„TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN” CÍM BICSKE ÁROP 1.A.3-2014-2014-0075 KÓDSZÁMÚ PROJEKT SZAKMAI TEVűKENYSűGEINEK MEGVALÓSULÁSA, AZ EREDMűNYTERMűKEK LűTREHOZÁSA
ESűLYTEREMT
PROGRAMTERV
JEP
2015.
HUNGARO SUPPORT KFT. 6087 Dunavecse, Fő út 79. +36-78-437-449
[email protected]
1
TARTALOMJEGYZűK
Ábra jegyzék .................................................................................................................................................. 4 Bevezetés ....................................................................................................................................................... 5 Esélyteremtő-programterv meglétének indokoltsága .............................................................................. 5 Előzmények ....................................................................................................................................... 5 Pályázat célja ...................................................................................................................................... 5 Együttműködés várható eredményei .............................................................................................. 7 Esélyegyenlőség fogalmi meghatározása és helye az Európai Unióban és Magyarországon ............ 8 Az Esélyegyenlőség az Európai Unióban ...................................................................................... 8 Esélyegyenlőség Magyarországon ................................................................................................... 9 Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................................... 10 Jogszabályok ismertetése ....................................................................................................................... 10 Alapvető fogalmak: ......................................................................................................................... 13 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása .................... 14 Stratégiai környezet bemutatása ............................................................................................................... 17 A Bicskei járás és jelenlegi helyzetének bemutatatása ........................................................................... 20 A Bicskei Járás bemutatása ............................................................................................................ 20 A járási koordináció bemutatása .............................................................................................................. 26 Feltárt és megoldandó problémák, nehézségek ..................................................................................... 27 Hátrányos helyzetű munkanélküliek képzetlensége, munkaerő-piaci kompetenciák hiánya SWOT elemzés ..................................................................................................................................................... 29 Probléma beazonosítása ................................................................................................................. 30 Célok ................................................................................................................................................. 30 Telepek, szegregátumok, szegregációjával veszélyeztetett területek helyzete SWOT elemzés.... 31 Probléma beazonosítása ................................................................................................................. 32 Célok ................................................................................................................................................. 32 Lehetőségek ..................................................................................................................................... 33
2
Szociális szolgáltatások hiányosságai swot elemzés ........................................................................... 33 Probléma beazonosítása ................................................................................................................. 34 Lehetőségek ..................................................................................................................................... 35 Családi nevelés és mintaátadás problémái swot elemzés .................................................................. 35 Probléma beazonosítás ................................................................................................................... 36 Lehetőségek: .................................................................................................................................... 36 Intézkedési terültetek bemutatása és a hozzájuk kapcsolódó járási szintű intézkedések ................. 37 Mellékletek................................................................................................................................................... 41
3
ÁBRA JEGYZűK 1. ábra EU 2020 célkitűzései ..................................................................................................................... 17 2. ábra a 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása........................................ 18 3. ábra 2014-2020 időszak Operatív programjai .................................................................................... 18 4. A Bicskei Járás települései ..................................................................................................................... 20 5. Bicske Járás települései 2013-ban......................................................................................................... 21 6. ábra Népmozgalmi adatok 2000-2013 (fő/1000lakos) ..................................................................... 22 7. ábra Vándorlási egyenleg 2000-2013.évek között (fő/ezer lakos) .................................................. 22 8. ábra Öregedési index ............................................................................................................................. 23 9. ábra Álláskeresők fajlagos mutatói és megoszlása ............................................................................. 24
4
BEVEZETűS A Bicske Város Önkormányzata a Hungaro Support Kft.-t bízta meg az ÁROP-1.A.3-20142014-075 azonosítószámú pályázat keretében a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján. Ez a feladat kötelezően teljesítendő azon önkormányzatok számára, amelyek az ÁROP-1.A.3 pályázaton támogatást nyertek el az esélyteremtő-programterv elkészítésére.
ESűLYTEREMT -PROGRAMTERV MEGLűTűNEK INDOKOLTSÁGA El zmények Az Államreform operatív program keretében megvalósuló „Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” című pályázati felhívásra Bicske Város Önkormányzata és a vele együttműködő járási települések pályázatot nyújtottak be. Jelen egyfordulós pályázati konstrukció a Kormány az Államreform Operatív Program 2011-2013. időszakra szóló akciótervének módosításáról szóló 1195/2014 (III.31.) Korm. határozat által nevesített.
Pályázat célja A pályázati támogatás célja a térségi/járási együttműködés fejlesztése az esélyegyenlőség előmozdítása céljából. A koordináció kiindulása a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjai, az ezekben megfogalmazott egyes szükségletek térségi együttműködésen keresztül történő kielégítésének lehetőségei, a térségi szintű, komplex intézkedések tervezése.
5
„Jelen egyfordulós pályázati konstrukció olyan modell jellegű együttműködési programokat támogat, amelyek célja az egy járáshoz tartozó települések, helyi szereplők közötti területi együttműködések kialakítása és megerősítése a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódó – a járásszékely települések által ellátott – koordinációs tevékenység megvalósításával.”. A települési önkormányzatok számára a rendszerváltás óta folyamatos kihívást jelent az esélyegyenlőségi problémák kezelésének, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatásának kérdése. Folyamatosan újabb szükségletek és megújuló eszközrendszerek, beavatkozási mechanizmusok definiálódnak, miközben a társadalmi egyenlőtlenségek rendre újratermelődnek. Nem előzmények nélküli felvetés, hogy a települések területi együttműködése javíthatja egyes szolgáltatások hatékonyságát, hatásosságát, szakszerűségét (különösen a kistelepülések esetében). Erre a feltevésre alapoz, az együttműködések fejlesztését célozza ez a pályázati felhívás is:
A térségi/járási szintű együttműködés javítja a feladatok szervezésének, ellátásának minőségét és koordinációját, ésszerű költségfelhasználást tesz lehetővé, így jelentősen javulhat a költséŐőatékonysáŐ és a problémakezelés színvonala.
Az egy járáshoz tartozó települési önkormányzatok együttműködése:
hatékonyabbá teszi a járáson belüli feladatellátást (jelen konstrukció esetében elsősorban a Helyi Esélyegyenlőségi Programok végrehajtása tekintetében),
hozzájárul a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához
a járásban dolgozó szakemberek koordinációs, szervező, és tanácsadási tevékenységének köszönhetően az önkormányzati együttműködésben résztvevő kistelepülések is szakmai támogatáshoz juthatnak.
