Főbb fejlemények a postai ágazatban ( )

Főbb fejlemények a postai ágazatban (2006–2008) Országlapok összefoglalója

A szerzők teljes körű felelősséget vállalnak a jelentésben leírtakért. A jelentésben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság álláspontját.

Ügyfél: Európai Bizottság, Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság

ECORYS Nederland BV Dr. Nick van der Lijn (csoportvezető) Patrick de Bas, Garry Carter Frederik van Doorn, Nicolai van Gorp Hans Kok, Judith Mathijssen Lars Meindert, Peter Vis

Rotterdam, 2008. szeptember 11.

ECORYS Nederland BV P.O. Box 4175 3006 AD Rotterdam Watermanweg 44 3067 GG Rotterdam Hollandia

Tel.: +31 (0)10 453 88 00 Fax: +31 (0)10 453 07 68 E-mail [email protected] Web: www.ecorys.com Nyilvántartási szám. 24316726 ECORYS Makro- és ágazati politikák Tel.: +31 (0)10 453 87 00 Fax: +31 (0)10 452 07 36

Tartalomjegyzék

I Európai országok

7

Országlap: Ausztria

9

Országlap: Belgium

13

Országlap: Bulgária

17

Országlap: Ciprus

20

Országlap: Csehország

23

Országlap: Dánia

27

Országlap: Észtország

31

Országlap: Finnország

34

Országlap: Franciaország

38

Országlap: Németország

42

Országlap: Görögország

47

Országlap: Magyarország

50

Országlap: Izland

53

Országlap: Írország

56

Országlap: Olaszország

60

Országlap: Lettország

64

Országlap: Litvánia

67

Országlap: Luxemburg

70

Országlap: Málta

73

Országlap: Hollandia

77

Országlap: Norvégia

81

Országlap: Lengyelország

84

Országlap: Portugália

88

Országlap: Románia

92

Országlap: Szlovákia

95

Országlap: Szlovénia

99

Országlap: Spanyolország

102

Országlap: Svédország:

106

Országlap: Egyesült Királyság

110

II Más országok

116

Rövid országjelentés: Ausztrália

117

Rövid országjelentés: Japán

117

Rövid országjelentés: Új-Zéland

117

Rövid országjelentés: Amerikai Egyesült Államok

117

I Európai országok

Országlap: Ausztria

Összefoglalás A postai piac jellemzői Az osztrák postai piacra az alábbiak jellemzők: (i)

Ausztria népsűrűsége az európai átlag alatt van;

(ii)

Az urbanizáció meglehetősen alacsony fokú;

(iii)

A címzett reklámküldemények piaca (bizonyos feltételek mellett) liberalizált;

(iv)

A levélszekrények egy részéhez való hozzáférés hiánya (súlyos) belépési korlátot jelenthet a versenytársak számára.

Szabályozási fejlemények  A legfontosabb jogi dokumentum a „Postgesetz 1997” (1997. évi postatörvény), amely 1998 januárjában lépett életbe, és amelyet azóta ötször módosítottak. Az 1997. évi postatörvény legutóbbi módosítása 2006. március 1-jén lépett hatályba. Ez a módosítás a postahivatalok Osztrák Posta általi bezárásának eljárásáról, a fenntartott szolgáltatások köréről (határ csökkentése 50 g alá) és a postai szolgáltatók regisztrációs rendszeréről tartalmazott rendelkezéseket. Az egyetemes szolgáltatást az „Egyetemes postai szolgáltatásról szóló rendelet” szabályozza részletesen, amely 2002-ben lépett hatályba. 

2008. január 1-jén a Közlekedési, Innovációs és Technológiai Minisztérium (BMVIT) postaágazati szabályozói feladatköreit átvette az osztrák Telekom Ellenőrző Bizottság (TCC), anelyet a „Rundfunk und Telekom Regulierungs-GmbH” (RTR-GmbH) támogat.

Piaci fejlemények  A (nem tömeges jellegű) címzett levélküldemények szegmensében az Osztrák Posta piaci részesedése továbbra is igen magas (98%), és nincsenek arra utaló jelek, hogy ez a helyzet a piac 2011. januári teljes liberalizációjáig megváltozna. A fenntartott szolgáltatások körének csökkentése (100 g-ról 50 g-ra) a jelek szerint alig-alig volt hatással a címzett levélküldemények piaci szerkezetére. A verseny a fenntartott szolgáltatások körének határai és a levélszekrényekhez való korlátozott hozzáférés miatt rendkívül szűk keretek között mozog. A piacszerkezet miatt a versenyből eddig többnyire még csak néhány nagy üzleti fogyasztó volt képes profitálni. A teljes liberalizáció felé haladó fokozatos liberalizáció eredményeképpen számos (kisebb) postai üzemeltető jelent meg a csomagküldés (pl. Hermes) és a kimenő postai küldemények szegmensében. A belföldi címzett levélküldemények piacán egyedüliként szerephez jutó versenytárs a Redmail, amely azonban egyelőre kicsi (piaci részesedése mintegy 2%).



A valódi verseny címzett levélküldemények piacán való kibontakozásának két fő akadálya, hogy a postai magánüzemeltetők nem férnek hozzá a városi területeken található postaládák (levélszekrények) mintegy 33%-ához (mert ahhoz kulcs szükséges), illetve hogy az Osztrák Posta mentes az áfa alól. Az Osztrák Posta hangsúlyozza, hogy az alternatív üzemeltetők teljesen szabadon folytathatják tevékenységüket a munkaügyi szabályozás tekintetében, az Osztrák Postára ugyanakkor bizonyos korlátozások vonatkoznak az egyetemes szolgáltatási kötelezettség, a kollektív munkaügyi megállapodások és a munkavállalók közalkalmazotti státusza miatt.



A címzés nélküli küldemények piacán az Osztrák Posta a korábbi fő versenytárs, a Feibra 2005. évi teljes felvásárlásával tovább erősítette pozícióját. Az akvizíció eredményeképpen az Osztrák Posta piaci részesedése mintegy 85%-ra nőtt. A Feibra felvásárlását a bíróság csak bizonyos feltételekkel hagyta jóvá, így többek között a többi versenytárs megkülönböztetésének tilalma mellett. Ezzel szemben az expressz és B2B csomagküldemények szegmensében intenzív verseny tapasztalható. A B2C és a C2X csomagküldemények esetében az Osztrák Posta továbbra is domináns üzemeltető, ám pozícióját (különösen a B2C szegmensben) már fenyegeti a 2007-ben piacra lépett Hermes.

Egyéb kérdések  Az Osztrák Postán belüli átszervezések a postahivatalok számának jelentős csökkenését és ezáltal nagymértékű létszámcsökkenést eredményeztek. 2001 és 2005 között az alkalmazottak száma majdnem 20%-kal, számszerűleg mintegy 6000-rel csökkent. 

2006. május 31-én az osztrák kormány magánbefektetőknek adta el vállalat részvényeinek 49%-át a bécsi tőzsdén. Az Osztrák Posta fennmaradó 51%-át továbbra is az Állami Vagyonkezelő, az ÖIAG birtokolja.



A levélszekrényekhez való hozzáféréssel kapcsolatos probléma megoldása érdekében az osztrák kormány új törvényt alkotott, amely kimondta, hogy a levélszekrényeket le kell cserélni, és a költségeket a lakástulajdonosoknak kell viselniük. Számos vita és per után azonban az Osztrák Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a törvényt.

Vitás pontok  A postai magánüzemeltetők nem férnek hozzá a városi területeken található postaládák (levélszekrények) mintegy 33%-ához, ami az ECORYS szerint a verseny kibontakozásának alapvető akadálya, különösen a címzett levélküldemények szegmensében. Az osztrák kormány által a probléma megoldására tett kísérletek láthatóan nem hozták meg a várt eredményeket. 

A Hermes csoport sikeres piacra lépése azt jelzi, hogy a piac hagyományos szereplője nem csak a (jól jövedelmező) B2B szegmensben, hanem a B2C szegmensben is versenyre kényszeríthető. A verseny kibontakozásához alapvető fontosságú egy megfelelő méretű hálózat kiépítése.

A piaci fejlemények összefoglalása: Postapiaci szegmens / szempont Expressz

Verseny (piaci részesedések) NPO (< 3%), verseny

Főbb versenytársak / megj. UPS, DHL, TNT, Primetime, Railcargo

Csomag (főbb szereplők)

NPO (40%), verseny

DPD, GLS, DHL, Hermes, Railcargo

Címzés nélküli

NPO (85%, a Feibrával)

Mediaprint, Redmail, MailAustria csoport, Tirolmail

Külföldi levélküldemények

NPO (60%), verseny (csak kimenő)

UPS, Spring (TNT), DHL, SPI, La Poste (Franciaország), IMX, De Post/La Poste (Belgium)

Címzett levél (CPO-k piaci

< 2%

Redmail

részesedése)* Népsűrűség (lakos/km2)

99,3

Címzett levélküldemények teljes piaca (db) Egy főre jutó címzett levélküldemény NPO státusza

NPO főbb divíziói

1,7 md db 207 Részvénytársaság

51% az állam tulajdonában (ÖIAG), 49% 2006 májusában értékesítve

Levél, csomag és logisztika, fiókhálózat

Megjegyzés: * A CPO-k piaci részesedése a CPO-k belföldi címzett levélküldemények szegmensében fennálló együttes piaci részesedését mutatja, hírlapkézbesítés nélkül. Valamennyi mutató 2007-es adat.

Összefoglaló információk a Postai irányelv megvalósításával kapcsolatban: Szempont Egyetemes szolgáltatás és annak finanszírozása

Fenntartott szolgáltatások köre

Engedélyezés és hálózati hozzáférés

Díjszabási alapelvek és

Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltatás megfelel az Irányelvben leírtaknak. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség tartalmazza a postai küldemények gyűjtését és kézbesítését 2 kg-ig, a postacsomagokét 20 kg-ig valamint az ajánlott és biztosított küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatásokat. Az egyetemes szolgáltatás eddig rendkívül nyereséges volt, így egyelőre nem hoztak intézkedéseket az egyetemes szolgáltatás alternatív finanszírozására vonatkozóan (pl. kompenzációs alap). A fenntartott szolgáltatások köre a legfeljebb 50 g tömegű címzett postai küldeményeket és az alaptarifa legfeljebb két és félszereséig terjedő postai küldeményeket foglalja magában (belföldi és bejövő külföldi posta). A címzett reklámküldemények csak abban az esetben liberalizáltak, ha a küldemények (i) tömegesen (nem csomagolva) jutnak el a címzettekhez, (ii) nincsenek lezárva, (iii) a címzésen kívül semmilyen személyes adatot nem tartalmaznak, és (iv) egyértelműen reklámlevélként azonosíthatók. A szabályozás korlátozott hatású, mivel Ausztriában szinte minden címzett reklámküldeményt lezárnak. A sajtótermékek (napilapok, folyóiratok) nem tartoznak a fenntartott szolgáltatásokhoz.

Az osztrák postai ágazatban nem működik engedélyezési rendszer. A fenntartott szolgáltatások körén kívül bárki jogosult postai szolgáltatások nyújtására, ám a postai szolgáltatóknak a tevékenység megkezdése előtt regisztráltatniuk kell magukat a nemzeti szabályozó hatóságnál. A bejövő és kimenő küldeményekhez való hozzáférés nincs szabályozva. Törvény írja elő az átláthatóságot és a megkülönböztetés tilalmát (valamint az NRA szabályozási feladatainak részeként az ezen alapelvek betartására vonatkozó kötelezettséget). A városokban jelentős az olyan zárt levélszekrényeknek az aránya, amelyekhez csak az Osztrák Postának van kulcsa (33%).

A fenntartott szolgáltatások körében a postai szolgáltatások díjaira az NRA

Szempont az elszámolás átláthatósága

Szolgáltatások minősége

Nemzeti szabályozó hatóság

Megvalósítás és megjegyzések előzetes szabályozása vonatkozik (költségalapú, az ármaximalizálás törvényileg lehetséges, de 2007-ig nem alkalmazták). A fenntartott szolgáltatások körén kívüli, de az egyetemes szolgáltatások területén belüli szolgáltatásokat az NRA utólagos ellenőrzések keretében vizsgálja felül (szintén költségalapú, és az ármaximalizálás törvényileg lehetséges, de 2007ig nem alkalmazták). Az egyetemes postai szolgáltatások díjainak elérhető árúnak és költségalapúnak kell lennie. Az Osztrák Postának külön elszámolási rendszereket kell működtetnie a fenntartott szolgáltatások körén belüli és az azon kívüli tevékenységekhez.

A minőségügyi szabványokat a 2002. évi „Egyetemes postai szolgáltatásról szóló rendelet” szabályozza. A rendelkezésre álló adatok alapján az Osztrák Posta jelenleg teljesíti a célokat.

2008 előtt a szabályozási feladatokat a Közlekedési, Innovációs és Technológiai Minisztérium (BMVIT) látta el. 2008. január 1-jén a BMVIT postaágazati szabályozói feladatköreit átvette az osztrák Telekom Ellenőrző Bizottság (TCC), anelyet a „Rundfunk und Telekom Regulierungs-GmbH” támogat. A postaügyekért a TCC és az RTR GmbH három-három képviselője felel.

Országlap: Belgium

Összefoglalás A postai piac jellemzői (i)

Hagyományos levélpostai küldemények mennyiségének csökkenése (társadalmi és közigazgatási küldemények);

(ii)

A fenntartott szolgáltatások köre a levélküldeményekre (ideértve a címzett reklámküldeményeket is) és a bejövő külföldi postára terjed ki;

(iii)

Széles körű egyetemes szolgáltatás. A „normál” egyetemes szolgáltatáson kívül a De Post/La Poste más közcélú szolgáltatásokért is felel, így (egyebek mellett) a postai pénzügyi szolgáltatásokért, a belső nyugdíjkifizetésért, az Államkincstár felügyeletéért, a bélyegértékesítésért, a hírlapok és bizonyos folyóiratok kedvezményes áron történő korai kézbesítéséért, a választási nyomtatványok kedvezményes áron történő kézbesítéséért és a fegyveres erőknek szóló, illetve a tőlük származó küldemények kezeléséért; A De Post/La Post „külön” kézbesítési hálózatot működtet a hírlapok kézbesítésére a hét hat napján (reggel 7.30 előtt).

(iv)

Szabályozási fejlemények  2007 áprilisában a fő postai szabályozásokat (az 1991. évi postatörvényt és bizonyos másodlagos törvényeket) módosították egyes elavult rendelkezések eltörlése, a többi rendelkezés aktualizálása és újabb szabályozások életbe léptetése érdekében. A teljes liberalizáció csak 2011 januárjában várható. 

Néhány politikus és különösen a De Post/La Poste a teljes piacnyitás után problémákra számít az egyetemes szoláltatás finanszírozása kapcsán. A De Post/La Poste ragaszkodik ahhoz, hogy megfelelő finanszírozási mechanizmus jöjjön létre, amely érdemi és hatékony alapokat biztosít. A De Post/La Poste azt is több alkalommal kiemelte, hogy a vállalatok számára csak a jelenleginél szimmetrikusabb szabályozással biztosíthatók egyenlő feltételek.



Nemrégiben Vervotte miniszter asszony szóvivője1 kijelentette, hogy a postai üzemeltetőknek a közeljövőben kerülniük kell a pusztán béralapú versenyt, és a nyereségességre is nagyobb súlyt kell fektetniük. El kell kerülni, hogy a (közel)jövőben a postai üzemeltetők kizárólag a bérfeltételek terén versenyezzenek egymással, és a nyereséges szolgáltatásokra kell helyezniük a hangsúlyt, a De Post/La Poste ugyanakkor kevésbé nyereséges szolgáltatásokért is felelősséget visel. Vervotte miniszter asszony szerint ez úgy érhető el, hogy a BIPT-engedélyek kiadását (külön) feltételekhez kötik, például a szolgáltatásokat az ország egy (kisebb) területére vagy heti egyszeri kézbesítésre korlátozzák.

1

Inge Vervotte belga Közszolgálati és Állami Vállalati Miniszter.

A postai ágazat dinamikája  Az ECORYS megfigyelése szerint a De Post/La Poste domináns üzemeltető a címzett levélküldemények szegmensében, piaci részesdése közel 100%. Ebben a szegmensben voltaképpen nincsenek érdemi versenytársai (eltekintve néhány helyi piaci szereplőtől). A tömeghatár 100 g-ról 50 g-ra való csökkentése és a De Post/La Poste múltbéli minőségügyi problémái láthatóan nem nagyon voltak hatással a helyzetre. A verseny helyi jellegű vagy egy adott, kis létszámú vevőkörre korlátozódik. Vervotte miniszter asszony javaslatai fokozhatják a belépők szabályozási bizonytalanságát, különösen akkor, ha egy új (kis volumennel és helyi/regionális lefedettséggel rendelkező) szereplő mérlegeli a piacra való belépést. 

A BD (a TNT Post leányvállalata) szerint a címzett levélküldemények piacán de facto kizárt a verseny kibontakozása. A BD alig-alig lát lehetőséget új szereplők belépésére, aminek oka a De Post/La Poste domináns pozíciója, az igazságtalan konszolidációs árak, a De Post/La Poste áfamentessége, a hírlapkézbesítés támogatása és Vervotte miniszter asszony legutóbbi bejelentései. Jelen tanulmányában az ECORYS nem tud választ adni arra, hogy ezek a kijelentések és állítólagos problémák (igazságtalan árak, kereszttámogatás) valósak-e, és valóban befolyásolják-e a versenyt.



A De Post/La Poste ezen túlmenően a külföldi levélküldemények piacát is uralja (főként a bejövő külföldi posta esetében). A BIPT ugyanakkor azt tapasztalja, hogy a kimenő küldemények szegmensében éles verseny zajlik több (nemzetközi) piaci szereplő között. Ugyanez mondható el a csomag- és expressz küldemények szegmenséről (ahol a De Post/La Poste nem tölt be domináns szerepet). A nemzetközi vállalatok (TNT, Kiala, DPD, DHL, UPS, FedEx) jelenléte következtében éles verseny tapasztalható. A BD uralja a címzés nélküli szegmenst (80%-os piaci részesedés), ahol a fő versenytárs a Deltamedia, a De Post/La Poste leányvállalata.

Egyéb kérdések  A De Post/La Poste jelenleg szervezeti átalakuláson megy keresztül, amely minőségügyi téren már meghozta a várt eredményeket. 2001-ben például a küldeményeknek még csak 75%-át kézbesítették másnap, míg 2007-ben ez a szám már 92,6% volt. Úgy tűnik, hogy a De Post/La Poste konzorciumi partnerekkel, így a Dán Postával és a CVC Capital Partners Limited vállalattal folytatott stratégiai együttműködése is pozitívan hatott a De Post/La Poste teljesítményére. Az utóbbi négy évben a De Post/La Poste 300 millió eurót fordított válogatóközpontjaira, aminek köszönhetően nőtt az automatikusan válogatott küldemények aránya, és megszűnt a különbség az elsőbbségi és nem elsőbbségi levelek között. 

A De Post/La Poste felmérést végzett a kis- és közepes vállalakozások igényeiről. Ez alapján úgy tűnik, hogy a cégek kb. 75%-a mereven elutasít minden változást az egyetemes szolgáltatási kötelezettség tartalmában, nevezetesen a gyakoriság (hetente 5 nap), az országos lefedettség, a nem egységes árak és a korlátozott termékkör tekintetében.

Vitás pontok  Belgiumot nagy népsűrűség és nagyfokú urbanizáció jellemzi, így az új belépők számára potenciálisan ígéretes piac. A belgiumi verseny kibontakozása ennek ellenére nagyon lassan halad. Az ECORYS szerint

ennek számos oka van, így például a De Post/La Poste belga társadalomban kialakult mély gyökerei (pl. a rendkívül széles körű egyetemes szolgáltatásból adódóan) vagy a jelenlegi politikai klíma okozta, az új szereplőket sújtó szabályozási bizonytalanság. 

Ezzel kapcsolatban Belgiumban fontos vitatéma az egyetemes szolgáltatás rendelkezésre állása és finanszírozása, úgy az egyetemes szolgáltató számára (aki szimmetrikusabb szabályozást szeretne), mint a politikusok számára. Az ECORYS meglátása szerint az egyetemes szolgáltatás rendelkezésre állásával kapcsolatos aggodalmak (különösen a teljes piacnyitás után) újabb engedélyeztetési feltételek bevezetését fogják ösztönözni a versenytársak számára. Fontos, hogy kiegyensúlyozott megoldás szülessen egyrészről egyetemes szolgáltatás rendelkezésre állása, másrészről a verseny kibontakozása érdekében.


Verseny (piaci részesedések) NPO

Címzés nélküli Külföldi levélküldemények

Címzett levél (CPO-k piaci részesedése)* Népsűrűség (lakos/km2) Címzett levélküldemények teljes piaca (db) ** Egy főre jutó címzett levélküldemény

NPO státusza


UPS, DPD, Fedex, DHL, TNT NT


Főbb versenytársak / megj.

Express TNT Pakketservice, Kiala, DPD, GLS

NPO (15-20%)

BD (80%)

NPO (n.a.)

DHL, DPD, Swiss Post International, Spring (TNT)

< 1%

BD; a nagyvárosokban helyi versenytársak is jelen vannak

342 3 md (2006)

Ez a mennyiség tartalmazza a hírlapokat és a külföldi postát is

288

Ez a mennyiség tartalmazza a hírlapokat és a külföldi postát is

Részvénytársaság

„50% plusz 1 részvény” állami tulajdon, a többi rész a Dán Posta/CVC tulajdona

Posta (belföldi, nemzetközi) és viszonteladás (szolgáltatási pontok, postai pénzügyek, postabank)

Megjegyzés: * A CPO-k piaci részesedése a CPO-k belföldi címzett levélküldemények szegmensében fennálló együttes piaci részesedését mutatja, hírlapkézbesítéssel együtt; ** A címzett küldemények teljes mennyisége tartalmazza a hírlapokat (nagyjából 144 millió darab) és a külföldi postát is. Valamennyi mutató 2007-es adat. Megjegyzés: n.a.: nincs adat.




Díjszabási alapelvek és az elszámolás átláthatósága



Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltatás megfelel az Irányelvben leírtaknak. Az USP más közcélú szolgáltatásokért is felel (pl. hírlapterjesztés reggel 7.30 előtt). Kompenzációs alap aktiválásának lehetősége az egyetemes szolgáltatási kötelezettségből adódó terhek kompenzálására, mely alapot az engedéllyel rendelkező postai üzemeltetők finanszíroznák (így a De Post/La Poste is). A fenntartott szolgáltatások köre megfelel az irányelvben leírtaknak, és a levélküldeményekre (ideértve a címzett reklámküldeményeket is) és a bejövő külföldi postára terjed ki. A külföldre szóló levélküldemények szegmense 2003. január 1-je óta liberalizált. A címzés nélküli levélküldemények, a csomagok és az expressz küldemények piaca nyitott a verseny számára. Az egyetemes szolgáltatást nyújtó üzemeltetőknek engedélyt kell beszereznie, míg az egyetemes szolgáltatás hatókörén kívül eső tevékenységek esetén csak bejelentési kötelezettség áll fenn. Az engedélyekhez és bejelentésekhez számos kötelezettség kapcsolódik. A keretszabályozás nem tartalmaz előzetes kötelezettségeket a De Post/La Poste bejövő és kimenő hálózatához való hozzáférés tekintetében (beleértve a postafiókokat is). A hozzáférésről külön kell megállapodni. Az egyetemes szolgáltatásra árszabályozás vonatkozik. Egy királyi rendelet, valamint az USP és az állam közötti 4. üzemeltetési szerződés további díjszabályozási rendelkezéseket határoz meg a fenntartott szolgáltatások körével és a közösen használt szolgáltatásokkal kapcsolatban. A gyakran igénybe vett szolgáltatások áremelkedése az egészségre nem káros termékek árindexének szintjén van maximalizálva. Minőségügyi szabványok vannak érvényben az elsőbbségi és nem elsőbbségi címzett levélküldeményekre és a bejövő külföldi postára vonatkozóan. 2005-ben és 2006-ban nem sikerült minden kritériumot teljesíteni. Néhány nagymérvű beruházás (pl. új válogatóközpontok) eredményeképpen ugyanakkor 2007-ben már valamennyi minőségi feltétel teljesült. A nemzeti szabályozó hatóság az 1993-ban alapított BIPT, amely (egyebek mellett) az 1991. évi postatörvény betartását hivatott felügyelni. A postai részleg kb. 10 embert foglalkoztat.

Országlap: Bulgária

Összefoglalás A postai piac jellemzői A bolgár postai piacra az alábbiak jellemzők: (i)

Alacsony egy főre jutó postai volumen;

(ii)

Bulgária egyes területein hegyvidékek találhatók, amelyek viszonylag drágává teszik a kézbesítést;

(iii)

A hibrid postai küldemények egyetemes szolgáltatásból – és ezzel a fenntartott szolgáltatásokból – való kizárása miatt a konkurens postai üzemeltetők a címzett levélküldemények piacán is nyújthatnak szolgáltatásokat.

Szabályozási fejlemények  Bulgária 2007 január 1-jén törvényt alkotott a 2002/39/EK irányelv követelményeinek való megfelelés érdekében. Ez többek között azt eredményezte, hogy a fenntartott szolgáltatások körének határa 50 g-ra csökkent. A kézbesítési időt először 2006-ban ellenőrizte független szervezet. 

Az engedélyezési rendszer lehetővé teszi a postai üzemeltetők számára az egyetemes szolgáltatáshoz tartozó tevékenységek végzését. Az engedély kiadásának előfeltétele, hogy az üzemeltető teljes körű egyetemes szolgáltatást nyújtson valamennyi tevékenység biztosításával és az egész országra kiterjedő begyűjtési és kézbesítési hálózattal. Az országos kézbesítési hálózat létrehozását elősegítendő, a Minisztertanács rendeletet fogadott el a postai üzemeltetők hálózatának kölcsönös hozzáférhetőségéről.

Piaci fejlemények  Az egyetemes szolgáltatások szegmensében a Bolgár Posta versenytársai már megjelentek a piacon. A teljes egyetemes szolgáltatási palettát lefedő három új üzemeltető engedélyezése fontos lépés a teljes piacnyitás felé. Meg kell jegyezni, hogy a szolgáltatások nyújtása és az országos postai infrastruktúra kiépítése terén valamennyi új belépő még az üzletfejlesztés fázisában van. Az új postai üzemeltetők bizonyos területeken együttműködnek egymással és a Bolgár Postával, különösen az ország vidéki régióinak elérése terén. Az NRA szerint 2008 végére megszületnek a hálózatok hozzáférhetőségéről szóló megállapodások a postai üzemeltetők és a Bolgár Posta között. 

A nem egyetemes szolgáltatások piaca gyors ütemben bővül. Ennek során évente számos új üzemeltető regisztráltatja magát a nemzeti szabályozó hatóságnál. 2007 végére a regisztrált vállalatok száma 74 volt. A nem egyetemes szolgáltatások legfontosabb eleme a futárszolgáltatás volt. Az ECORYS vizsgálata szerint az egyetemes szolgáltatási szegmens fő üzemeltetőjéhez, a Bolgár Postához képest a nem egyetemes területen tevékenykedő üzemeltetők jól láthatóan kreatívabbak, és nagyobb hangsúlyt fektetnek az ügyfelek igényeire. Így az ügyfelek egyre inkább átváltanak az egyetem szolgáltatásokról a nem egyetemes szolgáltatásokra, különösen a hibrid

postai küldeményekre és a futárszolgálatokra. Mivel egyre több postai küldemény keletkezik számítógépen, majd kerül kinyomtatásra, borítékolásra és előválogatásra a CPO-k tevékenysége keretében, a hibrid postai küldemények nagyban hozzájárulnak a nem egyetemes szolgáltatások növekedéséhez. Vitás pontok  Az ECORYS meglátása szerint a hibrid postai küldemények egyetemes szolgáltatásból – és ezzel a fenntartott szolgáltatásokból – való kizárása, valamint az a tény, hogy a postai üzemeltetők viszonylag egyszerűen jutnak engedélyhez, kulcsszerepet játszott a verseny kialakulásában a címzett levélküldemények piacán. 

A pozitív fejlemények ellenére ugyanakkor aggodalomra okot adó jelenségek is megfigyelhetők, mindenekelőtt az egyenlő feltételek hiánya. Az új belépők hátrányban vannak a Bolgár Posta által az egyetemes szolgáltatási kötelezettség okán felvehető támogatások miatt. Ezenkívül a Bolgár Posta az alternatív üzemeltetőktől eltérően nem fizet a szabályozási szolgáltatásokért, és vidéken állami ingatlanokat használ.

A piaci fejlemények összefoglalása: Postapiaci szegmens /

Verseny (piaci részesedések)


szempont Expressz Csomag (főbb szereplők) Címzés nélküli Külföldi levélküldemények Címzett levél (CPO-k piaci részesedése)*

Népsűrűség (lakos/km2) Címzett levélküldemények teljes piaca (db)

Egy főre jutó címzett levélküldemény NPO státusza NPO főbb divíziói

Verseny NPO > 99% Verseny NPO > 99% Kb. 30%

Tip-Top Courier, ECONT Express, M&BM (elsősorban hibrid postai szolgáltatások; nincsenek pontos adatok)

69.36 115.5

15 Részvénytársaság

ECORYS-becslés, egyetemes szolgáltatások és hibrid postai küldemények (a kimenő külföldi posta és a futárszolgálatok nélkül)

Hibrid postai küldeményekkel Teljes állami tulajdonban

Levélpostai küldemények, csomagküldemények, expressz (EMS), hírlapterjesztés

Megjegyzés: * A CPO-k piaci részesedése a CPO-k belföldi címzett levélküldemények szegmensében fennálló együttes piaci részesedését mutatja, a hibrid postai küldeményekkel együtt és a kimenő külföldi posta és a hírlapkézbesítés nélkül. Valamennyi mutató 2006-os adat.

Összefoglaló információk a Postai irányelv megvalósításával kapcsolatban: Szempont

Megvalósítás és megjegyzések

Egyetemes szolgáltatás és

Az egyetemes szolgáltatás megfelel az Irányelvben leírtaknak, és a következő belföldi

annak finanszírozása

és nemzetközi postai tevékenységekből áll: Levélküldemények 2 kg-ig; Kis csomagok 2 kg-ig; Címzett reklámküldemények 2 kg-ig; Nyomtatványok 5 kg-ig; Vakoknak szóló postai küldemények 7 kg-ig; Csomagok 20 kg-ig; Postautalványok; Kiegészítő szolgáltatások, „ajánlott elemek” és „megjelölt értékű elemek”. Ezek a szolgáltatások expressz és nem expressz összetevőket is tartalmaznak. A Bolgár Posta állami támogatást kap az egyetemes szolgáltatásból adódó veszteségeinek kompenzálására (a fenntartott szolgáltatások területén realizált hasznot az egyetemes szolgáltatás deficitének csökkentésére kell felhasználni).


A fenntartott szolgáltatások köre a belföldi és külföldi postai küldeményeket öleli fel 50 grammig. A címzett reklámküldemények és a hibrid postai küldemények nem tartoznak a fenntartott szolgáltatások körébe.

Engedélyezés és hálózati hozzáférés Egyetemes szolgáltatások nyújtásához kétféle engedély szerezhető. A teljes egyetemes engedély lehetővé (és kötelezővé) teszi az üzemeltetőknek az egyetemes szolgáltatások körébe tartozó összes szolgáltatás nyújtását, ideértve a postautalványokat is (a fenntartott szolgáltatások körének kizárásával). A korlátozott egyetemes szolgáltatási engedély lehetővé (és kötelezővé) teszi az engedéllyel rendelkező üzemeltetőknek a fenntartott szolgáltatások körébe tartozó bizonyos postai szolgáltatások nyújtását. A postai üzemeltetők hálózatához való hozzáférés egyelőre még egyedi megállapodások tárgyát képezi. A kötelező kölcsönös hozzáférésről szóló jogszabályt már elfogadták.


Az egyetemes szolgáltatás keretében kínált termékek árára árszabályozás vonatkozik. A javasolt árakat a nemzeti szabályozó hatóságnak kell jóváhagynia. A nem elsőbbségi postai küldemények esetében – a „címzett reklámküldemények” és a „nyomtatványok” kategóriájának kivételével – az árak elérhetőségét fogyasztói kosár segítségével határozzák meg. A „címzett reklámküldemények” és a „nyomtatványok” árának elérhetőségét képlet alapján állapítják meg, figyelembe véve a fogyasztói árindexet és a GDP-indexet.


A belföldi és nemzetközi postai küldemények kézbesítési idejére vonatkozó szabványok termékenként változnak, ami összességében három belföldi és négy nemzetközi szabványt jelent. A belföldi levélküldemények 78%-át másnap (D+1), 90%-át két napon belül (D+2), 95%-át pedig három napon belül (D+3) kell kézbesíteni. Az Európán belüli területeken feladott nemzetközi, nem ajánlott levélküldemények előírt átfutási ideje a következő: 60%-ot három napon belül (J+3), 80%-ot pedig öt napon belül (J+5) kell kézbesíteni. A Bolgár Posta jelenleg teljesít minden belföldi követelményt. Az egyetlen nem teljesített követelmény a nemzetközi J+3 szabvány, amelytől a szolgáltatás minősége néhány tíz százalékponttal elmarad. A kézbesítési időket független szervezetek ellenőrzik.

Nemzeti szabályozó

Az NRA a Távközlési Szabályozó Bizottság (Communications Regulation Commission, CRС). A CRC csaknem teljes hatáskörrel rendelkezik. A postai ügyekkel foglalkozó szakértők összlétszáma mintegy tíz fő.

hatóság

Országlap: Ciprus

Összefoglalás A postai piac jellemzői: (i)

Alacsony népsűrűség, de nagyfokú urbanizáció;

(ii)

Viszonylag alacsony egy főre jutó postai volumen;

(iii)

A fenntartott szolgáltatások körébe a címzett reklámküldemények is beletartoznak;

(iv)

A fenntartott szolgáltatások körébe a bejövő és kimenő külföldi posta is beletartozik;

(v)

Viszonylag nagy nemzetközi postaforgalom (a bejövő és kimenő volumen egyaránt megfelel a

(vi)

Áfamentesség az USP által nyújtott összes szolgáltatásra;

(vii)

Postai volumenek nagy szezonális ingadozása;

(viii)

Csekély szabályozói beavatkozás a postai piacba.

belföldi mennyiségeknek);

Szabályozási fejlemények  A fenntartott szolgáltatások körének határa 2006. január 1-jén 100 g-ról 50 g-ra csökkent a 2002/39/EK irányelvnek megfelelően. A 2008/6/EK irányelv közelmúltbéli elfogadásával összhangban 2013-ban a postai piac teljes liberalizációja várható. 

A Ciprusi Posta az elemzések szerint három egymást követő évben sem teljesítette a minőségi követelményeket. A Ciprusi Posta a Kommunikációs és Munkaügyi Minisztérium egy részlege.

Piaci fejlemények  Egy vállalat (a Cyprus Postal Services) postai és futárszolgálati, 16 vállalat pedig általános futárszolgálati engedéllyel rendelkezik. Csak a futárszolgálatok piacán van verseny. A Ciprusi Posta csak nemzetközi futárszolgáltatásokat nyújt. Egyéb kérdések  A Ciprusi Posta alacsony minőségi szintet képvisel, és a fogyasztók megbízhatatlannak tartják. Nemcsak a szolgáltatás minőségére vonatkozó célkitűzések nem teljesülnek, hanem 2007-ben a híradások szerint arra is volt példa, hogy a postai pénzküldemények kézbesítése során megsértették a titoktartási és biztonsági előírásokat. A problémát elsősorban a nagyszámú ideiglenes alkalmazott okozza, akik kevéssé kötődnek a munkáltatójukhoz. A gyenge minőség sok városi fogyasztót arra késztet, hogy normál levélpostai küldeményeit (magasabb áron) futárszolgálattal küldje el. 

Törvényjavaslat született a postaügyekért felelős ciprusi minisztériumi részleg félkormányzati szervezetté való átalakítására (amely továbbra is állami tulajdonban lenne). A törvény leghamarabb 2009 elején lép hatályba.

Vitás pontok  A ciprusi privatizáció és liberalizáció lassú folyamata gátat vetett a keretszabályozás kidolgozásának és megvalósításának. Fontos körülmény volt, hogy a Ciprusi Posta (a Kommunikációs és Munkaügyi Minisztérium részeként) eleinte nem hozott létre megfelelő és független számviteli rendszert. Ennek következtében az NRA nem volt képes költségalapon szabályozni az árakat, illetve felügyelni a kereszttámogatást és a ragadozó árakat. 2007 óta különálló számviteli rendszer működik. 

A pénzbüntetéseknek csak jelképes hatásuk van, mivel az USP pénzügyei az állami költségvetés részét képezik. Ily módon semmi sem ösztönzi az egyetemes szolgáltatót az elvárható minőség biztosítására. Alighanem ez a legfőbb oka a Ciprusi Posta által nyújtott szolgáltatások gyenge minőségének.



A ciprusi lakosok arra való hajlandósága, hogy a jobb minőség érdekében lényegesen magasabb áron vegyenek igénybe expressz postai szolgáltatásokat, arra utal, hogy a piacnyitás után konkurens postai üzemeltetők előtt vonzó lehetőségek nyílnak meg.

A piaci fejlemények összefoglalása: Postapiaci szegmens / szempont


Expressz

Az NPO nemzetközi (belföldi) piacon 10%-os (0%-os) részesedéssel

Főbb versenytársak / megj. Nemzetközi: DHL és Gap Vassilopoulos

rendelkezik Csomag (főbb szereplők)

Az NPO nemzetközi (belföldi) piacon 10%-os (0%-os) részesedéssel

Nemzetközi: DHL és Gap Vassilopoulos

rendelkezik Címzés nélküli

NPO 99%

A címzés nélküli küldemények pontos száma nem ismert


Címzett levél (CPO-k piaci részesedése)* 2

Népsűrűség (lakos/km ) Címzett levélküldemények teljes piaca (db) Egy főre jutó címzett levélküldemény NPO státusza

Bejövő és kimenő: NPO 100%

0%

n.a. n.a.

91,5 63,7 millió db 75 A Ciprusi Posta a Kommunikációs és

100%-os állami tulajdonban

Munkaügyi Minisztérium egyik részlege NPO főbb divíziói

Posta

Megjegyzés: * A CPO-k piaci részesedése a CPO-k belföldi címzett levélküldemények szegmensében fennálló együttes piaci részesedését mutatja, hírlapkézbesítés nélkül. Valamennyi mutató 2006-os adat. Megjegyzés: n.a.: nincs adat.


Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltatás megfelel az Irányelvekben leírtaknak, és azt a jelenlegi szolgáltató, a Ciprusi Posta biztosítja. A Ciprusi Posta által nyújtott szolgáltatások áfamentességet élveznek. Az egyetemes szolgáltatást a fenntartott szolgáltatások hasznából finanszírozzák. A fenntartott szolgáltatások által nem fedezett költségekre az állami költségvetés nyújt fedezetet. Mivel (a legutóbbi időkig) nem volt az egyetemes szolgáltatás költségeit pontosan nyilvántartó számviteli rendszer, nem volt lehetőség egyetemes szolgáltatási alap létrehozására (amely jogilag megalapozott lenne).

Fenntartott szolgáltatások köre 2006. január 1-jén 50 g-ra csökkent. A teljes liberalizáció csak 2013-ban várható. A címzett reklámküldemények és a bejövő és kimenő külföldi küldemények is a fenntartott szolgáltatások körébe tartoznak. Engedélyezés és hálózati

(i) A postai szolgáltatások engedélykötelesek; (ii) A Ciprusi posta nem köteles hozzáférést biztosítani harmadik felek számára a kimenő küldeményekhez.

hozzáférés Díjszabási alapelvek és az elszámolás átláthatósága



(i) Az egyetemes szolgáltatás díjainak elérhető árúnak kell lennie (bár az NRA-nak nincs módszere az elérhető ár meghatározására); (ii) Az árakat hivatalosan az NRA előzetes és utólagos ellenőrzésének kell alávetni. Eddig nem került sor egyetlen áremelés jóváhagyására sem, mivel nem volt megfelelő költségelszámolási rendszer; (iii) A 2007-ben útjára indított új elszámolási rendszer átláthatóbb (költségalapú) árakat tesz lehetővé, és hozzásegít az egyetemes szolgáltatás költségeinek pontosabb meghatározásához. Az első adatszolgáltatás 2008 májusában várható.

A kézbesítési (átfutási) időre minőségügyi szabványok vonatkoznak. Az elmúlt három évben a Ciprusi Posta nem teljesítette a minőségi követelményeket. A postai szolgáltatások szektorának független országos szabályozó hatósága a Távközlési és Postaszabályozási Biztos Hivatala (Office of the Commissioner of Telecommunications and Postal Regulation, OCECPR). Elsődleges törvényi kötelezettsége az egyetemes szolgáltatás egységes árainak és megfelelő minőségének biztosítása. Engedélyek kibocsátása (és követelmények meghatározása); Maximális díjak megállapítása (és azok be nem tartása esetén büntetések kiszabása); Adatok és tanulmányok bekérése az egyetemes és nem egyetemes szolgáltatóktól.

Országlap: Csehország


Csehország átlagos népsűrűségű és átlagosan urbanizált,

(ii)

A címzett reklámküldemények, a kimenő külföldi küldemények, valamint a folyóiratok, hírlapok és

(iii)

Csökkenő volumen a teljes piacon és a Cseh Postánál a versenyhelyzet miatt, az e-

katalógusok kézbesítése nem tartozik a fenntartott szolgáltatások köréhez,

helyettesítéssel járó ésszerűsítés következtében, illetve amiatt, hogy az egyéb médiumokkal folytatott versenyben nem került sor piaci szegmensek kiépítésére.

Szabályozási fejlemények  2005 áprilisában felülvizsgálták a keretszabályozást, és életbe léptették a postai szolgáltatásokról szóló 29/2000 törvényt módosító 95/2005 Coll. törvényt. Ezen az új keretszabályozáson alapult a postai szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási hatáskör átruházása, amely így az Cseh Köztársaság Informatikai Minisztériumától a Cseh Távközlési Hivatalhoz került át. 2005 januárjában a későbbi 95/2005 Coll. törvény tartalmának megvitatása során a Szenátus az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy a (címzett) reklámküldeményeket nem veszi fel a fenntartott szolgáltatások közé. Mivel a címzett reklámküldemények sohasem tartoztak a fenntartott szolgáltatások körébe, a Szenátus figyelembe vette a Postai irányelvben leírtakat és az Európai Bizottság által esetlegesen foganatosítható szankciókat. 

2006. január 1-je óta a fenntartott szolgáltatások köréhez tartoznak az 50 grammot és 18 CZK összeget (egy darabonkénti díjszabású küldemény díjának 2,5-szerese) meg nem haladó levélküldemények. Csehországnak lehetősége van a teljes liberalizáció 2013-ig való elhalasztására (2008/6/EK irányelv), a kormány azonban még nem hozott döntést erről.

Piaci fejlemények  A Mediaservis 3-4%-os piaci részesedéssel rendelkezik a címzett levélküldemények piacán (hírlapok és folyóiratok nélkül; azokkal együtt 15-20%). A címzett levélküldemények piacának további szereplője a TNT, amely saját állítása szerint az utóbbi két évben a Cseh Posta első számú versenytársává vált ebben a szegmensben. A címzett reklámküldemények szegmense láthatóan fontos mozgatórugója a versenypiac kialakulásának, és úgy tűnik, hogy a teljes piacnyitás után a Mediaservis a tranzakciós küldemények szegmensében is fontos kihívója lehet a Cseh Postának. Az ehelyettesítés következtében a tranzakciós küldemények volumene csökken (-0,05%).



A Mediaservis szerint amennyiben a tranzakciós küldemények piacát teljesen liberalizálják, a Cseh Postának 20%-os bevételcsökkenéssel kell számolnia.2 A teljes piacnyitás pillanatáig (legkésőbb 2012 decemberéig) a verseny legfőbb gátja a fenntartott szolgáltatások köre és a Cseh Posta áfamentessége.



A címzés nélküli levélküldemények szegmensében élénk a verseny. A konkurencia az utóbbi években erősödött meg a Mediaservis és különösen a TNT, illetve néhány más, címzés nélküli küldeményekkel foglalkozó terjesztő tevékenységének köszönhetően. Az utóbbi években a Cseh Posta címzés nélküli levélküldeményeinek volumene jelentősen csökkent. A TNT saját adatai szerint 52%-os piaci részesedéssel rendelkezik a címzés nélküli szegmensben. A csomag- és expressz küldemények piacán, valamint a külföldi posta területén számos nemzetközi szereplő található.

Egyéb kérdések  A Cseh Posta állami vállalat (1993-as megalapítása óta). 2007-ben kormánydöntés született a Cseh Posta részvénytársasággá való átalakításának megkezdéséről; a folyamat várhatóan 2009 első félévében fog befejeződni. A részvénytársaság tulajdonjogának részleges értékesítése csak a vállalat megalapítása után merül fel. Vitás pontok  A Mediaservis vállalatnak sikerült két, az egész országot lefedő végpontok közötti hálózatot kiépíteni (saját alkalmazottakkal). A hírlapok és folyóiratok kézbesítése a hét minden napján, a címzett és címzés nélküli levélküldeményeké pedig hat napon történik (esetenként kombinálva). Más tagállamokhoz képest ez szinte egyedülálló helyzetet teremt (csak Hollandiában vannak hasonló körülmények). 

2

A verseny kibontakozása szempontjából a Mediaservis és a TNT Post ígéretes teljesítményt nyújt. A Mediaservis és (kissé kevésbé) a TNT Post képes lehet kihívóként fellépni a Cseh Postával szemben a teljes piacnyitás után. Arra lehet számítani, hogy a teljes piaci liberalizáció után a Mediaservis végpontok közötti hálózatainak köszönhetően valós alternatívája lehet a Cseh Postának a címzett levélküldemények területén. Ezenkívül fontos megjegyezni, hogy a cég sikereinek fontos mozgatórugója a címzett reklámküldemények szegmense (amely sohasem tartozott a fenntartott szolgáltatásokhoz) és a hírlap- és folyóirat-kézbesítés.

Czech Business Weekly (2007).


Verseny (piaci részesedések) Verseny


NPO (45%)

Főbb versenytársak / megj. TNT, UPS, DHL, FedEx DPD, PLL; a TNT szerint a Cseh Posta piaci részesedése 95%

Címzés nélküli

NPO (25%)

Mediaservis (8%), TNT Post (52%)


NPO (90%)

A TNT szerint a Cseh Posta piaci

5%* (hírlapokkal és folyóiratokkal együtt 15–20%)

Mediaservis és TNT

részesedése 99% Címzett levél (CPO-k piaci részesedése)* Népsűrűség (lakos/km2)

129.2

Címzett levélküldemények teljes piaca (db) * Egy főre jutó címzett levélküldemény* NPO státusza


920 (2006) 90 A Cseh Postát állami vállalatként alapították 1993-ban

Folyamatban van a részvénytársasággá való átalakulás

Posta, expressz

Megjegyzés: * A CPO-k piaci részesedése a CPO-k belföldi címzett levélküldemények szegmensében fennálló együttes piaci részesedését mutatja, ez esetben hírlapok és folyóiratok nélkül. Valamennyi mutató 2007-es adat.





Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltatás megfelel az Irányelvekben leírtaknak, és azt a jelenlegi szolgáltató, a Cseh Posta biztosítja. Az egyetemes szolgáltatásba beletartoznak a postautalványok és a legfeljebb 20 kg tömegű csomagok. A jelenlegi postai engedély 2008. december 31-éig érvényes. Az egyetemes szolgáltatás nettó költségeinek teljes piacnyitást követő finanszírozását biztosító pénzügyi mechanizmusról még nem született döntés.

A fenntartott szolgáltatások köre a levélküldeményekre terjed ki 50 g tömegig és 18 CZK díjig. A levélküldeményeket a 2000. évi postatörvény a következőképpen definiálja: „olyan írásbeli kommunikációs forma, amely papíron bonyolódik, és egy adott személy részére van megcímezve.” A címzett reklámküldemények, valamint a be- és kimenő külföldi küldemények piaca teljesen liberalizált, akárcsak a folyóiratok, hírlapok és katalógusok kézbesítése. A cseh postatörvény nem határozza meg külön a címzett tömeges postai küldemények fogalmát. A csomagküldemények, futárszolgáltatások, hírlapterjesztés és szórólapok piaca teljesen liberalizált.

A belföldi levélküldemények fenntartott szolgáltatások keretében történő kézbesítése engedélyköteles (egyedül a Cseh Posta rendelkezik ilyen engedéllyel). A címzett reklámküldemények, valamint a magazinok, folyóiratok, hírlapok és címzett katalógusok kézbesítése nincs engedélyhez kötve. A postai üzemeltetőknek csak regisztráltatniuk kell magukat a cégjegyzékbe. A 2000. évi postatörvény nem ír elő kötelező hozzáférést az egyetemes szolgáltató hálózatához. Az alternatív postai üzemeltetők egyedi megállapodást köthetnek a Cseh Postával a hálózat használatáról.

A felelős szervek az árakat és a belföldi postai szolgáltatásokat szabályozó Pénzügyminisztérium és a nemzetközi postai szolgáltatásokat felügyelő Cseh Távközlési Hivatal. Az árszabályozás csak az egyetemes szolgáltató

Szempont

Megvalósítás és megjegyzések bizonyos szolgáltatásaira vonatkozik, nevezetesen: normál levelek (alap súlyosztály), ajánlott levelek (alap súlyosztály), normál csomagok (alap súlyosztály), biztosított csomagok (alap súlyosztály), postautalványok (alapösszeg), tértivevény, személyes kézbesítés a címzett kezéhez, utánvét díja. Az árszabályozás nem vonatkozik a konkurens postai üzemeltetőkre.



A Cseh Posta minőségi alapkövetelményei meghatározzák többek között a szolgáltatási pontok sűrűségét, a postahivatalok nyitvatartási idejét, a címekre irányuló postai kézbesítés módjait, a postai szállítás sebességét (átfutási idő?), a reklamációk kezelését stb. (2000. évi postatörvény 22. pontja). A szolgáltatás minőségi követelményeit az NRA határozza meg. Minden előírt mutató teljesül, pl. a belföldi posta 94,1%-át már másnap (D+1) kézbesítik.

A postai ügyekért felelős (független) NRA szerepkörét a 2005-ben alapított Cseh Távközlési Hivatal látja el. A szabályozási hatáskört 2005. április 1-jén ruházták át erre a szervezetre az Informatikai Minisztériumtól. Az NRA fő feladata a minőségi postai alapszolgáltatások elérhetőségének biztosítása, illetve a postai irányelvekben meghatározott kötelezettségek teljesítésének szavatolása. Az NRA szervezetén belül nyolc személy foglalkozik postai ügyekkel, köztük egy, a Pénzügyminisztérium alkalmazásában álló munkavállalóval, aki bizonyos belföldi szolgáltatások árszabályozásáért felel. Az NRA szabályozási hatásköre meglehetősen tág.

Országlap: Dánia


Dánia viszonylag kis ország, az egy főre jutó postai volumen azonban magas;

(ii) Az NPO (Dán Posta) áfamentességet élvez az egyetemes szolgáltatás keretében végzett tevékenységei kapcsán; (iii)

A postai piacba való szabályozói beavatkozás csekély mértékű.

Szabályozási fejlemények  Dániában a fenntartott szolgáltatások körébe tartoznak a címzett levélküldemények és a nemzetközi feladási helyekről, például a Feröer-szigetekről vagy Grönlandról érkező címzett levélküldemények 50 grammig. A címzett katalógusok, prospektusok, hírlapok, magazinok és folyóiratok, továbbá az egyéb, átlátszó csomagolásban kézbesített sokszorosított nyomtatott tartalmak („nyílt nyomtatványok”) nem tartoznak a fenntartott szolgáltatások köréhez. 

A Dán Posta 2007-ig egy speciális kalkulációs modell alapján állami támogatást kapott minden kihordott napilapra. 2006-ban a támogatás teljes összege 396 millió DKK (53 millió EUR) volt. 2007 elején a dán kormány módosította a napilapok terjesztéséért járó támogatást szabályozó támogatási rendszert. A támogatást jelenleg közvetlenül a napilapok kiadóinak fizetik ki.

Piaci fejlemények  A teljes dán postai piac a 2005-ös 5,4 md darabról 2006-ban 5,9 md darabra bővült. Árbevétel tekintetében a piac a 2005-ös 15,3 md DKK-ról (2 md EUR) 16,3 md DKKra (2,2 md EUR) nőtt egy évvel később. A volumennövekedés elsősorban a címzés nélküli levélküldemények számának növekedéséből adódott. 

A címzett levélküldemények volumene néhány éve csökkenőben van, különösen az üzleti levelek és a bérmentesített küldemények terén. Az érdekelt felek szerint ennek oka mindenekelőtt az e-helyettesítés. Az e-helyettesítés belföldi levélpiacra gyakorolt hatása várhatóan folytatódni fog. Az e-helyettesítés dániai mértékére vonatkozóan jelenleg nem állnak rendelkezésre becslések.



A liberalizált piaci szegmensekben, így a futárszolgálatok, a logisztikai szolgáltatások és a címzés nélküli levélküldemények területén a dániai versenytársak már jelentős pozíciókra tettek szert. A címzett reklámküldemények kézbesítését elsősorban a versenytársak tartják a kezükben.



A címzett levélküldemények szegmensében fontos résztvevő a Norvég Posta tulajdonában lévő CityMail Danmark A/S. A CityMail 2007 januárjában kezdte meg postai szolgáltatások nyújtását a koppenhágai nagykörzetben a címzett levélküldemények és a „nyílt nyomtatványok” szegmensében. A cég 13%-os piaci részesedést kíván elérni Dániában.



2008 áprilisában hírek jelentek meg a Dán Posta és a Posten AB (SE) tervezett fúziójáról. A felelős szervek jóváhagyásának függvényében az egyesülésre 2008 végén kerülhet sor.

Egyéb kérdések  Az NRA jogosult dönteni a keretszabályozás meghatározó alapelveiről. Így például az NRA hatáskörébe tartozik az egyetemes szolgáltatás kézbesítési gyakoriságának meghatározása, az egyetemes szolgáltatások körébe tartozó csomagküldemények súlymeghatározása, a fenntartott szolgáltatások körének megállapítása, a regisztráció feltételeinek meghatározása, az egyetemes szolgáltatások egységes tarifáinak kidolgozása és a szolgáltatási szintek minőségi követelményeinek megállapítása. 

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel járó költségek megállapítására két becslés készült, melyek eredményei jelentősen eltérnek egymástól. 2007-es jelentésében a versenyhatóság a 2005-ben nyújtott egyetemes szolgáltatások nyújtásának költségét 700 millió DKK (94 millió EUR) összegre becsülte. Egy ennél frissebb és részletesebb tanulmány szerint, amelyet a független „Copenhagen Economics” vállalat készített és adott ki 2008 februárjában, az egyetemes szolgáltatás nyújtásának költsége mintegy 150 millió DKK (20 millió EUR) a nettó elkerülhető költség alapján végzett számítás alapján.

Vitás pontok  Miután a dán kormány meghozta döntését az állami támogatásnak közvetlenül a kiadóknak való kifizetéséről, számos kiadó átvette a terjesztési feladatokat. Ez arra utal, hogy a korábbi rendszer (amelyben a Dán Posta kézbesítette a hírlapokat) nem volt kellően hatékony. 

Az egyetemes szolgáltatásban előírt hatnapos kézbesítési követelmény nem jelent akkora terhet, mint azt sokan gondolják. A dániai példa (az NPO által készített kimutatások) azt mutatja, hogy üzleti szempontból kifizetődő lehet a hatnapos kézbesítési rendszer. Előfordulhat, hogy ilyen esetben nincs is szükség kompenzációra az egyetemes szolgáltatásból adódó költségekért.



Expressz Csomag (főbb szereplők)


Verseny Összesen: NPO >85% B2B: NPO kb. 50% NPO: 50-60% Bejövő: NPO kb. 95% Kimenő: NPO kb. 91%


Postapiaci szegmens / szempont

Verseny


(piaci részesedések) Címzett levél (CPO-k piaci részesedése)*

1-5%

Népsűrűség (lakos/km2)

126,0

Címzett levélküldemények teljes piaca (db) Egy főre jutó címzett levélküldemény NPO státusza


CityMail

1,66 md db 306 A tulajdonosi szerkezet A Dán Posta részvénytársasági formában működik. A megváltozhat, hiszen napirenden van a részvények 75%-át a dán állam birtokolja, a CVC Capital Posten AB (SE) vállalattal való Partners 22%-ot, az egyesülés alkalmazottak pedig 3%-ot

Üzleti ügyfelek,

Továbbá négy támogató divízió

magánügyfelek, futárszolgáltatás, expressz és csomagküldemények, külföldi posta.

Megjegyzés: * A CPO-k piaci részesedése a CPO-k belföldi címzett levélküldemények szegmensében fennálló együttes piaci részesedését mutatja, hírlapkézbesítés nélkül. Valamennyi mutató 2006-os adat.






Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltatás meghatározása megfelel az Irányelvben leírtaknak. A kézbesített küldemények darabszámának megfelelően állami támogatás jár, ami éves szinten 396 millió DKK (53 millió EUR) összeget tesz ki. 2007 elején a dán kormány módosította a támogatási rendszert. A támogatást 2007 óta közvetlenül a napilapok kiadóinak fizetik ki.

A belföldi címzett levélküldemények és a bejövő külföldi posta alkotja a fenntartott szolgáltatások körét 50 g tömegig. Nem tartoznak ebbe a körbe az átlátszó csomagolásban kézbesített sokszorosított nyomtatott tartalmak. A 20 kilogramm alatti posta szolgáltatások nyújtása regisztrációköteles. Nincsenek olyan regisztrációs követelmények, amelyek a piacra lépés korlátaiként jelentkeznének. A Dán Posta kimenő hálózatához való hozzáférést az NRA szabályozza. Az NRA az ármodellnek megfelelően (vagyis a szolgáltatási árindex alapján) figyeli az árak változásait. A gyakorlatban a Dán Posta kimenő hálózatához való hozzáférést alig-alig veszik igénybe.

Az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatásokra kettős árszabályozási rendszer vonatkozik. A fenntartott szolgáltatásokra előzetes szabályozás vonatkozik. E szolgáltatások egy kosáralapú árösszeg-maximalizációs modell hatálya alá tartoznak, ám a kosáron belüli egyes termékárakat a Dán Posta határozhatja meg. Az egyetemes szolgáltatások nem fenntartott elemeire maximált árak vonatkoznak. Az ármegállapításhoz használt benchmark a szolgáltatási árindex. A szabályozási alapelvek megfelelnek az Irányelvben leírtaknak.

Csak az átfutási időre vonatkozóan vannak érvényben szabványok. A belföldi átfutási időre vonatkozó

Szempont

Megvalósítás és megjegyzések követelmények: D+1: 93%, D+3: 95%. Mindkét követelmény teljesül. A nemzetközi átfutási idők megfelelnek az Irányelvben leírtaknak (J+3: 85%, J+5: 97%). Nincs adat arra vonatkozóan, hogy ezek a követelmények teljesülnek-e.


Az NRA a Færdselsstyrelse („Közlekedési Hatóság”). A legfontosabb hatáskörök lényegében az adatgyűjtésre korlátozódnak. A Færdselsstyrelse postai részlegén öt ember (ebből négy főállású) dolgozik.

hatóság

Országlap: Észtország


Kis ország viszonylag alacsony egy főre jutó postai volumennel;

(ii)

Visszaállították az 50 grammig terjedő levélküldeményeket felölelő fenntartott szolgáltatásokat;

(iii)

Az Észt Posta az egyetemes szolgáltatások kapcsán áfamentességet élvez;

(iv)

A levélküldemények kézbesítésére szigorú engedélyezési követelmények vonatkoznak;

(v)

Szabályozási bizonytalanság a postapiaci szabályozás tekintetében.

Szabályozási fejlemények  Észtországban a fenntartott szolgáltatások köre az 50 g tömeg alatti és a normál küldemények díjának két és félszeresét meg nem haladó címzett levélküldeményeket foglalja magában (a címzett reklámküldemények kivételével). Az észt postai piac 2006 előtt teljesen liberalizált volt, a fenntartott szolgáltatások körét azonban 2006-ban visszaállították. 

A szolgáltatások egyetemes szolgáltatási üzleti tevékenységként való nyújtása engedélyköteles. Az engedélyezési feltételek között szerepel az egyetemes postai szolgáltatások részben vagy teljes egészében történő nyújtása az engedélyezett területen belül, ám ez a követelmény a címzett reklámküldeményekre nem vonatkozik.

Piaci fejlemények  Az Észtországi verseny a levélküldemények piacán korlátozott. Az ECORYS szerint ennek oka az engedélyezési rendszer és a számos más belépési korlát, így például az a tény, hogy a címzett levélküldemények vidéki terjesztése a címzett reklámküldemények kivételével csekély profitot generál. A nyereségesség hiányát illusztrálja az is, hogy az Észt Posta évente állami támogatásra szorul a hírlapok és folyóiratok vidéki kézbesítése kapcsán. 

2002 óta címzett reklámküldeményeket a konkurens postai üzemeltetők is kézbesíthetnek anélkül, hogy teljesíteniük kellene az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó szigorú engedélyezési feltételeket. Így a címzett levélküldemények szegmensében kialakult a piaci verseny.

Egyéb kérdések  Az átfutási idők teljesítését nem ellenőrzi független szervezet, és az nincs összhangban a CEN-szabványokkal. Az NCA úgyszintén nem vizsgálja a szolgáltatási minőség mérésére szolgáló módszert.

Vitás pontok  Az ECORYS szerint a korlátozott verseny oka az engedélyezési rendszer és a számos más belépési korlát, így például az a tény, hogy a címzett levélküldemények vidéki terjesztése a címzett reklámküldemények kivételével csekély profitot generál. 

A fenntartott szolgáltatási kör észtországi visszaállításának egyik oka az, hogy az egyetemes szolgáltatás a kevésbé rentábilis földrajzi területeken, például vidéken, nagy terhet ró a szolgáltatókra. Ilyen körülmények között az egyetlen egyetemes szolgáltató mellett megvalósuló fokozatos liberalizáció a probléma ésszerű megoldását jelentheti.



Expressz

Verseny

Főbb versenytársak / megj. 36 piaci versenyző

Csomag (nem expressz)

NPO: 100%

Egy piaci versenyző (D2D)

Címzés nélküli

NPO: 85%

Két piaci versenyző (AS Express

Külföldre szóló levélküldemények

NPO 100%

Post és D2D)

Címzett levél (CPO-k piaci részesedése)*


Egy főre jutó címzett levélküldemény


Levélküldemények: egy piaci versenyző (D2D): 3%) Címzett reklámküldemények: három piaci versenyző (AS Express Post: 34%, D2D 3-4%, Kirilind: 0-1%)

29,7

Címzett levélküldemények teljes piaca (db)

NPO státusza

NPO: 99% (levélküldemények) NPO: 92% (címzett reklámküldemények)

70,3 millió db 59 Az Észt posta állami vállalat (az észt állam 100%-os tulajdonában) Posta, expressz, logisztika, egyéb

Megjegyzés: * A CPO-k piaci részesedése a CPO-k belföldi címzett levélküldemények szegmensében fennálló együttes piaci részesedését mutatja, hírlapkézbesítés nélkül. Valamennyi mutató 2006-os vagy 2007-es adat.


Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltatás a normál, ajánlott és biztosított leveleket foglalja magában 2 kilogrammig, továbbá a normál, ajánlott és biztosított csomagokat 20 kilogrammig. Az észtországi egyetemes szolgáltatásba a belföldi és a külföldi posta is beletartozik. A postatörvény 2007. évi módosítását követően a folyóiratok kézbesítését 2008. január 1jétől kizárták az egyetemes szolgáltatásból. 2002 óta a címzett reklámküldemények kézbesítése az egyetemes szolgáltatástól független, különálló tevékenységnek minősül. Az egyetemes szolgáltatás finanszírozására nem vonatkozik külön megállapodás, ám a hírlapok és folyóiratok vidékre történő kézbesítését az állam pénzügyileg támogatja.

Szempont Fenntartott szolgáltatások köre





Megvalósítás és megjegyzések A címzett levélküldemények piaca 2006 előtt hivatalosan liberalizált volt, a fenntartott szolgáltatások körét azonban 2006-ban visszaállították. A fenntartott szolgáltatások köre az 50 g alatti belföldi levélküldeményeket foglalja magában a címzett levélküldemények kivételével. A szolgáltatások egyetemes szolgáltatási tevékenységként való nyújtása engedélyköteles. Az engedéllyel rendelkező postai üzemeltető köteles az engedélyezett területen belül részben vagy teljes egészében nyújtani az egyetemes postai szolgáltatásokat. A hozzáférés nem kötelező, és a postatörvény nem szabályozza a hozzáférési feltételeket. Az egyéb postai üzemeltetők hálózatához való hozzáférés csak akkor engedélyezett, ha az érintett felek között szerződés van érvényben.

Az egyetemes szolgáltatások díjaira előzetes szabályozás vonatkozik. A díjaknak költségalapúaknak kell lenniük, és 10% nyereséget tartalmazhatnak. Az egyetemes szolgáltatások tarifáit az NRA-nak jóvá kell hagynia.

Csak az átfutási időre vonatkozóan vannak érvényben szabványok. A belföldi átfutási időre vonatkozóan előírt átfutási idő 90% D+1. A külföldi átfutási idő követelménye J+3: 90%. Az Észt Posta mindkét követelménynek megfelel. Az NRA az Észt Versenyhatóság (Konkurentsiamet, NCA). Az NCA gyakorlatilag teljes szabályozói hatáskörrel rendelkezik, a nemzeti postai üzemeltető tarifái meghatározásának kivételével. A Konkurentsiamet postai részlegén négy főállású alkalmazott dolgozik.

Országlap: Finnország

Összefoglalás A postai piac jellemzői Finnországra az alábbiak jellemzők: (i) Vidéken földrajzi szempontból nehéz körülmények (szigetvilág, gyéren lakott területek, címzettek közötti nagy távolságok). A finnországi postai piac ennek ellenére viszonylag érett, magas az egy főre jutó volumen, és fejlett a címzett reklámküldemények piaca. (ii)

A finn postai piacra azonban több mint egy évtizede jelentős nyomás nehezedik. A csökkenés oka, hogy Finnországban – más európai országokhoz képest is – igen magas az internet-penetráció és az ebből adódó e-helyettesítési arány. Az írásbeli kommunikációs formákon belül (SMS, e-mail, fax, levél) például 10 év alatt jelentősen, 60%-ról 10%-ra zuhant a levelek piaci részesedése. A lakosság által küldött levelek (egyéni levelek) száma is egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, az elmúlt négy évben évente átlagosan -9%-kal.

(iii)

A postai volumenekre nehezedő nyomás a várakozások szerint az elkövetkezendő években is folytatódni fog, hiszen 2008-tól kezdve már a finn kormány is elektronikusan bocsátja ki számláit, és azt tervezi, hogy 2009 végére, de legkésőbb 2010 folyamán áttér az elektronikusan fogadott számlákra is.

Szabályozási fejlemények  A finn postai piac 1991. június 1-je óta teljesen liberalizált. A címzett levélküldemények szegmensében a postai szolgáltatások nyújtásához az üzemeltetőknek engedéllyel kell rendelkezniük, amely magában foglalja az adott üzemeltető által kiválasztott területen való napi rendszerességű kézbesítési kötelezettséget is az Åland-szigetek kivételével. Ha a tevékenység sűrűn lakott területen zajlik, az üzemeltető köteles díjat fizetni az államnak. Az Åland-szigeteken – Finnország autonóm területén – nyújtott postai szolgáltatásokért külön egyetemes szolgáltató felel, és azokra külön törvény vonatkozik. Piaci fejlemények  Az engedélyezési követelmények eredményeképpen a címzett levélküldemények piacán nem alakult ki verseny. Egyetlen piaci résztvevőnek, a Suomen Suoramainonta Oy (SSM) vállalatnak volt engedélye címzett levélküldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtására. A cég azonban úgy döntött, hogy nem használja fel az engedélyt, mivel úgy érezték, hogy az engedélyezési feltételek korlátozzák mozgásterüket. Emiatt nem láttak esélyt a versenyképes és nyereséges működésre, valamint vonzó szolgáltatások nyújtására. Az SSM címzett levélküldeményekre vonatkozó engedélye időközben lejárt. 

Az új postai irányelv életbe lépésével az engedélyezési feltételekre nyomás fog nehezedni, mivel az egyetemes szolgáltatón kívüli konkurens postai vállalatok már nem kötelesek heti öt alkalommal kézbesíteni a küldeményeket, amit Finnországban eddig törvény írt elő. Ennek eredményeképpen a címzett levélküldemények piacán a verseny

kibontakozására lehet számítani, elsősorban minden valószínűség szerint a városokban, illetve az Itella hálózatának (szerződéses) felhasználásával történő kézbesítés terén. A nemzeti postai üzemeltető, az Itella szerint az erősödő verseny csökkenteni fogja az egyetemes szolgáltatás finanszírozási alapját, és alighanem az egyetemes szolgáltatás alapelveinek megváltozását vonja majd maga után Finnországban. Egyéb kérdések  Érdekes stratégiát választott az Itella Corporation: az ún. „upstream szolgáltatások” területén kíván terjeszkedni, és az elektronikus üzenetküldési szolgáltatásokra kíván fókuszálni. A kis belföldi piac, a stagnáló postai volumenek és a viszonylag nehéz földrajzi körülmények együttes hatásával küzdő Itella Corporation azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a balti térség legügyfélközpontúbb, leginnovatívabb és legnyereségesebb szolgáltatójává válik az üzenetküldési és logisztikai szolgáltatások terén. 

E cél érdekében az Itella Corporation új területek felé is nyit, és nyomtatási, elektronikus számlázási, információkezelési és címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt vállalatok számára, amelyek ma már fontos bevételi forrást jelentenek a számára. Az Itella Corporation az integrált információ- és anyagáramláskezelés irányába kívánja továbbfejleszteni tevékenységét, sokrétű üzenetküldési és logisztikai megoldásokat kínálva. Emiatt a hibrid és elektronikus szolgáltatások rendkívül fontosak az Itella Corporation számára. Ezenkívül az Itella Corporation növekedésre számít az elektronikus kereskedelemben, és egyre nagyobb súlyt fektet a logisztikára és a belföldi piacon elfoglalt pozíciók erősítésére. Az Itella Corporation külföldön is terjeszkedik, és ma már kilenc országban – Svédországban, Dániában, Norvégiában, Németországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és Oroszországban – van jelen információs és logisztikai szolgáltatásokkal.



Az Itella tevékenységében egyre hangsúlyosabban jelenik meg a posta küldemények automatizált „kézbesítése”. 2008 márciusában az Itella három hónapos kísérleti projektet indított egy automatikus csomagterminál tesztelésére, melynek segítségével az ügyfelek újszerű módon vehetik át csomagjaikat. Az ügyfelek SMS-értesítést kapnak arról, hogy csomag érkezett a részükre, mely üzenet tartalmazza az automatikus csomagterminál nyitásához szükséges információkat is. Az automatikus csomagterminál a csomagok ügyfelek általi átvételének újabb módját jelenti. Így a jövőben az ügyfelek a postán vagy automatikus csomagterminálból is átvehetik csomagküldeményeiket, illetve a házhozszállítást is választhatják.

Vitás pontok  Az a tény, hogy a címzett levélküldemények szegmensének 1991-es liberalizációja óta megjelent egyetlen piaci versenyző visszalépett, arra utal, hogy a finn postai piacon az egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó jelenlegi engedélyezési feltételek túlzottan szigorúak ahhoz, hogy tényleges verseny bontakozzon ki. 

Az ECORYS támogatja az Itella által kezdeményezett társadalmi vitát a postai küldemények heti öt napon történő kézbesítéséről, mivel elképzelhető, hogy egyes országok nemzeti postai üzemeltetői számára nem vonzó az ötnapos kézbesítési rendszer úgy, hogy a pluszköltségekért semmiféle kompenzáció nem jár.



Expressz

NPO [ismeretlen]


NPO 45%

Címzés nélküli

NPO [ismeretlen]



Címzett levélküldemények teljes piaca (db) Egy főre jutó címzett levélküldemény


SSM 45%, Letterbox 10% Versenytársak: DHL Global Mail, Spring, SPI, UPS és FedEx. Piaci részesedésekről nincs adat.

NPO: 100% 15,66


NPO státusza


2,8 md db (expressz nélkül) 225 Korlátolt felelősségű társaság, 100% állami tulajdon. Postai kommunikáció, logisztika, információlogisztika (upstream szolgáltatások)

Az Itella Mail Communication papíralapú kommunikációs és kézbesítési szolgáltatásokat nyújt. Az Itella Information többcsatornás információlogisztikai szolgáltatásokat kínál az információáramlás-kezelés területén. Az Itella Logistics szolgáltatáslogisztikai megoldásokat biztosít áruáramlás-kezelési célokra.




Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltatás megfelel az Irányelvekben leírtaknak, és azt a jelenlegi szolgáltató, az Itella Corporation biztosítja. Az egyetemes szolgáltatás finanszírozására nincs külön konstrukció. Az új Irányelv nyomás alá helyezheti a finanszírozást. Nyilvános vita várható az egyetemes szolgáltatás finanszírozása kapcsán.

A címzett levélküldemények piaca 1991 óta hivatalosan liberalizált. A címzés

nélküli levélküldemények piaca már 1991 előtt is liberalizált volt. A címzett levélküldemények szegmensében a szolgáltatások nyújtása engedélyköteles. Engedélyezés és hálózati hozzáférés Minden, engedéllyel rendelkező üzemeltetőnek a postai szolgáltatásokról szóló törvénnyel összhangban kell nyújtania a postai szolgáltatásokat, beleértve az egyetemes szolgáltatások teljes körét (így a valamennyi háztartásba való, heti öt napon történő kézbesítést) is. Ha a tevékenység sűrűn lakott területen zajlik, az üzemeltető köteles díjat fizetni az államnak. A tapasztalatok szerint az engedélyezési rendszer a címzett levélküldemények kézbesítése terén gyakorlatilag gátat vet a verseny kibontakozásának. Hálózati hozzáférésre egyedi megállapodás alapján van lehetőség. Az Itella versenytársai panaszkodnak a hozzáférési feltételek miatt, különösen annak okán, hogy szerintük a konkurenciára és az ügyfelekre vonatkozó hozzáférési feltételek eltérőek. Az Itella tagadja ezeket az állításokat.

Szempont


Díjszabási alapelvek és az

Az egyetemes szolgáltató valamennyi szolgáltatásának díjára utólagos szabályozás

elszámolás átláthatósága

érvényes. A szabályozási alapelvek megfelelnek az Irányelvben leírtaknak. Csak az átfutási időre vonatkozóan vannak érvényben szabványok. A belföldi átfutási időre vonatkozó követelmények a következők: D+1: 85%, D+2: 98%. Mindkét követelmény teljesül. A nemzetközi átfutási idők megfelelnek az Irányelvben leírtaknak. A követelmények teljesítése változó, a kiindulási/célországtól függően.



Az NRA a FICORA. A legfontosabb hatáskörök az adatgyűjtésre és a feltételes büntetések kirovására vonatkoznak. A FICORA postai részlegén nyolc-kilenc főállású alkalmazott dolgozik.

Országlap: Franciaország

Összefoglalás Piaci jellemzők (i)

Rendkívül nagy belföldi volumen (Franciaország postai piaca Németország után a második legnagyobb);

(ii)

A népsűrűség átlagos, ám a lakosság mintegy 25%-a ritkán lakott falusi övezetekben, illetve hegyesdombos területeken él;

(iii)

A fenntartott szolgáltatások körébe tartoznak a belföldi levélküldemények, a címzett reklámküldemények és a bejövő külföldi levelek 50 g tömegig és az alaptarifa két és félszereséig;

(iv)

A széles körű egyetemes szolgáltatás magában foglalja a levélküldeményeket, a hírlapokat, a folyóiratokat, a katalógusokat és a nyomtatványokat 2 kg-ig, valamint a csomagokat;

(v)

Fejlett piac az értékesítési láncban feljebb lévő (upstream) szolgáltatások területén, ahol számos postai szolgáltató és konszolidátor működik.

Szabályozási fejlemények  Bár Franciaország már 1999-ben törvényt alkotott a fenntartott szolgáltatások határainak a 97/67/EK irányelv szerinti meghatározásáról, a 97/67/EK és 2002/39/EK irányelv teljes átvétele csak 2005-ben fejeződött be. A postai tevékenységekről szóló 2005-516 sz. határozat a fenntartott szolgáltatások határát 50 grammra csökkentette, és a franciaországi postai ágazattal kapcsolatos szabályozási feladatkört a távközlési szabályozó hatóságra (ART) ruházta át, amelynek új neve ARCEP lett. A teljes liberalizációra a 2011-es egységes európai piacnyitásig várhatóan nem kerül sor. A törvény négyféle eszközt ír elő a verseny résztvevőinek (hozzáférési jogok). Piaci fejlemények  A nemzetközi postaforgalom, a csomagküldemények és az expressz küldemények szegmensében erős a konkurencia, és számos nagy (nemzetközi) üzemeltető versenyez a La Poste-tal. Érdekes tendencia, hogy folyamatosan nő a csomagfelvételi pontok száma, például a dohányárusító helyeken. A címzés nélküli szegmensben rendkívül nagy a koncentráció: csak az Adrexo (2006-ban fuzionált a Kicible céggel) és a Mediapost (La Poste) verseng egymással. Az upstream szolgáltatások postai előkészítéshez kapcsolódó piaca különösen jelentős Franciaországban, és az értékláncnak ez a szakasza már évek óta nyitott a verseny számára. Az országban számos (kb. 250) postai szolgáltató és konszolidátor működik, igaz, a konszolidátorok közül jó néhány a La Poste kezében van, mások pedig alvállalkozói státuszúak, így korlátozott a piaci erővel bírnak. A címzett reklámküldemények és a közigazgatási küldemények előkészítő piaca nem nagyon koncentrált. 

A címzett levélküldemények szegmensében a verseny korlátozott eredményeket hozott, amelyek elmaradnak a néhány évvel ezelőtt megfogalmazott várakozásoktól. Az Adrexo Mail 2006-os

bevezetésekor úgy tűnt, hogy egy második kézbesítési hálózat is létrejön. Az Adrexo azonban 2008 februárjában bejelentette, hogy kivonul a címzett levélküldemények piacáról. Ennek egyik fő oka az európai postai piac teljes liberalizációjának az elhalasztása volt. További okok: az európai alternatív postai üzemeltetők belépési korlátai és az alternatív üzemeltetőkre alkalmazható szabályok (pl. az egyetemes szolgáltatás finanszírozása). Az Adrexo címzett levélküldeményeket kezelő hálózatának bezárásával el fog tűnni az egyetlen alternatív, végpontok közötti kézbesítési hálózat a címzett levélküldemények piacán (a La Poste hálózata mellett). A La Poste becsült piaci részesdése a címzett reklámküldemények és a belföldi levélküldemények szegmensében csaknem 9899%. Aligha várható, hogy ez a (félmonopolisztikus) helyzet 2011 előtt alapvetően megváltozna. 

Érdekesség a La Poste nemzetközi dimenziója, különösen a (nemzetközi) csomagok és expressz küldemények szegmensében. A La Poste Franciaországban, Európában és Európán kívül több mint 200 leányvállalatban tulajdonos (vagy résztulajdonos). Legerősebb márkái a GeoPost (Chronopost és DPD) és a Sofipost.

Vitás pont  A címzett levélküldemények piacán Franciaországban alig-alig beszélhetünk kialakult versenyről. Az Adrexo címzett levélküldeményeket kezelő hálózatának bezárásával eltűnt az egyetlen olyan fél, amely országos szinten a La Poste kihívójaként léphetett volna fel (legalábbis elméletileg). Az ECORYS szerint ez a visszalépés a szabályozási bizonytalanság hatásainak világos példája, és az európai döntéshozás minőségével kapcsolatos. Az Adrexo 2008 decemberére várta a teljes piacnyitást, de a liberalizáció 2010. december 31-re való elhalasztása miatt az Adrexo leállította (vagy szüneteltette) beruházásait, és lemondott abbéli szándékáról, hogy létrehozza a címzett levélküldemények hálózatát. Általánosságban az európai liberalizáció elhalasztása jól láthatóan visszavetette az alternatív postai üzemeltetők célzott levélpostai küldemények kézbesítésével kapcsolatos programjait és beruházásait. A piaci fejlemények összefoglalása: Postapiaci



szegmens/szempont Expressz Csomag (főbb

Verseny

TNT Express, Exapaq, GLS France

NPO (n.a.)

Alveol, Adrexo/Distrihome, Kiala, Mondial-Relay, Sogep

NPO/Mediapost (50%)

Adrexo (50%)

szereplők) Címzés nélküli Külföldi levélküldemények Címzett levélküldemények

NPO (80-85%)

1-2%

(CPO-k)* piaci részesedése)* Népsűrűség

111

(lakos/km2) Címzett

16,5 md db (2006)

levélküldemények teljes piaca (db) Egy főre jutó címzett

270 (2006)

De Post/La Poste, DHL, DPWN, IMX, Royal Mail, Spring, Swiss Post, Let France Routage Az Adrexo 2008-ban leállította a (helyi) címzett levélküldemények hálózatára vonatkozó kísérleti projektjének végrehajtását; az upstream szolgáltatások piacán a La Poste részesedése csupán 10%

Postapiaci



szegmens/szempont levélküldemény NPO státusza


A La Poste állami vállalat

A La Poste jogi státusza 1991 óta „exploitant autonome de droit public”, vagyis független közjogi társaság, amely közcélokat szolgál

Levelek, expressz, csomagok, viszonteladói üzletek és pénzügyi szolgáltatások

Megjegyzés: * A CPO-k piaci részesedése a CPO-k belföldi címzett levélküldemények szegmensében fennálló együttes piaci részesedését mutatja a magazinok, folyóiratok és hírlapok kézbesítése nélkül. Más jelzés híján valamennyi mutató 2007-es adat. N.a.: nincs adat.


Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltatás az országos és külföldi postai szolgáltatásokra (ideértve a levélküldeményeket, a hírlapokat, a folyóiratokat, a katalógusokat és a nyomtatványokat) és a csomagokra terjed ki 2 kg ill. 20 kg tömegig, továbbá az ajánlott és megjelölt értékű küldeményekre. Az egyetemes szolgáltatást a fenntartott szolgáltatások hasznából finanszírozzák. Kompenzációs alap létrehozására lehetőség van.

2006. január 1-je óta a fenntartott szolgáltatások körébe tartoznak a belföldi levélküldemények és Fenntartott szolgáltatások a bejövő külföldi levelek 50 g tömegig és az alaptarifa két és félszereséig. A könyvek, köre katalógusok, hírlapok és folyóiratok kifejezetten nem képezik részét a fenntartott szolgáltatások körének. A címzett reklámküldemények a belföldi levélküldeményekhez tartoznak, és ezért (50 g alatt) a fenntartott szolgáltatások részének tekintendők.



A levélküldeményekhez kapcsolódó, nem fenntartott postai szolgáltatásokat nyújtó postai üzemeltetőknek (ideértve a nemzetközi postát is) engedéllyel kell rendelkeznie, kivéve, ha tevékenységük a belföldi levélküldeményekre korlátozódik, és a kézbesítésre nem terjed ki. Bizonyos általános funkciók engedélykötelesek. Az engedélytulajdonosok hozzáférnek a La Poste hálózatához (illetve annak egy részéhez), és a La Poste által kezelt bizonyos adatokhoz. A CPCE (törvény) négyféle eszközt ír elő a verseny résztvevőinek.

A fenntartott szolgáltatások körében a díjakat jóvá kell hagynia az ARCEP-nek, az egyetemes szolgáltatások közé tartozó, de nem fenntartott szolgáltatások esetében pedig a módosítások hatálybalépése előtt a La Poste köteles értesíteni az ARCEP-et. 2006 júniusában az ARCEP ármaximalizáló rendszert vezetett be a La Poste által nyújtott egyetemes szolgáltatás kapcsán. 2006 és 2008 között az egyetemes szolgáltatás tarifái nem emelkedhettek nagyobb mértékben a rögzített 2,1%-os éves átlagnál.


A szolgáltatások minőségével kapcsolatos célokat a minisztérium határozza meg évente miniszteri rendelet útján. Eddig az előírt és elérendő minőségi szinteket a La Poste és az állam között született szerződésben határozták meg (pl. „Le contrat de plan 2003-2007”). A La Poste és az állam között hamarosan új szerződés aláírására kerül sor, amelyben meghatározzák a La Poste „mission de service public” küldetését 2008 és 2012 között. 2007-ben a La Poste nem teljesítette az összes minőségi kritériumot; a küldemények 82,5%-át kézbesítette másnap, míg az elvárás 85% volt, a csomagok kézbesítése kapcsán pedig az előírt 90% helyett csak 85,8% teljesült. A külföldi kézbesítések az előirányzatnál is jobban alakultak (95,5%, szemben a 85%-os elvárással).


2005 vége óta az ARCEP tölti be a független postai szabályozó szerv szerepét. Tevékenységei

Szempont hatóság (NRA)

Megvalósítás és megjegyzések főként az engedélyeztetésre, az egyetemes szolgáltatás felügyeletére és az egyetemes szolgáltató elszámolásának/árainak ellenőrzésére irányulnak. Postai ügyekkel kilenc főállású alkalmazott foglalkozik, akik más funkcióktól is kapnak némi segítséget (2 főállású alkalmazottnak megfelelő mértékben). A hatóság szabályozási hatásköre tág, így kiterjed például a statisztikai adatok gyűjtésére is.

Országlap: Németország

Összefoglalás A postai piac jellemzői A német postai piacra az alábbiak jellemzők: (i)

Rendkívül nagy postai piac viszonylag magas egy főre jutó postai volumennel;

(ii)

Számos német kiadóvállalat saját hálózattal rendelkezik a magazinok és folyóiratok kézbesítésére;

(iii) Viszonylag alacsony árak a címzett reklámküldemények területén a DPAG tranzakciós küldeményeihez képest; és (iv)

A DPAG (az EU közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelve alapján) áfamentességet élvez az egyetemes szolgáltatásként nyújtott, (címzett) levélküldeményekhez kapcsolódó szolgáltatásokra (beleértve a címzett reklámküldeményeket és a tömeges postai küldeményeket, de nem beleértve a tömeges csomagküldeményeket).

Szabályozási fejlemények  A német postai piacot 2008. január 1-jén teljesen megnyitották a verseny előtt. Az 1 kgnál kisebb tömegű levélpostai küldemények profitorientált kézbesítése engedélyköteles (lásd a postatörvény 5. pontját). A teljes liberalizációt megelőző években a jobb minőség érdekében a piaci résztvevők csaknem fele úgynevezett D-engedély alapján működött a fenntartott szolgáltatások ár- és súlykorlátozásainak betartása mellett. Az erőfölénnyel rendelkező postai üzemeltetők (ez a gyakorlatban a DPAG-t jelenti) hálózatához kötelezően hozzá kell férni. 2008. január 1-je óta a DPAG 3-21%-ról 8-26%-ra növelte az elérhetővé tett küldeményekkel kapcsolatban igénybe vehető kedvezmények mértékét. 

A DPAG csak a német szövetségi versenyhatóság 2005. február 11-ei határozata után biztosított hozzáférést a versenytársaknak a fenntartott szolgáltatások területén (az NRA által kibocsátott megfelelő engedély megléte esetén) a nagy ügyfelekkel megegyező feltételek mellett.



2008. január 1-jén lépett hatályba a postai ágazatban alkalmazandó minimálbérre vonatkozó törvény, amely a CPO-k által 2007-ben átlagosan fizetett minimálbérnél lényegesen magasabb bérszintet írt elő. Több CPO pert indított a törvény miatt, és az illetékes berlini bíróság 2008 márciusában úgy határozott, hogy a minimálbér alkalmazása nem lehet általánosan kötelező. A német kormány ugyanakkor közvetlen fellebbezést nyújtott be a berlini bíróság döntése ellen, így az (még) nem jogerős.

Piaci fejlemények  A 2008-ban lezajlott teljes piacnyitásig a versenyt a kis tömegű (<50 g) időérzékeny (tranzakciós) küldemények D-engedéllyel való kézbesítésével ösztönözték. 2007 végén mintegy 850 cég tevékenykedett a postai levélkézbesítés területén. Közülük sokan

kisvállalatok, és csak helyi szinten működnek. A regionális szinten működő nagyobb postai üzemeltetők gyakran német kiadóvállalatokhoz kötődnek, amelyek beléptek a címzett levélküldemények piacára. 

A D-engedéllyel végzett tevékenységek vonzereje, a viszonylag magas közszolgáltatói díjak3 , a közszolgáltatói díjak és a hozzáférési díjak közötti viszonylag csekély különbség, valamint az a tény, hogy a piaci résztvevők a fenntartott szolgáltatások területén nehezen nyertek hálózati hozzáférést a nagy ügyfelekkel megegyező feltételek mellett, arra késztették a németországi CPO-kat, hogy alternatív hálózatokat építsenek ki a levélküldemények kézbesítésére. A címzett levélküldemények piacán a CPO-k együttes piaci részesedése (az engedélyezett körben, vagyis az 1 kg-ig terjedő levelek körében) folyamatosan emelkedett, és 2007-re elérte a 10,4%-ot.



A PIN Group és a TNT Post a DPAG legfontosabb országosan működő versenytársai lettek. 2008 elején mindkét cégnek sikerült a német háztartások mintegy 90%-ába saját hálózatukon keresztül, illetve a regionális és helyi partnerekkel kötött együttműködési megállapodások révén kézbesítenie.



2007 végén a PIN Group pénzügyi nehézségekbe ütközött. A minimálbérre vonatkozó törvény elfogadása tovább fokozta a PIN problémáit, ám az ágazati szakemberek szerint a pénzügyi nehézségeket elsősorban a PIN üzleti modelljének hiányosságai okozták. A PIN csoportot alkotó 90 cég közül kb. 40, köztük a holdingvállalat is, fizetésképtelenséget jelentett, és közülük sokan valóban csődbe mentek. A csoport erősebb vállalatai folytatták postai tevékenységüket, ám a PIN a jövőben aligha fog csoportként működni.



Az ECORYS becslése szerint a minimálbérre vonatkozó törvény nagyságrendileg 9– 12%-kal növeli a CPO-k átlagos egységnyi költségeit. A TNT bejelentette, hogy ha az előírt magasabb béreket kell fizetnie, felhagy németországi tevékenységével, ám sok a találgatás azzal kapcsolatban, hogy mi is fog történni.

Egyéb kérdések  A postai ágazatot érintő politikai vitákban sok politikus negatívan nyilatkozott a munkakörülményekről, különösen a „mini-job” szerződések (ideiglenes vagy részmunkaidős munkaszerződések legfeljebb 400 EUR havi fizetéssel) CPO-k általi (széles körű) használata miatt, és elmozdulást kíván látni a főállású és részmunkaidős szerződések felé. 

3

Az EU-ban tevékenykedő hagyományos szereplők közül DPAG-t az elsők között privatizálták. A DPAG ugyancsak az elsők között fordított jelentős összegeket műveleteinek átszervezésére és a válogatás automatizálására, aminek köszönhetően az engedélyköteles körben dolgozó alkalmazottak létszáma az 1999-es 177 000-ről 2006 végére 148 500-ra csökkent.

A Németországban és más európai országokban érvényes kiskereskedelmi árak összehasonlítását megnehezíti, hogy eltérők a postai termékek specifikációi, így például a súlykategóriák. Ha eltekintünk ettől problémától, egy darabonkénti díjszabású elsőbbségi levélküldemény legalsó súlykategóriában érvényes díjának összehasonlítása alapján a németországi kiskereskedelmi ár PPS-ben kifejezve viszonylag magas (0,53) más európai országokhoz, például Hollandiához (0,42) vagy Nagy-Britanniához (0,43) képest.

Vitás pontok  A 2008. január 1-jei teljes piacnyitás után Németország azt az utat választotta, hogy fenntartja az egyetemes szolgáltatást (ahogy arra a Postai irányelv is kötelezi), de nem lesz kijelölt egyetemes szolgáltató. A Deutsche Post (DPAG) vállalta, hogy valamennyi egyetemes szolgáltatást biztosítja. Ha a DPAG úgy dönt, hogy felhagy bizonyos egyetemes szolgáltatások nyújtásával, például egy adott városban vagy régióban, az NRA köteles eljárást indítani (a postatörvényben részletezett módon) annak érdekében, hogy az egyetemes szolgáltatások biztosítva legyenek. 

Németországban 2008. január 1-jén a hozzáférési feltételek előzetes szabályozásáról áttértek az utólagos ellenőrzésre. Németország volt az egyetlen olyan ország, ahol a kézbesítési hálózathoz való hozzáférési díjakra előzetes szabályozás vonatkozott.



Németországban a minimálbérre vonatkozó törvényben meghatározott kézbesítői bérek mintegy 30%-kal magasabbak annál, amit a CPO-k valójában fizetnek, és lényegesen magasabbak sok hasonló ágazat minimálbérénél is. A CPO-k pert indítottak arra hivatkozva, hogy a minimálbérre vonatkozó törvény nem arányos, és igazságtalan mértékben torzítja a versenyt. Ezenkívül európai távlatokban elképzelhető, hogy az ágazati minimálbér bevezetése Európa más országaiban is hátráltatja a verseny kibontakozását. A kormányzatoknak kiegyensúlyozott módon kell egyrészről védeniük a munkakörülményeket és másrészről ösztönözniük a versenyt.



Tágabb kontextusban szemlélve a kérdést, a minimálbérre vonatkozó német törvény (továbbá a TNT és a főbb CPO-k munkakörülményei közötti hollandiai különbségek) fontos érv volt a hollandiai teljes piacnyitás elhalasztása mellett (túl azon, hogy az NPOk áfamentességének különbségeiből adódóan Németországban, Hollandiában és NagyBritanniában hiányoznak az egyenlő versenyfeltételek). Bár nem teljesen egyértelmű, hogy ezeket az érveket Hollandiában megalapozottan alkalmazzák, mindenképpen megállapítható, hogy a németországi fejlemények kihatottak és kisugároztak Európa többi részére is.

A piaci fejlemények összefoglalása: Postapiaci szegmens / szempont Expressz Csomag (főbb szereplők) Címzés nélküli Külföldi levélküldemények



Verseny (piaci részesedések) Verseny NPO (38%) n.a. NPO (>80%)

10,4% (engedélyezett kör, levélküldemények 1 kg-ig)

Főbb versenytársak / megj. UPS, DPD, Fedex, DHL, TNT Express n.a. Spring, Osztrák Posta és La Poste (Franciaország) TNT Post, PIN Group (a csoport egy része fizetésképtelen), sok regionális/helyi üzemeltető; a piaci szegmentáció eltér a jelen tanulmányban vizsgált többi országétól

231,47 17,6 md db

Az engedélyköteles körben,

Postapiaci szegmens / szempont


Főbb versenytársak / megj. magazinok és folyóiratok nélkül

Egy főre jutó címzett levélküldemény NPO státusza


213 A DPAG részvénytársasággá alakult át; A részvények 31%-át a KfW nevű a kezdeti nyilvános ajánlattételre 2000nyilvános pénzügyi szervezet ben birtokolja, 69%-ával pedig a tőzsdén kereskednek került sor Posta (Német Posta), expressz és logisztika (DHL), pénzügyi szolgáltatások (Postbank) és más szolgáltatások (Szolgáltatások)

A szolgáltatási divízió összefogja a csoportszintű belső szolgáltatásokat, így (i) a globális üzleti szolgáltatásokat, (ii) a Deutsche Post viszonteladói üzleteit és (iii) a vállalati központot

Megjegyzés: * A CPO-k piaci részesedése a CPO-k belföldi címzett levélküldemények szegmensében fennálló együttes piaci részesedését mutatja a magazinok, folyóiratok és hírlapok kézbesítése nélkül. Valamennyi mutató 2007-es adat. N.a.: nincs adat.


Fenntartott szolgáltatások köre Engedélyezés és hálózati hozzáférés

Megvalósítás és megjegyzések Az NRA köteles szavatolni, hogy minden egyetemes szolgáltatás biztosítva legyen. 2008 januárja óta a DPAG-t már nem kötelezi törvény egyetemes szolgáltatás nyújtására, ám azt továbbra is biztosítania kell (amennyiben fel kíván hagyni a tevékenységgel, azt hat hónappal korábban be kell jelentenie). A DPAG hat hónapos felmondási idővel jelezheti az NRA-nak, hogy az egyetemes szolgáltatás nyújtását részben be kívánja fejezni. Ebben az esetben a nemzeti szabályozó hatóságnak keresnie kell egy olyan postai üzemeltetőt, aki további kompenzáció nélkül kész biztosítani a szóban forgó szolgáltatásokat, illetve – ha ez az eljárás nem jár eredménnyel – kötelezhet egy piaci erőfölényben lévő üzemeltetőt vagy – ha kompenzáció nélkül nem megoldható – pályázatot írhat ki az egyetemes szolgáltatás adott részének nyújtására.

A postai piacot 2008. január 1-jén teljesen liberalizálták. Az 1 kg-nál kisebb tömegű levélpostai küldemények profitorientált kézbesítése engedélyköteles. Az üzemeltetőnek számos konkrét követelménynek kell megfelelnie (pl. alkalmazási feltételek). A más postai szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek (pl. csomagkézbesítés) regisztráltatniuk kell magukat. Az erőfölénnyel rendelkező postai üzemeltetők (ez jelenleg a DPAG-t jelenti) hálózatához kötelezően hozzá kell férni az NRA által méltányosnak ítélt feltételek mellett (a kedvezmények indokoltságának megítélése az elkerült költségekkel csökkentett kiskereskedelmi ár alapján történik).



Az erőfölénnyel rendelkező postai üzemeltető (vagyis a DPAG) által egy darabonkénti díjszabású levélküldeményért felszámított díjat előzetesen jóvá kell hagyni (előzetes árszabályozás). Az NRA egy termelékenységfejlődési index (RPI-X rendszer) alapján maximálja az árat, ahol az X tényező értéke a 2008–2011 időszakra 1,8. 2008 januárja óta a tömeges (legalább 50 darabos) postai szolgáltatások ára nem igényel előzetes jóváhagyást, ám utólagos árellenőrzésnek alá kell vetni. 2007 végéig a hozzáférési díjakra előzetes szabályozási követelmény vonatkozott.

Az egyetemes szolgáltatások körében bizonyos minőségi követelmények vannak érvényben (például postaládák vagy rögzített eszközök száma). A végpontok közötti átfutási idők tekintetében a D+1 küszöbérték 80%, a D+2 95%. A DPAG az elmúlt években túlteljesítette ezeket az értékeket.

Szempont Nemzeti szabályozó hatóság (NRA)

Megvalósítás és megjegyzések Az NRA a Bundesnetzagentur. Az NRA teljes szabályozói hatáskörrel rendelkezik. Az NRAn belül 35 ember foglalkozik postai ügyekkel.

Országlap: Görögország

Összefoglalás A postai piac jellemzői A görög postai piacra az alábbiak jellemzők: (i)

Az ország egyes részein nehezek a terepviszonyok;

(ii)

Alacsony egy főre jutó postai volumen;

(iii)

Az NPO áfamentességet élvez;

(iv)

Csekély szabályozói beavatkozás.

Szabályozási fejlemények  2003-ban lépett hatályba a 3185. sz. törvény, amely a görög postai szabályozások 2002/39/EK irányelvvel való harmonizálását volt hivatott biztosítani. Görögországban a fenntartott szolgáltatások köréhez tartoznak az 50 grammnál kisebb tömegű és az első súlykategória díjának két és félszeresénél alacsonyabb tarifájú címzett postai küldemények. 

Az egyetlen egyetemes szolgáltató (USP) az ELTA. Az ELTA köteles teljesíteni a vonatkozó miniszteri határozatban előírt minőségi követelményeket és kézbesítési időket.



Az egyetemes szolgáltatások nyújtása engedélyköteles. Az engedély megszerzésének nincsenek jelentősebb akadályai.

Piaci fejlemények  A görög postai piac teljes forgalma 2006-ban 671 millió EUR volt, szemben a 2005-ös 631 millió euróval (beleértve a csomagokat és az expressz küldeményeket is). 2006. december 31-én a görög NPO a teljes postai piacon volumen alapján 93%, forgalom alapján pedig 60,3% részesedéssel rendelkezett. 

A verseny az (engedélyköteles) egyetemes szolgáltatások területén – és így a címzett levélküldemények piacán – továbbra is igen korlátozott. Az öt egyéni engedélyes volumen és forgalom tekintetében 0,9% ill. 0,4% piaci részesedésre tett szert.



Az expressz futárszolgálatok szegmensében verseny tapasztalható, növekvő árbevétel és volumen mellett. 2006-ban ez a piac 263 millió eurós forgalmat bonyolított, amit 45 millió küldemény eredményezett. A teljes piacon mindez volumen tekintetében 6,1%os, forgalom tekintetében pedig 39,3%-os részesedést jelent.



2006. december 31-én az általános engedéllyel rendelkező postai üzemeltetők száma 341-re emelkedett. 2000 és 2006 között csaknem megduplázódott a regisztrált postai üzemeltetők száma. Ugyanakkor továbbra is jelentős a koncentráció, hiszen

volumen alapján a piac több mint 76%-át az ágazat öt legnagyobb cége uralja. Ugyanezen vállalkozások teljes árbevétele a piaci forgalom 69%-át teszi ki. Ugyanakkor mindkét mutatónál csökkenés tapasztalható. 

Az ELTA az egyetemes szolgáltatások területén áfamentességet élvez. Más belépési korlát nem ismert.

Egyéb kérdések  A görög postai ágazatban található munkahelyek száma 2004 és 2006 között 5,8%kal nőtt. A másik változás, hogy a részmunkaidős foglalkoztatást egyre inkább felváltja a főállású rendszer. Vitás pontok  Bár az ECORYS úgy látja, hogy a futárszolgáltatások szegmensében jelentős a verseny, az is megfigyelhető, hogy az ELTA a jelenlegi engedélyezési, áfa- és hozzáférési rendszer miatt továbbra is erőfölényben van. 

Pillanatnyilag a görög postai piac törvényi és földrajzi környezete lehetővé teszi az ELTA számára, hogy közepes-alacsony termelékenység mellett nyújtson postai szolgáltatásokat úgy, hogy közben a minőségi kritériumokat sem teljesíti, és ennek ellenére 93%-os részesedése legyen a piac egészén.


Verseny (piaci részesedések) Az USP teljes piaci részesedése:


93,0% volumen alapján;

Címzés nélküli

60,3% forgalom alapján


Főbb versenytársak / megj. Általános engedélyesek piaci részesedése: 6,1% (volumen), 39,3% (forgalom); Címzett levélküldemények: Egyéni engedélyesek piaci részesedése: 0,9% (volumen), 0,4% (forgalom)


Népsűrűség (lakos/km2) Címzett levélküldemények teljes piaca (db) Egy főre jutó címzett levélküldemény NPO státusza


84,29 655,2 millió 58,9 Bejegyzett cég

Expressz és csomagküldemények nélkül Tulajdonosa 90%-ban az állam, 10%ban a Hellenic Postal Savings Bank

Levélküldemények, viszonteladói hálózat, pénzügyi termékek





Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség az alábbiak kezelésére terjed ki:


Belföldi és külföldi, A és B elsőbbségű egyszerű postai küldemények (levelek, számlák, magazinok stb.) 2 kilogrammig; Csomagok (belföldi és nemzetközi) 20 kilogrammig; Ajánlott levelek (belföldi és nemzetközi); Megjelölt értékű küldemények megsemmisülés, elvesztés stb. esetén Görögországban az egyetlen egyetemes szolgáltatói (USP) szerepkört a Görög Posta (ELTA) látja el.


A fenntartott szolgáltatások köréhez tartoznak az 50 grammnál kisebb tömegű és az első súlykategória díjának két és félszeresénél alacsonyabb tarifájú címzett postai küldemények, valamint a címzett reklámküldemények és a külföldi posta.

Engedélyezés és hálózati hozzáférés A szolgáltatások egyetemes szolgáltatási tevékenységként való nyújtása engedélyköteles (a fenntartott szolgáltatások nélkül). Az egyetemes szolgáltatások körén kívül eső szolgáltatások esetében egy általános engedély is elegendő. Az engedélyeseknek mindkét rendszerben teljesíteniük kell bizonyos feltételeket, így szavatolniuk kell a küldemények titkosságát, alá kell írniuk egy nyilatkozatot az ügyfelek felé vállalt kötelezettségekről, és meg kell fizetniük az engedélyezési díjat. Az ELTA hálózatához nem kell kötelezően hozzáférést biztosítani.


A Távközlési Minisztérium jogosult kibocsátani az egyetemes szolgáltatások árára vonatkozó rendelkezéseket. A költségek kiszámításának módját is szabályozás írja elő.




Az USP az elmúlt néhány évben valamivel a minőségi követelmények alatt teljesített. A liberalizált szegmensben működő üzemeltetők sem teljesítenék ezeket a szabványokat. Görögországban az NRA szerepét az EETT látja el. Az EETT hatáskörrel rendelkezik a postai ágazat fejlődésének és az egyetemes szolgáltatás elérhetőségének előmozdítására, valamint a törvényi követelmények postai üzemeltetők általi teljesítésének ellenőrzésére. Az NRA szervezetén belül 15 munkatárs foglalkozik postai ügyekkel.

Országlap: Magyarország


Magyarország földrajzi tekintetben vegyes terület, amelynek mintegy ötven százaléka alföld, a másik ötven százaléka pedig enyhén hegyvidéki jellegű. Népsűrűsége átlagos;

(ii)

Az egy főre jutó postai küldemények száma viszonylag alacsony;

(iii)

Az NPO által nyújtott egyetemes szolgáltatások áfamentesek.

(iv)

Az engedélyezési rendszer teljes egyetemes szolgáltatás nyújtását írja elő az engedélyezett közigazgatási területeken.

Szabályozási fejlemények  A 2003. évi postatörvénnyel Magyarország teljesítette az 1997/67/EK és 2002/39/EK irányelveket. A fenntartott szolgáltatások köre a legfeljebb 50 g tömegű címzett postai küldeményeket és az alaptarifa legfeljebb két és félszereséig terjedő belföldi és külföldi postai küldeményeket foglalja magában (bejövő és kimenő). A futárposta, az expressz levelek, az integrált posta és a dokumentumcsere nem tartozik az egyetemes postai szolgáltatások körébe. 

Az egyetemes szolgáltatások nyújtása engedélyköteles. Az engedély megszerzésének egyik feltétele, hogy az egyetemes szolgáltatást közigazgatási területek egy adott csoportja számára nyújtsák. A következő területcsoportokra szerezhető engedély: o egy vagy több város a nagyvárosok kivételével; o legalább egy megye Pest megye kivételével; o Pest megye és legalább még egy megye; o Budapest és legalább még két megye Pest megye kivételével; o az ország teljes területe. Ebben az engedélyezési rendszerben a piaci résztvevők nem tudnak olyan módon nyújtani egyetemes szolgáltatásokat, hogy azok csak a legjövedelmezőbb területeket érintsék.

Piaci fejlemények  2006-ban a címzett levélküldemények teljes piaci volumene 840 millió darab volt. Ha figyelembe vesszük a címzés nélküli levélküldeményeket és a hírlapokat is, a piac becsült mérete 2,3 md darab. 

Jelenleg a nem fenntartott egyetemes szolgáltatások területén nincs verseny, mivel a fent említett engedélyezési követelmények megakadályozzák az ún.

„cherry picking” gyakorlatát (vagyis a legjobb ügyfelek kiválogatását). A nem egyetemes szolgáltatási szegmensekben erős a verseny, kivéve az expressz piacot. 

A (címzett) reklámküldemények piacán a Magyar Posta 100%-os piaci részesedéssel rendelkezett. 2006-ban az expressz küldemények piacán a Magyar Postának 82%-os piaci részesedése volt. A futárpostai küldemények piacán a Magyar Posta piaci részesedése volumen alapján 5%, árbevétel alapján 1,5% volt. A Magyar Posta az integrált posta területén egyáltalán nem fejtett ki tevékenységet.

Vitás pontok  Az új magyar engedélyezési rendszerben az egyetemes szolgáltatónak legalább két másik, kevésbé jövedelmező területen is biztosítania kell szolgáltatásait. Ez a rendszer valószínűleg túlzottan szigorú a konkurens postai üzemeltetők számára. Mindemellett az egy főre jutó címzett postai volumen alacsony értéke, a jelenlegi áfamentesség és a fenntartott szolgáltatások köre szintén hozzájárul az ágazati politika sikertelenségéhez. 

Érdekes, hogy a versenytársak komoly sikereket értek el az integrált posta szegmensében, amely egyfajta nyomkövető szolgáltatás (lásd a következő táblázat alatti megjegyzést), és nem képezi az egyetemes szolgáltatás részét. A Magyar Posta versenytársai tehát találtak egy olyan piaci rést, amelyet a hagyományos szereplő nem fedett le.


Verseny (piaci részesedések) NPO: 82% expressz NPO: 1,5% futár


Címzés nélküli (2) Külföldre szóló levélküldemények

Címzett levél (CPO-k piaci részesedése) Népsűrűség (lakos/km2) Címzett levélküldemények teljes piaca (db) Egy főre jutó címzett levélküldemény NPO státusza


Főbb versenytársak / megj. DHL: 31% „integrált posta” (1), GLS: 17% „integrált posta”, Byrex: 18% expressz, Hajtás pajtás: 17% futár, Orient: 15% futár

Verseny NPO: 100% piaci részesedés

NPO: 100%

A bejövő és kimenő külföldi posta 50 gramm alatt fenntartott. Senki sem jelentkezett egyetemes szolgáltatási engedélyért a nem fenntartott körre vonatkozóan

Címzett reklámküldeményekkel

108.11 839,8 millió 83.5 Részvénytársaság, 100% állami tulajdon.

A tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Rt. gyakorolja

Levélposta, Pénzügyi szolgáltatások, Logisztikai szolgáltatások, Postai hálózat, Nemzetközi üzlet

Megjegyzés: (1) A postatörvény definíciója szerint az integrált posta olyan postai szolgáltatás, amelyben a postai küldemény útját a feladó és – ellenkező értelmű utasítás hiányában – a címzett is nyomon tudja követni.

A személyes kézbesítést az alábbi speciális postai szolgáltatások közül a felhasználó választása szerint legalább még egy kiegészíti, amennyiben a felhasználó arra igényt tart: a postai küldemény feladó által meghatározott helyen való átvétele; garantált kézbesítési időre vonatkozó szolgáltatás; küldemény kézbesítése új címre, amennyiben a cím megváltozott; kézbesítés visszaigazolása; személyre szabott szolgáltatás. (2) A címzés nélküli küldemények a postatörvény alapján nem tartoznak a postai szolgáltatások közé. Valamennyi mutató 2007-es adat.







Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes postai szolgáltatáshoz tartoznak a két kilogrammot nem meghaladó belés külföldi levelekhez, címzett reklámküldeményekhez és nyomtatványokhoz kapcsolódó postai szolgáltatások; a húsz kilogrammot nem meghaladó bel- és külföldi postai csomagokhoz kapcsolódó postai szolgáltatások; a hét kilogrammot nem meghaladó bel- és külföldi, vakok írását tartalmazó küldeményekhez kapcsolódó postai szolgáltatások.

50 grammig és egy normál első osztályú levél díjának két és félszereséig, a belföldi, valamint a bejövő és kimenő külföldi posta területén. A fenntartott szolgáltatások körébe a < 50 g címzett reklámküldemények is beletartoznak. A szolgáltatások egyetemes szolgáltatási tevékenységként való nyújtása engedélyköteles. Az egyik engedélyezési feltétel az egyetemes szolgáltatások nyújtása az engedélyezett területen. Az egyetemes szolgáltatók hálózatához kötelezően hozzáférést kell biztosítani. A hozzáférésre azok az engedélyes postai szolgáltatók jogosultak, akik olyan területen való szolgáltatásnyújtás céljára igényelnek hozzáférést, ahol nem rendelkeznek megfelelő kézbesítési hálózattal.

A belföldi fenntartott szolgáltatások árát a kormány határozza meg az egyetemes szolgáltató ajánlására (előzetes szabályozás). A tarifáknak a szolgáltatások nyújtásának költségén kell alapulnia, nem lehetnek diszkriminatívak, és a felhasználók számára elérhetőnek kell lennie. Az árképzésnek átlátható rendszerben kell zajlania.

A szolgáltatás minőségére vonatkozó szabályozás kiterjed az átfutási időkre, az elveszett és sérült küldeményekre és a postai dátumbélyegzők olvashatóságára. Az átfutási időre vonatkozóan három küldeménykategóriára (elsőbbségi, nem elsőbbségi, csomag) vannak érvényben követelmények. A Magyar Posta teljesíti ezeket a követelményeket. Az átfutási idők tekintetében a szolgáltatás minőségét független szervezet ellenőrzi. Az egyéb feltételeket az NRA felügyeli.

Az NRA a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH). Az NHH csaknem teljes hatáskörrel rendelkezik, a tarifák meghatározásának és a törvényellenes tarifák megsemmisítésének kivételével. Körülbelül tíz főállású alkalmazott foglalkozik postai ügyekkel.

Országlap: Izland


Izland rendkívül ritkán lakott sziget;

(ii)

Más európai országokhoz képest az izlandi postai piac kicsi.

Szabályozási fejlemények  Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás aláírása után Izland elkötelezte magát az összes EK-irányelv átvétele mellett az elektronikus kommunikáció és a postai szolgáltatások területén. Ennek eredményeképpen a fenntartott szolgáltatások köre 2006. január 1-jével 50 g-ra csökkent, és Izland az EK-irányelveknek megfelelően határozta meg az egyetemes szolgáltatást. A fenntartott szolgáltatások körébe tartoznak a címzett reklámküldemények és az 50 g alatti külföldi posta is. 

Az NPO köteles közzétenni beszámolóit, amelyek között szerepelnie kell egy elemzésnek is a fenntartott, az egyetemes nem fenntartott és a nem egyetemes nem fenntartott szolgáltatásokból származó bevételekre és kiadásokra vonatkozóan. 2006-ban és 2007-ben valamennyi terület üzemi nyereségre tett szert.

Piaci fejlemények  Izland mérete és demográfiai mutatói miatt a postai piac más nyugat-európai államokhoz képest fejletlenebb. A piacon egyetlen versenytárs (Pósthúsid) tevékenykedik, amely nagyrészt címzés nélküli küldeményekkel foglalkozik. 

Az Izlandi Posta valamennyi postapiaci szegmensben továbbra is erőfölénnyel bír, ideértve az expressz küldemények piacát, ahol a TNT képviselőjeként tevékenykedik. A TNT Express az Izlandi Posta önálló és külön elszámolással rendelkező divíziójaként működik. Az Izlandi Posta tulajdonában van a Samskipti nyomdaipari cég is.



A versenyhatóság döntése alapján a magánüzemeltetők szállítási és kézbesítési célból hozzáférhetnek az Izlandi Posta kimenő hálózatához a fenntartott szolgáltatások körén kívül az 500 vagy annál kevesebb címmel rendelkező településeken.



A Pósthúsid igénybe veszi a kimenő küldeményekhez való hozzáférést a címzés nélküli küldemények, a címzett reklámküldemények és a hírlapok/folyóiratok kézbesítéséhez. A Pósthúsið sokrétű szolgáltatást kínál ügyfeleinek, például magazinok és tömeges küldemények kézbesítését, valamint áruk és szállítmányok csomagolását és kezelését.



A fenntartott szolgáltatások miatt rövid távon nem valószínű, hogy a címzett levélküldemények szegmensében verseny bontakozik ki.

Egyéb kérdések  Az Izlandi Posta a jelenlegi postai szolgáltatási szint (postahivatalok és kézbesítés) fenntarthatóságának szem előtt tartásával számította ki az egyetemes szolgáltatás költségeit a városokban és azokon a területeken, ahol nem lehet verseny kibontakozására számítani (falvak és vidéki területek). Az Izlandi Posta a postai díjakon kívül semmilyen támogatást nem kap az egyetemes szolgáltatás költségeire. Az NRA nem számította ki gazdaságossági szempontból az egyetemes szolgáltatás költségeit. 

Az ECORYS által az Izlandi Posta 2007. évi éves beszámolója alapján készített kalkuláció azt mutatja, hogy könyvelési szempontból az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos 2007. évi működési költség (számvitel – nem nettó költség) 2007-ben 38 millió, 2006-ban pedig 35,7 millió euró volt. Ez 6,4%-os növekedést jelentett. Ugyanebben az időszakban a bérköltségek 10,5%-kal nőttek.



A felső vezetők kivételével minden alkalmazott szakszervezeti tag. A vezetőség és a szakszervezetek közötti kapcsolat kooperatív. Az izlandi szakszervezetek decentralizáltak és nem politikafüggőek. Közülük többen támogatják a bérkorlátozást háromoldalú – a munkaadókkal és a kormánnyal kötött – megállapodások keretében.

Vitás pontok  A verseny kibontakozását jelentősen hátráltatják úgy a földrajzi feltételek, mint a fenntartott szolgáltatások köre. 

Az egyéni engedélyek kapcsán némi bizonytalanság figyelhető meg, hiszen a postai szolgáltatásokról szóló törvény 15. pontja szerint az engedély az előírt követelmények közül „egyre vagy többre” terjedhet ki. Az ECORYS véleménye szerint az egyéni engedélyekkel kapcsolatos szabályozás félreérthető, ami jogi bizonytalanságot és így belépési korlátot jelent a konkurens postai üzemeltetők számára.


Verseny (piaci részesedések) NPO > 95%


NPO > 95%

Címzés nélküli

NPO > 90%


NPO > 95%

Címzett levél (CPO-k piaci részesedése)* 2

Népsűrűség (lakos/km ) Címzett levélküldemények teljes piaca (db) Egy főre jutó címzett levélküldemény NPO státusza NPO főbb divíziói

<2

Főbb versenytársak / megj. Az NPO a TNT Express képviselője

Pósthúsið

Pósthúsið

2.9 0,05 md db 167 Állami tulajdonú Levelek, csomagok, expressz és postahivatali pénzforgalmi szolgáltatások



Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltatás túlteljesíti az EK Postai irányelvében előírt minimális követelményeket. A közzétett beszámolók szerint az egyetemes szolgáltatás nyereséges. Az NRA nem végzett számításokat az egyetemes szolgáltatás gazdasági költségeire vonatkozóan.

Fenntartott szolgáltatások köre Izland 2006-ban bevezette az 50 grammos korlátot; a fenntartott szolgáltatások körébe beletartoznak a tömeges címzett (reklám)küldemények és a külföldi posta is. Engedélyezés és hálózati hozzáférés

Postai szolgáltatások az NRA által kiadott általános felhatalmazás vagy egyéni engedély nélkül nem nyújthatók, kivéve a vállalatokon belül továbbított postai küldeményeket, beleértve a vállalatok különböző telephelyei közötti forgalmat is. A versenyhatóság döntése alapján az üzemeltetők kimenő hálózati hozzáféréssel rendelkeznek.




Az Izlandi Posta törvényileg köteles közzétenni beszámolóit, amelyek között szerepelnie kell egy elemzésnek is a fenntartott, az egyetemes nem fenntartott és a nem egyetemes nem fenntartott szolgáltatásokból származó bevételekre és kiadásokra vonatkozóan. Az egyéni engedélyesek által az egyetemes szolgáltatások (NPO) nyújtásáért felszámított díjakat az NRA felügyeli (utólagos szabályozás keretében), míg az egyéni engedélyesek által a kizárólagos (fenntartott) területhez tartozó szolgáltatások nyújtásáért felszámított díjak az NRA (előzetes) jóváhagyásához vannak kötve.

Az NRA 85%-os következő napi és 97%-os három nappal későbbi kézbesítési arányt írt elő a feladástól számítva. A többi célkitűzés összhangban van az EK-követelményekkel. A CENszabványok érvényben vannak. Valamennyi nemzeti és nemzetközi célkitűzés teljesül vagy túlteljesül.

Az NRA a Postai és Távközlési Igazgatóság (Post and Telecom Administration, PTA). A PTA felel Izlandon az elektronikus kommunikációért és a postai ügyekért a Postai és Távközlési Igazgatóságról szóló törvény és más törvények szerint. A PTA a Távközlési Miniszter felügyelete alatt álló független intézmény.

Országlap: Írország


Az ír postai piacon zajló fejleményekre nagy hatással van az ír gazdaság elmúlt években látott jelentős növekedése, amely jelentős postaforgalmat generált (a várakozások szerint a gazdasági növekedés az elkövetkező években lassulni fog);

(ii)

Viszonylag alacsony népsűrűség;

(iii)

Nincs az összes írországi háztartásra kiterjedő országos irányítószám-rendszer (csak Dublinban van érvényben egy alapszintű rendszer);

(iv)

Az ügyfelek meglehetősen kritikusak az An Post nemzeti postai üzemeltető által nyújtott ár/minőség aránnyal kapcsolatban;

(v)

Az An Post legtöbb szolgáltatására áfamentesség vonatkozik.

Szabályozási fejlemények  A fenntartott szolgáltatások körét a Postai irányelveknek megfelelően csökkentették. Az 50 g alatti belföldi küldeményeken túlmenően a fenntartott szolgáltatások körébe tartozik a bejövő külföldi posta és a címzett reklámküldemények is. Az írországi postai ágazat szabályozása más tagállamokhoz képest enyhe. Bár a ComReg szerint a szabályozás „versenybarát”, és viszonylag kevés piacra lépési követelményt ír elő, aligha valószínű, hogy a fenntartott szolgáltatások köre 2011 előtt csökkenni fog. 

Az utóbbi két évben az NRA (ComReg) szabályozói tevékenysége elsősorban az elszámolási és árszabályozásra, valamint a postai piac verseny előtti megnyitására való felkészülésre irányult.



2006 decemberében a ComReg egy tanácsadói tanulmány és a nyilvános vita nyomán új, átdolgozott elszámolási irányelveket fogalmazott meg az An Post számára. 2006 folyamán a ComReg bírósági eljárásokban védte arra vonatkozó döntését, hogy nem járult hozzá a fenntartott körbe tartozó, bélyeggel ellátott levelek díjának 60 c-re való felemeléséhez. 2007 márciusában, miután az An Post az új elszámolási irányelvnek megfelelő beszámolók birtokában felülvizsgálta valamennyi árát, a ComReg hozzájárult egy kisebb áremeléshez (55 c), a nem fenntartott körbe tartozó levelek díja pedig ugyanilyen mértékben csökkent.

Piaci fejlemények  A levélküldemények többségét érintő 50 grammos fenntartott szolgáltatási kör miatt szinte semmiféle verseny nem bontakozott ki a címzett levélküldemények piacán. A végpontok közötti kézbesítési szolgáltatások területén két versenytárs tevékenykedik. A DX a B2B és a dokumentumcsere réspiacán működik országos szinten, a DEPS pedig az ajánlott küldeményekhez hasonló szolgáltatást nyújt a legnagyobb városokban. Számos piaci résztvevő

nyújt csomagkézbesítési, expressz és futár jellegű szolgáltatásokat. A GLS és a DHL is olyan csomagküldő üzleteket üzemeltet, amelyekben a lakossági ügyfelek és a kisvállalkozások csomagokat ill. expressz küldeményeket adhatnak fel. A konkurens piaci résztvevők számára a legnagyobb problémát az NPO áfamentessége, valamint a postai irányítószámok, illetve az irányítószámok és címek jegyzékének hiánya okozza. 

A teljes piac értékét nem volt lehetőségünk felmérni, ám az NPO 2006. évi pénzügyi beszámolója szerint a postai szolgáltatások árbevétele 594,3 millió EUR volt. Ezen belül viszonylag kis részt képviselnek a csomagok és a címzés nélküli küldemények, ezért a címzett levélpostai küldemények 2006-os régióbeli értéke 570 millió euróra becsülhető.



A ECORYS (2005) jelentése szerint a postai piac volumene meghaladta az 1008 millió darabot. Mivel az NPO folyamatosan növekedésről számol be a levélpiacon, és mivel az expressz és csomagküldemények piaca is jól láthatóan tovább bővül, becslések szerint a piaci volumen jelenleg 1050 millió darab körül lehet (mérsékelt, 2%-os évenkénti növekedést feltételezve).

Egyéb kérdések  2006 folyamán az An Post automatizálási programot hajtott végre, amelynek köszönhetően ma már útvonalszinten képes válogatni a küldeményeket. Az An Post elmondása szerint egy rövidesen kezdődő projekt pedig javítani fogja a válogatógépek automatikus olvasási képességét. 

A Millward Brown IMS minőségügyi felmérése nem szolgált döntő bizonyítékkal az e-kereskedelem és a postai szolgáltatások közötti kapcsolatra vonatkozóan, ám a kutatás eredményei arra utalnak, hogy az e-kereskedelem következtében nő a postai szolgáltatások igénybevétele, különösen a csomagok területén. Ezt részben alátámasztja, hogy az An Post és mások új szolgáltatásokat vezettek be ezen igény kielégítésére.



Az An Post az egyik legnagyobb írországi vállalat, amely nagyszámú alkalmazottat foglalkoztat kiskereskedelmi és postai üzletágában. Ezen túlmenően alvállalkozói és képviselői révén is számos további munkahelyeket generál. Úgy tűnik, hogy a főállású alkalmazottak helyett egyre inkább a részmunkaidős foglalkoztatást részesítik előnyben, és törekednek az ideiglenes munkaerőtől való függőség csökkentésére.



2006-ban az NPO összesen több mint 9500 alkalmazottat foglalkoztatott. Az ágazatban működő többi postai üzemeltető az adatok szerint nagyjából 1000 főnek ad munkát (közvetlenül vagy közvetve), ám ezt a számot valószínűleg meg kell duplázni, ha az adatot nem szolgáltató cégeket is figyelembe kívánjuk venni.



A szakszervezetek az NPO-nál továbbra is erősek, a többi postai üzemeltetőnél ugyanakkor nem jelentősek. A Távközlési Dolgozók Szakszervezete (Communication Workers Union) a UPS és a DPD (korábban Interlink) írországi alkalmazottait képviseli.

Vitás pontok  Az ír egyetemes szolgáltatások köréről szóló eszmecsere szükségességét három probléma is alátámasztja, nevezetesen (i) az An Post és a ComReg jelenlegi vitája az egyetemes szolgáltatások köréről, (ii) a végdíjak kiszámítása és (iii) a szolgáltatás minőségére vonatkozó követelmények és a valós teljesítmény közötti különbség.

Ezenkívül a fennálló helyzet alátámasztja az ECORYS azon javaslatát is, amely szerint egységes(ebb)en kellene definiálni az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget. 

Szinte egyik európai tagállamban sem jellemzők a postai irányítószámok hozzáférhetőségével kapcsolatos problémák. Írországban azonban nincs országos irányítószám-rendszer, nem is beszélve az ahhoz való hozzáférésről. Az ECORYS egyetért azokkal az írországi fogyasztókkal és CPO-kkal, akik a postai irányítószámrendszer kidolgozása mellett kardoskodnak, de nem nyilvánít véleményt arról, hogy kinek kellene viselnie az ezzel kapcsolatos költségeket.



Expressz

Verseny


Verseny

Főbb versenytársak / megj. DHL, UPS TNT, Fedex, Nightline GLS, DHL, TNT, DPD (La Poste – FR), Nightline

Címzés nélküli

Külföldi levélküldemények Címzett levél (CPO-k piaci részesedése)* Népsűrűség (lakos/km2)



Door to Door Distributors, The Leaflet Company, Publicity Mailing

NPO > 75%

Spring, TNT és DHL Global

< 1%

DX, DEPS

60


NPO státusza

Verseny

0,8 md db 190 Állami tulajdonú vállalat Országos Postaszolgálat,

Postahivatalok (képviseleti befizetések és más szolgáltatások), Egyéb szolgáltatások





Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltatás túlteljesíti a minimális követelményeket. Jelenleg nincs a finanszírozásra vonatkozó rendelkezés. A legutóbb (2004-ben) publikált adatok veszteséget mutattak, amelyet a bejövő külföldi postára kapott elégtelen kompenzáció okozott. 2006-ban 50 g-ra csökkentették, tartalmazza a tömeges (tranzakciós és címzett reklám-) küldeményeket is. A kimenő külföldi postai szolgáltatásokat 2004-ben teljesen liberalizálták. Nem valószínű, hogy 2011. január 1-je előtt további liberalizációra kerülne sor. Írországban valójában nincsenek engedélyezési feltételek, de az An Post kivételével minden, 500 000 EUR nettó éves forgalom feletti postai szolgáltatónak szolgáltatási engedélyt kell beszereznie az NRA-tól (ComReg). Az engedélybirtokosoknak írásban nyilatkozniuk kell a ComReg felé arról, hogy az általuk nyújtott szolgáltatások nem sértik a fenntartott szolgáltatások körét. Eddig még nem adtak be hozzáférési kérelmet, eltekintve más országok egyetemes szolgáltatóitól a más fennhatósági területekről (elsősorban Nagy-Britanniából) érkező posta vonatkozásában. A hozzáférési díjakra az EK díjszabási alapelvei vonatkoznak, és a hozzáférés megtagadása a versenyjogi törvények alapján az erőfölénnyel való visszaélésnek minősül.

Szempont Díjszabási alapelvek és az elszámolás átláthatósága


Megvalósítás és megjegyzések A fenntartott körbe tartozó árakra előzetes szabályozás vonatkozik, a nem fenntartott szolgáltatások körében pedig a díjszabási alapelvek betartását utólagos ellenőrzésnek vetik alá az NPO-nál. Az NPO szabályozási beszámolóit nem teszik közzé, hanem átadják az NRA-nak. Az árképzésről nyilvános konzultáció zajlik.

Az An Post darabonkénti díjszabású levélküldeményei esetében 94%-os következő napi és 99,5% három napon belüli kézbesítési célkitűzést állapítottak meg és tettek közzé. A többi célkitűzés összhangban van az EK-követelményekkel. A CEN-szabványok érvényben vannak. A külföldi küldeményekre vonatkozó célkitűzések 2007-ben túlteljesültek. A belföldi követelményeket ugyanakkor nem sikerült teljesíteni. Az elmaradás jelentős (2007-ben 77% D+1), igaz, az előző évvel összevetve javult a teljesítmény.


Az NRA a ComReg (Commission for Communications Regulation, Távközlési Szabályozó Bizottság). Fő hatásköre annak biztosítása, hogy az An Post (NPO) teljesítse a számára előírt kötelezettségeket az egyetemes szolgáltatás kapcsán (hozzáférési pontok, begyűjtés és kézbesítés, árképzés, minőség, adatszolgáltatás, reklamációk), valamint a többi üzemeltető engedélyének kibocsátása. Főállású alkalmazottainak száma öt, amely azonban az eseti feladatokra igénybe vett munkaerővel együtt 7-8 főre is duzzadhat.

Országlap: Olaszország

Összefoglalás A postai piac jellemzői Az olasz postai piacra az alábbiak jellemzők: (i)

Nagy népsűrűség és nagyfokú urbanizáció;

(ii)

viszonylag alacsony egy főre jutó postai volumen;

(iii)

a fenntartott szolgáltatások körébe nem tartoznak bele a címzett reklámküldemények;

(iv)

a fenntartott szolgáltatások körébe beletartozik a bejövő és kimenő külföldi posta;

(v)

áfamentesség az USP által nyújtott összes egyetemes szolgáltatásra;

(vi)

sok (kis) vállalat rendelkezik egyetemes szolgáltatási engedéllyel, de csak egynek (Poste Italiane) vannak egyetemes szolgáltatási kötelezettségei (és joga a fenntartott szolgáltatások területén való működésre); a Poste Italiane által begyűjtött küldeményeknek (beleértve az ajánlott küldeményeket is) egy bizonyos százalékát a (városi postai) üzemeltetők kézbesítik.

(vii)

Szabályozási fejlemények  A fenntartott szolgáltatások körének határa 2006. január 1-jén 100 g-ról 50 g-ra csökkent a 2002/39/EK irányelvnek megfelelően. A 2008/6/EK irányelv közelmúltbéli elfogadásával összhangban 2011-ben a postai piac teljes liberalizációja várható. 

2008. május 16-ig a Távközlési Minisztérium volt felelős a postaágazati keretszabályozás kidolgozásáért és kezeléséért, és ez a minisztérium látta el a szabályozó hatósági feladatköröket. A 2008. május 16-án elfogadott 85. sz. törvényerejű rendelet4 értelmében a Távközlési Minisztérium és az ott rendelkezésre álló pénzügyi, anyagi és humán erőforrások átkerültek a Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz.

Piaci fejlemények  A Poste Italiane domináns pozícióval rendelkezik a címzett levélküldemények kézbesítése terén. Fő versenytársa (TNT Post) lényegében csak a címzés nélküli és az ajánlott küldemények piacán van jelen. Ezenkívül a helyi postai kézbesítés terén sok (kis) vállalat tevékenykedik. 

4

2007 decemberében a konkurenciának jelentős lökést adott az az új szabályozás, miszerint az egyetemes szolgáltató által begyűjtött küldemények (beleértve az ajánlott küldeményeket is) egy bizonyos százalékát az USP versenytársainak kell kézbesítenie. A Kommunikációs Minisztérium és az Országos Versenyhivatal szerint ez fontos lépés volt a teljes piacnyitás felé. A versenytársaknak szóló kézbesítési ajánlatot nyitott és megkülönbözetéstől mentes pályázat keretében készítették el. Megjelent a Hivatalos Lap 2008. május 16-i 114. számában (általános kiadás).







A verseny további kibontakozását gátolja a fenntartott szolgáltatások megléte (és köre), valamint a Poste Italiane egyetemes szolgáltatások területén érvényes áfamentessége. Ezen túlmenően Olaszország szétszórt népessége fokozza a Poste Italiane hálózatának jelentőségét (amelyhez eddig még egyetlen versenytárs sem kívánt hozzáférést szerezni). Az egyetemes szolgáltatásokból adódó veszteségek kompenzálására szolgáló közvetlen állami támogatásokról élénk vita zajlott (ezeket a támogatásokat az Egyetemes Szolgáltatási Alapból származó összegeken felül adták). Az Európai Bizottság végül elismerte, hogy a Poste Italiane részére 2000–2005 és 2006–2008 között nyújtott állami finanszírozás összhangban volt az állami támogatásokra vonatkozó európai joggal, hiszen az alulkompenzálta az egyetemes szolgáltatások költségeit. Ugyanakkor a Bizottság „sajnálja, hogy Olaszország hatályba léptette a szóban forgó támogatást”, mivel az intézkedés „befolyásolhatja […] a kereskedelmet és torzíthatja a versenyt”.5 A konkurencia, így a TNT és az Uniposta/Omnio Network, beruházásokat hajtott végre a (jövőbeli) terjeszkedés érdekében, amellyel elsősorban a vállalakozások és egyéni fogyasztók közötti szegmenst (B2C) kívánják megcélozni. A beruházások a hálózatbővítésre, a nyomdai kapacitások bővítésére, az integrált kommunikációs szolgáltatásokra és a csomagküldési szolgáltatásokra irányultak.

Egyéb kérdések  Az NPO és versenytársai jelentős összegeket áldoznak a termelékenység növelésébe, a hálózatbővítésbe és a diverzifikációba.  A Poste Italiane az utóbbi öt évben sikeresen alakította át postahivatalait egy veszteséget termelő rendszerből egy nyereséges hálózattá. A telepített ITrendszereknek köszönhetően a vidéki postahivatalok csatlakozni tudnak a főhivatalhoz, és így jelzálogkölcsönökkel, bankszámlákkal és biztosításokkal kapcsolatos tevékenységeket is folytathatnak. A postai szolgáltatás egésze azonban az egyetemes szolgáltatási kötelezettség miatt továbbra is veszteséges. A Fortune egyik cikke szerint (2006. június 12.) a veszteség állítólagos oka az, hogy az egyetemes szolgáltatás keretében a nem jövedelmező (vidéki) területeken is heti öt napon kell kézbesíteni a postai küldeményeket.6  A TNT saját hálózatára támaszkodva a csomagküldés szegmensébe is diverzifikálódik, és nemrégiben megállapodást kötött a Mr. Price céggel is (ez Olaszország egyik legfontosabb, elektronikai termékekre szakosodott online kereskedelmi portálja). Ennek eredményeképpen jelentős növekedési potenciálra számít a B2C csomagküldemények területén. Vitás pontok  A fenntartott szolgáltatások köre és az egyetemes szolgáltató áfamentessége arra utal, hogy a címzett levélküldemények olaszországi piaca nem támadható. Bár Olaszország e tekintetben nem különbözik a legtöbb európai országtól, az olaszországi egyetemes szolgáltatás nyújtása a fenntartott szolgáltatások hasznán túlmenően kiegészítő finanszírozást is igényel. Sok más, szétszórt népességgel rendelkező országban nincs szükség ilyen jellegű pénzügyi támogatásra (például Franciaországban vagy Spanyolországban). Ez a fajta finanszírozás gátolhatja 5 6

http://ec.europa.eu/comm/competition/state_aid/register/ii/doc/NN-24-2008-WLWL-en-30.04.2008.pdf. Lásd: http://money.cnn.com/2006/06/09/news/international/poste_fortune/index.htm. Az ECORYS igazolja, hogy az egyetemes szolgáltatás költségei jelentősen meghaladták a bevételeket. Ez a nyilatkozat a Poste Italiane által az ECORYS részére átadott „Számviteli elkülönítések 2004–2006, Nemzeti Szabályozó Hatóság, A Poste Italiane szolgáltatási megállapodásai – Távközlési Minisztérium 2003–2005 és 2006–2008” című dokumentációban található minősített adatokon alapul.

a verseny kibontakozását. A hatályban lévő szabályozási korlátok (fenntartott szolgáltatások, áfamentesség) miatt azonban a verseny kialakulására gyakorolt többlethatás alighanem elhanyagolható. 

A 2007-es népszavazás, amely az egyetemes szolgáltatót arra kényszerítette, hogy konkurens hálózatokat is igénybe vegyen a küldemények egy adott százalékának kézbesítésére, pozitív fejleményként értékelhető a verseny kibontakozása szempontjából. Segítségével a versenyben részt vevő üzemeltetők továbbfejlődhetnek a versenyképes kézbesítési hálózat 2011 utáni kiépítése terén.


Verseny (piaci részesedések) Az NPO a belföldi piacon 11,4%-os részesedéssel rendelkezik Lásd fent


n.a.

Címzés nélküli

Főbb versenytársak / megj. DHL (DPWN), TNT express, FEDEX Az egyetemes szolgáltatáson belüli csomagkézbesítés piaci részesedése tisztázatlan

A címzés nélküli küldemények pontos száma nem ismert

Bejövő és kimenő: NPO ≈100%



Címzett levélküldemények teljes piaca (db) Egy főre jutó címzett levélküldemény


A piaci adatok rendkívül megbízhatatlanok. További versenytársak: TNT Post és (esetleg) Uniposta

195


NPO státusza

5% - 15%

6,8 md db ≈ 115 Korlátolt felelősségű társaság

A piaci adatok rendkívül megbízhatatlanok. 65% állami tulajdon; 35% az állami takarékbank tulajdona (Cassa Depositi e Prestiti)

Posta, banki, expressz

Megjegyzés: * A CPO-k piaci részesedése a CPO-k belföldi címzett levélküldemények szegmensében fennálló együttes piaci részesedését mutatja, hírlapkézbesítés nélkül. Valamennyi mutató 2006-os adat. N.a.: nincs adat.


Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltatás megfelel az Irányelvekben leírtaknak, és azt a hagyományos szolgáltató, a Poste Italiane biztosítja. Más szolgáltatóknak is van egyetemes szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyük (a fenntartott szolgáltatások körén kívül), de csak a Poste Italiane köteles Olaszország teljes területén kézbesíteni. Az egyetemes szolgáltatás áfamentes, és azt a fenntartott szolgáltatások hasznából finanszírozzák. A fenntartott szolgáltatások által nem fedezett költségekre az Egyetemes Szolgáltatási Alapból kell forrásokat biztosítani. A gyakorlatban azonban az Egyetemes Szolgáltatási Alapból és a kiegészítő támogatásokból származó összegek nem voltak elegendők az egyetemes szolgáltatás nettó költségeinek fedezésére.

Szempont Fenntartott szolgáltatások köre





Megvalósítás és megjegyzések 2006. január 1-jén 50 g-ra csökkent. A teljes liberalizáció csak 2011-ben várható. A bejövő és kimenő külföldi küldemények is a fenntartott szolgáltatások körébe tartoznak. A címzett reklámküldemények piaca liberalizált. (i) Az egyetemes szolgáltatások nyújtásához és a fenntartott körben való működési jogosultsághoz egyetemes engedély szükséges; (ii) Az egyetemes postai szolgáltatásokhoz egyetemes engedély szükséges; (iii) A Poste Italiane nem köteles hozzáférést biztosítani harmadik felek számára.

(i) Az egyetemes szolgáltatásért felszámított díjak maximálva vannak az infláció mértékétől, a termelékenység javulásától és a minőségi célkitűzések és az elért eredmények közötti különbségtől függően. (ii) Az árakat az NRA előzetes ellenőrzésének kell alávetni. A versenyhatóság a versenyjogi törvények alapján utólagosan is beavatkozhat. (iii) Az NPO-nak éves beszámolókat kell benyújtania a nemzeti szabályozó hatósághoz, amelyeknek külön adatokat kell közölniük a fenntartott szolgáltatások körére, az egyetemes szolgáltatásokra és az egyetemes szolgáltatásokon kívüli tevékenységekre vonatkozóan (számviteli elkülönítés). Az adatokat független könyvvizsgálónak kell ellenőriznie, és jóváhagyásra át kell adni őket az NRA-nak.

Minőségügyi szabványok elsősorban a kézbesítési időre vonatkoznak. A Poste Italiane teljesíti ezeket a követelményeket. Betartásukat az NRA ellenőrzi. A szolgáltatási minőség további lényeges elemei a felhasználók rendelkezésére álló megfelelő hozzáférési pontok megléte, a postahivatalok nyitvatartási ideje és az egyszerű panaszkezelési eljárások alkalmazása.

2008. május 16-án a szabályozó hatósági feladatokat a Távközlési Minisztériumtól átvette a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Ez a testület felel az engedélyek kiadásáért (és a követelmények meghatározásáért); a maximális díjak megállapításáért, a díjtételek megszüntetéséért és az új díjtételek megállapításáért (illetve a büntetések kiszabásáért, ha a maximális díjakat nem tartják be); az egyetemes és nem egyetemes szolgáltatók általi adatszolgáltatási kötelezettség betartatásáért; továbbá az egyetemes szolgáltatási kötelezettség súlyos megsértése esetén a minisztérium vizsgálatot indíthat a hiányosságok feltárása és az esetleges szankciók bevezetése érdekében.

