Fenntarthatóság pedagógia és a természettudományos nevelés iskolaépítési, működtetési és üzemeltetési sajátosságai Az iskola komplex funkciójú, a helyi közösséget szolgáló létesítmény, amely felhasználóbarát, vonzó és hatékony tanulási – kulturális - művelődési épületegyüttes. Külső megjelenésében, tömbhatásában, homlokzatával és közvetlen környezetével való kölcsönhatásában attraktív, figyelmet felkeltő, kiemelkedő. Architekturája, színei-anyagai és formái hivogatnak, barátságosak és biztonságot, érdekességet fejeznek ki. Az épület kívülről a lehető legtöbbet mutatja önmagából, könnyen áttekinthető, megközelíthetősége a bejáratok felől egyszerű, a tájékoztatóeligazító rendszere színekkel és eligazító jelzésekkel világos. A tájba, a közvetlen természeti környezetébe barátságosan illeszkedik. Az épület tájolása ésszerű, figyelembe veszi a mikroklimatikus szél-és fényviszonyokat. Közlekedési szempontból a könnyed és akadálymentes megközelíthetőséget képviseli. A mozgásukban akadályozott, a kerekes székes, a gyalogos, a kerékpáros, az autóval történő megközelítést egyaránt lehetővé teszi. Parkolási és kerékpár tárolási lehetőségei kényelmesek, biztonságosak. Térfigyelő kamera rendszere a biztonsági rendszeregyüttes részeként funkcionál. Környezeti hatástanulmány és gazdaságossági számítások-elemzések alapján történnrk a tervezés-kivitelezés és az engedélyeztetési eljárások. Sem az építkezés, sem aez elkészült épülezegyüttes nem okozhat jelentős környezeti kárt, nem pusztíthat élőhelyeket, nem következményezhet talaj, vízkészlet vagy levegőszennyezést. Az építkezés és az épületegyüttes maga megóvja az építési területen élő nagyobb növényeket, fákat. Az épüleről, a tervezett megjelenéséről tájékoztatni kell a helyi közösséget, látványtervekkel és makettel. Lehetőség szerint be kell vonni a tervezés egyes szakaszaiba a helyo lakosságot, a gyerekeket is beleértve. A gyerekek, a leendő tanulók, diákok számára biztosítani kell időnként csoportos bejárást, amikor megtekinthetik az építkezést, a terep élővilága megóvásának módszereit. Az épületegyüttest kiterjedt udvar-kert veszi körül, amelynek tájépítészete tükrözi, megőrzi és képviseli a helyi sajátosságokat. Összekapcsolja a hagyományos helyi építési technológiát, anyagokat a fenntarthatóság értékrendje, szempontjai alapján a mai építészeti technológiai megoldásokkal, anyagokkal. A kert telepített növényei endemikus fajok, amelyek a helyi flórát képviselik. Dísznövényei és más növények a tankert, tanösvény funkcióknak megfelelően telepítettek. A természetbarát kert otthont kínál a helyi fauna képvielősinek, elsősorban a madaraknak. Javasolt a madárbarát kert kritériumok követése. Az udvaron -egymással világos és áttekinthető összeköttetésben- kapnak helyet a szabadtéri sportolás (füves labdajátékokhoz alkalmas pálya, pingpong asztalok stb,) a legkisebbeknek szükséges játszótér, az idősebb látogatóknak pihenésre is alkalmas árnyas sétány, padokkal, kerti bútorokkal. Többgenerációs igényeket is kielégítenek a szabadtéri – kerti bútorok és létesítmények. A helyi közösség számára kínált rendezvényekhez pihenőpark és szociális park funkciót is biztosít. Lehetőség szerint a külső térben (udvaron) egy kisebb, szabadtéri dramatikus játékokhoz, közösségi rendezvényhez is alkalmas “amfiteátrum” is létesülhet, kő-és faanyagú ülőhelyekkel. A friss levegőt csobolyók, szökőkút, vízfolyás biztosítják, elsősorban a helyi, természetes vízforrásokból nyert vízzel (ciszterna, kút stb) . Az udvar lehetőséget biztosít a helyi talajtípus és esetleg közetek bemutatására, üveggel borított talajmetszetekkel és bemutató táblákkal. Szabadtéri kőzet-és ásványbemutató teszi felfedezhetővé a helyi