24
25 VII. FEJEZET. A megbízottak kötelességei.
71. A kihívás megtörténte után mindkiCIelL..elkilldi megbízottait a tárgyalások f~~~e2-ére. Ez al~alommal, utalnom kell arra, hogy mlryI(iszamlthatatlan kovetk;zm~?yek kel járhat az, ha valaki tap asztalatlan, a lovagras ugyek el int~zésének szabályaiban járatlan egyénekre bízza. Mindkét fél életét, de még annál is többet, becsületét bízza kiszemelt barátaira. Csak idősebb , tapasztalt, ,az ügyek el in· tézésében teljes jártassággal bíró urakat kell ezen fel elős ségteljes szolgálatra felkérni. Ahol a körülmények l ehetővé teszik, a segédi szolgálatra idősebb hivatásos tiszteket kér· jünk fel. Tartsuk szem előtt Karr Alphonsnak oly sok· szor hangoztatott mondását, hogy: "Nem a golyók és n em a kardpengék ölnek, hanem a segédek !" 72. Egyes megbízottak hihetetlen tudatlanságot árul· nak el ezen a téren. Lelkiismeretlenül, könnyelműen jár· nak eL határoznak anélkül, hogy átéreznék 'megbízatásuk fontosságát és anélkül, hogy a párbajügyek legelemibb szabályait ismernék. 73. Tisztek (tiszt jelöltek) , hacsak lehetséges, mindig tiszteket kérjenek fel megbízottak g-yanánt. Az ettől való eltérés csak ' kényszerítő körülményekkel indokolható. Becsületügyi vagy bűnvádi elj árás alatt álló tiszteknek a megbízatás elől ki kell térniök. A megbízotti szerep el'Vállalása általában lovagias baráti szolgájat, mely azonban minden indokolás nélkül vissza is utasítható. Tiszteknek bajtársaik ügyeiben azonban eme tisztség vállalása bajtársi kötelesség. 74. Vogel ezredes a szabályok Ílsmeretéről és azok he. lyes alkalmazásáról így ír a hadseregben közkézen forgó könyvében: ,.A lovagi becsület erkölcs.ethikaijelentóségé. nek megfelelően a lovagias eljárás szigoTÚan előírt formák. hoz van kötve. E formákat a közkézen forgó úgynevezett
"Párbaj-kódex"·ek tartalmazzák. Mi sem természetesebh, hogy a tiszteknek e formákat ismerni s azokat korrekt mó' don alkalmaznia kell tudni, hisz a tiszt, mint gentleman, a ,lovagi becsületet reprezentálja, már pedig szégyentelj~ dolog volna, ha a tiszt saját, vagy mások becsületének meg. védelmezéséné l nevetséges 'Vagy naiv szerepkört -töltene be, E hel yzet annál is inkább tarthatatlan volna, mert ép a tényleges tÍlSztikar van hivatva arra, hogy a lovagias ügyek nek sokszor felette bonyolult kérdéseiben szakavatottnak tekintsék s egységes meggyőződésével olyan irányzatot kép. viseljen, mely a polgári úri társadalom bizaImát és elis. merését biztosítja. A lovagias formulákban való teljes tá· jékozottság ama biztos fell épést alapozza meg, mely csak egy gentlemannek lehet a sajátja. Aki ellenben a formáka! nem ismeri s ide- oda kapkodva, önuralmát s ezzel együt! fejét veszti, esetleg rendfokozatát és exisztenciáját is el· vesztheti. Mennyi párbajt lehetett volna megakadályozni a segédek megfelelő tájékozottsága révén. Chatejein irja: "Oly becsületbeli ügyek, amelyeket kötelességtudó és ta· pasrtalt férfiak egészen t árgytalanoknak nyilvánította1< volna, igen sokszor a legnagyobb katasztrófákat eredmé. nyezték. " 75. A megbízottak lelkiismereti kötelessége minden le· hetőt elkövetni, hogy az ügy !>~iitoI! ~téztessék el. Ha minden kísérlet eredménytelen, ha újra meg újra fölvett békéltetési tárgyalások sikertelenek, a kkor jön a végső esz· köz: a párbaj. A m~ízottak ..!l~L ~~rt _ ül~k . össze, h;:>~ a párbait előkészítsé14 hanl'ml' ,Q.ogy a I2á!b~jt a lehetős~e~lg
meHőzzék.
- 76. A megbízottak tartózkodjanak a tényállás megálla· pításához nyomozást vezetni, vagy kiha ll gatások útján ada· tokat beszerezni. Ha a megbízottak nem tudnak egyetértón a valódi tényállásban megáll apodni, ha szükséges, kérjenek a szemtanuktól nyilatkozatokat. 77. A segédeket akkor nevezzük tanuknak, ha egy pár.
J
« fJ
Y\
26
baj képtelen egyénne! szemben nyujtott fegyveres elégtétel. adásnál tanuskodnak. A tanuk sem a p,árbajfeltételek meg' állapításában, sem a párbajvívásnál aktív részt nem, ves~· nek 's osupán az ellenőrzésre szo'rítkoznak, hogyaparbaJ' képtelen ellenfél segédei által egyoldalúlag megállapított párbajfeltételek be lettek·e tartva. . ".. , 78. Segédek nem lehetnek: alci.k a kerd~ses ugyben ~r. dekelve vannak,' akik a párbaj szabályokat akar csa~ ~~ IZ ' ben is megszegték, akik párbaj feltételek megsert~seben résztvettek akik a becsülettel össze nem egyeztetheto cse· lekmény ~iatt vád alatt állanak, vagy el lettek ítélve, a2 apa, testvér, fiú vagy elsőági rokon egymás mellett va?y egymás ellen. Meg nem felel~ meg~ízottak k~}'d~s~ , eseten a visszalépés és a kifogásemeles taplll1tatosan tortenjek, ne: hogya segédek között fölmerült lovagias ügyek .~z ere~etJ ügy sima lefolytaJtását késleltessék és komphkálJak (LaS'd a fontos tudnivalók fejelietet! ) 79. Mindkét félnek jogában áll a segédek lovagi szol· gálatait időközben bármikor megköszönni és más segédeket felkérni. A segédek változtatása mindig csak .az elintézés. illetőleg a párbaj előtt történhetik s egyik fél részéről sem indokol.andó. V.iszont a segédek is lemondhatnak megbízatá· sukról, azonban megbízójuk bizalmas közléseit titokban tar· tani kötelesek. A megbízó ugyanis minden tartózkodás nélkül tájékoztaJtja megbízottait. Ghatauvillard joggal gyóntató atyákhoz ,h asonlítja a segédeket. A megbízottak rtehát az ilyen bizalmas közlésekről soha semmiféle alkalommal nem nyilatkozhatnak. 80. A megbízottak tanácskozásán történt megállapodá. sok, mihelyest ezek írásba, illetőleg jegyzőkönyvbe foglal. tattak és aláírattak, a rrnegbízottakat, valamint a feleket is kötik. A megállapodások érvényességére az a körülmény, hogy az egyik fél avagy mindkét fél megbízottai tisztükről lemondanak, e megállapodások hatályát meg nem szünteti. 81. Segédek változtatása, miként mondottuk, csak a
27 párbaj kitűzése előtt történhetik és nem indokolandó egyil< fél részéről sem. A 'segédek változásáról, az ellenfél segé. deit haladéktalanul írásban kell értesíteni azzal, hogy az új megbízottak 24 órán belül fel fogják őket keresni. R2. A kibív~tl lehetőleg azonnal, de legkésőbb 24 óráI.!belül köteles megnevezni segédeit, akik az ellenfél segédei. vel haladéktalanul érintkezésbe lépni tartoznak. Ha a pro. vokált fpl 24 órán belül nem nevezi meg segédeit, ez az elégtételadás megtagadását jelenti. Ez esetben a megbízottak erről két péJ.dányban egyoldalú jegyzőkönyvet vesznek fel és annak egyik példányát póstán, ajánlott levélben küldjék meg a provokál.t félnek. Ez a jegyzőkönyv, amennyiben a kihívott fél a levél átvételétől számítandó 24 óra alatt segé. deit meg nem nevezné, a kihívóra nézve a lovagias elégtétel teljes érvényével bír. A megbízottak által 'szahályszerűen felvett és az ellenfélnek is megküldendő egyoldalú jegyző. könyv csak az esetben jelenti az ügynek az egyik fél részére eszközölt lovagias hatályú lezárását. ha az egyoldalú jegy. zőkönyv felvételére okot szolgáltató fél az így kézhezvett egy. oldalú jegyzőkö-nyvre sem jelentkezik, vagyis vonakodik az elkövetett mulasztásokat határidőn belül helyrehozni. Az el. lenfélnek bizonyos esetekben, az -ellene felvett egyoldalú jegyzőkönyv kézhezvétel e után is, joga van az ügynek a 10' vagiasság szabályai szerinti kétol'dali elintézést szolgalmazni, mely kísérletek elől önkényesen elzárkózni nem szabad. Az egyoldalú jegyzőkönyvet felvett megbízottak. illetve fejük, legfeljebb a hivatott bü. szerv döntésére bízhatják, hogy a kérdéses esetben további lovagias eljárásnak helye lehet.e vagy sem. Ezek szerint az egyoldalúam. felvett és az ellenfélnek megküldött jegyzőkönyv még nem jelenti a felmerült ügy lezárását. Az ily jegyzőköny osak akkor bír a lovagias elég. tétel érvényével, vagyis a megbízottak által ily értelemben csak akkor zárható le végérvényesen, ha a felvételre okot szolgáltató fél a várakozási idő leteltével sem felelne, mely
l t, (
28 esetben az egyoldalú jegyzőkönyvet felvett ~egb~zott~k, az ügyet az egyoldalú jegyzőkönyv megfelelő zaradekolasavaJ , ,. , végleg befej ezik. 83. Ha a kihívott vagy annak hozzatartozol a segede. ket netalán sértő módon fogadnák vagyakihívott a segé. dek f ogadását - indokolással bár, vagy indokolás.. nélkül megtagadná, a segédek az esetről jegyzők~~yvet k.?telesek fölvenni. A kihívó ezen jegyzőkönyv alapjan az ugyet a maga részéről .lovagias úton befejezettnek, 1:~la.ntheti , s h~ a kihívott meggondolná is a dolgot és segedeIt megnevezne, ellene becsületbíróságot kérhet. 84. Tapasztalás szerint a megbízottak különös előszere· tettel kávéházakban és vendéglőkben tárgyalják le a lova· gias ügyeket. Ily helyiségek nem felelnek meg az aktm méltóságának. Nyilvános helyen való tárgyalással az ügyről olyanok is tudomást szereznek, kiknek ahhoz semmi közük A megbízottak tárgyalása feltünést kelt s felesleges fecse· gésekre és találgatásokra adhat okot. Indifferens helyen kell tanácskozni és e célra kaszinói Írószobák, üres irodahelyiségek, valamelyik megbízott magánlakása, vagy bérelt szállodaszobák .lesznek alkalmasak. A lovagias ügy tár gyalásánál (!Dind a négy megbízottnak jelen kell lenni. Addig a tárgyalás ne is vegye kezdetét. Szükségképpen helyettesítésről Írásbeli meghatalmazással lehet gondoskodni. A jegyzőkönyvben ennek is nyoma legyen. Ha elháríthatatlan aka. dál yok a tanácskozás megtartását akadályozzák, úgy az elhal asztható, de soha 24 óránál hosszabb időre. Kivétel in· dokolt esetekben itt is l ehet. 85. A segédek tanácskozásra ö sszegyűlvén, vizsgálják meg az ügyet s ne csupán a tényeket, de azok indokait is vegyék figyelembe. A megbízottak tárgyalásaik folyamán ne mint "ellenfelek" üljenek a zö ldasztalhoz. Intézzék el a lovagias ügyet legjobb belátásuk és lelkiismeretük szerint, de úgy, hogy meghízóikat az elintézés megnyugtassa. Főleg pedig igazságos elhatározásaikkal igazán lovagias gondol.
