Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola. Szülői kézikönyv 1.0 verzó

Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Szülői kézikönyv 1.0 verzó 2013

2083 Solymár, József Attila utca 26. +36/ 26 360-306 [email protected] www.feszekiskola.hu

1   

„Az egész gyermek olyan mint egyetlen érzékszerv. Minden hatásra reagál, ami környezetéből éri. Az, hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogy milyenek ezek a környezeti hatások” Rudolf Steiner antropozófus, a Waldorf-iskolák szellemi atyja

Iskolánk működésének szellemi alapját az antropozófia alkotja. Az ebből származó világ- és emberképre épül a Waldorf-pedagógia, amely:

   

sokoldalúan fejleszti a gyermek testi, lelki és szellemi készségeit, megteremti az ehhez szükséges feltételeket, végleges meggyőződések közvetítése helyett megismerési képességeket ébreszt, önálló véleményalkotásra sarkall, elismeri és tiszteletben tartja minden diák egyediségét, individualitását, támogatja a tanulóban a világ megismerésére irányuló kíváncsiságot, a környezet iránti felelős magatartást.

A tanárokkal közösen olyan gyermekeket szeretnénk felnevelni, akik érzelmileg kiegyensúlyozottak és erős akaratúak; jó ítélőképességgel és önálló gondolkodással rendelkeznek; szociálisan érzékenyek; felelősséget éreznek a környezetük iránt; az ünnepeket, a hagyományokat ápolják, és új tartalommal töltik meg; szabadon, de felelősségteljesen vállalják a társadalomban betöltött szerepüket; … így eleget tudnak tenni a jelen és a jövő kihívásainak egyaránt. „ Azt reméljük, hogy az iskolában megtapasztalt szociális érzékenység és tudatosság képessé teszi őket arra, hogy szabadon, de felelősségteljesen vállalják a társadalomban, a világban betöltött szerepüket. Szeretnénk, ha iskolánk minden kicsi és nagy gyermeknek, az iskola dolgozóinak és a szülőknek biztonságot és meleget adó fészek lenne. Szociálisan érzékeny közösség, amely a gazdasági élet területén a rászorultság, az egyéni igények, a testvériség elvét követi. Fontos számunkra a természet közelségének megélése, a biodinamikus gazdálkodással való kapcsolat, környeztünk védelme, és a fenntartható életvitelre való törekvés. Korunk kihívásait felvállalva együttműködésre törekszünk minden, a munkánkhoz kapcsolódó személlyel és intézménnyel. Szeretnénk, ha iskolánk nagy, fa kapui mögött minden hozzánk érkező nyitottságot és őszinte befogadást érezhetne.” (Részlet a tanári kollégium által 2013-ban megfogalmazott nevelési Célkitűzésekből.)

2   

Ezt a Szülői kézikönyvet a Fészek iskola szülői körének tagjai állították össze nektek, kedves Érdeklődők vagy már gyermekeitekkel felvételt nyert Szülőtársak! Ezzel az áttekintést ígérő kiadvánnyal az a célunk, hogy tájékozódási támpontokat adjunk és segítsük megérkezésetek közösségünkbe. Mivel a Waldorf-pedagógia és a köré szerveződött intézményi forma nem merev szabályok között születik és folyamatosan formálódik, ezért írásunk tartalmazhat NEM általános erejű, hanem egyéni véleményeket, meglátásokat is, illetve tapasztalhattok a leírtaktól eltérően megvalósuló gyakorlatokat. Bár a tanári kollégium és a kurátorok támogatásával jött létre a kiadvány, ennek ellenére ez nem egy hivatalos iskolai dokumentum, tartalmazhat pontatlan és már a leírás pillanatában elavulttá váló információkat is. Hiszen egyetlen percig sem volt célunk örökérvényű igazságok és kötött szabályrendszerek írásos rögzítése, sokkal inkább az indivídumok ereje által alakítható, jelenleg is alakulóban lévő forma és mozgástér felvázolása, ismertetése. Jobbító szándékú észrevételeiteket, és a helyreigazításokat várjuk a [email protected] címre. Meglátásaitok, javaslataitok alapján minden évben szeretnénk tovább pontosítani és bővíteni a Kézikönyv tartalmát.  

3   

Tartalom A Waldorf‐pedagógia ........................................................................................................................................... 6  A Waldorf‐iskola szerkezete ............................................................................................................................. 6  Pedagógiai alapelvek ........................................................................................................................................ 6  Módszertani sajátosságok ................................................................................................................................ 8  Epochális oktatás .......................................................................................................................................... 8  Osztálytanító, osztálykísérő .......................................................................................................................... 9  Tanterv, speciális tantárgyak ........................................................................................................................ 9  Tankönyvek, füzetek ................................................................................................................................... 11  Házi feladat, számonkérés .......................................................................................................................... 12  Fejlesztés, extra lesson ............................................................................................................................... 13  A felső tagozat (középiskola) ...................................................................................................................... 13  Az Iskolánk bemutatása ...................................................................................................................................... 14  Az Iskola története ......................................................................................................................................... 14  Szervezeti felépítés ......................................................................................................................................... 15  Fenntartó .................................................................................................................................................... 15  Iskolaképviselő és Ügyvezető Csoport ....................................................................................................... 16  A Tanári Kollégium és a Tanári Konferencia ............................................................................................... 16  Technikai és ügyviteli csoportok ................................................................................................................ 17  A háziasszonyi iroda: .................................................................................................................................. 18  Háziasszony - Szabó Éva ............................................................................................................................ 18  Szülői szerepvállalás ....................................................................................................................................... 19  Anyagi támogatás a szülőktől ..................................................................................................................... 19  Fizikai környezet megteremtése, karbantartása ........................................................................................ 21  A Pedagógiai munka támogatása ............................................................................................................... 21  Ünnepek, iskolai rendezvények szervezése, részvétel ............................................................................... 23  Szülői feladatkörök ..................................................................................................................................... 23  Iskolai szervezet támogatása ...................................................................................................................... 23  Kommunikációs csatornák .......................................................................................................................... 24  Gyakorlati információk ................................................................................................................................... 26  Jelentkezés ................................................................................................................................................. 26  4   

Tudnivalók az elsősök szüleinek ................................................................................................................. 27  Az iskolába való érkezés és távozás............................................................................................................ 27  Hiányzás ...................................................................................................................................................... 30  Étkezés ........................................................................................................................................................ 31  Parkolási rend ............................................................................................................................................. 32  Ünnepeink ...................................................................................................................................................... 32  Évnyitó, az elsősök fogadása ...................................................................................................................... 33  Mihály napi bátorságpróba ........................................................................................................................ 33  Márton napi lámpás felvonulás és bazár .................................................................................................... 34  Szent Miklós látogatása .............................................................................................................................. 35  Advent ........................................................................................................................................................ 35  Szalagavató ................................................................................................................................................. 35  Farsang ....................................................................................................................................................... 36  Húsvéti örömzene ...................................................................................................................................... 36  Ballagás ....................................................................................................................................................... 36  Évzáró, tűzugrás ......................................................................................................................................... 36  Egyéb rendezvényeink ................................................................................................................................ 37  Jövőnk ............................................................................................................................................................. 37  Kihívások ..................................................................................................................................................... 37  Építkezés ..................................................................................................................................................... 37  Forrásteremtés ........................................................................................................................................... 39  Záró gondolatok ......................................................................................................................................... 40  Ajánlott olvasmányok ..................................................................................................................................... 41 

5   

A Waldorf‐pedagógia Háttere A Waldorf-pedagógia 1919 óta gyakorolt reformpedagógia, megalapítója Rudolf Steiner. Az első Waldorf-iskolát Stuttgartban (Németország) nyitották meg, a Waldorf–Astoria cigarettagyár munkásainak gyermekei számára. A WALDORF ISKOLA SZERKEZETE A Waldorf-iskola 13 éves, egységes, az államilag elfogadott Waldorf-kerettanterv alapján működő iskola, mely a jelenlegi törvényi szabályozás szerint egyben alapfokú művészeti iskola is. Az első 12 évfolyamot egy 13. év követi, ami az érettségire való felkészülést szolgálja. A 12 évet hagyományosan három szakaszra bontjuk: alsó tagozat (1-4. osztály); középtagozat (5-8. osztály); felső tagozat (9-12. osztály). Alapelv, hogy sem az első, sem a további osztályokba történő felvételnek nem feltétele bizonyos tárgyi tudás, illetve képességek megléte. (Ezt az alapelvet néha fölülírja az osztályok kiegyensúlyozott összetételének szempontja.) Az iskolában így nagyon különböző képességű gyerekek tanulnak együtt. Mivel nyolcadik után mindenfajta szelekció nélkül kerülnek át az osztályok a felső tagozatra, így a korábbi sokszínűség ott is fennmarad. A „Waldorf-gimnázium” így egy egészen sajátos iskolaforma, mely nem vethető össze sem a hagyományos gimnáziummal, sem más középiskola-típusokkal. A 12 év folyamán az iskola nem az állami tanterv, hanem a Waldorf-kerettanterv követelményei szerint foglalkozik az ide járó gyerekekkel. Kérjük, hogy mielőtt iskolánkba íratod gyermekedet, tájékozódj a kétféle követelményrendszer közti különbségről! Iskolánkban, ahogy hazai Waldorf-iskolák mindegyikében, a 13. év szolgál arra, hogy a fiatalokat felkészítse az érettségi vizsgákra, az állami követelményeknek való megfelelésre. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK A Waldorf-pedagógia:     

a nevelést művészetnek tekinti, a tanulási folyamatot pedig a szabadság eszközének, amellyel elvezethetjük a gyermeket önmagához, hogy felnőttként képessé váljon saját útjának felismerésére és követésére; sokoldalúan fejleszti a gyermek testi, lelki, és szellemi készségeit, megteremti az ehhez szükséges feltételeket; az életkornak megfelelően az egyéni vélemények, vélekedések, világlátás kialakítását támogatja ahelyett, hogy meggyőződéseket közvetítene; elismeri és tiszteletben tartja minden diák egyediségét, individualitását; támogatja a tanulóban a világ megismerésére irányuló kíváncsiságot, a környezet iránti felelős magatartást és tenni akarást.

A Waldorf-iskolát a szív, a kéz és a fej iskolájának is nevezik, mivel a gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődését harmonikus egységben kezeli:  a szív iskolája, mert a művészeteknek, mint az érzelmek megformált kifejezésének, nagy szerepet tulajdonít, 6   

 

a kéz iskolája, mert a mozgás, a végtagok fejlesztésén keresztül neveli és erősíti a gyerek akaratát, valamint a fej iskolája is, amennyiben a hagyományos értelemben vett tanagyag elsajátításán túl a pontos megfigyelés, a gondolkodás, és az önálló következtetés képességének fejlesztését is célként tűzi ki.

A gyermek megismerése A Waldorf-iskolák legfontosabb nevelési elveinek egyike a gyermek személyiségének minél mélyebb és sokoldalúbb megismerése. Felfedezni a benne rejlő értékeket, talentumokat, ezeket gondozni, megadni minden lehetőséget kibontakoztatásukhoz. Fontos feladat, hogy megismervén a körülötte lévő világot, otthon érezze magát benne. Tudjon a képességeiről, és tudja, hogy hol és mire használhatja azokat. Minden, amit a gyermek az iskolában tanul, kézzelfogható és lelkével átélhető kell hogy legyen. Például az első osztályosok betűtanulásánál a betűknek történetük van, szeretettel lehet megközelíteni őket. A világ megismerésének módja Szülőként és az iskolában is célunk, hogy a gyerekek önmaguk fedezzék fel a világ dolgait. A gyermeki megismerési utat követve először az egészet egyben lássák - mint ahogyan a kisgyermek is óriásfogalmakat alkot -, majd az észlelés és a fogalomalkotás finomodásával fedezzék fel az egyre differenciáltabb kis részleteket. Fontos, hogy ne kész, megmásíthatatlan tényeket tanítsunk nekik, hanem hogy érzéseiket, akaratukat, és gondolkodásukat egyszerre arra ösztönözzük, hogy a világot a maga változatosságában, összefüggéseiben, szeretettel tudják megismerni, befogadni. Így juttatjuk őket élő, a változásokat felvenni képes gondolkodáshoz. A saját út megtalálása A Waldorf-pedagógia - tartalmi és módszertani szempontból egyaránt - a kisgyermek sajátos fejlődési szakaszait követi a felnőtté válás útján. Igyekszik a lehető legteljesebb mértékben „kiszolgálni”, támogatni a fejlődő emberi, saját útjának megtalálásában. Az ehhez szükséges embertani ismereteket – a hagyományos fejlődéspszichológia mellet – az antropozófiai kutatásokból, illetve a tanári és szülői munka mindennapi tapasztalataiból meríti. „Kevesebbet tanulnak” A Waldorf-iskola gyermek-, és személyiségközpontú, képességfejlesztő iskola, melyben a művészeti és gyakorlati készségek fejlesztése azonos súlyú a közismereti képzéssel. Ez az első években a hagyományos értelemben vett „tanulás” rovására megy, amitől a szülők sokszor megijednek. A felsőbb osztályokban azonban ez a - gyerekek akarati és érzelmi életének fejlesztésébe történő „befektetés” kamatostul megtérül: a magyar átlagnál egészségesebb, kiegyensúlyozottabb, akaratukban megerősödött, önállóan tanulni akaró és tudó diákok érkeznek a felső tagozatra, a középiskolai osztályokba. Az érettségi eredmények és a felvételi arányok sem maradnak el az állami gimnáziumoknál tapasztalt szinttől. Szociális érzékenység és felelősségtudat A Waldorf-iskola a ma fiataljait úgy neveli és tanítja, hogy azok képesek legyenek a társadalom más tagjaival együtt szabad közösséget alkotni, megfelelve a kor kérdéseinek, kihívásainak. A fiatalokat szabadságra és önálló felelősségtudatra "iskolázza ", vagyis olyan individuumokat kíván nevelni, akik szabadságukkal felelősen képesek bánni, akik szociálisan érzékenyek. Pedagógiánk ezért 7   

