Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program
Hadházy Ágnes (2006) Pedagógusok véleménye a Gyermekprogramról postai kérdıív alapján
A Köznevelés és a Mentor útján kiküldött kérdıív 262 pedagógust késztetett válaszadásra. A válaszok egyéni és csoportos kitöltés útján is születtek, mert a Mentor például rendezvényein töltette ki a kérdıíveket, míg az elektronikusan, azonos helyrıl visszaküldött kérdıívek egy csoportján is látszik, hogy – reméljük az érintettek egyetértésével – egy kéztıl származhatnak a válaszok. A kérdıívek így megállapíthatóan 15 megyébıl, illetve Budapestrıl érkeztek (lásd 1. sz. melléklet Megye és település jegyzék), kb. 15 százalékukról nem állapítható meg a megyei hovatartozás. A válaszolók több mint kétharmada nı, 13 %-uk 30 év alatti, több mint felük 31 és 50 év közötti, míg 35 %-uk 50 év fölötti. Település szerinti megoszlásuk alapján 44 %-uk tanít Budapesten, a fennmaradó 55 százalék iskolája az 1. sz. mellékletben felsorolt 15 megye területén oszlik meg: megyeszékhelyen 19,5 %, más városban 29 %, falun 6,9 százalék tanít. Iskolatípus szerinti megoszlásban a válaszadók 45,8 %-a óvodában illetve általános iskolában, 10,3 %-uk középiskolában, míg 41,6 százalékuk középiskolai kollégiumban dolgozik. Beosztás szerint 6,5 %-uk vezetı, 30 %-uk osztályfınök, míg 63 %-uk tanítói/tanári munkakörben dolgozik. A válaszolók iskolája egynegyed részben szegény/roma, 70 % felettié átlagos/vegyes, míg alig 2 százalékuké elit jellegő. A szegény és roma gyerekek aránya nem dolgozható fel, mert félreérthetı volt, így a válaszok nem beazonosíthatóak.
1. kérdés (Az Ön tapasztalata szerint valóban társadalmi alapkérdés-e a gyermekszegénység, és mennyire súlyos különbözı színtereken?)
A válaszadók tapasztalata szerint országosan súlyos a gyermekszegénység (a nagyon és közepesen súlyos választ adók aránya 88,6 %), azonban minél közelebb kerülünk szőkebb pátriájukhoz, a probléma veszít súlyosságából (az osztályukban, ahol tanítanak már fenti arány csak 65 %). A budapesti válaszadók átlag 80 százalékban tekintik nagyon vagy közepesen súlyosnak a gyermekek szegénységét országosan, településen, iskolai szinten 1
Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program
és az osztályokban, míg a más településen lakók esetében ez az arány a 70 % körül mozog. A más településen lakók véleménye az, hogy országosan a legsúlyosabb ez a jelenség, míg a legközvetlenebb környezetükben (osztályaik) a legalacsonyabb. A budapestiek esetében kiegyenlítettebb a helyzet. Az iskolatípus szerinti megoszlások azt mutatják, hogy az alapfokú oktatásban dolgozók sokkal súlyosabbnak érzik a gyermekszegénység helyzetét, mint a középfokú tanintézetben tanítók, különösen saját iskoláikban és osztályaikban.
2. kérdés (Mennyire tartja jellemzınek az Ön iskolájában a szegénység különbözı formáit, következményeit?) A szegénység különbözı formái és következményei közül a válaszadók iskoláiban a legjellemzıbb a gyerekek helytelen táplálkozása (56 %), a családok túl alacsony jövedelme (45 %) illetve, hogy a gyerekek nem nyaralnak (35,5 %), nem sportolnak (33,2 %) és a szülık munkanélküliek (32,8 %). A legkevésbé jellemzı, hogy a családok cigánytelepen, szegénytelepen élnek (62,6 %), hogy a gyerekeknél hiányozna a meleg ruha vagy a téli cipı (58 %). Érdekes, hogy a válaszhiány aránya magasabb (8 % körüli) - szemben a jellemzı 1-5 százalékkal -, a következı esetekben: a családok életkörülményei (lakás külsı és belsı körülményei) és a gyerekek iskolán kívüli tevékenysége (nyaralás). A szegénység különbözı megnyilvánulásainak sorában nincs jelentıs eltérés, ha a budapestiek és a más településen élık válaszait vetjük össze az átlaggal, kivéve egy esetet: a budapestiek szerint jellemzıbb, hogy a családok lakáshelyzete rossz (zsúfolt, nincs komfort). Iskolatípus szerinti bontásban a szegénység különbözı formái és következményei közül nagyobb mértékben jellemzı az alapfokú oktatásra az, hogy a családok telepen élnek, hiányos a meleg ruházatuk, rossz a lakáshelyzetük, a szülık nem fizetik be a gyerek iskolai étkezését és a gyerekek nem esznek eleget.