és környéki kőzetek mintáit, típusait. A sétát és rekreációt lehetővé tevő pihenőhelyen kerül felállításra egy napóra, szabadtéri mobil és más képzőművészeti alkotások teszik látványossá a kertet. A kert fáinak és növénytársulásainak nevét tájékoztató táblák jelölik, a kert bejárhatóságát egyszerű áttekintő tábla (térkép) segíti. A szabadtéri meteorológiai állomás rögzíti és adatszerűen méri a helyi klíma változásait, sajátosságait.A kertben (vezetékes ivóvízzel táplált) ivókutak, szemétgyűjtők, szolárcellás világítótestek, gyengénlátók számára kialakított biztonságos kapaszkodóval (kötél vagy fakorláttal)
ellátott ösvények vannak.A kertben helyet kaphat a helyi esővizet összegyűjtő víztározó (ciszterna), illetve egy, a helyi talajviz hozzáférhetőségét biztosító kút, azaz a kert(ek) és az udvar öntözéséhez, locsolásához és takarításához nem vezetékes ivóvizet (csapvizet), hanem a természetes vízforrásokat használják. Ezek egyúttal vizsgálhatóvá teszik a helyi talajvíz minőségét, valamint az eső (csapadék) mennyiségét is. Az udvarban mintakert parcelláknak is helyet kell biztosítani, amelyek telepítésébe, gondozásába pedagógiai célból a tanulókat is bevonják. A helyi mezőgazdasági hagyományoknak megfelelő gyümölcs-és zöldségkultúrák (konyhakert, gyógynövények stb) számára biztosít helyet ez a terület, amelyet komposztálás segít termékeny talajjal ellátni. A kert szigorúan biogazdálkodást folytathat, kerülni kell a környezetre (rovarokra, madarakra) veszélyes növényvédő szerek A talajműveléshez szükséges kerti szerszámok egy biztonságos melléképületben kerülnek tárolásra. Az iskolaudvar és kert – a többféle funkciónak megfelelően- több irányból is megközelíthető, terraszos kialakítású is lehet, több központtal rendelkező terület, amelyek lehetőséget kínálnak emlékfák ültetéséhez is. Teret kaphat egy szabadtéri alternatív energiapark, amely szélturbinát, geotermikus hőszivattyút, azaz a talajhőt hasznosító, működő berendezést mutat be. A naphő hasznosítását vízmelegítő berendezés, kisméretű fóliasátor (üvegház) fűtését biztosító rendszer képviseli Az udvaron, kertben szükséges illemhelyek tőzeges biovécék, jelölésük és megközelíthetőségük jól látható információs táblákkal történik. Az iskolaudvar egy erre alkalmas helyén a szelektív hulladékgyűjtést és hasznosítást (komposzt) lehetővé tevő edények fedett és árnyékos hulladékudvart képeznek, beleértve a veszélyes hulladékok hyűjtését szolgáló zárt edényt is. Az épület az energiahatékonyság jelenkori csúcstechnológiáját képviseli, alkalmazza mindazt a technikai-technológiai megoldást, amely által gazdaságos, fenntarthatóságot képviselő az épület fűtése-hűtése, világítása és az elektromos áramot használó műszaki berendezések működtetése. Ez elsősorban az épület tájolásával, hőszigetelésével, szükség szerinti árnyékolásával (fényvetőivel), napkollektoraival kapcsolatos megoldásokat igényli. A nyílászárók hőszigetelése, a falak, a tetőzet és a födémek technikai megoldásai is ezt a célt szolgálják. Az épület egyes belső részeit a burkolat megbontásával plexi vagy üvegborítással láthatóvá kell tenni, alkalmassá a pedagógiai helyzetekre, megfigyelésre és tanulmányozásra. Az épület anyagait, szerkezeti megoldásait transzparenssé kell tenni, azaz tanulási környezetté tenni. Fel kell tüntetni és láthatóvá kell tenni az épületet alkotó anyagokat és elemeket -bizonyos helyeken- hogy a diákok és a látogatók megfigyelhessék és tanulmányozhassák az épületet alkotó elemek anyagát, sajátosságaikat. Az épület tűzbiztonsága az általános biztonsági rendszer része. Az épületben tűz-és füstjelző berendezések hálózata, tűzoltó készülékek, az égésük során mérgező gázokat (égéstermékeket) nem