kozástól áthatva, úgy döntsenek, hogy meghízóikat becsü. Jetükben semmiféle sérelem ne érhesse. Sajnos, a megbí. zottak nem mindig ezen elvek szerint tárgyalnak, hanem már kezdettől fogva mint ellenfelek kezdik meg az eszme. cseréiket. Az ily magatartás nem fér össze az igazi lovagias gondolkozással. Elvül ,szolgáljon, hogy a sérelem megszahta mértékénél nagyobb elégtételt kérni, elfogadni, vagy kiseb. bet felajánlani, adni nem szabad. Az ügy lovagias el inté· zése után se legyen az egyik fél 'győztes, a másik fél legyő. zött. Mindkettő becsülete maradjon meg régi tisztaságában. 86. Ha a tárgyalás folyamán újabb adatok vagy infor. mációk beszerzésére volna szükség, a tárgyalást 24 órára esetleg többször is elhalaszthatják. 87. A tárgyalások megkezdésének id5pontjára célszerű a megbízót egy köze li helyen való tartózkodásra felkérni. Gyakran, sőt majdnem minden esetben, főleg a tényállás megállapításánál olyan körülmények adódnak elő, amid5n a megbízóval az újb óli tárgyalás feltétlenül szükségessé válik. Ezzel az el ővigyázati intézkedéssel az ügynek céltalan hala:sztgatását akadályozzuk meg. 88. A segédek tanácskozásának m~den részletéről pon. tos j egyzőkönyvet kell vezetni. Tisztek között, illetve tisztek és a beosü!etügyi eljárás alá nem tartozó egyének között fölmerült lovagias ügyben fölvett jegyzőkönyv harmadik példányát a rangban idősebb megbízottnak utólag az elbí. rálásra jogosult parancsnokhoz kell fölterjesztenie. Fegy. veres elintézéshez, valamint az A-46 Bü. Szab. Füg. 35, pontj ában részletesen felsorolt esetekben előzetes jóváhagyást kell kérni. Ha az érdekeltek megbíwttai nem tisztek, amit csak kényszerítő körülmények igazolhatnak, akkor az érdekelt felek, illetve ezeknek rangban idősebbike terjessze fel a jegyzőkönyvet. 89. Ha megállapították a tényállcíst és a segédek immá! teljesen tisztán látják az ügyet, megállapítandó, hogy a sér· téseknek háromféle fokozata közül melyiknek esete forog
30 fenn. Megállapítandó, ki a sértett fél és milyen jogok illetik meg 90. őt. Ha a segedek , azon meggyozo " "d'esre JU . t ott ak'. hoo-y b sértés nem foroo- fenn és ennek következtében lovagras el· járásnak nincs helye, ezen körülményről megbízóiknak elő· zetes ér~esítése után, jegyzőkönyvet vesznek fel s azt a felek nek kiadják. Ilyen jegyzőkönyveket, ha tisztek az érdekeltek. utólag szintén fel kell terjeszteni az illetékes parancsnokho2 ' elbírá.lá~ végett. Ha ~ se~éde~ ~esgyőződ:ek: h?gy az ügyet sf'Jll'ffiIkeppen nem sIkerui bekes uton eh~tezm, a f:gyv~r. vál.asz.t~á.yli bíró fél kívánsága szennt meghatarozzak \ a fegyverek nemét és a párbaj feltételeit. Vitás esetekben, párbajképesség kérdésében, a becsületbíróság, békés va~y fegyveres elintézésnél a párbajbíróság, a fegyverek neme es a párbajfeltételek kérdésében pedig a fegyvenbíróság van hivatva dönteni. Ugyanaz a választottbíróság, mind a két fél segédeinek közös egyetértéssel előterjesztendő kérésére, átalakuJhat párbajbírósággá vagy fegyverbírósággá is, de a párbajbíróság vagy fegyverbíróság sahasem alakulhat át becsületbírósággá. 91. A megbízottak tartózkodjanak lovagias ügyeket önkényes eJ,bírálásuk alapján, egyoldalúlag lezárni. Igyekezni kell minden alkalommal az ellenfél megbízottaival a tárgyalásokat felvenni és a lovagias jegyzőkönyvben leszögezni a tényeket és a rnindkét fél megbízottai által ellenjegyzett, tehát megtámadhatatlan érvényű, lovagias jegyző könyv alapján, az erkölcsiség kérdésében illetékes becsület. ügyi fórum döntését kikérni. A megbízottaknak a felek becsüJ.ete érdekében tartózkodniok kell az önkényes és bonyo. dalmakat előidéző rnegállapításoktól és az adott viszonyok. nak megfelelően eljárva, arra kell törekedniök, hogy minden felmerült eset a megfelelő fórum előtt talál ja meg elintézését. 92. A becsületbíróság szabályarit a pánbajkódex külön fejezetben tárgyal ja. Tisztek ellen becsületbíróságot kérni
31 nem lehet, mert a katonrui becsületügyi eljárás alá tartoznak. A katonai becsületügyi eljárás során hozott határozatok azonos értékű eknek veendők a becsületbíróság ítéleteivel. A tisztek a becsületügyi eljárás alá nem tartozó fél ellen becsületbíróságotkérhetnek, de becsületbíróságban semmi körülmények között szerepet nem vállalhatnak. .-, 93. Ha az ellenfelek egyike egyáltalában vívni vagy Jőni nem tudna, joga van a párbaj elhalasztását kérni, de három hónapnál hosszabb időre nem. 94. Fiatal ember_60 Jven felülivel csak úgy vívjon párbajt, ha az idősebb a lci,hívást írásban teszi meg, vagy írásban fogadja el. Ezen Írásbeli nyilal1kozat megtagadása a párbaj visszautasításának tekintendő. Az erről felvett jegyzőkönyv elégtételül szolgál a fiatal ember megsértett becsületéért. Fiatal ember kifejezés alatt 40 éven aluli fér. fiú értendő. 95. Végül a párbajra vonatkozó minden l1észlet megállapítása után a segédek meghatározzák az összej,övetel he. lyét és óráját. Legalkalmasabb idő a kQrJú1élulanl §ralc:? A VJÍadal színhelyén legfeljebb f~1 órát kell az elleIlf~rrl{_ ~:.ni. Ezen idő leteltével el lehet táiVozni és a ,segédek egyoldalú j egyzőkönyvet vesznek fel. É-Ietre:halálra nem lehet párbajt vívni. Lehet kard. parba].t a harcképtelenségig vívni, vagy eredménytelen pisztol}'lpánbaj után kardpárbajt a harcképtelen.ségrig. 97. Az egyik fél súlyos betegsége esetén a mérkőzést orVosi bizonyítvány alapján a szükséghez mérten el lehet halasztillllJi. A megbízottak a bármily okból el'halasztott lovagias ügy nyilvántartásáért felelősek. Tettleges sértés esetén csak a sértett kénheti a párbaj elhalasztását. A tett. le,gesen sértőnek csak egy kötelessége van, minden feltétel nelkül elégtételt adni.
,9?
, ,?8.
Kardpárbajt a segédek megtagadhatnak, ha meg' béna, ha jobb karja vagy egyik lába hiányzik, ha Jobb karja vagy lába annyira beteg, hogy hosszabb ideig
blz~Juk karja,
f
32 nem használhatja, vagy ha sánta. Ha il~en testi hib~an szenvedők tettleg bántalmaznak, ezek a tekinte~ek . mellozen-
dők. Chatauvillard mondja : "Aki béna karral utm tu.d, tudjon azzal elégtételt is adni! " Egyébként P y ~e:ben,plszt.?l! párbajt lehet követelni és annak felteteleIt es tavoisagat meghatározni. , . 99. Betegséget, testi fogyatkozast mmden alkalommal orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. " 100. Viadal közbeni pi hen őt illetőleg megallapodas~a kell jutni, de 10 percnél hosszabb s oha ,r~e le?yen. el,sovagy másodfokú sértéseknél a piszto~ yb~rba]t vezenyszora vagy jel re min denkor vissza lehet utasItaru.. , 101. Az epée- (párbajtőr-) párbaj mmt Magyarorszagon nem használatos fegyver, a megbízottak által minde~. kor visszautasítható. A rendkívüli párbaj ok bármely nemet minden indokolás nélkül vissza lehet utasítani. 102. A megbízottak nem kötelesek előzetesen tájékoztatni a fe lüket a párbaj színhelyéről. Ezt már csak azért is kívánatos titokban tartani, nehogy a hozzátartozók akár személyesen, akár a hatóságoknál tett fö ljelentés al apján a párbajt megakadályozhassák. A megbízottak egy semleges helyen találkoznak a felükkel és onnan elkísérik a párviadal színhelyére. 103. A fegyverekről mindig a segédek gondoskodnak és azok vislik a párbaj színhel yére. A fegyvereket el őzetesen alaposan meg kell vizsgálni. A fel ek előtt a fe~yv~,r~k ismeretlenek legyenek és azokat csak közvetlen a merkozes el őtt szabad átadni. Vívókar dokon az úgynevezett tartóhurok alkalmazását ne engedélyezzük. Esetleg tartalékfegyverekről is ajánlatos gondoskodni. 104. Párhajorvosokról a segédek gondoskodnak. Legalább két orvos - lehetőleg gyakorlati sehészorvos _ fel, tétlenül jelen legyen. 105. A segédek, bármilyen kimenetelű is legyen az ügy, két példányban jegyzőkönyvet tartoznak vezetni . Minden fél
!'-Z
részére egy-egy példány. A megbízottak által aláírt megállapodások a sértőt is kötelezik s ~ már lezárt jegyzőkönyv csak az összes megbizottak hozzájárulásával semmisíthető meg. Ha sértett a jegyzőkönyvi megáIIapodásokat nem fogadj'a el, s azoknak nem tesz eleget, ezzel a párhajszahályokat megsérti. A segédek egyébként a párhaj minden részletéért személyesen felelősek. ~ _ _ 106. A párhaj s~~nhelyén a h.t!J.Yl~~I§S.b s0E.sEúzá~~út ján a segédek eszközlik. A párbajfeltételeket a vezetősegéd olvassa fel, nehogy elfelejtsen valamit 'k ihirdetni. A békítési kisérlet meghiu sulása után, a vezetősegéd közli az általa adandó figyelmeztetőket és vezényszavakat. Majd nyugodtan megadja a jelt a; viadalra. 107. A segédek esetleg sebesülés nélkül is befejezettnek nyilváníthat ják a párbajt, ha a fejek férfiasan állották meg helyüket. Eh hez azonban a sértett féJnek beleegyezése szükséges. 108. Ha a párbajszabályokat megsértenék, erről jegyzőkönyvet kell fölvenni, ha pedig ennek következményei
volnának, sebesülés, esetl eg halálos sérülés, akkor az illetékes hatóságnál meg kell tenni a följelentést. 109. A párbaj színhelyén a segédek semmiféle kihívást elfogadni nem kötelesek. Ez egy újabh ügy, melyet a lovagias eljárás szabályai szernnt külön kell elintézni. 110. A segédeket, ha a miatt a párbaj miatt, amelynél közreműködtek, párbajra hivatnak, a tettlegesen sértett fél mindennemű jogai megill etik. lll. A segéde k arra a párbajügyre vonattkozólag, melyben mint megbizottak 'Szerepeltek, tartózkodjanak mindennemű nyilatkozattól. Hangsúlyozottan új ra utalni kell a legteljesebb titoktartásra. Aki nyilvánosságra visz becsület. ügyeket, a lovagiasság szabályait durván megsérti. Elvileg hirI api közléseket lovagias ügyelOOől kifolyólag csa:k az esetben lehet leadni, ha a közlemény szövegét mind a négy megbízott közös megegyezéssel állapította meg és Sgardelli: Párbajkódex.
l '
• • -<
"
,
\
35
34 a közlemény szövegét aláírásukkal hitelesítették. Trmés~etb. e etértően hozott határozatnak a ovaglas ~es, '?k~Y embee gyl'S nyomát keH találni az elintézés módoza· Jegyzo onyv n . '1' , . k" "tt PId' A megbízottak tekintettel a nyI vanossag .. h' k h 10 tal ozo. előtt történt sértésre, egyetértően úgy atar?zt~ : ogy; va ias jegyzőkönyv ugyanazon napIlap ~Ylltt~n r~va.~a an, amgelyben a sértés történt, minden megJegyzes nelkül, de ~elj~artalmúlag közöltessék. .' , d k l Amennyiben a lovagias ügyben t1Sztek IS ~r e e ve vannak, az álIástelcintély megóvása érdekében az Ily m:gállapodásokat kerülni kell, d; a jog~sult parancsno~ do~ tése előtt még az összes megbizottak altal elfog~d0!1 es ,szovegezett hirlapi közleményt sem szabad nyllvanossagra hozni. (Lásd A-46 Bü. Szab. Füg. 31. pont ~s 35. ~) pont.) Ha a pál'bajt bármily módon , mega~a.da}'yozz~k,. ~ s;gédek a párbaj megvívására 24 óran beluh UJ hatandot es helyet tűznek ki. 112. Ha a segédek törvényes útonkihallgaottatnak, a hozzájuk intézett kérdésekre őszintén és az igazságnak megfelelően tartoznak felelni. VIII. FEJEZET. A katonai becsületügyi választmányok tanácsadási kötelessége. A katonai Becsületügyi Szabályzat felhatalmazza a katonai becsületügyi választmányokat, hogy kétes esetekben a bajtársaknak tanácsot adhatnak magatartásukat illetőleg. Félreértések elkerülése végett szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy nemcsak ·a hivatásos, de a nem hivatásos tisztek is tanácsért fordu"hatnak csapattestük becsületügyi vá· lasztmányához. A tanácsot mindig írásban kell személyesen kérni a választmánytól és az adott tanácsot a választmány is írásban
adja ki a kérelmezőnek. Ezzel mindenféle bonyodalmaknak, félreértéseknek, utólagos kimagyarázásoknak elejét lehet venni. A hivatkozott szabályzat erre vonatkozó pontjai (48 . §. 3., 4., 5., 6. pontjai) szószerint a következőleg hangzanak: Az illetékes becsületügyi válrusztmánynak kötelessége, hogy oly tiszteknek, hasonlóállásúaknak, kik valamely becsületűgy (lovagi'asügy) mikénti eltÍntézésére vonatkozólag hozzá útmutatásért fordulnak, me.gfelelő tanácsot adjon. A téllllácsot írásban kell kérni és adni. A becsületűgyi választmányt a tanácsért felelősség terheli. A tanácsot kérő és a bűv. legyenek figyelemmel arra, hogy a párbajcodexnek a kihívás tekintetében adott határideje betarIható legyen. Azok a tisztek, akik az illetékes büv.-t idejében nem tudják elérni, a legközelebbi bű. vála'Sztmányhoz fordul. janak. A bü. választmánynak nem sz·a bad tanácsot adni oly üggyel kapcsolatban, amelyben már a bü. eljárást elrendelték, kivéve, ha arról van szó, hogy az érdekelt tiszt valamely bü. eljárás alá nem tartozó személlyel szemben a bűn vádi eljárás megindítását szorgalmazza-e, vagy sem. Magasabb parancsnokságok becsületűgyi előadói tanácsot adni nem jogosultak és olyan lovagias ügyben, melynek elbírálásában szolgálati beosztásuktól folyólag közreműködni hivatottak, megbizotti tisztséget nem vállalnak. Aki a becsületügyi választmány megnyugtató tanácsadását kívánja igénybe venni, az ne állítsa a választmányt befejezett tények elé, amelyeken már változtatni nem lehet, hanem kérje az irány~tó beavatkozást még idejekorán, akkor, midőn a becsülerugyi vál~sztmány tanácsa még előnyö sen érvényesülhet. A helyes tanács elengedhetetlen előfelté tele a tényállás beható :ismerete. A tanácskérő tehát nyujtson hű tájékoztatást. Kellő nyomatékkal kell itt megemlíteni, hogy lovagias ügyekben kizárólag a becsületügyi választmányok tanácsa 3*
tekinthető illetékes tanácsnak.
A megbízottak és sokszor maga a sértett fél is val amely magasabb parancsnokság becsületügyi előadójához vagy osztályához fordul közve';le. nűl tanácsért. A referensektő l nyert tan ács csak egy maganember által adott tanáccsal egyenér,tékíí, mert az A-46. Becsületügyi Szabályzat 48. §. 6. pontja határ ozottan és világosan körvonalazza, hogy magasabb pamnosnokságok becsületügyi el őadói tanácsot adni nem jogosultak, erre kizárólag a becsületügyi választmányok vannak hivatva, tanácsot tehát csak az utóbbiaktól kérjünk.
Második rész.
A FEGYVERES ELINTÉZÉS. (KARD)
MINTA. A han dázs (kötés) módozat a,i . Kardpárbaj teljes bandázzsal Kardpárbaj bandázs nélkiil
I
ny.k csukló has
könyök
I nyak csukló Például :
nyak
Kardpárbaj a: bandázs külön megjelölésével
I éshónalj csukló vagy
Például:
nyak csukló és has
l l I
IX. FEJEZET. Akardpárhaj.
fekete selyemkötés vattabetétekkel fekete selyemköt és vattabetét n é l k ü l
)
I,
fekete selyemkötés vattabetétekkel
Megjegyzés. , A meg~Ízott.~~, de elsősorban a vezetősegéd, ellenőriz zek a band~z-s-kotesek helyes alkalmazását. Különös súl yt ~ell helyezme arra, hogy a fekete selyemkötések ne lobogJanak: mert ez a körülmény az ellenfélre, párviadal közben zavarolag hat.
