ELTE TáTK szociológia mesterképzési szakra vonatkozó szakdolgozati és záróvizsga követelmények 2012. szeptember 25-től Szakdolgozat követelményei Tartalmi követelmények Bevezető fejezet a téma megjelölése, a témaválasztás indoklása, a munka célja a szakdolgozat készítőjének alaposan ismernie kell a témára vonatkozó szakirodalmat, ha szükségesnek ítéli ennek részletes ismertetését, javasoljuk a dolgozat főrészében tegye meg. a szakdolgozó témával kapcsolatos hipotézise, kérdése, vagy a vizsgált probléma megfogalmazása a feldolgozás módszere a dolgozat felépítésének ismertetése A téma fő- és al-, illetve közcímekkel tagolt elemzőkifejtése: a tagolás történhet az egyes kérdéskörök, a kifejtés logikája vagy időbeliség szerint javasoljuk, vázolja, a téma elméleti keretét és értelmezze a feldolgozás során használt fogalmakat a hipotézis megerősítése vagy cáfolata tartozhat a dolgozat főrészébe, de beilleszthető az összefoglalásba is Összefoglalás következtetések A hipotézis igazolása vagy cáfolata az eddigi kutatási eredményektől való eltérés (vagy azok megerősítése) a témában rejlő további kutatási lehetőségek vázolása A dolgozat készítőjét megilletik a tudományos kutatásokkal kapcsolatos szabadságok, ezért, ha szükségesnek látja, eltérhet a fentiekben vázolt struktúrától. Formai követelmények Tartalomjegyzék (a dolgozat elején) A dolgozat belsőtagolása, az egyes fejezetek, alfejezetek stb. számozással való elkülönítése Hivatkozások (a lap alján, szöveg közben stb.) A dolgozat befejezése után következnek a mellékletek, függelékek, dokumentumok. A téma kifejtésével kapcsolatos, az okfejtés megértéséhez nélkülözhetetlen táblázatokat és ábrákat a dolgozat főszövegében helyezze el. Minden táblázatot és ábrát sorszámmal és címmel kell ellátni, s jelölni szükséges az adatok forrását is. A dolgozatot a szerzők neve szerinti betűrendbe szedett irodalomjegyzék zárja. A hivatkozás megjelölésénél kövesse valamelyik akadémiai hagyományt. Sose feledkezzen meg arról, hogy az internetes forrásokat is pontosan kell jelölni. 2,5 centiméteres margók, a fűzésnél 3,5 centiméter 1,5-es sortávolság 12-es betűméret (Calibri) oldalszámozás jobb oldalon alul Minimum 50 oldal, maximum 70 oldal tartalmi rész, ebben nincs benne az első oldal, a tartalomjegyzék, mellékletek, függelékek, stb. 1/8
Leadandó: 1 fűzött példány, ami a konzulens által a https://coospace.tatk.elte.hu/tos/ felületre feltöltött elektronikus változat alapján készül A fűzött példány első oldala: Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar MESTERKÉPZÉS „a szakdolgozat címe”
Konzulens: „név”
Készítette: „hallgató neve” „NEPTUN-kód” szociológia szak
év, hónap (pl. 2012. november)
HKR 457/D. § ad 81. § (10); 84. §
(10) Szociológia mesterképzési szakon a) a záróvizsga az alábbi két részből áll: aa) a hallgató a záróvizsga-bizottság előtt megvédi dolgozatát az opponensi bírálattal szemben, és válaszol a dolgozattal kapcsolatos kérdésekre; ab) a képzés során elsajátított tudományszakok meghatározott témáiból álló szóbeli vizsga. A szakdolgozathoz kapcsolódó témakört a vizsgabizottság jelöli ki szavazattöbbséggel a vizsgázás helyszínén és időtartama alatt. A vizsgázó az így kijelölt témakörből tételt húz; ac) a záróvizsga-bizottság külön értékeli a védést és a tételre adott választ, mindkét esetben ötfokozatú érdemjeggyel; b) a záróvizsga érdemjegye a szakdolgozat, a védés és az elméleti kérdésre adott három jegy számtani átlaga, két tizedes jegyre számolva; c) az oklevél minősítése megegyezik a záróvizsga érdemjegyével.