3. kérdés A Program fı céljai közül kiemelkedıen indokoltak: az iskolák jobb technikai felszereltsége, a képességek fejlesztése korai életkorban és az iskolai épületek
2
Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program
modernizálása. Legkevésbé indokoltnak az iskolai étkezés fokozatos ingyenessé tételét, az iskolákon belüli szegregáció csökkentését, a több roma pedagógust és az iskolák közötti szegregáció csökkentését tartják a pedagógus válaszadók. A fı célok közül azonban a legnagyobb valószínőséggel csak a napközik programjának javítását (42 %) tartják a tanárok. A legnagyobb arányban nem megvalósítható pedig szerintük az iskolai étkezés fokozatos ingyenessé tétele. A válaszadók több mint fele szerint kicsi a valószínősége, hogy a nagyon indokolt iskolai felszerelés javítás megvalósítható lenne. A megvalósíthatóságra vonatkozó kérdések esetében a legnagyobb a bizonytalan válaszadók vagy a választ nem adók aránya: a 20 és a 38 % között mozog. A kérdéssel kapcsolatos véleményekben nincs jelentıs eltérés településszerkezetre az indokoltság vonatkozásában. Az iskolatípusra bontott válaszok esetében indokoltabbnak tartják az alapfokú oktatásban dolgozók a képességek fejlesztését korai életkorban, illetve a több fejlesztı pedagógus alkalmazását. A megvalósíthatóságra vonatkozó válaszok nem mutatnak lényeges eltérést az alapsortól, sem a településszerkezetre bontásakor, sem az iskolatípus szerinti szétválogatással.
4. kérdés Itt eszközöket sorol fel a kérdés, amelyek a Program megvalósításához segítenék hozzá a pedagógusokat. A válaszadók a szociális munkás alkalmazása kivételével a többi eszköznek 50 % feletti arányban „nagyon fontos” minısítést adtak, elsı helyre a nagyobb anyagi megbecsülést a nehéz helyen tanítóknak elemet helyezték (77 %). Kismértékben térnek csak el a további elemek, a legkevésbé fontosnak talán az iskolán belüli szociális munkás alkalmazását tartották (42 %). A településszerkezet és az iskolatípus szerinti bontás kimutatja, hogy Budapesten és az alapfokú oktatásban az alapeloszláshoz képest nagyobb arányban lenne szükség az iskolán belüli szociális munkás alkalmazására. Szorosabb együttmőködésre a gyermekjóléti szolgálattal és a nevelési tanácsadókkal viszont a középfokú oktatási intézményekben dolgozók szerint lenne nagyobb szükség.
3
Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program
1. sz. melléklet Megye és településjegyzék Baranya-megye: - Mohács Bács-Kiskun-megye: - Baja Békés-megye: - Békéscsaba Borsod-Abaúj-Zemplén megye: - Kántorjánosi - Miskolc - Sajóvárkony - Sátoraljaújhely Budapest Fejér-megye: - Székesfehérvár Gyır-Sopron-megye: - Gyır - Mosonmagyaróvár - Sopron Hajdú-Bihar-megye: - Debrecen Heves-megye: - Heves - Kerecsend Jász-Nagykun-Szolnok megye: - Jászberény - Kunmadaras Nógrád-megye - Szirák Somogy-megye: - Kaposvár - Nagykanizsa - Siófok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: - İr - Tokaj Tolna-megye: - Tolna Zala-megye: - Zalaegerszeg Veszprém-megye: - Veszprém
4
Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program
2. sz. melléklet ALAPSOROK ÖSSZESÍTÉSE %-ban (feldolgozott kérdıívek száma: 262 db) 1.
Az Ön tapasztalata szerint valóban társadalmi alapkérdés-e a gyermekszegénység, és mennyire súlyos különbözı színtereken?
Mennyire súlyos probléma a gyermekek szegénysége? Országosan Az Ön településén Az Ön iskolájában Azokban az osztályokban, amelyekben Ön tanít
2.
Nagyon súlyos 29,4 17,6 21,0 18,3
Közepesen súlyos 59,2 59,9 55,0 46,9
Nem súlyos 2,7 17,2 21,4 28,2
8,8 5,3 2,6 6,5
Mennyire tartja jellemzınek az Ön iskolájában a szegénység következményeit?
Szülık munkanélkülisége Családok túl alacsony jövedelme Családok cigánytelepen, szegénytelepen élnek Gyerekeknél hiányos a meleg ruha, téli cipı Családok lakáshelyzete rossz (zsúfolt, nincs komfort) Családok nem fizetik be az iskolai nem kötelezı programokat A szülık nem fizetik be a gyerek iskolai étkezését Gyerekek helytelenül táplálkoznak (Cola, csoki, Mc Donald’s) Gyerekek nem esznek eleget, éhesen jönnek iskolába Gyerekek nem sportolnak Gyerekek nem nyaralnak Gyerekek nem jutnak számítógéphez Gyerekek sokat hiányoznak Más probléma, kérjük, nevezze meg:
Nem tudom
különbözı formáit,
Nagyon jellemzı 32,8 45,4 8,0
Közepesen jellemzı 53,1 45,8 21,4
Nem jellemzı 9,9 5,7 62,6
Nem tudom, bizonytalan 4,2 3,1 8,0
5,0
35,1
58,0
1,9
17,6
46,6
27,1
8,8
24,8
44,3
22,9
8,0
11,5
40,8
42,0
5,7
56,1
31,7
10,3
1,9
15,6
38,9
40,8
4,6
33,2 35,5 16,0 26,7
49,6 48,1 47,7 40,5
16,0 7,6 30,9 32,1
1,1 8,8 5,3 0,8
5
Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program 3.