fontosnak tartja, hogy a gyermekekben alapvetően meglévő, a környezetük és a világ iránti nyitottságot ápolja, illetve megőrizze. A művészeti képzés fontossága Helyüket jól megálló, a konfliktusokat bíró, nagy teljesítményekre képes, alkotó felnőtteket szeretnénk nevelni. Ehhez alapvetően fontosnak tartjuk a kiegyensúlyozott, derűs, fantáziagazdag belső világ megóvását, ill. megteremtését, melynek eszköze elsősorban a művészeti tevékenység és az egyes gyermekek fejlődésének megfelelő tempójú oktatás. Az iskola szerkezete és az „én-erő” kibontakozása Az első 8 évben az osztálytanító kíséri az osztály fejlődését. Ő tartja a „főoktatást”, ő tanítja epochális rendszerben a közismereti tárgyakat. Eközben 8 éven keresztül ő az iskolai „anyukája, ill. apukája” a rábízott gyerekeknek. Tudnia, éreznie kell a tanítónak, hogy a gyermeknek, életútja egy-egy szakaszán, milyen ismeretekre és bánásmódra van szüksége. A gyermek megismerése, az egyéni fejlődés biztosítása, és az érzelmi biztonság kialakulása miatt fontos, hogy az osztálytanító személye 1-8. osztályig lehetőség szerint ne változzon. A kisiskolás a tanítójában tekintélyt, példát lát, felé feltétlen tisztelettel fordul. Ez segíti elő később a saját „én-erő” kibontakozását. A diákjait 6-7 éves koruk óta ismerő tanító könnyebben birkózik meg a 6-7-8-os kiskamaszok hangulatváltozásaival is, mint egy olyan tanár, aki csak néhány éve dolgozik velük. A serdülőkben már a tanár tudása, elmélyült érdeklődése vált ki tiszteletet, ez pedig segít abban, hogy a diák is kialakíthassa önálló érdeklődését és viselkedését. Mindezek értelmében a 9. évfolyamtól, a Waldorf „felső tagozaton” az osztálytanítót a felsős osztálykísérők és szaktanárok váltják a maguk másfajta, specializált felkészültségével. MÓDSZERTANI SAJÁTOSSÁGOK A Waldorf-pedagógia: 

lépést tart a gyermekkor és a kamaszkor legfontosabb fejlődési fázisaival,



harmonizáló hatást fejt ki, mely kihat az egész szervezetre, a test ritmusaira és működésére is.



ösztönöz a fejlődéshez elengedhetetlen tapasztalatok megszerzésére, a gyermeket a mindenkori érettségének megfelelő kihívások elé állítja.

Ezért: -

az alsóbb évfolyamokban a mozgásnak, az utánzáson keresztül történő tanulásnak, az első nyolc évfolyamban a tapasztalásnak, az érzelmeknek, a képi gondolkodásnak, a felső négy évfolyamban pedig az elvont gondolkodásnak, a törvényszerűség felismerésének van kiemelt szerepe.

Epochális oktatás

A Waldorf-iskolákban a közismereti tárgyak oktatása ciklikus, úgy ún. epochális rendszerben történik. Az epochákra, azaz időszakokra tagolt a tanítás azt jelenti, hogy három-négy héten keresztül a tanítás első két órájában, - az ún. főoktatás keretén belül, - folyamatosan ugyanazzal

8   

a tantárggyal foglalkoznak. Így lehetőség nyílik a tantárgyban való alapos elmélyülésre, az egyéni fejlődési ütem figyelembevételére. Az epochák sorrendjének tudatos megválasztásával törekszünk az emlékezés-felejtés helyes ritmusának kialakítására. A főoktatás ritmusa, belső rendje, és különböző tevékenységi formái azt a célt szolgálják, hogy a tanulók, - ahelyett, hogy kívülről kész ismereteket kapnának, - saját maguk fedezzék fel a különböző ismereteket. A főoktatás három részre tagolódik: Az első a ritmikus rész, melynek során a napkezdő rítusok és beszélgetés után a különböző mozgások, ritmusok, versek, dalok és hangszerek segítségével a gyerekek többirányú fejlesztésére van lehetőség. Ezek a ritmikus játékok és beszélgetések segítenek az egymásra figyelés képességének kialakításában is. A ritmikus rész ideje alatt a gyerekek lélekben is „megérkeznek az iskolába” és felkészülnek a koncentráltabb tanulásra. A második részben történik a hétköznapi értelemben vett tanulás: a füzetmunka: az ismétlés, a gyakorlás, az új ismeretanyag bevezetése, az epochafüzetek készítése (ld. később), stb. A harmadik részben a főoktatást egy életkornak megfelelő mese, vagy történet zárja. Az osztálytanító szabadsága és felelőssége, hogy az epochák sorrendjének felállításával, valamint az egyes tárgyakon belül a feldolgozandó témakörök megválasztásával a lehető leghatékonyabban segítse az általa kísért gyermekközösséget.

Osztálytanító, osztálykísérő

A gyermekek olyan közösségben bontakozhatnak ki egészségesen a legteljesebb mértékben, amelyet ritmus és állandóság határoz meg. A tanár személyes példamutatásával, tekintélyével jelent nevelő erőt a gyermekek számára. Az osztálytanító nyolc éven keresztül vezet egy osztályközösséget, így lehetősége nyílik a gyermekek alapos megismerésére, ami a közös munka és az állandóságérzet biztosításának alapvető feltétele. A nyolc év alatt – alapelv szerint – a főoktatás minden tárgyát az osztálytanító tanítja. Ezek mellett lehetőség szerint szaktárgyakat is tanít: kézimunkát, művészeti tárgyakat, esetleg idegen nyelvet. Azáltal, hogy mindent tanít, a világ, és az abban jelen lévő tudás egységét szimbolizálja, mintát nyújt a gyerekek számára. Munkája középpontjában azonban nem a tananyag, hanem a gyermeki személyiség megismerése, és annak fejlesztése áll. Átfogó tudással kell rendelkeznie a gyermeki fejlődés állomásairól, és képesnek kell lennie arra, hogy a tananyagot saját tapasztalatain átszűrve a gyermeki igényekhez igazítsa. Középiskolai szinten az osztálykísérő látja el az osztályfőnöki teendőket. Ő szervezi az osztálya életét, a korosztálynak leginkább megfelelő programokat. Minden osztályban a szakirányú végzettségének megfelelő tantárgyat tanítja, felkészít az érettségire. Iskolánkban az osztálytanítóknak és a felsős szaktanároknak jellemzően állami pedagógus végzettsége és Waldorf-tanári diplomája is van. Magyarországon többféle képzés készíti fel a tanárokat a Waldorf-iskolai munka különleges feladataira. Tanterv, speciális tantárgyak

2013. május 2-án, az Emberi Erőforrások Minisztériuma határozatával, a magyar állam elfogadta a magyar Waldorf-iskolák kerettantervét. A Magyar Waldorf Szövetség tagjaként iskolánk is ezt alkalmazza. A Kerettanterv az iskola honlapján is elérhető. 9   

A tanterv figyelembe veszi a gyermek fejlődésének kulcsfontosságú szakaszait, így a tantárgyak és a tananyag struktúrája nem egy-egy szaktudomány belső logikájához igazodik, hanem ahhoz, hogy egy-egy életkorban a gyermekek testi-lelki-szellemi fejlődését mikor mi segíti elő. A tantervben a kézműves, a művészeti és az intellektuális tárgyak aránya kiegyensúlyozott. A gyerekek 7-14 éves korban elsajátítják az alapvető tanulási készségeket, kialakul és fejlődik intellektusuk Az első években a tanítás a közvetlen tapasztalatszerzésre és a gyermek érzéseire támaszkodik. Nagyon fontos, hogy azonosulni tudjon azzal, amit tanul. Elsődleges cél a képességek (ki)fejlesztése, nem a lexikális tudás megszerzése. A képzelőerő és a képekben való ábrázolás játsza a legfontosabb szerepet abban, hogy a tanulás személyes, belső tapasztalattá váljék. Az antropozófiai alapokon nyugvó Waldorf-pedagógia - más pedagógiáktól eltérően - viszonylag későn, a 12. életévtől tartja megfelelőnek a gyermekek intellektuális képességeinek közvetlen fejlesztését. Ugyanakkor elmondható, hogy az első iskolaévekben a tudás megszerzéséhez szükséges kompetenciák kialakulását tudatosan, és a hagyományos iskoláknál sokkal alaposabban segíti elő. A Waldorf-iskolákban késleltetett az olvasástanítás. Ennek az az oka, hogy a gyermeki gondolkodás a konkrét műveletektől fejlődik a fogalmi műveletek felé, az ember a mozgástól és a gesztusoktól halad a festésig, a rajzolásig (képekig) majd az írásig, csak ezután jut el a fogalmi gondolkodáshoz, az olvasáshoz. (Ezeket a tényeket a modern pszichológia és pedagógia igazolta.) A mozgás, a ritmika jelentős szerepet tölt be az osztályok életében, az iskolai nevelés egészét átszövi: megjelenik a főoktatás és a szakórák ritmikus részében, az euritmia és testnevelés órákon is. A testnevelés órák törzsanyagát jellemzően az ún. Bothmer-gimnasztika adja, amely az egyes életkoroknak megfelelő játékokkal, speciális gyakorlatokkal erősíti, támogatja a gyerekek fejlődését. A játékokra jellemző, hogy nem egymás legyőzése a cél, hanem sokkal inkább a közösségben való együttműködés, a saját erők, képességek kipróbálása. „Mindent mozgat a Nap, a világ tőle táncol, ha nem mozogsz te is, az egészből hiányzol.” Mivel az első nyolc év alatt a gyermekek elsősorban érzelmileg közelíthetőek meg, ebben az életkorban kiemelt jelentősége van a művészeteknek. Az éneklés, a hangszeres zene, az euritmia, a festés, rajzolás, kötés, agyagozás stb. lehetővé teszik a napi alkotómunkát. A művészeti munka során a tanulók megtanulják saját és mások munkájának tiszteletét. Gyakran nyílik lehetőség arra, hogy a gyermekek tudásukat koncerteken, kiállításokon, előadásokon mutassák be. Hangsúlyos az idegennyelv oktatása. Iskolánkban az első évtől kezdve két idegen nyelvet tanulnak a gyermekek:jelenleg angolt és a németet. A nyelvtanulás kezdetben játékos formában, verseken, mondókákon, énekeken keresztül történik, az írásbeliség kilenc éves kor után jelenik meg. Az idegen nyelvek nyelvtanával a középtagozaton kezdenek foglalkozni a gyerekek. A nyelvórák során más népek kultúrájával, lelkiségével is találkozhatnak. Cél, hogy örömmel és bátran használják a tanult nyelvet. Felsőtagozaton lehetőség nyílik külföldi nyelvi gyakorlaton való részvételre is. Euritmia (mozgásművészeti ág: vers, zene, mozgás/tánc)  

Az euritmia a látható beszéd és látható zene művészete. A beszéd (vers, próza) és a zene alapelemeit az egész test lélekkel áthatott, tudatosan irányított mozdulataival fejezi ki. Ellentétben a tornával, 10   

melynek más funkciója van a test megértésében és erősítésében, az euritmiának a lelki-szellemi részvétel a célja, amely mozgással fejeződik ki. Az euritmiatanítás 1-12. osztályig szorosan egymásra épül. Az euritmia tantárgy fontos segédeszköze a nevelésnek, művészi értéke mellett fontos pedagógiaididaktikai értéke van:     

harmonizálja a testi-lelki-szellemit a gyermekben beszéd és zenei euritmia tanulása folyamán mély, élő kapcsolatba kerül a gyermek a költészettel, a zenével a művészi munka folyamán bővülnek a kifejezési eszközeik, szépség, harmónia hatja át mozdulataikat a különböző geometriai formák tanulása közben téri tájékozódásuk folyamatosan fejlődik a közös, csoportos munkákban, egymásra való figyelmük, szociális érzékük fejlődik

Szabad vallás A Waldorf-pedagógia tiszteletben tartja a gyermek spontán vallásosságát, mellyel a kisgyermek a világhoz, a lét gyökereihez viszonyul. Tudja, hogy mindenkiben él a szikra, melyet őriznie kell, hiszen a vallás az "érzés birodalmában" él. A szellemi dolgok irányában megnyilvánuló érzést kívánják ápolni az oktatók, nem pedig a bennük való hitet és annak formai rendszerét. Vallásosságra tulajdonképpen nem kell nevelni, mert az az emberben él. A szabad vallás nem akar új vallássá válni: ugyanúgy lehet alapja lehet bármely felekezethez tartozás, mint a felekezeteken kívüliség. A szabad vallás órák célja a vallásosság természetes igazságának újra felfedezése és ápolása. A szabad vallás oktatása épít a gyermek magával hozott erényeire. Nem a vallási tartalmakra helyezi a hangsúlyt, hanem az érzés és az akarat nevelésére. Olyan módon tálalja a vallási történeteket, hogy azok a gyermekek korának megfeleljenek, szépérzéküket, igazságérzetüket kielégítsék és továbbsegítsék igényeiket a jóra való törekvésben. Segíti a gyermek belső erősödését a folyamatban, melynek során készül elfoglalni helyét a világban. A gyerekek az órán elhangzó mesék, történetek miatt leginkább "meseórának" nevezik. Az életkoruknak megfelelő, életszakaszuk ritmusához illeszkedő mesék, történetek képezik ugyanis a vallásórák tartópilléreit. (pl elsőben a természeti mesék, másodikban az állatmesék, harmadikban az Ótestamentum történetei, negyedikben a legendák stb). Iskolánk egyházi felekezeten kívüli intézmény. A szabad vallás választható tantárgy, nem kötelező. Tankönyvek, füzetek

