14. tétel Az éves beszámoló részei, felépítése. Az éves beszámolóból nyerhető információk. A mérleg, eredmény-kimutatás elemzése, kapcsolatuk. Az összköltség- és forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás tartalma, összehasonlítása A vállalkozás eredményének megítélése: a számviteli profit, a gazdasági profit és cash-flow kategóriák eltérései. A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereség-orientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre. A 2000. évi C. tv. a számvitelről, meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. Gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény. Vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez. A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. További információkat a kiegészítő mellékletben kell megadni. A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ. A beszámoló lehet: - éves beszámoló, - egyszerűsített éves beszámoló, - összevont (konszolidált) éves beszámoló, - egyszerűsített beszámoló. Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, kivéve ha egyszerűsített éves beszámolót készíthet. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: - a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, - az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, - az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül.
(anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni ( a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol)
Egyszeres könyvvitellel alátámasztott, egyszerűsített beszámolót készíthet a gazdálkodó, ha azt a Sztv. vagy az erre vonatkozó kormányrendelet lehetővé teszi. Az éves beszámoló részei, felépítése Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének bemutatásához szükségesek. Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni. A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik a naptári évvel. (Eltérő lehet pl.: a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér, előtársasági időszakban vagy átalakulás során stb.)
Az éves beszámolóban az adatokat ezer forintban kell megadni, amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a százmilliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni. (Az éves beszámolót magyar nyelven, a létesítő okiratban rögzített devizában kell elkészíteni a devizakülföldi társaságnak, illetve annak a vállalkozónak is, amelynél a tevékenység elsődleges pénzneme a forinttól eltérő deviza feltéve, hogy bevételei, költségei, ráfordításai, valamint pénzügyi eszközei és kötelezettségei több mint 50%-ban az adott devizában merülnek fel )
A mérleg tagolása, tételeinek tartalma Mérleg: a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra vonatkozóan pénzértékben, összevontan összetétel, tevékenységben betöltött szerep (eszközök, aktívák) és eredet (források, passzívák) szerint tartalmazó kimutatás. Jellemzői:
adott időpontra vonatkozik állományi adatokat tartalmaz, mely mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált az eszközök és források forintösszegének egyeznie kell, illetve a mérleg főösszegeknek teljes körű kell legyen (leltárral alátámasztva) összevontan, a számviteli törvényben előírt kötött sorrendben tartalmazza az eszközöket és a forrásokat „A” (kétoldalú), illetve „B” (lépcsőzetes) változatban készíthető el (lásd tétel végén) (Amennyiben azonban a vállalkozó az egymást követő üzleti évben nem azonos változat szerint készíti a mérleget, biztosítania kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik változatról a másikra való áttérést a kiegészítő mellékletben indokolni kell)
három oszlopa van: előző év, előző évek korrekciója, tárgyév a mérlegséma hármas fokozatú tagolást követ: 1. mérleg főcsoport: jele a nyomtatott nagybetű
2. mérlegcsoportok: a mérlegfőcsoportokon belüli kisebb, de még több mérlegsort magába foglaló kategória, jele a római számok 3. mérlegsorok: a mérlegcsoportokon belüli szűkebb kategóriák, jele az arab számok A mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket (A) és forgóeszközöket (B) – a bérbevett eszközök kivételével – és az aktív időbeli elhatárolásokat (C). Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbevett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is. Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök közé (A) az immateriális javakat (I.) , a tárgyi eszközöket (II.), a befektetett pénzügyi eszközöket (III.) kell besorolni. I. Immateriális javak: Immateriális jószágként azokat a nem anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke: a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek, pl: a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek az aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci – várható piaci – árát meghaladják. 3. Vagyoni értékű jogok: azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. 4. Szellemi termékek: közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem. 5. Üzleti vagy cégérték: - ként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét. 6. Immateriális javakra adott előlegek: ilyen címen a szállítóknak átutalt összeg 7. Immateriális javak értékhelyesbítése: csak a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek – könyv szerinti értéket meghaladó – piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti écs elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki.
II. Tárgyi eszközök: A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok:
az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a
szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó - jogszabályban nevesített - hozzájárulások, díjak (víziközműfejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek: a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt, bérbevett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást. 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: közé tartoznak azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek pl.: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint az itt felsorolt, bérbevett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. 4. Tenyészállatok: között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezen termékek értékesítése során megtérülnek, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. 5. Beruházások, felújítások: között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartamnöveléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét. 6. Beruházásokra adott előlegek: a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt összeget. 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése: csak a nevesített eszközök (beruházás, beruházásra adott előlegeket kivéve) – a könyv szerinti értéket meghaladó – piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki.
III. Befektetett pénzügyi eszközök: Azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, részesedésre, kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban:
ellenőrzési lehetőséget biztosító befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket,
vagyoni betéteket) kell kimutatni.
2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban: azokat a pénzkölcsönöket tartalmazza, amelyeknél a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. 3. Egyéb tartós részesedés. 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban. 5. Egyéb tartósan adott kölcsön. 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: azok a befektetési céllal beszerzett értékpapírok, amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a vállalkozó azokat a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik értékesíteni.
7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése: a részesedések – bekerülési értéket meghaladó – piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet.
8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete.
A forgóeszközök (B) a vállalkozási tevékenységet általában egy évnél rövidebb ideig szolgáló vagyontárgyak, követelések, értékpapírok és pénzeszközök. Forgóeszközök: készletek (I.), követelések (II.), értékpapírok (III.), pénzeszközök (IV.). I. Készletek: A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termékek), vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek), amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). A készletek között kell kimutatni továbbá: a használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják; a növendék-, a hízó- és az egyéb állatokat, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják; azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül átsoroltak.
1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek
II. Követelések: Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések: csak a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltóköveteléseket szabad kimutatni 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
III. Értékpapírok: a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:
között azokat az értékpapírokat kell kimutatni, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, továbbá azokat, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak.
5. Értékpapírok értékelési különbözete
IV. Pénzeszközök: A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. Lehet forint vagy deviza is. 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek
C. Aktív időbeli elhatárolások: Aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ide értve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók. 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások
Források: A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. D. Saját tőke: Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az
adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is. A saját tőke a – jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett – jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. I. Jegyzett tőke: Rt-nél, Kft-nél, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összeg. Az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-): ~ként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét, ha a bejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsátást jogszabályi felhatalmazás alapján a létesítő okirat, illetve annak módosítása megengedi. III. Tőketartalék: jegyzett tőkén felül rész melyet a társaság tulajdonosai véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátanak. A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: - részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ide értve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, - egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét, - a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben, - a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét, - a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, - a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: - a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, - a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, - a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás összegét, - a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, - a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét. (A tőketartalék csak akkor csökkenthető, ha emiatt a tőketartalék nem lesz negatív!!!)
