Fazekas Katalin 4. féléves beszámoló Építımővészeti Doktori Iskola 2. évfolyamán
Mester: Cságoly Ferenc DLA
Szociális empátia az építészetben Az minıségi építészeti kommunikáció szükségességérıl
Tartalomjegyzék:
Összefoglalás a korábbi félévekrıl
3-6.
old
7-14.
old
15.
old
15-16.
old
Beszámoló az elmúlt félévrıl Felhasznált irodalom ebben a félévben Felhasznált irodalom a korábbi félévekhez Mellékletek
17-21. old
1. sz. melléklet: Éptúra idıbeli ütemezés 2. sz. melléklet: Részletes programok és költségbecslések 1. Nyugat-magyarországi tanulmányi út (Veszprém-Tihany-Badacsony-Hévíz-GelseValkonya-Balatonfenyves-BalatonboglárSzántód-Siófok) 2. Paks-Pécs és vonzáskörzete tanulmányi út 3. Majk-Pannonhalma-Gyır-Lébény és vonzáskörzete tanulmányi út
2
Összefoglalás az elızı félévekrıl: 0. Korunk súlyos társadalmi problémái leginkább az Egyensúlytalanság szóval jellemezhetı. Zilált az ember és környezetének harmóniája, zavaros a kultúra és civilizáció kapcsolata. Olyan idıszakban élünk, amikor a társadalom jelentıs részben a lényegtelen dolgokat helyezi elıtérbe. Ebben a helyzetben válik igazán fontossá a szakmai cselekvés, a tudatos magatartás, szerepvállalás. Az építészet a kultúra fontos része, társadalmi pozíciót leképezı jellege vitathatatlan, mindemellett a legszociálisabb a mővészetek közül. Komoly felelısség rejlik az építész tevékenységében. Nyilvánvaló, hogy a jelen helyzet változtatásához az építészeknek át kell gondolniuk, újra kell fogalmazniuk már meglévı szerepüket. Az építész szembeszállhat a formák és a jelentések pazarlásával, kezet nyújthat a társadalomnak több különbözı téren is. 0.1. Az elsı féléves beszámolóm arra törekedett, hogy gyakorlati és elméleti példákon keresztül bemutassa, hogy szerintem milyen a társadalmi együttérzés az építészetben, illetve milyen a társadalomra felelısséggel tekintı szakmai magatartás. Peter Zumthor és a Baumschlager és Eberle iroda elméleti és gyakorlati munkásságának elemzése alapján tettem erre kísérletet. Két útvonalat mutatott be az elemzésem, mindkettı társadalmi hasznossága kiemelkedı. Zumthor építészete esztétikai példaadással illetve az élet színtereinek, kereteinek esztétikus megfogalmazásával segít, gondoskodik a közösség jóléte felıl. A Baumschlager és Eberle iroda, pedig mérnöki józansággal veszi sorba a környezettudatos építészet eszközeit. Az épületek élettartalmának maximalizálásában fogalmazza meg az energiák ésszerő felhasználását.
3
0.2. A második félévben a nemzetközi építészeti színtér idevonatkozó példáit próbáltam minél szélesebb spektrumból összegyőjteni. Példáim a következık voltak:
-
Architecture of consequence c. kiállítás, a hozzákapcsolódó könyv és on-line platform Rural Studio munkássága és a róluk írt könyv Hollmen Reuter Sandman Architects iroda Senegali munkássága Petra Ceferin a Nemzetközi Építészeti Konferencián elhangzott elıadása Sami Rintala: Edge on paracentric architecture c. cikkje valamint thaiföldi munkássága
A fenti munkák közös vonása megfigyelésem szerint, hogy az életminıség javítására való törekvés hívta életre ıket, ésszerő gazdaságosságra törekszenek, a közvetlen felelısség nagy hangsúlyt kapott minden esetben és végezetül, de nem utolsó sorban morális tisztaságuk megkérdıjelezhetetlen. 0.3. A 3. félévben négy alapfogalommal próbáltam körülírni a társadalmi empátia fogalmát, amelyek a következık voltak: - Józanság építészete
4
A józan építészet olyan minıségi építészet, amely ıszinte, hiteles és helyes. Nem hamis, fellengzısségektıl mentes, nem locsog, nem pazarol sem a formákkal, sem a jelentésekkel. Szőkszavú, a lényegre törekszik. Példák: Inujima Képzımővészeti Ház Projekt,(Inujima, Japán, 2008, építész: Kazuyo Sejima, mővészeti vezetı: Yukoo Hasegawas); Babanek ház, Brühl, Németország, 1992-1995, Heinz Bienefeld; Kortárs Múzeum, Bregenz, Ausztria, 1997, Peter Zumthor, SLOW mozgalom, Orvieto, 1999
- Közösség szolgáló építészet Elsısorban közösségi határhelyzetekben jellemzı, ahol a változás igénye már megjelent és azt építészeti eszközökkel lehetséges segíteni. Az efféle építészetnek elsıdleges célja teljességgel a közösséget szolgálni, segíteni. A Közösségformáló építészet katalizáló ereje maga a csoport szükséglete, a hívó szó arra, hogy az adott közösségben valamiféle változás kezdıdjön, ahol az építész mint egy moderátor a kommunikációban, vagy jobban mondva egy fordító, ahol a közösség szükségleteit építész nyelvre fordítja. Példák: Samuel Mockbee és a Rural studio Alabamai munkássága;Hollmen Reuter Sandman Architects iroda Senegali munkássága; Small town sustainability és a Slow mozgalom; Nai és az Architecture of consequenses c. Kiállítás; Középülettervezési Tanszék BME, Nyári tábor, Valkonya, Perbál