Országlap: Lettország

Összefoglalás A postai piac jellemzői A lett postai piacra az alábbiak jellemzők: (i)

viszonylag alacsony népsűrűség;

(ii)


(iii)

a fenntartott szolgáltatások körébe beletartoznak a címzett reklámküldemények és a (bejövő és kimenő) külföldi posta is;

(iv)

a Lett Posta valamennyi szolgáltatása áfamentes;

(v)

csekély szabályozói beavatkozás a postai piacba.

A Lett Posta Lettország teljes területén szolgáltatások széles körét nyújtja, míg a magánüzemeltetők elsősorban a városi területeken kézbesítenek expressz küldeményeket. A címzés nélküli reklámanyagok kézbesítését javarészt marketingcégek végzik.

Szabályozási fejlemények  A fenntartott szolgáltatások körének határa 2006. január 1-jén 100 g-ról 50 g-ra csökkent a 2002/39/EK irányelvnek megfelelően. A „Lett Köztársaság Postai Ágazatának Irányelvei 2005–2009” című dokumentum alapján a teljes liberalizációt 2009-re tervezték, ám a 2008/6/EK irányelv közelmúltbéli elfogadása után a postai piacnyitást 2013-ra ütemezték át. Elkezdődött a vita a Lett Posta privatizációjáról (a közelgő teljes piacnyitással összefüggésben). A cég azonban továbbra is rajta van a nem magánosítható állami vállalatok listáján, és a szakszervezetek is ellenzik a privatizációt. Piaci fejlemények  Mivel az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek (heti öt napon történő begyűjtéssel és kézbesítéssel Lettország teljes területén, földrajzi alapon nem differenciált árakkal) is az engedélyezési feltételek között szerepelnek, egyedül a Lett Posta tudta megszerezni az engedélyt. Az egyetemes szolgáltatások nyújtásának követelménye (nevezetesen a Lettország teljes területére kiterjedő kézbesítési kötelezettség) jelentős korlát a potenciális belépők számára. A postatörvény jelenlegi tervezete e követelmény megszüntetését helyezi kilátásba. Mindazonáltal ha az egyetemes szolgáltatások nyújtásának kötelezettségét törlik is a címzett reklámküldeményekre vonatkozó engedélyezési kritériumok közül, a belépési korlátok akkor is megmaradnak a fenntartott szolgáltatások köre miatt (a levélküldemények 75%-a könnyebb 50 grammnál). 

A legdinamikusabban fejlődő piaci szegmens a csomagküldemények területe. 2006ban négy cég lépett be a futárszolgálatok piacára, ami jelentős csökkenéshez vezetett

a Lett Posta csomagpiaci részesedésében (20%-ról 14%-ra). Ugyanezek a vállalatok az expressz piacon is jelen vannak, ám itt a Lett Posta piaci részesedése megmaradt a korábbi 25%-os szinten. Egyéb kérdések  A Lett Posta jelentős erőfeszítéseket tett az alkalmazotti munkafeltételek javítása érdekében. A Lett Posta egészségügyi, élet- és balesetbiztosítást kötött alkalmazottaira, a postai dolgozók fizetése mintegy 25%-kal nőtt, és nagy értékű beruházásokat hajtottak végre a dolgozók biztonságának javítása érdekében. Ez utóbbi területen a Lett Posta a postai kézbesítés motorizációjának felgyorsítása (biztonságos közlekedési eszközök) és a kézbesítést segítő mobil egységek bevezetése mellett döntött. Ez az intézkedés válaszképpen született a postai alkalmazottakat vidéken ért számos inzultusra. 

A Lett Postától származó információk szerint jelenleg még valamennyi levél- és csomagküldeményt kézzel szortírozzák. Tervezik függőleges válogatókeretek létrehozását.

Vitás pontok  A konkurens postai üzemeltetők piacra való belépését szinte teljesen megakadályozza az az engedélyezési követelmény, hogy a kézbesítést Lettország egész területén biztosítani kell. Jelenleg ez a kötelezettség felülvizsgálat alatt áll. A Lett Posta valamennyi szolgáltatására kiterjedő áfamentesség és a címzett reklámküldemények fenntartott szolgáltatási körbe való belefoglalása miatt azonban ennek a felülvizsgálatnak aligha lesz jelentős hatása a verseny kibontakozására. 

Mivel a Lett Posta egy versenytársak nélküli állami vállalat, semmi sem ösztönzi a termelékenység és/vagy a minőség javítására. A piaci fejlemények összefoglalása:

Postapiaci szegmens / szempont Expressz

Verseny (piaci részesedések) NPO 25%

Csomag (főbb szereplők) Címzés nélküli

43

n.a.

n.a.

NPO 100%


NPO 100%



43

NPO 14%

Külföldi levélküldemények 2


35,3 68 millió db 30 A Lett Posta állami részvénytársaság, A 2013-ra várható liberalizáció amely továbbra is szerepel a nem kapcsán elkezdődött a privatizációról magánosítható cégek listáján szóló vita. A szakszervezetek mereven ellenzik ezt.

Postai szolgáltatások, fizetési szolgáltatások, logisztika, futárszolgálatok





Az egyetemes szolgáltatás megfelel az Irányelvekben leírtaknak, és azt a hagyományos szolgáltató, a Lett Posta biztosítja.

annak finanszírozása Fenntartott szolgáltatások köre





A fenntartott szolgáltatások köre 2006. január 1-jén 50 g-ra csökkent. A teljes liberalizációt 2009-re tervezték, ám a 2008/6/EK irányelv közelmúltbéli elfogadása után 2013-ra halasztották. A címzett reklámküldemények és a (bejövő és kimenő) külföldi küldemények is a fenntartott szolgáltatások körébe tartoznak.

(i) Az egyetemes postai szolgáltatások nyújtásához szükséges engedélyezési követelmények között van az egyetemes szolgáltatási kötelezettségnek való teljes megfelelés; (ii) Eddig még nem biztosítottak hozzáférést, és azt az NRA sem írta elő (beleértve a postafiókokat is); (iii) A Lett Postától beszerezhetők a címekre vonatkozó információk, ám azokért fizetni kell. (i) Az egyetemes szolgáltatások díjainak költségalapúnak, átláthatónak, diszkriminációmentesnek és egységesnek kell lennie; (ii) Költségalapú ármaximalizálási rendszer van érvényben, amely a fogyasztói árindexnek megfelelő áremelést tesz lehetővé; (iii) Az NRA előzetesen szabályozza az egyetemes szolgáltatás díjait.

Az átfutási idők, valamint a szolgáltatóhelyek és az utcai postaládák száma tekintetében minőségi követelmények vannak előírva. 2006-ban és 2007-ben az átfutási időre vonatkozó célkitűzéseket az elsőbbségi küldemények esetében nem sikerült teljesíteni; 2007-ben a másodosztályú küldeményeknél teljesültek az előirányzatok. A független központi szabályozó hatóság feladatkörét a Közművek Bizottsága (Public Utilities Commission, PUC) látja el, amely az energia-, távközlési, postai és vasúti szektor szabályozásáért felel. Az alábbi szabályozói funkciókat látja el: Engedélyek kibocsátása és az engedélyekben előírt feltételek teljesítésének ellenőrzése; A díjszámítás módszerének kidolgozása és a díjak jóváhagyása (valamint új díjak megállapítása); Peren kívüli egyezségek előmozdítása jogviták esetén; Adatok bekérése és tanulmányok végzése; A verseny elősegítése a szabályozott szektorokban; A szolgáltatások minőségi és műszaki előírásoknak és szabványoknak való megfelelésének ellenőrzése.

Országlap: Litvánia

Összefoglalás A postai piac jellemzői Az olasz postai piacra az alábbiak jellemzők: (i)

alacsony népsűrűség, de nagyfokú urbanizáció;

(ii)


(iii)

a fenntartott szolgáltatások körébe a címzett reklámküldemények is beletartoznak;

(iv)

a Litván Posta valamennyi postai szolgáltatása áfamentes;

(v)

csekély szabályozói beavatkozás a postai piacba.

Szabályozási fejlemények A fenntartott szolgáltatások körének határa 2006. január 1-jén 100 g-ról 50 g-ra csökkent a 2002/39/EK irányelvnek megfelelően. Litvánia valószínűleg 2013-ra halasztja a teljes piacnyitást. Piaci fejlemények  A piac megnyitása óta megfigyelhető legfontosabb változás a futárszolgálatok számának folyamatos emelkedése. 2006-ban 77 szolgáltató volt jelen a postai és futárszolgálati piacon, köztük 66 futárszolgálattal, tíz postai és futárszolgálattal és egy kizárólag postai szolgáltatásokat nyújtó céggel. 

Az expressz piacon élénk a verseny. A postai szolgáltatások piacán a Litván Posta továbbra is domináns pozícióval rendelkezik, amit a fenntartott szolgáltatások körének (a címzett reklámküldeményeket is magában foglalja) és az áfamentességnek köszönhet; ez korlátozza a konkurens vállalatok lehetőségeit piaci részesedésük bővítésére. Árbevétel alapján a legnagyobb üzemeltető a postai szolgáltatások piacán 2006-ban mintegy 98%-os piaci részesedést mondhatott magáénak. A címzett levélküldemények darabszáma alapján a Litván Posta 2006-os piaci részesedése 99% volt (akárcsak 2005-ben).



A futárszegmensben tapasztalható erősödő verseny az új futárszolgálatok folyamatosan növekvő piaci részesedésében is tetten érhető. Árbevétel tekintetében az NPO 8%-os, a DPD 37%-os, a DHL pedig kb. 15%-os piaci részesedéssel bír.

Egyéb kérdések  A nagyfokú urbanizáció előnyét csökkenti az a tény, hogy a vidéki lakosság gyakrabban vesz igénybe postai szolgáltatásokat. 

A postai kézbesítők bére elmarad az országos átlagtól. Ez létszámhiányhoz vezetett a szakmában.



Minden küldeményt manuálisan válogatnak. Ugyanakkor tervezik egy új logisztikai központ létrehozását és válogatógépek üzembe állítását.

Vitás pontok  Az engedélyszerzésre vonatkozó követelmények nem jelentenek akadályt az új belépők számára. Jelenleg tizenegy üzemeltetőnek van engedélye postai szolgáltatások nyújtására. A konkurens postai üzemeltetők (CPO-k) azonban aligha növelhetik piaci részesedésüket, hiszen a postai levélküldemények 90%-át az 50 g alatti levelek teszik ki (amelyek a fenntartott szolgáltatások köréhez tartoznak). A CPO-k másik hátránya, hogy olyan egyetemes szolgáltató ellen kell felvenniük a harcot, akinek valamennyi szolgáltatása áfamentes. 

A CPO-knak a litván postai piac bizonyos strukturális jellemzői miatt is nehéz növekedniük. Litvániában a postai szolgáltatásokat jellemzően gyakrabban veszi igénybe a vidéki lakosság (70%), mint a városiak (31%). Ráadásul a piacot alacsony egy főre jutó postai volumen jellemzi.



Ha a címzett reklámküldemények nem tartoznának a fenntartott szolgáltatások körébe, a CPO-knak több lehetőségük lenne piaci részesedésük növelésére. Ezenkívül a címzett reklámküldemények volumene még nőhet, ami további növekedési potenciált jelenthetne a CPO-k számára.




Expressz

NPO: 8%

DPD, DHL, Skubios siuntos (UPS), LEX SYSTEM GmbH, Vilpostus, Bijusta, Greitasis kurjeris


NPO: 53%

DPD, DHL, Skubios siuntos (UPS), LEX SYSTEM GmbH, Vilpostus, Bijusta, Greitasis kurjeris

Címzés nélküli

NPO 68%

n.a.

Bejövő: NPO ≈100% Kimenő: NPO 68%

Vilpostus, Bijusta, Greitasis kurjeris

1%

Vilpostus, Bijusta, Greitasis kurjeris



a.o.

a.o. 2



52,2 72 millió db 24.3 A Litván Posta részvénytársasági formában működik


Posta

Megjegyzés: * A CPO-k piaci részesedése a CPO-k belföldi címzett levélküldemények szegmensében fennálló együttes piaci részesedését mutatja, hírlapkézbesítés nélkül. Valamennyi mutató 2006-os adat. N.a.: nincs adat.




Az egyetemes szolgáltatás megfelel az Irányelvekben leírtaknak, és azt a hagyományos szolgáltató, a Litván Posta biztosítja. A postatörvény szerint ha a kormány az egyetemes postai szolgáltatások költségei alatt határozza meg az illető szolgáltatások maximális árát, a különbséget az állami költségvetés e célra elkülönített alapjából kell fedezni.







A fenntartott szolgáltatások körének határa 2006. január 1-jén 100 g-ról 50 g-ra csökkent. A teljes liberalizáció csak 2013-ban várható. A címzett reklámküldemények és a bejövő külföldi küldemények is a fenntartott szolgáltatások körébe tartoznak. (i) A postai szolgáltatások engedélykötelesek (a futárszolgálati tevékenységek csak bejelentéskötelesek); (ii) A Litván Posta nem köteles kedvezményes hozzáférést biztosítani harmadik feleknek (beleértve a postafiókokat is), de a hozzáférési feltételekről megállapodás köthető az átláthatóság és a diszkriminációmentesség elvének betartása mellett; (iii) A postai irányítószám-rendszerrel kapcsolatos információk (beleértve a címmódosításokat is) üzleti díjazás ellenében a versenytársak és az ügyfelek rendelkezésére állnak.

(i) A hozzáférési és az egyetemes szolgáltatási tarifáknak egyaránt költségalapúnak, átláthatónak, diszkriminációmentesnek és egységesnek kell lennie; (ii) a díjak felső határát az NRA határozza meg. Az átfutási idők, valamint a szolgáltatóhelyek, az utcai postaládák száma és a begyűjtés és kézbesítés gyakorisága tekintetében minőségi követelmények vannak előírva. 2006-ban a Litván Posta nem teljesítette az átfutási időre vonatkozó egyes követelményeket. Az EK-irányelveket megvalósító és független nemzeti szabályozó hatóságok felállítását előíró távközlési törvény rendelkezéseinek megfelelően létrehozták a Távközlési Szabályozó Hatóságot (RRT). Az RRT 2001 májusában kezdte meg tevékenységét az Állami Rádiófrekvencia-szolgálat elnevezésű állami cég átszervezése után. Az RRT erős felügyeleti és betartatási hatáskörrel rendelkezik, amely az alábbiakra terjed ki: engedélyek kibocsátása (és követelmények meghatározása); maximális díjak megállapítása (és azok be nem tartása esetén büntetések kiszabása); ellenőrzés (pl. díjak, minőség, hozzáférés); adatok bekérése és tanulmányok végzése; büntetés és bírósági határozatok kérelmezése.

Országlap: Luxemburg

Összefoglalás A postai piac jellemzői Az alábbi piaci jellemzőket kell figyelembe venni: (i)

Luxemburg más tagállamokhoz képest kis ország, kevés lakossal. Az ország népsűrűsége átlagos; a lakosság 16%-a Luxembourg városban, 30%-a pedig az öt legnagyobb városban él;

(ii)

a fenntartott szolgáltatások körébe beletartoznak a bejövő és kimenő külföldi küldemények és a címzett reklámküldemények is (50 grammig);

(iii)

a nemzeti postai üzemeltető, az EPT hagyományosan igen magas minőségi szinten teljesít (a belföldi küldemények 97,3%-át egy napon belül kézbesíti);

(iv)

a külföldi posta a teljes volumen mintegy 30%-át és az összforgalom 39%-át teszi ki.

Szabályozási fejlemény  A postatörvényt utoljára 2002-ben módosították. A keretszabályozás azóta nem változott jelentősen. Luxemburg egyike annak a tizenegy tagállamnak, amelyeknek lehetősége van a teljes piacnyitás dátumát 2013. január 1-jében meghatározni a két évvel korábbi időpont helyett. Piaci fejlemények  Az EPT továbbra is erőfölényben lévő postai üzemeltető 95–100%-os piaci részesedéssel a címzett levélküldemények piacán, 80%-kal a külföldi posta szegmensében és 75%-kal a címzés nélküli területen. A csomag- és expressz piacon az EPT piaci részesedése csekély, de a Michel Greco SA csomagküldő cég (piacvezető) és a TNT-Express Luxembourg SA is az EPT részét képezi. A címzett reklámküldemények körében az egyetlen valódi versenytárs a Dintec. Az EPT szerint volumen tekintetében a postai piac 10%-a, forgalom tekintetében pedig a piac 21%-a nyitott a verseny számára. 

A fenntartott szolgáltatások körének csökkentése (100 g-ról 50 g-ra) a jelek szerint csekély hatást gyakorolt a piacra, különösen annak belföldi címzett szegmensére. A külföldi, csomag- és expressz küldemények területén élénkebb a verseny, amit elsősorban a nagy nemzetközi üzemeltetők generálnak. A verseny intenzitása 2005 óra erősödni látszik. Az EPT szerint például az alacsonyabb küszöbérték újabb volumenek megszerzésére adott lehetőséget a versenytársak számára, különösen a kimenő külföldi posta terén.



A versenyt bizonyos tényezők korlátozzák, így az EPT áfamentessége, a postafiókokhoz való hozzáférés és a közterületeken felállított postaládák segítségével történő begyűjtés lehetősége.

Egyéb kérdések  A részleges liberalizáció általános hatása még ma is korlátozott. Bizonyos (kisebb jelentőségű) hatások megfigyelhetők a foglalkoztatás és a munkakörülmények területén, így például az EPT azon intézkedései, amelyek egyes tevékenységek kiszervezésével kívánják csökkenteni a (bér)költségeket. Vitás pont  A luxemburgi népsűrűség és az egy főre jutó postai volumen rendkívül magas. Ezért a luxemburgi postai piac potenciálisan vonzó célpont a konkurens postai üzemeltetők számára. Az ország mérete és kevés lakosa (461 000) miatt azonban a valódi verseny lehetősége meglehetősen szűk. 

A teljes piac egy jelentős hányadát – nem meglepő módon – a külföldi posta teszi ki (volumen és forgalom tekintetében egyaránt). Ugyanez vonatkozik a csomag- és expressz küldeményekre is. Ezekben a szegmensekben élénkebb verseny tapasztalható, amelyet elsősorban a nagy nemzetközi üzemeltetők generálnak.


Verseny (piaci részesedések) EPT versenyhelyzetben (TNT Express Luxembourg SA)

Főbb versenytársak / megj. DHL, UPS, Fedex, az EPT a TNT Express Luxembourg SA 50%-os tulajdonosa


EPT versenyhelyzetben (10%)

Dintec, TNT, DHL, De Post/La Poste, az EPT Michel Greco SA 60%-os tulajdonosa

Címzés nélküli

EPT (75%)

Lux Diffusion


EPT (80%)

Dintec, DHL, TNT, UPS, Fedex, De Post/La Poste

Upstream (konszolidáció): 5% Darabonkénti díjszabású küldemények: 0%

A fő versenytárs, a Dintec 1,5%-osra becsüli piaci részesedését (konszolidáció)


Népsűrűség (lakos/km2) Címzett levélküldemények teljes piaca (db) Egy főre jutó címzett levélküldemény NPO státusza


178 108,9 millió db 236 Az EPT bejegyzett állami vállalat

Posta, csomag, expressz








Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltató az EPT. Az egyetemes szolgáltatás a 2 kg-ig terjedő levelek, címzett reklámküldemények, könyvek, katalógusok, hírlapok és folyóiratok, valamint a 10 kg-ig terjedő csomagok begyűjtését, válogatását, szállítását és kézbesítését foglalja magában. A biztosított és ajánlott küldemények is az egyetemes szolgáltatás részét képezik. Az EPT köteles hetente öt alkalommal begyűjtést és kézbesítést végezni. Az érintett felek semmiféle problémáról nem számoltak be az egyetemes szolgáltatással kapcsolatban.

A fenntartott szolgáltatások körének határa 2006. január 1-jén 100 g-ról 50 g-ra csökkent. A könyvek, katalógusok, hírlapok és folyóiratok nem tekintendők „levélküldeménynek”, és ezért nem tartoznak a fenntartott szolgáltatások köréhez, a külföldi posta és a címzett reklámküldemények viszont igen. A címzés nélküli levélküldemények, valamint a csomag- és expressz küldemények piaca nyitott a verseny számára. A 2000. évi postatörvény szerint a fenntartott postai szolgáltatásokon (EPT) kívüli postai tevékenységek „bejelentéskötelesek” (vagy regisztrációkötelesek). E bejelentésre nem vonatkoznak külön követelmények. A 2000. évi postatörvény nem ír elő kötelező hozzáférést az egyetemes szolgáltató hálózatához.

A fenntartott szolgáltatások körén belül nyújtott postai szolgáltatásokra árszabályozási rendszer vonatkozik. A 2000. évi postatörvény előírja, hogy ezeknek az áraknak összhangban kell lenniük bizonyos alapelvekkel. Tilos a fenntartott szolgáltatások és más (liberalizált) területek közötti kereszttámogatás, eltekintve attól az esettől, ha arra feltétlenül szükség van az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítéséhez. Az EPT köteles külön elszámolást készíteni a fenntartott szolgáltatások körén belül nyújtott szolgáltatásokról, és a nem fenntartott szolgáltatásokra vonatkozó elszámolásokban világosan el kell különülniük az egyetemes körön belüli és az azon kívüli tevékenységeknek.

Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó minőségi követelményeket a 2001. évi nagyhercegi rendelet szabályozza. Az EPT 2006-ban teljesítette ezeket az elvárásokat, és következő napi kézbesítés terén 97,3%-os, a két napon belüli kézbesítés terén pedig közel 100%-os minőségi mutatót ért el.

Az NRA szerepkörét az „Institut Luxembourgeois de Régulation” (ILR) látja el. Az ILR (egyebek mellett) a postaágazati szabályozásokért és a postai ágazat felügyeletéért felel. Az ILR ellenőrzi az egyetemes szolgáltatás nyújtását, piacfelügyeleti hatáskörrel rendelkezik, és biztosítja a postai felhasználók védelmét. Az ILR 2006 végén 36 embernek adott munkát, akik közül hárman foglalkoztak a postai ügyek szabályozásával.

Országlap: Málta


Málta több sűrűn lakott kisebb szigetből áll;

(ii)

A címzett levélküldemények piacának egy jelentős részét továbbra is a Máltai Posta birtokolja;

(iii)

2006/2007-ben (októbertől-szeptemberig) a belföldi levélküldemények forgalma 3,5%-kal nőtt, a nemzetközi levélküldeményeké pedig 4,7%-kal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. A csomagküldemények terén 12,3%-os növekedést regisztráltak.

Szabályozási fejlemények  A nemzeti szabályozó hatóság a Máltai Hírközlési Hatóság (MCA). A részben liberalizált piacon a postai szolgáltatásokat érintő szabályozások fókuszában az egyetemes szolgáltatási kötelezettség fenntartása és a Máltai Posta árainak költségalapúvá tétele áll. 

A máltai szabályozás alapjában véve megfelel a postai irányelvben leírtaknak, és nem törekszik azok túlteljesítésére. A címzett reklámküldemények és a bejövő és kimenő külföldi küldemények továbbra is a fenntartott szolgáltatások körébe tartoznak. Máltának lehetősége van a 2008/6/EK irányelv végrehajtásának 2012. december 31-ig való elhalasztására, hogy folytatódhasson a szolgáltatások fenntartása az egyetemes szolgáltató részére. Máltának 2008. augusztus 27-ig meg kell erősítenie a bevezetés elhalasztására vonatkozó szándékát.

Piaci fejlemények  A postai piac teljes becsült értéke 14 millió euró körül van, amelyen belül a címzett levélküldemények 86%-ot tesznek ki. Az expressz küldemények jól érzékelhetően dinamikusabb piaci szegmenst képviselnek. 

2007 márciusában a Premiere Post Ltd engedélyt szerzett az egyetemes szolgáltatáson belüli szolgáltatási tevékenységek végzésére, konkurenciát teremtve ezzel a Máltai Postának. A Premiere Post Ltd olyan postai szolgáltatások nyújtására jogosult, amelyek nem fenntartottak, de a postai szolgáltatásokról szóló törvény alapján az egyetemes szolgáltatások körébe tartoznak. Jelenleg a Premiere Post Ltd kézbesíti a helyi forgalomirányítók által kibocsátott közlekedéshatósági levelek többségét egy ajánlott jellegű postai szolgáltatás keretében. A Premiere Post Ltd postai piacra való belépése előtt egyedül a Máltai Posta kézbesített ilyen küldeményeket saját ajánlott szolgáltatása keretében.



A hagyományos szolgáltató, a Máltai Posta még mindig szinte monopolisztikus helyzetben van a belföldi címzett levélküldemények és a külföldi levélküldemények piacán.



A teljes piacnyitás és a fenntartott szolgáltatási kör megszűnése után az NRA arra számít, hogy sok új postai üzemeltető jelzi majd tömeges postai szolgáltatások nyújtására vonatkozó szándékát. A nemzeti szabályozó hatóságnak nincsenek adatai a hagyományos posta helyettesítéséről, ám szerinte világos jelei vannak az e-mail, az e-közigazgatás és az e-kereskedelem helyettesítő eszközként való igénybevételének. A másik tendencia, hogy a címzett reklámküldeményeket egyre inkább átveszik a címzés nélküli postai szolgáltatásokkal foglalkozó cégek.

Egyéb kérdések  A Máltai Posta (MaltaPost plc) és az Új-Zélandi Posta egyik leányvállalata, a Transend Worldwide Limited 2002-ben kétéves üzemeltetési szerződést kötött a Máltai Posta vezetésének és működésének felügyeletére. Ezt további egy évvel meghosszabbították. A Transend ezzel egy időben egy másik megállapodás keretében 35%-os részesedésre tett szert a Máltai Postában, a fennmaradó 65%-ot pedig a Malta Government Investments nevű vállalat birtokolta. 

A nemzeti postai üzemeltetőt 2008 januárjában teljes egészében privatizálták. A jelenlegi máltai kormány politikája, hogy a legtöbb állami vállalatot privatizálja, és a Máltai Posta is ezek egyike volt. 2006 augusztusában a Lombard Bank Malta plc a Redbox Ltd nevű leányvállalatán keresztül megvette az új-zélandi Transend Worldwide Ltd birtokában lévő 35%-os részesedést, majd 2007 szeptemberében további 25%-ot vásárolt meg a máltai kormánytól. 2008 januárjában a kormány elkezdte a teljes magánosítás folyamatát, és a kormány tulajdonában lévő maradék 40%-ot nyilvánosan értékesítette, illetve a Máltai Posta összes részvényét bevezette a Máltai Tőzsdére. A várakozások szerint a Redbox Ltd színre lépése fejlesztéseket hozhat a különféle üzletágak által nyújtott szolgáltatások terén.



Az NRA 2006-ban felmérést végzett a kisvállalkozások és a lakossági ügyfelek körében. A kisvállalkozások közel 73%-a elégedett vagy nagyon elégedett volt a postai kézbesítés sebességével, 57% az NPO általi kézbesítés átfutási idejével, 60% a szolgáltatások körével és 37% az árral. A lakosság körében közel 86% volt elégedett vagy nagyon elégedett a postai kézbesítés sebességével, 66% az NPO általi kézbesítés átfutási idejével, 82% a szolgáltatások körével és 45% az árral.

Vitás pontok  Az ECORYS meglátása szerint Málta a nagy-britanniaihoz hasonló hozzáférési rendszert készül bevezetni. A jelenlegi rendszerben azonban eddig még nem érkezett be hozzáférési kérelem, vélhetőleg azért, mert a címzett levélküldemények piacának nagy része még mindig a Máltai Postai kezében van. 

A Máltai Posta azon kevés nemzeti postai üzemeltetők egyike, amelyeket privatizáltak. E tekintetben Málta olyan országok társaságába tartozik, amelyekben fejlett a postapiaci verseny, pl. Németország vagy Hollandia.


Verseny (piaci részesedések) Verseny NPO 100%


Verseny

Címzés nélküli


Címzett levél (CPO-k piaci részesedése)* Népsűrűség (lakos/km ) Címzett levélküldemények teljes piaca (db) Egy főre jutó címzett levélküldemény


13 regisztrált üzemeltető A jelenlegi Irányelv szerint az egyetemes szolgáltatás keretében továbbított csomagok esetében nincsenek versenytársak, amennyiben nem expressz/futárszolgálati üzemeltetők kezelik Mail Box Ltd, 3D, Phone Direct és néhány további kisebb üzemeltető

NPO 100%

Bejövő és kimenő 50 g alatt fenntartva. A nemzetközi futárszolgálatok tekintetében lásd az expressz szegmenst

Kb. 1%

Premiere Post

1,282

2

NPO státusza


0,06 md db 148 Privatizált; 2008 januárja óta a részvények 100%-át tőzsdén jegyzik és magántulajdonosok birtokolják; a részvények 35%-a 2002 óta magántulajdonban van

100%-ban magántulajdon. A Lombard Bank a Redbox Ltd. nevű leányvállalatán keresztül 60%-ot birtokol, a fennmaradó 40% pedig egyéb magánbefektetők kezében van

Levelek, csomagok, expressz és postahivatali pénzforgalmi szolgáltatások






Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltatás megfelel a jelen Irányelvben leírt követelményeknek. 2008 áprilisában az NRA kiadott egy konzultációs anyagot a Máltai Posta egyetemes szolgáltatási kötelezettségeiről, valamint a fogyasztók jogairól a szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, a napi kézbesítésre vonatkozó garanciával és a kínálatról szóló információk közzétételével kapcsolatban. Az NRA jelenleg nem kalkulálja ki az egyetemes szolgáltatás költségeit, bár a Máltai Posta készít szabályozási beszámolókat, amelyek tartalmazzák a számviteli költségeket.

Málta 2006-ban vezette be az 50 g-os határt, és a fenntartott szolgáltatások részének tekinti a címzett reklámküldeményeket, a B2B küldeményeket, valamint a bejövő és kimenő külföldi küldeményeket is. A 2008/6/EK irányelvben előírtnál korábbi további liberalizáció nem valószínű. Málta is szerepel azon tagállamok listáján, amelyek jogosultak 2013. január 1-jéig kitolni a teljes piacnyitást. Az egyéni engedélyek és általános felhatalmazások kiadásáért az NRA felel. A postai üzemeltetők jogosultak és – amennyiben azt más postai üzemeltetők kérik – kötelesek tárgyalásos úton hozzáférést biztosítani egymás hálózatához postai szolgáltatások nyújtása céljából.

A Máltai Posta (előzetes) árképzési szabályozás céljára köteles költségadatokat biztosítani az NRA számára termék / tevékenység / súlyosztály alapján.

Szempont



Megvalósítás és megjegyzések Ismert, hogy az NRA 2008-ban egy projekt elindítására készül az RPI-X rendszer jövőbeli bevezetése érdekében. A szabályozási beszámolók nyilvánosan nem elérhetők (nincsenek közzétéve). Az NRA kifejezetten felelős a Máltai Posta által elérendő QoS-követelmények felállításáért az európai és nemzeti törvények által meghatározott kereteken belül. A felállított követelmények szigorúbbak az előírtnál. Az NRA a Máltai Hírközlési Hatóság (Maltese Communications Authority, MCA). Főbb hatáskörei az adatgyűjtés, a QoS-célkitűzések megállapítása és azok teljesítésének ellenőrzése, az egyetemes szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatások árellenőrzése, a postai szolgáltatásokról szóló törvény és a postai szolgáltatásokról szóló szabályok szerinti szabályozási beszámolók biztosítása (mely előírások összhangban állnak a jelen Irányelv követelményeivel). Az MCA szervezetében kb. három főállású alkalmazott foglalkozik a postai ágazattal. A tevékenységeket a kormány finanszírozza, nagyrészt a postai díjakból befolyó összegekből.

Országlap: Hollandia

Összefoglalás Piaci jellemzők A holland postai piacra az alábbiak jellemzők: (i)

Hollandia viszonylag sűrűn lakott ország;

(ii)

Viszonylag magas egy főre jutó postai volumen;

(iii)

A fenntartott szolgáltatások körébe tartoznak a nyomtatványok („drukwerk”) is;

(iv)

Az egyetemes szolgáltatások körének csökkentése 2000-ben, amelynek következtében a TNT áfamentessége csak a fenntartott szolgáltatások területén (darabonkénti díjszabású és tömeges küldemények) és az egyetemes szolgáltatás nem fenntartott részén (csak darabonkénti díjszabású küldemények) maradt fenn, ezáltal túlnyomórészt egyenlő feltételeket biztosítva a postai piaci egészén; és

(v)


Szabályozási fejlemények  A fenntartott szolgáltatások körének határa 2006. január 1-jén 100 g-ról 50 g-ra csökkent a 2002/39/EK Postai irányelvnek megfelelően. A holland parlamentben folyamatban van az új postai törvény megvitatása. A 2008. évi törvény(javaslat) egyik legfontosabb eleme a postai piac teljes liberalizációja. A teljes piacnyitás eredeti dátuma 2007. április 1-je lett volna, ám azt 2008. július 1-jére módosították, majd nemrégiben (2008. májusa) ismét későbbi (meghatározatlan) időpontra halasztották. Ennek fő okai (i) a hollandiai, németországi és nagy-britanniai postai üzemeltetők egyenlő feltételeivel és (ii) a (nem a TNT Post kötelékébe tartozó) kézbesítők hollandiai foglalkoztatási feltételeivel kapcsolatos bizonytalanságok voltak. Piaci fejlemények  A viszonylag nyitott holland piac és a fent megnevezett egyéb jellegzetességek összességében lehetővé tették konkurens piaci üzemeltetők színre lépését. Úgy tűnik, az áfafeltételek nyomtatványok és folyóiratok piacán való 2000. évi egységesítése és a teljesen liberalizált piac közép távú ígérete különösen hozzájárult ahhoz, hogy sok piaci szereplő jelent meg teljes országos kézbesítési hálózatok kiépítésének tervével. 2000 után a Sandd és a Selekt Mail piacra lépésével és fejlődésével a verseny egyre intenzívebbé vált, és a TNT igen komoly versenytársakra lelt. 2001 óta együttes volumenük 700 millió darabra nőtt a címzett levélküldemények szegmensében, ami 13%-os részesedést jelent a címzett levélküldemények teljes piacán (és 25%-os részesedést a címzett levélküldemények piacának liberalizált részén). A Sandd és a Selekt Mail egy rendkívül sikeres piaci rést talált magának: az olcsó és alacsony kézbesítési sebességű küldemények piacát. 

Mivel a TNT nem biztosított megfelelő feltételeket a hálózatához való hozzáféréshez, a Sandd és a Selekt Mail saját országos kézbesítési hálózatot épített ki.

A részmunkaidős, vállalkozói szerződéssel foglalkoztatott (darabonként fizetett) kézbesítők alkalmazásának lehetősége, az alacsony kézbesítési sebesség és az új válogatási technikák révén ezek a cégek viszonylag olcsón tudtak kézbesíteni, és nemcsak ár tekintetében, hanem új szolgáltatások terén is képesek voltak felvenni a versenyt a TNT-vel. A következő években e szolgáltatás jelentőségének növekedésére és a termékek differenciálódásának további fokozódására lehet számítani. Az elvesztett piacok visszaszerzésére nemrégiben a TNT is bevezetett hasonló, olcsó és lassú kézbesítésű szolgáltatásokat (TNT Economy és Netwerk VSP Addressed a Budgetmaillel). Célja, hogy a versenytársak körében erős nyomást gyakoroljon az alacsonyabb sebességű szolgáltatások díjaira. Egyéb kérdések  2004 óta a postai üzemeltetőkre (és különösen a TNT-re) vonatkozó egyenlő hollandiai, németországi és nagy-britanniai feltételek fontos kérdéskört alkottak a teljes piacnyitásról szóló vitákban. A viták 2007 második felében felerősödtek. A Gazdasági Ügyek Minisztériuma felhívta a figyelmet arra, hogy Nagy-Britanniában és Németországban továbbra is érvényes az áfamentesség, továbbá hogy Németországban elfogadták a minimálbérre vonatkozó törvényt, amely ronthatja a TNT Post és a DPAG más németországi versenytársainak pozícióját. Egy új probléma is felmerült: a postai kézbesítők jogállása, elsősorban a vállalkozói szerződésekkel kapcsolatban. A szakszervezetek szerint a bérek alacsonyak voltak, a törvényi védelem pedig gyenge volt (pl. betegség esetén nem járt fizetség). Ezeket az aggodalmakat (részben) egyes parlamenti képviselők is elkezdték hangoztatni. Bár a Sandd és a Selekt Mail 2008 áprilisában megállapodott a szakszervezetekkel, a Gazdasági Ügyek Minisztériumának államtitkára elégtelennek ítélte a megállapodást. 

Így mindkét ügy függőben van, aminek következtében a 2008. évi postatörvény elfogadása is még várat magára. A Sandd és a Selekt Mail szerint beruházásaik a kormányzati politika (a teljes liberalizációt egy éven belül már másodszor halasztották el) és a szabályozási bizonytalanság miatt hiábavalók voltak. Jogi lépéseket fontolgatnak a kormány halasztási döntése miatt. A Deutsche Post World Net és a Selekt Mail 2008 júniusában közösen nyújtott be panaszt az Európai Bizottsághoz. Állításuk szerint bármely tagállamnak csak akkor áll jogában a nemzeti postai piac egyetlen szolgáltató részére való fenntartása, ha ennek alapvető jelentősége van az egyetemes szolgáltatás finanszírozása szempontjából. Úgy vélik, az ismételt halasztás kizárólag a TNT érdekeit szolgálja, és ezért az európai jog nyilvánvaló megsértése.

Vitás pontok  Bár Hollandia korábban az európai liberalizációs törekvések egyik élharcosa volt, a helyzet mára megváltozott. Míg például Nagy-Britanniában és Németországban eltörölték a fenntartott szolgáltatások körét, a holland kormány már többször is elhalasztotta a liberalizációt. Az ECORYS úgy látja, hogy 2004 óta a vita élesebbé vált, és ma már több téma elegyedik benne a nagy-britanniai és németországi egyenlő feltételektől a foglalkoztatási feltételekig, úgy a TNT Post hagyományos postai alkalmazottaira, mint a (vállalkozói szerződéssel foglalkoztatott) CPO-kézbesítőkre vonatkozóan. Jelenleg úgy tűnik, hogy a vitának erős politikai felhangja is van, így nem minden tekintetben tükrözi a postai piac helyzetét.  Más tagállamokhoz képest Hollandiában az alternatív üzemeltetők jelentős piaci részesedésre tettek szert a címzett levélküldemények szegmensében (14%). Ennek több

oka van. A földrajzi jellemzők (nagy népsűrűség és nagyfokú urbanizáció) mellett az áfafeltételek nyomtatványok és folyóiratok piacán való 2000. évi egységesítése is lehetővé tette a versenytársak számára volumenük növelését és országos kézbesítési hálózatuk kiépítését. Ezenkívül a Sandd és a Selekt Mail (továbbá újabban a Netwerk VSP) a vállalkozói szerződéseket is széles körben alkalmazza. 

Csekély hatásköre miatt az OPTA (szabályozó hatóság) szerepe meglehetősen korlátozott. Az OPTA számos alkalommal jelezte, hogy hatásköre túlságosan szűk ahhoz, hogy érdemben beavatkozhasson, például a díjak, a hozzáférés vagy az egyetemes szolgáltatás (pénzügyi) átláthatósága terén. Az OPTA szerint ezt a problémát a tervezett 2008. évi postatörvény sem fogja megoldani.

A piaci fejlemények összefoglalása: Postapiaci szegmens / szempont Expressz Csomag (főbb szereplők)

Címzés nélküli



Verseny NPO 40% (expressz küldeményekkel együtt)

DHL, Fedex, DPD (Dynamic

NPO (12%) + Netwerk VSP (36%)

Interlanden (DHL), Alfa,


NPO


14%

Parcel Distribution), mások

DHL, Fedex, DPD, Swiss Post Sandd, Selekt Mail/DHL (Deutsche Post World Net (DPWN))



394 5,4 md db

340

A becslések 5,4 milliárd (OPTA) és 5,6 milliárd között ingadoznak TNT Post (287) és Sandd és Selekt Mail (kb. 40-50)

NPO státusza

A TNT-t 1989 januárjában

A holland kormány fennmaradó

privatizálták

10,9%-os részesedését 2006-ban adta el,


Posta, expressz

A TNT benne2006-ban az „aranyrészvényével” eladta logisztikai is divízi óját



Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltatás megfelel az Irányelvekben leírtaknak, és azt a hagyományos szolgáltató, a TNT Post biztosítja. A 2008. évi postatörvény (30. cikkelye) rendelkezik az egyetemes szolgáltatási kötelezettség liberalizációt követő finanszírozásáról. Az USP köteles tájékoztatni az OPTA-t, ha a következő naptári évre nettó költségre számít. Az USP az adott naptári évet követő hat hónapon belül kompenzációt kérhet az OPTA-tól. Az OPTA felméri a pontos nettó költségeket. A nettó költséget felosztja az összes postai üzemeltető között, éves forgalmuk szerint.

Fenntartott szolgáltatások köre 2006. január 1-jén 50 g-ra csökkent. A teljes liberalizáció időpontja még bizonytalan. A nyomtatványok és a kimenő külföldi posta nem tartozik bele a fenntartott szolgáltatások Engedélyezés és hálózati hozzáférés


körébe. (i) Nincs szükség engedélyre, de az üzemeltetőknek regisztráltatniuk kell magukat. (ii) A TNT nem köteles kedvezményes hozzáférést biztosítani harmadik feleknek, de arról egyénileg megállapodhat. (iii) A TNT köteles méltányos, objektíven indokolt és diszkriminációmentes feltételek és tarifák mellett hozzáférést biztosítani a versenytársaknak a postafiókokhoz. (iv) A postai irányítószám-rendszerrel kapcsolatos információk (beleértve a címmódosításokat is) üzleti díjazás ellenében a versenytársak és az ügyfelek rendelkezésére állnak.

(i) A hozzáférési és az egyetemes szolgáltatási tarifáknak egyaránt költségalapúnak, átláthatónak, diszkriminációmentesnek, egységesnek és elérhetőnek kell lennie. (ii) A 2008. évi új postatörvény szerint az OPTA felel az egyetemes szolgáltatások kezdeti díjának megállapításáért. A korábbival megegyező ármaximalizálási rendszer továbbra is érvényben van, de már a fogyasztói árindex alapján.


A kézbesítési idők, valamint a szolgáltatóhelyek és az utcai postaládák száma tekintetében minőségi követelmények vannak előírva. 2004-ben és 2005-ben a TNT teljesítette ezeket a követelményeket.


A nemzeti szabályozó hatóság az 1997 augusztusában alapított OPTA. Az 1989. évi postatörvény szerint (de jure) hatásköre igen korlátozott volt, és elsősorban az egyetemes szolgáltatás ellenőrzésében merült ki. Az új törvény értelmében az OPTA felügyeleti szerepköre némileg bővül, és lehetősége lesz több információt beszerezni az összes üzemeltetőtől (ám ezzel a kibővített hatáskörrel sincs megelégedve). Az OPTA szerepe egyébként a kapacitás hiánya miatt is korlátozott volt. 2007-ben 2,7 főállású alkalmazottnak megfelelő számú munkavállaló foglalkozott a postai piaccal, ám ez az új törvény értelmében nőni fog.

hatóság (NRA)

Országlap: Norvégia

Összefoglalás A postai piac jellemzői A norvég postai piacra az alábbiak jellemzők: (i)

Nagy ország kis létszámú népességgel, az egy főre jutó postai volumen azonban viszonylag magas;

(ii)

A belföldi piacon a fő versenytársakat a Tollpost csomagküldő és logisztikai szolgáltató, valamint a hírlapkiadók jelentik;

(iii)

A Norvég Posta nem élvez áfamentességet;

(iv)


Szabályozási fejlemények  Norvégiában a fenntartott szolgáltatások köre az 50 gramm tömegig terjedő, zárt borítékban küldött címzett levélküldeményeket foglalja magában, beleértve a belföldi és a bejövő külföldi postát is. Az 50 gramm alatti címzett reklámküldemények is a fenntartott szolgáltatásokhoz tartoznak; a címzés nélküli küldemények ugyanakkor nyitottak a verseny számára. 

A liberalizációt 2007-re tervezték, ám 2006-ban az új baloldali kormány úgy döntött, hogy nem nyitja meg a norvég postai piacot, mivel nem volt meggyőződve arról, hogy a postai piac liberalizációja esetén fenntartható lenne az egyetemes szolgáltatások jelenlegi szintje, ahogy azt 2006-ban 2009-re előre jelezték. Az NRA szerint a norvég postai piacot 2010. december 31-én fogják megnyitni.

Piaci fejlemények  A belföldi címzett levélküldemények piacán a Norvég Postának nincs jelentősebb versenytársa. 

2006-ban a Norvég Posta piaci részesedése 62% volt a belföldi ajánlott küldemények darabszáma alapján. A második legnagyobb üzemeltető a Tollpost volt 25%-os piaci részesedéssel az ajánlott szegmensben. Az ajánlott küldemények zöme csomag.



Bizonyos kivételek a folyóiratok és katalógusok terjesztése terén fordulnak elő, ahol a hírlapkiadók mintegy 10%-os piaci részesdéssel bírnak volumen alapján.



Az előfizetéses hírlapok terjesztési piacán erős a verseny; a Norvég Posta részesedése 2006-ban alig haladta meg a 20%-ot. A fennmaradó 80%-on a hírlapkiadók és azok terjesztőcégei osztoznak.



A címzés nélküli küldemények piaca javarészt postaládákba helyezett címzés nélküli reklámküldeményekből, illetve hírlapokba és folyóiratokba helyezett reklámanyagokból áll. Ebben a postai szegmensben a Norvég Posta részesedése 2006-ban 55% és 60% között volt. A piac fennmaradó részén a hírlapkiadók és azok terjesztőcégei osztoznak.

Egyéb kérdések  A Norvég Posta aktív regionális stratégiát folytat, amelynek keretében a skandináv régió vezető szereplőjévé kíván válni. Svédországban a CityMailen keresztül versenyeznek a Posten AB vállalattal, és az Optimail AB megvásárlásával is a svéd piacon elfoglalt pozíciójukat kívánják erősíteni. Az OptiMail AB eredetileg a CityMail csoport nemzetközi postai üzletága volt, majd a CityMail csoport később alakult át az OptiMail AB céggé. Dániában 2006-ban alapították meg a CityMail DK vállalatot, amely 2007-ben kezdte meg működését. Vitás pontok  A nem rentábilis szolgáltatások állami felvásárlásának norvég példája alátámasztja az ECORYS általános meglátását, miszerint az egyetemes szolgáltatás nem jövedelmező elemeire nyújtott alternatív finanszírozás vonzó lehetőség. Ide tartoznak a közbeszerzések is a 2008/6/EK irányelvben leírtaknak megfelelően.  A Norvég Posta által az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel járó költségek számítására kidolgozott módszer (valamint a Copenhagen Economics által Dániában kidolgozott módszerek) alapul szolgálhat az egyetemes tevékenységekre vonatkozó költségszámítások megvitatásához. Ez mindenképpen kívánatos, ha az egyetemes szolgáltatások költségszámítását egységesebbé kívánjuk tenni az EU országaiban. A piaci fejlemények összefoglalása: Postapiaci szegmens / szempont Expressz

Csomag (főbb szereplők) Címzés nélküli Külföldi levélküldemények

Címzett levél (CPO-k piaci részesedése)* Népsűrűség (lakos/km2) Címzett levélküldemények teljes piaca (db) Egy főre jutó címzett levélküldemény NPO státusza



NPO: 62%

Főbb versenytársak / megj. A Norvég Posta – Box nevű leányvállalatán keresztül – az expressz logisztikai, futár- és raktározási szolgáltatások vezető szállítója.

Tollpost (25%)

NPO: 55-60% NPO: Levelek: 100% Kimenő csomag: 25% Bejövő csomag: 68%

NPO: 100% 12,12 1349 289 A Norvég Posta részvénytársaság (a norvég állam 100%-os tulajdonában)

Posta, logisztika, ICT

DHL, UPS, Tollpost



Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltatás megfelel az Irányelvekben leírtaknak, és azt a hagyományos szolgáltató, a Norvég Posta biztosítja. A Norvég Posta egyetemes szolgáltatási kötelezettségeinek kompenzálására állami felvásárlási rendszert vezettek be a nem jövedelmező szolgáltatásokra vonatkozóan.

Norvégiában a fenntartott szolgáltatások köre az 50 gramm tömegig terjedő, zárt borítékban küldött címzett levélküldeményeket foglalja magában, beleértve a belföldi és a bejövő külföldi postát is. A szolgáltatások fenntartott szolgáltatási tevékenységként való nyújtása Engedélyezés és hálózati hozzáférés engedélyköteles. Ezenkívül az egyetemes szolgáltatón kívüli postai üzemeltetők csak határozattal nyújthatnak a fenntartott körbe tartozó szolgáltatásokat. A határozat kiadására csak akkor kerül sor, ha a kínált szolgáltatások nincsenek hatással az egyetemes szolgáltató hasznára. A gyakorlatban a fenntartott szolgáltatások körében végzett tevékenységek alig-alig jellemzőek. A Norvég Posta kimenő hálózatához való hozzáférés nem szabályozott. Ugyancsak nem szabályozott a postafiókokhoz és a címadatbázishoz való hozzáférés. Fenntartott szolgáltatások köre




A fenntartott szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokra előzetes árszabályozás vonatkozik. A fenntartott szolgáltatások körén kívül eső egyetemes szolgáltatások kapcsán a költségalapú kötelezettség nyomon követése a darabonkénti díjszabású küldeményekre vonatkozó ármaximalizálással történik. A szabályozási alapelvek megfelelnek az Irányelvben leírtaknak. Az egyetemes szolgáltatáshoz tartozó címzett levélküldeményekre, hírlapokra és nem tömeges csomagokra szabályozott átfutási idők vonatkoznak. A belföldi levelek esetében az elsőbbségi levelek előírt átfutási ideje D+1, a kedvezményes szolgáltatás esetében pedig D+4. Mindkét kategóriában a küldemények 85%-át a megadott átfutási időn belül kell kézbesíteni. A külföldi elsőbbségi küldeményeknél 85%-ot három napon belül (J+3) kell kézbesíteni. A szolgáltatás minőségét az NRA ellenőrzi, és az összhangban van a CEN-szabványokkal. A Norvég Posta betartja az átfutási időket.

Az NRA szerepkörét a Norvég Posta- és Távközlési Hatóság (Norwegian Post and Telecommunication Authority, NPT) látja el. Az NPT hatásköre elsősorban az adatgyűjtésre és a büntetések kiszabására korlátozódik. 2005-ben az NPT szervezetén belül összesen öt főállású alkalmazott foglalkozott postai felügyeleti feladatokkal.

Országlap: Lengyelország

Összefoglalás Piaci jellemzők A lengyel postai piacra az alábbiak jellemzők: (i)

Lengyelország nagy ország, átlagos népsűrűséggel;

(ii)

A piac folyamatosan bővül, különösen a címzés nélküli szegmensben;

(iii)

A fenntartott szolgáltatások köre a levélküldeményekre és a címzett reklámküldeményekre terjed ki;

(iv)

A Lengyel Posta viszonylag alacsony minőségi szinten teljesít.

Szabályozási fejlemények  A postai tevékenységeket szabályozó legfontosabb jogi szabályozás a 2003. június 2-ai törvény (2003. évi postatörvény), amely a 2002/39/EK irányelvvel módosított 97/67/EK irányelvet lépteti hatályba. 

A postatörvényt többször módosították. A legfontosabb változások a 2004. március 18án életbe léptetett postatörvény módosítása és a gazdasági tevékenységek szabadságáról szóló rendelkezések, valamint a távközlési törvény nyomán következtek be. Megváltozott például a fenntartott szolgáltatások köre (a tömegkorlátozás 50 g-ra csökkent, az árhatár pedig a 2002/39/EK irányelv szerint módosult) és a reklamációk kezelésére vonatkozó eljárás.

Piaci fejlemények  A lengyel piac volumen tekintetében gyorsan bővül, különösen a címzés nélküli küldemények piacán. A teljes kézbesített darabszám 2003 óta 94%-kal nőtt (főként a címzés nélküli küldeményeknek köszönhetően), az összforgalom növekedése pedig 8%os volt. Érdekes, hogy az alternatív üzemeltetők száma rendkívüli mértékben (több mint tízszeresére) emelkedett. Ezen üzemeltetők többsége azonban csak a helyi piacokon tevékenykedik, a legnagyobb üzemeltetők pedig a címzés nélküli, külföldi, csomagküldési és expressz szegmensekben vannak jelen. 

A címzett levélküldemények piacán (beleértve a címzett reklámküldeményeket is) a Lengyel Posta piaci részesedése 99% feletti. A piaci versenytársak számára a legfőbb belépési korlátot a fenntartott szolgáltatások jelentik; a tömegkorlát 2006-os csökkentése (100 g-ról 50 g-ra) láthatóan szinte semmiféle hatást nem gyakorolt a címzett levélküldemények piacán tapasztalható versenyre. Nincsenek arra utaló jelek, hogy ez a 2013-as teljes piacnyitás előtt alapvetően megváltozna.



A többi piaci szegmensben a Lengyel Postának erősebb versennyel kell szembenéznie. A címzés nélküli szegmensben több cég, így az I.D. Marketing, az Integer, a Dystrybucja Polska és a Pro Direct együttesen 1,5 milliárd darab küldeményt kézbesített 2007-ben, és ezzel 72%-os piaci részesedésre tett szert.

A nagy nemzetközi üzemeltetők – így a TNT, a DHL és a UPS – a csomag- és expressz küldemények, valamint a külföldi posta területén aktívak, konkurenciát teremtve a Lengyel Postának (pl. a Lengyel Posta piaci részesedése a csomagküldés szegmensében volumen alapján 53%, forgalom alapján pedig 61%). 

A postaládák konkurens postai üzemeltetők általi elérése érzékelhetően nagy problémát jelent, ám az új postaládák telepítésére vonatkozó szabályozás megoldást jelenthet erre. A Lengyel Posta áfamentessége úgyszintén (jelentős) belépési korlát a címzett levélküldeményekkel kapcsolatos kézbesítési tevékenységek elkezdése tekintetében.

Egyéb kérdések  Az alternatív üzemeltetők foglalkoztatás terén jelentős bővülést mutatnak. 2003ban még csak 4700 embert foglalkoztattak, ami 2007-re csaknem 21 250-re nőtt, miközben ugyanebben az időszakban a Lengyel Posta alkalmazotti létszáma nagyjából változatlan maradt (kb. 100 000). 

A Lengyel Posta arra figyelmeztet, hogy az egyetemes szolgáltatást jelenleg nem támogatják kellőképpen költségvetési forrásokból. Egy 2007-es sajtóközleményében a Lengyel Posta megjegyezte, hogy a fenntartott szolgáltatások eltörlése a jövőben negatívan befolyásolhatja a szolgáltatás minőségét a begyűjtés és kézbesítés rendszeressége (kevesebb postaláda, kevesebb ürítési és kézbesítési nap) és a postahivatalok nyitva tartása (rövidebb nyitva tartás) szempontjából.

Vitás pontok  Bár a következmények még nem láthatók egyértelműen, úgy tűnik, hogy Lengyelország megoldotta a postaládák hozzáférhetőségével kapcsolatos problémákat azzal, hogy az ingatlantulajdonosokat új postaládák elhelyezésére kényszerítette (2008. augusztusig). Korábban ezt tekintették a versenytársak előtti legjelentősebb belépési korlátnak. 

A Lengyelországban megfigyelhető másik érdekes fejlemény az alternatív üzemeltetők számának jelentős növekedése. Bár ezek a (helyi) üzemeltetők javarészt csak a címzés nélküli, külföldi, csomag- és expressz küldeményekre fókuszálnak, mindez mégis azt jelenti, hogy a vállalkozók aktívak a piacon, és lehetőségeik kiaknázására törekednek. A címzett levélküldemények szegmensében ugyanakkor továbbra is lanyha a verseny.




Címzés nélküli


Címzett levél (CPO-k piaci

Főbb versenytársak / megj. UPS, DPD, GLS Poland, DHL, TNT és Spring

NPO (46%)

UPS, DPD, GLS Poland, DHL, TNT és Spring

NPO (28%)

I.D. Marketing, Integer, Dystrybucja Polska és Pro Direct

NPO (95%)

UPS, DPD, GLS Poland és TNT Express

< 1%

Csak helyi kezdeményezések

részesedése)* 118

Népsűrűség (lakos/km2) Címzett levélküldemények teljes piaca (db) Egy főre jutó címzett levélküldemény

1,8 md db 43,9 (2006)

NPO státusza

A Lengyel Posta 1997 óta állami tulajdonú közmű


Levelek, csomagok, expressz és pénzforgalmi szolgáltatások

A Lengyel Posta (100%-os állami tulajdonú) részvénytársasággá való átalakításának (jogi) előkészületei 2007 márciusában kezdődtek el

Megjegyzés: * A CPO-k piaci részesedése a CPO-k belföldi címzett levélküldemények szegmensében fennálló együttes piaci részesedését mutatja, hírlapkézbesítés nélkül. Más jelzés híján valamennyi mutató 2007-es adat.




Az egyetemes szolgáltatás megfelel az Irányelvben leírtaknak. Az egyetemes szolgáltatást a belföldi és nemzetközi forgalom kapcsán kell nyújtani a Lengyel Köztársaság területén, következetes és összehasonlítható feltételek mellett és elérhető árakon, a törvényben előírt minőségben, biztosítva a postaládák ürítését és a postai küldemények kézbesítését legalább minden munkanap és hetente legalább öt alkalommal. Ha az egyetemes szolgáltató tevékenysége veszteséges, állami támogatást kaphat.




A fenntartott szolgáltatások az alábbiak: (i) belföldi postai küldemények: levél- és címzett reklámküldemények ürítése, szállítása és kézbesítése 50 g tömegig; (ii) nemzetközi postai küldemények: küldemények ürítése, szállítása és kézbesítése 50 g tömegig; (ii) belföldi és nemzetközi küldemények: postautalványok. A levélküldemények definíciója: „bármilyen elérhető hordozóra feljegyzett információ, (…) a feladó által megadott címmel, a könyvek, katalógusok és sajtómagazinok kivételével.”

Az egyetemes postai szolgáltatások keretében végzett, a postai küldemények ürítésére, szállítására és kézbesítésére, továbbá a vakok részére írt küldeményekre irányuló postai tevékenységek engedélykötelesek. Az egyetemes szolgáltatáson kívüli tevékenységekhez nincs szükség engedélyre, ám a postai üzemeltetőknek írásbeli beadvány alapján regisztráltatniuk kell magukat. Ezt a nyilvántartást

Szempont




Megvalósítás és megjegyzések is az NRA felügyeli. A bejövő vagy kimenő hálózathoz való szabályozott vagy egyeztetett hozzáférésről a törvény nem rendelkezik. A keretszabályozás nem tesz említést az átlátható és diszkriminációmentes hozzáférésről. A gyakorlatban (egyelőre) egyikre sincs valós igény.

A fenntartott és egyetemes szolgáltatások előzetes árszabályozását 2008 óta alkalmazzák (a 2003. évi postatörvény 51. cikkelye). Nincs ármaximalizálási szabályozás, ám az egyetemes szolgáltatások árának költségalapúnak kell lennie (a 2003. évi postatörvény 50. cikkelye). A Lengyel Posta köteles külön számviteli nyilvántartást vezetni a fenntartott szolgáltatások körébe tartozó valamennyi tevékenységről és a nem fenntartott körbe tartozó tevékenységek összességéről (amelyben el kell különítenie az egyetemes és nem egyetemes szolgáltatásokat).

Egy 2006 novembere és 2006 decembere között végzett felmérés szerint az átfutási időre vonatkozó követelmények egyedül a D+3 tranzakciós küldemények terén teljesültek. A Lengyel Posta a címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos követelményeket sem teljesítette. Ebben szerepet játszott a levélirányítók és levélkézbesítők 2006 novemberdecemberi sztrájkja is.

A felelős NRA 2006 januárja óta az Elektronikus Kommunikációs Hivatal (UKE). 2006 előtt a szabályozási funkciót az URTiP (Távközlési és Postaszabályozási Elnöki Hivatal) látta el. 2006 végén összesen 28 alkalmazott foglalkozott postaszabályozási feladatokkal, 12-en a központban, 16-an pedig a regionális irodákban.

Országlap: Portugália

Összefoglalás A postai piac jellemzői A portugál postai piacra (más európai országokkal összehasonlítva) az alábbiak jellemzők: (i)

Átlagos népsűrűség;

(ii)

Átlagos egy főre jutó postai volumen;

(iii)

A fenntartott szolgáltatások körébe beletartoznak a címzett reklámküldemények és a bejövő és kimenő külföldi posta is;

(iv)

a CTT valamennyi postai szolgáltatása áfamentes; 7

(v)

A maximális árakról és a minőségi követelményekről tárgyalásos úton egyezik meg az NRA és az NPO ún. áregyezmények keretében.

A CTT Portugália teljes területén szolgáltatások széles körét nyújtja, míg a magánüzemeltetők elsősorban a városi területeken végeznek tevékenységeket. A többi, levélküldemények kézbesítésére vonatkozó engedéllyel rendelkező szolgáltató (a CTT csoporton kívül) elsősorban a nem ajánlott levélküldeményekre helyezi a hangsúlyt, de piaci részesedésük még csekély.

Szabályozási fejlemények  A fenntartott szolgáltatások körének határa 2006. január 1-jén 100 g-ról 50 g-ra csökkent a 2002/39/EK irányelvnek megfelelően. A portugál kormány nem határozott meg konkrét időpontot a teljes liberalizáció végrehajtására. A liberalizáció folyamatának mindenesetre 2011-ig le kell zárulnia. 

Az engedélyek beszerzésével kapcsolatos követelményekben bekövetkezett közelmúltbéli változások elősegítették a nem egyetemes szolgáltatások területére való belépést. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy forgalom alapján differenciálták a befizetendő összegeket. Az egyetemes szolgáltatások körében kiadott engedélyek esetében a fizetendő díj (10 000 euró) továbbra is független a forgalomtól.

Piaci fejlemények  A nemzeti törvények szerint a címzett levélküldemények piacának mintegy 23%-a nyitott. A címzés nélküli levélküldemények, valamint a csomag- és expressz küldemények piaca teljesen nyitott a verseny számára. A piacnyitás hatása egyelőre korlátozott. A gyakorlatban a CTT csoport szinte teljes egészében felügyelete alatt tartja a levélküldemények piacát, de a POST 21 és a Lordtrans levélküldemények területén való színre lépése a fokozódó verseny jelének tekinthető. 7

Az USP teljes neve CTT Correios de Portugal, S.A. – A CTT betűszó a „Correios, Telégrafos e Telefones” - Posta, távirat és telefon kifejezés rövidítése.



A CTT a következők miatt képes megtartani vezető pozícióját: o a fenntartott szolgáltatási kör megléte (és terjedelme); o áfamentesség az általa nyújtott összes szolgáltatásra; és o a kis üzemeltetőkre vonatkozó engedélyezési rendszer, amely forgalomtól független díjfizetési kötelezettséget ír elő.



Bár csomagok kézbesítésére több (összesen öt) szolgáltató is rendelkezik engedéllyel, a fenti lista utolsó néhány eleme arra enged következtetni, hogy a CTT csoport megőrizheti erős pozícióját a csomagkézbesítés piacán. Az expressz kézbesítés terén a szolgáltatók száma lényegesen nagyobb (55), és a CTT csoport (vagyis a CTTexpresso) piaci részesedése csak 25%.

Egyéb kérdések  A CTT az ország egyik legnagyobb munkaadója, ahol az alkalmazottak többsége levélkézbesítő. A bérszint az átlagos portugál bérszint mintegy másfélszeresének felel meg. 

A CTT arra számít, hogy a fizikai küldeményeket egyre inkább felváltja az elektronikus kommunikáció. Ezt a tendenciát tükrözi a CTT saját információs és reklámcsatornáinak digitalizálása is. Ezen túlmenően új típusú szolgáltatások is megjelentek: elektronikus dátumbélyegző szolgáltatás, virtuális boltok és (digitális) dokumentációs szolgáltatások. Az NPO jelentős beruházásokat hajtott végre az automatikus feldolgozás fokozása terén a termelékenység növelése érdekében. Jelenleg a levélküldemények mintegy 60%-át automatikusan dolgozzák fel.

Vitás pontok  A verseny feltételei az egyetemes szolgáltató összes szolgáltatására kiterjedő áfamentesség miatt nem egyenlők. Ezenkívül a fenntartott szolgáltatási kör megléte (és terjedelme) megakadályozza az új belépőket abban, hogy elegendő piaci részesedésre tegyenek szert. Ennek következtében a piacnyitás hatása egyelőre korlátozott. A POST 21 és a Lordtrans levélküldemények területén való színre lépése ugyanakkor a liberalizáció felé vezető út első állomásának tekinthető. 

A jövőbeli verseny (2011 után) arra ösztönzi a jelenlegi szolgáltatót, hogy érdemi beruházásokat hajtson végre a termelékenység és az ügyfél-elégedettség növelése érdekében, amit új tevékenységek bevezetésével érhet el (elektronikus dátumbélyegző, virtuális bolt, címkezelés stb.). Mivel a portugál kormány nem határozta meg pontosan a teljes liberalizáció időpontját, erősebb lehet az ösztönzés az innovációs folyamat felgyorsítására (úgy az USP, mint a többi piaci résztvevő számára).




Expressz

NPO 50%

55


NPO 25%

5

Címzés nélküli

n.a.

n.a.


NPO 98%

Guesstimate


CPO 2%

Guesstimate


115

Címzett levélküldemények teljes piaca (db) Egy főre jutó címzett levélküldemény NPO státusza NPO főbb divíziói

1,2 md db 124 A CTT korlátolt felelősségű társaság

Az egyetlen tulajdonos az állam

Postai szolgáltatások, expressz szolgáltatások





Az egyetemes szolgáltatás megfelel az Irányelvekben leírtaknak, és azt a hagyományos szolgáltató, a CTT biztosítja.





A fenntartott szolgáltatások körének határa 2006. január 1-jén 50 g-ra csökkent. A jövőbeli szabályozási intézkedéseket az új Postai irányelvnek (2008/6/EK) megfelelően hozzák meg. A fenntartott szolgáltatások körébe tartoznak a címzett reklámküldemények és a (bejövő és kimenő) külföldi posta is. (i) Az engedélyért forgalomtól függetlenül 10 000 eurós díj fizetendő (az engedély megszerzése ettől eltekintve viszonylag egyszerű); (ii) valamennyi szint részére hálózati hozzáférés biztosítható a költségorientáltság, a diszkriminációmentesség, az átláthatóság és az egységesség elvének betartásával (ha nem adnak hozzáférést).

(i) Az egyetemes szolgáltatások díjainak költségalapúnak, átláthatónak, diszkriminációmentesnek és egységesnek kell lennie; (ii) költségalapú ármaximalizálási rendszer van érvényben; (iii) a 2006-os áregyezményben arról született megállapodás, hogy a fenntartott szolgáltatások súlyozott ára a fogyasztói árindex 0,3%-kal csökkentett értékével emelhető.

(i) A szolgáltatások minőségével kapcsolatos mutatók az elsőbbségi és nem elsőbbségi küldemények, a hírlapok és folyóiratok, a postai csomagok és a külföldi postai küldemények kézbesítési idejére vonatkoznak; (ii) léteznek minőségi szabványok a postahivatalokban, a „front desk” területeken, a postákon és más postai létesítményekben nyújtott szolgáltatások kapcsán is, amelyek alapja a sorban állási idő; (iii) a 2007-es célkitűzések teljesültek.

Szempont Nemzeti szabályozó hatóság

Megvalósítás és megjegyzések A távközlési szolgáltatásokért felelős vállalat az ICP - Autoridade Nacional de Comunicações (ICP-ANACOM). Az alábbi szabályozói funkciókat látja el: Engedélyek kibocsátása és az engedélyekben előírt feltételek teljesítésének ellenőrzése; A díjszámítás módszerének kidolgozása és a díjak jóváhagyása; Peren kívüli egyezségek előmozdítása jogviták esetén; Adatok bekérése és tanulmányok végzése; Az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó postai tevékenységek minőségének és árának figyelése; Az adott tevékenységekkel kapcsolatos törvényi és szabályozási előírások postai üzemeltetők általi betartásának ellenőrzése és a megfelelő szankciók alkalmazása.

Országlap: Románia

Összefoglalás A postai piac jellemzői A román postai piacra az alábbiak jellemzők: (i)

Földrajzi tekintetben vegyes terület az alföldtől a hegyvidékekig, az európai átlag alatti népsűrűséggel és alacsony fokú urbanizációval;

(ii)

Alacsony egy főre jutó postai volumen; és

(iii)

Csekély szabályozói beavatkozás.

Szabályozási fejlemények  Romániában a fenntartott szolgáltatások körének határa 2006. január 1-jén 100 g-ról 50 g-ra csökkent. A címzett reklámküldemények és a bejövő és kimenő külföldi posta is a fenntartott szolgáltatások körébe tartozik. 

A szolgáltatások egyetemes szolgáltatási tevékenységként való nyújtása engedélyköteles. Csak egy szervezet rendelkezik engedéllyel, nevezetesen a nemzeti postai üzemeltető, a Posta Romana. Az egyetemes szolgáltatási körön kívül eső szolgáltatások nyújtásához csak általános engedély szükséges.

Piaci fejlemények  A postai szolgáltatások piaca az elmúlt években látványosan, kétszámjegyű mértékben bővült, így az összesített postai volumen (beleértve az expressz és csomagküldeményeket, de a címzés nélküli küldemények nélkül) 2004 és 2005 között 17%-kal, 2005 és 2006 között pedig 18%-kal nőtt. 

Az egyszerűsített engedélyezési rendszer ösztönzőleg hatott a román postai szolgáltatások piacára, különösen a futárszolgálatok területén. Az engedéllyel rendelkező postai szolgáltatók száma az 1999-es ötről 2006-ban 238-ra növekedett.



A címzett levélküldemények piacán a verseny rendkívül korlátozott: a postai volumen 96,9%-át a Posta Romana kezeli.



A csomagpiacon élénk a verseny, a Posta Romana piaci részesedése itt csak 12,5% (volumen alapján). A következő öt szolgáltató együttes részesedése 42,3%, a fennmaradó 86 cég pedig az összmennyiség 45,2%-án osztozik.



Az expressz piacon is erős verseny dúl. Ebben a szegmensben a Posta Romana 50,6%os piaci részesedéssel bír (volumen alapján). A Posta Romana öt legnagyobb versenytársa együttesen a piac 36,9%-át birtokolja. A többi 36 aktív szolgáltató 12,5%-ban vesz részt az expressz postai forgalom feldolgozásában.



A különböző nemzetközi üzemeltetők felvásárlásokkal erősítik pozícióikat Romániában. Példa erre a CURIERO tervezett felvásárlása az RTC Holding BV által, a Pegasus közelmúltbéli akvizíciója a GeoPost (a La Poste leányvállalata) által, a romániai felhatalmazott szolgáltató (Trans Courier Services) UPS általi megvásárlása vagy Románia második legnagyobb futárszolgálatának (Cargus) a Deutsche Post (DHL) általi átvétele.

Vitás pontok  A romániai tapasztalatok alátámasztják azt a nézetet, miszerint azokban az országokban, ahol a verseny kibontakozása még csak kezdeti stádiumban van, a nemzeti postai üzemeltetőnek jelentős előnye van a tekintetben, hogy olyan szolgáltatási színvonalat tud nyújtani, amilyenre a konkurencia (még) nem képes. 

Az ECORYS megfigyelése szerint az elmúlt években nagymértékben növekedett az engedéllyel rendelkező szolgáltatók száma, ami arra utal, hogy az engedély megszerzésének nincsenek jelentős akadályai, ám ezen engedélyek nagy részét nem használták fel. Nem valószínű, hogy erre Románia alacsony fokú urbanizációja, az alacsony postai forgalom vagy a fenntartott szolgáltatások köre lenne a magyarázat.

A piaci fejlemények összefoglalása: Postapiaci szegmens / szempont Expressz Csomag (főbb szereplők) Címzés nélküli Külföldi levélküldemények

Verseny (piaci részesedések) NPO: 50,6% NPO: 12,5%

Főbb versenytársak / megj. Sok piaci szereplő Sok piaci szereplő

n.a. NPO: 98,7%

Csak címzett posta küldemények; expressz és csomagküldeményekkel

Címzett levél (CPO-k piaci részesedése)* Népsűrűség (lakos/km2) Címzett levélküldemények teljes piaca (db)

NPO: 96,9%

együtt - NPO: 85%

90,32 526 millió

Bejövő külföldi postával együtt, de kimenő külföldi posta nélkül**

Egy főre jutó címzett levélküldemény NPO státusza

24,4 A Posta Romana részvénytársaság,

A privatizáció előkészítés alatt áll

amely 100%-os állami tulajdonban van NPO főbb divíziói

Központi igazgatóság (tíz regionális postaigazgatósággal); Öt szakág: Szállítmányozás, Gyorsposta (futár) igazgatóság, Pénzügyi szolgáltatások igazgatósága, Országos Bélyegmúzeum, Bélyeggyár

Megjegyzés: * A CPO-k piaci részesedése a CPO-k belföldi címzett levélküldemények szegmensében fennálló együttes piaci részesedését mutatja, hírlapkézbesítés nélkül. ** Azzal a feltételezéssel, hogy a külföldi posta 50%-a bejövő irányú. Valamennyi mutató 2006-os adat. N.a.: nincs adat.

Összefoglaló információk a Postai irányelv megvalósításával kapcsolatban: Szempont Egyetemes szolgáltatás és

Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltatás a 2 kilogramm tömegig terjedő levélküldeményekre és a legfeljebb 20 kilogramm tömegű nemzetközi csomagokra terjed ki.






A fenntartott szolgáltatások köre 50 grammig és a „bélyegdíj” két és félszereséig öleli fel a belföldi, valamint a bejövő és kimenő külföldi postai küldeményeket, beleértve a címzett reklámküldeményeket is. A szolgáltatások egyetemes szolgáltatási körben való nyújtása engedélyköteles, míg az egyetemes szolgáltatási körön kívül eső szolgáltatások nyújtásához csak általános engedély szükséges. Az engedélyezési feltételek nem eredményeznek jelentősebb belépési korlátokat. A postai üzemeltetők hálózatához nem kell kötelezően hozzáférést biztosítani.

Az egyetemes szolgáltatások tarifáit jóvá kell hagyatni a nemzeti szabályozó hatósággal. Ezeknek a tarifáknak elérhetőnek, átláthatónak, diszkriminációmentesnek és költségalapúnak kell lennie. A költségorientáltságra vonatkozó feltétel egyetemes szolgáltatási körön belüli teljesülésének ellenőrzéséhez a Posta Romana köteles külön elszámolási rendszert működtetni, amely a belső költségelszámolási rendszeren alapul, és amelynek a segítségével elkülöníthetők egymástól az egyetemes szolgáltatási körön belüli és azon kívüli tevékenységek, illetve a fenntartott szolgáltatási körön belüli és azon kívüli tevékenységek.

A belföldi forgalomra vonatkozóan előírt átfutási idő 85% D+1 és 97% D+2. A nemzetközi követelmények 85% J+3 és 97% J+5. Az ellenőrzést független szervezet végzi, és az összhangban van a CEN-szabványokkal.

Romániában az NRA szerepét az ANRCTI látja el. Az ANRCTI gyakorlatilag teljes szabályozói hatáskörrel rendelkezik. Az ANRCTI postai részlegén dolgozó főállású alkalmazottak számáról nincs információ.

Országlap: Szlovákia

Összefoglalás A postai piac jellemzői A szlovák postai piacra az alábbiak jellemzők: (i)

Az ország nem sűrűn lakott (110 lakos/km2);

(ii)

A fenntartott szolgáltatások köre a levélküldeményekre terjed ki 50 g tömegig, beleértve a címzett reklámküldeményeket is, de a könyvek, katalógusok, hírlapok és folyóiratok nélkül;

(iii)

Az 50 g tömegig terjedő bejövő levélküldemények és címzett reklámküldemények nyitottak, amennyiben azokat a belföldi szolgáltatás keretében olyan postai vállalat terjeszti, amely az illető küldeményt külföldön gyűjtötte be;

(iv)

A címzett levélküldemények teljes piaci volumene jelenleg 280 millió darab, ami meglehetősen alacsony szám; egy lakos átlagosan csak 44 (címzett) levélküldeményt kap.

A TNT megjegyzi, hogy a szlovák piac láthatóan eltér a „normál” piacfejlődési trendektől; a tranzakciós küldemények mennyisége csökkenőben van. Ezt a megfigyelést az NRA és az NPO nem támasztja alá. Szerintük a tranzakciós postai forgalom az e-helyettesítés ellenére is nő.

Szabályozási fejlemény  A fenntartott szolgáltatások körének határa 2006. január 1-jén 100 g-ról 50 g-ra csökkent. A 2005-ös ECORYS-jelentés szerint a minisztérium a későbbi postai EK-irányelveknek megfelelő liberalizációt tűzte ki célul, ugyanakkor a kormány a liberalizációs folyamat felgyorsításának módozatait kereste. 2006-ban a liberalizációról és az egyetemes szolgáltatás nyújtásáért biztosított kompenzációról folyó szlovákiai vita a korai liberalizáció elvetését eredményezte. Szlovákia lehetőséget kapott a piacnyitás 2013-ig történő elhalasztására, ami két évvel később van, mint az Európa nagy része számára előírt dátum. 

A szlovák parlament 2008 februárjában felülvizsgálta a 2001. évi postatörvényt, mert szerintük a törvény a fenntartott szolgáltatások körének túlzottan tág értelmezésére adott lehetőséget. A parlament attól tartott, hogy az egyetemes postai szolgáltatás stabilitására veszélyt jelenthet az, hogy a „cherry picking” gyakorlatát követő (vagyis a legjobb ügyfeleket kiválogató) piaci szereplők megkerülik a 2001. évi postatörvényt. A 2001. évi postatörvény alapján az üzemeltetőknek módjukban állt a fenntartott szolgáltatások körében is küldeményeket kézbesíteni (50 g tömegig), amennyiben azok „hibrid postai küldeményként” voltak azonosíthatók. Ezt a „kiskaput” a 2008. februári módosítással (amely 2008. április 1-jén lépett hatályba) bezárták, tisztáztak néhány rendelkezést, és beépítették a törvénybe, hogy a fenntartott szolgáltatások köre nem foglalja magában azokat a levél- és címzett reklámküldeményeket, amelyek saját kézbesítéssel vagy dokumentumcsere útján érik el címzettjüket.



Egyes piaci szereplők, például a TNT Post szerint ez a döntés ellentétes az európai gyakorlattal, és tovább erősíti a Slovenská pošta, a.s. pozícióját. 2008 júniusában az Európai Bizottság felkérte Szlovákiát a postatörvény legutóbbi

módosításának tisztázására. Az Európai Bizottság tájékoztatta Szlovákiát, hogy a verseny súlyos és helyrehozhatatlan sérülésének elkerülése érdekében ideiglenes intézkedésekkel biztosíthatja az új rendelkezések felfüggesztését. Piaci fejlemények  A Slovenská pošta, a.s. továbbra is erőfölénnyel rendelkező postai üzemeltető 98,1%-os és 99%-os piaci részesedéssel a belföldi címzett ill. a nemzetközi levélküldemények szegmensében. A fenntartott szolgáltatások határának 100 g-ról 50 g-ra való csökkentése alig hozott változást. A címzett levélküldemények piacának fő szereplői a TNT Post, a Kolos, az SMS és a Prvá doručovacia. A TNT Post Slovensko a Slovenská pošta, a.s. egyik fő kihívója, amely a címzett (tömeges) levélküldemények szegmensében indította el kézbesítési szolgáltatását. Véleményük szerint a címzett levélküldemények piaca továbbra is zárt az alternatív üzemeltetők előtt. A többi szegmensben a Slovenská pošta lényegesen erősebb versennyel szembesül. A TNT Post piacvezető (66%) a címzés nélküli szegmensben, a Kolos (az Osztrák Posta leányvállalata) pedig 10%-os piaci részesdéssel bír a címzés nélküli levélküldemények területén. A belföldi csomagpiacon a Slovenská pošta, a.s. piaci részesedése nagyjából 65%, a nemzetközi csomagküldeményeknél pedig 72%. A nagy nemzetközi üzemeltetőkön – DHL, TNT és Fedex (Inspekta Slovakia) – kívül számos helyi szereplő is jelen van a piacon. 2008 első felében 21 regisztrált alternatív postai üzemeltető tevékenykedik az ágazatban (főként a csomag- és expressz küldemények területén), együttesen 4,8 md SKK (146 millió EUR) forgalmat realizálva 2006-ban, ami a teljes piac mintegy 47%-a (2005-ben ez a szám még csak kb. 38% volt). 

A címzett levélküldemények szegmense alulfejlett (legalábbis a nyugat-európai országokhoz képest); a piac további liberalizációja újabb kezdeményezésekhez és innovációhoz, valamint növekvő postai forgalomhoz vezethet. Arra lehet számítani, hogy a (nemzetközi) beruházások elő fogják mozdítani a fejlődést. Jelenleg a címzett reklámküldemények teljes forgalma 1,3 milliárd SKK 45,5 millió EUR), a várható növekedési ráta pedig 10%.



A TNT Post jelezte, hogy a fogyasztók több szolgáltatást szeretnének, ám lehetőségeiket és várakozásaikat nagyban korlátozza a meglévő fenntartott szolgáltatási kör.

Vitás pontok  A hibrid postai küldemények fenntartott körbe való felvételéről szóló szlovákiai vita rendkívül érdekes, és túlmutat Szlovákia határain. Úgy tűnt, hogy az 50 g alatti hibrid postai küldemények kézbesítése nem része a fenntartott szolgáltatásoknak. Néhány piaci szereplő, például a TNT Post Slovensko is így kalkulált, és a hibrid postai küldemények kézbesítésében lehetőséget látott a Slovenská pošta hegemóniájának megszüntetésére. A postatörvény 2008 februári módosítása ugyanakkor világossá tette, hogy a hibrid postai küldemények a fenntartott körbe tartoznak, ami kétségtelenül korlátozza a verseny további kibontakozását ebben a szegmensben. Az ECORYS nincs abban a helyzetben, hogy ítéletet hirdessen ebben a (jogi) kérdésben, de mindenképpen tisztázni kellene, hogy a hibrid postai küldemények szegmense a múltban a fenntartott szolgáltatások köréhez tartozott vagy nem. Egy korábban liberalizált szegmens monopolizálása nincs összhangban a Postai irányelvvel és a teljes piacnyitáshoz vezető stratégiával. Nagyon fontos, hogy a szlovák parlament tisztázza ezt a kérdést, ahogy azt már az Európai Bizottság is kérte.



Ezen túlmenően az ECORYS megjegyzi, hogy a jelenlegi fenntartott szolgáltatások rendkívül jövedelmezőek (2006-ban 14%). Ezért megkérdőjelezhető, hogy az egyetemes szolgáltatások szlovákiai elérhetőségének védelme érdekében valóban szükséges-e bevonni a hibrid postai küldeményeket a fenntartott körbe. Az ECORYS kétségeket táplál afelől, hogy a hibrid postai küldeményekről szóló vita tárgya valóban az egyetemes szolgáltatások elérhetősége, vagy inkább politikai kérdés, amelynek középpontjában a Slovenská pošta (jövőbeli) pozíciója áll.

A piaci fejlemények összefoglalása: Postapiaci szegmens / szempont Expressz Csomag (főbb szereplők)


Címzett levél (CPO-k piaci részesedése)* Népsűrűség (lakos/km2) Címzett levélküldemények teljes piaca (db) Egy főre jutó címzett levélküldemény NPO státusza


Verseny (piaci részesedések) Verseny NPO (65%)

NPO (< 24%)

Főbb versenytársak / megj. DPD, UPS, DHL, TNT, TEN Express és kisebb üzemeltetők TNT Post (66%), Kolos (10%)

Levelek: NPO (99%) Csomagok: NPO TNT, DHL, Fedex, UPS, TEN Express (72%) és kisebb üzemeltetők 1.9% (2006)

TNT Post, Kolos, Prvá doručovacia, SMS

110 281 millió (2006) 52 2004-ben az állami tulajdonú Slovenská pošta, a.s. részvénytársasággá alakult át

A részvényeket 100%-ban az állam tulajdonolja

Értékesítési és marketing divízió, üzemeltetési divízió

Az üzemeltetési divízióhoz tartoznak (többek között) a levélküldemények, az expressz küldemények, a hibrid postai küldemények, a nemzetközi küldemények és a postahivatalok

Megjegyzés: * A CPO-k piaci részesedése a CPO-k belföldi címzett levélküldemények szegmensében fennálló együttes piaci részesedését mutatja, hírlapkézbesítés nélkül. Más jelzés híján valamennyi mutató 2007-es adat.







Megvalósítás és megjegyzések 2002-ben az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget a Slovenská pošta, a.s. vállalatra ruházták rá. Az egyetemes szolgáltatás nyújtásának költségeit költségfelosztási modellel határozzák meg az úgynevezett ABC módszer alkalmazásával. A költségfelosztás előtt a gazdaságilag indokolatlan költségeket kizárják a számításból. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségét még nem számították ki.

A fenntartott szolgáltatások köre a legfeljebb 50 g tömegű levélküldeményekre terjed ki, beleértve a címzett reklámküldeményeket is. A könyvek, katalógusok, hírlapok és folyóiratok nem tekintendők levélküldeményeknek. A kimenő külföldi posta ugyancsak nem tartozik bele a fenntartott szolgáltatások körébe. Az 50 g tömegig terjedő bejövő levélküldemények és címzett reklámküldemények nyitottak, amennyiben azokat a belföldi szolgáltatás keretében olyan postai vállalat terjeszti, amely az illető küldeményt külföldön gyűjtötte be.

Az egyetemes szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyt a Slovenská pošta, a.s. kapta meg. 21 regisztrált üzemeltetőnek van engedélye az egyetemes szolgáltatási körön belüli, de a fenntartott szolgáltatási körön kívüli tevékenységek végzésére. A 2001. évi postatörvény kizárólag a Slovenská pošta, a.s. (az engedélybirtokos) számára teszi lehetővé a nyilvános postai hálózat használatát. A postai hálózathoz való hozzáférésről ugyanakkor külön megállapodás köthető.

Az egyetemes szolgáltatások körébe tartozó postai szolgáltatásokra (és a postai fizetési szolgáltatásra) előzetes árszabályozás vonatkozik költség és jövedelem alapon. Az NRA az elmúlt év objektív eredményei és a költségek következő évben várható változásai alapján szabályozza az árakat. Az NRA meghatározza a gazdaságilag indokolt költségszintet (az indokolatlan költségeket kizárják a számításból), az inflációval és a haszonkulccsal is korrigálva azt. Az NRA ezen adatok alapján állapítja meg a következő időszak maximális árait. Az elszámolások átláthatóságát költségmodellel biztosítják az ABC módszer alkalmazásával, valamint a bevételek analitikai elszámolásával, elkülönítve egymástól az egyetemes és egyéb szolgáltatásokat.

Az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó minőségi követelményeket a Slovenská pošta, a.s. engedélyének melléklete tartalmazza az átfutási időre, a postai szolgáltatások és az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos információk elérhetőségére, a küldemények biztonságára és a reklamációk kezelésére vonatkozóan. 2006-ban az első osztályú levelek 96,5%-át másnap kézbesítették.

A nemzeti szabályozó hatóság a teljes szabályozói hatáskörrel rendelkező Postai Szabályozási Hivatal. 2006-ban az NRA 12 alkalmazottja foglalkozott postai ügyekkel.

Országlap: Szlovénia

Összefoglalás A postai piac jellemzői A szlovén postai piacra az alábbiak jellemzők: (i)

Kis ország hegyekkel és erdőkkel, kis népességgel és átlagos népsűrűséggel;

(ii)

Viszonylag magas egy főre jutó címzett postai volumen;

(iii)

Csekély szabályozói beavatkozás;

(iv)

Címzett reklámküldemények liberalizációja 2004-ben.

Szabályozási fejlemények  A Szlovén Köztársaságban a 2004. májusi, postai szolgáltatásokról szóló törvény (ZPSto-1-UPB1) határozza meg a postai ágazat szabályozását. 

2003 és 2006 között a postai szolgáltatások szabályozását összhangba hozták az EKirányelvekkel. A postai szolgáltatásokról szóló törvény alapján a fenntartott szolgáltatások határát 100 g-ról 50 g-ra csökkentették, az árküszöböt pedig az első súlyosztályhoz tartozó normál levélküldemények díjának két és félszeresében határozták meg. A belföldi és a külföldi posta is a fenntartott körbe tartozik a címzett reklámküldemények kivételével, amelyeket már 2004-ben liberalizáltak.



A nem fenntartott egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó engedélyeket az NRA, a Szlovén Köztársaság Postai és Elektronikus Távközlési Ügynöksége (APEK) bocsátja ki. Az engedély megszerzésének nincsenek jelentősebb akadályai.

Piaci fejlemények  2006-ban a szlovén postai piac volumene (a címzés nélküli küldeményekkel együtt, de a csomag- és expressz küldemények nélkül) nagyjából 1 milliárd darab volt, szemben a 2005-ös 850–900 millió darabos forgalommal. A növekedést legnagyobb részben alighanem a címzés nélküli küldemények piacának bővülése okozta. A címzés nélküli szegmens nélkül a volumen 500 millió darab körül volt 2006-ban. 

Az APEK piaci elemzése szerint, amelyet kérdőív alapján végeztek a 2005-ben és 2006-ban igazolással rendelkező postai üzemeltetők körében, a következő piaci fejlemények figyelhetők meg.



A CEP- (futár-, expressz és csomagküldő szolgáltatások keretében továbbított) dokumentumok és csomagok száma a belföldi és a nemzetközi forgalomban is nő, különösen a nemzetközi postai piacon kézbesített CEP-csomagok területén. A postai ágazatban elért bevételek

növekedése mérsékelt. A Pošta Slovenije és más postai szolgáltatók bevételei közötti különbség csökkenőben van. 

A Pošta Slovenije teljes postai bevétele továbbra is nagy, de lassan csökken: 2004-ben a teljes volumen 83,3%-át, míg 2006-ban már csak annak 80,1%-át tette ki. Csökken a Pošta Slovenije által a belföldi és a nemzetközi postai piacon kezelt biztosított és normál levelek száma is, ám a Pošta Slovenije által nyújtott egyéb szolgáltatások iránt nő a kereslet.



A postai szolgáltatások színvonala stabil (de nem éri el a törvényileg meghatározott szintet), és a postai ágazatban folyamatosan nő a foglalkoztatás.

Vitás pontok  Az ECORYS számára jól láthatók a valós verseny jelei, például a konkurens postai üzemeltetők és a nemzeti postai üzemeltető bevételei közötti különbség csökkenése, de az is világos, hogy ennek oka elsősorban a futár-, expressz és csomagküldő szolgáltatások területén tapasztalható élénkülő verseny. Továbbá, annak ellenére, hogy a nem fenntartott egyetemes szolgáltatásokra különböző engedélyeket bocsátottak ki, a Pošta Slovenije továbbra is monopóliumot élvez a címzett levélküldemények szegmensében. Ezt valószínűleg a szlovén postai piac viszonylagosan kis mérete okozza. Ezért az ECORYS a teljes piacnyitás előtt nem számít a verseny jelentősebb növekedésére. 

A fenti megjegyzésektől függetlenül az ECORYS megjegyzi, hogy a Pošta Slovenije készül a teljes piacnyitásra, és a szlovén háztartások 68%-ában heti hat napon biztosít kézbesítési szolgáltatást, noha a szlovén törvények értelmében csak heti ötnapos kötelezettség áll fenn.

A piaci fejlemények összefoglalása: Postapiaci szegmens / szempont Expressz Csomag (főbb szereplők) Címzés nélküli

Külföldi levélküldemények Címzett levél (CPO-k piaci részesedése)* Népsűrűség (lakos/km2) Címzett levélküldemények teljes piaca (db)

Egy főre jutó címzett levélküldemény NPO státusza NPO főbb divíziói

Verseny (piaci részesedések) USP: 56%


USP: 78% USP: 100%

Meg nem erősített információk szerint az Euromedia 5%-os piaci részesedéssel rendelkezik ebben a szegmensben

USP: 100% USP: 95-100% 99 Kb. 500 millió

Beleértve a külföldi postát és a folyóiratokat, de a (legalább) 473 millió címzés nélküli levélküldemény nélkül

Kb. 250 Korlátolt felelősségű társaság


Kilenc földrajzi divízió, nyolc támogató szolgáltatás





A szlovén egyetemes postai szolgáltatások az alábbiakra terjednek ki:


postai küldemények szállítása 2 kg tömegig; postai csomagok szállítása 20 kg tömegig; ajánlott küldeményekkel és biztosított küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások; és vakoknak és gyengén látóknak szóló postai küldemények szállítása. Az USP kompenzációra jogosult, ha az egyetemes szolgáltatások nyújtása kapcsán felmerülő költségei meghaladják az ezen szolgáltatásokból származó bevételeket, és ha ez az eltérés nem fedezhető a fenntartott postai szolgáltatásokból adódó bevételekből.




A fenntartott szolgáltatások köre az 50 g tömegig terjedő normál levélküldeményeket foglalja magában úgy a belföldi, mint a (bejövő és kimenő) külföldi posta területén, a 2004-ben teljesen liberalizált címzett reklámküldemények kivételével. A szlovén postatörvény szerint az üzemeltetőknek az egyetemes postai szolgáltatások nyújtásához engedélyt kell szerezniük. 2007-ben 11 cég rendelkezett engedéllyel. Az engedélyezési feltételek enyhék.

Az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatásokra árszabályozás vonatkozik. Az áraknak az egyetemes szolgáltatás nyújtása kapcsán felmerülő költségeken kell alapulnia. Az NRA egy független intézményen keresztül felügyeli és biztosítja a Pošta Slovenije által alkalmazott elszámolási rendszer megfelelőségét.



Az egyetemes szolgáltatásokra szabályozott átfutási idők vonatkoznak. A belföldi levélküldemények legalább 95%-át egy munkanapon belül (D+1), legalább 99,5%-át pedig két munkanapon belül (D+2) kell kézbesíteni. A külföldi postára vonatkozó követelmények megfelelnek az Irányelvben leírtaknak: 85%-ot három napon belül (D+3), 97%-ot pedig öt napon belül (D+5) kell kézbesíteni. Az átfutási időkre irányuló 2006-os mérések felülvizsgált adatai szerint a belföldi levélküldemények 88,0%-át a következő munkanapon (D+1) 98,4%-át pedig két munkanapon belül kézbesítették (D+2). A méréseket független cég végezte 2006-ban, és azok összhangban voltak az EN 13850 szabvánnyal.

Szlovénia nemzeti szabályozó hatósága a Szlovén Köztársaság Postai és Elektronikus Távközlési Ügynöksége (APEK). Az APEK független szabályozó hatóság, amely teljes szabályozói hatáskörrel rendelkezik. 2007-ben öt munkatársuk tevékenykedett a postai szolgáltatások területén.

Országlap: Spanyolország

Összefoglalás A postai piac jellemzői A spanyol postai piac dinamikájára az alábbiak jellemzők: (i)

Spanyolország az EU második legnagyobb országa viszonylag kis népsűrűséggel és az ország területén egyenlőtlenül eloszló lakossággal;

(ii)

A belföldi városok közötti postai küldemények nem képezik a fenntartott szolgáltatási kör részét, továbbá nincsenek tömeges postai megállapodások, ami gyakorlatilag a címzett reklámküldemények liberalizált piacára utal (az 50 g alatti bejövő és kimenő külföldi posta ugyanakkor a fenntartott szolgáltatások körébe tartozik);

(iii)

A Correos áfamentessége a fenntartott szolgáltatásokra korlátozódik, ami arra utal, hogy e tekintetben a piac liberalizált részén egyenlő feltételek uralkodnak.

Szabályozási fejlemény  A fenntartott szolgáltatások körének határa 2006. január 1-jén 100 g-ról 50 g-ra csökkent a 2002/39/EK Postai irányelvnek megfelelően. Egy 2006 novemberében elfogadott királyi rendelet (Real Decreto 1298/2006) meghatározta az üzemeltetők közötti jogviták rendezésének eljárását és az NPO (Correos y Telégrafos) postai rendszereihez való, felhatalmazott postai üzemeltetők általi hozzáférés szabályait. A kormány jóváhagyása azonban csak 2007 májusában született meg. 

A rendelet kimondja, hogy a Correos által kezelt nyilvános postai rendszerhez csak azok a postai üzemeltetők férhetnek hozzá, amelyek engedéllyel rendelkeznek az egyetemes postai szolgáltatások körébe tartozó postai tevékenységek végzésére. Az NPO rendszeréhez való kötelező hozzáférési rendszer közelmúltbéli bevezetése miatt az NRA nem tartja valószínűnek, hogy a 2010. december 31-én bekövetkező teljes piacnyitás előtt további liberalizációs lépésekre kerülne sor.

Nemrégiben módosították az 1829/1999. sz. királyi rendeletet 37. cikkelyét, amelynek értelmében a Correos ma már bizonyos körülmények között nem köteles házhoz kézbesíteni. 

Piaci fejlemények  A Correos által nyújtott szolgáltatások viszonylag gyenge minősége és az a tény, hogy belföldi városok közötti postai küldemények nem képezik a fenntartott szolgáltatási kör részét, számos kisebb helyi és esetenként regionális piaci szereplő színre lépéséhez vezetett. 2008 júniusában 532 postai üzemeltető rendelkezett engedéllyel az egyetemes szolgáltatási körön belüli tevékenységek végzésére. A Correos első számú versenytársa a 2001-ben alapított Unipost lett, amely a 19 legnagyobb spanyolországi versenytárs hálózatát fogja össze.

Az Unipost 70%-os országos lefedettségről számolt be 2004-ben, célja pedig a 100%-os országos lefedettség elérése 2009-re. A DPWN8 2004-ben 38%-os részesedést szerzett az Unipostban. 







A Correos sikeres beruházásokkal javította a szolgáltatások minőségét, bár a szolgáltatásminőségi elvárások 2006-ban sem teljesültek hiánytalanul. Ezenkívül a Correos arról számolt be, hogy az elektronikus médiumok okozta verseny jegyében nagyobb hozzáadott értéket képviselő termékeket kíván létrehozni, és új marketingcsatornákat kíván megnyitni. Az anyavállalat online piacra vonatkozó stratégiája, hogy egyrészt innovatív high-tech szolgáltatásokat dolgoz ki, másrészt az új technológiához igazított hagyományos postai termékeket is kínál. Az NRA becslése szerint a levélpiac közel 60%-a nyitott a verseny számára, ám az NPO továbbra is birtokolja ennek a piacnak a 93,7%-át (darabonkénti díjszabású küldemények). Az ECORYS becslése szerint a CPO-k teljes piaci részesedése a címzett levélküldemények piacán 10–12%. A postai piac továbbra is bővül, úgy a levélküldemények, mint az expressz küldemények területén. Az NPO beszámolói szerint azonban a postai volumen növekedése az elmúlt néhány évben lelassult. Rövid távon stagnálásra lehet számítani, közép távon pedig a mennyiségek enyhe csökkenése várható, amit az e-helyettesítés okozhat. 2006-ban a Correos csatlakozott a Kahala postai csoporthoz, amely az USA, Kína, Japán, Ausztrália, Hong Kong, Korea, Nagy-Britannia és 2007 óta Franciaország nemzeti postai üzemeltetőit öleli fel. Célja a nemzetközi integrátorok miatt jelentkező nyomás leküzdése és magas minőségű csomagküldési szolgáltatások nyújtása.

Egyéb kérdések  A Correos állami támogatást vesz igénybe az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos költségekre, amelyeket szabályozási beszámolóiban tesz közzé (lásd az alábbi táblázatot).  Az NPO-ban erős a szakszervezeti mozgalom, ami az elmúlt években számtalan jogvitához vezetett. Az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó kézbesítési követelmények közelmúltbéli módosítása (tudniillik hogy a főutaktól több mint 250 méterre található ingatlanok esetén már nem kell házhoz kézbesíteni) további nyugtalansághoz vezethet, mivel a szakszervezet szerint a leginkább érintett régióban ez legalább 400 állás megszűnését eredményezheti.  Az NRA ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a kézbesítési követelmények valójában nem lazultak, és az egyetemes szolgáltatás összességében jobb minőségűvé válik, ha jobb kézbesítési garanciák vannak érvényben. Vitás pontok  Az ECORYS megjegyzi, hogy a helyi postai piacokon kibontakozó verseny az NPO által nyújtott szolgáltatások viszonylag gyenge minőségének tudható be, igaz, arra nem nyílt volna lehetőség abban az esetben, ha a városok közötti postaforgalmat nem liberalizálták volna. A spanyolországi példa tehát újabb bizonyítékát adja annak, hogy a szolgáltatási minőségben megmutatkozó különbségek miatt az ügyfelek hajlandók váltani az üzemeltetők között.

8

Deutsche Post World Net



Spanyolországban az egyetemes szolgáltatási kötelezettségben bekövetkezett változás – amelynek értelmében Correos a főutaktól több mint 250 méterre található ingatlanok esetén már nem köteles házhoz kézbesíteni – azt bizonyítja, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség vonatkozásában lehetővé kell tenni a földrajzi alapú diverzifikálást.



Főbb versenytársak / megj. Sok


Verseny

Sok

Címzés nélküli

Verseny

Sok


Nincs adat

Címzett levél (CPO-k piaci részesedése)* Népsűrűség (lakos/km2)



Az ECORYS becslése. Az Unipost adata önmagában 8,2%.

87


NPO státusza

10-12%

6,2 md db 141 Állami vállalat Levelek, csomagok, expressz és postahivatali pénzforgalmi szolgáltatások

Megjegyzés: * A CPO-k piaci részesedése a CPO-k belföldi címzett levélküldemények szegmensében fennálló együttes piaci részesedését mutatja, hírlapkézbesítés nélkül. Valamennyi mutató 2007-es adat. Fontos megjegyezni, hogy a CPO-k együttes piaci részesedéséről nem állnak rendelkezésre pontos adatok, mivel sok helyi postai üzemeltetőnél nem ismertek a postai forgalomra vonatkozó mutatók.




Megvalósítás és megjegyzések Az NRA meglehetősen tágan definiálja az egyetemes szolgáltatás fogalmát: meghatározott minőségű postai szolgáltatások összessége, amelyek tartósan és elérhető áron vehetők igénybe Spanyolország teljes területén. A kormány nemrégiben engedélyezte a Correos számára, hogy a főutaktól több mint 250 méteres távolságban található ingatlanok esetén ne kézbesítsen házhoz. Az NRA beszámolója szerint 2005-ben az egyetemes szolgáltatás költsége 221 millió euró volt, az állam pedig 91 millió eurós vagy 41%-os finanszírozást biztosított. 2006-ban a kormány a költségvetésben összesen 93 millió eurót különített el erre a célra, 2007-ben pedig a postai szolgáltatásra fordítható összeg 95 millió euró volt.

A spanyol postai piac nagyobb mértékben liberalizált, mint az EU legtöbb tagállamában: a belföldi városok közötti postai küldemények nem képezik a fenntartott szolgáltatási kör részét, a címzett reklámküldemények piaca pedig mindig nyitva állt a verseny számára. Az 50 grammnál kisebb tömegű és az alaptarifa legfeljebb két és félszereséig terjedő levélküldemények kézbesítése továbbra is a fenntartott körhöz tartozik a városok közötti és a nemzetközi postai forgalomban.

Az NRA bocsátja ki az egyedi és az általános engedélyeket is (olyan postai szolgáltatások nyújtására, amelyek nem tartoznak az egyetemes szolgáltatási körhöz). Mindkét kategóriában kétféle szolgáltatás létezik, (i) városi területeken és (ii) városi és nemzetközi területeken. 2007-ben kötelező hozzáférési rendszert vezettek be a Correos számára.


A fenntartott szolgáltatások körében az NRA-nak jóvá kell hagynia minden árváltoztatást, míg a nem fenntartott egyetemes szolgáltatási körben az NRA fenntartja a jogot

Szempont



Megvalósítás és megjegyzések a maximális árak meghatározására, bár eddig erre még nem volt példa. A nem fenntartott és nem egyetemes szolgáltatások esetén az NPO a piaci körülményeknek megfelelően szabadon állapíthatja meg az árakat. Az NRA felé szabályozási beszámolókat kell benyújtani, de azokat nem kell részletesen közzétenni Az NRA a Postai irányelvnek megfelelően állapítja meg a követelményeket, és az NPO éves jelentésében teszi közzé az eredményeket. Az eredményeket kétféle formában mutatja be: egyfelől belső mérések alapján, másfelől pedig külső szolgáltatások alapján, amelyek igazodnak a CEN-szabványokhoz

A nemzeti szabályozó hatóság a Nemzeti Postaágazati Bizottság lesz, amelynek főbb hatáskörei a postai üzemeltetők nyilvántartásának vezetése, az adatgyűjtés, a QoScélkitűzések meghatározása, a konfliktusrendezés, a hozzáférési feltételek meghatározása, az egyetemes szolgáltatás nettó költségének megállapítása, valamint a postai piac felügyelete és a szabályozási beszámolók ellenőrzése lesz. Jelenleg ezeket a feladatköröket a Ministerio de Formento tölti be, amely a postai és távirati szolgáltatásokért, a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó irányelvekért, a fenntartott szolgáltatási kör postai árainak jóváhagyásáért és a nemzetközi postai ügyekért is felelős. 40 munkatárs foglalkozik postai ügyekkel

Országlap: Svédország


Svédország nagy ország, viszonylag alacsony népsűrűséggel. Ebből adódóan az országos kézbesítési hálózat kiépítésének számos akadálya van. Ugyanakkor a svéd lakosság többsége az ország tíz legnagyobb városában lakik, a három legnagyobb város együttes népessége pedig meghaladja a kétmillió főt;

(ii)

Jogi szempontból a piacra lépés viszonylag egyszerű folyamat. A postai szolgáltatások nyújtása engedélyköteles, ám az engedély viszonylag könnyen megszerezhető, mivel a kibocsátó hatóság, a nemzeti szabályozó hatóság (PTS) politikája szerint azt minden olyan szervezet megkapja, amelynél nem állnak fenn formai akadályok. Hivatalosan bármely postai üzemeltetőtől megkövetelhető az egyetemes szolgáltatás nyújtása, ám általánosan elfogadott, hogy csak a Posten AB vállalatnak van valós egyetemes szolgáltatási kötelezettsége.

Szabályozási fejlemények  A svéd postai piac 1993. január 1-je óta liberalizált. Akkoriban a törvények elsősorban nem a verseny előmozdítására, hanem a minőség szavatolására és az egyetemes szolgáltatás fenntartására irányultak. A svédországi keretszabályozás a múlt század utolsó évei óta általánosságban sokkal jobban támogatja a postapiaci verseny kialakulását. Piaci fejlemények  Az elmúlt évtizedben a levélpostai küldemények darabszáma a GDP fokozatos emelkedése ellenére minden évben csökkent. A levélküldemények volumene különösen nagyarányú csökkenést mutat, míg a címzett reklámküldemények száma még mindig emelkedik. 

2000 óta a postai volumen elsősorban az elektronikus helyettesítő módszerek terjedése, illetve a reklámpiacon jelentkező alternatív médiumok okozta verseny miatt csökken. Ugyanakkor lehetetlen meghatározni azt az arányt, amelyben az ehelyettesítés hozzájárul a postapiaci forgalom hanyatlásához.



Svédországban lassan bontakozott ki a verseny. A címzett levélküldemények területén a Posten AB egyetlen versenytársa a CityMail Sweden. A CityMail kezdetben számos nehézséggel szembesült. 1995 a cég majdnem csődbe ment. A CityMail szerint 1999 kulcsfontosságú év volt, mivel a Posten AB-vel zajló legtöbb vita megoldódott azáltal, hogy új megállapodás született a címváltozásokról, a küldemények átirányításáról és a postafiókok használatáról.



Jelenleg a CityMail a tömeges postai küldemények szegmensében kb. 13%-os piaci részesedéssel bír, ami a címzett levélküldemények teljes piacán nagyjából 8,6%-os részesedésnek felel meg (darabszám alapján). A CityMail 2001-ben nyereséges volt.



2007-ben a szabályozó hatóság, a PTS tanulmányt adott ki a liberalizált svéd postai piacról, a postai monopólium megszüntetése után 14 évvel értékelve a helyzetet. A tanulmány főbb következtetései az alábbiak voltak: o A Posten AB korábban is jó minőségi szintje a liberalizáció és a fokozódó verseny miatt tovább javult; o Az árak alakulása vegyes képet mutatott:  A bélyegek ára emelkedett. Az árak emelkedését nem a postai piac svédországi liberalizációja okozta. A magasabb árakról szóló döntések akkor születtek meg, amikor bevezették a postai szolgáltatások áfáját, illetve amikor a Posten AB levélpostai termékeit a költségek figyelembevételével felülvizsgálták;  A piac egyéb szegmenseiben, így például a tömeges postai küldeményeknél a verseny alacsonyabb árakhoz vezetett. o Az ügyfelek rugalmasabb feltételeket, a korábbi monopolista vállalat együttműködőbb magatartását, új termékek megjelenését, a késedelmesen kézbesített levelek számának csökkenését és a szolgáltatásokkal való elégedettség hatékonyabb követését tapasztalták; o Csökkent a Posten AB alkalmazottainak száma. Ennek oka a különféle új technológiák, például a magas fokon automatizált válogatóközpontok bevezetése, illetve a postahivatali hálózat átszervezése volt. A folyamat már a postai piac liberalizációja előtt elkezdődött.

Egyéb kérdések  A svéd törvényhozók nem tartották szükségesnek pénzügyi kompenzációs mechanizmus kiépítését az egyetemes szolgáltatás nyújtása kapcsán. Egyes idős és fogyatékos embereknek nyújtott szolgáltatásokat ugyanakkor az NRA támogat. Ha az NRA úgy látja, hogy bizonyos szociális szolgáltatások nyújtásához pénzügyi támogatás biztosítása szükséges, akkor azokat finanszírozza. A nemzeti szabályozó hatóság például kompenzációt biztosít a Posten AB számára a vidéki postások által az idősek és fogyatékosok számára nyújtott szélesebb körű szolgáltatásokért (2007-ben 4,8 millió SEK, ami hozzávetőlegesen 0,5 md eurónak felel meg) és az audio kazetták és hasonló termékek vakok és gyengén látók részére való eljuttatásáért (31,7 millió SEK = 3,5 millió EUR). 

A Posten AB ezenkívül egyetemes szolgáltatási kötelezettségei keretében köteles napi alapszintű pultszolgáltatásokat is nyújtani. Az e szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség 2009. január 1-jétől megszűnik. Továbbá 2009. január 1-jétől a Posten AB nem kap állami költségvetési támogatást azokért a pultszolgáltatásokért, amelyek üzletileg nem indokoltak.



Svédországban a hagyományos szolgáltató, a Posten AB és a fő versenytárs, a CityMail foglalkoztatási feltételei azonosak, mivel a CityMail ugyanazzal a szakszervezettel kötött kollektív szerződést, mint a Posten AB a bérszintek, a munkaidő, a túlórák, a táppénz és a nyugdíj szabályozására.







Svédországban nő a hibrid postai küldemények száma. A hibrid küldemények bevezetésének fő indítóoka a nagy mennyiségű, elektronikusan előállított posta másnapi kézbesítésének biztosítása volt. Később a hibrid posta az ügyfeleknek kínált szolgáltatások részévé vált. Ezt részben befolyásolta a piacnyitás és a postai volumenek védelmének igénye. Vitás pontok Az ECORYS szerint a svédországi fejlemények arra utalnak, hogy a verseny csökkenő forgalom mellett is erősödhet. A svéd tapasztalatok ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a verseny mindaddig nem bontakozhat ki, amíg nem oldódnak meg a címváltozásokkal, a küldemények átirányításával és a postafiókok használatával kapcsolatos problémák. Svédország jó példa arra, hogy nincs szükség komplett szabályozott hozzáférési rendszerre ahhoz, hogy kialakuljon a verseny. Az NRA mindezt azzal támasztja alá, hogy kijelenti, hogy a jövőben nem lesz szükség a bejövő és kimenő küldeményekhez való szabályozott hozzáférésre. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a svéd postai piacot teljesen liberalizálták, az áfa tekintetében egyenlőek a feltételek, és megoldódtak a címváltozásokkal, a küldemények átirányításával és a postafiókok használatával kapcsolatos problémák. A piaci fejlemények összefoglalása: Postapiaci szegmens / szempont Expressz



Verseny

Csomag (főbb szereplők) Címzés nélküli

Verseny NPO: 64%

SDR (30%), S-Post (5%)

NPO: 90.7%

Citymail: 9%

Külföldi levélküldemények Címzett levél (CPO-k piaci részesedése)* 2



20,17 3,15 md db 354 A Posten AB részvénytársasági formában működik. A részvények 100%-át a svéd állam birtokolja

Bejelentették a Dán Postával való egyesülést

Posta, expressz, logisztika, IT és nyomtatás



Fenntartott szolgáltatások köre Engedélyezés és hálózati hozzáférés




Megvalósítás és megjegyzések Az egyetemes szolgáltatás megfelel az Irányelvekben leírtaknak, és azt a hagyományos szolgáltató, a Posten AB biztosítja. Az egyetemes szolgáltatás támogatására nem vonatkozik külön megállapodás, ám bizonyos szolgáltatásokat az NRA finanszíroz(hat). A címzett levélküldemények piaca 1993 óta hivatalosan liberalizált. A borítékba vagy más csomagolásba helyezett címzett levélküldemények területén a szolgáltatások nyújtása 2 kg tömegig engedélyköteles. Ugyancsak engedély szükséges a képeslapok, egyedileg címzett folyóiratok, magazinok, hírlapok, katalógusok és könyvek kézbesítéséhez. Az engedélyezési feltételek viszonylag könnyen teljesíthetők. Hálózati hozzáférésre egyedi megállapodás alapján van lehetőség. Évek óta érvényben vannak a Posten AB és a CityMail között született megállapodások a postafiókokhoz való hozzáférésről, a levelek átirányításáról és a címváltozási adatbázis használatáról.

Az áraknak elérhetőnek és költségalapúnak kell lennie. A darabonkénti díjszabású küldeményeket egységes díj mellett kell kézbesíteni. Ezenkívül maximált ár van érvényben a legfeljebb 500 gramm tömegű első osztályú, darabonkénti díjszabású küldeményekre. Áremelések legfeljebb a fogyasztói árindex mértékéig érvényesíthetők. A szabályozási alapelvek megfelelnek az Irányelvben leírtaknak. Az árképzésnek átlátható költségkalkulációs rendszeren kell alapulnia, amely egységes és megalapozott elvek alapján osztályozza a költségeket.

Csak az átfutási időre vonatkozóan vannak érvényben szabványok. A belföldi átfutási időre vonatkozó követelmények a következők: D+1: 85%, D+3: 97%. A nemzetközi átfutási idők megfelelnek az Irányelvben leírtaknak (J+3: 85%, J+5: 97%). Valamennyi követelmény teljesül. A nemzeti szabályozó hatóság a PTS. Legfontosabb hatáskörei az adatgyűjtés, az ellenőrzés és a szabályozások kibocsátása. A PTS postai részlegén kilenc főállású alkalmazott dolgozik.

Országlap: Egyesült Királyság


A népsűrűség meghaladja az európai átlagot, ám néhány jelentős földrajzi terület alacsony népsűrűségű és nehezen megközelíthető;

(ii)

A kimenő hálózathoz való hozzáférés kötelező; a hozzáférési díjak a (kimenő) kézbesítési árakhoz igazodnak;

(iii)

A 2006-os teljes liberalizáció előtt nem alakultak ki alternatív helyi és regionális kézbesítési hálózatok;

(iv)

A Royal Mail valamennyi szolgáltatása áfamentes;

(v)

Az egy főre jutó postai volumen meghaladja az európai átlagot; 2005 óta lassú csökkenés tapasztalható, amelyen belül a címzett levélküldemények forgalma évente kb. 1–3%-kal csökken.9

Szabályozási fejlemények  A brit postai piacot 2006. január 1-jén teljes körűen liberalizálták. A Postcomm aktívan támogatja a versenyt, és több szempontból igazodási pontot jelenthet a többi EU-tagállam számára (átjárhatóság a sokszereplős piacon, nyilvános viták, piaci felmérések, kimenő hálózathoz való hozzáférés átláthatósága és diszkriminációmentessége). 

A Royal Mail hálózata 2001 óta kötelezően hozzáférhető. A hozzáférésről a harmadik feleknek tárgyalásokat kell folytatniuk a Royal Maillel. Ha nem születik megállapodás, bármelyik fél kérelmezheti a Postcommtól a hozzáférési feltételek meghatározását.



Az első hozzáférési megállapodás a Royal Mail és a UK Mail között született meg 2004-ben. Az átláthatóság és a diszkriminációmentesség elvének alkalmazása miatt a UK Maillel kötött megállapodás később alapul szolgált számos más postai üzemeltetővel és (nagy) ügyféllel aláírt megállapodáshoz.



2004 folyamán egy másik típusú hozzáférési megállapodás aláírására is sor került differenciált zónaárak alapján. Ez a megállapodás vált a második standard hozzáférési megállapodássá. Ezenkívül az országos és zónaszintű hozzáférési szerződéseknek léteznek olyan változatai is, amelyek alapján az üzemeltetők közvetítőként járhatnak el, és így csökkenthetik az ügyfelekre továbbhárítandó áfatételeket.

9

Forrás – CS UK végleges tervezet, Royal Mail Comments, 2008. július.



A Postcomm a 2006–2010-es időszakra vonatkozó árszabályozásában százalékos formában meghatározta a hozzáférhetővé tett termékek és az azoknak megfelelő kiskereskedelmi termékek közötti (minimális) árkülönbséget.



A Royal Mail Wholesale üzletágat 2006 áprilisában alapították meg azzal a céllal, hogy kezelje a Royal Mail postai rendszereit használni kívánó ügyfelekkel kötött kapcsolódási és üzleti egyezményeket a Royal Mail engedélyének 9. rendelkezése alapján.



A Postcomm mérlegeli az egyenlő bánásmód szerepét (az árra vonatkozó és más feltételek tekintetében) a harmadik felek és a Royal Mail által feldolgozott, a Royal Mail hálózatát használó küldemények között bármely jövőbeli keretszabályozásban. Az egyenlő bánásmódnak számos potenciális előnye van. Segítségével például biztosítható, hogy a Royal Mail ne részesítse előnyben saját termékeit a versenytársak termékeivel szemben, lehetővé teszi a versenytársak és a Royal Mail azonos feltételek melletti versenyét, előmozdíthatja a végpontok közötti versenyt annak biztosításával, hogy a hozzáférési árrés nem eredményez árprést a többi tevékenységre nézve, és valószínűleg ösztönzőleg hat a Royal Mailre az átlátható és igazságos költségelszámolási rendszer biztosítása tekintetében. A Postcomm valószínűleg azt fogja javasolni, hogy az egyenlő bánásmód valamely formája mindenképpen legyen a 2010 utáni általános keretszabályozás alapvető eleme.10



A Postcomm mellett létezik Nagy-Britanniában egy fogyasztói testület is Postwatch néven. A Postwatch egy független szervezet, amely védi, támogatja és képviseli a postai szolgáltatások igénybevevőinek érdekeit. A Postwatch 2008 szeptemberében megszűnik, feladatköreit a Consumer Focus nevű szervezet veszi át.



Az engedélyezési feltételek között szerepel a postai üzemeltetők közötti átjárhatóság biztosítása is. Mindezt a közös működési eljárások szabályozzák részletesen, beleértve a visszakeresésért és a visszahonosításért felszámítható díjakat is. Az eljárásokat úgy alakították ki, hogy azok kezeljék a célt tévesztett küldeményeket, és kiterjedjenek minden olyan küldeményre, amelyet bármely engedélyes üzemeltető engedélye alapján továbbítanak.



A Royal Mail köteles követelményeket felállítani a postaládákból való begyűjtésre és a lakossági és kereskedelmi célpontokhoz való kézbesítésre vonatkozóan. A kézbesítés tekintetében a Royal Mail köteles teljesíteni a helyesen kézbesített küldemények arányára vonatkozó célkitűzéseket is.



A Postcomm folyamatosan figyeli, hogy a Royal Mail teljesíti-e ezeket a követelményeket; ha a Royal Mail nem felel meg az elvárásoknak, a Postcomm mérlegelheti az alulteljesítés okainak kivizsgálását. A folyamat végén a Postcomm akár kényszerítő intézkedéseket is bevezethet – például kötelezheti a Royal Mailt a helyzet orvoslására vagy pénzbüntetést szabhat ki.

Piaci fejlemények  A verseny az értékesítési lánc felső részében található szolgáltatások területén (upstream piac) meglehetősen gyorsan kialakult. A Royal Mailen kívüli 20 engedéllyel rendelkező postai üzemeltető közül a UK Mail és a TNT tett szert a legerősebb pozícióra.

10

Az ágazati szabályozó Postcomm második benyújtott javaslata. http://www.psc.gov.uk/postcomm/live/news-and-events/newsreleases/2008/funding-from-the-private-sector-will-help-royal-mail-deliver-a-valued-universalservice/Postcomm_Second_Submission.pdf













A hozzáférési arány 2007/2008-ban (április-március) az engedélyezett terület mintegy 20%-ára és az upstream tömeges küldemények 40%-ára nőtt, és a tendencia folytatódik. Ezenkívül bizonyos postai szolgáltatók egyablakos rendszerben kínálnak gyártási, nyomtatási, csomagolási és válogatási szolgáltatásokat, és állítanak elő tömeges postai küldeményeket, amelyek aztán a Royal Mail hálózatának bejövő részébe kerülnek be. A végpontok közötti szolgáltatások területén lassan bontakozott ki a verseny. A fő versenytárs a DX, amely a B2B dokumentumcserére és a B2C réspiacokra helyezi a hangsúlyt (a DX forgalmának mintegy 70%-a az engedélyezett körön kívül generálódik). A TNT a közelmúltban megkezdte saját kézbesítési hálózatának tesztelését Liverpoolban. Sok postai üzemeltető vezette már be a vonalkódos rendszert, amelynek segítségével a tömeges küldemények egyedi kézbesítési helyek szerint leválogathatók, beleértve a postai kézbesítő útvonala szerinti sorrendet is. Az ügyfelek úgy érzik, sok versenyképes lehetőség közül választhatnak, a piaci információk hozzáférhetők, és nincsenek jelentősebb belépési korlátok. A szolgáltatás érzékelt minősége jó, és az elmúlt évhez képest minden nagyobb szolgáltató esetében javult.

Egyéb kérdések  A Post Office Ltd (POL) szinte minden vidéki ágazata veszteséget termel, és a vidéki hálózat üzemeltetése hetente mintegy 3 millió GBP-t emészt fel. Ezt az összeget a kormány éves szinten 150 millió GBP-s „Social Network Payment” keretéből fedezik.11 A Postcomm véleménye szerint indokolt lenne a POL Royal Mail csoportról való leválasztása, hiszen így mindegyik üzletág több figyelmet tudna fordítani a sajátos problémáira. A 2000. évi postai szolgáltatásokról szóló törvény bevezetése óta a postai piacon bekövetkezett jelentős változások miatt a brit kormány 2008-ban elindította a postai ágazat független szervezet általi felülvizsgálatát. A felülvizsgálat az alábbiakra terjedt ki:  A brit postai szolgáltatások liberalizációjának eddigi hatásai, beleértve a Royal Mailt, az alternatív üzemeltetőket és a fogyasztókat érő hatásokat is;  A jövőbeli piaci tendenciák és ezeknek a Royal Mailre, az alternatív üzemeltetőkre és a fogyasztókra gyakorolt valószínűsíthető hatásainak feltárása; és  Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség fenntartásának módjai az azonosított piaci tendenciák és fejlemények tükrében.12  Az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a Royal Mail pénzügyi stabilitása és ezáltal az egyetemes szolgáltatás fenntarthatósága megrendülhet, illetve hogy a jelenlegi helyzet nem tartható. A végleges eredmények kiadásának időpontja még nincs meghatározva. Vitás pontok  Az ECORYS szerint a jelenlegi hozzáférési rendszer valószínűleg nem a végpontok közötti, hanem a hozzáférési verseny kibontakozását segíti elő. Ezen értékelésnek számos alapja van, mindenekelőtt az alacsony hozzáférési díjak (a kiskereskedelmi 11 12

Forrás – Royal Mail tájékoztató. Az elemzésről a www.berr.gov.uk/sectors/postalservices webhelyen talál bővebb információkat.

árak elkerült költségekkel csökkentett értéke alatt) és a különbségekre vonatkozó szabályozás (esetleg az árprés megakadályozása érdekében hozták), amelyek a hozzáférési díjakat mesterségesen alacsony szinten tartják (vagy a Royal Mail kiskereskedelmi árát mesterségesen magasan). Ezenkívül a hozzáférési feltételek (országos földrajzi profil követelménye) miatt a hozzáférés segítségével végzett saját kézbesítés nem kellően vonzó. A hozzáférés igénybevétele esetén az áfa torzító hatása (amely a piac mintegy 50%-án érvényes) gyakorlatilag nem áll fenn (képviseleti szerződések révén), ám az effektív végpontok közötti verseny kialakulásának továbbra is jelentős gátja.13 

A hozzáférési volumen számottevő növekedése hozzájárult a Royal Mail pénzügyi teljesítményének elmúlt években tapasztalható romlásához. Az árréscsökkentés Royal Mail általi elfogadásának (a hozzáférési díjak tárgyalásos úton alakultak ki, nem a Postcomm szabta meg őket) vélhetőleg az lehetett az oka, hogy az alacsony hozzáférési díjakkal csökken a végpontok közötti versenyhelyzet kialakulásának veszélye.



A többi EU-országban fennálló helyzethez képest a Royal Mail termékeinek és szolgáltatásainak jelentős részére szabályozás vonatkozik. Ezenkívül NagyBritannia az EU egyetlen olyan országa, amely azt az utat választotta, hogy szabályozza a hozzáférési díjak és a hasonló tömeges kiskereskedelmi termékek díja közötti minimális árkülönbséget abból a célból, hogy ne alakuljon ki árprés.




Expressz

NPO: 8%

Sok


NPO: 2%

Sok


Címzett levél (CPO-k piaci részesedése)* Népsűrűség (lakos/km2) Címzett levélküldemények teljes piaca (db) * Egy főre jutó címzett levélküldemény*

NPO státusza NPO főbb divíziói

NPO: 25%

Sok

NPO: >90% (bejövő) NPO: 33% (kimenő)

Kimenő: DHL, TNT, La Poste, De Post (BE), Swiss Post

Kb. 20–22% hozzáférés

TNT és UK Mail

Kevesebb mint 1% végpontok közötti

DX

250 Kb. 21 md db

Engedélyezett terület, a bejövő külföldi postával együtt

347

Engedélyezett terület, a bejövő külföldi postával együtt

Állami tulajdonú Levelek, csomagok, expressz és postahivatali pénzforgalmi szolgáltatások

Megjegyzés: A CPO-k piaci részesedése a CPO-k együttes piaci részesedését mutatja, külön mutatókkal a bejövő hálózathoz való hozzáféréssel rendelkező szereplőkhöz és a végpontok közötti szereplőkhöz a belföldi címzett levélküldemények szegmensében (nemzetközi posta és hírlapkézbesítés nélkül) az engedélyezett területen (<350 gramm tömeg és <1 GBP ár). * 2007/2008-ra vonatkozó mutatók (becslések); minden más mutató 2006/2007-re vonatkozik.

13

Szemben az olyan hozzáférési rendszerekkel, amelyek kevésbé szigorú (nemzeti) követelményeken alapulnak (a hozzáférés nyilvánvaló előnye, hogy segítségével anélkül szerezhető meg postai forgalom, hogy alternatív kézbesítési hálózaton keresztül kellene kézbesíteni).


Megvalósítás és megjegyzések A begyűjtés és a kézbesítés a hét hat napján zajlik. Mivel az egyetemes szolgáltatás nyújtásának „költsége” (szemben az egyetemes szolgáltatói státusszal járó előnyökkel) az engedélyezési rendszer fontos eleme (árellenőrzés) a brit Royal Mail számára, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség meghatározása kulcsfontosságú szabályozási tényező a brit postai piacon. Ezért a Postcomm stratégiai kérdésként kezeli az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget. A Royal Mail azt szeretné, ha az egyetemes szolgáltatási kör az első és másodosztályú, bélyeggel ellátott küldeményekre, a normál csomagokra (és az Irányelv által előírt ajánlott és biztosított termékekre) korlátozódna, de ellenzi az egyetemes szolgáltatási tevékenységek vagy a szolgáltatási minőség csökkentését. Az NRA a közelmúltban tanulmányt készített arról, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járna az NPO számára az egyetemes szolgáltatási kötelezettség esetleges megváltoztatása. Számviteli szempontból a 2006/2007-es beszámolók (a rendkívüli tételek nélkül) 27 millió GBP (40 millió EUR) üzemi eredményt mutatnak, bár tény, hogy ez a szám tartalmazza az NPO nyugdíjakkal kapcsolatos többletköltségeit is a várható finanszírozási hiány miatt. A Royal Mail 2007/2008-es jelentése és beszámolója 2007/2008-ban 100 millió GBP becsült veszteséget mutat az egyetemes szolgáltatási körben és 200 millió GBP becsült veszteséget az árszabályozott területen.14

Fenntartott szolgáltatások köre A brit postai piac 2006. január 1-je óta teljesen liberalizált. Nagy-Britanniában az engedély lehetővé teszi, de nem írja elő a címzett levélküldemények Engedélyezés és hálózati kézbesítését (a kimenő nemzetközi postai szolgáltatások nyújtása nem engedélyköteles). A keretrendszert 2006. január 1-jén vezették be (a teljes körű liberalizáció dátuma), és 2008. hozzáférés január 16-án módosították. A keretrendszer minden üzemeltetőre vonatkozik, a Royal Mailnek mint erőfölénnyel bíró szállítónak azonban kiegészítő követelményeket is teljesítenie kell. Az engedélyezett terület felöleli a legtöbb küldeménytípust (a címzés nélküli küldemények kivételével) 350 g tömegig és 1 GBP díjig. A Royal Mail postai rendszereihez való hozzáférés az ügyfelek és más postai üzemeltetők számára egyaránt nyitott, tárgyalásos alapon és az Irányelvben leírtaknak megfelelően átlátható és diszkriminációmentes módon. A Postcomm szerint a hozzáférési díjnak a kimenő kézbesítéssel járó költségeken kell alapulnia.


A Royal Mail köteles az engedélyében szereplő 21. (korábban 19.) rendelkezésben meghatározott árképzést alkalmazni. A Royal Mail árszabályozása RPI-x alapú, és kétféle kosarat vesz figyelembe: (a) lekötött és (b) nem lekötött; mindkettőben megtalálható egy árkiegyensúlyozó hatású összetevő. Az árképzési keretrendszer részleteit időről időre felülvizsgálják. Részletes szabályozási beszámolókat kell készíteni és közzétenni.


A Royal Mail engedélyének 4. rendelkezése szolgáltatási követelményeket és kompenzációs szinteket határoz meg. A feltételek rendkívül széles hatókörben érvényesek.



14

Az NRA a Postai Szolgáltatások Bizottsága (Postal Services Commission, Postcomm). A Postcomm éves költségvetése mintegy 10 millió GBP (14 millió EUR); nagyjából 60 alkalmazottal dolgoznak, bevételeik a licencdíjakból származnak. A Postcomm teljes szabályozói hatáskörrel rendelkezik. A Postcomm mellett létezik Nagy-Britanniában egy fogyasztói testület is Postwatch néven (2006/2007-es költségvetésük kb. 9 millió GBP volt, alkalmazotti létszám 94).

A Royal Mail adatai. Fontos megjegyezni, hogy a jelen országlap készítésekor a 2007/2008-es szabályozási beszámolók még nem álltak rendelkezésre.

Szempont

Megvalósítás és megjegyzések A Postwatch 2008 szeptemberében megszűnik, feladatköreit más fogyasztóvédelmi szervezetek veszik át.

II Más országok

Rövid országjelentés: Ausztrália Összefoglalás Az ausztrál postai piacon az egyetemes szolgáltató lényegében monopolisztikus helyzetben van. Az 1989. évi ausztrál postavállalati törvény kizárólagos jogokat biztosít az Ausztrál Posta számára a 250 grammig és az alapdíj négyszereséig terjedő postai szolgáltatásokra. Bár születtek javaslatok a fenntartott szolgáltatások körének további csökkentésére, e téren 1994-ben hajtották végre az utolsó reformokat.

Rövid országjelentés: Japán Összefoglalás A 2005. évi privatizációs csomag a Japán Posta négy divízióra való szétválasztását eredményezte. A privatizáció egy átállási időszakban fog zajlani, amely 2007-ben kezdődött, és 2017-ig tart. Japánban a postai szolgáltatások de jure teljesen nyitva állnak a verseny előtt, ám a szigorú engedélyeztetési követelmények a Japán Posta de facto monopóliumát eredményezik a címzett levélküldemények piacán.

Rövid országjelentés: Új-Zéland Összefoglalás Az új-zélandi postai piac 1998 óta teljesen liberalizált. Ugyanakkor – talán a piac kis mérete miatt – keveset tudni arról, hogy a verseny bevezetése milyen változásokat hozott. Az ÚjZélandi Posta 1987 óta állami tulajdonú vállalat, és a közeljövőben nem várható a privatizációja. Az új-zélandi postai piacon nincs egyetemes szolgáltatás, a fő üzemeltető azonban szerződés alapján köteles teljesíteni bizonyos társadalmi kötelezettségeket.

Rövid országjelentés: Amerikai Egyesült Államok Összefoglalás Mióta az Egyesült Államok Postaszolgálata (United States Postal Service, USPS) 1970-ben elkezdte postai tevékenységét, monopóliumot élvez a levélküldemények piacán, eltekintve a csomag- és expressz küldemények egy részétől. Az Amerikai Egyesült Államok postai piacán a verseny nem a küldemények súlya alapján meghatározott liberalizáció elvén zajlik, hanem munkamegosztási síkon, például magánvállalatok által végzett előválogatás vagy vonalkód-elhelyezés formájában. Az egyenlő feltételekkel kapcsolatos problémák – így például az USPS abból adódó előnyei, hogy nem alakult nagyvállalattá vagy a postaládákhoz kapcsolódó monopólium – jelentős belépési korlátot jelentenek a versenytársak számára.

A postai ágazat legfontosabb fejleményei (20062008) Zárójelentés

A szerzők a jelentés tartalmáért teljes körű felelősséget vállalnak. A megfogalmazott vélemények nem feltétlenül az Európai Bizottság véleményét tükrözik.

Megbízó: Európai Bizottság, Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság

ECORYS Nederland BV Dr. Nick van der Lijn (csoportvezető) Patrick de Bas, Garry Carter Frederik van Doorn, Nicolai van Gorp Hans Kok, Judith Mathijssen Lars Meindert, Peter Vis

Rotterdam, 2008. szeptember 11.

ECORYS Nederland BV P.O. Box 4175 3006 AD Rotterdam Watermanweg 44 3067 GG Rotterdam The Netherlands (Hollandia)

T +31 (0)10 453 88 00 F +31 (0)10 453 07 68 E [email protected] W www.ecorys.com Nyilvántartási szám: 24316726

ECORYS Macro & Sector Policies [Makro- és szektorális irányelvek] T.: +31 (0)31 (0)10 453 87 53 F.: +31 (0)10 452 36 60

Előszó

A jelen tanulmány Feladatmeghatározásában foglalt témák széles körére, valamint a benne szereplő országokra vonatkozó összes releváns adat összegyűjtése hatalmas feladatnak bizonyult. Az európai postai piaci verseny még gyermekcipőben jár. Ezen túlmenően az eddig nyilvánosan elérhető információk ma már bizalmas kereskedelmi információnak minősülnek. Ezek a körülmények egyáltalán nem könnyítették meg a projektcsapat feladatát. Az ECORYS számos érdekelt féllel szoros kapcsolatot alakított ki. Az általuk szolgáltatott információk a tanulmány szempontjából nagy jelentőséggel bírnak. A 33 országjelentés összeállítása nagyrészt interaktív folyamatként zajlott, amelynek keretében számos érdekelt fél lényeges információkat szolgáltatott. Ezen kívül a felmérésben részt vevők által rendelkezésre bocsátott adatokat, véleményeket és visszajelzéseket a Zárójelentés több fejezeténél is hasznosítani tudtuk. Ezért a projektcsapat ezúton szeretne köszönetet mondani a tanulmány elkészítését elősegítő minden postai szolgáltatónak, döntéshozónak, a postai szektor szabályozási feladatait ellátóknak, ügyfeleknek, iparági szakértőknek és egyéb szervezeteknek. Az ügyféligényekre vonatkozó internetes kérdőív kapcsán az ECORYS nagyra értékelte a FEDMA, EMOTA, a VGP (Hollandia), és az írországi, belgiumi és franciaországi NRA-k támogatását, amelyek felkérték a postai ügyfeleket a kérdőív kitöltésére. Ezen kívül az ECORYS szeretne köszönetet mondani az Európai Bizottság Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóságának részeként funkcionáló, teljes Postai Egység konstruktív együttműködésért is. Köszönjük Jörg Reinbothe úrnak, Hughes de la Motte úrnak, valamint a Postai Egység többi tagjának a részletes kommentárokat és a támogatást. Az ECORYS a jelentés tartalmáért teljes körű felelősséget vállal. Szeretnénk újra hangsúlyozni, hogy a jelentésben foglalt vélemények nem feltétlenül az Európai Bizottság véleményét tükrözik. Nick van der Lijn, csoportvezető 2008. augusztus

Tartalomjegyzék

Előszó

4

Rövidítések listája

11

Országnevek rövidítései

13

Összefoglaló jelentés

15

1 Bevezetés 1.1 A tanulmány tárgya és célja 1.2 Az irányelv kontextusa 1.3 Információforrások és elvégzett tevékenységek 1.4 A jelentés szerkezete

39 39 39

40 41

2 A szabályozási keret fejleményei 2.1 Bevezetés 2.2 Az egyetemes szolgáltatás 2.2.1 Gyűjtés és kézbesítés 2.2.2 A postai hálózat 2.2.3 Postai termékek az egyetemes szolgáltatásban 2.2.4 Kijelölt postai szolgáltató 2.2.5 Az USO jövője 2.3 A fenntartott terület 2.3.1 Jövőbeni lépések 2.4 Jogosítványok és engedélyek 2.4.1 Engedélyezési feltételek 2.5 A postai hálózathoz való hozzáférés 2.5.1 A hozzáférés módjai 2.6 A szolgáltatás minősége 2.6.1 Elsőbbségi küldemények átfutási ideje 2.6.2 Ellenőrzés 2.7 A legfontosabb eredmények összefoglalása, elemzés és következtetések

43

3 A szabályozási keretrendszer alkalmazása 3.1 Bevezetés 3.2 Az NPO elszámolásainak és árszabályozásának átláthatósága 3.2.1 A nemzeti postai üzemeltető elszámolásának átláthatósága 3.2.2 Árszabályozás 3.2.3 A memzeti postai üzemeltetők áfamentessége

75 75 75 75 80 83

43 43 44 46 47 54 55 57 59 60 62 64 65 67 67 70 70

3.2.4 Árteljesítmény a Tagállamokban 3.3 A nemzeti szabályozó hatóságok által követett gyakorlat 3.3.1 A nemzeti szabályozó hatóságok feladatai 3.3.2 Felmerülő témák 3.4 Az egyetemes szolgáltatás költsége és finanszírozása 3.4.1 Az egyetemes szolgáltatás költségeinek becslésével és finanszírozásával kapcsolatos előírások 3.4.2 A 2008/6/EC Irányelv 3.4.3 Az egyetemes szolgáltatás (egyes elemeinek) költsége az Egyesült Királyságban 3.4.4 Az egyetemes szolgáltatás költsége Dániában 3.5 A legfontosabb megállapítások összefoglalása és a végkövetkeztetés

84 86 87 91 93 94 98 101 101 103

4 A küldeménypiac, a piaci struktúra és a verseny 4.1 Bevezetés 4.2 A küldemények mennyiségének alakulása 4.2.1 A címzett küldemény egy főre vetített mennyisége 4.2.2 A küldeménymennyiség alakulása az egyes piaci szegmensekben 4.2.3 Következtetések: a mennyiségek várható alakulása az egyes szegmensekben 4.3 A verseny alakulása 4.3.1 Általános fejlődési tendenciák 4.3.2 A verseny alakulása: Európa éllovasai 4.3.3 Fejlődő verseny számos új Tagállamban 4.3.4 A verseny fejlődése az Egyesült Királyságban 4.3.5 Az egymással versengő postai szolgáltatók üzleti modelljei 4.4 Csomagküldemények és expressz küldemények 4.5 A verseny fejlődésének akadályai 4.6 A nemzeti postai üzemeltetők jogi státuszában történt változások 4.6.1 A nemzeti postai üzemeltetők jogi státusza 4.6.2 A magántőke szerepe 4.7 A legfontosabb megállapítások és következtetések összefoglalása

107 107 107 107 110

5 Ügyféligények 5.1 Bevezetés 5.1.1 Internetes kérdőív az ügyféligényekről 5.2 Ügyfél-elégedettség 5.2.1 Elégedettség a postai üzemeltetők által nyújtott szolgáltatásokkal 5.2.2 Gyakori problémák a nemzeti postai üzemeltetőhöz fűződő viszonyban 5.2.3 Panaszok kezelése 5.3 Ügyféligények a szolgáltatásminőség és az egyetemes szolgáltatás tekintetében 5.3.1 Kompromisszum a gyorsaság és az ár között 5.3.2 A begyűjtés és kézbesítés gyakorisága 5.4 A verseny tényleges és várt előnyei 5.4.1 A verseny előnyei 5.4.2 A verseny hatása a postai üzemeltetők magatartására

151 151 152 152 152 154

117 120 120 121 124 127 129 132 138 142 142 146 147

156 157 157 159 161 161 162

5.5

6 6.1 6.2 6.3 6.4

6.5 6.6

6.7

Jellemző problémák 5.5.1 Standard termékek és szolgáltatások helyett megoldások 5.5.2 Határokon átnyúló küldemények

164 164 164

5.5.3 Liberalizáció és mindenki számára azonos feltételek 5.6 A főbb megállapítások és következtetések összefoglalása

164 165

Technológiai fejlődés és környezet Bevezetés A technológia alkalmazásának hatása a munkaerő-igényességre A postai feldolgozás átszervezése: automatikus szétválogatás Hibrid postai megoldások kialakulása 6.4.1 Bevezetés 6.4.2 Az UPU és a hibrid küldemények 6.4.3 A hibrid postai szolgáltatások hatása az érdekeltek szemszögéből 6.4.4 Hibrid postai szolgáltatások fejlettsége az európai országokban Új és értéknövelt postai szolgáltatások kidolgozása Környezeti és fenntarthatósági politikák 6.6.1 Háttér 6.6.2 Tájékoztatás egyes országokból 6.6.3 Következtetés A főbb megállapítások és következtetések összefoglalása

168 168 169 173 182 182 183 185 187 195 199 199 200 204 204

7 Fejlemények a foglalkoztatás, a bérek és a munkakörülmények területén 206 7.1 Bevezetés 206 7.2 Foglalkoztatás és a társadalmi szempontok a postai szolgáltatások irányelveiben 207 7.3 A foglalkoztatás alakulása 208 7.3.1 Bevezetés 208 7.3.2 A postai foglalkoztatás alakulása az EU-ban 208 7.3.3 A foglalkoztatás szintjének alakulása a nemzeti és a konkurens postai üzemeltetőknél 209 7.3.4 A nemzeti postai üzemeltető alkalmazottainak felosztása piaci szegmentum szerint 217 7.3.5 A közalkalmazottak aránya és számának alakulása a nemzeti postai üzemeltetőnél és a teljes postai ágazat foglalkoztatási adatai 218 7.3.6 A nemzeti postai üzemeltetők hozzájárulása az EU teljes foglalkoztatásához 219 7.3.7 A nemzeti postai üzemeltetők és az ágazat termelékenysége 220 7.3.8 A konkurens postai üzemeltetők termelékenysége 222 7.4 Fejlemények a szerződések, a bérek és a munkakörülmények területén 223 7.4.1 A szerződéses feltételek alakulása 223 7.4.2 A bérek és a munkakörülmények alakulása 227 7.4.3 A szociális partnerek, a szakszervezetek és az ágazathoz kapcsolódó kollektív megállapodások szerepe 231 7.4.4 Esettanulmány: minimálbér a német postai ágazatban 233 7.4.5 Képzés és a képzésbe történő befektetés 236 7.5 A postai ágazat liberalizálásának valószínű hatása a foglalkoztatásra, a bérekre és a munkakörülményekre 238 7.6 A főbb megállapítások és következtetések összefoglalása 239

8 A postai szabályozás és a piaci fejlemények közötti összefüggések

242

8.1 Bevezetés 8.2 A szabályozás hatása a verseny kialakulására 8.2.1 Az új 50 grammos küszöb hatása (2006 januárjától) a versenyre

242 242 245

8.2.2 A különböző liberalizált piaci szegmentumok hatása a versenyre

245

8.3

8.4 8.5 8.6

8.2.3 A hozzáférés rendszerének hatása a verseny jellegére A szabályozás hatása a küldeményvolumenekre 8.3.1 A szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény pozitív hatása az egy főre címzett küldemények küldeményvolumenre 8.3.2eső Tömeges ára és az egy főre eső címzett küldeményvolumen 8.3.3 DM-küldemények növekedése és piacnyitás A postai piacok alakulására vonatkozó EK irányelvek és nemzeti politikák hozzájárulása Szabályozási aszimmetria és lehetséges hatása a belső piacra A főbb megállapítások és következtetések összefoglalása

Felhasznált irodalom I. Függelék

Mellékletek

1.sz. melléklet

Árszabályozás a tagállamokban

2.sz. melléklet

A nemzeti szabályozó hatóságok listája

3.sz. melléklet

Fogyasztói igények összefoglaló eredményei Delphi közvélemény-kutatás

4.sz. melléklet

A nemzeti postai üzemeltetők összköltségének arányában kifejezett munkaerőköltség

5.sz. melléklet

Munkaügyi kapcsolatok a postai szolgáltatások ágazatában

6.sz. melléklet

A regresszió eredményei

7.sz. melléklet

A verseny kibontakozása

247 249 250 252 252 253 262 262 266 268 270 274 276 280 282 290 294

Rövidítések listája

md (pl. 8 md €): B2B (Business to business):

milliárd két üzleti egység közötti (levél feladója, illetve címzettje)

B2C (Business to consumer): B2X (Business to either business or consumer): C2B (Consumer to business): C2C (Consumer to consumer): C2X (Consumer to either business or consumer): C3 (stb.)

