EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG F. Igazgatóság – Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal
DG(SANCO) 2011-8999 -MR VÉGLEGES
VÉGLEGES JELENTÉS A MAGYARORSZÁGON 2011. NOVEMBER 7–11. KÖZÖTT AZ ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOKRA ÉS AZ ÉLELMISZEREKKEL ÉRINTKEZÉSBE KERÜLŐ ANYAGOKRA VONATKOZÓ, HATÁLYBAN LÉVŐ HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI RENDSZEREK ÉRTÉKELÉSE CÉLJÁBÓL FOLYTATOTT ELLENŐRZÉSRŐL
Az illetékes hatóság által benyújtott információkra válaszul a jelentéstervezetben észlelt valamennyi tárgyi hibát kijavítottuk; a magyarázatok lábjegyzet formájában jelennek meg a szövegben. Csak az angol nyelvű szöveg hiteles
I
Összefoglalás A jelentés az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (FVO) által Magyarországon, 2011. november 7-e és 11-e között az élelmiszerek és takarmányok hatósági ellenőrzéséről szóló 882/2004/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően elvégzett ellenőrzés eredményét mutatja be. Az ellenőrzés célja, hogy az élelmiszerek és takarmányok hatósági ellenőrzéséről szóló uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban értékelje az élelmiszer-adalékanyagokkal és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos európai uniós jogszabályok végrehajtását. Az élelmiszer-adalékanyagok hatósági ellenőrzési rendszerét összességében a vonatkozó uniós jogszabályok figyelembe vételével alkalmazzák. Hiányosságokat tapasztaltak azonban a dokumentáció értékelése és az élelmiszer-adalékanyagok felhasználása terén, ami az ellenőrök nem megfelelő képzésének és az írásbeli eljárások és utasítások hiányának tulajdonítható. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok hatósági ellenőrzési rendszerét csak 2011-ben hozták létre. Ez pedig nem vonatkozik az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok összes gyártójára. Ez a hiányosság, az írásbeli ellenőrzési eljárások és a speciális képzés hiányával, valamint a ellenőröknek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok hatósági ellenőrzésével kapcsolatos korlátozott tudásával és tapasztalatával együtt korlátozza a rendszer eredményességét. A jelentés az illetékes hatóságok számára a feltárt hiányosságok korrigálása és az ellenőrzési intézkedések végrehajtásának elősegítése érdekében számos ajánlást fogalmaz meg.
II
Tartalomjegyzék A JELENTÉSBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK......................4 1. BEVEZETÉS .....................................................................................................................6 1. BEVEZETÉS .....................................................................................................................6 2. CÉLOK ÉS HATÁLY ..........................................................................................................6 3. JOGALAP ÉS SZABVÁNYOK .............................................................................................7 3.1. 3.2.
4.
ELŐZMÉNYEK .................................................................................................................7 4.1. 4.2.
5.
JOGALAP ............................................................................................................................... 7 SZABVÁNYOK ....................................................................................................................... 7 KÜLDETÉSEK ÉS RIASZTÁSOK ............................................................................................... 7 ORSZÁGPROFIL ..................................................................................................................... 8
MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK ..................................................................8 5.1. VONATKOZÓ NEMZETI JOGSZABÁLYOK ................................................................................. 8 5.2. A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK MEGSZERVEZÉSE ÉS ELVÉGZÉSE ............................................. 10 5.2.1. AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE ......................................................................... 10 5.2.2. AZ ELLENŐRZÉSEK ELVÉGZÉSÉHEZ RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ERŐFORRÁSOK ...................... 11 5.2.3. ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÁSOK LÉTESÍTMÉNYEINEK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE / ENGEDÉLYEZÉSE ......................................................................................................................... 13 5.2.4. A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK RANGSOROLÁSA ................................................................. 14 5.2.5. AZ ÉLELMISZEREKKEL ÉRINTKEZÉSBE KERÜLŐ ANYAGOK ÉS ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK ELLENŐRZÉSE ............................................................................................................................. 15 5.2.6. MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT ..................................................................................... 17 5.2.7. AZ ÉLELMISZERREL ÉRINTKEZÉSBE KERÜLŐ ANYAGOK HELYES GYÁRTÁSI GYAKORLATA ..... 18 5.2.8. MINTAVÉTEL ................................................................................................................ 19 5.2.9. LABORATÓRIUMI TELJESÍTMÉNY .................................................................................... 20 5.2.10. ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK FOGYASZTÁSÁNAK NYOMONKÖVETÉSI RENDSZERE ....... 23 5.2.11. AZ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGEK ELVÉGZÉSÉNEK ÉS JELENTÉSÉNEK ELJÁRÁSAI ......... 24 5.2.12. AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KÖZÖTTI ÉS AZ AZOKON BELÜLI KOORDINÁCIÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS ....................................................................................................................... 24 5.2.13. VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK .................................................................................. 25 5.2.14. FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK ÉS ELLENŐRZÉSEK ....................................................... 26 5.3. ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI RIASZTÁSI RENDSZER ........................................ 27
6. ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK.................................................................................28 7. ZÁRÓ ÉRTEKEZLET.......................................................................................................28 8. AJÁNLÁSOK ...................................................................................................................28 1. MELLÉKLET – JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK .................................................................30 2. MELLÉKLET – A JELENTÉSBEN HIVATKOZOTT ÚTMUTATÓK ...........................................34
III
A JELENTÉSBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Rövidítés
Magyarázat
MgSzH
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
MgSzH-ÉTbI
Mezőgazdasági Szakigazgatási Takarmánybiztonsági Igazgatósága
Megyei KH
Megyei kormányhivatalok
Megyei KH-ÉLBÁI-k A megyei kormányhivatalok egészségügyi igazgatóságai
Hivatal
Élelmiszer-
élelmiszerlánc-biztonsági
EFTA
Európai Szabadkereskedelmi Társulás
EN/ISO IEC
Európai Szabvány Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
EU
Európai Unió
FVO
Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal
NFH
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
HACCP
Veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok
MÉBiH
Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal
HPLC
Nagy teljesítményű folyadék-kromatográfia
VM
Vidékfejlesztési Minisztérium
NAT
Nemzeti Akkreditáló Testület
OTH
Országos Tisztifőorvosi Hivatal
RASFF
Élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer
TLC
Vékonyréteg-kromatográfia
és
és
állat-
UV
Ultraibolya
1.
BEVEZETÉS
Az ellenőrzés az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (FVO) tervezett programjának részét képezte. Az ellenőrzést 2011. november 7-e és 11-e között végezték el. A csoport az FVO két ellenőréből, egy európai uniós tagállam két szakértőjéből, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság egy megfigyelőjéből állt. A központi illetékes hatóság képviselői az ellenőrzés időtartama alatt elkísérték az FVO-csoportot. 2011. november 7-én egy nyitóértekezletet tartottak a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) irányítása alatt működő Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH), az MgSzH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága (MgSzH-ÉTbI), a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH), a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt álló Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságának irányítása alatt álló Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) képviselőivel. Az értekezleten az FVOcsoport megerősítette az ellenőrzés célkitűzéseit és menetrendjét, és a hatóságok bemutatták az ellenőrzési rendszereket. 2.
CÉLOK ÉS HATÁLY
Az ellenőrzés célkitűzései a következők voltak: • Az élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos uniós jogszabályok értékelése, beleértve a különleges tisztasági követelményeket;
végrehajtásának
• Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtásának értékelése, különös tekintettel a regenerált cellulózfilmre, a műanyagokra, a kerámiatárgyakra és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő aktív és intelligens anyagokra. Hatályát tekintve, az ellenőrzés megvizsgálta az illetékes hatóságoknak az élelmiszeradalékanyagok és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok hatósági ellenőrzésére történő kijelölését, e hatóságok együttműködését, az ellenőrzéseket és az ellenőrzések elvégzésére rendelkezésre álló erőforrásokat, valamint a hatósági ellenőrzések megszervezését, beleértve az ellenőrzési eljárásokat, a mintavételt, a laboratóriumi teljesítményt és az élelmiszer-adalékanyagok fogyasztásának nyomonkövetési rendszerét. E célkitűzések megvalósítása érdekében az alábbi helyszíneket látogatták meg: Látogatások/értekezletek
Megjegyzések
Illetékes hatóságok Központi
4
MgSzH, MÉBiH, NFH és OTH
Regionális
2
A megyei kormányhivatalok élelmiszerláncbiztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságai (a megyei KH-ÉLBÁI-k) Veszprémben és Pest megyében.
2
MgSzH-ÉTbI Veszprémi Regionális
Laboratóriumok Állami
Élelmiszerlánc Laboratórium MgSzH-ÉTbI Élelmiszer Analitikai Nemzeti Referencia Laboratórium, Budapest Létesítmények élelmiszer-adalékanyag gyártó
1
élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokat gyártók
1 1
élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokat importálók
2
az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszeradalékanyagok felhasználói
3.
élelmiszer-adalékanyagok keverékeit előállító létesítmény élelmiszerrel érintkezésbe kerülő nyomtatott műanyagokat előállító létesítmény élelmiszerrel érintkezésbe kerülő háztartási anyagok nagykereskedelmével foglalkozó létesítmény egy húsfeldolgozó és egy édesipari létesítmény
JOGALAP ÉS SZABVÁNYOK 3.1.
JOGALAP
Az ellenőrzést az uniós jogszabályok általános rendelkezései, és különösen • az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendeletének 45. cikke szerint végezték el. Az e jelentésben hivatkozott uniós jogi aktusok adott esetben az utolsó módosított változatot jelentik. A jelentésben hivatkozott uniós jogi aktusok teljes listája az 1. mellékletben található. 3.2.
SZABVÁNYOK
Emellett ezen ellenőrzés tekintetében az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság egyik iránymutatása volt mérvadó. Az e jelentésben hivatkozott alkalmazandó szabvány részleteit tartalmazó jegyzék a 2. mellékletben található. 4.
ELŐZMÉNYEK 4.1.
