ sebb édesvízi m é s z k ő k ú p f o r m á k a legjellemzőbbek ( 4 . ábra). R i t k á n keskeny, hosszan elnyúló édesvízi m é s z k ő f o r m á k is k i a l a k u l t a k : az ú n . b o r d á k v a g y ge­ rincek (5. ábra). Az erősen szónsavas források egyes esetekben h a t a l m a s édesvízi mészkőkú­ p o k a t h o z t a k létre. A l e g n a g y o b b a k méretei megközelítik az 1 k m - e s á t m é r ő t és a 7 0 — 8 0 m-es magasságot. E z e k képviselik az édesvízi m é s z k ő k ú p o k másik szélsőséges v á l t o z a t á t , ahol az á t m é r ő sokszorosan m e g h a l a d j a a m a g a s s á g o t (SCHEUER

GY. —SCHWEITZER

F.

1981).

Scheue 3.2 A recens édesvízi

г—S chweitzer:

mészkőkúpokat

Édesvízi

létrehozó források

mészkőkúpok vízföldtani

391 adottságai

Az édesvízi m é s z k ő k ú p o k keletkezését, és kialakulási formáit döntően az őket létrehozó források vízföldtani viszonyai határozzák meg, de a morfológia i s b e f o l y á s o l ó t é n y e z ő . A források k ö r n y e z e t é r e j e l l e m z ő f ő b b m o r f o l ó g i a i h e l y ­ zetet, v a l a m i n t megjelenési formáikat a I I I . táblázatban foglaltuk össze, a m e ­ l y e k v a l a m i l y e n f o r m á b a n b e f o l y á s o l j á k az é d e s v í z i m é s z k ő k ú p o k k é p z ő d é s é t és különböző változatainak kialakulását. A felsoroltakon túlmenően természetesen még további befolyásoló tényezők v a n n a k , m i n t pl. a v í z h o z a m , h i d r o d i n a m i k a i a d o t t s á g o k s t b . A v í z k i l é p é s e k m o r f o l ó g i a i h e l y z e t e i t a t á b l á z a t ^ és / j e l ű r é s z e t a r t a l m a z ­ z a . A l e g s z e b b f o r m á k á l t a l á b a n a sík f e l s z í n e k e n k e l e t k e z n e k . A ferde felszíne­ k e n k é p z ő d ő k n é l e g y e d i , t o r z u l t f o r m á k j ö n n e k létre. A z é d e s v í z i m é s z k ő k ú p o k s z á m á t é s a l a k u l a t i f o r m á i t , t o v á b b á az a z o k o n k e l e t k e z e t t e g y é b a l a k z a t o k a t (pl. forrástölcsér) n a g y m é r t é k b e n b e f o l y á s o l j á k a f o r r á s o k k a l k a p c s o l a t o s a d o t t s á g o k . E z t a I I I . t á b l á z a t 2 jelű része t a r t a l m a z z a . E b b e n m e g k í s é r e l t ü k ö s s z e g y ű j t e n i é s r e n d s z e r b e foglalni m i n d a z o k a t a j e l l e m ­ z ő k e t , a m e l y e k b e f o l y á s o l ó t é n y e z ő k l e h e t n e k . í g y p é l d á u l e g y e g y e d i forrás esetén csak e g y k ú p képződik, míg e g y n a g y o b b területen fakadó forrásoknál — pl. f o r r á s v i d é k — a k ú p o k s z á z a i k e l e t k e z h e t n e k . N a g y o n v á l t o z a t o s a k m é g a k ú p o k n á l a források f e l t ö r é s é n e k m e g j e l e n é s i f o r m á i is. V a n n a k , a h o l e g y p o n t o n , s z ű k k i s j á r a t b ó l l é p ki a v í z a felszínre. E n n e k másik szélső v á l t o z a t a az, amikor a k ú p tetején 2 0 — 3 0 m átmérőjű forrástó k é p z ő d ö t t , m i n t S z l o v á k i á b a n R u z s b a c h f ü r d ő n é l v a g y Z ó l y o m m e l ­ lett B o r o v a Horánál. H a a mélyből feláramló víz hosszabb repedésből (10—60 m) t ö r fel, a k k o r a k ú p o k h e l y e t t é d e s v í z i m é s z k ő t a r é j o k v a g y g e r i n c e k k é p ­ ződnek. K i s e b b k ú p o k n á l (6 — 8 m á t m é r ő j ű ) is m e g f i g y e l h e t ő e s e t e n k é n t 3 — 4 m á t ­ m é r ő j ű f o r r á s k ü r t ő , é s n a g y k ú p o k n á l p e d i g c s a k 8 — 10 c m n a g y s á g ú v í z v e z e t ő járat. H a t á r o z o t t ö s s z e f ü g g é s m u t a t h a t ó k i a források f a k a d á s i f o r m á i é s a v í z k é ­ miai összetétel között. Azoknál a forrásoknál találunk n a g y o b b , több méter á t m é r ő j ű f o r m á k a t , m i n t forráskráter, f o r r á s t ó , a m e l y e k a k ú p k é p z ő d é s s z e m ­ p o n t j á b ó l az e g y s z e r ű b b é s l á g y a b b v i z e k h e z t a r t o z n a k . V i z s g á l v a az é d e s v í z i m é s z k ő k ú p o k a t l é t r e h o z ó források v í z h o z a m a i t m e g ­ á l l a p í t h a t ó , h o g y d ö n t ő t ö b b s é g ü k a k i s v í z h o z a m ú források c s o p o r t j á b a t a r ­ tozik. V a n n a k olyan területek, ahol lokálisan a földtani és vízföldtani adottságok olyan kedvezően alakultak, h o g y a forráskúpok n a g y számban keletkeztek, így egész f o r r á s k ú p m e z ő k a l a k u l t a k ki ( H a m m a m M e s k o u t i n e ) . I l y e n h e l y e k e n e g y - e g y k ú p o t l é t r e h o z ó forrás h o z a m a r e n d s z e r i n t kicsi (1 — 5 l / m i n ) , d e e g y ü t ­ t e s e n m á r n a g y ö s s z h o z a m o t k a p u n k (150 l / m i n f e l e t t ) . A m a is m ű k ö d ő forrá­ s o k n á l , a m e l y e k k ú p o k a t h o z n a k létre, m e g f i g y e l h e t ő , h o g y a k i s v í z h o z a m m i a t t a n a g y o b b , l a p o s a b b k ú p o k e s e t é b e n , a k ú p n a k c s a k az e g y i k o l d a l á n képződik mészkő. E z e k alapján a k ú p fejlődése ú g y történik, h o g y a lefolyó víz f o k o z a t o s a n m i n d i g t o l ó d i k a k ú p körül, m a g a s í t v a a z t é s n ö v e l v e á t m é r ő j é t . A meredek v a g y közel függőleges oldalú kúpok esetében — kaptár v a g y lán­ d z s a h e g y formájúaknái — a k ú p tetején kilépő víz rendszerint minden irányba szétfolyik, v é k o n y vízrétegként, így a k ú p növekedése egységes. A z é d e s v í z i m é s z k ő k ú p o k a t l é t r e h o z ó források t e r m é s z e t e s e n n e m örök J

2

392

Földtani Közlöny 115. kötet, é. füzet

é l e t ű e k . K e l e t k e z é s ü k e t , m ű k ö d é s ü k e t és e l h a l á s u k a t a f ö l d t ö r t é n e t i fejlődéssel összefüggő e s e m é n y e k határozzák m e g és irányítják. Ezért földtani időmérték­ kel mérve csak e g y kis állomásnak, epizódnak tekinthetők. A k ú p o k n a g y s á g á n a k l é t r e h o z á s á b a n j e l e n t ő s s z e r e p e v a n a v í z h o z a m o n fe­ lül az i d ő t é n y e z ő n e k is. V a n n a k h e l y e k , a h o l c s a k n a g y o n r ö v i d i d e i g m ű k ö d t e k a források, e z é r t k i s k ú p o k a t v a g y k ú p k e z d e m é n y e k e t h o z t a k l é t r e . E g y e s m a is fejlődő h a t a l m a s k ú p o k korát azonban már százezer évekre becsülhetjük. A k ú p o k a t l e r a k ó források h i d r o d i n a m i k a i l a g k i v é t e l n é l k ü l a f e l s z á l l ó v i z ű források c s o p o r t j á b a s o r o l h a t ó k . A víz m i n d e n e s e t b e n a k ö r n y e z e t fölé m a g a ­ s o d ó k ú p o k t e t e j é n l é p ki. í g y e g y a d o t t t e r ü l e t k ú p j a i n a k m a g a s s á g á t a forrá­ sokhoz tartozó hidrodinamikai rendszer n y o m á s v i s z o n y a i határozzák meg. A m e n n y i b e n a k ú p m a g a s s á g a eléri a forráshoz t a r t o z ó h i d r o d i n a m i k a i r e n d ­ szer n y o m ó m a g a s s á g á t , a forrás „ e l a l s z i k " és a n ö v e k e d é s leáll. A n y o m á s nagyságát a hidrosztatikai, gáz, hőmérséklet és egyéb vízföldtani tényezők befolyásolják. A f o r r á s o k g e n e t i k a i l a g az ö s s z e t e t t v a g y p o l i g e n e t i k u s v i z e k c s o p o r t j á b a s o r o l h a t ó k . A z o k a v í z t í p u s o k , a m e l y e k n e k n e m m a g a s az o l d o t t s ó t a r t a l m u k és e g y s z e r ű b b ö s s z e t é t e l t m u t a t n a k , m i n t a pl. a k a l c i u m - h i d r o g ó n k a r b o n á t o s vizek, azok lényegében csak kétféle ásványosodási folyamaton estek át. Először karbonátosodtak, majd m á s típusú vízzel v a g y gázzal keveredtek a földalatti ú t j u k s o r á n . E z a f o l y a m a t e l ő f o r d u l h a t o t t g i p s z e s v í z n é l is. A p o l i g e n e t i k u s víz f a j t á k t ö b b é s n e m m i n d i g e g y e n l ő i n t e n z i t á s ú á s v á n y o s o d á s i f o l y a m a t o k útján keletkeztek. Az ilyen víz rendszerint magas oldott sótartalmú, gázos és sokféle á s v á n y i a n y a g o t tartalmaz. A vizek származása összekapcsolható a vulkáni utóműködéssel.

4. Az édesvízi mészkőkúpok főbb megjelenési formái A m é s z a n y a g b a n g a z d a g források á l t a l l é t r e h o z o t t é d e s v í z i m é s z k ő k ú p o k n a k s z á m o s v á l t o z a t á t , t í p u s á t l e h e t m e g f i g y e l n i , t o v á b b á e g y - e g y a k t í v forrás t e r ü l e t e n , a h o l a v í z f ö l d t a n i v i s z o n y o k n a g y o n k e d v e z ő e k , a k ú p o k n a k egész rendszere képződhet, a m e l y e k különböző formában összenőhetnek, fokozva e z z e l az a l a k u l a t i j e l l e m z ő k g a z d a g s á g á t . A v i z s g á l a t o k s z e r i n t az é d e s v í z i m é s z k ő k ú p o k l e h e t n e k k i c s i k é s h a t a l m a s a k , az o l d a l a i k m e r e d e k e k — k ö z e l f ü g g ő l e g e s e k — v a g y e n y h e l e j t é s ű e k , s z a b á l y o ­ s a k v a g y t o r z u l t a k (6. á b r a ) . A 7. á b r á n m u t a t j u k b e az é d e s v í z i m é s z k ő k ú p o k főbb t í p u s f o r m á i t . A t a ­ p a s z t a l a t o k s z e r i n t a k ú p o k m a g a s s á g a a k i c s i t ő l (1 m a l a t t i ) k b . 8 0 m - i g v á l t o z ­ hat. E n n e k alapján m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő : 1. kicsi (1 m a l a t t i ) 2 . k ö z e p e s (5 m - i g ) 3 . n a g y (15 m-ig) 4 . h a t a l m a s (15 ra f e l e t t i )

A k ú p o k a l a k j á t l é n y e g é b e n a m a g a s s á g é s az a l a p á t m é r ő v i s z o n y a h a t á r o z z a m e g . V a n n a k k i s m a g a s s á g ú (1 — 2 m ) , n a g y a l a p t e r ü l e t ű k ú p o k , e n y h e l e j t é s ű o l d a l a k k a l ; e z e k l a p o s ( l a p í t o t t ) f o r m á t m u t a t n a k , m i n t pl. S z l o v á k i á b a n S z á n t ó n á l , a B o r i p a t a k v ö l g y é b e n (8. ábra). I l y e n e s e t e k b e n a k ú p á t m é r ő j e többszörösen meghaladja a magasságot. E v v e l ellentétes másik szélsőséges v á l t o z a t a z , a m i k o r a m a g a s s á g j e l e n t ő s e n m e g h a l a d j a az a l a p á t m é r ő t , m i n t

Scheuer—Schweitzer:

Édesvízi

mészkőkúpok

393

6. ábra. L a n g y q s ( 2 8 °C) n á t r i u m - k a l c i u m - h i d r o g é n k a r b o n á t o s , e r ő s e n s z é n s a v a s , m a g a s o l d o t t s ó t a r t a l m ú f o r r á s v í z b ő l k é p z ő d ö t t 7 m m a g a s , k b . 15 m á t m é r ő j ű k ú p oldala. D u d i n c e (Gyügy), Szlovákia Fig. 6. S i d e o f a c o n e of 7 m h e i g h t a n d a b o u t 15 m i n d i a m e t e r f o r m e d f r o m s u b t h e r m a l s p r i n g w a t e r of s o d i u m - c a l c i u m h y d r o g e n c a r b o n a t e t y p e h a v i n g a high carbonic acid- a n d dissolved solids content D u d i n c e (Gyügy), Slovakia

pl. A l g é r i á b a n H a m m a m M e s k o u t i n e - n á l v a g y a Y e l l o w s t o n e N e m z e t i P a r k b a n levő édesvízi mészkőkúpok. A nagyobbaknak és nevezetesebbeknek n e v e t is a d t a k ( „ S z a b a d s á g s a p k a " , „ Ö r d ö g u j j a " ) . E z e k m a g a s s á g a eléri a 1 4 m - t , az a l a p á t m é r ő j e p e d i g c s a k 3 — 4 m ( K E I T H Е . B A E G A E . 1 9 7 8 ) . M e g f i g y e l h e t ő m é g i l y e n k e s k e n y — h e g y e s k ú p o k n á l az a j e l e n s é g is, h o g y a l e g n a g y o b b á t m é r ő n e m a z a l a p n á l v a n , h a n e m h a s o n l ó a n a h o r d ó h o z , k ö z é p e n v a g y az alsó har­ m a d n á l k i v a s t a g o d i k é s az a l a p felé i s m é t k e s k e n y e d i k . A k ú p o k alakjában torzulásokat idéznek elő a kúpon v a g y oldalában fakadó mellékforrások okozta lerakódások. E n n e k a legtípusosabb esete a parazita k ú p kifejlődése. Változatos, torzult édesvízi mészkőkúpok keletkezését okozhatják még a m o r f o l ó g i a i a d o t t s á g o k is. L e j t ő n , h e g y o l d a l b a n k i l é p ő f o r r á s v i z e k n é l féloldala­ san kifejlődött kúpok figyelhetők meg. A b b a n a z e s e t b e n , h a a f o r r á s v i z e k r e p e d é s m e n t é n t ö r n e k fel, a k k o r az e l ő z ő ­ ekben ismertetett kúpos formák helyett édesvízi mészkő taréjok-gerincek kelet­ keznek. H o s s z ú s á g u k 1 0 — 6 0 m között v á l t o z h a t , magasságuk pedig a 8 m-t is e l é r h e t i , s z é l e s s é g ü k a 2 —5 m - t . A t e t e j ü k ö n s o k e s e t b e n m a i s m e g f i g y e l h e t ő a z a r e p e d é s , a m e l y b ő l a víz feltört. E z a m e g j e l e n é s i f o r m a az é d e s v í z i m é s z k ő ­ kúpoktól független önálló képződményként értékelhető. Megfigyelhető olyan j e l e n s é g i s ( H a m m a m M e s k o u t i n e ) , h o g y az é d e s v í z i m é s z k ő g e r i n c e k e n k i s e b b , 2 — 3 m n a g y s á g ú k ú p o k h e l y e z k e d n e k e l ( 5 . ábra). E j e l e n s é g a v v a l m a g y a r á z ­ ható, h o g y a gerincet létrehozó vízszállító repedés szakaszosan eltömődött és csak helyenként, pontszerűen maradt vízvezető, így a vonalmenti édesvízi mészkőképződés átfejlődött kúpos típusba.

394

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet 7. ábra. Az édesvízi m é s z k ő k ú p o k f ő b b t í p u s f o r m á i . A . S z a b á l y o s k i s f o r r á s k ú p , B. T o r z u l t k i s f o r r á s k ú p , C. N y ú j t o t t f o r m á ] ú k ú p , D . ö s s z e n ő t t f o r r á s k ú p s o r , E . S z a b á l y o s f o r r á s k ú p , F . F o r r á s k ú p p a r a z i t a k ú p p a l , G . K i s a l a p t e r ü l e t ű , m e r e d e k f a l ú f o r r á s k ú p , H. T e t a r á t a l é p c s ő s f o r r á s k ú p , I. K ú p f o r r á s t ó v a l , J. L a p o s , k i s m a g a s s á g ú f o r r á s k u p , 1 . É d e s v í z i m é s z k ő , 2 . A l a p k ő z e t , 3 . F o r r á s j á r a t , 4. F o r r á s k ü r t ő , 5 . F o r r á s t ö l c s é r , 6. F o r r á e t ó , 7 . V í z f e l á r a m l á s , 8 . T ú l f o l y ó f o r r á s v í z Fig. 7. M a i n m o r p h o l o g i c a l t y p e o f t r a v e r t i n e c o n e s . A . R e g u l a r s m a l l s p r i n g - c o n e , B. D i s t o r t e d s m a l l s p r i n g - c o n e , 0 . E l o n g a t e c o n e , D . C o a l e s c e d s p r i n g - c o n e s a l i g n e d , E . R e g u l a r s p r i n g - c o n e , F . S p r i n g - c o n e w i t h p a r a s i t i c c o n e , G . S p r i n g c o n e o f s m a l l b a s a l a r e a w i t h s t e e p s i d e s , H. S t e p p e d s p r i n g - c o n e , „ T e t a r a t a " I. C o n e w i t h s p r i n g - l a k e , J. F l a t s p r i n g c o n e o f l o w h e i g h t , 1 . F r e s h w a t e r l i m e s t o n e , 2 . C o u n t r y r o c k , 8. S p r i n g - v e n t , 4. S p r i n g f u n n e l , 5 . S p r i n g - n e c k , 6. S p r i n g - l a k e , 7 . U p w e l h n g w a t e r f l o w , 8 . O v e r f l o w i n g springwater

Scheuer—Schweitzer:

Édesvízi

mészkőkúpok

8. ábra. K i s m a g a s s á g ú , l a p o s é d e s v í z i m é s z k ó k ú p , f o r r á s t ö l c s é r r e l . S a n t o v ( S z á n t ó ) , S z l o v á k i a Fig. 8. F l a t , l o w - h e i g h t t r a v e r t i n e c o n e w i t h s p r i n g f u n n e l . S a n t o v ( S z á n t ó ) , S l o v a k i a

•9. ábra. I k e r f o r r á a k ü p . H a m m a m M e s k o u t i n e , A l g é r i a Fig. T w i n s p r i n g - c o n e s . H a m m a m M e s k o u t i n e , A l g e r i a

395

396

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

A v i z s g á l a t o k s z e r i n t az e l ő z ő e k b e n i s m e r t e t e t t e g y e d i a l a k u l a t i f o r m á k o n túl előfordulnak olyan esetek is, amikor a k ú p o k o l y közel képződnek e g y m á s ­ h o z , h o g y k ü l ö n f é l e f o r m á b a n ö s s z e n ő n e k . í g y l é t r e j ö t t e k k e t t ő s (9. ábra), h á r m a s ö n á l l ó forr ás j á r a t t a l é s k ú p p a l r e n d e l k e z ő f o r m a t í p u s o k i s . E n n e k a k i f e j l ő d é s i f o r m á n a k szélső v á l t o z a t a az az e s e t , a m i k o r a s o k k i s e b b - n a g y o b b kúp összenő — így a kúpok egymáshoz viszonyított elhelyezkedéséből adódóan v o n a l m e n t i v a g y c s o p o r t o s ö s s z e n ö v é s e k f i g y e l h e t ő k m e g , n ö v e l v e az é d e s v í z i mészkőkúpok alakulati formáinak változatosságát. V i z s g á l v a az é d e s v í z i m é s z k ő k ú p o k e g y a d o t t f o r r á s t e r ü l e t e n b e l ü l i , e g y m á s ­ hoz v i s z o n y í t o t t helyzetét és a k ú p o k számát, különböző megjelenési formák i s m e r h e t ő k fel, a m e l y e k v i s s z a t ü k r ö z i k a v í z f ö l d t a n i a d o t t s á g o k a t . M e g k ü l ö n ­ böztethető egyedi kúp, kúpcsoport, kúpmező, e g y meghatározott irány mentén kifejlődött kúpsor. Ö s s z e f o g l a l v a m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y az é d e s v í z i m é s z k ő k ú p o k i g e n n a g y for­ magazdagságbanmutatkoznak és keletkezési formáikat a vízföldtani viszonyok, a v í z k é m i a i a d o t t s á g o k , a felszíni f o r m á k , é s e g y m á s h o z v i s z o n y í t o t t h e l y z e t ü k határozza meg. Továbbá, hogy képződésük m a g a s ásványi sótartalmú, kis víz­ h o z a m ú , ö s s z e t e t t v a g y poligenetikus forrásokkal áll szoros összefüggésben, a m e l y e k k e l e t k e z é s e a p o s z t v u l k á n i t e v é k e n y s é g g e l k a p c s o l a t o s . E z é r t az é d e s ­ vízi m é s z k ő k ú p o k a posztvulkáni forrás-tevékenységű területek formakincse tartozékainak tekinthetők.

Irodalom — References — (1968): Algérie, 90 p . Alger BASZKOV, Е . A . — S Z U R I K O V , SZ. N . (1975): G i d r o t e r m ü T y i h o o k e a n s z k o g o s z e g m e n t a zjemli. M o s z k v a . 171 p . BOLEMAN J . (1896): M a g y a r fürdők és á s v á n y o s vizek. B u d a p e s t , 158 p . CHITTENDEN, JT. M . (1933): Yellowstone N a t i o n a l P a r k . Stanford University P r e s s . California E M S Z I К . (1924 — 25): A k é k k ú t i Teodora forrás k é m i a i elemzésének eredményei — Hidr. Közi. 4 — 5 . p p . 9 — 1 1 . S E T H , J . H . — B A R N E S , J . ( 1 9 7 9 ) : S p r i n g s D e p o s i t e d T r a v e r t i n e i n e l e v e n w e s t e r n S t a t e s — U S D e p e r m e n t of t h e inferior, Geol. S u r v e y . A b s t r a c t s . F R A N K O , 0 . — GAZDA, S . — M I H A L I C S E K . M . (1975): T v o r b a a klasifikácla m i n e r a l n y c h v o d z á p o d n y c h K á r p á t . B r a t i s l a v a pp. 1 0 4 - 1 8 8 . K E I T H E . B a r g a r , ( 1 9 7 8 ) : G e o l o g y a n d T h e r m a l H i s t o r y of M a m m u t h H o t S p r i n g s , Y e l l o w s t o n e N a t i o n a l P a r k , W y o ­ m i n g — G e o l . S u r v e y Bull. 1444. p p . 1—55. KISGYÖRGY Z . — K R I S T Ó A. (1978): R o m a n i a á s v á n y v i z e i . T u d o m á n y o s és E n c i k l o p é d i á i K ö n y v k i a d ó , B u k a r e s t . K O V A N D A , J . (1971): K v á r t é r n i v á p e n c e Ceskoslovenska. A n t r o p o z o i k u m . P r a h a . KRAHULEC, P . et al. (1977): Minerálne v o d y Slovenska. B r a t i s l a v a . MAXIMOV, W . M. et al. (1987): Szpravocsnoje r u k o v o d s z t v o gidrogeologia. I . k. L e n i n g r á d N y e d r a K i a d ó p p . 156—165. LOZEK, V. (1961): T r a v e r t i n e s . I N Q U A . W a r s z a v a . p p . 1—19. P A L F Y M . (1905): B o r s z é k f ü r d ő és G y e r g y ó b é l b o r geológiai és h y d r o l ó g i a i v i s z o n y a i — F ö l d t . K ö z i . X X X V . p p . 1—12. P A L F Y M. (1907): A Marosvolgy j o b b o l d a l á n a k geológiai a l k o t á s a Algyógy k ö r n y é k é n — F ö l d t . K ö z i . X X X V I I . p p . — P A L F Y M . (1925): A Zala megyei k é k k ú t i s a v a n y ú v í z forrás hidrológiai viszonyai — Hidr. Közi. 4 — 5 . p p . 3 — 8 . M E S S I N I , M . — D I L O L L O , G . С. ( 1 9 5 7 ) : Accrue m i n e r a l i d e l M o n d o . R o m a . E I N E H A R T , J . S. (1980): Geysers a n d G e o t h e r m a l E n e r g y . Springer Verlag. N e w Y o r k , Heidelberg, Berlin. PRICAJAN, A. (1972) : Apele minérale si t e r m á l é din R o m a n i a . E d i t u r a Technika. B u k a r e s t . SCHEUER G Y . — S C H W E I T Z E R F . (1974): A d a t o k a Balaton-felvidéki forrásüledékek vizsgálatához — Földr. Ert. 23. pp. 3 4 7 - 3 5 7 . SCHEUER G Y . — S C H W E I T Z E R F . (1978): Az édesvízi m é s z k ö v e t lerakó források s a j á t o s s á g a i — F ö l d r . E r t . 28. p p . 475— 486. S C H E U E R G Y . — S C H W E I T Z E R F . (1981/a): A h a z a i édesvízi mészkőösszletek s z á r m a z á s a és összehasonlító vizsgálatuk — Földt. Közi. 111. pp. 67—97. SCHEUER G Y . — S C H W E I T Z E R F . (1981/b): A K á r p á t - m e d e n c e k ö r n y é k i édesvízi mészkőelőfordulások összehasonlítása a hazai adottságokkal. I . Szlovákia — Földt. Közi. 111. pp. 453—471. S C H E U E R G Y . — S C H W E I T Z E R F . (1983): Az édesvízi m é s z k ö v e k keletkezési k ö r ü l m é n y e i és kifejlődési f o r m á i — F ö l d r . K ö z i . 31 (108) p p . 2 4 1 - 2 4 6 . S O H U L H O F ö. s z e r k . ( 1 9 5 7 ) . : M a g y a r o r s z á g á s v á n y é s g y ó g y v i z e i . A k a d é m i a i K i a d ó . B u d a p e s t . 9 6 3 p . SZONTÁGH T. (1908): A H o n t v á r m e g y e i B u r p a t a k völgyének á s v á n y o s forrásai — F ö l d t . K ö z i . X X X V I I I . p p . 329— VITALIS I . (1911.): A b a l a t o n v i d é k i b a z a l t o k — A B a l a t o n T u d . T a n ú i m . E r e d m . I . k. Függelék, I I . rész. p p . 1—169. VITALIS G Y . (1962.): F ö l d t a n i és vízföldtani megfigyelések a M a g y a r Hidrológiai Társaság 1962. évi r o m á n i a i t a n u l ­ mányútján — Hidr. Táj. pp. 68—74.

A kézirat beérkezett: 1984. VIII. 28.

Scheuer—Schweitzer:

Édesvízi

mészkőkúpok

397

Types and forms of travertine cones DrGy.

Scheuer*—F.

Schweitzer**

Travertine cones m a y be regarded as the most typical representatives of continental carbonate sediments deposited in springwater. They show special genetic characteristics and forms of manifestation that are characteristic only of these deposits. The lime matter comes dissolved from the depth to the surface and is immediately precipitated once exposed to the atmosphere and accumulates as a hard rock. Thus the mode of formation is primary and the precipitation direct. Plants enhance precipitation only in rare cases. Rapid and intensive accumulation of calcium carbonate is caused b y the fact that springs producing travertine cones are usually very rich in dissolved matter and gases, mainly CO,, and that, for this reason, they are in a very unstable state of chemical equilibrium. Áll cone-depositing springs without exception are hydrodynamically assignable to the group of ascendent springs. The water comes to daylight at the top of the cones soaring above their surroundings. Thus the height of the cones of a particular area is controlled b y the pressure conditions of the hydrodynamic regime associated with the springs. Once the height of the cone reaches the head of the hydrodynamic regime in question, the spring „dies" and the growth is stopped. As shown by the results of investigations, travertine cones m a y be small and huge, their slopes steep — sub vertical — or gently sloping, regular or distorted. The shape of a cone is determined essentially by the height to basal diameter ratio. There are cones of low height (1 — 2 m) with a large basal area and with gently sloping sides showing a flat (flattened) form. The other extreme variety is met with in the case when the height outscores the basal diameter. I n the case if springwaters welling up along fractures, travertine ridges or crests rather than the previously discussed concial forms will be formed. Travertine cones m a y be regarded genetically as typical relief forms associated with areas in which postvolcanic springs are active. Manuscript received: 28th August, 1984.

Типы и морфологические формы пресноводых известняковых конусов Д-р Дь. Шейер—Ф, Швейцер Пресноводные известковые конусы могут рассматриваться как один из примеров наибо­ лее типичных континентальных карбонатных осадков, образующихся из воды источников. Они характеризуются специфическими условиями формирования, которые свойственны лишь этим отложениям. Карбонатные соединения, попадающие на дневную поверхность в растворенном состоянии с водой источников, сразу же переходят в твердый осадок, на­ капливающийся вокруг источника в виде твердой породы. Таким образом, путем непо­ средственного выпадения в осадок растворенных карбонатных соединений образуется первичная порода. Растительность лишь редко способствует образованию осадка. Быстрое и интенсивное некопление известковых осадков обуславливается тем, что вода источников, создающих конусы пресноводных известняков, как правило насыщена растворенными веществами и газами, в первую очередь С0 , что объясняет весьма неустойчивое состояние равновесия раствора. В гидродинамическом отношении источники, создающие конусы пресноводных известня­ ков, могут быть без исключения отнесены к группе восходящих источников. Их выход на дневную поверхность приурочен к вершинам конусов карбонатных осадков, превышающих по своей высоте окружающую местность. Таким образом высота конуса определяется 2

* S u r v e y i n g a n d Soil T e s t i n g E n t e r p r i s e , H - 1 0 8 8 B u d a p e s t V I I I . R e v i c z k y u . 4 . ** H u n g a r i a n A c a d e m y of Sciences Geographical R e s e a r c h I n s t i t u t e , H-1062 B u d a p e s t V I . N é p k ö z t á r s a s á g ú t j a 6 2 .

4 Földtani Közlöuy

398

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

условиями напора гидродинамической системы .При выравнивании высоты конуса и вели­ чины напора источник «угасает», и формирование конуса прекращается. По результатам проведенных исследований конусы пресноводных известняков могут быть мелкими и крупными, их боковые стороны субвертикальными и слегка наклонными, правильной или искаженной формы. Форма конуса определяется в сущности соотноше­ нием его высоты и диаметра основания. Существуют невысокие конусы (1—2 м) с большой площадью основания и слегка на­ клонными боковыми сторонами. Такие конусы имеют пологую (плоскую) форму. Про­ тивоположной является форма конуса, при которой высота превышает диаметр его осно­ вания. В случае, если воды источника восходят вдоль трещин, вместо упомянутых конических форм возникают гребни пресноводных известняков. Конусы пресноводных известняков в генетическом отношении считаются формами, свойственными районам проявления деятельности поствулканических источников.

A

magyar földtani irodalom jegyzéke,

1984

Библиография литературы геологических и смежных наук в Венгрии 1984. г. Répertoire bibliographique des publications du domaine des sciences géologiques en Hongrie, 1984 Á c s E . : A külfejtés felhagyásának mérnök­ geológiai feladatai — Engineering geolog­ ical problems of abandonment of sur­ face mining — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 31. 1983. pp. , 217 — 231. 1 ábra, eng., rus. R ÁDÁM О.—HAAS J.—NEMESI L. — R E D ­ L E B N E T Á T B A I M. — R Á N E B G.—VARGA

G.: Földtani alapszelvények geofizikai vizsgálata - Az E L G I 1983. É v i Jel. pp. 37—44. 6 figs, eng., rus. R A J T A Y F. L.: A mangaliai kénes források — Természet Világa 115. 4. 1984. p p . 184—186., 2 ábra ALBANI

R.—LELKES-FELVÁEI

Gy.—TON-

GIOEGI M.: First record of Ordovician fossiliferous (Acritarchs) beds in Bakony Mts. (Hungary) - IGCP No 5. News­ letter, Vol. 6. p p . 5 - 7 . 1984. ALBTJ I.: lásd: POSGAY К .

Ахви I . — N A G Y E . — V E K Ő L . — Z E L E N K A T.: Az Alsótelekes környéki evaporit elő­ fordulás geofizikai vizsgálata — Az E L G I 1983. É v i Jel. p p . 3 3 - 3 5 . 3 figs, eng, rus R ALGAY I . — M O L N Á B G Á B O E N E : Lyukfeltöl­

tő folyadékok gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai — Experiences of packer fluid applications — Földt. K u t . X X V I I . 2. 1984. p p . 8 3 - 8 5 . ALLIOUANDEB Ö . : A mélyfúrás öblítésének szerepe a furadék-kiszállítástó), a jet­ öblítés útján, az eróziós rotarifúráe meg­ valósulása felé — The evolution of cir­ culation in drilling technics, from simple cuttings removal, through jet drilling toward to accomplishing of erosion rotary drilling — Földt. Kut. X X V I I . 2. 1984. p p . 2 9 - 3 4 . , 4 figs A L M Á S L : A szerzőről — sajnos múlt idő­ ben (Hédervári Péter) — Természet Világa 115. 10. 1984. p . 465. ANDÓ J.: lásd: H O F F M A N N L.

ANONYMUS: A Föld változó arca: Pangaeától Pangeáig — É l e t és Tudomány 4*

X X X I X . 44. 1984. pp. 1 3 7 9 - 1 3 8 1 . 4 ábra Á E K A I P.: Polymetamorphism of the crystalline basement of the SomogyDráva Basin ( S W Transdanubia, Hun­ gary) — Acta Miner. Petr. X X V I . 2. Szeged, 1984. pp. 1 2 9 - 1 5 3 . 6 figs, 2 plates, 7 tables Á E K A I P . — T Ó T H M. N . : Ulite crystallinity: combined effects of domain size and lattice distortion — Acta Geol. Hung. 26. 3 - 4 . 1983. p p . 3 4 1 - 3 5 8 . 10 figs., 2 tables AUJESZKY

G. — KABÁCSONYI

S . : Dúsítás

alkalmazása partiszűrésű víznyerőhelye­ ken — Anwendung der Anreicherung an Gewinnungsstätten v o n Uferfiltrat — Hidr. Közl. 64. 1. 1984. pp. 1 6 - 2 6 . 10 figs, rus, ger R AUJESZKY G.—SCHETJEB G Y . : A Buda­ pest—Mohács közötti Duna jobbpart geohidrológiai viszonyai — Geohydrological conditions of the right bank of the Danube between Budapest and Mohács — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Ge­ ol. Review) 32. 1984. pp. 4 7 - 6 6 . 3 figs, eng, rus R BÁCSKAY E . : Prehistoric flint mines (ex­ ploitation sites) in Hungary and their role in raw material supply — Reports of the I I I . Int. Seminar in Petroareheology, pp. 127—145. 15 figs Bulgaria, Bulgarian Academy of Sciences BÁCSKAY E . — K O E D O S L.: Fontosabb szór­ ványleletek a MÁFI gerinces gyűjtemé­ nyéből (9. közlemény) — Major finds scattered fossils in the Paleovertebrate collection of the Hung. Geol. Inst. (Comm. N o . 9) — Földtani Int. É v i Jel. 1982-ről, 1984. pp. 3 5 5 - 3 6 1 . 6 figs, 1 table, eng R BÁCSKAY E.—T. B Í B Ó К.: A Iengyeli telep pattintott kőeszközeiről — A Béri Ba-

400

'Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

logh Ádám Múz. Évk., Szekszárd. X I I . 1984. pp. 43 — 67. 9 ábra, eng R BADINSZKY P . : Településeink építőanyag­ bányászatának jelentősége — Szilikát­ technika. 1983. 5. sz. pp. 117—118. BADINSZKY

P. —BERNÁTH

Z.:

Komplex

szilikátipari ásványi nyersanyagkutatá­ sok a bükkaljai körzetben — Építő­ anyag, X X X V I . 7. 1984. pp. 1 9 3 - 2 0 2 . 6 ábra BADINSZKY

P. —FAICS

I.:

A

komplex

agyagkutatások legújabb eredményei — Recent results of complex clay research — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Ge­ ol. Review) 31. 1983. pp. 1 3 - 2 2 . eng, rus R B A D I N S Z K Y P . — J A K A B J . - N É : Bányamed­

dők kutatásmetodikájának kialakítása és építési célú hasznosítása — Műszaki Tervezés. 1984. 7. sz. pp. 47 — 48. 3 ábra BAJBAKOV N . K . — G A R U S E V A. R.: Kőolaj­

lelőhelyek leművelésének termikus mód­ szerei — Műszaki Könyvkiadó, Buda­ pest, 1983., 268 old. B A J U K , E . I. — J U B E L , G. N . — R O S N I K O V A ,

A. P. —MANSUBOV, V. A.: About mecha­ nism of residual strain of marble under complex stressed states — Ált. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. pp. 31 — 33. 1 ábra, 1 tábl. (in Russ.) B A K I E V , M. H . : Fizicheskije svojstva gornyh porod iz razlichnyh seismoaktivnyh regionov TJzbekistana pri vysokih termobaricheskih uslovijah — Ált. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. pp. 43—47. 1 fig, eng R B A K S A C S . : A recski ércesedés genetikai vázlata — Genetic aspects of the Recsk mineralized complex — Földt. Közi. 114. 1984. p p . 3 3 5 - 3 4 8 . 10 figs, eng R B A K S A C S . : Genetic aspects of the Recsk mineralized complex — Abstracts, vol. VI. pp. 12—13. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. BALAKISHIYEV, S H . A. — I S A Y E V A , M. I.—

role of Jenő CHOLNOKY in the develop­ ment of the science of Karst — Karszt és Barlang 1982. I. 1 . - 1 0 . - 9 figs, eng rus R BALÁZS

D . : Barlangok

SZALLEB

György

Államisméjében (1796) — Caves of Hungary in the Geography Book of György SZALLEB, 1796 — Karszt és Barlang 1982. I. p. 51. BALÁZS D.: Ausztria leghosszabb és legmé­ lyebb barlangjai — The longest and deepest caves of Austria — Karszt és Barlang 1982. I. p. 52., 1 tábl. BALÁZS D . : Barlangkutatás Venezuelában — Cave research in Venezuela — Karszt és Barlang 1982. I. p. 53. 1 fíg. BALÁZS D . : A Z tsudálatos Baragly nevű barlang — Description of the Aggtelek Cave — Hungary — from the year 1788 — Karszt és Barlang 1982. I I . pp. 97 — 100. 3 figs, eng, rus R BALÁZS E . : lásd: CSILLAG J. BALÁZS É . : lásd: J A K A B G.