üzleti egységtől a fogyasztó felé két üzleti egység közötti, illetve üzleti egységtől a fogyasztó felé fogyasztótól az üzleti egység felé fogyasztók közötti fogyasztótól az üzleti egység felé vagy fogyasztó felé

CPO (Competitor postal operator): CSR (Corporate social responsibility): EC (European Commission): FMO (Full market opening): GDP (Gross Domestic Product): GNP (Gross National Product): m (pld 10 m €) NRA (National regulatory authority):

konkurens postai szolgáltató vállalati társadalmi felelősség

NPO (National postal operator):

nemzeti postai szolgáltató; az ECORYS alkalmazza a hivatalban lévő/ aktuális egyetemes szolgáltató jelölésére

OPA (Other postal agent): QoS (Quality of service): PPP (Purchasing power parity): USP (Universal service provider): VGP (Vereniging Grootverbruikers Post):

egyéb postaügynökség szolgáltatás minősége vásárlóerő-paritás egyetemes szolgáltató (hollandiai, nagy levélforgalmat bonyolítók szövetsége)

a három (stb.) legnagyobb piaci szereplő összesített piaci részesedése

Európai Bizottság teljes piacnyitás bruttó hazai termék bruttó nemzeti termék millió nemzeti szabályozó hatóság (a postai szektor szabályozási feladatait ellátó szervezet)

Országnevek rövidítései

AT BE BG CY CZ DE DK EE ES FI FR GR HU IE IS IT LT LU LV MT NL NO PL PT RO SE SI SK UK

Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Németország Dánia Észtország Spanyolország Finnország Franciaország Görögország Magyarország Írország Izland Olaszország Litvánia Luxemburg Lettország Málta Hollandia Norvégia Lengyelország Portugália Románia Svédország Szlovénia Szlovákia Egyesült Királyság

Összefoglaló jelentés

A tanulmány célja és áttekintése Az ECORYS a jelen tanulmányt az Európai Bizottság, Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság megbízásából végezte a 2007 novemberétől 2008 augusztusáig terjedő időszakban. A tanulmány célja a postai szektor legfontosabb fejleményeinek meghatározása, felmérése és értékelése a postai irányelv alkalmazása tükrében, különös tekintettel a szabályozási, gazdasági, szociális, fogyasztói és foglalkoztatási szempontokra, valamint a szolgáltatások minőségére és technikai fejlesztésekre. A Zárójelentésen kívül az általunk készített tanulmány egyik kulcsfontosságú részét képezi a jelentés II. sz. melléklete, amely a 27 EU tagállamra, illetve hat nem európai uniós országra (Ausztrália, Izland, Japán, Új-Zéland, Norvégia és az Egyesült Államok) vonatkozó országadatlapokat tartalmaz. A Zárójelentésben foglalt elemzés a 29 európai országra vonatkozó országadatlapok alapján készült, míg a jelentés bizonyos részei utalásokat tartalmaznak más országokban tapasztalt fejleményekre is – ily módon nemzetközi perspektívába helyezvén az európai fejleményeket. Az ECORYS tanulmány fontos információforrásként szolgál a Tanács és az Európai Parlament részére készítendő, a postai irányelv (a 2002/39/EK által módosított 97/67/EK irányelv) alkalmazásáról szóló, a 2008. év vége előtt esedékes Európai Bizottsági jelentés számára. A jelentés szerkezete A 2. és a 3. fejezet a főbb szabályozási fejleményeket tárgyalja, valamint ezek keretében definiáljuk az egyetemes szolgáltatási kötelezettség (USO), fenntartott terület, engedélyezési követelmények, szolgáltatások minőségére vonatkozó szabályozás, az egyetemes szolgáltatói számlák átláthatósága, az árszabályozás, az NRA-k megbízatása és eljárásai, illetve az USO költségei és finanszírozása fogalmakat. A 4. fejezet mennyiségi szempontból elemzi az európai postai piacok levélforgalmát, kitérve többek között a tendenciákat befolyásoló olyan tényezőkre, mint pl. az elektronikus ágazat térhódítása. A 4. fejezet ezen kívül a piac szerkezetére és a versenyre vonatkozó fejleményeket is tárgyalja. Az 5. fejezet főként az ügyféligényekkel foglalkozik. A legfontosabb témák: az ügyfélelégedettség, a szolgáltatás minőségére és az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó ügyféligények, a verseny tényleges és várható előnyei, illetve az ügyfelek által említett, nemzeti vagy EU szinten érdeklődésre számot tartó (egyéb) központi kérdések. A 6. fejezet a vállalati átszervezés és automatizált szortírozás, a hibrid posta, és a hozzáadott értéket tartalmazó szolgáltatások fejlesztésének középpontba állításával tárgyalja a technológiai fejleményeket. Utalás történik a vállalati társadalmi felelősségre (CSR), illetve az NPO-k által kidolgozott környezetvédelmi irányelvekre. A foglalkoztatás és a szociális jellegű fejlemények témáját a 7. fejezet taglalja, különös tekintettel

a foglalkoztatottsági szintekre és a javadalmazásra vonatkozó fejleményekre. Ez a fejezet tartalmazza még a szerződéstípusokat (beleértve a szociális partnerek szerepét) és a munkakörülményeket. A 8. fejezetben a postai ágazati szabályozás és a piaci fejlemények közötti kapcsolatot elemezzük. Ezen belül különösen kitérünk arra, hogy milyen szintű összefüggés áll fenn a szabályozás, az egyenlő versenyfeltételek és a verseny előrehaladása között; illetve felmérjük azt, hogy az EK és a nemzeti szabályozás milyen hatást gyakorolnak a postai szektorban zajló fejleményekre. Ezen kívül kitérünk a szabályozási aszimmetria kockázatára, illetve annak a belső piacra gyakorolt lehetséges hatására. Az összefoglaló jelentés szerkezete Az alábbiakban összefoglaljuk a főbb trendeket és fejleményeket, majd bemutatjuk a leglényegesebb szabályozási és piaci fejleményeket, elemezzük az e fejlemények közötti kapcsolatot, valamint példákat hozunk a legjobb gyakorlatra. Ezen túlmenően értékeljük az EK postai irányelveknek és nemzeti politikáknak az EU postai piacok fejleményeire gyakorolt hatását, és kitérünk arra is, hogy mely ügyek generálhatnak szabályozási aszimmetriát, és melyek gyakorolnak negatív hatást a belső piacra. Végül megfogalmazzuk javaslatainkat.

Főbb trendek és fejlemények A liberalizációs folyamat lassulása • A liberalizációs folyamat tekintetében bizonyos lassulás figyelhető meg. Németországtól eltekintve, amely postai piacát 2008. január 1-től teljes mértékben liberalizálta, számos ország feladta azon tervét, hogy a liberalizációt az európai ütemtervben foglalt határidő előtt valósítsa meg (NL, NO), és nagyon valószínű az is, hogy egyik ország sem fogja 2010 decembere előtt postai piacát teljesen megnyitni (esetleg NL képezhet ez alól kivételt). Ezen túlmenően különféle kísérletek történtek a fenntartott terület nagyságának növelésére, és az EK kénytelen volt közbelépni annak érdekében, hogy ezt megakadályozza. • Vegyes eredményeket sikerült elérni a piacra lépési akadályok csökkentése és az egyenlő versenyfeltételek kialakítása terén. Az NPO-k áfamentességének versenyre gyakorolt torzító hatása nagyrészt megmaradt; a CPO-k levélszekrényekhez való hozzáférésének hiánya továbbra is fontos kérdés bizonyos országokban (AT, PL), és az USO meghatározása, illetve további finanszírozása bizonytalanságot generál a piaci szereplők számára. • A címzett küldemények piacán a verseny azokban az országokban fejlődik, amelyek teljesen liberalizálták postai piacukat vagy egész piaci szegmenseket nyitottak meg, feltéve, hogy esetükben nem játszottak közre komolyabb versenytorzító tényezők (mint pl. Finnországban az engedélyek körüli feltételek, vagy Ausztriában bizonyos körülmények kombinációja). Az EU legfejlettebb országai közül kettőben (DE és NL) a verseny kialakulását a politikai döntéshozatal akadályozza: Németországban a minimálbérre vonatkozó jogszabályok elfogadása, Hollandiában pedig a teljes piacnyitás halogatása. Az ügyfelek a teljes piacnyitás mellett voksolnak és szeretnének a postai szolgáltatók partnereivé válni • Az ECORYS internetes kérdőívére válaszoló és az ECORYS véleményfelmérésben részt vevő ügyfelek nagyon szókimondón nyilatkoznak az NPO-kra gyakorolt versenynyomás növelésének szükségessége és a teljes piacnyitás fontossága vonatkozásában. Az ügyfelek a versenytől előnyöket várnak - az alacsony árak, a nagyobb választék és a jobb ügyfélorientáltság miatt.

•

•

A választás tekintetében az ügyfelek egyértelműen úgy látják, hogy a gyorsaság és az ár között összefüggés van, és olyan termékeket igényelnek, amelyek tükrözik ezt az összefüggést. Az ígéretek betartását fontosnak tartják – Hollandiában a nagy levélforgalmat bonyolítók szövetsége (VGP) kezdeményezte egy olyan QoS ellenőrző eszköz létrehozását, amelynek segítségével az ügyfelek összemérhetik a holland piac különböző szolgáltatóinak teljesítményét. A nagy mennyiségű levélforgalmat bonyolító szervezetek különösen előnyben részesítik a vállalatspecifikus megoldásokat a standard termék- és szolgáltatáskínálattal szemben.

Az NPO-k jogi státuszának változása és az NPO-k vállalati átszervezése • Az ECORYS szerint az ügyféligények alakulása azt mutatja, hogy a postai piacon az üzleti fejlesztési tevékenység főként az értéklánc mentén haladó újításokra összpontosul majd. A versenytársak számára a legfontosabb feladat az értéklánc megoldások és a célzott megoldások nyújtása lesz - amire az NPO-knak reagálniuk kell. • Az új és értéktöbbletet nyújtó szolgáltatások fejlesztése ugyanakkor az elektronikus ágazat térhódításának fenyegetésére és a különféle technológiák fejlődéséből eredő lehetőségekre történő reagálás. A hibrid postai szolgáltatások eredetileg a különféle CPO-k üzleti modelljének részét képezték (különösen Svédországban, Hollandiában, és az utóbbi időben Bulgáriában), és ezeket az NPO-k egyre nagyobb mértékben kínálják. A fizikai kézbesítés egyre inkább kiegészül a többcsatornás kézbesítéssel, amelyhez testre szabott megoldások társulnak. • Az európai liberalizációs folyamat arra ösztönözte a postai üzemeltetőket, hogy a levelek feldolgozásának hatékonyságát növeljék, ami lehetővé tette a költségek ellenőrzését és javított a szolgáltatás minőségén. A legtöbb országban az NPO-k nagy volumenű vállalati átszervezési programokat léptetnek életbe a 2004-2010-es időszakban. • Az egyesülés (CZ, PL) és a privatizáció irányába mutató folyamat (MT, csökkentett állami részvénytulajdon Németországban és Hollandiában) tovább folytatódott. Az ECORYS szerint léteznek mind kényszerítő tényezők (az átszervezést ellenző szakszervezetek és tőkeszükség), mind vonzó tényezők (a liberalizált postai piac kínálta kereskedelmi lehetőségek), amelyek a teljes piacnyitást követően az NPO-kban a megnövekedett magán részvénytulajdon jelenlegi trendjének fokozódását fogják eredményezni. • Bár a postai piac elsősorban nemzeti piac marad, a nemzeti határok jelentősége az ügyfelek, a vezető postai szolgáltatók és a technológiai fejlesztések (pl. hibrid posta) nemzetköziesedése miatt egyre csökken. Alapvető különbségek az országok között a küldemények volumenével kapcsolatos fejlemények vonatkozásában • A tagállamok között alapvető különbségek tapasztalhatók a küldemények volumenével kapcsolatos fejlemények vonatkozásában. Az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tizenkét tagállam 6,5%-os növekedést tapasztalt a címzett küldemények mennyisége tekintetében 2004-2006-ban, és még további növekedés várható. A többi tagállamban a címzett küldemények mennyisége kis mértékben nőtt, stagnált vagy csökkent (az utóbbi LU, NL, SE és UK országokra vonatkozik). A fejlett postai piacokkal rendelkező országokban a címzett küldemények mennyiségének további csökkenése várható. A kézbesítési hálózathoz való kötelező hozzáférés általánosabbá válik • Bár egyelőre a tagállamok kisebb részére vonatkozik, a kötelező hozzáférés irányába mutató tendencia figyelhető meg ott, ahol az NPO – megfelelő feltételek fejében – köteles hozzáférést biztosítani, és viták esetén az NRA hatáskörébe tartozik e feltételek meghatározása. Az UK kivételével

(ahol az árakat a kézbesítési költségekhez kötik, és a hozzáférési árak és az összevethető fogyasztói átalányárak között egy minimális százalékos különbség szabályozás valósul meg), a kötelező hozzáféréssel rendelkező országok azt az elvet alkalmazták, mely szerint a (vertikálisan lefelé irányuló) hozzáférési árakat a fogyasztói áraknak és az NPO elkerült költségének különbsége alapján kell meghatározni. A foglalkoztatásra gyakorolt jelentős hatás még csak ezután lesz érezhető • A küldemények egyre növekvő automatizálását magában foglaló vállalati átszervezés a küldemények feldolgozásával és kézbesítésével foglalkozó munkavállalók egyre nagyobb mértékű specializálódását vonja maga után. A verseny teremtette nyomás mellett ez a szakmai követelményekre és a bérekre lefelé ható nyomást gyakorolhat. • Ez figyelhető meg Hollandiában, illetve – kisebb mértékben – Németországban, de az országok többségében ez a tendencia a korlátozott verseny, a szakszervezetek ellenállása (UK), illetve az érvényben lévő kollektív szerződések (SE) miatt még nem alakult ki. • Másrészről az új értéknövelt szolgáltatások fejlődése és a QoS teljesítmény javítása iránti igény növeli a szakképzett személyzet és a képzés iránti igényt. • A működés hatékonyságának (vállalati átszervezés által történő) növelése az NPOkon belül a foglalkoztatás csökkenéséhez vezet. Ezen túlmenően, azokban az országokban, ahol a verseny egyre fejlődik, a foglalkoztatás áttevődése figyelhető meg az NPO-k irányából a CPO-k irányába. Egyértelmű összefüggés a szabályozási fejlemények és a piaci fejlemények között • A szabályozási és a piaci fejlemények között egyértelmű összefüggés figyelhető meg – ahogy azt az alábbiakban és a jelen tanulmány 8. fejezetében részletesen is bemutatjuk. Legfőbb kihívások az NRA-k számára • Az ECORYS véleménye szerint az NRA-k előtt álló fő kihívások közé tartozik a kölcsönös átjárhatóság biztosítása a többszereplős piaci környezetben; olyan árszabályozás, amely az NPO-kat a hatékonyság javítására ösztönzi, és magában foglalja a verseny hatásainak elemzését; a stratégiai belépési akadályok elleni fellépés; képesség annak felmérésére, hogy az árak ténylegesen úgy igazodnak-e a költségekhez, hogy az az NPO elszámolások tekintetében jobb átláthatóságot, illetve az NRA-k részéről szakértelmet és megfelelő személyzetet eredményezzen.

Szabályozási fejlemények Bulgáriában a 2002/39/EK irányelvnek a nemzeti jogszabályi környezetbe való átültetésével, illetve Észtországban a 97/67/EK, valamint a 2002/39/EK irányelveknek az áthelyezésével a jelen tanulmány keretében vizsgált összes ország (a 27 tagállam, Norvégia és Izland) mostanra áthelyezte ezeket az irányelveket saját nemzeti jogalkotásába. Azonban jelentős különbségek mutatkoznak a fenntartott terület és a szabályozási keret egyéb szempontjai vonatkozásában tett választások tekintetében. Néhány országban a hatályban lévő szabályozás főként egy (majdnem) monopolista ár és minőség szabályozásával és az egyetemes szolgáltatás védelmével foglalkozik, míg más országokban a szabályozás fókusza eltolódott a fenntartható verseny ösztönzése, az NPO hatékonyságának növelése és az ügyfelek igényeinek felkarolása irányába. Véleményünk szerint a legfontosabb szabályozási fejlemények a következőkhöz kapcsolódnak: • változások a fenntartott területen; • hozzáférés a nyilvános postai hálózathoz;

• • • •

NPO számlák átláthatósága; árszabályozás; az USO költsége és finanszírozása; és az NRA-k szabályozási hatásköre és kihívásai.

Fenntartott terület 2008. január 1-jétől Németország teljes mértékben liberalizálta postai piacát. Ezáltal a postai piacukat teljes egészében liberalizáló országok száma négyre nőtt (DE, FI, SE, UK). Más országokban a korai liberalizáció terveit leállították: • Észtország már teljesen liberalizált volt, azonban az egyetemes szolgáltatás biztosítására vonatkozó jogszabály módosítása után az USO biztosításának védelme érdekében újra létrehozott egy fenntartott területet a levélküldeményekre. • Norvégia tervezte, hogy az európai ütemtervet megelőzve liberalizál, de végül úgy döntött, hogy a kormányváltás miatt elhalasztja a teljes piacnyitást. • Hollandia is a teljes piacnyitás elhalasztása mellett döntött. A politikai döntéshozók által megnevezett, az elhalasztás mellett szóló okok: a TNT fő versenytársai (Sandd and Selekt Mail) által foglalkoztatott kézbesítők munkafeltételei; valamint a szolgáltatók számára biztosított egyenlő versenyfeltételek hiánya Hollandiában, Németországban és az Egyesült Királyságban az áfamentesség és a bérezési feltételek területén (Németországban a minimálbér szabályozása). Ezen kívül vélhetően politikai megfontolások is fontos szerepet játszottak. • A jelentés megírásának idején azok az országok, amelyek még nem hajtottak végre liberalizációt, a 2008/6/EK irányelvben foglalt ütemterv előtt nem tervezik teljes mértékben liberalizálni postai piacukat (esetleg Hollandia kivételével). Nyolc ország a címzett küldemények piacának aránylag nagy részét liberalizálta. AT, CZ, EE, NL és SI nem rendelkezik címzett reklámküldeményekkel és kifelé irányuló nemzetközi küldeményekkel a fenntartott területen (bár Ausztriában léteznek bizonyos korlátozások a címzett reklámküldemények tekintetében), míg a címzett reklámküldemények nincsenek fenntartva BG, ES és IT esetében, de a kifelé irányuló nemzetközi küldemények igen. Ezen túlmenően a hibrid postai szolgáltatások nem képezik a fenntartott terület részét Bulgáriában, és a városon belüli küldemények nincsenek fenntartva Spanyolországban. Olaszországban olyan megállapodás van érvényben, mely szerint a fenntartott területen a városon belüli küldeményeket a CPO-k kézbesítik. Hozzáférés A postai irányelv értelmében a felhasználók részére átlátható és diszkriminációtól mentes feltételek mellett kell biztosítani a nyilvános postai hálózathoz való hozzáférést. Különbséget lehet tenni a postai infrastruktúrához való hozzáférés és a postai kézbesítési hálózathoz való hozzáférés között. A postai infrastruktúrához való hozzáférés hiánya jelentős akadályt képez a postai piaci verseny kialakulása szempontjából. A postai infrastruktúrához való hozzáférés megvalósításának egyik legjobb gyakorlata figyelhető meg Franciaországban, míg Írországban a versenyt a nemzeti postai irányítószám-rendszer hiánya akadályozza (lásd alább). A postai infrastruktúrához való hozzáférés Franciaországban1 2005 májusa óta a postai infrastruktúrához való hozzáférést a francia postatörvény garantálja. A törvény az alábbi négy alapvető létesítményt határozza meg, amelyekhez a hozzáférést garantálni kell: 1

Lásd II. sz. melléklet, Franciaország országadatlapja, illetve Írország országadatlapja.

• • •

•

Kézbesítési szolgáltatás a postahivatalokban elhelyezett postafiókokba az ilyen egyedi kézbesítési típust választó ügyfelek számára; A postai irányítószámok jegyzéke, kiegészítve az ezen irányítószámok és az utcára, illetve címekre vonatkozó földrajzi adatok közötti kapcsolattal; A La Poste által az előfizetők lakcímváltozásairól gyűjtött információk; a múltban ezeket az információkat a postai monopóliummal rendelkező szolgáltatóval közölték. A kiegyensúlyozott verseny egyértelmű előfeltétele ezek továbbközvetítése az újként belépő postai piaci szereplők felé a később meghatározandó gazdasági folyamatoknak megfelelően; Átirányítási szolgáltatás címváltozás esetén. Ezt a típusú szolgáltatást az engedéllyel rendelkező szolgáltató nem vállalhatja abban az esetben, ha a címzett új lakcíme kívül esik a szolgáltató hatáskörébe tartozó földrajzi területen. Ebben az esetben a La Poste az engedéllyel rendelkező szolgáltató nevében teljesíti ezt a szolgáltatást.

Nemzeti postai irányítószám-rendszer hiánya Írországban Majdnem minden országról elmondható, hogy nincsenek nyitott kérdések a postai irányítószám-rendszerhez való hozzáférés kapcsán. Írországban azonban nem létezik országos postai irányítószám-rendszer, az ahhoz való hozzáférésről nem is beszélve. Az ECORYS egyetért az írországi ügyfelekkel és CPO-kkal, amelyek hangsúlyozták a postai irányítószám-rendszer kialakításának fontosságát, de arról nincs véleménye, hogy ennek költségét ki viselje.

A kézbesítési hálózathoz való hozzáférés vonatkozásában a kötelező hozzáférés irányába mutató tendencia figyelhető meg ott, ahol az NPO – megfelelő feltételek ellenében – köteles hozzáférést biztosítani, és viták esetén az NRA hatáskörébe tartozik ezeknek a feltételek a meghatározása. A DE, DK, FR, HU, PT, SI és UK országokon kívül BG, ES és MT is támogatja a kötelező hozzáférési rendszert. 2008. január 1-je óta Németország a hozzáférési árak előre meghatározása helyett utólagos ellenőrzést alkalmaz. A kötelező hozzáféréssel rendelkező országok többsége azt az elvet alkalmazta, mely szerint a (lefelé irányuló) hozzáférési árakat a fogyasztói áraknak és az NPO elkerült költségének különbsége alapján kell meghatározni. Úgy tűnik, hogy csak az egyesült királyságbeli Postcomm részesíti előnyben a hozzáférési áraknak a lefelé irányuló kézbesítési tevékenység költségéhez történő kapcsolását (a különbség a két eljárás között az, hogy az utóbbi esetében a hozzáférési küldemény feladása előtt jelentkező állandó költségeket nem térítik meg). Ezen túlmenően a Nagy-Britannia az egyetlen olyan ország, amely azzal a céllal szabályozta a fogyasztói átalányárak és a hozzáférési árak közötti minimális árkülönbséget, hogy elkerülje a hozzáférési küldemények piacán jelen lévő versenytársak által alkalmazott árprést, semmint hogy kifejezze a Royal Mail elkerült költségeit. Az NPO elszámolások átláthatósága Az NPO költségadatainak és elszámolásának átláthatósági szintje (különösen a részletezettsége) még mindig rendkívül változatos, és ezért igen következetlennek mondható a tagállamokat tekintve. Az itt említett átláthatóság az NRA szemszögéből vizsgált átláthatóságra vonatkozik, mivel a szabályozási elszámolásokat általában nem hozzák nyilvánosságra. Az ECORYS értékelése szerint az NRA-k részéről csekély mértékű figyelem irányul a határokon átnyúló díjazásra. Az ECORYS számára rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a 14. cikkben foglalt fő követelmények teljesülnek (külön elszámolások vezetése egyrészről legalább minden, a fenntartott területen belüli szolgáltatás, másrészről pedig a nem fenntartott szolgáltatások vonatkozásában). Nem valószínű azonban, hogy a 12. cikkben előírt követelmények sok esetben teljesülnének

(különösen annak biztosítása, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség körébe tartozó szolgáltatások [és így a nemzetközi küldemények] díjai a költségeken alapuljanak). Következésképpen, a WIK-Consult tanulmányból (2006) származó alábbi kivonat még mindig érvényes: „Úgy tűnik, hogy az NRA-k általánosságban nem rendelkeznek azokkal a szükséges elszámolási adatokkal, amelyek alapján megállapítható lenne, hogy az egyes megállapodások és speciális díjak megfelelnek-e az irányelvben foglalt árképzési irányelveknek. A megvalósítás eme gyakorlati problémáit figyelembe véve az új irányelvnek egyértelműbben – és talán óvatosabban és pontosabban – kellene meghatároznia, hogy milyen szintű számviteli szétválasztás követelendő meg és jelentendő az NRA-k felé.”

A 2008/6/EK irányelv megismétli, ugyanakkor továbbmegy, mint a 2002/39/EK irányelv által módosított 97/67/EK irányelv, annyiban, hogy az NRA-k termékszinten részletes költségadatokat igényelnek az irányelv előírásainak való megfeleléshez. Az ECORYS véleménye szerint azonban az NPO-knak az NRA-k felé történő jelentési kötelezettsége tekintetében konkrétabb előírásokra lett volna szükség. Árszabályozás Az országok nagy többsége - úgy tűnik - az árakat még mindig inkább a megengedhetőség szempontjából szabályozza, mint bármilyen más jellemző alapján. Azonban nem biztos, hogy az ilyen típusú szabályozás az ügyfelek érdekét szolgálja, figyelembe véve az egyes tagállamokban tapasztalható változó ármozgásokat és jelentős áremelkedéseket. Csak három ország ösztönzi a hatékonyság növelését negatív RPI [kiskereskedelmi árindex] rendszernek szabályozott árakra (illetve azok egy részére) történő alkalmazása által (DE, PT, UK). Az USO szolgáltatások szempontjából az országokban az egységes díjak maradnak az általánosak. Azokban az országokban, ahol fenntartott szolgáltatások léteznek, az ellenőrzés leggyakoribb formája a költség alapú, előzetes árszabályozás. Az ECORYS véleménye szerint az NPO részéről rendelkezésre álló adatok pontossága és részletezettsége, illetve az NRA adatelemzési szakértelme miatt az NRA számára kihívást jelent annak megítélése, hogy az árak ténylegesen a költségeken alapulnak-e. Ez vonatkozik a költség alapú utólagos árellenőrzésekre is. A költségallokációt termék/szolgáltatás szinten befolyásoló egyik fő tényező a forgalom mértéke, amelynek vonatkozásában a postai iparág bizonyos típusú küldeményeket nem képes pontosan rögzíteni. Az a tény, hogy számos NPO az RPI-hez kapcsolódó ársapkával rendelkezik, vagy költség alapú árszabályozással néz szembe, azzal a következménnyel jár, hogy a legtöbb tagállamban az árszabályozás csupán csekély vagy semmilyen ösztönzést nem jelent az NPO-k számára a költségek tényleges csökkentésére. A teljes piacnyitás megteremtésénél az NRA-k árképzési hatáskörét esetleg jelentősen meg kell erősíteni annak érdekében, hogy – a verseny kialakulása előtt – az NRA olyan helyzetben legyen, hogy modellálhassa a versenynek az NPO árképzésére gyakorolt hatását. Az áraknak oly módon történő szabályozása, hogy azokat egyszerűen valamely RPI ársapkához kapcsoljuk, nem valószínű, hogy hatékony lenne. Fontos megjegyezni, hogy az adatok pontossága kulcsszerepet kap NPO költségadatainak NRA általi megértésében és elemzésében. Az USO-hoz kapcsolódó költségek, illetve az USO finanszírozása Amiatt, hogy a postai irányelv az USO minimális definícióját tartalmazza, az USO-nak számos és többféle meghatározása létezik az egyes tagállamokban, Izlandon és Norvégiában.

Az USO költsége olyan kérdés, amely a tagállamokon belül számos vitára adott okot az NRA-k és az NPO-k között, és – a benne foglalt szolgáltatások terjedelmétől függően – előfordulhat, hogy a szolgáltatásnyújtás nettó költségét adja. Eddig – úgy tűnik - nagyon kevés NRA vizsgálta meg gazdasági szempontból az USO nyújtásának költségét és előnyeit. Az összes NPO szabályozási elszámolásaihoz való hozzáférés nélkül a jelen tanulmány nincs abban a helyzetben, hogy észrevételt tegyen a relatív költségszintekre az egyes NPO-k által nyújtott szolgáltatások összehasonlításában. Különböző CPO-k aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az USO túl széleskörűen lesz definiálva, és hogy az USO költségének kompenzációs alapba történő befizetések útján való finanszírozása valójában akadályt képezhet a verseny kialakulása tekintetében a címzett küldemények piacán. Az NRA előtt álló fő kihívások Ahogy azt a fentiekben említettük, az ECORYS szerint az NRA-k számára a legfőbb kihívásokat a kölcsönös átjárhatóság biztosítása jelenti egy több üzemeltetőt felvonultató piacon; olyan árszabályozás, amely az NPO-kat a hatékonyság javítására ösztönzi, és magában foglalja a verseny hatásainak elemzését; intézkedések foganatosítása a stratégiai piacra lépés NPO állította korlátaival szemben; valamint a képesség annak felmérésére, hogy az árak ténylegesen úgy igazodnak-e a költségekhez, hogy az az NPO elszámolások tekintetében jobb átláthatóságot, illetve az NRA-k részéről szakértelmet és megfelelő személyzetet eredményezzen. Az árszabályozás fontossága, és az a képesség, hogy felmérjék, hogy az árak a költségeken alapulnak-e, egyre csökken (és végül elveszítheti jelentőségét), ha konkrét teljes körű verseny zajlik, ahogy azt a Németországhoz kapcsolódó, alábbi példa mutatja. Hozzáférési árak Németországban: az előzetes szabályozástól az utólagos ellenőrzésig A 2008. január 1-jei teljes piacnyitással párhuzamosan Németország úgy döntött, hogy a továbbiakban nem szabályozza a fogyasztói átalányárak és a hozzáférési árak közötti árkülönbséget (amely az elkerült költség elvén alapult). A teljes körű verseny kialakulása révén a német küldemények piacán a befejezéssel kapcsolatos kockázatok előzetesen nem jelentősek, mivel: • A hozzáférést hasznosító konszolidátoroknak, ügyfeleknek és versenytársaknak arra is lehetőségük van, hogy alternatív versenytársakkal tárgyaljanak a hozzáférésről; • Az NPO-nak (DPAG) érdekében áll a megfelelő hozzáférési árak kialakítása. Ha a hozzáférési árakat túl magasan állapítanák meg, akkor a végpontok közötti versenytársakkal szembeni versenypozíciójuk rosszabbodna, ha pedig a hozzáférési árakat túl alacsonyra tennék, akkor az a vállalat pénzügyi teljesítményét rontaná (figyeljük meg, hogy az NRA azon hatásköre, hogy a DPAG által kötött minden szerződést megszerezzen, a diszkriminációmenteség elvének alkalmazását erősíti).

A kölcsönös átjárhatóság vonatkozásában az egyesült királyságbeli helyzet szolgálhat összehasonlítási alapul. A kölcsönös átjárhatóság biztosítása az Egyesült Királyságban Egy több üzemeltetőt felvonultató piacon fontos annak biztosítása, hogy a postai szolgáltatók oda-vissza érvényes folyamatokat alkalmazzanak az egymás küldeményeinek kezelésére, amennyiben azok saját rendszereikben előfordulnak. Az Egyesült Királyságban az Általános Üzemeltetési Eljárások ezt részletesen szabályozzák, ide tartoznak a visszakeresésére és visszautalásra felszámítandó díjak. Az eljárások úgy kerültek kialakításra, hogy azok bármilyen eltévedt küldeményt kezelni tudjanak, és minden olyan küldeményt felölelnek, amelyet valamely engedéllyel rendelkező szolgáltató engedély szerint továbbít. Az érvényben lévő eljárások olyanok, hogy ha egy versenytárs küldeményét a Royal Mail postaládájában vagy valahol annak hálózatán belül, vagy egy másik engedéllyel rendelkező szolgáltató hálózatában megtalálják, akkor azt a tételt a kialakított eljárásoknak megfelelően vissza tudják juttatni ahhoz a szolgáltatóhoz, akinél a küldeményt postára adták.

Piaci fejlemények A küldemények mennyiségi alakulása Az elektronikus szolgáltatásokkal való helyettesítés megléte ellenére a címzett postai küldemények forgalma 2004 és 2006 között folyamatosan nőtt. Ez alatt a kétéves időszak alatt a küldemények mennyiségének növekedése átlagban nagyobb volt az EU-hoz 2004ben és 2007-ben csatlakozott tizenkét országban (+6,5%), mint a másik tizenöt tagállamban (+1,5%), ami a gazdasági tevékenység és a küldemények mennyisége között még mindig fennálló kapcsolatot érzékelteti (a tizenkét új tagállam magasabb GDP növekedési rátákat tudhatott magáénak). Az I. sz. ábra a 2006-ban az egyes országokra vonatkozó, egy főre eső címzett küldemény mennyiségeket mutatja. A kevésbé fejlett postai piaccal és relatíve gyors GDP növekedéssel rendelkező országok esetében várhatóan a B2C címzett postai küldemények forgalma az elkövetkező években tovább emelkedik majd. Ez a növekedési potenciál különösen a címzett reklámküldeményekre vonatkozik, és kevésbé a tranzakciós küldeményekre. A fejlett postai piacokkal és mérsékelt GDP növekedéssel rendelkező országokban más a helyzet. Németországgal ellentétben, ahol mérsékelt (évi 1-1,5%-os) növekedés figyelhető meg a címzett küldemények forgalmának vonatkozásában, DK, LU, NL, SE és UK az utóbbi években már a címzett küldemények forgalmának visszaesésével szembesült. Az elkövetkezendő években UK, SE és NL vonatkozásában 1,3%-os mértékű csökkenést prognosztizálnak évente. Az alábbi szövegdoboz az elektronikus szolgáltatásokkal való helyettesítés Finnországban megfigyelhető hatását ismerteti. A postai termékcsoportok tekintetében az elektronikus szolgáltatásokkal való helyettesítés (negatív) hatása várhatóan legerősebben a tranzakciós küldeményeknél jelentkezik, bár továbbra is csak találgatni lehet arra vonatkozóan, hogy mikor és milyen mértékű lesz az elektronikus szolgáltatásokkal való helyettesítés. A postai és levélcsomagok számára egyértelműen kedvező az elektronikus értékesítés, és ez a növekvő bevételek lehetőségét vetíti előre még akkor is, ha a levélküldemények teljes forgalma csökkenne.

I. sz. ábra Egy főre jutó címzett postai küldemények forgalma az EU-ban, Izlandon és Norvégiában2

400 350 300 250 200 150 100 50 0

Bulgária Románia Lettország Litvánia Lengyelo. Szlovákia Magyaro. Észtország Cseh Közt. Málta Portugália Szlovénia Ciprus Görögo. Spanyolo. Olaszo. Németo. Franciao. Belgium Ausztria Egyesült Finno. Hollandia Svédo. DániaÍ Irország Izland Norvégia Luxemburg Legmagasabb GDP/fő

Legalacsonyabb GDP/fő

Megjegyzés: A címzett postai küldemények magukban foglalják a levélküldeményeket, a címzett nyomtatványokat (címzett reklámküldemények, katalógusok, illetve a legtöbb ország esetében magazinok és folyóiratok), kis csomagokat, irodalmat vakok számára, a belföldi szolgáltatásoknak megfelelően. Tartalmazzák a közönséges tételeket, illetve a különleges kezelést igénylő tételeket is (ajánlott küldemény, biztosított levél), valamint a belföldi és a befelé irányuló határokon átnyúló tételeket is. Forrás: 4. fejezet, 4.1 ábra

Az elektronikus szolgáltatásokkal való helyettesítés Finnországban Finnországban az internet elterjedése aránylag magas arányú, és meglehetősen széles körben használják az e-mailt. Finnországban manapság az e-mail forgalom majdnem 90%-a széles sávon keresztül zajlik. A széles sáv alkalmazása az utóbbi négy évben tízszeresére nőtt, és a szélessávú szolgáltatások ára Finnországban 2003-tól 2006-ig a felére csökkent.

A fogyasztói küldemények mennyisége Finnországban 1999-ig növekvő tendenciát mutatott, ezután az elektronikus szolgáltatásokkal való helyettesítés miatt a forgalom csökkenni kezdett. A küldeményforgalom visszaesésének sebessége ezen időszak alatt változó volt, az utolsó négy évben azonban meglehetősen erős hanyatlás volt tapasztalható (átlagban -9% évente).

A B2C levelek mennyisége, beleértve a pénzügyi ágazat levelezését, az utóbbi években növekedett Finnországban, annak ellenére, hogy a pénzügyi intézmények igyekeznek csökkenteni az ügyfeleik részére küldött fizikai banki kivonatok számát. Az elektronikus számlák küldése még nem általános a B2C szegmensben. Azonban a finn kormány 2009 végére - de legkésőbb 2010 folyamán - minden számlát elektronikus formában tervez megkapni. 2008-ra a kormány elektronikus formátumú számlákat fog kiküldeni. Az elektronikus szolgáltatásokkal való helyettesítés annak ellenére megtörtént, hogy a levelek tényleges ára 2%-kal csökkent. Az elektronikus kommunikáció költségének erőteljes csökkenése miatt – beleértve a bérköltségeket – a fizikai számla költsége a becslések szerint háromszorosa az elektronikus számláénak. 2

Hírlapok kivételével.

A verseny alakulása a címzett postai küldemények piacán A CPO-k piaci részesedése A verseny alakulása a címzett küldemények piacán egyenlőtlen volt az egyes országokat tekintve. A legtöbb országban a címzett postai küldemények piacán semmilyen jelentősebb verseny nem tapasztalható. Azonban a teljes körű verseny tovább fejlődött Spanyolországban, Svédországban, illetve leginkább észrevehetően Németországban és Hollandiában, ahol a CPO-k együttes piaci részesedése elérte a címzett postai küldemények piacának 9-14%-át. Az új tagállamokban kialakulóban lévő teljes körű verseny figyelhető meg különösen Bulgáriában (ahol a hibrid postai szolgáltatások nem képezik az egyetemes szolgáltatás részét, lásd alább), valamint kisebb mértékben Csehországban, Észtországban és Romániában, ahol a CPO-k becsült piaci részesedése 3-5% a címzett küldemények piacán. Hibrid postai szolgáltatások versenye Bulgáriában A címzett postai küldemények piacán a hibrid postai szolgáltatásokon keresztüli verseny gyorsan fejlődik Bulgáriában. A CPO-k ügyfeleik között tudhatnak, többek között, olyan telekommunikációs vállalatokat is, amelyek nagy küldeményforgalmat generálnak. A forgalomra vonatkozó piaci részesedési adatok nem állnak rendelkezésre. Az árbevétel szerinti piaci részesedésekre vonatkozó, rendelkezésre álló adatok alapján az ECORYS úgy becsüli, hogy a CPO-k összesített piaci részesedése 2006-ban kb. 30%-ra tehető. Az egyetemes szolgáltatások nyújtásához szükséges engedély egyik feltétele a nemzeti postai hálózatra vonatkozó követelményekkel ellátott teljes körű egyetemes szolgáltatás biztosítása. Az országos kézbesítési hálózatok létrehozásának támogatásához nemrégiben fogadtak el egy jogszabályt az egyetemes szolgáltatások nyújtására jogosító engedéllyel rendelkező postai szolgáltatók hálózataihoz való kölcsönös hozzáférésről. A hibrid postai szolgáltatásokat nyújtó három fő CPO 2007-ben, illetve 2008-ban szerezte meg az engedélyt. Bár ezek az üzemeltetők tulajdonképpen nemrégiben kezdték meg működésüket, és emiatt a további kilátások még bizonytalanok, mégis az a tény, hogy Bulgáriában a verseny eme engedélyezési feltétel ellenére fejlődni látszik, azzal magyarázható, hogy a Bulgaria Post szolgáltatási szintje alacsony (a fejlett postai piacokon tevékenykedő NPO-khoz képest), amihez társul a postai tevékenységek vonzereje, tekintettel a relatíve alacsony GDP-re és aránylag magas munkanélküliségre.

Az Egyesült Királyságban a verseny aránylag gyorsan fejlődött a piac felfelé irányuló részében. A Royal Mail-en kívül még 20 olyan, engedéllyel rendelkező postai szolgáltató van, amelyek hozzáférési szolgáltatásokat nyújthatnak és jogosultak küldeményeket kézbesíteni az engedélyezett területen (a 350 grammnál kisebb súlyú vagy 1GBP-nél olcsóbb küldemények). A hozzáférési mennyiségek az engedélyezett terület vonatkozásában kb. 20-22%-ra nőttek 2007-08-ban (áprilistól márciusig tartó időszakokban) és tovább növekednek. A hozzáférési mennyiségnek kb. 40%-a az ügyfelekkel való közvetlen szerződésből ered (közvetlen hozzáféréssel bíró ügyfelek), a maradék 60% pedig egyéb postai szolgáltatóktól. A teljes körű verseny továbbra is jelentéktelen mértékű marad, ahol a DX a legjelentősebb CPO, amely a B2B dokumentumcserére és a B2C piaci résekre fókuszál. A verseny korlátai Az utóbbi néhány év során nagyon kevés előrehaladás történt az áfával kapcsolatos kérdések megoldása irányában; míg vegyes eredményeket sikerült elérni a levélszekrényekhez való hozzáférés terén. Ausztriában jogszabályok keretén belül foglalkoztak az üggyel, de ezt később a bíróság elutasította. Lengyelországban kezdeményezték új levélszekrények elhelyezését, míg Franciaországban – az ARCEP által végzett közvélemény-kutatást követően – megoldást találtak a levélszekrényhez egyenlő feltételek mellett történő hozzáférésre.

Az ECORYS szerint a verseny legfontosabb, az EK szintjén és/vagy nemzeti szinten figyelmet igénylő nagyobb akadályai a következők: • számos NPO áfamentessége; • a levélszekrényekhez való hozzáférés, leginkább Ausztriában és Lengyelországban; • stratégiai akadályok, amelyek különösen (állítólagos) kizárólagossági szerződésekből, árdiszkriminációból, hűségjutalomból, valamint árukapcsolásból és árucsomagolásból erednek; • munkafeltételekre vonatkozó kollektív megállapodásokból eredő korlátok; • az USO meghatározásának módjából, illetve az USO nettó költségének megállapításából eredő korlátok, valamint az USO finanszírozási költségének a piaci szereplők közötti elosztásából eredő akadályok. Csomagküldemények és expressz küldemények Dinamikus fejlődés figyelhető meg mind a csomagküldemények, mind az expressz szolgáltatások piacán. A verseny egyre intenzívebb, az újítások közé tartoznak az új csomaggyűjtési és kiszállítási hálózatok, valamint az ügyfelek általi automatizált felvétel. Egy érdekes fejlemény az, hogy a minőség és az árnak megfelelő ellenszolgáltatás szempontjából a csomagküldemények és az expressz küldemények piacai közötti rés egyre szűkül, míg a csomagküldő szolgálatok üzemeltetői a B2C és a nemzetközi szolgáltatások kulcsfontosságú, egyre növekvő piacain szintén bővítik termékkínálatukat. Létezik egy egyre növekvő, ún. „szürke” zóna az expressz és a csomagszolgáltatások között, mivel a hagyományos csomagküldő szolgálatok egyre „gyorsabbak” lesznek, illetve megfigyelhető egy olyan trend, amely szerint az ügyfelek egyre költségtudatosabbakká válnak, és hajlandóak a szállítási idő gyorsaságából engedni, mindaddig, amíg a szállítmány az előre meghatározott időközönként megérkezik a célállomásra. A kelet-európai országokban úgy tűnik, hogy (ár szempontjából) a CEP piac alsóbb hányadában működő futárszolgálatok, amelyek értéknövelt levélküldemény szolgáltatásokat nyújtanak, jelentős növekedésre tesznek szert, és bizonyos ügyfelek az alacsony költségűnek és alacsony minőségűnek tekintett szolgáltatásról (címzett levélküldemények) áttérnek egy drágább, de jobb szolgáltatásra (futárszolgálat). Az ezen a piacon működő szolgáltatók kreatívabbak, és jobban ügyelnek az ügyfelek igényeire, mint az egyetemes szolgáltatások területén működő NPO. Az NPO-k jogi státusza Az egyesítés és a privatizáció irányába mutató folyamat az NPO-k tekintetében tovább folytatódott, bár nem túl gyors ütemben: • A német kormány csökkentette részesedését a DPAG-ban, a holland kormány pedig eladta fennmaradó 10%-os részesedését a TNT-ben, illetve – a Bíróság nyomására – lemondott a TNT-ben birtokolt „arany részvényéről”. • A MaltaPost-ot teljes egészében privatizálták. • Csehországban és Lengyelországban az állami vállalat részvénytársasággá alakításának folyamata 2007-ben kezdődött. Lengyelországban az NPO részleges privatizációját jelenleg fontolgatják. • Bulgária és Románia NPO-i mindkét esetben korlátolt felelősségű társaságok, és Románia jelenleg a privatizációt készíti elő. Ezen túlmenően, a Posten AB és a Post Danmark/CVC bejelentette, hogy fúziót szándékoznak végrehajtani. A versenyhatóság jóváhagyásától függően a fúziót 2008 végéig tervezik végrehajtani. Az ECORYS szerint léteznek mind kényszerítő, mind vonzó tényezők, amelyek a teljes piacnyitást követően az NPO-kban a megnövekedett magán részvénytulajdon trendjének fokozódását fogják eredményezni

A kényszerítő tényezőkre példaként szolgál az NPO egyre rosszabb pénzügyi teljesítménye, illetve az egyetemes szolgáltatás fenntarthatósága, mivel az állami támogatásról szóló szabályozás egyértelmű korlátokat szab arra vonatkozóan, hogy a kormány részvénytulajdonosként hogyan cselekedhet. Ezen kívül esetleg könnyebb lehet a szakszervezetekkel egy vállalati átszervezési programról tárgyalni akkor, ha az NPO (részben) privatizált (vagy a szakszervezetekkel történő megállapodás egyik feltétele lesz annak, hogy a magánszektor az NPO-ban érdekeltséget szerezzen). A vonzó tényezők közé sorolható a teljesen liberalizált piacon kínálkozó kereskedelmi lehetőségek megragadását biztosító nagyobb szabadság és a külső tőkéhez való jobb hozzáférés. A Royal Mail lehetséges privatizálása Mindkét fajta érvelés megjelenik az egyesült királyságbeli Royal Mail tulajdonosi szerkezete kapcsán folytatott aktuális vitában. Az UK postai ágazatnak az Egyesült Királyságban jelenleg zajló független felülvizsgálata kapcsán a Postcomm azt nyilatkozta, hogy a Royal Mail tulajdonosi viszonyait és szerkezetét felül kell vizsgálni, valamint szükség lenne magántőke bevonására is a Royal Mail esetében.

Ügyféligények Az ECORYS internetes kérdőívére válaszoló, az EU több országából származó 267 ügyfél, illetve az ECORYS véleményfelmérésében részt vevő 25 ügyfél igen határozott véleményt nyilvánított az NPO-ra gyakorolandó versenynyomás erősítésének szükségességéről, ettől remélve a postai piac dinamizmusának javítását. A leggyakrabban említett kérdések közé tartozik a teljes piacnyitás fontossága, az egyenlőtlen áfakezelés megoldása, és az NPO-k kézbesítési hálózatához való korrekt hozzáférés biztosítása. A versenytől várt legfontosabb (tényleges vagy elvárt) előny az alacsonyabb ár, a postai szolgáltatók részéről nagyobb választék és tökéletesebb ügyfélközpontúság (lásd még a II. sz. ábrát). Ezen vonatkozásban eltérés van a nagy levélforgalmat bonyolítók és a kis levélforgalmat bonyolítók között. Bár mindkét ügyfélcsoport az alacsonyabb árakat említi a leggyakrabban, a kis levélforgalmat bonyolítók – úgy tűnik – a jobb ügyfélközpontúságot és az új szolgáltatások kínálatát fontosabbnak tartják, mint a nagy levélforgalmat bonyolítók, ugyanakkor a nagy levélforgalmat bonyolítók gyakrabban említik az alacsonyabb árakat a verseny fő előnyeként. Azokban az országokban, ahol a verseny már elkezdődött, arra utaló jelek vannak, hogy az NPO viselkedése ügyfélközpontúbbá vált, és hogy a szolgáltatás színvonala javult, bár a magatartást megváltoztatni hivatott versenynyomás még nem tekinthető annyira erőteljesnek.

Tényleges és várható versenyelőnyök, nagy és kis levélforgalmat bonyolítók általi fontossági sorrend szerinti (n=203)

60 50 40

százalék

II. sz. ábra

% nagy levélforgalmat bonyolítók

30 20

% kis levélforgalmat bonyolítók

10 0 Alacsony árak

Nagyobb választék

Jobb ügyfélorientáltság

Új szolgáltatások

Forrás: 5. fejezet, 5.8 ábra Megjegyzés: n azon válaszadók száma, akik erre a konkrét kérdésre válaszoltak. N=113 a nagy levélforgalmat bonyolítók, és n=90 a kis levélforgalmat bonyolítók vonatkozásában.

Az országspecifikus felmérések azt mutatják, hogy az ügyfelek elfogadhatónak találják az NPO szolgáltatásait. Az ECORYS internetes kérdőívre válaszolók meglehetősen bíráló megjegyzéseket fogalmaztak meg az NPO teljesítményét illetően. A válaszadók kb. 35%-a (kis és nagy levélforgalmat bonyolítók egyaránt) azt jelezte, hogy nem igazán, illetve egyáltalán nem elégedett a kérdéses NPO által nyújtott szolgáltatásokkal. Az ECORYS internetes kérdőívére válaszolók is aránylag negatívan reagáltak a panaszok NPO általi kezelését illetően: a válaszadók 25%-ának eléggé, vagy nagyon negatív tapasztalata volt, egy másik 49% azt válaszolta, hogy a panaszokkal foglalkoznak, ám az ügyfél részéről azok rengeteg időt és energiát igényelnek. Az ügyfelek által leggyakrabban felvetett kérdésekre és kívánságokra vonatkozó információt az alábbi szövegdobozban találunk. Az NPO-val kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdések és az ügyfelek kívánságai Az NPO teljesítményét kritizáló ügyfelek által igen gyakran felvetett egyik dolog az, hogy az NPO még mindig monopolistaként cselekszik, és inkább szolgáltatás-, mint ügyfélközpontú. Konkrétabban: a nagy és a kis levélforgalmat bonyolítók 50-70%-a jelezte, hogy az árképzés és a minőség a domináns illetve leggyakoribb kérdés az NPO-val fennálló kapcsolatuk vonatkozásában. Ezen kívül a speciális igényeikre fordított figyelem hiánya (ami aránylag fontos a nagy levélforgalmat bonyolítók számára), és annak módja, ahogy a címzett ügyfelek panaszait kezelik (ami aránylag fontos a nagy levélforgalmat bonyolítók számára) a válaszadók 1030%-a számára minősülnek fontos kérdéseknek. Ezt a visszajelzést az országspecifikus felmérések is nagyban megerősítik.

A véleményfelmérés és az ügyfelekkel és postai szolgáltatókkal folytatott interjúk azt mutatják, hogy az üzleti ügyfelek azt szeretnék, ha a postai szolgáltatók a közepes és nagy levélforgalmat bonyolító felek partnereivé válnának, és közösen próbálnának meg új üzleti lehetőségeket teremteni (felismervén azt, hogy a hagyományos postai piac egyre zsugorodik), ahelyett, hogy szabvány-szolgáltatások nyújtóiként funkcionálnának. Más szóval: az üzleti ügyfelek egyre inkább (vállalatspecifikus) megoldásokat keresnek, és nem szabványosított termék- és szolgáltatáscsomagot. Az ECORYS szerint ez arra utal, hogy a postai ágazatban az üzleti fejlesztés főként az értéklánc mentén történő újításokat helyezi majd a középpontba, és az értéklánc megoldások, csakúgy, mint a célzott megoldások nyújtása lesz a versenytársak számára a legfontosabb, amire az NPO-knak aztán reagálniuk kell.

Az országfelmérésekből és az ECORYS internetes kérdőívből származó információk szerint az ügyfelek úgy gondolják, hogy létezik kompromisszum a gyorsaság és az ár között, és termékek differenciálását szeretnék.. A kézbesítés gyorsasága helyett az „ígéret teljesítése” lett a legfontosabb az ügyfelek számára: „Ha megveszem a D+3/D+5 terméket, biztos lehetek-e abban, hogy a küldeményem 3-5 napon belül megérkezik?”3 Különböző határokon átnyúló levelezést bonyolító fél, akik a célországba közvetlen belépéssel rendelkeznek, megemlítette, hogy szükség van a küldeményekre vonatkozó követelmények harmonizálására és szabványosítására, különös tekintettel a helyi címzési formátumokra, vonalkódokra, illetve a levelet a csomagtól megkülönböztető definíciókra. Ezen kívül a helyi követelmények gyakran csak a szóban forgó ország nyelvén állnak rendelkezésre. Az exportra vonatkozó formalitások racionalizálása is fontos. Az ECORYS szerint a harmonizáció és a szabványosítás kérdése a jövőben (még) fontosabbá válik, bizonyos postai ügyfelek üzleti tevékenységének folyamatos nemzetköziesedése és azon tény miatt, hogy a nemzeti országhatárok jelentősége a liberalizáció és a műszaki fejlesztések eredményeképpen csökkenni fog (pl. hibrid posta, lásd 6. fejezet). Technológiai fejlemények A folyamatos piaci liberalizáció arra ösztönözte a postai szolgáltatókat, hogy növeljék a küldemények feldolgozásának hatékonyságát, ami lehetővé tette a költségek ellenőrzését és javított a szolgáltatás minőségén. Ez a küldeménykezelési és válogatási műveletek nagymértékű átszervezését is maga után vonta. Annak ellenére, hogy néhány ország már a korai fázisban felülvizsgálta a küldemények infrastruktúráját és a válogatási folyamatokat (DE, NL), a legtöbb ország a 2004-et követő időszakban dolgozta ki terveit, kilátásba helyezve a tervezett teljes piacnyitást (akkoriban 2009-ben), és a fenntartott szolgáltatások 50 gramm alatti küldeménytételekre történő csökkenését. A küldemények feldolgozásának terén nagy volumenű vállalati átszervezési programok állnak megvalósítás alatt (a legtöbb országban a 2004-2010-es időszakban). Egyre gyakrabban alkalmaznak olyan technológiát, amely alaposabb válogatást tesz lehetővé egészen a kézbesítő körútig, illetve új (értéknövelt) termékeket és szolgáltatásokat kínál. A küldeménykezelési folyamatok átszervezése gyakran eredményezte új termékek és koncepciók kialakítását, illetve azok elő is idézhettek átszervezést. A küldemények fizikai kézbesítése továbbra is az egyik fő opció marad, de ezt egyre növekvő mértékben egészíti ki a többcsatornás kézbesítés, szegmentált postai piacokon kínált testreszabott megoldásokkal. Ennek a fejlődésnek az egyik példája a hibrid postai szolgáltatásoknak a legtöbb postai szolgáltató általi egyre nagyobb mértékű fejlesztése, ami a különféle üzleti szektorok számára újításokat generál a specifikus postai termékek és szolgáltatások terén. Az EU-ban az NPO-k különböző fejlődési szakaszban vannak, de mindnyájan egyre növekvő hibrid postai forgalomról számolnak be - néhány olyan ország kivételével, amelyek nélkülözik az ilyen fejlődéshez szükséges megfelelő nagyságrendű gazdasági hátteret. Az olyan országok, mint Finnország és Svédország, egy lépéssel tovább is mennek, és az ügyfeleik számára kifejlesztett IT szolgáltatások révén belépnek a szomszédos piacokra. A fő postai szolgáltatók külön érdeklődést és felelősséget tanúsítanak a környezetvédelmi politikák iránt, főként a természeti erőforrások és anyagok szállítására és felhasználására összpontosítva, de egyéb területeket is egyre inkább bevonnak kezdeményezéseikbe (újítások a szállítás, küldemények kézbesítése stb. területén). Az ügyfelek egyre növekvő környezettudatossága végül negatív hatást gyakorolhat a küldemények mennyiségi alakulására, bár ez a hatás a gyakorlatban még nem érezhető. 3

Hollandiában a nagy levélforgalmat bonyolítók szövetsége (VGP) kifejezte azon szándékát, hogy létrehozzon egy QoS ellenőrző eszközt, amely az összes postai szolgáltató számára általános a holland piacon.

Fejlemények a foglalkoztatás és a szociális aspektusok terén Fejlemények a foglalkoztatási szintek terén A vállalati átszervezés és az új technológiák alkalmazása egyértelmű hatást gyakorol a foglalkoztatási szintekre, míg a fejlődő verseny a foglalkoztatás NPO-k irányából a CPOk irányába történő áttevődését eredményezi. A fentiekben leírtaknak megfelelően a vállalati átszervezés az egyes tagállamokban különböző ütemben, illetve különböző időszakokban zajlik, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatásra gyakorolt hatások dinamikája országról országra és idővel változik. A különféle adatforrások különböző becslésekkel szolgálnak a postai ágazatban a foglalkoztatás szintjét illetően. Az ECORYS becslése szerint az EU 27 tagállamában a közvetlen foglalkoztatás (létszám) 2006-ban 1,6 millióra tehető, ami erre az évre vonatkozóan a teljes EU-beli foglalkoztatás 0,7%-át teszi ki. Az ECORYS által gyűjtött adatok szerint az NPO-k az EU-27-ben kb. 1,38 millió főt foglalkoztattak 2006-ban. Az NPO dolgozóinak nagy része a küldemények szegmensében tevékenykedik. 1997-hez képest az NPO-s foglalkoztatottság 7,7%-kal csökkent. Ez a csökkenés a tagállamok többségében megfigyelhető, és a folyamatos vállalati átszervezés NPO általi foglalkoztatásra gyakorolt hatását tükrözi. Az NPO által foglalkoztatottak számának csökkenése nagyobb mértékűnek tűnik az új tagállamokban (EU-12), mint a régi tagállamokban (EU-15), ami számokban kifejezve 9,2%, illetve 7,3% volt az 1997-2006 közötti időszakban. A CPO (legalább) 219 ezer főt foglalkoztatott 2006-ban. A növekvő CPO általi foglalkoztatás teljesen (pl. DE, ES, NL esetében) vagy részben (BE, SE) ellensúlyozni látszik az NPO általi foglalkoztatás terén tapasztalható csökkenést. A postai ágazatban foglalkoztatott tisztviselők abszolút száma a 2002. évi 407 ezerről 2006-ban 314 ezerre csökkent, ami 23%-os csökkenésnek felel meg. A postai tisztviselők aránya a teljes foglalkoztatott létszámhoz képest várhatóan tovább fog csökkenni, ahogy a folyamatos liberalizáció további nyomást gyakorol majd az (előzőleg) állami tulajdonban lévő NPO-k vállalkozási társulásainak létrehozására és privatizációjára, illetve a hatékonyság javítására. A munka termelékenysége A termelékenységre hatást gyakoroló fontos tényezők többek között: az egy főre jutó küldemények mennyisége és a levélszekrény-sűrűség. A folyamatos liberalizáció, az egyre növekvő verseny és a vállalati átszervezés szintén hatékonyságnövelő tényezők, s így a termelékenységet is fokozzák. Bár a rendelkezésre álló termelékenységi adatokat a pontosság szempontjából óvatossággal kell értelmezni, néhány általános észrevétel mégis tehető: • A tagállamok között nagy eltérések figyelhetők meg a termelékenységi szinteket illetően – Svédországban dolgozónként 186 ezer küldeménytétellel számolhatunk, míg ugyanez a szám Bulgáriában 4-5 ezerre tehető. • A rendelkezésre álló adatok szerint a legmagasabb termelékenységi szintekkel rendelkező hét ország közül hat (UK, SI, DE, FL, NL, SE) teljes mértékben liberalizálta postai piacait, vagy azoknak fontos szegmenseit, bár Finnországban a címzett postai küldemények piaca esetében az engedélyek vonatkozásában fennálló feltételek miatt nem beszélhetünk tényleges versenyről. Bár a CPO-k esetében termelékenységi szinteket tükröző adatok alig állnak rendelkezésre, a felfelé irányuló tevékenységek esetében a termelékenység várhatóan aránylag magas lesz

az (előre válogatott) üzleti küldeményekre helyezett hangsúly miatt, a kézbesítés esetében pedig a termelékenység alacsonyabb lesz az NPO-énál - a kisebb küldeményforgalom és alacsonyabb mértékű méretgazdaságosság miatt. A szerződéseket és a béreket érintő fejlemények A teljes munkaidős és rugalmas foglalkoztatás közötti arány az NPO-knál a 2002 – 2006-os időszakban stabilizálódott. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a rugalmas munkaidőben foglalkoztatottak aránya (alapvetően) magasabb a CPO-knál, mint az NPO-knál. A rugalmas munkarendben dolgozók legnagyobb hányada olyan postai piacokon van jelen, amelyek relatíve nyitottak a versenyre. Különféle tendenciák figyelhetők meg az egyes tagállamokban a bérszintek tekintetében. Néhány országban (Hollandiában, és kisebb mértékben Németországban) a bérek a verseny kialakulása miatt nyomásnak vannak kitéve. A verseny – úgy tűnik – különösen az alacsonyabb képzettséget igénylő, válogatási és kézbesítési munkák esetében gyakorol nyomást a bérekre. Hollandiában a TNT egyelőre az egyetlen olyan NPO, amely új munkaköri leírást vezetett be: egy részmunkaidőben dolgozó kézbesítőét, aki kevesebbet keres, mint a még mindig a TNT alkalmazottjaként dolgozó (hagyományos) postások. A legtöbb országban azonban a bérek általában követik a nemzetgazdaságra jellemző bérfejlesztéseket. A tagállamok többségében a formalizált munkaügyi kapcsolatok szinte kizárólag az NPO-ra vonatkoznak, míg a CPO-k többségénél nem léteznek, vagy nem bírnak túl nagy jelentőséggel. A szakszervezeti szervezettség is különösen erős az NPO-kban, és gyakran alacsony a CPO-k esetében. Néhány olyan országban, ahol a verseny kialakulóban van, a CPO-kon belüli munkakörülmények kérdését igen nagy érdeklődés övezte. Svédországban olyan kollektív munkaszerződés van érvényben, amely a Posten AB-re és annak fő versenytársára, a CityMail-re egyaránt vonatkozik, és úgy tűnik, hogy a CityMail képes ezen feltételek szerint működni. Németországban a postai kézbesítők minimálbér törvényben foglalt bére kb. 30%-kal magasabb, mint a CPO-k által ténylegesen fizetett bérek. A CPO-k pert indítottak (amit meg is nyertek; a német kormány utólag fellebbezett a bírósági döntés ellen) azzal az indokkal, hogy a minimálbérről szóló szabályozás nem megfelelő, és a versenyt tisztességtelen mértékben torzítja. A munkakörülményekre vonatkozó fejlemények A munkakörülmények tekintetében az európai országok többsége a postai ágazatban nemzeti munkaügyi szabályokat alkalmaz, amelyek mind az NPO-ra, mind a CPO-ra érvényesek. Általánosságban szólva a közalkalmazotti státusszal rendelkező munkavállalók munkakörülményei jobbnak mondhatóak (szociális juttatások, munkahelyek biztonsága stb. szempontjából), mint a szerződéses munkavállalóké. Fejlődés tapasztalható az oktatás biztosítása terén, amit a liberalizáció és a technológiai fejlesztések generálnak. A verseny nyomást gyakorol az NPO-kra, és megköveteli, hogy az NPO-k javítsanak ügyfélorientáltságuk színvonalán. Az új technológiák alkalmazása megköveteli a specializált és szakképzett személyzetbe történő befektetést. Ebből következően számos postai szolgáltató egyre nagyobb hangsúlyt helyez a humán erőforrások felértékelésére, ami azt jelenti, hogy szükség van magasan képzett személyzetre, ami felerősíti a felvételi folyamatot, és az oktatásra fordított befektetést.

Az EK irányelvek és nemzeti politikák hozzájárulása a postai piacok fejleményeihez A jelen tanulmányban bemutatott elemzés azt mutatja, hogy egyértelmű kölcsönös kapcsolat áll fenn a postai szabályozás és a piaci fejlemények között. A szabályozás (és a lefelé irányuló hozzáférési rendszer) versenyre gyakorolt hatása A szabályozásnak a verseny fejlődésére gyakorolt hatását figyelembe véve az alábbi következtetésre jutunk: • A fenntartott szolgáltatások 100 gramm alatti értékről 50 gramm alatti értékre történő csökkentése nagyon csekély hatást gyakorolt a verseny fejlődésére az európai postai piacokon. • Az (általános) tömeghatár csökkentése helyett a címzett küldemények piaca külön szegmensének liberalizálása elősegítette a verseny fejlődését. A címzett reklámküldemények (CZ, EE, IT, NL), városon belüli küldemények (ES), a hibrid postai küldemények (BG) liberalizálása és a „D-engedélyek” kibocsátása (DE) lehetővé tette a verseny fejlődését, különösen akkor, ha a fenntartott területen kívül nem volt egyéb jelentős akadálya a verseny kialakulásának. • A hozzáférési rendszer kihatással van a verseny sémájára. Az ECORYS szerint a hozzáférési rendszernek és a hozzáférés szabályozásának több aspektusa jobban elősegítette a hozzáférési verseny fejlődését, mint az teljes körű verseny az Egyesült Királyságban. A piacnyitás hatása az egy főre jutó címzett postai küldemények mennyiségére Az egy főre jutó címzett küldemény mennyiségekre vonatkozó adatokat tartalmazó, ECORYS által létrehozott adatkészletet felhasználó regresszió elemzések egy csoportja arra utal, hogy a piacnyitás és az (alacsonyabb, tömeges küldemény árakon keresztüli) verseny pozitív hatást gyakorol a címzett küldemények mennyiségére. Többek között az a feltételezés, hogy a címzett reklámküldemények szegmensének liberalizációja előnyösen hat az üzleti fejlesztésre és növeli a küldemények mennyiségét, tapasztalati szempontból beigazolódott azon országok részhalmaza vonatkozásában, amelyekről elegendő adatokkal rendelkezünk.4 Ezen túlmenően, mind a QoS teljesítmény és az egy főre jutó GDP pozitív hatást gyakorolnak az egy főre jutó címzett postai küldemények mennyiségére. Az EK irányelvek és nemzeti politikák egyéb hatásai a postai piacokon megfigyelhető fejleményekre Az EK irányelveknek és nemzeti politikáknak a postai piacokon megfigyelhető fejleményekhez való hozzájárulásának (vagy azokra gyakorolt hatásának) megállapításához szükséges megvizsgálni a külső tényezők által a piac alakulására gyakorolt hatást, és át kell gondolni, hogy a piac alternatív irányelvek megléte mellett (kontrafaktuális) hogyan fejlődött volna. Az EK és a nemzeti politikák hatása jelenti a megfigyelt piaci fejlődés és a kontrafaktuális szerinti, várható fejlődés közötti különbséget. Kontrafaktuális Kontrafaktuálisnak olyan szituációt választottunk, amelyben a 97/67/EK irányelv nem lépett volna hatályba, illetve a címzett küldemények piacainak (fokozatos) liberalizálása nem lenne cél. Röviden: kontrafaktuális esetén a monopolista postai szolgáltató szabályozása QoS (minőségi) szabályozás keretében, illetve az árakat a „megengedhető” (többletköltség vagy ársapka) szinten tartó árszabályozás szerint történik, az átláthatóság és a diszkriminációmentesség megkövetelése mellett. 4

Ezek az országok: Bulgária, Görögország, Izland, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Szlovákia és Szlovénia.

Az ECORYS szerint az egyes országokban a verseny fő motiváló ereje a keretszabályozás (fejlődése). A legtöbb ország esetében (esetleg Svédország kivételével) a postai irányelvek a verseny fejlődése szempontjából szükséges, de nem elégséges feltételnek tekinthetők, figyelembe véve a 97/67/EK és a 2002/39/EK irányelv által a nemzeti jogszabályokba való áthelyezéshez biztosított szabadság szintjét, illetve a tagállamok között a verseny fejlődése terén utólag tapasztalható eltéréseket. Ezen túlmenően – az ECORYS becslése szerint – az EK irányelvek és nemzeti politikák a következők szerint járulnak hozzá a postai piacokon zajló fejlődéshez: • Az EK irányelvek közvetlen hatást gyakorolnak az NPO-k nagy része által jelenleg foganatosított vállalati átszervezési programokra, erősítik a fuzionálás irányába mutató tendenciát és elősegítik a privatizációt. • Ezen túlmenően az EK irányelvek közvetlen hatást gyakorolnak a piac fejlődésére azokban az országokban, ahol az EK beavatkozása nélkül a verseny esélyei romlottak volna (már megvalósított ellentétes jogszabályok miatt). • A legjelentősebb hatást a postai piacokon jelentkező verseny fenyegetése, illetve – ami még fontosabb – a tényleges verseny, és így inkább a nemzeti szabályozás, semmint az EK irányelvek generálják, a fenti érveknek megfelelően. Számos országban az EK irányelvek szükségszerű, de nem elégséges előfeltételei ezeknek a hatásoknak. • A rendelkezésre álló bizonyíték arra utal, hogy a verseny hozzájárult a címzett küldemények forgalmának növeléséhez (vagy kisebb mértékű csökkenéséhez), a jobb ügyfélközpontúsághoz, a nagyobb mértékű termékdifferenciáláshoz, új (értéknövelt) szolgáltatások létrejöttéhez (beleértve a hibrid postai szolgáltatásokat), és a tömeges küldemények áraira gyakorolt árlenyomó hatáshoz. • Azt, hogy számos NPO az utóbbi időben figyelmet fordít környezetvédelmi és CSR stratégiák kidolgozására és alkalmazására, nagyrészt külső tényezők motiválják, míg a QoS teljesítmény vonatkozásában megfigyelt javulás részben szintén elérhető lenne, ha a QoS szabályozást hatékonyan végrehajtanák a kontrafaktuális koncepció (az irányelvek nélküli szituáció) szerint. • A foglalkoztatásra gyakorolt általános hatás nem egyértelmű. Az NPO-k részt vesznek a vállalati átszervezésben, ami a foglalkoztatás csökkenését eredményezi. A verseny elindulásával a (legalábbis kézbesítési szempontból kevésbé termelékeny) CPO-kon belüli új munkahelyek, csökkentett méretgazdaságosság és üzleti fejlesztés (alacsonyabb árak, új termékek) által teremtett pozitív foglalkoztatási hatás valószínűleg felülírja majd a vállalati átszervezés negatív hatását. Úgy tűnik, hogy a munkaköri követelményekben bekövetkezett változásokat többnyire a verseny fejlődése ösztönzi.

Szabályozási aszimmetria és a belső piacra gyakorolt lehetséges hatás A 2008/6/EK irányelv elfogadásával jogi szempontból meghatározták a teljes piacnyitás dátumait. Azonban a tagállamokban zajló fejlemények arra utalnak, hogy a gyakorlatban a belépésnek számos akadálya merülhet fel, ami végül az NPO-kra gyakorolt korlátozott versenynyomás tényleges folytatását, illetve a valódi verseny hiányát eredményezheti a címzett küldemények piacán. Ilyen szempontból az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásához, illetve pl. a postai ágazatban érvényes munkafeltételekhez kapcsolható (törvényes) követelményeket azok

versenyre gyakorolt hatásával együtt kell figyelembe venni. Ezt a megközelítést kell alkalmazni a belső piac működése szükségtelen torzulásának az elkerülése érdekében. Az ECORYS szerint a következő szempontok teremthetnek szabályozási aszimmetriát és befolyásolhatják negatívan a belső piacot: • A tagállamok közötti alapvető különbségek azon szolgáltatások tekintetében, amelyeknél az NPO mentes az áfa felszámítása alól. • A postai szolgáltatások nyújtásához szükséges jogosítvány vagy engedély megszerzéséhez teljesítendő különböző követelmények (a 2008/6/EK irányelv további útmutatást ad ez ügyben, de oda kell figyelni az irányelv alkalmazására). • A postai infrastruktúrához való hozzáférés eltérő mértékű gyakorlati szabályozása és/vagy az arról való intézkedés, beleértve a kölcsönös átjárhatóság kérdésének tagállami szintű kezelését. • A küldeményekkel kapcsolatos különféle követelmények a tagállamokban, különös tekintettel a helyi címzési formátumokra, vonalkódokra, illetve a levelet a csomagtól megkülönböztető definíciókra (ez a nemzetközi szinten működő postai szolgáltatók, illetve ügyfelek szempontjából lényeges). • Munkaügyi jogszabályok, különös tekintettel az összes szolgáltatóra (az NPO-ra és a CPO-kra egyaránt) érvényes kollektív munkaszerződésekre, amennyiben ezek ténylegesen tisztességtelen korlátozásokat fektetnének le a versenytársak üzleti modellje vonatkozásában. • Az USO meghatározása annak költségével és finanszírozásával együtt. Amennyiben az USO meghatározására vonatkozó, a tagállamok közötti jelentős eltérések megmaradnának és ez a tagállamok között az USO nettó költsége szempontjából (jelentős) különbségeket eredményezne, akkor a belső piac működése – illetve a verseny kialakulása – gátolt lenne, ha a CPO-kat az USO nettó költségének finanszírozásában való részvételre kényszerítik.

Javaslatok A különböző országokban végbemenő fejlemények azt mutatják, hogy a hatékony verseny fejlődése nem magától értetődő. Ezen kívül nem tapasztalható egyértelmű politikai elköteleződés minden tagállamban a liberalizáció és a verseny iránt. Az EK-nak folytatnia kell tevékenységét annak biztosítása érdekében, hogy az irányelvek megfelelően alkalmazásra kerüljenek, és hogy a hatékony verseny kialakulását ne akadályozzák a tagállamok olyan intézkedései, amelyek valójában igen korlátozott versenynyomás fennállását teszik lehetővé az NPO-kkal szemben. Az átláthatóság vonatkozásában a következőket javasoljuk: • Az EK esetleg fontolóra veheti a 97/67/EK irányelv 15. cikkének megerősítését az egyetemes szolgáltatók pénzügyi elszámolásai tekintetében, olyan értelemben, hogy az USO (előre meghatározott) szféráján belüli postai szolgáltatások vonatkozásában közzétett számláikon minimális szintű információt nyilvánosságra hoznak. Az USO biztosításának költsége átláthatóbb lenne mind az ügyfelek, mind a versenytársak számára, ha az NPO-k közzétett elszámolásai összefoglaló részletes adatokat is tartalmaznának. Alternatívaként azt is meg lehetne vizsgálni, hogy az átláthatósági irányelvet lehetne-e ugyanerre a célra alkalmazni.5 5

2007/14/EK sz. bizottsági irányelv (2007. március).

Az EK és az NRA-k előírják, hogy a mennyiségek rögzítésének pontosságára megfelelő figyelmet kell fordítani (a postai termékek áramlása tekintetében), mivel ez nagymértékben befolyásolja a termékköltségek pontosságát, és ezen mutató pontosságának jelentősége egyre nő. • Végül az EK esetleg fontolóra veheti egy részletesebb, specifikus tanulmány szükségességét arra vonatkozóan, hogy a végdíjak milyen mértékű pontossággal tükrözik a költségeket. Az ECORYS véleménye szerint különböző okai vannak annak – beleértve számos országban az áfamentesség torzító hatásának csökkentését és az USO finanszírozásának esetleges torzító hatását – hogy miért lenne hasznos az USO szűkebb értelmű és általánosabb meghatározása az országok vonatkozásában: • Javasoljuk a törvényhozók és az NRA-k számára az USO egyértelmű meghatározását, illetve az USO korlátozását azon szolgáltatásokra, amelyek nem nyújthatók egy szabadpiaci környezetben és a társadalom számára nélkülözhetetlennek tűnnek (pl. az USO korlátozása öt napos szolgáltatásra és egyéni küldeménytételekre stb.). • Az USO biztosítása nettó költségének kiszámítási módszere, illetve a finanszírozási mechanizmus legyen átlátható a piaci résztvevők számára. • A nettó költség számítása az egyetemes szolgáltatások hatékony nyújtása alapján történjen, és foglalja magában mind a költségeket, mind a gazdasági előnyöket. • Az ECORYS javasolja a törvényalkotók és az NRA-k számára, hogy - amennyire lehetséges - alkalmazzák a közbeszerzést az USO nem jövedelmező elemeinek finanszírozására. Például a kereskedelmi szerződéseket az NPO és az állam között meg lehetne valósítani úgy, hogy az állam fizetne a nettó költséget jelentő szolgáltatások nyújtásáért (mint Svédországban). A közbeszerzés ezen kívül lehetőséget nyújthatna más postai szolgáltatók számára, hogy a munkára pályázzanak, s egyben megszüntetné a kompenzációs alap adminisztrálásával megbízott független testület szükségességét. Az NRA-k előtt álló kihívások figyelembevételével a verseny fejlődésének lehetővé tételéhez a különböző NRA-k hatásköreit és forrásait meg kell erősíteni. Az ECORYS a következőket javasolja: • Az NRA-k hatáskörének, szakértelmének és személyzetének erősítése az árképzés szempontjából és az NRA-k elszámolásai átláthatóságának növelése céljából, valamint az NRA-k azon képességének erősítése, hogy megállapíthassák, az árak ténylegesen a költségeken alapulnak-e; • Figyelem fordítása az (ár)szabályozás versenyre gyakorolt hatásaira, és a hatékonyság javulásának ösztönzése az NPO-k által; • Figyelem fordítása a hatékony összekapcsolódásokra a postai ágazaton belül, mivel ez fontos tényező a többszereplős piaci környezetben (pl. megállapodások a küldemények feldolgozása, cím adatbázisok fenntartása, illetve az NPO-k és a CPO-k közötti levélváltás normáiról). A lefelé irányuló hozzáférés tekintetében az ECORYS úgy látja, hogy a szabályozási rendszer vonatkozásában a törvényalkotó és/vagy az NRA választásainak alapját képező fő érv (és indok) azon a hosszabb távú, irányelvre vonatkozó célon (végcélon) kellene, hogy alapuljon, amit a törvényalkotó és/vagy a szabályozó meg kíván valósítani: • Ha ez a végcél a felfelé irányuló versenyt hivatott stimulálni, és a kézbesítés terén a méretgazdaságosságot (egy majdnem monopóliumon keresztül) megőrizni, akkor a kézbesítés költségén alapuló (alacsony) hozzáférési árak indokolhatók. • Amennyiben az elérni kívánt végcél a teljes körű verseny (amelyben a hozzáférési verseny további szerepet játszik), akkor a fogyasztói ár és az elkerült költség különbsége elvének alkalmazása ésszerűbbnek tűnik. •

•

Amennyiben a cél a felfelé irányuló konszolidációs tevékenységet magában foglaló, teljes körű verseny, valószínűleg elegendő az átláthatóság és a diszkriminációtól való mentesség elvének alkalmazása és annak biztosítása, hogy a konszolidátorok ugyanolyan hozzáférési kondíciókkal (árakkal, feltételekkel) rendelkezzenek, mint a nagy ügyfelek.

Végül - az ECORYS véleménye szerint - a küldemények követelményeire vonatkozó harmonizáció és szabványosítás hozzájárul majd a verseny további fejlődéséhez. Ez különösen vonatkozik a helyi címzési formátumokra, vonalkódokra, illetve a levelet a csomagtól megkülönböztető definíciókra.

1 Bevezetés

1.1 A tanulmány tárgya és célja Az ECORYS az Európai Bizottság Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatósága megbízásából A postai ágazat legfontosabb fejleményei (2006-2008) címmel tanulmányt készített. A vizsgálat 2007. november 14-én kezdődött és 2008 augusztusában ért véget. A feladatmeghatározásban a következő célok és eredmények szerepelnek: Célok • A vizsgálat célja a postai ágazat legfontosabb fejleményeinek meghatározása a postai irányelv alkalmazásával összefüggésben; • Célja az európai postai ágazat legfontosabb fejleményeinek felmérése, mennyiségi meghatározása és értékelése szabályozási, gazdasági, szociális, fogyasztói és foglalkoztatási szempontok szerint, valamint a szolgáltatások minősége és a technikai fejlesztésekre gyakorolt esetleges hatás tükrében.

Elérendő eredmények • A postai szabályozás és a piacok helyzetének és alakulásának mélyreható áttekintése és a legfontosabb fejlemények elemzése; • Az ügyfelek (nevezetesen a végfelhasználók, mint a levél feladója és címzettje) igényeinek alaposabb jellemzése és elemzése, illetve az ügyfelek változó igényeinek elemzése; • A megfelelő következtetések levonása és javaslatok megtétele a fejlesztésre szoruló területekre, a tagállamokban alkalmazott legjobb gyakorlatra és a lehetséges megfelelő közösségi harmonizációs intézkedésekre vonatkozóan.

A vizsgálat végeredményei a 27 EU tagállamról és hat nem EU tagállamról (Ausztrália, Izland, Japán, Új-Zéland, Norvégia és USA) készített országadatlapok, a fejleményeket, tendenciákat vagy legjobb gyakorlatokat bemutató esettanulmányok és az európai postai ágazat legfontosabb fejleményeit és tendenciáit bemutató zárójelentés.

1.2 Az irányelv kontextusa A postai ágazatban a közösségi politika célja a postai szolgáltatások belső piacának megvalósítása és megfelelő szabályozási keretfeltételekkel annak biztosítása, hogy a Közösség valamennyi polgára a Közösség teljes területén hatékony, megbízható és jó minőségű, megfizethető árú postai szolgáltatásban részesüljön. Az ECORYS tanulmánya fontos elemét képezi majd az Európai Bizottság által a

Tanács és az Európai Parlament részére a postai irányelv (a 2002/39/EK irányelv által módosított 97/67/EK irányelv) alkalmazásáról a 2008. év vége előtt készítendő jelentésnek. Az alkalmazási jelentés az európai postai piac liberalizációs folyamatának fontos pillanatában jelenik meg, tekintettel a 2008/6/EK irányelvben lefektetettek szerint 2010 vagy 2012 végén megvalósuló teljes piacnyitásra (mely Ciprust, a Cseh Köztársaságot, Görögországot, Magyarországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Máltát, Lengyelországot, Romániát és Szlovákiát érinti).

1.3 Információforrások és elvégzett tevékenységek Az ECORYS egy kétpilléres megközelítést alkalmazott, amely az érdekelt felekkel való együttműködéssel, illetve azok bevonásával társult. Az első pillér az országadatlapok interaktív elkészítése volt a 30 európai ország hat csapattag részére történő kiosztása révén (projekt csapattagonként öt ország).6 A négy Európán kívüli országra vonatkozó rövid országjelentések elkészítésével egy csapattagot bíztunk meg, akit egy kutatási asszisztens segített. A második pillérben négy horizontális témának az Európai Unió egészére kiterjedő elemzését öt különböző csapattagra osztottuk:7 • Fejlemények a szabályozás terén, levélpiaci fejlemények és fejlemények a piaci szerkezet és verseny területén; • Ügyféligények elemzése; • Technológiai fejlemények; • Foglalkoztatási és szociális szempontok. A szabályozási fejlemények, levélpiaci fejlemények és a piaci szerkezet és verseny fejleményeinek elemzése főként az országadatlapokon szereplő országok szerinti elemzésre épül. A többi horizontális kérdés esetében az elemzés alapjául az elvégzett tevékenységek és az országadatlapokból származó információk szolgáltak (lásd lent). A következő tevékenységek elvégzésére került sor: • A vonatkozó EK tanulmányok, országspecifikus beszámolók és dokumentumok, a postai szolgáltatók éves beszámolói, újságcikkek, sajtóközlemények, internetes oldalak stb. rendelkezésre álló adatok alapján végzett vizsgálata; • A postai ágazat főbb szereplőivel készített felmérések (ideértve néhány országlátogatást is), melyeket az adott országadatlapért felelős csapattag, illetve konkrétabb kérdés esetén az egyes horizontális kérdésért felelős csapattag készített; • Internetes kérdőívek az ügyfelek igényeiről (angolul, franciául és németül, a végfelhasználókra koncentrálva) és a technológiai fejleményekről (a hivatalban lévő szolgáltatókra koncentrálva); • Egy rövid kérdőív, mely foglalkoztatási és szociális kérdésekkel kapcsolatos négy fontos kérdésből állt, a nemzeti szabályozó hatóságokra (NRA) koncentrálva; • A technológiai fejleményekre és ügyféligényekre vonatkozó véleményfelmérések; • Érdekelt felek munkaértekezlete két alkalommal Brüsszelben (2007 decemberében és 2008 áprilisában; egy harmadik műhely 2008. szeptemberre ütemezve). 6 7

Végül Lichtensteinről nem készült külön országadatlap. Két szakértő felelt a szabályozási fejlemények, levélpiaci fejlemények és a piaci szerkezet és verseny fejleményeinek elemzésért.

1.4 A jelentés szerkezete A 2. fejezet a fő szabályozási fejlemények bemutatását tartalmazza. Ez a fejezet az EU tagállamok, Norvégia és Izland konkrét helyzetére összpontosít olyan kérdések vonatkozásában, mint az egyetemes szolgáltatás, az USO, a fenntartott terület, a postai infrastruktúrához és a kézbesítési hálózathoz való hozzáférés, az engedélyezési követelmények és szolgáltatások minőségére vonatkozó szabályozás meghatározása. A szabályozási fejlemények tárgyalása a 3. fejezetben folytatódik, ahol kiemelten foglalkozunk az NRA-k tevékenységével és a szabályozási keret megvalósításával kapcsolatban felmerülő kérdésekkel. A tárgyalt fő témák az egyetemes szolgáltatók számláinak átláthatósága, az árszabályozás, az NRA-k megbízatása és eljárásai, illetve az USO költségei és finanszírozása. A 4. fejezet mennyiségi szempontból elemzi az európai postai piacok levélforgalmát, valamint az ezeket tendenciákat befolyásoló olyan tényezőket, mint pl. az elektronikus ágazat térhódítása. A 4. fejezet a piaci szerkezet és verseny fejlődésének áttekintésével folytatódik. Az áttekintés különös figyelmet szentel az Egyesült Királyságban végment változásokra, ahol 2006. január 1-jén a postai piac teljes liberalizációjára került sor, és amely az Európai Unió egyik legnagyobb postai piaca (a bevételek, a küldemények forgalma és foglalkoztatottság szempontjából). A fejezet a CPO-k által alkalmazott fő üzleti modellek vizsgálatával is foglalkozik. Végül bemutatjuk az európai postai piacok versenyének fejlődése előtt álló főbb akadályokat és megtárgyaljuk az elmúlt két évben az NPO-k jogi státuszában végbement változásokat. Az 5. fejezet az ügyfelek igényeivel foglalkozik. Az elemzés az egyes országokról meglévő tanulmányok és az internetes kérdőívekből és véleményfelmérésből nyert, az Európai Unió egészére kiterjedő, új empirikus adatok áttekintésére épül. A tárgyalt fő témák az ügyfélelégedettség, a szolgáltatás minőségével és az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos ügyféligények, a verseny tényleges és várható előnyei és az ügyfélcsoportok által kiemelt nemzeti és uniós szinten figyelmet kívánó (más) fő témák. A 6. fejezetben figyelmünket a technológiai fejlemények és az NPO-k által a környezetvédelmi irányelvek kialakítása és megvalósítása érdekében végrehajtott intézkedések felé fordítjuk. A technológiai fejlesztések vonatkozásában a tárgyalás középpontjában a vállalati átszervezés és automatizált szortírozás, a hibrid posta, és a hozzáadott értéket tartalmazó szolgáltatások fejlesztése áll. A foglalkoztatási és szociális fejleményeket a 7. fejezet tárgyalja. Különös figyelmet fordítunk a foglalkoztatottsági szintekre és a javadalmazással, a munkakörülményekkel és szerződéstípusokkal (beleértve a szociális partnerek szerepét) kapcsolatos fejleményekre. A teljes piacnyitás foglakoztatásra, bérekre és munkakörülményekre gyakorolt valószínű hatását szintén tárgyaljuk. A 8. fejezetben a postai ágazat szabályozása és a piaci fejlemények közötti kapcsolatot elemezzük. Elsősorban azt vizsgáljuk meg, hogy milyen mértékben függ egymástól a szabályozás és a verseny fejlődése, illetve felmérjük azt, hogy

az EK és a nemzeti szabályozás milyen hatást gyakorolnak a postai szektorban zajló fejleményekre.8 Ezen kívül kitérünk a szabályozási aszimmetria kockázatára, illetve annak a belső piacra gyakorolt lehetséges hatására. A jelen tanulmány főbb eredményeit, illetve saját következtetéseinket és javaslatainkat az Összefoglaló jelentés tartalmazza. A jelen beszámolóhoz két melléklet tartozik. Az I. sz. melléklet az árszabályozás áttekintését tartalmazó és az NRA-kra vonatkozó függelékeket, az ügyféligényekre vonatkozó véleményfelmérés összefoglaló eredményeit, a munkaerőköltség összköltségen belüli százalékos megoszlását bemutató táblázatot és az egyes országokban a postai ágazatban jellemző munkaügyi kapcsolatok általános szerkezetét bemutató táblázatot tartalmaz. A II. sz. melléklet egy országadatlapot tartalmaz minden egyes EU tagállam számára, valamint Izlandról, Norvégiáról, Ausztráliáról, Japánról, Új-Zélandról és az Egyesült Államokról szóló országjelentéseket. Az országadatlapok és országjelentések célja az egyes országokban rendelkezésre álló információk és a postai ágazat érdekelt feleitől származó visszajelzések sokatmondó összefoglalása. Az országadatlapok formátuma egységes.

8

Módszertanilag fontos különbséget tenni a fejlemények és a hatások között. A hatások (pl. a postai irányelvek megvalósításának hatásai) megállapításához a tényleges (megfigyelt) fejleményeket (tényleges következményeket) össze kell hasonlítani a várható fejleményekkel (várható következményekkel) egy kontrafaktuális alatt. Az elemzés részeként meg kell határozni a külső tényezők (mint például a technológiai fejlemények) tényleges fejleményekre (tényleges következményekre) gyakorolt hatását. Egy egyszerű képletben a módszertan a következő: E = (O EF-re korrigálva) mínusz (várható O a kontrafaktuális alatt EF-re korrigálva); ahol E = az irányelvek/szabályozás hatása, O = következmény (a releváns mutató tényleges alakulása), EF = külső tényező.

2 A szabályozási keret fejleményei

2.1 Bevezetés Az Európai Unió összes tagállama, valamint Norvégia és Izland átvette nemzeti jogrendszerébe az 1997/67/EK és 2002/39/EK irányelveket. A WIK-Consult (2006) által leírt, két évvel ezelőtti helyzettel összehasonlítva Bulgária átvette nemzeti jogrendszerébe a 2002/39/EK irányelvet, míg Észtország mindkét irányelvet átvette. Tagállami szinten bizonyos fokú szabadság jellemző az irányelvek nemzeti jogrendszerbe és szabályozási gyakorlatba történő átvételének tekintetében. Ennélfogva érdekes elemezni az egyes országok közötti hasonlóságokat és különbségeket és felmérni, hogy milyen változások mentek végbe az egyes szabályozási rendszerekben a WIK-Consult által készített előző Legfontosabb fejlemények című tanulmány óta (2006). A szabályozási keret fejleményeit és megvalósítását a tagállamokban, Izlandon és Norvégiában a 2. és 3. fejezet tárgyalja. A 2.2 bekezdésben a jelen fejezet témája az egyetemes szolgáltatás különböző országokban történő meghatározásával kezdődik. A 2.3 bekezdés a fenntartott területeket tekinti át országok szerint, míg a 2.4 bekezdés a jogosítványokkal és engedélyekkel kapcsolatos szabályokat mutatja be. Ezt követően a 2.5 fejezetben a hozzáférés szabályozása kerül bemutatásra, illetve a 2.6 fejezetben a szolgáltatás minőségének szabályozása és teljesítése. Végül a 2.7 fejezetben összefoglaljuk legfontosabb eredményeinket és következtetéseinket.

2.2 Az egyetemes szolgáltatás A 97/67/EK 3. cikke (1) bekezdése szerint: „A tagállamok biztosítják, hogy a szolgáltatást igénybe vevők élvezzék az egyetemes szolgáltatáshoz való jogot, amely magában foglalja a meghatározott minőségű postai szolgáltatás állandó biztosítását területük minden pontján, minden felhasználó számára elérhető áron.”

Az irányelv e szolgáltatás minimumkövetelményeit is meghatározza.9 A következő bekezdésekben ismertetjük a minimumkövetelményeket és elemezzük eme követelmények megvalósulásának mértékét. A 2.2.4 bekezdés az egyetemes szolgáltatók listáját tartalmazza. 9

97/67/EK irányelv, 3-6. cikkek

2.2.1

Gyűjtés és kézbesítés A 97/67/EK 3. cikke (3) bekezdése kimondja: “[A tagállamok] Lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy – a nemzeti szabályozóhatóságok által kivételesnek tartott körülményeket vagy földrajzi helyzetet kivéve – az egyetemes szolgáltató vagy szolgáltatók minden munkanapon és a hét legalább öt napján legkevesebb: • egyszeri gyűjtést; • egyszeri házhoz kézbesítést bármely természetes vagy jogi személy lakásába vagy helyiségébe – vagy a nemzeti szabályozóhatóság megítélése szerinti feltételek alapján eltéréssel – garantáljon vagy garantáljanak.

A nemzeti szabályozóhatóság által e bekezdéssel összhangban biztosított kivételt vagy eltérési lehetőséget a Bizottsággal és minden nemzeti szabályozóhatósággal közölni kell.”

A gyűjtések és kézbesítések számát illetően az összes ország megfelel a minimumkövetelményeknek, melyek az egyetemes szolgáltató(ka)t a hét legalább öt napján történő gyűjtésre és kézbesítésre kötelezik. Hat ország (DE, DK, FR, NL, NO és UK) kibővítette az irányelv minimumkövetelményeit és az egyetemes szolgáltatókat a hét hat napján történő gyűjtésre és kézbesítésre kötelezi. Az összes többi országban az egyetemes szolgáltatás heti öt napon át történő gyűjtést és kézbesítést foglal magában. A 2.1 táblázat összefoglalást tartalmaz. A WIK-Consult által ismertetett két évvel ezelőtti helyzethez (2006) képest semmilyen változás nem történt. A heti gyűjtések és kézbesítések számának országonkénti különbözősége, azon felül, hogy az irányelv által megfogalmazott gyakoriság minimumkövetelmény, részben a „munkanap” kifejezés használatával magyarázható, amelynek definícióját az irányelv nem tartalmazza. Mivel a kifejezés nem kerül meghatározásra, az országuk saját maguk eldönthetik, hogy a szombatot munkanapnak tartják-e vagy sem. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy az egyetemes szolgáltatásra kijelölt postai szolgáltatók többnyire kereskedelmi okokból önkéntes alapon túllépik a kézbesítési napok minimális számát. Szlovákiában például az USP Pošta Slovenije a háztartások 67,71%-ába heti hat alkalommal biztosít kézbesítést, miközben a minimumkövetelmény a heti öt nap. A 2.1 táblázat összefoglalja azokat az országokat, ahol az egyetemes szolgáltatók túllépik a minimális kézbesítési napok számát. Kivételek A fentiekben említettek szerint az irányelv lehetőséget ad a házhoz kézbesítés és a természetes vagy jogi személy helyiségébe történő kézbesítés közötti választásra. Számos ország vette igénybe ezt a kivételt. Az összefoglalást lásd a 2.1 táblázatban. A WIK-Consult által ismertetett két évvel ezelőtti helyzethez (2006) képest jelentős változás ment végbe Spanyolországban, ahol a közelmúltban fogadtak el egy, a Correos kézbesítésre vonatkozó követelményeivel kapcsolatos változást. Az új szabályozásoknak megfelelően a Correos a főúttól több mint 250 méter távolságra elhelyezkedő házakhoz ezentúl nem köteles kézbesítést teljesíteni.10 10

Ez várhatóan Galicia vidéki területeit érinti a legjobban. A 2001. évi népszámlálás szerint a területen élő mintegy 445.000 ember számára megváltozik a postai kézbesítési szolgáltatás (de a spanyol NRA szerint ez nem vezet alacsonyabb minőséghez).

A Correos azt javasolta, hogy a jövőben az ilyen területeken a háztulajdonosok postájukat egy közösségi levélszekrényből gyűjtsék be, amelynek helyét a Correos a helyi önkormányzattal és a kerületi egyesületekkel kötendő megállapodás alapján jelöli ki. Továbbá számos ország él az irányelv nyújtotta lehetőséggel és felmenti az egyetemes szolgáltatót az előnytelen földrajzi helyzetű területekre vagy bizonyos körülmények között történő napi gyűjtés és kézbesítés alól (lásd 2.1 táblázat). A WIK-Consult által ismertetett két évvel ezelőtti helyzethez (2006) képest semmilyen változás nem történt. 2.1 táblázat

Kézbesítési követelmények az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alatt Ország

Előírt kézbesítések száma

Kézbesítések száma a gyakorlatban

AT

5

5

BE

5

5

N

N

BG

5

5

NA

I

CY

5

5

N

N

CZ

5

5

I

N

DE

6

6

N

N

DK

6

6

I

I

EE

5

6

I

I

ES

5

5-6

I

N

FI

5

5

N

I

FR

6

6

N

N

GR

5

5

I

I

HU

5

5

I

N

IE

5

5

N

I

IT

5

6

NA

NA

IS

5

5

NA

NA

LT

5

5-6

N

N

LU

5

5

N

N

LV

5

5-6

N

N

MT

5

6

N

N

NL

6

6

NA

N

NO

6

6

NA

NA

PL

5

5

N

N

PT

5

5

N

N

RO

5

5

NA

NA

SE

5

5

N

I

SI

5

5-6

I

N

SK

5

5

I

I

UK

6

6

I

I

Forrás: II. sz. melléklet, országadatlapok Megjegyzés: NA = nincs adat.

Házhoz kézbesítés alóli kivétel lehetséges? I

Kézbesítési gyakoriság alóli kivétel lehetséges? N

2.2.2

A postai hálózat Ezenfelül az irányelv 3. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a közönségkapcsolati pontok és a hozzáférési pontok sűrűsége vegye figyelembe a szolgáltatást igénybe vevők igényeit. Mivel az irányelv az egyetemes szolgáltatók hálózatára vonatkozóan nem tartalmaz speciális kikötéseket, az országok a saját normájukat maguk alakítják ki. Az országok anélkül ültethetik át a megfelelő sűrűségű hálózatra vonatkozó kötelezettséget, hogy további követelményeket fogalmaznának meg. Azokban az országokban, amelyek részletesebb követelményeket fogalmaztak meg, a hálózatra vonatkozó szabályok három kategóriája figyelhető meg: • Először is előírható a hozzáférési pontok száma. Ez a követelmény megfogalmazható a hivatalok konkrét számának meghatározásával vagy bizonyos számú lakosonként legalább egy postahivatal biztosításának előírásával; • Az elsőhöz kapcsolódó második szabvány helyhatóságonként vagy egy minimális számú lakossal rendelkező helyhatóságonként egy hozzáférési pont megléte; • A harmadik standard az a követelmény, hogy a lakosság (bizonyos százaléka) egy hozzáférési pont eléréséhez csak egy maximális távolságot utazzon. Összefoglaló a 2.2 táblázatban olvasható.

2.2 táblázat

A postai hálózattal szembeni követelmények Követelmények Nincs konkrét követelmény

Országok* CY, ES, GR, IT, LU, MT, NO, RO, SE

Hozzáférési pontok minimális száma

CZ, DE, DK, FR, LV, NL, PL, SI

Helyhatóságonként egy hozzáférési pont

BE, BG, DE, FI, HU, LT, LV, SK

Hozzáférési pont maximális távolsága

AT, CZ, DE, DK, EE, FR, HU, IE, LT, NL, SK, UK

Forrás: II. sz. melléklet, országadatlapok Megjegyzés: * Izlandról nincs információnk.

A WIK-Consult által ismertetett két évvel ezelőtti helyzethez (2006) képest a következő változások figyelhetők meg. Ausztriában irányelveket határoztak meg az utcai levélszekrényekkel kapcsolatban. A sűrűn lakott lakóterületeken elegendő számú postaládának kell lennie ahhoz, hogy egy zárt településterületen lakó ügyfél az otthonától általában maximum 1000 méteren belül el tudjon érni egy levélszekrényt. A Cseh Köztársaságban az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó engedélyezési feltételek közé tartoznak az USP hálózatára vonatkozó előírások. Ezek a feltételek 1000 lakosonként egy utcai levélszekrényt írnak elő (maximum 10.000 lakosú területek esetében). A 10.000-nél több lakosú lakóterületeken a maximális távolság a legközelebbi postaládáig nem lehet több mint 750 méter. Továbbá minden egyes lakóterületen egy postahivatalt kell létesíteni. Ha a postahivatal tömegközlekedési eszköz segítségével nem érhető el, a lakóterület bármely részének távolsága a postahivataltól nem lehet több mint 2 km.

Franciaországban 2007 januárjában vezették be a maximális távolságra vonatkozó követelményt és az ország egyes részei tekintetében a postahivatalok minimális számára vonatkozó követelményt. Az egyetemes szolgáltatóknak úgy kell elhelyezniük a postafiókokat, hogy az ország lakosságának legalább 99%-a és a minden egyes „département” lakosságának legalább 95%-a 10 kilométernél kisebb távolságra legyen egy postafióktól. Ezenfelül a 10.000-nél több lakosú közösségeknek 20.000 lakosonként legalább egy postafiókkal kell rendelkezniük.11 Hollandiában nincs előírva helyhatóságonként egy hozzáférési pont biztosítása, csak a szolgáltatási pontok minimális száma és maximum 5 km távolság egy „teljes szolgáltatási ponttól”. Hozzáférési pontok A hozzáférési pontok az alábbiak szerint csoportosíthatók: • Az egyetemes szolgáltatók által üzemeltetett postahivatalok, • Vállalkozók által üzemeltetett ügynökségek és • Utcai postaládák. Az irányelv nem ad útmutatást arra nézve, hogy miből kell állnia egy hozzáférési pontnak. Ez azt jelenti, hogy az országok szabadon eldönthetik, hogy egy hozzáférési pont esetében mi a minimális szabvány. Ez a szabadság a bolgár és a belga postai hálózat követelményeinek összehasonlításával illusztrálható. Bulgáriában az egyetemes szolgáltatási kötelezettség része a hivatalok országszerte történő biztosításával kapcsolatos kötelezettség, mely a 800 lakosnál nagyobb népességközpontokra vonatkozik. Belgiumban az egyetemes szolgáltatási kötelezettség előírja, hogy minden helyhatóságon legalább egy utcai postaláda álljon rendelkezésre a posta összegyűjtésére. Érdekes helyzet figyelhető meg Hollandiában, ahol különbséget tesznek a „normál” szolgáltatási pontok és a „teljes szolgáltatást” nyújtó szolgáltatási pontok között. Jövőbeni fejlemények Svédországban a Posten AB egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen felül jelenleg van még egy kötelezettsége: a napi és alapvető postahivatali szolgáltatás biztosítása. Ennek a kötelezettségnek az eltörlésére 2008. december 31-én kerül sor. 2.2.3

Postai termékek az egyetemes szolgáltatásban A 97/67/EK irányelv 3. cikk, 4. és 7. bekezdése szerint az egyetemes szolgáltatásnak legalább a következő lehetőségeket kell biztosítania a nemzeti és határokon átnyúló szolgáltatások tekintetében: • • • • 11

Legfeljebb két kilogramm tömegű belföldi és nemzetközi postai küldemények gyűjtése, feldolgozása, szállítása és kézbesítése; Legfeljebb 10 kilogramm tömegű postai csomagok gyűjtése, feldolgozása, szállítása és kézbesítése; Legfeljebb 20 kilogramm tömegű nemzetközi (Európán belüli) postai csomagok gyűjtése, feldolgozása, szállítása és kézbesítése; Belföldi és nemzetközi ajánlott küldeményekre és biztosított küldeményekre vonatkozó szolgáltatások.

2007. január 5-i 2007-29 rendelet, R cikk 1-1.

A 3. cikk (7) bekezdése kimondja továbbá:

„Az ebben a cikkben meghatározott egyetemes szolgáltatás a nemzeti és a határokon átnyúló szolgáltatásokra egyaránt vonatkozik.”

A 2.3 táblázat megmutatja, hogy a normál levélküldeményen és csomagküldeményen kívül mely szolgáltatások tartoznak az egyetemes szolgáltatás körébe az egyes európai országokban.

Ausztria

X

Belgium

(X)

X

X

Első és másodosztály

alap

Kompenzációs

Tömeges küldemények

6 napos szolgáltatás

Postautalvány

X X X

Cseh

reklámküldemény

X

Bulgária Ciprus

Címzett

Nyomtatvány

Folyóiratok

Magánfiókok

Futárszolgáltatások

Ország

Hírlapok

Az egyetemes szolgáltatás hatóköre a normál levélküldeményen és csomagküldeményen felül

Postahivatali szolgáltatás

2.3 táblázat

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Köztársaság Dánia Észtország

X

X

X

X

X

X

X

Finnország

X

Franciaország

X

X

X

X

Görögország

X

X

Magyarország

X

X

X

X

Izland

X

X

X

X

Németország

X

X

Írország

X

X

X X X

Litvánia

X

Málta

X

Hollandia

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X

X

X

Lettország

Luxemburg

X X

X

Olaszország

X

X

X X

X

X

Norvégia Lengyelország

X X

X X X

Románia

X

X

X

X

X

X

X

X

Első és másodosztály X

X

X

alap

Kompenzációs

Tömeges küldemények

6 napos szolgáltatás

X

X

X

X

X X

X X

X

X

X

Spanyolország Svédország

X X

X

Szlovénia

Postautalvány

X

Portugália

Szlovákia

reklámküldemény

Címzett

Nyomtatvány

Folyóiratok

Magánfiókok

Hírlapok

szolgáltatás

Postahivatali

Futárszolgáltatások

Ország

X

Egyesült Királyság Forrás: II. sz. melléklet, országadatlapok. Megjegyzések: • Lettország: Kompenzációs rendszer létrehozandó; • Hollandia: Hollandia másképpen definiálja a címzett reklámküldeményt; • Norvégia: Alternatív kompenzációs rendszer: a nem nyereséges szolgáltatások állam általi felvásárlása; • Svédország: 2008. december 31-vel eltörlik a postahivatali szolgáltatásokat Kompenzáció nem az USO után, hanem a szociális szolgáltatásokért.

X

X

X

X X

X

X

X

Amint a 2.3 táblázatból látható, az egyetemes szolgáltatás összetétele és köre a tagállamok között jelentősen eltér. Bulgáriában, Csehországban, Németországban és néhány más országban például a postautalványok az egyetemes szolgáltatás részét képezik, illetve a hírlapok az egyetemes szolgáltatáshoz tartoznak például Norvégiában.12 A vakoknak szóló küldeményekre és irodalomra vonatkozó rendelkezések Németországot kivéve az összes ország speciális rendelkezéseket hozott a vakoknak szóló küldemények és irodalom tekintetében. A legáltalánosabb súlyhatár a vakok számára küldött küldemények esetében 7 kilogramm, kivéve Izlandot, ahol ez 2 kg. Általában az egyetemes szolgáltatásba a vakoknak szóló küldemények és irodalom díjmentes kézbesítése is beletartozik, amint az legalább tíz ország esetében (AT, CY, FR, IE, IT, LT, LV, MT, NO, PL) megfigyelhető. Az Egyesült Királyságban a hangszalagokra vonatkozó szolgáltatás ingyenes. Hollandiában a vakoknak szóló irodalom kézbesítése az új postatörvény értelmében ingyenes lesz. A csomagküldemények tömeghatárai A bejövő postacsomagok tekintetében a 97/67/EK irányelv (3. cikk [5, második rész]) ezt írja: „A postai csomagok egy adott tagállam által meghatározott egyetemes szolgáltatási körének tömeghatárától függetlenül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a más tagállamból érkező és legfeljebb 20 kilogramm tömegű postai csomagokat területükön kézbesítsék.”

Tizenkilenc ország (AT, BG, CY, DE, DK, EE, FR, GR, HU, IE, IT, IS, MT, NO, PT, SI, SK, SE, UK) a 10 kg feletti belföldi postai csomagok egyetemes szolgáltatáshoz való hozzáadásával kibővítette az egyetemes szolgáltatást. A fenti 19 ország közül Szlovákia és a Cseh Köztársaság a belföldi csomagok esetében a tömeghatárt 15 kilogrammban állapította meg, míg a többi ország a belföldi csomagok tömeghatárát az egyetemes szolgáltatás alatt, 20 kilogrammban határozta meg. A nemzetközi csomagok esetében négy országban léteznek az irányelvtől eltérő tömeghatárok. Ezek az országok Finnország, amely a maximum 30 kg-os kifelé irányuló nemzetközi küldeményeket belevette az egyetemes szolgáltatásba, illetve Spanyolország, Luxemburg és Litvánia, amelyek a nemzetközi küldemények esetében az egyetemes szolgáltatást 10 kilogrammra korlátozták.

2.2.4

Kijelölt postai szolgáltató A 2.4 táblázat az egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt (hivatalban lévő) postai szolgáltatókat foglalja magában. A jelen jelentés ezeket a szolgáltatókat többnyire nemzeti postai szolgáltatóként (NPO) említi.

12

Belgiumban az egyetemes szolgáltatónak kötelessége a hírlapok kézbesítése is. Azonban ez egy különálló kötelezettség, nem pedig az egyetemes szolgáltatás része.

2.4 táblázat

Kijelölt postai szolgáltatók Ország AT

Österreichische Post AG

BE

De Post/La Poste

BG

Bulgaria Post Plc

CY

Cyprus Post

CZ

Czech Post S.E.

DE

Deutsche Post AG

DK

Post Danmark

EE

Eesti Post Ltd

ES

Correos

FI

Itella Corporation

FR

La Poste

GR

Hellenic Post

HU

Magyar Posta

IE

An Post

IT

Poste Italiane

IS

Iceland Post

LT

Lithuanian Post

LU

Entreprise des Postes et Télécommunications (EPT)

LV

Latvia Post

MT

MaltaPost plc

NL

TNT

NO PL

Norway Post Post Polish Post

PT

CTT - Correios de Portugal, S. A.

RO

Posta Romana

SI

Pošta Slovenije

SK

Slovenská pošta, a.s.

SE

Posten AB

UK

Royal Mail plc

Forrás: II. sz. melléklet, országadatlapok.

2.2.5

Az USO jövője Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatóköre számos országban vita tárgya. Az alábbiakban két példát olvashatunk, egy eszmecserét Finnországban, és egyet az Egyesült Királyságban. Az USO jövője Finnországban Finnországban az Itella Corporation, az egyetemes szolgáltató nem részesül semmiféle kifejezett kompenzációban az egyetemes szolgáltatás nyújtásáért. Azonban az engedélyezési rendszer az USP számára egy de facto monopóliumot támogat (lásd a 2.4 bekezdés) a címzett küldemények esetében egy de jure liberalizált postai piacon. Az Itella szerint ez a rendszer nyomás alá kerül az új 2008/6/EK irányelv következtében, mivel az egyetemes szolgáltatón kívüli konkurens postai cégektől már nem lehet megkövetelni a heti öt napos postai kézbesítést. Az Itella szerint ez megnyitja a lehetőséget a szemezgetésre a konkurens postai szolgáltatók számára, és ennek eredményeképpen az Itella Corporation azt jósolja, hogy

az alapvető postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos finanszírozási alap lényegesebb szűkebb lehet, ami esetleg az árak regionális elkülönüléséhez vezethet. Mivel a finn nemzeti jogrendszert az új irányelv átültetéséhez az elkövetkezendő években felül kell vizsgálni, az Itella Corporation társadalmi vitára szólít fel a postai szolgáltatások szerepének jövőbeni megítéléséről. Az USO jövője az Egyesült Királyságban Az Egyesült Királyságban az egyetemes szolgáltatás az irányelv által előírt minimumkövetelményeknél többet foglal magába. A Royal Mail, az egyetemes szolgáltató azon a véleményen van, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget szűkíteni kell. Konkrétabban a Royal Mail azt szeretné, ha – a postai irányelv minimális jogi követelményeinek figyelembevétele mellett – az USO-t a lehető legnagyobb mértékben azokra a termékekre korlátoznák, amelyek esetében jelenleg kisebb a verseny a piacon. A Royal Mail által az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek közé felveendő termékek közé tartoznának a bélyeggel ellátott küldemények, a szabványos csomagok, az ajánlott és biztosított termékek és a nemzetközi szárazföldi és a légipostai küldemények. A Royal Mail az Egyesült Királyságban a gyűjtési és kézbesítési napok számának hatról ötre csökkentése mellett is érvel. A postai ügyfelek szervezete, a Postwatch kifejezi, hogy boldogan látnának (szupermarketekben, vasútállomásokon vagy bárhol máshol) bevezetett automatizált megoldásokat, ha ezek megfelelő módon el tudnák látni a szolgáltatásokat. A Postwatch szerint a postahivatalok sokkal tágabb szerepet töltenek be a társadalomban, mert eme egyetemes postai szolgáltatásoknál sokkal többet nyújtanak, és a Postwatch aggódik amiatt, hogy létezésüket/finanszírozásukat az általuk nyújtott kicsi (de lényeges) postai szolgáltatások nem igazolják.

Ez az eszmecsere az USO teljes piacnyitást követő finanszírozására vonatkozó nagyobb eszmecsere része. A PWC „A postai szolgáltatások belső piacának 2009-ben történő teljes megvalósítása által az egyetemes szolgáltatásra gyakorolt hatás” című tanulmányának 2006. júliusi megjelenése után kilenc ország (BE, CY, ES, FR, GR, HU, IT, LU, PL) hivatalban lévő postai szolgáltatója aggodalmát fejezte ki a tanulmány eredményeit illetően és egy közös sajtóközleményben kiegyensúlyozott megközelítést kért a jövőbeni szabályozáshoz (a harmadik irányelv).13 Az USO költségének és finanszírozásának tárgyalása a 3. fejezet 3.4 bekezdésében olvasható. Jelenlegi gyakorlatok és jövőbeni elvárások A másik két liberalizált piacon, Németországban és Svédországban az egyetemes szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban nem jósolnak semmilyen problémát. A svéd törvényhozó nem tartotta szükségesnek, hogy a Posten AB általános kompenzációban részesüljön az egyetemes szolgáltatás nyújtásáért. E döntés mögött az az elképzelés áll, hogy a Posten AB, az egyetlen szolgáltató, mely képes egyetemes szolgáltatásokat kínálni, ebben a tekintetben nagy versenyelőnnyel rendelkezik. Az egyetlen kivétel a vidéki postások által az idős és mozgásképtelen személyek részére nyújtott szociális szolgáltatások és a hangkazetták és hasonló cikkek gyengénlátók számára történő kézbesítése terén valósul meg. Ezek után a Posten AB a kormánytól pénzügyi kompenzációban részesül e szolgáltatások PTS postai szabályozó hatóságon keresztül történő beszerzése révén. 13

“Nine European Postal Service Providers jointly call for caution in the 2009 reform of postal services” [Kilenc európai postai szolgáltató óvatosságra int a postai szolgáltatások 2009. évi reformja kapcsán], sajtóközlemény, Brüsszel, 2006. július 27.

A teljes piacnyitás után, 2008. január 1-jétől Németország olyan helyzetbe került, hogy még mindig biztosított egyetemes szolgáltatást (a postai irányelv által előírtaknak megfelelően), de nem rendelkezett kijelölt egyetemes szolgáltatóval. Az NRA, a Bundesnetzagentur feladata gondoskodni arról, hogy német postai piacon az egyetemes szolgáltatás biztosításra kerül. Jelenleg a Deusche Post (DPAG) beleegyezett az összes szolgáltatás egyetemes szolgáltatás alatt történő nyújtásába. Amennyiben a DPAG úgy dönt, hogy többé már nem nyújtja az összes egyetemes szolgáltatást, például, úgy dönt, hogy egy bizonyos városba vagy területre nem kézbesít, akkor hat hónapos felmondási időt kell biztosítani, és az NRA köteles egy, az egyetemes szolgáltatás biztosítását célzó eljárást kezdeményezni. Először is, erőfeszítéseket kellene tenni egy olyan postai szolgáltató megtalálására, aki hajlandó az egyetemes szolgáltatás eme konkrét részét díjmentesen teljesíteni. Másodszor, amennyiben ez lehetetlennek bizonyul, az NRA kötelezhet egy vezető piaci pozícióban lévő szolgáltatót, vagy ha ez kompenzáció nélkül nem megvalósítható, akkor elindíthat egy tendereljárást az egyetemes szolgáltatás eme konkrét részének teljesítésére.14 Belgiumban sok figyelmet kap az egyetemes szolgáltatás a postai piac teljes liberalizációjával kapcsolatban. 2008 januárjában a belga közigazgatási és az állami tulajdonú vállalatok miniszterének szóvivője emlékeztetett arra, hogy a közeljövőben az alternatív postai szolgáltatóknak az egyetemes szolgáltatás biztosítása érdekében esetleg további engedélyezési feltételekkel kell foglalkozniuk. A legtöbb országban még ezután fogják megtárgyalni az USO jövőbeni hatókörét és finanszírozását.

2.3 A fenntartott terület A 97/67/EK irányelv (7. cikk) megengedi, hogy az egyes országok az egyetemes szolgáltatás fenntartásához szükséges mértékben fenntartsanak bizonyos szolgáltatásokat az egyetemes szolgáltatók számára. Általában a fenntartott szolgáltatások közé az 50 grammnál kisebb súlyú belföldi levélküldemények tartozhatnak, amelynek díja alacsonyabb, mint az egyetemes szolgáltatási kör leggyorsabb szolgáltatási kategóriájának első súlyfokozatába tartozó levélküldemény díjának két és félszerese. Az egyetemes szolgáltatás biztosításához a címzett reklámküldemény és a (befelé és/vagy kifelé irányuló) nemzetközi küldemény ugyanazon díj- és tömeghatárokon belül továbbra is fenntartható. A 2.5 táblázat összefoglalja a fenntartott szolgáltatásokat Európában.

14

Lásd a német postatörvény 13. és 14. cikke.

2.5 táblázat

Az USP számára fenntartott szolgáltatások a tagállamokban, Izlandon és Norvégiában Országok

Belföldi és befelé irányuló nemzetközi fenntartott?

Kifelé irányuló nemzetközi fenntartott?

Címzett reklámküldemény fenntartott?

-

-

-

Igen

-

-

Igen

Igen

-

Igen

-

Igen

Igen

Igen

Igen

DE, FI, SE, UK AT, CZ, EE, NL, SI (1) BG, ES, IT (2) BE, DK, FR, IE, LT, NO (3) CY, GR, HU, LU, LV, MT, PL, PT, RO, SK (4)

Forrás: II. sz. melléklet, országadatlapok, visszajelzés az NRA-któl. (1) CZ és EE: a befelé irányuló nemzetközi küldemények nincsenek fenntartva; NL: a nyomtatvány nem tartozik a fenntartott területhez. A nyomtatvány tágabb kategória, mint a címzett reklámküldemény, ugyanis olyan azonos tartalmú leveleket jelöl, amelyek csak a név és cím adatokban különböznek. (2) BG: a hibrid posta nem tartozik a fenntartott területhez; ES: a városon belüli küldemények nem tartoznak a fenntartott területhez. (3) DK: Ha a postai küldemények csomagolása átlátszó, akkor a küldemény címezetlennek minősül és nyitott a verseny előtt. (4) SK: a bejövő nemzetközi küldemények liberalizálva vannak azzal a feltétellel, hogy e küldemények szétosztását a belföldi szolgáltatás keretén belül az a postai cég végezze, amely e küldemények gyűjtését külföldön elvégezte.

A WIK-Consult (2006) tanulmány óta Németországban 2008. január 1-je óta a postai piac teljes liberalizációjának lehettünk tanúi, illetve 2006-tól az 50 grammnál nem nehezebb belföldi levélküldemények esetében egy fenntartott terület bevezetésének Észtországban. A fenntartott terület újbóli bevezetése Észtországban 2006 előtt az egyetemes szolgáltatást nyújtó vállalat az összes meghatározott egyetemes szolgáltatás nyújtására kötelezett volt. Az is igaz volt, hogy az egyetemes szolgáltatás nyújtására képes vállalatok száma nem volt korlátozott. 2006 óta csak egy egyetemes szolgáltató lehet, habár más cégek nyújthatnak nem egyetemes szolgáltatásokat. A fenntartott terület bevezetésének oka az USO biztosításának védelme volt. 15

A WIK-Consult (2006) tanulmányban ismertetett helyzethez képes másik változás a lettországi helyzet, ahol a címzett reklámküldeményt nem liberalizálták, és Spanyolország sincs teljesen liberalizálva. Az irányelv nem nyújt világos útmutatást a hibrid postai szolgáltatásoknak a fenntartott területhez történő hozzáadása tekintetében.16 A legtöbb országban a hibrid posta a levélpostai küldemények alá tartozik, és ezáltal a fenntartott szolgáltatás része. Bulgáriában a hibrid posta, ideértve a fizikai küldemények végső kézbesítését, nem tartozik az egyetemes szolgáltatásba (sem a fenntartott területhez), ami a hibrid postai szolgáltatások terén a verseny gyors terjedését teszi lehetővé. Szlovákiában a hibrid posta státuszával kapcsolatos bizonytalanságok a szlovák postatörvény

15 16

II. sz. melléklet, Észtország országadatlapja. A hibrid posta definícióját lásd a 6. fejezetben.

2008. februári módosításához vezettek (a bolgár és szlovák fejleményekkel kapcsolatban bővebb információ a 4. fejezetben olvasható). Kivételek és újabb tételek a fenntartott területen A fenntartott terület egyik legfontosabb kivétele a városon belüli küldemények liberalizálása Spanyolországban. Noha formálisan a fenntartott terület része, Olaszországban van egy olyan rendelkezés, hogy a fenntartott területen a városon belüli küldemények egy részének kézbesítését a CPO-k végzik. A rendes levélpostai küldeményeken felül számos ország felvett bizonyos postai küldeményeket a fenntartott szolgáltatások közé. Belgiumban, Olaszországban és Szlovákiában a közigazgatási és jogi eljárások során igénybe vett (ajánlott) postai küldemények kézbesítése a fenntartott terület része. Portugália felvette az ajánlott és biztosított küldeményeket a fenntartott szolgáltatások közé, ideértve a bírósági idézések postai úton történő kézbesítését. Ciprus hozzáadta a vakok és csökkent látóképességűek számára nyújtott postai szolgáltatásokat a fenntartott területhez.

2.3.1

Jövőbeni lépések A még nem teljesen liberalizált országok szinte mindegyike a 2008/6/EK irányelvben foglalt ütemterv szerinti teljes piacnyitást tervezi, ami 2000. december 31-re vagy 2012. december 31-re teljes piacnyitást jelent (a választási lehetőség CY, CZ, GR, HU, LT, LU, LV, MT, PL, RO és SK számára áll fenn). A liberalizációs tervek elhalasztása Hollandiában a liberalizáció várható időpontja még mindig tisztázatlan. Eredetileg a teljes piacnyitást 2007 áprilisára tervezték, de a liberalizációt számos alkalommal elhalasztották (lásd alább) és a jelen jelentés megírásának pillanatában sem lehet tudni, hogy mikor lesz a liberalizáció. Út a liberalizációig Hollandiában A holland postai piac tervezett liberalizációját számos alkalommal elhalasztották. Eredetileg a teljes piacnyitást 2007 áprilisára tervezték. A teljes piacnyitás egyik feltétele „egyenlő versenyfeltételek” megléte volt a postai piac korai liberalizációjában élenjáró országok, legfőképpen Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság között.

2005-ben a TNT azzal érvelt, hogy Hollandia, Németország és az Egyesült Királyság között nem egyenlők a versenyfeltételek. Az azt követő tanulmányok – melyek egyikét a TNT megbízásából, a másikat pedig a törvényhozó megbízásából végeztek – rámutattak, hogy a versenyfeltételek közötti fő különbség Hollandia, Németország és az Egyesült Királyság vonatkozásában a megfelelő egyetemes szolgáltatók áfamentességében kristályosodik ki – Hollandiában ez a mentesség Németországhoz és az Egyesült Királysághoz viszonyítva kicsi. Ennek az lett a politikai következménye, hogy a holland parlament egyetértett a törvényhozó abbéli javaslatával, hogy 2008. január 1-jéig halasszák el a teljes piacnyitást, miközben a német és egyesült királyságbeli törvényhozókat arra ösztönözzék, hogy szűkítsék a DPAG illetve a Royal Mail áfamentességét. 2007 őszén az áfakérdés még megoldatlan volt. Ezen felül két további kérdés is felmerült. Először, elfogadták a németországi postai dolgozók minimálbéréről szóló törvényt, és másodszor, a holland postai kézbesítők jogi helyzete a figyelem középpontjába került (ezekről a kérdésekről bővebben a 7. fejezetben lesz szó). Ennek eredményeképpen a teljes piacnyitást (legkorábban) 2009. január 1-jére elhalasztották, a németországi minimálbér törvény elleni jogi eljárások várható kimenetelétől és a CPO-k és a holland szakszervezetek közötti tárgyalások eredményétől függően.

Norvégiában szintén léteztek a korai liberalizációra vonatkozó tervek. 2006-ban a norvég parlament megszavazta a norvég postai piac 2007. évtől megvalósuló liberalizációját. Az új kormány később visszavonta ezt a határozatot, és úgy döntött, hogy nem liberalizálja a norvég postai piacot, mivel nem volt meggyőződve arról, hogy az egyetemes szolgáltatás a postai piac teljes liberalizációját követően az aktuális szinten fenntartható. Jelenleg az NRA a norvég postai piac teljes liberalizációját 2010. december 31-ére teszi.

2.4 Jogosítványok és engedélyek A 97/67/EK irányelv kétféle engedélyt határoz meg: egyedi jogosítványt és általános engedélyt (2. cikk (14)): •

•

„általános engedély" az olyan engedély – függetlenül attól, hogy annak szabályozása „csoportos engedéllyel" vagy általános törvény alapján történik-e, és függetlenül attól, hogy az ilyen szabályozáshoz szükséges-e bejegyzési vagy bejelentési eljárás –, amely nem írja elő az érintett vállalkozás számára, hogy az engedélyből fakadó jogok gyakorlása előtt a nemzeti szabályozóhatóság egyértelmű határozatát szerezze be, „egyedi jogosítvány" az olyan engedély, amelyet valamely nemzeti szabályozóhatóság bocsát ki, és amely valamely vállalkozásnak konkrét jogokat ad, vagy amely a vállalkozás tevékenységét az általános engedélyt kiegészítő külön kötelezettségeknek veti alá, ahol szükséges, amikor is a vállalkozás mindaddig nem jogosult jogainak gyakorlására, amíg a nemzeti szabályozóhatóságtól a határozatot meg nem kapta.

Az irányelv megengedi, hogy az egyetemes szolgáltatásokon kívül eső, nem fenntartott szolgáltatások vonatkozásában a tagállamok az alapkövetelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében szükséges mértékig általános engedélyeket vezessenek be. 17 Az egyetemes szolgáltatásokon belüli, nem fenntartott szolgáltatások vonatkozásában a tagállamok az alapkövetelményeknek való megfelelés biztosítása és az egyetemes szolgáltatás védelme érdekében szükséges mértékű engedélyezési eljárásokat vezethetnek be, beleértve az egyedi jogosítványokat.18 A különböző országok engedélyezési rendszerének áttekintését a 2.6 táblázat tartalmazza.

17 18

97/67/EK irányelv, 9. cikk Ugyanott

2.6 táblázat

Jogosítványok és engedélyek összefoglalása Jogosítvány követelményei Ország

AT

Jogosítvány?

Jogosítványok száma

Nem

BE

Igen

BG

igen (1)

CY

Igen

CZ

Igen

DE

Engedélyezett szolgáltatások

Általános engedély követelményei

US, n. fenntart. összes US, n. fenntart. összes

Engedélyezett szolgáltatások

Engedélyek száma

igen

US, n. fenntart.

[nem ismert]

11

igen

nem US

168

9

igen

nem US

74

1

igen

nem US

17

1

igen

nem összes

38

igen

összes

1409

Nem összes

Általános engedély

DK

Igen

1

igen

nem összes

1409

EE

Igen

US, n. fenntart.

2

igen

nem US

38

ES

Igen

US, n. fenntart.

444

igen

nem US

2682

igen

nem összes

20

nem US

341

FI

Igen

FR

Nem

US

2

nem

GR

Igen

US, n. fenntart.

6

igen

HU

Igen

US, n. fenntart.

0 (2)

igen

nem US

137

IE

Nem

igen

nem összes

32

IT

Igen

US, n. fenntart.

211

igen

nem US

1145

IS

Igen

US, n. fenntart.

2

igen

nem US

1

postai szolgáltatások LU LT LV

Nem Igen Igen

US, n. fenntart.

futárszolgáltatások 11 1

igen igen igen

nem összes nem US

23 77 44

futár és expressz MT

Igen

US, n. fenntart.

NO NL PL

Igen Nem Igen

US, n. fenntart.

PT

Igen

US, n. fenntart.

RO

Igen

összes

összes

2

igen

postai szolgáltatások

14

3 6

nem igen igen

nem US

[nem ismert] 159

18

igen

nem US

55

1

igen

nem US

300(+)

1 12

igen nem

US, n. fenntart.

21

19 34

nem nem

US, n. fenntart. (3) SK SI

Igen Igen

UK SE

Igen Igen

összes postai szolgáltatások összes

Forrás: II. sz. melléklet, országadatlapok. Megjegyzés: Összes = egyetemes szolgáltatások a fenntartott területtel együtt; US, n. fenntart. = egyetemes szolgáltatások a fenntartott terület nélkül; nem US = az egyetemes szolgáltatáson kívüli postai szolgáltatások. (1) Bulgáriában két különböző engedély létezik: a) egy engedély az összes postai szolgáltatásra az egyetemes szolgáltatás alatt, ideértve a postautalványokat, b) engedély a szolgáltatások egy részére az egyetemes szolgáltatás alatt. Három engedélyt adtak ki a teljes egyetemes szolgáltatás nyújtására és hatot az egyetemes szolgáltatások egy részének biztosítására. E 6 részleges engedély közül 5 engedélyt a postautalványokra adtak ki, 1 engedélyt pedig a postautalványok kivételével az összes egyetemes postai szolgáltatásra.

(2) Az NPO Magyar Postát nem érinti az engedélyezési folyamat, mivel a postatörvény szerint ez a kijelölt USP. (3) Szlovéniában négy különböző engedély létezik: a) az egyetemes szolgáltatás alá tartozok csomagok, b) az egyetemes szolgáltatás alá tartozó csomagok és levélpostai küldemények, c) az egyetemes szolgáltatás alá tartozó csomagok, levélpostai küldemények és ajánlott és biztosított küldemények, d) az egyetemes szolgáltatás alá tartozó csomagok, küldemények és ajánlott és biztosított küldemények, ideértve a vakoknak szóló küldeményeket.

2.4.1

Engedélyezési feltételek A 97/67/EK irányelv 9 cikk, 2. bekezdése szerint: Az engedély megadása: • adott esetben az egyetemes szolgáltatási kötelezettségektől függővé tehető , • ha szükséges, az adott szolgáltatások minőségére, hozzáférhetőségére és teljesítésére vonatkozó követelményeket szabhat, • attól a kötelezettségtől tehető függővé, hogy az egyetemes szolgáltatók számára a 7. cikk (1) és (2) bekezdésében biztosított kizárólagos vagy különleges jogokat nem lehet megsérteni.

Az engedélyezési feltételek összefoglalása a WIK-Consult (2006) által alkalmazott kategóriák szerint csoportosítva a 2.7 táblázatban látható. 2.7 táblázat

A jogosítványok és általános engedélyek feltételei Jogosítvány

Ország

Alapv. köv.

Általános engedély

USO

Egyéb

AT

Alapv. köv.

USO

Egyéb

Igen

Nem

Nem

BE

Igen

Nem

Nem

Igen

Nem

Igen

BG

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem

Igen

CY

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem

Nem

CZ

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem

Igen

Igen

Nem

Igen

DK

Igen

Igen

Nem

Igen

Nem

Nem

EE

Igen

Igen

Nem

Igen

Nem

Igen

ES

Igen

Nem

Nem

Igen

Nem

Nem

FI

Igen

Igen

Igen Igen

Nem

Igen

GR

Igen

Nem

Igen

Igen

Nem

Igen

HU

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem

Nem

Igen

Nem

Nem

IT

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem

Nem

IS

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem

Igen

LT

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem

Igen

Igen

Nem

Nem

DE

FR

IE

LU LV

Igen

Igen

Nem

Igen

Nem

Igen

MT

Igen

Igen

Nem

Igen

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

NL NO

Nem

Nem

Igen

Jogosítvány Ország

Alapv. köv.

USO

Általános engedély Egyéb

Alapv. köv.

USO

Egyéb

Igen

Igen

Nem

Nem

Nem

Igen

Igen

Nem

Igen

Igen

Nem

Igen

Nem

Nem

Igen

Nem

Igen

PL

Igen

Nem

PT

Igen

RO

Igen

SI

Igen

Nem

Igen

SK

Igen

Igen

Nem

SE

Igen

Igen

Nem

UK

Igen

Nem

Igen

Forrás: II. sz. melléklet, országadatlapok, WIK (2006). Megjegyzés: Alapv. köv.= Alapvető követelmények, melyek az alábbiakat tartalmazzák: • levéltitok; • veszélyes árukkal kapcsolatos korlátozások; • adatvédelmi követelmények; • környezetvédelmi követelmények. USO = egyetemes szolgáltatás védelme, mely a következőket foglalja magába: • teljes vagy részleges egyetemes szolgáltatásnyújtási kötelezettség; • minőség, rendelkezésre állás, teljesítmény vagy normál árak; • panaszok megfelelő kezelése; • az USP számára fenntartott terület tiszteletben tartása; • hozzájárulás az egyetemes szolgáltatási alaphoz. Egyéb = egyéb követelmények, melyek közé az alábbiak tartoznak: • minimális tőke- vagy pénzügyi garancia; • technikai vagy üzemeltetési képesség; • egyéb megszorítások.

Igen sok ország (BG, CY, CZ, DK, EE, FI, IT, IS, MT, RO, SK, SE) határozott úgy, hogy él a lehetőséggel és az engedély megadását az egyetemes szolgáltatási kötelezettségekhez köti. A legtöbb országban, melyek közé tartozik CY, CZ, DK, IT, IS, MT és SK, csak egyetlen engedélyt adnak ki a kijelölt postai szolgáltatónak. Néhány esetben az egyetemes szolgáltatási kötelezettség puszta formalitás, mint például Svédországban, ahol az engedélyes szolgáltatók formálisan felkérhetők az egyetemes szolgáltatások nyújtására, de a gyakorlatban minden valószínűség szerint a Posten AB marad az egyetlen egyetemes szolgáltató az elkövetkező években. Ugyanakkor néhány országban valóban fennáll a teljes egyetemes szolgáltatás nyújtásának kötelezettsége azok számára, akik engedélyt kívánnak szerezni az egyetemes szolgáltatás keretén belüli szolgáltatásnyújtásra. Ez a helyzet Bulgáriában, Finnországban, Magyarországon és Romániában. Az országos egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelezettség alternatívája figyelhető meg Magyarországon (lásd alább). Eddig egyetlen postai szolgáltató sem folyamodott engedélyért, de ez a (címzett reklámküldeményt is magába foglaló) fenntartott terület létezésével és a Magyar Posta egyetemes szolgáltatással kapcsolatos áfamentességével is összefügghet.

Földrajzi engedélyezési követelmények Magyarországon19 Annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy a kézbesítő vállalatok a nagy profittal kecsegtető agglomerációkra összpontosítsanak, a magyar törvényhozás egy speciális megoldással állt elő: egy kézbesítő vállalat, amely engedélyért folyamodik például az ország fővárosa, Budapest vonatkozásában, köteles szolgáltatásait legalább két másik, kevésbé jövedelmező közigazazgatási területen is felajánlani.

Engedély kérhető egy vagy több postai szolgáltatásnak az alábbi közigazgatási területek egyikén történő nyújtására: a) egy vagy több város, kivéve a nagyvárosokat; b) legalább egy megye, kivéve Pest megyét; c) Pest megye plusz legalább még egy megye; d) Budapest és legalább még két megye, kivéve Pest megye; e) Magyarország egész területe.

Az engedélyes postai szolgáltatóknak meg kell felelniük a minőségi követelményeknek, mint például előre meghatározott átfutási idők, azon termékek és közigazgatási területek vonatkozásában, amelyekre az engedélyt megkapták. Ily módon a magyar döntéshozó meg kívánja teremteni a tisztességes verseny alapját az összes szolgáltató között és bízik benne, hogy az ügyfelek profitálnak az egységes minőségi követelményekből.

Az alapvető és az egyetemes szolgáltatás védelmét célzó követelményeken felül az országok olyan újabb követelményeket is lefektettek, amelyekről az irányelv nem rendelkezik. Ezek általában a hét országban (CY, CZ, FI, HU, IS, SI, UK) érvényes minimális tőke- vagy pénzügyi garanciára és/vagy a technikai vagy üzemeltetési képességre vonatkoznak, ami nyolc országban figyelhető meg (CY, CZ, FI, HU, PL, PT, SI, UK).

2.5 A postai hálózathoz való hozzáférés A 97/67/EK irányelv 11. cikke előírja, hogy a felhasználók a postai hálózathoz olyan feltételekkel férjenek hozzá, amelyek áttekinthetők és megkülönböztetéstől mentesek. Különbséget lehet tenni aszerint, hogy a hálózat mely részére vonatkozik a hozzáférés. A jelen tanulmányban az alábbiakat különböztethetjük meg: • a postai kézbesítési hálózathoz való hozzáférés; • a postai infrastruktúrához való hozzáférés. A postai kézbesítési hálózathoz való hozzáférés vagy vertikálisan felfelé irányuló (upstream) vagy lefelé irányuló (downstream) hozzáférés, amely a bejövő vagy kimenő küldeményeket válogató központokhoz vagy kiszállítási létesítményekhez és esetlegesen az utcai postaládákhoz a küldemények összegyűjtése céljából való hozzáférést jelenti. A postai infrastruktúrához való hozzáférés a magánügyfelek és cégek postaládáihoz, a postafiókokhoz, a lakcím-adatbázishoz (értesítési címek változása) és a postai irányítószám-rendszerhez való hozzáférést, illetve a (rosszul megcímzett/visszaküldött) küldemények átirányítási lehetőségét foglalja magában. 19

II. sz. melléklet, Magyarország országadatlapja. Ne feledjük, hogy ezt az engedélyezési követelményt a 2008/6/EK irányelv már nem teszi lehetővé. Az ECORYS úgy véli, hogy a döntéshozóknak nem kellene törekedniük az egységes minőségi előírásokra, mivel a termékek differenciálására és ígért kézbesítési időre van szükség, nem pedig egy sor egységes termékre és szolgáltatásra (de az „ígéret” lehet D+1, D+3 vagy D+7 (1, 3 vagy 7 nap)); lásd az 5. fejezetet).

