Fazekas Katalin. 5. féléves beszámoló Építőművészeti Doktori Iskola 2. évfolyamán. Mester: Cságoly Ferenc DLA Opponens: Somogyi Krisztina

Fazekas Katalin 5. féléves beszámoló Építőművészeti Doktori Iskola 2. évfolyamán Mester: Cságoly Ferenc DLA Opponens: Somogyi Krisztina

Szociális empátia az építészetben Közösség építés és kommunikáció

Tartalomjegyzék: Összefoglalás a korábbi félévekről Összefoglalás a félévről Mellékletek: 1. 2. 3. 4. 5.

számú: őszi éptúra úti füzet számú: éptúra tárgyleírás számú: közösség építő táborok gyűjtése számú: közösség építő táborok térképen való ábrázolása számú: a 2012-es velencei biennále commON_épített közösség c. kurátori pályázati anyaga

Előzmények Az elmúlt félévek során a szociális empátia fogalmát próbáltam meghatározni különböző megközelítésekben. Az első féléves beszámolóm arra törekedett, hogy gyakorlati és elméleti példákon keresztül bemutassa, hogy szerintem milyen a társadalmi együttérzés az építészetben, illetve milyen a társadalomra felelősséggel tekintő szakmai magatartás. Peter Zumthor és a Baumschlager és Eberle iroda elméleti és gyakorlati munkásságának elemzése alapján tettem erre kísérletet. A második félévben a nemzetközi építészeti színtér idevonatkozó példáit próbáltam minél szélesebb spektrumból összegyűjteni. Példáim a következők voltak: Architecture of consequence c. kiállítás, a hozzákapcsolódó könyv és on-line platform; Rural Studio munkássága és a róluk írt könyv; Hollmen Reuter Sandman Architects iroda Senegali munkássága; Petra Ceferin a Nemzetközi Építészeti Konferencián elhangzott előadása; Sami Rintala: Edge on paracentric architecture c. cikke valamint thaiföldi munkássága. A harmadik félévben négy alapfogalommal próbáltam körülírni a társadalmi empátia fogalmát, amelyek a következők voltak: Józanság építészete; Közösséget szolgáló építészet; Szociális építészet; Környezettudatos építészet. A négy különböző fogalom egymáshoz való kapcsolatát nem vitattam, csak mint építészeti axiómáknak javasoltam a jelen és közeljövő építési folyamataiba, hozzátéve azt, hogy átfedésük szükségszerű. A kutatás szempontjából a negyedik félév egész másképp alakult, mert nem a problémát próbáltam megfogalmazni, hanem a Magyar építészet véleményem szerint kulcs problémáját az építészeti kommunikáció hiányosságát kezdtem el körbejárni. Nagyítóm alá vettem a hazai szakmai fórumokat; kísérletet tettem a kommunikációs zavarok okfejtésére néhány szakmai alapfogalomból kiindulva (adó, vevő zavarai, zaj forrásai a befogadás és megértés szintjein), amit végül Reisman nevű tudóstól kölcsönvett hasonlattal próbáltam alátámasztani. Ez a hasonlat egy igen látványos és érdekes bemutatása korunk kommunikációs problémáinak. Alapfeltevés, hogy a „magányos tömeg” egyfajta kommunikációs problémával küzd, melyet a legpontosabban az elmúlt évek rendszerbiológiai szemléletű molekuláris biológiai kutatásai „jeltovábbítási problémaként” fogalmaz meg és annak párhuzamaival írja le. Nagyon dióhéjban arra jut, hogy a soksejtű társadalom, mint egy jól szervezett társadalom fogható fel, ahol mindenki tudja és teszi a dolgát (ha a rendszer egészséges), amihez nem kell diktatúra, csak tiszta kommunikáció. Szerintük a patológiás állapotok jelentős részének hátterében a sejtszintű kommunikáció zavarai, „jeltovábbítási problémák” állnak. Mindemellett a félév során létrehoztunk Antal Gabriella doktorandusz társammal egy olyan minőségi magyar építészet ismertetését, dokumentálását, látogatását célzó projektet, amelynek jellemzői a következők: -

az építészet és az építés minőségének, az alkotók elismertségének elősegítését célozza; a magyar építészet értékeinek hazai és nemzetközi megismertetését fontosnak

tartja; a köztudat formálását a minőségi vizuális kultúránk megismertetésével elsődlegesnek veszi; hazai minőségi építészeti értékeit gyűjti és hangsúlyozza, mind az oktatásban, valamint a köztudatban is közreadja azt.

Jelenleg Féléves munkám a Doktori iskola keretein belül két különböző gondolat körül forgott. Egyik gondolatkör az előző félévben megkezdett hallgatók számára az építészeti kommunikáció ürügyén szervezett építésztúra sorozat (éptúra) és hozzá kapcsolódó honlap, a másik az építésztáborok és közösség építő események. Éptúráról Idén ősszel zajlott le a 2. tanulmányút és 2012. március végére, április elejére tervezzük a 3. tanulmányi utat (1. Nyugat-magyarországi tanulmányi út: Veszprém-TihanyBadacsony-Hévíz-Gelse-Valkonya-Balatonfenyves-Balatonboglár -Szántód-Siófok; 2. PaksPécs és vonzáskörzete tanulmányi út; 3. Majk-Pannonhalma-Győr-Lébény és vonzáskörzete tanulmányi út). A 2012-es tavaszi kirándulást követően a Fugában nyílik alkalmunk kiállítást rendezni a kirándulás fotóanyagából, amelyet egy beszélgetés sorozattal szeretnénk még vonzóbbá tenni a közönség számára. Használók és építészek- hazai minőségi építészet címmel. A kiállítás az www.eptura.hu honlap indulásának hivatalos napja is egyben. A honlap szinte teljesen készen van, néhány épület már feltöltésre került. Jelenleg állapota a http://fejlesztes11.mentha.hu/hu/ webcímen érhető el. A félév elején lehetőségünk nyílt az éptúra kezdeményezést egy 2 kredites szabadon választható tantárgy keretében elindítani az Építészmérnöki karon belül. A tantárgy előkészítő o. fázisú leírása a mellékletben megtalálható. Az elkövetkező félévek és túrák során pontosítjuk a tárgy körvonalait. Közösség építés (pro bono publico) Olyan időszaka korunknak a mostani, amikor a közösség, a kollektív intelligencia és tudatosság irányába kell terelni a gondolatokat és a tevékenységet, mindeközben azonban ügyelni kell higgadt lépéseire és azok minőségi eredményeire. Az elmúlt években egyre jobban több fiatalok által létrehozott építő tábor, valamint közösséget építeni vágyó csoportosulás jött létre. A kezdeményezések elszaporodása részben köszönhető a fiatal építészek tettvágyának, amely a jelen gazdasági helyzet mellett kielégítetlen marad. Láthatóan igényként jelentkezik még a közösségben való alkotás és gondolkozás és legfontosabb érv a közösségért való cselekedés. A csoportokról, munkákról megpróbáltam azonos szempontok alapján adatszerűen táblázatba foglalni. Az általam megismert 15 munka, illetve csoport vagy személyhez köthető csoport, amelyet a gyűjtés tartalmaz még nem minden vizsgált szempont sora egészen tisztázott. A 2. sz. mellékletként csatolva megtalálható. Egyik sajátos jel az adatlapokon a jobb felső sarokban található: A, B ill. C betűk. A betűket a csoportok tevékenységének fő jellemvonása alapján kapták. Három fő csoportot különítettem el: A.) Fő szempontja a közösség építés a közös tervezésen és építésen keresztül B.) Létező közösség igényeit artikulálja, illetve segíti azok működését C.) Közösséget épít a munkáján/építészeti alkotásán keresztül

Vannak olyanok is a válogatott munkák között, amelyek tevékenysége nem tisztán egy csoportba tartozik, hanem átfed két vagy több csoport között. A tapasztalataim alapján azonban ma Magyarországon ezek a csoportok, rengeteg idő és energia befektetéssel „kísérleteznek” a beavatkozásoknál. Ami alapvetően egy kiemelkedő jelentőséggel bíró cselekedet, de a tervezet lenség, tapasztalatlanság és a jó értelemben vett hozzá nem értés rengeteg energiát vesz el azoktól az emberektől, akikben van tenni akarás és képesek akaratukat cselekedettel alátámasztani. Azt gondolom, hogy fontos lenne, hogy ezek a csoportok azon kívül, hogy tudnak egymásról, megosszák tapasztalataikat és a közös cél érdekében tudásukkal és a már megszerzett kinek-kinek több-kevesebb tapasztalatát átadják egymásnak, hogy energiájukkal ésszerűen takarékoskodva sikeresen tudják megvalósítani terveiket. Tehát fontosnak tartom, hogy különböző csoportok minél többet tudjanak meg egymás működéséről, igyekezetéről, sikereiről és nehézségeiről, valamint ezek a kezdeményezések közfigyelmet is kapjanak a működésük elfogadása és sikeressége érdekében. Mindezek érdekében szeretnék létrehozni egy konferenciát, illetve egy jelenleg nem tisztázott (várhatóan a közös beszélgetés segítséget nyújthat ennek tisztázására) platformot, ahol a csoportoknak egymás munkáira nagyobb és folyamatos rálátása lenne. A konferencia vagy beszélgetéssorozat szervezése elsősorban a fejlesztésekben közreműködő szereplők (építészek, közgazdászok, szociológusok, építők, aktivisták) eszmecseréjének ad lehetőséget. A csoportok egymástól való tanulása mellett, jelentős hasznot jelenthetne ezek a kezdeményezések csoportban való megjelenése is. Az előadásokra, ill. beszélgetésre hasznos lenne meghívni a csoportok által segített közösségek képviselőit is. Az esemény, a csokorba szedés és a csoportok közötti együttműködés katalizátorként hathatna. Az első beszélgetés a Középülettervezési Tanszéken zajlott kis létszámban, októberben, ahová a Corvinus Egyetem Társadalomelméleti Karának Hallgatói által szervezett Szociális Építőtábor vezetőit hívtuk meg, hogy megosszák velünk tapasztalataikat. A beszélgetésben részt vett Kemes-Hári Balázs is, aki lassan 5. éve foglalkozik szociális építőtábor szervezésével Perbálon Karácsony Tamás segítségével. A szociológusok, közgazdászok és építészek hasonló problémákkal küszködnek és egészen másképp közelítik meg a szituációkat, ami a beszélgetésből jól kivehető volt. Egyik hozzáállásra sem mondtató, hogy a megfelelő megoldás, mivel olyan nyilvánvalóan nem is létezik, azonban az eltérő szempontok és próbálkozások sikereinek és nehézségeinek tanúsága mindkét társaság számára nagy haszonnal bír. Megfigyeléseim alapján körvonalazódni látszódnak fontos és hasznos nyomvonalak, amelyeket a későbbi kutatással kívánok tisztázni. Mindenképpen a kérdések között fog szerepelni a következő néhány mondat: Miért jobb ugyanarra a helyre időről időre visszatérni és ott dolgozni? Más szervezetek ennek látszólag ellentmondóan tartják magukat ahhoz az elvhez, hogy minden évben új helyre mennek? Mi ennek az előnye? Mit tapasztalnak ilyen esetekben? Hogyan próbálják elfogadtatni magukat évente új közösségben? Milyen szempontok alapján döntik el a tervek ismertetését? Miben látják a helyi érdeklődés és együttműködés felkeltésének kulcsát? Visszamennek-e később megvizsgálni a magára hagyott „terepet” vizsgálni? Mi a szerepe az utógondozásnak? Hogyan lehet mérni az egyes beavatkozások hasznosságát? Van-e tökéletes projekt? Kinek a bukása, ha visszatérve nincs működésben a magára maradt épület?

2012 Velencei Biennále Kurátori Pályázatáról A már fent említett célok elérése érdekében készítettük el kurátori pályázatunkat a biennále-ra Antal Gabriellával, Somogyi Krisztinával és Kemes Balázzsal, amely 5. sz. mellékletként megtalálható. A szöveg jelentős részét Somogyi Krisztina írta a közös beszélgetéseink és tapasztalataink alapján. Az installációt közösen találtuk ki. Elmondhatom, hogy egy sikeres közös munka terméke. A kurátori pályázatunk lényege a hazai közösség építő törekvések gyűjtése és azok, mint jelenség való bemutatása. A pályázat a commON_épített közösség c. kapta. A különböző törekvésekből a kiállítási katalógus igyekszik minél több és azokat sokrétűségét különböző szempontok alapján hangsúlyozni. A munkákat a résztvevő felek eltérő és személyes nézőpontjain keresztül igyekszünk átadni. Különösen aktuálisnak gondolom a felvetést adott hazai gazdasági és társadalmi helyzetben, de mindemellett a nemzetközi figyelemnek is van egy jól kivehető az építész új, társadalmi szolgálatot teljesítő feladatkörét feszegető vonulata is. Érdemes itt megemlíteni a Rural Studio munkáját, amely számos helyen publikált és érdemesnek tartott munka, a new yorki MOMA 2010-es Small Scale, Big Change c. kiállítását, amely a világ minden feléről gyűjti a szociális érzékenységet mutató munkákat, valamint az Architecture for Humanity egyre szélesebb közönséget és érdeklődést kiváltó munkáját. A biennále 2012-es kurátora David Chipperfiel, akinek nemrégiben elhangzott Marakeshi TedX előadásának kulcsszavai között szerepeltek a következők: "az egészséges párbeszéd hiánya"; "a párbeszéd miért a konfliktus szinonímája?", "az építészet közös erőfeszítés gyümölcse";"nem csupán forma, dekoráció – ez az amiben élünk, ami körbevesz, ami velünk történik" "fontos az építés minősége, fizikai valósága" Ebben az előadásban David Chipperfieldet arra kérték meg, hogy beszéljen az emberek építészettel kapcsolatos bizalmatlanságáról egy gyakorló építész szemszögéből, a provokatív Miért gyűlöli mindenki a modern építészetet? címmel. Chipperfield mindennapok építészetére irányítja a figyelmünket – azaz a naponta épülő többségi épületekre, nem pedig a kivételt jelentő kiemelt, drága projektekre. Meggyőződésem, hogy akár a nemzetközi kontextusban vizsgálva a kurátoi felvetést érdekes és érdemes lehet. A pályázat jelenleg elbírálás alatt van, azonban a kezdeményezésünket a biennále-tól függetlenül is tovább kívánjuk folytatni, tekintve annak hazai jelentőségét. Egyéni kutatásom témája tehát egészen új, de szervesen kapcsolódik az elöző félévek munkáihoz.