IV. Eredménytartalék: Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: ~ az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is Továbbá: - a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, - a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, - a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg, - az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, - a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.
Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét), ide értve az ellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is. Továbbá: - a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, - az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, - az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybevett összeget,
- a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített - törvényi előíráson alapuló pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg, - a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét, - a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.
Az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított – az előző üzleti év(ek)re vonatkozó – jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni. Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. V. Lekötött tartalék: A lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét foglalja magában. Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik. VI. Értékelési tartalék: 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka: piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét az értékhelyesbítés értékelési tartalékaként kell kimutatni (Immateriális javak értékhelyesbítése + Tárgyi eszközök értékhelyesbítése + Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése eszköz oldalról!) 2. Valós értékelés értékelési tartaléka: valós értéken történő értékelés alapján a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözetet a valós értékelés értékelési tartalékaként kell kimutatni. (Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete + Értékpapírok értékelési különbözete + Követelések értékelési különbözete + Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete eszköz oldalról!) Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és az értékhelyesbítés, valamint a valós értékelés értékelési tartaléka és az értékelési különbözet kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető.
VII. Mérleg szerinti eredmény: A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. E. Céltartalékok: Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni – a szükséges mértékben – azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (pl.: garanciális kötelezettséget, korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget), amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető!
Külön törvény, illetve kormányrendelet további egyéb céltartalék-képzési kötelezettséget, illetve lehetőséget is előírhat. Ez esetben a céltartalék képzésének és felhasználásának elszámolása során a külön törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni. A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék
F. Kötelezettségek: Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek: hátrasoroltak(I.), hosszú (II.) és rövid (III.) lejáratúak. I. Hátrasorolt kötelezettségek: Hátrasorolt kötelezettségként kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: Hosszú lejáratú kötelezettség – a hitelezővel kötött szerződés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek: itt kell kimutatni a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékéhez kapcsolódó kötelezettséget.
III. Rövid lejáratú kötelezettségek: Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. 1. Rövid lejáratú kölcsönök (ebből: az átváltoztatható kötvények)
2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: ~ként kell kimutatni különösen a munkavállalókkal, a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat, továbbá a jogerős határozattal előírt kötelezettségeket is. 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
G. Passzív időbeli elhatárolások: ~ként kell elkülönítetten kimutatni a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi; a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra; mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget; a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát. 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek
Az eredménykimutatás tartalma, tagolása Az eredmény… … vállalati szinten egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. … üzemi szinten a termelő és/vagy szolgáltató tevékenységből, a vállalkozás fő profiljából származó hozamok és ráfordítások különbsége A vállalati gazdálkodás egyik alapvető célkitűzése (a profit, a nyereséges működés) ehhez a számviteli kategóriához kapcsolódik. Eredménykimutatás: Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti eredményének levezetését (vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését), összetevőit, kialakulását, vagyis a vállalkozás jövedelemtermelő képességét mutatja be, továbbá az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be. Jellemzői: 1. Adott időszakra vonatkozik (üzleti év). 2. Kötött kategóriák használatával készül (nagybetűk, római számok, arab számok, a számozás folyamatos). 3. Az adatokat ezer forintban tartalmazza. 4. A Mérleg szerinti eredmény alakulásában az Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye játszik döntő szerepet. Az üzleti év Mérleg Szerinti Eredményét: az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (A.), a pénzügyi műveletek eredménye (B.) a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény (C) (+/-A +/- B) rendkívüli eredmény együttes összegéből (D.) adózás előtti eredmény (E.) (+/- C +/- D) az adófizetési kötelezettség levonásával (XII.)
összevontan adózott eredmény (F.) (+/- E – XII.) az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, (22.) a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni (23.) MSZE (G.) = +/- F + 22. – 23. Az üzemi (üzleti) tevékenységre vonatkozó eredmény megállapításnak két módja lehet összköltség és forgalmi költség eljárással. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: - az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárással); - az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként (forgalmi költség eljárással). Ezeken belül „A”, illetve „B” változat közül választhat a vállalkozó. Ennek megfelelően négyféle eredménykimutatás készíthető. (Tagolását a tétel végén találjátok!) Amennyiben azonban a vállalkozó az egyik üzleti évben összköltség eljárással, a másik évben forgalmi költség eljárással (illetve ezeken belül az „A” vagy „B” változat szerint), illetve fordítva készíti az eredménykimutatást, biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik eljárásról (változatról) a másikra való áttérésről a kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni és az áttérést indokolni kell. Összehasonlításuk: Lépcsőzetes levezetés („A” változat)
Mérlegszerű elrendezés („B”Változat)
• Áttekinthető, világos szerkezet; • Több időszak összehasonlítása könnyen megoldható; • Eredménykategóriánként veti össze a bevételeket és a ráfordításokat - számszerű egyeztetés csak az MSZE-vel lehetséges; • Kontinentális (német nyelvterületű) országokban alkalmazzák elsősorban
• A ráfordítás és a bevétel oldal összevethető (összegük megegyezik); • További egyeztetési lehetőségeket is kínál; • Nem tartalmaz tevékenységi bontást, kevéssé alkalmas jövedelmezőségi számításokra; • Lehetőséget ad az saját termelésű készletek állományváltozásának bontására (hozamnövelő - hozamcsökkentő)
Az összköltség eljárás
A forgalmi költség eljárás
Jellemzői
Jellemzői
• a költségeket költségnemenként bontja • nem igényli a 6-7 vezetését (de lehet) • üzleti évhez (nem értékesítéshez) kötött • ráfordítás - hozam elemzésére alkalmas • külön mutatja be az aktivált saját teljesítmények értékét
• az értékesítésre koncentrál • igényli a 6-7 vezetését (nem kötelező) • alapot ad a vezetői számvitelnek • a költségeket funkciók szerint bontja • „értékesítés bruttó eredményét” is tartalmazza („A” változatnál)
Választása:
Választása:
• nem jellemző a termék előállítás (vagy hosszú az átfutási idő) • kisebb méret • egyszerű szervezeti felépítés • önköltségszámítást nem igényel • általában kereskedelmi /szolgáltatási tevékenység
• termelő vállalatok • sokrétű tevékenység • bonyolult szervezet, több helyszín • hangsúlyos önköltségszámítás • folyamatos készlet-nyilvántartás
Az eredménykimutatás tételeinek tartalma: Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás az üzemi (üzleti) tevékenységre vonatkozó eredménymegállapításában tér el. (Persze minkét módszerrel azonos összegben kell, hogy megkapjuk az üzemi (üzleti) tev. eredményét!!!!)