2.5.1

A hozzáférés módjai Az irányelv nem határozza meg a hozzáférés biztosításának módját. A gyakorlatban három (fő) hozzáférés és hozzáférési szabályozás különböztethető meg:20 • kötelező hozzáférés a hozzáférési feltételek (hozzáférési pontok, időszakok, árak) előzetes szabályozása mellett; • kötelező hozzáférés, ahol a piaci szereplők megegyeznek az NRA esetleges közbelépésének feltételeiről, amennyiben nem születne hozzáférési megállapodás; • szabadon megvitatott hozzáférés (ahol a vita rendezése az általános versenytörvény alapján történik). A 2.8 táblázat összegyűjti azokat az országokat, amelyek kötelező hozzáféréssel rendelkeznek a postai kézbesítési hálózathoz (vagy annak egy részéhez) és a postafiókokhoz.

2.8 táblázat

A kézbesítési hálózathoz és a postafiókokhoz való kötelező hozzáférés Ország

Utcai postaláda

Kifelé irányuló válogató központ Igen

Befelé irányuló válogató központ

Kiszállítási létesítmény

Postafiók

BG

-

Igen

Igen

Igen

DE

-

Igen

Igen

-

Igen

DK

-

Igen

Igen

Igen

-

ES

-

Igen

Igen

Igen

Igen

FR

-

Igen

Igen

Igen

Igen

HU

-

Igen

Igen

Igen

Igen

IE

Igen

Igen

-

-

IS

Igen

-

Igen

Igen

MT

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

NL

-

-

-

-

Igen

PT

-

Igen

Igen

Igen

Igen

SI

-

Igen

Igen

Igen

Igen

SE

-

-

-

-

Igen

UK

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem világos

Forrás: II. sz. melléklet, országadatlapok. Megjegyzés: Az utcai postaládákhoz való hozzáférés azt jelenti, hogy a CPO-k kihelyezhetik a saját utcai postaládáikat.

A WIK-Consult (2006) tanulmányban két évvel ezelőtt ismertetett helyzethez képest számos változás ment végbe. • Először is, Németország 2008. január 1-jétől a hozzáférési feltételek előzetes szabályozásáról áttért az utólagos ellenőrzésre; • Másodszor, kötelező hozzáférési rendszereket vezettek be Bulgáriában, Máltán és Spanyolországban. Hollandiában a hozzáférés az új (még nem hatályos) postatörvény értelmében kötelező lesz. Jelenleg a TNT nem köteles harmadik feleknek hozzáférést biztosítani, noha a harmadik felek kieszközölhetik a hozzáférést. Az új postatörvény kimondja, hogy ha egy postai szolgáltató egy nemzeti 20

Osztályozás az ECORYS (2005a) alapján.

kézbesítési hálózattal rendelkezik, mely heti öt nap kézbesít (jelenleg csak a TNT Post biztosítja ezt a szolgáltatást) és a postai küldeményeket speciális feltételek és díjak mellett kézbesíti, akkor ugyanez a postai szolgáltató köteles postai küldeményeket kézbesíteni a többi postai szolgáltató részére is, ha szükséges. A postaládák kézbesítési céllal történő hozzáférése számos országban probléma volt (FR) és részben még mindig az (AT, PL, SK és kisebb mértékben DE). Ezekben az országokban a lakott területek zárt tömbházaiban található magán postaládák egy részéhez a postai kézbesítők nem férnek hozzá. Például Ausztriában az osztrák Post az egyetlen olyan szolgáltató, amely kulccsal rendelkezik a tömbházakhoz és így hozzáférhet a magán levélszekrényekhez. A CPOk nem tudnak hozzáférni ezekhez a területekhez. A törvényhozó hatalom előírta a magán levélszekrények átalakítását és a CPO-k tömbházakhoz való hozzáférését, de az alkotmánybíróság ezt a törvényt 2006-ban eltörölte. Németországban ugyanez a probléma figyelhető meg a házon belüli, nyilvánosan nem hozzáférhető levélszekrények esetében, noha csupán a kézbesítési címek viszonylag kis százalékánál. Ezek a postaládák többnyire nagy tömbházakban találhatók. A tömbház lakóitól függ, hogy biztosítanak-e kulcsot a levélszekrényhez való hozzáféréshez. A gyakorlatban a Deutsche Post kézbesítői rendelkeznek kulccsal, míg a CPO-knak gyakran nincs kulcsuk, ezért nem rendelkeznek hozzáféréssel. Hasonló probléma létezik Franciaországban is. Az ARCEP szabályozóhatóság szerint a levélszekrényekhez való hozzáférés kérdése számos jogi és technikai problémát vet fel, mint amilyen az épület biztonsága és a magántulajdonra vonatkozó hatályos törvények. Az ARCEP kompromisszummal végződő nyilvános konzultációt rendezett, aminek eredményeképp az összes engedélyes a levélszekrények elérése érdekében hozzáférést fog kapni a (La Poste által kezelt) hozzáférési kódokhoz. A postai infrastruktúrához való hozzáférés megvalósításának egyik legjobb gyakorlata figyelhető meg Franciaországban (lásd alább). A hozzáférés megvalósítása Franciaországban21 A nemzeti postai szolgáltató, a La Poste kézbesítési hálózata évek óta hozzáférhető. Franciaországban a vertikálisan felfelé irányuló tevékenységek hosszú ideje liberalizáltak. A nagy ügyfelek, nyomtatványok összevetésével és nagy mennyiségben történő szétküldésével foglalkozó cégek vagy az ügyfelek postájának gyűjtését végző közvetítők a La Poste különböző szintű válogató központjain keresztül szállíthatják ki postájukat a kiskereskedelmi áraknál alacsonyabb árakon.

2005 májusa óta a postai infrastruktúrához való hozzáférést a francia postatörvény garantálja. A törvény az alábbi négy alapvető létesítményt határozza meg, amelyekhez a hozzáférést garantálni kell: • Kézbesítési szolgáltatás a postahivatalokban elhelyezett postafiókokba az ilyen egyedi kézbesítési típust választó ügyfelek számára; • A postai irányítószámok jegyzéke, kiegészítve az ezen irányítószámok és az utcára, illetve címekre vonatkozó földrajzi információk közötti kapcsolattal; fontos, hogy a tájékoztató kiadványok, mint például a postai irányítószámok jegyzéke, vagy a küldemények címzéséhez használt más földrajzi tájékoztató kiadványok átláthatóak legyenek; 21

II. sz. melléklet, országadatlapok (Franciaország).

•

•

A La Poste által az előfizetők lakcímváltozásairól gyűjtött információk; a múltban ezeket az információkat természetesen a postai monopóliummal rendelkező szolgáltatóval közölték. A kiegyensúlyozott verseny egyértelmű előfeltétele ezek továbbközvetítése az újként belépő postai piaci szereplők felé a később meghatározandó gazdasági folyamatoknak megfelelően; Átirányítási szolgáltatás címváltozás esetén. Ezt a típusú szolgáltatást az engedéllyel rendelkező szolgáltató nem vállalhatja abban az esetben, ha a címzett új lakcíme kívül esik a szolgáltató hatáskörébe tartozó földrajzi területen. Ebben az esetben a La Poste az engedéllyel rendelkező szolgáltató nevében teljesíti ezt a szolgáltatást.

A postai irányítószám-rendszer Majdnem minden országról elmondható, hogy nincsenek nyitott kérdések a postai irányítószám-rendszerhez való hozzáférés kapcsán. Írországban azonban nem létezik országos postai irányítószám-rendszer, az ahhoz való hozzáférésről nem is beszélve. Az An Post néhány versenytársa úgy véli, hogy a NPO-nak ösztönözni kellene ezt, és más postai szolgáltatóknak is hozzáférést kellene biztosítani az adatbázishoz. Az ECORYS egyetért az írországi ügyfelekkel és CPO-kkal, akik hangsúlyozták a postai irányítószám-rendszer kialakításának fontosságát, de arról nincs véleménye, hogy ennek költségét ki viselje. Átláthatóság és megkülönböztetés-mentesség A legtöbb ország nemzeti jogszabályai között szerepel egy cikkely a 97/67/EK irányelv nemzeti jogszabályokba való átültetéséről. Azonban akad néhány kivétel. Belgiumban az NRA (BIPT) az átláthatóság megkövetelésén kívül nem játszik konkrét szerepet a hozzáférés szabályozásában. Görögországban a hozzáférésre vonatkozó árképzési mechanizmus átláthatósága még nincs szabályozva. Úgy tűnik, hogy Lengyelországban a hozzáférési árak és feltételek átláthatóságával kapcsolatban nem létezik előírás.

2.6 A szolgáltatás minősége A 97/67/EK irányelv 16. cikke előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jó minőségű postai szolgáltatás biztosítása érdekében az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatási minőség szabályait meghatározzák és közzétegyék. Különösen az átfutási időre és a szolgáltatások rendszerességére és megbízhatóságára kell nagy figyelmet fordítani.

2.6.1

Elsőbbségi küldemények átfutási ideje Szabályozás A 97/67/EK irányelv szerint belföldi szolgáltatás esetén a tagállamok határozzák meg a saját szabványaikat. A Közösségen belüli, határokon átnyúló szolgáltatások esetén a szabványokat az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. Belföldi átfutási idők A jelen tanulmány által érintett különböző országokban a belföldi elsőbbségi küldemények vonatkozásában meghatározott átfutási időket a 2.9 táblázat tartalmazza. A

táblázat tartalmazza továbbá az egyes egyetemes szolgáltatók által 2006-ban teljesített tényleges átfutási időket. Ott, ahol a teljesítmény az elvártnál rosszabb, a tényleges átfutási időket vastagon kiemeltük. 2.9 táblázat

Az átfutási idők szabályozása és teljesítése – belföldi elsőbbségi küldemények (2006) Szabályozás Ország

Teljesítmény

D+1

D+2

D+3

D+1

AT

95

98

100 (1)

96,1

BE

95

97

BG (2)

78

90

CY

90

97

CZ

90

DE

80

DK

93

94,0

EE

90

90,5

ES

[nem ismert]

93

56,1

89,9

FI

85

98

95,7

99,2

FR

85

95

81,2

97,2

GR

86

HU (3)

95

IE

94

IT

88

IS

85

LT

85

LU

95

LV

97

95,6

MT

92

94,9

NL

95

96,6

NO

85

85,1

95

D+2

D+3

[nem ismert] [nem ismert](1)

92,0

98,3

88,7

98,0

63,6

93,6

99,8

94,1 95

[nem ismert]

99

98 97

80,0 91.8

99,5

[nem ismert]

[nem ismert]

97,4 99,6

77,0

97,0

88,1 97

89,0

97

67,8

99

90

97,3

94

100,0 97,6 99,9

PL

82

PT

93.5

RO

85

97

[nem ismert]

[nem ismert]

SI

95

99.5

88,0

98,4

SK

96

SE

85

UK

93

68,0

87,0

94,4

94,7

96,5 97

95,4

[nem ismert]

94,0

Forrás: II. sz. melléklet, országadatlapok. Megjegyzések: (1) D+4; (2) Bulgáriában a különböző postai küldeményekre különböző szabványok vonatkoznak. A következő küldeménytételek esetében figyelhetők meg szabványok: belföldi levélküldeményekre vonatkozó átfutási idő, legfeljebb 10 kg súlyú belföldi postai csomagokra vonatkozó átfutási idő, belföldi postautalványokra vonatkozó átfutási idő, nemzetközi levélküldeményekre vonatkozó átfutási idő (különböző célok négy csoporthoz –elsőbbségi és nem elsőbbségi nem ajánlott nemzetközi levélküldemények és Európán belüli vagy Európán kívüli földrajzi területekről származó levélküldemények); (3) Magyarországon a különböző küldeménytételekre különböző szabványok vonatkoznak. A következő postai cikkek esetében figyelhetők meg szabványok: egy tételből álló elsőbbségi küldemény, egy tételből álló nem elsőbbségi küldemény, elsőbbségi küldemény nagy tételben, nem elsőbbségi küldemény nagy tételben, postai csomagok, nemzetközi elsőbbségi küldemény.

Amint az a 2.9 táblázatból látható, az NPO-k számára tíz országban (BE, CY, ES, FR, GR, HU, IE, LT, LV, SI) nehézséget okoz az összes meghatározott átfutási idő teljesítése. Ebből öt esetben csak a leggyorsabb átfutási időre vonatkozó szabványt (általában D+1 (1 nap)) nem teljesítették, míg a lassúbb átfutási időket (D+2 vagy D+3) igen. Öt másik esetben (CY, GR, IE, PL, SI) a lassúbb átfutási időket sem teljesítették. Nemzetközi átfutási idők A Közösségen belüli nemzetközi küldemények vonatkozásában az átfutási idők számára meghatározott szabvány 85% a D+3 esetében és 97% a D+5 esetében.22 A különböző országok által a nemzetközi küldemények számára meghatározott átfutási időket a 2.10 táblázat tartalmazza. A táblázat tartalmazza továbbá a NPO-k által 2006-ban teljesített tényleges átfutási időket. A fenti táblázathoz hasonlóan, ha a teljesítmény elmarad az előírttól, a tényleges átfutási időket vastagon kiemeltük. Egy tagállam (BG) határozott meg olyan szabványokat, amelyek alatta maradnak a 97/67/EK irányelvben foglalt követelményeknek, míg öt ország (AT, BE, EE, LV, MT) olyan szabványokat határozott meg, melyek magasabbak, mint az irányelvben foglaltak. A teljesítményt illetően az NPO-k három országban (BG, CY, LT) nem teljesítették a nemzetközi küldeményekre vonatkozó átfutási időket.23 2.10 táblázat

A nemzetközi átfutási idők szabályozása és teljesítése (Közösségen belüli, bejövő első osztályú küldemények, 2006) Szabályozás Ország

D+1

AT

95

BE

95

D+3

Teljesítmény D+5

D+1

D+3

D+5

96,4 97 (1)

92,8

98,7 (1)

BG (2)

60

80

59,3

84,0

CY

85

97

58,1

91,7

CZ

85

97

92,5

99,0

DE

85

97

96,0

98,0

DK

85

97

[nem ismert]

[nem ismert]

EE

90

ES

85

[nem ismert

87,7

[nem ismert]

FI

85

97

változó

változó

FR

85

97

94,0

99,3

GR

85

99

86,1

97,7

HU (3)

85

97

[nem ismert]

[nem ismert]

IE

85

97

85+

97+

IT

85

IS

85

97

90,0

97,0

LT

85

97

79,2

95,3

LU

85

97

94,1

99,0

LV

85

100

[nem ismert]

[nem ismert]

MT 22

92

90,8

91,3

94,1

97/67/EK irányelv, 1. sz. melléklet. 23 Noha a De Post/ La Poste (BE) nem érte el a nemzetközi küldeményekre vonatkozó belga átfutási időket, a De Post/ La Poste teljesítménye elegendő az Európai Parlament és Tanács által meghatározott szabványok teljesítéséhez. Ugyanez a mondható el a görög NPO ELTA-ról a D+5 kézbesítési szabvány vonatkozásában.

Szabályozás Ország

D+3

D+5

NL

85

97

NO

85

94,3

PL

85

85,5

PT

85

97

94,4

99,0

RO

85

97

[nem ismert]

[nem ismert]

SI

85

97

[nem ismert]

[nem ismert]

[nem ismert]

[nem ismert]

[nem ismert]

[nem ismert]

SK

D+1

Teljesítmény

[nem ismert]

D+1

[nem ismert]

D+3

D+5

96,1

99,2

SE

85

97

95,8

99,3

UK

85

[nem ismert]

93,2

[nem ismert]

Megjegyzések: (1) D+2. Forrás: II. sz. melléklet, országadatlapok.

2.6.2

Ellenőrzés Az irányelv az átfutási idők független ellenőrzését írja elő, melyet évente legalább egyszer egy olyan külső szervezetnek kell elvégeznie, amely az egyetemes szolgáltatóval semmiféle kapcsolatban nem áll. Észtországon kívül az összes ország rögzítette az átfutási idők független ellenőrzésének törvényi kötelezettségét. Az összes ország megfelel az EN 13850 és EN 14508 CEN szabványoknak (amennyiben alkalmazható), kivéve Észtországot, ahol az átfutási idők mérése (még) nem felel meg az EN 13850 szabványnak. Cipruson csak nemrégiben valósult meg a CEN szabványoknak való megfelelés, ahol a minőség mérése 2007 óta van összhangban a megfelelő CEN szabványokkal. Hollandiában a nagy levélforgalmat bonyolítók szövetsége (VGP) saját maga kezdeményezte egy QoS ellenőrző eszköz kifejlesztését és megvalósítását. Ez egyrészt lehetővé teszi, hogy a VGP összehasonlítsa a saját ellenőrző eszköze segítségével kapott eredményeket a TNT QoS teljesítményének ellenőrzését célzó aktuális ellenőrzés eredményeivel, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a VGP tagjai (nagy ügyfelek) összemérjék a holland piac különböző szolgáltatóinak teljesítményét.

2.7 A legfontosabb eredmények összefoglalása, elemzés és következtetések Egyetemes szolgáltatási kötelezettség Az USO tekintetében az összes ország teljesíti a napi kézbesítés követelményét vagy él a postai irányelv által biztosított kivételekkel. Hat ország (DE, DK, FR, NL, NO, UK) felülmúlta az irányelvben foglalt minimumkövetelményeket és heti hat napon megvalósuló gyűjtést és kézbesítést ír elő. A postai hálózatra vonatkozó követelmények szintén összhangban vannak az irányelvvel. Az országok többsége élt a lehetőséggel és a 10 kilogrammnál nehezebb postai csomagok egyetemes szolgáltatási körbe történő felvételével növelte az egyetemes szolgáltatást. A

nemzetközi csomagok esetében három országban van érvényben a postai irányelvtől eltérő súlyhatár (20 kg); ezek egyike Finnország, amely felvette a legfeljebb 30 kg súlyú kifelé irányuló nemzetközi küldeményeket az egyetemes szolgáltatásba, illetve Luxemburg és Litvánia, amelyek a nemzetközi küldemények esetében 10 kg-ra korlátozták az egyetemes szolgáltatást. Végül, az egyetemes szolgáltatás alá eső postai termékek (úgymint hírlapok, nyomtatvány, címzett reklámküldemények, postautalványok és tömeges levél) vonatkozásában az egyetemes szolgáltatás meghatározása a tagállamok, Izland és Norvégia között jelentősen eltér. Fenntartott terület 2008. január 1-től Németország teljes mértékben liberalizálta postai piacát. Ezáltal a postai piacukat teljes egészében liberalizáló országok száma négyre nőtt (DE, FI, SE, UK). Észtország már teljesen liberalizált volt, azonban az egyetemes szolgáltatás biztosítására vonatkozó jogszabály módosítása után az USO rendelkezésének védelme érdekében újra létrehozott egy fenntartott területet a levélküldeményekre. Két másik ország (NO, NL) úgy tervezte, hogy az európai ütemtervet megelőzve hajt végre liberalizációt, de végül úgy döntöttek, hogy elhalasztják a teljes piacnyitást. Norvégiában a liberalizáció elhalasztására vonatkozó döntés a kormányváltás következménye volt. Hollandiában a liberalizáció elhalasztásának megnevezett okai: a TNT fő versenytársai (Sandd and Selekt Mail) által foglalkoztatott kézbesítők munkafeltételei; valamint a szolgáltatók számára biztosított egyenlő versenyfeltételek hiánya Hollandiában, Németországban és az Egyesült Királyságban az áfamentesség és a bérezési feltételek vonatkozásában (Németországban a minimálbér szabályozása, lásd a 7. fejezetet). A jelentés megírásának idején azok az országok, amelyek még nem hajtottak végre liberalizációt, várhatóan a 2008/6/EK irányelvben foglalt ütemterv szerint teljes mértékben liberalizálni fogják postai piacukat (vagy 2010. december 31-re, vagy 2012. december 31-re). Nyolc ország a címzett küldemények piacának aránylag nagy részét liberalizálta. AT, CZ, EE, NL és SI nem rendelkezik címzett reklámküldeményekkel és kifelé irányuló nemzetközi küldeményekkel a fenntartott területen (bár Ausztriában léteznek bizonyos korlátozások a címzett reklámküldemények tekintetében), míg a címzett reklámküldemények nincsenek fenntartva BG, ES és IT esetében, de a kifelé irányuló nemzetközi küldemények igen. Ezen túlmenően a hibrid postai szolgáltatások nem képezik a fenntartott terület részét BG-ben, és a városon belüli küldemények nincsenek fenntartva Spanyolországban. Olaszországban olyan megállapodás van érvényben, mely szerint a fenntartott területen a városon belüli küldeményeket a CPO-k kézbesítik. A közönséges levélpostai küldeményeken felül számos ország felvett bizonyos postai küldeményeket a fenntartott szolgáltatások közé. Belgiumban, Olaszországban és Szlovákiában a közigazgatási és jogi eljárások során igénybe vett (ajánlott) postai küldemények kézbesítése a fenntartott terület része. Portugália felvette az ajánlott és biztosított küldeményeket a fenntartott szolgáltatások közé, ideértve a bírósági idézések postai úton történő kézbesítését. Ciprus hozzáadta a vakok és csökkent látóképességűek számára nyújtott postai szolgáltatásokat a fenntartott területhez. Számos ország határozott meg kivételeket a fenntartott terület alól például azáltal, hogy a bírósági vagy közigazgatási eljárások során igénybe vett ajánlott küldeményeket súlyhatár nélkül felvette a fenntartott szolgáltatások közé (BE, IT, SI) vagy a vakok számára teljesített postai szolgáltatásokat felvette a fenntartott szolgáltatások közé (PT). Jogosítványok és engedélyek A 2002/39/EK irányelvvel módosított 97/67/EK irányelv kétféle engedélyt határoz meg: egyedi jogosítványt és általános engedélyt. Az egyetemes szolgáltatásokon belüli, nem fenntartott szolgáltatások vonatkozásában jogosítványért lehet folyamodni, míg

az általános engedélyek az egyetemes szolgáltatásokon kívül eső szolgáltatások vonatkozásában vezethetők be. Mindkét esetben az engedélyek az alapkövetelményeknek való megfelelés biztosítása és – az egyedi jogosítványok esetében – az egyetemes szolgáltatás védelme érdekében szükséges mértékű korlátozás alá esnek. Igen sok ország (BG, CY, CZ, DK, EE, FI, IT, IS, MT, RO, SK, SE) döntött úgy, hogy él a lehetőséggel és a jogosítvány megadását egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez köti. A legtöbb esetben ezek a kötelezettségek puszta formalitások. Más országokban azonban az egyetemes szolgáltatásnyújtási kötelezettség (BG, EE, FI, RO) vagy a legalább két különböző földrajzi régióban történő szolgáltatásteljesítés (HU) az engedélyezési követelmények közé tartozik. Az alapvető követelményeken és az egyetemes szolgáltatás védelmét célzó követelményeken felül az országok olyan újabb követelményeket is lefektettek, amelyekről a postai irányelv nem rendelkezik. Ezek a követelmények általában a minimális tőkére vagy pénzügyi és technikai vagy üzemeltetési képesség igazolására vonatkoznak. Hozzáférés A postai irányelv előírja, hogy felhasználók a postai hálózathoz olyan feltételekkel férjenek hozzá, amelyek áttekinthetők és megkülönböztetéstől mentesek. Formálisan az összes ország átültette ezt a követelményt a nemzeti jogszabályaiba. Az országok többségében az NPO kézbesítési hálózatához való hozzáférésről a piaci szereplők megegyezhetnek, és az NRA-nak nem áll módjában az árak és/vagy feltételek megállapítása. A kötelező hozzáférés irányába mutató tendencia figyelhető meg ott, ahol az NPO – megfelelő feltételek ellenében – köteles hozzáférést biztosítani, és viták esetén az NRA hatáskörébe tartozik ezeknek a feltételek a meghatározása. A DE, DK, FR, HU, PT, SI és UK országokon kívül BG, ES és MT is támogatja a kötelező hozzáférési rendszert. 2008. január 1-je óta Németország a hozzáférési árak előre meghatározása helyett utólagos ellenőrzést alkalmaz. A kötelező hozzáféréssel rendelkező országok többsége azt az elvet alkalmazta, mely szerint a hozzáférési árakat a fogyasztói áraknak és az NPO elkerült költségének különbsége alapján kell meghatározni. Úgy tűnik, hogy csak az egyesült királyságbeli Postcomm részesíti előnyben a hozzáférési áraknak a vertikálisan lefelé irányuló kézbesítési tevékenység költségéhez történő kapcsolását. A különbség a két eljárás között az, hogy az utóbbi esetében a hozzáférési küldemény feladása előtt jelentkező állandó költségeket nem térítik meg. A zárt tömbházakban lévő levélszekrényekhez való hozzáférés komoly probléma volt Ausztriában, Franciaországban, Lengyelországban és Szlovákiában, de Franciaországban már megoldották, és Lengyelországban a helyzet javul. A szolgáltatás minősége A 97/67/EK irányelv csak az Európán belüli nemzetközi küldemények tekintetében határoz meg QoS szabványokat. Csaknem az összes ország megfelel az irányelv által a nemzetközi küldemények tekintetében előírt szabályoknak. Öt ország (AT, BE, EE, LV, MT) olyan szabványokat határozott meg, melyek magasabbak, mint az irányelvben foglaltak, míg egy ország (BG) határozott meg olyan szabványokat, amelyek alatta maradnak az irányelvben foglalt követelményeknek. A teljesítményt illetően az NPO-k három országban (BG, CY, LT) nem teljesítették a nemzetközi küldeményekre vonatkozó átfutási időket.

A belföldi QoS szabványok tekintetében az NPO-k számára tíz országban (BE, CY, ES, FR, GR, HU, IE, LT, LV, SI) nehézséget okoz az összes meghatározott átfutási idő teljesítése. Ebből öt esetben csak a leggyorsabb átfutási időre vonatkozó szabványt (általában D+1 (1 nap)) nem teljesítették, míg a lassúbb átfutási időket (D+2 vagy D+3) igen. Öt másik esetben (CY, GR, IE, PL, SI) a lassúbb átfutási időket sem teljesítették. Az ECORYS ismerete szerint az összes ország megfelel az EN 13850 és EN 14508 CEN szabványoknak (amennyiben alkalmazható), kivéve Észtországot, ahol az átfutási idők mérése (még) nem felel meg az EN 13850 szabványnak. Észtország kivételével a független ellenőrzés is megvalósul minden országban.

3. A szabályozási keretrendszer alkalmazása

3.1 Bevezetés A szabályozással kapcsolatos változások 2. fejezetben megkezdett ismertetése ebben a fejezetben folytatódik. Különleges figyelmet szentelünk a nemzeti szabályozó hatóságok (NRA) tevékenységének, illetve a szabályozási keretrendszer alkalmazásával összefüggő kérdéseknek. A 3.2-es pontban elemezzük az egyetemes szolgáltató elszámolásainak, illetve árszabályozásának átláthatóságát, miközben a 3.3-as pont a nemzeti szabályozó hatóságok mandátumával és gyakorlatával foglalkozik. A 3.4-es pontban folytatódik az egyetemes szolgáltatás és a 2.2-es pontban leírt egyetemes szolgáltatók bemutatása az egyetemes szolgáltatók költségeinek és finanszírozásának elemzése mellett: ez egy olyan kérdés, amely egyre nagyobb jelentőséggel fog rendelkezni a piac 2010. december 31-re vagy 2012. december 31-re tervezett teljes körű megnyitásakor. A legfontosabb megállapítások és következtetések összefoglalása a 3.5-ös pontban szerepel majd.

3.2 Az NPO (nemzeti postai üzemeltető) elszámolásainak és árszabályozásának átláthatósága A 97/67/EC Irányelv 5. fejezetének 12-15 pontja rögzíti az egyetemes szolgáltatókra vonatkozó követelményeket, illetve meghatározza a nemzeti szabályozó hatóságok szerepét a díjszabási elvekre és az elszámolások átláthatóságára vonatkozó minimális előírások betartásában.

3.2.1

A nemzeti postai üzemeltető elszámolásának átláthatósága 24 Az Irányelv 13. cikkelye pénzügyi szempontok alapján rögzíti a határokon átnyúló egyetemes szolgáltatások teljesítésének biztosítását szolgáló keretrendszert. Ebben a pontban a nemzeti postai üzemeltetőket az alábbi szolgáltatások biztosítására „ösztönzik”: • A végdíjakat a beérkező, határokon átnyúló küldemények feldolgozási és kézbesítési költségei alapján kell meghatározni; • A díjszabás mértékét a teljesített szolgáltatás minőségéhez kell igazítani; • A végdíjaknak átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.

WIK-Consult (2006, 3.5.6. szakasz) beszámolója az alábbiakat rögzíti: “Bár a Postai Ágazatra vonatkozó Irányelv arra utasítja a Tagállamokat, hogy ösztönözzék az egyetemes szolgáltatókat a végdíjak azon szabályozási elveknek megfelelően történő meghatározására, amelyek az egyetemes szolgáltatások egyéb díjaira is érvényesek, csak kevés nemzeti szabályozó hatóság foglalkozott ezzel a területtel, és a határokon átnyúló szolgáltatások szabályozása még lényegesen eltér a hasonló belföldi szolgáltatások szabályozásától.”

24 Megjegyzés: Ha egyetemes szolgáltatóról beszélünk, az NPO-t (nemzeti postai üzemeltetőt) értjük alatta.

Az ECORYS megállapítása szerint kevés helyen látjuk jelét annak, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokat aktívan bevonják a díjszabás ezen területének szabályozásába és ellenőrzésébe. Jelen tanulmányból nem derül ki egyértelműen, mennyire átláthatóak a díjak a nemzeti szabályozó hatóságok többsége számára, csak egyetlen szervezet (Írország, lásd a későbbiekben) számolt be díjszabási problémákról. Az egyetlen nemzeti szabályozó hatóság, amely tudvalevőleg említést tett a határokon átnyúló küldeményekkel kapcsolatos díjszabási problémákról, a ComReg of Ireland (Ír Kommunikációs Szabályozási Bizottság) volt. A ComReg az alábbiakról tudósított: “Meg kell jegyezni, hogy a 2001 és 2004 közötti időszakot érintő elszámolások, amelyek nyilvánosságra hozatalára sor került, azt sugallják, hogy az An Post múltban elkönyvelt veszteségeinek elsődleges oka nem az egyetemes szolgáltatás belföldi teljesítéséből ered, sokkal inkább abból, hogy az An Post nem felelt meg „A végdíjakkal kapcsolatos megállapodások”-ban rögzített 10. rendelkezésben foglaltaknak azon díjak vonatkozásában, amelyeket a külföldi postai szolgáltatók fizetnek az An Post kézbesítési hálózatához való hozzáférésért.” 25

A 2001 és 2004 között eltelt négyéves periódusban az Írországi Postavállalat 93 millió euró összegű kumulatív veszteséget könyvelt el a beérkező nemzetközi küldemények vonatkozásában, amelyet nem kompenzáltak a határokon átnyúló kimenő postaforgalom alacsony díjai révén. A díjszabás fontos kérdés Írországban, mivel a határokon átnyúló küldemények viszonylag nagy részesedéssel rendelkeznek a címzett küldemények piacán (a határokon átnyúló bejövő küldemények a belföldi címzett küldemények kb. 15%-át teszik ki). A ComReg álláspontja szerint nem volt megfelelő a Speciális Lehívási Jog (SDR) alkalmazása azon Tagállamok között, amelyek hivatalos pénzneme az euró. A fentiekben vázolt helyzet, illetve a díjszabási kérdések átláthatóságának hiánya szükségessé teszi egy külön tanulmány elkészítését, amelyben meg kell határozni a Tagállamok között pontosan elfoglalt pozíciót, illetve a nemzeti postai üzemeltetők jövedelmezőségére gyakorolt hatást. A 14. cikkely rögzíti: “Az egyetemes szolgáltatók saját belső számviteli rendszerükben külön elszámolást vezetnek egyrészről legalább minden, a fenntartott ágazaton belüli szolgáltatás, másrészről pedig a nem fenntartott szolgáltatások vonatkozásában. A nem fenntartott szolgáltatások elszámolásainak egyértelmű különbséget kell tenniük azok között a szolgáltatások között, amelyek az egyetemes szolgáltatás részét képezik, illetve azon szolgáltatások között, amelyek nem. Az ilyen belső számviteli rendszereknek a konzisztens módon alkalmazott és objektív módon megítélhető költségelszámolási elvek alapján kell működniük.”

A további pontokban az alkalmazandó költségfelosztási módszerek bemutatását olvashatjuk, valamint az alábbiakat: „Kérésre a nemzeti szabályozó hatóság bizalmasan bocsátja a Bizottság rendelkezésére az említett elszámolási rendszerekről szóló részletes számviteli információkat.”

Az Irányelv rögzíti: ”Ha egy adott Tagállam a 7. cikkely értelmében fenntartható szolgáltatások közül egyet sem tartott fenn, és a 9. cikkely (4) bekezdésében rögzített rendelkezések szerint engedélyezett kompenzációs alapot sem hozta létre az egyetemes szolgáltatás számára, illetve ott, ahol a nemzeti szabályozó hatóság meggyőződött arról, hogy a szóban forgó Tagállamban egyetlen kijelölt egyetemes szolgáltató sem kap burkolt vagy egyéb módon állami támogatást, a nemzeti szabályozó hatóság dönthet úgy, hogy nem alkalmazza ezen cikkely 2., 3., 4., 5., 6. és 7. bekezdésében foglalt előírásokat. A nemzeti szabályozó hatóság köteles tájékoztatni a Bizottságot az összes ilyen jellegű döntésről.”

25 II. számú melléklet, az országok adatlapjai (Írország)

A 2002/39/EC Irányelv nem változtatja meg az eredeti cikkelyek tartalmát. WIK-Consult (2006, 3.6.3 szakasz) beszámolója rögzíti: „Az Irányelvben meghatározott szabályozási rendszer az egyetemes szolgáltató által feldolgozott elkülönített elszámolásokon alapul, amelyek helyességét a nemzeti szabályozó hatóság minden egyes fenntartott szolgáltatásra vonatkozóan visszaigazolja, és ennek természetes következményeként minden egyes nem fenntartott egyetemes szolgáltatás esetében is megteszi ezt. Még nem került sor ezen felfogás teljes körű alkalmazására a gyakorlatban. A tagállamok nagy százaléka, beleértve néhányat a legnagyobbak és a legfejlettebbek közül, csak a fenntartott szolgáltatásokhoz kér elkülönített elszámolást vagy csak a nem egyetemes szolgáltatásokra vonatkozóan. Úgy tűnik, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok általában nincsenek azon elszámolási adatok birtokában, amelyekre szükség van annak megítéléséhez, hogy az egyéni megállapodások és a speciális díjak összhangban állnak-e az Irányelv árszabályozási elveivel. A megvalósítás ezen gyakorlati problémáinak figyelembevételével az új Irányelvben világosabban és talán óvatosabban kell meghatározni az előírásszerű elszámolás elkülönítésének pontos szintjeit, amelyekről tájékoztani kell a nemzeti szabályozó hatóságot.”

A fentiekből is kitűnik, hogy az Irányelvben foglaltak szerint értelmezett átláthatóság csak az adott nemzeti szabályozó hatóság számára fontos, nem előírás, hogy nyilvánosságra kell hozni (közzé kell tenni azokat) az elszámolásokat. Ami az elkülönített elszámolás alkalmazására vonatkozó előírást illeti, Norvégia kivételével az összes Tagállam megköveteli a nemzeti postai üzemeltetőtől az elszámolási rendszerek alkalmazását. Jelen tanulmány nem alkalmas annak megállapítására, hogy a jelenleg létező elszámolási rendszerek részletes információkat szolgáltatnak-e a nemzeti szabályozó hatóságok részére a termékköltséggel kapcsolatban, ahogy azt az új Irányelv megköveteli. Úgy tűnik, Ciprus még problémákkal küzd a költségfelosztás terén, ahogy az jelen tanulmányból is kiderül. Ha a nemzeti szabályozó hatóságok nem kapnak részletes adatokat a termékköltséggel kapcsolatban, nehéz elképzelni, hogyan fognak a nemzeti szabályozó hatóságok átlátható információkkal rendelkezni azzal kapcsolatban, hogyan tevődnek össze az elkülönített elszámolások. Jelen tanulmány elkészítésének időpontjában az összes nemzeti szabályozó hatóság arról számolt be, hogy mindegyikük megfelelő jogosultságokkal rendelkezik az adatok a nemzeti postai üzemeltetőtől történő lekéréséhez, kivéve Hollandiát, ahol változatlanul nem egyértelmű a helyzet. Bár a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő jogkörrel rendelkeznek az adatok bekéréséhez, az Egyesült Királyság és Írország nemzeti szabályozó hatóságainak tapasztalatai azt mutatják, hogy az illetékes nemzeti postai üzemeltetők hiányosságokkal küzdenek a költségfelosztással kapcsolatos adatok megfelelőségét illetően, különösen termékszinten. Az általuk felismert legfontosabb problémák egyike a postázott termékek mennyiségének meghatározása (amely a termékköltség kulcsfontosságú eleme) terén tapasztalt pontatlanság volt. Még abban az esetben is, ha a nemzeti postai üzemeltetők az Irányelvben foglaltak szerint végzik a költségfelosztást, illetve azt a nemzeti szabályozó hatóságok is elfogadják, a postai hálózat működtetésével összefüggő általános költségek magas aránya szükségessé teszi a termékmennyiség ismeretét, hogy az említett közös költségeket fel lehessen osztani. Mivel az Irányelv megköveteli a fenntartott szolgáltatásokkal összefüggő bevételek és költségek külön történő feltüntetését (50 g alatt), a termékmennyiséget a tömegkategória alapján kell vizsgálni. A költségfelosztások vitathatóak lehetnek, hacsak a nemzeti postai üzemeltetők nem alkalmaznak viszonylag pontos módszereket a termékmennyiség rögzítésére. Ebből adódóan: ha a nemzeti szabályozó hatóságok számára termékszinten átláthatóak is az elszámolások, a pontosság mértéke nem éri el a kívánt szintet.

Az adatbekéréssel kapcsolatos jogkör tekintetében Hollandia jelenti a kivételt, ahol a nemzeti postai üzemeltető és a nemzeti szabályozó hatóság között zajlott per során bebizonyosodott, hogy a nemzeti postai üzemeltető nem köteles a nemzeti szabályozó hatóság által kért összes adatot rendelkezésre bocsátani. Bár az új Postatörvény értelmében, amely az előrejelzések szerint 2008ban lép hatályba, a nemzeti szabályozó hatóság az összes szükséges adat rendelkezésre bocsátását követelheti. Az említett kérdésekkel kapcsolatban további részletekkel szolgáló másodlagos törvényhozás előkészületei jelenleg is folynak. Jelen tanulmány szerint sem Dánia, sem Norvégia nemzeti szabályozó hatóságai nem követelik meg a nemzeti postai üzemeltetőtől ilyen jellegű elszámolási rendszerek fenntartását. Norvégiát nem érintette a WIK-Consult (2006) vizsgálata. Dánia ugyan szerepelt a WIK-Consult (2006) által vizsgált országok között, és a beszámoló szerint csak a fenntartott szolgáltatásokkal kapcsolatban alkalmazott elkülönített elszámolást (bár a beszámoló értelmében nem kellett eljuttatni az adatokat a nemzeti szabályozó hatósághoz). A Post Danmark még jelenleg is köteles elkülönített termékelszámolást alkalmazni az összes fenntartott egyetemes szolgáltatására vonatkozóan, de ezeket nem juttatja el a nemzeti szabályozó hatósághoz. Egy független könyvelő hivatalos nyilatkozatot tesz, amelyben nyilatkozik arról, hogy az elszámolások megfelelnek-e az irányelveknek.26 A hollandiai helyzet változatlanul tisztázatlan: a nemzeti postai üzemeltető nem köteles a nemzeti szabályozó hatóság összes előírását teljesíteni, de az új Postatörvény értelmében (a hatályba lépéskor) a Gazdasági Minisztérium szabályokat alkothat az egyetemes szolgáltatás nettó költségeinek elszámolásával kapcsolatban. A nemzeti szabályozó hatóságoknak eljuttatandó jelentés részletességének mértéke A WIK-Consult (2006) vizsgálata szerint számos Tagállamról elmondható, hogy a nemzeti szabályozó hatóság nem fér hozzá kielégítő módon a részletes adatokhoz, ami lehetővé tenné a 12. cikkelyben rögzített előírások betartását, amelyek értelmében: “… biztosítani kell, hogy az egyetemes szolgáltatás részét képező összes szolgáltatás díjai megfeleljenek az alábbi elveknek: (…). A díjaknak a költségeken kell alapulniuk.”

Az ECORYS felmérése szerint a részletes adatok tekintetében nem változott a helyzet a WIKConsult (2006) auditja óta, és ahogy arról az előző fejezetben is szót ejtettünk, nehéz feladatot fog jelenteni a nemzeti szabályozó hatóságok számára annak biztosítása, hogy a díjakat a tényleges költségekhez igazítsák. További megfontolások tárgyát képezi, hogy az egyes országok eltérő módon definiálják az egyetemes szolgáltatások fogalmát. (2.2 pont) Néhány országban a pénzesutalványok is ebbe a körbe tartoznak, máshol a postahivatalokban zajló ügyfélszolgálati szolgáltatások (bár ezek rendkívül különbözőek az egyes országokban) is az egyetemes szolgáltatások részét képezik, néhány országban hatnapos szolgáltatás folyik, egyéb országokban az egyetemes szolgáltatások tartalmazzák az újságkézbesítést is, stb. Mindez nehézzé teszi az egyetemes szolgáltatások egyes Tagállamokra érvényes elszámolási költségeinek összehasonlítását, és a jövőben fontos kérdésként kell kezelni az egyetemes szolgáltatások értelmezésében tapasztalható különbségeket, amikor az állami finanszírozással kapcsolatban meg kell határozni az egyetemes szolgáltatás nettó költségeit. A szabályozási elszámolások nyilvánosságra hozatala Jelenleg csak három nemzeti postai üzemeltető hozza nyilvánosságra valamilyen formában (teszi 26 II. számú melléklet, az országok adatlapjai (Dánia), a 22.1-es számú engedélyezési fejezet sorrendje

mindenki számára elérhetővé) a hatóságok részére eljuttatandó „kötelező beszámolóit”: nevezetesen Dánia, Izland és az Egyesült Királyság nemzeti postai üzemeltetője, bár számos nemzeti postai üzemeltető tesz közzé nyilatkozatokat azzal kapcsolatban, hogy a költségelszámolás az előírásoknak megfelelően zajlik. A 15. cikkely az alábbiakról rendelkezik: “Valamennyi egyetemes szolgáltató elszámolását a kereskedelmi vállalkozásokra vonatkozó közösségi és nemzeti törvényekkel összhangban állítják össze, egy független könyvvizsgáló által történő auditálás céljából benyújtják és közzéteszik.”

Mivel számos nemzeti postai üzemeltető különböző, postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokat végez (banki, pénzügyi szolgáltatások, tanácsadás, stb.) az elszámolásokra vonatkozó, fentiekben vázolt előírás nem segít a különálló postai szolgáltatásokkal összefüggő pénzügyi eredmény, illetve az egyetemes szolgáltatások pénzügyi eredményének megítélésében. Ebből adódóan a jövőben megfontolás tárgyát képezhetné annak eldöntése, hogy az összes nemzeti postai üzemeltető számára kötelezővé kell tenni a hatóságok részére eljuttatandó kötelező beszámolók nyilvánosságra hozatalát, legalább az adatok részletességének Irányelvben előírt mértékéig (az egyetemes szolgáltatás szintjén, a fenntartott és a nem-fenntartott ágazat adatainak meghatározásával). A nemzeti postai üzemeltetők beszámolóinak átláthatósága és a harmadik Postai Irányelv A 2008/6/EC Irányelv ismételten rögzíti az átlátható elszámolás szükségességét az egyetemes szolgáltatókra vonatkozóan: “(41)A teljes mértékben versenyalapú piacra való áttérés következtében, valamint annak megakadályozása érdekében, hogy a kereszttámogatások hátrányosan érintsék a versenyt, célszerű továbbra is megkövetelni a Tagállamoktól, hogy az egyetemes szolgáltatók számára írják elő az elkülönített és átlátható elszámolás készítését, a szükséges kiigazításokkal.”

A továbbiakban rögzítésre kerül: “Az elkülönített és átlátható elszámolásnak megfelelő részletességű adatokat kell a Tagállamok, valamint azok nemzeti szabályozó hatóságainak rendelkezésére bocsátani az alábbiakban részletezett célokból: • az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos döntések elfogadása érdekében; • a kiinduló adatként történő felhasználás céljából annak megállapítására, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költséggel járnak-e az egyetemes szolgáltatóra nézve vagy aránytalanul nagy pénzügyi terhet jelentenek az egyetemes szolgáltató számára; • annak biztosítása érdekében, hogy az egyetemes szolgáltatásra érvényes díjszabás megfeleljen az Irányelvben rögzített díjszabási elveknek; • a végdíjakra vonatkozó, Irányelvben rögzített elveknek való megfelelés biztosítása érdekében; valamint azért, hogy • figyelemmel kísérjék a tisztességes piaci feltételeket a valódi piaci verseny kialakulásáig.”

A 14. cikkely 2. bekezdése módosításra került: “Az egyetemes szolgáltató(k) köteles(ek) elkülönített elszámolást vezetni a belső számviteli rendszereikben – annak érdekében, hogy világosan elkülöníthető legyen az összes olyan szolgáltatás és termék, amely az egyetemes szolgáltatás részét képezi, az egyetemes szolgáltatás körébe nem tartozó szolgáltatásoktól, illetve termékektől. Az említett elkülönített elszámolást kiinduló adatként kell használni, amikor a Tagállamok meghatározzák az egyetemes szolgáltatás nettó költségeit. Ezeknek a belső számviteli rendszereknek a konzisztens módon alkalmazott és objektív módon megítélhető költségelszámolási elveknek megfelelően kell működniük.”

A legfontosabb változást (a „fenntartott” szolgáltatásokon való túllépésen kívül) az jelenti, hogy az Irányelv világosan rögzíti, hogy termékszinten van szükség elkülönített elszámolásra. Előírásként fog szerepelni, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a teljes liberalizációt

megelőzően megfelelő jogosultságokkal rendelkezzenek azzal kapcsolatban, hogy átlátható és pontos termékköltség-adatokat kérjenek, amelynek célja, hogy megfelelő módon lehessen elemezni a díj/költség arányt, valamint hogy eleget lehessen tenni az új Irányelvben az egyetemes szolgáltatás nettó költségeire vonatkozólag rögzített előírásoknak. A fentiekben leírtak értelmében a termékmennyiség rögzítésének pontossága lényegesen befolyásolja a termékköltség pontos meghatározását, és a nemzeti szabályozó hatóságoknak bizonyosságot kell szerezniük azzal kapcsolatban, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok pontosak. 3.2.2

Árszabályozás A 12. cikkely az alábbiakat rögzíti: “A Tagállamoknak lépéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy az összes szolgáltatás díja, amely az egyetemes szolgáltatás részét képezi, megfeleljen az alábbi elveknek: •

A díjaknak megfizethetőnek kell lenniük, illetve olyan árszintet kell képviselniük, amely lehetővé teszi, hogy az összes felhasználó hozzáférhessen a felkínált szolgáltatásokhoz, • Az áraknak a költségeken kell alapulniuk: a Tagállamok döntést hozhatnak arról, hogy nemzeti területükön mindenhol egységes díjakat alkalmaznak, • Az egységes tarifa alkalmazása nem zárja ki az egyetemes szolgáltató(k) jogát azzal kapcsolatban, hogy a díjakra vonatkozóan külön megállapodásokat kössenek az ügyfelekkel; • A díjaknak átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.”

A fentiekből is látszik, hogy nem esik szó az árkontroll semmilyen formájáról, illetve nincs differenciálás a fenntartott szolgáltatások és az egyetemes szolgáltatás között. Az egyetemes szolgáltatás Postai Ágazatra vonatkozó Irányelvben rögzített meghatározása megfogalmaz egy minimális követelményt, amelyet számos Tagállam kibővített, hogy az előírás a szolgáltatások szélesebb skáláját fedje le. Mindazonáltal a fenntartott szolgáltatások definíciója pontosabb, a belföldi küldemény ismérveinek bemutatása megfelelő, és szerepel tömeg/díjkorlátozás. A szolgáltatások fenntartását olyan mértékben kell garantálni, hogy az egyetemes szolgáltatás teljesítése biztosított legyen, ami azt jelenti, hogy pénzügyi-gazdasági nehézségek esetén a fenntartott szolgáltatások profitját (amely a viszonylag magas haszonkulcsú szolgáltatásoknak köszönhető) lehetne felhasználni az egyetemes szolgáltatás szélesebb körének finanszírozására. Elvileg tilos a fenntartott szolgáltatások ágazatán kívül eső egyetemes szolgáltatások kereszttámogatását a fenntartott szolgáltatásokból származó bevétel/nyereség felhasználásával megoldani, kivéve azt a mértéket, amely mértékig mindez a versenyszférában érvényes speciális egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében feltétlenül szükségesnek látszik (lásd az Irányelv 12. cikkelyét) A határokon átnyúló és a közvetlen küldeményeket szintén a fenntartott szolgáltatások körébe lehet vonni (ugyanazok a tömeg-/díjkorlátozások vonatkoznak ezekre is) az egyetemes szolgáltatás biztonságos teljesítése által megkövetelt mértékig. Ebből adódóan az árszabályozás, ahogy azt a 97/67/EC Irányelv is rögzíti, viszonylag szabad és elsősorban az a célja, hogy biztosítsa az egyetemes szolgáltatás elvégzését, illetve azt, hogy a költségekhez igazodjanak, „megfizethetőek”, átláthatóak és megkülönböztetéstől mentesek legyenek a díjak. Árszabályozás a gyakorlatban Ugyan az összes Tagállam betartja a Postai Irányelvben rögzítetteket, de mindegyik különböző módon viszonyul az árszabályozáshoz. A WIK-Consult beszámolója (2005, 86. oldal) említést

tesz erről: “Különösen az alábbi területeken figyelhető meg eltérő nemzeti szabályozási gyakorlat: (1) a szabályozás által érintett szolgáltatások köre; (2) az árszabályozás során használt módszerek; (3) az árszabályozás terén illetékes hatóságok; az Irányelvben rögzített (4) megfelelőségre, (5) költségalapú tarifákra és az (6) egységes tarifákra vonatkozó előírások betartásával kapcsolatban kidolgozott koncepciók.”

A WIK-Consult beszámolója (2006, 86. oldal) az alábbiakat rögzíti: “Az árszabályozási módszerek tekintetében a Tagállamok kifejlesztették az ex-ante, az ársapka és az ex-post módszerek kombinációinak kreatív változatát. Az EU-n belüli egyetemes szolgáltatás körülbelül háromnegyede (főként a nagy Tagállamokban) kettős árkontroll alá esik (pl: ex-ante és ársapka, ársapka és ex-post vagy ex-ante és ex-post módszer felhasználásával) A kettős árkontroll egy olyan megfontolt döntésről tanúskodik, amelynek célja, hogy az árszabályozási módszer megfeleljen a speciális postai termékek által hordozott politikai és kereskedelmi kockázatoknak.”

Az ECORYS szerint kevés változás történt azokban a Tagállamokban, amelyek a fenntartott szolgáltatásokat 50 gramm tömegű termékekre korlátozták. A 3.1-es ábra összefoglalja a jelenlegi helyzetet azon nemzeti postai üzemeltetők száma alapján, amelyek a szolgáltatások minden egyes kategóriájában alkalmaznak árkontrollt, továbbá jelzi a kontroll formáját, illetve azt is, hogy az árkontroll ex-ante vagy ex-post módszerrel történik. Az első számú mellékletben található összesítő táblázatban részletesebb elemzést találunk.

3.1-es ábra

Árszabályozás a Tagállamokban

30 25 20 15

Az országok száma

10 5 0

Forrás: II. számú melléklet, az országok adatlapjai

A fenntartott szolgáltatásokra vonatkozó árszabályozás Azon országok közül, amelyek fenntartott szolgáltatásokat nyújtanak, mindegyikről (25-ről) ismert, hogy az árkontroll bizonyos formáit alkalmazza. Csak három használja a CPI (fogyasztói árindex) (RPI = kiskereskedelmi árindex) mínusz rendszert: Németország, Lengyelország (fenntartott szolgáltatások) és az Egyesült Királyság. Az említett három közül csak Lengyelországban vannak fenntartott szolgáltatások. Három kivételével (Belgiumot, Bulgáriát és Litvániát leszámítva) az összes ország, amely kínál fenntartott szolgáltatásokat, megköveteli a nemzeti szabályozó hatóság által történő előzetes ellenőrzést (ex-ante), mielőtt sor kerülne bármilyen ármódosításra. Belgium ársapkán alapuló rendszert működtet a fenntartott szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyek árait ex-post ellenőrzik. Az egyetemes szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokra vonatkozó árszabályozás Huszonhét ország (Magyarország és Luxemburg kivételével) alkalmazza az árkontroll bizonyos formáit az egyetemes szolgáltatással kapcsolatban, bár el kell ismerni, hogy az egyetemes szolgáltatások definíciója országonként különböző. Svédországban csak egy ellenőrzés létezik, a sapka RPI formájában a maximum 500 gramm tömegű elsőosztályú termékek vonatkozásában. A nem-fenntartott és az egyetemes szolgáltatások körén kívül eső szolgáltatások árának szabályozása Öt ország alkalmaz árszabályozást azon szolgáltatások esetében, amelyek nem fenntartott, illetve nem is egyetemes szolgáltatások (Belgium, Ciprus, Németország, Szlovákia és az Egyesült Királyság). Ciprus ex-post módszerrel szabályozott árakat alkalmaz azon, nemzeti postai üzemeltető által teljesített szolgáltatások esetében, amelyek az egyetemes szolgáltatások kategóriáján kívül esnek, Belgium maximális tarifákat vagy tarifaképleteket alkalmaz a nem egyetemes szolgáltatásokhoz kapcsolódó termékek esetében. Németországban az eseti szolgáltatásokat ex-ante a nemzeti szabályozó hatóságnak kell visszaigazolnia, amíg Szlovákiában a postai fizetési rendszerben működik árszabályozás. Az Egyesült Királyságban a tömeges küldeményekkel kapcsolatos (nem egyetemes) szolgáltatások többsége esetében egy „termékkosáron” keresztül, az RPI mínusz képlet alkalmazásával kerül sor árszabályozásra.

Négy országban teljes mértékben liberalizált a postai szolgáltatások piaca, ebből adódóan ezekben az országokban (Finnország, Németország, Svédország és az Egyesült Királyság) nincs fenntartott szolgáltatás, de még érvényes egy előírás az egyetemes szolgáltatással kapcsolatban, ugyanez vonatkozik egy ötödik, részben liberalizált piacú országra, Spanyolországra is (városon belüli küldemény). Finnországban a nemzeti postai üzemeltető meghatározza a saját árait (a költségek alapján) amelyet a nemzeti szabályozó hatóság ex-post felülvizsgál. Ahogy azt már említettük, Svédországban kizárólag az elsőosztályú szolgáltatásokra vonatkozóan létezik ellenőrzés. A tömeges küldemény (50 darab feletti mennyiség) árait Németországban nem kell jóváhagynia a nemzeti szabályozó hatóságnak (kivéve az ex-post ellenőrzést, amely a versenytörvény elveinek megfelelően történik). Ami Spanyolországot illeti, a nem-fenntartott és az egyetemes szolgáltatások körén kívül eső szolgáltatások esetében a nemzeti postai üzemeltető a piaci lehetőségek szabta kereteken belül szabadon határozhatja meg a piaci árakat. Valószínűleg az Egyesült Királyság alkalmazza az árkontrollok legszélesebb skáláját (a szolgáltatásokra vonatkozólag) az EU-n belül, a legtöbb terméket bevonva a vizsgálatba, függetlenül attól, hogy az adott termék az egyetemes szolgáltatás körébe tartozik vagy sem. Az árkontroll az RPI mínusz módszer alkalmazásával történik. Ehhez kapcsolódóan a hozzáférési szolgáltatások díját úgy ellenőrzik, hogy a díjakat összekapcsolják a teljes hálózatú (end-to-end) tömeges küldemény árával, és fix arányszámot használnak a kiskereskedelmi és a hozzáférési díjak között. Csökken az árszabályozás fontossága és annak megítélése, hogy a díjak igazodnak-e a költségekhez (végül teljes mértékben elveszítheti a jelentőségét), ha létezik egy hatékony end-toend verseny, ahogy azt az alábbi szöveges kiegészítésben bemutatott németországi példa is bizonyítja. Hozzáférési díjak Németországban: az ex-ante szabályozástól az ex-post ellenőrzésig A teljes piac 2008. január 1-jei megnyitásával párhuzamosan Németország úgy határozott, hogy nem szabályozza a kiskereskedelmi alapú árak és a hozzáférési díjak közti árkülönbséget (amely az elkerült költség elvén alapult). Mivel a németországi küldeménypiacon kialakult az end-to-end verseny, az ex-ante módszerrel kapcsolatos kockázatok alacsonyak: • a gyűjtőszállítmányok továbbítói, az ügyfelek és versenytársak számára, akik élnek a hozzáférés lehetőségével, mód nyílik arra, hogy tárgyaljanak alternatív end-to-end versenytársakkal a hozzáférésről; • ösztönzést jelent a nemzeti postai üzemeltető számára (DPAG) a hatékony hozzáférési díjak meghatározására. Ha a hozzáférési díjak túl magasak, gyengül a piaci pozíciójuk az end-to-end versenytársakkal szemben, ha viszont túl alacsonyak a hozzáférési díjak, mindez rontja a vállalat pénzügyi eredményét (meg kell jegyezni, hogy a nemzeti postai üzemeltető joga a DPAG által kötött összes szerződés bekérésére csak akkor gyakorolható, ha sikerült eleget tenni a megkülönböztetés-mentesség követelményének).

3.2.3

A nemzeti postai üzemeltetők áfamentessége

A 3.1 számú táblázat

Áfamentes postai szolgáltatások

Áfamentes postai szolgáltatások

Tagállamok

Nincsenek szolgátatások

FI, NO, SE, SI

Fenntartott szolgáltatások

ES

Egyetemes szolgáltatások

Az egyetemes szolgáltató által nyújtott összes postai szolgáltatás USP Forrrás: II. számú melléklet, az országok adatlapjai Megjegyzés: IS, MT, RO nem egyértelmű.

AT, BE, BG, CZ, DE, DK, EE, FR, HU, IT, LU, NL, SK CY, GR, IE, LT, LV, PL, PT, UK

Megjegyzések

A nemzeti postai üzemeltetők nagy többsége a díjak tekintetében azt az előnyt élvezi a többi postai szolgáltatóval szemben, hogy az általuk nyújtott postai szolgáltatások áfamentesek. Az áfamentesség egyértelmű versenyelőnyt biztosít a nemzeti postai üzemeltetők számára azon ügyfelek vonatkozásában, akik szintén áfamentesek (például a pénzintézetek, a legtöbb országban az áfamentesség a küldeménymennyiség vonatkozásában a címzett küldeménypiac 40-50%-át torzítja). Azon ügyfelek számára, akik számára nem biztosított az áfamentesség, és visszaigényelhetik az áfát, a konkurens postai üzemeltetők minimális előnyt élveznek a nemzeti postai üzemeltetőkhöz képest, amelyek áfamentességet élveznek. 27 A versenytorzulás mértéke azon szolgáltatások körétől függ, amelyek vonatkozásában a nemzeti postai üzemeltető áfamentességet élvez, mivel az áfamentesség gyakran összefügg az egyetemes szolgáltatások teljesítésével, illetve az egyetemes szolgáltatás definíciójával. Például: mivel Hollandiában a nyomtatott termékek (és emiatt a közvetlen küldemények) nem szerepelnek az egyetemes szolgáltatások között, a TNT és versenytársai egyaránt kénytelenek áfát felszámolni a közvetlen küldemény kézbesítésekor. A tervezett Postatörvény, amelynek a hatályba lépését eredetileg 2008-ra tervezték, az egyetemes szolgáltatás egyedi küldeményekre történő korlátozását irányozza elő, tovább csökkentve ezzel a torzulást, amelyet a TNT áfamentessége okoz (ami a tömeges küldeményeket illeti, azonosak lesznek a versenyfeltételek az áfa tekintetében). 2006. január 1-jétől Spanyolországban a nemzeti postai üzemeltető által nyújtott nemfenntartott postai szolgáltatásokat 16%-os áfa terheli majd. Az új törvény módosítja a postai szolgáltatások adóvetületeit. Az említett időponttól kezdve az áfamentesség csak a fenntartott szolgáltatásokra vonatkozik majd (pénzesutalványokra, a távolsági és a nemzetközi küldeményekre, amelyek tömege nem éri el az 50 grammot, illetve a magánszemélyek és a közigazgatási hatóságok között a postai hálózaton belül folytatott kommunikációra). Jelenleg különböző adózási előírások vonatkoznak a helyi termékekre (nem-fenntartott, ebből adódóan áfaköteles), mint a nem helyi termékekre (a fenntartott szolgáltatások körébe tartozó termékek 50 grammig nem áfakötelesek) Ennélfogva a nemzeti postai üzemeltető csökkentette az 50 gramm alatti városi küldemények árát, hogy a belföldi küldemények esetében a célállomástól függetlenül egységes kulcsot lehessen alkalmazni, így egységes díjat lehet fenntartani az áfa felszámítása után is. Az Egyesült Királyságon belül – bár a Royal Mail szolgáltatásai továbbra is áfamentesek maradnak, egy képviseleti szerződés megkötésének köszönhetően kiegyenlítődött a piac a hozzáférési környezeten belül, amely lehetővé teszi a hozzáférési szolgáltatások területén versengő vetélytársak számára, hogy a bankoknak és egyéb pénzintézeteknek nyújtandó, vertikálisan felfelé irányuló (upstream) szolgáltatások terén egymással versenyre keljenek, anélkül, hogy áfát kellene felszámolni a hozzáférési díjakra. 28

3.2.4

Árteljesítmény a Tagállamokban Az ECORYS az összes Tagállamra vonatkozólag értékelte a szolgáltatások/termékek árainak a

27 Ez a csekély előny abból származik, hogy az áfamentességet élvező postai szolgáltatók nem igényelhetik vissza a bevételek után fizetett áfát. Az utóbbi egyben azt jelenti, hogy az áfatorzulás csekélyebb mértékű az áfamentességet élvező ügyfelek vonatkozásában, mint az áfakulcs, amelyet a postai szolgáltatások esetében alkalmazni kell: az Egyesült Királyságban, 2005-ben a Royal Mail áfamentességét olyan elemként értékelték, amely nettó 13%-os árelőnyt eredményezett a konkurens postai üzemeltetőkkel szemben (2005-ben az áfakulcs 17,5% volt, Postcomm 2005) 28 De meg kell jegyezni, hogy az end-to-end szolgáltatásokra a versenytársak kötelesek áfát felszámolni (lásd a 4. fejezetet, amely az áfamentesség hatását mutatja be az Egyesült Királyságon belüli piaci verseny példáján keresztül).

2005 és 2007 között eltelt időszakban történt mozgását. Az ezzel kapcsolatos részletes adatok a II. számú mellékletben olvashatók az egyes országok adatlapjain. Az ármozgások összehasonlítása érdekében ebben a fejezetben csak a nyilvános alaptarifát vizsgáljuk az első tömegkategóriás levélforgalom esetében. Ahol létezik választási lehetőség az egyes osztályok között (első vagy második), az elsőosztályú küldeményt kell figyelembe venni. 3.2 ábra

Árteljesítmény a Tagállamokban, az első tömegkategóriára érvényes közszolgálati díj

A díjak emelkedése 2005 és 2007 között 60,00% 50,00%

40,00%

30,00%

20,00%

10,00%

0,00% AT

BE

BG

CY

CZ

DE

DK

EE

ES

FI

FR

GR

HU

IS

IR

IT

LV

LT

LU

MT

NL

NO

PL

PT

RO

SK

SI

SE

UK

Forrás: II. számú melléklet, az országok adatlapjai Megjegyzés: BG, DK (2007), GR, LV, RO, SE esetében nincs adat.

Ahogy az a 3.2 ábrából is kiolvasható, nagyon jelentős különbségek figyelhetők meg az utóbbi három év árváltozása terén. A Cseh Köztársaság, Észtország és Litvánia jelentik a végletet a maguk 23%-os, 25%-os, illetve 55%-os áremelkedésével. Ezeken az országokon kívül további hét országban történt 10%-ot meghaladó áremelkedés, ahogy az a 3.2 számú táblázatban is látható.

3.2 számú táblázat

Országok, ahol az áremelkedés meghaladta a 10%-ot (2005-2007)

Ország

2005

2007

Csehország

€ 0.22

€ 0.27

Díjemelkedés 23%

Észtország

€ 0.28

€ 0.35

25%

Magyarország

€ 0.34

€ 0.38

12%

Izland

€ 0.41

€ 0.49

20%

Írország

€ 0.48

€ 0.55

15%

Litvánia

€ 0.29

€ 0.45

55%

Málta

€ 0.16

€ 0.19

19%

Hollandia

€ 0.39

€ 0.44

13%

Norvégia

€ 0.76

€ 0.87

14%

Lengyelország

€ 0.50

€ 0.56

12%

Forrás: II. számú melléklet, az országok adatlapjai Megjegyzés: az adatok az első tömegkategóriára érvényes közszolgálati alapdíjra vonatkoznak a levélposta (első osztály) esetében.

3.3

A nemzeti szabályozó hatóságok által követett gyakorlat A 97/67/EC Irányelv 22. cikkelye az alábbiakat irányozza elő: “Minden egyes Tagállam köteles a postai ágazatban egy vagy több nemzeti szabályozó hatóságot kijelölni, amely jogilag önálló és működés tekintetében független a postai szolgáltatóktól. A Tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot, mely szabályozó hatóságokat jelölték ki az Irányelvben rögzített feladatok ellátására. A nemzeti szabályozó hatóságok speciális feladatként kötelesek az Irányelvben rögzített kötelezettségek teljesítését biztosítani. Meg lehet bízni őket a postai ágazatra érvényes versenyszabályok betartásának biztosításával is.”

Minden Tagállamban működik valamilyen formában nemzeti szabályozó hatóság, amely független a postai szolgáltatóktól, bár bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a nemzeti postai üzemeltető és a nemzeti szabályozó hatóság minisztériumi ellenőrzés alatt áll (lásd a 3.3 számú táblázatot). Az Új Tagállamok komoly lépéseket tesznek a megfelelő szabályozó testületek létrehozására (amelyek nem azonosak a minisztériumi osztályokkal), bár megfigyelhető az a tendencia, hogy az említett testületek a postai ágazaton túlmutató szélesebb jogkörrel rendelkeznek, többnyire a teljes kommunikációra/hírközlésre kiterjed a jogkörük (a nemzeti szabályozó hatóságok szerepét Dániában, Észtországban, Magyarországon, Olaszországban és Izlandon továbbra is minisztériumi osztályok töltik be). Az I. számú melléklet 2. függelékében olvasható egy áttekintés a nemzeti szabályozó hatóságokról, illetve itt találhatók információk a munkavállalókkal kapcsolatban). A WIK-Consult (2006) beszámolójában vázolt két évvel ezelőtti helyzethez képest a legfőbb változást az jelentette, hogy 2008. január 1-jei hatállyal megalakult az ausztriai postai szolgáltatások felügyeletéért felelős nemzeti szabályozó hatóság szerepét betöltő Austrian Telekom-Ellenőrzési Bizottság, illetve létrejött a Rundfunk und Telekom Regulierungs-GmbH (a Rádió és Telekommunikációs Szabályozó Kft. vagyis az RTR). 2008 előtt a Közlekedési Minisztérium (BMWIT) látta el az ausztriai postai piac szabályozásával kapcsolatos feladatokat. Észtországban 2008 januárjában számos szabályozó intézményben újjászervezés történt. Jelenleg az Észt Versenyhivatal tölti be a nemzeti szabályozó hatóság funkcióját. A közeljövőben további változások várhatók, amikor majd sor kerül a jelenlegi postatörvények

módosítására, amelynek célja a 2008/6/EC Irányelvben foglalt előírásoknak való megfelelés. Például Hollandia 2008. évi Postatörvényének tervezete kiegészítő (felügyeleti) feladatokkal bízza meg az OPTA-t. A tervezet előirányozza az OPTA postai egységében dolgozó munkavállalók számának növelését, hogy biztosított legyen az említett kiegészítő feladatok teljesítése.

3.3.1

A nemzeti szabályozó hatóságok feladatai

A 3.3 számú táblázat a nemzeti szabályozó hatóságok különböző jogköreit elemzi, ahogy azokat jelen vizsgálat részeként az ECORYS részére leírták. Az egyes országok adatlapjainak elemzése alapján látható, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok túlnyomó többsége arra összpontosítja a figyelmét, hogy az Irányelvben, illetve a vonatkozó nemzeti törvényekben foglaltaknak megfelelően biztosítsa az egyetemes szolgáltatás ellátását. Mindez magába foglalja a minőségbiztosítási célokat, a vitás kérdések, panaszok megoldását és a bírósági eljárásokban való részvételt (bár sok hatóság nem foglalkozik majd az egyéni panaszokkal). A fentiekben vázolt figyelem abban az értelemben kitágult, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok feltehetőleg azokat a postai szolgáltatókat is figyelembe veszik, amelyek a nemfenntartott egyetemes szolgáltatás körében tevékenykednek, ugyanakkor nem azonosak a kötelezettségeik a nemzeti postai üzemeltető kötelezettségeivel. Számos esetben az expressz és a futárszolgáltatások is bevonhatók a nemzeti szabályozó hatóság vizsgálatába – annak okán, hogy ezeknek a szolgáltatóknak a különböző Tagállamokban általános engedélyre van szükségük. Az alábbi Tagállamoknak nincs szükségük általános engedélyre vagy regisztrációra az expressz és a futárszolgáltatásokra vonatkozóan: Belgium, Ciprus, Dánia, Hollandia, Svédország, Szlovákia és az Egyesült Királyság.

BE

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

BG CY

X

X

X

X

X

X

CZ

X

X

X

X

X

X

X

DE

X

X

X

X

X

X

X

X

X

DK

X

X

X

X

EE

X

X

X

FI

X

X

X

X

FR

X

X

X

X

GR

X

X

X

HU

X

X

X

IE

X

X

X

X

IT

X

X

X

X

IS

X

X

X

X

X

Main developments in the postal sector 2006-2008

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

Engedélyek & Általános engedélyek megadása

X

Minisztériumi osztály

X

Bírói rendelkezést kér

X

Törli a törvénytelen díjakat

X

Új díjakat állapít meg az egyetemes szolgáltatásra vonatkozóan Előírja a vertikális hozzáférést downstream access Adatokat kér a nemegyetemes szolgáltatóktólRequi re data from nonUSPs Független (nem minisztériumi osztály government dept

Kiszab büntetést

Új adatelemzést kér

Elszámolásir USP endszerekhas ználata systems

AT

Ország

84

A nemzeti szabályozó hatóság jogköre

Adatokat kér az egyetemes szolgáltatótól

3.3 számú táblázat

X X

X

Az Osztrák Szállítási Minisztérium által felügyelt független adm. testület tettestülettesttestzütestület under the Austrian Ministry of Transport Megjegyzések

(Független) az NRA a CsehTelekommunikációs Hivatal a nemz nemzeti szabályozó A Német Gazdasági Office Minisztérium Telecommunication felügyelete alá tartozó független adminisztratív testület Technique A Dán Szállítási Minisztérium által felügyelt független adm. testület tesIndependent administrative body within the Danish Ministry of Transport

A függetlensége nem egyértelmű

X

X

X

X

X

A Kommunikációs Minisztérium által felügyelt, független

X

X

X

X

A Kommunikációs Miniszter által felügyelt, független

Elszámolásir USP endszerekhas ználata systems

X X

LU Ország LV X X

X X X

MT X X X

NL X X

X

NO X

PL X X X X X

PT X X X X X

RO X X X X X X

SK X X X X X

SI X X X X X

ES X X X

SE X X X X X X

UK X X X X X X

X

Forrás: II. számú melléklet, az országok adatlapjai X X

X X

X X X

X X X

X

X

X X X

X X X X

X X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X Az Elektronikus Kommunikációs Hivatal Vezetője által felügyelt

X X X X Under the Ministry of Infrastructure

X X X X X

X X X X X X

X X X X (X)

X X X

X X X

X

X

X

X X

Engedélyek & Általános engedélyek megadása

Minisztériumi osztály

Független (nem minisztériumi osztály government dept

Új díjakat állapít meg az egyetemes szolgáltatásra vonatkozóan Előírja a vertikális hozzáférést wnstream access Adatokat kér a nemegyetemes szolgáltatóktól

Bírói rendelkezést kér

Kiszab büntetést

Törli a törvénytelen díjakat

Új adatelemzést kér

Adatokat kér az egyetemes szolgáltatótól

LT

X

Megjegyzések

X

Királyi rendelet írja elő a hozzáférést

Végülis Hollandia kivételével az összes nemzeti szabályozó hatóság felelős vagy az általános engedély megadásáért vagy egy jegyzék fenntartásáért, amelyben a többi postai szolgáltató szerepel. (lásd 2.4 pont). A teljes mértékben liberalizált piacokon (Finnországban, Németországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban) a nemzeti szabályozó hatóság magáévá tette azt a szemléletet, hogy bizonyos feltételek mellet az összes szolgáltatót engedély beszerzésére kell kötelezni (jellemző módon a címzett küldemények terén, nem a csomagok vagy az expressz küldemények területén). Az árkontroll a nemzeti postai üzemeltetők jogkörébe tartozik (vagy Németország esetében a piacvezető postai szolgáltató jogkörébe, amely jelenleg azonos a nemzeti postai üzemeltetővel). Hollandia kivételével az összes nemzeti szabályozó hatóság megfelelő jogkörrel rendelkezik arra vonatkozólag, hogy adatokat kérjen a nemzeti postai üzemeltetőtől (lásd a 3.2.1-es pontot a nemzeti postai üzemeltetők elszámolásának átláthatóságával kapcsolatban). Az összes nemzeti szabályozó hatóság valamilyen formában a többi postai szolgáltatótól is adatokat kér, kivéve az írországi és a hollandiai nemzeti szabályozó hatóságot.29 A 3.2.1-es pontban foglaltaknak megfelelően három nemzeti szabályozó hatóság nem követel meg elszámolási rendszert a nemzeti postai üzemeltetőtől (Dánia, Norvégia és Hollandia), ami az Irányelv költségfelosztásra vonatkozó előírásai értelmében azt jelenti, hogy ezek a nemzeti szabályozó hatóságok nem teljesítik a kötelezettségeiket. Bár csak 20 nemzeti szabályozó hatóság rendelkezik a törvénytelen díjak eltörlésének jogkörével (lásd 3.3 számú táblázat), fontolóra kell venni ennek a jogkörnek a bevezetését azon nemzeti szabályozó hatóságok esetében is, amelyek az ex-post ellenőrzés gyakorlatát folytató nemzeti szabályozó hatóságokkal ellentétben ex-ante árellenőrzést végeznek, valamint azokban az országokban, ahol a nemzeti szabályozó hatóságok nem rendelkeznek a törvénytelen díjak eltörlésének jogával, a törvénytelen díjak kezelésének jogát a versenyhatóság vagy egy hasonló jellegű hatóság jogkörébe kell utalni. A nemzeti szabályozó hatóságok közül 16 rendelkezik az új díjak egyetemes szolgáltatók részére történő kiszabásának jogkörével, és 12 az új díjak kiszabásának és a törvénytelen díjak eltörlésének kettős jogkörével. Az ausztriai, dániai, észtországi, spanyolországi, írországi és a litvániai nemzeti szabályozó hatóság kivételével az összes nemzeti szabályozó hatóság jogában áll büntetések kiszabása. Az egyes Tagállamokban eltérő ezen jogkör terjedelme, ám ezen jogkör gyakorlásakor a hatóság leginkább a Postatörvényben foglalt rendelkezések megsértésének szankcionálására fókuszál, valamint az egyetemes szolgáltató vagy az alternatív üzemeltető másodlagos törvényhozási tevékenységére figyel. A WIK-Consult (2006, 64. oldal) beszámolója hét olyan országot említ, amely bizonyos feltételek mellett a vertikális lánc alsó pontjához való kötelező hozzáféréssel (downstream access) rendelkezett a nyilvános postai hálózat vonatkozásában (Dánia, Németország, Franciaország, Magyarország, Portugália, Szlovénia és az Egyesült Királyság). Ezeken az országokon kívül Bulgária, Málta és Spanyolország tette kötelezővé a downstream-hozzáférést, aminek köszönhetően 10-re emelkedett azon országok száma, ahol a downstream-hozzáférés kötelező (részletesebb adatokért lásd a 2. fejezet 2.6-os pontját).30 29 Az új Postatörvényben szerepel, hogy az OPTA megkapja ezt a jogkört a jövőben 30 Spanyolországban a vertikálisan lefelé irányuló (downstream) hozzáférés kérdését a Királyi Dekrétumban szereplő rendelkezéseknek megfelelően kezelték, nem a nemzeti szabályozó hatóság Irányelvét követve, bár feltehetőleg a nemzeti szabályozó hatóság fogja felügyelni ezt a területet.

3.3.2

Felmerülő témák Bár a nemzeti szabályozó hatóságok többsége elsősorban az egyetemes szolgáltatások teljesítésének ellenőrzésére (számos formája létezik ennek az egyes Tagállamokban) és a nemzeti postai üzemeltető egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos ellenőrzésére fókuszál, számos olyan kérdés akad, amely benchmark jelleget ölthet, azaz viszonyítási pontként szolgál majd, mivel a piac a teljes liberalizáció felé halad, amelyet 2010. december 31-ig és 2012. december 31-ig végre kell hajtani. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a szabályozási keretrendszerek és a nemzeti szabályozó hatóságok mandátuma és forrásai jelentős mértékben különböznek az egyes országokban, ami nehézzé teszi a legjobb gyakorlat kijelölését. Például azokban az országokban, ahol a nemzeti szabályozó hatóság egy viszonylag szűk jogkörrel rendelkezik, kevésbé van értelme egy nyilvános konzultációt kezdeni, mint azokban az országokban, ahol a nemzeti szabályozó hatóság jogköre szélesebb. A szabályozási (jogi) keretrendszer kialakítását nem mindig önállóan végzi a nemzeti szabályozó hatóság, ez a folyamat olyan jogi változásokkal is összefügghet, amelyeket az állam vagy a versenyhivatal kezdeményez. Szabályozási keretrendszer Számos Tagállamban lépéseket tesznek a postai piacra érvényes szabályozási keretrendszer „megtisztítására”, amelynek célja a keretrendszer megszilárdítása a liberalizáció előtt. Ezzel párhuzamosan sor került a nemzeti szabályozó hatóság önálló testületként történő létrehozására, bár a felelősségi kör a tendenciák szerint a szélesebb kommunikációs piacra is kiterjed (pl. a telekommunikációra vagy a szélesebb körű elektronikus kommunikációra). Árszabályozás Amióta 2006-ban elkészült a WIK-Consult beszámolója, több nemzeti szabályozó hatóság fókuszál a nemzeti postai üzemeltető egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó árszabályozási mechanizmusára, igényesebb árszabályozási rendszerek létrehozását ajánlva, mint amilyen az RPI mínusz rendszer vagy az ársapka. Sok esetben mindez inkább az „elfogadható árak” fenntartását szolgálja, semmint a piaci versenyre történő felkészítést. A legkomolyabb változás láthatóan Lengyelországban történt, ahol a nemzeti szabályozó hatóság csekély befolyással rendelkezett, de ma már a nemzeti postai üzemeltető árainak ex-ante módon történő jóváhagyásáért felel. Konzultációk Az a határozott trend figyelhető meg, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a legfontosabb kérdésekben, például az árszabályozással, az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó előírásokkal, stb. kapcsolatban, konzultálnak a tulajdonosokkal. A konzultációk lehetőséget nyújtanak a nemzeti szabályozó hatóság számára, hogy az összes érdekelt felet bevonja annak a kérdésnek a megtárgyalásába, hogyan kellene a nemzeti szabályozó hatóságnak a vevők érdekeinek figyelembevételével szabályoznia a piacot. Tarifák Bár nem feltétlenül tartozik a nemzeti szabályozó hatóság feladatai közé, Ausztriában, Németországban és Hollandiában felvetődött a tarifa kérdése. Nem úgy tűnik, hogy a postaágazatra érvényes minimális tarifa kiszabása, amely meghaladja az országos minimális díj szintjét (vagy a postai ágazattal összevethető ágazatokra érvényes minimális díjét), serkenteni

fogja a versenyt a már liberalizált piacokon vagy a liberalizáció előtt álló piacokon (ezt a kérdést részletesen elemzi a 7. fejezet). A versenytársaktól érkezett panaszok Úgy tűnik, hogy növekszik a versenytársaktól érkező panaszok száma, főként a TNT rendkívül aktív számos Tagállamban (például az Egyesült Királyságban, Németországban és Belgiumban) a korlátozó gyakorlattal vagy az árral kapcsolatos kérdések felvetése terén. Fontos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok rendelkezzenek forrásokkal, jogkörrel és elérhető adatokkal, hogy le tudják folytatni a megfelelő vizsgálatokat vagy ahogyan a legtöbben teszik, az illetékes versenyhatóságokkal közös felelősséggel rendelkezzenek vagy azokkal munkamegállapodásokat kössenek. Postai irányítószám és az átirányítási adatbázisok Különbségek tapasztalhatók a postai irányítószám és az átirányítási adatbázisok terén. Miközben az Egyesült Királyság nemzeti szabályozó hatósága úgy döntött, hogy a nemzeti postai üzemeltető köteles ingyen a többi postai szolgáltató rendelkezésére bocsátani ezeket az adatokat, addig a többi nemzeti szabályozó hatóság, mint például a holland (OPTA), engedélyezte a nemzeti postai üzemeltetőnek, hogy ezeket kereskedelmi alapon bocsássa mások rendelkezésére. A másik véglet: egy írországi versenytárs azt az álláspontot képviseli, hogy a nemzeti postai üzemeltető feladata lenne kifejleszteni egy országos szinten érvényes postai irányítószám-rendszert, és ezt ingyen kellene a többi szolgáltató számára elérhetővé tenni. Harmadik fél hozzáférése Az egyes nemzeti szabályozó hatóságok esetében és a postai ágazatra vonatkozó törvényalkotás terén eltérő nézetekkel találkozhatunk az egyéb postai szolgáltatók nemzeti postai üzemeltető postai berendezéseihez való hozzáférését illetően. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy kezd egyre fontosabbá válni a kérdés, hogy hol teszi a hozzáférést elérhetővé a joggyakorlat vagy a szabályozás (például Málta és Spanyolország az utóbbi években egy kötelező hozzáférési rendszer mellett döntött, és a hozzáféréssel kapcsolatban most folyik a törvényalkotás Bulgáriában). Kompatibilitás Számos nemzeti szabályozó hatóság feladata közé tartozik annak biztosítása, hogy a postai szolgáltatók kölcsönösen tudják feldolgozni egymás küldeményét, amennyiben az megtalálható a rendszerükben. A Postcomm (Egyesült Királyság) részletesen kidolgozta az ezzel kapcsolatos szabályokat, beleértve a visszakeresésre és a hazautalásra felszámolt díjakat. A teljes piac megnyitásakor ez fontos kérdés lesz (és ez szerepel a 2008/6/EC Dirtektívában) és az Egyesült Királyságban megvalósított modell viszonyítási alapként fog szolgálni. Piaci információk Az ECORYS-vizsgálat során kiderült, hogy sok nemzeti szabályozó hatóság nem rendelkezik adatokkal a küldeménypiac egészével kapcsolatban. A jelenlegi tendencia szerint néhány nemzeti szabályozó hatóság piaci felméréseket végez, hogy jobban megértse a postai üzletág dinamikáját és hatókörét a küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások teljes spektrumában (nemcsak az egyetemes szolgáltatások területén). Az ügyfelek tájékoztatása Néhány nemzeti szabályozó hatóság vevői felméréseket készített az elmúlt két évben vagy hasonló felmérések elvégzésére kérte a nemzeti postai üzemeltetőt, amelynek célja a fentiekben már említettekhez hasonlóan a piac egészének megértése volt. Ez egy olyan

trendnek tűnik, amely révén meghatározható a legjobb gyakorlat. Az egyetemes szolgáltatás költségei Csak kevés nemzeti szabályozó hatóság készít komoly elemzéseket az egyetemes szolgáltatás költségeiről; bár a Postcomm (Egyesült Királyság) 2008 májusában megjelentetett egy dolgozatot ebben a tárgykörben.31 Dániában a Kereskedelmi Kamara rendelt meg egy tanulmányt. Az egyetemes szolgáltatás nettó költségének felmérése egy olyan téma lehet, amely a liberalizáció bevezetésekor lesz egyre fontosabb, mivel az egyetemes szolgáltatás (tényleges) terhének kérdése vitára ad okot. A következő fejezetben részletesebben foglalkozunk az egyetemes szolgáltatás költségeivel és finanszírozásával.

3.4 Az egyetemes szolgáltatás költsége és finanszírozása Ahogy azt a 2.2-es pontban már említettük, a 97/67/EC Irányelv 3. cikkelye rögzíti a Tagállamokra érvényes minimális követelményeket az egyetemes szolgáltatások teljesítésével kapcsolatban. Az egyetemes szolgáltatás biztosításával kapcsolatban a 2002/39/EC Irányelv az alábbiak szerint módosította a 97/67/EC Irányelv 7. cikkelyében foglaltakat: “Az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükséges mértékben a tagállamok továbbra is fenntarthatnak szolgáltatásokat az egyetemes szolgáltató(k) részére. Az ilyen szolgáltatások a következő tömeg- és díjhatárok között a belföldi levélküldemények és a külföldről érkező, belföldre szóló küldemények felvételére, feldolgozására, továbbítására és kézbesítésére korlátozódnak, függetlenül attól, hogy a kézbesítésre soron kívül került sor vagy sem. A tömeghatár 2003. január 1-jétől 100 gramm, 2006. január 1-jétől pedig 50 gramm. Ezen tömeghatárok 2003. január 1-jétől nem alkalmazhatók, ha az ár legalább a leggyorsabb szabvány kategória első tömegosztályában megegyezik a levélküldeményre vonatkozó közszolgáltatói díjjal vagy annak több, mint háromszorosa; 2006. január 1-jétől kezdve pedig abban az esetben nem alkalmazhatók az említett tömeghatárok, ha az ár azonos a fentiekben vázolt közszolgálati díjjal vagy annak több, mint két és félszerese. A vakok és gyengén látók részére nyújtott ingyenes postai szolgáltatások esetén a tömeg- és díjkorlátozások alóli kivételek megengedettek. Az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükséges mértékben a címzett reklámküldemény ugyanazon tömeg- és díjhatárokon belül továbbra is fenntartható. Az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükséges mértékben, például, ha a postai tevékenységek egyes ágazatait már liberalizálták, vagy az adott Tagállamban nyújtott postai szolgáltatások egyedi jellemzői miatt, a külföldre szóló levélküldemény ugyanazon tömeg- és díjhatárokon belül továbbra is fenntartható.”

A továbbiakban: “Tilos a fenntartott ágazaton kívül eső egyetemes szolgáltatásoknak a fenntartott ágazat szolgáltatásaiból származó bevételekből történő kereszttámogatása, kivéve, ha ez a versenyterületen fennálló egyedi, egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítése miatt feltétlenül szükséges; az olyan tagállamok kivételével, ahol nincsenek fenntartott szolgáltatások, a nemzeti szabályozó hatóságok ebből a célból megfelelő előírásokat fogadnak el, és az ilyen intézkedésekről tájékoztatják a Bizottságot.”

Az Irányelv ennélfogva minimális szabványokat ír elő a gyűjtés és a kézbesítés tekintetében, de meglehetősen nagyvonalú a postai kézbesítés által érintett termékek tekintetében, amelyeket egyetemes szolgáltatás körébe tartozónak lehet tekinteni, illetve azokon a szolgáltatásokon túlmenően (a kijelölt korlátokon belül), amelyek az egyetemes szolgáltatások hatékony finanszírozása érdekében fenntarthatók.32

31 A Postcomm jelenleg is vizsgálja az egyetemes szolgáltatás terjedelmének megváltoztatásával együttjáró költségeket, illetve a változtatásból származó előnyöket. 32 Fontos tudni, hogy a dokumentumcsere és a címzés nélküli küldemény nem tartozik az egyetemes szolgáltatások körébe.

Az Irányelv azt is rögzíti, hogy az egyetemes szolgáltatásokat megfizethető áron kell kínálni, bár nem szerepel benne iránymutatás arra nézve, mit is jelent a „megfizethető”fogalma. Bár az Irányelv lehetővé teszi a Tagállamok részére, hogy fenntartsanak szolgáltatásokat, számos olyan Tagállam létezik, ahol már lezajlott a teljes mértékű liberalizáció. A nemzeti postai üzemeltetőknek az említett országokban, ahol már megtörtént a liberalizáció, nincs lehetőségük az egyetemes szolgáltatást a fenntartott szolgáltatásokból finanszírozni, és ha lenne nettó költség az egyetemes szolgáltatással kapcsolatban, felvetődik a kérdés, hogyan lehet finanszírozni ezeket a nettó költségeket. 3.4.1

Az egyetemes szolgáltatás költségeinek becslésével és finanszírozásával kapcsolatos előírások Ahogy az a 3.2 ábrából is kiolvasható, széles azon rendes (első- és másodosztályú) küldeményés csomagkézbesítésen túlmenő szolgáltatások skálája, amelyek az egyetemes szolgáltatás körébe tartoznak.

3.2 ábra

Az egyes Tagállamokban eltérően definiált egyetemes szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatások

20 18 16 12 9

8 3 1

8

7 4

11

Forrás: II számú melléklet, az országok adatlapjai Megjegyzés: lehetnek átfedések a címzett reklámküldemény és tömeges küldemény definíciójában. A 2.3 számú táblázatban, a 2.2-es pontban található részletes áttekintés országonkénti bontásban.

A fentiekben leírtak alapján látható, hogy az egyetemes szolgáltatás elszámolási költsége lényeges eltéréseket mutathat az egyes Tagállamokban, pusztán abból fakadóan, hogy különböző defíniciók léteznek azzal kapcsolatban, mi tartozik az egyetemes szolgáltatás körébe. Mindez kihat bármely gazdasági modellezésre, amelynek célja az egyetemes szolgáltatás nettó költségének vagy profitjának meghatározása és az országok közti összehasonlítás elkészítése. Minden egyes nemzeti szabályozó hatóságnak rendelkeznie kell a nemzeti postai üzemeltető által neki eljuttatott elszámolásokkal, amelyek lehetővé teszik az egyetemes szolgáltatás elszámolási költségének meghatározását és ellenőrzését. Az Egyesült Királyságon és Írországon belül a nemzeti szabályozó hatóságok komoly aggályokat fogalmaztak meg a nemzeti postai üzemeltető költségfelosztási rendszerének pontosságát illetően, valamint a külön elszámolási költség mint a tényleges gazdasági költség mérésére alkalmas tényező megfelelőségével, illetve az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítéséből származó nyereséggel kapcsolatban.33 Ha ez a helyzet a többi Tagállamra is jellemző, ami az ECORYS számára a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűnek tűnik, akkor problémát fognak jelenteni az adott nemzeti szabályozó hatóság számára az új Irányelv rendelkezései a „fennmaradó nettó költség” külső finanszírozási lehetőségek mérlegelése érdekében történő megállapítására vonatkozóan, mivel a nemzeti szabályozó hatóságok nem lesznek képesek megbízható módon megerősíteni ezeket a rendelkezéseket. Írországban a nemzeti szabályozó hatóság számos értelmezést bemutatott az egyetemes szolgáltatás nettó költségével kapcsolatban a 2007-ben megrendezett Nemzeti Postaügyi Konferencián, ahogy mindez az alábbiakból is kitűnik:34 Az ír nemzeti szabályozó hatóság értelmezései az egyetemes szolgáltatás költségének megbecslésével kapcsolatban Meglehetősen nehéznek tűnik az egyetemes szolgáltatások nettó költségének meghatározása, és figyelembe kell venni, hogy a legtöbb kalkulációból kimarad a nyereség összege. A létező kalkulációkból általában az derül ki, hogy a költség nem megterhelő. Az egyetemes szolgáltatás nettó költségének alábbiakban ismertetett becslései különböző tanulmányokból származnak: • A NERA Európai Bizottság számára írt tanulmánya (1998) az írországi egyetemes szolgáltatás nettó költségét az An Post 1997. évi bevételének 0,3 és 5,4%-a közé tette; • Portugáliában a nemzeti postai üzemeltető által készített tanulmányban az a feltevés szerepel, hogy a 15,9 millió euró összegű veszteség 4-6%-át az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó előírásoknak tulajdonítható; • Az Egyesült Államokban a Postai Díjbizottság úgy ítélte meg, hogy az egyetemes szolgáltatás költsége a bevételek 5%-ának felelt meg. Ezen kötelezettség megszüntetése érdekében az egyetemes szolgáltatónak meg kellene szüntetnie a kézbesítést a címzettek mintegy 47%-a részére; • Svédországban a legfrissebb becslés szerint a nettó költség 10,3 millió euró avagy a postai szolgáltató vállalatcsoport szintű bevételének 4%-a. A kormányzat szerint az egyetemes szolgáltatás teljesítését előnynek lehet tekinteni, mivel a teljes körű szolgáltatás felkínálásának képessége előnyt jelent a piaci versenyben (nagyon drága a versenytársak számára egy országos kézbesítési hálózat kiépítése); • Norvégiában az egyetemes szolgáltatás költségét a Posten Norge bevételének 2%-ára becsülik; • Ráadásul az Egyesült Királyság a nemzeti szabályozó hatóság 2002-ben tett közzé egy tanulmányt, amelyben szereplő becslés szerint az egyetemes szolgáltatás Nettó Elkerült Költsége a bevétel 0 és 1%-a között mozog, és 480 millió euró nettó nyereséget realizálna a nemzeti postai üzemeltető, ha olyan minősítő elemeket is figyelembe vennénk, mint amilyen a márkaérték.

Bár az Egyesült Királyság és Írország megfelelő nemzeti postai üzemeltetője nem osztotta a nemzeti szabályozó hatóság véleményét, és az egyetemes szolgáltatást jelentős tehernek tekintette: Az elszámolási adatok tekintetében az ír nemzeti postai üzemeltető részére közzétett adatok (2004) 2,5 millió euró összegű nettó veszteséget mutattak az egyetemes szolgáltatások esetében, 33 A Postcomm és a ComReg válaszol az ECORYS kérdőíveire 34 A ComReg számára készített 2007. október 18-i LECG beszámoló alapján

bár mindez tartalmazta a bejövő nemzetközi szolgáltatások vonatkozásában elkönyvelt 36,4 millió euró összegű nettó veszteséget is. Az Egyesült Királyságban a 2006/2007. évi szabályozási beszámolók35 27 millió font (40 millió euró) működési profitot mutattak ki (a kivételt képező termékek figyelembevétele nélkül), ugyanakkor ez az érték tartalmazza a nemzeti postai üzemeltető kiegészítő nyugdíjráfordítását az előrejelzett deficit figyelembevételével: “A teljes küldeményköltség 2,5%-kal nőtt, de az emelkedés legnagyobb része a deficit kompenzálására szolgáló nyugdíjelőlegek növekedéséből származik, illetve a növekedés az előző években elfogadott fizetési megállapodás hatásának tudható be.”36

Sem Írország, sem az Egyesült Királyság nemzeti postai üzemeltetője nem kapott semmilyen formában állami támogatást, bár az Egyesült Királyságban a bélyegeladással, a küldemények átvételével, stb. kapcsolatos postai szolgáltatások költségét a megfelelő szolgáltatások közé számítják. A vidéki postahivatalok működtetése céljából állami támogatásban részesül az ügyfélszolgálati üzletág. Néhány Tagállam már képzett céltartalékokat a kompenzációs alap számára, hogy adott esetben támogassa az egyetemes szolgáltatás ellátását.37 •

•

• • •

•

•

•

Belgiumban lehetőség van egy kompenzációs alap aktiválására, amelynek célja az egyetemes szolgáltatás pénzügyi „terhének” finanszírozása. Az egyéni licenccel rendelkező postai szolgáltatók az egyetemes szolgáltatások körébe tartozó, de a fenntartott szolgáltatásokon kívül eső szolgáltatásaikból származó bevételeik alapján kötelezhetők a kompenzációs alaphoz történő hozzájárulásra, kivéve az első 1,2 millió euró összegű bevételt; A Bolgár Posta minden olyan vesztesége után, amely az egyetemes szolgáltatás teljesítéséből származik (amennyiben minderről igazolást kapott a nemzeti szabályozó hatóság) állami kompenzációban részesül; Cipruson az egyetemes szolgáltatást a központi költségvetésből fedezik, ha nem elegendőek erre a célra a fenntartott szolgáltatásokból származó bevételek; Franciaországban a postai törvényalkotáson belül történik a hozzájárulás az aktiválandó kompenzációs alaphoz; A még elfogadásra váró új Postatörvény Hollandiában előirányozza, hogy a nemzeti postai üzemeltető kérheti a nemzeti szabályozó hatóságtól az egyetemes szolgáltatás nettó költségeivel kapcsolatos kompenzációt. Adott esetben az egyetemes szolgáltatás nettó költségeit az éves bevétel alapján felosztják a postai szolgáltatók között; A vidékre történő kézbesítésből származó veszteségeket Olaszországban a fenntartott szolgáltatások bevételeiből, állami támogatásból és az egyetemes szolgáltatás számára létrehozott alapból fedezik; Portugáliában az egyetemes szolgáltatás költségeit a kompenzációs alapból fedezik, amelynek az összes olyan postai szolgáltató által fizetett hozzájárulásból származnak a bevételei, amelyek nem-fenntartott szolgáltatásokat kínálnak, illetve a bélyegforgalmazási tevékenység nyeresége is ebbe az alapba folyik be; Szlovéniában az egyetemes postai szolgáltatók kompenzációra jogosultak, ha az egyetemes postai szolgáltatás során felmerülő költségek az első évben meghaladják az említett szolgáltatásokból származó bevételt, és ha a szolgáltató nem tudja fedezni a különbözetet a fenntartott postai szolgáltatásokból származó bevételből;

35 Forrás – Szabályozási Pénzügyi Beszámolók 2006/2007 – Royal Mail Website 36 Forrás – Szabályozási Pénzügyi Beszámolók 2006/2007 – Royal Mail Website 37 Forrás – II. számú melléklet, az országok adatlapjai

•

•

Spanyolországban a Kormány 91 millió eurót szánt a 2005. évi költségvetésből az egyetemes postai szolgáltatás támogatására. 2006-ban 93 millió euró volt ez a költségvetési összeg. 2007-ben 95 millió eurót tett ki a postai szolgáltatásra szánt összeg. A költségtervezés előleg formájában kerül kifizetésre a végszámla ellenében, amelynek az elfogadására akkor kerül sor, amikor a mindenkori üzleti év végén megtörténik az egyetemes szolgáltatás teljesítésének tényleges költségeinek meghatározása. A nemzeti szabályozó hatóság kiegyenlíti a szolgáltatás tényleges és becsült költsége közti különbözetet; A szociális juttatásokat (pl. a vakoknak szánt termékeket) Svédországban a nemzeti postai üzemeltetőtől szerzi be a nemzeti szabályozó hatóság.

Az egyetemes szolgáltatás értelmezésének sokszínűsége miatt feltételezhető, hogy az európai Bizottság nehéznek ítéli az állami támogatás igénybevételéhez szükséges indokok meghatározását. Különösen a kettős szolgáltatás ellátása, a hatnapos levélgyűjtési és kézbesítési idő fogja jelentős mértékben megnövelni az egyetemes szolgáltatás elszámolási költségeit azokhoz a nemzeti postai üzemeltetőkhöz képest, amelyek csak ötnapos egyszerű egyetemes szolgáltatást nyújtanak. Vitatkozni lehet azon, hogy a nettó költség/nyereség meghatározásakor csak az Irányelvben rögzített szolgáltatásokat kell-e figyelembe venni. További problémát fog jelenteni, hogy a nemzeti postai üzemeltetők és a nemzeti szabályozó hatóságok egymás között (például az Egyesült Királyságban), vagy törvényhozási eszközökkel a politikusok megváltoztathatják az egyetemes szolgáltatások körét. Az Egyesült Királyság szolgáltatja a legjobb példát erre, ahol eredetileg a tömeg-/közvetlen küldemény túlnyomó többsége szerepelt az egyetemes szolgáltatás meghatározásában, és mint ilyen elszámolási szempontból az egyetemes szolgáltatás meglehetősen tetszetős profitot eredményezett. Az utóbbi időben (a 2006/2007-es üzleti évben) a nemzeti szabályozó hatóság engedélyezte (a licencfeltételek módosítása révén) a tömeg-/közvetlen küldemény többségének egyetemes szolgáltatás köréből történő kivonását (néhány marad), ami profitcsökkenést eredményezett. A 2006/2007. évi kötelező beszámolókban a 2005/2006-os üzleti év eredményeit újra feltüntették, hogy figyelembe vehessék a tömeges küldemény nagy részének értelmezésében történt változásokat, amelyek értelmében a tömeges küldemények nagy része az egyetemes szolgáltatások köréből a nem egyetemes szolgáltatások csoportjába került. Mindez az egyetemes szolgáltatás működési profitjának 210 millió fontról38 54 millió fontra39 történő csökkenését eredményezte a szóban forgó üzleti évben. 2008. júniusi Futár Beszámoló (Royal Mail’s újság) arról tudósít, hogy „az Egyetemes Szolgáltatás először könyvelt el ebben a régióban veszteséget, amely a 2007/2008as üzleti évben 100 millió fontot tett ki.” Természetesen – akárcsak az összes nemzeti postai üzemeltető számára – az országos lefedettség és a minimum ötnapos kézbesítés követelménye előnyt fog jelenteni a tömeg/közvetlen küldemény termékek értékesítése terén, függetlenül attól, hogy ezek az egyetemes szolgáltatások körébe tartoznak vagy sem. Írország és az Egyesült Királyság nemzeti postai üzemeltetői egyaránt azon állásponton vannak, hogy nem kellene bevonni az összes tömeges küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatást az egyetemes szolgáltatások körébe. Az Egyesült Királyság az alábbi kommentárt fűzte a felméréshez: “A Royal Mail véleménye szerint az egyetemes szolgáltatások körét szűkíteni kellene, hogy mindez tükrözze azon 38 Forrás: Kötelező Pénzügyi Beszámolók 2005-06 – Royal Mail Website 39 Forrás: Kötelező Pénzügyi Beszámolók 2006-07 – Royal Mail Website

termékek skáláját, ahol jelenleg kisebb a verseny a piacon, és megfeleljen a Postai Szolgáltatásokra vonatkozó Irányelv és Törvény minimális jogi követelményeinek – nevezetesen a felbélyegzett levéllel, a sztenderd csomagokkal, egy ajánlott és biztosított termékekkel (mint például a speciális szállítás) és a nemzetközi szárazföldi/felszíni és légipostával kapcsolatos követelményeknek. Az EU és az Egyesült Királyság törvényei ezen szolgáltatások ellátását nevezik meg minimális követelményként. A Royal Mail véleménye szerint a bélyegáraknak fedezniük kell ezen szolgáltatás teljesítésének gazdasági költségeit. A Royal Mail nem javasolja a napi levélgyűjtés és levélkézbesítéssel összefüggő egyetemes szolgáltatások lényeges csökkentését. Ezek az elképzelések szerepelnek a Postai Szolgáltatásokról szóló Törvényben, amelynek módosítása a parlament hatáskörébe tartozik, de az elfogadott minőség komoly mértékű csökkenése veszélyeztetné a postai küldemények versenypozícióját a többi médiumhoz képest.”40

Jelenlegi ismereteink szerint az Egyesült Királyság, Dánia és Izland nemzeti postai üzemeltetője teszi közzé a hatóságokhoz eljuttatandó kötelező beszámolókat, amelyek kellő részletességű adatokat tartalmaznak az egyetemes szolgáltatás elszámolási költségeivel és a profitjával kapcsolatban, amelyeket nyilvánosságra kell hozni. Ennélfogva a jelen tanulmányhoz hasonló elemzések nem nyújthatnak részletes összehasonlítást az egyes országokról, hacsak azok a nemzeti postai üzemeltetők, amelyek nem teszik közzé beszámolóikat, nem bocsátanak információkat a tanácsadók rendelkezésére. Jelen tanulmány esetében erre nem került sor, mivel a nemzeti szabályozó hatóságok és a nemzeti postai üzemeltetők a jelek szerint bizalmas adatként kezelték ezeket az információkat. 41 Amennyiben az Egyesült Királyságban követett modell a többi országban is megvalósul, nagyon valószínű, hogy azokban az országokban, ahol az üzleti küldemény beletartozik az egyetemes szolgáltatás fogalmába, ezen küldeménytípus valószínűleg serkenteni fogja az egyedi levél (bélyeg) forgalmát, ahogy az az alábbi szöveges kiegészítésből is kitűnik: “A fentiekben rögzítetteknek megfelelően az egyetemes szolgáltatás 215 millió font összegű működési profitját (a kivételt képező termékeket leszámítva) továbbra is az elsőosztályú és tömeges küldemények (Mailsort, Walksort és Cleanmail) továbbá egyéb olyan termékek biztosítják majd, mint a csomagküldő szolgáltatás és a különleges kézbesítés. Mindez elvonja a figyelmet arról a tényről, hogy a felbélyegzett termékek forgalma során 237 millió font értékű veszteség keletkezik (200405 ez 281 millió font volt), amely magasabb annál az értéknél, amelyet a jövedelmező és nyereséges termékek profitjából ellensúlyozni lehetne. 2005 áprilisától a Royal Mail egy, a lemért vagy elszámolt termékeknél magasabb árfekvésű, elsőosztályú felbélyegzett levél bevezetésével próbálja kompenzálni ezt a különbözetet.42

3.4.2 A 2008/6/EC Irányelv A 97/67/EC Irányelvhez képest, amelynek módosításait a 2002/39/EC Irányelv rögzíti, a 2008/6/EC Irányelv nagyobb figyelmet szentel a pénzügyi teher fogalmának, illetve az egyetemes szolgáltatás ellátásának, ezért érdemes a jövőben figyelembe venni az Irányelv aktuális rendelkezéseit, valamint azok lehetséges következményeit a nemzeti szabályozóhatóságokra és a nemzeti postai üzemeltetőkre nézve. A 2008/6/EC Irányelv nemcsak a rendelkezésre álló finanszírozási módokat elemzi ismételten, hanem keretrendszert („útmutatást”) kínál annak megállapítására, hogy az egyetemes szolgáltatás nettó költséggel jár-e. Kiegészítésképpen az alábbiakban bemutatunk egy Dániára vonatkozó esettanulmányt, amelyben a 2008/6/EC Irányelvet egy vizsgálat során annak felmérésére használták, hogy anemzeti postai üzemeltető számára költségek merülnek-e fel, vagy a vállalat részesül az egyetemes szolgáltatás hasznából. 40 Forrás: az ECORYS Royal Mailhez címzett kérdőíve 41 Bár meg kellene említeni, hogy az egyetemes szolgáltatás nettó költségének meghatározása jelen tanulmány kompetenciáján kívül esik. 42 Forrás: Kötelező Pénzügyi Beszámolók 2005-06 – Royal Mail Website

A 2008/6/EC Irányelv az alábbiakat rögzíti: „Az egyetemes szolgáltatás fennmaradó nettó költségeinek külső finanszírozására még szükség lehet néhány Tagállam esetében. Ezért célszerű tisztázni az egyetemes szolgáltatás finanszírozására – a szükséges mértékben és megfelelően indokolt esetben – rendelkezésre álló lehetőségeket, meghagyva a Tagállamoknak az alkalmazandó finanszírozási mechanizmusok megválasztásának lehetőségét.” Ezen lehetőségek között szerepelnek a közbeszerzési eljárások – beleértve a közbeszerzési irányelvekben meghatározott versenypárbeszédet vagy az előzetes versenyeztetéssel vagy előzetes versenyeztetés nélkül történő tárgyalásos eljárást –, valamint ha az egyetemes szolgáltatás kötelezettségei nettó költséggel járnak és méltánytalan terhet jelentenek a kijelölt egyetemes szolgáltató számára, az állami kompenzáció, továbbá a szolgáltatók és/vagy a felhasználók között átlátható módon, kompenzációs alapba befizetett hozzájárulások révén megvalósított költségmegosztás. A tagállamok ezeken kívül a közösségi jog által biztosított egyéb finanszírozási lehetőségekkel is élhetnek, amennyiben az összhangban van a Szerződéssel, például szükség esetén dönthetnek úgy, hogy az egyetemes szolgáltató(k) egyéb, az egyetemes szolgáltatásokon kívüli tevékenységeiből származó haszna részben vagy egészben az egyetemes szolgáltatás nettó költségeinek fedezésére fordítandó. A Szerződésnek az állami támogatásra vonatkozó szabályai – ebben az összefüggésben többek között a konkrét értesítési követelmények – tagállami betartására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül, a Tagállamok értesíthetik a Bizottságot az egyetemes szolgáltatás nettó költségeinek fedezésére alkalmazott finanszírozási mechanizmusokról, amelyeknek szerepelniük kell a Bizottság által az Európai Parlament és a Tanács részére benyújtott, a 97/67/EK irányelv alkalmazásáról szóló rendszeres jelentésekben.”

A fenti rendelkezés kulcsfogalma az „egyetemes szolgáltatás nettó költsége”. Ezen fogalom átláthatósága felhasználható arra, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen létrehozni a hagyományos egyetemes szolgáltatók és a konkurens postai üzemeltetők között, ami annak köszönhető, hogy ellenőrizhetők az állítások és a kijelentések. A 97/67/EC Irányelvben foglaltaknak megfelelően, amelynek módosítására a 2002/39/EC Irányelvben (9. cikkely 4. pont) került sor, az említett fogalom kihangsúlyozza, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak képesnek kell lenniük az egyetemes szolgáltatás költségének és hasznának felmérésére és ellenőrzésére azokban a helyzetekben, amikor a nemzeti postai üzemeltető állítása szerint az egyetemes szolgáltatások teljesítése „aránytalan pénzügyi terhet” jelent. Az Irányelv az alábbi rendelkezéssel folytatódik: “A 97/67/EK irányelvben jelenleg is meghatározott átláthatóság, megkülönböztetés- mentesség és arányosság elvét továbbra is alkalmazni kell minden finanszírozási mechanizmusra, és az ezen a területen hozott döntéseknek átlátható, objektív és ellenőrizhető kritériumokon kell alapulniuk. Különösen az egyetemes szolgáltatás nettó költségét – a nemzeti szabályozó hatóság felügyelete mellett – úgy kell kiszámítani, mint egy kijelölt egyetemes szolgáltató egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel együttjáró és egyetemes szolgáltatási kötelezettség nélkül jelentkező nettó költségeinek különbségét. A számításkor figyelembe kell venni minden egyéb lényeges elemet is, így az egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt postai szolgáltató tekintetében keletkező bármilyen piaci előnyt, az ésszerű nyereséghez való jogot és a költséghatékonysági ösztönzőket.”

A fentiek alapján látható, hogy a 2008/6/EC Irányelv elismeri, hogy a nemzeti postai üzemeltetők kereskedelmi alapon részesedhetnek az egyetemes szolgáltatás hasznából. Különösen az országos lefedettségű kézbesítési hálózat biztosíthat előnyt, mivel nagy a vonzereje a nagy volumenű üzletet bonyolító ügyfelek számára, akik az említett kézbesítési hálózatban tökéletes csatornát („one stop shop) látnak az országos reklámkampány számára. A továbbiakban az alábbiakat olvashatjuk a 2008/6/EC Irányelv I. számú mellékletében: “A nemzeti szabályozó hatóságoknak minden olyan eszközt mérlegelniük kell, amellyel a (kijelöltvagy nem kijelölt) postai szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek költséghatékony teljesítéséhez megfelelő ösztönzést adhatnak. Kellő figyelmet kell fordítani az olyan költségek helyes felmérésére, amelyeket bármely kijelölt egyetemes szolgáltató elkerült volna, ha nem lett volna egyetemes szolgáltatási kötelezettsége. A nettó költség kiszámítása során fel kell mérni az egyetemes szolgáltatás nyújtója számára keletkező előnyöket, beleértve nem tárgyi előnyöket is.

A számításnak olyan költségeken kell alapulnia, amelyek az alábbi okok miatt merülhetnek fel: i. a meghatározott szolgáltatások olyan elemei, amelyeket csak veszteséggel vagy a szokásos kereskedelmi normáktól eltérő költségfeltételek mellett lehet nyújtani. Ez a kategória magában foglalhat olyan szolgáltatási elemeket, mint a részben meghatározott szolgáltatások; ii. konkrét szolgáltatást felhasználók vagy felhasználók csoportjai, akiket – figyelembe véve a szóban forgó szolgáltatás költségét, a keletkező bevételt és a tagállam által esetlegesen előírt egységes árakat – csak veszteségesen vagy a szokásos kereskedelmi normáktól eltérő költségfeltételek mellett lehet kiszolgálni. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a felhasználók vagy a felhasználók csoportjai, akiket nem szolgálna ki olyan kereskedelmi üzemeltető, amelynek nincs egyetemes szolgáltatási kötelezettsége. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek konkrét aspektusainak nettó költségét külön kell kiszámítani, illetve oly módon, hogy elkerüljék a közvetlen vagy közvetett előnyök és egyetemes szolgáltató esetében felmerülő teljes nettó költségét az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek egyes összetevői nettó költségeinek összege adja, figyelembe véve az esetleges nem tárgyi előnyöket. A nettó költség kiszámításának ellenőrzése a nemzeti szabályozó hatóság feladata. Az egyetemes szolgáltatók együttműködnek a nemzeti szabályozó hatósággal a nettó költségek ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében.”

Ebből adódóan a nemzeti szabályozó hatóságokkal szemben azt a követelményt fogalmazták meg, hogy törekedniük kell annak biztosítására, hogy a nemzeti postai üzemeltetők „költséghatékony módon tegyenek eleget egyetemes szolgáltatási kötelezettségeiknek” (az Irányelv 12. cikkelyében foglaltaknak megfelelően), ami azt jelenti, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok az egyetemes szolgáltatás nettó költségének felmérésekor csak a költséghatékony díjakat veszik figyelembe, nem pedig a ténylegesen felmerült költségeket. A fenti rendelkezésben szerepel a „nem tárgyi előnyök” fogalma, amely a korábban idézett példához képest tartalmazhatja az egyetemes szolgáltatást végző nemzeti postai üzemeltető által megteremtett potenciális márkaértéket, például a ”megbízható szállító”minősítést. Az alábbiakban olvasható, hogy az egyetemes szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatások esetében, például a nyugdíj- és postai utalványok kézbesítése vonatkozásában egyéb postai szolgáltatóktól nem követelhető kompenzáció, amennyiben mérlegelés tárgyát képezi egy ilyen modell megvalósítása. „Abban az esetben, ha a Tagállamok úgy határoznak, hogy nemzeti területükön további vagy kiegészítő, jelen irányelvben meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettségekhez kapcsolódó szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokat tesznek hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, mint például nyugdíj- és postai utalványok vidéki területeken való kézbesítését, akkor ezen szolgáltatásokra nem vonatkozhat olyan kompenzációs mechanizmus, amely meghatározott vállalkozások hozzájárulását követeli meg. Adott esetben a Tagállamok a Szerződés állami támogatásra vonatkozó szabályaival összhangban finanszírozást nyújthatnak ezen további vagy kiegészítő szolgáltatásokhoz. Az egyetemes szolgáltató(k) kivételével az engedélyek nem köthetők az ilyen kiegészítő szolgáltatások teljesítésének kötelezettségéhez.”

A fentiekből is kiderül, hogy a 2008/6/EC Irányelv a korábbi Irányelveknél sokkal konkrétabban fogalmaz egyetemes szolgáltatás nettó költségének meghatározásával kapcsolatban. A 97/67/EC Irányelv 14. cikkelye egyszerűen csak a költségfelosztás alapját határozza meg, az alábbiak szerint: „Az egyetemes szolgáltatók saját belső számviteli rendszerükben külön elszámolást vezetnek egyrészről legalább minden, a fenntartott ágazaton belüli szolgáltatás, másrészről pedig a nem fenntartott szolgáltatások vonatkozásában. A nem fenntartott szolgáltatások elszámolásainak egyértelmű különbséget kell tenniük azok között a szolgáltatások között, amelyekaz egyetemes szolgáltatás részét képezik, illetve azok között, amelyek nem. Az ilyen belső számviteli rendszerek a következetesen alkalmazott és egyértelműen bizonyítható költségelszámolási elvek alapján működnek.”

Az összes kiegészítő követelmény értelmében a nemzeti postai üzemeltetők kötelesek lesznek kielégítő részletességű adatok formájában feltüntetni a termékköltségeket (ha eddig még nem ezt a gyakorlatot követték). Az említett előírás célja, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok teljesíteni tudják az új Irányelv szerinti feladataikat. A pontosság tekintetében (ahogy azt a 3.2.1-es pontban is szerepel) még akkor akadhatnak problémák, ha a nemzeti postai üzemeltetők jelenleg is viszonylag részletes adatokat bocsátanak rendelkezésre a termékköltségekkel kapcsolatban.

3.4.3 Az egyetemes szolgáltatás (egyes elemeinek) költsége az Egyesült Királyságban

2008 májusában a Postcomm egy jelentést tett közzé (amelyet a Frontier Economics and Postal & Logistics Consulting Worldwide, vagyis a Frontier Gazdasági, Postai és Logisztikai Tanácsadó készített) az egyetemes szolgáltatás egyes elemeinek nettó költségéről. A tanulmány a jelenlegi egyetemes szolgáltatás egyes elemeinek a Royal Mail költségeire és bevételeire gyakorolt hatására fókuszált, és nem közölt becsléseket az egyetemes szolgáltatás összköltségére vonatkozóan. A tanulmány az egyetemes szolgáltatás hat lényeges elemét emelte ki: (i) a kézbesítés elsőosztályú minőségét (ii) gyűjtési és kézbesítési időket, (iii) a heti gyűjtések és kézbesítések számát, (iv) a küldemény típusát, (v) tömeges küldeményt és (vi) esti csomagkézbesítést. A Frontier Economics (2008, 3. oldal) az alábbi megállapításokra jut: “Világos, hogy a legnagyobb mértékű nettó költség a szombati kézbesítésekre és gyűjtésekre vonatkozó előírásnak „köszönhetően” keletkezik. Ha eltörölnék ezt az előírást, a Royal Mail előreláthatólag több, mint 320 millió fontot tudna megtakarítani, de mindez csak körülbelül 55 millió fontnak megfelelő mértékű bevételcsökkenést eredményezne. Viszont komoly bevételcsökkenés lenne megfigyelhető a küldemények kétnaponta történő gyűjtésére és kézbesítésére való átállás esetén. A Royal Mail radikális újjászervezése nélkül a Royal Mail valószínűleg nem lenne képes csökkenteni költségeit a bevételek csökkenése nélkül, ennek következtében a Royal Mail 44-278 millió fonttal lenne szegényebb.”

A becslés a Royal Mail, a Royal Mail versenytársainak és ügyfeleinek (bizonytalan) magatartásán alapszik. Ugyanilyen bizonytalanságok fedezhetők fel az egyetemes szolgáltatásnak a Royal Mail tevékenységére, költségeire és bevételeire gyakorolt hatása tekintetében, különösen a vevői keresletre, az alapköltségekre -és mennyiségekre, az árváltozásokra, a speciális kézbesítésekre és az árakra gyakorolt hatás terén. A Fronter Economics (2008. 3. oldal) az alábbiakat rögzíti: “Az összes, általunk mérlegelt forgatókönyv közül csak a szombati gyűjtésre és kézbesítésre vonatkozó egyetemes szolgáltatási előírás jelent komoly terhet a Royal Mail számára. A szolgáltatás első osztályú minőségének jelenlegi szinten történő fenntartása szintén tehernek tekinthető, bár ha enyhülne ez a teher, a Royal Mail valószínűleg továbbra is számos költséget termelne ezen költségek közül, bár ezek a korábbiakkal ellentétben a speciális kézbesítés által érintett termékek kapcsán merülnének fel. A kétnapos szolgáltatás bevezetése feltehetőleg a verseny fokozódását eredményezné, illetve lehetőséget és ösztönzést nyújtana a Royal Mail számára, hogy a küldeménygyűjtő központjának és a kézbesítési hálózatának fejlesztése révén lényegesen csökkentse a költségeit. Ha ez a próbálkozás nem járna sikerrel, az feltehetőleg rendkívül negatív hatást gyakorolna a Royal Mail jövedelmi helyzetére.”

3.4.4

Az egyetemes szolgáltatás költsége Dániában Nemrég jelent meg egy tanulmány a Dán Kereskedelmi Kamara megbízásából. A tanulmányt, amely a „Mi az ára a Dán Posta egyetemes szolgáltatási kötelezettségének?” címet viseli, a Copenhagen Economics (2008) készítette. A tanulmány egy fontos problémára világít rá, nevezetesen arra, hogy a teljes piacnyitást megelőzően a politikusoknak tudniuk kell, hogy a nemzeti postai üzemeltető számára ténylegesen pénzügyi terhet jelent-e az egyetemes szolgáltatási követelmények teljesítése. Az alábbi megállapítások olvashatók a tanulmányban ezzel kapcsolatban: “Jelenleg a Dán Posta a kis levelek kézbesítésére vonatkozó jogi monopólium révén kompenzációban részesül az egyetemes szolgáltatások jelentette pénzügyi teherért. A postai piac liberalizálásakor a posta elveszíti ezt a monopóliumát. A dán politikusoknak ennélfogva mérlegelniük kell, hogy kompenzációban kell-e részesíteni a Dán Postát az egyetemes szolgáltatások

vonatkozásában, és ha igen, akkor hogyan. Az EU új Postai Irányelve elismeri az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos kompenzáció szükségességét, amennyiben az egyetemes szolgáltatás aránytalanul magas pénzügyi terhet ró a postai szolgáltatóra. Ebből adódóan fontos lenne eldönteni, hogy mindez érvényes-e a Dán Postára is.”43

A beszámoló rögzíti azt is, hogy az alkalmazott módszerek eleget tesznek a 2008/6/EC Irányelvben foglalt rendelkezéseknek. A tanulmány nemcsak a nemzeti postai üzemeltető által feltüntetett költségeket, hanem a hasznot is górcső alá veszi. A tanulmány a továbbiakban kritikával illeti az egyetemes szolgáltatás költségének meghatározására használt korábbi módszereket, nevezetesen a Nettó Elkerült Költség és a Belépési Ár (Entry Pricing) alapú szemléletet, és néhány bizonyítékkal szolgál azzal kapcsolatban, hogy egyik említett módszer sem különösebben alkalmas arra, hogy a nettó költség Irányelvben foglaltaknak megfelelő módon történő meghatározásával összefüggő általános célkitűzéseknek eleget tegyen. A tanulmány az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó alábbi előírásoknak „köszönhetően” keletkező költségeket és profitot is vizsgálat tárgyává teszi: 1. A nemzeti területen történő kézbesítés; 2. Hatnapos kézbesítés az ötnapos kézbesítéssel szemben; 3. A vakok részére biztosítandó ingyenes kézbesítés; 4. Egyéb termékek; 5. Egységes díjak; 6. A szolgáltatás minősége és a kompenzáció; 7. Levélszekrény igénybevételével történő gyűjtés; 8. Postahivatali értékesítések; 9. Versenyelőnyök (márkaérték, üzleti vagy cégérték, stb.); 10. Elszámolásra vonatkozó előírások. Az említett előírások mindegyikét elemezték, és meghatároztak egy értéket a nettó költség, a nullszaldó vagy haszon vonatkozásában. A tanulmány alábbiakban idézett fejezete tökéletesen jellemzi az alkalmazott módszert (Copenhagen Economics 2008, 23. oldal): “Első lépésben megvizsgáljuk, hogyan járna el a Dán Posta, ha nem kellene eleget tennie bizonyos egyetemes szolgáltatási követelményeknek. Először felmérjük, hogy a Dán Posta egészen más megoldást választana-e, pl. megvizsgáljuk, hogy az egyetemes szolgáltatási követelmények tényleges terhet jelentenek-e a Dán Posta számára. Egy követelmény nem minősül tehernek, amennyiben a Dán Posta ugyanazt az előírás szabná, függetlenül attól, hogy az adott követelmény létezik-e a mostani gyakorlatban vagy sem. Példaként említhető, hogy a levelek 93 százalékára érvényes másnapi kézbesítési kötelezettség aligha tekinthető tényleges tehernek, mivel a Dán Posta önként választott egy még ennél is magasabb szintű szolgáltatást ebben a vonatkozásban. A második lépésben kiszámoljuk, hogy mekkora költséget tudna megtakarítani a Dán Posta, ha egyéb lehetőségeket választana, illetve ha egy olyan üzleti modell mellett döntene, amely nem felel meg az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó előírásoknak. Ennek érdekében először vázolnánk a vonatkozó kereskedelmi lehetőségeket, amelyeket a Dán Posta abban az esetben mérlegelhetne, ha nem léteznének előírások az egyetemes szolgáltatással kapcsolatban. Harmadik lépésként meghatározzuk azt a bevételi összeget, amelytől a Dán Posta minden egyes alternatív kereskedelmi opció választása esetén elesne. Többek között kiszámoljuk, mennyivel csökkenne a Dán Posta bevétele, ha nem végezne szombaton levélkézbesítést. Ezt a bevételt növekvő/lépcsőzetes bevételnek nevezzük. A növekvő/lépcsőzetes bevétel közvetlen és közvetett elemeket foglal magába. Közvetlen elem az a termékbevétel, amely azonnal eltűnne. Például meglátásunk szerint a Dán Posta elvesztené a szombati újságok kézbesítéséből származó bevételt, ha abbahagyná a szombati újságkézbesítést. Közvetett elemnek számít az a bevétel, amelytől a Dán Posta egyéb termékekkel összefüggésben esne el. Úgy gondoljuk, számos újságforgalmazó a versenytársunkat, azaz a Bladkompagniet-et bízná meg az érintett újságok egész héten történő kézbesítésével, ha a Dán Posta befejezné a szombati újságok kézbesítését. Mindez azt

43

Copenhagen Economics (2008, 6. oldal)

jelentené, hogy a Dán Posta elesne a hétfő és péntek közti időszakban kézbesítendő újságok kézbesítéséből származó bevételtől. Negyedik lépésként ezeket az értékeket összeadnánk, és az elmaradt bevétel megtakarított költségből történő kivonása révén kiszámolnánk a Dán Posta az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos nettó költségét.”

A beszámolók az alábbi következtetésekre jutottak (Copenhagen Economics 2008, 6 oldal): „Egyfelől 150 millió dán koronára vagy az összköltség 1,5 százalékára becsüljük a Dán Posta egyetemes szolgáltatással kapcsolatos költségeit. A költségek elsősorban az alábbi két követelmény teljesítéséből adódnak: egyrészt a hét hat napját érintő levélkézbesítési kötelezettségnek, másrészt a vakok részére történő ingyenes szolgáltatás kötelezettségének köszönhetően. Másfelől arra a következtetésre jutottunk, hogy a Dán Posta számos versenyelőnnyel rendelkezik, amely egyaránt köszönhető az egyetemes szolgáltatásnak, illetve a Dán Posta korábbi monopolhelyzetének. Ezeket az előnyöket nem említettük korábban, jóllehet komoly hatással vannak a piaci versenyre: amennyiben Dánia követi azon országok példáját, ahol a régi monopóliumokat bevonták a piaci verseny körébe, anélkül, hogy a szolgáltatók az egyetemes szolgáltatások ellátásáért kompenzációban részesültek volna. A Dán Posta az elkövetkező néhány évben több, mint 9 százalékos piaci részesedéssel fog rendelkezni. Mindez azt jelzi, hogy az egyetemes szolgáltatás nem fogja gyengíteni a Dán Postát, mégha azzal összefüggésben nem is kap kompenzációt. Meglátásunk szerint az egyetemes szolgáltatás nem jelent aránytalanul magas terhet a Dán Posta számára. Vagyis nem kell kompenzációban részesíteni a Dán Postát az egyetemes szolgáltatások teljesítéséért, sem pénzügyi eszközökkel, sem azáltal, hogy speciális kötelezettségeket szabunk a többi piaci szereplő számára.”

Bár nem ennek a tanulmánynak feladata, hogy megítélje a Copenhagen Economics elemzésének megbízhatóságát, de érdemes leszögezni, hogy minden egyes Tagállamnak mérlegelnie kell, hogyan fogja teljesíteni a 2008/6/EC Irányelvben foglalt követelményeket.44 A fenti megállapítások valószínűleg megfelelő viszonyítási alapot szolgáltatnak a nemzeti szabályozó hatóságok számára annak megítéléséhez, hogy a költségekre vonatkozóan jelenleg megfelelő részletességű adatokat kapnak-e, amelyek lehetővé teszik a számukra a miénkhez hasonló elemzések elvégzését. Meg kell említeni, hogy a Dán Posta vitatja a tanulmány végkövetkeztetéseinek helyességét, illetve az azok alapjául szolgáló premisszákat, ami azt bizonyítja, hogy mekkora kihívás általánosan elfogadott becslések kidolgozása az egyetemes szolgáltatás nettó költségeire vonatkozóan. 45

3.5

A legfontosabb megállapítások összefoglalása és a végkövetkeztetés A nemzeti postai üzemeltetők elszámolásainak átláthatósága Az átláthatóság mértéke (különös tekintettel a részletesség mértékére) a nemzeti postai üzemeltető költségadataira és elszámolására vonatkozóan még mindig komoly eltéréseket mutat, ebből adódóan nagyon inkonzisztens az egyes Tagállamokban. Az itt említett átláthatóság a nemzeti szabályozó hatóság betekintési lehetőségére vonatkozik, mivel a hatóságoknak benyújtandó kötelező beszámolókat (elszámolásokat) általában nem teszik közzé nyilvános domaineken (csak három országban, nevezetesen Dániában, Izlandon és az Egyesült Királyságban hoznak nyilvánosságra valamilyen formában részletes adatokat). Úgy tűnik, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok minimális szintű figyelmet szentelnek a határokon átnyúló szolgáltatások díjszabására. Az ECORYS adatai alapján valószínűsíthető, hogy a 14. cikkelyben foglalt előírásokat javarészt betartják. (elkülönített elszámolásokat készítenek legalább egyfelől a fenntartott szolgáltatások mindegyikére vonatkozóan, másfelől a nem fenntartott szolgáltatásokról), de nagyon valószínűtlen, hogy a 12. cikkelyben olvasható követelménynek (miszerint biztosítani kell, hogy az egyetemes szolgáltatás körébe tartozó összes szolgáltatás díját, ebből adódóan a nemzetközi küldeményekét is a költségekhez igazítsák) eleget tesznek.

44 Köztudott az a tény is, hogy a Postcomm (Egyesült Királyság) szintén elemzést végez az egyetemes szolgáltatás költségeivel kapcsolatban, a tanulmány megjelenésekor érdemes lesz összehasonlítani a módszertant és a következtetéseket a fentiekben vázolt módszerekkel és megállapításokkal. 45 Magánbeszélgetés a Dán Postával

Következésképpen a WIK-Consult (2006) beszámolójában foglaltak még mindig érvényesek: “Úgy tűnik, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok általában híján vannak az elszámolási adatoknak, amelyekre annak felmérése érdekében van szükség, hogy az egyéni megállapodások és speciális díjak megfelelnek-e az Irányelvekben foglalt árszabályozási elveknek. A megvalósítással összefüggő gyakorlati problémákkal kapcsolatban az új Irányelvben világosabban és talán óvatosabban kell fogalmazni, pontosan megjelölve, milyen szintű elkülönítésre van szükség az elszámolások vonatkozásában, és erről be kell számolni a nemzeti szabályozó hatóságok felé.”

A 2008/6/EC Irányelv újfent említi ezt, és messzebbre megy, mint a 97/67/EC Irányelv, amelynek módosítására a 2002/39/EC Irányelvben került sor, amelyben a nemzeti szabályozó hatóságok már termékszinten kérnek részletes költségadatokat, hogy eleget tudjanak tenni az Irányelvben foglalt követelményeknek, de az ECORYS véleménye szerint erősebben utasító jellegűek is lehetnének azzal kapcsolatban, milyen formában tegyenek eleget a nemzeti postai üzemeltetők beszámolási kötelezettségüknek a nemzeti szabályozó hatóságok felé. Árszabályozás Úgy tűnik, hogy az országok döntő többsége még mindig szigorúbban ellenőrzi a díjakat a „megfizethetőség” szempontjából, mint egyéb aspektusból. Mindazonáltal a változó ármozgások és az egyes Tagállamokra jellemző komoly díjemelkedések miatt ez az ellenőrzési forma nem a legtökéletesebb módon szolgálja az ügyfelek érdekeit. Csak három ország ösztönöz a hatékonyságnövelésre egy RPI mínusz rendszer alkalmazása révén azon árakkal (árak egy bizonyos részével) kapcsolatban, amelyek szabályozottak (Németország, Portugália és az Egyesült Királyság). Az egyetemes szolgáltatások vonatkozásában az egységes tarifák általános normának számítanak a legtöbb országban. Azokban az országokban, ahol megőrizték a fenntartott szolgáltatásokat, a költségalapú és az exante módszerrel történő árszabályozás számít a leggyakoribb ellenőrzési formának. Az ECORYS véleménye szerint a nemzeti postai üzemeltető által rendelkezésre bocsátott adatok pontossága és azok részletességének mértéke, valamint a nemzeti szabályozó hatóság adatelemzéssel kapcsolatos szakértelmének minősége miatt kihívást jelent a nemzeti szabályozó hatóság számára annak megítélése, hogy a díjak ténylegesen igazodnak-e a költségekhez. Mindez igaz az árak ex-post módszerrel történő költségalapú ellenőrzésére is. A költségfelosztást a termék/szolgáltatás szinten befolyásoló legfontosabb tényezők egyike a forgalmi mennyiség, amellyel kapcsolatban ismert a postaipar gyengesége, hiszen képtelen bizonyos típusú küldemények mennyiségének pontos rögzítésére. Azokban az országokban, amelyek teljes mértékben liberalizálták postai piacukat, például az Egyesült Királyságban a nemzeti postai üzemeltető az RPI mínusz árszabályozási rendszer bonyolult formáját alkalmazza, amely túlmutat az egyetemes szolgáltatások körén, és kiterjed a „vállalatcsoporton belüli” és a „vállalatcsoporton kívüli” kosarakra is, illetve amelynek kibővült az érvényességi köre, hogy a hozzáférési díjak és a hasonló jellegű kiskereskedelmi tömegtermékek ára közti minimális különbség szabályozása révén magába foglalja a vertikálisan lefelé irányuló hozzáférést (downstream access) is. Az utóbbi időben a legtöbb tömeges küldeményt (vállalatcsoporton kívüli) kivették az egyetemes szolgáltatások köréből, de az árkontroll ugyanúgy vonatkozik ezekre a termékekre is. Mindez szembenáll a svéd liberalizált piaccal, ahol csak első osztályú egyedi küldemény esetében kell árkontrollt végezni. Németországban 2008-ban sor került az RPI mínusz egy bizonyos formájának bevezetésére azon szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyeket az ex-ante ellenőrzés hatálya alá tartozó piacvezető postai szolgáltató (vagyis a nemzeti postai üzemeltető) nyújt. A javasolt képlet: RPI mínusz 1.8%.

Bár a nemzeti postai üzemeltetők esetében ésszerűnek tűnik az RPI-vel összekapcsolva az ársapka használata, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb Tagállam kevéssé vagy egyáltalán nem ösztönzi a nemzeti postai üzemeltetőket a költségek hatékony csökkentésére. Mindez fokozottan igaz a költségalapú árszabályozásra. A teljes piacnyitás előkészületi fázisában valószínűleg jelentős mértékben erősíteni kellene a nemzeti szabályozó hatóságok árszabályozással kapcsolatos jogkörét, hogy a nemzeti szabályozó hatóságnak még a piaci verseny kialakulása előtt módjában álljon, hogy modellezze, milyen módon hat a verseny a nemzeti postai üzemeltető árszabályozási politikájára. Valószínűleg nem elegendő, ha az árak ellenőrzésére egyszerűen úgy kerül sor, hogy azokat egy RPI módszerrel meghatározott sapkához kapcsoljuk. Fontos megjegyezni, hogy az adatok pontossága kulcsfontosságú szerepet fog játszani abban, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok megértsék és elemezzék a nemzeti postai üzemeltető költségadatait. A nemzeti szabályozó hatóságok által követett gyakorlat A nemzeti szabályozó hatóságok által követett kiemelt fontosságú gyakorlatok meglehetősen szabványosnak tűnnek a Tagállamokban. A nemzeti szabályozó hatóságokat valamilyen formában bevonják az árkontroll és a díjszabás folyamatába, bár mindez eltérő mértékben történik. Valamilyen formában az összes nemzeti szabályozó hatóságot bevonják az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó követelmények teljesítésének biztosításába, beleértve a minőséggel kapcsolatos célokat. Az összes nemzeti szabályozó hatóság közreműködik a panaszok feldolgozásában és a jogi eljárásokban, bár kevésbé aktívan vesznek részt az egyéni panaszok kezelésében. A döntő többség megköveteli a nemzeti postai üzemeltetőtől az elszámolási rendszerek működtetését és az adatok időszakos ellenőrzését, de nem mindegyik nemzeti szabályozó hatóság kér rendszeres adatszolgáltatást. A nemzeti szabályozó hatóságok nagy százaléka kér adatokat a többi postai szolgáltatótól (az összes ország Írország és Hollandia kivételével), bár ez minimálisnak tűnik a nemzeti postai üzemeltetővel szemben támasztott követelményekhez képest. Számos nemzeti szabályozó hatóság aktívan részt vett piackutatások és a vevő-elégedettségi felmérések elvégzésében (Csehország, Németország, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország, Szlovénia és az Egyesült Királyság). A többi ország nyilvános konzultációkat folytat a legfontosabb kérdésekről (Belgium, Franciaország, Izland és az Egyesült Királyság). Csak az Egyesült Királyságban működő Postcomm serkenti aktívan a versenyt a küldemények piacán (és két másik nemzeti szabályozó hatóság említi a verseny ösztönzését a feladatai között). Bár az Egyesült Királyságban megvalósított modell túl extenzívnek tekinthető, a nemzeti szabályozó hatóság által eddig elvégzett munka közül több is fontos viszonyítási alapnak számít a teljes piacnyitás előtt a legtöbb Tagállam számára. Ezek között említhető például az árszabályozás, amely a verseny hatásait tükrözi, a piackutatások és a nyilvános konzultációk (feltéve, ha a nemzeti szabályozó hatóság megfelelő jogosultságokkal rendelkezik ezen fontos feladat elvégzésére), a kompatibilitással kapcsolatos megállapodások és a vertikálisan lefelé irányuló hozzáférés modelljének lehetséges elemei (például az átláthatóság). Összefoglaló jelleggel megállapíthatjuk, hogy még a teljes liberalizációt megelőzően valószínűleg jelentős mértékben bővíteni, illetve javítani kell a Tagállamok többségében a nemzeti szabályozó hatóságok jogkörét és gyakorlatát, hogy kialakulhasson a piaci verseny.

Az egyetemes szolgáltatás költsége és finanszírozása Annak köszönhetően, hogy a Postai Irányelv csak az egyetemes szolgáltatás definíciójának legfontosabb elemeit rögzíti (minimáldefiníció), az egyetemes szolgáltatás számos egymástól különböző értelmezését használják a Tagállamokban, Izlandon és Norvégiában. Ezek a definíciók azt az állapotot tükrözik, amikor sor került az egyetemes szolgáltatás fogalmának meghatározására, és a nemzeti postai üzemeltetők feladatainak a Postai Irányelvek kidolgozását megelőzően történő definíciójára, illetve az adott országokra érvényes különböző társadalmi igények, például az újságkézbesítéssel, a pénzesutalványokkal, stb. kapcsolatos igények felmérésére. Számos Tagállamban nem tart lépést a változó társadalmi igényekkel az egyetemes szolgáltatás definíciója. Az egyetemes szolgáltatás költsége egy olyan kérdés, amely számtalan vitát generált a Tagállamokban a nemzeti szabályozó hatóságok és a nemzeti postai üzemeltetők között, és a szolgáltatások körétől függően az egyetemes szolgáltatások nettó költségeinek meghatározásához vezetett. Mindeddig csak nagyon kevés nemzeti szabályozó hatóság vizsgálta közgazdasági szempontból az egyetemes szolgáltatások költségét és hasznát. Ha nem biztosított a hozzáférés az összes nemzeti postai üzemeltető hatóságoknak benyújtandó kötelező beszámolóihoz (elszámolásaihoz), lehetetlen értékelni ebben a tanulmányban a relatív költségszinteket az egyes nemzeti postai üzemeltetők által nyújtott szolgáltatások köréhez (terjedelméhez) viszonyítva. Ahogy azt a későbbiekben a következtetések között említjük, az egyetemes szolgáltatás fenntartásának és az egyetemes szolgáltatás definíciójának kérdése fontos elemnek tekinthető jelenleg és annak fog számítani az elkövetkező években is.

Az ECORYS a következő következtetésekre jutott, illetve az alábbi javaslatokat tette: • Azt javasoljuk a döntéshozóknak és a nemzeti szabályozó hatóságoknak, hogy világosan határozzák meg az egyetemes szolgáltatás fogalmát, és korlátozzák az egyetemes szolgáltatásokat azokra a szolgáltatásokra, amelyek nem nyújthatók szabad piaci feltételek mellett, és társadalmi szempontból fontosnak tekintendők (például: az ötnapos egyetemes szolgáltatásra és az egyedi küldeményekre történő korlátozás, stb.). • Az egyetemes szolgáltatás nettó költségének meghatározására szolgáló módszernek, valamint a támogatási rendszernek a piaci szereplők számára átláthatónak kell lenniük. • A nettó költség meghatározásának a megfelelő hatékonysággal teljesített egyetemes szolgáltatásokon kell alapulnia, és tartalmaznia kell a költségeket, illetve a gazdasági hasznot. • Az egyetemes szolgáltatás költsége akkor átlátható az ügyfelek, illetve a versenytársak számára, ha részletes adatok szerepelnek a nemzeti postai üzemeltető által nyilvánosságra hozott beszámolókban (elszámolásokban). • Az ECORYS azt javasolja a döntéshozóknak és a nemzeti szabályozó hatóságoknak, hogy használják a közbeszerzési eljárás módszerét az egyetemes szolgáltatás nemjövedelmező elemeinek finanszírozására, amennyiben ez lehetséges. Például a nemzeti postai üzemeltető és az Állam között létrejött kereskedelmi szerződéseket úgy kell végrehajtani, hogy az állam finanszírozza azon szolgáltatások teljesítését, amelyek nettó költséggel járnak (mint Svédországban). A közbeszerzés lehetőséget nyújthat a postai szolgáltatóknak arra is, hogy megpályázzanak munkákat, és szükségtelenné teszi egy független testület létrehozását, amelynek feladata a kompenzációs alap kezelése.

