FILKELMÉLKTI ÉS FILMMÜVÉSZETI SZEMLE 19. SZÁM 1965.JUI.XUS - AUGUSZTUS TARTALOM:

0

x o i

F I L M K U L T U H A FILKELMÉLKTI ÉS FILMMÜVÉSZETI SZEMLE 19. SZÁM 1965.JUI.XUS - AUGUSZTUS

TARTALOM: oldal:

FÓRUM Sz .OBRAZCOV: Tény, képmás, t é m a ......... * .............

5

C.Xh. DREYER: írások a filmművészetről...................

17

ALKOTÓK ÉS ALKOTÁSOK KÉRI Elemér: CIGÁNYOK ...................................

27

Ch. HIGHAM: Billy WILDER filmjeiről .....................

37

M.PLACON - M.MARTIN - P.L.THIRARI): SZÉF M Á J U S ............

49

P.HARCOURTi A HOSSZUTÁVFUTÓ MAGÁNYOSSÁGA.................

59

MŰHELY L, ANDERSON; Sport, élet és művészet.....................

71

0, PALLACI: Mamma Tragioa ...............................

79

C.DX CAflLO: A MAMMA RÓMA naplója.........................

89

H,ZSOLDOS Zsuzsa: Naplótöredékek...........................

103

SZEMLE J, COURCIER: Gondolatok a francia rövidfilmről. . ........

119

F. ARNOLD; Ezen a világon kiviil.........................

127

KÖNYVESPOLC

J.M.L. PETERS: Filmnevelés

. .............................

139

„

m n f

K ö n y v t a r a Ix? 6

£ /

A eserkeeztésért és kiadásért felelőei a Magyar illatúd ományi Intését éB Pllnarchivua igazgatója Szerkesztői Homorddy József

Nyomdába adva: 1969. VII. Megjelenti 1969. XI. Formátum* B/5 - Terjedelem: 19 /A/V Ív - Példányszám: 590 Készült a KOZTOK Rotaüzemében K- 9111/S számon - Felelős: Rubányi Vilmos

Z

r

ó

e

ü

m

i

L

Szergej OBRAZOOVi

I&ÍY, KÉPMÁS, TÉMA Begényem a filmmel még osak most kezdődött. Úgy érzem, tartóé lesa és nem szabad meglepődni a fiatal házason, aki közölni akarja érsásait, gondolatait és kételyeit a régi, szolid házasomberekkel. Könnyen lehetségee, hogy újonnan szerzett felfedezéseim már mindenki előtt rágőta ismeretesek éa általánosításaimat - kiteljesedett formában -» már mások is levonták* És mégis*..azt jelentené-® ez, hogy nlnoaon jogom arra,hogy lelkest!léé elmet, örömeimet és aggályaimat meg­ osszam azokkal, akik már régóta dolgosnak a filmművészetben? Azt gon­ dolom ? hogy nem. Azt gondolom, hogy mégisosak jogom van rá, hogy be­ széljek arról, mit tudtam meg a filmmel való találkozásom során - és arról is, amit még meg szeretnék tudni. Egész életemben képmásokkal "dolgozó” művészetben,a bábszínházban működtem* A művészetnek ebben a műfajában, ugyan ágy, mint a rajzfilm­ ben, a mű minden alkotóeleme képmás. Képmás a viz, a föld, a levegő, a falevél, a fü, a vadállatok, az emberek. Nem valódi a felhő, nem való­ diak a csillagok, nem valódi a ló. Mindez képmás, ás mint ilyent álta­ lánosított és tipizált, 5 a bábszínházban a tipizáoió foka igen magas. Ebben különbözik a színházművészet más műfajaitól. Az élet valamely jelensége általánosításának foka - az az alap­ vető ismertetőjel, amelynek alapján ez az általánosítás kifejezhető a drámai színházban, az operában, a balettben vagy a bábszínházban. Ugyanaz a művészi fogás naturalizmusnak és hamisnak hathat a látványos művészetek egyik fajtájában, de törvényszerűen alkalmazandó egy másik­ ban. füs szent he t*»e vagy klfujhatja-e az orrát C5BH0V Ványa báosí Ja a színpadon? Megteheti. Bzek a kis oeelekvéaek alátámasztják életszerű­ ségét. De tüsszenthet vagy orrot fujhat-e Othello? Bem teheti. Be szét­ rombolja a színpadi alakot - megszűnik Othello lenni* Elszakad a köl­ dökzsinór, amely S M & B 3PMBih® % fűzi, és bárki szerezné Is a zenét, a osehovl Ványa báosi nem lehet operahős. Az opera nyelve lllusztráltabb, elavultabb a drámai színház nyelvénél, Megbetagaéhet»e Kareniaa Anna Influenzában? Igen. Lehet-e influ­ enzás Xtoedemona? Ho t * H ot tudom elképzelni Karenina Annát, mint operai hősnőt,

9

Úgy gondolom, hogy TOLSZTOJ irodalmi alakjainak megelevenitésére csak a film alkalmas, A drámában leszűkülnek, az operában pedig nem lösznek többé tolsztoji hősök. Bármilyen zseniális legyen is egy ilyen opera zenéje, osak "Tolsztoj alapján11 született műről beszélhetnénk* Szerencsére még senkinek sem jutott az eszébe, hogy bábssinpadra vigye a HÁBORÚ ÉS BÉKÉt. Ez elsősorban azért lehetetlen, mert a bábok magastokú általánosítása megfosztja az alakokat konkrétságuktól. ■ A bábszínházban eltöltött többévtizedes munkám során mindig az általánosítás magasabb fokának útjait kerestem,S évről évre egyre job­ ban vádoltam magam azzal, hogy néha a naturalizmus bűnébe esem. Néhány előadásra a sző szoros értelmében fájdalommal gondolok vissza, bár an­ nakidején nagyon tetszett, amit csináltam, Ma már nem tartom bábszerű­ nek. S egyszerre osak beosöppentem a filmhez, méghozzá nem 1b a játék, hanem a dokumentumfilmhez! S a kezembe kerülő dokumentumok ezúttal nem képmások voltak. Hatalmas különbség van az ábrázolni és a bemutatnl sző között. Ábrázolhatok egy lovat ceruzával, márványban, festékkel, bábokkal* Ez a lő képmása lese. Be nem ábrázolhatom a lovat magával a lóval* Be egy lő lesz, nem pedig a lő képmása* Tudom, hogy sok filmművész nem ért velem egyet, ha azt mondom,hogy a játékfilmben nem mutathatok be mesebeli táltoslovat. Én azonban meg vagyok győződve erről. Iáért a mesebeli lovat az különbözteti meg a va­ lóditői, hogy nem létezik. A valódit tehát meg lehet mutatni, a mese­ belit nem. Csak ábrázolni lehet - mint ahogy nem mutathatjuk be Jákob lajtorjáját sem. Hosszú BÖrényt növeszthetünk egy lónak, behinthetjük arannyal, brllliánssal, befesthetjük fluoreszkáló festékkel, mégis lő marad* Kern válik mesebelivé* Cirkuszi lő less vagy őrtilt lő* KöRMí BA5BABI TOL­ VAJ eimU filmjében egy ló repül a felhők között. Ez őrült lónak tűnt, nem pedig táltosnak* DISNEY* BAMBI oimü filmjének rajzos állatait a m helyettesíthet­ jük eleven állatokkal, mert akkor elvéss a film témája, DISNEY állat­ képmásai elsősorban gyüjtő-tipusok, amelyek megfelelői az emberi élet­ nek, az emberi jellemeknek. így tehát szembetaláltam magam a dokumentum!ilm egyszerű, pontos - nem pedig ábrázolt tényével. A dolog véletlenül történt* Két londoni utam után könyvet Írtam "Arról, amit Londonban láttam, megtudtam és megértettem" címmel. Azután megérkeztek az angol fővárosba a Központi Dokumentum!ila Sutdió operatőrjei, És hazaérkezésük után rövid idővel felhívtak ás megbíztak egy Londonról készítendő film szövegének meg­ írásával* Az anyag olyan érdekes ás hiteles volt, hogy magam is kedvet kaptam résátvenni a stáb munkájában.

6

És már áss anyag ^eleső válogatásánál, áss első sohnittek összeállí­ tásánál örömteli meglepetés ért: a tények, dokumentumok találkozásáből képmások születtek, olyan erő lépett fel, amelyet a dokumentum kétségbevonhatatlansága hivott életre. Minden művészet, igy a filmművészet is él a szembeállítás, a képi képzettársítás módszerével, de a játékfilmben a mese kltaléltsága kö­ vetkeztében nem hatnak az egyes dokumentumok olyan abszoldt igaznak, mint a dokumentumfilmben.Megértettem, hogyha egy nevető kisgyermek ké­ pét egy rombadőlt ház képe mellé helyezem, éleB érzékeltetését kapom a háborúnak, a háború kegyetlenségének, bűnös voltának. Ez a gondolati képmás még akkor is megszületik,ha az operatőr a ház fényképezése köz­ ben nem gondolt a kisgyermekre, a gyermeket fényképező operatőr pedig nem gondolt a rombadőlt házra. S a dokumentumok találkozásának, a schnittek találkozásénak lát­ tán örömöm napról napra nőtt. Ügy éreztem, hogy ^dokumentumfilm ren­ dezője valóban mindenható. Sőt mitöbb, úgy éreztem, hogy minél kisebb az önnáló megjelenítő ereje az egyes dokumentumoknak, annál nagyobb erőt kap a másikkal való találkozásiéi. Ha a felvétel mesterkélt, szokatlan szemszögből készült, ha kom­ pozíciója hivalkodó, ha az operatőr vonzódik a fekete sziluettekhez, egyszóval ha a filmkocka rendkívül filmszerű - azonnal veszt dokumen­ tálta erejéből. Eszembejutnak a világ egyik legjobb fényképészének, Henri Cartier BRESSOHnak fényképei. Ez a nagy művész úgy építi fel képeit, hogy a szélein az első pillantásra feleslegesnek tűnő részleteket hagy: belóg a képbe egy könyök,egy ujj, egy láthatatlan szék árnyékának darabkája. És ez hallatlanul megnöveli a néző hitét annak hitelességében, ami a fényképezőgép elkattintásának pillanatában történt. Moszkvai látogatása alkalmával BRRSSOH megajándékozott fényképei­ nek albumával. Az album oime IMAÜBS A LA SAüTETTE, ami fordításban kö­ rülbelül annyit jelenti Benyomások a sarokból. Ez most az én tanköny­ vem. ügy olvasom, ahogy mások BÜEYXKt vagy CSEBOVot lapozgatják, bár a fényképek alatt egyetlen szó sem áll. Megismertem a "hanyag" dokumentumok találkozásából fakadó örömöt és most már végignéztem a teljes, előzetesen kiselejtezett londoni anyagot. Találtam ott kisfiúkat, akik egyenesen a felvevőgépbe néztek, s úgy éreztem, hogy ezekre a fiukra szükség van, mert alátámasztották azt, hogy az operatőr jelen volt az utóén és következésképpen alátá­ masztották a tér és idő hitelességét. így tehát első örömömet a nem-képmás lényegü tények találkozásá­ ból születő képmások okozták e filmben. Egy másik dolog először meglepett, aztán megörvendeztetett, végül pedig szinte felfedezésnek éreztem. Ügy találtam, hogy a film feszült­ ségét nem a cselekmény hordózza.Bármilyen is ez a cselekmény, ha a té-

7

ma a film közepére kimerül* az Ügy érdektelenné válik* A feszültséget a téma hordozza. Azt mondják az operatőrnek* menj el én vegyed föl az acélöntést, Ez a mess. Ha az operatőr nem találta meg Önmaga számára ennek az öntésnek a témáját* nem is készíthet belőle semmit. Természetesen egy ilyen cselekmény bekerülhet a híradóba,d© nem lesz semmi célja. Ha vi­ szont az operatőr megtalálja a mesében a témát - akár a legegyszerűb­ bet - például* hogy az acélöntés milyen nehéz, milyen erőfeszítést kö­ vetel az embertől, vagy ellenkezőleg, milyen könnyű ez, milyen szép akkor jöhet egyik méter a másik után, nem válik 'unalmassá, mert az acélöntés cselekménye témájában gyökerezik. De őz csak abban az eset­ ben van igy, ha a tény dokumentálitása nem tűr kételyt,ha a cselekmény nem ábrázolt, hanem bemutatott, A harmadik meglepetés a kiaérőszövegnél ért, A film vágása közben természetesen gondolkoztam a kisérőszövegen, Ez nem volt túlzottan ne­ héz dolog, mert, mint már említettem, előzőleg már Írtam erről egy könyvet. De amikor a képet figyelve elkezdtem a szőveget mondani,azon kap­ tam rajta magam, hogy megmerevedett hangvételbe esem, Méghozzá nem egy idegen ember hangvételét adom, ami még nem is lenne nagy bűn /a Jágot alakité színész mindig Jágó hangvételét idézi fel/. Nem, én a magam hangvételét idéztem fel. És ez már igazi bűn. A szerelmes Othellot ábrázold ember gyönyörűen csókolhatja meg Jú­ liát, ha jé színész. Egy fiú gyönyörűen csókolhat meg egy lányt, ha szerelmes belé. De ha egy ember a saját csókját ábrázolja,s közben ar­ ról igyekszik meggyőzni a lányt, hogy szerelmes bele - ez borzalmas. Az önnön hangvétel ilyesfajta ábrázolását gyakran sugározza az éterbe,a rádió és a televízió, e a filmézalsgról is felhangzik az op­ timista lelkaeültsóg hangsain®, a mesterkélt lélekzés, a hamis pátosz. Ha a magam vágta film mellett a magam irta szöveg szavait mondtam volna be, hamissá vált volna hangvételem.Lemondtam tehát az irott szö­ vegről. Harminc-negyven méteres részekre vágtam a filmet/egy felvonást hét-nyolc részre/ és a képet figyelve mesélni kezdtem nézőimnek a mik­ rofonba arról, amit ón, tehát ők is,a filmvásznon látnak. Ez félimprovizóeló volt. És amikor egy gyorsírómé lejegyezte a szövegemet, iro­ dalmi szempontból távolról sem volt kielégítő. Szavakat ismételgettem, indulatszavak kerültek a szövegbe. És hitelessége mégis nagyobb volt, mint az előző formás és arányos szövegek, Da amikor a kieérőszöveg találkozott e hanggal, kiderült, hogy a mondatok hosszát nem lehet a látott kép méretei alapján felbecsülni. A kép szavak nélkül hosszúnak tűnhet, de a mondattal együtt rövidnek bizonyulhat, mert a szem éö a fül nem érzékel egyforma gyorsasággal. Ha a vásznon egy időben jelenik iaog egy kép és hangzik fel egy uj szó, okkor a néző rendszerint nem hallja, helyesebben nem fogja fel a szót, mert a szem hamarabb küldte el benyomását az agyba, mint a fül. 8

Világossá vált előttem, hogy a szónak vagy meg kell előznie a ké­ pet, vagy pedig követnie kell azt. Vagy egy előzetes képen kell elmon­ danom: HIme, a Westminster apátságba csak a következő képen hoznom ma­ gát a Westminstert, vagy pedig először nyújtom a látványt,s utána mon­ dom el a mondatot. Ha a kép látványa és a szöveg kezdőszavának "Utósed* egyszerre éri a nézőt, úgy érzi,hogy itt valami nem igaz. Mintha a be­ mondd maga semmit sem látna, A látvány és a szöveg e kontrapunktja igen bonyolultnak és érde­ kesnek mutatkozott. Érdekesnek elsősorban azért, mert a szemem által felfogott, plasztikus cselekvés uj szavakat és uj intonáciőkat formált bennem.Ezek a szavak és Intonációk nem születtek volna meg soha akkor, ha a felvillanó lámpa fényjelére Írott szövegem felolvasásába kezdtem volna, A film elkészült és megjelent a mozikban. Azt gondoltam, hogy örökre megváltam a filmtől, úgy gondoltam vissza a stúdióban töltött időre, mint egy rövid és tiszta regényre. He a regény folytatódott. A stúdió azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy körülbelül hasonló jel­ legű munkát végezzek el egy pingvinekről szóló, már felvett anyaggal. Nagyon tetszettek a felvételek is, meg a mese is. He újra elgondolkoz­ tam azon, ml lesz ennek a mesének a témája, hogyan fejlődik ez a téma. A téma megkövetelte az anyag újbóli átnézését,néhány uj képet, amelyet ugyanez az operatőr más időben vett fel. He a munka módszere a régi maradt. Vágás közben arra gondoltam, hogy fogok mondani és a mag­ netofonba mesélve a képet figyeltem. Azután következett egy rövid kis film a kinai bábszínházról. Ez a film azért maradt emlékezetes számomra, mert összebarátkoztam opera­ tőrjével, Iszaak Grigorjevics GHEKkel. Ez az uj barátság és annak de­ rengő felismerése, hogy nem akarok elszakadni a dokumentumfilmtől, oda vezetett, hogy gondolkozni kezdtem egy uj filmen, amelynek munkájában elejétől végig réBstveszek, Be Is adtam egy szinopszist,amelyet ideig­ lenesen A TERMÉSZET ADTA KÖLCSÖN címmel láttam el. Nem tudom, hogy ezt a szinopszist először milyen elvek alapján utasították el, de élt élt néhány év és egyszerre értesítést kaptam ar­ ról, hogy menjek be a stúdióba a szerződés megkötésére^ Azt a kérése­ met, hogy GREK legyen a partnerem, az Igazgatóság mindkettőnk örömére jóváhagyta, A film végleges ciraat KÖRNYEZETÜNK CSODÁI, A mozikban már ját­ szók, Témáját nem a szinopszis Írásának idején gondoltam ki. Egyike azoknak a témáknak, amelyek a legrégebben foglalkoztatnak. A tehetség kérdéséről szól. Azt gondolom, hogy a tehetség forrása az, ha az ember meg tudja látni, a természet jelenségeit, nem megy el mellettük, még azok mellett sem, amelyek első pillantásra egyáltalán nem meglepőek. Ahhoz, hogy elcsodálkozzunk a napfogyatkozáson,nem kell okvetlenül tehetséges embernek lennünk. A napfogyatkozást még a tehén

9

is megbámulja# De ahhass,

hogy meglepődjünk & lehulló almán- NBWTONnak

kell lenni® Ha valaki tízéves koráig soha nesi lepődött mag &aon, hogyan moűflköaik a lúípj f nőm ösárökoaoít as-sn, hogy ys a zavaró jószág'milyen mulatságosan dörzsölgeti csápjait - ebből az emberből nem less sem költői sem irdt asm képzőművész, sem tüdős. Erről ezól a film. A forgatókönyvet osak hozzávetőlegesen irtuk megaűsak a tárnát je­ löltük meg ás bemutatásának módszerét* Hogyan írhatunk dokumentuafílmforgatákonyretj, ha nincsen dokumentum? Hogyan Írhatunk le eseményeket, amelyek nem történtek meg? A témát meg lehet irni, de az az ember, aki a meg nem történt eseményről könyvet ir, nyilvánvalóan maga sem hisz az igazság kifejezőerejében. Az Ilyen ember engem nem érdekel* Inkább azok érdekelnek, akik ilyen forgatókönyvet engedélyeznek. Db a témával persze előre tisztában kell lenni* Mert ha egy szülőotthonról szóló film témája az anyai boldogság lesz, akkor a felvételeket ez a szemlé­ let szabja meg* De ha ugyanennek a filmnek témája az élőlény születésé­ nek csodája lesz, akkor teljesen más felvételekre van szükség* A szinopszisban elmeséltem témámat, és amikor elfogadták, leül­ tünk OREKkel az Íróasztal mellé és latolgatni kezdtük azokat a mese lehetőségeket, amelyek ezt a témát kibontakoztatják® És felmerültek a mese elemeit az eső, mennydörgés, villámlás, a kovácsalihely, a légy, halak, felhők, DEBUSSY zenéje, egy elektrotechnikai intézet, a villám születése, repülőgép, madarak születése* Helyesebben az ember meglepő­ dése a villám, a madarak láttán, az ember elcaodálkozása az eső hang­ ján, az ég asinén, a felhők formáján, a mennydörgésen.». Összeállítottuk e “őselekmény-elemeket" és ORBK az operatőrrel, SMKOYvol együtt elutazott, hogy hozzákezdjenek a forgatáshoz* Moszk­ va környékére mentek. Szerpuhovba* A legtávolabbi hely, ahová eljutot­ tak, A Volga deltája volt. Levelet irtunk Kína, Lengyelország, Magyarország, Románia és Bul­ gária filmművészeinek és kértük őket, Írják nekünk meg, amit csak tud­ nak arról a témáról, hogyan találkozik az ember az élet, a természet jelenségeivel* És amikor tízezer méter anyag összegyűlt,éű csoportosítottuk azt, nekiültem a forgatókönyvnek* És az anyag elemei hirtelen kiegészítő anyagokat nyújtottak ■s a legelképesstőbfa módon találkoztak, Ütköztek egymással* Lényegében minden müvéssat asszociatív érzékelés, amely később asszociatív gondolkodássá alakul. Amikor a forgatókönyv körvonalai kialakultak, kiderült, hogy utó­ felvételekre van szükség. Néha osak három méternyi anyag hiányzott, de néha a tényt más területről kiindulva kellett igazolni* Nem tudom,milyen műfajú ez a film - ha egyáltalán szükség van mű­ faji meghatározásra• Talán U r a i vagy filozófiai karcolat.

10 j

E filmben arról akartam beszólni az embereknek, hogy meg kell látnunk környezetünk jelentéktelen csodáit, S ezt be is akartam bizo­ nyítani, Ehhez pedig szavak kellettek - mégpedig nem is kevés. Amikor elkezdtük vágni a filmet és a vágóasztal kis vásznán megkezdődött a képek mozgása és a mozgás a képeken belül, a szavak, amelyeket feltét­ lenül szükségesnek tartottam, összevesztek a. képi látvánnyal. Zavarták ezt a látványt vagy helyesebben, a kép zavarta a szavakat. Ugyanúgy, mint a LONDONBAN ciraü filmnél - osak sokkal élesebb fokon jelentkezett az a körülmény, hogy nem mindig jó,ha az ember egyidejűleg lát és hall valamit, Előfordul, hogy a látvány érzéketlenné teszi a fület és sok­ kal ritkábban az, hogy a hallott szöveg akadályozza a szem munkáját. Már a Londonról készült filmben hossza panorámákkal kellett él­ nem, néha pedig hosszú métereken át megállítanom a képet, hogy el tud­ jam mondani azt a mondatot, amelyre érzésem szerint feltétlenül szükség volt. Mégpedig nem a oselekmény,, hanem a téma miatt. Ebben az uj film­ ben minden kép és epizód még nagyobb mértékben függvénye volt aszónak, jobban mondva a fennhangon kimondott gondolatnak. Ezért Isaaak örigorjevioosel elmentünk a stúdió vezetőségéhez és a következőket mondottuk! Nagyon kérjük, a művészeti tanáos ne nézze meg a néma változatot, mert az nagyon sutának fog hatni. Félünk, hogy arra kérnek majd, hogy rövi­ dítsünk és vágjunk meg minden képet és ezt nem tehetjük meg. És még ma is végtelenül hálás vagyok a stúdió igazgatóságának, hogy kérésünket teljesítették. Végül elérkezett az ideje, hogy a zenével foglalkozzunk, Felkér­ tünk egy zeneszerzőt,Igen jő zeneszerzőt. Megmutattuk neki az anyagot, fförtük a fejünket, milyen legyen a film zenéje,És miközben meghánytukvetettük a dolgokat, kiderült, hogy a zenének ki kell maradnia* A zene mindig mozgás. A gondolatok mozgása, az idő mozgása és igen gyakran térbeli mozgáB. A zenének nem kell feltétlenül teljesen egybevágnia a filmvásznon látható fizikai vagy Időbeli mozgással, de ellentmondásba nem kerülhet vele. Újra megnéztem eddigi filmjeimet és felfedeztem, hogy helyenként muzikalitás lép fel bennük. Ebben a mértékben ez eddig elkerülte a fi­ gyelmemet. Mit értek ezen? Képzeljék el, hogy a filmvásznon folyópartot lá­ tunk - hol nagyon közelről, hol totál plánban. Minden mozgásban van.De a mozgásból hiányzik a cselekedetei dramaturgiája - ezt a plasztikus képek dramaturgiája helyettesíti. Váltakoznak a közelképtől a totálig, a távoli, azaz lassú plántól a köselképi, azaz gyors panorámáig. Ehhez a részhez a zeneszerző komponált szöveget. Ennek a zenének is megvan a maga dramaturgiája. Zenei mondatok, a melódiát hol a hegedű, hol a fafuvók, hol a szólóhangszerek, hol a zenekari tűtti hosza.S ha ez a ze­ nei dramaturgia nem esik egybe a képi anyag dramaturgiájával, akkor a néző szükségezorüen megérzi, hogy valami ninos a helyén. Ennek okát

11

esetleg nem ia tudja, csak azt érzi, hogy az a schnitt túl elhusódó, •vagy f orditva, nem befejezeti, aritríikua vagy agysaerÜen hamis. A ml filmünkben még bonyolultabb volt a helyisét# A vágás Itt a ezd-drama­ turgi ára épült áfí a plasztikus mozgás teljességgel a eznvak dramatur­ giájától függött. Képzeljék el a követkézé szövegets "A tehetség forrása" az em­ bernek a meglepődésre való készsége. Az, hogy meglepődik egy vizosappen, Egy gyufa fellobbanó lángján. Meglepődik a szitakötő Üveges szár­ nyán. Az aszfaltot áttörő fü erején. Meglepődik ás azt kérdi önmagá­ tól* Miért? És válaszolni akar a kérdésre.Matematikai asémitássál• Ké­ miai analízisBel# Verssorokkal. Színekkel." Milyen zenét kérjek ebhez a zeneszerzőtől? Hogyan építse fel a zenei mondatokat? Ha pontosan egybeesnek a képek váltakozásával - az eredmény primitív lesz ás aligha lesz zenei. Ha pedig a zeneszerző nem fordít figyelmet a képek váltakozására, akkor nem derül ki, milyen ze­ nei témának, milyen zenei dramaturgiának rendelje alá a zeneszerző fil­ münk adott perceit# He ez csak egyetlen példa* Számtalan hasonlót hozhatok fel* Már beszéltem arról, hogy ez a film műfajában leginkább a liraifiloeéfiai vázlathoz áll közel. Milyen zene kell ehhez? És a zeneszer­ zővel együtt arra a meggyőződésre jutottunk, hogy le kell mondanunk a zenéről. és le is mondtunk róla - teljesen. Igaz, hogy a filmen belül egy-egy pillanatra néha felhangzik, de csupán mint a sohnitt eméoioná* lis zenéje, nem pedig mint ,a kép illusztrációja. Az egyik epizódban, Emil GILELS játszik HBBUSSft /Esőben ázó kertek/, annak bemutatására, hogy a zeneszerző a természet jelenségeinek hatására alkotta ezt a ze­ néjét. Egy másik esetben tavat látunk, amelyen csónakok és hattyúk úsz­ nak és a látványt teljesen dokumentumjellegű fúvószenekari muzslkq ki­ séri és végül a harmadik esetben gramofonlemezről ugyanolyan lapos és Ízetlen zene hangzik fel, mint a krimi gyógyfürdők korsóinak felira­ tai. A zörejekről viszont nem mondtunk le. A filmnek szinte minden ké­ pe a természetet mutatja. S a természetnek mindig hangjai vannak. Csi­ korog a hé. Károg a varjú. Fütyül a madár. Surrog a fü, Cirpel a til­ os ök» és ha ehhez hozzávesszük, hogy a film témája mindaz,amire az em­ ber környezetében rácsodálkozhat, világos,hogy a zörejeket nem mellőz­ hetjük, hiszen szintén meglepők és szintén körülvesznek bennünket. A zörej ugyanolyan dokumentum, mint a kép *Tehát nemcsak zörej-háttérként kell őket alkalmaznunk, hanem a gondolatok kifejezésének önnállő esz­ közeként is. He ahogy képeinkbe bekerültek a zörejek is, zsúfoltság keletke­ zett. Ugyanúgy, mint annekelőtte a szavaktól. S akkor a felhasználat­ ban anyagban, az arohívómban tovább kellett keresnünk a képeket, s bő-

12

i

vitenl a képanyagot. Hogy hely legyen benne a tücsök clrpelésének, a hé csikorgásának, a távoli kakasazdnak. De nemcsak a képtár lett szűk a hangoktél, vagy helyesebben: a zörejeknek lett szűk a képtár, hanem a hangok számára is. Nem olyan könnyű versenyezni a tücsökkel vagy a turbékolő galambokkal. És a galambok,talán láthatatlanul, de turbékoltak, a szarka csörgött éa a néző feltétlenül észrevette ezt a osörgést, számításba vette, gondolt rá és a közben elhangzott szavak vagy a semmibe hullottak vagy - ami még rosszabb - zavartak,Meg kellett ke­ resni a szavak és a zörejek ellenpontját. És amikor elérkezett annak ideje., hogy a szavakat véglegesen Összeillesszük a képpel, ehhez szá­ mításba kellett venni a zörejeket is. Ismét epizódokra, értelem szerint meghatározott részekre bontot­ tam a felvonásokat és a filmvászonnal szemben leültem, fülhallgatóval felszerelve, A fülhallgatóból hallgattam a zörejeket, szemem a képet figyelte, s a mikrofonba mondott mondatnak ebbe bele kellett illesz­ kednie. Nem volt könnyű munka. És nem is sikerült kifogástalanul. Most, amikor a film már elkészült és amikor látom és hallom, a nézők között ülve, igen világosan látom a hibákat,amelyeket a film vágása során el­ követtünk. A gondolatok, a zörejek és a képek vágásában egyaránt. Sajnos ezt csak akkor értettem meg, amikor a film már elkészült. Természetesen sok mindent éreztem már a film kéazitáse közben Is, Ki­ javítottam és megváltoztattam mindent,amit csak tudtam, de valahogyan meglepően butának éreztem magam és méghozzá olyan tehetetlennek, mint­ ha bezártak volna egy Üvegfalú szobába. Látom a kijáratot, tudom, hol vannak az ajtók, de nem tudok ki­ menni, Az üveg olyan erős, mint az acél. Ha uj darabot rendezek, soha nem érzek ilyesmit. Nem csupán a fő­ próba után, hanem a harmadik, ötödik előadás után is rendszerint át­ dolgozom azokat a helyeket,amelyek nem bírták el a nézővel való talál­ kozás tűzkeresztségét. Természetesen a próbára meghívott öt-hat látogató is segítséget nyújthat benyomásaival a rendezőnek /nagyon szeretem a látogatókat a próbákon/, de ennek az öt-hat embernek a benyomásai nem hasonlítanak a tömött terem reakciójához. Ez első pillanatban csak a színházra, esztrádra, előadóestre vo­ natkozik, nem pedig a mozira. Hiszen a film nem javul és nem romlik attól, hogy ül-e néző a teremben, sok-e vagy kevés a közönség. De ez csak az első pillantásra tűnik Így. A nézők száma és összetétele dön­ tően hat a reakcióraés ugyanazt az epizódot egészen máskép fogadhat­ ják, Ezért afilmrendező is csak a mindennapi nézőkkel telt nézőtéren ellenőrizheti munkáját. És ha afilmnek annál a jeleneténél,ahol a rendező nevetésre Bzámitott, ez anevetés "nem jön be", nem lehet egyszerűen csak legyinte-

13

ni ás a következőket

gondolni:

"Nos, ha nem nevetnek, hát nem nevet­

nek Ha a rendező tévedett abban, hogy egy dramaturgiai szituáció ér­ dekes lesz /legyen akár játékfilm, akár dokumentumfilm/ o ennek követ­ keztében feszült csönd helyett itt-ott köhögés hangzik fel - ez nagy ba j. Ha a nézők figyelme csak egy félperore csökken, akkor is nagy a ba,}. Megszakadt a kontaktus. Az, hogy egy film rövid vagy hosszú, pergő vagy pedig vontatott, nem a méterek számátél függ, hanem a feszültségtől. S a feszültség megállapítására nem elég öt "hivatásos kóstoló"még ha nagyon értenek is a filmhez. Ha először látjuk filmünket nagyközönség előtt, úgy érezzük(Mint­ ha kisgyermekünket küldenénk át egy patakot átszelő, nagyon keskeny pallón. A gyermek ügyesen és biztosan halad, de néha meginog, már-már a patakba esik* És nem tudunk eegitení neki, nem tudunk kiáltani, nem tudjuk megállítani, nem tudunk még egy deszkát odarakni,nem tudjuk ke­ zünket nyújtani. Sőt mi több, ha a gyermek átért a másik oldalra és a film befejeződött, nem mondhatod neki: "Ha legközelebb átmégy,ezen a he­ lyen ne csússzál meg, itt nedves a palló, de ott nyugodtan, könnyedén átmehetez, ne félj egy cseppet sem* A következő vetítésen újra ott ülsz a nézőtéren, figyeled, hogyan bukdáosol gyermeked ugyanazokon a helye­ ken és előre látod, hol osussik el. Meggyőződésem, hogy minden filmet - legyen az játék vagy dokumen­ tumfilm - még a bemutatót megelőzően két-három alkalommal le kell ve­ títeni nézőközönség előtt. Mindennapi nézőknek: nem művészeknek és nem filmézakewbereknek, hanem azoknak a nézőknek, akiknek számára a film készült. Ezekkel a nézőkkel együtt el kell jönniük a Művészeti Tanács vagy az Igazgatóság tagjainak - akik a filmet elfogadják. És miután a filmet kát-háromszor levetítették, s a rendező, az operatőr és a teljes stáb ott ült a nézőtéren jegyzetfüzettel és fel­ írták megjegyzéseiket önmaguk számára, időt kell hagyni a film végle­ ges befejezéséhez. Egyáltalán nem kötelező nézőkonferencia tartása. Az igazi nézők szerény emberek - nem beszélnek, óvatosan meg kell Őket kérdezni, ami­ kor velük együtt elhagyjuk a mozit. Természetesen nem kell megmondani: wNoa, én vagyok a rendező, mondja meg, mi tetszett és mi nem?*- hanem, szinte észrevétlenül kell őket a szószékre állítani.Mert bármilyen kü­ lönös is, akik önmaguktói a szószékre lépnek, nem mindig képviselik a hallgatók véleményét. És egyetlen ankéton sem lehet úgy megállapítani a nézők vélemé­ nyét, mint a közvetlen nézőtéri reakcióból. Arról ábrándozom, hogy a jövőben kötelező lesz a nézőkkel ellen­ őriztetni a filmeket elkészülésük előtt. Az Ötlet nem tőlem származik, CHAHiIH, ahogy nekem mesélte, mindig is ezt tette. 14

A cikk befejezése előtt vissza kell térnem témájához, azaz a do­ kumentumok találkozásából születő kéj/máshoz - és ehhez feltétlenül be­ szélnem kell a film kezdő harminc és befejező hatvan méteréről* Mint már mondottam, a filmnek nincsen illusztráld, illetve érzel*ml kísérőzenéje* Ha megszólal is benne a zene, osak mint dokumentum* És ezért nem is jöttünk rá rögtön, mitévők legyünk a főcímmel. Marad­ jon teljesen néma? Ha az égen vonulnak a felhők és egyetlen hang sem hallik - ez jó. Ha a focim alatt nincsen egyetlen hang sem - ez elég suta* Ugyanakkor azonban igen nehéz feladatot jelentett zenét szerezni a főcímek alá, A nézők nem lepődtek volna meg azon, hogy a zene meg­ szólalt, de nem értették volna, hogy miért hallgat el* így hát zörejeket alkalmaztunk. Ugyanazokat,melyek a film folya­ mán felhangzanak. A természet hangjait* madárdalt, varjukárogást, a hó csikordulását, lópaták csattogását, gyerekrlceajt. A filmvásznon pedig a főcím alá szemeket montíroztunk: fiatal, öreg, gyermeki szemeket* És ez olyan hatást keltett, hogy a szemek figyelik, honnan jönnek a han­ gok. A szemek hallgatták a hangokat. Tetszett nekünk az ötlet, mert Összhangban volt a film elmével. A filmvásznon lévő szemek azt látták, amit a nézők hallottak és a nézők is meg akarták látni mindezt. De hogyan fejezzük be a filmet? Ugyanezekkel a szemekkel? De hon­ nan kerülnek ismét elő és mi köti Össze őket? Ugyanazoka hángok? Az nem jó* A hangok feltároltak a film folyamán* És a legutolsó pillanat­ ban, váratlanul felmerült a befejezés - amely a forgatókönyvben nem szerepelt* A befejezés, amely teljes egészében zenéré, PHOKÜFJEV gyö­ nyörű muzsikájára épült. A zene is befejezés: Az I. szimfónia befeje­ zése. S e zene ritmusára, ütemére változnak, ugrálnak a képek méteren­ ként, háromnegyed méterenként, A képek montázsa nem szigorúan értelmi. Néha kontrasztot alkot, néha egy témát bont ki, néha szándékosan két olyan kép követi egymást, amelyek között nincsen Összefüggés: egy kis­ lány kezei, amint virágot szednek,egy fehérneműt sulykoló női kéz, egy rohanó ló lábal és a levelek közt bolyongó szél, kisfiú egy tál kását húz magához és egy fiókéit etető madár, lábak csizmában és magassarku cipőben, vizből kifogott hal és polcról leemelt könyv, üveget törlő szivacs és szivaos, amellyel valakinek a hátát mossák. Az élet hétköz­ napi, legmindennapibb jelenségei, amelyek találkozásukkal az élet meg­ lepő voltát, örömét fejezik ki. A képek kaleidoszkópja szemekbe úszik át s rajtuk afelirat:Kör­ nyezetünk csodái* így hát be is fejeztem. Ismétlem; regényem a filmmel eléggé újke­ letű. Mint minden szerelmes, én is vak voltam és minden nap szebbnek láttam szerelmem tárgyát. S a regény utolsó napjainak idején teljes boldogságban úsztam. Ezek voltak a vágás napjai.

15

És nem azért voltam boldog, mert büszkeséggel töltött el ez a vá­ gás, hanem azért, mert rajta keresztül éreztem át teljesen,milyen nagy & dokumentum!1ilm ereje. Kiderült, hogy tiz olyan dokumentális filmkocka*, amelynek semmi köze nincs egymáshoz, Összetalálkozásuk révén az élet nagy témáinak képmásait tárja fel. Ez egyszerűen meghökkentő. Jél tudom, hogy előttem már sokan átélték a dokumentumok képmássá változásának Örömét, de ez nem kissebbiti örömömet. És természetesen újra meg szeretném prébálni. Szigorúbban válogatni a dokumentumokat, bátrabban, élesebben kapcsolni őket.Figyelmesebben követni a gondolat, a téma kibontakozásának útját. Hadd örüljenek a nézők az élet igazsá­ gával valé taIáikozásnak,hadd hatoljanak be ennek az igazságnak mélyé­ re. /ISZKÜS3ZTV0 KINŐ 1963. 3 . se./ /Rövidített fordítás/ - o -

16

Carl Theodor DREYER:

ÍRÁSOK A FILMMŰVÉSZETRŐL 1. BENJÁMIN CHRISTENSEN ÉS ESZMÉI Benjámin CHRISTENSENről Írni a különösen vonzó feladatok közé tartozik, mert ő sokkal Inkább, mint bárki máő Svédországban, a film* művész eszményképét testesíti meg, az az ember, aki valamilyen szent buzgalommal végzi munkáját. Azonban nem könnyű írni róla, mert művé­ szetének megítéléséhez kevéB anyag áll rendelkezésünkre* Bizonyára Benjámin CHRISTENSEN tiltakozna a legjobban az ellen, ha tehetségét két elad filmje alapján akarnánk lemérni* Ezek ugyan a maguk Idejében bizonyára rendkívüli haladást jelentettek,ée ami a leg­ meglepőbb, a részleteket is valóságértékkel felruházd,káprázatos tech­ nikával készültek, a forgatókönyvek azonban meglehetős silányak vol­ tak. Azóta más Idők jöttek. Ma már mindenütt elismerik, hogy a jó film alapvető feltétele a forgatókönyv s az is bizonyos, hogy Benjámin CHRISTENSEN első filmjei a TITOKZATOS X és a BOSSZÚÁLLÓ ÉJSZAKA megle­ hetősen fakultnak tűnnének, ha újra megnéznénk őket. A két film mögött mégis olyan személyiség körvonalai bontakoznak ki, aki ritka jelenség a filmművészek között s különösen az volt azok­ ban az időkbent egy olyan emberé, aki pontosan tudta, hogy mit akart, és aki keményen,határozottan követte célkitűzéseit s nem engedte, hogy ezektől bármilyen nehézség is eltávolítsa. Amikor nagy feltűnést kel­ tett azzal, hogy egy egész félévet töltött el egy. film rendezésével, /abban az időben általában nyolo-tiz napot szántak erre/, a vállát vonogattai - azt mondták róla, hogy bolond. A fejlődés azóta világosan megmutatta, hogy a jövő előfutárja volt. Azzal a filmmel, amelyet ezen a nyáron fejezett be, saját rekord­ ját döntötte megt azt mondják - ha ugyan hitelt lehet adni a híreszte­ léseknek hogy több mint.két évig dolgozott rajta. Ez azonban nem egészen igaz, mert ebből egy esztendő pusztán a hellrupi stúdió felépí­ tésére és berendezésére kellett. Maga a produkció csak két hónapot vett igénybe és egyedül a stúdió berendezése felemésztette a film költsége­ it kitevő másfél millió koronát. A film elkészítése közben a legkülönbözőbb technikai jellegű kí­ sérleteket végeztek e közben nem kímélték eem e pénzt, sem az időt. Egészen bizonyos, hogy a BOSZORKÁNYSÁG- TÖRTÉNETE a maga nemében sok

17 2

Filmkultúra 19.ez.

újat hozott. így például Benjámin OHRISIENSEN rá jött arra,hogy miként lehet a kamera közelitésánek és távolításának kombinációjával az okot és az okozatot egyidőben érzékeltetni. Ezek a technikai újítások nagy jelentőségüek, mert minél tökéle­ tesebb a film technikai kivitele, annál könnyebben képes egy sereg olyan feladatot megoldani, amelyek terén sajnos, egyelőre még a szín­ ház mögött marad.Ezt az úttörő munkát azonban a szakemberek jobban ér­ zékelik, mint a közönség, A közönség szemében a vásznon megtestesülő eszmevilág, a film tartalma, tehát a forgatókönyv számit. Sokáig titokban tartották,hogy a BOSZORKÁHISÁG TÖBTÉBETE a közép­ kori boszorkányüldözésekről szól, e hogy az apácakolostorok hírhedt szexuális tévelygéseit a modern női hisztériával hozza párhuzamba. Egyébként nem tudjuk, hogy ez a film egy népszerű tudományos előadás formáját Ölti-e magára, vagy inkább irodalmi igényű feldolgozás lesz majd. Ha az első feltevésünk igaz, Benjámin CHBISfEESES ebben a tekin­ tetben le újítónak számit majd, mert Ő lesz az első, aki egy kultúr­ történeti témát filmesit meg, mégpedig olyat, amely kizárólagosan a szerelemről szól. És mivel egészen bizonyos, hogy a filmet nagy fantá­ ziával csinálta meg, minden okunk megvan arra, hogy sokat várjunk et­ től a kísérlettől. Ha sikerül /azaz bevételt hoz/, mindenütt utánzói bukkannak fel. Megszámlálhatatlan mennyiségű történeti témát dolgoznak fel és a filmművészet egy uj területet hódit meg magának. Az Is lehetséges, hogy Benjámin CHBISTENSBN a témát novella for­ májában dolgozta fel. Ebben az esetben majd aszerint Ítélik meg, hogy mennyire szórakoztató, mert bármennyire kitűnő is legyen a rendezés, a közönség oaak akkor érdeklődik egy tőle idegen milieu iránt,ha a pusz­ ta emberi tartalma sem közömbös számára. Arra is kiváncsiak vagyunk, hogy ez a film Benjámin űHBISTENSER rendezői tehetségének megmutatása mellett vajon elhozza-e a filmművé­ szetnek azt a költőjét, akit az egész világ annyira vár. Ebben az esetben egészen bizonyosan világhírre - vagy mártírkoszorúra számít­ hat* Benjámin OHRISTENSEM legutóbb egy kopenhágai újságban egy sereg olyan gondolatot fejtett ki, amelyekről a filmkörökben azóta ia élén­ ken vitatkoznak. Tételei nagyjából a következők voltaks "ügy látszik, hogy a film művészei mostanában csak a régi regények uj felöntésére törekednek, pedig a rendezőnek magának kellene a forgatókönyvet megalkotniaj a jö­ vőben kívánatos lesz, hogy a film alkotója, azaz a rendező, az egyéb alkotókhoz hasonlóan saját személyiségét fejezze ki,M Az első pontot illetőee Benjámin CHRISTENSEHnek igaza vaní a re­ gények megfilmesítése olyan átmeneti állapotot jelent, amelyen gyorsan túl kell jutnunk, A második pontot illetően azonban egészen bizonyosan téved, mert a film küldetése mindig is a színházéhoz marad hasonló,má-

1S

sok gondolatait kell kifejeznie aigy a rendező feladata osak az lehet, hogy alávesse magát az Író mondanivalójának.Ha a rendező maga íb egyé­ niség, ez a mii hátterében úgyis megnyilatkozik, mint például REINHARUT és GRIFFITH esetében. A filmnek, ahelyett, hogy elszigetelődnék, önmagába zárulna, épp ellenkezőleg, a maga világán kivül keringő termékeny szellemekkel kell kapcsolatba lépnie, A film fejlődésének természetes iránya eddig is az volt, hogy az ember valamennyi megnyilatkozásának forrásától meritett s hogy felhasználta az Írók és a költők müveit* Mostanáig megelégedett azzal, hogy ismert regényeket vigyen vászonra. Eddig osak közismert szövegeket filmesitettek meg* És ez osak akkor változik meg, amikor a film már akkor is ki tudja sajátítani magának az irÓk gondolatait, még mielőtt az a kiadók birtokába kerülne. Szükséges tehát, hogy azok az Írók, akik képesek arra, közvetlenül a film számára Írjanak* És ez egyáltalán nem olyan nehéz, mint azok hiszik, akik az eredeti forgatókönyv gondolatát szeretnék mindenestül előtérbe helyezni. Ma már bzó sincs azokról a szörnyűséges produktumokról, amelyeket valaha forgatókönyvnek neveztek* A mai forgatókönyvnek általában regény vagy novella formája van. Nincs bennük felesleges bőbeszédűség és a cselekmény jelenetei egyet­ lenegy tengely körül csoportosulnak. Az egyes jelenetek megfogalmazá­ sában a szerzőnek a legteljesebb szabadsága van. Annak az Írónak, aki közvetlenül a film számára akar Imi, témá­ ját, anyagát egyáltalán sohasem szükséges valamilyen stereotyp, a mű­ vészi értéket szétromboló szabályok szerint megragadnia* Szó sincs ar­ ról, hogy számára ismeretlen területre lépjen, vagy hogy éppen össze­ ütközésbe kerüljön művészi lelkiismeretével. A film olyannak akarja az Írót, amilyen és stílusának, formájának egyéni sajátosságaival együtt fogadja el. A környezetrejz, az érzelmek ábrázolása, a lélektani rész­ letezés nemcsak megengedett dolgok, hanem kifejezetten a jó forgató­ könyv előfeltételei közé tartoznak. Mindössze arra van BZÜkség, hogy az iró - témája elrendezése közben- a film követelményeit is figyelem­ be vegye. Ebből viszont az következik, hogy a "filmregény” regény gya­ nánt is könnyen kiadható, ami anyagi szempontból sem jelentéktelen mű­ vészi elégtételt jelent számára. Ha egy ilyen együttműködés kialakulhatna, az Írók is hamarosan kedvet kapnának hozzá. íme egy jellemző példa: az elmúlt tavasszal rá­ beszéltem Johannes V# JERSENt, hogy nézzen meg egy filmet. Amikor né­ hány nap múlva meglátogattam /épp a "Oolumbus", utolsó sorainál tar­ tott/, elmondta, hogy a film egyáltalán nem tetszett neki a közölte kifogásait. "Mégis", tette hozzá, "az a furcsa, hogyha azóta dolgoz­ ni kezdtek,azon kapom rajta magamat, hogy jeleneteket látok és arait lá­ tok, képekben Írom le.Ülme igy végződnek a dolgok. Ha az Írók megis­ merkednek a filmmel, égj kis jóakarattal hamarosan megbarátkoznak lé­

19

nyegével és szerkezetének titkos törvényeivel, A költőknek el kellene jutniuk odáig, hogy közvetlenül a film számára Írjanak, mert csak ak­ kor jutunk el ahhoz, hogy "a vászon valamilyen uj dolgot mondhasson'*, A költőknek maguk számára is szükségük van a filmre, mert ez lehetővé teszi, hogy gondolataikat olyan környezetbe juttassák el,ahová a köny­ vek sohasem juthatnak ell A film és az irodalom eddig azért nem találkozott össze, mert az irÓk nem szívesen szánják el magukat a filmmel való foglalkozásra. Itt az ideje annak, hogy túljussunk ezen a korlátolt felfogáson. Egy ideig az volt a helyzet,hogy a kiváló színészek egyenesen le­ nézték a filmeket. Ma már a legtöbben játszanak bennük,mert meg vannak győződve arról, hogy filmen is lehet művészi teljesítményt nyújtani. Azt, hogy a mimika szintén művészet, senki sem meri tagadni, A film ée az irÓk közötti távolságot sokáig még az is növelte, hogy a filmvállalatok kezdetben nem biztosítottak megfelelő honoráriu­ mot számukra,Ezzel szemben FSYLANLBE évente 100.000 koronát kapott tő­ lük e ezért az Összegért olyan filmekben lépett fel, amelyek közül egyik-másik száz koronába vagy még kevesebbe került. Néhány év óta az Írók lehetőségei alaposan megjavultak, ezek azonban akkor lesznek va­ lóban kielégitőek, amikor a vállalkozók az Írónak is részesedést biz­ tosítanak a filmek bruttó jövedelméből, Pilmvállalatainknak le kellene kötniük nyolc vagy tiz kiváló írónk előkészületben levő müveit. Ezzel megtennék az első lépést. Képzeljük csak el, hogy milyen nagy haladást .jelentene a filmművészet számára, ha megtalálná a maga Zelma LAGERLÖEMét. Jack LÓN DON át vagy IBSEN Hen­ rikét) Ezek a megjegyzések a kiindulópontunkhoz vezetnek vissza bennün­ ket. A magunk részéről lehetetlennek tartjuk Benjámin CHfílSTENSENnek azt az elképzelését, hogy egy olyan, uj tipusu rendező szülessen meg, aki a "képek költészetét" gyakorolja, A leves és a hajszál két külön­ böző dolog,mondta az egyszeri vendég,Azért természetesen megtörténhet, hogy a rendező és a költő egy és ugyanazon személyben egyesül, ahogy a színház területén is előfordulhat, hogy egy színész drámát ir s ennek a főszerepét szintén maga játsza el) - az ilyen esetek azonban mindig elszigeteltek maradnak, és ha Benjámin CHRISTENSEN filmje, a BOSZOBKÍNYSÁG TÖHfÉNETB nemcsak egy jelentős rendezőt és technikust, hanem egy uj költői zsenit is megmutat, ez sem lesz tipikus a többiekre néz­ ve, vagyis egyszerűen kivételes jelenségnek számit majd.