1. számú melléklet: őszi éptúra útifüzet

2. számú melléklet: éptúra tárgyleírás (O-ik változat)

Tárgy címe:

HAZAI ÉPÍTÉSZTÚRÁK 1 , 2

Tárgyfelelős:

Antal Gabriella és Fazekas Katalin

Előadó:

Antal Gabriella és Fazekas Katalin

A tárgy kimérete:

heti 2 óra (14*2=28 óra), tömbösítve 2 napos kirándulás

A tárgy típusa:

Szabadon választható

Kreditpont értéke:

2 kredit

Követelmény:

Vizsga

Ajánlott évfolyam:

Tartalom: Adatok Előzmények Rövid leírás Mellékletek

Előzmények: „Saját szemünkkel minőségi magyar építészetet nézünk és megmutatjuk mit láttunk!” Minőségi magyar építészeti értékek hangsúlyozását tűztük ki magunk elé több összekapcsolódó úton, és annál lényegesen több rétegben, mint ahogy így leegyszerűsítve a következő néhány pontban bevezetőül tisztázzuk: 1. tanulmányi utak szervezése 2. a tanulmányi utakhoz kapcsolódó kiállítás és beszélgetés 3. a tanulmányi utakhoz kapcsolódóan hazai minőségi építészet gyűjtése honlap formájában A BME Építőművészeti Doktori Iskola keretein belüli kötelező tanítási gyakorlat alatt Antal Gabriellával az elmúlt félévek alatt azt vettük észre, hogy az első, másodéves hallgatók erősen eltávolodtak a valós építészeti megoldásoktól és az anyagtól, mint a ház alkotóelemétől valamint sajnálatos módon a hazai magyar modern és kortárs építészeti értékekkel túlnyomórészt nincsenek tisztában. Az egész kezdeményezés 2011 februárjában kezdődött el, amikor arra az elhatározásra jutottunk, hogy a 2. éves hallgatóknak szervezünk egy tanulmányi utat minőségi hazai építészet látogatására. A tanulmányi kirándulás 2011. április 2-án és 3-án zajlott, Nyugat-Magyarországon (lsd.: 1.sz. melléklet), amire meglepő módon rendkívül nagyszámú jelentkezést kaptunk. Gyorsan várólista alakult ki, más évfolyamokról is jelentkeztek és sokan szívesen külön autóval is követtek volna minket. Az 52 fős létszám azonban elsőre maximálisnak bizonyult a viszonylag átlátható, gördülékeny és feszes tempó tartásához. A legmeglepőbb az volt, hogy hozzátartozók, ismerősök és barátok is szívesen csatlakoztak volna hozzánk, olyanok, akik nem építészek, de érdeklődést mutatnak hazai épített környezetünk számukra rejtett kincsei iránt. A nagy érdeklődésre való tekintettel létrehoztunk egy blogot (www.eptura.blog.hu), hogy folyamatosan tájékoztassuk a hallgatókat az utazásról, valamint több információt tudjunk azoknak adni, akik esetleg már nem fértek bele a mostani keretbe. A két napos kirándulás alatt 24 különböző funkciójú, korú és különböző építészektől származó remek épületeket néztük meg. Hogy csak párat említsek ezek közül: Veszprémből a Dubniczay-palota,

amelyet Karácsony Tamás, Kern Orsoly és Klobusovszki Péter nevéhez kapcsolhatunk, vagy a badacsonytomaji Kis Péter nevéhez köthető Laposa borászat, vagy a Gulyás Zoltán által tervezett tihanyi bisztró és csemegeüzlet épülete, vagy a balatonfenyvesi Római katolikus templom, amely Török Ferenchez köthető, vagy a Molnár Péter által tervezett Siófoki Meterológia állomás, stb. (lsd.: 1.sz. melléklet). A hallgatók a legtöbb helyszínen hosszabb vagy rövidebb beszámolót kaptak a használóktól, illetve néhány helyen az építész maga (Klobusovszki Péter Veszprémben vagy Kalmár László Hévízen az újonnan elkészült Zena szépségközpontnál) is megjelent és a helyszínen mesélt a tervezési folyamatról a már megépült ház tükrében. A visszajelzések alapján lökésszerű segítséget nyújtott az út a fiatal hallgatóknak a tervezés és az építészeti gondolkodás terén. Reményeink szerint a gyakorlatban látható példaértékű épületek, megoldások és helyzetek mélyen a memóriába szívódva pozitív változásokat hoznak bennük. A válogatás maga is nyilvánvalóan példamutató, és az ereje érezhető. Azért tartottuk fontosnak ezt a kérelmünkbe leírni, hogy érthetővé váljon, hogy a jelentkező nagyszámú és széleskörű érdeklődés és a szintén könnyen észrevehető hasznossága indokolta ennek a programnak a továbbgondolását. További tanulmányutak lehetőségét teremtettük meg, hogy a Nemzeti Kulturális Alaphoz 2 félévre szóló pályázatot adtuk le, amit 2011 májusában meg is nyertünk. A további tanulmányutak, amelyek szervesen beilleszkednek a Középülettervezési Tanszék oktatási metodikájába, az egyetemi oktatás színvonalának emelését is szolgálja. A tanulmányútról hazatérvén a hallgatók egy kis konferencia keretein belül beszámolnak a látottakról hallgatótársaiknak, a fényképeikből egy kísérő kiállítást is rendeztünk 2011 júniusában. Két tanulmányutat tervezünk még ebben az évben. A második már megtervezett tanulmányút 2011 októberében a Duna mentén indul délre. Paks szakmai közélete aktív, az erőműnek köszönhetően sok pályázatot tudtak kiírni az elmúlt 10 évben, magas építészeti értékeket képviselő épületek skálája széles. Többek közt megnézzük az Erzsébet szálló felújítását, bővítését, amelyet három irodához is kötődik (Bartók I., Fejérdy P., Kern A., Klenk Cs., Földes L., Gönczi O., Balogh Cs.), Kiss Gyula, Járomi Irén nevéhez fűződő Paksi Képtárat, Czibula Mihály házát, amelyet Balázs Mihály és SomogyiSoma Katalin jegyez, stb., majd másnap a Pécsett az EKF 2010-hez kötődő épületeket (Zsolnay negyed, Tudásközpont, Koncertterem) majd Pelényi Margit munkáival és Bachmann Zoltán Látogatóközpontjával is megismerkednek a résztvevők. A harmadik kirándulás pedig Majk-Pannonhalma-Győr útvonalon és mentén szemezget a nívós épületekből, a részletes programot lsd.: 1.sz. mellékletben. Mindezekkel párhuzamosan elindítottuk a honlap fejlesztését, amely a hazai minőségi építészet munkáit foglalja össze (a honlap lapjait lsd.: 00.sz. mellékletben) A honlap szolgálna az épületek tematikus összefoglalására, választhatóan régió vagy kistérségek szerint, funkció szerint vagy építészek szerint külön csoportosítva. A látogatás után kerülnk fel az épületekről anyagok, biztosítva ezzel, hogy az épülethez kapcsolódó írások, kritikák, fénykép és rajz gyűjteményeket kerüljenek mellé. A hallgatók a tárgyra egy hazai házról írt esszével pályázhatnak, amelyekből a nívósak a honlapot gazdagítják a jövőben. A honlap első számú funkciója szerint oktatási segédanyag, amely egy létező hiányt pótolna. Reményeink szerint nem csak az építészek egyetemi évei során lehetne egy folyamatosan bővülő épülettár, hanem esetleg középfokú oktatásban valamint szélesebb körben is szerepet kaphatna. A honlap formájából adódóan jelentős előnyökkel bír akár egy könyvvel szemben is. Legfőbb erénye a nyitottsága, amely rendkívül széles körben hozzáférést biztosít, valamint a frissíthetősége, amely nem egy adott kor dokumentálása lenne egy kiadási évszámmal, hanem a sokasodó példaértékű építészeti értéket képviselő épületekkel folyamatosan bővülhetne. Tehát kulcsszavai a honlapunk értékeinek a nyitottság, folytonosság, fejleszthetőség és a kapcsolattartás. A honlapon terveink szerint megjelennének a rövid leírás mellett kommentek és kritikák is a résztvevők tollából. Hasznos információt lehetne szerezni a tanulmányi túrákról, a honlapon keresztül lehetne jelentkezni a túrákra. A már megtartott utak programjai és úti füzeteik letölthetőek lennének. A honlapot kétnyelvűre tervezzük (magyar-angol), lehetőséget teremtve ezzel a hazai építészet iránt érdeklődő külföldiek igényeinek kielégítésére. Minthogy az építészet a nemzeti kultúra szerves része,

társadalmi leképező jellege vitathatatlan, a minőségi hazai építészetet bemutatását kiemelten fontosnak tartjuk, igényes, jól áttekinthető formában és könnyen elérhetően. A Középülettervezési Tanszék vonzásában jó néhány blog és honlap indult be és jól működik az elmúlt évek során. A honlapunk ezeknek a gyorsan szaporodó, aktív és minőségi egyetemi életet tükröző blogoknak is gyűjtőhelyként szolgálna. Ahonnan nemcsak az építészet vagy építészkar vagy magyarország közelében lévő ember, de szinte bárki a kis világra nyitott „résen” keresztül széles perspektívájú betekintést nyerhetne ebbe a színes és aktív, de egyelőre elég zárt világba. De lényegében akárki könnyen rálátna az itt folyó építészeti diskurzusra. Hosszútávon a honlapnak dokumentáló és értékmegőrző szerepe is lesz, tekintve a várhatóan felhalmozódó alaposan dokumentált és tematizált minőségi anyagot. Összefoglalva tehát, egy olyan kezdeményezéshez kérjük támogatásukat, amely a hazánkban jelenben vagy a közelmúltban keletkezett példaértékű építészeti-városépítészeti alkotásokat, mint a kultúra fontos részét karolja fel, felhívja rá a figyelmet minél szélesebb körben és dokumentálja azt. Biztosítva ezzel a hazai építészet elismertségének elősegítését, a hazai építészet nemzetközi megismertetését, a hallgatók értékrendjének formálását a vizuális kultúránk fejlesztését. Ezen elvek mentén kívánunk tovább haladni és a hozzá kapcsolódó honlap megjelentetésével és gondozásával kívánunk hozzájárulni a hazai kultúránk gondozásához az egyetem keretein belül is. Látnivalóinak sora széles skálán mozog: a kortárs építészet, a továbbélő múlt, az emlékezés helyei, a közterek építészete mind-mind helyet kap. Programunk összeállításánál korábbi tanulmányutak mellett a Középülettervezési tanszék jeles építészei is a segítségünkre vannak. Köszönjük türelmüket és kérjük, hogy lehetőségeikhez mérten támogassák a aktivitásunkat. Budapest, 2011. szeptember Fazekas Katalin Antal Gabriella Rövid tematika:

Az egyes témák és a meghívottak a félév elején lesznek konkretizálva

Mellékletek: 1 félév forgatókönyve Úti füzet Útitervek 1. , 2, 3 Honlap kivonata Fényképek az 1. túráról Fényképek az 1. kiállítás megnyitóról Ajánlások

3. számú melléklet: közösség építő táborok gyűjteménye *csoport szerinti sorrendben, azon belül alfabetikus sorrend

*csoportok: A csoportok tevékenységének jellege alapján három fő csoportba oszthatóak: A.) Fő szempontja a közösség építés a közös tervezésen és építésen keresztül B.) Létező közösség igényeit artikulálja, illetve segíti azok müködését C.) Közösséget épít a munkáján/építészeti alkotásán keresztül

1.

megnevezés:

2.

bővebben:

Tanösvény tervezése és építése

3.

tervezés éve:

2010-2011

4.

kivitelezés időpontja :

2011

5.

helyszín:

Bencebaráti

6.

régió:

Pest megye, Ipoly-völgye

7.

megbízó:

8.

résztvevők:

9.