A Waldorf-iskolákban hagyományosan és alapvetően nem használnak nyomtatott tankönyveket. A diákok 12 évig maguk készítik saját „tankönyveiket” az osztálytanító, majd az epochaadó szaktanárok vezetésével. Ennek fizikai formája alsóbb évfolyamokon a nagyalakú, sima, viszonylag 11   

vastag lapú „epocha füzet”, felsőbb évfolyamokon esetleg valamilyen módszerrel később „bekötött” különálló lapok. A módszernek több előnye van, ezek közül néhány: Nincs előre megadott, kőbe véset „tudásanyag”; a könyv tartalmát a tanár maga alkotja meg a gyerekek életkora, igényei, a saját kutatásai, felkészülése, illetve az osztállyal való közös munkája alapján. Belátható, hogy ez minden esetben élőbb szöveg lesz, mint a hagyományos tankönyveké. Jó minőségű papíron, jó minőségű rajzeszközökkel, a gyerekek jó minőségű rajzokat, ábrákat készítenek. Ez elmélyíti bennük az adott témát és fejleszti művészi kifejező készségüket. Felsőbb osztályokban először az idegen nyelvek estében, majd az érettségi tantárgyakhoz kötődően elfordul a hagyományos tankönyvek és munkafüzetek használata is. Az alkalmazott tankönyveket a szaktanárok választják ki a tanulók számára. A füzeteket és egyéb szükséges iskolai tanszereket az iskola szerzi be. A szülők ehhez az ún. „évkezdési támogatás” befizetésével járulnak hozzá. Házi feladat, számonkérés

A Waldorf-iskolákban – különösen az alsóbb évfolyamokon - hagyományosan nincs, vagy kevesebb és más jellegű házi feladat van, mint más iskolákban. Sok szülő számára ez nehezen feldolgozható konfliktust jelent, hiszen megszoktuk, hogy az iskolában van házi feladat, a szomszéd gyereknek is van, milyen iskola az olyan, ahol nincs, vagy csak minimális? (Ráadásul mivel töltse a délutánt, ha nem leckeírással?) Tudnunk kell, hogy ez egy olyan iskola, ahol szem előtt tartják a kisgyermek szükségleteit, egészséges fejlődését, és a „tudás” megszerzésével kapcsolatos mélyreható tapasztalatokat, az alábbiak szerint: A gyermeknek – ahogy a felnőttnek is – szüksége van arra, hogy a munka és a pihenés időszakai kiszámítható módon, - napi, heti, évi ritmusban, - viszonylagos állandóságban váltsák egymást. Hasonló ez ahhoz, mint ahogy a levegővétel is csak egy bizonyos mértékig ajánlott, utána jó a kilégzéssel is törődni. A délelőtti, iskolában, intenzív munkával töltött idő után a délután alapvetően a pihenés, ellazulás, a délelőtt átéltek lelki feldolgozásának időszaka kell legyen. Ez életkortól függően alvást, játékot, sportolást, olvasást, házimunkát, barátokkal való találkozást stb. jelent; semmiképp sem azt, hogy az iskola - házi feladat formájában érvényesített kényszerként - behatol a délutánokba, esti időszakokba. Sok szülő megtapasztalja, hogy a munka-pihenés ritmus kisgyerekekkel közös újra felfedezése a saját, felnőtt életvezetésére is jótékony hatással van. Lényeges, hogy a nem konkrét feladatmegoldással vagy magolással töltött idő sem „kidobott idő” a tanulás szempontjából! A pihenéssel töltött délután és az egészséges, jó alvás során a délelőtt megszerzett ismeretek, tapasztalatok „fel- illetve átdolgozódnak” a gyerekekben, és másnapra már más minőségben, „sajátjukká válva” tudják felidézni azokat a tanítójuk segítségével. A következő napi főoktatás erre az új minőségű tudásra épülhet rá. Amennyiben a házi feladatokkal a délutáni-esti időszakot is „munkaidővé” alakítjuk, úgy abból sem pihenés, sem feldolgozás nem lesz – csak „halmozódás”, a szellemi-lelki „űzöttség” érzése. A felsőbb osztályokban, ahol  nő a „tanulnivaló” mennyisége,  egyre inkább előkerül a készségek begyakorlásának szükségessége,  fontossá válik az önálló kutatás,  elvárás lesz a saját időbeosztás készítése és betartása stb., már sokkal inkább felmerül a házi feladat szükségessége. 12   

Tanárnak és szülőnek – már a gyerekek bevonásával – mérlegre kell tennie a fenti szempontokat, és a lehető legjobb döntést kell meghozni az házi feladatokkal kapcsolatban. Nem szorosan ide tartozó, de fontos kérdés, hogy különböző életkorokban mivel töltsék délutánjaikat a gyerekek. Számonkérés (felelés, dolgozat stb.) Számonkérés az alsóbb évfolyamokon - hagyományos értelemben véve – nincsen. Aki nem készíti el a feladatát, annak következő alkalomra be kell pótolnia. A kiadott feladatok nem kényszerítőerejűek, nem keltenek belső szorongást. Céljuk az önállóan elvégzett munka által átélhető alkotóöröm megtapasztalása. A középtagozattól egyre több önálló feladatot kapnak a gyerekek (például: kutatómunka, kiselőadás, füzetmunka, tanulnivaló). A különböző tantárgyakból tudáspróbák, kiselőadások alkalmával mutatják be megszerzett tudásukat, képességeiket. Fejlesztés, extra lesson

Iskolánk integráló iskola az alábbi nehézségekre vonatkozóan: beszédfogyatékos, autisztikus spektrumzavar, enyhe értelmi fogyatékos, tanulási nehézséggel küzdő. Ehhez 3 szakember tud segítséget nyújtani: egy főállású fejlesztőpedagógus, egy logopédus-gyógypedagógus 15 órában és egy óraadó gyógypedagógus. Feladataik közé tartozik a sajátos nevelési igényű gyermekek, családok segítése, de lehetőségekhez képest ellátják az enyhébb problémákkal küzdő gyermekeket is. Hagyományos terápiák mellett (melyek természetesen a Waldorf kerettantervhez igazodnak) Extra Lesson is van az iskolában. Ez egy olyan pedagógiai módszer, amely során az Extra Lesson tanár rátekint a gyermek első 7 évére, feltárva, ha valami a fejlődési folyamatában kimaradt. A segítségnyújtás célja, hogy a gyermek újra átélhesse a számára szükséges élményeket mozgáson, rajzoláson, festésen keresztül. Így azokon a területeken segíthetünk, ahol a zavarok keletkeznek, új alapokat teremtve a nehézségekkel küzdő gyermekeknek. Az Extra Lessont Audrey E. McAllen dolgozta ki Rudolf Steiner pedagógiai útmutatásait felhasználva. A felső tagozat (középiskola)

A felső tagozat sok egyedi sajátossággal rendelkezik. Az első 12. osztály éves munkáinak tapasztalatait megvitatva jutott el iskolánk oda, hogy kidolgozásra került a minden egyes évfolyamban megjelenő projektmunka rendszere. Eszerint a 9. osztályban minden gyerek dolgozik egy általa választott munkahelyen, erről beszámolót ír, és tapasztalatait megbeszéli a többiekkel; történelemből pedig életrajzot és interjút készítenek. 10. osztályban két fő feladatuk van a diákoknak, egyrészt művészi munkát alkotnak, a folyamatot lépésről-lépésre élve meg, másrészt egy közismereti tantárgyból, általuk választott témával foglalkoznak több héten keresztül, majd tartanak róla egy rövid előadást. 11. osztályban az év elején retorika epocha van, ahol a tanulók a meggyőzés művészetével, a testbeszéd tudatosításával foglalkoznak; majd az év során írnak egy dolgozatot, mely a magyarság témaköréhez kapcsolódik. Ezen belül egy vitás területet választanak ki és vizsgálnak meg több nézőpontból. Az év végi kapcsolódó epocha keretében megtartják az előadásokat, ahol a tanultak alapján elemzik egymás előadói erényeit és hibáit, előkészülve ezzel a következő évi diplomamunkára.

13   

12. osztályban a fiatalok történelemből készítenek utópiát, amelyben saját jövőképüket összegzik, s ezt a tanári konferencián meg is osztják 4-5 fős csoportokban a kollégium tagjaival. Tanáraikkal együtt beszélgetnek, vitatkoznak a felmerült kérdésekről, problémákról. A nyelvtanításra különösen 10-11. osztályban fektetünk nagy hangsúlyt. A gyerekek különböző szintű csoportokban tanulják az angolt és a németet. A jól haladók nyelvi gyakorlatra mehetnek, elsősorban német nyelvterületen, de az angol kapcsolatok is kiépülőben vannak. Ezeknek eredményeképpen sokan le tudják tenni a nyelvvizsgát, vagy az előre hozott érettségit 11-ben. A legtehetségesebbek, pedig a második nyelvből is levizsgáznak 12. osztály végéig. 10.-11.-12. osztályban 10-15 féle fakultációból választhatnak a diákok. Fontos számunkra, hogy a gyakorlatiasabb tárgyakhoz vonzódó fiatalok is művelni tudják az érdeklődésüknek megfelelő területet, így a palettán ott van a barkácsolás, a fémművesség, a háztartástan stb. Négy éve folyik gazdaságtan oktatás a 11-12. osztályban. A 12. év elején projektmenedzsmentet tanulnak a diákok, majd megtervezik, hová szeretnének kirándulni az év végén, és milyen munkákkal tudják előteremteni az ehhez szükséges pénzt. Ennek a folyamatnak a keretében évről évre készítenek egy általuk illusztrált mesekönyvet, melyet 2-300 példányban nyomtatnak ki és értékesítenek, valamint megszervezik az iskolai büfét. A felsőtagozati oktatásban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a diákok képesek legyenek célokat kitűzni maguk elé, és a hozzájuk vezető gyakorlati lépéseket is meg tudják valósítani. A 12. év legjelentősebb pillanata az osztály által közösen létrehozott színdarab, amelynek alapgondolata, hogy a tizenkét éve együtt élő, Waldorf- iskolában felnőtt fiataloknak van mondanivalójuk a világról, a világnak. Ezt a mondanivalót keresik meg és fejezik ki tanáraikkal együttműködve. A darabokat évek óta nagy érdeklődés kíséri, 4-5 előadást több száz néző tekint meg. A Fészek Iskolában eddig 5 évfolyam tett sikeres érettségi vizsgát.

Az Iskolánk bemutatása  

AZ ISKOLA TÖRTÉNETE Az alapítók Az iskolát fenntartó Szabad Waldorf Nevelésért Alapítványt (SZWNA) Pusztai Judit, Szederkényi Sándor és a Makona Kft. képviselőjeként Makovecz Imre építész alapították. Ők már a Solymáron létrejövő, a rendszerváltozás utáni első magyarországi Waldorf óvoda létrehozásában is részt vállaltak, mely szintén az Alapítvány fenntartásában működik. Az óvoda jellegzetes, kupolás fa épületét Makovecz Imre tervezte. Fenntartó A Fészek Iskola fenntartásával kapcsolatos feladatokat a SZWNA alapítói által felkért tagokból álló Kuratórium végzi. Az alapítvány kuratóriumának tagjai a Fészek Iskola szülői köréből, a Tanári Kollégium meghívott tagjaiból és az alapítók által felkért más tagokból áll. Feladatuk az iskola szellemi és anyagi hátterének alapítványi keretek között történő biztosítása. A rendszerváltozás idején az iskolánkat fenntartó alapítvány elődje szülők és pedagógusok segítségével és akaratával hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy újból Waldorf intézményt alapítson 14   

hazánkban. Az első magyarországi Waldorf-óvoda 1988-ban nyitotta meg kapuit Solymáron, egy régi falusi házban, hová a minden tavasszal megérkező fecskék újabb és újabb fészkeket építettek az eresz alá. Az iskolát alapító szülők, akik közül többen is ott voltak már akkor totyogó gyermekeikkel, erre a képre emlékezve adták iskolánknak a Fészek nevet. A Fészek Iskola 1994-ben, nyolc gyermekkel kezdte meg működését a solymári Művelődési Ház kórustermében. Osztálytanítójuk Karkus Ottó volt és alapító tanárként Mezei Katalin segítette munkáját. 1997-ben az alapító család megvásárolt egy üzemépületet, melyet szülői segítséget is igénybe véve saját költségükön felújítattak és az iskola rendelkezésére bocsájtottak 2012-ig ingyenesen. Ez ma az iskola József Attila utcai épülete, mely azóta is az alapító család tulajdonában van. 2002-ben, a felső tagozat indulásakor, újabb épületre volt szükség. Az iskolát fenntartó alapítvány romos állapotban megvásárolta a Madách utcai épület elődjét, melyet teljes lebontás után Házi Imre szülő és kurátor tervei alapján újjáépíttetett. 2005-ben a fafaragó műhely a Madách utcai épülethez kapcsolódó telken álló régi parasztházban kapott helyet. Mellette, egy gyönyörű diófa alatt, kis iskolaudvar biztosít felfrissülést a diákok számára. A következő években a folyamatosan fejlődő iskola különböző helyeken bérelt – és bérel ma is – termeket. 2009-ben az iskola közössége a szűkössé váló épületek szorításában és a következő nemzedékek iránti felelős gondolkodással önzetlen döntést hozott: megvásárolta a középkori „Szarkavár” szomszédságában elterülő telket egy új iskolaépület számára. A jelenlegi tervek szerint ez az épület az első lépés lehet abban az irányban, hogy az iskola egy helyszínen, korszerű körülmények között fogadhassa diákjait. 2012-ben az Alapítvány megkapta a Makovecz Imre (1935-2011) jelen kor legnagyobb magyar építésze által, ingyen tervezett, életében utoljára aláírt, épület jogerős építési engedélyét. A 2013-2014-es tanévben az immár 340 tanulóval működő Fészek Iskolában - Magyarországon először - két „párhuzamos” első osztály indult. Új iskolát építünk A folyamatos gyarapodásnak köszönhetően kinőttük meglévő iskolaépületeinket. A falu közepén, több telken, több épületben működő iskola szétfeszíti a szűkössé vált tereket. A pedagógiai igények és a jogi szabályozás egyaránt megkövetelik, hogy új helyen, megfelelő fizikai teret hozzunk létre iskolánk számára. Elengedhetetlenek a nagyobb méretű osztálytermek, egy jól felszerelt saját tornaterem, a közösségi életnek, rendezvényeknek és ünnepeknek helyet adó aula, valamint a megfelelő méretű iskolaudvar és parkoló. Szükségesek a különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztéséhez különtermek, a Waldorf-pedagógiában hangsúlyos művészeti képzést biztosító kézműves foglalkozásokhoz műhelyek, a mozgásművészet gyakorlásához megfelelő méretű euritmia terem, a kertműveléssel és biodinamikus gazdálkodással való ismerkedéshez a kert. Ilyen adottságokkal jelenleg nem rendelkezünk. Az iskolaépítéssel kapcsolatos információkat lásd az utolsó fejezetben, a Jövőnk pont alatt. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Fenntartó