•
A kardpárbajnak két neme van: aj kardpárbajszúrás nélkül és bJ kardpárbaj szúrással. Minden máS'Ilemű fegyver, tehát a vitőr is, a rendkívüli párbajok sorába tartozik és mindenki által joggal visszautasítható. Gyakorlatilag kardpárbajt mindig szúrás nélkül vívunk és csak rendkívül súlyos sértéseknél kivételesen szúrással is lehet párbajt vívni. Mindkét nemű kardp árbaj szabál yai kevés eltéréssel azonosak X. FEJEZET. Kardpárhaj szúrás nélkül. A párbaj színhelyére érve, az ellenfelek, segédek, orvo· sok kölcsönös udvariassággal üdvözlik egymást. Az ellenfe· ~ek a részükre lk ijelölt helyiségbe távoznak, hol Ievetkőznek es az előírt védőkötésekkel láttatnak el.
38
A párbajt a. legidősebb segéd vezeti, de OOlszerűbb a kortól függetlenül a vívásban leggyakorlotta,bb és a párbaj vezetés terén esetl eg tapa'sztalatokkal bíró segédet a párbaj vezetésére felkérni. Ugyanis a párbaj szabál yszerű Iefol ytatásához egY'edüli biztosíték egy erélyes, ügyes és gyakorlott vezetősegéd . Ha a segédek között ilyen nincs, 001szerű közös megegyezés alapján a párbajvezetésben gyakor· lott UTat felkérni a mérkőzés teohnikai vezetésére. Ilyenkor a l egi dősebb segéd olvassa fel a párbajfe1tételeket, eszközli az utolsó békéltetési kísérletet és végül ő teszi meg a kijelentést, hogy a sértett becsület lo·vagias úton elégtételt nyert. A felkért párbajvezető úr kizárólag a mérkőzés technikai rés:z;ét vezeti. A vezetősegéd a viadal összes e! őkészítö rendelkereseit intézi. Kijelöli krétával a felálIítási helyeket, meggyőződik az ell enfelek és ,az orvosok készenl étéről , az összes segédek jelenlétében megvizsgál ja a fegyvereket, aZOlk élesítési módját, nem-e csorbásak, tájékozódik a mérkőzés utáni esetleges Icibékülési esél yekről és azok formáiról , általáhan nagy felelősséggel járó tisztségének teljes tudatában terjedjen ki figye lme minden legkisebb részletre is. Felállítás hel yéről sorshúzás dönt. Ezután a segédek a vezetősegéd figyelmemetésére az ell enfeleket a 'Viadal színhelyére kísérik és kijelölt helyeikre fel állanak. A felálIítási helyeket úgy kell kijelölni, hogy az, ellenfele~, ha a vívóállást fölveszik, kardhegyeik között m:g ~gy meter távolság legyen. Az ellenfelek ing nélkül merkozzenek. A vezető segéd megteszi utolsó békéltetési kísérletét komoly, de rövid fo rm ában. Az ell enfeleket figyelme~teti, h0f:! csak . egy szóval felelhetnek : igen, vagy nem. Ezzel elejet veSZI esetleges sértő vagy kihívó szell emi sziporkáknak. Egy í~ben a békéltetési kísérletnél az egyik fél így feleIt : "MaJd ha a mérnök úr f ülét felszedhetem a földről." Termeszetesen a vezetősegéd által rendreutasításban lett
39 része. Ki kell jelenteni: "Az urak csak egy szóvwl felelhetnek: igen vagy nem." Ezután a vezetősegéd egyelőre kikészített papírszeletről szószerint felolvassa a párbaj feltételeit és figyelmez· teti a feleket, hogy ·azokhoz alk,almwzkodni becsületbeli kö· teles,ségük. . Erre külön-külön mindegyik fél becsületszaváJ\: veSZI, hogy az "állj" vezényszóra a mérkőrest feltétlenül és azonnal abbahagyja. Il ymódon ismétlik: ,.Becsületszavamra kijelentem, hogy az állj vezényszó ra a mérkőzést azonnal abbahagyom." Majd ismerteti azokat a ve2!ényszavakat, amelyeket II mérkőzés fol yarrnán haslmálni fog. Sorrend: Vigyázz! Állás! Rajta! Erre a vezetősegéd, ki fejvéddel , meHvédővel , vívókesztyűvel és tompa vÍvókarddal van ellátva, a vívok közé -lép és utolsó ,figyelmeztetőként fennhangon kérdezi: "Készen vanna.k az urak? " Igenlő válaSZTa parancsolja: " Kardokat átadni!" Az immáron megvizsgált és szublimáttaj lemosO'l:t kardokat markolatuknál fogva a segédek átadják. Az ellen· felek sétakesztyűt viselhetnek, de vívókesztyűt nem. Legcélszerűbb a tenyeret begyantázni és kesztyű nélkül mérkőzni. A vezetősegéd még mindig a mérkőzők között állva vezényli: Vigyázz !" Erre az ellenfelek tisztelegnek. Ma j d kö' vetkezik: " Állás!" Ennek megtörténte után, az utolsó pillanatban visszaugorva, harsány hangon vezényli: "Rajta!" A segédek vi1l!dal közben teljes csöndben, feszült figyelemmel kísérj.ék a mérkőzést és mihelyt észreveszik, hogy a kardok egyike testet ért, harsány hangon "Állj"-t vezényelnek és ha kell, életük veszélyeztetése árán is a viadal folytatását meg kell akadályozniok. Ezért célszerű, ha nemcsak a vezetősegéd, hanem a többi ,segédek is tompa vÍvókarddal vannak föl szerelve. Legtöbbnyire az első összecsapás után rögtön megtör.
40 ténik a sebesülés. A vezetősegéd tehát jól teszi, ha akár történt sebesülés akár nem, az első összecsapás után a feleket megállít ja.' Ezzel csillapítja a mérkőző felek idegességét és biztasítja ma'gának a mérkőzés vezetését. Allj vezényszó után a k.ardokat azonnal a segédek ismét átveszik. Az ellenfelek hel yeikre állnak vissza. Az orvosok átvizsgálják fel üket. Az esetleg elhajIított pengéket ismét ki kelJ egyenesíteni és újra szublimátos vattával letörölni. Az első "tűzkeresztségen" átesett felek ezen egy-két perc alatt megnyugodnak, szívverésük már nem oly gyors és a tapasztalat szerint, az újra szabál yszerűen megindított harcnál sokkal nyugodtabban viselkednek. A vezetősegéd iIymódon a vezetést kézben tarthatja és biztosítékot talál minden esetl ege~ kilengés ellen. Viadal közben mindkét fél azt teheti, amit a vívás sza. bályai és párbajkódexek megengednek. Rár ohanni az ellenfélre, úgy, hogy a test a testen legyen, v.agy következetesen gyáván hátrálni, harcközben kiabálni, balkézzel hadonászni. vagy azzal vágást kivédeni, a kardot 'két kézre fo gni . vagy jobb kézből a bal kézbe átvenni, az ellenfelet puszta kézzel megragadni, lefegyverzett vagy elesett ellenfelet tovább tá. madni sohasem szahad. A vezetősegéd il yen esetben azonnal szakítsa félbe a viadalt. Szúrni csak akkor szabad. ha az a feltételekben bennfoglaltatik. Aki a tilalom ellenére szúr, az gyilkossági kísér. I letet követ el. Aki szúrással öl, midőn az a párba jfeItételek . szerint ki van zárva', az közönséges gyilkoJl. Ha valamely fél megsebesül, a párbaj azonnal félbe. szakítandó. Csak igen gyakorl ott szem veszi észre azonna! a se,bes~lést. Azért tanácsos még csak látszólagos sebesülés ese1!en, I S ~ :el~ket ~egállítani. A legszigorúbb feltéte)ű kardpar"baJ~al IS, mihelyt a penge testet ér, a mérkőzést a vezetoseged szakítsa félbe. A gyors orvosi vizsO"ál,at után, vagy sebesül ésnél kezelés után, ha az orvosok me~állapitják a harcképességet1 a viadal folytatandó.
41 Ezzel az elővi gyázatos eljárással elkerüljük azt,. ho~ csak több vérző seb után állítja meg a vezetösegéd aparbaJt. A harcképtelenséget az orvosok állapítják meg, a segé: dek az orvosok véleményét kötelesek mindenkor elfogadnI és az orvosi vélemény alapján határozatukat kibirdetni. Ha az ellenfelek az " A11i" vezényszó után nem hagynák abba a mérkőzést, a vezetősegéd és a segédek még életük kockáztatása árán is a viadalt be kell, hogy állítsák. A vezetősegéd ismételten figyelmeztesse a feleket az "Allj 'CI vezényszó pontos betartására, azzal a megjegyzéssel, hogy ezen sajnál atos eset megismétlődésénél kénytelen lesz a párviadalt beszüntetni és az esetről jegyzőkönyvet fölvétetni. Ha azonban a vezetősegéd szándékosságot vél fölfedezni, a párbaj haladéktalanul besúÍntetendő és az esetről részletes j egyzőkönyvet kell fölvenni. Ez esetben is a vezetősegéd erélyes, gyors és határozott, ha kell drasmikus feIIépésétöl függ minden. Volt eset, hogy a vezetősegéd, a már az "All j" után vagdalkozó és sebesült dühöngőt, csak egy a fejére irányított hatalmas kardvágással tudott észhez téríteni. Ne feledjük, hogyasegédek, de különösen a vezetősegéd a viadal vezetését illetől eg becsül etükkel felelősek mindenért, ami a párbajnál történik. Minden szabályellenesség ő reáj uk háramlik vissza. Félbeszakított párbajt a vezetősegéd ne azonnal, de egy igen rövid szünet után indítsa újra meg. Ezzel a fel ek egy kis pihenőhöz jutnak. Előre való megállap odás esetén lehet kimondott szűnetet is elren delni, de 'az sohasem legyen 10 percnél hosszabb. Súlyosabb sérülés esetén, a sérültet az orvosok és segédek tám ogatása mellett az orvosi kezelőhel yhez kísérik, ilyenkor a párbaj szertartásos befejezésétől el kell tekinteni. De könnyebb sérülés esetén, midőn a két ell enfél a porondon marad, esetleg az orvosi segélynyujtás után a vezető segéd az összes segédek nevében a határozatot kihirdeti. "Uraim ! Az önök között fö lmeTÜlJt lovagias ügyben a
43 42
megséntett becsület lovagias úton elégtételt nyert. Miután az orvos urak a harcképtelenséget megállapí-tották, a párbajt befejezettnek nyiLvánítom ki." Erután következik a kölcsönös ü sztelgés. Miként már említettük, a segédek még a párbaj megkezdése előtt táj ékozódj.anak, vajjon az ellenfelek a viadal után kibékülni szándékoznak-e. A mérkőzés után, midőn a kedélyek lecsilla podtak, ezt újra meg kell kísérelni. Bizonyára több eredménnyel fo g járni, mint a viadal el őtt. A kibékülést lehető leg tapintatosan és hathatósan el ő kell segíteni, de fölösleges erőszakolni. Ezt természetesen a sértőnél kell főleg kezdeményezni. Legtöbbnyire a sebesületl enül mamdt fél fog hajlandóságot mutatni a békül ékeny közeledésr e. A kibékül és mind a négy segéd jelenlétében, lehetőleg ünnepélyes keretekben történjék meg. A kibékülés után a segédek visszavonulnak és megszerkesztik a jegyzőkönyv második részét. A sebesülés miké~tj ~t lehetőleg az orvos diktálja be szakszerű orvosi kifeJ,~~~ekkel. Ezután az összes segédek a jegyzőkönyvet alaupk. ~a az egyik fél a párbajban elesik, a segédek erről haladeklialanu,l . tegyen~k az illetékes hatóságnak jelentést. A holttestet enrutetlemil, ugyanazon a helyen és helyzetben kell hagyn'l, mIg , a h" atosag a h el yszíni swmlét nem ejtette meg. Az életben maradt re'l ,sege'd' "'b en szeme' l yesen • , . , III el k"lserete )elentkezzek kihalIgrutasa végett az illetékes h at"osagna' l . XI. FEJEZET. Kardpárbaj szúrással. "k"'l '] A kardpárbaj melynek el lapított feltételei k~' " , , o:e, Jegyzo onyvl eg mega . ozott a szuras IS meg van engedve, ugyanw
•
úgy folytatódik Ie, mint aszúrásnélküli kardpárbaj. A különbség csak az, hogy ez esetben viadal közben nemcsak vágni, hanem szúrni is szabad. A kardpárbajt szúrással csak igen súlyos sértés ek esetén, igen ritkán szokásos megállapítani. A megbízottak, ha csak lehet, kerülj ék II szúrás megengedésével vívandó kardpárbajokJat. Figyelemmel kell lenni, hagy a kardok egyformán hegyezve legyenek. Szúrás által történt sebesülés esetén ~ párbaj folytatását a vezető segéd csak az o
45
Harmadik rész.
A FEGYVERES ELINTÉZÉS. (PISZTOLY) XII. FEJEZET. A pisztolypárhaj.