B Á L D I T.: Nemzetközi konferencia Visegrá­ don az eocén-oligocén határ kérdéséről, valamint a kiscelli emeletről — The Eocene/Oligocene boundary and the Kiscellian Stage: A n international sym­ posium at Visegrád — ő s i . Viták (Discussiones palaeont.) 31. 1984. pp. 3—12; 13-16. B Á L D I T.: Nemzetközi konferencia Visegrá­ don az eocén-oligocén határkérdésről, valamint a kiscelli emeletről — Földt. Közi. 114. 1984. p p . 2 4 4 - 2 4 6 . B Á L D I T. : The terminal Eocene and Early Oligocène events in Hungary and the separation of an anoxic, cold Paratethys — Eclogae geol. Hel. 77. 1. 1984. p p . 1-27. B Á L D I T.: A Kiscelli-tenger nyomában — Természet Világa 115. 2. 1984. p p . 5 9 - 6 2 . 8 ábra B Á L D I T.: Tenger kontra szárazföld. Globális tengerelöntések — Természet Világa 115. 11. 1984. pp. 487—490. 6 ábra

GASANOV, А . В . : Estimation of the effect of secondary variations on the physical BÁLDI T. — H O B V Á T H Mária—NAGYMAcharacteristics of ultrabasites at high p, BOSY A . — V A B G A , P . : The Eocene-OligoT-conditions — Ált. Földt. Szemle cene boundary in Hungary. The Kiscel(General Geol. Review) 19. 1983. pp. lian Stage — Acta Geol. Hung. 27. 1 — 2. 55 — 68. 1 ábra, 1 tábl., eng R (in Russ.) 1984. pp. 4 1 - 6 5 . 13 figs BALÁSHÁZY L . — D E Á K LÁSZLÓNÉ: A Z al­

földi ivóvízellátás javításának programja - Búvár X X X I X . 5. 1984. p p . 1 9 8 200. 5 ábra BALÁSHÁZY L,.: lásd: CSÁKI F. BALÁZS Á. — K O N C Z I . — T Ó T H P . : Issledo-

vanie prevrashcheniya rasseyannykh organicheskikh veshchestv — Práce Vyzkumného TÍstavu Geologického Inzenyrství 35. 1A. pp. 8 9 - 9 8 . Brno, 1978. BALÁZS

D . : CHOLNOKY

karszttudomány

Jenő

fejlődésében

szerepe

a

— The

B Á L D I - B E K E M.: lásd: BIOLZI, M. B Á L D I N É В Е К Е M.: A dunántúli paleogén

képződmények nannoplanktonja — The Nannoplankton of the Transdanubian Paleogene Formations — Geol. Hung, ser. Palaeont. Fase. 43. 1984. pp. 1 — 307. 49 figs, 42 plates BALLA Z.: Á szarvaskői párnalávákról — On the Szarvaskó pillow Javas (Bükk Mts., N . Hungary) — M. All. Földtani Int. É v i Jel. az 1982. évről, 1983. pp. 73—99. 8 pits, 2 tables, eng R

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984 BALLÁ Z.: Paleoalpine geodynamics of the Carpathian-Pannonian region — Ab­ stracts, vol. III. p. 116. 27th Internat. Geo). Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. BALLA Z.: Rannealpiyskaya geodinarnika Karpato-Pannonskogo regiona — 27-y Mezhdunarodnyy Geologicheskiy Kongress, Tektonika, Sektsiya C. 07. Doklady, Tom 7, Nauka, Moszkva, 1984. pp. 63 — 73. 3 figs, 2 tables, 1 enclosure B A L L A Z.: The North Hungarian Mesozoic mafics and ultramafics — Acta Geol. Hung. 27, 3 - 4 . 1984. 4 figs, 4 tables B A L L A Z. —DOBBETSOV N. L.: Mineralogopetrograficheskiy ocherk magmaticheskikh porod okrestnostey Szarvaskő (go­ ry Bükk, Severnaya Vengriya) — Mine­ ralogie and petrogenetic outline of magmatic rocks from Szarvaskő (Bükk Mts., North Hungary) — Miner. Slov. (Kosice), 16. 1. 1984. pp. 9 5 - 1 0 2 . 3 figs, eng E BALLA Z. —DOBBETSOV N. L.: Mineralogiya i petrologiya magmaticheskikh po­ rod ofiolitovogo kompleksa rayona Szar­ vaskő (gory Bükk, Severnaya Vengriya) — Mineralogy and petrology of magmatic rocks of ophiolite complex in the region of Szarvaskő (Bükk Mountains, Northern Hungary) — Geol, i Geofiz. (Novosibirsk, 9. 1984. pp. 1 1 - 2 6 . 5 figs, 4 tables, eng R BALLA Z. —DOBRETSOV, N . L.: Mineralogy and petrology of peculiar type ophiolites — magmatic rocks from Szarvaskő (Bükk Mountains, North Hungary) — Ofioliti (Firenze) 9. 2. pp. 1 0 7 - 1 2 2 . 4 figs, 2 tables BALLA K . — T E N K E I S. —BÉRCZI I. —GRÓNAI M.: Reservoir parameters of fractu­ red metamorphic rocks and some metho­ dological developments in their deter­ mination as revealed by case histories from Hungary — Abstracts, vol. VII. pp. 13—14. 27th Iternat. Geol. Con­ gress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. BALLA Z.: lásd: DEBCOURT J. BALLENEGGEE R.: lásd: R Ó N A I A. BALOG Anna: lásd: DÓDONY I. BALOGH Ernő: lásd: CSÍKY G. BALOGH G Y . : lásd: CSETÉNYI J. BALOGH Kadosa: K/Ar kormeghatározások a hazai eocén-oligocén alapszelvényekből — K/Ar dates of some Hungarian Late Eocene — Early Oligocène samples — Ősi. Viták (Discussiones palaeont.) 31. 1984. pp. 4 3 - 4 8 ; 4 9 - 5 1 . 2 tables BALOGH Kadosa—HERTELENDI E . : Termé­ szetes trícium koncentrációk mérésének lehetősége tömegspektrométerrel — On the possibility of mass spectrometric tritium determination in natural waters

401

- Hidr. Közi. 61. 12. 1981. pp. 553 — 559. 2 figs, rus, eng R BALOGH Kadosa—JÁMBOR Á. —PARTÉNYI Z. —RAVASZ-BABANYAI L. —SOLTI G.— NUSSZEE A.: Petrography and K/Ar dating of Tertiary and Quaternary basal­ tic rocks in Hungary — Anuarul Institutului de Geol. Geof. 61. (98) pp. 3 6 5 373. 12 figs, Bukarest, 1984. BALOGH Kadosa—PÉC SKA Y Z. —SZÉKYFTTX V. — GYARMATI P.: Chronology of miocène volcanism in North-East Hungary — Travaux du X H é m e Congrès de l'Assoc. Géol. Carpatho-Balcanique 1981. Annuaire de l'Inst. Géol. Géophys. Vol. L X I . 1984. pp. 1 4 9 - 1 5 8 . 1 fig. 2 tables BALOGH Kadosa: lásd: FÖLD VARI M. BALOGH Kadosa: lásd: SZÉKY-FTJX V. BALOGH Kálmán—KOZTJR H. — P E L I K Á N P.: Die Deckenstruktur des BükkGebirges — Geol. Paläont. Mitteilungen, Innsbruck, 13. 3. 1984. pp. 8 9 - 9 6 . 2 Fig, 1 Tab. eng R BÁN A.: Halmaztelepek kutatása és termelése — Exploration and production of mass-type reservoirs — Kőolaj és Föld­ gáz 15. (115.) 5. 1982. pp. 1 2 9 - 1 3 7 . 9 figs, 1 tabl. rus, ger, eng R BÁNHEGYI M.: lásd: R A D N A I N É GYÖNGYÖS Zs. BARABÁS I.: Szenzációs fúrási siker Abonyban — Vízkutatás 1984. 4. pp. 5 — 6. 3 ábra BARABÁS I.: 1520 l/p Tiszapüspökiben! — Vízkutatás 1984. 5. pp. 2—3. 4 ábra BARABÁS Z. Hetvenhat év virágporban elbeszélve. Beszélgetés Zólyomi Bálint akadémikussal — Elet és Tudomány X X X I X . 16. 1984. pp. 4 8 6 - 4 8 7 . 1 ábra BÁEDOESY A. —BÁRDOSSY Gy.: Compari­ son of geostatistical calculations with the results of open pit mining at the Iharkút Bauxite District, Hungary: A Case Study — Mathematical Geology, New York, vol. 16. No. 2. 1982. pp. 1 7 3 - 1 9 1 . 14 figs, 6 tables BÁRDOSSY G Y . : Bauxitkutatás és bauxit­ földtan — In: A magyar alumínium 50 éve. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984. pp. 8 9 - 1 0 5 / 4 ábra, 2 táblázat BÁRDOSSY G Y . : European bauxite depo­ sits — Prce. of the 1984 Bauxite sympo­ sium, Los Angeles, Calif., Februarv 27 - M a r c h 1. 1984. Published by "Soc. Mining Engin. New York. pp. 411 — 435. 7 figs BÁRDOSSY Gy. — SZANTNEE F.—SZABÓ E.— H E G E D Ű S N É KONCZ M.: Main types of bauxite deposits in Hungary — Abst­ racts, vol. VI. p. 22., 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984.

402

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

BÁRDOSSY G Y . — SZANTNEE F. — SZABÓ E . — H E G E D Ű S N É KONCZ M.: The main types of bauxite deposits in Hungary — Proc. of the 27th Int. Geol. Congress, Sect. C. 12. Moscow, 1984. pp. 9 5 - 1 0 6 . 9 figs, 2 tables (also in Russian) BABDOSSY G Y . : lásd: BÁRDOSSY A. BARLAI Z . — R É Z F.: Determination of hydrocarbon saturation, rock composi­ tion, porosity and permeability in clayey-silty sandstones exhibiting sand­ wichtype development — Ninth Inter­ national Formation Evaluation Sympo­ sium's Transactions, S. A. I. D., Paria, October 24—26. 1984. Paper 26, pp. 1 - 1 6 . 6 figs BABTHA A.: lásd I K B É N Y I К . BÁTHORY S.: lásd: SZÖŐB G Y . B E E R F.: A nagyátmérőjű kutak kivitele­ zésének jelentősége a hazai kútfúrásban — Vízkutatás 1984. 4. pp. 2—4. B É L D I L . : lásd: VÁNDORFI R. B E L L В. —ZÓLYOMI В.: Alpesi fény Buda­ pesten — Természet Világa 115. 1. 1984. pp. 18 — 21. 5 ábra B E N D E F Y L.: lásd: ERDÉLYI M. B E N D E F Y L.: lásd: VÉRTESI P e t e m é B E N E D E K M.: A mérnökgeológia szerepe a külfejtéstechnológiai tervezésben — The role of engineering geology in the plan­ ning of open-pit mining technology — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 31. 1983. pp. 35 — 45. eng, rus R BENKŐ Z.—MIKLÓS Т . — P A P P I , — V O L L L.: Az algyői felső és alsó pannon korú gáz­ telepek hidrodinamikai összefüggéseinek vizsgálata és termelésük előrejelzése — Examination of the hydrodynamic rela­ tionship of the Upper- and Lower-Pannonian natural gas reservoirs at Algyő and prediction of their production — B K L Kőolaj és földgáz 17. (117). 1984. pp. 173—182. 10 figs, 4 tables, rus, ger, eng R B É R C I J.: lásd: MINDSZENTY A. B É R C z i I . — D A N K V. — K Ó K A I J. —SOMFAI A.: Some sedimentologioal results and their petroleum geological implications in the Hungarian part of the Pannonian Basin. (Abstract) — 11th Intern. Congr. Sedimentology, Hamilton, 1982. p. 45. BÉRCZI I. —GRÓNAY Istvánné: A vegyes porozitású tárolókőzetek vizsgálatának és geológiai értelmezésének módszertani kérdései — Some methodological aspects of the examination and geological inter­ pretation of mixed-porosity reservoir rocks — Kőolaj és földgáz 15. (115.) 10. 1982. pp. 304 — 311. 8 figs, 2 tables, rus, ger, eng R B É R C z i I. —PHILLIPS, L. R.: Preliminary sedimentologioal investigation of a char­ acteristic Neogene depression area in

the Great Hungarian Plain (SE-Hungary). (Abstract) — 11th Intern. Congr. Sedimentology, Hamilton, 1982. p. 181. BÉRCzi I. — N É M E T H G.: Oil and gas explo­ ration problems in highly explored areas — Acta Geol. Hung. 26. 3 — 4. 1983. pp. 3 1 3 - 3 2 0 . 1 fig. B É B C z i I, — G E I G E R J . — R É V É S Z I . — G A J ­ DOS I . — P A P S.—POGÁCSÁS G Y . — R U M P LER J.: Sedimentologioal investigation of the Neogene sequence of some regional geological profiles through the Hunga­ rian part of the Pannonian Basin — 27th Internat. Geol. Congress, Abstracts, vol. II. pp. 1 9 - 2 0 . Izd. Nauka, Mos­ cow, 1984. BÉRCzi I.: lásd: В ALLA К . BÉRCzi J.: A neutronaktivációs elemzés néhány alkalmazási lehetősége az ásvány­ tani-geokémiai kutatásokban — Kor­ szerű ásványtani és geokémiai anyag­ vizsgáló módszerek. A Magyarhoni Föld­ tani Társulat kiadása, Budapest, 1979. pp. 9 3 - 1 0 6 . BÉRCZI MAKK A. — H A J D Ú D . — K U R U C Z В . : Stratigraphical and microbiofaciological characteristics of the Mesozoic for­ mations in the basement of the Great Hungarian Plain (E-Hungary) — 27th Internat. Geol. Congress, Abstracts, vol. I. p. 20. Izd. Nauka, Moscow, 1984. BÉECziNÉ MAKK A . — P E L I K Á N P.: Jura képződmények a Bükk hegységből — Jusassic formations from the Bükk Mountains — Földt. Int. É v i Jel. 1982ról, 1984. pp. 1 3 7 - 1 6 6 . 1 fig, 10 plates, eng R BERGERAT F . — G E Y S S A N T J.—LEPVRIER C : Étude de la fracturation dans le bas­ sin pannonién: Mécanismes et étapes de sa création — Annales de la Soc. Géol. du Nord, t. 103. Lille, 1984. pp. 2 6 5 272. 9 figs, eng R BERGERAT F . — G E Y S S A N T J.—LEPVRIER С : Tectonique cassante et champs de contrainte tertiaires dans les montagnes centrales hongroises: mécanismes et éta­ pes de l'extension du bassin pannonién (Hongrie) — C. R . Acad. Se. Paris, Sér, II. t. 296. (30 mai 1983), pp. 1 5 5 5 - 1 5 5 8 . Paris, 1983. B E R K E S Z.—POGÁCSÁS G Y . — S Z A N Y I В . : Seisma stratigrafio de neogena depresio en la orienta Hungario — Geologio Internacia vol. 5. 1984. pp. 241 — 253. B E R N Á T H Z . —KARÁCSONYI S.: Kavicsbá­ nya üzemelésének bányaföldtani előké­ szítése — Szilikáttechnika. 1983. 5. pp. 113—116. 5 ábra BERNÁTH Z.: lásd: BADINSZKY P . BERNÁTH Z . : lásd: KARÁCSONYI S. BERNHARD В . — K O V Á C S G.—MAJKÜTH T. — R E Z E S S Y G.—TÁBORSZKI Gy.: Bókod

A magyar földtani irodalom jegyzéke, I I I — Márkushegy N Y geofizikai előku­ tatása — Az ELGI 1983. É v i Jel. pp. 18 — 20. 3 figs, eng, rus R B E S Z E D A T.: BASIC. BASIC interpreter. Felhasználói kézikönyv a BASIC rendel­ tetéséről, kezeléséről MIKROPO GMK 1325 Budapest, Pf. 62. (magán­ kiadvány), Budapest, 1984. B E S Z E D A T . — R E N N E B . J.—SIKLÓS A.: Komplex maggeofizikai berendezés — Nuclear geophysical analyser — Kompleksnaya yaderno geofizicheskaya ustanovka — Az ELGI 1983. É v i Jel. pp. 9 7 - 9 8 . ; p. 162.; 2 1 7 - 2 1 8 . B I D L Ó G.: Schmidt Sándor életműve — The life work of Sándor Schmidt — Földt. Tudománytört. É v k . (Annals of the History of Hung. Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. pp. 4 9 - 5 4 . eng R B I D L Ó G.: LOCZKA József, a magyar авványkémia megalapítója — József L O ­ CZKA, the founder of mineral chemistry in Hungary — Földt. Tudománytört. É v k . (Annals of the History of Hung. Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. pp. 5 5 65. bibliography, eng R B I D L Ó G.: Mineralogical investigation of degraded kaolinites from Dunántúl (Transdanubian) area — Acta Miner.Petrogr. Szeged 24. 1984. Suppl. p p . 111 — 114. B I H A B I D . : lásd: HOBVÁTH I. B I H A B I L N É : lásd: K A B A S G Y . B I L I K I.: Lower Cretaceous submarine (rift) volcanism in South Transdanubia (South Hungary) — Proe. 17th As­ sembly of the European Seismol. Com­ mission. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. pp. 5 6 9 - 5 7 6 . 7 figs B I L I K I.: lásd: CSÁSZÁR G. B I L I K I.: lásd: H A A S J. B I L I K I.: lásd: KUBOVICS I. BIOLZI M . — B Á L D I - B E K E M.—MUELLER C . — R O M E I N A.: Calcareous Nannoplankton of the Navazuelo and Barranco Blanco sections, Betio Cordilleras, Spain — in: Gelati R. and Steininger F. F. (eds) I n Search of the Paleogene/Neogene Boundary Stratotype, Part 2. — Rivista Ital. Paleont. Stratigr. 89. 4. Milano, 1984. p p . 4 8 0 - 4 8 2 . and 4 8 8 - 4 9 0 . 2 figs BÍRÓ Z.: lásd: SZITTÁR A. BISZTBICSÁNY E . — H E T E S I L.—SZABÓ I.— SZEIDOVITZ G Y . : Seismological telemetry network in Hungary — Proc. 17th As­ sembly of the European Seismol. Com­ mission. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. pp. 1 8 5 - 1 9 0 . 6 figs BISZTBICSANY E . —SZEIDOVITZ G Y . (ed.): Proceedings of the Seventeenth As­ sembly of the European Seismological Commission. Akadémiai Kiadó, Buda­ pest, 1983. X V I I I + 689 p.

1984

403

В о в о к E . — K O N C Z I.—SZALAY Á.: A paleogeotermikus rekonstrukció szerepe — On the role of paleogeothermal re­ construction — Kőolaj és Földgáz 15. (116.) Különszám, 1982. május, pp. 17— 2 1 . 4 figs, 1 table, rus, ger, eng R В о с н ш С Е К , J.: Der Einfluß der geometri­ schen Form und des Erkaltungsregimes auf den Verlauf der Magnetisation inner­ halb einiger geologischer Gebilde — Ált. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. pp. 1 1 1 - 1 1 3 . 1 Fig. B O D B I G Y . — K A K A S К . : Bauxitkutatás Iharkúttól K-re - Az E L G I 1983. É v i Jel. pp. 24—25. 1 fig. eng, rus R BOGLÁR L. : A Lagoa Santa-i ember — Élet és Tudomány X X X I X . 49. 1984. pp. 1 5 3 9 - 1 5 4 1 . 5 ábra BOGNÁR L. : A tardi agyag és a budai márga röntgenpordiffrakciós vizsgálata — X-ray powder diffraction study of Tard Clay and Buda Marl — Ősi. Viták (Discussiones palaeont.) 31. 1984. pp. 81 — 83. eng R BOGSCH L.: Visszaemlékezésem K A D I Ó Ottokárra — My memory about Ottokár KADIŐ — Karszt és Barlang 1982. I. pp. 17 —22. 5 figs, eng, rus R BOGSCH L.: SZÁLAI Tibor emlékére — I n memóriám Tibor SZÁLAI — Földt. Tudo­ mánytört. Évk. (Annals of the History of Hung. Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. pp. 183—198. bibliography, e n g R BOGSCH L.: 22 hazai őslénytani tanulmány referátuma a Zentralblatt für Geologie und Paläontologieban, 1984. BOHÁTKA S.: lásd: SZÖÖB Gy. B O H N P.: Die Rolle der Geologie im U m ­ weltschutz Ungarns — Abstracts, vol. VIII., pp. 1 7 - 1 8 . 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. B O H N P. — F Ö R D Ő S N É BOZÓ Magdolna— H A L A S I L . — K I S S Klára—MARCZIS J.— OSWALDNÉ B Á R Á N Y Irén: A Magyar Ál­ lami Földtani Intézet adattárának orszá­ gos feladatai — Landesaufgaben des geologischen Fonds der Ungarischen Geologischen Anstalt — Földt. K u t . X X V I I . 1. 1984. pp. 7 3 - 8 0 . 5 Fig. B O H N P.—MARCZELL Ferencné: Magyar­ ország mélyfúrási alapadatai. Retrospek­ tív sorozat III. Dél-Dunántúl, pp. 1 — 606. Budapest, 1984. B O H U S G.: A kőzetjövesztést akadályozó „beszorítás" hatásának ellensúlyozása — H o w to counteract the effect of con­ straint in rock blasting — Építőanyag, X X X V I . 6. 1984. pp. 1 7 6 - 1 8 2 . 11 figs, rus, ger, eng R B O R S Y Z.—CSONGOR É . — SÁRKÁNY S.— SZABÓ I.: Phases of blown-sand move­ ment in the North-East part of the

404

Földtani Közlöny

Great Hungarian Plain — Acta Geogr. Debrecen 20. (1981.) pp. 5 - 3 3 . 1982. B O E S Y Z. — FÉLSZERFALVI J. — L Ó K I J.:

A

jánoshalmi M A F I alapfúrás homoküledé­ keinek; elektronmikroszkópos vizsgá­ lata — Acta Geogr. Debrecen 20. 1981. pp. 3 5 - 5 0 . 1982. B Ö H M F.: lásd: TÓTH János BEASSÓI FUCHS Herman: Száz éves a mócsi meteorit — 100th anniversary of the Mócs meteorite fall — Földt. Tudomány­ tört. Évk. (Annals of the History of Hung. Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. pp. 2 6 3 - 2 7 2 . 1 fig, eng R BEASSÓI FUCHS H.: Költők és kövületek — Természet Világa 115. 5. 1984. pp. 2 3 0 - 2 3 1 . 3 ábra BBEZSNYÁNSZKY K.: Megateotonic maps of the Carpathian basin in connection with the evolution of tectonic theories — Contributions to the history of geological mapping, pp. 119—128., 1 fig. Akadé­ miai Kiadó, Budapest, 1984. BBEZSNYÁNSZKY

К . — CSÁSZÁR

G.:

Az

iszapvulkánok földjén — Élet és Tudo­ mány X X X V I I I . 43. 1983. pp. 1 3 5 6 1358. 6 ábra BBEZSNYÁNSZKY

K.—FBANCO

G.

L.—

RADÓCZ Gy:. Perfiles comparativos de las areas de Cabo Cruz y Maisi — Contribución a la geológia de Cuba Oriental, pp. 169—172. 2 figs, eng R , Editorial Cientifico-Técnica, La Habana, 1983. BREZSNYÁNSZKY К . — H A A S J.: A szenon nekézsenyi konglomerátum formáció sztratotípus szelvényének szedimentológiai és tektonikai vizsgálata — The Nekézseny Conglomerate Formation of Senonian Age: a sedimentological and tectonic study of the stratotype section - Földt. Közi. 114. 1984. pp. 8 1 - 1 0 0 . 8 figs, 3 pits, eng R BREZSNYÁNSZKY

К.—ITURRALDE-VINENT,

M. A.: Paleogeografía del Paleógeno de Cuba Oriental — Contribución a la geológia de Cuba Oriental, pp. 115 — 126. 5 ábra. Editorial Cientifico-Técnica, La Habana, 1983. BREZSNYÁNSZKY К . — N A G Y Elemér: Sravnitelnoe izuchenie seriy kart „tektonika" i „vremya deformaciy" Vostoehnoy Kuby — Abstracts, vol. III. pp. 145 — 146. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. BREZSNYÁNSZKY К.: lásd: N A G Y Elemér B R U K N E R - W E I N A . — V E T Ő I.: Extracts from open and closed pores of an Upper Triassic series of W-Hungary — a con­ tribution to the problem of primary migration (Abstract) — 10th Internat. Meeting Organic Geochemistry, Bergen, 1981. Programme and Abstracts, pp. 86-87.

115. kötet, 4. füzet

B R U K N E R N É - W E I N Alice: IR — spectros­ copy in НС-exploration — 7th Czecho­ slovak Spectroscopic Conference and VIII. CANAS 1984. 2. p. 72. B R U K N E R N É - W E I N Alice: Kőzetek oldható szerves anyagának I R spektroszkópiás vizsgálata CH-kutatási célból — X X V I I . Magyar Színképelemző Vándorgyűlés elő­ adásai, Szombathely, 1984. 1. pp. 37 — 42. 5 ábra BBUKNEBNÉ

WEIN

Alice—DUDICH

E.—

VETŐ I.: Az üledékképződési környezet változásai Magyarországon az eocénoligocén határon, néhány magfúrás szer­ ves- és szervetlen geokémiai vizsgálata alapján — Paleoenvironmental changes at the E/O boundary in Hungary as revealed by organic and inorganic geochemical study of some boreholes — 6sl. Viták (Discussiones palaeont.) 31. 1984. pp. 7 5 - 7 8 ; 7 9 - 8 0 . 2 figs B U D A E . : Tapasztalatok hasznosítása né­ hány magyarországi és külföldi gázki­ törés elhárításából — Experiences from the control of several Hungarian and foreigner blowouts — Földt. Kut. X X V I I . 2. 1984. pp. 5 5 - 6 9 . BUJDOSÓNÉ L E N G Y E L E . : lásd: RÁcz D . CHANISHVIXI,

Z.

V. — KROPAÖEK,

V.—

LASHTOVICHKOVA, M.: Korrelacija teplovyh i elektricheskih svojstv basaltov y h gornyh porod s ih sostavom — Alt. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. pp. 5 5 - 5 6 . CHELIDZE, T. L . — G E L A D Z E , G. G.: О kom-

binirovanii konduktometrii i DTA pri vysokotemperaturnyh issledovanijah gornyh porod — Alt. Földt. Szemle (General Geol. Revies) 19. 1983. pp. 49-50. CHIKÁN Gézáné—KÓKAY A.: Adatok a Pécsi-víz (Fekete-víz) völgyének negyed­ időszaki fejlődéstörténetéhez — Contri­ bution to the Quaternary History of the Pécsi-víz (Fekete-víz) Valley — Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről, 1984. pp. 3 3 7 346. 5 figs, eng R CHIKÁN G.—ТОМКА G Y . : A törökkoppányi durvakerámiai nyersanyag földtani-tech­ nológiai vizsgálata — Geological and technological testing of raw materials for coarse ceramics from Törökkoppány — Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről pp. 2 1 7 - 2 2 5 . 3 figs, eng R CHIKÁN G . — W É B E B В.: A Dinnyeberki térképező 2. sz. (Büt. 11.) fúrás földtani eredményei — Geological results from survey borehole Dinnyeberki 2. (Büt. 11.), Mecsek Mts. — Földt. Int. Évi Jel. 1982-ről, 1984.pp. 2 2 7 - 2 3 0 . 2 figs, engR CHOLNOKY J.: Budapest, a legérdekesebb barlangok városa (Posztumusz tanul-

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984 mány) — Budapest, capital of the most interesting caves (Posthumous work) — Karszt és Barlang 1982. I. pp. 9 - 1 6 . 6 figs, eng, rus В. CHOLNOKY J . : lásd: BALÁZS D . CHTJMACHENKO В . A. — MARCHENKO V . V . — N E M I R O V S K Y E . A.— YAKOVLEV V . A. —LADTJNGA I. (Hungary) — BTJGAETS A. N.: Dialogue systems for mineral resources forecasting — Abstracts, vol. V I I I . pp. 342—343. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. rus R CICHA L : Eocén-oligocén határszelvények a külsőkárpáti flistakaróban (Csehszlo­ vákia) — Eocene/Oligocene boundary sections from external Flysch Nappes (Czechoslovakia) — 6 s l . Viták (Discussiones palaeont.) 31. 1984. pp. 125— 126; 127—128. CORNIDES I.: Néhány új feladat a hazai izotópgeokémiai kutatás területén — Korszerű ásványtani és geokémiai anyag­ vizsgáló módszerek. A Magyarhoni Föld­ tani Társulat kiadása, Budapest, 1979. pp. 5 - 1 1 . CORNIDES I. — K E C S K É S A.: Deep-seated dioxide in Slovakia: the problem of its origin — Geol. Zbornik 33. 2. pp. 183—190. Bratislava, 1982. CRONAN, D.S.: lásd: MINDSZENTY A. CZABALAY L.: Chondrodonták a zirci mész­ kő formációban — Chondrodonten in der Zirc-Kaik Formation — Földt. Közi. 114. 1984. pp. 3 6 9 - 3 7 4 . 2 plates, ger В CziPEA F.: Bányaszeizmikus műszerfejlesz­ tés — Instrument development for inmine seismics — Razrabotka sakhtnoy seysmicheskoy stantsii — Az E L G I 1983. É v i Jel. pp. 66 — 70.; 1 4 6 - 1 4 8 . ; 199—202; 2 figs CZIGLINA V.: Meddőhányók rekultiváció­ jánál nyert tapasztalatok — Recultivation experiences of dead wastes pits — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 31. 1983. pp. 1 8 3 - 1 9 9 . 1 table, eng, rus R CSABA J. — F Ü L Ö P M.: A geofizikai és a mechanikai szelvények közti kapcsola­ tok — Relationship between geophysical and mechanical logs — Kőolaj és föld­ gáz 15. (115.) Különszám, 1982. május, pp. 29—31. 6 ábra, rus, ger, eng R CSABA J.—ZSÓKA I.: A geotermikus ener­ gia használatának kiterjesztése és ennek lehetőségei — Possibilities of extending the use of geothermal energy in Hunga­ ry — B K L Bányászat Kőolaj és földgáz 17. (117.) 10. 1984. pp. 3 0 0 - 3 1 7 . 20 figs, б tables, rus, ger, eng R

405

CSÁKI F.: A felszín alatti vizek nitrát­ szennyezettségéről — Hidr. Tájékoztató 1984. okt. pp. 10—12. 3 tábl. CSÁKI F. —BALÁSHÁZY L.: Method for the classification and qualification of the ground-water quality in Hungary — Abstracts, vol. V I I . pp. 3 7 8 - 3 7 9 . 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984 CSALAGOVITS I. — D U D I C H E.: Sostoyanie geokhimicheskikh poiskovykh robot provodimykh Vengerskim Geologicheskim Institutom V Vengrii — Problemy prikladnoy geokhimii, pp. 115—118. Novo­ sibirsk, Izd. Nauka, 1983. Sibirskoe otdelenie CSAPÓ G.—POLLHAMMER M.—SÁEHIDAI A. —SZABÓ Z - : Geodéziai gravimetria — Geodetic gravimetry — Geodezicheskaya gravimetriya — Az ELGI 1983. Évi Jel. pp. 1 1 9 - 1 2 0 ; p. 171.; p. 231.; 1 fig. CSÁSZÁR G.: Magyarázó a Bakony-hegység 20 000-es földtani térképsorozatához; Borzavár: 1—138.; 6 ábra, MÁFI kia­ dása, Budapest, 1984. CSÁSZÁK G.: Ajka pótlása érdekében a prognózistól az előkutatási jelentésig — From prediction to prospecting report for making up for the deficiency due to depletion of the Ajka coal deposit — Földt. Kut. X X V I I . 3. 1984. pp. 1 - 6 . 2 figs CSÁSZÁR G.: Paleogeographic conditions in the Mid-Cretaceous sedimentary cycle of the Transdanubian Central Range — 27th Internat. Geol. Congress, Abstracts, vol. I. pp. 3 4 - 3 5 . 1 fig., Izd. Nauka, Moskow, 1984. CSÁSZÁR G. — F A R K A S L.: Újabb bauxit­ szintre utaló indikációk a Villányi-hegy­ ségben — Indications of a new bauxite horizon in the Villány Mountains — Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről, 1984. pp. 2 3 7 - 2 4 4 . 6 figs, eng R CSÁSZÁR G . — H A A S J . — B I L I K I.—GÉCZY B. —GÓCZÁN F. — H E T É N Y I R. — K A S S A I M . — K O N D A J . — K O V Á C S S.—MISZLIVECZ E . — N A G Y E . — N A G Y I. — O R A VECZ-SCHEPFER A. — P Ó L A I Gy. —RÁLISCH Lné—SZABÓ I. —SZABÓ Z . : Excur­ sion 104, Mesozoic Formations in Hun­ gary — Internat. Geol. Congress X X V I I t h Session Moscow, USSR 1984, Guidebook pp. 1 — 92. 43 figs CSÁSZÁR G.: lásd: BREZSNYÁNSZKY К. CSÁSZÁR G.: lásd: FÜLÖP J. CSÁSZÁR G.: lásd: H A A S J. CSÁSZÁR G.: lásd: HUNTER, R. E . CSATH В.: ZSIGMONDY Vilmos — A Borsodi Szénbányák „Pech Antal" Miniatürkönyv gyűjtők Klubja gondozásában, Miskolc, 1981. 148 old, 8 kép

406 CSATH

Földtani Közlöny В . : Vilmos

ZSIGMONDY — Ibid.

Miskolc, 1981. 66 p . 8 Bilder, ger CSATH В . : Artézikút-katasztrófák a múlt században — Vízkutatás 1982. 1. 26 — 27. 2 ábra CSATH В . : A hódmezővásárhelyi kútfúró dinasztiák kialakulásának története — Vízkutatás 1982. 2. pp. 2 1 - 2 5 . , 9 ábra CSATH В . : 50 éve fejeződött be a Debrecen I. fúrás — Bohrung Debrecen I. nieder­ gebracht vor 50 Jahren — Kőolaj és földgáz 15. (115.) 11. 1982. pp. 3 4 7 3 5 0 . 4 ábra CSATH В . : A debreceni hévíz fél évszázad előtti feltárása — Exploration of ther­ mal water at Debrecen fifty years ago — Hidr. Közi. 64. 2. 1984. pp. 1 2 3 128., 5 figs CSATH В . : A Zsigmondyak szerepe a ma­ gyar vízkutatás és fúrás történetében — Vízügyi történeti füzetek 12. Buda­ pest, 1983. 100 oldal, 42 ábra, 2 függelék CSATH В . : A vízkutatás múltjából — Víz­ kutatás 1984. 1. pp. 26 — 27. 3 ábra CSATH В . : Beszámoló a sárvári kútépí­ tési munkáról — Vízkutatás 1984. 5. p p . 3 - 4 . 4 ábra CSATH В . : Savazásos rétegkezelés szénhid­ rogénkutató fúrásokban — Vízkutatás 1984. 6. pp. 5—11. 11 ábra, 2 táblázat

115. kötet, 4. füzet

CSETÉNYI J. —BAXOGH Gy.: Kályhacsem­

pegyártás samqttpótló anyagok felhasz­ nálásával — Építőanyag, X X X V I . 1. 1984. pp. 10—11. 3 táblázat CSIGÁSNÉ E N D R E Y Tünde: A Rudas fürdő úszómedencéjének rekonstrukciója — Hidr. Tájékoztató 1984. ápr. pp. 5—7. 2 ábra CSÍKY G.: Megemlékezés ZIPSER Keresz-

tély Andrásról, születésének 200. évfor­ dulóján — In memóriám A. K. Zipser, on the 200th anniversary of his birth - Földt. Közi. 114. 1984. pp. 2 3 1 - 2 3 4 . 1 fig, eng R CSÍKY G.: ZIPSER Keresztély András —

Természet Világa 115. évf. 5. sz. 1984. 1 ábra CSÍKY G.: A nagy alföldi kőolaj- és föld­ gázkutatások története és eredménye ( 1 9 1 8 - 1 9 5 8 ) - Die Geschichte und das Ergebnis der Erdöl- und Erdgasfor­ schungen auf der Grossen Ungarischen Tiefebene (1918—1958) — Kapitel aus der Geschichte der ungarischen Erdöl­ forschungen — Közlemények a magyar­ országi ásványi nyersanyagok történeté­ ből I I . Miskolc, 1984. p p . 7 - 5 0 . 13 Fig. gerR CSÍKY G.: Forerunners of mining-geologi­ cal mapping in Hungary in the 18th century — Contributions to the History CSATH В . : Magyarország vízkutatói. MAZAof Geological Mapping. Proc. of the LÁN Pálra emlékezve — Vízkutatás X t h INHIGEO Symposium, 1 6 - 2 2 1984. 5. pp. 2 5 - 2 7 . 4 ábra Aug. 1982. Budapest, Hungary. E d . CSATH В . : Savazási eljárások, a sósavoldat Dudich E . Akadémiai Kiadó, Budapest, előírás szerinti előkészítése (recepturak) 1984. pp. 399—410. 7 figs — Vízkutatás, 1984. 6. pp. 3 - 1 0 . 1 ábra, 9 tábl. CSÍKY G.: The history and development of CSATHÓ В . — F A R K A S I.—MÉSZÁROS I.: A mineralogy in Hungary till 1825 — Gerecse hegység D K - i előtere — Az Abstracts, vol VIII. p . 445. 27th Inter­ E L G I 1983. É v i Jel. p p . 2 0 - 2 2 . 3 figs, nat; Geol. Congress, Izd. Nauka, Mos­ eng, rus R cow, 1984. CSERCSIK F . lásd: HOLCZER P . CSÍKY G.: Az Erdélyi-medence földgázá­ CSERI R.: Természetvédelmünk mostoha­ nak feltárása — Development of natural gyermekei — A földtani értékek — B ú ­ gas reservoirs in the Transylvanian vár 1984. 4. p p . 161 — 162. 6 ábra Basin, Hungary — B K L Kőolaj és föld­ gáz 17. (117.) 4. 1984. pp. 107—109. rus, CSERNAVÖLGYI L . — M A J O R I.: Mi lesz ve­ ger, eng R led, Aggtelek? — Élet és Tudomány CSÍKY G.: Beszámoló és megemlékezések X X X I X . 16. 1984. pp. 4 8 3 - 4 8 5 . 3 ábra az 1979. évről — Report and commemo­ C S E R N Y T.: Inzhenerno-geologicheskaya rations, 1979 — Földt. Tudománytört. kharakteristika obrazovaniy pannonsÉvk. (Annals of the History of Hung. kogo vozrasta v rayone ozera Balaton Geology) 1 9 8 0 - 1 9 8 1 . (8.) 1983. p p . — Abstracts, vol. VIII. p . 29. 27th Inter­ 7-20. nat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Mos­ cow, 1984. CSÍKY G.: Beszámoló és megemlékezések CSERNY T.: Relation of clay content and az 1980. évről — Report and comme­ some lithophysical characteristics of morations, 1980 — Földt. Tudomány­ Upper Pannonian sedimentary rocks ba­ tört. É v k . (Annals of the History of sed o n the evidence obtained in the Hung. Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. p p . course of mapping of the surrounding of 21-36. Lake Balaton — Proc. 6th Conference CSÍKY G.: Luigi Ferdinando MARSIGLI, a on Soil Mech. and Found. Eng. 1984. pp. magyar föld felfedezője (Emlékezés halá­ 21 — 26. 2 figs, 1 table lának 250. évfordulóján) — L. F. MAR­ SIGLI, the „Discoverer of Hungary" C S E R N Y T.: lásd: R A I N C S Á K N É KOSÁRY Zs.

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984 (Commemoration on the occasion of the 250th anniversary^of his death) — Földt. Tudománytört. Évk. (Annals of the History of Hung. Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. pp. 8 5 - 9 6 . 2 figs, eng R CSÎKY G.: A Magyar Orvosok és Termé­ szetvizsgálók Vándorgyűlései — The „Wander Meetings" of Hungarian Phy­ sicians and Naturalists — Földt. Tudo­ mánytört. Evk. (Annals of the History of Hung. Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. pp. 157—173. e n g R CSIKY G.: Emlékezés BALOGH Ernőre szü­ letésének 100. évfordulóján — Comme­ moration on Ernő BALOGH on the 100th anniversary of his birth — Földt. Tudotört. É v k . (Annals of the History of Hung. Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. pp. 221—228. eng R CSÎKY G.—DTJDICH E . — Р О К А T.: Az első magyar természettudományos szakegye­ sület és az első magyar természettudo­ mányi kutatóintézet (a Magyarhoni Földtani Társulat és a Magyar Királyi Földtani Intézet) szerepe — Role of the first specialized scientific society and of the first scientific research institute in Hungary (Hungarian Geol. Society and Hungarian Royal GeoL Institute) — Földt. Tudománytört. Évk. (Annals of the History of Hung. Geology) 1980—81. (9.) 1983. pp. 2 0 7 - 2 1 4 . eng R CSÎKY G.: TELEGDI R O T H Károly emlékü­ lés (Zirci Földtani Napok) — Meeting to the memory of K. TELEGDI R O T H — Földt. Tudománytört. Évk. (Annals of the History of Hung. Geology) 1980— 81. (9.) 1983. pp. 2 7 5 - 2 7 7 . CSÎKY G.: Krónika az 1980. évről - Chro­ nicle of the, year 1980 — Földt. Tudo­ mánytört. Évk. (Annals of the History of H u n g . Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. pp. 2 7 9 - 2 8 5 . CSILLAG J . — F Ö L D E S S Y J . — Z E L E N K A T.— BALÁZS E . : The plate tectonic setting of the Eocene volcanic belt in the Car­ pathian Basin — Proe. 17 th Assembly of the European Seismol. Commission. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. pp. 589 — 599. 5 figs, 1 table CSOBAY Zoltánná—SZEBÉNYI L.: P é c s Mohács regionális vízmű tervezési kér­ dései — Planning problems at the region­ al water works of Pécs and Mohács — Hidr. Közi. 64. 5. 1984. pp. 2 7 2 - 2 8 2 . 12 figs, eng R CSONGRÁDI J.: Hidrotermális kőzetelvál­ tozások és színesfém-eloszlás a gyöngyössolymosi üstökfői higany-indikációs zónában — Hydrothermale Gestems­ veränderungen und Buntmetallvertei­ lung in der Quecksilberindikationszone v o n Gyöngyössolymos-Üstökfő — Földt.

407

Közl. 114. 1984. p p . 1 1 3 - 1 2 1 . 5 figs, ger R CSONGRÁDI J.: Epi-termális Hg-Sb indi­ káció az Asztagkő-Üstökfő környékén — An epi- to telethermal Hg-Sb indica­ tion in the Asztagkő-Üstökfő area, N Hungary — Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről 1984. pp. 1 1 9 - 1 3 7 . e n g R CSONKA É . : lásd: N E M E S N A G Y J. CSORDÁS I.: A dolomitkőzetek termolumineszcenciás vizsgálata — I n : H E G Y I I.-né PAKÓ J. — P O D Á N Y I T.—VITÁLIS Gy.: A dolomit bányászata és felhasz­ nálása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984. pp. 2 0 2 - 2 2 3 . 20 ábra, 2 táblázat CSÖRGEI J.: lásd: E R K E L A. D A N K V. : Geological bases and perspectives of hydrocarbon exploration in Hun­ gary — Acta Geol. Hung. 26. 3—4. 1983. pp. 2 2 7 - 2 4 9 . 8 figs D A N K V. —HOLCZHACKER K. — K O N C Z I.— FISCH I.: Carbon-isotopic characteriza­ tion of high carbon dioxide content natu­ ral gases in Hungary — Abstracts, vol. V. p. 246. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. D A N K V. — K O K A I J.: Case history of the exploration in a mature oil and gas province: the Hungarian part of the Pannonian Basin — Abstracts, vol. V I I . p . 26. 27th Internat. Geol. Cong­ ress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. D A N K V.: Előadóülés az MTA dísztermé­ ben - B K L Kőolaj és földgáz 17. (117.) 10. 1984. pp. 3 1 7 - 3 1 9 . D A N K V.: lásd: BÉRCZI I. DANKÓ Zs.: lásd: GERBER P. D A R I D Á N É TICHY M.—HORVÁTH I . — F A R ­ KAS L. —FÖLDVÁRI M.: A Z andezitmagmatizmushoz kapcsolódó kőzetelválto­ zások a Velencei-hegység keleti részén — Rock alterations of andesitic magmatites on the eastern margin of the Velence Mts - Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről, 1984. pp. 2 7 1 - 2 8 8 . 4 figs, 6 tables, eng R D ARIDÁNÉ TICHY M.: lásd: HORVÁTH I. D E Á K Lászlóné: lásd: BALÁSHÁZY L. D É N E S Gy.: Dr. LÁNG Sándor (1913 — 1982) — I n memóriám Dr. Sándor L Á N G (1913 — 1982) - Karszt és Bar­ lang 1982. I. pp. 6 1 - 6 3 . 2 ábra, eng, rus R D É N E S Gy.: Budapest új természeti kin­ cse a Józsefhegyi-barlang — Élet és Tudomány X X X L X . 26. 1984. pp. 803 — 805. 6 ábra DERCOURT J . — G E Y S S A N T J . — L E P V R I E R C — B A L L Á Z.—KOVÁCS S.: Environne­ ment structural du bassin pannonique: le Massif de Bükk et le décrochement de

408

Földtani Közlöny e

Darnó (Hongrie) — 9 Révm. ann. Sc. Terre, Paris, 1983. p. 202. DERCSÉNYI L . : Analysis of sedimentary sequence b y Markov-cbain — Abstracts, vol. VIII. p. 348. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. D É R I J.: Újabb eredmények a hidrogeoló­ giaiján. Beszélgetés MIKE Károly tudo­ mányos főmunkatárssal — Magyar Víz­ gazdálkodás 1984/5. p. 27. D E T B E СВ.: Pierre TBILHABD D E CHARDIN

és az evolúcióelmélet (Megemlékezés születésének 100. évfordulóján) — P . TBILHABD D E CHARDIN and the theory

of evolution — Földt. Tudománytört. Évk. (Annals of the History of Hung. Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. pp. 1 0 3 119. eng R D E T B E CS.: Morphological criteria of the uniqueness of progressive evolution — Evolution and Morphogenesis, IV th. Internat. Meeting on Evolutionary Bio­ logy. Abstracts, p . 27., Plzen, 1984. Czechoslov. Ac. of Sei. D E T B E CS. — S Z E N T É E . — L O B B E B E R - S Z E N ­

TES I.: Morfometria kaj statistika taksonomia studo pri hungarlandaj kunajoj de la Mez-Triasa Brachiopodo-specio Coenothyris vulgaris (Schloth.) — A C vulgaris (Schloth.) Brachiopoda-faj (kö­ zépső triász) magyarországi együttesei­ nek morfometriai és statisztikai-rend­ szertani vizsgálata — Geologio Internacia, vol. 5. pp. 85—100. 12 figs, 1 tab. hung R D I A N I S K A L . : lásd: HOLCZER P .

