EP KAMPÁNYZÁRÓ
HÍRLEVÉL TABAJDI CSABA Európában a magyar érdekekért, Magyarországon az európai értékekért
Európa a megegyezésről szól Az EP választás tétje: a kiegyensúlyozott magyar jelenlét Június 7-én a magyar választók arról hoznak döntést, hogy kik, milyen pártok színeiben képviseljék Magyarországot az Európai Parlamentben. Az EP képviselők – köztük a magyarok is – egyszerre testesítenek meg háromféle érdek- és értékrendet: a küldő országok nemzeti érdekeit; az adott párt és európai pártcsalád politikai és ideológiai értékeit, célkitűzéseit; és ezzel egyidejűleg meg kell teremteniük az összeurópai, uniós érdekek szintézisét, erősítve a 27 tagállam integrációjának közösségi jellegét. A három érték- és érdekrend között alá-, fölérendeltségi viszonyt felállítani nem lehetséges, ezért fölösleges is, hiszen az Unió célja a nemzeti identitások erősítésével párhuzamosan a minél szorosabb, minél kiterjedtebb együttműködés, az európai integráció elmélyítése, továbbfejlesztése. A 22 megválasztandó magyar képviselő helyett az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság, a magyar nemzet érdekeit megjeleníteni, képviselni, érvényesíteni senki nem fogja. A nemzeti érdekeket azonban egy az egyben még a legnagyobb Németország sem képes érvényesíteni, ahhoz mindenkor szövetségesekre, támogató koalíciókra, egyezkedésekre, józan engedményekre van szükség. Míg az Európai Tanácsban az államés kormányfők, a miniszterek fórumain a tagállamok között folyik az érdekegyeztetés addig az Európai Parlamentben, politikai pártcsaládokban, frakciókban, illetve azok között folyik a vita, az egyezkedés, a szövetségkeresés és végül a megegyezés. Magyarország első, történelminek is nevezhető európai parlamenti ciklusában 2004-2009 között a 24 magyar EP képviselő három nagy pártcsaládban, a három legnagyobb frakció keretében dolgozott. 12 fideszes és 1 MDF-es az Európai Néppártban, 9 szocialista az Európai Szocialisták Frakciójában, és 2 SZDSZes a Liberálisok Csoportjában. Meghatározó jelentőségű volt, hogy a három legnagyobb politikai frakcióban képviselhettük a magyar – és legjobb esetben a miénkkel egybeeső vagy ahhoz hasonlító új tagállami érdekeket – továbbá delegációink létszáma, politikai súlya, illetve pozíciószerzése ezek érvényesítésére esélyt is adott. Az EP döntéshozatala szempontjából a három frakció egybeeső szavazata megnyugtató, biztos parlamenti
többséget eredményezett a számunkra fontos ügyek többségében. A mostani európai parlamenti választás igazi tétje az, hogy egyrészt megmarad-e a három meghatározó pártcsaládban a magyar jelenlét – e vonatkozásban az SZDSZ bekerülése, további jelenléte a Liberális Frakcióban alapvető nemzeti érdek – másrészt kiegyensúlyozott lesz-e a magyar bal- és jobboldal képviselete a két legnagyobb frakcióban? Még ha túl is nyerné magát a Fidesz, és nagyobb létszámú delegációt küldene az Európai Néppártba, a magyar szocialisták megfelelő ereje, súlya, delegációjának nagysága az Európai Szocialista Frakcióban elengedhetetlen feltétele az érdemi és hatékony magyar nemzeti érdekérvényesítésnek, a parlamenti többség szavatolásának. Kiegyensúlyozott jelenlét a három pártcsaládban: ez június 7-e igazi tétje. Megjegyzendő, hogy a Jobbik képviselőjének esetleges bekerülése az Európai Parlamentbe a magyar érdekérvényesítés szempontjából is zsákutca lesz: képviselőjük vagy a teljesen erőtlen, súlytalan függetlenek közé ülhet be, vagy ha nem kívánatos módon mégis létrejön a szélsőséges rasszisták, idegengyűlölők, neonácik frakciója, ott a Jobbik képviselője szembetalálhatja magát, és úgymond „együttműködhet” a Jan Slota vagy Vadim Tudor pártjának magyargyűlölő képviselőivel. Az EP demokratikus középpártjai e csoportosulás köré korábban is „cordon sanitaire”-t vontak, ezáltal marginalizálták őket, törekvéseiket a leghatározottabban elutasították. Az Európai Unióban elfogadhatatlan az, ami Magyarországon sajnos lehetséges, hiszen a Fidesz 90 önkormányzatban koalíciót alkot, együttműködik a szélsőséges, rasszista Jobbikkal. Az európai parlamenti választások kiváló alakalom arra, hogy mérleget vonjunk, mit is jelent Magyarország számára az Európai Unió? Az uniós tagság megkerülhetetlen értékrendet és ma még nem kellően értékelt külső pénzügyi forrásokat egyaránt nyújtott és nyújt számunkra. A teljesség igénye nélkül néhány tény. Magyarország sorsát 1526 óta, fél évezrede mindig valamilyen külső hatalom határozta meg. 1989-90 után szabadságunk és függetlenségünk visszanyerése ellenére is döntően alkalmaz-
kodnunk kellett az elérendő EU-s és NATO- tagság követelményeihez. 2004. május 1. óta veszünk részt jogilag teljesen egyenrangúként az Európai Unió közös döntéshozatali rendszerében. Történelmünkben végre először részesei vagyunk a bennünket érintő döntéseknek: végre nem egy vagy több nagyhatalom dönt rólunk, nélkülünk, a fejünk felett. Nem is értékeljük ezt eléggé! Ezt még az sem árnyékolhatja be, hogy az Európai Unióban ma még vannak „egyenlők és egyenlőbbek”, s a 12 új tagállammal, közöttük Magyarországgal szemben vannak hátrányos megkülönböztetések. Éppen a tényleges egyenjogúságért kellett szívósan küzdenünk az elmúlt 5 évben, és az a feladat vár a jövőben is a most megválasztandó 22 magyar EP képviselőre is. E célból kezdeményeztem és folyamatosan működtettük a Szocialista Frakcióban az új tagállamok fórumát, a Visegrád + csoportot. Történelmünk során – teljes vagy részleges nemzeti függőségünkből fakadóan – soha, vagy nagyon ritkán hoztak be több külső forrást, mint amennyit innen kivittek. Magyarország és a többi új uniós közép-európai és balti állam páratlan esélyt kap a felzárkózáshoz. A 2007-2013 közötti hétéves pénzügyi ciklusban az új tagállamoknak nyújtott támogatás háromszorosa a II. világháború után 1947-1951 között adott Marshall-tervnek. Az utóbbi 2004-es árakon kb. 85 milliárd dollárt ért, míg az új tagállamok 2007-2013 között 178 milliárd eurót, azaz 241 milliárd dollárt kapnak, s ez még nem is tartalmazza az agrártámogatásokat. Magyarország 2007-2013 között Csehország után 1 lakosra vetítve a második legnagyobb uniós támogatást kapja, az agrártámogatások terén az újak közül a legtöbbet, a 27-ből 1 főre vetítve a 7. legmagasabb összeget. A 7000 milliárd forint körüli forrástranszfer azt jelenti (a 24,7 milliárd euró átszámítása természetesen függ a forint árfolyamától), hogy Magyarország minden lakosa 7 év alatt 700 ezer forintot kap az Uniótól „tisztán”, vagyis nettó értékben. Amíg 2004-ben a magyar befizetés és az Uniótól kapott támogatás különbsége, a „tiszta haszon” mindösszesen 27 km autópályát jelentett (54,9 milliárd forintot), addig 2009-ben már a befizetés és a „tiszta
haszon”, a nettó összeg aránya négyszeres: a 878 milliárd forint, hozzávetőlegesen 439 km autópálya megépülésének az ára. A magyar mezőgazdaság támogatása az uniós csatlakozás óta megkétszereződött. Azt megelőzően 2001-ben, az Orbán-kormány idején volt a legmagasabb a területalapú támogatás: a 3000 „babusgatott” családi gazdaság kaphatott hektáronként 16-18 ezer forintot. 2008-ban viszont közel 210 ezer gazdálkodó egység, családi és társas élelmiszergazdaság kapott 40 ezer forintot hektáronként. Igaz, hogy a brüsszeli borítékból a magyar és az új tagállami gazdák tavaly 50 %-át, az idén is csak 60 %-át kapták meg, mint az „egyenlőbb” osztrák, dán és más régi tagállami gazdák, ami egyértelműen hátrányos megkülönböztetés. A magyar mezőgazdaság azonban az uniós támogatások nélkül a globális versenyben sokkal nehezebb helyzetben lenne. Magyarország uniós mérlegében a mezőgazdaság területén a legellentmondásosabb a helyzet, ami külön elemzést igényelne. A gondjainkért, a fennálló versenyhátrányunkért 80 %-ban az elrontott agrár rendszerváltozás, a szövetkezetek, az állami gazdaságok szétverése, az élelmiszerfeldolgozó-ipar hibás privatizációja, az elrontott kárpótlás a felelős, és csak 20 %-ban az uniós tagság, a finanszírozás kiegyensúlyozatlansága a problémák okozója. Lehet vitázni a 2004-2006 közötti, már lezárult uniós támogatási ciklus felhasználásáról, a támogatások irányáról, amelynek keretében nyújtott támogatások 98 %-t lehívtuk, felhasználtuk. A Fidesznek azonban az az állítása, jelesen hazugsága, hogy Magyarország nem tudott élni az Unió adta lehetőségekkel, nem egyszerűen a szocialisták vezette kormány lebecsülése, pocskondiázása, hiszen ezt már megszokhattuk, hanem – pártállástól függetlenül – a magyarországi vállalkozók, önkormányzatok pályázási és beruházási képességeinek lebecsülése, semmibevétele. Közöttük a különösen sikeres debreceni Kósa Lajos, a mórahalmi Nógrádi Zoltán, a pápai Kovács Zoltán és mások eredményeinek félresöprése: végső soron egy ország képességeinek megkérdőjelezése. Uniós tagságunkkal kapcsolatban a másik leggyakoribb fideszes vád az, hogy Magyarország „sereghajtó lett”, „szégyenpadra került”. Ennek ugyanannyi az igazságtartalma, mint Orbán azon állításának, miszerint „romokban az ország”. Kétségtelen, hogy 2002-ben a nagy szocialista osztogatással, a két 100 napos programmal a Medgyessy-Kovács-Kuncze vezette koalíció merő jó szándékkal, a rendszerváltás korrekciójának jogos igényével súlyos gazdasági-politikai hibákkal kényszerpályára vitte az ország költségvetését. A pénzek azonban nem tűntek el, beépültek az orvosok, pedagógusok, és más közalkalmazottak
