ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

Országos Sportegészségügyi Intézet Dr. Soós Ágnes Fıigazgató 1123 Budapest, Alkotás u. 48 Levelezési cím: 1525 Bp. 114. Pf. 39. e-mail cím: [email protected] Tel.: (1) 488-6111 Fax.: (1)375-3292

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

Hatálybalépés idıpontja: 2009. december 01.

Jóváhagyta: Dr. Soós Ágnes Fıigazgató fıorvos

TARTALOMJEGYZÉK

I. 1. 2. II. III. 1. 1.1. 1.1.1. 1.1.2. 1.2. 1.2.1. 1.2.1.1. 1.2.1.2. 1.2.2. 1.2.2.1. 1.2.2.2. 1.2.3. 1.2.3.1. 1.2.3.2. 1.2.4. 1.2.4.1. 1.2.4.2. 1.2.4.3. 1.2.5. 1.2.5.1. 1.2.5.2. 1.2.5.3. 1.2.6. 1.2.6.1. 1.2.6.2. 1.2.6.3.

Az értékelési szabályzat célja, tartalma Az értékelési szabályzat célja Az értékelési szabályzat tartalma Az értékelés általános szabályai Az értékelés részletes szabályai Az eszközök érékelése Az eszközök érékelésére vonatkozó közös szabályok Az eszközök bekerülési (beszerzési és elıállítási) értéke, fı alkotóelemei, módosító tételei A befektetett eszközök értékelése Az eszközök mérlegtételeinek értékelése Immateriális javak Az immateriális javak bekerülési (beszerzési illetve elıállítási) értéke Az immateriális javak könyvviteli mérlegben szereplı értéke Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési illetve elıállítási) értéke A tárgyi eszközök könyvviteli mérlegben szereplı értéke A befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök bekerülési (beszerzési) költsége A befektetett pénzügyi eszközök könyvviteli mérlegben szereplı értéke Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök értéke Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök könyvviteli mérlegben szereplı értéke Vagyonkezelésbe adott eszközök könyvviteli mérlegben szereplı értéke Készletek A vásárolt új készletek bekerülési (beszerzési) értéke A vásárolt új készletek könyvviteli mérlegben kimutatott értéke A saját termeléső készletek értékelése Követelések könyvviteli mérlegben kimutatott értéke Adósok , vevık minısítésének, értékelésének szempontjai Jogszabályon alapuló jogerıs követelések (adósok) értékelésének elvei Adósok egyszerősített eljárással történı értékelésének szabályai

4 4 4 5 6 6 6 6 10 11 11 11 11 11 11 12 13 13 13 14 14 14 14 14 14 15 15 15 15 17 17 2/25

1.2.6.4. 1.2.6.5. 1.2.6.6. 1.2.6.7. 1.2.7. 1.2.7.1. 2. 2.1. 2.1.1. 2.1.2. 3. 4. IV.

A kisösszegő követelések évvégi meghatározásának elve Vevı követelések dokumentumai, nyilvántartási rendje Adós, vevı követelések behajtása Követelések elismertetésének rendje Pénzeszközök értékelése Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások mérlegben szereplı értéke A források értékelésének általános szabályai A mérlegben szereplı egyes források értékelése Kötelezettségek értékelése (a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek kivételével) Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások mérlegben szereplı értéke Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forint értékének meghatározása Ellenırzés Záró rendelkezések 1. számú melléklet

18 18 19 19 19 20 21 21 21 21 22 23 23 24

3/25

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Az Országos Sportegészségügyi Intézet továbbiakban: (kórház) értékelési szabályzatát a számvitelrıl szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Vhr.) foglaltak, az önkormányzatok ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjérıl szóló 48/2001.(III.27.) Korm. rendelettel módosított 147/1992 (XI.6.) Korm. rendeletben (továbbiakban Korm.r) elıírtak, valamint a számviteli politikában rögzített alapelvek alapján a következık szerint határozom meg: I. AZ ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA

1. Az értékelési szabályzat célja

Az eszközök és források értékelési szabályzatának célja, hogy − a kórház adottságait és sajátosságait figyelembe véve a Sztv., a Vhr. és Korm.r. által biztosított választási lehetıségeket és az értékelés során követendı eljárásokat a kórház vezetıi és szakemberei számára, továbbá a könyvvizsgáló és minden külsı felhasználó számára egyértelmővé tegye, − a Sztv. és a Vhr. által rögzített elıírások alapján meghatározásra kerüljenek azok az értékelési elvek, módszerek, amelyekkel kórházunk az eszközök és források mérlegértékét megállapítja, továbbá −- kerüljenek rögzítésre azok az értékelési szabályok, amelyek alkalmazása - a Sztv., a Vhr. és Korm.r. felhatalmazása alapján – a kórház döntésén alapul. 2. Az értékelési szabályzat tartalma Az értékelési szabályzat a Sztv., a Vhr., a Korm.r. valamint a kórház számviteli politikájának elıírásait figyelembe véve - a következı témákhoz kapcsolódóan tartalmaz elıírásokat: − általános értékelési szabályok, − az eszközök értékelése, → az eszközök bekerülési (beszerzési és elıállítási) értéke, → immateriális javak értékelése, → tárgyi eszközök értékének meghatározása a mérlegben, → többletként fellelt vagyontárgyak értékének meghatározása, → befektetett pénzügyi eszközök értékelése, → a készletek értékelése, 4/25