Az elmúlt évek során az önkormányzatok egyre több új feladattal és egyre nagyobb kihívásokkal szembesültek.
a világszintű gazdasági recesszió következtében visszaesett gazdasági teljesítményből adódó foglalkoztatási problémák;
a társadalmi konfliktusok megelőzésének, kezelésének fokozódó szükségessége;
a lakosságmegtartás kihívásai;
a humánszolgáltatások újraszervezésének új körülményei;
az uniós fejlesztési források pályázásához és szakszerű, hosszú távon is hatékony felhasználásához szükséges új feladatkörök;
bizonyos településméretek esetében (járás, kistérség) komplex szolgáltatások megszervezésének szükségessége akár az államigazgatás rendszerének közvetlen fenntartói szerepvállalásával, akár a civil szféra bevonásával; 6
helyi stratégiai programok kidolgozásának egyre növekvő jelentősége (jogszabályi kötelezettség, fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés). A felsorakoztatott kihívásokkal kapcsolatos feladatok hatékonyabb ellátásának érdekében
fontos észrevennünk, hogy a területi együttműködések segíthetik a őatékony m ködést és ösztönözni kell a településeket a közös Őondolkodásra, problémamegoldásra. Jelen helyzetben az egymással szoros összefüggésben álló problémák kezelése helyi szinten nem valósítható meg megfelelő hatékonysággal, mivel az egyes települések problémái a közigazgatási határokon átnyúlóan, egymással kölcsönhatásban jelentkeznek. A költséges és nem kellően effektív helyi kezelés helyett éppen ezért sokkal célravezetőbb a problémák komplex, járási szintű kezelése, melyhez elengedhetetlen a térségi szintű stratégiai együttműködés. Érdemes szem előtt tartani, hogy a járási hivatal, az érintett önkormányzatok és egyéb civil szervezetek közötti együttműködés kialakítása, finomhangolása egy hosszabb távú folyamat, jelen pályázat csupán a kereteinek kialakításához járul hozzá jelentős mértékben.
EŐyüttm ködés várőató eredményei A járási szintű együttműködés fejlesztés eredménye, hogy költséghatékonyabbá válik a feladatok szervezése, javul az ellátás minősége és koordinációja, így a problémamegoldás színvonala is. A társadalmi felzárkóztatás sikeresebb megvalósításának jegyében a pályázat által összekapcsolódnak a térségi civil, egyházi, gazdasági, állami és önkormányzati szervezetek. Ezáltal nagymértékben fejlődik az esélyegyenlőség, csökken a lemaradás az esélyegyenlőségi célcsoportok körében. Az így létrejövő járási együttműködés eredményeképp a költséghatékonyabb, területi együttműködésre alapozó közigazgatási működés kerül előtérbe. A járási szintű együttműködés fejlesztése által a rendszer reagáló képessége felgyorsul, és a problémákra valós megoldásokat lesz képes nyújtani. Összekapcsol olyan civil, egyházi, gazdasági és állami és önkormányzati szervezeteket, amelyek tevékenysége egymástól elkülönül, de egymást támogatva javíthatják az esélyegyenlőséget és csökkenthetik a lemaradást az esélyegyenlőségi célcsoportok körében. A projekt eredményei tehát támogatják a 2014-2020-as programozási időszak operatív programjai keretében tervezett fejlesztések sikeres megvalósulását a felzárkózási/esélyegyenlőségi fejlesztések jegyében. Kiemelt jelentőséggel bír a helyi esélyegyenlőségi programok intézkedési tervében rögzített mutatók pozitív irányú változása, valamint az ezt előmozdító tevékenységek támogatása.
7
A projekt által lehetőség nyílik a szolgáltatások térségi szintű megszervezésére, hatékonyabbá tételére kiemelten a társadalmi felzárkózás érdekében az oktatás-képzés, a szociális és egészségügyi ellátások, valamint a foglalkoztatás területén. Továbbá kiemelten fontos a hátrányos helyzetűek, a fiatalok és a nők foglalkoztatásához és oktatásához kapcsolódó folyamatok megújítása és a szervezetfejlesztés. Ezáltal a Bicskei Járáshoz tartozó települési önkormányzatok és intézményeik, a nemzetiségi önkormányzatok, állami intézmények, valamint az egyházi, civil és gazdasági szereplők között olyan együttműködési irányvonalak alakulhatnak ki, melyek mentén a helyi esélyegyenlőségi programokban foglalt társadalmi felzárkózás minél hatékonyabb megvalósulása segíthető elő a járási székhelyönkormányzat koordinációs tevékenysége által.
ESűLYEGYENL SűG FOGALMI MEGHATÁROZÁSA űS HELYE AZ EURÓPAI UNIÓBAN űS MAGYARORSZÁGON Az egyenlő bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, valamint kimondta, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. A rendszerváltás óta eltelt időszak erőfeszítéseinek eredményeként Magyarországon is kialakultak az antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi politika jogi és intézményi keretei. Az esélyegyenlőségi politika az Alkotmány 70/A § (3) bekezdése szerint azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaság köteles a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel elősegíteni. Az esélyegyenlőségi politika mindazokat a jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyeknek az élet legkülönbözőbb területein az a céljuk, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen.
Az EsélyeŐyenl séŐ az Európai Unióban A diszkrimináció tilalma a közösségi jog sarkalatos pillére, így az elmúlt időszakban az esélyegyenlőség egyre erősebben jelenik meg a közösségi döntéshozatalban. A közösségi jogalkotás alapját az Amszterdami Szerződés adja.
8
Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek leglényegesebb szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében (tilalom nemzeti hovatartozás miatti diszkriminációról) valamint a 119.cikkelyében (a nők és férfiak egyenlő bérezése) vannak lefektetve. Ezek az alapelvek minden területen alkalmazandók, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életre. Ahhoz, hogy az esélyegyenlőség elve a gyakorlatban is érvényesülhessen, szükség lehet ún. Pozitív megkülönböztető intézkedésekre is.
EsélyeŐyenl séŐ MaŐyarorszáŐon A jogi értelemben vett egyenlőség a Magyar Köztársaságban is alkotmányos védelmet élvez, de az egyenlő bánásmód követelményéről szóló általános elveket és rendelkezéseket tartalmaz az Egészségügyi Törvény, Polgári Törvénykönyv, valamint a Munka Törvénykönyve is. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény határozza meg, hogy a foglalkoztatás területére vonatkozóan is, mely munkáltatói intézkedések, magatartások, megkülönböztetések sértik az egyenlő bánásmód követelményét, illetve melyek nem. A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre.
9
JOGSZABÁLYI HÁTTűR BEMUTATÁSA JOGSZABÁLYOK ISMERTETűSE Az alapvető emberi jogok, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése, valamint az esélyegyenlőség előmozdítása, mint szabályozási terület már régóta jelen van a magyar jogalkotásban. Magyarország Alaptörvénye is tartalmazza mindazon értékeket, jogi alappilléreket melyek elengedhetetlenek az esélyegyenlőség megvalósításához. A Nemzeti Hitvallás kimondja: „ Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. „ Az Alaptörvény XV. cikke kimondja, hogy: „(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, A gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. „Az Alkotmánybíróság immár évtizedes gyakorlata szerint összhangban az Alaptörvénnyel az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi minden személy egyenlő méltóságának tiszteletben tartását és védelmét. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság először a 61/1992. (XI. 20.) AB határozatban megfogalmazta: „Az állam, mint közhatalom, s mint jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára. Ebben az összefüggésben nem tehet különbséget közöttük faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint.”