.. El ~em vitatható tény, hogy az összes p árbajnemek kö. zul a plsztolyp~rb~j ,a legves~élyesebb. Ezért csak igen sú. lyos ? armadfoku sertesek eseten szokás meghatározni. Mind. azonalt~l nem f o,gadható el az a tévesen kifejlődött nézet, h?gy .~Izonyos sertéseket (tettlegességeknél) csak pisztoly. parbaJJal lehet elintézni. Sőt megál Jtapíthato' h .. I ' b . k l " .' , ogy a plSZto. ypar aJo egtobbnyue sebesülések nélkül játszódnak le. handaz' s ne' lk"ll, I megengeVIszont cl ' ez, egy harck.mtelensé
jük. Ezek közül Magylllrországon csak kétféle pisztolypárbajt szoktak használni. Éspedig: aj pisztolypárbaj előnyomulással ; bJ pisztolypárbaj szilárd állásponttal és szabad lövéssel. Ezen a helyen csak a két megnevezett pi8ztolypárbaj szabályait ismertetem. A többi pisztolypárbajnemek: Pi8ztolypárbaj szilárd állásponttal. Pisztolypárbaj jelre. Pisztolypárbaj vezényszóra. Pisztolypárbaj megszak~tott előnyomulással. Pisztolypárhaj egyenközű vonalakon. Ezeken túl vannak még kivételes párbajok is. Pisztolypárbaj legrövidebb távolságról, csak egy megtöltött fegy' verrel, zsebkendővégről Wlló lövéssel, lóháton, menetközben párhuzamos vonalakról, korlátlan közlekedési joggal, revolverrel, puskával, karrahéllyal stb. Ezek il:e:rrnészetesen min denki által itt Magyarországon joggal viss2lau1lasÍthatók. A 'Pisztolypárbajoknál általánosan érv-ényes srobályok: A ké t ellenfél kÖ:l!ti távolság sohasem lehet kevesebb, mint 15 lépés és sohasem lehet több 50 lépésnél. Három golyóváltásnál többet meghatározni nem lehet. Pisztolypárbaj sÍmacsövű és vontcsövű pisztolyokkal egyaránt vívható. Kevésbé súlyos esetekben a vontcsövű pisztolyokat mellőzni kell. Legfontosabb körülmény a pisztolypárbajoknál apisz· tolyok töltése. Sajnos, ezen a téren oly súlyos vÍ8szaélések történnek, - legtöbbnyire hozzá nem értésből és tájékozaüanságból, - hogy hovatovább ezek a közszájon forgó hamis nézetek az egész pisztolypárbaj inté~ményét di8zkreditálni lesznek képesek. A párbajsegédek becsületükkel felelnek a pisztolyok szabályszerű megtöltéséért. Megtörtént, hogy egy katonatiszt rendfokozatát vesztette el. m er túlzott humanitáshól tűrte, hogy segédtársai szabályellenesen töltsék meg a párbajpisz-
tolyokat. Minden ilyenféle javaslatot tehát a leghatározot. tabban vissza kell utasítani. A lőpor adagolásától,a lőpor fojtásától , a golyó elhelyezésétől és megfelelő nagyságától, a gyutacs föltevésétől sok minden függ. A pisztolyok tölté· sét csak teljes hozzáértéssel lehet eszközölni. Azért tehát a legcélszerűbb ezzel egy katonai fegyvermestert vagy polgári puskarrnűvest megbízni. A töltés mind a négy segéd jelenlétében és gondos ellenőrzés mellett, már a párbajt megelő zően történjék meg, zárt helyiségben. Töltés után la pisztolyokat elhel yezzük a tokba és a segédek pecsétgyűrűikke l pecsételjék le a tok nyíl ását. A párbaj színhelyén meggyő ződünk a pecsétek sértetlenségéről. A pecsétek eltávolítása után a pisztolyokrat kivesszük és az ellenfeleknek az utolsó pillanatban átadjuk. Az ellenfelek előtt a pisztolyok teljesen ismeretlenek legyenek. Mindig előre kell megállapítani, hogy hány golyóváltás történjék, illetve hányadik gol yóváltás után akár sebesülés nélkül fejeződik be ,a viadal. Könnyebb sebesülés esetén 'a párbaj a megállapított gol yóváltás számáig fo lytatható, de csakis a sebesült és segédeinek beleegyezésével . A párbaj színhelyét, az ellenfelek felállítási helyét a segédek közös megállapodással jel öl ~k ki. Véleményeltérés esetén sorshúzás dönt. _ Legcélszerűbb ,egy katonai lovardában, ennek hiányában e!n'. erdőtisztáson a mérkőzést lefolytatni. , ,A fő, ?ogy egyik félre se képződj ék sem előny, sem hatrany. Ezert IS a segédek (de főleg a vezetősegéd) becsületükkel felelnek. Ha ~z egyi~ fél valamely golyóváltásnál megsebesült, az el~~nfe~nek mmdaddig helyén kell maradnia, míg a meg' sebesult ~elnek ugyanazon golyóváltásban lövésjoga van. . Az ,ugynevezet~. "csütörtök", ,azaz, ha a pisztoly a lövés plllanataban nem sul el, rendszerint lövésszámba megy. Meg
lehet azonban állapítani, hogy a " csütörtök" nem számít lövésnek, ezt azonban lehetőleg mellőzzük, mert mindig kellemetlen bonyodalmakna ad okot. Mindenesetre tartalék-gyutacsokról kell gondoskodni. Az ellenfelek bánmelyiJcének jogában áll ellenfelére nem lőni. Ezt a titkát azonban senkivel sem közölje. A levegőbe való lövést kerülni kell. Lehet célzás nélkül az ellenfél irányába elsütni a fegyvert. A vezetősegéd másodperces órával legyen fölszerelve. Az orvosok szerelékeiket készítsék el ő. Két kocsi (autó) a párbaj színhelyén fel tétlenül kéznél legyen.
xm.
FEJEZET.
P isztolypár haj előnyomulással. (Avance.) A párbaj színhelyén az ellenfelek, segédek, orvosok, kölcsönös udvariassággal üdvözlik egyunást. Az ellenfelek nem éríntkezhetnek. Pontos megjelenés. A várakozási idő maximuma egy fél óra. A párbajt ,a l egidősebb segéd vezeti. De célszerűbb ezt korra való tekintet nélkül, a gyakorlatbal bíró úrra bízni. Ha nincs megegyezés, a sors dönt. A kijelölt vezető segéd gyorsan és erélyesen intézkedik, a segédtársai áll jla nak rendelkezésére. Legel ső sorhan megejti a békéltetési kísérleteket, minI a kardp árbajnál. Legtöbbször eredménytelenül. Majd kijelöli a feltételek szerinti távolságokat. Kijelöli a 40 lépés távol ságnyi két vég;pontot. Majd onnan a lővonalon befelé akorlátpontokat 10 lépésre. Ezen pontokat sétabotokkal , zsebkendőkkel , kalapokkal meg kell jelölni.
48 g
§
10 lépés
A
I
~~o
~
~
Lótávolság 20 lépés ~ _ _ _- ' - _ _ _ _ _
I
8
~yomulási hely
I
Közép
10 lépés
I
B
Elónyomulás! ~
40"YéPés
V czefó
•
segéd
A segédek sorsot húznak ,a felálIítási hely fel ő l. Mindkét fél becsületszavára kijelenti, hogy nincs nála oly kemény tárgy, mely alkalmas volna a lövedék behatolását megakadályozni. Legcélszerűbb a zsebeket (órát, tárcát, fényképeket stb.) teljesen kiüríteni. Gallért nyakkendővellevetni és a kabát gallérját fel gyűrni. (Célpont megnehezítés!) Megegyezés szerint kalapot le lehet tenni, vagy föl· tenni. A vezetősegéd erre feltöri a pisztolyok pecsétjét. Sorshúzás dönt a vál,asztásról. A fiatalabb segédek átveszik a pisztol yokat. Erre a vezetősegéd vezényli: "Uraim, fel,á llani!" Mindenki a vázlat szerinti helyére siet. A vezetősegéd felolvassa egy előre kikészített céduláról a jegyzőkönyvileg előre megállapított párbajfeltételeket. Majd így szól: "UJ.1aim, most hallották a segédek áhal meg· állapított és önök által is jóváhagyott párbajfeltételeket. J e· lentsék ki becsületszav.ukra, hogy azokat pontosan be fo g· ják tartani." Erre egyenként felelik: "BecsületszaV'amra fogadom, hogy az előírt párbajfeltételeket be fogom tartani."
Most ismét a vezetősegéd szól: "Uraim, figyelmeztetem önöket, hogy beosületükkel kötelezvék, az általam adandó "előre" vezényszó dőtt nem lőni." Harsány hangon vezényli: " Fegyveket átadni!" Erre a leeresztett kakasú pisztolyokat a segédek átado ják a helyükön álló ellenfeleknek. A pisztolyokat lefelé tar. tott csőtorkolattal kell tartani. A vezetősegéd utolsó figyel. meztetőként kérdezi: ,,Készen vannak, uraim!" Majd rögtön utána határozott hangon vezényli: "Előre!"
Az "Előre" vezényszó elhangzása után a vÍvófelek fel. húzzák pisztolyaik kakasát s fölfelé tartott csőtorkolattal, egyenes vonalban, tetszés szerint közeledhetnek egymás felé. Menetközben, ha tetszik, megállhatnak, célozhatnak és lő· hetnek, v/agy anélkül, hogy lőttek volna, tovább is nyomulhatnak, de csak a korlátjelig, ahol feltétlenül megállani kötelesek. A barrieres-t túllépni sohasem szabad. A vÍvófelek ennélfogva akkor és onnan lőhetnek, ami· kor és ahonnan jónak látják. Lőhetnek tehát felállítási helyükről minden közeledés nélkül, esetleg közeledhetnek a korlát jelen belül, annak bármely közbeeső pontjáról, sőt egészen a korlát mell ől is lőhetnek. Aki célozni és l őni akar, annak meg kell állania. Menetközben sem célozni, sem lőni nem smbad. Az el· lenfelet sohasem lehet kényszeríteni, hogy ő is közeledjék. Ha valamelyik fél már tüzelt, az illetőnek ugyanazon a helyen, ahonnan l ő tt, meg kell állnia és az ellenfél lövését mozduladanul bevárnia. Utóbbi a lövésre adott idő alatt még tovább előnyomulhat. Az idő, melyben mind a két lövésnek esnie kell , a segé. dek által a jegyzőkönyvben meghatároztatott. A másod perceket a vezetősegéd hangosan számolni köteles. Sgardelli: Párbajkódex.
4
51
50 A legtöbb esetben 20-30 másfrdpercnyi lövési időt szokás megállapítani, de egy percnél hosszabb sohasem legyen. Kulcs a lövési idő [l1egállapításához: 5 másodperc, plus annyi másodperc, ahány lépésnyire van a korlát a felállítási helytől. A megállwpított lövési időben mind a két lövésnek esnie kell. Aki az időt elmulasztotta, az elvesztette jogát a lövéshez. Másodszori golyóváltásnál értelemszerűen az eljárás marad ugyanaz. A viadal befejeztével a vezetősegéd, hasonlóan, mint a kardpárbajnál, ünnepélyesen kijelenti, hogy a sértett becsület lovagias elégtételt nyert. Megzavart párbajt 24 óráVlal elhalasztunk. A viadal befejezése utána békéltetési kísérleteket kell bevezetni. Elősegíteni, hathatósan támogatni, de nem erő szakolni. Kölcsönös udvarias üdvözlések után a viadal színteréről eltávoznak ,az ellenfelek segédeik és orvosaik kíséretében. A segédek egyelőre megállapított helyen még aznap talál~oznak, hogy a jegyzőkönyv második részét megszerkesszek.
és 15 másfrdpercen belül tetszésszerinti időpontban tüzelhet l" A fegyverek átadása után, miután a segédek helyeikre visszatértek, a vezetősegéd harsány hangon egymás után vezényli: "Készen vannak, uraim!" "Vigyázz!" "TüzeIni!" Ezután hangfrsan számolni kezd, az előre megálJapÍtott lövési időig_ Egy, kettő, hámm, stb_ A lövési idő a jegyző. könyvben előTe állapíttatik meg és nem lehet hfrsszabb egy fél percnél, vagy rövidebb 8 másodpercnél. Aki a lövési idő letelte után lő, megsérti a párbajszabályokat. , ., Másodszori golYÓtváltásnál, ha a párbajozók egyike sem serult meg, a harc megújítását a vezetősegéd értelemszerűen ugyanolyan eljárás mellett bonyolítja Ie. A párbaj befejezését illető.leg ugyanazon szabályok tartandók szem előtt, mint az előbb leírt p1sztolypárbajnáL
XlV. FEJEZET. Pisztolypárbaj szilárd állásponttal és szabad lövéssel. Ez a pisztfrlYtpárbaj ugy.anolyan módozatok között nyer lehonyolítást, mint az előbbi, ,a következő eltérésekkel: Az ellenfelek 25-30 lépés távolságra háttal állíttatnak fel egymással, a vezetősegéd által kijelölt heyeikre. " A ,becs~l~tszóval megerősített igéret kivétele után, a vezeto~eged kIhIrdeti: "Umim! figyelmeztetem önöket, hogy csah~ a :,'yigy~zz!" vezényszavamra fordull hatnak meg és a "Tuzelm vezenyszavamra lehet a pisztoly kwkasát felhúzni 4·
53
Negyedik rész.
BECSÜLETÜGYI VÁLASZTOTT BÍRÖSÁGOK.
xv.
FEJEZET.
Itélkezés hecsületügyekhen.
A párhajkódexek rendelkezései nemcsak a lovagias ügyekben szereplő feleket és megbízottakat, hanem elsősor. ban az ítélkezésre hivatott becsüiletügyi választottbíróságokat kötik. Az érdekelt felek és azok megbízottainak a kódex hatáwzvánY'ainak jóhiszemű félremagyarázásából eredő kisebb hibái felett talán napirendre lehet térni, de a lovagias ügyek helyes intézésének ellenőrzésére iHetékes s e tekintetben irányitó befolyást gyakorló választott-bíróságokkal szemben már követelményként kell felállítani, hogy nem a holt be. tük, hanem a párbajkódexek mindenekel őtt lovagias irányzatának megfelelően járjanak el. A párbajkódexek ugyanis nem tartalmazhatnak minden előfordulható esetre kiterjedő és sémaként rulkalmazható határozványokat és ezért, hogy a lov;agiasság követelményeivel ellentétes megoldásokat meg. gátolják, magasabb ítélkező szerveket állmott fel. A választott bíróságok feladata, hogy felmerült kételyek eseteiben a lovagiasság szabályain alapuló, annak szellemében hozott döntéseikkel, az ügyek helyes elintézés ét biztosítsák. Ezek a. b!~óságo~ fOl?já;k a lovagias ügyekben szereplők esetleges hIbalt a parba]kodexek szellemének, illetve követelményeinek megfelelően helyreigazítani_
Tiszteknek az alant felsorolt választott becsületügyi bíróságok határozatainak kikérésénél az 1940. évi A-46. jelzésű htonai szolgálati könyv, a Becsületügyi SzaháJlyzat (Függelék) erre vonatkozó határozványait kell szem előtt tartani. (Lásd a Szabályzat ismertetésénél!)