D I E N E S I.: Experience with comparison of different geological clocks (Experience obtained in various geographical regions with various quantitative methods for ranking and sealing stratigraphie events and for estimating sample ages) — Acta Geol. Hung. 26. 3 - 4 . " l 9 8 3 . p p . 1 8 7 195. 8 figs DITTFELD H. — J.—VARGA P.: Joint meas­ urements of two Askania gravimeters at Potsdam gravimetrical observatory— Subproject 14. 3. Study of the Earth tides, Bulletin N o . 5., p p . 31 — 53. 3 figs, 4 tables, Budapest, 1984. DMITRIEV, A. P. — N O V I K , G. J. — S I L B E R ­

SCHMIDT, M. G.: New techniques and results of rock behaviour mehanism study at high thermodynamic parame­ ters — Alt. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. pp. 57 — 59. (in Russ.) DOBOS I.: A két Horusitzky vízföldtani tevékenysége. Horusitzky Ferenc szüle­ tésének 80. évfordulójára — H . Horu­ sitzky and F . Horusitzky in Hungarian hydrogeology — Földt. Tudománytört. Évk. (Annals of the History of Hung.

115. kötet, 4. füzet

Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. pp. 1 7 5 181. eng R DOBOS I.: Über den X V I I I . Kongress der Internationalen Gesellschaft für Hydro­ thermaltechnik, 1982 (Société Internat, de Technique Hydrothermale) — Balneohistorická Konferencia 1983, Piestany, pp. 89—92. DOBOS I.: A new mineral water from Buda­ pest: Apenta — New Hungarian Expor­ ter (Special edition), 1984. p. 14. DOBOS I.: Gondolatok Bél Mátyás születé­ sének 300. évfordulóján — Hidr. Tájé­ koztató 1984. okt. pp. 3—5. 3 ábra DOBOS I.: A bükkszéki Salvus gyógyvíz - Kőolaj és földgáz 15. (115.) 3. 1982. p. 87. 1 ábra DOBOS I.: Gyógyító ásványvizek. A budai keserűvizek — Kőolaj és földgáz 15. (115.) 12. 1982. pp. 3 8 1 - 3 8 3 . 1 ábra DOBOS I.: Geotermikus anomálián a „Kerekdombi ásványvíz" — B K L Kő­ olaj és földgáz 17. (117.) 11. 1984. DOBOS I.: A budai keserűvizek — Vízkuta­ tás 1982. 1. pp. 2 1 - 2 4 . 6 ábra DOBOS I.: A parádi gyógyvíz — Vízkuta­ tás, 1982. 2. pp. 7 - 1 1 . 4 ábra, 1 tábl. DOBOS I.: Vitális István emlékmű ava­ tása — Vízkutatás 1982. 3. pp. 17—18. 3 ábra DOBOS Irma: A „Kerekdombi ásványvíz" — Vízkutatás 1984. 1. pp. 1 6 - 1 9 . 5 ábra DOBOS Irma: A I I . Szlovák Balneotörténeti Konferencia — Vízkutatás 1984. 2. p. 13. 2 ábra DOBOS Irma: A szívbetegek Mekkája Balatonfüred — Vízkutatás 1984. 3. pp. 1 8 - 2 0 . 4 ábra D O B O S I G.: lásd: N A G Y Béla DOBBETSOV N . L.: lásd: B A L L A Z .

DÓCZI I.—VÁNDORÉI R.: Geological data base of the oil exploring company — Acta Geol. Hung. 26. 3 - 4 . 1983. pp. 277—283. Dóczi A . — V Á N D O R F I R.: Geológiai adat­ bázis a Szolnoki Kőolajkutató Vállalat­ nál — Eine geologische Datenbasis beim Erdölerkundungsunternehmen — Földt. Kut. X X V I I . 1. 1984. pp. 9 - 1 5 . 3 ábra DÓDONY I.: High resolution transmission electron microscopical study of polytypism in stilpnomelane, 1984 — in PHILIPS: The application of electron microscopes for research in biology, me­ dicine and technology, 6 figs DÓDONY

I. —BALOG

Anna:

Mineralogical

study on Vaterite and other related minerals of thermal water origin — Ann. Univ. Sei. Budapestin. R. Eötvös nom. Sect. Geol. X X I V . 1984. pp. 6 3 - 7 1 . 6 figs

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984

409

Internat. Geol. Congress (Paris 1980) Section S. 19. (History _of Geology) — Földt. Tudománytört. E v k . (Annals of the History of Hung. Geology) 1980— 81. (9.) 1983. pp. 2 7 3 - 2 7 4 . D U D I C H E . —BÁRDOSSY Gy.: Karst Bauxi­ tes, Bauxite Deposits on Carbonate Rocks — Acta Geol. Hung. 26. pp. 375 — 376. Budapest, 1983. D U D I C H E . : A X . Nemzetközi INHIGEO Szimpózium (Beszámoló) — Földt. Közi. 113. 1983. p. 178. D Ó D O N Y L — WEISZBURG T.: The structure D U D I C H E . : Kion faras Hungara Geológia of a „Word" sample from Dognancea Instituto — A Magyar Allami Földtani (Rumania) — Ann. Univ. Sei. Budapes­ Intézet tevékenysége — Geologio Intertin. R. Eötvös nom. Sect. Geol. X X I V . nacia Vol. 5. Budapest, 1984. pp. 7—12. 1984. p p . 5 3 - 6 2 . 10 figs hung R D Ó D O N Y I.: lásd: MINDSZETY A. D U D I C H E . : Impact of the dawn of space DOMOKOS T.: Adatok a kardoskúti Fehér­ age on geological mapping — 10th tó holocén Mollusca faunájának vizsgá­ INHIGEO Symposium, p p . 6 1 - 6 9 . latához — Contribution to the investi­ Budapest, 1984 gation of the Holocene Mollusc fauna D U D I C H E . : Öu vi konas la teron? Öapitroj of the Fehér-tó near Kardoskút — Al­ el la geologiaj sciencoj — SEC — U E A földi Tanulmányok V I I I . 1984. Békés­ Budapest, 1983. 1 - 1 5 0 old., 46 ábra, csaba, p p . 59 — 80. 11 figs, 1 table, eng, 17 tábl. rus R D U D I C H E . : From alchemy through geo­ DORKÓ R.: Spectral measurement of natu­ chemistry to cosmochemistry — Ab­ ral gamma rays under model and bore­ stracts, vol. VIII. pp. 445 — 446. 27th hole conditions — Természetes gamma Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, sugárzás spektrális mérése modell és Moscow, 1984. fúrólyuk viszonyok között — Izmerenie Du DICH E.: Ot alkhimii cherez geokhimiyu estestvennogo gamma-izlucheniya v moк kosmokhimii — Proc. 27th Internat. delnykh i skvazhinnykh usloviyakh — Geol. Congress, Sectio 21., pp. 16 — 21. Geofiz. Közi. (Geophys. Transactions) Izd. Nauka, Moscow, 1984. D U D I C H E . : Megemlékezés Taeger Henrik­ 30. 1. 1984. pp. 7 3 - 8 2 . 7 figs ről születésének 100. évfordulója alkal­ DORMÁN J.: Nehezítőanyagok szerepe a mából — Commemoriation on Henrik korszerű öblítőfolyadék-technológiában Taeger ( 1 8 8 1 - 1 9 3 9 ) - Földt. Tudo­ — Rolle der Beschwerungstoffe in der mánytört. E v k . (Annals of the History modernen Spülflüssigkeitstechnologie — of Hung. Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. Földt. K u t . X X V I I . 2. 1984. pp. 4 9 pp. 147—156. bibliography, eng R 54. 8 figs, 3 tables DÓDONY

I. — D I M O V V . — L O V A S

Gy.

A.:

Polytypism of Chloritoide: A new threemodification - E U R E M 1984, Buda­ pest, vol 2., pp. 1029 — 1030. 4 figs DÓDONY I. — MALKW M . : Chain periodicity fault terminations in Rhodonite — E U R E M 1984, Budapest, Vol. 2., pp. 1 0 2 7 - 1 0 2 8 . 4 figs DÓDONY I. —Soós M.: Crystalchemical relations in the mica-illite seriol — E U R E M 1984, Budapest, Vol 2., pp. 1 0 3 1 - 1 0 3 2 . 3 figs

D U D I C H E . — MINDSZENTY A. : Contributions

D Ö V É N Y I P . : lásd: HORVÁTH F. D Ö V É N Y I P . : lásd: V E T Ő I.

DRASKOVITS P. — H O B O T J.: A gerjesztett polarizációs módszer alkalmazása ne­ gyedkori homokos-agyagcs víztároló összletek kutatásában — Magyar Geofi­ zika X X V . 2 - 3 . 1984. pp. 8 1 - 9 0 . 8 figs, eng, rus R DRASKOVITS P.: lásd: Н о в о т J. DRIMTJSZ L . : lásd: H E G Y M E G I L . D R O B N E K.— SIKIÖ L . — PAVLOVEC

R.—

CIMERMAN F. — D R O B N E F.: Felsőeocén és alsóoligocén képződmények a Pan­ non-medence nyugati szegélyén — Upper Eocene and basal Oligocène beds of the western margin of the Pannonian basin — Ősi. Viták (Discussiones palaeont.) 31. 1984. p p . 1 1 5 - 1 2 0 ; 1 2 1 - 1 2 4 . 1 fig D U D Á S J.: lásd: Н о в о т J. D u DICH E . : А 26. Nemzetközi Geológus­ kongresszus (Párizs, 1980 július) 19. (Tudománytörténet) szekciója — 26th

to the petrology and geochemistry of the Villány (South Hungary) and Apuseni (Romania) bauxites — a comparison - An. Inst. Geol. Geofiz., L X I I . 1983. Bueuresti, pp. 229—244. 2 figs, 6 tables D U D I C H E.— MINDSZENTY A.: Ásványkő­

zettani-geokémiai adatok a Villányi­ hegység és az Erdélyi-középhegység bauxitjainak összehasonlításához — Con­ tribution to the comparative geoche­ mistry, mineralogy and petrology of bauxites in the Villány Mts (SE Transdanubia, Hungary) and in the Padurea Craiului-Bihor Mts area (WTransylvania, Rumania) - Földt. Közi. 114. 1984. pp. 1 - 1 8 . 2 figs, 6 tables, 4 pits, eng R D U D I C H E . : lásd: BRUKNERNÉ W E I N Alice D U D I C H E . : lásd: CSALAGOVITS I. D U D I C H E . : lásd: CSÍKY G.

D U D K O A.: Magmás képződmények kuta­ tása mágneses módszerrel Nagykovácsi

410

Földtani Közlöny

környékén — Kartirovanie magmaticheskikh porod Budayskikh gor s рошоshchi magnitorazvedki — Földt. Int. Évi Jel. 1982-ről, 1984. pp. 2 6 3 - 2 6 9 . 6 figs, rus R DTJDKO A.: lásd: HORVÁTH I.

D U M A Gy.: Kristályszemcsékből álló disz­ perz rendszerek üvegekben és mázak­ ban — Dispersed systems made of Crystalline grains in glasses and glazes - Építőanyag, X X X V I . 10. 1981. pp. 312—320. 1 fig. 5 tables, rus, ger, eng R D U N A Y S. — HÉDERVÁRI P.: Földi figyelő. 1984 tavasza — Élet és Tudomány X X X I X . 26. 1984. pp. 8 1 0 - 8 1 2 . 3 ábra E G E R E R F . : Dr. POJJÁK Tibor (1920— 1983) — Borsodi Gazdasági Élet X X I X . 1. 1984. pp. 3 7 - 3 8 . E G E R E R F.: Nekotorye mineralogicheskie 1 petrograficheskie problemy elektroprovodimosti mezhdu zernami gornyh po­ rod — Ált. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. pp. 71 — 74. 1 ábra E G E R E R F . : lásd: P O J J Á K T.

E L E K I.: Adalékok a honi bauxitok radiogeokémiai vizsgálatához — Contribution aux recherches radiogéochimiques de bauxites hongroises — Földt. Közi. 114. 1984. p p . 321 — 334. 3 figs, 1 table, fre R E L E K I. : A kornádi alapfúrás mikromineralógiai vizsgálata — Földt. Int. É v i Jel. 1980-ról, p p . 81 — 92. Budapest, 1982. E L - F I S H A W I , N . M.—MOLNÁR Béla: Varia­ tion of beach sands with seasons, beach slope and shore dynamics on the Nile Delta Coast — Acta Miner. Petr., Szeged 26. 1. 1983. p p . 5 - 1 7 . 8 figs, 4 tables E L - F I S H A W I , N . M.—MOLNÁR Béla: Distinc­ tion of the Nile Delta coastal environ­ ments b y scanning electron microscopy: A statistical evaluation — Acta Miner. Petr., Szeged, 26. 2. 1984. pp. 2 4 7 - 2 5 9 . 2 figs, 2 tables, 5 plates E M B E Y - I S Z T I N A.: Major element pattern in Hungarian basaltic rocks. Â n ap­ proach to determine their tectonic set­ tings — Proc. 17th Assembly of the Euro­ pean Seismol. Commission. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. p p . 6 0 1 - 6 0 7 . 4 figs E M B E Y - I S Z T I N A.: Megemlékezés

SEMSEY

Andorról születésének 150. és halálának 60. évfordulóján — Zum Gedächtnis an den 150. Geburtstag und die 60. Jahres­ wende des Todes von A. Semsey — Földt. Közl. 114. 1984. pp. 3 8 5 - 3 8 6 . E M B E Y - I S Z T I N A.: Texture types and their relative frequencies in ultramafic and mafic xenoliths from Hungarian alkali basaltic rocks — Annls histnat. Mus. Natn. hung. 76. 1984. pp. 27 — 42. 5 figs, 1 table, 3 plates

115. kötet, 4. füzet

E M B E Y - I S Z T I N A. — N O S K E - F A Z E K A S

Gab­

riella—KURAT, Gero: Genesis of garnets in some magmatic rocks from Hungary — Abstracts, vol. IV., p . 301. 27th Internat Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. E M B E Y - I S Z T I N A. — N O S K E N É FAZEKAS G.:

Adatok a börzsönyi vulkánitok magma­ fejlődésének korai, bazaltos szakaszához — Data on the presence of basaltic magmatites at greater depth in the Börzsöny Mts., N Hungary — Földt. Közl. 114. 1984. pp. 1 7 1 - 1 8 7 . 6 figs, 4 tables, 4 pits, eng R E N Y E D I L . : Kulcsfontosságú új metrósza­ kasz — Élet és Tudomány X X X I X . 43. 1984. pp. 1 3 5 2 - 1 3 5 4 . 4 ábra E R D É L Y I M.: Investigation of the ground­ water movement using indirect methods — Internat. Conf. on Groundwater and Man, Sydney, 1983. Australia Water Resources Council conference, Series 8, Vol. 1, p p . 8 9 - 1 0 0 . 6 maps, 7 figs E R D É L Y I M.: Geothermics and deep flowsystem of the Hungarian Basin — IUGG Interdisciplinary symposia Pro­ gramme and Abstracts, vol. I. p. 493. Hamburg, 15—27. August, 1983. ERDÉLYI

M.: TEJ. LÓCZY

Lajos

1891 —

1980 - Földt. Közl. 114. 1984. pp. 2 3 5 239. 1 fig. bibliogr. E R D É L Y I M.: A toxikus anyagok elteme­ tésének hidrológiai és hidrodinamikai vonatkozásai — Hydrogeological and hydrodynamic aspects in the permanent disposal of highly toxic wastes — Hidr. Közl. 64. 2. 1984. pp. 1 0 3 - 1 0 7 . 5 figs, ger, eng R E R D É L Y I M.: Az Iraki Alföld hidrogeológiája. Az öntözésfejlesztés problémái a Tigris és az Eufrates térségében — MTESz ankét, 1983. nov. 17. pp. 9 7 107. 4 ábra, 1984. E R D É L Y I M.: D R . B E N D E F Y László a geo­ lógus és hidrológus — Vasi Szemle X X X V I I I . 4. 1984. p p . 6 1 6 - 6 1 7 . E R D É L Y I M.: D B . B E N D E F Y László emlék­ táblájának leleplezése — Hidr. Tájékoz­ tató 1984. okt. pp. 39—40. 2 ábra E R D É L Y I M.: A Győri medence természeti gazdasági értékei és a tervezett vízlépcső — Földr. Ért. X X X I I . 3 - 4 . 1984. pp. 4 7 5 - 4 9 0 . 11 ábra, eng R E R D É L Y I M.: Budapest víztartalékai — Water reserves of Budapest — Budapest X X I I . 8. 1984. pp. 6 - 8 . 5 figs, 1 table E R K E L A.—CSÖRGEI J . — H O B O T

J.—NE­

MESI L . — V A B G A G.—VERŐ L.: Geoelectrical methods in hydrocarbon explora­ tion — Proc. of the 29th Internat. Geophys. Symposium, Varna, 1984. Sept. 5 - 8 . pp. 6 2 0 - 6 2 7 . 5 figs, Sofia, 1984. eng., rus. R

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984 E R K E L A. —CSÖRGEI J.: Szénhidrogén-ku­ tatás geoelektromos módszerekkel — Hidrocarbon exploration by means of geoeleotrie methods — Poiski i razvedka nefti i gaza geoelektricheskimi metodami - Az E L G I 1983. Évi Jel. pp. 7 1 - 7 7 . ; 1 4 9 - 1 5 1 . ; 2 0 3 - 2 0 5 . 6 figs FAICS I.: lásd: BADINSZKY P. FARKAS I.: lásd: CSATHÓ Б . FARKAS J. — K A B A I I.: Fejtési rézsűknél előforduló rétegcsúszások — Layer slips at mining slopes — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 31. 1983. pp. 47 — 68. 12 figs, 2 tables, eng, rus R FARKAS L. — K Ü R T H Y N É KOMLÓSI J.: A Z aluminit szerkezeti vizsgálata röntgen­ diffrakciós és termoanalítikai módszer­ rel — Földt. Int. É v i Jel. 1979-ről, pp. 515—523. Budapest, 1981. FARKAS L.: lásd: CSÁSZÁR G. F A R K A S L.: lásd: D A R I D Á N É TICHY M. F Á Y Cs.: A geotermikus energiatermelés szivattyúzási kérdései — Energiagaz­ dálkodás X X V . 3. 1984. pp. 1 1 3 - 1 1 7 . 4 ábra FAZEKAS S.: lásd: N E M E S N A G Y J. F E J É R L.: A Z emberi tényező szerepe a kőszónbányászati földtani munkában — The role of the human factor in the geological work of the coal mining — B K L Bányászat 117. 12. 1984. pp. 811 — 813. rus, ger, eng, fre R F E J E S I.: lásd: Н о в о т J. F E K E S.: Közvetítőréteges vízszintsülylyesztési módszer és üzemvitelének gra­ fikus programozása — Intermediatelayer dewatering and graphical pro­ gramming of its operation — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 31. 1983. pp. 157—174. 4 ábra, eng, rus R F E K E T E L.-né: A veszprémi dolomitmurva alkalmazása szerkezeti betonok készíté­ séhez - Építőanyag, X X X V I . 6. 1984. pp. 1 8 8 - 1 8 9 . 2 tábl. FELSZERFALVI J.: lásd: B O R S Y Z. FISCH L: lásd: D A N K V. FISCH I.: lásd: SZOLNOKI J. F O D O B Tamásné—SCHEUER Gy.: A tihanyi forrásüledékek paleohidrológiai viszo­ nyainak rekonstrukciója — Rekonstruk­ tion der paläohydrologischen Verhält­ nisse in den Quellsedimenten der Hal­ binsel Tihany - Hidr. Közl. 64. 2. 1984. pp. 80—90. 13 figs, 2 tabs, ger R FODOR Tamásné—ScHEUERGy.— SCHWEIT­ ZER F.: A Gerecse hegység északi területének felszínmozgásai — Surface movements of the Gerecse mountain's northern part — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 31. 1983. pp. 107 — 125. 4 figs, eng, rus R

411

FÖLDESSY J. : Számok és tendenciák a világ kőszénvagyonáról, — bányászatáról éskereskedelmérő) — Figurs and trends of the world coal reserves, mining and trade — Földt. K u t . X X V I I . 3. 1984. pp. 95—98. 1 table FÖLDESSY J.: lásd: CSILLAG J. FÖLDVÁRI M. —BALOGH Kadosa: K / A r kormeghatározások módszertani elem­ zése magyarországi glaukonitos üledéke­ ken — Methodological analysis of K / A r dating on sedimentary glauconites from Hungary — Földt. Int. Évi Jel. 1982ről, 1984. pp. 4 7 9 - 4 8 9 . 2 figs, 1 table, eng R FÖLDVÁBI M. — KOCSÁEDY É . : A kaolinit kristályos állapotának infravörös-spektrometriás meghatározását befolyásoló tényezők — Factors influencing the I R spectrometric determination of the crystallinity state of kaolinite — Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről, 1984. pp. 4 1 7 422. 2 fige, eng R FÖLDVÁBI M.: lásd: D A R I D Á N É TICHY M. FÖLDVÁBI-VOGL M.: Theory and practice of regional geochemical exploration — Akadémiai Kiadó, Budapest 1978. FÖRDŐSNÉ Bozó Magdolna: lásd: B O H N P . FŐZY I. — LANTAI CS. —SOÓS M.: Geológiai séta Sümegprága környékén — Geologi­ cal excursion in the vicinity of Sümeg­ prága - Föld és É g X I X . 6. 1984. pp. 1 7 6 - 1 7 9 . 7 ábra FRANCO G. L . — N A G Y E . — R A D Ó C Z Gy.: DesarroUó de 1ав faciès coralinas desde el Oligomioceno hasta el Reciente en Cuba — Contribucion a la geológia de Cuba oriental, pp. 217—238. 8 tables, 1 map, eng R, La Habana, 1983. La Habana-Cuba Editorial Cientifica-Tecnica FRANCO G. L.—RADÓCZ Gy.: Acerca de los sedimentos marinos recientes — Contribucion a la geologica de Cuba oriental, pp. 163—168. 1. fig, eng R La Habana-Cuba, Ed. Cientif.-Tecn. 1983. FRANK, S. —STILLEB, H.: О dinamike i energetike v jadre Zemli — Alt. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. p. 29. FUCHS P . : lásd: SZABÓ Imre F Ü G E D I P . U . — K U T I L.: Kísérleti mikro­ elem-vizsgálatok a Mórahalom környéki talajokon — Földt. Int. Évi Jel. 1980r ó l . p p . 9 3 - 1 0 2 . Bp. 1982. F Ü K Ö H L.: LEGÁNYI Ferenc tudományos öröksége — The scientific heritage of F. LEGÁNYI — Földt.Tudománytört. Évk. (Annals of the History of Hung. Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. pp. 1 3 1 - 1 4 5 . 7 figs, eng R F Ü K Ö H L. —KROLOPP E . : A Csúnya-völgy I. sz. sziklaüreg mollusca-faunája —

412

Földtani Közlöny

Mollusc fauna of the Csúnya-völgy I. rock shelter — Malakológiai Tájékoztató 4. 1984, Budapest, pp. 54—58. 1 table, eng R F Ü L Ö P J.— CSÁSZÁR G. — H A A S J.: On the

present state of stratigraphie research in Hungary — Acta Geol. Hung. 26. 3 — 4. 1983. pp. 1 7 1 - 1 8 6 . F Ü L Ö P J. —CSÁSZÁR G.: Natural lithologie

units and lithostratigraphy — 27th Internat. Geol. Congress, Abstracts, vol. I. pp. 45 — 46. Izd. Nauka, Moscow, 1984. FÜLÖP M . : lásd: CSABA J.

GÁDOROS M.: A víz útja. A jósvafői Vass Imre-barlang — in: KORDOS L.: Magyar­ ország barlangjai. Gondolat kiadó, Buda­ pest, 1984., pp. 6 1 - 6 6 . 1 2 1 - 1 2 4 . GAJDOS I. — P A P

S. —SOMFAI A . — V Ö L G Y I

L . : Az alföldi pannóniai (s. 1.) képződ­ mények litosztratigráfiai egységei — A Magyar Áll. Földtani Intézet alkalmi kiadványa Bp., 1983. pp. 1 - 7 0 . 28 ábra

115. kötet, 4. füzet

Review) 19. 1983. pp. 107—109. (magya­ rul és németül) GARAGUNIS C — K A R A G U N I S M. — STEGENA

L. —DRASKOVITS Z S . : Map of géother­ mie, hydrothermic and balneotherapeu­ tic areas of Greece — Geographia Medica, Internat. Journ. of Geography of Health 14. 1984. pp. 2 3 0 - 2 3 4 . GÉCZY В.: Európa jura ammonitesz pro­ vinciái — Jurassic ammonite provinces of Europe - Földt. Közi. 114. 1984. p p . 2 5 7 - 2 6 2 . eng R GÉCZY В.: Jurassic Ammonite provinces of Europe — Acta Geol. Hung. 27. 1 — 2. 1984. pp. 6 7 - 7 3 . GÉCZY В . : Az evolúciós szemlélet válto­ zásai és a rétegtani gyakorlat — Termé­ szettudomány, világnézet, kultúra. E L T E TTK Filoz. Tanszék kiadványa, Buda­ pest, 1984.,pp. 9 5 - 9 7 . GÉCZY В . : Őslénytan — Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. pp. 1 - 4 7 4 . 239 ábra, 20 tábla GÉCZY

В.:

SCHLATTER R.:

Über

Prote-

GÁL-SOLYMOS Kamilla: lásd: K u B O V i c s I. GALÁCZ A.: Ammonites,and stratigraphy of the Bathonian at Ofalu, eastern Me­ csek Mountains (S. Hungary) — Ann. Univ. Sei. Budapestin, R. Eötvös, Sect, geol. t. X X I V . 1982. pp. 1 6 7 - 1 8 7 . 4 plates, Budapest, 1984. GALÁCZ A.: Tectonically-controlled sedi­ ment types in the Jurassic of the Transdanubian Central Range, Hungary — 27th Internat. Geol. Congress, Abstracts, vol. II. p. 58., Izd. Nauka, Moscow, 1984

chioceras und Tmaegophioceras Spath (Ammonoides) aus dem Sinemurium Ungarns — Paläont. Z. 58. 1 — 2. 1984. pp. 8 9 - 9 8 . 4 figs GÉCZY В . : Villány, Templom quarry — Excursion 104 Guidebook, Internat. Ge­ ol. Congress X X V I I . Sess. Hungary, pp. 3 0 - 3 3 . 1984. GÉCZY В . : The Jurassic ammonites of Villány — Ann. Univ. Sei. Budapestin. R. Eötvös, Sect. geol. torn. X X I V . 1982. pp. 1 8 9 - 1 9 8 . Budapest, 1984. GÉCZY В.: Provincialism of Jurassic am­ monites. Examples from Hungarian faunas — Abstr. Internat. Symp. Juras­ sic. Strat. Erlangen, 1984, p . 25. GÉCZY В.: A Burgess-pala különös állat­ világa — Természet Világa 115. 10. 1984. pp. 4 5 7 - 4 6 1 . , 10 figs

GALÁCZ A.: lásd: MINDSZENTY A. GALÁCZ A.: lásd: VÖRÖS A.

GÉCZY В . : lásd: CSÁSZÁR G. GÉCZY В.: lásd: H A A S J.

GÁLOS M.: Critique des essais petrophysiques et de la qualification des granulats en Hongrie, proposition de modificaton — Bull. Internat. Assoc. Engineering Geol. (IAEG) No 30. Paris 1984. pp. 51 — 54. 2 figs, 5 tables, eng R

GEIGER J. : Reconstruction of sedimentary evolution of sandstones by statistical methods — Abstracts, vol. VII. pp. 40— 41. 27th Internat. Geol. Congress., Izd. Nauka, Moscow, 1984.

GAJDOS

I. — P A P

S. —SZENTGYÖRGYI

K.:

Exploration methodological results of the comprehensive hydrocarbon-geologi­ cal interpretation of the North-Békés region — Acta Geol. Hung. 26. 3 — 4. 1983. pp. 2 5 1 - 2 7 5 . 11 figs, 1 table GAJDOS I.: lásd: BÉRCZI I.

GÁLOS

M. —KATJSAY

T. — K E R T É S Z

P.—

MAREK I.: Zúzottkövek mikro-Deval aprózódási vizsgálata — Micro-Deval comminution testing of crushed rocks — Építőanyag, X X X V I . 9. 1884. pp. 278 — 288. 4 figs, 15 tables, rus, ger, eng R GÁLOS M. — K E R T É S Z P . : Thermodynami-

sche Grundlagen der Felsmechanik in der Bestimmung der Stoffkonstanten — A kőzetmechanika termodinamikai alapjai az anyagjellemzők meghatározásában — Ált. Földt. Szemle (General Geol. r

GEIGER J. — SZEDERKÉNYI T . : An attempt

for distinction of amphibolites based on statistical analysis of their bulk compo­ sition — Acta Miner. Petr. Univ. Szeged X X V I . 2. 1984. pp. 1 5 5 - 1 7 0 . GEIGER J.: lásd: BÉRCZI I. GELLAI M . - K N A T J E R J . — T Ó T H К.: Mikro-

fatsii podstilayushchikh i pokryvayushchikh porod mestorozhdeniy boksitov V gorakh Bakony (Vengriya) — Ab­ stracts, vol. II. pp. 59 — 60. 27th Inter­ nat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Mos­ cow, 1984.

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984 GERBER

P.—SOÓKY

I.:

Geologicheskaya

struktúra i geokhimiya burougolnogo basseyna „Gerecse-Yug" — Abstracts, vol. V I I . p. 167. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. GERBER P. —HARSÁNYI

A. —DAJSTKÓ Z S . :

Az első vízbetörés az épülő Mányi bánya­ üzemben és annak elzárása — The first water inrush event in the coal mine under development at Many and the connected water exclusion operation — B K L Bányászat 117. 12. 1984. pp. 8 3 5 842. 7 figs, rus, ger, eng, fre R G E R B E R P . : lásd: L E F L E R J. G E R E I László — R E M É N Y I Miklósné — Z E N -

TAY Tibor: A Duna—Tisza köze déli része homoktalajai tápanyaghordozó ás­ ványainak vizsgálata a homokterületek hasznosítása, meliorálhatósága szempont­ jából Földr. É r t . X X X I I . 3 - 4 . 1983. pp. 509 — 510. 1 ábra G E R E I L.: lásd: P É C S I M. GERSTENECKER С : lásd: VARGA P . GESZLERNÉ SZENTPÁLI Á.: A Dunántúli

Középhegység karsztvíztárolójának hőmérlege — Heat balance of the karstic water reservoir of the Transdanubian Central Range — B K L Bányászat 117. 2. 1984. p p . 8 5 - 8 8 . 1 fig. 3 tables, rus, ger, eng, fre R G E Y S S A N T J.: lásd: BERGERAT F . G E Y S S A N T J.: lásd: DERCOTJRT J.

GHEITH A.: A dévaványai fúrásban feltárt üledékek eredete geokémiai és ásvány­ tani vizsgálatok alapján — Földt. Int. É v i Jel. 1979-ről, p p . 1 6 9 - 1 7 9 . Buda­ pest, 1981. GIDAI L.: A Héreg-tarjáni medence eocén képződményei — Les formations eoce­ nes de Bassin de Héreg-Tarján — Földt. Közi. 114. 1984. p p . 2 9 7 - 3 0 7 . 9 figs, fre R GIDAI L.: A pusztamaróti szerkezeti sülylyedék eocén kőszene — Eocene coal in the Pusztamarót depression — Földt. Kut. X X V I I . 3. 1984. pp. 1 3 - 1 7 . 4 figs

413

Műszaki Egyetem. 288. p . Tankönyv­ kiadó, Budapest, 1982. GRASSELLY Gy.: lásd: H E T É N Y I M. GRASSELLY Gy.: lásd: VARENTSOV, I . M. GRECULA, P . — KARAMATA, S. — S Z E D E R ­ K É N Y I T . — V A R G A I . — V O Z Á R J.: Corre­

lation of Pre-Mesozoic units along the geotraverse Dubrovnik — Novi Sad-Bükk Mts. —High Tatra Mtg. — Ann. Inst. Geol. Geofiz. L X I . p p . 3 1 - 3 6 . Bucha­ rest, 1983. GROMA G. (szerk.): A z anyagtudomány korszerű eszközei és alkalmazási lehető­ ségeik. ALTJTERV-FKI, Budapest, 1980 GRÓNAI M.: lásd: BALLÁ K. GRÓNAY Istvánná: lásd: BÉRCZI I. GROTEN E . : lásd: VARGA P . GYARMATI P . : lásd: BALOGH Kadosa GYARMATI P . : lásd: S Z É K Y - F U X V.

GYÉNIS Gy. : A piltdowni lelet — Természet Világa 115.1. 1984. pp^ 3 3 - 3 4 . 1 ábra GYÖRGY L.: Gaia — Élet és Tudomány X X X I X . 32. 1984. p p . 9 9 8 - 9 9 9 . 1 ábra GYURASICS T. — K A S Z Á S M. —SZOMBATFAL­

VI Z. — ZONG L.: Hazai gyártmányú mátrixprocesszor illesztése R-35 számító­ géphez — Számítástechnika 1984. 1. sz GYTJRICZA Gy. : A harmadik világ országai­ nak ásványi nyersanyagvagyona és bá­ nyászata. I. k.: Amerika, Afrika, II. k. Ázsia, Óceánia. 1 - 2 8 3 , 2 8 4 - 5 1 1 p . 47 4 - 37 ábra, 100 + 84 tábl. Budapest, 1984. GYTJRKÓ P. — K A R D E V Á N P. — REZESSY G. — SZABADVÁRY L.: Multifrekvenciás

elektromágneses szondázás (MFS) — Multifrequency electromagnetic sound­ ing (MFS) — Mnogochastotnoe elektromagnitnoe zondirovanie (MFS) — Az E L G I 1983. É v i Jel. pp. 1 2 3 - 1 2 8 ; 1 7 4 - 1 7 6 ; 2 3 4 - 2 3 7 ; 5 figs

H A A S J.: Nemzetközi Paleooceanográfiai Konferencia Zürichben (1983. V I . 18 — 22.) - Földt. Közi. 114. 1984. pp. 2 4 6 247. G I D A I L.: A Bokod-Császár-Márkushegy H A A S J.: Mezozóos képződményeink né­ közötti terület eocén korú kőszén-elő­ hány fáciesértelmezési kérdése a tenger­ fordulásának elemzése — An analysis of kutatások tükrében — Some questions the eocene coal deposit in the area of faciès interpretation of the Hungarian Bokod-Császár-Márkushegy — B K L Bá­ mezozoie formations on the light of new nyászat 117. 9. 1984. pp. 5 9 7 - 6 0 3 . 8 océanographie data — Ált. Földt. Szemle figs, 1 table, rus, ger, eng, fre R (General Geol. Review) 20. 1983. pp. 2 9 - 5 4 . 6 ábra, eng R G I D A I L.: lásd: H A A S J. H A A S J.: Sedimentological analysis and GÓCZÁN F . : lásd: H A A S J. environmental interpretation of a SenoGÓCZÁN F . : lásd: CSÁSZÁR G. nian rudist limestone formation (AbGRASSELLY Gy.: Ásványtani, kőzettani és stract) — Intern. Ass. Sedimentologists, geokémiai helyzetkép 1973—1976 — M. 1st European Regional Meeting, B o Tud. Akadémia X . Oszt. Közi. 11. 1978. chum, 1980. pp. 1 9 9 - 2 0 2 . pp. 6 3 - 8 4 . H A A S J.: Paleogeographic and geochronoGRASSELLY Gy.: A geokémia alapjai. logic circumstances of bauxite generaEgyetemi jegyzet, Miskolci Nehézipari 5 Földtani Közlöny

414

Földtani Közlöny

tion in Hungary — Acta Geol. Hung. 27. 1 - 2 . 1984. pp. 2 3 - 4 0 . 8 figs H A A S J . : Paleogeographic, earth historic circumstances of the bauxite formation in Hungary — Abstracts, vol. VI. pp. 129—130. 27th Internat. Geol. Con­ gress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. H A A S J . — CSÁSZÁB G. — B I L I K I. —GÉCZY В.—GÓCZÁN F . — H E T É N Y I R . — K A S S A I M . — K O N D A J . —KOVÁCS S.—MISZLIVECZ E . — N A G Y Е . — N A G Y L — O R A VECZ-SCHEFFER A. — PÓLAI Gy. —RÁLISCH L.-né—SZABÓ I. —SZABÓ Z.: Excur­ sion 104 Mesozoic Formations in Hun­ gary — Internat. Geol. Congress X X V I I . th. Session Moscow, USSR 1984. Guidebook 43 tables HAAS J.—JOCHA-EDELÉNYI E.—PARTÉN Y I Z. —CSÁSZÁB G.: Coal marsh condi­ tions in the Transdanubian Upper Cre­ taceous — Abstracts, vol. VII. p. 169. 27th Internat. Geol. Congress. Izd. Nauka, Moscow, 1984. HAAS J.—JOCHÁNÉ EDELÉNYI E.—GIDAI L . — K A I S E R M.—KRETZOI M.—OBAVECZ J . : Sümeg és környékének földtani felépítése — Geol. Hung. Ser. Geol. Tom 20. 1984. pp. 1 - 3 5 3 . 94 ábra, LVII tábl. H A A S J . : lásd: A D Á M 0 . H A A S J . : lásd: BBEZSNYÁNSZKY K. H A A S J . : lásd: CSÁSZÁR G. H A A S J . : lásd: FÜLÖP J . H A B L Y Lilla: A Tardi Agyag Formáció fló­ rája és éghajlati változások az eocénoligocén határon — The flora of the Tard Clay and climatic changes around the turn of the Eocene/Oligocene — Ősi. Viták (Discussiones palaeont.) 31. 1984. pp. 1 0 9 - 1 1 0 . , eng R H A B L Y L.: A Z oligocén flórakutatás újabb eredményei — Recent results of Oligo­ cène floristic studies — Botan. Közlem. 70. 1 - 2 . 1983. pp. 5 - 1 1 . 2 figs H A B L Y Lilla: Ipolytarnóc ősi növényvilága — Természet Világa 115. 3. 1984. pp. 1 3 3 - 1 3 5 . 13 kép H A H N Gy.: Magyarország tőzeg- és lápföldvagyona — The peat and peaty earth resources of Hungary — Földt. Kut. X X V I I . 3. 1984. pp. 8 5 - 9 4 . 2 figs, 3 tables H A J D Ú D . : lásd: BÉBCZI MAKK A. H A L A S I L.: lásd: B O H N P. HÁMOR G.: Paleogeographic reconstruction of Neogene plate movements in the Paratethyan realm — Acta Geol. Hung. 27. 1 — 2. 1984. pp. 5 - 2 1 . , 6 figs, table I. HÁMOR G.: Paleogeographic reconstruction of Neogene plate movements in the Paratethyan realm — 27th Internat. Geol. Congress, Abstracts, vol. I. p. 62. Izd. Nauka, Moscow, 1984.