20

2. A FRANCIA FILM /1925/ Néhány hete, hogy Ünnepélyes külsőségek között leleplezték a Boulevard des Oapuoinee 14 ez.alatt elhelyezett emléktáblát, A felirat arra emlékeztet, hogy a Lumlere-testvérek által szerkesztett készülék segíts égével,harminc évvel ezelőtt ebben a helyiségben tartották szél­ ső filmbemutatót, A leleplezésen nemcsak a köztársaság elnöke volt je­ len, ott volt egy sereg clllnderes ur Is, aki a filmgyártó vállalato­ kat képviselte* Az egész ünnepély merev előkelőséggel zajlott le, Én azonban azt kívántam, hogy hirtelen Charlie CHAPLIN is megjelenjen, szokásos kosztümjében* Ahogy a Lumiere-testvérek a mozgóképet felfedezték,a franoia film egy Ideig első volt a világon, A franoia színház hagyományaira épített s ez volt a helyzet, amíg az amerikaiak, a maguk reális érzékével rá nem léptek arra az útra, mely a film igazi lényegéhez vezetett, A ku­ lisszák között BZÜletett franoia filmek alossoőkat és sebes vágtázáeokat mutató vadnyugati filmekkel összehasonlítva hamisaknak, régimódi­ aknak látszottak, A franoia film elvesztette a népszerűségét,hogy azu­ tán majd a háború megadja neki a kegyelemdöfést* Néhány év óta ismét kezd életre kelni, de hogy elkerüljék a ku­ lisszák mesterkéltségét, egy máeik végletbe estek, gyakran megtörténik ugyanis, hogy a francia film pusztán és egyszerűen a fényképezés mű­ vészetére, azaz a jó mestermunkára korlátozódik, Egyideig az objektív lehetőségeinek ezer módozatával kísérletez­ tek, A prizmákat előre tették, hogy a kép deformálódjék, mozgásba hoz­ ták, hogy "ússzon", a felvevőkéezüléket csúsztató sínre vagy forgó alapra helyezték, hogy a kép is csússzon vagy forogjon a szerencsétlen néaö szeme előtt. Be esek a bűvészmutatványok mostanában már kezdenek eltűnni, megértették, hogy a közönség nem szereti, ha követ adnak neki kenyér helyett, s mostanában egyre jobban az emberi érzések kifejezé­ sére törekednek, A filmművészet fejlődése azonban nemcsak a gyakorlati megvalósitár són múlik, elméleti elemzés is kell hozzá. Legutóbb egy színházigazga­ tó,Jean TSPESO0 bizonyította be,hogy az elmélet és a gyakorlat a film­ művészetben is jól megférnek egymással. Színházát, a kitűnő műsoráról hires "Vleux Colombier"-t, netenként egyszer az előadók rendelkezésére bocsájtja. Ez az első lépés egy filmakadémia megteremtése faléiAz uj művészet iránt érdeklődő Íróknak, kritikusoknak, vagy filozófusoknak a hetedik művészetet sokoldalúan elemző előadásai mellett maguk a filmszakemberek is megvilágítják te­ rületük művészi, technikai ás kereskedelmi oldalait*

21

Valóban nagy energiával dolgoznak, hogy visszaállítsák a francia film egykori színvonalát óa mivel essek áss erőfeszítések lelkesedésből születnek, azt hiszem,el is érik a kitűzött célt. Franciaországban nem az történik, aminek néhány esztendővel ezelőtt Németországban voltunk a szemtanúi, ahol a filmművészetet szintén hatalmas energiával lendltették ki a holtpontról, d© ott a mozgató erő csak a nyerészkedés, az eltiprás vágya volt. Ezeknek az éveknek nagy zajjal hirdetett német filmjei között egyetlen legkitűnőbb berlini stúdiók,sót nem kétséges, hogy az amerikaiak színvonalát is eléri# Három felvételen vettem részt. Minden alkalommal olyan tömegjele­ netek felvételét néztem meg,amelyekben 500-800 statiszta szerepelt. Az első alkalommal GANGÉ a Club des Cordeliere-nek azt az összejövetelét vitte filmre, ahol Napóleon 1792 júniusában első Ízben hallotta a"MarBeilleiseM-t, amelyet maga Eouget HE L*ISLE adott elő. A jelenet tele van hatásos részekkel, mégsem adott jellemző benyomást GANCE tehetségérői.Talán épp indiszponált volt, egy robbanás nemrég megsebesítette, még bekötve kellett hordania a karját. He a következő alkalommal, néhány héttel később, teljes mérték­ ben kibontakozott GANCE technikai virtuozitása és remek szervezőképes­ ség a. Napóleon egyik csatáját láttuk, A stúdió erdővé alakult át. Föld­ ből és kövekből hepehupás talajt készítettek, hatalmas fenyőfákat ül­ tettek, az erdőbe pedig egy kis mocsár került,amelyet valódi fatörzsek vettek körül, A tisztek egy csoportja haditanácsot tartott a domb tetején,Szem­ ben, a másik dombon GANCE és az operatőrök ütöttek tanyát. A felvevőkészülékek valamilyen nagy titokzatos bogaraknak látszottak* GANCE a középen Ült s egy összecsukható székből halk hangon osztogatta paran­ csait , amelyeket az asszisztensek egész serege sietett végrehajtani. Ahogy igy bölcs nyugalommal ült, maga is egy Napóleonnak látszott. Végre minden készen áll a felvétel kezdetéhez.GANCE jelt ad a já­ ték megkezdésére* Az egész jelenetet már előzetesen annyira alaposan átgondolta, hogy csak egyszer kell megismételni. Mindaz amit látunk, magávalragadó. Hatalmas ventillátorok segítségével mesterséges vihart idéznek elő, a szél még a hajunkat is Összekuszálja, A mennyezetről, ahol- különféle víztartályok és turbina-félék vannak elhelyezve, eső zuhog, úgy hogy Napóleon tisztjei percek alatt bőrig áznak, A harmadik alkalommal egészen másfajta tájat léttunk. Most egy olyan domb volt előttünk, amelyet meg kellett támadni és b© kellett venni, körülöttünk pedig mindenütt katonák és lovak "holttestei" bo­ rították a csatamezŐt,GANCE most is, akárcsak az előző alkalommal,min­ dent aprólékosan előkészített, úgy hogy a csatát előzetes próba vagy ismétlés nélkül lehetett felvenni. Legalább nyolcszázan harcolnak. Lo­ vas tisztek vágtatnak a domb felé, zászlók lobognak a szélben, egy go22

nerális lezuhan a lováról,egy távoli erőd ágyúi tüzet okádnak a csata­ térre, s a nagy zűrzavarban egyszercsak azt vesszük észre, hogy az egyik katona álcázott kamerával van felszerelve. A készüléket látha­ tatlan huzal köti össze a harcmező színhelyén kivül elhelyezett motor­ ral, egyébként forgatókor nélkül működik. Most ie zuhog az eső, a ven­ tillátorok üvöltő hangok kíséretében.puskapor-füstöt szórnak a hullá­ mozva harcoló embertömegre, fénylenek a reflektorok, valóban lenyűgöző az egész. Amikor megzavarodva, felkorbácsolt idegekkel elhagytam a stúdiót, az előcsarnokban "sebesültekkel" találkoztam.A harcosok ugyanus annyi­ ra belehevültek a harcba,hogy sokan közülük karcolásokkal, sőt nem egy esetben súlyosabb sebekkel fejezték be jelenésüket* Mindenütt folyt a vér* Két ápolónő járt és kötözte a sebesülteket, az egyik igazgatói irodában pedig egy orvos foglalkozott a súlyosabb eeetekkel, GAKCEnak ekkor már bizonyára máson járt az esze. Kekem az egészről az jutott eszembe, hogy egyezer el olvastam GRIFFTTHi IHTOLÉRANCEának egyik rek­ lámfüzetét, Ebben elmondották, hogy hány ezer dollárba került a film, hány kilométernyi diszletet, hány száz négyzetméternyi textilt és ha­ sonlót használtak el benne, hány tizezer ember vett részt az elkészí­ tésében, végül az alábbi 8záraz,tárgyilagos megállapítást olvashattuk] "A felvételek közben emberéletben nem esett kár." í Amikor az ápolónőket láttam, hirtelen megértettem, hogy egy ilyen egyszerű mondat is milyen mélységes valóságot hordozhat magában, /CA~ HIEH DU CIKÉMA 124.sz,/

23

A L K O T Ó K

ÉS

A L K O T Á S O K

!

KÉRI Elemárt

C I G Á N Y O K ENGELS BALZACról azt Í r j a , . h o g y a jövő igazi embereit ott lát" ta. ahol az akkori időkben kizárólag találhatók voltak - az ón szemem­ ben ez a realizmus egyik legnagyobb diadala**.14 /MARS-ENGELStMüvÓezét­ ről, irodalomról. Szikra 1950. 43. old./ A mi korunk átmeneti; a régiből az újba, a kapitalIzmáéból a szo­ cializmusba tart.Ez az átmenet viharos, felgyorsult tempójú, nagyonie észrevehető, ha egyszerre figyelünk a gyors változásra, ée a változás irányára, mint lényegre. Ez sem könnyű, mert az élet minden részlete rendkívül gyors változáson megy keresztül, s ez megszokottá teszi a változást, e a marxizmus világnézetét nem Ismerők számára eltakarhatja a részletek mögött a közvetlenül nem érzékelhető lényegi átalakulást; az emberi társadalom rendjének, törvényének átalakulását. Röviden;a valóságnak iránya van; a jelen, a múltból kinőve átmegy a holnapba, A jelennek tehát a lényege; a Jelen, története; a múltból a jövőbe való átalakulása. A múltat azonban már nem, a jövőt még nem le­ het közvetlenül érzékelni. Közvetlenül érzékelni csak a jelent lehet,amely viszonylagos nyu­ galmi állapota, formája a történelem szakadatlan mozgásénak. Egy dolog lényege; a dolog története, keletkezése, fejlődése, átalakulása /elmú­ lása/. Ezzel megkaptuk elméletileg és gyakorlatilag a jelen dialektikus mozgásának kuloeát: azt az éllentmondást,amely a jelen feszültségének, küzdelmének forrása. A jelen - az ittlévŐ - azonban mindig konkrét, tehát azok az el­ lentmondások is konkrétak, amelyek az IttlérŐ jelent mindinkább eltá­ volítják a múlttól ás a jövőt azáltal teszik jelenné, hogy a jelentől mindinkább különböző újat hoznak létre, a jelen alapján, de "ellenére* és folytatásaként, A valóságnak tehát objektív tendenoiája, iránya van. Gondolattal s tettel tudni kell követni ezt a tendenciát, hogy szemmel, érzékkel megragadható módon mutatni tudjuk az érzékelhetőben a lényeget, úgy, hogy amikor vége van a jelen utolsó filmkockájának, fantáziánkkal to­ vább követhessük a tendenciát olyan pontossággal,hogy a valóság is kö­ vessen bennünket, "...Az irányzatnak a helyzetből és a cselekményből kell fakadnia, anélkül, hogy kifejezett utalás történne rá,,."/ENGELS, )ugyanott, 45. oldal/

Az irányzatosság tehát az ellentmondások küzdőimének a régi s uj harcának kifejezése. S ha a valóságot az ellentmondások megoldása vi­ szi előre, akkor kötelességünk a mi valóságunk ellentmondásait megis­ merni, s feloldásukra törekedni, mert nem az ellentmondások, hanem a megoldás viszi előre a mi társadalmunkat. Kötelességünk rádöbbenteni az embereket átmeneti korunk ellentmondásaira; például arra az ellent­ mondásra, amely az emberi gondolkodásban Így jelenik meg! fenntartani, védeni a már anakronisztikussá váló ellentmondásokat, ahelyett, hogy megoldanánk azokat. /A cigány, cigány, a kulák, kulák, kutyából nem lesz szaloné cimü teológiai elvek./ Aki szereti a mi valóságunkat, az látja igazán a mi társadalmunk ellentmondásait /individualizmus - kollektivizmus, nacionalizmus - in­ ternacionalizmus, tudomány - vallás, stb./ Ezeket az ellentmondásokat természetesen nem az egyes ember,egyes művész oldja meg - kivéve önmagán belül - , hanem az emberek, a nép milliós tömegei, akikben vágyat kell kelteni értelemmel és érzelemmel az ellentmondások feloldására, t& ez a művészet feladata. A művész viszonya, kaposolata tehát a nagy társadalmi kérdésekhez olyan egyéni, individuális viszony, amelyben az emberi közösség haté­ konyságra törő energiái jutnak érvényre. "Aki harcoló embereket befo­ lyásolni akar, annak először is részt kell vennie harcaikban. "/SARTRE/ A művész nem partizán - amint azt CAXUS gondolja - aki nem utasítja el a harcot, de távoltartja magát a szabályos hadaöregektől, Hzael a pol­ gári individualista felfogással az ugyancsak polgári gondolkodó SARTRB sem ért egyet. Mi pedig JÓSSBI1 Attilával mondjuk's "Vers, eredj, légy os zt ályharo ob ," Annak az embernek, művésznek van érzékenysége, készsége, hajlama az átalakulások megértésére, aki maga is akarja azt, akiben ez az ob­ jektív törvény szubjektív igenléssé, cselekvéssé válik, mert "Az ember tudata nemcsak visszatükrözi a valóságot, hanem teremti is azt." /IB­ RIK/ A mi társadalmunk, "hagyja magát" feltámi,mert az igazság isme­ rete előrehaladásunk feltétele. A letűnő társadalmakat védő politika, ideológia fél az igazságtól. A anakronisztikus társadalmat védő ide­ ológus úgy van az igazsággal*.•.mint a városszerte ismert utcalánnyal. Ismeri mindenki, de kinos az utoán vele találkozni"/WoXfgsng BORCHERTt AZ AJTÓK KIVÜI/ A kommunista művész - mint személyiség - részévé lesz a történe­ lem átalakulásának,amelyet nagy embertömegek hajtanak végre, A művész­ nek képesnek kell lennie belebujni azoknak az embereknek a bőrébe, akiknek számára élet- és létkérdés az adott állapotokból való kimoz­ dulás, a fejlődés. De hogyan válik belső emberi igénnyé ez a magatar­ tás?

28

Az esztétikum fogalma körül igen sok félreértés, hamisítás, illú­ zió él a fejekben. A marxista filozófia a művészetet és az esztétiku­ mot nem szakítja el az emberi tevékenységtől, hanem az emberi munká­ ból, a valóságos társadalmi tevékenységből vezeti le. Ha a munka nem máB mint az ember önlétrehozásá, akkor a szabad ember - a kommunista ember - létrehozása ceak a szabad, felszabadult munka által valósulhat meg, A művészet az ember önlétrehozásának mindjobban tudatosodó - Ön­ tudatos - folyamatát tükrözi, a ez osak azért lehetséges, mert a művé­ szet maga is eszköze az emberi szabadság megvalósulásának. Eképpen az esztétikum nem egy tudatformának, a művészetnek a spe­ cifikuma, hanem az emberi lényeg megnyilvánuláBa. Az esztétikum ilyenformán a legelevenebb kapcsolatban van a mun­ kával, termeléssel, politikával, politikai gazdaságtannal, statiszti­ kával és mindennel, amelynek segítségével az ember formálja a világot. Sokat beszéltek a polgári ideológusok és teológusok az ember üntökéletesedéséről, az ember belső világának átalakításáról. Sőt odáig mentek, hogy állították: a belső világ tökéletesítése a külső világtól való függetlenitésben lehetséges osak. Az ember belső világának fejlesztése számunkra is komoly fela­ dat. Az ember marxista,monista felfogása szerint azonban az ember bel­ ső világa nem más, mint a belsővé áttett külső világ. Az ember belső világából származó érzések, akarat, oaelekvés, izlós, stb. nem ereden­ dő mozgás, hanem visszatérő mozgás, a belsőbe hatolt külső visszatéré­ se magatartásban, nézetekben, cselekvésben. Ezért az ember belső áta­ lakításának ninos más eszköze ás útja, mint a külső átalakítása, ille­ tőleg a külső átalakításában való részvétel. A belső és külső világ kölcsönhatásában a kettő átalakítása, mint cél úgy jelenik meg, mint ugyanannak a dolognak, feladatnak a két oldala, A belső átalakításhoz a küleŐ, a külső átalakításához a belső alakítása szükséges. Természe­ tesen az egész társadalmi tudat - és benne ajs ember egész belső világa átalakulásának - a külsőben vám a feltétele.“Ha az ember az érzéki vi­ lágból és az érzéki világból szerzett tapasztalataiból alakítja ki minden ismeretét, érzetét stb., akkor az a feladat, hogy úgy rendezzék be az empirikus világot, hogy a valóban emberit tapasztalja bennef ah­ hoz szokjon, hogy emberinek tapasztalja magát." /HÍMET IEE01ÓGIA, 68, old./ A fenti gondolatok összefüggésében közeledtem a 0IGÍHY0K o * film­ hez, A film nem a cigányokról szól, mert a mai cigányság sokkal több rétegre tagolódik, mint arra az egyre-kettőre, amelyet a film témájául választ. Közel 200.000 cigány él Magyarországon* A XT, század óta ismerjük a cigányok európai sorsát. Kezdetben barátsággal fogadták őket, később

29

azonban Európaszerte megkezdődött a drasztikus cigányüldözés. 1873-ban irték össze Magyarországon első Ízben a cigányokat. "A dualista állam­ rendszer a cigánykértést elsősorban és osaknem kizárólagosan mint "bű­ nözési kérdést" éB társadalmi veszélyességi kérdést fogta fel..." "A magyar fasizmus a cigánykérdést... mint 'faji* problémát kezelte.** *a végleges megoldást* a sterilizációban, a kasztrálásban, a deportálás­ ban, végül..* mint alsóbbrendű fajnak teljes fizikai megsemmlsitésébanH... látta, /IÜEÓOZI Károlyt A cigányság társadalmi beilleszkedésé­ ről. VALÓSÁG, 1962, 6,/ Kern kell tovább bizonyítani,hogy az ilyen külső világ milyen bel­ ső világot alakit ki az amúgyis rendkívül elmaradott cigányságban. Milyen rétegekre oszlik ma nálunk a cigányság? Beilleszkedett a cigányságnak kb. 30^-a, 50-60.000 fő. Sokan dol­ goznak közülük az építőiparban, a mezőgazdaságban, van köztük pedagó­ gus, jogász, mérnök, technikus, katonatiszt, orvos, zenész, etb./TU2Ó0ZI, l.m./ Beilleszkedésben van ugyanosak 50-60,000, ez is 30#. Ez a réteg /cigányvégek, cigánysorok/ a faluvégeken lakik. Munkahelyüket gyakran változtatják, kulturális színvonaluk igen alacsony, sok az Írástudat­ lan. "Minimális kultúrigényük kielégítésének legkedveltebb formája a mozik látogatása, kisebb részüknél rádióba11gatás" /TURÓCZI i.m./ A be nem illeszkedett cigányok száma 40 #,72-80.000. Ide tartoz­ nak a félig letelepedett és vándoroigányok is.Rendkívül alacsony szín­ vonalon álló réteg."Előrehaladás alig volt tapasztalható nálunk az el­ múlt másfél évtized alatt." /TURÓCZY i.m./ A film a két utolsó csoport problémáját dolgozza föl. Hozzányúl azokhoz a tényezőkhöz, amelyek a cigányok társadalmi beilleszkedését akadályozzák. Melyek ezek? Kétségtelen, egyik leglényegesebb, magában a cigányrétegben meg­ lévő konzervativizmus, az ujjal szembeni bizalmatlanság, elmaradott­ ság. A másik, s talán az elsővel egyenrangú! a lakosság előítélete, bi­ zalmatlansága a cigányokkal szemben. Sőt, a népidemokrácia egyes hiva­ talainak vezető posztjain élló egyes emberekben meglévő előítéletek is idetartoznak, mint asszimilációt gátoló tényezők,Egyes helyeken elkü­ lönített helyen ülhetnek moziba cigányok, vagy például Székesfehérvá­ rott egyidőben megtiltották a cigányoknak, hogy reggel 9 órától sö­ tétedésig mutatkozzanak az utcán. Mi a megoldás? TURÓCZI helyesen igy ir errőli "1. A olgányság folyamatos termelős munkába való bekapcsolása, 2. ... Végleges letelepedés... 3, Iskoláztatás,"

30

EzeK az anyagi feltételek* amelyek megvalósításához ugyanosak meg kell még sok esetben teremteni a feltételeket, A szubjektív feltételek ugyanilyen fontosak. Meg kell szűnnie a burzsoá nacionalista légkörnek,s ez még egyes tanácsi szerveinkből sem pusztult ki teljesen, A szocialista erkölos alapján kell közeledni a cigánykérdéshez is, A film nem él ezeknek az ellentmondásoknak a mélyebb kibogozásá­ val , s különösön nem törődik a cigányokban élő rendkívüli ellenállás érzékeltetésével, s igy kissé idealizált, talán egy-egy pillanatában édeskés is a film. Az viszont igaz, hogy a pillanatnyi állapotok megváltoztatásához nem prédikációra van szükség, a cigányok belső világát sem lehet más­ ként átformálni, csak úgy, hogy a külső világ megváltozik körülöttük, s Ők maguk is egyenrangú emberként vesznek részt a külső átalakításá­ ban /Pl, egyenlő munkáért, egyenlő bért - stb./, A film tárgyszerűen egy cigánytelepet mutat be minden primitívsé­ gével, s egy iskolát, amelyben emberként, szépen tanulnak a gyerekek, egy orvosi vizsgálatot, amelyben .megdöbbentően érzékelhető a cigány­ életmód szörnyű és káros hatása, a gyerekek biológiai és szellemi fej­ lődésében, A film azonban már túlmegy a cigányproblémán és a régi faji, na­ cionalista előítéletek elleni küzdelem, a szocialistává formálódó köz­ élet uj erkölcséért való harc egyik eszköze, A cigányok vágya és érdeke a mi politikánkban realizálódik, s az iskola egész rendszerünk szimbóluma ebben a filmben. Legalul és legfe­ lül összetalálkozott a történelem, A két pólus között azonban jelentős tér van, amelyen nem tud mindig keresztülugrani a szocialista erköloe elektromos szikrája. A cigány még nem teljes értékű ember sokak szemé­ ben, ezért az a kontraszt, amely a szinte törzsi közösségben élő primitiv, fejletlen, misztikus, egészségtelen, világban élő cigány éö a modern szocialista ipar, élet között van, sokaknak - sőt a cigányok nagyrészének - szemében is megfellebbezhetetlen véglegesség. Az ellentétet fokozza, hogy mindez az uj világ kapujában játszó­ dik le,Az emberré válás vágya azonban ott él misztikus formában az el­ nyomott cigánynép lelkében, dalaiban, tapasztalatában, idegeiben, és ezek az emberek a .jövő emberei, de ott látja a film őket, ahol ma vannak; sem előbbre, sem hátrább. A célzásnál igen fontos a pontos helymeghatározás. Aki akar valamit mozdítani ezen a világon, annak ott kell látnia est a világot, ahol az ma valóban van. De hol van ez a világ? Éppen a valamiből a mássá válás folyamatá­ ban, Ezek a cigányok reggelenként elmennek a szocializmusba, este meg­ térnek a törzsi közösségbe. Mit hoznak haza a szocializmusbÓl?Egyrészt biztatást: ember lehetsz, annyit érsz, amennyit dolgozol, másrészt: szomorúságot /a munkavezető stb, nem engedi, hogy embernek érezzék raa-

31

gukat,nem engedi, hogy a szocializmus teljesen az övéké lehessen./ Eb­ ből az a furcsaság adódik, hogy az Ősközöseégi szinten élő cigány har­ col a maga módján a szocializmusért, a munkavezető, vagy akár a szoci­ alista állam hivatalában dolgozó egyes emberek ellenére, mért ezek az emberek az adott kérdésben burzsoá nacionalista módjára gondolkodnak* Ezt furcsáin! nem kell, ha igy van, igy kell mutatni, hogy si­ ettessük: ne Így legyen. Minős az a burzsoá felfogású vezető, aki erő­ sebb lenne, mint az élet. A cigányoknak gyerekeik vannak. Iskolába járnak. A gyerekek reg­ geltől estig a Bzooiallzmusban érzik jól magukat. Tiszták, fürődnek, játszanak, álmodoznak, úttörők, kováosok, ácsok, sofförők akarnak len­ ni. Vagyis ez a változás kollektív embertömegek mozgása, változása. Ami mindnyájunkra tartozik, arra hiába keresUnk egyéni megoldást. S ez a film ezt mutatja. Van erre megoldás, de nem egyéni, partizán küzde­ lem kell hozzá, ezt csak a szocialista társadalom tudja megoldani. S a film azt követeli, hogy ez a probléma mindnyájunkra tartozó legyen, ne lehessen elmenni mellette; hogy "kis ügy, cigány ügy, majd megoldják". Ehhez szocialista közvélemény kell, a szocialista közvéleményt m a g m á ­ sok" formálják, hanem csak az emberek együttesen alakíthatják ki.Lehet szép iskolát építeni, de ha abban nem emberi a szó,a cigány-név, akkor az nem megoldás. Olyan iskolává kell tenni az országot a oigányember számára, mint bárki más számára. Rendező és operatőr részesévé lett a küzdelemnek* Rém úgy,hogy élik, hanem úgy, hogy átélik ezt a sorsot, átélik, mert átértették, gondolatilag felfogták. S ez a dialektikus materializmus történetisége, és a kommunizmus világnézete. Ebből természetesen következik, hogy a cigánygyerekekben a szépséget, az Ígéretet látják, szeretik őket.

Külső és belső világ A film mottójaként ismét MARXot idézem:"Ha az ember az érzéki vi­ lágból... alakítja ki minden ismeretét, érzetét.»• akkor az a feladat, hogy úgy rendezzék be az empirikus világot, hogy a valóban emberit ta­ pasztalja benne..." Ez a film küzd az olyan világért,amelyben a cigány emberinek tapasztalja magát, követeli az ilyen világot azoktól az em­ berektől- a kommunizmus nevében - akik még nem értették meg a szocia­ lizmus elvét, emberszemléletét* Azt is megmutatja, hogyan nyílnak az ablakok az uj világra a cigányok számára.Sajnos kevéssé követeli a ci­ gányoktól az uj világban való részváteli* Olyan világban él a cigány, amelyben panaszkodni lehet az ember­ ségre apellálva,mert ez a világ emberként fogadja. Ilyen világ még oi­ gány számára nem volt. Már házat épit a maradi cigány is. Olyan emberi vágyak ébrednek bennük,amelyeket mi, a mi környezetünk ébresztett fel. Ez már visszatérő mozgás, a mi világunkból beléjük hatolt valóság tör

32

fel elképzeléseikben# /Fürdési vágya annak az embernek van, akinek van - vagy lehetséges hogy legyen - fürdőszobába#/

Ellentmondás Ha vágyakat termelünk, a vágyak kielégítését Is meg kell termelni. Ez a dialektika viszi előre - többek között - a fejlődést. A cigány belső átalakítása a külső,a környezet átalakításával le­ hetséges. A cigányság társadalmi viszonyok terméke éB a ml társadalmi viszonyaink teszik a cigányság régi tartalmát történelmi múlttá. Ebben az értelemben tehát nincs külön cigányprobléma, mert a cigányprobléma megoldása nem más, mint a szocializmus megvalósulásának függvénye és problémába. Ma még, amikor a cigánygyerek hazamegy az iskolából, leve­ ti az iskolaruhát, de hazavisz mér valamit, valami pislákolót az uj világból, mert az uj világot meg kell tanulnia és meg lehet tanulnia. Egy folyamat lényegét látjuk a filmen, mert látjuk a folyamat va­ lóságos történetének egy darabját*honnan hová megy a cigányélet. S itt Is kilép a film a téma kereteiből, s egész valóságunk ezinbolumává lesz* az emberré válás folyamatát a mi rendünk valóaltja meg,s az iga­ zi emberré válás folyamata nem szűnt meg, hanem folytatódik, ahogy az ember a szükségszerűség birodalmából átlép a szabadság birodalmába. Említettem, hogy a filmbeli cigányok még nem küzdenek mindannyi­ an tudatos emberi módon sorsuk Javulásáért.Inkább velük folyik a harc, még a valóságban is, hogy elfogadják, amit nyújtunk nekik, miközben azért is folyik a haro, hogy mindenki azt nyújtsa nekik, ami a szocia­ lizmus elvéből szükségszerűen következik. De azért érezzük, hogy ezek az emberek küzdő emberekké válnak, hiszen fiaik már kovácsok, soffőrök, etb. akarnak lenni. "Csak azé a szabadság és az élet, ki érettük naponta vívni kész". A cigánygyerekek a film végén széles, beton országúton mennek haza, de mintha ebben a kissé titokzatos világításban - amelyben árnyékuk nagyra nő, gyerektestük óriásivá magasodik - nemcsak hazamennének, hanem a Jövőbe, nem tudatosan, Öntudatlanul, még rongyosan és megtépázva a múlttól, de mór PETŐFI-verset tudva, a hazáról érezve valamit, mintha az országút ál­ mok országutja is és a valóság országutja le lenne egyszerre. A gyerekek számára még álom saját egyéni jövőjük /kovéoB, aoffőr stb,/ de a gyerek az álmot is valóságként éli, s Jól érzik ezt a valós­ ságot reális álomként a reális országúton, mert számukra a gyerek-álom természetes realitásként Jelentkezik. KioBit saját sorsunk ez. Mindnyájan cigányok voltunk, /paraszt, elnyomott, nem elit/ osak ml előbb tettük meg ezt az utat, amelyen ők most tanulnak Járni. A Járnitanuló elesik, esetlen még, de ez is ára a megteendő útnak.

33 3

Filmkultúra 19.az.

Ez a mi rendszerünkben az élet szerkezetet az emberréválás folya­ mata, s ezt látta tel képes a film* Á kapitalista múlt az elnyanót is elembertelenitette.Az eraberréválás a volt elnyomót le megragadja^ sze­ retné, ha őt is olyan embernek tartanák, aki a cigányt is embernek tartja. Emberré válni mindenki akar, ha körülötte emberivé lesz a vi­ lág. Heinrich MANN Arnold ZWEIGnek ezt Írja: "Van fogalma arról, meny­ nyi kenyérre és reménységre van szüksége az embernek ahhoz, hogy a szépségre még osak gondolhasson is?" És GORKIJ ezt mondja* "Én minden­ ki számára követelem a fényűzést, de ellenzem a javak bálványozásét." Hogy ezek a gondolatok eszébe jussanak a nézőnek, erre alapot ad a film. A GIGÁNIOKban az igazság tudományos, társadalmi igazság, művészi rangra emelkedve* mert egyszerre hatja át az egész embert, értelem ób érzelemvilágával együtt. Nem az emléke lesz a megismert igazság a valóságnak, hanem az ér­ telemnek és az érzelemnek az élményei azaz állásfoglalás, világnézet, cselekvési rugó, a kifejezett igazság teljes indoklása értelemmel és érzelemmel. Ezért amit a film akar, a néző akaratává is válik, erkölosi céllá, emberi értékmérővé lesz számunkra. A film követel tőlünk* küzdelmet a filmben megfogalmazott cél megvalósítására, s ez személyes érdekem, benső önérdekem, emberségem mércéje s egyben társadalmi ér­ dek. S ez már nem egyszerűen az élet tudományosan megfogalmazott ob­ jektív igazsága, hanem a kifejezés művészi formája. Az igazságtartalom feltétele volt, hogy ez a j<5hatású művészi forma létrejöhessen, de enélkül a forma nélkül sem fejeződhetett volna ki az igazság. A forma tartalommá vált, mert benne megjelent az igazság, mint társadalmi tar­ talom. Korszerű ez a film, s korszerűsége abban van, hogy nem tudunk és nem akarunk ellene szólni mondanivalójának, mert a mi erkölcsi vilá­ gunk nézőpontjából, szándékából láttatja velünk a fölvetett problémát, s ezzel a mi lelkiismeretünk tükre és alakitója is. Reálisnak látjuk, szükségszerűnek tekintjük a cigánygyerekek sor­ sát , hiszen mi tervezzük számokkal, anyaggal, s egyben nagyszerűnek, csodálatosnak, felemelőnek érezzük ezt az átalakulást. Ettől a belső izzástól lesz forróvá a nézőtér levegője, amikor az álmodozó cigánygyerekek szemébe nézünk, vagy az álomorsságutat látjuk, vagy a sötét cigánymúlt jelenig elérő valóságát. Mi álmodjuk és valósítjuk meg velük együtt azt a világítást, amit a filmen látunk... Az ember belső világát ismerte meg a rendező a filmben felvetett összefüggésekben, a ezt a belső világot - mint a külső világ függvé­ nyét - láttatja a kép, a ritmus, a világítás, a vágás, a zene, az őszn

szes kifejezőeszköz,A belsőt a külső határozza meg* de a külsőt olyan­ nak is látja az ember,amilyennek a belső engedi. Ebben van a film nagy ereje: a naturalista külső helyett a belső naturarealizmusa,külső meg­ határozottságában ábrázolva, A film ritmusa, a mi életünk dinamizmusát és a cigányélet mozdu­ lását jól kifejezi. Az uj élet mindjobban átadja ritmusát a cigány-vi­ lágnak, hogy aztán azt teljesen magávalragadja, hogy egy ritmusban, megkülönböztethetetlenül - népi megkülönböztetések nélkül - egy világ­ gá olvadjon a ma még különféle,A ritmus lehet a halálé ás az életé is, a nyomásztá megrekedtség monotóniája és a jövőbe feszülő,az ellentmon­ dások feloldásának rugaszkodó szocialista életé is. Ebben a filmben a ritmus is a szocialista szemlélet nyelve, a hangsúlyos és hangsúlyosabb mondandó tiszta kifejezése. A világítás, a fény és árnyék - általában a film képzőművészete a valóság ritmusát vizuális ritmussá is teszi, a az Összes érzékszerv ugyanazt az igazságot fogja fel,tehát a teljes ember minden érzékszer­ vével észleli az igazságot, s ma az ember már mint társadalmi-erkölosi lény kap élményt, A probléma megoldásában a film azt a visszhangot képes kelteni, amely egybeesik a mi valóságunkkal, lehetőségeinkkel, szándékainkkal, a belőlünk szakadt problémát, belőlünk termő erővel oldja meg. Nem akarok nagy szavakat használni) a klasBzikusság mindig azt jelentette,hogy a raü a legszélesebb és legmagasabb igényeket képes ki­ elégíteni, Ez a film ilyen példamutató, /A filmművészeti szakosztály­ ban elhangzott vitaindító előadás kivonatos szövege,/

35

Charles HIGBftM

FAGYOS PILLANTÁS /Billy WILPBR filmjeiről/ Alfréd HITCHCOCKfcal együtt Billy WILDER az angol-amerikai film legmegrögzöttebben cinikus rendezője. Kikaoagja az emberiséget} elein­ te Ugyee évődéssel, a harmincas években Charles BRACKBTtel és másokkal irt forgatékönyveibeni később az ACB IN THB HOLE-lal /+ /1951/ kulmi­ náló nagyobb rendezői munkáiban már vadul és sértően} napjainkban az a gúny már egyre inkább üresen hangzik s legutóbbi filmjében, na Egy, kettő három-ban /ONE. TWO. THRKK/ / ++ a lázas iram, a javíthatatlan szószátyárok parádéja már leplezni sem próbálja a belső nihilizmust, a türelmetlenséget és megvetést a közönség iránt. WILDER mindig is meg­ bántotta azokat a naiv embereket,akik közönségének a többségét teszik, s inkább osak egy kiábrándult és életunt kisebbség tetszésére töre­ kedett. Föltehető, hogy újabban már ezzel a közönségréteggel sem tö­ rődik. Wilder a legkezelhetetlenebb hollywoodi rendezők közé tartozik, akinek filmjei egyéni világnézetet fejeznek ki, 1934-tŐl 51-ig tartott e szemlélet kiforrása. A háború előtt a bécsi operett hagyományaival foglalkozott: e világban az élet frivol mulatság, osztályhatárok sehol és a jogtalanok kívánságai rendre és kellemesen beteljesülnek. Gépko­ csivezetők és kőristalányok csaknem minden erőfeszítés nélkül egy tál­ ból cseresznyésnek a gazdagokkal, akik egy Strauss-melédiára isszák a pezsgőt. A valóságnak még a nyomát se lelni ebben az állomvllágban, melynek szabályait és fogásait WILDER átmentette a filmre a MPSIC IN THE AIR /MUZSIKA A LEVEGŐBEN/, CHAMPAGNE WALTZ /Pezsgős kerlnaő/Kékazakáll nyolcadik felesége /BLUEBARD*S EIGHEH WIFB/ és az elegánsan vi­ dám MIDNIGHT /Éjfél/ cimü filmjeiben* Ez a stílus 1939-ben megszűnt szórakoztató lenni és WILDER, BRACKBTtel együtt, rögzítették szétoszlását az ARISÉ Iflf LŐVE A E L J

+

Kétértelmű cim* Nagyfiú a balban: a film hősére utal. Tromf a ve­ remben : a film témájára. ++/ Molnár Ferenc Egy, kettő* hárem cimü egyfelvonásosa alapján.

37

fül, szerelmem 1940/ cimü fümjükben, mely az összeomló Európában ját­ szódik és a HOLD BACK THE DAWN-ban /TARTSD VISSZA A HAJHALT, 1941/ ahol a selyemfiut, /Charles BOYER/ akit remekül lehetett alakítani a 30-as évek vígjátékéiban, mint drámai hőst fedezik fel: Mexicón át be akar jutni az Egyesült Államokba azzal,hogy cinikusan elosábit egy ár­ tatlan amerikai tanárnőt s érdekházasságot köt vele* A HOLD BACK THE DAWN még tele van fennkölt szólamokkal a szabadság hazájának dicsőíté­ sére a MAJOR AND THE MINOR /1942/ egy előkelő new yorki hotelben, és egy Iowa-beli kisvárosban játszódik,Hans DREIER pazar kiállítású dísz­ letei között - mindez még a bevándorolt európai elragadtatását fejezi ki az újvilág iránt* A kiábrándulás a. DOUBLE INDBMNITY /KETTŐS BIZTOSÍTÁS, 1943/ cimü filmmel kezdődik. Ez egy olosó los-angeleai házban, kopott lakásban és egy undorító biztosítási irodában játszódik, míg a Férfiszenyedély /LOST WBBKEND/ new-yorki felvételei a legkönyörtelenebbek minden film között: a szeméttel teleszórt utoák lásálom-szerü látványa, a zsúfolt bérlakás, mely a puszta kőrengetegre néz, a dübörgő magaBvasut a Thlrd Avenue felett, a nyári reggel poros verőfényében. A SUKSKT BOULEVARD /NAPFÉNY Boulevard/, /Hollywood főutcája/ a régi Hollywoodot idézi föl, a repedésekből svábbogarak másznak elő:az uj viszont döbbenetesen utszéll és tenyérbemászó. Az ACE IN THE HOLE vigasztalan keretbe fogja Albuquerquet és környékét: úgy tetszik,mintha a kisváros valóban a vi­ lágvége lenne. Az 1943 és 31 közötti nyolc évben készült nagy müveiben - WILDER tekintélye a kritikusok előtt főleg ezeken alapszik - a rendező láto­ mása mindinkább kivételes lesz. A világ undok és erkölcstelen, az em­ beri életen az önzés és a durvaság uralkodik el. A szereplők legfőbb indítéka a mohóság - még a néma szereplőké is, A pincér, aki italt szolgál fel a Férfiszenyedély alkoholista főhősének, Don Bimamnek, vagy a szabósegéd a STJNSET BOÜLEVARD-ban: egyképpen kegyetlenek. A FÉRFISZENVEDÉLY ideggyógyintézeti ápolója nem egyszerűen Bzakezerü, személytelen és kitartó, hanem egy negédesen vigyorgó homoszekszuális szadista, aki kora reggel magára hagyja Blmamot a kórteremben, mond­ ván: "hisz a doktor ur is épp most mondta: a delirium az éjszaka be­ tegsége - hét jóéjszakátI" — és tÜri„hogy Bírnám tovább szenvedjen egy delirlumos ordítozásától. WILDER emberekhez való viszonyának máBik jellemző példája ugyancsak ebben a filmben található: az a jelenet,mi­ kor Bimam végigtámolyog a Thlrd Avenuen és megpróbálja elzálogosítani az Írógépét. Charles JACKSON regényében két ember figyeli, amint a hős kétségbeesetten próbál bejutni az Üzletbe, és az egyik rávigyorog:"Mit akar ilyenkor, hisz hoBszunap van!” A filmben WILDER, BRACKETT segít­ ségével Jellemzően továbbviszi a viccet: "Na és Kelly és GALLAGHBE?" - kérdi Birnam. Mire a válasz: "Azok is zárva vannak, Megegyeztünk, ők zárva tartanak hosszunapkor^mi meg nem nyitunk ki Szent Patrick-kor+/ H + Írországban és Amerikában nagy katolikus Ünnep /ford./ 38

Ez a félelmetes világ tele van rosszindulatú idegenekkel, élősködőkkel és semmirevaló enthuziasztákkal* Don Birnam, Ohuok Tatum az ACB IN THE HOLE-ban Walter Neff a DOUBLE INDBMNITY-ben Norma Desmond a SUNSEI BOUlEVARD-ban mindinkább elszigetelődnek a valóságtól, gyötrő vágyak a pénzért, az alkoholért, karrierért - hajszoljai* Valamennyien gyön­ gék: Bimam bukott lrő, Tatum bukott újságíró, Neff bukott biztosítási ember, aki rászedi a főnökét, Desmond bukott színésznő, aki mint Író is megbukott, mikor a Sálómébői egy fllmszcenáriumot tákolt össze* Birnam kivételével, aki előtt a végén uj lehetőségek osillannak föl ezek az emberek mind önmagukat teszik tönkre, meghalnak vagy meg­ őrülnek, és a film végefelé mindig akad valaki - akár Edzrar Ö.ROBIN­ SON biztosítási főnöke, a'POUBLB INDBMNITY-ben akár Hedda Hopper ön­ magát jellemző kegyetlen alakja a SUNSBT BOÜLEVARDban - aki elmondja róluk a könyörtelen végső kommentárt. Még a szerelmi viszonyt is - amit pedig Hollywood még a legkiábrándultabb alakoknál is rendszerint kötelezővé tett - megtagadják SIL­ DBE hősei ás a szekszuálls kapcsolatoknak van valami sajátszerü, ro­ var-tenyészethez hasonló jellege: imádkozó sáskák párzása* A párhuzam teljesen világos a DOUBLE INDEMNITIY-ben.ahol a benzinkutas volt fele­ sége szívtelenül a biztosítási ügynök szerelmi sóvárgását használja föl a férfi tönkretételére. A SUNSBT BOULEVARD-bán a kiöregedett sztár és a d-ísigoló-iró közötti kapcsolat éppenhogy osak halVány oólzást rejt valamire, ami nem szerelmi falánkság ás blrvájiy.Aa AOE IN THE HOLE-ban SILLER mély csömörrel ábrázolja Tatura és a szeretője közti találkozá­ sokat, melyek abban a jelenetben kulminálnak, mikor a nő Tatum hátába szarja az ollót*Az emberi szerelem ábrázolása éppoly üres, mint a mun­ káé, vagy a tömegeké, > Vitathatatlanul látszik, hogy ezzel az attitűddel WILDER a legal­ jára jutott a saját dezllluzlonizmusénak. Utolsó kát filmje, a LEGÉNYLAKÁS /THE APARTMENT/ ér az BQY KETTŐ HÁROM kimerítő látványosságok, melyekben a háttér ijesztő jellege - egy dermedten falanezter-szerU new-yorki hivatal, és az eléganoia, szépség maradványaitól is megfosz­ tott Berlin - és a Wllderi életlátás rútsága kiszikkasztja a lelket. A wilderi hősök párbeszédei már nem lehetnek lehangolóbbakt középpont­ jukban, mint rendesen, a szerelem és pénz, tarkítva kanmurí-malaósá­ gokkal - a lelketlen szemléleti konformizmus jegyében. Az 1951 előtti filmjeit átható művészet nélkül ezek a müvek kivételesen ellenszenves képet adnak az emberről, aki nem lát maga körül, osak rosszat az élet­ ben ás ez még mulatságára is van* De művészi alkotásai időtállőak ás WILDER helye a filmtörténetben biztos* +

+

+

59

WIBIffiH korai pályájának meghatározó szerepe van az utolsó husi évben kesernyéssé -vált életszemléletének kialakulásábans mint sport" ás rendőri riporter kezdte Bécsben, később kabaréban dolgozott Berlin™ ben* Sokféle áttétellel ugyani de a legjellemzőbb WiIder-fiÍrnek a ren­ dőri riporter életszemléletét tükrözik, Első forgatókönyve a PRÖPBE IN SUN3QAY /Vasárnapi emberek - MENSCHENAM SONNTAG/ egy félig vidám,félig bús kis történet volt négy középosztálybeli férfiről, akik a fannago mellett töltik a szabadidejüket, Róbert SIOB&iAX rendezte és Fred ZIHEM M , Edgár G, ULMER és Eugen SHUP2AN szintén dolgoztak a* filíiibeneEzután az Emil és a detektívek forgatókönyvében működött közre és még körülbelül ötven Bzcenérinmot Irt,amelyek az UFá-nál elvesztek. Ké­ sőbb Franciaországban rendezett egy filmet,a MAUVAISE GRA.I;K~E-t, /HOSSZ M G / Dániellé DARRIBUXvel a főszerepben, amely úgy látszik, szintén elveszett, Hollywoodba teljesen ismeretlenként érkezett s filmnovella terveivel két éven át kilincselt, /közben alkalmi munkákat is vállalt, mint gegmen/ míg végül sikerült két szinopszist átadnia egy mosdóban a Paramount valamelyik producerének,1934“ben már státuszos alkalmazott volt és a studiő politikáját elvonatkozott szórakoztató filmek forga­ tókönyveivel szolgálta,melyek az európai felső tízezer életét ábrázol­ ták, WILÜBB e periódusának legtöbb forgatókönyve ma is friss maradt és az 1934-37 között irt munkái közül valószínűleg a legkálásabbak bMÜSIO IN THE AIR, melyet Joe MAY rendezésében és a CHAMPAGNE WAlffZ melyet A, Kdward SüSHERlANB rendezésében, e periódus kezdetén, Illetve végén mu­ tatták be, A MUSIC IN THE AIR hősnője elbájoló előképe a SPHSBT BOUBSVARD Norma Desraondjánakjnagyfokú virtuozitással ugyancsak Glória SWAHSON játszotta,- Ő volt az operaprimadonna, aki mindenkit levegőnek néz maga körül dühöngő önimádatéban óe elképesztő szeszélyeivel, WIIBBR forgatókönyve /Howard YOUNGgal közösen irta/ már tele van jellemző egyéni vonásokkal, A cselekményszövés biztos iparosmunkai kát egyszerű bavariai lakos /June hang éa Douglass Montgomery/ Münchenbe érkezik és Öesaeakadnak John BOLESsel, SWANSON menedzserével, s persze magával SWANSONnal, mire kitör az európai operaszínpadok leghíresebb botrányai a partnerek csereberéje a francia négyeshez hasonlít ée ebben van a .film valóságos vonzereje, A habkönnyű történetért néhány remekbesike­ rült jelenet szolgál mentségül* a primadonna berontása egy zeneműkia­ dóhoz a maga partnerével és a fülsiketítő zűrzavarban a pár előad az uj operájukból egyrészt, vagy a karnagy szónoklata az amatőrismusrál az operában /Joseph CAWTHORN alakítása/,Ez a megsemmisítő gúnyolódás az opera legbutább konvenciói fölött lényegén teljesen egyedülálló a Jshette MACDONALD-NELSON Eddy kultusz idején ~ egészen az ARANYF01s M hasonló hires jelenetéig* A CHAMPAGNE WALKZ /1937/ W IL 2JKR leplezetlen nyárspolgáriaséágát mutatja,és a" bécsi keringőhagyományok, valamint a dzsessz közötti pár­

