EVS Live in French - Egy önkéntes naplójából ( 2014 február-november, Redon, Franciaország) A kezdetek 2014.február 4. Kedves ismerőseim, ezúton szeretnék mindenkit értesíteni, hogy sikeresen megérkeztem la France-ba:) Két dologra jöttem rá: 1, imádok repülni!!!! 2 Egész jól elbeszélgetek én franciául, csak azt nem értem, amit válaszolnak, így aztán mindenkivel jóban vagyok smile hangulatjel Mindenki nagyon kedves, csak óvatosan vigyorognak rajtam. Akkor például, mikor megkérdeztem, mikor is megyünk továbbképzésre Chambon-ba (ez egy falu, ejtsd sambon) de helyette jambon-t mondtam (ejtsd zsambon) ami azt jelenti, sonka. Hasonló okokból ahelyett, hogy azt mondtam volna valakinek, nahát,milyen fiatal, közöltem vele, hogy nahát, milyen sárga:) Még jó, hogy nem ázsiai volt... Annyira aranyosak, megtanulták magyarul azt, hogy üdvözöljük Franciaországban, és elsőre hibátlanul leírják a nevemet!!!
2014.február 13 Bonjour! Itt, Bretagne-ban folyton esik az eső, sokszor úgy, hogy egy árva felhő nincs az égen! Ilyet én még nem is láttam. Szombatra pikniket terveztünk, de mivel esett, nem mentünk, gondoltuk, majd eláll. Ez tévedés volt. Ezért vasárnap a folyóparton, az esőben piknikeztünk. Ha ez így megy tovább, abból baj lesz: nem tudok úszni... A francia étkezések nagyon érdekesek, ebédre nincs leves, hanem előétel, főétel és desszert, vacsorára van leves, főétel és gyakran ugyancsak desszert. Rengetegféle sajt van, köztük olyan is, ami édes, és a joghurtra hasonlít. A desszertek nagyon-nagyon finomak! Mire hazamegyek, szerintem olyan kövér leszek, hogy még vért is adhatok. Csigát egyelőre nem ettem. Remélem... A nyelvet egyre jobban értem, bár a két spanyol lány nagy kihívást jelent, mert az akcentusuk hangsúlyosabb, mint a többieké. Ezt ők is tudják. Egyszer, amikor nem értettem az egyiküket - ez valószínűleg látszik a fejemen, mert mindig rájönnek - azt kérdezte: "Rémesen beszélek franciául, ugye?" mire én "Á, dehogy, csak spanyol vagy" Majd még jelentkezem, mindenkinek üdv! Tréning 2014 február 23. Emberek! Ettem kagylót! Nem csiga ugyan, de valahol el kell kezdeni A múlt héten szemináriumon voltam más önkéntesekkel egy Chambon nevű faluban, egy olyan helyen, ami régen tanya volt, de nagyon modern, és általában osztálykirándulásokat és csapatépítő tréningeket tartanak ott. Hatalmas, zöld terület tartozik hozzá, és még lovak is vannak! Nagyon szeretem a lovakat - nézni. Egyszer próbáltam lovagolni még régen, a ló mindent
elkövetett, hogy rajta maradjak: lassan ment, és ha az egyik irányban elkezdtem lecsúszni róla, akkor a másik irányban úgy mozdult, hogy kiegyensúlyozzon. Egyszer aztán megállt, rám nézett, és ez volt a fején: "Hát, ezt nem hiszem el!" Úgyhogy ezzel most nem próbálkoztam. Nagyokat sétáltunk a környéken, és még egy folyó is volt a közelben. A többiek fantasztikusan jó fejek voltak, mind egytől egyig. Rajtam kívül két magyar lány volt még ott, a többiek más nemzetiségűek: angol, német, szlovák, ukrán, spanyol, olasz stb. Angol-francia vegyes nyelvet használtunk, rengeteg csapatépítő játékot játszottunk és megtudtunk egy csomó hasznos dolgot. Előtte voltunk kirándulni La Rochelle-ben egy magyar és egy ukrán lánnyal, ez egy gyönyörű város, rengeteg régi épülettel, és - drámai hatásszünet - láttam a tengert!!!! Gyönyörű, nagy és hullámos, mint a filmekben, csak sokkal szebb. Mindenütt sirályok repkedtek. Róluk azt hinné az ember, hogy kizárólag halakat esznek. Csakhogy ezek modern sirályok, haladnak a korral. Állítólag ha az ember nem vigyáz, kikapják a kezéből a szendvicset, de még a fagylaltot is. Ennyi fért a mai tudósításba, köszönjük, hogy minket választottak. Üdv és hatalmas ölelés mindenkinek! Kultúra 2014. március 18. Üdv mindenkinek! A mai alkalommal a francia mentalitásba nyerhettek bepillantást. Már voltam egyszer Nantes-ban (Redonhoz közeli