A VERSENGÉS PSZICHOLÓGIÁJA ÉS KULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEI
Szegedi Egyetem, Közgazdasági Kar 2004/2005 2. Félév Oktató: Dr. Fülöp Márta, tudományos főmunkatárs Elérhetősége:
[email protected] Indokolt esetben: 06-70-313-87-18 Oktatás formája: előadás
A kurzus tematikája 1. A versengés fogalma. Versengés és kooperáció. A versengő magatartás megértésének elméleti modellje 2. A versengő személyiség kialakulása és jellegzetességei 3. Oktatás és versengés 4. Stressz kezelés versenyhelyzetekben, versengés és teljesítmény 5. A győzelem és a vesztés feldolgozása 6. Nemi különbségek a versengésben: férfiak és nők versengésbeli jellegzetességei 7. Kulturális különbségek a versengésben 8. Versengés a csoportban, csoportközi versengés 9. A versengés szerepe a szervezetekben, vállalatokban 10. Versengés és gazdaság Jelenlét: •
Előadás esetében nem kötelező a részvétel, de erősen ajánlott, lévén az előadás anyaga nem található meg a megadott szakirodalomban. Ha valaki nem tud eljönni, akkor kérjen meg valakit, aki jegyzetel neki.
A félév sikeres befejezésének feltétele: • •
Nyerés-vesztés kérdőív megválaszolása 15% Interjú gazdasági szakemberrel, interjú legépelése és az interjú elemzése a tanultak, a szakirodalom és megadott szempontok alapján, maximum 85%
Bonus: Matsumoto és Communian kérdőív kitöltése (kétes jegy esetén, akinek van bónusza, az a jobbik jegyet kapja meg) Értékelés: 85% -tól jeles 75% felett jó 65% felett közepes 60% felett elégséges
Kötelező szakirodalom: Fülöp, M., Berkics, M. 2001, Az üzlet és vállakozás iránti attitűdök közgazdasági oktatásban résztvevő serdülők körében. Alkalmazott Pszichológia.III. évf. 3.szám. 5-26 Fülöp, M.,2002, A versengés kulturális tükörben. In: Halász L., Marton, M., Czigler, I.(szerk.) Az általánostól a különösig. Books-in-Print. 337-356 Hámori Balázs (1998) Érzelemgazdaságtan. Budapest: Kossuth Kiadó 2. Fejezet (33-59); 3.fejezet (59-85); 7.fejezet (143-153) Szabó Katalin, Kocsis Éva (2003) Tanulás és felejtés a vegyes vállalatokban. Oktatási Minisztérium. IV. rész. Verseny, kreativitás, életképesség (253-282) Ajánlott irodalom Csányi, V. Evolúciós örökségünk: A versengés In: Viselkedés, gondolkodás, társadalom: etológiai megközelítés, Akadémiai Kiadó, Bp. 206-224 Csányi, V. Az emberi természet. Vince Kiadó. 1999. 39-91, 123-197 Fülöp, M., A versengésre vonatkozó tudományos nézetek I. A versengő magatartás eredete, Pszichológia,1995, 15, 1, 61-111 Fülöp, M. A versengésre vonatkozó tudományos nézetek II. A versengés a pszichoanalízis tükrében, Pszichológia. 15.2. 157-211 Fülöp, M., A versengésre vonatkozó tudományos nézetek. III. Versengés a szociálpszichológia tükrében, Pszichológia, 1995. 15. 4. 435-474 Fülöp, M., Szőllős, P., Szőnyi, G., Telcs, A., 1999, IBS-B Study- Első eredmények. In: Forgach, I., Kun, T., Telcs, A. (szerk.)Annales of the International Business School. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest. 157-172 Fülöp, M., 2001, Nobel-verseny, Magyar Tudomány. 12. 1453-1459 Fülöp, M. 2001, A versengés mint szociális képesség. In: Csapó Benő, Vidákovich Tibor (szerk.) Neveléstudomány az ezredfordulón. Tankönyvkiadó. Budapest. 133-146 Fülöp, M.,2002, A versengés kulturális tükörben. In: Halász L., Marton, M., Czigler, I.(szerk.) Az általánostól a különösig. Books-in-Print. 337-356 Fülöp, M., 2002, Modellverseny - versenymodell. Beszélgetés Fülöp Márta pszichológusal. A beszélgetést vezette Monory M. András és Tillman József. In: Kritika XXXI. évfolyam, 11.szám 13-15 Fülöp, M., 1997, Versengés az Iskolában, in: Az iskola szociálpszichológiai Jelenségvilága szerk. Mészáros Aranka, ELTE Eötvös Kiadó, 223-248 Mérő László: Mindenki másképp egyforma, Tercium, 1996 KÉRDÉSEK GAZDASÁGI SZAKEMBEREKNEK Általános demográfiai mutatók: Nem Életkor Iskolai végzettség
Beosztás Családi állapot Gyerekek száma, életkora: Születési hely (vidéki, budapesti?) Szülők foglalkozása: Testvérek száma, neme, foglalkozása: Település ahol él (főváros, vidéki nagyváros, kisváros, falu) 1. 2. 3. 4.