Iskolánk alapítója és fenntartója a Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány (SZWNA, 2083 Solymár, Bocskai utca 23.). 15   

A Fészek Iskola fenntartásával kapcsolatos feladatokat a SZWNA alapítói által felkért tagokból álló Kuratórium végzi. Az alapítvány kuratóriumának tagjai a Fészek Iskola szülői köréből, a Tanári Kollégium meghívott tagjaiból és az alapítók által felkért más tagokból áll. Feladatuk fenntartóként az iskola szellemi és anyagi hátterének alapítványi keretek között történő biztosítása. A kuratórium tagjai: Dr. Jakab Tibor Várkonyi Csaba Dr. Kátai Szabolcs Karkus Ottó Piroska László Körbl Balázs Az Alapítvány képviseletét bármely két kuratóriumi tag együttesen látja el. A Felügyelő Bizottság Elnöke: Mezei Mihály Tagjai: Dr. Madari Tibor Kostyál Csaba Turi Attila

Iskolaképviselő és Ügyvezető Csoport

A Waldorf iskolákban a hagyományos igazgatói jogokat az iskolaképviselő gyakorolja. Elnevezése is sejteti, hogy szerepe első sorban az intézmény képviselete a „külvilág” felé. Intézményvezetői jogkörének nagyobb részét a Tanári Kollégiumra ruházza át. Iskolaképviselőnk 1994 - az alapítás éve - óta Karkus Ottó. Az iskolavezetéssel kapcsolatos feladataiban a Tanári Kollégium által megbízott Ügyvezető Csoport segíti. A Tanári Kollégium és a Tanári Konferencia

Iskolánk – mint a világon minden Waldorf-iskola - a Tanári Kollégium irányításával működő intézmény. Működésének tartalmi és formai kereteit az Oktatási Törvény, illetve a törvényben is jóváhagyott Waldorf Kerettanterv határozza meg. Az iskola speciális szervezeti jellemzőit a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti, mely az iskola honlapján elérhető. Az iskola életét érintő legfontosabb kérdésekben tehát a Tanári Kollégium dönt. A Tanári Kollégium az iskola pedagógusainak közössége, mely belső szabályai szerint az iskola többi dolgozóit is bevonhatja munkájába. Bizonyos át nem ruházható jogokon túl a Tanári Kollégium gyakorolja, ill. viseli a hagyományos intézményvezetői jogokat és felelősségeket. A Waldorfintézményekre jellemző döntési mechanizmus szerint az iskola működtetésével kapcsolatos egyes feladatokat és az azok elvégzéséhez szükséges „közös” döntési jogokat általában kisebb csoportokhoz delegálja. Ezek a csoportok sok esetben kiegészülnek a fenntartó alapítvány és a szülői kör képviselőivel is.

16   

Az egyes osztályok életével kapcsolatos kérdésekben az adott osztály osztálytanítója vagy osztálykísérője dönt a Tanári Kollégium véleményének figyelembevételével. A Tanári Kollégium minden héten egyszer, csütörtök délután találkozik a Tanári Konferencián. A Konferencia a Waldorf-iskolák "szíve": ez a fórum az iskolában közösen végzett szellemi és pedagógiai munka alapja. Itt történik az iskolavezetési illetve technikai kérdések megvitatása is. A Konferenciát az előző tanév végén választott konferenciafelelősök készítik elő és vezetik le, közös megállapodás szerinti ideig. A Tanári Kollégiumon belül működik a Belső Kör. A Belső Kör tagjai azt vállalják, hogy a többieknél hangsúlyosabb mértékben hordozzák, gondozzák az iskola hosszú távú, stratégiai céljait, feladatait. A Konferenciáról bővebben a honlapon olvashattok. Technikai és ügyviteli csoportok Gazdasági iroda és titkárság

Feladata az iskola gazdasági működőképességének fenntartása és az adminisztratív teendők ellátása. Gazdasági iroda vezetője - Dr. Kátai Szabolcs  

Fő feladata az intézmény pénzgazdálkodásának és költségvetésének elkészítése, a vonatkozó jogszabályok követésével és betartásával, az iskola gazdasági működőképességének és fizetőképességének fenntartása, a munkaerő-és bérgazdálkodás felügyelete, koordinálása, beszámolók készítése a hivatalok és a fenntartó felé, támogatások lekérése és az elszámolások elkészítése, pályázatok figyelése, készítése, a tervezett beruházás pénzügyi előkészítése. Az iskola gazdasági képviselője, tagja vagy vezetője az iskolai munkacsoportoknak. A gazdasági iroda munkatársai  

Gazdasági asszisztens és építkezési koordinátor - Szabados Karola [email protected] Fő feladata a gazdasági ügyek adminisztrációja (vállalások teljesítésének követése ill. egyéb fizetésekkel kapcsolatos adatbázisok kezelése), a beruházással kapcsolatos ügyek koordinálása (egyeztetés, tájékoztatás, kapcsolattartás), pályázatok, forrásteremtő rendezvények koordinálása. Irányító és informatív részvétel az iskola munkacsoportjaiban.  

Igazgatási asszisztens és napközivezető - Amati Gergely Márton [email protected]   

Fő feladata a tanári kollégium és az intézményvezetés munkájának összehangolása és koordinálása. A közoktatásügyi adminisztráció kezelése, az iskolai dokumentációk szövegezése és felügyelete (pl Házirend, SZMSZ), és azok technikai kivitelezésének segítése (pl. feladatkörök szervezésével, mint a helyettesítések, napközi; munkacsoportok legitimitása stb.)   17   

Iskolatitkár - Sziráczky Éva [email protected]   

Fő feladata a tanulói és pedagógus adminisztráció, nyilvántartások vezetése, címlisták karbantartása, iskolai szintű tájékoztatók, hírlevelek szerkesztése, küldése, FIS pénztár kezelése, Telenor-flotta adminisztráció, posta, iktatás. A háziasszonyi iroda:

Háziasszony - Szabó Éva [email protected]   

Fő feladata az iskolai rendezvényeink, ünnepeink, a nagytakarítások és a kertrendezés szervezése, a szülői munkák koordinálása, az ebédeltetés, illetve a közösségi tereink, a mosdók napi takarításának felügyelete, szervezése. Emellett a taneszközök beszerzése, nyilvántartása, a raktár rendben tartása. Az iroda az alagsorban, az étkező mellett található. A talált tárgyakat is a háziasszonynál lehet leadni, illetve ott lehet érdeklődni utánuk. Technikai segítői: Házmester: Sabján László Karbantartó: Jurás Zoltán Az Intézményi Konferencia

Az Intézményi Konferencia célja a fenntartó, az iskola és a szülők közötti kommunikáció elősegítése, az évfolyamok közötti információcsere biztosítása és az iskola rövid és hosszabb távú céljainak egyeztetése. Az osztályok szülői közösségeit egy-egy szülő képviseli. Állandó meghívott a Kuratórium és a Tanári Kollégium képviselője, az iskolatitkár és a háziasszony. Gazdasági csoport

Ebbe a csoportba minden osztály szülői köre delegál egy gazdasági képviselőt. Havonta találkoznak és fő feladatuk az iskola mindennapi gazdasági működésének fenntartása, a szülők és az iskola közötti gazdasági jellegű információk áramoltatása. Vezetőjük Dr. Kátai Szabolcs. Építési csoport

Fő feladata az új iskolaépületünk megvalósításához vezető utak megtalálása, forrásteremtési lehetőségek felkutatása, a telek építkezésre való előkészítése, minden ezzel kapcsolatos feladat kezdeményezése és koordinálása. Kommunikációs csoport

[email protected]  

Feladata az iskola sajtó és PR anyagainak készítése és karbantartása, honlap-fejlesztés, iskolai szintű rendezvények szervezése, általában minden, ami a külső vagy belső megjelenést célzó elektronikus vagy nyomtatott sajtóval kapcsolatos, forrásteremtés, grafikai munkák. Várunk ebbe a csoportba minden olyan szülőt, aki ezen a téren kapcsolatokkal és/vagy hasznosítható tapasztalattal rendelkezik.

18   

SZÜLŐI SZEREPVÁLLALÁS A Waldorf-iskola különleges abból a szempontból, hogy szülői kezdeményezés hozza létre. Az iskola működéséhez, fenntartásához és a pedagógia megvalósításához is nélkülözhetetlen a szülői közösség által nyújtott folyamatos, aktív támogatás és részvétel az iskola életében. Felelősségvállalásunk összetett, az alábbi pontokban megkíséreljük összefoglalni. Bár lehet, hogy ezek a feladatok ijesztően soknak tűnnek, azonban csak így teremthetünk valóban olyan iskolát és környezetet gyermekünknek, amilyet megérdemel, amire vágyunk, amiért idejöttünk. Non-profit alapítványi iskola lévén az iskola működés költségeit két fő forrásból fedezzük. Az egyik az állami normatíva, a másik a szülői kör anyagi támogatása. Az utóbbi évek tapasztalata szerint ezek nagyjából fele-fele arányban járulnak hozzá a bevételekhez. Jóval kisebb mértékben egyéb, pl. pályázati vagy más, céges támogatási források járulnak még hozzá a bevételekhez. Fontos segítség továbbá a szülők önkéntes munkája, mellyel jelentős költségektől mentesül az iskola. Azon ritka iskolák közé tartozunk, ahol a szabad vállalás rendszere működik. Ez azt jelenti, hogy az iskola szülői közössége együttesen felelős az iskola működését lehetővé tévő pénzügyi bevétel megteremtéséért, de ezen belül mindenki saját képessége és felelősségérzete szerint döntheti el, mennyivel támogatja azt, és azután saját vállalása megtartásáért felelős. Az iskola pedig aszerint tud működni, amennyit az összegyűlt támogatás lehetővé tesz. Tehát nincs kötelezően előírt tandíj vagy vállalási szint, anyagi okok miatt nem utasít el az iskola jelentkezőt. Ugyanakkor az ide érkezőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy amikor oktatási alternatívát keresnek, ez bizony áldozatvállalással jár. Ha több pénz jön össze, jobban tud működni az iskola, ha kevesebb, akkor kevésbé jól. Mindemellett egy minimumszintet összességében mindenképp el kell érni, az alapszintű működés biztosításához. Bizakodásra ad okot, hogy az iskola majd húsz éves működése alatt ez eddig mindig összegyűlt. Fontos tudni, hogy az iskola működőképessége a vállalások időben történő beérkezésén múlik, mivel azokon alapul a költségvetés. Késésük vagy elmaradásuk az iskola létét veszélyezteti, a pedagógia megvalósításának ellehetetlenülését eredményezheti. Ezt mindig szem előtt kell tartani, és időben jelezni, ha valakinek mégis előre nem látható gondja támad a befizetés teljesítésével. Hogyan is történik ez a gyakorlatban? Anyagi támogatás a szülőktől

A felvételt nyert családok minden év májusában részt vesznek a Fészekmegújító napon. Ekkor teszik meg írásban a következő évre vonatkozó pénzügyi és tevékenységbeli vállalásukat és egyben frissítik a gyermekeikre vonatkozó adatokat, információkat (ezt hívjuk "beiratkozásnak"). Ez tulajdonképpen a Hozzájárulási szerződés megújítása, ami alapján az iskola a következő évi költségvetését tervezi meg. A családok anyagi vállalása két fő támogatási formában történik: - Működési támogatás Ez a befizetés segíti az iskola napi szintű működését, fenntartását. Fizetendő az SZWNA működési számlájára. Bankszámlaszám: Volkbank Magyarország Zrt., 14100024-66564649-01000007

19   

- Beruházási támogatás Ez a befizetés az építkezésünk előkészítésének költségeire és az építési telek hitel törlesztésére szolgál. Fizetendő az SZWNA beruházási számlájára. Bankszámlaszám: Volkbank Magyarország Zrt., 14100024-66564649-8000008

A fenti havi szintű vállalási összegek mellett a következő évi egyszeri költségek megtérítése is szükséges: - Iskolakezdési-költség hozzájárulás (jelenleg 10.000 Ft/ gyermek / év) Ez a pénz a gyermekek taneszközeinek központi beszerzéséhez szükséges. Fizetendő az SZWNA működési számlájára. Bankszámlaszám: Volkbank Magyarország Zrt., 14100024-66564649-01000007 - Alapfokú művészetoktatási költségtérítés (jelenleg 15.000 Ft / gyermek/ év) Alapértelmezésben a Waldorf iskolába járó gyermekek a Waldorf iskolában veszik igénybe a térítési díjat. Fizetendő az SZWNA működési számlájára. (A 2013/14-es tanévben hatályos állami szabályozás szerint, ha más művészeti iskolában kívánja a család a gyermek után igénybe venni a térítési díjat, akkor a Waldorf iskolában tandíjat kell fizetni, aminek a 2013/14-es tanévre a mértéke 60.000 Ft/gyermek/év és az iskola számlájára kell fizetni.). Bankszámlaszám: Volkbank Magyarország Zrt., 14100024-66564649-01000007 A fenti támogatási formák mellett az egyes osztályok szülői közösségei eltérő mértékű és módú megállapodást köthetnek maguk között a következő pénzbefizetésekre: - osztálypénz (kb havi 500-1000 Ft) Ebből finanszírozzák a gyerekek kulturális- zenei, vagy sportrendezvényeken való részvételét, illetve az osztálykirándulásokat. Kívülről érkező egyéb támogatások: Mindazon magánszemélyek, és cégek, akik szeretnék támogatni oktatási-nevelési munkánkat, valamint szeretnének hozzájárulni leendő új épületünk megépítéséhez adományaikat a 1410002466564649-01000007 (Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány) bankszámlaszámra küldhetik. Külső támogatásra egyre nagyobb szükségünk van, mivel szűk közösségünk anyagi lehetőségei végesek, különösen, hogy saját épületeinket is önerőből építjü, tartjuk fenn.