bérébe (ma is ott vannak, bár némileg csökkentve), beépültek a lakástámogatásokba, az autópályákba, gyorsforgalmi utakba, a 2008-ig reálértékben 40 %-kal többet érő nyugdíjakba és az érintettek bérébe. Az ország eközben versenyképességben nagyot veszített – de messze nem mindent! A 2006-os konvergencia programmal megindult a korrekció. A világgazdasági válság ténylegesen sebezhető állapotban érte el Magyarországot. Nem vigasz, hogy a Fidesz által bezzeg országként emlegetett balti államok 2009-ben 20 %-t zuhannak, a tavalyi 9-11 %-os növekedésből a 10 % alá zsugorodnak. Nem vigasz, hogy Szlovákia GDP-je 14 %-ot zuhan, mivel ez nem vigasz a szerény 2008-as magyar GDP növekedés 6,3 %-os csökkenésére 2009-ben. Nem vigasz az sem, hogy legfőbb exportpartnerünk, Németország nemzeti összterméke 5,5 %-kal csökken, ami tovább súlyosbítja külső piacaink szűkülését. Amiben tényleg uniós sereghajtók vagyunk, az a reális önértékelés súlyos hiánya. A fideszes katasztrófasulykolás megtette a maga hatását. Mára sereghajtók lettünk önbizalomban, reális nemzeti önértékelésben. Sátánian eredményes merénylet ez Magyarország ellen. Ilyen fokú nemzeti önértékelési zavar évtizedek óta nem volt: ez a letargia, ez a katasztrófa-hangulat, a most már ténylegesen meglévő globális, uniós és magyar válság leküzdésében letaglóz, lefegyverez, s nem a cselekvésre sarkall. A globális és az uniós versenyben tudnunk kell, hogy mely területeken, miben vagyunk jók, eredményesek, hol rontottunk, hol vannak régtől örökölt vagy újonnan jelentkezett gyengeségeink, hiányosságaink. Reális nemzeti önértékelés nélkül nem lehet sem országot építeni, sem a nemzetközi versenyben helytállni, sem az uniós közösségben nemzeti érdekeinket hatékonyan érvényesíteni. A Habsburg Ottó által megfogalmazott „hungaropesszimizmus” teljesen eluralta a gazdasági, a politikai, a szellemi életet, a médiát, szinte Magyarország egészét. A hazai európai parlamenti kampány során a Fidesznek egyetlen érdemi üzenete sem szól arról, amiről szólnia kellene: plakátjai, rádiós és televíziós üzenetei kizárólag egy belpolitikai fordulat szükségességét hirdetik, az előrehozott választásokat sugallják. Azt a hamis látszatot keltik, mintha nem az Európai Parlamentbe, hanem a Magyar Országgyűlésbe választanának 22 képviselőt. Néhány éve Franciaországban a kormányzó jobboldal óriási vereséget szenvedett az önkormányzati, regionális választásokon: egyetlen ellenzéki sem vetette fel az előrehozott választásokat, hiszen nem arról szavaztak az emberek. Árulkodó, sőt leleplező, hogy a gyökereiben euroszkeptikus Fidesz úgy tud kampánynyitót tartani, választási plakátokkal úgy ragasztják tele az országot, hogy azokon sehol nem jelenik
meg az Európai Unióra való utalás, sem képileg, sem tartalmi üzenettel. Készült ugyan fügefalevélként egy programjuk, amit széles körben senki nem ismer. Mindez logikus is egy nacionalista párt részéről, amely kizárólag negatív, destruktív, pocskondiázó, sőt gyűlöletkeltő módon tud szólni a kormányról, sőt országa egészéről is – „romokban az ország” – de az Európai Unió adta lehetőségekről sincsen egyetlen elismerő szava sem. Elég volt! Szól a Fidesz jelszava. Igazuk van: elég volt a mindent tagadó, mindenre nemet mondó, destruktív, jobboldali politikából. Elég volt a felelőtlen és gátlástalan populizmusból. Elég volt a Fidesz katasztrófa-sulykolásából, pánik-politizálásából, a nemzetet évek óta gúzsba kötő, letaglózó, cselekvést bénító hangulatkeltéséből. Elég volt a Fidesz megosztó politikájából, a baloldal, a liberálisok, a tőle másképpen gondolkodók megbélyegzéséből, a nemzet megosztásából. Elég volt a gyűlöletkeltéséből, a rasszista szélsőségesekkel való összejátszásából, kirekesztő nacionalizmusából, az antiszemitizmussal kapcsolatos kétértelmű hozzáállásából. Elég volt, hogy a Fidesz a legfontosabb nemzeti sorskérdésekben sem hajlandó a nemzeti együttműködés minimumára sem. Elég volt abból, hogy a Fidesz Brüsszelben folyamatosan árulkodjon Magyarországra, kivigye, exportálja a magyar belpolitikai vitákat: amivel elsősorban nem a magyar kormányt feketíti be, hanem árt egész Magyarország tekintélyének, roncsolja a nemzeti érdekérvényesítés esélyeit. Elég volt az Uniót megkérdőjelező, sőt tagadó kijelentéseikből, „Unión kívül is van élet” unióellenességükből, az euroszkepticizmusukból. Az Európai Uniót lehet és kell bírálni, de egy kedvezményezett ország „elméletileg európai” pártjának illene elismernie az előnyöket, az Európai Unió értékeit is, értékelni a hazánk felzárkózásához nyújtott nagy összegű támogatások jelentőségét. Európa nem a fenti törekvéseket, nem a Fidesz magatartási mintáit testesíti meg! Európa másról szól. Európa egyszerre szól a versenyről és a szolidaritásról. Európa nem a megosztásról, hanem az együttműködésről szól. Az uniós érdekérvényesítésben azok a népek eredményesek, amelyek képesek az összefogásra, pártvitáik félre tételére. Az uniós érdekérvényesítés során éles viták, ütközések, érdekellentétek vannak, a vitákat azonban nem gyűlölködve, ordenáré stílusban folytatják le. Európa az együttműködés és az egyezkedés képességéről szól. Európa a megegyezésről szól.
Tabajdi Csaba
Az MSZP EP delegáció vezetője
Interjú Tabajdi Csabával Magyar Agrárakadémia, Pápa 2009. április 16-17.
PÁPA
Az interjút készítette Fekete Ferenc az Agrárhírek.hu főszerkesztője Az agrárközvéleményt alakítók és befolyásolók körében nagy presztízse van az Ön által kezdeményezett I. Magyar Agrárakadémiának, amelyet Nádudvaron rendeztek meg az elmúlt évben. Ön szerint ennek a sikernek melyek a legfőbb tényezői? Az Agrárakadémia legnagyobb hozzáadott értéke, hogy az európai Közös Agrárpolitikáról szóló vitát beemelte a magyarországi szakmai közbeszédbe. Ez kiemelkedően fontos eredmény, mert a Közös Agrárpolitika alapvető változások előtt áll, mindeközben a KAP a magyar agrárium működési, szabályozási feltételeit döntően meghatározza. Nem mindegy ezért, hogy Magyarország hogyan vesz részt az európai agrárium jövőjéről szóló gondolkodásban és tervezésben. Az I. Magyar Agrárakadémia sikeréhez nagyban hozzájárult az Udovecz Gábor, Halmai Péter, Popp József, Ficsor Ádám és Pete Nándor és más kiváló agrár-szakértők gondolatait tartalmazó szakmai anyag a Közös Agrárpolitika jövőjéről, amely a tanácskozás alapját adta, és azóta is meghatározó viszonyítási pont a KAP jövőjéről folytatott vitában. Elkészült e koncepció angol fordítása. Francia nyelvre is lefordítattam, hiszen Franciaország hazánk legfontosabb stratégiai szövetségese agrárügyekben az Európai Unióban. A Közös Agrárpolitikában a jövőre vonatkozó magyar szakmai koncepció nagy elismerést váltott ki, elsősorban a francia szakértők, kutatók és politikai szereplők körében.
A siker másik meghatározó tényezője az volt, hogy a hazai agrárszakma színe-java részt vett a rendezvényen, sikerült megnyernünk kiemelkedő politikai súlyú külföldi előadókat, hogy vegyenek részt az I. Magyar Agrárakadémia vitáiban. Nádudvaron a magyar és az európai agrárium hosszú távú stratégiai kérdéseivel foglalkoztunk olyan átfogó keretekben, amelyre korábban nem volt példa. Az Agrárakadémia megmutatta, hogy a magyar gazdatársadalom és az agrárszakma igényli ezt a fajta, napi pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő párbeszédet, közös gondolkodást. Egyetlen előadó vagy résztvevő sem ejtette ki egyetlen magyarországi vagy európai párt nevét sem. Ezzel az Agrárakadémia előadói és résztvevői megerősítették, hogy az agrárium ügyét Magyarországon pártpolitikán felül álló, nemzeti ügyként kell kezelnünk. A II. Magyar Agrárakadémiára szóló meghívót és programot már kiküldték a potenciális érdeklődők számára. Az eddigi jelentkezések alapján Ön szerint megismétlődik a múlt évi óriási érdeklődés? Az eddigi visszajelzések alapján hasonlóan nagy lesz az érdeklődés idén is, legalább 400 résztvevőre számítunk. A lehető legszélesebb szakmai közönséget várjuk, szükség van az átfogó társadalmi párbeszédre nem csak az gazdák, valamint a kormányzat és az európai parlamenti képviselők, hanem az élelmiszergazdaság egyéb szereplői, a fogyasztók, a környezetvédők, az érdekképviseleti szervek, a civilek között is.
Mennyiben lesz más az idei rendezvény a múlt évinél? Az előző évben a Közös Agrárpolitika jövője állt az Agrárakadémia középpontjában. Az ideinek mi lesz a fő célkitűzése? A II. Magyar Agrárakadémia elsősorban a világgazdasági válságnak az agráriumra, az élelmiszergazdaságra gyakorolt hatásait elemzi majd. Az európai agrárszektor legnagyobb kérdése 2009-ben, hogy miként befolyásolja a válság a mezőgazdasági termékek termelési feltételeit és a fogyasztást. A válság hatására ugyan átmenetileg csökkent az élelmiszer ára, az olcsó élelmiszer korszakának azonban minden valószínűség szerint vége. A jelenlegi tendenciák szerint 2050-re a világ népessége 9 milliárd főre gyarapszik, ellátásukhoz pedig meg kell duplázni a jelenlegi mezőgazdasági termelést. Az élelmiszergazdaság, az élelem és az édesvíz stratégiai jelentőségű lesz a XXI. században, ezért kiemelten fontos, hogy megőrizzük, és lehetőség szerint növeljük az Európai Unió, benne Magyarország mezőgazdasági potenciálját. Az Agrárakadémián megvizsgáljuk, hogy az uniós, illetve a hazai agrárium milyen versenyképességi, jövedelmezőségi, szerkezetváltási kihívások előtt áll, hogyan érinti majd a válság a globális agrártermelés versenyképességét, milyen válságkezelő lépésekre van szükség. Elemezzük a Közös Agrárpolitika fennmaradásának távlatait, esélyeit, feltételeit 2013 után. Végiggondoljuk, hogy mi változott ez elmúlt egy évben, a nádudvari és a pápai Agrárakadémia közötti időben. Miközben lezárult a KAP állapotfelmérése – amely a 2003-as reform kiigazításának tekinthető –, a változásoknak nincs vége, nem dőlhetünk hátra. A külső kihívások (a világgazdasági verseny, az élelmiszerár-emelkedés, a WTO tárgyalások), valamint az uniós
agrárszektor belső problémái, torzulásai egyaránt indokolják a Közös Agrárpolitika reformját. Az egész európai agrárszektort továbbra is folyamatos támadások érik, arra hivatkozva, hogy igazságtalan, nem hatékony, pazarló. A 2009-es évben esedékes uniós költségvetési felülvizsgálat (bár a recesszió miatt ez 2010-re húzódhat el) alapjaiban változtathatja meg az európai és benne a magyar élelmiszergazdaság sorsát, pénzügyi támogatásának mértékét és összetételét. Vitázunk majd a magyar élelmiszergazdaság piacbővítési lehetőségeiről, a piacra jutási feltételek javításához szükséges hazai teendőkről. A Magyar Agrárkamara kezdeményezésére elkészült az Agrárgazdasági Kutatóintézetben Popp József, Potori Norbert és Udovecz Gábor szerkesztésében „A versenyesélyek javításának lehetőségei a magyar élelmiszergazdaságban” című vitaanyag, amely a magyar agrárstratégia legfontosabb, legátfogóbb alapját képezi. A vitát folytatnunk kell tehát a magyar agrárstratégia kulcskérdéseiről, a fejlesztésekről, a beruházásokról, az innovációról, az integrált termékpályákról, a bioüzemanyagról, a bioenergetika lehetőségeiről, arról, hogy mi legyen a hazai élelmiszergazdaság szerepe, küldetése, „hozzáadott értéke” az európai- és a globális mezőgazdaságban. Megkerülhetetlen, hogy megvitassuk: a vidékfejlesztés milyen szerepet tölthet be és töltsön be a Vidék-Magyarország problémáinak megoldásában. Lesznek új arcok az előadók sorában? Külföldi előadók ebben az évben is lesznek? A tavalyi évben „mindössze” 30 előadónk volt, míg az idén még nagyobb szabású rendezvényt terveztünk, csaknem 50 előadó igazolta vissza részvételét. Az Európai Bizott-
ság Mezőgazdasági Főigazgatóságától Fischer Boel biztos asszony első helyettese, Demarty főigazgató úr lesz jelen. Nagy megtiszteltetés a magyar agrárium számára, hogy eljön az Európai Parlamenti Mezőgazdasági Bizottságától Neil Parish, a szakbizottság brit elnöke, Stéphane Le Foll első alelnök Franciaországból, és Jan Mulder, holland képviselőtársam is. Újra velünk lesz Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselője, a Román Képviselőház Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, Jacques Loyau, francia gazdálkodó és mezőgazdasági szakértő. Először vesznek részt a rendezvényen Jean Marie Guilloux és Valérie Péan a Magyar Agrárakadémia francia megfelelője, a Marciacban 13 éve működő Nyári Mezőgazdasági Egyetem vezetői. Pápa valódi nemzetközi konferencia lesz, amely az európai agrárium jövőjét meghatározó vitáknak ad otthont. Az élelmiszergazdaság egyszerre közös európai, és Magyarország számára kiemelkedő jelentőségű nemzeti ügy, amely nem lehet pártpolitikai csatározások tárgya. Mindent megteszek azért, hogy a tavalyi hagyományhoz idén is tartsuk magunkat, tartózkodjunk a pártpolitikai vitáktól, és a szakmai-stratégiai kérdésekkel foglalkozzunk.
Baloldali válságkezelés: az MSZP a dolgozók pártján áll Tabajdi Csaba Győrött kampánynyitó majálison vett részt 2009-ben Május 1. a munkahely ünnepe
GYŐR
Győr, 2009. Május 1.
„Idén Május 1-én nem egyszerűen a munka ünnepét üljük, hanem a munkahelyek védelmét ünnepeljük. Az egész világot átfogó válság idején mind az Európai Unióban, mind Magyarországon baloldali válságkezelésre van szükség. Mindent meg kell tennünk a munkahelyek megőrzéséért, az új munkahelyek létrehozásáért„ - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációvezetője Győrött. A képviselő a Győr-Moson-Sopron megyei szocialisták meghívására vett részt a május 1-i ünnepségen és európai parlamenti kampánynyitón. A rendezvényen jelen volt Molnár Csaba kancelláriaminiszter, az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke és Balogh József országgyűlési képviselő, Győr volt polgármestere is.
hangsúlyozta, hogy Magyarország alapvetően a csatlakozás nyertese. „Az egy főre jutó felzárkózási támogatások tekintetében Csehország után a második legtöbb támogatást kapjuk az Unióban, az egy főre jutó agrártámogatások tekintetében Magyarország rendelkezik a legjobb mérleggel az új tagállamok között. Egy főre számítva több mint kétszer annyi közvetlen mezőgazdasági támogatást kapunk, mint Portugália. Különös jelentőséggel bír uniós tagságunk a pénzügyi-gazdasági válság idejen, Magyarországot ugyanis sokkal súlyosabban érintette volna a válság a közösségen kívül. Az Európai Unió elsősorban szolidaritási közösség, a válság idején mentsvár” – mondta a magyar képviselő.
„A pénzügyi válság egy globális pénzügyi-banki piramisjáték összeomlásának, a bankok és más pénzintézetek felelőtlenül gazdálkodásának eredménye. Megengedhetetlen, hogy ennek árát csak a bérből és fizetésből élők fizessék meg” – hangsúlyozta Tabajdi. A jelenlegi válság ismét megmutatja a termelőmunka, a reálgazdaság jelentőségét, felértékeli annak a munkáját, aki kézzel fogható értéket állít elő, például motort szerel össze a győri Audi gyárban, vagy élelmiszert termel.
Uniós tagságunk értékelése kapcsán Tabajdi Csaba elmondta, hogy brüsszeli munkája során elsődleges feladatának a magyar nemzeti érdek képviseletét tartotta. Hazánk nemzeti érdekeit ugyanis a magyar képviselők helyett senki nem fogja kepviselni. Komoly tanulság ugyanakkor, hogy a nemzeti érdek érvényesítéséhez mindig szövetségesekre van szükség, a sikerhez mind a 27 tagállam érdekeit egyeztetni kell. A magyar szocialista delegáció vezetője kifejtette, a szocialista EP képviselők nem csak azért voltak sikeresebbek Brüsszelben, mint a Fidesz, mert szakmailag felkészültebbek, hanem mert képesek a párbeszédre, a megegyezésre. Az Európai Unió pedig a megegyezésről szól.
Tabajdi emlékeztetett arra, hogy 2009. május 1-én a munka ünnepe mellett 5 éves európai uniós csatlakozásunkat is ünnepeljük. „Ideje mérleget készítenünk” – mondta a magyar képviselő, aki
NÁDUDVAR
A Magyar Agrárakadémia üdvözli az első Zöldakadémiát Az agrárium és a környezetvédelem egyaránt nemzeti ügy A szocialista EP képviselők a hazai és külföldi politikai szereplők és a civil társadalom bevonásával szakmai fórumokat szerveznek Strasbourg-Budapest, 2009. május 7.
„A Magyar Agrárakadémia nevében üdvözlöm a Hegyi Gyula képviselőtársam által kezdeményezett és Nádudvaron megrendezett I. Zöldakadémiát. A környezetvédelem, a bioenergia, összességében a Zöld Forradalom a XXI. század egyik legnagyobb kihívása. Komoly feladat elé állítja a politikusokat, a környezetvédőket, az élelmiszergazdálkodókat, a fogyasztókat és az állampolgárokat egyaránt” - mondta Tabajdi Csaba az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának főtagja a 2009. május 8-án megrendezendő nádudvari Zöldakadémia kapcsán. A magyar képviselő levélben köszöntötte a tanácskozás előadóit és résztvevőit és hangsúlyozta, nagy öröm, hogy 2008-ban először kezdeményezett Magyar Agrárakadémiát követően folytatódik a szakmai alapokon nyugvó, pártpolitikától mentes szellemi építkezés. Tabajdi Csaba külön kiemelte Hegyi Gyula európai parlamenti képviselőtársa szerepét az I. Zöldakadémia kezdeményezésében és megszervezésében. „Nem múlik el egy évtized és az élelmiszer valamint az édesvíz olyan stratégiai termékké válik, mint jelenleg a kőolaj és a földgáz. Erre tekintettel is volt tudatos döntés részemről, hogy az idén áprilisban
Pápán megrendezett II. Magyar Agrárakadémia keretében külön szekcióülés foglalkozott a bioenergia, a bioüzemanyagok kérdésével” - hangsúlyozta a magyar EP képviselő. „Az I. és a II. Magyar Agrárakadémiát egyaránt áthatotta, az a szemlélet, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának 2014 utáni fenntartása, megújítása és finanszírozása elképzelhetetlen az élelmiszergazdaság részéről biztosított és szolgáltatott környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági közjavak központi szerepe nélkül. Ezek a közjavak biztosíthatják a Közös Agrárpolitika fenntarthatóságát. Az agráriumnak egyszerre kell élelmiszert termelnie, bioenergiát előállítania és védenie a környezetet. A zöld ügy persze ennél jóval szélesebb spektrumot fog át. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben a mezőgazdaság mellett más gazdasági szektoroknak milyen megkerülhetetlen tennivalói vannak a káros anyagok kibocsátásának visszafogásában” - mondta Tabajdi.
HEVES
A kormány által indított szakképzési reform nélkül nincs érdemi áttörés a munkahelyek terén Üres blöff a Fidesz 1 millió új munkahelyre vontakozó ígérete Heves-Budapest, 2009. május 12. Tabajdi Csaba MSZP EP delegációvezető Godó Lajos országgyűlési képviselő meghívására látogatott Heves városába, ahol lakossági fórum keretében találkozott a helyi polgárokkal. A szocialista képviselők hangsúlyozták a kormány a szakképzési rendszer átfogó átalakításával és az Út a Munkába programmal kívánja elősegíteni a munkahelyek megtartását és az új munkahelyek létrehozását a válságos időszakban. A térségben kiemelt probléma, a fejlődés legnagyobb kerékkötője a magas munkanélküliség. Az autópálya mindössze 20 kilométerre halad a várostól, az elmúlt évek uniós és kormányzati fejlesztései, mint számos helyen az országban, itt is megfelelő infrastrukturális körülményeket teremtenek a befektetésekhez. A szocialista kormány 7 év alatt megkétszerezte a gyorsforglami úthálózatot, benne az aurópályák hosszát. A multinacionális vállalatok, valamint a helyi kis- és középvállalkozások azonban szakképzett munkaerő hiányában nem tudnak új beruházásokat megvalósítani. A kormánynak és a helyi szocialistáknak van programja a munkahelyek megőrzésére, ezeket a kezdeményezéseket az Európai Unió is támogatja.
Tabajdi Csaba hangsúlyozta, hogy megalapozatlan, felelőtlen és blögg a Fidesz 1 millió új munkahelyre vonatkozó , ugyanis megfelelő szakképzési rendszer, gazdaságfejlesztés és az exportlehetőségek bővítése nélkül nem lehetséges új munkahelyeket létrehozni. A Fidesznek továbbra sincs programja, a legnagyobb ellenzéki párt konkrétumokat nélkülöző felelőtlen ígérgetést folytat. A szocialista európai parlamenti képviselő azon meggyőződésének adott hangot, hogy a szaktudáson alapuló biztos munkának nem csupán gazdasági, de szociális és kulturális szerepe is van az egyén és a közösség szintjén egyaránt.
BUDAPEST
A munkavállalók érdekeit Európában csak a szocialisták képviselik következetesen Budapest, 2009.05.13. Tabajdi Csaba MSZP EP delegációvezető és Lamperth Mónika, az MSZP elnökhelyettese közös fórumot tartott a párt Munkástagozatának ülésén. „A szocialista európai parlamenti képviselők legfőbb törekvése az elmúlt időszakban a munkavállalók érdekképviselete volt. Európában csak a szocialisták képviselték és képviselik következetesen a munkavállalók érdekeit. Ez a törekvés, a baloldali követelések különösen fontosak a világgazdasági válság idején” – hangsúlyozta a szocialista delegációvezető. „A Margaret Thatcher és George W. Bush fémjelelezte jobboldalineoliberális gazdaságpolitika vezetett a világgazdaság válságához. A szocialisták nem engedik, hogy a gazdasági válság költségeit kizárólag a bérből és fizetésből élőkkel fizettessék meg. A gazdagok vagyonukkal arányosan nagyobb mértékben vállalják a válság terheinek viselését!” – hangsúlyozta Tabajdi. „A Bajnai-kormány jó irányba lépett, amikor az MSZP határozott kiállásának köszönhetően változtatott a vagyonadó koncepciója, amely egy igazságosabb teherelosztást szolgál” – mondta.
Az MSZP európai parlamenti képviselői 2004-2009 között központi kérdésnek tekintették az uniós törvénykezés során a szociális jogok és a munkavállalók érdekeinek képviseletét. Az Európai Néppárt, melynek tagja a Fidesz a Szolgáltatási Irányelv kapcsán szemrebbenés nélkül elfogadta volna azt, hogy a magyar kis- és középvállalkozók éhbérért vállaljanak munkát az unió gazdagabb országaiban. A szociális szempontok kizárólag az Európai Szocialista Frakció, benne az MSZP erőfeszítései nyomán érvényesültek. „A hiteles baloldali politika mércéje a munkavállalókkal, azok szervezeteivel kialakított érdemi párbeszéd.” Tabajdi jelezte, hogy az új tagállami, benne a magyar munkavállalók mindaddig védtelenek és kiszolgáltatottak maradnak, amíg Magyarországon egyes szakszervezeti szerveződések nevezetesen a LIGA szakszervezeti szövetség leplezetlenül a Fidesz pártpolitikai érdekeit szolgálja ki.
JÁSZBERÉNY
Az uniós politizálás a párbeszédről és a megegyezésről szól, Magyarországon ezt a szocialisták képviselik A Fidesz megegyezésre képtelen politikája sem Jászberényben sem az Európai Unióban nem szolgálja Magyarország érdekét Tabajdi Csaba az MSZP európai parlamenti delegációvezetője és Gedei József Jászberény polgármestere közös kampányrendezvény keretében találkoztak a város polgáraival. Az EP képviselő hangsúlyozta, hogy az unió az elmúlt öt évben rendkívüli mértékben hozzájárult Magyarország fejlődéséhez. A közösség közvetett eszközökkel segíti a munkahelyek megtartását, újak létrehozását, a magyarországi infrastrukturális fejlesztéseket, a nélkülözhetetlen környezetvédelmi beruházásokat. „Jászberény városa magyar- és európai mércével mérve is példaértékű fejlesztéseket hajtott végre az utóbbi időben. Sikerült felszámolni a város megmaradt földútjait, számos helyen felújítani az útburkolatot, elkészült a várost elkerülő főút első szakasza a második pedig idén kerül átadásra. Érdemben sikerül csökkenteni a település központján naponta áthaladó 6000-es forgalmat és az ezzel járó zajterhelést, levegőszennyzést. Megújult a városi könyvtár és számos más kulturális fejlsztés zárult sikerrel. Fontos, helyi szinten tudatosítani, hogy mindez az uniós tagság és a korány fejlesztéspolitikájának hozománya – mondta Gedei József polgármester. „Sajnálatos, hogy a Fidesz évek óta tartó felelőtlen negatív hangulatkeltése elvonja az emberek figyelmét az ország valós állapotáról. Pedig az uniós tagság előnyei és a szocialista kormány teljesítménye
igazán azon a számtalan helyi fejlesztésen keresztül mérhető le, amely a magyar tleepüléseken valósult meg az elmúlt öt évben. Jászberény városa azért volt különösen sikeres az elmúlt időszakban, mert a polgármester kezdeményezésére az esetek többségében sikerült megegyezést létrehozni a kormánypárti és az ellenzéki tagok között a képviselőtestületben. Abban a néhány ügyben, ahol ez az egyezség nem jött létre, nem sikerült előrehaladást elérni – hangsúlyozta Tabajdi. „Jászberény helyesen ismerte fel, hogy az EU nem egyszerű kifizetőhely, a támogatásért kidolgozott, megvalósítható és politikai támogatással bíró pályázatokkal kell küzdeni. Az érdekérvényesítés sikere Jászberény városához hasonlóan az egész Európai Unióban az összefogáson alapul, az EU a szervezettségek versenye. Azok a települések, azok a kistérségek, azok a régiók és azok az országok tudnak élni az unió adta lehetőségekkel, amelyek képesek felülemelkedni a párttorzsalkodásokon. Az összefogás, a megegyezés az uniós érdekérvényesítés elengedhetetlen feltétele – mondta Tabajdi.
Kaposvár, 2009. május. 15.
KAPOSVÁR
KAPOSSZERDAHELY
A magyar mezőgazdaság, a magyar vidék történelmi jelentőségű fejlesztésekhez jut az uniós csatlakozással Tabajdi Csaba az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője Kaposvárott és Kaposszerdahelyen tartott közös kampányrendezvényt Lamperth Mónikával, Kaposvár országgyűlési képviselőjével, az MSZP elnökhelyettesével és Kolber Istvánnal, Kaposvár és környéke országgyűlési képviselőjével, miniszterelnöki különmegbízottal. Tabajdi hangsúlyozta, hogy történelmi jelentőségű fejlesztésekre nyílik lehetőség Magyarországon 2007-13 között, hiszen hazánk több mint 7000 milliárd forint, azaz hét év alatt fejenként 700.000 forint fejlesztési forrást vehet igénybe az ország infrastrukturájának megújítására, munkahelyteremtésre, környezetvédelmi beruházásokra, a mezőgazdaság talpraállítására, a tudásalapú társadalom kiépítésére. „A magyar agrárium soha nem látott támogatást kapott, hiszen 2004 óta az agrárköltségvetés megkétszerőzödött, közvetlen uniós forrásból idén meghaladja a 450 milliárd forintot. A mezőgazdasági termelők még jobban érzékelhetik mindennapjaikban azt, hogy a csatlakozás előtt hektáronként csupán 12-18.000 forint támogatás járt 3000 családi gazdaságnak, míg 2008-ban közel 210.000 gazdálkodó szervezet, egyéni és társas gazdaság részesül hektáronként
40.000 forint támogatásban. Az Európai Unió vidékfejlesztési programjainak is óriási szerepe van abban, hogy a magyar mezőgazdaság 2013-ig reményeink szerint felzárkózhat az európai átlaghoz. Nem várható el ugyanakkor, hogy a vidékfejlesztés önmagában megoldja a magyar falu, a magyar vidék foglalkoztatási problémáit. Ehhez olyan kormányzati kezdeményezéskre is szükség van, mint a szakképézési rendszer átalakítása és az Út a Munkába program következetes végrehajtása” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba. „Az uniós fejlesztésekből az élelmiszeripart kiemelkedő módon kell kezelnünk, annak érdekében, hogy minél teljesebben kiaknázzuk Magyarország agrárpotenciálját. A magyar gazdáknak fontos felismerni azt, hogy a családi gazdaságok túlélésének egyetlen esélye a nyugati típusú szövetkezetek létrehozása, termelési- értékesítési szervezetekbe, TÉSZ-ekbe való tömörülés” – hangsúlyozta a magyar szocialista delegációvezető.
KAPOSVÁR
Uniós támogatásokkal az új munkahelyekért A kaposvári Lakics Kft ennek kiváló példája - hangsúlyozta Tabajdi Csaba (MSZP) európai parlamenti képviselő a somogyi megyeszékhely épülő ipari üzemének helyszínén tartott pénteki sajtótájékoztatón. Ennek a családi vállalkozásnak a sikeréhez, az uniós támogatás elnyeréséhez szükség volt Kaposvár, a kaposvári országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összefogására mondta az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője. A 600 millió forint európai uniós támogatással 1,4 milliárd forintból megvalósuló beruházással kapcsolatban kiemelte: akkor, amikor egész Európa a munkanélküliség problémájával küzd, „akkor minden munkahely megvédése, pláne új munkahely teremtése óriási dolog”. Tabajdi Csaba Magyarország európai uniós tagságának elmúlt öt évéről szólva azt mondta: azt tapasztalja, hogy a magyar lakosságban nem tudatosul igazán, mit köszönhet az Európai Uniónak. „Nem tudatosítják, hogy Csehország után egy főre jutóan a második legnagyobb támogatást kapjuk” - tette hozzá a politikus.
A sajtótájékoztatón Kolber István, az MSZP Somogy megyei elnöke, Kaposvár és környéke szocialista országgyűlési képviselője elmondta: Somogy megyébe az elmúlt időszakban közel 70 milliárd forint európai uniós támogatás jutott, amely döntően Kaposvárra és a kaposvári kistérségre koncentrálódott. Lamperth Mónika (MSZP), Kaposvár országgyűlési képviselője a gépgyártással foglalkozó Lakics Kft. beruházását példaként említve azt hangsúlyozta: ahhoz, hogy ez a térség a gazdasági válságot követően pozitív fejlődési pályára tudjon állni nagyon fontos, hogy legyenek ehhez hasonló fejlesztések, a gazdaság dinamizálásához többletet adó beruházások.
SZENTES
Szentes az uniós agrárpolitika és a magyar vidékfejlesztés nyertese Sikeres lobbi a magyar libamáj védelmében A termálvíz mezőgazdasági hasznosításának szentesi példája Európában páratlan Szentes, 2009. május 19. „Örömmel tapasztaltam, hogy a szentesi Hungerit Zrt. üzemében tovább folyik a kiváló minőségű magyar libamáj előállítása és a vízi-szárnyasok feldolgozása. Az ügyben korábban írásbeli kérdést intéztem az Európai Bizottsághoz és levélben szólítottam fel a magyar termékeket bojkottáló német áruházláncokat, hogy hagyjanak fel a magyar libamáj-export diszkriminatív bojkottjával. A határozott uniós fellépésnek köszönhetően a német konkurenciának nem sikerült megroppantania a cég termelését, az Európai Bizottság pedig úgy nyilatkozott, hogy a magyar libatömési gyakorlat nem ellentétes a közösségi joggal” – mondta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának főtagja, az MSZP EP delegáció vezetője, aki Szirbik Imre szentesi polgármester és Magyar József a Hungerit Zrt. vezérigazgatójának meghívására tett látogatást a társaság szentesi üzemében. Magyar József a Hungerit Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a méltatlan támadások ellenére sikerült fenntartani a termelést és megőrizni a munkahelyeket. „A magyar libamáj és a szentesi munkahelyek védelmében tett fellépés bebizonyította, hogy uniós fórumokon hatékonyan lehet lobbizni a magyar érdekek védelmében. Ehhez szakmai felkészültség, szerteágazó személyes és intézményi kapcsolatok szükségesek” – emelte ki. Tabajdi úgy vélte az üzem technológiai, élelmiszerbiztonsági szempontból és a munkavállalók körében gyakorolt szociális tevékenysége miatt is példamutató. Az üzemlátogatást követően az európai parlamenti képviselő találkozik Csikai Miklóssal a szentesi Árpád TÉSZ vezetőjével, a Magyar Agrárkamara korábbi elnökével és a helyi mezőgazdasági termelőkkel. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság csak úgy lehet igazán sikeres az Európai Unió-
ban, ha a gazdálkodók termelési-értékesítési szövetkezetekbe tömörülnek, érdekeik képviseletében közösen lépnek fel, és a mezőgazdasági termelésre versenyképes feldolgozóipar épül. „Szentesen az uniós és kormányzati támogatásnak, de mindenekelőtt a helyi agrártársadalom erőfeszítéseinek köszönhetően adottak ezek a feltételek, így versenyképes állattenyésztés és erre épülve magas hozzáadott értéket előállító feldolgozóipar jöhetett létre. A szentesi gazdák a zöldség-gyümölcstermesztés és kertészeti gazdálkodás terén is innovatív megoldással éltek: az üvegházakat termálvízzel fűtik, így szinte egész évben kiváló minőségű, ízletes magyar termék állítható elő. Erről a megoldásról az EP Mezőgazdasági Bizottságának tagjai is elismeréssel nyilatkoztak, akik 2005ben szervezésemben Magyarországra látogattak és megtekintették a szentesi gazdaságokat is.” Tabajdi az említett példák kapcsán hangsúlyozta, hogy a jövő a magas szintű környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi, állategészségügyi és állatjóléti normákat teljesítő és minőségi terméket előállító mezőgazdaságé. Tabajdi Csaba Heves és Kaposszerdahely után Szentesen ismertette a kétéves hagyománnyal rendelkező, általa kezdeményezett és a fiatal magyar szocialisták szervezésében megvalósult Magyar Agrárakadémia, a magyar agrárium és élelmiszergazdaság jövőjéről felelősen gondolkodók üzenetét: „a magyar agrárium nemzeti ügy, nem lehet pártpolitikai csatározások terepe. Az agráriumot a termelőkkel, szakmai érdekképviseletekkel, civil szervezetekkel, politikusokkal és kormányzati szereplőkkel együttműködve, szakmai alapon kell képviselni Magyarországon és Európában egyaránt”. Az EP képviselő hangsúlyozta az elmúlt öt éves európai parlamenti munkája során ezt tartotta szem előtt, és ebben a szellemben kíván tevékenykedni a magyar agrárium érdekében a következő ciklusban is.
KECEL
A magyar bor új aranykora jöhet el az Európai Unióban Szőlészet-borászat és a zöldség-gyümölcstermelés fejlesztése kiemelt feladat, hiszen az ágazat számos vidéki munkahelyet teremt Kecel, 2009. május 20. Az Európai Unió 2007-ben elfogadott borrendtartása jelentős forrásokat biztosít a hazai termelés modernizálására, az uniós csatlakozás pedig új piaci lehetőségeket adott a magyar bortermelőknek. A szőlő- és borágazat új szabályozása is példázza, hogy a kormányzat, az EP-képviselők és a hazai szakmai szervek összefogásával hatékonyan képviselhetőek Magyarország érdekei az EU-ban – hangsúlyozta Tabajdi Csaba az EP Mezőgazdasági Bizottságának főtagja Kecelen, Frittmann János és más régiós borászokkal folytatott egyeztetésén. Örömteli, hogy a fogyasztóknak ma már nem a borhamisítás jut eszébe Soltvadkert környékéről. 2006-ban Frittmann János kiskunsági termelőt választották Magyarországon az év borászának, ezzel bebizonyosodott, hogy szakértelemmel és technológiával a kiskunsági homokon is termelhető kiváló minőségű bor. Az MSZP EP delegáció vezetője Garai István megyei MSZP elnök, országgyűlési képviselő, Schindler János korábbi, és Haszilló Ferenc jelenlegi polgármester meghívására agrárfórumot tartott Kecelen. Garai István a megye- és a térség egészségügyi fejlesztéseiről tartott tájékoztatót, Tabajdi Csaba pedig a magyar mezőgazdaság és a szőlő-bor ágazat szabályozásának öt éves uniós tapasztalatairól beszélt. Kiemelte, hogy Magyarország az EU borreformjának nyertese, hiszen míg 2004-ben évi 20 millió euró, 2014-ben már évi 29 millió euró támogatás érkezik a hazai termelőkhöz. Ehhez szakmai-politikai összefogással, és széleskörű európai együttműködéssel jelentős mértékben módosítani kellett az Európai Bizottság eredeti javaslatát. Győzött az a magyar álláspont,
amely a termelés modernizációját, a technológiai fejlesztést, a szakképzést szorgalmazta és sikerült jelentős mértékben csökkenteni az Európában kötelezően kivágandó szőlőtőke-mennyiséget. „Az európai bor-túltermelést nem lehet egyszerű szőlőkivágással megszüntetni. Az életképes, modernizációra kész és minőségi terméket előállító hazai termelők támogatást érdemelnek, és csak ott szabad megszüntetni a szőlőtermesztést, ahol nem állítható elő versenyképes áron jó minőségű bor. Ráadásul a Kiskunságban a szőlőtőkék környezetvédelmi, talaj- és tájvédelmi célt is szolgálnak, a XIX. században a szőlőtőkéket, épp a futóhomok, a laza talaj megkötésére telepítették” -mondta Tabajdi. Az új európai parlamenti ciklusban fontos lenne elérni, hogy az európai, köztük a magyar borok marketingjét, ne csak az unión kívüli országokban támogassa a közösség, hanem az uniós piacokon is, hiszen a magyar export 80%-a uniós országokba irányul. Ennek kapcsán Tabajdi Csaba megjegyezte, személyes küldetésének tekintette a magyar termékek európai megismertetését, így a magyar bor bemutatását Brüsszelben. „Összesen hét alkalommal szerveztem borbemutatót az unió fővárosában, amelynek keretében a tokaji, a villányi, a soproni, az egri, a neszmélyi-móri, a Duna-melléki és a somlói borvidékek mutatkozhattak be. Aktívan dolgoztam és képviseltem a magyar termelőket a borászat jövőjével foglalkozó pártközi európai parlamenti csoportban is. A magyar agráriumot szakmai alapon kell képviselni Magyarországon és Európában egyaránt. Az elmúlt öt évben mindig ezt tartottam szem előtt, és ebben a szellemben kívánok tevékenykedni a magyar agrárium érdekében a következő EP ciklusban is” - hangsúylozta.
KECSKEMÉT
A Mercedes kecskeméti letelepülése jelzi Magyarország megbecsültségét Európában A kormány nagyberuházásokkal és kedvezményes hitelekkel ösztönzi a kis- és középvállalkozásokat és segíti a munkahelyek megőrzését Kecskemét, 2009. május 21. „A Mercedes kecskeméti letelepülése éles cáfolata a Fidesz negatív kampányának. Magyarország vonzó befektetési célpont és versenyképes a régió országaival. Ha ez nem így lenne, nem települne az országba, és nem fektetne be Magyarországon 200 milliárd forintot egy nagy presztízsű német vállalat. Az üzem teljes termelés mellett évi 300 ezer autót fog gyártani, a kecskeméti Mercedes-gyár teljesítménye hasonló lesz a győri Audi gyáréhoz. A gyár teljesítménye önmagában 1-1,5%-al növeli Magyarország GDP-jét, és közvetlenül 2500 főnek ad munkát. A Fidesz hisztériakeltését saját európai párttársuk, Günter Oettinger badenwürttenbergi tartományi miniszterelnök is cáfolta, amikor a Mercedes beruházás magyarországi telepítését „a stabil demokráciával, a kiváló infrastruktúrával, az elfogadható munkabérekkel, s magasan képzett munkaerővel” indokolta” – mondta Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány fórumán Tabajdi Csaba Garai István országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke, Balogh László, a kecskeméti beruházás kormányzati megbí-
zottja és Brúszel László kecskeméti MSZP elnök meghívására látogatott a városba. A Mercedes gyár beszállítóiként óriási lehetőséghez jutnak a régió kis- és középvállalkozásai, akiknek a kormány is minden támogatást megad a válságban az uniós források bevonásával. A KKV szektor fejlesztése a munkanélküliség elleni küzdelem szempontjából is kiemelkedő jelentőségű, hiszen a hazai munkavállalók több mint 2/3-át ezek a cégek foglalkoztatják. „A kormány rendkívül kedvező kamatozású hiteleket (Új Magyarország KKV Hitelprogram, Mikrohitel, Széchenyi Kártya, Forgóeszközhitel), ehhez kapcsolódó hitelgaranciát, az induló vállalkozásoknak kockázati tőkét, az építőipar számára 1800 milliárd értékű megrendelést biztosít. Az adórendszer tervezett átalakítása, a munkát terhelő járulékok csökkentése versenyképesebbé teszik a vállalkozásokat és hónapról-hónapra több pénzt hagy a munkavállalók zsebében” - hangsúlyozta a szocialista EP képviselő.
KISKUNFÉLEGYHÁZA
Az uniós források átcsoportosításával segítjük a munkahelyek megőrzését Az uniós fejlesztéspolitika keretében jelenleg és az elkövetkező évtizedben soha nem látott mértékű fejlesztések történnek Magyarországon. A magyar kormány eddig kiválóan használta fel az uniós forrásokat, a 2004-2006-os költségvetési ciklusban a források 95 százalékát lehívtuk. „Nem értem a Fidesz állítólagos szakértő politikusainak állítását, akik azt firtatják, hogy a jelenlegi 2007-13-as uniós költségvetési időszakban a pénzeknek csak kisebb része került kifizetésre. Tudhatnák, hogy az unió minden fejlesztést utólag, a megvalósítást követően finanszíroz. 2007-13 között minden magyar állampolgárra, a csecsemőtől a nyugdíjasig nagyjából 700 ezer forint fejlesztési pénz jut. Az összeg egyharmadára, összesen 2400 milliárd forintra már megkötötte a szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a fejlesztések megindultak, de a támogatások elszámolása csak a megvalósulást követően történhet meg” - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője. „A fejlesztéseket a magyar állampolgárok a mindennapokban tapasztalhatják, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa és környéke mindenki számára jól láthatóan épül, fejlődik, így mintául szolgál a régió és az egész ország számára” - mondta a szocialista európai parlamenti képviselő, aki Garai István, országgyűlési képviselő meghívására látogatott a térségbe. Elkészült a Kiskunfélegyházi Városi Kórház rehabilitációs szárnya több mint 1,5 milliárd forint értékben, közel 1 milliárd forintért ha-
marosan indul egy modern kistérségi járóbeteg szakellátó központ építése Kiskunmajsán. Kiskunfélegyházán 225 millió forintból újult meg a Darvas József Általános Iskola; a Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola felújítására 375 millió, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár rekonstrukciójára és bővítésére közel 400 millió forint pályázati pénz jutott. 200 millió forintból újulhat meg a kiskunmajsai Szent Gellért Katolikus Általános Iskola; a jászszentlászlói Szent László Általános Iskola rekonstrukciójára 129 millió forint uniós pályázati összeg áll rendelkezésre. Kiskunfélegyházán épült meg a megye legmodernebb sportcsarnoka 800 millió forintos állami szerepvállalással. A panelprogram keretében 270 lakás felújítására 105 millió forintot nyertek az itt lakók; a majsai úti lakótelep szociális rehabilitációjára 387 millió forint pályázati pénz jut. A szomszédos Kecskeméten is számos beruházás történt. Az elmúlt két évben közel 130 millió forint értékű útfelújítás számára ítéltek meg támogatást, biztonságosabbá, korszerűbbé váltak a játszóterek, a bölcsődék. Korszerűsítették a Ménteleki iskolát; emellett a város 1,2 milliárd forintot fordíthatott központi támogatásból a Tudásközpont és 2,3 milliárd forintot a Kecskeméti Főiskola fejlesztésére. Ménteleken új orvosi rendelőt hoztak létre és országosan is kiemelkedő jelentőségű a megyei kórház bővítésére-korszerűsítésére biztosított 12 milliárd forintos támogatás. Mindezeken túl a város szélessávú internethálózatának fejlesztése 123 millió forintos támogatásban részesült, az agglomeráció csatornázási és szennyvízkezelési programjához 5,5 milliárd forintos támogatást ítélt meg az Európai Unió, amelyhez a magyar kormány további támogatást biztosított.
BUDAPEST
A válság ellen a magyar kormány adócsökkentéssel és gazdaságélénkítéssel küzd A Fidesz válságra adott válaszát máig sem ismerjük Budapest, 2009. május 22.
„A világgazdasági válságot elkerülni nem lehet, de tenni ellene mindannyiunk közös feladata. A magyar kormány a munkavállalók terheinek érdemi csökkentésével és a kis- és középvállalkozói szektor élénkítésével segíti a kilábalást” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba MSZP EP delegációvezető Budapesten, a Válság és az Európai Unió című fórumon, amelyen Szanyi Tibor országgyűlési képviselővel közösen vett részt. „Az utóbbi 20 év legjelentősebb adócsökkentési programjának hatására az átlagos munkavállaló zsebében évente kb. 1-1,5 havi bér marad. A személyi jövedelemadó csökkentése több mint 3 millió munkavállalót érint, az átalakítások folytán, a kedvezmények eltörlésével több adót csak a „felső tízezer” fog fizetni. Az uniós pénzek átrendezésével, a pályázati rendszer egyszerűsítésével a kkv szektor számára 1400 milliárd forint forrás nyílik meg kedvezményes kamatozású hitel, mikrohitel, hitelgarancia és kockázati tőkeforrás formájában. Az adórendszer egyszerűsítése a kisadók eltörlése, a munkaadói járulék és az egészségügyi hozzájárulás eltörlése is elsősorban a kkv-k adminisztratív terheit csökkenti és lehetőség nyílik a munkahelyek megőrzésére, új munkahelyek teremtésére” – hangsúlyozta a szocialista EP képviselő.
Európa minden országában és szerte a világon hasonló intézkedéseket láthatunk. Csehországban, Észtországban, Finnországban, Németországban, Svédországban és Szlovákiában néhány százalékkal csökkentették a személyi jövedelemadót vagy megemelték az adósávok határait, de ezzel párhuzamosan növelték a fogyasztási adót és csökkentették az állami kedvezmények mértékét. A kiterjedt szociális rendszeréről híres Franciaországban lehetőség nyílt a nyugdíjkorhatár kitolására akár 70 éves korig. Európa számos országában megemelték a dohánytermékekre, alkoholra és üzemanyagra kivetett jövedéki adó mértékét. A magyar gazdaságösztönző csomaghoz hasonlóan az Európai Unió minden tagállamában a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása a gazdaságélénkítés elsődleges célja. Az egyes országok teljesítőképességükhöz képest igyekeznek ösztönözni a gazdaságot, Ausztriában például 100 milliárd eurós élénkítő csomagról született döntés (kb. 27.000 milliárd forint), míg Csehország 73 milliárd koronát, azaz kb. 400 milliárd forintot áldoz erre a célra. „Az intézkedések elsődleges célja a munkahelyek megőrzése, lehetőség szerint új munkahelyek létrehozása. A kormány 2010-es adócsomagjának elfogadásával a magyar gazdaság versenyképesebbé válik, és valódi esélyünk nyílik arra, hogy a válság elmúltával Magyarország ismét a leggyorsabban fejlődő európai országok között találja magát” – mondta Tabajdi Csaba.
SZOLNOK
Magyarország mindannyiunkké, elég volt a Fidesz megosztó politikájából, elég volt a gyűlöletkeltésből! Az MSZP a fiatalok jövőjéért dolgozik az Európai Parlamentben Szolnok, 2009. május 26. „Teljes mértékben támogatom a baloldali fiatalok által megfogalmazott üzeneteket, amelyek megálljt parancsolnak a Fidesz által szított gyűlöletkampánynak, az országot végletekig megosztó és a felelős kormányzást lehetetlenné tevő utcai politizálásnak” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője. „Magyarország minden magyar hazája. Nem engedhetjük, hogy a Fidesz kirekessze azokat, akik más nézeteket vallanak, mint ők, akik vállalják baloldali elkötelezettségüket, akik hisznek a társadalmi szolidaritás erejében és támogatják a felelős kormányzást.” „A Fidesz azt sugallja, hogy Magyarország nem nyert az uniós csatlakozással, hogy hazánk a csatlakozás vesztese. Ezzel szemben a csatlakozás közvetlen előnyeit a fiatalok is érzékelhetik mindennapi életükben. A 2007-es schengeni csatlakozással végre mi magyarok is szabadon, határellenőrzés nélkül utazhatunk a legtöbb nyugati országba, korlátozásoktól mentesen vállalhatunk munkát külföldön, és lehetőség nyílik arra is, hogy a magyar fiatalok külföldi egyetemeken
folytassák tanulmányaikat. A fiatalok külföldi tanulmányait és nyelvtanulását az Unió az Erasmus program keretében támogatja. Büszke vagyok arra, hogy az Európai Parlamentben 2007-ben sikerült 200 millió euróval bővítenünk az ERASMUS finanszírozását, így még több magyar főiskolás és egyetemista szerezhet külföldi tapasztalatot, élményeket” – mondta a szocialista EP képviselő, aki a szolnoki Societas ifjúsági szervezet meghívására tartott fórumot. „A Fidesz megosztó gyűlöletpolitikája, a haladástól való elfordulása, a szélsőséges erőkkel való esetenkénti összefogása az ország jövőjét veszélyezteti. Az MSZP-nek Brüsszelben és itthon is az a célja, hogy felelős kormányzással, az uniós források eddigiekhez hasonló kiváló felhasználásával fejlettebb, gazdagabb, szebb Magyarországot építsünk a következő generációnak. Az elmúlt európai parlamenti ciklusban a szocialista képviselők ezt képviselték az Európai Parlamentben, és 2009-től is ezen értékek képviseletéért fogunk dolgozni” .
BÉKÉSCSABA
Szociális szövetkezetekkel a vidéki munkanélküliség ellen A LEADER valóra váltja a helyi kezdeményezéseket Békéscsaba – Ricse, 2009. május 27. „A LEADER fejlesztések is azt bizonyítják, hogy az Európai Unió által kínált lehetőségek nem hullanak maguktól az ölünkbe, a tervek, pályázatok kidolgozásában a helyiek együttműködésére is szükség van. A LEADER 2007 óta több mint 50 milliárd forinttal segíti a magyar vidéken születő helyi kezdeményezéseket. Nem csak a pályázatok megvalósítására biztosítja a forrásokat, hanem a helyi LEADER irodák munkatársai segítenek a pályázatírásban és a fejlesztések lebonyolításában” – mondta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője. A szocialista képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztés önmagában nem képes megoldani a magyar vidék összes problémáját. A vidéki munkanélküliséget érdemben az élelmiszeripar fejlesztésével és szociális szövetkezetek szervezésével lehetne csökkenteni. A mezőgazdasági művelést és az erdőgazdálkodáson alapuló bioenergia-termelést végző szociális szövetkezeteket kormányzati segítséggel lehetne létrehozni. A szövetkezetek a munka mellett a szakképzés megszervezésében is részt vehetnének és segíthetnék a vidéken élő romák társadalmi integrációját is.
GYULA
Az EU-ban is kiemelkedő adottságokkal rendelkezünk a gyógyturizmus terén Gyula – 2009. május 27. „Magyarország három területen bizonyosan képes kitűnni az Európai Unióban: a kiváló minőségű magyar termőfölddel, a magyar édesvíz- és termálvíztartalékkal és a különleges magyar kreativitással” – mondta Tabajdi Csaba MSZP EP delegációvezető, aki Perjési Klára országgyűlési képviselő meghívására látogatott Gyulára. „A termálvíz hasznosítását a magyar kormány uniós forrásokkal is segíti, a gyulai fürdő fejlesztése kiváló példa erre. A termálvíz turisztikai hasznosítása mellett komoly lehetőség van az energetikai és mezőgazdasági célú felhasználásban is. Utóbbira példa a szentesi gazdák összefogásával és kormányzati támogatással megvalósult üvegházi termelés. Ezt a megoldást a gyulai térségben is érdemes lenne alkalmazni, hiszen a termőföld itt is kiváló minőségű” – hangsúlyozta a szocialista politikus.
A gyulai térségben kézzelfogható fejlődés tapasztalható, hiszen a helyiek együttműködésben Perjési Klára országgyűlési képviselővel kiváló pályázatokat készítettek és sok milliárd forint uniós fejlesztési forráshoz jutottak. A fejlesztések közül ki kell emelni, hogy a fiatalok foglalkoztatás-bővítését 1,3 milliárd forint támogatással segíti a kormány, a kompetencia alapú oktatás fejlesztése pedig Kétegyházán és Gyulán 18-18 millió forint támogatásban részesült. Komoly infrastrukturális fejlesztések indultak a térségben: Gyula városa 1,5 milliárdos csatonánázási beruházást hajtott végre, korszerűsítették a Kisdelta árvízvédelmét, valamint Gyulán 360 millió forint értékben újul meg a közúthálózat.
OROSHÁZA KONDOROS
Június 7-én Magyarország uniós képviseletéről szavazunk Elég volt a Fidesz negatív pánikpolitikájából Orosháza – Kondoros, 2009. május 27. A Fidesz kampánya, amely június 7. után kormányváltást vizionál a választók tudatos megtévesztéséről szól. Ez nem más mint ámítás és önámítás. Kormányváltások az országgyűlési választások után szoktak történni. Az európai parlamenti választáson a magyar érdek arányos, kiegyenlített képviselete a tét Európában. Magyarország érdeke az, hogy az Európai Parlament két legnagyobb pártcsaládjában, az Európai Néppártban és az Európai Szocialista Pártban erős legyen a magyar képviselet – hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője Orosházán, ahol a helyi választópolgárokkal találkozott. Az európai parlamenti döntéshozatal logikája szerint ugyanis a két legnagyobb frakció együttes támogatása szükséges a döntések többségéhez. Ahhoz, hogy a magyar érdeket megfelelően tudjuk képviselni Európában minda jobboldalon, mind a baloldalon erős képviselettel kell rendelkeznünk.
„Elég volt a fideszes katasztrófahangulatból, abból a mentalitásból, amely mindent negatívan ítél meg, amely nem hajlandó tudomást venni az elmúlt évek uniós segítséggel megvalósult fejlődéséről. Amikor a Fidesz tagadja ezeket az eredményeket nem csupán a magyar kormány teljesítményét tekinti semmisnek, hanem az egész magyar társadalomét, az önkormányzatok, a vállalkozók, és minden magyar állampolgár közös erőfeszítését. A baloldali szavazókat ezért arra buzdítom, hogy minél nagyobb számban menjenek el szavazni június 7-én az MSZP-re, hogy minél több szocialista politikus képviselje Magyarország érdekeit az Európai Unióban – mondta Tabajdi Csaba.
KISKUNFÉLEGYHÁZA
Az Európai Unió a megbékélésről, a megegyezésről szól Elég volt a Fidesz keltette békétlenségből Kiskunfélegyháza – 2009. május 28. „Az Európai Uniót a II. világháború után a népek békevágya, az egymással való megbékélés igénye hozta létre. Ezt a szellemiséget, az egymással való megegyezés készségét nekünk magyaroknak és különösen a magyar politikai elitnek meg kell tanulnia Európától. Az MSZP számos kísérletet tett, hogy létrejöjjön a megegyezés minimuma. Sajnálatos, hogy a Fidesz ezt minden alkalommal visszautasította és politikájával széthúzást szított, végletesen megosztotta a magyar társadalmat” - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője Kiskunfélegyházán, a Magyar Békeszövetség békenapi rendezvényén. „Európában azok a nemzetek lehetnek sikeresek, amelyek képesek alapvető jelentőségű kérdésekben egységesen a különböző politikai erők összefogásával fellépni” - hangsúlyozta. „Magyarországon az alapvető probléma nem az, hogy, hogy éles politikai viták folynak, hiszen a demokrácia természetes velejárója az eltérő nézetek ütköztetése. A valódi probléma az, hogy a Fidesz mindent tagadó demagóg politikája mellet lehetetlen az alapvető, nemzeti
jelentőségű kérdésekben megegyezni. A Fidesz álságos politikáját maga a párt helyi vezetője leplezte le, amikor a a konferencián Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből idézve a megbékélés igényéről szónokolt.” „Az európai politizálás az együttműködésről és a megegyezésről szól. Az elmúlt európai parlamenti ciklusban az MSZP képviselői Brüsszelben a magyar nemzet érdekét szem előtt tartva a megegyezés politikáját folytatták és szakmai alapon sikerrel képviselték Magyarországot. A június 7-i választások tétje ezért az, hogy a szocialisták színeiben tapasztalt szakpolitikusok képviselik Magyarországot, vagy Brüsszelben is a Fidesz pánikpolitizálása érvényesül” – mondta a szocialista politikus.
KISÚJSZÁLLÁS
Az élelmiszer és az édesvíz a következő évtized stratégiai termékei A vízgazdálkodás a 2011-es magyar EU elnökség egyik prioritása Kisújszállás, 2009. május 28. „A kiváló adottságokkal rendelkező magyar élelmiszergadaság és a jelentős magyarországi édesvízkészletek a következő évtizedben stratégiai jelentőségűvé válhatnak. A jelenlegi demográfiai trendek mellett a Föld lakossága 2050-re 9 milliárd főre emelkedik. Az emberiség élelmezéséhez a Föld teljes élelmiszertermelő kapacitását ki kell majd használni. A népességnövekedés és a globális éghajlatváltozás hatására a magyar élelmiszergazdaság szerepe jelentősen fel fog értékelődni” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba MSZP EP delegációvezető Kisújszálláson, ahol helyi agrártermelőkkel folytatott megbeszélést Kiss Péter és Rózsa Endre országgyűlési képviselők meghívására. „Az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb a megművelhető földterület aránya, az uniós átlag kétszerese, a világátlag nyolcszorosa. Magyarország földrajzi fekvéséből adódóan
igen jelentős is édesvízkészletekkel rendelkezik. Vízkincsünk okos felhasználásával, a földek modern és takarékos öntözésével a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kihasználhatnánk a magyar mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket. Újra Európa éléskamrájává válhatunk” – mondta Tabajdi. „Az MSZP javaslatára, a magyar politikai erők egyetértésével a víz és az vízgazdálkodás a 2011-es magyar EU elnökség kiemelt témája lesz. Az édesvízkészletek megóvása és felhasználása ugyanis közös európai ügy, amelyet csak a határon átnyúló együttműködés keretében lehet hatékonyan rendezni” – mondta a szocialista EP képviselő.
BUDAPEST
Magyar koncepció készült az uniós agrárpolitika jövőjére Elég volt a Fidesz koncepciótlan agrárpolitikájából! Budapest – 2009. május 28.
„Magyarország azon kevés tagország közé tartozik, ahol a kormányzat és a kutatók együtes szellemi munkájának köszönhetően átfogó koncepció jött létre a KAP jövőjét illetően. Ma Magyarországon nincs másik kidolgozott, következetesen végiggondolt szakmai álláspont. Ez a koncepció, amely Popp József, Udovecz Gábor, Halmai Péter, Ficsor Ádám, Vajda József, Pete Nándor, Potori Norbert és mások műhelymunkájának eredménye elérhető francia és angol nyelven is. Európában, különösen az agráriumban meghatározó Franciaországban hivatkozási alappá vált. Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország nem kullog az események után, hanem helyzetteremtő politizálással a francia élelmiszergazdaság szereplőivel szoros együttműködést és koalíciót alkotva próbálja érvényesíteni a magyar és szélesebb értelembe véve az uniós agrártermelők érdekeit. Ennek a koncepciónak további értéke, hogy két alkalommal, az első Magyar Agrárakadémia keretében Nádudvaron, és a második Magyar Agrárakadémia keretében Pápán a koncepció tovább formálódott. Az ágazat meghatározó szereplői széles körben megvitatták, társadalmi párbeszédet folytattak róla, így ma a szakmai javaslat élvezi az ágazat szereplőinek széles körű támogatását Sajnálatos, hogy a Fidesznek az agrárium jövőjéről sincs kidolgozott koncepciója, az agrártársadalom képviselőivel így nem is volt mit egyeztetnie” – mondta felszólalásában Tabajdi Csaba, az EP Mezőgazdasági Bizottságának magyar főtagja, a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében a 2011-es magyar uniós elnökség tárgyában szervezett konferencián. A konferencián vezérszónokként szólalt fel Gráf József mezőgazdasági miniszter, Gletz Ferenc, az MTA korábbi elnöke, valamint Tabajdi Csaba és Glattfelder Béla EP képviselők. „Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájak (KAP) 2013 utáni fenntartása mellett számos érv szól. A Föld lakossága a jelenlegi demográfiai trendek mellett 3 milliárd fővel emelkedik 2050-re. A lakosság élelmezéséhez jelentősen növelni kell majd az élelmiszertermelést, az élelmiszer és az édesvíz stratégiai termékké válnak. A globális pénzügyi-, gazdasági válság felértékeli a reálgazdaságot, a termelés, az ipar és a mezőgazdaság szerepe növekedhet a pénz-
ügyi-, szolgáltató szektorhoz képest. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy két területen létezik valódi közösségi politika az Európai Unióban: az egységes piac, a vámunió, a kereskedelem vonatkozásában és a Közös Agrárpolitika esetében” „Az elhangzott érvekkel együtt is komoly erőfeszítéseket kell tennünk, hogy elkerüljük a KAP költségvetésének jelentős csökkentését, felszámolását, amely Nagy-Britannia, Hollandia és más nettó befizető országok álláspontja. A hivatalos brit álláspont például megszüntetné a közvetlen támogatásokat, felszámolná a KAP teljes első pillérét. A 2014-ben kezdődő következő költségvetési ciklusban az új közösségi politikákat nem a nettó befizetők terheinek növelésével, hane KAP forrásainak megkurtításával kívánják finanszírozni. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy a kérdésről nem az agrárminiszterek, hanem a pénzügyminiszterek fognak dönteni” – mondta Tabajdi. A magyar uniós támogatások két legnagyobb forrása a kohéziós támogatások és az agrárkifizetések, de a KAP fenntartásáról nem az agrárminiszterek, hanem a pénzügyminiszterek fognak dönteni. Akkor járnak el bölcsen az európai élelmiszergazdaság szereplői, köztük a magyar agrártermelők, ha a jelenlegi agrárpolitka fenntarthatósága érdekében reformokat és érdemi érvrendszert dolgoznak ki. Bármennyire is haszonélvezője Magyarország a KAPnak, elemzések bizonyítják, hogy a KAP jelenlegi formájában igazságtalan elosztási rendszerben működik. A rendszer bizonyos szektorokat, ágazatokat túlzottan támogat, másokat alig vagy egyáltalán nem. Nem segíti kellően a kis- és középbirtokok fenntartását sem és igazságtalanul oszlik meg a régi és új tagállamok között. Még a régi tagállamokon belül is egy francia lakosra háromszor akkora támogatás jut, moint egy portugálra. A KAP több évtized számos alkuja miatt torzzá vált, a toldozott-foltozott agrárpolitka jelen formájában nehezen indokolható. Nehezen magarázható meg a jelenlegi rendszerben, hogy miért éri meg az európai és a magyar adófizetőknek az agrárium kiemelt támogatása – zárta felszólalását a szocialista EP képviselő.
RICSE
A Unió új esélyt ad a magyar borászatnak Több forrás az ágazatnak, új piaci lehetőségek a magyar bornak Ricse-Karcsa, 2009. május 28. „Büszke vagyok arra, hogy európai parlamenti munkámnak köszönhetően, a magyar kormánnyal sikerült módosítani az uniós források elosztási rendjét, és így több milliárd forinttal több támogatás jut a magyar szőlő- és borágazatnak. Az elmúlt évtized minőségi ugrást hozott a magyar szőlő- és bortermelésben. Különösen érzékelhető ez Tokaj-Hegyalján, ahol Magyarország legismertebb és legelismertebb borát, a Tokajit állítják elő – mondta Tabajdi Csaba, az EP Mezőgazdasági Bizottságának főtagja Ricsén és Karcsán, ahol Vécsi István országgyűlési képviselő meghívására helyi agrártermelőkkel találkozott. Az uniós reform nyomán kialakult új támogatási rendszer lehetővé teszi, hogy a magyar nemzeti adottságokra figyelemmel segítsük az ágazatot. „A magyar szőlőt vétek lenne kivágni, ehelyett meg kell újítani a szőlőtőkéket, modernizálnunk kell a termelést és támogatással kell segítenünk a magyar bor exportját az uniós és az unión
kívüli piacokra. A magyar bor európai népszerűsítése érdekében még sok a tennivalónk. Éppen ezért kezdeményeztem a strasbourgi Tokaji borbemutatót, majd ezt követően hat másik Mandolás furmint és más magyar borok elérhetőek legyenek az Európai Parlamentben” – mondta a magyar szocialista képviselő. „A magyar bor modenr termelési eljárással készül, kiváló minőségű és versenyképes termék. Ahhoz azonban, hogy az európai- és a világpiacokon jobb pozíciókat érjünk el a szőlő- és bortermelők körében is összefogásra van szükség” – hangsúlyozta a magyar EP képviselő
BAJA
Szerbiát minél hamarabb az Európai Unióba! Baja és Felső Bácska az összekötőkapocs az Európai Unió és Szerbia között A határ közelsége váljon a régió előnyévé! Baja, 2009. június 2. „A magyarországi hátrányos helyzetű kistérségek 80%-a a határ mentén fekszik. Kulcsfontoságú, hogy az ország központjától távol eső területek jól működő, határon átnyúló regionális kapcsolatokat alakítsanak ki. Felső-Bácska és Baja fejlődése szempontjából, de a vajdasági magyarság jövője miatt is különösen jelentős Szerbia uniós közeledésének aktív támogatása” – jelentette ki Tabajdi Csaba, MSZP EP delegációvezető Baján, ahol Márfai Péter országgyűlési képviselő meghívására találkozott a helyi polgárokkal. „A jelenlegi európai parlamenti ciklus kiemelkedő eredménye volt, hogy a magyar kormánnyal együttműködve sikerült elérnünk az uniós vízumdíjak jelentős csökkentését és tető alá hoztuk a határ mentén lakók vízummentes utazását lehetővé tevő kishatárforgalmi keretegyezményt. A következő EP ciklusban magyar szocialista képviselőként azért fogok dolgozni, hogy Szerbia teljes vízummentességet kapjon, megkönnyítve a vajdasági magyarok kapcsolattartását az anyaországgal. Arra törekszem, hogy az Európai Szomszédságpolitika keretében minél több forrást szerezzek Brüsszelben déli szomszédunk számára, elsősorban a demokratikus intézményrendszer, valamint a közlekedési- és energetikai infrastruktúra fejlesztésére. A térség fejlődésében igazi át-
törést Szerbia csatlakozásával lehetne elérni, ezért a jövőben is mindent megteszek az ország csatlakozásának elősegítése érdekében” - mondta. A közelmúltban a bajaiak a mindennapjaikban is tapasztalhatták az uniós tagság előnyeit. A városi kórházban 3,2 milliárd forintos fejlesztéssel új műtőblokk került kialakításra és modernizálták a sebészeti osztályt. Elkészült a várost elkerülő út, amely jelentősen csökkentette az áthaladó forgalmat, mérsékelte a balesetek számát, javította a városi levegő minőségét, és gazdasági ösztönző hatással is bírt. Érezhetően javult a város turisztikai vonzzereje, miután 600 millió forintból megújult a város központja, a Szentháromság tér és a Grassalkovich kastély. „A következő EP ciklusban azért fogok dolgozni, hogy további uniós támogatásokkal segítsük a térség fejlődését. Különösen nagy szükség van a hercegszántói közúti határátkelőhely és a bajai kikötő bővítésére, hogy javítsuk a két ország között zajló kereskedelem feltételeit. A bajai térség kulturális és kereskedelmi szempontból is az Európai Unió egyik déli kapujává válhat. Magyarország régiós ismereteire és a vajdasági magyarságra támaszkodva úttörő szerepet tölthet be az Európai Unió balkáni politikájában” – mondta a szocialista EP képviselő.
BUDAPEST
Meg kell törni a multinacionális áruházláncok túlhatalmát Uniós Élelmiszer Etikai Kódexet! A tejágazat válsága csak uniós összefogással kezelhető Budapest, 2009. június 3. „Az Európai Unió összes mezőgazdasági ágazata közül a tejágazatot érintette a legsúlyosabban a gazdasági válság. A tejszektor már a válságot megelőzően is komoly problémákkal küzdött. Ennek hatása a teljes élelmiszergazdaságba tovább gyűrűzhet, hiszen a tejszektorral szinte az ágazat minden eleme kapcsolatban áll. A tejtermelés 60%-a ráadásul hátrányos helyzetű térségekben zajlik, a tejüzemek sokszor az elmaradott térségek legnagyobb foglalkoztatói. A gazdálkodás segít a természetes környezet megőrzésében is, sok helyen a termelés megszűnésének beláthatatlan eróziós hatásai lehetnek. A tejszektor jövője tehát komoly szociális-, foglalkoztatási és környezetvédelmi hatással is bír„– hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának főtagja. A képviselő a Tej Világnapja kapcsán megrendezett konferencián tartott előadást, ahol a meghívott illetékes EP képviselők közül egyedüliként vett részt. „A magyar tejágazatban is követnünk kell a Nyugat-Európa országaiban jellemző gyakorlatot: a tejet minél magasabb fokon fel kell dolgoznunk, jó minőségű sajtokat és más tejtermékeket kell előállítanunk. A helyi ízek, az egészséges, minőségi termékek segítik a falusi turizmus fellendülését és összességében növelik a vidéki lakosság jövedelmét. A gazdasági válság és ezen belül a tejágazat válsága ezt a fejlődést veszélyeztetik” – mondta a szocialista EP képviselő. A tejágazat összetett válsága három fő tényezőre vezethető vissza: egyrészt az árak hektikusan mozognak, a korábbi áremelkedést meredek árcsökkenés követte. Másrészt a tejpiac uniós szabályozása következetlen, a rendszert alapjaiban kellene megújítani. Harmadrészt az árcsökkenést szinte kizárólag a termelők viselték, akik gyakran kénytelenek az önköltségi ár alatt értékesíteni termékeiket. Eközben a nagy kereskedelmi láncok alig csökkentették a fogyasztói árakat, a profit tehát teljes egészében a multinacionális hátterű vállalatoknál jelentkezik. Megoldást az uniós tejrendtartás új
alapokon történő újjászervezése és a termelőket védő Etikai Kódexen elfogadása jelenthet. Tabajdi javaslatot tett, hogy a magyar Élelmiszer Etikai Kódex mintájára szülessen uniós szintű Etikai Kódex, amely méltányos helyzetbe hozza a kiszolgáltatott mezőgazdasági termelőket a multinacionális vállalatokkal tartott kapcsolataikban. A magyar EP képviselő az FVM által elkészített Élelmiszer Etikai Kódex megtámadása miatt bírálta a magyar Gazdasági Versenyhivatalt. Hangsúlyozta, hogy a minisztérium Máhr András szakállamtitkár vezetésével több fordulóban egyeztették a kódexet az Európai Bizottsággal. Hasonló, az ágazat szereplőinek összefogásán alapuló önszabályozó rendszer működik Franciaországban, Németországban és Ausztriában, míg Szlovákiában törvény szabályozza az élelmiszerágazat és a kereskedelmi láncok kapcsolatát. Ezek után joggal merül fel a kérdés: kivel tart a magyar versenyhivatal? A magyar termelőkkel vagy a multinacionális vállalatokkal? Tabajdi a tejágazat uniós szabályozása kapcsán pozitív fejleményként említette, hogy az Európai Bizottság nemrég visszaállította az intervenciós rendszert és bővítette az exporttámogatásokat. Ezek az intézkedések azonban nem elegendőek, a világgazdasági válság közepette teljesen új szabályozást kell kialakítanunk. A válság átértékeli az állam szabályozó szerepét, bebizonyosodott, hogy az Európai Bizottság által követett deregulációs folyamat zsákutcába vezet. Magyarország a tejágazat reformjáért nem egyedül, hanem olyan erős szövetségesekkel együtt lép fel, mint Németország, Franciaország és Ausztria. Tabajdi Csaba hangsúlyozta, az új Európai Parlamentben kiemelt céljának tartja, hogy a szakminisztériummal, az ágazati szereplőkkel és az uniós szervekkel együttműködésében rendbe tegyék a tejágazat szabályozását.
KECSKEMÉT
A Fidesz pánikpolitizálása romba dönti Magyarországot Az MSZP konkrét feladatokkal, a Fidesz céltalanul küldi képviselőt Brüsszelbe Kecskemét, 2009. június 3. „Négy nappal az EP választás előtt még mindig nem tudjuk mit fog képviselni a Fidesz Európában. A párt programja ismét a fióknak íródott, hiszen vezető fideszes politikusok annak több lényeges pontját megtagadták nyilatkozataikban” – jelentette ki Tabajdi Csaba, MSZP EP delegációvezető Kecskeméten, ahol Garai István országgyűlési képviselő meghívására tartott lakossági fórumot. „A Fidesz mindent tagadó politizálása, az acsarkodó stílus, a belpolitikai viták exportja eddig is megütközést keltett Brüs�szelben. A jövőre vonatkozóan Schmitt Pál elismerte, hogy nem gondolták át ki milyen szakpolitikai kérdéssel foglalkozik majd az Európai Parlamentben. Egyetlen céljuk, hogy minél több pozíciót szerezzenek. Ez a mondat is jelzi, hogy a Fidesz nem a magyar érdek képviseletéért dolgozik Brüsszelben. A Fideszt az EP választások során is csak hatalmi érdekei vezetik, az országgyűlési választások első fordulójáról beszél és ezzel tudatosan megtéveszti a választókat” – hangsúlyozta a szocialista képviselő. „Az MSZP listáján szereplő politikusok konkrét eredményeket tudnak felmutatni és határozott célokkal érkeznek az új Európai Parlamentbe. Elsősorban a gazdasági válság ellen, a munkahelyek védelmében kívánunk fellépni. Újabb több ezer milliárdos fejlesztési forrásokért küzdünk, amelyet az ország felzárkóztatására fordíthatunk.
Fellépünk a mezőgazdasági támogatások megőrzéséért, a magyar vidék fejlődéséért. Biztosítjuk, hogy a magyar munkavállalók és a magyar vállalatok szabadon léphessenek a nyugati piacokra. Támogatjuk az euró bevezetését Magyarországon. Az energiapolitika terén olyan magyar szempontból kiemelkedő jelentőségű ügyeket képviselünk, mint a Nabucco gázvezeték megépítése, vagy a panellakások fűtésének korszerűsítésére nyújtott uniós támogatás. Az MSZP tehát konkrét feladatokkal küldi Brüsszelbe képviselőit” - mondta. Az uniós csatlakozással járó előnyöket a kecskemétiek is érzékelhették mindennapjaikban. A kormány és az EP képviselők által kiharcolt felzárkóztatási forrásokból Kecskeméten 130 millió forint értékben újították fel a városi úthálózatot, korszerűsítették a Tündérház Bölcsödéket, a Hunyadivárosi bölcsödét, a Ménteleki Általános Iskolát. 12 milliárd forintból fejleszthettük a megyei kórházat, új orvosi rendelő alakulhatott a városban. A 9 milliárdos csatornahálózat-fejlesztésnek köszönhetően javult az életminőség és jobb lett a környezet minősége. „Az elkövetkező években további hasonló fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy Magyarország és benne Kecskemét felzárkózzon a nyugat-európai országokhoz. Ehhez Magyarországon és Brüsszelben is szakmai alapokon nyugvó felelős politizilásra van szükség, a mindent tagadó politika Európában csak megütközést kelt, Magyarországot viszont romba dönti” – hangsúlyozta a szocialista delegációvezető.
imet e k e d r é én mert azelik Európában képvis
A bal oldalra szavazok, mert Tabajdi Csaba a 2004-2009 MSZP EP delegáció vezetőjeként már bizonyított, kimagasló eredményeket ért el az agrárium, kül- és kisebbségpolitika területén.
Köszönöm, hogy az MSZP-re adott szavazatával a hatékony nemzeti érdekérvényesítésért meg kezdett munkám folytatását segíti.