4 A küldeménypiac, a piaci struktúra és a verseny

4.1 Bevezetés

Ebben a fejezetben a küldeménymennyiség alakulását elemezzük, valamint jellemezzük a piaci struktúra utóbbi néhány évben történt változását, illetve a verseny fejlődésének mértékét. Azok között az érdekes változások között, amelyek figyelemre tarthatnak számot, szerepel az Egyesült Királyság postai piacának 2006. január 1-jével esedékes teljes liberalizációja, továbbá a liberalizáció látható hatása az Egyesült Királyság postai piacának fejleményeire, illetve a Németországban 2008. január 1jei hatállyal végrehajtandó teljes liberalizáció (bár bizonyára jelen tanulmány készítésekor még túl korai annak felmérése, milyen hatásai lesznek a piac németországi liberalizációjának). Az elemzés a címzett küldemények egy főre vetített mennyiségének áttekintésével kezdődik a 4.2-es pontban. Ebben a pontban tekintjük át a címzett küldemények mennyiségének aktuális és várható változásaival kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat (globálisan és piaci szegmensekre bontva). A 4.3-as pontban általános áttekintést nyújtunk a verseny alakulásáról a postai piac legfőbb szegmenseiben európai országok szerinti bontásban: az expressz küldemény és a csomag szegmensben, a nem címzett küldemények, a határokon átnyúló küldemények és a (belföldi) címzett küldemények szegmensében. Ebben a pontban különös figyelmet szentelünk az Egyesült Királyságban bekövetkezett változásoknak, és elemezzük a konkurens postai üzemeltetők által használt legfontosabb üzleti modelleket. A 4.4-es pontban megtárgyaljuk a csomag- és az expressz küldemények piacán történt legfontosabb változásokat. A 4.5-ös pontban a verseny kialakulásának és fejlődésének legfontosabb akadályait elemezzük, miközben a 4.6-os pontban górcső alá vesszük a nemzeti postai üzemeltetők jogi státuszában az utóbbi két évben bekövetkezett változásokat. Végül a 4.7-es pontban összefoglaljuk a legfontosabb megállapításokat és az általunk levont következtetéseket.

4.2

A küldemények mennyiségének alakulása

4.2.1

A címzett küldemény egy főre vetített mennyisége Ahogy azt a Nankervis és Rodriguez (1995), a Pimenta és Ferreira (1999) és a Florens et al. (2002) is kimutatta, szoros összefüggés áll fenn a címzett levelek egy főre vetített mennyisége és az egy főre vetített bevétel-bruttó nemzeti termék (GDP/fő) között. A 4.1-es ábra világosan mutatja ezt az összefüggést, és ugyanezt erősíti meg a 8. fejezet 8.3-as pontjában olvasható regresszió-analízis is.

A 4.1-es ábra A címzett küldemények egy főre vetített mennyisége az Európai Unióban, Norvégiában és Izlandon 46 – 2006

400 350 300 250 200 150 100 50

Lowest GDP/cap

Megjegyzés: A címzett küldemények közé tartoznak a levelezési küldemények, a címzett nyomdatermékek, (közvetlen küldemények, katalógusok és a legtöbb ország esetében a magazinok és a folyóiratok), a kis csomagok és az irodalom a vakok számára, adott esetben a belföldi szolgáltatás részeként. Benne foglaltatnak a hagyományos és a speciálisan kezelendő küldemények is (ajánlott levelek, biztosított levelek) és a belföldi, illetve a bejövő, határokon átnyúló küldemények. Forrás: II. számú melléklet, az országok adatlapjai, UPU

46 Kivéve az újságokat.

Bulgária

Románia

Litvánia

Lettország

Lengyelország

Szlovákia

Magyarország

Észtország

Cseh Köztársaság

Málta

Portugália

Szlovénia

Ciprus

Highest GDP/cap

Görögország

Spanyolország

Olaszország

Németország

Franciaország

Belgium

Ausztria

Egyesült

Királyság

Finnország

Hollandia

0

Nader (2004) és a Nader és Lintell (2008) vitatják, hogy gazdasági tevékenység (GDP) és a küldeménymennyiség közötti összefüggés (manapság) elsősorban a gazdasági tevékenység és a reklám közti szoros kapcsolatnak köszönhető. Továbbá az is kétségbe vonható, ahogy emelkedik az egy háztartásra jutó jövedelem, több pénzt költenek az emberek közmű- és pénzügyi szolgáltatásokra, ami számlákat, kivonatokat és kapcsolattartó leveleket generál. A küldeménymennyiséget befolyásoló másik tényező a közműpiacon, például az energiaszolgáltatói és a telekommunikációs piacon kibontakozó egyre élesebb verseny. Ezen túlmenően a pénzügyi piacok is hozzájárulhatnak a küldeménymennyiség növekedéséhez (főként a tranzakciós küldeményekéhez). Különösen a pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő B2C-posta (az üzleti egységtől a fogyasztó felé irányuló küldemények) mennyisége növekszik – lásd Nadert (2004), Diakovant (2005), illetve a Nader és Lintellt (2008).47 A Nader (2004) becslése szerint a küldeménymennyiség ipari országokban tapasztalható növekedése, amely az egyes postai szolgáltatók közti verseny élesedésének köszönhető, 1995 óta körülbelül évi 1%-os mértékű.

47 A z utóbbi két évtizedben a háztartásonkénti számlák növekedésének tendenciája volt megfigyelhető.

4.2.2

A küldeménymennyiség alakulása az egyes piaci szegmensekben

A teljes küldeménymennyiség alakulása A gazdasági tevékenységek és az (általában vett) verseny, illetve a küldeménymennyiség közti szoros összefüggéssel magyarázható, hogy a tizenkét új Tagállamban (ahol magasabb a GDP-érték) komolyabb mértékben növekszik a küldeménymennyiség, mint az EU-15 közé tartozó országokban (amelyek GDP-je alacsonyabb – lásd a 4.2. grafikont). 4.2-es ábra

A küldeménymennyiség alakulása az EU-15 közé tartozó országokban, illetve az új Tagállamokban (NMS, 2004 = 1)

1.08 1.06 1.04 1.02 1 0.98 0.96 2004 Forrás: ECORYS.

2005 NMS

2006 EU-15

A mennyiségi növekedéssel párhuzamosan az új Tagállamokban működő új postai szolgáltatók jobban tudják növelni a postai szolgáltatásokból származó bevételeiket, mint az EU 15-höz tartozó versenytársaik (lásd a 4.3-as ábrát).

4.3-as ábra

A levélpostából származó bevételek alakulása 2 1.8 1.6 1.4 1.2 1 0.8 2002

2003 A levélpostából származó bevétel NMS

2004

2005

2006

A levélpostából származó bevétel EU-15

Forrás: UPU. Megjegyzés: Rendkívüli mértékű forgalomnövekedés tapasztalható Szlovákiában, Romániában és Lettországban, ahol a bevételi mutatók (csaknem) megduplázódtak a 2003 és 2006 közti időszakban. Csehországban és Izlandon több, mint 50%-kal nőtt a bevétel ebben az időszakban. Bulgáriára vonatkozóan (amely nem szerepelt az UPU által összegyűjtött adatok között) az ECORYS adatlapja 2005 és 2006 között 30%-os bevétel-növekedést mutatott ki. Dánia volt az egyetlen ország az UPU által vizsgált nemzetek között, amely bevételcsökkenést (-5%) könyvelhetett el. Az Egyesült Királyság és Hollandia vonatkozásában (szintén nem szerepelnek adatok róluk az UPU-vizsgálatban) az ECORYS adatlapja csökkenő bevételi mutatókat jelez a 2005-2006/7 közti időszakban (körülbelül -2%-os csökkenést). Az utolsó országgal (vagyis Svédországgal) kapcsolatban, amelyről nem találhatók adatok az UPU-vizsgálatban, nem találtunk információkat.

Az EU-országok gazdaságait 2008-ban sújtó esetleges dekonjunktúra, továbbá a fenti adatok azt jelzik, hogy a közeljövőben várhatóan csökken a nyomás a küldeménymennyiség vonatkozásában, ami a címzett levelek mennyiségi növekedésének lassulását eredményezi az EU-12-ben és esetleg stagnálást vagy kismértékű visszaesést okoz az EU-15-ben. A hagyományos küldemények elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítése Az összes Tagállamban kihat a küldeménymennyiségre a hagyományos küldemények elektronikus kommunikációs eszközökkel (például az SMS, az e-mail, az internet révén) történő helyettesítése. A hagyományos küldemények elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítése nemcsak a C2C-postát (C2C = fogyasztók közötti) érinti, hanem a B2C (főként tranzakciós és a közvetlen küldeményeket) és a B2B-postát is (B2C = üzleti egységtől a fogyasztó felé; B2B = két üzleti egység között). A hatás pontos mértéke nem mindig egyértelmű, mivel számos országban nem lehet elválasztani ezt a trendet a többi változástól, például a címzett küldmények számának növekedésétől (a gazdasági tevékenység erősödésének köszönhetően) és/vagy a tranzakciós küldemények gyakoriságának csökkenésétől. A visszaesések jellemző módon az internet előretörésének, az e-bankingnak és a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos költségmegtakarításnak (a vállalatok manapság két-három havonta küldik a számlákat a havi gyakoriság helyett)köszönhetők.. Néhány szerző óva int a hagyományos küldemények elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítése által okozott hatások eltúlzásától (Nader és Lintell, 2008). Jimenez (2005) kimutatta, hogy az elküldött e-mailek száma csaknem exponenciális módon emelkedett az évek folyamán, miközben a küldemények összmennyisége nagyjából azonos maradt. A legfrissebb Eurostat-kimutatásban (Postai Szolgáltatások Európában, 2006) szerepelnek a hagyományos küldemények elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítésével kapcsolatos vizsgálat eredményei, amelyekből kiderül, hogy átlagban körülbelül az üzletfelek és az ügyfelek

60%-a nem helyettesíti vagy csak csekély mértékben helyettesíti a hagyományos küldeményt különböző elektronikus kommunikációs eszközökkel (SMS, internet vagy e-mail segítségével). Az új Tagállamokban inkább az ügyfelek körében (körülbelül tíz százalékpont) jellemző a hagyományos küldemények elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítése, de az üzleti vonalon hasonló a hagyományos küldemények elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítésének aránya. Átlagban kevéssel több, mint az összes ügyfél 10% -a váltott teljes mértékben az elektronikus kommunikációra az EU-n belül. Ami az üzleti vonalat illeti, csak 3% tért át az elektronikus kommunikációra. Ezek a százalékos mutatók visszatükröződnek az ECORYS felmérése szerint nagy és kicsi üzleti jellegű küldeményforgalmat bonyolító ügyfelek által kitöltött kérdőívekben (lásd az alábbiakban foglaltakat).48

48 A kis küldeményforgalmat bonyolítók ezen definíció szerint azok a küldeménytovábbítók, akik évente kevesebb, mint 250.000 darab küldeményt továbbítanak.

Az ECORYS kérdőíve: B2X (két üzleti egység közötti vagy az üzleti egységtől a fogyasztó felé irányuló) küldemények elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítése 49 A nagy küldeményforgalmat bonyolítók körülbelül 64%-a és a csekély küldeményforgalmat bonyolítók 52%-a jelezte, hogy nem helyettesítik a hagyományos küldeményeiket elektronikus kommunikációval. A kérdőív eredményei alapján az a következtetés vonható le, hogy a B2X-küldemények körülbelül 4%-át helyettesítik elektronikus kommunikációval. A közvetlen küldemény a tapasztalatok szerint „fogékonyabbnak” tűnik arra, hogy elektronikus kommunikációs eszközökkel helyettesítsék (13,6%-ban a kis küldeményforgalmat bonyolítók esetében és 5,2 %-ban a nagy küldeményforgalmat bonyolítóknál – vagyis az átlag 6,6%), mint a tranzakciós küldemény (a fenti szempontok szerint differenciált értékek ebben az esetben 6,5 %, illetve 4,5% – az átlag 5,6%). Levelek és levelezőlapok esetében körülbelül 5% az átlagos helyettesítési arány.

A Pitney Bowes által 2004- ben, illetve 2005-ben elvégzett felmérés számos felismeréssel szolgált a hagyományos küldemény elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítésének jelenségével kapcsolatban, amelyekről érdemes említést tenni – az alábbi megállapításokat foglalta össze Jimenez (2005): A hagyományos levél elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítésének hatásai (Jimenez, 2005) A helyettesítés már megtörtént az egyszerű tranzakciók esetében, ahol van közvetlen helyettesítő. •egyenrangú felek között zajló kommunikáció (e-mailen keresztül); közigazgatási szolgáltatások (pl: adónyomtatványok és adóbevallások), utánvétes postai rendelések (interneten vagy telefonon keresztül), adatlekérések (interneten keresztül). A hagyományos levél elektronikus kommunikációval történő helyettesítése inkább fokozatosan ment végbe, nem általánosan terjedt el a kiválasztott tranzakciók esetében: •elektronikus üdvözlőlapok, internetes reklámok, elektronikus formában történő számlakiállítás és fizetés (EBPP), a háztartások által üzleti célokból eszközölt fizetések; a B2B-küldemény csak az utóbbi időben állt át nagy mennyiségben az elektronikus módszerek alkalmazására, és jelenleg visszaesés tapasztalható ezen küldeményforma terén.

A közeljövőben a valószínűleg az elektronikus kommunikáció fokozott térnyerésének lehetünk tanúi a B2B piacon, és kisebb mértékben a B2C piacon (főként a tranzakciós levelek terén). Azoknál az ügyfeleknél, akik kevesebb küldeményt továbbítanak, várhatóan tovább erősödik a hagyományos küldemény elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítésének tendenciája. A Pitney Bowes által elvégzett, „A küldemények elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítése: Modellek és eredmények; Mítosz és valóság” és a „Küldemény jövője” címet viselő kutatási projektekhez készített háttéranyagokban részletesebb elemzéseket találunk a küldeménymennyiség alakulásával kapcsolatban.50 A fogyasztótól induló levélposta alakulása A fogyasztótól induló levélposta (C2X küldemény; C2X = fogyasztótól az üzleti egység felé vagy a fogyasztó felé) a teljes küldeménymennyiség körülbelül 15%-át teszi ki Európában (Boston Consulting Group, 2007). A C2X küldeményeket Fogyasztó és Fogyasztó közti (C2C) és Fogyasztótól Üzletpartner felé irányuló (C2B) típusokra oszthatjuk. Nem lehet pontos adatokat szerezni a mennyiség alakulásáról, de néhány általános trend és ösztönző kiszűrhető a tulajdonosakkal folytatott beszélgetésekből.

49 200 postai ügyfél válaszolt erre a kérdésre. A nagy illetve kis küldeményforgalmat bonyolítók aránya körülbelül 50/50 volt. Körülbelül a megkérdezettek 20%.a számára a közvetlen küldemény volt a küldemény legfontosabb kategóriája, másik 20% számára a tranzakciós küldemény és 15% a leveleket és levelezőlapokat sorolta ebbe a kategóriába. A többi kategóriát az újságok (15%), a katalógusok (7%), a magazinok és folyóiratok (8%), a küldemények és csomagok (12%) és a címzés nélküli levelek (1%) jelentették. 50 Például: Jimenez (2005), Nader (2004) Diakova (2005) valamint a Nader és Lintell (2008)

Egyértelműen látható, hogy a C2C küldemény mennyisége néhány évvel ezelőtt csökkent (annak köszönhetően, hogy a telefon, majd később az e-mail vette át a szerepét). Manapság ez a küldeménytípus stagnál és többnyire olyan küldemények tartoznak ebbe a csoportba, amelyek érzelmi tartalmat hordoznak, mint például az üdvözlő lapok, amelyek (Nader, 2004 szerint; a Nader és Lintell , 2008 szerint) nem kevésbé vannak kitéve az elektronikus kommunikáció előetörése miatt bekövetkező további visszaesés veszélyének.. A C2B-küldemény esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy egyéb kommunikációs eszközök (telefon, internet, SMS) veszik át ennek a küldeménytípusnak a szerepét, mivel a vállalatok átállnak a küldemény nélküli kommunikációra (például azáltal, hogy digitális jelekkel dolgoznak vagy rögzítik a telefonbeszélgetéseket). Ezt a trendet bizonyos mértékben ellensúlyozza a „számlák gyors mennyiségi növekedése” a háztartások megnövekedett bevételeinek köszönhetően, de ez a hatás erőteljesebben befolyásolja majd a B2C küldemények mennyiségét. Összességében nem tekinthetők komoly változásnak a C2X küldemények forgalmát érintő átalakulások. Az üzletpartnertől induló levelezés Az üzletpartnertől induló levelezés a teljes küldeménymennyiség körülbelül 85%-át teszi ki Európában (Boston Consulting Group, 2007). Itt érdemes különbséget tenni az Üzletpartnertől a Fogyasztó felé irányuló (B2C) és az Üzlettől Üzlet felé irányuló (B2B) levelezés között. A B2C -küldemény (messze a legjelentősebb küldeménykategória) például magába foglalja a címzett közvetlen küldeményeket és a tranzakciós küldeményeket.51 A fentiekben említett gyors számlanövekedés pozitív hatással volt a B2C tranzakciós küldemények mennyiségére, bár az összhatás mérsékeltebb az alacsonyabb mértékű gyakoriság és a hagyományos küldemény elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítése miatt, ami az utóbbi időben jellemző tendencia.52 A postai szolgáltatók némelyike úgy reagál erre a helyzetre, hogy vertikálisan betagozódik a nyomdaiparba és a címmenedzsmentbe, ezáltal integrálva a B2C kommunikációs szolgáltatások különböző szintjeit (lásd az alábbi szöveges magyarázatot) Az említett változások hatása kiolvasható a hibrid küldemény mennyiségének növekedési arányából – körülbelül 8% 2004 és 2006 között (UPU adatok, lásd a 6. fejezetet). A B2C kommunikációs szolgáltatásokba történő vertikális betagozódás A finn nemzeti postai üzemeltető a vertikálisan felfelő irányuló szolgáltatások irányában bővíti tevékenységét, és a vállalatok számára nyomdai, elektronikus számlázási, információ-menedzsment és közvetlen küldeménytovábbítási szolgáltatásokat biztosít. Olaszországban az egymással versengő vállalatok, mint például a TNT és az Uniposta/Omnia Network tőkebefektetést hajt végre a (jövőben) megvalósítandó tevékenység-bővítés érdekében, amely elsősorban az üzlettől a fogyasztó felé irányuló szolgáltatásokra fókuszál. A befektetések a hálózatbővítést, a nyomdai kapacitás javítását, az integrált kommunikációs szolgáltatások és a rendelések fejlesztését szolgálják. A Royal Mail nemrég sajtóközleményt tett közzé, amelyben részletesen beszámolt a „szakértői adat-partner” nevű panel létrehozására irányuló új kezdeményezésről, amelynek célja a postával összefüggő marketingtevékenység hatékonyságának javítása. A tervek szerint adatmegoldásokat kell nyújtani a „tulajdonszerzésre”, az ügyfelekre vonatkozó utazási ajánlatra (önrész-stratégia), az adatfeldolgozásra (beleértve az adatbázis megtisztítását, a tömörítést, az adatkezelést, stb.) “ „nagy adatbázis munkára (egy egyszerű fogyasztói nézetet létrehozni a vállalati adatbázisokból)” és az az SME-k részére nyújtandó „online szolgáltatásokra vonatkozóan.53 Hasonló példákat találunk a többi országban is. Forrás: ECORYS országok adatlapjai 51 A tranzakciós küldemény a kommunikáció széles skáláját lefedi: • Számlák, kivonatok és számlák frissítése; • Hitel-, vevőkártyák és bankkártyák; • Csekk és fizetés a könyvekben és a folyószámlákon; • Kérdőívek és felmérések; • Eseményekre szóló jegyek; • Biztosítási kötvény megújítása; • Időpont-emlékeztetők; • A központi kormányzattól és a helyi hatóságoktól érkező közlemények. 52 Az összes B2X-küldemény körülbelül 4%-a esetében kerül sor elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítésre – az ECORYS kérdőíve. 53 Forrás – Royal Mail Sajtóközleménye

Európában a közvetlen küldemények (vagy a címzett reklámok) mennyisége körülbelül 20%-kal nőtt 2004 és 2006 között (az UPU és az ECORYS adatai szerint). Ez a fejlődés egybecseng a Nader (2004), a Diakovan (2005) és a Nader és Lintell (200) által az ipari országokban végzett korábbi kutatások eredményeivel. A közvetlen küldemény mennyisége jelentősen nőtt azokban a Tagállamokban, amelyek liberalizálták ezt a piaci szegmenst. (lásd a 8. fejezet 8.3-as pontját) Mindez főként Bulgáriát, Csehországot, Észtországot, Magyarországot, Szlovéniát, Ausztriát, Hollandiát és Spanyolországot érinti. Ezekben az országokban a közvetlen küldemény mennyisége lényegesen gyorsabb ütemben növekszik, mint azokban az országokban, amelyek nem liberalizálták a közvetlen küldemény-szegmenst.54 Keveset tudunk a B2B-küldemények pontos mennyiségéről. A Nader (2004) állítása szerint ezek a mennyiségek a növekedés évtizedeit követően csökkenni kezdtek, és ez a visszaesés az elektronikus kommunikáció alternatív eszközeinek bevezetésével és használatával összefüggő kései hatásnak tulajdonítható (ahol a hatás késése a szervezeti kiigazítások terén mutatkozó elmaradásnak köszönhető). Vitatja, hogy mindez jellemző módon érinti az egyedi küldeményeket. Összességében elmondható: úgy tűnik, hogy a B2X-küldemény mennyiségét pozitív módon befolyásolja a gazdasági növekedés és küldeménypiac fejlődése (a verseny, a hatékonyságnövekedés és a fogyasztói igényekre fordított fokozott figyelem, stb.). Ebből adódóan az érett (a fejlettebb) piacokon valószínűleg kisebb a közvetlen és a tranzakciós küldemények mennyiségének további növekedése. A várakozások szerint ezekben az országokban stagnálás következik majd be a közvetlen küldemények mennyiségében, illetve visszaesés a tranzakciós küldemények mennyisége terén, ami általános csökkenést eredményez majd a címzett küldemények piacának egészén. Az ilyen fejlett piacok közé tartozik például az Egyesült Királyság, Hollandia és Svédország. Ezekben az országokban már visszaesett a címzett küldemények mennyisége.55 A csomagküldeményeket érintő változások A levélpostával ellentétben a csomagküldeményeket nem befolyásolta negatív irányban az információs technológiák fejlődése. Ellenkezőleg: az utánvétes postai rendelések pozitív impulzusokat kaptak az említett fejlődéstől (lásd a Nader és Lintellt, 2008). Ez a növekedés a csomagküldő szolgáltatások piacát jellemző verseny erősödésének következménye vagy esetleg a verseny élesedésének indukálója (lásd a 4.4–es pontot) Továbbá a Market Research (2007)56 komoly növekedési potenciálról számolt be a B2C csomagok kézbesítésének európai piacán, ami az expressz és a csomagpostai szolgáltatások közti egyre növekvő „szürke” zónának köszönhető, mivel a hagyományos csomagpostai szolgáltatások „expressz szolgáltatássá” válnak a valóságban. A jelenlegi trend arról tanúskodik, hogy egyre költségtudatosabbak az ügyfelek, akik hajlandók kompromisszumot kötni az átfutási időt illetően, amíg a küldemény az előre meghatározott időintervallumban érkezik meg hozzájuk.

54 Ez statisztikai szempontból fontos az 5%-os bizalmi küszöbön belül, lásd a 8. fejezet 8.3-as pontját. 55 Az Egyesült Királyságban a Postcomm adatai szerint a közvetlen küldemény mennyisége 7%-kal csökkent az előző évben, bár elképzelhető, hogy ez a visszaesés összefügg azokkal az ipari tevékenységekkel, amelyekre sor került a Royal Mailen belül (lásd a II: számú mellékletet, az Egyesült Királyság adatlapját). 56 Market Research (2007), „Az európai expressz piac áttekintése 2008-ban”, www.MarketResearch.com.

Összességében mindez jellemző módon erősebben befolyásolja a belföldi csomagpostát, mint a nemzetközi csomagpostai szolgáltatásokat (lásd a 4.4. ábrát), de különbségek lehetnek az egyes országok között57 és a biztosított és a hagyományos csomagok vonatkozásában. 4.4-es ábra

A csomagpostai mutatók változása az EU-n belül (2004=1)

1.5 1.4 1.3 1.2 1.1 1 0.9 0.8

2004

2005 Hazai

2006 Határokon átnyúló

Forrás: ECORYS/UPU.

57 Ha összehasonlításokat szeretnénk végezni, megállapíthatjuk, hogy a kis országok több és növekvő számú bejövő csomagot mozgatnak. Például ez a helyzet Ciprus esetében, ahol az euró bevezetése óta jelentősen növekedett a többi EU-tagállamból érkező rendelések száma.

Az expressz szolgáltatások fejlődése Az expressz szolgáltatások piaca az összes Tagállamban teljes mértékben liberalizált, ebből adódóan a legtöbb Tagállamban a piac figyelemre méltó fejlettséget mutat. Alacsony a helyettesítési arány a levelezés és az expressz posta között.58 A mennyiségekre vonatkozó pontos adatok nem széles körben hozzáférhetők, mivel az EU-piac megközelítőleg 50%-án több (kis) vállalkozás tevékenykedik, miközben a piac másik felét 6, nemzetközi hálózatokkal rendelkező nagy piaci szereplő szolgálja ki (lásd a 4.4-es pontot). Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy az éles verseny által jellemezhető fejlett piacokon a növekedés olyan külső tényezők eredménye, mint a GDP emelkedése és nemzetközi kereskedelem, illetve olyan belső tényezőknek köszönhető, amelyek megkönnyítik a speciális piaci részterületek (piaci rések) sokszínű elemekkel történő betöltését (pl.: gazdasági expressz, klinikai expressz, nemzetközi expressz, stb.) 4.2.3 Következtetések: a mennyiségek várható alakulása az egyes szegmensekben B2C (az üzleti egységtől a fogyasztó felé irányuló) küldemények mennyisége Azokban az országokban, amelyekben kevésbé fejlett a postai piac, és viszonylag gyorsan növekszik a GDP, várhatóan továbbra is nőni fog a B2C-címzett küldemények mennyisége. Ez a növekedési potenciál különösen a közvetlen küldeményeket érinti majd, bár – kisebb mértékben – a tranzakciós küldeményeket is. Fontos ösztönzőnek tekinthető a gazdasági tevékenység növekedése (GDP), illetve az üzlet- és termékfejlesztés a postai piacon.59 A B2C-küldemények mennyisége feltehetőleg kevésbé fog növekedni (vagy éppen csökkenni). A GDP növekedésének B2C-küldeményekre gyakorolt hatása nem annyira jelentős a jólét növekedése miatt, de a számlák mennyiségének ezzel együttjáró hirtelen megnövekedése, a verseny élesedése és a vállalatok számának emelkedése miatt is.60 Az elsőként említett fejlődési tendencia a tranzakciós küldemények számának növekedését eredményezte, miközben az utóbbi valószínűleg a címzett hirdetések (vagy a közvetlen küldemények) mennyiségét befolyásolja majd. A postai piacon zajló változásokkal kapcsolatban elmondható, hogy egyfajta elmozdulás figyelhető meg a közvetlen küldeményektől a sokkal olcsóbb címzés nélküli reklámok irányába. Valószínűleg mérséklődik majd ennek az elmozdulásnak a mértéke, ha a közvetlen küldemények piacát liberalizálják (vagy liberalizálni fogják), és ezzel együtt fokozzák a versenyt. 61 Továbbá a tranzakciós küldemények feladói rugalmasabbak lesznek a tranzakciók gyakorisága tekintetében, hogy a postai szolgáltatási díjak terén megtakarításokat tudjanak elérni. Egy erősebb verseny által jellemzett piacon kevesebb ösztönzőt találunk majd a tranzakciós küldemények gyakoriságának csökkentésére. A közvetlen küldemény esetében nagyobb valószínűséggel helyettesítik a hagyományos formákat elektronikus kommunikációs eszközökkel, de ezt a hatást a fentiekben említett pozitív hatások kiegyenlítik majd, különösen azokban az országokban, amelyek liberalizálták a közvetlen küldemény-szegmenst. A tranzakciós küldemények talán „kiszolgáltatottabbak” lesznek az elektronikus kommunikáció eszközeivel szemben (bár még mindig nem világos, mikor kerül sor az elektronikus kommunikációra történő áttérésre, és milyen mértékű lesz ez 58 Ciprus kivételével, ahol a fogyasztók hajlandóak a jóval magasabb díjakat is kifizetni az expressz szolgáltatásokért, mivel a Ciprusi Posta nagyon gyenge színvonalon és csekély megbízhatósággal teljesíti a postai szolgáltatásokat. 59 Bár vitatják, hogy a gazdasági aktivitás és a postai mennyiség közti kapcsolat gyengébb, mint a múltban volt. (lásd a Nadert, 2004; a Nader és Lintellt, 2008), de még mindig tagadhatatlanul fontos tényezőnek számít – lásd a 4.1-es ábrát). 60 A fejlett gazdaságokban az üzletek számának nettó növekedését éves szinten 1% -osnál nagyobb mértékűnek jósolják – a Nader (2004) és a Nader és Lintell (2008) alapján 61 Mindezt elősegíti az a felismerés, hogy a közvetlen küldemények piacának megnyitása pozitív hatást gyakorol a közvetlen küldemények mennyiségének növekedésére – ez az összefüggés statisztikai szempontból fontos az 5%-os bizalmi küszöbön belül (lásd a 8. fejezetet).

a változás)62, és a feladók rugalmasabbak lesznek a gyakoriság tekintetében. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a jövőben csekélyebb mértékű lesz a növekedés vagy gyorsabb a visszaesés a tranzakciós küldemények terén, mint a közvetlen küldemények vonatkozásában. Az ügyfelek körében végzett internetes felmérés eredményei mindazonáltal nem igazolták vissza ennek a következtetésnek a helyességét (lásd az 5. fejezetet): a közvetlen küldemények és a tranzakciós küldemények évente átlagban 2%-os növekedést mutatnak – lásd az alábbi szöveges kiegészítést.63 ECORYS kérdőív: a B2X-küldemények mennyiségének alakulása a jövőben64 A postai ügyfelek (a nagy és a kicsi küldeményforgalmat bonyolítók) többsége az internetes kérdőíveken azt írta a fogyasztói igényekkel kapcsolatban, hogy az általuk használt küldemény-mennyiségek ugyanolyan szinten mozognak, mint korábban (40%) vagy meghaladják azt (39%). Kicsi volt a különbség a kicsi és a nagy küldemény-továbbítók között.65 A kérdőíves felmérés eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a kis mennyiségű küldeményt továbbítók esetében jelentős növekedés várható a közvetlen küldemény mennyiségét illetően (9%). A nagy mennyiségű küldeményt továbbító ügyfelek esetében nem számíthatunk komoly növekedésre a közvetlen küldemények terén. A nagy mennyiségű küldeményt továbbító ügyfelek a tranzakciós küldemények számának vonatkozásában könyvelhetnek majd el egy körülbelül 3%-os növekedést (a kis küldeményforgalmat bonyolító ügyfelek esetében ez a szám mindössze 1%). Összességében megállapítható, hogy a közvetlen küldemény és a tranzakciós küldemények vonalán 2%-os növekedésre lehet számítani. A levelek és a levelezőlapok (amelyek részesedése meglehetősen alacsony a B2X-küldemények mennyiségén belül) 5%-kal emelkedni fog. Ez eredményezi majd a B2X-küldemények összmennyiségének kb. 3%-osra történő növekedését.

62 A Nader (2004) például arra a megállapításra jut, hogy az elektronikus kommunikáció eszközeinek eltérő mértékű használata miatt a hirdetési ágazat jobban követi a GDP-t, mint a tranzakciós küldemények. 63 Meg kell jegyezni, hogy a postai mennyiségek tényleges növekedése gyakran alacsonyabb mértékű, mint a fogyasztók körében végzett felmérések alapján jósolható növekedési ütem. 64 200 postai ügyfél válaszolt erre a kérdésre. A nagy és kis mennyiségű küldeményt továbbító ügyfelek aránya körülbelül 50/50 volt. Körülbelül a megkérdezettek 20%-a számára a közvetlen küldemény volt a legfontosabb kategória, másik 20% számára a tranzakciós küldemény és 15% a leveleket és levelezőlapokat sorolta ebbe a kategóriába. A többi kategóriát az újságok (15%), a katalógusok (7%), a magazinok és folyóiratok (8%), a küldemények és csomagok (12%) és a címzés nélküli levelek (1%) jelentették. 65 A kis mennyiségű küldeményt továbbító ügyfelek alatt olyan fogyasztókat kell érteni, akik évente kevesebb, mint 250,000 küldeményt adnak fel.

A B2B-küldemények mennyisége (B2B = két üzleti egység közötti) A közeljövőben feltehetőleg a hagyományos küldemények elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítését figyelhetjük majd meg a B2B piacon – ez főként az egyedi küldeményeket érinti majd. A Nader (2004) megállapítása szerint mindez a szervezeti kiigazításokkal kapcsolatos lemaradások késői hatásának köszönhető. A Nader és Lintell (2008) azt a következtetést vonja le, hogy a növekedés (a B2B-küldemények mennyiségét illetően) elkezdett lassulni. Csakugyan meglepő, hogy az elektronikus módszerek vállalatoknál történő bevezetése ellenére a B2B-küldemények mennyisége komoly mértékű ellenállást mutat, és az utóbbi időkig viszonylag érintetlen maradt. A C2X-küldemények mennyisége Az elektronikus kommunikáció eszközeinek várhatóan csekély mértékű helyettesítő szerep jut majd a C2C-küldemények mennyiségét illetően, mivel ez az átállás már nagyrészt lezajlott a múltban. Manapság a C2C-küldemények magas érzelmi értékkel rendelkeznek, és kevésbé valószínű az elektronikus kommunikáció eszközeinek helyettesítő jellegű igénybevétele. A C2Bküldemények jobban ki vannak téve az egyéb kommunikációs eszközökkel történő helyettesítés veszélyének, de a hirtelen számlanövekedés hatása kiegyenlítheti mindezt. Összességében elmondható, hogy a C2X forgalomban történt változások nem tekinthetők számottevőnek. Fejlett piacok Azok az országok, amelyekben fejlett a postai piac és enyhe mértékű a GDP növekedése, más képet mutatnak. A korai liberalizációnak és a múltban végbement gazdasági változásoknak köszönhetően az egy főre vetített mail mennyiség jelenleg magas. Mindazonáltal, ahogy azt már korábban is említettük, Hollandiában és az Egyesült Királyságban az utóbbi években visszaesett a címzett küldemények mennyisége. Az Egyesült Királyságban az előrejelzések szerint a küldemények mennyisége az elkövetkező években további évi 1-3%-kal csökken majd. Hollandiában a becslések szerint a küldemények mennyisége évi 1%-kal fog visszaesni.66 Svédországban is borúlátó jóslatok láttak napvilágot a jövőbeni mail forgalommal kapcsolatban.67 Németországban viszont enyhe mértékben növekedett a címzett postai küldemények mennyisége az engedélyhez kötött szolgáltatások területén. (2003 és 2007 között évi 1-1,5%-kal). A fejlett piacokon ebből adódóan arra számítunk, hogy stagnálni fog a címzett postai küldemények mennyisége, sőt bizonyos országokban csökkenés is várható. Az egyéb piacokhoz képest megfigyelhető mennyiségi csökkenés elsősorban a közvetlen küldemények mennyiségének stagnálására, illetve a tranzakciós küldemények számának csökkenésére vezethető vissza. A csekélyebb mértékű GDP-növekedés mellett az üzletek száma is lassan növekszik, és a számlanövekedés is lassabb ütemű. Ezek fejlemények akadályozzák a közvetlen küldemények és a tranzakciós küldemények bővülését. Továbbá a helyettesítést (a kommunikáció elektronikus eszközeivel és/vagy a címzés nélküli küldeményekkel történő helyettesítést), valamint a tranzakciós küldemények gyakoriságának csökkenését nem vagy (csak kis mértékben) egyenlíti ki a postai piacot jellemző verseny élesedése.

66 A TNT az elkövetkező években visszaesésre számít a címzett küldemények esetében (3-4%-os csökkenésre évente), mert növekszik az elektronikus levél, az elektronikus számlázás gyakorisága, ugyanakkor csökken a banki számlakivonatok kibocsátásának gyakorisága, továbbá a verseny és egyéb tényezők hatása is érvényesül. (TNT, 2007b) – ahol a verseny tehető felelőssé a visszaesés csaknem 80%-ért (a Sandd és Selekt Mail mennyisége alapján: 690 millió darab 2007-ben) 67 Egy 2005. évi becslés szerint a postai mennyiségek 2010-re évente 3%-kal csökkennek (lásd az ECORYS 2005 – II. számú melléklet). Sajnos nem találtunk ennél frissebb előrejelzéseket.

4.3 A verseny alakulása 4.3.1

Általános fejlődési tendenciák

A 4.1 számú táblázat összefoglaló áttekintést nyújt az Európai Unió, Izland és Norvégia postai piacának (postai termékekkel összefüggő) szegmenseit érintő verseny változásairól. A következő alfejezetekben az említett országok közül néhányról részletesebben szót ejtünk. A verseny alakulásával kapcsolatos részletesebb áttekintés található a 7. számú mellékletben. A jelen bekezdésben ismertetett adatok értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az adatok a piac engedélyes szolgáltatói szegmensét jellemző verseny mértékét tükrözik. Mivel az engedélyes szolgáltatók piaci szegmense vonatkozásában különbségek mutatkozhatnak az egyes országokban, nem mindig egyszerű a verseny mértékének összehasonlítása. 4.1 számú táblázat Ország

A postai piac legfőbb szegmenseit érintő verseny alakulásának összefoglaló áttekintése Expressz Csomag Címzés nélkül Határok. Címzett küld. átnyúló 2004

Címzett küld.l

Ausztria

+++

++

+

++

-

2007 -

Belgium

+++

+++

+++ (BD 80%)

+

-

-

Bulgária

+++

-

+++

-

-

Ciprus

+++

+++

-

-

-

nem egyértelmű (kb. 30%) -

Csehország

+++

++

+++ (TNT 52%)

+

+

+

Dánia

+++

+

++

-

+

+ (nem tömeges)

Észtország

++

-

-

-

+

++ (közvetlen küld.: 8%),

Finnország

+++

Ismeretlen

++

Ismeretlen

- (kivéve az újságokat)

+ (total:- 4-5%)

Franciaország

+++

+++

++ (Adrexo 50%)

+

-

- (az Adrexo kivonulása

Németország

+++

+++

ismeretlen

+

+

2008-ban) ++ (10.4%)

Görögország

+++

ismeretlen

+++

+

-

-

Magyarország

+++

+++

+++

+

-

-

-

-

-

-

-

-

Irország

++

++

+++

-

-

Olaszország

+++

+++

ismeretlen

(++ B2B)

Izland

- (bejövő) + (kimenő)

Lettország

+++

+++

+++

Litvánia

+++

++

+

Luxemburg

+++

+++

+

-

- (bejövő)

++ (B2B: 10%) -

-

+/ ++ (megbízhata tsas) -

-

-

-

-

+ (kimenő) +

Ország

Expressz

Csomag

Málta

+++

-

Hollandia

+++

++

Norvégia

+++

+

Lengyelország

++

+++

Címzés nélkül ++ + + +

Határok. átnyúló

Címzett küld. 2004

Címzett küld.l

-

-

-

Ismeretlen

+

++ (14%)

Ismeretlen

Ismeretlen

-

Ismeretlen

-

-

-

-

-/+

+

+

+

+++

-

-

-

-

-/+

++

++ (12%)

2007

Portugália

++

++

+ + ++ + Ismeretlen

Románia

+++

+++

Ismeretlen

Szlovákia

+++

+

Szlovénia

++

+

Spanyolország

+++

+++

++ +

Ismeretlen

Svédország

+++

+++

Ismeretlen

++ (7%)

++ (9.3%)

Egyesült Királyság

+++

+++

+ (SDR 30%) ++ +

+ (bejövő)

- (E2E)

- (E2E)

+++ (kimenő)

+ (hozzáférés)

++ (20.2% hozzáférés;

+++ (TNT 66%) -

(7-11%)

Az alkalmazott szimbólumok és jelölések magyarázata: 03/2007-03/2008) Az expressz-küldeményekre, csomagokra, címzés nélküli küldeményekre és a határokon átnyúló küldeményekre (+++) a nemzeti postai üzemeltető piaci részesedése < 40% vagy (ha nem áll rendelkezésre adat a piaci részesedéssel kapcsolatban) annak felmérése, hogy a piacon kialakult-e a verseny; (++) a nemzeti postai üzemeltető dominanciája 41-60%os piaci részesedéssel; (+) a nemzeti postai üzemeltető dominanciája 61-90%-os piaci részesedéssel; (-) a nemzeti postai üzemeltető dominanciája 91%-ot meghaladó piaci részesedéssel; A címzett küldemények számára 2004-ben és 2007-ben (++) a konkurens postai üzemeltetők piaci részesedése > 7%; (+) a konkurens postai üzemeltetők piaci részesedése 2-6%; (-)a konkurens postai üzemeltetők piaci részesedése < 2%; Forrás: II. számú melléklet, az országok adatlapjai; ECORYS (2005a, 74-77 oldal) a konkurens postai üzemeltetők piaci részesedése a címzett küldemények piacán 2004-ben, amennyiben nem szerepelnek adatok ezzel kapcsolatban a II: számú mellékletben.

4.3.2

A verseny alakulása: Európa éllovasai A 4.5-ös ábra áttekintést nyújt a németországi, a hollandiai, a svédországi és a spanyolországi címzett küldemény-piac szereplőinek piaci részesedését érintő változásokról. A konkurens postai üzemeltetőknek Németországban és Hollandiában egyaránt sikerült megszerezni/növelni piaci részesedésüket az utóbbi években. Hollandiában a két fő versenytárs, a Sandd (független) és a Selekt Mail (a DPWN leányvállalata) 2003 és 2007 között piaci részesedését 2,5%-ról kb. 14%-ra növelte, miközben Németországban a konkurens postai üzemeltetők (TNT Post, PIN, számos regionális és helyi szolgáltató) piaci részesedése az engedélyhez kötött szolgáltatások területén körülbelül 10,4% volt 2007-ben. Meg kell jegyezni, hogy a hollandiai mutató a magazinokat és a folyóiratokat is tartalmazza, miközben Németországban a közölt számadat nem foglalja magába a magazinokat és a folyóiratokat, ezért kisebb a tényleges különbség a két ország konkurens postai üzemeltetőinek piaci részesedése között.

4.5-ös ábra A versenytársak piaci részesedésének alakulása Németországban, Hollandiában, Svédországban és Spanyolországban (címzett küldemények piaca)

16,0 14,0 12,0 10,0

Németország Hollandia Svédország Spanyolország

8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 2003

2004

2005

2006

2007

Forrás: ECORYS, a II: számú melléklet alapján, az országok adatlapjai Megjegyzés: Spanyolország piaci részesedésére vonatkozó adatok az ECORYS becslései, amelyek az Unipost piaci részesedése + 3% a spanyolországi címzett küldemény piac többi konkurens postai üzemeltetője számára. Az adatokban nem szerepelnek az újságok, a németországi adatok között pedig nem kaptak helyet az újságok és a folyóiratok.

Németország 2007 végén körülbelül 850 engedélyes postai szolgáltató tevékenykedett a küldeménypiacon, főként helyi szinten, némelyikük regionális szinten. Számos nagyobb regionális postai szolgáltató együttműködik a német kiadókkal, akik magazinokat és folyóiratokat készítenek és adnak ki. Az általános trend szerint a legtöbb konkurens postai üzemeltető a tranzakciós küldeményekre, nem pedig a közvetlen küldeményekre fókuszál. A konkurens postai üzemeltetők abban az esetben kézbesítenek közvetlen küldeményeket, ha ezt az ügyfelek kérik. Két versenytárs (a TNT és a PIN AG) létrehozott egy (csaknem) országos lefedettségű kézbesítési hálózatot, és az engedélyes szolgáltatók többsége a helyi vagy regionális szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt. 2003 óta majdnem megtriplázódott a versenytársak teljes küldemény-mennyisége (az engedélyhez kötött szolgáltatások területén, vagyis az 1 kg alatti levelek esetében), a 2003. évi 616 millió darabról 1,8 milliárd darabra 2007-ben. A konkurens postai üzemeltetők közös piaci részesedése a 2003. évi 3,7%-ról 2007-re körülbelül 10,4%-ra nőtt (lásd a 4.2es táblázatot). 4.2-es táblázat A versenytársak piaci részesedésének alakulása a németországi címzett küldemény piacon Év

Teljes küldeménymennyiség (millió darab)

A versenytárs. összmennyisége 616

A versenyt. közös piaci részesedése share of

A versenyt. évenkénti menny. növekedése volume increase of competitors 48%

2003

16,641

2004

17,005

910

3.7% competitors 5.4%

2005

16,892

1,129

6.7%

24%

2006

17,295

1,485

8.6%

32%

2007 (elvárt)

17,576

1,823

10.4%

23%

Forrás: Szövetségi Hálózati Ügynökség (engedélyhez kötött szolgáltatások), az ECORYS számításai

Bizonytalan, hogyan fog alakulni 2008-ban a konkurens postai üzemeltetők eredménye. 2007 végén a PIN AG pénzügyi nehézségekkel küzdött. A PIN csoportot képező 90 vállalat közül 40, beleértve a holdingot, felszámolási kérelmet nyújtott be, és némelyik csődbe jutott. A csoport erősebb vállalatai folytatják postai tevékenységüket, de a PIN AG megszűnik vállalatcsoportként létezni. A minimálbér-törvény konkurens postai üzemeltetőkre gyakorolt hatása bizonytalan. Az ECORYS (2008) becslése szerint a minimálbér-törvény alkalmazása 912%-ra növeli a konkurens postai üzemeltetők átlagos egységköltségeit. A TNT bejelentette, elképzelhető, hogy befejezi németországi tevékenységét, ha a törvény értelmében magasabb bérek kifizetésére kényszerül, de egyelőre még nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Hollandia Hollandiában a dereguláció és a jellemző piaci vonások kombinációja (sűrűn lakott, magas az egy főre vetített küldemények száma) ösztönzőleg hatott a verseny alakulására. A viszonylag nyitott holland piac a fent említett jellemzőkkel kiegészülve lehetővé tette a konkurens postai üzemeltetők részére a piacon való megjelenést. Különösen a nyomtatott termék- és a folyóiratszegmenst érintő, 2000-ben végrehajtott áfakiegyenlítés és a teljesen liberalizált piac ösztönözte középtávon a piacra történő belépésre a versenytársakat, akik országos kézbesítési hálózatok kiépítését tervezik. 2000 után az említett szolgáltatók belépésével, illetve a TNT komoly versenytársaivá avanzsáló Sandd és Selekt Mail fejlődésének köszönhetően élesedett a verseny. 2001 óta 700 millió címzett küldeményre nőtt az általuk „kezelt” együttes mennyiség, amely 13-14%-os piaci részesedést jelent a teljes címzett küldemény-piacon (és 25%-os piaci részesedést a címzett küldemény-piac liberalizált részén). A Sandd és a Selekt Mail olyan szabad területet (hézagot) talált a piacon, amely komoly sikereket ígér: az olcsó és normál kézbesítési idejű tömeges küldemények piacát. A szabadúszói szerződéssel (darabszám szerinti fizetés) foglalkoztatott részmunkaidős kézbesítők alkalmazásának lehetősége, a normál idejű kézbesítés és az új szortírozási módszerek lehetővé tették számukra, hogy viszonylag alacsony költségekkel végezzék a kézbesítést, és nemcsak árak tekintetében vegyék fel a versenyt a TNT-vel, hanem új termékeikkel is. A várakozások szerint az elkövetkező években növekedni fog ennek a szolgáltatásnak a jelentősége, és tovább növekszik majd a termékek differenciálása. A TNT nemrég vezette be az alacsony költségekkel járó és hagyományos határidejű szolgáltatásokat (TNT Economy és Netwerk VSP, Adressed a Budgetmaillel), hogy visszaszerezze az elvesztett piaci részesedését. Egyelőre még nem ismerjük a teljes liberalizáció (egy éven belül másodszor bekövetkező) elhalasztásának pontos hatásait. A Sandd és Selekt Mail állítása szerint értelmetlenek voltak a befektetések, mivel bizonytalanság uralkodik a kormányzati politika és a szabályozás vonatkozásában. Jogi lépések megtételét mérlegelik a kormányzat halasztással kapcsolatos döntése miatt. Az ECORYS szerint annak a legnagyobb a valószínűsége, hogy a teljes piacnyitásig „normális” ütemben fognak növekedni. A piacnyitás elhalasztása ténylegesen lelohasztotta növekedési ambícióikat, és csökkentette a teljesítményüket. Svédország Németországhoz és Hollandiához képest ugyan lassan, de megtorpanások nélkül fejlődött a verseny Svédországban. A Posten AB legkomolyabb versenytársának számító City Mail Sweden többéves tevékenységét követően jelentős piaci részesedést szerzett. A City Mailnek kezdetben számos nehézséggel kellett szembenéznie, majdnem kénytelen volt kilépni a piacról. A City Mail állítása szerint 1999 tekinthető kulcsfontosságú évnek, mivel ekkor egy új megállapodásnak köszönhetően, amelyben a címváltozás bejelentését, a küldemények átirányítását és a postai levélszekrények használatát szabályozták, sikerült megoldani a vitás kérdéseket a Posten AB-vel.

A City Mail jelenleg megközelítőleg 13%-os piaci részesedéssel rendelkezik a tömeges küldemény-szegmensben, amely körülbelül 8,6%-os piaci részesedésnek felel meg a címzett küldemények teljes piacán. A City Mail Sweden ipari küldemények vagy előválogatott tömeges küldemények kézbesítésére szakosodott, amelyek címzettjei Svédország legnagyobb városaiban (például Stockholmban, Göteborgban és Malmöben), illetve az azokat körülvevő vidéki területeken tevékenykednek/élnek. A City Mail kézbesítési tevékenysége Gotland szigetére68 is kiterjed. A City Mail 2001 óta nyereséges. Spanyolország A kis helyi és regionális konkurens postai üzemeltetők jelentős számban vannak jelen a spanyolországi piacon. 2008 júniusától kezdve 532 engedély kiadására került sor olyan postai szolgáltatók részére, amelyek az egyetemes szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokat nyújtanak. A 2001-ben alapított Unipost lett a Correos legfőbb versenytársa. Nehéz megközelítőleges becsléseket végezni Spanyolországban arra vonatkozólag, mekkora a konkurens postai üzemeltetők együttes piaci részesedése a címzett küldemények piacán. A nemzeti szabályozó hatóság szerint 2005-ben a Correos piaci részesedése 94,1% volt a címzett küldemények kézbesítésében, és ez az érték 2006-ban 93,7% volt. Egyéb források, például a Deloitte (2005-re 7-8%-ot állapított meg) és a WIK (a 2003. évi részesedést 10,6%-ra becsülte) eltérő becsléseket tettek közzé a konkurens postai üzemeltetők piaci részesedésével kapcsolatban. A piaci részesedések százalékos arányszámai közti eltérések legfőbb oka a kis postai szolgáltatók tevékenységének köre (terjedelme) körüli bizonytalanságban keresendő. A nemzeti szabályozó hatóság beszámolója szerint az Unipost 2007-ben 8,2%-os piaci részesedéssel rendelkezett mennyiségi viszonylatban, illetve 4,9%-os volt a piaci részesedése a bevétel tekintetében. A konkurens postai üzemeltetők teljes piaci részesedésének meghatározásakor durva becslésként az Unipost piaci részesedésének 3%-kal növelt értékét tekintettük kiindulópontnak, ahogy az a 4.5-ös táblázatban is látható. 4.3.3

Fejlődő verseny számos új Tagállamban A verseny fejlődése még mindig lassú, illetve a verseny továbbra is marginális szerepet tölt be azon 12 Tagállam többségében, amely 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Ugyanakkor érdekes fejlődési folyamatokat figyehetünk meg Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában és Észtországban. Bulgária Bulgáriában különbséget tesznek az engedélyhez kötött egyetemes szolgáltatások, illetve a nem-egyetemes szolgáltatások teljesítése között. A nem-egyetemes szolgáltatások körébe a nehéz csomagok (20 kg felett) kézbesítése, a futárszolgálat és hibrid küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatás tartozik. A hibrid küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatásnak köszönhetően Bulgáriában gyorsan fokozódik a verseny a címzett küldemények piacán, a Tip-Top Futár, az Econt Express, illetve a M&BM révén, amely cégek a Bolgár Posta legfőbb versenytársainak számítanak, amely leginkább a hagyományos címzett küldemények, nem pedig a hibrid küldemények kézbesítését végzi. A konkurens postai üzemeltetők ügyfelei közé többek között olyan telekommunikációs

68 PTS, 2007b, 3-4

vállalatok tartoznak, amelyek jelentős küldemény-mennyiséget generálnak. Nem állnak rendelkezésre adatok a mennyiségi vonatkozású piaci részesedésről. A bevételek alapján meghatározott piaci részesedéssel kapcsolatos adatok alapján az ECORYS kb. 30% ra becsüli a konkurens postai üzemeltetők összesített piaci részesedését 2006-ban.69

69 Forrás: II. számú melléklet, Bulgária adatlapja

Az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó engedély megadásának feltétele, hogy teljes körű egyetemes szolgáltatást kell nyújtani, és léteznek előírások a nemzeti postai hálózatra vonatkozólag is. Nemrég fogadtak el egy törvényt az egyetemes szolgáltatások ellátására jogosító engedély birtokában levő postai szolgáltatók hálózataihoz való kölcsönös hozzáférésről, hogy ezzel is segítsék az országos lefedettségű kézbesítési hálózatok kialakítását. A fentiekben említett három legjelentősebb konkurens postai üzemeltető, amely hibrid küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatásokat is végez, 2007ben, illetve 2008-ban kapta meg működési engedélyét. A nemzeti szabályozó hatóság (CRC) szerint az első megállapodások megkötésére, amelyek lehetővé teszik a konkurens postai üzemeltetők és a nemzeti postai üzemeltető számára a hálózatokhoz való hozzáférést, 2008 végén kerül sor. Bár a fentiekben hivatkozott konkurens postai üzemeltetők csak a közelmúltban kezdték tevékenységüket, s ebből adódóan még bizonytalan a fejlődési irányuk, talán a bolgár posta (a fejlett postai piacokon működő nemzeti postai üzemeltetők szolgáltatási minőségéhez képest) alacsony szolgáltatási szintjével magyarázható, miért fejlődik a piaci verseny Bulgáriában a licenchez jutás korábban említett feltételei ellenére. További okként említhető, hogy a GDP viszonylag alacsony szintjének és a viszonylag magas munkanélküliségnek köszönhetően vonzóak a postai tevékenységek.. A futárszolgáltatások piaca is gyorsan növekszik. Ennek eredményeként a nemzeti szabályozó hatóság számos új piaci szereplőt jegyez be minden évben. 2007 végén 74 bejegyzett vállalatot tartottak nyilván. A futárszolgáltatások jelentik a legfontosabb nem egyetemes szolgáltatási formát. Kreatívabbnak tartják azokat a szolgáltatókat, akik ebben a szegmensben tevékenykednek, és az általános vélekedés szerint ezek a szolgáltatók erőteljesebben fókuszálnak a fogyasztói igényekre, mint az egyetemes szolgáltatásokhoz kapcsolódó ágazat fő üzemeltetője, a Bolgár Posta. A futárcégek bíznak a rugalmas menedzseri döntésekben, a technológia használatának optimalizálására és az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének javítására törekszenek, így próbálják a még szabad piaci réseket elfoglalni. Cseh Köztársaság Az ECORYS meglátása szerint a Cseh Posta 2005-ben nagyon magas piaci részesedéssel rendelkezett a címzett levélküldemények vonatkozásában, viszont piaci részesedést vesztett a Mediaservissel szemben a címzett reklámküldemények szegmensében. Az utóbbi néhány évben tovább nőtt a konkurens postai üzemeltetők piaci részesedése, amely manapság 15-20%-os szinten mozog a közvetlen küldemények piacán. A címzett küldemények piacán (amelyben nem szerepelnek az újságok és a magazinok) a piacvezető konkurens postai üzemeltetőnek tekinthető Mediaserviz ma már 3-4%-os piaci részesedéssel rendelkezik (ami kb. 30 millió példányt jelent), de a piaci részesedés jóval magasabb, ha az újságokat és magazinokat is figyelembe vesszük. A Mediaserviz két kijelölt kézbesítési hálózatot használ (100%-os saját lefedettséggel). Hetente 7 alkalommal kerül sor újságok és magazinok kézbesítésére, illetve heti 6 alkalommal a címzett és címzés nélküli küldemények kiszállítására (néha kombinált formában, viszont a Mediserviz néhány területen egy harmadik kijelölt hálózatot működtet a címzett küldemények kézbesítésére). A TNT Post szintén aktív szerepet vállal a közvetlen küldemények szegmensében, és kifejezte abbéli szándékát, hogy két éven belül a Cseh Posta legfőbb versenytársává váljon.

Jelenleg a fenntartott szolgáltatások, illetve a Cseh Posta áfamentessége a verseny fejlődésének a legfőbb akadályát. Szlovákia A Szlovák Posta még mindig vezető postai szolgáltatónak tekinthető a maga 98,1%-os piaci részesedésével a belföldi címzett küldemények piacán. Úgy tűnik, hogy a küszöbérték 100 grammról 50 grammra történő csökkentésének hatása csak korlátozottan érvényesül. A címzett küldemények piacán a TNT Post, a Kolos, az SMS és a Prvá doručovacia számítanak a fő vetélytársaknak. A TNT Post Slovensko tekinthető a Szlovák Posta egyik „kihívójának”, a címzett (tömeges) küldemények terén disztribúciós szolgáltatást indított el, de véleménye szerint a címzett küldemény-piac még mindig meglehetősen nehezen hozzáférhető az alternatív szolgáltatók számára. A Szlovák Posta fentiekben vázolt dominanciája ellenére jelentős előrelépések történnek a hibrid küldemények vonatkozásában. A szlovák parlament 2008 februárjában felülvizsgálta a 2001. évi Postatörvényt, mivel az (a parlament állásfoglalása szerint) túl nagy teret engedett a fenntartott szolgáltatások terjedelmével kapcsolatos értelmezési „sokszínűségnek”. A parlament attól tartott, hogy az egyetemes postai szolgáltatás megbízhatósága kerül veszélybe, ha a 2001. évi Postatörvényt „kijátszanák” a „legérettebb szemeket elkapkodó” versenytársak. A legfőbb problémát az jelentette, hogy a 2001. évi Postatörvény (szerintük) teret engedett a szolgáltatóknak arra, hogy a fenntartott szolgáltatások szegmensében kézbesítsenek küldeményeket, ha az adott küldemény „hibrid küldeményként” volt meghatározható. Ezt a kiskaput a törvény 2008 februárjában történő módosításával sikerült bezárni (a módosítás 2008. április 1-ével lép hatályba). Az említett módosítás világosan meghatározott néhány feltételt, és leszögezte, hogy a fenntartott szolgáltatások nem vonatkoznak a levélpostára és a közvetlen küldeményekre, amennyiben azok kézbesítésére önálló kézbesítés vagy dokumentumcsere útján kerül sor. A TNT Posthoz hasonló piaci szereplők állítása szerint ez a döntés ellenkezik a Postai Irányelvben foglalt rendelkezésekkel, és tovább erősíti a Szlovák Posta pozícióját. 2008 júniusában az Európai Bizottság bejelentette, hogy arra kéri Szlovákiát, fűzzön magyarázatot a Postatörvény legújabb módosításaihoz, mivel elképzelhető, hogy ezek megsértik az Európai Közösség szerződésében foglalt szabályokat. Az Európai Közösség véleménye szerint a szóban forgó módosítások kiterjesztik a Szlovák Posta monopóliumát az ún. „hibrid küldemények” kézbesítésére, miközben ez a szolgáltatás nyitott volt a többi versenytárs számára is a törvénymódosítást megelőzően. Észtország Észtországban a verseny egyelőre még a közvetlen küldeményekre korlátozódik. Ez részben még az engedélyezési rendszerrel függ össze, illetve egyéb, a piacra történő belépést gátló tényezők sokaságának köszönhető, ehhez tartozik még az a tény is, hogy a címzett küldemények disztribúciója a közvetlen küldemények terjesztésétől eltérően nem túl jövedelmező vidéken. Másrészt arra vezethető vissza, hogy Észtország 2006-ban újra állami kézbe adta a levélpostával kapcsolatos fenntartott szolgáltatásokat. A jövedelmezőség hiányát bizonyítja az Észt Postának nyújtott éves állami támogatás, amely az újságok és folyóiratok vidéki terjesztését segíti. 2002-ben a konkurens postai üzemeltetők is lehetőséget kaptak a közvetlen küldemények kézbesítésére, anélkül, hogy meg kellett volna felelniük azoknak a szigorú engedélyszerzési kritériumoknak, amelyeket az egyetemes szolgáltatóknak teljesíteniük kell (ezek a kritériumok még mindig érvényesek a levélposta kézbesítésére). Mindez lehetőséget

teremtett arra, hogy kialakuljon és fejlődjön a verseny ebben a piaci szegmensben: 2006-ban a konkurens postai üzemeltetők, vagyis az Express Post, a D2D és a Kirilind összesített piaci részesedése 8% körül mozgott a közvetlen küldemények szegmensében.

4.3.4

A verseny fejlődése az Egyesült Királyságban A piac vertikálisan felfelé irányuló (upstream) szegmense meglehetősen gyorsan fejlődik, amióta az UK Mail és a Royal Mail között 2004-ben létrejött az első megállapodás, és 2006. január 1-jén sor került a teljes piacnyitásra. Az UK Mail és a TNT lett a két legjelentősebb versenytárs a 20 engedélyes postai szolgáltató között, amelyek között nem szerepelt a Royal Mail. 2007 áprilisától 2008 márciusáig az engedélyes szolgáltatások kb. 20%-át tette ki a hozzáférési mennyiség, amely folyamatosan nő. A hozzáférési piac mennyisége megközelítőleg egyharmada a közvetlenül az ügyfelekkel kötött szerződéseknek köszönhető (közvetlen ügyfél hozzáférés), a fennmaradó kétharmad pedig egyéb postai szolgáltatóktól „származik”. Léteznek engedéllyel nem rendelkező postai szolgáltatók is a hozzáférési piacon (ez azonban nem azonos a közvetlen ügyfélhozzáféréssel) Vannak tipikus „küldeményfeldolgozók”, amelyek a termelést, a nyomtatást, a csatolást és a válogatást ugyanazon a helyen végzik.A hozzáférési piacon tevékenykedő versenytársak kezdetben a nagy ügyfeleknek szánt előválogatott tömeges küldeményekre fókuszáltak, és fokozatosan kínáltak konszolidációs szolgáltatásokat. Például az UK Mail és a TNT felajánlotta a szortírozatlan küldemények kezelését a nagy tömegküldemény-forgalmat bonyolító ügyfelek számára, és aktívan reklámozta a konszolidációs szolgáltatásokat a kisebb küldemény-forgalmat bonyolító ügyfelek körében, amely magába foglalja legalább napi 250 küldemény gyűjtését, szállítását és válogatását.70 A kisebb küldeményforgalmat bonyolítókat próbálta megcélozni a UK Mail és a TNT, amikor létrehozta a hibrid-küldemény szolgáltatását (további részletek a 6. fejezet 6.4. pontjában találhatók). Az end-to-end szemszögéből vizsgálva lassú ütemben fejlődött a verseny. A DX volt a legfőbb versenytárs, amely a B2B dokumentumcserére és a B2C piaci hézagokra fókuszált (a DX által kezelt mennyiség kb. 70%-a az engedélyes szolgáltatások körén kívül esik. Csekély számú engedélyes postai szolgáltató végez B2B-kézbesítést saját hálózaton keresztül, erre gyakran csak Londonban és egyéb üzleti tevékenységekkel kombinálva (vertikálisan lefelé irányuló hozzáférés, futárszolgálat vagy küldeményfeldolgozói szolgáltatások) kerül sor. A TNT nemrég kezdte el Liverpoolban az önálló kézbesítés tesztelését.

End-to-end verseny az Egyesült Királyságban: DX Network Services/SMS DX egy privát tulajdonban lévő vállalat, amelynek részét képezi a DX Network Services és a Secure Mails Services. A vállalat megvásárolta a Challenger üzletágat, bár ez jelenleg nem üzemel. Az 1975-ben alapított DX először létrehozta a dokumentumcsere üzletágát, amely manapság több, mint napi 1 millió küldemény kézbesítését végzi. A küldemények túlnyomó többsége üzleti dokumentum, csomag és tasak. A DX jelenleg az Egyesült Királyságban és Írországban működik. A DX Network Services Ireland Limited kapta meg az írországi szabályozó hatóságtól 2004. március 24-én kiállított engedélyének visszaigazolását. Az üzleti modell egyfajta „váltó”, (4500 ilyen létezik az Egyesült Királyságban) ahol az ügyfelek egy biztonsági levélszekrénybe helyezik el küldeményeiket, amelyeket a DX 17 óra után összegyűjt. A beérkező küldeményt a postára adást követő napon 9 óra előtt kézbesítik a levélszekrénybe. Az ügyfélbázis a beszámolók szerint 97%-ban az Egyesült Királyság Top 100-ba tartozó jogi cégei, legnagyobb bankjai, illetve a négy legnagyobb számviteli cég, továbbá a kormányzati szervek hivatalai és a professzionális szolgáltató cégek közül kerül ki. Összességében 27.000 tagjuk van az Exchange Network 16.000 üzletéből.

70 Heti rendszerességgel megjelenő vagy ad-hoc jellegű reklámküldeményeket is kínálnak a szolgáltatás részeként, de az egyedi küldemények számát növelni kellene.

2001-ben az Egyesült Királyság szabályozó hatósága ideiglenes engedélyt adott a DX-nek a speciális piaci területeken (piaci réseken) kialakult versenyben való részvételre. 2002/2003-ban kapta meg a DX az első hosszú távú licencét az Egyesült Királyság szabályozó hatóságától, ez az engedély lehetővé tette a cég számára, hogy közvetlenül az „üzletek ajtajához” kézbesítse a küldeményeket, a DX Network Services képében „megteremtve” a Royal Mail első igazi end-to-end versenytársát a fenntartott szolgáltatások körén kívül. A DX Network Services arra szakosodott, hogy olyan nagyforgalmú főutcákon, bevásárló parkokban és üzletekben gazdag helyeken található szervezetek számára kézbesítsen küldeményeket és csomagokat, amelyek az időérzékeny küldemények rendszeres disztribúcióját igénylik egy ágazati hálózaton belül vagy a kiskereskedelmi ellátási láncon belül. Az Egyesült Királyság szabályozó hatósága 2006. január 1-jével megnyitotta a levélpiacot a verseny résztvevői előtt, és a DX és a Secure Mail Service ugyanezen év augusztusában csatlakozott a piaci verseny szereplőihez. Az 1991-ben alapított Secure Mail Services (SMS) egy speciális postavállalat, amely mindig időben végzi a kézbesítést, biztosítja és lefoglalja az értékes küldemények és a kis csomagok országos gyűjtését és kézbesítését az üzleti szféra széles skálája számára. Országos szinten igénybe vehetők kézbesítések a postára adást követő napon, a postára adást követő 2-7 napon belül, időzített és elsőbbségi kézbesítés formájában. Az SMS célja, hogy a küldeménykézbesítő vállalatok között a legmagasabb követelményeket támassza a biztonság és a küldemény sértetlensége tekintetében, és azokat fenn is tartsa. A biztonság lényeges szempont az SMS üzleti folyamatai, telephelyei, járművei és lerakatai szempontjából, továbbá a vállalat minden egyes alkalmazottjának kiválasztása, oktatása és viselkedése tekintetében.

Az SMS több, mint 25 millió biztosított kézbesítést végez évente több, mint 90%-ban lakott területeken található címekre. Az SMS a második legnagyobb biztosított futárszolgálat a Royal Mail mögött, ami a belföldi címekre történő kézbesítéseket illeti az Egyesült Királyságban. Az ügyfelek között találunk pénzügyi intézeteket, közigazgatási hivatalokat, oktatási intézményeket, jegyirodákat és biztonsági nyomdákat. A szállítmányuk jellemző módon hitelkártyákból, ügyfélkártyákból, csekkfüzetekből, az Egyesült Királyságban kiállított útlevelekből, vízumokból és nagyobb eseményekre szóló jegyekből áll.

A DX és az SMS (a mennyiségi növekedés tekintetében) egyaránt profitált abból az Unión belüli bizonytalanságból, amely a Royal Mailt is sújtja. A DX és az SMS összesített árbevétele körülbelül 150 millió font (200 millió euró), és több, mint 1.200 munkavállalót foglalkoztat közvetlen fomában. Ezen túlmenően csaknem 2.000 alvállalkozót alkalmaz, főként kézbesítési ügynököket. Korlátozott a szakszervezeti tagok száma. Bár a vállalatok (a központi vezetési feladatokat leszámítva) önállóan működnek, nemrég egy új szolgáltatás (Secure DX) bevezetésére került sor, hogy tökéletesíteni lehessen az együttműködést a két üzletág között. A jövőben követendő stratégiákat illetően a DX 1) a küldemények mennyiségének növelésére, 2) a vevői bizalom kiépítésére és 3) a hatékony hálózatmenedzsmentre összpontosítja erejét.

A DX/SMS aktívan együttműködik a Postcomm-mal és kisebb mértékben a Postwatch-csal, a postai ágazatért felelős szabályozó fogyasztói testületével: az engedély megszerzéséhez kapcsolódó követelménynek eleget téve formálisan, illetve a stratégia-kidolgozásának szélesebb összefüggésrendszerében megbeszélések révén, illetve a konzultációs dokumentumokra adott válaszok formájában. A DX és az SMS aktív szerepet játszott a Postai Versenyfórum létrehozásában és későbbi működésében. Ez egy 2004 decemberében létrehozott kereskedelmi szövetség, amely az új, engedélyes versenytársak érdekeit képviseli a Royal Maillel szemben. A vállalati felelősségvállalással kapcsolatban az alábbi kijelentést tették: “A DX egy földrajzi értelemben decentralizált üzletág, amely az Egyesült Királyságban és Írországban is hatást gyakorol a településekre. Mint nemrégiben önállósult vállalat, áttekintettük a társadalmi és környezetvédelmi kockázatainkat és lehetőségeinket, és menedzseljük azokat, amelyek hosszú távon hatással lehetnek a teljesítményünkre és a hírnevünkre.” Mindez érinti az Ügyfeleket, a Munkavállalókat, az Esélyegyenlőséget, a Jótékonysági célú támogatást, az Egészséget és Biztonságot, a Szabályozó hatóságot, a Hulladék újrahasznosításátm, illetve a környezeti behatás mérséklését. Az utóbbival kapcsolatban az alábbiakat tették közzé: “A felhasználási anyagokból, a papírból, a kartonból és a műanyagpoharakból származó hulladék újrahasznosításának és csökkentésének elkötelezett hívei vagyunk. Ezeket a hulladékfajtákat az összes telephelyünkön újrahasznosítjuk. Karbantartjuk a kis gépparkunkat, hogy csökkentsük a környezetterhelést” Forrás: interjú DX/SMS

A 2000. évi Postai Szolgáltatásokról szóló Törvény hatályba lépése óta a postai piacon történt lényeges változások figyelembevételével az Egyesült Királyság kormánya 2008-ban megkezdte a postai ágazat független áttekintését. Az áttekintés eredményei alapján az a következtetés vonható le, hogy a Royal Mail pénzügyi stabilitását, ebből adódóan az egyetemes szolgáltatást is komoly veszély fenyegeti, és a status quo nem tartható fenn. Az alábbi szöveges magyarázat további részleteket tartalmaz ezzel kapcsolatban, miközben a hozzáférési rendszer előnyeiről a 8. fejezet 8.2.2-es pontjában lehet részletes információkat olvasni.

IAz Egyesült Királyság kormányának független értékelése a postai ágazatról 2008-ban Az áttekintés feladatai közé tartozik: • Az Egyesült Királyság postai szolgáltatás-piacának liberalizációjakor jelentkező hatás felmérése céljából, beleértve a Royal Mailre, az alternatív szállítókra és a fogyasztókra gyakorolt hatást; • A jövőbeni piaci változások trendjeinek feltérképezése, illetve ezek várható hatása a Royal Mailre, az alternatív szállítókra és a fogyasztókra, illetve • Annak mérlegelése, hogyan fogjuk teljesíteni az egyetemes szolgáltatásokat a trendek és az azonosított piaci változások tükrében.71

A Royal Mail szerint elérték a 2006/07-re kitűzött teljesítési céljaikat, és a teljesítményük pénzügyi értelemben vett romlásának legfőbb okai abban keresendők, hogy a hozzáférési verseny a másodosztályú üzleti küldemények esetében a vártnál gyorsabban fejlődött, és sor került az első osztályú üzleti küldemények másodosztályú küldeményekké történő leminősítésére és a hozzáféréssel kapcsolatos feladatok irányába történő elmozdulásra.72 Royal Mail sürgeti az új szabályozási keretrendszer elemeinek haladéktalan bevezetését. Röviden az alábbi elemekről van szó: egy világosabban meghatározott egyetemes szolgáltatás, kevesebb szabályozás, (többek között a legtöbb kiskereskedelmi és nagykereskedelmi szolgáltatás szabályozásának megszüntetése, beleértve a hozzáférés belső keresztmetszetét), a nyugdíjdeficit sürgős megoldása és a sajáttőkéhez való hozzáférés, miközben fenn kell tartani a Royal Mailt mint integrált üzleti szereplőt és a jelenlegi áfa -rendszert.73 A Royal Mail romló pénzügyi eredményével kapcsolatban a Postcomm úgy véli, hogy az említett csökkenés csaknem fele arra vezethető vissza, hogy a küldemények mennyisége a Postcomm és a Royal Mail várakozásai alatt maradt, amikor az árkontrollt 2005 végén lezárták. Mindazonáltal a Postcomm szerint a csökkenés több, mint a felét a Royal Mail okozta azzal, hogy az árkontroll által érintett időszakban, vagyis 2006 és 2010 között nem érte el az évi 3%-os hatékonyságnövelési célját. A Postcomm rámutat arra, hogy a Royal Mailnek hozzá kell férnie a magántőkéhez, és szigorúbb ösztönzőket kell létrehoznia, amelyek lerhetővé teszik az újjászervezést és a jövedelmezőség fokozását.74

4.3.5 Az egymással versengő postai szolgáltatók üzleti modelljei Az ECORYS (2005a, 128-131 oldal) a liberalizált piaci közegben nagy valószínűséggel alkalmazott üzleti modellek alábbi tipológiáját állította fel: • A teljes körű szolgáltatások koncepciójának kidolgozása; • Az alacsony költségű modell alkalmazása bizonyos piaci szegmensekben vagy bizonyos földrajzi területeken; • A tevékenységek fejlesztése az értéktermetési lánc területén (például a vertikálisan felfelé irányuló küldemények elkészítése vagy kézbesítés a küldemény downstream előkészítése nélkül); • A speciális piaci részterültek (piaci rések) feltérképezése. Az üzleti modellek nem zárják ki egymást, némelyikük összevonható egyetlen üzleti modellé. A teljes körű szolgáltatások koncepciójára épülő üzleti modell alapvetően az egyetemes szolgáltatásokat nyújtó nemzeti postai üzemeltetők üzleti modellje, de akár konkurens postai üzemeltetők is alkalmazhatják (vagy törekedhetnek az alkalmazására) a piaci változások függvényében, a nemzeti postai üzemeltető relatív pozíciójától (hatékonyság, szervezeti felépítés, vevőirányultság, stb. tekintetében), illetve az adott ország szabályozási keretrendszerétől függően. 4.3-as táblázat a főbb konkurens postai üzemeltetők által a címzett küldemények piacán alkalmazott üzleti modellek kategorizálását nyújtja, és jelzi, hogy a konkurens postai üzemeltetőknek vannak-e kapcsolataik más országok nemzeti postai üzemeltetőivel.

71 lásd a www.berr.gov.uk/sectors/postalservices-t az ellenőrzéssel kapcsolatos további részletekért. 72 A Royal Mail-tól induló közvetlen kommunikáció. 73 A Royal Mail beadványa alapján, amelyet a Postai Szolgáltatások Független Áttekintésének Második Fázisával kapcsolatban nyújtott be, 2008. május 19. (lásd a Royal Mail honlapját). 74 A postai szolgáltatások ágazatának független áttekintése, a Postcomm által benyújtott második beadvány, az ipari szabályozó, 2008. május 15. (lásd a Postcomm honlapját)

Bár az előbb ismertetett üzleti modellek fentiekben említett jellemzői csupán a tényleges gyakorlat leegyszerűsített változatának tekinthetők, véleményünk szerint ez a csoportosítás jól tükrözi azokat a fő üzleti modelleket (illetve azok tipológiáját), amelyek nagyon érdekes formában vannak jelen a címzett küldemények piacán. Mindenki láthatja, hogy a Németországban, Spanyolországban, Hollandiában és Svédországban (ezek az országok az éllovasok), de Csehországban és Bulgáriában is elsősorban az alacsony költség modelljének alkalmazása révén alakult ki a piaci verseny, miközben például Franciaországban és az Egyesült Királyságban főként a vertikálisan felfelé irányuló szolgáltatások piacán történnek változások. 4.3-as táblázat A konkurens postai üzemeltetők által a címzett küldemények piacán alkalmazott üzleti modellek CPO

Ország

Az üzleti modell jellemzői / megjegyzések

jellemzői

Kapcsolat külföldi NPO-kal?

Az alacsony költség modelljének alkalmazása bizonyos piaci szegmensekben vagy bizonyos DE PIN AG

DE

Alacsony költségű end-to-end kézbesítés heti öt-hat alkalommal, amely során a tranzakciós küldemények saját kézbesítésére fókuszálnak, illetve a számos helyi és regionális konkurens postai üzemeltetővel együttműködve történő kézbesítésre helyezik a hangsúlyt. A PIN AG pénzügyi nehézségekkel küzd, és megszűnik csoportként működni.

TN T Nincs

Különböző helyi DE Nincs (némelyikük a TNT és regionális tulajdonában van és a TNT szolgáltatók Post-ba van bejegyezve, földrajzi területeken evelopment of a low cost model in certain market segments or certain geographicalegyéb areasszolgáltatók a PIN AG-ba vannak bejegyezve) Unipost

ES

Az 50 grammnál nagyobb tömegű közvetlen küldemények, városon belüli küldemények és címzett küldemények naponta történő end-to-end kézbesítése a saját hálózaton keresztül (különböző vállalatokat érint az Unipost fennhatósága alatt) illetve a helyi konkurens postai üzemeltetőkkel való együttműködés keretében.

Mediaservis

CZ

A fő tevékenységek közé az újságok és magazinok, illetve a címzés nélküli küldemények kézbesítése tartozik, amelyre két külön kézbesítési hálózaton keresztül kerül sor. A közvetlen küldemények napi kézbesítése részben a címzés nélküli küldemények kézbesítésével együtt, illetve részben kijelölt hálózaton keresztül.

TNT Post

CZ

A TNT Post a címzés nélküli küldemények legnagyobb disztribútora Csehországban, amely a címzett küldemények alacsony költségű kézbesítését kínálja 3-4 napon belüli kézbesítési határidővel.

Tip-Top Courier, Econt express, M&BM

BG

Egy országos lefedettségű kézbesítési hálózat kialakítása saját kézbesítés formájában, illetve az egymással és a Bolgár Postával kötött hozzáférési megállapodások révén. A telekommunikációs vállalatokkal együttműködve nyújtott szolgáltatások a hibridküldemények vonatkozásában a kiemelt ügyfelek körében.

CityMail

SE

CityMail

DK

Egy alacsony költségű modell, amely olyan, nem sürgős üzleti küldemények kézbesítésére fókuszál, amelyek esetében nem naponta történik kézbesítés

Sandd

NL

(korábban ADM)

Selekt Mail

NL

Deutsche Post (38%) /Német Posta/

Nincs

TN T

Nincs

Norvég Posta Norvég Posta Nincs

A küldemények előkészítésének és kézbesítésének vertikális integrációja

Német Posta

Az értékteremtési lánc részét képező tevékenységek alakulása: vertikálisan lefelé irányuló (downstream) tevékenységek Adrexo

FR

A legfontosabb tevékenységek közé a címzés nélküli küldemények, illetve a magazinok/folyóiratok nem pedig a címzett küldemények kézbesítése tartozik. A címzett küldemények vonatkozásában a hangsúly vertikálisan lefelé irányulva az alacsony költségű kézbesítésen van, amely részben a címzés nélküli küldemények kézbesítési hálózatán keresztül, részben egy kijelölt hálózaton keresztül (az utóbbit 2008-ban befagyasztották) történik.

Nincs

CPO

Ország

Az üzleti modell jellemzői / megjegyzések

Kapcsolat külföldi NPOkal? Az értékteremtési lánc részét képező tevékenységek alakulása: vertikálisan felfelé irányuló (upstream) tevékenységek

Kb. 200 vállalat

FR

Aktív upstream tevékenység a küldemények előkészítésében; a konkurens postai üzemeltetők az alábbi csoportokra oszthatók: külföldi nemzeti postai üzemeltetők leányvállalatai, integrált kommunikációs vállalatok vagy nagy küldeményforgalmat bonyolító vállalatok, illetve teljes mértékben független vállalatok (vagy nagy vagy kis küldeményforgalmat bonyolító vállalatok).

UK Mail

UK

Aktív upstream tevékenység a küldemények előkészítésében, gyűjtésében és válogatásában végső kézbesítéssel együtt, amelyet a Royal Mail végez. Nem áll szándékában egy end-to-end hálózat kialakítása.

TNT Post

UK

Egyéb engedélyes szolgáltatók

UK

Aktív upstream tevékenység a küldemények előkészítésében, gyűjtésében és válogatásában végső kézbesítéssel együtt, amelyet a Royal Mail végez. A TNT Liverpoolban teszteli a saját kézbesítést, és külön vállalatot működtet a címzés nélküli küldemények számára. Az Egyesült Királyságban a többi 18 engedélyes szolgáltató többsége aktív upstream tevékenységet folytat a vertikálisan lefelé irányuló (downstream) hozzáférést alkalmazva.

Deutsche Post (KOBA) /Német Posta/

Nincs

TNT

A speciális piaci területek (piaci rések) alakulása DX

UK

A hangsúly a B2B dokumentumcserén van (DX Network Services), illetve főként az értékes küldemények biztosított B2C kézbesítésein (Secure Mail Services), amelynek során 4.500 B2B „cserére” kerül sor, és a saját országos kézbesítési hálózaton keresztül zajlik a kézbesítés.

Nincs

DX Network

IE

A B2B csomagkézbesítés és dokumentumcsere a feladást követő napon.

Nincs

Premiere Post

MT

Engedéllyel rendelkezik az egyetemes szolgáltatások körébe tartozó nem fenntartott postai szolgáltatások teljesítésére, és jelenleg a közlekedési vétségekkel összefüggő bírósági idézések kézbesítését végzi ajánlott küldemények formájában.

Nincs

Citypost

UK

A B2B piac speciális részterületeire (réseire) fókuszál, saját kézbesítést végez Londonban és az Egyesült Királyság számos egyéb nagyvárosában, ezen kívül vertikálisan lefelé irányuló (downstream) hozzáférési szolgáltatásokat nyújt.

Nincs

Csekély számú engedélyes szolgáltató

UK

B2B szolgáltatások saját hálózaton keresztül, gyakran kizárólag Londonban, egyéb üzleti tevékenységekkel kombinálva (vertikálisan lefelé irányuló hozzáférési szolgáltatások, futárszolgáltatások vagy küldeményfeldolgozási szolgáltatások).

DHL: Deutsche Post

Services Ireland

Egyéb: nincs

Megjegyzések: A franciaországi, vertikálisan felfelé irányuló (upstream) szolgáltatásokat nyújtó versenytársak osztályozását a Basic készítette (Gallet-Rybak et al. 2008). Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a konkurens postai üzemeltetők listája nem teljes, pusztán a címzett küldemények piacán megfigyelhető legfontosabb üzleti modellek (tipológiáinak) illusztrálására szolgál Forrás: II. sz. melléklet, az országok adatlapjai

4.4 Csomagküldemények és expressz küldemények A futárszolgáltatások, a csomagok és az expressz küldemények piaca (CEP) A csomag- és expresszküldemények európai piacán tovább élesedett a verseny a 2006 és 2008 közti időszakban. Hat vezető szolgáltató (a DHL, az UPS, a TNT, a Fedex, a La Poste és a Royal Mail) tevékenykedik az európai piacon, amelyek együttes piaci részesedése a teljes európai piac csaknem 70%-ra terjed ki. Az említett piacvezetők komoly növekedési mutatókkal rendelkeznek, és a helyi szolgáltatók megvásárlása révén tovább erősítik pozícióikat.

A 12 legnagyobb európai ország (vagyis Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, az Egyesült Királyság és a skandináv országok) által 2006-ban „mozgatott” termékek összértéke megközelítőleg 38.4 milliárd eurónak felelt meg.75 A DPWN egy másik osztályozást használt (12.1 milliárd), de megerősíti, hogy Európában a DHL, az UPS és a TNT tartoznak az első három közé a CEP-piacon, és 2006-ban körülbelül 55%-os volt a piaci részesedésük. (lásd a 4.1-es ábrát). 4.6-os ábra

A legfőbb versenytársak piaci részesedése az európai CEP-piacon 2006-ban(%)

Az európai CEP-piac 2006-ban DHL (24%) Fedex (7%) La Poste (4%; beleért. a DPD-t és a Geopost-ot) Royal Mail (2%; beleértve a GLS-t) TNT (14%) UPS (17%) Egyéb (32%)

Forrás: a DPWN honlapja .

A DHL erős piaci pozícióval rendelkezik Ázsiában (34% a piaci részesedése), KeletEurópában, a Közel-Keleten és Afrikában (40%), a TNT szintén aktív az említett területeken. A DPWN által megbecsült piaci részesedések az alábbi táblázatban láthatók.

75 Datamonitor, Express Benchmark 2008, 2007. november 21-i sajtóközlemény

4.4. táblázat A legfontosabb versenytársak piaci részesedése a világ különböző CEP-piacain 2006-ban (%) Európa (1)

Észak-Közép- és DélAmerika (2)

Ázsia-Óceánia (3)

Kelet-Európa, Közel-Kelet és Afrika (4)

DPWN/DHL

24%

13%

34%

40%

Fedex

7%

34%

24%

12%

La Poste

4%

-

-

-

2%

-

-

-

(beleé. a DPD-t és a Geopost-ot) Royal Mail (beleértve a GLS-t) TNT

14%

-

8%

11%

UPS

17%

18%

12%

10%

USPS

-

4%

-

-

Egyebek

32%

31%

225

26%

Becsült érték (€)

12.1 milliár d

4.6 milliárd

€ 5.6 milliárd

0.8 milliárd

Forrás: a DPWN honlapja . Megjegyzések: (1) Az alábbi adatok az összes küldemény esetében az alábbi definíción alapulnak: az összes küldemény < 1,000kg; a szóban forgó országok: az Egyesült Királyság, Hollandia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Németország, Szerbia, Belgium, Bulgária, Lengyelország Adatellenőrzés (Express Benchmark 2008, 2007). November 21-i sajtóközlemény a DHL piaci részesedését az európai piac csomag- és expresszküldemény-szegmensében 18%-ra becsüli. (2) Ezek az adatok a kimenő nemzetközi küldeményekre vonatkozó becslések < 70kg. (3) Ezek az adatok az összes küldemény < 1,000kg definíción alapulnak.76 (4) Az alábbi adatok az összes küldemény < 1,000kg új definíción alapulnak. 77

Azok a szolgáltatók, akik (értéknövelt) expressz-szolgáltatásokat végeznek, az utóbbi időben komolyabb versenyre kényszerülnek a csomagkézbesítést végző szolgáltatókkal. A Datamonitor álláspontja szerint a csomagkézbesítést végző szolgáltatók minőségi tekintetben, illetve az ár-érték arány vonatkozásában csökkentik a lemaradásukat az expressz-szolgáltatókkal szemben, miközben bővítik termékskálájukat a B2C és a nemzetközi szolgáltatások kulcsfontosságú növekedési piacain. Az expressz-szolgáltatók kénytelenek demonstrálni a fölényüket (többletértéküket) a (a minőség és az ár-érték arány vonatkozásában) gyengébb csomagkézbesítő szolgáltatókhoz képest.78 A TNT például arról számol be, hogy a versenytársak a B2B szegmensben 2-3 napos határidővel kínálnak bizonyos kézbesítéseket, amely megközelíti a TNT Express néhány takarékos ajánlatát.’79 Csomagok Az európai csomagpiac két fő alszegmense az üzletektől a fogyasztók felé irányuló (B2C), illetve az üzletpartnerek között zajló (B2B) csomagkézbesítés. Az európai B2C csomagpiac összmennyisége jelenleg körülbelül 11 milliárd euró, és a Datamonitor becslése szerint ez az érték 2012-ben 15 milliárd euróra fog nőni, egy körülbelül 6%-os átlagos növekedés mellett. A Datamonitor szerint komoly növekedési potenciál rejlik a kialakulóban levő kelet-európai piacokban (beleértve

76 A vizsgált országok: Ausztrália, Kanada, Hongkong, Indonézia, India, Japán, Koreai Köztársaság, Új-Zéland, Malayzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld, Taiwan, Vietnam. 77 A vizsgált országok: az Orosz Föderáció, Dél-Afrika, Szaud-Arábia, Bahrein,. Izrael, az Egyesült Arab Emirátusok, Irán, Jordánia, Omán, Katar, Kuvait, Nigéria, Libanon. 78 Datamonitor, Express Benchmark 2008, 2007. november 21-i sajtóközlemény 79 TNT, 2007. évi éves beszámoló, 10. oldal

néhány európai tagállamot) és az olyan ‘érintetlen piacokat’, mint Olaszország és Spanyolország.80 A B2C-piacot jellemző növekedési mutató és a háztól házig szállítás iránti kereslet növekedésének legfőbb okai világszerte: • az elektronikus kereskedelem jelentőségének növekedésében; • az internet fokozatos előretörésében; és az 81 • szállítási modellek bevezetésében keresendők. A (szélessávú) internet egyre magasabb szintű elérhetősége és az internet olyan kereskedelmi csatornaként történő használata, amelyen keresztül a fogyasztók megvásárolják a termékeket, napjainkban komoly lökést jelentett a csomagkézbesítési piac növekedése szempontjából. A Datamonitor szerint az elektronikus kereskedelem, az internet térnyerése, a szállítási láncokkal kapcsolatos új modellek, a társadalmidemográfiai folyamatok, az innovációk és az új szolgáltatók együttesen hoznak létre egy dinamikus közeget, amelyben a csomag (és expressz) szolgáltatásokat nyújtó vállalatok kénytelenek lesznek módosítani üzleti stratégiájukat, hogy előnyhöz jussanak a piaci versenyben.82 Mindazonáltal a B2C csomag-szegmens növekedési mutatója elmarad az elektronikus kereskedelem növekedési mutatója mögött. A Datamonitor meglátása szerint ezt a hagyományos utánvétes postai rendelések viszonylagos visszaesése, bizonyos kulcsfontosságú termékek (zene, DVD-k) digitalizálása és bizonyos logisztikai trendek, mint a rendelések konszolidálása okozta.83 A TNT megfigyelte, hogy a B2C és a B2B csomagok még mindig főként (90%), „belföldi’ jellegűek, vagyis a nemzeti hálózaton belül maradnak. Mindazonáltal arra a megállapításra jutnak, hogy a határokon átnyúló csomagküldemények részesedése folyamatosan növekszik.84 A II. számú mellékletben található országos adatlapokból az derül ki, hogy számos országban még mindig a nemzeti piacvezető uralja a nemzeti csomagküldeménypiacot, és mindezt a Datamonitor is megerősíti. (legalább is a B2C szegmens vonatkozásában). A dominancia oka a kiskereskedelmi értékesítési csatornák széles hálózata, amelyek elsősorban az egyetemes szolgáltatás részét képezik, és a nemzeti postai üzemeltető irányítása alatt állnak. A nemzeti postai üzemeltetők versenyelőnye abból származik, hogy rendelkeznek hálózattal, tapasztalataik és az adott hellyel kapcsolatos információik alapján tisztában vannak azzal, hogyan kell eljutni a privát fogyasztókhoz. A Datamonitor megfigyelése szerint a versenytársakat a növekedési elvárások ösztönzik a piacra történő belépésre, és az említett versenytársak növelik is piaci részesedésüket.85 Európai tekintetben számos szolgáltató külföldi országokra is kiterjesztette szolgáltatásait, és megvásárolt (kisebb) nemzeti szolgáltatókat vagy beindította saját üzletét. A DHL és a La Poste (Geopost) szolgáltatják a legjobb példát erre. Nincsenek közvetlenül hozzáférhető adataink az európai piacot érintő piaci részesedésükről, de a

80 Datamonitor, az európai B2C csomagküldemény-piacok 2012-re elérik a 15 milliárd eurós forgalmat, 2008. április 9-i sajtóközlemény 81 Ibid. 82 Ibid. 83 Ibid. 84 TNT, 2007. évi éves beszámoló, 11. oldal 85 Datamonitor, az európai B2C csomagküldemény-piacok 2012-re elérik a 15 milliárd eurós forgalmat, 2008. április 9-i sajtóközlemény

La Poste Európa második legnagyobb szolgáltatójaként határozza meg önmagát (legalább is mennyiségi szempontból, bevétel tekintetében a harmadik helyet foglalja el). A Geopost például európaszerte üzemelteti leányvállalatok széleskörű hálózatát. A Chronopost néven ismert leányvállalata Franciaországban és Portugáliában működik, a DPD Németországban, a Benelux-államokban, Svájcban, Lengyelországban, a balti államokban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon folytat üzleti tevékenységet. A többi leányvállalat közé az Interattica (Görögország), illetve az Egyesült Királyságban és Írországban működő Parcellina és az Interlink tartozik.

Úgy tűnik, hogy az új ellátási hálózat-modellek bevezetése hozzájárul a mennyiségi növekedéshez. A Datamonitor megjegyzi, hogy a nemzetközi szegmens erőteljes növekedést mutat, ami az utánvétes postai rendelésekkel foglalkozó vállalatok, illetve egyéb kiskereskedők hatásának köszönhető, amelyek újraszervezik ellátási láncaikat, és a regionális raktáraikat használják arra, hogy földrajzi értelemben szélesebb piacokat tudjanak ellátni. Továbbá az új innovációk, mint például a gyűjtőpontok és kézbesítési pontok, amelyek alternatív pontokat kínálnak az ügyfelek számára a csomagok gyűjtésére és elhelyezésére, példaként szolgálhatnak a B2C és a C2C csomagküldemények piaci szegmensében történő fejlődésre. Végül a nyomon követő és a kommunikációs technológiák alkalmazása, amelynek célja a kiskereskedők értesítése az esetleges késésekről, illetve a kézbesítésekkel kapcsolatos egyeztetés a végfogyasztókkal szintén hozzájárul a csomagküldemény-piac fejlődéséhez és növekedéséhez.86 Az alábbi két példa az ellátási lánc innovációjának ezen típusában rejlő lehetőségeket bizonyítja. Finnország: ügyfélorientált automatizált csomagkézbesítés Az Itella az első olyan szolgáltató Finnországban, amely tesztelt egy automatizált csomagkézbesítő terminált, amely a csomagok felvételének új módját kínálja az ügyfelek számára. Az automatizált csomagterminál növeli azon módozatok számát, amely formában az ügyfelek hozzájuthatnak csomagjaikhoz. Az ügyfelek a jövőben eldönthetik, hogy egy csomagot a postahivatalban vesznek-e fel, vagy egy automatizált csomagterminálon vagy kérik a csomagok otthonra történő kézbesítését. Az Itella szerint az ügyfeleik kinyilvánították a csomagátvétel új és különböző módjai iránti igényüket, és az automatizált csomagterminál lehetőséget nyújt arra, hogy a csomagokat az ügyfél számára leginkább alkalmas időben (akár éjjel) lehessen felvenni. A terminálok általában az ügyfelek naponta bejárt útvonalai mentén helyezkednek el, például bevásárló központokban vagy közlekedési csomópontokban. Maximum 30 másodpercbe telik egy csomag felvétele a terminálról. Az ügyfelek sms-ben értesítést kapnak a csomag érkezéséről, illetve arról, hogy az automatizált csomagterminál melyik csomagmegőrzője nyitható. 87

Kiala – gyűjtőpont-hálózat Európában csomagok számára88 A Kiala vezető szolgáltatónak számít az európai gyűjtőpont-hálózat vonatkozásában, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy megkíméljék magukat a csomag téves otthoni kézbesítésével együttjáró kellemetlenségektől. A Kiala azokat az ügyfeleket célozza meg, akik a távvásárlást részesítik előnyben (katalógusokon, az interneten keresztül vagy a teleshop segítségével), valamint a mobil dolgozókat (értékesítőket, az egyes szakterületek technikusait, reklámügynököket, a kis méretű/otthoni irodában dolgozó munkavállalókat, stb.), akiket érint a kézbesítés kérdése, mivel napközben nem tartózkodnak otthon.

A gyűjtőpontok hálózata A Kiala létrehoz egy gyűjtőpont-hálózatot (Kiala-pontok) , amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy ott és akkor vegyék fel, fizessék ki, illetve juttassák vissza csomagjaikat, ahol az nekik a leginkább megfelel – és mindezt gyorsan meg tudják tenni. A Kiala-pontok hálózata magába foglalja a közeli üzletegységeket (vegyesboltokat, ruhatisztítókat, újságárusító helyeket, benzinkutakat stb.), amelyek könnyen megközelíthetők, hosszú a nyitvatartási idejük (akár hétvégén is nyitva tartanak), minőségi szolgáltatást nyújtanak sorban állás nélkül, és biztosított raktártérrel rendelkeznek. Ennek köszönhetően az ügyfelek optimális módon beoszthatják idejüket azáltal, hogy a saját döntésüknek megfelelő helyen veszik fel csomagjaikat.

86 Datamonitor, az európai B2C-csomagküldemény-piac 2012-re eléri a 15 milliárd eurós árbevételt, 2008. április 9-i sajtóközlemény, szó szerint. 87 Itella, 2008. március-i sajtóközlemény, bizonyos részek szó szerint. 88 Lásd http://www.kiala.fr/about/corporate.

Technológiai platform egy értéknövelő szolgáltatás szívében A Kiala Pontok hálózatát egy egyedi technológiai platform segíti, amely a legkorszerűbb kommunikációs technológiát alkalmazza. Ez a technológia lehetővé teszi a csomagszállítás és kézbesítés körébe tartozó összes tevékenység automatizálását, továbbá a produktivitás növelését és a költségek minimális szintre történő redukálását. A Kiala Pontokat a legkorszerűbb mobil szkennerekkel szerelték fel. A kézbesítési folyamat során így kiküszöbölik a nehéz adminisztratív feladatokat, illetve kiiktatják a hibaforrásokat. Az említett technológia alkalmazása lehetővé teszi a végfogyasztóktól, közvetlen értékesítő vállalatoktól, „kézbesítési pontoktól” és szállítási partnerektől induló, illetve a fentiekben említett „szereplőkhöz” érkező komplex és nagy mennyiségű adatok továbbítását. Ennek köszönhetően az ügyfelek a Kiala internetes oldalán nyomon követhetik csomagjuk útját, és otthoni telefonszámukon, mobiltelefonon keresztül vagy e-mail formájában azonnal értesítik őket csomagjuk megérkezéséről vagy a csomag kézbesítéssel kapcsolatos késedelemről. Ha megfeledkeztek csomagjukról, az említett kommunikációs eszközök segítségével emlékeztetik őket. A Kiala technológiai platformja a vállalat által biztosított többletérték kulcsfontosságú eleme. Az Európát érintő üzleti tevékenységek A Kialát 2000-ben alapították Brüsszelben. Miután 2001 júliusában Belgiumban és Luxemburgban megkezdte szolgáltatói tevékenységét, 2002 októberében kiterjesztette az általa működtetett hálózatot Franciaországra és Hollandiára, majd 2007 júniusában Ausztriára is. 2006 augusztusa óta a Kiala jelen van az Egyesült Királyságban is – kísérleti jelleggel az ország észak-nyugati régiójában. A Kiala hálózata jelenleg 4700 Kiala-pontból áll, s naponta akár 78.000 csomag feldolgozását végzi. A Kiala szolgáltatása több, mint 150 vállalattól érhető el, beleértve a legnagyobb utánvétes postai rendeléssel foglalkozó vállalatokat, pl. a Bertelsmannt (ECI, otthoni vásárlás), Pinault Printemps Redoute-t (Le Redoute, Daxon, Edmée, Eveil & Jeux), az Yves Rocher-t, és még sorolhatnánk. Az említett hagyományos, otthonról történő vásárlást biztosító vállalatok (home shopping companies) mellett a Kiala magához tudott csábítani olyan többcsatornás értékesítőket, mint az Esprit, a H&M és az internet egyszerű szereplői, pl. a cdiscount vagy az alapage. A Kiala olyan új szegmensek irányában is bővíti tevékenységét mint pl. a hibás elektronikai termékek visszaszolgáltatásának logisztikai hálózatának működtetése vagy a szükséges alkatrészek biztosítása az adott szakterület mérnökei számára a javítási munkálatok napján. A Kiala ezekben a szegmensekben olyan vezető vállalatokkal működik együtt, mint a HP, a Nokia, az IBM, a Unisys, stb.

Expressz Az expressz ágazat az utóbbi két évtizedben önálló ágazattá alakult, amely a csomagok megadott címeken történő összegyűjtésével, illetve a háztól-házig történő kézbesítés révén értéknövelt szolgáltatásokat nyújt. Az expressz ágazat súlypontját a B2B piaci szegmens képezi, és ezközben a szolgáltatások értéknövelt természete magában foglalja a teljes körű ellenőrzést (end-to-end) az egész folyamaton keresztül, a nyomonkövetést, az időben történő kézbesítést és a kézbesítés visszaigazolását. Az expressz ágazat nemzetközi piacvezető cégei (DHL, FedEx, TNT és a UPS, amelyeket integrátorokként ismerünk) az expressz piac elitjére és a nemzetközi szolgáltatásokra fókuszálnak, miközben a helyi expressz és futárszolgálatok gyakran a (nemzeti) piacot szolgálják ki alacsonyabb áron kínált szolgáltatásaikkal, s néha az integrátorok helyi partnereiként végzik tevékenységüket. Különösen az elsősorban nemzetközi piacokon tevékenykedő expressz csomagkézbesítő cégek példája igazolja, hogy az ágazat fejlődésének legfontosabb motorját a nemzetközi kereskedelem jelenti. Európában a DHL és a TNT tartozik a legnagyobb szolgáltatók közé 16%-os, illetve 17%os részesedéssel (lásd a 4.7. táblázatot). A TNT becslése szerint az európai piac 2006-ban kb. 21 milliárd euró összegű forgalmat bonyolított.

4.7 ábra

A legnagyobb expressz szolgáltatók piaci részesedése Európában (2006)

Európai expressz piac (kivéve nemzetközi)

TNT (16.8%) DHL (16.0%) UPS (8.4%) La Poste (6.9%) Royal Mail (4.4%) FedEx (1.9%) Egyéb (45.6)%

Forrás: TNT, 2007. évi éves beszámoló,10. oldal Megjegyzés: Az expressz piac TNT által alkalmazott definíciója magába foglalja „az üzletek között mozgatott küldemények pontos, következő napon történő, és a leggyorsabb esetben légi úton vagy a közúton bonyolított szállítását, amely egy menetrendszerű hálózaton keresztül zajlik, és tartalmazza az egyes áruk/küldemények folyamatos (háztól házig történő) nyomonkövetését.”

Azok a közép- és kelet-európai tagállamok, amelyek 2004-ben (Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia), illetve 2007-ben (Bulgária és Románia) csatlakoztak az Európai Unióhoz, számos (helyi) szolgáltató jelent meg a futár- és expresszpiacon, és a verseny gyors ütemben fejlődött. Az összes országban tényleges verseny alakult ki a futár- és expresszpiacon, bár néhány, szűkebb hazai piaccal rendelkező országban egyetlen szolgáltató tölti be a vezető pozíciót (pl. Izlandon, ahol a nemzeti postai üzemeltető a TNT Express megbízottjaként tevékenykedik és rendkívül magas a piaci részesedése).

4.5 A verseny fejlődésének akadályai A piacra történő belépésnek vagy tágabb értelemben a verseny fejlődésének akadályai az alábbi csoportokba oszthatók: • A piacra lépés természetes akadályai (keresleti és kínálati oldal); • A piacra történő belépés jogi akadályai; • A piacra történő belépés stratégiai akadályai és • Az egyenlő verseny feltételeinek hiányával összefüggő akadályok.89 Az igazi verseny kialakulásának és a verseny fejlődésének fenti csoportosításban említett akadályait elméleti és tapasztalati szempontból egyaránt részletesen

89 Bár szigorúan véve bizonyos, egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos kérdések a piacon való megjelenésének jogi akadályaként is értelmezhetők, mi a fentiekben ismertetett osztályozást részesítjük előnyben az igazi verseny kialakulását és fejlődését gátló tényezők elemzésekor

tárgyalja az ECORYS (2005a) beszámolója. 90 A 4.5. számú táblázat az ECORYS (2005a) beszámolójában foglaltak felidézése helyett az ECORYS szakértői véleményét ismerteti a korábban említett akadályok viszonylagos jelentőségével kapcsolatban, és leírja, hogy a piacra történő belépés ténylegesen létező akadályai milyen mértékben változtak az utóbbi három év során.91 Ebben az értelemben az „egyenlő versenyfeltételekkel” kapcsolatban említett szempontok (áfa, levélszekrényekhez való hozzáférés, stb.) a legfontosabbak.. 4.5. táblázat

A piacra történő belépés létező akadályai az európai küldemény-piacokon

A piacra történő belépés akadályai

Megjegyzések

Természetes akadályok

Ezek az akadályok a postai szolgáltatás közgazdasági tényezőivel függnek össze

Hírnévvel kapcsolatos hatások

A keresleti oldallal összefüggő természetes akadályok csakugyan léteznek, és befolyásolják a verseny jellegét. A vertikálisan lefelé irányuló tevékenységek esetében valószínűleg komolyabb akadályok léteznek, mint a vertikálisan felfelé irányuló tevékenységek esetében, és nagyobb problémát jelentenek a nagy küldeményforgalmat bonyolítók számára, mint a kis küldeményforgalmat bonyolítók részére. A kereslet kiegyenlítő ereje lehetőséget teremt új belépésekre, ha figyelembe vesszük a potenciális költségmegtakarítást és a testre szabott szolgáltatások szükségességét. A nagy és trösztjellegű szervezetek (pl. nagyobb nemzeti postai üzemeltetők) részét képező postai szolgáltatók csekély mértékű versenyelőnnyel rendelkezhetnek a többi postai szolgáltatóval szemben, különösen az E2E küldemények országos szintű kézbesítése terén. Néhány országban már konkrét lépéseket tettek a tudatosság növelése és az ügyfelek panaszainak kezelése érdekében (Egyesült Királyság).

A minőséggel vagy termékskálával kapcsolatos követelmények A változtatással/az ügyfél passzivitásával/ tudatosság hiányával összefüggő költségek

A kereslet kiegyenlítő ereje

A befektetések elsüllyedt költségei

A méretgazdaságosságból fakadó és a választékgazdasságosságból eredő költségelőnyök

Hálózattal összefüggő hatások

Az ECORYS szerint a liberalizált piacon idővel gyengülnek ezek az akadályok. Ahogy azt a konkurens postai üzemeltetők növekvő piaci részesedése is bizonyítja az olyan országokban, mint az Egyesült Királyság (upstream szolgáltatások), Németország és Hollandia, illetve az utóbbi időben Bulgária (end-toend) szolgáltatások. A befektetések elsüllyedt költségei meglehetősen behatároltak a postai ágazatban és a választott üzleti modelltől függően mérsékelhetők. Fontosak a méretgazdaságosságból eredő költségelőnyök (helyesebben: a sűrűségből eredő költségelőnyök), és az ellátási lánc összes elemeire érvényesek. Egy kis hálózat működtetésével (a hangsúly az üzleti küldeményeken, az előválogatáson, a kevésbé gyakori kézbesítésen és/vagy rugalmas munkaszerződéseken van) valamelyest csökkenthető a méretgazdaságossági költségelőnyök jelentősége. A választékgazdaságossági költségelőnyök a nagyon alacsonytól a magasig terjedhetnek attól függően, hogy milyen termékkombinációkat kínálnak ugyanazon hálózaton keresztül. A hálózattal összefüggő hatások korlátozottak, de ronthatják a piacra lépő kis vállalkozások „túlélési” esélyeit. Ráadásul a teljes piacnyitás, illetve bizonyos, nemzetközi küldeményekkel kapcsolatos előírások esetleges eltörlése tovább fogja növelni a nagy nemzetközi postai szolgáltatók versenyelőnyét. (*) A kínálati oldallal összefüggő természetes akadályok fontosak maradnak a későbbiekben is.

A belépés jogi akadályai

Ezek az akadályok az országspecifikus szabályozási keretrendszerrel függnek össze

Fenntartott szolgáltatások

A legtöbb országban a piacra lépés fontos akadályát jelenti a fenntartott szolgáltatások létezése. Úgy tűnik, hogy a tömeg a 100 grammról 50 grammra történő korlátozásának hatása elenyésző. 2005 óta néhány ország teljes mértékben liberalizálta postai piacait (Németország és az Egyesült Királyság), miközben más országok (Hollandia, Norvégia és Szlovákia) korábbi terveikkel ellentétben elhalasztották a liberalizációt.

Bizonytalanság a szabályozás terén * A szabályozás terén megfigyelhető bizonytalanság európaszerte a piacra lépés jelentős akadályát k épezi, amely az utóbbi három évben nem veszített jelentőségéből. Pozitívumként könyvelhető el, hogy nemrég sikerült megegyezni a teljes piacnyitás időpontjaiban, ugyanakkor a negatívumok közé sorolható, hogy új problémák merültek fel (munkafeltételek), és csak csekély mértékű fejlődést sikerült elérni számos, jól ismert kérdésben (áfamentesség, a levélszekrényekhez való hozzáférés). Bizonyos országokban egyéb problémák is fontos szerepet játszanak, amelyek bizonytalanságot eredményeznek a szabályozás terén. Jó példa erre a teljes piacnyitás elhalasztása Hollandiában. (még nem jelölték ki az új időpontot). Engedéllyel kapcsolatos előírások

Úgy tűnik, hogy a legtöbb országban nem túlságosan korlátozó jellegűek az engedélyekkel kapcsolatos előírások. Néhány esetben az engedélyekkel kapcsolatos előírások gátolhatják a kis cégek piacon történő megjelenését. Néhány országban de facto megakadályozta az engedélyezéssel kapcsolatos követelmény, amely előírta az egyetemes szolgáltatás teljesítését, a verseny kialakulását a teljes címzett küldemény piacon (F1) vagy annak fontos szegmenseiben (levélküldemények, Észtország).

90 Lásd az ECORYS (2005) beszámolóját, különös tekintettel a 3.3.3-as és a 4.3-as pontokra. 91 Egy hasonló táblázatot tartalmaz az ECORYS (2007) beszámolója, amely azonban csak az Egyesült Királyságra vonatkozik.

A piacra történő belépés akadályai

Megjegyzések Úgy tűnik, hogy a többi országban igazi verseny alakult ki az engedélyezéssel kapcsolatos, fentiekben említett előírás ellenére (Bulgária), vagy annak hatása még nem tisztán látható, mivel a fenntartott szolgáltatások viszonylagos kiterjedtsége akadályozza az igazi verseny kialakulását (Magyarországon és Litvániában).

Díjszabályozás

A legfontosabb kérdés az, hogy a csekély mértékű verseny által jellemezhető szegmenseket érintő „mérsékelt” árszabályozás hozzájárulna-e a kereszttámogatáshoz és a ragadozó árképzéshez. Egy második, ezzel kapcsolatos kérdés, hogy az egyetemes szolgáltatás költségeit megfelelő módon tüntetik-e fel (ha túl sok költséget rendelnek hozzá az egyetemes szolgáltatáshoz, a versenytevékenységek kereszttámogatottak lehetnek; az Európai Bizottság aggályát fejezte ki ezzel kapcsolatban Lengyelország esetében).

Kezességi alapok

A kezességi alapba teljesített esetleges befizetések, amelyek célja az egyetemes szolgáltatás (nettó) költségének fedezése, (még) nem minősül a piacra lépés akadályának (kivéve Finnországot, ahol jelentős összeget kell az alapba befizetni, ha egy új piaci szereplő nem teljesíti az összes szolgáltatást, amely az egyetemes szolgáltatás körébe tartozik.

A piacvezető szolgáltató kézbesítési hálózatához való hozzáférés

Két fontos kérdés létezik ezzel kapcsolatban (1). Az átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség alkalmazása; (2) A vertikálisan lefelé irányuló hozzáférés tényleges feltételei, illetve az ezek által a verseny jellegére gyakorolt hatás; valamint annak elemzése, hogy ezek a feltételek ésszerűek és arányosak-e (ténylegesen költségorientáltak, vagy gátolják a hozzáférés és az end-to-end verseny kombinációjának kialakulását?).

A postai levélszekrényekhez való hozzáférés hozzáférés

A levélszekrényekhez történő hozzáféréssel, illetve a címváltozásokkal kapcsolatos bejelentésekkel együtt ezek a potenciális belépési akadályok arra vonatkoznak, amit a postai infrastruktúrához való hozzáférésként lehet meghatározni. Hollandiában és Svédországban több évig tartott ennek a hozzáférésnek a megvalósítása, különösen Svédországban okozott ez nehézségeket az 1993-ban történt teljes liberalizációt követő első néhány évben a legfőbb versenytársként számon tartott City Mail számára (lásd: ECORYS 2005a)

A postai rányítószámrendszerhez való hozzáférés

A küldemények visszaküldésének lehetősége a piacvezető szolgáltatón keresztül

A postai infrastuktúrához való hozzáférés lényeges kérdést jelent a konkurens postai üzemeltetők számára, amely számos országban meggátolja az igazi verseny kialakulását. A fent említett lényeges kérdések közé tartozik a postafiókokhoz való hozzáférés hiánya (Luxemburg), a nemzeti postai üzemeltető kötelezettségeinek hiánya a cím adatbázisához történő hozzáférés biztosítására (Lettország, Lengyelország), a (nemzeti postai irányítószámok és a postai irányítószám és a címek adatbázisának hiánya (Írország) és a postai irányítószámok (változó) definíciói, amelyek a városi és vidéki területeket egyetlen postai irányítószám alatt vonják össze (Finnország; mindez a hozzáférés hatékony alkalmazásának akadálya lehet). Franciaországban a Postatörvényben szerepel egy pont, amely rögzíti, hogy biztosítani kell a konkurens postai üzemeltetők számára a postai infrastruktúrához való hozzáférést.

A piacra lépés stratégiai akadályai

Ezek az akadályok a piacvezető viselkedésével és a postai szabályozó hatóság és/vagy a versenyhatóság mandátumával/intézkedéseivel függnek össze

Kereszttámogatás és a „ragadozó” árképzés

Az utóbbi három évben a viták középpontjában főként az alábbi elemek álltak: a kizárólagossági szerződések (Ausztria, Dánia), az ár-megkülönböztetés (Finnország), a fenntartott szolgáltatásokkal kapcsolatos árengedmények olyan mennyiségekhez történő kapcsolása, amelyeket a nem fenntartott szolgáltatások terén jelentkeznek (Ausztria), vagy az engedmény azon követelményhez történő kapcsolása, hogy az összes küldeményt a nemzeti postai üzemeltető kezeli (Észtország); illetve azon tevékenységekből származó kereszttámogatás, ahol a nemzeti postai üzemeltető monopol-/domináns helyzetben van a versenytársak hasonló tevékenységéhez képest (Belgium, Finnország). A konkurens postai üzemeltetők és a nagyfogyasztók hozzáférési feltételeiben mutatkozó állítólagos különbségek (Olaszország a hibrid küldemények tekintetében; Németországban 2005-ben megoldódott ez a kérdés), valamint a konkurens postai üzemeltetők és a nemzeti postai üzemeltetők leányvállalatainak hozzáférési feltételei terén mutatkozó állítólagos különbségek (Franciaország) szintén fontos kérdésnek számítanak. Hollandiában a TNT egy olyan stratégiát vezetett be, amelyet a versenytárs költségeinek növelése minősítéssel is illethetünk, amely az új low-speed termékek bevezetésének köszönhető (részben leányvállalatán, a Netwerk-VSP-én keresztül) és célja a SANDD és SELEKT Mail-lel történő verseny felvétele. A nemzeti szabályozó hatóságok és/vagy versenyhatóságok feladata annak felmérése, hogy (az egyes esetekben) a nemzeti postai üzemeltetők versenyellenes magatartást tanúsítana-e vagy egy legitim üzleti stratégiát folytatnak annak érdekében, hogy megtartsák pozíciójukat a küldemény piacon. A legtöbb nemzeti postai üzemeltető által használt költségelszámolási rendszerek megnehezítik

Összevonás és összekapcsolás

Vertikális kirekesztés (ármegkülönböztetés, árengedmény visszautasítása, hozzáférési feltételek)

Díjaktól független akadályok

A piacra történő belépés

Megjegyzések

akadályai a nemzeti szabályozó hatóságok dolgát annak megállapítás kapcsán, hogy a díjak ténylegesen a költségekhez igazodnak-e (lásd a 3. fejezetet).

Egyenlő versenyfeltételek

Ezek az akadályok az (országspecifikus) postapolitikával és a postai szabályozással függnek össze

Áfamentesség

Az egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos lényeges kérdések közé tartozik a nemzeti postai üzemeltetők áfamentessége, amely a Tagállamok többségében a verseny torzulását eredményezi (lásd a 3. fejezet 3.2.3. pontját egy rövid áttekintés erejéig), illetve a levélszekrények hozzáférése (annak hiánya) a zárt társasházakban, amely Ausztriában, Franciaországban, Lengyelországban és Szlovákiában lényeges kérdés volt vagy még jelenleg is az. Egyes állítások szerint az újságkézbesítés állami támogatása gátolja az egyenlő versenyfeltételek megteremtését (ez érvényes Belgiumra). Az utóbbi három évben rendkívül csekély mértékű előrelépés volt meg -figyelhető az áfa-kérdés megoldása terén és a levélszekrényekhez való hozzáféréssel kapcsolatos előrelépés sem egyértelmű. Ausztriában törvényhozói szinten próbálták megoldani a problémát, de a későbbiekben érvénytelenítették a törvényhozás által kínált megoldásokat, Lengyelországban elkezdődött az új levélszekrények elhelyezése, miközben Franciaországban az ARCEP által végzett közvéleménykutatást követően megoldást találni, amely azonos feltételek mellett biztosítja a levélszekrényekhez való hozzáférést.

A levélszekrényekhez történő hozzáférés A címváltozások bejelentése

A parkolási büntetésekkel szembeni védettség Pénzügyi garanciák és a kölcsönöket érintő kamatok

Ha az állam ténylegesen garanciát vállal a nemzeti postai üzemeltető által felvett kölcsönökre, a kölcsön folyósítója által meghatározott kamat feltehetőleg alacsonyabb lesz, mint egy hasonló jellegű garanciavállalás hiánya esetén, mindez igaz Lengyelországra, miközben Franciaországban még vita folyik erről az Európai Bizottság és a francia kormány között.

Egyetemes szolgáltatási kötelezettség

A teljes körű szolgáltatás modellje, amely egyetemes szolgáltatást kínál egy rendkívül erős üzleti modell és egyben ez az egyedüli modell, amely a teljes (címzett) küldeménypiac igényeit képes kielégíteni. Az ECORYS szerint nem jelent problémát az egyetemes szolgáltatási kötelezettség mint olyan, bár alapos mérlegelés tárgyává kell tenni az egyetemes szolgáltatások körét, illetve annak finanszírozását, amennyiben nincs lehetőség a szolgáltatások nyereséges formában történő teljesítésére (lásd a 3. fejezet 3.4. pontját). A földrajzi értelemben egységes díjak alkalmazásának kötelezettsége szűkíti az egyetemes szolgáltatók mozgásterét. A nemzeti postai üzemeltető elsőbbségi előnyét, illetve és egyéb egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtő kérdéseket szintén figyelembe kellene venni.

A földrajzi értelemben egységes díjak alkalmazásának kötelezettsége

Megjegyzés: * A szabályozással kapcsolatos bizonytalanságot az igazi verseny kialakulását gátló külön akadálynak tekintik, mivel bizonytalanság uralkodik azzal kapcsolatban is, hogy a táblázatban említett akadályok továbbra is fennmaradnak vagy eltűnnek (beleértve azon időskálával kapcsolatos bizonytalanságot is, amikor minderre sor kerülhet), és ez a bizonytalanság növeli a konkurens postai üzemeltetők és/vagy a potenciális új piaci szereplők befektetéseinek kockázatát. Például Hollandiában a fenntartott szolgáltatások 2008-ban történt megőrzése és a fenntartott szolgáltatások megszüntetésének időpontja körüli bizonytalanság egyaránt az igazi verseny kialakulásának akadályát jelenti. Forrás: II. sz. melléklet, az országok adatlapjai

4.6 A nemzeti postai üzemeltetők jogi státuszában történt változások 4.6.1

A nemzeti postai üzemeltetők jogi státusza Ahogy az a 4.6. táblázatban is látható, az utóbbi két évben folytatódott a nemzeti postai üzemeltetők bejegyzésének és privatizálásának folyamata, bár mindez nem igazán gyors ütemben zajlott le. A nemzeti postai üzemeltető még 21 országban 100%-ban állami tulajdonban van. • Ami a privatizált nemzeti postai üzemeltetőket illeti (DPAG és TNT) a német állam 42%-ról 31%-ra csökkentette a részesedését a DPAG-ban (a KfW-en keresztül), a holland állam eladta a TNT-ben még meglévő 10%-os részesedését, és az Európai Unió Bíróságának nyomására feladta az „arany részvényét” a TNT-ben; • MaltaPost-ot teljes mértékben privatizálták: a máltai kormány eladta a MaltaPost-

•

•

ban meglévő 65%-os részesedését (25%-ot a Redbox részére, 40%-ot pedig a máltai tőzsdén keresztül), miközben az Új-Zélandi Posta megszüntette a részesedését a Máltai Postában azáltal, hogy részvényei 35%-át eladta a Redbox-nak. A részvények 100%-a szerepel jelenleg a máltai tőzsdén; Csehországban és Lengyelországban 2007-ben vette kezdetét az állami tulajdonban levő szolgáltató részvénytársasággá történő alakítása. Lengyelországban mérlegelés tárgyát képezi a nemzeti postai üzemeltető részleges privatizációja; Bulgária és Románia nemzeti postai üzemeltetője egyaránt részvénytársaság, Romániában jelenleg is folynak a privatizációs előkészületek.

Tovább érdemes megemlíteni, hogy 2008. április 1-jén a Svéd Posta sajtóközleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy a Svéd Vállalkozásügyi, Energia és Kommunikációs Minisztérium a Dán Szállítási Minisztérium, illetve a CVC Capital Partners szándéknyilatkozatot írt alá a Posten AB és a Post Danmark A/S fúziójával kapcsolatban. A tervek szerint mindkét cég továbbra is egymástól függetlenül, önállóan végzi tevékenységét a belföldi piacain egy holding társaság részeként. 2008 végére tervezik a végrehajtását, amelyhez szükség van a versenyhatóságok engedélyére is.

4.6. táblázat Ország

Ausztria

Az európai nemzeti postai üzemeltetők jogi státuszában bekövetkezett változások Jogi státusz

Bejegyzett

Állami részesedés

Egyéb

51%

Kereskedésre bocsátható részvények 49%

(sajáttőkével) Belgium

Bejegyzett

50% + 1 share

(sajáttőkével)

CVC/Post Danmark 50% mínusz 1 részvény

Fejlődés a WIK-Consult (2006) felmérése óta

Változatlan; 2006. május 31-én az osztrák kormány eladta részvényei 49%-át magánszemélyek részére

0%

Változatlan

Bulgária

Bejegyzett

100%

0%

Nem szerepel a WIK-Consult beszámolójában

Ciprus

Kormányzati részleg

100%

0%

Változatlan

Állami vállalat

100%

0%

Csehország

Dánia

Bejegyzett

75%

22% CVC

0%

Bejegyzett

100%

3% munkavállalaó

0%

Változatlan

Bejegyzett

100%

0%

Változatlan

Állami vállalat

100%

0%

Változatlan

69%

Az állami tulajdonban lévő pénzintézet, vagyis a KfW (Kreditanstalt für

(sajáttőkével) Észtország Finnország Franciaország Németország

2007-ben kezdődött, és várhatóan 2009-ben fejeződik be a részvénytársasággá történő átalakítás folyamata

Privatizált

0%

31% KfW

Változatlan; tervezett fúzió a Posten AB-val (SE)

Wiederaufbau) részesedése 42%-ról 31%-ra csökkent. Görögország Magyarország

Bejegyzett

90%

Hellenic Postal Savings Bank 10%

0%

Változatlan

Bejegyzett

100%

0%

Állami vállalat

100%

0%

Írország

Bejegyzett

100%

Olaszország

Bejegyzett

65%

Lettország

Bejegyzett

100%

0%

Változatlan

Bejegyzett

100%

0%

Változatlan

Állami vállalat

100%

0%

Változatlan

40%

2008 januárjában a kormány eladta a még meglévő 40%-át. Ezt megelőzően a Transend (az Új-Zélandi Posta leányvállalata) eladta a 35%-os részesedését a Redbox (Lombard Bank leányvállalata).

Izland

Litvánia Luxemburg Málta

Privatizált

0%

Hollandia

Privatizált

0%

0% 35%

60% Redbox Ltd

0%

100%

Változatlan; egy nemzeti holding társaság tulajdonában vannak a részvények Változatlan Változatlan Változatlan; Cassa Depositi e Prestiti takarékszövetkezet

2006 novemberében a holland állam eladta a még meglévő 10%-os 135

Ország

Jogi státusz

Állami részesedés

Egyéb

Kereskedésre bocsátható részvények

Fejlődés a WIK-Consult (2006) felmérése óta

részesedését és az Európai Bíróság nyomására lemondott az „arany részvényeiről” a TNT-én belül. Norvégia Lengyelország

Bejegyzett Állami vállalat

100%

0%

100%

0%

Változatlan 2007 márciusában kezdődött a részvénytársasággá történő átalakítás folyamata. Mérlegelés tárgyát képezi a részvények egy részének eladása.

Portugália

Bejegyzett

100%

0%

Változatlan

Románia

Bejegyzett

100%

0%

Nem szerepel a WIK-Consult beszámolójában.

Szlovákia

Bejegyzett

100%

0%

Változatlan

Szlovénia

Bejegyzett

100%

0%

Változatlan

Spanyolország

Állami vállalat Bejegyzett

100%

0%

Változatlan

100%

0%

Bejegyzett

100%

0%

Svédország Egyesült Királyság

Forrás: II. sz. melléklet, az országok adatlapjai

Változatlan; tervezett fúzió a Danmark Post-tal. Változatlan; a Postcomm nyilvánosan kijelentette, hogy támogatja a Royal Mail-t érintő magántőke-injekciót.

4.6.2

A magántőke szerepe Ami a nemzeti postai üzemeltetők bejegyzését és privatizációját jelenti, az ECORYS arra számít, hogy a nemzeti postai üzemeltetőkben jelenlévő magántőke erősödésének (még mindig korlátozott mértékű) trendje a teljes piacnyitást követően erősödni fog. Az Egyesült Királyság postai ágazatának független felülvizsgálatához – amely jelenleg is folyik – benyújtott második előterjesztésben a Postcomm azon véleményének adott hangot, hogy az egyetemes szolgáltatás biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges átalakulás megvalósítása céljából felül kell vizsgálni a Royal Mail tulajdonosi szerkezetét és felépítését, illetve azt, hogy szükség van-e a magánszférával kialakított együttműködésre, amely a Royal Mail-be történő magántőke-injekció formájában valósul meg. A Postcomm több indokot is említ azzal kapcsolatban, miért is tekinti olyan fontosnak a Royal Mail irányítását és részleges privatizációját, figyelembe véve: • a tényt, hogy a köztulajdon politikai vetülete negatívan befolyásolhatja a kereskedelmi ösztönzőket; valamint • a (várható) teljesítmény piaci mutatói, mint például a részvényár, nem szerepelnek a jelenlegi tulajdonosi szerkezetben; továbbá • olyan teljesítménymutatók, mint a befektetett tőke hozama, fontosabb szerepet tölthetnek majd be; • nem kell félni attól, hogy a cég felvásárlása révén őrizhető meg a működőképesség • a befektetések kevésbé óvakodnak a kockázatoktól és erőteljesebbek; illetve • a magántőke injekció lehetőséget nyújthat az Egyesült Királyság kormánya számára, hogy radikálisabb lehetőségeket mérlegeljen a Royal Mail nyugdíjdeficittel kapcsolatos problémájának megoldására. Az alábbi szöveges kiegészítésből is kiderül, hogy számtalan privatizált postai üzemeltető konkrét tapasztalatai is alátámasztják a fent említett érvek általános érvényű helyességét a gyakorlatban. Az ECORYS szerint léteznek toló és húzó tényezők is (push/pull factors), amelyek a teljes piacnyitást követően felerősítik a nemzeti postai üzemeltetőkben jelenlévő magántőke növekedésének trendjét. A toló faktorok között példaként említhető a nemzeti postai üzemeltető romló pénzügyi eredménye és az egyetemes szolgáltatás fenntarthatósága, mivel az állami támogatásra vonatkozó szabályozás világos korlátokat szab arra nézve, mit tehet a kormány (az állam) mint tulajdonos (részvényes). Valószínűleg könnyebb lesz a vállalati újjászervezési programok kidolgozása a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások révén, amennyiben a nemzeti postai üzemeltetőt (részben) privatizálták (vagy a szakszervezetekkel kötött megállapodás feltételül szolgál a magánszektor számára a nemzeti postai üzemeltetőkben való részesedés megszerzéséhez). A húzó faktorok közé sorolandó a nagyobb szabadság, illetve a külső tőkeforrásokhoz való jobb hozzáférés, amelynek célja, hogy javítsa a kereskedelmi lehetőségeket a teljesen liberalizált postai piacon. Úgy tűnik, hogy a toló és húzó faktorok egyaránt szerephez jutnak az Egyesült Királyságban a Royal Mail jövőbeni tulajdonosi szerkezetéről folytatott vitában.

A magántőke szerepe az európai postai piacon A bejegyzés eredményeként elérhető az állami költségvetéstől való függetlenség, és általában nagyobb hangsúlyt kap a szolgáltatások minőségének javítása és a pénzügyi eredmények növelése. Ha jók a pénzügyi eredmények, megszületnek a vállalat újraszervezését szolgáló és/vagy a hazai vagy a külföldi piacon bonyolított üzleti tevékenységekre fordított befektetések forrásai. Ha az üzleti eredmények nem olyan jók, korlátozottak a befektetési lehetőségek is, mivel az EU törvényei elvileg tiltják az állami támogatást, ha csak bizonyos feltételek

nem teljesülnek (pl. nem általános gazdasági haszonnal járó szolgáltatásokról van szó, lásd az Európai Bizottság 86. és 87. Cikkelyét).

A vállalat újraszervezéséhez szükséges befektetések (új üzleti egységek létrehozása, új válogatási technológiák, új informatikai rendszerek és egyéb támogató rendszerek kialakítása) és az üzletfejlesztéssel együtt jelentős mértékűek, előkészítésük és megvalósításuk több évet vesz igénybe. 92 Tovább erősíti a befektetések szükségességét az a tény, hogy a hagyományos postai szolgáltatásokból származó bevételekkel kapcsolatban fokozatosan erősődő nyomás tapasztalható, és az egyéb szolgáltatások teljesítése ellensúlyozhatja a bevételcsökkenést. Azért is kívánatos vagy szükséges lenne odacsalogatni a magántőkét, hogy forrásokat lehessen teremteni a befektetésekhez. A (részleges) privatizáció másik szempontját jelenti, hogy a tulajdonosok részéről egyfajta nyomás tapasztalható a költséghatékonyság és a pénzügyi eredmények javítására vonatkozóan, illetve a kereskedelmi orientáció általános erősítésére. Ezt bizonyítják a vállalati újraszervezési programok, amelyeket a DPAG és a TNT az 1990-es években hajtott végre, illetve azok a nemzetközi stratégiák, amelyek megvalósítását az említett vállalatok elkezdték. A MaltaPost-on belül lezajlott változások is jelzik, milyen szerepet játszhat a magántőke megjelenése egy nemzeti postai üzemeltető újjászervezésében. A MaltaPost privatizációja93 A jelenlegi máltai kormány elfogadta a legtöbb vállalatát érintő privatizációs politikát. A MaltaPost ezen vállalatok egyike. A MaltaPost 2002. február 1-jén „Műszaki szolgáltatásról és támogatásról szóló” megállapodást kötött a Transend Worldwide Ltd-del, amely az Új-Zélandi Posta leányvállalata. Ezt követően sor került egy ötéves üzleti terv kidolgozására és elfogadására, amelynek célja az állami tulajdonú vállalat kereskedelmi orientáltságú vállalattá történő átalakítása. A Transend-et mint ideális pályázót választották a posták stratégiai partnerévé. A Transend 35%-os részesedést szerzett a MaltaPost-ban, és számos változtatást hajtott végre, különösen az operatív területeken, ahol az egész folyamatot egy központi feldolgozóegységből és öt elosztóegységből irányított folyamattá változtatta, ellentétben a kézbesítési ágazattal. Mindez lehetőséget teremtett a vállalat számára, hogy konszolidálja forrásait, és hosszú évek folyamán elbocsátások nélkül fokozatosan csökkentse az alkalmazotti létszámot. Ez a jövedelmezőség javulását eredményezte.

A Redbox Ltd megvásárolta a Transend 35%-os részesedését, és ezt később az állami részesedés egy részének megszerzése révén 60%-osra növelte. Ezt követően a kormány nekilátott a teljes privatizációnak a részvényei fennmaradó 40%-ának máltai tőzsdén történő eladása révén. A Redbox Ltd a kereskedelmi bank leányvállalata, és a várakozások szerint mindez változásokat fog eredményezni a különböző ágazatok által nyújtott szolgáltatások terén. Jelenleg a vállalat részvényeinek 100%-a magántulajdonban van és teljes mértékben jegyzett a máltai tőzsdén.

4.7 A legfontosabb megállapítások és következtetések összefoglalása A küldemények mennyisége A hagyományos küldemények elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítése ellenére 2004 és 2006 között tovább nőtt a címzett küldemények mennyisége. Ebben a kétéves időszakban erőteljesebb volt a küldemény-mennyiség növekedése abban a 12 országban, amely 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz (+6,5%os növekedést sikerült elérni), mint a többi 15 Tagállamban (itt +1,5%-os volt a növekedés), ami a gazdasági tevékenység és a küldemény-mennyiség közötti összefüggést bizonyítja (a 12 új Tagállamban magasabb volt a GDP-növekedési mutató). Azokban az országokban, ahol kevésbé fejlett a küldeménypiac, és viszonylag gyors a GDP növekedési üteme, várhatóan a B2C címzett küldemények mennyisége továbbra is növekedni fog az elkövetkezendő években. Ez a növekedési potenciál elsősorban a közvetlen küldeményekre érvényes, bár kisebb 92 A 6. fejezetben részletesebben tárgyaljuk a vállalati újraszervezéssel kapcsolatos változásokat. 93 II. sz. melléklet, Málta adatlapja

mértékben a tranzakciós küldeményekre is. A fejlett postai piaccal és mérsékelt GDPnövekedési mutatóval rendelkező országok eltérő képet mutatnak. Miközben Németországban a címzett küldemények mennyisége terén mérsékelt növekedés (1-1,5% éves szinten) volt tapasztalható, Hollandiában és az Egyesült Királyságban már visszaesés mutatkozott az utóbbi években a címzett küldemények mennyisége terén. A következő években évi 1-3%-os csökkenés várható az Egyesült Királyságban, Svédországban és Hollandiában. Ami a postai termékcsoportokat illeti, várhatóan a tranzakciós küldemények vonatkozásában lesz a legjelentősebb a hagyományos küldemények elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítésének (negatív) hatása, bár továbbra is spekuláció tárgyát képezi, hogy mikor és milyen mértékben jelentkezik a hagyományos küldemények elektronikus kommunikációs eszközökkel történő helyettesítésének hatása. A csomagok és a kisebb csomagküldemények egyértelműen „hasznot húztak” az elektronikus kereskedelemből, és még akkor is lehetőséget kínálnak a bevételek növelésére, ha a levelek összmennyisége csökken. A verseny alakulása A verseny alakulása a címzett küldemények piacán meglehetősen eltérő képet mutat az egyes országokban. A legtöbb országban nincs igazi verseny a címzett küldemények piacán. Az end-to-end verseny Spanyolországban, Svédországban és a leginkább figyelemre méltó módon Németországban és Hollandiában fejlődött tovább, ahol a konkurens postai üzemeltetők együttes piaci részesedése elérte a 9-14%-ot a címzett küldemények piacán. Az új Tagállamokban nevezetesen, Bulgáriában, Csehországban, Észtországban és Romániában az end-to-end verseny fejlődése figyelhető meg. Bulgáriában az engedély megszerzésének feltétele, hogy egyetemes szolgáltatást kell nyújtani, s léteznek előírások a nemzeti postai hálózattal kapcsolatban is. Bár az engedélyes szolgáltatók még csak az utóbbi időben (2007-ben és 2008-ban) kezdték tevékenységüket, ebből adódóan a a fejlődési irány bizonytalan, a jelek szerint Bulgáriában az engedély megszerzésének előbb említett feltételei ellenére fejlődik a verseny, aminek a Bolgár Posta (a fejlett postai piacokon működő nemzeti postai üzemeltetők szolgáltatási minőségéhez viszonyítva) alacsony szolgáltatási színvonala lehet a magyarázata, továbbá az, hogy a GDP viszonylag alacsony szintjének és a viszonylag magas munkanélküliségnek köszönhetően vonzóak a postai tevékenységek.. Az Egyesült Királyságban a piac vertikálisan felfelé irányuló szolgáltatásokat magába foglaló részén meglehetősen gyorsan alakult ki és fejlődött a verseny. A Royal Mail-en kívül 20 engedélyes postai szolgáltató működik a piacon, és a 2007 áprilisától 2008 márciusáig tartó időszakban a hozzáférési piaci mennyiségek kb. 20-22%-os szintet értek el az engedélyes szolgáltatók esetében, s ez a növekedés folytatódik. A hozzáférési piac mennyiségének megközelítőleg egyharmada az ügyfelekkel kötött közvetlen szerződésekből (az ún. közvetlen ügyfél-hozzáférésből) származik, a fennmaradó kétharmad pedig egyéb postai szolgáltatóknak köszönhető. Az end-to-end verseny továbbra is jelentéktelen marad, a DX-szel, amely a legfontosabb konkurens postai üzemeltető, amely a B2B dokumentumcserére és a B2C piac hézagainak betöltésére fókuszál. A verseny akadályai a címzett küldemény-piacon Az utóbbi néhány évben rendkívül csekély mértékű előrelépés volt tapasztalható az áfakérdés megoldása terén és a levélszekrényekhez való hozzáférés tekintetében is gyenge

mértékű volt az előrelépés. Ausztriában a törvényhozás jogkörébe utalták a probléma megoldását, de a törvényeket a bíróság érvénytelenítette. Lengyelországban új levélszekrények elhelyezésébe kezdtek, miközben Franciaországban az ARCEP által végzett közvéleménykutatást követően sikerült olyan megoldást találni, amely egyenlő feltételek mellett teszi lehetővé a levélszekrényekhez való hozzáférést.

Az ECORYS szerint az alábbi tényezők képezik a verseny legjelentősebb akadályait, amelyek számát a szabályozás révén csökkenteni lehet vagy meg lehet szüntetni, ennél fogva az Európai Közösség és/vagy az egyes országok szintjén figyelmet igényelnek: • Számos nemzeti postai üzemeltető áfamentessége; • A levélszekrényekhez való hozzáférés leginkább Ausztriában és Lengyelországban; • Stratégiai akadályok, amelyek elsősorban az (állítólagos) kizárólagossági szerződésekből, az árdiszkriminációból, a hűségbónuszokból és az összevonásokból, illetve az összekapcsolásokból eredeztethetők; • Azon akadályok, amelyek a munkafeltételekkel kapcsolatos kollektív megállapodásokból származnak; • Azon akadályok, amelyek az egyetemes szolgáltatás értelmezésének jellegéből, az egyetemes szolgáltatás nettó költségeinek megállapításából származnak, illetve annak függvényében alakulnak ki, hogyan osztják meg egymás között a piaci résztvevők az egyetemes szolgáltatások finanszírozásának költségeit. Csomag- és expresszküldemény A csomagpiacon és az expressz ágazatban egyaránt dinamikus fejlődés figyelhető meg. Fokozódik a verseny, és az innovációk érintik a csomagok gyűjtésével és kézbesítésével, valamint a csomagok automatizált felvételével kapcsolatos új hálózatokat. Érdekes fejlemény, hogy minőségi tekintetben, illetve az ár-érték arány vonatkozásában egyre kisebb a „rés” a csomagpiac és az expressz ágazat között, miközben a csomaggal kapcsolatos szolgáltatásokat végző szolgáltatók szélesítik termékskálájukat a B2C-posta és a nemzetközi szolgáltatások kulcsfontosságú növekedési piacain. Egyre nagyobb lesz a „szürke” zóna az expressz és a csomagküldemény-szolgáltatások között, mivel a hagyományos csomagszolgáltatások egyre inkább „expressz” jellegűvé alakulnak, valamint az ügyfelek egyre erőteljesebb mértékben költségtudatossá válnak, és hajlandók lesznek kompromisszumokat kötni az átfutási időt illetően, amíg a küldemények az előre meghatározott időintervallumban érkeznek meg hozzájuk. Úgy tűnik, hogy a kelet-európai országokban komoly növekedés tapasztalható a futárszolgáltatást végző szolgáltatók esetében, amelyek a CEP-piac alacsonyabb költségű szegmensében tevékenykednek, és az értéknövelt levélküldeményekkel kapcsolatban nyújtanak szolgáltatásokat. Továbbá megfigyelhető a kelet-európai országokban, hogy az ügyfelek az alacsony költségű és alacsony minőségű szolgáltatások (címzett levélküldemények) irányából a magasabb áron kínált, de jobb minőségű szolgáltatások (futárszolgáltatások) irányába mozdulnak el. Kreatívabbnak tartják azokat a szolgáltatókat, akik ezen a piacon tevékenykednek, és úgy gondolják, hogy jobban fókuszálnak a fogyasztói igényekre, mint az egyetemes szolgáltatásokat nyújtó nemzeti postai üzemeltetők.

