SZARVAS, 1939. JU LÍU S'28.
PÉNTEK
I.f ÉVFOLYAM 24 SZÁM.
Siari/ai & Vidéke POLITIKÁI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ELŐFIZETÉSI DIJAK : Helyben egy negyedévre . . 1.20 P. Vidéken egy negyedévre . . 1'70 P. PÉLDÁNYONKÉNT 10 FILLÉR.
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:
Felelős szerkesztő ás felelős kiadó : M ÜLLER K A R O LY
1. kér. Deák F.-u. 13. Telefon : 109.
Po«tatakar6kpénztirl csekkszámla : 52.666.
V
é
g
r e
eljutottunk már oda, hogy vezető sajtóorgánumaink is foglalkozni merészelnek a kisemberek problémáival s nem maradt ez a téma to vábbra is a vidéki kis lapok jeremiádáinak örök kútforrása. Valamikor nem vették észre azt, hogy tizennégyezerszer suhint naponta kaszájával a magyar paraszt, nem látták még a nyári fizikai munkákra elszerződött diáksereget s nem meditáltak annyit a tömegek szociális, kulturális és egyéb viszonyairól. Ma — hál’ Isten* neíc — megfordult a világ sorja, de míg eddig eljutot tunk, hej, mennyi könnynek, mennyi verejtéknek kellett pihniiania, M ny ^embernek, családnak, mindm'egannyi be csületes, tisztességes, dolgos magyar embernek kellett a nyomor elleni héroszi küzde lemben elpusztulnia. Hány embernek kellett éreznie, hogy üldözött, a saját hazájában s hánynak kellett mártiromságot elszenvednie azok közül, akik féltő aggodalommal, élő lelkiismerettel, vigyázó szem mel, tollal, vagy szóval, ké rőn, vagy dacos akarással a
magyarság kezébe követelték a magyar sors irányítását adni. A reprezentatív magyár pontokon még nem is olyan nagyon régen idegenfaju, sok szor elkorcsosult fajtánkbeliek állottak s dölyfös öntömjéne zésben, a profitéhség fütötte önérdek hajszolásban élték ki magukat s még környezetük bűnös orgiákban tobzódott, a gondjaikra bízottak körében dúsan végzett aratást a nyo mor, a tbc., a szenvedés, a keserűség, az elkeseredés és
a lázadó harag. Aztán egy szerre csend lett. Vihar előtti néma, fülledt levegőjű, fulIgsztó, döbbenetes csend. Hogy aztán, mint tengert az e]emek alulról rázzák meg ejt az egész, jelenbeli rothadó társadalmat az uj idők, uj jelszavai. Uj emberek jöttek, uj ideálokkal, uj tervekkel s az uj magyar élet ígéretével. És feltárulnak a fájó sebek lassan, a múlt mulasztásai, de leszürődnek az üdvös kö vetkeztetések is. Szóban és
tollal nem bűn már a népről, a plebsről beszélni, nem vé tek magasztositani a kicsiny, látszólag csekély, alapjában véve hatalmas munkateljesít ményét s nem öngyilkosság már, ha az erőtlennek tudott szemébe vágja az erősnek hittnek az ő erőtlenségét és bűnös tehetetlenségét. Ránk köszöntöttek az uj idők* a magyar sajtó már újjászüle tett, figyeljétek csak, minden sora, minden szava a tiétek és tiértetek van magyarok.
Négyes áldozatot követelt szombaton a Körös PiTTánatolc öTatí Ffégy n Jetfreko hullaniWc martalékai a Körös halásztelki szakaszának Megdöbbentő tragédia tartja izgalomban szombat óta köz ségünk lakosságot. A Körös — különösen az élő ág — minden évben megköveteli a maga áldozatait, de ilyen tragikus fürdőzésre régen nem volt községünkben példa. A tragikus szerencsétlenség a megejtett rendőri nyomo
zás szerint á kövétkezőként zajlott le : Szombaton az esti órák ban a cséplési munkálatok befejeztével fürödni ment a közeli Körösbe vitéz Batta János két leánya, a 20 éves Zsuzsanna és a 18 éves Mária, valamint sógornőjük Janurik Jánosné és 16 éves Mária
töl kezdve a Tisza és mellékfolyói a maguk által kivályt mederben, ami sokszor változott is, vezették le a hegyvidék lefolyásra kerülő csapadékát, normális viszonyok között hó Irta: Takátsy Sándor napokban át tartó közép vízállásai, kisebb mélyebben fekvő területek elöntösével, szél Ármentesitő társulati szakaszfőmémök sőséges időjáráskor nagy csapadék mennyi Újabban mind több és többet hallja az ség mellett a partokat meghaladó s hosszan ember, hogy az Ármentesitő társulatok csak tartó magas vízállások mellett mikor is egész teher tételek a gazdasági rendben nem tel nagy területek kerültek viz alá. jesítik feladatukat s mint segítő eszközt egye A török megszállás alatt a viszonyok ál sek az államosítást vetik fel, sokszor köve landóan rosszabbodtak s majd azt követőleg telik. is a XVIII. században tovább romlottak a Érdemes ezzel a kérdéssel idejében fog viszonyok, a lefolyási akadályok szaporodá lakozni, megkeresni az okait a téves felfo sával a malom gátak beépítésével a vizszígás terjedésének, melynek szükségszerű nek állandóan emelkedtek és mindig több következménye az államosítás gondolata. és több terület került állandó vízállás alá, Tálán legcélszerűbb, ha visszatekint az a nagyobb árvizek pedig mindig magasabb ember a múltba, megkeresni a Társulatok területeket öntöttek el s veszélyeztették a la kelétkezését, végig kisérni azok életét egész kott területeket is. Az 1800-as évek elején nagy vonásokban a mai napig, akkor úgy már annyira elfajult a helyzet, hogy úgy hiszem feltárva a kérdést, megtalálhatjuk szólván évenként a lakóházak tornácán kel azokat az' okokat, melyek az államosítás lett az árvizek ellen védekezni. A népese gondolatát felvetették, de megtaláljuk, úgy dés növekedése, a nyugatról beáramló új vélem a helyes utat is a jövöre vonatkozólag, eszmék, a gazdasági kényszer mind előké légyen az akár az autonóm társulati élet to szítette a talajt arra, hogy a vízkárokat szen vábbi szükségessége, akár az államosítás vedő érdekeltek, közületek foglalkozni kezd végrehajtása. tek az' ár elleni védekezéssel, műszaki erő ink terveket kezdtek kidolgozni a Tisza és Hazánk területén a Tisza völgyében — amihez természetszerűleg a Tisza mellékfo- . mellékfolyói szabályozására az elöntött s lyólnak völgye is hozzászámít — az ősidők- I állandóan viz alatt álló területek megvédé-
Az Ármentesítő Társulatok államosítása
Ara 10 fillér
nevű leánya. Anyomozás még nem tisztázta, de minden valószínűség szerint a fürdő zők egyike sem tudott úszni s igy történt azután, hogy mikor Batta leányát a viz sodra elkapta, nem tudott az örvényszerü vizből kiszaba dulni és fuldokolni kezdett. Segélykiáltásaira azonnal kö-