okozó anyagok (burkolatok, függönyök, szőnyegek stb) alkalmazása szükséges. A tűzbiztonság része a tűzvédelmi szabályzat több helyen történő feltüntetése, a tűzjelző- és oltó készülékek tanulmányozhatósága. Az épület informatikailag intelligens rendszer, digitalizált környezet. Egységes számítógéppel vezérelt rendszer mári, kijezi és vezérli az épület hőmérsékletét, az elektromos fogyasztást jelző detektorok adatait, jelzi a vezetékes gáz- és ivóvíz fogyasztás mérőállásait, a tűzbiztonság jelzők állását, valamint kijelzi az udvar meteorológiai állomásának, a levegő tisztaságés szennyezettség mérőállás adatait is. A szünetmentes tápegységgel védett, átfogó informatikai rendszer gondoskodik az épületegyüttes internet-és munkaállomásainak adminisztrációjáról, nyomon követi az épületbe való be-és kilépést, azaz pontosan nyilvántartja az épületben tartozkodók számát, jogosultságait. A digitalizált intelligens rendszer (amelynek elemei között adatés készletnyilvántartás, gazdasági-gazdálkodási adatok, könyvtári állomány és leltári nyilvántartás stb is szerepelnek) az informatikai nevelés egyik taneszköze, azaz működését, karbantartásátellenőrzést pedagógiai eszközökkel nyomonkövethetővé, tanulmányozhatóvá kell tenni. A számítóközpont üvegfalon keresztül a diákok és a látogatók számára is látható és megismerhető. Az épített környezet “pedagogizációja” elsősorban a transzparenciát jelenti. Az iskolaépület egyszerű technikai megoldásokkal bemutatja önmagát, megfigyelhetővé és tanulmányozhatóvá teszi
az épület statikai-és épületgépészeti megoldásait, azok ökológiai kulturáját, gazdaságosságát. Az ivóvíz, a vezetékes áram és gáz mérőállomásait üveg /plexi burkolatú szekrények teszik láthatóvá. Az épületben és az udvaron-kertben több helyen digitális kijelzésű hőmérők teszik jól követhetővé a belső és külső hőmérsékletet. Az épületben működő elektromos fogyasztók aktuális összteljesítményét (az aktuális tényleges áramfogyasztást) digitális kijelző mutatja, és teszi adatszerűen értékelhetővé. Az épület belső világítását energiatakarékosság és hatékonyság jellemzi. Szürkületkor és sötétben fényérzékeny detektorok irányfényeket és jelzőfényeket (ledek) kapcsolnak be a folyosókon, lépcsőházakban és az udvaron, a biztonságos közlekedés érdekében. Az épület igyekszik a saját, környezeti fényszennyezését minimálisra csökkenteni. Az épületnek a vezetékes áramellátás mellett saját, biztonsági elektromos rendszere is van (aggregátor vagy akkumulátoros megoldás, amelyet a szélturbina, szolárcellák vagy talajhő energia hasznosító működtet) abból a célból, ha áramkimaradás történik. Ez elsősorban biztonsági rendszer, amely az épületben való közlekedést, a szünetmentes tápegységek az elektronikus, digitális berendezések zavarmentes működését szolgálják. Az épület homlokzatának, külső falainak és nyílászáróinak üvegfelületei “madárbarát” jellegűek, azaz ragadozómadár sziluettek felragasztásával tartják távol a kisebb madarakat. Az épület hőgazdálkodását (fűtését és hűtését) hatékony hőcserélők segítik gazdaságossá tenni. Nyáron, az erős napsütésben az árnyékvetők, a természetes külső és belső növényzet ( épület tetejére telepített növényzet stb) segítik hűteni. Télen a fűtés hatékonyságát a hőszigetelő nyílászárók, a termenként szabályozható radiátorok és hőszivattyús megoldások segíthetik. A fűtőés hűtörendszerek berendezéseit néhol plexi vagy üvegburkolatú köpeny veszi körül, abból a célból, hogy tanulmányozhatóak legyenek. Az iskola vezetékes ivóvíz fogyasztását, mérést is transzperenssé teszi a jól hozzáférhető, látható vízórák. Az ivóvízfogyasztást szenzoros működtetésű ivőkutak, vízcsapok biztosítják. A sport és tornalétesítmények