Építész osztatlan ötéves szak

Építész osztatlan ötéves szak

BME Építészmérnöki Kar


Budapest, 2006. december

1



Tartalomjegyzék I.

Adatlap 3 Mellékletek: az Egyetemi Tanács határozata 4 Az alapszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás 5 Szándéknyilatkozat megnevezett oktatóknak a jelzett módon való foglalkoztatásáról 7 Az intézményvezet4 nyilatkozata a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitásról 7 II. A szakindítási kérelem indoklása A képzési kapacitás bemutatása 8 III. A mesterképzési szak tanterve (és a tantárgyi programok leírása) 10 IV. A képzés személyi feltételei IV/1. A szakfelel4s, a szakirány felel4sök és a záróvizsgatárgyak felel4sei IV/2. Tantárgylista – tantárgyak felel4sei, oktatói V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei

2



I. Adatlap 1. A kérelmez4 fels4oktatási intézmény neve, címe: Budapesti M:szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 1111 Budapest, M:egyetem rkp.3. 2. Kari tagozódású fels4oktatási intézmény esetén a képzésért felel$s kar megnevezése: Építészmérnöki Kar 3. Az indítandó mesterszak megnevezése: építész (osztatlan ötéves) 4. Az oklevélben szerepl4 szakképzettség megnevezése: építészmérnök (MSc) 5. Az indítani tervezett szakirány(ok) megnevezése építész tervez4 szakirány szerkezeti szakirány 6. A képzési id4; • a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 10 félév, 300 kredit • az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaid4n) belül a tanórák (kontaktórák) száma: 4200 (félévenként 14 oktatási héttel számolva) • a szakmai gyakorlat id4tartama és jellege: 4 hét építéshelyi és 8 hét tervez4irodai gyakorlat 7. A szak indításának tervezett id$pontja: 2006. szeptember 8. A szakért felel$s oktató megnevezése és aláírása:

Dr. Becker Gábor egyetemi tanár 9. Dátum, és az intézmény felel$s vezet$jének megnevezése és cégszer1 aláírása Budapest, 2006. december

Dr. Becker Gábor dékán

Dr. Molnár Károly rektor

10. Az adatlap mellékletei; • Az intézményi tanács támogató javaslata • A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás 3



II. A szakindítási kérelem indoklása A képzési kapacitás bemutatása 1. A szak képzési és kutatási el$zményei az intézményben Hazánkban legrégebb óta és a közelmúltig egyedül a Budapesti M:szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán folyt építészmérnök képzés. A jogel4d József Nádor M:egyetemen 1871-ben indult meg oktatás az Építészeti és Mérnöki Osztályon, az els4 oklevelet 1875-ben adták ki. Az építészképzés kezdeteit a 19. századvég kimagasló alkotói, Budapest városképének kialakítói, mint pl. Steindl Imre (a Parlament tervez4je), Hauszman Alajos (a Királyi Vár új szárnyai és a M:egyetem épületeinek tervez4je) és Schulek Frigyes (a Mátyás templom és a Halászbástya mestere) határozták meg. Szinte minden jelent4s magyar építész a nagy hagyományokkal rendelkez4 Karunkon végzett. Itt tanít (oktatóként vagy óraadóként) az ország építészeinek színe-java, aktív egyetemi tanáraink között jelenleg 3 Kossuth-díjas építész található. A nagy építészek mellett a m:szaki tudományok kiváló m:vel4i és neves tanáregyéniségei is kivették szerepüket az oktatásból: Czakó Adolf, Csonka Pál, Pelikán József, Gábor László, stb. Jelenleg is két m:szaki területen tevékenyked4 egyetemi tanárunk akadémikus. 2. Az új típusú szakon végz4k iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehet4ség szerinti bemutatásával/dokumentálásával Az építészmérnöki diplomával rendelkez4k igen sok területen helyezkedhetnek el: els4sorban építész tervez4ként, településtervez4ként, szerkezettervez4ként, e mellett ingatlanfejleszt4ként, beruházóként, a kivitelezési munka irányítójaként, m:szaki ellen4reként; a közigazgatásban-államigazgatásban igazgatási és hatósági munkakörben; épít4ipari termékeket gyártó-forgalmazó, épít4ipari szolgáltató cégeknél, ingatlanpiaci és biztosítási szakemberként, a m:emlékvédelemben, épületfenntartási és felújítási területen és még számos munkakörben. A felsorolt területeken az ország egész területén jelent4s igény van diplomával rendelkez4 szakemberekre. A BME által végzett követéses felmérések azt mutatják, hogy az építészmérnöki diplomával rendelkez4 frissen végzettek túlnyomó része azonnal (1-2 hónapon belül), de mindegyikük fél éven beül el tud helyezkedni a saját szakmájában. Mivel a szakma különböz4 területein számos munkakört alacsonyabb (technikum, f4iskola, stb.), ill. nem szakirányú végzettséggel rendelkez4k töltenek be, jelent4s tartalék van még a meglév4 munkakörök min4ségi cseréjével járó elhelyezkedési lehet4ségekben is. 3. A kiemelked4 képesség: hallgatók alkalmasságát figyel4, azt el4mozdító, „tehetséggondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása A BME Építészmérnöki Karát az évszázados hagyományokon túl jelent4s szellemi kapacitást jelent4 oktatói állománya is determinálja a kiemelked4 tehetségekkel való foglalkozásra. Célkit:zésünk, hogy a Karról kerüljenek ki az ország legjobban képzett építészei-építészmérnökei. Ezért továbbra is jelent4s súlyt helyezünk –m:vészeti és m:szaki téren egyaránt – az elméleti alapokra és a magas színvonalú tervezés-oktatásra. A képzés 4



jelenlegi formája a hallgató oktatásba való belépést4l folyamatosan a tehetséggondozásra épül. A két szakirány lehet4vé teszi, hogy mind az építészeti tervezés, mind a m:szaki területek iránt érdekl4d4 hallgatók magas szint: képzést kapjanak. A komplex tervezési feladatok és a diplomaterv készítése során a hallgató az érdekl4désének megfelel4 területen önálló feladat készítésével mélyülhet el a szakma egy speciális részében. Oktatási programunk önmagában biztosítja, hogy a képzésben résztvev4 hallgatók tanulmányaik elvégzése után képesek legyenek bekapcsolódni a már meglév4 és az általunk indítani tervezett posztgraduális képzésekbe. A képzést kiegészítik a TDK munkák: a hallgatók mind m:szaki, mind m:vészeti területen további alkotó jelleg: szakmai tevékenységet folytathatnak oktatóik támogatásával-irányításával. 4. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehet4ségének bemutatása Az osztatlan 5 éves építész MSc szak célja olyan okleveles építészmérnökök képzése, akik képesek arra, hogy ellássák a település- és területrendezés, általában az épített környezet alakításának valamennyi építészeti és építési feladatát, ezen belül elvégezzék épületek, épületegyüttesek építészeti- és szerkezettervezési feladatait, megtervezzék, megszervezzék, irányítsák és ellen4rizzék ezek építését, épületfenntartási- és felújítási feladatokat végezzenek el, m:emlékvédelmi feladatokat lássanak el, képzettségüknek megfelel4 elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytassanak, ellássák szakterületükön az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását. A külön jogszabályokban el4írt szakmai gyakorlat után különféle szakterületekre szóló tervez4i jogosultságot kapjanak. A képzésben résztvev4k a szakon belül egy konkrét szakmai területen feladatok önálló megoldására készülnek fel, és képessé válhatnak a szakra épül4 PhD és DLA képzésben való részvételre. A szakra épül4 PhD és DLA iskolák az Építészmérnöki Karon akkreditált formában már m:ködnek. 5. A fels4oktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési ágban, illetve szakon; a tervezett hallgatói létszám (képzési formánként bemutatva) Az Építészmérnöki Karon évek óta kb. 240 államilag finanszírozott, és 20-30 költségtérítéses (részben másoddiplomás) építészmérnök hallgató kezdi meg nappali tagozaton a tanulmányait. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a Kar rendelkezésére álló infrastruktúra és oktatói állomány ekkora létszámú hallgatóság oktatására megfelel4. 6. Intézményi képzési el4zmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása (a korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés) A képzés bizonyos tartalmi és metodikai változtatásokkal lényegében a hagyományos 5 éves építészmérnök-képzés jogutódja, ami els4sorban tervezési feladatok ellátására képez. 7. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében (el4zményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek) A képzés 5 éves, el4zményként elfogadható alapszak nem értelmezhet4.

5



III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv szakirányok, azok bemutatása, kredit-tartalma Szakmai gyakorlat: 4 hét építés helyszíni, 8 hét tervez4irodai komplex gyakorlat. 3. Kompetenciák A képzés célja olyan építészmérnökök képzése, akik képesek arra, hogy ellássák a település- és területrendezés, általában az épített környezet alakításának valamennyi építészeti és építési feladatát, ezen belül elvégezzék épületek, épületegyüttesek építészeti és szerkezettervezési feladatait, megtervezzék, megszervezzék, irányítsák és ellen4rizzék ezek építését, épületfenntartási és -felújítási feladatokat végezzenek, m:emlékvédelmi feladatokat lássanak el, képzettségüknek megfelel4 elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytassanak, ellássák szakterületükön az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását, továbbá alkalmasak legyenek tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására. a) A mesterképzési szakon szerezhet4 ismeretek: - az építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó m:vészetek, technológiák és tudományok ismerete, (Építészettörténet 1-6., M:emlékvédelem, M:vészettörténet, Magyar építészettörténet 1-2.,) - az emberek és az épületek, az épületek és a környezet közötti kapcsolatok ismerete, valamint annak a szükségszer:ségnek a megértése, hogy az épületeket és a közöttük lév4 teret az emberi igényekhez és mértékekhez kell igazítani, (Bevezetés az építészetbe, Építészet alapjai, Lakóépülettervezés 1-2., Középülettervezés 1-2., Munkahelyek építészete 1-2., Várostervezés 1-2., Tervezés módszertan, Tervezéselmélet) - a tervezési feladatok elvégzéséhez szükséges írásos dokumentumok megfogalmazásának képessége, a tervezéshez szükséges vizsgálatok elvégzési módszereinek ismerete, (tervezési tárgyak) - a tartó- és épületszerkezet-tervezés, a kivitelezés, az épülettervezéssel összefügg4 mérnöki problémák, valamint az elterjedt szerkezeti anyagok ismerete,(Bevezetés a tartószerk.tervezésbe, Statika, Szilárdságtan 1-2.,Tartószerkezetek modelezése, Különleges tartószerkezetek, Vasbeton tartók, Acél és fatartók, Épületszerkezettan bevezet4, épületszerkezettan 1-8., Építéskivitelezés 1-5.) - az épületszerkezetek, épületfizikai problémák, és az épületek funkciói összefüggéseinek ismerete; az egészséges, komfortos és a környezeti hatások ellen védelmet nyújtó körülmények kialakításához szükséges ismeretek, (Épületszerkezettan bevezet4, épületszerkezettan 1-8., Épületfizika, Épületgépészet 1-2., Komplex tervezés 1-3.) - az épületmegvalósítási folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához, követéséhez és ellen4rzéséhez szükséges m:szaki, gazdasági, min4ségügyi, jogi ismeretek és azok együttes alkalmazása, (Építéskivitelezés 1-5., Mikroökönómia, Makroökonómia, Építésgazdaságtan, Építési jog) - a tervez4i elképzelések épületekké formálásában résztvev4 társszakmák, szervezetek, az építési jogszabályok, hatósági eljárások megfelel4 ismerete ahhoz, hogy a koncepciótervb4l minden szükséges információt tartalmazó teljes kiviteli tervdokumentáció készüljön, (tervezési tárgyak, Kiskomplex, Komplex tervezés1-3.) - alapvet4 hardver és szoftver ismeretek, számítógép és mérnöki programok kezelése, legalább egy CAAD program felhasználói szint: alkalmazása, (Építész informatika 1-3.) 6



- a környezetvédelem, a min4ségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelel4sség, a munkahelyi egészség és biztonság, a m:szaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvet4 ismeretei, (Építéskivitelezés 1-5., Mikroökönómia, Makroökonómia, Építésgazdaságtan, Építési jog) - alapvet4 kommunikációs ismeretek, beleértve legalább egy idegen nyelven a m:szaki dokumentáció megértését is. (tervezési tárgyak, Kiskomplex, Komplex tervezés1-3., Diplomatervezés)

7



IV. A képzés személyi feltételei 1. A szakfelel s, a szakirány felel sök és a záróvizsgatárgyak felel sei Felel4sök neve és a felel4sségi típus ( szf: szakfelel s, szif: szakirányfelel s, zvf: záróvizsgatárgy felel4s) Becker Gábor szf, zvf

Tudományos fokozat /cím

Munkakör

Munkaviszony típusa

Hány alapszak felel4se

Dr. habil

egy. tan.

T

2

Hány tantárgy felel4se a szakon / az intézményben 3

Cságoly Ferenc

szif, zvf

DSc

egy. tan.

T

2

Domokos Gábor

szif, zvf

akadémikus

egy. tan.

T

2

zvf zvf

CSc

egy. tan.

T

5

Dr.

egy. doc.

T

4

Mez4s Tamás Gyulai Judit

2. Tantárgylista – tantárgyak felel sei, oktatói A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

Tud. fok. /cím

A tantárgy oktatói Munka-kör MunkaA Gyakorl viszony tantárgy ati típusa el4adója foglalko I/N zást tart I/N

Hány tantárgy felel4se a szakon / az intézményben

Szoboszlai Mihály

PhD

egy. doc.

T

I

N

4

Ábrázoló geometria 2 Szoboszlai Mihály Bevezetés a Kollár László tartószerkezet-tervezésbe Bevezetés az építészetbe Benk4 Melinda

PhD

egy. doc.

T

I

N

4

akad.

egy. tan.

T

I

I

4

PhD

egy. adj.

T

I

N

4

Bevezetés az épületszerkezettanba

Vörös Ferenc

DLA, Dr. hab

egy. tan.

T

I

I

1

Építész informatika 1

Ledneczki Pál

PhD

egy. doc.

T

I

I

1

Építész informatika 2

Szoboszlai Mihály

PhD

egy. doc.

T

I

N

4

Épületfizika

Zöld András

DSc.

egy. tan.

T

I

I

1

Matematika E1

Barabás Béla

PhD

egy. doc.

T

I

I

2

Matematika E2

Barabás Béla

PhD

egy. doc.

T

I

I

2

Statika

Domokos Gábor

akad.

egy. tan.

T

I

N

2

Szilárdságtan 1

Sajtos István

PhD

egy. doc.

T

I

N

2

Szilárdságtan 2 Az építészet kezdetei, népi építészet (Éptört.1) Építésgazdaságtan Építéskivitelezésszervezés 1 Építéskivitelezésszervezés 2 Építéskivitelezésszervezés 3 Építész informatika 3

Domokos Gábor

akad.

egy. tan.

T

I

N

3

Istvánfi Gyula

Dr.hab

egy. tan.

T

I

N

1

Mályusz Levente

PhD

egy. doc.

T

I

N

1

Gyulay Judit

Dr.

egy. doc.

T

I

N

4

Gyulay Judit

Dr.

egy. doc.

T

I

N

4

Vattai Zoltán

PhD

egy. doc.

T

I

N

1

Szoboszlai Mihály

PhD

egy. doc.

T

I

N

4

Építészet alapjai

Varga Tamás

DLA

egy. doc.

T

I

I

3

Építészettörténet 2

Mez4s Tamás

CSc

egy. tan.

T

I

N

5


Krähling János

CSc

egy. doc.

T

N

N

5

Ábrázoló geometria 1

szak mai

alapozó tárgya k

Oktató neve (A tantárgy blokkjában els ként a tantárgy felel sét tüntessék fel)

8

Építész osztatlan ötéves szak A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

Oktató neve (A tantárgy blokkjában els ként a tantárgy felel sét tüntessék fel)


Krähling János


Kalmár Miklós

Épít4anyagok

Józsa Zsuzsanna

Épületgépészet 1

Majoros András

Épületgépészet 2

BME Építészmérnöki Kar Tud. fok. /cím

CSc

A tantárgy oktatói Munka-kör MunkaA Gyakorl viszony tantárgy ati típusa el4adója foglalko I/N zást tart I/N


egy. doc.

T

I

N

5

PhD

egy. doc.

T

I

N

5

PhD

egy. doc.

T

I

I

3

PhD

egy. tan.

T

I

Kontra Jen4

PhD

egy. doc.

T

I

N

1

Épületszerkezettan 1

László Ottó

CSc

egy. tan.

T

I

N

1


Korom Pál

PhD

egy. doc.

T

I

I

1


Becker Gábor

Dr., habil

egy .tan.

T

I

I

3


J. Koronkay Andrea

PhD

egy. doc.

T

I

I

1

Középülettervezés 1

Cságoly Ferenc

DSc

egy. tan.

T

I

N

2

Középülettervezés 2

Balázs Mihály

DLA

egy. doc.

T

N

I

1

Lakóépülettervezés 1

Perényi Tamás

DLA

egy. doc.

T

I

N

4

Lakóépülettervezés 2 Magyar építészettörténet 1 Magyar építészettörténet 2 Munkahelyek építészete 1 Munkahelyek építészete 2 Rajz 1

Perényi Tamás

DLA

egy. doc.

T

I

I

4

Krähling János

CSc

egy. doc.

T

I

N

5

Kalmár Miklós

PhD

egy. doc.

T

I

N

2

Koris János

DLA

egy. doc.

T

I

N

4

Koris János

DLA

egy. doc.

T

I

I

4

Tari Gábor

PhD

egy. adj.

T

N

I

5/2

Rajz 2

Tari Gábor

PhD

egy. adj.

T

N

I

5/2

Rajz 3

Tari Gábor

PhD

egy. adj.

T

N

I

5/2

Rajz 4

Tari Gábor

PhD

egy. adj.

T

N

I

5/2

Rajz 5 Tartószerkezetek modellezése Térkompozíció

Tari Gábor

PhD

egy. adj.

T

N

I

5/2

Sajtos István

PhD

egy. doc.

T

I

I

3

Fejérdy Péter

DLA

egy. adj.

T

N

I

5

Tervezésmódszertan

Cságoly Ferenc

DSc

egy. tan.

T

I

N

2

Városépítészet 1

Locsmándi Gábor

PhD

.egy. doc.

T

I

N

4

Városépítészet 2

Pálfy Sándor

DLA

egy. tan.

T

I

N

4

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

Acél/fa tartók E Építéskivitelezésszervezés 4

1

A tantárgy oktatói Oktató neve (A tantárgy blokkjában els4ként a tantárgy felel4sét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munkakör Munkaviszony típusa

A Gyakorlati Hány tantárgy foglalkozást tantárgy el4adója tart I / N felel4se a I/N szakon / az intézmény ben

Armuth Miklós

PhD

egy. doc.

T

I

I

1

Gyulay Judit

Dr.

egy. doc.

T

I

N

4

9





Tud. fok. /cím



Építéskivitelezésszervezés 5 Építészettörténet 6

Gyulay Judit

Dr.

egy. doc.

T

I

N

4

Mez4s Tamás

CSc

egy. tan.

T

N

N

5

Épít4anyagok 2

Józsa Zsuzsanna

PhD

egy. doc.

T

I

I

3

Épít4anyagok 3

Józsa Zsuzsanna

PhD

egy. doc.

T

I

I

3


Petró Bálint

DSc

egy. tan.

T

I

I

2


Petró Bálint

DSc

egy. tan.

T

I

I

2

Épületszerkezettan 6S

Becker Gábor

Dr.habil

egy. tan.

T

I

N

3


Hunyadi Zoltán

CSc

egy. doc.

T

I

I

1


Becker Gábor

Dr.habil

egy. tan.

T

I

N

3

Geodézia Különleges tartószerkezetek T Különleges tartószerkezetek S

Ádám József

akad.

egy. tan.

T

I

N

1

Kollár László

akad.

egy. tan.

T

I

I

4

Kollár László

akad.

egy. tan.

T

I

I

4

M:vészettörténet 1

Simos Mariann

CSc

egy. doc.

T

N

N

2

M:vészettörténet 2 Rajz 6

Mez4s Tamás

CSc

egy. tan.

T

N

N

5

Molnár Csaba

DLA

egy. adj.

T

N

I

5

Rajz 7

Molnár Csaba Balogh Balázs

DLA DLA, Dr.habil DLA, Dr.habil DSc DLA akad. DLA

egy. adj. egy. tan.

T T

N N

I I

5 5/10

egy. tan.

T

N

I

5/10

egy. tan. egy. doc. egy. tan. egy. adj.

T T T T

I I I N

I I I I

1 1 4 2

DLA

egy. doc.

T

I

N

4

DLA

egy. doc.

T

I

I

4

Locsmándi Gábor

PhD

egy. doc.

T

I

N

4

Major György

DLA

egy. doc.

T

n

i

2

Varga Tamás

DLA

egy. doc.

T

I

I

3

Koris János

DLA

egy. doc.

T

I

I

4

Locsmándi Gábor

PhD

egy. doc.

T

I

N

4

Major György

DLA

egy. doc.

T

N

I

2

Varga Tamás

DLA

egy. doc.

T

I

I

3

Vasáros Zsolt

DLA

egy. adj.

T

I

I

1

Locsmándi Gábor

PhD

egy. doc.

T

I

N

4

Fejérdy Péter

DLA

egy. doc.

T

I

I

5

Rajz 8 Balogh Balázs Rajz 9 Talajmechanika-alapozás Tervezés elmélet Vasbeton tartók Kiskomplex T – Közép Tsz.

Farkas József Kapitány József Kollár László Sugár Péter

Kiskomplex T – Lakó Tsz. Perényi Tamás Kiskomplex T – Ipar Tsz. Koris János Kiskomplex T – Urb. Tsz. Tanszéki terv (Bels4ép.) Közép Tsz. Tanszéki terv (Bels4ép.) – Lakó Tsz. Tanszéki terv (Bels4ép.) – Ipar Tsz. Tanszéki terv (Bels4ép.) – Urb. Tsz. Tanszéki terv (Körny.terv) Közép Tsz. Tanszéki terv (Körny.terv) – Lakó Tsz. Tanszéki terv (Körny.terv) – Ipar Tsz. Tanszéki terv (Körny.terv) – Urb. Tsz. Komplex tervezés T1Közép.Tsz.

10




Komplex tervezés T2Közép Tsz. Komplex tervezés S1Közép Tsz. Komplex tervezés S2Közép Tsz. Komplex tervezés S3Közép Tsz. Komplex tervezés T1Urban. Tsz. Komplex tervezés T2Urban. Tsz. Komplex tervezés S1Urban. Tsz. Komplex tervezés S2Urban. Tsz. Komplex tervezés S3Urban. Tsz. Komplex Tervezés T1Lakó Tsz. Komplex Tervezés T2Lakó Tsz. Komplex Tervezés S1Lakó Tsz. Komplex Tervezés S2Lakó Tsz. Komplex Tervezés S3Lakó Tsz. Komplex Tervezés T1Ipari Tsz. Komplex Tervezés T2Ipari Tsz. Komplex Tervezés S1Ipari Tsz. Komplex Tervezés S2Ipari Tsz. Komplex Tervezés S3Ipari Tsz. Komplex Tervezés T1Éptört. Tsz. Komplex Tervezés T2Éptört. Tsz. Komplex Tervezés S1Éptört. Tsz. Komplex Tervezés S2Éptört. Tsz. Komplex Tervezés S3Éptört. Tsz. Komplex Tervezés T1Rajzi Tsz. Komplex Tervezés T2Rajzi Tsz. Komplex Tervezés S1Rajzi Tsz.


Fejérdy Péter Sugár Péter

Tud. fok. /cím

DLA DLA



egy. doc.

T

I

I

5

egy. adj.

T

N

I

2

Fejérdy Péter

DLA

egy. adj.

T

I

I

5

Fejérdy Péter

DLA

egy. adj.

T

I

I

5

Pálfy Sándor

DLA

egy. tanár

T

I

I

4

Pálfy Sándor

DLA

egy. tanár

T

I

I

4

Benk4 Melinda

PhD

egy. adj.

T

I

I

4

Benk4 Melinda

PhD

egy. adj.

T

I

I

4

Benk4 Melinda

PhD

egy. adj.

T

I

I

4

Vincze László

DLA

egy. doc.

T

I

I

5

Vincze László

DLA

egy. doc.

T

I

I

5

Vincze László

DLA

egy. doc.

T

I

I

5

Vincze László

DLA

egy. doc.

T

I

I

5

Vincze László

DLA

egy. doc.

T

I

I

5

Dobai János

DLA

egy. doc.

T

I

I

5

Dobai János

DLA

egy. doc.

T

I

I

5

Dobai János

DLA

egy. doc.

T

I

I

5

Dobai János

DLA

egy. doc.

T

I

I

5

Dobai János

DLA

egy. doc.

T

I

I

5

Kalmár Miklós

PhD

egy. doc.

T

I

N

5

Kalmár Miklós

PhD

egy. doc.

T

I

N

5

Simos Mariann

CSc

egy. doc.

T

N

N

2

Mez4s Tamás

CSc

egy. tan.

T

N

N

5

Mez4s Tamás

CSc

egy. tan.

T

N

N

5

Balogh Balázs

DLA, Dr.habil DLA, Dr.habil DLA

egy. tan.

T

N

I

5/10

egy. tan.

T

N

I

5/10

egy. adj.

T

N

I

5

Balogh Balázs Molnár Csaba

11



A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI


ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

Komplex Tervezés S2Rajzi Tsz. Komplex Tervezés S3Rajzi Tsz. DiplomatervezésKözép.Tsz. DiplomatervezésUrban.Tsz. Diplomatervezés - Ipari Tsz. Diplomatervezés - Lakó Tsz. Diplomatervezés – Éptört. Tsz. Diplomatervezés - Rajzi Tsz.

Tud. fok. /cím



Molnár Csaba

DLA

egy. adj.

T

N

I

5

Molnár Csaba

DLA

egy. adj.

T

N

I

5

Lenzsér Péter

DLA

egy. doc.

T

N

I

1

Pálfy Sándor

DLA

egy. tan.

T

I

N

4

Lázár Antal

DLA

egy. tan.

T

N

I

1

Perényi Tamás

DLA

egy. doc.

T

I

I

4

Kalmár Miklós

PhD

egy. doc.

T

I

N

5

Balogh Balázs

DLA, Dr.habil

egy. tan.

T

N

I

5/10

EGYÉB GAZDASÁGI

A tantárgy oktatói

ÉS HUMÁN ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

Építési jog E Filozófia Makroökonómia Mikroökonómia Település- és városszociológia

Oktató neve (A tantárgy blokkjában els4ként a tantárgy felel4sét tüntessék fel) Bankó Sándor Margitay Tihamér Meyer Dietmar Meyer Dietmar Csizmady Adrienne

Tud. fok. /cím

Dr. CSc CSc CSc PhD


egy. adj. egy. tan. egy. tan. egy. tan. egy. doc.

T T T T T

A Gyakorlati tantárgy foglalkozást el4adója tart I / N I/N I I I I I


N N N N N

Tudományos fokozat / cím: PhD vagy CSc, DSc, akadémikus. (2006. december 31-ig a dr. univ cím a tudományos fokozatot kiváltja). Munkakör: (egyetemi / f4iskolai) tanár, egy. doc., adjunktus, tanársegéd; tudományos (f4)munkatárs; egyéb Munkaviszony típusa: Teljes munkaid4ben foglalkoztatott határozott vagy határozatlan idej: munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony – T Egyéb (részmunkaid4ben foglalkoztatott, megbízási szerz4désessel foglalkoztatott, stb.) – E

12

1 2/4 2/4 2/4 1/2



V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei 1. Országosan elismert tudományos m1hely vagy együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvet4 K+F / m:vészeti terület bemutatása A BME Építészmérnöki Karán a képzés sajátosságának megfelel4en (a m:szaki és a m:vészeti jelleg: terület 50-50%-os megoszlása) jelent4s építészeti tanáregyéniségek és m:szaki szakemberek oktatnak. Itt tanít (oktatóként vagy óraadóként) az ország építészeinek színe-java, aktív egyetemi tanáraink között jelenleg 3 Kossuth-díjas építész található. A képzés jellegéb4l adódóan számos képz4m:vész – grafikus és fest4 – is oktat pl. a Rajzi Tanszéken. A nagy építészek mellett a m:szaki tudományok kiváló m:vel4i és neves tanáregyéniségei is képviselve vannak. M:szaki területen dolgozó munkatársaink szinte minden jelent4s magyar beruházás tervezésében valamilyen formában részt vesznek. Jelent4s kutatásokat folytató szakmai m:helyek is kialakultak: jelenleg is két m:szaki területen tevékenyked4 egyetemi tanárunk akadémikus. Például a kompozit anyagú szerkezetek méretezésér4l szóló, világviszonylatban ismert szakkönyv egyik társszerz4je a kar tanára, és a szerkezeti mechanika több biológiai és nanotechnológiai alkalmazásáról is születtek a karon nemzetközi publikációk. 2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra 2.1 A BME 9 db 300-600 f4s el4adó teremmel, 19 db 121-250 f4s el4adó teremmel és 176 db 12-120 f4s tanteremmel rendelkezik. Összességében ez elegend4 a BME oktatási tevékenységéhez. A tantermeknek az egyes képzésekhez való rendelését az oktatási rektorhelyettes felügyelete alatt m:köd4 bizottság végzi, amelynek minden karról van tagja. 2.2 A hallgatók számára hozzáférhet4 számítástechnikai infrastruktúra Az oktatási célokat szolgáló számítástechnikai infrastruktúra tagozódása hasonló az Egyetem felépítéséhez. Vannak: • egyetemi kezelésben lév4 számítástechnikai eszközök, amelyekhez minden beiratkozott hallgató hozzáférhet (EISZK, EISZK-HSZK), • kari kezelési informatikai laborok, • tanszéki használatú szervergépek, munkaállomások, PC számítógépek. Ez a számítástechnikai eszközpark az egyetemi lokális számítógép-hálózatra csatlakozik, mely egy redundáns kialakítású Gigabit-Ethernet gerinchálózatra épül, 10 Gbps sebesség: kicsatlakozással. Az egyetemi kezelés: oktatási célokat szolgáló számítógéppark és hálózat üzemeltet4je az Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ (EISZK) és ennek alárendeltségében m:köd4 Hallgatói Számítógép Központ (HSZK). Az EISZK felügyeli és üzemelteti az egyetemi lokális számítógép-hálózatot, valamint az összegyetemi célokat szolgáló szerverszámítógépeket. Ezekr4l b4vebb információk a http://www.eik.bme.hu Web címen találhatók. Dolgozóink és hallgatóink telefonvonalon keresztül (pl. otthonról) is rákapcsolódhatnak az egyetemi hálózatra, elolvashatják elektronikus leveleiket, hozzáférnek az Internethez. Ehhez a technikai hátteret az egyetemi access server, az asterix.bme.hu nev: 13



Cisco AS5300 típusú eszköz biztosítja, valamint távközlési szolgáltatók access serverei. Az asterix 100 db MICA modemet tartalmaz, és ISDN vonalakon kapcsolódik a telefonhálózathoz. Mind az asterix, mind az igénybe vett távközlési szolgáltatók access serverei képesek fogadni maximum 56 kbit/s sebesség: analóg modemes hívásokat, valamint 64 vagy 128 kbit/s sebesség: ISDN adathívásokat. A díjtalan szolgáltatás 2005. szeptember 23-tól az ország egész területén elérhet4. A Hallgatói Számítógép Központ (HSZK) 20 gépteremb4l áll, melyekben 12-20 db PC bázisú számítógép üzemel. Összesen 272 db számítógép áll a hallgatók rendelkezésére napi 13 órás nyitva tartással. Ezen felül 5 db napi 24 órás elérhet4ség: szervergép WIN, UNIX, Novell platformokon. A HSZK m:ködésér4l b4vebb információk a http://www.hszk.bme.hu Web címen találhatók. Ennek megfelel4 a Központ szoftver ellátottsága DOS és Windows XP operációs rendszereken adatbázis- és táblázatkezel4, C és Pascal fordítók, fejleszt4i rendszerek, rajzoló, matematikai, statisztikai, modellez4 és szimulációs programok állnak a hallgatók rendelkezésére. (pl.: Archicad 6.5 francia, Archicad 9.0, AutoCAD 2006) A központ a karok szakoktatásának támogatására is igénybe vehet4, az ehhez szükséges szoftvereket esetenként a karoknak kell biztosítaniuk. 60 jelent4sebb program használható 2.3 Könyvtár ellátottság A Budapesti M:szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos M:szaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) az ország legnagyobb m:szaki könyvtára. Az országos feladatkör:, nyilvános szak- és egyetemi könyvtár szolgáltatásokat nyújt a m:szaki, gazdasági, élettelen természettudományi és társadalomtudományi területeken az oktatás, kutatás és hallgatók, valamint valamennyi érdekl4d4 számára. A könyvtár 8.200 m2 területen, 7 olvasóteremben 520 fér4helyen, 65 nyilvános olvasói számítógépes hozzáféréssel, több mint 2 millió dokumentummal, 100.000 kötetes szabadpolcos állománnyal, 3400 kurrens folyóirattal, 5000 elektronikus folyóirattal szolgálja olvasóit. A könyvtárban mintegy 100 adatbázis (CD-ROM, internetes/online) áll az érdekl4d4k rendelkezésére. Az Egyetem campus-án 5000 végpont van a szakirodalmi adatbázisok eléréséhez. A BME OMIKK-ban valamennyi könyvtári munkafolyamat az ALEPH integrált számítógépes rendszer segítségével végzik. A könyvtár szolgáltatásai munkanapokon 9-20 h között vehet4k igénybe. URL: www.omikk.bme.hu A központi könyvtár mellett az oktatók és a hallgatók rendelkezésére állnak a különböz4 tanszéki könyvtárak is, melyekben kurrens folyóiratok is kölcsönözhet4k. 2.4 A szak elvégzéséhez idegen nyelvi követelmények teljesítését segít4 infrastruktúra A BME hallgatónak nyelvtanulását biztosítja a Nyelvi Intézet, amelynek mintegy 90 oktatója van. A nyelvoktatás hatékonyságát segítik a rendelkezésre álló nyelvi laborok. A BME Nyelvi Intézetének színvonalát jelzi, hogy egyetemi feladatai mellett országos akkreditált vizsgaközpontként is m:ködik.

14



2.5 A hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segít4 szolgáltatások, juttatások A M:egyetem a hallgatók írásos anyagokkal való minél jobb ellátottsága érdekében 1991 óta Egyetemi Tankönyv és Jegyzetbizottságot m:ködtet. A bizottság az oktatási rektorhelyettes tanácsadó testülete, tagjai a karok jegyzetfelell4sei és a hallgatók képvisel4i. A BME saját kiadója a M:egyetemi Kiadó. Itt történik az új jegyzetek szerkesztése. A Kiadó el4állítja (el4állíttatja) a jegyzeteket a karok által igényelt példányszámban. Az egyetemnek saját könyvesboltja van, ahol a jegyzeteken kívül a tanulásban jól használható könyvek is beszerezhet4k. 2.6 A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció Az egységes és hatékony tanulmányi adminisztráció érdekében a BME 2003.december hó óta Központi Tanulmányi Hivatalt üzemeltet. A tanulmányi eredmények nyilvántartása a Neptun.Net tanulmányi adminisztráció rendszerben történik. A rendszer üzemeltetését az Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ 6 f4s Hallgatói Rendszerek Csoportja végzi. A hallgatók és oktatók a Neptun rendszer szolgáltatásait az Interneten keresztül is elérhetik. 2.7 A BME 1993 óta használja a kreditrendszert, ma már minden képzésben. Az ebben szerzett tapasztaltok megkönnyítik az egyetem számára a kétciklusú képzés bevezetését.

15

Építész osztatlan ötéves szak

Recommend Documents