2/8
ELTE TáTK SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉS záróvizsga tételei 2015/16. tanév első félévétől: A záróvizsga szóbeli részéhez tartozik a képzés során elsajátított tudományszakok meghatározott témáiból álló szóbeli vizsga. A szakdolgozathoz kapcsolódó témakört a vizsgabizottság jelöli ki szavazattöbbséggel a vizsgázás helyszínén és időtartama alatt. A vizsgázó az így kijelölt témakörből tételt húz. I. Szociológiaelmélet I.1. A nyilvánosság elméleti megközelítései a XX. századi társadalomtudományban Irodalom: Habermas, J.: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Gondolat, Bp., 1971, vagy Századvég- Gondolat, Bp., 1993. Bernhard Peters: A nyilvánosság jelentése, in: Média, nyilvánosság, közvélemény, Gondolat Bp., 2007. 614-632.o. John Keane: A nyilvánosság, in: John Keane: A civil társadalom, Typotex, Bp., 2004. 139-165. Heller M. - Rényi Á.: A nyilvános kommunikáció szociológiai modellje. In: Jel-kép 1996/4 pp. 321. I.2. A művész-szerep társadalomtörténete Irodalom: Kötelező: Gans, H. J.: Magaskultúra és népszerű kultúra, in: Wessely A. (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris, Bp., 1998 (2003), 114-149. Griff, M.: Hogyan toborzódnak a művészek, és hogyan nőnek bele szerepükbe? In: Józsa P. (szerk.): Művészetszociológia. KJK, Bp.,1978, 147-160. Warnke, M.: Udvari művészek. Enciklopédia, Bp., 1998. Ajánlott: Dávidházi P.: „Isten másodszülöttje”. A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza. Gondolat, Bp., 1989. Greenberg, C.: Avantgarde és giccs. In: Józsa P. (szerk.): Művészetszociológia. KJK, Bp.,1978, 93-103. Strelka, J.: Az író mint egy csoport tagja. In: Józsa P. (szerk.): Művészetszociológia. KJK, Bp.,1978, 161-171. Wittkower, R. és M.: A Szaturnusz jegyében. Osiris, Bp., 1999. I.3. Migrációs elméletek, kisebbségekhez való viszony Magyarországon. Irodalom: A migráció szociológiája (2007) szerk.: Sik Endre, kiadó: ELTE TáTK Enyedi Zsolt – Fábián Zoltán – Sik Endre (2004) „Nőttek-e az előítéletek Magyarországon?”: in: Társadalmi riport 2004, Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Pp. 375–399. CSEPELI György:…és nem is kell hozzá zsidó In.: Kozmosz Könyvek, Budapest, 1990. I.4. A társadalmi nem (gender) fogalma, és eltérése a hagyományos (funkcionális) nemi szerepelméletektől.
3/8
Kötelező irodalom: Simmel, George (1990) Az abszolút és relatív a nemek viszonyában, in: Kacérság lélektana, Atlantisz Bourdieu, Pierre (1998) Férfiuralom, Napvilág Kiadó (vagy Replika Kör, 1994) Chodorow, Nancy (2000) A feminizmus és a pszichoanalitikus elmélet, Új Mandátum, 49-64., 151-156., 254-272.o. Vicky Randall-Georgina Waylen (2003) Társadalmi nem, politika és az állam, Jószöveg Kiadó Ajánlott irodalom: Coltrane, Scott (1998) The Social construction of gender and family, in: Gender and Families, Sage, London, Chapter 1. pp.1-24, Regulating families and gender, chapter 6. pp.132-160 Beck, Ulrich (2003) „Én én vagyok: a nemek egymás nélkül, egymással és egymással szembeni létezése családon belül és kívül”, in: A kockázat-társadalom, Századvég, 4. fejezet: 182-232.o England Paula-Kilbourne, Barbara Stanek (1991) Az elkülönítő én-modell feminista kritikái és a racionális döntések elmélete, Replika 4. szám II. Elmélettörténet II.1. Karl Marx társadalomelmélete Irodalom: Marx, K. és Engels, F.: A német ideológia. I. kötet. Előszó. I. Feuerbach. A materialista és az idealista szemlélet ellentéte, MEM 3.k., 17-80.l. Marx, K.: Az elidegenült munka. In. Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. Kossuth Kiadó, Bp.,1974. (MEM 42. köt.) 82-95.o. Marx, K.: A pénz. In. Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. Kossuth Kiadó, Bp., 1974. (MEM 42. köt.) 131-135. o. Marx, K.: Az úgynevezett eredeti felhalmozás. In. A tőke I. MEM 23.k 668-713. (olvasható a coospace-en) Marx, K.: A tőke. I. kötet. Az áru. MEM 23.k., 41-86. Felkai G.: A német és az osztrák szociológia a századforduló előtt. Karl Marx. In. Felkai G. (szerk.): A szociológia kialakulása. Új Mandátum, Bp., 1999. 304-328. o. II.2. Émile Durkheim szociológiája Irodalom: Durkheim, É.: Az öngyilkosság, Budapest: Osiris, 2000, 143-322.l. Durkheim, É.: A szociológiai módszer szabályai, in: E.D.: A társadalmi tények magyarázatához, Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978, 21-160.l. Durkheim, É.: A vallási élet elemi formái, L’Harmattan, 2003., 13 -53; 277-299.; 377-403.o. Némedi D.: Émile Durkheim, a szociológia francia iskolájának vezéralakja in: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág, Bp., 2005. 17-86. o. II.3. Max Weber és a megértő szociológia Irodalom: Weber, M.: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, Budapest: Gondolat, 1982., 27-290.l. Weber, M.: Szociológiai alapfogalmak. In. Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. Új Mandátum, Bp., 2000. 480-508.o. Weber, M.: A társadalomtudományos és társadalompolitikai megismerés objektivitása, in. Uő., Tanulmányok, Osiris, Budapest, 1998, 7–69. Weber, M.: Az uralom típusai. In: Gazdaság és társadalom I., KJK, Budapest, 1987. 221-259.o.
4/8
Némedi D.: Max Weber in: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág, Bp., 2005. 201-271. o II.4. XX. századi amerikai szociológia Irodalom: Mead, G. H.: A pszichikum, az én és a társadalom szociálbehaviorista szempontból. In. Szociológiai irányzatok a XX. században. Új Mandátum, Bp., 2000. 258-271. o. Park, R. E.: A városi közösség mint térbeli mintázat és morális rend. In. Szociológiai irányzatok a XX. században. Új Mandátum, Bp., 2000. 239-247. o. Parsons, T.: A modern társadalmak rendszere. In: Szociológiai irányzatok a XX. században. Új Mandátum, Bp., 2000. 40-61. o. Merton, R. K.: Középszintű szociológiai elméletek. Manifeszt és látens funkciók. In: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat, Bp. 1980. 83-260. o. Némedi D.: A szociológia az Egyesült Államokban, in: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág, Bp., 2005. 373-399., 419-443., 459-500, 373-540. II.5. Frankfurti iskola Irodalom: Horkheimer, M.: Hagyományos és kritikai elmélet. In: Tény, érték, ideológia. Budapest, Gondolat, 1976. 43–116 Horkheimer, M. –Adorno, T. W: A kultúripar. In. A felvilágosodás dialektikája, Gondolat – Atlantisz – Medvetánc (1990). 147-200. o. Habermas, J.: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Budapest: Századvég-Gondolat, 1994. Habermas, J.: Előkészítő megjegyzések a kommunikatív kompetencia elméletéhez, in: J.H.: A kommunikatív etika, Budapest: Új Mandátum, 2001 Axel Honneth: Munka és Elismerés. Kísérlet egy újrameghatározásra. In: Replika (2009) 68: 125– 140. II.6. Francia strukturalizmus Irodalom: Foucault, M.: A hatalom mikrofizikája In uő. Nyelv a végtelenhez. Debrecen: Latin Betűk, 2000. 307–331 Bourdieu, P.: A mezők logikája; Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In. Szociológiai irányzatok a XX. században. Új Mandátum, Bp., 2000. 418-445. o. Bourdieu, P.: A szimbolikus tőke, in: uő: A gyakorlat elméletének vázlata, Napvilág, Bp., 2009. 298-323. o. Pierre Bourdieu: A habitus és az életstílusok tere, in: Replika - 72 (2010/3. szám): 49–94. T. Meleghy: A strukturalizmus – Claude Lévi-Strauss. In. J. Morel et al.: Szociológiaelmélet. Osiris, Bp., 2000. 127-154 o. III. Társadalomtörténet III.1. A struktúra és tengelyei a dualizmuskori Magyarországon. (Tevékenységszerkezet - vagyon- és jövedelemmegoszlás - rang és presztízs - participáció és uralom - kultúra - életforma - etnicitás) Gyáni G. - Kövér Gy. : Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a II. világháborúig. Osiris, 1998., 66-165. old. III.2. Társadalomszerkezet, társadalmi nagy csoportok a két világháború közötti Magyarországon. Gyáni G. - Kövér Gy. : Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a II. világháborúig. Osiris, 1998.,186-306. old. III.3. A magyar társadalom szerkezeti változásainak jellegzetességei a XX. század második felében. 5/8
Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, 2001. 91-235. III.4. Hatalom és társadalmi közgondolkodás, hétköznapi élet, szociális viszonyok Magyarországon a XX. sz. második felében. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, 2001. 235-368. III.5. Népesedési folyamatok Magyarországon a XIX - XX. században Gyáni G. - Kövér Gy. : Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a II. világháborúig. Osiris, 1998.,37-65. old., 77-185. old., Valuch T. : Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, 2001. 30-48.) IV. Szociálpszichológia IV.1. A szociálpszichológia történelmi beágyazódása és integratív szemlélete Smith & Mackie Szociálpszichológia, Osiris 2001. 59-78 o. IV.2. Személyészlelés – A self, az énfogalom felépítése. Benyomások kialakulása és alakítása. Önértékelés, a self védelme. Irodalom: Smith & Mackie 135-181 o. 189-248 o. IV.3. Csoportok észlelése – Társas identitás. Előítélet, sztereotípiák mibenléte, működése, megváltoztatásuk lehetőségei. Önkategorizálás, társadalmi kategorizálás, negatív identitás Irodalom: Smith & Mackie 257-310, 321-367 IV.4. Társas identitás – önkategorizálás, társadalmi kategorizálás, negatív identitás Irodalom: Smith & Mackie 321-367 IV.5. Attitűdök és attitűdváltoztatás. Attitűdök és viselkedés viszonya. Attitűdök fogalma és mérése, meggyőzés, érzelmek és attitűdök, ellenállás az attitűdváltoztatásnak. A tettek hatása az attitűdökre, kognitív disszonancia, attitűdök hatása a tettekre. Irodalom: Smith & Mackie 377-426, 435-474 IV.6. Normák és csoportok. Normák hatása a viselkedésre. Normák kettős funkciója, konformitás, társas befolyásolás, kisebbségi befolyás. Az alapvető normák: viszonosság, elköteleződés, engedelmeskedés a legitim tekintélynek, lázadás és ellenállás Irodalom: Smith & Mackie 481-533, 543-595 V. Módszertan V.1. Kvantitatív módszerek a szociológiában Irodalom: Babbie, E.: A társadalomkutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, 1995, Budapest,430-435. old., 470487. old. Székelyi Mária-Barna Ildikó-Himesi Zsuzsa: Segédanyag az Adatfeldolgozás című tárgyhoz. Kézirat. (Lemezen a Módszertan Tanszéken hozzáférhető) 39-60. old. Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Osiris Kiadó, 1999. Budapest
6/8
Székelyi Mária-Barna Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex 2002. Budapest V.2. Mintavételi módszerek Irodalom: Earl Babbie: A társadalomkutatás gyakorlata Balassi Kiadó 1996, 2 rész, 7 fejezet V.3. Kvalitatív módszerek és helyük a társadalom megismerésében Irodalom: Solt O.: Interjúzni muszáj In.uő: Méltóságot mindenkinek, II. kötet, 29-49. old. Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Ballassi, 1995. 10-11 fejezet, 303-374. old. Giddens, A.: A társadalomkutatás gyakorlata. 10. Fejezet, 303-336.old. Bourdieu, P.: Közvélemény nem létezik. Szociológiai Figyelő, 97. dec. 136-145.old. White, H.: A történelmi szöveg, mint irodalmi alkotás, In.uő: A történelem terhe, Osiris Gond, 1997. 68-103.old. Rosenthal, G.: Német háborús emlékek: az elbeszélhetőség és az emlékezés társadalmi funkciói, Thalassa, 1994/1-2., 188-203.old. Kovács É.