KÜLDETÉSEK ÉS RIASZTÁSOK
2007 és 2010 között az FVO 19 tagállamban élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok ellenőrzése céljából több küldetést hajtott végre. A legutóbbi küldetésekről szóló jelentések megtalálhatók a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/food/fvo/ir_search_en.cfm. Az ellenőrzésnek alávetett tagállam illetékes hatóságai cselekvési tervben vázolták, hogyan fogják megvalósítani az ajánlásokat. A jelentések mellett ezek a cselekvési tervek is megtalálhatók az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság internetes oldalán. Élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatban, az elmúlt négy évben, az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren (RASFF) keresztül 1000 bejelentés érkezett, amelyek
főleg harmadik országokból és kisebb mértékben tagállamokból származó anyagokra vonatkoztak. Ezek a következőképpen oszlanak meg: 2006-ban 192, 2007-ben 172, 2008-ban 206, 2009-ben 197 és 2010-ben 233 riasztás történt. Az alábbi veszélyeket jelentették: primer aromás aminok, szemikarbazid, bisz(2-etilhexil)-adipát, formaldehid, nehézfémek (ólom, kadmium, króm, nikkel, vas, mangán vagy cink), túl magas teljes kioldódás, organoleptikus tulajdonságok, izopropil-tioxanton, benzofenon, 4-metilbenzofenon, ftalátok (pl. DEHP). Élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatban az elmúlt öt évben a RASFF-on keresztül mintegy 770 bejelentés érkezett harmadik országokból és tagállamokból. Gyakran jelentették illegális festékek (pl. Szudán) használatát, valamint a magas szulfittartalmat és a szulfitok nem engedélyezett használatát élelmiszerekben. Az egyéb jelentett élelmiszer-adalékanyagok között szerepelt a benzoesav, a szorbinsav és a mesterséges édesítőszerek (pl. aszpartám). 4.2.
ORSZÁGPROFIL
Az FVO országprofilt tett közzé Magyarországról, amely összefoglalja az élelmiszer- és takarmánybiztonsági, az állat-egészségügyi, az állatjóléti és növény-egészségügyi ellenőrzési rendszereket, valamint áttekintést ad a korábbi FVO-küldetések jelentéseiben szereplő ajánlások végrehajtásának jelenlegi állásáról. Az országprofil megtalálható a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/food/fvo/country_profiles_en.cfm. 5.
MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK
5.1.
VONATKOZÓ NEMZETI JOGSZABÁLYOK
Jogi követelmények Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke kimondja, hogy a tagállamok nemzeti jogukban elfogadják a kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Megállapítások Az illetékes hatóságok megállapították, hogy az élelmiszer-adalékanyagokkal és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos uniós irányelveket miniszteri rendeletekkel ültették át a nemzeti jogba. Ezek a rendeletek a Magyar Élelmiszerkönyv mellékleteiben találhatók a következőképpen: •
A 3., 4. és 5. melléklet tartalmazza az élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos követelményeket, és a 6., 7. és 8. melléklet az élelmiszer-adalékanyagok tisztasági követelményeit. Ezek a mellékletek a 2009. november óta érvényben lévő 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos rendelkezéseit foglalják magukban;
•
A 23–26. melléklet tartalmazza az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos rendeleteket;
•
A 27., 28. és 29. melléklet tartalmazza az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokkal kapcsolatos követelményeket. Ezeket a mellékleteket a 77/2011. (VIII. 3.) VM rendelet az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő
műanyagokról szóló 10/2011/EU rendelet elfogadása miatt hatályon kívül helyezte. Az auditcsoportnak bizonyítékot szolgáltattak arról, hogy a 2011/8/EU bizottsági irányelvet a 26/2011. (IV. 7.) VM rendelettel 2011. április 7-vel átültették a nemzeti jogba. Érvényben van egy zománcokkal és fémekkel kapcsolatos további nemzeti jogszabály is (17/1999. (VI. 16.) EüM rendelet), amely meghatározza a nikkel és a réz, valamint a réz és ötvözetei határértékét. Az ezen ellenőrzéshez kapcsolódó összes jogszabály elérhető a nyilvánosság számára az MgSzH honlapján: www.mgszh.gov.hu. A VM honlapján is található egy, az MgSzH honlapjára vezető link (http://elelmiszerlanc.kormany.hu/), mely alatt szintén elérhető az összes jogszabály. A VM Élelmiszer-feldolgozási Főosztálya felelős az élelmiszer-adalékanyagokkal és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos nemzeti jogszabályok szövegezéséért és az uniós jogszabályok átültetéséért. Az auditcsoport megjegyezte, hogy a nemzeti jogszabályok szövegezésének folyamatában nem terveznek konzultációt az érintett iparágakkal. Az élelmiszerláncról szóló 2008. évi XLVI. törvény alkotja az élelmiszer-biztonságra vonatkozó jogszabályi keretet. E törvény 2. §-a (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy az élelmiszerláncbiztonsági törvény alkalmazási köre kiterjed az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos biztonságra is. Ez a törvény megadja a szükséges felhatalmazást az illetékes hatóságok tisztségviselői számára, hogy nem élelmiszer-ipari létesítményekbe is belépjenek, és még az érintkezés megtörténte előtt hatóságilag ellenőrizzék az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat. Ezen ellenőrzés tekintetében az illetékes hatóságok felelősségi körét az élelmiszerláncról szóló 2008. évi XLVI. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek határozzák meg: •
A 327/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az MgSzH-t nevezi meg az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok ellenőrzéséért felelős központi illetékes hatóságként;
•
A 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a megyei kormányhivatalokat (megyei KH-k) és kerületi hivatalaikat nevezi meg az élelmiszer-biztonságért (beleértve az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos biztonságért) és a minőség-ellenőrzésért felelős illetékes hatóságként.
Létezik egy nemzeti jogszabály, amely bejelentési kötelezettséget ír elő az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok gyártói és forgalmazói számára. Az auditcsoport megjegyezte, hogy ezek a szabályok csak az élelmiszerek csomagolásához használt anyagokkal és tárgyakkal (a továbbiakban: élelmiszercsomagoló-anyag) foglalkozó vállalkozókra vonatkoznak. Ez akadályozza az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő más anyagok gyártói és forgalmazói hatósági ellenőrzés céljából történő azonosítását. Az illetékes hatóságok szerint nem adtak ki a 89/107/EGK irányelv 5. cikke értelmében élelmiszeradalékanyagokra vonatkozó állami engedélyt. Következtetések Az illetékes hatóságok által benyújtott információk szerint az ezen ellenőrzés hatálya alá tartozó uniós jogszabályok átültetése és végrehajtása érdekében nemzeti rendeleteket fogadtak el. További nemzeti jogszabályok vonatkoznak az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő, uniós szinten nem
harmonizált anyagokra. Az ezen ellenőrzés keretében érintett jogszabályok átültetésével és a nemzeti jogszabályok szövegezésével kapcsolatos felelősségek világosan meghatározásra kerültek. A jogszabályok széles körben elterjedtek és nyilvánosan elérhetők.
5.2.
A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK MEGSZERVEZÉSE ÉS ELVÉGZÉSE
5.2.1.
Az illetékes hatóságok kijelölése
Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok jelöljék ki a hatósági ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságokat. A 882/2004/EK rendelet 5. cikke meghatározza az ellenőrző szervekre átruházható feladatok hatályát, a feladatok átruházásának kritériumait, valamint az alapvető kritériumokat, amelyeknek az ellenőrző szerveknek meg kell felelniük. Megállapítások Ezen ellenőrzés tekintetében a VM irányítása alatt működő MgSzH a központi illetékes hatóság. Az MgSzH-ÉTbI általános feladata az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal és élelmiszeradalékanyagokkal kapcsolatos hatósági ellenőrzések szervezése és felügyelete. Megyei szinten a megyei ÉLBÁI-k készítik elő az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal és élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos éves ellenőrző programokat, és a megyén belül felügyelik a kerületi hivatalok általi végrehajtásukat. Kerületi szinten a kerületi hivatalok az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal és élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos hivatalos ellenőrzések elvégzéséért felelős illetékes hatóságok. Az elasztomerből vagy gumiból készült cumikról és cuclikról szóló 9/2002. (2002. X. 17.) ESzCsM rendelet végrehajtásáért felelős illetékes hatóság az NFH, valamint az OTH. Az 1935/2004/EK rendelet értelmében az új anyagok engedélyezésére irányuló kérelmeket kezelő illetékes hatóság az MgSzH-ÉTbI. A MÉBiH felelős az élelmiszerek tudományos kockázatértékeléséért, és ez a hivatal az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nemzeti kapcsolattartó pontja és a RASFF kapcsolattartó pontja is. Hét olyan MgSzH regionális élelmiszerlánc-laboratórium létezik, amely jogosult élelmiszeradalékanyagok elemzésére. Az illetékes hatóságok által az ellenőrzés előtti kérdőívben megadott információk alapján az élelmiszer-adalékanyagok hatósági vizsgálatát Budapesten az MgSzH-ÉTbI nemzeti élelmiszer-elemzési referencialaboratóriumában és öt MgSzH-ÉTbI regionális élelmiszerlánc-laboratóriumban végzik. A budapesti MgSzH-ÉTbI nemzeti referencialaboratórium az élelmiszer-adalékanyagok nemzeti referencialaboratóriuma. Egy olyan hivatalos laboratórium van, amely jogosult az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő
anyagok hatósági elemzésére. Ez a laboratórium a kijelölt élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat ellenőrző nemzeti referencialaboratórium is egyben. Az illetékes hatóságok kijelentették, hogy ezen ellenőrzés összefüggésében nem ruháztak át a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos meghatározott feladatokat (882/2004/EK rendelet 5. cikke). Következtetések Az ezen ellenőrzés hatálya alá tartozó illetékes hatóságokat kijelölték (882/2004/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése). A feladatokat egyértelműen meghatározták. A 882/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése és 33. cikke értelmében kijelölték az élelmiszer-adalékanyagok és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok elemzését végző hatósági laboratóriumokat és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat ellenőrző nemzeti referencialaboratóriumot. 5.2.2.