sére s azok lecsapolására. A kor, de talán az egész újkor legnagyobb magyar embere gróf Széchenyi István láng esze meglátta nem csak az Alföld nyomorúságát a vizek kártételeiben, de meglátta azt is, hogyan le het segiteni ezen a kérdésen. Műszaki férfiakkal felvételek készítése után elkészítette Tisza völgyének mentesítési ter vét, személyes közbelépésével az érdekelte ket a helyszínen felkeresve az egész érde keltséget tömörülésre szólította fel s meg alakította a Tiszavölgyi társulatot, ezen be lül felszólította az érdekelteket társulatokká való alakulásra érdekeltségük szerint saját érdekeik védelmére. Az érdekeltek nagygyűlését 1846 január 19-re hívták ös ze s ekkor alakult meg a Tiszavölgyi társulat autonom társulat alap ján. Mivel tulajdonképen jogi alap nem volt a Társulat megalakulására az érdekeltek szerzödményt írtak alá, mely szerint a társula tot tulajdonképen magánjogi alapon bizto sították s ebben mondták ki azon alapvető elveket, mely szerint tulajdonképen a Tisza völgyi Társulat még ma is működik. Ki mondták, hogy 1. az ármentés költségei haszon arányában viselendök. 2, a Tiszavölgyi társulat ősi kormányzati jellege fenntartandó. 3, a Tiszavölgy rendezése magában fog lalja a mellék folyók rendezését Is*
Szarvas és Vidéke
2. oldal. zelébe igyekezett nővére, aki azonban szintén hasonló sorsra jutott, mielőtt még segíteni tudott volna húgán. Kettőjük kimentésére vetette magát a vízbe janurikné, aki rövid küszködés után szintén a hullámok áldozatává lett az időközben segítségére si ető leányával együtt. A tra gédia ötödik szereplője már meg sem kísérelte saját sze mélyében a mentést, hanem felfutott a gátra és onnan kiáltott segítségért. Az idő közben, ill. a segélykiáltásra
előkerültek a tragédiát már csak elbeszélésből ismerhet ték, mert a Körös habjai időközben elnyelték áldoza taikat. Az egész tragédia pár perc, szinte pillanatok alatt zajlott le, mielőtt még távolabbiak közül bárki is a segítségre sietett volna. Meg indult a csendőri nyomozás a vizbefulladás körülményei nek tisztázására. A szerencsétlenül jártak kö zül a 3 leányt Mezőtúron, Januriknét pedig Szarvason temették el nagy részvéttel.
9. §. 1. A leventék évente legfeljebb tíz hónapon át és legféljebb heti négy órában kötelesek leventekiképzésben résztvenni. — Ezen felül pedig minden levente abban az év ben, amelyben tizennyolcadik életévét betölti, összefüggőgyakorlatokon köteles részt venni. — Ennek a gyakor latnak időtartama három hetet nem haladhat meg. 2: Az a levente, aki a rendes heti kiképzésben egy évben a megszabott idő egyharmadánál többet mulaszt, mulasztását a 3. 'bekezdésben meghatározott összefüggő kiképzésben való részvétel utján köteles pótolni. Az a levente, aki az össze függő-gyakorlatot a megsza bott időben nem teljesiti, mulasztását ugyancsak összefüggő-gyakorlat utján később köteles pótolni. - 3. Az 1. bekezdésben meghatározott kiképzés helyett évenként két hetet meg nem
vételért költségmegtérités nem jár. 8. Összefüggő - gyakorlat, valamint összefüggő-kiképzés alatt a leventeköteles kincstári ellátásban részesül és ha megjelenés végett 10 kilo méternél hosszabb utat kell megtennie, a kincstár az or szághatáron belül az oda- és visszautazás költségeit is meg téríti. 9. Azt a leventét, akit le vente-gyakorlaton saját hi báján kivül baleset ér, in gyenes gyógykezelésben kell részesíteni, amennyiben erre jogszabály vagy szerződés értelmében egyébként nem jogosult, A részletes szabá lyokat a minisztérium szabá lyokkal állapítja meg. A gon dozásra nézve a 223. §. ren delkezik.
szolgálat vagy szállásadó gondoskodni köteles arról, högy a háztartásában élő, felügyelete alatt álló vagy gondozására bízott levente köteles ifjú leventekötelezett ségének eleget tegyen. A munka- vagy szolgálatadónak a leventekötelezettség teljesí tésére kellő szabadidőt kell a leventeköteles részére en gednie s a leventekötelezett ség teljesítése miatt a leven tekötelest hátránnyal sújtania, a munkából vagy szolgálat ból elbocsátania nem szabad, a leventeköteles azonban az összefüggő-kiképzés tarta mára díjazásra nem tarthat igényt. 3. Az egyetemekneknek, főiskoláknak és tanintézetek haladó összefüggő kiképzésre nek a szervezeti szabályok lehet behívni azt a leven szerint illetékes vezetői fe tét : gyelmi felelősség mellett a) akinek lakóhelyén, vagy A leventekötelezettség gondoskodni kötelesek arról, attól számított 4 kilométeres teljesítő biztosító kö hogy a beiratkozott hallgatók, körzetben nincs olyan szer illetve növendékek " leventetelezettségek. vezet, amelyben a. leventék kötelezettségüknek eleget te 11. §. 1. Tizennyolc éven hessenek. kiképzésben részesíthetők, b) aki foglalkozásának ter aluli leventekötelesre vonat mészete miatt a rendes ki kozóan a 8. §-ban meghatá — Rohály Mihály lett a képzésben akadályozva van. rozott bejelentéseket törvényes csabai ev. lelkész. A csabai képviselője (atyja, gyámja) 4. Az a levente, aki azköteles megtenni, ha pedig ev. egyházközség most^vá előbbi bekezdésben megha a leventeköteles nem a tör lasztotta meg új lelkészét, tározott kéthetes összefüggő vényes képviselőjének ház az elhunyt rfakabfy György kiképzést elmulasztja, mu tartásában él, az a szállás utódját. A presbitérium ügy lasztását pótolni köteles. adó, munka- vagy szolgálat határozott, hogy Rohály . 5. A papi (lelkész) tanul adó, akinek gondozásában Mihályt a kiváló gyulai mányokat folytató levente vagy felügyelete alatt áll. Az lelkészt hívják meg, aki a kötelest csak hivatásával ösz- a leventeköteles, aki tizen meghívást el is fogadta. A szeférhető kiképzésben lehet nyolcadik életévét betöltötte, meghívás után következő maga köteles a bejelentéseket titkos szavazáson szavazók részesíteni. megtenni, de törvényes kép nagy többsége szavazott 6. Mentes a leventekikép viselője (atyja, gyámja), gond Kohály Mihályra, aki' igy zés alól az, aki : viselő szállásadója, illetőleg megválasztott ev.' papja a) arra testileg vagy szel munka- vagy szállásadója lett Békéscsabának. Büsz lemileg alkalmatlan, köteles felügyelni arra, hogy kén közöljük a hirt, mert "b) katonai nevelő vagy bejelentési kötelezettségének hiszen Rohály Mihály köz képzőintézet növendéke. ségünk szülöttje a gim eleget tegyen. 3. A törvényes képviselő náziumunk kiváló növendé 7, A leventekötelesnek a rendes kiképzésben való rész (atya, gyám) és a munka-, ke volt egykor.