20   

A támogatások befizethetők magánszemélyként, illetve cégektől is fogadhatunk támogatást. Így év végén a befizetett összeget a cég az alapítvány által kiállított igazolás alapján adóalap-csökkentő tényezőként tudja majd érvényesíteni. Adományvonal Az előttünk álló építkezés egyszerű támogatási módja. Minden hívás 230 Ft támogatást jelent alapítványunk számára. Ismeretségi körben is érdemes felhívni a figyelmet erre a csekély anyagi megterhelést jelentő hozzájárulási lehetőségre. Mint tudjuk; sok kicsi sokra megy. Adományvonal telefonszáma: 13600 / 88

Fizikai környezet megteremtése, karbantartása

Iskolánkban – miként más Waldorf-iskolákban - a szülői szerepvállalás nem merül ki a vállalt összegek befizetésében. Az iskola és az osztálytermek felszerelésével, éves karbantartásával a szülők nemcsak a fizikai értelemben teremtenek teret, megfelelő körülményeket az iskolai élet mindennapjaihoz, de az egyes munkákban való személyes részvételükkel hiteles példát is mutatnak gyermekeiknek. Szülői feladat az osztálytermek augusztusi kifestésétől kezdve, azok berendezéseinek (pad, tábla, polc, festőállvány, stb, stb, stb) előteremtése, évközbeni folyamatos szükségszerinti karbantartása és az iskola épületének, udvarának gondozása, felszerelése díszítése is. Ezekről a munkákról a háziasszonnyal kapcsolatot tartó osztályszervező szülő fog tájékoztatást adni az osztály levelezőlistáján. Az iskolai tanévben sokféle ünnepi időszak kíséri, tagolja és színezi mindennapjainkat. Az ünnepek menete, szervezésük a legtöbb esetben kialakult, többéves hagyományra tekint már vissza. Évfolyamonként leosztott feladataink vannak, amelyekben helyt kell állnunk, hogy gyermekeink valóban megélhessék az ünnepeket, azok formai és tartalmi teljességében. Ezekről bővebben az Ünnepeink rész alatt.

A Pedagógiai munka támogatása

A Waldorf iskolában a pedagógiai program megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülők együttműködjenek a tanárokkal. Az osztálytanító által tartott szülői estek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szülők tájékozódjanak az osztályban folyó nevelési munkáról, gyermekeik fejlődéséről, ezen kívül megbeszéljék az aktuális feladatokat. Az iskolában folyó pedagógiai munka igazán akkor lehet eredményes, ha a gyermekek számára a család és az iskola is azonos értékeket és üzeneteket hordoz, ha az otthoni környezet szellemiségében is támogatja az iskolai munkát. Érdemes belegondolni, hogy a gyerekek nevelése során ki-kit támogat a szülő és iskola viszonylatában. Az iskola segíti a szülőt? Valóban segíti? A szülő segíti az iskolát? Valóban segíti? A 21   

segítség, a feladatvállalás természetesen mindkét irányban működhet. Az egészséges arányok azonban néha felbomlanak. Ellene dolgozik a tanári munkának, ha a gyerekek otthoni élete nem támogatja, sőt akár rombolja azokat a hatásokat, amelyek az iskolában érik őket. Mai világunk gyakran zaklatottá, nyugtalanná, bizonytalanná teszi gyermekeinket. Ha az osztályok vibrálnak a feszültségtől, nehéz velük eredményes munkát végezni. Ehhez a témához kapcsolódóan érdemes elolvasni az iskolai honlapon elhelyezett dokumentumokat a TV, számítógép használata-hatása illetve az akaratos gyermek nevelése kapcsán, amelyet tanárok állítottak össze számunkra útmutatóként. Iskolás gyerekek szüleiként e téren nyert tapasztalataink alapján az alábbiakban megkiséreljük összefoglalni mire érdemes ügyelni. Hogyan tudod harmoniába hozni az iskola és a család életét, értékrendjét, hogy gyermekedet egyirányba mutató, egyértelmű, építő hatások érjék?



iskolai értékrendszer támogatása, megerősítése. a családban



ritmus megtermtése (napi, heti, éves)



harmonikus iskolába érkezés reggel



nyugodt, kiegyensúlyozott délutánok



megfelelő mennyiségű és minőségű délutáni és éjszakai pihenés biztosítása



különórák mennyiségének életkorhoz igazítása, idő a délutáni szabad játékra



saját feladatok és felelősségek otthon a háztartásban



kellő időtöltés a szabadban, mozgás



kontrolált médiahasználat, az elektronikai eszközök hatásának való kitettség csökkentése



kölcsönös bizalom és tisztelet légköre



biztos korlát = támasz

Nagyon fontos a folyamatos párbeszéd és együttműködés az iskola és a család között! Önmagad, gyermeked, családod érdekében. Hiszen ne feledd! Amikor iskolánk mellett döntöttél, nem csak gyermekednek, hanem önmagadnak is esélyt adtál arra, hogy az elfogadás, a tolerancia, az egymásra figyelés, a közösségi értékekek útján járj, lépésről lépésre haladj elveszítettnek hitt értékek megtalálása, újratanulása felé.

22   

Ünnepek, iskolai rendezvények szervezése, részvétel

A tanév során sokféle ünnep tagolja és színezi mindennapjainkat. Az ünnepek menete és szervezése a legtöbb esetben kiforrott, többéves hagyományra tekint vissza. Évfolyamonként változó szülői feladataink vannak, amelyekben helyt kell állnunk, hogy gyermekeink valóban megélhessék az ünnepeket, azok formai és tartalmi teljességében. Ezekről bővebben az Ünnepeink rész alatt olvashattok. Ezeken felül évente több alkalommal rendezünk az iskola működéséhez pénzforrást teremtő aukciókat, koncerteket és egyéb rendezvényeket. Ötleteinkkel és azok megvalósításával, minden személyes munkánkkal – szervezéssel, hírveréssel, sütemény sütéssel, berendezéssel, stb. -, a közösségünket ápoljuk és gazdagítjuk, lelkileg, szellemileg és anyagilag egyaránt.

Szülői feladatkörök

Az egyes osztályok szülői közösségei évről évre megválasztják maguk közül a következő feladatkörökkel megbízott képviselőket: ‐

Gazdasági képviselő - a vállalások tartását, a szociális kasszát, az egyes családok iskolai befizetését monitorozó szülő, aki az iskola gazdasági vezetőjével állandó kapcsolatban áll, havi egyszer részt vesz az iskolai gazdasági gyűlésen.

‐

Pénzügyi képviselő - az osztálypénztárt kezelő szülő, aki az aktuális, osztályt érintő kiadásokat kezeli, az osztálypénzt gyűjti és az osztály felé elszámol a készpénz-kassza alakulásáról.

‐

Intézményi képviselő - az iskola szervezeti-ügyviteli kérdéseit megvitató, havonta összeűlő intézményi konferencián részt vevő szülő. Az ott elhangzottakról beszámol osztályának a szülői esten.

‐

Osztályösszekötő - a Háziasszonnyal kapcsolatot tartó, az osztályszintű szülői munkafeladatokat koordináló és szervező szülő.

Mindezek mellett szerencsés, ha van a felmerülő varrói, karbantartói, kertrendezői és egyéb szakfeladatok koordinálását felvállaló szülő az osztályban. Iskolai szervezet támogatása

Iskolánkba már több mint 300 család gyermeke jár. Szülői közösségünk nagyon színes: az élet minden területéről érkeznek hozzánk, nagyon sokféle szaktudással. Kiemelkedően fontos, hogy a különféle szakterületeken megszerzett tudásunkkal öntevékeny csoportok keretében segítsük iskolánkat. Most különösen az építkezési terveinkhez szükséges forrásteremtés, valamint a kommunikáció, PR, rendezvényszervezés, gyermekétkeztetés megszervezése terén várunk segítséget. Ezen öntevékeny csoportok a legjellegzetesebb megnyilvánulásai annak, hogy a Waldorf több mint iskola. A munkacsoportokban szülők és tanárok, sőt olykor külsős támogatók is, saját elhatározásukból, anyagi ellenszolgáltatás nélkül, együtt dolgoznak azért, hogy az iskola egyes fogaskerekei forgásban maradjanak, és olajozottan működjenek.

23   

A dolgok mélyére tekintve, talán nem is csak az a célja ennek a fajta együttműködésnek, hogy egy intézményt fenntartsunk: ez maga a civil, polgári életforma, a közösségi élet megerősítése! Terep, ahol felnőttként tovább tanulhatunk: például közösen dönteni, kommunikálni (lehetőleg erőszakmentesen), elviselni egymást és magunkat (a mások által tartott tükörben), felelősséget vállalni, együttműködni, hinni és tenni egy igazán jó ügy megvalósulásáért. Olyan aktív és felelős létforma, melyre – saját példánk által - gyermekeinket is nevelni szeretnénk. Kommunikációs csatornák Tanár‐szülő kommunikáció

Folyamatos személyes kapcsolattartás, fogadóórák A szülők pedagógiai kérdésekkel elsősorban az osztálytanítóhoz, felső tagozaton az osztálykísérőhöz fordulhatnak. Ha valamilyen oknál fogva nem velük szeretnétek megbeszélni a problémát, akkor a konfliktuskezelő csoportot kereshetitek, melynek tagjai szintén pedagógusok. A tanárokkal való kapcsolattartás lehetőségei: 

a gyerekek üzenő füzete,



az egyes tanárok postafiókja, („fakkja”) a tanáriban, ahová a telefonon érkezett üzeneteket is elhelyezik,



a tanárok nyilvános elérhetőségei (telefonszám, cím, e-mail), melyek megtalálhatóak az „iskolalistában”,



szülői estek (lásd alább)



fogadó órák (lásd alább)

Szülői estek havonta Minden hónapban egyszer az osztálytanító/osztálykísérő szülői estre várja a szülőket. Ez a hét egy előre meghatározott napján (pl. minden hónap második keddjén), általában 18.00-tól 20.00 óráig tart. Az est során a tanító összefoglaló betekintést ad arról, hogy milyen időszakot és hogyan él meg éppen a gyerekekkel, melyik epochát és milyen módon tartja. Időnként meghívja valamely szaktanárt is egy rövidebb beszámolóra. A legtöbb szülői esten a szülők maguk is lehetőséget kapnak átélni egyes feladatokat, gyakorlatokat, kipróbálni eszközöket, helyzeteket, melyekkel gyerekeik abban az időszakban rendszeresen találkoznak (pl festés, drámajáték, euritmia, ritmikus gyakorlatok). Így számukra is élőbbé és érthetőbbé válik a Waldorf-pedagógia, - és nem utolsó sorban élvezetessé és izgalmassá a szülői est, mely a legkevésbé sem „szülői értekezlet”. Az est második felében a szülőknek alkalmuk van az osztályt érintő kérdések felvetésére, illetve tanár és szülők megbeszélhetik az aktuális gyakorlati teendőket és tudnivalókat. Az est végén szót kapnak a pénzügyi, gazdasági és egyéb feladatszervezők is. Nagyon fontos, hogy legalább egy szülő képviselje a családot minden szülői esten, hiszen ez a legfőbb személyes információszerzési lehetőség arról, hogy hol tart a gyerek, mit él át, milyen pedagógiai munka folyik, hol vár bekapcsolódást, támogatást az iskola.         24   

Fogadóóra félévente  

Az osztálytanítók általában félévente egyszer találkoznak személyes fogadóórán a szülőkkel, közösen egyeztetett időpontban. A fogadó órán a szülő és a tanár megbeszélheti tapasztalatait, észleléseit a gyermek otthoni, illetve iskolai életével kapcsolatban, ezáltal mindkét fél árnyalhatja, kiegészítheti a gyermekről benne élő képet, közösen kereshetnek megoldásokat az esetleges problémákra, támogathatják és erősíthetik egymást a gyermek segítésében. Szükség esetén természetesen bármelyik fél kezdeményezhet soron kívüli találkozót. Iskola‐szülő kommunikáció

Az elmúlt évek során, - többek között a méretnövekedésből adódóan -, a kommunikáció túlnyomó részt elektronikus úton valósul meg. Ezért nagyon fontos, hogy minden családból legalább egy szülő feliratkozzon a levelezőlistákra, és azokat lehetőség szerint napi, de legalább heti rendszerességgel kövesse. Osztály levelezőlista Az adott osztályt érintő ügyek szervezésére, informálásra létrehozott levelezőcsoport, amelyre minden adott osztályba járó diák legalább egyik gondviselőjének fel kell iratkoznia.  Iskolai szintű levelezőlista Az iskolai aktualitásokról történő híradás e-mailben történik, az iskolai közös levelezőcsoporton ([email protected]). Sajnos az iskola nyomtatott újságja, a Táskaposta, emberi erőforrás hiányában két éve megszűnt. Jó lenne újra életre hívni, talán magazin formájában! Keressük a szerkesztéséhez kedvet érző, szabad szellemi kapacitással és idővel rendelkező szülőtársakat! Általánosságban elmondható, hogy nagy kihívást jelent az iskolai kommunikáció, az üzenetek időben történő átvitele, a félreértések elkerülése, a szülők gyors aktivizálása. Közös szülői összejövetelek Előfordul, hogy egy-egy aktuálissá váló téma megvitatására az iskola közös szülői estet szervez, ahova minden osztályból várja a szülőket. Mivel személyes találkozásaink rendszerint az ünnepekre korlátozódnak, ahol értelemszerűen nem közügyeket tárgyalunk, érdemes részt venni ezeken a találkozókon. Az iskola honlapja www.feszeiskola.hu 2013. novemberétől megújult formában, és folyamatosan bővülő tartalommal!  Ajánlott rendszeresen felkeresni, hiszen igyekszünk rajta az iskolával kapcsolatos minden közérdeklődésre számot tartó információt elhelyezni, valamint az elérhetőségek és az aktualitások is egyszerűen megtalálhatók rajta. Mobil Flotta – mint a kommunikáció egyik fontos eszköze 

25   

Jelentős eredménynek tekintjük, hogy sokunk igénye alapján sikerült elérnünk egy szolgáltatónál a mobiltelefonálás egymás közötti időalapú elszámolásának díjmentességét minimális havi alapdíj mellett. A lehetőség jelenleg minden alapítványi tag, tanár és szülő számára elérhető, aki az ezzel kapcsolatos szerződést el tudja fogadni. A csatlakozás feltételeiről, a díjakról és a számlafizetés módjáról az iskolatitkárnál érdeklődhettek. GYAKORLATI INFORMÁCIÓK Jelentkezés