115. kötet, 4. füzet

HARGITAI L.—VITÁLIS Gy.: Die landwirtschaftliche Nutzung des Dolomite — TIZ (Tonindustrie Zeitung) — Fachberi­ chte 108. 1984. pp. 1 7 3 - 1 7 5 . ; 1 Fig, 1 Tab., eng R Coburg (NSZK) 1984. Sprechsaal Verlag HARMAT P.: Száz éves a megújult „Nagy András János" kút — Magyar Vízgaz­ dálkodás 1984/7. pp. 22 — 23.3 ábra HARSÁNYI A.: lásd: GERBER P. H A V A S L.: A perkupái szerpentinit eredete és helyzete — Ursprung und Lage des Serpentinits von Perkupa (N-Ungarn) - Földt. Közl. 114. 1984. pp. 1 0 9 112. 2 tables H A V A S P. —SZABLYÁR P.: Űj eszközök a barlangtérképezésben — New tools for cave-mapping — Karszt és Barlang 1982. II. pp. 1 0 7 - 1 0 8 . 4 ábra HÉDERVÁRI P.: Törökországi földrengések - Természet Világa 115. 1. 1984. p. 31., 1 ábra HÉDERVÁRI P.: Az El Chichon kitörésének hatása — Természet Világa 115. 2 1984. p. 78. HÉDERVÁRI P.: Különleges vulkánkitöré­ sek — Természet Világa 115. 4. pp. 170-171. HÉDERVÁRI P.: Katasztrófa fenyegeti Mammoth Lakes környékét? — Termé­ szet Világa 115. 7. 1984. pp. 3 2 9 - 3 3 0 . 4 ábra HÉDERVÁRI P.: A földrengésfények káros hatása — Természet Világa 115. 10. 1984. pp. 4 6 4 - 4 6 5 . HÉDERVÁRI P.:_ Ujabb földrengés KözépÁzsiában — Élet és Tudomány X X X I X , 15. 1984. pp. 4 5 6 - 4 5 7 . 3 ábra HÉDERVÁRI Р.: Н а megrendül a föld . . . - Budapest X X I I . évf. 6. sz. 1984. VI. pp. 4— 5. 2 figs HÉDERVÁRI P. —NOSZTICZIUS Z.: The im­ portance of the observation of earth­ quake lights as precursory phenomena of impending earthquakes — Proc. of the 17th Assembly of the European Seismol. Commission, Akadémiai Kiadó, Budapest 1983. pp. 35—39. HÉDERVÁRI P.: lásd: ALMÁB I. HÉDERVÁRI P.: lásd: DTJNAY S. H E G E D Ű S Gy. —HORVÁTH Gy.: Folytató­ dott a Baradla-Alsó-barlang feltárása — Further exploration of the Lower-, Short Baradla Cave — Karszt és Bar­ lang 1982. П . p. 120. H E G E D Ű S N É KONCZ M.: lásd: BÁRDOSSY Gy. H E G E D Ű S N É KONCZ M.: lásd: SZANTNER F. H E G Y I I . - N É PAKÓ J. — P O D Á N Y I T.— VITÁLIS Gy.: A dolomit bányászata és felhasználása. Műszaki Könyvkiadó, Bu­ dapest, 1984. pp. 1 — 312. 152 ábra, 32 táblázat

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984 H E G Y I N É PAKÓ J.—VITÁLIS Gy. — W O J N Á ROVITSNÉ HRAPKA I.: Magyarországi triász dolomitok pásztázó elektronmikroszkópi vizsgálata — Scanning electron microscopic testing of Hungarian dolo­ mites - Építőanyag, X X X V I . 11. 1984. pp. 3 3 9 - 3 4 2 . 18 figs, rus, ger R HEGYMEGI L. — DKIMTJSZ L.: An Intelligent Digital Magnetic Recording System (DIMARS) — Geophysical Surveys, 6. 1984. pp. 3 1 7 - 3 2 1 . 2 figs, D . Reidel Publishing Co. Dordrecht (Hollandia), Boston (USA) HEGYMEGI L. — K Ö R M E N D I A. —LOMNICZI T. —SZABÓ Z . : A földmágneses tér vizs­ gálata — Investigation of the geomag­ netic field — Issledovanie geomagnitnogo polya — Az E L G I 1 9 8 3 . Évi Jel. pp. 101-102.; 221-222.; 165-166. HERMESZ M.: A Nógrádi Szénbányák földtani kutatási és termelési lehetőségei — Potentialities in the geological explo­ ration and coal production of the Nóg­ rád Coal Mines — B K L Bányászat 117. 10. 1984. pp. 6 5 2 - 6 5 4 . 2 figs, rus, ger, eng, fre R H E R T E L E N D I E . : lásd: BALOGH Kadosa H E T É N Y I M.—GRASSELLY Gy. — P Á P A Y L.: Type and evolution state of Hungarian oil shale kerogens — Abstracts, vol. V I I . p. 54. 27th Internat. Geol. Congress., Izd. Nauka, Moscow, 1984. H E T É N Y I R.: lásd: CSÁSZÁR G. H E T É N Y I R . : lásd: H A A S J. H E T E S I L.: lásd: BISZTRICSÁNY Е . H E Y D E M A N N , A.: lásd: K o c s Á R D Y É v a H Í R J.: Ásatás a répáshutai Pungor-lyukban — Excavations in the „Pungor-gap" of Répáshuta — Föld és É g X I X . 10. pp. 3 1 1 - 3 1 3 . 8 ábra Н о в о т J.: lásd: DRASKOVITS P. H O B O T J.: lásd: E R K E L A. Н о в от J . — N E M E S I L . — D U D Á S J . — D R A S ­ KOVITS P. — F E J E S L: A Kisalföld regio­ nális komplex kutatása — Az E L G I 1983. É v i Jel. pp. 27 — 31. 6 figs, eng, rus R HOFFMANN L.: Ritkaföldfémek egymás közötti zavaró hatásának tanulmányo­ zása elektrotermikus atomabszorpciós módszerrel — X X V I I . Magyar Szín­ képelemző Vándorgyűlés kiadványa 1984. jún. 4—7. Szombathely, p. 109. HOFFMANN L.—FÓRIZS K. — A N D Ó J.: Ta­ lajok humusz (összes szervesanyag) tar­ talmának meghatározása reflexiós mód­ szerrel a közeli infravörös tartományban — X X V I I . Magyar Színképelemző Ván­ dorgyűlés kiadványa 1984. jún. 4—7. Szombathely, p. 113. HOLCZER P. —SZÉPHELYI E.— DIANISKA L. — CSERCSIK F.: ESS-01-24 műszerrel 5*

415

készített szeizmikus felvételek beadása R-35 típusú számítógépbe — Input of the ESS-01-24 field records to the RYAD-35 Computer — Vvod seysmicheskikh dannykh, poluchennykh ot apparatury ISN-01-24, EVM tipa ES-1035 - Az E L G I 1983. Évi Jel. p p . 6 1 - 6 2 . ; 1 4 2 - 1 4 3 . ; 1 9 4 - 1 9 6 . ; 1 fig HOLCZHACKER K.: lásd: D A N K V. HOLLÓSI L: Tételes jog és jogi népszokás a régi magyar bányajogban — Földt. Kut. X X V I I . 1. 1984. p. 86. és p. 80. HORN J. — K Á L I Z . (szerk): A földtani ku­ tatások gazdaságtanának terminológiai kézikönyve. Műszaki Könyvkiadó, Bu­ dapest, 1983. HORUSITZKY F.: lásd: DOBOS I HORUSITZKY H.: lásd: DOBOS I HORVÁTH Árpád: Víz a budai Várban — Magyar Vízgazdálkodás 1984/2. pp. 26 — 27., 2 ábra HORVÁTH F.: Neotectonic model of the central Alpine-Mediterranean region — Abstracts, vol. IV. p. 99., 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. HORVÁTH F.—JOSEPOVITS G Y . — SZONGOTH G.: Digitális műszerfejlesztés — Digital apparatus design — Razrabotka tsifrovykh karotazhnykh ustanovok — Az ELGI 1983. Évi Jel. pp. 9 6 - 9 7 . ; 1 6 0 161.; 2 1 5 - 2 1 7 . ; 1 f i g , HORVÁTH F. — SZÁLA Y Á . — D Ö V É N Y I P.— STEGENA L.— LACZÓ I.—VARGA E.— HORVÁTH Z . : Interpretation of Hungari­ an vitrinite reflectance data from the Pannonian Basin (Abstract) — Evolution of extensional basins within regions of compression, with emphasis on the IntraCarpathians. Workshop/Discussion Meet­ ing, Veszprém, 1982. pp. 70—71. HORVÁTH F.: lásd: RTJMPLER J. HORVÁTH F.: lásd: STEGENA L. HORVÁTH F.: lásd: VÖRÖS A. HORVÁTH G Y . : lásd: H E G E D Ű S G Y . HORVÁTH H. — R E N N E R J . — S I K L Ó S A.: Minőségorientált termelésirányítás az MTA 1 5 2 7 - 2 0 0 0 típusú Ipari Gyorselemző Automatával — X X I . Ipari elektronikus mérés és szabályozás szimpózium, pp. 1 9 - 2 9 . 1 fig.,, Budapest, 1984. HORVÁTH I. — Ó D O R L.: Alkaline ultrabasic rocks and associated silicocarbonatites in the N E part of theTransdanubian Mts (Hungary) — Mineralia slovaca 16 (1) 1984. pp. 1 1 5 - 1 1 9 . 3 figs Cseh­ szlovákia. Alfa eng, rus R HORVÁTH I. — Ó D O R L. — D U D K O A. — D A RIDÁNÉ TICHY M. — B I H A R I D . : A Me­ csek—Villányi-hegység és környéke szén­ hidrogén-földtani értékelése — Földt. Int. É v i Jel. 1980-ról, pp. 2 2 9 - 2 4 2 . Budapest, 1982.

416

Földtani Közlöny

115. kötet, 4. füzet

issledovanie boksitov mestorozhdeniya Iharkút — Abstracts, vol. V. p . 294. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984.

and associated beds, nortwestern San Francisco Peninsula, California — SEPM Field Trip Guidebook 1984. Midyear Meeting N o . 3. pp. 1 - 2 9 . ; 52 ábra, 67 irod. hivatk. Tulns (USA)

HORVÁTH I.— l á s d : , D A B i D Á N É TICHY M. HORVÁTH I.: lásd: O D O B L. HORVÁTH J. —ZÓLYOMI L.: Vízbázisok

I K R É N Y I K. — BARTHA A. : Effects of cooling

HORVÁTH I. — P É T E R Z.: Geokhimicheskoe

elhelyezési lehetőségeinek vizsgálata a of a nitrous oxide — acetylene burner in Maros hordalékkúp területén — Investi­ atomic absorption spectrometry — Anal. gation of the deployment of water bases Chim. Acta 142. pp. 3 3 9 - 3 4 3 . Amster­ in the area of the talus of the Maros dam, 1982. river - Hidr. Közi. 64. 5. 1984. pp. I V Á N Z . — P A P P I . —SZÁNTHÓ I . : Halmaz­ 2 6 5 - 2 7 1 . 4 figs, eng R telepekbe a vízbeáramlás és a földtani HORVÁTH-KOLLÁNYI К . : The possibility of készlet meghatározása a termelési múlt a biostratigraphic correlation between alapján — Determination of water en­ the Lutetian of the Paris Basin and of croachment into mass-type reservoirs and Mollusc and Nummulite bearing clayey of the geological reserves on the basis of sand of Dudar (Central Hungary) on the production history — B K L Kőolaj és basis of benthic Microforaminifera — földgáz 17. (117.) 9. 1984. pp. 2 7 5 - 2 6 3 . Benthos '83, second Internat. Symposi­ 4 figs, 2 tables, rus, ger, eng R um on Benthic Foraminifera (Pau, 1983.) pp. 307—308. 1 tábl. P a u et Bordeaux, JAKAB G. — B A L Á Z S É . —SZÖŐR G Y . : Unionidae héjak termoanalitikai vizsgálata 1984. Elf Aquitaine, ESSO R E P , Total kemotaxonómiai kiértékeléssel (Bivalvia) CFP HORVÁTH Mária: Az eocén/oligocén határ­ — Soosiana 12. 1984. pp. 4 3 - 4 8 . 1 0 ábra, 2 tábl., eng R ról plankton Foraminiferák alapján Ma­ gyarországon — Eocene/oligocene bound­ JAKUCS L.: Barlangjaink születése és halá­ la — in: KORDOS L.: Magyarország bar­ ary and the terminal Eocene events on langjai. Gondolat kiadó, Budapest, 1984. the basis of planktonic Foraminifera — pp. 2 7 - 3 8 . Ősi. Viták (Discussiones palaeont.) 31. JAKUCS L.: A Z aggteleki Baradla-Domica 1984. pp. 33—35., eng R HORVÁTH Mária: lásd: B Á L D I T. HORVÁTH T . — T A R D Y J.: Beszámoló

barlangrendszer az

UIS V I I . nemzetközi szpeleoterápiai szimpóziumról — V H t h International Symposium of the U I S on speleotherapeutics — Karszt és Barlang 1982. II. pp. 1 2 3 - 1 2 6 . 1 fig. eng, rus R HORVÁTH Z. A.: lásd: SAJGÓ Cs. HORVÁTH Zoltán: lásd: VARGA E .

HORVÁTH Zsolt: A kommunális hulladék­ lerakóhelyek felszínalatti környezet­ szennyezésének értékelése — Valuation of subsurface pollution from landfill sites — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 32. 1984. pp. 6 7 - 8 6 7 figs, 4 tables, eng, rus R HORVÁTH Zsolt: Otsenka zagrazneniya podzemnoy sredy vokrug otvalov bytovykh otkhodov — Abstracts, vol. VIII. p. 29. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. H O T Y A J.: Huminanyagok a délalföldi ivóvizekben — Humin substance in the drinking water supplied to South-Plains communities — Hidr. Közi. 64. 1. 1984. pp. 50—52. 3 figs, eng, rus R HONIG W . : lásd: VARGA P. H U N T E R R. E . —CLIFTON H . E . — H A L L N . T. —CSÁSZÁB G . - R I C H M O N D В . M. 1984.

Pliocene and Pleistocene coastal and shelf deposits of the Merced Formation

—

in:

KORDOS

L.:

Magyarország barlangjai. Gondolat kia­ dó, Budapest, 1984. pp. 8 8 - 1 0 9 . JAKUCS L.: Béke barlang — in: K O R D O S L.:

Magyarország barlangjai. Gondolat kia­ dó, Budapest, 1984., pp. 109—118. J A K U C S L.: Válasza (MAUCHA L. megjegyzé­

seire) — Természet 1984. p. 569.

Világa

115. 12.

JÁMBOR Á.: lásd: BALOGH Kadosa JÁMBOR Á . : Adolf P A P P 1 9 1 4 - 1 9 8 3 —

Földt. Közi. 114. 1984. p . 242. JÁNOSSY D . : Beiträge zur Nahrung des Sakerfalken (Falco cherrug) — Adatok a kerecsensólyom (Falco cherrug) táplál­ kozásához — Puszta, 1/10. 1983. p p . 5— 10. Budapest JÁNOSSY D . : Die mittelpleistozäne Vogel­ fauna von Prezletice bei Prag (CSSR) — Schriftenr. geol. Wiss. Berlin, 19720. 1983. p p . 2 4 7 - 2 6 7 . 2 Taf. JÁNOSSY D . : Lemming-remain from the Older Pleistocene of Southern Hungary (Villány, Somssich-hegy 2) — Fragm. Min. et Palaeont. 11. 1984. p p . 55—60. 2 figs, Budapest JÁNOSSY

D.:

Die

Jungmittelpleistozäne

Vogelfauna von Hunas (Hartmannsdorf) — in: Quartärbibliothek 4. 1983. Höhlen­ ruine v o n Hunas, Erlangen, pp. 266 — 288. 2 Fig.

417

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984

JUHÁSZ Á.: Kozmikus örökségünk — Természet Világa 115. 4. p . 180. 1 ábra JUHÁSZ A.: Hőáramlások a földköpenyben — Természet Világa 115. 7. 1984. p p . J Á N O S S Y D . — K O R D O S L. — K R O L O P P E . : 3 1 4 - З Д 6 . 3 ábra A Függő-kői-barlang (Mátraszőlős) felső­ JUHÁSZ A.: A sóskúti mészkőbánya. Pilla­ pleisztocén és holocén faunája — Uppernatfelvétel a késői miocén korról — Der Pleistocene and Holocene fauna from Kalkstein von Sóskút — Föld és Ég X I X . the cave of Függő-Kő (Mátraszőlős) — 3. 1984., pp. 9 2 - 9 3 . 5 ábra Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 8. 1 9 8 2 - 8 3 . JUHÁSZ A.: Körkép az ásványi nyers­ Gyöngyös, 1984. pp. 4 7 - 6 1 . 5 figs anyagokról — Überblick über Mineral­ rohstoffe - Föld és Ég X I X . 5. 1984. pp. J Á N O S S Y D . : Száz éve született KORMOS 1 3 9 - 1 4 1 . 4 ábra Tivadar — Tivadar Kormos was born JUHÁSZ A.:,„Séták" a Csendes-óceán alj­ 100 years ago — Földt. Tudománytört. zatán — Élet és Tudomány X X X I X . 32. É v k . (Annals of the History of Hung. 1984. pp. 1 0 0 1 - 1 0 0 4 . 2 ábra Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. pp. 1 2 7 JUHÁSZ J . : A fővárosi hévízkészlet és cél­ 130. e n g R szerű hasznosítása — ThermalwasserJASKÓ S.: A harmadidőszaki letarolódás ressourcen der Hauptstadt Budapest und hatása a kőszén- és bauxittelepekre a deren gezielte Nutzung — Hidr. Közi. Dunántúli-középhegység délkeleti pere­ 64. 2. 1984. pp. 6 5 - 7 7 . 8 figs, 1 tabl., mén — The effect of Tertiary denudation ger R upon the coal and bauxite deposits on JUHÁSZ M.: Palynostratigraphic zonation the southeast margin of the Transdanubiof the Transdanubian Middle Cretaceous an Cengral Range — Földt. Kut. X X V I I . — Acta Geol. Hung. 26. 1. 1983. pp. 3. 1984. pp. 7 - 1 1 . 2 figs 41-68. JASKÓ S.: Neogén hegységmozgás és letaro­ JUHÁSZ M.: Spores of Hungarian Middle lódás a Dunántúli-Középhegység dél­ Cretaceous and its botanical relationship keleti peremén — Földt. Int. É v i Jelent, — Acta Biol. Szeged, 29. 1983. pp. 8 9 az 1982. évről, 1984. pp. 1 8 4 - 2 0 1 . 99. JASKÓ S . : Dr. Szentes Ferenc emlékezete JUHÁSZ Z.: Mechanochemische Erschei­ — Földt. Int. É v i Jelent, az 1982. évről, nungen beim Feinmahlen von Tonminera1984. pp. 2 3 - 3 0 . len - TIZ-Fachberichte 108. 7. 1984. pp. J E N E Y N É JAMBRIK Rozália: A Délkelet4 4 4 - 4 5 2 . 17 figs Tiszántúl geotermikus viszonyai — The JUHÁSZ Z. — SOMOGYI A.: Mahlversuche mit geothermal regime of the SE Tiszántúl Iliit — Keramische Zeitschrift 36. 12. (area east of the River Tisza) — Földt. 1984. pp. 6 5 9 - 6 6 2 . 6 figs, 1 table Kut. X X V I I . 1. 1984. pp. 1 7 - 2 1 . 9 ábra

JÁNOSSY D . : Humeri of Central European smaller Passeriformes — Fragm. Min. et Palaeont. 11. 1984. pp. 8 5 - 1 1 2 . 11 pits

J E N E Y N É JAMBRIK Rozália: A pleisztocén

víztartók vizének minősége a DK-Tiszántúlon — The water quality of Pleistocene aquifers in SE Transtisza Region — Hidr. Közi. 64. 5. 1984. pp. 3 1 1 - 3 1 4 . 7 figs, ger R J O C H A - É D E L É N Y I E . : lásd: H A A S J. J O C H Á N É E D E L É N Y I E . : lásd: H A A S J .

J o ó T. — STOGICZA Iné: Távértékelési mód­ szerek gyakorlati alkalmazása a Máza-dél kutatási területen — The application of photogrammetric exploration methods in the area Máza-South — B K L Bányá­ szat 117. 8. 1984. p p . 5 3 9 - 5 4 4 . 5 figs, rus, ger, eng, fre R

J U H Á S Z Z. — W O J N Á E O V I T S I.: Unterschiede

zwischen thermischer und mechanischer Dehydroxylation von Kaolinit — The difference between thermal and mechani­ cal dehydroxylation of kaolinite — cfi/Вег. DKG. 61. 3. 1984. pp. 1 3 1 - 1 3 9 . 10 figs, 1 table JURATOVICS A. : A termálvíz termelés opti­ mális viszonyai, a hasznosított termálvíz elhelyezése — Optimum conditions of thermal water production. Storing the thermal water utilized — B K L Kőolaj és földgáz 17. (117.) 3. 1984. p p . 6 9 - 7 4 . 2 figs, rus, ger, eng R

JOSEPOVITS G Y . : lásd: HORVÁTH F .

JUHÁSZ A.: Borshodskoye upravlenie ugolnykh shakht, V N R — Abstracts, vol. III. p. 4 7 1 . 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. JUHÁSZ A.: A kék bolygó. Népszava kiadó, Budapest, 1984. 1 - 1 1 7 p., 52 figs, 16 old. színes mell. JUHÁSZ Á.: Tágulási hasadékok az óceán­ fenéken — Természet Világa 115. 1. 1984. p. 28.

K A B A I I.: lásd: F A R K A S J. K A D I Ó О . : lásd: BOGSCH L . K A I S E R M.: lásd: H A A S J. K A I S E R M. : lásd : R A I N C S Á K G Y . K A K A S K . : lásd: B O D R I G Y . K A K A S K . : lásd: SZANTNER F . K Á L I Z.: lásd: H O R N J. K A L I N I N , V. A.—TOMASHEVSKAJA, I . S.— R O D K I N , M. V.: On the T h e o l o g i c a l p r o p ­ erties

of solids

during

phase

transfor-

418

Földtani Közlöny

mations and their relation to geodynamical processes — Alt. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. pp. 1 9 - 2 1 . eng R (in Russ) K Á N T O R T.: lásd: N A G Y BALOGH J. K A P I T Á N Y F.: A szénhidrogén-bányászati

115. kötet, 4. füzet

cy-sounding made by the Maxi-Probe EMR-16 equipment — Vliyanie reliefa na rezultaty chastotnogo zondirovaniya apparaturoy Maxi-Probe EMP-16 — Az ELGI 1983. É v i jel. pp. 77-81.; 1 5 1 - 1 5 4 . ; 206 — 208; 2 figs KÁRPÁT J.: A cserszegtomaji kútbarlang — The wellcave at Cserszegtomaj — Karszt és Barlang 1982. I. pp. 35 — 40. 5 ábra, eng, rus R KÁRPÁT J.: Az izometrikus barlangtérké­ pekről — Izometric cave-maps — Karszt és Barlang 1982. I I . pp. 8 9 - 9 2 . 4 ábra, eng, rus R KÁRPÁT J.: Ujabb feltárások a Mátyás­ hegyi barlangban — New explorations in the Mátyás-hegyi Cave — Karszt és Barlang 1982. I I . pp. 1 2 0 - 121. 2 ábra KASSAI F.: A geofizikai és a mechanikai szelvények közti kapcsolatok — Víz­ kutatás 1984. évf. 1. sz. p. 11.

fúrásos kutatás 2000-ig szóló fejlesztési elképzelései — Some conceptions about development the drilling activity of hydrocarbon mining until the year 2000 — Földt. Kut. X X V I I . 2. 1984. pp. 1 - 4 . 1 table KAPITÁNY F.: A mélyfúrási tevékenység fejlesztése Világbank-hitel segítségével — Development of drilling activity using up World Bank's credit — Földt. K u t . X X V I I . 2. 1984. pp. 5 - 8 . KARÁCSONYI S.: Külfejtések és bánya­ gödrök felhagyásának és rekultiválásának általános kérdései — General ques­ tions of abandonment and recultivation of surface mining and mine pits — Mér- KASSAI M.: lásd: CSÁSZÁR G. nök-geol. Szemle (Engineering Geol. KASSAI M.: lásd: H A A S J. Review) 31. 1983. p p . 1 7 5 - 1 8 1 . eng, KASZAP A.: VARGA Imre 1 9 3 1 - 1 9 8 2 rus R Földt. Közi. 114. 1984. pp. 1 2 3 - 1 2 4 . KARÁCSONYI S.: A hévízhasznosítás előre1 fig., bibliogr. vizsgálata Szegeden — ÉGSZI Gyors­ KASZÁS M.: lásd: GYURASICA T. jelentés 1984. 21. Budapest, pp. 8 9 - 9 8 . , KATONA J. : Polimer-fémkomplex folyadék­ 8 figs, 2 tables rendszerek alkalmazásának tapasztalatai KARÁCSONYI S.: Az építő- és építőanyag­ és távlati lehetőségei — Field experience ipari ásványvagyongazdálkodás 1983. gained with crosslinked polymer systems évi eredményei I. — Szilikáttechnika and future possibilities thereof — Földt. 1984. 3. pp. 4 9 - 5 4 . 2 ábra, 7 tábl. Kut. X X V I I . 2. 1984. pp. 4 1 - 4 7 . 12 KARÁCSONYI S.: Az építő- és építőanyag­ tables ipari ásványvagyongazdálkodás 1983. KAZAHASVILI Z. H. — KACHARAVA Z.: Az évi eredményei II. — Szilikátteehnika eocén-oligocén határ helyzete az Ahalt1984. 4. pp. 7 3 - 7 5 . 1 tábl. szihei-medencében (Grúzia) — The EoceKARÁCSONYI S. — B E R N Á T H Z.: Experi­ ne/01igocene boundary in the Akhaltments of the geostatistical tests of gravel sikhe depression (Georgia, Soviet Union) occurences — Abstracts, vol. V I I I . p p . — Ősi. Viták (Discussiones palaeont.) 373—374. 27th Internat. Geol. Congress. 31. 1984. pp. 1 2 9 - 131. eng R Izd. Nauka, Moscow, 1984. KÁZMÉR M.: A Bakony horizontális elmoz­ KARÁCSONYI S. — B E R N Á T H Z.: Evaluation dulása a paleocénben — Continental by computer of the prospecting of gravel escape of the Bakony-Drauzug unit in deposits — Sciences de la Terre, Nancy the paleocene — Alt. Földt. Szemle 1984. ápr., 12 p. 11 figs, 2 tables, fre R (General Geol. Review) 20. 1983. pp. KARÁCSONYI S.: lásd: ATJJESZKY G. 55—102, 9 ábra, eng R KARÁCSONYI S.: lásd: TAKÁCS KÁZMÉR M.: A budai felsőeocén mészkő KARAMATA, S.: lásd: GRECULA, P . mikrofáciesmodellje — Microfacies of K A R A S G Y . : lásd: K I S S József Upper Eocene carbonate rocks in Buda­ K A R A S G Y . — B I H A R I Lné—MÉSZÁROS F.— pest, Hungary — Ősi. Viták (Discus­ SZÁLAI M.: Szénminősítő programrend­ siones palaeont.) 31. 1984. pp. 59 — 62; szer továbbfejlesztése — Development 6 3 - 6 4 . , 2 figs of the coal qualification program system KÁZMÉR M.: Folyamatos és hézagos felső­ eocén rétegsorok tektonikai jelentősége — Sovershenstvovanie programmoy sisa Budai-hegységben — Continuous and temy dlya kvalifikatsii ugley — Az discontinuous Upper Eocene sequences ELGI 1983. É v i Jel. pp. 8 5 - 8 7 . ; p . in the Buda Mts. (Hungary) and their 156.; 2 1 0 - 2 1 1 ; 2 figs tectonic implications — Ősi. Viták K A R D E V Á N P . : lásd: GYURKÓ P. (Discussiones palaeont.) 31. 1984. pp. K A R D E V Á N P. — P R Á C S E R E . : A topográfia 65-67; 68-69. hatása a Maxi-Probe EMR-16 berende­ KÁZMÉR M.: Az eocén-oligocén határkép­ zéssel végzett frekvencia-szondázásokra ződmények szedimentológiája a Kiscell-1 — Effect of topography on the frequen­

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984 sz. fúrásban — Sedimentology of an Eocene/Oligocene boundary profile: Kiscell — 1 borehole (Budapest, Hungary) — Ősi. Viták (Discussiones palaeont.) 31. 1984. pp. 7 1 - 7 4 . 2 figs, eng R KÁZMÉR M.: Kirándulások Nyugat-Euró­ pában. Geológiai kalauz — Természet Világa 115. 6. 1984. p p . 2 6 3 - 2 6 6 . 7 ábra KÁZMÉR M. : Upper Carboniferous phylloid algal carbonate buildup in the Auering Beds of Bükk Mts., Northern Hungary - Reef Newsletter 10. p . 27. Cardiff, 1984. KÁZMÉR M.: Paleogen history of the Periadriatic lineament — a Hungarian point of view — Abstracts, vol. I I I . p. 254. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. KÁZMÉR M. — K O V Á C S S. — P É R Ó C S . : Ta­

nulmányúton a Pennini-szirtövben és a Lengyel-Tátrában — Geology of the Pieniny Klippen Belt and the Tatra Mts. in Poland — Ált. Földt. Szemle (General Geol. Review) 20. 1983. pp. 1 0 3 - 1 4 4 . 8 ábra, eng R KECSKEMÉTI T . — V A R G A P.: Az eocén-oligocén határ kérdése nagyforaminiferák alapján a Noszvaj-síkfőkúti szelvényben (É-Magyarország) — The Eocene/Oligo­ cene boundary in the Síkfőkút profile (N. Hungary) as revealed by the study of larger Foraminifera — Ősi. Viták (Dis­ cussiones palaeont.) 31. 1984. pp. 37 — 39; 40-41. KECSKEMÉTI T . — V A R G A P.: Contribution to the Eocene/Oligocene boundary prob­ lem in new profiles in Hungary on the basis of large foraminiferas — Acta Geol. Hung. 27. 1 - 2 . 1984. pp. 1 2 5 - 1 4 1 . 6 figs KECSKEMÉTTNÉ

K Ö R M E N D Y A.:

Magyar­

országi eocén „Modiola-félék" és ultrastrukturális felépítésük — „Modiola" shells from the Hungarian Eocene and their ultrastructure — Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről, 1984. p p . 3 6 3 - 4 0 1 . 5 figs, eng R K E C S K É S Á.: lásd: CORNIDES I.

KERESZTES N. T. — P I K Ó J.: Geológiai eszköz- és módszerfejlesztési eredmények a Kőolajkutató Vállalatnál — The prog­ ress of geological methods and techniques at the Lowlands Petroleum Exploration Company - Földt. K u t . X X V I I . 2. 1984. pp. 9 - 2 8 . 16 figs KERESZTI F. — K O M J Á T H Y J. —LAZAROVITS G Y . — MÉRY T. — MOLNÁR Imre — MOLNÁR

I s t v á n — P Á H I L.—RÁcz I.: R - l l bázisú szeizmikus adatgyűjtő és feldolgozó rendszer — Seismic data acquisition and processing system based on the VT-600 (VT-6000) computer — Geofizicheskaya obrabatyvayushchaya sistema na baze

419

EVM ES-1011 - Az ELGI 1983. É v i Jel. pp. 6 3 - 6 6 . ; 1 4 3 - 146.; 1 9 6 - 1 9 9 . ; lfig K É R I J. — K N E I E E L F . : A toxikus anyagok lerakásának földtani kritériumai — Ge­ ological criteria of the deposition of toxic materials — Mérnökgeol. Szemle (Engi­ neering Geol. Review) 32. 1984. p p . 7 — 18. eng, rus R KERTÉSZ P.: Afüggőfolyosók kőelemei felül­ vizsgálatának kőzettani-kőzetfizikai kö­ vetelményei — Építés-Minőség 1984. 2. pp. 1 — 5., 1 ábra KERTÉSZ P.: lásd: GÁLOS M.

KESSLER H.: Über den Versickerungsbeiwert in Karstgebieten, Höhlenforschung im Dienste der Wasserversorgung — Die Höhle, 35. 3 - 4 . 1984. pp. 1 9 1 - 1 9 8 . 5 figs, 1 table, Wien K i s K.: lásd: MESKÓ A. KISDINÉ BULLA J.—RAINCSÁKNÉ KOSÁRY

Zs.—SZABÓNÉ D R U B I N A М.: Budapest területének földtani térképe; fedetlen földtani térképe; felszín alatti első vízadó képződményének térképe; építésalkal­ massági térképe. M = 1:40 000. MÁFI. Budapest, 1984. KISGYÖRGY Z.: Kitört a kovásznai Pokol­ sár — Élet és Tudomány X X X I X . 46. 1984. pp. 1 4 4 8 - 1 4 4 9 . 1 ábra KISHÁZI P.: lásd: VARGA E .

K I S S Bertalan: A Kőolajkutató Vállalat mélyfúrási geofizikai tevékenysége és eredményei — Well-logging activity and results at the oil exploring company — Földt. Kut. X X V I I . 2. 1984. pp. 7 1 - 8 1 . 9 figs K I S S C S . : Duna menti vázlatok. Vörös iszap, szőke múzsa — Magyar Vízgazdál­ kodás 1984/2. pp. 1 6 - 1 7 . 2 ábra K i s s J . — N A G Y D n é — K A R A S Gy. — V E R BŐCZI J.: Kísérleti termokarotázs-mérések a Mecseki-Szénbányák Pécs bánya­ üzemében — Experimental thermo-logging at the Pécs Colliery of the Mecsek Coal Mines — B K L Bányászat 117. 9. 1984. pp. 611 — 614. 3 figs, rus, ger, eng, fre R K i s s József: Adatok, elemzések a mecseki kőszénelőfordulás jellemzéséhez és a ter­ melést segítő kutatás kérdéséhez — Data and test results for the characterization of the coal deposits of the Mecsek Area and explorations promoting coal pro­ duction - B K L Bányászat 117. 8. 1984. pp. 522—528. 8 figs, 3 tables, rus, ger, eng, fre R K I S S József —MAJOR G.—SZÉLES L.: A mecseki feketekőszén-előfordulás néhány bányaföldtani jellemzőjének matemati­ kai-statisztikai feldolgozása — Some mining geological characteristics of the Mecsek coal deposit: a mathematical-

420

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

statistical treatment and planning for mining exploration — Földt. Kut. X X V I I . 3. 1984. pp. 1 9 - 2 7 . 6 figs, 2 tables K i s s Klára: lásd: B O H N P . KUESPITZ J.: Próbatermeléssel végzett díszítő tömbkőkutatás az Erdősmecskei Gránitbányában — Survey for deco­ rative block stones in the Erdőmecskei Granit Quarry — Építőanyag, X X X V I . 5. 1984. pp. 1 5 1 - 1 5 6 . 8 figs, ger, eng, rus В K N A U E R J.: Rekoneblo kaj karakterizo de la kalpionelideaj zonoj en Transdanuba Mezmontaro — Geologio Internacia vol. 5. Budapest, 1984. pp. 1 0 1 - 1 0 6 . 1 táblá­ zat, hung R K N A U E R J. : lásd : GELLAI M. K N A U E R J.: lásd: MINDSZENTY A. K N A U E R J.: lásd: SZANTNER F .

K N E I F E L F . : Felszínközeli kőzettípusok szennyeződésérzékenysége Komárom megyében — Pollution-sensibility of rock types near the surface in county Komá­ rom — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 32. 1984. p p . 1 9 - 3 4 . eng, rus R K N E I F E L F . : lásd: K É R I J. KOCSÁRD Y É . — H E Y D E M A N N , A. : Character­

ization of kaolin minerals of different origin — Acta Miner. — Petrogr. Szeged 24. S u p p h p p . 9 1 - 9 9 . K O C S Á R D Y É . : lásd: FÖLDVÁRI M. KÓKAI J.: lásd: BÉRCZI I. K Ó K A I J.: lásd: D A N K V. K Ó K A Y A.: lásd: CHIKÁN Gézáné

KÓKAY J.: Ujabb adatok a moldvai moz­ gásokkal kapcsolatban — N e w informa­ tion on Moldavian movements — Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről, 1984. pp. 5 0 1 - 5 0 3 . 1 fig, eng R KÓKAY J. : Connections of the kartern and the Central Paratethys in the Upper Badenien, based on malacological, event stratigraphical and paleogeogaphical in­ vestigations (Reference) — RCMNS Interim colloquium etc. (collected ab­ stracts) U n i v of Athens. 1 (ang. res. Athen, 1984. University of Athens) K Ó K A Y J. — M I H Á L Y S. — M Ü L L E R P . : Báde-

ni korú rétegek a budapesti Örs vezér tere környékén — Badenian layers at the Eastern part of Budapest — Földt. Közi. 114. 1984. pp. 2 8 5 - 2 9 5 . 2 figs, eng R KOMJÁTHY J.: lásd: KERESZTI F . KOMJÁTHY J.: lásd: POSGAY К .

KONCZ I.: A pirolízisvizsgálatok eredmé­ nyeinek felhasználása a szénhidrogén­ képződés folyamatának megismerésére a neogén üledékes kőzetekben — U s e of the results of pyrolysis examinations for studying the process of hydrocarbon

genesis in Neogene sedimetary rocks — Kőolaj és földgáz 12. (112). 12. 1979. pp. 353—360. 10 figs, rus, ger, eng R KONCZ I. : Examination of factors affecting the results of high temperature pyrolysis studies used to characterize non-soluble disperse organic material in sedimentary rocks. Critical evaluation of Gransch and Eisma's method — Acta Miner. — Petrogr. Szeged 24. 1. pp. 1 2 5 - 1 3 6 KONCZ I.: The stable carbon isotop com­ position of the hydrocarbon and carbon dioxide components of Hungarian natu­ ral gases — Acta Mineralogica — Petrographica, Szeged. X X V I . 1. 1983. pp. 3 3 - 4 3 . 10 figs, 5. tables KONCZ I.: Comparison of the Lopatin methods and their critical evaluation — Acta Mineralogica — Petrographica, Szeged, X X V I . 1. 1983. p p . 5 1 - 7 1 . 9 figs, 3 tables KONCZ I.: lásd: BALÁZS Á .

KONCZ I.: lásd: В о в о к E . KONCZ I.: lásd: D A N K V.

KONCZ I.: lásd: RÁcz D . KONCZ I.: lásd: VETŐ I. K O N D A J. —MÉSZÁROS M.: A magyarorszá­

gi építő-díszítőkőkutatás stratégiája és eredményei — Strategie und Ergebnisse der Suche und Erkundung von Baustei­ nen und dekorativen Steinen in Ungarn — Földt. Kut. X X V I I . 1. 1984. pp. 4 3 - 5 4 . 2 ábra, 1 tábl. K O N D A J.: lásd: CSÁSZÁR G. K O N D A J.: lásd: H A A S J. KONOPLYANTSEV A. A.—VSEVOLOZHSKY V. A. — F I D E L L I I. F. — Z E K T S E R I. S.— POPOV О . V . — K O L J A G O С — K R A S N Y I . — SZÉKELY F . et al.: Regularities of

formation and principles of mapping of ground water discharge in the area of Central and Eastern Europe — Abst­ racts, vol. V I I . p. 432., 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. rus R KORDOS L.: Magyarország barlangjai. Gondolat kiadó, Budapest, 1984. 326 old. 34 ábra, 48 fekete és 12 színes mell., 6 térkép KORDOS L.: Paleoclimatologic and Biostratigraphic Studies in Holocene Small Mammals — Geol. J b . A. 71. 1984. pp. 3 3 9 - 3 5 3 . 4 Fig. Hannover KORDOS L.: Kígyókő és ördögköröm — Élet és Tudomány X X X I X . 23. 1984. pp. 8 7 4 - 8 7 5 . 3. ábra KORDOS L.: A Z újra jó radiokarbon mód­ szer — Természet Világa 115. 2. 1984. pp. 8 2 - 8 3 . 1 ábra KORDOS

L. — SOLT P.: A

magyarországi

miocén tengeri gerinces faunaszintek vázlata — An outline of Hungary's Miocene marine vertebrate faunal hori-

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984 zons - Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről, 1984. pp. 3 5 4 - 3 7 4 . eng В K o B J D o s L.: lásd: BÁCSKAY E . K O R D O S L.: lásd: JÁNOSSY D . : K O R D O S N É SZAKÁLY Márta: Dendroklima-

tológia — Természet Világa 115. 4. 1984. pp. 1 8 6 - 1 8 8 . 4 ábra KOBIM K.: A Vikuv 10 éve Szlovákiában — B K L Kőolaj és földgáz 17. (117). 7. 1984. pp. 2 4 9 - 2 5 1 . 1 táblázat K O B I M K.: Az ausztráliai Nagy Artézi medence — B K L Kőolaj és földgáz 17. (117). 11. 1984. pp. 3 4 8 - 4 3 9 . 1 ábra K O B I M K.: Különleges geotermikus vizsgá­ latok nagy mélységű fúrásban — Vízku­ tatás 1982. 3. pp. 2 - 4 . , 2 ábra K O B I M K.: Ausztria hévízelőfordulási viszo­ nyai a hazánkhoz közel eső területeken — Vízkutatás 1984. 4. pp. 7—9. 3 ábra K O B I M К . : A geotermikus energiakincs feltárásának és hasznosításának gyors fejlődése Franciaországban — Vízku­ tatás 1984. 5. pp. 11 — 13. 3 ábra K O B I M К . : A 27. Nemzetközi Geológiai Kongresszus — Vízkutatás, 1984. 6. pp. 21 — 24. 6 ábra K O B I M K.: Geothermal energy resources in Hungary — Abstracts, vol. I X . part 1. pp. 187—188. 27th Internat. Geol. Congress, Izd, Nauka, Moscow, 1984. KOEMOS Tivadar: lásd: JÁNOSSY D . K O B O D I G. — L I S Z T F . — N A G Y M. — S Z E N T -

PÁLY M.: Nukleáris és elektromos mű­ szerfejlesztés — Nuclear and electric apparatus design — Bazrabotka yadernoy i elektricheskoy apparatury — Az E L G I 1983. É v i Jel. pp. 9 2 - 9 5 . ; 1 5 8 160.; 2 1 3 - 2 1 5 . 3 figs K o B V i N G.: Shale compaction and statis­ tical physics — Abstracts, vol. V I I I . p p . 377—378., 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. K O B V I N G.: Shale compaction and statis­ tical physics — Geoph. J. B o y . Astr. Soc. 78. London, 1984. pp. 3 5 - 5 0 . 2 figs, eng В K O T S I S L.— SZOLCSÁNYI P . — K U T I C S K.—

A B G Y E L Á N J. — H A N Á K L.: A hazai ter­ mészetes zeolitok felhasználhatósága ol­ dószergőzök megkötésére — Application of Hungarian Zeolites for the adsorption of solvent vapours — Építőanyag, X X X V I . 7. 1984. pp. 2 1 4 - 2 1 8 . 4 figs, 3 tables, rus, ger, eng R KOVÁCS F . : lásd: MESKÓ A. KOVÁCS G.: lásd: B E B N H A B D В .