*csoport:

Bencebaráti Építőtábor

A

vezető(k):

Deigner Ágnes, Gál Borbála, Garay Márton, Varga Imre, Wettstein Domonkos

önkéntesek:

hallgatók (19 fő)

helyiek:

helyi polgármester és mesterek

finanszírozás/ támogatók:

BME, Urbanisztika Tanszék; helyi vezetés, helyi mesteremberek

10.

bekerülési költség:

11.

elismerés:

12.

publikáció:

epiteszforum

13.

folytatás:

-

14.

kapcsolat:

BME, Urbanisztika Tanszék és a vezető tervezők

leírás

Bernecebaráti egy észak-magyarországi kistelepülés Szob és Parassapuszta között félúton a szlovák határ közelében. Magára hagyott kistérség az Ipoly-völgye, ahol nehéz a megélhetés és nagy az elvándorlás. De vannak még emberek, akik kezdeményeznek, küzdenek, mert valamiért fontos nekik ez a vidék. Velük társultak, amikor építőtábort szervezték a faluba. Az építmények a kivitelezés során is még folyamatosan alakultak, figyelembe véve az anyag tulajdonságait, az építés lehetőségeit. A tervek nincsenek kőbe vésve, a helyi szakemberekkel folyamatos a párbeszéd, ettől ők is sajátjuknak érzik a projektet. Végül a falunapokra sikerül befejezni a tanösvényt, az átadás megható pillanataiban Gyenes Zoltán (polgármester) bevallja, hogy bár ezt nem mutatta ki, voltak kétségei a tervek fogadtatását illetően, de mindvégig bízott bennünk. részlet Wettstein Domonkos leírásából

fotó

térkép

1.

megnevezés:

2.

bővebben:

Saját tervek építése (Kas, Barlang, Híd, Út, Torony, Szék, Asztal...)

3.

tervezés éve:

1981-2001

4.

kivitelezés időpontja :

1981-2001

*csoport:

Visegrádi Építőtábor

5.

helyszín:

Visegrád környéke, Állami Pilisi Parkerdőgazdaság területe (bányaudvar)

6.

régió:

Pest megye

7.

megbízó:

8.

résztvevők:

9.

vezető(k):

Makovecz Imre és mesterek

önkéntesek:

építész hallgatók (Boór András, Bujdosó Győző, Dankó Zsófia, Fonyódi Mariann,Kern Orsolya, Klobusovszki Péter, Masznyik Csaba, Reischl Gábor, Somlai Fischer Szabolcs...)

helyiek:

-

finanszírozás/ támogatók:

Állami Pilisi Parkerdőgazdaság

10.

bekerülési költség:

11.

elismerés:

12.

publikáció:

Visegrádi Épításztáborok 1981-2001, Álmosdi Árpád, Salamin Ferenc kiadó: Kós Károly Alapítvány, 2002

13.

folytatás:

nincs

14.

kapcsolat: leírás

A

Makovecz Imre 1981-ben a virtuális szocialista együttélés korában, a valós társadalmi közösségi együttműködés hiányának idejében hirdette meg a Bercsényi Kollégiumon keresztül építészhallgatók számára az első nyári építőtábort, amely majd két évtizedik fennmaradt. A pályázatokon nyertes tervek kiviteli munkáinak az Állami Pilisi Parkerdőgazdaság igazgatója, Dr. Madaras László adta a helyet a bányaudvar területén. A táborok egyik nyiltan kimondott célja volt, hogy megtanulják a résztvevők az együttélés elemi szabályait és a közösen elvégzett munka örömét és büszkeségét, beleértve azok néha embertpróbáló nehézségeit is. A közösen meghozott döntések, eredmények és a közös munka alatt kialakult kapcsolatok, barátságok megkérdőjelezhetetlen értéket adtak a résztvevők számára egy életre. A táborok hosszú, több száz nevet tartalmazó sorai között számos jól ismert építész nevei bukkanak fel. (Boór András, Bujdosó Győző, Dankó Zsófia, Ekler Dezső, Fonyódi Mariann, Golda János, Karácsony Tamás, Kern Orsolya, Klobusovszki Péter, Masznyik Csaba, Reischl Gábor, Somlai Fischer Szabolcs, Turányi Gábor, Vincze László, Zombor Gábor …) A Visegrádi Táborokhoz hasonló, azok hatására számtalan más tábor jött létre a idők során. Olyan folyamatot indított el ez a kezdeményezés, amelyet a szervezők talán maguk sem gondoltak a kezdetekkor.

fotó

térkép

1.

megnevezés:

2.

bővebben:

forrásfoglalások, medencék, öltözők, pallóutak... tervezése és építése

3.

tervezés éve:

2001-2009

4.

kivitelezés időpontja :

2001-2009

5.

helyszín:

Lázárfalva-Nyírfürdő (2001); Nagytusnád-Nádasfürdő (2002 ); Csíkkozmás - SóSzékFürdő (2003); Kászonújfalu - SósKútFürdő (2004); Csíkszentkirály - Borsáros Strand (2005); Csobotfalva - Kerekeger Feredő (2005); Csíksomlyó (2006); Firtos (2006); Csobotfalva (2006); Homoród (2006); Lázárfalva (2006); Homoród (2007); Szépvíz (2007); Csíkszenttamás (2007); Lázárfalva (2007); Gyergyócsomafalva (2008); Mátramindszent (2008); Csíkszenttamás (2008); Lázárfalva (2008)

6.

régió:

Erdély

7.

megbízó:

-

8.

résztvevők:

*csoport:

Borvízfürdő- és közösség építő mozgalom

A (C)

vezető(k):

Herczeg Ágnes,

önkéntesek:

BME Építészei, Corvinus Egyetem tájépítészei, Sapientia EMTE Közgazdászai, Pécsi Pollack M. Főiskola diákjai, továbbá a Kós Károly Egyesülés tagirodáinak építészei és a Vándoriskola résztvevői

helyiek: 9.

finanszírozás/ támogatók:

10.

bekerülési költség:

11.

elismerés:

Torsanlorenzo-díj, 2010 (olasz díj)

12.

publikáció:

epiteszforum

13.

folytatás:

nem ismert

kapcsolat:

http://www.arstopia.hu/uj/kalaka1.htm

leírás

Az Erdélyi fürd épít kalákák, amelyeket Herczeg Ágnes indított, s amely tavaly Torsanlorenzo-díjat kapott Olaszországban, a tájépítészet oldaláról vizsgálja meg a kérdést. A kalákában végzett munka szépségeir l és nehézségeir l készítend beszélgetést az erdélyi építések dokumentálják.

14.

A kaláka nem titkolt célja, hogy a közös tervezési, építési munka során falubéli, régióbeli, és magyarországi résztvevők együtt és egymástól megtanulják, hogy hogyan lehet saját erőből, összefogással újjá teremteni azokat az örökségeket, amelyeket őseink ránk hagyományoztak. Hogyan lehet a természeti értékeket megőrizve annak lehetőségét kultúráltan kihasználni. Cél a természet közeli erózióvédelmi módszerek, a helyi, hagyományos, mára sokszor elfelejtett anyaghasználat felelevenítése, megtanulása.Ez a közösségi munka nem csupán értékvédelem és tájfejlesztés, hanem közösségépítés. Hiszen a táj elevenségét, életét csak az ott élők tudják továbbörökíteni a jövőbe, s nem mindegy, hogy milyen formában. Összefogással és együttműködéssel a tájban rejlő értékek megőrzésével, az örökség tiszteletben tartásával lehet úgy építkezni, hogy a ma ott élő közösség ezt az értéket használhassa saját gyógyulására és egzisztenciájának javítására. A víz az élet hordozója, s ha alázatos módon fordulunk hozzá az egyén, a közösség és a táj gyógyulását hozza. Egy ilyen munka után az ember a vízre nem tud másként tekinteni, mint a legnagyobb kincsre. Herczeg Ágnes

fotó

térkép

1.

megnevezés:

2.

bővebben:

Roma közösségi ház építése

3.

tervezés éve:

2011

4.

kivitelezés időpontja :

2011

5.

helyszín:

Mátraverebély

6.

régió:

Nógrád megye

7.

megbízó:

8.

résztvevők:

9.

vezető(k):

Kruppa Gábor

önkéntesek:

hallgatók (13fő)

helyiek:

-

finanszírozás/ támogatók:

10.

bekerülési költség:

11.

elismerés:

12.

publikáció:

13.

folytatás:

14.

kapcsolat: leírás

*csoport:

Mátraverebélyi Építő Tábor

B

katolikus egyház , községi önkormányzat, szentkúti ferences rendház (szállás)

http://matraverebely.hu, http://www.ceferino.hu/, http://www.onkormanyzat.mti.hu

Budapesten a Pest Megyei Iparkamara tagjai, valamint több segítő szándékú ember adományokat gyűjtött, és a Váci Egyházmegyével összefogva megvásároltak egy régi tűzoltószertárt. Adományokból és a Váci egyházmegye forrásaiból a helyi cigányok sok önkéntes munkájával, az önkormányzat támogatásával, kialakítottunk egy közösségi házat, a helyi roma gyerekek, fiatalok és felnőttek számára. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről érkezett 13 jövőbeli ifjú építész vezetőjük, Kruppa Gábor, Ybl-díjas építész szakmai irányítása mellett végezte jótékonysági munkáját. Fizetségük nem pénzben mérhető, hanem tudásban és tapasztalatban. A Mátraverebélyben töltött tíz napos építőtábor fő célja, hogy a Váci Egyházmegye által nemrégiben megvásárolt egykori tűzoltószertár tetőszerkezetét felújítsák. Kruppa Gábor elmondta, hogy a hallgatók a szakmai gyakorlat mellett a segítségre szoruló emberek életébe is bepillantást nyerhettek. „Remélem, hogy az önkéntes munka követőkre talál majd a faluban is, és munkánk nyomán egyre több régi ház nyerheti vissza eredeti formáját.” A munkálatokba a falu összefogásával roma és nem roma önkéntesek is belekapcsolódtak. Az építő Barátok magyarországi szervezete önkénteseivel augusztusban egy hétig dolgozott az udvar rendezésén és az épület felújításán. A ház megáldásának ünnepsége szeptember 25-én nagy öröm közepette zajlott.

fotó

térkép

1.

megnevezés:

2.

bővebben:

Szép Máli Iskola tervezés, Mánfai buddhista cigány iskola, Ormánsgá vályogtégla templomok építése

3.

tervezés éve:

2000-

4.

kivitelezés időpontja :

2000-

Pelényi Margit közösségekért folytatott munkája

5.

helyszín:

Mánfa, Ormánság, Sajókaza

6.

régió:

Baranya, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

7.

megbízó:

8.

résztvevők:

*csoport:

B

Ambédkár Iskola vezető(k):

Pelényi Margit

önkéntesek: helyiek: 9.

finanszírozás/ támogatók:

10.

bekerülési költség:

11.

elismerés:

12.

publikáció:

http://www.ambedkar.hu

13.

folytatás:

folytatás következik

14.

kapcsolat: leírás

Roma közösségek számára, velük együttműködésben készült elképzelések. Mánfán majd 10 évig működött Iskola, a Szép Máli roma kulturális központ, Sajókazán jelenleg formálódó buddhista cigány közösség iskolaépületét tervezte Pelényi Margit. Tavasszal indul az Ormánságban vályogtéglából templomépítés.

fotó

térkép

1.

megnevezés:

2.

bővebben:

Gyermekotthon felújjítása és rendezési munkálatai

3.

tervezés éve:

2009-

4.

kivitelezés időpontja :

2009, 2010, 2011

5.

helyszín:

Perbál

6.

régió:

Pest megye

7.

megbízó:

8.

résztvevők:

9.

B

Gyermekotthon vezető(k):

Kemes Balázs, Karácsony Tamás, Gerzsenyi Tibor

önkéntesek:

BME hallgatók 10-16 fő évente

helyiek:

-

finanszírozás/ támogatók:

Perbáli Gyermekotthon, BME Középülettervezési Tanszék

10.

bekerülési költség:

11.

elismerés:

12.

publikáció:

-

13.

folytatás:

évről évre folytatódik

14.

kapcsolat: leírás

*csoport:

Perbáli építőtábor

A tervek a szülői közösséggel és a gazdaság irányítására felkért erdélyi házaspárral közösen készültek, majd az építés is hasonlóan folyt, hosszú évek alatt lépésről lépésre haladva. A körültekintő előkészítés és lelkiismerettel elvégzett munka eredményeként kialakult sajátos élet egyensúlyát azonban külsőhatások megzavarták (Az erdélyi házaspár megöregedett és visszaköltözött szül földjére, így irányítás nélkül maradt a gazdaság, illetve a világban tapasztalható anyagi nehézségek az egyesületet is elérték) Az így kialakult új élethelyzet következtében az építészek számára nyilvánvalóvá vált, hogy az ottélők nem rendelkeznek, a korábbi években természetes alapvető üzemeltetés tudásával (pl. szellőztetés fontossága avagy a termény szakszerű tárolása). A helyzet orvosolására 2009-t l Janesch Péter és Gerzsenyi Tibor segítségével Karácsony Tamás és Kemes Balász építészeti alkotótáborokat kezdtek szervezni a gyermekotthonba, amely során a szükséges átalakítások, építészeti ‘rendbe rakások’ következtében a gazdaság tevékenysége, a ház működése és a közösség is kedvező irányba változott. Az elmúlt évek fejlesztési munkái (rámpák,járdák építése; tetőszerkezetek korszerűsítése; híd és lépcső készítése) után, jövő évi közös tervek eredményeként új építések irányába, (góré) mozdul el a folyamat.

fotó

térkép

1.

megnevezés:

2.

bővebben:

Kápolna építés

3.

tervezés éve:

2010

4.

kivitelezés időpontja :

2010 nyár

5.

helyszín:

Pannonhalma, Cseider-völgy

6.

régió:

Győr-Moson-Sopron megye

7.

megbízó:

8.

résztvevők:

9.