Iskolánk minden év február-márciusi időszakában előadás-sorozatot tart az első osztályba készülő gyermekek szüleinek. Az előadások célja, hogy a szülők tájékoztatást kapjanak a Waldorf-pedagógia emberképéről, az iskola szociális életének alapelveiről, az iskola szervezeti felépítéséről és gazdasági működéséről. Cél az is, hogy olyan nyílt beszélgetés alakuljon ki a szülők, illetve a szülők és a tanárok között, mely hathatós segítséget nyújthat a megalapozott iskolaválasztáshoz. Mind az első, mind a felsőbb osztályokba való jelentkezéskor a szülők, hosszabb-rövidebb írásos formában válaszolnak az iskola tanárai által összeállított kérdésekre. A kérdések a gyermek fejlődésére, személyiségére irányulnak. A kérdőív segíti a tanári kollégium gyermekfelvétellel foglalkozó tagjait az érkező gyermekről való "képalkotásban". A leendő első osztályosok felvételi folyamatának következő lépése, hogy az osztálytanító személyesen megismerkedik a jelentkező gyermekkel és családjával. A gyerekekkel egy mesekeretbe ágyazott cselekvéssort játszik végig, hogy megítélje, megérett-e a gyermek az iskolakezdésre, illetve, hogy vélhetően ki tud-e alakulni egy olyan kapcsolat kettőjük között, mely a nyolc éves közös munka alapja lehet. A szülőkkel való ismerkedésben az osztálytanítón kívül részt vesz a tanári kollégium több tagja is. A tanárok törekednek arra, hogy a szülőkben felmerülő kérdésekre alapozva mélyítsék a bevezető előadások során kialakított képet a Fészek Iskolában folyó pedagógiai munkáról, az iskola gazdasági és szociális életéről. A családok felvételénél az iskola számára fontos szempont, hogy a szülőkben nyitottságot tapasztaljanak az iskola szellemi hátterét adó antropozófia, illetve a gyermekközpontú nevelés iránt. A gyermek felvételéről az osztálytanító dönt a felvételi folyamatban részt vevő kollégák véleményét figyelembe véve. Amennyiben szükségesnek látja - a szülők beleegyezését kérve – a döntési folyamatba bevonja az iskolában működő terápiás-fejlesztő csoport tagjait: az iskolaorvost és a gyógypedagógust. Az osztálytanító - lehetőség szerint - ellátogat az osztályába érkező gyerekek óvodájába, hogy megszokott környezetükben, csoporthelyzetben is megismerje a gyerekeket. A nyolcadik osztály után, a felső tagozatba lépéskor is zajlik egy felvételi folyamat, mely a már iskolánkba járókra és az újonnan érkezőkre egyaránt vonatkozik. Ebben a felső tagozatba lépő diák elhatározása játszik fontos szerepet. A szülőkhöz hasonlóan a diák is részt vesz egy beszélgetésen a felső tagozaton tanító tanárokkal. A felső tagozaton a hagyományos "osztályfőnöki" szerephez hasonló feladatokat végző osztálykísérő segíti az osztályok munkáját. A felvételi eljárás végén az

26   

osztálykísérő dönt a gyerekek felvételéről a diák nyolc éves munkájának és a felvételi folyamatban részt vevő kollégák véleményének figyelembe vételével. Tudnivalók az elsősök szüleinek

Az elsősök ünnepélyes fogadására (évnyitójára) egy héttel a rendes iskolai évnyitó után kerül sor. Így a többi diák fel tud készülni fogadásukra, kellő figyelemmel tudnak feléjük fordulni, illetve a legkisebbek már egy ritmusba rendeződött iskolai életbe érkeznek meg. Az évkezdésre várhatóan a következőket kell majd összekészítened gyermekednek (pontos listát az osztálytanítódtól kapsz majd): - váltóruha (“ovis zsákban” elhelyezve, esőkabát, váltó alsónemű, zokni feltétlen legyen benne) - benti cipő (szandálszerű, ne papucs, hanem ami fogja - tartja a lábat) - iskolatáska - tízórai kendő (ezt maguk elé terítve kultúráltan tudnak tízóraizni) - uzsonnásdoboz (benne szendvics és ital) - krétatartó (ezt használjuk tolltartó helyett; iskolában kapsz majd mintát a megvarrásához) - üzenőfüzet (kisméretű füzet, amibe feltétlen írjuk be a gyerek nevét, gondviselő elérhetőségét) - festőköpeny (lehet 1 apuka hosszú ujjú ingje, ha gumit varrtok bele a csuklónál) - euritmia cipő (balettcipőként árusítják a cipőboltok) - olló, ragasztó (kézimunkazsákban lesz majd a helye) - ugrókötél (jó, ha mindenkinek van, hogy kint az udvaron is tudjanak vele játszani)

Zsírkrétát, ceruzákat, füzeteket, könyveket nem kell beszerezned! Minden taneszközt az osztálytanító ad majd fokozatosan a gyerekeknek. Az iskolába való érkezés és távozás

Az iskola a tanítási napokon 07:45-tól fogadja a gyerekeket. 07:45–tól 08:10 -ig csak felügyeletet biztosít, a tanulóknak 08:00-ra kell beérkezniük az iskolába. A tanítás előtt a gyülekezés helye 

az alsó tagozatban az osztálytanítóval megállapodottak szerint a tanteremben vagy az udvaron. 27 

 



a középső tagozatban, az 5., 6. és 7. osztályosok az udvaron, a 8. osztály a tantermében.



a felső tagozatos tanulók a tantermükben.



a hétfői közös kezdéskor az alsó és középső tagozat az udvaron gyülekezik.

A tanítás az alsó és középső tagozaton 8:15-kor, a felső tagozaton 8:10-kor kezdődik, mely időpontok előtt 5 (felső tagozaton 3) perccel csengetés szólítja sorakozóra a diákokat. Az osztálytanítók egyenként kezet fognak velük. 8.00-ig a tanulók a főépületben, jó idő esetén az udvaron tartózkodhatnak, utána tantermeikben várják az órakezdést. A tanórák között szünetek vannak. A tanórák végét nem jelzi csengőszó, csak a szakórák kezdetét. A tanórán kívüli foglalkozások rendjét a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével a szaktanár határozza meg. Szünetben és tanítás után csak tanári engedéllyel lehet a termekben tartózkodni. A tanítás befejeztével a tanulók elköszönnek a szaktanártól, és bejelentkeznek a napközibe vagy hazamennek. Csengetési rend

Alsó és középső tagozaton (1-8. osztályok) Idő intervallum 08:10-10:15 10:15-10:45 10:45-11:30 11.30-11:35 11:35-12:20 12:20-12:45

Téma Főoktatás Szünet 1. szakóra Szünet 2. szakóra Szünet

12:45-13:30 13:30-14:15

3. szakóra 4. szakóra

Egyéb 2,5 tanóra 30 perc

A napközi 12:00-kor nyit ki ebéd szünet lásd ebédeltetési rendet

Felső tagozat (9-13. osztályok) Idő intervallum 08:10-09:30

Téma 1 művészeti sáv

09:30-09:40 09:40-11:20 11:20-11:35 11:35-12:20 12:20-12:45 12:45-13:30 13:30-13:40 13:40-14:25

Szünet Főoktatás Szünet 1. szakóra Szünet 2. szakóra Szünet 3. szakóra

Egyéb 2 osztálynak főoktatással kezdődik a tanítás! 2 osztálynak művészeti sáv!

Testmozgás szünetben

11 és 12. osztályoknak heti két alkalommal 15 óráig tart a tanítás!

28   

A napközis foglalkozások az iskola 1-4. évfolyamán vehetők igénybe a szülők írásbeli kérelme alapján. A tanóra befejeztével a napközis tanulónak jelentkeznie kell a napközis tanárnál (beköszönés). A napközi ideje az osztályonként eltérő tanítási idő végét követően16 óráig tart.Az 5.től 8. osztályos tanulók ügyelet keretében 14:30-16:00-ig tartózkodhatnak az iskolában, szintén a napközis tanárok felügyelete mellett. A napköziből való távozás folyamatos, mivel függ a szülők időbeosztásától, különóráktól, szakköröktől. A szülők a jelentkezési lapon tájékoztatják a napközis tanárokat arról, hogy mikor, hova és kivel távozik a gyermek az adott tanítási évben. Fontos, hogy az ettől való ideiglenes vagy hosszú távú változásokról, a távozást megelőző napokon, írásban (vagy rendkívüli, indokolt esetben telefonon) értesítsék a napközis tanárokat. A jelentkezési lap a titkárság, illetve a háziasszonyi iroda melletti faliújságról vehető el, valamint e-mailen is igényelhető. A kitöltött kérelmek az irodákban adhatók le. A napközi ritmusa

12:00: Napközi kezdete, beköszön az első osztály. Tartózkodás elsősorban a felső udvaron 12:00-12:45: Nagy- vagy ebédszünet – ügyelet az udvaron az ügyeletes tanárral. Szabad játék az udvaron. 12:45: Beköszön a második osztály. A napközis teremben és az udvar teljes területén játszhatnak a napközisek. 13:00: Két napközis tanár közül az egyik a napközis teremben foglalkozik a gyerekekkel (mese, rajzolás, játékok) a másik az udvaron mozgásos játékokat játszik. 13:30 Beköszön a negyedik osztály 13:45 Beköszön a harmadik osztály. Majd buszos csengő, pakolás, buszkísérés a „kettes-buszhoz”. A buszosok kiköszönnek. 16:00 A napközi az iskolával együtt bezár. A napközi ideje a tanítás befejezését követően 16 óráig tart. A napköziből való távozáskor fontos, hogy a tanulók elbúcsúzzanak, „kiköszönjenek” a napközis tanároktól! Figyeljünk erre, illetve figyelmeztessük erre gyermekeinket! Váratlanul felmerülő probléma esetén kérjük, értesítsék a napközis tanárokat telefonon 12:00-ig, vagy SMS-ben 14:00-ig! Az SMS tartalmazza a tanuló nevét, osztályát és röviden az üzenetet. Kérjük az üzeneteket legkésőbb 13:45-ig a „kettes-buszos” csengetésig küldjék el a szülők! A törvényi változások eredményeképp a 2013/14-es évtől a napközi hozzájárulás beépül a működési vállalásba! Fontos megérteni, hogy az iskola élete az utolsó óráról való kicsöngetés után is folytatódik a napközinek nevezett időszak keretében. A napközi a Fészek Iskola életének fontos szociális és pedagógiai időszaka, amikor a gyermekek kötetlenül és szabadon, ugyanakkor felügyelet mellett tölthetik délutánjaikat a hazamenetel vagy éppen e különóra előtt. Ezért kérjük, hogy aki igénybe veszi a napközit az vállalása során a fent leírtakat felelősen vegye figyelembe és szabadon, méltányosan döntsön, arról mennyivel emeli meg alapvállalását a napköziben töltött időszak tekintetében. (az eddigi egységes hozzájárulás 2000 Ft/hó/gyerek volt függetlenül attól, hogy az átlagos napköziben töltött időnél többet vagy kevesebbet töltött a gyermek a napköziben). Amennyiben a szülőknek van lehetősége, szívesen látjuk a napközi működésében fontos szerepet játszó tárgyi felajánlásokat, pl. labdák, színes ceruzák, megunt játékok, tea, méz, gyümölcs, papírzsebkendő, valamint bármilyen használható dolog, aminek a gyerekek örülnének. Ha valakinek otthon a pincében bármilyen megunt vagy nem használt sportfelszerelése, játéka van, de nincs szíve kidobni, akkor hozza el az iskolába és szerezzen vele örömet a gyerekeknek! 29   

Napközis tanárok és elérhetőségük: Dalmau Y Carré Maite– Maite, angol és napközis tanár tel.:+36-20/ 444-09-05 Amati Gergely Márton – Gergő, igazgatási asszisztens, napközis tanár, doktorandusz hallgató Tel.: +36-70/ 201-07-04  „Iskolabusz”

A piliscsabai vasútállomásról Pilisszentivánon keresztül Solymárra reggel 7.30-kor indul a Madách utcai iskolához közeli megállóba érkező busz, mely 7.50-kor érkezik be. Ugyanezen az útvonalon visszafelé 14.07-kor és 15.07-kor közlekednek járatok. Az iskolához közeli megállóba reggel, és délután 14 órakor tanári kíséretet biztosít az iskola, így azokat a kisebb gyerekek is igénybe tudják venni szülői felügyelet nélkül. Hiányzás

A váratlanul bekövetkező hiányzásról értesítenie kell az iskolát a mulasztás első napján, lehetőleg az osztálytanító felé küldött sms-ben. A betegségekről orvosi igazolást kell hozni. A szülő félévente öt hiányzási napot igazolhat írásban. A tanuló mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha a szülő írásos kérelmére előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. A tanév ideje alatti igazolt és igazolatlan hiányzások értékelése és kezelése a Házirendben foglaltak szerint történik. Igazolatlan mulasztás esetén az osztálytanító értesíti a szülőt, és szükség esetén az illetékes hatóságokat. A tanuló a hiányzás alatt kimaradt füzetmunkát a tanítási időszak után az iskolában vagy otthon pótolhatja. A tanítási idő alatt a tanuló csak a szülő előzetes kérése alapján, az osztálytanító engedélyével hagyhatja el az iskolát. Amennyiben a tanuló a szülő kísérete nélkül hagyja el az iskolát, a kérésnek írásban kell megtörténnie. Betegségek