10
A Magyar Országgyűlés az elmúlt évtizedek során számos olyan jogszabályt alkotott, mely az esélyegyenlőség megteremtését kívánta elősegíteni. Ezen jogszabályok: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi Önkormányzatairól 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2014. évi CI. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról 362/2004. (XII.26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelt a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (Ebktv.) foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia Nemzeti Reform Program Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia Roma Integráció Évtizede Program Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 11
Az Ebktv. és annak végrehajtási rendeletei alapján minden helyi önkormányzatnak Helyi Esélyegyenlőségi Programot kellett készítenie, amelyet 2 évente felülvizsgálni szükséges. Az Ebktv. III. fejezete szerint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése a következő területeken szükséges:
Foglalkoztatás
Szociális biztonság és egészségügy- Lakhatás
Oktatás és képzés
Áruk forgalma és szolgáltatások igénybe vétele A törvény IV. fejezete utal a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programra, amely hivatott ki-
mondani: az élet valamennyi területén meg kell előzni a hátrányos megkülönböztetést és elő kell segíteni az egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét. Az esélyegyenlőség biztosítása a kormány, az állam, az önkormányzatok és intézményeik feladata. Fontos, hogy minden állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosítsunk a fő esélyegyenlőségi területek mindegyikén:
a családbarát munkahelyi körülmények megteremtésében és erősítésében
a nemek közötti esélykülönbségek csökkentésében
az akadálymentesítésben
a fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában
a romák életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában
más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javításában. Az Ebktv 35. § alapján a települési önkormányzat – a Programban meghatározott célokkal
összhangban – helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését.
12
A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik [Ebktv. 63/A § (6))]. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/2006/EK rendelet) kiemel két olyan támogatási alapelvet, amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása és végrehajtása során figyelembe kell venni, horizontális szempontként: az esélyegyenlőséget és a fenntartható fejlődést. A két alapelv érvényesült az Új Széchenyi Terv, valamint az egyes Operatív Programok tervezése során, és érvényesül a döntéshozás és végrehajtás intézményrendszereiben, valamint érvényesíteni kell a kiválasztás jogosultságai és értékelési szempontjai között is. A jogszabályi háttér bemutatásán túl fontos az esélyegyenlőséghez kapcsolódó alapvető fogalmak értelmezése.
Alapvet foŐalmak: Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy, vagy csoport valós, vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a fenti meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket, vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely jogszabályban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Szegregáció: a társadalmi kirekesztéssel és/vagy a társadalmi asszimilációval szembeni védekezésként megvalósuló önkéntes elkülönülés.
13
Integráció: a társadalom, különböző csoportjainak közös térben megvalósuló sikeres együttélése, illetve az együttélés feltételeként megteremtése.
Az esélyeŐyenl séŐi célcsoportokat érint őelyi szabályozás rövid bemutatása: 2015. évben a bicskei Képviselőtestület elfogadta a 10/2015. (IV.30.) számú, a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletét. A szociális törvényben végrehajtott jelentős változásokon túl, a rendeletalkotók célja a helyi sajátosságok figyelembevételével egy olyan szociális háló kialakítása volt, mely minden társadalmi réteg számára elérhető. A rendelet alapján a város az alábbi támogatásokat nyújthatja: Rendszeres települési támogatások: települési… a) tanulmányi ösztönző támogatás b) ápolási támogatás c) lakásfenntartási támogatás d) gyógyszertámogatás e) térítési díjtámogatás f) tüzelőanyag támogatás Rendkívüli települési támogatások: Települési… a) gyermekszületési támogatás b) temetési támogatás c) létfenntartási támogatás d) gyermeknevelési támogatás Bicske Város Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet, amely külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint (14 /2009. (V. 28.) önk. rendelet), a Képviselő-testület által a szociális feladatok ellátására létrehozott Humánerőforrások Bizottság elnökének irányításával működik. Tagjai az önkormányzat fenntartásában működő szociális, gyermekjóléti, oktatási, egészségügyi, kulturális intézmények képviselői. A Kerekasztal két szekcióban működik: Idős- és Fogyatékosügyi szekcióban és Gyermekügyi szekcióban. A kerekasztal résztvevői által biztosított szakmai egyeztetés mellett a város rendelettel biztosítja a még szélesebb körű véleményalkotás lehetőségét.
14
Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 1/2012. (I. 27.) számú önkormányzati rendelet célja az volt, hogy biztosítsa a településen élők számára az őket érintő jogalkotási folyamatokban való aktív részvételt. A rendelet előírása 2015. évben beépítésre kerültek a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatába. A lakások és helyiségek elidegenítéséről és bérletéről szóló 20/2005. (IV. 29.) önkormányzati rendelettel a település lehetővé teszi, hogy az önkormányzati bérlakások pályázati rendszerű bérbeadásánál a kialakult szociális helyzet szerinti sürgősséget vegye figyelembe a döntéshozó képviselőtestület a szerződések megkötésekor. A város minden rendelete megtalálható az önkormányzat honlapján, amely az alábbi linken érhető el: http://www.bicske.hu/hu/dokumentumtar.php, továbbá az njt.hu (Nemzeti Jogszabálytáron).
Rendelet száma
14/2015. (IX.30.) 8/2014. (III.28.) 12/2014. (V.05.)
17/2015. (X.28.)
Rendelet tárŐya Bicske Város Önkormányzata Képvisel -testületének önkormányzati rendelete. Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról a háziorvosi körzetek meghatározásáról a Kapcsolat Központ Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ - Kapcsolat Központ által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, igénybevétele szabályairól a helyi adókról
15
20/2005. (IV. 29.) 21/2005. (IV. 29.) 21/2008. (X. 30.) 21/2012. (IV. 27.) 24/2005. (VIII. 9.)
3/2005. (II. 1.) 48/2004. (XII.15.) 10/2015.(IV.30.) 5 /2014. (II. 27.) 19/2014.(VI.27.) 20/2014.(VI.27.) 7/2005. (II. 15.) 8/2015.(IV.30.)
a lakások és őelyiséŐek elideŐenítésér l és bérletér l a helyi elismerések alapításáról és adományozásának rendjéről a közterület használati díjának megállapításáról és az szerződés megkötésével kapcsolatos eljárásról a temetőkről és a temetkezésről az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának és a lakóépületek környezete felújításának támogatásáról a Környezetvédelmi Alapról a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjáról személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások intézményi térítési díjainak megállapításáról az önkormányzati bérlakások lakbérének megállapításáról a védőnői körzetek megállapításáról
A település által biztosított támogatások és kedvezmények mellett a központi kormányzati ellátórendszerekhez, intézkedésekhez tartozó ellátások, járandóságok aktuális mértékéről az alábbi felületen a „Mi mennyi 2015-ben” menüpontban érhető el közérthető információ: http://emmiugyfelszolgalat.gov.hu/. A jogszabályi változásokról az alábbi linkeken is tájékozódhatnak a támogatásokat, jogszabályi lehetőségeket illetően: http://emmiugyfelszolgalat.gov.hu/aktualitasok/intezkedesek-140101/aktualitasok-140107 http://www.kormany.hu/download/e/49/30000/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3%20ala pszolg%C3%A1ltat%C3%A1st%20ny%C3%BAjt%C3%B3k%20r%C3%A9sz%C3%A9re%20a %20szoci%C3%A1lis%20ell%C3%A1t%C3%A1sok%20v%C3%A1ltoz%C3%A1sair%C3%B3l. pdf.
16
STRATűGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA Szécőenyi 2020. A 2014-2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest – melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt – a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. Magyarország a következő hét éves időszakban összesen 7480 milliárd forintot használhat fel. Az összes forrás 60%-át a Gazdaságfejlesztésre fordíthatjuk majd, melynek részét képezi a foglalkoztatottság elősegítése is. Az előző időszakhoz képest másfélszer több forrás jut majd munkahelyteremtésre, háromszor több a kutatás-fejlesztésre és innovációra, energiahatékonyságra és az infokommunikációs szektor fejlesztésére pedig a korábbi dupláját használhatjuk fel. A teljes pénzügyi keret legalább 15 százalékát közvetlenül a kis- és középvállalkozások megerősítésére fordítják majd, és a pályázati rendszerben is több változásra számíthatunk.