Mi a véleménye a Program fı céljairól, mennyire tartja ezeket indokoltnak, illetve megvalósíthatónak:
INDOKOLT
Családi pótlék indexelése évente Családi pótlék növelése 3 és több gyerekeseknél Iskolák közötti szegregáció csökkentése Iskolákon belüli szegregáció csökkentése Iskolai étkezés javítása Iskolai étkezés fokozatos ingyenessé tétele Képességek fejlesztése korai életkorban (pl., Biztos Kezdet program) Napközik programjának javítása Több fejlesztı pedagógus Több roma pedagógus Iskolai épületek modernizálása Iskolák jobb technikai felszereltsége
4.
Nagyon
Közepesen Kevéssé
46,6
21,8
48,1
MEGVALÓSÍTHATÓ
5,3
Nem Nagy Kis Nem tudom, valószí- valószíbizony- nőséggel nőséggel talan 26,3 34,7 23,7 3,4
Nem tudom, bizonytalan 38,2
33,2
11,1
7,6
34,7
35,1
5,7
24,4
28,6
39,9
22,9
9,2
18,7
38,5
15,6
27,1
27,5
34,7
23,3
14,5
27,9
32,4
10,7
29,0
48,5 28,6
35,5 41,6
13,0 24,0
3,1 5,7
33,6 11,5
38,5 33,2
8,0 27,5
19,8 27,9
69,8
23,3
2,3
4,6
35,9
34,0
5,7
24,4
45,4
36,6
9,5
8,4
42,0
32,8
1,9
23,3
61,1
27,9
3,8
7,3
31,3
30,2
9,9
28,6
26,0 69,4
35,9 23,7
23,3 3,4
14,9 3,4
14,1 13,0
35,1 43,9
17,6 16,8
33,2 26,3
74,0
20,6
2,7
2,7
14,9
50,8
10,7
23,7
Milyen segítséggel tudnának a pedagógusok hatékonyan közremőködni a Program megvalósításában? Mennyire fontosak a felsorolt eszközök?
Nagyon fontos
Nagyobb anyagi megbecsülés a nehéz helyen tanítóknak Több célzott továbbképzés Segítség a szülıkkel való kapcsolat, javításában Szorosabb együttmőködés a gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval stb. Iskolán belül pszichológus alkalmazása Iskolán belül szociális munkás alkalmazása Más, kérjük, nevezze meg:
Közepesen fontos
Nem fontos
77,1
16,0
1,5
Nem tudom, bizonytalan válasz 5,3
51,9 59,5
42,0 36,3
2,7 1,9
3,4 2,3
51,5
42,7
2,3
3,4
58,0
33,2
4,6
4,2
41,6
40,0
12,2
6,1
6
Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program 6.
A válaszok értelmezése érdekében kérjük, válaszoljon az alábbi személyesen Önre vonatkozó kérdésekre:
7. a) Milyen iskolában tanít? (Általános, Gimnázium, stb.) HOL TANÍT
Beosztása: 4,6 % nincs válasz Igazgató: 6,5 Oszt.fınök: 30,2
Tanító/Tanár: 62,6
Általános iskola és óvoda 45,8 Középiskola
10,3
Kollégium Más, éspedig:
41,6
b) Hol van az iskola? Budapest Megyeszékhely Más város Község, Falu c)
44,3
egyéb település 19,5 29,0 6,9
55,4
Hogyan jellemezné az iskolát, ahol (legtöbbet) tanít? Általános jellemzés (X jel) Inkább szegény/roma Inkább átlagos, vegyes Inkább elit jellegő
Kb. hány % lehet a szegény és roma gyerekek aránya?
24,8 71,0 2,3
d) Az Ön neme: Férfi Nı e)
30,5 68,7
Az Ön életkora: 30 év alatt 31-50 éves 50 év fölött
12,6 51,9 34,7
7
Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program 3. sz. melléklet
Településtípus szerinti megoszlások 1. Az Ön tapasztalat szerint valóban társadalmi alapkérdés-e a gyermekszegénység, és mennyire súlyos különbözı színtereken? Mennyire súlyos probl. a gyermekszegénység?
Budapest
Ö: 116
Más település
Ö: 145
Nagyon súlyos
Közepesen súlyos
Nem súlyos
Válasz hiány
Nagyon súlyos
Közepesen súlyos
Nem súlyos
Válasz hiány
Országosan
31,9
53,4
2,6
12,1
27,6
63,4
2,8
6,2
a települ-én
13,8
67,2
10,3
9,5
21,1
53,8
22,8
2,8
az isk-ban
20,7
59,5
15,5
4,3
21,4
51,0
26,2
1,4
az oszt-ban
15,5
55,2
21,6
7,8
20,1
40,0
33,8
5,5
2. Mennyire tartja fontosnak a szegénység különb. formáit, következményeit a saját településén? Formák, következmények Budapest Ö: 116 Más település Ö: 145 mennyire jellemzık nagyon
közepesen
nem
v.h.
nagyon
közepesen
nem
v.h.