A szülőknek a beiratkozáskor részletes tájékoztatást kell adniuk az iskola és az osztálytanító felé gyermekük egészségi állapotáról, állandó betegségeiről (asztma, ekcéma, stb.), érzékenységeiről (méhcsípés, élelmiszer allergia stb.). Bár a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek még betegen is szeretnének iskolába menni, egyéni szülői felelősségünk, hogy a közösség védelme és a járványok megelőzése érdekében gyermekünket már a betegség kezdeti stádiumában otthon tartsuk, illetve szükség esetén orvoshoz forduljunk. Jellemzően ősszel és tavasszal átfut minden közösségen egy-egy fejtetű fertőzési hullám. Ez alól a mi iskolánk sem kivétel. Általában osztályonként 2-3 gyerek kapja el, a járvány lecsengése pedig jórészt attól függ, milyen gyorsan reagálnak a szülők. Ezekben az időszakokban ajánlatos sűrűbben vizsgálni otthon gyermekeink haját. Ha fertőzést észlelünk, a gyermeket otthon tartjuk pár napra, és az ilyenkor 30   

ajánlott kezelést alkalmazzuk a gyermek haján, illetve tárgyi környezetében (ruházat, ágynemű, stb.). Az ajánlott kezelésről, illetve a megelőzés módjairól az iskola honlapján olvashatjátok iskolaorvosunk írását. Ezen időszakokban javallt a lányok hajának szoros összefonása és hajkendő viselete is. Járvány kialakulásának megelőzése szempontjából nagyon fontos, hogy az osztály levelezési listáján azonnal tájékoztassuk szülőtársainkat az észlelt fertőzésről! Az iskolaorvos és a védőnő rendszeres egészségügyi szűréseket végez. Iskolaorvos:

Dr. Szőke Henrik

www.drszokehenrik.hu

Iskolai védőnő:

Tóth Anna

0670/ 577-5759

Gyermekvédelmi felelős:

Champiere Ágnes

Étkezés Tízórai

A tanulók a tízórait 10.30 és 11.00 (felső tagozaton 11.25 és 11.45) között az osztályban közösen fogyasztják el, alsó és középső tagozaton az osztálytanító jelenlétében. Iskolánkban különös figyelmet fordítunk gyermekeink élelmezésére. Nemcsak a szellemi, de a fizikai síkon bevitt táplálék megválasztásában is maximális tudatosságra törekszünk, és ez nem csak a közösségi rendezvényeinken vagy a menzán választható vegetáriánus menüben merül ki. Külön kérés a szülők felé, hogy gyermekeinek lehetőség szerint mindig házilag csomagolt tízórait készítsenek, ne gyorspékségekben futtában vásárolt készterméket küldjenek be. Édességet, cukorkát lehetőleg egyáltalán ne, édes ízű tízórait (házi kakaós csiga, lekváros, nutellás kenyér stb.) is csak a pénteki „édességnapon” hozzon magával. Ezzel elejét vehetjük a gyerekek közti „másik édes uzsonnájára sóvárgásnak”, illetve biztosíthatjuk, hogy esetleges uzsonna cserebere esetén sem kerül senkihez édesség a szülő tudta nélkül. Sok vegetáriánus, vegán, illetve élelmiszer-összetevő érzékenységgel küzdő gyermek jár közösségünkbe. Az elfogadás, tolerancia példamutató útja, ha igyekszünk a szülinapi vagy egyéb rendezvények során behozott ételeknél az ő igényeiket is figyelembe venni. Gyermekeink táskájába mindig tegyünk innivalót (vizet, cukormentes limonádét, házi szörpöt vagy teát) és asztali kendőt vagy szalvétát, hogy kulturáltan tudják elfogyasztani tízóraijukat a padban. Ebéd

Az iskola külső szolgáltatóktól - jelenleg a pilisszentiváni Gyémánt Étteremtől - rendeli az ebédet. Választani lehet húsos, diétás vagy vegetáriánus menüt. Az étkező a József Attila utcai épület földszintjén található. Az ebédidő 12.00-14.30-ig tart. Az ebédlő kis mérete miatt egyszerre egy osztály tud ebédelni, időbeosztásuk az ebédlő előtt van kifüggesztve. Az ebédeltetés tanári felügyelettel történik, a gyerekek evés után mindig megterítenek az utánuk érkezőknek. 31   

Az ebéd befizetése a Háziasszonynál történik a hónap előre meghatározott napjain. Megbetegedés vagy előre tervezett hiányzás esetén lehetőség van telefonon vagy e-mailben lemondani a megrendelt ebédet. A lemondás másnaptól lép érvénybe. Uzsonna

Az iskola igyekszik részt venni az intézményi juttatásokban, így például az állami almaprogramban. Emellett érdemes a gyereknek (főleg, ha igénybe veszi a napközit) délutánra gyümölcsöt és délutáni szendvicset csomagolni, mert nincs a közelben büfé vagy bolt, ahol ezeket beszerezhetnék. Az iskola udvarán álló kemencében heti egy alkalommal (jelenleg hétfőnként) egy szülőtársunk házi készítésű péksüteményeket (kakaós csigát, túrós táskát, sajtos croissant-t, rétest süt és árusít. Parkolási rend

Az iskola parkolót bérel a József Attila utcai iskolaépület alsó udvarához közel eső részen, a patak partján. Ezen a területen a forgalom akadályozása nélkül, ingyenesen lehet parkolni. A József Attila utcában lehetőség szerint rövid időre se parkoljunk, hiszen rendszeres buszjárat is terheli az amúgy is szűk utcát. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a KRESZ szerint előírt haladási iránynak megfelelő módon, és a járdán a gyalogos forgalomnak elegendő helyet biztosítva álljunk meg az iskola előtt. Fokozottan ügyeljünk erre ünnepi rendezvényeink során, amikor a megnövekedett autósforgalom és az esetleges szabálytalan parkolás (pl. kocsikihajtók előtt) komoly forgalmi zavart, illetve jogos felháborodást okozhat, ami hivatalos eljárás indítását is eredményezheti. Egy kis odafigyelés és gyaloglás árán megőrízhetjük, illetve javíthatjuk jószomszédi viszonyainkat a környéken, és jóhírünket a településen. Felhívjuk figyelmeteket, hogy Solymár központi részein (Templom-tér és környéke) parkolótárcsás parkolórendszer működik! A parkolótárcsák beszerezhetők a Templom-téri boltokban.

ÜNNEPEINK A Waldorf-iskolában a tanév a keresztény hagyományok ünnepeire épül. A gyermekek életkorához igazodó napi, heti, havi, évi riutálék kialakításával kiszámíthatóságot, állandóságot és ezzel biztonságot teremtünk iskolai életükben. Az évszakhoz kapcsolódó ünnepek megtartásában és megélésében fontos szempont azok életkorhoz igazított, nem intellektuális, hanem elsősorban érzelmi és tevékeny átélése, a személyes találkozások, az együttlét közösségformáló, megtartó ereje. Ilyen alkalom iskolánkban, alsó- és középső tagozaton, a minden héten hétfő reggel, és pénteken a tízórai szünet végén megtartott „közös köszönés” is, ahova a szülőket is szívesen várják. Ilyen ünnepi találkozások aztán minden tanítási napon is történnek: alsó- és középső tagozaton a nap elején és végén a tanító kézfogással köszönti diákjait. Minden osztályban „ünnepi alkalom”, ahogy az osztályközösség „összetalálkozik” testben és lélekben a „mondás” a „Spruch” elmondása közben.

32   

A Waldorf-iskolák jellegzetes közösségi alkalmai a havonta, vagy 2-3 havonta megrendezett „hónapünnepek”, melyeken az osztályok, - a szülők, a tanárok és a többi osztály előtt, - egy rövid előadás keretében bemutatják, hogy mivel foglalkoznak az adott időszakban. Az ünnepek jelentőségének, formai és tartalmi leírása megtalálható iskolai honlapunkon részletezve, itt csak egy rövid áttekintést kívánunk adni, kiegészítve az osztályszinten ezekhez kapcsolódó feladatokkal. Évnyitó, az elsősök fogadása

Szeptember 1-ét követő hétfőn közös évnyitót tartunk az alsó- és középső tagozaton a József Attila utcai udvaron. Iskolánkban az évnyitó, illetve az első tanítási nap nem esik egybe az elsősök fogadásával. Az új első osztály(ok) megszületése külön figyelmet érdemel, ezért új diákjaink fogadására mindig a tanév második hétfőjén kerül sor. Az elsősök virágkapun keresztül „érkeznek meg” az iskolába. Osztálytanítójuk, nevüket hangosan kimondva, egyesével szólítja őket magához. A szülők a kapuig kézenfogva kísérik gyermeküket az alsó- és közép tagozatos diákok sorfala előtt, akik énekkel vagy zenei aláfestéssel kísérik a szimbolikus átadást, megérkezést. Az újdonsült elsősök szüleik kezét elengedve a kapun már egyedül lépnek be, osztálytanítójuk egy szál virággal fogadja őket a kapu másik oldalán. Mindig megható érzés a sok kis tétova elsős után tavasszal azt látni, ahogy 13. osztályosaink sok tapasztalattal gazdagodva, testben és lélekben felnőve és megerősödve, ugyanezen a virágkapun kilépve hagyják el iskolánkat. Szülői feladatok: A 2. osztály feladata a virágakapu felállítása, és az elsősöket köszöntő rózsák beszerzése. Ezen felül kis büfével megvendégelik meg az elsős gyerekek szüleit, amíg az osztálytanító a gyerekeket felvezeti tantermükbe és mond egy rövid mesét.

Mihály napi bátorságpróba

Szent Mihályt ábrázolásaiban egyrészt a sárkányt legyőző harcos vitézként, másrészt a kezében mérleget tartó arkangyalként ismerhetjük fel. Mindkét aspektusa nagyon fontos, és gyermeki szinten is átélhető üzenetet hordoz. Egyrészt Szent Mihály győzedelme a mítikus sárkány felett szimbolizálja az ember belső küzdelmeit, harcát a félelem, szorongás „sárkányaival” szemben. Az ünnep napján a gyerekek izgalmas kirándulásra mennek, hogy bátorságukat próbára téve átéljék az akadályok legyőzésének érzését (barlangban kúszás, átkelés vízen, szurdok felett stb). Szervesen kapcsolódik ehhez az ünnephez a mérleg szimbolikája, hiszen a megmérettetés, jó és rossz cselekedeteit mérlege (számadás) szintén szorongást keltő hatású. Pedig a régi néphagyományok és az évszak ritmusa szerint (aratás) ennek most jön el az ideje. A mérleg fontos szerepet kap az ünnepen: a gyerekek pici, hófehér kavicsokat gyűjtenek, amiket be is tesznek az udvaron felállított mérleg egyik serpenyőjébe, hogy a másik oldalon elhelyezett nagy fekete követ kibillentsék. A 33   

betakarítási időszakot megjelenítendő aznap őszi bőségkosarat gyűjtünk az udvaron, amelyet a szülők aznap termények beküldésével gazdagíthatnak. A gyerekeknek ebből meleg ételt is főzünk, a  kemencében Mihály‐napi cipócskák sülnek.

Osztályonként 2 szülő. Ideje: szeptember 30 Feladat: Tűzrakás, előkészítés, főzés, sütés, tálalás, mosogatás rendrakás, terep-rendezése Márton napi lámpás felvonulás és bazár

Ebben az időszakban a nappalok már nagyon rövidek. A külvilágban egyre jobban eluralkodó sötétségben apró lámpások fényeként csillan meg mindaz, ami az ember belső fényévé vált és még azzá akar válni. Az adventi befelé fordulás előtt ez az időszak mintha még egy utolsó kitekintésre adna esélyt, az embertársaink felé való őszinte odafordulásra, az adás-elfogadás szívmelengető misztériumának átélésére. Gyermeki szinten ezt két módon segítjük átélni. Egyrészt lámpások készítésével, amelyeket napok, holdak és csillagok díszítenek, majd a felcsendülő énekekben is szerepelnek ezek az égitestek. Így jelenítjük meg az égi erőket, amely az emberi lélek segítségével hatni akar a Földön is. Belső erőnk, "szellemi fényünk" közvetítő erejét szimbolizálja a sötét erdőben kis lámpásokkal tett kirándulásuk is. A mai ember elvesztette azt az ősérzést, hogy egy a világgal. A régi ember egy-ségben élt a természettel, nyáron teljes odaadásban, ősszel visszahúzódásban. Mi már csak tudatosan, tudatunk fejlesztésével, belső fényünk növelésével találhatunk vissza ehhez az elveszett egységhez. Szellemi munkánk gyümölcsei tetteinkben testesülnek meg. A gyerekek mindezt még "ingyen" kapják, ösztönösen élnek az égi erőkkel. Ahogy nőnek elveszítik ösztönös tudásukat, hogy majd önálló emberként, tudatosan találjanak vissza hozzájuk. A gyerekeknek akkor tudunk segíteni, ha úgy élünk - mi felnőttek - hogy méltók legyünk arra, hogy utánozzanak bennünket. A kisgyerek nem tud nem utánozni, kiszolgáltatott utánzó, így komoly felelősség "eléjük élni". Ebben az időben például úgy, hogy megkeressük mi az amit tettekre válthatunk a mártoni példából. Belső erőnk, "szellemi fényünk" közvetítő erejét szimbolizálja a sötét erdőben kis lámpásokkal tett kirándulásuk is. Ilyenkor az alsó- és középső tagozatos gyerekeket sötétedéskor várják vissza tanáraik az iskolába, hogy egy közös éneklés és lámpagyújtás után, az osztályok – időnként újabb bátorságpróbának is beillő – sétát tegyenek a sötét erdőben. Kis szerencsével még a lován elvágtató Szent Márton árnyát is kivehetik az erdei tisztáson, lámpásaik fényénél. Visszatérésükkor dióval töltött sült alma várja őket. Márton napja után kezdődik a csendes előkészület az Úr érkezésére, vagyis a belső, lelki felkészülés karácsonyra. Az ilyenkor tartott adventi vásárok gyakran elviszik a figyelmet a belső tartalomról a fizikai világ felé. Ezért mi inkább a hagyományos Márton-napi bazár iskolai szintű rendezvényünkkel adunk „fél kabátot” az iskolánknak (azaz a gyerekek és árusok bevételük felét az iskola támogatására ajánlják fel). A Márton-napi bazár iskolának egyik kiemelt fontosságú rendezvénye. Érdekes előadások, színes programok, bőséges vásári kínálat mentén lehetőségünk nyílik gyermekeinkkel és tanítóikkal közösségformáló együttlétre.