40

viadalról szól, melyek abban az időben egyformán divatosak voltak, Busüsy BE1EW /Ered MACMURRAY/ a Tiger Ja zz Bánd karnagy együttesével Béosbe érkezik és föllépésük fenyegeti a Waltzpalast sikerét, amelyről Eranz és Elsa Strauss, a hires muzsikus-família leszármazottal élnek, A történ©* a jazz és az opera Összeütközéséből fejlődik ki /Kies, mint elődje a MÜSIO IN THE AlB-bena nagytermészetű primadonna/ és a helysetok nyaktörő iramban alakulnak egészen a new-yorki kibékülésig, ahol egy tőrölmetssett wilderl jelenetben Buzzyt egy ócska szalonzenekar ve­ zetőjeként látjuk viszont, míg Blsa az ő keringőÍvel New York fölka­ pott kedvence lesz. Egy álomjelenet során,melyben Joharm Strausa a Kék Bún.a ke ring őt ^ játssza ferenc Józsefnek, és egykegy etlaa jelenetben, ahol a Tiger Jazz Bánd tagjai görcsösen rángatóznak! a kísérteties fi­ nálé már eltéveszthetetlenül wilderl bélyeget visel magán, A KÉKSZAKÁLL NYOLCADIK FELESÉGE-ben került Össze WILDER először a iáozzá mérhető tehetséggel* Charles BRACKETtel, aki ekkor 46 éves voltj korábban a NEW YORKER színikritikusaként tevékenykedett és két regényt is irt /The Lest Infirmity, American Colon/* Bár BRACKETT eleven szel­ lemével és sziporkáival kétségkívül hozzájárult a filmek hatásához /s részben ellensúlyozni is tudta WILDER életoaömörét/ az uralkodó sze­ mélyiség ebben a kettősben mindig WILDER volt, hiszen önálló filmjei­ nek tanúsága szerint a filozófia WlLDERé és csakis az Övé, Akár LUBITSOHnak, akár LEISENnek dolgoztak is, e kettős a h&rminoas évek leg­ élvezetesebb vigjátékalt produkálta, - szellemes, ravasz ábrázolását egy olyan világnak, mely ha egyáltalán létezett is valaha,ma már mind­ örökre elenyészett, HTBITSCHi KÉKSZAKáLL-ja meglehetősen behízelgő film, egészen az elmegyógyintézeti visszataszító befejezésig, A kezdő jelenetsort erős pikantériával,cinizmussal és nagyfokú biztonsággal indították, Brandon /öary COOPER/ egy bolondos amerikai milliomos, akinek az a rögeszméje, hogy a férfiplzsama-üslet hamis föltételezéseken alapszik* az emberek a pizsamának csak a felső részét viselik. Mélységes meggyőződéssel, hogy a közönség Is kap majd az ötleten, kifejti elméletét egy rlviérai áruház beijedt alkalmazottjának* Nagy konsternáció a következmény me­ lyet az utolsó pillanatban fölold egy elszegényedett franoia urhölgy /Claudette OOLBERT/ érkezése, aki csak nadrágot vásárol az apjának, mert nincs pénze a piesamakabátra, A milliomos és az elszegényedett úrilány házassága nyugodt és ele­ gáns beállítású s IUBITSCH meglehetősen elvette a forgatókönyv élét. De WILDER egyénisége végig meglátszik a jellamforrnálásón, s különösen az ökölvívó alakjáéi tűnik ki /Warraa HYEEE brillláne alakítása/ akit a feleség azért fogad föl, hogy leüsse a férjet* Az egyik jelenetben HYMBR eképpen fejti ki a leütött ember csodálatos lelkiállapotát* “Ál­ modik Japánról, rózsaszín OBeresznyevirágokról, Konstantlnápolyról.,• ín mondom Önnek, Mre. Brandon, rémekül láthatja mindezeket a helyeket,

41

anélkül, hogy akár a lábát ki kellene tennie.H A befejező elmegyégyin­ tézeti jelenetek világosan WILDER közreműködésére vallanak: -és a leg­ rosszabb formájában mutatják őt,Az ápoltakat minden részvét nélkül áb­ rázolja ée megbocsáthatatlan az utolsó jelenet, amelyben Brandon a kényszerzubbonyban vonaglik, hogy a jellemző életundorral telitett be­ fejező ölelésre magához vonhassa a hősnőt. A Makrancos hölgy e kegyet­ len modern változata lényegesen keserűbb komédia a shakespearei mintá­ nál, LÜBITSCH ezüstpapirjába csomagolva, 1939-ben a NINOCSKA és a MIDNIGHT készült el: mindkettő Párizsban játszódik és a WILDEB-BRACKBTT-párt a legjobb formájában mutatja. A HIKÓCSKA.melyet 1ÜBITSCH rendezett elbájoló szikrázással és szellemes­ séggel, Greta GARBÓ és Melwyn DOUGLAS játszotta kitünően a főszerepe­ ket megcsipkedi az orosz népbiztosokat, az amerikai számüzötteket, a párizsi szószátyárokat, és a hotelportások, liftesfiuk, taxisat főrök szokásos seregét, akik végigfancsalogják a harminoas évek vigjátékait. A MIDNIGHT fölár a H1N00SKÁVAL, de osaknem teljesen elfelejtették, ta­ lán azért, mert Mitehell LEISEN, a rendező sohasem állt a kritikusok kegyeiben. A film bécsi operettetHúsban kezdődik, habos és almailla,tu kivitele egy osztályba sorolja a MDSIC IN THE AIR-rel és a CHAMPAGNE WALTZ-oel. A Paramount Hans BREIEH produkcióinak legjobb hagyományai szerint pazar kiállítású, stilizált, de átható kifejezése az európai felsőosztálynak, mely osaknem azután rögtön eltűnt, mikor a film elké­ szült, - a második világháború kitörésével. A párhuzamot RBONIR: LA RÉGLE RE JEU-.lével. mely ugyanebben az évben, hasonló környezetben ké­ szült, fölösleges külön kihangsúlyozni, A történet tökéletes példája az operett-együgyüségeknek: egy szö­ kevény amerikai kÓristalány Monté Cáriéból hirtelen Párizsba érkezik, miután potyautasként sikerült a vonatra feljutnia. Találkozik egy gép­ kocsivezetővel /Don AMECHE/ /oly valószínűtlenül kuli, mint LUKÁCS Pál a DECISION BBPORE DAWK-ban/ - és ráveszi, hogy vigye körül Párizs éjszakai szórakozóhelyein, ahol mint énekesnőt meghallgatják. Erőfe­ szítéseinek ábrázolásától szerencsére megkiméinek /csak egy elhaló ak­ kord hallatszik a színfalak mögül/ és miután munkát nem kapott, meg­ szökik AMECHE ekkor már szerelmes karjaiból, s egy elegáns hotelba megy, egy pazarul humoros zongoraestre. A lány közeiül a züllött John BARSYMORB-hozj a férfi szakavatottan végigméri őt, s mikor a lány, azt hívén, nem figyelik, lehúzza a cipőjét, BARRYMORB zsebrevágja az egyi­ ket. "Én is gondoltam valamit, maga is gondolt valamit - mondja CÖ1BERT később. A koncert után COLBERT csatlakozik BARSYMORE-hoz és feleségéhez /elragadó maiioiával Mary ASTOR játssza/ ás a felesége udvarlójához /Pranois LELEREB/ és Czemy baronesszként mutatkozik be, LEBBRBR fel­ ajánlja/hogy elkíséri a szállójába, és agyrémekül möglrt, eljátszott jelenet után elhagyja & hálószoba ajtajában. A lány egy pazar, de ár­

42

tatlan éjszakát tölt el, & reggel megérkezik BARRYMORE,leleplezi, hogy a lány osaló, de felajánlja, hogy jő pénzt fizet neki, ha tovább foly­ tatja a csalást, mert ez féltékennyé teszi a feleségét és eltántorítja az udvariőtől, COLBERI szívesen rááll a dologra és leutazik vikkendre BARRYMORE birtokára,/A párhuzam a LA RÉOLE BE JEÜ-vel ismét hangsúlyozandó/ mi­ alatt DON AMECHE és az egész párizsi taxisoffŐr-had lázasan keresi. Mikor végre rátáiálnakt AMECHE mint Cheray bárő jelenik meg a parti csuoepontján, mialatt Hedda HOPPEJB ellenállhatatlan élannal táncolja a congét. Másnap reggel egy reggeliző jelenet-sor, AMECHEt kihívják te­ lefonhoz, állitólag Magyarországról keresi a lánya,aki kanyaróban meg­ betegedett, A vonal tulső végén azonban BARRYMORE van,ő a kislány, ví­ gan utánozva a nemlétező gyereket. Ez a film WILDER pályája egyik gyöngyszemei törékeny, szívtelen és tulstlllzált. +

+

+

Ezután néhány kevésbbé érdekes film következett, mutatva, hogy a WILDER-BRACKETT pár ezldőtt egyhelyben topogott, A WHAT A LIFE /MICSO­ DA ÉLET, 1939/ a legkevésbbé jellegzetes: Henry ALDRIOH a Broadwayn sikert aratott bohózatából készült s egy kollégiumban játszódik, ahol a végzősök bántalmazzák a naiv főhőst, akibe természetesen egy lány is szerelmes. Mikor megkezdődnek az inzultusok, a durva kollégiumi beooelődés ábrázolása jellegzetes wilderl kegyetlenségre vall, aztán könynyed, kitűnő szórakozássá válik, Jay Theodoré REED rendezésében, Betty FIELD emlékezetes alakításában. A BALL OP PIRE /Tűzgolyó, 1940/ Howard HAWKS rendezésében^feleleveníti a "professzor találkozik az éjszakai pillangóval" történetet, néha igen ügyee megoldásokkal. Az ARISÉ MY LOYE és a HOLD BACK THE DAWN - mindkettő LEISEN rendezésében - Ígére­ tesen, Ízes és elragadó helyzetekkel kezdődik, aztán hirtelen mindket­ tő elernyed. Az elsőben agy riporternő /Claudette CQLBERT/ kiment egy pilótát/Ray MILLAND/ a kivégzőoeztag karmaiból - a film a spanyol pol­ gárháborúban játszódik. Néhány éles, a hanyatló Európa légkörét kife­ jező jelenet után /a filmet annakidején rossz Ízléséért bélyegezték meg/ a film mindinkább ügyetlenné és ismétlődővé válik. A HOLD BAOK hasonlóképp jól indul. Két Mexicoban rekedt bevándorló egy nagyon ke­ véssé hihető ausztráliai lány /Paulette GODDARD/ és egy román selyemfiu /Charles BOYER/ összeakadnak és GODDARD tanácsára BOYER be akar hálózni egy egyszerű amerikai lányt, akit feleségül véve,átlépheti majd a határt. Egy tanárnő akad a horogra /Olívia de HAVILLAND/, BOYER kí­ méletlenül elcsábítja, s a házasságuk után, melynek ábrázolása éppoly csípős és fondorlatos, mint COOPERéés COLÉÉRTé a KÉKSZAKÁLL-ban. be­ evez az USA révébe* A szokásos wilderi helyzet, melyben egy dekadens európai az amerikai ártatlanság csapdájába esik, nagyszerűen fejlik ki

43

a film első jeleneteiből, de később a szerzők túl fáradtak voltak az egészhez és csak LEISEN tévedhetetlenül tudatos rendezése tudta a fil­ met a befejezésig vinni* A MAJOR AND THE MIKOR /A NAGYOBB ÉS A KISEBB/ volt WIXBER el­ ső rendezői munkája,és az első jelenetsorok világosan mutatják is a ke­ ze nyomát.A film azzal kezdődik,hogy Ginger ROGERS, mint pardkakészitő megérkezik New Yorkba, hogy egy előkelő hotelben egy tízeletember fejé­ ről mintát vegyen, de rövidesen a férfi vadul üldözni kezdi a rekamié körül. ROGERS fölháborodva távozik,mélységes kiábrándulással haza akar térni Iowéba az anyjához. /Mrs. ROGERS felejthetetlen alakítása/. A hazatéréshez 12 éves kislánynak kell maszkíroznia magát, varfeocsokksl, almával éa luftballónnal, amit egy bámész kiskölyöktől ragad el. Egy őrnagy /Ray 1SILBAKD/ veszi pártfogásába a vonaton és hazaviszi, de az állomáson ROGERS kishuga /Dianna LYNH/ fölismeri a nővérét. Bár a má­ sodik részre nagyon elbágyad a film, a sturgessi vígjátékokhoz hasonló éllel ábrázolja az amerikai életet. A pusztán üzleti számításból készült ÖT LÉPÉS KAIRÓ FBLÉ-t /PIVB GRAYES TO CAIRö/ a BOUBBE IHBEMNITY követte, amelyet James M. Cain re­ gényéből Raymond GHANHtBB segítségével irt filmre, Talán a legvilágo­ sabb, legkevésbbé megalkuvó és szenzáclÓhajhász valamennyi Wilderfilm közül. A DOPHLE INDEMEITY ereje máig sem foszlott széjjel. Törté­ nete egy biztositási ügynökről szól, akit gyilkosságba kerget egy csá­ bos asszony; WILBER a külső befolyásoktól való hajthatatlan biztonság­ ban irta és rendezte egy homályos alakkal /a gyilkosság áldozatával/, amint vánszorog a kamera felé - s az utolsó jelenetsorral, melyben a főhős visszatér halálrasebezve az irodájába és diktafonba mondja a gyilkosság történetét. John ?• SEITZ erőteljes operatőri munkáját jól fölhasználva WIIiDER vttrioloe képet ad a szépségtől és a tisztaságtól megfosztott világról. A feszültség és a hiábavalóság érzése, amint a szerelmesek fölfedezik, hogy semmiért gyilkoltak - nem juthatnak hozzá a biztositási pénzhez - kegyetlen fokozódással uralkodik el. A film jónéhány jelenete kiemelkedői a magányos dámajáték az aszBzony /Barbara STANWYCK/ és fogadott lánya között; az asszony megjele­ nése a biztosítási irodában a gyilkosság után: amint kétségbeesetten hazudozik és alig észrevehető pillanatásókat vált a szeralmesével;a gyilkosok találkozása az áruházban: a nő fehér pulloverben és szemü­ vegben, kérlelhetetlenül, a férfi idegesen és zavartan - suttogva vál­ tanak néhány szót a konzervdobozok fölött; a kétségbeesett kísérleti a gyilkosság után - melyet a feleség arcjátéka közvetít - hogy elindít­ sák a váratlanul elakadt autót; végii^a szerelmesek végső leszámolása a lefUggönyzött szobában* Az egész filmet megfontoltan letompított hangnemben rendezte, hogy kifejezze a bűn végtelen kicsinyességét,mely valamiképp mindig körülfogja az effajta vállalkozásokat, s lenyűgözően finom hanghatásokat alkalmaz különösen a belső jelenetekben, amikor

44

Barbara STARWYCK ée Ered MACMÜRRAY játéka is fokozza a film hatását, WILDEH a valóság apró részleteit közvetlenül ée tudatosan használja föl ábrázolásra* a feleség bolyhos papucsa,olcsó karkötője, a szokás, hogy hosszú poharakban jégbehütött teát Iszik, Los Angeles poros utoái a osenevész pálmákkal* egy hiteles, élő világ rekvízitumai. Ez a mesteri tudás hasonlóképp jelentkezett következő filmjében, a FlSRglSZENYBDíSlYBEN /LOST WEEKSND 1945/ mely szintén a durva és szív­ telen városi világban Játszódik* Don Bimam, a valaha Ígéretes tehetőégtí iró belső konfliktusai miatt - Charles JACKSON regényében horaossekszuális volt - Iszákos lesz. Eltekintve egy ügyetlen és fölösleges visszavágástól, mely a férfi találkozását ábrázolja a'regényben nem is szereplő barátnőjével /Jane WYMAN/ a forgatókönyv kizárólag Bírnám négynapos küzdelmére koncentrál a delirium tremenaszel* követi Őt a kórházba, kedvenc bárjába, a poros, szemetes utcákra és szobákba, melyeken mindenütt valamilyen Óriásira nagyított tárgy uralkodik az előtérbe állítva - egy feledhetetlen képben például egy kidőlt állólámpa. Van néhány zavard engedmény a sikernek /például a Birnammel kokettáló lány, Boris DOWLXNG alakításában/ és néhány fölöslegesen szen­ zációs epizód, RÖZSA Miklós érdes kísérőzenéjével aláfestve.De a hoBzszu jelenetek, mikor Bírnám egyedül van, valósággal elbűvölték WILDERt és ezeket fagyos részletességgel ábrázolja* a delirium tremens hiros jelenetsorát, mikor Bi m a m a falon egy egeret lát, amint lecsap rá egy denevér és folyik a vére a falon, /ezt a jelenetet Angliában kicenzurázták/ vagy másnaposság mesteri kifejezését a hős félszemének óriási­ ra növesztett közelijével* A kamera mindenhova beszimatol, még a whiskiaüvegbe is,mialatt Bimam hosszasan szónokol az alkohol kiváltot­ ta gyönyörökről - e szónoklat nyilván a KÉK52AKÁLL ökölvivó-raonologjébői fejlődött kiivégigtapogatja a bárpultot a csillogó Üvegekkel,a Thírd Avenuet, fölötte a magasvasut dübörgését és szédítő menetét. Egy virtouz jelentsor Harry és Joe bárjában játszódik,Bírnám ellop egy pénz­ tárcát, egy bánatos zongorista a Louisét dúdolja, aztán a pincér kiha­ jítja Bimamot, mialatt a zongorista föitüzell a tömeget, hogy "ellop­ ták a pénztárcámat!w Az emberek viszonya az ember kétségbeejtŐen beteg állapotához olyan kegyetlen, *ntnt eddig, ée hasonlóképp kegyetlen a segítség is: a tenyérbemászóan jópofa ideggyógyintézeti ápoló, a bár vendégei, az utca bámész népsége. Mindezeket az embereket WILDER reme­ kül vázolja, noha Bi m am szerelmének és fivérének elhibázott és jelen­ téktelen figurái nyilvánvalóan untatják a rendezőt. Az egész film Bimam alakján áll vagy bukik,és itt a forgatókönyv végig kitűnő színvonalú, -a befejezés nyilvánvaló megalkuvásáig, mely­ nek sorén Bimam előtt uj lehetőségeket oeillantanak föl. Bírnám gyen­ geségét - küzdelmét a feledésért,eltúlzott irodalmi szónoklatait a bár csaposának, elsőrangúan elevenítette meg a rendezés,R&y MIDLAND alakí­ tása emberi kedvességet, lágyságot viaz a játékba.

45

Ezután két közömbös film következett, a CSÁSZÁRKERXNGŐ /THE EMPE— POR WALTZ/ és az A FOREIGN AFFAIR /DIPLOMÁCIAI BONYODALOM/ mely ledorongolóan utasítja el az amerikaiak és németek háború utáni magatartá­ sát. A rákövetkező SUNSET BOULEVARD a végét jelzi WILDER és BRAOKETT, együttműködésének, mig az AOK IN THE HOLE-ban WILDER iámét mint nagy rendező mutatkozik be.Mindkét film középpontjában monomániások állnak: Norma Desmond, a husszaB évek valahai nagy sztárja, vad és bősz ön­ gyötrő,vagy Chuok Tatum, a lehanyatlott szerencséjü gonosz riporter, mindketten kétségbeesetten küzdenek, hogy a tetőre visszakerülhesse­ nek. Még az a csekély rokonszenv is, amivel WILDER eddig próbálkozott, eltűnik ezek iránt a szörnyetegek iránt, s a többiek, a külső világ képviselői, osaknem egyhangúan hitványak, és amikor valami nemesebb alakkal kísérletezik /Nancy OLSON Hollywoodi intellektuellje,Jan STER­ LING- keserűbb pinoérnője/ WILDER rögtön visszacsúszik a konvencionális jellemábrázolásba.

+

+

+

A SUNSET BOULEVARD helyzetei és alakjai lényegében szokványosak* a filmsztár túlzó, bizarr alakja, a sikeres iró, a lány a jobb Holly­ woodról való eszmékkel, a vonzó filmamorozó /Hack B0TLER/ Bőt még a vésztjósló ábrázatu komornyik /Erioh von STROHEIM/ is.A konvencionálíb alakok és helyzetek körül tudatosan bizarr díszletek vannak: egy úszó­ medence, melyet a patkányok foglaltak el, - s bizarr motívumok, mint a majom, majomkosztíimben és az orgonán játBZÓ komornyik, vagy Norma Demond cigarettatartója, mely beoeipi az ujját annak,aki vesz belőle. Mindezek a dolgok a spekulatív humor fajtájába sorolhatók} a jellemábrázolás valóban ritkán hatol mélyebbre és a Hollywoodról rajzolt kép elveszíti keménységét.A film sikere abban rejlik, hogy a divatos, sti­ lizált ábrázolást WILDER oly brllliánsan alkalmazza, hogy a nézőnek eszébe sem jut a kételkedés. Mig a DOUBLE INBEMNITY és a FÉRFISZENVE­ DÉLY legjobb részel puritán egyszerűségre vallanak, a SPNSET BOULEVARD tudatosan a Nagy Látványosság, olyannyira, hogy sohasem adja alább a káprázatos szórakoztatásnál. A díszletek Jogosan tettek szert hírnévre: a divatszabőság beren­ dezése, vagy a Paramountnál való látogatás, hogy Ceoil B, DE MILLével találkozhassunk, a régi sztárok kártyázása /Anna Q. NXLLSON, Bústér KEATON, H.B, WARNER és persze maga Glória SWANSON/, a majom eltemeté­ se. A Desmond és a selyemfiu-forgatókönyviró közötti kapcsolat egysze­ rűen és hidegen ábrázolt, s továbbvitelének motívumai - az asszony fizikailag kívánja a férfit, annak pedig sürgetően szüksége van pénz­ re - merészen kommentár nélkül maradnak.Mégis itt van a film legsúlyo­ sabb korlátozottsága:a belőle kicsapó hidegség és személytelen kemény­ ség kizárja a szenvedélyek, vagy gyötrődések szükségszerű érzését, me­

46

lyek alapján Norma Desmond több lehetne, mint csodálatraméltó szörnye­ teg! tragikus ős kétsőgbeesett asszonnyá nőhetne.A számláiét végig egy tehetséges riporteréi a felszín bizarr jelenségeit ragyogóan tálalja, a helyzetek mind osucsfényben ragyognak,de elkerüli a belső, személyes szenvedéseket. WILDBR ipkáb keretet alkotott Glória SWANSON lenyűgöző alakításának Norma De smond szerepében, mintsem műalkotást. Az ACB IN THE HOLB /FEJES A BARLANGBAN/ a szenzációhajhászás le­ leplezésére Irányul - a brutális módszerek elítélésére, melyekkel a sajtó és a farsangi karnevál szervezői lelketlenül kihasználják egy ke­ reskedő esetét, akire New Mexiooban ráomlott a barlang - s magának a helyzetnek kiaknázása nemkévésbbé szívtelen. Tatum /Kirk DOUGLAS/ egy fekete listára helyezett újságíró. Az eltemetett ember esetében - fölfújva egy albucjuerqueí bulvárlapban - lehetőséget lét a nagy életbe va­ ló visszatérésre, /k párhuzam a huszas években történt Floyd COLLINSeeettel erőteljesen kihangsúlyozott/. Tatum egy hétig előre megfontolt szándékkal halogatja az eltemetett ember megmentését, a szenzáció fo­ kozása érdekében - az eltemetett ember meghal, Özvegye Tatumnak ront és lsezűrja. Más rendező talán úgy dolgozta volna fel e témát, hogy érezzük a barlangban rekedt ember haláltusáját, a reménytelenség fokozódó érzé­ sét, megmutatta volna,hogy egyének kockára teszik életüket, hogy ételt és italt juttassanak a szerencsétlenül jártnak -egy ilyen jellegű tör­ ténet valóságos fordulatai szerint. De a tömeg WILDER szemében kollek­ tív szörnyeteg, amelynek Tatum minden tekintetben reprezentánsa. Még a halálra Ítélt felesége is, Jan Sterling játékában egy ápolatlan alak, minden vonzerő és szépség hljján. febbsn a kivételes erejű filmben az operatőr segítségére! /Charles LÁNG Jr./ a dinamikus rendezés vissza­ tükrözi WILDBR személyes véleményét az életről) s ez a szemlélet oly gonosznak és alávalónak mutatja az életet, hogy a filmrendezők között csak Bunuel kelhet versenyre vei. Valamennyi Wilder-filmben vannak klssbb-nagyobb engedmények a szentlmentalizmusnak* Edward G. ROBIN­ SON biztosítási főnöke a DOPBLS INDBMNITY-ben Jane WY1IAN tudósítója a FÉRFISZEKVBDÉLTben,Nancy OLSON filmdramaturgja a SUNSBT BOLULEVARD-ban lényegében azt a közönséget képviselik, amely megretten a durvaságtól, hajlamos az önámiiásra, s megpróbál segíteni. Az ACE IN THE HOLE-ból jellemző módon hiányzik Nyárapolgár ur és neje megfelelő képviselője. $lattagadásával,8Z emberi lények destruktív kritikájával az AOE IN THE HOLB bizonyára határvonalat jelent az üzleti filmiparban. +

+

+

Attól kezdve, hogy két évvel ezelőtt eljutott a végső mondaniva­ lójáig, WILDER beérte szórakoztató filmek készítésével, melyek lehetŐleg mentesek ettől a személyes szemlélettől.Alkalmi kísérletekben raeg-

47

próbálta visszavarázsolni a régi komédiák csillogását* 10TB IN AFTBRNOON /DÉLUTÁNI SZERELEM/ SABRINA. THE SEVBN YBAR ITOH /HÉT ÉV NYUGTA­ LANSÁG/ - ezek meglehetősen nehézkesek,stiluetalanok és intimpistások. Csak a SOMB LIKE IT HOT /VAN AKI FORRÓN SZERETI/ egy ragyogóan humoros komédia emlékeztet WILDER régi korszakára.Az ezektől független *presztlzs-fiímek*-et /THE SPIRIT OF ST. LOUIS/ SZENT LAJOS SZELLEME vagy a STALAG 17./ bármelyik szakképzett filmrendező megcsinálhatta volna. Miután végigküzdöttűk egy rendező útját a kegyetlenségeken és kel­ lemetlenségeken, melyek során, mondjuk a LEGÉNYLAKÁSNÁL megjegyzésre méltó, hogy a környezet,a hivatali diszletek és magánlakások még min­ dig olyan egyhangúak, mint mindig és a szereplők - bár életútjuk most már teljességgel érdektelen - már a legkevésbbé sem rokonszenvesek : föltesszük a kérdést: ml történhetett a régi idők WILDBKÉVHL* Illetve: pályája alapján merül föl a régi kérdési alkothat-e sikeresen az a mű­ vész, aki nem hisz az életben, s nyilván az a helyes válasz,hogy lerom­ bolva a saját illúzióit, WILDBR önnön erejét is lerombolta. Eltekintve a SOMÉ LIKE IT HOT-tól. egyetlen egy film slnos, amelynek alapján eb­ ben kételkedni lehetne. Nosztalgiával és sajnálkozva tekintünk vissza az 1951 előtt készült filmjeire s elgondolkozunk, hogy mi történt köz­ ben egy nagyszerű tehetséggel. /SIGHT AND SOUND, 1963. I. 82/

48

M, ÍLACOR-M.lttIlTIH-P,I*!PHIllAHDl

szip

m ^jus

1962* májusiban Párizs valamennyi híres műemléke és ismeretlen járókelője olyan megkönnyebbülten lélegzett fel, ahogy az egyáltalán osak lehetséges volt, hiszen a ríigyíakadás és a végre megtalált béke pillanatai Jöttek el, Egy félhomályos reggelen,a Bne Mouffetárdbán egy költőhöz hasonló morcos férfiú a régi városrészekről, az emberi rokonszervről, a szénkereskedelem legfelsőbb fokéval kapcsolatos dolgokról, a gyémántok pazarlásáról beszélt, mig másutt a vásári árusokhoz hason­ ló költők sántikáló verseket és szomorú galambokat booséjtottak útjuk­ ra, Az utcán egy katonából lett államfő, kollegájának, aa Örökkévaló­ ságnak nagy utasa, mozgás segítségéve! próbált bizonyítékokat szerezni a stabilitás mellett /amivel különben az elal filozófusokhoz és a ezoknyavadáBz férjükhöz haaonlitott/,miközben széles mozdulatokkal üd­ vözölte a gyér számban összegyűlt, tehát demokratikus tömeget, Párizs, a világ egyetlen nyelvtana, amelyben a kivételek a leg­ meglepőbbek, női álöltözetben megjelenő macska, bőbeszédűség, és szűk­ szavúság! Abban a rendetlenségben, amely túlságosan szép ahhoz, hogy művészi lehessen, Párizsban, esen a szürrealista parasztok barázdáival megmunkált mezőn még azok a lények is a legtermészetesebb módon össze­ találkozhattak és hosszú párbeszédeket vagy futó szavakat válthattak egymással, akik az elképzelhető legkevésbbé születtek ilyen találkozá­ sokra* a taxik javítása és a non-figuratlv festészet, az ábrándozás,ez a rossz tanácsadó és a tanácsadó mérnökök, az “Express" egyik olvasó­ ja, aki hisz az Istenben s a munkás-pap, aki mér nem hisz benne*., Miközben bejártuk azt a hosszú bolhapiacot, amit egy öreg főváros jelent, egymásután a legellentétesebb jelenségekkel találkoztunk* Egy ütött-kopott, külvárosi telepen a technikai fejlődésnek a távoli csőd­ tömegből idevetődött megnyugtató darabját, egy TV-készüléket láthat­ tunk, Ez volt az egyetlen lehetőség arra, hogy a nyomortanya ablaka la valamilyen $gre nyíljon ki, most as operadíszletekhez hasonló messzi térségekbe, ahonnan az utolsó ere“magnón! emberek közeli szomszédai, a marslakók üdvözletét kapták* Egy zsebszlnház dobogóján egy anarchis­ ta énekes Párizs legzártkörübb állatkertjét szelídítette meg, amikor a balpart egyetlen speciális helyiségében az este A* HESNAISjét /az este ogyben reménységet is jelent/azzal a atóiából készült Bsfinksszel kap­ csolta össze, amely kilenctől tizenegyig a Sainte-Genevieve hegye mel-

49 á- Filmkultúra

19*ez.

lett forogj a as intelligenciának ebbs-n a várűsnagyedéfoen, az uazályokhoz hasonlóan ögymásbaíutó svant-garda tőrsak Icömeiéban /mondani-valójukat a B-zomszédságban ■ IsvŐ Pánihéon fordítja la ünnepélyesebb és közérthetőbb nyelvre/#mindig megzavarja a szoknyavadászok szokásos út­ ját# Egy esküvői lakomák megtartására specializált átterel első emele­ tén Frans Hala-i tivornya közepette egy, aa Iliász istennőihez hason­ lóan álöltöz etbe bujtatott# fehér tüllük óa szűzies tekintetek felle­ gébe burkolt b TERMESE egyik rővadezö h lmz5a ős zonyára emlékeztető tar­ tózkodó pózban ül5 menyasszony jelent meg előttünk! túlságosan is en­ gedelmes ahhoz, hogy máris ellenálljon a házasságra vonatkozó hivata­ los paragrafusok és a barokk költők által egyaránt melegen ajánlott reoeptnek, amely szerint a legjobbat a legrosazabbsl, az idill roman­ tikáját a kispolgári es z©m-i azm m a 1 , Warther holdvilágát & maubeugö-i holdvilággal kell összekevernie» A boldogsággal azonban mégis inkább a Maubauge előtti állomáson# Áube rvi1 liersben találkoztunk# ahol agy nagylétszámú család legvakmerŐbb álma# a saját ágy ée a füves terület­ re néző saját kilátás birtokba vétele valósult meg* Csodálkozásuk sok­ kal, fürgébb szárnyakon járt, mint a városrendezők tervei 0 az uj lakó­ telepi az a babiloni függőkért isstt számukra* aminek a terveit veiami­ kor még néhány futurista építész dolgozta ki# miközben azon gondolko­ zott, hogyan lehet esekat, a takarékosság és a spekuláció szent jegyé­ ben felépült házakat a hóbortosság legolcsóbb megnyilvánulásaival, az­ az fákkal, szabad térséggel és,jó humorral ellátni * A virágfakaááaoknak ée nagy átalakulásoknak esen a tavaszán as ifjúság is megmutatta valamennyi arcát® Jeanson-do-Saillyban kedves, jópofa, fiatalemberek, miközben áaoöseis, kihívóan azass szégyenkezve, gyengeséget leplezve vonogatták a vállukat, örök kamaszi vágyakat teljes'ltéttek be, bár *Hinett©* helyett most az 0*A»Si> betűit tetováltat­ o k karjukra, -az iskolában pedig az "ágeesük ©I a füzeteket8 jelszavát [étit.^Algéria francia"-ával cserélték f el»ás egy afrikai diák, aki olyan szép volt, mint egy szobor a aki, mint egy bizonytalan utazd, örphsus varázsával -próbált éldegélni a fehérek világának határán a barbárság két régi országa, Dahomey ős a faji előítéletek között* Végül Mpuloud, amint naivan és királyi nyugalommal asémolt be bajairól, mintha az a kifejezés, hogy algériai munkás,amelyhez a kivédhetetlen rossz hiraév párosult, ■most első Ízben & luxusnak és a ritkaságnak ezzal a hangu­ latával ■ telt volna meg, ami a minden várakozás ellenére megszabadult; hajótörötteknek szokott kijárni % liissen a azutyko® lakótelepet, ahol meghúzódtak, e .ahová éveken keresztül nőm ragyogott be a napsugár, va­ lóban egy hatalmas hajótörés, a megvetetteég érzése teremtette meg# Mert éppen ezen a májuson, amikor Párizs kitavaszodott, azt is felfedezték, hogy Fantomas tulajdonképp az ostobaság háborús név® 0 hogy ez, akárcsak & mitológia bikája vagy annak fegyver®0 változata, a ÖRS /röhaHir&Eáöyofc* Saerlu/ mindig miméi sötétabbé jobban

50

fél valamitől. És Párizs, a tervszerűtlen visszavonulás ás az emberi méltóság rövid közjátéka közben* annak a morajló apálynak és dagálynak is hangot tudott adni, amit egy nép gyásza jelent. Kétségtelen, hogy a párizsiak újból lelóncolták erkölcseiket s elnézték, hogy ennek arany­ valutája helyett rossz papírpénz maradjon forgalomban s aszerint,hogy épp törzsdespekulánsok, diákok,vagy osókolózó pár voltak, a hazafiaágot egy kissé a petroleumipar érdekeivel, a vincennesi lóteret a kamaszko­ ri lázadással, a boldog szerelmet a vidám házassággal keverték össze. Se annak ellenére, hogy a kispolgári kényelem és a történelemnek azok a földlökései fenyegették őket, amit a végzet olyan váratlan incselkedései, mint az államcsíny és a havonkénti bérfizetés veszélye jelen­ tettek, alapjában véve mégis megőrizték józan eszüket és tiszta szivü­ ket. A kisemberek mosolyával, - még ez a legkevésbbé devalvált mosoly, - próbáltak megszabadulni házi klsértetelktől, vagyis gerincük eladásától, az igazi értékek megvetésétől, a karrierizmustól és a plasztikból készült művirágoktól, S miközben az apró házimunkát is, a misztikát ie sikerült távol tartaniok maguktól s a görög istenekkel be­ népesített Éggel a maguk régi jó Eiffel-tornyát helyezték szembe,olyan Titánokhoz lettek hasonlók,akiknek elég türelmük volt uj technikai el­ járások felfedezéséhez, s a hatalmaB Végzettel szemben az apró talál­ mányokkal védekezhettek. Azon a csinos zöld szőnyegen játszottak, amit a mójuB göngyölt szét a szűk utcákon, s végülis az egyetlen biztos számra tettek, vagyis a boldogságra a rontás, a nemeelelküségre az ön­ zés s a QÜBA Sl-re a DOCTOR NO helyetí.

Most, amikor a film-igazság egyre növekvő számban elénk kerülő megnyilatkozásai egyeseket már fárasztani kezdenek s épp olyan abszurd elhidegülést okoznak, mint amilyen volt az uj filmmüfaj jelentkezését ünneplő sznobizmus is, a SZÉP MÁJUSt feltétlenül csak elsőrendű műnek és dokumentumnak tarthatjuk, hiszen kézzelfogható bizonyítók amellett, hogy ez a műfaj kimeríthetetlen lehetőségeket hordoz magában,Nem utol­ sósorban azért, mert az eleven élettel van szoros kapcsolatban s ennek minden lényeges megnyilatkozását meg tudja ragadni és ki tudja fejez­ ni, bár természetesen osak akkor, hogy ha a valóságot közvetítő film­ alkotó, a médium, elegendő bölcsességgel nézi az eseményeket, világszemlélete pedig elég történeImi-társadéImi lelkiismerettel ven át­ itatva. Chris MAHKER vitathatatlanul az ilyen rendezők közé tartozik. Szinte feleslegesnek látszik, hogy Kínának, Szibériának, Izraelnek és Kubának szentelt filmjei intelligens és megértő jellegét külön is hangsúlyozzuk* valahányszor valamilyen valóság megragadására vállal­ kozik, olyan tiszta és világos képet ad róla, hogy menten azt kérdez­ zük, hogy vajon nem vakságban szenvedtünk-e,mielőtt kinyitotta szemün­ ket?

51

Ohris iíAHKER társadalmi és politikai Öntudattal né ül a világot, Előző fixingeiben épp ezért nagy szerepet kellett juttatnia a kommentá­ roknak, hiszen a dolgok önmagukban nem mindig beszédesek és a külső látszatuk sem feltétlenül árulja el igazi jelentésükéi * A SS'ÉP MÁJUSbán viszont az emberek beszélnek, párizsiak mondják el élettörténetü­ ket a kamera előtt, 1962 májusában* Az igazság buggyan ki szájukból, az 6 igazságuk, csak részletet jelentő és részrehajló igazság, de az ilyen törékeny nem egyszer szánalomra méltó vagy nevetséges igazságok összessége minden szuklátőkörüsége vagy elvakulisága ellenére is egé­ szében vitathatatlan és frappáns dokumentumot ad. Mert a filmalkotó természetesen nem szorítkozhat csupán a puszta felvételre, egyben vá­ laszt és itél. A társa dalom tudomány ok vonatkozásában azonban az igaz­ ság sohasem csak a tényeken alapul, hanem az igazságot hordozó és áta­ dó ember megítélésétől sem elválasztható ért éket jelent,, Ohris MARKSR számára az igazság mindig dialektikus. Szemléletének kulcsát ebben az összefüggésben kommentárjának egyik utolsó mondata adja meg, amely a következőképp hangzikí "Az igazság talán nem is a céllal,’ hanem a hozzávezető úttal azonos,'' Ami kétségtelenül azt je­ lenti, hogy az igazság nem cél, hanem eszköz, hiszen az igazság önma­ gában távoli, elmosódó s a maga teljességében majd csak az emberiség aranykorában valósulni:t meg. Az igazság nincs, hanem csak azzá válik b a filmalkotó feladata épp az igazság igazsággá válása folyamatának meg­ mutatásában áll. És ezzel máris feleslegessé válnak a meginterjúvolt személyek és a feldolgozott epizódok kiválasztására, vagyis a nyers­ anyagon végrehajtott képkivágatokra és a montázsra vonatkozó kritikák, hiszen ha önmagában való igazság nem létezik, akkor az utóbbi csak a megmutatás folyamatában jelenhet meg előttünk. A SZÉP MÁJUS igazsága tehát egy evidenciában /aki nyitott szemmel nézi, az kétségtelenül az 1962-88 Párizst látja a képeken/ és ügy eredményben mutatkozik meg, ez a film -ugyanié az 1962-es Franciaország erkölcsi és politikai közö­ nyösségének hermetikusan bezárt, nagy titkos zárait feszegeti. Elegen­ dő csak egy pillantást vetnünk ezekre az emberekre,akiknek csak a "do­ hány" jár az eszükben, akik csak a "Francé Soir" botránykrónikáját ol­ vassák s akik annyira el vannak foglalva a maguk aprócska problémáival, hogy még arról a két héttel ezelőtt aláirt evíani egyezményről som lát­ szanak tudni, amely egy húsz esztendeje szakadatlanul folyó háború be­ fejezését jelentette, Persze, nem mindenki vak és öntudatlan ebben a társaságban, egy-egy ilyen lányka mellett a kiugrott munkáspapot, az algériai munkást és néger diákot is ott találjuk. Egészében véve azon­ ban mégiscsak meglehetősen pesszimista képet kapunk, bár "a posteriori" épp ez magyarázza meg a francia politika légkörét# Természetesen a tipikus problémája ía felmerül. Az az algériai munkás például, akivel elbeszélgettek, egyesek szerint egyáltalán nem tipikus jelenség, hiszen általános iskolai végbizonyítványét, szakmán52

képesítés® v a n ó « t á v o l r ó l . ís&ffi r e n d e l k e z i k túlzó f a j i Öntudattal* e g y t i p i k u s a l g é r i a i n a k f e l t é t l e n ü l irástudatlannak, szakkép** zettség n é l k ü l i nag ád m m ik á sna k és a s e u r ó p a i emberek el lened gének R e l l - a l e n n i e ? Ela a f i a t a l f é r f i a z t s z A l g é r i á t képviseli, amely épp most kezd megválásülni b egy ssabad,Öntudat os és m ü v e i t emberekből ál­ l á nemzetté válni. Valaki i s m é t a z t áss ellenvetést tehetné, hogy egy ilyen Algéria ma még essk gyermekcipőkben jár e hogy az algériai fér­ fiak köpött ma még j ó v a l több az egyszerű napszámos, mint a képzett szakmunkás* kaidban igy van* de ezt MARKEfi nem is titkolja el e az e l ő b b említett munkással párhuzamosan azokat is megmutatja, akik a pá­ r i z s i utoákon a legnehezebb testi munkát kénytelenek végezni s ehhez a képhez antikolonialiata kommentárt fUz. Kom kétséges,hogy ennek a hár­ mas montázsnak a végeredménye sokkal iga zobb, mintha egy látszólag ti­ pikusabb nigériaival beszélgetett volna el. A montázs ilyen természetű alkalmazásának egy másik példája az a Jelenet, amikor a néger diák el­ mondja * h o g y amikor Párizsba érkezett, végre meglátta azokat, akik le­ győzték a testvéreit & közben az utcák fáradt, szomorú, egyáltalán nem hóditó kinézésű embereit látjuk, de a keserű irónia után azonnal a hu­ mor kacag fel, egy tanácsadó mérnök ugyanis az improduktív társadalmi elemekről beszél, s közöttük GöDARP, RE5NAIS, BOUOH én MORXN nevét so­ rolja fel* Az igazság tehát nagyon!s dialektikus, hiszen minden igazság élő, állandóan a l a le ü lő valami & m egyéb igazságokkal együtt csakis törté­ neti übezeftíggés ében érthető mag. Az igazság sosincs eleve adva, hanem egyezerre hódítás és módszer* Az som kétséges, hogy a film*!gazságnak a Ohris MAKKEK által alkalassott módszere, akárcsak ROU0H ée MOSIS, Jean HIBBAN vagy Bertrand BX.IKR módszerei, csak a film-igazság egyik formáját jelenti, Egyéb formái is lehetségesek, például olyan, amikor a lefilmezett anyagot sokkal nyersebb, sokkal közvetlenebb módon, mon­ tázs alkalmazása nélkül tárják a néző elé. /ROGOSIN, IEACOCK, RUSPOLI, Miohel BRAOX£/« Ilyen esetekben a kapcsolat sokkal inkább fizikai ter­ mészetű, többé-kevéebé intuitív jelleget kap e ez a filmalkotó szemé­ lyét is erősen háttérbe szorítja* MARKÍR viszont képtelen lenne arra, hogy háttérbe szorítsa eajét-magát, amikor bemutatja az embereket és az eseményeket, egyben mindig Ítéletet Is mond felettük. Igazi marxis­ ta szemével nézi a világot, nemcsak megmutatja, hanem részeire bontja 4b meg is bírálja a zt, lnnék ellenére a didaktikus szándéknak vagy a nagyképűségnek még m árnyékát sem fedezhetjük fel nála. Elég két ói­ mat összevetnünk! Ohriffl MARKER a kedvee SZÉP MÁJUS, ROUOH és MORIR pe­ dig a ookat sejtető IGI NYÁK KRÓNIKÁJA cím kapcsán beszél a mai fran­ cia főváros életéről. Több oldalt Írhatnánk még az operatőr, Pierre 1H0MME munkájáról.■ Minden pillanatban nagyfokú intelligenciáról és intuícióról tesz bi­ zonyságot, Ez utóbb! segíts ég ével mi nümx- alkalommal meg tudja találni

káéi

3)o vajon

53

az épp elhangzott szavakhoz szükséges megerősítő„vagy nevetségessé te­ vő képeket, Nagyon szép gesztus volt Chrls MARKEB részéről, hogy a film cimszalagján a maga nevével egyenrangú kiemeléssel közélte Pierre LHŰMME nevét.Ás utóbbi egyébként most épp egy szanatóriumban piheni ki a fórgatás megerőltető munkájának fáradalmait. Valóban szép, bár egyébként természetes gesztus volt, mert annak ellenére, hogy Chris MAEKER szá­ mára a kommentár is elsőrendű'fontosságot képvisel, á lényeget mégieooak a kép jelenti, s a film-igazság í,esodája,f épp úgy csak a képekből születik meg, mint a hagyományos játékfilmeké* K.M.