Szülık m.nélkülisége
26,7
57,8
8,6
7,8
37,9
49,7
11,0
1,4
Csal. túl alacsony jövedelme
50,0
47,4
6,0
5,2
42,1
51,7
5,5
0,7
Cigány/szegénytelep Hiányos téli ruházat
7,8 1,7
17,2 40,5
65,5 54,3
10,3 3,4
8,3 7,6
24,8 31,0
61,4 60,7
5,5 0,7
Lakáshelyzetük rossz
23,3
62,6
16,4
7,8
13,1
42,1
35,9
9,0
Nem fizetnek prog-at
29,3
40,5
23,3
6,9
21,4
47,6
22,8
8,3
Nem fizetnek iskolai étkezést Helytelen táplálkozás (cola, csoki, m`ci)
7,8
47,4
36,2
8,6
14,5
35,2
46,9
3,4
68,1
23,3
7,8
0,7
46,9
37,9
12,4
2,8
Nem esznek eleget
13,8
44,8
33,6
7,8
17,2
34,5
46,2
2,1
Nem sportolnak
37,1
43,1
18,1
1,7
30,3
55,2
13,8
0,7
Nem nyaralnak
43,1
43,1
7,8
6,0
23,4
52,4
13,8
10,3
Nem jutnak szgép-hez
15,5
53,4
24,1
6,9
16,6
43,4
35,9
4,1
Sokat hiányoznak
31,9
37,1
30,2
0,9
22,8
42,8
33,8
0,7
8
Gy ermekszegénység Elleni Nemzeti Program 3. Mi a véleménye a Program fı céljairól, mennyire tartja ezeket indokoltnak, illetve megvalósíthatónak?
INDOKOLT A Program céljai
Budapesten Nagyon
Közepesen
Cs.p. indexelése Cs.p. növelése 3 v t.
47,4 49,1
Isk.köz. szegr. csök.
Ö: 116
MEGVALÓSÍTHATÓ
Más településen
Ö: 145
Budapesten
Kevéssé
v.h.
Nagyon
Közepesen
Kevéssé
v.h.
Nagy valósz.
Kis valósz.
13,8 36,2
4,3 5,2
36,2 9,5
47,6 47,6
28,3 31,0
6,2 15,9
17,9 5,5
29,3 25,9
28,4
31,0
25,9
14,7
29,0
46,2
20,7
4,1
Isk.bel. szegr. csök.
30,2
29,3
23,2
17,2
25,5
40,0
22,8
Isk. étkezés javítása
59,5
30,2
6,0
4,3
40,0
40,0
Isk. étk. Ingyenes
30,2
37,1
23,2
9,5
27,6
Kép.fejl. korán
69,8
25,0
1,7
4,3
Napközi prog. javítás
50,9
32,8
6,9
Több fejl. Pedagóg.
62,9
25,9
Több roma pedag.
24,1
Isk. ép. Modernizál. Isk.jobb techn.felsz.
Ö: 116
Más településen
Nem valósz.
v.h.
Nagy valósz.
Kis valósz.
22,4 37,9
2,6 5,2
45,7 31,0
39,3 42,1
16,4
33,6
9,5
37,9
11,7
20,7
30,2
8,6
18,6
1,3
30,2
39,7
45,5
24,8
2,1
12,1
70,3
22,1
2,8
4,8
10,3
41,4
40,0
11,7
3,4
7,8
60,0
29,7
33,6
23,2
19,0
27,6
63,8
25,0
5,2
7,0
74,1
18,1
3,4
4,3
Ö:145 Nem valósz.
v.h.
24,8 33,1
4,1 6,2
31,7 18,6
19,3
42,1
20,0
17,9
40,5
33,8
34,5
12,4
19,3
5,2
25,0
36,6
37,9
10,3
15,2
31,9
17,2
38,8
11,0
34,5
35,9
17,9
33,6
31,9
4,3
30,2
37,9
35,9
6,9
19,3
6,9
43,1
28,4
1,7
26,7
41,4
36,6
2,1
20,0
4,2
6,2
31,9
33,6
3,4
31,0
31,0
27,6
15,2
26,2
37,9
23,4
11,0
17,2
32,8
8,6
41,4
11,7
37,2
17,9
26,2
74,5
22,8
2,1
0,7
16,4
37,1
12,1
34,5
10,3
49,7
20,7
19,3
74,5
22,8
2,1
0,7
18,1
44,8
7,8
29,3
12,4
55,9
13,1
18,6
9
Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program 4. Milyen segítséggel tudnának a pedagógusok hatékonyan közremőködni a Program megvalósításában? Mennyire fontosak a felsorolt eszközök? Budapest
Ö: 116
Más település
Ö: 145
Eszközök Nagyon fontos
Közepesen fontos
Nem fontos
Válasz hiány
Nagyon fontos
Közepesen fontos
Nem fontos
Válasz hiány
Nagyobb anyagi megbecsülés a nehéz helyen tanítóknak Több célzott továbbképzés
78,4
31,4
1,7
5,2
76,6
17,2
1,4
4,8
51,7
43,1
0,0
5,2
52,4
41,4
4,8
1,4
Segítség a szülıkkel való kapcsolat javításában Szorosabb egy.mők. a gy.jóléti szolgtal, nev.tan-nal Isk-án belül pszich. alkalmazása
61,2
35,3
1,7
1,7
58,6
37,2
2,1
2,1
53,4
39,7
2,6
4,3
50,3
45,5
2,1
2,1
62,9
26,7
3,4
6,9
54,5
38,6
5,5
1,4
Isk-án belül szoc. munkás alkalmazása
48,3
37,9
5,2
7,8
35,6
42,1
17,2
4,1
10
Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program 4.