34   

Ideje: a lámpás ünnep november 15 péntek, a bazár november 16 szombat Szülői feladat: A lámpás felvonulás napján a mézes-diós sültalmák elkészítése és sütése. Ehhez osztályonként 1-2 szülő segítsége szükséges. A bazár szervezését a mindenkori 4. osztály szülői közössége vállalja magára. Minthogy azonban ez egy iskolai szintű rendezvény, a lebonyolításban a többi osztály szülői is aktív részt vállalnak. (pakolás, berendezés, árusítás, lebontás, takarítás, helyreállítás, stb.) Hagyományosan minden iskolánkhoz tartozó látogató – mintegy “belépőként”, - hoz egy tál édes vagy sós süteményt, salátát, házi kenyeret stb. a büfébe. Szent Miklós látogatása

Iskolánkba minden évben ellátogat Szent Miklós. A menny színében, kék palástban, az égből érkezik hozzánk. Szent Miklós a megtisztulást keresi a szívekben és jóságot, szeretetet gyűjt itt a Földön, hogy ezt magával vihesse az égbe Máriának, aki ebből szövi majd a palástot a fázó kis Jézusnak. Üzenete segíti gyermekeink morális énjének megerősítését, ugyanakkor izgalmat ígér az emberalakban megjelenő szentség misztériuma. Miklós ajándékot hoz minden gyermeknek, egy-egy aranydiót, és egy zsákocskát benne mézeskaláccsal, magvakkal és gyümölccsel. Az alsóbb iskolai osztályokba személyesen is ellátogat, a nagyobbak csak a teremajtó előtt hagyott zsákból tudják, hogy náluk is járt Szent Miklós... Ideje: december 5. csütörtök, tanítási idő alatt Szülői feladat: az osztálytanítóval megbeszéltek szerint zsákok összeállítása Advent

Az adventi időszak a várakozás, a belső elcsendesedés időszaka. Iskolai záróakkordja az adventi kert. Az egyik teremben fenyőágakat helyezünk el a padlón spirálformába rendezve. A spirál középpontjába égő gyertyát helyezünk, ennek lángjához sétálnak be gyermekeink egyesével a körülöttük állók énekével kísérve. Fellobbantják saját kis fényüket oly módon, hogy a kezükben lévő, almába állított gyertyát a központi gyertyához érintik, majd kifelé jövet a spirál vonalán elhelyezett aranycsillagok egyikére helyezik azt. Ahogy egyre többen járják végig az utat, úgy lobog egyre több lángocska a teremben, jelképezve a Fény megszületését, győzelmét a sötétség fölött. Decemberben ezen felül Betlehemes, Pásztor- és Paradicsomi játékokkal is színesítik életünket az egyes osztályok, illetve a tanári kar. Ideje: legtöbbször az ünnep előtti utolsó héten csütörtökön, és szombat délelőtt Feladat: a fenyőágak és az adventi koszorúk, az almák bekészítése a terem berendezése Szalagavató

A 13. osztály hagyományos keretek között történő avatása. Ideje: február 8 szombat Helye: mindig külsős bérelt terem Feladat: a büféhez alapanyagok készítése külön lista alapján 35   

Farsang

A diákok évfolyamonként eltérő tematika szerint öltöznek be jelmezbe, az ünnepet vidám előadások és táncház tarkítja. A gyerekek zsíroskenyeret és lekváros fánkot kapnak. Ideje: február 13. Szülői feladat: aulák díszítése, fánksütés A Szülők Farsangi Mulatsága az ezt követő szombat este kerül megrendezésre. Belépés csak 18 éven felülieknek! Szülői feladat: féktelen jókedv, móka és kacagás, vices előadások, meg ami még belefér... – most az egyszer csak magunknak! Húsvéti örömzene

Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a gyerekek zenei képzésére, a hangszeres zenélésre és éneklésre. Nemcsak főtantárgy keretében nyílik lehetőségük erre (ének óra és furulyaoktatás), de különféle zenei szakkörök kínálatából is választhatnak. Iskolánkban több éve színvonalas zongora, fuvola oktatás is folyik, a közelmúltban pedig Bussy Gábor kezdeményezésére elindult egy alapfokú, játékos zenei szakkör, hangszerekkel való ismerkedés. Terveink között szerepel saját kórus és együttes létrehozása is. Ez a tavaszi hangverseny egy igazi örömzenélés, melynek keretében minden diákunk bemutathatja hangszeres tudását, rálátást kínálva megtett fejlődésére. Ideje: április 11. Feladat: terem berendezése, büfészervezés, visszarendezés Ballagás

Iskolai szintű elköszönésünk az érettségi előtt álló 13. osztálytól. Az ünnepre az elsős szülői közösség készíti el a diákok virágkapuját és koszorúit. A többi osztály diákjai egy szál virággal kezükben virágalagutat tartanak nekik a rózsakapuig. Ideje: április 30. szerda Helye: JózsefAttila utcai isklaépület udvara Szülői feladat: rózskapu feldíszítése, koszorúk készítése, virágalagúthoz ágak hozása Évzáró, tűzugrás

Az év leghosszabb (vagy csak annak tűnő?) napján zárjuk az évet. Az udvaron egy rövid közös elköszönés után az osztályok elvonulnak termeikbe, ahol sor kerül a bizonyítványosztásra, majd ezt követően az udvaron kezdetét veszi János-napi ünnepségünk. Ennek megszervezése a mindenkori második osztály szüleinek feladata, akik hagyományainkhoz híven kis szabadtéri mesejátékot adnak elő, és gondoskodnak arról, hogy legyen elegendő enni-innivaló. Az est fénypontja a körtáncot és közös éneklést követő a tűzugrás. A néphit szerint az, aki a János-tüzet átugorja, az egész évben egészséges és szerencsés marad. 36   

A felső udvaron eközben zajlik a 8. osztály bankettje, melynek keretében elbúcsúztatják osztálytanítójukat. Ideje: Az utolsó tanítási napot követő 2. héten, csütörtök, délután 17 óra Szülői feladat: az ünnep előkészítése, az osztálytermek és a közös helyiségek takarítása, berendezése, díszítése. A 2. osztály számára: a János-napi ünnep megszervezése és lebonyolítása, - mesejáték előadása, büfé, zenészek szervezése, tűzgyújtás és oltás, terep visszarendezés, stb.

Egyéb rendezvényeink

Idén megvalósult kezdeményezés a Panoráma utcai óvodában rendezett Aukció, amelyet szeretnénk rendszeressé tenni. Ennek keretében a szülők és támogatóink által felajánlott tárgyakra, szolgáltatásokra lehet licitálni. Az izgalmas licitálási folyamatot több, igen színvonalas műsorbetét gazdagítja. A bevétel részben vagy teljes egészben az iskola működésének támogatására fordítjuk. Fontos kiemelni a szeptemberi iskolakezdést követő Fészeknyitó Fesztivál szerepét, amely teljes egészében szülői kezdeményezésre indult el, és célja az iskola „nyitása”, közelebb hozása a solymári közösség felé. A fesztivál a Solymári Búcsú szombati rendezvénysorozatába illeszkedik be. 2013, többek között a kedvezőtlen időjárás miatt – elmaradt. A hagyomány továbbéltetéséhez várjuk önkéntes szervezők jelentkezését. Nagy sikernek örvendő rendezvényünk még a Szülők farsangi mulatsága is, hiszen ekkor a sok tanév menti kötelezettségünk után, végre jut idő egy kicsit magunkra is. Itt nem szülői minőségben, sokkal inkább egy baráti kör tagjaiként tudjuk megmutatni közös játékra kész gyermeki énünk. Ez az ideje az önfeledt játéknak, nevetésnek, táncnak, és sokszínű közösségünk rejtett értékeire való rácsodálkozásnak. A FészekRakó Nap tavasszal az iskolaudvar, a kert és a telkek megszépítését célozza. A FészekMegújító Nap májusban, az éves beiratkozáskor ad lehetőséget a találkozásra, közösségi együttlétre. JÖVŐNK Kihívások

Kinőttünk tereinket. Nincs elegendő számú és méretű osztálytermünk, tornaterem, közösségi terek, udvarok, ahol elférnénk mindannyian. Nem tudunk közös hónapünnepet tartani, ahol végignézhetnénk a nyolc osztály fejlődési ívét. Az évfolyamok összekapcsolódását gátolják a fizikai síkon elválasztott terek: a külön épületekben elhelyezett osztályok hiányt képeznek a mindennapi iskolai életben. Építkezés

Belső és külső építkezésünk folyamatos. A 13 évfolyamon a bérelt tantermekkel együtt négy fészekben több mint 340 gyerek tanul. Az osztályok megteltek. A környéken 30-40 családnak nem jut férőhely az induló első osztályokban. 37   

Idén, Magyarországon elsőként, párhuzamos első osztályt indítottunk, lehetőséget teremtve pedagóiánk szélesebb rétegek általi elérésének. A felső tagozaton két éve komoly erőfeszítéseket teszünk a környékbeli kistelepülések regionális gimnáziumi oktatásának megszervezése felé. Belső növekedésünkkel párhuzamosan, folyamatosan keressük a lehetőségeket iskolai tereink fizikai bővítésére, növelésére. Nagyon sok konkrét elképzelésünk, tervünk hiúsult meg rajtunk kívül álló okok és természetesen az állandó kihívást jelentő forráshiány miatt. Egyik jelentős pályázati nekirugaszkodásunk folytán döntöttünk úgy, hogy megvesszük a solymári Szarkavár alatt található 6 000 nm2 nagyságú telket. Ez Solymár dinamikusan fejlődő, nemrég belterületbe vont részén fekszik, a vasútállomáshoz és településközponthoz közel, de természeti környezetben. Azonban még ez is kicsinek bizonyult az akkori építési terveinkhez, illetve akkor még gondot jelentett a telek sarkán áthúzódó nagyfeszültségű villanyvezeték és a téglagyár működése. Sok megtorpanás és irányváltás után 2012 tavaszára megkaptuk a saját tulajdonú, önerőből vásárolt telkünkre szóló jogerős építési engedélyt egy nyolc osztályos iskolaépületre, amely Makovecz Imre utolsó terveinek egyike, halála előtt egy nappal írta alá az engedélyezési dokumentációt. Társtervező: Gelencsér Judit, szintén a Koós Károly Egyesülés tagja. Az új épület az 1-8. osztályosoknak ad majd helyet, persze ez csak első üteme lenne egy hosszú távú beruházásnak, melynek része a gimnázium, tornacsarnok és színházterem, valamint a különböző kézműves műhelyek. Ehhez azonban szükség lenne a telkünk szomszédságában található további telkek megvásárlására. Az építési telek

38   

Az épületterv

Forrásteremtés  

Már régen megérett az elhatározás; új iskolaépületre van szükség. Nagyon sokan, több éven át dolgoztak a lehetséges alternatívákon. 2012-ig nagyon nagy utat tettek meg. Lett telek, ahova építsünk. Rendelkezünk a jogerős, engedélyezett építési tervvel is, amely szellemiségében és fizikai tereiben is méltó helyet ad majd iskolánknak. Készen állunk. El kell indulnunk az építkezéssel. Ehhez pénz kell. Nagyon sok. Több mint 500 millió Forint. Most ez a konkrét cél, a finanszírozás, amire választ kell találnunk, mégpedig záros határidőn belül. Segítséget várunk, kellenek az ötletek, a megvalósításukhoz nyújtott szakértelem, kapcsolatok, támogatók, pályázatok. Összefogás, akarat kell és akkor megvalósítjuk. A cél nemes, komoly értékteremtésre vállalkozunk, az épülettel egy igazi nemzeti örökséget tervezünk életre hívni itt, Solymáron, amelyet iskolánk alapítója, Makovecz Imre hagyott ránk.

39   

Záró gondolatok

Ebben a tanévben Iskolánk 20 éves lesz. Sokat gondolkozunk mostanában: hogyan tovább, merünk-e, tudunk-e közösen lépni? Hiányzó intézményi infrastruktúrával intézményesültünk. Ez egy napi szinten megjelenő és minden téren nehézséget jelentő probléma. Mostani épületeinket, mint régi ruhát, kinőttük, és csak növekedünk, növekednénk. Közeledünk a Holdcsomóponthoz (18 év 7 hónap és 10 nap) amikor ugyanúgy állnak a csillagok, mint születésünk idején. Amikor újra felvillan, hogy mi is volt az eredeti szándék, miért jöttünk le erre a Földre. Próbáljuk szintetizálni, rendszerezni az eddig elért eredményeinket, és lépéseket tenni a konkrét, megvalósításra váró célunk felé. Ennek a folyamatnak része ez a tájékozódást segítő kiadvány elkészülése és honlapunk megújulása is. Iskolánk 1994-ben indult első évfolyamát Karkus Ottó 13 évig kísérte. A Fészekből elsőként érettségizett fiatalokat alapítótanárunk, Mezei Kati így búcsúztatta: „ A jövőben valószínűleg olyan dolgokat kell majd létrehoznotok, ami merőben új, ami talán illúziónak tűnik a környezetetek szemében, ami nem „ésszerű”, de mégis elodázhatatlanul fontos megtennetek. Legyen számotokra vezérlő kép, ahogy a légvárnak, veszélyes kalandnak nevezett, a szüleitek által elindított iskolátok a bizonytalanságból a bizonyosságba, a lehetetlennek tűnőből a lehetségesbe fordult át.” S megerősítésként álljon itt, az ebben az osztályban végzett Garai Judit gondolata: „Azért tartom fontosnak, hogy a Fészeknek legyen egy saját, nagy épülete, mert ez egy fejlődőképes iskola, és a tanári kara is az. Az itteni tanárok igyekeznek egy másfajta légkört teremteni nekünk, ami barátságos, közvetlen és segítőkész. Remélem, hogy mindenki igent mond az új épületre. És megteszi, ami tőle telhető, nem csak gyermeke, hanem a jövő generációja érdekében is.”

40   

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK

Szabadságra nevelés, „Török Sándor” Waldorf-Pedagógiai Alapítvány, Solymár, PedagógusTovábbképzési M. és Inf. Központ, Pilisborosjenő, 1999. Vekerdy Tamás: Milyen iskola kell a gyerekeknek? Vekerdy Tamás: Jól szeretni Dr.Mezei Ottóné: Járjak-e a Waldorf-úton? Javított szerzői kiadás, 1998 Vekerdy Tamás: Gyerekek, óvodák, iskolák Saxum, 2001 Rudolf Steiner: A világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei  Török Sándor: Mi az antropozófia?

A Kézikönyvet a Kommunikációs csoport szerkesztette. [email protected]

2013. november 11.

41