-Szociális építészet Ez a fajta építészet a társadalom konkrétan jelentkezı problémáinak (szegénység, éhínség, rossz életkörülmények) orvosolására jön létre. Jellemzıen kevés pénzbıl épített, jól mőködı, minıségi megoldások tartoznak ide. Egy új közösség építészeti kereteit adja és formálja. Példák: Siza: Porto, Bouça szociális sorház; MGM – Morales Giles Mariscal Social housing in Monte Hacho, Ceuta; Hashim Sarkis A.L.U.D. - Housing for the Fishermen of Tyre 1998–2008 Tyre, Lebanon; Anna Heringer; Anna Heringer and Eike Roswag, METI – Handmade School, 2004–06, Rudrapur, Bangladesh; Alejandro Aravena: Elemental, Quinta Monroy és Elemental Monterray; Fare studio: CBF (Centre pour le Bien-être des Femmes),Ouagadougou, Burkina Faso; Noero Wolff Architects Red Location Museum of Struggle, 1998–2005,Port Elizabeth, South Africa; Diébédo Francis Kéré,Primary School, 1999–2001, Gando, Burkina Faso;
- Környezettudatos tervezés A negyedik halmaz manapság gyakran emlegetett környezeti problémákhoz kapcsolódik elsısorban: energiaforrások csökkenése, klímaváltozás, vízproblémák, lényegében a Föld kincseinek kirablása. A Föld energiáinak tudatos takarékosságára való törekvés ezen építészet alapja. Az épületrıl egységben való gondolkodás az egyik jellemzıje. Nem különbözı gépészeti egységek sokaságából áll az effajta ház energiatudatossága, nem a tetın elhelyezhetı maximális
5
napkollektorok száma határozza meg hasznosságát, hanem a szerkezetek és rétegek észszerő, minıségi tervezésébıl adódik. Az épületre, mint nyílt rendszerre kell tekinteni. Nem a kész tárgy áll jellemzıen a középpontban, hanem folyamatos átalakíthatósága, folytathatósága, ami a ház hosszú életét biztosítja, így érvén el annak gazdaságosságát és értékállóságát. A környezettudatos építészeti viselkedés másik útja, hogy a már meglévı potenciált maximálisan ki kell használni. Értem ez alatt a már építésbe bevont területeket, a már felépült épületeket, a hagyományos és jól bevált szerkezeteket, anyagokat és kompozíciókat. Példák: Sauerbuch Hutton környezettudatos irodaházai; Baumschlager Eberle munkái és megfogalmazott elvei; NAI: Architecture of consequences mozgalom és résztvevıi
A négy különbözı fogalom egymáshoz való kapcsolatát nem vitattam, csak mint építészeti axiómáknak javasoltam a jelen és közeljövı építési folyamatai sorában, hozzátéve átfedésük természetesen szükségszerő.
6
„… szociális érzék az, ami a társadalmi problémák és társadalmi válságok helyes és sikeres megoldásának a feltétele és egyben alkalmas eszköze is.”
Bibó István: Válogatott tanulmányok I. kötet, Elit és szociális érzék, 1942
A kutatás szempontjából ez a félév egész másképp alakult, mint az elızı félévek. Egészen egyszerően azért, mert nem a problémát próbáltam megfogalmazni, hanem körülöttem lévı problémák megoldásán járt az eszem és a cselekedeteim, és idıvel ráébredtem, hogy ez nagyon is kötıdik a kutatási feladatomhoz. Meglepı módon az elmúlt félévek során errıl - talán azért mert annyira triviális - még nem esett szó. Ez a fogalom, pedig az építészeti kommunikáció, amely oly hányatott sorban van jelenleg Magyarországon. Nem nagyon tudunk mondani még egy ilyen felelısségteljes szakmát, amely ennyire sérült identitással és artikulálatlan értékrenddel próbálna helyt állni a 2010-es években Magyarországon. Meggyızıdésem, hogy az építészeti kommunikáció leginkább nem létezik ma Magyarországon, ami teljes egészében az építésztársadalom hibája. Egyszerően a kultúrában egyáltalán nincs építészeti kommunikáció jelen. Kiemelten fontosnak tartom azt hangsúlyozni, hogy építészeti kommunikáció nem csak szakmán belül Magyarország ill. a külföldi szakma felé alakul egyre bajosabban, de ami ennél sokkal fontosabb és a saját szomorú szakmai jövınket látom benne, az a TÁRSADALOM = megrendelı és építészet közötti párbeszéd teljes hiánya. Ma Magyarországon csak a politikai botrányba sodort építészeti vállalkozások kerülnek be a médiába és ott is, mint már egy szokás az építész, mint elkövetı kerül a sorok közé. Mindezt annak tudatában írom, hogy nyilvánvalóan a válság által sújtva, minden téren lelassultak az építészeti folyamatok, de idıközben felfelbukkan egy-egy pozitív példa, illetve a közelmúltban többet is találunk, amiket érdemes lenne szem elıtt tartani és a karbantartás mellett szellemi gondozásba venni remélve ezzel a magaskultúra és a hétköznapi ízlés közötti tátongó szakadék csökkentését. A magyar építészet súlyos hibáji közé tartozik szintén, hogy a nemzetközi szintéren szinte egyáltalán ill. alig-alig van jelen. Talán nincs mondanivalója? Miért van az, hogy a szomszédos országokra az Interneten rákeresve a kortárs építész kifejezésre minıségi dolgok kerülnek a keresett oldalakra, illetve a nemzeti honlapok kultúra és mővészet fülecskére kapcsolódva jutunk el a kortárs nemzeti építészeti oldalakra. A Cseh, Horvát és Szlovén kortárs építészetrıl igényes könyvek jelentek meg, a Horvát kortárs építészetre rákeresve gyorsan a Harvard Egyetem honlapjára jutunk (Harvardgazette: New Trajectories: contemporary architecture in Croatia and Slovenia)...