→ követelések értékelése, = vevık értékelése, = egyéb követelések értékelése, → pénzeszközök értékelése, = forintban lévı pénzeszközök értékelése, → Egyéb aktív pénzügyi elszámolások értékelése − források értékelése, → saját tıke értékelése, = induló tıke értéke, = tıkeváltozás, = értékelési tartalék, → kötelezettségek értékelése, → egyéb passzív pénzügyi elszámolások értékelése.

II. AZ ÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az eszközök és források értékelésénél a számviteli politikában rögzített vállalkozás folytatás elve, az egyedi értékelés, a valódiság és az óvatosság elvét kell alapul venni. Az elızı évi mérlegkészítésnél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást elıidızı tényezık tartósan – legalább egy éven túl – jelentkeznek, és emiatt a változások állandóak, tartósnak minısülnek. Ebben az esetben a változást elıidézı tényezıket és számszerősített hatásukat a kiegészítı mellékletben részletezni kell. Az eszközöket és kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenırizni és egyedenként értékelni kell, kivéve, ha a számviteli politikában rögzített esetekben a csoportos értékelés is megengedhetı. Az egyes mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévı eszközöket érinti, a mérlegkészítés napjáig (január 31.) bekövetkezett és ismertté vált. Az eszközöket bekerülési (beszerzési, illetve elıállítási) értéknél magasabb értéken – kivéve a Vhr. 32. § (7) bekezdésében, valamint a Kórház számviteli politikájában foglalt elıírásokat – nem szabad a mérlegbe felvenni.

5/25

III. AZ ÉRTÉKELÉS RÉSZLETES SZABÁLYAI 1. Az eszközök értékelése 1.1. Az eszközök értékelésére vonatkozó közös szabályok 1.1.1. Az eszközök bekerülési (beszerzési és elıállítási) értéke, fı alkotóelemei, módosító tételei Az eszköz bekerülési (beszerzési, elıállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történı beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítıi tevékenység ellenértékét, díjait, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat, a vámterheket foglalja magában. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi továbbá az eszközök beszerzéséhez szorosan kapcsolódó − az elızetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó (csak tételes!), − a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, − egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (szakértıi díj), − a vásárolt vételi opció díja, − az eszköz beszerzéséhez, elıállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön = felvétele elıtt fizetett bankgarancia díja, = szerzıdésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, = szerzıdés közjegyzıi hitelesítésének díja, = felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, a raktárba történı beszállításig terjedı idıszakra elszámolt (idıszakot terhelı) kamat,

− a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az eszköz üzembe helyezéséig terjedı idıszakra elszámolt (idıszakot terhelı) biztosítási díj, továbbá

− a beruházáshoz, a vagyoni értékő joghoz közvetlenül kapcsolódó devizahitel - az eszköz üzembe helyezéséig terjedı idıszakra elszámolt (idıszakot terhelı) - árfolyam vesztesége, 6/25

− a beruházás tervezés, a beruházás elıkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezı, az elızıekben felsorolt tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésıbb üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történı beszállítás megtörtént, de a számla, a megfelelı bizonylat nem érkezett meg, a fizetendı öszszeget az illetékes hatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerzıdés, piaci információ, jogszabályi elıírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a késıbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani kell. A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része − a levonható elızetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá − az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott elızetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A bekerülési érték részét képezı tételeket (ideértve a számla alapján forintban kiegyenlített importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegnek megfelelı fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történı beszállítás megtörtént, de számla, a megfelelı bizonylat nem érkezett meg, a fizetendı összeget az illetékes adóhatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerzıdés, piaci információ, jogszabályi elıírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a késıbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani kell.