ízlésünk sem engedné meg, de hatalmunk sincs ahhoz, hogy kitünte­ téseket osztogassunk, a SZÉP MÁJUS alkotói különben is fütyülnek rá. Ezért nem mondhatunk többet annál, mint amit aszal mondunk, hogy bár a SZÉP MÁJUS egyáltalán nem harcos film, ennek ellenére határozott és több oldalú irányvonala van.Ezt a filmet általános jelentés és egy bi­ zonyos irányban elfoglalt, félreérthetetlen állásfoglalás jellemzi. A SZÉP MÁJUS felépítésében is, a valóság megközelítésével is vitathatat­ lanul saját elképzelésekkel, sőt hóbortokkal rendelkező egyéni alkotók müve* Ugyanakkor azonban egy olyan dialektikus felépítés igényével lép fel, /és nem sik ertele nü1 1/»amely nem pusztán csak "tükrözi” a valósá­ got,hanem bizonyos értelemben véve a maga bonyólults ágában újjá ie al­ kotja azt. Ezt a felépítést KARKEH és LHOMME arra a munkahipotézisre építet­ te fel, hogy a valóság valamilyen értelemmel rendelkezik e bár igaz, ez az értelem azonos azzal, amit mi adunk neki, de mivel ugyanakkor'mi is részesei vagyunk ennek a valóságnak,ez az ártalom valamiképp mégisoaak létezik. Hogy egy kiesé leegyszerűsítsük a dolgot, 1962. májusának Párizsa egy olyan tér-időben megjelenő világ egyik töredéke, amely útban van afelé, hogy más legyen. Jó és rossz, pozitív és negatív,régi és uj ka­ varognak benne és hatnak egymásra. A katona a jegyesével,a két szerel­ mes, vajon teljesen el van szigetelve a világ egyéb részeitől? Kétség­ telenül, ée ez tulajdonképp nagyon meghatói Egy házasságkötés alkalmá­ val ismerkedtek Össze s bármilyen borzalmas is legyen egy naszlak020a , Ők másképp látták. És most engedelmesen felelnek a feltett kérdésekre, rá sem néznek a kamerára a nyíltan bevallják, hogy ami rajtuk kívül van, egyáltalán nem érdekli őket, s ha mindenki úgy tenne, ahogy ők, ha mindenki szeretné egymást, akkor minden sokkal egyszerűbb lenne... A szerelmesek egyedül vannak a világon, de amikor Chris MAHKER hangja

54

gyakorlatilag önzéssel vádolja őket, hirtelen lelepleződnek, sőt egy kissé zavarba is jönnek. Ennek az egyetlenegy képsorozatnak az eseté­ ben / b nem is a legjelentősebbről van sző/ már a dialektikus elemzésmechanizmusa lépett működésbe s a két szerelmes alakján keresztül, aki egy pillanatig a maga életét élte előttünk, már az anyagi alapnak és a szabadság mértékének azt ez összefüggését is megsejthetjük, ami azután további öntudatosodód alapjává válhat. Amikor pedig a mérnökök beszélgetnek előttünk, az igy elhangzott szavak és a bennünket körülvevő valóság közötti ellentét előbb negatív hatást vált ki belőlünk: arra gondolunk, hogy ezek az alakok teljesen a fellegekbsn járnak s különben is osak whisky-ivésra és absztrakt el­ képzelések kitalálására valók. De ha egy kissé elgondolkoztunk, kide­ rül, hogy amit mondtak, az egyáltalán nem abszurd, hanem rémBégesen igaz, a mellette inkább,a mi hétköznapi beszédmódunk és szemléletünk tűnik abszurdnak. Az élet jobb feltételeiért folytatott harc ugyanus feltétlenül csak abszurd lehet, ha kizárólagosan az előbbire korláto­ zódik, viszont máris értelemmel telítődik, mihelyt egy felnőtt ember megszületésének perspektívájából kezdjük nézni, ami viszont csak a va­ lóság megértése és meghódítása, továbbá az öntudatra ébredés segítsé­ gével válhat lehetségessé.' Az előbb elmondottaknak megfelelően a sztrájkolók képsorozata csak a charonne-i, /mindkét esetben ugyanazok az emberek harcolnak/,illetve a mérnököket ábrázoló /minden, kizárólag pillanatnyi előnyökért folytatott harc értelmetlen/ és a munkás-papból kommunista pártmunkást bemutató képsorozattal /az ő harca egyáltalán nem a pillanatnyi előnyökre korlátozódik/kapcsolatban nyer mélyebb ér­ telmet. Mindazok az emberek,akiket a filmen láthatunk, tehát mi is s azok a nézők, akik magunkra ismerünk a vásznakon, akik azt látjuk viszont, amit mindennap érzünk és tapasztalunk, valamennyien ugyanabból a való­ ságból valók vagyunk, s ezért minden néző tudatában a dialektikus gon­ dolkodás folyamatának kellene kialakulnia. A mai társadalom mindazon strukturális adottságai, amiket a filmen láthatunk, abszurd és elide­ genedett világról árulkodnak, végső fokon azonban tőlünk függ, hogy hagyjuk-e magunkat elidegenedni? Ez a film azért készült, hogy a néző minden olyan szereplőjének ellentmondjón, aki a vásznon kiábrándultnak mutatkozik s olyanokat állít, hogy "ezt nem nekünk kellene megmonda­ nunk", vagy hogy "mi ebben a vonatkozásban semmitaera tehetünk". ís bár ez a film önmagában még nem elegendő arra, hogy minden embert okossá, öntudatossá és cselekvésre képessé tegyen, az is igaz, hogy a francig filmművészet kevés olyan filmmel rendelkezik, amelyik egyszerre fog­ lalkozzék a mai világ abszurd és a jövőbe mutató, változások lehetősé­ gét is magában hordozó jelenségeivel, Chris MAKKEK filmje mindenesetre az olyan ritka müvek közé tartozik, amelyek a nézőt elgondolkoztatják, öntudatra ébresztik, sőt cselekvésre késztetik, arra biztatják, hogy 55

tudatos tevékenyBégével ő la hozzájáruljon az emberiség történelmében rejlő értelem kibontakoztatásához, amelyben oly sokan, köztük a film alkotói Is erősen hisznek* A S3ÉP IíAjüS szójátókszerü dedikációja szintén a történelemnek er­ re az értelmére utal* "Tho the happy many* /boldog sokak/ ez a kifeje­ zés legelőbbis kétségtelenül a híres Hto the happy fev /boldog keveseV ellentéte akar lenni, annak a lehetőségnek a visszautasítása,hogy azok a filmesek, akik a párizsiakkal elbeszélgettek, ezt a beszélgetést kí­ vülről, tőlük elszakadva folytassák le•Ugyanakkor azonban talán iránymutatást is jelent* Eszményképet, szabatosabban) eljövendő valóságot fejez ki,ugyanakkor irányt mutat ée meghatározza cselekvésünk kritéri­ umait* Gyakorlatilag minden dolog az eleve megválasztott perspektívába olvad belei nem szabad félnünk attól, hogy mai vágyainkat a jövő való­ ságainak vegyük. Azt hiszem, hogy az egyébként termékenynek látszó MARKER-GIRODOÜX párhuzam épp ezen a ponton bukik meg* Ez különben egy­ általán nem meglepő, hiszen a Jean GIEODOÜZrdl irt tanulmányában maga MARKEB szintén ebben a vonatkozásban élt fenntartásokkal* A SZÉP MJÍJUfí azáltal lett a mostani napoknak megfelelő, végső fo­ kon politikai film, hogy egyáltalán nem hajlandó szétválasztani a min­ dennapi életünk harcos tevékenységére utaló jelenségeket és a jövőbe néző irodalom szemléletét. P.L.5H*

A SZÉP MÁJUS képsorai Ruhakereskedő a Bue des Patriaroheaban* Egy virágaival foglalatoskodó aubervilliorsi asszony. Egy anbervilliersi családanya, uj lakásában. Bisztró a Rue Moufftardban. Két építész a Rue de la Glaciereben és az urbanizmus problémái. Tőzsdei ügynökök és alkuszok, A "költők vására" A Piacé des Vosgeeon és a Martini-terraszon. Egy gépész, aki egyben műkedvelő festő a Rue Jncóbban. Glenn védősisakja a Felfedezések Palotájában* Zsebtengeralattjáró készítő a Párizsi Árumintavásáron* Autó-egyensulyózó készülék feltalálója Montlhéryben* Szerelmesek a nsuillyi híd alatt* - A házasság* Lövészek gyakorlatozása Gastinne-Renettenél* Az 1962* február 8 -i tüntetés és az áldozatok ünnepélyes temetése 13án* Vita az O.A.S»-ről a Clignaeourti kapunál* Hár<»‘nővér az A venne Maiignonon. A Salan-per Ítélethirdetése*

56

Madison bevonulása Párizsba. A twist világrekord* Sztrájk a Seint-Lazare pályaudvaron* Tanácsadó mérnökök a Rne de Tolbiaoon ás a szabadidó megszervezése. Néger diák a Salnt Gennain-des Présnél* Bámészkodók és csődarabok a Párizsi Árumintavásáron. Színházi szabóság a Ohampe-Elyséen. Politikai gyűlés a Renault-üzemekben. Kommunista pártmunkás, azelőtt munkáspap Ivryben. Repülő csészealj a TV-én egy algériaiak által lakott külvárosi telepen. Piatal algériai munkás. Katonai kiképzés. ÉnekeB a Mouffetard-szlnházban. Jeanne d*Aro emlékünnepély. /Május 13/ Katonai parádé Be Gaulle Jelenlétében, ugyanakkor. Gyorsított felvételek Párizsról és a havi statisztika* A La Petlte Roquette foglyai. /CINÉMA 63, 77.88* 1963. JUHIUS/.

37

P e t e r HARCOtJBTí

A HOSSZUTÁVFUTŐ MAGÁNYOSSÁGA Alán SIliLITOEt dicsérik remek Írásaiért, és mégis, éppen azt ér­ tik meg bennük a legkevésbé, ami pedig hallgatólagosan benne van ezek­ ben a remek Írásokban. Munkáját a legtöbbször társadalmi jelentősége szerint valé jelzőkkel Ítélik meg, őt magát pedig egy kalap alá veszik azokkal a fiatal szerzőkkel, akiknek az Írásaiban egy bizonyos robosz­ tusság nyilvánul meg, ée akiknek érdeklődését tulnyomdrészt szintén a munkásosztály élete köti le. Valóban, Alán SILLITOB eljutott oda, hogy John OSBOfifttSnal és feltehetően Arnold fESKEfirel együtt úgy tartsák szá­ mon, mint azoknak az irodalmi vezéreknek egyikét, akik az uj tilta­ kozás hangjai Angliában, mert ő la gyakran az élén járt a nukleáris robbantások elleni tüntetéseknek, és elégedetlenségének kifejezetten hangot adott a televízióban is, a sajtóban is. Bizonyos, hogy a tiltakozás benne van az Írásaiban j de az Alán SILLITOB munkájáról meggyökeresedett gondolkodásmód arra irányul, hogy kisebbítse jelenlegi Írói teljesítményeit, és nem szolgáltat Igazságot művészete gyakorta tapasztalható finomságainak.Pedig ez a művészi tel­ jesítmény - az a képesség, hogy nemcsak leirja, hanem szavakban újra is teremti a tapasztalat érzéseit - teszi oly csodálatossá legjobb Írá­ sait és késztet bennünket állásfoglalásra, függetlenül attól, mit gon­ dolunk anarchisztikus életfelfogásáról, vagy azokról a társadalomellenee erőkről, amelyekről látni, hogy helyesli őket. A saját maga teremtette határokon belül a HOSSZÚ TÁVFUT (5 MAGÁNYOS™ SÁGA néha magán viseli az igazi nagy művészet kétértelműségének jegye­ it. A szavak ős képek, amelyek egyrészt a fiú értelméből fakadnak,más­ részt megteremtik ezt az értelmet,akárcsak a magatartás Ős az emóciók, amelyek mélységet és értelmet adnak nekik, százfelé indítják a nézőt. Mert a történet nem egyszerűen osak egy fiúról szól, aki szemben áll a társadalommal, hanem ugyanakkor egy értelmi magatartásról is. És ez az értelmi magatartás, mialatt nagyon hasonlít Golln Smithuek, a fiúnak, a magatartásához, ahogy magunk előtt látjuk, gyakran tartalmaz még va­ lamit, egy célzást, amely a történet mögé mutat, és amely nem osupán a mai angliai élet anyagi feltételeire vonatkozik, hanem egy olyanfajta érzésmódra is, amelyről kézzelfoghatóan látni, hogy része korunk szel­ lemének.

59

Tudatosan-e vagy sem, SlhLIfÖE elénk állítja ezt a szellemi maga tartást, amely több, mint az önmagát számkivetetté tevő kitaszított, ahogy leírja ezt a magányosságot, amely túlmegy Golln kora reggeli fu­ tásainak fizikai elszigeteltségén# ¥a.lő,Jóban véve az a tény, hogy a történetből hiányzik minőén társadalmi valóság lehetősége, hogy M g sem csillan bárki más ember érzett valósága, hozzájárul ahhog, hogy ez a hatás létrejöjjön} úgyhogy Colin Smith magányosságáról gyakran úgy érezni, olyan ember magányossága, aki nincs tudatában annak, hogy vol­ taképpen minden embertársával kapcsolatban áll* Rz áss egyedülvalőság olyan ember magányosságává válik, eki - a maga képzelt elszigeteltsé­ gében “ úgy érzi, hogy ő az egyetlen ember a föld hátán* olyan ember magányosságává, aki a világot, amelyben él, idegennek is, rémisztőnek is tartja egyszerre. Röviden) a történet pergésénak bizonyáé gyűjtő­ pontjaiban Colin Smith magányossága a lelki nyomorók magányosságának tűnik* Az pedig már a művészi kidolgozás finomságához tartozik, hogy a mégolyán könnyű kis történetben is néha, hallgatólagos következtetéssel úgy látjuk, hogy az a magányosság valamennyiünké* +

"... Nehéz volt megérteni, ás sb b \ annyit tudta®, hogy futni, futni, futni kell, nem tudni miért, ro­ hanni árkon-bokron-azántőföldeken át, értetlenül,, erdőkön át, megrémülve, dombokon át, nem tudva, le vagy ftíl-e, patakokon ét, amelyek kitépték volna elevenen a szived, ha beléjük rohanssuÉs a rohanás­ nak nem volt vége a céIszalagnál sem,akárhogy tap­ soltak is a nézők, mert rohanni kellett tovább, ki sem fújhattad magad, ceak tovább, és ónak egyetlen pillanatra állták megt amikor keresztülbuktál egy fatönkön, kitörted a nyakad, belezuhantál egy hasz­ nálaton kívül helyezett kútba és a fenekén, a sötét­ ben elterültél holtan, Ö r ö k r e . .. Ennél a részletnél, amely példája annak, hogyan Ír Sl&lXi'Ol, ha elemében van, visszatérhetünk ahhoz a f ögalűsÉmz, amellyel kezdtük) a remek Íráshoz* Mert mégsem egyszerűen a szöveg taIprs eae tte égé ben , a nyelvezet ritmusában és frissességében rejlik az ereje önnek a részlet­ nek: ha a hosszú mondatok lélegzetvétel nélküli sodrásában h m m van maga a rohanó le a kifulladt tüdejével,a képlatös beszédben is ott van egy bizonyos kétértelműség, amely egyszerre szép la, fenyegető is, amely ennek a részletnek /és igy a történetnek is/ a vonatkozásait tágabbra feszíti,mint amilyen a mai élet Angliában* ««rt bár Colin Smith

60

rohanás közben egyszerűen elméledik, már ahogy ez /megállapodás sze­ rint/ szokása a fiúnak, ebben a különös pillanatban,az aktuáliB szava­ kon és képeken át, melyeket SILLITQE a fiú szájába ad, a szöveg egy­ szerre izzani kezd, és áttör rajta a költői ihletés ereje, és bér ez a költőlség nem a szépség költoisége a választott nyelvezet által, hanem az egyetemesség költoiBége a dolgok által, amelyeket elmond. Ebben és az eíihez a részlethez hasonlékban Colin többnek látszik, mint a bizo­ nyos tekintetben habékos törvényenkivüli, és egy olyan érzés filozó­ fiai szócsövévé válik, amely valamennyiünkben él. Kos, egy ilyen részlet, ha igazán Őszinték akarunk lenni, vitat­ hatatlanul közelebb áll KAFKA Írásaihoz, mint bármilyen más, társadal­ mi elégedetlenséget tükröző naturalista regényhez. Mert nemcsak hogy megtestesíti Colin érzelmeit aziránt, amiről tudja, hogy élete utolsó nagy futása lesz, de felidézi az elképzeléseit, az álmait olyasvalaki­ nek, aki elveszett a világban, a akit a világ halálra rémiszt. Az er­ dőkről úgy érzi, hogy megfagyasztják ereiben a vért, a mezők előtt ér­ tetlenül áll; és mindenek fölött ott úszik halványan és sugaImazón a fenyegetés állandó érzése, a kidöntöit fa ellenségessége,a használatlan kút, amelynek a mélyén majd ott fog feküdni "holtan a sötétségben, Örökké*1 a váratlan ka tás strófának ez a rettenetes képe, amelyről úgy érzem, erőteljesebb, mint azok az alkalmi megnyilatkozások, ame­ lyekkel SILLITOE reagál a bér meglevő, mégis felfoghatatlan atombom­ bára . Igen, a katasztrófának ez az állandóan fenyegető érzése szövi keresztífl-kasul a történetet, a folyton visszatérő felismerés, hogy "egy hatalmas csizma bármelyik pillanatban összetaposhatja minden összejö­ vetelünket", amellyel meg akarjuk vendégelni magunkat; a történetet ez a mag teszi egyetemes érvényűvé, ahogy sajátos erőt és tisztességet kölcsönöz a fiatal Colin Smithnek is. Ée ilyenformán a történet fagyos pátosza /amely talán egyúttal a modern életé is/, az, hogy ennek a tisztességnek, Colin magatartásának, amellyel viss2autasit minden kap­ csolatot, ami az "5 világukat" illeti, nem végződhet másban, mint köl­ csönös romlásban,minthogy Colin büszke arra, hogy állandó hadiállapot­ ban él. Oolin Smith nemcsak abban hisz,hogy ravasznak kell lenni, de hisz a bosszú érvényességében is, még ha ez ftzt jelenti ±b , hogy megfosztja magát a legnagyobb szabadságtól, amelyet valaha te ismertt - annak a szabadságától, hogy kora reggeli futásaiban egyedül lehessen, aminek a közelgő elvesztése könnyeket osal a szemébe - , pusztán dacból szegül szembe a kormányzóval; ugyanúgy csodálja a kicsinyes rendőrt, aki reg­ gel négykor ráncigálja ki az édesanyját az ágyból, hogy emlékeztesse a tárgyalásra.

61

"... Bz volt a legremekebb bosszantás, amelyről va­ laha is hallottam,de mégis derék dolognak kell mon­ danom, ugyanúgy ahogy anya szavai is helyénvalók voltak, ahogy kereken szemébe mondta ennek a hekus­ nak, mit tart felőle, és elnevezte mindennek, ami osak éppen eszébe jutott,ami eltartott félóráig is, s amitől mindenki felriadt a terraszon."... Bár a túlzás annyira Jellegzetes, hogy ilyen részletet nem vehe­ tünk egészen komolyan, bizonyos mértékig csodálkozom azon,hogy oly so­ kan azok közül, akiknek tetszett a történet maga, Colin magatartását is bámulatra méltónak találták Hiszen Róbert LINDNER és fő hősének /OKTALAN LÁZADÓ/ aegitségével lehetséges már,hogy egy ilyen magatartást úgy értelmezzünk, mint a pszichopata magatartását,mint egyre szaporodó városi jelenséget, olyan embernek a magatartását,akinek fel kell lázadnia a társadalom erkölcse ellen, mert annak csak a fenyegetését érzi. Való igaz,hogy Colin gondolkodásában vannak ilyen pszichopata vonásokj a fenyegetés éB az állandó Uldözöttség érzéBe, az önellentmon­ dások a világról, amelyet megvet, ezenfelül eltulz(/;t hite a ravasz­ ságban és a csalafintaságban és a büszkesége arra, hogy JftVJ tud hazud­ ni, Még ennél is megdöbbentőbbek azok a kijelentések,amelyek apjára és magányos halálára vonatkoznak. "Ez a két dolog; az apjára való emléke­ zésés Baját "törvényen kívüli" halála zakatol az agyában a végső nagy futás egész ideje alatt; mintha minden az apja miatt, iránta és annak magányos halála iránti kegyeletből történnék, hogy űolinnak nem szabad megnyernie a versenyt,hogy igy kapjon tiszteletet. Ép persze, még min­ dig, akárcsak a pszichopata,saját magát tönkretevő magacartását öntömjénező szavakban és megállapításokban kell kifejezésre juttatnia: "... Azt hiszem; nevetni fognak azon, hogy azt mon­ dom, a kormányzó egy hülye alak, hiszen én alig tu­ dok irni, 5 meg irni is tud, olvasni is és összead­ ni is, mint egy professzor, Ue amit én mondok, az igaz,meghiszem. Ő hülye, én meg nem vagyok ez, mert én mélyebbea belelátok abba, hogy ő mit szeret,mint ahogy ő tud belelátni abba, hogy mit szeretek én... Nem törődöm azzal, bárki bár mit mond, de ez az igazság, ezt nem lehet letagadni. Tudom, mikor szól hozzám, és csak belenézek abba a katona pofájába, éB tudom, hogy én élek, ő meg halott. Olyan halott, mint egy kapukulcs... És abban a pillanatban ahogy meghal, a hozzá hasonló pofák ismét megsuhogtatják az ostort az olyasfajta pacákok fölött, mint én va-

62

gyök*,ős a faj©® tassem rá, hagy 00 már mindig igy less:, de ha igy less la, istenemre, akkor le inkább szeretnék magamhoz hasonlítani#. Természetes, ha ilyen pszichoanalitikus mádon közeledünk a törté­ nethez, annak lagbensőbb Jellemvonásai előbb-utóbb veszendőbe mennek. Mégis, hozzá tartozik e különös történet erőteljességéhez, és annak a réssé, hogy mindennek ellenére nem alkalmas ilyen elemzésre, sem arra, hogy ilyen diagnosztikus ssampontbél közeledjünk hozzá* Perese, ez is igaz, hogy ezek a lelkibeteg elemek teszik, hogy a történet korunk szellemének a kifejezője. Mert ha a felületen a történet nem más» mint egy fiú históriája, egy fiúé, aki kifejezetten feHázad a társadalom ellen, amelyben él, ugyanakkor nagyon is érzékeny példája a lelki elé­ gedetlenségnek és nyugta lanságnak, amely - mint dr, LINDNEfi egyre haj­ togatja - állandéan növekvő fenyegetése korunknak. Colin Smith a maga nyilt lázadásával, rosszindulatával ás csalárdságával a bizalmatlan­ ságnak, elégedetlenségnek és elidegenedésnek olyan elemeit idézi fel, .amelyekről ón úgy látom, hogy valamennyiünkben megvannak, és egyre nö­ vekvő mértékben vannak meg. és osakneaa paradoxonnak hat az a megáilapitáe, hogy a kifinomult művészet,e szuggesztÍv nyelv és a fiú csillo­ gó humora az oka annak, hogy ugy tekintünk Colin Smithre, aint egy új­ fajta hŐsra /bármennyire sajnáljuk is ezt, és kívánjuk, hogy na igy volna/, ❖ +

+

Ahogy a film bevezető perceibán a magányosan trappölő ColIn lábá­ nak dobbanását halljuk, egy pillanatra az az érzésünk, hogy egy egye­ dül állő ős különös fllmkisérletnek vagyunk a részesei, és ahogy a be­ vezető elmek.leperegnek,Sony HICBABDSÖH filmjéből osak az a szomorú és központi gondolat ál az emberben, hogy az eredeti történet ezuggesztlvitáeáből nem maradt meg semmi, A filár©alkalmazés folyamán az ere­ deti mü legjobb részletei, azok m ©Ismék, amelyek elszakithatatlanok Alán SILBITÖB szavaitól ^voltaképpen az eredeti történetnek az élő ere­ je, mind-mind elveszett! Íb ugyanakkor a rosszindulat elemei,' amelyek osak részel a történetnek, úgy látszik, az alapvető ösztönzést adták ahhoz, amiből a film maga megfogant*A történetben sohasem látjuk a ma­ ga teljes egészében azt a világot» amelyben Colin él. Különösen a ja­ vítóintézeti Borstel részletekbsniegy néhány kiragadott szófoszlánytői eltekintve, amelyeket a kormányzó mondott, Colin, nagyon helyesen,igen sokat van egyedül* Mert úgy v á m az a tány, hogy a társadalmat, amely­ ben él, sohasem látjuk tisztán magunk előtt, osak növeli bennünk a fiú magányosságának az őrzését» Tény RICHAEBSOF filmje azonban arra kény­ szerű, hogy mindent lássunk. De a borstaXi börtönváros korai képeitől

63

kezdve az utolsó megfagyott képsorozatig*amelyek a bentlakók kezét mu­ tatják, amint régi gázmaszkokat szednek szét, mindaz, amit látunk, a torzítások állandó Borozata. A filmben mindent annak a célnak az érde­ kében agyaltak ki, hogy unos-untalan erősítsék az érzést, » Colin ér­ zését - s e áthidalhatatlan szakadékról, amely "Ők" és Hm±B közöttünk tátong* A film látomása ahelyett,hogy finom eszközökkel vetítette vol­ na elénk ezt az aprólékosan személyes, mégis tüneti lelkiállapotot, osak arra szorítkozott, hogy a társadalmi helyzetet elemezze és hogy olyan eredményre jusson, amelynek a kicsengése nyugtalanítóan hamis* Michael REDGRAVB kivételével, aki a kormányzót játssza /és abban egy bizonyos fokú rokonszenvet kelt /,a borstali börtön hivatalos sze­ mélyiségei vagy vadállatok, vagy fajankÓk.A legmesszebmenö módon boszszantó, mert teljesen felesleges, ahogy elemzik a kérdést és nevetsé­ gessé teszik, akár a kormányzóról, akár a fiúról van szó, mert olyan formában teszik, amelyet án sértő módon naivnak találok. Valóban az minden, amit az ifjúság lázadásának problémáival foglalkozó rokonszen­ ves kísérletekről mondani lehet, amit a különben helyesen gondolkozó, de korlátolt képzelő-tehetségU kormányzó mond? A film fel sem teszi komolyan est a kérdést, mert túlságosan el van foglalva, és egy előre elhatározott szemponttal játszik. Való igaz, hogy minden járulék, ame­ lyet a film hozzáragasztott az eredeti történethez, osak rontott azont hangsúlyozza az osztálygytílöletet és a rosszindulat elemeit* A kövér, civakodó strici} a pénz elégetéseja skegnessi kirándulás csúnya, Őlmos érzelgőssége} a Staoey utáni hajszaj az általános iskola /bár meglepe­ tésre az iskolás fiuk beállítása egészen jó/t mindezek a hozzáragasstások osak arra szolgálnak, hogy megszabdalják az eredetit és hogy az osztályellentétek iszapjába fullasszák a filmet. Annyi jellem indokolatlan nevetségessé tétele, az eshetőségek ily gyűlöletes bemutatása, mind-mind azt a célt szolgálja, hogy erősítse a rosszindulatúság érzését* Bármerre nézünk, mindenütt harag,komorság és elégedetlenségt a vasúti alkalmazott, a vidéki fogadósné és a csapos a pult mögött* Voltaképpen mit gondolhatunk róluk? És mit éreznek maguk a film készítői? Nem is annyira kétértelműség van a filmben,hanem esz­ mei zűrzavar, amely magában a stílusban tükröződik. Például a hihetetlennek tűnő javítóintézeti hangverseny alatt, az álszenteskedő kormányzó megbocsátó hangú bevezetése után, a hallban, amelyet egyetlen halóttsápadtan égő fény világit meg,olyan a zűrzavar, hogy megérteni is nehéz.Az egyik percben a fiuk még belehuhognak a ma­ dárutánzás hangjaiba, hogy a következő pillanatban szenvedélyesen, ha lehet azt mondani, angyali karként, teli torokból énekeljék a himnu­ szukat. Ilit gondoljunk a fiukról ennél a képsornál? És hogyan véleke­ dik erről BICHARD0S1Í és hogyan Alán SILLIföE? És mi legyen a vélemé­ nyünk arról, hogy ebbe a jelenetbe belevágták Staoey elfogatásit, és magát az elfogott Staoeyt is behurcolják? A válasz annyira lrdnlkue,

64

hogy elmondani sem tudjuk, Se merrefelé irányul ez az irónia, hová mu­ tat? Mifelé? Mit akar kifejezni ez a képsor? hogy a kamara miért köve­ ti nyomon a pánikot a refektóriumt lázadásban, a film készítői aligha tudják, A film valójában elkoptatott közhelyek sorozata, olyan frázisoké, amelyek a belőlünk kiváltandó feltételes reflexek válaszától függenek, amely feltételes reflexeket nekünk kellene felismerhető típusok és ese­ mények egészévé összeállítanunk. Szó sincs Itt az angol társadalom új­ szerű megfigyeléséről vagy bármiféle egyéni művészi szempont érvénye­ sítéséről, Csak egyszerűen végigkísérnek bennünket a most már jól Is­ mert utakont felkérnek arra, hogy ne ismerjünk el semmiféle tekintélyt és hogy barátságtalanul bólintgassunk a bórkaszárnyékben élés sivársá­ gára vagy a kocsma lármás kényelmére és az angol partok nedves üressé­ gére, Még Tóm COURTENAY ügyes alakításában /amelyről a TIME azt irta, hogy "szóezátyárabb,mint szabad volna"/ is úgy érezzük, hogy őt is ar­ cának lehető csúnyasága miatt választották erre a szerepre* A film egész felfogása annyira külsőségéé, mintha nem is hasonlítana a törté­ netre; sem saját stílusa, sem saját szívverése nlnoe. A filmnek ezt a külsőségességét még sokkal jobban láthatjuk, ha részletesebben elemezzük a technikai oldalát, John COLEMAN rámutatott azokra a részletekre, amelyeket a film TRUFFAUTtdl "kölcsönzött" /THE NEW STATESMAN, október 28. 1962./ Ezek a"kölcsönzések"annál elszomoritóbbak, mert semmi eredményük, A LES QUATRE CENTES COUPSban /NÉGYSZÁZ CSAPÁS/ a legsúlyosabb és legnyomasztóbb jelenet, amikor Jean-Pierre LÉAUD találkozik a pszichoanalitikussal. Ebben a filmben a megfelelő jelenet elképesztően naiv. Míg TRUFFAUT a fiúval érez, és ez az érzés hajtja, és az egész film úgy van beállítva, hogy mi is rokonszenvez­ zünk a fiúval, a HOSSZUTÁVFUTÓ MAGÁNYOSSÁGÁban az érzelmek inkább az ilyesfajta beleerőszakolások ellen fordulnak és az elvetés és a megve­ tés általánosított negatív magatartását öltik magukra. Ugyanúgy az utolsó jelenet a NÉGYSZÁZ CSAPÁSban azokra a korábbi peroekre emlékez­ tet, amikor a fiú még a rendőrőrsön volt, s az nemcsak a"rim" formális elemét adja, hanem az általa "óhajtott" képeket is, amelyeket most már hajszolni fog egész életében, A MAGÁNYOSSÁG végső képsorának semmi kö­ ze a film belső összefüggéseihez, és éppen annyira ügyefogyott, amenynyire erőszakolt. Ugyanúgy vagyunk John ADUISÖN zenéjével és Walter LÁSSALLY opera­ tőri munkájával is; egyikről sem látszik, hogy szerves kapcsolatban állana a főhős érzelmeivel. A Jerusalem Iróniája szándékosan és követ­ kezetesen súlyos, a dzsezzmuzsika pedig, amely a futás képsorait kiaéri, Valósággal mellbevág,. A futamoknak szabadnak, nyíltnak, örömte­ linek kellene lenniük, és ha igazán alkalmazkodni akarnának a törté­ nethez, akkor örömnek és rettegésnek kellene keverednie bennök* De a mindent tulharsogó trombita és a gyors ritmusok kényezerzubbony-képae65

5

Filmkultúra líh sz.

tében osak mechanikai kiséret, ée úgy tűnik, hogy éppenséggel szemben áll azzal, amit ki kellene fejeznie: a hős futásainak felszabadító ér­ zését. A fényképezés festői képei /az árnyékok képsora/a lenyugvó hold­ dal, és a felkelő nappal/ olyanok, mint megannyi besorolt biborszinü részlet, mert soha eszUnkbe sem jut azt érezni, hogy bármit jelentené­ nek Colin Smlthszel kapcsolatban. Végül a visszapergetett jelenetek és azoknak a atrettája olyan, mintha a végén Colin Smlth mégiscsak megkísérelné,hogy elhatározza ma­ gát. - Voltaképpen kinek az oldalán is állsz? - cseng a fülében társá­ nak, MIKEnak a hangja, És ilyenformán a nemrég vele megtörtént dolgok tudatos emlékezetéből /apja magányos halála belsőleg nagyon megrázta, de ezt a film csak futólag érzékelteti/ folynak és nem mélyen gyökere­ ző érzésekből, amelyek együtt születtek vele,Ami benne él, az nagyobb­ részt egy felületen elhatalmasodott rosszindulatféle, ée arra irányul, hogy társai szemében újra naggyá legyen) ezek miatt az okok miatt ve­ szíti el a filmben a versenyt. Az eredeti történetben az érzésnek ket­ tős értelme van* Ebből a kétértelműségből itt a filmben az elhatározás kétértelműség lett. Voltaképpen ki határozott ezekben a durva változ­ tatásokban, amikor a forgatókönyvért maga SULITOK felelős? Nemcsak a képletes szavak finom és hallgatólagos következtetéseit vetették el,de nekem úgy tűnik, elvetettek itt mindent, + +■

+

Közönséges és haszontalan dolog lenne szőrszálhasogató módon hi­ bát keresni egy egyedi filmben, ha ennek a hiányosságai nem mutatnák egy mindinkább terjedő attitűd tüneteit. Mert egy egész Bereg uj angol film egyik legnagyobb korlátjának az látszik, amit egyszerűen külsőle­ gesnek és a technikai találékonyság hiányának nevezhetünk. Persze, nem vitás, hogy a filravállalkoaásnak ebben az országban megvannak a maga fizikai korlátozó tényezői: a gazdaságilag nyomasztó helyzet, amely kedvez a teohnikai konvenolonalitásnak, ahogy a filmre alkalmazás fo­ lyamatától elválaszthatatlan problémák is kétségtelenül hozzájárulnak ahhoz, hogy a filmvászonról hiányozzék a szellemi frissesség. De úgy érzem, ezeknél sokkal fontosabb a társadalmi elfogultság, amely e fil­ mek jó részének a vele járója,Nem kétséges, ezek a filmek a Szabad Film mozgalom /Pree Cinéma/ kezdetétől nekifogtak a munkásosztály életének ábrázolásához, ahhoz, hogy ennek a kevéssé ismert területnek a lehető­ ségeit kiaknázzák) és mégis, ebben a munkájukban sokkal kevesebb sike­ rük volt akkor, amikor osak az egyéni élet egyedi értékeit hozták elénk, mint akkor, amikor nagy vonalakkal a különböző szociológiai tí­ pusok körvonalait rajzolták fel. Kevésbé érdekelte őket a napról napra

66

élés bensőt;égéinek klkutetása, mint annak szemléletes bemutatása, ami­ ről már úgy is tudtuk, hogy ott található, A XÉZZ VISSZA HARÁG Sál /LOOK BACK IN ANGEIí/ és a SZOMBAT ESTÉTŐL VASÁÉN AP EEG GÉLIG /SATÚRDAY NIGHT AND KUNBA Y MQR1ÍING/ nagy ereje, ere­ deti formájukban nem Jimmy FORTÉK vagy Artúr SEATON társadalmi analí­ zisében rejlik, hanem az érzésnek abban az intenzitásában, amellyel elégedetlenségüknek Hangot adnakB Mert természetes, hogy az érzésnek ez az ereje szavakban testeeül meg,Az érzés belső erejét mindkét filmverzióban feláldozták a társadalom külső bemutatásánalcj annak a t ársadalomnak, amelyben élnek. Ennél azonban sokkal fontosabb az általános beállításnak a légköre, ez azonban OSBORNE és SX11XTGE munkáinak filmváltozataiban hamisnak látszik. Jimmy Porter.Archle Hioe,Arthur Seaton és most Oolín Smith egytől egyig mind kijelentéseket tesznek amai Ang­ lia életéről, kijelentéseket, amelyek a filmben megerősítésre szorul­ nak, Az EGY CSEPP MÉZ kivételével, amelyben Shelagh DELANEY finom ösz­ töne és centrális vonzása átragyog BIOKARDSON technikai megoldásainak vastag kérgén, és az '&? IS SZERELEM /A KIND OP LOWING/ kivételével, amelynek szándékai sokkal szerényebbek, megfigyelőképessége pedig Dok­ kal bensőségesebb határokat ér el, különösen amikor az Észak iámért és megszokott vonásait emeli csaknem szimbolikus erővé, az általános be­ állításnak az atmoszférájának ez a minősége, amely átszövi a filmeket, valamennyiükben tünetileg korlátozottnak látszik, E filmek legtöbbje ezt látszik mondanit nézd az intézményeinket, mutatványosbddéinkat, tengerpartjainkat} nézd javítóintézeteinket és városaink csúnya életét. És mégis, miért érzünk oly kevéssé együtt a jellemekkel, és oly annyi i*a nagyon mindazzal szemben, ami csúnya és rossz. Miért nem látjuk a városainkat soha úgy, ahogy René CLEM13NT mu­ tatta meg nekünk Londont, És a külső felvételeket miért mind Nottinghamban csinálják, és miért nem Yorkban? E filmeket nézve, amelyek sze­ retnék úgy bemutatni az életet,amilyen az a valóságban, vajon hányszor érezzük azt, hogy a film készítői együttéreznek a jellemekkel, akiket filmre vittek? Mennyi bennük a derű, és a hely a reménynek? OLMI filmjén, az IL POSTön, TRUPPAUT és ANTÓNIOKI minden filmjén átragyog a gyakori borzalmakon és a helyzeteken kongó üresBé^n az a mindig érezhető érzés, hogy ezek a rendezők valóban együtt éreznek azokkal a jellemekkel, akiknek életébe belenézni és azt kibogozni ki­ váltságukul jutott, röviden< hogy becsülik ezeket a jellemeket. Min­ dig eszemben van ezeknek a rendezőknek egy jellemvonássá, amely azt mu­ tatja, mennyire hisznek az életben, még akkoriig, amikor a helyzet ma­ ga teljesen reménytelennek látszik, jellemeik még akkor is mindig to­ vább reménykednek és nem adják fel a küzdelmet, A L'AVYENTURA végén, kora reggel, a térrészén, ott van Olaudla törékeny mozdulata, amely szánalmat és megbocsátást fejez ki: Még egy olyan viharosan zavaros filmnek a végén is, mint amilyen az ÉDES ÉLET, PELLl'NI na® tehat egye­

67

bet, minthogy emlékezteti Önmagát ée bennünket arra,hogy valahol - még ha a valóságban nem tudja is megragadni éa elénk hozni - valamikor lé­ tezik ártatlan ifjúság, valahol megvan a lehetősége egy sokkal poziti­ vabb életnek.A szél és a tenger megtisztító zsongása közepette nem te­ het egyebet, minthogy a kis umbriai angyal képével zárja a filmjét,az­ zal a szimbólummal, amely /bizonyára valóságos, bár művészileg nehezen elképzelhető/ maga a törékeny ártatlanság és bizakodás. Ilyen hatások jelenléte közvetíti hozzánk a rendező együttérzését az általa alkotott jellemekkel, ezeknek a filmeknek az ilyen tulajdonságai hoznak gazdag eredményeket és kölcsönzik nekünk a végén - mint FELLINI maga mondta "az érzést, hogy szabadok lettünk." /SIGHT AND SOUND, 1962-6?. 4.sz»/

68

M

ü

H

E

L

Y

69

Lindaay ANDERSON*

SPORT, ÉLET ÉS MŰVÉSZET /A leghevesebb baloldali filmkritikus, Lindsay ANDERSON aIs6 já­ tékfilmjét 1963 elején mutatták be Nagybrittaniában. A film Dávid Storey regényéből késaült, ée futballistákról, valamint a belőlük élő em­ berekről szól. A producere Karéi HEISZ, akinek SZOMBAT ESTE, VASÁRNAP REGGEL oimtt filmjével kezdődött az angol filmművészet reneszánszai a főszerepet Biobard HABBIS és Rácbel ROBEBTS játsszák. A negyven év fe­ lé közeledő Anderson a SEQUENCE oimli negyedéves film-magazinban ala­ pozta meg kritikusi tekintélyét, a negyvenes évekbenj aztán dokumen­ tumfilmeket kezdett forgatni, két díjnyertes filmje a THÜRSDAY OHILDBEN /CSÜTÖRTÖKI GYERMEKEK, Guy BRENTONNAL közösen/ és az EVERY DAY EXOEPT CHRISTMAS /MINDEN NAP, KIVÉVE KARÁCSONYT/. A nagyobb filmstúdiók nem figyeltek föl rá, Így a színházi vonalon kezdett sikeresen dolgoz­ ni, ő lendezte többek között a THE LONG AND THE SHORT AND THE TALL /A HOSSZÚ, A RÖVID ÉS A MAGAS/ a THE LILY WHITE BOYS /A HÓTISZTA FIUK/ ée a Bllly LIAR /HAZUDÓS BILLY/ oltaü modern angol darabokat. Első játék­ filmjét Julián VINTLB és Leslle PARKIN INDEPENDENT ARTISTS /független művészek/ nevű társasága gyártotta, - A szerkesztőség tájékoztatója szerint/. £

X

X

X

Különös, de sohase éreztem, hogy én választottam ki a THIS SPOR­ TING LIFE /IGY ÉL EGY SPORTOLÓ/ tárnáját. Mintha inkább a téma válasz­ tott volna engem. Sőt,szintúgy különöemód, úgy érzem, éppen nekem kel­ lett az első között lennem, aki mint fllmtémára, gondolt erre. A dolog úgy történt, hogy a SUNDAY TIMES-ben olvastam egy cikket a könyvről, még a megjelenése előtt, kiváncsi lettem rá,és rendeltem egy példányt. Annyi minden történt azóta,hogy rendkívül nehéz pontosan fölidéz­ ni, mi is volt az első benyomásom. Hirtelen rájöttem, hogy itt Bokkal bonyolultabb, sokkal érdekesebb dologról van sző, mint egy futballista sikeréről és csalódásairól, amit az a propaganda-oikk emlegetett. Leg­ először, úgy hiszem, a mü jellege hozott izgalomba * életeB és közvet­ len ábrázolás, tiszta Írói munka, roppant kifinomult lélektani megfi­ gyelésekkel és mély sejtetésekkel - minden tulajdonaágával,A középpon­ ti hős, Frank Machin, a maga kettős, hol birkatürelmű, hol túlérzékeny

71

természetével kivált izgató volt a migyon eroBen hatott rám, anélkül, hogy teljesen meggyőződtem volna róla, értem-e őt. Ugyanígy jártam az ő gyötrő és képtelen viszonyával a nőhöz: az erőteljes,mégis elfojtott érzelmekkel, melyeket az északi vidék puritanizmusa és tilalmai eltörzitottak, A háttér zord és kemény; semmi helye benne a szolid és ér­ zelmes munkásromantikának. Félelmetes filmtéma volt. S egyáltalán nem voltam biztos benne, hogy felérek-e hozzá. Minden vonatkozásban elérhetetlennek látszott.Heves licitálás in­ dult a filmes!tési jogért,s az ár túl magasra emelkedett Woodfall szá­ mára, mely akkoriban az egyetlen társaságnak látszott, mely hajlandó engem, mint rendezőt támogatni,Végül a téma Julián WINTDEhez és Leslie PAHKINhoz, az INDEPENDENT AHTISTS két vezetőjéhez került, hogy a for­ galmazást a Bankorganizáción át megbeszéljék. No, gondoltam, ez a vág. De aztán az Independent Artista barátomnak, Karéi REISZnek ajánlotta föl a rendezést, s ő a SZOMBAT ESTE, VASÁRNAP REGGEL után producerként is szeretett volna némi gyakorlatot szerezni,igy azt az ajánlatot tet­ te,hogy engem javasol rendezőnek, míg ő a próduoerséget vállalja. Meglehétősen hebehurgyán rá is álltam a dologra. Meglepetésemre igy tett az Independent Artista is. A film kezdettől fogva közös munka volt. A könyv annyira egyéni­ nek tetszett, hogy Karéi is, én is úgy éreztük, csak maga a szerző Ír­ hatja meg a forgatókönyvet. Találkoztunk Dávid STOHEYval, s ő maga is úgy hatott ránk, akárosak a könyve.Még sohase dolgozott a film számára s némi tétovázással fogadta a gondolatot, hogy egy ismeretlen műfajban fölujitsa a témát, amit mér egyszer megemésztett és túl van rajta. De nem sokáig habozott,mert volt benne szomjúság és adottság - eredetileg festőnek készült - a művészetben való kalandokra. Meg aztán, mint a kezdet kezdetén közölte velem, a filmet a rendező birodalmának tekin­ tetted Én ezt helyben is hagytam, de sohasem akartam irányítani az át­ dolgozást. Mindössze egy olyan forgatókönyv volt a vágyam, melyben ha­ sonló fokon érvényesül művészi szándéka és persze tehetsége,mint a re­ gényben. Eszembe sem jutott, hogy milyen sokat is kivánok. Nekiláttunk hát, előbb egy treatmentet irtunk, aztán egy vázlatos forgatókönyvet,miután a treatmentet elfogadták. Dávid állta a sarat az Írásban is, és a velem, meg Karellel folytatott vitákban is. Északra, Vorkehire-be utaztunk, hogy a helyszint együtt keressük meg, A Wakefield és Lleds közötti részen, ahol Dávid az ifjúkorát töltötte,s aho­ vá a könyv számos epizódját elképzelte, - mellesleg tizenkét éve én is itt forgattam első dokumeatumfilffijelmet, , Ám a kemány munka ée példás együttműködés ellenére első nekifutá­ sunk nem volt valami sikeresnek mondható. Kiderült, hogy nehéz a re­ gényt úgy sűríteni, hogy megőrizze finomságát, bonyolultságát, légfőbb örényeit. Úgy éreztem, a forgatókönyv-vázlatból hiányzik az az erede­ tiség, amit elvártam tőle* Ekkor kapcsoltunk a munkába még valakit, 72

akinek hozzájárulása ugyancsak nélkülözhetetlennek bizonyult. Körűibelül egy évvel korábbon láttam Richard HARRISt a THE GINGER ;MAN /A VöIiÖSHAJU FÉRFI/ cimü színdarabban; játéka nagyszerű volt és jóval raeginditóbb, mint amilyenre filmen bármikor is alkalma lett volna} a bennem megerősödött az az érzés, hogy éppen 5 az a szinész, akinek a THIS SPORTING LIFE-ban Frank Itochint kell játszania. így küldtünk neki a regényből egy példányt Hollywoodba, ahol éppen a BOUNTY LÁZADÓIBAN filmezett, s megkérdeztük, érdekelné-e a mi dolgunk. Azonnal válaszolt egy bámulatos levélben, mely tele volt csodálattal a könyv és lelkese­ déssel a filmterv iránt, aztán megküldtük a forgatókönyv-vázlatot - és néma csönd. Kezdtem aggódni. Még mindig nem Örültem a forgatókönyvnek, anél­ kül, hogy tudtam volna, mit lehet vele kezdeni,s valahogy azt éreztem, sokkal gyengébb annál, hogysem tovább tudnánk haladni, a színésszel va­ ló megbeszélés nélkül, akinek ilyen nehéz szerepet kell majd eljátsza­ nia .Rászántam hát magam,hogy Tahitibe telefonálok/nota bene: nem volt olyan könnyű megvalósítani, mint kimondani/ ahol Richard a BOUNTY-val kószált és közöltem, hogy odamennék s találkoznék vele.ő rámhagyta,hogy ez nagyszerű, én meg fölültem a repülőre. * Rengeteg emlékem van a THIS SPORTING LIFE-fal kapcsolatban, amit egyhamar nem fogok elfeledni, A legkedvesebb köztük nem la a filmből való, hanem Richard HARRISszel való találkozásom a tahiti repülőtéren, reggel öt Órakor, mikor vállig érő, 18. századi tengerészfrizurában hevesen próbálta kifejteni véleményét a neki küldött forgatókönyv-váz­ latról. Tíz pero alatt már nyakig voltunk az Ügyben, s bár előző éj­ szaka egyikünk ee aludt valami sokat,az egées napot étbeezéltük-vítat­ koz tűk. Hamar rájöttem, hogy igaza van. Ki tudja már, ml okból, de a sok tépelődósben és vitatkozásban valahogy elfeledtük, ml is, ami a leginkább kivételes és nagyszerű a regényben.Valóban veszedelmesen kö­ zel kerültünk egy úgynevezett "forgatókönyvhttz**, Richard volt, aki visszavezetett a regényhez. Esténként, ahogy végetértek a BOUNTY föl­ vételei, bungalow-jában üldögélve végigmentünk a forgatókönyvön és az Ő agyónjegyzetelt regénypéldányÓn, anélkül, hogy bármelyikünk elszun­ dikált volna, mig a másik magyarázott. S lassan kialakult agy koncep­ ció, amivel már kezdtünk megbarátkozni. így végül hazatértem, s mentem Dávidnak megmutatni, amit közösen klfunááltunk. Még a végére se értem, ő már beleegyezett és megújult energiával látott a munkához. S megpró­ báltunk ketten egy olyan forgatókönyvet kialakítani, emely legalábbis lehetőséget ad arra,, hogy átmentsük a filmre az eredeti erőteljes, bo­ nyolult és költői sajátságait. Veszélyes kérdés, hogy miről szól egy film. Maga a film az, ami­ ről szól. Átvedlődhettem és kritikussá, próbálhattam értelmezni, amit csináltunk} de valójában az ember azt fedezi föl, amit csinál, és ak­ kor, amikor csinálja. S akkor ismerjük ki,amikor már magunk előtt l’ át-

75

juk, Ez pers ks íi€© veszély telen éa nyilván könnyebb a fás tőnek* vagy az Írónak s, aint a filmesnek} valós sínül# g ea az oka, hogy olyan nehéz volt számomra a í'orgatókönyv-írm * Dehát ez bizonyos mértékig szükség­ szerű, A filmkészítés folyamatav akár minden miirésEi alkotásé, a föl­ fedezés folyamata# Sokkal könnyebb megfogalmazni, miről nem szól a film# Az én TíIIS SPORTING IXFE-om például nem a sportról szól. Még csak úgy sem lehet meghatározni, hogy "történet az északi vidéken élő munkásokról"» Vol­ taképp én semmiféle "sztori-filmnek" nem nevezhetném# /Éppen ebben a vonatkozásban mentünk a legrosszabb irányba az első forgatókönyv-kisérlatnél, mikor el akartuk vetni az első harmad visszapillantó föl­ építését, mely egyedül lehetséges módszer volt arra, hogy szubjektív főimét találjunk#/ Azt hiszem, a film elsősorban tanulmány egy lelki­ alkatról* A mi filmünk agy emberről szól, aki mind fizikailag, mind lelkileg különleges erejű és aktivitásúidé ezzel párhuzamosan veleszü­ letett érzékenység és ezeretetvágy ál benn©, melynek eleinte nem jön a tudatára* S ez a lelkialkat egy asszonnyal való, rendkívül különös és bonyolultviszonylatban ismerszik föl - ebből a szempontból h filmet szerelmi történetnek is mondhatnánk# Továbbá ez az egész kapcsolat és konfliktus agy jellegzetes társadalmi környezetben zajlik le# Mindezek a tényezők megkapják a filmen a msguk jelentőségét#A Rugby Leauge futöallklub világa, ezeké az embereké, akik a játékot Összehozzák, /a me­ nedzserek,/ az edzők, a küzdők és a nézők, akik már némileg távolabb­ ról érdekeltek, » ez a sokatmondó háttér egy férfi és egy nő heves és tragikus kapcsolatához# Az emberek hajlanak rá, hogy a tragédiát napjainkban lehetetlen­ nek tartsákja freuái lélektan és az atomtudomány korszakában az egyént megfosztották jelentőségétől és méltóságától, ami egyetlen lehetséges alapja a tragédiának. Nos, ml fölvettük a kesztyűt£ megpróbáltunk tra­ gédiát csinálni# Amennyire csodálom a fiatal francia filmművészek szá­ mos kísérletét,kivált vakmerő szaktudásukat a "filmszerűség” idejétmúlt formáival,- annyira érzem még legjobb munkáikban is a súlytalanság ré­ mítő veszedelmét: mintha nem vállalnák a lényegnek, az emberileg fon­ tosnak terhét, Filmjeik nagyszerű tündöklése mintha a könnyűség és di­ vat osság csapdájába ejtené Őket, Nyilván a franoia társadalmi és poli­ tikai helyzet következtében igen nehéz akár komolyan venni a filmet, akár komoly embereknek egyáltalán filmet késziteni«Mert bármennyire is gúnyolják ők a müvéézi konvenciókat, filmjeik valójában mégsem zavar­ ai* — g azokat# Az uj angol filmiskola egészen más. Az ide tartozó filmek alkotói is egészséges módon szakítottak a régi merevséggel, de egészen más hangsúllyal, mint a franciák# Nálunk az első vívmány uj területek föl­ tárása volt, mind a témában, mind a társadalmi háttérben, ahol leját­ szódnak, Sz nagyszerű erjedés - valóban nélkülözhetetlen lépés volt.Pe