7
Mennyivel másabb itthon a helyzet? Miért nincs sem, a saját társadalmi közösségünk sem külföld felé értékelhetı tiszta artikulált kommunikáció. „Ma Magyarországon elsısorban nem az építészettel van baj, hanem az építészetrıl szóló komoly, higgadt és értelmes kommunikáció hiányával. Az ismeretlen félelmet és elutasítást ébreszt, a megismert kedveltséget és elfogadottságot teremthet. Az elsı és legfontosabb lépés ezért –véleményem szerint- a megismertetés.” Részlet Cságoly Ferenc DLA Építésztúra ajánlásából a NKA-felé Teljesen egyetértek Zöld Annával, aki a FUGA egyéves fennállásának ünnepsége kapcsán írt cikkében (2010. október), arról beszél, hogy az elképesztıen rossz kommunikáció és a társadalom igények rendszeres figyelmen kívül hagyása valóban arra enged következtetni, hogy új, optimista és kommunikatív generációnak kell mőködıképessé tenni a rendszert. Példaként hozza fel a négyes metró esetét, amit a külföldi szakmai sajtó elismerésre méltó építészeti teljesítménynek tart, itthon viszont képtelen a városvezetés pozitív kommunikációval szimpatikussá tenni. Vegyük egy pillanatra példánk alapjának a legkézenfekvıbb tipikusan Magyar problémát, vegyük az építész kifejezést. Azonnal zavarba jön az építész, ha egy nem szakmabelivel beszélget, és magyarázkodni kezd mi is a foglalkozása. A következı szavak és foglalkozások jöhetnek be a beszélgetés során: építı vagy építészmérnök, építész vagy építészmérnök (vajon az máse?), építımővész, mőépítész, lakberendezı és ne is folytassam tovább. Ugyanez a probléma egy külföldi barátunkkal való beszélgetés során áteshetünk, mivel ı nem érti és miért is értené, hogy mi a különbség az architect és az architectural engeneer között miközben itthon az ember büszkén használja, ahogy azt Molnár Péter írja cikkében „...idehaza a mérnök szó „r” hangját fontos hogy ropogtassuk, mert azt kevéssé kezdte ki a honi rozsda..”. Vettem a fáradtságot és végignéztem az összes jelentıs építészeti honlapot, hogy mit üzen egy nem szakmabeli felé önmagáról és célkitőzéseirıl. (MÉK, MÉSZ, BÉK, Építészfórum, KÉK, Artúr, ....) És be kell, hogy valljam vagy nem találtam semmit önmagukról az érdeklıdık felé, vagy csak valami nagyon ködös, de semmiképp sem hívogatónak számító dolgot. Senki ne értse félre, tisztelem és nagyra becsülöm ezeknek az szervezeteknek/embereknek a munkáját, csupán a hiányra kívánom felhívni a figyelmet. Vegyük például a MÉSZt, amely nevében annak a deklarálása rejlik, hogy az építészetnek – mint kultúrának szerves részének – megırzésére és ápolására érzi magát hivatva. Ennek a szervezet nemhogy a szakmán kívüli szerepvállalásra nem jut energiája, de a szakmán belüli konfliktusok kezelését sem tudja orvosolni. Másik jellemzı példa a szakmán belüli kommunikációs problémára: a kamarai éves díj. Az építészek túlnyomó részének sajnos annyira kevés bevétele volt az elmúlt év során, hogy gondot okoz a kamarai díjat kifizetni köszönhetıen a nemzetközi gazdasági válságnak és a hazai rendkívül rossz gazdasági helyzetnek. Eltudunk-e képzelni még egy olyan szakmát, amely adott helyzetben nem kérné a kamarai díj ideiglenes mérséklését és a nemzeti támogatást? Gondoljunk csak bele! Eltudjuk képzelni, hogy hasonló helyzetben az ügyvédek vagy a közgazdászok nem szólalnának meg?! Egy nagyon fontos, de mára már közhelyessé vált problémától nem is ejtettem szót, ami az esztétikai ízlések közti különbözıség megrendelı és építész
8
között egyre élesebben elválik, és a szakmán belüli megélhetési versenyt egyre jobban kiélezi. Tömören mindenkinek a hátrányát szolgálja. Nem azért tartom fontosnak a kommunikációt, mert örök optimista vagyok, hanem mert jó példák sorát láttam a közelmúltban és mindegyik erıszakosság és elfogultságtól mentes személyes, józan és értelmes párbeszédek eredménye. Nyilván párbeszédek néha különös, sıt mi több speciális fordulatokat is vettek részben irracionális és lélektani dolgok miatt, de eredményeik látványosak. „Ha valami rossz, az nem azért rossz, mert úgy kell lennie, hanem mert mi tettük azzá… Az építésznek megvan a képessége, és felelıssége is helyre rakni…” Zöld Anna: Hogyan éljük meg a XXI. századot? Az Építészet Hónapja / FUGA - Budapesti Építészeti Központ 2010. 10. 25. Bruce Allsopp mondása miszerint, „minden társadalom építészete olyan, mint amilyet érdemel”, igazán nagy jelentıséggel bír mostanában, és talán ideje lenne az építészeknek ezen elgondolkozni, mivel ugyanezen társadalomból kihajtott termıi. Ezeken a gondolatokon elindulva vetettem magam bele a további munkába. Két téma következik, ami szorosan idevág: az egyik egy kis kommunikáció elmélet a másik gyakorlati párja, ami pici csíra még, de idetartozik: az építésztúra program, honlap és aktivitás. A wikipédia szerint a commmunicatio latin eredető szó: közzétételt és teljesítést jelent. A kommunikáció etológiai meghatározása alapján az emberi kommunikáció az állati kommunikáció egyik típusa, amely úgy fogható fel, mint egy élılény olyan viselkedési aktusa, amely megváltoztatja egy másik állat/ember magatartásának valószínőségi mintázatát olyan módon, hogy ez a kommunikáló élılény számára, sok eset átlagában, fennmaradása, szaporodása szempontjából elınyös. A kommunikáció zavarai, amikrıl az esetünkben szó van és Galambos Katalin szakértı szerint, a kommunikációs folyamat minden részében felléphetnek(az adónál, a vevınél és magában a kommunikációs csatornában is), sıt verbális és nem-verbális szinten is lehetnek, a következıképpen csoportosíthatók: Az adó részérıl lehetnek: 1.) fogalmazási zavarok (ez adódhat ismerethiányból, kifejezıkészség, nem megfelelı szintjébıl) 2.) metakommunikációs zavarok (az összes nonverbális kommunikáció lehetséges eltorzulása). A vevı részérıl: a befogadás szintjén: 1.) a zaj, a távolság, egyéb fizikai tényezık 2.) személyes természető figyelem elterelı tényezık 3.) viselkedési mód, értékek („nem akarom tudni”) 4.) titkolózás („nem akarom elmondani”) a megértés szintjén 1.) nyelvi és technikai nehézségek, a zsargon 2.) a kommunikáció hosszúsága, szóözön 3.) a beszélı ismeretei, a szocializáció hiányosságait 4.) következtetések levonása 5.) szelektív odafigyelés az elfogadás szintjén