XVI. FEJEZET.
A becsületbíróság. Becsületbíróság alatt értjük azt a független bíróságot, mely vaJlamely becsületügyben kifogásolt egyén erkölcsi minősítése felett döntő érvénnyel ítél. Becsületbíróságnwk csak akkor van helye, ha valamely beosülletügyben akár a kihívó, '8.kár akihívott párbajképességét az ellenfél írásbeli megbízása alapján a megbízottak kétségbe vonják Becsületbíróságot az ellenféllel szemben kizárólag és csakis a fél kérhet. Erre megbízottainak írásbeli felhatalmazást kell hogy adjon. A megbízottak saját felelősségükre ezt sohasem tehetik. Ha valamely fél segédeia becsületbíróságot felajánlják, az e!Jlenfél segédei razt vissza nem Ultasíthatják. Tisztekkel (tiszt jelöltekkel) szemben becsületbíróságot összehívni nem lehet és ilyenkor a jegyzőkönyvet a becsületügyi eljárás elrendelésére jogosult parancsnokhoz kell fölterjeszteni. Igen gyakran előfordul, hogy a megbízottak anélkül, hogy a tényállást földerítenék és az elintézési módot jegyzőkönyvbe foglaJlnák,a jegyzőkönyvet a becsületügyi eljárás elrendelésére jogosult parancsnokhoz fölterjesztik és vitás esetekben, :midőn párbajbíróságot kellene összehívni, a jegyzó1:önyvet a becsületügyi választmányhoz terjesztik be tanácsadás végett. Bár az A-46. Becsületügyi Szabályzat 48. §-a értelmében a segédek bármikor kérhetnek
55
54 tanácsot a becsü1letügyi válaszmnánytól, de a választmány oly kérdésekben, amelyek elintézésére a kódexnek határozott szabályai vannak, csak oly fel etet adhat, hogy a megbízottak a kódex szerint járjanak el. Ezért keruljék az oknélküli föl· terjesztéseket, mert csak az ügy elintézés~t ödázzák eL In dokolatlanul durva sértések eseteiben, mely sértések a lovoagias minősülotséget önmagukban véve is kétségessé te· szik, (pl. egy nő tettleges bántalmazása, orozva végrehajtott tettlegesség, a női becsület ell eni durva támadások stb.) a becsületügyi eljárás alá nem tartozó sértőnél a tüz·etesen fel derített tényállás alapján a sértett, illetve megbízottainak kötelessége az erkölcsiség kérdésében döntésre hivatCJltt be· csületbíróság döntését beszerezni. Ha egy becsületügyi eljárás alá tartozó egyén követ el oly sértést, mely a lovagias minősültséget önmagában véve is kétségessé teszi, a lovagi as jegyzőkönyv tényállásában kell a cselekményt a tényeknek megfel el ően rögzíteni s a jogo. s~lt par~ncs~ok~oz felterjesztett jegyzőkönyv alapján törté· nrk azutan doIlll:es arra néz.ve, vajjon az elkövetett sértés mó· d.?za;a :ényle~. éri~ti-e az érdekelt erkölcsiségét, ilJetve kÖ· zo~. al~as ?;c~ul etet. Ha a parancsnok a bűnvádi vagy becsü· letugyl el J,arast el.r; u,deJi, a lovagias ügy elintézés ét felfüg. gesztI, .~m}g az el .J a r~sok befejezést nem nyernek. A befeje. ze~. eljarasok e~ed~enye mérvadó azután arra nézve, hogy az ugyet a lo~~~assag szabál yai szerint elintézni lehet.e vagy sem. Ha az elj arasok f olyamán a durva sértést e1követő rend. ~?k?zatát, elveszti, párbaj képessége is veszendőbe ment, s a ]ovaha.gyasra hiva10tt parancsnok eszerint intézkedik. . , ~Isztek, között felmerül t lovagias ügyeknél, a kötelező kJhIvast: ~ s:rtett nem mulaszthatj a el és nem helyezkedhetik ar.r: ,az ' alIaspontra. hogy az őt ért sérelmekért a lovagias elJaras bevezetésének mell őzésével az ügyet jelentés tárgyáva tegye.
a
, ~ ~é:t~~tnek kötelessége a sértésekre reagálni és a megbIzottjal utJan a lovagias elégtételszerzést megkísérelni, mely
loV'agias eljárás folyamán felvett jegyzőkönyvi tényállás az előírt jelentésnek felel meg s a jogosult parancsnok elé terjesztve képezi ala.pját 'az erkölcsi· ség kérdésében döntésre egyedül hivatott becsületügyi fórum (bü. eljárás) ítélkezésének. Katonai bűnvádi eljárás során közönséges bűncselek ményért lefokozott, vagy becsületügyi eljárás következtében rendfokozatát vesztett, végii-l polgári büntetőbírói eljárással, kapcsolatban bármely bűntett, illetve haszonlesésből eredő bármely vétség, vagy kihágás :miatt az A-46. Bü. Szab. 4. §. 1. pont értelmében közigazgatási úton elbocsátott volt tiszt párbajképességét becsületbíróság által felülbíráltatni nem szabad. Ilyen 'Volt tiszt párbajképességét - a tisztikarral szemben - csak egykor viselt tiszti rendfokozatooa.k visszaadása á,ltal szerzi vissza. Minden más esetben, nevezetesen, ha a tisztet katonai bűncsel ekménnyel kap csolatban fokozták volna le, avagy ha tiszti ren dfokozatáról bűnvádi eljárás során, vagy a becsüle1ügyi eljár ás elkerülése végett lemondott, végül ha köz19azg>atási úton történt elbocsátása nem a 25. pontban felsorolt okokból következett volna be: az érintett volt tiszt párbajképességét el kell ismerni, ha magát - volt rendfokozata szerint ~netékes - becsül etügyi választmány döntésének aláveti és e döntés számára kedvező . A becsületüe;yi választmány tár!?;yal ásához és döntéséhez szükséges adatokat a megbízottak vagy a becsületügyi választmány kérésére a m . kir. honvéd vezérkar főnöke bocsátj a rendelkezésre. A becsül etbíróság az ellenfelek részéről szabadon választható két-két. egész.en hat-hat becsü,l etbíróból áll. Becsületbírákul csak ko:moly. tapasztalt, elismert tekintél yű és feddhetlen jell emű férfi~k váJ aszthatók. , Tisztek és a katonai becsü,l etügyi eljárás aJá nem tartozo ellenfél között felmerült IOiVag~as ügyben utóbbi ellen
A-46. 5. §. 2. pontjában
57
56 esetleg összehívott becsületbíróságban a magyar királyi honvédség Becsületügyi Szabályzatának rendelkezése értelmében a magyar királyi honvédség és csendőrség tényleges, nyugdíjazott, szol gálatonkívüli viszonyú vagy tartalékos tisztjei, sem elnöki, sem becsül etbírói tisztet nem vállalhatnak. A becsületbíróság tagjait, -az érdekelt felekkel való megállapodás után, a segédek kérik fel. A becsületbírósági tisztség elvállalása sohasem kötelező s aZlt mindenki indokolás nélkül vissza is utasíthat j a. A becsületbírák neveit és társadalmi állását min dkét fél segédei egymásnak kölcsönösen bejelenteni kötelesek. A becsületbíróságot a segédek errevon81tkozó j egyző könyvi határozatnak keltétől számítandó 24 óra alatt össze kell hívni. Az összehívást ft becsületbíróság legidősebb tagja eszközli. pontosan meahatározva az időt és helyet, ahol a becsületbíróság összeül. A segédek a becsületbíróság elé terjesztendő kérdést közös megegyezéssel állapítják meg. A kérdés rövid ecryszeru és világos legyen s mindenkor jegyzőkönyvbe fo~l'aí'tassék. Az ellenfelek a becsületbíróság összeülése előtt Írásbeli nvilatKozf\tot kötel f'~ek a segédeknek átadni, hogy a becsületbíróság ítéletét feltétlenül elfogadják s magukra nézve kötel ezőnek ismerik el. A nyil atkozat megtagadása egyértelmű il becsü 1etbírósáetnl való visszalépéssel, illetőleg a lovagias elégtétel megtagadásával. A kérdéses nyiJ.atkozathoz egy mintát csatolunk: M int a.
NYILATKOZAT. Al,?'lí.rott becsületszavamra kijelentem, hogy a köxtem és Veszpreml Gyula úr között fölmerült lovagias ügyben meg-
bízottaim által kért becsületbíróság (párbajbíróság, fegyverbíróság) ítéletének magamat feltétlenül alávetem. Budapest, 1940. évi október 20-án.
Bácsai Ottó s. k. Előttünk,
Győrszentiványi
mint megbízottai előtt:
Béla s. k.
Alsóvámosy Imre s. k_
A becsületbíróság tagjai összeülvén, elnököt és jegyválasztanak. A becsületbíróság elnöke, a be<:sületbirák által ajánlott tekintélyes férfiak közül titkos szavazás útján és abszolut többséggel választandó. Elnököt ajánlhat minden becsületbíró. A felkért becsületbírák nem választhatnak clnököt m-aguk közül. Becsületbírók nem lehetnek, sem a becsületbíróságban elnöki tisztséget nem teljesíthetnek: 1. Az egyházi rend tagjai. 2. A felekkel harmadízig való rokonok vagy apa, fiú, vagy testvéri viszonyban áJlIók. 3. A felekkel perben. va~y ellenséges viszonyban állók. 4. A kérdéses ügy segédei, tanui vagy megbízottai. 5. Akik a felek valamelyikének egyíz.ben már ellenfelei \'oltak. I -1'1"1',,71 6. A párbajszabályokat megsértők, 'vagy ann-ak megsértésében részesek. 7. MegbecSJtel enítő cselekmény miatt j o ger ős bírói íté· lettel büntetett, vagy valamely bűnü gy;ben vizsgálat alatt áll ók. Abszolut többség hiányában a két legtöbb szavazatot nyert elnökjelölt közül ismét titkos .szavazással történik a választás. Ha a szavazatok egyenl ők lennének a szavazás még kétszer ismételhető s ha- a harmadik sza;-azásnál sem volna eredmény, a két jelölt közt sorshúzás dönt. zőt
S8 A becsületbíróság jegyzője mindenkor a becsületbírák legfiatalabb tagja. A becsüJetbíróság ülései zártak s azokban az elnökön és becsületbírákon kívül senki sem vehet részt. Az érdekelt felek - amennyihen a bírák ennek szüksé· gét látják - a becsületbíróság előti a felderítő tárgy'alások tartamára egy· egy segéd által ké-pviseltetik magukat. A becsületbíróság a megllJl'akulástól számítandó 24 óra alatt érdemleges tárp.:yalásait megkezdeni, a szükséghez ké· pest tanukat is kihallgatni s mielőhb ítéletet hozni köteles. A tanuságtétel kétfélekép történhetik : személyesen vagy írásban, de mindig becsületszóra. Az elnök erre a tan ukat előzőleg figyelmeztetni köteles. A becsületbíróság a fel ektől oki'ratok felmutatását is kívánhatja és elrendelheti felajánlott tanuinak, szakértőinek, magukn~k a feleknek. a megbízottaknak vagy csak ezek egyi· kének kihallgatását. Az, akit a becsületbíróság kihaJ.lgat, val. lomását becsületszavával erősíti meg. A becsületbíróság te· hát tianuval,lomásként csak annak val,lomását fogadhatja el, aki a becsü,letszó jelentőségét felfogni képes. Felfüggesztheti, de nem köteles felfüggeszteni a becsü' letbíróság az ügy tárgyalását, ha a felfüggesztést valamelyik fél azon az alapon kéri, hogv az általa a becsületbíróság előtt felhozott tényállítások tárlD'ában az eJlelllfél ellen bün· tetőbírói eljárás van folyamatban. Az eljárás mp.einrutását azonban igazolni kell. Felfüggesztés eset~ben 'a becsületbí. rósági eljárás a biintetőügy jogerő!'\ eldöntéséig szünetel. Ha valamelyik tanunak, akire hivatkozás történt. abban ~ váro~ban ,vagy községben, ahol a becsületbíróság 'összeül, allando lakasa nem volna, vagy pedig onnan messze laknék, a becsületbíróság a tanu val,lomását írásban is elfogadhatja. Ha ellenben a becsületbíróság a tanu meo-jelenését okrvetlen szükségesnek találná, a tanu - a fél köl~égére, aki reá hi· vatkozott - meghívható, megjelenésre azonban sohasem kén yszecithető.
59 A becsületbíróság tárgyllJlásai a távollevő tanu megér. kezéséig felfüggesztendők. Az ily halasztás mindazonáltal lehetőleg kerülni kelL A becsületbíróság tagjai a felek képviselőihez és a tanuhoz az elbírálandó becsülelÜgy érdemére nézve akármilyen kérdést intézhetnek, amelyekre válaszolni lovagias kötelesség. Viszont l/l becsületbírák becsüJetükkel vannak kötelezve, hogy az ítélkezésükre bizott ügyet s a tárgyalás részleteit szigorú titokban tartják. Bírósági ülésen kívül az ügyről bárhol is nyilatkozni vagy azt egymás közt bárminemű megbeszélés vagy vita tárgyává tenni feltétlenül tilos. A becsületbíróság az ügy alapM és minden irányban kiterjedő megvizsgál ása után, a becsületbírák egyenként megokolt szavazatai ,a.lapján, szavazattöbbséggel hozza meg ítéletét. ' : ! ',"7! I "~r,,,~ Szavazategyenlőség esetén az elnök ,suvazata dönt. Az ítéletet, mely sohasem indokol./lIndó, az elnök és az összes becsületbírák két példányban aláírják 's miután ,azt az elnök az érdekelt felek képviselői előtt élőszóv-al kiJhirdette, mind· két félnek írásban is kiadja. A becsületbí1'óság ítélete döntő erővel bír és így sohasem fellebbezhető. A becsületbíróság döntésének kihirdetése után ugyanazon lovagias üg-yben újabb vádpontok fel nem hozhatók, sem azok eldöntésére újabb becsületbíróság. sem l/l megszünt becsületbíróság újaobb határozathozatalra feJ nem kénhető. Ha a megbízottak a párbaj feltételeiben, annak helyében és időpontjában megállapodtak és az erre vonatkozó íegyzőkönyvet aláírásukkal ellátták, hecsületbírósá?,ot többé kérni nem lehet és elvesztették a kódex által részükre biztositott ezen jogot. A bcsületbíróság tárgyalásairól mindenkor jegyzőkönyv vezetendő, amelyet ítélellhozatal után az elnök és az összes
60
A becsületbíróság tanácskozás után egyhangulag a köítéletet hozta: Halászi Károly úr lovagias elégtételt adhat és kérhet. Az ítéletet az elnök az összes tagok és megbízottak előtt élőszóval kihirdette és az ítélet egy-egy példánya a felek megbízoUainak kiadatott.
becsületbírák aláírnak, lepecsételnek és megőrzés végett az elnöknek átadnak. A jegyzőkönyv nyilvánosságra nem hozható. Ha a becsületbíróság diszkvalifikáló határozatának kihirdetése után derülne ki, hogy ez a határozat nyilvánvalóan téves adatokon, vagy hamis bizonyítékokon alapult, vagy pedig, ha más olyan kétségbevonhatatlanul bebizonyított tény forogna fenn , amely a hozott diszkvalifikáló határozat érvényességét kizárja, az ügy újramegvizsgálásának van helye. Az ügy újra leendő kivizsgálását a határozatot hozott bíróságnak legalább három tagja együttesen kezdeményezi. Ugyancsak ők gondoskodnak a feleknek és a volt megbízot. taknak értesítéséről, úgyszintén. az esetleges új be~ületbíró ság megalakitásáról is.
vetkező
Minta.