01. 02. I. 03. 04. II. III. 05. 06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. A.
Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) „A” változat Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01+02) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke (03+04) Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (III+III-IV-V-VI-VII)
01. 02. I. 03. 04. 05. II. III. 06. 07. 08. IV. V. VI. A. VI)
Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) „A” változat Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01+02) Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) Értékesítés bruttó eredménye (I-II) Értékesítési, forgalmazási költségek Igazgatási költségek Egyéb általános költségek Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye ( III-IV+V-
Összköltség eljárással: I. Értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét. A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy a készpénzben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt. 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele: ~ként kell elszámolni a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldi igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak, illetve a más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét. 02. Exportértékesítés nettó árbevétele: ~ként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének,
továbbá a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak a meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó – devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett – szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén. II. Aktivált saját teljesítmények értékeként (AST) a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált (az eszközök között állományba vett) értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes (összevont) összegét kell kimutatni. 03. A saját termelésű készletek állományváltozásaként (STKÁV) az üzleti év végi záróállományának és az üzleti év elejei nyitóállományának különbözetét kell figyelembe venni. 04. Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények (tárgyi eszközök, immateriális javak értékét növelő munkák), továbbá a tenyészállattá átminősített növendékállatok, valamint a törvény előírásai szerint az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értékét (ide értve a saját termelésű készletek értékvesztését is). III. Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek, pl.: a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek, a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összege, a nyereség jellegű kerekítési különbözetet. (a teljesség igénye nélkül) IV. Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások – le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. 05. Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell. 06. Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a – le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni. 07. Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni.
08. Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) az üzleti évben – általában – változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, majd az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével. 09. Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor. V. Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. 10. Bérköltség minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ide értve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ide értve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. 11. A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is. 12. Bérjárulékok a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől. VI. Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a tervezett (meghatározott) értékcsökkenése összegét, és a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti a használatba vételkor elszámolt összegeket. A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően – a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. VII. Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni pl.: az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos – a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket; a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét; a veszteség jellegű kerekítési különbözetet. (a teljesség igénye nélkül)
A. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Lássuk eddig forgalmi költség eljárással (csak az eltérő sorokat magyarázva!) I. Értékesítés nettó árbevétele 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele II. Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az értékesített saját termelésű készletek és teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. 03. Az értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége magában foglalja az értékesített saját termelésű készletek, a teljesített saját szolgáltatások közvetlen önköltségét a meghatározott értéken. 04. Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) 05. Az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke III. Értékesítés bruttó eredménye: értékesítés nettó árbevétele – értékesítés közvetlen költségei IV. Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés és forgalmazás költségét, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket kell szerepeltetni. 06. Az értékesítési, forgalmazási költségek között az értékesítéssel kapcsolatos külön költségeket (csomagolási, szállítási költségek, bizományi díjak), a késztermékek, az értékesítésre váró áruk raktározási költségeit, az értékesítő részlegek és irodák költségeit, a reklám, a propaganda és a piackutatás költségeit kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az az értékesítéshez közvetlenül hozzárendelhető-e vagy sem. Az értékesítéshez közvetlenül hozzákapcsolható költségeket, továbbá a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolható költségeit indokolt elkülönítetten kimutatni. 07. Az igazgatási költségek között kell kimutatni az igazgatás személyi és anyagjellegű, valamint egyéb költségeit. 08. Az egyéb általános költségek között kell kimutatni a működés egyéb közvetett költségeit. V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Üzemi (üzleti) tevékenység eredményétől azonos módon folytatva mindkét eljárásra vonatkozóan: VIII. A pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei. 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózott eredményből járó összeg (ide értve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot is), amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyereségeként kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az
értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet. 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott adott kölcsön (ideértve a bankbetétet is), hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét; 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, továbbá ezen értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét; a forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszközök után kapott (esedékes, járó) kamat összegét; 17. A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések (ide értve a saját részvényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet (árfolyamnyereséget) IX. A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése. 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszteségeként kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor; a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet. 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni: a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek, kötvénykibocsátásból és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásból fennálló tartozások, váltótartozások után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével; a hátrasorolt kötelezettségek (az alárendelt kölcsöntőke) után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét. 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéseként kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével. 21. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni: a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések (ide értve a saját részvényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet (árfolyamveszteséget).
B. A pénzügyi műveletek eredménye: a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete.
C. Szokásos vállalkozási eredmény: az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének és a pénzügyi műveletek eredményének az összevonása.
X. A rendkívüli bevételek között kell kimutatni pl.: a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét; a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több; a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás; a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. XI. A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni: a tulajdonosnál (a tagnál) az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét; a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét; a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerint (könyv szerinti) értékét, valamint a megszűnés miatt – a megszűnt részesedés ellenében – kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb; a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben, valamint – a behajthatatlannak nem minősülő – elengedett követelés könyv szerinti értékét.