9
1.) viselkedési módok 2.) szerepek közötti összeütközés 3.) inter és multiperszonális konfliktusok (nem kedveli, nem szereti a másikat..) A csatorna zavarai: zaj, megszakadó telefonvonal, nem megfelelı artikuláció, egy könyv rossz terjesztıi háttere, sötét helység stb. Az információ a két fél szándékától függetlenül elvész vagy sérül. Az mindannyiunk számára világos, hogy a kommunikációs zavarok és nehézségek akadályozzák a társadalom kibontakozását, egyszersmind jelzik zavarait is. Lányi Erzsébet Phd dolgozatában találtam egy Reisman nevő tudóstól kölcsönvett hasonlatot, amely egy igen látványos és érdekes bemutatása korunk kommunikációs problémáinak. Alapfeltevés, hogy a „magányos tömeg” egyfajta kommunikációs problémával küzd, melyet a legpontosabban az elmúlt évek rendszerbiológiai szemlélető molekuláris biológiai kutatásai „jeltovábbítási problémaként” fogalmaz meg és annak párhuzamaival írja le. Tény, hogy a biológiai tudomány emberei gyakran ugyanoda jutnak, mint a közgazdászok, társadalomtudósok, sıt filozófusok. Nagyon dióhéjban arra jut, hogy a soksejtő társadalom, mint egy jól szervezett társadalom fogható fel, ahol mindenki tudja és teszi a dolgát (ha a rendszer egészséges), amihez nem kell diktatúra, csak tiszta kommunikáció. Szerintük a patológiás állapotok jelentıs részének hátterében a sejtszintő kommunikáció zavarai, „jeltovábbítási problémák” állnak. „ A kommunikáció a latin kommunare szóból ered, ami azt jelenti közössé tenni. Közössé tenni viszont csak kölcsönhatás során lehet, mikrobiológia szinten is csak azt nevezik kölcsönhatásnak, amely sejtes választ indukál, ami jel ugyan, de nem indukál választ, azaz nem tekinthetı kommunikációnak.” „Egy kommunikációs rendszer akkor mőködik jól, ha a rendszer elemei között tiszta kommunikáció zajlik, ha a közössé tett információ valós és releváns, és ha a rendszer egyedei összehangolt és célorientált választ adnak...” „Ha egy sejtet kiveszünk a környezetébıl és egyedül tápfolyadékba tesszük, hiába kap meg minden tápanyagot. Elpusztul.” „...a rendszer növekedésének alapja a rendszeren belüli és a rendszer közötti interaktív, kooperatív kölcsönhatás, azaz a kommunikáció...” „...ha jól mőködik az immunrendszer...akkor a hamis üzenetet generáló sejtet a rendszer eliminálja, és nem fejlıdik ki a patológiás állapot. A tisztán kommunikáló, egészséges rendszerben a sejtek odafigyelnek egymásra, az egyedi sejt védi a rendszert és ennek érdekében képes önmagát is feláldozni. Ha a sejt sérül, a rendszer próbálja segíteni abban, hogy elláthassa feladatát, ha ez nem sikerül, leállítja az osztódást, vagy bekövetkezik a sejthalál....” „...A világszerte érdeklıdés középpontjába került jeltovábbítási terápia nem alapvetıen új, csupán egy másfajta rendszerszemlélet alkalmazását jelenti. Lényege az, hogy az ökoszisztémás más rendszer megzavart, illetve felbomlott egyensúlyi állapotát a hibás jelek gátlásával, a programozott sejthalál mechanizmusának helyreállításával, illetve pozitív funkcionális jelek stimulálásával állítjuk helyre.” Bärnkopf Zsolt szakértı szerint az élıvilágban igen sok faj ráébredt arra, hogy együtt többre mennek, mint ha egyedül próbálkoznak feladataik, pontosabban szólva a túlélés feladatának megoldásával. Az együttmőködı egyedek csapatmunkája sokkal jobb eredményeket volt képes felmutatni, mint az elszigetelten élıké. Ez az elv az evolúciós elvbıl következıen arra késztette a fejlıdés során az állatvilág tagjait, hogy megszervezzék saját
10
csoportjukat, közösségüket. A közösség munkájának összehangolásához azonban valamilyen jelrendszer használatával kommunikálniuk kell tudni egymás között. Az embernél nagy valószínőséggel ugyanez a folyamat játszódhatott le egy kis eltéréssel: az ember nem fejlesztett semmilyen egyedi testrészt, amely segítségével túl tudja élni az evolúciós versenyfutást. Helyette: eszközöket kezdett el készíteni, másrészt tudatosabban és bonyolult cselekvéssorozatok elvégzésére is alkalmassá tevı kommunikációs rendszert (nyelvet) alakított ki. A mai magyar nyelvben a legkisebb hírértékkel rendelkezı egység a szó, amelynek értelme adott idıben, közegben és helyen állandó kell legyen, különben a szöveg értelme elveszik, érthetetlen csupán halandzsává válik a koherens egész helyett.
„Saját szemünkkel minıségi magyar építészetet nézünk,
és megmutatjuk mit láttunk!”
A félév során létrehoztunk Antal Gabriella doktorandus társammal egy olyan minıségi magyar építészet ismertetését, dokumentálását, látogatását célzó projektet, amelynek jellemzıi a következık: -
az építészet és az építés minıségének, az alkotók elismertségének elısegítését célozza; a magyar építészet értékeinek hazai és nemzetközi megismertetését fontosnak tartja; a köztudat formálását a minıségi vizuális kultúránk megismertetésével elsıdlegesnek veszi; hazai minıségi építészeti értékek győjtése és hangsúlyozása, mind az oktatásban, valamint a köztudatban központi jelentıséggel bír.
