Éves gyermekvédelmi tanácskozás

Gyermekvédelmi Tanácskozás Helye: Abádszalók Város Polgármesteri Hivatalának nagyterme Cím: 5241 Abádszalók Deák út 12

Éves gyermekvédelmi tanácskozás Beszámoló Hat Szín Virág Óvoda, Abádszalók Intézményeinek 2012/13 évi gyermekvédelmi munkájáról

„Ha a gyerekek elfogadva és szeretetben élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban.” - Dorothy Law Holte -

Készítette: Nagyné Szokolai Éva Gyermekvédelmi felelős, és az OKCS munkacsoport vezetője Intézmény: Hat Szín Virág Óvoda

5241 Abádszalók Kölcsey út 4

1. Helyzetelemzés: 1. 1. Külső tényezők:  A 2007. 09 01.-el megalakult Abádszalóki Mikrotérségi Közoktatási

Intézmény Társulás, öt település csatlakozásával, és Abádszalók gesztorságával, ebben a formában folytatta működését ez évben is.  Abádszalóki intézmény két épületben, de csak 6 gyermekcsoporttal

működik jelenleg (hiszen 2010-ben, az Abádi tagóvodából személyi feltételek csökkentése miatt csoport elvonás történt) Ezért: - Kölcsey úti óvoda – 4 csoporttal - Dobó úti óvoda – 2 csoporttal működik jelenleg  Sajnos a település összlakosságának összetételét, ha figyelemmel kísérjük,

szembeötlő hogy stagnál a munkanélküliek, emelkedik az időskorúak aránya, ezzel szemben csökkenő tendenciát mutat, a foglalkoztatottak, illetve a 0-18 év közöttiek aránya. Mindez hosszú távon a település elöregedésének előjeleit mutatja.  Örvendetes

azonban, hogy a településen közmunka programnak köszönhetően a foglalkoztatottság emelkedett, amelynek hozadéka: a munka értékének, érték rendjének a helyreállása.

 A népesség nyilvántartási adatok is bizakodásra adnak okot! Végre

megtorpant Abádszalók állandó lakosainak aránya, hiszen nem nagy arányban csökkent, csak 6 fővel. Ami számunkra ettől még örvendetesebb, és legfontosabb adat, hogy a korábbi évek 28 illetve 31-es mélypontjáról kimozdulva, 43-ra emelkedett a születettek száma. Ez az arányszám a korábbi magasabb állandó lakos számhoz viszonyítva, ha %osan tekintenénk, valószínűleg megközelítené a 2002 év születési arányát is. Jól látható ezeken kívül, hogy az elhalálozási adatok csökkentek, ami erre az évre akár az állandó lakosok arányát tekintve pozitív előjelet is eredményezhet. (1. sz. melléklet) Mindezen információk ismeretében készítettem el:  veszélyeztetett  hátrányos helyzetű  etnikai kisebbségű

 Ezen gyermekek arányának diagramját, illetve statisztikai adatainak

kimutatását 2001-től 2013-ig - 2 sz. 3 sz. mellékletben láthatjuk.  Az adatokból egyértelműen látható:

-

2009-től 2013-ig folyamatosan emelkedett a hátrányos helyzetűek aránya a korábbi évekhez képest.

-

az etnikai kisebbségűek aránya, is emelkedést mutat.

-

és jelen pillanatban csökkenést mutat a veszélyeztetettek száma.

 Ha a két óvoda, és az egész intézmény adatait külön-külön is megvizsgáljuk az előbb említett területeken a következő állásfoglalásra juthatunk: 1. A hátrányos helyzetű gyermekek aránya (4. sz. melléklet) -

a Dobó úti óvodában 2008-tól-2009-re 1/3-al emelkedett, és tartja a 60%-os, szintet ez idáig is.

-

a Kölcsey úti óvoda 2009-ben megduplázta arányát, és ez a szint szinte folyamatosan emelkedett a jelenlegi 80 %-os szintre.

- ugyan ez tapasztalható az egész intézményi szinten, csak sarkítottabb 72 %-os végeredménnyel zárva. 2. A halmozottan hátrányos helyzetűek aránya (5. sz. melléklet)

- A Dobó úti óvodában a 2008-tól tapasztalható intézményi szintet is meghaladó 34-35 %-os arányszám, 27 %-ra mérséklődött. -

a Kölcsey úti óvodában viszont eddig még nem tapasztalható magasságot elérve, szinte megduplázta a 2010-es 15 %-os arányát.