Mit gondol a versengésről általában? Hogyan látja a verseny szerepét a gazdaságban? Milyen típusú verseny jellemzi a magyar üzleti világot? Milyen típusú versengés jelenik meg a gazdasági és üzleti életben az emberi kapcsolatokban? 5. Különbözik-e ez attól, ahogy a mindennapi emberi kapcsolatokban megjelenik a versengés? 6. Ha valaki a versenyszférában dolgozik szükséges-e, hogy versengő személyiség is legyen? 7. Önmagát versengőnek tartja-e? Vannak-e területek ahol különösen és területek, ahol nem verseng? 8. Hogyan lett azzá ami? (ha versengő, ha nem versengő, szülők, testvérek versengési stratégiái stb.) 9. Hogyan reagál a győzelemre és hogyan a vesztésre? Vajon honnan jön ez a fajta reagálási mód? (szocializációs hatások) 10. Milyen előnyeit és milyen hátrányait látja a versengésnek, ha vannak ilyenek? Általában és önmaga számára. 11. Változott-e a versengéshez fűződő viszonya az élete során? (iskolás évek, egyetem, munka) 12. Ezen belül a munka hogyan alakította a versengéshez fűződő viszonyát? 13. Az üzleti életben milyen versengési stratégiákat alkalmaz? 14. Ezeket a stratégiákat hogyan, mi módon alakította ki? 15. Látja-e szerepét az irigységnek az üzleti életben? Milyen szerepet tulajdonít neki? 16. Látja-e szerepét az agressziónak az üzleti életben? Milyen szerepet tulajdonít neki? 17. Van-e szerepe az együttműködésnek az üzleti életben? Ha igen, hol, milyen? 18. Hogyan célszerű egy vezetőnek a munkatársak közötti versengést kezelni? 19. Milyen szerepe van a versengésnek a mai Magyarországon? 20. Mit gondol a versengés és a sikeresség kapcsolatáról? 21. Lát-e különbséget férfiak és nők versengése és a férfi és női gazdasági szerplők versengése között? Tudnivalók az interjúról: 1. Ki tekintendő gazdasági szereplőnek (vagy szakértőnek)? Közgazdász, pénzügyi szakember, bankár, üzletember, akinek saját vállalkozása, üzlete van, függetlenül attól, hogy milyen méretű. Lehet az illető olyan jogász is, aki gazdasági ügyekkel foglalkozik. Lehet olyan számítógépes szakember, aki mondjuk rendelkezik egy saját software-es céggel stb, .lehet az illető marketinges vagy reklámszakember is.
Figyelem! Válasszanak olyan interjú alanyt, akiről tudják, hogy szívesen fog nyilatkozni maguknak. Utólag nem tudom elfogadni azt az érvet, hogy kiderült, az interjúalany nem hajlandó többet mondani ezért mondjuk csak 6 oldal az interjú, mert igen-nemmel válaszolt. 2. Mit jelent a mélyinterjú? A mélyinterjú azt jelenti, hogy ugyan a kérdéseket mind le kell kérdezni, de nem feltétlenül sorrendben és nem feltétlenül szó szerint. Az első kérdés viszont minden esetben ugyanaz kell, hogy legyen, vagyis "Mit gondol általában a versengésről?" Ebből a válaszból indulunk és folytatjuk a kérdéseket. A mélyinterjú tehát nem szóban lefolytatott kérdőív, vagyis kérdezzfelelek, hanem egy a téma iránt igazán érdeklődő interjúer és egy a témában "kompetens" személy, vagyis az interjú alany olyan beszélgetése, amelyben az interjúalany hajlandó elgondolkodni és reflektálni a dolgokra. Ha minden kérdést megkérdeznek és nem egyszavas válaszokat várnak és fogadnak el, ami természetesen nem felel meg semmilyen kritériumnak, akkor egy ilyen interjú tipikusan legalább 60-70 perc hosszúságú és legépelve tipikusan minimum 17 -20 oldal (12-es betűméret és maximum másfeles sorköz). Ennek megfelelően, ha valaki 5-10 oldalas beszélgetést készít el ad le, vagy 16-os betűméretet használ, vagy kettes sorközt, az nem felel meg a kritériumoknak, tehát nem is fogadom el. Ugyanígy, bár a kérdéseket a beszélgetés természetes menetében lehet kérdezni, kérdés nem maradhat ki. Ha hiányzó, fehér foltok maradnak, akkor ugyancsak nem tudom elfogadni a munkát. A beszélgetés során arra kell törekedniük, hogy képet kapjanak a gazdasági szereplő segítségével arról, hogy milyen versengés jellemzi őt, a magyar társadalmat általában és azt a gazdasági miliőt specifikusan, amiben az illető dolgozik. 3. Technikai kérdések Mikor felveszik az interjút magnóra, MINDIG győződjenek meg arról, hogy a technika jól működik. Utólag nem tudom elfogadni azt, hogy megvolt az interjú, de sajnos olyan halk, olyan zajos, olyan ilyen-olyan, hogy nem lehet érteni. Jó minőségű felvételeket készítsenek, hogy könnyű legyen SZÓ-SZERINT és a saját kérdéseiket is beleírva legépelni. Az interjú alanyt jelöljék V-vel, önmagukat pedig I-vel. Amíg a végső jegyet nem kapták meg az interjúra és annak elemzésére ÖRIZZÉK meg a beszélgetés hanganyagát!!!! Ezt bármikor bekérhetem ellenőrzésre, hogy valóban szó szerint gépelték-e le az interjút – amennyiben ezzel kapcsolatban kétség merülne fel. Utólagosan nem tudom elfogadni, ha azt mondják, véletlenül letörölték stb. az interjút. 4. Interjúelemzés Az interjú elemzési szempontjait a későbbiekben fogják megkapni. 5. Leadási határidő
Az interjút és elemzését mind elektronikus, mind kinyomtatott formában kérem 2005 május 15-ig !!!!!! eljuttatni hozzám! 6. Etikai kérdések Az interjú alanyukat fel kell világosítani arról, hogy milyen céllal (kurzus) készítik az interjút, valamint biztosítani kell őt az anonimitásról, vagyis senki ne tüntesse fel az interjú alany nevét a beadott interjúban!