sz. melléklet
Iskolatípus szerinti megoszlások 1. Az Ön tapasztalat szerint valóban társadalmi alapkérdés-e a gyermekszegénység, és mennyire súlyos különbözı színtereken? Mennyire Óvoda és általános iskolában tanítók Középiskolában tanítók szerint súlyos probl. a szerint Ö: 120 Ö: 136 gyermekNagyon Közepesen Nem Válasz Nagyon Közepesen Nem Válasz szegénység? súlyos súlyos súlyos hiány súlyos súlyos súlyos hiány országosan
27,5
58,3
3,3
10,8
30,1
60,3
2,2
7,4
a települ-én
16,7
66,7
9,2
7,5
19,1
53,7
24,2
2,9
az isk-ban
34,2
46,7
17,5
1,7
9,6
61,8
25,0
3,7
az oszt-ban
29,2
45,0
23,3
2,5
8,8
48,5
34,6
9,6
2. Mennyire tartja jellemzınek az Ön iskolájában a szegénység különbözı formáit, következményeit? Formák, következmények Óvoda és általános iskolában tanítók Középiskolában tanítók szerint mennyire jellemzık Ö: 136 szerint Ö: 120 nagyon
közepesen
nem
v.h.
nagyon
közepesen
nem
v.h.
Szülık m.nélkülisége
45,0
42,5
5,0
4,2
21,3
60,3
14,0
4,4
Csal. túl alacsony jövedelme Cigány/szegénytelep
56,7
36,7
3,3
3,3
35,3
54,4
8,1
2,2
7,5
46,7
44,2
1,7
2,9
25,7
69,1
2,2
Hiányos téli ruházat
15,0
31,7
50,0
3,3
2,2
13,2
72,8
11,8
Lakáshelyzetük rossz
35,8
47,5
11,7
5,0
2,2
46,3
39,7
11,8
Nem fizetnek prog-at
34,2
45,0
18,3
2,5
16,9
43,4
27,2
12,5
Nem fizetnek iskolai étkezést
20,0
42,5
30,8
6,7
4,4
37,5
52,9
5,1
Helytelen táplálkozás (cola, csoki, m`ci)
59,2
30,0
9,2
1,7
52,9
33,1
11,8
2,2
Nem esznek eleget
22,5
53,3
30,0
2,5
9,6
33,1
50,7
6,6
Nem sportolnak
33,3
49,2
16,7
0,8
32,3
51,5
14,7
1,5
Nem nyaralnak
43,3
47,5
5,0
4,2
27,9
49,3
9,6
12,5
Nem jutnak szgép-hez
25,8
51,7
18,3
4,2
8,1
43,4
41,9
6,6
Sokat hiányoznak
38,3
32,5
28,3
0,8
16,9
47,1
35,3
0,8
11
Gy ermekszegénység Elleni Nemzeti Program 3. Mi a véleménye a Program fı céljairól, mennyire tartja ezeket indokoltnak, illetve megvalósíthatónak?
INDOKOLT A Program céljai
MEGVALÓSÍTHATÓ
Óvoda és ált.isk. tanító szerint Ö: 120
Középiskolai tanár szerint Ö: 136
Óvoda és ált.isk. tanító szerint Ö: 120
Nagyon
Közepesen
Kevéssé
v.h.
Nagyon
Közepesen
Kevéssé
v.h.
Nagy valósz.
Kis valósz.
Cs.p. indexelése Cs.p. növelése 3 v t.
47,5 43,3
17,5 36,7
5,0 12,5
30,0 7,5
46,3 52,2
25,7 30,1
5,9 10,3
22,1 7,4
27,5 26,7
Isk.köz. szegr. csök.
33,3
35,8
23,3
7,5
24,3
42,6
22,8
10,3
Isk.bel. szegr. csök.
29,2
33,3
20,8
16,7
25,7
36,8
25,0
Isk. étkezés javítása
48,3
34,2
16,7
0,8
47,8
38,2
Isk. étk. Ingyenes
36,7
34,2
20,8
8,3
22,1
Kép.fejl. korán
80,8
18,3
0,0
0,8
Napközi prog. javítása
48,3
41,7
7,5
Több fejl. pedagógus
75,8
20,0
Több roma pedag.
24,2
Isk. ép. Modernizál. Isk.jobb techn.felsz.
Középiskolai tanár szerint Ö: 136
Nem valósz.
v.h.
Nagy valósz.
Kis valósz.
Nem valósz.
v.h.