zuhanyozói és mosdói vízoptimalizáló rendszerűek, azaz megelőzik a mértéktelen vagy pazarló vízfogyasztást. A tisztálkodáshoz, takarításhoz, konyhai műveletekhez szükséges meleg víz egy részét a napmelegítésű, külső helyen vagy tetőn elhelyezett melegítős víztározókból lehet nyerni. Pedagógiai szempontból nagyon fontos, hogy ezek a berendezések jól megfigyelhetőek, a legkisebbek számára is könnyen megközelíthetőek, biztonságosan tanulmányozhatóak legyenek, egyidejűleg ügyelve a balesetvédelemre és az üzembiztonságra. Az épület vízöblítéses vécéi víztakarékos üzemelésűek, azaz szabályozható mennyiségű öblítővizet használnak a működés során. Az iskola szennyvízgazdálkodása szempontjából kiemelt jelentőségű a folyékony hulladék kezelése. Nem kerülhet a lefolyókba veszélyes hulladék, környezet-és természetkárosító takarítószer, tisztítószer, vegyszer (kiemelt szabályozást igényel a Kémia szertár, a Fotó szakkör és más, veszélyes hulladékot “termelő” tevékenység hulladék kezelése), használt sütőolaj, bármely folyékony szénhidrogén, gyógyszer stb. A folyékony hulladék kezeléséről, az alapvető szabályokról tájékoztató táblák szükségesek a leglátogatottabb lefolyóknál, mosdóknál, vécéknél. A szennyvíz környezetkárosító hatását megelőzheti a körültekintő, ökológiai kulturát is képviselő takarító-és tisztítószer használat. Törekedjünk a hagyományos, természetbarát tisztító-, mosogató és tisztálkodó szerek használatára, tekintettel a szükséges környezetegészségi és allergológiai szempontokra is. A diákok és a látogatók ismerjék meg, milyen takarító-és tisztítószereket használ az iskola, a takarításhoz, a konyhában-étkezőben, a mosdókban stb. Ezek bemutatása egy alkalmas üvegezett tárlóban lehetséges. Az iskola a természettudományos nevelés hatékonyságát szakszerű, a fizikai, a kémiai, a biológiai kisérleteket és megfigyeléseket lehetővé tevő szertárakkal, laboratóriumokkal, szaktermekkel biztosítja. A szertárak és laborok nemcsak tanári demonstrációk, tanulókisérletek elvégzését, hanem önálló kutatómunkát is lehetővé tesznek, amelyhez szakmai partnerségek szükségesek. A szertárakhoz kapcsolódnak az iskolában hozzáférhetővé tett gyűjtemények, amelyek bemutatják a helyi természet (régészet, ásvány-és közettan, botanika , ökológia stb) változásait, egy-egy témahét vagy pedagógiai projektek eredményeként. Az iskola nem veszi át a helytörténeti vagy egyéb múzeum funkcióit, hanem azzal együttműködve lehetővé tesz a tanulásra és a tanulók bevonására
épülő tevékenységeket. A szertárak és bemutató terek transzparensek, a diákok és a látogatók számára könnyen elérhetők, látogathatók, de a balesetveszélyes, a mérgező, a környezeti vagy egészségi kockázatot jelentő anyagok és eszközök biztonságos elzárását, tárolását, kezelését gondosan ellenőrzik. A helyi természettudományos nevelés színterei az iskola udvara, kertje, a szaktantermek, a szertárak, és lényegében az egész épületegyüttes és környéke. Mindez a tanulási környezet kibővülését jelenti. A szaktanárok bevonásával célszerű dönteni azokról a létesítményekről, amelyek a helyi természettudományos nevelést szolgálják. A természettudományos nevelés modern és hatékony formái a természettudományos ismeretek és kompetenciák konkrét alkalmazása a hétköznapokban: ehhez kitűnő környezet egy jól felszerelt iskola és udvara-kertje. A működtetés és a fenntartás számos jelensége mérhetőmegismerhető, ugyanakkor a tanulók a megfelelően felszerelt szertárak és laboratóriumok révén a helyi települési természeti és/vagy természettudományokkal összefüggő jelenségeket is tudnak tanulmányozni. Az iskola erre alkalmas színterei az épületben a szakköri helyiségek, laborok, műhelyek, ahol a fizikai, a