- mindez intézményi szinten azt eredményezte, hogy megközelítette, a 2008/9, 2009/10-es tanévek közel 30 %-os arányát, a 2013-as évet megelőző időszak megtorpanása után. 3. Etnikai kisebbség, új meghatározása szerint – Nemzetiséghez

tartozó gyermekek aránya (6. sz. melléklet)

-

E területen a Dobó úti óvoda 2008-tól mindvégig magas, sőt 2010ben kimagasló eredményét, az idén sikerült megelőznie a Kölcsey úti óvodának, és az egész intézménynek egyaránt.

-

Így e terület adatairól jelen időszakban elmondható, hogy óvodánként, és egész intézményi szinten is arányait tekintve 30 % körül található.

4. Veszélyeztetett gyermekek aránya (6. sz. melléklet) -

A diagramon jól látható, hogy bár 2008/9-ben a Kölcsey úti óvodában, és egész intézményi szinten, később 2011/12-ben a Dobó úti óvodában voltak arányait tekintve kiugrások, az idén mind három vizsgált alanyt tekintve 4 %-os egyenes arányosságot tapasztalhatunk.

-

Mindez azt is mutatja, hogy ebben a tanévben kimagasló problémákkal, gondokkal, esetmegbeszélésekkel, nem kellett e területen együttműködnünk.

5. SNI, és BTMN gyermekek aránya (3. sz. illetve a 7. sz. melléklet) -

Az idén az intézményi létszám ugyan csökkenést mutat, azonban soha nem látott, és tapasztalt módon emelkedett a 2 illetve 3 gyermeknek számító SNI gyermekek, valamint a 2 gyermeknek számító BTMN gyermekek száma.

-

Mindez leginkább a Kölcsey úti óvodában tapasztalható, ahol 2 SNI (+újabb 3 gyermek várható), és 8 BTMN gyermek található.

-

Így intézményi szinten jelenleg 3 SNI gyermek van, és még 4 várható, tehát tanév végére összesen 7 lesz, valamint 9 BTMN gyermek található. (Ez + 17 gyermeket jelent u.i.: 16 gy. 2 gy.nek számít – 1 gy. 3 gy.-nek, így a jelenlegi 134gy+17gy=151gy)

-

Gyermekvédelmi szempontból nagyon fontos adat mindez számunkra, hiszen ezeknek a gyermekeknek, intézményi szinten biztosítani kell az egyénre szabott fejlesztését, illetve fejlesztő pedagógiai, logopédiai, megsegítését, amely a jelenleg kialakult óvodai csoportlétszámoknál biztosítható leginkább.

 Mindezen

adatok alátámasztják, hogy az infrastrukturálisan hátrányokat szenvedő keleti régió településeiben, így itt

Abádszalókon is a gyermekvédelem ma nagyon nehéz helyzetben van, és esélyt az épülésre, csak a nagyon jó csapatban működő szociális háló, illetve az új összefogással működő Integrációs program adhat.

1.2. Belső tényezők: Intézmény működése, személyi és tárgyi feltételei: Óvodánk a működéshez szükséges alapvető személyi feltételekkel rendelkezik, amelyet, a felelős vezetőség - súlyosbodó hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetet felismerve, és a sikeres pályázati lehetőséget kihasználva az egész nevelőtestületet bevonva integrációs program továbbképzésre ösztönzött a 2010-es évben, amelynek folyamata („jó gyakorlatok”, hospitálások, intézményi látogatások formájában) jelen pillanatban is tart. Ezáltal minden óvodapedagógus érzékenyebben, hatásosabban, célravezetőbben, egyénre szabottabban, tudja kezelni a csoportjában lévő érintett gyermekek egyéni fejlődését, fejlesztését. Személyi feltételeinket erősíti: 

  

 

1 fő logopédus 3 fő fejlesztő pedagógus 1 fő gyógytestnevelő 1 fő gyermektánc pedagógus a szakszolgálat pszichológusa Minden óvodapedagógus: egyéni fejlesztési naplót tervezve, és vezetve, egyéni fejlesztést végez a HHH gyermekek esetében

Személyi feltételeinket gyengíti:  

a szakképzett dajkák 6 órában történő foglalkoztatása egyre több és egyre összetettebb feladatokkal kell szembesülni

Tárgyi feltételek: 1. Óvodáink mind a két telephelyen a pályázati lehetőségek kihasználásának köszönhetően külső és belső arculatában megújultak. 2. Az alapvető működéshez szükséges, illetve a fejlesztő tárgyi eszközeink bővültek, korszerűbbek lettek. 3. Udvari játékaink is megfelelővé váltak az európai uniós elvárásoknak, követelményeknek.