A nemzeti postai üzemeltetők jogi státusza Tovább folytatódott a nemzeti postai üzemeltetők bejegyzésének és privatizálásának folyamata, bár mindez nem túl gyors ütemben zajlott: • A német állam csökkentette részesedését a DPAG-én belül, a holland kormány pedig eladta a TNT-ben még meglévő 10%-os részesedését, illetve az Európai Unió Bíróságának nyomására lemondott az „arany részvényéről” a TNT-én belül; • A MaltaPost-ot teljes mértékben privatizálták; • Csehországban és Lengyelországban 2007-ben kezdődött az a folyamat, amelynek során az állami vállalatokat (szolgáltatókat) részvénytársaságokká alakították át. Lengyelországban megfontolás tárgyát képezi a nemzeti postai üzemeltető részleges privatizálása; • A bolgár és a román nemzeti postai üzemeltető nyilvános korlátolt felelősségű társaság, Romániában jelenleg is zajlanak a privatizációs előkészületek. A Posten AB ás a Post Danmark/CVC bejelentette a fúzió végrehajtására irányuló szándékát. 2008 végére tervezik a fúzió megvalósítását, amelyhez még szükség van a versenyhatóságok engedélyére is. Az Egyesült Királyság postai ágazatának független felülvizsgálatához – amely jelenleg is folyik – benyújtott második előterjesztésben a Postcomm azon véleményének adott hangot, hogy az egyetemes szolgáltatás érdekében elengedhetetlenül szükséges átalakulás megvalósítása céljából felül kell vizsgálni a Royal Mail tulajdonosi szerkezetét és felépítését, illetve szükség van magántőke-injekcióra a Royal Mail esetében. Az ECORYS szerint az Egyesült Királyságban megfigyelhető helyzet rávilágít arra, milyen jogi státusszal rendelkeznek a nemzeti postai üzemeltetők egy teljesen liberalizált piacon. Az ECORYS szerint vannak toló tényezők (a nemzeti postai üzemeltető romló pénzügyi eredménye, az egyetemes szolgáltatás fenntarthatósága, és/vagy egy vállalati újraszervezési program végrehajtásának képessége, pl. a szakszervezetek szerepével kapcsolatban) és húzó tényezők (nagyobb kereskedelmi szabadság és a külső tőkeforrásokhoz való jobb hozzáférés), amelyek azon tendencia erősödéséhez vezetnek majd, amelynek folyamán a teljes piacnyitást követően növekszik a magántőke részesedése a nemzeti postai üzemeltetőkben.

5 Ügyféligények

5.1 Bevezetés Hogyan érintik az ügyfeleket az európai postai piacokon zajló fejlemények? Melyek az ügyfelek igényei és vágyai? Elégedettek-e a postai üzemeltetők által nyújtott postai szolgáltatásokkal? Mit tekintenek az ügyfelek a kibontakozó verseny előnyeinek (ha van ilyen), vagy milyen pozitív változásokra számítanak azokban az országokban, ahol a verseny csak később fog beindulni? Mi aggasztja őket leginkább, s vajon érdemes-e ezeket az aggályokat is figyelembe venni az európai postai szektor szabályainak kidolgozása és bevezetése során? Ebben a fejezetben a fentiekhez hasonló kérdésekkel fogunk foglalkozni. Az 5.2. pontban az ügyfeleknek a nemzeti postai üzemeltetők szolgáltatásaival való elégedettségét vizsgáljuk. Arról, hogy az ügyfelek mennyire tartják fontosnak a szolgáltatásminőség bizonyos szempontjait, az 5.3. pontban írunk. Az 5.4. pont a verseny tényleges és várt előnyeire összpontosít, míg az 5.5. pontban több konkrét problémát fogunk tárgyalni. A főbb megállapításokat és következtetéseket pedig az 5.6. pontban foglaltuk össze. A fejezet összeállításához a következő információforrásokat használtuk fel: • Először, áttekintettük az Európai Bizottság ügyfél-elégedettséggel és ügyféligényekkel foglalkozó meglévő tanulmányait és országspecifikus jelentéseit; • Másodszor, kidolgoztunk és alkalmaztunk egy internetes kérdőívet. A kérdőívről bővebben a lenti 5.1.1. pontban olvashat; • Harmadszor, készítettünk egy rövid közvélemény-kutatást. A közvéleménykutatáshoz felhasználtuk a nyolc nemzeti szabályozó hatóságtól, a két ügyfélképviseleti szervezettől, egy kiadói platformtól és kilenc ügyféltől kapott információkat. Ezen kívül 15 európai ország határokon átnyúló postázó hivatalai is segítették a közvélemény-kutatást. A felmérés eredményeinek összefoglalása az I. függelék 3. mellékletében olvasható; • Végezetül számos további megkérdezést hajtottunk végre az ügyfelek körében, és az előzetes eredményeket a VGP (hollandiai nagy postai feladók szövetségének) munkatársaival is megvitattuk. E fejezet elemzése tekintetében „kis postai feladók” alatt olyan üzleti ügyfeleket értünk, amelyek 250 ezernél kevesebb küldeményt adnak fel évente, míg „nagy postai feladók” alatt évi 250 ezernél több küldeményt feladó üzleti ügyfeleket értünk. A „fogyasztók” kifejezéssel pedig a lakossági ügyfelekre utalunk.

5.1.1

Internetes kérdőív az ügyféligényekről Az internetes kérdőívet összesen 267 ügyfél töltötte ki 25 különböző európai országban. Meg kell jegyezni, hogy nem minden válaszadó válaszolt meg minden egyes kérdést. A válaszadási arány vegyes volt. Kiemelkedő számban kaptunk válaszokat írországi szervezetektől és vállalatoktól (99 válaszadó), míg tíznél több (de 25-nél kevesebb) válasz érkezett belgiumi, franciaországi, magyarországi, hollandiai, lengyelországi és nagy-britanniai szervezetektől és vállalatoktól. Így tehát a válaszadók csoportja az EU, Izland és Norvégia tekintetében nem minősül reprezentatív mintának, s az egyes országok válaszadóinak száma (Írország kivételével) túlságosan alacsony volt ahhoz, hogy országonkénti összehasonlítást is készíthessünk. A válaszadó ügyfelek száma azonban elegendő volt ahhoz, hogy más információforrásokkal együtt rávilágítson a fontosabb tendenciákra. Különbséget tehetünk a nagy postai feladók és a kis postai feladók, valamint a tranzakciós küldemények, DM-levelek és egyedi küldemények (levelek és képeslapok) feladói között, noha ezt az eredményt csak tájékoztató jellegűnek szabad tekinteni. Az ebben a fejezetben bemutatott számok meghatározása előtt az írországi válaszadóktól beérkezett válaszokhoz 20%-os súlyt rendeltünk hozzá, míg az összes többi választ (teljes egészében) figyelembe vettük. Az Írországból beérkező 99 választ úgy számoltuk, mintha 19,8 ír válaszadónk lett volna, amely hasonló a belgiumi (23), a hollandiai (19) és a nagy-britanniai (18) válaszadók számához. A kérdőívben a postai piac fejleményeire vonatkozó kérdések is szerepeltek. Az ezekre a kérdésekre adott válaszok elemzését a 4. fejezet 4.2. pontja ismerteti.

5.2 Ügyfél-elégedettség 5.2.1

Elégedettség a postai üzemeltetők által nyújtott szolgáltatásokkal Az internetes kérdőív az ügyfelek nemzeti postai üzemeltetők szolgáltatásaival való elégedettsége tekintetében mért eredményeiből az derül ki, hogy még mindig van min javítani. A válaszadók közel 35%-a jelezte, hogy nem igazán vagy egyáltalán nem elégedett a szóban forgó nemzeti postai üzemeltető által nyújtott szolgáltatásokkal. Egy nagyobb csoport (40%) azt a választ adta, hogy alapvetően (és néhány válaszadó nagyon) elégedett a nemzeti postai üzemeltető teljesítményével (lásd 5.1. ábra). 164 A nagyobb postai feladók a kicsi feladóknál kissé elégedettebbek a nemzeti postai üzemeltető által nyújtott szolgáltatásokkal, hiszen a nagy feladók 46%-a válaszolta azt, hogy alapvetően vagy nagyon elégedett, míg a kis feladók körében csupán 33% nyilatkozta ugyanezt. 164 Az országspecifikus felmérések szerint az eredmények országonként változnak, és az látható, hogy az utóbbi években az ügyfélelégedettség némileg javult (ez igaz a Belgiumra, Olaszországra, Norvégiára, Portugáliára és Nagy-Britanniára vonatkozó eredményekre). A Royal Mail, a Postcomm és a Postwatch közös felmérésében a megkérdezettek kevesebb mint 10%-a adott hangot elégedetlenségének a Royal Mail szolgáltatásaival (lásd II. függelék, Országjelentés Nagy-Britannia). A Cseh Köztársaságban 2007-ben készített felmérés szerint a háztartások 72%-a és az üzleti ügyfelek 78%-a volt elégedett a Cseh Posta szolgáltatásaival (az információt az ECORYS a nemzeti szabályozó hatóságtól kapta); a tájékoztatás és a panaszkezelés minőségével való ügyfél-elégedettség szintje alacsonyabb volt. A Post Danmark arról számolt be, hogy ügyfelei (üzleti és lakossági) a kínált szolgáltatásokkal való általános elégedettségüket 100-as skálán 67-re értékelték. Az olasz Poste Italiane is rendszeresen méri az ügyfelek elégedettségét, és 2007-ben 10-es skálán 7-es átlagot ért el (II. függelék, Országjelentés Olaszország). Magyarországon az általános ügyfél-elégedettség a Magyar Posta szolgáltatásaival 2006-ban 7-es skálán 5,3 volt (II. függelék, Országjelentés Magyarország), Szlovéniában pedig 5-fokú skálán 2008-ban 4,13-as értéket mértek (II. függelék, Országjelentés Szlovénia).

5.1. ábra

A nemzeti postai üzemeltető által nyújtott szolgáltatásokkal való elégedettség mértéke (n=218)

40 35

százalék

30 25

nagy postai feladók %-a

20

kis postai feladók %-a

15 10 5 nagyon 0

alapvetően

semleges

nem igazán

egyáltalán nem

Forrás: ECORYS internetes kérdőív (5. kérdés). Megjegyzés: n azoknak a válaszadóknak a számát jelenti, akik válaszoltak erre a konkrét kérdésre. A nagy postai feladók esetében n=112, a kis feladók esetében pedig n=106. Meghatározó / leggyakoribb problémák a nemzeti postai üzemeltetőhöz fűződő viszonyában, többfajta válasz lehetséges (n=201)

40 35 30

százalék

5.2. ábra

25 20

nagy postai feladók %-a

15

kis postai feladók %-a

10 5 0 árképzés minőség egyedi kérésekre való odafigyelés

címzett ügyfélpanaszok

Forrás: ECORYS internetes kérdőív (6. kérdés). Megjegyzés: n azoknak a válaszadóknak a számát jelenti, akik válaszoltak erre a konkrét kérdésre. A nagy postai feladók esetében n=104, a kis feladók esetében pedig n=97.

5.2.2

Gyakori problémák a nemzeti postai üzemeltetőhöz fűződő viszonyban A nemzeti postai üzemeltető teljesítményével szemben kritikus ügyfelek által nagyon gyakran felvetett probléma, hogy a nemzeti postai üzemeltető még mindig monopolhelyzetben lévő vállalatként lép fel, és inkább a kínálat-, mint kereslet- (azaz ügyfél-)központú gondolkodás jellemzi. Az ECORYS internetes kérdőívének négy különböző országból származó következő válaszai is ezt szemléltetik. Ügyfélvélemények a nemzeti postai üzemeltető teljesítményéről95165 „Tekintve, hogy [hazánkban] nincsen verseny, [a nemzeti postai üzemeltető] a saját kénye-kedve szerint vezet be újfajta munkamódszereket, és következetlen árszerkezetet alkalmaz. A posta egyáltalán nem ügyfélközpontú.” „A [nemzeti postai üzemeltető] monopólium, dinoszauruszhoz hasonlítható óriási szervezet, amely a szocialista korszakot idézi. A szervezetben nincsenek képzett dolgozók, nincsen tanult és hozzáértő vezetés, és hiányzik belőle a szolgáltatói hozzáállás […]. A piaci szereplők (de különösen a vállalatok) a postai piac néhány éven belüli [liberalizálásában] reménykednek, amikor talán megfelelő szolgáltatást is kaphatunk a pénzünkért.” A [nemzeti postai üzemeltető] próbál [a piac irányában] változni, de eddig minden próbálkozása kudarcba fulladt, mert nincsen valódi verseny, amely nyomást gyakorolna rá. Ma is monopolhelyzetben lévő vállalatként működik, s szerintem túlságosan ellenőrzik és korlátozzák a különböző felügyeleti szervek.” „A [nemzeti postai üzemeltető] diktálja az árakat és a feltételeket. Anélkül változtatgatja a szolgáltatásokat, hogy megkérdeznének bennünket, ügyfeleket. Kénytelenek vagyunk megfizetni ezeket az árakat. Nincs más választásunk. Piaci monopolhelyzetükből adódóan nagyon nehéz velük tárgyalni.”

Az 5.2. ábra a nagy és a kis postai feladók által adott négy leggyakoribb választ mutatja arra a kérdésre, hogy melyek a meghatározó és leggyakoribb problémák a nemzeti postai üzemeltetőhöz fűződő viszonyban. Sokan említették az árképzés módszerét és a minőséget. Az egyedi kérésekre való odafigyelés hiánya (a nagy postai feladók számára viszonylag fontos) és a címzett ügyfélpanaszok kezelési módja (a kis postai feladóknak viszonylag fontos) a válaszadók kisebb csoportja számára bizonyult lényeges problémának. 5.1. táblázat

Európai országokban végzett ügyfélfelmérés: ügyfél-elégedettség és problémák a nemzeti postai üzemeltetőhöz fűződő viszonyban

Ország (év)

Írország (2007) (n=953)

Kérdés témája

Az üzleti ügyfelek közötti elégedettség (elégedetlenség) a nemzeti postai üzemeltető szolgáltatásaihoz kapcsolódó szempontokkal

Felmérés eredménye (a leggyakoribb válasz)

Általános elégedettség (2006: 48%, 2007:61%) Postai szolgáltatások köre (3,7/5) Postaláda-ürítés ideje (3,6/5; 2006: 3.3/5) A postai szolgáltatások összköltsége (3,2/5) Átfutási idő (3,5/5; 2006: 3.1/5) Elégedetlenség okai: megbízhatóság (19%), általános levélkézbesítés (21%) és ár-érték arány (37%)

Írország (2007) (n=953)

A nemzeti postai üzemeltetővel való elégedetlenség okai

Kézbesítési problémák (74%) Szolgáltatások ára (13%) Ügyfélszolgálat/magatartás (9%)

165 Forrás: a válaszadók által az ECORYS internetes kérdőívére adott válaszok.

Málta (2006) (n=420)

Kisvállalkozások elégedettsége a nemzeti postai Kézbesítés ideje (73% [nagyon] elégedett) üzemeltető szolgáltatásaihoz kapcsolódó Átfutási idő (57%) szempontokkal Szolgáltatások köre (60%) Ár (37%)

Málta (2006) (n=583)

A háztartások elégedettsége a nemzeti postai üzemeltető szolgáltatásaihoz kapcsolódó szempontokkal

Kézbesítés ideje (86% [nagyon] elégedett) Átfutási idő (66%) Szolgáltatások köre (82%) Ár (45%)

Lengyelország (2006) (n=1000)

Portugália (2006) (n=1240) Svédország (2006) (n=ismeretlen)

Elégedettség az általános postai Az egyes lakossági fogyasztók és az üzleti szolgáltatásokkal (gyakorlatilag a nemzeti postai ügyfelek is alapvetően elégedettnek bizonyultak. üzemeltetővel) Elsősorban az Átfutási idővel és a visszaküldött küldeményekkel kapcsolatban (vállalatok), valamint a postahivatalokban/ kirendeltségekben tapasztalt hosszú sorokkal kapcsolatosan (fogyasztók) adtak hangot elégedetlenségnek. A nemzeti postai üzemeltetővel való elégedetlenség okai

Várakozási idő a postahivatalokban (18%)

Elégedettsége a nemzeti postai üzemeltető szolgáltatásaihoz kapcsolódó szempontokkal

Általános elégedettség (62/100)

A postahivatal elhelyezkedése (16%)

Sorban állási idő (73% elégedett) Elégedetlenség (6% elégedetlen)

Nagy-Britannia (2007) (n=1804)

A nemzeti postai üzemeltető teljesítménye a postai szolgáltatások minősége tekintetében; a legalacsonyabb pontszámú problémák

Ár / árengedmény (7,0) (*) Kézbesítési idő (7.6) (*) Elveszett küldemények szabályozása (7,6) (*)

Megjegyzés: (év) azt jelzi, hogy melyik évre vonatkoznak a felmérés eredményei. (*) 10-es skálán mérve. Forrás: ComReg (2008, 43. o.) Írország (2007); II. függelék, Országjelentés Málta, Lengyelország, Portugália, Svédország; Postcomm (2007, 73. o.) Nagy-Britannia.

5.2.3

Panaszok kezelése Amikor a válaszadókat a nemzeti postai üzemeltető panaszkezeléséről kérdezték, a többség azt a választ adta, hogy nem igazán elégedett (25% meglehetősen vagy nagyon negatív tapasztalatokról számolt be, míg további 49% azt a választ adta, hogy a panaszokkal foglalkoznak ugyan, de az ügyfél részéről sok időt és energiát vesz igénybe). Az egyik, Írország számára készített egyedi felmérés rámutatott, hogy az ügyfelek nem elégedettek azzal, ahogyan panaszaikat kezelik (lásd 5.2. táblázat). A Csehországra vonatkozó hasonló felmérésből az derült ki, hogy a tájékoztatással és a panaszok kezelésével való elégedettség szintje alacsonyabb volt, mint általában a Cseh Posta egyéb szolgáltatásaival való elégedettség.

5.2. táblázat

Európai országokban végzett ügyfélfelmérés: panaszok kezelése Ország Írország (2007) (n=953) Forrás: ComReg (2008, 45. o.).

Kérdés témája Elégedettség a panaszok kezelésével (annál a 23%-nál, akik az elmúlt 12 hónapban panaszt tettek)

Felmérés eredménye (Nagyon) elégedett: 15% Semleges: 21% (Nagyon) elégedetlen: 61%

5.3 Ügyféligények a szolgáltatásminőség és az egyetemes szolgáltatás tekintetében 5.3.1

Kompromisszum a gyorsaság és az ár között A közvélemény-kutatás azt jelzi, hogy igény van a kompromisszumra a sebesség és az ár között. Ez azonban nem érintheti hátrányosan a kézbesítési időt, pedig egyes válaszadók szerint jelenleg ez történik. Az 5.3. ábrán és az 5.3. táblázatban a termékdifferenciálás iránti vágy is megfigyelhető. A postai termékek színvonalára adott válaszokat elemezve a tranzakciós küldemények, levelek és képeslapok nagyon hasonlónak bizonyulnak. Ugyanakkor meghatározott különbség van a levelezésre szolgáló termékek és egyéb postai termékek, így például a DM-küldemények között abban a tekintetben, hogy mennyire tartják fontosnak a szolgáltatásminőség szempontjait.

5.3. ábra

A szolgáltatási szempontok fontosságának rangsorolása, az első és a második helyezett pontszámai (n=175)

50 45 40 35

■ Első helyezett □ Második helyezett

százalék

30 25 20 15 10 5D+1 vagy D+2 0

kézbesítés

Meghatározott napi kézbesítés

3-5 napon belüli kézbesítés

D+7 alacsony áron

D+14 még alacsonyabb áron

Forrás: ECORYS internetes kérdőív (11. kérdés). Megjegyzés: n azoknak a válaszadóknak a számát jelenti, akik válaszoltak erre a konkrét kérdésre. N=138 a második helyezett esetében A szolgáltatási szempontok fontosságának rangsorolása, a postai termékcsoportok pontszámai (első helyezett, n=175)

százalék

5.4. ábra

■ Levélküld. □ Egyéb

D+1 vagy D+2 kézbesítés

Meghatározott napi kézbesítés

3-5 napon belüli kézbesítés

D+7 alacsony áron

D+14 még alacsonyabb áron

Forrás: ECORYS internetes kérdőív (11. kérdés). Megjegyzés: n azoknak a válaszadóknak a számát jelenti, akik válaszoltak erre a konkrét kérdésre. N=81 levélküldemények esetén (tranzakciós küldemények, valamint levelek és képeslapok egyesített eredményei) és n=94 minden egyéb postai termék esetében. 5.3. táblázat Szolgáltatási szempontok fontossága és a termékdifferenciálás iránti vágy

Ország Ausztria (2004) (n=819)

Belgium (2006) (n=2500)

Cseh Köztársaság (2007) (n=ismeretlen)

Franciaország (2005) (n=1334 háztartások + 1022 vállalatok)

Litvánia (2005, 2006) (n=ismeretlen) Luxemburg (n=n.a.) Hollandia (2004) (n=2000)

Szlovákia (2007) (n=1000)

Szlovénia (2008) (n=ismeretlen)

Felmérés eredménye Egy 819 válaszadó körében készített felmérés rámutatott, hogy a postai ügyfelek a következőképpen rangsorolták a szolgáltatási szempontokat: küldemények megérkezése (nincs elveszett küldemény), sérült küldemény, egyszerű postai feladás, bürokráciamentesség, másnapi kiszállítás és nyugta a feladásról.

A felmérés rámutatott, hogy a postai szolgáltatások értékelése tekintetében a kisvállalkozások számára az elosztás minőségéhez kapcsolódó problémák, például a hibák, a késedelmek, az elvesztés és a sérülés a legfontosabb szempont.

A felmérés kimutatta, hogy a vállalatok jobb minőségre vágynak, s ehhez az áremelést is elfogadnák; a fogyasztók pedig előnyben részesítik az alacsonyabb árakat azoknál a szolgáltatásoknál, amelyeknél az átfutási idő hosszabb.

A 2005-ben háztartások és kisvállalatok körében készült felmérés arra a következtetésre jutott, hogy a kis postai feladók számára a gyorsaság (D+1 leveleknél és D+2 csomagoknál) a legfontosabb termékjellemző. Ezt a letétbe helyezés kényelmes volta és a kézbesítés (különösen csomagok és ajánlott küldemények esetében) követte. A felmérésben nem kérték fel a válaszadókat arra, hogy konkrétan adják meg, melyiket tartják fontosabbnak a sebesség és az ár közül.

A felmérés eredményei a postai szolgáltatások igénybe vételének legfontosabb kritériumait vizsgálták: ár (válaszadók 42%-a), kézbesítés gyorsasága (31%) és postai küldemények biztonsága (24%). Az egyik konkurens postai üzemeltető szerint az ügyfeleknek a gyorsaságnál egyre fontosabb a megbízható szolgáltatás. Továbbá van igény a meghatározott napi kézbesítésre is. A Gazdasági Minisztérium által a nagy postai feladókról készített elemzésben a feladók jelezték, hogy postai küldeményeik zömét nem szükséges D+1 szolgáltatással küldeni. Sőt az érintettek 91%-a (nagyon) elégedett volt a jelenlegi, heti 6 alkalomnak megfelelő kézbesítési gyakorisággal; 41% ellenezte e gyakoriság csökkentését, míg 31% heti (legalább) 5 alkalmas gyakoriságot is el tudna fogadni.

A Szlovák Posta ügyféligény-felmérése szerint a nagy ügyfeleknek fontosabb a megbízható kézbesítés, mint a kézbesítés gyorsasága, és igénylik a meghatározott napi kézbesítést. A kisvállalkozások általában fontosnak tartják a kézbesítés gyorsaságát, míg a háztartások inkább megbízható kézbesítésre, a postai ablaknál gyorsabb kiszolgálásra és a postahivatalok hosszabb nyitva tartására vágynak.

Az üzleti ügyfelek 22%-a válaszolta, hogy soha nem váltanának szolgáltatót, míg 31% a kedvezőbb árak, 20% pedig a jobb minőség esetén lenne hajlandó szolgáltatót váltani. Mindössze 10% választana másik szolgáltatót az alacsonyabb árak és a gyengébb minőség miatt, míg 41% ezt jobb minőség és magasabb árak esetében venné fontolóra.

Szlovénia (2008) (n=ismeretlen)



A fogyasztók közel fele állította, hogy soha nem venné igénybe konkurens postai üzemeltető szolgáltatásait, míg más válaszadók az ár (20%), az alkalmazottak magatartása (10%) vagy a szolgáltató minősége és elérhetősége hatására hajlandó lenne szolgáltatót váltani. Üzleti ügyfelek körében készült felmérésben a szolgáltatás minősége szempontjából a három legfontosabbnak ítélt tényező (1) a helyes címre történő kézbesítés, (2) a megbízható kézbesítés, és (3) a szolgáltató szavahihetősége volt. A kézbesítési idő a szolgáltatásminőség jellemzőinek sorrendjében a nyolcadik volt. Az átlagosan napi 250 vagy több levelet postázó kisvállalkozások egyharmada (32%) kizárja, hogy elpártolna a jelenlegi nemzeti postai üzemeltetőtől. A szolgáltatóváltást túlnyomórészt a költségmegtakarítás motiválja, kihangsúlyozva, hogy a szolgáltatás minősége nem lehet rosszabb. Mindössze a kisvállalkozások kis csoportja lenne hajlandó többet fizetni a jobb minőségű szolgáltatásokért.

Forrás: II. függelék, Országjelentések; Franciaország - ARCEP (2005); Hollandia - ECORYS (2005a, 99. o.); UK -Postcomm 2007, stb. 67. o.

5.3.2

Begyűjtés és kézbesítés gyakorisága

Az ECORYS internetes kérdőív a legfontosabb postai termékek begyűjtési és kézbesítési gyakoriságára vonatkozó kérdéseire kapott eredményeket az 5.5. és az 5.6. ábra szemlélteti.

5.5. ábra

A postai termékcsoportonkénti begyűjtés szükséges minimális heti gyakorisága (n=211)

60

50

százalék

40

Levélküld. 30

Egyéb 20 10

0 hat

öt

négy

három

kettő

egy

Forrás: ECORYS internetes kérdőív (12. kérdés). Megjegyzés: n azoknak a válaszadóknak a számát jelenti, akik válaszoltak erre a konkrét kérdésre. N=87 levélküldemények esetén (tranzakciós küldemények, valamint levelek és képeslapok egyesített eredményei) és n=124 minden egyéb postai termék esetében. A kézbesítés szükséges minimális heti gyakorisága (n=208)

70 60 50 40

százalék

5.6. ábra

Levélküld. Egyéb

30 20 10 0 hat

öt

négy

három

kettő

egy

Forrás: ECORYS internetes kérdőív (13. kérdés). Megjegyzés: n azoknak a válaszadóknak a számát jelenti, akik válaszoltak erre a konkrét kérdésre. N=85 levélküldemények esetén (tranzakciós küldemények, valamint levelek és képeslapok egyesített eredményei) és n=123 minden egyéb postai termék esetében.

Láthatjuk, hogy az ügyfelek zöme szerint a begyűjtésre és a kézbesítésre hetente öt vagy hat alkalommal kellene sort keríteni. Egy jelentős kisebbség válaszolta, hogy a begyűjtés és/vagy kézbesítés heti négy vagy ennél kevesebb alkalommal is történhetne. Azok közül a válaszadók közül, akik azt jelezték, hogy számukra a tranzakciós küldemények vagy a levelek és a képeslapok a legfontosabb postai termékek, a begyűjtésre vonatkozóan 16%, a kézbesítésre vonatkozóan pedig 14% adott ilyen választ.

Azoknál az ügyfeleknél, akik túlnyomórészt egyéb postai termékeket adnak fel, ez az arány magasabb volt: 34% a begyűjtés és 29% a kézbesítés esetében (ezek a válaszadók úgy nyilatkoztak, hogy a küldemények begyűjtésére, illetőleg kézbesítésére heti négy vagy ennél kevesebb alkalommal is sor kerülhetne).96 Arra a kérdésre (Q.14), fontos-e, hogy a postát a hét meghatározott napjain kézbesítsék, amennyiben a kézbesítés heti ötnél kevesebb alkalommal történne, 48% adott igenlő és 29% nemleges választ, míg 23% nem tudott válasz adni, vagy nem volt róla véleménye.

5.4 A verseny tényleges és várt előnyei 5.4.1

A verseny előnyei

Az 5.7. ábrán azt láthatjuk, hogy az internetes kérdőív válaszadói szerint melyek a verseny legfontosabb előnyei: alacsonyabb árak, nagyobb választék és a postai üzemeltetők fokozott ügyfélközpontúsága. Érdekes, hogy azok által az ügyfelek által adott pontszámok, akiknek ténylegesen van választási lehetőségük, nagyon hasonlóak azoknak a pontszámaihoz, akiknél még nincsen lehetőség a szolgáltatóválasztásra. 5.7. ábra

A verseny tényleges és várt előnyeinek rangsorolása, első helyezett (n=203)

60

százalék percentage

50 40 30

válaszadók, akiknek van választási lehetőségük válaszadók, akiknek nincsen választási lehetőségük

20 10

új szolgáltatások

ügyfélközpontúság

fokozott

választék

nagyobb

alacsonyabb árak

0

Forrás: ECORYS internetes kérdőív (17. és 18. kérdés). Megjegyzés: n azoknak a válaszadóknak a számát jelenti, akik válaszoltak erre a konkrét kérdésre. N=56 azok a válaszadók, akiknek ténylegesen van választási lehetőségük és n=147 azoknál a válaszadóknál, akik esetében a nemzeti postai üzemeltetőnek nincsen alternatívája. 96 Az ARCEP (2005) arra a következtetésre jutott, hogy „a legfontosabbnak a heti hatszori kézbesítés tűnik”. Ez különösen a levélküldeményekre igaz, míg a csomagok és ajánlott küldemények esetében ez kevésbé lényeges. A belga szabályozó hatóság, a BIPT által 2006-ban készített tanulmányban a háztartások 83%-a jelezte, hogy a heti öt napi kézbesítés megfelel az igényeiknek (13% adta azt a választ, hogy a kézbesítési gyakoriság nem igazán számít). A BIPT hasonló 2007-es tanulmánya is ugyanezekre az eredményekre mutatott az egyéni vállalkozók és a kisvállalkozások esetében is: 84% jelezte, hogy a heti öt napi kézbesítés megfelel az igényeiknek; 97% nyilatkozta, hogy a heti öt alkalmas kézbesítést, 2,4% pedig azt, hogy a legalább heti hatszori kézbesítést részesíti előnyben. A TNO NIPO fogyasztók körében 2004-ben készített hollandiai tanulmányából megállapítható, hogy a válaszadók 72%-a számára a kézbesítési gyakoriság heti négy vagy ennél kevesebb alkalomra való csökkentése nem elfogadható (ECORYS 2005a, 99. o.).

Az 5.8. ábráról leolvasható, hogy a verseny tényleges vagy várt előnyei tekintetében különbség van a nagy postai feladók és a kisebb postai feladók között. A kis postai feladók a fokozott ügyfélközpontúságot és az új szolgáltatások kínálatát fontosabbnak tartják, mint a nagy postai feladók; ez utóbbiak viszont gyakrabban említik a verseny fő előnyeként az alacsonyabb árakat. Ez azzal magyarázható, hogy a nagyobb postai feladók számára jelentős költségmegtakarítás következhet be, ha az árak a versenynek köszönhetően csökkennének. De azzal is indokolható, hogy az árakra nehezedő nyomás a tömeges postai küldemények esetében jellemzően akkor a legnagyobb, ha verseny folyik. A verseny tényleges és várt előnyei fontossági sorrendben a kicsi és a nagy postai feladók esetében (n=203)

60 50

percentage

40

százalék

5.8. ábra

Nagy postai feladók %-a 30 Kis postai feladók %-a 20 10 0 Alacsonyabb árak

nagyobb választék

fokozott ügyfélközpontúság

Új szolgáltatások

Forrás: ECORYS internetes kérdőív (17. és 18. kérdés).

Megjegyzés: n azoknak a válaszadóknak a számát jelenti, akik válaszoltak erre a konkrét kérdésre. A nagy postai feladók esetében n=113, a kis feladók esetében pedig n=90.

A közvélemény-kutatás válaszadóinak többsége azt jelezte, hogy várakozásaik szerint közép- és hosszú távon az árakra nehezedő tartós nyomás lesz a verseny fő következménye. A felmérés a (speciális) postai szolgáltatások egyéni ügyféligényekhez való igazítását is említi. A válaszadók szerint a versenytársak jellemzően a réspiacokra fókuszálnak – speciális területekre, speciális postai munkafolyamatokra és speciális címekre.

5.4.2

A verseny hatása a postai üzemeltetők magatartására

A versenytől csak abban az esetben várhatók előnyök, ha a verseny vagy a versenytől való félelem hatással van a postai üzemeltetők magatartására, így a nemzeti postai üzemeltető magatartására is. Azokban az országokban, ahol már kialakult a verseny, jól megfigyelhető annak a piaci magatartásra gyakorolt hatása. Például a nagy-britanniai üzleti ügyfelek szerint az angol állami posta, a Royal Mail szolgáltatásaiban bekövetkezett javulás a postai piacokon beindult verseny második legfontosabb hozadéka.

Azon brit üzleti ügyfelek több mint fele, akik még nem éreztek javulást, azzal számolnak, hogy az elkövetkező években ők is meg fogják tapasztalni a javulást a postai szolgáltatások területén (lásd 5.4. táblázat).97 A versenynek a nemzeti postai üzemeltető magatartására gyakorolt pozitív hatására további példa egy másik ország konkurens postai üzemeltetője, amely országban a verseny már beindult, és „a verseny felrázta álmából a nemzeti postai üzemeltetőt”. Azokban az országokban, ahol még nem alakult ki a verseny, annak a nemzeti postai üzemeltető magatartására gyakorolt hatása csekélyebb lesz. Ez kizárja, hogy a teljes piacnyitást követően a várható verseny hatást gyakoroljon a vállalat átszervezésére és nagyobb fokú automatizálására, különösen a küldemények automatizált válogatására (lásd 6. fejezet). Ezeket a megállapításokat a közvélemény-kutatás is megerősíti, és ez a lenti szövegdobozból is kiolvasható. Az ECORYS közvélemény-kutatás eredményei Azokban az országokban, ahol a piacot megnyitották az alternatív szolgáltatók előtt, a válaszadók többsége viszonylag nagy arányban tapasztalja a nagyobb ügyfélközpontúságot és a jobb árakon elérhető szolgáltatások minőségének javulását, különösen az új piacra lépők esetében. Ugyanakkor a konkurencia piaci részesedése gyakorta nagyon alacsony, s így csupán korlátozott nyomást tudnak gyakorolni a nemzeti postai üzemeltetőkre, következésképpen korlátozott hatást képesek kifejteni a nemzeti szolgáltató magatartására. Ez különösen igaz a kis és közepes postai feladók által igénybe vett postai szolgáltatásokra. Megfigyelték azt is, hogy az új szolgáltatók az ígéretes piacra lépést követően néha szolgáltatás-minőségi problémákkal szembesülnek. 5.4. táblázat

Európai országokban végzett ügyfélfelmérés: A verseny előnyei

Ország Írország (2007) (n=953)

Kérdés témája Egyéb postai szolgáltatók (tényleges) igénybe vételének oka (*)

Felmérés eredménye Gyorsabb/hatékonyabb (31%) Garantált másnapi kézbesítés (18%) Olcsóbb (17%) Megbízható/küldemény garantált nyomon követése (12%)

Svédország (2007) (n=ismeretlen)


A tömeges postai feladások szegmentumába tartozó ügyfelekre vonatkozó kutatási eredmények

Az üzleti ügyfelek véleménye a postai piacon kialakult verseny valós előnyeiről

Alacsonyabb árak és kiegészítő szolgáltatások: •

Jobb szolgáltatásminőség

•

Új termékek

•

Fokozott ügyfélközpontúság

Jobb választék (54% ért egyet) A Royal Mail szolgáltatása javult (39%) Árcsökkenés (15%)


A postai üzemeltetők által nyújtott szolgáltatás minőségének várt javulása (általános szolgáltatások) a verseny következtében

A Royal Mail szolgáltatásaiban javulást még nem észlelők 57%-a a verseny következtében általában javulást vár a nyújtott postai szolgáltatások terén

Megjegyzés: (*) Különösen a csomagok kézbesítéséhez Írországban konkurens postai üzemeltetőket vesznek igénybe. Forrás: ComReg (2008, 15. o.); PTS (2007, 8. o.); Postcomm (2007, 98. o. és 103. o.).

97

Ezen kívül a nagy-britanniai üzleti felmérés válaszadóinak 9%-a állította, hogy az alternatív szolgáltatók jelenlétének köszönhetően alacsonyabb árakat volt képes kialkudni a Royal Mailnél (Postcomm 2007, 90. o.).

5.5 Jellemző problémák 5.5.1

Standard termékek és szolgáltatások helyett megoldások A közvélemény-kutatás és az ügyfelek megkérdezése alapján általános problémának tűnik, hogy az üzleti ügyfelek azt szeretnék, ha a postai üzemeltetők szabványszolgáltatások nyújtói helyett inkább váljanak a közepes és nagy postai feladók partnereivé, és közösen igyekezzenek új üzleteket kötni (felismerve, hogy a hagyományos postai piac zsugorodik). Az internetes kérdőív válaszadói kijelentették, hogy örülnének, ha olyan ajánlatokat kapnának, amelyek felvázolják annak a lehetőségeit, miként tudnák munkamódszereiket javítani/optimalizálni. Más szóval az ügyfelek, de legfőképp az üzleti ügyfelek egyre inkább (vállalatspecifikus) megoldásokra vágynak és nem pedig szabványtermékek és –szolgáltatások csoportjára. A Post Danmark98 szerint ezzel a fejleménnyel a postai üzemeltetők is tisztában vannak: „Az üzleti ügyfelek egyre inkább egyedi igényekre szabott megoldásokat várnak, amelyekhez ismerni kell az ügyfél vállalatát és szükségleteit. Az ügyfelek még több és még jobb szolgáltatásokat követelnek, meghatározott időben történő kézbesítést és választási lehetőséget a termékek és/vagy szolgáltatók között. A szolgáltatásminőség és a megbízhatóság iránti igény az utóbbi években nem változott.”

5.5.2

Határokon átnyúló küldemények Az ECORYS internetes kérdőív tanúsága szerint a kis postai feladók 14%-a és a nagy postai feladók 34%-a, akik rendszeresen adnak fel küldeményeket külföldre, elosztási csatornaként (vagy irányítási módszerként) közvetlenül a célországban lévő postai üzemeltetőhöz fordulnak, míg 86% (kicsi postai feladók) és 66% (nagy postai feladók) saját országuk postai üzemeltetőjén keresztül adják fel nemzetközi küldeményeiket. 99 A közvetlenül a célországban működő szolgáltatót igénybe vevő nagy határon túli postai feladók arról számolnak be, hogy a postai követelmények harmonizálása és szabványosítása elengedhetetlen, különös tekintettel a helyi címek formátumára, a vonalkódokra, valamint a levelek és a csomagok közti különbség pontos meghatározásaira.100 További probléma, hogy a helyi követelmények csupán az adott ország nyelvén érhetők el. A kiviteli alakiságok ésszerűsítését szintén fontosnak tartják.

5.5.3

Liberalizáció és mindenki számára azonos feltételek A közvélemény-kutatás résztvevői azt hangsúlyozták, hogy folyamatos piaci figyelemre van szükség ahhoz, hogy a postai üzemeltetők körében mindenki számára azonos feltételek teremtődjenek. Ezt elengedhetetlennek ítélik a nemzeti postai üzemeltetőkre a verseny következtében nehezedő nyomás fokozásához és a postai piac dinamikájának növeléséhez.

98 II. függelék, Országjelentés Dánia. 99 Az internetes kérdőív válaszadóinak 38%-a jelezte, hogy külföldre ritkán adnak fel postai küldeményt. 100 Az itt található információk az ECORYS közvélemény-kutatásán és a határon túlra küldő, nagy postai feladók körében végzett megkérdezésen alapulnak. Ezeket az adatokat nem a határon átnyúló problémák átfogó elemzésének eredményeként, hanem „a piaci szereplőktől kapott jelzésként” kell figyelembe venni. Lásd még "Customer needs - cross-border mail users," Simon Hampton, Director Public Policy, Time Warner, az Európai Bizottság a postai szektor érintettjeinek részvételével tartott workshopján tartott előadás, Brüsszel, 2007. december 11. (amely számos példát mutat be a tárgyalt problémák némelyikére).

A leggyakrabban említett problémák a teljes piacnyitás, az eltérő áfaberosolással kapcsolatos gondok; és a nemzeti postai üzemeltetők kézbesítő hálózatához való tisztességes hozzáférés biztosítása. Általánosságban a jelenlegi keretszabályozás hatékony bevezetése, amely biztosítja, hogy a fogyasztók ténylegesen élvezhessék a piacnyitás előnyeit, a résztvevők szerint fontosabb, mint az, hogy a teljes piacnyitást megelőzően megváltoztassák a szabályokat. Az internetes kérdőív számos válaszadója rámutatott az európai postai piacok liberalizálásának szükségességére annak érdekében, hogy a kialakuló verseny nyomást gyakoroljon a nemzeti postai üzemeltetőkre, és megoldható legyen az egyenlőtlen áfabesorolás probémáját.101

5.6 A főbb megállapítások és következtetések összefoglalása Az országspecifikus felmérésekből – amelyek egy része a nemzeti postai üzemeltetők megbízásából készült – az derül ki, hogy az ügyfelek alapvetően elégedettek a nemzeti postai üzemeltetők teljesítményével. Ez az eredmény összhangban áll a 2005. októberi Special Eurobarometer 219 megállapításaival, amely szerint a megkérdezettek 77%-a nyilatkozta, hogy elégedett a nyújtott postai szolgáltatásokkal, míg 16% elégedetlenségének adott hangot.102 Az ECORYS internetes kérdőív válaszadói azonban kritikát fogalmaztak meg a nemzeti postai üzemeltető teljesítményével szemben. Az ECORYS kérdőív válaszadóinak közel 35%-a (kis és nagy postai feladók egyaránt) jelezte, hogy nem igazán vagy egyáltalán nem elégedett a szóban forgó nemzeti postai üzemeltető által nyújtott szolgáltatásokkal. A nemzeti postai üzemeltető panaszkezeléséről is viszonylag negatív vélemény alakult ki az ügyfelek körében. A válaszadók többsége úgy nyilatkozott, hogy nem igazán elégedett (25% meglehetősen vagy nagyon negatív tapasztalatokról számolt be, míg további 49% azt a választ adta, hogy a panaszokkal foglalkoznak ugyan, de az ügyfél részéről sok időt és energiát vesz igénybe). A nemzeti postai üzemeltető teljesítményével szemben kritikus ügyfelek által nagyon gyakran felvetett probléma, hogy a nemzeti postai üzemeltető még mindig monopolhelyzetben lévő vállalatként lép fel, és inkább kínálat-, mint kereslet- (azaz ügyfél-) központú módon cselekszik. Pontosabban a nagy és kicsi postai feladók 50-70%-a rámutatott, hogy az árképzés és a minőség meghatározó szerepet játszik, és a nemzeti postai üzemeltetőhöz fűződő kapcsolat leggyakoribb problémájának számít. Az egyedi kérésekre való odafigyelés hiánya (a nagy postai feladóknak viszonylag fontos) és a címzett ügyfélpanaszok kezelési módja (a kis postai feladóknak viszonylag fontos) a válaszadók 1030%-a számára szintén lényeges problémának bizonyult. Ezt a visszajelzést nagyjából az országspecifikus felmérések is alátámasztják. A közvélemény-kutatás, valamint az ügyfelek és a postai üzemeltetők megkérdezése alapján az derült ki, hogy az üzleti ügyfelek azt szeretnék, ha a postai üzemeltetők szabványszolgáltatások nyújtói helyett inkább váljanak a közepes és nagy postai feladók partnereivé, és közösen igyekezzenek új üzleteket kötni. Más szóval az üzleti ügyfelek egyre inkább (vállalatspecifikus) megoldásokra vágynak és nem pedig szabványtermékek és -szolgáltatások csoportjára. 101 81 válaszadó adott választ arra a nyitott kérdésre, hogy megítélése szerint melyik probléma igényli a postai piac nemzeti és/vagy szabályozó hatóságainak azonnali figyelmét. A többi felmerült kérdést e fejezet egyéb részeiben tárgyaljuk (legfőképpen a meg felelően működő irányítószám-rendszer hiányát Írországban, és a válaszadók kisebb csoportjánál felmerülő aggályt, hogy a verseny esetleg hátrányos hatással lehet a kiemelkedő minőségű egyetemes szolgáltatás elérhetőségére). 102 A Special Eurobarometer 219 mintanagysága 24 837 volt, és 2004. október 27-e és november 27-e között került rá sor.

Az ECORYS szerint ez azt jelenti, hogy a postai szektorban az üzletfejlesztés elsősorban az értékláncot érintő innovációra fog összpontosulni. Ebből arra következtethetünk, hogy a versenytársak leginkább az értéklánc nyújtására és feladatorientált megoldásokra fognak figyelmet fordítani, s így késztetik reagálásra a nemzeti postai üzemeltetőket. Az ügyfelek tisztában vannak azzal, hogy kompromisszumot kell kötni a gyorsaság, az ár és a kívánt termékdifferenciálás között. Sokak szemében fontosabb a kézbesítés megbízhatósága, mint annak sebessége. Az internetes kérdőív válaszadóinak több mint fele azt válaszolta, hogy a meghatározott napon történő kézbesítés, az alacsony árú D+3/D+5 kézbesítés (a D+1/D+2 kézbesítéshez viszonyítva) vagy a még alacsonyabb árú D+7 kézbesítés fontosabb számára, mint a D+1/D+2 kézbesítés. A gyors kézbesítés helyét felváltva az ügyfelek szemében elsődleges fontosságúvá vált az „ígéret teljesítése”: „ha D+3/D+5 terméket veszek, biztos lehetek-e benne, hogy küldeményem 3-5 nap alatt célba fog érni?”103 Az ügyfelek különböző igényei és kívánságai az arra vonatkozó véleményeikben is tetten érhetők, hogy szerintük heti hány alkalommal kerüljön sor a postai küldemények begyűjtésére és kézbesítésére. A válaszadók zöme a heti ötszöri vagy hatszori begyűjtést és kiszállítást támogatja, és jelentős kisebbség válaszolta azt, hogy a begyűjtés és/vagy kézbesítés heti négy vagy ennél kevesebb alkalommal is történhetne. Azoknál a válaszadóknál, akik azt állították, hogy nekik a tranzakciós küldemények vagy a levelek és képeslapok jelentik a legfontosabb postai terméket, a begyűjtésre vonatkozóan 16%, a kézbesítésre vonatkozóan pedig 14% adott ilyen választ, míg azoknál, akik túlnyomórészt egyéb postai termékeket adnak fel, ez az arány magasabb volt: 34% a begyűjtés és 29% a kézbesítés esetében. A verseny legfontosabb (tényleges vagy várt) előnyei között az alacsonyabb árakat, a nagyobb választékot és a postai üzemeltetők fokozott ügyfélközpontúságát említették. E tekintetben különbség van a nagy és a kicsi postai feladók között. Noha mindkét ügyfélcsoport említi az alacsonyabb árakat, többnyire a kis feladók fontosabbnak tartják a fokozott ügyfélközpontúságot és az új szolgáltatások kínálatát, mint a nagy postai feladók. Ebben különböznek a nagy feladóktól, amelyek gyakrabban említik a verseny fő előnyeként az alacsonyabb árakat. Azokban az országokban, ahol már beindult a verseny, bizonyos jelek arra utalnak, hogy a nemzeti postai üzemeltető magatartása ügyfélközpontúbbá vált, a szolgáltatás minősége pedig javult, jóllehet a verseny miatt a magatartásváltozásra ösztönző nyomás nem mondható túlságosan erősnek. A célországban működő szolgáltatót közvetlenül igénybe vevő, különböző nagy határon túli postai feladók arról számolnak be, hogy szükség van a postai követelmények harmonizálására és szabványosítására, különös tekintettel a helyi címek formátumára, a vonalkódokra és a levelek csomagoktól való megkülönböztetésének meghatározásaira. Azon a problémán is lehetne változtatni, hogy a helyi követelmények gyakran csupán az adott ország nyelvén érhetők el. Továbbá a kiviteli alakiságok ésszerűsítését szintén fontosnak tartják. Az ECORYS szerint a harmonizálás és a szabványosítás problémája a jövőben (még) fontosabb lesz. Ennek az egyes postai ügyfelek üzleti tevékenységeinek nemzetközivé válása és az az oka, hogy a nemzeti határok jelentősége a liberalizáció és a technológiai fejlődés (például a hibrid postai szolgáltatások, lásd 6. fejezet) következtében csökkenni fog. 103 Hollandiában a nagy postai feladók szövetsége (VGP) annak a vágyának adott hangot, hogy ki kellene fejleszteni egy eszközt a szolgáltatásminőség figyelemmel kísérésére, amelyet a holland piac valamennyi postai üzemeltetője egyaránt használna.

Végül de nem utolsósorban az ügyfelek őszintén bevallott legfőbb vágya, hogy növekedjen a nemzeti postai üzemeltetőkre a verseny miatt nehezedő nyomás mértéke, és ezáltal fokozódjon a postai piac dinamikája. A leggyakrabban említett problémák közé tartozik a teljes piacnyitás fontossága, az egyenlőtlen áfabesorolás kérdésének megoldása, valamint a nemzeti postai üzemeltetők kézbesítő hálózatához való tisztességes hozzáférés biztosítása.

6 Technológiai fejlődés és környezet 6.1 Bevezetés Az előző fejezetekben ismertetett elemzés azt mutatja, hogy a postai ágazat nagy változásokon megy keresztül. E változások fő okai a következők: • piacliberalizáció és dereguláció; • folyamatos piaci szegmentálás a termék- és szolgáltatásszegmentumokban (meghatározott szektorok és ágazatok ügyfélcsoportjaihoz kapcsolódóan) az ügyféligények fejlődésére válaszul; • változó kommunikációs szokások, nő az interneten keresztüli elektronikus kommunikáció aránya, amely előmozdította a különböző termékek és szolgáltatások internetalapú megoldásainak kifejlesztését; • technológiai fejlesztések, amelyek hatással voltak a küldemények feldolgozására, és értéknövelt szolgáltatások kidolgozása. Walsh (2007) Brüsszelben bemutatott tanulmányában az érintetteknek szervezett első workshopon ismertette a technológiai ösztönzők keretrendszerét.104 Ez a keretrendszer a különböző érintett felek, így például a postai feladók, a levélkézbesítők és a postai (technológiai) beszállítók szempontjából áttekintette a küldeményfeldolgozás technológiai alkalmazásait (lásd 6.1. ábra). Ebben a fejezetben több olyan technológiai ösztönzőre irányítjuk figyelmünket, amely hatással van a postai ágazatra. A 6.2. pontban mindenekelőtt megtárgyaljuk a postai szektor munkaerő-intenzitásának alakulását, kiemelve, hogy az utóbbi évtizedben az új technológia alkalmazása jelentős változásokat idézett elő ebben az iparágban. A 6.3. pont a postai feldolgozás átszervezését vizsgálja, és elsősorban az automatizált levélválogatásra koncentrál (a küldemények keretrendszer szerinti válogatását a 6.1. ábra szemlélteti). A 6.4. pontban a postai küldemények létrehozására és a küldemények kikészítésére irányítjuk figyelmünket, és elemezzük a hibrid postai megoldások fejlődését. Az új és értéknövelt (a postai kézbesítéshez és az együttműködési felületekhez is kapcsolódó) postai szolgáltatások kidolgozásáról a 6.5. pontban írunk, majd a 6.6. pontban elemezzük a környezetvédelmi és fenntarthatósági politikákat. A főbb megállapításokat és következtetéseket a 6.7. pontban foglaltuk össze. E fejezet anyaga az EU valamennyi nemzeti postai üzemeltetőjének és a Norvég Posta éves beszámolóinak elemzésén alapul. Az elemzés az Országjelentésekben foglalt technológiai fejlesztésekre és környezetvédelmi információkra is hivatkozik. E művet különböző érintettek és ágazati szakértők körében végzett megkérdezések és egy internetes kérdőív támasztja alá, amelyet a nemzeti postai üzemeltetőkre irányuló technológiai fejlesztésekhez kapcsolódó konkrét kérdésekhez használtak fel. 105

104 Tim Walsh: Postal Technology and the Evolution of the European Mail Market. Előadás az Európai Bizottság workshopján, 2007. december 11., Brüsszel. 105 Az internetes kérdőívre Finnországból, Görögországból és Portugáliából érkeztek válaszok.

6.1. ábra

Technológiai ösztönzők a postai ágazatban Framework for Discuccion - A megvitatandó keretrendszer Technology drivers - Technológiai ösztönzők Mailer - Postai feladó Within carrier – Fuvarozónál Between carriers - Fuvarozók között Mailers & 3rd Partners - Feladók & 3. felek Conclusion – Következtetés Acess, Collect and Aceptance - Hozzáférés, begyűjtés és átvétel Mail Creation -Postai küldemények létrehozása Mail Sortation - Küldemények válogatása Interfaces - Együttműködési felület Future Vision -Jövőkép Network - Hálózat Process - Folyamat Product - Termék Mail Finishing - Küldemények kikészítése Mail Transport - Küldemények szállítása Mail Delivery - Küldemények kézbesítése Domestic – Belföldi Cross-Border - Határokon átnyúló Supplier IT Infrastructure Szállítói informatikai infrastruktúra Carriers IT Infrastructure - Fuvarozói informatikai infrastruktúra Recipients - Címzettek Physical Flows (bag, tray, vehicle, item level)- Fizikai folyamatok (táska, tálca, jármű, küldeményi szint) Data Flows (production data, manifests, usage, addresses, accounting, images - Adatfolyamok (gyártási adatok,

árujegyzékek, felhasználás, címek, könyvelés, képek) Payment Flows (funds) Fizetési folyamatok (pénzösszegek) Integration - Integráció

Forrás: Walsh (2007).

6.2 A technológia alkalmazásának hatása a munkaerő-igényességre A technológia alkalmazásának valamennyi érintettre gyakorolt fő hatása három területen figyelhető meg:106 1. A postai feldolgozás nagyobb eredményességének és hatékonyságának és az együttműködési felületek ellenőrzésének köszönhetően javult a szolgáltatások általános minősége, gyorsasága és megbízhatósága; 2. Költségcsökkentés a munkatermelékenység fokozása révén. A modern informatikai megoldásokat használó, technológiaalapú küldeményfeldolgozás és a címek szerinti automatizált alapos küldeményválogatás leváltotta a viszonylag élőmunka-igényes küldeményfeldolgozást. 3. Növekvő bevétel a postai üzemeltetők számára az üzletfejlesztési kezdeményezéseknek köszönhetően (szolgáltatások korszerűsítése és új értéknövelt szolgáltatások nyújtása révén). A gyakorlatban a megoldások e célkitűzések kombinációján alapulnak, hiszen a technológia több megoldást is kínál a postai üzletfejlesztéshez. A mindhárom célkitűzést egyaránt elősegítő technológiai megoldások és alkalmazások esélyei a legjobbak (egyébként azonos feltételek között) arra, hogy a viszonylag magas befektetésmegtérülés miatt sikeresen megvalósuljanak. A piaci és technológiai fejlemények következtében minden nemzeti postai üzemeltetőnél most zajlik az átszervezés, noha a fejlődési szakasz országonként eltérő. 106 Hans Kok: Impact of technological developments. Előadás az Európai Bizottság workshopján, 2007. december 11., Brüsszel.

A postai küldemények feldolgozásának átszervezése jól illeszkedik a postai üzemeltetők az elmúlt évtizedben alkalmazott főbb stratégiáinak egyikéhez, amely az „optimalizálás” szóval foglalható össze: a meglévő postázási folyamatok, rendszerek és hálózatok eredményességének és hatékonyságának maximalizálása. Az optimalizálási kezdeményezések közé tartozik (és tartozott korábban is) a postai feldolgozás automatizálása, az új technológia alkalmazása a meglévő folyamatokra, a nem alapvető funkciók kiszervezése, a munkamegosztás, a köz- és a magánszféra partnersége, valamint az új humán teljesítményrendszerekbe történő beruházás. A technológia alkalmazásának mutatója A postai ágazatban zajló technológiai változás egyik fő mutatója az összköltségarány százalékaként kifejezett munkaerőköltség alakulása. A postai szektor mindig is viszonylag élőmunka-igényes volt, s az 1960-1990 közötti időszakban a munkaerőköltségek jóval meghaladták az összköltség 80%-át. A PriceWaterhouse (1997) egyik tanulmánya az EU postai szektorában a foglalkoztatásnak szentelte figyelmét. 107 A tanulmány az elemzés idején még 15 uniós tagállamra összpontosított, és a következő megállapításra jutott: Munkaerőköltségek a nemzeti postai üzemeltetőknél A nemzeti postai üzemeltetők munkaerőköltségei átlagosan az összköltség 71%-át teszik ki. Ez a szám a Bizottság által közzétett Zöld könyvben szereplő korábbi becslésről nem változott. Sőt a nemzeti postai üzemeltetőkről készített felmérésünk szerint három országban a munkaerőköltségek az összköltség 80%-át is meghaladják. A tevékenység élőmunka-igényes jellege korlátozó tényező a béremelések szempontjából, és emiatt erős az arra irányuló nyomás, hogy a béremeléseket a termelékenységhez igazítsák. A nemzeti postai üzemeltetőknél a béremelésekkel és a bérszintekkel kapcsolatos döntések hagyományosan az állami szektor általános bérezési döntései alapján születtek. Noha a privatizálás a bérek meghatározásában nagyobb önállóságot eredményezett, az állami szektor általános bérpolitikájának szerényebb béremelésekre vonatkozó szempontjai ma is jelentős mértékben érvényesülnek. Forrás: Price Waterhouse (1997)

A nemzeti postai üzemeltetők a piac liberalizálására válaszul született politikái indokolják a hagyományos postai szolgáltatások alkalmazotti létszámának csökkentését és a munkaerő-állomány összetételében bekövetkezett változást (több a részmunkaidős és kevesebb a teljes munkaidős állás). A postai szektor élőmunka-igényes jellegének fontossága már régóta a figyelem középpontjában áll. A változásnak való ellenállás szempontjából (a postai szektor fontos munkaadói szerepe, a folyamatban lévő piacliberalizálás miatt a munkahelyek számának csökkenésétől való félelem) és az új üzleti lehetőségek teremtése (új és értéknövelt szolgáltatások nyújtása, vagyis munkahelyteremtés) szempontjából kapott ilyen figyelmet. Például az egyetemes szolgáltatási kötelezettség (USO) politikáinak változásait korábban a postai ágazatban a munkahely-megszűntetésre vonatkozó érvekkel hárították el. Napjainkban a politikák változásai mind inkább a változó munkaerő-piaci érvekre épülnek. Ez a lakossági tudatosság változó szintjének és a piacés üzletfejlesztés iránti igénynek köszönhető.

107 május.

PriceWaterhouse: Employment trends in the European postal sector. Az Európai Bizottság számára készült tanulmány, 1997

6.2. ábra

Az európai nemzeti postai üzemeltetők összköltségének százalékaként kifejezett munkaerőköltség Európai nemzeti postai üzemeltetők összköltségének arányában kifejezett munkaerőköltség

Percentage

‘' 80 70 60 50 40 30 20 10 0

FR

IT

UK NL BE NO ES SE AT

SF DK

IE

CZ HU PT SK

SI

LU BG

IS

LT

LV EE MT

Országok Forrás: ECORYS a nemzeti postai üzemeltetők 2006-ra vonatkozó éves beszámolói alapján. A részleges számítást lásd I. függelék, 4. melléklet.

A nemzeti postai üzemeltetők éves beszámolóiból származó összefoglaló adatokat és az országjelentésekben szereplő információkat a 6.2. ábra szemlélteti, a konkrét adatok az I. függelék 4. mellékletében találhatók.

•

•

•

•

A nemzeti postai üzemeltető éves jelentései és az országjelentések elemzése alapján a postai üzemeltetőket (nagyjából) négy kategóriába sorolhatjuk: Azok a postai üzemeltetők, amelyeket teljesen elüzletesítettek, sőt privatizáltak, és folyamatosan a részvényesi érték növelésére összpontosítanak (Németország és Hollandia). Ezek a szolgáltatók beruházásokat hajtottak végre a küldeményfeldolgozás terén, teljesen automatizálták a válogatást,108 teljes mértékben elüzletesítették őket, és roppant méretgazdaságosan működnek. Skandináv országok postai üzemeltetői, amelyek a postai szolgáltatások korszerűsítésére és a működés teljesen üzleti alapokra történő helyezésére összpontosítottak (Finnország, Norvégia, Svédország), hibrid megoldásokat és intelligens postai feldolgozást alkalmazva. Ezek a fejlett országok úgy próbálnak saját megoldásokkal előrukkolni, hogy a technológiára támaszkodva távoli területeken jobb szolgáltatást nyújtanak; Egyéb postai üzemeltető országok, amelyek mai is beruháznak a postai szektor technológiáiba (Ausztria, Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Portugália 109 és Nagy-Britannia110), és kisebb mértékben az új EU tagországok (Magyarország, Szlovénia, Szlovákia); Azok a postai üzemeltető országok, amelyek különböző körülmények, például az alacsonyabb mennyiségek, a földrajzi elhelyezkedés és a beruházások korlátozott mértéke miatt lassabban haladnak előre a fejlődés útján (Bulgária, Ciprus, Csehország, Görögország111, Írország, Izland, Litvánia, Luxemburg112, Lettország, Málta és Románia). A liberalizáció és a piaci dereguláció az 1980-as évek végén tapasztalt első jelei óta a nemzeti postai üzemeltetők a postai folyamatok átszervezésével csökkentették munkaerőköltségeiket. A 6.3. ábra a postai üzemeltetők az összköltség százalékaként kifejezett munkaerőköltség-arányát szemlélteti, amely a 80%-ot is meghaladó értékről 55% alá esett.113 108 Olaszország esetében az elemzés összetettebb, mert a Csoport adataiba beletartozik a Poste Italiane biztosítási tevékenysége is, amely jóval pozitívabb eredmény hoz, mint maga a postai küldemények feldolgozása. Megítélésünk szerint Olaszország a szövegben bemutatott második kategóriába tartozik. 109 A Correos Portugal beszámolója szerint az automatizált levélválogatás költsége az összköltség 20-40%-át teszi ki. 110 2005-ös éves beszámolójában a Royal Mail kijelentette, hogy Nagy-Britanniának követnie kellene Hollandia és Németország meredek munkaerő-termelékenységi növekedését, s ezért az elkövetkező években a postai feldolgozás jelentős átszervezés elé néz. 111 A görög posta, az ELTA kérdőívünkben az összköltséghez viszonyítva 75,4%-os munkaerőköltség-arányról számolt be. 112 A luxemburgi arányt erősen befolyásolja, hogy a csoport a távközlési és a postai szolgáltatásokról együtt készít beszámolót, s a távközlés munkaköltségaránya alacsonyabb.

6.3. ábra

A munkaköltség arányának alakulása az európai nemzeti postai üzemeltetőknél

Decreasing ratio labour cost - Csökkenő munkaerőköltség-arány Most NPO’s in period 1960-1995 - A nemzeti postai üzemeltetők többségénél 1960-1995 között Ratio labour cost as percentage of total cost - Az összköltség százalékaként kifejezett munkaköltségarány

Forrás: ECORYS a nemzeti postai üzemeltetők éves beszámolói (főként a 2006-os) alapján.

Elemzés és fő következtetések A 6.3. ábrát elemezve megfigyelhető, hogy a négy, teljes mértékben liberalizált ország közül háromban (Németország, Finnország, Svédország) a többi országhoz képest alacsony a munkaköltség aránya. Hollandiában, ahol a postai piac viszonylag liberalizált, és Olaszországban, ahol a helyi városi posta lényegében liberalizált, szintén alacsony munkaköltségarányt találunk. Az ECORYS szerint a munkaköltségarány és a liberalizáció mértéke közötti összefüggés logikusan a piacnyitás után a verseny miatt a nemzeti postai üzemeltetőkre nehezedő nyomással, és az e nyomás következtében kialakuló, az elüzletiesítésre és a technológiai beruházásokra való fokozott igénnyel magyarázható. Ezt az észrevételt azonban fenntartásokkal kell kezelni. Finnországban a verseny miatti nyomás lényegesen kisebb, mint a többi liberalizált országban. A finnországi alacsony munkaköltségarány talán azzal magyarázható, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a hibrid postai megoldásokra, amelyek technológiai befektetéseket követelnek. Nagy-Britanniában a munkaköltségarány a teljes mértékben liberalizált piac ellenére még mindig magas. Erre az lehet a magyarázat, hogy az end-to-end verseny helyett a kifelé irányuló fázisokhoz való hozzáférésen (down-stream access) keresztül alakult ki a verseny, ami csökkenti a hatékonyságjavulásra nehezedő nyomást a kézbesítési hálózaton belül. Ugyanakkor alacsonynak tartják a Royal Mail hálózatához való hozzáférés díját, ami azt jelenti, hogy a Royal Mail még mindig a hatékonyságjavulás nyomása alatt áll, bár ez a nyomás nem a verseny oldaláról, hanem a szabályozó hatóságok felől érkezik. 113 Lásd I. függelék és kiegészítő megjegyzések ebben a fejezetben, amelyek részletes adatokat közölnek a 2006-os éves beszámolókból és az ECORYS által elvégzett néhány kiigazításról.

Végezetül Spanyolországban annak ellenére, hogy a liberalizáció mértéke magas, a munkaköltségarány alacsony. Erre nem találtunk magyarázatot.

6.3 A postai feldolgozás átszervezése: automatikus szétválogatás Ebben a pontban a postai feldolgozás átszervezését illető fejleményeket vizsgáljuk, figyelmünket az automatizált szétválogatásra összpontosítva. A fejlemények megfogalmazásán és az európai országok tevékenységének csoportosításán kívül országokra bontva különféle példákat mutatunk be a postai folyamatok jelentősebb átszervezésére. Noha a postai feldolgozás legnagyobb költségei a kézbesítés miatt keletkeznek (kb. az összköltség 50%-a), a költségcsökkentés és a szolgáltatásminőség javításának egyik kiemelt területe a küldemények válogatása (a postai feldolgozás költségének kb. akár 10%-a). Walsh (2007) megjegyzi, hogy az USA-ban a USPS-nek sikerült 5%-ra csökkentenie a manuális levélválogatás és 10%-ra a manuális (lapos) csomagválogatás arányát. A kézi válogatás csökkentése az Európai Unióban nehezebb feladat, mivel nem egyetlen egy postai piacról van szó, és valamennyi (nemzeti) postai üzemeltető eltérő méretgazdaságossággal, címzési és válogatási rendszerrel dolgozik. A postai piacok nemzetközivé válása és a határokon átnyúló postai szolgáltatások liberalizálása lehetőséget kínál az automatizált levélválogatás arányának növelésére. Ehhez azonban a postai ágazatban bizonyos mértékű szabványosításra lenne szükség. Jóllehet az országok jellemzően maguk dolgozzák ki saját standardjaikat, bizonyos, minden országban alkalmazott postai technológiák meghatározott szintű egységesítést biztosítanak. Elemzésünk rámutatott, hogy az automatizált küldeményválogatás fejlődésében különböző szakaszok léteznek, amelyek a következőképpen választhatók el egymástól: • Az első szakasz a tömeges postai küldeményekkel kezdődik, tekintve, hogy ez a postai kategória nagy mennyiségekkel és szabványosított postai küldeményekkel foglalkozik. Ezek általában a postai üzemeltetők 50-100 legnagyobb (vagy kisebb országokban a tíz legnagyobb) ügyfeleitől származnak, s a teljes postai volumen 40-60%-át teszik ki; • A második szakasz célja az üzleti küldemények megszerzése, ideértve a kis- és középvállalkozások postai küldeményeinek szabványosítását is. Ez a kézbesítési hivatalokon túl a kézbesítési útvonalakra is kiterjedő és utcaszintű levélválogatást foglal magában. Ez a szakasz úgy is tekinthető, mint felkészülés a következő, végső szakaszra; • A teljes körűen automatizált levélválogatás utolsó szakasza, a konkrét irányítószám és az ügyfél (házszám) címe alapján. Az egyes országok adatai és az éves beszámolókból nyert információk alapján (feltüntetve a beruházásokat, a [levélválogató] személyzet összetételében bekövetkezett változást, a termékek és szolgáltatások korszerűsítését, stb.) a 6.1. táblázatban felvázoltuk az EU nemzeti postai üzemeltetőinek pozícióját a fogalmi keretrendszeren belül.114 114

Egyebek között Franciaországban, Nagy-Britanniában és Belgiumban tervezik a postai feldolgozás további átalakítását.

6.1. táblázat

Az automatizált levélválogatás fejlettségi szakaszai Automatizált levélválogatás szakaszai Teljes mértékben automatizált levélválogatás aránya

<10%

<30%

<60%

>90%

Szakaszok

Indulás

Első szakasz

Második szakasz

Végső szakasz

A nagyobb arányú gépi válogatás feltételeinek kialakításán a hangsúly

A tömeges postai küldeményeket feladó ügyfelek strukturált megközelítése, levélgenerálás és válogatás.

Stratégiai megközelítés a Versenyelőny begyűjtés, a szállítás, a megszerzése; vezető válogatás és a kézbesítés szerep a költségek és a folyamatainak minőség terén az ellátási átszervezése. lánc teljes spektrumát lefedő, korszerűsített folyamatokban.

Megoldások nagy ügyfeleknek, különösen a közüzemi vállalatoknak és állami intézményeknek.

A nemzeti postai üzemeltetők által menedzselt irányítószám- vagy nemzeti címrendszer megtervezése.

A címadatbázis A címadatbázis teljes biztosítása, ügyfélcímek felügyelete a nagy postai adaptálása, és feladókkal valamennyi üzleti együttműködve, postaküldemény maximális szintű válogatására törekvés. automatizált levélválogatásra törekedve.

Címadatbázis

A nemzeti postai üzemeltető és a nagy postai feladó saját rendszert működtet.

A nemzeti postai üzemeltető próbálja integrálni az összes nagy postai feladó címzési rendszereit.

Címzési rendszerek teljes A címzés teljes fejlettsége, amely felügyelete, árképzési kiküszöböli a téves eszköz használata a nagy címzést és biztosítja a és közepes postai szabványszerű címzést. feladók esetében, hogy mindannyiunk érdekében a költségek alacsonyak lehessenek.

Levélválogatás szintje

Az ügyfél határozza meg.

Koncepció

A válogatás a Alaposabb válogatás, Alaposabb válogatás, kézbesítési egységekre amelynek amelynek és a postahivatalokra középpontjában a középpontjában a teljes összpontosít. kézbesítési alkalmak és a körűen automatizált kézbesítési címek levélválogatás és a kézi sorrendbe állítása áll. válogatás megszüntetése (max. 5%) áll.

Forrás: ECORYS

A nemzeti postai üzemeltetők éves beszámolóinak elemzése rámutatott, hogy eddig is jelentős erőfeszítést fordítottak a postai feldolgozó létesítmények és berendezések korszerűsítésére. Ahogyan az az egyes országokban történt fejleményeket bemutató különböző példákon látható lesz, a postai műveletek, így a postai szállítás hatékonyságában is javulás következett be.

6.2. táblázat Főbb tevékenységek az automatizált válogatás fejlesztésében Ország

Főbb tevékenységek

Ausztria

A kb. 20 millió eurós befektetés elsősorban a tiroli Hallban található szétválogató központ, a bécsi csomagválogató központ és a fiókhálózat technikai berendezéseinek modernizálására és a gépjárműflotta korszerűsítésére helyezi a hangsúlyt. A tőkeráfordítás a gépek, az informatikai rendszerek, az irodai berendezések, egyéb berendezések és felszerelések cseréjét, valamint az épületen belüli javításokat és a renoválást is magában foglalta. 2006-ban a legjelentősebb beruházási projektek közé tartozott a halli központ modernizálása (6 millió euró), a biztonság javítása a postahivatalokban (3 millió euró), a teljes adatgyűjtési projekt és a bécsi csomagválogató központ. Egy új válogató központ építése céljából a szlovákiai Pozsonyban 7 millió euróért ingatlan megvásárlására került sor.

Belgium

A belgiumi fejlesztéseket a 2002. évi negatív működési és pénzügyi eredmények indították el, és a postai műveletek újjáalakításához vezettek. Az előkészítési időszakot követően 2005-től négy éves időszakon át tartó, összesen 200 millió eurós beruházással új válogatási struktúrát vezettek be, öt szortírozó központtal: Brüsszel, Antwerpen, Gent, Charleroi és Liege. A legnagyobb változást az alaposabb válogatás jelentette. A postai irányítószám szintű válogatást felváltotta a kézbesítési alkalom szerinti válogatás, a végső szortírozást pedig a kézbesítő személyzet végzi. Az új válogatási technológia korszerűsíti a válogatást az ellátói lánc teljes egészében, a küldemények generálásától a kézbesítési útvonalak megtervezéséig, s a kettő közötti folyamatokban egyaránt. E folyamat nemrég ért véget, és az elkövetkező években jobb működési eredményekhez fog vezetni a költséghatékonyság és a postai szolgáltatások minőségjavulása terén.

Bulgária

Dánia

Következtetés A beruházás jelentős folyamatátszervezésre utal, amely során a fő hangsúly az automatizált válogatásra (levelek és csomagok egyaránt), a szállításra és a kézbesítésre kerül.

Belgium felmérte a környező országok tapasztalatait, s eközben jelentős mértékű átalakítást hajtott végre saját postai műveleteiben. A beruházási igény miatt a magánszektort is bevonták, s a részvények egy részvény híján 50%át eladták a Post Danmark/CVC-nek. Bulgáriában a postai szolgáltatások átszervezésében a bolgár posta, a nemzeti A Bolgár Posta a postai üzemeltető új technológiák bevezetésére, a villamosenergia-elosztó kilencvenes évek elején vállalatoknak, távfűtési vállalatoknak és egyéb nagy ügyfeleknek nyújtott hozzálátott az begyűjtési szolgáltatásokban az automatizált információfeldolgozásra helyezi a automatizált hangsúlyt. A korszerű technológiáknak, munkamegoldásoknak és a központi levélválogatás kezdeti elszámolás (BTC AD, nemzeti közúti infrastruktúraalap, stb.) bevezetésének átszervezéséhez, amely köszönhetően a szolgáltatások köre bővül, az elavult szállító járműveket pedig az beruházás hiányában elkövetkező években tervezik lecserélni. Az elosztási struktúra felülvizsgálata, kudarcba fulladt. Az ezen belül az új szófiai fő és országos küldeményválogató központ (a főbb postai elmúlt néhány évben mennyiségeket dolgozza fel) és a régiók közötti levelezést támogató regionális viszont újra nekiláttak az válogatóközpontok a teljes postai volumen 70%-át dolgozzák fel, a küldeményeket átszervezésnek. közvetlenül kézbesítési hivatalonként különválogatva. Ennek ellenére a címek 20%-a nem alkalmas az automatizált válogatásra. A címadatbázis a nemzeti postai üzemeltető és a konkurens postai üzemeltetők, a Tip-Top Couriers, az M&BM expressz és az (egyetemes szolgáltatás nyújtására is jogosult) ECONT expressz között létrejött összekapcsolási megállapodás alapján használható, amely értelmében a szolgáltatók saját címzési rendszerükkel egészítik ki a Bolgár Posta rendszerét. A közös adatbázisban szereplő címek cseréje az ország történelméből adódóan az adatbiztonság miatt továbbra is kényes kérdés.

2005-ben fejeződött be a feldolgozás jelentős átszervezése. A Nagy Baelt hídtól nyugatra fekvő területen a levélválogatást a korábbi öt központ helyett két központba sűrítették, javították a kapacitáskihasználást, és a legkorszerűbb technológiai lehetőségeket kezdték el használni.

A levélválogatás és a szállítás terén történt korábbi átszervezést követően folyamatos beruházásokat hajtottak végre az automatizált levélválogató műveletek központosításában.

Ország


Következtetés

Észtország

1998-ban lefektették az új tallinni posta központjának alapkövét. Ez a központ a postai feldolgozás elosztó központjává vált, amely a legmodernebb és leghatékonyabb technológiákat alkalmazza. Az épület 1998 végén készült el. 2005ben a legnagyobb technológiai fejlesztési projekt a válogató központ új csomagválogató sorának beszerzése volt; a várakozások szerint ez a válogató sor éves szinten több mint 30%-kal fogja növelni a csomagkezelés hatékonyságát. Párhuzamos projektként az Észtországi Posta egy új, modern és folyamattámogató programot is bevezet, amely a válogató központ három különálló és elavult programját fogja felváltani.

Az uniós csatlakozás és a növekvő verseny hatására erőfeszítéseket tettek a postai feldolgozás modernizálására. Az utóbbi időben újabb központok kezdték meg működésüket, fokozva a hatékonyságot és javítva a szolgáltatásminőséget.

Finnország

Az Itella Group tőkeráfordítása 42,2 millió euróra rúgott, amelyből a legnagyobb összegeket a gépekre, berendezésekre és az épületekre fordították. 2007-ben a postai küldemények válogatásához és kézbestéséhez kapcsolódóan az Itella hároméves beruházási programot indított, amely évtizedek óta a vállalat egyik legszélesebb körű beruházásának számít. E program fő célkitűzései közé az automatizált üzleti folyamatok bevezetése, a kézbesítési ciklusok lerövidítése, a hatékonyabb működés és a jobb versenyképesség sorolható.

Az Itella nagyszabású folyamatátalakítást hajtott végre, amely a postai feldolgozás és szállítás valamennyi folyamatát érintette.

Ország


Következtetés

Franciaország

Az ügyfélkiszolgálás minőségének javítása és a feldolgozási költségek mérséklése érdekében a La Poste csoport 2004-ben útjára indította az átfogó „Postai Minőség Projektet", amelynek célja a válogatási és elosztási folyamatok átszervezése volt. A La Poste e páratlan méretű beruházási projektjére 2004 és 2010 között kerül sor. Ennek célja, hogy 2010-re javuljon az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatás minősége, a másnapi kézbesítés aránya elérje a 90%-ot, és hogy a szolgáltatásokat az ügyfelek igényeihez igazítsák. A La Poste 3,4 milliárd eurót különített el a projekt teljes időtartamára. 2006 végén négy ágazati postai központot (IMC) nyitottak: Paris Nord Gonesse, Lognes, Val de Loire és Lorraine. A La Poste jelenleg 20 további IMC megnyitását tervezi. A teljes országos lefedettség biztosítása érdekében a Postai Minőség Projekt részeként közel száz postai előkészítő és kézbesítő központot (megyénként legalább egyet) és több ezer további kézbesítő központot kell átszervezni.

Sajtónyilatkozataiban és éves jelentésében a La Poste kifejezetten azt állítja, hogy a „Postai Minőség Projekt” lehetővé fogja tenni a La Poste számára, hogy az utóbbi években a német és holland postai üzemeltetők által felépített technológiai folyamat szintjét elérje, és a cég Európán belül kulcsfontosságú szereplővé váljon. Ennek egyértelmű példája a növekvő verseny, amely arra kényszeríti a szolgáltatókat, hogy lépést tartsanak unión belüli társaikkal.

Görögország

Az ELTA szerint 2006 fordulópont volt a vállalat történetében, mert a 2004-2008 közötti öt évre tervezett 200 millió eurós beruházási program megvalósítása a csúcspontjához érkezik. Ahhoz, hogy az egész ország postai szolgáltatások iránti igényeit ki tudja elégíteni, automatizált válogató központok korszerű hálózatát hozták létre Athénban, Thessalonikiban, Patrasban, valamint megszületett a Légiposta egység. A beruházás lehetővé teszi az ELTA számára, hogy színvonalas és megbízható egyetemes postai szolgáltatásokat nyújtson Görögország valamennyi lakosának. Az új automatizált válogató központok modern létesítményekben kapnak helyet, a legkorszerűbb gépekkel fogják őket felszerelni, amelyek majd a postai küldemények automatizált kezelését végzik.

Az ELTA éves jelentéseiben nincs szó a költségcsökkenésről és a munka termelékenységének növekedéséről, ám feltételezhető, hogy a személyzeti létszám változatlanul tartása vagy csekély csökkentése mellett több küldeményt fognak tudni feldolgozni.

Magyarország

2006. július 1-je után a Magyar Posta hozzálátott a feldolgozó üzemek tevékenységei és technológiai folyamatai számára egységes feldolgozási és továbbítási technológia kidolgozásához. Az új szállítási rendszer bevezetésének elsősorban az Országos Logisztikai Központ és a feldolgozó üzemek időkapacitásának hatékony kihasználása, valamint a feldolgozás megbízhatóságának növelése volt a célja, ám ez egyben az elsőbbségi küldemények gyors és pontos továbbítását és minőségjavulást is eredményezett. Az új szállítási rendszer a küldemények továbbítási gyorsaság szerinti felosztását is lehetővé tette.

Az uniós csatlakozást és a verseny fokozódását követően a Magyar Posta a postai feldolgozás átszervezését tervezi, amelynek középpontjában az automatizált válogatás bővítése és a szállítási hatékonyság javítása áll.

Hollandia

1992-ben a privatizálást követő stratégiai átszervezési folyamat eredményeképpen a hollandiai PPT Post 1997-ben 250 millió eurós beruházásba fogott, amelynek túlnyomó részét a Briefpost 2000 koncepcióra fordították. E koncepció keretén belül a levélválogatáshoz (hat válogató központ) és a csomagválogatáshoz (négy válogató központ) egy új küldeményválogató struktúrát terveztek, amelynek a postai irányítószámon és a kézbesítési egységeken alapuló válogatásról a kézbesítési útvonalakon és utcai címeken alapuló válogatásra való átállás volt a célja. Az új küldemény-válogatási koncepció teljes megvalósításának célja, hogy 1998-tól 2000-ig a manuális válogatás arányát jóval a teljes válogatás 10%-a alá lehessen szorítani. Az új koncepció a nagy postai mennyiséghez hozzájáruló tömeges postai feladóknak biztosított csökkenő díjakkal párosult. A bevezetési szakaszban a szolgáltatásminőség terén negatív eredmények voltak megfigyelhetők, amelyeket az azt követő években sikerült orvosolni. A TNT jelezte, hogy ezen a területen a folyamatinnovációt az informatikai funkciókat (irányítószámok olvasása) és a folyamati funkciókat (tényleges gépi válogatás) különválasztó irányítószámgyűjtő hálózat képviseli, amely a válogató berendezés szállítótól független használatához és költségmegtakarításhoz vezet, amelyet az ügyfelek a tömegesen feladott küldemények alacsonyabb árában visszakapnak. Ezt 2002-2005 között olyan, házszám szerint válogató gépekkel egészítették ki, amelyek a kézbesítési útvonal szerint sorrendbe állították a postát, és megszűnt a kézi válogatás (kivéve a hiányos címzésű 1-2%-nak megfelelő visszautasított küldeményeket) és a kézbesítés során a nagyobb postai küldemények integrálása.

A privatizált TNT postai üzemeltető az elsők között hajtott végre jelentős, a vállalatot és a folyamatokat érintő átszervezést a levél- és csomagfeldolgozásban.

Norvégia

A Norvég Posta folyamatos erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy magas szinten stabilizálja a kézbesítési minőséget, költséghatékonyabb folyamatokat hozzon létre és növelje költségeinek rugalmasságát. Új stratégiájával összhangban a levél- és csomag-előállítás folyamatait 2007 januárja után az értéklánc optimalizálása érdekében még jobban összehangolták. A kiemelkedő kézbesítési minőség hosszú távon való megőrzésének legfontosabb jele a Norvég Posta szerint egy új, korszerű dél-kelet norvégiai küldeményválogató terminál megépítése lenne Robsrud mellett Lørenskogban. Ez a terminál 2009-ben fog elkészülni és ez lesz a Norvég Posta új terminálstruktúrájában a fő válogató létesítmény.

Az ECORYS szerint a Norvég Posta a szomszédos skandináv országok nemzeti postai üzemeltetőit követve modernizálja postai feldolgozását. Dániához és Finnországhoz igazodva az átszervezés célja az értéklánc egészén belüli fejlődés.

Írország

A század elején az An Post jelentős beruházást hajtott végre a postai küldeményválogató folyamat automatizálásába azzal a céllal, hogy e hagyományosan élőmunka-igényes tevékenység hatékonysága javuljon. 2003ban a 100 millió eurót meghaladó automatizációs program befejeződött. A Cork Mail Centre 2003 júniusi megnyitása jelentette e projekt utolsó szakaszát. Az An Post szerint a dublini és portlaoise-i postaközpontok korábbi bővítésével és az Athlone Centre megnyitásával együtt ez képessé tette az An Postot arra, hogy kiemelkedő minőségű szolgáltatást nyújtson, amely a termékminőség továbbfejlesztéséhez teret enged jelentős későbbi fejlesztéseknek. 2005-ös éves beszámolójában az olvasható, hogy az An Post a küldemények begyűjtésének és a kézbesítés folyamatait érintő, nagyszabású átalakítási programot indít.

Írország viszonylag későn látott hozzá a postai feldolgozás jelentősebb átszervezéséhez, ám mára növelte az automatizált válogatás arányát, csökkentette a folyamatok költségeit, noha a vidéki térségekben a kézbesítési lehetőségek továbbra is korlátozottak.

A TNT a rendelkezésre álló technológiát teljes körűen felhasználva alaposabb válogatást tett lehetővé egészen a postás kézbesítési útvonalának szintjéig, növelve így az addig is viszonylag nagyfokú hatékonyságot és szolgáltatásminőséget. Ezzel egyidejűleg lehetővé tette további értéknövelt termékek és szolgáltatások létrehozását.

Olaszország

A technikai berendezések modernizálásával és a folyamatok racionalizálásával a Poste Italiane bizonyította elkötelezettségét a logisztikai létesítmények korszerűsítése mellett. A beruházások főként a Nuova Reta (Új hálózat) projekthez kapcsolódó válogató központok folyamatos átszervezését érintették. A projekt célja a begyűjtés, a szállítás, a válogatás és a kézbesítés folyamatainak javítása, valamint a belföldi és nemzetközi minőségi normák teljesítése. Egyfelől a tevékenységek előkészítették a meglévő központok átalakítását és bővítését (a válogató központ berendezéseinek felújítása és a központoknak helyet adó épületek átszervezése), másfelől pedig az volt a céljuk, hogy korszerűsítsék a logisztikai hálózat videokódolási és válogatási kapacitását. Főként a firenzei válogató központ rendszereit cserélték modernebbre, új munkaállomásokat telepítettek Bari, Catania, Nápoly és Bologna válogató központjaiban, és megkezdődött a Milánó-Peschiera Borromeo központ bővítése, valamint Milánó-Roserio, Ancona, Pisa és Novara központjainak az átalakítása

Olaszország egyike azon nagyobb országoknak, amelynek postai tevékenysége más nagyobb uniós országokéval összemérhető. Ez azt eredményezte, hogy a Nuova Reta terv átszabta a válogatási struktúrát, amely a gépi válogatás jobb kihasználásához vezetett.

Spanyolország

A Correos fő beruházási programjainak az volt a célja, hogy az egyetemes postai szolgáltatás könnyebben elérhető legyen. Ezért növelték a postahivatalok számát, felszámolták az építészeti korlátokat, és korszerűsítették az operatív és munkahelyi létesítményeket. A legkorszerűbb technológiák bevezetésébe is beruházások történtek, előmozdítva az innovációt, valamint a minőség és a versenyképesség fokozását (a tőkeráfordítás kb. 13%-a), folytatva a postai küldemények automatizált feldolgozásának bevezetését (5,3%), korszerűsítve és kibővítve a gépjárműflottát (6,6%), de a bútorok cseréjére, a biztonságra és egyéb tételekre (8,8%) is jutott pénz. A Correos mára közelebb került ahhoz, hogy automatizálási terveit teljesen megvalósítsa, amelyek célja a kézbesítési idők lerövidítése, a biztonság megszilárdítása és a hatékonyság növelése.

Olaszországhoz hasonlóan Spanyolország is összevethető nagyobb uniós országokkal, ami a postai feldolgozás folyamatainak felülvizsgálatát eredményezheti. A főbb fejlődési területek közé a válogatás és szállítás tartozik, de jelentős növekedés érhető el a szolgáltatásminőség és a postai küldemények kezelésének költsége terén is. Ez lehetőséget 2006-ban három jelentős projektre került sor: a RFID technológia vállalati szintű kínál a nemzeti postai üzemeltető bevezetése, a sürgős kézbesítést végző személyzet felszerelése PDA készülékekkel, és számára ahhoz, hogy reagáljon a számos kezdeményezés a vállalati modernizációt szolgáló INTEGRA projekt keretén belföldi és nemzetközi postai belül. piacokon tapasztalt, fokozott Az utóbbi években végbement, a vállalat modernizálását célzó technológiai fejlődése versenyre. része az INTEGRA projektnek, amely olyan vállalat-fejlesztési program, amellyel a Correos a postai üzletágat az információs és kommunikációs technológiák területéhez közelíti. A jelenleg kiépítés alatt álló informatikai infrastruktúra nagyobb mértékben automatizált folyamatokat, a vállalat különböző területei közötti harmonikusabb illeszkedést, valamint az új igényekhez és követelményekhez való jobb alkalmazkodást tesz lehetővé. A feldolgozási szakaszban a Correos új operatív modellt vezet be, amely a folyamatautomatizálásra, a küldemények konténeres szállítására és a folyamatok koncentrálására épül. A Las Palmas-i automatizált feldolgozó központ megnyitásával a tervezett 17 automatizált üzemből jelenleg 16 már működik. Az oviedói automatizált létesítményt is átalakították, s a rendszer így új válogató konfigurációkkal bővült. A Valenciában, Sevillában, Zaragozában, Valladolidban, Santiago de Compostelában, Malagában és Palma de Mallorcán működő központokban a postaládákból begyűjtött küldemények feldolgozásához a vállalat automatizált feldolgozó rendszereket helyezett üzembe. Ez a lépés előmozdította a postai küldemények e kategóriájának helyi központokban való koncentrálódását, és fokozta az automatizált válogatást a feldolgozás első szakaszaiban, így segítve elő a végső elosztás javítását. 2006 végére a vállalat automatizált feldolgozási központjaiban a szabványos küldemények feldolgozásához 36, a nem szabványos (lapos) postai küldeményekhez 13, a postaládán keresztül feladott küldemények feldolgozásához pedig 11 válogató sor működött.

Ország


Következtetés

NagyBritannia

„Fontos, hogy mihamarabb hozzálássunk a Royal Mail modernizálásához. Ez a szervezet előtt álló legfontosabb kihívás. Ez még a már befejezett Megújítási Tervnél (Renewal Plan) is rémisztőbb és mindannyiunk számára embert próbáló feladat. Új technológia bevezetése és az elavult berendezések cseréje, idejében és az adott költségkereten belül; folyamataink további racionalizálása és munkavállalóink megtartása; az ügyfelekre fordított figyelem növelése oly módon, hogy még jobb szolgáltatásokat nyújtsunk egy olyan piacon, ahol a konkurencia próbál kiszorítani bennünket – mindez hihetetlen erőfeszítést követel tőlünk. Sokat és keményen kell majd dolgoznunk.

A Royal Mail vezérigazgatójának bal oldali nyilatkozata a nagyszabású vállalati és folyamati átalakítások fontosságát hangsúlyozza, amely az unió postai piacán hozzá hasonló vállalatoknál már megtörtént. A nyilatkozat annak a fontosságát is kiemeli, hogy a kialakuló versenyre válaszul mihamarabb korszerűsíteni kell a küldemények feldolgozásának elavult módszerét.

2005 fordulópont volt a Royal Mail életében. Sikeresen véget ért a műveletek modernizálását szolgáló program, és így az elmúlt 25 évben a brit ipar egyik legnagyobb átalakulása ment végbe. Ám 2004-2005 más értelemben is fordulópont volt. Ez volt az utolsó pénzügyi év, amelyben a Royal Mail még védve érezhette magát a versenytől. 2006 januárjától a postai piac megnyílik az egymással versengő kisebb-nagyobb vállalatok előtt. Mindaz, amit a Royal Mail az elmúlt három évben tett, azt azzal a céllal tette, hogy felkészítse a vállalatot a versenyre. A modernizációs program volt a Royal Mail számára az elmúlt évtizedek legnagyobb próbatétele, hiszen a jövőnk múlott rajta. A verseny teljessé válásakor reánk váró kihívás még nagyobb lesz. Nehéz, de izgalmas idők elé nézünk.”

Forrás: II. függelék, Országjelentések.

Az egyes országok 6.2. táblázatban bemutatott példái és az éves beszámolókból nyert (egyéb) információk alapján (feltüntetve a beruházásokat, a [levélválogató] személyzet összetételében bekövetkezett változást, a termékek és szolgáltatások korszerűsítését, stb.) a 6.1. táblázatban ismertetett fogalmi keretrendszer szerint a 6.3. táblázatban felvázoltuk az EU nemzeti postai üzemeltetőinek pozícióját.

6.3. táblázat

Európai nemzeti postai üzemeltetők pozíciója az automatizált válogatás tekintetében, értékelés

Szakaszok Országok

Indulás Első szakasz Második szakasz Végső szakasz CY, MT, LT, LU, LV BG, CZ, EE, GR, HU, AT, BE, DK, ES, FR, DE, FI, NL, SE IS, PT, SK IE, IT, NO, SI, UK

Ebben a szakaszban Általános probléma a tapasztalt fő problémák viszonylag alacsony postai volumen, amely gátolja az automatikus válogatás magas arányának lehetőségét.

Annak érdekében, hogy lépést tarthassanak a hozzájuk hasonló uniós társakkal, minden ország hozzálátott már a postai küldemények válogatásának átszervezéséhez, amely Rendszerint csak az üzleti ügyfelek nagy néhány nagy postai volumeneit is közüzemi szolgáltató érinti. Új nehézségekkel tesz erőfeszítéseket az szembesülnek a címzés, elektronikus a postai irányítószámok küldeménygenerá-lás használata, valamint a terén, amelyet címek és előválogatott irányítószámok cseréje küldeményként terén. visznek a válogató központokba. A postai folyamatok, pl. begyűjtés, szállítás és kézbesítés (kézbesítő egységek) általános átalakításának egyre inkább része a válogatás folyamatának módosítása.

Ezen országok csoportja tapasztalt az automatizált válogatás terén, és erre építve igyekszik a tömeges postai feladók mellett még több postai volument is megszerezni. Felülvizsgálják a postai irányítószámok, a címadatbázisok használatát, és a más szolgáltatókkal történő küldeménycserét.

Néhány érett postai piacú ország az előző szakaszokban sok tapasztalatot szerzett az automatizált válogatásban. Ők a teljes mértékben automatizált küldeményválogatás vége felé tartanak, és felülvizsgálták a postai irányítószámok használatát az alaposabb válogatásban és címzésben.

Az automatizált válogatás növelésében a valódi haladás attól függ, milyen előbbre lépést sikerül elérni a postai irányítószámok használatában, hogy alaposabb lehessen a válogatás, akár a címzetti szintig is.

Összefüggés van az automatizált válogatás és a hibrid postai szolgáltatások fejlettsége között, mert mindkettő része a postai kézbesítés minőségének javítását célzó intézkedéseknek.

Forrás: II. függelék, Országjelentések

Elemzés és fő következtetések A munkaköltség arányához hasonlóan az ECORYS egyértelmű összefüggést lát a piac liberalizálása és az automatizált válogatás szintje között. Annak ellenére, hogy a nemzeti postai üzemeltetők még mindig uralkodó piaci szerepet játszanak a nagy volumenű, nagymértékben szabványosított és alacsony költségű tömeges postai küldemények piaci szegmentumában, kénytelenek folyamatosan felülvizsgálni tevékenységüket, és ahol szükséges, javítani valamennyi postai szolgáltatásukat. Csak így tudnak szembeszállni versenytársaikkal, akik induláskor szintén ezekre a piaci szegmentumokra összpontosítanak, és őket nem vagy csupán kisebb mértékben akadályozza az infrastruktúra fix költsége. Részben ez az oka annak, hogy a postai feldolgozás és az automatizált válogatás átszervezése, valamint a szállítási folyamatok felülvizsgálata miért élvez elsőbbséget abban az időszakban, amikor a verseny kezdett kialakulni vagy várhatóan ki fog alakulni az uniós országokban, és a szolgáltatásminőség általános javulásához és költséghatékonyság-növeléshez vezet.

6.4 Hibrid postai megoldások kialakulása 6.4.1

Bevezetés A hibrid postai szolgáltatások a postai küldeménygenerálás (mail generation) egy példája (vagy Walsh 2007 szóhasználatában küldeménylétrehozás (mail creation) és küldeménykikészítés (mail finishing)), és olyan módszer, amellyel a postai üzemeltetők igyekeznek biztosítani a postai feldolgozást.

A postai kézbesítés egy példája is, amelynek nem feltétlenül kell fizikai kézbesítésnek lennie, mint volt évszázadokon keresztül. Az internet veszélyt és lehetőséget is rejt a postai szolgáltatók számára. Az elektronikus kommunikáció részben átveszi a hagyományos papíralapú küldemények szerepét, ugyanakkor jelentős lehetőségeket is kínál az ügyfelek jobb kiszolgálására, amelyben az új hibrid postai megoldások is szerepet kapnak. A hagyományos postai küldeményeket jellemzően a postai küldeménygenerátor állítja elő (nyomtatja, hajtja és borítékolja), majd pedig fizikailag átadják őket a postai szolgáltatónak fizikai elosztásra és kézbesítésre. A hibrid küldemény a levél elektronikus továbbítását jelenti, a küldeményt előállító számítógépéről közvetlenül a postai szolgáltatónak. Ezt követően a postai szolgáltató elektronikus eszközökkel a kézbesítési ponthoz legközelebb eső üzemben (vagy lehetőség szerint a legalacsonyabb költséggel) különválogatja, irányítja és fizikailag előállítja a küldeményt. Az utolsó lépés a fizikai küldemény kézbesítése a címzettnek, de erre egyre inkább az elektronikus kézbesítést is használják. Ahogyan lent megjegyeztük, az ügyfeleknek több csatornát is igénybe vevő, saját üzleti tevékenységükhöz illeszkedő megoldásokat kínálnak. Az ECORYS szerint a hibrid postai megoldások lehetővé teszik a postai üzemeltetőknek, hogy magukhoz vonják a küldeménygenerálás feladatait, és ellenlépést tegyenek a postát összegyűjtő közvetítők tevékenységére, akik összefogják a nagy és sok kisebb (KKV) postai feladó által generált küldeményeket. A hibrid postai szolgáltatás ráadásul jól illeszkedik a többcsatornás kézbesítési szolgáltatáshoz, biztosítva a postai szolgáltatások értéknövelő közreműködését az ellátói láncban, és javítva a postai szolgáltatások minőségét a küldemények előállítói és a fogyasztók számára egyaránt. Az előállítók a küldemény előállításának és kézbesítésének folyamataiba a küldeményt nyomon követő lehetőséget építhetnek be, a fogyasztók pedig meghatározhatják, milyen csatornán keresztül akarják üzeneteiket megkapni (fizikailag, elektronikusan vagy mindkettő). Végezetül a hibrid küldemény önmagában is értéknövelt postai szolgáltatás, amely lehetőséget kínál az üzletfejlesztésre, válaszul a fizikai küldemények elektronikus alternatívákkal való folyamatos helyettesítésére.

6.4.2

Az UPU és a hibrid küldemények115 2007-ben az Egyetemes Postaegyesület (UPU) választható postai szolgáltatásként ismerte el a hibrid postai szolgáltatást. E szolgáltatás meghatározása a UPU Levélpostaszabályozásában az RL255 hibrid szolgáltatás pont alatt található. Az UPU által használt definíció 1. A hibrid szolgáltatás olyan elektronikus alapú postai szolgáltatást jelent, amelyben a feladó az eredeti üzenetet fizikai vagy elektronikus formában postázza, amelyet aztán elektronikusan feldolgoznak, levélpostai küldeménnyé alakítanak és a címzettnek fizikailag kézbesítenek. Ha a nemzeti jogszabályok megengedik, a feladó vagy a címzett kérésére a kézbesítést végző az eredetileg kapott küldeményt nem fizikai eszközzé (pl. fax, e-mail vagy SMS) vagy akár egyszerre több eszközzé is alakíthatja. 115

Ehhez a részhez Paul Donohoe, E-business programvezető, Operatív és technológiai igazgatóság – Egyetemes Postaegyesület, Svájc is segítséget nyújtott.

1.1. Ha a címzettnek fizikailag kézbesítik a küldeményt, a folyamat nagy részében az információt általában elektronikusan továbbítják, majd azt a címzetthez a lehető legközelebb eső helyen fizikailag reprodukálják. Forrás: UPU honlapja, http://www.upu.int/acts/en/letter_post_manual.shtml

A UPU készített egy felmérést, amelynek a következők voltak az általános következtetései:116 • 2004-ben 63 UPU tagország kínált hibrid postai szolgáltatásokat;117 • A nemzeti postai üzemeltetők több mint 30%-a kínált hibrid postai szolgáltatásokat; • A közölt számok alapján 2004-ben 2 milliárdnál is több postai küldemény készült világszerte hibrid szolgáltatást használva; és • a világ hibrid szolgáltatásainak 99%-át helyi belföldi kézbesítésre szánták. A hibrid szolgáltatást a UPU fontos új szolgáltatásnak tekinti, amelyet a feltörekvő és fejlődő országokban működő postai üzemeltetők is kezdenek bevezetni. A várakozások szerint ez az új gazdaságokban növeli a bevételeket, és segíti a vállalkozásokat számláik és a számlázáshoz kapcsolódó küldemények feladásában. A UPU sok országban segít a fejlődő postai piacokon kínált hibrid postai szolgáltatások üzleti előnyeinek felismerésében.118 Az első hibrid szolgáltatási projektek indulása óta a hibrid szolgáltatások jelentősége minden postai üzemeltető számára növekedett. Ezt tükrözi az a tény is, hogy a webalapú teljesítés és a válogatás folyamataival záródó küldeménygenerálás a tömeges postai küldeményeket feladó ügyfelek fő csatornájává vált, akik nagymértékben szabványosított postai küldeményeket adnak fel (lásd még a 6.4.4. pontot). A UPU tanulmányozó csoportja, amelyet az e-Business Program is segít, a világ postai üzemeltetőit egymással összehozva megvitatja és megfogalmazza a hibrid postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó piacfejlesztés stratégiáit, politikáit és szabályait. A UPU rendkívül aktív ezen a téren, és létrehozta a Posta-technológiai Központot (PTC). A PTC előmozdítja az együttműködést a postai üzemeltetők és a technológiai szolgáltatók között. Olyan projekteket irányít, amelyek nemzetközi szinten közös infrastruktúrát kínálnak a standard postai e-business megoldásokhoz. A PTC tevékenységéről bővebben lejjebb olvashat. A (UPU által alapított) Posta-technológiai Központ tevékenysége A PTC számára a projekttevékenységek elsősorban az olyan új üzleti lehetőségeket létrehozó eszközök vizsgálatára irányul, amelyek kiegészítik és bővítik a hagyományos alapvető postai szolgáltatásokat. A posták elektronikus szolgáltatások új skáláját kívánják nyújtani, vagy kiegészítve ezzel alaptevékenységüket, vagy olyan szolgáltatásokat használva, amelyeket a posta hagyományos, a bizalomra, az elérhetőségre, a tisztességes magatartásra és a biztonságra épülő pozíciója alapján kiaknázhat. A dokumentumok azonosítását és hitelesítését szolgáló hagyományos mechanizmusok (pl. postabélyegző és papírra írott aláírás) számítógépes tranzakciókkal nem elérhetők. A postai levélküldemények bevezetése óta a kommunikációs piac a fejlődésnek köszönhetően új, gyorsabb és sok esetben olcsóbb kommunikációs eszközöket kínál, mint amilyen a fax, az elektronikus adatcsere, és az utóbbi időben az internet. 116 Tekintve, hogy az országok a UPU tagjai, minden országban van egy az egyetemes postai szolgáltatásokkal foglalkozó kijelölt postai üzemeltető, amely minden esetben a hivatalos (nemzeti) postai üzemeltető. Ezek az adatok nem tartalmazzák a magánszektorbeli postai üzemeltetőket, amelyek kijelölt postai üzemeltetők, mint például Hollandiában a TPG vagy Németországban a DPWN. 117 A UPU honlapjának adatai több mint négy évnél régebbiek, s azóta a legtöbb postai üzemeltető már alkalmaz valamilyen fajta hibrid szolgáltatást, többnyire a nagy közüzemi vállalatok számlakivonatai területén. 118 A UPU honlapja.

Ezek az új kommunikációs eszközök főként az internet robbanásszerű növekedésére összpontosítottak, amely veszélyezteti a Posta levélpostai alaptevékenységét, ugyanakkor egyedi növekedési lehetőséget is kínál a Posta számára. Az elektronikus üzleti tranzakciók bővülését támogatandó egy megbízható harmadik félre van szükség, amely segít felülkerekedni az elektronikus üzenetek megbízhatóságával, sérthetetlenségével és biztonságával kapcsolatos aggályokon. A postát természetes, Megbízható harmadik félnek tekintik. A PTC jelenlegi e-business projektjei közé tartozik a globális Digitális PostaBélyegző (DPM) szolgáltatás és az Azonosításmenedzsment (identity management) szolgáltatások. A DPM ún. Letagadhatatlansági szolgáltatás, amely közvetlenül kommunikál az ügyfél szoftveralkalmazásaival, pl. a Microsoft Office-szal és az internetes űrlapokkal. Az azonosításmenedzsment szolgáltatásai globális infrastruktúrát kínálnak a digitális hitelesítési információk (vagyis a digitális tanúsítványok) kezeléséhez. A Fejlett elektronikus szolgáltatások (AES) felhasználói csoport egyike a Telematics Cooperative a UPU-n belül létrehozott három felhasználói csoportjának, amely tanácsadást kínál az elektronikus postai küldemények fejlődéséről. A PTC-n keresztül az AES felhasználói csoport az alábbiak fejlesztését igyekszik előmozdítani:

• • • •

Együttműködés a posták és a technológiai szolgáltatók között; A közös infrastruktúra és nemzetközi szintű, szabványos postai e-business megoldások (pl. a helyi igényekre szabható szabványos alapszolgáltatások); A szolgáltatások együttműködési képessége a postai üzemeltetők között közös normák, politikák, specifikációk és támogató rendszerek kifejlesztése révén; Szolgáltatási megoldások és több szintű együttműködésre épülő vállalkozások, amelyek a posták különböző szintjeit támogatják (azaz meglévő, feltörekvő, potenciális, függőségben lévő);

•

Olyan környezet, amely minden együttműködő tagnak lehetővé teszi a közvetett vagy közvetlen részvételt. Forrás: A UPU honlapja

6.4.3

A hibrid postai szolgáltatások hatása az érdekeltek szemszögéből

A hibrid postai szolgáltatások előnyei a postai küldemények generátorai számára Az ügyfelek számára a legnagyobb előnyt a küldemények előállításához szükséges idő lerövidülése jelenti, amely költségmegtakarítást eredményez. A hibrid postai alkalmazások terjedésével párhuzamosan csökken a nyomtatási, hajtogatási, behúzási és borítékolási igény, ami lejjebb szorítja a postai kezelés költségeit. Egyik előnye, hogy kiküszöböli a posta begyűjtését. A postai küldemények begyűjtése olyan fizikai folyamat, amely során az ügyfél irodájában felveszik, valamint a postaládákból és a postahivatalok gyűjtőládáiból begyűjtik a postát. A fizikai begyűjtés során elért megtakarítások hozzájárultak a postai feldolgozás költségeinek jelentős csökkenéséhez. A begyűjtés kiküszöbölése és a válogató központokba történő ún. upstream szállítás, valamint a küldemény kézbesítési helyhez közeli nyomtatása is hozzájárul az átfutási idő lerövidüléséhez az ellátói láncon belül. A hibrid postai szolgáltatások sok közös funkciója miatt (nyomtatás, előválogatás, kézbesítés) a teljes postai feldolgozás egyetlenegy folyamatként történő javítása is előnyösebb. A hibrid postai szolgáltatások előnyei a postai üzemeltetők számára A hibrid postai szolgáltatások fejlődése a szolgáltatóknak is nagy előnyöket kínál, mivel növeli abbéli képességüket, hogy a több ügyféltől érkező összetett feladatokat összegyűjtsék, kiválogassák, irányítsák és szállítmányokba gyűjtsék. További előnye a beszámoláskészítés egyszerűbb folyamata, a könnyebb könyvelés és számlaküldés az ügyfeleknek.

A hibrid postai szolgáltatáshoz átfogó címadatbázisra van szükség, amely tovább javítja a folyamatot, és növeli annak értékét, mert kikényszeríti a címek ellenőrzését, az adattisztítást, válogatást és a vonalkódok használatát. A küldemény közvetlenül annak forrásából, az ügyféladatbázisból történő generálása is megkönnyíti a postai üzemeltető számára a címváltozások feldolgozását. Amint több ügyfél használja a hibrid postai szolgáltatásokat, a postai üzemeltető felülvizsgálja a nyomtatást, és a kézbesítési területhez közelebb eső nyomtató pontokat hozhat létre (az elosztott nyomtatás minimálisra csökkenti az elosztási költségeket és maximalizálja a kézbesítés gyorsaságát, mert a nyomtatásra a kézbesítési ponthoz a legközelebb eső központban kerül sor). A hibrid postai szolgáltatások fejlődése és az automatizált postai feldolgozás is hozzájárul az elvégzett feladatok jobb archiválásához. Végül, de nem utolsósorban a hibrid szolgáltatások egy Elektronikus formátumot (fax, e-mail, internet, WAP, SMS, XML) előállító, többszörös kézbesítési csatornakoncepció részévé válnak, lehetővé téve a fizikai és elektronikus postai küldemények „egyablakos” feladását. A hibrid postai megoldással szemben támasztott követelmények A hibrid postai szolgáltatások kifejlesztésének egyik legnagyobb kihívása, hogy minden ügyfél által igénybe vehető postai folyamat jöjjön létre, amely speciális ügyféligényekhez is igazodik, miközben minden ügyfélalkalmazásra is nyitott. Az ügyfelek különféle dokumentumokat hoznak létre, amelyeket ugyanezzel a rendszerrel kell feldolgozni. A hibrid postai szolgáltatás olyan fejlesztési folyamatot jelent, amelyben az ügyfelek és a postai üzemeltetők megismerik és folyamatosan javítják a tényleges hibrid postai folyamatot. A vállalattal együtt kell bővülnie, támogatva több íves és tekercses nyomtató helyszín működését. A hibrid postai szolgáltatások fejlesztése terén szerzett tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy: • lehetővé teszi a teljesen önleíró feladatok befogadását, amelyben a dokumentum és az adatok feladatonként változhatnak, és arra is képessé válik, hogy a változó adatokat egy előre meghatározott feladathoz befogadja; • lehetővé teszi a befogadást vagy olyan elektronikus médiumon, mint a mágnesszalag vagy egy biztonságos elektronikus adatátviteli módszerrel, mint amilyen az e-mail, az internet, a bérelt vonal vagy a betárcsázós kapcsolat. Az egyik legfontosabb kérdés az adatok sérthetetlenségének biztosítása header és trailer rekordokat használva. Ez biztosítja, hogy az adatok sértetlenül érkezzenek meg, és hogy ne korábban érkezzenek meg. A modern hibrid postai megoldás alternatív fizetési módozatokat is kínál, ideértve a számla-, a feltöltő és a hitelkártyát. Végül, de nem utolsósorban a hibrid postai megoldásnak rugalmasnak és hathatósnak kell lennie ahhoz, hogy kielégítse a postai szolgáltató igényeit. Ezen kívül roppant felhasználóbarátnak és biztonságosnak kell lennie a postai küldemény létrehozója számára.

6.4.4

Hibrid postai szolgáltatások fejlettsége az európai országokban Tekintve, hogy egyes európai országok már fejlett hibrid postai megoldásokkal rendelkeznek, és sokan közülük most zárkóznak fel ezekhez a fejleményekhez, várható, hogy a hibrid megoldásoknak lesz helyük a piacon, és a belföldi alkalmazás határon átnyúló alkalmazásokra is kiterjeszthető lesz. A hibrid postai szolgáltatás már nem csupán védekező stratégia arra, hogy valaki az iparágban maradhasson, hanem a többcsatornás postai kézbesítési megoldások részévé vált. Érdemes felmérni ezeket a fejleményeket a határokon átnyúló tevékenységek szempontjából is. Mivel a hibrid postai szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a kézbesítési országtól eltérő országban generáljanak postai küldeményeket, ily módon megkönnyíti a határon átnyúló postai küldemények nemzetközi és globális postai üzemeltetők általi kifejlesztését. Az egy helyen generált postai küldeményeket egy másik helyen is elő lehet állítani. Ez egy országon belül is igaz, de országok között is, mert a küldemények előállítási költsége az előállított mennyiségektől függően jelentősen változhat. Várakozásaink szerint ez a fejlődés különösen a szabványosított postai mennyiségek szempontjából érdekes, mint amilyenek például a tranzakciós küldemények (pénzügyi kimutatások) és az azonos tartalmú, de különböző címmel és postai irányítószámmal ellátott reklámküldemények. Ezen a területen érdemes megfigyelni néhány eredményt az ECORYS ügyféligényekről készített közvélemény-felméréséből: „Az általános üzleti modell a „nyomtatás és postázás” (print and mail). Ugyanakkor a távnyomtatás jelentősége egyértelműen növekszik, egyebek között a pozitív környezeti hatások miatt. Ez a fejlemény csupán lazán kapcsolódik a verseny kialakulásához...” Noha a hibrid postai szolgáltatás a főáramhoz tartozó nemzeti postai üzemeltetők kínálatában kiegészítő szerepet játszik, segítségével betörhetnek a postai piacra az új piaci belépők, amelyek esetleg különböző üzleti koncepciót és/vagy folyamattervet használnak, mint a domináns szereplők. Az új piacra lépők számára döntő fontosságú, hogy rendelkezzenek postai küldemények minimális mennyiségű, kritikus tömegével, hogy hozzáfoghassanak az alapvető infrastruktúra kidolgozásához. Többségük réspiacokat vagy olyan tömeges feladókat céloz meg, mint amilyenek a távközlési vagy közüzemi vállalatok, hogy postai küldeményeiket komplexebb és költséghatékonyabb módon kezeljék. A 6.4. táblázat több olyan szolgáltatót mutat be, amely hibrid postai szolgáltatásokat is nyújt. Az első példa az Itella (Finnország), egy olyan nemzeti postai üzemeltető, amely nagy hangsúly fektetett a több csatornás megoldásokra, így például a hibrid szolgáltatásokra is, és e megoldásokat több országban is kínálja. Az ECORYS szerint ez jól szemlélteti, hogy a nemzeti postai üzemeltetők hogyan építik be az elektronikus szolgáltatásokat szolgáltatási kínálatukba, és az elektronikus kommunikációs trendeket fenyegetésből lehetőséggé alakítják át. A közeljövőben várhatóan a több nemzeti postai üzemeltető is hasonló lépést fog tenni. A versenytársak azonban egyre többet foglalkoznak hibrid postai megoldásokkal. Képesek arra, hogy üzleti modelljükben elszakadjanak a hagyományos postai feldolgozástól, és megszerezzék a nagy ügyfelek, például a közüzemi vállalatok és a távközlési szolgáltatók tömeges postai volumeneit. 119 Ez nagymértékben szabványosított postai volumeneket és szolgáltatásokat eredményez, amelyeket a nagy, valamint kis- és középvállalkozásoknak (KKV-knek) küldött reklámküldeményekben és tranzakciós küldeményekben egyéb B2C postai feladóknak is kínálni lehet. 119 Tipikus példa vezethető le a bulgáriai fejleményekből, ahol a USP engedéllyel rendelkező versenytársak mind egy nagy (mobil) távközlési szolgáltatóval indulnak, hogy (elvben vagy hosszú távon) kidolgozzák az országos kézbesítő rendszert.

A hibrid postai szolgáltatásokra a 6.4. táblázatban a második példa a Polipost (Bulgária). A Polipost mint új piaci belépő hibrid postai szolgáltatásokat használ arra, hogy a nagy postai feladókat megcélozva megszerezze a levélküldemények piacának egy részét. Az ECORYS szerint ez a versenytársak számára példás belépési modellnek számít.120 A 6.4. táblázatban a harmadik példa a teljes mértékben liberalizált piacon tevékenykedő konkurens postai üzemeltető, a UK Mail (Nagy-Britannia). A Polipost helyzetéhez képest a UK Mail is a KKV-knak nyújtott hibrid postai szolgáltatásokra összpontosít. Ez a fent bemutatott, kezdeti piacra lépési modell természetes fejleményének tekinthető. 6.4. táblázat

Példák hibrid postai szolgáltatásokra Ország

Szolgáltató

Finnország

Itella (nemzeti postai üzemeltető)

Az e-helyettesítés, az elektronikus B2B számlázás jelenlegi növekedése és a B2C szegmentumban az elektronikus számlázás várt növekedése következtében a hagyományos levelek várt hanyatlásával párhuzamosan az Itella Corporation úgy döntött, ezeket az elektronikus szolgáltatásokat is felveszi kínálatába. A B2B elektronikus számlázás elsősorban az elektronikus adatcsere kommunikációs megoldásaira épül. Az Itella Corporation „NetPost” néven elektronikus hangpostafiókot is kínál a fogyasztóknak, amely a papíralapú üzeneteket kiváltva elektronikusan fogadja az üzeneteket. Az elektronikus üzeneteket archiválják, a számlákat pedig online banki szolgáltatások segítségével fizetik ki. Az Itella Corporation Finnországban és nyolc egyéb országban már kínál elektronikus szolgáltatásokat.

Bulgária

Polipost SA (konkurens postai üzemeltető)

A Polipost 2005-ben jött létre és a Bulgaria Post egyik kisebb versenytársa. A cég az UNICREDIT Banknak kezdett hibrid postai szolgáltatások használatával postai küldeményeket előállítani. A banki számlakivonatok információit kódolt formátumban továbbítják a Polipost gyártó üzemébe, ahol a küldemények (a havi bankszámlakivonatok) generálása történik (gyártás, nyomtatás, borítékolás és előválogatás). Fennállása óta a vállalatnak más ügyfeleket is sikerült megszereznie és országos kézbesítést végez.

Nagy-Britannia

UK Mail (konkurens postai üzemeltető)

A UK Mail szerint az I-mail első- és másodosztályú postai üzleti felhasználóknak készült, akik a költségek csökkentésére, az adminisztrációs terhek mérséklésére és szervezetük környezeti hatásának minimalizálására törekednek. A szolgáltatás mindenféle méretű és típusú vállalkozás számára elérhető lesz, és különösen a KKV-k, marketingszervezetek és vállalatok, valamint a közüzemi szolgáltatók érdeklődését fogja megragadni. Az ügyfelek internetre csatlakoztatott laptopjukról vagy asztali számítógépükről ingyenesen hozzáférhetnek majd az i-mail szolgáltatáshoz. Az i-mail nyomtatási opció a levél vagy dokumentum kódolt másolatát elküldi a UK Mail országos hálózatának egyik válogató központjába, ahol kinyomtatják, borítékba teszik és továbbítják a Royal Mailhez, amelynek postásai a küldeményt kikézbesítik. Ráadásul az ügyfél akár délután hatkor is elküldheti postai igényeit, és a küldemény a következő napon az ország bármely pontján célba ér.

Forrás: II. függelék, Országjelentések Bulgária, Finnország és Nagy-Britannia. 120

E piacra lépési modell feltétele, hogy a hibrid postai szolgáltatások ne legyenek részei a fenntartott területnek.

Az új piacra lépők sikere arra sarkallta a nemzeti postai üzemeltetőket, hogy ők is ugyanígy cselekedjenek, nemcsak azért, hogy ellenlépést tegyenek versenytársaikkal szemben, de azért is, hogy hosszú távon megóvják saját postai forgalmukat a növekvő mértékű helyettesítéssel szemben. Uniós országokban a tényleges megvalósítás a következő keretrendszerre épülhet: 6.5. táblázat

A hibrid postai szolgáltatások fejlődési szakaszai

A hibrid postai szolgáltatások fejlődési szakaszai Szakasz

Indulási szakasz

Módszeres megközelítés szakasza

Teljes integráció szakasza

Hangsúly

Üzleti küldemények és tranzakciós küldemények, ezen belül reklámküldemények.

A tömeges postai küldeményeken túl minden postai küldemény, a KKV-k kisebb volumeneit és az egyedi postai küldeményeket is ideértve.

Teljes mértékben integrált többcsatornás stratégia.

Koncepció

Nemzeti hibrid postai (teszt)központ létrehozása a nagy (tömeges) postai feladókra fókuszálva, amelyek nagy mennyiségű, szabványosított tranzakciós küldeményeket generálnak.

Szabványosított hibrid postai megoldások üzleti küldeményekhez, a minőség nyomon követése az ellátói láncban, valamint új és értéknövelt postai szolgáltatások nyújtása.

Az érett ügyfélközpontú hibrid postai megoldások a többcsatornás kézbesítés szerves részét képezik, amely során az ügyfelek megválaszthatják a vállalatuk általuk előnyben részesített Tesztről váltás a nagy postai Fokozott együttműködés a nagy alkalmazásokat és a feladókkal való együttműködésre, postai feladókkal annak szektorspecifikus értéknövelt amelyek már lépéseket tettek saját érdekében, hogy értéknövelt postai szolgáltatásokat. központjaik létrehozása és azoknak a szolgáltatásokat lehessen nemzeti postai üzemeltető kidolgozni üzleti A szektorspecifikus tevékenységükhöz. infrastruktúrájába és postai megoldások mindinkább folyamataiba való integrálása hozzájárulnak az új postai érdekében. volumenekhez.

Forrás: ECORYS

A továbbiakban bemutatunk néhány országspecifikus példát a kifejlesztett hibrid szolgáltatásokra. Ebből egyértelműen kiderül, hogy az országok túlnyomó részében a hibrid postai szolgáltatások mennyisége még mindig kicsi, de növekedési arányuk nagy, általában kétszámjegyű. A hibrid postai szolgáltatások terén tervezett vagy megvalósult beruházásokból úgy tűnik, a szektor felismerte a hibrid postai szolgáltatások fontosságát. Ausztria A teljes kommunikációs piacon átívelő egyik trend a folyamatos digitalizálás. Ez egyfelől a meglévő kommunikációs csatornákon belüli preferenciák bizonyos változásához vezetett, másfelől viszont a digitalizálás a teljesen új kommunikációs formák és kommunikációs igények kialakulása mögött húzódó hajtóerő. A piacot mozgató további, lényeges fejlemények közé sorolható a különböző kommunikációs csatornák konvergenciája, az egy meghatározott üzenet továbbítására használt több csatorna kombinált alkalmazása és a kommunikációs piac nagy szereplőinek fúziója. Az egy az egyhez (one-on-one) típusú kommunikáció főleg helyi jellegéből adódóan e hálózatok nemzetközi integrációja nem annyira döntő tényező, mint a helyi piaci ismeretek.

Új termékek és szolgáltatások A nagy ügyfelekkel foglalkozó postai osztályainak újonnan kialakított vállalati menedzsmentje keretén belül az Osztrák Posta továbbfejlesztette az ügyfelek számára elérhető postai küldemények feldolgozásának módját. Ez az új szolgáltatás három fő területet ölel fel: média-független ellátás, belső fizikai és elektronikus elosztás és kézbesítés. Forrás: 2006-os éves beszámoló, Osztrák Posta Bulgária 2006-ban az árbevétel még mindig elenyésző, s csupán a vállalati összbevétel 0,5%-át teszi ki. A szolgáltatás iránt azonban az egyre több ügyfél részéről egyre nagyobb az érdeklődés. 2006-ban a hibrid postai szolgáltatásokból származó bevételben 84,8%-os növekedés volt megfigyelhető. 2007-ben éves szinten 5%-os volt a bővülés, s e tendencia várhatóan 2008-ban is folytatódni fog. Új szolgáltatások: A Telepost szolgáltatást 2006 első negyedévében vezették be. Ma már 418 postahivatalban elérhető, és több mint 125 ezer küldeményt adnak fel és kézbesítenek. Forrás: 2006-os éves beszámoló, Bolgár Posta Nyrt. Cseh Posta Sok más nemzetközi postai hatósághoz hasonlóan a Cseh Posta is kihasználja a modern technológiát, hogy javítsa és bővítse a Postservisen keresztül az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokat. E szolgáltatások egyike a posta nyomtatási központjának kereskedelmi célú igénybe vétele. Célja, hogy szolgáltatásokat nyújtson más vállalatoknak és a nagyközönségnek. Ennek alapján létrejött a Hibrid Posta (HP) projekt. A projekt fő célja a hagyományos postai szolgáltatások (dokumentumok címzettnek történő kézbesítése) kibővítése, pl. közvetlenül a felhasználó számítógépéről dokumentumok (vagy adatok) továbbítása (elektronikus formában) és nyomtatási, utó-feldolgozási és elosztási szolgáltatások nyújtása. Az első PostService Központ České Budějovicében jött létre a Printsoft, a Xerox Print és a Comparex közreműködésével. Forrás: Printsoft: Hybrid Post project Česka Pošta Dánia Az eKommunikáció mint termékterület létrejöttével a Post Danmark kibővítette alapvető termékét (levelek), s a fizikai levelek mellett elektronikus levelekkel is foglalkozni kezdett. Az eKommunikációból befolyó bevétel még mindig szerény, de az ePosthuset és az e-Boks is növekvő ügyfélszámról számol be. Az e-Box regisztrált címzettjeinek száma a 2003-as 270 ezerről 2004 végére 480 ezerre nőtt, s a regisztrált feladók száma elérte az 530at. Partnere, az e-Box által az interneten kínált ingyenes, biztonságos elektronikus postafiókját beépítették a többi kínált elektronikus megoldásba, mint amilyen a speciális levelek elosztása a címzettek különleges kívánságai szerint elektronikus postán keresztül. Az e-Box megoldás ingyenes, biztonságos és személyes aktát kínál a privát ügyfeleknek, amelybe például számlakivonatokat, éves beszámolókat, bérkimutatást és egyéb leveleket lehet fogadni. A privát ügyfeleknek e-mailben küldött levelek gyors és könnyű hozzáférést biztosítanak azokhoz a levelekhez, amelyek nem igényelnek ugyanolyan mértékű biztonságot, mint az e-boxban lévők. Forrás: 2004-es éves beszámoló, Post Danmark Finnország Növekvő mértékű digitalizálás Az üzleti környezet digitalizálódik. A vállalatok az információs technológia szélesebb körű felhasználásával racionalizálják folyamataikat és javítják az ügyfelek kiszolgálását. A papíralapú dokumentumok helyét átveszi az elektronikus információáramlás. A B2B kommunikáció már nagyrészt az online csatornákra költözött, és a digitalizáció lassan a B2C kommunikációban is kezdi kifejteni hatását.

Ezzel egyidejűleg az elektronikus médiumok által okozott információs túlterhelés még fontosabbá teszi a személyre szabott üzeneteket. Az internetes bűnözés és a spamek szűnni nem akaró áradata megteremtette a biztonságos és irányított kézbesítési megoldások iránti igényt. Az információáramlás digitalizálódása szintén új üzleti lehetőségeket nyit az intelligens logisztika terén. Az elektronikus kereskedelem nagyobb keresletet generál az információs logisztika, a csomagszolgáltatások és a DM-küldemények iránt. Ez utóbbi kezd egyre fontosabb marketingeszközzé válni. Az információs és kommunikációs technológia szerepe minden szektorban folyamatosan nő, és egyre többféleképpen használják új üzletek létrehozására. Fordulópont a levélküldemények életében A kommunikáció digitalizálódása és a levélpostai termékek iránti keresletben bekövetkezett változások egyértelműen hatással voltak az Itella Mail Communication 2006-os működésére. A digitalizáció is kezdte befolyásolni a B2C kommunikációt, mert a számlák és a banki kivonatok kézbesítési volumene csökkenésnek indult. E tendencia eredményeképpen az 1. osztályú levelek száma 7%-kal esett. A napilap- és folyóirat-előfizetések száma nem változott, míg a DM-levelek és a helyi ingyenes újságok mennyisége megközelítőleg 6%-kal bővült. A kézbesítési összvolumen változatlan maradt, de az értékesítési árbevétel csökkent. Ezzel egyidejűleg a magasabb munkaerő- és üzemanyagköltségek megnövelték a kézbesítési költségeket. Az év során végrehajtott racionalizálási intézkedéseknek köszönhetően az Itella Mail Communication jövedelmezősége nem romlott. Új, többcsatornás megoldások A levélpostai küldemények terén történt gyökeres változások a Finland Post Groupot is új üzleti lehetőségekkel kecsegtetik. Három üzleti csoport erőit egyesítve új, többcsatornás kommunikációs szolgáltatásokat és kézbesítési megoldásokat dolgozhat ki. A Csoport megoldásai széles körű, aktuális, hibáktól mentes címinformációs rendszerén alapulnak, amelyet az Itella Mail Communication Finnország Népesség-nyilvántartó Központjával együttműködve tart fenn. 2006-ban az üzleti csoport jelentős beruházást hajtott végre saját címinformációs rendszerében, nemcsak a fizikai címek, de az e-mail címeket és telefonszámokat tartalmazó információk karbantartását is lehetővé téve. Több csatornán keresztüli üzleti kommunikáció Az Itella Information Logistics többcsatornás megoldásokat nyújt a számlázáshoz és a tranzakcióalapú üzleti kommunikációhoz. Az ügyfél elektronikusan szállítja az anyagot az Itella Information Logistics számára. Ezt követően az információt a kívánt formátumban papíralapú kinyomtatott példányként elküldik a címzettnek vagy emailben a Netpostinak (finn elektronikus postafiók lakossági ügyfeleknek), az online banknak, és egyéb online szolgáltatásoknak vagy közvetlenül a vállalatierőforrás-tervező rendszerbe. Szolgáltatásaink az ügyfélkapcsolatmenedzsmenthez kapcsolódó kommunikációs megoldásokat is lefedik, mint például az Itella AdVoice, amely a marketingüzenet és a számla kombinációja. Forrás: 2006-os éves beszámoló, Finn Posta Olaszország A digitális és többcsatornás szolgáltatásokat egy integrált e-business platformon keresztül nyújtják, amely az Üzleti ügyfélműveleteket támogatja. 2006-ban tárgyalások indultak azzal a céllal, hogy kereskedelmi megállapodásokat dolgozzanak ki a távközlés területén működő olasz partnerekkel, hogy bővítsék a digitális termékek hozzáférési csatornáit. Ebben a vonatkozásban a Földhivatallal kötött megállapodást újrafogalmazták, és kiegészítették a Certitel Földhivatali Dokumentumokhoz való online hozzáféréssel, amelynek célja az volt, hogy a kért mérések adatait az ügyfelek e-mailben vagy ajánlott levélben megkaphassák. Forrás: 2006-os éves beszámoló, Poste Italiane

Szlovákia 2002 áprilisában a Slovenská pošta, a.s. (Pozsonyban) megnyitotta hibrid postai központját, s a kezelt mennyiségek azóta óriási növekedésen mentek keresztül. 2002-ben a forgalom 1,2 millió szlovák korona volt (kb. 37 ezer euró), de 2005-re már elérte a 32,8 millió koronát (982 ezer euró). 2006-ban a Slovenská pošta, a.s. egy második központot is nyitott Kassán, s forgalma 44,3 millió szlovák koronára nőtt (1,4 millió euró). Forrás: II. függelék, Országjelentés (Szlovákia) Spanyolország A Correo Híbrido a vállalatok tömegkommunikációjának (számlázás, banki kivonatok, levelek, reklámok és egyéb) menedzselésére szakosodott azzal a céllal, hogy a jó minőség mellett költségmegtakarítást is el lehessen érni. A Correo Híbrido jelentős szinergiával tölti meg a Correos csoport üzletvitelét. A Correo Híbrido azt a stratégiát alkalmazza, hogy az egyes ügyfelek igényeihez igazított szolgáltatások széles spektrumát kínálja, s a vállalat folyamataiban a legújabb technológiákat használja. A Correo Híbrido a nap 24 órájában és az év minden napján elérhető szolgáltatásai közé beletartoznak a biztonságos elektronikus tranzakciók, a dokumentumokhoz kapcsolódó tanácsadás és tervezés, a borítékolás és a postai küldemények szétválogatása, egészen a Correos létesítményeiben való postai feladásig. Ez az állami postai üzemeltető és a különböző címekre történő országos kézbesítésért végső soron felelős fél. A Correo Híbrido ezen kívül dokumentumok képi digitalizálását, tárolást és megőrzését, postai küldemények nyomon követését és fordított hibrid postai (reverse hybrid mail) megoldásokat is kínál. Ügyfelei között megtalálhatók nagy bankok, biztosító társaságok, kormányzati szervek, távközlési vállalatok és egyéb olyan szolgáltatók, amelyek nagy postai mennyiségeket generálnak. A Correo Híbrido 2006-2008-as üzleti tervében több mint 1,5 millió eurós beruházási igény szerepel erre a hároméves időszakra, s a forgalom és a piaci részesedés növelését tűzi ki célul; a terv 2006-os céljait sikerült kielégítő módon teljesíteni. Egy újabb marketing- és ügyfélszolgáltató eszköz, a www.correohibrido.es elindítása óta a felhasználók szolgáltatások széles skálájához férhetnek hozzá, és a feldolgozás minden szakaszában ellenőrizhetik hibrid küldeményük státuszát. A cég egyes szolgáltatásait tovább bővítette, pl. digitalizálás és automatikus nyomtatás az integrált átvételi értesítés borítékjára. Ennek az automatikus, gyors és biztos rendszernek köszönhetően, amely komoly költségmegtakarítást kínál az ügyfélnek, új szerződéseket kötöttek a kormányzati szervekkel. 2006-ban a Correo Híbrido stratégiája minden tevékenységi területen jelentősen kibővült. A kezelt postai küldemények száma 6,8%-kal, a nyomtatás 9,9%-kal, míg a digitalizálás 66,0%-kal gyarapodott. Forrás: 2005/2006-os éves beszámoló, Correos Spanyolország Nagy-Britannia A liberalizáció mellett a piac egyebek között az alábbi változások elé néz:

• • •

e-helyettesítés – a posta szerepe változóban van, mert az emberek kommunikációs csatornák egyre szélesebb körét veszik igénybe, pl. e-mail, mobiltelefon-hívások és szöveges üzenetek stb. Ez lehetőséget és kihívást is jelent egyszerre, hiszen lényeges, hogy a küldemény fontos legyen az ügyfél számára; e-teljesítés – az internet mint értékesítési csatorna használata növeli a csomagok megfizethető áron történő teljes körű kézbesítése iránti keresletet; és reklám/direkt mail – a tömeges leveleken keresztül bonyolított reklámkampányok alkalmazása Nagy-Britannia gazdaságának egészségét tükrözi. A vállalatok egyre innovatívabb, célzott kampányokat dolgoznak ki. Ezekhez szélesebb körű értékesítési információkat használnak, más médiumokkal egyesítve. Noha ezek a változások kockázatot és kihívást is jelentenek a Royal Mail számára, ugyanakkor jelentős lehetőségeket is kínálnak ahhoz, hogy ügyfeleinkkel együttműködve olyan szolgáltatást nyújthassunk nekik, amelyre vállalatuknak a sikerhez szükségük van. Forrás: a Royal Mail Group 2005/2006/2007-es éves beszámolói

Az egyik olyan ország, ahol a hibrid postai szolgáltatások volumene növekedést mutat, Svédország. A következő szövegben a Strålfors üzleti fejlesztője, Per Nilsen a svédországi hibrid postai szolgáltatások fejlődési szakaszait foglalja össze. 121

A hibrid postai szolgáltatások fejlődése Svédországban Ahogy én látom, a hibrid postai szolgáltatások bevezetése mögött húzódó okok ma mások, mint 10-15 évvel ezelőtt. 1. szakasz: A postai küldemények szállítása Amikor a Svéd Posta bevezette a hibrid postai szolgáltatásokat, annak elsősorban az volt a célja, hogy kezelni tudja a Kirunában (Észak-Svédországban) elektronikusan előállított, másnap kézbesítendő küldemények nagy mennyiségét. Ugyanakkor a kevesebb szállítás környezetvédelmi szempontja is lényeges volt. Ez a környezetvédelmi szempont nagy hangsúly kapott, de úgy hiszem, ez inkább a másnapi kézbesítés megvalósításának mellékterméke volt. Ebben a szakaszban Svédország 11 nyomtatási üzemet (csomópontot) hozott létre országszerte. 2. szakasz: Költséghatékony nyomtatási helyszínek A következő szakaszban az ügyfelek igényesebbé váltak a dizájn tekintetében. A nagy ügyfelek saját színes logójukkal ellátott papírra és borítékra vágytak. A nyomtatási technika jórészt még mindig fekete-fehér volt, s a színt ofszetnyomással vitték fel. Ez azt jelentette, hogy a másnapi kézbesítés megoldása helyett logisztikai és gyártási problémával szembesültek. Valamennyi nyomtatási helyszínen szükség volt az ügyfél egyedi papírjára, valamint az ügyféligények kezeléséhez szigorú utasítások kellettek. A sok nyomtatási helyszín nem éppen költséghatékony megoldás volt. Ezért a költségek csökkentése érdekében a Svéd Posta fokozatosan mérsékelte a nyomtatási helyszínek számát. 3. szakasz: Nyitott piac és az internet A szabad piacon az ár a minőséggel verseng. Amikor a City Mail minősége fokozatosan javult, több ügyfél ki akarta próbálnia az olcsóbb versenytárs kézbesítési szolgáltatásait. Időközben bővült az internethasználat és az internetes bankolás aránya, s nőtt az elektronikus kézbesítés iránti igény. Bár a végfelhasználó nem pont abban az ütemben alkalmazkodott az elektronikus kézbesítéshez, mint ahogyan azt a piac jósolta. Az elosztási volumen kezelhetőségéhez a nyomtatásért felelősnek 100%-ban oda kell figyelnie az ügyfél kimenő fájljára. Ha az ügyfél úgy dönt, hogy a fájlt a WM Datához vagy más informatikai szolgáltatóhoz küldi, fennáll az esélye annak, hogy a fájlt felosztják, az elektronikus mennyiségeket kezelik, s a nyomtatandó fájlt a City Mail és a Svéd Posta között felosztják. A stratégia megváltozott. A Svéd Posta kénytelen volt újra átgondolni, miért érdemes hibrid postai szolgáltatásokkal foglalkoznia. Ebben a szakaszban a fő cél az elosztás és a postai küldemények mennyiségének védelme volt. Ehhez minden olyasmit kínáltak az ügyfélnek, amire szüksége van, még ha ennek következtében egyes mennyiségek el is tűnnek. Ebben a szakaszban az ügyfeleknek elektronikus kézbesítést kínálva és a postai díjakat optimalizálva a Svéd Posta leöli a szent teheneket. Cserébe az ügyfélfájlok 100%-át megkapják, s a fizikai részt a Svéd Postával kézbesíttetik. Az elektronikus kézbesítés a modern hibrid postai szolgáltatások része. Támogatja az elosztást vagy a nyomtatást. Postai díjak optimalizálása: a küldeményfeladás költségeinek a zöme az elosztásnál jelentkezik. A postai díjak optimalizálásához minden lehetséges eszközt megragadnak, pl. társválogatás vagy egyes mennyiségeket félretesznek, hogy nagyobb tételeket alakíthassanak ki. 121 A Strålfors Svenska AB-t 2006. május 22-én felvásárolta a Svéd Posta, s ezt az üzleti területet a következőképpen definiálja: „Az információs logisztika és a grafikai előállítás specialistája a vállalati piacon. Komplett megoldásokat kínál a kritikus üzleti információk hatékony kommunikálásához.”