D. A rendkívüli eredmény: a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete.
E. Az adózás előtti eredmény: a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összevont összege. XII. Az adófizetési kötelezettség összegét az adóbevallás alapján kell kimutatni. (A társasági adó a pozitív adóalap 16 %-a)
F. Az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbözetével egyezik meg. 22. Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés
G. A mérleg szerinti eredmény: a szabad eredménytartalékból osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvény utáni kamatra igénybe vett összeggel módosított adózott eredmény és a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat különbözete. (+-F+22-23) Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény utáni kamatra és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget is be kell állítani az eredménykimutatásba. Az itt kimutatott MSZE megegyezik az eszközök és források különbözeteként számított MSZE-vel (Lásd Saját tőke elemei!)! Kiegészítő melléklet
A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket a 2000. évi C. törvény (Szt.) előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára – a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően – szükségesek. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos – más jogszabályban előírt – információkat is. A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását. A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt – a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő – hatását, évenkénti megbontásban. A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell: - cash flow-kimutatást is - ha a vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelező, akkor erre a kötelezettségre a beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten és egyértelműen utalni kell - a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős nyilvános adatait, - minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata, vagy más vállalkozóval közösen vezet, vagy vállalkozónak társult vállalkozása vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása, vagy ahol a többségi befolyással, minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik, - gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak tevékenységükért, tagjaival szembeni nyugdíjfizetési kötelezettség teljes összegét, esetlegesen számukra folyósított előlegek és kölcsönök összegét, az üzleti év után járó járandóság összegét, csoportonként összevontan; - minden olyan, a vállalkozó képviseletére jogosult személynek a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszámolót köteles aláírni. A kiegészítő mellékletben meg kell adni: - a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit, mindegyiket állománycsoportonként bontva; - részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény típusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat), továbbá a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét; A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitóértékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a
mérlegtételek szerinti bontásban. Be kell mutatni az elszámolt értékcsökkenési leírást a következő bontásban: terv szerinti leírás lineárisan, degresszíven, teljesítményarányosan, egyéb módszerrel, továbbá a terven felüli értékcsökkenés, a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összege. A jelentősebb összegű terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírása elszámolásának indokait ismertetni kell. Üzleti jelentés Az üzleti jelentésnek a vállalkozó üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve helyzetéről átfogó, a vállalkozó méretével és összetettségével összhangban álló elemzést kell tartalmaznia. Az üzleti jelentés: - beszámolónak nem része, de csatolni kell az éves beszámolót készítő vállalkozásnak -
szorosan kapcsolódik a kiegészítő melléklethez
-
formája nem kötött
-
nem kötelező nyilvánosságra hozni
-
a vállalkozás székhelyén tekinthető meg
Az üzleti jelentésben ki kell térni: - a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra; - a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében); - a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére; - a telephelyek bemutatására; - a vállalkozó által folytatott foglalkoztatáspolitikára. Az üzleti jelentésben külön be kell mutatni: - a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét; - a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat; - a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát; - a környezetvédelmi intézkedéseket, azok végrehajtásának alakulását. Az éves beszámolóból nyerhető információk A gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályok - köztük a számviteli törvény - előírják, hogy az éves beszámolónak "a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia". Felmerül a kérdés, az éves beszámolóból nyerhető információk képesek-e tökéletes (vagy legalább azt közelítő) képet adni a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Az éves beszámolót egy ebből a szempontból - súlyos hiányossága: az éves beszámoló a múlt adatait tartalmazza, a már lezárult gazdasági évről ad számot, holott azokat, akik a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről szeretnének tájékozódni, sokkal inkább a vállalkozás jelene, de még inkább a jövője érdekli. Érdemes-e befektetniük a cégbe, vagy egyéb módon üzleti kapcsolatba kerülniük vele, netán munkát vállalniuk a társaságnál: ezek azok a kérdések, melyre a cég helyzete iránt érdeklődők választ - és minél igazabb választ - szeretnének kapni.
A vállalkozások értékelésére, teljesítményének mérésére számos mutatót alkalmaznak. A mutatók sorából azok kerültek kiemelésre, amelyek a vállalkozások egésze vagy a saját tőke piaci értékelődésére utalnak (a piaci mutatók) vagy a vállalati jövedelmezőségének (a működés eredményességének) jelzőszámai. A piaci mutatóknak jellemzően léteznek belső vállalati teljesítmény alapjai. Ezért a piaci mutatók a vállalat értékének hozzávetőleges mérésére, gyors tesztelésére alkalmasak (szorzószámos értékelés). Külön kategóriát képeznek a komplex mutatószámrendszerek. A mutatók 4 főbb csoportja: 1. Jövedelmezőségi mutatók 2. Hatékonysági mutatók 3. Tőkeszerkezeti és eladósodottsági mutatók 4. Likviditási mutatók
1. Jövedelmezőségi mutatók 1.1. A saját tőke jövedelmezősége (sajáttőke-arányos nyereség) ROE ROE = Adózott eredmény / Saját tőke A mutató ebben a formájában azt jelzi, hogy a saját tőke (a részvényesi vagyon) egy egységére (1 vagy 100 forintjára) mekkora adózott eredmény jut, illetve azt, hogy az adózott eredmény milyen mértékű a saját tőkéhez viszonyítva (%). A tulajdonosi tőke jövedelmezőségének legfőbb mércéje. ROE mutatóval történő elemzése mellett szóló érvek: – A részvények értékelésénél – a gyakorlatban – az adózott nyereségnek (az egy részvényre jutó adózott nyereségnek = EPS) kitüntetett szerepe van, mert ennek függvényében alakul az osztalékfizetési- és visszaforgatási lehetőség. Egyike azon tényezőknek, melyek a vállalati nyereség növekedési ütemét meghatározzák. Adózott nyereség alapú piaci mutatóhoz célszerű az adózott nyereség kategóriát tartalmazó vállalati teljesítménymutatót rendelni. – A ROE befolyásoló tényezői – egyben az eredményes vállalati működés hajtóerői – feltárhatók, újabb, önmagukban is fontos jelentést hordozó mutatókra való bontásával. A részvényesek, mint befektetők – adott kockázat mellett – befektetéseik minél magasabb megtérülésében érdekeltek. A mutató ennek az elvnek megfelelő logikai felépítést tükröz. ROE mutató önálló jelentésű részmutatói (Du Pont rendszer): 1. Adózott eredmény / Adózás előtti eredmény = adóteher ráta (TB) * 2. Adózás előtti eredmény / EBIT = kamatteher ráta (IB) * 3. EBIT / Árbevétel = Árbevétel-arányos (működési!) nyereség (ROS) * 4. Árbevétel / Eszközök = Eszközarányos árbevétel vagy forgási sebesség (ATO) * 5. Eszközök / Saját tőke = Tőkeáttételi ráta E formulát illető kritikák a benne foglalt tényezők tartalmával és kapcsolatukkal összefüggésben egyaránt megfogalmazódnak: – Az adózott nyereség torzítottan tükrözi a gazdálkodás eredményességét, mert az üzleti eredmény mellett az egyéb (pénzügyi és rendkívüli eredményeket) és az eltérő adóhatásokat is tartalmazza. Ezért időbeli és más vállatokkal való összehasonlításra a kamat és adófizetés előtti eredmény (EBIT) kategória alkalmazása célszerűbb.