kémiai, a biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközöket, anyagokat, a procedúrák leírásait és az eredmények bemutatásához szükséges tárlókat, installációkat és egybeket tartják. A szakköri és szaktantermi terekben az ivóvíz, az elektromos hálózat, a vezetékes gáz (melegítéshez), az elszívófülke, a zárható méregszekrény, a teherbíró és kopásálló munkalappal borított laborasztalok fontos tartozékok. A szükséges laboratóriumi eszközöket a különböző taneszközlisták tartalmazzák, ezek nem mindig illeszkednek a helyi tantervekhez, ezért azokat időről-időre felülvizsgálni kell. A gatékony természettudományi- és környezeti nevelés szükségessé teszi, hogy a diákok, a tanulók sajátítsanak el manuális technikai kompetenciákat, azaz a papír-, a fa-, a textil- és a fémmegmunkálás elemi készségeit. Ezzel búvül anyagismeretük és részt vehetnek a helyi eszközök átalakításában, javításában, karbantartásában is. A barkácsműhelyben szükséges tehát néhány alapvető fa-és fémmegmunkáló gép, eszközök és anyagok. A karbantartásba bevonódó diákok készségfejlesztéséhez megfelelő tér és felkészült pedagógus is szükséges. Hasonló célú és jelentőségű a papír-és textil feldolgozó-megmunkáló terem vagy munkaszoba létesítése is. A természettudományos tárgyak tanulását kiegészítő szakkörök gyakran interdiszciplinárisak (pl. Környezettudomány, humánökológia, környezet-egészség, biokertészet, csillagászat és űrkutatás, genetika stb), eszközigényesek. A környezeti jelenségek, folyamatok modellezéséhez többnyire info-kommunikációs eszközöket vesznek igénybe, ezért a természettudományos tanulástanítás nem nélkülözheti a digitális kultúrát, az internet használatot és a kapcsolódó eszközöket. A hatékony iskolai tanulás a digitális információkezelés és közlési rendszereiben a hatékony és gyorsan terjedő mobilkommunikációt is alkalmazza. Fontos, hogy kontrollált (tartalom ellenőrzött) WiFi erőtér legyen az iskola épületegyüttesén belűl, a szükséges hálózati biztonsággal. Ezt nagyteljesítményű routerek és gondos rendszervédelem, biztonsági rendszer és tűzfalak biztosíthatják. A diákok szükséges digitális kompetenciái felölelik a szöveg-és képalkotás, a prezentációkészítés, az adatkezelés és feldolgozás, az info-kommunikáció elemi területeit is, amely tevékenységek tanulásához és gyakorlásához munkaállomások, internet labor szükséges. A természettudományos oktatás a mikro -és makrovilágot is tanulási tartalommá teszi, ezért a mikroszkópok, a távcsövek-teleszkópok, a projektorok, az interaktív tábla és más, számítástechnikai kiegészítők a mindennapos tanulás-tanítás eszközei. Ezek üzemeltetése és megóvása speciális tereket és illetékességet igényel, azaz szabályozást és szervezeti intézkedéseket is. A fenntarthatóságot képviselő és szolgáló iskolaépület a lehetőségek határain belül flexibilis, alakítható és a változó körülményekhez, feltételekhez, tanulólétszámhoz és pedagógiai feladatokhoz átalakítható. A mobilis térelválasztók, kihúzható harmonika ajtók, átrskhstó-kiemelhető belső válaszfalak az épületet adaptívabbá teszik. A berendezés (bútorok) a természetbarát és ökológiai harmóniát tökrözik, lehetőleg természetes anyagúak. A bútorok mérete, ergonómiája, gazdaságosságot és illeszkedő harmóniát tükröznek. Az iskola épületegyüttese komplex közösségi céljainak megfelelően kell, hogy magában foglaljon olyan nagytermet, amelyben nagylétszámú rendezvényeket lehet megtartani, a helyi település igényei szerint. A közösségi létesítmények közül