a) A bekerülési érték részét képezı elemek részletes tartalma Belföldrıl történı vásárlás esetén A beszerzési ár megállapításánál a levonható ÁFA nélküli számla szerinti árból kell kiindulni. A le nem vonható ÁFA - függetlenül attól, hogy az eszköz, vagy a Intézet tevékenységének jellege miatt nem von7/25

ható le, - minden esetben része a bekerülési értéknek. Az ellenérték arányában megosztott elızetesen felszámított ÁFA le nem vonható hányada nem része a bekerülési értéknek. A vételárat korrigálni kell a konkrét eszközhöz kapcsolódó engedményekkel és felárakkal. Az utólag, forgalom alapján kapott, nem számlázott engedménnyel a bekerülési értéket nem lehet módosítani. Külföldrıl történı vásárlás esetén Az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintért vásárolt valutában, devizában történik, a számla szerinti – levonható ÁFA-t nem tartalmazó- devizáért, valutáért ténylegesen fizetett forintérték az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke. Saját elıállítású eszközök értéke esetén A kórháznak saját elıállítású eszköze nincs. Tárgyi eszközök között kell elszámolni az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a kórház által biztosított vásárolt anyagok bekerülési értékét. A követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke A követelések fejében átvett eszközöket, ha jogszabály, szerzıdés, megállapodás eltérıen nem rendelkezik, a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni. Térítés nélkül átvett eszköz értéke A térítésmentesen átvett eszközöket az átadó által közölt nyilvántartási értéken, ennek hiányában legfeljebb az eszköz piaci, forgalmi értékén kell a nyilvántartásba felvenni. Az átadó nyilvántartási értékének a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell tekinteni. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadásátvétele azonos felügyeleti szerv alá tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevı szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplı - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejőleg az átvevınek az eszköz átadás idıpontjáig - az átadónál idıarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni. Többletként fellelt, ajándékként, hagyatékként kapott eszköz A térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt eszközöket az állományba vétel idıpontja szerinti piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni.

8/25

A kórház tulajdonába kerülı ill. a tulajdonában lévı ingatlanok és tárgyi eszközök értékelése, ha azok bekerülési értéke nem ismert, értékük meghatározása több értékelési módszerrel történhet, melyek általános szabályai a következık: • A költségalapú érték megközelítés lényege, hogy az ingatlan újraelıállítási költségébıl le kell vonni az idı múlása miatti avulást. • A piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés lényege, hogy már megtörtént, azonos területre vonatkozó konkrét adásvételi ügyletek árainak a vizsgált esetre való kiterjesztésével és összehasonlításával történik a vagyonérték meghatározása az értékmódosító tényezık figyelembevételével.

b) A bekerülési értéket módosító tételek Az a) pontban megjelölt összeget módosítani kell mindazokkal a tételekkel (összegekkel), amelyek az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történı beszállításig felmerültek, és az eszközhöz egyedileg hozzá kapcsolhatók. Az eszköz beszerzéséhez közvetlenül hozzá kapcsolható tételként kell figyelembe venni a következıket: b/1) Az idegenek által végzett szállítási és rakodási tevékenységet a levonható ÁFA nélküli számla szerinti áron, a saját eszközökkel végzett szállítási és rakodási tevékenységet közvetlen költségen. b/2) Az egyedi eszközhöz kapcsolható felárakat, melyek növelik az eszköz értékét, valamint az egyedi eszközhöz kapcsolódó engedményeket, melyek csökkentik a bekerülési értéket. Nem lehet figyelembe venni a nem közvetlenül az eszközhöz kapcsolódó, nem számlázott engedményeket (rabatt, skonto). b/3) A közvetítıi díjakat, bizományi díjakat az eszköz megszerzése érdekében számla alapján fizetett összegeket. b/4) A külföldrıl (import) történı beszerzések esetén felmerülı vámot, vámkezelési díjat a vámhatóság által kivetett összegben. b/5) A beszerzéshez kapcsolódó adókat, fizetendı illetéket abban az esetben, ha azokat a beszerzéskor kell fizetni, illetve ha a számla szerinti ár részét képezik. b/6) A bekerülési érték részét képezı vissza nem igényelhetı ÁFAt. b/7) A tárgyi eszközhöz kapcsolódó alapozási, szerelési költséget, függetlenül attól, hogy azt az intézmény, vagy valamely más vállalkozás végezte. b/8) A tárgyi eszközzel kapcsolatban felmerült üzembe helyezési költséget, a próbaüzemeltetés költségét. 9/25

b/9) Az idıarányosan felmerült biztosítási díjat. Tárgyi eszközök esetében a biztosítási díjat az üzembe helyezésig terjedı idıre kell figyelembe venni a bekerülési értékben. Az üzembe helyezést követıen felmerült biztosítási díjat a dologi kiadások között kell elszámolni. A tárgyi eszköz bekerülési értékének részét képezik a beruházás tervezési, elıkészítési, lebonyolítási, az új technológia elsajátítás (betanítás) díjai, azok közvetlen költségei.