Innováció: -

Kompetencia működtetése

alapú

óvodai

programcsomag

–

KOMP

-

Integrációs Pedagógiai Rendszer - IPR működtetése, fejlesztése

–

SWOT - analízis:

Külső környezet elemzése Veszélyek: 

Csökkenő gyermeklétszám



Szűkös költségvetés = állami, önkormányzati szinten

 Dajka 6 ó munkaideje, közcélú munkaerő foglalkoztatása

Lehetőségek: 

 Pályázati lehetőségek kiaknázása 

Továbbképzések, „jó gyakorlatok”, hospitálások, lehetőségeinek kihasználása



Szülők rendszeres tájékoztatása

 A gyermekek otthonról hozott játékai, játéktémái 

Nő a HH illetve HHH gyermekek száma

 Egyre több család hátrányos helyzetbe, és halmozottan hátrányos helyzetbe kerülése  Magas az SNI, ill. BTM gyermekek száma 



Sok a beszélni nem tudó, és a nem szobatiszta gyermekek száma, akiknek a óvodai felvétele emiatt csúszik Nő a fejlesztésre szoruló gyermekek létszáma

 Az óvoda és a szülő eltérő nevelése

Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának további megszervezése a meglévő szakembergárdával

 Közös programok szervezése  Jelzőrendszer működtetése  A dajkák munkájának megsegítése közcélú munkaerő foglalkoztatásával 

Az együttműködési megállapodások adta lehetőségek kihasználása

 Klubok, fórumok működtetése – szakemberek segítségnyújtásának biztosítása

Belső környezet elemzés Gyengeségek:

Erősségek:

 Óvónők közötti információáramlás

 Szakképzett nevelőtestület, kreatív óvónők

 A prevenció,

 Felújított, korszerű óvoda épület, tornaszobával





Szociális hálóval történő, olajozottabb jelzőrendszer működtetése Egyre több, és egyre összetettebb feladatok

 Jó munkatársi kapcsolat 

Tárgyi feltételek megléte

 Saját források hasznosítása  Pályázati pénzek hasznos, célszerű felhasználása 

Az egyéni fejlesztésre alkalmas fejlesztő játékok mennyisége, minősége.

 Uniós előírásoknak megfelelő, korszerű óvoda udvar 

Jól működő együttműködés a szakemberekkel, partnerekkel



A HH, HHH, V, Etnikai kisebbségi, SNI, BTMN gyermekek egyéni képességeinek figyelembe vétele = egyéni, személyre szabott fejlesztése

 Szülők rendszeres tájékoztatása  Jelzőrendszer működtetése 

Férőhely keret (nem kell elutasítani jelentkező gyereket)



Szinte 100%-ban „beóvodázottak” a, HHH-ben lévő gyermekek

2. Erőfeszítéseink 2012-13 évben a halmozottan hátrányos helyzet csökkentésére 2. 1. Integrációs Pedagógiai Program működtetése az óvodában, a Városi Esélyegyenlőségi Feladatterv figyelembevételével  Az évről évre növekvő HH illetve HHH gyermekek száma indokolttá

teszi, hogy IPR programot működtessünk az óvodánkban (Lásd: 2. 3. 4. 5 sz. mellékletek - statisztikai adatai) azt évente frissítsük, - felülvizsgáljuk.  Gyermekvédelemmel,

az egészségügyi ellátással, segítségnyújtással kapcsolatos feladatok megvalósítása:

szociális

1. Egészségügyi szűrővizsgálatok A különböző egészségügyi szűrővizsgálatok szervezésében partnerek vagyunk a HHH gyermekek teljes körében, annak érdekében, hogy az egészségügyi problémák megállapításra kerüljenek, és ha szükséges a további ellátás is megvalósuljon. 2. Évente egészségügyi programokat, előadást szervezünk a szülők számára Célunk, hogy a HHH szülők körében végzett felvilágosító, tanácsadó munka hatására az otthoni életmód javuljon, egészségesebbé váljon. (Kiemelném a szerdánkénti gyümölcsnapot, az egészségügyi hónap rendezvény sorozatait, és sikereit, e területen.) 3. Közös gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, szervezése Továbbra is szervezünk gyermekjóléti szolgáltatásokat: ruhák, könyvek, játékok, számítógép, stb. gyűjtését, adományozását, kölcsönzését. Rendezvényeken (pl: kirándulásokon, báb előadásokon, gyermeknapi rendezvényen, vetélkedőkön, munka délutánokon) ingyenes részvételt biztosítunk: a HHH szülők, gyermek számára. Rendezvényekhez, foglalkozásokhoz készült eszközök (így pl: bábok, fejmaszkok, tánc ruhák…) célszerű alkalmazását biztosítjuk annak érdekében, hogy a HHH adta hátrányok csökkenjenek. Az IPR program részeként különböző tevékenységekkel, programokkal, apró ajándékokkal igyekszünk csökkenteni a HHH gyermekek szociális hátrányát (pl: mikulás – karácsonyi csomaggal kedveskedünk, fejlesztő könyveket, füzeteket adományozunk egészségügyi vetélkedőket, programokat, egyéb versenyeket, táncházat, rendezünk, szervezünk.

4. Szociális ellátó rendszerrel való aktív együttműködést Az óvoda gyermekvédelmi rendszere tájékoztatja, illetve segíti a szülőket abban, hogy az intézményen kívüli gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekhez eljuthassanak (Családsegítő, Gyámügyi főelőadó, Gyermekjóléti szolgálat), annak érdekében, hogy hozzájussanak azokhoz az információkhoz, lehetőségekhez, kedvezményekhez, amely őket megilleti. Külön kiemelném a Minden gyermek lakjon jól - alapítvány aktív tartalmas, és nagyon hasznos kezdeményezését. A nyári étkezést, és annak fontosságát. A közmunka program családokra gyakorolt erkölcsi, anyagi, szociális hatását. A karácsonyi ajándék adakozás bevezetését, és minden gyermek megajándékozását korcsoportonként a szeretet ünnepén.  Együttműködéseket alakítottunk ki az óvodán kívüli szervezetekkel -

megtörtént a kapcsolatfelvétel, és ennek dokumentációja, amelyet a megállapodásokban foglaltaknak megfelelően működtetünk. 1. Gyermekjóléti családsegítő szolgálat

2. Védőnői hálózat 3. Szakmai szolgáltatók 4. Roma kisebbségi önkormányzat 5. Egészségügyi rendszer (fogorvosnő, gyermekorvos) 6. Intézmények: bölcsőde, iskola 7. Egyéb szervezetek: pl: Tűzoltóság 8. Szülők

2. 2. A várható eredményeink - Jövőképünk meghatározása:  Az IPR programunk jövőképében megfogalmaztuk, hogy olyan intézménnyé szeretnénk válni, ahol: a Kompetencia alapú nevelés előtérbe helyezésével az óvodában folyó munka minősége továbbfejlődik.  Pedagógiai céljaink megvalósításához folyamatosan jó minőségű munkát végzünk partnereink megelégedésére  A továbbképzéseken megszerzett tudást a mindennapokban alkalmazva

kamatoztatjuk, a HHH gyermekek integrálása, hátrányainak csökkentése és fejlesztése érdekében  Az összegyűjtött tudást, tapasztalatot átadjuk a társóvodákban dolgozó kollegáinknak szakmai napokon

A megállapodások eredményei 2012/13 nevelési évben: o Szinte minden HHH és HH 3 éves korú gyermek óvodai beíratása

megtörtént, és óvodába járása, rendszeressé, folyamatossá vált o Sikeresebbé, és hatékonyabb vált az integrált óvodai nevelés o Csökkent az igazolatlan mulasztások száma – (Ebben nagy „segítség” az

óvodáztatási támogatás belépése is.) o Javult az információáramlás, és célzottabb lett a segítségnyújtás o Növekedett a fejlettebb jobb képességű gyermekek aránya

Mellékletek