Párbajbíróságnak nevezzük azt a független bíróságot, me ly valamely becsületügy elintézésére kiküldött segédek véleménykülönbsége esetén a békés vagy fegyveres elintézés elvi kérdésében döntő érvénnyel ítél. Ha valamelyik fél segédei a párbajbíróságot felajánlják, az ellenfél segédei azt vissza nem utasíthat ják. Tisztek mint megbízottak párbajbíróságba csak tényleges vagy tényleges állományból származó nyugállományií (szolgálaton kivüli) tiszteket vMasszanak, az általuk felkért párbaj. vagy fegyveI'bíró pedig a párbaj· vagy fegyverbíróság elnökéül szintén tényleges állományból származó nyugállományú (szolgálaton kívüH) tisztet hozzon javasJatba. (Lásd A-46. Bü. Szab. Füg. 10. pontja.) Ezek szerint elő· fordulhat, hogy tisztek polgári párbaj bírákkal, vagy sorshúzás esetén polgári párbajbírósági elnök elnöklete alatt tárgyalnak. A párbajbíróság . a segédek: részéről szabadon választ· ható egy-egy vagy két.két párbajbíróból és egyelnökből áll,
Becsületbírósági jegyzőkönyv . JEGYZŐKöNYV.
Felvétetett Győrött 1940. évi október hó 15-én délelőtt 10 órakor az Uri Kaszinó társalgójában, Halászi Károly és Püski István ural között fölmerült lovagias ügyben felkért becsületbíróság által. Halászi Károly úr megbízottai részéről VaJla János és Cse~na :éte; ~rak, míg Pü.ski István úr megbízottai részérő! Level Laszlo es Araky Sándor urak jelentek meg mint fel. kért becsületbírósági tagok. ' , ~ be~ület~.író:ág ~lnökéül egyhangú határozattal Császarrety. Pete: ~?rvenyszeki elnök jelent meg. A ]egyzoKonyv vezetésére Cserna Péter úr kéretett fel. A lovagias .~gyben fölvett jegyzőkönyv és a csatolt nyi. latkoz~:ok ~l~p]an Valla János úr ismertette a tényállást és a becsuletblrosaghoz intézett kérdést.
Levél László s. k.
Valld, János s. k.
Araky Sándor s. k. tagok. Császárréty Péter s. k. mint a: becsületbíróság elnöke.
Cserna Péter s. k. tagok.
XVII. FEJEZET. A párbajbíróság.
ö3
62 akit a párbajbírák közös megegyezéssel vagy sorshúzás útján választanak. Párbajbírákul csak komoly, tapasztalt, elismert tekintélyű és feddhetetlen jellemű férfia.k választhatók. A párbajbíróság tagjainak fölkérése, a párbajbíróság összehivása és ítélkezése épúgy történik, mint a becsületbíróságnál . A segédek, a párbajbíróság elé terjesztendő kérdés támogatására mellékelni kötele5ek a becsületügy tárgyalásáról fölvett j egyzőkönyveket, hogy a párbajbírák világosan lássák, mi a sértés tényálladéka. Párbajbíróságok döntését a következő leggya~rabban előforduló esetekben szokás kikérni: L A segédek között bármely véleménykülönbség esetén, melyek nem tartoznak a becsület- vagy fel,?;yverbíróság hatáskörébe. 2. Békés vagy fegyveres elintézés elvi kérdésében. 3. A kihívásn8Jk van-e elegendő alapja, történt-e sértés. 4. Helyettesítés kérdésében fölmerült nézeteltérésnél. 5. Ki a sértett fél, kit illetnek meg a sértett jogai. 6. Kölosönös sértéseknél. . 7. Sértés fokozatainak megáll apítása meg nem egyezés esetén. 8. Beterjesztett orvosi bizonyítvány elhírálásárnál nézeteltérés esetén. 9. Párbaj elhalasztásának kérdésében, ha a fél orvosi bizonyitványt nem terjeszt be. 10. Ha a sértett a bocsánatkérést nem fogadj a el és f~?y~eres elégtételt követel, a fegyverválasztás joga feletti dontes. . "ll. Pisztolypárbajnál az első lövés joga felett akkor, mldon nem volt tettleges sértés és a segédek 35 lépésnél kisebb lőtávolságot áll~pítottak meg. 12. Békés elintézés esetén a bocsánatkérés 'módja és alakja felett.
13. Milyen kérdések intéztessenek a becsü,let- vagy fegyverbírósághoz. 14. Milyen a lovagias elégtételt igénylő valódi tényállás. A pár1bajbíróság határozatát csak a megbízottak jegyzőkönyvében foglaltakra alapíthatja. Amennyiben a megbí. zottak jegyzőkönyvéből a konkrét lovagias ügy tényállása ki nem derül , a párhajbíróság az összes megbízotta.k által egybehangzóan előadandó tényállást kíván be. Vitás tényállás fennforgása mellett a pároajbíróság határozatot nem hoz, a vitás tényállást fel nem deríti, hanem az ügyet. kellő előkészítés végett a megbízottaknak visszaadja. A segédek a párbajbíróság összeülése előtt megbízójuk, valamint saját részükről írásbeli nyilatkozatot kötelesek adni, hogya bíróság ítéletét feltétlenül elfogadják s magukra nézve kötel ezőnek ismerik el. A nyilatkozat megtagadása egyértelmű a páflbajbíróságtól való visszalépéssel, illetőleg a lovagias elégtétel megtagadásával. A párhajbíróság ülése zárt s abban csak a bíróság tagjai vehetnek részt. A párbaj bíróságnak a megalakulásától számítandó 24 óra alatt feltétl enül ítéletet kell mondania. SZávazategyenlóség esetén az elnök szavazata dönt. Az í.téletet, mely sohasem indokola ndó, a bíróság írásban, két példányban adja ki s az elnök élőszóva l is kihirdeti . Az ítélet döntő erővel bír s nem fellebbezhető. Minta.
Párbajbírósági jegyzőkönyv. JEGYZőKöNYV.
Felvétetett Győrött 1940. évi október hó 16·án délelótt II órakor a Helyőrségi Étkezde olvasószobájában Ravazdy Béla és Mezőől'SY Sándor urak között felmerü It lovagias ügyben felkért párbajbíróság által.
64 Ravazdy Béla úr megbízottai részéről Kisbarátfalui Oszkár és Nagybarátfalui Béla urak, míg Mezőőrsy Sándor úr megbízottai részéről Sághalomaljai Dezső és Söptér János urak jelentek meg, mint felkért párbajbírák. A párbajbíróság elnökéül egyhangú határozattal felkért Tápszentmiklóssy Ferenc királyi közjegyző úr jelent meg. A jegyzó'lcönyv vezetésével Söptér János úr bízatik meg. A lovagias ügyben fölvett jegyzőkönyv és csatolt nyilatkozatok alapján Nagybarátfalui Béla úr ismertette a tényállást és a párbajbírósághoz intézett kérdéseket. A párbajbíróság tanácskozás után egyhangúlag a kö' vetkező ítéletet hozta: Ad L A sértés egyszerű sértést képez. Ad 2. Békés úton intézendő el. Ezen határozatot az elnök a megbízottak előtt élőszó val kihirdette. Az ítélet egy-egy példánya a felek megbízottainak át. adatott. Kisbarátjalui Oszkár s. k. Nagybarátjalui Béla s. k. tagok.
Sághalomaljai Dezső s. k. Sö ptér János s. k. tagok.
T ápszentmiklóssy Ferenc s. k. mint a párbaj bíróság elnöke.
XVIIJ. FEJEZET. A fe gyverhíl'óság. Fegyverbíróság alatt azt a fü ggetl en bíróságot értjük, mely a segédek között fölmerü!t véleménykülönbség esetén a , párbajnál ha.sználandó fegyve rek minősége (I~ardpárbaj nal : kardok mmősége, pisztolypárbajnál : vont vagy síma.
csövű pisztolyok) , a párbajfeltételek s pisztolypárhajoknál a távolság kérdésében döntő érvénnyel ítél. Ha valamelyik fél segédei a fegyverbíróságot felajánlják, az ellenfél segédei - amennyiben az ajánlat a sértett fél jogait nem érinti - azt vissza nem utasíthatják. A fegyverbiróság a segédek részéről sMhadon választ. ható egy-egy fegyverbíróból és egyelnökből áll, akit a fegy. verbírák, közös megegyezéssel, vagy sorshúzás útján válasz. tanak. Tisztek közötti, valamint tisztek és a katonai hecsület. bírósági eljárás alá nem tartozó ellenfél között felmerült lovagias ügyben összehívott fegyverbíróság tagjául, a magyar királyi honvédség hecsületügyi szabályzatának rendelkezései szerint, a tiszt megbízott jai csakis a tényleges, vagy a tényleges állományból származó nyug. állományú tisztet választ. hatnak. A tiszt megbízott jai által választott fegyverbíró pe. dig a fegyverbíróság elnökéül csak tényleges, vagy a tényle. ges állományból származó nyug. állományú tisztet hozhat javaslatba. Fegyverbírákra s a fegyverbíróság tagjainak fölkéré. sére, összehívására és ítélkezésére nézve a párbaj bíróság vonatkozó szabályai irányadók. A fegyve~bíróság a megbízottak meghallgatását a szúkséghez képest eIrendelheti, vagy mellőzheti. A fegyverbíróság határozatát csak a megbízottak jegy. zőkönyvében foglaltakra alapíthat ja. Amennyiben a megbízottak jegyzőkönyvéből az elkövetett sértések és különösen elkövetésük módj-a, úgyszintén az a körülmény, hogy a sér. tés nyilvánosság előtt történt-e, vagy sem, minden kétséget kizáróan ki nem derül, vagy pedig vitás, a fegyverbíróság az összes megbízottakat egybehangzó tényállás megszövege. zésére utasíthatja. A fegyverbírósági eljárás felfüggesztésének más, mint az előző bekezdésben foglalt okból (sértés megáUapítása) helye nem lehet. SgardelJi : Párbajkódex.
5
66 A fegyverbíróság a lovagias elintézés módozatait meg' állapító jegyzőkönyv aláírása után többé javaslatba nem hozható. A fegyverbíróság ítélete döntő erővel bír s így meg nem fellebbezhető.
Őtödik rész.
~Ii nt a.
Fegyve rbírósági jegyzőkönyv.
FONTOS TUDNIVALÖK.
JEGYZőKöNYV.
Felvétetett Győrött 1940. évi október hó 15·én délelőtt 10 órakor a Győri Regatta Egylet olvasószobájában Mária· liget y János és Oroszváry Péter urak között fölmerült 10' va!IÍas ügyben felkért fegyverbíróság által. " Márialigety János úr megbízottai részéről Rajkai Pál és Oroszváry Péter úr megbízottai részéről Dunakiliti Fe· renc urak jelentek meg mint felkért fegyver bír ósági tagok. A fegyverbíróság elnökéül egyhangú határozattal Hor· vátfaluy Rikárd polgármester úr jelent meg. A jegyzőkönyv vezetésére Rajkay Pál úr kéretett fel. _ A lovagias ügyben felvett jegyzőkönyv és a csatolt nyl' latkozatok alapján Dunakiliti Ferenc úr ismertette a tényállást és a fegyverbírósághoz intézett kérdést. A fegyverbíróság ·tanácskozás után egyhangúlag a kö' vetkező ítéletet hozta: A jelen esetben kettő golyóváltás, síma, légynélküli pisztolyokból elegendő. Az ítéletet az elnök az összes tagok és megbízottak elött élőszóval kihirdette és az ítélet egy-egy példánya a felek megbízottainak kiadatott. Rajkay Pál s. k. tag.
Dunakiliti Fe renc s. k. tag. Horvátfaluy R ikárd s. k.
mint a fegyver bíróság elnöke.
XIX. FEJEZET. Irányelvek a lovagias ügyek helyes elintézéséhez katonai vonatkozásban. ( A honvéd Vezé rkar Főnöke által kiadott rendeletek szem előtt tartásával.)