4. szakasz: Színes nyomtatás és több üzemeltető Ám ahhoz, hogy a postai díjak optimalizálása és a válogatás költségmegtakarítási előnyhöz vezessen, a hibrid postai üzemeltetőnek és az ügyfélnek elölről kell kezdenie mindent. A legtöbb elosztási üzemeltetőnek arra van szüksége, hogy a küldeményeket meghatározott sorrendben válogassák szét. Ahhoz, hogy ez a különböző típusú postai küldeményeknél, pl. a számláknál és esetleg a fizetési kimutatásoknál megvalósuljon, ugyanazon a nyomtató soron kell őket nyomtatni. Hogy sikerüljön eljutni ehhez a végső lépéshez, és a feldolgozás költséghatékony legyen, a piacnak megbízható és olcsó színes nyomtatásra van szüksége. A színes nyomtatás szinte már jelen van! A színes nyomtatással minden mennyiséget ugyanazon a soron lehet nyomtatni, majd felosztani és bármilyen módon szétválogatni. Az ügyfél postai küldeményeit személyre szabhatja, s közben több üzemeltető szolgáltatásait veheti igénybe. Ebben a szakaszban a nyomtató üzemeltetőknek meg kell tanulniuk, hogyan tudják a mennyiségeket fizikailag különböző postai tálcákra vagy postai zsákokra szétosztani. Ez a kihívás eddig viszonylag egyszerű volt, de a folyamatosan növekvő lehetőségek következtében ez is a nyomtató üzemeltetők kritikus és alapvető kompetenciájává válhat. 5. szakasz: Nemzetközi posta és nemzetközi nyomtatás Az igazán szabad piacon az erőforrások és az információ szabadon áramolhat. Ha ezek bármelyike akadályokba ütközik, a szabad piac értéke csökkenni fog. A legtöbb postai üzemeltető hibrid postai megoldásainak célja az elosztás védelme, míg a nyomtató üzemeltetők úgy akarják a nyomtatást védeni, hogy a nyomtatási árak csökkentése helyett többletértéket nyújtanak az ügyfélnek, pl. elektronikus elosztás és a postai díjak optimalizálása révén. Az egyetlen dolog, amely ténylegesen gátolja a nyomdai üzemeltetőket abban, hogy a termelési képességet kihasználva maximalizálják a költséghatékonyságot, az a nemzetközi postai szolgáltatások meglévő (bonyolult) szabályozása. Nincs lehetőség arra, hogy a nyomtatás a legalacsonyabb nyomtatási árat kínáló országban történjen, és nemzetközi postai szolgáltatásokon keresztül küldjék a küldeményeket a helyi vállalkozások (az eredeti feladó) feladási címére: a postai küldemény feladásához elengedhetetlen, hogy a küldeménynek legyen a feladási országban visszaküldési címe. Ezen a területen stabilan tartja magát a monopólium. A nemzetközi szabályok a különböző postai monopóliumok védelmét szolgálják. A liberalizált nemzetközi postai szolgáltatások valószínűleg tükröznék a költséget, és ezáltal lehetővé tennék a nyomdai üzemeltető számára, hogy a nyomtatás és elosztás terén a legalacsonyabb egyesített árat elérje. A legtöbb esetben ez helyi nyomtatással kiegészített helyi elosztást jelentene, tehát fizikai szállítás helyett elektronikus elosztást és az erőforrások költséghatékony felosztását. Forrás: Strålfors Svenska AB, Per Nilsen közreműködésével

Jóllehet a hibrid postai szolgáltatások fejlődése sok országban ígéretes növekedéssel kecsegtet, Szlovákiában negatív csapás érte, amikor a parlament úgy döntött, hogy a fenntartott terület súlytartományán belül kizárja a versenytársakat a hibrid postai szolgáltatásokból. Ez az eset világos példa arra, hogy a kibővített monopólium hogyan gátolja az innovációt a postai szolgáltatások értékláncolatában. Erről bővebben a következő szövegben olvashat. Szlovákia A többi konkurens postai üzemeltető (pl. a TNT Post) számára a hibrid postai szolgáltatások szegmentuma azért érdekes, mert a fenntartott területen belül hibrid postai szolgáltatásokat nyújthattak. 2008 februárjában a szlovák parlament felülvizsgálta a 2001-es Postatörvényt, mert ez a törvény – állítólag – túlságosan tág teret hagyott a fenntartott terület terjedelmének értelmezésére. A parlament attól tartott, hogy az egyetemes postai szolgáltatás stabilitását is veszélybe sodorhatja, ha a „mazsolázgató” versenytársak kijátsszák a 2001-es Postatörvényt. A 2001es Postatörvény teret kínált az üzemeltetőknek ahhoz, hogy a fenntartott területen belül küldeményeket kézbesítsenek (50 g határig), amennyiben ezeket a küldeményeket „hibrid postai küldeménynek" lehet tekinteni. Ezt a „kiskaput” zárták be a 2008 februári (2008. április 1-jén hatályba lépett) felülvizsgálat során, amelyben tisztáztak néhány előírást, hozzátéve, hogy a fenntartott terület nem vonatkozik a levelezésre és a DMküldeményekre, ha azokat önálló szállítás és dokumentumcsere útján kézbesítik.

2007 decemberében a nemzeti szabályozó hatóság kifejtette nézeteit az üggyel kapcsolatban, és arra a következtetésre jutott, hogy a hibrid postai küldemények kézbesítése a fenntartott terület része. A TNT Post Slovensko szerint ez a módosítás ellentétes az Európai Bizottság irányelvével (82. cikk, domináns piaci helyzet), és hajlandó ezt a döntést az Európai Tanács elé vinni. 2008 júniusában a Bizottság bejelentette, hogy felkérte Szlovákiát, tisztázza a Postatörvény legutóbbi módosításával kapcsolatos kérdéseket, mert az sértheti az EK Szerződés szabályait (i) erőfölénnyel való visszaélés miatt (82. cikk), amely kapcsolódik ahhoz a (ii) szabályhoz, amely megköveteli a tagállamoktól, hogy az állami és az olyan vállalatokat érintő intézkedések, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogot biztosítanak, összhangban álljanak minden szabállyal, ideértve a trösztellenes szabályokat is (86. cikk). Forrás: II. függelék, Országjelentés (Szlovákia)

6.5 Új és értéknövelt postai szolgáltatások kidolgozása Az új technológiák egyik fő előnye abban áll, hogy új és értéknövelt szolgáltatásokat lehet kialakítani, vagy a technológia segítségével javítani lehet a szolgáltatásokat. Ebben a részben bemutatunk néhány példát arra a tendenciára, amely szerint a hagyományos postai szolgáltatásokat új szolgáltatásokkal egészítik ki. E fejezethez kapcsolódóan elemeztük az új és értéknövelt postai szolgáltatások új fejleményeit, ismertetve néhány uniós ország példáját. Az, hogy egyes országokkal foglalkozunk, másokkal viszont nem, még nem jelenti azt, hogy más országok ne lennének aktívak ezen a területen. Pont ellenkezőleg, mindenki egyre aktívabb, mi csupán egy-egy példát szeretnénk bemutatni az egyes alkalmazott technológiákra. A RFID technológia használata (Spanyolország) A postai folyamatok nyomon követését szolgáló RFID technológia A Q-RFID program a legmodernebb rádiófrekvenciás nyomon követési technológiákat alkalmazza. Az RFID lehetővé teszi a vállalat számára, hogy a küldeményeket a postai folyamat egészében nyomon kövessék, ami azt jelenti, hogy a logisztika optimalizálható, s az észlelt problémák orvosolhatók. Az RFID elsődleges célja, hogy tesztlevelekkel mérjék a küldemények feldolgozási idejét a logisztikai lánc közbenső szakaszaiban, mint példá ul a küldemények kézbesítési idejének minőségét ellenőrző SPEX rendszerben. Az SPEX rendszer segítségével külső bizottsági tagok kb. 200 ezer postai küldeményt kísérnek nyomon évente. E küldemények egy részén passzív műholdas adó-vevő vagy címke található, amely az operatív központokban telepített antennák és jelolvasók segítségével információt szolgáltat a küldemény helyzetéről és a szállítási időről. A program az új európai szabványokat követi, és már 16 automatizált feldolgozó üzemben és postai feldolgozó központban működik országszerte, ahová fix antennákat és olvasókat telepítettek. Emellett a vállalat 5 ezer új elektronikus címkét szerzett be a kiszállításokhoz, és 12 ezer címkét a teljes hálózaton belül közlekedő 40 ezer szállító kocsihoz. 2005/2006-os éves beszámoló, Correos Spanyolország Intelligens postai (R) vonalkód (USA) Az Intelligens postai (R) vonalkód (Intelligent Mail (R) barcode) az amerikai posta, a USPS eszköze, amely drámai módon javítja a feladóknak nyújtott szolgáltatást. A vonalkód képes egyedien azonosítani minden egyes, a posta rendszerébe bekerülő küldeményt. Ebben a Postaszolgálat úttörő. Ez a technológia példátlan módon betekintést enged a feladóknak és magának a Postaszolgálatnak a postai hálózatba. Ezáltal utat enged egy sor új és értékes lehetőségnek, amelyekkel a vállalatok postai feladásaikat még hatékonyabbá és eredményesebbé tehetik.

Például a fejlett vonalkódnak köszönhetően a feladók nyomon követhetik az összes kimenő számlakivonatukat és a beérkező összegeket, ezzel nagymértékben javítva az ügyfél-kommunikációt, ha egy számla vagy kifizetés kapcsán kérdés merül fel. Forrás: www.pbpostalinfo.com

A USPS nemrégiben bejelentette, hogy „drámai mértékben átszervezi” számos alapfunkcióját. E lépés mögött az a szándék áll, hogy „a szervezetet úgy pozicionálja, hogy az kiaknázza az új versenylehetőségeket, és jelentősen bővítse ügyfélkörét.122 A USPS azt is közölte, hogy az Intelligens postai vonalkódot, amelyre technikailag minden postai művelet – felvétel, fizetés, ellenőrzés, feldolgozás, diagnosztizálás, szállítás és a kézbesítés útvonalának tervezése – épülni fog, 2009 májusától fogják alkalmazni. Küldeményazonosító (Belgium) Ezzel az új rendszerrel a Küldeményazonosítót (Mail ID) használó nagy ügyfelek szállítmányaikat és végső címeiket azonosító egyedi vonalkód segítségével kinyomtathatják küldeményeiket. Ez javítja a postai feldolgozás sebességét és minőségét, miközben a postai üzemeltetők szintén figyelemmel kísérhetik a címek megfelelő használatát, és segítséget nyújthatnak a címzés javításában. A várakozások szerint 2007-től minden ötödik szállítmánynál használni fogják ezeket az új szolgáltatásokat. Forrás: website De Post/La Poste123 Küldemények digitális bérmentesítése (DPWN – Németország) Mindezt a mátrix teszi lehetővé A következő példából megtudhatjuk, hogy a modern technológiának köszönhetően a küldemények akár az interneten keresztül is bérmentesíthetők. „Péntek este van, odakint szakad az eső. De Erika néni születésnapi üdvözlő lapját még a mai postával fel kellene adni. De sajnos nincsen bélyegünk. A legközelebbi automata is túl hosszú gyalogútra van ahhoz, hogy ne ázzunk bőrig. De van még egy lehetőség: a modern technológiának köszönhetően a levél az interneten keresztül is bérmentesíthető.”

Digitálisan bérmentesített levél

A mátrixkód

2001 szeptemberében a Német Posta Európában elsőként vezette be ezt a lehetőséget a STAMPIT online bérmentesítő szoftver révén. Ennek segítségével az ügyfelek az interneten megvásárolhatják a bélyeget, s saját számítógépükön végzik el a küldeményhez szükséges bérmentesítést, legyen az levél vagy csomag. Ezt asztali nyomtatójukkal könnyedén kinyomtathatják. „A STAMPIT jelenleg több mint 200 ezer PC-n fut" - állítja Bernd Meyer, a Deutsche Post internetes bérmentesítésért felelős vezető termékmenedzsere. A STAMPIT bérmentesítő megoldás mintaképe az Egyesült Államok volt, amely a világon elsőként ismertette meg a piacot a számítógépes bérmentesítéssel. Az amerikai változat azonban egy az egyben nem volt alkalmas arra, hogy a német piacon is használják. A Deutsche Post ezért megváltoztatta a kódolást és a szabadalmi védettség alatt álló titkosítási eljárást.

122 123

Forrás a USPS sajtóközleményei: Az Amerikai Posta átszervezi főbb funkcióit, 2008 július – Pitney Bowes Postal Insight. Lásd például: < http://www.post.be/site/nl/letters/management/masspost/annexe1_nl.pdf>.

A fejlesztők a bérmentesítő bélyeget is átdolgozták, hogy az a mátrixkóddal együtt a feladó és a címzett címét is tartalmazza. A mátrixkód – a kulcs a kétdimenziós jelleg A STAMPIT „szíve” a kétdimenziós mátrixkód – egy négyszögletes, négy darab négyzetre osztott négyszög, amelyet véletlenszerűen miniatűr fekete-fehér négyzetek töltenek ki. A mátrixkód minden olyan levélen ott virít, amelynek bérmentesítése a STAMPIT segítségével történt. Tartalmazza a küldeményre vonatkozó valamennyi lényeges információt, így például a termék típusát, a dátumot és a postai díj költségét, valamint a címzett címének részeit is. A mátrixkód titka annak kétdimenziós jellegében rejlik. Az információt a vízszintesen és függőlegesen elrendezett kis fekete dobozok kódolják. Ennek köszönhetően több információ helyezhető el a kódban. Különbözik a hagyományos vonalkódtól, amelyben csak egyetlen egy oszlop kódolja az adatokat, és teljes mértékben egydimenziós. Tekintve, hogy az információnak itt jóval több hely van, a mátrixkód beépített hibajavító kódot (ECC) is tartalmaz. Bizonyos adatokat többszörösen és a mátrix különböző területein is kódolnak. Ha a kód egy része sérült, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az információ elveszett. „A mátrixkód elviekben belsőleg újra előállítható, ha a nyomtatása hibás” – mondta Bernd Meyer.

Elegendő hozzá egy internetre kötött számítógép és egy nyomtató

A WEB változat szoftver nélkül működik

Kalózmásolatok kizárva Van, akiben felmerülhet a gondolat: „Szuper – egyszer kinyomtatom, és onnantól kezdve soha többé nem kell postai díjat fizetnem – egy ilyen mátrixkód könnyen másolható.” Ám a rendszer fejlesztői gondoskodtak róla, hogy ez ne történhessen meg. Minden egyes mátrixkód egyedi. Ha a bérmentesítést lemásolják, az adott küldemény mátrixkódjában lévő sajátos információk segítségével ezt észlelnék. A mátrixkódot csak a címzett címével együtt lehet kinyomtatni. „A postai központokban nem nehéz összevetni a bérmentesítő bélyegen szereplő adatokat a címzett címével. Sőt minden bérmentesített küldemény kap egy sorszámot, amelyet a postai központban ellenőriznek” – magyarázza Bernd Meyer. Ha ez a szám többször szerepel, akkor nyilvánvalóan valami nem stimmel. Ekkor a küldeményt kiemelik a rendszerből, és ellenőrzik, nem akar-e esetleg valaki visszaélni a rendszerrel. Mindenki számára megfelelő verzió A Deutsche Post lakossági és üzleti ügyfelei számára a STAMPIT jelenleg három különböző típusa érhető el: HOME, BUSINESS és WEB. Az első kettő számítógépre telepíthető bérmentesítő szoftvert használ. A STAMPIT HOME személyi számítógépen és az interneten keresztül az alapvető kulcsfontosságú bérmentesítési funkciókat kínálja, például külön-külön vagy „tömeges” nyomtatás, az Office programokba beépülő modul, és a címzettek címeinek importálása Microsoft® Outlook vagy Excel programokból. Tekintve, hogy a STAMPIT BUSINESS az üzleti ügyfeleket vette célba, ezzel a változattal a vállalati vagy reklámlogók és további postai szolgáltatások (pl. ajánlott küldemény és utánvét) vonalkódja is kinyomtatható. A STAMPIT WEB nem telepíthető szoftver, hanem online szolgáltatás. Ezt az ügyfelek a www.stampit.de honlapon keresztül vagy integrált megoldásként olyan internetes piactereken használhatják, mint amilyen az eBay.

A STAMPIT WEB azoknak az ügyfeleknek szól, akik alkalmanként szeretnék használni a bérmentesítő rendszert, bármikor és bármilyen, internetes kapcsolattal rendelkező számítógépről. A szoftverváltozattól eltérően a STAMPIT WEB nincs összekötve más programokkal, mint pl. a Microsoft® Word vagy a StarOffice. A STAMPIT mátrixkódot használó folyamat által kínált mindezen előnyök teszik érdekessé más területek számára is. „A bérmentesítés más típusai, mint például a FRANKIT és a DP franking mára szintén átálltak a mátrixkódos technológiára” – magyarázza Bernd Meyer. „A digitális bérmentesítő bélyeg egyre nagyobb szerepet fog játszani a jövőben.” Az online bérmentesítési megoldás meghódítja Európát A digitális bérmentesítés koncepciója más országokban is egyre sikeresebb: a Svájci Posta és a nagy-britanniai Royal Mail is bejelentette igényét a STAMPIT licencre. Az észt postai szolgálat sikeres próbatesztet hajtott végre. „Elvileg más postai vállalatok is erősen érdeklődnek az olyan innovatív digitális bérmentesítési megoldások iránt, mint amilyen a számítógépes bérmentesítés” – mondja Meyer. Jelenleg más európai postai vállalatokkal is folynak a megbeszélések és a tárgyalások. Forrás: DPWN, Információs logisztika (Itella – Finnország) Megoldások a fizikai és elektronikus információáramlásra. Az Itella Information Logistics szolgáltatásai a számlázáshoz, az ellátásilánc-menedzsmenthez, az adatbeszerzéshez, a bérszámfejtéshez, az archiváláshoz, az üzleti kommunikációhoz és egyéb információigényes műveletekhez kapcsolódnak. Az Itella Information Logistics az ügyfelek nevében papíron és elektronikusan fogadja, feldolgozza, átalakítja, tárolja, archiválja, irányítja és továbbítja az információkat. Forrás: 2005-ös éves beszámoló, Itella Finnország The Innovation Lab (Nagy-Britannia) Azzal a céllal hoztuk létre Innovation Lab nevű cégünket, hogy eszközöket és teret kínáljunk ügyfeleinknek és személyzetünknek ahhoz, hogy felszabadítsuk az üzletet megváltoztató elgondolásaikat. Akár egy új koncepcióról folytat ötletbörzét, vagy egy meglévő üzleti elgondolást akar továbbfejleszteni, az irodától elszakadva a laboratóriumban kieszelheti és minden szemszögből ki is próbálhatja. Forrás: Royal Mail Group-2008

A példák többsége több különféle okból nemzeti postai üzemeltetőktől származik: • A nemzeti postai üzemeltetők kezelik a szabványosított küldemények terén a legnagyobb volumeneket, amelyek a postai feldolgozás folyamatainak nagyszabású átalakítását teszik lehetővé. A magánszektorban tevékenykedő postai üzemeltetők nagyobb hangsúlyt fektetnek a (személyesebb) futárszolgálatra és az expressz küldemények piacaira, vagy egyes, a személyazonosság tekintetében kényes postai kézbesítések réspiacaira. • A magánszektorbeli postai üzemeltetők vagy azok versenytársai közötti fokozódó verseny általában a postai szegmentumok célba vételével és/vagy a postai feldolgozáshoz kapcsolódó szektor tervezésével veszi kezdetét. • A fenntartott postai szolgáltatásokkal monopolhelyzetben lévő nemzeti postai üzemeltetők kötelesek jelentést adni a postai szabályozó hatóságoknak a munkatermelékenység, az infrastruktúra és a postai feldolgozás terén végbement fejleményekről. Ahogyan az a fent bemutatott példákból következik, a technológiai fejlődés segít javítani az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatás minőségén, a postai küldemények jobb nyomon követésétől kezdve egészen az otthoni, interneten keresztüli bérmentesítésig. Ugyanakkor ezek a fejlemények költségcsökkentést kínálnak a postai üzemeltetők számára, erősebben ösztönözve őket ezek használatára, mint amennyire önmagában a szolgáltatásminőség javulása lenne ösztönző.

A már liberalizált vagy hamarosan liberalizálódó piacokon a fokozódó verseny hatására az ECORYS a kínált értéknövelt szolgáltatások számának növekedésével és a még több értéknövelt szolgáltatást kínálni képes technológiák használatának terjedésével számol.

6.6 Környezeti és fenntarthatósági politikák A nemzeti postai üzemeltetők zöme alkalmaz valamilyenfajta fenntarthatósági stratégiát. Mint várható volt, az unión belül nagy az eltérés a tervek, a részletek és a stratégiák konkrétsága tekintetében. Ebben a részben először bemutatjuk az összefüggéseket, röviden és rendszerezetten összefoglaljuk az unión belüli stratégia legfontosabb elemeit, végül pedig ismertetjük néhány kritikai megfigyelésünket. 6.6.1

Háttér A nemzeti postai üzemeltetők működési környezetének vannak európai és nemzeti sajátosságai egyaránt. Nemzeti sajátosság, hogy egyre több ügyfél, szavazó és a média figyel oda a vállalat társadalmi felelősségvállalására. A nemzeti postai üzemeltetők erre a megnövekedett igényre reagálnak. Az európai kontextus az EU fenntartható fejlődési stratégiájának része. 2007. március 9-én (az Európai Tanácsban) az állami vezetők elfogadtak egy átfogó, a klímaváltozásról és az energiapolitikáról szóló intézkedési csomagot, amely minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlt. Célkitűzései közé a következők tartoznak:124 • az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátásának csökkentése 2020-ig 20%-kal és 30%-kal, ha sikerül az erre vonatkozó nemzetközi megállapodást tető alá hozni; • az energiahatékonyság javítása 2020-ig 20%-kal; • a megújuló energiaforrások arányának növelése 2020-ig 20%-kal; • a bioüzemanyagok arányának növelése az üzemanyagok között 2020-ig 10%-kal. Az EU-nak megvan a saját stratégiája a fenntartható fejlődésre, amely a riói folyamat kihívásainak többségével, így gazdasági, környezetvédelmi és szociális kérdésekkel is foglalkozik.125 A következő hét fő kihívást említi: • klímaváltozás és tiszta energia; • fenntartható közlekedés; • fenntartható fogyasztás és termelés; • természeti erőforrások védelme és menedzselése; • közegészségügy; • társadalmi integráció, demográfia és migráció; és • globális szegénység. Az Európai Unió Megújított fenntartható fejlődési stratégiája (azért „megújított”, mert 2001-es megfogalmazása óta aktualizálták) rögzíti, hogyan tudjuk kielégíteni szükségleteinket anélkül, hogy tovább rontanánk az utánunk következő nemzedékek életminőségét. A politika keretrendszerén belül a postai üzemeltetők mint vezető szállítási vállalatok a természeti erőforrások jobb felhasználását lehetővé téve ehhez jelentősen hozzájárulhatnak. 214 Forrás: EU kiadvány: A mi kezünkben a fenntartható jövő, útmutató az EU fenntartható fejlődési stratégiájához, 2007 november – az Európai Bizottság főtitkára. 125 EU kiadvány: A mi kezünkben a fenntartható jövő, útmutató az EU fenntartható fejlődési stratégiájához, 2007 november – az Európai Bizottság főtitkára.

A lenti példák azok közül a főbb témák közül szemléltetnek néhányat, amelyek megragadták a nemzeti postai üzemeltetők érdeklődését. Vegye figyelembe, hogy a legtöbb nemzeti postai üzemeltető a környezetvédelmi politikáról és annak megvalósításáról 2004 óta készít kiegészítést az éves beszámolókhoz.

6.6.2

Tájékoztatás egyes országokból A következőkben az EU nemzeti postai üzemeltetőinek éves beszámolóiból vett adatokat közöljük. Itt „száraz információként”, azaz saját kritikai észrevételeink nélkül mutatjuk be őket, de elmagyarázzuk, miért éppen őket választottuk ki. Konkrét és ellenőrizhető Sok ország közölt konkrét, mérhető és ellenőrizhető célokat. Ausztriát és NagyBritanniát említjük példaként, de az előbbi számos technológiai eszközt is bevezetett. Ausztria Az Osztrák Posta elismeri vállalati felelősségét az iránt, hogy a természeti erőforrásokat még nagyobb körültekintéssel használja fel. A cég lépéseket tesz a környezetre gyakorolt teher mérséklésére és a természeti erőforrások felhasználásának korlátozására. 2006 november eleje óta az Osztrák Posta gázüzemű járművek használatát teszteli, amelyek CO2 kibocsátása 10%-kal kevesebb, mint dízelüzemű társaiké. Ráadásul az égéstermék részecsketartalma akár 85%-kal is alacsonyabb lehet. Sőt a tesztelt járművek nitrogénoxid-kibocsátása gyakorlatilag nulla. Az egyéves tesztidőszakot követően az Osztrák Posta 2007 folyamán dönt arról, kíván-e a jövőben gázüzemű gépjárműveket használni. 2006-ban a cég a tehergépkocsik üzemanyagaként a tiszta növényi olajt kezdte tesztelni. Az egyik, erre a célra átalakított gépkocsi már 100 ezer kilométert futott, minden nehézség nélkül. Az Osztrák Posta gépjárműflottája mintegy 8800 járműből áll, amelyek közül a cég közel 1400 nemrégiben vásárolt járművet 2006-ban állított forgalomba. Ezeket részben koromrészecske-szűrővel szerelték fel, s ezzel hozzájárulnak a levegőszennyezés mérsékléséhez. Az Osztrák Posta gépjárműflottája korszerűsítésekor a jövőben is nagy hangsúlyt fog fektetni a környezetbarát tulajdonságokra. A természeti erőforrások pazarlását elkerülendő a vállalat minden nyomtatóját átállították a „nyomatszám alapján történő fizetési modellre”, s így a jövőben az egyes osztályok maguk kénytelenek viselni a nyomtatási költségek terhét. Az energia- és természeti erőforrások felhasználásából eredő további megtakarítást sikerült elérni a feketefehér és a kétoldalas nyomtatás arányának növelésével és a készülékkapacitás optimalizálásával. Az üres tonerkazettákat pedig begyűjtik, majd újratöltik. 2006-ban az Osztrák Posta egy tesztprojektet indított egy speciális hulladékgyűjtő rendszer létrehozására. Ennek célja a visszamaradó hulladék mennyiségének csökkentése a célzott hulladékszelektálás és újrahasznosítás bevezetésével. A hulladékgyűjtést a meglévő logisztikai hálózat végzi, hogy a hulladék anyagok szállítása ne okozzon további környezetszennyezést. Az új rendszer országos bevezetését 2007-re tervezik. Forrás: 2006-os éves beszámoló, Osztrák Posta

Nagy-Britannia A Royal Mail Group Ltd olyan vállalatokat akar működtetni, amelyek felelősséget vállalnak azért, hogy csökkentsék a környezetre gyakorolt hatásukat. E stratégia jelenleg öt fő témát ölel fel:

• • • • •

etikus ellátásilánc-menedzsment; üzemanyag és szállítás; épületek energiafelhasználása; hulladék; víz.

A cég hat környezetvédelmi célja a következő:

• • • •

2010-re a csoport gépjárműflottája szabványos fosszilis üzemanyag-felhasználásának csökkentése a jelenlegi szintről 14%-kal; 2010-re az épületek szabványos energiafelhasználásának csökkentése a jelenlegi szintről 10%-kal; 2010-re a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése az épületek energiafelhasználásának 50%-ára; 2010-re a hulladéklerakóba küldött konténeres szilárd hulladék normalizált mennyiségének csökkentése a jelenlegi szintről 25%-kal; és

•

2010-re a szabványos vízfelhasználás csökkentése a jelenlegi szintről 5%-kal. Forrás: Royal Mail, 2006-os vállalati felelősségvállalási (CSR) jelentés.

Jogi követelmények Egyes tagországok jogi szempontból közelítik meg stratégiájuk egy részét. Csehország A Hulladéktörvény kikötéseivel összhangban 2006-ban kidolgozták a hulladékgazdálkodási terveket, s azt jóváhagyásra átadták az érintett regionális hatóságoknak. Ezek a tervek teljesítik az egyes régiók hulladékgazdálkodási terveinek kötelező részeit, s teljesítésüket egy a Cseh Posta központjához tartozó speciális részleg fogja folyamatosan ellenőrizni. 2006-ban a csomagolásmenedzsment területén a törvény által előírt feladatokat, különösen a használt csomagolóanyagok kötelező begyűjtését és újbóli felhasználását a vállalat egy hivatalos csomagoló cégen keresztül látta el. Forrás: 2006-os éves beszámoló, Cseh Posta

CO2 csökkentési célok Számos országnak vannak konkrét CO2-céljai. Finnország Az Itella környezeti hatásainak nagy részét az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátása okozza. 2007 tavaszában az Itella vállalata, hogy széndioxid-kibocsátását 2012-re 10%-kal csökkenti (2007-hez képest). E cél érdekében az Itella gépjárműveinek üzemanyag-fogyasztását a szállítások tervezésével, a sofőrök továbbképzésével és alternatív üzemanyagok használatával igyekszik csökkenteni, valamint épületein belül mérsékli az energiafogyasztást. A belső környezetvédelmi teljesítmény szintén javítható az újrahasznosítás és a hulladékgazdálkodás hatékonyabbá tételével és a beszerzés irányításával. A külső környezeti teljesítmény javítható azáltal, ha az ügyfeleknek logisztikai szolgáltatásokat nyújtanak a termékek és azok csomagolóanyagainak újbóli felhasználásához és újrahasznosításához, az adatok nem fizikai formátumú továbbítását lehetővé tevő információs logisztikai szolgáltatások létrehozásával. Forrás: 2007-es éves beszámoló, Itella Finnország

Franciaország Fenntartható fejlődés: A La Poste számos stratégiai intézkedést tervez bevezetni a 2005-2007 közötti időszakban. Ezek közé tartozik az a cselekvési terv, amely a CO2 kibocsátást hivatott 2003-hoz képest 5%-kal csökkenteni, és az energia- és vízfogyasztást mérsékelni. A Csoport a helyi kormány által felállított áruszállítási munkacsoportokban is részt vesz, amely tanácsot ad a városi közlekedés útvonaltervezésében. 2004-es éves beszámoló, La Poste, Franciaország Svédország Az ország stratégiai környezetvédelmi erőfeszítései a szállításra koncentráltak. A Svéd Környezetvédelmi Bizottság szerint Svédország széndioxid-kibocsátásának közel harmadáért a szállítási iparág a felelős. A Svéd Posta környezetvédelmi erőfeszítéseinek átívelő célja a szállítás miatti, az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése. A Posten a 2007-re kitűzött 175 ezer tonnás célját úgy kívánja elérni, hogy szisztematikusan javítja folyamatainak környezeti hatékonyságát. Az év során a posta logisztikai szolgáltatásaiban bekövetkezett mennyiségnövekedés ellenére elért kibocsátáscsökkentés csupán egy azok közül a folyamatos erőfeszítések közül, amelyek a környezetvédelmi célok elérését szolgálják. A kevesebb közúti és légi szállítás és a vasúti szállítás arányának növelése alacsonyabb kilométerenkénti széndioxidkibocsátáshoz vezet. Az „economy mail” nagy részét vasúton szállítják a Svéd Posta nagy termináljai között. A Posten vasúti szállítása teljesíti a Svéd Természetvédelmi Társaság Jó környezeti döntésre vonatkozó elvárásait. A környezettudatos vezetők az elérhető legintelligensebb autókat használják. A Posten sofőrjei üzemanyagtakarékosságra nevelő vezetés-technikai tréningen vettek részt, amely hozzájárul a széndioxid-kibocsátás és az üzemanyagköltségek csökkentéséhez. Ugyanezen járművek viszonylagos üzemanyag-fogyasztása akár 10%-kal is csökkenhet, miután a sofőr elvégezte ezt a képzést. 2006-ban mintegy 500 postai szállító vett részt ilyen képzésen, s így a környezettudatos vezetés terén képzett sofőrök száma meghaladja a 8500-at. A jobb környezetvédelmi teljesítményű járművek aránya az egész Posten csoporton belül folyamatosan nő. A cég több mint 5 ezer olyan postai szállítóautóval rendelkezik, amely teljesíti a 2005-ös környezetvédelmi kategóriakövetelményeket, és a külvárosi közösségek kiszolgálására mintegy 2100 villanymotorral felszerelt járművel használ. A Posten minden igénybe vett szállítási szolgáltatással szemben környezetvédelmi követelményeket támaszt. Forrás: 2006-os éves beszámoló, Svéd Posta Norvégia A Norvég Posta nyolc másik Európai Postavállalattal együtt vállalta, hogy az elkövetkező öt évben 10%-kal csökkenti CO2-kibocsátását. A környezetvédelmi program a szállítás, az épületek, a gépek, környezetbarát termékek környezetvédelmi fejlesztésére, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználására és az alacsony CO2-kibocsátású üzemanyagok használatára irányul. Ez a megállapodás összhangban van a Kiotói egyezménnyel és az EU által elfogadott csökkentési célokkal. Forrás: 2006/2007-es éves beszámoló, Norvég Posta

Stratégiai partnerség Számos ország alakított ki stratégiai szövetségeket. Németország és Hollandia is számos technológiai eszközt kezdett használni. Németország 2005. december 15-én a Deutsche Post széles körű partnerségi megállapodást írt alá az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjával (UNDP) és az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalával (OCHA). Az ENSZ szervei és a Deutsche Post World Net között tervezet partneri viszony egyik célja katasztrófa esetén a logisztikai támogatás gyors szervezése.

GOGREEN márkanéven alacsony szénkibocsátású és szénsemleges szállítási termékeket és szolgáltatásokat vezettek be – a világon elsőként. A GOGREEN esetében a szállítás alternatív üzemanyagot használó és fejlett technológiájú gépjárművek folyamatosan bővülő flottájával történik, vagy a szállítás miatti széndioxid-kibocsátást ellensúlyozza a belső és külső kezdeményezések kombinációja, a Kiotói Jegyzőkönyv szénkereskedelemre vonatkozó szándékaival összhangban. Az európai üzleti és lakossági ügyfelek ma már több különböző szénsemleges és alacsony széntartalmú szállítási lehetőség közül választhatnak. A GOGREEN szolgáltatásokat a jövőben más országokra és további termékekre is kiterjesztik. A Carbon Management Deutsche Post World Net Carbon Management feladata a GOGREEN szállítási termékek és szolgáltatások szénjóváírásának menedzselése. Elsődleges feladatai a következők: a szénjóváírás elszámolása; a GOGREEN előállítási program figyelemmel kísérése; annak biztosítása, hogy a szénjóváírás kereslete és kínálata összhangban legyen; és a felhasznált szénjóváírás bevonásának dokumentálása. A Deutsche Post World Net Carbon Management program önkéntes szénkibocsátás-számszerűsítő és kibocsátáscsökkentő program, amely a Kiotói Jegyzőkönyv azon céljával összhangban működik, hogy csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása. A GOGREEN program és a Deutsche Post World Net Carbon Management folyamatait és kibocsátásszámító módszertanát 2006-ban sikeresen átvizsgálták, és egy külső hitelesítő cég, az SGS évente ismételt ellenőrzést hajt rajta végre. A Deutsche Post World Net Carbon Management célja, hogy a különböző földrajzi területekről származó és különböző típusú széndioxidkibocsátás-csökkentő projekteket a kezdeményezések kiegyenlített csoportjában összefogja. A cél a belső projektek arányának növelése, kevésbé szénigényes szállítási és logisztikai hálózatot létrehozva. A hiteles szénkibocsátáscsökkentő projektek fontos kritériumait, például az addicionalitást, a beszámolók hatékonyságát, a szénkibocsátás-számítási módszertan és a kettős számbavétel elkerülését minden évben független külső cég vizsgálja. Forrás: 2006-os éves beszámoló, DPWN-Németország Hollandia 2002 decemberében az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) és a TNT egyetlenegy közös célt szem előtt tartva partnerségi megállapodást kötött: hogy harcoljanak a világot sújtó éhínség ellen. A WFP minden évben átlagosan 90 millió embert, köztük 56 millió éhes gyermeket lát el 80-nál is több országban élelmiszersegéllyel. 2005-ben a TNT a szállítási ágazat vezetőjeként felkerült a Dow Jones Fenntarthatósági mutatójának listájára. 2006-ban a TNT megőrizte ágazatvezető szerepét. A TNT különböző szervezeteket kér fel arra, értékeljék a fejlődést. A PricewaterhouseCoopers a beszámoló adatain külső ellenőrzést hajt végre. Több hivatal és intézet, köztük az Accountability, a VBDO (a Holland Befektetők Szövetsége a Fenntartható fejlődésért) és a Dutch Sustainability Research más vállalatokéval méri össze az elért teljesítményt. Mindezek visszajelzést adnak arról, miként javíthatnánk teljesítményünket. Forrás: 2006-os éves beszámoló, 2006-os társadalmi felelősségvállalási beszámoló, TNT, Hollandia A TNT Expressz részlege egy új csomagoló termékcsaládot vezet be, amelynek a hollandiai multinacionális vállalat bevallása szerint az a célja, hogy „jobban védje a szállítmányt a károsodástól, óvja a TNT márkát világszerte, és támogassa a vállalat környezeti erőfeszítéseit”. A TNT, amely 50 millió csomagot kezel évente, új csomagjait és táskáit elsőként Európában és a Közel-Keleten vezeti be. Az új borítékok a világ minden pontján elérhetők. Az értékesítő személyzet különleges képzésen vett részt, hogy a csomagolással kapcsolatosan tanácsot adhassanak az ügyfeleknek. A TNT egy DVD-t is készített, amely segít az ügyfeleknek a megfelelő csomagolás kiválasztásában. A TNT szerint az új csomagolócsalád több választási lehetőséget, könnyed használatot és a sérülések elleni védelmet kínál az ügyfeleknek. Az új BubblePak (410 mm x 330 mm) belső buborékos bélésének köszönhetően például gyorsabb lehet a törékeny tárgyak küldése.

A TubPak poszterek, a MedPak pedig gyógyszerminták szállítására készült. Forrás: TNT News - 2008. március 31.

6.6.3

Következtetés Végezetül elmondható, hogy a nemzeti postai üzemeltetők mint saját hazai piacukon vezető vállalatok egyre inkább bizonygatják felelősségvállalásukat azzal, hogy társadalmilag felelős stratégiákat és/vagy környezeti politikákat alakítanak ki és vezetnek be. A nemzeti postai üzemeltetők olyan intézkedésekről számolnak be, amelyek mérséklik tevékenységük környezetre gyakorolt hatásait. A postai üzemeltetők a jelek szerint különösen az alábbiakra összpontosítanak: • fokozott automatizált küldeményválogatás, csökkentve a postai szállítást a küldemények begyűjtése során és a válogató központok között; • jobb szállító flotta, tisztább, kevesebb üzemanyagot fogyasztó és kevesebb hulladékot termelő furgonokkal; • a válogató struktúra átszervezése az automatizált postai feldolgozás növelésére, ezzel egyidejűleg hibrid postai megoldások kifejlesztése révén a fizikai postai küldemények cseréjének csökkentése; • környezetbarát és újra felhasználható csomagolóanyagok használata; • a hulladékgazdálkodási politika keretén belül az energiafelhasználás csökkentése a posta területén. Az ECORYS megjegyzi, hogy nem minden, a nemzeti postai üzemeltetők által bejelentett környezetvédelmi intézkedést lehet jótékony cselekedetnek minősíteni. A nemzeti postai szolgáltatók által bejelentett környezetvédelmi intézkedések többsége összekapcsolható a növekvő jövedelmezőséggel. Egyik ilyen példa a széndioxidkibocsátás csökkentése. Szinte minden nemzeti postai üzemeltető említi a széndioxid csökkentését mint egyik fő környezetvédelmi célkitűzését. A nemzeti postai üzemeltetők többsége számára e cél érdekében tett egyik fő intézkedés a sofőrök megismertetése az üzemanyag-takarékos vezetési technikákkal. Ebben az esetben a széndioxid csökkentése az üzemanyag-fogyasztás csökkentésével egyenlő, ami az üzemanyagköltségek csökkenését eredményezi. Bár bámulatos és ellenőrizhető, nem minden esetben világos, milyen szankciók lépnek életbe, ha a célokat nem sikerül teljesíteni. Végezetül az ECORYS megjegyzi, hogy a környezetvédelmi politikák nagy részéhez hosszú távú célok tartoznak, és néha kozmetikázásként értelmezhetők. A rövid távú célok nem ennyire körülhatároltak, míg az elért környezetvédelmi eredményekről történő beszámolás általában korlátozott.

6.7 A főbb megállapítások és következtetések összefoglalása A technológiai fejlődéshez kapcsolódó adatokat elemezve az ECORYS megjegyzi, hogy a technológiai fejlődésnek két forrása van. Az első az önálló fejlődés, amelyet az innováció és a költségcsökkentés lehetősége hajt. Az országok többségében a technológia alkalmazása ugyanezt az általános (hosszú távú) tendenciát követi, bizonyos alacsonyabb postai volumeneket képviselő, kisebb országok kivételével. A technológiai fejlődés második forrása a liberalizáció. Azok a postai piacok, ahol érezhető a verseny szorítása, gyakran gyorsabban fejlesztik a technológiát, mint azok, ahol a verseny nyomása kisebb.

A folyamatos piaci liberalizáció arra ösztönözte a postai üzemeltetőket, hogy növeljék a postai feldolgozás hatékonyságát. Ez a költséggazdálkodás és a szolgáltatásminőség javulását eredményezi. Ez idézte elő a postai küldemények kezelésének és a szortírozás műveleteinek nagyszabású átszervezését is. Bár némely országok már a korai szakaszban felülvizsgálták a postai infrastruktúrát és a küldemény-válogatási folyamatokat (Németország, Hollandia), a legtöbb ország a 2004 utáni időszakban dolgozta ki terveit, megelőzve a tervezett teljes piacnyitást (az akkoriak szerint 2009-ben) és a fenntartott terület 50 gramm alatti postai küldeményekre való csökkenését. A postai feldolgozás nagyobb vállalati átszervezési programjainak megvalósítása jelenleg is tart (a legtöbb országban a 2004-2010 közötti időszakban). Egyre inkább olyan technológiát alkalmaznak, amely lehetővé teszi az alaposabb válogatást egészen a kézbesítési útvonal szintjéig, valamint új (értéknövelt) termékeket és szolgáltatásokat hoz létre. A postai feldolgozás terén végrehajtott beruházások valamennyi érintett postai üzemeltető esetében jobb szolgáltatásminőséghez vezettek. A konkurens postai üzemeltetők által fejlesztett új országos hálózatoknak köszönhetően a postai szektor összekapcsolt jellege egyre fontosabb kérdés a hosszabb távú megoldásokhoz. A postai szektor összekötött jellege magában foglalja a postai feldolgozás normáira vonatkozó megállapodásokat, a címadatbázisok karbantartását, valamint a nemzeti és a konkurens postai üzemeltetők közötti küldeménycserét. A postai szektorban az összekapcsoltság a közeljövőben a nemzeti szabályozó hatóságok figyelmét is megkívánják. A postai küldeménykezelő folyamatok átszervezése gyakran vezetett új termékek és koncepciók kialakulásához, vagy azt éppen ezek indították el. A küldemények fizikai kézbesítése továbbra is az egyik fő lehetőség marad, de a szegmentumokra osztott postai piacokon egyre inkább kiegészítik majd a többcsatornás kézbesítés testreszabott megoldások. E fejlődésre példa, hogy a postai üzemeltetők legtöbbjénél egyre jobban fejlődnek a hibrid postai szolgáltatások. Ezek a vállalatok számos innovációt generálnak, meghatározott postai termékeket és szolgáltatásokat dolgoznak ki a különböző üzleti szektorok számára. Az Európai Unióban a nemzeti postai üzemeltetők különböző fejlődési szakaszban vannak, ám mindegyikük a hibrid postai szolgáltatások növekvő arányáról számol be. Ez alól mindössze néhány ország kivétel, amelyekben hiányzik az effajta fejlesztésekhez a megfelelő méretgazdaságosság. Az olyan országok, mint Finnország és Svédország egy lépéssel tovább mentek, és a szomszédos piacokra is betörnek, s ottani ügyfeleiknek informatikai szolgáltatásokat dolgoznak ki. A hibrid postai szolgáltatások fejlődése a távközlésben, a postai szolgáltatásokban, a reklámozásban és a multimédiás piacon az országhatároknál sem áll meg. Noha a hibrid postai szolgáltatások jelenleg a belföldi postai piacokra összpontosítanak, azzal lehet számolni, hogy egyre nagyobb hatással lesznek a határon átlépő postai szolgáltatásokra is. Következésképpen a tömeges postai feladók bármely országban feladhatják küldeményeiket, mérlegelve az előállítási költségeket és a termináldíjakat. A postai piac liberalizációja ráirányította a figyelmet az értéknövelt szolgáltatásokra, amely minden területet érint, a küldemények generálásától és a postai feldolgozástól egészen a szállításig és a kézbesítési lehetőségekig. A fő postai üzemeltetők sajátos érdeklődést mutatnak és felelősséget éreznek a környezetvédelmi politikák iránt. Ezek elsősorban a szállításra és a természeti erőforrások és anyagok felhasználására összpontosítanak, ám egyre inkább érintenek egyéb területeket is (innováció a szállításban, postai kézbesítés stb.). Az ügyfelek fokozott környezettudatossága végső soron negatív hatást is gyakorolhat a postai mennyiségek alakulására, bár ez a hatás a gyakorlatban még nem figyelhető meg.

7 Fejlemények a foglalkoztatás, a bérek és a munkakörülmények területén

7.1 Bevezetés Európa-szerte sokakat foglalkoztatnak a postai szektorban, s a postai szektor reformja sok alkalmazott és családjuk életét érintheti. A szabályozási keret, a piaci kereslet alakulása, a technológiai fejlődés és a postai üzemeltetők üzleti modellekre és a technológia alkalmazására vonatkozó döntései a postai foglalkoztatás fontos mozgatórugói, mennyiségi és minőségi szempontból, valamint a bérszintek és a munkakörülmények tekintetében egyaránt. Melyek az elmúlt évtized fő fejleményei és tendenciái, és mely kulcskérdések váltak fontossá az elmúlt néhány évben? Hogyan fog a postai szektor liberalizációja várhatóan hatni a foglalkoztatásra, a termelékenységre és a foglalkoztatás körülményeire? Ebben a fejezetben esettanulmányokon keresztül leírjuk és elemezzük a foglalkoztatás alakulását, a béreket és a munkahelyi körülményeket az európai postai ágazatban. A szektoron belüli foglalkoztatást így definiáljuk: A postai ágazatban történő foglalkoztatás definíciója Teljes közvetlen és közvetett/indukált foglalkoztatás126 a nemzeti postai üzemeltetőknél, a konkurens postai üzemeltetőknél és egyéb postaügynökségeknél.127

A 7.2. pontban röviden áttekintjük, hogy a postai szolgáltatásokról szóló irányelvek miként foglalkoznak a foglalkoztatással és a társadalmi szempontokkal. Az uniós és az egyes tagországokon belüli foglalkoztatási szintek alakulását a 7.3. pontban elemezzük. A 7.4. rész a jelenlegi helyzetet és trendeket tárgyalja a munkaszerződések, a bérek és munkakörülmények, a szociális partnerek szerepe és a képzésbe történő beruházások tekintetében. A 7.5. pontban megvitatjuk a liberalizáció valószínű hatását a foglalkoztatásra, a termelékenységre és a munkakörülményekre. Végezetül a 7.6. pontban ismertetjük a főbb megállapításokat és következtetéseket.

126 A közvetlen foglalkoztatás azoknak a számát jelenti, akiket csak a postai szolgáltatások területén alkalmaznak. A közvetett foglalkoztatás azoknak a számát jelenti, akiket a postai szektorhoz kapcsolódó vagy arra épülő szolgáltatások területén alkalmaznak (azaz a direkt marketing, levelek nyomtatása és előállítása, csomagküldő kereskedelem, szállítás és járművek). Az indukált foglalkoztatás a postai szolgáltatások makrogazdasági foglalkoztatásra gyakorolt hatásait jelenti. 127 Az egyéb postaügynökségek olyan szervezetek, amelyek a postai értékláncon belül egy vagy több tevékenységet végeznek anélkül, hogy teljes felelősséggel tartoznának a teljes postai értékláncért (PLS RAMBOLL 2002).

7.2 Foglalkoztatás és a társadalmi szempontok a postai szolgáltatások irányelveiben A 2002/39/EK és a 2008/6/EK irányelv a foglalkoztatással és a társadalmi szempontokkal foglalkozik. Amint az a 7.1. táblázatban látható, a 2002/39/EK irányelvhez viszonyítva a 2008/6/EK irányelv nagyobb figyelmet szentel a foglalkoztatásnak és a társadalmi aspektusoknak. A 2008/6/EK irányelv határozottan kijelenti, hogy ez nem vezethet tisztességtelen versenyhez, és hogy a munkajog és a szociális biztonsággal kapcsolatos jogszabályok legyenek összhangban a közösségi joggal.128 7.1. táblázat

Utalás a foglalkoztatásra és a szociális biztonság aspektusaira a 2002/39/EK és a 2008/6/EK irányelvben

2002/39/EK irányelv

2008/6/EK irányelv

… úgy kell az intézkedéseket kialakítani, hogy a Közösségnek a Szerződés 2. cikke szerinti szociális feladatait, nevezetesen a foglalkoztatottság és a szociális védelem magas szintjét mint célkitűzést szintén megvalósítsák (5. pont).

[…] úgy kell az intézkedéseket kialakítani, hogy a Közösségnek a Szerződés 2. cikke szerinti szociális feladatát, nevezetesen hogy a Közösségen belül előmozdítsa […] a foglalkoztatottság és a szociális védelem magas szintjét […] mint célkitűzést megvalósítsák (6. pont).

A piac teljes megnyitása [...] további hozzájárulást jelent majd a fenntartható és minőségi foglalkoztatás fenntartásához az egyetemes szolgáltatóknál, valamint új munkahelyek teremtéséhez más piaci szereplőknél, az új belépőknél és a kapcsolódó gazdasági ágazatokban. Ezen irányelv nem érinti a tagállamoknak a postai ágazatban a foglalkoztatási feltételek szabályozására vonatkozó hatáskörét, ami ugyanakkor nem vezethet tisztességtelen versenyhez. A postai piac megnyitásának előkészítésekor kellően figyelembe kell venni a társadalmi szempontokat (16. pont). A nemzeti postai üzemeltetők személyzeti állományának csökkentését, amely a piac megnyitásának tudható be, valószínűleg ellensúlyozni fogja a foglalkoztatásnak a magánüzemeltetők és az újonnan belépő piaci szereplők révén megvalósuló bővülése.

Ez az irányelv nem érinti a munkajogot, […] a tagállamok által a közösségi joggal összhangban lévő nemzeti jognak megfelelően alkalmazott jogszabályi vagy szerződéses előírásokat. Ez az irányelv nem érinti továbbá a tagállamok szociális biztonsággal kapcsolatos jogszabályait sem. A tagállamok – szükség esetén – az átláthatóság és az arányosság alapelveinek megfelelően megjeleníthetik a munkafeltételeket engedélyezési eljárásaikban (53. pont).

Alapvető követelmények: olyan általános, nem gazdasági okok, amelyek egy tagállamot arra késztethetnek, hogy a postai szolgáltatások ellátására feltételeket szabjon. Ezek az okok [...] a foglalkoztatási feltételek tiszteletben tartása, a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel megállapított és/vagy – a közösségi és nemzeti jognak megfelelően – a nemzeti szociális partnerek közötti tárgyalás eredményeként létrejött kollektív szerződésekben meghatározott szociális biztonsági rendszerek tiszteletben tartása […] (2. cikk 19. pont).

129

A konkrét jogalap az EK-Szerződés 136. és 137. cikke.

A Lisszaboni Program céljaival összhangban álló teljes piacnyitás várhatóan előmozdítja az új munkahelyek teremtését az új postai vállalatokban, és közvetve a postai szektorhoz kapcsolódó ágazatokban is. A belső piacért felelős biztos, Charlie McCreevy szerint azonban „az irányelv nem sokat jelent, ha nem megfelelően emelik be a nemzeti jogba és ténylegesen, szigorúan nem hajtják végre." A biztos a protekcionista tendenciákkal és a tisztességtelen versennyel kapcsolatos aggályainak is hangot adott, amelyek ellentétesek az EU postai reformjának szellemiségével, amelyet az EU több mint 15 éve magáénak vall. E tendenciák egyike a postai üzemeltetők viszonylag magas minimálbérének meghatározása, amely aránytalan belépési korlátot teremthet, például Németországban.129

7.3 A foglalkoztatás alakulása 7.3.1

Bevezetés Ebben a részben leírjuk és elemezzük az EU postai szektora foglalkoztatási viszonyainak alakulását. Meg kell jegyeznünk, hogy az unió postai szektorában a foglalkoztatás alakulásának elemzésében felhasznált különböző adatforrások némileg más számokat eredményeznek, s erről itt bővebben is szólunk. Először az EU postai szektorában a foglalkoztatás szintjének alakulására irányítjuk figyelmünket, különbséget téve a nemzeti postai üzemeltetők és a konkurens postai üzemeltetők foglalkoztatási szintjei között. Bemutatjuk a nemzeti szolgáltatók foglalkoztatási szintjének alakulását (piaci szegmentumok szerinti bontásban), valamint a közalkalmazottak arányát és számának alakulását a nemzeti postai üzemeltető teljes foglalkoztatásán belül. Továbbá bemutatjuk a postai ágazaton belüli foglalkoztatás részarányát a teljes uniós foglalkoztatásban. Ezt követően áttekintjük és értelmezzük a nemzeti postai üzemeltetők és a teljes postai szektor termelékenységi szintjeit.

7.3.2

A postai foglalkoztatás alakulása az EU-ban Az EU postai szektorában a foglalkoztatás alakulásával foglalkozó legutolsó átfogó elemzést a PLS RAMBOLL (2002) készítette, amely az akkoriban 15 uniós tagországot vette górcső alá. A 7.2. táblázatban a postai foglalkoztatással kapcsolatos adatokat (közvetlen, közvetett és indukált)131 szemléltetjük, a nemzeti és konkurens postai üzemeltetőket, valamint az egyéb postaügynökségeket is beleszámítva. 2000-ben a közvetlen foglalkoztatás megközelítette az 1,6 millió teljes munkaidős alkalmazottat. A teljes foglalkoztatás 2000ben 5,3 millió fő volt, amely 4,0%-os növekedést jelent 1995-höz képest. 129 IP/08/323, A postai irányelv megjelenése jelzi a valódi piacnyitás kezdetét. Elérhető itt: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/08/323&format=HTML&aged=0&language=EN. Ezzel a kérdéssel bővebben a 8.4. pontban foglalkozunk. 130 A postai foglalkoztatás alatt a postai szolgáltatásokban történő foglalkoztatást értjük, a szolgáltatóvállalat típusától függetlenül. 131 A közvetlen foglalkoztatás azoknak a számát jelenti, akiket csak a postai szolgáltatások területén alkalmaznak. A közvetett foglalkoztatás azoknak a számát jelenti, akiket a postai szektorhoz kapcsolódó vagy arra épülő szolgáltatások területén alkalmaznak (azaz a direkt marketing, levelek nyomtatása és előállítása, csomagküldő kereskedelem, szállítás és járművek). Az indukált foglalkoztatás a postai szolgáltatások makrogazdasági foglalkoztatásra gyakorolt hatásait jelenti.

7.2. táblázat Teljes közvetlen, közvetett és indukált postai foglalkoztatás az EU 15 országában, 1995-ben és 2000-ben (teljes munkaidős alkalmazottak) 1995

2000

%-os változás

Közvetlen foglalkoztatás

1,563,110

1,575,947

0.8%

Közvetett foglalkoztatás

1,560,047

1,736,233

11.29%

Indukált foglalkoztatás

1,969,519

1,985,693

0.8%

Összesen

5,092,676

5,297,873

4.0%

Forrás: PLS RAMBOLL (2002, 7. o.).

Az ECORYS becslése szerint a közvetlen foglalkoztatás (alkalmazotti létszámát tekintve) az EU 27 országában 2006-ban elérte az 1,6 milliót (lásd 7.3. táblázat). Ez a minimális érték, tekintve, hogy néhány tagország konkurens postai üzemeltetőinek adatai hiányoznak. A szektoron belül a foglalkoztatottság enyhén, 0,4%-kal csökkent 2005-höz képest. E táblázat európai országok szerinti bontása a 7.5. táblázatban látható (7.3.3. pont). 7.3. táblázat

Közvetlen foglalkoztatás az EU 27 országában 2005-ben és 2006-ban (alkalmazotti állomány)

nemzeti postai üzemeltető

2005

2006

1,402,866

1,380,290

konkurens postai üzemeltető

> 202,505

> 219,092

27 EU tagország összesen

> 1,605,371

> 1,599,295

Forrás: Főként II. függelék, Országjelentések, az Egyetemes Postaegyesület (UPU) és az ECORYS becslései a következő országokra: AT (CPO 2005, 2006), CY (CPO 2006), CZ (CPO 2005, 2006), DK (NPO 2005, 2006; CPO 2005), EE (CPO 2005), FR (CPO 2005), GR (CPO 2005), IT (CPO 205, 2006), LT (CPO 2006), MT (CPO 2008), SI (CPO 2005) és UK (CPO 2005, 2006). Megjegyzés: BG (CPO 2005, 2006), HU (CPO 2005, 2006) és LV (CPO 2005, 2006) adatai nem állnak rendelkezésre.

7.3.3

A foglalkoztatás szintjének alakulása a nemzeti és a konkurens postai üzemeltetőknél A foglalkoztatás szintjének alakulása a nemzeti postai üzemeltetőknél Az ECORYS becslése szerint az unió 27 tagországában a nemzeti postai üzemeltetőknél 2006-ban közel 1,38 millió embert132 foglalkoztattak, ahogyan az a 7.3. táblázatból leolvasható. A nemzeti postai üzemeltetők 1997 és 2006 közötti közvetlen foglalkoztatási adatainak alakulását a 7.4. táblázat és a 7.1. ábra szemlélteti. Látható, hogy a nemzeti postai üzemeltetők alkalmazottainak száma 1997 óta 7,7%-ot esett. Úgy tűnik, hogy a tízéves időszak (2002-2006) második felében bekövetkezett 2,2%-os csökkenés alacsonyabb volt, mint az első időszakban (1997-2001) mért 4,9%-os visszaesés. A 7.4. táblázatban megkülönböztetjük a régi 15 uniós tagország nemzeti postai üzemeltetőinek foglalkoztatási adatait133 és az új 12 tagország adatait.134 Az EU 15 tagországára vonatkozó szám 1,1 millió fő volt. Összehasonlításképpen a PLS Ramboll (2002) becslései szerint 2000-ben 1,2 millió (teljes munkaidős alkalmazott) volt a nemzeti postai üzemeltetők munkavállalóinak a száma. A különbség jórészt a felhasznált különböző adatforrásokkal magyarázható. Az ECORYS 7.4. táblázatban szereplő, 1997-2004 közötti időszakra vonatkozó adatai a UPU adatain alapulnak, míg a PLS RAMBOLL által közölt szám a kérdőívekre épülő adatgyűjtésből származik. 132 133 134

A nemzeti postai üzemeltető valamennyi, postai szolgáltatásokkal foglalkozó alkalmazottja. AT, BE, DE, DK, ES, FI, FR, GR, IE, IT, LU, NL, PT, SE és UK. BG, CY, CZ, EE, HU, LI, LT, MT, PO, RO, SI, és SK.

7.4. táblázat

A nemzeti postai üzemeltetők foglalkoztatásának alakulása az EU 27 tagországában (fő és százalékos változás) 1997-2006 1997 (fő)

2001 (fő)

1997-2001 (%-os változás)

2002 (fő)

2006 (fő)



EU-27

1,495,140

1,421,834

-4.9%

1,411,748

1,380,290

-2.2%

-7.7%

EU-15 (régi tagok)

1,202,841

1,139,877

-5.2%

1,128,432

1,114,971

-1.2%

-7.3%

EU-12 (új tagok)

292,299

281,957

-3.5%

283,316

265,319

-6.4%

-9.2%

Forrás: Egyetemes Postaegyesület (UPU) (1997-2004), II. függelék Országjelentések (2005 és 2006).

Az 1997 és 2001 közötti 7,7%-os teljes csökkenés új technológia alkalmazásának és vállalati átszervezés eredménye (vö. a 6. fejezeten, a 6.2. pontban leírtak). A nemzeti postai üzemeltetők személyzetének zömét az EU régi 15 tagállamában foglalkoztatják (elsősorban Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában), s a nemzeti szolgáltatók teljes foglalkoztatásának közel 80%-át teszik ki. Ahogyan az a 7.4. táblázatban látható, a nemzeti postai üzemeltetők alkalmazottainak létszámcsökkenése az új tagországokban (EU-12) némileg nagyobb mértékű volt, mint a régi tagoknál (EU-15): 2002 és 2006 között 6,4%, 1997 és 2001 között 3,5%, szemben az utóbbiak 1,2%-os és 5,2%-os értékeivel.

135 Az Egyetemes Postaegyesület (UPU) adatokat gyűjtött a nemzeti postai üzemeltetőknél alkalmazott emberek létszámáról; az adatok a ténylegesen alkalmazott, teljes és részmunkaidős alkalmazottakra vonatkoznak – vagyis az egyetemes szolgáltatónál alkalmazásban lévők átlagos éves számára.

7.1. ábra A nemzeti postai üzemeltető személyzetének (állományi létszámának) alakulása az unió 27 tagországában (az EU-15 és az EU12 országokat beleértve), 1997-2006

EU-27 EU-15 (régi tagok) EU-12 (új tagok)

Forrás: Egyetemes Postaegyesület (UPU) 1997-2004, II. függelék Országjelentések 2005-2006. Megjegyzés: Az alábbi országokra vonatkozóan nem állt rendelkezésre UPU adat: BE (2006), DE (1997-2006), DK (2002), FI (2001), IT (2000), LT (2005), SI (1997-2001) és SE (1997-2004). Ezekre az országokra a nemzeti postai üzemeltető alkalmazotti állományára vonatkozó adatokat az ECORYS a postai üzemeltető éves beszámolója és az ECORYS kérdőív alapján becsülte meg. A németországi számok a Bundesnetzagentur levélpostai küldeményekre vonatkozó adatain alapulnak, mert a UPU adatai a Deutsche Post World Net minden globális tevékenységét is magában foglalja.

A 7.2. ábra a nemzeti postai üzemeltető foglalkoztatásának alakulását mutatja az 1997-2006 közötti időszakban tagországokra vetítve. Az EU-15 és az EU-12 tagállamok zöménél csökkenés figyelhető meg a postai üzemeltető alkalmazottainak számában. Ez az érték Svédországban 33,5%, míg NagyBritanniában 2,2%. Tíz tagországban a nemzeti postai üzemeltető alkalmazottainak száma emelkedik. Ez az emelkedés Franciaországban csekély 0,9%, de Cipruson 37,2%. Ez utóbbi érték azzal magyarázható, hogy a ciprusi nemzeti postai üzemeltető sok idénymunkást alkalmaz. Mintegy 1200 ember évente átlagosan csupán egy negyedévnyi teljes munkaidős munkát végez. 7.2. ábra

A nemzeti postai üzemeltető munkavállalói létszámának alakulása (fő) az unió 27 tagországában (%-os változás), 1997-2006

Forrás: Egyetemes Postaegyesület (UPU) 1997-2004, a 2005-2006-os ECORYS kérdőív eredményei. Megjegyzés: Az alábbi országokra vonatkozóan nem állt rendelkezésre UPU adat: BE (2006), DE (1997-2006), DK (2002), FI (2001), IT (2000), LT (2005), SI (1997-2001) és SE (1997-2004). Ezekre az országokra a nemzeti postai üzemeltető alkalmazotti állományára vonatkozó adatokat az ECORYS a postai üzemeltető éves beszámolója és az ECORYS kérdőív alapján becsülte meg. A németországi számok a Bundesnetzagentur levélpostai küldeményekre vonatkozó adatain alapulnak, mert a UPU adatai a Deutsche Post World Net minden globális tevékenységét is magában foglalja.

A tagországok nemzeti postai üzemeltetőinek munkavállalói adataiban bekövetkező változások jelentős eltéréseket mutattak az 1997-2001 és a 2002-2006 közötti időszakban. A 7.4 táblázathoz hasonlóan ismertetjük az 1997-2001 és a 2002-2006 közötti időszakok adatait, külön a régi, EU-15 tagország (7.3. ábra) és az új, EU-12 tagország (7.4. ábra) adatait. A 7.3. és a 7.4. ábrákról leolvasható, hogy a nemzeti postai üzemeltető alkalmazottainak a száma ingadozik. A foglalkoztatási trendek tagországonként eltérőek, és jól tükrözik az üzletfejlesztés, az átszervezés és a modernizálás (pl. automatizálás, racionalizálás) különböző fejleményeit a nemzeti postai üzemeltetőkön belül. Például az alkalmazottak számának növekedése Finnországban logisztikai és a regionális szállító szolgáltatási cég felvásárlásának eredménye volt.

7.3. ábra A nemzeti postai üzemeltető munkavállalói létszámának alakulása (fő) az unió 15 tagországában (%-os változás), 1997-2001 és 2002-2006 között

Forrás: Egyetemes Postaegyesület (UPU) 1997-2004, II. függelék Országjelentések 2005-2006. Megjegyzés: Az alábbi országokra vonatkozóan nem állt rendelkezésre UPU adat: BE (2006), DE (1997-2006), DK (2002), FI (2001), IT (2000) és SE (1997-2004). Ezekre az országokra a nemzeti postai üzemeltető alkalmazotti állományára vonatkozó adatokat az ECORYS a postai üzemeltető éves beszámolója és az ECORYS kérdőív alapján becsülte meg. A németországi számok a Bundesnetzagentur levélpostai küldeményekre vonatkozó adatain alapulnak, mert a UPU adatai a Deutsche Post World Net minden globális tevékenységét is magában foglalja.

7.4. ábra A nemzeti postai üzemeltető munkavállalói létszámának alakulása (fő) az unió 12 tagországában (%-os változás), 1997-2001 és 2002-2006 között

Forrás: Egyetemes Postaegyesület (UPU) 1997-2004, II. függelék Országjelentések 2005-2006. Megjegyzés: Az alábbi országokra vonatkozóan nem állt rendelkezésre UPU adat: LT (2005) és SI (19972001). Ezekre az országokra a nemzeti postai üzemeltető alkalmazotti állományára vonatkozó adatokat az ECORYS a postai üzemeltető éves beszámolója és az ECORYS kérdőív alapján becsülte meg.

A foglalkoztatás szintjének alakulása a konkurens postai üzemeltetőknél A 7.5. táblázatban a nemzeti postai üzemeltetők, s ahol elérhető volt, a konkurens postai üzemeltetők foglalkoztatási adatait ismertetjük a tanulmányban vizsgált 29 országban. Azt is jeleztük, hogy a konkurens szolgáltatók foglalkoztatása a postai piac mely részét érinti. A konkurens postai üzemeltetők által foglalkoztatottak száma 2006-ban elérte a 219 ezer főt, amely a becslések szerint 8,3%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. A konkurens szolgáltatók alkalmazottainak közel 70%-a a német, holland, francia vagy lengyel piacon dolgozik. A 7.5. táblázatban az is megfigyelhető, hogy a nemzeti postai üzemeltetőkön belül a hatékonyság javítását célzó vállalati átszervezés eredményeképpen az (erőteljesebb) létszámcsökkenés mellett a verseny hatására az alkalmazottak a nemzeti postai üzemeltetőktől átvándorolnak a konkurens szolgáltatókhoz. A nemzeti postai üzemeltető által foglalkoztatottak számának csökkenését teljes egészében (pl. DE, ES, FR, NL) vagy részben (BE, SE) ellensúlyozza a konkurens postai üzemeltető által alkalmazottak számának növekedése. 7.5. táblázat ban

A nemzeti és a konkurens postai üzemeltető foglalkoztatási adatai (fő) az EU 27 országában, 2005-ben és 2006NPO 2005 (fő)

CPO 2005 (fő)

2005 összesen

NPO 2006 (fő)

CPO 2006 (fő)

2006 összesen

Megjegyzés a CPO adataihoz

AT

26,125

3,500

29,625

25,466

3,500

28,966

Főként futárszolgáltatás, napilapok és címezetlen küldemények

BE

40,286

1,854

42,140

39,373

2,604

41,977

Főként címezetlen küldemények, csomagok és helyi címzett küldemények

BG

14,853

-

14,853

14,768

-

14,768

CY

1,792

400

2,192

1,813

400

2,213

Főként futárszolgálat

CZ

38,290

14,000

52,290

37,200

14,000

51,200

Címzett, címezetlen és napilapok/folyóiratok

DE

148,840

46,175

195,015

148,595

48,411

196,906

Címzett küldemények 1 kg-ig

DK

NPO 2005 (fő) CPO 2005 (fő) 2005 összesen 27,973 500 28,473

NPO 2006 (fő) CPO 2006 (fő) 2006 összesen 27,936 500 28,436

Megjegyzés a CPO adataihoz Főként címzett küldemények

EE

3,986

141

41,27

4,008

141

4,149

Főként címzett (DM-) küldemények

ES

64,909

2,137

67,046

67,089

4,200

71,289

Főként címzett küldemények

Fl

24,408

7,500

31,908

24,806

7,500

32,306

Főként címezetlen küldemények

FR

303,041

51,622

3251,62

289,632

51,622

3251,62234 Főként címezetlen küldemények

GR

11,471

10,737

22,208

11,237

10,737

21,974

HU

38,788

38,788

38,686

-

38,788

IE

9,552

180

9,732

9,516

200

9,716

Csomagküldemények és expressz

IT

152,598

8,000

160,598

150,694

8,000

158,694

Főként expressz, csomagok és logisztika

LT

8,260

967

9,227

8,168

967

9,135

Főként expressz és futárszolgálat

LU

1,746

165

1,911

1,897

171

2,068

Főként címzett DMküldemények, csomagok, expressz

LV

7,610

7,610

7,884

-

7,610

MT

640

138

778

634

138

772

Főként tömeges ajánlott küldemények és futárszolgálat

NL

64,035

20,972

85,007

61,269

27,376

88,645

Címezett küldemények

PL

94,033

14,798

108,831

95,016

17,964

112,980


PT

15,611

2,334

17,945

15,400

2,559

17,959

Szegmentumonkénti adatról nem áll rendelkezésre adat

RO

36,281

6,835

43,116

34,935

8,364

43,299


SE

33,520

1,050

34,570

33,395

1,100

34,495

Főként ipari küldemények vagy előválogatott tömeges küldemények a legnagyobb városokba

SI

5,877

400

6,277

6,057

438

6,495

Főként futárszolgálat, expressz és csomag

SK

16,185

5,400

21,585

16,1855,40

5,500

21,650


UK

212,156

2,700

214,856

208,666

2,700

211,366

Főként upstream tevékenységek

EU-27

1,402,866

202,205

1,605,371

1,380,290

219,092

1,599,295

IS

1,184

-

1,058

-

NO

23,926

24,478

-

29 ország összesen

1,427,976

1,405,726

219,092

202,205

1,630,481



1,599,295

Forrás: Főleg II. függelék, Országjelentések; Egyetemes Postaegyesület (UPU), a dől betűvel szedett számok az ECORYS minimális becslései. BG - NPO 2005: UPU; CY - NPO 2005, 2006: UPU, CPO 2005: Eurofound; CZ - CPO 2006: Mediaservis (8.000 alkalmazott) és TNT Post (6,000 alkalmazott); DE - Bundesnetzagentur; ES - NPO 2005: UPU, GR - NPO 2005: UPU; ES - CPO 2005, 2006 (Unipost); FI - CPO 2005, 2006: Suomen Suoramainonta Oy; FR - CPO 2005: Adrexo (Mediapost becslés), CPO 2006: Adrexo és Mediapost; IT -CPO 2005, 2006 (TNT); MT - CPO 2006: Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (; NL - CPO 2005: a Sandd és a Selekt Mail által közölt számok (ideértve a 19.500 szállítót, a Netwerk-VSP szállítóira vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre), CPO 2006: a Sandd, a Selekt Mail és a Netwerk-VSP által közölt számok (ideértve az 1.600 szállítót). Megjegyzés: BG (2005, 2006), HU (2005, 2006), LV (2005, 2006), IS (2005, 2006), NO (2005, 2006) vonatkozásában nem áll rendelkezésre adat a konkurens postai üzemeltetőről. CY, FR, LU, NL, PL, SE és UK esetén a konkurens szolgáltatóról közölt számok minimális értékek; BE - CPO 2005 és 2006: teljes munkaidős alkalmazottban mérve FR - NPO 2005 és 2006: egyesített számok (a pénzügyi tevékenységeket is ideértve); IE - CPO 2005 és 2006: teljes munkaidős alkalmazottban mérve (Nightline). A számok bizonyos mértékben különböznek a minisztérium által közölt adatoktól (A postai piac ágazati elemzése 2008); valamint IS - NPO 2006 teljes munkaidős alkalmazottban kifejezve.

A 7.5. táblázatban lévő adatok szemléltetésére a 7.5. ábrán bemutatjuk az EU-15, a 7.6. ábrán pedig az EU-12 konkurens postai üzemeltetőinek foglalkoztatási adatait a teljes közvetlen postai foglalkoztatásban való részarányként kifejezve. A 7.5. ábrán megfigyelhető, hogy az EU-15 tagországok többsége esetében a konkurens postai üzemeltetők által alkalmazottak aránya növekedett, ami a már említett munkaerővándorlást szemlélteti a nemzeti postai üzemeltetőktől a konkurens szolgáltatók irányába. A konkurens postai üzemeltetők által foglalkoztatottak aránya Görögországban (49%), Hollandiában (31%), Németországban (25%) és Finnországban (23%) a legnagyobb. Az EU 12 új tagországában a konkurens szolgáltatók alkalmazottainak a száma a korábbi évhez képest 2006-ban növekedett. Ezt mutatja a 7.6. ábra. Csehországban (27%), Szlovákiában (25%), Romániában (19%), Cipruson (18%) és Máltán (18%) a teljes foglalkoztatáshoz viszonyítva a konkurens postai üzemeltetők általi foglalkoztatatás aránya viszonylag magas, ami többnyire azzal magyarázható, hogy a konkurens szolgáltatók a futárszolgálat és az expressz küldemények terén tevékenykednek (lásd 7.5. táblázat). 7.5. ábra A konkurens postai üzemeltetők foglalkoztatási adatainak alakulása a teljes közvetlen postai foglalkoztatáshoz viszonyítva, EU-15, 2005-ben és 2006-ban (%)

Forrás: II. függelék, Országjelentések és az ECORYS becslései.

7.6. ábra A konkurens postai üzemeltetők foglalkoztatási adatainak alakulása a teljes közvetlen postai foglalkoztatáshoz viszonyítva, EU15, 2005-ben és 2006-ban (%)

Forrás: II. függelék, Országjelentések és az ECORYS becslései. Megjegyzés: A konkurens postai üzemeltetők 2005-ös és 2006-os foglalkoztatási adatai BG, HU, LV tekintetében hiányoznak.

Németországban a munkavállalók nemzeti postai üzemeltetőtől a konkurens szolgáltatóhoz való vándorlása elsősorban a versenyhelyzet eredménye. A DPAG egyike volt az első olyan nemzeti postai üzemeltetőknek, amely vállalati átszervezést hajtott végre. Ez kedvezőtlen hatással volt a foglalkoztatás szintjére még az előtt, hogy a címzett küldemények németországi piacán a verseny kialakult volna. A 7.7. ábra a foglalkoztatás alakulását mutatja az érett, a versenyre nyitott postai piacon, ahol a nemzeti postai üzemeltető már jelentős átszervezésen esett át. 1999 óta a DPAG hazai levélpiacon (engedélyezett terület) aktív teljes munkaerő-állománya 16,1%-kal csökkent, az 1999-ben mért 177 ezer fő 2006-ban 149 ezer volt. Ugyanebben az időszakban a konkurens postai üzemeltető alkalmazottainak a száma 18 ezerről 174%kal több mint 48 ezerre nőtt. A levélküldemények terén a teljes postai foglalkoztatás 2006-ban 1,1%-kal 197 ezerre nőtt. Ezekből a számokból az a következtetés vonható le, hogy a nemzeti postai üzemeltető foglalkoztatási adataiban bekövetkezett csökkenést teljes mértékben ellensúlyozta a konkurens szolgáltatók adataiban mért növekedés.

7.7. ábra A nemzeti és a konkurens postai üzemeltetők foglalkoztatási adatainak (állományi létszám) alakulása a német postai ágazatban – levélküldemények (1999-2006)

Forrás: Bundesnetzagentur (BNetzA), 2007-es éves beszámoló, 139. o. Megjegyzés: ezek a számok az engedélyezett területre vonatkoznak és tartalmazzák a teljes munkaidőben és részmunkaidőben alkalmazottak számát, valamint a csökkent mértékű foglalkoztatást (Geringfügige Beschäftigung).

7.3.4

A nemzeti postai üzemeltető alkalmazottainak felosztása piaci szegmentum szerint A nemzeti postai üzemeltető foglalkoztatási adatainak piaci szegmentum (pl. levélküldemények, expressz és logisztika) szerinti felosztását a 7.6. táblázat szemlélteti. A szegmentálási különbségekre vonatkozó magyarázatot lásd a táblázat alatti megjegyzésben.

7.6. táblázat

Nemzeti postai üzemeltető foglalkoztatási adatai, piaci szegmentumok szerint felosztva (%-ban, összlétszám)

Tagország

Levél (%)

Logisztika (%)

Expressz (%)

Egyéb (%)

Összesen (%)

Összesen (fő)

2005

2006

2005

2006

2005

2006

2005

2006

2005

2006

2005

2006

AT

63.8

64.7

8.02

8.0

-

-

28.0

27.3

100

100

26,124

25,467

DE

30.6

31.2

38.7

30.1

30.6

29.8

-

-

100

100

409,270

416,908

ES

96.6

97.0

-

-

2.0

2.0

1.4

1.4

100

100

67,186

67,445

FI

68.9

67.2

28.4

30.2

-

-

2.8

2.6

100

100

24,623

25,294

FR

-

63.2

-

-

-

2.7

-

34.1

100

100

-

282,123

LI

63.9

63.1

2.6

2.7

1.1

1.1

32.4

33.1

100

100

8,260

8,168

LU

99.0

99.0

-

-

1.0

1.0

-

-

100

100

1,746

1,897

MT

90.4

94.1

-

-

9.6

5.9

-

-

100

100

460

407

NL

95.3

95.3

-

-

4.7

4.7

-

-

100

100

63,756

61,039

PT

90.7

89.7

-

-

4.4

4.5

4.9

5.8

100

100

15,611

15,400

SI

98.0

98.0

1.1

1.2

0.8

0.8

-

-

100

100

5,887

6,057

UK

83.0

83.4

5.1

5.3

2.1

2.0

9.9

9.3

100

100

212,156

208,866

Forrás: II. függelék, Országjelentések, nemzeti postai üzemeltetők éves beszámolói Megjegyzés: AT – a logisztikai szegmentumba a csomagküldemények is beletartoznak; Az egyéb kategóriába a fiókhálózat is beletartozik; DE – a foglalkoztatási számok a DPWN globális műveleteire vonatkoznak; ES - Az egyéb kategóriába a hibrid postai szolgáltatások, a távközlés és a számításba nem vett kategória tartozik. FI – A logisztikai szegmentumba az információs logisztika tartozik; FR – Az egyéb kategóriába a pénzügyi és hálózati részleg tartozik;

MT- Az expressz szegmentumba a csomagküldemény tartozik; UK – Az egyéb kategóriába a vállalati, a Post Office Ltd és a résztulajdonban lévő leányvállalatok tartoznak.

A 7.6. táblázatból megállapíthatjuk, hogy a nemzeti postai üzemeltető személyzetének nagy része a levélküldemények szegmentumában dolgozik. Kizárólag a németországi DPAG-nál található azonos megoszlás a levélküldemények, az expressz és a logisztikai osztály alkalmazottai között. Ez a Deutsche Post stabil globális pozícióját tükrözi az expressz (DHL) és a logisztika területén. Az abszolút alkalmazotti számok (fő) ingadozása ellenére az alkalmazotti szegmentumok közötti eloszlása 2005 és 2006 között viszonylag stabil maradt. 7.3.5 A közalkalmazottak aránya és számának alakulása a nemzeti postai üzemeltetőnél és a teljes postai ágazat foglalkoztatási adatai A WIK-Consult (2006) adatai szerint a közalkalmazotti státuszú (közalkalmazotti munkaviszonyban álló) munkavállalók számának átlagos csökkenése a 2002-2004-es időszakban 10,4% volt. A közalkalmazottak aránya az érintett nemzeti postai üzemeltetőknél a teljes foglalkoztatottak 41,4%-ára, az EU 25 tagállamában a nemzeti postai üzemeltető alkalmazotti összlétszámának pedig 21,4%-ára esett. A közalkalmazottak számának alakulását és arányát a nemzeti postai üzemeltető munkavállalóinak összlétszámához képest a 7.7. táblázat és a 7.8. ábra szemlélteti. Az ECORYS az EU-27 államokra vonatkozó adatai (2005 és 2006) azt mutatják, hogy a közalkalmazottak abszolút száma 2002-höz képest 22,9%-kal tovább csökkent. 2005-ben és 2006-ban azonban a közalkalmazottak aránya az érintett nemzeti postai üzemeltetőkön belüli teljes foglalkoztatásának részeként szerényen emelkedett, szinte elérte az 50%-ot, mert ezeknél a nemzeti postai üzemeltetőknél a teljes foglalkoztatás gyorsabban csökkent, mint a közalkalmazottak száma. Az EU-27 nemzeti postai üzemeltetőinek teljes foglalkoztatásával kapcsolatban a 7.7. táblázatban az figyelhető meg, hogy az abszolút számok csökkenése ellenére a közalkalmazottak aránya 2002 és 2006 között viszonylag stabil maradt. Ez azt jelzi, hogy az unió 27 tagországában a nemzeti postai üzemeltetők teljes foglalkoztatása ugyanolyan ütemben csökken, mint a közalkalmazottak száma. Az elkövetkező években a szerződéses alkalmazottak aránya várhatóan emelkedni fog, tekintve, hogy a folyamatos liberalizáció további nyomást fog gyakorolni a (korábban) állami tulajdonú nemzeti postai üzemeltetők privatizálására és a hatékonyságjavulásra. 7.7. táblázat A nemzeti postai üzemeltetők által foglalkoztatott közalkalmazottak – számuk alakulása és arányuk (fő, 2002-2006) Év

Közalkalmazottak

Aránya az érintett NPO-k teljes foglalkoztatásában

Aránya az EU-27 NPOinak teljes foglalkoztatásában

2002

407,278

45.6%

23.5%

2003

384,126

42.9%

22.1%

2004

365,061

41.4%

21.4%

2005

332,246

49.6%

24.6%

2006

314,122

49.5%

23.7%

Változás aránya (2002-2006)

-22.9%

Forrás: AT, BE, CY, DE, DK, ES, FR, GR, IE, LT és LU éves beszámolói és a WIK felmérése (2002-2004). II. függelék Országjelentések és AT, CY, DE, DK, ES, FR és LU éves beszámolói (2005-2006). Megjegyzés: Az ECORYS BE (2005) és ES (2005) vonatkozásában becslés, IE (2005, 2006) értéke hiányzik.

7.8. ábra

A nemzeti postai üzemeltetők által 2006-ban foglalkoztatott közalkalmazottak és szerződéses személyzet aránya

100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0%

Közalkalmazottak Szerződéses személyzet

50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% AT

BE

CY

DE

DK

ES

FR

LU

EU-27

Forrás: II. függelék, Országjelentések és a nemzeti postai üzemeltetők éves beszámolói.

7.3.6

A nemzeti postai üzemeltetők hozzájárulása az EU teljes foglalkoztatásához A PLS RAMBOLL (2002) becslése szerint önmagában a közvetlen postai foglalkoztatás (1,58 millió teljes munkaidős alkalmazott, a nemzeti és a konkurens postai üzemeltetőket is ideértve) az unió összfoglalkoztatásának megközelítőleg 1,0%-át adta 2000-ben. Ha a közvetett és az indukált foglalkozatást is ide vesszük, a postai és a kapcsolódó tevékenységek által generált teljes foglalkoztatás (5,3 millió teljes munkaidős alkalmazott) az unió teljes foglalkoztatásának mintegy 3,3%-át tette ki 2000-ben. A WIK-Consult (2006) megállapította, hogy az európai postai ágazat teljes nagysága és összetétele 2002 és 2004 között alig változott. 2004-ben a tagországok nemzeti postai üzemeltetői együttesen közel 1,71 millió embert foglalkoztattak, ami az Európai Unió valamennyi munkahelyének 0,8%-át adta. Az EU bruttó hazai termékéhez való közvetlen hozzájárulását 37 milliárd euróra becsülték (a teljes GDP 0,4%-a). A PLS RAMBOLL és a WIK-Consult adatai abszolút és relatív értékben némi változást mutatnak, ami az adatgyűjtési módszerek különbözőségéből és az adatok elérhetőségéből adódik. A PLS RAMBOLL arányszáma a közvetlen foglalkoztatáson alapul, a nemzeti és a konkurens postai üzemeltetők teljes munkaidős alkalmazottainak a számát is ideértve, míg a WIK-Consult által használt arányszám alapja a nemzeti postai üzemeltető foglalkoztatásának állományi létszámban kifejezett értéke. Az ECORYS becslései szerint az EU-27 országok közvetlen foglalkoztatása (a nemzeti és konkurens postai üzemeltetőket is ideértve) 2005-ben elérte (legalább) az 1,58 milliót és 2006-ban az 1,60 millió főt, ami az unió teljes foglalkoztatásának 0,8%- és 0,7%-a.

A nemzeti postai üzemeltető a teljes hazai foglalkoztatás arányaként kifejezett munkavállalók számának Eurostat adatai 2004-re és 2006-ra vonatkozóan érhetők el. Ezeket a számokat szemlélteti a 7.9. ábra. 2006-ban a nemzeti postai üzemeltető alkalmazotti létszáma az EU 27 tagországában elérte az unió teljes foglalkoztatásának a 0,52%-át, ami enyhe csökkenés a 2004-ben mért 0,57%-hoz viszonyítva. A teljes hazai összfoglalkoztatás arányában kifejezve a postai ágazat foglalkoztatásában tapasztalt csökkenés a tagállamok többségében megfigyelhető. 2004-hez képest magasabb adatot 2006-ban csupán néhány tagországban (GR, BG, LU, SI, BE) találhatunk. 7.9. ábra (2004, 2006)

A nemzeti postai üzemeltetők alkalmazottainak összlétszáma az EU 27 tagországának postai ágazatában a teljes foglalkoztatás százalékában

1,2 1 0,8 2004 2006

0,6

0,4 0,2 0 GR CY PT BG ES RO MT DE LU PL EU- LT HR SE UK SK CZ AT 27

SI EE NL HU LV NO BE

IS DK

FI

FR IE

Forrás: Foglalkoztatás a postai ágazatban: Eurostat, A postai szolgáltatásokról készült vizsgálat 2007. Teljes foglalkoztatás: Eurostat, Éves foglalkoztatási átlagok, belföldi koncepció – ESA, kivéve IS – rezidens koncepció. Megjegyzés: A postai ágazat foglalkoztatása alatt a postai és kapcsolódó szolgáltatások belföldi ellátására alkalmazott személyek összlétszámát érjük (EMPL 106). A postai ágazatban a belföldi foglalkoztatás adatai IT (2004) esetén titkosak, IE (2006) és IT (2006) esetén pedig nem állnak rendelkezésre. Az EU 27 tagállamának összesített adatait IE és IT nélkül számítottuk.

7.3.7

A nemzeti postai üzemeltetők és az ágazat termelékenysége A nemzeti postai üzemeltetők (fizikai) munkatermelékenységét az egy alkalmazottra jutó levélkibocsátással mérjük. Az európai nemzeti postai üzemeltetők 2005-ös és 2006-os termelékenységi szintjét a 7.10. ábrán mutatjuk be. Noha ezeket a pontosság tekintetében óvatosan kell kezelni, a tagállamok termelékenységi szintjei között nagy eltéréseket figyelhetünk meg: Svédországban például egy munkaadóra számítva 186 ezer, Bulgáriában pedig alig több, mint 4 ezer a postai küldemények száma. Az ábrából azt is megtudhatjuk, hogy a termelékenységi szintek általában magasabbak a régi 15 uniós tagállamban, mint az EU 12 új tagországában.

7.10. ábra

A nemzeti postai üzemeltetők egy alkalmazottjára jutó levélküldemények száma (ezer db) (2005, 2006) 200000 180000 160000 140000 120000 2005 2006

100000 80000 60000 40000 20000 0 BG LV PL EE RO SK HU LT DK IT AT IS CY GR IE FR CZ PT ES MT BE LU UK SI DE FI NO NL SE

Forrás: Egyetemes Postaegyesület (UPU), ECORYS kérdőív (2005, 2006), BE (2005) és DK (2005) esetében becslések.

A termelékenységet befolyásoló lényeges tényezők közé az egy főre eső postai volumen és a népsűrűség (vagy pontosabban: a postaláda-sűrűség tartozik). Például Hollandiában az egy főre eső postai volumen és a népsűrűség is magasabb, mint Görögországban, ami részben magyarázatot ad a termelékenységi szintek közötti különbségre. A folyamatos liberalizáció, a fokozódó verseny és a vállalati átszervezés (pl. automatizált válogatás) szintén előmozdítja a hatékonyság, s így a termelékenység javulását. Az adatpontosság és az elemzés részlegessége miatt szükséges óvatossággal együtt ezt az elképzelést látszólag a 7.10. ábrán bemutatott termelékenységi szintek is alátámasztják: a legnagyobb termelékenységi szintet produkáló hét ország közül hat (UK, SI, DE, FI, NL, SE) jórészt vagy teljes egészében liberalizálta postai piacait, jóllehet FL-ben nincsen tényleges verseny a címzett küldemények piacán. Az ECORYS kérdőívéből 136 vett következő példák szintén a növekvő verseny, a technológia alkalmazása és a termelékenység közötti összefüggést szemléltetik. A 7.11. ábra pedig a svédországi Posten AB termelékenységének alakulását mutatja az 1990 és 2006 közötti időszakban. Németország A németországi nemzeti szabályozó hatóság jelezte, hogy a DPAG termelékenysége meredeken emelkedett. Ezt különösen az motiválta, hogy kitűzték a liberalizáció pontos dátumát, és a DPAG erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy piaci pozícióját biztosítandó fokozza saját versenyképességét. Belgium A század elején a termelékenység terén Belgium lemaradásban volt. Majd a De Post/La Poste négy új válogató központot nyitott (Gent X, Charleroi X, Antwerpen X and Luik X), és 2006-ban felújította a brüsszeli válogató központot. A teljes beruházás négy év alatt megközelítette a 200 millió eurót. Ennek eredményeképpen a posta nagy részét ma már automatikusan válogatják, ami növelte a De Post/La Poste termelékenységét és versenyképességét (lásd még a 6. fejezetet).

136

II. függelék, különböző Országjelentések.

Svédország A Posten AB 2006-ban az előző évhez képest 2%-os termelékenységnövekedésről számolt be. Bár a svéd postai ágazat egészének termelékenységváltozásáról nem áll rendelkezésünkre állami kutatás, az ECORYS utolsó tanulmányában becsléssel állapította meg a Posten AB munkatermelékenységét. Ezen eredmények áttekintése az alábbi ábrán látható.

7.11. ábra

A Posten AB termelékenységének alakulása (egy teljes munkaidős alkalmazottra jutó küldemények száma)

A Posten AB termelékenysége

Egy teljes munkaidős alkalmazottra jutó küldemények száma

Forrás: De Bas et al. (2008b)

7.3.8

A konkurens postai üzemeltetők termelékenysége A konkurens postai üzemeltetők termelékenységi adatai gyakran nem nyilvánosan hozzáférhetők, és általában maguk a szolgáltatók sem szívesen adják ki ezeket az adatokat. A priori várható, hogy az upstream tevékenységek termelékenysége viszonylag magas. Ennek az (előválogatott) üzleti postai küldeményekre fektetett hangsúly és az az oka, hogy a kézbesítés termelékenysége alacsonyabb, mint a nemzeti postai üzemeltető termelékenysége, mert a postai mennyiségek és a méretgazdaságosság szintje alacsonyabb. A következő példák a konkurens postai üzemeltetők termelékenységének alakulását szemléltetik számos uniós tagországban. 137

Lengyelország A lengyel nemzeti szabályozó hatóság jelezte, hogy 2006-ban a konkurens postai üzemeltetők (egy munkavállalóra jutó bevétel összegeként mért) termelékenysége kétszeresére növekedett, míg a nemzeti postai üzemeltető, a Poczta Polska mutatója változatlan maradt. A nemzeti szabályozó hatóság azonban kihangsúlyozta, hogy a konkurens szolgáltatók rohamos termelékenységnövekedését valószínűleg az okozza, hogy 2005-ben sok szolgáltató szállítási szolgáltatásnak minősítette saját tevékenységét. Ezért a postai tevékenységből származó bevétel jóval alacsonyabb volt, mint 2006-ban, miközben a foglalkoztatás szintje nagyjából változatlan maradt

137

II. függelék Országjelentések

A nemzeti szabályozó hatóság szerint nem könnyű megjósolni, hogy a postai piac teljes liberalizálása miként fog hatni a termelékenység mértékére.

Írország A Nightline (írországi nemzeti és nemzetközi expressz futárszolgálat) úgy ítéli meg, hogy a mennyiségek növekedésével párhuzamosan a termelékenység is javulni fog, és hogy a költségarányos munka csupán szerény mértékben fog csökkenni.

Németország A német nemzeti szabályozó hatóság megemlítette, hogy a konkurens postai üzemeltetők termelékenységi szintjei jelentősen alacsonyabbak a nemzeti szolgáltató termelékenységénél. Ez elsősorban az alacsonyabb méretgazdaságosságnak és az automatizáltság sokkal alacsonyabb szintjének tudható be. Hollandia Az ECORYS a Sandd és a Selekt Mail konkurens postai üzemeltető termelékenységére a következő becslést adta. 2007-ben a Sandd és a Selekt Mail megközelítőleg 3000, ill. 2500 teljes munkaidős dolgozót foglalkoztatott (az alvállalkozókat is beleértve). A 2007-ben realizált postai volumeneket tekintve a Sandd termelékenysége 130 ezer küldemény/fő, míg a Selekt Mail termelékenysége 120 ezer küldemény/fő lenne. Összehasonlításképpen a TNT Post arról számolt be, hogy az egy főre eső küldemények száma a 2006-os 155 ezerről 2007-ben 153 ezerre esett vissza.

7.4 Fejlemények a szerződések, a bérek és a munkakörülmények területén 7.4.1

A szerződéses feltételek alakulása A munkaszerződések tekintetében a következő szempontokat érdemes megvizsgálni: • teljes munkaidős vagy rugalmas foglalkoztatás; 138 • közszolgálati vagy magánszektori munkaszerződés; • munkakör-differenciálás; • szabadúszó munka. Teljes munkaidős és rugalmas foglalkoztatás Az elmúlt évtizedben elmozdulás volt tapasztalható a rugalmas munkamódszerek, mint például a részmunkaidős alkalmazás és a szezonális foglalkoztatás irányában. A WIKConsult (2006) megállapította, hogy a részmunkaidős alkalmazás aránya a nemzeti postai üzemeltetőknél 2000 és 2004 között tovább nőtt. A teljes munkaidős foglalkoztatás terén ugyanebben az időszakban 5%-os volt a visszaesés. A WIK-Consult számai a UPU 25 uniós tagországra vonatkozó adatain alapulnak. A 7.8. táblázat a WIK számait (2006, 182. oldal) aktualizálja a 27 uniós tagország és Izland 2002-2006 közötti időszakra vonatkozó adataival.

138

A rugalmas foglalkoztatásba a részmunkaidős és ideiglenes alkalmazottak tartoznak.

7.8. táblázat A teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatás alakulása a nemzeti postai üzemeltetőknél az EU 25 (2002, 2004, 2006) és 27 (2006) tagállamában

2002 (EU-15)

Teljes munkaidő 933,060

81.8%

208,022

18.2%

1,141,082

2004 (EU-15)

886,783

81.1%

206,807

18.9%

1,093,678

2006 (EU-25)

958,355

81.7%

214,532

18.3%

1,172,887

2006 (EU-27)

1,002,511

81.9%

221,115

18.1%

1,223,266

Növekedési ütem

-5.0%

Arány

Részmunkaidő

Arány

-0.5%

Összesen

-3.6%

2002-2004 Forrás: WIK-Consult (2006, 182. o.) az Egyetemes Postaegyesület 2002-es és 2004-es adatai alapján, az ECORYS 2006-os kérdőíve – a hiányzó értékeket a UPU adataival egészítettük ki. Megjegyzés: Hiányzó értékek miatt a következő országok kimaradtak: DK, ES, MT, SE. ECORYS becslés DE esetében (2002, 2004, 2006).

A táblázatból megállapítható, hogy a teljes munkaidős és a rugalmas alkalmazás közötti arány a 2002 és 2006 közötti időszakban stabilizálódott, ami status quóra utal. A 7.12. ábra a rugalmas foglalkoztatás alakulását mutatja az egyes tagországok NPO létszámának arányaként a 2002-2006 közötti időszakban. 7.12. ábra 2006)

A nemzeti postai üzemeltető rugalmas és teljes foglalkoztatásának aránya az EU 27 országában, alkalmazotti létszám (2002,

80,0 70,0 60,0 50,0 40,0

2002 2006

30,0 20,0 10,0 0,0 AT BE BG CY CZ DE EE FI FR GR HU IE IT LT LU LV NL PL PT RO SI SK UK

Forrás: az Egyetemes Postaegyesület 2002-es adatai alapján, az ECORYS 2006-os kérdőíve – a hiányzó értékeket a UPU adataival egészítettük ki. Megjegyzés: Hiányzó értékek miatt a következő országok kimaradtak: DK, ES, MT, SE; ECORYS becslés DE esetében (2002, 2006) – a rugalmas foglalkoztatás felöleli a részmunkaidős alkalmazást és az ún. mini-jobokat (ideiglenes vagy részmunkaidős alkalmazás, amely esetében az éves fizetés nem haladja meg a 4800 eurót).

Ebből a számból azt állapíthatjuk meg, hogy jelentős különbségek vannak a tagországok között. A részmunkaidős alkalmazás aránya Cipruson, Bulgáriában, Hollandiában és Litvániában tűnik a legmagasabbnak. A Ciprusi Posta közel 1200 idénymunkást alkalmaz, akik egy évben egy negyedévnyi teljes munkaidős munkát végeznek. Az azonban nem világos, hogy a Ciprusi Postához tartozó futárcég hány részmunkaidős dolgozót foglalkoztat. Hollandiában a TNT magas arányát azzal lehet magyarázni, hogy a számok a Netwerk VSP adatait is tartalmazzák, amely többnyire rugalmas munkaidőben foglalkoztat embereket. Ahogyan az a 7.12. ábráról leolvasható, a rugalmas foglalkoztatás aránya Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Lettországban, Portugáliában, Romániában és Szlovéniában különösen alacsony (kevesebb, mint 10%). Franciaországban a La Poste éppen a rugalmas (ideiglenes) alkalmazottak arányának csökkentésén dolgozik. 2006-ban a rugalmas alkalmazásúak aránya 15%-kal csökkent 2005höz viszonyítva, ami a teljes foglalkoztatás 6%-ának felel meg.

A konkurens postai üzemeltetők rugalmas foglalkoztatására vonatkozó adatokat ritkán teszik nyilvánosan hozzáférhetővé. A konkurens üzemeltetők által alkalmazott üzleti modellekből kiindulva azonban az ECORYS számításai szerint a rugalmas foglalkoztatás aránya (lényegesen) magasabb, mint a nemzeti postai üzemeltetőknél, különösen a kézbesítés esetében. A rugalmas alkalmazás az egyik lehetséges módja annak, hogy mérsékeljék a postai ágazat méretgazdaságosságának jelentőségét. Ezt szemlélteti a következő hollandiai példa is: 139 Hollandia A TNT fő vetélytársai, a Sandd és a Selekt Mail a címzett levelek piacának liberalizált részében 25%-os piacrészesedésre tett szert. A Sandd és a Selekt Mail részmunkaidős kézbesítők nagy hálózatával rendelkezik. Mindkét vállalat közel 12 ezer kézbesítőt alkalmaz (többségük diák, háziasszony vagy idősebb), akik csupán korlátozott számú órát dolgoznak egy héten (például két nap négy órát). A rugalmas munka igénybevétele mindkét vállalat üzleti modelljének lényeges részét alkotja, különösen az indulási időszakban egészen addig, amíg elegendő mennyiségű kézbesítendő levélhez nem sikerül hozzájutni. A TNT Post is ezt a koncepciót alkalmazza levélkézbesítőinél (ők csak három-négy órát dolgoznak egy nap).

Közszolgálati vagy magánszektori munkaszerződés Ahogyan azt a 7.3.5. pontban bemutattuk, az EU-ban a közalkalmazottak száma csökken. Ezt a tendenciát a munkavállalók közalkalmazotti státuszúból piaci feltételű és bérezésű „szerződéses ” státuszúvá válása is jól tükrözi. Példaképpen lent bemutatjuk az osztrák és dán nemzeti postai üzemeltető közalkalmazotti foglalkoztatásának státuszát és alakulását.140

Osztrák Posta Az Osztrák Postára ma is jellemzők a versenyszférabeli és az állami munkaszerződések, ami az egykori állami monopólium maradványa. Az új alkalmazottakkal már a polgári jog szerinti munkaszerződést íratnak alá. 2005-ben és 2006-ban az Osztrák Posta alkalmazottjainak kb. 50%-a még mindig közalkalmazotti státuszban volt (létszámát tekintve a teljes munkaidős alkalmazottak kb. 56%-a). Dán Posta Az elmúlt évtizedekben elmozdulás történt a törvény szerinti közalkalmazotti foglalkoztatástól a kollektív szerződés szerinti szerződéses foglalkoztatás irányába. Ez a változás az állami szektor minden részét érinti. A dán nemzeti postai üzemeltető, a Post Danmark az alkalmazottak három típusát különbözteti meg: • Törvény szerinti közalkalmazottak; • Különleges feltételekkel alkalmazott szerződéses munkavállalók (korábbi törvény szerinti közalkalmazottak); és • Kollektív szerződés szerinti szerződéses alkalmazottak.

A Post Danmark törvény szerinti közalkalmazottjai a Közalkalmazotti Törvény hatálya alá tartoznak, és kiegészítő kollektív szerződést kötöttek az állammal. Őket a gyakorlatban az állam helyezte ki a Post Danmarkhoz (azaz ők a kihelyezett közalkalmazottak). A korábbi törvény szerinti közalkalmazottakat különleges feltételekkel alkalmazott szerződéses munkavállalóknak nevezik. Egyebek mellett ők megkapják majd a közalkalmazottak kedvező nyugdíját. 139 140

II. függelék Országjelentések II. függelék Országjelentések

A harmadik és legnagyobb csoportba a polgári jog szerinti munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazottak tartoznak, akik a kollektív szerződés feltételei szerinti szerződéses munkavállalók. A dolgozók 35%-a vagy ún. kihelyezett közalkalmazott vagy különleges feltételekkel alkalmazott szerződéses munkavállaló (volt közalkalmazottak).141

Munkakör-differenciálás Hollandiában a TNT a rugalmasság növelése és a költségek csökkentése érdekében a meglévő postás munkakör mellett létrehozott egy újfajta, levélelosztó munkakört. Tudomásunk szerint a TNT az egyetlen olyan nemzeti postai üzemeltető, amely ezt az új, részben a postások korábbi munkáját végző munkakört bevezette. 142 Levélkézbesítők, postások és szombati dolgozók a TNT-nél (Hollandia) A levélkézbesítő részlegen belül a TNT Post megkülönbözteti a (hagyományos) postásokat, a szombati dolgozókat és a levélkézbesítőket. A szombati dolgozók (főként diákok) gyakorlatilag olyan részmunkaidős postások, akik (elvileg) ugyanazokat a feladatokat látják el. A levélkézbesítők felelőssége azonban jóval kisebb. A fokozatos liberalizációra (a mennyiségek várt csökkenésére) számítva a TNT Post 2001-ben bevezetett egy programot (‘Masterplan Kostenflexibilisering’) azzal a céllal, hogy még több költséget (többnyire béreket) „rugalmassá” tegyen, és 2012-re az összköltséget 370 millió euróval csökkentse. E tervnek a munkavállalók összlétszámának 9 ezer fővel való csökkentése és a hagyományos postások munkáját kiegészítő és részben helyettesítő levélkézbesítők bevezetése is része volt. Ezek a levélkézbesítők csak leveleket kézbesítenek, és a folyamat többi részéhez (pl. levélválogatás és a kézbesítési útvonal megtervezése) (szinte) semmi közük nincsen. Valamennyi munkavállaló a Holland Polgári Törvénykönyv 7.610-es cikkelye alapján hagyományos munkaszerződéssel dolgozik, ami a következőt jelenti: (i) a munkavállaló köteles meghatározott időt dolgozni, (ii) a munkáltató köteles neki bért fizetni és (iii) a munkavállaló a munkáltató szolgálatában teljesíti kötelességét. Ez az utolsó kitétel azt jelenti, hogy a munkáltató bizonyos „hatalmat” gyakorol a munkavállaló felett.

Szabadúszó munka Egy másik hollandiai példa arról szól, hogy TNT Post fő riválisai, a Sandd és a Selekt Mail miként veszi igénybe szabadúszó partnerek szolgáltatásait (‘overeenkomst van opdracht’). E munkaszerződés esetében a munkáltató nem köteles társadalombiztosítási hozzájárulást fizetni. Ezeknek a vállalatoknak az ilyen típusú szerződés a legfőbb előnye. A helyzet azonban a jövőben változhat, ahogyan azt a következő példa is szemlélteti.143 Az OVO (‘overeenkomst van opdracht’) Hollandiában Az OVO-t nagyfokú szabadság és rugalmasság jellemzi. Az OVO (a holland Polgári Törvénykönyv 7:400-es cikkelye) értelmében a „megbízott” köteles elvégezni a munkát, ám nem a Polgári Törvénykönyv 7:610-es cikkelye értelmében vett munkaszerződés alapján. A megbízó és a megbízott (a kézbesítő) között a hagyományos munkaszerződésre jellemző „hatalmi viszony” nincsen. A Sandd, a Selekt Mail és a Netwerk VSP mindössze a szolgáltatás típusát (ebben az esetben a kézbesítést) és a legkésőbbi kézbesítés dátumát illetően köt megállapodást. Ezért a kézbesítők egy meghatározott időszakon belül (rögzített határokon belül) szabadon választhatják meg a kézbesítés időpontját, s a kézbesítést más (pl. rokon) is elvégezheti. A fizetés alapja többnyire a kézbesített küldemények száma. Az OVO rendszeren belül a megbízó (a „munkaadó”) nem köteles társadalom-biztosítási hozzájárulást fizetni. A Sandd, a Selekt Mail és a Netwerk VSP (címzett és címezetlen levelek) indulásuk óta használják ezeket a megbízásos szerződéseket. Ne feledjük, hogy ezek az OVO kézbesítők különböznek a TNT Post levélkézbesítőitől (ők a Polgári Törvénykönyv 7:610-es cikkelye értelmében kötött, hagyományos munkaszerződéssel dolgoznak).

141 142 143

Eurofound (2007) – Dánia, 2. fejezet II. függelék, Országjelentések. II. függelék, Országjelentések.

A 2008. évi Postatörvény (tervezetének) parlamenti vitája során heves vita folyt a piaci munkafeltételekről, különösen az OVO szerződések kapcsán. A szakszervezeteknek az volt a véleménye, hogy ennél a szerződéstípusnál a kézbesítők bére túlságosan alacsony volt, és hogy jogi védelmük túlságosan gyenge (pl. betegség vagy szabadság idejére nem jár fizetés, nincs biztosítás).

Ezekre az aggályokra (részben) egyes parlamenti képviselők is felfigyeltek. A 2008-as Postatörvény több (javasolt, ám elutasított) módosítására válaszul a Gazdasági Miniszter 2007 májusában bejelentette, hogy vizsgálatnak vetik alá az OVO szerződések státuszát a postai piacon. Ennek a főbb következetései az alábbiak voltak: • A (i) foglalkoztatottsági védelemre, (ii) a munkaidőre és (iii) a munkafeltételekre vonatkozó jogszabályok nem érvényesek az OVO szerint munkát végző személyekre. Ez főként a megbízó és a kézbesítők közötti „hatalom” hiányához kapcsolódik. • Az OVO szerződéssel dolgozó kézbesítők nem teljesítenek elegendő munkaórát ahhoz, hogy a szociális jogszabályok rájuk is vonatkozzanak, bár ennek van egy bizonyos küszöbértéke. Ez összefügg azzal az elvvel, hogy a szociális jogszabályok csak meghatározott mennyiségű munkaórájú munkakörökre érvényesek; • A minimálbér-jogszabályok bizonyos körülmények között vonatkoznak rájuk, ha: (i) a további megbízók száma kettőnél kevesebb, (ii) a munkaviszony időtartama a három hónapot meghaladja, (iii) a heti munkaórák száma eléri az ötöt; és (iv) a munkát a személy maga végzi (de ez ebben a jogszabályban nem teljesen világos).

2007 folyamán a nagy szakszervezetek (FNV Bondgenoten, Abvakabo FNV, CNV Bedijvenbord, CNV Publieke Zaak és BVPP) erőiket egyesítve megpróbálták meggyőzni a parlamenti képviselőket arról, hogy az OVO szerinti bérek túl alacsonyak, a jogi védelem pedig túlságosan gyenge. Elvben azt szeretnék, ha a Polgári Törvénykönyv 7:610-es cikkelye értelmében az OVO szerződés helyett minden kézbesítő inkább munkaszerződést kapjon. A szakszervezetek 2007 utolsó negyede óta tárgyalnak a Sandd, a Selekt Mail és a Netwerk-VSP képviselőivel az ehhez szükséges feltételekről. 2008. április 24-én a nagy szakszervezeteknek sikerült megállapodniuk a Sanddal és a Selekt Maillel. A megállapodás lényege, hogy a Sandd és a Selekt Mail OVO szerződéssel foglalkoztatott alkalmazottjainak 80%-a 3-4 év után (a piaci részesedés növekedését feltételezve) munkaszerződést kap, a postai szektor liberalizálását követő fél éven belül. Ám Frans Heemskerk holland gazdasági miniszter a holland postai piac 2008 májusában elhatározott liberalizációjának (új céldátum kitűzése nélküli) elhalasztására vonatkozó döntése nyomást gyakorolt erre a kollektív bérszerződésre.

7.4.2

A bérek és a munkakörülmények alakulása A tagállamokon belül a béreket országos, ágazati vagy vállalati szinten határozzák meg, és gyakran befolyásolják őket az ország minimálbérre vonatkozó szabályai. A 7.9. táblázat azt szemlélteti, hogy mely országokban alkalmaznak minimálbérre vonatkozó szabályokat. Itt országos és ágazati szintet különböztetünk meg. Az országok túlnyomó többségében törvény szabályozza a minimálbért, ugyanakkor csupán Németországban van lehetőség a minimálbér ágazati szintű meghatározására, amelyről bővebben a 7.4.4. pontban írunk.

7.9. táblázat Minimálbértörvény Országok Országos minimálbér

AT, BE, ES, FI, FR, HU, IS, LU, MT, NL, NO, PL, PT, SK, UK

Ágazati minimálbér

DE

Nincs törvényi szabályozás

DK, SE

Forrás: ECORYS kérdőív. Megjegyzés: nem ismert – CY, GR, LT és RO; BE – A minimálbért országos szinten határozzák meg, de a munkáltatók és szakszervezetek ágazati, alágazati és vállalati szinten is rögzítik. Az esetek többségében ők az országos minimálbérnél magasabb minimálbérről tárgyalnak; SE – Nincsen törvény a minimálbérről, és Svédországban ez nem is nagyon volt gond – eltekintve néhány kivételtől, amelyek egyike sem érinti a postai ágazatot.

A 7.10. táblázat a bérek alakulását és a munkakörülményeket mutatja be az egyes tagországokban, különbséget téve a nemzeti és a konkurens postai üzemeltetők között. Az információkat a nemzeti szabályozó hatóságoktól, a nemzeti postai üzemeltetőktől és a konkurens postai üzemeltetőktől szereztük be, miközben az Országjelentéseket (II. függelék) készítették. További adatokhoz jutottunk a Eurofound vizsgálatból (2007). Az európai postai ágazat ipari viszonyairól szóló összehasonlító jelentés a 2007 elején 27 ország szakértőitől kapott nemzeti jelentéseken alapul. A Eurofound vizsgálatból gyűjtött információk szerepelnek az Országjelentésekben, s azokat ellenőrzésre az érintett felek is megkapták. Sajnálatos módon a konkurens postai üzemeltetők esetében adatok csak korlátozottan voltak nyilvánosan hozzáférhetők. 7.10. táblázat

A bérszintek és a munkakörülmények alakulása a nemzeti és konkurens postai üzemeltetőknél (2006) Ország

NEMZETI POSTAI ÜZEMELTETŐ

Konkurens postai üzemeltetők

AT

Az Osztrák Posta bérei megegyeznek az országos átlaggal, de az egyéb (korábban) állami tulajdonú cégeknél (pl. távközlés) fizetett béreknél alacsonyabbak.

A bérszintek a munkateljesítményhez és a nyújtott szolgáltatás minőségéhez kapcsolódnak.

Az Osztrák Posta számos kezdeményezése szolgálja a munkakörülmények javítását, pl.: 1) egy alkalmazotti részvételi program az alkalmazottaknak és a leányvállalatok arra jogosult dolgozóinak lehetőséget biztosít arra, hogy ők is részesülhessenek a vállalat sikeréből, és 2) családi támogatás, nők előmenetele és rugalmasság. BE

CY

A De Post/La Poste dolgozóinak nagy része közalkalmazotti státuszú, amely több szempontból kedvezőbb, mint a szerződés időtartamára vonatkozó szerződéses megállapodás. Jelentős különbségek vannak a bérek között az állami és a magánszféra alkalmazottjai között (Eurofound). A nemzeti postai üzemeltető alkalmazottai közalkalmazottak, akik a szociális biztonság és a juttatások tekintetében jobb körülményeket élveznek, mint a privátszféra dolgozói.

CZ

DE

A nemzeti postai üzemeltető bérszintjei a nemzeti átlag alatt maradnak. A havi átlagbér 622 euró, amely 2005-höz képest 6,6%-os növekedést jelent. A bérek 521 euró (kézbesítő személyzet) és 1149 euró (irodai alkalmazottak) között változnak. A DPAG bérszintjei a kollektív megállapodással összhangban megőrizték stabilitásukat. Az átlagos órabér a DPAG-nál 2007-ben a küldeményválogatók esetében 11,34 euró, a sofőröknél 11,99 euró, a postásoknál (kézbesítőknél) pedig 12,13 euró volt. A DPAG alkalmazottjainak munkakörülményei a normál piaci körülményeknél sokkal jobbak.

A konkurens üzemeltetőknél a munkakörök minősége jellemzően rosszabb (a kézbesítés többnyire részmunkaidős munka), s az átlagbér is alacsonyabb, mint a DPAG-nál.

Ország

DK

FI

FR

HU

IC IE



Ez a bérszínvonalra, a heti munkaidőre, az éves szabadságra és a szociális juttatásokra is érvényes. A munkakörülményeket – a német nemzeti szabályozó hatóság szerint – a korábbi államigazgatásban és később monopol helyzetben lévő magánvállalatban (részvénytársaság) továbbfejlesztették.

az átlagos órabér 2007-ben a küldeményválogatók esetében 7,68 euró, a sofőröknél 7,63 euró, a postásoknál pedig 7,28 euró volt.

A Post Danmark postásának havi alapfizetése 2006-ban törvény szerinti közalkalmazottként 2949 euró volt havonta. 1997-ben ez az összeg megközelítőleg 2413 euró per hónap volt. A vállalat nem közalkalmazott postása 2006-ban többé-kevésbé ugyanannyit keresett, mint közalkalmazott munkatársa. A bérnövekedés összességében mérsékelt volt, reálszinten nem haladta meg az évi 5%-ot. A munkakörülmények megegyeznek bármely egyéb dániai vállalat munkakörülményeivel. Az átlagos országos éves bér 31600 euró. A postai ágazatban az éves átlagbér 23900 euró. A viszonylag nagy különbség egyik oka, hogy a postai szektorban sok a részmunkaidős szerződés. Az elmúlt évtizedben a szektor bérnövekedése az országos átlagot követte. Elsősorban a fiatal munkavállalók állnak a versenyszférában tevékenykedő cég alkalmazásában, az idősebb dolgozók pedig főként közalkalmazotti státuszban vannak. A nemzeti postai üzemeltetőnél a bérek hagyományosan alacsonyak. 2006-ban a nemzeti szolgáltató teljes munkaidős alkalmazottjának havi átlagbére 565 euró volt, ami 8%-os növekedést jelentett 2005-höz képest. A nemzeti üzemeltető és a konkurens postai üzemeltető között nincsen különbség a munkakörülmények tekintetében. Az An Postnál egy postai küldeményválogató heti alapjövedelme 2007 júniusában 559 euró, egy postai operátoré pedig 524 euró volt. A gazdaság elosztási és üzleti szolgáltatások ágazatában az átlagjövedelem 2007 júniusában 708 euró volt.

LU

Tekintve, hogy a nemzeti postai üzemeltető dolgozóinak többsége közalkalmazott, bérszintjük magasabb a konkurens szolgáltatók alkalmazottainál, és élvezhetik a munkahely biztonságának előnyeit.

NL

2000 óta a nemzeti postai üzemeltető (hagyományos) postásainak és levélkézbesítőinek a (reál)bérnövekedése 0, míg a teljes gazdaságban a (reál)bér közel 5%-ot emelkedett. A postások és a levélkézbesítők bérei között nagy a különbség: egy kézbesítő (20 éves) havi 790 eurót kap, míg egy postás (20 éves) 1275 eurót. Egy átlagos postás óránként 24 eurójába kerül a vállalatnak (ebből 9 euró a társadalom-biztosítási hozzájárulás). A levélkézbesítők alig keresnek többet, mint a minimálbér. Egy (átlagos) levélkézbesítő költsége óránként 12,70 euró (ebből 3,70 euró a társadalombiztosítási hozzájárulás). A harmadik alkalmazotti típus, a szombati dolgozó (átlagosan) 15 euróba kerül óránként (ebből 4,40 euró a társadalom-biztosítási hozzájárulás).

Egy kézbesítő átlagbére (akit OVO szerződéssel foglalkoztatnak, erről lásd a 7.4.1. pontban leírtakat) 6-8 euró óránként (a kézbesített küldemények számától függően), és a kézbesítők nem jogosultak sem nyugdíjra, biztosításra, munkanélküliségi támogatásra, sem táppénzre. A FNV Bondgenoten szakszervezet véletlenszerű ellenőrzése alapján a kézbesítőknek csupán 14%-a keres 7 eurónál többet óránként.

Ország


Konkurens postai üzemeltetők A Selekt Mail közleménye szerint (átlagosan) csak a kézbesítők 10%-a (és nem mindig ugyanazok) nem keresnek az életkoruknak megfelelő minimálbért. A Selekt Mail új bérezési modellje ezt elvileg megakadályozza. A Sandd is azt jelezte, hogy kézbesítőinek 5-15%-a nem mindig kapott minimálbért. A vállalat nemrégiben módosította normáit, így a kézbesítők (normál körülmények között) most már megkereshetik a minimálbért.

NO

Az alkalmazottak munkakörülményei körülbelül ugyanolyanok, mint a postai szektor egyéb részeiben. A nemzeti postai üzemeltető állami tulajdonú korlátolt felelősségű társaság, amely nem az állam része, s a dolgozók sem közalkalmazottak.

PL

A Lengyel Postánál a havi átlagbér 2006 decemberében 777 euró volt. Ugyanakkor a dolgozók (többnyire postások) 27%-a havonta 231 eurót keresett, ami alig haladta meg a 2006-os minimálbért.144 A nemzeti postai üzemeltető munkakörülményei és a normál piaci körülmények közötti különbség az ország adott régiójától függ. Néhány nagyvárosban, ahol a versenytársak többsége működik, a különbség jelentős. Ezekben a városokban a nemzeti postai üzemeltető nehézségekkel küszködik, amelynek oka a munkaerő (különösen a postások) hiánya és az, hogy a jobb fizetést kínáló konkurens szolgáltatók átcsábítják a dolgozókat. A kis városokban és a falusi területeken a helyzet jobb, főleg amiatt, hogy ott nincsen komolyabb verseny, és a megélhetési költségek is alacsonyabbak. A nemzeti postai üzemeltető kidolgozott egy rendszert a postai központ üzenet-átvételi szolgálatánál dolgozó állami (de nem közalkalmazotti státuszú) dolgozók hosszú távú pótlására. Ezek az új alkalmazottak minimálbért kapnak, és munkakörülményeik rosszabbak.

PT

SI

A postai ágazat bérszínvonala jóval magasabb, mint a portugáliai átlagos bérszínvonal. 2004-ben a havi átlagbér közel 1,5-szer magasabb volt az általános átlagbérnél. 2006-ban a havi átlagbér elérte az 1726 eurót, ami 2,8%-os növekedés 2005-höz viszonyítva. Ugyanazok a nemzeti munkaszabályok vonatkoznak a nemzeti és a konkurens postai szolgáltatókra is. A nemzeti postai aüzemeltetőnél kollektív bérszerződés van életben.Az általános Az ágazatban bérszintek magasabbak, mint a minimálbér. munkatörvény a nemzeti postai szolgáltatóra és a konkurensekre is vonatkozik; az ágazaton belül a munkakörülmények tekintetében nincsen különbség.

144

A már Lengyelország 71 városában jelen lévő In Post új alkalmazottjainak 385 eurót fizet.

Eurofound (2007).

Ország



SK

Az ágazati bérek átlaga fokozatosan emelkedik, ami a teljes szlovák gazdaságban átlagbér-növekedéssel és kollektív megállapodások alkalmazásával párosul. 2005-ben a Slovenská pošta, a.s. alkalmazottainak havi átlagbére 460 euró volt, vagyis 2004-hez képest 6,4%-kal emelkedett. Cziria beszámolója szerint 2003-hoz viszonyítva a növekedés 27%, és elérte a Slovenská pošta, a.s. és a szakszervezetek között kötött kollektív megállapodásban rögzített értéket (22%). A Slovenská pošta, a.s. átlagbérei azonban még határozottan alacsonyabbak az országos átlagnál, de (valószínűleg) magasabbak, mint az alternatív üzemeltetők által fizetett béreknél. 2006-ban a havi átlagbér a Slovenská pošta, a.s.-nél 480 euróra nőtt, a 2005-ös szintről 5,1%-kal emelkedve. A havi átlagbér 2007-ben tovább növekedett, 487 euróra.

2007-ben az ágazatban a havi átlagbér 503 euró volt, míg a Szlovák Köztársaságban a havi átlagbér 614 euró volt. Ez azt jelenti, hogy a konkurens üzemeltetők magasabb havi átlagbért fizettek, mint a nemzeti postai üzemeltetők.

A nemzeti postai üzemeltető dolgozóinak munkakörülményei megegyeznek a konkurens postai üzemeltetőknél tapasztalat jelenlegi piaci körülményekkel.

UK

A Communications Workers Union (CWU) szerint az alapbér viszonylag alacsony, mintegy heti 402 euró, 88 euróval kevesebb, mint az átlag. De a túlóra és a számtalan juttatás még nagyobb jövedelmet tesz elérhetővé. A liberalizáció óta a Royal Mail alkalmazottai az inflációt követő béremelkedés, a rendkívül versenyképes nyugdíj és bónuszszerződéseik, illetőleg a munkahét hatról öt napra való csökkentése révén élvezhetik a piacnyitás előnyeit.


A 7.10. táblázatból megállapítható, hogy a tagországokban a bérek alakulása és a javadalmazás szintje eltérő. Egyes országokban (pl. DE, NL) a bérek a kialakuló verseny miatt kerültek nyomás alá. A jelek szerint a verseny az alacsonyabb szakképzettséget igénylő munkakörökre gyakorol a leginkább hatást. Például a postai kézbesítők kevesebbet keresnek, mint a hagyományos postások. Ez a fejlemény figyelhető meg például Hollandiában. A legtöbb országban ilyen fejleményre nem találtunk bizonyítékot. A munkakörülmények tekintetében azt figyeltük meg, hogy az országok többsége nemzeti munkaszabályokat alkalmaz, amely a nemzeti postai üzemeltetőkre és a postai ágazat konkurens vállalkozásaira egyaránt érvényes. Azért megjegyezzük, hogy a munkakörülmények (szociális juttatások, a munkahely biztonsága stb. tekintetében) Belgiumban, Cipruson, Franciaországban és Luxemburgban jellemzően jobbak a közalkalmazotti státuszú alkalmazottaknál, mint a szerződéses alkalmazottaknál. 7.4.3 A szociális partnerek, a szakszervezetek és az ágazathoz kapcsolódó kollektív megállapodások szerepe Az Eurofound (2007) készített egy átfogó tanulmányt, amelyben a szociális partnerek, a szakszervezetek és a munkaszerződések szerepét vizsgálta az európai postai ágazatban. Az európai országok áttekintését az 5. függelék tartalmazza, és olyan tényezőket ölel fel, mint az ágazati szerkezet, a szakszervezet szervezettsége és a szakszervezetek által lefedett munkahelyek aránya, a munkaadói szervezetek és a kollektív bértárgyalás státusza.

Emellett adatokat szolgáltat a szociális partnerek jelenlétéről és struktúrájáról, például a fontos szervezetek számáról és a szakszervezeti szervezettség arányáról, és a kollektív bértárgyalások jellegéről, külön a nemzeti postai üzemeltetők és a konkurens szolgáltatók tekintetében. Az áttekintésből megállapítható, hogy a szakszervezeti szervezettség foka országonként eltérő. A nemzeti postai üzemeltetőknél a szakszervezet által lefedett munkahelyek aránya különösen magas, 76% és szinte 100% között mozog Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Németországban, Magyarországon, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Máltán, Norvégiában, Portugáliában, Romániában és Nagy-Britanniában. A szakszervezeti jelenlét, a szakszervezet által lefedett munkahelyek aránya és az iparosított viszonyok rendkívül erősek a nemzeti postai üzemeltetőknél, míg a konkurens postai üzemeltetőknél jórészt hiányoznak vagy inkább jelentéktelenek. A szakszervezet által lefedett munkahelyek magas aránya a jelek szerint fontos előfeltétele a sikeres kollektív munkamegállapodásoknak, amit az alábbi példa is alátámaszt.145

Ciprus A magánszektorban (futárszolgáltatás) a kollektív bérszerződések alacsony számából kiindulva az ebben az ágazatban dolgozó munkavállalók kevésbé kedvező feltételek mellett dolgoznak, mint a Ciprusi Posta alkalmazottjai – őket kollektív bérszerződések védik. A Ciprusi Postánál kb. 600 dolgozó tagja a postai szakszervezetnek. Azok, akiket közalkalmazotti státuszban foglalkoztatnak, az állami szektor PASYDY nevű képviseleti szervezetébe tömörülnek.146 A Ciprusi Posta órabérben dolgozó alkalmazottjait a Pánciprusi Munkaszövetség (PEO) és a Ciprusi Dolgozók Szövetsége (SEK) fogja össze. Az egyetemes szolgáltatás területén kívül (futárok) tevékenykedő vállalatok olyan magáncégek, amelyek főként egyéni szerződések alapján foglalkoztatják alkalmazottjaikat. A futárágazat dolgozói nagyészt nem szakszervezeti tagok, kivéve a GAP AKIS és a Pancyprian Parcel Conveyance Company Ltd. cégeket. Bár nincsen olyan intézményi szerv, amelyhez a postai szolgáltatások szabályozásához kapcsolódó kérdésekben a szociális partnerek tanácsát kérve fordulni lehet, létezik egy Rendelet, amely rögzíti a nyilvános konzultáció menetét. A Rendelet célja, hogy biztosítsa az átláthatóságot és a demokráciát a nemzeti szabályozó hatóság tájékoztatással és tudatossággal és/vagy a döntéshozatali folyamatokkal kapcsolatos eljárásaiban. Dánia A kollektív megállapodások ágazati szinten jönnek létre. A vállalat minden alkalmazottját, aki a munkaadói szövetség tagja, védi az ágazati megállapodás, függetlenül attól, hogy szakszervezeti tag-e avagy nem. A postai ágazatban a kollektív megállapodások megközelítőleg a vállalatok 10%-ára érvényesek, mert sok futárcég vagy postai szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező más vállalat önfoglalkoztató, vagy csupán nagyon kevés alkalmazottja van, és ennélfogva nem tagjai a munkaadói szövetségnek. Mivel a nagyobb postai üzemeltetők a munkaadói szövetségek tagjai, azoknak az alkalmazottaknak a száma, kik kollektív megállapodás hatálya alá tartoznak, jóval nagyobb. A kollektív szerződés közel az alkalmazottak 90%-ára vonatkozik. A kiszervezés hatása a kollektív bértárgyalások által érintett személyekre nem túl jelentős, hiszen a munkakörülményekről többnyire vállalati szinten tárgyalnak. Olaszország Az ágazatban nincsen egyetlen egy kollektív szerződő. Ehelyett több különböző szerződést kötnek: az egyik a Poste Italiane csoporthoz tartozó valamennyi vállalatot szabályozza; egy másik az expressz kézbesítést nyújtó ügynökségeket szabályozza; és egy másik (kisiparosok szerződése) a CNA-hoz tartozó vállalatokat és ügynökségeket szabályozza.147

145

II. függelék Országjelentések 2006 végén közel 90 szakmai ágazatból közel 16 ezer tagot számlált, a szakszervezet által lefedett munkahelyek aránya meghaladta a 95%-ot. 146

Különböző szerződési feltételek vonatkoznak a Poste Italianéra és a magáncégekre. A szakszervezetek azon munkálkodnak, hogy egyetlen egy szerződést használjanak, amely a liberalizáció lezárultakor életbe is lépjen. Ez biztosíthatja, hogy egyenlő szabályok vonatkozzanak minden ágazati szereplőre (Poste Italiane, 2006b).

Svédország A Posten AB és a CityMail svéd postai üzemeltetők, valamint a postai szolgáltatások több helyi vállalkozója kollektív megállapodásokat kötött, amelyben szinte egységes bérezési rendszert és munkakörülményeket garantálnak a svédországi postai piacon.

A CityMail AB, a Posten AB (a nemzeti postai üzemeltető) fő vetélytársának alkalmazottjaira is kollektív szerződés érvényes, amelyet maga a szakszervezet ír alá, mert a Posten AB dolgozóit is érintő kollektív szerződés és a bérszínvonal megegyezik a Posten AB szintjével. Ez a két üzemeltető Svédországban az összes postai küldemény megközelítőleg 99,8%-át terjeszti. A munkakörülmények és a munkaszerződések tekintetében ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak a Posten AB, a CityMail AB és az összes többi postai üzemeltető alkalmazottjaira. Az erős szakszervezeteknek Svédországban hagyománya van. Ezek a különböző szinten működő hatóságokkal különböző tekintetben biztosítják a munkavállalók érdekeit. A munkavállalói érdekeknek a postai ágazaton belüli biztosításához nincsen szükség további intézkedésekre, mert a szektoron belüli feltételek nem különböznek a svéd ipar egyéb ágazatának feltételeitől.

7.4.4

Esettanulmány: minimálbér a német postai ágazatban A németországi minimálbértörvényről számos vita folyt, és több támadás is érte. Az alábbi szövegben röviden ismertetjük a minimálbértörvényt, és hogy az miként befolyásolhatja a versenyt Németországban. Minimálbér a német postai ágazatban Németországban nem létezik olyan egyetemes minimálbér, amely minden szektorra és minden munkavállalóra érvényes lenne. A kormány azonban bizonyos esetekben elrendelheti, hogy meghatározott szektorokban a munkaadók és a szakszervezetek közösen állapodjanak meg a minimálbérekről, amelyet aztán az abban az ágazatban tevékenykedő valamennyi cégnek kötelezően el kell fogadnia.148 A postai ágazatban a ver.di szakszervezet megállapodást kötött a nemrégiben alapított Postai üzemeltetők Munkáltatói Szövetségével (amelyben uralkodó szerepet játszik a Deutsche Post AG és a túlnyomórészt címzett postai küldemények kézbesítésével foglalkozó vállalatok dolgozóinak több mint felét képviseli), és rögzítette egyrészt a leveleket kézbesítő, másrészt pedig a küldeményeket feldolgozó (begyűjtés, válogatás és szállítás) alkalmazottak minimálbérét. Ezt a minimálbért általában a német kormány (Munkaügyi Minisztérium) által kiadott rendelet írta elő. A minimálbér (lásd 7.11. táblázat) lényegesen magasabb, mint az, amennyit a német postai ágazatban a versenytársak jelenleg fizetnek. Ez jelentősen magasabb, mint az az óránkénti 7,50 euró, amiért a ver.di szakszervezet 2007 nyarán az országos minimálbér legalsó határaként kampányolt.

147 148

A Kisiparosok és Kis- és Középvállalkozások Országos Szövetsége. Jelenleg öt ágazatban (köztük a postaiban) van ágazati minimálbér.

7.11. táblázat

Minimálbér a postai kézbesítés és a postai feldolgozás területén Németországban DPAG átlagbér

Küldemények kézbesítése

Átlagbér a konkurenciánál

Minimálbér Nyugat-

Minimálbér

KeletNémetországb Németországban an 9,80 9,00

11,29

7,94

10,57

8,36

8,40

8,00

17,11

16,22

n.a.

n.a.

(postások) Postai feldolgozás (válogatás/előválogatás) Irodai személyzet

Forrás: WIK, Arbeitsbedingungen im Briefmarkt, 2007.

Mely vállalatokra vonatkozik a minimálbértörvény? A minimálbértörvény minden olyan vállalatra vonatkozik, amelynek fő üzleti tevékenysége címzett küldemények kézbesítése. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb 500-700 regionális és helyi postai üzemeltetők közül sokakra a minimálbértörvény nem vonatkozik, mert meghatározó üzleti tevékenységük napilapok és folyóiratok terjesztése (számos német kiadó hozott létre postai szolgáltató céget). Ez a németországi regionális üzemeltetők jelentős részét érintheti, de pontos számok nem állnak rendelkezésünkre. Ugyanakkor e cégek közül néhány (egyes nagyobb városokban, például Münchenben és Stuttgartban) a minimálbérhez (9,80 euró) hasonló bért fizet, hogy versenyképes lehessen a helyi munkaerőpiacon.

Tiltakozik a TNT Post A TNT (más cégekkel együtt) pert indított, megkérdőjelezve a minimálbértörvény érvényességét saját tevékenységükre. Az ügyben 2008. március 7-án a postai minimálbér elleni ügyben hozott döntésében a Berlini Közigazgatási Bíróság úgy határozott, hogy a 9,80 eurós postai minimálbér ellentétes a német alkotmánnyal. A bíróság véleménye szerint a Munka- és Szociálisügyi Miniszter nem jogosult általánosan kötelező érvényűnek nyilvánítani ezt a bért.

A német állam a Fellebbviteli Közigazgatási Bíróságon közvetlenül fellebbezést nyújtott be ez ellen a döntés ellen. A fellebbezési eljárás legalább fél évig eltart, és utána egy második fellebbezés is következhet a Szövetségi Közigazgatási Bírósághoz. Ez tehát azt jelenti, hogy beletelik némi időbe, amire világossá válik, hogy a minimálbértörvény megmaradhat-e.

Ezzel párhuzamosan a TNT hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a DPAG-val szemben, mert az torzítja a versenyt a német postai piacon.

A minimálbértörvény közvetlen költséghatása a DPAG versenytársaira A (magasabb) minimálbér alkalmazásának közvetlen költségkihatása megközelítőleg 9-13% (az ehhez kapcsolódó számításokat lásd ECORYS 2008). A TNT saját tevékenységében 10-11%-os egységköltségnövekedés történt.

Hatása a versenytársakra Valószínűleg a minimálbértörvény is hozzájárult a PIN Group problémáihoz. Az ECORYS által megkérdezett személyek azt állítják, hogy a PIN nem megfelelő üzleti modellje is gondot okozott, s a minimálbértörvény nélkül is nehézségekkel szembesült.

Hatása az 500-700 aktív regionális és helyi postai üzemeltetőre nem egyértelmű. A nagy szolgáltatók közül kb. 100 kapcsolódik német kiadókhoz, és így fő üzleti tevékenységük nem a címzett postai küldemények kézbesítése. Következésképpen a minimálbértörvény rájuk nem vonatkozik.

A mai napig nincsen világos jele annak, hogy sok helyi és regionális üzemeltető lépett volna ki a német postai piacról.

Hogyan ellensúlyozható a közvetlen költségkihatás? A postai szektor méretgazdaságosságából kiindulva a közvetlen költségkihatást ellensúlyozhatja az egy postás által óránként kézbesített küldemények (átlagos) számának növekedése. Érthető módon az alacsonyabb bérek fizetésének alternatívájához képest a költségbázis állandóan növekszik, és a potenciális működési eredmény (EBIT149) állandóan csökken. Az első lehetőség, hogy a kézbesítési napok számát heti ötről (egyes helyi üzemeltetők esetében hatról) például heti három vagy két napra csökkentsék. Ebben az esetben a jelenlegi postai volumenek mellett jelentős mértékű költségcsökkenés érhető el a kézbesítésben. Bár ez potenciálisan lehetséges (néhány évvel ezelőtt ezt a modellt már a német piac számos potenciális új szereplőjének ajánlották), az interjúpartnerek többsége ezt nagyon kockázatosnak ítélte, tekintve, hogy az ügyfelek mennyire hozzászoktak a másnapi kézbesítéshez (itt jegyezzük meg, hogy 2008 januárjáig a versenytársak többsége az ún. D-licenc alapján másnapi kézbesítéssel egybekötött szolgáltatást nyújtott), és hogy a (viszonylag időérzékeny) tranzakciós küldemények (mint például a bankszámlakivonatok) kézbesítésében verseny zajlott, míg az olcsóbb DM-küldemények terén (olyan címzett reklámküldemény, amelyet általában kevésbé időérzékenynek tartanak) alig volt verseny. A TNT határozottan állította, hogy ez semmiképpen sem reális lehetőség.

Másodszor, a küldeményvolumenek növekedése csökkenti az átlagos egységköltségeket, és ellensúlyozhatja a magasabb munkaerő-költségeket. Üzleti elemzés segítségével felbecsülték, mekkora növekedésre lenne szükség a küldeményvolumenekben ahhoz, hogy ellensúlyozza a minimálbértörvény közvetlen hatását. Az ECORYS (2008) által végzett forgatókönyv-elemzések eredményéből kiderül, hogy olyan állapotból kiindulva, amelyben kb. 26 millió (működési eredmény, hasonló a kamat és adófizetés előtti nyereséghez) lenne a veszteség kb. 600 millió kézbesített küldemény esetében. A teljes költségrugalmasság mintegy 0,7 lenne, s a küldeményvolumennek 45-65%-kal kellene növekednie ahhoz, hogy ellensúlyozza a minimálbértörvény a németországi vállalatok össznyereségére gyakorolt hatását (azaz: hogy ugyanazt a nyereség/veszteségszintet [-26 millió] elérje, mint a minimálbértörvény bevezetése nélkül). Ha csekélyebb, alacsonyabb veszteséget (-23 millió, a kézbesítés kissé magasabb termelékenysége miatt) és 0,61-es teljes költségrugalmasságot feltételezünk, a küldeményvolumennek 32-40%-kal kellene emelkednie ahhoz, hogy ellensúlyozza a minimálbértörvény hatását.

Harmadik lehetőség, hogy a rivális postai üzemeltetők átszervezik jogi szerkezetüket és/vagy működési folyamatukat ahhoz, hogy amennyire lehet, kikerülhessék a minimálbértörvényt. Az elsődleges kiskaput az a lehetőség jelenti, hogy – mint már korábban említettük – azokra a vállalatokra, amelyeknek fő üzleti tevékenysége nem a címzett küldemények kézbesítése, hanem valami más, nem kötelező a minimálbértörvény.

Végezetül a konkurens postai üzemeltetők azt is választhatják, hogy a kézbesített küldemények száma után fizetnek bért. Jogilag Németországban ez lehetséges, noha a kisebb vállalkozások esetében technikai okokból nehezen kivitelezhető (olyan rendszerre van szükség, amely kiszámítja, pontosan hány postai küldeményt kézbesít egy kézbesítő). Szociális szempontból Németországban többen kritizálták ezt a fajta bérrendszert. 150

149 150

Kamat és adófizetés előtti nyereség A TNT szerint a Jurex nevű német vállalat (amely 2007-ben csődbe ment) volt az egyetlen, amely a kézbesített küldemények száma alapján történő fizetésre épülő bérstruktúrát alkalmazott – és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a német postai piacon negatív kép alakult ki a versenytársakról.

7.4.5

Képzés és a képzésbe történő befektetés

Megjegyezzük, hogy a liberalizáció és a technológiai fejlődés is előmozdította az európai postai ágazatban, de különösen a nemzeti postai üzemeltetőknél a képzésbe történő befektetést és az erre fordított figyelmet. A fokozódó verseny nyomást gyakorol a nemzeti postai üzemeltetők versenypozíciójára, és rugalmasságot kíván tőlük ahhoz, hogy folyamatosan alkalmazkodni tudjanak a piaci kereslethez. Az új technológiák által generált kihívásokkal való szembenézés befektetést követel a szakosodott és képzett munkaerő terén. Az alábbiakban az országjelentésekből (II. függelék) és a nemzeti és konkurens postai üzemeltetőktől kapott visszajelzésekből nyert adatokat használtuk fel. Következésképpen számos postai üzemeltető egyre nagyobb figyelmet fordít a humánerőforrások felértékelésére, ami annyit jelent, hogy a toborzás és a képzésbe történő befektetés is hozzájárul a magasan képzett személyek iránti kereslet erősödéséhez. Vagyis összefüggés van a szakosodás/munkakör-differenciálás és az alkalmazottak képzése között. Az alábbiakban a tagállamok számos nemzeti postai üzemeltetőjének példáján keresztül szemléltetjük a képzési stratégiák típusait és a humánerőforrásokba történő beruházásokat.151

Ausztria Az Osztrák Posta beszámolója szerint a 2006-os évben a cég humánerőforrás-menedzsmentjének fontos prioritása volt a munkatársak szakmai továbbképzése. A külső szakmai képzések és a folyamatos oktató tanfolyamok 2006-ban megközelítették a 22 ezer embernapot, amelyből a vezetőképzés 10400 embernapot tett ki. Emellett 2006-ban 160 további tanfolyamot tartottak 600 résztvevővel az Osztrák Posta belső szakképzési programjának keretén belül.

Belgium A De Post/La Poste nagy beruházást hajtott végre a képzésben. 2006-ban 18500 napnyi képzést nyújtott (+11,3%kal többet, mint 2005-ben), míg 2007-re 21 ezer napnyi képzést terveznek, tekintve, hogy több új válogatóközpontot fognak megnyitni. A De Post/La Poste és a belga kormány között létrejött 4. vezetői szerződés arra kötelezi a postai vállalatot, hogy az éves személyi költségek 2%-át képzésre fordítsa.

Ciprus A Ciprusi Posta úgy próbálja javítani a szolgáltatás minőségét és a termelékenységet, hogy a Ciprusi Államigazgatási Akadémiával, a Ciprusi Termelékenységi Központtal és más egyéb oktatási intézményekkel/szervezetekkel együttműködve képzési programokat indít. 2005 során befejeződött a Leonardo Da Vinci (Európai postás – a szakma képesítés) európai program tesztfázisa, amely során hat ciprusi vezető kézbesítő kapott képesítést. Összesen tíz képzési programot tartottak, amelyen 80 postai tisztviselő vett részt Ciprus különböző pontjairól. A Leonardo Da Vinci program (Európai postás – szakmai képesítés) keretén belül a képzés 2006-ban is folytatódott, és 17 ciprusi postás szerzett képesítést. Mindösszesen nyolc további képzést szerveztek, megközelítőleg 80 postai tisztviselő részvételével, akik Ciprus különböző pontjairól érkeztek.