74

ebből is lehet beszűkülés. Kivált, ha túl hosszú ideig egy bizonyos szemszögből, tipuBben gondolkodva csinálunk filmetj - például filmeket a "munkásemberekről", kívülről szemléire, szinte a dokmnentfilmek módszerével. /Vagy a szociológiáéval, ami még rosszabb./ Természetesen ez is szükségképp lehetetlenné teszi a tragédiát,hiszen a tragédiának nem az a tárgya, ami általános, hanem ami kivételes. Végig a THIS SPORTING LIFE-on nngyonls tisztában voltunk azzal, hogy mi nem valami általános dologról készítünk filmet, hanem valami kivételesről.Mi nem "a munkás­ ról" akartunk filmet csinálni, hanem egy különös /én ezért sokkal mé­ lyebben érdekes/ emberről e egy különös kapcsolatról. Nem csináltunk, hogy úgy mondjam, szociológiát. Egy ilyen nagylgényü elképzelésnél a színész és rendező kapcsola­ tának van a legnagyobb jelentősége.özerencséré a THIS SPORTING LIFE-ban Tahiti óta végig zavartalan volt az együttműködés Richard IlarriB ée köztem* Filmünkkel kapcsolatban egyszer már használtam a "szubjektív" jelzőt - n regény-eredetit tekintve elég magától értetődően, hiszen egyes szám első személyben Íródott. El is határoztuk, hogy úgy próbál­ juk ezt a szubjektív szemléletet megtartani, hogy közben nem élünk a narrétorhanggal, vagy a szubjektív kamera régi fogásaival.Előttem ujabb nehézségként jelentkezett, hogy kiismerjek egy lelkialkatot, mely az enyémtől nagyonis különbözik,hiszen Frank tíachin és köztem úgyszólván nincs is rokonvonás,ezért hát rendkívül nehéz volt a szivét-lelkét ki­ tárni. állandóan hajlamos voltam arra, hogy a jelenetek objektív szem­ léltetésébe essem, pedig ezeknek éppen Uachln sajátos lelkiállapotából kellett kialakulniok.Ez nyilván jóval gyakrabban történt volna meg, ha Riohard nem tanulmányozza oly elmélyülten nemcsak a szerepét,de a sze­ rep drámai funkcióját is, /lévén a belső mÓdszer-hlve, vagyis intuitív szinéez/.Xgy végül elkerült elérnünk azt, amit én az előadás és stílus alapvető egységének tekintek. Az ilyen szintű együttműködés nélkül a film el sem készülhetett volna. Ha Frank Maohin lénye a THIS SPORTING LIFE lelke, akkor a sziv: a szerelmi gyötrődés történetese itt megint mellénk szegődött a szeren­ cse, Raohel Roberts alakjában, akinek Mrs Hammond rendkívül nehéz sze­ repét kellett eljátszania. Hammondné olyan asszony,akinek érzései bár­ milyen hevesek is, szinte állandóan visszafojtottakj kettejük kapcso­ lata önkifejtés, konvencionális vallomások nélkül mélyül el, szakadat­ lan konfliktus révént a szavak között és alatt mindig ott játszik min­ den érzés. Be a szerep egy kivételesen "belső életű" színésznőt kívánt, akiben igaz szenvedély lobog, de megvan a képessége arra is,hogy viszezafojtsa. Szerenosénkre éppen ezeket a tulajdonságokat hozta Rachel a szerepbe - és ez bizonyos mértékig olyan csoda volt, amire a SZOMBAT ESTE, VASÁRNAP REGGEL óta nem volt példa a pályáján, kivéve egy nemrég bemutatott közös produkciót, a GIRL OH AFFROVALT-t /Persze mér ismerős történet ez az angol filmgyártásban, melynek sajátságos tulajdonsága, hogy elhanyagol egy kitűnő művészt a biztos középszer érdekében/

A ^rarik és Hanunonáná közti jelenőtöket mi inkább színházi, mint hagyományos filmes módszerrel közelítettük magi tia napig próbáltunk velük a forgatás előtt ée. folytattuk a próbát a forgatás alatt is, a azíah&á sétákén ás vikandeken, s amennyire lehetséges volt, igyekeztünk a műteremben is a jelenetek időrendje szerint dolgozni./Es magától ér­ tetődően az egyetlen mód arra, hogy a filmjáték jellemábrázolásában is el tudjuk érni a színházban biztosított mélységet és egyenletes fejlő­ dést./ E megérte*nem hiszem, hogy bárki közülünk szívesen feledné azo­ kat a kimerítő,Összezárva töltött heteket a Beaoonsfieldbe képzelt ki­ esei konyhában, az egész hangulatot, légkört, mely valahogy áthatotta a gyötrő helyzet feszült érzelmeit, - éppen ezt kellett a-színészeknek eljátszaniűk, Kérdezték tőlem, hogy Öt évvel azelőtt mért hagytam abba a filme­ zést a színház kedvéért. A válasz /mini adudig ilyen esetben/f nem én hagytam föl a filmmel, az szakított veltm* &z IV'Biti jDAY M ű k Pl GiüíISPMAS óta, amely hasonlóképp osak Karai REISZ biztatásával és bizalmával készülhetett el, nyilvánvalónak látszott, hogy ilyen felvilágosult se­ gítségben nem egyhamar lesz újra részem. És az ,,crthodoacw dokumentumfilmezés jövőjével - a 0 0 1 -nak készülő tej- és vízügyi propagandafil­ mekkel, vagy az olajtársaságoktól rendelt reklám-játékócskákkal - ép­ penséggel nem volt lelkesítő szembenézni*A független film megbukott,még a NATIONAL FILM THEATRE-t is ideges lett a programoktól,megijedt, hogy hivatalos helyzetét netán kompromittálja a magamfajta tüzvörös szocia­ lizmus . Csináltam hát egy-két postamunkát, vagy féltucat Bobin Hoodrészt, ée egy elvetélt játékfilm-vázlatot az BALING-nek. Aztán csoda történtí fölkértek, hogy rendezzek egy darabot a RÖYAL CöURT-ban* a THE LONQ AND THE SHORT AND THE TALL-t. Sikere volt és folytattam tovább. Pölkértak ujabb darabokra. így aztán lehorgonyoztam a színháznál, Bem ajánlották föl,hogy én vigyem filmre a LONQ AID THB SHORT AH2> THB TALL-t. Akkoriban a brit filmgyártásban egy lélek sem volt, akit a játékfilmes tapasztalatok hiányában rendezőnek tekintettek volna. Hiohard HÁRBIS, aki játszott ebben a filmben, elmondta nekem, hogy aján­ lotta* a legokosabb aa lenne, ha az eredeti társulatnak és rendezőnek adnák a filmváltozatot is, ds az ABPO-ban leggyintetteks "persze, per­ sze, saga ismeri ANiJ&RSOHt, hogy xuilyeB túlontúl szőrszálhasogató." De azóta valóban forradalmi változás történt, mely gondolom a NÉZ VISSZA HARAGGAL A O O K BACK IN ANGBI/ kezdődött,/amit Tony SlCHAHLSOH osak úgy rendehhotstt meg, hogy OSBŐKBE másképp nem adta a jogot/ s megszilár­ dult a SZOMBAT ESTE, VASÁRBAjp REGGEL-lel. Karéi átható sikere egyik napról a másikra megváltoztatta a producerek hangulatát, Most, mintha állandóan uj rendezőket és ismeretlen színészeket keresnének. Hsai hiszem, hogy kritikusi tevékenységem miatt lett volna velem osomben előítélet. Egyszerűen csak közömbösség volt* a dokumentumfil­ mesek, vagy szlnhási rendezők semmit sem jelentettek as angol filmpro­

76

ducereknek, Sose hallottak rólunk,Sehol sem ütköztem olyanfajta ellen­ séges magatartásba, amit mint kritikus váltottam volna ki, s ez megle­ pő, ha meggondolom, milyen komiBzak is voltunk voltaképp mindenkihez azokban a meggondolatlan Időkben, Azt meg még úgyse hiszem, hogy a hivatásos filmesek közül bárkit is befolyásolna *a taritika, *s *ez még osak nem is meglepő. Elképzelhet­ jük azt a kritikát, mely oly fogékony és átható, hogy a művészt is át­ hatja* föltárja előtte alkotását, s általa nem látott igazságokat mond el neki. Gyakorlatilag azonban úgy látszik, hogy az erényeket és hibá­ kat világosabban méri föl, aki rÓBzes bennük, mint aki bírál. Ez talán azért van,mert a kritikusok túl sokat törődnek az Ítélettel ée keveset a kifejezéssel. Ha a kritikára gondolok, mindig fölidézem Charlotte BRONTE megjegyzését az ÜVÖLTŐ SZELEK /WUTHERING-HEIGHTS/ Emily halála utáni első kiadásának bevezetőjében* Ott szólt a kritikusokról, akik, mikor a könyv megjelent, hirtelen gyanítani kezdték, hogy a könyvet voltaképp ő, Charlotte irta, s megemlítette az egyetlen kritikust, aki a regényt eredeti alkotásnak merte tartani. Az igazi kritikus, mondja Charlotte BHONTE, ki tudja nyilatkoztatni1* egy eredeti lélek "mene tekel"-jót. Ez, gondolom, csodálatosan egybevág a kritikus legfőbb hiva­ tásával, Az ítélkezés voltaképp nem túlságosan érdekes; rendszerint többet mond az Ítészről, mint a műről. Be ha egy kritikus meg tudja 'látni az uj és eredeti /a nyilván a legtöbb embert fölforgató/ ered­ ményt, s ha van esze, műveltsége ki is fejezni ezt, kinyilatkoztatja a valódi értéket, - ez éppoly becses dolog, mint amilyen ritka. Jómagam már nem igen töröm magam ebben az irányban* S végülis meg kell vallanom,hogy kritikusi és vitatkozó múltam maradéka, mely tovább élt az emberek emlékezetében, gyakran bizonyult kényelmetlennek* Nem, mintha vissza akarnék vonni bármit is, amit eddig leírtam; de a körül­ mények változnak, a mi magunk is fejlődünk. És méltánytalannak tűnik fölt életben tartani egy sereg félreértést, öt vagy hat évvel ezelőtt irt cikkekkel kapcsolatban. S az a tüzes megnyilatkozás, a STAND UP, STAND DPi bán, - ismételten hangsúlyoznom kell,semmi kedvem a rönanszra - semmiképp sem akart a kritikáról való végső álláspont lenni. Egy­ részt személyes véleményen volt, másrészt kísérlet a küzdelemre. Meg­ akartam erősíteni hitemet a kritika méltóságában, hiszen a kritikus végülis több az élősdinéi. Neki éppen úgy egész embernek kell lennie, mint bárki másnak s igy morális és társadalmi szemlélete feltétlenül belejátszik az Ítéleteibe. Azt a látszatot kelteni, hogy valaki elmos­ hatja, vagy el kell mosnia ezeket az egyéni tekinteteket egy műalko­ tás megítélésében - ez osak a kritika szellemi hanyatlásához vezethet. A kísérlet, hogy vitát kezdjek, persze nem sikerült, - nagyrészt, mert az emberek hajlanak rá, hogy mindent címkével lássanak el és kli­ sévé tegyék, - inkább Így járnak el, ahelyett, hogy gondolkoznának és vitáznának azon, amit valaki mondott. Bosszantó lett az *elkötelezett-

77

ség" sad, nem azért, mert a mögötte lévő gondolat jelentéktelen vagy érdektelen, hanem a vele kapcsolatos vita miatt,a jobb és baloldal kö­ zött} ez tette annyira bágyataöbá és sekélyessé az alkötelezettség jel­ szavát# De térjünk vissza a THIS SPORTING LIFE-hoz.Nem kétséges, hogy ka­ pok fejmosást is és dicséretet is, amiért megszöktem az "elkötelezett­ ség" elől. De akér a vádak, akár a helyeslések rossz helyre címzettek, Mindenfajta műalkotásnak vannak politikai vonatkozásai, de azért van­ nak, mert műalkotás, s nem pedig megfordítva, mintha a vonatkozások tennék műalkotássá. Tévedés azt kívánni,hogy a kapcsolat közvetlen le­ gyen, kivéve persze a forradalmi időket.Ha egy művész megpróbálja öszszekapcsűlni müvének radikális vonatkozásait a politikában radikális mozgalmakkal, hamar csalódás fogja érni. Mert a politikában nincsen randikális mozgalmunk. Mindazonáltal, bár Angliában elég sok ijesztő dolgot produkál az élet, azt hiszem, rosszabb helyek is vannak a világon a müvésszé-levés számára. Persze művésznek lenni képtelen dolog, de legalább nem ker­ getnek halálba miatta. Megharaphatjuk a kezet, mely táplál minket, a némileg még reménykedhetünk is, hogy igy el tudunk szakadni tőle.A mű­ vésznek mindig meg kell harapnia az őt tápláld kezet. Mindenképp túl kell lépnie a határt, ahol még elviselik. Az a dolga, hogy szörnyeteg legyen. Az angolok legijesztőbb bűne a megfontoltság, az örök kompromiszszum ártalmas életvitele, a tanács /mely egyúttal önértékelés is/ hogy "nem kell a dolgokat olyan komolyan venni". Ez talán nem rosBz recept a túlélésre, de nagyonls rossz a művészetre* Az angol film számára az igazi veszély nem a oenzor, vagy a rendszer, hanem az, hogy az emberek nem akarnak megváltozni, fölháborodni. Másrészt nincsenek-e jelek arra,hogy mi már felnőttünk? A mi mos­ tani nagy jódolgunkban legalább több értékes könyvet olvasnak, mint bármikor azelőtt,és ha D. H. LAWRENCE ma fiatal iró lenne, úgy hiszem, aligha üldöznék ki az országból. Talán a művészet mégis győzhet. A mi esetünkben azok, akik együttdolgoztak a THIS SPORTING LIFE megalkotá­ sában, rövidesen fölfedeztük egymást és önmagunkat. /FILMS AND FILMING, 1 9 6 3 . febr./

78

Orlana FALLAOIi

MAMMA THAGXGA /Beszélgetés Anna MAGNANIval/ 0.7.i Furcsa dolog történik velem, valahányszor önnel találkozom, signore MAGNAJTI: amig készülődöm találkozásunkra, annyi mindenről sze­ retnék önnel beszélni, a amint együtt vagyunk, úgy érzem, ninos semmi kérdezni valóm, Sötét pillantása, éles fogai, e hogy egészében olyan,, mint valami sebzetten vergődő madár... Szeme, fogai, szárnyal a legti­ tokzatosabb és legvilágosabb asszonyéi, akit a film mitológiája megte­ remtett. Cseosebeoséi, maoskái, kutyái, örök szomorúsága, amit élénk­ séggel leplez... Ugyanezt éreztem első alkalommal is, amikor ugyaneb­ ben a szobában meginterjúvoltamt olyan ön, mint egy megirt könyv. Men­ nél többször olvassák, annál érthetetlenebb; mégis kész, befejezett mü . A.lí.j IstenemI Remélem, nem azért jött, hogy tragikus, lehangoló képet fessen rólam? Éppen most, amikor boldog vagyok, mert az adóhiva­ tal visszafizetett nekem egy összeget, e meghatottam állok az Ő ember­ ségük és saját Ügyességem előtt... Bizony... három millió hétszázezer líra. tartozásom volt... gyilkoltak, folyton gyilkoltak miatta, ám én két hónapig tanulmányoztam a problémát, miért vetik ki ezt, miért en­ gedik el azt, engedmények, folyamodványok, kedvezmények, napfolttevé­ kenység, aztán egymagám szembeszálltam velük, mint valami Dávid, még ügyvédem sem volt... Haj, miosoda látvány,azok a sápadt arook, könnyes szemek, mint a csapdába esett állatét Olyan volt mint KAFKAt PERébŐl egy fejezet, az egyik ablak előtt egy anyóka ötezer Uráért küzdött, megpróbálta meggyőzni a hivatalnokot, de nem tudta, én meg kiabáltam* "Hát nem segíthetünk rajta, hé?!" 0 *7 . 1 Ez a fájdalmas irónia, az örök keserűség, amellyel a vilá­ got nézi, az a képessége, hogy még a törvénykönyv paragrafusát is me­ tafizikai drámává formálja...

A.M*» Ugyan, mit akar? Mit beszél? De hisz én úgy érzem magam, mint egy napon sütkérező gylkt Miért akarnak engem állandóan valami zárkózott, magányos, kiábrándult Elektra alakjában bemutatni? Hát hogy magyarázzam magának, hogy vidám vagyok, derűs, nevetek, a hogy az a tény, hogy én vagyok a MAGHANI,halálosan mulattat, ujjongok örömömben, ha az emberek felismernek az utcán és a sarki rendőr, miközben tpvább

79

irányítja a forgalmat, odakiált ja nekem: 11Giao KANNÁKÉ*'?! Ej, hát ez olyan, mint amikor azon csodálkoznak, hogy a lakásom ízléses és tele van könyvekkel.Dehát hányszor magyarázzam, hogy nem az utcáról szedtek fel, hogy elvégeztem a líceum második osztályát is,nyolc évig tanultam zongorázni és a Szent Cecília Akadémia növendéke voltam?.,. Máskor meg azt állítják, hogy Egyiptomban születtem és az apám arab volt,De ha én Rómában születtem, római anyától és oalobriai apától, ha nem hiszi, megmutatom a születési bizonyítványomat, Egyiptomba anyám csak a szü­ letésem utón ment. Tizennyolc éves volt, apám nem vette el és abban az időben ez botránynak számított, igy elment Egyiptomba és én a nagy­ anyámnál maradtam: itt Rómában. Mert szeretném megismételni,hogy abban nincs semmi szégyelnivaló, hogy én nem viselem az apám nevét, az anyá­ mét viselem, apámat nem ismertem, csak annyit tudok róla, hogy calóbriai volt. De akkor miért akarják mindenáron, hogy egyiptomi legyek? O.P. t Rendben van, signore,rendben van. Megírom, hogy római. Nyu­ godjék meg. Beszéljünk másról. Tudom, hogy Párizsba készül. AUTANT-LAHA-val fog filmezni. S miután ROSSfJLIINI letett arról, hogy filmre vi­ gye a S ’agapo-t... A.M.i Letett róla és én ennek nagyon örülök. Mit mondjak erről? Én ROSSELLINIvel jobban tudtam dolgozni, mint bármelyik másik rendező­ vel. Ha ő elkészített egy jelenetet, az mindig olyan volt, amilyennek én készítettem volna el, ha az ő helyében vagyok. És mégis, ha bármi­ lyen okból külön kerülök RÖSSELLIEItől, minden jobban megy, mintha va­ lami csoda történne velem. Nem,nem azért, amire mega gondol, kedvesem* nem maradt bennem ROSSEIXINInek semmi nyoma, én nem engedem soha, hogy nyomot hagyjanak bennem. És itt, miután már úgyis kimondtuk a neveket, beszéljünk világosan. Évek óta maguk újságírók állandóan beszélnek ar­ ról, hogy én őrülten szerelmes vagyok RÖSSELLINIbe, de most már kimond­ hatjuk végre az igazat? HÖSSELLINI szegődött a nyomomba, nem hagyott élni, Kern én futottam utána. Ha az az őrült szerelem bennem is égett volna, akkor meg is tudtam volna tartani, ebben biztos lehet,nem hagy­ tam volna, hogy kicsússzék a kezemből. ROSSELLINI aztán azt mondhat erről, amit akar. Annyi mindent mond úgyis KÖSSELLIK!, Nemrégiben azt mondta, hogy sosem nézte meg moziban a RÓMA NYÍLT VÁROSt és a PAISÁtj pontosan egy hónappal azelőtt látta,velem együtt, egy filmklubban. Is­ tenem' Dehát csak nem fogunk most a szerelemről beszélni? Ö.P.i Hogy is merészelném,signóra MÁGNANI? Péltem a bőrömet és ön mellett sosem érzem eléggé biztonságban: nagyon jól tudom, hogy nagyon kevés színésznő érzi annyira hevesen érzelmi és magánéletének titkait, mint ön. Egyébként, ön mondta nemrégiben valahol, hogy HA szerelem en­ gem nagyon zavar, A szerelem nem más, mint aféle Uree körforgás, ami után észreveszed, hogy azt hitted, van valami a kezedben,holott Üres."

80

A.M.: Ilyesmit egy letört pillanatomban mondhattam! a szerelem, ameddig tart legalábbis, addig engem cseppet sem zavar. Biztonságérze­ tet, bátorságot ad, s főleg lehetővé teszi, hogy a mellékes dolgokat elhanyagoljuk. Én hiszek a szerelemben. Csak a nagy szerelemben nem hittem soha. Mondjon nekem egy nagy szerelmet, egy olyan igazit, de névvel, lakcímmel, nem afféle legendát, s akkor hinni fogok. Látják? Hallgat. A nagy szerelmek, drágám, nem létezhek. Hazugok fantáziájában lehetnek csak. Kis szerelmek vannak, amelyek hosszabb-röviáebb ideig tartanak. Ezért aztán, valahányszor szerettem egy férfit, nem vettem túlságosan a szivemre. Szerettem, féltékeny voltara még a közelébe re­ pülő légyre is,de tudtam, hogy vége lesz. És amikor vége... hát sir az ember egy kioeit, de aztán túl van rajta* Eltelik két hónap, három, megint találkozol vele az utcán és hihetetlennek tartod, hogy ezért voltak álmatlan éjszakáid, ezért hullattál annyi könnyet. Puff, O.P.: Furcsa,signora MAGNANIt Önnek olyan férfias a jelleme, min­ dig azt mondja, hogy jobban becsüli a férfiakat, mint a nőket, "ahhoz, hogy egy nőt elfogadjak,az kell, hogy férfias méltósággal és jellemmel rendelkezzék", mondta egyszer, s aztán úgy beszél, mintha igen kevéssé becsülné a férfiakat. A.M.i Sőt, egyáltalán nem becsülöm semmire őket. Tény az, hogy az olyan nők, mint ón,osak a saját egyéniségükénél erősebb egyéniségű fér* fit tudják követni: márpedig én sosem találtam olyan férfit, akinek egyénisége'felette állt volna az enyémnek. Az olyan nők, mint én, osak azt a férfit viselik el, aki uralkodni tud fölöttük: márpedig én sosem találtam férfit,aki fölöttem uralkodni tudott volna. Mindig osak olyan férfiakat találtam, hogy is mondjam? aranyosakat. Istenem, az ilyen arqnyosak után is sir az ember kicait, de azok osak olyan filléres könnyek. Hihetetlen, de igy van, az egyetlen férfi,akiért nem filléres könnyeket sírtam, a férjem: Goffredo ALESSAHDRINI. Valamennyi között, akit osak ismertem, ő az egyetlen, akit fenntartás nélkül becsülök és szeretek. Valahányszor találkozom vele, végtelen gyöngédséget érzek iránta, O.F.í Tudom,hogy szerepet vállalt ALESSAHDRINI legközelebbi film­ jében! nem fogad el tiszteletdijat és osak azért teszi,hogy megkönnyít­ se neki a visszatérést Olaszországba, s könnyebb legyen a film elkészí­ tése is* Ez nagyon szép, nagyon nemesielkü dolog. A.M.: Egészen kis szerepről van szó(mindössze hét napi munka, nem több. Olyan kioslke szerep, hogy kezdetben nem is volt; a forgatókönyv Írása közben illesztették be. Be olyan szerep, amely jól fekszik nekem és miután ő nem merte felajánlani, azt mondtam neki; megosinálom neked ingyen* ALESSANDRIHfl kitűnő rendező és olyan ember,akit igazságtalanul mellőztek. Legalább négy éve távol van Olaszországtól, amióta kivándo­ rolt Argentínába, s most hogy visszajött, át kell törjön égy üvegfa­

81 6 Filmkultúra 19*sz*

lat; segítenem kell* N incs kosi? irtunk már semmis bár nem tudtunk elvál­ ni, én a magam álé tát élem, ő meg uj családot alapított. Be mégis se­ gítenem kell, mert megérdemli. Bár nem valami rózsás életem volt ve­ le. Kislány voltam, amikor hozzá mentem feleségül és ő annyiszor meg­ csalt, hogy egy szarvascsordának is túl sok lenne a szarvakból, amiket ő illesztett a homlomokra. Egyebet sem tettem, osak sírtam, jajgattam, szeretném látni azt a nőt, aki ezt nyugodtan tűrte volna) ée mégis, mindennek ellenére, oly mélységesen becsületes volt, mélységesen embe­ ri és mélységesen tiszta. Oriana, kedves, én szoktam káromkodni, de gyűlölöm a közönséges emberelet. Különben is, tudjuk, hogy a káromko­ dás a kevesek előjoga és nem azonos a közönségességgel. ALESSANÚRINItól mindig tökéletesen távol állt minden, ami közönséges) hiszen az a számításból, az értetlenségből, s a megbocséjtáni nem tudásból tevődik Össze, És... Istenemí Hát nem több ez, mint a szerelem? Eltekintve at­ tól, hogy az a fenenagy szerelem már nem Is nélkülözhetetlen számomra, ninos szükségesm rá ahhoz, hogy élni tudjak... Oriána! most mit moso­ lyog? O.P.i Dehogy is mosolygok. Csak arra gondoltam, signora MAGNANI, hogy úgy látszik, mint ha ön nem nagyon szeretné embertársait. Ha nem beBzól róluk mélységes megvetéssel,akkor mélységes szánalommal beszél. Vajon vannak-e barátai... A.M. Nemigen. Vagy igy, vagy úgy, mindig sikerül nekik engem meg­ sebezni, vagy megcsalni? a ha az embert a barátságban megcsalják, az sokkal keservesebb, mintha a szerelemben. Embertársaim.,* Én embertár­ saimért egy osomó Időmet feláldozom, megpróbálok mindig jót tenni ve­ lük, még ha nem is akkora jót, amiért lovasszobrot érdemelnék) de min­ den egybevetve, nem nagyon értjük meg egymást, én és embertársaim. Oly ritkán találni emberi lényt embertársaink között.Az állatok sokkal em­ beribbek az embereknél,erre minduntalan rájövök s olyankor nagyon erős bennem a vágy, hogy visszavonuljak, egy faluba, ahol senki nem lát, a lovak és csirkék közé. Valóban, hat hónapja keresek egy kis birtokosa­ két falun, segítsen nekem találni egy alkalmas kis birtokooskát! Ah! De gyönyörű volna, nem járul autón, nem érezni a bűzt, nem látni embe­ reket, ma reggel is a Via dél Tritone-n, azt hittem, elájulok, az a forgalom, a tülkölés, benzinbüs, levegötleneég,.„ O.P.i Azt akarja mondani, signora, hogy nem tartaná szerencsét­ lenségnek, ha nem lehetne többé színésznő, nem lenne többé a MAGNANI) vagyis a világ legismertebb nőalakjainak egyike? Nem hiszem, A.M.í Ha nem hiszi,akkor miért ül itt? Csukja be ezt az izét, ami itt forog és menjen sétálni egy csinos fiúval. Ha nem hisz nekem, meg­ sértődöm! én nem szoktam hazxutsi. Dehát Oriana, kedvesem! Hát én alig várom, hogy ne legyek többé színésznő, hogy ne üldözzön többé az a vi­ lág, amelyben élek! A népszerűséget, azt szeretem, megmondtam. Na és?

82

Hát ki veszi el tőlem, ha elmegyek falura? Büszke vagyok az elért karrieremre. Na és? Ki veszi el tőlem ezt, ha mindent itt hagyok? A fil­ met, kedvesem, azt már nem szeretem. Elmúlt az nz idő,amikor azzal ál­ tattam magam, hogy filmezni,az valamiféle művészi alkotómunka. Már nem álmodom* A film ma fesztiválokból, kannibálizmusból áll, ée abból az ostobaságból, amit kifejezhetetlennek neveznek, azokból az intellektuelekből, akik mindig tanítani akarnak valamire és lebecsülik a közön­ séget, mert elfelejtik, hogy igaz ugyan, hogy a közönség bizonytalan itéletü egyénekből tevődik össze, de együtt ezek a bizonytalan itéletü egyének az intelligencia csodájává válnak. És az intelligencia nem vi­ seli el, ha katedrán Ülő hülyék orránál fogva vezetik. Nézze* én a filmről azt tartom,amit a fiam tizenkét éves korában irt a Bvájoi kol­ légium kis újságjába: "A moziban én szórakozni akarok. Ha aztán anél­ kül, hogy észrevennéra, a film tanit is valamire, annál jobb.” O.P. Rendben van, rendben van. Jól emlékszem rá, amikor azt mond­ ta nekem: "Én a hülyéket nem tudom elviselni} jobban szeretek egy gaz­ emberrel együtt lenni,mint egy hülyével. Ée nem tudom elviselni az intellektueleket sem. Az intellektuslek oly ritkán intelligensek,Gyakran teljesen különálló dolog, egy intellektuel és az intelligencia. "Dehát akkor miért van örökké intellektuelek társaságában. És Tennessee WILLIAMSot, legjobb barátját, hová helyezi? A.M.: TENNE5SEE egy nagy gyerek, gyermeki tisztasággal és ember­ feletti jósággal megáldva) ő intelligens ember mindenekelőtt, s csak azután intellektuel.Ha vele vagyok,sosem beszélőnk intellektuális dol­ gokról) normális dolgokról beszélünk, saját dolgainkról. Az intellektuelekkel viszont mindig ugyanazokról a témákról lehet osak beszélni, szörnyen unalmasak, sosem nagylelkűek, sosem tudnak megbooeájtani, sem másoktól tanulni. De ez, hogy közöttük voltam, a múlté, része volt an­ nak a hibás programomnak, hogy ne legyek elszigetelt, ne játszam a szent szörnyeteget, s ne legyen rossz természetem, Orianal Egész éle­ temen át azzal kínoztak, hogy dölyfös, gonosz, durva, osunyaszáju va­ gyok: vagyis, hogy rossz a természetem. És "Anna, ilyet nem illik mon­ dani", és "Anna, ilyet nem illik csinálni", igy ment ez nap mint nap, a végén magam is elhittem és belefogtam abban az ostobaságba, amit ön­ magunk egyénisége feladásának nevezhetnénk, de úgy mondjákimegjavulás. Mondja meg nekem, valóban rossz természetem van? O.P.* Én úgy mondanám, hogy egyénisége van* Minden Igazi egyéni­ ségnek rosBz a természete.Az emberek Összetévesztik az ön-megbeosülést és az IgazBágszeretetet a roBsz természettel. Engedje, hogy a tyúksze­ mére lépjenek, tűrje el a sértéseket, adja fel méltóságát, tapsoljon a vezéreknek, akkor majd azt mondják, hogy jó természete van. A.M.i Márpedig akkor nekem nincs. Például, itt van a Marion BRANDOval való állítólagos ellenségeskedésem,amikor a KIGIÓBŐBt forgattuk.

83

Marion jó fiú, tehetséges j.9 , egyetlen hibája, hogy túlságosan sztár, tudja, hogy csodálatosan szép, magnetikus arca van és erről egyetlen pillanatra sem feledkezik meg* Én nagyon szeretem őt, csodálom, bámu­ lom, ám egy napon kissé ideges voltam s ő odajön és bosszatani kezd* "Én tudom,miért vagy rossz kedvű. Én tudom." "Hagyj békén, Marion. Nem tudod." "Én tudom. Én tudom.""Hagyj békén.""Én tudom." "Mit tudsz??!!!" "Tudom, hogy azt akarod! a te neved legyen az első a plakáton, ne az enyém," Uramisten, PerBze, hogy azt akartam, de nem azért voltam ideges, és ha nem bosszatott volna,meg sem mondom nekij van bennem annyi büszkeség. Se ő felpiszkálta a gőgömet,s igy feleltem! "Igen, azt aka­ rom, hogy Olaszországban a plakáton az én nevem legyen az első." "Mi­ ért?" kérdezi ő. "Mert ez jár nekem," "Mert törtótő vagy", mondja Ő. "Hát te mi vagy?" azzal bementem az öltözőmbe. Ez nem elégi volt benne annyi tapintatlanság és vigyázatlanság, hogy utánamjött, s folytatta a vitát. Ekkor kitört az én rossz természetem, bocsánat, jd természetem. Ilyesmit mondtam neki: "én sosem kértem volna tőled, és elvártam vol­ na, hogy magad ajánlod föl, mint egy csokor virágot. Se miután nem ajánlottad fel, nem nyújtottad át, mint egy csokor virágot, én közlöm veled,hogy vételenül közönséges ember vagy és durva fráter is egyben." Sápadtan kifordult és én megkaptam, amit akartam. Hej,ha azt hiszi va­ laki, hogy patétikus képet rajzolhat rdlam,nagyon téved. Én nem vagyok gyenge nő, én tudom, mit akarok és mindig is tudtam. Semmi nem történt velem véletlenül, Bsnnnif kivéve a RÓMA NYIX/F VÁROS sikerét és utána a világhírt.Meg voltam rdla győződve, hogy filmen CBak az érvényesülhet, etkinek csinos pofija és kék szeme van... Egyszóval, véletlenül lettem "a" MAGNANIf de most, hogy már az vagyok, azt akarom, hogy hadd mond­ ják: "MAGNANInak rossz természete van." O.F.i Mondják, mondják. Habár én már láttam önt olyan hercegnői módra viselkedni, mint a legundokabb hercegnő, de mégis mondják. A.M.: Ilyesmit szórakozásból teszek, hogy önmagam számára kipró­ báljam, tudok-e Jól is viselkedni^ dehát mi hasznom volt belőle? Roesz filmek, téves filmek. CASTELLANIval kezdtem megjavulni, az eredmény a POKOL VÁROSA lett. MONICELLIvel folytattam, az eredmény: ÖRÖMTELI KA­ CAGÁS. És FASOLINIval is jól viselkedtem: az eredmény a MAMMA ROMA,még kereskedelmi szempontból is elhibázott film. És kire hárul az ilyen hibák felelőssége? Rám.Senki nem hibáztatta Marion BBANLOt, mert vaoak film volt a DESIRÉE. Be ha egy film megbukik, amelyben Játszom,minden­ ki a MAGNANIt hibáztatja. Olaszországban megvan ez a furcsa szokás: ha egy film nem sikerül, mindig a színésznő tehet róla. Még azt is elfe­ lejtik, hogy nem vagyok én hivatásos színésznő, én osak akkor tudok egy szerepet eljátszani, ha azt csinálhatom, amit akarok, mint ahogy egy Író ie osak akkor tud irni és a festő is csak akkor tud festeni, én nem tudok egyszerűen engedelmeskedni a technikának, én alkotni aka-

64

rok. Azonkívül is, már az idegeimre mennek a szerepek, melyekben örö­ kösen hisztériás, ordítozd proletámőket kell játszanom. O.F.: Vissza is utasíthatná.Színházban is játszhatna. Mindig gon­ doltam rá, hogy nagyszerű Lady Maobeth, vagy különleges Marguerite Gautier lenne. De valahányszor alkalma lenne, hogy színházban fellép­ jen, úgy húzddlk vissza, mint osiga a házába.Szinte azt hihetné az em­ ber, hogy gyáva. A.M.: Gyáva maga. És csiga Is talán maga,kedves lányom. Ha én nem játszom színházban, az azért van, mert a színház az ember embert, az egész életet követeli és az én életem a fiamé és a fiam sokkal többet jelent nekem, mint bármiféle színház, túlságosan is sokat voltam távol tőle, semhogy ismét nélkülözzük egymást. Ne felejtse el, hogy tizen­ nyolc éve én magam vagyok a családfenntartd, és ha én elmegyek, ki tartja fenn ezt a családot? Azok a nők, akiknek férjük van /nem irigy­ lem tőlük, higyje el. Juj! Egy férj! Micsoda teher,micsoda unalmas do­ log!/, nzok a művészetnek szentelhetik az életüket. De én(Miféle ladymacbethezés lenne az! Itt van például a KURÁZSI AMÓ,a Broadway-n kel­ lett játszanom. Másfél évre szerződtettek és maga tudja, mit jelent a Broadway. Nosj elmentem másfél évre. Itt hagytam a fiamat, aki tanul és szüksége van rám?Elvittem a fiatam New Yorkba, de éjjel-nappal azon gyötrődtem, "vajon most hol van, mit csinál"? Én nem tudom, hogy van ez. Vannak nők, akik össze tudják egyeztetni a kettőt, a osaládot Őb a karriert, én nem tudom. Szüljön maga is egy gyereket, aztán majd meg­ látja, elmegy-e esalinkázni a világba, amikor kedve szottyan. A gyere­ kek olyanok, mint az újszülött állatok, az anyjuk mellett a helyük, gondozni, beoézni kell őket, hogy megszokják az életet# És ha sike­ rül... idefigyeljen, a -öífar szép gyerek, érzékeny, jó, okos... Többet ér a világ minden karrierjénél. De vigyázzon,ha most valami cukros-mé­ zes alakot ir meg az anyárdl, akinek ekkora szive van, hát én megfoj­ tom. O.P.: Nem kell, hogy megfojtson. Nincs önben sem cukor, sem méz és egyáltalán nem vagyok arrdl sem meggyőződve, hogy ekkore szive van. Hisz az ön szivében oly kevés hely akad bármi más számára, aki nem An­ na MAGNANI, meg az ő fia# A.M.í ügy?! Nézd csak, ezt a csirkét. Hát mit gondol akkor tulaj­ donképpen? Robotember vagyok én, plasztik, szívvel? O.F.t Ugyan, dehogy, ön... ön Anna MAGNANI. És Anna MAGNANI az, amit Ön maga mondott Velencében, hat hónappal ezelőtt. Az ágyán kupor­ gott, emlékszem, kócosán, mint Benvenuto CELLINI Medúzája, egyik ék­ szerét simogatta és azt mormoltat "MAGNANI egy olyan személy, akit nem tudok elviselni, nem szeretem. De azért szimpatikus, néha gyengéden gondolok rá.” Aztán azt mondtat "Amikor imádkozom.*"

85

A.M,: Igen, imádom az ékszereket, de csak kézben tartani, nem vi­ selni* Micsoda érzés, egy brilliáns, amikor kézben tartjuk! Mintha át­ szűrné a bőrt a tenyeremen, éget, lélegzik. Olyan, mint ha az ember a hold egy darabját tartaná a kezében. O.F.: Aztán azt is mondta: "Amikor imádkozom, annyira szánnndónak érzem magam", ön valóban szokott imádkozni, eignora KAGNANI? Engedje meg, hogy megkérdezzem, amit gyakran megkérdezek az ilyen beszélgeté­ sek során: ön vallásos? A.M*: Tartsunk sorrendet. Szánandónáfc sosem érzem magamj gyűlölöm a szánalmat, különösen, ha Önmagunk felé fordul* Azt a mondatot nem én mondtam, valaki kitalálta. Imádkozni szoktam, de mennyire! Vallásos, igen, azt hiszem, vallásos vagyok. Igen, feltétlenül. Istenem, csak kell lenni valaminek,ami nagyobb nálam, egy jó Isten, aki segit engem* Aztán meg tudja. Isten nem más, mint a lelkiismeret,márpedig nekem na­ gyon tiszta és nyugodt a lelkiismeretem.Hlbét elkövettem,nem Is egyet, de rosszat nem tettem, soha. Nem felejtem el a sérelmeket, amik értek, gyakran nem Is bocsájtom meg őket, de nem állok bosszút: a bosszú kö­ zönséges dolog, akárcsak a harag. Ez az, ami nekem oroszlánerŐt ad. Olyan erőt, aminek birtokában nem félek semmitől. O.F*: Valamitől azért mégis osak fél, talán slgnora MAGNAKI. A megöregedéstől, például. Nem fél az öregségtől? A.M*: Nem, feltéve ha az eszem nem öregszik. A ráncokat az arcon el lehet viselni. Különösen, ha az ember megfelelőm kiélvezte azt az időt, amikor még nem volt ránc az arcán* De ráncok az értelemben, az észben, az Iszonyul O.F.: Akkor hát a haláltól. Nem fél a haláltól? A.M.: De igen, nagyon. Mindig gondolok a halálra. Olyan igazság­ talan dolog a halál, ha egyszer már megszülettünk. Meghalni annyi,mint megsemmisülni,megszűnni} miért kell megszűnni? Egy embernek akkor kel­ lene megszűnnie, amikor maga határozza ezt el, amikor fáradt, s elege van mindenből, nem előbb. Istenem, olyan aránytalanság van a születés bübája és a halál kegyetlensége között.Születni, az néhány egészséges, boldog sikoltást jelent, a halál pedig tragédiát. Legalább olyan szé­ pen kellene meghalni, s olyan öntudatlanul, mint ahogy születünk. És tudja, mit mondok? Talán Igazságosabb dolog lenne,ha öregen születnénk és gyermekként halnánk meg. Uramisten, miket beszélek. Valami tragi­ kus, szomorú képet fest most majd rólam. De hisz én nem vagyok tragi­ kus, sem szomorú. Én... Orlana, mi vagyok én tulajdonképpen? O.F,: Az elején megmondtam: egy már megirt könyv. Minél többször elolvassuk, annál érthetetlenebb. De már megírták.

86

A.M, i Hm! Ej! Oriana, ne adja az véleménye rólam?

Ugyan! Ez afféle lntellektueleknek való ostobaság. intellektuelt, legyen egy klosit Intelligens, mi a

O.P.: Én azt gondolom... ón azt gondolom, hogy ön nagy ember,Bignora MAUNAKI. /EUROPBO, 1963. épr. 14./

67

.V

Carlo Di CARLOt

A "MAMMA RO M * NAPLÓJA Hétfő* április 9. A Casal Bertone-ban elcsattant a csapó.Ott van a teljes társulat} PÁSÖLINI, ETTORE, MAGNANI, Franco CITTI és fivére Sergio, Pier Paolo nélkülözhetetlen szárnysegédbe éB munkatársa,Tonino delli ÖOLLI és fi­ vére Pranco, az operatőr, az asszisztens Gioacohino SOFIA, Lina B*AMI00, a forgatás titkárnője, BOSCHI, FRANCHI, Bruno FRA3CÁ,CASATI a pro­ dukciótól, MARIANO, a főgépmeeter GIANBUIAvsl, ALBERTO, ALFREBINO,PROFILI, CONTI, Silvio CITTI és a többiek. Ugyanaz a társulat, mint az ACCATONE idején. A nap ma bújócskát játszik,tehát kevés külső felvételt forgatunk* osak azt a jelenetet, amikor Marama Roma Ettore-val hazaérkezik. Franco CITTI, aki a filmben Carmine szerepét játsza, Mamma Roma szipolyozőját, nem növesztette meg a bajuszát, pedig kellett volna. Tehát álbajuezt ragaszt és Bon Fefé Cefalu-ra, a YáLáS OLASZ MÓBRA egyik szerep­ lőjére hasonlít, akit MASTROIANNI alakított. Nagy csapat fényképész vár ránk,akik azért jöttek, hogy köszönteék Nannarella-t /Anna MAGNANI népszerű neve. Szerk./ a filmre vissza­ térésre alkalmából, nomeg hogy jelen legyenek a csapó első csattanáéi­ nál, amely a MAMMA ROMA kezdetét jelzi. - Vajon jobb lesz, mint az ACCATTONE? - Szinte más sem hallatszik. Ebédnél Piere Paolo /PASOLINI/ beszél legközelebbi filmjéről,amit még az afrikai filmje előtt kiván forgatni, a VABONBAN ÉLŐ ATYA előtt. Kísérlet lesz ez a film, amelyben bemutatja az olaszok vitalitását, rövid története a következő* történelmi film forgatásánál vagyunk, a központi jelenet Krisztis passiója. A Kálvária ott a három kereszt, Magadaléna, két angyal... a főszereplő a jó lator. Minden készen áll,a rendező izgatott, ordit, üvölt. Elhelyezik a szereplőket a két keresz­ ten, utoljára a jő latort. Be abban a pillanatban, amikor felszögezik, szívrohamot kap és meghal*"*^

Ez az epizód azóta elkészült és PASOLINIt négyhónapi felfüggesz­ tett börtönre Ítélték miatta, vallásos érzület megsértése elmén. /Szerk,/

89

BUNUELt említem. A MAMMA RÓMA kezdetére Is gondolok. A VIRIDIANA Utolsó vacsorájára is emlékeztet. PASOLINI azt mondjat hogy nem Ismeri BUNUEL müveit ás végre szeretné mór egyik filmjét látni. Kedd, április 10. Ma belső felvételeket forgatunk, a Caeal Bertone szobájában. Ter­ mészetesen odakint süt a nap,s ez felébreszti a PASOLINIben a szunnya­ dó futballistát, MAGNANI találkozik CITTIvel. "JÓnapot, CITTI ur, Még mindig unja az életét, nem?*1 FRANC0 megőrzi nyugalmát. Tizenkétszer forgatnak le egy jelenetet MAGNANIval, mégBem válik unalmassá, lesz olyan időszak is, amikor egy napon ötvenhat képet for­ gatunk, PÁS ÖLIK I "követni" akarja Annát a szöveggel, szeretné előimi neki az árnyalatokat, a hangsúlyt, amit azonban ő már megtalált min­ denütt a szigorúan pontos forgatókönyv szöveg-részben.Ó nagyon alapos. Mintha ez még nem volna elég,PÁS01INI idegesen rajzolja fel minden je­ lenet beállításának vázlatát papirdarabkákra, melléirja a megfelelő technikai utasításokat és szöveget. Ez mégis hasznos, legalábbis BELLI C011I számára, aki azonnal megérti, mit akar PASOLINI. Különben ő Is kiváló mestere a fénybeállitáBnak. A tangó-jelenetét készítik elő,BINI felügyelete mellett, aki meg­ látogatta a társulatot*A munka késő délutánig elhúzódik. Ez minden nap igy megy majd..Aztán elmegyünk megnézni az előző nap leforgatott anya­ got. BXNI nem akarja, hogy kültagok jöjjenek - MAGNANIn, BELLI COLIn, SALINÁn /az asszisztensen/ és rajtam kívül, valamint ott van természe­ tesen ETTORE, aki napról napra próbálja megszokni, hogy "látja Önma­ gát". Lehet, hogy még mindig nem fogta fel teljesen, mi a film. Nem is titkolja, hogy bizonyos fokig lázong a látvány ellen, de lelke mélyén elégedett és boldog. Péntek, április 15. Folytatjuk a belső felvételeket a Casal Bertoneban. MAGNANX most egészen más hangulatban van, miután hosszan "vivő­ dött* s végre egyetértésre jutott TONINOval. Eltalálták a fénybeállí­ tást az orra részére, amit ő "szablyának" nevez* ám tovább vitatkozik FASOUNIvel, mert az ragaszkodik hozzá,hogy tagoltan és sosem egyfolytában mondja Bzövegét. Sosem jut el odáig, hogy végig mondjon egy egész jelenetet. PXER PAOLO azt mondja, hogy "játszik", és nem természetes, amilyennek pedig ő szeretné, amikor ilyen szokatlan módon forgatunk* A gyűlölet,=a harag, a hangulatválto­ zások egyszóval, ahogy az érzelmi váltakozások a forgatókönyv szerint hirtelen és szárazon követik egymást, - nem ábrázolhatők szerinte Je­ lenetről jelenetre,hanem csak összefüggő egészben. Be PASOLINI ragaBZ-

90

kodik elképzeléséhez,A viták a következő napokban 1 b folytatódnak majd, és Anna végülés hozzászokik, sőt, szinte örill neki. Ma forgatjuk az első jeleneteket CARMINEval /Pranco COTTl/. Szü­ letett színész,különleges temperamentummal. Sosem kell egynél többször mondani neki a szövegét, semmi szükség rá, hogy Pasolini más utasítá­ sokat is adjon neki, mint legfeljebb néhány tanácsot és fizikai elhe­ lyezkedésének megjelölését, FEFÉnek hívják; belemegy a Játékba és szi­ cíliai dialektusban mond el szövegéből néhány mondatot, BTTORE újságírókkal beszélget, akik FRANCOt a "tfal film" rovatban a múltkor bemutatták, A televíziós közvetítés mintaszerű volt,sikerült őt úgy bemutatni, ahogy szerették volna. FRANC Óval elég egy kis időt eltölteni és már feltűnik az ember­ nek, Nehéz megérteni, miért nem oldódik fel, miért oly zárkózott; külbő "magatartást" ölt fel, amely teljesen ellenkezik lényével. /Osak PASOLINI érti/. Filmezik, mert az ACCATTONB megnyitotta előtte ezt az utat, de úgy fogja fel a színészi munkát, mint bármilyen egyéb mester­ séget, Minden keresetét elkölti, s nem is érdekli, mennyi pénzt kap; azért,- mondja, - mert ha egyszer ennek vége lesz, úgyis mindent élői­ ről kell kezdenem. Szombat, április 14. A Oasal Bértone utolsó külső felvételeit befejezve, végre tovább megyünk. Olyan volt, mint valami költöző tábor. Egyelőre a belső fel­ vételeket befejeztük, s a kedvezőtlen idő ellenére - az ég esőt Ígér, szürke és sötét, állandó, port kavaró szél fuj-, Tőrre Spaooata-ba me­ gyünk, a Cineoltta mögött* Minden nap felfedezünk egy más ismeretlen Rómát, amit PASOLINI az elmúlt években türelmesen, egy felfedező figyelmességével ée alapossá­ géval kutatott. A "kutaoska" jelenetét forgatjuk, amikor EITORE, akit társai meg­ vertek, véresen odaérkezik ée találkozik egy öreg "csavargóval", aki­ től megijed, e elfut.Napokat,hosszú napokat vesz majd igénybe ez a je­ lenet, Az idő valóban nem kegyelmez nekünk,a felvételek legutolsó nap­ jáig rendkívül kedvezőtlen marad, A jelenet végén még nem tudjuk, hogy ez a montázsnál majd kima­ rad. Tágan rét a táj, olyan, mint valami fensik, de sivatagnak le tű­ nik egyben. Alacsony fal húzódik az egyik oldalán, fekete-fehér oslkozásu. Háttérben egy torony, oldalt hatalmas, szegényes lakóházak olyan egyenes vonalban, hogy szintén falnak tűnnek, A vetítésnél látjuk az egész környéket.Csodálatos jelenetekre ke­ rül sor egyébként ezeken a vetítéseken,látjuk a pompás tangót. MÁGNANI nagyon boldog és PIER PAOLO sem rejti el ezúttal elégedettségét és tetszését.