Altaláb an. Az új katonai Becsületügyi Szabályzat a lovagias ügyek elintézését telj esen új alapokra fektette . Ezzel meg fog szűnni az a visszásság, hogy egyes lovagias ügyek elintézése, a jo· gosult katonai parancsnok és katonai becsületügyi választmányok túlha1mozott ügydambjai miatt néha csak hónapok elmultáv'al következhetett be. Az új Szabályzat ugyanis a lovagias ügyek lényegi el· intézését teljesen a megbízottak kezében hagyja, természete· sen szem előtt tartva bármel y a polgári társadalom által is elfogadott párbajkódex határozványait. A jogosult parancsnoknak az elintézett és lezárt lovagias ügyben, elvileg csupán felülbírálási jogot biztosít. Ez az intézkedés is főleg -azt célozza, hogy az illetékes parancsnoknak alkalma legyen meg' bírálni, vajjon a lovagias el járás tárgyát képező esemény (cselekmény stb.) a tiszttel szemben nem kíván·e bűnvádi, S*
68 esetleg becsületügyi eljárást. Avagy a katonai szellem szempontjából nem-e ·történt fü ggelemsértés, ami büntetendő cselekmény, mely esetben lovagias eljárásnak nincs helye. . Ebből a gondolatmenetből kifolyólag is kézenfekvő, hogy a lovagias ügyeknek helyes, a lovagias gondolkodásmód, a becsületről alkotott legmagasabb fokúan kényes fel· fogás szerinti elintézéseért, a Illlegbízottakat teszi teljes mértékben felelőssé az új Szabályzat. Ezen felelősséget úgy kell értelmezni, hogy az a megbízott, aki egy lovagias ügyet nem az igazi lovagiasságnak, tehát a tisztikar közös állás· és ma· gánbecsületének megfelelő módon és nem szabályszerűen intéz el, az a fennforgó eset mérvéhez képest nemcsak fe· gyelmi ú ton vonható felel ősségre, hanem ténykedése esetleg becsületügyi szempontból is elbírálás alá vonható. Mindezekből pedig azt kell megállapítanunk, hogy a megbízotti tisztség ma sokkal nehezebb és felelősségteljesebb bajtársi szolgálat, mint eddig volt és annak csak úgy .felel· hetünk meg, ha a Párbajkódexben lefektetett lovagias sza· bál yokat feltétlen biztonsággal uraljuk. Ezeket a szabályokat alaposan áttanulmányozva, azokba valóban elmélyedve, fogja a ti szt, mint megbízott azt a biz· tonságot elnyerni, mely minden kétes és kényes ügyben su· galmazója lesz a helyes elintézési mód megtalálásához. A könnyebb áttekintés érdekében pontokba összefoglal. juk a lovagias ügyek elintézésének főbb mozzanatait. I. A megbízottak a tényáll ást a legrészletesebben föl· derítik, megállapítj ák és j egyzőkönyvbe foglalják. 2. A teljesen kész és lezárt j egyzőkönyvet békés elin· tézés esetén, általában utólag, föl kell terjeszteni a jogosult parancsnokhoz. Fegyveres elintézésnél előzetes jóváhaayást to kell kérni. L Lovagias ügyek gyors elintézése. - A lovagias ügyeket húzni· halasztani nem szabad. A lovagias ügyek gyors elintézése fontos azért is, mert ha egy
tiszt lovagias úton elégtételt nem tud magának szerezni, az eset körülményeihez képest, - a polgári bírósághoz kell fordulnia, hol följelentését 3 hónapon belül meg kell tennie, mert különben az ügy elévül. 2. Egyoldalú elintézés. A párbajkódex. határozatainak pontos betartásával felvett egyoldalú jegyzőkönyv a kódex szabályait betartó fél részére a 10vagia'5 elintézés hatályával bír. Miután sem a felek, sem a megbízottak a párbajképte. lenség megállapítására nem jogosultak, így az ellenfél kódexellenes magatartását, lovagíatlan eljárását csak az ál· taluk felvett egyoldalú jegyzó'könyvben szögezhetik le, mely lovagias bizonylat, a lovagiasság szabályai szerint eljáró fél részére, a lovagias elintézést, a másik, a hibás fél részére pedig azt jelenti, hogy addig, míg az egyoldalúlag felvett jegyzőkönyv az azt felvevő megbízottak, vagy a becsületügyi fórumok (becsületbíróság, illetve becsületügyi eljárás) ál· tal hatályon kívül nem helyeztetett, a mulasztásokat elkövető, illetve a lovagiasság szabályait mellőző fél sem mint érdekelt, sem mint megbízott lovagias ügyekben nem szere· pelhet. Az egyoldalú jegyzőkönyv tehát lovagias kételyt jelent, melyet eloszlatni, hel yesebben az arra hivatottakkal el kell bíráItatni. Amennyiben tehát valamely lovagias ügyben oly egyének szerepelnének, akikkel szemben hatályban l evő egyoldalú j egyzőkönyv áll fenn, a megbízottaknak kötelessége a kérdésben döntésre hivatott becsületbíróságot megajánlani. A döntést hozó becsületbíróság ez esetben kimondani tartoz1k, hogy az elintézetlen lovagias üggyel kapcsolatos mulasztások az érdekelt erkölcsiségét érintik-e, va ~v a folyamatban levő lovagi as ügy lovagias elintézésének. !!át1ó akadályát képezik.e. Minthogy a tisztikar tagjainak párbajképességét mind· addig, míg rendfokozatuknak birtokában vannak, kétségbe vonni senkinek sem lehet, lovagias ügyet tiszttel szemben
71
70 egyoldalúan lezárni nem szabad. Ha a lovagias eljárás so· rán oly körülmények merülnek fel , melyek egyébként a 10' vagias ügy egyoldalú befejezésére nyujtaná1l1ak jogos alapot, a tárgyalásokat meg kell szakítani és a csonka jegyzőköny. vet a Becsületügyi Szabályzat 5. §. 2. pontja értelmében jelentésképen - hecsül etügyi szempontból való elbírálásra az érdekelt tiszt jogosult parancsnokához kell előterjesz. teni. Ezt az el őterjesztést a rangban l egidősebb megbízott eszközli A tioztikar e~yes taitjai becsületének (párbajképességének) elbírálását a maga részére tartj a fenn (becsületügyi eljárás). "iszont polgári urak közt fel merült hasonló ügyekbe (pár· bajkéuesség kérdése, becsü letbíróság) bele szólni nem kíván. Tiszteknek az A-46. Bec~ületügyi Szabálvzat Függeléke értelmében becsületbírósá~okban ~kár elnökként, akár tagokkén t részt "enniök til os. Ha egy l o"a~as ügy tárgvalása során a megbízottaknak tudomására iutna. hogy az abban érdekelt tiszt eHen koráb· ban egYoldalú jegyzőkönyvet vettek fel. e körülményt a lovagias iigy jegyzőkönyvének tényállásában kelJ felemlíteni, hogy a jOgosult parancsnok erről tudomást szerezve. aszük· séges intézkedéseket megtehesse. Ha a tiszt ellen beci'ületügvi eljárást rendelnek el. de il. becsület.ügyi eliárás ered nl én yeként az eljárás alatt állott ti szt rendfokozatát me/!tartotta . ellenére az egyoldalú jegyzőkön vvnek. a folyamatban h-vő lovagias ügyet, a lov~gia5ság szabályai szerint kell tov8bb folytatni. 87.
Az egyoldalú jegyzőkön vvnek egyik példányát a félnek, eJlen~élnek" pedig egy másodpéldányát tértivevényes aján.
ke!
l?,tt.. level~en, l "megküldeni. Amennviben utóbbi a jegy· zokonyv atyeteletol számított hllszonné~v órán belül meg ~em ~e.~ezte, vol~a megbízottait. ('zpn körülményt felük ]egyzokonyvere ravezetik s az ügyet megbízóiuk részéről a lovagiasság szabályai szerint lezárják. Ezek után pedig
a jegyzőkönyvet, ha tisztről van szó, az A-46, Függelék alapján a jogosult parancsnokhoz döntésre fölterjesztik. Amennyiben a tiszti felet hasonló esetekben kivételesen becsületügyi eljárás alá nem tartozó megbízottak képviselnék, az egyoldalú jegyzőkönyv felterjesztése az érdekelt tiszti fél kötelessége. 3. Politikai ügyekben megbízás. _ Bármely politikai üggyel kapcsolatos lovagias ügyben sem megbizotti, sem döntőbírói tisztséget tényleges állományú tisztek nem vállalhatnak. 4. MenteImi jog védelme alatti sér,t ések. - Ha egyes tisztek valamely országgyűlési képviselő nek a menteImi jog védelme alatt tett kijelentése által sértve éreznék magukat és az eset körülményeihez képest a lovagiasság szabályai szerint teljes elégtételt nem nyerhettek, az elégtétel nek más úton történő megszerzésétől feltélenül tartózkodj anak, azonban az ily esetekben sérelmüket előljáró csapatparancsnokságuknak jelentsék. Igy kell eljárni akkor is, ha az egész tisztikar, vagy valamely csapatrész, csapat, intézet stb . sértetett meg. Ezen lovagias ügyeknél tehát első sorban a lov'a giasság szabályai szerint kell az elintézést szorgalmazni s csak akkor, ha ezúton a kívánt elégtétel nem volt elérhető, kell a jelentést megtenni. A további kívánatos lépéseket a parancsnok jelentése alapján a honvédelmi miniszter teszi meg, az érdekeltek szükséghez képest onn an nyernek később értesítést.
5. Bocsánatot kérni vagy párbajt vívni. _ Nem tekintendő lovagias elégtételnek a "kérem kijelentéseÍmet meg nem történtnek tekinteni" vagy "kijelen~é semet visszavonom" stb. Ezek inkább azt a látszatot keltIk, hogy a sértő az egyenes és nyilt lovagias elégtétela~~ al~l különböző - csak az újabbi időkben - kitalált kiJelente-
72
73
sekkel kibúvót keres. Aki sért, vagy kérjen Jédias, n~iltság- _ al bocsánatot, vagy adjon fegyverrel kez,~ben elegt;te!t a g, t tt k Csak ezen két módon képzelheto el az elegtetelsere ne. kk l l""k Ak' adás, a többi mind csak kertelés és szava a va o Jate. l sérteni tud, tudjon elégtételt is adni!
8. Tanácskérés Írásban. - A becsületiigyi választmányoktól mindig írásban kell kérni a tanácsot, a tényállás tüzetes ismertetése mellett. A becsületügyi választmány mindenkor Írásban adja meg a kért tanácsot. így mindennemű félreértés elkerülhető.
6. Lelkészekkel lovagias ügyek. (A-46. Bii. Szab. Füg. V. fej.)
9. Ittas állapot megítélése. Többízben előfordult, hogy megbízottak valamely lovagias ügy elbírálásánál mérlegelés tárgyává tették a szeszes italok mértéktelen élvezetéből keletkezett ittas állapotot. AItalános felfogás szerint a társadalom nem hajlandó elnézéssel lenni azokkal szemben, akik olyfokú jellemgyengeségben szenvednek, hogy a szeszes italok mértéktelen élvezete. következtében az alkohol hatása alatt szinte öntudatlanul cselekszenek. Lovagias ügyek elbírálásánál azonban teljesen mindegy, hogya sértés ittas, vagy józan állapotban történt, mert nem az állapot, hanem a sértés kíván elégtételt. Kirívó esetekben az alkohol mértéktelen élvezetét inkább súlyosbító körülménynek kell betudni.
Tisztnek lelkésszel felmerült ügyét nem szabad a szorosan vett lovagias keretek között, tehát a párbajkódexek szabályai alapján intézni. Mindamellett ily esetben is meg kell a tisztnek kísérelnie két tiszt útján a felmerült sérelemnek, illetőleg ellentétnek a tiszti és lelkészi állás és hivatás követelményeként kielégítő tapintatos és bajtársi elintézést. (Békéltető eljárás.) Ha ez nem jár sikerrel, a sérelmet szenvedő tiszt honvéd lelkész ellen ennek előljáró katonai hatóságánál, polgári lelkész ellen pedig egyházi hatóságánál tesz jelentést. Bűnvádi eljárást lelkész ellen folyamatba tenni - ha csak a sértés valamely hivatalból üldözendő bűncselekmény tényálladékát nem meríti ki - kizárólag az érdekelt tiszt íogosult parancsnokának engedélye alapján lehet.
10. Rendől"tisztviselők lovagias ügyei. A rendőrtisztviselői kar tagjaival felmerült lovagias ügyek elintézésénél mérlegelni kell, hogyarendőrtisztviselő kifogásolt magatartását hivatalos működése során, avagy mint magánszemély követte-e el. Ugyanígy el kell választani azt az esetet, amikor a rendőrtisztviselőt magánszemélyére nézve éri sértés, attól az esettől, amikor hivatalos mű ködését teszik sértő formában ~írálat tárgyává. Elvileg a rendőrtisztviselő hivatalos hatósági jogkörben tett intézkedései miatt csak fegyelmi vagy esetleg büntetőjogi felelős séggel tartozik.
A sérelmet szenvedő lelkész a tiszt ellen följelentést a Becsületügyi Szabályzat 5. §-ának 2. pontja értelmében a tiszt előljáró (jogosult) parancsnokánál teszi meg. 7. Magyarázatkérés nincs. - Ne kérjünk senkitől magyarázatot. Vagy sértve érzem magam, vagy nem. Ha sértve érzem magam, lovagias elégtételt kérek, ha nem, akkor nincs semmi teendőm. Ha a szóbarforgó ügyben magyarázkodásra lesz szükség, azt majd meg fogják tenni a megbízottak, de sohasem maga a provokált fél.
Egyébként a rendőrtisztviselő lovagias ügyeinek elintézésénél egy belügyminiszteri rendelet értelmében, a m. kir. honvédség Becsületügyi Szabályzatának rendelkezéseit kell I
•
f
I
{
74
75
. , d ' l venni A megbizottak által felvett jegyzőkönyvet Hanya ou . 'k d" f"k ., az érdekelt rendőrtisztviselő az illete es ren or o apltany' hoz köteles felterjeszteni.
bályzat idézett rendelkezéseiből. Füg. 24. pont.)
13. Megbízás elvállalása elől ne térjiink ki.
ll. Becsületügyi Szahályza,t nem ismerése. . '" , Tartalékos tisztek lovagias ügyek helytelen elmtezesenel gyakran azt hozták fel mentségül, hog~ a Be:sületügyi Szab '} t Függelék határozványait nem l smertek. Igen gyaka yza ' k 'ep~n eII enu"k J:l' ran a helytelen eljárásnak következ~enye csületügyi eljárást kellett eIrendelm. A Szab~ly~at ne~ IS' merése nem hozható fel mentségüL mert ,az ?ytl~anos k,ony~ kereskedésekben is megkapható, de egyebkent IS a p~rbaJ kódexek leglÍjabb kiadásaiban a Be::süle~ügy~ ~~abalyzat többízben fel sorolt rendelkezéseit szoszennt Id~Zlk ... Tartalékos tisztek tehát csak úgy kerülhetik el lovagIas ugyekkel kapcsolatban felettes katonai par~n~sr:okság~ikkal az összeütközést, ha a lovagias ügyek ehntezese elott a B:csületügyi Szabályzatot és a Párbaj kódexet alapos tanulmanyozás tárgyává teszik.
Bajtársak részéről a megbízás elvállalásá.ra i.~án!uló felkérés elől sohase térjünk ki. Bajtársak lovagIas ugyeben a megbízás elvállalása elsősorban bajtársi kötelesség, amelyre a tisztet nemcsak lovagias felfogása, hanem a Szol· gálati Szabályzat I. R. 30. pontja -értelmében ~ közs,ze!l~m és egyetértés is kötelezi. A megbízottak megvalasztasanal. illetve azok felkérését megelőzően az érdekelt tiszt azonban legyen figyelemmel a kiszemelt bajtárs egyéni és ,magá~ viszonyaira és fontolja meg, JlOgy megbízottul felkert haJtársát főleg anyagi megterhelés ne érje, mert ily esetekben a tiszt a megbízás elvállalása elő} jogosan kitérhet. E szempontokra figyelemmel tehát, oly esetekben, amidőn a tisztnek állandó tartózkodási helyén kívül, nevezetesen attól távolfekvő helyen keletkezik lovagias ügye, célszerű a lova. gias ügy elintézésére megbízotta·k ul oly tiszteket felkérni, kik a tárgyalási helyen vagy ahhoz közelfekvő helyőrségben állomásoznak, vagy laknak, mert a megbízásból esetleg föl. merülő költségeket a felkérőnek a sajátjából kPU fedezni.