1.1.2. A befektetett eszközök értékelése A befektetett pénzügyi eszközök értékelése

A befektetett pénzügyi eszközök mérleg készítéskori piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, és a tulajdonosi részesedést jelentı befektetésnél korábban már értékvesztés került elszámolásra, akkor az értékvesztés visszaírásával kell növelni a részesedés könyv szerinti értékét, értékhelyesbítés nem számolható el. A piaci érték megállapításáról - az információk pontos megjelölésével eszközönkénti részletezettségben a számviteli politikában foglalt elıírások szerint értékelést kell készíteni. Az értékelés elkészítésének határideje: január 31. Az elkészítéséért a pénzügyi osztályvezetı a felelıs. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök értékhelyesbítése Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök piaci értékét – a számviteli politikában foglaltakat figyelembe véve – a rendelkezésre álló dokumentumok, információk alapján kell meghatározni. Az értékhelyesbítések aktuális összegét minden költségvetési évben (fordulónapon) – egyedi eszközönként – meg kell állapítani. A piaci érték megállapításáról azon szervezet adatszolgáltatása alapján kell eszközönkénti részletezettségben a feljegyzést elkészíteni, akinek üzemeltetésre, kezelésre, vagyonkezelésbe az eszközök átadásra kerültek. A feljegyzés elkészítésének határideje: tárgyévet követı február 10. A feljegyzés elkészítéséért a pénzügyi osztályvezetı a felelıs.

10/25

1.2 Az eszközök mérlegtételeinek értékelése 1.2.1. Immateriális javak 1.2.1.1. Az immateriális javak bekerülési (beszerzési illetve elıállítási) értéke Az immateriális javak bekerülési (beszerzési és elıállítási) értéke a következıkbıl tevıdik össze: a.) A vagyoni értékő jogok bekerülési (beszerzési) értéke a megszerzésükért fizetett összeg. b.) A szellemi termék bekerülési (beszerzési, elıállítási) értéke a beszerzési érték, a Sztv.-ben meghatározott tartalmú ellenérték. Az immateriális javak bekerülési (beszerzési, elıállítási) értékét dokumentálni, bizonylatolni kell.

1.2.1.2. Az immateriális javak könyvviteli mérlegben szereplı értéke Az immateriális javakat a könyvviteli mérlegben nettó értéken - a bekerülési (beszerzési, elıállítási) értéken, valamint a Szt., és a Kórház számviteli politikája alapján megállapított értékcsökkenés különbözeteként - kell szerepeltetni. Az immateriális javakra adott elıleget az átutalt - a levonható elızetesen felszámított forgalmi adót nem tartalmazó - összegben kell kimutatni.

1.2.2. Tárgyi eszközök 1.2.2.1. A tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési illetve elıállítási) értéke A jelen szabályzat III/1.1. pontjaiban leírtakon túl:

− a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerő használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy idıben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendı,

11/25

− a tárgyi eszköznél értéket növelı bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni = a meglevı tárgyi eszköz bıvítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggı munkát, továbbá = az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét kivéve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkát. = ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget. − Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe be kell számítani. − Építési telek (földterület) és rajta lévı épület, építmény egyidejő beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerően nem vesszük használatba (az épület, építmény rendeltetésszerően nem hasznosítható), akkor az épület, építménybeszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit a telek (földterület) értékét növelı beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelı öszszegig. Az ezt meghaladó költségeket a megvalósuló beruházás (az épület, építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni. A tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, elıállítási) értékét dokumentálni, kell. A bekerülési érték dokumentálásáért, bizonylatolásáért a mőszaki osztályvezetı a felelıs.

1.2.2.2. A tárgyi eszközök könyvviteli mérlegben szereplı értéke A tárgyi eszközöket a könyvviteli mérlegben nettó értéken - a bekerülési (beszerzési, elıállítási) érték, valamint a Vhr. alapján megállapított értékcsökkenés különbözeteként - kell szerepeltetni. A beruházásra adott elıleget az átutalt - a levonható elızetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben kell kimutatni.

12/25

1.2.3. A befektetett pénzügyi eszközök 1.2.3.1. A befektetett pénzügyi eszközök bekerülési (beszerzési) költsége A befektetett pénzügyi eszközöket a bekerülési (beszerzési) értékükön kell állományba (nyilvántartásba) venni. A beszerzési érték a megszerzés módjától függıen lehet: − a vételár, − a csereszerzıdés szerinti érték, − a kiváltott követelés könyv szerinti értéke, − a felszámolási javaslat szerinti érték. A gazdasági társaság(ok)ban tulajdoni részesedést jelentı befektetés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) bekerülési (beszerzési) értéke az az összeg, amelyért azt a Kórház megvásárolta. Ha a Kórház a tulajdoni részesedést jelentı részvényekhez, üzletrészekhez, vagyoni betéthez nem vásárlás útján jutott hozzá, akkor a társasági szerzıdésben (alapszabályban) meghatározott alapításkori, tıke emeléskori értéket kell beszerzési értéknek tekinteni, de csak akkor, ha szervezetünk − a pénzbeli betétnek megfelelı eszközöket, valamint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást rendelkezésre bocsátotta, illetve − ezen eszközöket könyveibıl kivezette. A hitelviszonyt megtestesítı (kamatozó) értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a (vételár részét képezı, tovább a kibocsátási okiratban, csereszerzıdésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képezı) (felhalmozott) kamat összegét. A kamat összegét mőködési kiadásként (kamat kiadásként) kell elszámolni. A befektetett pénzügyi eszközök bekerülési (beszerzési) értékét dokumentálni, bizonylatolni kell. A bekerülési (beszerzési) érték dokumentálásáért, bizonylatolásáért pénzügyi osztályvezetı felelıs.