91

Hétfő. április 16. PIER PAOLO azt mondja nekem, hogy a MAMMA KOMA zenéjét Antonio VIVALDI: Harmónia és invenció és Szent Lőrinc koncertjének zenéjéből állítják össze. Zenéről beszélünk* Megkérdezem, szereti-e az elektronikus zenét. "Nem szeretem ANTONIONIt, nem szeretem az absztrakt művészetét és nem szeretem az elektronikus zenét,"A következő napokban éles viták kelet­ keznek még. Csütörtök, április 19. Néhány külső felvétel után - Guidoniában voltunk az elmúlt napok­ ban - ismét itt vagyunk, belső forgatáson. A Cava Auréliánól, a Szent Péter tér mögött, a legmozgalmasabb jeleneteket forgatjuk. Itt van Lulsa 0BI1LI, aki a filmben Biancofiore, Mamma Koma élettársának szerepét játsza. A zsarolási jelenetre is most kerül sor. A megzsarolt bizonyos PELLISSIER ur, /valódi neve LA PAGLIA/,egy vendég­ lő tulajdonosa, aki ETTOREt pincérnek alkalmazza üzletében. Nagyon ma­ gas, hosszúkás, kövér arca van, a homloka igen széles és a haját hát­ rafésülve viseli. Mindig a bárban /espresso/ van, ób nem lehet tudni, hogy a mindennapi életben mit is csinál tulajdonképpen. Nem véletle­ nül választotta őt PIER PAOLO - aminthogy egyetlen szereplő sem vá­ lasztotta a véletlen alapján de különösen ennek a szereplőnek ki­ választásánál egyáltalán nem játszott szerepet a véletlen. Annyira ha­ sonlít ugyanis Valakire... Péntek, április 20. Amint az ACCOTANEnál ott volt MORANTE, /Blsa MORANTE Írónő/,úgy a MAMMA ROMAnál itt van Paolo VOLPONI. Ő lesz a pap, akihez Mamma Roma elmegy, s megkéri, szerezzen munkát a fiának. Visszautasítja a segéd­ munkási állást, amit a pap felajánl, Mamma Roma valami méltóbbat keres fiának. Még mindig BIANCOFIORE lakásában vagyunk} négy négyzetméternél alig nagyobb szobécska ez. Hihetetlen, hogy ennyire szűk területen el­ férnek a szereplők, BIANCOFIORE, PELLISSIER, MAGNANI, ZACCARIA, PASOLINI és még mi is, - a helyiségben sirl világítás, keresztfák támaszt­ ják a mennyezetet és az oldalfalakat is. MOHAVIA és LEVI eljöttek meglátogatni FASOLINIt.De MORAVIA türel­ metlen, osak néhány peroig marad, LEVI viszont felfedezi a festeni va­ lóan szép környező tájat.Tetszik neki PIER PAOLO meghatározásai egyegy bágyadt és áhitatos Genova*

92

Szombat, április 28* ' Franco CITTIt letartóztatták# PA50LINI osak az előzményekről tu­ dott, a letartóztatásról nem. Tegnap este törtéhet a Piazzale Flaminion, ahol az autósok kedvéért felfordították az úttestet, s fehér^fekete pBikozással látták el mindenütt, zebrának tűnik, vagy kisgyermekek ré­ szére előkészített autóutnak. PRA.NCO és egy barátja, részegen, autón mentek arra, s állítólag szidalmazták, "becsÜletsértésekkel* illették a két közaIkalmdzottflt, akik éppen egyes csikók fehér festését frissí­ tették fel a Piazzale ujkeletű káoszában; aztán később a rendőrségen betörték az ablakokat, bántalmazták a hivatalos személyeket ée obszoén kifejezéseket használtak# Holnap majd kitör derék sejtónk szégyenletes hadjárata,a legújabb a sok eddigi után. Az újságíró firkáézocskák nem tudnak majd hová len­ ni örömükben, hogy ismét kezükbe kaparintják *kedyemcttkettt,s'lekö'pdöshetík PASOLINI személyét ős müvét# Hányán állnak be holnap az epigramma-gyártók sorába? ' 1' Csütörtök, má.ius 5. Cecafumo-ban vagyunk. Amott a csatorna, barakkok végtelen sorával oldalán, a szegények barrakjaival - BUDíra gondolok, a Yia Yeneto-ról, aki, s társai, részegesek és botrányokozók, silányabb emberek, mint az itt lakók, ám más társadalmi rétegből valóak*..És ezért éjszakai szóra­ kozásaik után hazaviszik őket villáikba, a rendőrök, a elnézést kérnek szüleiktől, - Hatalmas, zöld mező, magas a ftt, itt-ott kaszálva,halom­ ba rakva, körülötte hatalmas házfalak,fehérek, szürkék...Furcsa táj, a legfurcsább, amit osak itt Rómában láttam. A nap égő és vakítói. PASOLINI verse jut eszembe: A nap. "Nem, nem nekünk / - hiányzol, azoknak, akik szintén a lét - ha­ tárán élnek, az élet sűrűjében - a barakkok és kunyhók között - szal­ mával szeméttel teli rétek környezetében - s ebben a furcsa világban,más sziwel, mert a tiéd nincs velük - Én itt vagyok, az 6 - világuk­ ban /de mindig a magam, nem költői világa is egyben - a müveit ember világa, amely omladozó falon nyugszik - s szivemmel érzem, hogy te hi­ ányzol, nap.* PIER PAOLOval az autóban FRANOOról beszélünk. Keserű szájjal és eleven emlékekkel vallani, fog á magnetofonba, majd én is kifaggatom, külön, négyszemközt• Péntek, május 4. Mintha ősökként volna a forgatás irama. FHANCOról kapott híreink mindnyájunkat kicsit megrendítettek. SERHIOval beszélünk, a fivérével, s barátoktól érdeklődünk, hírek után tudakozódunk. Tizenötödikén lesz

93

a tárgyaláB. PIER PAOLO egyre aggodalmaskodóbb. FRANCOfmint valamennyi többi szereplő is, nélkülözhetetlen. Nem eok jelenetet kell vele for­ gatni, de azok közül még alig van készen egynéhány. A piaccal küzködünk, Ceoafumo hatalmas piaoén vagyunk. Péntek, má.ius 11, Szerda Óta állunk egy kórház mögött, a Fiazza dei Navigatori-n, s ETTORE valamennyi jelenetét fölvesszük, társaival, a bevonulást, a ló­ versenyt, a rádió-lopást, a beteg öreggel való jelenetet /MAGGIORANI/. A szünetekben beszélgetek MAGGIORANIval.ő játeza a beteget, aki­ től ETTORE ellopja a kis rádióját.Arcén szomorúság és melankólikus be­ letörődés tükröződik. Legszebb emlékei még mindig a BICIKLITOLVAJOKhoz fűződnek, amelyben játszott a 650,000 lirét kapott. Azt mondja, az a hibája, hogy nem tud kérni. Akkor sem tudott, azóta sem tud. Nem képes utánajárni és apró szerepeket koldulni. Ezért aztán el is felejtkeztek róla. Senki sem kereste többé,egyre kevesebben emlékeztek rá. Szinészéletét felcserélte a munkás-élettel /a BICIKLITOLVAJOK után/, aztán építkezésen dolgozott, hogy "ne herdálja el a megtakarított pénzét." Végül színházi kísérletet is tett, STREHIERrel /ZAVATTINIí HOGYAN SZÜ­ LETIK EGY TÉMA/c. darabjában/, s ez egy időre boldoggá tette. De végül az elkeseredés ismét úrrá lett rajta, akárosak régebben. Most aztán száméra, mint annyi más száméra is,itt a KLEOPÁTRA, - egész sereg sta­ tiszta és egyéb apró szerep, Jól fizetik. Reméli, hogy a PASOLINIvel való találkozást ujabb filmek követik, mert ez áll legközelebb szivé­ hez, PIER PAOLOrÓl ezt mondta nekem: "Nem most látom először, de vala­ hogy azelőtt Öregebbnek hittem." Szombat, máiua 12. Néhány külföldi film-lapot forgatok, az ACCATONEról Írnak, s er­ ről beszélgetve PASSOLINIvel visszatérünk régi témánkra, a filmkritika állására, "helyzetére" Olaszországban. Beszéltünk már erről, magneto­ fonra is felvettük vitánkat, május 4 -án. A beszélgetés ezúttal az irodalom-kritikából indul ki. "Az olasz irodalmi kritika egy legjelentősebb eleme - mondja PASOLINI - a filológiai kritika, vagy pontoBftbban szólva, a stiluskritlka, egy olyan kritika, amely a vizsgált mü stilusát teszi elsősorban érdeklődése tárgyává. Ez a stiluskritika iskolamesterének,vezetőjének, Leó SFITZERnek tipikus módszere abban áll, hogy stílusgyakorlatból in­ dulnak ki, maguk is stilUBgyakorlatot i m á k az illető műalkotásról, aztán ezt kiterjesztik az egész műre, s igy térnek rá a mü tartalmára, annak eszmei eredetére és mondanivalójára. Olyan filmkritika, amely csak halványan is közelednék ehhez a filológiai kritikához, ami annyi-

94

ra sajátja az olasz és európai irodalmi kritikának, - azt hiszem, egy­ általán nemlétezik. Olaszországban teljességgel hiányzik az a fajta filmkritika, amely behatol a filmek lényegébe, a legalkalmasabb kul­ csok segítségével. Márpedig, ianétlem, egy mü lényegébe való behato­ lásra a legalkalmasabb kulos a filológiai vizsgálat. Miután a dolgok igy állnak, a mi kritikánk nem elégít ki engem, legfeljebb nagyon rit­ kán. Ilyen esetekben én tiszteletben tartom a szempontokat, csodálom a reálisan elém tárt nézeteket, annak esetleges éles kifejtésével, de sosem próbálom átvenni az olasz filmkritikusok módszereit. Pedig van közöttük néhány igen tiszteletre méltó. De azt íb meg kell mondani, - fejezte be PASOLINI, - hogy a film hatalmas tömegekhez szólhat.így hát, ha az irodalmi kritika használhat specializált, speciális, spacialisztikus kifejezéseket és Jobban a mü mélyére hatolhat, akkor a filmkritikuB, miután nézők millióihoz kell szólnia, akik különféle müveltségüek, kevésbé kockáztathatja a kriti­ kának ezt a fajtáját. Szerintem, mig az olasz irodalomkritika megfele­ lően elérte az európai színvonalat és jelentős kritikai elemek birto­ kába jutott, amelyek mélyek, speciálisak, - addig a filmkritika egyesegyedül a kritikus Ízlését tükrözi.1* Kedd, mé.lua 15. Ismét belBŐ felvételeken vagyunk, a gyárban a De Paolis müvek­ nél,ahol hideg éa kísértetiesen fehér színekben felépítették a cellát, amelyben Ettore egy kőasztalhoz rögzítve fekszik, kiterítve, akár ha keresztre feszítették volna. Ezek ETfORE életének utolsó pillanatai,s deliriumában anyját hivja, PASOLINI ma reggel elsőlzben alkalmazza a Mollyn-t BITŐRE testérei szimmetrikus beállítás ez, amely feltétle­ nül figurativ elemekre épít. MASACOIO festészete, és VIVALDI zenéje keveredik a film egyik legutolsó, s talán legszebb jelenetében. Szerda, máíus 16. Franoe CITTIt elitélték a Flaminio-ügy miatt, egy évi és három hónapi börtönbüntetést kapott. CIAMPINInek, aki megölt egy embert, há­ rom évet és néhány hónapot adtak. A sajtó rénkzudult. De a hasábok sorozatát megtöltő per gyöngy­ szeme P.M., doktor PEDETE Írása* Valóságos vádirat a film, az irodalom ellen. íme, legfőbb pontjait **Igen, igen, biróságbeli utak, patátlkue alak az ifjú színész, Franoo CITTI alakja. Megint egyszer egy emberi arc, amely azonosul a filmben játszott s a való életben játszott szereppel. És bizony, el­ csüggesztő képet fest, ezt el kell ismernünk. Én jól tudom,hogy ez nem csupán irodalmi jelenség, az életben vannak olyan egyének, mint CITTI és SELARIONB. Voltak, készültek filmek sorai, voltak emberek, akik meg

95

akarták mutatni azt a környezetet és azokat a személyeket,akik mintegy képviselői annak az erkölcsi katharzlsnek, amely azonban még nem ala­ kult ki és nem is alakulhat ki* Amikor olyan embereket ábrázolnak, akikből hiányzik a valódi emberiesség, az a tulajdonság, amely végülis megválthatja őket, akkor, higgyék el nekem, a mü, amelyben ábrázolták, teljesen hiábavaló, CITTI nem találta meg a maga Pymalionját,biró ura­ im, bár elismerhetjük, hogy Ő, miként a többiek is, még birtokában van bizonyos morális és emberi reakcióknak**' Továbbá: "Biré uraim, a KEGYETLEN ÉLET alakjai nem érdemlik meg az Ember nevet, igy, nagy kezdőbetűvel. Milyen különbség van a PÉL-UT­ CAI FIUK és a KEGYETLEN ÉLET szereplői közötti Le a világ azóta, biró uraim, vajon megváltozott-e? Nem, uraim, a világ örök és az is igaz, hogy ilyen emberek, mint CITTI és SELARIONE, mindig léteztek, de kel­ lene valaki, aki meg tudja őket indítani a becsületé és a jó utján." Kell ehhez még valamit hozzátenni? Péntek, má.ius 18* Az olimpiai pályán vagyunk, a Flaminia végén, a Sportpalota köze­ lében, Este 8 óra van. Este ez a táj olyan, mint valami temetői osak valamivel több a világítás. Neonlámpák valóságos erdeje, sürUn egymás mellett állnak s a földön ugyanannyi fehér fényosik sugárzik. Néhány napot töltünk itt, - éjszaka kell a film leglátványosabb és legtipiku­ sabb jeleneteit forgatni. Szakadatlan kocsizás, a több, mint egy kilo­ méter hosszú kamerasor követi Mamma Boma-t, aki zaklatottan halad elő­ re, e "tapsolva táncolja az élet osa-csaosáját," Káprázatos a jelenetja vásznon a tökéletes fekete sötéteéget lát­ ni majd, amelyet árnynak tűnő alakok törnek meg, s mind megannyi fény­ pont és sugár jelzi a keresztet, a Kálvária keresztjét, fíideg van. Nedves a levegő, Beggel négyig kint maradunk. Próba próba után, kilométereket teszünk meg. Néhány estére elhagytuk az Arriflex-et a Mitehell-ért*

Oarlo LEVI a LA STAMPAbán megirta élete egyik legjobb oikkóti "Az Accattone elitéléséH-t, Többek között azt irja: "ACCATTONE bűne tehát abban állt,hogy lé­ tezett} hogy kilépett a nem-létezésből és bemutatta önmagát. Vannak országok,ahol az a tény, hogy valakinek fekete a bőre, már önmagában is bűn. ACCATTONE bőre szürke, a sikátorok, a szegénység, a gyengeség, a mesterségesen kialakított fajtát jellemző szürke, amelynek nem jut a vér áttükrözósének rózsaszínjéből semmi. Visszatért szürke börtönébe, amelyből, belső gyengesége folytán, nem tudott /és nem is volt lehet-

96

séges, hogy tudjon/ szabadulni. Minden visszatért tanát *i maga régi rendjébe. ACCATTONE belezuhant a labirintusba; talán a napra gondol, arai nem mesterséges alkotás." Szombat, május 2 6 . Két gyerek sündörög körülöttünk, eltűnnek, megint előkerülnek, nifiiközben .101ro zunk.Tegnap látták a KEGYETLEN öLETet egy külvárosi mo­ ziban. CITTIre gondolva, ezt mondták PASÖLINInek: "Már majdnen megme­ nekült, de inkább megint''visszazuhant a gazemberség lejtőjére." Hétfő, május 28. Nagy szlón, - hatalmas, hófehér, üres - az EUR számoB palotáinak egyikében. /A közelben van a lépcsősor, amit FELLÍNI felhasznált a B0OACCIO 70. c. filmjében/, ezt a színhelyet választottuk a belső, temp­ lomi felvételek színhelyéül. Itt történnek Mamma Koma találkozásai a pappal és más, templomi Jelenetek, Itt van VOLPONI, a MEMOKIALE zajos sikere után, s semmi nehézséget nem okoz számára, hogy magára Öltse a papi öltözéket és átalakuljon a Játszandó személyiséggé. Nyilvánvalóan őszintén átérzi, hogy ő pap, alázatos, de lényegében hipokrita ,e.ki hi­ degen s közönnyel szemléli 'ünmma Roma fájdalmát. Hétfő. Juniue 4. Végre kijött FllANCO, Az aggodalmak és gondok - hiszen már a fel­ vételek utolsó napjait éljük és sokan nem is igen hittünk abban, hogy kiengedik, - véget érhetnek, PASOLINI meglehetősen hűvösen bánik vele, araikor viszontlátja. A találkozás azonban csakhamar normális hangvételbe megy át, ANNA üdvri­ valgással fogadja és tréfálkozik: Ha adok egy pofont magának, CITTI, maga visszaüt?" "Nem, maga felé fordítom a másik arcomat; igy tanítot­ tak.1* Osiitörtök. .juniuB 7. Eddig még sosem kérdeztem meg MAGNANItól, mi a véleménye a MÁMMÁ ROMAról és hogyan találkozott PASOLINIvel. Most itt az ideje; az utol­ só napok ezek és már szinte valamennyi "forgatást" megnéztük, amin na­ ponta elvégezték a montázs munkálatait, a kitűnő BARAGLI érdemeként, "Sokan emlegették, hogy MAGNANI visszatért," mondta nekem NANNARELLA /MAGNANI beceneve, Szerk./ "Nincs pedig semmi különös abban, hogy elfo­ gadtam a MAMMA ROMA szerepét,két évi szünet után. Sosem forgattam több filmet ennyi idő alatt, s ezek a közbeiktatott szünetek is hozzájárul­ nak,hogy nem vagyok gazdag színésznő, pedig lehetnék. Csak olyan film­ ben vállalok szerepet, amely érdekel, amelyekről úgy vélem,hogy alkal­

97 7

F ilm k u ltú r a 1 9 .s z .

masak számomra, annak ellenére, hagy 8sünivel kűpam s kaptam eddig is az ajánlatokat*" "PIER PA öliöval igy találkoztam:; Velencébe mentes; CAüIELLANI ked­ véért, a BRIGONTI premierjére# Itt láttam aa ÁűCÁTTOHEí és feldultan jöttem ki a vetítésről * Véletlenül ismertem meg FASOLINIt, Elsa SE G-IORGI házában, s ak­ kor elmondta nekem, hogy gondolkozik egy tárnán - ebből lett később a MAMMA ROMA. Csak nagy vonalakban beszélt nekem róla, s felajánlotta, hogy játszam el a főszerepet. Az ACGATTÖNE után, a Palasso dél Cinemaban találkoztunk azután sorsdöntő mádon. Egy este, autóban, miután va­ csorázni voltunk, PASOLINI elmondta a MAMEÁ ROMA témájának végleges vázlatát* így született ez a film.” "Az első időkben kapcsolatos Pl Eli PAOlQval - folytatja HAGNANI nagyon nehéz volt,de hamarosan barátságos légkör alakult ki közöttünk, amint ez intelligens, egymást értő emberek között lenni szokott,, örü­ lök, hogy ezekkel a különleges emberekkel dolgozhatom együtt, különö­ sen,mert amikor csak tehetem, jobban szeretek nem színészekkel játsza­ ni." Furcsa kérdést, zavarbaejtő megjegyzést teszek,de végül mégis vá­ laszolt "Nagyon szeretem a RÓMA NYÍLT VÁROS szerepét, a S2ERELEM, és a TETOVÁLT RÓZSA alakjait is, de azt hiszem, nem tévedek, ha azt mon­ dom, hogy ez a "legnagyobb" alakítás, amit eddig nyújtani tudtam, a MAMMA ROMA." Péntek, juniüs 6. Terem, frissen meszelt falak, egy elhagyott gyárépület Prasoati mellett, itt találtunk alkalmas helyet a nászebéd jelenetének, a film első jelenetének leforgatására. A kecskelábú asztal körül ülnek a ven­ dégek* MAMMA ROMA, ZAŰCARIA, BIANCQFICHE, a "vagányok".Középen CÁRMINÉ, a férj, a menyasszony ée az apa* MAMMA ROMÁnak három felöltözte­ tett malaccal kell belépnie,' amelyeknek fején szalmakalap, a nyakukon rózsaszínű szalag díszeleg* Nehéz ügy* De végül ez a probléma is sike­ resen megoldódik* Ez lesz a film komikus "exponálása"| a jó "bemondá­ sok" egymást érik, remek fordulatok, helyzetkomikum, VIVALDI zenéjének szaggatott kísérete, s mindez amolyan "utolsó vacsora" környezetben. Szerda, juniue 13. E gyik e s t e , retten etesen itt

nesirégííiijf

zsú fo lt

e lk ía ériu m

teren b ^ n

-

áss

PA S O LIH lt a L t u i g a r a r a , AGCATTONEt v e t í t e t t é k ,

b e m u t a t á s r a k e r ü l t müvok ' k e r e t é b e n .

m én yezett,

s ez

leh etővé

tötto,

A ta lá lk ozá s? á l l u k

h ogy néhány r é g i

tém át

ahöl

-

elsőizfeen

v itá t

ered­

fe le le v e n ít­

sünk.

.PASOLINIt kérdése kkel ostromolták, o volt kwsü1jLÜ£ kérdés is, hogy ACGATTONE fivére, SASIN0 milyen társada Imi viszonyok között ólt,

98

egy másik felszólald azt kérte, magyarázza meg filmjeinek realizmusát* Jegyeseteket készítettem, miközben PASOLINI válaszolt, aztán a magneto­ font is bekapcsoltam* íme, néhány részlet a vitából: ‘'ACCATTONE fivére, aki uzsonnacsomaggal a hóna alatt elmegy dol­ gozni, még a proletáriátus legalsó rétegeihez tartozik. /A kérdés pon­ tosan Így hangzott: SABINO nem emlékeztet inkább egy proletárra, mint a legnyomorgébbakra?/ filmemben semmiféle objektív elem nincs,ami fel­ hatalmazna bárkit arra a gondolatra, hogy SABINO, AQCATTONE fivére, a proletáriátus melyik rétegéhez tartozik, pontosan; tartozhat a lumpen­ proletár iátushoz iB,nincs osztályöntudata, nem kommunista, tanulmányo­ kat sem folytatott, ezért kénytelen abban a nyomorúságos kis üzemben dolgozni éa itt igen osekély tudást igénylő munkát végezni. Ba ezt a problémát akartam volna megoldani, akkor egy másik filmet készítet­ tem volna,SABINIbői ebben az esetben lélektanilag jobban körülhatárolt, határozottabb alakot formáltam volna, de különösen olyat, aki ideoló­ giailag megalapozottabb, SABINO olyan proletár, aki még 80 ?í-ban öntu­ datra nem ébredt tagja ennek'az osztálynak* Egy'olyan fiu,mint SABINO, nem érzi magát szilárdan a munkásosztály tagjának. Még nem fejlődött ki munkás-öntudata, munkás méltóaágérzote, csak mintegy jellegzetes helyzete és környezete ez az 5 lélektanának, s nem a társadalmi hely­ zetét fejezi ki elsősorban, SABINO és ACQATONE egyaránt az elmaradott proletárrátegek világába tartoznak,** Második válasz: ^Egyáltalán nem állt szándékomban ezzel a film­ mel olyan szocialista-realista filmet készíteni, amilyennek az ilyesmit a sztálini korszakban értelmezték:távol állt tőlem még a gondolata is. Teljes, emberi igazságokat akartam kifejezni; nem állítottam fel sem­ miféle külsődleges9 ideológiai tézistj igyekeztem politikai nézeteimet Összeegyeztetni azzal, amit valóban napról napra tapasztalok, s óráról órára látok ezen a téren, így tehát filmem végső soron kiosit nehezen besorolható valamiféle kategóriába,éppen szándékainak e bonyolult vol­ ta miatt* Lehet, hogy ez hibája, lehet, hogy ez adja belső feszültsé­ gét, de lehet, hogy éppen érdeme. Yaló jában az ACCATTONE két tézist kell bebizonyítson; az első, hogy egy lélak - egy emberi lény, egy em­ ber, hogy m használjuk a katolikus IzÜ wlélek* kifejezést - bármilyen helyzetbe, helyre kerül is, a sárba, aranyak közé, virágok, vagy trá­ gya domb környezetébe, mindig rendelkezik a megmenekülés lehetőségével. Valóban, ACCATTONE meg is menekül, és ez olyan tézis, amely az én li­ beráliskatolikus világomból következik,vagyis abból az alapból, amely­ ről formálódásom elindult s az eszméből, amelyről sosem tudok lemonda­ ni, mert a világ,amelyben születtem, kialakultam, amelyben cselekszem, azt az eszmét, mint elkerülhetetlent állítja elém: egy embernek mindig megvan a. lehetősége rá, hogy megmeneküljön a saját erejéből. Ba nem lenne, akkor rabszolgája volna környezetének. Ha nem lenne meg ez a le­ hetősége, nem is létezne maga sem. Mármost, visszatérve az előbbi kér-

99

désre, a kapcsolatra, amely SABINOt és ACCATXONEt összeköti, ez mes­ terséges, mert ha SABINO, egy öntudatlan proletár, eljut egy bizonyos értelemben az osztályöntudathoz és megmenekül, akkor ACCATTONE is meg­ menekül. Az ellentét SABINO és ACCATTONE között pusztán külsőségéé, nem a személyek belső lényegében gyökerezik. Az első tézis tehát:egy ember, emberi lény, annyi öntudattal ren­ delkezik magéban, hogy bárhogyan, bármilyen módon is, de megmenekül­ het, A második tézisx itt Olaszországban, burzsoá világunkban körülte­ kintve, rettegenetes dolgokat fedezhetünk fel, d ezek a azörnyüségek —jól figyeljünk- nem elenyésző kisebbségben fordulnak elő, hanem tizezrével,hogy ne mondjuk,AC0ATT0NEk millióival. Nem azt mondom, hogy minden ember kizsákmányold, vagy minden no prostituált, osak azt sze­ retném kifejezni, hogy Olaszországban milliónyi olyan ember van, aki ACCATTONE erkölcsi és gazdasági szinvonalán él, akkor is, ha töreksze­ nek dolgozni, mint SABINO, napi 1000 líráért. Tehát a tézis, mondjuk igy: a moréliö tézis, premarxista alappal vagyis liberális-katolikUB jelleggel vizsgálja a második problémát, s a kettő együttesen jelent­ kezik, ekkor mér határozottan marxista jelleggel, vagyis elsősorban szociológiai jelleggel érinti a világot, amint én kifejezni próbál­ tam. Nem tudom, hogy a két tézis teljességgel és mélységesen egymásba illeszthető-e, mégis, ha nem igy volna, akkor is örülök, hogy sikerült felvetnem, mert szerintem mindig létezik egy alapvető igazság, akár e két tézis egybefoglalásában, akér a kettő külön-külön szemléletében. Ezt a problémát felvetettem és úgy érzem, lényegbevágó kérdése morális és ideológiai éle tünknek Csütörtök, junius 14. Mától kezdve, néhány napra rettenetes helyre száműztük magunkat} úgy hívják, hogy Ha nagy kanális". Mintha egy folyó torkolata lenne, meglehetősen ezélSB, sárga, szikkadt füvei borított, az idei nyár tűző napsugaraitól fölégetett, minden eleven vegetációt nélkülöző térség, A "mezei jeleneteket" kell forgatnunk,vagyis BTTOHE találkozásait BRUNÁval, barátaival, s a harcot. Ugyanezen jelenetek másik színhelye a Ceoafumo-i gyönyörű rét lesz, amely körül annyit kanyarogtunk még az el­ ső napokban.Silány napernyők alatt rejtőzünk, mindenki igyekszik a má­ siktól néhány centiméternyi árnyékot, menedéket rabolni, kivéve PASOLINIt, aki egyedül képes rendületlenül állni Órák hosszán át a forró római nyár napja alatt. Cacafurao-ban nem kaptuk meg az engedélyt, hogy a réten filmez­ zünk.

100

Olyan emberek tulajdonában van,akikről időről időre olvasni.szok­ tam a Via Veneto pletykáit tárgyalő rámái sejtő hasábjain. PASOLINIt határozottan és elszántan gyűlölik. Talán érvényes rájuk az epigramma? HTiz azelőtt nem léteztetek, álszent öreg hercegek, papok- de most már egy kicsit léteztek, mert én, PASOLINI is itt vagyok.* lidégis, forga­ tunk. Titokban* Néhány nap múlva elkéaziil a film.

101

HOMOKIKÉ ZSOLDOS Zsuzsa:

NAPLÓTÖREDÉKEK A

"S A S F É S Z E K ”

ÉS

A

"H E J

C SÓ K A "

FORGATÁSÁRÓL Bevezetésül elnézést kell kérnem a közölt naplórészek egyszerűsé­ géért, de a körülöttünk zajló élet ilyen. Kis dolgok történnek, apró­ ságok, - nekünk mégis végtelenül kedvesek és fontosak. Akár arról van szó, hogy "Gyöngyike" a kis óz ruhát váltott, vagy arról, hogy az elsó hóvirág áttörte harmatos fejecskéjével az árviz sújtotta kertek agyaggal borított, vastag rétegét, - vagy hogyj FlakóPletyka, "akik" még mindig velünk vannak, /bár már nyugdijáé házőrzők csak/ elszöktek szomszédolni. Különben Fickó még mindig olyan gavallér természetű kutya, mint volt - Pletyka pedig éppen olyan szemtelen öregségére is, mint volt, ügy látBZik a tulajdonságok a korral nem változnak, csak a rossz szokások sokasodnak. De nekik ezt is meg kell bocsátani a sok-sok együtt töltött szép nap emlékére, amikor velünk együtt harcoltak két szép film sikeréért. Harcostársak voltunk és igazán nem szép, hogy hibáikat is elárulom, dehat ez már olyan emberi gyöngeség. A naplóból a gyártási részeket,hogy egy gépkocsi egy nap hány ki­ lométert futott, mennyi volt a túlóra stb,,, stb,,,, nem irom le, in­ kább azokat a részeket közlöm itt, melyeket magamnak jegyeztem fel, + +

+

A SASFÉSZEK előkészületeinek befejezése után a forgatás osak ak­ kor kezdődhet, ha sikeresen felállítottuk, munkatársaink segítségével, 2 3 -méteres öreg tornyunkat, melyhek tetejéről belelátunk a easfészekbe s az ott zajló életet rögzíthetjük filmszalagra. De mig a rögzítésre kerül a sori Csákvár mellett a Juh-völgyben, rejtett faóriások között talál­ tunk rá a megfelelő fészekre, Nagyon távol minden járható úttól. Ezért a tornyot, ameddig lehetett, lovasfuvarral, majd emberekkel oipeltettűk föl a fészek alá. Egy hétig tartott a toronyalkatrészek fölhurcolása. Pontos bemérés után kezdődhet a torony építése, de osak pár órát dolgozhatnak embereink a tornyon, mert a kikelt kis sasok kihűlnek kÜ-

103

lönben. Az időjárás kedvezőtlen,hideg van, s ha az öreg bős nem melen­ geti a kicsiket, baj lehet. Ezért nagy elővigyázatossággal folyik a munka* Ritka természeti kincsünk a parlagi-sas és külön szerencsénk volt, hogy SZABÓ szakértőnkkel olyan fészket választottunk,melyből három kis parlagi eas kelt ki. Gyakori ugyanis,hogy a parlagi-sas tojások zápok. Ritka a három-gyerekes családi fészek* Be a parlagi-sas fészek magéban is nagy ritkaság, - éppen ezért szólna róla a filmünk* Az Öreg sas-pér nagyon óvatos,félénk. Elég egy ógreccsenés és már ugrik is le a fészekről a tojó vagy a him. Felváltva Ülik a fészket. Gyönyörű állatok! A szemközit hegyoldalról látcsővel figyeljük minden mozdulatukat - onnan is leshelyről. Természetrajza, biológiája a honi éa a külföldi szakirodalomban eléggé ismeretes, A képekbe önté­ se nem volna egyéb,mint egy úgynevezett népszerű-tudományos film* /Ré­ gi ellenszenves névent oktató film*/ A jelenlegi törekvésünk ennél többre irányult, mert a szándékunk az, hogy természetrejzi oktatás he­ lyett, azon túlmenően az ismeretlenség és láthatatlanság tengeréből a megszemélyesítés révén kiemeljünk egy bizonyos egyedi példányt és a kiválasztott parlagi sas egész ifjúkorát elmondjuk regényes életrajz formájában. Ez azt jelenti, hogy a sasfészek közvetlen közelében fel­ vett biológiai-dokumentum részeket a kápköltő művészetével át kell ne­ mesíteni különleges állatregénnyé.

+ +

+

Minden másnap pihenő-nap a sasoknak. Ilyenkor elvonulunk és embert sem szabad látniok, egy kalapácsütést sem hallaniok. Ez a nap kell a megnyugtatásukra. Következő nap megint pár órát lehet osak a toronyemeléssel foglalkozni. Mégis elké­ szül a magas torony! Embereimmel sátrat vertünk a völgybe és állandóan figyeljük a ma­ darakat és a kicsiket, Nagyon hiivös az idő, fűteni kell, Tüzelünk is erősen a sátrakban. Baj, hogy a táborhoz közel nincs viz és kilométe­ reket kell menni az ivóvízért. Szép az állat-állomány, de a hidegtől el vannak gyöngülve, 1962, 7* 28, A easfészeknél kész a torony. Ma a zavaró lombok eltávolítása fo­ lyik, legmerészebb munkatársunk a hatvanéves Pista báosi.Soha életében nem szédült éa úgy mászik a fára, mint egy vadmaeska* /El is nevezték öreg kandúrnak,/ Most is osak őt merjük fölengedni a fa tetejére, a sasfészek kel­ lős közepébe, A sasfészek akkora, hogy két ember szépen elüldögélhet

104

benne, egy ki is nyújtózhat rajta* Be feljutni a simatörzsü, nagyon széles fára, ss® könnyű feladat* Pista báesi Is ácskapcsokat üt a fá oldalába, úgy halad fel falé .Természetesen a védő-ov a derekán, Do minden könyörgésem ellenére a fa tetejéről, - ahova három ára alatt ju­ tott - ledobta azzal? "Cátol a munkában ez a vacak! "Mit csináljunk? Ha valami történne, - erre nem is szabad gondolnál kent kuporgunk a többi munkatársakkal a fa alatt és nézünk fölfelé,s tanácsokat adunk » a ma­ gunk megnyugtatására® Amilyen szépen halad Pista báosi a fatörzsön felfelé,a kullancsok ugyanúgy másznak belénk* Sangateg van belőlük, teli az erdő* Esténként nem győzzük keresgélni. Kattog fenn az olló.Pista bácsi vágja a gallyakat. Közben beszél­ get a kis Basökkal."Sstárok lösztök, kis nyavalyások,,, ne osipd a lá­ bam, mert fejbe Ütlek*,.*' Osak jönne már lefelé, gondoljuk. Be nem jön! Egész életében tel­ jes munkát végzett. Akkurátosan nyir, gallyaz, páccal keni be a cson­ kok végét. Csak azon csodálkozunk, hogy bírja a két karja. Be vasizmu ember, óriási fizikai ereje van még ma isi Osak jönne már lefelé! A nyakunk elmarjult a felfelé nézésben, fenekünk a kövön ülve elzeibbadt, mire végre mászni kezdett lefelé. Mikor leért, mindenki ve­ regeti az öreg vállát, - csak én, aki egyedüli nő vagyok a etábben/bár fiusitva vagyok/, húzódom el, nem szeretnék gyöngének látszani. Látva az öreg egyonhorzsolt kezét, karooe vállait, - nagyon meghatódom, óra­ számra fenn dolgozni abban a széditő magasban, nem kisdolog, Be lent szurkolni sem könnyű, Engem mindenesetre az ilyen teljesítmények meg­ viselnek. Ezután bemérések következtek, nyersanyagpróba.

Pihenő nap a, sasoknak és nekünk. Csupán a torony megerősítése folyt, utasítás szerint. Elszámolások, levelezés, .pénztámaplÓ vezeté­ se etb, Táborrend,

Aloeuton van a stáb székhelye* Minden reggel 5-kor indulás gépko­ csival a helyszínre, a sátrakban osak 2 megfigyelőt hagytunk, A sasok nyugtalanul viselkedtek,de oly erős bennük az Ösztön,hogy osak minduntalan visszatértek a kicsikhez.Ürgét és még ennél is kisebb állat húsát hozták, e ezzel táplálták a kicsiket. Az öreg madár tépi és csőrével nyújtja a klóéinak a falatot. Szép erős már a kis sasok hangocskája. Még sehol nem észleljük az öregeket és a kis legénykék már erős hangon szólitgatják az égen tüpontnál le kisebb szülőket. 105

Addig hívogatják őket,

mig hol az egyik, hol a másik lendül rá a

fészekre, - nagy szelet kavarva. Tornyunk vászon borítása, amely zöld lomb színűre van festve, ilyenkor meg-meg mozdul. Néha az öreg madarak nem élelmet, hanem zöld fagallyakat dobnak a fészekre* Nem tudjuk, miért teszik ezt, - de többször is frissítik a gallyakat* A kicsik, ha dolgukat kell végezni, ügyesen kifelé fordulnak és a mélységbe pottyantanak. De pontosan tudják meddig hátrálhatnak az ügy intézése alkalmával. Késő délután jöttünk le a toronybél. Ilyenkor a rendező nem eszik éa nem iszik semmit.Bizony nagyon megviselt már"délután* Borzalmas me­ leg volt a tornyfűikében, patakzik rólunk a víz, de ha szépek lesznek a felvételek - megéril A stáb figyeli leshelyről, amit mi a toronyfülkéből. Pontosan egyeztetjük,hányszor repült a sas-pár a fészekre, hányszor ment a gép, A hangját külön szoktatjuk a madarakkal, mert erős hangú a francia Cameflex-gép. De már úgy megszoktál, oda se figyelnek, ha megindul. Bár megfigyelésünk szerint az öregek minden alkalommal különbséget tudnak tenni a gép és a berregŐ-készülék között. 1 9 6 g . ». 3 1 * J U

Csendes délelőtt, nyomott a levegő* A sasfészek körül kék dögle­ gyek köröznek az ételmaradékok körül. Az öreg sasok nagyon ritkán jön­ nek, akkor le osak odadobják az ürgét afészek szélére és azonnal száll­ nak is tovább, nem lehet filmezni őket. Nyugtalanok.Valamit éreznek. A madárszervezet titokzatos biológiai műszerei éreznek valamit, amit az ember még nem is sejt. Késő délután HOMOKI körülnéz a sastorony kabinjából. Megszemléli a tájat, mert a forráság a szokottnál is nagyobb. Tiszta az ég, osak a Vértes csücskénél látszik egy kis sárga fátyol. Megnyugodva visszaül kényelmetlen kis vadász székére* Negyedóra múlva halkan mordul az ég, nagy távolságban. Felugrik HOMOKI, de semmi gyanúsat nem lét, pedig ismét kikémlel a négy ablak négy világtájat jelentő apró nyilasán. Biztonság okéért /nagy anyagi értékeket kockáztat minden könnyelmüsködésí/ belefuj mesezehangzó aoél sípjába, hívja a sátonnestereket, a segéd-munkatársait. Ujabb félóra, mig azok előkerülnek leshelyeikről. Ezalatt a harminc perc alatt már borzongató nyomás nehezedik a tájra. Vészesen suhognak a fék, a torony klfeszitett acélsodronyai valósággal hótfazenét közvetítenek a easfiőkáknak..* Közeledik a nyári vihar, sőt máritt is van. Mikor a rendező lemászik a toronyról /hatvan-hetven lépősőfokot kell nagyon óvatosan megjárni/ már kékes villámok suhannak és lila ár­ nyékát vetik a toronynak.

106

A rendes program szerint o munkatársak alul helyezkednek el, egy pedig - Bogumil, a segédoperatőr - felmászik a toronyknbinba és vastag kötélen, célszerű, kis, könnyií műszeres ládában engedi le - kézi lif­ ten - a töméntelen műszert. Az alul allék felfogják az érkező holmikat és sietve biztonságba helyezik a négy ponyva alatt. Amikor a második lédácska suhan lefelé, irtózatos csattanással megdördifl az ég, kékes fénnyel bevág egy közeli villám, majd kénkŐBzag terjed.Halálsápedtan néznek felfelé, mert a toronykabinbdl nem érkezik ujabb küldemény... mintha a forrékezü villám odamarkolt volna. Hekedt hangon kiabálunk -"Bogumil,mi van Veled? Nincs tán bajod?" Tört magyarsággal érkezik a válasz, ,/Bogumil bolgár filmes, néhány hó­ napja ismerkedik a magyar nyelvvel// / "Á... nem, nincs bajom. Közel osapázot.t ide, de roeszult trafélt melléjéin. •." És már imbolyog is a következő láda lefelé. Megnyugvás, gyakorlott kezek gyors, folyamatos munkája és máris mászik lefelé a medve-izmu bolgár segédoperatőr,.. Fekete ponyvák csattognak, zuhog az eső, majd köveket görgető felhőszakadásba gurul a műszeres kocsi a lejtőn lefelé... Némán húzzák a becses terhet, de mindannyiunk orrában terjeng még az az enyhe kénillat, a közvetlen közéiben levágott villám baljós emléke*.. Végleg az feledteti a kellemetlen élményt, hogy a kis Gyöngyikre /a stáb kislánya/, őzleány, nagy élményben részesült. Először észlelte az esőt. Ott ugrált, fickándozott előttünk és körbe-körbe futotta a kétségbeesés szélén álló, csuromvizes gyártásvezetőt, /az őz nevelőmaméját/. Mindent megpróbált, hogy megfogja a kislányt, de az, mint a ősik, ide-oös ugrált, - élvezte az apró, édes, meleg vizceeppeket, mitsem törődve a kacagó stábbal. Végre mégis nyakoncsipte Xsuzslka a kislányát és behozta az autó­ ba. Minden forgatásra velünk jön a kis őz. Elől ül az autóban és hol a gyártásvezető ölében,hol a lábánál bóbiskol. Időben megkapja, tejecskéjét és friss zöldet is, - a munkában sem hátráltat bennünket. Ha el­ fárad, lefekszik és jót alszik a közeli osipkebokorban, az a kedvenc bokra. Hivó szavunkra azonnal jelentkezik,vagy ő szólítgat cérnavékony kis hangján, ha valamire szüksége van. Egyik nap a munka hevében teljesen elfelejtettük Gyöngyit. Hívo­ gatni kezdtük, elérkezett a hazaindulés. K i s autónk motorja már pöfö­ gött. Gyöngyi sehol. Hívogattuk, ezólcragattuk*.. néma osend. Megdöb­ bent a Btéb, CsatérXéncban felálltunk és végig böngésztünk minden bok­ rot, - csipkét és nem csipkét. Gyöngyi sehol! Mindig szokott válaszol­ ni a hivó hangra,most valami történt vele... Esetleg róka? - de hiszen itt a közelben olyan zajjal voltunk, - lehetetlen! Vagy olyan messze elkalandozott, hogy nem hallja a hangunkat? - igen.Ez a valószínű. Na­

107

gyón szomorúak voltunk mindnyájan. A gépkooai mellett, - majdnem rajta állt, - egy kiB bokor húzódott meg szerényen. Ahogy elindult hátrafelé a kocsi, hogy megforduljon, - megmozdult a bokor, -kis pöttyös hátat láttunk, - s egyszerre tört ki a stábból* "Gyöngyit * Még k é k -B zü rk e álom-ködöcske Ült a szemén.Elaludt a kis bokorban. Jól hallotta is biztosan a hangokat, dehát olyan közel voltunk, minek ie válaszolt volna? - vagy olyan mélyen aludt,hogy csak a motor zugáé­ ra ijedt föl, ölben utazott e g é s z hazáig. 1962. VI. 20. Korén indulás a helyszínre,hogy a második etetésre már a gép áll­ jon a felvevő toronyban. Hangos ilyenkor reggel az erdő. A kakukk és a kicsapongó fülemülék még itt-ott szólnak. A tücskök bámulatos erősen hivják párocskájukat, a gyikok pedig földi lakásuk lyuk-ajtajánál na­ poznák olyan elmerülten, hogy alig vesznek észre bennünket# Illatos az erdő és dús a fü, - osak teli van kullanccsal.Este, ha hazaérünk általános kullanoe-vizit a napi program. Ügyes búvóhelyeket tudnak kiválasztani, szentigazt Külön utálom őket, mert féltem tőlük Gyöngyikét, az én "kislányo­ mat", Ici-pioi kora Óta nevelem és soha ilyen édes kis őz még nem szü­ letett a nagy erdőben, mint ezt Kis vatta ágya van a lábamnál és reg­ gel, mint az óra* pontosan 4 -kor kelt* a paplan, párna sarkét kezdi el húzogatni, gondolva - ebből jön a tej. Erre a huzogatáara ébredek min­ den reggel és futok a gázhoz. Sürgősen tejet melegítek, cuolisüvegbe öntöm, hozok a kertből 6 -8 jázmin levelet és megreggelizünk. Azután Gyöngyi elalszik én pedig gyorsan öltözöm s ha még van idő indulásig, átvizsgálom véletlenül nem hoztam-e haza neki is egy-két kullancsot.

,_2±t Végre, megjött az első muszter anyag. Ez mindig ünnep a stábnál# Délután díszbe vágjuk magunkat éB felpakolunk a gépkocsira. Irányt Bicskét Ahol a moziban megnézzük a Munkát. Tizennegyedik évé vagyok a filmgyártásban, de mindig elfogódok,ha a készülő film első muszter-anyagát látom. Az emberi akarat,szellem, összefüggő szervezés szezonéi bizonyítható eredményét*. A vetítés utáni program minden alkalommal* cukrászdájáé. Itt aztán kedvünkre kibeszélgetjük magunkat, kritizálunk és dicsérünk. Tehetjük) líem hallja a saj­ tó! Da ha majd a filmet látja?? Mindenesetre mi most mind örülünk, mert szép az anyag. Hej, ha az öreg sasok tudnák, milyen szépek a színes Agfaoolor anyagon! Milyen büszkék lennének a kicsikre is, mert jópofák nagyon. íehér pelyhes kis fejük olyan mint egy bunda-gomb. Dehát ők moBt ürgót fognak valahol, s nem is sejtik, hogy képmásukban gyönyörködünk egy sötét moziban.