Csehország A Cseh Posta hosszú távú megállapodásokat és szerződéseket kötött a banki szolgáltatások (Československá obchodní banka, a.s.), és a biztosítási szolgáltatások területén (Česká pojišťovna, a.s.) tevékenykedő stratégiai partnerekkel. 151

II. függelék Országjelentések

2006-ban a képzések részben ezeken a stratégiai szövetségeken alapultak: a különböző tanfolyamokra járó munkavállalók száma elérte az 56921-et. 15%-ukat az új technológiák terén képezték tovább, 47,3% a szövetséges partnerek által koordinált képzésekben, 6,4% különböző szintű képesítő vizsgákon vett részt, és 30,8% más jellegű tanfolyamokra járt (közgazdaságtan, marketing és szolgáltatásértékesítés, vezetői és üzleti készségek, stb.). Dánia A Post Danmark széles körű képzési programmal támogatja az általános vezetőfejlesztést stratégiailag orientált kompetenciákon belül. A vállalat összes vezetőjének a „Stratégiai menedzsment tanfolyamok” keretében kínálnak képzést, például „Coaching”, „Kommunikatív vezetés”, „Folyamatközpontúság” és „Értékelés”. A Post Danmark a követelmények szerint menedzserképző és csapatvezetői képzési programokat kínál, és számos egyéni képzési programot támogat, például HD (Vállalat-gazdaságtani diploma), MBA és egyéb mesterszintű programokat. Emellett a szenior és junior menedzserjelöltek képzését belső mentorok testülete segíti.

Az új ismeretek és készségek elsajátítását felsőfokú végzettségű vagy szakképzettséggel rendelkező gyakornokok kinevezésével is biztosítja. A szemináriumi foglalkozások számától függően a gyakornokok szerteágazó ismereteket szereznek a vállalatról, és lehetőséget kapnak arra, hogy kipróbálják magukat egy olyan pozícióban, amelyben az elméleti tudás a gyakorlatban is bevethető. 1996 óta a Post Danmark 193 gyakornokot alkalmazott. Közülük 98 még mindig a vállalatnál dolgozik. 2006-ban összesen 18 gyakornok végezte el a vállalat által kínált tanfolyamot. A gyakornoki programot 2006-ban felülvizsgálták, és több külön ágra osztották, külön szakembereknek és vezetőknek. Portugália A 2006-os továbbképzés célja a CTT növekedésének elősegítése, a vezető szerep megőrzése és a humánerőforrások átalakítása volt, hogy a résztvevők megszilárdítsák és továbbfejlesszék üzleti készségeiket. Ez vezetőképzést (pl. termelésirányítás, ügyfélirányultság, „legjobb gyakorlatok”, kereskedelem és értékesítés) és a postai dolgozók képzését (pl. biztonságos vezetés, kereskedelmi képzés, amely a technikai fejlődést összekapcsolta a kedvező kereskedelmi kilátásokkal) jelentette. 2006-ban a képzési órák száma 2005-höz képest szinte megduplázódott (64 623 óra): a 643 képzésen összesen 7 397 személy vett részt.

A CTT pénzügyi segítséget is nyújtott a felső vezetés tagjainak, hogy neves felsőoktatási intézményekben posztgraduális kurzusokra járhassanak. A CTT volt az első olyan vállalat Portugáliában, amely önfinanszírozó RVCC152 központot hozott létre, elkötelezve magát a mellett a nemzeti cél mellett, hogy javítsák a portugál aktív népesség szakképzettségét. 2006-ban összesen 137 dolgozó szerzett a középiskola elvégzésével egyenértékű végzettséget. A készség- és magatartásfejlesztés területén a „Farol – Orientar para Desenvolver” (Világítótorony: Útmutatás a fejlődéshez”) programot több egységgel kibővítették. A program célja a vezetők és az alkalmazottak integrációjának és fejlődésének támogatása. Olyan coaching-módszertanra épül, amely a munkaminőség javítására és a jobb eredmények elérésére törekszik.

152

Az RVCC központ: Kompetencia-felismerési, értékelési és tanúsítási Központ. Azoknak a vállalati alkalmazottaknak, akik hamar kimaradtak az iskolából, a központ lehetőséget kínál arra, hogy az élet során informális csatornákon keresztül szerzett (nem tanúsított) készségek elismerésével és értékelésével a középiskolai képzés (9 éves) elvégzésével egyenértékű, az Oktatási Minisztérium által kibocsátott oklevelet szerezzenek.

7.5 A postai ágazat liberalizálásának valószínű hatása a foglalkoztatásra, a bérekre és a munkakörülményekre Eddig a jelenlegi fejleményekre és tendenciákra összpontosítottuk figyelmünket. Tekintve, hogy 2010. december 31-ével vagy 2012. december 31-ével az európai postai piac teljes mértékben liberalizálttá válik, érdemes megvizsgálni a teljes piacnyitás foglalkoztatottsági szintre, a bérekre és a munkakörülményekre gyakorolt valószínű hatását. Ennek kapcsán valamennyi nemzeti szabályozó hatósághoz eljuttattunk egy rövid kérdőívet. Lejjebb összefoglaljuk az egyes kérdésekre kapott válaszokat. 1. kérdés: Hogyan hat vagy fog hatni a postai szektor liberalizálása az Ön országában a foglalkoztatásra és a munkakörülményekre (pl. munkaszerződések, a bérek alakulása, a képzésbe történő befektetés, kollektív bérszerződések)? Milyen intézkedéseket tesznek vagy fognak tenni a társadalmilag elfogadható foglalkoztatás megőrzése érdekében?

A nemzeti szabályozó hatóságok153 úgy vélik, hogy a postai szektor liberalizálása pozitívan és negatívan is fog hatni a foglalkoztatásra és a munkakörülményekre. Az, hogy a liberalizáció milyen mértékben gyakorol ezekre hatást, az a verseny szintjétől és attól függ, hogy a kínált szolgáltatások, a piac és az üzleti modell tekintetében az üzemeltető milyen üzleti stratégiáját alkalmaz (pl. a felvásárlások és a fúziók is hozzájárulnak az ágazaton belüli foglalkoztatás csökkenéséhez vagy stagnálásához). Pozitív hatás lehet a munkahelyteremtés a postai és egyéb kapcsolódó szektorokban, ami ellensúlyozhatja a nemzeti postai üzemeltetők csökkenő foglalkoztatási szintjeit. A liberalizáció azonban kedvezőtlenül érintheti a munkakörülményeket és a munkakörök minőségét (pl. teljes munkaidős helyett részmunkaidős foglalkoztatás) különösen a nemzeti postai üzemeltetőknél, mert fokozódó nyomás nehezedik a hatékonyságra és a költségcsökkentési intézkedésekre. A fokozott verseny valószínűleg nagyobb erőfeszítéseket fog követelni a képzés és a toborzás terén. Egyetlen egy nemzeti szabályozó hatóság említette, hogy a postai piac teljes megnyitásáig a foglalkoztatásban és a munkakörülményekben jelentős változásra nem számítanak. A társadalmilag elfogadható foglalkoztatás (pl. munkavállalói jogok, munkakörülmények) megőrzését célzó intézkedések között a munkakörülményekre vonatkozó általános szabályok betartását és az ágazati kollektív megállapodásokat említették. 2. kérdés: Milyen mértékben hat vagy fog hatni a postai ágazat liberalizálása az Ön országában a termelékenységi szintekre?

A véleményüket közlő nemzeti szabályozó hatóságok154 többsége úgy számol, hogy a liberalizáció pozitívan fogja befolyásolni a termelékenységi szinteket, míg mások szerint ezt nem könnyű felmérni. A piaci verseny fokától függ, hogy a liberalizáció mennyire fog hatni a termelékenységi szintekre. A várakozások szerint a liberalizáció a postai üzemeltetőket, de legfőképpen a nemzeti postai üzemeltetőket a termelékenységi szint növelését célzó intézkedések bevezetésére fogja sarkallni, hogy csökkentsék a költségeket, és a teljes mértékben liberalizált piacon versenyezhessenek. Ezekkel az intézkedésekkel összefüggésben a működési folyamatok átszervezésére, új technológiák alkalmazására (pl. automatizálás), valamint az új elektronikus technológiák alapján új szolgáltatások és termékek létrehozására és az emberi erőforrások felértékelődésére is sor kerülhet. 153 154

BE, CY, DE, DK, ES, FR, GR, HU, LU, NL, NO, PL, PT, SI, SK, SE és UK nemzeti szabályozó hatóságától kapott válaszok alapján. BE, CY, DE, DK, ES, HU, LU, MT, NO, PL, PT, SI, SK és SE.

További fontos tényező, hogy a szervezet nemzeti postai üzemeltető vagy konkurens szolgáltató. Például Németországban a nemzeti postai üzemeltető termelékenységi szintjei meredeken emelkedtek. Ezt különösen az mozdította elő, hogy kitűzték a liberalizáció pontos dátumát, és a nemzeti postai üzemeltető erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy versenyképességét fokozva a teljesen liberalizált piacon is megőrizhesse jelenlegi pozícióját. A konkurens postai üzemeltetők (új piaci szereplők) termelékenységi szintjei jóval alacsonyabbak, mint a nemzeti postai üzemeltető esetében. Ez elsősorban a méretgazdaságosság (változatlan) hiányának és az automatizáltság sokkal alacsonyabb szintjének tulajdonítható.

7.6 A főbb megállapítások és következtetések összefoglalása Fejlemények a foglalkozatási szintekben A vállalati szerkezetátalakítás és a technológiák alkalmazása egyértelműen befolyásolja a foglalkoztatási szinteket. A verseny kialakulása miatt a nemzeti postai üzemeltetőktől egyes munkavállalók átvándorolnak a konkurens szolgáltatókhoz. Mint korábban írtuk, a vállalati szerkezetátalakítás a különböző tagországokban eltérő ütemben és különböző időszakokban zajlik. A különböző adatforrások eltérő becsléseket adnak a postai ágazat foglalkoztatási szintjéről. Az ECORYS becslése szerint a közvetlen foglalkoztatás (alkalmazotti létszámát tekintve) az EU 27 országában 2006-ban elérte az 1,6 milliót, ami abban az évben az EU teljes foglalkoztatásának 0,7%-át adta. Az 1,60 milliós szám valószínűleg alulbecsüli a konkurens postai üzemeltetők foglalkoztatási szintjeit. Mi csupán arra a következtetésre szorítkozunk, hogy kevés adat volt hozzáférhető. Az ECORYS által gyűjtött adatok szerint az unió 27 tagállamában a nemzeti postai üzemeltetők 2006-ban kb. 1,38 millió embert foglalkoztattak. A nemzeti szolgáltató alkalmazottainak többsége a küldemények területén dolgozott. 1997-hez képest a nemzeti postai üzemeltető által foglalkoztatott személyek száma 7,7%-kal csökkent. Ez a visszaesés a tagállamok többségében is megfigyelhető, és a folyamatos vállalati szerkezetátalakítás hatását tükrözi. A nemzeti postai üzemeltető alkalmazotti létszámának csökkenése az új tagországokban (EU-12) magasabbnak tűnik, mint a régi tagállamokban (EU-15): az 1997-2006 közötti időszakban ez 9,2% és 7,3 volt. A foglalkoztatási trendek tagországonként eltérőek, és jól tükrözik az üzletfejlesztés, az átszervezés és a modernizálás (pl. automatizálás, racionalizálás) különböző fejleményeit a nemzeti postai üzemeltetőknél. A konkurens postai üzemeltetők által foglalkoztatottak száma 2006-ban elérte a (minimum) 219 ezer főt, ami 8,3%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. A konkurens szolgáltatók alkalmazottainak közel 70%-a a német, holland, francia vagy lengyel piacon dolgozik. A fokozódó verseny miatt a nemzeti postai üzemeltetőktől egyes munkavállalók átvándorolnak a konkurens szolgáltatókhoz. A konkurens szolgáltatók által foglalkoztatottak számában bekövetkezett növekedés teljes mértékben (DE, ES, NL) vagy részben (BE, SE) ellensúlyozza a nemzeti postai üzemeltető foglalkoztatásának csökkenését. A konkurens postai üzemeltetők által foglalkoztatottak aránya Görögországban (49%), Hollandiában (31%), Németországban (25%) és Finnországban (23%) a legnagyobb. A postai ágazatban dolgozó közalkalmazottak abszolút száma a 2002-es 407 ezerről 2006-ban 23%-kal 314 ezerre csökkent. A szerződéses alkalmazottak aránya várhatóan emelkedni fog, tekintve, hogy a folyamatos liberalizáció további nyomást fog gyakorolni a

(korábban) állami tulajdonú nemzeti postai üzemeltetők privatizálására és a hatékonyságjavulásra.

Munkatermelékenység A termelékenységet befolyásoló lényeges tényezők közé az egy főre eső küldeményvolumen és postaláda-sűrűség tartozik. A folyamatos liberalizáció, a fokozódó verseny és a vállalati átszervezés szintén előmozdítja a hatékonyság javulását, s így a technológiai fejlődést. Bár a rendelkezésre álló termelékenységi adatokat óvatosan kell értelmezni, azért tehetünk néhány általános észrevételt: • A tagállamok között a termelékenységi szint erős ingadozását figyelhetjük meg: Svédországban például egy munkaadóra számítva 186 ezer, Bulgáriában pedig kevéssel 45 ezer felett van a postai küldemények száma; • a rendelkezésre álló adatok alapján a legnagyobb termelékenységi szintet produkáló hét ország közül hat (UK, SI, DE, FI, NL, SE) teljes egészében liberalizálta postai piacait, jóllehet Finnországban nincsen tényleges verseny a címzett küldemények piacán. Noha a konkurens postai üzemeltetők termelékenységi szintjeire vonatkozó adatok alig elérhetők, valószínűsíthető, hogy az ún. upstream tevékenységekben a termelékenység mértéke viszonylag magas. Ennek az (előválogatott) üzleti küldeményekre való összpontosítás és a konkurens postai üzemeltetők kézbesítésének alacsonyabb termelékenységi szintje (vagyis az alacsonyabb küldeményvolumen és az alacsonyabb gazdaságos sorozatnagyság) az oka. Fejlemények a szerződések és a bérek terén A nemzeti postai üzemeltetőknél a teljes munkaidős és a rugalmas foglalkoztatás közti arány a 2002 és 2006 közötti időszakban stabilizálódott. Az adatok azt mutatják, hogy a rugalmas foglalkoztatás aránya a konkurens postai üzemeltetőknél (jelentősen) magasabb, mint a nemzeti postai üzemeltetőknél. A rugalmasan alkalmazott személyek legnagyobb aránya azokon a postai piacokon figyelhető meg, amelyek viszonylag nyitottak a versenyre. Tendencia, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozókat átveszik szerződéses állományba, vagy a közalkalmazotti státuszú alkalmazottakat olyan szerződéses jogviszonyban álló dolgozókkal váltják fel, akik a piaci viszonyoknak megfelelő szerződést és bért kapnak. A tagországokban a bérszínvonal alakulása eltérő. Egyes országokban (pl. NL és kisebb mértékben DE) a bérek a kialakuló verseny miatt kerültek nyomás alá. A jelek szerint a verseny az alacsonyabb szakképzettséget igénylő, küldemény-válogatói és kézbesítői munkakörökre gyakorol a leginkább hatást. A hollandiai TNT eddig az egyetlen nemzeti postai üzemeltető, amely új munkaprofilt vezetett be: a részmunkaidős postai kézbesítő munkakörét, aki kevesebbet keres a (hagyományos) postásnál. A TNT továbbra is alkalmaz ilyeneket. A legtöbb országban azonban a bérek jellemzően követik a nemzetgazdaság bérfejleményeit. A tagállamok többségében a formalizált munkaügyi kapcsolatok szinte kizárólag a nemzeti postai üzemeltetőt érintik, míg a konkurens szolgáltatók többségében ez vagy nem jellemző, vagy nem

túl jelentős szerepet játszik. A szakszervezet által lefedett munkahelyek aránya a nemzeti postai üzemeltetőknél különösen magas, míg a konkurens üzemeltetőknél gyakran alacsony. Egyes országokban, ahol élesedik a verseny, a konkurens postai üzemeltetőknél tapasztalt munkakörülmények kérdése is nagy figyelmet kap. Svédországban kollektív bérszerződést alkalmaznak, amely a Posten AB-re és fő versenytársára, a CityMailre is vonatkozik, s a jelek szerint a CityMail is képes alkalmazkodni ezekhez a feltételekhez. Németországban a kézbesítők bére – amely a minimálbértörvény hatálya alá tartozik – megközelítőleg 30%-kal magasabb, mint a konkurens postai üzemeltetők által ténylegesen fizetett bér, és jóval magasabb, mint az egyes hasonló ágazatokban fizetett minimálbér.

A konkurens postai üzemeltetők pert indítottak, azzal érvelve, hogy a minimálbértörvény nem arányos, és tisztességtelen mértékben torzítaná a versenyt. Mint korábban szóltunk róla, a TNT és a fő konkurens postai üzemeltetők munkakörülményei közötti különbségek mellett a németországi minimálbértörvényt említették a teljes piacnyitás elhalasztása melletti fő érvként.155 A munkakörülmények alakulása A munkakörülmények tekintetében azt figyeltük meg, hogy az uniós országok többsége nemzeti munkaszabályokat alkalmaz, amely a nemzeti postai üzemeltetőkre és a postai ágazatban konkurens vállalkozásokra egyaránt érvényes. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a munkakörülmények a közalkalmazotti státuszú dolgozók esetében (a társadalom-biztosítási juttatások, a munkahely biztonsága stb. tekintetében) jellemzően jobbak, mint a szerződéses munkavállalók esetében. A nyújtott képzések száma növekszik, amit a liberalizáció és a technológiai fejlődés is motivál. A verseny nyomást gyakorol a nemzeti postai szolgáltatókra, és arra kényszeríti őket, hogy fokozzák ügyfélközpontúságukat. Az új technológiák alkalmazása befektetést igényel a szakosodott és a szakképzett munkaerőbe. Következésképpen számos postai üzemeltető egyre nagyobb figyelmet fordít a humánerőforrások felértékelődésére, ami annyit jelent, hogy a magasan képzett személyek iránti keresletet a toborzás és a képzésbe történő befektetés is erősíti. 155

További érv, hogy Németországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában a nemzeti postai üzemeltetők forgalmiadó-mentességében tapasztalt különbségek miatt sem egyenlők az esélyek.

8 A postai szabályozás és a piaci fejlemények közötti összefüggések

8.1 Bevezetés Ebben a fejezetben elemezzük a postai ágazat szabályozása és a piaci fejlemények közötti összefüggéseket. A 8.2. pontban megvizsgáljuk, milyen mértékben függ össze a szabályozás, a mindenki esetében egyenlő feltételek és a verseny kibontakozása. A szabályozásnak a küldeményvolumenekre gyakorolt hatásaival kapcsolatos empirikus becsléseinket a 8.3. pontban ismertetjük. Az empirikus elemzést a 8.4. pontban az Európai Bizottság és a nemzeti szabályozás a postai szektor alakulására gyakorolt hatásának kvalitatív értékelése követi. A 8.5. pontban írunk a szabályozásbeli aszimmetria veszélyéről és arról a lehetséges hatásról, amelyet ez a belső piacra gyakorolhat. A 8.6. pontban pedig összefoglaljuk a főbb megállapításokat és következtetéseket.

8.2 A szabályozás hatása a verseny kialakulására A 8.1. táblázatból megállapítható, hogy egyértelmű összefüggés van a keretszabályozásban bekövetkező fejlemények és a verseny kialakulása között.156 Lejjebb részletesebben is bemutatjuk ezt az összefüggést, különös figyelmet szentelve az alábbiaknak: • az új 50 grammos küszöb hatása (2006 januárjától); • a különböző liberalizált piaci szegmentumok hatása; • a hozzáférés hatása a verseny jellegére.

156

Lásd még De Bas és Van der Lijn (2008), akik németországi, hollandiai, spanyolországi és nagy-britanniai esettanulmányok alapján elemzik, hogy a keretszabályozás milyen hatást gyakorol a verseny jellegére.

8.1. táblázat A keretszabályozás és a verseny kialakulása közötti összefüggés Ország

Történelmi fejlődés/konkrét problémák/ az ország sajátosságai

A verseny kialakulása (konkurens postai üzemeltetők piacrészesedése)*

Nincsen fenntartott terület

Svédország

Teljes piacnyitás 1993-ban; Svédország alacsony népsűrűségű, nagy kiterjedésű ország. A lakosok többsége Dél-Svédországban él. A keretszabályozás 1990 vége óta erősebben támogatja a verseny kialakulását.

A fő rivális a CityMail (amely a Norvég Posta tulajdonában áll), és heti kétszer kézbesítő hálózatot működtet Svédország nagyobb városi térségeiben. A CityMail piacrészesedése 2007ben egyenletesen 9%-kal növekedett. A konkurens postai üzemeltetők közös piacrészesedése 2007-ben 9,3% volt. A címzett küldemények piacán nincsen verseny. Az Itellán kívül egy konkurens postai üzemeltető kapott engedélyt egyetemes szolgáltatás nyújtására, ám ez 2003-ban lejárt és nem újították meg.

Finnország

Teljes piacnyitás 1991-ben; Finnország ritkán lakott nagy ország, ahol a postai kézbesítés szempontjából nehézkes földrajzi körülményekkel kell számolni; az engedély előfeltétele, hogy minden egyetemes szolgáltatást Finnország teljes területén nyújtani kell; (a forgalom 5-20%-ának megfelelő) díj fizetendő abban az esetben, ha a kézbesítés kizárólag nagy népsűrűségű területeken történik.

Nagy-Britannia

Teljes piacnyitás 2006-ban; kötelező hozzáférés 2001 óta, a hozzáféréssel kapcsolatos tárgyalások a UK Mail és a Royal Mail között 2002 és 2004 között, viszonylag alacsony hozzáférési árak az utólagos (downstream) kézbesítési költségekhez igazítva.

A hozzáférésért folyó verseny gyorsan kialakult, az upstream mennyiségek 20-22%-át a konkurens postai üzemeltetők vagy a nagy ügyfelek szállítják (2007/2008 április-március). A konkurens szolgáltatók által szállított end-toend volumenek még mindig nagyon alacsonyak (<1%).

Németország

Teljes piacnyitás 2008-ban; az azt megelőző években a versenyt egyebek mellett a „D-engedélyek" is ösztönözték, amelyek lehetővé tették a konkurens postai üzemeltetők számára, hogy a fenntartott területen (értéknövelt) másnapi kézbesítési szolgáltatásokat kínáljanak. A downstream hozzáférési árakat előzetesen kiskereskedelmi mínusz alapon szabályozták egészen 2008. január 1-jéig, és 2008 januárja óta utólagosan állapítják őket meg.

A nemzeti postai üzemeltető mérsékelte a hozzáférési és az ügyfeleknek és kis- és középvállalkozásoknak felszámolt csomagdíjakat. Az end-to-end verseny stabilan fejlődik; a konkurens postai üzemeltetők összesített piacrészesedése 2007-ben 10,4%-ra nőtt. Nagy számban működnek helyi és regionális konkurens szolgáltatók, kettő országos hálózatot alakított ki (közülük a PIN AG a jövőben nem csoportként fog tovább működni). A címzett küldemények kb. 4%-át a DPAG hálózatához hozzáférő harmadik felek (többnyire különböző ügyfelek postájának gyűjtését végző közvetítők) dolgozzák fel.

DM-küldemények a nem fenntartott területen Ausztria

A DM-küldemény nem minősül fenntartottnak, ha a borítékot nem zárják le. A verseny súlyos mértékben torzul, mert a konkurens postai üzemeltetők nem férhetnek hozzá a postaládák nagy részéhez és azért, mert az Osztrák Posta mentességet élvez a forgalmi adó alól (a DM-küldeményeket is ideértve).

A verseny nem igazán akar kibontakozni, amelynek a verseny jelenlegi torz jellege és az a korlátozás az oka, hogy az 50 g alatti közvetlen levélküldemények borítékát nem szabad lezárni. A konkurens postai üzemeltetők közös piaci részesedése kb. 2%, ami a DM-küldemények szegmentumában kicsivel magasabb.

Bulgária

A hibrid postai szolgáltatás nem része az egyetemes szolgáltatásoknak, és így a fenntartott területen kívül esik.

A verseny gyorsan bontakozik ki, különösen a hibrid postai szolgáltatásokon keresztül (nincsenek erre vonatkozóan pontos adatok; az ECORYS becslése szerint a konkurens szolgáltatók piacrészesedése 2006-ban 30% volt).

Csehország

A kimenő és a beérkező határokon átnyúló küldemény sem tartozik a fenntartott területhez,

A verseny kibontakozóban van (a konkurens postai üzemeltetők közös piaci részesedése kb. 5%,

Ország

Történelmi fejlődés/konkrét problémák/ az ország sajátosságai ennek azonban nem igazán volt hatása eddig a versenyre (pl. Mediaservis határokon átnyúló postai szolgáltatásokkal nem foglalkozik).

A verseny kialakulása (konkurens postai üzemeltetők piacrészesedése)* ideértve a napilapokat és a magazinokat is, a Mediaservice-nél ez kb. 18%).

Dánia

Az 50 g alatti DM-küldemények csak akkor nyitottak a versenyre, ha a csomagolás áttetsző, mert ha nem, akkor levélküldeménynek minősül. A Post Danmark forgalmiadó-mentessége kiterjed a DM-küldemények, a magazinok és a 2 kg-ig a folyóiratok továbbítására is.

A konkurens postai üzemeltetők kis száma tevékenykedik a címzett küldemények kézbesítése területén (nincsen becsült piaci részesedés); a DM-küldemények egy részét a konkurens postai üzemeltetők kézbesítik (áttetsző csomagolásban). A Bladkompagniet magazinok és előfizetéses napilapok kézbesítésével foglalkozik (2007-ben összesen kb. 275 millió küldemény).

Észtország

2002 óta az egyetemes szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedély előfeltételei (amelyek előírják az egyetemes szolgáltatások Észtország teljes területére kiterjedő nyújtását) a DM-küldeményekre nem vonatkoznak.

A verseny kibontakozóban van. 2006-ban a DM-küldemények terén tevékenykedő három konkurens postai üzemeltető közös piaci részesedése ebben a piaci szegmentumban 8%, összességében pedig 4-5% volt.

Olaszország

A DM-küldemények terén szabad a verseny, s a fenntartott területen a városon belüli kézbesítések egy részét a nemzeti postai üzemeltető nevében kiadják alvállalkozásba konkurens postai üzemeltetőknek.

A verseny kibontakozóban van, de a piaci részesedésekre vonatkozóan pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A TNT a fenntartott területen nemrégiben egy értéknövelt „kézbesítési figyelmeztetés” szolgáltatással kezdte meg a versenyt.

Hollandia

A nyomtatványok (a névtől és a címtől eltekintve azonos tartalmú levelek, pl. DM-küldemények) nem tartoznak a fenntartott területhez, és ezt a termékcsoportot nem érinti a forgalmi adó miatti torzulás.

A konkurens postai üzemeltetők piaci részesedése 2007-ben stabilan 14%-ra nőtt (a magazinokat és folyóiratokat is ideértve). Két konkurens postai szolgáltatónak van országos kézbesítési hálózata, s ők heti két alkalommal végeznek kézbesítést.

Szlovénia

A DM-küldemények területét 2004-ben liberalizálták. A nemzeti postai üzemeltető hálózatához kötelezően hozzá lehet férni, és nincsen a forgalmi adó miatt torzulás.

A verseny nem akar szárnyra kapni, valószínűleg amiatt, hogy a címzett küldemények piaca a teljes volumenek és az árbevétel tekintetében kicsi.

DM-küldemények és városon belüli levelek nem a fenntartott területen Spanyolország

A városon belüli és a DM-küldemények területén már sok éve nyitott a verseny. A Correos a fenntartott szolgáltatások terén forgalmiadó-mentességet élvez, a nem-fenntartott szolgáltatások területén viszont nem, ami (a forgalmi adót illetően) egyenlő feltételeket teremt a piac liberalizált részében.

A helyi piacokon (városon belüli küldemények) a verseny kibontakozása összefüggött a nemzeti postai üzemeltető viszonylag alacsony szolgáltatásminőségével. 2001-ben megalakult a Unipost, amely magában foglalja a 19 nagy privát postai üzemeltető hálózatát. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre; a konkurens piaci üzemeltetők piacrészesedése 10-14%.

Viszonylag nagy fenntartott terület és kialakult (kialkudott) hozzáférési rendszer Franciaország

Az 50 g alatti fenntartott területhez a DMküldemények és a külföldről érkező, belföldre szóló küldemények hozzátartoznak, de a külföldre szóló küldemények és a könyvek, magazinok és folyóiratok nem. Az értéklánc felsőbb szintjén lévő (ún. upstream) piacon a La Poste által kínált, kialkudott hozzáférés alapján már évtizedek óta szabad a verseny.

Az 50 g alatti címzett küldemények kézbesítése terén elenyésző mértékű a verseny (1%). Kibontakozóban van a verseny a külföldre szóló küldemények terén (10%), míg az értéklánc felsőbb szintjén lévő piac 7b küldeményeket szállít (az összkézbesítés 42%-a, egyes üzemeltetők kapcsolatban állnak a La Poste-tal), és árbevétele megközelíti az 1 milliárd eurót.

Ország

Történelmi fejlődés/konkrét problémák/ az ország sajátosságai

A verseny kialakulása (konkurens postai üzemeltetők piacrészesedése)*

DM-küldemények és városon belüli levelek a fenntartott területen BE, CY, GR, HU, IE, IS, LT, LU, LV, MT, NO, PL,

-

A mai napig mind a 15 országban nem alakult ki említésre méltó verseny a címzett küldemények piacán.

PT, RO, SK Megjegyzés: A DM rövidítés jelentése közvetlen levél; az FMO rövidítésé pedig teljes piacnyitás. * Eltérő rendelkezés hiányában a konkurens postai üzemeltetők piacrészesedése a címzett küldemények teljes piacán mért piacrészesedésre utal, amely nem tartalmazza a napilapokat, magazinokat és folyóiratokat. Forrás: II. függelék országjelentések; a címzett küldemények piacán a konkurens postai üzemeltetők becsült piaci részesedésének összefoglaló áttekintését lásd a 4.1. táblázatban.

8.2.1

Az új 50 grammos küszöb hatása (2006 januárjától) a versenyre A címzett küldemények továbbítása esetén a fenntartott terület csökkentése kevesebb, mint 100 g-ról 50 g alá (ezáltal a címzett küldemények piacán további 7%-ot hozzáférhetővé téve) a jelek szerint nagyon csekély hatást gyakorolt a verseny alakulására az európai postai piacokon. Ennek számos oka van. Először is a súlyhatár 50 g-ra csökkentése továbbra is megnehezíti a versenytársaknak, hogy érdekes üzleti ajánlatokkal rukkoljanak elő. A küldemények egy része kezelhető, míg nagy küldeményfolyamok nem kezelhetők, mert a fenntartott terület részét képezik. Következésképpen az ügyfeleknek külön kell választaniuk ezeket a küldeményfolyamokat, ami még bonyolultabbá és kevésbé vonzóvá teszi a folyamatot. A problémát már az ECORYS (2005, 6.5.3. pont, 139. o.) is felvetette, s a versenytársak és ügyfelek körében készített megkérdezések, valamint a piaci fejlemények is alátámasztják. Másodszor a folyóiratok és a magazinok olyan termékek, amelyek speciális küldeményfolyamként könnyebben célba vehetők, ugyanakkor léteznek 50 és 100 g közötti súlyú folyóiratok és magazinok is. Különböző országokban a nemzeti postai üzemeltető támogatást kap a folyóiratok és magazinok terjesztéséhez, ami viszont torzítja a versenyt. Végezetül a 4.3. pontban említett általános piacra lépési és a verseny kibontakozásához kapcsolódó korlátok az 50-100 g közötti súlykategóriát is érintik.

8.2.2

A különböző liberalizált piaci szegmentumok hatása a versenyre Az (általános) súlyhatár csökkentése helyett a címzett küldemények piacán a különböző szegmentumok liberalizációja inkább elősegíti a verseny kibontakozását. Ahogyan az a 8.1. táblázatból látható, ezt az álláspontot a következő bizonyítékokkal tudjuk alátámasztani:

A DM-küldemények liberalizálása lehetővé tette a verseny kialakulását, legfőképpen azokban az országokban, ahol semminemű korlátozást nem vezettek be a közvetlen postai küldemények megjelenésére vonatkozóan (mint például az áttetsző csomagolás Dániában vagy a le nem zárt boríték Ausztriában), és ahol nincsen más komoly korlátja annak, hogy ebben a piaci szegmentumban a verseny kibontakozzon (Hollandia, Csehország, Észtország); •

•

•

•

A fenntartott területhez nem tartozó városon belüli küldemények és a Correos viszonylag alacsony szolgáltatásminősége vezetett számos, gyakran kisebb helyi postai üzemeltető megjelenéséhez Spanyolországban; A hibrid szolgáltatás Bulgáriában nem tekinthető az egyetemes szolgáltatás (sem a fenntartott terület) részének. Ez elősegítette a konkurens postai üzemeltetők piacra lépését, akik úgy tűnik elég hamar piaci részesedésre tettek szert. 2007-ben és 2008-ban e konkurens postai üzemeltetők közül három egyetemes szolgáltatásokkal is foglalkozni kezdett; A konkurens postai üzemeltetők számára a fenntartott területen az (értéknövelt) másnapi kézbesítési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő „D-engedélyek” kiadása is serkentette a verseny kibontakozását Németországban.

Eltekintve attól az észrevételtől, hogy összefüggés van a fenntartott terület kapcsán hozott döntések és a verseny kialakulása között (a piaci részesedést illetően), véleményünk szerint a szabályozó rendszer a verseny jellegét is befolyásolja. Azokban az országokban, ahol a verseny kibontakozóban van (4. fejezet, 4.3. táblázat), a fő versenytársak által alkalmazott üzleti modellekre vonatkozó információkat ezen országok szabályozó rendszerével összekapcsolva a következő példákat említhetjük az összefüggés szemléltetésére: • Hollandiában a nyomtatványok (pl. DM-küldemények) liberalizálása után a konkurens postai üzemeltetők alacsony költségszintű üzleti modellt kezdtek alkalmazni, s azokra a nem sürgős üzleti küldeményekre (főként DM-küldemények, katalógusok, folyóiratok és szponzorált magazinok) kezdték figyelmüket fordítani, amelyeket heti két alkalommal tudtak (end-to-end) kézbesíteni. • Spanyolországban a helyi postai üzemeltetők magas száma a belföldi városon belüli küldemények korai liberalizációjának, valamint a nemzeti postai üzemeltető által nyújtott szolgáltatás alacsony színvonalának köszönhető. A teljes piacnyitást megelőzve 2001-ben megalakult a Unipost, amely országszerte kínálta szolgáltatásait. Hálózatához Spanyolország 19 fő postai üzemeltetője tartozott, és sok egyéb (helyi) postai üzemeltetővel is együttműködött; •

•

Németországban a verseny „D-engedélyeken” keresztüli élénkítése oda vezetett, hogy a konkurens postai üzemeltetők üzleti modelljükben a tranzakciós küldeményekre koncentráltak, heti ötszöri (vagy hatszori) (end-to-end) kézbesítéssel. Konkurens postai üzemeltetőként sok helyi és regionális üzemeltető jött létre, valamint a TNT és a PIN AG, amelyek országos kézbesítési hálózatokat fejlesztenek, s a saját kézbesítést egymás közötti, valamint a helyi és regionális üzemeltetőkkel folytatott együttműködéssel kombinálják; A versenyhez való hozzáférés alakulása Nagy-Britanniában (ezt részletesebben a következő pontban fogjuk tárgyalni).

Majd a jövő eldönti, hogy a teljes piacnyitás után végül bekövetkezik-e a konkurens postai üzemeltetők üzleti modelljeinek egymáshoz való közeledése, s hogy a liberalizáció tartós hatást fog-e gyakorolni a verseny jellegére a tagországokban.

8.2.3

A hozzáférés rendszerének hatása a verseny jellegére

Ha összehasonlítjuk a például Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és Nagy-Britanniában bekövetkezett fejleményeket, úgy tűnik, hogy a hozzáférés rendszere hatással van a verseny jellegére (vö. 8.1. táblázat). Mindezekben az országokban a konkurens postai üzemeltetők end-to-end kézbesítési hálózatokat építettek ki, kivéve Franciaországban (amelyben megmaradt az 50 g alatti fenntartott terület, a DMküldemények esetében is) és Nagy-Britanniában; mindezekben az országokban van legalább egy konkurens postai üzemeltető, amely az ország legnagyobb részét vagy teljes egészét lefedő, országos hálózatot működtet, kivéve Svédországot.

Az end-to-end verseny más országokban is kibontakozóban van (például Bulgáriában és a Cseh Köztársaságban). Ahogy lent is kifejtjük, az új piaci szereplők kialakítanak-e end-to-end hálózatot, vagy nem, az a jelek szerint a hozzáférési rendszertől függ. E tekintetben a hozzáférés tényleges feltételei fontosabbnak tűnnek, mint az, hogy a hozzáférés szabályozott-e. Például Hollandiában, Spanyolországban (mostanáig) és Svédországban nincsen kötelező hozzáférés, és a hozzáférési árakat a nemzeti postai üzemeltető és a hozzáférést kérelmezők, akik többnyire különböző ügyfelek postájának gyűjtését végző közvetítők és postázó cégek, közösen alkudják ki (Svédországban a CityMail olyan címekre való kézbesítésnél veszi igénybe a hozzáférést, amelyek saját kézbesítési hálózatán kívül esnek). 2008. január 1-jéig Németországban a hozzáférési árakat a kiskereskedelmi mínuszt elkerülő költségalapon szabályozták, és azóta az árakat a DPAG rögzíti (vagy tárgyalásokat folytathatnak róluk), de a nemzeti szabályozó hatóságnak jogában áll az árakat utólagosan felülvizsgálni (és szükség esetén a kiigazítást kikényszeríteni). A hozzáférési árak Németországban, de még inkább más említett országokban kevésbé olyan kedvezőek, mint Nagy-Britanniában, ahol az árak alku tárgyát képezik ugyan, de a Royal Mail költségszerkezetét tükrözik, és a (tömeges) kiskereskedelmi ár mínusz elkerült költség alatt maradnak. A 2008-as teljes piacnyitásig Németországban a versenyt az alacsony súlyú (<50g) időérzékeny (tranzakciós) küldemények kézbesítésénél D-engedélyek segítségével élénkítették. A D-engedély szerint működő vállalkozások vonzereje a viszonylag magas állami díjszabás és a viszonylag alacsony árkülönbség az állami díjszabás és a hozzáférési díjak között; és a versenytársak több évvel ezelőtti problémái, hogy számukra is ugyanolyan feltételekkel biztosítsák a hozzáférést, mint a nagy ügyfeleknek (küldeményinjekció a fenntartott területen) erőteljesen arra ösztönözték a konkurens postai üzemeltetőket, hogy alternatív kézbesítési hálózatokba fektessenek, nagy hangsúlyt fordítva a levélküldeményekre. Franciaországban immár évtizedek óta a tárgyalás útján biztosított hozzáférés élénkíti az upstream verseny és a munkamegosztás (worksharing) kialakulását: jelenleg az upstream piac 7 milliárd küldeményt kezel (az összes kézbesített címzett küldemény 42%-a), ami 1 milliárd eurónál is nagyobb árbevételt jelent.157 Viszonylag nem túlságosan régóta, pontosabban a 2005-ös postatörvény óta a jelenlegi helyzet a jogszabályokban is kifejezésre jut, s a hozzáférés kötelezővé vált. A Postatörvény kimondja, hogy a hozzáférési áraknak tükrözniük kell a La Poste által elkerült költségeket. A hozzáférés tekintetében a

tényleges helyzet hasonlít a hollandiai helyzetre abban az értelemben, hogy a hozzáférés inkább a postai ellátói lánc felső szintjén engedélyezett, és az árak nem alacsonyabbak, ha küldeményeket injektálnak a lenti szintekre (például a kézbesítési hivatalokban). Az ECORYS szerint a teljes liberalizálás után Franciaországban a helyzet a meglévő hozzáférésért folytatott verseny mellett elősegíti az end-to-end verseny kibontakozását is, feltéve, hogy az end-to-end verseny fejlődését nem éri nagyobb torzulás, mert: • a hozzáférési árak nem olyan alacsonyak, mint Nagy-Britanniában, és az end-toend verseny üzletileg jobban indokolt, mint Nagy-Britanniában (és jobban hasonlítható Németországhoz); • a különböző ügyfelek postájának gyűjtését végző közvetítők tevékenységei koncentráló hatást fejtettek ki az upsteam piacon, ami annyit jelent, hogy a potenciális end to-end versenytársak viszonylag gyorsan piaci részesedésre tehetnek szert, ha nagy küldeményvolumeneket generáló vállalatok (vagy ügyfelek) korlátozott számára összpontosítanak. Az ECORYS szerint a jelenlegi nagy-britanniai hozzáférési rendszer viszont nem az end-to-end versenyt, hanem inkább a hozzáférésért folytatott versenyt segíti elő, mert: • az alacsony hozzáférési árak (amelyek nem a kiskereskedelmi ár mínusz elkerült költséghez, hanem a downstream kézbesítés költségeihez igazodnak) rontják az üzlet megtérülési esélyeit a potenciális end-to-end versenytársak számára; • a kiskereskedelmi és a hozzáférési árak közötti rögzített százalékos különbség szavatolható, megakadályozva az árprést, de lehetséges, hogy mesterségesen alacsonyan tartja a hozzáférési árakat (vagy mesterségesen magasan a kiskereskedelmi árat), s ezzel megakadályozza a fokozott end-to-end versenyt (vagy még nagyobb versenyt idéz elő a hozzáférésért);

157

A franciaországi helyzet némiképp hasonlít az amerikai helyzethez, ahol a USPS monopolhelyzetben van a küldemények elosztása terén, és a munkamegosztás kiterjedt rendszere alakult ki.

a hozzáférés feltételei (különösen az országos földrajzi profil követelmény) a saját kézbesítés hozzáféréssel való ötvözését egyáltalán nem teszik vonzóvá; • A forgalmiadó-torzítás (amely a piac közel 50%-át érinti) szinte nem is érvényes a hozzáférés („ügynöki” szerződéseken keresztüli) igénybevétele esetén, de a hatékony end-to-end verseny előmozdításának kulcsfontosságú korlátja marad. •

Az ECORYS úgy látja, hogy a szabályozó rendszert illető döntések fő érvét (és indoklását) arra a hosszabb távú politikai célkitűzésre (az end-to-end játszmára) kell alapozni, amelyet a törvényhozó és/vagy a szabályozó szeretne elérni: • ha ez a végjáték élénkíti az upstream versenyt, és (kvázi-monopol helyzetén keresztül) megőrzi a kézbesítésben a méretgazdaságosságot, akkor a kézbesítés költségéhez igazított (alacsony) hozzáférési árak indokoltak lehetnek;158 • ha a kívánt végjáték az end-to-end verseny (amely mellett a hozzáférésért folytatott verseny kiegészítő szerepet játszik), akkor a kiskereskedelmi ár mínusz elkerült költség elv alkalmazásának több értelme van; • ha a cél az end-to-end verseny upstream gyűjtő tevékenységekkel, akkor valószínűleg elegendő az átláthatóság és a diszkrimináció-mentesség elvét alkalmazni, és biztosítani, hogy a különböző ügyfelek postájának gyűjtését végző közvetítők is megkaphassák ugyanazokat a hozzáférési feltételeket (árak, kikötések), mint a nagy ügyfelek.

8.3 A szabályozás hatása a küldeményvolumenekre A címzett küldemények piaca a meglévő alternatívákkal verseng, mint például a többi kommunikációs csatorna (DM-küldemények esetében), és különösen a levélküldemények esetében érinti az e-helyettesítés. A gazdasági fejlődés mellett várhatóan a szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény, az árak, a termékdifferenciálás és az innováció is hatással lesz a küldeményvolumenekre (lásd még 4. fejezet, 4.2. pont). A szabályozás és a liberalizáció befolyásolja a címzett küldeményvolumeneket. Ez a hatás lehet közvetlen, például az árakon és a minőségszabályozáson keresztül, vagy inkább közvetett, meghatározva azt a keretet, amelyen belül a verseny fejlődhet, és az üzletfejlesztés történhet. A szabályozásnak a küldeményvolumenekre gyakorolt hatása vizsgálatához az ECORYS regresszióelemzéseket végzett saját adatbázisának adataival, amely az egy főre jutó címzett küldeményvolumenek számait és különböző olyan változókat tartalmaz, amelyek magyarázatot adhatnak az egyes országok küldeményvolumenei közötti különbségekre. A DM-küldemények növekedési arányára vonatkozó számokat is vizsgáljuk, mert ez a piaci szegmentum több országban liberalizálódott. A regresszióelemzések pontos eredményeit az I. függelék, 6. mellékletében mutatjuk be. 158

Jegyezzük meg, hogy az elkerült költséget könnyebb kiszámítani, mint a downstream kézbesítés költségét, és hogy ha a hozzáférési árak alacsonyabbak, mint a kiskereskedelmi árak mínusz az elkerült költség, a küldeményvolumenek átállítása end-to-endről (kiskereskedelem) a hozzáférésre a nemzeti postai üzemeltető pénzügyi teljesítményének rosszabbodását eredményezi. NagyBritanniában a Royal Mail pénzügyi hanyatlása is részben ennek a hatásnak tulajdonítható. A Royal Mail valószínűleg azért fogadta el ezt a haszonkulcscsökkenést (a hozzáférési árakról tárgyalásos úton állapodtak meg és nem a Postcomm szabta meg őket), mert alacsony hozzáférési árakat megszabva a nagyobb veszély (az end-to-end verseny veszélye) valószínűleg elkerülhető volt.

Az alábbi hipotéziseket teszteltük: • A szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény pozitív hatással van az egy főre eső címzett küldeményvolumenre; • A címzett küldemények piacán zajló verseny pozitív hatást fejt ki az egy főre jutó címzett küldeményvolumenre; • A tömeges küldemények árai negatív hatást gyakorolnak az egy főre jutó címzett küldeményvolumenre (a tömeges küldemények alacsonyabb árai magasabb egy főre jutó címzett küldeményvolumenhez vezetnek és viszont); • A DM-küldemények piaci szegmensének liberalizálása hozzájárul az egy főre jutó DM-küldemények számának növekedéséhez. Az adathalmazhoz tartozó adatforrásokra és a változókra vonatkozó információk az alábbi szövegrészben találhatók. A változók és adatforrások leírása A verseny címzett küldeményvolumenekre gyakorolt hatásának megállapításához a következő változókat vizsgáljuk: 1. Konkurens piaci üzemeltetők piacrészesedése: a konkurens piaci szolgáltatók egyesített piaci részesedése a címzett küldemények kézbesítésében; 2. Upstream hozzáférés: a versenyhez való széles körű hozzáférés fiktív változója (FR, UK esetében 1); 3. DM nyitottság: a DM-küldemények szegmentumában a liberalizáció fiktív változója (1, ha liberalizált); 4. Teljes piacnyitás: a teljes piacnyitás fiktív változója (1, ha teljes a piacnyitás); 5. Qual1: a másnap kézbesített belföldi küldemények százalékos aránya; 6. Qual2: Qual1 mínusz a törvényben előírt küszöb (belföldi elsőbbségi küldemények esetén); 7. Elsőbbségi küldemény ára: egy elsőbbségi küldemény ára (20g, vásárlóerő-paritáson); 8. Tömeges küldemény ára: tömeges küldemény ára (20g, vásárlóerő-paritáson); 9. GDP/cap: egy főre jutó bruttó hazai termék (vásárlóerő-paritáson); 10. DM növekedés: a (címzett) DM-küldeményvolumenek növekedése; 11. Egy főre eső címzett küldemény (a függő változó):

Forrás: az 1-8 változó értékei a II. függelék, országjelentésekből származnak; a 9-es változó a Eurostattól származik; a 10-es és 11-es változó a UPU alapján, kiegészítve a II. függelék, országjelentésekből származó információkkal.

8.3.1

A szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény pozitív hatása az egy főre eső címzett küldeményvolumenre A regresszióelemzés adataiból azt látjuk, hogy a szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény és az egy főre eső bruttó hazai termék statisztikailag szignifikáns, pozitív hatást gyakorol az egy főre jutó címzett küldeményvolumenre. Ennélfogva az egy főre jutó bruttó hazai termék szintjéből kiindulva a szolgáltatásminőség terén jobb teljesítményt elérő országok egy főre jutó címzett küldeményvolumene magasabb, mint a szolgáltatásminőség terén rosszabbul teljesítőké.

A szolgáltatásminőség terén elért teljesítményt a következőképpen definiáljuk: • a másnap kézbesített küldemények százalékos aránya (Qual1); vagy • a másnap kézbesített küldemények aránya és a nemzeti szabályokban erre vonatkozóan rögzített küszöbszám közötti különbség (Qual2). A 8.2. táblázat a minőség ez utóbbi definícióját használva kapott becsült eredményeket szemlélteti.

8.2. táblázat A szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény és az egy főre jutó bruttó hazai termék hatása az egy főre jutó címzett küldeményvolumenre (n=29) √ GDP/cap

Qual2

metszéspont

Értékek

2.80

2.66

-234.64

T-érték

2.09***

8.12***

-4.59***

Megjegyzés: n = a regressziós becslésben szereplő országok száma. A panel az összes tagállamból, valamint Izlandból és Norvégiából áll. R2 = 0,74. *** Az együttható statisztikailag szignifikáns, a megbízhatósági szint pedig legalább 95%.

A 8.3. táblázat a részletesebb regresszióelemzés után kapott eredményt mutatja. Az elemzésben az egy főre jutó címzett küldemények volumenét nemcsak a szolgáltatásminőség terén elért teljesítményhez és az egy főre eső bruttó hazai termékhez, de a versenyhez (versenytársak piaci részesedése és a piacnyitás különböző fiktív változói) és az árhoz is viszonyítjuk (az elsőbbségi küldemények vásárlóerő-paritáson vett áraival dolgoztunk, mert a tömeges küldemények ára nem áll rendelkezésünkre mind a 29 országból). Úgy tűnik, hogy az egy főre eső bruttó hazai termék még mindig egyértelműen pozitív hatást gyakorol az egy főre jutó címzett küldeményvolumenre, és nagyobb a valószínűsége annak, hogy a verseny és a minőség nem negatívan, hanem pozitívan hat az egy főre jutó címzett küldeményvolumenre.159 A jelek szerint az upstream liberalizáció fiktív változója, amely Franciaország és Nagy-Britannia esetében egy, más országoknál pedig nulla, szignifikánsan pozitív, ami annyit jelent, hogy az upstream liberalizáció valószínűleg pozitív hatással van az egy főre jutó címzett küldeményvolumenre. 8.3. táblázat A verseny, a piacnyitás, a szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény és az ár hatása a címzett küldeményvolumenekre (n=29) Konkurens piaci üzemeltetők piacrészesedés e

Upstream hozzáférés

Egy küldem ény ára DM nyitott ság

Becsült együttható T-érték

1.46* 4.73

2.63*** 105.55

-0.34 -8.11

√ GDP/ cap teljes piacnyitás

Qual 2

1.45* 55.25

1.37 *1.82

metszéspont

-1.39* -84.57

8.03*** 2.36

-2.81*** -171.35

Megjegyzés: n = a regressziós becslésben szereplő országok száma. A panel az összes tagállamból, valamint Izlandból és Norvégiából áll. R2 = 0,85. * Az együttható statisztikailag szignifikáns, a megbízhatósági szint pedig legalább 75%. *** az együttható statisztikailag szignifikáns, a megbízhatósági szint pedig legalább 95%.

159

Figyeljük meg, hogy a konkurens postai üzemeltetők piacrészesedése és a Qual2 pozitívan korrelál (a korrelációs együttható 0,38), de mindkét változó (enyhén) pozitív hatással van az egy főre jutó címzett küldeményvolumenre.

8.3.2

Tömeges küldemények ára és az egy főre eső címzett küldeményvolumen A 8.4. táblázat a tömeges küldemények árának az egy főre jutó címzett küldeményvolumenre gyakorolt hatását mutatja az alapján a húsz ország alapján, amelyekből a tömeges küldemények ára elérhető volt. Újra elmondhatjuk, hogy a szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény pozitív hatással van az egy főre eső címzett küldeményvolumenre. A tömeges küldemények árainak együtthatója 95%-os megbízhatósági szinttel nem szignifikáns, de 90%-os szinten már az. Az együttható negatív előjele arra utal, hogy a tömeges küldemények alacsonyabb árai magasabb egy főre jutó címzett küldeményvolumenhez vezetnek.160

8.4. táblázat A tömeges küldemények árának és az egy főre jutó bruttó hazai termék hatása az egy főre jutó címzett küldeményvolumenre (n=20)

Becsült együttható

Tömeges küldemény ára -358.49

T-érték

-1.82**

√ GDP/cap

metszéspont

2.42

-79.44

5.87***

-0.77

Megjegyzés: n = a regressziós becslésben szereplő országok száma. A panel összetétele: AT, BE, BG, CY, DE, FR, GR, HU, IS, IE, IT, LT, LU, LV, NO, PT, SI, SK, NL, és UK. R2 = 0,71. ** Az együttható statisztikailag szignifikáns, a megbízhatósági szint pedig legalább 90%. *** az együttható statisztikailag szignifikáns, a megbízhatósági szint pedig legalább 95%.

8.3.3

DM-küldemények növekedése és piacnyitás A 8.5. táblázat a regresszió eredményeit szemlélteti, amelyben a függő változó a DMküldemények volumenének növekedése. A regresszió magyarázó ereje magas (R 2 = 0,88), és valamennyi együttható a várt jellel szerepel. A jelek szerint az elmúlt három évben a DM-küldemények liberalizálása pozitívan hatott a küldemények mennyiségének növekedésére a regresszióelemzésben vizsgált országok csoportjában.

8.5. táblázat A piacnyitás és a tömeges küldemények árának hatása a DM-küldemények volumenének növekedésére (n=11) Piaci részesedés KON 3.74 30.26 124.80 48.34 DM nyitottság Tömeges árak metszéspont KUR T-érték 2.08** 2.47*** 2.81*** 2.80*** ENS POST AI szereplő országok száma. n=11, mert (csak) 11 országból volt adatunk a DMMegjegyzés: n = a regressziós becslésben ÜZE és a tömeges küldemények árára. A panel összetétele: BG, GR, IS, IE, IT, LT, küldemények volumenének növekedésére MEL LU, LV, PT, SI, és SK. R2 = 0,88. ** Az együttható statisztikailag szignifikáns, a megbízhatósági szint pedig legalább TET 90%. *** az együttható statisztikailag szignifikáns, a megbízhatósági szint pedig legalább 95%. Ő Becsült együttható

Hátránya, hogy a becslések csupán 11 ország adatain alapulnak. Ha az egyenletből kivesszük a tömeges küldemények árát, azon országok száma, amelyekre vonatkozóan adataink vannak, 17-re növekszik. Ebben az esetben úgy tűnik, az elmúlt három évben a DMküldemények liberalizálása pozitívan hatott a küldemények mennyiségének növekedésére a regresszióelemzésben vizsgált országok csoportjában, amint az a 8.6. táblázatban látható. 160

A magyarázó változóként az egy főre eső bruttó hazai termék növekedési arányát tartalmazó regresszióelemzés összehasonlítható eredményeket ad (de az egy főre jutó bruttó hazai termék együtthatója nem szignifikáns).

Ha az egy főre eső GDP növekedést mint magyarázó változót kivesszük, a DMküldemények liberalizálása szintén pozitív hatást gyakorol az egy főre jutó címzett küldeményvolumenre (lásd I. függelék, 6. melléklet). 8.6. táblázat A DM-küldemények liberalizálásának hatása a DM-küldemények volumenének növekedésére (n=17) DM nyitottság Becsült együttható T-érték

GDP/cap növekedés

metszéspont

26.17

65.14

17.41

2.67***

1.40

0.29

Megjegyzés: n = a regressziós becslésben szereplő országok száma. n=17, mert (csak) 17 országból volt adatunk a DMküldemények volumenének növekedésére. A panel összetétele: BG, CZ, EE, ES, FI, GR, IS, IE, IT, LT, LU, LV, PL, PT, RO, SI és SK. R2 = 0,35. *** az együttható statisztikailag szignifikáns, a megbízhatósági szint pedig legalább 95%.

8.4 A postai piacok alakulására vonatkozó EK irányelvek és nemzeti politikák hozzájárulása Ahhoz, hogy a postai piacok alakulására vonatkozó EK irányelvek és nemzeti politikák hozzájárulását (vagy hatását) megállapíthassuk, fontos, hogy különválasszuk az EK irányelvek és nemzeti politikák hatását attól a hatástól, amelyet más tényezők gyakorolnak a piaci fejleményekre. Továbbá össze kell hasonlítani a piaci fejleményeket azokkal a fejleményekkel, amelyek alternatív politikák esetében várhatók lettek volna, amit a módszertani szakzsargonban tényellentétes feltételnek (angolul counterfactual) hívunk. Például ha az A politika B politikára változik azzal a céllal, hogy még több munkahelyet teremtsen, a B politika csak akkor lenne pozitív hatással a foglalkoztatásra, ha a B politikát alkalmazva több munkahelyet lehetne teremteni, mint az A politika megvalósítása esetén. Az EK irányelvek és a nemzeti politikák piaci fejleményekre gyakorolt hatásának megállapításához ebben a részben használt módszertan magyarázatát a következő szövegben foglaltuk össze. A politikák és a szabályozás hatásának megállapítására használt módszertan Módszertani szempontból különbséget kell tennünk a fejlemények és hatások között. A hatás (pl. a postai irányelvek megvalósítása hatásának) megállapításához a tényleges (megfigyelt) fejleményeket (a tényleges eredményeket) össze kell vetnünk a tényellentétes feltétel szerint várt fejleményekkel (a várt eredményeket). Az elemzés részeként meghatározzuk a külső tényezők (pl. a technológiai fejlődés) hatását a tényleges fejleményekre (tényleges eredményekre). A módszertan egy egyszerű képlettel a következőképpen írható le:

E = (EF-re vonatkozóan korrigált O) mínusz ( a tényellentétes feltétel szerint EF-re vonatkozóan korrigált várt O); ahol E = politikák/szabályok hatása, O = eredmény (a releváns mutató tényleges változása), EF = külső tényező.

Tényellentétes állításként olyan helyzetet választottunk, amelyben a 97/67/EK irányelvet nem léptetik érvénybe, és nem tűzik ki célul a címzett küldemények piacának (fokozatos) liberalizálását. Dióhéjban a tényellentétes állításban a monopolhelyzetben lévő postai üzemeltető működését a szolgáltatás-minőségi szabályozás és az árszabályozás szabályozza, amelynek az a célja, hogy az árakat „megfizethető” szinten tartsa (cost plus módszer vagy ársapka), és átláthatóságot és diszkrimináció-mentességet követel meg.

A 8.7. táblázat az ECORYS arra vonatkozó becslését mutatja, az EK és a nemzeti politikák hogyan járulnak hozzá a postai piacok fejlődéséhez. Ezt a módszertant alkalmazva és az e tanulmány előző fejezeteiben bemutatott elemzés alapján az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: • Az EK irányelvek közvetlen hatást gyakorolnak a legtöbb nemzeti postai szolgáltató által jelenleg folytatott vállalati szerkezetátalakítási programokra, és erősítik az egybeolvasztásra irányuló tendenciát, s a privatizáció katalizátoraként hatnak; • Az EK irányelvek közvetlen hatást gyakorolnak a piac változásokra azokban az országokban, ahol az EK közbelépése nélkül romlottak volna a versenykilátások (a már bevezetett politikák visszavonásán keresztül); • A hatások zömét elsősorban a postai piacokon zajló tényleges verseny és annak fenyegetése, vagyis nem az EK irányelvek, hanem inkább a nemzeti politikák gerjesztik, tekintve, hogy a 97/67/EK és a 2002/39/EK irányelvek mekkora mértékű szabadságot adnak ezek nemzeti jogalkotásba való átültetéshez; ebből következnek a tagállamok közötti verseny kibontakozásában rejlő különbségek. Sok országban az EK irányelvek szükséges, ám nem elégséges feltételei ezeknek a hatásoknak; • A rendelkezésre álló adatok rámutatnak, hogy a verseny hozzájárul a címzett küldeményvolumenek növekedéséhez (vagy kisebb csökkenéséhez), fokozza az ügyfélközpontúságot, a termékdifferenciálást, új (értéknövelt) szolgáltatások kifejlesztését (a hibrid postai szolgáltatásokat is ideértve), és leszorítja a tömeges küldemények árát (vö. az 5. fejezetben, különösen az 5.4. pontban bemutatott regresszióelemzések és adatok); • Az utóbbi időben sok nemzeti postai üzemeltető kezd egyre nagyobb figyelmet fordítani a környezetvédelmi és a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatos stratégiák kialakítására és megvalósítására is, ami nagyrészt külső tényezőknek köszönhető. De részben a szolgáltatásminőség terén elért teljesítményben is javulást lehetne elérni, ha a szolgáltatásminőséggel kapcsolatos szabályokat a tényellentétes feltétel szerint hatékonyan betartatnák (az irányelvek nélküli helyzet).

8.7. táblázat

Az EK irányelvek és a nemzeti szabályok hatása a postai ágazat változásaira

Mutató

Megfigyelt változás

Külső tényezők hatása

Tényellentétes feltétel szerint várt változás

A szabályozás közreműködése a változásban (hatás)

Megjegyzés

Hatékony verseny

Az európai országok kisebbségében a címzett küldemények piacán beindult a verseny. Ezekben az országokban a nemzeti postai üzemeltetők megőrizték uralkodó pozíciójukat a címzett küldemények piacán, de bizonyos piaci szegmentumokban kiélezett versenyt tapasztalnak (például a nem időérzékeny küldemények és a DMküldemények terén Hollandiában).

Amennyiben a nemzeti postai üzemeltető forgalmiadó-mentessége a postai ágazati szabályozás területén kívül esik, ez a külső tényező akadályozza a verseny kialakulását a forgalmiadómentességet élvező ügyfeleknél.

Nem alakulna ki end-to-end verseny, ha a jogi monopólium fennmaradna. Az upstream verseny foka a küldeményegyesítés lehetőségeitől függne, ha az átláthatóság és a diszkriminációmentesség elvét alkalmaznák, valamint függne a nemzeti postai üzemeltető kialkudott upstream és downstream hozzáférésével kapcsolatos stratégiai döntéseitől. Például Franciaországban az upstream verseny nem igazán kapcsolódik a liberalizáció folyamatához, míg NagyBritanniában a hozzáférésért folytatott verseny kapcsolódik hozzá.

Bizonyos országokban a verseny fő mozgatórugója a keretszabályozás (változása). A legtöbb ország esetében (kivéve talán Svédországot) a Postai irányelvek a verseny kialakulásának szükséges, ám nem elégséges feltételének tekinthetők, figyelembe véve, hogy a postai irányelvek milyen mértékű szabadságot hagynak a tagállamoknak, miközben az irányelveket átültetik a nemzeti jogalkotásba.

Verseny akkor alakul ki, ha a postai piacot teljes mértékben liberalizálják, vagy a különböző szegmentumokat liberalizálják, feltéve, hogy az engedélyezés feltételei nem gátolják a verseny kibontakozását.

Úgy tűnik, hogy a szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény és az értékláncban a szolgáltatások fejlődése pozitív hatást fejt ki a címzett küldeményvolumenekre. Amennyiben a szolgáltatásminőségi szabályozás befolyásolja a szolgáltatásminőség terén elért teljesítményt, és az upstream piacot (lényegében) liberalizálták,

Az alacsonyabb árak, a jobb szolgáltatás, a fokozott ügyfélközpontúság, a termékdifferenciálás és új (értéknövelt) szolgáltatások kifejlesztése (és ezek kombinációja) révén az end-to-end és az upstream verseny (amennyiben ez utóbbi a Postai irányelv miatt a nemzeti szabályozással összefügg) is pozitív hatást gyakorol a küldeményvolumenekre.

A liberalizáció az értéklánc fejlesztésével, valamint előre és hátrafelé irányuló integráción keresztül elősegíti és/vagy lehetővé teszi az üzletfejlesztést.

A legtöbb országban, ahol endto-end verseny zajlik és néhány egyéb országban kialakult az értéklánc felső részében folyó verseny. Küldeményvolumen

Az érett postai piacú és mérsékelt GDP növekedésű országokban a teljes címzett küldeményvolumen vagy stabilizálódott (DE) vagy némileg csökkent (UK). A többi ország zömében a címzett küldemények volumene az utóbbi években növekedett. Más postai termékekkel összehasonlítva

A címzett küldemények volumene pozitívan korrelál a bruttó hazai termékkel. Az internet, a mobiltelefonálás, az SMS és az ehelyettesítés negatívan hat a tranzakciós küldemények, a levelek és képeslapok (C2C) volumenére. A megnövekedett környezetvédelmi aggályok szintén negatív hatást gyakorolhatnak a küldeményvolumenre,

A verseny jellegét a downstream hozzáférés meglévő rendszere is befolyásolja, ahogyan azt a nagybritanniai fejlemények mutatják (legalább is mind a mai napig).

Mutató

Árak






Megjegyzés

a tranzakciós küldemények, valamint a levelek és képeslapok (C2C) volumene csökkent a leginkább, míg a csomagok mennyisége gyorsan bővül.

noha a hatás most még nem erős. Az ez pozitív hatást gyakorolna a e-értékesítés pozitívan hat a küldeményvolumenekre. De a külső csomagok elosztására. tényezők hatása valószínűleg domináns lenne.

Az árak alakulása vegyes eredményeket mutat a tagországokban. Azokban az országokban, ahol kibontakozóban van a verseny, a tömeges küldemények ára jellemzően esik.

Az árakat befolyásolja a költségek változása, s így a bérek alakulása és a technológia fejlődése is.

Cost plus módszerű vagy ársapka szabályozást feltételezve a költségekkel (bérek) vagy az inflációval együtt az árak is emelkednének. Valójában semmi nem ösztönözne arra, hogy csökkentsék a termékek közötti kereszttámogatást, és az árakat a költséghez igazítsák.

A verseny és a fogyasztói árindex mínusz szabályozás is a hatékonyság javítására és az árak csökkentésére ösztönöz, különösen a tömeges küldemények esetében, ahol a verseny a legerősebb.

-

Az árak újbóli (a költségekhez való) kiigazítása az egyes küldemények árának növekedését eredményezheti.

A szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény országonként változó, s egyes országok nem teljesítik a kitűzött szolgáltatásminőségi normákat (pl. IE). Az általános tendencia szerint a szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény javul.

A technológia előmozdíthatja a szolgáltatásminőség javulását, de a technológia alkalmazása a vállalatvezetés döntése, nem pedig külső tényező.

A szolgáltatásminőség szabályozása esetén ez a szolgáltatás-minőségi célok elérésére és szükség esetén a teljesítmény javítására ösztönözne.

A szolgáltatás-minőségi szabályozáson túl a verseny a teljesítmény növelésére kényszeríti a nemzeti postai üzemeltetőket.

A termékdifferenciálás elmozduláshoz vezet a hagyományos szolgáltatásminőség terén elért teljesítménytől az „ígéret betartásának” figyelemmel kísérése felé (a D+7 szolgáltatás teljesen normális, ha a küldeményt egy héten belül kézbesítik, stb.).

Ügyfélközp ontúság

Az ügyfélközpontúság lassan kezd fontosabbá válni, de az ügyfelek e tekintetben még mindig nem elégedettek.

-

Egyértelműen semmi nem ösztönözne az ügyfélközpontúság fokozására.

Úgy tűnik, a nemzeti postai üzemeltetők fokozott ügyfélközpontúságát leginkább a verseny hajtja. A konkurens postai üzemeltetők jellemzően ügyfélközpontúak.

-

Termékdiffere nciálás

A fő változás az, hogy az új termékek kompromisszumot kínálnak az ár és az átfutási idő között,

-

Erre a fejleményre nem kerülne sor. A figyelem középpontjában a szolgáltatás-minőségi célok teljesítése és

A nagyobb mértékű termékdifferenciálás mozgatórugója az új piaci szereplők megjelenése és

-

(átfutási idő)

Mutató



pl. meghatározott napi kézbesítés. Bár gyakran a konkurens szolgáltatók kezdeményezik, a nemzeti postai üzemeltetők is egyre inkább kínálnak ilyen fajta termékeket. Termékinnováció / értéknövelt szolgáltatások (általános)

Termékinnováció / értéknövelt szolgáltatások (hibrid postai szolgáltatások)



a postai ellátási lánc rendszeroptimalizálása áll.

a (kibontakozó) verseny (különösen end-to-end).

Megjegyzés

A termékinnováció elsősorban nyomon követési technológiák alkalmazásával függ össze, valamint az értékláncon belüli hátrafelé és az előre történő integrációval (különösen a címzett reklámküldemények tekintetében).

A technológiai fejlődés lehetővé teszi a termékinnovációt és értéknövelt szolgáltatások kialakítását. A küldeményvolumenek ehelyettesítés miatti csökkenése új szolgáltatások kifejlesztésére ösztönzi a nemzeti postai üzemeltetőket.

Bizonyos mértékben alkalmaznák a technológiát az ügyfelek szükségleteinek jobb kielégítésére és a pénzügyi teljesítmény javítására. Ugyanakkor az ügyfélközpontúság fokozására és az ügyfelekre szabott szolgáltatások kifejlesztésére vonatkozó ösztönzés nem lenne túlságosan erős.

A verseny serkenti a termékinnovációt és értéknövelt szolgáltatások kifejlesztését. Az ügyfelek standard termékek helyett sokszor inkább megoldásokra vágynak. Néhány országban értéknövelt szolgáltatásokat kínálva is ki tudott bontakozni a verseny (D-engedélyek alkalmazása Németországban 2008. január 1-jéig), vagy a verseny lehetőségeket kínál (nyomon követő szolgáltatások a fenntartott területen Olaszországban).

A verseny jelentőségéből kiindulva ez a hatás erősebb a teljes mértékben liberalizált piacokon (noha az engedélyezési rendszer valóban akadályozza a versenyt) és olyan országokban, ahol teljes piaci szegmentumokat sikerült liberalizálni (DM-küldemények, városon belüli küldemények), mint az 50 g alatti, (szinte) minden postai termékcsoportot érintő fenntartott piacú országokban.

A hibrid postai szolgáltatások jelentősége egyre nagyobb. A nemzeti postai üzemeltetők zöme a hibrid postai küldeményvolumenek növekedéséről számol be, s a konkurens postai üzemeltetők is aktívan kiaknázzák a hibrid postai megoldásokat (nevezetesen BG, NL, SE és újabban UK).

A technológiai fejlődés veszélyt (ehelyettesítés) és lehetőségeket is rejt. A hibrid postai szolgáltatások kifejlesztése erre a veszélyre és lehetőségre adott válaszlépés.

Némely országban (pl. Svédországban) hibrid postai megoldásokkal sikerült a távoli területeken teljesíteni a szolgáltatásminőségi célokat. A technológiai fejlődésre válaszul a hibrid posta jelentősége növekedne.

A verseny további lökést ad a hibrid postai szolgáltatások kifejlesztéséhez. Ami a konkurens postai üzemeltetőket illeti: egyesek a számítógéppel generált előválogatásra építik jövedelmezőségüket (pl. NL, SE), az upstream verseny lehetőségeket teremt a hibrid szolgáltatásoknak (pl. UK), vagy a hibrid megoldások lehetőségeket kínálnak, ha e szolgáltatások terén szabad a verseny (BG).

-

Mutató





Megjegyzés

Termelékenység /

A nemzeti postai üzemeltetők a postai feldolgozás hatékonyságának javítását célzó (nagyobb) befektetéseket (pl. automatizált küldeményválogatás) valósítottak/valósítanak meg vagy terveznek. A konkurens postai üzemeltetők szervezetüket ehhez az üzleti modellhez kapcsolják; gyakran először a tömeges küldeményeket célozzák meg, majd később a kisebb küldeménycsoportokat, amelyek beruházásokat indukálnak a szortírozó berendezésekbe.

A privatizáció ösztönözte és az erőforrásokat is biztosította ezekhez a beruházásokhoz, mint láttuk azt a DPAG és a TNT viszonylag korai vállalati átszervezésénél és a Malta Poston belüli fejlemények esetében. A technológiai fejlődés lehetőséget kínál a postai feldolgozás hatékonyságának javítására és új szolgáltatások nyújtására.

A szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény céljainak javítása és a technológiai fejlődés által teremtett lehetőségek megragadása érdekében némi beruházásra kerülne sor a postai feldolgozás terén.

A kibontakozó (és potenciális) verseny tovább ösztönözte a postai üzemeltetőket, hogy növeljék a postai feldolgozás hatékonyságát, ami a küldeményfeldolgozó és válogató műveletek jelentős átszervezéséhez vezet. Az országok kisebb csoportjában (DE, PT és UK) az árszabályozás is a hatékonyság növelésére ösztönöz.

A jelenlegi szerkezet-átalakítási programok többsége a 2004-2010-es időszakra vonatkozik. Hosszabb távon minden országnál ugyanaz a tendencia figyelhető meg, noha a kisebb küldeményvolumenű és korlátozott befektetésre szánt erőforrásokkal rendelkező országok lassabban haladnak, mint mások. A konkurens postai üzemeltetők általi végrehajtott befektetések fejlődési szakaszuktól és a keretszabályozás adta lehetőségektől függ.

Egybeolvasztás és privatizálás

Egyértelműen megfigyelhető az egybeolvasztásra és a privatizálásra irányuló tendencia.

-

Ez a tendencia részben javítaná a pénzügyi függetlenség és a hatékonyság mértékét. A privatizáció főleg politikai megfontolásokon alapulna.

A közelgő teljes piacnyitás és a kibontakozó verseny megszilárdítja az egybeolvasztásra irányuló tendenciát és a privatizáció katalizátoraként hat.

Környezetvédel mi politikák

Egyre több nemzeti postai üzemeltető a vállalat társadalmi felelősségvállalásához (CSR) kapcsolódó stratégiákat és/vagy környezetvédelmi politikákat dolgoz ki, és beszámol azokról a végrehajtott intézkedésekről, amelyek mérséklik tevékenységének környezetre gyakorolt hatásait.

A politikusok és a lakosság körében élő környezetvédelmi aggályok fokozott környezettudatossághoz és oda vezettek, hogy sok vállalat CSR stratégiákat és programokat és/vagy környezetvédelmi politikákat dolgozott ki.

Többnyire ezt a változást külső tényezők irányítják, és akkor is bekövetkezett volna, ha a nemzeti postai üzemeltetők jogi monopóliuma változatlan maradt volna.

A többnyire külső tényezők által mozgatott verseny arra sarkallja a postai üzemeltetőket, hogy legyen CSR stratégiájuk, mint ahogy például Nagy-Britanniában egyes nagy ügyfelek is megkövetelik a postai szolgáltatásokra vonatkozó pályázati kiírásukban, hogy a pályázónak legyen CSR stratégiája.

automatizált küldeményválogatás & vállalati szerkezetátalakítás

A nemzeti postai üzemeltetők által bejelentett környezetvédelmi intézkedések többsége összekapcsolható a növekvő jövedelmezőséggel. A környezetvédelmi politikák nagy részéhez hosszú távú célok tartoznak, és néha kozmetikázásként értelmezhetők.

Mutató





Megjegyzés

Foglalkoztatás – szintje

A (közvetlen) foglalkoztatási szintek változását a termelékenység alakulása (automatizálás, racionalizálás) és a küldeményvolumenek változása mozgatja. A verseny miatt a nemzeti postai üzemeltetőktől egyes munkavállalók átvándorolnak a konkurens szolgáltatókhoz. Összességében a postai ágazatban közvetlenül foglalkoztatottak száma az elmúlt hat évben viszonylag állandó volt.

A DPAG és a TNT privatizációja ösztönözte a részvényesi érték vállalati átszervezésen keresztül történő növelését, a foglalkoztatási szint megfelelő (rövid távú) csökkentésével. A technológiai fejlődés lehetőséget kínál a postai feldolgozás hatékonyságának javítására (negatív) új szolgáltatások nyújtására (pozitív), és az ehelyettesítés miatt negatív hatást gyakorol a foglalkoztatásra.

Noha nem lenne (erős) ösztönzés a termelékenység növelésére, a szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény céljainak javítása érdekében a postai feldolgozásban bizonyos beruházásokra kerülne sor, ami negatívan hat a foglalkoztatásra. Végezetül a küldeményvolumen csökkenése nyomást gyakorolna a foglalkoztatási szintekre.

A foglalkoztatásra gyakorolt összhatása nem világos. A teljes piacnyitásra váró országok nemzeti postai üzemeltetői vállalati átszervezésre szánták rá magukat, amely a foglalkoztatottak számának csökkenését eredményezi. Amikor beindul a verseny, a (kézbesítésben kevésbé termelékeny) konkurens postai üzemeltetőknél az új munkahelyeken keresztüli foglalkozatás pozitív hatása, a csökkent méretgazdaságosság és az üzletfejlesztés (alacsonyabb árak, új termékek) valószínűleg felülmúlja a vállalati átszervezés negatív hatását.

A priori a foglalkoztatás változásainak jólétre gyakorolt hatásai nem egyértelműek. Ha például a termelékenységjavulás következtében a foglalkoztatás csökken, és az elbocsátott alkalmazottak másutt termelékenyebb munkát találnak, a jóléti hatás országos szinten pozitív.

Foglalkoztatás – szakképesítés megszerzése

A változások eltérőek. Sok országban a jelek szerint nincsenek jelentős változások. Egyes nemzeti postai üzemeltetők (pl. a La Poste) csökkentették a rugalmas és részmunkaidős foglalkoztatottak számát a teljesítménynövelés érdekében, miközben a TNT létrehozott egy új, kézbesítői (részmunkaidős) munkakört, amelyhez alacsonyabb szakképzettség szükséges. A konkurens postai üzemeltetők jellemzően olyan üzleti modellt alkalmaznak, amely viszonylag alacsony követelményeket támaszt a szakképzettséggel szemben (és ennek megfelelően alacsony bért kínál).

Sok országban a részmunkaidős állások kínálata bővült, különösen azok esetében, akik nem igénylik a teljes munkaidős foglalkoztatás utáni jövedelmet (akinek a társa is dolgozik, diákok, nyugdíjasok), lehetővé téve a részmunkaidős munkavégzésre épülő modell működőképességét.

A szolgáltatásminőség javításához kapcsolódó változásoktól eltekintve, valójában semmi nem ösztönözne a meglévő munkaköri szakképzettségi követelmények megváltoztatására.

A szakképesítésben történő változásokat leginkább a verseny alakulása mozgatja (és azokban az országokban kapja a legnagyobb hangsúlyt, ahol a verseny beindult).

A technológia alkalmazása általában nagyobb fokú szakosodáshoz, s ennek következtében bizonyos munkakörökben alacsonyabb munkakövetelményekhez vezet (főként a válogatás és a kézbesítés terén). Például az automatizált válogatás vagy a számítógépes előválogatás magas szintje csökkenti a kézi válogatás iránti igényt, és módosíthatja a kézbesítéshez szükséges munkaköri követelményeket.

Mutató





Megjegyzés

a postai feldolgozásban és a kézbesítésben dolgozó alkalmazottak esetében, és a nemzeti postai üzemeltetők gyakrabban részmunkaidős szerződéseket kínálnak. Új (értéknövelt) szolgáltatások kifejlesztése általában a munkakövetelmények bővülésével jár együtt.

Forrás: az ECORYS becslése a tanulmány különböző fejezeteiben szereplő információk és elemzés alapján. Megjegyzés: A tényellentétes állításban a monopolhelyzetben lévő postai üzemeltető (a címzett küldemények piacán) működését a szolgáltatá s-minőségi szabályozás és az árszabályozás irányítja, amelynek az a célja, hogy az árakat „megfizethető” szinten tartsa (cost plus módszer vagy ársapka), és átláthatóságot és diszkrimináció-mentességet követel meg.

8.5 Szabályozási aszimmetria és lehetséges hatása a belső piacra Az ECORYS szerint az országjelentésekben közölt adatok alapján a következő problémák szabályozási aszimmetriát okozhatnak, és negatív hatást gyakorolhatnak a belső piacra: • A tagállamok közötti alapvető különbségek azon szolgáltatások tekintetében, amelyek esetében a nemzeti postai üzemeltető nem számít fel forgalmi adót; • A különböző követelmények, amelyeket teljesíteni kell az engedély vagy postai szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó jogosultság megszerzéséhez (erre vonatkozóan a 2008/6/EK irányelv ad eligazítást); • A postai infrastruktúrához való hozzáférés szabályozottságának és/vagy az erre vonatkozó gyakorlati intézkedés eltérő mértéke, ideértve az is, hogy az együttműködési lehetőségekkel miként foglalkoznak a tagországok szintjén; • A küldeményekkel kapcsolatos különböző követelmények a tagországokban, különös tekintettel a helyi címzési formátumokra, a vonalkódokra, valamint a levelek és a csomagok közti különbség pontos meghatározásaira (nemzetközi piacon tevékenykedő postai üzemeltetők és ügyfelek számára lényeges); • A munkaügyi törvényhozás és különösen a valamennyi üzemeltetőre (a nemzeti és konkurens postai üzemeltetőkre egyaránt) érvényes kollektív bérszerződések, ha ezek ténylegesen tisztességtelen módon korlátoznák a versenytársak üzleti modelljét; • Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség (USO) definíciója a költségek és a finanszírozás tekintetében. Ha az egyetemes szolgáltatási kötelezettség definíciójának tagállamokat érintő jelentős különbségei megmaradnának, és ha ez (nagy) eltérésekhez vezetne a szolgáltatási kötelezettség (tagországi szinten számítandó) nettó költségében, az akadályozná a belső piac működését, így a verseny kibontakozását, ha a konkurens postai üzemeltetők kénytelenek lennének az egyetemes szolgáltatatási kötelezettség nettó költségek finanszírozásában részt venni.

8.6 A főbb megállapítások és következtetések összefoglalása Az ebben a fejezetben ismertetett elemzésből az derül ki, hogy egyértelmű összefüggés van a postai szabályozás és a piaci fejlemények között. A szabályozás hatása a verseny kialakulására A szabályozásnak a verseny alakulására gyakorolt hatását figyelembe véve a következőket állapíthatjuk meg: • A fenntartott terület csökkentése kevesebb, mint 100 g-ról kevesebb, mint 50 g-ra (ezáltal a címzett küldemények piacán további 7%-ot hozzáférhetővé téve) a jelek szerint nagyon csekély hatást gyakorolt a verseny alakulására az európai postai piacokon; • Az (általános) súlyhatár csökkentése helyett a címzett küldemények piacán a különböző szegmentumok liberalizációja inkább elősegíti a verseny kibontakozását. A DMküldemények (CZ, EE, IT, NL), a városon belüli küldemények (ES), a hibrid postai szolgáltatások (BG) és a „D-engedélyek” kibocsátásának liberalizálása (lehetővé téve a németországi konkurens postai üzemeltetőknek, hogy a teljes piacnyitásig értéknövelt másnapi kézbesítési szolgáltatásokat nyújthassanak) utat nyitott a verseny kibontakozásának, különösen, ha a verseny kialakulásának nincsenek további jelentős akadályai; • Az ECORYS szerint a jelenlegi hozzáférési rendszer befolyásolja a verseny jellegét és a hozzáférési rendszer számos aspektusát, s a hozzáférés szabályozása várhatóan nem az end-to-end versenyt, hanem inkább a hozzáférésért folytatott verseny kialakulását segíti elő. Az ECORYS úgy látja, hogy a törvényhozó és/vagy a nemzeti szabályozó hatóság szabályozó rendszert illető döntéseinek fő érvét (és indoklását) arra a végjátszmára kellene alapozni, amelyet a törvényhozó és/vagy a szabályozó szeretne elérni:

Ha ez a végjáték élénkíti az upstream versenyt, és (kvázi-monopol helyzetén keresztül) megőrzi a kézbesítésben a méretgazdaságosságot, akkor a kézbesítés költségéhez igazított (alacsony) hozzáférési árak indokoltak lehetnek;161 • ha a kívánt végjáték az end-to-end verseny (amely mellett a hozzáférésért folytatott verseny kiegészítő szerepet játszik), akkor a kiskereskedelmi ár mínusz elkerült költség elv alkalmazásának több értelme van; • ha a cél az end-to-end verseny upstream gyűjtő tevékenységekkel, akkor valószínűleg elegendő az átláthatóság és a diszkrimináció-mentesség elvét alkalmazni, és biztosítani, hogy a különböző ügyfelek postájának gyűjtését végző közvetítők is megkaphassák ugyanazokat a mennyiségi árengedményeket, mint a nagy ügyfelek. A piacnyitás hatása az egy főre jutó címzett küldeményvolumenre Az ECORYS által összeállított adathalmazt használó, az egy főre jutó címzett küldeményvolumenek adatait és potenciális magyarázó változók sorozatát tartalmazó regresszióelemzések szerint a piacnyitás és a verseny (ezen belül a tömeges küldemények alacsonyabb árai) pozitív hatást fejtenek ki a címzett küldeményvolumenekre. Egyebek között az az (a priori) várakozás, hogy a DM-küldemények szegmentumának liberalizálása üzletfejlesztéshez és nagyobb küldeményvolumenekhez vezet, empirikusan is bizonyítást nyert. Emellett statisztikailag szignifikáns korreláció áll fenn a szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény és az egy főre eső címzett küldeményvolumen között, még abban az esetben is, ha a GDP hatását is figyelembe vesszük. Az EK irányelvek és nemzeti politikák hatása a piaci fejleményekre Ahhoz, hogy a postai piacok változásaira vonatkozó EK irányelvek és nemzeti politikák hozzájárulását (vagy hatását) megállapíthassuk, fontos, hogy megvizsgáljuk a külső tényezők a piac alakulására gyakorolt hatását, és hogy a piac hogyan alakult volna más politikák esetében (a tényellentétes feltétel). Az EK irányelvek és a nemzeti politikák hatása a megfigyelt piaci változás és a tényellenes feltétel szerint várt változás különbsége lesz. Tényellentétes állításként olyan helyzetet választottunk, amelyben a 97/67/EK irányelvet nem léptetik érvénybe, és nem tűzik ki célul a címzett küldemények piacának (fokozatos) liberalizálását. Dióhéjban a tényellentétes állításban a monopolhelyzetben lévő postai üzemeltető működését a szolgáltatás-minőségi szabályozás és az árszabályozás irányítja, amelynek az a célja, hogy az árakat „megfizethető” szinten tartsa (cost plus módszer vagy ársapka) és átláthatóságot és diszkrimináció-mentességet követel meg. A 8.8. táblázat összefoglalja az ECORYS arra vonatkozó becslését, hogy az EK irányelvek és a nemzeti politikák miként járulnak hozzá a postai piacok alakulásához. Megállapítható, hogy a hatást gyakran a tényleges verseny vagy a postai piacokon folyó verseny veszélye generálja. A hatások ezért túlnyomórészt a nemzeti keretszabályoktól függnek, míg sok ország számára az EK irányelvek e hatások szükséges, ám nem elégséges előfeltételei. •

161

Itt jegyezzük meg, hogy az elkerült költséget könnyebb kiszámítani, mint a downstream kézbesítés költségét, és hogy ha a hozzáférési árak alacsonyabbak, mint a kiskereskedelmi árak mínusz az elkerült költség, a küldeményvolumenek átállítása end-to-endről (kiskereskedelem) a hozzáférésre a nemzeti postai üzemeltető pénzügyi teljesítményének rosszabbodását eredményezi. NagyBritanniában a Royal Mail pénzügyi hanyatlása is részben ennek a hatásnak tulajdonítható.

Az EK irányelvek közvetlen hatást gyakorolnak a legtöbb nemzeti postai üzemeltető jelenlegi vállalati átszervezési programjaira. Megszilárdítják az egybeolvasztásra irányuló tendenciát, a privatizáció katalizátoraként hatnak, és pozitív lökést adnak azokban az országokban, ahol a politika még habozik a liberalizálás kérdésében. Sok nemzeti postai üzemeltető környezetvédelmi és vállalata társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatos stratégiákat alakít ki és alkalmaz, ami nagyrészt külső tényezőknek köszönhető, míg részben a szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény is javulhatna, ha a szolgáltatásminőséggel kapcsolatos szabályokat a tényellentétes feltétel szerint hatékonyan betartatnák (az irányelvek nélküli helyzet). A szabályozási aszimmetriát és a belső piacot érintő kockázat Végezetül számos probléma létezik, amely szabályozási aszimmetriát teremthet, és negatív hatást gyakorolhat a belső piacra (különösen a forgalmiadó-besorolás, az engedélyezési körülmények, forgalmiadó-eljárás, engedélyezési feltételek, hozzáférés és együttműködő képesség, küldeményekkel kapcsolatos követelmények, munkaügyi törvényhozás és az egyetemes szolgáltatási kötelezettség meghatározása a költségek és a finanszírozás tekintetében). 8.8. táblázat Az EK irányelvek és a nemzeti szabályok hatása a postai ágazat változásaira (összefoglalás) Mutató


Hatékony verseny

Bizonyos országokban a verseny fő mozgatórugója a keretszabályozás (változása). A legtöbb ország esetében (kivéve talán Svédországot) a Postai irányelvek a verseny kialakulásának szükséges, ám nem elégséges feltételének tekinthetők, figyelembe véve, hogy a postai irányelvek milyen mértékű szabadságot hagynak a tagállamoknak, miközben az irányelveket átültetik a nemzeti jogalkotásba.

Küldeményvolumen

Az alacsonyabb árak, a jobb szolgáltatás, a fokozott ügyfélközpontúság, a termékdifferenciálás és új (értéknövelt) szolgáltatások kifejlesztése (és ezek kombinációja) révén az end-to-end és az upstream verseny (amennyiben ez utóbbi a Postai irányelv miatt a nemzeti szabályozással összefügg) is pozitív hatást gyakorol a küldeményvolumenekre.

Árak

A verseny és a fogyasztói árindex mínusz szabályozás is a hatékonyság javítására és az árak csökkentésére ösztönöz, különösen a tömeges küldemények esetében, ahol a verseny a legerősebb. Az árak újbóli (a költségekhez való) kiigazítása az egyes küldemények árának növekedését eredményezheti.


A szolgáltatás-minőségi szabályozáson túl a verseny a teljesítmény növelésére kényszeríti a nemzeti postai üzemeltetőket.

(átfutási idő) Ügyfélközp ontúság

Úgy tűnik, a nemzeti postai üzemeltetők fokozott ügyfélközpontúságát leginkább a verseny hajtja. A konkurens postai üzemeltetők jellemzően ügyfélközpontúak.

Termékdiffere nciálás

A nagyobb mértékű termékdifferenciálás mozgatórugója az új piaci szereplők megjelenése és a (kibontakozó) verseny (különösen end-to-end).

Termékinnováció

A verseny serkenti a termékinnovációt és értéknövelt szolgáltatások kifejlesztését. Az ügyfelek standard termékek helyett sokszor inkább megoldásokra vágynak. Néhány országban értéknövelt szolgáltatásokat kínálva is ki tudott bontakozni a verseny (D-engedélyek alkalmazása Németországban 2008. január 1-jéig), vagy a verseny lehetőségeket kínál (nyomon követő szolgáltatások a fenntartott területen Olaszországban). A verseny további lökést ad a hibrid postai szolgáltatások kifejlesztéséhez. Ami a konkurens postai üzemeltetőket illeti: egyesek a számítógéppel generált előválogatásra építik jövedelmezőségüket (pl. NL, SE), az upstream verseny lehetőségeket teremt a hibrid szolgáltatásoknak (pl. UK), vagy a hibrid megoldások lehetőségeket kínálnak, ha e szolgáltatások terén szabad a verseny (BG).

/ értéknövelt szolgáltatások (általános) Termékinnováció / értéknövelt szolgáltatások (hibrid postai szolgáltatások)

Mutató


Termelékenység /

A kibontakozó (és potenciális) verseny tovább ösztönözte a postai üzemeltetőket, hogy növeljék a postai feldolgozás hatékonyságát, ami a küldeményfeldolgozó és válogató műveletek jelentős átszervezéséhez vezet. Az országok kisebb csoportjában (DE, PT és UK) az árszabályozás is a hatékonyság növelésére ösztönöz.

automatizált küldeményválogatás & vállalati szerkezetátalakítás Egybeolvasztás és privatizálás

A közelgő teljes piacnyitás és a kibontakozó verseny megszilárdítja az egybeolvasztásra irányuló tendenciát, és a privatizáció katalizátoraként hat.

Környezetvédelmi politikák

A többnyire külső tényezők által mozgatott verseny arra sarkallja a postai üzemeltetőket, hogy legyen CSR stratégiájuk, mint ahogy például Nagy-Britanniában egyes nagy ügyfelek is megkövetelik a postai szolgáltatásokra vonatkozó pályázati kiírásukban, hogy a pályázónak legyen CSR stratégiája.

Foglalkoztatás –

A foglalkoztatásra gyakorolt összhatása nem világos. A teljes piacnyitásra váró országok nemzeti postai üzemeltetői vállalati átszervezésre szánták rá magukat, amely a foglalkoztatottak számának csökkenését eredményezi. Amikor beindul a verseny, a (kézbesítésben kevésbé termelékeny) konkurens postai üzemeltetőknél az új munkahelyeken keresztüli foglalkozatás pozitív hatása, a csökkent méretgazdaságosság és az üzletfejlesztés (alacsonyabb árak, új termékek) valószínűleg felülmúlja a vállalati átszervezés negatív hatását.

szintje

Foglalkoztatás – szakképesítés megszerzése

A szakképesítésben történő változásokat leginkább a verseny alakulása mozgatja (és azokban az országokban kapja a legnagyobb hangsúlyt, ahol a verseny beindult).

Felhasznált irodalom

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

ARCEP (2005). TNS Sofres, Behaviour and expectations of single piece mail users: a French study, study for the French regulator ARCEP, 2005. Boston Consulting Group (2007), “2 B, or not 2 B: that is the question” presented at the Post-Expo 2007 in Barcelona, by Marco Airoldi, www.postinsight.pb.com ComReg (2008). Millward Brown IMS, Postal services residential survey 2007, study for the Commission for Communications Regulation (Ireland), January 2008. Copenhagen Economics (2008). What is the cost of Post Danmark’s universal service obligation?, study for the Danish Chamber of Commerce, 2008. De Bas and Van der Lijn (2008). De Bas et al. (2008). Patrick de Bas et. al, "The impact of competition and regulation on development of productivity", presentation at the 16th conference on Postal and Delivery Economics, 31 May 2008, Albufeira. Patrick de Bas and Nick van der Lijn, “Development of competition in EU postal markets: the influence of the regulatory framework on the pattern of competition,” Chapter 15 in Competition and regulation in the postal and delivery sector, Michael Crew and Paul Kleindorfer, eds., Edgar Elgar, 2008, p.216-231. Diakovan (2005). “Economic Activity as a Driver of Mail”, Pitney Bowes Background Paper No.12 for the project “Electronic Substitution for Mail: Models and Results, Myth and Reality”, www.postinsight.pb.com . ECORYS (2005a). Development of competition in the European postal sector, study for DG Internal Market and Services, European Commission, July 2005. ECORYS (2005b). Barriers to competition in the German and UK postal market – does de jure liberalisation lead to de facto liberalisation?, study for the Dutch Ministry of Economic Affairs, December 2005. ECORYS (2008). Effect of minimum wage on competitors in the German postal market, study for the Dutch Ministry of Economic Affairs, April 2008. Florens, Marcy, and Toledano (2002). “Mail Demand in the Long and Short Term”, in: Crew and Kleindorfer (eds), Postal and Delivery Services: Pricing, Productivity, Regulation, and Strategy, Kluwer Academic Publishers, Boston. Gallet-Rybak et al. (2008). Gallet-Rybak, Moreno, Nadal, and Toledano, “The French postal market in the wake of the postal law of 2005,” paper presented at the Rutgers conference, Albufeira, May-June 2008. Jimenez (2005). “Electronic Substitution for Mail: Models and Results; Myth and Reality” presentation at the National Postal Forum in Nashville, TN. www.postinsight.pb.com . Nader (2004). “Mail Trends”, Pitney Bowes Background Paper No. 2 for the project “Electronic Substitution for Mail: Models and Results, Myth and Reality”, www.postinsight.pb.com . Nader and Lintell (2008). “Mail Trends, update”, Pitney Bowes Background Paper No. 2008-1 for the project “The future of mail”, www.postinsight.pb.com .

•

•

•

•

•

•

• •

Nankervis and Rodriguez (1995). “Aggregate Letter Traffic Demand in the United Kingdom and the Economy”, in: Crew and Kleindorfer (eds): Commercialization of Postal and Delivery Services, Kluwer Academic Publishers, Boston. Pimenta and Ferreira (1999). “Demand for Letters in Portugal”, in: Crew and Kleindorfer (eds), Emerging Competition in Postal and Delivery Services, Kluwer Academic Publishers, Boston. Postcomm (2005). 2005 Competitive market review, study for Postcomm (United Kingdom), November 2005. Postcomm (2007). Quadrant Consultants and BMS Research, 2007 Business customer survey, UK postal market, study for Postcomm (United Kingdom), 2007. Price Waterhouse (1999). Employment in the EU postal sector, study for the European Commission, February 1999. Walsh (2007). “Postal technology and the evolution of the European mail market,” Tim Walsh, Pitney Bowes International Strategy and Regulatory Affairs, presentation at an EC postal sector stakeholder workshop, Brussels, 11 December 2007. WIK-Consult (2005). WIK-Consult (2006). Main developments in the postal sector (2004-2006), study for DG Internal Market and Services, European Commission, May 2006.

I. függelék

Mellékletek

1. sz. melléklet Árszabályozás a tagállamokban

Árszabályozás Fenntartott

USO

Típus Egyéb

RPI -

RPI +

Cap

Költség

Előzetesen

Utólagosan

MEGJEGYZÉS

alapú AT Ország

X

X

X

X

X

Az árat a nemzeti szabályozó hatóság hagyja jóvá Fenntartott terület: előzetes szabályozás, USO utólagos szabályozás

BE

X

X

X

X

X

X

X

Ársapka a fenntartott területen és kisebb fogyasztói kosár USO: ársapka teljes tarifa Tömeges küldemények: CPI+

BG

X

X

CY

X

X

CZ

X

X

DE

X

Nem USO küldemények: maximális tarifák vagy tarifaképletek Állami támogatás az USO-nak X

X

X

X

X

X

X

X

Árszabályozás a nem USO szolgáltatásoknál, kizárólag a domináns üzemeltetőkre vonatkozóan.

X

X

Az árszabályozás a konkurens postai üzemeltetőre nem vonatkozik.

X

A tömeges küldemények áraihoz nincsen szükség a nemzeti szabályozó hatóság jóváhagyására. A monopóliumbizottság szerint a szabályozott árak a nemzeti postai üzemeltető által elért nyereség szintje miatt túlságosan magasak.

259


USO

Típus Egyéb

RPI -

RPI +

Cap

Költség

Előzetesen

Utólagosan

MEGJEGYZÉS

alapú DK Ország

X

X

X

X

X

Fenntartott szolgáltatások: előzetes szabályozás, Nem fenntartott USO szolgáltatások: ársapkaszabályozás. A viszonyítási alap a szolgáltatások fogyasztói árindexe.

EE

X

X

X

X

ES

X

X

X

X

Az árak 10%-os haszonkulcsot tartalmazhatnak. X

A fenntartott szolgáltatások előzetes jóváhagyást igényelnek, a nem fenntartott USO-k viszont nem, de felülvizsgálják. A fenntartott terület Spanyolországban magában foglalja a pénzes utalványozás teljesítését is, amely esetében az árak feltételezhetően szabályozottak.

FI

260

X

X

FR

X

X

X

GR

X

X

HU

X

IS

X

X

X

IE

X

X

X

IT

X

X

X

LT

X

X

X

X

LU

X

X

X

X

Nincsen fenntartott terület.

X

A fenntartott területen a szolgáltatások árainak változása jóváhagyást igényel; a nem fenntartott szolgáltatások az USO-ban értesítéskötelesek.

X

X

A fenntartott szolgáltatások előzetes jóváhagyást igényelnek, a nem fenntartott USO-k viszont nem, de felülvizsgálják.

X

X

A fenntartott szolgáltatások előzetes jóváhagyást igényelnek, a nem fenntartott USO-k viszont nem, de felülvizsgálják.

X

X

X

X

X

X

X

X

X X


USO

Típus Egyéb

RPI -

RPI +

Cap

Költség

Előzetesen

Utólagosan

MEGJEGYZÉS

alapú LV Ország MT

X

X

X

X

X

X

X

X

A nemzeti szabályozó hatóság azt tervezi, hogy 2008-ban projektet indít azzal a céllal, hogy a jövőben bevezesse a kiskereskedelmi árindex mínusz x rendszert.

NL

X

X

X

A nemzeti szabályozó hatóság feladata a kezdeti tarifák új jogszabályok szerinti meghatározása, később az árakat a kiskereskedelmi árindexhez igazítják.

NO

X

X

PL

X

X

PT

X

X

RO

X

SI SK

SE

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

A fenntartott szolgáltatások előzetes jóváhagyást igényelnek, a nem fenntartott USO-k viszont nem, de felülvizsgálják. 2008 óta előzetes árszabályozást vezettek be a fenntartott és az USO szolgáltatásokra.

X

Az USO felöleli a postai pénzügyi szolgáltatások nyújtását, amelyek szintén árszabályozás alá esnek. X

Az 1. osztályú egyes küldemények éves árnövekedése 500 grammig nem haladhatja meg a kiskereskedelmi árindexet. Egyéb USO szolgáltatások esetében utólagos felülvizsgálat.

261


USO

Típus Egyéb

RPI -

RPI +

Cap

Költség

Előzetesen

Utólagosan

MEGJEGYZÉS

alapú UK Ország

X

X

X

X

X

X

Az árszabályozás több éves időszakra vonatkozik, és termékek két „kosarának" formáját ölti - kényszerített és nem kényszerített termékek. A hozzáférési árakat is szabályozzák haszonrés-megőrzés formájában kiskereskedelmi szolgáltatásokkal


262

2. Melléklet listája Ország

A nemzeti szabályozó hatóságok

Nemzeti szabályozó hatóság neve

A postai egység alkalmazotti létszáma + további támogató személyzet (teljes 3+3* munkaid ős létszám) 10

Független?

AT

Rundfunk und Telekom Regulierungs- GmbH (RTR)

BE

Belga postai szolgáltatási és távközlési intézet (BIPT)

BG

Távközlési szabályozó bizottság (CRC)

5+5

igen

CY

A távközlésért és a postai szabályozásért felelős biztos hivatala (OCECPR)

0.9

igen

8

igen

28

igen

CZ DE

Cseh távközlési hivatal (CTO) Bundesnetzagentur (BNetzA)

igen

igen

DK

Færdselsstyrelse (Közlekedésbiztonsági és közlekedési hivatal)

4

igen

EE

Észt versenyhatóság

4

igen

(Konkurentsiamet) ES

Ministerio de Fomento

40

Új státusz/nem egyértelmű

FI

Finn távközlési szabályozó hatóság (FICORA)

8.5

igen

FR

ARCEP (Autorité de Régulation des Communications Electroniques et des Postes)

11

igen

GR

Nemzeti távközlési és postai bizottság (EETT)

[ismeretlen]

igen

HU

IS

Nemzeti Hírközlési Hatóság

Posta és távközlési igazgatóság (PTA)

[ismeretlen]

nem egyértelmű (1)

[ismeretlen]

igen

IE

Távközlés-szabályozási bizottság (ComReg)

7.5

igen

IT

Távközlési minisztérium

40

igen

LT

Távközlés-szabáyozási hatóság (RRT)

[ismeretlen]

igen

LU

Institut Luxembourgeois de Régulation

3

igen

(ILR) LV

Közüzemi bizottság (PUC)

[ismeretlen]

igen

MT

Máltai Távközlési Hatóság (MCA)

3

igen

Ország

NEMZETI SZABÁLYOZÓ HATÓSÁG NEVE

A postai egység alkalmazotti létszáma + további támogató személyzet

Független?

NL

Onafhankelijke Post- en Telecommunicatie Autoriteit (OPTA)

(teljes 2.7 munkaid ős létszám)

NO

Norvég posta- és távközlési hatóság (NPT)

5

igen

PL

Elektronikus távközlési hivatal

28

igen

PT

ICP - Autoridade Nacional de Comunicações (ICP-ANACOM)

[ismeretlen]

igen

RO

Nemzeti távközlési és informatikai szabályozó hatóság (ANRCTI)

[ismeretlen]

igen

SI

Posta- és elektronikai távközlési hivatal (APEK)

5

igen

12

igen

igen

(UKE)

SK

Postai szabályozó hivatal

SE

Post- och telestyrelsen (PTS)

9

igen

UK

Postai szolgáltatásokért felelős bizottság (Postcomm)

60

igen

Megjegyzés: * Az RTR-től 3 teljes munkaidős munkatárs segíti. Forrás: II. függelék, Országjelentések.

3. Melléklet Fogyasztói igények összefoglaló eredményei Delphi közvélemény-kutatás

Ebben a mellékletben az egyik közvélemény-kutatás adatait ismertetjük, amely során a postai szolgáltatásokat gyakran igénybe vevőknek tettek fel kérdéseket 22 különböző tagállamban fogyasztói igényeikkel kapcsolatosan.

1. Termékdifferenciálás Úgy tűnik, hogy a postai feladók több választási lehetőségre vágynak a szolgáltatási szintek, pl. a kézbesítés sebessége, a kézbesítés biztos időpontja, a jobban differenciált díjszerkezet (címzett tömeges küldeményeknél) tekintetében. Felismerhető-e ez (a trend)? Az Ön megítélése szerint a piaci szereplők megfelelően reagálnak-e a piaci igényekre, valódi ügyfélnek tekintik-e a vevőket, illetőleg kialakult-e már az igazi verseny? Min lehetne és kellene tovább javítani?

Azokban az országokban, ahol a piacot megnyitották (ez természetesen nem minden uniós államra igaz (teljes mértékben), a válaszadók többsége viszonylag nagy arányban tapasztalja a nagyobb ügyfélközpontúságot és a jobb árakon elérhető szolgáltatások minőségének javulását, különösen az új piacra lépők esetében. Ugyanakkor a versenytársak piaci részesedése még mindig (nagyon) alacsony, ami csupán korlátozott nyomást gyakorol a nemzeti szolgáltatókra, és következésképpen korlátozott hatást fejt ki annak magatartására, különösen a kis és közepes fogyasztóknak nyújtott postai szolgáltatások tekintetében. Megfigyelték azt is, hogy az új szolgáltatók az ígéretes piacra lépést követően néha szolgáltatás-minőségi problémákkal szembesülnek. Fontos, hogy a továbbiakban is nagy figyelmet fordítsanak arra, hogy egyenlő esélyeket teremtsenek a nemzeti üzemeltetőkre a verseny miatt nehezedő nyomás fokozása érdekében, s így javulhat a piac dinamikája (a fenntartott terület felszámolása vagy tovább csökkentése, a forgalmi adóval kapcsolatos problémák megoldása, a nemzeti szolgáltató által nyújtott (különálló) nagykereskedelmi szolgáltatásokhoz való tisztességes hozzáférés).

2. A verseny előnyei Ön szerint melyek lennének a versenyt lehetővé tevő piacnyitás rövid és hosszú távú előnyei, pl. fokozott ügyfélközpontúság és az ügyfelekhez igazított szolgáltatások, tartós nyomás a díjszabásra, több értékesítőt magában foglaló stratégia megvalósításának lehetősége? A versenynek mely előnyeit érzi vagy észleli már jelenleg is?

A válaszadók többsége szerint közép- és hosszú távon a díjszabásra nehezedő tartós nyomásnak kellene lennie a verseny fő előnyének. A verseny hatását azonban a piacon alig lehet érzékelni.

A felmérés a (speciális) postai szolgáltatások egyéni ügyféligényekhez való igazítását is viszonylag gyakran említi. A versenytársak jellemzően a piaci szegletekre irányítják figyelmüket, pl. speciális területekre, speciális küldeményfolyamokra, speciális célállomásokra. Fontos megjegyezni, hogy a tömeges küldemények lassan veszítenek jelentőségükből, míg a fókuszált küldeményfolyamok fontossága növekszik. Egyes válaszadók a szolgáltatások differenciálásának a jó minőségű alapszolgáltatások egyetemes elérhetőségére gyakorolt lehetséges negatív hatásait is említették. A megbízható egyetemes szolgáltatói csomag biztosítása szerintük maradjon kormányzati feladat.

3. Új vagy továbbfejlesztett szolgáltatások Ön szerint megfelelően reagál-e a postai szektor a kiegészítő szolgáltatások iránti igényre pl. távnyomtatás, gyűjtőszolgáltatások, a határokon átnyúló könnyebb és összehangolt postai szolgáltatások (jelenleg a nagy határon túli postai feladók különböző címzési és borítékformátumokkal szembesülnek)? A véleménye szerint min lehetne és kellene tovább javítani?

Az általános üzleti modell továbbra is a „nyomtatás és postázás” (print and mail). Ugyanakkor a távnyomtatás jelentősége egyértelműen növekszik, egyebek között a pozitív környezeti hatások miatt. Ez a fejlemény a jelek szerint csupán laza összefüggésben áll a verseny kialakulásával. A szabványos szolgáltatások nyújtása helyett a postai feladóknak a közepes és nagy ügyfelek logisztikai partnerévé kell válniuk, és közösen kell megpróbálniuk új üzleteket szerezni a zsugorodó, nyomtatásra épülő piacon. A határokon átnyúló postai folyamatok jelenlegi gazdaságtalanságainak felszámolását is úgy említik, mint az üzleti innováció egyik esélyét, míg az exportformalitások ésszerűsítése a jelek szerint ugyanolyan fontos, vagy talán még fontosabb, mint a címformátumok harmonizálása. A versenynek köszönhetően az ügyfél megtalálhatja a megfelelő egyensúlyt a kézbesítés sebessége és az ár között. Ez azonban nem érintheti hátrányosan a kézbesítési idő megbízhatóságát, pedig jelenleg néha ez történik. A minimális piaci teljesítményi szintek biztosítása érdekében szükség lehet a tartós kormányzati részvételre.

4. A verseny kibontakozása Elégedett-e a kialakult verseny fokával? Ön szerint melyek a verseny kibontakozásának főbb mozgatórugói és legfontosabb akadályai? Kellene-e módosítani a szabályozási politikákat?

Általánosságban a postai ágazatban a verseny kibontakozásáról nem alakult ki nagyon pozitív kép. Ahol a verseny (alapvető) feltétele a kialakult piac, ami nem minden esetben van így, a válaszreakció a tapasztalat szerint (nagyon) lassú, valamint regionális és helyi szinten összpontosul. Az egyenlő esélyek megteremtése és fenntartása érdekében folyamatos odafigyelésre van szükség . A jelenlegi keretszabályozásnak ehhez elvben elegendőnek kellene lennie, de a postai hálózat kiépítésének költségeit számításba véve a hálózathoz való hozzáférés még mindig gyenge elem. A keretszabályozás hatékony megvalósítása, biztosítva, hogy a fogyasztók is élvezhessék a piacnyitás előnyeit, valószínűleg fontosabb, mint a szabályok módosítása a teljes megvalósítás előtt.

A piac átláthatóságának kellene a figyelem középpontjába kerülnie. Hasonlóan figyelmet kell fordítani a határokon átnyúló postai szolgáltatások feltételeinek harmonizálására és az ezekre a postai folyamokra nehezedő adminisztratív teher csökkentésére (ehhez a szabályozás módosítására is szükség lehet).

Résztvevők listája Ország

szervezet típusa

név

1

Ausztria

Vállalat

Readers Digest

2

Belgium

Bank

Dexia

3

Belgium

Nemzeti Szabályozó Hatóság

4

Belgium

Vállalat

Readers Digest

5

Bulgária

Vállalat

Readers Digest

6

Ciprus


7

Csehország

Vállalat

Readers Digest

8

Dánia

Vállalat

Readers Digest

9

Észtország


10

EU

Kiadói fórum

11

Németország


12

Németország

Vállalat

Readers Digest

13

Görögország

CRO

KEPKA

14

Magyarország


15

Magyarország

Vállalat

Readers Digest

16

Írország

Vállalat

The Boat People

17

Írország

Jótékonysági intézmény

Concern

18

Olaszország

Vállalat

RCS

19

Luxemburg

Vállalat

Readers Digest

20

Málta


21

Hollandia

Vállalat

SNS Reaal

22

Hollandia

Vállalat

Readers Digest

23

Norvégia

Vállalat

Readers Digest

24

Lengyelország

Vállalat

Readers Digest

25

Portugália

Vállalat

VASP

26

Portugália

Vállalat

Readers Digest

27

Szlovákia


28

Szlovákia

Vállalat

29

Svédország


30

Svédország

Vállalat

Homeenter.com

31

Svédország

Vállalat

Readers Digest

32

Nagy-Britannia

Vállalat

BSkyB

33

Nagy-Britannia

Vállalat

BBC

34

Nagy-Britannia

CRO

Postwatch

35

Nagy-Britannia

Vállalat

Readers Digest

EADP

Readers Digest

4. melléklet A nemzeti postai üzemeltetők összköltségének arányában kifejezett munkaerőköltség

A munkaköltségarány-elemzés a nemzeti postai üzemeltetők éves beszámolóinak adatain alapul, amelynek báziséve a 2006 -os év. Azért 2006-ot választottuk bázisévnek, mert egyes üzemeltetők késve tették közzé auditált éves (pénzügyi) beszámolóikat. A következő táblázatra nézve bizonyos korlátozást jelent, hogy ezeket az adatokat kizárólag a postai ágazatra vonatkozóan elemezzük, mert az éves beszámolók a csoportok tevékenységéről közölnek adatokat. Ezért a csoportadatokat a fejezet szövegében kb. 10%-kal korrigáltuk. Ez egyéb adatok elemzésén is alapul, mint például változás a (válogató) személyzet összetételében és egyéb, ezekben az éves beszámolókban tárgyalt témák. Forgalom

269

Személyi jellegű ráfordítás

Ország

%

Átváltás

Forgalom

Pénznem


Forrás

€ 60.545.000.000

€ 18.616.000.000

Németország

30.75

DE

euró

60.545

euró (millió.)

18.616

AR 2006

€ 20.100.000.000

€ 11.841.000.000

Franciaország

58.91

FR

euró

20.100

euró (millió.)

11.841

AR 2006

€ 15.932.000.000

€ 5.396.000.000

33.70

IT

euró

15.932

euró (millió.)

5.369

AR 2006

€ 11.854.756.800

€ 7.812.410.400

Olaszorszá g Nagy-Britannia

65.90

UK

9.056

£ (millió.)

5.968

AR 2006

€ 10.060.000.000

€ 3.384.000.000

Hollandia

33.64

NL

euró

10.060

euró (millió.)

3.384

AR 2006

€ 2.230.500.000

€ 1.414.900.000

Belgium

63.43

BE

euró

2230,5

euró (millió.)

1414,9

AR 2006

€ 2.527.707.915

€ 1.058.110.290

Norvégia

41.86

NO

19.995

NOK (millió.)

8.370

AR 2006

€ 2.171.176.000

€ 1.418.138.000

Spanyolország

65.32

ES

€ 2.130.209.055

€ 1.042.083.000

Svédország

48.92

SE

€ 1.736.700.000

€ 1.063.000.000

Ausztria

61.21

AT

€ 1.550.600.000

€ 605.000.000

Finnország

38.98

FI

1,30905

0,126417

2.171.176

1.418.138

AR 2006

20.033

SEK (millió.)

9.800

AR 2006

euró

1736,7

euró (millió.)

1063

AR 2006

euró

1.550,6

euró (millió.)

604,5

AR 2007

0,106335

euró (1000)

Forgalom


Ország

%

Átváltás

DK

0,134099

Forgalom

Pénznem

11.462

DKK (millió.)

€ 1.537.042.738

€ 891.087.855

Dánia

57.97

€ 818.827.000

€ 578.120.000

Írország

70.60

IR

euró

818.827

€ 668.539.903

€ 430.121.276

Csehország

64.34

CZ

0,0398946

16.757.654

€ 661.265.465

€ 356.726.666

Magyarország

53.95

HU

0,003789

€ 653.486.000

€ 404.114.000

Portugália

61.84

PT

€ 250.252.311

€ 129.018.716

Szlovákia

51.56

SK

0,0309352

8.089.565.000

€ 229.302.979

€ 129.679.567

Szlovénia

56.55

SI

0,00417293

54.950.114

€ 153.700.000

€ 71.010.000

Luxemburg

46.00

LU

€ 69.230.337

€ 39.235.955

Bulgária

56.67

BG

135.553

€ 53.746.074

€ 30.172.281

Izland

56.14

IS

0,00950721

5.653.191

€ 52.302.476

€ 31.950.792

Litvánia

61.09

LT

0,28962

180.590

€ 45.076.463

€ 26.262.792

Lettország

58.26

LV

1,42287

31.679.959

€ 42.182.000

€ 28.093.000

Észtország

66.60

EE

euró

42.182

€ 16.928.652

€ 10.027.134

Málta

59.23

MT

2,32937

7.267.481

euró 1,958


Forrás

6.645

AR 2005

euró (1000)

578.120

AR 2006

CZK (1000)

10.781.441

AR 2006

174.522.424

HUF (1000)

94.147.972

AR 2006

653.486

euró (1000)

404.114

AR 2006

SKK

4.170.612.000

AR 2005

Sit (1000)

31.076.382

AR 2006

71,01

AR 2006

BGN (1000)

76.824

AR 2006

ISK (1000)

3.173.621

AR 2006

LTL (1000)

110.320

AR 2006

LVL

18.457.619

AR 2006

28.093

AR 2004

4.304.655

AR 2006

153,7

euró (millió.)

euró (1000) MTL

Megjegyzés: • Egyes országok egyszerűen azért nem szerepelnek a listán, mert az Éves beszámoló nem nyújt információt fontosabb pénzügyi adatokról, mint például a költségoldal és a termelékenységi adatok (GR, PL, RO, LU és CY); • Ezek az adatok valamennyi műveletet tartalmaznak, és egyes üzemeltetők a fő postai ágazat mellett mással is foglalkoznak, például expressz kézbesítés, logisztika, pénzügyi szolgáltatások és biztosítási szolgáltatások; • A kép a (nagy mennyiségű) postai feldolgozás esetében csak azért eltérő, mert a másik postai ágazat már kezdetektől fogva kevésbé élőmunka-igényes, és jobban támaszkodik az új technológiára és hajtják az értéknövelt megoldások; • A különböző üzleti területeken tevékenykedő postai üzemeltetők Csoportadatokra vonatkozóan közölnek pénzügyi adatokat, amely miatt az összehasonlítás kevésbé üzletiterület-specifikus; • Az ECORYS felkért minden nemzeti postai üzemeltetőt, hogy közölje a bér összköltséghez viszonyított arányát, de a többség nem adott részletes adatokat (hiszen közeleg a teljes liberalizáció határideje). Mindössze néhányan adtak konkrét választ internetes kérdőívünk kérdéseire. Forrás: II. függelék, Országjelentések.

270

5. melléklet

Ágazat szerkezete

AT

BE

Munkaügyi kapcsolatok a postai szolgáltatások ágazatában

Szakszervezet szervezettsége

Fő szolgáltató (ágazaton belüli foglalkoztatottság 83%-a)

Egy ágazaton belüli szakszervezet, Postai és távközlési dolgozók szakszervezete (Gewerkschaft der Post- und Fernmeldebediensteten, GPF)

Alternatív szolgáltatók

Két különböző szakszervezet (egy új)

Fő szolgáltató (ágazaton belüli foglalkoztatás kb. 70%-a)

Alternatív szolgáltatók (számuk bővül)

Hét szakszervezet (közalkalmazottak és magánszféra alkalmazottai)

Különböző szakszervezetek

A szakszervezet által lefedett munkahelyek aránya 80%

Munkaadói szervezetek

Nincsen ágazaton belüli szövetség

A vállalati megállapodás csak a fő szolgáltató munkavállalóira vonatkozik.

Teljes n.a. lefedettség.

kb. 20%

80%

Kollektív bértárgyalás: szintjei és lefedettség

Nincsen általános, ágazaton belüli szövetség.

n.a. Belga Futárszolgálatok Szövetsége (BCA)

Vállalati megállapodás.

Teljes Minden vállalatot le kell fedni ágazati kollektív lefedettség megállapodásokkal.

a magánszektorban Széles körű BG

271


Három szakszervezet

76%


lefedettség.van vállalati Csak a fő szolgáltatónál megállapodás.

CY

Ágazat szerkezete


A szakszervezet által lefedett munkahelyek aránya


Nincsen szakszervezet

--



a) Egy szakszervezet a közalkalmazottaknak. b) Két szakszervezet az órabérben fizetett alkalmazottaknak

Csupán kettő vállalatnál van szakszervezet

a) Nagyon magas b) n.a.

n.a.



Teljes Nincsen kollektív megállapodás lefedettség. Nincsen ágazaton belüli szövetség.

Négy magáncég tagja munkavállalói szervezeteknek.

Kollektív megállapodás vállalati szinten.

Széles A dolgozók többségét egyéni lefedettség. szerződések alapján foglalkoztatják.

Csak egy vállalati szintű megállapodás. Fő szolgáltató (erősen uralkodó) Alternatív szolgáltatók

Egy ágazati szakszervezet, a Postai dolgozók, távközlési és napilap-szolgálati szakszervezete (Odborový svaz zaměstnanců poštovních, telekomunikačních a novinových služeb, OSZPTNS)

36% (teljes szektor)

Egy szervezet jött létre kimondottan a kollektív megállapodás céljából, a Postai, távközlési és nyomdai elosztó ágazat cseh szakszervezete (Český svaz zaměstnavatelův poště,

Magas szintű kollektív megállapodás. Két vállalati megállapodás. Korlátozott mértékű lefedettség.

telekomunikacích a distribuci tsku)

DE


- Egy fő szakszervezet;

nagyon magas

Futár-, expressz-, csomag- és postai szolgáltatások munkabizottság (Arge KEP- und Postdienste e.V.)

CZ Alternatív szolgáltatók (számuk bővül)

272

- Két további szakszervezet n.a.

n.a.

n.a.

Említésre méltó kollektív megállapodás csupán a Deutsche Postnál van. Teljes lefedettség. A többi dolgozóra a többi ágazatban kidolgozott megállapodások vonatkoznak.

Ágazat szerkezete





Korlátozott mértékű lefedettség. DK

EE


Kettő szakszervezet (fúziók eredménye) a közalkalmazottaknak és a szerződés szerint dolgozóknak

90%


n.a.

n.a.


- Egy fő szakszervezet - Egy másik rivális szakszervezet

Alternatív szolgáltatók GR

ES

Egy szakszervez et

Maga s



--

Öt szakszervezet

n.a.

n.a.

n.a.

Fő szolgáltató (erősen uralkodó)

273


Nincsen ágazaton belüli szövetség. Az Észt posta és egy másik vállalat tagja az Észtországi munkaadók szövetségének (Eesti Tööandjate Keskliit, ETTK)

Egy fő szakszervezet (fúzió eredménye), Finn postai és logisztikai szakszervezet (Posti- ja logistiikka-alan unioni, PAU)

82%

Ágazati szintű kollektív megállapodás, plusz vállalati szintű tárgyalások.

Széles körű lefedettség A fő szolgáltatónál csak vállalati megállapodás van.

Teljes lefedettség. Nincsen kollektív megállapodás

n.a.

Fő szolgáltató (és egy leányvállalat): ágazaton belüli foglalkoztatás kb. 57%-a

Alternatív szolgáltatók FI

40%

A Post Danmark és néhány további vállalat tagja a Dán iparágak szövetségének (Dansk Industri, DI)


Vállalati megállapodások.

Teljes lefedettség. A Nemzeti általános kollektív bérszerződés szerint Nincsen ágazaton belüli szövetség

Munkaadói szervezet Tieto- ja tekniikka-alojen työnantajaliitto (TIKLI), amely a Finn iparágak szövetségének a tagja

A fő szolgáltatónál csak vállalati megállapodás.

Teljes n.a. lefedettség Ágazati szintű kollektív megállapodás. © Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Széles körű lefedettség

Ágazat szerkezete


FR




n.a.

n.a.

Hét szakszervezet (kettő közülük szövetségek tagja);

n.a.

- Kettő független szakszervezet



(Elinkeinoelämän keskusliitto, EK) Munkaadók postai ágazati kamarája (Chambre patronale du secteur postal) 2006. december 1-je óta

Nemzeti szintű megállapodások helyi szintű tárgyalásokkal kiegészítve.

Teljes lefedettség.

HU

IE


n.a.

n.a.


Nyolc szakszervezet

Maga s


n.a.

n.a.


Öt szakszervezet

Alternatív szolgáltatók IT

274


Szinte 100%

n.a. - Négy szövetségi szakszervezet; - Kettő független szakszervezet

70%-80%

a szociális partnerek közötti párbeszéd menetét a 2004-es megállapodás rögzíti Vállalati megállapodás minden vállalatnál. Nincsen ágazati szövetség, csak ágazati társadalmi párbeszédbizottságok

Vállalati megállapodások. Teljes lefedettség Vállalati megállapodások pár esetben

Nincsen ágazaton belüli szövetség.

Az AN Post az Ír Üzleti és Munkaadók Szövetségének a tagja (IBEC) A fő szolgáltató és a legnagyobb vállalatok a Szolgáltatóvállalatok szövetségéhez tartoznak (Federazione delle imprese

Kollektív megállapodás az An Postnál helyi és nemzeti szinten egyaránt.

Teljes lefedettség. n.a. Vállalati megállapodás. Teljes lefedettség.

Ágazat szerkezete





di servizi, FISE), tagja az Olasz iparágak szövetségének (Confederazione Generale dell’artigianato e della piccola e media impresa, CNA)

a kisebb vállalatok a Kézművesek és kisvállalatok nemzeti szövetségéhez tartoznak (Confederazione Nazionale dell’Industria Italiana, Confindustria);


LT


alacs ony

Egy ágazati szakszervezet, Litván távközlési dolgozók szakszervezete (Lietuvos ryšių darbuotojų profesinė sąjunga,

50%

Az ágazati megállapodás az expressz kézbesítő ügynökségekre és a CNA tagjaira is vonatkozik.


A fő szolgáltatónál csak vállalati Széles lefedettség. megállapodás.

LRDPS)

LU



--


- Egy szakszervezet a közalkalmazottaknak és az állami alkalmazottaknak;

Maga s

Teljes lefedettség. Nem lefedett



- Egy másik szakszervezet az állami dolgozóknak


275

n.a.

n.a.

Teljes lefedettség. n.a.

Ágazat szerkezete

LV




Egy ágazati szakszervezet,

59%

Távközlési dolgozók szakszervezete (Sakaru darbinieku arodbiedrība, SDA), 51%-os általános lefedettséggel


MT

NL


Két szakszervezet (az egyiket nem ismerik el)

95%


Négy szakszervezet

n.a.

n.a.

n.a.


73%–88%, a vállalat osztálya szerint


n.a.

n.a.

A fő szolgáltató az 1993-ban létrehozott NAVO, a valamilyen állami kapcsolódású vállalatokat képviselő Nincsen ágazaton belüli szövetség munkáltatói szervezet tagja

Nyolc szakszervezet

60%



- Egy fő szakszervezet, Távközlési dolgozók szakszervezete (Norsk Post- og Kommunikasjonsforbund, Postkom), fúzió eredményeképpen jött létre;



Vállalati megállapodás.

Teljes n.a. lefedettség. A fő szolgáltatónál csak vállalati megállapodás.

Teljes lefedettség. Nincs lefedve

--


276

A fő szolgáltató a Lett munkaadók szövetségének tagja (Latvijas Darba Devēju konfederācija, LDDK) Nincsen ágazaton belüli szövetség.


- néhány egyéb

PL



Alternatív szolgáltatók NO

n.a.



A fő szolgáltatónál vállalati megállapodás.

n.a. Teljes A szervezett szektoron belül háromszintűlefedettség. bértárgyalási modell.

Teljes lefedettség.

n.a.

Állami beavatkozással javítható vállalati megállapodás.

Ágazat szerkezete




A fő üzemeltető a Lengyel munkaadók szövetségének a tagja (Konfederacja Pracodawców Polskich, KPP)

PT

RO

SI


n.a.

n.a.


15 szakszervezet plusz két kisebb

85%

SK

277


alacs ony


Egy szakszervezet, Postai és távközlési szakszervezeti szövetség (Federaţia Sindicatelor din Poştă şi Comunicaţii, FSPC)

88%

n.a.


n.a.

n.a.

n.a.

--

60%

Kettő munkaadói szervezet: az egyik a Szlovén munkaadók szövetségéhez (Združenja delodajalcev Slovenije, ZDS) tartozik; a másik a Szlovén Kereskedelmi és Iparkamarához (Gospodarska Zbornica Slovenije, GZS)


A kis szolgáltatóknál nincsen szakszervezet.

Két szakszervezet

n.a.

65%-70%


Teljes lefedettség. Jelenleg a szakszervezetek kibővítésről tárgyalnak, hogy több nagyobb vállalatot is lefedjen

n.a.


Teljes lefedettség. n.a.




Közlekedési, postai és távközlési ágazati munkaadóinak szövetsége (Zväz


Teljes lefedettség. n.a. Ágazati kollektív megállapodás a postai és futártevékenységekre vonatkozóan;

plusz a fő szolgáltatónál vállalati kollektív megállapodás.

A fő szolgáltatónál Szélescsak körűvállalati megállapodás. lefedettség

Ágazat szerkezete




zamestnávateľov dopravy, pôšt a telekomunikácií, ZZDPT) Alternatív szolgáltatók

UK




Egy fő szakszervezet, Communication Workers’ Union (CWU)

n.a.

--

90%-nál nagyobb

n.a.


Teljes lefedettség. Nincsen kollektív megállapodás, még a multinacionális cégek fiókirodáiban sem.

Nincsen ágazati szervezet

Országos szintű kollektív megállapodás a foglalkoztatás feltételeiről, a Royal Mail Group különböző vállalatai közötti eltérésekkel.

Teljes lefedettség. Vállalati szinten nincsen kollektív megállapodás.

Korlátozott lefedettség Megjegyzés: n.a. nincs adat. Forrás: II. függelék, Országjelentések.

278

6. melléklet

A regresszió eredményei

A változók és adatforrások leírása A verseny címzett küldeményvolumenekre gyakorolt hatásának megállapításához a következő változókat vizsgáljuk: 1 Konkurens piaci üzemeltetők piacrészesedése: a konkurens piaci szolgáltatók egyesített piaci részesedése a címzett küldemények kézbesítésében; 2 Upstream hozzáférés: a versenyhez való széles körű hozzáférés fiktív változója (FR, UK esetében 1); 3 DM nyitottság: a DM-küldemények szegmentumában a liberalizáció fiktív változója (1, ha liberalizált); 4 TELJES PIACNYITÁS: a teljes piacnyitás fiktív változója (1, ha teljes a piacnyitás); 5 Qual1: a másnap kézbesített belföldi küldemények százalékos aránya; 6 Qual2: Qual1 mínusz a törvényben előírt küszöb (belföldi elsőbbségi küldemények esetén); 7 Elsőbbségi küldemény ára: egy elsőbbségi küldemény ára (20g, vásárlóerő-paritás tekintetében); 8 Tömeges küldemény ára: tömeges küldemény ára (20g, vásárlóerő-paritáson); 9 GDP/cap: egy főre jutó bruttó hazai termék (vásárlóerő-paritáson); 10 DM növekedés: a (címzett) DM-küldeményvolumenek növekedése; 11 Egy főre eső címzett küldemény (a függő változó):

Forrás: az 1-8 változó értékei a II. függelék, országjelentésekből származnak; a 9-es változó a Eurostattól származik; a 10-es és 11-es változó a UPU alapján, kiegészítve a II. függelék, országjelentésekből származó információkkal.

A szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény és az egy főre jutó bruttó hazai termék hatása az egy főre jutó címzett küldeményvolumenre Az egy főre eső címzett küldeményvolumen regressziója (n = 29) A szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény mínusz szolgáltatás-minőségi küszöb Értékek St E t-érték R2

(Qual2) 2.80

√ GDP/cap 2.66

1.34

0.33

51.13

2.09

8.12

-4.59

metszéspont -234.64

0.74

St E on Y

59.62

F

36.55

v1 = n – df – 1

2.00

Df

26.00

V2 = df

26.00

SS reg SS resid

259795.35

F eloszlás

0.00

92408.46

Megjegyzés: n = a regressziós becslésben szereplő országok száma. A 2,05 (vagy nagyobb) t-érték azt jelenti, hogy az együttható szignifikáns, a megbízhatósági szint pedig (legalább) 95%.

A verseny, a piacnyitás, a szolgáltatásminőség terén elért teljesítmény és az ár hatása a címzett küldeményvolumenekre Az egy főre eső címzett küldeményvolumen regressziója az elsőbbségi küldemények ára alapján (n = 29) Piaci részese dés

Upstrea m

Egy külde mény ára

St E

hozzáfér KONKU és RENS POSTAI 4.73 105.55 ÜZEME LTETŐ 3.23 40.13

23.89

TELJES 55.25 PIACN 38.17 YITÁS

t-érték

1.46

2.63

-0.34

Értékek

DM nyito ttság -8.11

√ GDP/

Qual2 1.82

-84.57

cap 2.36

1.33

61.04

0.29

metszéspo -171.35 nt 60.99

1.45

1.37

-1.39

8.03

-2.81

t-0.05

2.05

-

Igen (*)

-

-

-

-

igen

igen

t-0.1

1.70

-

igen

-

-

-

-

igen

igen

t-0.25

1.18

igen

igen

-

Igen

igen

igen

igen

igen

R

2

0.85

St E on Y v1 = n – 49.72 df – 1 Df F

21.00 17.35

V2 = df

21.00 7.00

F eloszlás

SS resid

51911.52

SS reg 300292.29 0.00 Megjegyzés: n = a regressziós becslésben szereplő országok száma. t-0.05 = 2.05 azt jelenti, hogy az együttható szignifikáns, a megbízhatósági szint pedig (legalább) 95%, ha a t-érték (legalább) 2,05, (*) igen = az adott megbízhatósági szinten szignifikáns. Forrás: II. függelék, Országjelentések; UPU; Eurostat.

A tömeges küldemények árának és az egy főre jutó bruttó hazai termék hatása az egy főre jutó címzett küldeményvolumenre Az egy főre eső címzett küldeményvolumen regressziója (n = 20) Tömeges küldemény ára -358.49

értékek St E

197.33

t érték

R2

√ GDP/cap

metszéspont

2.42

-79.44

0.41

102.83

-1.82

5.87

-0.77

0.05

2.10

-

igen (*)

-

0.10

1.73

igen

igen

-

0.71

St E on Y

54.48

F

21.17

V1 = n – df – 1

2.00

Df

17.00

v2 = df

17.00

SS reg SS resid

180221.79

F eloszlás

0.00

72378.12

Megjegyzés: n = a regressziós becslésben szereplő országok száma. t-0.05 = 2.05 azt jelenti, hogy az együttható szignifikáns, a megbízhatósági szint pedig (legalább) 95%, ha a t-érték (legalább) 2,05, (*) igen = az adott megbízhatósági szinten szignifikáns.

A piacnyitás és a tömeges küldemények árának hatása a DM-küldemények volumenének növekedésére A DM-küldemények volumenei növekedésének regressziója (n = 11) Piaci részesedés

0.05

2.26

0.10

1.83

KON KURE 3.74 NS 1.80 POST AI 2.08 ÜZE MELT Igen ETŐ

0.25

1.23

Igen

értékek St E t érték

R

2

30.26 DM nyitottság 12.23

124.80 Tömeges árak 44.43

48.34 metszéspont 17.29

2.47

2.81

2.80

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

v1 = n – df – 1

3.00

0.88

St E on Y

10.57

F

16.59

Df

7.00

v2 = df

SS reg

5565.25

SS resid

782.59

7.00

F eloszlás

0.00

Megjegyzés: n=11, mert (csak) 11 országból van adatunk a DM-küldemények volumenének növekedésére és a tömeges küldemények árára. t-0.05 = 2.26 azt jelenti, hogy az együttható szignifikáns, a megbízhatósági szint pedig (legalább) 95%, ha a t-érték (legalább) 2,05, (*) igen = az adott megbízhatósági szinten szignifikáns.

A DM-küldemények liberalizálásának hatása a DM-küldemények volumenének növekedésére A DM-küldemények volumenei növekedésének regressziója (n = 17) DM nyitottság

GDP/cap növekedés

metszéspont

értékek

26.17

65.14

17.41

St E

9.81

46.49

60.12

t value

2.67

1.40

0.29

R

2

St E on Y F Df

0.05

2.13

Igen

-

-

0.10

1.75

Igen

-

-

0.25

1.20

Igen

Igen

-

v1 = n – df – 1

2.00

0.35 19.10 3.85 14.00

SS reg

2944.72

SS resid

5354.83

v2 = df F eloszlás

Megjegyzés: n=17, mert csak 17 országból volt adatunk a DM-küldemények volumenének növekedésére.

14.00 0.05

A DM-küldemények liberalizálásának hatása a DM-küldemények volumenének növekedésére A DM-küldemények volumenei növekedésének regressziója (n = 17)

értékek St E t value

R2 St E on Y

DM nyitottság/: 22.76

metszéspo nt 101.15

9.80

6.73

2.32

15.04

0.05

2.13

Igen

Igen

0.10

1.75

Igen

Igen

0.25

1.20

Igen

Igen

0.26 20.18

F

5.39

Df

15.00

SS reg

2193.74

SS resid

6105.80

v1 = n – df – 1 v2 = df F eloszlás

Megjegyzés: n=17, mert csak 17 országból volt adatunk a DM-küldemények volumenének növekedésére.

1.00 15.00 0.03

7. melléklet A verseny kibontakozása

Az alábbi táblázat a verseny mértékének részletes áttekintését szemlélteti a különböző országokban piaci szegmentumonként. A verseny alakulásának összefoglaló áttekintése a postai piac főbb szegmentumaiban Ország

Ausztria

Expressz

Csomag

(van verseny?)

(fő piaci szereplők)

Igen (USP

USP (40%), DHL,

<3%)

Hermes Belgium

Bulgária Ciprus

Igen

Igen USP-Int (10%), helyi (0%)

USP (11%), TNT, Kiala, DPD, GLS

Címezetlen küldemények

Határokon átnyúló küldemények

Címezett küldemények 2004


USP (85%, a Feibrát is beleértve)

USP (60%)

1.6%

< 2%

BD (80%), USP (15-

Spring, SPI, DPD, DHL

< 2%

< 2%

20%), egyéb

USP> 99%

verseny van

USP> 99%

0%

USP-Int (10%), helyi (0%), DHL,

USP (99%)

USP (100%)

0%

NPO (25%), TNT (52%), Mediaservis

NPO (90%),

4.5%

5% (napilapok és magazinok nélkül)

3-5%

1-5% (nem tömeges)

5-6%

DM-küldemény: 8%, összesen: 45% 0%

UPS

0.5-1% (napila pok nélkül)

USP (80-

< 2%

Nem egyértelmű (kb. 30%) 0%

Gap V Cseh Közt.

Igen

USP (45%), DPD, PLL

(8%)

Dánia

Igen

NPO >85% (50%

USP (50-

NPO (90-

60%)

95%)

B2B) Észtország

Igen (USP 42%)

Finnország

Franciaország

Igen

Igen

USP (100%) USP (nem ismert)

USP, DHL, Adrexo, Kiala,

USP (100%)

USP (45%)

USP (50%), Adrexo (50%)

Igen

Görögország

Igen, 370 üzemeltető

Magyarország

Igen, USP

USP (38%) ?

USP (17%),

DHL, Spring, SPI,

85%), 8 fő versenytárs

Sogep

Németország

USP (100%)

n.a Különböző üzemeltetők

verseny van

USP (>80%) USP uralkodó pozíció

USP (magas)

1-2% (az Adrexo 2008ban kilépett a piacról)

5.3%

10.4%

< 1%

< 1%

0%

0% (DM-küldemények

Ország

Izland

Írország

Expressz

Csomag

(van verseny?)


(17%), DHL, GLS

DHL, GLS

USP (ügynök

USP (>

TNT, > 95%),

95%)

USP (< 50%)



Címezett küldeménye k 2004


nélkül)

USP (> 95%)

USP (>

0%

< 2%

95%)

USP (<

USP (< 40%),

50%), 5 fő versenytárs

2 fő versenytárs

USP- az országba:

0%

0-1% B2B: 10%

1-2%

5-15% (nem megbízható adat)

100%, USP- az országon kívülre: 75%

Olaszország

Igen (USP 11%)

Lettország

USP (11%), DHL, TNT,

USP (25%)

USP (14%),

Igen (USP 8%)

USP (53%), DPD, DHL

n.a.

USP (kb. 100%)

van verseny

USP (100%)

< 1%

< 1%

0%

1%

1-2%

1-2%

43 egyéb Litvánia

USP (68%)

USP (68% az országon kívülre, 100%

Luxemburg

Igen

USP (10%), Greco (USP), Dintec,

az országba) USP (75%), Lux USP (80%), DHL, Diffusion TNT, UPS, Fedex

TNT

Málta

Igen

Hollandia

Igen

USP (100%) USP (40%), DHL, Fedex, DPD,

van verseny

USP (100%)

0%

1%

NPO (48%, pl. Netwerk- VSP), DHL

USP, DHL, Fedex, DPD

4.1%

14%

n.a.

< 1%

0%

0%

egyéb

Norvégia

Igen

USP (62%)

USP (5560%)

USP (részesedés változó), Tollpost, DHL,

Lengyelország

Portugália

Románia

USP (50%)

USP (44%), 37 egyéb Igen

USP (25%),

USP (39%),

5 egyéb

91 egyéb

USP (44%),

n/a

n.a.

USP (98%)

< 1%

2% (becsült érték)

n.a

NPO (85%)

< 5%

< 5%

0%

1.9%

< 2%

0-5%

37 egyéb USP (13%), sok egyéb

Szlovákia

Szlovénia

Igen

USP (56%)

USP (65%), DPD, TNT,

TNT (66%), Kolos (AP,

USP (30%), DPD, TNT,

UPS

10%), SMS

UPS, Fedex

USP (100%)

USP (100%)

(USP 78%)

Ország

Expressz

Csomag

(van verseny?)



Spanyolország

Igen

van verseny

van verseny

Svédország

Igen

van verseny

USP (64%), SDR (30%),


n.a. van verseny


Címezett küldemények

7-11%

8.2%

7.0%

9.3%

< 1% E2E

< 1% E2E

2007

S-Post (5%) Nagy-Britannia

Igen (USP 8%), sok egyéb

USP (2%), sok egyéb

USP (25%), sok egyéb

USP- az országba: 90%, USP- az országon kívülre:

< 5% hozzáférés

20.2% hozzáférés (03/2007-03/2008)

33%

Forrás: lásd II. függelék, Országjelentések; ECORYS (2005a, 74-77. o.) a konkurens postai üzemeltetők piaci részesedése a címzett postai küldemények piacán 2004-ben, ha a II. függelék nem tartalmazza. Megjegyzés: n.a. jelentése ”nincs adat”.

Főbb fejlemények a postai ágazatban ( )

Recommend Documents