Elköteleződés és önmegvalósítás

Elköteleződés és önmegvalósítás

Egymástól tanulunk 2016.

A KUTATÓ TANÁROK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK XIII. TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁJA

Budapest, 2016. február 13.

Tartalom Dr. Bartos-Elekes István: A szabadesés kísérletes tanítása a nagyváradi Ady Endre Líceumban .................................................................................................................. 3 Dr. Bartos-Elekes István: Stroboszkópos fényképekkel támogatott fizikaórák............ 4 Béres Mária: Kis lépések, nagy tanulságok. SNI gyermekek fejlesztése másként, máshogyan ................................................................................................................. 5 Béres Mária: A saját készítésű mozgó abc változásának a története ......................... 6 dr. Budayné dr. Kálóczi Ildikó: Kutatótanár lettem ...................................................... 7 Csordásné Anda Éva: MATANDA korongos abakusz és a hozzá kapcsolódó módszer szerepe a matematikatanításban és a matematikai kompetenciák fejlesztésében............................................................................................................. 8 Dobóné Dr. Tarai Éva Tehetséggondozás tanórán kívül – Egy önképzőkör tapasztalatai ............................................................................................................... 9 Józsa Tamás: Az érdeklődés felkeltésétől a tehetséggondozásig, avagy tehetséggondozás a mindennapokban ..................................................................... 10 Kiss Gábor: Mi a bizalom? - Erkölcsi érték vagy stratégiai előny? ............................ 11 K. Nagy Emese: Innováció és az iskola, mint tanulószervezet ................................. 13 Dr. Laczkó Mária: Pedagógiai innováció – osztálytermi motiváció ........................... 14 Dr. Lippai Edit, Tóth Mónika, Obreczán Tamás: JOKER – Játékosított Oktatási KERetrendszer – a KUTOSZ új munkacsoportja ...................................................... 15 Orbán Sándor: Komplex3+T tehetségazonosító/tehetséggondozó módszer ............ 16 Dr. Radnóti Katalin – Adorjánné Farkas Magdolna: A kutatás alapú tanulás/tanítás lehetőségei a fizika oktatásában............................................................................... 17 Dr. Szász Erzsébet: Bölcsész kutató-portfólió készítése .......................................... 18

2

Dr. Bartos-Elekes István: A szabadesés kísérletes tanítása a nagyváradi Ady Endre Líceumban Ez a tervezett műhelybeszélgetés rövid kivonata. Egy hosszabb változatot olvashatnak az FSz. 2010. júniusi számában: http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz1006/Bartos-ElekesI.pdf

[email protected]

Mottó: Mi nem ismerjük a „g” értékét, mi meg szeretnénk határozni! Téma. A g közvetlen meghatározása - laborgyakorlat. A módszer lényege. Az emberi szem képes „lefényképezni” a rövid ideig (100 μs) megvillantott tárgyat, percekig emlékszik egy referenciához viszonyított helyzetére. A teljesen sötét Fizikumban egy másfél méternyi állványon levő elektromágnes (EM) tartja a 16 mm-es golyót. A CNC rendszer kikapcsolja a világítást, majd az EM tápját, és villant is egyet a stroboszkóppal. A kvarcpontosságú idő múlva (475 ms) újabb villantás következik. A diákok beállítják a referenciát, majd addig ismételjük, amíg mind a nyolc mérőhelyen sikerül. Megmérjük a megtett utat. A második villantás megjelenését 25 ms-onként csökkentjük 100 ms-ig. A szomszéd füve mindig zöldebb. A rövidebb idők felé a diákok észreveszik, hogy ugyanannyi idő alatt a szomszéd golyója kevesebb, vagy több utat tett meg. Ez lehetetlen, de tény! Adatfeldolgozás. A fizikus a mérések után ábrázolja a mért adatokat, kozmetika nincs! A h=f(t2) grafikon, egy egyenes t2-ben, de nem megy át az origón! Rögtön a légellenállásra gondolunk, de a nagyon kis sebességeknél szinte nincs légellenállás, vagyis az egyenes meghosszabbítása átmenne az origón. A megoldás a szomszéd kísérletében van! A remanencia miatt az EM visszatartja a golyót. A h=f(t2) grafikon az origó előtt metszi el az abszcisszát, azaz a golyó valójában később indul Δt-vel, ezt nem tudjuk kikerülni, de az eddig leírtak alapján nem is tudjuk meghatározni! Eredmények. Sikerült szétválasztanom a Δt és a g egymástól független meghatározását: Δt=11,7 ms, g=9,86 m/s2, ±1%-os hibával. Hibaforrás. Az időmérés feloldása 100 μs, de pontossága jóval a μs alatt van. A fő hibaforrás a távolság meghatározásban van (a golyó „fényképezett” helyzete). Következtetés. A módszer lehetőséget nyújt a szabadesés törvényeinek igazolására és az EM visszatartási idejének meghatározására. Mintegy 25 évig ez volt az egyik legsikeresebb laborgyakorlatom, a diákok „érezték” a fizikát.