Á leventék kiképzése az uj honvédelmi törvény alapján Kiképzés :
1959. jííílus 28.
Fenti elvek alapján megindítva az ármentesitést a 48-as idők megakadályozták az erőteljes fejlődést a szabadságharc, az absolút-uralom alatt nem haladt előre a kérdés lényegesen, de a kiegyezés után a társula tok egymásután alakultak meg s a legna gyobb anyagi áldozatok árán lépésről lépésre Hódították el területeiket az árvizektől, véd ték meg azokat az ujabb elöntésektől. A töltések közé fogott folyók árvizszin elmélkedésé ujabb és ujabb befektetéseket lett szükségessé, a töltések ujabb emelésével az /elöntött területek lecsapolásával, majd a ntfhd nagyobb szántban művelés alá vont területek belvíz mentesítésével hatalmas mun kák hajtattak végre. Az ármentesitö társu latok árterületét bitó érdekeltség úgyszólván riütodszor vásárolta meg földjét, szervezte rtféi k tüezŐgazdaisági termelést, élet lehe tőségei hyujtptt az ipar és kereskedelemnek, a közlekedés rendezésének 6 adóalapot az Alimnak, őseink, kik saját erőfeszítésükkel ri&iy J>énzáldozatokkal, tudásukkal, erős aka rattal több mint 6 millió kát. holdat szabadftfötak fe! a káros vizektől s adták azokat át é.kulturélét alapjának, ftsi kormányzati aláfwíi társulatokká egyesülve haszon aránylágosság alapján hajtották végre a munká lt a t ó j á t költségükön s így talán nem volt í Ttezávölgyének egy olyan : érdekeltje, aki ismerte Volna az ánnentesité* lényegét,
annak keletkezését, életét 'működését s igy mindenki nemcsak természetesnek tartotta a társulatok autonom életét, hanem magának kikövetelve intenziven élle is azt. Az erők egyesülésében rejlő hatalmas energia, a nagy cél érdekében kifejtett er kölcsi és anyagi áldozat a kezdeményezést lehetővé tevő s a végrehajtást gyorsító, az önkormányzaton alapuló társulatok az 1846tól 1914 évig a Tisza és Temes völgyében összesen 4104 km töltéssel 4,631.000 kát. holdat mentesítettek 318,402.828 arany pengő kiadással, s ezzel szemben az állam a Tisza és mellékfolyóira összesen 1867-től 1914-ig 135,926.455 aranypengöt adott ki. Ez mutatja azt a hatalmas erőt, ami a társulatokban mint önkormányzatokban hatott s nincs még a világon olyan vizimunkálat, melyre az érdekeltség ennyi áldozatot vállalt volna. Ez a ténykedés folytatódott a háború után is és mig a társulatok 1925 —1937 évekken 97,637.464 pengőt adtak ki 'töltés erősítésre és belvizszabályózásra, addig az állam a Tisza és mellékfolyóira összesen 12.821,653.029 pengőt adott ki, A háború utáni nagy munkaszükséglet, a háború alatt bekövetkezett szokatlan magas ságú árvizek és belvizek a fokozott igények kielégítése mint látjuk igen nagy ujabb be fektetéseket tettek szükségessé, mely befek
tetések már olyan érdekelteket terheltek, akik*
nek nagyrésze már a Társulatok keletkezéséről mit sem hallott, nem ismeri azok történetét, nem ismeri a hozott áldozatokat, természe tesnek tartja a mai állapotokat, hogy az árvizek nem veszélyeztetik, hogy nem kell a gazdálkodás rendjét az elöntésektől félteni, sokan még talán azt sem tudják, hogy folyók árterületéhez tartoznak, ahol ha a társulatok építményei nem volnának, sokszor évenként terülnének el az árvizek, igy csak azt érzik, hogy egy meglévő életrenden belül egy oly^n járulékot kell fizetniük, amelyek értelmét néni érzékelik, annak elmaradásából megjelenő következményeket nem. ismerik, igy feltétlen tehernek érzik a társulatokat s abban a bitben élnek, hogy az azok által kirótt járulék ^ csak egy tisztviselöikar erőszakos önbiztositását szolgálja s értelme egyenlő a „0‘ -val, feltét len felvetik tehát a kérdést, hogy mire jók' a társulatok, lég] >bb vplna azokat -megszün tetni vigy legalább is államosítani i- tatán, úgy gondolják, hogy az állam a maga rezsi jével talán már ezt e kis munkát iselVégzl minden külön megterhelés nélkül. ‘ Ha ezt tényleg el lehetne igy intézni, ügy az volna a legegyszerűbb megoldás, államo sítani kell á társulatokat azonnal r dé nézzük csak, mi is a tényleges helyzet: A Tisza völgyében működik .31 .társulat, mely 31 társulat árterülete 2,954.933 : kát. hold, ennek'forgalmi értéke 1.550,739.337
1939. július 28.
H ír e k Istentiszteletek :
Szarvas és Vidéke
Szezonvégi kiárusítás!
A szarvasi ág, hitv. ev. óíctnplomban vasárnap délelőtt ő órakor tót, d. e. 10 órakor magyar, az ujtemplom bán 8 órakor tót istentisztelet tartatik.
Nyári cikkeikből
Istentiszteletek sorrendje a kát. tem plomban : Vasárnap fél 9 ó. csendes mise, 10 ó. szentbeszéd, nagymise. D. u. 6 ó. litánia, szentbeszéd. Köznapo kon a reggeli szentmise 8 ó., a délutáni ájtatosságok 6 ó. Szarvason református istentiszteletet tartanak vasárnap d. e. 10 órától az Árvaház dísztermében. — Kondoroson minden második vasárnap délután 2 órakor ref. istentisztelet a községi is kolában.
— Békés megye búcsúja vitéz Ric8óy Uhlarik Béla fő ispántól. Békés varmegye tisztviselőkara a múlt heten vett búcsúi távozó tőispán jától, vitéz Ricsóy-Uhlarik Bélától. A tisztikar nevé ben vitéz Márki Barna al ispán mondott búcsúbe szédet, amelyre a főispán meghatottan válaszolt. Ez után a gyulai hadirokkan tak, özvegyek és árvák, az Országos Tűzharcos Szö vetség gyulai főcsoportja, a Magyar Élet Pártja és a Gyula Vezér Bajtársi Egyesület küldöttsége vett búcsút a főispántól. A ha dirokkantak és tűzharcosok nevében Varga ,Gyula polgármester, a MÉP nevében vitéz Kovács Mihály, az ifjúság nevében Bakó Jó zsef búcsúzott. RicsóyUhlarik Béla meghatottan köszönte meg a meleg bú csúszavakat. — Ricsóy Uhlarik Béla ál lamtitkárságáról. Beavatott körökben erdekes személyi
3. oldal.