1. ábra EU 2020 célkit zései 17
2. ábra a 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési id szak összeőasonlítása
GazdasáŐfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezet és Energetikai Hatékonyság OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Koordinációs OP (KOP) „Vidékfejlesztés, halászat” OP 3. ábra 2014-2020 id szak Operatív proŐramjai
18
Kapcsolódási pontok őelyi stratéŐiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, proŐramokkal 1. Az Önkormányzat koncepciókkal nem rendelkezett az esélyegyenlőségi terv 2013. évi megalkotásakor. Bicske település Önkormányzata a 2007-2013-as időszak pályázati rendszeréhez igazodóan Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) készítését kezdeményezte 2010-ben, mely 2011-ben 65/2011. (III.31.) testületi határozattal elfogadásra került. Az IVS 2012-ben a 237/2012. (IX.27.) önkormányzati rendelettel módosításra került. A stratégiában az alábbi átfogó, középtávú és városrészi célokat fogalmazta meg a város. 2. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Új közös önkormányzati társulás a vizsgálati időszakban nem született. MeŐlév : A Vértes Többcélú KistérséŐi Önkormányzati Társulás a 2004. évi CVII. törvény, valamint az 1990. évi LXV. törvény rendelkezései alapján 2004. június 28-án alakult. A Társulás működési területe a bicskei statisztikai kistérség közigazgatási területe. Jelenleg 16 település alkotja a kistérséget. A Társulás jogállása szerint jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szerv működésére vonatkozó szabályok vonatkoznak. 3. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek.
19
A BICSKEI JÁRÁS űS JELENLEGI HELYZETűNEK BEMUTATATÁSA A Bicskei Járás bemutatása A Bicskei Járás Fejér megye észak-nyugati részén található, a Vértes és a Gerecse hegység nyúlványain, a Váli völgyön, a Zámolyi medence peremén, a Bicskei medencén és a Mezőföld egy részén helyezkedik el. Forrás: jarasinfo.hu
4. A Bicskei Járás települései
A járás lakosságszáma a KSH 2011 a-es adatai alapján 34 786 fő. A járást 15 település alkotja, Bicske mellett még Csákvár városi rangú. 2015.január 1-től Gánt település is csatlakozott a járáshoz. A járás területe 520 km2, népsűrűsége 66,9 fő/km2. Bicske lakosságszáma 2012-es adatok alapján 12238 fő, Csákváré 5250 fő.
20
A járás területén található települések közül 6 település lélekszáma nem éri el az 1000 főt, (köztük 2 településé az 500 főt sem), további 2 település lélekszáma 1000-1500, 3 településé 15002000 fő között mozog. A fennmaradó 4 település lélekszáma 2000, illetve 4000 fő fölötti.
Forrás: KSH T-Star
Név
JoŐállás
Terület
NépesséŐ
(100 ha)
(f )
Alcsútdoboz
község
50,71
1461
Bicske
járásszékhely
77,8
11911
város Bodmér
község
7,17
244
Csabdi
község
17,2
1182
Csákvár
város
118,76
5204
Etyek
község
53,27
4105
Felcsút
község
22,02
1832
Gánt
község
58,15
849
Mány
község
44,72
2382
Óbarok
község
19,26
778
Szár
község
22,63
1637
Tabajd
község
26,57
903
Újbarok
község
1,49
408
Vértesacsa
község
36,19
1759
VértesboŐlár
község
23,21
878
5. Bicske Járás települései 2013-ban
A következőkben a járáshoz tartozó népesség, foglalkoztatottság, életminőségi adatokat mutatjuk be. Összehasonlításra került az országos, megyei, járási és Bicske város értékei. Az adatok jó célt szolgálnak arra, hogy egy átfogó képet kapjuk a járásban élőkről. Az első diagramon a 2000-2013-ra vonatkozó népmozgalmi adatok láthatóak.
21
Természetes szaporodás,fogyás 0,9
0,2 2000 -0,4
2001
0,1 2002
2003
2004
-0,2 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
-0,8 -1,3
-1,1 -1,1 -1,4 -1,7
-2 -2,3 -2,5
-1,9
-1,3 -1,5
-1,5
-1,5
-1,9
-2,1
-2,7
-2,2 -2,4
-2,6
-2,8
-3,7
-3,6
-3,7 -4,1
-3,7
-2,2 -2,8
-3,1
-3,2 -3,5
-2 -2,1
-3,4
-3,5
-3
-3,1
-3,5
-3,4 -3,5
-4,1
-3,9 -4,1
-3,8
-3,7 -3,7 -3,7 -3,7 -3,9 -4
-4,4 Magyarország
Bicskei járás
Fejér
egyei járásközpo tok
Bicske
6. ábra NépmozŐalmi adatok 2000-2013 (f /1000lakos)
Az ábra alapján megállapítható, hogy a várost a megyei járásközpontok átlagánál kisebb mértékű természetes fogyás jellemzi 2009 óta. Jól látszik, hogy a járási értékek valamivel rosszabbak a városi átlagoknál, de alapvetően követik a bicskei tendenciát. 7,4
7,8
8,6
7,9 5,6
5 3,5
4,3
4,3
3,6
2 0,2 0 2000 -1,7
0,6 0 2001
0 2002
0,5 0 2003
-3,8 -4,8
1,2 0 2004
0 2005 -1,5
0 -0,4 2006 -1,6 -1,7
0 -0,2
-0,9 2007 -1,7
0,2 0 2008
0,3 0 2009
-2,4
0,1 0 2010 -1,7
-4,3 -5,3
1,2 0 2011
2,8 2,7 0,2 0 -1,2 2012
-6
-8,3
-9
-15,5 Magyarország
Bicskei járás
Fejér
egyei járásközpo tok
7. ábra Vándorlási eŐyenleŐ 2000-2013.évek között (f /ezer lakos) Forrás: TEIR ITS modul
22
Bicske
0,1 0 2013
A vándorlási egyenleg 2005-ig pozitív értékeket mutat a járás tekintetében. Ezzel ellentétben a 2006-os évet egy negatív elvándorlási egyenleg jellemezte, viszont 2008-as évben kiugróan magas és pozitív a mutató értéke. 2009-től ingadozó, de negatív érték jellemezte a járást, egészen 2013-ig, mikor is újra pozitív értékek mutatkoznak. A járásra az elmúlt 10 évben a bevándorlás túlsúlya volt jellemző, mint ahogy a megye járásközpontjainak átlaga is 2008 óta pozitív
138,9 136,5
143,7 139,6
150,7 143,3
156,6 147
162,5 151 132,6 120,9
2009
130,1 127,7
133,9
114,3 108,1
117,8 111,9
122,1 115,2
127,2 117,9
2005
2006
2007
2008
121 109,6 100,6 97,8
123,8 116 104,1 102,7
127 122,4 107,7 105,4
110,6 105,4
114,6 107,6
2000
2001
2002
2003
2004
Magyarország
Bicskei járás
Fejér
179,5
159,6
175,1 162,7
139,7
141
139,8
124,3
126
126,3
138,2 128,9
2010
2011
2012
2013
168 155,6
egyei járásközpo tok
172,2
166,7
Bicske
8. ábra ÖreŐedési index Forrás: TEIR ITS modul
A járás öregedési indexe 2000-ben 100,6% volt, míg 2009-ben elérte a 120,9%-ot is. Innentől kezdve kisebb növekedés volt tapasztalható 0-8%-ig. A járás öregedési indexe a város, a járásközpontok és a város átlagánál némileg alacsonyabb értékeket mutat. Összességében elmondható, hogy a két népszámlálás közötti időben a járás népessége kevésbé öregedő tendenciát mutat. Az alacsonyabb érték fiatalabb korösszetételű népességet jelez. A munkanélküliségi ráta szintén alacsonyabb szintű, mint a régiós vagy az országos ráta, 2012-ben a térség munkanélküliségi rátája 5,9%, a közép-dunántúli régióé 7,6%, az országosan mért érték 9%. Az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem (2012. év) tekintetében a térség (685.367 Ft) az országos szinthez körül helyezkedik el (680.195 Ft), elmaradva azonban a régió szintjén mért értéktől (740.524).