-Vajda J.: „Leigazoltam a zsidókhoz”, Thalassa, 1994/1-2., 228-247.old. VI. Statisztika VI.1. A statisztikai mintavétel és valószínűségszámítási megalapozása (alapsokaság és minta, kísérlet, esemény, eseményműveletek és eseményrendszer; események valószínűségeire vonatkozó azonosságok, kombinatorikus (klasszikus) valószínűségszámítás, binomiális eloszlás, normális eloszlás, valószínűségi változó várhatóértéke és szórásnégyzete, valószínűségi változók összegének várhatóértéke és szórásnégyzete, binomiális eloszlás közelítése normális eloszlással, egyszerű véletlen minta, a mintaátlag várhatóértéke, a mintaátlag szórásnégyzetének függése a mintanagyságtól) Irodalom: Kutiné Vidonyi Ida: Valószínűségszámítás, (Novadat, Győr, 1996.), 1-41. És 46-50.old. Meszéna György-Ziermann Margit: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika, (Közgazdasági és Jogi, 1981) 17-61., 83-86., 99-100., 111-115.old. Reimann József-Tóth Julianna: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (Tankönyvkiadó, 1991.), 11-12., 18-40., 80-85. old. VI.2. Lineáris regresszió és a statisztikai becsléselmélet alapjai (Két folytonos változó együttes eloszlása, a legkisebb négyzetes egyenes, a statisztikai becslés torzítatlansága, szórása, pontbecslés és intervallumbecslés, konfidenciaintervallum, megfigyelhető esemény ismeretlen valószínűségének becslése és a becslés szórásnégyzete, binomiális eloszlás közelítése normális eloszlással, normális eloszlás ismeretlen várható értékének becslése és a becslés szórásnégyzete, normális eloszlás ismeretlen szórásnégyzetének becslése, maximum likelihood becslés és a legkisebb négyzetes, a lineáris regressziós együttható és a korrelációs együttható becslése) Irodalom: Meszéna György-Ziermann Margit: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika (Közgazdasági és Jogi, 1981) 111-115., 265-270.old. Riemann József-Tóth Julianna: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (Tankönyvkiadó, 1991.), 143-145-147., 220-232. old.
7/8
VI.3. Diszkrét és folytonos valószínűségi változók értelmezése, a változók függetlenségének típusai. A khi-négyzet próba és statisztikai hipotézisvizsgálat alapjai. (Valószínűség változó értelmezése, diszkrét változó eloszlása, folytonos változó elosztás függvénye, sűrűségfüggvénye, 2 (diszkrét) változó kapcsolatának jellemzése és együttes (populációs) megoszlásukat mutató kereszttáblából, marginális eloszlás, feltételes eloszlás, függ-e az Y változó (eloszlása) az X változótól, két változó függetlensége, független 2-dimenziós kereszttáblák, három diszkrét változó kapcsolatának elemzése, függetlenségtípusok: feltételes, többszörös és teljes (=kölcsönös) függetlenség, összefüggések a 3 típus között, két diszkrét változó függetlenségére vonatkozó khi-négyzet próba, null- és ellenhipotézis, első- és másodfajú hiba, hibavalószínüségek, szignifikancia, binomiális próba, binomiális eloszlás közelítése normális eloszlással, z- és t-próba) Irodalom: Rudas Tamás: Kontingentiatáblázatok elemzése (Tankönyvkiadó; egyetemi jegyzet): 1. fejezet; 7-42. oldal Kutiné Vidonyi Ida: Valószínűségszámítás, (Novadat, Győr, 1996.) 15-22., 36-37., 14-46., 50-56., 60-64., 68-72., 77-98. oldalak Meszéna György-Ziermann Margit: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika (Közgazdasági és Jogi, 1981.) 111-115., 209-222., 331-349., 362-363., 403-408., 423-428. oldalak. Reimann József-Tóth Julianna: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (Tankönyvkiadó, 1991.) 98-106. oldal. Hajtman Béla: Bevezetés a matematikai statisztikába (Akadémiai, 1968.): 129-152.old. Kiegészítő irodalom: Meszéna-Zierman: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika (Közgazdasági, 1981): 434436., 87-95., 99-100., 107-108., 153-172., 172-181. oldalak Hajtman Béla: Bevezetés a matematikai statisztikába (Akadémiai, 1968.): 153-166., 379-383. old. Reimann-Tóth: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997.): 170-181., 174-179., 40-58., 63-68., 71-76., 80-85., 181-184. Oldalak.
8/8