1.2.3.2. A befektetett pénzügyi eszközök könyvviteli mérlegben szereplı értéke A könyvviteli mérlegben a gazdasági társaságban lévı tulajdoni részesedést jelentı befektetést, valamint a hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt bekerülési értéken, illetve a Sztv., és a Kórházunk számviteli politikája 13/25

alapján elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztésének meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyőjtését, az információk feldolgozását, valamint az értékvesztésre illetve annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje: január 31. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért pénzügyi osztályvezetı felelıs. 1.2.4. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök 1.2.4.1. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök értéke Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök értéke a tárgyi eszközök állományba vételekor megállapított - értékcsökkenéssel csökkentett - bekerülési (beszerzési, elıállítási) érték. 1.2.4.2. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök könyvviteli mérlegben szereplı értéke Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközöket a könyvviteli mérlegben nettó értéken - a bekerülési (beszerzési, elıállítási) érték, valamint a Vhr. alapján elszámolt értékcsökkenés különbözeteként kell szerepeltetni. 1.2.4.3. Vagyonkezelésbe adott eszközök könyvviteli mérlegben szereplı értéke A vagyonkezelésbe adott eszközöket a mérlegben nettó értéken – a vagyonkezelési szerzıdésben szereplı érték (bekerülési érték), valamint a Vhr. alapján elszámolt értékcsökkenés különbözeteként – kell a mérlegben kimutatni. Vagyonkezelésbe adáskor az eszközök értékét hivatalos értékbecslés alapján kell megállapítani.

1.2.5. Készletek 1.2.5.1. A vásárolt új készletek bekerülési (beszerzési) értéke A bekerülési (beszerzési) érték fogalmát jelen szabályzat III/1.1. pontja rögzíti részletesen. 14/25

A nyilvántartási értéken való értékeléshez Kórháznak a FIFO elv szerint meghatározott beszerzési ár eljárását alkalmazza. 1. A FIFO módszer a beszerzési áron történı értékelés azon formája, amelynél a zárókészleteket a legutolsó vásárlások alapján kell értékelni. Ez a módszer feltételezi az indokolt fogyasztási / kifogyási / sorrend megtartását. A FIFO módszer alkalmazása során a felhasználás, illetve értékesítés esetén mindig a legrégebben meglévı /legkorábban bekerült / készlet értékét kell kivezetni, így a mérlegben a mérleg fordulónapján meglévı készlet értéket az utolsó beszerzések határozzák meg.

1.2.5.2. A vásárolt új készletek könyvviteli mérlegben kimutatott értéke A vásárolt új (raktáron lévı) készleteket a könyvviteli mérlegben a nyilvántartási értéken kell kimutatni. 1.2.5.3. A saját termeléső készletek értékelése A Kórháznak saját termeléső készlete nincs. 1.2.6. Követelések könyvviteli mérlegben kimutatott értéke A könyvviteli mérlegben követelésként kell kimutatni a jogszabályokban meghatározott és a Kórház által elıírt, de még ki nem egyenlített összegeket (ide értve a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetésébıl származó hátralékot is). A Kórház által teljesített, és az igénybe vevı által szerzıdésekbıl jogszerően eredı, elfogadott, elismert szolgáltatások nyújtásából származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - pénzértékben kifejezett fizetési igényeket, a hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, a tulajdoni részesedést jelentı befektetések értékesítésébıl származó követeléseket, valamint a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket. A könyvviteli mérlegben a követelést az elfogadott, elismert összegben kell kimutatni. A Vhr. 31/A. §-ban foglaltakra tekintettel az adók módjára behajtható köztartozások esetében az értékvesztés összegének megállapítása egyszerősített értékelési eljárással történik. 1.2.6.1. Adósok, vevık minısítésének, értékelésének szempontjai Az adósok, vevık minısítése során vizsgálni kell a következıket: − a vevı, adós jövedelmi helyzetét, 15/25

− fizetıképességét, likviditási gondjainak tartósságát, − a vonatkozó szerzıdés alapján garancia érvényesítésére van-e mód és esély, − csıdeljárást, felszámolási eljárást indítottak-e vele szemben, ha igen, a követelés milyen mértékő kielégítésére lehet számítani. Az adósok és vevık után elszámolható értékvesztést a minısítés vizsgálata, valamint a számviteli politikában meghatározottak szerint és a Vhr. 31/A § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a következıkben felsorolt esetekben kell megállapítani.