kiemelésre méltóak a sport- torna-terem és öltözők, a fittness szoba, amelyek az egészségfejlesztés céljait szolgálják. Az iskolaépület étterme világos, esztétikus, környezet-egészségi és társas vonatkozaiban megfelelő, színvonalas és létszű,hoz igazodó. A fenntarthatóság pedagógiáját képviselő pedagógiai-kulturális és művelődési épület együttes külső megjelenése, tájhoz és természeti környezetéhez való viszonyai ökológiai tudatosságot tükröznek. Az intézmény működtetése-üzemeltetése az anyaggal-energiával (erőforrásokkal) történő gazdálkodás tudatosságát képviseli, kerüli a pazarlást, a túlfogyasztást, a felesleges hulladék keletkezését. Szorosan kapcsolódik a helyi közösség igényeihez és jövőbeni fejlesztési terveihezmind anyag-eszközi, mind spirituális és szellemi értelemben. A közösség döntéseihez idomulTudásforrás és közösségi helyszín, amely tevékenysége középpontjába a tanulás segítését és fejlesztését helyezi. Organikus műszaki-technikai rendszer, amely variábilis, flexibilis, alternatív energiaforrásokból igyekszik önmaga energiaszükségleteit fedezni, a lehetőségek szerint önellátó. Az épület arányai, belső terei, fényviszonyai, természeti környezethez való viszonya, az alkalmazott színek, formák és bútorok szelíd harmóniát képviselnek, emberléptékűek és ezért a komfort és a rendszerszerű összhang érzetét keltik. Az iskola ezáltal emocionálisan is igényes és vonzó tanulásiés munkakörnyezet, alkalmanként a szabadidő és kulturális események méltó színtere. Kérdések: 1. Milyen finanszírozással, milyen támogatással lehet megvalósítani -akár csak egyetlen, pilótaprogramként- egy fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatának megfelelő iskolaépületet? 2. Az építési szabványok és az üzemeltetési normatív támogatások szorító kereteiből hogyan tud kilépni egy merészebb, a fenntarthatóságot képviselő építkezés? 3. Hogyan tud egy épület transzparens lenni, bemutatnia saját anyagait, szerkezetét, gépészeti megoldásait, miközben stabilan funkcionál? 4. Milyen technológiai megoldások telepíthetőek egy iskolaépületbe ahhoz, hogy valóban flexibilis tereket, eltérő funkciójú és különböző befogadó képességű helyeket lehessen létrehozni? 5. Megvannak-e Magyarországon egy digitálisan és informatikailag intelligens, egységes hálózattal menedzselt épület létrehozásának feltételei- és elérhető áron van-e ez egy iskola számára? 6. Hogyan, milyen lépésekkel válik egy települési közösség a saját iskola-művelődési és ökológiai centrum épületegyüttes felépítésében együttműködő partner? 7. Leküzdhető-e a környezetközömbösség, a vandalizmus, a természeti javak profitérdekelt kifosztása egy települési közösségben (beleértve a gyerekeket), egy nyilvánvalóan méregdrága épületben működő “ökoiskola” révén? 8. Hogyan történhet a legmegfelelőbb pedagógusok kiválasztása egy településen, akik birtokba vesznek egy fenntarthatóságot képviselő iskolát? 9. Milyen meggyőző érveléssel lehet a fenntartót és finanszírozót meggyőzni arról, hogy fogadja el, egy környezetbarát és fenntarthatóságot képviselő épület egy hagyományos építkezés többszörösébe kerül és a működtetése is sokkal drágább? 10. Hogyan kerülnek vissza az iskolákba a fa-és fémmegmunkáló, a papír-és textilmunkákat szolgáló eszközök, gépek és berendezések? 11. Hogyan (milyen forrásból, milyen pályázat révén, milyen szakmapolitikai érvanyaggal stb) tud finanszírozni egy iskola fenntartója udvarosokat, kertészeket, asztalost? Milyen forrásból finanszíroz energetikai szakértőt, épületgépészt, kert-tervezőt és belsőépítészt? 12. Lehet-e felkérni egy külföldi tervezőirodát egy magyarországi iskolaépület megtervezésére? 13. Műszakilag lehetséges-e egy hagyományos építésű iskolát átalakítani, műszakilag kiegészíteni, hogy az a fenntarthatóságot képviselje- és ez a módosítás, átalakítás nem költségesebb-e, mint egy új felépítése? Budapest, 2010. április 15. Dr Havas Péter