B

Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság vezető(k):

Cseh András, Czigány Tamás, Papp Róbert

önkéntesek:

kivitelező (Bio-Ház Team Kft.), építészek és hallgatók (20 fő)

helyiek:

helyi polgármester és mesterek

finanszírozás/ támogatók:

Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság

10.

bekerülési költség:

11.

elismerés:

12.

publikáció:

epiteszforum, hg.hu, dezeen.com, archdaily.com

13.

folytatás:

-

14.

kapcsolat: leírás

*csoport:

Pannonhalmi kápolna

A zarándokház részeként épített, a terület erdős-ligetes részébe bújtatott kápolna az elvonulásnak, a csendes szemlélődésnek és az egyéni imádságnak ad teret. Alapterülete 20 m2, magassága 9 m. Vízszintes vörösfenyő fagerendákból épül fel, a nyílások rései a máglyarakáshoz hasonló szerkesztésből adódnak. Az egyes elemek keményfa csapokkal kapcsolódnak egymáshoz. A kápolnán nincsen ajtó, nincsen ablak, nincsen benne fűtés és mesterséges világítás. Átfúj rajta a szél, átsüt rajta a nap. Átmeneti tér a természetben. Építése közös tett volt, a vállalkozó, az építésziroda és építészhallgatók kétkezi munkájával. Felemelő napok voltak.

fotó

térkép

1.

megnevezés:

2.

bővebben:

1. közösségi ház felújítás és vizes blokk, 2. magánházak felújjítása, javítása (esővíz), 3. tanoda-program

3.

tervezés éve:

2011

4.

kivitelezés időpontja :

2011

5.

helyszín:

Beret község

6.

régió:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolchoz közel

7.

megbízó:

8.

résztvevők:

9.

*csoport:

Reflekt Stúdió Beret 10+1

B

Romaversitas Alapítvány vezető(k):

Gulyás Erzsébet, Pozsár Péter, Holczer Veronika

önkéntesek:

Mome (3fő) Romaversitas Alapítvány (17fő)

helyiek:

Gulyás Károly (polgármester) , Buzsik István (kapcsolattartó) +helyiek

finanszírozás/ támogatók:

Autonómia alapítvány, Romaversitas Alapítvány

10.

bekerülési költség:

11.

elismerés:

12.

publikáció:

epiteszforum

13.

folytatás:

folytatódik

14.

kapcsolat:

http://reflektstudio.blogspot.com/

leírás

Gulyás Erzsébet és Pozsár Péter, a Reflekt Stúdió építészei. 2011-ben alakult stúdió egy olyan nonprofit építészeti vállalkozás, mely a szociális építészet magyarországi helyzetével és lehetőségeivel foglalkozik. A stúdió munkája nyáron indult a BERET10+1 programmal.

fotó

térkép

1.

megnevezés:

2.

bővebben:

Magánház felújjítások és tanoda működtetése

3.

tervezés éve:

2011

4.

kivitelezés időpontja :

2010, 2011

5.

helyszín:

Nagykanizsa, Tevel, Bonyhád és Kisvejke

6.

régió:

Zala megye

7.

megbízó:

8.

résztvevők:

9.

*csoport:

Szociális építőtáborok - TEK

B

vezető(k):

Ivanics Zsófia, Fehér Kata, Kovács Verát

önkéntesek:

számos önkéntes, Corvinus Egyetem és Építész Szakkollégium tagjai

helyiek:

helyiek részvétele alapgondolat volt

finanszírozás/ támogatók:

Autonómia alapítvány, Habitat for Humanity, Norvég Civil Alap, Austrotherm, EON

10.

bekerülési költség:

11.

elismerés:

Unruhe Alapítvány, SocialMarie fődíja, 2011(osztrák díj)

12.

publikáció:

Népszabadság, Zalai Hírlap, hg.hu, kultúra.hu, rtl klub - Házon kívül, Heti világgazdaság...

13.

folytatás:

jelenleg új programkeresés folyik és egy szociális kutatócsoport kialakítása

14.

kapcsolat:

http://tek.bke.hu/epito

leírás

Építkeztünk-táboroztunk a Völgységben is. Elsősorban olyan szociális bérlakásokban élő családoknak szeretnénk lehetőséget adni, hogy tehessenek valamit saját magukért, akik lakbérhátralékkal rendelkeznek. Nyitottak vagyunk a társadalmi előítéleteket csökkentő, önkéntesek bevonásával végezhető, és a lakhatási szegénységet csökkentő programokban való részvételre is. Országszerte jellemző probléma, mert a rendszerváltás óta - főleg az ex-iparvárosokban - a kevésbé szakképzett munkaerő jórészt egyáltalán nem tud elhelyezkedni, így megélhetési forrásukat elsősorban a különböző segélyek, támogatások, esetleg alkalmi munkák jelenthetik. Mivel a szociális bérlakásállomány a legtöbb településen elavult állapotú, a lakások fenntartása költséges, ez az alacsony jövedelmek mellett szinte törvényszerűen vezet eladósodáshoz. Projektünkben olyan megoldást szeretnénk bevezetni, hogy a lakók a saját maguk, vagy szomszédaik által használt épületeken dolgozhassanak, ezzel egyrészt tartozásukat csökkenthetik, másrészt pedig lakóhelyük minőségét javíthatják. Építőtábor keretében végeztünk - és szeretnénk is végezni még - felújításokat úgy, hogy az érintett lakókat és önkénteseket, főleg fiatalokat, egyetemistákat vonunk be a munkába és a szervezésbe. Az önkormányzati tulajdon értéknövekedését az ott élő, rossz szociális helyzetű emberek munkáját lakbérhátralékai kiegyenlítéseként írja jóvá a tulajdonos vagy az ingatlan kezelője. A programmal célunk, hogy a lakók tehessenek valamit a lakóhelyükért, és szeretnénk elősegíteni, hogy ezt az érdekközösséget felismerve, csoportként tegyék, úgy, hogy közben munkájuk eredményeként lakóhelyük minősége is javulhasson. Eddig 2 alkalommal sikerült szociális építőtábort megvalósítanunk Nagykanizsa gettósodó területén, a Ligetvárosban. Ezek során 65-en csökkenthették tartozásukat, és 12 lakást tartalmazó 3 háztömb teljes külső felújítására került sor. Emellett építkeztünk önkéntesekkel Tevelen, Bonyhádon és Kisvejkén, az Autonómia alapítvánnyal és a Habitat for Humanityvel együttműködésben. Eddigi fő támogatóink a Norvég Civil Alap, a Habitat for Humanity, az Austrotherm és az EON voltak. A jelenlegi programjaink lezárultával szeretnénk az ötletünket országosan terjeszteni.

fotó

térkép

1.

megnevezés:

2.

bővebben:

Bábszínház tervezés és építés

3.

tervezés éve:

2011

4.

kivitelezés időpontja :

2011

5.

helyszín:

Kazár

6.

régió:

Nógrád megye

7.

megbízó:

8.

résztvevők:

9.

*csoport:

Kazári Építőtábor

C (A)

Kazár vezető(k):

Láris Barnabás

önkéntesek:

BME Építészmérnöki Kar hallgatói

helyiek:

-

finanszírozás/ támogatók:

10.

bekerülési költség:

11.

elismerés:

12.

publikáció:

13.

folytatás:

14.

kapcsolat: leírás

epiteszforum

2010 őszén számos falu polgármesterét kerestem fel azzal a szándékkal, hogy egyetemisták bevonásával vidéki környezetbe szándékozunk tervezni és kivitelezni. A korábbi években folytatott valkonyi építőtáborok eredményét referenciaként mellékeltem. Munkálatainkért cserébe szállást és élelmet kértem. A megkeresésekre néhányan reagáltak. Szerencsére a jelentkezők között volt Kazár község polgármestere, Molnár Katalin is. A tervezési és együttműködési lehetőségek átbeszélése után vágtunk bele a közös munkába. A tervezés során mindvégig folyamatos kapcsolatot tartottunk, így minden gördülékenyen ment. Az építő anyagokat mindig időben rendelkezésünkre bocsátották, így az építkezés ütemét is tudtuk tartani. Bízom abban, hogy az elkészült mű integrálódik a település életébe, a falusiak és az látogatók hasznára lesz. Valamint bízom abban, hogy az általunk végzett vidéképítő munka kellő publicitást kapva igénnyé és elfogadott szervezeti, működési formává válik a jövőben, hiszen annyi minden feladat van az országban. Kazár egy 2000 fős település Nógrád megyében, Salgótarjántól 10 kilométerre. A falu vezetősége, illetve a helyi civil szervezetek nagyon aktívak, rengeteg kulturális programot szerveznek. A község néhány nagyszabású rendezvénynek is helyszíne, mint például az éves nemzetközi „Laskafesztivál és Tócsni Parti”. Több fejlesztési pályázatot is nyertek, amit a különböző műemlék épületek karbantartására, megújítására fordítottak. Így született meg a Kézművesház, a Kulcsosház és a Hagyományok Portája is, ez utóbbi udvarában építettük fel a Bábszínházat. A falu eredeti szándéka a Hagyományok Portáján található kukoricagóré helyrehozása volt, de végül közös megegyezés alapján bábszínház és játszóház kettős funkcióját kapta az építmény. Fő szerepe, hogy a fesztiválokra érkező családok gyermekeinek programokat, illetve játékteret adjon.

fotó

térkép

1.

megnevezés:

2.

bővebben:

Konferencia

3.

tervezés éve:

2010

4.

kivitelezés időpontja :

2010

5.

helyszín:

Vöröstó

6.

régió:

Veszprém megye

7.

megbízó:

8.

résztvevők:

9.

*csoport:

Go Vöröstó konferencia

vezető(k):

Vági János

önkéntesek:

BME Építészkar hallgatói és előadók

helyiek:

helyiek nagy számban vettek részt

finanszírozás/ támogatók:

C (B)

BME Középülettervezési Tanszék, Támop program

10.

bekerülési költség:

11.

elismerés:

12.

publikáció:

13.

folytatás:

14.

kapcsolat:

govorosto.blogspot.hu

leírás

A félév zárásaként, a komoly érdeklődés miatt február 11-én konferencia napot és építészeti kiállítást szervezünk Vöröstón. Az eseményen többek között a Építészmérnöki Kar Szakmérnöki képzésének hallgatói és professzorai, a féléves tárgyat teljesítő hallgatók és oktatóik, külsős érdeklődők, illetve meghívott előadók vesznek részt a település lakóival és Polgármester Asszonnyal közösségben. A Konferencia nap programjai a magyar vidék problémáinak és jövőjének témakörét járják körül. Több projekt nem csak kizárólag Vöröstóval foglalkozik, felismerve, hogy a régió közös összefogása, fejlesztése lehetőséget jelent a kistérség, és az ott élők számára.

fotó

térkép

1.

megnevezés:

2.

bővebben:

konferencia-fesztivál (konfeszt)

3.

tervezés éve:

2010

4.

kivitelezés időpontja :

1. fesztivál: 2011 nov. 11-13.

5.

helyszín:

Tapolca- Díszel

6.

régió:

Veszprém megye

7.

megbízó:

8.

résztvevők:

9.

*csoport:

Konfeszt

C (B)

vezető(k):

Vági János

önkéntesek:

Ember Sári, Hakkel Márton, Hory Gergely, Kovács Zsófia, Major Zoltán, Müllner Péter, Soltész Judit, Varga Luca

helyiek:

helyiek nagy számban vettek részt

finanszírozás/ támogatók:

Első Magyar Látványtár Alapítvány, Ökopolisz Alapítvány támogatásával, TÁMOP-4.2.1/B projekt

10.

bekerülési költség:

11.

elismerés:

12.

publikáció:

http://videkielet.hu/blog/videki_elet/konferencia-fesztivalozzunk-vagyis-konfeszt

13.

folytatás:

Mediawave, Szombathely

14.

kapcsolat:

www.konfeszt.blogspot.com

leírás

A konfeszt nevében is benne foglaltatik, hogy egyrészt egy "tudományos" konferencia, melynek témája a falusi léptékű településrehabilitáció, másrészt viszont egy nyitott művészeti esemény, melyben minden résztvevő (meghívott közösségek, művészek) a maga autentikus nyelvén meséli el jövőképét a vidéki életről. A konfeszt témája egy műegyetemi építészkari kutatócsoport munkájára épül, mely kutatás a Magyarország kistelepülésein élő közösségek feltérképezésére irányul. A konfeszt rendhagyó módon, nem egy pusztán a vidékfejlesztés témakörét tárgyaló, elméleti konferenciának a megvalósulása, hanem sokkal inkább egy közösségekre épülő, a résztvevő közösségekkel szervesen összefonódó esemény, mely a fesztivál könnyedségével, a konferencia komolyságával beszél a vidék szépségeiről, reményteli lehetőségeiről. Az előadók között olyan személyek, közösségek képviselői szerepelnek, akik közösségük építésében élenjárók, aktivitásuk nélkülözhetetlen egy település, akár egy régió életében, akiknek a munkájuk, eredményeik egy pozitív vidékkép meglétét bizonyítják, és mindezen túl, akik büszke hírmondói lehetnek annak a feltevésnek, miszerint létezik egy még fel nem tárt, gazdag hálózata a vidéken élő kisközösségeknek. A konferenciát egy művészeti fesztivál keretezi, sző köré történetet, melyet a meghívott, különböző művészeti területről érkező alkotók fognak életre hívni alkotásaikkal (képzőművészet, zene, színház). Előadók: Hartyandi Jenő fesztiválszervező, (Mediawave); Szabó Lajos Muzsikál Az Erdő Alapítvány elnöke; Triznya Péter alkotóház vezető (Ságház), Mome-EcoLab kutatóintézet, KB35 Színházi Társulat; Budai Krisztina Zöldút Egyesület vezető; Szomárky Pál Kerekegylet Egyesület alapító; Mohos Nikolett TIED Egyesület elnöke; Boda Adrienn Zalai Hazatérők Egyesület elnöke. Résztvevő alkotók: Mécs Miklós (SZAF), Kerekes Gábor, Kovács Alida, Mindák Gergely, Kollár Eszter, Valcz Péter, Bartha Máté – Alpern Bernadett, Egger Géza, Veszely Bea, Vásárhelyi Bálint, Rácz Lőrinc.

fotó

térkép

1.

megnevezés:

2.

bővebben:

Közösségi tér és aszaló tervezés és építés

3.

tervezés éve:

2010

4.

kivitelezés időpontja :

2011

5.

helyszín:

Markóc

6.

régió:

Baranya megye, Ormánság

7.

megbízó:

8.

résztvevők:

9.

vezető(k):

Holczer Veronika

önkéntesek:

BME Építészhallgatók

helyiek:

helyi polgármester és lakosok

finanszírozás/ támogatók:

10.

bekerülési költség:

11.

elismerés:

12.

publikáció:

13.

folytatás:

14.

kapcsolat: leírás

*csoport:

Markóci Közösségi Tér

C

Helyi önkormányzat

A hátrányos helyzetű, sellyei kistérségben elhelyezkedő Markócon, az Ormánság legkisebb falvában a közösség már évek óta épül nagy részben Lantos Tamás, polgármesternek köszönhetően. Holczer Veronika 2010-ben építészhallgatóként ismerte meg a falu hétköznapi életét és alapos ismeretszerzés után talált rá diplomamunkájának helyszínére, amely egy régi pajtaépület. Az Ormánság Alapítvány irodájaként működő épületet minimális építészeti eszközökkel és költségvetéssel tervezte át az újraéledő helyi közösség számára. A szükség, az igyekezet és a helyiek szívélyes fogadtatása okán a diplomamunkának készülő terv első fázisát 2011 nyarán Veronika szervezésében helyi önkéntesek és építészhallgatók közösen, építész kalákában sikeresen megépítették. 2011 nyarán a fedett-nyitott közösségi térben a markóciak megtartották az első rendezvényüket, az építés tovább folytatódik.

fotó

térkép

1.

megnevezés:

2.

bővebben:

Palotanegyedben városrehabilitációs programra reflektáló köztéri akciók

3.

tervezés éve:

2008-

4.

kivitelezés időpontja :

2008Budapest

5.

helyszín:

6.

régió:

7.

megbízó:

8.

résztvevők:

Tihanyi Dominika közösségért folytatott munkái

vezető(k):

*csoport:

Tihanyi Dominika

önkéntesek: helyiek: 9.

helyi lakosok bevonására alapul a program

finanszírozás/ támogatók:

10.

bekerülési költség:

11.

elismerés:

12.

publikáció:

13.

folytatás:

14.

kapcsolat: leírás

A Rév 8 Zrt.-vel és a Civilek a Palotanegyedért Egyesülettel együttműködésben Tihanyi Dominika 2008 óta vesz részt aktívan a Palotanegyedben zajló városrehabilitációs programra reflektáló köztéri akciók létrehozásában

fotó

térkép

C

1.

megnevezés:

2.

bővebben:

Valkonyai turistaház (terasz és kemence, gyökérzónás szennyvíztisztító hálózat)/Pajtaszínház tervezés és építés

3.

tervezés éve:

1997-2004/2009

4.

kivitelezés időpontja :

1997-2004/2009-2010

5.

helyszín:

Valkonya

6.

régió:

Zala megye

7.

megbízó:

8.

résztvevők:

9.

C

Valkonya vezető(k):

Reischl Gábor/Kemes Balázs, Láris Barnabás, Varga Imre Zoltán

önkéntesek:

hallgatók/hallgatók

helyiek:

helyiek/helyiek

finanszírozás/ támogatók:

10.

bekerülési költség:

11.

elismerés:

12.

publikáció:

13.

folytatás:

14.

kapcsolat: leírás

*csoport:

Valkonyai alkotótábor

Középülettervezési Tanszék, Valkonya község, helyi vállalkozó, önkéntesek

epiteszforum

A valkonyai alkotótáborokat Reischl Gábor indította útjára 1997-ben, aki ezzel párhozamosan több más magyarországi kistelepülésre is szervezett hasonló táborokat. Valkonyán felújításra került a turistaház, ami egy déli terasszal és kültéri kemencével b vült, elkészült a település gyökérzónás szennyvíztisztító hálózata. A munka 2004ben, Reischl tanár úr betegsége majd váratlan halála miatt megszakadtak. 2008-ban Benárd Aurél és Fáczányi Zsuzsa segít támogatása mellett Kemes Balázs, Láris Barnabás és Varga Imre Zoltán próbálják folytatni a megszakadt örökséget. A táborok a korábbiakhoz hasonlóan folytak, felmérések és tervek készültek, amik közül az elmúlt években készült el a régóta áhított Pajtaszínház, ami a turistaház kertjében kapott hely A megvalósítás lépésről lépésre, több év alatt történt. 2008-ban a helyszín felmerése és a tervek elkészítése, majd engedélyezése valósult meg, 2009-ben az alapozás és a színpad, majd 2010 nyarán a fa szerkezet felépítmény készült el. Bár tervek szerint a padló burkolása 2012 nyarán készül majd el, a település közössége már 2009-ben birtokba vette a színpadot. A valkonyai polgármesterrel készítend beszélgetés el segíti, hogy megértsük a falu épülését, az építészekkel kialakuló kapcsolat megváltozásának folyamatát, a helyiek véleményét, hiszen ez teszi hitelessé és sikeressé a beavatkozást.

fotó

térkép

BENCEBARÁTI VISEGRÁD

3.1. LÁZÁRFALVA 3.2. CSÍKKOZMÁS 3.3. KÁSZOMÚJFALU 3.4. CSÍKSZENTKIRÁLY 3.5. CSOBOTFALVA 3.6. CSÍKSOMLYÓ 3.7. HOMORÓD 3.8. SZÉPVÍZ 3.9. CSÍKSZENTTAMÁS 3.10. GYERGYÓCSOMFALVA 4. MÁTRAVEREBÉLY 5.1. MÁNFA 5.2. SAJÓKAZA 6. PERBÁL 7. PANNONHALMA 8. BERET 9.1. NAGYKANIZSA 9.2. TEVEL 9.3. BONYHÁD 9.4. KISVEJKE 10. KAZÁR 11. VÖRÖSTÓ 12. KONFESZT 13. MARKÓCI 14. BUDAPEST 15. VALKONYA

1. 2.

15.

9.1.

12.

13.

11.

7.

5.2.

9.4.

9.2.

9.3.

6.

2.

1.

14.

4. számú melléklet: közösség építő táborok térképe

4.

10.

5.1.

8.

3.9.

3.10.

3.7.

3.6.

3.2.

3.1.

3.4.

3.5.

3.8.

3.3.

5. számú melléklet: a 2012-es velencei biennále commON_épített közösség c. kurátori pályázati anyaga

„… egyedül az ember csak magára számíthat, de másokkal megsokszorozhatja erejét…”

CommON_Épített Közösség

Kurátori koncepció a 13. Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjához A magyar építészetgyakorlásnak van egy kevésbé közismert területe, a közösségi építéseké, (építőtáborok, kalákában vagy egyetemi szervezésben, civil szervezetekkel vagy baráti összefogásban készülő, jellemzően kisebb léptékű építészeti beavatkozások) amelyek több szempontból is méltóak arra, hogy nagyobb (országos és nemzetközi) figyelmet kapjanak. A Visegrádi táborokhoz (1981-től Makovecz Imre szellemi vezetésével) vagy Reischl Gábor kezdeményezéseihez visszavezethető (évtizedes hagyomány) építő táborok az elmúlt évtizedben megerősödtek; a fiatal építészgeneráció számára a közös építés megtanulása, illetve a közösségben és közösségért végzett munka egyre nagyobb fontosságú tapasztalás. Ezt igazolják a közösségi kezdeményezések során (Beretben, Markócon, Mánfán, Kolontáron, Nagykanizsán, Pannonhalmán, Perbálon, Sajókazán, Tapolca-Diszelben, Valkonyán, Vöröstón, az Ormánság vagy Erdély különböző falvaiban) elkészült épületek, felújítások és kertek. A CommON_Épített Közösség koncepció a közelmúlt azon beavatkozásait fogja össze és mutatja be különböző hangsúlyozással, ahol az építész szakértelme nemcsak egy épület, de a közösség épülését is szolgálta. A felvetés a JELENSÉGRE koncentrál. A különböző közösségekkel (érdek, szociális, lokális, vallási, etnikai) való közös építés kapcsán a konkrét eset hasznosságán túl a tevékenységben olyan globális értéket lát és láttat, amely a kortárs építészet számára fontos hozadékkal bír.

2

A koncepció három érvényességi léptéke A bemutatott projektek különböző léptékben vizsgálva is értéket képviselnek: Primer szinten a beavatkozás helyszínén (lokalitás elsődlegessége) apró, de pontosan megfogalmazott, szükséges megoldást hoznak. Az esetek számosságát és tradícióját tényként kezelve, a közös építést Magyarországra jellemző, építészeti tettnek nevezhetjük (jellemző magyar attitűd), aminek egyik hozadéka, hogy a “magyarral” kapcsolatban kialakult individualista, azaz csoportmunkában kevésbé jó, általánosító képet (részben megalapozott nemzetközi sztereotípia felülírása) új, pozitív példákkal árnyalja. A felvetés sugallja, hogy a közösségi építés a munkára éhes fiatal építészgeneráció kitörési lehetősége (induló stratégia) is, ehhez kapcsolódva, az építészet kommunikációja felől szemlélődve, a magyar építészekről a helyi társadalomban kialakult kép alakítása (újra pozicionálás) is egyben. A CommON_Épített Közösség koncepció harmadik léptéke általános (univerzális) érvényű, hiszen az építészet és a közösségi építés, a manuális tudás, a helyi aktivitás, a dialógusban való gondolkodás, az újrahasznosítás, (in the making low-tech, slow architecture – visszacsatolás Reischl Gábor kambodzsai felvetéséhez) avagy a kis léptékű, illetve a kész tárgy helyett a folyamatra (process contra object szemlélet) koncentráló építészeti szemlélet hangsúlyozása túlmutat az országhatáron. Az alkotóra, technológiai innovációra és a kiemelt fontosságú megaprojektekre koncentráló építészet évtizedei után érzékelhető, hogy egy olyan közösségi szemléletű társadalmi attitűd van felemelkedőben, ahol az online szerveződő csoportok közös akciókat szerveznek, ahol a valóság teljes megtapasztalása (virtuális és reális közeg egyensúlya) alapvető szándék és ahol az emberi energia és a sok apró beavatkozás (gondolati analógiaként Ai WeiWei: Sunflower seeds, 2011 Tate Modern Turbine Hall, London) kerül előtérbe.

3

A kiállítás aktualitása A mai helyzet súlyos ökológiai és gazdasági problémáin reflektálva, illetve kapcsolódva ahhoz a kortárs felfogáshoz, amely az élet pragmatikájából kiinduló a (pro-aktív építészeti elgondolások) elképzeléseket részesíti előnyben, a CommON_Épített Közösség kurátorai a helyhez kötődő (helyi, gyakran hulladék vagy újrahasznosított anyagokból, a feladat léptékével arányos technológiával, az épített tradíció ismeretében), időben elnyúló (folyamatos építések, az alakulás-alakítás logikája) a megbízóval dialógust folytató (sajátos feladat és munkamegosztásban megvalósuló) építészeti munkákat válogattak ki, amelynek pozitív hatásaihoz nem fér kétség. A felvetés tehát az etikai és esztétikai paramétereket együttesen szemléli. A koncepció lényegéhez tartozik, hogy az építésznek az építésben való aktív, (aktivista, participatív) és manuális (making) azaz egyben kézműves (craft) jelenlétét példa-értékűnek gondoljuk, az építész szakma presztízse, illetve az építészet kommunikációja felől is kitörési pontként azonosítjuk. Felidézzük a tényt, hogy az építészet történetét megelőzi az építés története, (amikor az építészet természetes, közösségben végzett emberi cselekedet, közösségi gesztus volt). Az ezt követő, hosszan elnyúló kor, amelyben csak az építészet és a társadalom specifikálódása következtében szétvált az építészeti tervezés és az építés (design szemlélet), illetve két, ellentétes oldalra került építő és építtető (szegregálódás) nem az egyetlen működő rendszer. A közösségi szemléletű, alkotói jelenléttel megvalósuló építészeti jelenlét a közös nyelv (közérthetőség, valós jelentések) újraépítéséről is szól, az építészet eredetéhez (archetípusához) való visszatérésre is utal. Ahogyan a 20. század második felének fontos kérdése volt a szociológus Marc Augé terminológiájával élve a HELY és NEM_HELY hely kérdése, úgy az új évtized egyik komoly felvetése a közösség (analógiaként a KÖZÖSSÉG és NEM_KÖZÖSSÉG) problematikája az építészeti beavatkozás függvényében. Ebben a gondolati felvetésben az építés egyszerre vonatkozik a közösségre és az épített környezetre, és ami legalább ilyen fontos, az épülés az építés tevékenysége által valósul meg. Ahogyan ezt az 1981-82-es kambodzsai építések kapcsán Reischl Gábor mondta: „… itt az építésnek nem is az volt a lényege, hogy, milyen szép házat tudunk építeni, hanem az, hogy az építés maga legyen az élet!” A Velencei Biennále nyitottsága a tematikus felvetések iránt ismert, szintén látszik egy olyan tendencia, amely a meglévőt, a valóságosat, az országos karakter büszkén vállalja fel és gondolja bemutatásra méltónak. A CommON_Épített Közösség című koncepció vonzását a felvetés speciális jellege, az építés szokatlanul pici léptéke és az alternatív építészeti gondolkodás adja. Ezek teszik attraktívvá a felvetést a megaprojektek és high-tech pavilonok között.

4

A kiállítás A CommON_Épített Közösség koncepcióját 4 kiemelt, építészeti értékeiben is meggyőző alkotás (Valkonya: Pajtaszínház 2010, Perbál Gyermekotthon: felújítások és Góré Építés, Pannonhalma: erdei kápolna, Markóc: aszaló és pajta) adja. Ezekről a kiemelt munkákról az építészeti fotográfia kifinomult (stilizált) közlésmódján és precíz tervrajzokon keresztül mutat képet. A kiemelt projektekhez filmek is társulnak, amely három léptékben mutatja a valóságot: az épített és természeti környezet esztétikáját, a résztvevők (alkotók és helyiek) rövid vallomásait és az építés zajos és nyers realitását fogja össze kompozícióvá. Mindezek az CommON_Épített Közösség felvetést meggyőző erővel kötik a valósághoz. Az építészeti művek földtől való elemelését (jelenséggé való alakítás) a hátterében, mint egy gondolati szőttesként megjelenített (az építészet hétköznapjait át- meg átszövő) számos alkotás, megvalósult építés és ugyanilyen mennyiségben megfogant építészeti elképzelés vagy diplomamunka adja, amely térben elmozduló falként (dinamikus elemként) alakítja a teret és a bejárás dramaturgiáját.

5

Valkonya 1997 – folyamatosan, Pajtaszínház 2010 A valkonyai alkotótáborokat Reischl Gábor indította útjára 1997-ben. A Szent István Egyetem mellett több más egyetem vett részt a kezdeményezésben, melynek során a különböző szakterületek hallgatói közösen készítettek felméréseket, fejlesztési elképzeléseket a helyiek bevonásával, a résztvevő oktatók szakmai felügyelete mellett. A táborok során felújításra került a turistaház, ami egy déli terasszal és kültéri kemencével bővült, elkészült a település gyökérzónás szennyvíztisztító hálózata. A munka 2004-ben, Reischl tanár úr betegsége majd váratlan halála miatt megszakadtak. 2008-ban a korábbi alkotók, Benárd Aurél és Fáczányi Zsuzsa segítő támogatása mellett Kemes Balázs, Láris Barnabás és Varga Imre Zoltán próbálták folytatni a megszakadt örökséget. A táborok a korábbiakhoz hasonlóan folytak, felmérések és tervek készültek, amik közül az elmúlt években épült meg a régóta áhított Pajtaszínház, ami a turistaház kertjében kapott helyet.

6

Perbál, GYERMEKOTTHON 1993-1997, Építőtáborok 2009-től A perbáli gyermekotthon gondolata egy szülő közösségben fogant, akik sérült gyermekeik ellátására kerestek alternatívát. A többfunkciós épületcsoport kisebb részt egy barokk malom átalakításával, nagyobb részt Janesch Péter és Karácsony Tamás építészek terevei alapján készült. A tervek a szülöi közösséggel és a gazdaság irányítására felkért erdélyi házaspárral közösen készültek, majd az építés is hasonlóan folyt. A körültekintő előkészítés és lelkiismerettel elvégzett munka eredményeként kialakult sajátos élet egyensúlyát azonban külső hatások megzavarták. Az új élethelyzet következtében az építészek számára nyílvánvalóvá vált, hogy az ottélők nem rendelkeznek, a korábbi években természetes, alapvető üzemeltetés tudásával (pl. szellőztetés fontossága avagy a termény szakszerű tárolása). A helyzet orvosolására 2009-től Janesch Péter és Gerzsenyi Tibor segítségével Karácsony Tamás és Kemes Balázs építészeti alkotótáborokat kezdtek szervezni, amelynek következtében a gazdaság tevékenysége, a ház működése és a közösség is kedvező irányba változott. Az elmúlt évek fejlesztési munkái (rámpák, járdák építése; tetőszerkezetek korszerűsítése; híd és lépcső készítése) után, jövő évi közös tervek eredményeként új építések irányába, (góré) mozdul el a folyamat.

7

Pannonhalma, KÁPOLNA 2010 A pannonhalmi Zarándokház és Kápolna építésének története is visszanyúlik az időben, talán 1997-ig, amikor Czigány Tamás és Páll Anikó 1x1-es méretben építette meg annak a Diákkápolnának a tervét, amelyet a Gimnázium 3. emeletén, egy hajdan volt hálóteremben alakítottak ki. A pausz papírból és lécekből felállított ideiglenes kápolna Karácsonytól nyárig, a végleges építésig jól szolgált. A Cztita építészműteremben azóta több épület is készült a pannonhalmi bencések megbízásából. A zarándokház részeként épített, a terület erdős-ligetes részébe bújtatott kápolna az elvonulásnak, a csendes szemlélődésnek és az egyéni imádságnak ad teret. Alapterülete 20m2, magassága 9m. Vízszintes vörösfenyő fagerendákból épül fel, a nyílások rései a máglyarakáshoz hasonló szerkesztésből adódnak. Az egyes elemek keményfa csapokkal kapcsolódnak egymáshoz. A kápolnán nincsen ajtó, nincsen ablak, nincsen benne fűtés és mesterséges világítás. Átfúj rajta a szél, átsüt rajta a nap. Átmeneti tér a természetben. „Építése közös tett volt, a vállalkozó, az építésziroda és építészhallgatók kétkezi munkájával. Felemelő napok voltak.”

8

Markóc, KÖZÖSSÉGI TÉR 2011 A hátrányos helyzetű, sellyei kistérségben elhelyezkedő Markócon, az Ormánság legkisebb falvában a közösség már évek óta épül nagy részben Lantos Tamás, polgármesternek köszönhetően. Holczer Veronika 2010-ben építészhallgatóként ismerte meg a falu hétköznapi életét és alapos ismeretszerzés után talált rá diplomamunkájának helyszínére, amely egy régi pajtaépület. Az Ormánság Alapítvány irodájaként működő épületet minimális építészeti eszközökkel és költségvetéssel tervezte át az újraéledő helyi közösség számára. A szükség, az igyekezet és a helyiek szívélyes fogadtatása okán a diplomamunkának készülő terv első fázisát 2011 nyarán Veronika szervezésében helyi önkéntesek és építészhallgatók közösen, építész kalákában sikeresen megépítették. 2011 nyarán a fedett-nyitott közösségi térben a markóciak megtartották az első rendezvényüket, az építés tovább folytatódik.

9

Installáció Az elképzelés lényegi pontját artikulálja az installáció. Mivel a CommON_Épített Közösség felvetés esetenként szokatlanul apró és hétköznapi építészeti beavatkozásokat állít reflektorfénybe (“Man is small, and therefore small is beautiful.” Schumacher), azért a bemutatás módja artikulálja a belenagyítás (léptékváltás) aktusát. A fogadó tér (nyitott átrium) a kiállításban Udvarként azonosított hely. A valkonyai táj szépsége burkolja körbe a látogatót. Az ottlét (cselekvő részvétel, természetes aktivitás) transzponálása a Velencei Biennále terébe (és szellemi kontextusába) komoly kihívás. Szenzoriális élménnyé kívánjuk tenni a teret, amelynek meghatározó eleme egy hanginstalláció, amely az építési munka zajából készített (auditív szövet) hangmontázs. A kiállítás installációjának, két fontos tárgyi eleme egy asztal és egy pad, amelyek a bal illetve a jobb terembe kerülnek, felnagyított méretben. Az asztal gondolata az építőtáborokban gyakran elhangzó mondáshoz kötődik: „Először is kell csinálni egy asztalt.” Zombor Gábor Ennek a gondolatnak a megidézése (tárgyiasulása) a másfélszeresére nagyított, mívesen megmunkált, de egyszerű asztalosmunkával készített asztal, amelynek lenolaj kenése, mint illat, szintén a helyi élmény és az anyagi dimenzió érzékeltetését szolgálja. A pad gondolata jelen pillanatban még képlékeny: változik, mint az a rongyszőnyeg, amelyet a perbáli sérült gyerekek készítenek, s amely esetenként éppen esetlegességük (spontán szépség) okán esztétikai öröm.

A jobb oldali térben a kiemelt projektek filmen jelennek meg, összefoglalva a kiállítás alapgondolatát. A film három szálból (képi narratívákból) szövődik. Az egyik a táj és az épített környezet higgadt, esztétikus, objektív világa. Kissé távolságtartó, idilli, építészeti objektíven keresztül fényképezett. (Totál) A másik az emberi lépték, amely erőteljes közeli képekkel lép egészen közel a résztvevők, így az alkotókhoz, építőkhöz és helyiek arcához, kezéhez, mozdulatához egészen közel. A részletből épít esztétikát. (Detail) A harmadik lépték az építő közösségé és támaszkodik a közös építésekről a hallgatók és résztvevők által felvett archív képekből. Ez a szint szubjektív, zajos, természetes. (Jelenlét és atmoszféra)

10

Konferencia és Katalógus A felvetés fontos eleme, hogy a közösségi építésben a fiatal magyar generáció szakmagyakorlási kitörési lehetőségét is azonosítja. Felhívja a figyelmet arra, hogy a mai, megbízásokban szegény időben a kezdő magyar építészek magasan képzett és nagy tehetségű csoportja az összefogást és a hasznos tevékenységet találja meg magának. A közös építésre, mint közös tanulásra (szakmai, szociológiai, antropológiai, kommunikációs, és egyéb gyakorlati tudások) gondol. Saját szerepét közben újrafogalmazza: nem a városból jött értelmiségi felsőbbrendű tudásával, hanem a helyben alakuló beszélgetések (dialógus) során a helyi és a szakmai tudások ötvözésével valósítja meg. Általánosabb érvénnyel, a konceptekre alapozó nagy építészeti beavatkozások helyett, amelyeknek szükségessége és hasznossága sok esetben megkérdőjelezhető, az apró, sok esetben alakító vagy minimális mértékben beavatkozó építészeti tett fontossága mellett érvel. E gondolat megerősítését szolgálja a márciusra tervezett szakmai konferencia és az addigra megtervezett online jelenlét (CommON- Épített Közösség Magyarországon címmel) a résztvevő egyetemek (BME, Győri Egyetem, Mesteriskola, Vándoriskola) és csoportok előadásaival és meghívott szakértők részvételével, kettős céllal. A még nem ismert projektek (rejtőzködő építészeti értékek) feltérképezésére és az eddigi eredmények bemutatása illetve mindezek elméleti kontextusba való átemelése egyben a Biennálera készülő Katalógus előkészítése. A katalógus szerkesztésében az elméleti írások (szociológiai, urbanisztikai és építészet elméleti) és a megbízókkal, használókkal folytatott beszélgetések (interjú) illetve spontán esetbemutatások együtt vannak jelen, ezek egymással dialógust folytatnak, hogy a jelenség kettős karakteréhez alkalmazkodjunk.

A kiállítással, kiadvánnyal és konferenciával egybekötött kezdeményezéssel nem titkol célunk a figyelemfelkeltés, emlékezés és tiszteletadás mellett, hogy jelen helyzetben és időben a hasonló gondolkodással, társadalmi és szakmai empátiával rendelkező aktív résztvevőknek szellemi közösségi teret nyissunk. Részben értve ez alatt tapasztalatcsere lehetőségét, amely későbbi munkáikat nagyban segítheti. A legfontosabb előnye azonban a kezdeményezésnek, hogy lehetőséget ad a jelenleg szétzilált szakmai kohézióval bíró építész szakmának. Az új, már láthatóan bizonyított, kétségtelenül társadalmi hasznossággal bíró szellemiség újra közös alapra emelheti a szakmát a közös társadalmi jólét érdekében, a szó legjózanabb értelmében.

11

A szakmai kétnyelvű (magyar-angol) katalógus tervezett fejezetei A négy kiemelt terv Perbál, Valkonya, Pannonhalma, Markóc bemutatása mindkét fél, tehát az építtető és építő közösség együttes megszólalásával. Alkotótáborok – VALKONYA 1997A valkonyai alkotótáborokat Reischl Gábor indította útjára 1997-ben, aki ezzel párhozamosan több más magyarországi kistelepülésre is szervezett hasonló táborokat. Valkonyán felújításra került a turistaház, ami egy déli terasszal és kültéri kemencével bővült, elkészült a település gyökérzónás szennyvíztisztító hálózata. A munka 2004ben, Reischl tanár úr betegsége majd váratlan halála miatt megszakadtak. 2008-ban Benárd Aurél és Fáczányi Zsuzsa segítő támogatása mellett Kemes Balázs, Láris Barnabás és Varga Imre Zoltán próbálják folytatni a megszakadt örökséget. A táborok a korábbiakhoz hasonlóan folytak, felmérések és tervek készültek, amik közül az elmúlt években készült el a régóta áhított Pajtaszínház, ami a turistaház kertjében kapott hely A megvalósítás lépésről lépésre, több év alatt történt. 2008-ban a helyszín felmerése és a tervek elkészítése, majd engedélyezése valósult meg, 2009-ben az alapozás és a színpad, majd 2010 nyarán a fa szerkezetű felépítmény készült el. Bár tervek szerint a padló burkolása 2012 nyarán készül majd el, a település közössége már 2009-ben birtokba vette a színpadot. A valkonyai polgármesterrel készítendő beszélgetés elősegíti, hogy megértsük a falu épülését, az építészekkel kialakuló kapcsolat megváltozásának folyamatát, a helyiek véleményét, hiszen ez teszi hitelessé és sikeressé a beavatkozást.

Építőtáborok - PERBÁL Gyermekotthon A tervek a szülői közösséggel és a gazdaság irányítására felkért erdélyi házaspárral közösen készültek, majd az építés is hasonlóan folyt, hosszú évek alatt lépésről lépésre haladva. A körültekintő előkészítés és lelkiismerettel elvégzett munka eredményeként kialakult sajátos élet egyensúlyát azonban külső hatások megzavarták (Az erdélyi házaspár megöregedett és visszaköltözött szülőföldjére, így irányítás nélkül maradt a gazdaság, illetve a világban tapasztalható anyagi nehézségek az egyesületet is elérték) Az így kialakult új élethelyzet következtében az építészek számára nyilvánvalóvá vált, hogy az ottélők nem rendelkeznek, a korábbi években természetes alapvető üzemeltetés tudásával (pl. szellőztetés fontossága avagy a termény szakszerű tárolása). A helyzet orvosolására 2009-től Janesch Péter és Gerzsenyi Tibor segítségével Karácsony Tamás és Kemes Balász építészeti alkotótáborokat kezdtek szervezni a gyermekotthonba, amely során a szükséges átalakítások, építészeti ‘rendbe rakások’ következtében a gazdaság tevékenysége, a ház működése és a közösség is kedvező irányba változott. Az elmúlt évek fejlesztési munkái (rámpák,

12

járdák építése; tetőszerkezetek korszerűsítése; híd és lépcső készítése) után, jövő évi közös tervek eredményeként új építések irányába, (góré) mozdul el a folyamat. Az elmúlt évek során kialakult dialógus építészek és a használók (ápolók, igazgató) között példa értékű. Az építészet és a tér belakása a pedagógiai program, a fejlesztés részeként is értelmezendő – minderről beszélgetés formájában ad hírt a katalógus.

Kápolna, PANNONHALMA A Czita építészműteremben több épület is készült a pannonhalmi bencések megbízásából. A zarándokház részeként épített, a terület erdős-ligetes részébe bújtatott kápolna az elvonulásnak, a csendes szemlélődésnek és az egyéni imádságnak ad teret. Alapterülete 20m2, magassága 9m. Vízszintes vörösfenyő fagerendákból épül fel, a nyílások rései a máglyarakáshoz hasonló szerkesztésből adódnak. Az egyes elemek keményfa csapokkal kapcsolódnak egymáshoz. A kápolnán nincsen ajtó, nincsen ablak, nincsen benne fűtés és mesterséges világítás. Átfúj rajta a szél, átsüt rajta a nap. Átmeneti tér a természetben. “Építése közös tett volt, a vállalkozó, az építésziroda és építészhallgatók kétkezi munkájával. Felemelő napok voltak.” A bencés rend épülése és a pannonhalmi építkezések közötti összefüggésekről készítendő beszélgetés az építkezést levezénylő atyával a közös építés szellemi mondanivalóját is körbejárja.

13

Markóc, KÖZÖSSÉGI TÉR 2011 A hátrányos helyzetű, sellyei kistérségben elhelyezkedő Markócon, az Ormánság legkisebb falvában a közösség már évek óta épül nagy részben Lantos Tamás, polgármesternek köszönhetően. Holczer Veronika 2010-ben építészhallgatóként ismerte meg a falu hétköznapi életét és alapos ismeretszerzés után talált rá diplomamunkájának helyszínére, amely egy régi pajtaépület. Az Ormánság Alapítvány irodájaként működő épületet minimális építészeti eszközökkel és költségvetéssel tervezte át az újraéledő helyi közösség számára. A szükség, az igyekezet és a helyiek szívélyes fogadtatása okán a diplomamunkának készülő terv első fázisát 2011 nyarán Veronika szervezésében helyi önkéntesek és építészhallgatók közösen, építész kalákában sikeresen megépítették. 2011 nyarán a fedett-nyitott közösségi térben a markóciak megtartották az első rendezvényüket, az építés tovább folytatódik. A diplomamunka a legkülönbözőbb diplomadíjakat nyerte el. A projekt kapcsán beszélgetés az oktatás és a közösségi építés kettősére koncentrál. Olyan kerekasztal beszélgetés rögzítése, amelyben a BME, a Győri Egyetem és a MOME tanszékvezetői vesznek részt.

14

A Katalógus további fejezetei történeti és gondolati kontextusba rakják a munkákat. Így tanulmányban számol be a Visegrádi Építőtáborokról, amelyeket 1981-2001 Makovecz Imre 1981-ben a szocialista virtuális együttélés korában, a valós társadalmi közösségi együttműködés hiányának idejében hirdette meg a Bercsényi Kollégiumon keresztül építészhallgatók számára az első nyári építőtábort, amely majd két évtizedig fennmaradt. A pályázatokon nyertes tervek kiviteli munkáinak az Állami Pilisi Parkerdőgazdaság igazgatója, Dr. Madaras László adta a helyet a bányaudvar területén. A táborok hosszú, több száz nevet tartalmazó sorai között számos jól ismert építész neve bukkan fel. (Boór András, Bujdosó Győző, Dankó Zsófia, Ekler Dezső, Fonyódi Mariann, Golda János, Karácsony Tamás, Kern Orsolya, Klobusovszki Péter, Masznyik Csaba, Reischl Gábor, Somlai Fischer Szabolcs, Turányi Gábor, Vincze László, Zombor Gábor…) Roma közösségi építések Beszélgetés formájában hírt adunk az ország különböző részeibe, roma közösségek számára, velük együttműködésben készülő elképzelésekről, amelyeket Pelényi Margit készített vagy tervezett az elmúlt évtizedben. A Mánfán majd 10 évig működött Iskola, a Szép Máli roma kulturális központ, a Sajókazán jelenleg formálódó buddhista cigány közösség iskolaépületei és a tavasszal induló, az Ormánságban vályogtéglából megépítendő templom szolgálnak építészeti anyagként a beszélgetéshez. Fürdőépítések Erdélyben Az Erdélyi fürdőépítő kalákák, amelyeket Herczeg Ágnes indított, s amely tavaly Torsanlorenzo-díjat kapott Olaszországban, a tájépítészet oldaláról vizsgálja meg a kérdést. A kalákában végzett munka szépségeiről és nehézségeiről készítendő beszélgetést az erdélyi építések dokumentálják. KONFESZT A BME egyik kutatási területet egy tervezési feladatból (a Vági János vezette Go Vöröstó projekt) dagadt olyan országos vállalkozássá, amelyben a fiatal építészek mellett különböző képzőművészek, színészek, zenészek és térképészek, szociológusok, antropológusok vesznek részt. A KONFESZT program az ország apró civil közösségeit igyekszik egybefűzni annak a felismerésnek a következményeként, hogy a falu építészete a faluközösségen keresztül értelmezhető. A KONFESZT első nagy megmozdulása a Tapolca-Diszeli látványtárban és annak környezetében valósult meg. A 2012-es esemény a Médiawave időszakára tervezett Szombathely környékére. Szociális Építőtábor Szociális Építőtábor néven ismert csoport, olyan budapesti fiatalok csoportja, akik a Corvinus Egyetem Társadalomelméleti Kollégiumának tagjai és szociálisan hátrányos helyzetű szegregációkban kívánnak építőtáborokon keresztül a helyieknek segítséget nyújtani. A nagykanizsai szociális bérlakás tömb rendbetételére szerveződött építőtábor 2011-ben elnyerte a osztrák Unruhe Magánalapítvány évente odaítélt SozialMarie fődíját. A kezdeményezés során nagykanizsai családok kaptak lehetőséget, hogy saját, illetve környezetükben levő szociális bérlakásokon végezzenek külső felújítást; munkájuk értékét az önkormányzat lakbérhátralékukból írta le. A felvetés sajátossága a katalógusban, hogy ezt a projektet nem építészet indították, így érdekes összevetés kínálkozik, hogy a közös témához különböző diszciplínák felől való közelítés milyen eredményekhez vezet.

15

A felvetés sajátossága a katalógusban, hogy ezt a projektet nem építészet indították, így érdekes összevetés kínálkozik, hogy a közös témához különböző diszciplínák felől való közelítés milyen eredményekhez vezet. A felsorolt projektek mellett célunk összegyűjteni az elmúlt évek fontosabb beavatkozásait, így többek között, a Gulyás Erzsébet és Pozsár Péter vezette, 2011 nyarán elindított non-profit BERET10+1 program, Kruppa Gábor mátraverebélyi építőtábora, amely roma közösség számára készült.

A Katalógus mérete az A5-ös szabványhoz közelít. A tervezésben a nyomdai alapszínek megjelenése természetes adottságként jelenik meg. A képek és szövegek szerkesztése a dialógus gondolatából táplálkozik, tehát nem állandó szövegtükörrel fut, hanem az oldalpárok kommunikációjával számol. A katalógust a kurátorok olyan lehetőségnek látják, hogy egy fontos témára a nemzetközi, de különösképpen a hazai érdeklődő közönség figyelmét is felhívják.

16

akadálymentes bejárat

információ

asztal fiókjaiban esettanulmányok és elemzések összessége kiemelt munkák makettjei az asztal közepén

nagyított, mívesen megmunkált, egyszerű asztalosmunka, lenolajas kenéssel helyi élmény és az anyagi dimenzió érzékeltetését szolgálja

"a munka úgy indul, hogy először is meg kell csinálni az asztalt"

ASZTAL _ belenagyítás

térben elmozduló fényképekből készített fal

GONDOLATI SZŐTTES

Kiállítás kialakításának axonometrikus bemutatása

raktározás

PAD_(spontán szépség) rongyszőnyegből, amelyet a perbáli sérült gyerekek készítenek

FILMEK _ kompozíció a valóságból három léptékben: az épített és természeti környezet esztétikája, a résztvevők rövid vallomásai és az építés zajos és nyers realitása kiemelt projektekhez kapcsolódó filmek

UDVAR _ szenzoriális élmény a valkonyai táj szépsége és hanginstalláció (auditív szövet)

A CommON_Épített Közösség című koncepció kis léptékű, az építészek és az építtetők közös erőfeszítéséből létrejövő, jellemzően kézi munkával, helyi anyagokból, egyszerű technológiákkal és nagy emberi energiákkal készülő építésekre koncentrál. A közös építést, épülést emeli jelenséggé. Az egyedi esetek felvillantásán túl a felvetés reflektál a kortárs építészet általános problémáira és rámutat a fiatal építész-generáció útkeresési stratégiáira Magyarországon. A közösségi építések több szempontból is méltóak arra, hogy figyelmet kapjanak. Építőtáborok alatt, kalákában vagy egyetemi szervezésben, civil szervezetekkel vagy baráti összefogásban készülő kisebb léptékű, de bizonyíthatóan pozitív hatású építészeti beavatkozások készültek Beretben, Kolontáron, Mánfán, Markócon, Nagykanizsán, Perbálon, Sajókazán,Valkonyán, Vöröstón, Pannonhalmán, vagy Erdély különböző falvaiban. A közösségi építésnek szép hagyományai vannak Magyarországon. Az 1981-től szervezett Visegrádi táborokhoz, a faluépítő elképzelésekhez vagy Reischl Gábor építőtáboraihoz visszavezethető kezdemények az elmúlt évtizedben megerősödtek CommON_Épített Közösség című koncepció négy alkotásra fókuszál részleteiben: Markóc, Közösségi tér 2011 Pannonhalma, Kápolna 2011 Perbál, Gyermekotthon 1993-2010- 2012 Valkonya, Pajtaszínház 2010 A jelenkor súlyos ökonómiai és gazdasági problémáin reflektálva, illetve kapcsolódva ahhoz a kortárs felfogáshoz, amely az élet pragmatikájából kiinduló a elképzeléseket részesíti előnyben, a CommON_Épített Közösség kurátorai a megbízóval dialógust folytató építészeti munkákat válogattak ki, amelynek pozitív hatásaihoz nem fér kétség.