Adósok és vevık minısítése Problémamentes adós, vevı

A minısítés kritériuma

Aki fizetési kötelezettségének minden esetben határidıre eleget tett Külön figyelendı Aki fizetési kötelezettséadós, vevı gének a költségvetési évben, és a beszámolókészítés idıpontjáig 90 napon túl nem tett eleget Átlag alatti adós, ve- Aki fizetési kötelezettsévı gének a költségvetési évben, és a beszámolókészítés idıpontjáig 180 napon túl nem tett eleget Kétes adós, vevı Aki fizetési kötelezettségének a költségvetési évben, és a beszámolókészítés idıpontjáig 180-360 napon belül nem tesz eleget. Rossz adós, vevı Aki fizetési kötelezettségének többszöri felszólítás ellenére 360 napon túl nem tett eleget, továbbá valószínősíthetı, hogy kötelezettségét nem tudja teljes egészében kiegyenlíteni.

Elszámolható értékvesztés nincs

nincs

nincs

nincs

A követelés 65 %-a

16/25

A vevıi követelés minısítés határidıre történı elvégzéséért a számviteli csoportvezetı felelıs. Az értékelés alapján történı minısítést évente legalább egyszer a mérlegkészítés idıpontját megelızıen kell elvégezni. 1.2.6.2. Jogszabályon alapuló jogerıs követelések (adósok) értékelésének elvei Abban az esetben, ha vitatott a követelés azaz (adó, illeték, bírság, hatósági díj) nem tekinthetı jogerısnek, akkor a könyvviteli mérlegben nem szerepeltethetı. 1.2.6.3. Adósok egyszerősített eljárással történı értékelésének szabályai Az adók módjára behajtható köztartozások után az értékvesztés összegét legalább negyedévenként meg kell állapítani. Az egyes minısítési kategóriákhoz rendelt, várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatókat a követelés-beszedés eredményeinek elızı évekre vonatkozó tapasztalati adatok alapján kell megállapítani és dokumentálni a következık szerint: •

a besorolásnál figyelembe kell venni a költségvetési év utolsó napján a késedelem napjainak számát a következı bontásban legfeljebb 90 napos, 90-180 napos, 181-360 napos, 360 napon túli;

•

az értékvesztés elszámolása alapjául értékelési (minısítési) lapot kell készíteni, melyet az értékelést végzınek kell írnia,

•

az értékelési lapot jogcímenként (pl adónemenként) kell készíteni,

•

a minısítésnél az adózói státusznak megfelelıen külön kell minısíteni a folyamatos (több éve nyilvántartott) adóst, valamint az egyszeri adóst,

•

az egyes kategóriákhoz rendelt százalékos mutatóknak ki kell fejezni az adós fizetési hajlandóságát, készségét, melyeket évente felül kell vizsgálni.

Egy-egy állománycsoportra az értékvesztés tapasztalati mutatóját – az elızı évi tényleges adatok alapján – a következıképpen kell számítani: 17/25

É tm = 1 −

H ká H ny

Étm = értékvesztés tapasztalati mutató Hká = megtérült hátralékos követelés állomány Hny = hátralékos követelés nyitó állománya A százalékos mutatók kialakításáért a pénzügyi osztályvezetıje felelıs, annak jóváhagyásáért a gazdasági igazgató felelıs.

A minısítés alapját képezı értékelés lapot a szabályzat 1. sz. mellékletét képezı minta alapján kell elkészíteni, adónemenként. 1.2.6.4. A kisösszegő követelések évvégi meghatározásának elve Kisösszegő követelésnek a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értéket tekintjük. A kisösszegő követeléseket bevételi jogcímenként és elıírásonként külön – külön értékeljük. A kisösszegő követelésekbıl a 360 napot meghaladó tartozások után a nyilvántartási érték 65 %-a számolandó el értékvesztésként. 1.2.6.5. Vevı követelések dokumentumai, nyilvántartási rendje Az áruszállítás és szolgáltatás nyújtás elismerése. Szolgáltatásnyújtás esetén: − a megrendelt szolgáltatás teljesítésének igazolása a megrendelésen történik, vagy − számlán igazolják a teljesítést, vagy − a számla külön teljesítés igazolás alapján készül. Áruszállítás esetén : - ha szállítólevéllel történik a kiszállítás, akkor szállítólevél aláírása, vagy - ha az áruval a számlát is viszik, akkor az átvétel igazolás a számlán történik. Követelések nyilvántartása: A követelésekrıl analitikus nyilvántartás kell vezetni, az állományváltozást negyedévenként a számlarendben foglaltak szerint a fıkönyvi könyvelésbe fel kell adni.