Minıségi magyar építészeti értékek hangsúlyozását tőztük ki magunk elé több összekapcsolódó úton, és annál lényegesen több rétegben, mint ahogy így leegyszerősítve a következı néhány pontban bevezetıül tisztázzuk: 1. tanulmányi utak szervezése 2. a tanulmányi utakhoz kapcsolódó kiállítás és beszélgetés 3. a tanulmányi utakhoz kapcsolódóan hazai minıségi építészet győjtése honlap formájában Az általános megfogalmazás annak köszönhetı, hogy hosszú távra tervezünk a mőködést. A BME Építımővészeti Doktori Iskola keretein belüli kötelezı tanítási gyakorlat alatt Antal Gabriellával az elmúlt félévek alatt azt vettük észre, hogy az elsı, másodéves hallgatók erısen eltávolodtak a valós építészeti megoldásoktól és az anyagtól, mint a ház alkotóelemétıl valamint sajnálatos módon a hazai magyar modern és kortárs építészeti értékekkel túlnyomórészt nincsenek tisztában. Az egész kezdeményezés 2011 februárjában kezdıdött el, amikor arra az elhatározásra jutottunk, hogy a 2. éves hallgatóknak szervezünk egy tanulmányi utat minıségi hazai építészet látogatására. A tanulmányi kirándulás 2011. április 2-án és 3-án zajlott, Nyugat-Magyarországon (lsd.: 1.sz. melléklet), amire meglepı módon rendkívül nagy számú jelentkezést kaptunk. Gyorsan várólista alakult ki, más évfolyamokról is jelentkeztek és sokan szívesen külön autóval is követtek volna minket. Az 52 fıs létszám azonban elsıre maximálisnak bizonyult a viszonylag átlátható, gördülékeny és feszes tempó tartásához. A legmeglepıbb az volt, hogy hozzátartozók,
11
ismerısök és barátok is szívesen csatlakoztak volna hozzánk, olyanok, akik nem építészek, de érdeklıdést mutatnak hazai épített környezetünk számukra rejtett kincsei iránt. A nagy érdeklıdésre való tekintettel létrehoztunk egy blogot (www.eptura.blog.hu), hogy folyamatosan tájékoztassuk a hallgatókat az utazásról, valamint több információt tudjunk azoknak adni, akik esetleg már nem fértek bele a mostani keretbe. A két napos kirándulás alatt 24 különbözı funkciójú, korú és különbözı építészektıl származó remek épületeket néztük meg. Hogy csak párat említsek ezek közül: Veszprémbıl a Dubniczay-palota, amelyet Karácsony Tamás, Kern Orsoly és Klobusovszki Péter nevéhez kapcsolhatunk, vagy a badacsonytomaji Kis Péter nevéhez köthetı Laposa borászat, vagy a Gulyás Zoltán által tervezett tihanyi bisztró és csemegeüzlet épülete, vagy a balatonfenyvesi Római katolikus templom, amely Török Ferenchez köthetı, vagy a Molnár Péter által tervezett Siófoki Meterológia állomás, stb. (lsd.: 1.sz. melléklet). A hallgatók a legtöbb helyszínen hosszabb vagy rövidebb beszámolót kaptak a használóktól, illetve néhány helyen az építész maga (Klobusovszki Péter Veszprémben vagy Kalmár László Hévízen az újonnan elkészült Zena szépségközpontnál) is megjelent és a helyszínen mesélt a tervezési folyamatról a már megépült ház tükrében. A visszajelzések alapján lökésszerő segítséget nyújtott az út a fiatal hallgatóknak a tervezés és az építészeti gondolkodás terén. Tapasztalataink szerint a gyakorlatban látható példaértékő épületek, megoldások és helyzetek mélyen a memóriába szívódva pozitív változásokat hoznak a „vevıkben”. A válogatás maga is nyilvánvalóan példamutató, és az ereje érezhetı. Érthetıvé tehát, hogy a jelentkezı nagyszámú és széleskörő érdeklıdés és a szintén könnyen észrevehetı hasznossága indokolta ennek a programnak a továbbgondolását. További tanulmányutakat szervezünk, amelyek szervesen beilleszkednek a Középülettervezési Tanszék oktatási metodikájába, az egyetemi oktatás színvonalának emelését is szolgálja. A tanulmányútról hazatérvén a hallgatók egy kis konferencia keretein belül beszámolnak a látottakról hallgatótársaiknak, a fényképeikbıl egy kísérı kiállítást is készítettünk. A látogatói kört mihamarabb szeretnénk kibıvíteni egyéb érdeklıdök számára is. Két tanulmányutat tervezünk még ebben az évben. Az elsı tanulmányút szeptemberi látogatással Dél-Magyarország lenne, Paks érintésével Pécsig (részletes programot és költségvetést lsd.: 1.sz. melléklet). A második már megtervezett tanulmányút a Duna mentén indul délre. Paks szakmai közélete aktív, az erımőnek köszönhetıen sok pályázatot tudtak kiírni az elmúlt 10 évben, magas építészeti értékeket képviselı épületek skálája széles. Többek közt megnézzük az Erzsébet szálló felújítását, bıvítését, amelyet három irodához is kötıdik (Bartók I., Fejérdy P., Kern A., Klenk Cs., Földes L., Gönczi O., Balogh Cs.), Kiss Gyula, Járomi Irén nevéhez főzıdı Paksi Képtárat, Czibula Mihály házát, amelyet Balázs Mihály és Somogyi-Soma Katalin jegyez, stb., majd másnap a Pécsett az EKF 2010-hez kötıdı épületeket (Zsolnay negyed, Tudásközpont, Koncertterem) majd Pelényi Margit munkáival és Bachmann Zoltán Látogatóközpontjával is megismerkednek a résztvevık. A harmadik kirándulás pedig Majk-Pannonhalma-Gyır útvonalon és mentén szemezget a nívós épületekbıl, a részletes programot lsd.: 1.sz. mellékletben. Mindezekkel párhuzamosan elindítjuk a honlap fejlesztését, amely a hazai minıségi építészet munkáit foglalja össze. A honlap szolgálna az épületek tematikus összefoglalására, választhatóan régió vagy kistérségek szerint, funkció szerint vagy építészek szerint külön csoportosítva. A látogatás után kerülnének fel az épületekrıl anyagok, biztosítva ezzel, hogy az
12