CommON_Épített Közösség is a proposition that pays attention to those small-scale, commonly built architectural interventions that have recently taken place in different parts of Hungary. These built projects are the result of the common effort of a local community (village, ethnical, religious or of special interest) and the architects and the constructions are typically made with local materials, with simple technologies, by hand with the active collaboration of the architects and their students themselves. On a more general level, the theme of the national exhibition focuses on the process of building - as a physical activity but also as a mental evolution of the community and a learning process of the architectural profession. Communal constructions (university initiated projects, KALÁKA- a traditional form of rural co-working or projects launched by local civil groups) in many parts of the country (Perbál, Sajókaza, Nagykanizsa, Markóc, Vöröstó, Pannonhalma, Mánfa) are worth for international attention for several reasons. The rich tradition of this activity in Hungary (organized first by Imre Makovecz, Camps of Visegrád, from 1981 and by Gábor Reischl in several villages) just like the importance of low-energy, low-cost and sustainable architecture in the present ecologic and economic situation is evident. The curators of CommON_Épített Közösség has selected four projects that were created as a result of a long going dialogue with the client and therefore that effect an undoubtedly positive effect both in the built environment and in the community. Valkonya: Barn theatre, 2010 Institute for Disabled Children Perbál 1993-2010-2012 Forest Chapel, on the territories of the Benedictine Abbey, Pannonhalma Public Space, Markóc, Diploma work 2011

Bemutatásra szánt alkotók rövid bemutatása alfabetikus sorrendben Czigány Tamás Czigány Tamás Győrben született és azóta is a tevékenységének jelentős része GyőrMoson-Sopron Megyében zajlik. Nevét több építészeti díj is fémjelzi (Ybl-díj, „Pro Architectura díj, Kotsis Iván-emlékérem). 1995-től a győri Széchenyi István Főiskola tudományos főmunkatársa, majd a DLA fokozat megszerzése után 2003-tól Egyetemi docense. A győri egyetemen végzett munkájának jelentőségét jelzi, hogy az Építész Műteremház elkészültét követően, 2009-ben Bodrossy Attilával együtt A megye építészetéért díjjal tüntették ki. 2000 óta a Mesteriskola mestere. Építészirodáját 1995ben CZITA Építésziroda néven alapította, amelynek meghatározó jellemzője elmondása szerint, hogy műhely jellegű csapatot alkotnak, amiben közös maradhat az alkotás öröme. Holczer Veronika Holczer Veronika 2011-ben diplomázott a BME Középülettervezési Tanszékén. Diplomamunkája közösségi tér Markócon, amely nagy részben Veronikának köszönhetően építészhallgatókkal és a helyiek közreműködésében megépült. Veronika munkáját és társadalmi érzékenységét díjjakkal jutalmazták (Junior Prima, Hauszmann díj). Több egyéb önkéntes munkában is részt vett az elmúlt évek során az ország különböző pontjain. Magyargécen és Markócon önkéntes szociális munkásként dolgozott, a Romaversitas Roma Szabadegyetem és a Reflekt Szociális Építészeti Stúdió közreműködésében szervezett bereti építőtáborban vett részt. Janesch Péter Janesch Péter nevét a legtöbben a 2004-es velencei biennále magyar pavilonjában tervezett kiállítás, vagy a meghiúsult kormányzati negyed kapcsán ismerhetik. Kormányzati negyed terve rangos nemzetközi díjat, a svájci Holcim Foundation for Sustainable Construction (Holcim Fenntartható Építészetért Alapítvány) Aranyérmét nyerte el 2008-ban, de a jeles építész tervező egy már korábbi japán tanulmányút nyomán megálmodott szauna házával és a Karácsony Tamással együtt jegyzett perbáli gyermekotthonával letette a névjegyét. A kortárs magyar építészet iskolateremtő egyénisége. Karácsony Tamás Karácsony Tamás gyakorlati építészeti és 1997 óta ellátott főállású egyetemi munkásságát a megvalósult minőségi épületek és számtalan sikeres hallgatói terv mellett, több neves díj is mutatja, Ybl-díj, Pro Architectura Díj, Molnár Farkas Díj és még sorolhatnánk. Mindezek mellett fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy immár sok építész nemzedék példaképe építészeti és emberi szempontból egyaránt. A magyar építészet egyik meghatározóan erős, iskolateremtő alakja.

Kemes Balázs Kemes Balázs 2007-ben diplomázott a BME Középülettervezési Tanszékén, majd röviddel utána a Doktori Iskola megkezdése mellett, 2008-tól a Tanszéken egyetemi tanársegédként kezdett el dolgozni. Szakmai gyakorlati tapasztalatát nagy részben Karácsony Tamás DLA mellett gyűjtötte. Az egyetemi tevékenységei közül kiemelkedő fontossággal bír az elmúlt évek során hallgatókkal közösön létrehozott segítő és közösség építő táborok. Láris Barnabás Láris Barnabás 2005-ben diplomázott a BME Építészkar Középülettervezési Tanszékén. 2004 óta az Építész Stúdió munkatársa, 2005-2008 között részt vet a BME Építőművészeti Doktori Iskolai képzésében. 2008 óta a Középülettervező Tanszék meghívott oktatója. Barnabás több építő tábor szervezője volt az elmúlt évek során, legutóbbi sikeres csapat munkája Bábszínház építése Kazáron. Barnabás bízik abban, hogy az általuk végzett vidéképítő munka kellő publicitást kapva igénnyé és elfogadott szervezeti, működési formává válik a jövőben, hiszen annyi minden feladat van az országban. Pelényi Margit Pelényi Margit a dél-dunántúli régió egyik mértékadó építésze, akinek alkotásai – nagyságrendtől függetlenül - minden esetben az adott helynek és feladatnak megfelelő válaszok. 1990 óta a pécsi székhelyű saját alapítású Du-Plán Kft vezetőtervezője, több lakóépület és közintézmény tervezése fűződik a nevéhez. Munkásságában erős és jellegzetes elem a szociális érzékenység, ami elhivatott és áldozatos építészeti tevékenységgel párosul. Ezek mellett alkotó személyiségét az elmélyült szakmai tudás, az igényesség és határozottság ugyanúgy jellemzik. Tevékenységét 1996-ban Pro Architectura díjjal, majd 2006-ban Ybl Miklós díjjal jutalmazták.

Kiállítási katalógus Kiállítási anyag

Filmek megtervezése Filmek felvétele Filmek elkészítése Hang installáció megtervezése Hang installáció alapanyagának felvétele Hang installáció anyagának elkészítése Kiállítási képanyag fotózása Kiállítási archív képanyag gyűjtése Kiállítási pannók elkészítése Kiállítási pannók nyomtatása Szőnyegmonolit alapanyagának elkészítése

Installáció

Installáció terveinek pontosítása Installáció készítőinek kiválasztása Installáció kiviteli tervei a gyártók egyeztetése alapján Installáció gyártása Installáció csomagolása és szállítása Kiállítás arculatának grafikai tervezése Kiállítás honlapjának grafikai tervezése Kommunikációs anyagok készítése Kiállítási katalógus grafikai tervezése Kiállítás pannóinak tervezése

Pavilon előkészítése

2012 AUGUSZTUS 13. - 26.

Helyszíni munkálatok dokumentálásának előkészítése Ideiglenes válaszfalak építése Falak festése Projektorok vagy lcd tv-k rögzítése és vezetékelése Angosítás rögzítése és vezetékelése Világítás rögzítése és vezetékelése Takarítás Füzetek, katalógusok elhelyezése Helyszíni munkálatok dokumentálásának lezárása

Installációk építése

HELYSZÍNI ÉPÍTÉS

Asztal elemeinek kicsomagolása és válogatása Asztal készítése, elemek összeállítása Asztal lenolajos festése Vásznak elhelyezése Videóanyagok beállítása Hangosítás beállítása Világítás beállítása Képszövet zsinórjainak rögzítése Képszövet elkészítése Szőnyegbútor padozatának elkészítése Szőnyegbútor elkészítése Kültéri installációk elkészítése

1

2

3

4

5

6

7

8

AUGUSZTUS

JÚLIUS

JÚNIUS

MÁJUS

ÁPRILIS

MÁRCIUS

FEBRUÁR

2012 FEBRUÁR - JÚLIUS

A kiállításra kerülő anyagok véglegesítése A témában szervezett konferencia a BME DLA iskolájának együttműködésével A témákat feldolgozó tanulmányok elkészítése A témák és a konferencia bemutatását szolgáló honlap szerkesztése A témák és a konferencia bemutatását szolgáló honlap elindítása Katalógus tagolásának és felépítésének tervezése Katalógus írott részének elkészítése Katalógus fordítása és lektorálása Katalógus tördelés és korrektúra Katalógus nyomtatása

Arculat

ELŐKÉSZÍTŐ MUNKA

9 10 11 12 13 14

A kiállítás és a katalógus részletes költségvetési terve

sorszám

tétel megnevezés

HUF nettó

HUF áfa

6. Tartalék

5. reklám, PR

4. Honlap

3. Kiadványok

2. Kiállítás

1. Létrehozás

2012. január 02. adatokkal számolva

HUF bruttó

EUR

0,27

1.01 Kurátori honorárium 4 fő (4 x 500000 Ft) építészeti tervvel

2 000 000

1.02 Helyszíni szemle 4 fő (alkotók szállásköltsége 1 éjszaka 60 euro)

310

540 000

2 540 000

8 194

74 400

20 088

94 488

240

1.03 Építés 6 fő 14 nap (alkotók és építők szállásköltsége 60 euro)

1 562 400

421 848

1 984 248

5 040

1.04 Bontás 6 fő 2 nap (alkotók és építők szállásköltsége 60 euro)

223 200

60 264

283 464

720

2.01 Esettanulmányok írása

300 000

81 000

381 000

1 229

2.02 Fordítás

200 000

54 000

254 000

819

2.03 Fotográfia

200 000

54 000

254 000

819

2.04 Grafika

100 000

27 000

127 000

410

2.05 Tipográfia

200 000

54 000

254 000

819

2.06 Hanginstalláció

200 000

54 000

254 000

819

2.07 Filmek

350 000

94 500

444 500

1 434

2.08 Eszközök

500 000

135 000

635 000

2 048

2.09 Installáció

2 500 000

675 000

3 175 000

10 242

2.10 Nyomtatás

2 800 000

756 000

3 556 000

11 471

2.11 Internet szolgáltatás

156 000

42 120

198 120

639

2.12 Pavilon karbantartása és takarítása

200 000

54 000

254 000

819

2.13 Csomagolás építéskor / bontáskor

200 000

54 000

254 000

819

2.14 Biztosítás a kiállítás időtartamára

100 000

27 000

127 000

410

2.15 Kiállítás bontásának költségei

200 000

54 000

254 000

819

3.01 Tanulmányok írása (10 x 10000 karakter)

500 000

135 000

635 000

2 048

3.02 Fordítás

300 000

81 000

381 000

1 229

3.03 Fotográfia

200 000

54 000

254 000

819

3.04 Grafika

400 000

108 000

508 000

1 639

3.05 Tipográfia

200 000

54 000

254 000

819

3.06 Nyomtatás

1 000 000

270 000

1 270 000

4 097

4.01 Tervezés és programozás

300 000

81 000

381 000

1 229

4.02 Tárhelybérlés

100 000

27 000

127 000

410

50 000

13 500

63 500

205

5.01 Konferencia áprilisban a Biennálet megelőzően

200 000

54 000

254 000

819

5.02 Megnyitó és sajtótájékoztató

200 000

54 000

254 000

819

-

-

-

-

4.03 Formai és tartalmi karbantartás, fenntartás min. 2 évig

5.03 A kiállítás fotózása: alkotók 5.04 Beszámoló publikáció a Biennáleról 6.01 Egyéb költségek 6.02 Bevétel katalógus eladásból (15 euro egységáron 200 db eladásával)

-

6.03 Bevétel eszközök (számítógép, projektor, világítás) eladásából

-

-

-

-

-

1 350 000

364 500

1 714 500

5 531

750 000

-

400 000

-

202 500

-

108 000

-

952 500

-

508 000

-

összesítve

15 716 000

4 243 320

19 959 320

tételek

HUF nettó

HUF áfa

HUF bruttó

3 073 1 639 62 765 EUR