18/25

1.2.6.6. Adós, vevı követelések behajtása

Amennyiben az adós fizetési határidıre fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a végrehajtásról szóló, mindenkori érvényes jegyzıi utasításnak megfelelıen kell eljárni. Amennyiben a vevı fizetési kötelezettségének határidıre nem tesz eleget, úgy a negyedév végén fizetési felszólítást kell a részére küldeni. Ha az elsı fizetési felszólítás ellenére sem tesz eleget kötelezettségének, akkor az elsı felszólítást követıen a következı negyedév végéig a Jogi munkatársakhoz kell átadni behajtásra. 1.2.6.7. Követelések elismertetésének rendje A vevı követelésekrıl – akár belföldi, akár külföldi – december 31-i állapot szerint egyenlegközlı levelet küld ki a hivatal, amely alapjául szolgál a mérleg fordulónapi követelés állománynak. A változások az analitikus nyilvántartásnak megfelelıen kerülnek korrigálásra. A fentieken kívül azokat a vevı követeléseket, amelyek összege meghaladja az 500.000 Ft-ot és a kijelölt könyvvizsgáló, a tartozás elismerésérıl szóló visszaigazolást a könyvvizsgáló részére kell megküldetni. 1.2.7. Pénzeszközök értékelése A pénzeszközök állományba vétele forint esetében a befolyt forintértéken, deviza és valuta esetében a napi (teljesítéskori), a számviteli politikában meghatározott árfolyamon történik.

a) Forint pénzeszközök értéke a mérlegben A forint pénzeszközöket év végén a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni. Abban az esetben, ha valamely bankban lévı bankbetét behajthatatlan, hitelezési veszteségként le kell írni, bizonytalanság esetén értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztés elszámolását akkor kell alkalmazni, ha a mérlegkészítéskor ismert információk alapján, a fordulónapon fennálló, mérlegkészítésig be nem folyt bankbetétek várható befolyása kevesebb a könyv szerinti értéknél, és a várható veszteségjellegő különbözet tartós és jelentıs. Az értékvesztés elszámolását követı évek év végi értékelésekor, illetve a bankbetétek befolyásakor, ha a várható megtérülı érték jelentısen meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékvesztést vissza kell írni.

19/25

b) Devizás pénzeszközök értéke a mérlegben Devizás pénzeszközöknél a mérlegben szereplı érték meghatározását a következık szerint kell elvégezni: - meg kell állapítani a devizás pénzeszköz december 31. fordulónapi árfolyamon számított értékét, és ennek, valamint a könyv szerinti értéknek a különbözeteként a pénzeszközök árfolyam-különbözetét, - az összes devizás eszköz – beleértve a pénzeszközöket is – és a devizás forrás értékelésébıl adódó árfolyam-különbözetek összevonásával meg kell határozni az összesített árfolyam-különbözetet, - ha az összevont árfolyam-különbözet a költségvetési szerv számviteli politikájában rögzített értéktıl jelentısen eltér, akkor az árfolyamkülönbözeteket el kell számolni. A devizás tételek összevont értékelése során megállapított árfolyamváltozás elszámolására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje: január hó 31. nap. A devizás tételek összevont értékelése során megállapított árfolyamváltozás elszámolására vonatkozó javaslat elkészítéséért a pénzügyi osztályvezetı felelıs. A devizás tételek összevont értékelése során megállapított árfolyamváltozás elszámolására vonatkozó javaslat jóváhagyására a gazdasági igazgató jogosult. Jelentıs összegőnek kell tekinteni, ha a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor a költségvetési év mérleg-fordulónapjára vonatkozó – a Sztv. 60. %-a szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az értékelés elıtti könyv szerinti értéke közötti különbözet meghaladja az értékelés elıtti könyv szerinti érték 20 %-át, vagy a 100.000 forintot. 1.2.7.1. Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások mérlegben szereplı értéke Az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott aktív pénzügyi elszámolások értékét az állományi számlák - leltárral alátámasztott - év végi záró egyenlegével azonos összegben kell kimutatni.

20/25

2. A források értékelésének általános szabályai A saját tıkét, a tartalékot, a kötelezettséget a mérlegben könyvszerinti értéken kell kimutatni, a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek kivételével. 2.1. A mérlegben szereplı egyes források értékelése 2.1.1. Kötelezettségek értékelése (a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek kivételével) a.) A folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben kell a könyvviteli mérlegben kimutatni: − a fejlesztési hiteleket, − a rövid lejáratú hiteleket. A könyvviteli mérlegben kimutatásra kerülı összeg bizonylata a hitelt folyósító pénzintézetnek a december 31-i állapotra vonatkozó bankkivonata, illetve egyenlegközlı levele. b.) Jellegüknek megfelelıen, ellenırizve, a nyilvántartás szerinti értéken kell a mérlegben kimutatni: − az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket, − az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket. c.) Az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésbıl származó, általános forgalmi adót is tartalmazó, a mérleg fordulónapjáig esedékes kötelezettségeket a szervezetünk által elismert, számlázott öszszegben kell kimutatni mindaddig, amíg az kiegyenlítésre nem került. Nem kell a kötelezettséget a mérlegben kimutatni, ha arról a szállító, szolgáltató írásban lemond, vagy ha a kötelezettség törvényi rendelkezés alapján elévült. d.) A hosszú lejáratú kötelezettségbıl a mérleg fordulónapját követı egy éven belül visszafizetendı törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni. 2.1.2. Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások mérlegben szereplı értéke Az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott passzív pénzügyi elszámolások értékét az állományi számlák - leltárral alátámasztott - év végi záró egyenlegével azonos összegben kell kimutatni.