– A nyereség létrejöttében nemcsak a saját tőke játszik szerepet (kivéve saját tőkével való finanszírozás esetén), ezért a működési vagy üzleti eredményt (EBIT) helyesebb az összes eszközre vetíteni. Ezt a tartalmat fejezi ki az un. eszközarányos nyereség mutató, a ROA . 1.2. Eszközarányos jövedelmezőség (ROA) ROA = Adózott eredmény / Összes eszköz (Más értelmezésben lehet: EBIT/Összes eszköz) A vállalkozás eszközeinek jövedelem termelő képessége. A mutató lényege, hogy nem csupán a tulajdonosok által a társaság rendelkezésére bocsátott tőkével számol (lásd: ROE), hanem a felvett hitelekkel, kölcsönökkel, kötelezettségekkel is. Az eszközállomány működtetésének hatékonyságát mutatja. Leggyakoribb torzítások: – Év végi vagy átlag érték – Eredmény kozmetikázás – Eszközök értékelése, esetleges átértékelése – Mérlegen kívüli eszközök 1.3. Árbevételarányos jövedelmezőség (ROS) ROS = Adózott eredmény / nettó árbevétel és egyéb bevétel Az árbevétel-arányos nyereség (ROS) a leggyakrabban használt formában a vállalatok adózott eredményének és az árbevételnek a hányadosaként jellemzett mutató, mely megmutatja, hogy a nettó árbevételnek milyen hányada (hány %-a) a nettó eredmény, vagyis a vállalkozás eredménytermelő képessége az árbevételhez képest. A szakirodalmak egy részében az árbevétel-arányos nyereség, árbevétel-arányos működési nyereség, és fedezeti hányad szinonim kategóriákként, DE a szakirodalmak jelentős része fontosnak tartja e kategóriák megkülönböztetését, tekintve, hogy mindegyik az eredmény más-más szintjét viszonyítja a nettó árbevételhez. Árbevétel-arányos (működési!) nyereség (EBIT/Árbevétel) a működési eredmény – a magyar számvitel szerint megközelítőleg az üzleti tevékenység eredménye – árbevételhez viszonyított arányát mutatja, ilyen értelemben a vállalat működésének (üzleti tevékenységének) eredményességét méri. Csak a működéshez tartozó bevételeket és ráfordításokat veszi figyelembe, olyan, a nettó árbevétel egy egységére jutó nyereséghányadot mutat, amelyet nem „torzít” a pénzügyi tevékenységek és a rendkívüli műveletek eredménye(=). Valójában ez esetben az operatív (működési) nyereséghányadról van szó. A Du Pont mutatószámrendszer 3. elemeként az előzőekben bemutatott operatív nyereséghányad számlálója az árbevétel és az összes működési (közvetlen + közvetett) költség különbségét (tehát a működési eredményt) tartalmazza, ennek következtében tartalma eltér a fedezeti hányadtól, mert az EBIT/árbevétel mutató működés költséghatékonyságáról („nettó árrés” nagyságáról) informál. (Lehet a fedezeti hányad magas, illetve kielégítő, miközben az árbevétel-arányos működési eredmény alacsony, a közvetett költségek nagy súlya miatt.) A két mutató összehasonlítása révén értékes információk nyerhetők a vállalat költséggazdálkodásáról. A fedezeti hányad arról informál, hogy az árbevétel és a közvetlen költségek különbözeteként felírható bruttó fedezet az árbevételnek milyen hányadát teszi ki, mekkora „bruttó árrés”. Ez az árrés a piaci pozícióra utal (például erős piaci pozícióra, ha magas), valamint az értékesítés költséghatékonyságáról is informál.
2. Hatékonysági mutatók Az egyes eszközök vagy eszközcsoportok kihasználtságát fejezik ki. 2.1.Eszközök forgási sebessége = nettó árbevétel / átlagos összes eszközérték Az eszközök általános forgási sebessége az eszközökkel való gazdálkodás hatékonyságát méri. Az eszközök átlagosan hány fordulatot tesznek, azaz hányszor térülnek meg az árbevételből. Az eszközök általános forgási sebessége a vevők, a készletek és a tárgyi eszközök forgási sebességének integrált mutatója. Ez utóbbiakat hívják tevékenységi rátáknak, amelyek az eszközökkel való gazdálkodás hatékonyságának egy-egy részterületét jellemzik. Ugyanilyen logikával számíthatók az alábbi mutatók: Készletek forgási sebessége1 = nettó árbevétel / készletek átlagos értéke Készletek forgási sebessége2 = értékesítés közvetlen költsége / készletek átlagos értéke (A magas érték nemcsak kedvező körfogást jelez, a szükségesnél alacsonyabb raktárkészletre is utalhat!!) Vevők forgási sebessége = nettó árbevétel / vevői követelések (az adósaink fizetési fegyelmét mutatja) (Az árbevétel hányszorosa a vállalat által hitelezett vásárlásoknak.) Szállítók forgási sebessége: a mi vállalatunk fizetési fegyelmét mutatja, hogy a cég mennyi idő alatt rendezi a tartozásait a szállítói felé
3. Tőkeszerkezeti és eladósodottsági mutatók A tőkeszerkezeti mutatók kifejezik a vállalkozás vezetési stratégiáját a gazdálkodás finanszírozási módját illetően. A vállalkozások pénzügyi stabilitása és a hosszú távú befektetések kockázata a különféle tőkeszerkezeti mutatók vagy más néven adósságráták, a hosszú távú dinamikus likviditási ráta és a kamat, illetve osztalék-fedezetségi mutatók segítségével mérhető. A tőkeszerkezeti mutatóknak számos válfaja van. Ezek közül legelterjedtebben az alábbi mutatókat alkalmazzák. Tőkeerősség mutatója = Saját tőke / Mérlegfőösszeg * 100% Tőkemultiplikátor = Mérlegfőösszeg / Saját tőke (a tőkeáttétel a kockázat általános mérőszáma) Céltartalékok részaránya = Céltartalékok / Mérlegfőösszeg * 100% Befektetett eszközök fedezettsége = Saját tőke / Befektetett eszközök Saját tőke növekedésének aránya = Saját tőke / Jegyzett tőke * 100% Saját tőke növekedésének mértéke = MSZE / Saját tőke * 100% Saját tőke forgási sebessége = Értékesítés nettó árbevétele / Saját tőke Eladósodottsági: Működés biztonsági mutató = saját tőke + hosszú lej. köt. / összes forrás * 100% Adósságállomány aránya = Hosszú lej. köt. / (Hosszú l.k. + Saját t.) * 100% Csökkenés a kedvező. 60-65%, ill. azt meghaladó érték a kritikus.