108

1962. IV. 28.

HOMOKI ma nagyon magas lázzal ébredt,nem tudott felkelni. Pont ma a gépkocsi szervizre ment. HOMOKI óráról-órára rosszabbul van. Budapestről kértem gépkocsit, mire megjött késő délután lett. Azonnal kór­ házba vittem, ott nyomban mütötték, - de nagyon félek, kicsit elkés­ tünk. + +

+

HOMOKI szeptember 20-ig nagy beteg volt, Megszakadtak a felvéte­ lek. Tornyot lebontattuk, munkatársakat szabadságoltuk. Remélem, hogy 1 9 6 3 -ban folytatni tudjuk a filmet és a nagyközönség elé kerülhet. Rejtve előttünk a jövő, - talán jé Is, hogy nem látom. X X X A HEJ CSÓKA.,* c. film eredeti alapötlete /az én tudomásom sze­ rint/ a megvalósítás előtt, lényegbevágó és az alkotóra jellemző vál­ tozásokon ment át.Az eredeti elképzelés szerint egy kisfiú reggeli ál­ mában véglg-álmodja, hogy szelíd csóka madara a kalitkából kitör és bosszút áll, oly módon, hogy tönkre teszi kedves játékait,tele t.intázza füzetét, stb., stb,, Mikor gyöngyöző homlokkal felébred, nem tudja, mindez megtörtént-e, vagy csak lidércnyomás - és csak a bezárt kalitka közli vele, hogy mi a valóság. Az alkotó intenzív valóságérzéke azonban nyomban az ötlet kivi­ rágzása után átdolgozások sorozatát diktálta, 0 a forgatókönyv végleges formájában a gyerek ugyan mindvégig alszik, de már nem álmodik /azaz a valóság és a mese-elemek nem keverednek többé/, hanem a csóka jövés­ menése reális valóságként került az irodalmi novellába. Ugyanakkor szerintem - az sem véletlen, hogy a filmcselekmény a kisfiú és a csóka párhuzamosan futó, egymásba fonódó kettőséből a osóka reggeli két Órájánnk''napló részi étévé**egyszerűsödött és igy lényegileg miniatűr állat­ regénnyé változott. A további változások egyre osak következetesen ebbe az irányba mu­ tatnak a film tényleges forgatása közben* Az operatőri munka során megvalósításra kerültek a rendezői elkép­ zelés játékos elemei is, amelyek legfőképpen a gyerekszoba mesehangu­ latának élénk, poétikus képfestésében, - másrészt a kedves gyerekjáté­ kok sürü és jellemző szerepeltetésében nyilvánultak meg. A játékpolo alól kacsintó szürke elefánt, a gitározó cowboy, vagy a kakukkOB óra tetején legelésző Bambl-szerU őzike, jó érzékkel felvett premier plahjai annyi jellemző erőt árasztottak, hogy teljes mozdulatlanságuk el-

109

lenére - a muezter vetítésekor ™ valósággal jó szereplő *álőkB-nek ha­ tottak a mozi-vásmioru Egyáltalán nem lett volna meglepő ha egynéhány bób-filmszerű trükk-megoltíás élőnk!tette volna ezt a hangulatot . Sző la volt arról például* hogy a ’ ^ igyórádra fényképesett pirospettyeslabda fehér petty-szemével trükk-beavatkozáosal egyik szemét behunyva* kacsintson* HOMOKI szinte nyomban elvetette az ötletet és a forgatásba való tényleges elmélyülés során napról-napra a csóka tényleges, önálló cse­ lekedeteinek kiváltására szorított bennünket. Ami azt jelentette, hogy időt, fáradtságát nem kiméivé,bizonyos nyersanyag feláldozása árán la, a csóka jeleneteiben önmagukban zárt cb e1 ekrnény e kre törekedett, anél­ kül, hogy kényelmesen a játékfigurákat vett© volna igénybe,, Az utómunkálatok

elkészülte során -

&

kontrolivátitéseken - ki­

tűnt,hogy lényegileg egy bonyolult m©aérajafilm valósult meg a szemünk előtt , tele a műfaj kedvességével, hangulatéval, - de a mese főszerep­ lője, rajz- vagy bábfigura helyett, ogy erősön irányított élő állat.

Hogy végeredmény bon mégsem egy kiszabadult üedkaarÖvid természet­ rajzát" örökített© meg a film, annak oka: ez alkotó mély művészi érzé­ ke, poőzls iránti fogékonysága, és az arra beállított, gyakorlott ope­ ratőri szem és kéz* A rajz- ée báb-film szokásos lehetőségeinek, kife­ jezési eszközeinek hiányát tanulságos módon pótolja sgy-egy jókor ada­ golt olyan operatőri kép, mely valósággal árasztja magából - az ostoba-ezsmti barna mackó, a fenyegető ólomkatona, a gyűrött irka, a vérpi­ ros muskátlik,harangoaó papagájok, - - a hamisítatlan és merőben egyé­ ni, inesöhangulatöts

HOMOKI teljesen felépült ás a stáb újra együtt van* Az orvosilag előirt üdülését sem fogadta el, hanem azonnal Álcaútra jött és elkezd­ jük a HEJ CSÓKA... forgatását. A parlagi-sasok már asóta elvándoroltak és a gyönyörű kék-őgü Gö­ rögország fölött rójjék szabályos köreiket, -Így velük nem tudunk dol­ gozni. Ue ö®ak jöjjenek txsbísh tavasszal, uj iá ssek rakásra majd elcsíp­ jük őket újra ás befejezzük a filmet, hogy a nagyközönségnek baaaámolhaaaunk róluk 5 HOMOKIt Ünnepséggel fogadta & stáb. Fickó egy csokor virággal üd­ vözölte. /amit SSA M I adott a szájába/, ® ugar nézett rá, ahogyan csak egy... kutya tud nézni! Szemébe volt irvai "Jáennyirs örülök, hogy lét­ laki Hol voltál eddig? Jő az érintésed ujral - - * Pletyka, - szokás szerint mint a® Őrült körbe-körbe futkosott, majd hanyatt vetette magát és nyüossörgöit, - megtörve az ünnepi hangu­ lat áhítatát.

110

A vacsora alatt és után a sok éve összeszokott stáb kicsit elfogódott volt. Bizony sokszor köszörültük a torkunkat, - pedig nem is volt erős a paprikás. Ezután behozta KOMJÁTHY a főszereplőt* Csaklit. Ő nálunk nőtt fel és születésére nézve csóka, Fekete és szürke-kék szeme van, Roppant szemfüles és harsány kiáltozással üdvözölte az asztalnál Ülőket. Azu­ tán KOMJÁTHY ökléről leugorva az Ünnepi asztalra ugrott és összevadász­ ta a morzsákat, Fickó megugatta, - ő már öreguras, - nem szereti a rendbontást! Szóval, vele fogunk dolgozni! Nem hiszem, hogy könnyű dolog lesz. A forgatókönyv, melyet HOMOKI irt, - eok izgalmas képsort tervezett. Vájjon ez az egy kis főszereplő meg tudja-e valósítani mindezt? Meg l Mert amit egyszer HOMOKI meg akar csinálni, azt meg íb osinálja! Hal­ latlan energiájú, türelmü ember. 1962. IX. 21. Stáb 20 kötet könyvet kapott Vállalattól, munka utáni üdülésnek. Nagyon örültünk. Kályhákat és pufajkákát szereztem be, úgy lehet, so­ káig Alesuton leszünk. Szenet szereztem be, erős telet sejtek, állatok alá nédpa.Hókat hozattunk. Forgatás, Szépen halad a munka. A kis csóka bűbájosán viselkedik. Ismétléseknél is gyönyörűen szót fogad. Példát vehetnének róla egyes művészek is. De van, amikor megbicsaklik. Vagy valami eltereli a fi­ gyelmét és nem tud újra bekapcsolódni. Ilyen volt ma egyezer. Nem tud­ tuk elképzelni mi lehet vele. Egyezerre nyugtalan, kapkodó lett. Ter­ mészetesen, - teljesen szabadon dolgozik. Ismeri a nevét és neve hal­ latára Komjáthy öklére száll. Szabadban és teljesen szabadon folyik a munka. Már kezdtünk megijedni a viselkedésétől, mikor végre megláttuk az egyik fán ülő házimacskát. Ez borította ki. Kellett egy jó óra, mire megnyugodott. Dehát ez természetes. Ne­ ki ez éppen olyan, mintha én tigrist látnék a ház falához lapulva. Ne­ kem talán több óra is kellene, hogy megnyugodjam. 1962. IX. 24. Szépen megy a munka. Kis madarunk anti-militarista. Gyerekszoba a színhely, ahol a forgatás folyik. Kis fiúé a szoba és katonák vannak a játék polcon* A kis csóka, mikor először meglátta a katonákat, azonnal odaugrott, - kettőt fejbecsapott és továbbállt. Felállítottuk a kato­ nákat és kezdtük volna a forgatókönyvben előirt jelenetet, de a csóka megint odaugrott és újra fejbeverte a kis agyag-katonákat, leütve őket a polcról. Számtalan ismétlés utón HOMOKI megunta b azt mondtat fel­ vesszük! Mit is csinálhatott volna? Mikor a madár nem akart mást csi­ nálni? Felvettük. Ezután a csóka rá sem nézett többé a katonákra.

111

Felvétel után táborrend. Várjuk a vállalat vezetőségét és termé­ szetes, hogy rendesebbnek szeretnénk látszani, mint amilyenek vagyunk, 1962. IX. 26. HeméltUk, hogy ebben az évben befejezzük a film forgatását,de nem sikerül. Tegnap este távirat jött a Laboratóriumból,hogy az eddig fel­ vett ezer méter anyag nyersanyaghiba folytán nem használható. Azonnal cseréljünk más eroulzióju anyagot. Teljes volt a stáb letörése, szeren­ cse, hogy a oeóka nem tudja, miről van szó. Szegénykének végig kell mindent újra csinálni* - És a rendező-operatőr? Azonnal Pestre utazott átvizsgálni az anyagot. Végeredmény: mindent ismételni,amit eddig csi­ náltunk a csókáról, NekigyUrkőzÜnk! Nem az a legény, aki Üt, hanem aki állja. 1962. III. 22. Megismételtük az egész anyagot. Hátráltatott bennünket a nagyoh hamar beállt tér. Másfél méteres hó vesz bennünket körül. Osztályunk úgy döntött, hogy belső, lámpásfelvételekkel folytassuk a filmet. Fővilágositó terepszemlén volt,szükséges intézkedések megtörténtek. Mun­ katársak szabadságra mentek, ezután folyik a felvétel. Osak az inspekoiósok vannak jelen. 1 9 6 3 . I, 2 0 .

Beszereltünk a szenes lámpákkal,de egyenlőre a kis csókának szok­ nia kell a lámpa-parkot és a világosítókat is.Idegenekkel szemben tar­ tózkodóbban viselkedik. A hat szeneslámpa miatt sokat kell szellőztet­ ni, olyan ködös levegőt csinálnak. így a hideg elég nehezen viselhető el, - nem is szólva arról, hogy az ablakok közül kettő, melyen a veze­ tékek jönnek be, - állandóan nyitva van. Az agregátaht minden reggel forró vízzel kell felmelegitenl,a kis madarat is majdnem. Tizenegykor kezd ébredezni, csak akkor tudunk kez­ deni* Már szépen megbarátkozott a szokatlan körülménnyel, Idegen embe­ rekkel. Mégis nehéz dolga van a rendezőnek nagyon, egy osöpp madárnak megérteni, hogy mit kell csinálnia, nem könnyű feladat. Osak egy jele­ net a filmből: a kis madár berepül az ablakon egy szobába, megtetszik neki a rádió. Hallgatja, Majd leüti a rádió hátát boritó lapot és ki­ szereli a vezetékeket, lámpákat, stb. Ez a jelenet egy hétig forgatott. Először félt a madár a rádió­ tól. Mikor végre megszoktak, rárepült ugyan, de fogalma sem volt, mi a szerepe* Két nap kellett, hogy "kiszerelje* forgatókönyv szerint a rá­ dió belsejét. Miért tartott ilyen soká? HendkivUl hamar kikapcsolódik a madár, - elfelejti, amit egy perccel előbb tudott, - mert mondjuk

112

leesett egy tüll, eldőlt egy táca stb, Végltelen türelem kell hozzá és pszichológiai érzék, A Laboratórium rontása folytán mindenkit végig sajnáltunk, a ma­ darat, HOMOKIt, - de szegény gyártást senki nem sajnálja, pedig az egész költségvetést felborította az a tény, hogy ezer méteres ismétlés vált szükségessé. De ez mindig igy is vanl A gyártásnak mindent produ­ kálni kell, soha senki nem"dicséri, - mindenki sürgeti, szidja. Rende­ ző ezerféle olyan dolgot kér,aml nincs a forgatókönyvben, -de úgy jobb lesz!" - a jelBzó.S ha törik - ha szakad, szegény gyártásnak produkál­ ni kell egy órán, két órán belül a rend' ző kérését. Helytelen, hogy a természeti és ilyen jellegű állat filmeknél nincs előre nem látott kiadás. Sokszor, - nem! minden nap, minden Órá­ jában fő a fejem, - mit is kellene osinálni, hogy kijöjjünk a költségvetésből, hogy is teremthetném elő? Kitől Is kérjem ezt vagy azt kölosön, - kölcsöndij fizetése nélkül? Nehéz! 1963. IX, 5. Javulgat az idő, bár még nagyon nagy a hó, illatainkat már rend­ szeresen sétáltatjuk. Ha kisüt a nap, azonnal olvadni kezd és a hegy­ ről leömlő vizet kiB árkokba kényszerítjük a világositókkal. Nagyon rendes fiuk, úgy segítenek a stábnak felvételi szünetekben, csak di­ cséret illeti őket. Készül a film is,készülnek az árkok is, mert napról napra nagyobb Is b z az árvízveszély, féltjük az állatainkat. Kemény élet ez. Nem a hi­ deg vagy olvadás miatt, hanem az együttes fizikai-lelki megpróbáltatá­ sok miatt. Mégis nagyon szép élet! Aki a filmet látja, sohasem fogja sejteni, milyen nehézségek árán születtek azok a pillanatok, amik elfutnak a szem előtt, - tükrözve a nyarat, meleget a vidám kis madarat, csinytevéseit! De a rendezőnek, és gyártásvezetőnek évről évre fehérebb lesz a haja. /Bár a gyártásve­ zetőnél ezt csak a fodrász tudja!/ II. 26, Nagy Izgalomra ébredtünk, KOMJÁTHY kétségbeesve jelentettei "Pis­ tám, kérlek, eltűnt a Csoki!" HOMOKI szólni sem tudott. Delegáció Indult KOMJÁTHY legénylakásába és átkutatott mindent, A kis madár a szokott helyén aludt és senki a szobából nem ment ki, nem ment be* A madár mégis eltűnt. Ablak állítólag egész éjjel zárva volt! "üregem, - érvelt HOMOKI - nlnosenek osodák, a madárnak itt kell lennit" És kerestük! Madár se­ hol. Jöjjön Fiokó és Pletyka, - apraja, naggya, - jönnek Is szépen, keresnek. Kihozzák az ágy alól a papucsot és egyéb holmit. Kihoznak

113 8

Filmkultúra 19.sz.

olyasmit is,

amire az agglegény KOMJÁTHY nem

is számított. Általános

derültség! Mozdulni sem tudunk a szobában, annyian keressük a kis madarat, de annak nyoma sinos. Végre eszébe jut valamelyiknek,- huzzuk ki a bú­ torokat. Nem sok kihuznivaló bútor van a kis szobában, de nekiveselke­ dünk, A ruhásszekrény mögött találunk egy volt kéménylyukat. KOMJÁTHY odamegy és kormosán, piszkosan előhúz egy kis toliseprőt, - Osaklit. Erősen kiált a kis madár és üdvözöl bennünket.Tollászkodik Leven­ te öklén és mintha misem történt volna, - kedveskedik. A kis piszok. Meg kell fürdetni* Levente azonnal hozzá is lát és a lavórban óri­ ási fürdést csap Csakli, veri szárnyáéskálvaí a vizet, élvezi! Mi meg pókhálósán, gyűrötten Ülünk Levente ágya szélén és finoman szidjuk a kié dögöt. Finoman, mert ma 1b neki kell kivágni a rezet a felvevőgép előtt, - és olyan érzékeny az állat idegrendszere, - tehát osak csirmyán a szidással! 1965. III. 10. Utolsó forgatási nap. És mit lenni szokott, - ekkor megbolondul a kismadár* Nem hajlandó dolgozni. Mindent kitalálunk, de nem tudjuk rábírni a jelenetsor befejezésére. Friss túrót kap, Ínyencségeket, semmi! Aztán megunjuk a várakozást és leülünk sakkozni. Aztán újra kedveskedünk neki, újra sakkozunk. Egész nap ez megy. Szegény gyártás­ nak minden terve úgy omlik öbbzq a csóka szeszélyén, mint a kártyavár! Minden terv feldőlt. Mindent lediazponálni, - holnap folytatni a mun­ kát. Ma semmit nem tudtunk csinálni. KOMJÁTHY Bzerint órai a tavaszt, hallja a csókák fészekrehlvó hangját, ezért izgatott éB nem tud koncentrálni. Ezek a tavaszi hivÓ hangok befolyásolják. Nagyon érthetőt így van ez csókáéknál is. 1965. III. 14. Végre, ma sikerült a film utolsó jelenete. Még a délután folyamán lámpák és agregátor, felszereléssel visszament filmgyárba. Csakli is nyugalomba vonul mától kezdve. Mintha csak megértette volna, hogy nem kell többet dolgozni, - vidám, - kiabál, fürdik, - hangoskodik, - viocelődik... Ez úgy megy, hogy odamegy a papagájok ketrecéhez és ha el tudja osípni, kihúzza a tollúkat. Szóval, fesztelenné vált a csóka egyszerre. Búcsúzóul az idomárok ma kivitték sétálni az állatokat és Fickó-Pletyka nagy vidáman elfu­ tott a parkba. Már nyílnak a nagyfejü kaukázusi hóvirágok, sokan jár­ nak szedni őket. Különösen fiatalok párban. Egyszeresek megjelenik Fickó a mögötte poroszkáló Pletykával és valamit hoz a szájában. Odahívjuk. Egy szép kis női habselyem nadrág van nála*

114

A férfiak krékognak-makodnak és mindenki gondol valamit, körülbe­ lül Így: HOMOKI: "Okos kutya ez a Tóni /Fickó beceneve/, van humorérzéke!” /Akitől elhozta a kiB egyetraást Fiekd, - nem hiszem hogy ugyanezt gondolná./ Idomár: "Bizisten, erre nem tanítottam!" Gyártás: "Hogy lehet gyerekek... igy szerte hagyni a dolgokat?" Raktáros: "Be vele a raktárba... ha jönnek érte odatudjuk adni!" Mondanom sem kell, - nem jött érte senki. Raktáros szerint, - aki igen precíz ember, - év végén selejtezendő közé tesszük és bicékére visszük a MÉHnek, - o -

115

V

S

Z

B

IS L

IS

Jaoques COUROIEE:

GONDOLATOK A FRANCIA RÖVIDFIXMRŐL Tudod-e kedves olvaBÓ, hogy kik azok a francia filmesek, akik a legtöbb filmet forgatják. Ezer nevet sorolhatnék fel e végUlle kényte­ len lennél lemondani arról, hogy kitaláljad. Hát Igen, például és töb­ bek között - Jean-Claude ROYnek és Fierre A.ROCAMORAnak hívják ókét. Sose hallottad ezeket a neveket? És ebben nincs serajál meglepő,, A rövidfilm világszerte legeled, legjelentékenyebb, legterméke­ nyebb és leginkább BOkezinü francia iskolájának paradoxoné épp az,hogy a közönség, annak ellenére, hogy havonta többször is látja alkotásait a vásznakon, mégis a legkevésbbé lamerl... Nézzük osak meg,hogy áll ez a kérdés Franciaországban. Az látszik helyesnek,hogy azokból a gazdasági és jogi adottságokból Induljunk ki, amelyek alapvetően meghatározzák a rövidfilm helyzetét. Még a jól tá­ jékozott filmbarát is alig van tisztában ezekkel a bonyolult problémák­ kal, amelyeket most olyan röviden szeretnék megvilágítani, ahogy osak lehet• 19 4 8 -ban a játékfilmek és mozijegyek után szedett illetékekből segélyalap létesült a filmművészet támogatására, de mivel ennek bevé­ teleit egy-egy este egész műsorát /játékfilm + rövidfilm/ alapul véve osztottak szét,igazadgtalan megoldások jöttek létre, igy például, ami­ kor egy kitűnő rövidfilmet egy rossz játékfilmmel párosítottak, vagy amikor egy rossz rövid egy nagysikerű játékfilm kísérő műsora volt. Ez az öszvér-megoldás, amelyhez még a "Kulturális Kapcsolatok" szubvenci­ ói járultok, mégis lehetővé tette a francia rövidfilm iskolai virágzá­ sát • öt évvel később, 195? augusztusában az előbbi illetékekből filmfejlesztési alapot létesítettek, ennek bevételéből a rövidfilm 10 ft~ot kapott, amelyhez még az export-jutalmak / 25 Jí/ és a külön bizottság ál­ ltai kiválasztott 80 legjobb film részére prémiumok járultak /a dijak Összege váltakozó volt/, az utóbbi Bzámot hamarosan 1 2 0 -ra emelték. Tudnunk kell azt 1b, hogy a rövidfilmeknek juttatott segélyek összege évenként különböző volt, az utóbbi években kb. felük /vagyis 1 5 0 mii/ kapott segélyt, igy 1 9 ö0 -ban 1 5 0 millió régi frankot osztottak ki 1 5 0 film között, azaz egymilliós tételekben, 50 kiválasztott film kapott további 150 milliót, további 40 milliót kaptak azok a laborató­ riumok, amelyek a színes filmek másolatait készítették,ami színes fll-

119

menkint 6 1 5 0 0 0 régi frankot jelentett, ez az összeg 1 9 6 1 -ben színes fílmenkint már csak 470.000 régi frankot tett ki. Ezzel szemben meg­ szűntek az export-jutalmak és leszállították azoknak a játékfilmeknek a jutalmát, amelyekhez rövlöfílmek kapcsolódtak /ljUről 0 .5 #-ra./, Ha ehhez hozzávesszük,hogy a jelenlegi rendszer csak 1966-ig lesz érvényben, még pedig úgy, hogy a rendelkezésre álló alap kétévenként 25 9&**al csökken, világosan láthatjuk, hogy milyen bonyolult a segélyek problémája. Mégis elsőrendűen fontos, mert a rövidfilm létét vagy nem­ létét jelenti, A rövidfílmeket, mint ismeretes, nagyjából az alábbi három cso­ portba lehet sorolni: a/ A különböző állami és magán szervek illetve intézmények és ipa­ ri csoportok által rendelt filmek /pl. a kőolaj trösztök, a Renaultvagy Simca-müvek/, Idetartoznak az egyes minisztériumok által rendelt filmek is. b/ Az olyan filmek,amelyeknek költségeit a megrendelők csak rész­ ben fedezik, a többi a producert terheli. c/ Az u.n. "szabad*1 filmek, ezek költségeit teljesen a producer fedezi. Ilyen van a legkevesebb, az egész produkció kb, 1/5 részét te­ szi csak ki, bár a legtöbbször épp ezek a legjobbak. Ha tehát felfüggesztik a segélyeket, "szabad" filmeket többé nem lehet gyártani, igy valamennyi rövidfilm a megrendelt filmek csoport­ jából kerül ki. A "szabad" filmek produkciója mér egyébként is komoly bajban van, a prémiumok és a forgalmi bevételek igy is csak a gyártási költségek 50^-át fedezik. És ezt a nehéz helyzetet csak fokozza, hogy a rövidfilmek egyrészét a megrendelők „ingyen bocséjtják aforgalom ren­ delkezésére és hogy a Franciaországon kívüli eladás, bár erŐBen szor­ galmazzák, egyáltalán nem kielégítő mértékű, továbbá, hogy a segélyt osak a film bemutatása után, meglehetősen bonyolult eljárással utalják ki, ami a producereket ateljes gyártási költség hosszú időre való elő­ legezésére kényszeríti. Maga a szakma természetesen mindent megtesz, hogy segítsen ezen a nyugtalanító helyzeten, ismeretes pl. a "Hsraincak csoport"-jának ha­ tásos tevékenysége, de ezenkívül is több megoldási lehetőség merült fel, amelyek közül az alábbiak a legfontosabbak* Pénzügyi természetű megoldások* A Begélyek gyorsabb kiutalása, sőt előlegezése a forgatókönyv be­ mutatása alapján, ahogy ez az egyes játékfilmek esetében is megtörté­ nik. A bevételek bizonyos százalékának biztosítása a producerek számá­ ra, ahogy ez a híradók esetében szokásos. Az export-prémiumok felfüggesztésének enyhítése.

120

Kereskedelmi természetű, megoldások; A forgalmazd szerepének csökkentése, ez ugyanis kénye-kedve sze­ rint bánik a rövidfilmekkel. A TV-ben,a különböző kulturális intézményekben és az olyan speci­ alizált mozikban való felhasználás biztosítása, mint pl, a Stúdió du Vnl-de Grace. A rövidfilmek eladásénak racionálisabb megszervezése, olymódon, hogy az eladási ár közelebb kerüljön a gyártási költségekhez, továbbá a szubvencionált rövidfilmek konkurenciájának csökkentése a "szabad” filmek érdekében. A szubvencionált filmek uj megrendelésekkel való rekompenzálása, Adminisztrativ természetű megoldások. Külfölddel való koprodukciók, feltéve, ha ezek nem aminőség rová­ sára történnek. A zsűrik összetételének megjavítása. X X X A legkívánatosabb megoldás azonban a rövidfilraet terhelő illeté­ kek eltörlése /a szakma ezt tartja a legfontosabbnak/,továbbá a rövid­ filmek gyártásának országos megszervezése, amelyeknek mértéke egészen az államosításig kiterjedhet, /Ez a megoldás több országban, igy pl. Csehszlovákiában kitűnő eredményeket hozott./ A francia rövidfilm nehézségeinek súlya e a szakma pesszimista megnyilatkozásai, és a francia rövidfilm szemmel látható virágzása kö­ zött tehát nyilvánvaló ellentmondást kell felfedeznünk. Nézzük meg például azokat a dljakat,amelyeket a francia rövidfil­ mek az elmúlt években szereztek a világfeszitávlokon: 1 9 5 8 -ban 1 1 dij /Cannes, Bruxelles, Karlovy-Vary, Velence, looarno, Vichy/|1960-ban 10 dij /Cannes, Berlin, San Sebastian, Tours/i 1961-ben 12 dij /Bilbao, Cannes, Velence, Tours/, de az 1962. év sem kezdődik rosszul, mert a francia filmek máris több jelentős dijat nyertek. 1 9 6 0 -6 1 -62 -es esztendők francia rövidfilm-termelésének megvizsgá­ lása is érdekes, elgondolkoztató adatokat tár fel: összesen 9 9 7 ilyen filmet ajánlottak a forgalmazók figyelmébe, mégpedig a következő típu­ sukból: Földrajzi, turisztikai, népismereti témájú filmek Technikai és ipari témák Fllmnovellák, kísérleti filmek Egészségügyi, bale'aet-elhárltás Tánc és zene Tudományos filmek Vallásos és katonai propaganda

299 /30.6 jí/

158 /16 #/ 128 A 3 %/ 57 /5*8 #/ 47 /4#8 ^/ 42 /4.3 %/ 42 /4.3* £/

121

"Társadalmi* Rajzfilmek ás 'MUvészeti és Életrajzi és Közgazdasági Sportfilmek

filmek montázsfilmek Irodalmi témájú filmek történeti filmek és politikai témájúfilmek

39 /4 Í*/ 35 /3*6 $/ 35 /3.6 %/ 35 / 3 , 6 $>/ 30 /3 96/ 30 /3 W

Az egyes tipueok fejlődését közelebbről ie érdemes megvizsgálnunk, megjegyezvén, hogy ez a felosztás, mint általában minden felosztás,bi­ zonyos mértékig önkényes, az életrajzi filmeket pl, egyes esetekben az irodalmi filmekhez sorolhatnánk^-vagy fordítva. A három megadott szám, az évszámok sorrendjében^az; IB'fifö-ban, 1 9 6 1 -ben és 1 9 6 2 -ben forgalomba hozott filmeket jelzi* A/ CsÖkkenő^tendenoiát mutató típusokt 1 , Tudományos filmek 2 , Földrajzi, turisztika, népismeret

3, Közgazdaság és politika 4* Egészségügyi, baleset-elhárítás 5. •Társadalmi*’ filmek

2384 14 22 13 A /

11-8 73 - 42 - 5 22 - 12 13-4

B/ Emelkedő tendenciát mutató típusok! 1. 2. 3. 4*

láno éB zene Életrajzi és történeti filmek Filmnovellák, kísérleti filmek Rajzfilmek és montázsfilmek

5 - 16 8 25 - 46 2 - 13' 6 -

26 21

59 20

0/ Váltakozó tendenciát mutató filmek! 1. Technikai és ipari témák 2 . Művészeti és irodalmi témák 3. Propaganda

55 - 45 - 58 6 - 17 - 12 16 - 8 - 18

Megállapíthatjuk tehát, hogy a tudományos filmek Jean PAINLEVÉ, dr.TÉVENASE, a szovjet ZGDBIGYI és a magyar HOMOKI NAGY kezdeményezé­ sei nyomán kialakult divatja hanyatlóban van / 2/ 3 -al esett/, hasonló módon eBett a közgazdasági és politikai, továbbá a sportfilmek száma is, a turisztikai,földrajzi, népismereti, továbbá az egészségügyi, ba­ lesetelhárítási és az aktuális szoolálpolitikai kérdéseket /lakás,nyomor, hiányos táplálkozás/ tárgyalófilmek száma pedig a felére esett. Jól eső érzéssel állapíthatjuk megviszont azalábbiakat! Az életrajzi és történelmi filmek száma megháromszorozódott, kö­ zöttük olyan aagasszinvonalu alkotások is vannak, mint Maurloe OOHEK l*44.JUN.10w.c. filmje, amely Toursban dijat kapott és amely a F.F.O.Ö. filmklubjainak állandó műsorsáéinál

122

Tiz-zel növekedett a rajzfilmek éa a montázafilmek /híradókból, archivfiÍrnekbői éa egyéb dokumentumokból Összeszerkesztett filmek/szá­ ma ezen a területen voltunk épp elmaradva az olyanf államosított film­ gyártással rendelkező országok mögött, mint Lengyelország, vagy Cseh­ szlovákia, Az elért eredmények: az A»C,A, tevékenységének /amis du Cinéma Animation - A rajzfilm barátai/ és az Aneoyben a fesztivál alkal­ mából tartott filmnapoknak köszönhetők. Különösen jelentős a kísérleti filmek és novella-filmek megkétszerződéee, ennek személy szerint is nagyon örvendek, mert kétségtele­ nül ez a rövidfilm, különösen a francia rövidfilm legtermékenyebb út­ ja, - Teljeö mértékben egyetértek Jac^ueG CHEVALIERvel, aki mér 1958ban nemcsak a tudományos filmek emelkedő színvonaláról, változatossá­ géról és megújulásáról számolt be, hanem arról a "nagy ujságM-ról is, amit a novella-film fejlődése jelentett száméra. Ami viszont a zenei és tánc-filmek számának növekedését illeti, ez már kevésbé örvendetes jelenség, mert jórészt könnyű zenéről és va­ rieté-számokról van b z ó . Néhány évvel ezelőtt még arról számolhattam be, hogy ez a háboru-utáni divatőrület elmúlóbán van, most újra ellen­ támadással állunk szemben, amelynek az a Jean-Claude ROX és A.ROCAMORA a kapitánya, akit cikkünk elején említettünk, A változó tendenciát mutató filmekről szólva a Hadsereg Filmszol­ gálata által készített filmek gyermekded színvonalát,olcsó nacionaliz­ musát és ostoba miXítarizmueát sem hagyhatjuk említés nélkül. Mennyi elpazarolt pénz és idő fekszik bennük! És még fizetnek le értük,

x

x

x

Némi fenntartással tehát azt mondhatjuk, hogy a francia rövidfilm állandóan fejlődik,gazdagszik és számban is gyarapszik* Pe az 1962-ben forgalomba hozott rövidfilmek jegyzékének alapos megvizsgálása egyéb, olyan természetű megjegyzésekre is késztet„amelyek nélkül csak hiányos képet adhatnánk a francia rövidfilm helyzetéről. A rövidfilm után sok rendező érdeklődik, de sok olyan van köztük, aki csak jobb híjján, osak azért, mert nincs alkalma játékfilmet for­ gatni, Épp ezért aligha várhatunk sokat a jelzővel alig illethető Alf­ réd RÖBEí VINGTH MINTJTE AU CIRQÜE /HÚSZ PERC A CIRKUSZBAN/ c,filmjétől, vagy Chrietian STENGEL, Máz de Vsucorbeil, L.SOITLANES vagy akér J,0, POLLIÉT munkáitól /&z utóbbi GALA o, filmje egyenesen kiábrándító,"má­ sodik felöntés"/, nem vitás, hogy Philippe AGOSTINE: VRAI VI8 AGE PE THERESE PE LISIEUX /LISIBÜXI SZENT TERÉZ IGAZI ARCA/ rendezője,a műfaj msBtere sem nyújthat sokat* M ,G,CALDERÖN, Jean FAUREZ,George© RÉGNIER, 01.LEL0UCH, Carlo RÍM, Louis GR05PIERRE azonban még érdekes rövidfil­ meket rendezhet, talán a REGAMEI-REICH kettőstől, az INPISORETION /INBISZKRÉGIÓ/ o, táncfilm,továbbá a VILLIERS-BERNE kettőstől a dohányról

125

szóló FŐMÉI* HISTOIRE ET FANTAISIE /FÜST, TÖRTÉNET, FANTÁZIA/ szerzői­ től is, Teljesen bizalmatlanok vagyunk viszont Claude BARMA, Jean LAVIRON és Georges LÁGGMBE TV-filmjei iránt, / Örömmel üdvözöljük viszont a szatirikus és a komikus rövidfilm ha­ gyományainak továbbélését, amit Maró el GILBAUD /LE LIT - AZ ÁGYt UN / CERTAIN ANIMAL - EGY BIZONYOS ÁLLAT/a gall örökség jegyében fogant EA/ TONja /PÁLGA/, vagy a CINQ CENTS MILLIONS D ’ANDOUILLEja /ÖTSZÁZEZER HURKA/, továbbá Jean L ’HOTE /LE PÉLÉRINAGK A BUCSU/. o, Velencében 1961ben díjazott laikus film/»H,POLANSKI /LE GROS ET MAIGRE - A KÖVÉR ÉS A SOVÁNY ö, filmjei Toursban nagy sikert aratott/, ARCADY /L'ONDOMANE HULLÁMŐRÜLET c* filmje,1961-ben Toursban az Ifjúság diját nyerte(továb­ bá néhány legújabban feltűnt olyan tehetség képvisel, mint pl, Jean DASQUB /BALLON VOLÉ - AZ ELLOPOTT LÉGGÖMB/ és a Pierre ÉTAIX - J.-Cl. CARRIERÉ pár /HEUREUX ANNIVERSAIRS - BOLDOG ÉVFORDULÓ* RUPTURE - SZA­ KÍTÁS/, örvendetes továbbá, hogy Jean PAINLEVÉ /DANSEUSES DE LA MER - A TENGER TÁNCOSNŐI/, ée Dr. THÉVENARD visszatért a tudományos filmek te­ rületére. Néhány, máris nagyrabeosült fiatal tehetség is jelentkezett, igy Jean HERMÁN /LA QUILLE - A TEKE 1961-ben Velencében bronzmadárral ju­ talmazták, régebbi filmje, a végre bemutatásra kerülő VOYAGE EN BOSCAVIE - UTAZÁS BOSCAVIÁBAN szintén értékes mü/, Mario RUSPOLI /A kiváló LES INGONNUS DE LA TERKErel - AZ ANYAFÖLD ISMERETLENJEI - tUnt fel/, Oarloa VILARDEBO /LE OIRQUE OALSER - A CALDER-FÉLE CIRKUSZ/,Róbert ENRICO /LE KIVIÉRE DU HIBO0 - A HIBOUPART( Toursban nagydijat nyert,/. Bizalommal és kíváncsisággal várjuk Albert PIERROU /UN HOMHE Z" EGY "Z*-EMBER/, Adó KYROU /LA CHEVELURE - A HAJZAT/,Paul CARPITÁ /MAR­ SEILLE SANS SOLEIL - MARSEILLE, NAP NÉLKÜL/, Dominique DELÖÜCHE, G.BOURDELON, Yonnio BELLON, és különösen azoknak a filmjeit, akik már meg­ mutatták, hogy tisztában vannak azzal a felelősséggel, amit a felvevő­ gép használata jelent, vagyis Nelly KÁPLÁN müvászfilmjait Gustave MOHEAUrél és Rudolp BRESDINről, Louie SÉGUIN /COMBATS BE OOQS - KAKASVIADÁLOKi UNE MAUVAISB NUIT - EGY ROSSZ ÉJSZAKA, Az utóbbi csaknem Lousi LIMIBRE dijat nyert /és fEYERGANS filmjeit, /Az utóbbi BÉJART o, film­ je a legérdekesebb tánefilmek közül való,/ Dölba és megértő kritikai szellemmel kell nyomonkövetnünk Piotr Kamler absztrakt kísérleteit /CONTINU-DISOÖNTIHU, mely körül élénk vi­ ták alakultak ki Toursban/, továbbá Jean CAYROL és Olaude DURAND azo­ kat az ezoterikus törekvéseit /ON VOUS PARL'S - ÖNNEK BESZÉLNEK,MADAME SE MEÜRT - ŐNAGYSÁGA MEGÖLI MAGÁT, FRONTIERE - HATÁR/, amelyek külön­ leges inspirációt követelnek a nézőtől /v,ö, róluk Clnéma 6 2 .6 4 .se, 7 1 lap,/ A szép eredményeiknek kijáró elismeréssel kell üdvözölnünk továb­ bá az alábbiak rajzfilmjeiti BETTIOL-LONATI-BETTIOL /BÉRTHE AU GRAND

124

PIEDS - HAGY LÁBÚ BERTA/, Dick RÓBERTS /LECABEAU - AZ AJÁNDÉK/, J.PAF­ FÉ /L’OISEAU BN PAPIBB-JOURNAL - AZ ÚJSÁGPAPIR-MADÁR/, J. HURTADO /14 JUILLET - JULIUS 14/ és külön figyelmet kell szen­ telnünk Jean IMAGEnek, a széá gyermekiilmek rendezőjének, mert ezekből nagyon kevés van. Rövid krónikánk befejezéseképp még egyszer el kell mondanunk,hogy a francia rövidfilm változatossága, komolysága, igényes minősége és gazdagsága feltétlenül megérdemli a figyelmet. A filmborátok érezzék kötelességüknek,hogy minden lehetséges alkalommal támogassák ée tapsol­ janak neki. /A CINÉMA 62. 69. /l962.szept.-okt./ számából./

125

Francia ARNOLD:

EZEN A VILÁGON KÍVÜL A tudományos regény sok millió olvasó számára kap­ csolta Össze a ma világát a holnap világával, a vi­ lágűrrel. A tudományos regény műfajának legjobb mü­ vei lehetővé teszik, hogy a hozzá nem értő is bele­ élje magát a technikusoknak a jövőről alkotott ál­ maiba. Gyengébb müveiben azonban ez a műfaj szörnye­ tegek és félelmetes "tárgyak'1 lidérces világát áb­ rázolja, A film felfedezte VERNÉt és WELLSet, fel­ fedezte a szörnyetegek légióját,- de mit tudnak va­ lójában a filmesek az eljövendő világról? Éppen száz esztendeje annak, hogy VERNE Gyula első tudományos regénye, az ÖT HÉT A LÉGHAJÓN megjelenti a centenárium alkalmából elké­ szült a regény filmváltozata. A történetet, helyes érzékkel, korhűen, kosztümös darabként vitték filmre, b ma már bizony nehéz elképzelni azt,hogy 1863-ban olyan felfedezők mint BURTON és LIVINGSTONE még gya­ log járták be az afrikai őserdőket és egy léghajó át a kontinens fölött fantasztikus kalandnak tűnt. VERNE Gyula, mint újságíró kezdte pályafutását az első vasutak és gőzhajók korszakában, s az első iró volt, aki előrelátta,hogy a műsza­ ki tudományok forradalmasítani fogják az utazások és a felfedezések világát. Előrelátta, hogy milyen teljesítményekre lesz képes a tenger­ alattjáró és a repülőgép! előrelátta, hogy a gépek el fognak jutni a földgolyó minden részére, le fognak szállni a tenger mélyébe, sőt ki­ jutnak a Pöld térségébe is. Hiteles prófétának bizonyult és regényei népszerűek is maradtak. VERNE természetes utóda, a tudomány prófétájának szerepében, H.G. WELLS volt, aki szinte az első film megjelenésével egyidőben lépett be az irodalomba, 1895-ben, AZ IDŐGÉP cimü regényével /amelyet újabban ugyancsak filmre vettek/.WELLS képzett biológus volt, s vízióit a XIX* század tudományénak valamennyi eredménye ösztönözte. Mélységesen hitt a tudományos haladás értékében, a életcélja az volt, hogy a tudomány előrehaladásét szolgálja Írásban ée szóban. Ezt a tudományról alkotott reményteljes képet gyakran minősítet­ ték sekélyes optimizmusnak, a XIX. századi prosperitás termékének. Ha127

marosan kiderült azonban* hogy a tudományba vetett reményeknek komo­ lyabb alapjuk is van* Megjelent az érzéstelenítés és az antiszeptíkus sebésze1 !;* az or­ vostudomány megkezdte a betegségek igazi leküzdését* a himlőt* a kolerét és a tífuszt fokozatosan legyőzték* a sebész kése biztosan és fáj­ dalommentesen hatolt be akár az agyba is, és kimetszett olyan képződ­ ményeket, amelyek nemrégen még végzetesnek bizonyultakja tudomány leg­ alább is ezen a területen felbecsülhetetlen áldásként Jelent meg* Ezzel párhuzamosan folyt az ipar előrehaladása a bányákban*a gyá­ rakban, a pamutfeldolgozd üzemekben és a hajdépitő műhelyekben. Ez pe­ dig ügyesebb kezű és képzettebb munkásokat kivánt*mint az egykorú oselédsoru munkások voltak; a nagyobb képzettség igénye szükségessé tette az oktatás kiszélesítését* A gépek fejlődése meggyorsította a rabszol­ gaság eltörlését; WELLS helyesen Jdsolta meg, hogy az ipar fejlődése meg fogja szüntetni a nehéz testi munkát és a lélekölő robotot* s min­ debben az emberiség nagy előrehaladását várta. A laboratóriumokban és a műhelyekben megteremtették a robband mo­ tort* felfedezték a drótnélküli távirőt, megszerkesztették a fényképbzŐgépet és megszületett a mozgófénykép. Amint ezek az eredmények egy­ másután megjelentek* általános optimizmus vált úrrá. A XX. század ele­ jén mindenki előrelátta a nagyszerű jövőt, az ujabb tudományos győzel­ meket* s ez volt az akkori liberális és munkáspárti politika hajtóere­ je* Ezek a látomások és ösztönzések irányították WELLSet és azokat az utódait,akiknek Írásai hozzájárultak a na tudományos regényként ismert irodalmi műfaj megteremtéséhez és fejlesztéséhez. Sok Író mindennapos életünkből meriti Inspirációját* mások a bűn és a bűnüldözés világához folyamodnak* a tudományos regények Íróját a tudományos felfedezések s erek lehetséges hatása inspirálja* a tudománynak az emberiség sorsáról gyakorolt gyakran fantasztikus éj izgalmas kihatása. Mindez azonban alig-alig tükröződött vissza a filmben abban az időszakban, amikor az I. világháború után a mozi a tömegszórakoztatás eszköze lett. Bőven láttunk komédiát, tragédiát, melodrámát,de ha lát­ ványosságra volt szükség, a producerik szinte kivétel nélkül az antik világ ragyogó jelmezeihez fordultak, a római, az egyiptomi, a babiló­ niai mitológiát elevenítették fel. Ennek az időszaknak legismertebb nagy müvei a INSŰLERANCE /1919/ /TÜRELMETLENSÉG/, u QUO VALIS? és a BEN HUH voltak; a jövőt előrevetítő, WELLS stílusában elképzelt látvá­ nyosság még szinte ismeretlen volt* Ez bizony meglepő, hiszen a háború utáni világ telve volt techni­ kai győzelmekkel* Henry EORL népszerű autói elárasztották az ország­ utakat, HARCOM drótnélküli távírójából már kialakult a rádió, a repü­ lés úttörői már átszelték Ázsiát, Afrikát* Átrepülték a tengereket ée a sarkvidékeket. Izgalmas uj világ bontakozott ki, s gyors növekedését

126

New-York'megdöbbentő fejlődése jelképezte, a négy város, uj acélvázas építészetével. Egymásután épültek fel a Manhattan szigeten a kecses tornyok, az utazót a tenger felelői az uj város lenyűgöző képe fogad­ ta,a fényképészek szétküldték a világ minden részébe a felhőkarcoló ne­ vezetes égi vonalát - úgy látszott,hogy New-York a jövő városának min­ tája. Egy nap, 1925-ben egy német filmrendező meglátta New-York város­ képének az égre kirajzolódó kontúrjait} amint visszatért hazájába, azonnal elhatározta, hogy ebből a látványból filmet csinál. A rendező Fritz LÁNG volt, n film a METROPOLIS. A filmből melodráma készült, helyenként banális mégis izgalmas} a film egy eljövendő városban játszódik, "mintegy száz év múlva"; a vá­ rosban egy ipari diktátor uralkodik, fia fellázad ellene és leraenekül a város alatt épült barlangpincékbé, ahol a gépek dolgoznak. Itt csat­ lakozik a munkásokhoz, akik lélekölő munkával járatják a gépeket, be­ leszeret a szent Máriába. A munkások közt kitör a lázadás, szerencsét­ lenségek sorozata történik, a szereplők menekülnek,megszabadulnak, vé­ gül teljes megbékülés jön létre. A filmet a látványos háttér uralja; metropolis, a gigantikus nagyváros fényszóróival és reflektor fényei­ vel, kecses viaduktjaival, amelyek felett mint a lepkerajok huznak el a repülőgép csoportokja város alatt pedig ott húzódnak a sötét üregek, a zakatoló gépek, a géprombolás és a menetelő munkáshadeeregek, A METROPOLIS témája lehetetlen képet ad amodern ipari társadalom­ ról, teljes ellentétben van a tényekkel, visszavezet a gépromboldkhoz, ahelyett, hogy előremutatna a jövőbe. Ez a sötéttekintetű munkáshadse­ reg nyilvánvalóan sohasem hallott a Gyári törvényekről, a munkásbizto3itáeról, a szakszervezetekről - az egész tömegben egyetlen szakszer­ vezeti bizalmi sincs. Mindez 1926-ban nem számított: a METROPOLISnak óriási sikere volt, s a többszörös felújítás is igazolta hatóerejét és életképességét. Három év múlva ugyanez a producer elkészítette A HOLDBÉLI LÁNY oimü filmet, amely első alkalommal vitte vászonra a bolygóközi közle­ kedés gondolatát'; a film a Német Űrutazási Társasággal együtt készült; a társaság mérnökei rakétameghajtésu autókkal és repülőgépekkel kísér­ leteztek. A film bemutatta egy rakétahajó elkészítését, felszállását, és repülését az űrben, a Föld korongjának fokozatos klsebbedését és alakváltozásait a napfelkeltével és a napnyugtával, a Hold megfelelő növekedését és változását /mindezt úgy ahogy az ürutas látja/, a hajó megérkezését és leszállását a Holdon. Egy ragyogó holdbéli leányt lát­ hattunk Gerda MAURUS alakításában, de a történet még igy is elhalvá­ nyult a Holdba való utazás vállalkozásához viszonyítva; a bolygóközi jelenetek a lehető legteljesebb valószinüséggel készültek éB kevés eh­ hez hasonló csodálatos látványos filmnek lehettünk valaha is tanul. A HOLDBÉLI LÁNY néma film volt, s igynem sokáig maradt műsoron az angol világban, ahol hamarosan föltalálták a hangosfilmet. De még

129 9

F ilm k u ltú r a 1 9 * s z .

ugyanebben az évben, 1929-ben* a Gaumont-Britisch gyár elkészített egy filmdrámát, amely a jövőt idéző vizló szempontjából méltó versenytársa volt a METROFOLIS-nak, s egy jobb történetet vitt a vászonra. Cime* HIGH TREASÖN /FELSÉGÁRULÁS/, Noel PEMBERTON- BILLING angol parlamenti képviselő darabjából készült, rendezője Maurioe ELVEIT volt; a film al­ címében az a kitétel szerepel: "Egy történet 1940-ből". A film kezde­ tén a jövő Londonénak képét látjuk repülőgépről: felhőkaroolók, heli­ kopterek tömege*majd hirtelen fenyegető konfliktus robban ki az éBzakatlanti határokon, a világ versenyben álló Államszövetségei között há­ ború fenyeget, a csatározások megkezdődnek, a csatorna alatti alagutat megrongálják, végül a világelnököt megölik) mindezek után a feszültség megszűnik, a hős éB a hősnő egymáséi lesznek. A METROPOLIStói eltérően itt a látványosság nem fojtja el magát a történetet.Itt is van azonban ép elég látványosság: a csatorna alatti alagút működés közben, bombázó repülők borítják el az eget, a közönség nagy televíziós képernyőkön szemléli a nemzetközi eseményeket, A kritika utalt arra, hogy túlzás volt mindezt 1940-re - tehát 11 évre a film elkészülésétől számítva elképzelni, s ez a kritika helyes volt. Ezzel egyidejűleg a Hollywood-i Fox Movietone gyár egy ugyancsak a jövőt előrevetítő Ötletes kis zenei vígjátékot mutatott be JUST IMAGINE! /ILYENNEK KÉPZELJE EL!/ címmel /1930/, rendezője Dávid BUTLER volt. Egy másik várost látunk felhőkarcolókkal, mesebelien keosee ki­ vitelezéssel* káprázatos görl-csoport szökdécsel kerékpár nagyságú re­ pülőgépeken, s könnyed dalokat énekel. Ez a film igen népszerű volt, de a hollywoodi gyárak mégis lemondtak a jövőt idéző látványos filmek gyártásáról* a 30-as években ilyen film nem készült. Ehelyett inkább laboratóriumokat vitt filmre, amelyekben Őrült tudósok próbálták meg­ szerezni a hatalmat a világ felett vagy kutatták az élet rejtett tit­ kait, A FRANKENSTEIN /1931/ XI. századi miliőbe helyezte Mary SHELLEY gótikus tragédiáját. A tudós kutató művileg előállít* majd életrekelt egy testet. Mindez óriási laboratóriumban történik, roppant üvegcsövek, szikrák és lobbanó fények csillogása közepette.A FRANKENSTEIH-ben ko­ moly igyekezet érvényesült, mégis olyan típusnak a kezdete, amely egy­ re inkább a puszta iszonyat felkeltésére törekszik. Borzalomkeltő fil­ mek sorozata készült szinte egyidejűleg* vámpírok, farkasemberek, mú­ miák és egyéb szörnyetegek keringenek tudományos laboratóriumokban Ós, mint az ámokfutók, mindent elpusztítanak maguk körül. A harminoas éveknek ezeket a borzalmat keltő filmjeit gyakran idézték példaként a tudományos regényekre, pusztán azért, hogy magát a műfajt kompromitálják. Márpedig hasonlóságuk a tudományos regényekhez csupán külsődleges vonásokon alapszik,a különbségük viszont igen mély, A technikai tudomány ábrázolása - a tudományos regényben - általában az emberi erőfeszítés sikeréről szól,azt hirdeti, hogy a tudomány fel­

130

mérhetetlen becses értéke az emberiségnek éB előrevisz) a borzalomkel­ tő filmek viszont azt sugalják, hogy a tudomány fenyegeti az embert és mindenkor katasztréfához vezet. A melodrámát pánikkeltő figyelmezteté­ sekkel fűszerezték minden olyan kísérlet ellen, amely a Teremtés tit­ kának megismerésére irányulna, s óvták az embert attél, hogy istenhez próbáljon hasonlítani.Az ilyen borzalomkeltő filmek gyakran azzal vég­ ződtek, hogy a megtört tudés halálos ágyán megbánást mutat, sopánkodva hangoztatja: “vannak dolgok,amelyeket az embernek nem szabad megismer­ nie". A borzalomkeltő film ilymédon a félelemre hivatkozott, leplezet­ lenül dicsőítette az obskurantizmuat, s ebben az értelemben több mint egyszerű szórakoztató szenzációhajhászás. Sugalja azt, hogy a felfede­ zések mindenkor veszedelmesek voltak, a legtöbb tudóst bolondnak hit­ ték, még akkor is ha történetesen nem volt őrült) különös felfogás ez a tudományról, főként ha egy olyan iparág terjeszti,amely a tudományos kutatás és felfedezés terméke. Komoly fejlődést jelentett a borzalmas-drámák sorozata után 1934ben az "INVISIBLE MÁK" A A t h a t a t LAK EMBER/. Wells kisregényében arről van szó, hogy egy elkendőzött arcú, bekötött fejű idegen érkezik egy kenti fogadóba, nagy feltűnést kelt) kiderül, hogy kísérleti kémikus, aki láthatatlanná tette saját testét, de képtelen most a folyamatot visszacsinálni,Pánik tör ki amikor az emberek ruhadarabokat látnak mo­ zogni, amelyekben nincs +est, lábnyomok jelennek meg a földön, anélkül hogy lépne valaki, egy bicikli karikázlk az utón, amelynek ninos lát­ ható utasa.A téma kitűnő lehetőségeket nyújt a fényképezési fogásokra, és James WHALE a produóer megragadta az alkalmat. Maga WELLS meg volt elégedve az eredménnyel és elhatározta, hogy több regényét is filmre viszi. Nagyjából ezzel egyidejűleg 1932-ben Németországban készült el az U.SZ.l. NEM VÍ1ASZ0L, Curt SIODMAK regénye alapján, angol, francia és német változatban, Egy mérnök csoport megépíti az 1. számú Úszó Szi­ getet, valójában egy nagy repülőteret,amelyet az Atlanti óceán közepén lebÓlyáznak az Óceánon átkelő repülőjárat számára* Önös érdekektől ve­ zetett ellenfelek mindent elkövetnek,hogy meghiúsítsák a tervet, amely azonban izgalmas haro után mégis megvalósul. Maga a történet nem túl­ ságosan meggyőző és háttérbe kerül a látványos elemekkel szemben, ez utóbbiak dominálnak a filmen: a nagy repülőtér építése /érdekes szere­ lési sorozat/,ennek elhelyezése és lebólyázása az őoeán közepén, a tá­ volsági repülőgépek állandó érkezése, indulása az úszó repülőtérről, A téma jóslási magvát néhány év múlva az események elhomályosították, mert hiszen hamarosan megindult a rendszeres távolsági repülőgép-járat az Óceánokon keresztül, közbenső leszállás nélkül. A film azonban szép dokumentuma saját korának ée a maga módján izgalmas is, Még látványosabb volt a TÖNNEL /AZ ALAGÚT/. Bernhard KELLERMANN 1913-ban megjelent regénye alapján készült 1934-ben, egy angol film­

131

gyárban, éppen akkor amikor a Msrsey-alagut terve nyilvánosságra ke­ rült. A filmen egy alagutépitési tervről van szó; az alagút az Atlanti Óceán két partját kötné össze és vasútvonal épülne igy a két kontinens között. A terv áradások, vulkánikus kitörések ellenére is halad a meg­ valósulás felé. Az ábrázolás hiteles, a történet mélyen emberij a nagy kivilágított alagút benne a robogó villanyvonattal olyan mintha az ujonan elkészült Morden- Edware vonal egyik szakaszát idézné. A jövőt bemutató müvek csúcspontja a filmgyártásban az THINGS TO COME /A JÖVŐ SZÁZAD REGÉNYE/; 1956-ban készült. H.G,Wells könyvének át­ dolgozása; kitűnő munkacsoport készítette: WELLS, Alexander KORDA és Wllllam Cameron HENZIES, Arthúr BLIS közreműködésével és kiváló színé­ szekkel. A darab az emberiség történetének következő évszázadát pró­ bálja előrevetíteni. A történet Bverytownban /Mindenki városa/ indul, a mindennapi élet képeivei,bemutatja az 1940-ben kezdődő világháborút, e a civilizált élet teljes felbomlását, minthogy a háború 2 0 -5 0 évig tart. Everytovmban egy helyi zsarnok diktátorrá lesz, az ő területén klvUl pedig egy veszedelmes járványos k<Jr kipusztitja az embereket. E sötét világ egyetlen fénysugaraként egy tudós osoport megőrzi a civi­ lizált életet a Perzsaöböl partján. Végül ez a csoport átjön Európába, óriás repülőgépeken érkezik meg, megdönti a diktatúrát és hozzákezd a világ újjáépítéséhez, a béke és a tudományos kutatás bázisán. Csodála­ tos újjáépítési jeleneteket látunk, amelyeket Ned MAKK bámulatraméltÓan eszelt ki - ragyogó uj civilizáció alakul ki, a világ elitjét fog­ lalja magába; ettől kezdve Bverytownban ninos többé here és nincs robotos, mindenki egyformán és örömmel veszi ki részét a munkából és él­ vezi szabadidejét. A világ ragyogó fejlődésnek indul, amikor egy Őrült művész fellázad a modern élet ellen és a vele egyetértő oeőoseléket is megnyeri a lázadásra. Nyilvánosságra kerül,hogy a tudósok az első uta­ zást készítik elő a világűrbe; erre a hirre a zavargó tömeg meg akarja támadni az "ür-ágyut", A támadás meghiúsul, és az első űrhajóst sike­ resen fellövik a holdba. A film utolsó képe a csillagos ég, s a kórus mozgósító harsogása: "Ez fog megtörténni, vagy semmi?" Egyetlen filmnek ssn elkerült olyan szinten és olyan tág körben kifejezni az emberiség drámáját minta JÖVŐ SZÁZAD REGÉNYE oimU filmnek. Igaz, a főalakok jellemzése, indulataiknak kifejezése nem kielégítő, WELLS regényírói tehetsége ezen a téren korlátozott; a filmnek ennek ellenére nagy epikai lendülete és ereje van, s ez tartós értékkel ru­ házza fel, jóllehet nem egy epizódját az események azóta meghaladták. A két világháború közti időszakban számos népszerű regény került feldolgozásra, az itt felemlítettek azonban magasan kiemelkednek ezek közül .egy fajta közös erényük révén, A technika és áz emberi találé­ konyság győzelmét hirdetik, az uj felfedezések lázas izgalmát ábrázol­ ják, bámulatos teljesítményeket mutatnak be,előrevetítik a holnap cso­ dálatos világának illúzióját* Valamennyien hajlanak az optimizmusra, s 132

ezt az q remény élteti, hogy a tudomány képes megteremteni a jobb vilá­ got j ez a remény ebben az időszakban is eleven volt, és a film produ­ cereket legalábbis egy időre megragadta ennek a reménynek a lendülete. 1939-ben kitört a világháboru/ugy ahogy a JÖVŐ SZÁZAD REGÉNYE meg­ jósolta/,a jövő perspektívája elsötétedett, a "fennmaradás" reménye ősökként, a spekulációknak és a vízióknak nem volt többé biztató tám­ pontjuk, WELLS második filmje, THE MÁN WHO COULD WORK MIRACLES/A CSODATÉVŐ EMBER/ 1939-ben készült él, a természetfölötti megragadó fantá­ ziája, de egyben a nagy iró utolsó filmje is. A tudományos regény mint irodalmi műfaj a háború alatt ás a háború után is létezett; de ezt a műfajt ekkor osak egynéhány Író művelte, ezek is kispéldányszámú fo­ lyóiratokban közölték munkáikat,az olvasók nagy tömege ezeket alig is­ merte. Majd bekövetkezett két esemény, amely kétségkívül meggyőzte a világot arról, hogy a tudományos regények témája néha megvalósul* Az egyik esemény az első atombomba pusztítása, a másik pedig az első szputnyik fellövése. A hollywoodi filmgyárak húsz év után visszatértek a tudományos re­ gényekhez; elkészült 1950-ben a DESTINATION MOON /CÉLÁLLOMÁS A HOLD/ cimü film. Ezt a félig ismeretterjesztő filmet George BÁL készítette hét évvel az első szputnyik fellövése előtt, Róbert A. HEINLEIN ismert tudományos regényíró novellája alapján.A CÉLÁLLOMÁS A HOLD meséje meg­ lehetősen sovány, de HEINLEIN remekül ábrázolja a tudóst mint egész­ séges lelkületű embert, aki valóban értékes tervek megvalósításáért küzd, PÁL pedig néhány valóban vonzó holdbéli jelenetet dolgozott ki a történet hátteréül. Róbert WISE okos szatirikus filmje THE DAY THE EARTH STOOD STILL /CSEND A FÖLDÖN/ már gazdagabb mesét tartalmaz. Ez az 1955-ben készült film Harry BATES színes novellája alapján készült. Klaatu, egy másik bolygó lakója megérkezik a Földre, megbeszélésre hívja a kormányok ve­ zetőit, hogy átadja nekik az üzenetet, amelyet az ő világa küldött a Földnek. A diplomaták próbálnak kitérni, a katonák közt eluralkodik a pánik. Klaatu telve van békás szándékkal, ennek ellenére üldözik, vé­ gül, hogy meggyőzze a Földet mondanivalójának realitásáról, egy órára megállítja a Földön az elektromos hullámokat. Az igy keletkezett ká­ osz, majd a rend helyreállítása lehetővé teszi Klaatunak, hogy végre eljuttassa mindenkihez flgyelmeztetésétiha az emberek ellentéteiket és háborúikat átviszik az Űrbe, a többi lakott bolygók erre megfelelően fognak válaszolni. Végre egy tudományos-regényes film, amelyben igazi jellemábrázo­ lást találunk; Michsel KENNIE meggyőzően ábrázolja Klaatűt.Minden ve­ szélyhelyzetben ée a váratlan körülmények között megőrzi nyugalmát,ke­ délyét s egy magasabb civilizációban nevelt ember magabiztonságét, szemben a földlakók félelmével, gyanakvásával és agyafúrtságával; a filmben szereplő földlakók egyébként a hidegháborús időszak fenyegető

133

propagandáját testesítik meg „A GSEHL A i uLJÜK a idejében elegáns, gúnyos elutasító gesztus volt iíCŰARTHT szenátorral és a hasonszőrű po­ litikusokkal szerűben, jóllehet esek magas puuicict töltöttek be. A holdbéli utazás filmje után George PÁL n világ végét bemutató témákhoz nyúlt. 1951-ben készítette a WKEN W OhLES ŰOLLILL/VILÁGOK ÖSZOZEÜTKÖZÉSE/ és 1953-ban THE WAH CF T:HE WOHLEO /VILÁGOK HARCA/ cimü filmjeit. Welle 1097-ben irta regényét a Marslakók földreszállásáról, igy a történet bizonyos aktualizálásra szorult: a Marslakók olyan re­ pülőgépeken érkeznek, amelyek védelmet nyújtanak az atombombával szem­ ben. A film egyébként szorosan követi WELLS meséjét, A távoli bolygó lakói leszállnak a Földre, megsemmisítik a hadseregeket, félelmetes hősugarakkal elpusztítják a városokat, majd amikor mér úgy látszik, hogy teljes győzelmet arattak, a földi betegségek elpusztítják őket. A Marslakók ábrázolásával a rendező kiváló ötletet valósit meg: a Marsi teremtmények sohasem láthatók, de a néző iszonyatos erejű technikájuk használatából megérti és elképzeli, hogy sok-koru, sok-szemü, a nehéz­ kedési törvénynek alá nem vetett lényekről van szó. Ez teremti meg a rejtélyesnek és a talviláginak azt a légkörét, amelyet maga a történet megkíván. George PÁL tudományos-regényes vállalkozásainak legmagasabb pont­ ja THE TIME MACKINE /AZ IDŐGÉP/ cimü film; 1959-ben készült, a mindmá­ ig PÁL legjobb munkája.Ügyes és kedves ötlet volt a történetet az ere­ deti regénynek megfelelő időpontban, 1895-ben indítani. WELLS idő-utaBa festői viktőriánua szalonból indul el útjára a jövőbe. A táj gyorGan változik körötte, ée ez adja meg az időben való utazás benyomását; az utas igy keresztülvág a világháborún, majd elérkezik a távoli jövő mezőjére, amelyet egy degenerált, gyönyörkereső fajta lakik, az úgyne­ vezett Eloi nép# Ez a világ távolról sem olyan békés, mint amilyennek látszik; az utazó iszonyodva fedezi fel, hogy a békés eloik rendszere­ sen zsákmányául esnek egy földalatti emberevő népségnek, a Morlockoknak. Az utas megküzd a Morlockokkal, egy támadásukat elhárítja, és ar­ ra biztatja barátait, hogy szánjanak szembe az ellenséggel és harcol­ janak szabadságukért. Végül mintha valami remény lenne arra, hogy ez meg is történik, WELLS eredeti meséjében a Morlockok és az Eloik komor története osupán epizód, amelyet as iró szándékosan homályba burkol ée a monda­ nivalójának megfelelő metafizikus színezettel lát el. A scenárium iró Davis DÜNCAN helyesen járt el, amikor ezt az epizódot emelte ki, hogy végülis filmszerű mesét faragjon egy eredetileg nem filmszerű regény­ ből. A két PÁL-film méltó emlékét állít WELLS-nek az ötvenes években hibái jelentéktelenek, hiszen a lényeg, a filmek szelleme, amely a vi­ lágot szebbé tevő erőfeszítést és haladást sugalja.VERNE Gyula is ele­ ven erő maradt a modern világban. Ezt mutatta Walt DISNEY népszerű

134

filmje: TWENTY THOUSAND LEAGUES UNDER THE SE /HÚSZEZER MÉRFÖLD A TEN­ GER ALATT/, amely 1954-ben készült; az azóta elhunyt Mike TODD filmje* AROUND THE WORLD IN 80 DAYS /80 NAP ALATT A FÖLD KÖRÖL/,valamint Henry LEVIN filmje: JOURNEY TO THE CENTRE OF THE EARTH /UTAZÁS A FÖLD KÖZÉP­ PONTJA FELÉ/. Mindezek a filmek a korhüség bójával készültek,de ugyan­ akkor olyan eseményekkel egyidőben kerültek a közönség elé,mint a KonTiki expedíció, az Everest megmászása és az első Űrrepülés, a igy nem egészen hóbortos dolog VERNÉt a ma regényírójának tekinteni. E nagyhatású filmeken kivül több más értékes film is készült* Hownrd HAWKS: THE THING FROM ANOTHER WORLD /DOLGOK EGY MÁSIK VILÁGBÓL/ cimü filmjei IT CAME FRGK OUTER SPAOE /A VILÁGŰRBŐL ÉRKEZETT/, amelyet Jack ARNOLD forgatott 1953-ban; THEM! /ŐKt/ Gordon DOUGLAS 1954-ee mü­ ve, valamint a FOBBIDDEN PLÁNÉT /TILTOTT BOLYGÓ/, amelyet Fred MCLEODWILSOK készített 1956-ban. Mindezek kifejezetten a színes tudományos filmregények csoportjába tartoznak. A hollywoodi gyárak ezekkel a fil­ mekkel ismét a tudományos regények feldolgozásának útjára léptek és igyekeztek jóvátenni ezen a téren a háború előtti évek mulasztását. Szokásuk szerint azonban ismét túllépték a határt és a szörnyeteg-drá­ mák ujabb áradatát zúdították a világra: rákszerü szörnyetegek, pókszerü szörnyetegek, béka-szörnyetegek, paeni-szörnyetegek stb. Ezek a filmek bizonyos ideig vonzottákaz ezt kedvelő közönséget. Az angol filmgyárak még nem találtak rá ismét a jövendő megérzé­ sének arra a nagyszerű útjára, amelyen olyan eredményes lépéseket tet­ tek a háború előtt.WELLS 1946-ban bekövetkezett halálával a tudományos regény legnagyobb prófétáját és képviselőjét vesztette el, mindmáig senki sem lépett a helyére.1949-ben uj ée szerencsés Indulásnak lehet­ tünk tanúi* valóban jó laboratÓrium-témáju dráma készült FOUR-SIDES TRIANGLE /NÉGYSZÖGESITETT HÁROMSZÖG/olmmel, Wllliam F, TEMPLE elbeszé­ léséből. Nem sokkal ezután, 1952-ben készült el a SPACEWAYS /UTAK AZ ÜRBEN/cimü film Charles Eric MAINÉ rádiójátékából, amely magát a gyil­ kolást viszi ki a világűrbe. Legújabban egy igen eleven kozmikus *piff-puff" film készültt THE DAY THE EARTH CAUGHT FIRE /AMIKOR A FÖLD KIGYULLAD/majd egy ügyes hét­ borzongató filmdráma* VILLAGE OF THE DAMNED /AZ ELÁTKOZOTT FALUJA/. Az utolsó időszak legjobb terméke azonban egy.igen aktuális darab volt, amely izgalmas keretek között valóban a jövőbelátás határát sú­ rolta, Dávid Lean BZinte mesterraünek számitó filmjére gondolunk* oime* THE SOUND BARRIER /A HANGHATÁR/, amely 1953-ban készült el. Abban az időben készült, amikor a hangnál nagyobb sebesség lehetősége még élénk vitákra adott alkalmat. Terenoe RATTIGAN szcenárlója a kísérleti piló­ ták és arepülőgéptervezők vilógába vezet; látjuk, amint szemben állnak koruk nagy rejtélyével, vitájuk ép olyan izgalmas, mint maga a cselek­ mény. Végül is a repülők áttörik a sebesség sorompóját. Hires repülőgép-tlpuBokat látunk teljes sebességgel haladva, légi felvételeket,

135

amelyeket a filmgyártás még soha el nem ért* S tegyük ho2 zé, hogy ami­ óta ez a film elkészült a repülés valóban áttörte a hanghatárt és elér­ te a hangsebesség kétszeresét; LEAN filmje szép emléket állit ennek az erőfeszítésnek ée megmutatja az eredmény minden nehézségét. Az európai filmgyárak egyelőre nem nagyon használták fel a tudo­ mányos regény lehetőségeit. E műfaj számos irója Németországban is­ mertté vált, de nem tudtak beszivárogni a filmgyárakba, Fritz LANGE hagyománya, a jövőt vetítő film, a háttérben maradt. Csehszlovákiában készült egy érdekes film Karéi CAPEK “KEAKATIT!" cimü atom témájú re­ gényéből, e noha 1948-ban forgatták, még mindig nagy sikerrel mutatják be Angliában. A Szovjetunióban 1962-ben készült a GAGARINNAL A CSILLA­ GOK FELÉ cimü igen jó dokumentumfilm, amely magában a megva16eulásbán vetíti előre a jövőt. Ez minden azonban, amit Európában ebben a műfajban találtunk. A háború utáni időszak nem mutatkozott túlságosan biztatónak azok számára akik egy korábbi generáció reményében és radikális idealizmu­ sában osztoztak. A producereket minden bizonnyal éppen úgy leverte az atombomba fenyegetése, mint mindenki mást: ezt a magatartást látjuk Nevll SHUTE i!01í THE BEACH" /A PARTON/ cimü regényéből készült filmen, amely igen meggyőzően mutatja meg az atomriadalmat Jüégie lassan elter­ jed az az érzés, hogy az ember nem siránkozhat örökké az atombombán. WELLS és kortársai minden idealizmusuk mellett sem olyan emberek vol­ tak, akik elbújtak a katasztrófa elől; minden fenyegető veszedelmet a sors kihívásának tekintettek a ez arra késztette őket, hogy megkétsze­ rezzék erőfeszítéseiket. A filmgyárak viszont az elmúlt években ismét az antik világ felé fordultak, bibliai történeteket tálalnak, a Római Birodalmat, Szodomát és Gomorát, a Trójai Háborút ''iszik filmre. Talán akad majd a gyárak között olyan is, amely jobb irányba indul és ismét felfedezi a Jövő előrevetítését mint film témát.Az ilyen filmeknek si­ kerük lenne a közönség között, amely szívesen fürkészi a jövőt. /FILMS AND FILMING, 1963. JUN./

136

K Ö N Y V E S P O L C

&

J .M .L .

PETER5 :

FIIMHEVELBS / m O H I W Ö ABOUT THE FILM/ A könyv 1961-ben jelent meg, az UNESCO kiadásában, a "Sajtó,film, rádió ás televízió a mai világban" cimü sorosat 22. köteteként. Terjedelme 120 oldal, ebből 106 oldal a szoros értelemben vett szöveg, est kiegészíti egy rendkívül értékes ás kitűnő Ö3szeállitásu néhány oldalas függelék, valamint a felhasznált filmek jegyzéke és egy jól összeállított válogatott bibliográfia a témakör különböző aspektu­ sairól, A könyv tárnája a fllmnevelés; ezen a művelődésnek és a művészeti nevelésnek egy meglehetősen uj ée még alig kidolgozott területét ért­ jük: megtanítani a nézőket a film kifejező nyelvének a megértésére, re.itett szépségeinek megragadására, művészi és technikai szintjének megítélésére. Ezt a feladatot a film széleskörű elterjedése mellett a televízió rendkívüli elterjedése is sürgeti. Márpedig mindeddig igen kevés történt ezen a téren.Ki kell alakítani tehát a filranevelést mint önálló tevékenységet /a német szakirodalom a Filmkunce-Unterricht vagy a Filmerziehung kifejezéseket, a francia szakirodalom az éduoation clnématographique kifejezést használja/, A jelen munka kézikönyvszerűen, igen alaposan foglalja össze a filmnevelés egész területét. Rendszeressége és arányossága az anyagot alkalmassá teszi arra, hogy akár a felsőoktatásban is előadják, A mód­ szeres felépítés mellett további nagy előnye a könyvnek, hogy igen sok példával dolgozik, a példákat aprólékosan felbontva közli és részletes magyarázatukba bocsátkozik,/a gazdag példaanyagot egyébként az illuszt­ ráció is szemlélteti/. Végül a módszeresség és a gazdag példatár mellett a könyv harma­ dik nagy értéke, az alapvető pedagógiai beállítottság, A filmet a tö­ megnevelés nagyon hatékony eszközének tekinti, s igy a filmmüvéazetben és a filmkritikában való járatlanságot rendkívüli veszélynek látja, A fllmnevelésben nem részesült néző nem érti meg vagy félreérti a film nyelvét, kritikátlanul fogadja a film minden mondanivalóját; különösen nagy veszélyt jelent ez az ifjúságra. Ez az aggodalom az egész könyvön átvonul.

139

A könyv anyaga A könyv két főrészre tagolódik,Az első rész a filmnevelés tartal­ mát, anyagát,a második rész a filnmevelés gyakorlati lehetőségeit tár­ gyalja, A filmnevelés anyagával foglalkozó részben a legnagyobb helyet a film sajátos nyelvének megértését,a filmnek mint művészi alkotásnak az értékelését és a film kritikai megértését tartalmazó fejezetek foglal­ ják el. A második réBz legérdekesebb és legfontosabb fejezetei azzal fog­ lalkoznak, hogy milyen Összefüggésben van a filmnevelés az életkorral és az értelmi fejlődéssel/erre vonatkozik a már említett függelék is/. Ehhez kapcsolódik az iskolai filranevelés problémája, valamint a film­ nevelés oktatóinak kiképzése és ezzel a filmpedagógia magasabb proble­ matikájának a bevezetése. A következőkben ismertetjük a könyv mondanivalóit, különös tekin­ tettel a fontosabb fejezetekre. A fllmnevelés köre és feladatai A filmneveléo mindenekelőtt hozzásegíti a fiatalokat ahhoz, hogy kritikai készségük a filmek megítéléséhez kifejlődjék s igy védekezni tudjanak a technikai fogásaik vagy látványosságuk révén túlzott vonz­ erőt gyakorié filmekkel szemben. Emellett a filmnevelés az általános művészi nevelés része, s minthogy ma a film az a művészi ág, amelyben a legnagyobb tömegek érintkeznek a művészettel, helyes lenne a-z álta­ lános esztétikai nevelést erre a művészeti ágra vonatkoztatva fokozot­ tabban érvényesíteni. A filmnevelés mindenkor tekintetbe v b b z í a filmben rejlő nevelési lehetőségek egész körét. Kiterjed tehát a filmbe foglalt nem esztéti­ kai természetű értékekre ist a film társadalmi, erkölcsi tartalmára, gondolati mondanivalóira. Ebből a szempontból különösképpen tekintetbe veszi, hogy a film alkalmas arra, hogy egy valóságos "második világot" kínáljon fel a moziba járó ifjúnak, belesodorja egy valóságos "kettős életbe, amelyet a film valószerű hatása alapján konstruál magának a fiatal mozilátogató. Ennek magyarázatánál a szerző kitér a filmbe való beleélés! folya­ mat lélektani mechanizmusára. A filmbe való érzelmi, indulati beleélés egymással összefüggő kettős folyamatot jelenti az úgynevezett projek­ ciót /kivetítést/ ée az úgynevezett identifikációt /azonosulást/. Az első folyamatban a néző saját érzelmeit, vágyait, jellemvonásait ve­ títi a vásznon mozgó alakokra, önmagát látja a filmbenj a második fo­ lyamatban a néző beleéli magát az egyik személybe és annak szerepébe, azonosítja magát vele,úgy érez ée úgy gondolkodik mint az. Az első fo­ lyamatban a néző lelkileg elveszíti Önmagát) a második folyamatban ma-

140

gáévá teszi a film világát. S főként ezzel a második folyamattal hozza létre azt a virtuális másodvilágot, amellyel nem egyszer találkozunk mozilátogatő ifjaknál* Ennek az azonosításnak a tulhajtása már reális veszély) a jól irányított filmnevelés felvértezi ez ellen a nézőt. További feladata a filmnevelésnek az, hogy megértesse a film aa-í jétos nyelvét. Ez az uj nyelv ugyanis bizonyos értelemben uj gondolko­ dásmódot is jelent, a szemléletes gondolkodás jelentékeny fejlődését* Erre is rá kell nevelni az embereket. A film Ba.iátOB nyelvének megértése Ezt a fontos gondólatmenetet a könyv igen részletes péidán fejti ki: Carol Reed A LEDŐLT BÁLVÁNY o. filmjének egy képsorozatát mutatja be és elemzi. E példán szemlélteti a film sajátos nyelvének egyes összetevőit és az összetevők Összefüggését a "vizuális szintakszist” /a szemléleteóség mondattanát/, A sajátos film-nyelvben, amint a pél­ dákból látjuk, kiemelkedő szerepet kap a sikok szerinti elhelyezés, a megvilágltéB, a hang és a kép Összefüggése etb, E nyelv jő megértésé­ hez tudnunk kell azt, hogy a felvevőgép helyezető és mozgása /távolsá­ ga, magassága, szöge, helyzete és elmozdulása/ meghatározza - azt, hogy a néző hogyan látja a vásznon mozgó személyeket. A szereplők tényleges mozgása objektív helyzetváltozáeokat hoz létre, a felvevőgép mozgása, helyzetváltozása szubjektiven módosítja a szereplők helyzetét, A film nyelvének megértése feltételezi az óbjektivés a szubjektív változások megragadását és megkülönböztetését. Különösen fontos az összefüggések, viszonylatok pl* időviszony­ latok megértésének a problémája. Ezt. ugyanis a film osak bizonyos tám­ pontokkal jelezheti. A nézőnek meg kell tanulnia leolvasni az egymást követő képek összefüggésére utaló támpontokat. Ilyen támpont a vissza­ térő kép, vagy visszatérő részlet, amely a megismétléssel juttatja ki­ fejezésre, hogy itt szorosan összefüggő folyamatról van szó. Fontos támpont az elhomélyosodáe és az un.”átuszáé”| mindkettő az időbeli vi­ szonylatok kifejezésére szolgál, segítségükkel olyan összefüggéseket jelezhetünk mint "később”, "hosszú idő múlva”, "egyidejűleg”, A film támpontjai tehát egy megéithető, összefüggések kifejezésé­ re alkalmas nyelvet alkotnak. Ezt a nyelvet megérteni éppen olyan ne­ héz, mint Írott szöveget olvasni. Az Írott szövegben a szavak konven­ cionális jelek, értelmüket megragadhatjuk, ha a nyelvet megtanultuk. Éppen Így a képeket, sőt a képek elemeinek is van jelentésük,amelyeket meg kell tanulni ahhoz, hogy megértsük.Hangsúlyózzuk itt, hogy a képek jelentésének megtanulása könnyebb mint a szavaké, mert hiszen a képek természetes Jelek,azaz a tárgyak, jelenetek, amelyekét ábrázolnak* va­ lóságos kapcsolatban vannak értelmükkel /szemben a szavakkal, amelyek­ nél a jel és a jelzett dolog között nincs természetes összefüggés.

141

Ennek a filmnyelvnek a megtanulása bizonyos gondolkodási átállást is feltételes!. Nézni ée megérteni egy filmet bizonyos gondolkodási mű­ veletet jelent* mégpedig nem ppnt azt a gondolkodási folyamatot,amelylyel egy könyv szövegét megértjük, A filmmegértést az "érzékletes gon­ dolkodás" /perceptiv gondolkodás/ jellemzi. Ha ezt a gondolkodási mű­ veletet elemezzük, amint ezt a jelen könyv több példával megteszi, a következő jellegzetes folyamatokat találjuki Különböző képeken látott személyeket vagy tárgyakat összefüggésbe hozunk, tehát nem együtt és egyezerre látott elemek közt teremtünk vi­ szonylatot, Ezt követően összehasonlításókat eszközlünk s igy szemlé­ letes támpontok alapján okokra és előrelátható eseményekre következte­ tünk, Ehhez járuli megragadjuk a képen látott személy nézőpontját, tu­ datosítjuk azt, hogy ez más nézőpont,mint a miénk. De ez is osak átme­ neti mozzanat, amely után már magunkévá tesszük az igy leolvasott és eredetileg tőlünk idegen nézőpontot, beleéljük magunkat egy másik sze­ mélybe, tehát végrehajtjuk, a már említett azonosulást. Mindez azt je­ lenti, hogy folyamatos "decentráoiót"hajtünk végre; eltávolodunk saját nézőpontunktól, felvesszük mások nézőpontját, lehetőleg a film több szereplőjének nézőpontját. Ez a képsorozat alapján való decentráclő és azonosítás a film-megértéshez szükséges szemléletes.érzékletes gondol­ kodás legfontosabb folyamata.Ebben azonban részt vesz több olyan rész­ folyamat lé, amely a sajátos filmnyelv leolvasásához szükséges. Ilyen mindenekelőtt a képek közt lévő hézagok kitöltése; olyan készség ez, amely osak hosszú gyakorlattal és tudatosással érik meg. Ugyanilyen fontra készség az időben való ugrás, vagyis az "átuszáB" megértése. A modern film mér alig használja az elsőtétités-kivilágosodást és az átúszást, szinte átmenet nélkül, "kemény vágással* illeszti egymáshoz a filmrészleteket, igy még jobban kell figyelni a "támpontokra", "utalá­ sokra", melyet igen gyakran visszatérő zenei motívummal oldanak meg, pl, a SZERELMEM HIROSHIKA-ban, /Sse^k,/ Emellett meg kell tanulnunk azt, hogy miközben nézzük £ filmet, emlékezzünk arra, hogy mi az, ami eddig történt és mintegy antioipáljuk az-, ami ezután történni fog. Ezt az egész szemléletes gondolkodást, mint összefüggő készség­ rendszert, módszeresen fejleszteni kell, különben a mozilátogatÓ egé­ szen másként nézi a filmet, mint annak elkészítője és egészen mást le lét benne*A könyv szerzője különösen nagy hangsúlyt helyez arra a gon­ dolatra, hogyt az egyszerű mozilátogatÓ teljesen passzívan szemléli a filmet, "képeket néz", e képekből valami megmarad benne, s igy nem a megtervezett és elkészített filmet látja,Ez utóbbihoz ugyanis bizonyos aktivitás szükséges. Aktív látás, aktiv szemlélése a filmnek,a ez oBak akkor lehetséges, ha a néző valóban megtanulja és megérti a film nyel­ vét, Enélkül nem igazodik el a film rendkívül széles ás gazdag vilá­ géban. Ennek az aktív látásnak a megtanítása a filmnevelés egyik leg­ fontosabb feladata.

142

A film mint művészet A- fllmnevelés következő feladatai megtanítani a nézőt a fJ1m mű­ vészi értékének megítélésére. Ha a filmet mint művészi produktumot akarjuk megítélni, értékelnünk kell technikai színvonalát, esztétikai megoldását, valamint a filmnek mint egésznek a jelentését, talmi szimbolikáját.

tehát tar­

A film művészi értékének egyik fontos kritériuma az un. feszült­ ség-teremtés. Ebben az értelemben feszültségen csupán azt a várako­ zást, reményt vagy szorongást értjük, amelyet a történet vált ki ben­ nünk, és amely a történet további mozzanataira irányul. Az, hogy egy film drámai szerkezetű, azt jelenti,hogy ilyen feszültséget hoz létre, s ez a feszültség a nézőben egybekapcsol,1a az éppen látható képet. amely a várakozást felkelti, a már látott kénnel, amely ehhez támpon­ tot nyújtott és a még egután következő képpel, amelyet anticipálunk. A film-püvészi értékéhez azonban az is hozzátartozik, hogy ezek a fe­ szültség! mozzanatok a film egészét átfogják és bizonyos meggondolt elosztást kövessenek. Enélkül a film drámai szerkezete nem jé, nem ra­ gadja meg figyelmünket, holt részleteket észlelünk benne. A könyv részletes példán mutatja be a feszültségteremtést jös ez­ zel összefüggően a helyzetek felépítését, A filmnek mint művészi produktumnek a megítéléséhez hozzátartozik a jellemábrázolás elemzése is. A fllmlré meghatározza a szereplő sze­ mélyek jellemét, ezt a színészek, a maszk- és jelmezmesterek, az ope­ ratőr stb, megvalósítják,- azaz szemléletesen megragadható, érzéklete­ sen leolvasható formába öntik az iró elgondolását. Akadnak olyan, nai­ van kidolgozott, rendszerint szenzációt hajhászó filmek, amelyekben a dráma szereplőinek jellemét közvetlenül leolvashatjuk a szereplő aroáról, A művészi megoldásra törekvő filmeknél azonban, a szereplőknek nemcsak arckifejezéséből, öltözékéből,hanem egész viselkedéséből, cse­ lekvéseiből, a többiekhez való viszonyából kell a nézőnek leolvasni a jellemeket. Kópröl-képre haladva, valósággal fel kell építenünk a jel­ lemet, amelyhez hol egy gesztus, hol egy mondat, hol egy arakifejezés, hol más személyeknek az adott személyek iránti megnyilvánulásai kínál­ nak egy-egy elemet. A jellemeknek ezt a képről-képre haladó leolvasá­ sát nevezzük a néző "képzeleti együttműködésének". Jelenti azt, hogy a néző képzelete követi a színész beállítottságét, tehát a rendező és az iró gondolatát. Ez a tényező rendkívül fontos, enélkül éppen a művészi filmeknek nincs megfelelő közönsége. A fllmnevelés fontos feladata te­ hát, hogy a mozllátogatdkban kialakítsa ennek a képzeleti együttműkö­ désnek a készségét. Ennek az együttműködésnek fontos feltétele az, hogy a néző megta­ nulja a film formai és tartalmi jelképeinek, tehát a film szimboliká­ jának a leolvasását.

143

Elvont mozzanatokat! hangulatokat! érzéseket! gondolatokat, adott esemény indulati jelentését, időbeliségét stb. az anyanyelvű szerint képekben beszélő film nem tudja kifejezni; mindehhez .jelképes kifeje­ zésre van szüksége; márpedig a jelképék megértése a néző alkotókészsé­ géhez szól. E jelképek közül legfontosabb megérteni a film technikájával öezssefüggő szimbólikát. Pl, a gép lasean közeledik valakihez, az igy ka­ pott képsorozat a fokozódó fenyegetés benyomását keltheti. A film op­ tikai-téri tényezői tehát bizonyos gondolati mellékértelmet is adnak a jelenetnek, Így létrejön rgy "figurativ nyelv”, tehát a technikai meg­ oldásoknak még egy kiegészítő, ábrázoló jelentése. Azt mondhatjuk, hogy a téri mozzanat a filmen mindig egyben ábrá­ zoló mozzanat is s ez különös hangsúlyt nyer akkor, amikor a gép hely­ zetváltozása feltűnően eltolódik, akár a gyorsaság, akár a távolság, akár a látószög szempontjából. A szerző mindezekre az esetekre képpel alátámasztott példát hoz fel. E formai jelképezés mellett hozzátartozik a filmnyelvhez a tar­ talmi jelképezás is. Pl. a virágzó kert tavaszt jelöl,t azEiffel to­ rony nemasak azt jelenti,hogy Párizsban vagyunk, hanem rendszerint azt is, hogy szerelemről van szó; két esŐosepp egybefolyása az ablaküvegen esetleg két élet egybeolvadása stb. A jelképek megértését természetesen meg kell tanulni, enélkül a film művészi mondanivalója nem megragadható, éppen igy meg kell tanul­ ni a film ritmikának észrevételét és megítélését is. Az ilyen ritmus sok tényezőből tevődik össze. Ezek közül kiemeli a szerző az objektív és a szubjektív mozgásnak /a színész mozgásának és a gép mozgásának/ a váltakozását, éppen Így ritmust alkothatnak a távolságok, a jelene­ tek tartama és váltakozása, a cselekmény elosztása, s természetesen a beszéd és a kísérőzene. Megítélni egy film művészi értékét csak az tudja, aki ismeri eze­ ket a megoldásokat, technikai hátterüket és le tudja olvasni őket a képsorozatról. A film tartalmi kritikája A film általában a valóságtól eltérő helyzeteket mutat be. A fil­ men ábrázolt környezet, e az egész világ, amelyet a film implikál, nem a nézők megszokott, "közönséges" világa. Meg kell tanulnunk esetrőlesetre végiggondolni azt, hogy a filmen ábrázolt világ művészileg hi­ teles-e ée főként a mozilátogató ifjúság szempontjából helyes-e* Ez minden esetben a film tartalmi kritikájának első mozzanata. Ehhez kapcsolódik a film cselekményének kritikai elemzése, A film cselekményes műfaj és cselekmények változata során át vezeti a nézőt; a film-cselekmények gyakran mélyen megmozgatnak bennünket, mert a már jelzett feszültség révén könnyen beleéljük magunkat a történésbe. Szá-

144

nos szerző mutatott rá arra,hogy n filmekben bemutatott legfőbb téifiákt leg.1 ellegzeteaebb cselekvések valójában megegyeznek az átlag ember éber álmodozásával: éppen úgy mint a nappali álmodozásban, a filmcselekményben is túlteng az erotika, a romantikus fordulatok, a kalandok és a bűncselekmények, a hősiesség és mindénekfelett a siker. Valóban a filmek jórésze ebben a témakörben mozogj a feldolgozott cselekmények igy legtöbbször közhelyek} de még ennél is nagyobb baj az, hogy a cse­ lekményeknek ez az éber álmodozással megegyező tematikája eltorzított értékeket közvetit. s igy károsan befolyásolja az ifjúságot. A filmcselekmények jórészénél az történt, hogy a felnőttek ábrándozás! anya­ gából szellemi táplálékot alakítottak a tapasztalásra szomjas ifjúság­ nak. A film tartalmi kritikájában meg kell tanulnunk a cselekményeknek e szempontból való bírálatát: meglátni a közhely jelleget, az értékek torzítását, s minden esetben mérlegelni azt, hogy milyen hatást gya­ korol ez az ifjúságra. Nem csak a film környezete és cselekménye vezet gyakran valóság­ idegen és torzított világba, hanem a filmek jellemábrázolása is,Nagyon sok film a jellemábrázolás elmélyítése helyett külsődleges hatásokkal dolgozik /testi szépség, öltözet/} igen sok a Babion: a bátor és erÖB férfi, a nagyon szép és nagyon okos nő, vagy az olyan jellegzetes film sémák /művileg kikevert jellemek/, mint a "jószivü rosezlány1*, aki a romlott környezetben is megőrzi lelki nemességét. A jellemábrázolás sematikusságát mutatja gyakran az, hogy a főszereplők társadalmi hát­ terük nélkül jelennek meg /nincs családjuk, nem ismerjük foglalkozásu­ kat stb./, csupán a kalandos színezetű hősöknek van megjelölt társadal­ mi háttere /pl. a detektÍvnek, vagy a katonatisztnek stb./ Mindezek alapján a film tartalmi kritikájának mérlegelnie kell azt, hogy a film kimondottan vagy hallgatólagosan milyen eszményeket hirdet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran igen-veszélyes esz­ ményeket: a házasság fitymálását, a hatóságok idétlen kigúnyolását, a fizikai erő dicsőitését, sematikus viszonyulást más népfajokhoz, túl­ zott érzelmességet a józan meggondolás helyett stb. Mindez rendkívül veszélyes, ha a filmnevelós nem vértezi fel a nézőt a megfelelő kriti­ kával. A film technikai és művészi megoldásain alapuló kritikai nevelés teszi lehetővé a nézőnek azt, hogy a látott filmet beillessze saját életébe, illúzió mentesen szemlélje értékeit és elhárítsa értéktorzitő behatását. E fejezet végén a könyv táblázatszerűén összefoglalja a tartalmi kritika szempontjait. Mintegy húsz kritikai kategóriát dolgoz ki, eze­ ket három csoportba sorolja: a környezet és a cselekmény; a jellemek, társas hátterük és viselkedési indítékaik; a film irányzata, a közve­ tített eszmények.

10 . f i l m k u l t ú r a

19* s z .

145

Ea nz utolad k n t e g ő r i a c n o p o r t főként azt vizsgálja, hogy mutntkoo f i l m b e n n y í l t vagy r e j t e t t propaganda, milyen erkölcsi tanul­ s á g a van a f i l m n e k , e g y e t t u d u n k - e é r t e n i ezzel az erkölcsi tanulság­ g a l s t b * Me g a n n y i o l y a n k é r d é s , amely nélkül a filmet kritikailag nem érthetjük meg. zik-e

A filmneveléa módszerei A szerző beszámol arrdl, hogy több orr "ágban a i'ílmn< velésnek ki ­ terjedt népművelési i.álózata vfin, így pl. n Franciaországban kb. ‘>00 középiskolában szerveztek f i l m n e v e l é n i e l . őa ás-soro \"t.Ezeket a Sza­ badidő és Pilmkultur ! Szövetség rendezi. A tanfolyam 3 éves. Egy-egy évfolyam irt előadásból és az ehhe> kapcsolt filmb mutatásokból, vi­ tákból, megbeszélésekből áll. Az első év anyaga a film nyelve, a máso­ diké a film története; a harmadik évben film-elemzéseket végeznek. Ugyanezzel a programmal mintegy 100 mezőgazdasági ifjúsági klubban is folyik tanfolyam,Angliában és Nyugatnémetorozágban ugyancsak van szer­ vezett filiHo"ktatás, de a beszámold azt mutatja, hogy a legnagyobb elő­ rehaladás ezen a téren Franciaországban történt. A filmnevelés nemcsak előadásokból és vitákból áll. Nagyszámú olyan oktatófilmmel rendelkezünk, amelyeknek témája kifejezetten a filmnevelés. A könyv ezekről rövid ismertető jegyzéket is közöl. Van köztük olyan rövidfilm, amely azt mutatja be,hogy egyetlen témának mi­ lyen sokféle kifejezési változata lehet a gép helyzete és mozgása, va­ lamint a világítás és kísérőzene variációi révén. Több kifejezetten kritikai rövidfilm is készült; az egyik például a NAGY VÁRAK0ZÍS o, film egyik szerkesztési effektusát elemzi; több filmnevelési rövidfilm a film történetével foglalkozik. A fllmnevelés életkori vonatkozásai A szerzőt erősen foglalkoztatja az a probléma, hogy milyen élet­ kori és értelmi fejlettségi előfeltételei vannak a filmnevelésnek. Az ebből a szempontból kritikus életkort /7-18-ig/ négy szakaszra osztja. Az egyes szakaszokat röviden lélektani szempontból jellemzi, majd meg­ határozza,hogy az adott szakasz mennyire alkalmas a filmnyalvének meg­ értésére és a filmkritikái érzék fejlesztésére. Megállapítja, hogy 7 éves kor alatt a gyerekek még s z i n t e egyáltalán nem értik meg a filmet, 7-9 éves k o r b a n s t é m á j á b a n á s s z e r k e z e t é b e n egyszerű filmet megértik, de amint a cselekvés b o n y o l u l t , már nem tudják követni,10-12 év között már képesek m e g é r t e n i a másik n é z ő p o n t j á t , tehát a film cselekményébe bele tudják élni magukat. 13-15 év között már jól megértik a technikai megoldásokat és a film sajátos nyelvéből sok mindent el tudnak sajátí­ tani. 16-18 éves kor között a z u t á n már képesek elsajátítani a filmesz­ tétika elemeit és kritikai s z e m l é l e t ü k is fejleszthető.

146

Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a í’ilmnevelésnek már iskolás­ korban meg kell kezdődnie. A könyv külön és elég részletes fejezetben tárgyalja nzt a kérdést, hogy be kell-e vezetni a filmnsvelést az is­ kolába. Több angol szerzőre hivatkozik, akik szerint a .filmnevelésnek éppen úgy tantervi anyagnak kell lennie, mint az irodalmi nevelésnek. Ugyanez a vélemény alakult ki Németországban is; a szakértők nzt is hangsúlyozzák, h o v nemeink az esztétikai, hanem a társadalmi nevelés is szükségese'' teszi >zt*, rengeteg társadalmi problémát exponálhatunk az ilyen n-v;lés keretében, Ennek az álláspontnak sok hive van, de még 'en országban sem valósult meg tantervi keretben a fllmnevelés, A könyv szerzője szerint addig is, amig erre sor kerül meg kell szervezni minél szélesebb körben a tanórán kívüli iskolai filmnevelést. Erre vonatkozóan n nagy elő remin • 13 • tett francia ke demrnyezés prog­ ramját is közli; egyben összegyűjti !
0

-

147