épülethez kapcsolódó írások, kritikák, fénykép és rajz győjteményeket kerüljenek mellé. Tisztában vagyunk azzal, hogy az élmény nem ültethetı át más médiába anélkül, hogy sajátos tartalmát el ne veszítse. Például egy trópusi térrıl készült film nem képes visszaadni a teljes térélményt, mert nem ábrázolja a oszmatikus tér fullasztó forróságát, de személyességét a résztvevık írásai és fényképei adják, értékét a dokumentálás és minıségi válogatás adja. Elsı számú funkciója szerint oktatási segédanyag, amely egy létezı hiányt pótolna. Reményeink szerint nem csak az építészek egyetemi évei során lehetne egy folyamatosan bıvülı épülettár, hanem középfokú oktatásban valamint szélesebb körben is szerepet kaphat. Feltett vágyunk a kommunikációs meggyızés, amely felfogható úgy, mint minden esetben attitődváltozáshoz vezetı kapcsolatteremtés, azaz az alany megváltoztatja a véleményét vagy cselekvését a jövıben. A honlap formájából adódóan jelentıs elınyökkel bír akár egy könyvvel szemben is. Legfıbb erénye a nyitottsága, amely rendkívül széles körben hozzáférést biztosít, valamint a frissíthetısége, amely nem egy adott kor dokumentálása lenne egy kiadási évszámmal, hanem a sokasodó példaértékő építészeti értéket képviselı épületekkel folyamatosan bıvülhetne. Tehát kulcsszavai a honlapunk értékeinek a nyitottság, folytonosság, fejleszthetıség és a kapcsolattartás. Terveink szerint megjelennének a rövid leírások mellett kommentek és kritikák is a résztvevık tollából. Hasznos információt lehetne szerezni a tanulmányi túrákról, a honlapon keresztül lehetne jelentkezni a túrákra. A már megtartott utak programjai és útifüzeteik letölthetıek lennének. Mindenképpen kétnyelvőre tervezzük (magyar-angol), lehetıséget teremtve ezzel a hazai építészet iránt érdeklıdı külföldiek igényeinek kielégítésére. Minthogy az építészet a nemzeti kultúra szerves része, társadalmi leképezı jellege vitathatatlan, a minıségi hazai építészetet bemutatását kiemelten fontosnak tartjuk, igényes, jól áttekinthetı formában és könnyen elérhetıen. A Középülettervezési Tanszék vonzásában jó néhány blog és honlap indult be és jól mőködik az elmúlt évek során. A honlapunk ezeknek a gyorsan szaporodó, aktív és minıségi egyetemi életet tükrözı blogoknak is győjtıhelyként szolgálna. Ahonnan nemcsak az építészet vagy építészkar vagy Magyarország közelében lévı ember, de szinte bárki a kis világra nyitott „résen” keresztül széles perspektívájú betekintést nyerhetne ebbe a színes és aktív, de egyelıre elég zárt világba. De lényegében akárki könnyen rálátna az itt folyó építészeti diskurzusra. Hosszútávon a honlapnak dokumentáló és értékmegırzı szerepe is lesz, tekintve a várhatóan felhalmozódó alaposan dokumentált és tematizált minıségi anyagot. Látnivalóinak sora széles skálán mozog: a kortárs építészet, a továbbélı múlt, az emlékezés helyei, a közterek építészete mind-mind helyet kap. Programunk összeállításánál korábbi tanulmányutak mellett a Középülettervezési tanszék jeles építészei is a segítségünkre vannak. Összefoglalva tehát, egy olyan kezdeményezés ez, amely a hazánkban jelenben vagy a közelmúltban keletkezett példaértékő építészeti-városépítészeti alkotásokat, mint a kultúra fontos részét karolja fel, felhívja rá a figyelmet minél szélesebb körben és dokumentálja azt. Biztosítva ezzel a hazai építészet elismertségének elısegítését, a hazai építészet nemzetközi megismertetését, a köztudat formálását a vizuális kultúránk fejlesztését.
13
Kiemelt fontosságú számunkra a szélesebb körben való terjesztése.
honlap
kétnyelvősége
és
annak
minél
Nagyon fontos tapasztalatunk, amire már az elsı túrán is fény derült: nem csak a látogatók fejében hoz létre változást a látogatás, hanem a használóknak és tulajdonosoknak is nagy örömöt és elismerést jelentett egy minıségi hazai építészetet képviselı térségi építésztúra programjában és útifüzetében szerepelni. Nem titkolt vágyunk, hogy a Galambos féle kommunikáció 4 alapvetı társadalmi funkciójából (Integrációs funkció, Konszolidációs funkció, Alkalmazkodási funkció, Folyamatossági funkció) az elsı két funkciót próbáljuk kihasználni. Amelyek az Integrációs funkció - a társadalom közös értékeinek, normáinak kialakítása; Konszolidáló funkció - új értékek és normák kidolgozása esetén a társadalom feszültségek feloldása. Szociokulturális elméletek szerint: a valóság létrehozása, fenntartása és átalakítása a kommunikációs folyamatokon keresztül történik, azaz: az egymással beszélgetı (kommunikáló) emberek közösen szerkesztik társas világukat. Meggyızıdésem, hogy a jövıben a hasznosság szerepét egy olyan fajta „szépségnek“ kell átvennie, amely közösségi élethez való hozzájárulást jelent ill. szociális és kulturális elismertséget biztosít. Yuko Hasegawa a 2001-es isztambuli építészeti biennále kurátora megnyitó beszédében a Nyugati társadalmak válságára hívta fel a figyelmet. Ebben az elıadásban hangzott el, a „from 3M to 3Cs” teória, amely paradigmaváltást jelent ((individual) man, materialism and monetarism to coexistence, collective intelligence, and consciousness) az egyén, a materializmus és a monetarizmusból a közösség, a kollektív intelligencia és tudatosság irányába. „Lényegesnek érzem, hogy szellemi örökségünk megismerésén túl figyelmünk a mai, hazai értékeket is pásztázza. A világ-trendek mellett észre kell vennünk a hazai adottságokra épülı, saját lehetıségeinkhez igazodó eredményeinket is. Ezek ismerete adhat esélyt a helyi értékekbıl táplálkozó folyamatok terebélyesedésére, az azokat gazdagító kezdeményezések erısödésére. Korunkban, amikor az energiatudatosság, az egyszerőség, az átgondoltság, a takarékosság válnak jelszavakká, még jobban felértékelıdik a hely ismerete – felértékelıdik az a tudás, mely ezt kutatja, mely erre alapozva építkezik...” Részlet Karácsony Tamás DLA ajánlásából „ Az értékek megismertetése, bemutatása csökkentheti a kortársalkotásokkal szembeni elıítéleteket. Ennek nem csak kulturális hozadéka van, hanem a közérzet szempontjából is fontos lehet –minél több szépet és értéket találunk a saját idınkben, annál jobban érezzük magunkat benne. „ Részlet Cságoly Ferenc DLA ajánlásából Az ajánlások a Nemzeti Kulturális Alap Építımővészeti Szakkollégiumi támogatási kérelmünkhöz kaptunk, amelyet 90%os támogatással megnyert a program.