21/25

3. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forint értékének meghatározása A valutapénztárba bekerülı valutakészletet, a devizaszámlára kerülı devizát, a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerzıdés szerinti teljesítés napjára vonatkozó a folyósító hitelintézet áltat meghirdetett deviza eladási árfolyamával átszámított forintértéken kell a nyilvántartásba venni. A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban lévı valutakészletet, a devizaszámlán lévı devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az értékvesztéssel, valamint a visszaírt értékvesztéssel módosított - minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos középárfolyamra átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérleg-fordulónapi értékelésbıl adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása jelentıs. Ez alól kivétel a forintért vásárolt valuta és deviza, amelyet a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Az elızıekben leírt devizaárfolyam használatáról el kell térni, ha a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján) a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell forintra átszámítani. A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban lévı valutakészletet, a devizaszámlán lévı devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az értékvesztéssel, valamint a visszaírt értékvesztéssel módosított – minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérleg-fordulónapi értékelésbıl adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása jelentıs. Azt, hogy az értékelésbıl adódó különbözet jelentısnek minısül-e a Kórház számviteli politikájában leírtak alapján kell meghatározni. A mérleg-fordulónapi értékelésbıl adódó különbözet megállapítása érdekében a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelését mindenképpen el kell végezni, meg kell állapítani a 22/25

különbözetet (külön a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, külön az ilyen kötelezettségekre)! A valutapénztárban lévı valutakészletnek, a devizaszámlán lévı devizának a költségvetési év mérleg-fordulónapjára vonatkozó értékelése elıtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti – jelentısnek minısített – különbözet: amennyiben összevontan veszteség, egyenlegében az egyéb dologi kiadások között kell árfolyamveszteségként elszámolni, amennyiben összevontan nyereség, egyenlegében az egyéb bevételek között kell árfolyamnyereségként elszámolni. A külföldi pénzértékre szóló követeléseknek, befektetett pénzügyi eszközöknek, értékpapíroknak, illetve kötelezettségeknek a költségvetési év mérleg-fordulónapjára vonatkozó értékelése elıtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti - jelentısnek minısített - különbözetet: amennyiben összevontan veszteség, egyenlegében a saját tıke csökkenéseként kell elszámolni, amennyiben összevontan nyereség, egyenlegében a saját tıke növekedéseként kell elszámolni.

4. Ellenırzés A jelen szabályzatban meghatározott értékelési, értékvesztési feladások és azok visszaírására vonatkozó javaslatok ellenırzéséért a Gazdasági Igazgató felelıs. IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Ezen szabályzat 2009. december 01-én lép hatályba. A szabályzat hatályba lépésével egyidejőleg az elızı Eszközök és források értékelési szabályzata” hatályát veszti.

Dr. Soós Ágnes Fıigazgató fıorvos

23/25

1. sz. melléklet Értékelı (minısítı) lap A 200…... december 31-én késedelmen lévı ……………… adósokról Lejárat: legfeljebb 90 nap Megnevezés

2 Folyamatosan mőködı adósok Felszámolás alatt lévı adós Csıdeljárás alá vont adós Végelszámolás alatt lévı adós Jogutód nélkül megszőnt adós Szüneteltetı vállalkozás Egyéb Összesen:

Bruttó követelés állomány 3

Adatok: ezer forintban! Elızı Elszámol- Értékvesztésévi muható érsel csökkentató %- tékvesztés tett követea lésállomány 4 5=(3X4) 6=(3-5)


Elızı Elszámolévi muható értató %- tékvesztés a 4 5=(3X4)

Lejárat: 91-180 nap Megnevezés


Értékvesztéssel csökkentett követelésállomány 6=(3-5)

24/25

Lejárat 181-360 nap Megnevezés



Elızı Elszámolévi muható értató %- tékvesztés a 4 5=(3X4)



Elızı Elszámolható érévi mutató %- tékvesztés a 4 5=(3X4)


Lejárat 360 napon túli Megnevezés

2 Folyamatosan mőködı adósok Felszámolás alatt lévı adós Csıdeljárás alá vont adós Végelszámolás alatt lévı adós Jogutód nélkül megszőnt adós Szüneteltetı vállalkozás Egyéb Összesen: Mindösszesen:

25/25

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents