Előterjesztés a bicskei önkormányzati rendészet létrehozásáról 1. előterjesztés száma: 115/2016 2. előterjesztést készítő személy neve: dr. Bacsárdi József 3. előterjesztést készítésében közreműködő személy neve: 4. előterjesztés mellékleteinek felsorolása: - 1. melléklet – határozati javaslat 5. előterjesztést tárgyaló bizottságok felsorolása: - Humánerőforrások Bizottság, - Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság, - Gazdálkodási Bizottság 6. előterjesztés nyílt vagy zárt ülésen való tárgyalása: nyílt 7. előterjesztésről való döntés formája: egyszerű többség 8. előterjesztéshez felhasznált jogszabályok felsorolása: - Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvény, - a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény, - és az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint az egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény, - a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény - a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény - A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény - a mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről szóló 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelet - a rendészeti feladatokat ellátó személyek és a segédfelügyelők által alkalmazható kényszerítő eszközök igénylésének, átvételének és visszavételének szabályairól, a térítés módjáról, a kényszerítő eszközök típusaira, fajtáira és az alkalmazásukra, valamint a jelentéstétel és a kivizsgálás rendjére vonatkozó részletes szabályokról szóló 86/2012. (XII. 28.) BM rendelet, Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Gazdálkodási Bizottság! Tisztelt Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottsága! Tisztelt Humánerőforrások Bizottsága! I.
Bevezetés
A helyi és központi jogszabályok hatékonyabb alkalmazásához a legkézenfekvőbb eszköz az önkormányzati rendészeti szerv létrehozása, tekintettel arra, hogy a Polgármesteri Hivatalnak nincsenek jelenleg olyan eszközei, amelyekkel a közterületeken, külterületeken elkövetett jogsértéseket hatékonyan meg tudná előzni, fel tudná tárni és tettenérés esetén szankciót tudna alkalmazni. 1
A rendőrség önmagában, hatásköreinek számosságából adódóan, nem feltétlenül alkalmas a fenti feladatok ellátására. Az előbbiek miatt felmerült közterület felügyelet önkormányzati rendészeti szervként való létrehozása, amelynek lehetőségeit hivatott jelen előterjesztés feltárni. II.
Jogszabályi háttér bemutatása
Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 17. § (1) bekezdése kimondja, hogy a települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítőeszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat. A közterület-felügyeleteket, illetve a közterület-felügyelő pozícióját az önkormányzatok hozhatják létre a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Ktftv.) 1. § (1)‒(2) bekezdése alapján. A Ktftv. deklarálja, hogy a közterület-felügyelet létrehozása nem kötelező, ez egy lehetőség az önkormányzatok számára a közterületi rend és tisztaság védelméről, a tömegközlekedési eszközök használati rendjének fenntartásáról, az önkormányzati vagyon védelméről való gondoskodás terén. A közterület-felügyelet feladataiban a helyi rendészetre vonatkozó joganyag módosítását követően a korábbi szabályozásokhoz képest nem következett be különösebb változás, továbbra is a közterületekre vonatkozó ellenőrzési, szankcionálási és más szervekkel való közreműködési kötelezettségek, valamint az önkormányzati vagyon védelme képezi a közterület-felügyelők, illetve felügyeletek feladatainak gerincét. A jogalkotó bátorítja a közterület-felügyeleteken túlmutató, egységes önkormányzati rendészeti szerv létrehozását azzal, hogy más rendészeti feladatokat is ellátó személyeket is egy egységes önkormányzati rendészeti szerv alá rendelhet. Ezzel a megoldással a közterület-felügyeletet is magában foglaló egységes rendészeti szerv jöhet létre, amelybe beletartozhat az önkormányzati természetvédelmi őr, a mezőőr, a halászati őr, valamint az erdészeti szakszemélyzet, jogosult erdészeti szakszemélyzet. A jogalkotónak egy jogszabály érvényre juttatásához hatékony és használható eszközöket kell biztosítania a jogszabály végrehajtójának, ezért meg kell vizsgálni azt, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel elérhető-e a jogalkotó közrendvédelemmel kapcsolatos célja, amely a közterület-felügyelet esetében a közterületek rendjének és tisztaságának védelme, valamint az annak rendjét megbontó jogsértések hatékonyabb megelőzése, megakadályozása, szankcionálása, és az önkormányzati vagyon védelme. A közterület-felügyelők és más rendészeti feladatokat ellátó személyek számára biztosított eszközök számbavétele előtt érdemes kiemelni és megvizsgálni a közterület-felügyelők jogállását. A közterület-felügyelő a Ktftv. 1. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően hivatalos személynek minősül, aki a Ktftv. 2. § (1) bekezdése alapján köztisztviselő, és az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint az egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény szerint rendészeti feladatokat ellátó személy. A jogszabály a Ktftv. megalkotásakor is köztisztviselőként (hatósági személyként) definiálta a közterület-felügyelőt, amellyel fokozottabb büntetőjogi védelmet biztosított a közterület-felügyelőnek és tevékenységének. Ahogy az előbb említésre került, a 2012. évi CXX. törvény szerint a közterület-felügyelő rendészeti feladatokat ellátó személynek is minősül. A rendészeti feladatokat ellátó személy fogalma gyűjtőfogalom, és azáltal, hogy a jogalkotó a közterület-felügyelőt is ezen kategóriába sorolta, megteremtette a jogalapját annak, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személyekre vonatkozó egységesebb szabályozás jöjjön létre.
2
A rendészeti feladatokat ellátó személyek által alkalmazható eszközök vizsgálatához a 2012. évi CXX. törvényt kell szemügyre venni, ugyanis ez részletesen szabályozza a közterületfelügyelő, valamint a más rendészeti feladatokat ellátó személyek által megtehető intézkedések alkalmazásának jogalapját, elveit és módját, ismerteti a közös intézkedési szabályokat, valamint azokat a kényszerítőeszközöket, amelyeket valamennyi rendészeti szerv alkalmazhat. A rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati jelvényt és igazolványt kap, járőrszolgálatát országosan egységes formaruhában teljesíti, valamint jogosult az alábbi intézkedéseket és kényszerítőeszközöket alkalmazni: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
épület, létesítmény és egyéb vagyontárgy őrzése, jogellenes cselekmény folytatásának megakadályozása, tetten ért személy visszatartása, dolog ideiglenes elvétele, igazoltatás, ruházat, csomag és jármű átvizsgálása, valamint jármű feltartóztatása, tetten ért személy előállítása.
A fenti intézkedések és kényszerítőeszközök alkalmazásához a rendészeti feladatokat ellátó személy vegyi eszközt, önvédelmi célból szolgálati kutyát, rendőrbotot, előállításnak ellenszegülő személy támadásának megakadályozása céljából bilincset tarthat magánál. Intézkedés és kényszerítőeszköz alkalmazását elszenvedő fél pedig panasszal fordulhat a rendőrséghez. Nem nehéz észrevenni, hogy a fenti intézkedések és kényszerítőeszközök alkalmazásának lehetősége, a formaruha, szolgálati jelvény és igazolvány használatának kötelezettsége abba az irányba mutat, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személy megjelenése és lehetőségei minél hasonlóbbak legyenek a klasszikus rendőrjárőréhez. Még szembetűnőbb a rendőri jogkörökhöz való közelítés, ha a közterület-felügyelő 2013. január 1. napja előtti lehetőségeit vesszük szemügyre. 2013. január 1. napját megelőzően a közterület-felügyelő igazoltathatott, egyes esetekben előállíthatott, ellenszegülés esetén feltartóztathatott, illetve bírságolhatott. Összességében megállapítható, hogy a 2013. január 1-jét követő szabályok sokkal részletesebbek, és nagyban megnövelték a közterület-felügyelők, valamint a más rendészeti feladatokat ellátó személyek által alkalmazható eszközök körét. A 2012. évi CXX. törvény szabályozásait tovább részletezi a 86/2012. (XII. 28.) BM rendelet, amely a testi kényszer, a bilincs, a vegyi eszköz és rendőrbot, valamint a szolgálati kutya használatát pontosítja. A 2012. évi CXX. törvény és a 86/2012. (XII. 28.) BM rendelet áttanulmányozása során megállapítható, hogy a jogalkotó igyekezett arra fókuszálni, hogy a kényszerítőeszközök használata hatékony legyen, és az alapjogi garanciák érvényesülhessenek ezek használata során. Ehhez az intézkedő közterület-felügyelő, illetve rendészeti feladatokat ellátó személy intézkedése tekintetében szigorú munkáltatói és rendőrségi felügyeletet írnak elő. Kérdésként merül fel a gyakorlati jogalkalmazás során, hogy képesek-e a rendészeti feladatokat ellátó személyek az aprólékos, részletekbe menő szabályozást alkalmazni, illetve a kényszerítőeszközt alkalmazó személy munkáltatója, aki sok esetben a helyi önkormányzat jegyzője, birtokában van-e azon szakmai ismereteknek, amellyel képes egy intézkedés jogszerűségét megítélni. Nem véletlen a sok hasonlóság 2012. évi CXX. törvény által szabályozott intézkedések és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (Rtv.) szabályozott intézkedések között, hiszen a 2012. évi CXX. törvény intézkedésekre vonatkozó rendelkezései az Rtv. alapján készültek. Az önkormányzati rendészeti joganyag mind a mai napig nem egységes, ezért az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek feladataira, tevékenységére külön jogszabályok vonatkoznak. Jelen előterjesztés szempontjából a közterület-felügyeleten túl a mezőőri 3
szolgálat kap kiemelt szerepet. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény rendelkezik a mezőőrség létrehozásáról, működéséről, a mezőőr feladatairól. Az 1997. évi CLIX. törvény 20. § (1) bekezdése szerint a mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy. III.
Finanszírozás
Az önkormányzatok a helyi közrendvédelemmel kapcsolatos feladataik ellátására tehát többleteszközöket kaptak, azonban egy önkormányzati rendészeti szerv vonatkozásában problémaként merülhetnek fel az önkormányzati rendészeti szerv működtetési költségei, illetve a rendészeti feladatokat ellátó személy bérének finanszírozása. A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) nem tartalmaz külön támogatást a közterület-felügyelők, illetve -felügyelet önkormányzati finanszírozására, melynek oka az, hogy a közterület-felügyelet ellátása önként vállalt feladat, nem kötelezően ellátandó, így az önkormányzatnak a saját költségvetése terhére kell ezen tevékenységet finanszíroznia. A költségvetési törvény 38. § (1) bekezdés e) pontja alapján a települési önkormányzatot illeti meg