Julius 24-től, hétfőtől augusztus 6-ájg 20 °jo-os engedményt ad
a M IK LÓ S KFT. D ivatáru h áz változások lehetőségeiről beszélnek a földmivelésügyi minisztériumban. Hir sze rint még az ősz folyamán az egyik államtitkári állás ra dr. vt. Ricsóy Uhlarik Béla miniszteri osztályfő nököt, Békés és Csongrád vármegyék most eltávozott főispánját nevezik ki.
— Békésmegyei főispántlag megállapítást nyert; kivánunk I Békés vármegye hogy az iparának üzése országgyűlési képviselői tekintetében megállapított és felsőház tagjai Békés törvényes követelmények csabán tanácskozásra jöttek valamelyikével nem rendel össze, a főispánváltozással kezik, az iparigazolványt kapcsolatban. Egyhangú visszalehet vonni. A. telepmegállapodásra jutottak ab engedély azonban nem mi bán a vonatkozásban, hogy nősül olyan törvényes kö amelynek illetékes helyeken előter vetelménynek, jesztést tesznek arra néz előzetes megszerzésétől ez — A belügyminiszter vitézve, hogy mindenképen kí iparigazolvány kiadását füg Márky Barna alispánt bizta vánatos lenne, ha a vár gővé lehet tenni, köv.etkemeg a föispáni teendők ideig megye- köréből történnék zésképen az a ténykörül lenes ellátásával. Keresztes* az uj főispán kinevezése, mény, hogy a telepenge Fischer Ferenc belügymi ki a nép iránt való meleg dély hiánya utólag meg nisztertől leirat érkezett dr. szociális érzéssel, a vár állapítást nyer, az igazol vitéz sarkadi Márky Barna megye életének teljes isme vány jogszerű kiadását nem alispánhoz, melyben a mi retével, politikai vonatko érinti és ez okból az ipar niszter annak előrebocsá zásban a mai kormányzat igazolvány nem vonható tása után, hogy a Kor jobboldali irányzatával foly vissza. mányzó dr. vitéz Ricsóy tassa azt a munkát, melyet Uhlarik Bélát Békés vár az eltávozott főispáh olyan — Színház Kondoroson. A megye föispáni tisztsége szép sikerrel indított meg múlt hét Csütörtökjén kezd* alól felmentette, felhatal és végzett. te meg előadásait Kondo mazza az alispánt, hogy a roson Miskey-kamaraszin— Telepengedély hiánya vármegye föispáni állásá társulata, mely azóta . is. nak betöltéséig a föispáni miatt az iparengedély nem zsúfolt házak előtt játssza hatáskörbe tartozó ügyek vonható vissza. Attól az k'váló gárdájával a szebb iparostól, akire nézve utó nél-szebb színdarabokat.ben eljárjon.
P, kataszteri tiszta jövedelme 30,070.424 pengő. A 31 társulat védelmi töltése 2.523.602 km, a töltésekben van összesen 464 zsilip. A t árterületen van 11,006.152 km belvíz csatorna, 125 szivattyútelep 146.13 ms-es teljesítménnyel. A 31 társulatnak évi szükséglete a fenn tartásokra, árvédelmi és belvizvedelmi mun kálatokra, a befektetések, töke és kamat szolgáltatásokra, amikor a társulatok befek tetett összes költsége 273,689.977 arany pengő, 8,444.142 P, mely évi szükség eiből kirovás szerint terheli az érdekelteket az 1937. évi feljegyzésen szerint 5,237.346 P, a kiadás többi része kirovásokon kívüli bevétel. Egy kát. hold ártér védelme évenként te hát 1*8 P-őt sem tesz ki. Né7zük, mit jelent ez, a befektetett töke után, ami körülbelül 100 P körül mozog. Kát. holdanként 1‘8 °/0 ob terhet. - De nézzük, mit jelent ezen Megterhelés, ha a föld értékére vagy annak jövedelmező ségére vetítjük vissza. Ha a viz kártevéseinek kitölt föld értékét hasonlítom össze a jelenlegi földárakkal, úgy att hittem elég csak arra hivatkoznom, hogy mikor sz 1873-ös években édesatyámpak 3000 hold földet háromezer forintért aján lottak fel 8 mikor nagyapám meggyőződni akart a befektetés jóságára vonatkozólag, az
eladni szándékolt terület nagy részét vizjárottnak látta, megtagadta az atyai támogatást, mig most ugyanezen földnek ára 500—G00 P-Ot is megér kisho!danként. Mit jelent tehát az 18 P évi teher a föld értékének tartása melleit. Jövedelemben kát. holdanként 10 kg búzaierhet jelent a jelen ben ez az összeg s mit jelentene az, ha 2 —3 évenként nagy területeket öntene el az árvíz, lehetetlenné téve a rendszeres gazdál kodást, s azonkívül az árvizek élő es holt felszerelésekben való kártételét. Ne tévesszük el, átlagos megterhelésről szólok, vannak földek, melyek' nagyobb terhet viselnek, ezek nagyobb hasznot is húznak a mentesítésből s vannak területek, melyek kevesebbet fizet nek, de kevesebb hasznuk is származott, ez természetes is, mert a haszonaránylagosság elve már kezdetként mondatott ki. Hogy a mai állapot fenntartható legyen fenntartandók a védelmi töltések, a belvízmüvek, időnként ezek megerősítendők a fo kozódó árvizek s a fokozódó igények követ keztében, ha pedig ezen müvek fenntartan dók, úgy azok kezelésére is fenntartandók a társulatok,-vagy az állam közbelépése után a külön e célra átvett vagy alakított ármentesitö hivatalok. Világos és nem vitatható a társulati vizimflvek fenntartási kényszere, úgy tehát azok adminisztrálása sem. Ha tehát fenntartandó
és fent is tartatík az egész árvédelmi és belvízvédelmi készültség úgy tárgyában, niint működésében, akkor megvizsgálandó az: melyik megoldás a célravezetőbb s gazdaságosabb s az eredményesebb az önkormányzati rend szer vagy az állami igazgatás. Nem hinném, hogy a szerves élétbe való erőszakos be avatkozás. a kivételes esetektől eltekintve, egészséges lenne. Az ármentesités születése az önkormányzat formájában történt, abban nőtt naggyá és azon belül alkotott igázán maradandót s nagyot, amit szeretnek honalapitásnak is mondani. A társulatok a hozott áldozatokkal , életképességükkel, a végrehajtott munkákkal bebizonyították létjogosultságukat s úgy gon dolom, hogy mint autonoffi testületek bizo nyos szükséges korszerű reformok . utáfi á jövőben gondos és gazdaságos őrzői és ve zetői lesznek saját müveiknek, a továbbiaknál? pedig ujabb nagy feladatok fnegoldáSéfa lesznek képesek. Ma is fennáll a helyzet ifiint az álakülás* kor; előttünk áll egy ujabb honalapítói á vizek hasznosítása, ma is szegény áz állam, az erők összefogása az egyedek áldozatkész sége képes csak uj alapításokra, irta is szükséges a kezdeményezés, az öntevékéfiység, a végrehajtás gyorsasága, az élet néni állt meg, nem elég csak adminisztrálni & meglevőt, ujabb erővel kell MkésiQlni i fö»
4. oldal.
Szarvas és Vidéke
Szarvasi ifjú lelkésszéavatása Kanadában Kedves, meghatóan szép levelet kaptam a napokban Amerikából. Markovics Pál, a helybeli ev. gimn. volt növendéke értesít arról, hogy négy évi kemény munka után ez év májusá ban a kanadai waterlovi teológiai szemináriumot si keresen elvégezte és négy társával együtt pappá avat ták. Hz alkalomból a Kilchener Daily Record közli a felavatottak képét és az avató ünnepély egész lefo lyását. A felavatott lelké szek között két magyar ifjú szerepel, Markovics Pál Szarvasról és Wesselényi Miklós Miskolcról. Örömmel közlöm ezt a kis hirt városunk társadal mával is, mert a siker, amelyet Markovics Pál, városunk szülötte elért, a mi sikerünk és örömünk is. Büszkék vagyunk reá, hogy kitartó munkával, megküzdve az angol nyelv nehézségeivel és az idegen környezet akadályaival, el érte küzdelmeinek első cél já t : lelkésszé lett. Kívánjuk, hogy az Isten áldása ki sérje őt választott hivatása mezején és kérjük őt innen az ó-hazából, hogy legyen földi hazájának is szószó lója, pionírja és bátor, hű harcosa az új-világban.
Szerencsés kimenetelű autó baleset a szentandrási hídnál Könnyen végzetessé vál ható autókarambol történt e hó 25-én a déli órákban a békésszentandrási Körös hidnál. Törőcsik Sándor haladt el e helyen dr. vitéz Nyárády István szarvasi kir. közjegyző kocsijával. Eddig még ki nem derített okból a kocsi hátsó része az útszéli korláthoz vágó dott és mintegy 6 korlát-
ÉRTESÍTÉS
!
karót pozdorjává zúzott. Közben eltörölt az autó hátsó tengelye s az egyik kerék a gátról a vízbe zuhant. Szerencse a sze rencsétlenségben, hogy egyidejűleg az autó fékszerkezete is elromlott, ill. önmagétól lefékezett s a kocsi megrongáltan bár, de az úttesten maradt s a vezetójenek semmi baja sem
Tisztelettel értesítem a nagyérdemű kerület Csúcs-utca 131 szám alatt (dr Simon Béla orvos háza mellett)
R 0 FÖ S
ÜZLETET
NYITOTTAM
Kérem a n. é. közönséget, hogy vá sárlásainál felkeresni szíveskedjen
„o
K R IS K A
G Y Ö R G Y
Olcsó kerékpárok! Gyermekkocsik, mechanikai javítások, villanyszerelés — a legújabb típusú r á d i ó k :
Sztrehovszky Márton
Korim Kálmán.
Hirdessen lapunkban
1939. július 28.
villamossági és mechanikai szaküzletében.
Szarvas.
kozottabb termelésre, ezzel kapcsolatban az új befektetésekre, új áldozatokra, ebben a munkában pedig ki kell használni a lelket, a szellemet, nem elég csak a gépi munka, a ragyogó szervezettség, jó példát kell iriutatni, a helyesen vezetett érdekeltség újabb és ujabb vállalkozásokat kezd, eredményeket mutat fel, az életerősebb elöl jár, jó példát s húzza maga után a többit. Nem hiszem, hogy a bekövetkező munkakorszakban az állam nélkölözhetné az egyedek egyéni ké pességeit, lelkét, szellemét, törekvését s úgy látom, nem szüntethet meg egy jól indult, jól mfiködölt, talán kissé ellanyhult, de újabb erőfeszítésekre alkalmas autonom testületi rendszert, akkor, amikor az állam feladatai annyira szétágazók és annyira megsokasod tak, hogy maga a rendszer fenntartására egy egész külön rendszer működését kívánja meg. . Ha kellő felvilágosítás után érdekeltek megismerik saját társulataik születését, azok működését, további feladatait, azt hiszem ők lesznek, akik az önkormányzatok további fenntartását fogják követelni. Nem látom az állam szempontjából sem azokat a komoly szempontokat, amik az államosítást megkö vetelnék. Vizsgálja meg az állam a társulatok vagyoni kezelését s ha ott hibák volnának, hozza meg a szükséges rendszabályokat, er re módja . és lehetősége van erőszakosabb beavatkozás nélkül is. A mélyebbre hátoló
Piac-tér.
tanulmányok megejtése után nem hiszem, hogy az államosítás kevesebb kiadással tudná vinni a dolgokat, ugyanakkor, amikor nem látszik a jelentősebb erőkimélés, szembetalálkozhatik a kötöltebb életformával, a ne hézkesebb igazgatással, az öntevénykedés kiesésével. Az előadódó helyi nagyobb feladatok meg oldása nem az érdekeltek áldozatkészségén fog sikerülni vagy elveszni, hanem a rideg irodai ténykedéseken. A tény az, hogy az állam is polgárai üdvéért kell hogy dolgoz zon, de csak egy bizonyos mérvet tarthat be, ami az általános erőviszonyoknak meg felel, ezzel szemben az önkormányzatok ked vezőbb helyi viszonyok kihasználásával, megfelelő felvilágosításokkal, kis területre kiterjedő nagyobb erőkifejtéssel, áldozatválla lással időnként olyan feladatokat oldhatnak meg, amiket országosan megoldani, csak igen nehezen és hosszú évek múlva lehet csak. Az önkormányzatok által erejük megfeszí tésével végrehajtott munkák, feladatok meg oldása az állam erősödését szolgálják s az uj létesítmények uj jövedelmi forrásokat ad nak, nem hagyhatja tehát ki az állam életé ben ezen önkormányzati külön hajtó moto rokat. Még abban az esetben, ha ujabb feladatokat nem kellene vállalnia! csak meg őrizni a múlt létesítményeit, indokolt volna az állami igazgatás, de a társulatok élete további munkálatokat s áldozatok vállalását
Köszönetnyilvánítás
Mindazon rokonok, ismerősök, kik szeretett édesapánk SZÉNÁSI MIHÁLY
elhunyta alkalmával végtisztességén megjelentek, ezúton fogadják hálás köszönetünket. Szarvas, 1939 julius hó 26. A gyászoló család.
történt. Megindult a vizs gálat a baleset, ill. autó karambol körülményeinek tisztázására.______________
Az egyetemi ifjúság garden-party-ja A Békésmegyei Egye temi Ifjak augusztus 12-én szombaton este 9 órai kez dettel megyei jellegű garden-partyt rendeznek az Árpád-szálló kerthelyiségé ben. A szarvasi közönség régi vágyának tesz eleget a megye egyetemi ifjúsága, midőn Szarvast választotta a garden-party színhelyéül. Az egész megyében lá zasan folyik az előkészület. Nemcsak Budepest, Sze ged, Debrecen és a többi egyetemi városok iijuságának, lesz ez az este meleg baráti találkozója, hanem felejthetetlen emlék marad, a környék és a helybeli közönség számára is. A rendezőgárda teljes felké szültséggel fogott hozzá a siker bizotositósához. A meghívók szétküldése már a közeljövőben megtörténik/ Asztalfoglalás az Árpád* szállóban. Meghivóigénylés a rendezőbizottság cím én: Szarvas, Postafiók 24. A parden-party kezdete este 9 órakor. Tánc a fedett terraszon, kedvezőtlen idő esetén a díszteremben.
teszi szükségessé, úgy az elhárítás terén mint a megkezdhető vízhasznosítás során A vízhasznosítás munkálatainak megkezdéseivel a társulatok már azonnal megmutatták hasznosságukat, önként jelentkeztek a nagy feladatok segítő munkásainak, míg az állam a nagy általános feladatok feldolgozásával, kitervezésével, a közmüvek létesítésével fog lalkozik, s talán úgy mondhatnám, a gyor sabb előrehaladás biztosítása érdekében egy majenem autonóm szervezetet hoz létre : a M. Kir. Öntözésügyi hivatalt, a meglevő autonómiák, a társulatok egymásután készül nek fel az öntözés gyakorlati keresztülvite lére, dolgoznak, készülnek, munkálkodnak, hogy gyakorlatba ültessék át az állam áldo zatkészségével emelt müveket, kihasználják annak lehetőségeit, az egyéni kezdeménye zéssel végrehajtott több és biztatóbb terme lés jövedelmével hálálják meg az állam áldozatkészségét. Ha a magyar feltámadást és annak újabb ezerévét komolyan óhajtjuk, mindenben meg kell keresnünk az élet lehetőséget, az adott ságokat s ilyen adottságnak látom én az érdekeltek áldozatkészségét az önkormányza tokon belül s éppen ezért nem megszüntetni, hanem megerősíteni tartanám célszerűnek, hogy aztán azok átérezve elhivatottságukat saját erejük kihasználásával egy újabb honalapításnak nevezhető munka végrehajtásával bizonyíthassák be szükségszerűségüket*
Szinhá z Kérolyi János neves szin társulata ezt a hetet Herczeg Ferenc „Utolsó ténc“ cirrű szenzációs darabjá nak előadásával kezdte. Herczeg nagysikerű darabját a herczegi elgon doláshoz híven játszotta meg Deésy Ilona, Sass Imre, A r a a y Kató, Szenes Sándor, Tompa László és a többi szereplő. A kis Lászlóffy Huba elragadó volt. Julius 25-én „Egy bolond százat csinál" cimű kacag tató nagy operett került színre. Megérdemelten sok tapsot kapott Vértes Nelly, Károlyi Judit, Arany Kató, Szabó, Sass, Tompa, Vér tes, Gergely. A zenekar tökéletes munkájával nagy ban hozzájárult a teljes sikerhez. Julius 26 án : „Angyalt vettem feleségül" cimű operettnek örült a közönség. Kiforrott és kifinomult szín játszás magas művészeté ről tettek tanúságot Vértes Nelly, Károlyi Judit, Sze nes, Sass, Szabó. Julius 27 én: ,,Mindig a nők kezdik*' cimű vígjáték került előadásra. Kacagott, mulatott és tapsolt min denki. Károlyi Judit, Pintér Rózsi, Szenés, Szabó, Vér test Vértesné, Vértes Klá ri/Fodor, Sass, Gergely voltak azok, akik vig órá kat szereztek a közönség nek'. A rendezés egész héten keresztül -mintaszerű volt. Jövő heti műsor: Julius 28 á n : Harapós férj. 29. és 30 án : Erzsébet. 31 -én Porcellán. Augusztus 1-én: Legyen úgy mint régen volt. 2-án: Trafikos Erzsi ké. 3-én: Tessék szellőz tetni. 4-én: Gellérthegyi kaland.
5. oldal.
Szarvas és Vidéke
1939. július 28.
Szarvasi Ta k a r ékpénztár I a Pesti Magyar Kereskereskedelmi Bank leányintézete Telefonszám 5 . a Magyar Nemzeti Bank mellékhelye Telefonsz** elfogad betéteket gyümölcsözésre kedvező kamatozás mellett és azokat felmondás nélkül fizeti vissza
5.
előnyös feltételek m ellett folyósít kölcsönöket
foglalkozik a banküzlet minden ágával
mint a F U T U R A főbizományosa Telefonszám : 65.
a legmagasabb áron vásárol mindenféle terményt kezelője
a MEZŐGAZDASÁGI KÖZRAKTÁRAK r. t. itteni
telepének
Telefonszám 15. ahol mindenfajta termény és áru alacsony dij mellett tárolható és betárolt árukra, a közraktári jegyekre a bank előnyös feltételek mellett kölcsönt nyújt.
valamint
Képvi sel i a „Generáli*4 Triesti Általános Biztosító Társulatot és a biztosítási ügyletek minden fajával foglalkozik.
Hatalmas vihar vonult végig kedden a község felett Az utóbbi napok tikkasz tó kánikulai melegét min den átmenet nélkül esős, szeles, viharos idő váltotta fel kedden a délutáni órékban. Délelőtt még forrón lűzött a nap, a deli órák bán azonban már komor fellegek gyülekeztek az ég alján előhírnökeként az elkövetkező időváltozásnak. Délután kb. 4 órakor aztán hatalmas szélvihar kísére tében megeredtek az ég csatornái s jó félóráig tartó hatalmas eső zúdult le a szinte kipállott földek re. Helyenként még jó ideig permetezett, csepergett az eső, a legtöbb helyen azonban óriási, réglátott szélvihar kerekedett, mely
— Táborozás. Az Orszá gos Frontharcos Szövetség Szarvasi Csoportja 1939. augusztus 6-án táborozást rendez. Reggel 6 órakor gyülekező saját helyisé günkben. Indulás fél 7-kor a Nagymagyarország Kö zepe megjelölt helyére. Ebéd 12 órakor birka és marhapörkölt Hideg italok ról gondoskodva. Fronthar cosok vendégeit is szívesen látjuk. Elnökség.