KOVÁCS János: A Kárpát-medencei bauxit felfedezése és termelésének megindítása — Discovery and early exploitation of bauxite in the Carpathian Basin — Földt. Tudománytört. É v k . (Annals of the History of Hung. Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. pp. 2 1 5 - 219. eng В

KOVÁCSNE

HÓDI

N. — P A N D I N E

421 SZEGEDI

Sz.: Szénhidrogénkutató fúrásokban vég­ zett rétegdőlés-mérések gépi feldolgozása — Computer processing of dipmeter survey data of hydrocarbon exploration wells — Automatizirovannaya obrabotka dannykh о naklonye plastov, poluchennykh v neftegazovykh skvazhinakh — Az ELGI 1983. É v i Jel. pp. 8 3 - 8 5 . ; p. 155., 2 0 9 - 2 1 0 . 2 figs KOVÁCS Sándor: Tiszia-probléma és lemez­ tektonika — kritikai elemzés a koramezozóos fácieszónák eloszlása alapján — The Tisia problem and plate tectonics: a critical analysis based on the Early Mesozoic distribution of facies zones — Földt. Kut. X X V I I . 1. 1984. pp. 5 5 - 7 2 . 8 ábra KOVÁCS Sándor: The „Tisia Problem" and the Plate Tectonic Concept. Contribu­ tions Based on the Distribution of Early Mesozoic Facies Zones — An. Inst. Geol. Geof. 60. pp. 7 5 - 8 3 . 3 figs, Bucuresti, 1983. KOVÁCS Sándor: Major events of the tectonc-sedimentary development of the North Hungarian Paleo-Mesozoic — Abstracts, vol I I . p. 106. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. KOVÁCS Sándor—PÉBÓ C S : Tectonic front of a Dinaric-Type Paleozoic in NorthHungary — Annuarul Inst. Geol. Geofiz. vol. L X . Lucr. congres. X I I . asoc. geol. carpato-balcan. Bucuresti, 1983. pp. 8 5 - 9 4 . 5 figs KOVÁCS Sándor—PÉBÓ C S . : Beport on stratigraphical investigation in the Bükkium (Northern Hungary) — IGCP N o 5. Newsletter, Vol. 5. (1983) Padova, 1984. pp. 5 8 - 6 5 . 4 figs KOVÁCS Sándor :lásd: CSÁSZÁB G. KOVÁCS Sándor: lásd: D E B C O U B T J. KOVÁCS Sándor: lásd: H A A S J. KOVÁCS Sándor: lásd: KÁZMÉR M. KOVÁCS Sándor: lásd: L E L K E S N É F E L V Á B I GY. KOZÁK M.: lásd: SZÉKYNÉ F U X Vilma

KOZTJE, H.: A Nagybátony-324. sz. fúrás oligocén előtti képződményeinek rétegtani besorolása és tektonikus értékelése — Die stratigraphische Einstufung der voroligozänen Schichtenfolge der Boh­ rung Nagybátony-324 und ihre tektonische Auswertung — Földt. Közl. 114. 1984. pp. 61 — 79. 2 figs, 6 pits, ger В KOZUE, H.: Megjegyzések a Bükk hegység felsőperm orthocon Nautiloideáival kap­ csolatban — Bemerkungen zu den orthoconen Nautiloidea des Bükk-Gebirges (Nordungarn) — Földt. Közl. 114. 1984. pp. 357 —361. 1 plate, ger В

422

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

KOZUR, H.: The Middle and Upper Permian Ostracode zonation of the Bükk Mts, northern Hungary, and the problem of the Permian-Triassie boundary — 27th Internat. Geol. Congress, Abstracts, vol. I. p. 92. Izd. Nauka, Moscow, 1984. KOZUR, H.: The stage subdivision of the Permian system and the correlation of the continental Rotliegend faciès with the marine Permian stages — 27th Internat. Geol. Congress, Abstracts, vol. I. p p . 9 2 - 9 3 . Izd. Nauka, Moscow, 1984. KOZTJR H.: Die Verbreitung der limnischen Meduse Medusina limnica MÜLLER, 1978 im Rotliegenden Mitteleuropas. — Paläont. Zeitschrift 58. (1/2) 1984. pp. 4 1 - 5 0 . 2 Fig. 1 Tab. ger R KOZUR H.: The Triassic radiolarian genus, Triassocrucella gen. nov. and the Jurassic Hagiastrum Haeckel, 1982 — J. Micropal'eont. 3. (1). 1984. pp. 3 3 - 3 5 . 1 Tab. eng R KOZTJR H . : Biostratigraphic evolution of the Upper Paleozoic conodonts, ostracods and holothurian sclerites of the Bükk Mts. Part I. Carboniferous conodonts and holothurian sclerites — Acta Geol. Hungarica27. ( 1 - 2 ) 1984. pp. 1 4 3 - 1 6 2 . 1 table, 10 plates KOZUR H.: Some new stratigraphical and paleogeographical data in the Paleozoic and Mesozoic of the Pannonian Median Massif and Adjacent areas — Acta Geodaet., Geophys. et Montainist. Hung. 19. ( 1 - 2 ) . 1984. pp. 9 3 - 1 0 6 . 2 tables KOZUR H.: New radiolarian taxa from the Triassic and Jurassic — Geol. Pal. Mitt. Insbruck 13. (2). 1984. pp. 4 9 - 8 8 . 7 tables, ger R

KREMSZNER M.: Mélyfúrásgeofizikai mód­ szerek alkalmazása vízkutak felderítő vizsgálatánál — Vízkutatás 1982. 1. pp. 4 - 9 . 10 ábra, 1 tábl. KRETZOI M.: lásd: H A A S J .

KROLOPP E.: Magyarországi pleisztocén és recens malakológiai bibliográfia. Szerk. MELÉNYI L . Budapest, pp. 116 (kézirat) (Könyvismertetés) — Soosiana 12. 1984. pp. 125—126. Budapest KROLOPP E.: A magyarországi pleisztocén Molluscafauna jellemvonásai — Die Charakterzüge der ungarischen pleistozänen Molluskenfauna — Soosiana 12. 1984. pp. 7 - 1 0 . 3 melléki, ger R KROLOPP E.: Kvartermalakológiai kollok­ vium az U . M. VIII. Kongresszusán Budapesten (1983. aug. 29.) — Quartermalacological colloquy of the VlIIth congress of Unitas Malacologica in Budapest (29. aug. 1983.) — Malakológiai tájékoztató 4. 1984. pp. 72 — 75. eng R KROLOPP E . — SZÓNOKY M. : A Kettős-Körös

völgye két jellegzetes fáciesének üledéktani és paleoökológiai összehasonlítása — Sedimentological and palaeocological comparison of two typical faciès in the Double-Körös valley — Alföldi Tanulmányok VIII. Szeged, 1984. pp. 43 — 57. 3 figs, 2 tables, 2 plates; eng, rus R KROLOPP E . : lásd: J Á N O S S Y D .

К . T.: Fosszilis odúk — Természet Világa 115. 3. 1984. p. 123. KUBOVICS I.: On the petrogenesis of the

KŐRÖSSY L.:Die tektonische Karte Ungarns in Masstab 1:500 000. — An. Inst. Geol. Geofiz. LX. pp. 9 5 - 1 0 6 . Bucuresti 1983

North Hungarian basic-ultrabasic magmatic rocks — Acta Geol. Hung. 27. 1 - 2 . 1984. pp. 1 6 3 - 1 8 9 . lOfigs, 1 table, 3 plates KUBOVICS I.: Crystallization of artificial ultrabasic silicate melt as a function of temperature and oxidation degree — Abstracts, vol. IV., p. 366. 27th Internat. Geol. Congress, Izd, Nauka, Moscow, 1984.

KŐRÖSSY L.: lásd: R Ó N A I A.

KUBOVICS I. — B I L I K I.: Hungarian Nation­

KOZUR H.: lásd: BALOGH Kálmán K Ö R M E N D I A.: lásd: HEGYMEGI L.

K Ö V E S J.: A keceli általános iskolától a tudományos akadémiai tagságig. Kö­ szöntjük a 60 éves PÉCSI Mártont — Von der Keceler Grundschule bis zur Mit­ gliedschaft der Akademie der Wissen­ schaften. Begrüssung des 60 jährigen Márton PÉCSI — Földrajztanítás X X V I I . 3. 1984. pp. 65—72. portréval KRAFT, A.: Otnoshenie mezhdu strukturoj i svojstvami mineralov i kristallicheskih veshchestv pri vysokih davlenijah i temperaturah — Alt. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. p. 27. K R A U S S.: A Budai-hegység hévizes bar­ langjainakfejlődéstörténete — Evolution of the hydrothermal caves in the Buda Mountains — Karszt és Barlang 1982. I. pp. 29—34. 4 ábra, eng, rus R

al IAVCEI-Report Researches in Petro­ graphy and Volcanology, 1979—1982 — Report of the Hungarian National Commitee of IUGG for the XVIIIth General Assembly, Hamburg 1983 — Sopron 1983, pp. 6 5 - 8 1 . KUBOVICS

I. — G Á L - S O L YMOS

Kamilla—

SZABÓ Csaba: Petrological and geochemical investigation on the ultramafic xenoliths of mafic rocks from Hungary and Burgenland (Ausztria) — Abstracts, vol. IV. pp. 3 6 6 - 3 6 7 . 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. KUBOVICS I. — P A L Á N K A I T. —POMÁZI L.:

Az egyetemi kutatás szervezeti keretei — in: A magyar felsőoktatás helyzete. Oktatáskutató Intézet kiadása, 1983. pp. 1 8 1 - 1 8 8 .

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984

423

DIVY, A. A.: — T — P studies of thermal features of some rocks — Ált. Föld. KTJN M . : A kútjavítási tevékenység jelen­ legi helyzete és problémái a Kőolajkutató Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. Vállalatnál — Workover of the Lowlands pp. 83—88. 3 ábra, eng R (in Russ.) Petroleum Exploration Company today L E B E D E V , T . S. —SHAPOVAL, V. I. — S A V E N ­ - Földt. K u t . X X V I I . 2. 1984. pp. KO, B . Y . — KORCHIN, V. A. — S H E P E L , 8 7 - 8 9 . 1 fig S. L — V A S I L Y A K A , V. T. — P R A V D I V Y , A. A.: Instrument and method develop­ K U K A T , Gero: lásd: E M B E Y - I S Z T I N A. ment associated with P — T studies of K U R U C Z В . : lásd: BÉECZI MAKK А. mineral matter physical properties — K Ú T I L.: lásd: F Ü G E D I P . TJ. Ált. Földt. Szemle (General Geol. Review) K Ü R T H Y N É KOMLÓSI J.: lásd: FARKAS L. 19. 1983. pp. 7 5 - 8 3 . 3 ábra, eng R (in Russ.) L E B E D E V , T. S. — SHEPEL, S. I.: Electric LACZÓ I.: A magyarországi triász képződ­ characteristics of granitoids under vari­ mények vitrinitreflexió (Ko) értékei és ous P — T conditions — Ált. Földt. Szem­ földtani jelentőségük — Ro values of the le (General Geol. Review) 19. 1983. pp. triassis formation of Hung, and their 103—106., 1 fig. eng R (in Russ.) geological implications — Földt. Int. L E É L - Ő S S Y Szabolcs: Barrande és aBarranÉvi Jel. 1982-ről, 1984. pp. 4 0 3 - 4 1 6 . dium — Barrande und das Barrandium — 4 figs, 9 tables; eng R Föld és É g X I X . 2. 1984. pp. 3 9 - 4 2 . LAGUNGA I.: lásd: CHUMACHENKO, B . A. 8 ábra LAKATOS S.: A szűrőmenti hozamalakulás — Vízkutatás 1984. évf. 1. sz. pp. 7 — 9. L E F L E R J.: lásd: SAJGÓ C S . L E F L E R J. — M Á T Y Á S В . — G E R B E R P . : A 3 ábra nagyegyházi szénmedence eocén korú LAMOS J. — M I H Á L Y F I G Y . : A sárisápi barnaszenei vanádiumtartalmának geokaolinos homokkő mágneses vastalanítási statisztikai vizsgálata — Geostatistical lehetősége — Magnetic iron removal analysis of the vanadium content in the from China Clay containing sandstone — Eocene brown coals of the Nagyegyháza Építőanyag, X X X V I . 9. 1984. pp. 2 6 2 Coal Field - B K L Bányászat 117. 12. 267, 6 figs, 3 tables, rus, ger, eng R 1984. pp. 8 1 5 - 8 2 3 . 11 figs, 5 tables, rus, L Á N G S.: lásd: D É N E S G Y . ger, eng, fre R L A N T A I C S . : lásd: FŐZY I. L E G Á N Y I Ferenc: lásd: F Ü K Ö H L. LASSAN J.: A nógrádi szénmedence kezdeti LELKES A.: lásd: RÁcz D . időszakának története — History of the L E L K E S G Y . — M Ü L L E R P . : ForaminiferaNógrád Coal Field up to the time of the alga onkoidok a budapesti miocénban — development of extensive coal mining — Foraminiferal-algal oncoids from the B K L Bányászat 117. 6. 1984. pp. 4 1 5 Miocene of Budapest — Földt. Közi. 114. 417., 1 fig, 1 table, rus, ger, eng, fre R 1984. pp. 3 4 9 - 3 5 6 . 4 plates, e n g R LASSAN J.: Kányás akna déli, szén-dioxid­ L E L K E S - F E L V Á R I Gy.: lásd: A X B A N I , R . gáz-veszélyes bányamezejének bánya­ L E L K E S N É FELVÁRI Gy. — K O V Á C S Sándor művelésével kapcsolatos gondolatok — — MAJOROS Gy.: Alsó-devon pelágikus Reflections as to the working of the mészkő a Kékkút-4. sz. fúrásban — Low­ Southern mine of the Kányás Colliery, er Devonian pelagic limestone in bore­ prone to blows of carbon dioxide — B K L hole Kékkút 4. Bakony Mts. — Földt. Bányászat 117. 3. 1984. pp. 1 4 5 - 1 5 3 . Int. É v i Jel. 1982-ről, 1984. p p . 2 8 9 5 figs, 2 tables, rus, ger, eng, fre R 315. 3 figs, 8 tables, eng R LÁSZLÓ J.: 100 éves a Magyar Állami Föld­ LÉNÁRT L.: Számvetés a szervezett miskol­ tani Intézet önálló őslénytani gyűjtemé­ ci barlangkutatók 30 évi munkájáról — nye — Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről, Account of the 30 years work of the 1984. p p . 5 5 - 5 7 . organised speleologists of Miskolc — LAZAROVTTS G Y . : lásd: K E R E S Z T I F . Karszt és Barlang 1982. I. p p . 2 3 - 2 8 . L E B E D E V , T. S. — K O R C H I N , V. A. — B U R T eng, rus R NY, P . A.: A model of the mineral matter L E P V R I E R C : lásd: BERGERAT F . elastic state of the lithosphère b y laboL E P V R I E R С : lásd: DERCOURT J. ratory P — T data — Ált. Földt. Szemle L I E B E P . — L O R B E R E R Á . — T Ó T H Gy.: Ther­ (General Geol. Review) 19. 1983. pp. 8 9 mal waters of Hungary — Excursion 91. eng R (in Russ.) Guidebook. 27th Internat. Geol. ConL E B E D E V , T. S. — S A V E N K O , В . Y . : Mineral gressMoscow, USSR, 1984. pp. 1 - 5 3 . 24 matter remanent magnetization in deep figs, Budapest, 1984. crustal zones — Á l t . Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. p p . L I E B E P . — L O R B E R E R Á . — T Ó T H Gy.: Termalnye vody Vengrii — Excursion Guide­ 93—95., 1 table., e n g R (in Russ.) book, 27th Internat. Geol. Congress L E B E D E V , T. S. — SHAPOVAL, V. I. — P R A V K U B O V I C S I . : lásd: N E M E S N A G Y J.

424

Földtani Közlöny

Moscow, U R S S , 1984. pp. 1 - 5 2 . 24 figs, Budapest, 1984. LÓCZY Lajos: A Krakatau-vulkán kitörése — Természet Világa 115. 3. 1984. pp. 1 3 1 - 1 3 2 . 2 ábra

Cretaceous magnetostratigraphy in Hun­ gary — Annarul Inst. Geol. Geofiz. 63. 1984. pp. 9 5 - 1 0 0 . 7 figs, Bucuresti MÁRTONNÉ

LÓCZY L. ifj.: lásd: E R D É L Y I M. LOCZKA József: lásd: BIDLÓ G. LOMNICZI Т./. lásd: HEGYMEGI L. LOPVBERER A.: lásd: L I E B E P. L O R B E R E R - S Z E N T E S I.: lásd: D E T R E CS. LOVAS Gy. A.: lásd: DÓDONY I.

SZALAY

E.:

Paleomágneses

kutatás — Paleomagnetie investigations — Paleomagnitnye issledovaniya — Az ELGI 1983. É v i Jel. pp. 1 1 1 - 1 1 8 . 1 6 9 170.; 2 2 7 - 2 2 9 ; 5 figs MÁRTONNÉ SZALAY E . : A Velencei-hegység

MACH P . : Economie evaluation of mineral resources in Hungary — Acta Geol. Hung. 27. 1 - 2 . 1984. pp. 1 0 9 - 1 2 3 . MAJKTTTH T.: lásd: B E R N H A R D В .

MAJOR G.: lásd: K i s s József MAJOR I.: lásd: CSERNAVÖLGYI L. MAJOROS Gy.: lásd: L E L K E S N É FELVÁRI Gy.

MAKRA ZS.: A geotermikus energia jövője — The future of géothermie energy — Föld és É g X I X . 8. 1984. pp. 2 3 9 - 2 4 1 . 8 ábra L. PARKHOMENKO, A.

rocks in Hungary — IGCP Newsletter, 6. 1984. pp. 65—71. 5 figs, Barcelona MÁRTON E . — M Á R T O N P . : Jurassic lower

LISZT F.: lásd: K O R O D I G.

MAMEDOV, A.

115. kötet, 4. füzet

I.:

Pressure determination in apparatus of piston-çylinder type at high temperatu­ res — Á l t . Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. pp. 3 5 - 3 7 . 1 table, eng R (in Russ.) M A R E K M.: lásd: GÁLOS M.

MARKO L.: A metamorf tárolók porozitásának meghatározása mélyfúrási geofizikai szelvényekből — Porosity determination in metamorphic rocks from well logs — Kőolaj és Földgáz 15. (115.) Különszám, 1982. május, pp. 22 — 25. 5 figs, rus, ger, eng R MÄRLE R.: Automatikus sebességanalízis — Magyar Geofizika 25. 2 - 3 . 1984. pp. 106—114. 7 figs, rus, eng R MÄRLE R.: N e w finite difference schemes for wave equation migration — Újabb differencia-sémák a hullámegyenlet mig­ rációhoz — Novye differencialnye skhem y dlya migracii po volnomu uravneniyu — Geofiz. Közl. (Geogphys. Trans­ actions) 30. 2. 1984. pp. 1 5 7 - 1 6 6 . MARSIGLI, L. F . : lásd: CSÍKY G.

MARTON L.: A deutérium és az oxigén-18 adatok interpretálása a hidrogeológiai kutatásokban — Interpretation of deu­ terium and osygen-18 data in hydrogeological reserach — Hidr. Közl. 62. 4. 1982. pp. 1 8 0 - 1 9 1 . 4 figs, 2 tables, eng, rus R MÁRTON Ernő: Paleomagnetism and tecto­ nics in the Mediterranean region — Abstracts, vol. IV. p. 147. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. MÁRTON E . : Palaeomagnetism of paleozoic granitoids and connected metamorphic

magmás kőzeteinek paleomágnessége — Magyar Geofizika X X V . 2—3. pp. 4 8 55. 4 figs, 1 table, rus, eng R MÁRTON P.: lásd: MÁRTON E . M Á T H É L.: lásd: SZTJBOVY G. MÁTYÁS В . : lásd: L E E L E R J.

MÁTYÁS E. : Guide to excursion in the Tokaj Mountains — 10th Internat. Kaolin Symposium, Budapest, 1979. Mád MÁTYÁS E.: Kibontakozó kaolinbányászat a mádi Királyhegyen — A developing kaoliné mining on the Király-Hill at Mád — B K L Bányászat 117. 6. 1984. pp. 3 6 1 - 3 7 7 . 21 figs, 3 tables, rus, ger, eng, fre R MÁTYÁS E . : Hidrogeológiai kutatások a mádi Bonboly-völgyben — Hydrogeological investigations in the Bomboly valley at Mád ( N E Hungary) — Földt. Kut. X X V I I . 3. 1984. pp. 2 9 - 4 7 . 17 figs, 1 table MATJCHA L.: Huszonöt éves a jósvafői karsztkutató állomás — 25th anniver­ sary of the Karst Research Station in Jósvafő — Karszt és Barlang 1982. I I . pp. 1 1 8 - 1 1 9 . 1 ábra MATJCHA L.: Megjegyzések a „megkezdő­ dött a cseppkőbarlangok pusztulásának korszaka?" c. cikkhez — Természet Vilá­ ga 115. 12. pp. 5 6 7 - 5 6 8 . 1 tabla. MATJBITZ Béla: lásd: SZTBÓKAY K.

MECSNÓBER M.: Nagyátmérőjű vízmentesí­ tő fúrások a magyar bauxitbányászatban — Great-diameter water control drilling in Hungarian bauxite mining — Földt. Kut. X X V I I . 3. 1984. pp. 8 1 - 8 4 . 7 figs MEGYERI M.: Hidrodinamikai tároló para­ méterek meghatározásának módszerei — Methods of determining of the hydrodynamical parameters — B K L Kőolaj és földgáz 17. (117). 4. 1984. pp. 1 1 0 - 1 1 2 . rus, ger, eng R MEGYERI

M. —SZITTÁR A . — T Ó T H

В.: А

Nagylengyel tároló hidrodinamikai vizs­ gálatainak tapasztalatai — Erfahrungen bei den hydrodynamischen Untersuch­ ungen im Erdölfeld Nagylengyel — Kőolaj és földgáz 15. (115.) 5. pp. 1 4 9 154. 1 fig., 4 tabl., rus, ger, eng R MÉHES Gyula: lásd: SZÉLES Margit

425

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984 M É H E S K.: Urántartalmú kőszenek geneti­ kai típusai — Genetic types of uraniferous coals — Földt. Közi. 114. 1984. pp. 215—223. 2 figs, 1 table, eng R M É H E S К . : Orbitolinás képződmények kor­ relációja a Tethys övezetében — Corre­ lation of Orbitolinabearing deposits in the Tethyan realm — Földt. Közi. 114. 1984. pp. 363—367. 1 fig, 1 plate, eng R M É H E S К.: Tűzhányók ostromlója — Búvár X X X I X . 11. 1984. pp. 5 0 6 - 5 0 8 . 10 ábra

MINDSZENTY A.: Some bauxitic textures and their genetic interpretation — Geologica Carpathica Vol. 34. 6. pp. 665—674. 28 figs, Bratislava, 1984. MINDSZENTY A.: Late Senonian morpholog­ ical evolution of the Iharkút karst area as reconstructed on the basis of sedimentological features of the bauxites — Travaux de ICSOBA Vol. 13. No. 18. 1984. pp. 6 1 - 6 8 . 26 figs, Zagreb, eng, croat R

M É R Y T.: lásd: KERESZTI F. MESKÓ A. — K I S K. — KOVÁCS

MINDSZENTY A. — B É R C I J.: Contribution F.:

Die

Interpretation von gravimetrischen Meß­ daten mit praktischen Anwendungen. Teil I.: Die Anwendung v o n zweidi­ mensionalen digitalen Filtern bei der Berechnung von gravimetrischen Rest­ feldern — Data interpretation of gravi­ metric measurements with practical applications. Part I: Application of twodimensional digital filters at the calcula­ tion of gravimetric residual disturbances — Zeitschr. angew. Geol., Berlin 30. 2. 1984. pp. 75—84. 20 figs, rus, eng R MÉSZÁROS E . : Hogyan keletkezett Földünk légköre î — Élet és Tudomány X X X I X . 1. 1984. p p . 1 2 - 1 4 . 3 ábra MÉSZÁROS F . : lásd: K A R A S Gy. MÉSZÁROS I.: lásd: CSATHÓ B .

MÉSZÁROS J.: A Kárpát-medence ollós bezáródási öve — The Carpathian Ba­ sin's scisBors-closing zone — Földt. Int. Évi Jel. 1982-ről, 1984. pp. 4 9 1 - 5 0 0 . eng R MÉSZÁROS M.: lásd: K O N D A J.

MÉSZÁROS M.: A téglaipari földtani kuta­ tások általános kérdései — in: a tégla- és cserépipari bányaműszaki-bányaföldtani továbbképző tanfolyam, az ÉVM Föld­ tani Szolgálat kiadványa, Budapest, 1983., pp. 8 - 2 5 . 2 tábl. MICZEK Gy.: Szentendre természeti képe — The physiography of Szentendre — Föld és É g X I X . 6. 1984. pp. 1 8 2 - 1 8 6 . 16 ábra MIHÁLY S.: lásd: KÓKAY J. MIHÁLY S.: lásd: R A I N C S Á K - K O S Á R Y

Zs.

MIHÁLY S.—VINCZE P.: Újabb paleoökológiai megfigyelések a gánti középsőeocénból — N e w paleoecological remarks concern ing the Middle Eocene beds of the Bagoly-hegy at Gánt, Transdanubia, Hungarv - Földt. Közi. 114. 1984. p p . 263—283. 5 figs, 10 pits, eng R M I K E K.: lásd: D É R I J.

MINDSZENTY A.: Textural differences be­ tween karstic and lateritie bauxites — Abstracts, vol VI. p. 206. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984.

to the wathering of diasporites — Anna­ les Univ. Sei. Budapestin. Sect. Geol. Tom X X I V . 1984. pp. 4 0 - 4 6 . 3 figs, 3 tables MINDSZENTY A. —GALÁCZ A. — D Ó D O N Y I.

— CRONAN, D . S.: Paleoenvironmental significance of ferromanganese oxide concretions from the Hungarian Jurassic — Abstracts, vol. V I . p p . 206—207. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nau­ ka, Moscow, 1984. MINDSZENTY A. — K N A U E R J. —SZANTNER

F.: Az iharkúti bauxit üledékföldtani jellegei és felhalmozódási körülményei — Sedimentologieal features and the condi­ tions of accumulation of the Iharkút bauxite deposit — Földt. Közi. 114. 1984. pp. 1 9 - 4 8 . 13 figs, 3 pits, e n g R MINDSZENTY A.: lásd: D U D I C H E . MINDSZENTY A.: lásd: SZANTNER F . M i s z L i v E C Z E . : lásd: CSÁSZÁR G. MISZLIVECZ E . : lásd: H A A S J.

MÓGA J.: Karsztos toronyhegyek NyugatMalaysiában — Tower karst in WestMalaysia — Karszt és Barlang 1982. I I . 93—96. 6 ábra, eng, rus R MÓGA J.: Trópusi karsztok Dél-Ázsiában — Természet Világa 115. 11. 1984. p p . 5 1 6 - 5 1 8 . , 4 figs MOLDVAI

L.:

Kisbolygórobbanás

a

Ba­

konyban? A magyarpolányi kavicsok keletkezése — Elet és Tudomány X X X I X . 2. 1984. pp. 3 5 - 3 7 . 7 ábra MOLNÁR В.: A Föld és az élet fejlődése — Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. p p . 1 — 351. 254 ábra, 9 táblázat, 8 tábla MOLNÁR В.: A Duna—Tisza közi tavak keletkezése ós hasznosítása — Tud. dok­ tori értekezés tézisei, Szeged, 1984. pp. 1-12. MOLNÁR В . : lásd: E L - F I S H A W I , N. M. MOLNÁR G.-né: lásd: ALGAY I.

MOLNÁR L: A külfejtéses bányaműveletek­ hez kapcsolódó mérnökgeológiai jellegű feladatok — Engineering geological tasks concerning surface mine exploita­ tion — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 31. 1983. pp. 127—246. 6 ábra, 2 táblázat, eng, rus R MOLNÁR L.: lásd: KERESZTI F .

426

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

MOLNÁR J.: Hungary — International Mining Yearbook, pp. 136 — 137. 1 table, Brussels, 1984. MOLNÁR J.: Coal from mine waste with Hungarian process — Mining Magazine, Vol. 160. No. l . p p . 9 - 1 0 . 1 fig., London, 1984. MOLNÁR J.: Control of water in Hungarian bauxite mines — Minig Magazine, Vol. 150. No. 9. p p . 169—171. 1 fig. London, 1984. MOLNÁR J.: Hungary — Mining Annual Review 1984. pp. 4 8 5 - 4 8 6 . , 1 table, London, 1984. MONOSTORI M.: Eocénvégi események ha­ tása a magyarországi Ostracoda-faunákra — The influence of the terminal Eoce­ ne events on the Ostracoda faunas in Hungary — ő s i . Viták (Discussiones palaeont.) 31. 1984. pp. 1 1 1 - 1 1 4 . eng R MONOSTORI M.: The problem of extinction — Ann. Univ. Sei. Budapestin. R. Eöt­ vös nom., Sect. Geol. X X I V . 1984. pp. 199-206. MONTANARI A . — A L V A R E Z W . — B I C E D.— CURTIS G. — D R A K E R. — LOWRIE W . —

MCWILLIAMS M.: Vulkáni eredetű csillá­ mok K/Ar kormeghatározása eocén/oligocén határszelvények pelágikus mész­ kövében (Gubbio, Olaszország) — K—Ar dating of volcanic micas in pelagic limestones bracketing the Eocene/Oligocene boundary in the Gubbio sequence, Italy — Ősi. Viták (Discussiones palae­ ont.) 31. 1984. p p . 5 3 - 5 5 ; 5 6 - 5 7 . 1 fig. MOROZOV, V. N . : Macropolar theory of rock destruction. High temperature re­ laxation of stresses — Alt. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. pp. 97—101. 1 fig. eng R (in Russ.) MUCSÁNYI J. — S M O H A I F . : A porozitás és

sűrűség várható értékének közelítése geostatisztikai polinomokkal — Approx­ imation of porosity and density values to be expected by geostatistical polyno­ mials — Kőolaj és földgáz 15. (115.) Különszám, 1982. május p p . 26 — 27. 3 ábra, rus, ger, eng R MÜLLER G. : Felkészülés hazai szenek alkal­ mazására az újabb cementgyárakban — Építőanyag, X X X V I . 3. 1984. p p . 6 5 67. MÜLLER, H . J.: Issledovanija uprugih svojstv granulitov pri vysokih davlenija i temperaturah — Alt. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. p. 25. MÜLLER P.: A badeni emelet tízlábú rákjai — Decapod Crustacea of the Badenian — Geol. Hung. ser. Palaeont. 42. pp. 1 — 124. 97 figs, 4 tables, Budapest, 1984. eng R MÜLLER P.: lásd: K Ó K A Y J. MÜLLER P.: lásd: L E L K E S G Y .

N A G Y BALOGH J. — K Á N T O R T.: Investiga­

tion of homogeneity by laser microspectral LMA 1. — Microbeam methods and application (Selected papers) — Faculty of Mining and Geology (ULE­ MA), Belgrade, 1983. pp. 5 7 - 6 4 . 3 tables NAGY В . : A nagybörzsöny ércbányászat és érckutatás története — Die Geschichte des Erzbergbaues und der Erzprospek­ tion von Nagybörzsöny (Deutsch Pilsen) — Földt. Közl. 114. 1984. pp. 387—403. 7 figs, ger R NAGY В. —DOBOSI

G.: A

nagybörzsönyi

Rózsa-bánya egyes érceinek mikro-szondás vizsgálata — Electron microprobe testing of some ores from the Rózsabánya deposit at Nagybörzsöny — Földt. Int. Évi Jel. 1982-ről, 1984. pp. 4 3 1 - 4 6 7 . 1 fig. 4 tables, 14 encl. eng R NAGY Dné: lásd: K i s s József N A G Y E . : Ensayo de las zonas estrueturofaciales de Cuba Oriental — Contribución a la Geológia de Cuba Oriental; Edit. Cientifico-Técnica, pp. 9—16. L a Habana, 1983. N A G Y E . —BBEZSNYÁNSZKY

К . : La dep-

resión palaogénica de Baracoa-Mata — Contrubución a la Geológia de Cuba Oriental, pp. 134— 137. LaHabana, 1983. Edit. Cientifico-Técnica NAGY NAGY NAGY NAGY NAGY

E . : lásd: A L B U I. E . : lásd: BREZSÁNSZKY К . E . : lásd: CSÁSZÁR G. E . : lásd: FRANCO, G. L. E . : lásd: H A A S J.

N A G Y G.: Computer programs for quanti­ tative electron microprobe analysis de­ veloped for geological applications — Proc. of the Eigth European Congress on Electron Miscroscopy, Budapest, 1984. Vol. 2. pp. 1 0 4 1 - 1 0 4 2 . N A G Y G.: Továbblépés az elektron-mikroszondás ritkaföldfém elemzés területén — Gépipari Tud. Egyesület X X V I I . Színképelemző Vándorgyűlése, Szombat­ hely, 1984. előadásai, pp. 231 — 232. N A G Y G.: Cooling history of young Hun­ garian basalts based on zoning of olivine phenocrysts — Acta Geol. Hung. 26. 3 - 4 . pp. 3 2 1 - 3 3 9 . 7 figs, 2 tables N A G Y István: A Magyar Állami Földtani Intézet Gyűjteményének és Országos Földtani Adattárának újjáalakítása — Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről, 1984. pp. 6 7 - 7 2 . 3 ábra N A G Y István: lásd: CSÁSZÁR G. N A G Y István: lásd: H A A S J.

N A G Y István Z.: Musea Rerum Naturalium — Természet Világa 115. 1. 1984., pp. 2 2 - 2 6 . 4 ábra N A G Y István Z.: A természettudományok „katedrálisa": a British Museum — Ter-

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984

427

mészét Világa 115. 11. 1984. pp. 4 8 2 486. 10 ábra N A G Y István Z . : Az Ashmolean Museum három évszázada — Természet Világa 115. 12. 1984. p. 561. N A G Y M.: lásd: К о в о ш G.

N E M E S N A G Y J. — Ó V Á E Y I. —CSONKA E.— KUBOVICS I. —FAZEKAS S. — N É M E T H I . :

N A G Y Z . — P O G Á C S Á S G y . — R U M P L E E J.—

NEMESÁNSZKY К . : lásd: P O J J Á K T. N E M E S I L. —POLCZ I. — SZEIDOVITZ Z S . :

SZANYI В . : Some representative seismic section in the Pannonian basin of Hun­ gary — Acta Geodaet., Geophys. et Montanist. Hung. с. 19. ( 1 - 2 ) . 1984. p . 135. NAGYMAEOSY A.: Mészvázú nannoplankton a magyarországi alsóoligocénben és az eocén-oligocén határképződményekben — Calcareous nannoplankton in Lower Oligocène and Eocene/Oligocene boundary formations of Hungary — Ősi. Viták (Discussiones palaeont.) 31. 1984. pp. 25 — 28. e n g R NAGYMAEOSY A.: Mono- és duospecifikus nannoflórák a magyarországi alsóoligocén üledékekben — Mono- and duospecific nannofloras in the Lower Oligocène sediments of Hungary — Ősi. Viták (Discussiones palaeont.) 31. 1984. pp. 29—31. eng R NAGYMAEOSY A.: lásd: B Á L D I T.

NEMECZ E . : Clay minerals. Akadémiai Kia­ dó, Budapest, 1981. NEMECZ E . : Pyrophyllite ITC occurrence at Pázmánd (Hungary) in fluorine-activized environment — Acta Geol. Hung. 27. 1 - 2 . 1984. p p . 1 9 1 - 2 0 2 . 6 figs, 1 table NEMECZ E . : Kaolinite occurrences in Hun­ gary — Acta Miner.-Petrogr. Szeged 24. 1984. Suppl. pp. 9 - 1 8 . NÉMEDI

VAEGA

Z.: A

Mecsek

hegység

szerkezetalakulása az alpi hegységképződési ciklusban — Structural history of the Mecsek Mountains in the Alpine Orogenic Cycle — Földt. Int. É v i Jel. 1981-ről, 1983. pp. 4 6 7 - 4 8 4 . 2 figs, 1 map, eng R N É M E D I V A E G A Z . : Diagenizálódott lejtő­

törmelék és fosszilis talaj a komlói amfibolandezit fekvőjéből — Diagenized scree and fossil soil from the footwall of the hornblende andésite of Komló — Nehézipari Műsz. Egyetem Közi. I. sorozat, Bányászat, 32. köt. 1 — 4. füz. Miskolc, 1984. pp. 1 2 9 - 1 4 0 . , 6 figs, eng, ger, rus R NÉMEDI

VAEGA

Z.: A

mecsek

hegységi

feketekőszénterületek fúrásos kutatásá­ nak áttekintése — Die Bohrerkundung der Steinkohlengebiete im Mecsek-Gebirge — eine historische Übersieht — in: Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből II. köt. pp. 51—82. 7 fig. Nehézipari Műsz. Egyetem kiadványa, Miskolc, 1984., ger R

Space domain of Pixels in monolayer tussue cultures. Morphometric analysis I., — Acta Agronomica Acad. Sei. Hung. 31. 1982. pp. 3 0 5 - 3 1 6 . 6 figs Szerkezetkutató mérések Kecskemét D— Kiskunfélegyháza—Alpár környékén — Az ELGI 1983. É v i Jel. pp. 4 5 - 5 2 . 11 figs, eng, rus Pv. N E M E S I L.: lásd: Á D Á M O. N E M E S I L.: lásd: E E K E L A.

N E M E S I L.: lásd: Н о в о т J. N É M E T H G.: E g y reneszánsz tudós a 20. században. Beszélgetés Szádeezky-Kardoss Elemérrel — Természet Világa 115. 3. 1984. pp. 1 1 0 - 1 1 3 . 5 ábra NÉMETH G.: „Mente et malleo". Beszélge­ tés A. Jansin akadémikussal — Termé­ szet Világa 115. 8. 1984. p p . 3 5 0 - 3 5 2 . 3 ábra N É M E T H G.: A hányóanyag talajfizikai tulajdonságainak időbeli változása — Temporal changement of soil mechanical characteristics of cliff debris—Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 3 1 . 1983. pp. 6 9 - 8 4 . 8 ábra, eng, rus R N É M E T H G.: lásd: BÉRCZI I. N É M E T H I.: lásd: N E M E S N A G Y J.

NÉMETH R.: Hátráló természetvédelem — Élet és Tudomány X X X I X . 47. 1984. p. 1497. N É P P E L F . : Beszámoló a Fertő környék felszínalatti vizeinek magyar és osztrák szakemberek által közösen végzett kuta­ tásáról — Hidr. Tájékoztató 1984. okt. pp. 15—18. 2 ábra NIKOLAEV V. G . — V A S D . — P O G Á C S Á S Gy.:

Neogene-anthropogene Pannonian basinstructure of labigenic type — Abstracts, vol. X . part 1. pp. 28—30., (in Russian also) 27th Internat, Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. NICOEA Aida—KOVÁCS Sándor: Conodont fauna from the Rotelliforme, Meeki and Occidentalis zones (Middle Triassic) of Humboldt Range, Nevada, Western North America — Rivista Italiana Paleont. Stratigr. 90. 2. Milano, 1984. pp. 1 3 5 - 1 6 4 . 3. figs, 4 tables NICOEA Aida: lásd: KOVÁCS Sándor N. LÁSZLÓ E . : Aranymosás a Felső-Tisza vidékén — Magyar Vízgazdálkodás 1984/ 7. pp. 1 9 - 2 1 . 2 ábra N. LÁSZLÓ E . : Négy aranymosó központ — Magyar Vízgazdálkodás 1984/6. pp. 2 4 - 2 5 . 3 ábra NOSKE-FAZEKAS G.: lásd: E M B E Y - I S Z T I N A. N O S K É N É FAZEKAS G.: Universal stage

measurements of plagioclase feldspars originating from gabbroic inclusions of

428

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

the Bondoró-hegy alkali basalts (Hun­ gary) — Annls hist. nat. Mus. natn. hung. 76. 1984. pp. 1 9 - 2 5 . 2 figs, 2 ta­ bles, 3 plates NOSZTICZIUS Z . : lásd: H É D E B V Á R I P . N U S S Z E B A.: lásd: BALOGH Kadosa N Y E R G E S L.: lásd: SZANTNEB F. N Y E R G E S L.: lásd: TAKÁCS E . N Y I T B A I T . : lásd: H O F F E R E .

OLÁH J.: Kombinált rekultiváció a mátra­ aljai szénbányák külfejtési bányahányóin — Combined recultivation on the open-pit dumps of the coal mines Mátraalja — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 31. 1983. pp. 2 0 1 - 2 1 6 . 1 table, eng, rus R OBAVECZ J.: lásd: H A A S J.

PAÁL T.: A budapesti talajvízváltozás trendyizsgálata — Trenduntersuchung der Änderungen im Grundwasser von Budapest — Hidr. Közl. 64. 4. 1984. pp. 2 4 9 - 2 5 5 . 6 figs, 2 tabs, ger R P Á H I L.: lásd: KERESZTI F . P Á H I L.: lásd: POSGAY К . P Á L I.: lásd: R A D N A I N É GYÖNGYÖS ZS. PALÁNKAI T.: lásd: KUBOVICS I.

PALLA Gy.: A tiribesi széndioxid előfordu­ lása és gazdasági hasznosítása — Hidr. Tájékoztató 1984. ápr. pp. 31 — 33. 1 ábra P A N D I N É SZEGEDI S Z . : lásd: H Ó D I N.

KOVÁCSNÉ

PANTÓ Gy.: Trace element geochemistry of the Cenozoic volcanism in Hungary — Abstracts, vol. V. pp. 366 — 367. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984.

OBAVECZ-SCHEFFER A.: Foraminiferal stra­ tigraphy of the Triassic in the Transdanubian Central Range — Acta Geol. Hung. 26. 3 - 4 . 1983. pp. 2 1 3 - 2 2 6 . 1 table, 2 plates

P A P S.: lásd: BÉRCZI I. P A P S.: lásd: G A J D O S I. P Á P A Y L.: lásd: H E T É N YI M..

ORAVECZ-SCHEFFER A.: lásd: CSÁSZÁR G. ORAVECZ-SCHEFFER A.: lásd: H A A S J.

rode zon povyshennoj elektroprovodnosti V litosfere po laboratornym dannym — Ált. Földt. Szemle (General Geol. Re­ view) 19. 1983. pp. 11 —13. 2 ábra PARKHOMENKO, E . I . : Correlative depend­ ence between the electrical parameters of the mineral matter in the broad range of temperatures — Ált. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. pp. 22—24. 2 ábra (in Russ.)

OSWALD Gy. et al.: Ugolnye baseyny i mestorozhdeniya Vengerskoy Narodnoy Respubliki — Ugolnye basejny i mesto­ rozhdeniya stran-chlenov SÉV i SFRYu — Moskva, 1984. pp. 1 6 2 - 1 9 3 . , 1 ábra, 8 tábl. OSWALD Gy. — S Z É L E S L. — K I S S J. — R A DÓCZ Gy. — M A K R A I L. — N É M E D I VARGA Z . — FALTJS G. — K O P E K G. — JUHÁSZ A. — V Á R K O N Y I J. — M A D A I L. — K Ó K A Y J.—

CSÁSZÁR G.: A KGST tagországok és a Jugoszláv SzSzK szénmedencéi és lelő­ helyei — Soviet ekomicheskoy vzaymopomoshchi, Moskva, 1984. pp. 184— „ 186., 2 tabl. eng R ÓVÁRY I.: lásd: Nemes Nagy J.

P A P P , Adolf: lásd: JÁMBOR Á. PARKHOMENKO, E . I.: О vozmozhnoj pri-

P A R T É N YI Z . : lásd: BALOGH Kadosa P A R T É N Y I Z . : lásd: H A A S J . P É C S I M.: lásd: K Ö V E S J . P É C S I M. — Z E N T A Y T. — G E R E I L. — R E M É ­

NYI, M.: Relationship of the geomorphological position, genetic, physical, chem­ ical and mineralogical features of sand soils with their fertility — Lithology Ö R K É N Y I N É B O N D O R L.: Formulas for the and Stratigraphy of Loess and Paleosols. determination of Euler angles of plagioProc. of the Symposium org. by INQUA, clases — Annales Univ. Sei. Bud. Sec. Commission on Loess and Paleopedology. Geol. X X I V . 1982. pp. 7 3 - 7 8 . 6 figs, Budapest, 1984. pp. 2 9 1 - 3 0 3 . 3 figs, 1984. 3 tables Ősz A.: A 11. Kőolaj Világkongresszus — PÉCSI-DONÁTH É.: Heavy metals sorption Vízkutatás 1984. 3. pp. 2 0 - 2 2 . 3 ábra pecularities of the zeolite-bearing rocks from Tokaj Mts, NE-Hungary — Ab­ stracts, vol. VII. pp. 2 9 0 - 2 9 1 . 2 7 t h Inter­ P A Á L T.: Hozzászólás a reziduális nyíró­ nat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, szilárdság kérdéséhez — Contribution — 1984. Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. P É c s i N É D O N A T H É . : Hegylábfelszíni üle­ Review) 31. 1983. pp. 1 0 3 - 1 0 6 . 1 ábra dékben kialakult fosszilis talajok és köz­ P A Á L T.: Bánya-betöltések hatása a talaj­ tes üledékek újabb elemző vizsgálata — vízre — Contribution — Mérnökgeol. Földr. Közl. X X X I I . 3 - 4 . 1983. pp. Szemle (Engineering Geol. Review) 31. 3 9 9 - 4 3 1 . 3 tábl., 1983. pp. 2 4 1 - 2 4 3 . 2 ábra P É C S I N É D O N A T H É . : E g y sokarcú ásványi P A Á L T.: Urban impact on ground water — nyersanyag — a zeolit — Magyar Tudo­ Abstracts, vol. VIII. p . 121., 27th Inter­ mány, 1984. 7 - 8 . pp. 5 3 7 - 5 4 8 . 9 ábra, nat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1 tábl. 1984. P É C S I N É D O N A T H É v a : A Tokaji-hegységi

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984 zeolitos kőzetek szerepe a vízminőség védelmében — Hidr. Tájékoztató 1984. okt. pp. 27 — 31. 2 ábra, 5 tábl. P É C S K A Y Z . : lásd: BALOGH Kadosa P É C S K A Y Z . : lásd: S Z É K Y - F U X V. P E L I K Á N P.: lásd: BALOGH Kálmán P E L I K Á N P.: lásd: B É E C Z I N É MAKK A. P É R Ó Cs.: lásd: K Á Z M É R M. P É R Ó Cs.: lásd: KOVÁCS S.