a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterületfelügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a. Ezen bírságokból befolyó bevétel segítheti a finanszírozást, azonban fontos hangsúlyozni, hogy nem szabad kizárólag bírságolás céljából közterület-felügyeletet létrehozni, ugyanis az a lakosság részéről a közigazgatás bírságoló és nem állampolgárbarát képének kiépítéséhez járul hozzá. Bár a közterület-felügyeletek létrehozására az állam forrást nem biztosít, a mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről szóló 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: FVM-PM rendelet) biztosít támogatást az önkormányzatok részére a mezőőri szolgálat kialakítására. Az FVM-PM 2. §-a a következőkben rendelkezik: „Az önkormányzat az újonnan létrehozott őrszolgálat megalakítási költségeinek 50%-át, de mezőőrönként és hegyőrönként - legfeljebb ötszázezer forintnak a megtérítését, a nyilvántartásba vételét követő harminc napon belül igényelheti. Az önkormányzat az őrszolgálat fenntartásával és működésével kapcsolatban felmerülő költségek - személyi és dologi kiadások - 50%-ának, de legfeljebb kilencvenezer forint/hó/fő megtérítését negyedéves időszakokra utólag kérelmezheti, a tárgyidőszak utolsó napjától számított harminc napon belül.” Az 1997. évi CLIX. törvény 19. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból és a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból kell fedezni. A mezőőri járulék mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza. Megállapítható, hogy az állam a közterület felügyeletet nem, kizárólag a mezőőri szolgálat működését, létrehozását támogatja. Az állami támogatás az alábbiakban alakul: Létrehozás támogatása (egyszeri):
500.000 Ft/fő 4
Fenntartás támogatása (folyamatos):
90.000 Ft/hó
Nyilvánvaló, hogy az állami támogatás önmagában nem elég még a mezőőri szolgálat fenntartására sem, ezért a szükséges finanszírozásra a következő lehetőségek állnak rendelkezésre: 1. mezőőri járulék bevezetése A mezőőri járulék kivetése a termőföldhöz kapcsolódik. Lehetséges a termőföld mérete, aranykorona értéke alapján a járulékot megállapítani. A járulék befizetésének, bevallásának szabályait az önkormányzati rendelet állapítja meg. A mezőőri tevékenységgel érintett területek nagysága az alábbi lenne: földrészletek alrészletek száma száma
művelési ág fásított terület gyümölcsös kert kivett legelő nádas rét szántó szőlő
összes alrészlet terület (m2)
legkisebb alrészlet terület (m2)
legnagyobb alrészlet terület (m2)
átlagos alrészlet terület (m2)
5
10
188308
849
79977
18831
210 941 4390 213 42 102 1413 1024
210 955 4420 280 47 110 1867 1039
316583 975167 15049098 7459793 647241 817322 36537772 1674562
437 77 5 304 434 101 14 358
17359 4820 528223 337379 348352 80681 1235429 23811
1508 1021 3405 26642 13771 7430 19570 1612
Mezőőri tevékenységgel érintett terület:
63 665 846 m2
6 367 ha
Viszonyításképpen néhány településen a mezőőri járulék az alábbiakban alakul: Település neve
Járulék mértéke
Pusztaszabolcs
930 Ft/ha
Pécel
0 Ft
Sülysáp
1.000 Ft/ha
Cegléd
700 Ft/ha (rét, legelő – 350 Ft/ha)
Sellye
0 Ft
Monor
1.000 Ft/ha (2. ha-t követően 600 Ft/ha)
Békéscsaba
500 Ft/ha
2. önkormányzat saját adóbevételei terhére Az önkormányzat jogosult 0 Ft-ban megállapítani a mezőőri járulék mértékét. Ebben az esetben, a járulék nem terheli a termőföld tulajdonosokat, azonban az állami finanszírozásból és helyi adóból kell a működés költségét finanszírozni.
5
IV.
Az önkormányzati rendészeti csoport
A mezőőri szolgálatot és a közterület-felügyeletet a Polgármesteri Hivatal keretében lehet megszervezni, önálló csoportként vagy valamelyik irodába tagozódva. Érdemes megfontolni, hogy hány fővel lehet megalakítani egy mezőőri szolgálatot és/vagy közterület felügyeletet. Egy vagy két személy alkalmazása önmagában kevésnek minősül, ugyanis egy vagy két személy nem tud folyamatos közterületi jelenlétet biztosítani, ezzel hatékonyan növelni a lakosság szubjektív biztonságérzetét és fellépni a közterületeken történő szabálysértésekkel és bűncselekményekkel szemben. Ennek oka az, hogy a közterület-felügyelők és mezőőrök (továbbiakban együtt: önkormányzati rendészeti feladatokat ellátó személyek) köztisztviselők, akik tekintetében alkalmazandó a Közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szabályai. Az önkormányzati rendészeti feladatokat ellátó személyek intézkedésük során párban kell, hogy eljárjanak, így az általuk alkalmazandó intézkedések jogszerűsége biztosítható. Kérdés az, hogy inkább közterület felügyelőket vagy mezőőröket érdemes alkalmazni? Az előnyöket és hátrányokat az alábbi táblázatok tartalmazzák: Kizárólag közterület-felügyelők alkalmazása erősségek: -
gyengeségek:
erőforrások közterületekre való összpontosítása hatékony támogatás a térfigyelő kamerarendszernek
-
lehetőségek: -
nincs állami finanszírozás, kizárólag a közterületi problémák mérséklésére képes a szervezet
veszélyek:
növekvő közterületi jelenlét, önkormányzati és más jogszabályok hatékonyabb betartatása közterületi szabálysértések és bűncselekmények csökkenése, hatékony segítség a rendőrség számára a bűnmegelőzésben
-
külterületek biztonsága nem növekszik, a lakosság kizárólag a bírságolási lehetőségek kiterjesztését érzékeli, kizárólag közterület-felügyelőkkel nem tölthető fel az alkalmazni kívánt állomány
Kizárólag mezőőrök alkalmazása erősségek: -
erőforrások külterületekre összpontosítása, állami (rész)finanszírozás
gyengeségek: való
-
lehetőségek: -
kizárólag a külterületi problémák mérséklésére képes a szervezet, a szervezet nem tudja elősegíteni a térfigyelő kamerarendszer hatékonyságának fokozását
veszélyek:
növekvő jelenlét a külterületeken, önkormányzati és más jogszabályok hatékonyabb betartatása
-
6
közterületek növekszik,
biztonsága
nem
-
külterületeken elkövetett szabálysértések és bűncselekmények számának csökkenése
-
a lakosság kizárólag a bírságolási lehetőségek kiterjesztését érzékeli kizárólag mezőőrökkel nem tölthető fel az alkalmazni kívánt állomány
Közterület-felügyelők és mezőőrök alkalmazása erősségek: -
gyengeségek:
erőforrások közterületekre külterületekre való megosztása, állami (rész)finanszírozás térfigyelő-kamerarendszer támogatásának képessége
és
-
lehetőségek: -
-
csekély állami finanszírozás
veszélyek:
növekvő jelenlét a közterületeken és külterületeken, önkormányzati és más jogszabályok hatékonyabb betartatása közterületeken és külterületeken elkövetett szabálysértések és bűncselekmények számának csökkenése, hatékony segítség a rendőrségnek, katasztrófa-védelemnek
-
-
az erőforrások szétforgácsolódása miatt közterületek és a külterületek biztonsága érzékelhetően nem növekszik, a lakosság kizárólag a bírságolási lehetőségek kiterjesztését érzékeli nem sikerül az állományt közterületfelügyelőkkel és mezőőrökkel feltölteni.
A fenti elemzése alapján, amennyiben párhuzamosan akar az önkormányzat közterületfelügyelőket és mezőőröket alkalmazni, akkor legalább 2 fő mezőőr és 2 fő közterület-felügyelő alkalmazása szükséges, akik általában vegyespárban látnák el feladataikat önkormányzati rendészeti feladatokat ellátó személyekként. A vegyespárban való feladatellátás megteremti a lehetőségét a közterületen és a külterületeken való feladatellátásnak.
V.
Költségek
A költségek vizsgálata tekintetében külön kell kezelni az egyszeri és az azt követően folyamatosan felmerülő költségeket. Egyszeri költségek a szervezet megalakulásához kapcsolódó költségek, mint például a helyiség kialakítása, formaruha, jelvény, kényszerítő eszközök, feladat ellátásához kapcsolódó más eszközök (pl.: számítógép, mobiltelefon) beszerzése. Állandó költségként jelenik meg a bérköltség ész önkormányzati rendészeti szerv által használt eszközök fenntartásának, karbantartásának költségei. A költségkalkulációt az alábbi táblázatok tartalmazzák: Egyszeri, megalakítással összefüggő költségek (becslés)
7
Formaruha
1 fő 200 000 Ft
4 fő 800 000 Ft
Szolgálati igazolvány, jelvény
7 000 Ft
28 000 Ft
Sörétes lőfegyver (egy főre számolva) 150 000 Ft
150 000 Ft
Más kényszerítő eszközök Mobil telefon Informatikai eszközök Orvosi vizsgálatok Helyiség kialakítása Összesen:
40 000 Ft 50 000 Ft 250 000 Ft 30 000 Ft
160 000 Ft 200 000 Ft 1 000 000 Ft 120 000 Ft
727 000 Ft
2 458 000 Ft
Folyamatosan felmerülő havi költségek 1 fő
4 fő
Bruttó bér (középfokú végzettséggel számolva)
170 000 Ft
680 000 Ft
EHO
45 916 Ft
183 664 Ft
Műszaki költségek (pl.: üzemanyag)
100 000 Ft
400 000 Ft
Összesen:
240 916 Ft
1.263 664 Ft
Megalakításhoz kapcsolódó támogatás (mezőőrség) 1 fő
2 fő
Bruttó bér (középfokú végzettséggel számolva)
500 000 Ft
1 000 000 Ft
Összesen:
500 000 Ft
1 000 000 Ft
Folyamatos támogatás 1 fő
2 fő
Bér támogatása
90 000 Ft
180 000 Ft
Összesen:
90 000 Ft
180 000 Ft
A költségek és a támogatás különbözetét az alábbi táblázat tartalmazza: Megalakítás tényleges költségei 8
4 fő 2 458 000 Ft 1 000 000 Ft
Egyszeri költségek Egyszeri támogatás (2 főre) Költségek és támogatás különbözete
1 458 000 Ft
Folyamatosan felmerülő havi költségek és a havi támogatás különbözete Folyamatosan felmerülő havi költségek
1.263 664 Ft
Havi támogatás (2 főre)
180 000 Ft
Havi költségek és havi támogatás különbözete
1.083 664 Ft
Plusz megalakítási költségként merül fel a helyiség kialakításának költsége. Mivel a Bicskei Polgármesteri Hivatalban megfelelő helyiséget kialakítani nem lehet, ezért szóba jöhet megfelelő felújítást követően a jelenleg raktárként használt, a Hivatal mellett található volt Vöröskeresztes helyiség. Amennyiben a Képviselő-testület támogatja az önkormányzati rendészeti csoport kialakítását, abban az esetben a felújítás pontos összegére a kalkulációt a Hivatal elkészíti. A fentieken túl, amennyiben a meglévő gépjárműpark nem hasznosítható, akkor egy új vagy használt gépjármű beszerzéséről is gondoskodni szükséges. VI.
Összefoglalás
Jelen anyagban az önkormányzati rendészeti csoport létrehozására vonatkozó szabályokat, a finanszírozást, a költségeket és magának a szervezet létrehozásának körülményeit vizsgáltam meg. Az önkormányzat, amennyiben valóban hatékony önkormányzati rendészetet akar létrehozni, akkor legalább 4 fő alkalmazását kell elrendelnie, akik közül 2 fő közterület-felügyelő, 2 fő mezőőr lenne. A szerv létrehozása és fenntartása nagyobb költségekkel jár, mint amennyi finanszírozás jár érte. A forráshiányt vagy helyi adókból vagy a mezőőrök esetén a mezőőri járulékból lehet finanszírozni. Kérem az előterjesztésem megvitatását.
Bicske, 2016. április 8. Tisztelettel:
Pálffy Károly polgármester
9
1. melléklet a 115/2016. számú előterjesztéshez
HATÁROZATI JAVASLAT – „A” változat Tárgy: A bicskei önkormányzati rendészet létrehozásáról Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete 1. 2.
a bicskei önkormányzati rendészet létrehozását támogatja ….. fő közterület-felügyelővel és ….. fő mezőőrrel. felhatalmazza a Polgármestert, hogy a szükséges megállapodások megkötéséhez a tárgyalásokat az érintett szervekkel folytassa le és a szükséges rendelet-tervezetet készítse el.
Határidő: Felelős:
2016. május 15. Polgármester
HATÁROZATI JAVASLAT – „B” változat Tárgy: A bicskei önkormányzati rendészet létrehozásáról Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete jelenleg nem támogatja az önkormányzati rendészet létrehozását. Határidő: Felelős:
2016. április 27. Polgármester
10