23
Az álláskeresők fajlagos mutatói és megoszlása a települést magába foglaló nagyobb területi egységek szerint: Bicske
Bicskei
Bicskei
Fejér
Közép-
Ma-
kistér-
járás
megye
Dunántúli
gyarors
réŐió
záŐ
séŐ Álláskeres k lakossáŐon belüli aránya
2,6%
2,66%
2,62%
3,42%
3,42%
4,12%
45,23%
44,79%
45,33%
46,68%
42,75%
49,93%
28,31%
26,54%
26,96%
28,52%
24,14%
30,09%
7,69%
8,57%
8,07%
12,46%
11,46%
12,62%
83,38%
85,94%
85,88%
81,93%
82,64%
81,86%
16,62%
14,06%
14,12%
18,07%
17,36%
18,14%
180 napon túli álláskeres k munkanélkülieken belüli aránya EŐy éven túli álláskeres k munkanélkülieken belüli aránya Pályakezd álláskeres k munkanélkülieken belüli aránya Korábbi fizikai foŐlalkoztatott álláskeres k munkanélkülieken belüli aránya Korábbi szellemi foglalkoztatott álláskeres k munkanélkülieken belüli aránya 9. ábra Álláskeres k fajlaŐos mutatói és meŐoszlása Forrás: KSH T-STAR 2013.
Hasonlóan alakul az 1000 lakosra jutó adófizetők száma is; ez a térségben 435, a középdunántúli régióban 468, míg országos szinten 434. 24
Az 1000 lakosra jutó regisztrált gazdasági vállalkozások száma (106) mind a régiós (135), mind az országos (164) értékektől elmarad. A jövedelmi egyenlőtlenségek egy lehetséges mutatója, hogy a lakosság mekkora hányada részesül segély típusú jövedelemben. A rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra 2011-ben 3,4 volt a járás területén, ez némileg alatta marad a megyei értéknek (4,8), és az országos aránynak is (5,5). Fejér megye 2014-ben elfogadott területfejlesztési koncepciójában a megye 6 funkcionális térsége került lehatárolásra, melyek között bizonyos területeken átfedés van. A Bicskei Járás területe 2 funkcionális térséghez is kapcsolódik, az egyik a budapesti agglomeráció vonzáskörzete, a másik a Velencei tó és térsége, a Váli-völgy, Vértes térsége. A főváros agglomerációjához kapcsolódó vonzáskörzetet a Pest megye határmenti – az M1-től az M6-ig terjedő - sávjában fekvő, illetve a foglalkoztatási-, rekreációs- és lakófunkciójában egyre szorosabban kötődő Velencei-tavi települések alkotják. A térség életében az agglomerációhoz való földrajzi közelség nagyon meghatározó, Budapest vonzása erősen érvényesül. Meghatározó a térség életében, hogy jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. Az agglomeráció vonzáskörzetének jelentős funkcionális szerepet betöltő városa Bicske, mint logisztikai központ. A Velencei tó és térsége, a Váli-völgy, Vértes térsége turisztikai adottságok alapján lehatárolt térség, amelynek két végpontja országos térszerkezeti vonalakhoz kapcsolódik. Jelentős része a budapesti agglomeráció vonzáskörzetéhez tartozik, így a fővárosi lakosság kiköltözésének színhelye. Egyes területei már ma is a minőségi turizmust szolgálják, a térség kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik.
25
A JÁRÁSI KOORDINÁCIÓ BEMUTATÁSA Bicske Város Önkormányzata a járáshoz tartozó valamennyi települési önkormányzatot írásban tájékoztatta arról, hogy pályázatot kíván benyújtani az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” című pályázati felhívásra. Bicske Város Önkormányzata a tájékoztatással egyidejűleg felkérte a települési önkormányzatokat, hogy működjenek együtt a pályázat megvalósításában. A járási szintű együttműködés, koordináció, az esélyegyenlőség előmozdításának ügye azt kívánja, hogy az érintettek minél szélesebb körét lehessen megszólítani, bevonni és elkötelezni a közös gondolkodásra és munkálkodásra. Az egyes esélyegyenlőségi célcsoportokra irányuló munkára bevonható szervezetek, szakemberek köre az alábbiak szerint alakulhat (a felsorolás természetesen nem teljes, nem kizárólagos). Mélyszegénységben élők, romák: szociális és gyermekjóléti intézmények, védőnői szolgálat, települési önkormányzatok hivatalai, roma önkormányzat, járási munkaügyi kirendeltség, járási gyámhivatal, közfoglalkoztatás tervezésében, szervezésében, lebonyolításában érintett szereplők, háziorvos és házi gyermekorvos, mélyszegénységben élőket, romákat támogató civil szervezetek, egyházi szervezetek, közösségek, helyi foglalkoztatók, vállalkozók, szakképzések, felnőttképzések megvalósítói. Gyermekek: gyermekjóléti intézmények, védőnői szolgálat, házi gyermekorvos, köznevelési intézmények, pedagógiai szolgálatok, önkormányzatok hivatalai, tankerület, járási gyámhivatal, témában érintett civil szervezetek, ifjúsági szervezetek, egyházi szervezetek, közösségek. Idősek: szociális intézmények, háziorvos, egészségügyi szolgáltatók, idősekkel foglalkozó civil szervezetek, egyházi szervezetek, közösségek, önkormányzatok hivatalai. Fogyatékos személyek: szociális intézmények, egészségügyi szolgáltatók, háziorvos és házi gyermekorvos, védőnői szolgálat és köznevelési intézmények (gyermekek esetében), fogyatékos személyekkel foglalkozó civil szervezetek, érdekvédelmi szervezetek, egyházi szervezetek, közösségek, helyi foglalkoztatók, vállalkozók, települési önkormányzatok hivatalai, járási munkaügyi kirendeltség.
26
Nők: családsegítő szolgálat, védőnői szolgálat, háziorvos, civil szervezetek, járási munkaügyi kirendeltség, helyi foglalkoztatók, települési önkormányzatok hivatalai, gyermekek napközbeni ellátását végzők, köznevelési intézmények.
FELTÁRT űS MEGOLDANDÓ PROBLűMÁK, NEHűZSűGEK A települések Helyi Esélyegyenlőségi Programjainak helyzetelemzéséből kibontakozó problémák sok hasonlóságot mutatnak. Bicske problémái, illetve a másik végleten az aprófalu Bodmér szükségletei nyilván más típusúak, mint az 1000-2000 fős falvaké, de a legalapvetőbb dilemmák közösek. Ezek között több olyan is körvonalazódik, melyek járási szintű együttműködéssel, koordinációval való kezelése hatékony megoldást jelenthet. A projekt keretében Bicske Város Önkormányzata célul tűzte ki a járási önkormányzatok, intézmények, és gazdasági szervezetek közötti kooperáció kialakítását, Járási Szintű Felzárkóztatási Kerekasztalok megszervezését és működtetését, mely által megteremtődhet az esélyegyenlőség járási szintű megvalósításában érdekelt partnerek közötti társadalmi párbeszéd platformja. A járási szintű felzárkóztatási kerekasztal célja, hogy áttekintse a települések esélyegyenlőségi programjait, azok megvalósulását, összehangolja a járásban tervezett intézkedéseket és fejlesztéseket. A járási szintű felzárkóztatási kerekasztal a közösségi tervezés színtere. Az első ülésen kialakításra kerültek a közös munka keretei a munkaterv, és bemutatkoztak a kerekasztal tagjai, felállításra került a tagok elérhetőségét, tevékenységi körét tartalmazó adatbázis, bemutatásra kerültek az egyes települések HEP-jei, kialakítottuk az azonosítandó területek feltárásának módjait. A további kerekasztal megbeszéléseken tartott műhelymunka keretében a résztvevők meghatározták a területüket érintő esélyegyenlőséghez szorosan kapcsolódó problémákat. A problémák összesséŐéb l meŐalkotott témakörök a következ k lettek: 1. Hátrányos helyzetű munkanélküliek képzetlensége, munkaerő-piaci kompetenciák hiánya 2. Telepek, szegregátumok, szegregációval veszélyeztetett területek helyzete 3. Szociális szolgáltatások hiányosságai 4. Családi nevelés és minta átadás problémái
27
Célunk a kerekasztal megbeszéléseken az volt, hogy a témakörökhöz kapcsolódóan feltárjuk a további problémákat és, hogy közösen meghatározzuk az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, konkrét intézkedéseket. A kerekasztal megbeszélésekre építve a beavatkozások részletes tervezését kívántuk kivitelezni, melyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. A problématerületek meghatározása után, beazonosítottuk a hozzájuk tartozó célcsoportokat. 1. Hátrányos őelyzet munkanélküliek képzetlenséŐe, munkaer -piaci kompetenciák őiánya Célcsoportok:
40 év fölötti férfiak, nők 16 év feletti, alapfokú végzettséggel nem rendelkezők
2. Telepek, szeŐreŐátumok, szeŐreŐációval veszélyeztetett területek őelyzete Célcsoportok:
Telepeken élő roma lakosság Bevándorlók
3. Szociális szolŐáltatások őiányossáŐai Célcsoportok:
Szociális otthonban élők (18-80 évesek) Hátrányos helyzetű családok (gyerekek, szülők) Időskorúak (házi segítségnyújtás)
4. Családi nevelés és minta átadás problémái Célcsoportok:
Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyerekek Roma szülők és gyerekek Egy szülős családok 28
SWOT analízis segítségével határoztuk meg a problémák gyökereit és megoldásait. Áttekintésre került a helyi intézkedési tervek megvalósulása, ezekhez kapcsolódóan a megvalósíthatóság összehangolásának lehetőségei, térségi esélyegyenlőségi célok meghatározása. A kerekasztal megbeszélések során sorra vettük mind a 4 problématerületet SWOT analízis segítségével.
HÁTRÁNYOS HELYZET
MUNKANűLKÜLIEK KűPZETLENSűGE, MUNKAER ACI KOMPETENCIÁK HIÁNYA SWOT ELEMZűS
-PI-
ER SSűGEK
szakember gárda
foglalkoztatási osztály (munkaügyi központ) elérhetősége- helyi sajátosságok ismerete
intézményi háttér
helyi újság (tájékoztatás) GYENGESűGEK
motiváció hiánya
nem mindig a célcsoportok és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzés
alapvető kompetenciák hiánya
szociális bérlakások hiánya LEHET SűGEK
kedvező környezeti adottságok
jó földrajzi fekvés
pályázatok, támogatások 29
képzési programok
összefogás vállalatokkal
stratégiai/foglalkoztatási paktum VESZűLYEK
kedvezőtlen tömegközlekedés- helyközi
kis települések finanszírozási hiánya
bölcsődei, óvodai férőhely hiány
Probléma beazonosítása
aluliskolázottság
folyamatos leszakadás
nem megfelelő szocializáció
képzettségükhöz nem illeszkedő munka lehetőségek
munkába álláshoz kapcsolódó kompetenciák hiánya
motiválatlanság
Célok:
iskolázatlansági problémák megoldása
kulcs kompetenciák pótolása, beépítése
foglalkoztatás paktum kidolgozása
munkába állást támogató intézményekkel szoros kapcsolattartás
igényfelmérés
képességfelmérés
Tanoda program folytatása
30
TELEPEK, SZEGREGÁTUMOK, SZEGREGÁCIÓJÁVAL VESZűLYEZTETETT TERÜLETEK HELYZETE SWOT ELEMZűS ER SSűGEK
azonosulás
elkötelezettség (Önkormányzat és a társadalmi szervezetek felé)
tanoda (hatékony működése)
menekültek (óvoda, iskola)
szolgáltatások, biztosítások igénybevétele GYENGESűGEK
biztonságérzet, ragaszkodás
félelem az újtól
aluliskolázottság (8 általános sincs)
szakemberek hiánya
szakma-hosszútávú elképzelések nem találkoznak
kitartás hiánya LEHET SűGEK
képzések (parkgondozói, kerti munkás)
jó gyakorlatok
jó példák
közösség segítése, befogadás
VESZűLYEK
fokozódó deklasszálódása az alsó rétegeknek
önkormányzatok törékeny anyagi helyzete (forráshiány)
segélyezés változtatásában magas költség kockázat
a társadalmi szemlélet nem támogatja a társadalmi befogadás területét 31
Probléma beazonosítása
aluliskolázottság
folyamatos leszakadás
nincsenek hosszútávú elképzelések
Nehezen találnak munkahelyet
nem tudják megoldani a munkába járás költségeinek fedezését
motiválatlanság
mindennapi feladatok (hivatalos) ellátása
Célok:
az esélyegyenlőség folyamatos érvényesítése a különböző önkormányzati határozatok meghozatalában, intézkedések megtételében,
a hátrányos megkülönböztetés csökkentése, megszüntetése,
a megkülönböztetéstől mentes gondolkodás erősítése,
az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára A szegregátum a településen élők által Pérónak hívott 9 utcára kiterjedő részből áll. Az itt élő emberek 95 %-a roma nemzetiségű, ami a város teljes lakosságának a 15%-át
jelenti. A telepen élők nagy része nehéz anyagi körülmények között él, a munkanélküliek száma is magas.
32
Egyre többen költöznek ki a szőlőhegyes területekre, hiszen itt jóval alacsonyabbak az ingatlan árak és a közüzemi szolgáltatások is kevesebbe kerülnek. Az erre a területre kiköltözők nagy része valószínűsíthetően hátrányos helyzetű.
2011-től az iskolák összevonására, valamint a főként hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelését biztosító Bihari utcai tagóvoda felszámolására került sor.
2013 szeptemberétől ebben az épületben indul el Bicske Város Tanodája.
Leőet séŐek:
Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ- szorosabb együttműködés
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK HIÁNYOSSÁGAI SWOT ELEMZűS
ER SSűGEK
tanoda program elért eredményei
gyermekjóléti, családsegítő beágyazottság, jó kapcsolat rendszer
Budapest közelsége
munkalehetőség átlagon felüli
képzések eredményessége nagyobb GYENGESűGEK
közmunkaprogramok tervezhetetlensége (volumenkorlát)
problémákat orvosolni képes „terápiák” szűkössége
jó gyakorlatok járási szintű kiterjesztése forráshiány miatti LEHET SűGEK
gyermekotthon kapacitás (szakemberek)
járáshoz tartozó Önkormányzatok jó gyakorlatai
helyi innovációk (transzparenssé lehet tenni)
elsődleges munkaerő-piaci lehetőségek átlagon felüliek
jelzőrendszeres segítségnyújtás kiterjesztése (igényfelmérés) 33
VESZűLYEK
fokozódó deklasszálódása az alsó rétegeknek
önkormányzatok törékeny anyagi helyzete (forráshiány)
segélyezés változtatásában magas költség kockázat
a társadalmi szemlélet nem támogatja a társadalmi befogadás területét
Probléma beazonosítása
folyamatos leszakadás
forráshiány
információs csatornák bővítése
közmunkaprogramok tervezhetetlensége
jó gyakorlatok kevésbé használása Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szt.) módosítása
értelmében a kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1. napjától a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek:
aktív korúak ellátása,
időskorúak járadéka,
ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj),
közgyógyellátás (alanyi és normatív formák),
egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
Társulás által fenntartott költséŐvetési szervek: Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ - Kapcsolat Központ Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás CsaládseŐít SzolŐálat: SzolŐáltatások:
Családgondozás
Adósságkezelési tanácsadás
Rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolattartás 34
Előrefizetős árammérőt használók részére kódgenerálás
Munkanélküliek munkához jutás segítése (Foglalkoztatási Információs Pont)
Mediáció (konfliktusok kezelésére)
Ruhaadományok gyűjtése és közvetítése
Jogi tanácsadás
Csoportos klubfoglalkozások: Háztartási klub (adósságkezelési szolgáltatásban részesülőknek), rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedését elősegítő csoportja, fogyatékkal élők klubja
Szabadidős programok szervezése, közvetítése
Drogprevenciós program működtetése
Leőet séŐek:
étkeztetés
házi segítségnyújtás
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
nappali ellátás
támogató szolgálat (fogyatékkal élők számára)
átmeneti elhelyezés
közös adományozás, gyűjtésszervezés
egészségnap szervezés
CSALÁDI NEVELűS űS MINTAÁTADÁS PROBLűMÁI SWOT ELEMZűS ER SSűGEK
tanoda típusú intézmények
működő ellátórendszer GYENGESűGEK
9 hó-tól 7 hétéves korig tartó szolgáltatások (védőnői, bölcsődei, óvodai)
3. generációs hátrányos helyzetű családok
kevés bölcsődei férőhely
35
LEHET SűGEK
intézményi átmenetek nehézségeinek leküzdése
gyerekek elkötelezettségének erősítése
kapcsolati háló kiépítése a tanoda és iskola között VESZűLYEK
partneri kapcsolatokat akadályozza a rövidtávú szemlélet és a motiválatlanság (szülők, tanárok; az eredmények fenntarthatóságát veszélyezteti)
Probléma beazonosítás
kevés bölcsődei férőhely
9 hó-tól 7 hétéves korig tartó szolgáltatások (védőnői, bölcsődei, óvodai)
higiéniás körülmények
képzetlenség
széthullott családok 2015. március 1. napjától a helyi önkormányzatok felelőssége nő a helyi közösség szociális
biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában, mivel egyéb támogatásról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás. Bicskén 1 bölcsőde két csoporttal, 24 férőhellyel működik, a bölcsődei férőhelyek kihasználtsága 117%-os. Bicske Város intézményei a következ k: Az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek:
Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár,
Bicskei Gazdasági Szervezet- BGSZ,
Bicske Városi Óvoda,
Bicske Városi Konyha.
Társulás által fenntartott költségvetési szervek:
Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ - Kapcsolat Központ Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás
Leőet séŐek:
prevenciók (havi felosztásban a települések között) 36
egészséges életmód, életvitel (felvilágosítás), egészségnap
életre nevelés, gyakorlati átadás
szülő klub
családi napok
közös iskolai programok
életvezetési tanácsadás a Tanoda keretei között (önkéntes alapon)
gyerekek napközbeni ellátásának megoldása (szülő, gyerek együtt)
önkéntes csoportok kialakítás
INTűZKEDűSI TERÜLTETEK BEMUTATÁSA űS A HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ JÁRÁSI SZINT INTűZKEDűSEK A helyi esélyegyenlőségi programokban feltárt problémák között több olyat is találunk, melyek előmozdítását segíthetné a járási szintű együttműködés, koordináció. A hátrányos helyzetű munkanélküliek célcsoportja esetében:
a közfoglalkoztatás szervezése
a közfoglalkoztatás hatékonyságának növelése
munkaerő-piaci szolgáltatások bővítése
helyi foglalkoztatási programok indítása,
a szociális szolgáltatások összehangoltságának vizsgálata a mélyszegénységben élők szükségleteivel. Utóbbiak szükségleteinek feltárása azokon a területeken, melyekről jelenleg nem áll rendelkezésre információ, A szülők, nők és a gyermekek esetében:
a korai fejlesztés elérhetővé tételét, az iskolaérettség (komplex értelemben vett) elérését támogató fejlesztési formák és szűrővizsgálatok
életvezetési tanácsadás és motiváció, családi napok
a kisgyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése, a kisgyermekes nők munkavállalásának támogatása Az idősek, fogyatékkal élők esetében:
a szociális szolgáltatások összehangoltságának, kapacitásának vizsgálata az idős emberek szükségleteivel
gyűjtések szervezése
prevenciók 37
Javasolt intézkedés
Hátrányos őelyzet emberek jelent s részének alacsonyak a munkába állásőoz kapcsolódó kompetenciái
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyeŐyenl séŐi probléma meŐnevezése
Az emberek egy része elvesztette a társadalomba való visszailleszkedéshez szükséges alapvető készségeket
Intézkedés célja
A munkanélküliek és a foglalkoztatottak általános kompetenciáinak növelése
Az alacsony iskolai végzettségűek körében elérni a 8. általános iskolai végzettség elérését és további kompetenciák beAlacsony iskolai véŐzettépítése szellemi hátizsákjukba. stéŐ ek felzárkóztatása Alacsony iskolai végzettségűek R: felzárkóztató képzések (általános iskolai között magas a munkanélküliség szervezése. véŐzettséŐ) K: Kompetenciájuk emelkedik, foglalkoztatásuk esélye nő H: Munkanélküliség csökkenése.