mindenütt, különösen a gyümölcsösökben igen nagy károkat okozott. Köz ségünkben kikezdté az Ár Pályázati hirdetmény vaház és több épület tető A Szarvasi Iparoskör pályáza zetét, a Damjanich-utcában tot hirdet a megüresedett ital* derékvastegságu fákat dön merőüzletvezető"állás betöltésére. Pályázhatnak keresztyén szaktött ki. A Mangol,Nyúlzug, Macó és Szappanos gyü képzettséggel rendelkező, veddéglöi ipar gyakorlására jogosultság mölcsöseiben töméntelen gal bir0, nős férfiak. ágat, gallyat tört le, a A pályázat határideje az 1939. gyümölcsöt leverte a fák évi augusztus hó 7 napjának du. ról, úgyhogy ezen a téren 7 órájával jár le. A szerződéssel kapcsolatos öszigen nagy károkról számol szes tudnivalók, igy a javadalma hatunk be. A szántófölde zás mértéke, az elvállalandó kö ken egy pár helyen kikezd telezettségek terjedelme stb. meg* te és szétszórta az aszta- tekinthetők az Iparoskör irodájá gokat, a kukoricát néhol a ban hivatalos idők alatt. A pályázatokat zárt borítékban, főidig hajlította. Valami az Iparoskörhöz címezve küldendő. hasznot azonban mégis ho A pályázati kérvényhez csato zott, mert pl. a kései ve landók : tésű kukoricákat teljesen 1. Egészségi állapotot igazoló
Nincs fertőző betegségeket terjesztő l ruhát, szőrmét kirágó m
é
g o
y l y
a h á z b a n ,h a
Shell-féregírtót
Mézzel készült befőt tek zamatosabb és könyShell nyebben émészihetők, mint a cukorral eltett gyümöl csök. 201
felfrissítette s most már reményünk lehet arra, hogy legalább közepes kukorica termésünk lesz. Az Ítéletidő — értesülé sünk szerint — az egész országon átvonult.
használunk. Kapható :
Kőolaj Rt. szarvasi lerakata: Bük Axlolf Fial Szarvas
hatósági orvosi bizonyítvány, 2. Erkölcsi bizonyítvány. 3. Családi állapot igazolása. Aki az italmérői állást a pá lyázat alapján elnyeri, köteles lesz magyar állampolgárságát saját költségén utólag igazolni törvé nyes határidőben. Az Iparoskör a szabadválasztás jogát fenntartja magának. Szarvason, 1939. évi julius hó 22-én.
A Szarvasi Iparoskor elnöksége.
— Vizbefulíadás. Pénteken este 7—8 óra között a Kö-í rös békésszentandrási sza kaszán befulladt a vízbe fürdés közben Papp Pál mindszenti kövezősegédt aki a duzzasztóinál volt alkalmazásban. Holttestét szombaton fogták ki s V szabályszerű eljárás leíoly* tatása mán hétfőn temet-'
ték el Békésszentandrásoiv
Szarvas és Vidéke
6. oldal
Hazaérkeztek a 180. sz. cserkészek Vasárnap hajnalban ér keztek haza két heti tábo rozásukról a . 180 as cser készek Korim Kálmán pa rancsnok vezetésével. Cserkészeink az idén a felszabadult Rozsnyón, a kies hármasbükki völgyben táboroztak Innen rendezték kirándulásaikat Krasznahorkára, Kassára, Szádelői völgybe, Domicára és az 1350 méter magas Ökörhegyre. Ezekről a kirándu lásokról felejthetetlen élmé nyekkel érkeztek haza min dig a fiuk. A legszebb él ményeik egyike az ökörhegyi volt. Mintegy három órás menet után érkeztek fel a csúcsra, amelytől csak pár lépés a szlovák határ, és ahonnan szabadszemmel is gyönyörű betekintés nyí lik a még mindig rabigában sínylődő gyönyörű Felvi dékre a Magas-Tátra büsz ke csúcsaira. Itt volt a több órás pihenő a csúcson. Majd felcsendült a cser készajkakon a dal és vitte a szél a szabad hazából, a rab testvérek felé, hogy „Kiáltjuk, hogy minden hi ába, hogyha jön a Horthy katonája V1 ▲z 1939/40. iskolai évre október 1-én gép- és gyorsíró szakiskola nyílik Szarvason. A gép- és gyorsíró szakiskolába beiratkozhat férfi és nő egyaránt, bármilyen foglalkozással, tehát bármilyen iskolai végzettségű és korú egyén. A szaktanfolyam beosztása 9 hónapos, mely idő alatt az álta lános irodai gyorsírásból és a kereskedelmi szakgyorsirásból tö kéletes kiképzést nyernek a nö vendékek. Elérik a 120 szótagos sebességet. Gépírásból megismerik az Író gép szerkezetét, pontos, gyors kezelését, tisztántartását és javí tását. Megtanulnak folyékonyan másolni, gyorsirási sztenogrammokat gépírással átírni és diktálás után írni. A vakirásos tizujjas rendszerrel elérik a 80 szótagos percenkénti sebességet, amely az irodai életben már jól használható irásgyorsaságot jelent. Szépírásból, helyesírásból, ke reskedelmi levelezésből és keres kedelmi alapismeretekből is kikép zést nyernek. A végzett kereskedelmisták és gyakorló gyorsírók számára to vábbképző csoport beállításáról gondoskodom. Azok számára, akik nappal iro dákban vagy egyébként el van nak foglalva külön esti csoportot tartok fenn. A szakiskola növendékei a val lás* és közoktatásügyi miniszté rium 1927. évi 23.993/V. és 1927. évi 40.446/V. számú rendelete értelmében az Irodai Gyorsírókat és Gépirókát Vizsgáló Országos jiizottság előtt tesznek vizsgálatot,
amiről állami bizonyítványt kap nak. A bizottság 5 féle képesítést ad : 1. Irodai gyorsíró az, aki 10 percen át percenként 120 szóta gos diktátumot leir és közönsé ges Írásba elfogadhatóan áttesz. 2. Elsőrendű irodai gyorsíró az, aki 10 percen át 150—200 szótagig fokozódó sebességű dik tátumot leir és közönséges írásba elfogadhatóan áttesz. 3. irodai gépíró az, aki 10 percen át 80 szótagos sebességű diktátumot írógépen elfogadható an leir. 4. Elsőrendű irodai gépiró az, aki 10 percen át 120 szótagos sebességű diktátumot Írógépen elfogadhatóan leir. 5. Egyesitett irodai gyors- és gépiró az, aki 120 szótagos gyors irási sztenogrammot gépírásba el fogadhatóan áttesz. A bizonyítványok megszerzése igen nagy gyakorlati haszonnal jár. Az irodai elhelyezkedésen kivül az áliami közigazgatásban, az igazságügyi szolgálatban és más közalkalmazásban is ma már rendeletileg megkövetelik a keze lői személyzettől ezeknek az ál lami bizonyítványoknak megszer zését s csak az vehető fel új al kalmazottként, aki ezen bizonyít ványok valamelyikével rendelke zik. A magán munkaadók köré ben is mindjobban kezdik felis meri ennek a vizsgálatnak jelen tőségét, mely tényleg garantálja az alkalmazóiak tudását. Lényeges előnyt jelent tehát, ha az alkal mazást kereső ilyen bizonyitványnyal pályázik valamely allásra. A tanórák beosztása és a tan díj a kővetkező : 1. gyors és gépírás, heti! 12 óra, havi tandíj 15 pengő. Ezen kivül beletartozik a 2 óra keres kedelmi levelezés és ismeretek. 2. esti gép- és gyorirás heti 6 óra, tandíj 10 pengő. 3. gyorsírás gépírás nélkül heti 6 óra, tandíj 8 pengő. 4. gépírás gyorsírás nélkül heti 6 óra, tandíj 8 pengő. 5. gyakorló továbbképző cso port, akár gépírásból, akár gyors írásból heti 6 óra, tandíj 5 pengő. 6. különórák bármeiy időpont ban, egy kü önóra dija 2 P, Be hatáskor minden növendék 2 pengő beiratási dijat fizet. A környékben lakó növendékek vas úti kedvezményben részesülnek. A tanfolyamra jelentkezni szep tember 1-től lehet akár a kiadóhivatalba, akár a lakámon.