Saját tőke aránya = Saját tőke / (Hosszú l.k. + Saját t.) Adósságállomány fedezettség = Saját tőke / Hosszú lej.köt. (adósságállomány) A növekedés a kedvező. Adósságszolgálat fedezete = (Adózott er. + ÉCS + Hosszú l.k. kamata) / / (Hátrasorolt és Hosszú l.k. + esedékes törlesztő részlet és kamata) * 100 % 1,3 vagy a feletti érték mondható biztonságosnak. Eladósodottság foka = Kötelezettsége / Mérlegfőösszeg * 100%
4. Likviditási mutatók A likviditási ráták azt tükrözik, hogy a vállalkozás képes-e rövid távon eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. Egy gazdasági szervezet pénzügyi stabilitását, erősségét általánosságban az alapján ítélik meg, hogy képes-e a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeinek időben és folyamatosan eleget tenni. A legáltalánosabban használt, a pénzügyi teljesítőképességet rövid távon visszatükröző aránymutatók azoknak a hitelezőknek a kockázatát mérik, akik rövid távra nyújtanak hitelt a vállalkozásnak. 4.1. A likviditási ráta a rövid lejáratú fizetőképesség általánosan elfogadott mérőszáma. Számítását a következő összefüggés fejezi ki: Likviditási ráta = forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek értelmezése: 1 Ft rövid lejáratú kötelezettségre mennyi forgóeszközérték jut nemzetközi mércéje: ~2 fölött, hazai mércéje: ~1,5-1,8, minél magasabb, annál likvidebb a cég Gyakran nevezik 2:1-hez aránynak, amely azt az elvárást fejezi ki, hogy a forgóeszközök értéke duplája legyen a rövid lejáratú kötelezettségek értékének. A hitelező szempontjából általában az a kedvező, ha a forgóeszközök felülmúlják a rövid lejáratú kötelezettségek értékét. A mutató változásának tolmácsolásánál azonban óvatosnak kell lenni. Ha a mutató magasabb az 1:1-hez arányánál, a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségekben bekövetkezett azonos növekedés a ráta csökkenéséhez, az azonos csökkenés pedig annak növekedéséhez vezet. Recessziós időszakban például, bár a forgóeszközök állománya általában lecsökken, a ráta értéke mégis emelkedhet a kötelezettségek keletkezésének csökkenő aránya következtében. A fellendülési periódusokban ezzel ellentétes folyamat játszódhat le. Más szavakkal kifejezve a likviditási ráta emelkedése is takarhat kedvezőtlen üzleti folyamatokat és fordítva is történhet. 4.2. A likviditási gyorsráta a likviditási ráta finomított változata. A mutató számításánál a számlálóban csak a relatíve gyorsan pénzzé tehető forgóeszközöket, általában a pénzt, a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírokat és a vevők állományát szerepeltetik. Likviditási gyorsráta = Forgóeszközök – Készletek / Rövid lej. köt. értelmezése: az igen likvid forgóeszközök mennyiben nyújtanak fedezetet a rövidlejáratú kötelezettségekre nemzetközi mércéje: ~1, hazai mércéje: ~ 0,8 Tanácsos esetenként a mutató számítási módjának meghatározása előtt tanulmányozni az adott üzlet típusát. Bizonyos üzleti ágakban – például a vendéglátásban – ugyanis a készletek gyorsabban pénzzé tehetők, mint másokban a kintlévőségek. Egyes vállalkozások, pl. egy pénzügyi holding vagy egy bróker cég esetében a mutató számításánál a számlálóban a ráta számításánál készletként a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírokat szerepeltetjük.
A vállalkozás eredményének megítélése: a számviteli profit, a gazdasági profit
ÁRBEVÉTEL SZÁMVITELI SZÁMVITELI PROFIT KÖLTSÉGEK Számlákon megjelent + elszámolható az adott Bevételek és számviteli időszakban költségek különbsége EXPLICIT KÖLTSÉGEK IMPLICIT KÖLTSÉGEK Számlán megjelent és az GAZDASÁGI adott időszakra vonatkozik Számlákon nem jelenik PROFIT (közvetlen anyag-, bér-, meg. (amortizáció + energiaköltség) normálprofit) A TERMELÉS GAZDASÁGI KÖLTSÉGEI A bevételek és az Mindazon áldozatok, amelyek e termék miatt beköveznek. alternatív (alternatív költség) költségek különbsége. SZÁMVITELI NORMÁL PROFIT KÖLTSÉGEK
A számviteli költségek az adott évben felmerülő, számvitelileg nyilvántartható folyó költségek: az explicit költségek és néhány belső kimutatások alapján elszámolható implicit költség (pl.: az épületek, berendezések értékcsökkenése) Az ábrán is látható, hogy az implicit költségek egy részét a számviteli nyilvántartásban szerepeltetni lehet (például értékcsökkenési leírás), másokat nem (például a tulajdonos tevékenységének ellenértéke). Közgazdaságtani értelemben tehát több tételt kell besorolnunk a költségek közé, mint amennyi számviteli formában megjelenik. Az explicit és implicit költségek összege azt fejezi ki, hogy mennyit kell áldoznia a cégnek annak érdekében, hogy a szűkös erőforrásokat el tudja vonni a gazdaság más szereplőitől, s a saját vállalkozásában hasznosíthassa. Ha például egy vállalkozó minden erőforrást bérel (munkaerőt, gépet, földet, telephelyet), sőt a vállalkozáshoz pénzt is kölcsönből vesz, akkor bérleti díjakban és kamatokban tényleges költséggé, explicitté válik, valóban megjelenik az implicit költségek jelentős része is. A felhasznált gazdasági erőforrások alternatív költsége akkor is lényeges, ha saját pénzből, saját eszközökkel, saját munkával folyik a vállalkozás (mint a példánkban). A termelés gazdasági költségei (alternatív költségei) az explicit és implicit ráfordítások összessége, azaz a számviteli költségek és azon lehetőségek elvesztett hozama, amelyekről le kellett mondani az adott tevékenység érdekében. A való életben és a mikroökonómiában is kitüntetett jelentősége van az alternatív költségeknek, amelyek tipikus példája a kamat. Ha bankból kivett (vagy bankba tehető) pénzt fektetünk egy üzletbe, akkor a "tiszta haszon" megállapításakor a kamatot le kell vonni az eredményből, hiszen kamatot a bankoktól is kaphatunk. A pénz alternatív (más irányú) felhasználása mindig lehetséges. Tehát bárhova fektetjük is be a pénzünket, a "tiszta eredmény", azaz a gazdasági profit csak a kamaton felüli rész lehet (ha van). Az alternatív költség a gazdaság egészének szemszögéből is megfogalmazható. Az alternatív költség kifejezi, mennyit kell feláldoznia a vállalkozónak annak érdekében, hogy a szűkös erőforrásokat saját céljára elvonja a gazdaság más szereplőitől. Alternatív költség akkor is felmerül, ha nem gondolunk rá és nem számolunk vele. A vállalat tartósan lekötött termelési tényezői nem működnek megfelelően, ha a velük elért árbevétel