MeŐfelel családi élet, eŐészséŐes szocializáció meŐteremtése
Intézkedések Intézkedésőez kapAz intézkedéssel csolódó kulcs Felel s (döntésHatárid (id Intézkedés tartalma kapcsolatos er teljesítmény őozó) tartam) forrás (HR) mutatók/indikátorok Kompetenciaképzések, motivációs tréA Járási szintű ningek szervezése az Esélyteremtő Humánerőforrás érintett célcsoport ré- A nyílt munkaerőpiaProgramterv képzési helyszí2016-2020-as szére. Életvezetési, con elhelyezkedettek végrehajtásáért nek biztosítása, pályázat szocializációs, családszáma. A különböző felelős szervezet, részvétel ösztönidőszak tervezési foglalkozásokon koordinációs zésének feltétvégéig tanácsadások részt vevők száma. bizottság, kerekelei. megszervezése a asztal Tanoda Program serésztvevői gítéségével. Az általános iskolai véA célcsoport iskolá- gezettséget elérők százottságának átfogó mának növekvő felmérése tendenciája. Tudásszintjükhöz illő Megszerzett munkaképzések szervezése. erő-piaci kompetenMajd az alapok isme- ciák. Képzéseken részt retében tudásszint vettek száma. Munkaemelés. erőpiacon elhelyezkedettek száma.
Felelős koordinációs csoport, kerekasztal részvevők.
Jelen helyzetben a társadalom Mindezek segítésére és bizonyos rétegénél elfogadott az megteremtésére életvea tény, hogy az emberek közzetési tanácsadás, csa- Programokba bekap- Felelős koordinámunkából, segélyekből élnek és Egy egészséges normáknak ládi mintaátadás a Ta- csolódó gyermekek és ciós csoport, keez rendjén is van. megfelelő családi élet megtenoda keretében. Ta- szülők száma. Tanoda- rekasztal részveA szocializáció során, mint tud- remtése. Munkakedv kiépítés, noda program folyaprogramhoz kapcsovők, Tanoda doljuk, a gyermekek későbbi felfo- megfelelő minták elmélyítése. matos működtetése. lódó gyermekek száma. gozói. gását meghatározzák azok a Pályaválasztási orientáképek, élethelyzetek, viselkedési ció. formák, amit a szüleitől lát.
38
Trénerek, oktatók, helyszín biztosítása, toborzás.
2017 év elejétől folyamatos egyeztetések a koncepció kialakításáról és a bevonni kívánt célcsoport igényeiről.
A Tanodaprogram keretében már most is foTrénerek, oktatók, lyamatosan zajhelyszín biztosílik a gyermekek tása, toborzás. szemléletformálása. Továbbra is vállaljuk.
FenntartőatósáŐa
VéŐreőajtás problémái, kockázatai
Hossztávú
Pályázati források hiánya, motiválatlanság
Hosszútávú
Képzések iránti hajlandóság, teljes körű felmérés készítése.
Hosszútávú
Felismerés, szakember hiánya
Pályázati er forrás
TOP 5.1.1. TOP 5.1.2 EFOP
TOP 5.1.1. TOP 5.1.2 EFOP
TOP 1.4.1 részben TOP 5.2.1 TOP 2.1.1 TOP 2.1.1 TOP 4.3.1 EFOP
FoŐlalkoztatási paktum kidolŐozása
A foglalkoztatási paktum a térségi foglalkoztatáspolitika társadalmasításának eszköze, amely a helyi partnerségen alapul. Olyan szervezeti keret ad, amelynek segítségével egy asztalhoz lehet ültetni a A foglalkoztatási paktum kitérségben élő lakosság dolgozásával a járáshoz tarfoglalkoztatásának értozó Önkormányzatok száHátrányos helyzetű lakosok dekében tenni tudó femára elérhetővé válnának a jászámára a hiányosságaik miatt leket, s segítségével a rásban lévő munkalehetősénem állnak rendelkezésükre humánerőforrás fejgek és az azokhoz kapcsolódó megfelelő munkalehetőségek. lesztés céljait összkulcs-kompetenciák. Világos hangba lehet hozni a képet kapnának a munkaerőtérség gazdaságfejleszvel szembeni elvárásokról. tésének elképzeléseivel. Jelen foglalkoztatási paktum segítségével a járási Önkormányzatok világos képet kapnak a járásban lévő munkalehetőségekről és a hozzájuk tartozó kompetencia igényekről.
Felelős kollégák, Járási szintű foglalkozjárásban lévő cétatási paktumok száma, Járáshoz tartozó gek, vállalatok felmunkahelyek száma és Önkormányzatok, keresése közös a bevont és ezen ke- kerekasztal részveegyüttműködés kiresztül betöltött munvők alakítása, helyszínkakörök. biztosítás
A járásszékőely település őonlapján közös állás porA honlapokon a me- Honlapokon való megtál m ködtetése, foŐlalkozAz esélyegyenlőség nevében gyében megjelenő jelenés, a munkalehetőKözös felület kiA közös állásportál célja, hogy tatási információk mindenkinek hozzáférést biztomunkalehetőségek ségek száma, jelentke- Járási önkormány- dolgozása az önmindig aktuális információkat meŐosztása sít a térségben lévő munkalehemegjelentetése és hoz- zők száma, a hirdetézatok kormányzatok kolnyújtson a lakosság részére. tőségekről záférést biztosít min- sek hány emberhez jutlégáival den lakos számára. nak el.
39
2014-2020aspályázati időszak
2017
Hosszútávú
Céges, vállalati oldalról való nem megfelelő együttműködés
TOP 5.1.1. TOP 5.1.2 EFOP
Közép-távon
Nem minden esetben azok az emberek érik el, akiknek a legjobban szüksége van rá.
részben TOP 5.2.1
EsélyeŐyenl séŐi fórum létreőozása, m ködtetése a járásban érintett településekkel
Közös prevenciók tartása a lakossáŐ meŐfelel sz rése érdekében
Megteremti az esélyegyenlőség érdekében történő előrelépések színterét.
Aktuális problémák, lehetőségek megbeszéJáráshoz tartozó Az esélyegyenlőségi problélése, közös programok Fórumok száma, közös Önkormányzatok, Napirendi pontok mák pozitív irányba való elkidolgozása. (foglalintézkedések napi kerekasztal részve- kitűzése, helyszínmozdulása. Egy jól működő koztatás, prevenciók, rendre tűzése, közös vők, települési in- biztosítás, megvajárási szintű együtt-gondolkorendezvények, jelzőprogramok száma. tézmények vezelósítási folyamat. dás. rendszer, pályázati letői. hetőségek).
2014-2020-as pályázati időszak
Hosszútávú
A járásban élő lakosság egészségügyi igényeinek kielégítése, felmérése.
Minden évben a járás székhelyen, Bicskén Egészségnapot tartanak. Eddig is és ezután Egészségügyi szolMindenkinek lehetősége nyílis folytatódik a rendezA rendezvényeken Bicske Város Ön- gáltatást nyújtók, jon az egészségügyi szolgáltavénysorozat, ahol egyre részvevők száma, páci- kormányzatának Bicske Város Öntásokhoz. Egészségesebb laszélesebb körben kapensek száma. munkássága. kormányzatának kosság. nak lehetőséget a lakomunkássága. sok az egészségügyi problémák kiküszöbölésére.
Folyamatosan
Hosszú-távon
40
Forráshiány
TOP 4.2.1
Roma lakosság igénybevételéEFOP nek hajlandó- részben TOP 5.2.1 sága.
MELLűKLETEK
41
1.számú melléklet
42
43
44