14
Felhasznált irodalom: Ankerl Géza: Építészet és kommunikáció, Mőszaki könyvkiadó, 1991 Dr. Andó Éva: Kommunikációs alapismeretek, egyetemi jegyzet, 2010 Bärnkopf Zsolt: A kommunikáció könyve, Flaccus Kiadó, 2002 Galambos Katalin: A kommunikáció elmélete és gyakorlata, Pécs, 1997 Karl E. Rosengren: Kommunikáció, Typotex kiadó, 2004 Kéri György: Jeltovábbítási terápia-új irányok a modern gyógyszerkutatásban. MTA Peptidbiokémiai Kutatócsoport. Magyar Tudomány. Új Folyam, XLIX. Kötet, 2004/1.sz. Lányi Erzsébet: Környezettudatosan épített környezet- A modellváltás elvei és építészeti eszközei, Phd fokozot elnyeréséhez benyújtott értekezés, Budapest, 2010 Lányi András: Az ember fáj a földnek(Utak az ökofilozófiához), L'Harmattan Kiadó, 2010 Lányi András – Jávor Benedek (szerk.): Környezet és Etika Szöveggyőjtemény, L'Harmattan Kiadó, 2005 Molnár Péter: Kommunikációs zavarok az építészet körül, megjelent: Magyar Építımővészet 1986/4. számában Pásztor Erika Katalin: Média és Építészet, DLA tézisek, MOME, Budapest, 2007.március 7. Zöldi Anna: Hogyan éljük túl a XXI. Századot? Revizoronline Forrás: http://www.revizoronline.com/hu/cikk/2726/az-epiteszet-honapjafuga-budapesti-epiteszeti-kozpont/?cat_id=12&first=45 AZ ÉPÍTÉSZET ÉS A PIAC – KINEK ÉPÍTÜNK? Magyar Építımővészet 1986.4. tematikus száma Az elözı félévek felhasznált irodalmai: Andrea Oppenheimer Dean and Timothy Hursley: Rural Studio, Samual Mockbee and an architecture of decency, 2003 Princton ARchitectural Press, New York Architecture and Urbanism Peter Zumthor February 1998 extra edition Peter Zumthor : Way of looking at things Friedrich Achleitner: Questioning the modern movement Hiroshi Nakao: No ideas but in things Architecture for Humanity: Design like you give a damm, responses to humanitarian crises, Thames & Hudson, 2008
Architectural
Beisi Jia, Dr: Theory of architectural practice: Open building interpreted by Baumshlager & Eberle The World Sustainable Building Conference, Tokyo, 27-29 September 2005
15
Bibó István: ,1944
Válogatott
tanulmányok,
I.
Kötet,
Magvetı
Kiadó,
Budapest
Dieter Eberle: Bevezetés: használható és értékálló világokat létrehozni In: Eberle, Dietmar/Simmendinger, Pia: Von der Stadt zum Haus. Eine Entwurfslehre/From City to House. A Design Theory. gta Verlag 2007 Ferkai András: Mi a lényeges az építészetben? Heinz Bienefeld (1926-1995) megjelent az új Magyar Építı Mővészet 1996-os évfolyam 2. számában, 24.-27. old. Morovánszky Ákos: Az építészet építészet meghatározására Hely és jelentés, Terc kiadó, 2002
helye.
Huszadik
századi
kísérletek
az
Morovánszky Ákos: Szépség, Globalizáció és az építészet ellen állóképessége Átmenetek, Terc kiadó, 2002 Ole Bouman: Architecture of consequence - Dutch designs of the future , NAI, 2009 Peter Zumthor: Thinking Architecture, Birkhauser 2006 Peter Zumthor: Atmospheres, Birkhauser 2006 Peter Zumthor: A szépség kemény magva, 1991 (M. Gyöngy Katalin ford.) arc’1 Paul Knox ,Heike Mayer: Small Town Sustainability: Economic, Social, and Environmental Innovation, Birkhäuser kiadó, Basel, Svájc, 2009 Sami Rintala: Edge on paracentric architecture, The international review of landscape architecture and and urban design, Topos, 70. szám, 2010, 48. oldal Sun Academia, UFO 2, Human Calibrations, Amsterdam, 2010
settlements
,
Formulations
and
(re)
JA 78: Redefining Collectivity, Japan Architect 2G N.52 Sauerbuch Hutton Elıadások: Petra Ceferin elıadása, Big versus good architecture, Nemzetközi Építészeti Konferencia, 2010. 03. 06, Morovánszky Ákos elıadása: építészetben), MOME, 2010. 05. 05.