12. Becsülethírósághan tisztek sohasem szerepelhetl1f'k. Az A-46. Becsületügyi Szabályzat Függelék II. feje~et 9. pont lábjegyzete az állományviszonyok megjelölés~ nelkül határozottan kimondja, hogy becsületbíróságban tisztek semmiféle minőségben működő szerepet nem vállalhat~ak: akár elnökként, akár tagokként résztvenni ök tilos. E tI~to rendelkezések ellenére mégis kételyek merültek fel a tekmtetben, hogy tisztek válIalhatnak-e szerepet becsületbíróságban azon esetben. ha becsületügyi eljárás alá nem tartozók között fölmerült 'lovagias ügyről van szó. Meg kell állapítani, hogy ez a korlátozás még inkább fennáll oly esetekben, midőn a feleknek a m. kir. honvédséghez semmiféle kapcso. lata nincsen. Az idézett Becsületügyi Szabályzat természete. sen erre az eshetőségre külön rendelkezéseket nem tartalo mazhat, de ez értelemszerűen következtethető az említett Sza.
(Lásd A-46. Bü. Szab .
14. A tényállás teljes földerÍtése.
I l
A megbízottak a tényállást mindenkor teljesen derÍtsék fel, illetve azt a jegyzőkönyvben szögezzék Ie. Különösen vonatkozik ez azokra a jegyzőkönyvekre, amelyeket a jogosult katonai parancsnokok elbírálására kell fölterjeszteni. A parancsnok az ügyet ugyanis igazságosan csak akkor bí. rálhatja el, ha a tényállást részleteiben is ismeri. Sokan tévesen értelmezett bajtársiasságból nem részletezik a lovagias ügy tényállását és ennek olyan szinezete van., mintha eltitkolni akarnák a felek azon cselekményét, amely az ő nézetük és elbírálásuk szerint is a feleket további eljárás alá vonhatná. Ezzel az eljárással a megbízottak nemcsak a tiszti
76 állás közös becsületének árthatnak, de magukat is súlyos következményeknek teszik ki. A megbízottak kötelessége a, lovagias ,ü?,y lény'egén.ek lelkiismeretes megvizsgál ása. A tenyeken kIvul az ~gy dokait is figyelembe kell venni, valamint meg k~l! Ismerm az alkalmi okokat is. A megbízottak?~~ s~kszor uJ3bb a~a tokra vagy információra lesz szükseg?k e~, ezek ~eszerzese célJából a tárgyalásokat félbe is szakIth~tJ~k;, ~~s hel,ren említettük, hogy a megbízottak a felek reszerol Hasos teny· állást kérjenek be. De sok ízben újabb adatokat kell beszerezni, hogy a megbízottak tisztán !ássa?~k. Ily adatok beszerzése is szükségessé válhat és e~ert klveteles:n ~ege;t~e~. hető, hogy a megbízottak köl csönös megegyezes es ~Iza:.o la u mindkét érdekelt fél hozzájárulásával szemtanukat es fulta~ukat meghallgathassanak. A megbízottak ilyenkor ügyelJenek arra, hogy a tanuk egyenértékű szavahihető egyének legyenek akiknek tárgyilagosságához szó sem férhet_ Alacsony tá'r sadalmi állású egyének meghall gatásától a~onban feltétlenül tartózkodjanak. A tényállás fenti, igen tap~nt~tos módon történő felderítése nyomozássá sohase fajuljon, ill etve ne lépre át a lovagi felfogás által megengedett ker~ teket. Az így lefolytatott adatszerzésnél mindkét fél megbIzottainak mindig jelen kell lenniök. A meghallgatott tanukkal nem kell jegyzőkönyvet felvenni, hanem a bemondott:kat, illetve a lovagias ügy tisztázásához szükségelteket az e:?adottak alapján a megbízottak értékük szerint mérlegelJ.ek és közösen megállapított szövegezésbe vegyék fel a lovaglas jegyzőkönyvet, anélkül azonban, hogy a jegyzőkönyvben a kihallgatott tanuk neveit megneveznék. Mégis előfordulhat, hogy nagyon kényes esetekben (női becsület) a megbízottak nem képesek a tényállást fe!~ deríteni. Ezen esetben a sértést minősíteni és az elintézési módokban megállapodni sem tudnak. Ily esetekben a hiányos jegyzőkönyvet kell a jogosult parancsnokhoz felter-
m:
jeszteni, mert az ügy végleges tisztázását már csak a becsületügyi szervek végezhetik. Tisztek közötti lovagias ügyekben a tényállást kivételes vagy különösen súlyos esetben becsületügyi előzetes megállapítások keretében is tisztázni lehet. (A-46. Bü. Szab. Függelék 35. g) pontja. 15. Megbízottak kifogásolása körüli eljárás. Ismételten előfordult, hogy lovagias ügyben eljáró tisztmegbizottak olyirányú tanácsért fordultak a magasabb katonai parancsnokságokhoz, hogy minő magatartást tanusítsanak a rájuk bízott lovagias ügyben, mert az ellenfél megbízottai között olyan úr is van, akivel szemben a párbajkódex értelmében kizárási okok forognak fenn. Tekintettel arra, hogy sem a becsületügyek elbírálására jogosult magasabb parancsnokok, sem a zok szakel őadói il yirányú utasítás vagy tanácsadással nem szol gálhatnak, hangsúlyozottan kell utalnunk a Becsületügyi Szabályzat azon intézkedésére, hogy becsületügyekben, tehát il ynemű tanácsért is mindenkor csakis az arra hivatott becsületügyi választmányhoz forduljanak. Ismeretes, hogy a párbajkódexek a megbízottakkal szembeni kizárási okokat nem elég határozottan körvonalazzák, illetve felsorakoztatj ák ugyan, hogy kik nem válI alhatnak megbízotti szerepet, de nem adnak módot arra, hogy azt a kifogásolók érvényre is juttassák. A legnagyobb óvatossággal kell tehát ezen a téren eljárni, mert amennyiben a kifogásokat sem a megbízottak, sem a fél nem méltányolják, úgy a felszólaJó segédeknek kell visszalépniök. Ezzel a cél tehát nem éretett el, az eredmény pedig valószínűleg az lesz, hogy újabb lovagias ügyek keletkeznek. A megbízottak tehát csak akkor szó lal janak fel és emeljenek kifogást az ellenfél megbízottaival szemben, ha biztos adatoknak vannak a birtokában, amelyek minden tekintetben kétségtelenné teszik, hogy lemondásuk folytán keletkezett lovagias ügyükben összehívandó becsületbíróság a kifogásokra
79 78 egész biztosan marasztaló határozatot fog hozni. Leg~lra vezetőbb eljárás a rendelkezésre, álló. adato~at ~ tanacsot adó becsületügyi választmány ele teqes~em, a~ az, ad~ tokat alaposan megvizsgálja és ezek alapjan fogja tanacsaIt megadni. .. "l ' A megbízottak kifogásol~sa ~lőtt a~na~ a ~o;u menr.nek is nagy fontossága van es merlegeles targyava tee.ndo, hogy ki a sértett, illetve ki t?reks.zik ;légtételre. ,SaJnos, elég gyakran előfordul, hogy Ily kJ..fogas~kat az e~egt~telre törekvő fél részéről emelnek s ezzel az egesz lovagIas ugyet elposványosítván, a lényeget, azaz az elégtételszerzést szem elől tévesztik. A fősúlyt nem az elégtételszerzésre, hanem az afölött való vitatkozásra helyezik, vajjon jogos-e a megbízottak kifogásolása, vagy sem. Aki elégtételre törekszik, annak az elvek esetleges feladásával, áldozatok árán is elégtételhez kell jutnia, tehát ily kicsinyes kifogások emelése az elégtételre törekvő fél részéről nem lehet helyénvaló. A párbajkódexek a kizárási okokat előíró határozványai megállapítják, hogy kik nem lehetnek megbízottak, vagy tanuk. De nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, melyek alapján az ilyen kifogásolható megbizottakat a lovagias eljárásból közvetlenül azonnali hatállyal ki lehetne rekeszteni. A megbízottak kifogásolásánál tartsuk a várható fejleményeket szem előtt, mert amennyiben sem az ellenfél, sem a kifogásolt megbízottak nem ismerik el a felszólalás jogosságát, a kifogást emelő megbízottaknak kötelességük visszalépni. Miután felszólalásuk érinti a kifogásol.tnak erköl· csiségét, azok lovagias úton fognak igyekezni elégtételt szerezni és így újabb lovagias ügyek keletkeznek anélkül, hogy az alapügyből a kifogásolt megbízottak kizárhatók lettek volna. A tényleges kizárásra módot csakis a becsületbíróság marasztaló ítélete nyujthat. Miután a kifogásolt megbízottak immáron kihívók lettek, ezekkel szemben a becsületbíró· \lág megajánlható. A becsületbíróság azonban csak akkor
fog disqualifiká~ó íté,l~tet hozni, ha a ki~ogá.soló ~egbíz?t tak megfelelő bIzonYItekokat tudnak eloteqesztem. Ezert csak akkor célravezető a kifogásolás jogával élni, ha a felszólaló megDízottak a kifogásolt megbízottra vonatkozólag oly súlyos terhelő adatok birtokában vannak, melyek alapján azt az újabb lovagias ügy folyamán, illetve az így keletkezett lovagias ügy keretében megajánlott becsületbíróság a kifogásoltakat biztosan ,elmarasztalja, mely disqualifikáló ítélet a kifogásoltakat örökre megfosztja attól, hogy lovagias ügyekben bármily szerepkört betölthessenek. Rendfokozatukat bü. úton elvesztett volt tisztekkel szemben azonban - mert a bü. eljárás eredményét egy polgári becsületbírósággal felül.bíráltatni nem szabad - fenti eljárás nem alkalmazható. 16. Emericanas tagokkal fölmel'ült ügyek. Az "Emericana Egyesület" becsületbíróságának döntése értelmében az egyesület tagjainak a rajtuk esett sértésért a polgári bíróság előtt kell elégtételt szerezni ök. Ez a döntés igen sok lovagias ügyben súlyos bonyodalmakra szolgálta. tott okot. Ha ezen egyesülethez tartozó tag fölmerült lovagias ügye során a lovagias elégtétel adást megbízottai útján ezen indokolással tagadná meg, a következő eljárás látszik célszerűnek: Ha a tiszt a rajta esett sértésért EmeTÍcanás ta~ó! lovagias elégtételt nem kap, úgy vele szemben a párbaJkodex r~ndelkezései szerint ugyanúgy kell eljárnia, mint az.on e~lenfellel szemben, aki a lovagias elégtételadást bármIly .clmen vagy indokolás nélkül megtagadta. Viszont ~menca~ás t~gnak is köteles lovagias elégtételt adni, ha Ilye~t tole kernek, függetlenül más Emericanás ügyektől. Ennelfo~a az az e.shetőség, hogy tiszt Emericanás tagnak megtagad!a a lovagIas elégtételt, nem következhetik be. Ha ~gy megseItett Emel'icanás tag lovagias elégtételt nem kérne ~gy az nem érinti sem a közös állásbecsületet sem a sérti hsz.t egyéni becsületét. Kölcsönös sértés eset~n mikor is a tisztnek feltétlenül lovagias elégtételre kell 'törekednie,
8J
80 miután azt nem kaphatja meg, ez esetben az eljárásra nézve az előbb mondottak tartahnaznak útmutatást. Sok.szor célhoz fog vezetni egy Emericanás taggal szem· ben azon érvelés is, hogy az ügynek lovagias úton va1ó elin· tézése nem jelent egyúttal fegyveres elintézést is. Nincs te· hát semmi akadálya, hogy a megbízottak az ügy békés elin· tézésére leülj enek tárgyalni. Az Emericanás tag megbízottai, ha látják, hogy az ügy a lovagiasság szabályai szeIint nem intézhető el békésen, a fegyveres elintézés előtt még mindig visszaléphetnek, hivatkozva az egyesület bec.sületbírósági döntésére. Az egyesület becsületbírósági döntése ugyanis a tagokat a fegyveres párbajvívástól tiltja el, de nem attól, hogy fölmerült ügyeiket lovagias úton igyekezzenek elintézni. Ha az egyesület tagjai ezen mindenképpen megengedhető álláspontra helyezkednek, egészen bizonyos, hogy sok áldat· lan ügynek lehetne elejét venni. 17. Előljáró és alárendelt közötti lovagias ügyek. Tisztek szolgálati természetű ügyből kifolyólag előljá· róiktól lovagias elégtételt nem kérhetnek. Ez a függelem· mel össze nem egyeztethető és fegyelemre határozottan ká· ros kihatással van. Bár ilyen esetek a helyes katonai szel· lemtől áthatott, lovagiasan gondolko dó tisztikarban nem szoktak előfordulni, mégis a kételyek eloszlatása végett szükségesnek tartottuk ennek az elvnek a leszögezését is. Előljárótól szolgálati ügyből kifolyólag esetleg elszen· vedett sérelem orvoslása a panasz útjára tartozik. A katonai szolgálat körébe tartozó kötelesség tel jesítésének elmulasztását csak a kísérő körülmények által indo· kolt igen kivételes esetben lehet lovagias úton elintézni. A köteles tisztelet mellőzése (Szolg. Szab. L R. ' 83. és 533. pontja) előljáró cselekedetének közvetlen bírálata (Szolg. Szab. I. R. 84. pontja) alárendelttel való megszé· gyení!ő ~á~ásmód (Szolg. Szab. I. R. 122. pontja) elvileg 6zoJgalatl uton való elintézést követel és kivételesen akkol
intézhetők el lovagias útC)TI, ha a kísérő körülmények, mint amilyenek például a sértő cselekményeknek szolgálaton kí· vül , társaságban való elkövetése, a cselekményeknek szi· gorú értelemben vett szolgálati jellegét elhomályosítják és azt bizonyos vonatkozásban magánüggyé is teszik. A tiszt, aki előljárójától szolgálati ügyből folyólag 10' vagias úton elégtételt kér, a katonai büntetőtörvénykönyv· ről szóló 1930. II. tc. 71. §-a értelmében függelemsértés bűntette miatt 5 évig terjedhető börtönnel büntethető. Ezt a rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha az előljárói viszony időközben megszŰllt. 18. Magatartás, bírák és ügyészek által hiv. működésük közben elkövetett személyes sértések eset én. Ha egyes tisztek valamely bírónak (királyi ügyésznek) hivatalos miíködése közben tett kijelentése által sértve éreznék magukat és az eset körülményeihez képest (pL a bírói függetlenségre való hivatkozás következtében) a lova· gi~sság .szabályai szerint elégtételhez nem jutnának, az elegtételnek más úton való megszerzésétől feltétlenül tar· tózkodjanak és ily esetben jelentsék sérelmüket előljáró csapatparancsnokságuknak. így kell eljárni akkor is, ha egész tisztikar vagy valamely csapatrész, c.sapat, intézet stb. sértetett meg. További kívánatos lépéseket a parancsnok jelentése alapján a honvéde1mi miniszter teszi meg.
Sgardclli; Párbajk6delt.
o