nagyváros, és sosem találjátok ki, mit láttam a pályaudvaron: egy zongorát! Bárki játszhat rajta, aki akar, és ez több pályaudvaron is így van, mivel pedig főleg olyanok ülnek oda játszani, akik tudnak is, klasszikus élőzene mellett várjuk a vonatot. Ettől sokkal gyorsabban telik az idő, és az utasok is jókedvűek. Apropó, vonat: lassan el kell döntenem, hová akarok elutazni, amíg itt vagyok. A többiek kérdezték, hol fogom tölteni az augusztusi vakációt. mondtam, hogy részben Párizsban, részben valami tengerparti helyen, mert itt láttam először tengert, és teljesen odavagyok érte. Erre az egyik spanyol lány hatalmas szemekkel rám csodálkozott, hogy "komolyan?" Gondoltam, jól van, nem kell azért úgy nézni rám, mintha UFO lennék, ő a Kanári szigeteken lakik, neki nem újdonság. Megkérdeztem, ő mit szeretne látni, erre csillogó szemekkel azt felelte "Havat. Mindig szerettem volna látni, milyen lehet a valóságban"- Erre én hatalmas zsebóra szemekkel rámeredtem, mintha UFO lenne, és csak ennyit fűztem hozzá: "Nem mondod, hogy te még sosem láttál havat?!" Szép napokat! Utazás 2014 augusztus 2.-23. La liberté! Szabadságon voltam három hétig, ezalatt bejártam minden várost, ami szerepelt a listámon, a korábban már látott Bordeaux, Arcachon, La Rochelle, Nantes, Rennes és kisebb breton városok után most Párizs, Mont Saint-Michel, a Loire völgy, Blois és Chambord kastélyai, Beauency, , Strassbourg, Dijon, Tolouse, Avignon és Carcassonne is sorra kerültek, majd ismét Bretagne és a tengerpart kisebb hajókirándulások beiktatásával. Varázslatos volt,
mindegyik hely másként és másért. Nem lehet elmondani, ezt látni kell, így hát beszéljenek a képek!
La Rochelle Strassbourg
Strassbourg
Bordeaux
Arcachon 2014 április 16. Sziasztok! Újra itt vagyok. Többen kértétek, hogy írjak a munkámról, így most ez lesz a téma. Értelmi sérült fiatalokkal dolgozom egy intézményben, délután és este szervezek programokat számukra, mivel a nap folyamán dolgoznak egy speciális munkahelyen. Egyszemélyes apartmanokban laknak, és senki sem kezeli gyermekként őket nagyon helyesen, hisz felnőttek. Olyan függetlenek, amennyire csak lehetséges. Sokat kérdeznek Magyarországról, például azt, hogy ott is vannak-e autók Egyszer, amikor nem értettem jól az egyik lányt, megkértem, hogy ismételje el lassabban. Megkérdezte, miért. Mondtam, hogy azért, mert Magyarországról jöttem, és még nem beszélem jól a franciát. Azóta, ha nem értek valamit, vagy nem tudom, hol van valaminek a helye, vagy nem ismerek egy játékot, amit ők igen, a lány magyarázatképpen megjegyzi: "Ez azért van, mert Magyarországról jött":) Egy másik alkalommal interjút készítettem egy fiatallal egy kiállításhoz, és megkérdeztem, hány osztályt végzett. - Négyet - felelte - és te? - 8 évet az általános iskolában, 4-et gimnáziumban, 3 és fél évet főiskolán, végül lediplomáztam, és most itt vagyok - mondtam. Ezután folytattuk az interjút. Egyszer egy olyan szót használt, amit nem ismertem. Megkértem, hogy írja le, mert én nem tudom, hogyan írják. Erre csodálkozva felkiáltott: - Neked diplomád van, és mégsem tudsz írni?!:) Végül az eddigi kedvencem. Magyar kokárdát színeztünk. Megmutattam, hol milyenre kell festeni. Mikor az egyik fiatal elkészült, megkérdezte, kidíszítheti -e, hogy szebb legyen. Mondtam, hogy persze. Ezután megnéztem a többiek rajzát, és mire visszaértem hozzá, éppen a kokárda fehér részét színezte lilára. - Miért fested be? - kérdeztem. - Azért, hogy szebb egyen - felelte. - Értem, de tudod, ez egy nemzeti szimbólum, ezért fontos, hogy ott fehér maradjon. Elgondolkodott, aztán rám mosolygott. - Tudod mit? A közepét beszínezem, mert úgy szebb, de a két szárát fehéren hagyom neked, jó? Egy ilyen remek diplomatának hogyan is mondhatnék nemet? Voilá! Ennyi volt, mese volt, füle-farka benne volt És ami a fő, igaz volt. Aki nem hiszi, járjon utána!