MOLDVAI ILOHA kér. isk. tanár, oki. *gépirástanitó.
ÖCSÖDI HlREK — Lólapok megőrzése. A községi elöljáróság által a lótu lajdonosok részére kiadott lólapok gondosan megőrzendők, mert aki az új igazolvány kikézbesítése al kalmával a régi igazolványt be szolgáltatni nem tudja, szigorú büntetésnek teszi ki magát és a lóra vonatkozó marhalevelet a marhalevélkezelőség csak annak állíthat ki, vagy annak irányiihat, aki a lóösszeirási lapot feltudja mutatni. Elveszett lóösszeirási lap helyett másikat az orosházi lótenyésztési előadó állít ki, aki elé a ló újból való osztályozás végett előállítandó. — Arankairtás. Felhívjuk ol vasóinkat, hogy a lucernájában levő arankát mindenki lelkiisme retesen irtsa, vagy irtassa ki, mert az elöljáróság az aranka irtását ellenőrizteti és a mulasztók min den egyes esetben fel lesznek jelentve. — Földbirtokosok, akiknek föld jén, vagy a földje mellet a Körös-Tisza-Marosi Ármentesitő Tár sulatnak csatornája van, a neve zett ármentesitő társulat által kibocsájtott hirdetményt, mely a községháza hirdetési tábláján van kifüggesztve, a saját érdekükben olvassák el. — Tanyatűz, Karai István öcsödi tulakörösi dűlőben lévő tanyáján f. hó 23-ára virradó éjjelen tűzkelezett. A tanya tetőzete és padlá son elhelyezett ingóságok elégtek. A kár meghaladja az 500 pengőt. — Baleset Vérten László öcsö di 8 tanyaszám alatti lakos a cséplögépszerelékek tanyájába való száilitasa után a kocsijáról leakart szállani. Leszállás közben a lába megcsúszott s igy Vérten a lovak közzé esett. Ezek megijedtek s fiafal gazdát úgy összerugdosták, hogy annak lába s oldalbordája eltörött s azonkívül több súlyos sérülést szenvedett. Orvosi keze lés alatt lakásán családja ápolja.
— A mérnek egy háztar tásból sem szabad hiányoz* nia, mert erőt ad, rendben tartja az emésztést sőt gyógyszerül is szolgál. 201 — Anyakönyvi hirek. Szület tek : Dóczi Benjámin és Budai Mária fia Antal, Pap Antal és Szilágyi Margit fia Gábor, Olasz Ferenc és Vas Eszter leánya Eszter, Mjakis Pál és Kauper Etel Ilona fia Pál, Cséke Géza és
E L A D Ó I N G A T L A N Földingatlanok 211
1959. július 28.
O K
•
Szarvason, a Kákái táblán és részben a Hegyes-dűlőben lévő 3 katasztrális hold 578 öl szántó, haszonélvezettel terhelten. Csabacslidön, a Nagyréten lévő 55 kát. hold szántó, szép tanyával és gazdasági épületekkel, Mezőtúri határban a Peres-dűlőben lévő 2 kát. hold 493 négyszögöl szántó.
Házingatlanok Szarvason, a Zöldpázsiton 511. szám alatt, 410 négy szögöl beltelken épalt lakóház, melyben 2 szobás lakás és egy Üzlethelyiség is van. Szarvason, a Zöldpázsiton, 514. szám alatt, 372 négy szögöl beltelken épült lakóház, melyben 2 szobás lakás és egy üzlethelyiség van. Fenti ingatlanok igen jutányosán és kedvező fizetési feltételek mel lett vehetők meg. Érdeklődni lehet dr Fisbein Soma és dr. Dávid László Ügyvédeknél.
Szappanos Judit fia Mátyás és 1 törvénytelen gyerek. — Házas ságkötések nem voltak. — Halá lozások : Özv. N idudvari J )zsefné Zubor Erzsébet 73 éves. özv. Nád udvari Bálintné Jordán Lídia 74 éves. — Köszönet. A Kinizsi Torna Kör mindazoknak, akik önzetlenül és minden ellenszolgáltatás nélkül fáradoztak a majális sikere érde kében, ezúton mond köszönetét.
APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetés egy s ó 3 fillér, vastagabb betűvel szedve 6 fillér. Legkisebb hir detés dija 30 fillér.
13 hold szántó föld feléből vagy bérbe kiadó. Jelentkezni lehet i. kér. Arany János 193 sz. 200 Lópnyomógép eladó 42x36 cm.
NB.
meretű, teljesen jo karban van. MéheszKör Elnökségénél ül.
268.
189
Kiadó 1. kér. 44. sz. alatt két szoua, konyha és mellékhelyisegekboi alió udvari lakas. 191 Egy szoba, konyha és mellék helyiségből átló lakást keresek oerüe. azunnalra Kiszely Mihály szobafestő. 192 lnkei-Kákán 10 hold szántó eladó. Érdeklődni a tulajdonos nál 1. k. 34. 194 Egy háromszobás lakás kiadó augusztus 1-re. 11. kér. 180 sz. 196 Özv. Kepenyes Jánosné IV. k. 517 haza örök áron eladó. II. k. 257 sz. alatt dupla ajtó es kirakat rollóval eladó. Érdeklődni IV. k. 517 ház alatt. 198 Haromszobás, modern fürdő-: szooas, üvegezett verandás lakás Kiadó Frecsna mozis hazában. Érdeklődni lehet Hdttyu-iliaiszerlarban. 203 Keresek bérbe egész házat. Címet kérem a kiadóoan leadni. 206 A nagyszénasi határban a Wolíinger-tele ingatlanOK parcellásása megkezdődött. Érdeklődni lehet dr. Dörnyei József ügyvédnél. 205 Balogh Tamásné zsigeri 24 hOtd földje öcsödi 690 sz. háza eladó. Felvilágosit Melian ven déglős. 207 Eladó Hegyesen ö hold szántó. Jel. HL k. 459. . 215 IV. kér. 356 számú uj ház el adó. Érdeklődni lehet a helyszínen. 214 Hl. kér. 83 szám alatt 2 szobakönyhás udvari lakás azonnálrá kiadó.. ■ _ 213 Szentes-Veresegyházi határban Molnár Farkas Mihálynak 15. szu tanyatelekből 13 hold 1lOOD-öllel számítva sürgősen eladó. Értekezni Kátai Pál Imrénél: Szentes Törzs Kálmán-utca 19 szám. 216 Nyomatott Müller Károly könyv nyomdájában Szarvas, I. kér. 13, Telefon 109*