31,7 35,0
3,3 7,5
45,0 30,8
40,4 42,7
24,3 34,6
2,9 4,4
32,4 19,1
18,3
32,5
11,7
37,5
19,9
43,4
19,1
17,6
12,5
20,8
28,3
10,0
40,8
33,8
36,0
11,8
18,4
10,3
3,7
30,8
37,5
5,8
25,8
36,0
39,0
10,3
14,7
47,8
27,2
2,9
12,5
30,8
18,3
38,3
11,7
34,6
36,0
17,7
60,3
27,9
4,4
7,4
35,8
30,0
4,2
30,0
37,5
36,0
7,4
19,1
2,5
42,6
33,1
10,3
13,3
43,3
28,3
1,6
26,7
41,2
36,8
2,2
19,8
1,7
2,5
47,8
35,3
5,9
11,0
30,8
33,3
4,2
31,7
31,6
27,2
15,4
25,7
37,5
27,5
10,8
26,5
35,3
20,6
17,6
15,8
33,3
10,0
40,8
12,5
36,0
25,0
26,5
70,0
24,2
2,5
2,5
68,4
24,3
3,7
3,7
16,7
39,1
11,7
32,5
10,3
48,5
22,1
19,1
75,0
20,8
2,5
1,7
72,8
21,3
2,9
2,9
17,5
45,8
7,5
29,2
11,8
55,9
14,0
18,4
12
Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program 4. Milyen segítséggel tudnának a pedagógusok hatékonyan közremőködni a Program megvalósításában? Mennyire fontosak a felsorolt eszközök? Óvoda és ált.iskolai tanítók szerint
Ö: 120
Középiskolai tanárok szerint
Ö: 136
Eszközök Nagyon fontos
Közepesen fontos
Nem fontos
Válasz hiány
Nagyon fontos
Közepesen fontos
Nem fontos
Válasz hiány
Nagyobb anyagi megbecsülés a nehéz helyen tanítóknak Több célzott továbbképzés
81,7
13,3
1,6
3,3
75,0
18,4
1,5
5,2
53,3
42,5
0,0
4,2
51,5
41,9
5,2
1,5
Segítség a szülıkkel való kapcsolat javításában Szorosabb egy.mők. a gy.jóléti szolgtal, nev.tan-val Iskolán belül pszichológus alkalmazása
60,0
35,8
1,6
2,5
58,8
37,5
2,2
1,5
53,3
39,1
3,3
4,2
41,9
47,1
1,5
2,2
63,3
26,7
4,2
5,8
55,2
39,0
5,2
1,5
Iskolán belül szoc. munkás alkalmazása
49,2
37,5
6,6
6,6
35,3
42,7
16,9
4,4
13
Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program
KÉRDİÍV A PEDAGÓGUSOKHOZ a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programról
A Mentor hasábjain, két egymást követı tavaszi számában, ismertette a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program fı vonalait. A cikkhez mellékelt kérdıívben a pedagógus társadalom véleményére voltunk kíváncsiak, arra, hogy vajon a Programot készítı szociálpolitikusok helyzetértékelése megegyezik-e a gyermekszegénységgel nap, mint nap találkozókéval, és mekkora
az
egyetértés
a
szegénység
különbözı
megnyilvánulási
formáinak
és
következményeinek megítélésében. A kérdıív felvonultatta a gyermekszegénység felszámolására szolgáló eszközrendszert és tesztelte egyben azok indokoltságát és megvalósíthatóságát, valamint további javaslatokat kért a közoktatás meghatározó szereplıitıl, akik cselekvı részvétele nélkül a Program nem érheti el célját. A kérdıív több mint két és félszáz pedagógust késztetett válaszadásra. Köszönjük nekik, akik az évvégi hajrá ellenére is vették a fáradtságot a Program áttanulmányozására és véleményezésére. Az ı tájékoztatásukra, na meg az érdeklıdıkére is, foglaljuk össze válaszaikat, amelyeket a Program irodájába voltak szívesek elküldeni. A válaszolók több mint kétharmada nı, kicsit több mint tíz százalékuk 30 év alatti, több mint felük 31 és 50 év közötti, míg egyharmaduk 50 év fölötti óvodapedagógus, tanító illetve tanár. Település szerinti megoszlásuk alapján közel felük Budapesten, a többiek pedig az ország 15 megyéjének településein élnek, dolgoznak. Iskolatípus szerinti megoszlásban a válaszadók szintén közel fele óvodában illetve általános iskolában, míg a többiek középiskolában dolgoznak. Beosztás szerint 6,5 %-uk vezetıi, 30 %uk osztályfınöki, míg 63 %-uk tanítói/tanári munkakörben dolgozik. A válaszolók egynegyed része dolgozik olyan óvodában, iskolában, ahol a gyerekek többsége hátrányos helyzető, a többség úgy ítéli meg, hogy a gyerekek összetétele vegyes (71 %). Összesen 5 válaszadó jellemezte csak „inkább elit jellegőnek” intézményét. A kérdıív elsı kérdése a katedráinkon dolgozók tapasztalataira irányult, hogy vajon szerintük is társadalmi alapkérdés-e a gyermekszegénység ma Magyarországon. Ehhez kapcsolódóan még azt is megkérdeztük, hogy mennyire súlyos ez országos, települési, iskolai és azon osztályok szintjén, amelyekben ık tanítanak. A válaszadók a gyerekszegénységet országosan jelentıs problémaként ítélik meg, 90 %-uk szerint ez súlyos, illetve közepesen súlyos
14
Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program
probléma. Saját közvetlen környezetükben azonban ennél kisebbre becsülik a nélkülözésben élık arányát, erre már csak kétharmaduk válaszolta ugyanezt. Az iskolatípus szerinti megoszlások azt mutatják, hogy az alapfokú oktatásban dolgozók sokkal súlyosabbnak érzik a gyermekszegénység helyzetét, mint a középfokú tanintézetben tanítók, különösen saját iskoláikban és osztályaikban. A második kérdés az iránt érdeklıdött, hogy a szegénység különbözı formáit és következményeit mennyire tartják jellemzınek pedagógusaink. A felsorolt elemek közül a családok túl alacsony jövedelmét tartotta a legjellemzıbbnek a nagytöbbség és hasonlóan jelentıs azok aránya, akik a gyerekek helytelen táplálkozását nagyon vagy legalább közepesen jellemzınek tartják. A „nagyon jellemzı” válaszlehetıséget egyharmaduk választotta csak a szülık munkanélkülisége, a „gyerekek nem sportolnak” és a „gyerekek nem nyaralnak” lehetıségek közül. Nem sokkal kisebb arányban jelölték a „családok nem fizetik be