A
jeleken
túl
(Atmoszférák
a
mai
svájci
Internetes források: www.architectureofconsequence.nl www.moma.org/interactives/exhibitions/2010/smallscalebigchange/ www.rintalaeggertsson.com http://entertainment.timesonline.co.uk/tol/arts_and_entertainment/visual_ar ts/architecture_and_design/article3075611.ece
16
1. számú melléklet – Időbeli ütemezés 2011.03.01. 2011.04.02-03. 2011.04.18. 2011.04.18-25. 2011.05.01.-06.30. 2011.07. 01-07.30. 2011.08.01. 2011.09.01. 2011.10.02-03. 2011.10.18. 2011.10.18-25. 2011.11.19-20. 2011.12.05. 2011.12.05-12. 2011.01.01-02.28
1. tanulmányi út előkészítésének megkezdése 1. Nyugat-magyarországi tanulmányi út Beszámoló és beszélgetés az 1. tanulmányi útról Minikiállítás az 1. tanulmányi út képeiből Honlap előkészítése Honlap elkészítése (l. árajánlat) 2. tanulmányi út előkészítése 3. tanulmányi út előkészítése 2. Paks-Pécs és vonzáskörzete tanulmányi út Beszámoló és beszélgetés az 2. tanulmányi útról Minikiállítás az 2. tanulmányi út képeiből 3. Majk-Pannonhalma-Győr-Lébény és vonzáskörzete tanulmányi út Beszámoló és beszélgetés az 2. tanulmányi útról Minikiállítás az 2. tanulmányi út képeiből Gyűjtőmunka és dokumentálás – honlap gondozása
17
2. számú melléklet – Részletes programok és költségbecslések 1. Nyugat-magyarországi tanulmányi út (Veszprém-Tihany-Badacsony-Hévíz-Gelse-ValkonyaBalatonfenyves-Balatonboglár-Szántód-Siófok) Időpont: 2011.04.02-03. Résztvevők száma: 52 hallgató + 3 doktorandusz hallgató (kísérők) Részletes program: 2011.04.02. 7:00 indulás Budapestről a felsorolt épületek megtekintésére: Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Tihany Tihany Tihany Tihany Tihany Tihany Tihany Badacsonytomaj Hévíz Gelse
Dubniczay-palota Karácsony T., Kern O., Klobusovszki P. 2006 Vadvirág óvoda Keller F., Sólyom B., Fialovszky T. Vass-gyűjtemény Turányi G., Fonyódi M., Ignácz E. Életöröm idősek otthona Czigány T., Páll A., Tóth Gy., Polyák Gy. Városi színház Medgyaszay István 1908 Völgyikút Szabadidőközpont és Park Csomay Zsófia, Nagy György 2008 Váralja lakópark Polyák György Bisztró és csemegeüzlet Gulyás Zoltán Tihanyi hajóállomási híd Lipták László Három ponton támaszkodó vasbeton héj (Idegenforgalmi- és postahivatal) Bérczes István, Szittya Béla 1962 Sport szálló Bierbauer Virgil Egykori apátsági magtár (művelődési ház ma) átalakítás: Callmeyer F. XIX.sz Ravatalozó Kaszás Károly Somogyi József művésztelep Ferencz István Laposa pincészet Kis Péter, Molnár Bea Zena Szépségközpont Kalmár L., Zsuffa Zs. Gelse sportuszoda és termálfürdő Karácsony T., Zombor G., Falvai B.
2007 2000 2005
2003 1962 1961
1923 1978 2010 2010 2007
2011.04.03 Gelse Balatonfenyves Balatonboglár Balatonboglár Balatonlelle Szántódpuszta Siófok
Iskola bővítése aulával Római katolikus templom Evangélikus templom Római katolikus templom Konyári borászat Uradalmi majorság Meteorológiai állomás
Karácsony Tamás Török Ferenc Nagy Tamás dr. Kotsis Iván Kalmár L., Zsuffa Zs.
2010 1977 1999 1932 2004
Molnár P. (felújítás: Ripszám J.)
1956
Útifüzet:
18
Fotódokumentáció:
19
Az első tanulmányi út blogja: www. eptura.blog.hu
20
2. Paks-Pécs és vonzáskörzete tanulmányi út Időpont: 2011.10.02-03. Résztvevők száma: 52 hallgató + 3 doktorandusz hallgató (kísérők) Részletes program: 2011.10.02. 7:00 indulás Budapestről a felsorolt épületek megtekintésére: Paks Paks Paks Paks Paks Paks Paks Paks Paks Paks Paks Paks
Erzsébet Szálló felújítása és bővítése Bartók I., Fejérdy P., Kern A., Klenk Cs., Földes L., Gönczi O., Balogh Cs. Paksi Képtár Kiss Gyula, Járomi Irén Gyógypedagógiai általános iskola és diákotthon Klenk Csaba Bezerédj Általános Iskola bővítése Karácsony T., Kund F., Páll A. Czibula Mihály háza Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin Római katolikus templom Makovecz Imre Tulipános házak Csete György Városi Művészeti Iskola rekonstrukció és bővítés Patartics Zorán Présház - vendégház Klenk Csaba, Kern A. Piac beépítése Katona István Új egészségügyi központ Kern A., Klenk Cs. Pincesor
2010 2007 2001 1990 2007 1988 1975 2006 2006 2004 2000 XIX. sz.
2011.10.03 Pécs Kodály Központ Fialovszky T., Hőnich R., Keller F., Sólyom B. Pécs Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont Balázs Mihály Pécs Zsolnay negyed Csaba K., Herczeg L., Pintér T. + Pécs Cella Septichora Látogató Központ Dr. Bachman Zoltán Pécs 120 szociális bérlakás a Kertvárosban Pelényi Margit Pécs Társasház hat lakással Pelényi Margit Pécs Lakó- és irodaépület Cságoly Ferenc, Keller Ferenc Pécs Pécsi Ítélőtábla új épületszárnya Koller József Pécs Családi ház Keller Ferenc Pécs Köztérfejlesztések Pécsvárad Tanuszoda Pelényi Margit
2010 2010 2010 2007 2001 2003 2001 2005 2006 2010 2006
3. Majk-Pannonhalma-Győr-Lébény és vonzáskörzete tanulmányi út Időpont: 2011.11.19-20. Résztvevők száma: 52 hallgató + 3 doktorandusz hallgató (kísérők) Részletes program: 2011.11.19. 7:00 indulás Budapestről a felsorolt épületek megtekintésére: Majkpuszta Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma
Kamalduli Remeteség 1735 Zarándokház és erdei kápolna Czigány T., Papp R., Cseh A. 2010 Kosarasdombi étterem, parkoló Dick Sikkes, Albel Éva Pannonhalmi Főapátság, Kosaras-dombi turistafogadó-épület Skardelli György, Lázár Ferenc Apátság megtekintése Hortobágyi Cirill OSB előadása az apátsági fejlesztésekről Biomassza fűtőmű Czigány T., Papp R., Nagy A. 2009 Apátsági Borászat Czigány T., Tóth Gy., Papp R. 2004 Szabadtéri színpad a gyümölcsöskertben ("Hospodár") CZITA
2011.11.20 Lébény Kismegyer Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr
Templom Isten Irgalmassága templom Balázs Mihály Szent Imre templom urnafala CZITA Zrínyi utcai Megyei Kórház Klubháza Ivánka András Széchenyi tér CZITA Széchenyi István Egyetem - Új Tanulmányi és Könyvtárépületek Gelesz András Építész Műteremház (Black Box) Bodrossy Attila, Czigány Tamás Győri Ítélőtábla és Fellebbviteli Főügyészség Patartics Zorán AHM Fórum épület Csillag Katalin, Gunther Zsolt
1206 2010 1968 2010 2008 2006 2003
21