P E S T Y L. : Experimental modelling of palagonization — Abstracts, vol. I V . p. 422. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. PESTY

L.:

Experimentalpetrographische

Modelluntersuchung der Palagonitbildung — Alt. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. p . 115. (inRuss.) P E S T Y L.—TÓTH M.: Kristallicheskie fazy andesitsteklovyh obrazcov, formirujushchihsja V atmosfere ,vody pri vysokim sostojaniem p t — Alt. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. p. 17. (in Russ.) P É T E R Z . : lásd: H O R V Á T H I.

PETHÖ A.: Rezultaty issledovanii po geokhimii mikroelementov i vozmozhnosti ikh primeneniya v razvedke uglevodorodov v Vengrii — Práce Vyzkumného Ustavu Geologického Inzenyrsvi 35. I B . pp. 4 7 9 - 4 9 2 . Brno, 1978. P E T R I K В . : Mélyfúrási cementezőanyagok fejlesztése a Magyar Szénhidrogénipari Kutató Fejlesztő Intézetben, 1983-ban — Development of cementing materials for deep drillings in the Hungarian Hyd­ rocarbon Institute in 1983 — Földt. Kut. X X V I I . 2. 1984. p p . 9 1 - 9 3 . P E Y B E R N E S В . : Découverte des algues floridées du „Facies de Vimport" dans l'Albien des Monts Bakony (Hongrie) et données biostratigraphiques nouvelles sur le Mesocrétacé hongrois — Geobios v. 10. fasc. 1. Lyon, 1977. pp. 1 1 3 - 1 1 6 . , eng R PHILLIPS, L. R.: lásd: BÉRCZI I. P I K Ó J . : lásd: K E R E S Z T E S N . T .

PINCZÉS Z . : Examination of the grain-size composition of periglacial piedmont sediments in the Hungarian mediumheight mountains — Quaternary Studies in Hungary, p p . 2 0 9 - 2 2 1 . , I N Q U A Hungarian National Committee, Buda­ pest, 1982. PLESZKÁTS T . : lásd: POSGAY К . P O D Á N Y I T . : lásd: H E G Y I I N É PAKÓ J. POGÁCSÁS G y . — V A R G A I.: Characteristic

evolution of the Cenozoie structure of the Pannonian Basin as proved by reflection seismic measurements — Proc. 17th Assembly of the European Seismol. Commission. Akadémiai Kiadó Budapest, 1983. pp. 6 3 9 - 6 4 7 . 7 figs POGÁCSÁS Gy.: Results of seismic stratig­ 6 Földtani Közlöny

429

raphy in Hungary — Acta Geol. Hung. 27. 1 - 2 . 1984. pp. 9 1 - 1 0 8 . , 14 figs POGÁCSÁS Gy.: Geological interpretation of the seismic macro-structure of Neogene-Quaternary sediments in the deep depressions of the Pannonian Basin — Abstracts, vol. I I . p p . 1 6 3 - 1 6 4 . 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. POGÁCSÁS Gy.: Seismic Stratigraphy in Hungary (extended abstract) — Acta Geodaet., Geophys. et Montanist. Hung. 19. ( 1 - 2 ) . 1984. p p . 1 3 7 - 1 3 8 . POGÁCSÁS Gy.: Seismic stratigraphy char­ acteristics of Neogene deep depressions in the Pannonian basin and their hydro­ carbon geology interpretation — 29th Internat. Geophys. Symposium, Varna. Proc. 1984. p p . 1 2 2 - 1 3 8 . POGÁCSÁS Gy.: Stratigrafiaj ekzamenadoj persismaj en la Pannonia-Baseno — I n : E . D U D I C H : Cu vi konas la teronî Scienca Eldona Centro de Universala Esperanto-Asocio, Budapest, 1984. POGÁCSÁS Gy.: A Központi Kaukázus és az Elbrusz geológiája — Geology of CentraiKaukasus and Elbrus — Föld és É g X I X . 12. 1984. pp. 3 6 0 - 3 6 4 . 13 figs POGÁCSÁS POGÁCSÁS POGÁCSÁS POGÁCSÁS

Gy.: lásd: BÉRCZI I. Gy.: lásd: B E R K E S Z . Gy.: lásd: N A G Y Z . Gy.: lásd: NIKOLAEV, V. G.

POGÁNY L.: A Z ásványi nyersanyagok földtani kutatásának és kitermelésének hosszú távú tervezése — Langfristige Planung der geologischen Forschung und Produktion mineralischer Rohstoffe — Kőolaj és földgáz 15. (116.) 4. 1982. p p . 1 2 0 - 1 2 5 . 1 figs, 3 tabl., rus, ger, eng. R POJJÁK T.—EGERER F.—NEMESÁNSZKY К . — B A K H N E V A D . — S T O Y N O V A M.—

STOYNOV S.: Sravnitelnaya kharakteristika tretiohnogo kislogo vulkanizma Centralnykh Rodop (Bolgariya) i Severo-Vostochnoy Vengrii — Godishnik na Visshiya Minno-Geolozhki Institut Sofiya, t. X X X . ( 1 9 8 3 - 1 9 8 4 ) . sv. I I . P O J J Á K Tibor: lásd: E G E R E R F .

Р О К А T.: A földtudományok módszertana — The methodology of geological sci­ ences — Földt. Tudománytört. É v k . (Annals of the History of Hung. Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. p p . 3 7 - 4 8 . 1 table, eng R Р О К А T.: Development of the cartographic representation of igneous formations — Contributions to the History of Geologi­ cal Mapping. Proc. of the X t h INHIGEO Symposium, 1 6 - 2 2 Aug. 1982. Buda­ pest, Hungary. Ed. DTJDICH E . Akadémi­ ai Kiadó, Budapest, 1984. pp. 2 3 7 - 2 4 7 . 6 figs

430

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

PÓKA T.: Development of Mineralogy in Hungary in the 19th century — Ab­ stracts, vol. V I I I . pp. 4 6 0 - 4 6 1 . 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. Р О К А T.: lásd: CSÍKY G. PÓLAI Gy.: lásd: CSÁSZÁB G. PÓLAI Gy.: lásd: H A A S J.J POLCZ I . : lásd: N E M E S I L. POLLHAMMEE M.: lásd: CSAPÓ G. POLLHAMMER M.: lásd: SZABÓ Z. POMAZI L.: lásd: KUBOVICS I.

POMEBOL Ch.: Az eocénvégi események és az eocén/oligocén határ ÉszaknyugatEurópában — The terminal Eocene events and the Eocene-Oligocene bound­ ary in Northwestern Europe — ő s i . Viták (Diseussiones palaeont.) 31. 1984. pp. 1 7 - 2 0 ; 21 — 24. 1 table P O P I T Y J . : lásd: TÓTH Almos POPOV S. V . — V O E O N I N A A. A.— A N D B E EVA-GEIGOEOVICH A. S.—TEE-GRIGOR-

JANC L. S.: Az eocén-oligocén határ és a Keleti-Paratethys oligocén története — The Eocene/Oligocene boundary and the Oligocène history of the Eastern Paratethys — Ősi. Viták (Diseussiones palaeont.) 3 1 . 1984. pp. 1 3 3 - 1 3 4 ; 136-136. POSGAY K.: Kéreg- és felsőköpeny-szer­ kezet kutatása szeizmikus módszerrel — MTA Föld- és Bányászat Tud. Oszt. Közleményei, 16. 3 - 4 . 1984. pp. 2 3 7 247. 8 figs POSGAY К . : A geofizika alkalmazása a szén­ bányászatban. Alkalmazott geofizika a földtani kutatás és a bányászat szolgála­ tában — MTA Föld- és Bányászati Tud. Oszt., 1982. évi közgyűléséhez kapcsoló­ dó tudományos ülés előadásai, 1982. május 6. Budapest, p p . 193 — 217. 13 figs POSGAY К . — A L B U I.: Investigation of the

earth's crust and upper mantle structure by the seismic reflection method in Hungary — Abstracts, vol. I V . p . 175., 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. POSGAY K. — K O M J Á T H Y J. —PLESZKÁTS T.

— P Á H I L.—RAcz I.: Razrabotka bortovoy geofizicheskoy sistemy na baze EVM i voprosy eo dalneyshego razvitiya. Problemy izucheniya i osvoeniya mineralnykh resursov mirovogo okeana — Sbornik nauchnykh trudov; Minsiterstvo geologii SSSR PGO „Sevmorgeologiya" pp. 113—116. Leningrad, 1984. P B Á C S E E E . : lásd: K A R D E V A N P . P B A J C Z E E A . — W I N T E R J.: A csapadék

hatása a talajvízre Budapesten — Nie­ derschlagseinflüsse auf das Grundwasser in Budapest — Hidr. Közl. 64. 1. 1984. pp. 2 7 - 3 2 , 10 fig, rus, ger R

PEALAT, А . : System for electrical resistivity measurement of rock samples — Alt. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. pp. 3 9 - 4 1 . , 2 figs, e n g R (in Russ.) PEINZ Gyula: lásd: SZEDEEKÉNYI T.

RÁcz D . — KONCZ I. — BUJDOSÓNK L E N G Y E L

E. — L E L K E S A.: Issledovanie rezultatov issledovaniy vodorastvorennykh organicheskikh veschehestv i gazov pri poiskakh i razvedke nefti i gaza — Práce Vyzkumného Űstavu Geologického Inzenyrstvi 35. I B . pp. 509—527. Brno, 1978. RÁcz D . : lásd: SZOLNOKI J. RÁCZ I.: lásd: KEEESZTI F. RÁCZ I.: lásd: POSGAY K. R A D N A I N É GYÖNGYÖS ZS. — B Á N H E G Y I M .

— P Á L I.: Az eruptív intrúzió hatása a kőszenek fizikai és kémiai sajátosságaira — Influence of eruptive instrusions on the physical and chemical properties of coals — B K L Bányászat 117. 5. 1984. pp. 313—322. 5 figs, 1 table, rus, ger, eng, freR RADÓCZ Gy.: A Szilárd Ásványi Nyers­ anyag Prognózis Osztály célkitűzése és tevékenysége — Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről, 1984. pp. 3 7 - 4 2 . RADÓCZ Gy. — N A G Y E . : Algunas novedades paleontologicas de Cuba oriental — Contribucion a la geológia de Cuba oriental, pp. 199 — 205. 1 tabl. eng R La Habana-Cuba, 1983. Editorial CientificoTecnica RADÓCZ

Gy. — N A G Y

E.:

Manifestaciones

carboniferas en la molasa de Cretacico Superior de Cuba oriental — Contribuci­ on a la geológia de Cuba oriental pp. 1 8 6 - 1 9 1 . 1 fig., 1 tabl., eng R La Haba­ na-Cuba. E d . Cien-T. RADÓCZ Gy.: lásd: BEEZSNYÁNSZKY К . RADÓCZ Gy.: lásd: FRANCO, G. L.

RAINCSÁK Gy.: Alsótriász sztratiform érc­ képződés lehetőségének vizsgálata Veszprém-Litér-Sóly között és az Iszka-hegy környékén — A Study on the possibility of early triassic stratiform ore mineral­ ization in the Veszprém-Litér— Sóly zone and the vicinity of Iszka-hegy. (Transdanubian Central Range) — Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről, 1984. pp. 2 4 5 - 2 6 1 . 6 figs, 2 tables, eng R RAINCSÁK

Gy. — K A I S E E

M.:

Magyarázó

a Bakony-hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Csór — A Magyar Áll. Földtani Int. kiadványa, pp. 1 — 69. Budapest, 1984. RAINCSÁK-KOSÁEY

Zs. — M I H Á L Y

S . : Der

geologische B a u des Szendrőer-Gebietes (Nordungarn) — Ost. Akad. Wissensch. Schriftenreihe der Erdwissenschaftlichen

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984 Komissionen. Sei. Results of Austrian Projects of the IGCPI 3. pp. 2 5 1 - 2 6 1 . Wien, 1978, New York. Spring. Verl. R A I N C S Á K N É K O S Á B Y ZS. — C S E R N Y T.: A

Balaton környékének építésföldtani tér­ képezése - Földt. Int. É v i Jel. 1982ről, 1984. pp. 4 9 - 5 4 . R A I N C S Á K N É K O S Á B Y Z S . : lásd: K I S D I N É B U L L A J. RAKHMANOV, V. P.: lásd: VARENTSOV, I. M.

R Á K O S I L.: A magyarországi eocén—oligoeén határszelvények phytoplankton és palynológiai vizsgálata — Phytoplanktonic and palynological study of the Bocene/Oligocene boundary — ő s i . Vi­ ták (Discussiones palaeont.) 31. 1984. pp. 1 0 5 - 1 0 8 . hung R R Á L I S C H Lné: lásd: CSÁSZÁB G. R Á L I S C H Lné: lásd: H A A S J. R Á N E B G.: lásd: Á D Á M O. R A V A S Z - B A R A N Y A I L.: láed: BALOOH Ka­

dosa R E D L E B N É TÁTEAI M.: lásd: Á D Á M O. R E M É N Y I M.: lásd: P É C S I M. R E M É N Y I Mné: lásd: G E B E I L. R E N N E E J.: lásd: B E S Z E D A T. R E N N E B J.: lásd: HOBVÁTH H . R E N N E R J. — SIKLÓS A . — T Ó T H L.: Prime-

nenie kompleksnoy yadernoy analiticheskoy sistemy dija ekspressanaliza glubokozodnyx osadkov i konkretsii — Sbornik nauchnykh trudov; Ministerstvo geologii SSSR PGO „Sevmorgeologiya" pp. 117—124. 2 figs, 2 tables, Leningrad, 1984. R É T H Á T I L.: Groundwater in Civil En­ gineering. Akadémiai Kiadó, Budapest. 478 old. (Közös kiadás az Elsevier Sei. Publ. Companieval, Amsterdam —Ox­ ford— New York) R É T H Á T I L.: Tévhitek a talajvízről — Élet és Tudomány X X X I X . 20. 1984. pp. 618 — 620., 3 ábra R É T H Á T I L.: Talajvíz a város alatt — Élet és Tudomány X X X I X . 24. 1984. pp. 7 4 6 - 7 4 8 . 3 ábra R É V É S Z I.: Az algyői Maros-Szőreg szén­ hidrogéntelepek üledékföldtani modellje — egy fosszilis delta fejlődésmenete — A sedimentological model of the Algyô Maros-Szőreg hydrocarbon reservoirs — Evolution of a fossil delta — Kőolaj és földgáz 15. (115.) 6. 1982. pp. 1 7 6 - 1 7 7 . rus, ger, eng R RÉVÉSZ I.: Post-Miocene delta formation in the south eastern part of the Great Hungarian Plain — Abstracts, vol. VII. p. 213. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. R É V É S Z J.: lásd: BÉECZI I. R É Z F . : lásd: BARLAI Z . R E Z E S S Y G.: lásd: B E R N H A R D В . R E Z E S S Y G.: lásd: GYUBKÓ P .

6*

431

RISCHÁK G.: Reakciókinetikai kalciméter Földt. Int. É v i Jel. 1980-ról, pp. 4 7 9 - 4 8 6 . Budapest, 1982. RISCHÁK G.: A tarkaagyagok képződésé­ nek egyes geokémiai tényezői — Some geochemical factors of the formation of variegated clays — Földt. Int. É v i Jel. 1982-rŐl, 1984. pp. 4 6 9 - 4 7 7 . 3 tables, eng R R Ó N A I A.: A negyedidőszaki és felső-pliocén süllyedés menete a Körös-meden­ cében — Földt. Int. É v i Jel. 1980-ról, pp. 77—80. Budapest, 1982. R Ó N A I A.: Verticai movements in the Great Hungarian Plain. Examples of magnetostratigraphic correlation — Proc. 17th Assembly of the European Seismol. Commission. Akadémiai Ki­ adó, Budapest, 1983. pp. 4 3 5 - 4 4 0 . 3 figs, 1 table R Ó N A I A.: The development of the Quat­ ernary geology in Hungary — Acta Geol. Hung. 27. 1 - 2 . 1984. pp. 7 5 90. figs 7 R Ó N A I A.: Quaternary stratigraphy and the N/Q boundary in the Pannonian Basin. A case study in continental stratigraphy — 27th Internat. Geol. Congress, Abstracts, vol. I. pp. 412 — 413. Izd. Nauka, Moscow, 1984. R Ó N A I A.: Ballenegger Róbert kapcsolata az agrogeológiával — Agrokémia és Ta­ lajtan 32. ( 3 - 4 ) 1984. pp. 6 3 4 - 6 3 6 . R Ó N A I A.: Teleki Géza 1 9 1 1 - 1 9 8 3 Földt. Közi. 114. 1984. pp. 2 4 0 - 2 4 1 . , 1 fig, bibliogr. RÓNAI A.: The development of the Quater­ nary Geology in Hungary — Acta Geol. Hung. 27 ( i - 2 ) 1984. pp. 7 5 - 9 0 . 20 figs R Ó N A I A.: Osnovy chetvertichestnoy stratigrafii Pannonskoy Baseyna — Mezhdunarodny Geol. Congress 27. 1984. Sectio 03, Doklady, Moskva, pp. 31 — 37. 1 ábra R Ó N A I A.: A plio-pleisztocén határ a nem­ zetközi és hazai irodalomban — The Pliocene /Pleistocene Boundary in the International and Hungarian Litera­ ture — Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről, 1984. pp. 1 6 7 - 1 7 2 . R Ó N A I A. — H Á M O E G. — N A G Y E . — F Ü L Ö P J.—CSÁSZÁR G. —JÁMBOR Ä . — H E T É N Y I R. — D E Á K M. —GYARMATI P.: Magyar­

ország földtani térképe, M = 1 : 500 000 — Geological Map of Hungary. M = 1 500 000. Budapest, 1984. R Ó N A I A. — K Ő E Ö S S Y L. —SZEPESHÁZI К . :

Az Alföld földtani atlasza. Békéscsaba. Magyarázó. M. Áll. Földtani Int. kia­ dása, Budapest, 1981. ROZNAI I.: Magyar bányászati és kohá­ szati érmek 1 5 2 6 - 1 9 8 2 - Orsz. M. Bá-

432

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

nyászati és Kohászati Egyesület kia­ dása, Budapest, 1983. 110 old. 58 tábla RÓZSA L.: Metróalagutak a talajvízben — Élet és Tudomány X X X I X . 37. 1984. pp. 1 1 5 5 - 1 1 5 7 . 6 ábra RÓZSÁNÉ NAGYDIÓSI S.: A mészkövek ko­

rának meghatározására szolgáló TJ/Th módszer kidolgozásának lehetőségeiről - Földt. Int. É v i Jel. 1980-ról pp. 4 5 7 470. Budapest, 1982. RTJDNYÁNSZKY P.: Perlitkonferencia '83 —

Székesfehérvár — Építőanyag, X X X V I . 6. 1984. pp. 1 8 3 - 1 8 7 . 1 ábra R U M P L E R J.: lásd: BÉRCZI I. R U M P L E R J.: lásd: N A G Y Z . R U M P L E R J. — HORVÁTH F . :

Atektonische Deformations- und Bruch­ strukturen in den Süsswasserkalken des Gerecse- und Budaer Gebirges — Földt. Közi. 114. 1984. pp. 1 0 1 - 1 0 8 . , 6 figs, ger R SCHEUER

Gy. —SZLABÓCZKY P.:

Új

szö­

kevény hévforrások a pesti oldalon — Hidr. Tájékoztató 1984. okt. pp. 23 — 25. 3 ábra SCHEUER

Gy. — T Ó T H N É

NÉMETH

I.:

A

budai-hegységi magaspartok építés­ hidrológiai viszonyai — Hidr. Tájékoz­ tató 1984. ápr. pp. 24—26. 2 ábra SCHEUER Gy.: lásd: A U J E S Z K Y G. S C H E U E B Gy. lásd: F O D O E Tamásné

Extenziós

tektonika szeizmikus szelvényeken és ennek kőolajkutatási jelentősége a Pan­ non medencében — Extension tectonics as reflected on seismic logs and its significance for oil exploration in the Pannonian Basin - Földt. Kut. X X V I I . 3. 1984. pp. 4 9 - 6 1 . 11 figs RTTSTJ A.: Megjegyzések az erdélyi eocén7 oligocén határról — Remarks on the Eocene/Oligocene boundary in Transsyl­ vania — 6 s l . Viták (Discussiones paleont.) 31. 1984. pp. 1 0 1 - 1 0 2 . ; 1 0 3 104.

SCHMIED EB A.: A védőréteg vízhozamkor­ látozó hatása és hasznosítása — The rate of water flow limiting effect of protective layers and utilization of the same — B K L Bányászat 117. 3. 1984. pp. 157— 165. 5 figs, rus., ger, eng, fre. R . SCHMIDT Sándor: lásd: B I D L Ó G.

SCHOPPEL J . : Az esztergomi szénmedence bányászata összefüggésben a bányák vizmentesítésének fejlődésével — Min­ ing in the Esztergom Coal Field and the development of water control in its mines — B K L Bányászat 117. 1. 1984. pp. 1 — 10. 9 figs, rus, ger eng, fre R SCHWEITZEB F . : lásd: F O D O E Tamásné SEMSEY Andor: lásd: E M B E Y - I S Z T I N A.

SÁG L.: Szíria földtana, ásványi nyers­ anyagai és bányászata, pp. 1 — 82. 4 áb­ ra, 11 tábl. 41 irod. hivatk. Budapest, 1984. SAJGÓ C S . : Hydrocarbon generation in a super-thick Neogene sequence in South­ east Hungary. A study of the extractable organic matter — Advances in Organic Geochemistry 1979. pp. 103 — 113. Pergamon Press, Oxford etc., 1980 SAJGÓ CS. — L E F L B R J. — H O E V Á T H Z . A.:

Applicability of different organic ma­ turation parameters — Acta Geodaet. Geophys. et Montanist. Hung. 19. 1 — 2. 1984. pp. 1 4 5 - 1 4 6 . SALAMIN P.: A Magyar Tudományos Aka­ démián minősített kutatók a hidrológia és rokontudományai területen — Hidr. Tájékoztató 1984. okt. p p . 8—10. SALAMON В . : Líbiai karotázs mérések — Well logging in Libya — Karotazhnye raboty V Livii — Az ELGI 1983. É v i Jel. pp. 1 2 1 - 1 2 2 . ; 1 7 3 - 1 7 4 . ; 2 3 3 234.; 1 fig. SÁRHIDAI A.: lásd: CSAPÓ G. SASSI, F . P . — S Z E D E R K É N Y I

T.:

News­

letter of IGCP Project N o . 5, Vol. 5. 1983. pp. 1 — 288. Sassi—Szederkényi Edition, Padova— Szeged. SCHEUER Gy.: Atektonikus deformációs és töréses szerkezetek a gerecsei és a budaihegységi édesvízi mészkövekben —

SIEGLNÉ-FABKAS Agnes: Az TJpponyi-hegység felső kréta képződményeinek palynosztratigráfiája — Palynostratigraphy of the upper cretaceous in the Üppony Mts. — Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről, 1984. pp. 1 0 1 - 1 1 7 . 2 figs, 3 tables, eng R SÍKHEGYI F.: A kisalföld regionális komp­ lex földtani vizsgálata — Földt. Int. Évi Jel. 1982-ről, 1984. pp. 4 3 - 4 8 . 2 ábra SÍKHEGYI F.: Applications of remote sens­ ing techniques to the solution of the geologic and structural problems of the Transdanubian Central Mountains — Abstracts, vol. VIII. p. 253. 27th In­ ternat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. SIKLÓS A.: lásd: B E S Z E D A T. SIKLÓS A.: lásd: HORVÁTH H. SIKLÓS A.: lásd: R E N N E R J.

Siposs Z . : Bazaltos kőzetterületek víz­ földtani térképi értékelése és ábrázolása — X X . Hidr. Tájékoztató 1984. ápr. pp. 2 0 - 2 1 . 2 ábra SMOHAI F . : lásd: MUCSÁNYI J . SOLT P . : lásd: KOBDOS L. SOLTI G.: lásd: BALOGH Kadosa SOMFAI A.: lásd: BÉRCZI I. SOMFAI A.: lásd: GAJDOS I. SOMOGYI A.: lásd: JUHÁSZ Z . SOMOGYI J . : lásd: VINCZE J . SOMOGYI J . : lásd: VINCZE J .

Л magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984

433

SOMOGYI S.: River channel and flood plain evolution of the Great Plain section of the Danube, based on map evidence between 1782 and I960 — Quaternary Studies in Hungary, pp. 285—299. INQUA Hungarian National Committee, Budapest, 1982. SOMOS L.: A Magyar Állami Földtani In­ tézet földtani információs rendszere (FIRE-1.) Terepi makro alrendszer, pp. 1 - 8 9 . Budapest, 1984. SOMOS L.: A simple two-dimensional mod­ el for complex geomorphological land forms — Abstracts, vol. VIII. p. 422. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984.

SZABÓ E . : lásd: B Á R D O S S Y Gy. SZABÓ. I.: lásd: BISZTRICSÁNY. E . SZABÓ L: lásd: CSÁSZÁR G. 8ZABÓ I.: lásd: H A A S J.

STOGICZA Iné: lásd: J o ó T. SÜTÖNÉ SZENTAI M.: Szervesvázú mikro-

SZABÓ Z.: lásd: CSAPÓ G. SZABÓ Z.: lásd: CSÁSZÁR G. SZABÓ Z.: lásd: H A A S J. SZABÓ Z.: lásd: HEGYMEGI L . SZABÓNÉ BALOG A.: lásd: SZABÓ CS. SZABÓNÉ D B U B I N A M.: lásd: K I S D I N É B U L L A J. SZÁDECZKY-KARDOSS E . : lásd: N É M E T H G.

SZABÓ Ilona: Kőtárgyak teleltetése — Élet és Tudomány X X X I X . 49. 1984. p. 1566. 1 ábra SZABÓ Imre: Ipari hulladékhányók elhe­ lyezésének hatása a kőzetek fizikai tu­ lajdonságaira — Effect of deposition of industrial dumps to the physical para­ meters of rocks — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 32. 1984. pp. 35 — 45. 4 figs, eng, rus R SZABÓ Imre — F U C H S P . : Rézsűállékony­ sági vizsgálatok összehasonlító elemzése SOÓKY I.: lásd: G E R B E R P. — Comparing analysis of stability tests Soós M.: lásd: DÓDONY I. of slopes — Mérnökgeol. Szemle (Engi­ Soós M.: lásd: FŐZY I. neering Geol. Review) 31. 1983. pp. 85 — STEGENA L.: Geophysical and geodynamic 101., 9 ábra, 1 tábl., eng, rus R models of the lithosphère of the Саг- SZABÓ J.: Two new archeogastropod genera patho-Balkan Region — Acta Geodaet. from the Tethyan Liassic — Annals, Geophys. et Montanist. Hung. 19. (1 — hist.-nat. Mus. natn. hung. 76. 1984. pp. 2). 1984. pp. 3 - 4 . 6 5 - 7 1 . 3 figs STEGENA L.: Applications of géothermie SZABÓ Jánosné: Az őshüllők társas élete in petroleum researches — in: The O.G.S. - Élet és Tudomány X X X I X . 43. 1984. Silver Anniversary Volume 1958—1983. pp. 1 3 4 7 - 1 3 4 9 . 3 ábra Antonio Brambati and Dario Slejko eds, SZABÓ Z. —POLLHAMMER M.: Gravity Trieste, 1984. pp. 1 8 9 - 1 9 6 . measurements to monitor mass redis­ STEGENA L. — H O R V Á T H F.: Review of the tribution of an oil field — Proc. of the Pannonian basin — Acta Geodaet. Geo­ UGGI General Assembly, Hamburg, phys. et Montanist. Hung. 19. (1 — 2), 1983. auf. 1 5 - 2 7 . Publication of the 1984. pp. 1 5 3 - 1 6 0 . Ohio State University; Columbus, Ohio, STEGENA L.: lásd: GARAGUNIS, С. USA plankton vizsgálatok a Mecsek hegy­ ség környékének pannóniai rétegeiből — Folia Comloënsis, Tom. 1. Komló, 1984. pp. 55 — 77. 4 tábla, 2 táblázat, ger R SZAB AD VÁR Y L.: Komplex geofizikai kuta­ tás a Dunántúli Középhegységben — Az ELGI 1983. É v i Jel. pp. 1 3 - 1 6 . 1 fig. eng, rus R SZABADVÁEY L.: lásd: GYURKÓ P. SZABADVÁRI L.: lásd: SZANTNER F.

SZABLYÁR P . : A homoródalmási barlang — The cave in Homoródalmás — Föld és É g X I X . 5. pp. 1 3 5 - 1 3 8 . 1984. 8 figs SZABLYÁR P.: lásd: H A V A S P. SZABÓ Csaba: lásd: KUBOVICS I. SZABÓ Cs.— SZABÓNÉ BALOG A.: Eocén -

oligocén határszelvények vulkáni törme­ lékes kőzeteinek ásványkőzettani vizs­ gálata — Mineralogical-petrographical investigation of volcanoclastic rocks from Eocene/Oligocene boundary sec­ tions of Hungary — Ősi. Viták (Discussiones palaeont.) 31. 1984. pp. 85 — 86 eng R .

SZAKÁCS I.: Újabb kénhidrogénes termál­ víz Szlovákiában — Vízkutatás 1984. 4. pp. 1 0 - 1 2 . 2 ábra SZALAY Á.: A túlnyomás okai es a paleopórusnyomás becslése — Ursachen der Überdrücke und Schätzung des Paläoporendrucks — Kőolaj és földgáz 15. (115). 2. 1982. pp. 4 1 - 4 6 . 9 figs, rus, ger R „ SZALAY Á.: Metasomatic alteration of met­ amorphic, granitoid rocks in the base­ ment of the Great Plain — Acta Geol. Hung. 26. 3 - 4 . 1983. pp. 3 5 9 - 3 7 4 . 4 plates SZALAY Á.: Folyamatkövető kutatási mód­ szerek a szénhidrogén-kutatásban — Reconstruction methods in the hydro­ carbon exploration — Földt. Kut. X X V I I . 2. 1984. pp. 3 5 - 4 0 . , 2 figs SZALAY Á.: lásd: В о в о к E . SZALAY Á.: lásd: V Á N D O R F I R.

434

Földtani Közlöny

SZALAY M.: lásd: K A R A S Gy. SZALAY T.: lásd: BOGSCH L. SZANTNER F. — H E G E D Ű S N É KONCZ M.— K N A U E R J. — M I N D S Z E N T Y A.: Reserves-

prediction oriented evaluation of Hun­ garian bauxite deposits — Abstracts, vol. V I . pp. 320—321., 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moskow, 1984. SZANTNER F . — N Y E R G E S L. — SZABADVÁRI

L. — K A K A S К . : Kompleksno-geologogeofizicheskaya sistema v poiskakh i razvedke boksitov Vengrii — Abstracts, vol. IV. pp. 184—185. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. SZANTNER F . : lásd: BÁRDOSSY Gy. SZANTNER F . : lásd: MINDSZENTY A. SZANYI В . : lásd: B E R K E S Z. S z A N Y ï В.: lásd: N A G Y Z. S Z E B É N Y I L . : lásd: CSOBAY Zoltánné S Z E D E R K É N Y I T . : P R I N Z Gyula és a magyar

földtan — Gyula PRINZ und die ungarische Geologie — Földt. Közi. 1Í4. 1984. pp. 3 7 5 - 3 8 3 . 2 figs S Z E D E R K É N Y I T.: lásd: GEIGER J. S Z E D E R K É N Y I T.: lásd: GRECULA, P. S Z E D E R K É N Y I T.: lásd: SASSI, F. P.

SZEIDOVITZ Gy.: Microtremor measurements in Budapest (Abstract) — Proc. 17th Assembly of the European Seismol. Commission, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. p. 59. SZEIDOVITZ Gy.: Néhány magyarországi földrengés epicentrális intenzitásának és fészekmélységének újraértékelése — Rcinterpretation of the epicentral intensities and of the depth of the hypocentre of some Hungarian earthquakes — Földt. Kut. X X V I I . 3. 1984. pp. 7 1 80. 4 figs SZEIDOVITZ Gy.: lásd: BISZTRICSÁNY E . SZEIDOVITZ Z S . : lásd: N E M E S I L. SZÉKELY F . : lásd: KONOPLYANTSEV A. A.

et al. SZÉKELY Kinga: A Környezetvédelmi Intézet barlangtani osztályának barlangnyilvántartási rendszere — The caveregister system of the Speleological Department of the Institute for Environmental Protection (Hungary) — Karszt és Barlang 1982. I I . pp. 1 0 1 106. 8 ábra, eng, rus R SZEKÉR E . : Forrásavatás Balatonfüreden - Föld és É g X I X . 2. 1984. p. 61. 3 ábra SZEKERES Z.: Kirándulás a gejzírkúpok világába - Búvár X X X I X . 6. 1984. p. 279. 2 ábra SZÉKY-FTJX

V. —GYARMATI

P . —BALOGH

Kadosa—PÉCSKAY Z.: Volcanisme miocéné affleurant et recouvert du NordE s t de la Hongrie — Travaux du X l l è m e

115. kötet, 4. füzet

Congrès de l'Assoc. Géol. Carpatho* Balcanique, Bucuresti 1981. Annuaire de l'Inst. Géol. Géophys. Vol. L X I . 1984. pp. 2 6 3 - 2 7 1 . 2 figs SZÉKY-FTJX V.: lásd: BALOGH Kadosa

SZÉKYNÉ F u x V.: 50 éves a debreceni Kossuth L. Tudományegyetem Asványés Földtani Tanszéke (1929—1979) — Mineralogical and Geological Department of Kossuth University of Science in Debrecen (Hungary) fifty years old ( 1 9 2 9 - 1 9 7 9 ) — Földt. Tudománytört. Évk. (Annals of the History of Hung. Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. pp. 6 7 83. eng R SZÉKYNÉ F U X V.: Telkibánya aranya nyomában — in: Zempléni Tájvédelmi Körzet, Miskolc, 1984. pp. 1 6 - 1 8 . SZÉKYNÉ F U X V. — K O Z Á K M.: A Nyírség

mélyszinti neogén vulkanizmusa — Deep-situated Neogene volcanism in the Nyírség, N E Hungary — Földt. Közi. 114. 1984. pp. 1 4 7 - 1 5 9 . 2 figs, 4 tables, eng R SZÉLES

L.: Ásványvagyongazdálkodás

a

hazai szénbányászatban — Mineral resources management in Hungarian coal mining - Földt. Kut. X X V I I . 1. 1984. pp. 1—7. 8 ábra, 3 tábl. SZÉLES L.: lásd: K i s s József SZÉLES

M.:

MÉHES

GYULA

emlékezete

(1881 — 1959) — I n memóriám Gyula MÉHES ( 1 8 8 1 - 1 9 5 9 ) - Földt. Tudománytört. É v k . (Annals of the History of Hung. Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. pp. 121 — 125. bibliography, eng R SZENDRŐ D . : Special ,,cross-plots" com­ puted from logs to interpret the pres­ ence of raw materials — Proc. of the 29th Internat. Geophys. Symposium, Varna, 1984. sept. 5 - 8 . , pp. 3 5 5 - 3 6 3 . 6 figs, eng, rus R. Sofia, 1984. SZENDRŐ D . : ASZOIGISZ rendszer adap­ tálása — Adaptation of the ASOIGIS system — Adaptatsiya sistemy ASOI­ GIS - Az ELGI 1983. É v i Jel. pp. 8 8 91.; 1 5 6 - 1 5 8 . ; 2 1 1 - 2 1 2 . ; 2 figs SZENTÉ E . : lásd: D E T R E C S .

SZENTES Gy.: A kubachi kristálybarlang — The Kubach Crystal Cave — Karszt és Barlang 1982. I. pp. 47—50. 6 ábra, eng R SZENTES F.: lásd: JASKÓ S.

SZENTGYÖRGYI К . : A Z alföldi felsőkréta képződmények rétegtani, facialis és ős­ földrajzi kapcsolatai — Stratigraphie and facial connections of Upper Creta­ ceous formations in the Alföld (EHungary) — Alt. Földt. Szemle (General Geol. Review) 20. 1983. pp. 5 - 2 7 . 4 ábra, eng R SZENTGYÖRGYI

К.:

Lithostratigraphic

units of the epicontinental senonian in

435

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984 the Great Plain — Acta Geol. Hung. 26. 3 - 4 . 1983. pp. 1 9 7 - 2 1 1 . 6 figs SZENTGYÖRGYI К . : Adatok az alföldi cenomán és túron képződmények isme­ retéhez — Contribution to the knowledge of the Cenomanian and Turonian in the Great Hungarian Plain — Földt. Közi. 114. 1984. pp. 4 9 - 6 0 . 5 figs, eng R SZENTGYÖEGYI K.: Formatsii senonskogo vozrasta vostochnoy chasti Pannonskogo basseyna i ikh facialnaya svyaz — Abstracts, vol. I I . p p . 1 8 8 - 1 8 9 . 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984.

SZÖŐR Gy.: Comparative derivatographic analysis, chronological and taxonomic evaluation of the malaeologieal material of Pannonian localities — Acta Geogr. Debrec, X X I . 1984. pp. 1 2 1 - 1 3 4 . 5 figs, 4 tables

SZENTGYÖEGYI К . : lásd: GAJDOS I.

SZÖŐR Gy. —BALÁZS É . — B Á T H O B Y S . : A

В . : Húszéves a dunaújvárosi partvédelem — Természet Világa 115. 9. 1984. pp. 4 2 2 - 4 2 4 . 4 ábra

SzENTiMREY

SZENTPÁLY M.: lásd: K O E O D I G. SZEPESHÁZI K.: lásd: R Ó N A I A. SZÉPHELYI E . : lásd: HOLCZEE P .

SZEBENCSI L.: Az Alsózsolcai Vízmű hidro­ geológiai védőidomának meghatározása — Hidr. Tájékoztató 1984. okt. pp. 25 — 27. 2 ábra SZILÁGYI F . : A Baradla Rövid-Alsó-barlangjának feltárása — The exploration of the Short Lower Baradla Cave — Karst és Barlang 1982. II. pp. 65—70. 6 ábra, eng, rus R SZILÁBD J.: Eötvös Loránd csavarási-ingájának bevezetése a földtani kutatásba — Introduction of the Eötvös torsion bal­ ance into mineral exploration — Földt. Kut. X X V I I . 3. 1984. pp. 6 3 - 6 9 . SZILI J.: A környei szénbányászat törté­ nete — A history of the coal mining at Környe — B K L Bányászat 117. 4. 1984. pp. 244 — 254. 8 figs, 8 tables, rus, ger, fre, eng R SZITTÁB A. — B I B Ó Z.: A szén-dioxidos mű­

velés eredményei DNy-Magyarorszá­ gon — Results of oil production using C 0 in SW Hungary — B K L Kőolaj és földgáz 17. (117.) 1. 1984. pp. 1 - 8 . , 7 ábra, 1 tábl., rue, ger, eng R 2

SZITTÁB A.: lásd: M E G Y É É I M.

SZLABÓCZKY P.: Fúrásokból nyerhető mér­ nökgeológiai információk — Engineering geological informations obtained from borings — Mérnökgeol. Szemle (Engi­ neering Geol. Review) 31. 1983. pp. 2 3 33. 4 figs, eng, rus R SZLABÓCZKY P . : lásd: SCHETJEE Gy. SZOLNOKI J. — R Á C Z D . — F I S C H I.: Erkun­

dung von Kohlenwasserstoff-Lagerstät­ ten durch mikrobiologische und direkte geochemische Methoden in der Umge­ bung von Mórahalom — Práce Vyzkumného Ústavu Geologického Inzenyrství 35. I B . pp. 6 1 9 - 6 2 9 . Brno, 1978. SZOMBATFALVI Z.: lásd: GYUBASICS T. SZONGOTH G.: lásd: HOEVÁTH F.

SZÖŐB

Gy. — B A L Á Z S

É . —BOHÁTKA

S.:

Agyagásványok, karbonátok, szulfátok együttes meghatározása összetett terinoanalitikai módszerekkel — Joint deter­ mination of clay minerals, carbonates and sulfates by complex thermoanalytical methods — Építőanyag, X X X V I . 9. 1984. pp. 2 7 4 - 277. 8 figs, rus, ger, eng R termoanalízis gyakorlati alkalmazása és jelentősége az építőipari minőségellenőr­ zés néhány területén — Építés-Minőség, 1984. p p . 1 9 - 2 9 . 15 ábra SZÖŐB Gy.: lásd: Jakab G. SZÖRÉNYI Z.: A Keszthelyi-hegység ÉNY-i előtere — Az ELGI 1983. Evi Jel. pp. 2 3 - 2 4 . 1 fig, eng, rus R SZÖRÉNYI Z.: lásd: Hoffer E . SZTBÓKAY K.: MATJRITZ B É L A születésének

centenáriuma — Béla MATJRITZ was born 100 years ago — Földt. Tudománytört. Évk. (Annals of the History of Hung. Geology) 1 9 8 0 - 8 1 . (9.) 1983. pp. 9 7 102. eng R SZUNYOGH G.: A hévizes eredetű gömbfül­ kék kioldódásának elméleti vizsgálata — Theory of the dissolving of spherical cavities formed b y thermalwater — Karszt és Barlang 1982. I I . pp. 8 3 - 8 8 . 5 ábra, eng, rus R SZUBOVY G. — M Á T H É L.: Fények a Szaha­

rában — Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. 245 old. + 8 oldal színes és 32 oldal fekete-fehér melléklet SZUROVY G.: Néhány gondolat — Ázsia hegységeit járva — Természet Világa 115. 9. 1984. pp. 4 0 3 - 4 0 6 . 8 ábra SZUROVY G.: Kőolaj üzem a tenger fenékén - Élet és Tudomány X X X I X . 11. 1984. pp. 3 4 2 - 3 4 3 . 2 ábra SZUROVY G.: A muzulmán világ kincse a kőolaj — Élet és Tudomány X X X I X . 34. 1984. pp. 1 0 6 4 - 1 0 6 6 . 5 ábra TÁBORSZKV Gy.: lásd: B E R N H A R D В . T A E G E B Henrik: lásd: D U D I C H E . TAKÁCS A.: SCHAFARZIK emlékérem kitün­

tetettje: KARÁCSONYI Sándor — Magyar Vízgazdálkodás 1984/2. pp. 2 0 - 2 1 . 1 ábra TAKÁCS E- — N Y E R G E S L. — P E T H Ő G.: Ada­

tok hazai bauxitok mágneses sajátossá­ gairól — Magyar Geofizika X X I V . 4. 1984. pp. 1 4 8 - 1 6 0 . 15 ábra, eng, rus R TAKÁCSNÉ

déli

B O L N E R К.:

előterének

A

Harz-hegység

gipszkarsztja

— The

436

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

gypsum-karst in the Southern fore­ ground of the Harz Mountains — Karszt és Barlang 1982. I. pp. 41 — 46. 7 ábra

TÓTH В . : lásd: MEGYERI M.