az
iskolai
nem
kötelezı
programokat”
és
a
„gyerekek
sokat
hiányoznak”
következményeket. A válaszadók véleménye alapján nem jellemzı a felsorolt szegénységi formák és következmények közül az, hogy a családok cigánytelepen, szegénytelepen élnének illetve, hogy a gyerekeknél hiányozna az alapvetı szükségletek közül a meleg ruha, illetve a téli cipı. A szegénység különbözı megnyilvánulásainak említési sorrendjében nincs jelentıs eltérés, ha a budapestiek és a más településen élık válaszait vetjük össze az átlaggal, kivéve egy esetet: a budapestiek szerint jellemzıbb, hogy a családok lakáshelyzete rossz (zsúfolt, nincs komfort). Iskolatípus szerinti bontásban nézve a válaszokat, az alapfokú oktatásban tanítók inkább találkoznak a szegénység különbözı formái és következményei közül a súlyosabbakkal, vagyis, hogy a családok telepen élnek, hiányos a meleg ruházatuk, rossz a lakáshelyzetük, a szülık nem fizetik be a gyerek iskolai étkezését és a gyerekek nem esznek eleget. A harmadik kérdésben felsoroltuk a Program fı céljait és megkérdeztük, hogy mennyire tartják indokoltnak ezeket pedagógusaink, és egyben azt is, hogy szerintük mennyire megvalósíthatóak. A kérdés feldolgozása azt mutatja, hogy kiemelkedıen indokoltak szerintük: az iskolák jobb technikai felszereltsége, a képességek fejlesztése korai életkorban és az iskolai épületek modernizálása – célkitőzések. A fontossági sorrendet tekintve nem kerülnek az elsı helyekre, de a válaszadók több mint fele indokoltnak tartja az iskolai étkezés fokozatos ingyenessé tételét, az iskolákon belüli illetve közötti szegregáció csökkentését és a több roma pedagógus alkalmazását.
15
Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program
A fı célok közül azonban a legnagyobb valószínőséggel megvalósíthatónak csak a napközik programjának javítását (42 %) tartják. A legnagyobb arányban nem megvalósítható pedig szerintük az iskolai étkezés fokozatos ingyenessé tétele. A válaszadók több mint fele szerint kicsi a valószínősége, hogy a nagyon indokolt iskolai infrastruktúra-javítás megvalósítható lenne. Egyébként a megvalósíthatóságra vonatkozó kérdések esetében a legnagyobb a bizonytalan válaszadók vagy a választ nem adók aránya: a 20 és a 38 % között mozog. A fı célok indokoltsága vonatkozásában nincs jelentıs eltérés a válaszadók véleménye között, ha a budapestiek illetve az ország más településein élık véleményét szétválasztjuk Az iskolatípus szerinti szétbontás viszont azt mutatja, hogy az alapfokú oktatásban dolgozók a képességek fejlesztését korai életkorban, illetve a több fejlesztı pedagógus alkalmazását fontosabbnak tartják, mint a középiskolai tanárok. A negyedik kérdésben olyan eszközöket soroltunk fel, amelyek segítségével - véleményünk szerint – hatékonyabban tudnának közremőködni a közoktatás dolgozói a Program megvalósításában. A válaszadók több mint 90 százaléka minısítette nagyon, illetve közepesen fontosnak ezeket az eszközöket, mint például a nagyobb anyagi megbecsülés a nehéz helyen tanítóknak, több célzott továbbképzés, segítség a szülıkkel való kapcsolat javításában, szorosabb együttmőködés a gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval, illetve az iskolán belüli pszichológus alkalmazása. Egyedül a szociális munkás alkalmazása elem kapott valamivel alacsonyabb, de így is négyötödnyi támogatást. A válaszok településszerkezet és az iskolatípus szerinti bontásai kimutatják, hogy Budapesten és az alapfokú oktatásban az alapeloszláshoz képest nagyobb arányban lenne szükség az iskolán belüli szociális munkás alkalmazására. A szorosabb együttmőködés a gyermekjóléti szolgálattal és a nevelési tanácsadókkal elem viszont a középfokú oktatási intézményekben dolgozók szerint lenne fontosabb. A kérdıív meghatározó része volt az a kérdés, amely a kitöltık véleményét kívánta összegyőjteni a Programmal kapcsolatos helyi teendıkrıl, a helyi alkalmazás lehetıségeirıl. A válaszadásra a kérdıívet beküldık egyötöde vállalkozott. (1. Ábra) A válaszolók legnagyobb része a helyi alkalmazás megvalósíthatóságát a támogatások növelése esetén, az állami szerepvállalás kibıvítésében látja. Három nagy csoportba sorolható támogatási forma különíthetı el ezek alapján: a legtöbben az anyagi támogatásokat emelték ki, majd a különféle fejlesztésekre vonatkozókat és végül a természetbeni juttatásokat.