mindössze a számviteli költségekkel azonos. Bérleti formában a termelési tényezők ilyen költséggel meg sem szerezhetők vagy meg sem tarthatók, mert a gazdaságban mindig számos egyéb felhasználási lehetőség is van. Ebből a szempontból a normálprofitot el kell érnie minden vállalkozásnak, de sajnos nem mindig lehet. Normál profit az adott gazdaságban, iparágban bárki által szokásosan elérhető jövedelem. Számviteli profit a bevételek és a számviteli költségek különbsége, azaz a profit nagysága számviteli értelemben. Ha a vállalat bevételei adott évben meghaladják számviteli költségeit, már nem nevezhető veszteségesnek. A mikroökonómiai modellek azonban általában azon alapulnak, hogy a termelési tényezők tulajdonosai, felhasználói tartósan nem elégedhetnek meg a számviteli költségeik megtérülésével, hanem a normálprofitot is el kell érniük, különben előbb-utóbb kivonják tőkéjüket, pénzüket ebből a vállalatból, s más, magasabb jövedelmű alternatív befektetést keresnek. A gazdasági profit a számviteli profit és a normálprofit különbsége. Gazdasági profitot ér el a cég akkor, ha a bevételei meghaladják az alternatív költségeit. A gazdasági profit a számviteli profit és a mindig pozitív normál profit különbsége, azaz csak akkor van pozitív gazdasági profit, ha a számviteli profit nagyobb, mint a normálprofit. A háromfele profit is a piacgazdaság kemény feltételrendszerét tükrözi, ami néha még idegen a hazai vállalatoktól. A normálprofit mint alternatív költség rámutat arra, hogy például egy 800 ezer forintos új gép, ha tartósan áll, mert nincs még kész az épület, nincs anyag, munkás vagy megrendelés, akkor veszteséget jelent az a kamat, amit a gép ára hozott volna az állásidő alatt. Egy álló gép tehát nem ártatlan jószág, hanem veszteség tényező egy vállalatnál. Ha van pozitív gazdasági profit, akkor a tőkebefektetés jó, mert ez azt jelenti, hogy az adott termékkel magasabb hasznot hoz a berendezés minden más reálisan elképzelhető lehetőségnél. Csődbe ment vállalatoknál gyakori, hogy megvásárolják az egész céget, és változatlan terméket gyártva más piacokat keresnek, vagy ugyanazon berendezésekkel kicsit más terméket gyártanak új módszerrel, s a cég máris gazdasági profitot ér el. Gazdasági profit = befektetett tőke * (bef. tőkével arányos hozam – súlyozott átlagos tőkeköltség) Gazdasági profit = IC * (ROIC –WACC) A gazdasági profit az értékmeghatározó tényezők hatását egyetlen értékben foglalja össze. A növekedés a befektetett tőke összegétől, illetve a cég méretétől függ. A vállalatok gyakran a növekedésre koncentrálnak vagy kizárólag a befektetett tőkearányos hozamra. A méretre koncentrálás túl alacsony tőkearányos hozam mellett értéket rombolhat. Megfordítva, az alacsony tőkeállomány mellett elért magas befektetett tőkearányos hozam a kihagyott lehetőségekre utal. Cash-flow kategóriák eltérései A vállalat működése, befektetései és pénzügyi tevékenysége által generált pénzáramlásokat tartalmazó kimutatás. Az eredménykimutatásban és a mérlegben a bevételeket és a ráfordításokat akkor számolják el, amikor felmerülnek, még ha nem is történik pénzmozgás. A cash-flow kimutatás viszont csak azokat az eseményeket veszi figyelembe, amelyek pénzmozgással járnak. Egy adott időszakban a vállalkozásba ténylegesen beáramló, és onnan kiáramló pénzt mutatja. A cash-flow kimutatások – a Nemzetközi Számviteli Standard által javasolt csoportosításnak megfelelően a Magyar Számviteli Törvény szerinti kimutatások is – a vállalkozás
pénzforgalmát három tevékenységtípus szerint csoportosítják, ennek megfelelően különböző szintű cash-flow tartalmakat (fogalmakat) különböztetünk meg: – működési tevékenység, – befektetési tevékenység, – finanszírozási tevékenység. Közvetlen (direkt) cash-flow: Készpénzbevételeket és készpénzfelhasználást állítjuk egymással szemben Pontos pénztári nyilvántartást igényel Kevés tranzakció (nagy a hiba lehetősége) Közvetett (indirekt) cash-flow Eredménykimutatás segítségével, az adózás előtti eredmény összegét korrigáljuk az eredmény nagyságát befolyásoló, de készpénzmozgást nem igénylő tételekkel Pontos, ellenőrizhető Számviteli törvény ezt preferálja A Számviteli törvény jelenlegi előírása a működés területén az indirekt módszer, a befektetés és a finanszírozás területén pedig a direkt módszer alkalmazását várja el. Angolszász és magyar cash-flow eltérései: (pirossal!) -
Kiinduló nyereségkategória más! A magyar CF-ben nincs bruttó CF! Működési CF azonos tartalmú, de a magyar működési CF része a fizetett osztalék és adó! Az angolszász CF rendező elve: a pénz képződés és felhasználás sorrendisége, külön szerepel: a hitel (tőke)törlesztés és adófizetési köt., ± kamat, ± kapott / fizetett osztalék A magyar finansz. CF a kapott osztalékot is tartalmazza!
Az angolszász cash-flow tartalma a legegyszerűbb megközelítésben (indirekt módszerrel felépítve) a következő + Adózott eredmény + Értékcsökkenési leírás ——————————————— = Bruttó cash-flow (legyen pozitív, legalább olyan mértékben, hogy biztosítsa a folyó termelés növekvő finanszírozási igényeit) - Működéssel kapcsolatos felhasználások (Forgóeszközök – Röv.lej.köt. vált., vagyis = + Működésből származó források nettó forgótőke változásával azonosítható e két sor) ——————————————— = Működési (operatív) cash-flow (a vállalkozás fő tevékenységével pénzáramlások tartoznak ide, legyen pozitív, fedezze az adósságszolgálatot és adófizetési kötelezettséget) - Befektetett eszközök beszerzése + Befektetett eszközök értékesítése ——————————————— = Befektetési cash-flow (befektetésekkel kapcs. pénzáramlások, pl. TE beszerzés, eladás, jellemzően negatív, a magyar rendszerben a befektetési CF része a (+) kapott osztalék => mert olyan pénzáramlás, mely növeli a beruházási lehetőséget) - Osztalék (részesedés) kifizetése + Hitelállomány változása (+ felvett hosszú lej.hitelek , - hosszú lej. hitelek törlesztése)
± Saját tőke bevonás / leszállítás (+ Jegyzett tőke, alapítói vagyon növ., - Jegyzett tőke, alapítói vagyon csökk.) = Finanszírozási cash-flow ——————————————— fentiek egyenlege = Nettó cash-flow = pénzeszközök állományváltozása Számviteli tv. szerinti Cash-flow A cash-flow kimutatás tagolása I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. II. 14. 15. 16. III.
Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1-13. sorok) Adózás előtti eredmény ± Elszámolt amortizáció + Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ± Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± Szállítói kötelezettség változása ± Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± Passzív időbeli elhatárolások változása ± Vevőkövetelés változása ± Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ± Aktív időbeli elhatárolások változása ± Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) – Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés – Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14-16. sorok) Befektetett eszközök beszerzése – Befektetett eszközök eladása + Kapott osztalék, részesedés +
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow, 17-27. sorok) Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele + Hitel és kölcsön felvétele + Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + Véglegesen kapott pénzeszköz + Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) – Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése – Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése – Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek – Véglegesen átadott pénzeszköz – Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása ±
IV.
Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±
Források: - Námor Anna előadás jegyzetek - Hollóné Dr. Kacsó Erzsébet előadás jegyzetek - Tánczos Tamás előadás jegyzetek - 2000. évi C. tv. a számvitelről
Mellékletek:
Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) „A” változat 01. 02. I. 03. 04. II. III. 05. 06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. A. 13. 14. 15.
16. 17. VIII. 18. 19. 20. 21. IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22. 23. G.
Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01+02) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke (03+04) Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (III+III-IV-V-VI-VII) Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+21) Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) Szokásos vállalkozási eredmény (AB) Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (X-XI) Adózás előtti eredmény (CD) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (E-XII) Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés Mérleg szerinti eredmény (F+22-23)
Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) „B” változat Ráfordítások I. Saját termelésű készletek állományának csökkenése 01. Anyagköltség 02. Igénybe vett szolgáltatások értéke 03. Egyéb szolgáltatások értéke 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Anyagjellegű ráfordítások (01+02+03+04+05) 06. Bérköltség 07. Személyi jellegű egyéb kifizetések 08. Bérjárulékok III. Személyi jellegű ráfordítások (06+07+08) IV. Értékcsökkenési leírás V. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés VI. Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai (I+II+III+IV+V) A. Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (VIXIV) 09. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 10. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 11. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 12.
Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet VII. Pénzügyi műveletek ráfordításai (09+10±11+12) B. Pénzügyi műveletek nyeresége (VII XV) C. Szokásos vállalkozási eredmény (nyereség) (A+B) > (H+I) VIII. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (nyereség) (VIII XVI) E. Adózás előtti eredmény (nyereség) (C+D) (J+K) IX. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (nyereség) (E-IX) 0 X. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (nyereség) Összesen (VI+VII+VIII+IX+X+G) Bevételek 13. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 14. Exportértékesítés nettó árbevétele XI. Értékesítés nettó árbevétele (13+14) 15. Saját termelésű készletek állománynövekedése 16. Saját előállítású eszközök aktivált értéke XII. Aktivált saját teljesítmények értéke (15+16) XIII. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés XIV. Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (XI+XII+XIII) H. Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége (VI XIV) 17. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 18. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 19. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 20. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 21. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet XV. Pénzügyi műveletek bevételei (17+18+19+20+21) I. Pénzügyi műveletek vesztesége (VII XV) J. Szokásos vállalkozási eredmény (veszteség) (A+B) (H+I) XVI. Rendkívüli bevételek K. Rendkívüli eredmény (veszteség) (VIII XVI) L. Adózás előtti eredmény (veszteség) (C+D) (J+K) M. Adózott eredmény (veszteség) (E-IX) 0 vagy (L+IX) 0 XVII. Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre N. Mérleg szerinti eredmény (veszteség) Összesen (XIV+XV+XVI+XVII+N)
Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) „A” változat
Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) „B” változat
01. 02. I. 03. 04. 05. II. III. 06. 07. 08. IV. V.
Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01+02) Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) Értékesítés bruttó eredménye (I-II) Értékesítési, forgalmazási költségek Igazgatási költségek Egyéb általános költségek Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés
VI.
Egyéb ráfordítások
Ráfordítások 01. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 02. Eladott áruk beszerzési értéke 03. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke I. Értékesítés közvetlen költségei (01+02+03) 04. Értékesítési, forgalmazási költségek 05. Igazgatási költségek 06. Egyéb általános költségek II. Értékesítés közvetett költségei (04+05+06) III. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés IV. Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai (I+II+III) A. Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (IVXI) A Ráfordítások következő sorai értelemszerűen megegyeznek a 2. számú melléklet „B” változat 09-12. és VII-X., valamint B-G. soraival. Bevételek
Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye ( III-IV+VVI) A következő sorok értelemszerűen megegyeznek a 2. számú melléklet „A” változat 13-23. és VIII-XII., valamint a B-G. soraival.
11. 12.
Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele
IX.
Értékesítés nettó árbevétele (11+12)
X.
Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés XI. Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (IX+X) H. Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége (IVXI) A Bevételek következő sorai értelemszerűen megegyeznek a 2. számú melléklet „B” változat 17-21. és XV-XVII., valamint I-N. soraival.
A mérleg előírt tagolása „A” változat Eszközök (aktívák) Források (passzívák) A. Befektetett eszközök D. Saját tőke I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 3. Vagyoni értékű jogok III. Tőketartalék 4. Szellemi termékek IV. Eredménytartalék 5. Üzleti vagy cégérték V. Lekötött tartalék 6. Immateriális javakra adott előlegek VI. Értékelési tartalék 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka II. Tárgyi eszközök VII. Mérleg szerinti eredmény 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok E. Céltartalékok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 4. Tenyészállatok 3. Egyéb céltartalék 5. Beruházások, felújítások F. Kötelezettségek 6. Beruházásokra adott előlegek I. Hátrasorolt kötelezettségek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben III. Befektetett pénzügyi eszközök 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 3. Egyéb tartós részesedés 2. Átváltoztatható kötvények 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési 3. Tartozások kötvénykibocsátásból viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési különbözete viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek B. Forgóeszközök I. Készletek 1. Rövid lejáratú kölcsönök 1. Anyagok - ebből: az átváltoztatható kötvények 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Késztermékek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Áruk 5. Váltótartozások 6. Készletekre adott előlegek 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással II. Követelések 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból 9. Kötelezettségek értékelési különbözete (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő G. Passzív időbeli elhatárolások vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 5. Egyéb követelések 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 6. Követelések értékelési különbözete 3. Halasztott bevételek 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési Források összesen különbözete III.
Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete IV.
C.
Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek
Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások Eszközök összesen
A mérleg előírt tagolása „B” változat A. I.
Befektetett eszközök Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése
II.
Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III.
Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
B.
Forgóeszközök
I.
Készletek 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek
II.
Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
III.
Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete
IV.
Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek
C.
Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások
D.
Egy éven belül esedékes kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: az átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással
Szemben 8. 9. 10.
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
E.
Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek
F.
Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek különbözete (B+C-D-E)
G.
Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A F)
H.
Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek
I.
Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással Szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
II.
Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3.
Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
I.
Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék
J. I.
Saját tőke Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka Mérleg szerinti eredmény
II. III. IV. V. VI.
VII.