TÓTH Géza: A Magas-Bükk déli peremén fakadó időszakos karsztforrások karszthidrográfiai jellemzése — Karsthydrolo­ gische Kennzeichnung der am Südrand TARDY J.: Gyógyító barlangok — in: des Hohen Bükk's entspringenden perio­ KORDOS L.: Magyarország barlangjai. dischen Karstquellen — Hidr. Közl. Gondolat kiadó, Budapest, 1984. pp. 64. 3. 1984. pp. 1 6 9 - 1 7 8 . 12 figs, 1 tab. 66-74. ger. R. T A R D Y J.: lásd: HORVÁTH T. TARNÓCZY I.: ősvilági lábnyomok — Élet TÓTH Gy.: lásd: L I E B E P . és Tudomány X X X I X . 20. 1984. pp. TÓTH J.: Die Möglichkeiten der geochemischen Kohlenwasserstoff-Prognose in 6 1 1 - 6 1 3 . 6 ábra Ungarn — Práce Vyzkumného Ústavu T. BÍRÓ K.: lásd: BÁCSKAY E . Geologického Inzenyrství 35. 18. pp. TEILHARD D E CHARDUST, P . : lásd: D E T R E CS. 6 4 3 - 6 5 6 . Brno, 1978. TELEKI Géza: lásd: R Ó N A I A. TENKEI S.: Geochemical investigations of TÓTH J.: Beszámoló a MTA Geokémiai Tudományos Bizottsága Szerves Geoké­ hydrocarbon prognostics — Acta Geol. miai Munkabizottságának 1977 — 79. évi Hung. 26. 3 - 4 . 1983. pp. 3 0 1 - 3 1 1 . munkájáról — M. Tud. Akadémia X . T E N K E I S.: lásd: B A L L A K. Oszt. Közl. 13. 2 - 4 . pp. 3 5 3 - 3 6 2 . T. GECSE É V A : Ciklusos felépítésű felső­ Budapest, 1980. triász képződmények Fenyőfő, Csesz­ TÓTH János: BÖHM Ferenc munkássága — nek, Bakonyoszlop, Dudar, Sur környé­ F. BÖHM, sein Leben und Tätigkeit — kén — Cyclic Upper Triassic formation Kőolaj és Földgáz 15. (115.) Különszám, in the neighbourhood of Fenyőfő, Csesz­ 1982. május, pp. 92—96. 5 figs, rus, ger, nek, Bakonyoszlop, Dudar and Sur — eng R Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről, 1984. pp. TÓTH К . : lásd: GELL AI M. 3 1 7 - 3 3 5 . 9 figs, 1 table, 2 plates, eng R TAMÁS G.: lásd: VITÁLIS Gy.

T. GECSE É v a : lásd: TÓTH Álmos

THTTRÓCZY CS.: E g y 35 millió éves ősfürkész — Természet Világa 115. évf. 1. sz. 1984. p. 4 0 . 3 ábra TILESCH L.: A medencealjazt metamorf kőzeteiben megismert szénhidrogéntele­ pek rezervoárgeológiai és művelési kér­ dései c. ankétról — Kőolaj és földgáz 15. (115.) 1. 1982. pp. 2 6 - 2 9 . TÍMÁR Z . : SzDSz-3 programrendszer az ELGI szeizmikus feldolgozásában — Role of the SDS-3 program package in ELGI's seismic processing — Sistema Programm SDS-3 v obrabotke seysmicheskikh dannykh ELGI - Az ELGI 1983. É v i Jel. p p . 5 5 - 6 1 . ; 1 3 9 - 1 4 2 . ; 1 9 1 - 1 9 4 . ; 6 figs T . KOVÁCS G.: A gőzkutatás elméleti alapja és gyakorlata — Theoretical basis and practice of steam exploration — B K L Kőolaj és földgáz 17. (117.) 3. pp. 7 5 77. 5 figs, rus, ger, eng R TOKODY László: lásd: VINCZE-SZEBERENYI H. TOMKA Gy.: lásd: CHXKÁN G. T o N G i o R G i M.: lásd: A L B A N I R . TORMA A . E . — B Á N H E G Y I I. G.: Biotechnol­

ogy in hydrometallurgical processes — Rends in Biotechnology, 2. 1. Amster­ dam,, 1984. p p . 1 3 - 1 5 . . 3 figs, 1 table TÓTH Álmos—T.

GECSE É. — POPITY

J.:

Aluminit és basaluminit a csordakuti bauxitban — Aluminite and basaluminite in the bauxite of Csordakút — Földt. Int. É v i Jel. 1982-ről, 1984. pp. 423 430. 8 figs, eng R

T Ó T H - L . : lásd: R E N N E R J. TÓTH M.: lásd: P E S T Y L. TÓTH M. — F A L L E R G . — P R U Z S I N A

J.—

TÓTH J.: Az ásványvagyon gazdálkodás alapjai — Műszaki Könyvkiadó, 168 old. 39 ábra, 121 tétel irod., Budapest, 1982. TÓTH Mária: Crystallinity of Hungarian kaolinites of different genetics — Ab­ stracts, vol. VII. p . 317. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. TÓTH M. N.: X-ray variance method to determine the domain size and lattica distortion of ground kaolinite samples — Acta Miner. — Petrogr. Szeged 24. Suppl. pp. 1 1 5 - 1 1 9 . TÓTH M. N.: lásd: Á R K A I P . TÓTHNÉ N É M E T H I.: lásd: SCHETJERG.V.

TÓZSA I.: Török fürdők Budán — Élet és Tudomány X X X I X . 48. 1984. p p . 1 5 2 0 - 1 5 2 2 . 5 ábra V A J D A L . : Kőbányák telepítésének és üze­ meltetésének mérnökgeológiai vonatko­ zásai — Engineering geol. aspects of settlement and work of quarries — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Re­ view) 31. 1983. pp. 1 4 7 - 1 5 6 . eng, rus R VÁNDORFI R. — B É L D I L. —SZÁLAI Á . : Per-

spektivy neftegazonosnosty neogenovykh depressiy vostochnoy chasti vengerskogo Pannonskogo Basseyna — Ab­ stracts, vol. V I I . pp. 124—125. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984.

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984 VÁNDORFI R.: lásd: D ó c z i I. VARENTSOV, I. M . — RAKHMANOV, V. P.—

GBASSELLY Gy.: Genetic aspects of man­ ganese deposits formation in the geologi­ cal history of the earth crust — Ab­ stracts, vol. V I . pp. 3 3 9 - 3 4 1 . 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. rus R VARGA

E. —KISHÁZI

P. —HORVÁTH

Z.:

Characterization of the Mecsek bitumi­ nous coal basin from the viewpoint of coal petrography, with special regard to the contact metamorphism of coal seams — Abstracts, vol. V I I . p. 223. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. VARGA G.: Comparison of magnetotelluric data processing by convolutional filte­ ring and F F T — Konvolúciós szűrésen, illetve transzformáción alapuló magnetotellurikus feldolgozási eljárások össze­ hasonlítása — Sopostavlenie rezultatov obrabotki dannykh MTZ, poluchennykh uskopolosovoy filtratsiey tipa svertki i bystrym preobrazovaniem — Geofiz. Közi. (Geophys. Transactions) 30. 3. 1984. pp. 2 8 9 - 3 0 5 . 8 figs VARGA VARGA VARGA VARGA VARGA VARGA

G.: lásd: Á D Á M О . G.: lásd: E R K E L A. Gyula: lásd: M É H E S K. Imre: lásd: GRECTJLA, P . Imre: lásd: KASZAP A. Imre: lásd: POGÁCSÁS Gy.

VARGA M.: A z ivóvízellátás bánya vízgaz­ dálkodással összefüggő kérdései az eocén­ programmal érintett térségben — Bergwassernutzung und Trinkwasserversor­ gung - Hidr. Közi. 64. 1. 1984. p p . 1 — 7. 2 figs, 2 tabs ger, rus R VARGA P . : Biogén mészkőképződés a Bükkben a késői eocén és a korai oligo­ cén folyamán — Microfacies of Late Eocene biogenic limestones in the Bükk Mts. — Ősi. Viták (Discussiones pala­ eont.) 31. 1984. p p . 8 7 - 8 9 ; 9 0 - 9 2 . VARGA P . : Mészturbidites betelepülések a budai márgában és a tardi anyagban — Turbiditic limestone intercalations of the B u d a Marl and Tard Clay — Ősi. Viták (Discussiones palaeont.) 31. 1984. pp. 9 3 - 9 6 ; 9 7 - 9 9 . VARGA P . : lásd: B Á L D I T. VARGA P . : lásd: KECSKEMÉTI T.

VARGA P . : Gravity and height anomalies generated b y stresses acting within the Earth — Proc. of the UGGI General Assembly. Hamburg, 1983. aug. 15—27. Publication of the Ohio State Univer­ sity; Columbus, Ohio, U S A VARGA P . : Long-term variations recorded by extensometers — Journal of Geophys­ ics, 55. 1984. p p . 68 — 70. 1 table, e n g R VARGA

P.—GERSTENECKER

С—GROTEN

437

E . — HONIG W . : Observation of gravity Earth tide variations at Tihany station (Hungary) — Marées Terrestres, Bulle­ tin d'Informations, 91. 1984. pp. 6001 — 6010. 5 tables, eng R VARGA P . : Geodinamikai vizsgálatok — Geodynamic investigations — Geodinamicheskie issledovaniya — Az ELGI 1983. É v i Jel. pp. 1 0 3 - 1 0 9 . ; 1 6 7 - 1 6 8 . ; 223—225. 2 figs, 5 tables VARGA P . : lásd: D I T T F E L D H . — J. V A R G Á N É MAJZIK A.: A Magyar Állami

Földtani Intézet szerepe, hatása a ter­ mészettudományok hazai fejlődésében — The Hungarian Geological Institute's role and influence on the development of the country's natural sciences — Földt. Tudománytört. É v k . (Annals of the History of Hung. Geology) 1980— 81. (9.) 1983. p p . 1 9 9 - 2 0 5 . eng R VARGHA J.: Hévíz vagy bauxit? Beszélge­ tés P É C S I Márton akadémikussal — É l e t és Tudomány X X X I X . 40. 1984. p p . 1 2 5 4 - 1 2 5 5 . 1 ábra VÁRSZEGI K.: Baranya megye felszínmozgásos területeinek mérnökgeológiai ér­ tékelése — Engineering geological eval­ uation of the areas with surface move­ ments of county Baranya — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 32. 1984. p p . 8 7 - 9 7 . 2 figs, eng, rus R V A S S D . : lásd: NIKOLAEV, V . G.

V É G H S.: Kolumbia földtana, ásványi nyersanyagai és bányászata, pp. 1 — 43. 5 ábra, 2 tábl. 37 irod. hivatk. Budapest, 1984. VERBŐCI J.: lásd: K i s s József V E R E S S M.: Adatok a Hárskúti-fennsík karsztmorfogenetikájához — Contribu­ tion to the karstmorphogenesis of the Hárskút Plateau — Karszt és Barlang 1982. I I . pp. 7 1 - 8 2 . , 12 ábra, 2 tábl. eng, rus R V E B Ő L.: lásd: Аьви I. V E B Ő L.: lásd: E R K E L A.

VERBASZTÓ Z.: Víz Maglódon — Vízkuta­ tás 1984. 4. pp. 6 - 7 . V É R T E S I Péterné: B E N D E F Y LÁSZLÓ. Vasi

Életrajzi Bibliográfiák I X . Kiadja a Savaria Múzeum, Berzsenyi Dániel Könyvtár. Készítette sokszorosított for­ mában a Berzsenyi D . Megyei Könyvtár rotaüzeme. 600 pl., A/5 méret, 133 oldal, Szombathely, 1983. VETŐ I.: A n examination of the timing of catagenesis of organic matter using three published methods — Advances in Organic Geochemistry 1979, p p . 163— 169. Pergamon Press, Oxford etc., 1980 V E T Ő I . — D Ö V É N Y I P . — K O N C Z I.: Critical

comparison of some methods for the geothermal reconstruction on the basis of vitrinite reflectance — Acta Geodae-

438

Földtani Közlöny

tica, Geophys. et Montanistica Hung., 19. 1 - 2 . 1984. pp. 1 6 1 - 1 7 1 . 9 figs V E T Ő I.: lásd: BRTJKNERNÉ W E I N Alice

VICZIÁN I.: Clay mineralogy of Mesozoic carbonate rocks of Central Transdanubia (Hungary). (Abstract). — 4th Meeting European Clay Groups, Freising, 1980. p. 163. VICZIÁN I.: Duzzadó, kevert szerkezetű agyagásvány a Pusztaottlaka I / P . jelű fúrás felső-pannóniai — pleisztocén fi­ nomtörmelékes kőzeteiben — Földt. Int. É v i Jel. 1980-ról, pp. 4 4 9 - 4 5 6 . Budapest, 1982. VICZIÁN I.: Zur Ausgangsphase der diage­ netischen Mineralaktion Hlit/Smektit — Iliit — The starting material of the diagenetic transformation reaction illite/ smectite — illite. — Z. geol. Wiss. 12 (4) pp. 469 — 475. 4 figs, eng, rus R VICZIÁN I.: Clay mineralogy of Tertiary molasse-type basins adjacent to the Alp-Carpathian system — Abstracts, vol. I I . p. 221. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984

115. kötet, 4. füzet

VITÁLIS Gy. — H E G Y I N É - P A K Ó J.: A dolo­

mit felhasználási területei és minőségi követelményei — Építőanyag X X X V I . 5. 1984. pp. 1 3 9 - 1 4 3 . 1 ábra, 1 tábl. VITÁLIS Gy. —TAMÁS

G. — Z I L A H Y

J. P . :

Möglichkeiten der E D V für den Rohstoff­ kataster im Bauwesen einschliesslich der Baustoffindustrie — TIZ (Tonindustrie Zeitung) — Fachberichte 108. 5. 1984. Coburg (NSZK), pp. 3 0 8 - 3 1 2 . 4 Fig. 1 Tab. eng R Sprechsaal Verlag VITÁLIS VITÁLIS VITÁLIS VITÁLIS

Gy.: lásd: HARGITAI L. Gy.: lásd: H E G Y I I N É PAKÓ J. Gy.: lásd: H E G Y I N É PAKÓ J. I.: lásd: D O B O S Irma

permi homokkő uránércesedési forma­ elemei és fácieskapcsolataik (I. rész) — The Upper Permian Sandstones of the Mecsek: form elements of uranium ore mineralization and facies relations — Földt. Közi. 114. 1984. p p . 1 8 9 - 2 1 3 . 5 figs, 3 tables, 10 pits, eng R VINCZE J.—SOMOGYI J.: A mecseki felső­ permi homokkő uránércesedési forma­ elemei és fácieskapcsolatai (II. rész) — The Upper Permian sandstones of the Mecsek: form elements of uranium ore mineralization and facies relations (Part II) - Földt. Közi. 114. 1984. p p . 3 0 9 319. 5 figs, 3 tables, eng R

VITÁLIS S.: A geológus feladata és köteles­ sége — Tasks and duties of_the geologist — Földt. Tudománytört. Évk. (Annals of the History of Hung. Geology) 1980— 81. (9.) 1983. p p . 2 2 9 - 2 6 1 . eng R VOGL M.: A nagyolvadáspontú ritkafémek geokémiai sajátosságai és természetes előfordulásainak főbb típusai — M. Tud. Akadémia X . Oszt. Közi. 12. 4. pp. 361 — 370. Budapest, 1979. VOGL M.: Hazai bazaltelőfordulásaink geo­ kémiai vizsgálata. 1. Kisalföldi bazaltok. 2. A Déli-Bakony bazaltjai — Földt. Int. É v i Jel. 1977-ről pp. 3 4 3 - 3 6 1 . Budapest, 1979. VOGL M. Hazai bazaltelőfordulások geokémiai vizsgálata. 3. Tátika csoport — Földt. Int. É v i Jel. 1978-ról, pp. 333 — 341. Budapest, 1980. VOGL M.: Beszámoló az MTA Geokémiai Tudományos Bizottság Altalános és Izo­ tópgeokémiai Munkabizottságának há­ roméves tevékenységéről — M. Tud. Akadémia X . Oszt. Közi. 13. 2 — 4. pp. 3 4 9 - 3 5 2 . Budapest, 1980.

VINCZE P.: lásd: MIHÁLY S.

VOLAROVICH,

VINCZE J. —SOMOGYI J.: A mecseki felső­

VINCZE-SZEBEBÉNYI H.: Dr. László ТокоDYS Andenken (1898—1964) — Annls hist.-nat. Mus. natn. hung. 76. 1984. p p . 9 - 1 0 . 1 Fig. VINCZE-SZEBEBÉNYI H.: Optische Eigen­ schaften der Anortoklas Megakristalle der Nógráder Basalte (Ungarn) — Annls hist.-nat. Mus. Natn. hung. 76. 1984. pp. 1 1 - 1 8 . , 1 Fig., 2 Tab., 2 Taf., eng R ViNCZÉNÉ SZEBERÉNYI H . : Kristályos kincsek — Élet és Tudomány X X X V I I I . 20. 1983. p . 626. 3 ábra VITÁLIS Gy.: A bányafelhagyás, rekultiválás mérnökgeológiája (Hozzászólás) — Contribution — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 31. 1983. p p 233-239. VITÁLIS Gy. : Szilikátipari nyersanyagok — Szilikátipar — Építőanyagipar 3. Építési Tájékoztatási Központ, Budapest, 1984. 1 - 2 0 8 old. 116 ábra, 25 táblázat

M.

P.—EFIMOVA,

G. E . —

BALACANYAN V. S.: Velocities of elastic waves at high pressures for Armenian granitoids of different age and genesis — Ált. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. p p . 3 - 5 . 2 figs (in Russ.) VOLAROVICH, FOLSTADT,

M. P . — E F I M O V A , G. A.— H . — M Ü L L E R , H.: Anizo-

tropy of longitudinal and shaar wave's velocities for microclyne to 20 kilobars — Ált. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. pp. 6 - 9 . 1 fig. (in Russ.) VOLAROVICH, M. P . — E F I M O V A , G. A.— KIBEENKOVA, S. М , —SAFABOV, I. В . :

Anomal behavior of elastic characteris­ tics of clynopyroxens at high pressure — Ált. Földt. Szemle (General Geol. R e ­ view) 19. 1983. pp. 1 5 - 1 7 . 3 figs (in Russ.) VOZÁR J.: lásd: GRECTJLA, P

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1984 VÖLGYESI I . : Vízvezető rétegek anizotró­ piája — Anisotropy of pervious layers — Hidr. Közi. 64.1. 1984. pp. 8 - 1 5 . 8 figs, rus, ger R VÖLGYI L.: Review of the computation methods of hydrocarbon-geological prog­ nostics — Acta Geol. Hung. 26. 3 — 4. 1983. pp. 2 8 5 - 2 9 9 . VÖLGYI L.: A Nyírség potenciális szénhid­ rogénföldtana — Potential hydrocarbon geology of the Nyírség, N E Hungary — Földt. Közi. 114. 1984. pp. 1 6 1 - 1 6 9 . 3 figs, eng R

439

rod — Ált. Földt. Szemle (General Geol. Review) 19. 1983. pp. 5 1 - 5 3 . l f i g , e n g R ZENTAY T . — R I S C H Á K G . : A Duna—Tisza

közi homoktalajok és fekvő kőzeteik talajásványtani és kémiai vizsgálata. I. Röntgendiffrakciós vizsgálatok — Mineralogical and chemical analyses of the sandy soils and the underlying rocks between the rivers Danube and Tisza I. Studies with X - R a y Diffraction Analy­ sis — Agrokémia és Talajtan 32. (1 — 2) 1983. pp. 1 7 7 - 1 9 2 . 1 fig, 2 tables, eng, ger, rus R

VÖLGYI L.: lásd: GAJDOS I.

ZENTAY T. — R I S C H Á K G . : A Duna—Tisza

VÖRÖS A.: Lower and Middle Jurassic brachiopod provinces in the western Tethys — Ann. Univ. Sei. Budapest, Sec. Geol., 24. 1984. pp. 2 0 7 - 2 3 3 . 14 figs, 1 table

közi homoktalajok és fekvő kőzeteik talajásványtani és kémiai vizsgálata I I . Ásványtani és kémiai vizsgálatok — Mineralogical and chemical analyses of the sandy soils and the underlying rocks between the rivers Danube and Tisza I I . Mineralogical and Chemical Analyses — Agrokémia és Talajtan 32 (1 — 2) 1983. pp. 193—205. 1 fig, eng, ger, rus R ZENTAY T.: A talaj környezetvédelmének geológiai kérdései — Agrokémia és Talajtan 32. 3 - 4 . 1983. pp. 489 — 491. ZENTAY T.: Hévízhasznosítás a Szovjet­ unióban — Hidrológiai Közlöny 64. (4) 1984. p. 235. ZENTAY T.: Földtani nyersanyagok mező­ gazdasági felhasználási lehetőségei — A Tessedik Sámuel mezőgazd. nyári egye­ tem előadásainak kompendiuma. A T I T Békés megyei Szervezetének kiadványa. Szarvas, 1984. pp. 48 — 59. 2 táblázat ZENTAY T.: Földtani nyersanyagok mező­ gazdasági hasznosítási lehetőségei — Possibilities for the agricultural use of mineral raw materials — Földt. K u t . X X V I I . 1. 1984. pp. 2 3 - 4 2 . 7 ábra, 5 tábl.

VÖRÖS A. — H O R V Á T H F. —GALÁCZ A.: Fa­

cies analysis and mesozoic paleogeography of the Bakony Mts. — Abstracts, vol. I I . p p . 222—223. 27th Internat. Geol. Congress, Izd. Nauka, Moscow, 1984. W E B E R В.: Kőszéntelepes összlet a Mecsek hegységi felsőtriászban — Kohlenserie in der Obertrias des Mecsek-Gebirges — Földt. Közl. 114. 1984. pp. 2 2 5 - 2 3 0 . 4 figs, 1 table, ger R W E B E R В.: lásd: CHIÁN G. W E I S B U R G T.: lásd: D Ó D O N Y I.

W I L D E Gy.: Oxigén előállítása levegőből — zeolittal — Természet Világa 115. 3. 1984. pp. 136—137. 2 ábra, 1 táblázat W I N T E R J.: lásd: PRAJCZER A. WOJNÁROVITS I.: lásd: JUHÁSZ Z . WOJNÁROVITSNÉ H R A P K A I.: Szervetlen

szintetikus szálasanyagok vizes korró­ ziójának jellemzői. I. Bazaltgyapot vizs­ gálata — Aqueous corrosion characteris­ tics of artificial inorganic fibrous mate­ rials, I. Examination of basalt wool — Építőanyag, X X X V I . 10. 1984. p p . 302 — 311. 18 figs, 3 tables, rus, ger, eng R WOJNÁROVITSNÉ H R A P K A I.: lásd: H E G Y I ­ N É P A K Ó I.

ZENTAY T.: lásd: G E R E I L. ZENTAY T.: lásd: P É C S I M. ZLLAHY J. P . : lásd: VITÁLIS Gy. Z l P S E R К . A.: lásd: CSÍKY G . ZÓLYOMI В . : lásd: BARABÁS Z . ZÓLYOMI В . : lásd: B É L L В . ZÓLYOMI L.: lásd: HORVÁTH J. ZONG L.: lásd: GYURASICS T.

ZANORYKINA, T. G.—SILBERSCHMIDT, M.

G.—RJAPOLOV, A. N . : Mechanism of changes of ferruginous quartzites prop­ erties under the influence of high dyna­ mic leads — Alt. Földt. Szemle (Gener­ al Geol. Review) 19. 1983. pp. 6 1 - 6 3 . (in Russ.) ZELENKA T.: lásd: A L B U I. ZELENKA T.: lásd: CSILLAG J. ZELINKA T. — G E J D A P. : Vibracionnyj mag-

nitometricheskij metod izmerenija harakteristik namagnichivanija gornyh po­

ZSENGELLÉR I.: A hazai szénhidrogén ipar helyzete és fejlesztésének távlatai — Present status of the Hungarian hydro­ carbon industry and perspectives of its development — B K L Kőolaj és földgáz 17. (117.) 8. 1984. pp. 2 2 5 - 2 2 8 . rus, ger, eng R ZSENGELLÉR I.: A hazai szénhidrogénipar helyzete és fejlesztésének távlatai — State and prospects of development of the domestic natural gas and mineral

440

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

oil industriy — B K L Bányászat 1 1 7 . 9 . ZSILINSZKY R . : Kokszolható szeneink pi­ rittartalmának kérdéseiről — On the 1 9 8 4 . p p . 5 7 7 — 5 8 0 . rus, ger, eng, fre R pyrite content of the Hungarian eokable ZSILÁK Gy. L. — JÓZSA G.: Veszélyes hul­ coals — B K L Bányászat 1 1 7 . 9 . 1 9 8 4 . ladékok elhelyezésének komplex földtani pp. 6 1 5 — 6 1 8 . 3 figs, 4 tables, rus, ger, előkészítése — Agrokémia és Talajtan 3 2 . eng, fre R ( 3 - 4 ) . 1 9 8 4 . p p . 4 8 4 - 4 8 9 . ; 6 ábra, 3 Összeállította: KASZAP A N D R Á S melléklet

HÍREK, I S M E R T E T É S E K

S z e m é l y i hírek A Minisztertanács 1038/1984 (VIII. 22.) sz. határozata a Tudományos Minősítő Bizottság személyi összetételéről a tagok között felsorolja GRASSELLY Gyula, az MTA rendes tagja és KOVÁCS György, az MTA levelező tagja nevét. (Magyar Közlöny 1984/34.) A Société Géologique de France 1985. január elején tartott tisztújító közgyűlésén alelnökké választotta meg BÁRDOSSY György tagtársunkat. ALFÖLDI Lászlót, az OVH Vízgazdálko­ dási Főosztályának vezetőjét — eddig vég­ zett eredményes munkáját megköszönve — e munkakörének ellátása alól 1984. X I I . 31-i hatállyal felmentette, egyidejű­ leg, 1985. I. 1-i hatállyal a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI) főigazgatójává — 1989. X I I . 31-ig terjedő időre — kinevezte. (Vízügyi Értesítő 1985/1 (II. 12.) BALOGH Kadosa: A K/Ar földtani kor­ meghatározási módszer hazai bevezetése és alkalmazásának eredményei c. kandidákisi értekezésének nyilvános vitája 1985. I I . 14-én du. 14 h-kor volt az Akadémia nagy­ termében. VÁNDORFI Róbert tagtársunknak az OMBKE 1984. I I I . 9-i közgyűlésén a ZSIGMONDY Vilmos emlékérmet adomá­ nyozta. MÁRTON Pétérné: A Mecsek hegység és a Velencei-hegység magmás kőzeteinek paleomágnessége c. kandidátusi értekezésé­ nek nyilvános vitája 1985. I I I . 27-én de. 10 h-kor volt az Akadémia Kistermében. Az értekezés opponensei SZEDERKÉNYI Tibor, a földtudomány doktora és Á D Á M Antal, a műszaki tudomány doktora vol­ tak. A Magyar Népköztársaság Miniszterta­ nácsa határozata alapján hazánk felszaba­ dulásának 40. évfordulója alkalmából, 1985. I V . 4-én, Állami dijat kapott:

HÁMOR Géza geológus, & földtudomány kandidátusa, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója; KOVÁCS Endre, a Mecseki Szénbányák geológus-mérnöke ; N A G Y Elemér geológus, a földtudomány kandidátusa, a MAFI főosztályvezetője; N É M E D I VARGA Zoltán geológus mérnök, a földtudomány kandidátusa, a Nehézipari Műszaki Egyetem docense; SOMSSICH Lászlóné geológus, a MSzMP Komló Városi Bizottsága titkára a hazai feketekőszén-vagyon kutatásában és feltárásában elért kiemelkedő eredmé­ nyeikért, megosztva. r

STEFANOVITS Pál akadémikus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékve­ zető tanára az általános talajtan és a környezetvéde­ lem területén végzett kiemelkedő oktató, kutató és irodalmi munkásságáért. FALLER Gusztáv bányamérnök, a műszaki tudomány doktora, az Ipari Miniszté­ rium főtanácsosa: TAMÁSY István bányamérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a Bányászati Egyesülés vezérigazgatója: TÓTH Miklós bányamérnök, a műszaki tudomány doktora, a Központi Földtani Hivatal ny. elnökhelyettese a hazai szénbányászat irányításában és fej­ lesztésében végzett több évtizedes kima­ gasló tevékenységükért, megosztva. A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­ nácsa hazánk felszabadulásának 40. évfor­ dulója alkalmából, 1985. IV. 4-én az Ápri­ lis N'egyediké Érdemrendet adományozta Dr. MARCZIS Józsefnek.

A Központi Földtani Hivatal elnöke hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából, 1985. IV. 4-én, Kiváló Mun­ káért kitüntetést adományozott: GÉBER Zsuzsannának, Társulatunk ügy­ vezető titkárának és Dr. H E T É N Y I Mag­ dolna, Dr. MÁRTON Péterné, SOHA 1st-

442 vánné,

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet H E R M É S Z Miklós,

HODONSZKY

Kázmér, Dr. JUHÁSZ András, Dr. LOBBERER Árpád, FORGÓ László, H A E S Á N Y I Alfréd, MÉSZÁROS László, R A D O V I T S

XII. 19-én 37 éves korában elhunyt. Az újpesti temetőben 1985. I. 7-én helyezték örök nyugalomra. GOMBOS

I.

1947.

II.

18-án

született

Budapesten. A Szabó J. Geológus Techni­ kumot elvégezve 1965-től a Földtani Inté­ zet őslénytani osztályán dolgozott, ahol Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke OROSZNÉ DR. HAJÓS Márta mellett elsajá­ SOMLAI Ferencet, a Vízkutató és Fúró Vál­ tította a Diatomák vizsgálatát. Mint lalat geológusát elnöki dicséret kitüntetés­ jobbkeze, mindvégig OROSZNÉ mellett dol­ ben részesítette. 1984. IV. 4-én. gozott, aki új fajt is elnevezett róla (CosciMOLNÁR György: Nempermanens fel­ nodiscus ildicoi HAJÓS). 1970-ben lett DR. szín alatti vízmozgás modellezése véges MIHÁLY S. paleontológus felesége, akit pél­ elem módszerrel c. kandidátusi értekezésé­ dás szakmaszeretettel segített munkájá­ nek nyilvános vitája 1985. IV. 25-én de. ban. Társulatunkban előadást tartott a 10 h-kor volt az Akadémia Kistermében. bulgáriai szarmata Diatomák Önálló fel­ dolgozásáról. Férjével 13 éven át rendezték SOMOSVÁRI Zsolt: Kőzet- és gázkitörések a zirci Természettudományi Múzeum geo­ keletkezésének mechanizmusa c. doktori lógiai gyűjteményét, elkészítették az ősma­ értekezésének nyilvános vitája 1985. IV. radványok katalógusát. Publikációi: 25-én du. 14 h-kor volt a Központi Bányá­ 1. M I H Á L Y N É GOMBOS I.: Szarmata Dia­ szati Fejlesztési Intézet vezérigazgatói tomák Bulgária és a Középső-Paratanácstermében (Budapest, II. Varsányi I. tethys területén — MÁFI É v i Jel. u. 4 0 - 4 4 ) . 1973-ról, pp. 4 4 7 - 4 7 3 . Budapest, MINDSZENTY Andrea: Az iharkúti bauxit 1976. litológiai jellegei, üledékföldtana és felhal2. MIHÁLY S. — M I H Á L Y N É GOMBOS I.: mozódási körülményei c. kandidátusi érte­ A Bakonyi Természettudományi Mú­ kezésének nyilvános vitája 1985. V. 3-án zeum geológiai gyűjteményének tör­ volt az Akadémia Kistermében. Az érteke­ ténete és a soron következő gyűjtezés opponensei CSÁSZÁR Géza és H A A S ményfejlesztési feladatok — Ä V I . János, a földtudomány kandidátusai vol­ Bakonykutató Ankét. Bakonyi Term. tak. Tud. Múz. Zirc, 1978. pp. 3 - 1 0 . László, Dr. SZALAY Árpád tagtársaink­ nak.

A Magyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlésén (1985. V. 10.) az elnökség tag­ jává választották FÜLÖP Józsefet. Az Akadémia rendes tagja lett KLIBURSZKYNÉ VOGL Mária és KAPOLYI László.

TÖRÖK Endre: Budapest környéki ka­ vics-előfordulások anyagának halmazszi­ lárdsága c. kandidátusi értekezésének nyil­ vános vitája 1985. V. 20-án volt az Aka­ démia Nagytermében.

3. MIHÁLY S. — M I H Á L Y N É GOMBOS I.: A

Bakonyi Természettudományi Mú­ zeum gyűjteményének ősmaradvány katalógusa — A Bakony Term. tud. Kutatásának Eredményei, Zirc (in press). BÖSZÖRMÉNYI

NAGY

KÁROLY,

Dzseki

bácsi, bányamérnök, ny. egyetemi adjunk­ tus életének 85. évében, 1985. II. 21-én elhunyt. Temetése I I I . 5-én a soproni Pozsonyi úti temetőben, a bányász hagyo­ mányokhoz híven, ünnepélyes volt. Utolsó útjára nagyon sokan kísérték el.

ZENTAY Tibor: A Duna—Tisza köze déli részén levő homoktalajok agrogeológiai vizsgálatának eredményei c. kandidátusi értekezésének nyilvános vitája 1985. V. D B . MÉSZÁROS JÓZSEF geológus, tudo­ 22-én de. 10 h-kor volt az Akadémia Nagy­ mányos főmunkatárs 1985. I I I . 20-án, 49 termében. éves korában tragikus hirtelenséggel meg­ halt. Temetése IV. 11-én volt a rákoske­ VÖBÖS Attila: A bakonyi pliensbaehi brachiopoda fauna paleoökológiája, paleoresztúri Újköztemetőben, a Földtani Inté­ biogeográfiája és biosztratigráfiája c. kan­ zet saját halottjaként. Munkatársai nevé­ didátusi értekezésének nyilvános vitája ben NAGY Elemér, diáktársai és barátai 1985. V. 31-én du. 14 h-kor volt az Aka­ nevében BOGNÁR László búcsúztatták démia Kistermében. Az értekezés oppo­ néhai tagtársunkat. nensei GÉCZY Barnabás, a földtudomány MÉSZÁROS J. 1955-ben végezte a geoló­ doktora és K O N D A József, a földtudomány giai technikumot s azt követően a Földtani kandidátusa voltak. Intézetben technikusként dolgozott 1960ig. Az 1960 — 65. években a leningrádi * Bányászati Egyetem hallgatója s 1965-től haláláig a MAFI tudományos munkatársa. D E . MIHÁLY SÁNDORNÉ, GOMBOS I L D I ­ KÓ geológus technikus tagtársunk 1984. Társulatunkban néhány héttel halála előtt

Hirek, tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást s a halálakor már elkészült programfüzet IV. 17-én Szolnokon tartandó előadását

Dr.

h.c. Vadász

Elemér

VADÁSZ E L E M É R professzor születésének

századik évfordulója alkalmából 1984 vé­ gén emlékbizottság alakult, amely elhatá­ rozta, hogy a centenáriumot ünneppé teszi. 1985. I I . 27-én este a magyar rádióban KRIVÁN P . emlékezése volt az esemény­ sorozat nyitánya. 28-án Társulatunk ün­ nepi keretek között koszorút helyezett el VADÁSZ professzor sírján. Ugyanezen a na­ pon Székesfehérváron, Ybl Miklós utcai szobránál és emléktáblájánál helyeztek el koszorút, többek között a város tanácsa nevében is. Ez alkalommal B Á L D I T. egyetemi tanár mondott ünnepi beszédet. A mintegy 100 főnyi résztvevő a csikorgó hidegben a Földtani Intézet, az egyetem Természettudományi Kara, a Bauxitku­ tató Vállalat, Társulatunk Dunántúli Terü­ leti Szervezetei köréből került ki zömmel. Az eseményről a Fejér megyei Hírlap más­ napi száma fényképes közleményben tudó­ sított. Március 1-én, a centenárium napján de. 10 órakor az Eötvös L. Tudományegyetem Természettudományi Karán, az „A" épület III. emeletén, a Földtani Tanszék tanter­ mének ajtaja és K O C H Antal emléktáblája mellett KUBOVICS I. tanszékcsoport vezető ünnepi beszéde után FÜLÖP J . rektor lelep­ lezte VADÁSZ E L E M É R emléktábláját. E z t követően B Á L D I T. és HORVÁTH Mária a Tanszék, D A N K V. és HÁMOR G. Társula­

tunk nevében megkoszorúzták azt. A tan­ széken VADÁSZ professzorra emlékeztető tárgyakból álló kiállítás fokozta a helyre­ állított környezetben amúgy is jelen volt ünnepélyességet.

443

ismertetések

(A későkréta apuseni megagyűrű jelentősége a flis képződésében és a kőolajkutatásban) hirdette meg.

születésének

centenáriuma

Ugyanezen a napon délután fél hatkor a Tudományegyetem ugyancsak frissen renovált aulájában az Egyetem, Társula­ tunk, és a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülést tartott Dr. h. c. VADÁSZ Ele­ mér akadémikus, egyetemi tanár, a Ma­ gyarhoni Földtani Társulat örökös díszel­ nöke, a rendszeres geológusképzés megte­ remtője születésének 100. évfordulója al­ kalmából. Az ülésen társulatunk elnöke, D A N K V . elnökölt. Az ünnepi előadást FÜLÖP J . rektor tartotta: „VADÁSZ Ele­ mér és a X X . századi magyar földtan" címmel. E z t követően MARTOS Ferenc, az Akadémia Föld és Bányászati Tudomá­ nyok osztályának elnöke, RAKONCZAI Zol­ tán, az Orsz. Környezet- és Természetvé­ delmi Hivatal elnökhelyettese ев BÍRÓ Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára ismertették VADÁSZ E . tevékeny­ ségét és érdemeit az általuk képviselt intéz­ ményekben és szervezetekben. Az ünnepi ülést követően, 19 órakor a Kárpátia étterem különtermében baráti vacsorán ült fehér asztal mellé az ünnepi ülés résztvevőinek egy része, csaknem 50 egykori tanítvány, s szentelte az estét a VADÁSZ professzorról való emlékezésnek. VADÁSZ E . doktorrá avatásának 40. évfordulóján — 1947-ben — MADARASSY Walter szobrászművész emlékérmet készí­ tett (1. és 2. ábra). Társulatunk a művészszel elkészíttette a centenáriumi emlékér­ met, amely több alapvonásában hasonló a 38 év előttihez, és elkészülte után minden tagtársunk és egykori tanítvány megveheti.

444

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

1.

ábra

2.