16
Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program
A családok anyagi támogatása – a beküldık véleményét összegezve – nem elegendı jelenleg ahhoz, hogy gyermekeik kiemelkedjenek a mélyszegénységbıl és legalább közel hasonló eséllyel kezdjék meg életútjukat, mint a kedvezıbb anyagi helyzetben élık. A támogatások rendszere nem elég differenciált, ellenırzés híján nem a legrászorultabbak részesülnek benne. 1-es ábra
Gyermekszegénység megoldásának lehetıségei helyi szinten 1%
18% 2%
43%
24% 12% Kollégiumok szerepe Jótékonysági szervek szerepe Szakemberek szerepe Családgondozás… Támogatások + állami szerepvállalás Intézményi együttmőködés
A második csoportba azok a támogatások tartoznak, amelyek a technikai fejlesztésekre, speciális eszközökre, a gyermekétkeztetés minıségi javítására irányulnak. Ez a támogatási csoport biztosítani tudná a helyes és rendszeres étkezést, a tanulásban nagy segítséget nyújtó számítógépek beszerzését. A harmadik támogatási típusba a természetbeni támogatási formákat sorolhatjuk. Ilyenek: a tankönyvek, taneszközök ingyenessége, ruha, élelem ajándékozása és gyermekrendezvények, táborok, nyaralások szervezése. Ez mind olyan segítség, amellyel csökkenthetı a gyerekek szegénységébıl fakadó hátrányok mértéke. Mindegyik támogatási formánál fontosnak tartják a válaszadók azt, hogy a juttatásokat közvetlenül a gyermekeknek kell megkapniuk, kiküszöbölve ezzel az eszköz illetve juttatás más irányú felhasználását. Nagyon sokan emelték ki a megfelelı szakember, tanár, pedagógus, pszichológus, a szakképzett munkaerı szerepét. Az a vélemény fogalmazódott meg, hogy egy szegényebb
17
Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program
környezetbıl érkezı gyermek nem tud segítség nélkül megfelelıen beilleszkedni, képzettségben egyedül, segítség nélkül felzárkózni a többi gyerekhez, az az anomália is megjelent a válaszokban, hogy a gyerekek egy része otthonról más normákat, szokásokat, értékrendszert és sokszor agresszív viselkedésformát hoz magával az új környezetbe és ez speciálisabb kezelést vár el az iskolától és az azt befoglaló környezettıl is. Ha megfelelı képzettségő szakemberek nem segítenek a beilleszkedésben, akkor fenn áll annak a veszélye, hogy a gyerekek magukba fordulnak, és hajlamossá válnak a deviáns viselkedésre. A szakemberek segítségét azért is tartják szükségesnek válaszadóink, mert tapasztalataik szerint folyamatosan nı a tanulási nehézségekkel küzdı és magatartászavaros gyerekek száma, állapotuk az iskolai segítség híján könnyen romolhat, állandósulhat. Kiemelkedı számban jelent meg a válaszokban a kollégiumok szerepe, fontossága. A kollégiumok a válaszokba került nagyszámú kollégiumi nevelı tanár jelenléte miatt is, de a tapasztalatok szerint is, sokat tehetnek az esélyegyenlıség kialakulásában. Itt a gyerekeknek járó támogatások biztosan hozzájuk jutnak el, biztosított a tanórákra való felkészülés folyamata, ha szükséges, akár szaktanári segítséggel is, sıt a gyerekeknek helyben van a könyvtár, a számítógép, az internet. Megfelelı tanári létszám megoldhatná a kiscsoportos foglalkozást, vagy akár a személyre szabott fejlesztést is. A válaszadók szerint, itt a gyerekek mindennap hozzájutnak a megfelelı számú és minıségő étkezéshez, a közös programok, a kirándulások, sportrendezvények, vetélkedık stb. segítségével pedig csökkenthetıek lennének a kulturális hátrányok, és segíthetne az itt élıknek abban, hogy felejthessék gondjaikat és gyerekként élhessenek. A válaszok alapján kiderül az is, hogy nagy segítséget jelentene a családgondozás, illetve a szülık bevonása az iskolai programokba. Sokan érzik úgy, hogy folyamatos párbeszédre lenne szükség a családok, szülık illetve az iskola és a megfelelı szakemberek között. Szükség lenne olyan tanfolyamokra, továbbképzésekre is, amelyek a családi életre, annak szervezésére, a források beosztására készítené fel résztvevıit. Persze, mint minden probléma megoldásában itt is hatalmas szerepe van, lehetne az államnak és a jótékonysági célokat felvállaló civil szervezeteknek.
Összegzésképpen
megállapíthatjuk,
helyzetértékelésükben
és
eszközeik
hogy
a
Program
meghatározásában
összeállítói válaszadó
találkoztak
pedagógusaink
véleményével. A gyermekszegénység felszámolására szolgáló eszközök indokoltságában sem tér el a véleményünk, inkább a megvalósíthatóság az, amely többekben kétségeket ébresztett.
18
Gy ermekszeg énység Elleni Nemzeti Program
Reméljük, hogy a források jelentıs bıvülése meggyızi a gyermekszegénység felszámolása ügyének eddig még el nem kötelezetteket is és bízunk abban, hogy olyan érdekeltségi rendszer születhet, amely hálóba fogja a jelenleg még esélyteleneket és kiemeli ıket a jövıtlenség csapdájából.
19