Az ellenőrzések elvégzéséhez rendelkezésre álló erőforrások
Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 4. cikke megköveteli, hogy az illetékes hatóságok elegendő számú megfelelően képzett és tapasztalt állománnyal, valamint megfelelő és megfelelően karbantartott létesítményekkel és berendezésekkel rendelkezzenek. A 882/2004/EK rendelet 6. cikke megköveteli, hogy a személyzet megfelelő képzésben részesüljön, és annak szakismereteit tartsák naprakészen. Megállapítások Központi szinten öt tisztviselő foglalkozik élelmiszer-adalékanyagokkal és élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos kérdésekkel. Ők az MgSzH-ÉTbI Engedélyköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztályának munkatársai. A meglátogatott Veszprém megyei KH-ÉLBÁI öt kerületi hivatalt foglal magába és 95 munkatársat alkalmaz. Az ellenőrök, akik a hatósági élelmiszer-ellenőrzéseket végzik, beleértve az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és az élelmiszer-adalékanyagok ellenőrzését, állatorvosok és élelmiszermérnökök. Nem lehetett pontosan számszerűsíteni az élelmiszeradalékanyagok és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok ellenőrzésére fordított munkaidőt. A meglátogatott Pest megyei KH-ÉLBÁI 9 kerületi hivatalt foglal magába és 250 munkatársat alkalmaz (2010-ben 265-öt). A jelenlegi alkalmazottak száma 233 fő, és 17 betöltendő álláshely van. Az értekezleten részt vevő igazgatóhelyettes kijelentette, hogy a létszámstop miatt esetlegesen problémák merülhetnek fel a 2012-re tervezett ellenőrzési tevékenységek elvégzésével kapcsolatban. Az élelmiszer-adalékanyag gyártóhoz tett látogatás során az illetékes hatóság elmondta, hogy a létesítményeket évente egyszer két ellenőr ellenőrzi: egy állatorvos higiéniai szempontból, és egy élelmiszermérnök minőségi szempontból (beleértve az élelmiszeradalékanyagokkal és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos ellenőrzéseket is). Az auditcsoport megjegyezte, hogy az élelmiszermérnök 2009 óta nem látogatott el a létesítménybe. Az illetékes hatóság kijelentette, hogy ez az élelmiszermérnökök hiányának
tulajdonítható (két élelmiszermérnöknek kell foglalkoznia 200 élelmiszer-feldolgozó létesítménnyel, valamint vendéglátó-ipari és kiskereskedelmi létesítményekkel). Mindkét meglátogatott megyében elmondták, hogy 10 %-os létszámcsökkentést hajtottak végre, amely miatt nem lehetett a szükséges új munkaerőt felvenni. Az auditcsoport megjegyezte, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat ellenőrző nemzeti referencialaboratóriumban a hatósági kontrollminták száma 2009 és 2010 között 22 %-kal csökkent. Ezt az erőforrás-korlátozásnak tulajdonították. Az importált élelmiszerek és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok ellenőrzését az állategészségügyi határállomásokon dolgozó állatorvosok végzik. A központi illetékes hatóság a munkatársak rendelkezésére bocsátotta az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat ellenőrző közösségi referencialaboratórium által kibocsátott, a Kínából és Hongkongból származó nejlon konyhai eszközök behozataláról szóló 284/2011/EK rendelet alkalmazását elősegítő technikai iránymutatásokban meghatározott mintavételi utasításokat. Az illetékes hatóságok kijelentették, hogy a rendelet bevezetésével kapcsolatos képzést 2012-re tervezik. Az auditcsoport megjegyezte, hogy az ellenőrzést végző csoport 2010-ben utasításokat kapott az Indiából származó guargumi behozatalának ellenőrzéséről szóló 258/2010/EU rendelet végrehajtására vonatkozóan. Az auditcsoport úgy találta, hogy az illetékes hatóságok és a meglátogatott laboratórium megfelelő létesítményekkel és berendezésekkel rendelkeznek. Az egyik meglátogatott megyei KH-ÉLBÁI-ban azonban az auditcsoportot arról tájékoztatták, hogy az általuk használt informatikai eszköz elavult, és nem működik megfelelően. Az auditcsoportot arról tájékoztatták a meglátogatott megyékben, hogy ha változások történtek a szabályozásban, akkor mindig tartottak erről képzéseket. 2011 előtt azonban a ellenőröknek nem biztosítottak speciális képzést az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal és az élelmiszeradalékanyagokkal kapcsolatban. A képzést mindkét meglátogatott megyében kaszkádszerűen biztosították. A megyei tisztviselőknek a központi illetékes hatóság biztosítja a képzést, majd ők lesznek felelősek a megyei és kerületi ellenőrök képzéséért. Az auditcsoport 2011 októberében 91 megyei tisztviselőnek az MgSzH-ÉTbI által szervezett, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal és élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos képzését figyelhette meg. Az egyik meglátogatott megyei KH-ÉLBÁI heti értekezletek keretében szervezte meg az alkalmazottak képzését (lásd 5.2.12. pont). A közigazgatási reform részeként 2011-ben élelmiszer-biztonsági jogszabályokról (és élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal és élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos témákról) szóló képzést biztosítottak elektronikus távoktatás formájában. Az auditcsoportot arról tájékoztatták, hogy ezen az összes megyei és kerületi hivatalból 600 tisztviselő vett részt. A képzés vizsgával zárult. 2011 szeptemberében az MgSzH-ÉTbI egynapos képzést szervezett az élelmiszerláncról szóló XLVI. törvényről és a Codex Alimentarius Hungaricusról, ezen belül az élelmiszer-adalékanyagokról és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendeletről. Ezen 300 tisztviselő és az élelmiszeripar néhány képviselője vett részt. Az auditcsoportot arról tájékoztatták, hogy a laboratóriumi személyzetből egy ember vett részt az Európai Bizottság által az „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” kezdeményezés keretében szervezett, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos képzésben. Az auditcsoport megjegyezte, hogy a megismert ellenőrök nem kaptak megfelelő útmutatást és
képzést az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok megfelelőségi nyilatkozatának értékelésével vagy az élelmiszer-adalékanyagok használatával (az élelmiszer-adalékanyagok tisztasági követelményeivel, a quantum satis bevezetésével és a készletátviteli alapelvekkel) kapcsolatban. Következésképpen legtöbbjük nem tudta megfelelően elvégezni a megfigyelt vizsgálatokat. Következtetések Minden meglátogatott illetékes hatóság és laboratórium megfelelő létesítményekkel rendelkezik (882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) pontja). Az egyik meglátogatott illetékes hatóságnál azonban munkaerőhiány volt tapasztalható, ami befolyásolhatja az ellenőrzési tevékenységek szintjét. Az auditcsoport által megismert ellenőrök nem részesültek a 882/2004/EK rendelet 6. cikkében előírtak szerinti, megfelelő speciális képzésben az élelmiszer-adalékanyagokkal és élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos ellenőrzések terén. E képzés hiánya az egyik oka az élelmiszer-adalékanyagokkal és élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos vizsgálatok megfigyelése során észlelt hiányosságoknak. 5.2.3. engedélyezése
Élelmiszer-ipari vállalkozások létesítményeinek nyilvántartásba vétele /
Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 31. cikke előírja, hogy a tagállamok eljárásokat határozzanak meg az élelmiszer- és takarmányipari létesítmények nyilvántartásba vétele / engedélyezése, valamint a nyilvántartásba vétel feltételeinek való megfelelés felülvizsgálata és az engedélyek visszavonása terén. Megállapítások A nemzeti jogszabályok értelmében az illetékes hatóságoknak minden élelmiszer-ipari létesítményt nyilvántartásba kell vennie vagy engedélyeznie kell. Az élelmiszer-adalékanyag gyártókat a kerületi hivatalok veszik nyilvántartásba. Az illetékes hatóság az összes meglátogatott élelmiszer-ipari létesítményt nyilvántartásba vette vagy engedélyezte. Az 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet megköveteli az élelmiszercsomagoló-anyagot gyártóktól és forgalmazóktól, hogy üzleti tevékenységüket jelentsék be az illetékes kerületi hivatalnak. Minden kerületi hivatalban jegyzék található az ilyen létesítményekről. A központi illetékes hatóság szerint az ellenőrzésig összesen 15 élelmiszercsomagoló-anyagot gyártó és 6 élelmiszercsomagoló-anyagot forgalmazó vállalkozótól érkezett bejelentés. Ugyanakkor nincs adat az országban az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal foglalkozó vállalkozók jelenlegi számára vonatkozóan. Az auditcsoport megjegyezte, hogy az 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet kivonja a bejelentési kötelezettség alól az olyan élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok gyártóit, amely anyagok nem élelmiszer csomagolására szolgálnak (például a kerámiagyártók, cellulózfilmgyártók stb.). A központi illetékes hatóság ugyanakkor tisztában van ezzel a problémával, és a jogszabályt módosítani fogják, hogy kiterjedjen az összes élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagot gyártó vállalkozóra. Következtetések
A meglátogatott megyékben az élelmiszer-ipari létesítmények nyilvántartásba vételére és engedélyezésére vonatkozóan a 882/2004/EK rendelet 31. cikkében előírtaknak megfelelő eljárások vannak érvényben. 5.2.4.
A hatósági ellenőrzések rangsorolása
Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 3. cikke megköveteli, hogy a kockázatok alapján és megfelelő gyakorisággal biztosítsák a hatósági ellenőrzések rendszeres elvégzését, figyelembe véve a következőket: a) a meghatározott kockázatokat; b) az élelmiszer-ipari vállalkozóknak a szabályok betartására vonatkozó korábbi nyilvántartásait; c) a már elvégzett bármely, saját ellenőrzés megbízhatóságát; és d) bármely információt, amely be nem tartást jelezhet. A 882/2004/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a) pontja megköveteli, hogy az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó hatósági ellenőrzések többek között tartalmazzák a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók által működtetett bármely ellenőrző rendszer és a kapott eredmények vizsgálatát. Megállapítások A központi illetékes hatóság az élelmiszer-ipari létesítmények kockázati besorolása alapján iránymutatást nyújtott a megyei és kerületi hivatalok számára a vizsgálat prioritásaival és gyakoriságával kapcsolatban. A kockázatosztályozási rendszer megtalálható Magyarország országprofiljában. A következő címen érhető el: http://ec.europa.eu/food/fvo/country_profiles/CP_hungary.pdf. Minden meglátogatott élelmiszer-ipari létesítményt a kockázatosztályozási rendszer alapján osztályoztak és a megadott gyakoriságnak megfelelően vizsgáltak, kivéve az élelmiszeradalékanyag gyártót, amely esetében az élelmiszermérnök által elvégzendő tervezett vizsgálatokat nem teljesítették (lásd 5.2.2. pont). A nemzeti mintavételi terveket az élelmiszer-adalékanyagok és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok esetében az MgSzH-ÉTbI, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok esetében az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat ellenőrző nemzeti referencialaboratóriumok dolgozzák ki a piac ismerete, a korábbi ellenőrzések eredménye, valamint a RASFF-rendszernek küldött információk alapján. Különös figyelmet fordítanak azokra az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra és élelmiszer-adalékanyagokra, ahol egyedi problémákat azonosítottak. A megyei és kerületi illetékes hatóságok utasításokat kapnak a mintavételre kerülő termékekre, az elemzendő minták számára, az elemzendő paraméterekre és a mintavétel helyszínére vonatkozóan. A létesítményeket, ahonnan mintákat gyűjtenek, a mintavételi ellenőr kerületi szinten választja ki. A megyei KH-k éves terveiket kockázatelemzés, valamint az MgSzH-ÉTbI által kiadott útmutatások és ellenőrzési tervek alapján készítik el. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok hatósági ellenőrzése az élelmiszerek hatósági ellenőrzésének részét képezi. A központi illetékes hatóság a vizsgálatokra és a mintavételre vonatkozóan ellenőrzési terveket készít. Ezeket a terveket a megyei KH-ÉLBÁI-k és kerületi hivatalaik hajtják végre. 2011 óta a létesítmények ellenőrzésére irányuló ellenőrzési terv élelmiszercsomagoló-anyagot gyártó és forgalmazó vállalkozók vizsgálatát is magában foglalja, és
az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok ellenőrzési terve élelmiszercsomagoló-anyagot gyártó üzemekben történő mintavételt is tartalmaz. 2011 során az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatban elindítottak néhány ellenőrzési tevékenységet, többek között vizsgálati eljárásokat az élelmiszercsomagoló-anyagokat gyártó vállalatok azonosítása és nyilvántartásba vétele, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos képzések, valamint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő importált anyagok ellenőrzése terén. Az auditcsoport megjegyezte, hogy az illetékes hatóságok tisztában vannak azzal, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos ellenőrzések hatékony bevezetése a szükséges erőforrások – a megfelelően képzett személyzet, a dokumentált ellenőrzési eljárások és a megfelelően ellátott laboratóriumok – meglétén alapul. Következtetések Nem az összes élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal foglalkozó vállalkozót ellenőrzik hivatalosan a 882/2004/EK rendelet 3. cikke (3) bekezdésének, valamint az 1935/2004/EK rendelet 24. cikkének értelmében. 5.2.5. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszeradalékanyagok ellenőrzése Jogi követelmények A 178/2002/EK rendelet 18. cikke előírja, hogy a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszer-termelésre szánt állatok, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok útjának nyomon követhetőségét. Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó jogi keretet az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve biztosítja. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó jelölési követelményeket az 1935/2004/EK rendelet 15. cikke határozza meg. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó követelményeket az 1935/2004/EK rendelet 17. cikke határozza meg.
nyomonkövethetőségi
A nem a végső fogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok címkézésének követelményeit az 1333/2008/EK rendelet 22. cikke határozza meg. A végső fogyasztónak értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok címkézésére vonatkozó követelményeket az 1333/2008/EK rendelet 23. cikke határozza meg. Megállapítások Az auditcsoport öt, kerületi ellenőrök által végzett vizsgálatot figyelt meg a két meglátogatott megyében, két élelmiszer-adalékanyagokat és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat felhasználó élelmiszer-ipari létesítményben, egy élelmiszer-adalékanyagot (élelmiszer-adalékanyag keverékeit) gyártó, egy élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat gyártó, valamint egy élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat forgalmazó és importáló vállalkozónál. A megfigyelt
vizsgálatokat egy ellenőr végezte, kivéve az élelmiszer-adalékanyagot gyártó és a hústermelő vállalkozóknál végzett vizsgálatokat, amelyeket két ellenőr végzett. A HACCP-elveken alapuló saját ellenőrzési rendszereket illetően, minden meglátogatott élelmiszeripari létesítmény rendelkezett végrehajtott és dokumentált HACCP-tervvel. A megismert ellenőrök az összes élelmiszer-ipari vállalkozó HACCP-tervét megfelelőnek találták. Az auditcsoport ugyanakkor megjegyezte, hogy a felhasznált élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat és élelmiszer-adalékanyagokat a veszélyelemzésben nem vették figyelembe mint potenciális veszélyforrásokat. Az élelmiszercsomagoló-anyagot gyártó, forgalmazó és importáló vállalkozók vizsgálata csak 2011ben kezdődött. A meglátogatott műanyag élelmiszercsomagoló-anyagot gyártó és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat forgalmazó vállalat 2011 szeptemberében jelentette be az illetékes hatóságnak tevékenységét. Mindkettőt 2011 októberében vizsgálták először. Az auditcsoport kevés arra utaló bizonyítékot talált, hogy 2011 előtt is végeztek volna hatósági ellenőrzéseket az élelmiszer-ipari vállalkozók által használt élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok tekintetében. Néhány tisztviselő, akikkel az élelmiszer-ipari létesítmények látogatásakor találkoztak, arról számolt be, hogy a felhasznált élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok megfelelőségi nyilatkozatának vizsgálatát 2011 júniusában kezdték meg. Ezt megelőzően mintát vettek a felhasznált élelmiszercsomagoló-anyagból, ellenőrizték nyomonkövethetőségi rendszerét és a megfelelőségi nyilatkozatok meglétét. Nem ellenőrizték, hogy a megfelelőségi nyilatkozatok tartalma megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. A megismert ellenőrök közül néhányan tisztában voltak annak fontosságával, hogy előfordulhat az élelmiszercsomagoló-anyag felszínének az élelmiszer belsejébe történő részleges kioldódása, továbbá annak kockázatával, hogy a csomagolóanyag nyomtatásakor használt tinta átjuthat az élelmiszerrel érintkező oldalra („átütés”), a Kínából származó nejlon konyhai eszközök behozataláról szóló 284/2011/EU rendelet követelményeivel, az 1935/2004/EK rendeletben meghatározott, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokon és tárgyakon feltüntetendő szimbólummal, és végül annak szükségességével, hogy a teljes beoldódás a 10/2011/EU rendeletben meghatározott összkioldódási határérték alatt maradjon. Az auditcsoport ugyanakkor számos hiányosságot tapasztalt a vizsgálatok során, többek között a következőket: •
Az ehető belek élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokként való szerepeltetését a veszélyelemzésben elfogadták abban az esetben, amikor az ilyen belekre élelmiszerekkel kapcsolatos jogszabályok vonatkoznak, de mentesek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó jogszabályok alól.
•
Az élelmiszercsomagoló-anyag gyártójánál elfogadtak egy nyomdafestékre vonatkozó biztonsági adatlapot olyan dokumentumként, amely elegendő információt tartalmaz az összetételéről ahhoz, hogy lehetővé tegye egy élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő nyomtatott anyag vagy tárgy (polietilén (PE)) biztonsági értékelését. A megismert ellenőr elfogadta a gyártó állítását, hogy a PE megakadályozza a kioldódást, anélkül, hogy erre például speciális kioldódási vizsgálat formájában bizonyíték lett volna.
Az élelmiszer-ipari vállalkozók által használt élelmiszer-adalékanyagok tekintetében a címkézési és nyomonkövethetőségi követelményeket megfelelően ellenőrizték. A három meglátogatott vállalat közül azonban kettőben a ellenőrök nem ellenőrizték az élelmiszer-adalékanyagok tisztasági követelményeknek való megfelelőségét. A küldetés csoportja megjegyezte, hogy ennek a két vállalat esetében, az élelmiszer-adalékanyagok felhasználása tekintetében a ellenőrök teljes egészében a vállalatok által nyújtott információkra hagyatkoztak. Ők maguk nem ellenőrizték az
élelmiszer receptjét, valamint a felhasználandó élelmiszer-adalékanyagok mennyiségének kiszámítását és az élelmiszer-adalékanyagoknak a feldolgozott élelmiszerekhez való hozzáadása (élelmiszer-adalékanyag adagolása) folyamatát. A húsfeldolgozó létesítményben megismert ellenőrök kijelentették, hogy soha nem ellenőrizték, hogyan használják fel a nitriteket. Az auditcsoport megtárgyalta az élelmiszer-adalékanyagok hatósági ellenőrzését a megismert ellenőrökkel, és megjegyezte, hogy a jogszabályi követelményekkel kapcsolatos tudásuk és ismeretük korlátozott. A ellenőrök nem rendelkeztek gyakorlati tapasztalattal az élelmiszer-ipari vállalkozóknak a készletátviteli és a „quantum satis” elv alkalmazásával kapcsolatos belső dokumentációi hatósági ellenőrzésének elvégzésével kapcsolatban. A meglátogatott létesítményekben az auditcsoportnak a hatósági vizsgálatokról szóló jelentéseket mutattak be. Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok hatósági ellenőrzése terén azonban az auditcsoport által megfigyelt hiányosságokat a vizsgálatok során nem észlelték. Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat általában megfelelő ellenőrzési módszerek és technikák, például nyomon követés, vizsgálat, mintavétel és elemzés használatával végzik. Az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok hatósági ellenőrzése azonban nem alapul dokumentált eljárásokon, és az ellenőrzések elvégzéséért felelős személyzet nem rendelkezik a szükséges utasításokkal. Az auditcsoport megjegyezte, hogy a megfigyelt vizsgálatok hatékonyságának szintje eltérő volt. Következtetések Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok nyomonkövethetőségi követelményeit a meglátogatott létesítményekben megfelelően értékelték. A meglátogatott létesítményekben felhasznált élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokkal és élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos írásos anyagok és más dokumentumok értékelése nem volt megfelelő (a 882/2004/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének e) pontja). A megfigyelt ellenőrzésekkel kapcsolatban feltárt hiányosságok az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok terén meghatározott követelmények megfelelő megértésének hiányát, valamint azt jelzik, hogy írásban rögzített eljárásokra, speciális iránymutatásokra és további képzésekre van szükség ahhoz, hogy az ellenőrzéseket kielégítőnek ítéljék. 5.2.6.
Megfelelőségi nyilatkozat
Jogi követelmények Az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról szóló 1935/2004/EK rendelet 16. cikke kimondja, hogy az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokhoz írásbeli nyilatkozatot kell csatolni, amely jelzi, hogy ezek az anyagok megfelelnek a rájuk alkalmazandó szabályoknak. Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló 10/2011/EK bizottsági rendelet 15. cikke kimondja, hogy a kiskereskedelmi értékesítéstől eltérő értékesítési szakaszokban a műanyagokat és műanyag tárgyakat, valamint az ezeknek az
anyagoknak és tárgyaknak az előállításához használt anyagokat az 1935/2004/EK rendelet 16. cikkének megfelelően írásbeli nyilatkozattal kell ellátni. Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakról szóló 84/500/EGK tanácsi irányelv 2a. cikke kimondja, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe még nem került kerámiatárgyakat piacra bocsátásuk különböző szakaszaiban – a kiskereskedelmet beleértve és azzal bezárólag – az 1935/2004/EK rendelet 16. cikkének megfelelően írásbeli nyilatkozattal kell ellátni. Megállapítások A megfelelőségi nyilatkozatok hatósági ellenőrzése tekintetében az auditcsoport két, élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokat felhasználó élelmiszer-ipari létesítményt látogatott meg, egy élelmiszercsomagoló-anyagot gyártó és egy élelmiszercsomagoló-anyagot forgalmazó/importáló vállalatot. A megfelelőségi nyilatkozatok értékelései általánosságban nem voltak megfelelőek. Erre példák: •
A megfelelőségi nyilatkozatot olyan nyelven nyújtották be, amelyet a megismert ellenőr nem beszél;
•
A ellenőrök nem ismerték fel a kettős felhasználású élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó állításokat.
•
A ellenőrök összekeverték a kísérő dokumentációt (például a tesztek eredményeit és a szállítói leírásokat) a megfelelőségi nyilatkozattal;
•
Az egyik megismert ellenőr nem ismerte fel, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozó által használt élelmiszercsomagoló-anyag felhasználási körülményei kedvezőtlenebbek, mint a megfelelőségi nyilatkozatban szereplő, vizsgált felhasználás (felület/térfogat arány, S/V).
•
A viasszal borított élelmiszereket gyártó élelmiszer-ipari létesítményben megismert ellenőr nem vette észre, hogy a megfelelőségi nyilatkozatban (amelyet egy szlovákiai, élelmiszercsomagoló-anyagot szállító vállalkozó angol nyelven bocsátott rendelkezésre) az szerepelt, hogy az élelmiszercsomagoló-anyagot nem lehet ilyen élelmiszerekhez használni.
•
Az egyik megismert ellenőr egy többrétegű műanyag fóliához használt ragasztó megfelelőségi nyilatkozatát az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokra vonatkozó követelmények alapján értékelte;
•
Az egyik megismert ellenőr a 10/2011/EK rendelet IV. melléklete 8. pontjának ii. alpontjában szereplő rendelkezést az élelmiszercsomagoló-anyag felhasználás előtti tárolási idejére vonatkoztatta, nem pedig az élelmiszer és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok közötti érintkezés időtartamára.
Következtetések A megfelelőségi nyilatkozatok értékelései a meglátogatott vállalatok esetében nem voltak megfelelőek. 5.2.7. Jogi követelmények
Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok helyes gyártási gyakorlata
Az 1935/2004/EK rendelet 3. cikke megköveteli, hogy az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok gyártása a helyes gyártási gyakorlattal összhangban történjen. A Bizottság 2023/2006/EK rendelete az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó helyes gyártási gyakorlatról. Megállapítások Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok helyes gyártási gyakorlata bevezetésének értékelése éppen az FVO-ellenőrzés előtt kezdődött meg a csomagolóanyagot gyártó vállalatok első hatósági ellenőrzéseivel. Az illetékes hatóságok nem rendelkeznek információval az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok magyarországi feldolgozóinak és gyártóinak számáról, valamint a helyes gyártási gyakorlat bevezetésének mértékéről. Következtetések Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó helyes gyártási gyakorlatról szóló 2023/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtását nemrég kezdték meg a meglátogatott vállalatnál, ezért ez nem volt értékelhető. A helyes gyártási gyakorlat bevezetésének mértéke nem ismert. 5.2.8.
Mintavétel
Jogi követelmények A mintavételre vonatkozó követelményeket a 882/2004/EK rendelet 11. cikke határozza meg. Megállapítások A 2011. évi, élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó ellenőrzési terv az élelmiszerekben található színezékekre, édesítőszerekre és tartósítószerekre vonatkozóan 970 mintát foglal magában (2010ben 955-öt). Az auditcsoport megjegyezte, hogy a terv nem tartalmaz az élelmiszer-adalékanyagok tisztasági követelményeinek való megfelelés ellenőrzésére irányuló mintavételt, valamint hogy nem végeztek ellenőrzést az élelmiszer-adalékanyagok behozatalával kapcsolatban. A 2011. évi, élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv 182 mintát foglal magában (2010-ben 204-et). A vizsgálatok a következőkre irányultak: formaldehid és primer aromás aminok kioldódása konyhai eszközökben, ólom és kadmium a kerámiaedényekben, az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok összkioldódása, nyomdafestékből és kartonlapokból származó fotoiniciátorok. Az élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos mintavételt élelmiszer-feldolgozó, valamint kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari létesítményekben végezték. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok mintáit kizárólag a gyártói és forgalmazói szinten használt élelmiszercsomagolóanyagokból vették. Az összes mintavételt a megyei KH-ÉLBÁI-k felügyelete alatt álló kerületi hivatalok ellenőri végezték el. Mintavétel esetén a vállalkozó biztosítékul megtarthat egy mintát. A vállalkozók lemondhatnak erről a jogukról egy erre vonatkozó nyilatkozat aláírásával. A Kínából származó nejlon konyhai eszközök behozataláról szóló 284/2011/EU rendelet hatálya alá
eső, élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok behozataláért felelős alkalmazottaknak rendelkezésére bocsátották az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat ellenőrző közösségi referencialaboratórium által kibocsátott technikai iránymutatásokban meghatározott mintavételi utasításokat (lásd az 5.2.2. pontot). Az auditcsoportnak megmutatták, hogy az elvégzett mintavételek eredményét a követelményeknek megfelelően elküldték a Bizottsághoz. Az auditcsoportot arról tájékoztatták, hogy 2009-ben az NFH elasztomer vagy gumi anyagú cumikból és cuclikból 12 mintát vett. A vizsgálatokat az NFH laboratóriumaiban végezték, amelyek nem akkreditáltak N-nitrozaminok és N-nitrozálható anyagok elemzésének elvégzésére.
Következtetések Az illetékes hatóságok megfigyelési programokat hoztak létre, hogy megvizsgálják, vajon az ipari vállalkozók megfelelnek-e a felhasznált vagy forgalomba hozott élelmiszer-adalékanyagokkal és élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos uniós jogszabályokban meghatározott követelményeknek. 5.2.9.
Laboratóriumi teljesítmény
Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 11. cikke megköveteli, hogy a hatósági ellenőrzések során használt analitikai módszerek megfeleljenek az idevágó uniós szabályoknak. A 882/2004/EK rendelet 12. cikke előírja, hogy az illetékes hatóságok csak olyan laboratóriumokat jelölhetnek ki, amelyek az EN ISO/IEC 17025 és EN ISO/IEC 17011 szabványokat alkalmazzák, valamint minősítésük és akkreditálásuk ezekkel összhangban történt. A 882/2004/EK rendelet 33. cikke megköveteli, hogy a tagállamok nemzeti referencialaboratóriumokat jelöljenek ki a 32. cikkben említett összes uniós referencialaboratóriumhoz. A nemzeti referencialaboratórium együttműködik az európai uniós referencialaboratóriummal, koordinálja a tevékenységeket, megszervezi az összehasonlító vizsgálatokat, biztosítja a tájékoztatást, valamint tudományos és műszaki segítséget nyújt. Az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról szóló 1935/2004/EK rendelet 24. cikke kimondja, hogy az élelmiszerekkel történő érintkezésre szánt anyagok és tárgyak közösségi referencialaboratóriuma, valamint a nemzeti referencialaboratóriumok, amelyeket a 882/2004/EK rendelet szerint hoznak létre, segítik a tagállamokat azáltal, hogy hozzájárulnak a vizsgálati eredmények jó minőségének és egységességének eléréséhez. Megállapítások Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat ellenőrző nemzeti referencialaboratórium Az MgSzH-ÉTbI nemzeti referencialaboratóriuma bizonyította, hogy a 882/2004/EK rendelet 33. cikke értelmében az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat ellenőrző nemzeti referencialaboratóriumnak nevezték ki. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat ellenőrző nemzeti referencialaboratórium aktívan részt vesz az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat ellenőrző európai uniós referencialaboratórium és a többi tagállam élelmiszerekkel érintkezésbe
kerülő anyagokat ellenőrző nemzeti referencialaboratóriumai alkotta hálózatban, és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat ellenőrző európai uniós referencialaboratórium vonatkozó módszereit és jártassági vizsgálatait alkalmazza. A laboratórium a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) által az ISO EN 17025 szabvány szerint akkreditált módszereket alkalmaz. Az akkreditáció a következőkre terjed ki: összkioldódás műanyagokból; formaldehid kioldódása melaminból, papírból és kartonból; valamint ólom és kadmium kioldódása kerámiákból. Kiterjed továbbá a papír és karton színtartóságára, valamint útmutatót tartalmaz az egyes műanyagokra vonatkozó kioldódási vizsgálatok végrehajtásáról, de a sztirén vizsgálata kivételével nem tartalmaz konkrét kioldási elemzéseket. Az utolsó akkreditációs vizsgálatra 2011 áprilisában került sor, amelynek során nem találtak hiányosságot. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok területén a jártassági vizsgálatok eredménye kielégítő volt. Eljárások vannak érvényben a nem megfelelő eredmények kezelésére. A 2010-ben végzett hatósági ellenőrző tevékenységek között szerepelt a csecsemőknek szánt cumisüvegekből származó BPA (6 minta) és a primer aromás aminok (5 minta) (nem akkreditált) vizsgálata. A módszerek hitelesítése ritka. A laboratórium összeveti a módszerek teljesítményét az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat ellenőrző európai uniós referencialaboratórium iránymutatásának alapvető hitelesítési szintjével. A magánmintavételek száma 2009 és 2010 között 134 %-kal (164-ről 384 mintára) nőtt. A laboratóriumban eljárásokat vezettek be az összeférhetetlenség elkerülésére, ha ugyanazt a terméket magáncélból és hatósági ellenőrzés céljából is elemzik, ilyen például a minták anonimitásának a vizsgálati eljárás során történő megőrzése. A személyzet szakismeretit különböző képzésekkel és szakmai továbbképzési tevékenységekkel tartják naprakészen. Kidolgoztak egy éves képzési tervet. Nincs külön képzési költségvetés, a képzési kérelmeket azonban eseti alapon elbírálják. Az auditcsoport megerősítette, hogy a személyzet minden egyes tagja esetében képzési nyilvántartást vezetnek. A megismert alkalmazottak tájékozottak voltak. Azon módszereknél, amelyek esetében nincsenek speciális uniós intézkedések (papírok színtartósága), a laboratórium toxikológiai módszerekkel vizsgálja az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkének való megfelelőséget. Meglátogatott laboratóriumok Az auditcsoport meglátogatta a MgSzH-ÉTbI Veszprémi Regionális Élelmiszerlánc Laboratóriumát, amelynek engedélye van arra, hogy élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos hatósági elemzést végezzen. Az édesítőszerekre, a tartósítószerekre, a mesterséges színezékekre, nitrátra és nitritre, valamint kén-dioxidra vonatkozó hatósági ellenőrzésekhez kötődő vizsgálatokat végeznek. A budapesti MgSzH-ÉTbI nemzeti referencialaboratórium jártassági vizsgálatokat szervez az élelmiszer-adalékanyagok hatósági elemzésére jogosult regionális laboratóriumok számára. Jelenleg azonban nem akkreditált az EN/ISO IEC 17043 szabvány szerint. Az auditcsoportot arról tájékoztatták, hogy a laboratórium készül az akkreditáció megszerzésére. Az MgSzH-ÉTbI nemzeti referencialaboratórium értekezleteket is szervez az élelmiszer-adalékanyagokat vizsgáló regionális laboratóriumok számára olyan témák megvitatására, mint az esetleges problémák, az élelmiszeradalékanyagokkal való munka, új analitikai módszerek stb. A veszprémi MgSzH-ÉTbI regionális laboratórium költségvetése csökken, és a felszerelések egy
része kezd elavulttá válni. Négy teljes munkaidőben alkalmazott munkatárs foglalkozik élelmiszeradalékanyagok elemzésével. A laboratóriumot az EN/ISO IEC 17025 szabvány szerint a NAT akkreditálta. A NAT utolsó vizsgálatára 2011 szeptemberében került sor, és az új tanúsítványt 2011. október 5-én állították ki. Minőségi kézikönyvvel rendelkeznek és minőségirányítási ellenőr is van, aki jelentéstétel tekintetében szükség esetén megkerülheti a belső laboratóriumi vezetési hierarchiát. A laboránsok kompetenciájának ismételt értékelésére értékelési rendszer áll rendelkezésre, amelynek keretében rendszeresen ismeretlen mintákat kell vizsgálniuk. Az élelmiszer-adalékanyagok területén a laboratóriumnak rendelkeznie kell a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges következő eszközökkel: nagy teljesítményű folyadék-kromatográfiás (HPLC) berendezés a benzoesav és szorbinsav vizsgálatára, ultraviola (UV) spektrofotométer a nitrátok és nitritek vizsgálatára, vékonyréteg-kromatográfiás (TLC) szűrési módszer a mesterséges színezékek vizsgálatára, amelyet megerősítés céljából spektrofotométeres vizsgálat követ. Néhány használt módszer azonban már elavult, mint például a színezékek TLC-vel végzett szűrővizsgálata. Ha a minta ebben a vizsgálatban nem megfelelőnek mutatkozik, akkor az eredmény megerősíthető az UV és látható tartományban végzett spektrofotométeres mérésekkel, hatékonyabb lenne azonban, ha ezeket a méréseket egy menetben, HPLC-vel végeznék. Az élelmiszer-adalékanyagok mintáit hatósági ellenőrzés céljából a kerületi ellenőrök viszik a laboratóriumba. A minták teljes körűen nyomon követhetők a kezdeti bevételezéstől a vizsgálati jelentés kibocsátásáig. Hatósági ellenőrzés során a jelentéstételhez csak akkreditált módszereket használnak. A laboratórium nem ítéli meg az egyes minták vizsgálati eredményeit, hanem azokat továbbadja az illetékes ellenőrnek értelmezés és – szükség szerint – eljárás céljából. A jártassági vizsgálatok tekintetében a laboratóriumok részt vesznek az MgSzH-ÉTbI nemzeti referencialaboratórium által szervezett nemzeti körvizsgálatokon és adott esetben olyan külső körvizsgálatokon, mint a FAPAS. 2011-ben a laboratórium benzoesav, szorbinsav, szacharin, aceszulfám-K, tartósítóanyagok és színezékek, valamint az izmok ólom- és kadmiumtartalma tárgykörében vett részt ilyen körvizsgálatokon. Egy közelmúltbeli jártassági vizsgálatot (6-2011) megvizsgáltak. A vizsgált anyagok: benzoesav, szorbinsav, szacharin és aceszulfám-K. Valamennyi z-érték megfelelő volt. Egy minta (paprikakrém) vizsgálata során kiderült, hogy az élelmiszer-adalékanyagok vizsgálatára használt egyetlen módszerre sincs kidolgozva belső szabványos működési eljárás. A NAT nem követeli meg a módszer hitelesítését, ha a laboratórium közvetlenül a megfelelő magyar szabvány szerint jár el. Ilyen esetben csak hitelesítési jelentést követelnek meg a módszerről. Csak azoknak a módszereknek a hitelesítésére van szükség, amelyek eltérnek a magyar szabványtól, de erre az élelmiszer-adalékanyagok vizsgálati módszerei között ebben a laboratóriumban nem volt példa. Az élelmiszer-adalékanyagok vizsgálatára alkalmas egyes módszerek ugyan megfelelőek, de elavultak (például TLC a színezékekre), és nem követik az ilyen vizsgálatok jelenlegi gyakorlatát. A mérési bizonytalanságokat nem számították ki erre nézve (a szóban forgó vizsgálati jelentésben szereplő „10 % relatív” értéket a magyar szabványból vezették le, így ez nem tükrözi a tényleges belső mérési bizonytalanságot). A benzoesavas módszerre volt néhány visszanyerési adat, amelyeket grafikonon ábrázoltak. Ilyen körülmények között azonban az adatok grafikus ábrázolása a tendencia illusztrálására – az EN/ISO IEC 17025 szabvány előírásainak megfelelően – csak
korlátozott mértékben valósítható meg. A nemzeti referencialaboratórium az adott évre képzési programot határoz meg és ütemez, hogy munkájuk elvégzéséhez minden laboratórium laboránsai megfelelő képzésben részesüljenek. Megvizsgáltuk a benzoesavas módszerrel dolgozó laboráns képzéséről felvett adatokat. Kérésre átadták a 2011-es HPLC-továbbképzés résztvevőinek jelenléti ívét és a nemzeti referencialaboratórium által az élelmiszer-adalékanyagokról rendezett értekezletre szóló meghívót, amelyet minden regionális laboratóriumnak elküldtek. A képzésről azonban nem készültek hivatalos személyre szóló feljegyzések, noha ilyet minden laboránsról ki kéne állítani. A benzoesavas vizsgálatot végző alkalmazott esetében megkaptuk a jelenléti íveket és a képzésekre szóló meghívókat. A képzésről azonban nem készültek olyan hivatalos, személyre szóló feljegyzések, amelyben leírnák, hogy egy adott laboráns mikor, milyen képzésben vett részt. Következtetések A 882/2004/EK rendelet 11. cikke követelményeivel összhangban hatósági vizsgálólaboratóriumokat jelöltek ki az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok jogi követelményeknek való megfelelősége vizsgálatára. A 882/2004/EK rendelet 33. cikkének követelményeivel összhangban kijelölték az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat ellenőrző nemzeti referencialaboratóriumot. Az élelmiszer-adalékanyagok elemzését végző meglátogatott laboratóriumot az EN/ISO IEC 17025 szabvány szerint akkreditálták; a laboratórium megfelelő személyzettel és felszereléssel rendelkezik. 5.2.10.
Élelmiszer-adalékanyagok fogyasztásának nyomonkövetési rendszere
Jogi követelmények Az 1333/2008/EK rendelet 27. cikke előírja, hogy a tagállamok kockázatalapú megközelítést alkalmazva rendszereket tartsanak fenn az élelmiszer-adalékanyagok fogyasztásának és használatának figyelemmel kísérésére, és következtetéseikről megfelelő gyakorisággal jelentést tegyenek a Bizottságnak. Megállapítások Az élelmiszer-adalékanyagok használatának mintavétel útján való figyelemmel kíséréséért az MgSzH-ÉTbI felelős. Feladata, hogy a megyei KH-ÉLBÁI-któl ellenőrzési adatokat gyűjtsön. Az élelmiszer-adalékanyagok mintáit a kerületi hivatalok gyűjtik be, hogy megvizsgálják az élelmiszeriparban használatos élelmiszer-adalékanyagokat. A kockázatértékelés a MÉBiH feladata, amely emellett adatbázissal rendelkezik az élelmiszerfogyasztásról. Az élelmiszer-adalékanyagok fogyasztásával kapcsolatban nem végeztek ellenőrzést. Az illetékes hatóság kijelentette, hogy a nyomonkövetési rendszer megvitatása jelenleg folyik, és az élelmiszer-adalékanyagok fogyasztásának figyelemmel kísérése a MÉBiH feladata lesz. Következtetések Az élelmiszer-adalékanyagok fogyasztásának és használatának figyelemmel kísérésére szolgáló rendszerekkel kapcsolatos hatásköröket egyértelműen meghatározták.
Az élelmiszer-adalékanyagok fogyasztásának az 1333/2008/EK rendelet 27. cikkében előírtak szerinti figyelemmel kísérése nem valósul meg. 5.2.11.
Az ellenőrzési tevékenységek elvégzésének és jelentésének eljárásai
Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 8. cikke előírja, hogy a hatósági ellenőrzéseket az illetékes hatóságok dokumentált eljárásokkal összhangban végezzék, amely eljárások információkat és utasításokat tartalmaznak a hatósági ellenőrzést végző személyzet számára. A fenti rendelet 9. cikke megköveteli, hogy az illetékes hatóságok jelentéseket készítsenek az elvégzett hatósági ellenőrzésekről, amelyekben szerepel a hatósági ellenőrzések céljának, az alkalmazott módszereknek, a kapott eredményeknek és az érintett vállalkozó által elvégzendő intézkedéseknek a leírása. Megállapítások Ezen ellenőrzés összefüggésében az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszeradalékanyagok hatósági ellenőrzését a meglátogatott megyei KH-ÉLBÁI-kban az élelmiszer-ipari létesítmények vizsgálatára vonatkozó általános ellenőrző lista szerint hajtják végre. Ez az ellenőrző lista a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének II. fejezetében szereplő területekre vonatkozó információkat tartalmaz. Az auditcsoportnak nem bocsátottak rendelkezésére az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok vizsgálatára vonatkozó konkrét írásbeli eljárásokat. A vizsgálatok után jelentések készülnek, amelyek tartalmazzák azok célját, hatályát és a vizsgálatok eredményeit. Az élelmiszer-ipari, valamint az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokkal foglalkozó, megkeresett vállalkozók megkapják a jelentés másolatát, a megfelelés feltárt hiányosságait és a helyreállítási intézkedésekre adott határidőt. Az auditcsoport megjegyezte, hogy a központi szinten, ahol RASFF-on keresztüli riasztásokról döntést hoznak, nem kapták meg a nem megfelelő minták részletes adatait, sem a megfelelő eredmények összegzését. Az adatoknak e részleges hiánya következtében a központi illetékes hatóság nem tudja elemezni az adatokban fellelhető szabályszerűségeket vagy tendenciákat a jövőbeli mintavételi tervekhez és ellenőrzési tevékenységhez való felhasználásra. Következtetések Általánosságban az illetékes hatóság által végzet hatósági ellenőrzések összhangban vannak azokkal a dokumentált eljárásokkal, amelyek a 882/2004/EK rendelet II. melléklete II. fejezetében említett területekre vonatkozó információkat tartalmaznak. Nincsenek azonban olyan dokumentált vizsgálati eljárások, amelyek az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok hatósági ellenőrzésére vonatkozó információkat és utasításokat tartalmaznának. A meglátogatott megyékben az illetékes hatóságok az általuk végrehajtott hatósági ellenőrzésekről a 882/2004/EK rendelet 9. cikke rendelkezéseinek megfelelően jelentéseket készítenek. 5.2.12. együttműködés Jogi követelmények
Az illetékes hatóságok közötti és az azokon belüli koordináció és
A 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése megköveteli az illetékes hatóságok közötti eredményes és hatékony koordinációt. A 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy ha egy illetékes hatóságon belül egynél több egység jogosult hatósági ellenőrzések végzésére, eredményes és hatékony koordinációt és együttműködést kell biztosítani a különböző egységek között. Megállapítások 2011-ben az MgSzH és az NFH együttműködési megállapodást írt alá arra az esetre, ha megfelelési hiányosságot mutató terméket találnak a piacon, valamint közös laboratóriumi ellenőrzések végzésére. Az auditcsoport bizonyítékot nyert arra, hogy a megyei KH-ÉLBÁI-kat körlevélben tájékoztatták erről. Az MgSzH és a vámhatóság között az élelmiszerimport ellenőrzése terén operatív együttműködés áll fenn. Az MgSzH-ÉTbI intraneten keresztül havonta tájékoztatja a megyei KH-ÉLBÁI-kat és kerületi hivatalokat az élelmiszer-biztonsági jogszabályokról, beleértve az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra és élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó jogszabályokat. Az auditcsoportnak bizonyítékokkal szolgáltak erre vonatkozóan. Az élelmiszer-adalékanyagokról és élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló jogszabályok intranet rendszeren keresztül hozzáférhetők az összes ellenőr számára. Az MgSzH-ÉTbI iránymutatásokat adott ki például a vizsgálatok tervezésével, a mintavétellel, a szankciók kivetésével, az élelmiszer-ipari létesítmények kockázati besorolásával stb. kapcsolatban. 2011 elején a központi illetékes hatóság iránymutatásokat adott ki a műveleti eljárásokkal kapcsolatban, amelyeket 2011 júliusában módosítottak. Elkészítette továbbá az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok vizsgálataira és felülvizsgálatára vonatkozó éves ellenőrzési terveket. Az auditcsoport megjegyezte, hogy nincs iránymutatás az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok ellenőrzésére, sem írásbeli utasítások az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok megfelelőségi nyilatkozatának értékelésére és az élelmiszer-adalékanyagok használatára vonatkozóan. Az egyik meglátogatott megyében a megyei KH-ÉLBÁI és a megyén belüli kerületi hivatalok közötti kommunikáció heti értekezletek formájában zajlott. Ezeken az értekezleteken az új jogszabályokat, a RASFF-on keresztüli értesítéseket és közérdekű problémákat vitattak meg, valamint terjesztették a központi illetékes hatóság által tartott képzésről szóló információt. Az auditcsoportnak bizonyítékot szolgáltattak az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról 2011 októberében tartott továbbképzésről. Következtetések Az illetékes hatóságok bizonyították, hogy az illetékes szervek között megfelelő a kommunikáció. 5.2.13.
Végrehajtási intézkedések
Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 54. cikke megköveteli az illetékes hatóságtól, hogy amennyiben a szabályok be nem tartását állapítja meg, fellépjen annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozó orvosolja a helyzetet.
A 882/2004/EK rendelet 55. cikke kimondja, hogy a tagállamok megállapítják a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügy és az állatok kíméletének védelmével kapcsolatos más közösségi rendelkezések megsértésekor alkalmazandó szankciókat, és minden szükséges intézkedést megtesznek ezek végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Megállapítások Az illetékes hatóságok számára az élelmiszerláncról szóló 2008. évi XLVI. törvény és a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet biztosítja a jogalapot arra, hogy végrehajtási intézkedéseket hozzanak és szankciókat alkalmazzanak a megfelelési hiányosságot mutató termékek tárgyában, beleértve az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat és élelmiszer-adalékanyagokat. Az intézkedések a következők lehetnek: felszólítás helyreállítási intézkedés adott határidőn belüli megtételére, a forgalomba hozatal korlátozása vagy megtiltása, a termék bevonása vagy megsemmisítése, az érintett vállalkozás működésének felfüggesztése, illetve ideiglenes vagy végleges bezárása a megfelelési hiányosság mértékétől függően. Az élelmiszer-ipari vállalkozókat és élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal foglalkozó vállalkozókat írásban értesítik ezen intézkedések kezdeményezéséről. Az auditcsoportnak több olyan végrehajtási intézkedést (pl. szankciót) bemutattak, amelyeket az illetékes hatóságok foganatosítottak a két meglátogatott megyei KH-ÉLBÁI-ban, ezeket azonban sosem alkalmazták az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok hatósági ellenőrzése során. Következtetések A két meglátogatott megyei KH-ÉLBÁI-ban kielégítő rendszer működik annak biztosítására, hogy amennyiben az illetékes hatóság a szabályok be nem tartását állapítja meg, fel lehet lépni annak érdekében, hogy a vállalkozó orvosolja a helyzetet. Ez összhangban áll a 882/2004/EK rendelet 54. cikkével. A 882/2004/EK rendelet 55. cikkével összhangban szabályok vannak érvényben az élelmiszerjog megsértésének szankcionálására. 5.2.14.
Felülvizsgálati eljárások és ellenőrzések
Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy az illetékes hatóságoknak belső ellenőrzéseket kell végezniük vagy végeztethetnek külső ellenőrzéseket is. Az ilyen ellenőrzésekre független ellenőrzésnek kell vonatkoznia, és az előbbieket átlátható módon kell elvégezni. A 8. cikk kimondja, hogy a tagállamoknak eljárások állnak rendelkezésükre a hatósági ellenőrzések hatékonyságának felülvizsgálatára, a helyreállító intézkedések hatékonyságának biztosítására, továbbá szükség esetén a dokumentáció frissítésére. Megállapítások Az MgSzH-ÉTbI belső ellenőrzést végez annak megállapítására, hogy a megyei KH-ÉLBÁI-k a 882/2004/EK rendelet követelményeivel összhangban végzik-e a hatósági élelmiszerellenőrzéseket. Ezek a vizsgálatok kiterjednek az élelmiszer-adalékanyagok ellenőrzésére, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokéra azonban nem. Jelentéseket is készítenek, az
auditcsoport pedig megtekintett egy, az egyik meglátogatott megyében végzett belső ellenőrzésről szóló ilyen jelentést. Kisebb hiányosságokat találtak, és a jelentés nem terjedt ki az élelmiszeradalékanyagok ellenőrzésére. A kerületi hivatalok felügyeletéért a megyei KH-ÉLBÁI-k felelősek, amelyek azt ellenőrzik, hogy az előbbiek hatósági ellenőrzéseiket a központi illetékes hatóság által megadott teljesítménykritériumok és utasítások alapján végzik-e. Általában ezt megfigyelő (közös) vizsgálatokkal valósítják meg. Az eredményekről jelentést küldenek a megyei KH-ÉLBÁI igazgatójának, amely tartalmazza a javasolt helyreállító intézkedéseket. Ismétlődő hiba esetén a megyei KH-ÉLBÁI munkautasításokat dolgoz ki, vagy a felügyelete alatt álló valamennyi kerület számára egyértelmű értelmezést ad a jogi követelményekről. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok ellenőrzésére irányuló tevékenységre azonban ez a rendszer még nem terjed ki. Az MgSzH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóságán belül működő Belső Ellenőrzési Osztály felelős a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdése összefüggésében elvégzett ellenőrzésekért. Az élelmiszer-adalékanyagokkal és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos hatósági ellenőrzések felülvizsgálatára a fenti ellenőrzések még nem terjednek ki. Következtetések A meglátogatott illetékes hatóságoknál a 882/2004/EK rendelet 8. cikkének rendelkezése szerint megfelelő belső felügyeleti eljárások voltak érvényben. Az ellenőrzési rendszer nem terjed ki az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal és élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenységekre, ami azt a kockázatot rejti magában, hogy a vonatkozó követelmények hibás alkalmazását a központi illetékes hatóság nem fedezi fel. 5.3.
ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI RIASZTÁSI RENDSZER
Jogi követelmények A 178/2002/EK rendelet 50. cikke előírja, hogy az élelmiszerekből eredő, az emberi egészséget veszélyeztető, súlyos, közvetlen vagy közvetett kockázatra vonatkozó információt a tagállamoknak az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer (RASFF) keretében haladéktalanul jelenteniük kell a Bizottságnak. A Bizottság 16/2011/EU rendelete az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerre (RASFF) vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról. Megállapítások A RASFF-értesítések magyar kapcsolattartó pontja a MÉBiH. A meglátogatott megyék teljes mértékben ismerték a RASFF-eljárásokat, és bemutatták azok használatát. Az auditcsoport ellenőrzött néhány aktát olyan helyzetekről, amelyekben a Bizottságtól érkezett közlemények intézkedéseket kívántak (RASFF 2011.1193, 2011.0320 and 2011.0301). A megyei tisztviselők megfelelő és gyors vizsgálatokat végeztek. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok ellenőrzésével
kapcsoltban a Bizottsághoz nem érkezett RASFF-értesítés. A központi illetékes hatóság kijelentette, hogy a megyei KH dönti el, hogy (az MgSzH-ÉTbI-n keresztül) értesíti-e a MÉBiH-et a megfelelési hiányosságot mutató eredményekről. Az auditcsoport nem kapott utasítást arra vonatkozóan, hogy a megfelelési hiányosságokat mutató, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszeradalékanyagok esetében melyek a RASFF kapcsolattartó pontja értesítésének kritériumai. Az auditcsoport megjegyezte, hogy amikor a mintavétel jelentős megfelelési hiányosságra utal, az MgSzH-ÉTbI csak a vizsgálati eredményeket kapja meg, amelyeket a laboratórium e-mailen küldd el a mintavétellel kapcsolatos információk nélkül. Ez a helyzet azonban 2011 novemberével megváltozott: az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok megfelelési hiányosságaira utaló vizsgálati eredmények esetén az MgSzH-ÉTbI a mintavétellel kapcsolatos összes információt megkapja. Következtetések A 178/2002/EK rendelet 50. cikkével összhangban a hatásköröket világosan meghatározták, és a RASFF-értesítésekre, valamint a riasztások kezelésére vonatkozó eljárási szabályokat meghatározták. Intézkedéseket hoztak a megfelelő kommunikációs hálózat kialakítására a nemzeti kapcsolattartó pont és az illetékes hatóságok közötti információcsere céljából. Az illetékes hatóságok megfelelő válaszintézkedéseket tettek a RASFF-értesítésekre. 6.
ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK
Összességében az élelmiszer-adalékanyagok hatósági ellenőrzési rendszerét a vonatkozó uniós jogszabályok figyelembevételével alakították ki. Hiányosságok merültek fel azonban a dokumentáció értékelése és az élelmiszer-adalékanyagok felhasználása terén, ami a ellenőrök nem megfelelő képzésének és az írásbeli eljárások és utasítások hiányának tulajdonítható. Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok hatósági ellenőrzési rendszerét 2011-ben hozták létre. Ez nem vonatkozik az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok összes gyártójára. Ez a hiányosság, az írásbeli ellenőrzési eljárások és a speciális képzés hiányával, valamint a ellenőröknek az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok hatósági ellenőrzésével kapcsolatos korlátozott tudásával és tapasztalatával együtt, korlátozza a rendszer eredményességét. 7.
ZÁRÓ ÉRTEKEZLET
2011. november 11-én záró értekezletet tartottak az összes érintett illetékes hatóság képviselőinek részvételével. Ezen az értekezleten az auditcsoport az ellenőrzés legfontosabb megállapításait és előzetes következtetéseit terjesztette elő. A hatóságok egyetértésüket fejezték ki, és megjegyzéseket fűztek a legfontosabb megállapításokhoz és előzetes következtetésekhez. 8.
AJÁNLÁSOK
Az illetékes hatóságokat felszólították, hogy részletezzék azokat a megtett vagy tervezett intézkedéseket – teljesítésük határidejét is megadva – („cselekvési terv”), amelyek célja, hogy az alább felsorolt ajánlásokat az ezen ellenőrzési jelentés készhez vételétől számított huszonöt munkanapon belül teljesítsék. Az illetékes hatóságoknak a következő feladatokat kell teljesíteniük: Szám 1.
Ajánlás Biztosítani kell a hatósági ellenőrzéseket az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok teljes lánca mentén abból a célból, hogy figyelemmel lehessen követni az élelmiszerrel
Szám
Ajánlás érintkezésbe kerülő anyagokat gyártó vagy importáló létesítmények megfelelését az 1935/2004/EK rendelet követelményeinek.
2.
Biztosítani kell, hogy a hatósági ellenőrzéseket végző személyzet a 882/2004/EK rendelet 6. cikkének és II. mellékletének értelmében megfelelő speciális képzésben részesüljenek az élelmiszer-adalékanyagok és élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok hatósági ellenőrzése terén.
3.
Biztosítani kell, hogy a hatósági ellenőrzések a 882/2004/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének e) pontjában meghatározottak szerint megfelelő mértékben terjedjenek ki az írásos anyagok és dokumentumok vizsgálatára, különös tekintettel az élelmiszeradalékanyagok tisztasági követelményeire és az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok megfelelőségi nyilatkozataira.
4.
Biztosítani kell, hogy az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok gyártói a 2023/2006/EK bizottsági rendelet, valamint az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkének előírásai szerint helyes gyártási gyakorlatot alakítsanak ki.
5.
Biztosítani kell, hogy a hatósági ellenőrzések kiterjedjenek a helyes gyártási gyakorlatnak az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokkal foglalkozó létesítményekben történő értékelésére is (2023/2006/EK rendelet), a 882/2004/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének d) pontjának előírásai szerint.
6.
Biztosítani kell, hogy megfelelő, dokumentált vizsgálati eljárás/eljárások álljon/álljanak rendelkezésre, és az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok és élelmiszer-adalékanyagok hatósági ellenőrzését végző személyzetet megfelelő információkkal és utasításokkal lássák el (a 882/2004/EK rendelet 8. cikke).
7.
Folytatni kell az élelmiszer-adalékanyagok fogyasztására vonatkozó nyomonkövetési rendszernek az 1333/2008/EK rendelet 27. cikke értelmében történő kialakítását.
Az illetékes hatóság által az ajánlásokra adott válasz az alábbi linken keresztül érhető el: http://ec.europa.eu/food/fvo/rep_details_en.cfm?rep_inspection_ref=2011-8999
1. MELLÉKLET – JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK Jogszabályi hivatkozás
Hivatalos Lap
Cím
Horizontális jogszabályok 178/2002/EK rendelet HL L 31., 2002.2.1., Az Európai Parlament és A Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog 1–24. o. általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról 882/2004/EK rendelet HL L 165., 2001.4.30., 1. o. Helyesbítés és újbóli közzététel: HL L 191., 2004.5.28., 1. o.
Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről
Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelet HL L 139., 2001.4.30., 1. o. 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az Helyesbítés és újbóli élelmiszer-higiéniáról közzététel: HL L 226., 2004.6.25., 1. o. 16/2011/EK rendelet
HL L 6., 2011.1.11., A Bizottság 16/2011/EU rendelete ( 2011. január 10.) az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási 7–10. o. rendszerre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról
2006/677/EK határozat
HL L 2006.10.10., 23. o.
278., 2006/677/EK: A Bizottság határozata (2006. 15– szeptember 29.) a takarmány- és élelmiszerjognak, illetve az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályoknak való megfelelést igazoló hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján végzett ellenőrzések kritériumait megállapító iránymutatásról
A címkézésről szóló jogszabályok 2000/13/EK irányelv
HL L 109., 2000.5.6., Az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelve (2000. március 20.) az élelmiszerek 29–42. o. címkézésére, kiszerelésére és reklámozására
Jogszabályi hivatkozás
Hivatalos Lap
Cím
vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről Az élelmiszerrel érintkező anyagokról szóló jogszabályok 1935/2004/EK rendelet
HL L 338., Az európai parlament és a tanács 1935/04/EK 2004.11.13., 4–17. o. rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről
1895/2005/EK rendelet
HL L 302., A Bizottság 1895/2005/EK rendelete (2005. 18.) egyes epoxiszármazékok 2005.11.19., 28–32. o. november élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokban és tárgyakban való felhasználásának korlátozásáról
2023/2006/EK rendelet
HL L 2006.12.29., 78. o.
384., A Bizottság 2023/2006/EK rendelete (2006. 75– december 22.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó helyes gyártási gyakorlatról
372/2007/EK rendelet HL L 92., 2007.4.3., A Bizottság 372/2007/EK rendelete (2007. április 2.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen 9–12. o. érintkezésbe kerülő, a fedelek tömítéseiben található lágyítószerek átmeneti kioldódási határértékeinek megállapításáról 282/2008/EK rendelet HL L 86., 2008.3.28., A Bizottság 282/2008/EK rendelete (2008. március 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen 9–18. o. érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagokról és műanyag tárgyakról, valamint a 2023/2006/EK rendelet módosításáról L 135., A Bizottság 450/2009/EK rendelete (2009. május 450/2009/EK rendelet HL az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen 2009.5.30., 3–11. o. 29.) érintkezésbe kerülő aktív és intelligens anyagokról és tárgyakról 78/142/EGK irányelv HL L 44., 1978.2.15., A Tanács irányelve (1978. január 30.) a vinilklorid monomert tartalmazó és élelmiszerekkel 15–17. o. rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
Jogszabályi hivatkozás
Hivatalos Lap
Cím
L 213., A Bizottság irányelve (1980. július 8.) az 80/766/EGK irányelv HL 1980.8.16., 42–46. o. élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak vinil-klorid-monomer szintjének hatósági ellenőrzésére szolgáló közösségi vizsgálati módszer megállapításáról L 167., A Bizottság irányelve (1981. április 29.) az 81/432/EGK irányelv HL 1981.6.24., 6–11. o. anyagokból és tárgyakból élelmiszerbe kerülő vinilklorid hatósági ellenőrzésére szolgáló közösségi vizsgálati módszer megállapításáról L 82/711/EGK irányelv HL 1982.10.23., 30. o.
297., A Tanács 82/711/EGK irányelve (1982. október 26– 18.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak összetevői kioldódásának vizsgálatához szükséges alapvető szabályok megállapításáról
L 84/500/EGK irányelv HL 1984.10.20., 16. o.
277., A Tanács irányelve (1984. október 15.) az 12– élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
L 85/572/EGK irányelv HL 1985.12.31., 21. o.
372., A Tanács irányelve (1985. december 19.) az 14– élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak összetevői kioldódásának vizsgálatához alkalmazandó élelmiszer-utánzó modellanyagok listájának megállapításáról
93/11/EGK irányelv
HL L 93., 1993.4.17., A Bizottság 93/11/EGK irányelve (1993. március 15.) az N-nitrozaminok és N-nitrozálható anyagok 37–38. o. elasztomerből vagy gumiból készült cumik és cumisüvegekből történő kibocsátásáról
2002/72/EK irányelv
HL L 220., A Bizottság 2002/72/EK irányelve az élelmiszerekkel 2002.8.15., 18–58. o. (2002. augusztus 6.) rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról
2011/8/EU irányelv
HL L 26., 2011.1.29., A Bizottság 2011/8/EU irányelve (2011. január 28.) a biszfenol A csecsemőknek szánt cumisüvegekben 11–14. o. való felhasználásának korlátozása tekintetében a 2002/72/EK irányelv módosításáról
Jogszabályi hivatkozás
Hivatalos Lap
Cím
Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló jogszabályok 1333/2008/EK rendelet
HL L 2008.12.31., 33. o.
354., Az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK 16– rendelete (2008. december 16.) az élelmiszeradalékanyagokról
1331/2008/EK rendelet
HL L 354., Az Európai Parlament és a Tanács 1331/2008/EK 2008.12.31., 1–6. o. rendelete (2008. december 16.) az élelmiszeradalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról
94/35/EK irányelv
HL L 237., Az Európai Parlament és a Tanács 94/35/EK 1994.9.10., 3–12. o. irányelve (1994. június 30.) az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről
94/36/EK irányelv
HL L 237., Az Európai Parlament és a Tanács 94/36/EK 1994.9.10., 13–29. o. irányelve (1994. június 30.) az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről
95/2/EK irányelv
HL L 61., 1995.3.18., Az Európai Parlament és a Tanács 95/2/EK irányelve (1995. február 20.) a színezékeken és 1–40. o. édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszeradalékanyagokról
2008/84/EK irányelv
HL L 253., A Bizottság 2008/84/EK irányelve (2008. 2008.9.20., 1–175. o. augusztus 27.) a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagok különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról
2008/128/EK irányelv HL L 6., 2009.1.10., A Bizottság 2008/128/EK irányelve (2008. december 22.) az élelmiszerekben használható 20–63. o. színezékek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról 2008/60/EK irányelv
HL L 158., A Bizottság 2008/60/EK irányelve (2008. június 2008.6.18., 17–40. o. 17.) az élelmiszerekben használható édesítőszerek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról
2. MELLÉKLET – A JELENTÉSBEN HIVATKOZOTT ÚTMUTATÓK Teljes cím
Közzététel helye
Útmutató az élelmiszerjog általános szabályait meghatározó http://ec.europa.eu/food/food/ 178/2002/EK rendelet 11., 12., 14., 17., 18., 19. és 20. cikkének foodlaw/guidance/docs/guida alkalmazásához nce_rev_8_en.pdf