ábra

Hírek,

445

ismertetések

Emlékezés Vadász Elemér

professzorra,

születésének 1 0 0 . évfordulóján* A kiemelkedő egyéniségek, köztük a tudósok, pedagógusok tevékenységének, emberi tulajdonságainak megítélése — főleg a kortársak részéről — pozitív és negatív vonatkozásban egyaránt többnyire szubjektivitással terhelt. Az utókor és utó­ dok értékelése azonban egyre inkább a reális, helyesebben a valóeágos személyisé­ get állítja elénk, és a valós érdemeket emeli ki. Az a tény, hogy VADÁSZ professzor 100. születésnapjának megünneplésére lénye­ gében az egész magyar geológus-társada­ lom megmozdult, továbbá az a tény, hogy a földtani tanszék ötödik vezető profeszszorának emléktáblája másodikként avattatik fel, egyaránt azt tükrözi, hogy az utódok, a geológus közvélemény a kiemel­ kedők között is — méltán — a legnagyob­ bak közé sorolja. A tudást, a magatartást, az emberi egyéniséget, az egyén adottságai és a környezet, a társadalom, annak vál­ tozó és változatos hatásai együttesen ala­ kítják ki. VADÁSZ professzor kiemelkedő személyiséggé válásában élete végéig mind­ két tényezőnek egyformán döntő szerepe volt. A szinte türelmetlen reformtörekvé­ seinek kialakításában az akkori iskolai és oktatási rendszer félévszázados elmara­ dottsága, a földtani oktatás — ebből adó­ dóan a földtani szemlélet, földtani gondol­ kodás — hiányossága meghatározó volt. De a kor társadalmi ellentmondásossága, továbbá a múlt század végi iskolareform­ kezdeményezések, és különösen annak él­ harcosa, a felvilágosult EÖTVÖS Loránd tudománypolitikai tevékenysége, állásfog­ lalásai is maradandóan befolyásolták a fia­

juk azt, hogy a hazának hasznavehető fia­ kat neveljen, féltékenyen kell megőriznünk az egyetemi tanítás tudományos jellegét"-írja EÖTVÖS L. 1887-ben. E z a gon­ dolkodásra nevelés — amit VADÁSZ E . professzorainál olyannyira hiányolt, s ami­ nek a mai oktatásunkban-nevelésünkben is alapelvként kell érvényesülnie — VADÁSZ professzor egyetemi tevékenységének mind­ végig vezérfonala volt. D e hasonlóan ha­ tottak rá EÖTVÖsnek a rendszeres, illetőleg a kötött képzésre vonatkozó javaslatai is. EÖTVÖS rendre, fegyelemre és színvonalas oktatásra-nevelésre törekedett, s már 1887ben — tehát amikor Vadász E . még csak kétéves volt — lerögzítette: „állapíttassa­ nak meg az egyetemi szabályzatokban a különböző gyakorlati életpályára készülők első két évi tanfolyamára vonatkozólag olyan kötelező tanrendek, melyek a tudo­ mányos szakképzettséghez szükséges el­ méleti tantárgyakat helyes sorrendben magukba foglalják". Továbbá, „köteleztes­ senek az e tanfolyamokat hallgató tanulók kivétel nélkül a tanrendben fölvett tár­ gyakból az előadások folyamán többször kollokválni úgy, hogy csak az folytathassa érvényesen tanulmányait, s az bocsátassék az alapvizsgálatokra s előszigorlatokra — ki e kötelességének annak idejében jó siker­ rel eleget tett". E z a szemlélet hatotta át VADÁSZ Elemér ifjúkori — az akkori közeg­ ben meghallgatásra nem talált — reform­ törekvéseit is, amelyeket lényegében több mint negyedszázad múlva a földtani tan­ szék vezetőjeként és aPázmány Péter Tudo­ mányegyetem rektoraként mint még min­ tal V A D Á S Z gondolatvilágát. dig aktuális feladatokat megvalósíthatott. EÖTVÖS Lorándnak a múlt század végén Talán a fentiekben vázolt, sok vonatkozás­ lefektetett javaslatai, megállapításai sok ban azonos vagy hasonló szemlélet vált­ vonatkozásban még m a is aktuálisak, s ő t hatta ki EÖTVÖsből a mellőzött és meg nem újrafelismert formában részben még meg­ értett VADÁSZ E . törekvéseinek, valamint valósulásra várnak. EÖTVÖS szerint — ezt egyéni ambícióinak támogatását. D e , ha VADÁSZ Elemér is vallotta — „csak azt VADÁSZ E . küzdelmes pedagógusi tevé­ mondhatjuk tudományosan képzettnek, aki kenységének jobb megismerése és megér­ elméjét egy vagy más szak beható tanul­ tése céljából EÖTVÖst idéztem, hadd utal­ mányozása által a gondolkozásra általában jak azokra a 98 évvel ezelőtti, de még ma képessé tette, és aki széles körű irodalmi is rendkívül aktuális, csodálatosan előre­ ismereteket szerzett magának, úgyhogy a látó megállapításaira, javaslataira, ame­ tudományban vagy az életben felmerülő lyek elsősorban, és főleg a felsőoktatás irá­ feladatokat talán csak hosszú megfontolás nyitóinak, valamint a felsőoktatási intéz­ után és sok segédeszközzel, de végre is meg mények vezetőinek figyelmébe ajánlhatók. tudja oldani". „Ilyen esetek megítélésére Eszerint „az egyetemi tanárt tanítói teen­ a gondolkodásban való önállóság szüksé­ dőinek túlságos szaporítása által a tudo­ ges . . .". „Ezért, ha az egyetemtől elvár­ mányos búvárkodástól elvonni nem sza• E m l é k t á b l a - a v a t á s a z E L T E T e r m é s z e t t u d o m á n y i K a r á n 1 9 8 5 . m á r c i u s 1-én. 7 FOldtaní Közlöny

446

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

bad. Bizonyos dolog, hogy csak az lehet jó tanár, aki maga a tudománnyal foglalkozik, mások eszméit is csak az képes helyesen hirdetni, akinek magának eszméi vannak". Majd ugyancsak ezekkel összefüggésben megállapítja: „kívánatos, sőt szükséges, hogy a tanár anyagi jóléte tisztán az állása által biztosítva legyen, hogy így egészen feladatának élhessen". Meglepő, hogy a fenti gondolatok, javaslatok lerögzítése után száz évvel, egyes hivatalos szervek, főhatóságok részéről a szerteágazó — nem csak oktatási — feladatokkal erősen leter­ helt oktatók további óraterhelésének igé­ nye merül fel, aminek realizálódása sem­ miképpen sem növelhetné a képzés színvo­ nalát. VADÁSZ professzor harcolt a földtan elis­ mertetéséért, amit részben az egyetemi földtantanítás korszerűsítésével, a tanár­ képzés tananyagától független, oknyomozó szemléletű földtan oktatásával, a fogalmak helyes, egyértelmű meghatározásával, és következetes használatával kívánt megva­ lósítani. Az egyéniségéből adódóan az okta­ tásban eluralkodott dogmatizmust elve­ tette, teljes meggyőződéssel vallotta, hogy csak a természet törvényeinek megismeré­ sén alapulhat a helyes világszemlélet. Kész­ ben talán ennek bizonyításaként rögzítette le azt a meggyőző erejű, természettudo­ mányi világképet tükröző megállapítását, hogy a Földön és benne végbemenő min­ den „változás és folyamat saját fejlődésé­ nek szoros tartozéka, logikus következ­ ménye, törvényszerű természeti saját­ sága". A földtannak önálló iskolai tárgy­ ként való bevezetését — a meggyőző érve­ lések és jelentős energiabefektetés ellenére — nem sikerült keresztül vinnie. Ennek egyik okát abban látta, „hogy a természet­ tudományi műveltséget a múltban lebe­ csülték, és ezzel összefüggésben a természet­ ismereti tárgyakat a humaniórákkal szem­ ben háttérbe szorították". Másrészt, meg­ győződése szerint ennek „oka volt az is, hogy a leíró és rendszerező természetrajz"tanítás „mellett a földtan a maga oknyo­ mozó és fejlődóstörténeti módszerével nem érvényesülhetett". Mindezekből következ­ tetve is joggal bízott abban, hogy „az új demokratikus rendszerű és szellemű tanítás­ ban a természetismereti tárgyak nagyobb teret nyernek", mivel — megállapítása sze­ rint „a természettudományos műveltség elengedhetetlen kelléke a népi műveltség­ nek". Ebből adódóan „a demokratikus nevelés szempontjából nagyon fontos az ifjúság tudatos természetszeretetének és egységes természetszemléletének a kialakí­ tása" — írja VADÁSZ E . 1949-ben. Ezek a vágyai sajnos a mai napig nem valósultak meg, a földtan tanítása a közoktatásban

nem nyert polgárjogot. Azonban a geoló­ gusképzés megszervezésével, és 1948-ban történt bevezetésével a törekvései, elkép­ zelései — a kívántnál ugyan szűkebb terü­ leten, de lényegében maradéktalanul — megvalósulhattak. VADÁSZ Elemér professzor a hihetetlen munkabírásának, de főleg a páratlan aka­ raterejének köszönhetően a legnagyobb megpróbáltatásokat is lényegében mara­ dandó nyomok nélkül elviselte. A legválsá­ gosabb körülmények közé valószínűleg 1944-ben került. A „sok keserűséggel teli legsötétebb lelki elnyomatása idején" , kilátástalanul nehéz, reménytelennek lát­ szó helyzetben már az elmúlás, a fizikai megsemmisülés gondolata foglalkoztatta, s ebből szinte önkéntelenül is következett az addigi tevékenységének, ezen keresztül a magyar geológia elmúlt négy évtizedének az értékelése, bírálata. Az utólag (1948-ban) „Időszerűtlen gondolatok" címen megje­ lent tanulmányában (visszaemlékezésében) lemondóan állapítja meg, hogy „Bár az idő átsuhant rajtam, a mai, új világot építő, egyelőre minden eszményt megsemmisítő átmeneti-idők szemléletét sem tartósnak, sem irányadónak nem gondolom. Minde­ zek számomra csak elméleti kérdések ma­ radtak. Szerettem volna egykor tanító­ geológus lenni. Tanításaim, amik voltak, meddő talajra hulltak." „Eltérült hivatá­ som meghiúsította a tervszerű továbbhala­ dást, és a gyakorlati élet csapongásra kényszerített a földtani kérdések sokfélesége között". E zárszámadásnak, vagy ahogy VADÁSZ professzor is megfogalmazta: „önnekrológ"-nak is minősíthető visszaemlé­ kezés befejező szavai már a teljes lemon­ dást, egy szakmai életpálya vágyakkal teli befejezetlen befejezését tükrözik. A vágya­ kozás és a lemondás, a nyugtalanság és a megnyugvás ellentmondásosságával, de a sorssal való látszólagos megbékéléssel rög­ zíti le, hogy: „És most, további alkotási kilátások nélkül, mégis azt mondhatom V e r g i l i u s-sal: Boldog voltam, mert hivatali rang és cím, minden elismerés, hír­ név, erkölcsi sikerek és anyagi eredmények nélkül, magam elgondolása szerint, mások befolyása nélkül, szaktudományommal fog­ lalkozhattam." A fenti teljes önelszámolás, önlemondás után VADÁSZ E. hatvanegyévesen saját maga és geológus nemzedékek számára tenniakarással, tevékenységgel teli fiatalos lendületre jellemző, eredményekben gaz­ dag, tartalmas új életet teremtett. És ami néhány hónapja még megsemmisült vágy­ álom volt, az mintegy álmaiból felébredten valósággá vált: VADÁSZ E . örök vágyainak megfelelően „tanító-geológus" lett, s az egykor „meddő talajra hullt" tanításaiból

Hírek, olyan iskola bontakozott ki, amely az ér­ vényre juttatott reformtörekvéseit óhajá­ nak megfelelően töretlenül viszi tovább. A „vadászi" iskola fogalommá vált. S az egykori megteremtője, az „ön-nekrológ" befejező mondatában foglaltaktól eltérően, élete utolsó évtizedeiben a nem remélt, de megérdemelt hivatalos elismerést, a „hiva­ tali rangot, címet", magas kitüntetéseket is megkapta, s a munkatársainak, tanítvá­ nyainak tiszteletévei-szeretetévei övezet­ ten, valódi megnyugvással fejezhette be a geológusi-pedagógusi pályafutását. VADÁSZ Elemérben a tudós és a nevelő egyéniség egymással ötvöződött, a kettő egymást feltételezte, együtt alkotott egy­ séges egészet. Az egyik elmaradása lehe­ tetlenné tette az egyéniség teljes kibonta­ kozását. Hatvanéves koráig az egyik fél sérülése okozta az állandó szakmai hiány­ érzetet. Ezért írta az önvallomásnak is tekinthető visszaemlékezésében, hogy „Ke­ veset tanultam, eleget nem tudtam, nem

447

ismertetések

sokat dolgoztam, mert a tanítás megtermé­ kenyítése hiányzott ahhoz, hogy jó geoló­ gus legyek." A felszabadult VADÁszban az egyéniségének e két oldala kölcsönösen „megtermékenyítette egymást", s ez te­ remtett számára új világot, nagy lehetősé­ gekkel és sokoldalú, kiemelkedő eredmé­ nyekkel. VADÁSZ E . nagy volt, mint tudós geoló­ gus, mint nevelő, de talán még ennél is nagyobb volt emberi létében, mert ember volt a fogalom legnemesebb értelmében. Ezt a ránk hagyott örökséget, ezt a szem­ léletet kívánjuk mi is továbbvinni és utó­ dainkba, tanítványainkba átültetni. Ezen gondolatokkal adom át a Földtani Tanszéknek VADÁSZ Elemér emléktábláját, hogy emlékeztessen a Tanszék ötödik professzorának életútjára és tanításaira. Egyben felkérem FÜLÖP József professzort a tábla leleplezésére. DE.

KUBOVICS IMEE

A I I . N e m z e t k ö z i P a l e o b o t a n i k a i K o n f e r e n c i a (1984. a u g . 1 8 — 2 6 . ) é s a V I . N e m z e t k ö z i P a l y n o l o g i a i K o n f e r e n c i a (1984. a u g . 2 6 — s z e p t . 1.) K a n a d á b a n A I I . Nemzetközi Paleobotanikai Kon­ ferencia szervezői Dr. Ruth A. STOCKEY az edmontoni egyetem (Alberta, Kanada) és Dr. Thomas N. TAYLOB az ohioi egye­ tem (Columbus, USA) botanikai tanszé­ kének vezetői, paleobotanikus professzorai és munkatársaik vettek részt. A konferen­ ciát 4 napos kirándulás előzte meg, amely Calgaryból indult a Dinosaurus Nemzeti Parkokat (Red Deer és Drumheller és az ősmaradványokat bemutató és feldolgozó múzeumot), a Paskapoo formációt (kréta— tercier határ), a Rocky Mountains kana­ dai szakaszából az ún. „Central Foothills" a „First Range" és ,,Second Range" terü­ letének legszebb részeit járta be. Ez ma­ gában foglalta a Casper Nemzeti Parkot az Athabasca gleccserrel, továbbá a jégárak­ kal kapcsolatos, ezek által a pleisztocén­ ben létrehozott tóvidéket is (Goldeye, Wabamun és Moonlight tavak). A Paleo­ botanikai Konferencia színhelye Edmontonban az Egyetemi város volt. Az előadá­ sok száma 99 volt, amiket 2 szekcióban tartottak. Tárgyuk paleobotanikai és paly­ nologiai, valamint általános paleoklimatológiai, kőszénképződésre vonatkozóak voltak. A Konferenciát igen gazdag, az egész földtörténetet átfogó, poszter kiál­ lítás egészítette ki. A résztvevők száma 200 volt, a világ minden kontinenséről (24 országból). A Paleobotanikai Konferencia 7*

alkalmából a Nemzetközi Paleobotanikai Szervezet két alkalommal is tartott meg­ beszélést. A megbeszélések alkalmából meghívták a résztvevőket 1987-re Ber­ linbe, a Nemzetközi Botanikai Kongreszszusra, amikor is a következő Paleobota­ nikai Konferencia megszervezését terve­ zik. A VI. Palynologiai Konferencia színhe­ lye Calgaryban szintén az Egyetemi város volt. A Konferencia fő szervezője Dr. Jan JANSONIXJS, az Esso Olajtársaság palynologusa volt (Calgary). Az előadások számos szekcióban a kö­ vetkező témakörökben folytak: paleogeográfia, pollenanalízis és az őskörnyezet re­ konstrukciója a tercierben, paleozoos spó­ rák, mezozoos és tercier spóra-pollenek rétegtana, felső pleisztocén vegetáció és klíma, paleoklíma és az eljegesedés tör­ ténete, pollenanalysis és az emberiség tör­ ténete, palynofácies analysis, pollenek­ spóráknak, mint a növényrendszertan ele­ meinek jellemzése, pollen biokémia és a molekuláris biológia, pollen ultrastruktúra, palynostatisztika és komputer alkalmazá­ sa, chitinozoák, aeritarchok, Dinoflagellata rétegtan, aerobiológia és allergia, angiospermae evolúciója, preparációs tech­ nika, sarkvidék és alpin quarter vegetá­ ciótörténet, rétegtani határok palynológiája, palynomorphák, mint hidrokarbon-

448

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

források indikátorai, trópusi területek har­ mad- és negyedidőszaki palynológiája, gombaspórák, megaspórák, nómenklatúra. E mellett számos esti előadás és poszter­ kiállítás egészítette ki a konferenciát. A résztvevők száma kb. 600 volt (listát nem adtak ki).

Az eddigi International Commission for Palynology (ICP) — a vezetőség előter­ jesztése nyomán — átalakult International Federation for Palynology (IFC) szerve­ zetté. A következő konferencia a megállapodás alapján 1988-ban lesz Brisbane-ban (Auszt­ rália) . DB.

N A G Y LÁSZLÓNÉ

Beszámoló a N e m z e t k ö z i S z e d i m e n t o l ó g i a i A s s z o c i á c i ó ( I A S ) 6. E u r ó p a i K o n f e r e n c i á j á r ó l , Lerida (Spanyolország), 1985. ápr. 15—17. A Központi Földtani Hivatal kikül­ detésével, az IAS tagjaként résztvettem a szervezet 6. Európai Konferenciáján, amit ezúttal a spanyolországi Leridában rendeztek meg. A rendezvény a résztvevők számát és tudományos színvonalát tekintve is min­ den eddigit felülmúlt. A konferencián mintegy 500-an vettek részt, ebből kb. 300 külföldi. A résztvevők között szinte vala­ mennyi nyugat-európai ország szakem­ berei megtalálhatók voltak, legtöbben Olaszországból, Franciaországból és az NSZK-ból. Mintegy 10 fő vett részt a Szovjetunióból, hasonló létszámban Jugo­ szláviából, néhányan Lengyelországból. Az európaiakon kívül számos észak-afrikai, és észak-amerikai résztvevő volt. Az előadások száma 140 volt, és azt há­ rom szekcióban bonyolították le, párhuza­ mosan. Igen színvonalas poszter bemuta­ tót is szerveztek, amelyen mintegy 60, igen gazdagon illusztrált tabló vett részt. Az előadásokat 3 fő témakörbe (szek­ cióba) csoportosították: 1. A szedimentológia és a tektonika kapcsolata, 2. Karboná­ tok és evaporitok szedimentológiája, 3. Törmelékes kőzetek szedimentológiája A konferencia jó betekintést nyújtott a tudományág nemzetközi fejlődésébe. A legfontosabb tendenciák tapasztalataim szerint a következők: 1. A szedimentológusokat továbbra is intenzíven foglalkoztatja a tektonika és a szedimentológia kapcsolata, elsősorban az árkos szerkezetek, a süllyedékek, a meden­ cék kialakulása és az azokat kitöltő üledé­ kek közti összefüggések kérdésköre. 2. Egyre nagyobb figyelmet kap a glo­ bális, illetve helyi tengerszintingadozások hatásainak nyomozása. A spanyol kuta­ tók például bemutatták az ibériai skálát összevetve a Vail-féle „világ"-görbével.

3. A törmelékes üledékképződésben első­ sorban a delta fejlődés került az érdeklődés középpontjába, bár ebben a helyszínnek is lehet szerepe, hiszen az Ibériai-félsziget kitűnően tanulmányozható példáit adja a delta szedimentációnak. 4. Nagyon fontos előadást tartott P U R ­ SER a törmelékes és karbonátos arid kör­ nyezetek együttes megjelenéséről, recens Vörös-tengeri megfigyelései alapján. Ugy tűnik, hogy előtérbe kerül az eddig elha­ nyagolt vegyes összetételű—átmeneti kő­ zettípusok genetikájának a kérdése. 5. A karbonátos üledékeknél egyértel­ műen a diagenezis egzakt vizsgálata a leg­ gyorsabban fejlődő irányzat. Ebben döntő szerepet kap az О és С stabil izotópos vizs­ gálat, amely módot ad a tenger alatti, a túlsós és az édesvízi diagenezis elkülöní­ tésére; a katodolumineseenciás vizsgálat, amely lehetővé teszi a pátit generációk elkülönítését, és a SEM felvételek értéke­ lése is. A legközelebbi konferencia egyik fő té­ mája lesz a diagenezistörténet rekonstruá­ lása. Ez különösen a szénhidrogénkutatás szempontjából döntő fontosságú. 6. A karbonát és evaporit szedimentációban és a diagenezisben növekvő szerepet tulajdonítanak a bakteriális hatásnak. Elő­ adások foglalkoztak a .Baccmeto-szerkezetek jelentőségével. 7. Helyet kapott a karbonát üledékek áthalmozódásának kérdése, sőt SLACKA igen értékes előadásában sókőzetek nagymér­ tékű reszedimentációját bizonyította a wielickai sóbányában tett vizsgálatai alapján. 8. Szinte minden előadás és tabló elju­ tott a szedimentációs környezet igen szem­ léletes, rajzos modelljének kialakításához. Ezek alapvetően támaszkodnak az iroda­ lomban található általános modellekre, az

Hírek,

ismertetések

aktuálgeológiai megfigyelésekre, de összegzki az egyedi, a konkrét esetben megfigyelt jelenségeket is. Összefoglalva azt írhatom, hogy folyta­ tódik az Európai Konferenciák hagyomá­ nyosan magas színvonala, jó hangulata. Az előadások és a személyes beszélgetések egyedülálló lehetőséget adnak a kutatók közti véleménycserére, az új irányzatok, gondolatok kiformálására, nemzetközi ku­ tatási feladatok felvetésére. Igen nagy kár, hogy a szocialista országok szakemberei,

449

különösen afiatalok, mind ez ideig nem tud­ tak kellő számban részt venni e találkozó­ kon. Ez igen nagy, szinte behozhatatlan hátrányt jelent számunkra a szedimentológia tudományterületének művelésében. A következő konferencia 1986 tavaszán Krakkóban lesz. Ü g y gondolom, meg kel­ lene ragadni az alkalmat arra, hogy minél több fiatal kutató aktívan szerepeljen ezen a konferencián. HAAS JÁNOS

Könyvismertetés D E . VITÁLIS GYÖRGY; Szilikátipari nyers­

anyagok. Szilikátipar-Építőanyagipar 3. — Építésügyi Tájékoztatási Központ. 400 példány, B/5 méret, 207 oldal, 88 ábra, 28 kép, 26 táblázat. Budapest, 1984. A szerző közel két évtizedes munkáját és a teljes szilikátipari nyersanyag kutatásra vonatkozó legfontosabb hazai földtani is­ meretet foglalja össze a nemrég megjelent kézikönyv. Az összeállítást egyrészt a sok részletfeldolgozás szétszórtsága, másrészt a 30 éves Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet (SZIKKTI) tevékenységé­ nek bemutatása is indokolta. A nem érces nyersanyagok ebben a for­ mában való feldolgozása és közreadása már nagyon időszerű volt, hiszen a többi ásványi nyersanyag mellett mindig hát­ térbe szorultak. Annak ellenére, hogy fel­ használásuk jóformán egyidős az emberi­ séggel és alkalmazásuk állandóan szélese­ dik, sőt új — eddig ismeretlen — anya­ gokkal bővül az egyébként is széles skálájú nyersanyagok köre, a szükségesnél keve­ sebb figyelmet fordítottunk rájuk. Mind ez ideig ilyen jellegű, a teljes témakört fel­ dolgozó m ű még az országban nem jelent meg, ezért is nagy örömmel üdvözöljük a Szilikátipari nyersanyagok című kéziköny­ vet. Mintegy emlékeztetőül kapjuk a nyers­ anyagokat létrehozó földtani folyamatokon belül a szilárd földkéreg felépítésének, a földtani erők és erőtényezők, valamint a magyar föld földtani fejlődéstörténeti váz­ latát, hogy lehetőség legyen a tárgyalásra kerülő nyersanyagok pontos helyének ki­ jelölésére. A kőzetek tárgyalásából kide­ rül, hogy jóformán minden kőzetféleséget valamilyen formában hasznosítanak, s ezek legnagyobb része a címben jelölt nyers­ anyag-csoportba tartozik. A bevezetőnek tekinthető első részt, a tulajdonképpeni nyersanyagok iparágán-

kénti részletes ismertetése követi. Ez képezi a kötet második (fő) részét. Az ismertetések sora a cementipari nyersanyagokkal kezdő­ dik, majd az azbeszt-, a durvakerámiai, a finomkerámiai, a kő-, a kavics-, az üveg-, a szigetelőanyagipari és befejezésül az egyéb iparágak nem érces nyersanyagai kö­ vetkeznek. A földtani leírások a minőségi követelményekkel, és azok gazdaságföld­ tani adottságaival egészülnek ki. A régóta jól ismert ásványi nyersanyagok mellett az újabb kutatási eredményekről is tájékoz­ tatást kapunk ebben a részben, így a perlitről, a pumicitről, és nem utolsósorban az olajpaláról. A kötet harmadik (záró) része az első két részre épülve a hazai nyersanyagbázis növelésének lehetőségeivel foglalkozik. Az első közelítésben a nyersanyagkataszterezésre, valamint a prognóziskészítésre épül, majd bemutatja a nyersanyagkutatás földtani és geofizikai módszereit. A jelenleg rendelkezésre álló földtani adatok alapján is megállapítható, hogy a tárgyalt nyersanyagok feltárásának és ter­ melésének fokozására nagy lehetőségeink vannak. Gazdaságossági és tájvédelmi szempontból hívja fel a szerző a figyelmet a meddőhányók és a feldolgozási mellékter­ mékek hasznosításának szükségességére. A kötetet gazdag ábra anyag (térkép, szelvény) és 28 kőzetmikroszkópi, illetve pásztázó elektronmikroszkópi kép egészíti ki. A részletesebb vizsgálatot igénylők részére a 290 tételt tartalmazó irodalom­ jegyzék ad útmutatást. A kéziratos tanul­ mányok közlésétől — hely hiánya miatt — el kellett tekinteni. Ú g y tűnik, hogy a gyakorlati szakem­ bereken kívül az oktatás is nagyon ered­ ményesen tudja majd használni ezt a teljes­ ségre törekvő, legkorszerűbb kutatási mód­ szereket és eredményeket magában foglaló kézikönyvet.

450

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

GÉCZY B A R N A B Á S : Őslénytan. Tankönyv­

kiadó, Budapest, 1984. 474 oldal, 54 Ft. Ezerötszáz példányban jelent meg ez a tankönyv, amelyet TELEGDI-ROTH K Á ­ ROLY emlékének ajánl a szerző. Magyar­ ország egyetlen őslénytani tanszéke pro­ fesszorának könyve tehát eljuthat az ér­ deklődő olvasókhoz is, túl a szűk szakmai körön. TELEGDI-ROTH K . : Ősállattan c. tankönyvét 1953-ban 800, ANDREÁNSZKY G. Ősnövénytanát pedig 1954-ben 500 pél­ dányban adták ki, szakmánk határain túl így alig váltak ismertté. Az előszót követő 134 oldalon az „Al­ talános rész" látja el az olvasót a szükséges alapismeretekkel. A tudomány története dióhéjban, majd rendre a fosszíliák, azok kivételes lelőhelyei, a paleoökológia és a paleoichnológia következnek. Mind ezekre, mind a következő fejezetekre (paleobiogeográfia, tafonómia, faciológia, rétegtan és az evolúciós elmélet) jellemző a fegyel­ mezett tömörség. A szerző mindig a lénye­ get mondja el, ekkor is, amikor ebben az általános részben elkülönült új résztudo­ mányok kézikönyveinek anyagát konden­ zálja néhány oldalra. A rendszertani rész teszi ki a könyv zö­ mét, s ebben most első ízben kapja kézbe magyar olvasó a teljes paleontológiát. Az élővilág rendszerében mintegy 40 oldalon a — m a élő és a fosszilis — növényvilág, majd 190 oldalon az állatvilág rendszerét találjuk. E rész terjedelme elárulja, hogy a legfontosabb alapismeretek elsajátítását szolgálja. Aki ezt az anyagot megtanulta, hozzáfoghat a szakirányú képzés számára írt tan- és kézikönyvek forgatásához. Ami a könyv e részét vonzóvá teszi, az a rend­ szertan következetes alkalmazása az egyes csoportok arányos terjedelmű tárgyalásá­ val. Itt a szerző a saját munkássága nyo­ mán szívéhez legközelebb álló korallokkal és Ammonitesekkel sem tesz kivételt. „Történeti rész" a könyv harmadik nagy fejezete. Csaknem 70 oldalon a földtörténet alapjait találja az olvasó, a kriptozoikumtól a pleisztocén végéig. R á kell mutatni arra, hogy ebbe a tömör ismeretanyagba belefért a hazai viszonyokra vonatkozó megannyi fontos utalás is. Napjainkban, amikor két földtörténeti tankönyv áll ren­ delkezésünkre, joggal látjuk — elsősorban a geológusok körén kívül állók, főként a biológus hallgatók számára — hasznosnak, hogy ez a kompendium is helyet kapott a könyvben. Végezetül rövid „Összefoglalás" ad szá­ mot a könyvben foglaltak lényegéről, ér­ telméről és hasznáról. A tájékoztató iroda­ lom dicséretesen rövid jegyzéke után vége­ zetül név- és tárgymutató zárja a kötetet.

A könyvet 239 ábra (zömmel rajz, ki­ sebb részben fénykép) és 20 színes tábla illusztrálja. Az ábraanyag egyenként és egészében igen nagy gonddal és igénnyel végzett válogatást tükröz. Tekintettel a várhatóan széles, de min­ denképpen kezdő olvasói körre, a recen­ zens úgy véli, hogy jóval több ábrához kí­ vánkozik oda a méretet mutató vonalsza­ kasz. Sok esetben a Radiolaria, egy csiga vagy egy kagyló és egy óriáshüllő ábrája csaknem azonos nagyságú. A szövegbeli utalások a méretekre nem pótolják a mé­ retarányt, kivált azok számára, akik nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy kezük­ be, de legalább közelről szemügyre vehet­ nék magukat a kövületeket. A borítók belső oldalain összefoglaló táb­ lázatok eredeti módon használják ki az általában fel nem használt helyet, egy­ szersmind egyszerűvé teszik az olvasás köz­ beni tájékozódást a fő időbeli és rendszer­ tani skálán. Helyes és hasznos lenne, ha ez a termé­ szettudományi alapmű hosszú éveken át megtalálható volna a könyvesboltok pol­ cain. KASZAP A.

MOLNÁR B É L A : A Föld és az élet fejlődése. Tankönyvkiadó. Budapest, 1984. 351 ol­ dal, 41 F t . A földrajz és biológia szakos hallgatók részére készült egyetemi tankönyv teljes földtörténetet ad. A „Bevezetés" után há­ rom fejezet következik a földtan tárgyáról és módszereiről, a történeti földtan speciá­ lis kutatási módszereiről és a fosszilizálódásról. A 36. oldalon kezdődik a földtörté­ net a prekambriummal. Ez, továbbá a pa­ leozoikum, mezozoikum, harmadidőszak és negyedidőszak rákövetkező fejezetei az alábbi módon tagolódnak: ősföldrajzi vi­ szonyok, éghajlat, az élővilág fejlődéstör­ ténete (növényvilág, állatvilág), a kihalás kérdése, Magyarország megfelelő korú kép­ ződményei. Amint az a történeti földtan tankönyveiben általában szokásos, a klaszszikus kifejlődési területeket ismerteti a szerző, s ehhez viszonyítva ad képet más területekről és a hazai képződményekről. A lemeztektonika alapján adja a könyv a szerkezet-fejlődés áttekintését, amint azt az általános és középiskolai tananyag is előírja. Ebben a tekintetben a könyv je­ lentős új összefoglalás, mert a Föld kü­ lönböző területeinek ilyen új szemléletű ér­ tékelése m a is tart. A kvarter tárgyalásában, kiváltképpen pedig a magyarországi kifejlődések ismer-

Hírek, tetésében felismerhető, hogy a szerző itt saját tudományos munkaterületén jár. A könyv mindvégig jó stílusú, amivel segít olvasójának eligazodni ebben a nehéz és szerteágazó anyagban. A könyv végén 7 oldal az irodalom felsorolása s a kötetet név- és tárgymutató zárja. 2 6 0 ábra, zöm­ mel rajz, és 8 színes tábla, továbbá számos táblázat egészíti ki, illetve teszi szemléle­ tessé a könyv szövegét. Az ábrák egy része kövületeket mutat be; ezeknél többnyire hiányzik az ábrázolt tárgy méreteire utaló vonalszakasz. Bár az egyetemi hallgatók többnyire hozzájuthatnak a paleontológiái gyűjtemények bemutató anyagához, és ez­ ért számukra elegendő a néhány mérettel ellátott ábra, az esetleges kívülálló érdek­ lődő számára mindenképpen hiány marad, hogy nem tudja meg a fosszília valódi mé­ reteit. A 2 0 0 0 példányban megjelent tankönyv­ től azt várjuk, hogy a földrajz és biológia szakos tanárok — akiknek szánták — generációinak sűrűn forgatott segítője, eligazítója legyen. KASZAP A.

Homokkő felhalmozódási környezetek. Sandstone Depositional Environments. Edited by Peter A. SCHOLLE and Darwin SPEARING. Published by the American As­ sociation of Petroleum Geologists, 1 9 8 2 . Beszerezhető: AAPG Bookstore P.O. Box 9 7 9 . Tulsa Oklahoma 7 4 1 0 4 . A neves szerzői gárdát felvonultató szép kiállítású könyvet örömmel tarthatja ke­ zében az olvasó. A könnyű, olvasmányos stílus ellenére megfelelő magyar szakkife­ jezések híján a könyv olvasása — fordítása néhol nehézségeket okozhat geológiai ér­ telmező szótár használata nélkül. Mint a szerzők írják, könyvüket elsősorban olaj­ geológusoknak és azoknak a geológusok­ nak ajánlják, akik felhalmozódási környe­ zet meghatározással, illetve kőzettest mor­ fológia rekonstrukcióval foglalkoznak. Az egyes felhalmozódási környezetek ismer­ tetésekor a könyv az aprólékos szedimentológiai elemzéseket elhagyva (azokra bő­ séges irodalomlistával utalva) a kőzettes­ tek belső elrendeződését, felismerés szá­ mára fontos helyeit, külső morfológiáját, illetve az azt létrehozó folyamatok ismer­ tetését tartja elsődleges feladatának, és ennek kitűnően eleget is tesz. A színes, fekete-fehér ábrák, kőzetfotók tömege messzemenően elősegíti a jobb megértést. Az egyes fejezetek végén a szerzők utal­ nak a felhalmozódási környezet kőzettes­ teinek szénhidrogén generáló, illetve csap­

ismertetések

451

daképző tulajdonságaira. Az egyes fejeze­ tek részletességét, terjedelmét az egyes kör­ nyezetek olajipari és egyéb ásványkutatási fontossága szerint alakították. Az első fejezet a glaciális üledékek jel­ lemvonásaival foglalkozik 1 0 oldalon ke­ resztül, 2 7 ábrával. A második fejezet — 3 6 oldal, 2 5 ábrával — az eolikus kőzet­ testeket mutatja be. Az alluviális törme­ lékkúpok felhalmozódásait 3 7 oldalon 5 2 ábrával ismerteti a könyv. Tavi, tóparti folyamatokkal és termékeikkel foglalkozik a következő fejezet ( 2 7 oldal 7 0 ábrával). A folyóvízi fácies modellekkel 2 2 oldal 5 9 ábrával foglalkozik. A delta felhalmozódási környezet ismertetésének terjedelme 3 9 ol­ dal 2 9 ábrával. Esztuáriumi felhalmozódá­ sokkal 1 0 oldal 2 4 ábrával foglalkozik. A következő fejezet az árapály-síkságokat és árapály-medreket ismerteti 5 4 oldalon 6 0 ábrával. A tengerparti környezetekkel 3 2 oldal 5 5 ábrával foglalkozik. 4 6 oldalon, 7 5 ábrával mutatják be a szerzők a konti­ nentális selfek üledéktesteit. A kontinen­ tális lejtők üledékképződésével 3 5 oldal foglalkozik 7 7 ábrával szemléltetve. A ten­ geralatti törmelékkúpok üledékképződése zárja a sort 3 9 oldalon 1 2 1 ábrával. A könyv minden üledékes kőzetekkel foglalkozó szakember számára hasznos. Különösen jó szolgálatokat tehet az olaj­ ipari geológusoknak, akik munkájuk során tároló trendekkel, a rétegtani csapdák elő­ rejelzésével, kutatásával foglalkoznak. R É V É S Z ISTVÁN

COLLINSON,

J.

D.—THOMPSON,

D.

В.:

Sedimentary structures (Üledékszerkezeti jegyek). George ALLEN and U N W I N , Lon­ don, 1 9 8 2 . Az üledékszerkezeti jegyek kellő isme­ rete igen fontos a szedimentológiában, mi­ vel értékes információk forrásai lehetnek a fáciesmodellek kialakításában, a felhal­ mozódási környezetek rekonstrukciójában, és ezáltal közvetlen gazdasági hasznuk van az ásványi nyersanyagok kutatásában. E könyv 194 oldalon az üledékszerkezeti je­ gyek és az azokat létrehozó folyamatok át­ fogó ismertetését adja és ezért elmondhat­ juk, hogy hézagpótló jelentőségű a geoló­ giai szakirodalomban. A szerzők az első fejezetben röviden át­ tekintik a rétegtani alapfogalmakat és alap­ elveket. E g y további fejezetet szentelnek az áramlástani alapfogalmak és az üledék­ szállítási módok összefoglalásának. E be­ vezető segítségével a következő fejezetek bárki számára érthetővé válnak, aki nem

452

Földtani Közlöny 115. kötet, 4. füzet

rendelkezik megfelelő előtanulmányokkal, v a g y más szakterületen dolgozik, de mun­ kájához szükséges, vagy esetleg csak ér­ dekli a geológia. A könyv további felépítése a fejezetek sorrendjében a következő: Eróziós kőzetszerkezeti jegyek, Üledékszerkezeti jegyek finomszemcsés kőzetekben, Homok és homokkő üledékszerkezeti je­ gyei. Kavics, konglomerátum és breccsa üle­ dékszerkezeti jegyei, Deformációs kőzetszerkezeti jegyek, Az összegyűjtött üledékszerkezeti jegyek feldolgozása. Az egyes fejezetek nagyon pontosan, részletesen leírják az előforduló üledék­ szerkezeti jegyek fő jellemzőit, elmagya­ rázzák, hogyan lehet ezen vonásokat könynyen megfigyelni, feljegyezni. Az üledék­ szerkezeti jegyek kialakulását létrehozó fo­ lyamatokat, azok okait részletesen feltár­ ják, laboratóriumi reprodukálásukat ad­ ják. Kiemelik, hol hasznosíthatók e szer­

kezetek, javaslatokat tesznek a terepi, ill. laboratóriumi munkára vonatkozóan. Mindezt bőségesen illusztrálják és egyben érthetővé, szemléletesebbé teszik nagyon sok fotóval, ami még inkább kiemeli a szakkönyv jelentőségét. Minden fejezet végén találhatunk to­ vábbi tanulmányokat javasoló, rendszere­ zett, megjegyzésekkel ellátott, igen rész­ letes szakirodalmi áttekintést, amely egy­ ben tanácsokkal is szolgál a terepi és la­ boratóriumi munkára, a megfelelő segéd­ eszközök használatára stb. vonatkozóan. Az utolsó fejezet rámutat, hogyan hasznosíthetjuk az értelmezés, feldolgozás so­ rán az üledékszerkezeti jegyek ismeretét. Tanácsokat ad a meglevő adattömeg fel­ dolgozására, az analízisre, értelmezésre és értékelésre vonatkozóan. A könyv hasznosan forgatható mind az egyetemi tanulmányaikat végző hallgatók, mind a gyakorlati életben dolgozók szá­ mára. K Á D Á R N É J U H Á S Z GYÖRGYI

A k i a d á s é r t felelős a z A k a d é m i a i K i a d ó é s N y o m d a f ő i g a z g a t ó j a Műszaki szerkesztő: Sándor István A k é z i r a t a n y o m d á b a é r k e z e t t : 1985. V I . 2 3 . - Terjedelem: 9,10 (A/5) í v , 8 8 . Ш 6 6 A k a d é m i a i K i a d ó és N y o m d a , B u d a p e s t — Felelős vezető: H a z a i György

SZERZŐTÁRSAINKHOZ ! Kérjük, hogy a Földtani Közlöny Szerkesztőbizottságához beküldött kéziratokat az alábbiak szerint szíveskedjenek elkészíteni: 1. Minden oldal (az esetleges apróbetűs szedések is) kettes sorközzel, soronként 5 0 leütés­ sel, 2 5 sorral készüljön. 2 . A fokozódó papírhiány m i a t t és a hosszú átfutási idő lerövidítése érdekében egy-egy cikk m a x . 15 szabvány oldal (lásd az 1. pontot) terjedelműlehet, beleértve a t á b l á z a t o k a t és az idegen nyelvű rezümé szövegét is, ami m a x . 2 — 3 gépelt oldal legyen. 3 . A cikkhez m a x . 8 — 1 0 á b r a t a r t o z h a t , a megfelelő feliratokkal és jelmagyarázattal (ez nem számít bele a 2 . p o n t b a n említett 1 5 oldalba). Az ábracímeket és a jelmagyará­ z a t o k a t külön (tehát nem a szövegben !) kérjük. Az ábrák helye a szövegben megjelö­ lendő. 4 . Amennyiben fénykép-tábla melléklet szükséges, kérjük, hogy pl. egy ő s m a r a d v á n y vagy kristály (stb.) csak egy fényképen szerepeljen, a t á b l á k száma sem lehet t ö b b 5 —8-nál. A fényképek minősége kliséképes kell legyen. 5. A gépelt szövegben a szerző által kívánt kiemeléseket kérjük ceruzával megjelölni, minden m á s megkülönböztetést (pl. csupa nagybetű stb.) mellőzni kérünk. 6. A F ö l d t a n i Közlönyben csak olyan cikket közlünk, amelyet megelőzőleg a Társulat fórumán előadtak és m e g v i t a t t a k . E z t a címhez tartozó lábjegyzetben minden esetben fel kell t ű n t e t n i . 7. A lektorok kijelölése a szerkesztőbizottság feladata. Mellékelt lektori véleményt nem veszünk figyelembe. 8. A szerkesztőbizottság csak a fentieknek megfelelő kéziratot fogad el. 9. Kérjük Szerzőtársainkat, szíveskedjenek a közlés céljából k í v á n t postacímüket (irányí­ tószámmal) megküldeni. Továbbá közölni pontos lakcímüket és személyi számukat, amely a d a t o k r a a szerzői díj kiutalásához van szükség. 1 0 . A k o r r e k t ú r á r a visszaküldött levonatokat javítás u t á n kérjük minden esetben D B . KASZAP A N D B Á S címére, és nem a Társulat titkárságára eljuttatni, ill. ajánlott külde­ m é n y k é n t p o s t á r a adni ( 1 0 3 4 Budapest I I I . Nagyszombat u. 2 5 . I I . 87.).

A k i a d á s é r t felelős a z A k a d é m i a i K i a d ó és N y o m d a f ő i g a z g a t ó j a Műszaki szerkesztő: Sándor I s t v á n A k é z i r a t a n y o m d á b a é r k e z e t t : 1986. s z e p t e m b e r 4. — T e r j e d e l e m : 11,2 (A/5 ív) 87.15962 A k a d é m i a i K i a d ó és N y o m d a , B u d a p e s t . — Felelős v e z e t ő : H a z a i G y ö r g y

Á r a : 24 Ft Előfizetési díj egy évre: 96 Ft

Felelős szerkesztő: DANK

VIKTOR

Technikai szerkesztő: KASZAP

ANDRÁS

A szerkesztőbizottság tagjai: GËCZY BARNABÁS, K1IBTJRSZKYNÉ VOGL MÁRIA, K O N D A JÓZSEF, MÁTYÁS N É M E T H G U S Z T Á V , S Z É K Y N É FTTX V I L M A , S Z I L V Á G Y I I M R E , Z E L E N K A

ERNŐ,

TIBOR

A Társulat címe — Address of the Society: Magyarhoni Földtani Társulat 11-1061 Budapest VI., Anker köz I.

Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzle. teiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1., 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint át­ utalással a H E L I R 216-96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetés beje­ lenthető az Akadémiai Kiadónál (1363 Budapest, Alkotmány utca 21. Tele­ fon: 111-010). Példányonként beszerezhető: az Akadémiai Kiadó STUDIUM Könyves­ boltjában (1052 Budapest, V. Gerlóczy u. 7. Telefon: 188-633). Előfizetési díj egy évre: 96 F t 1 szám ára: 24 F t Külföldön terjeszti a K U L T Ú R A Külkereskedelmi Vállalat, H-1389 Budapest, Pf. 149.

AKADÉMIAI

KIADÓ,

BUDAPEST