3

Dr. Bartos-Elekes István: Stroboszkópos fényképekkel támogatott fizikaórák [email protected]

Téma. A stroboszkópos fényképek készítése és alkalmazásai a fizikaórán. A módszer. A CNC berendezés lényege abban áll, hogy a számítógépen futó, assembly nyelvben írt program elindítja a fizikai jelenséget, a teljesen elsötétített teremben, a nagy fényerejű villanólámpával egymásután, néhány ms-os időközökben megvillantjuk a mozgó testet. A jelenség ideje alatt egy nyitott fényképezőgép a különböző helyzeteket ugyanazon a filmen rögzíti, ebből stroboszkópos fényképet készíthetünk. Korlátok. A villanócső gyári specifikációi megadják az újragyújtás minimális időközét, ezt egy elektronikus huncutsággal sokszorosan túlléptem, még 1977-ben. A legrövidebb villantási időköz 5 ms (200 villantás/s), a hálózatból felvett teljesítmény eléri 2 kW-ot. Új módszer 1992. A változó mozgások esetén az elképzelt mozgásegyenlet inverzfüggvénye szerinti időközökben villantva, állandó térközű fényképek jönnek létre. Ha a mozgásegyenlet helyes, akkor egyenletes mozgás látszik a képen. Amennyiben zavaró jelenségek vannak, úgy a stroboszkópos felvétel nem egyenletes, ekkor megtalálhatjuk, esetleg ki is mérhetjük a zavaró okokat. Időköztáblázat alapján is fényképezhetünk, ekkor legtöbb 1000 villantás lehetséges. Fényképezőkocsi. Egy robusztus, párhuzamos ékpályán elmozduló, vezérelt kiskocsi, rajta a fényképezőgép, a megfigyelő. A kocsit az eddigi PC-vel MasterSlave módban egy másik PC vezérli, a mozgása egy előre megadott időfüggvény szerint történik. A fénykép a pálya viszonylagosságát hivatott láttatni. Eredmények. A fenti rendszer évek alatt készült el, legfőbb eredménye a sok-ezer felvételből kiválasztott mintegy száz kép, ebből ötvenet állítok ki, néhányat be is mutatok. Igyekeztem lefényképezni az alapvető mozgásokat, egyes esetekben az állandó térközű felvételeket is mellékeltem, ezzel igen jól értelmezhető a kísérlet indulása. Következtetés. A kép mindig többet mond a szónál! A rengeteg fénykép a Fizikum falait díszítette, és mindig kéznél volt a nehezen érthető fogalmak magyarázatakor.

4

Béres Mária: Kis lépések, nagy tanulságok. SNI gyermekek fejlesztése másként, máshogyan [email protected] "Térj le a kitaposott útról! Indulj el abba az irányba, amerre még senki sem járt előtted és hagyj nyomokat magad után!" -R. W. EmersonEzek a gondolatok járhattak a fejemben, mikor a pedagógusi pályafutásom 28. évében „fellázadtam”. Nem akartam tovább ahhoz alkalmazkodni, amit más kitalált. Előadásom megtartásával, az akciókutatásom rövid bemutatásával az a célom, hogy rámutassak a szabad tanulás, a szabad eszközválasztás fontosságára. A frontális oktatás ideje lejárt. Ezt fotókkal és rövid videó bejátszással teszem hitelessé az értelmileg akadályozott gyermekek körében. A mindennapokban, a BMM módszer használatával bebizonyosodott: -

Az értelmileg akadályozott gyermekek képesek akár 1 óráig, sőt azon túl is tevékenykedni. Ez nagy szó! ( szakirodalomban 5-10 perc)

-

Kevesebbek, sőt meg is szűnnek a magatartási problémák.

-

Szabadon, önállóan választanak a felkínált eszközök közül.

-

Nem várják az örökös megsegítést.

-

Szívesen, örömmel segítenek gyengébb társaikon.

-

Önállóan próbálkoznak, felfedeznek.

-

El tudják sajátítani az önálló tanulás fortélyait.

-

Ha úgy érzik, szükségük van rá, önállóan állítanak maguknak össze képes napirendet.

-

Az autisták is szabadon ténykednek, elmaradhat a strukturált környezet. Ha szükséges a kártyás megsegítés, megoldják önállóan.

Így én nap, mint nap örömmel járok be dolgozni, nem fáraszt a munkám, élvezem az iskolában eltöltött időt és így elkerül a „kiégés” veszélye. Előadásomban a munkámból csak egy kis szeletet tudok megjeleníteni. Rámutatok majd arra, hogy szinte minden pedagógus képes olyan eszköztár létrehozására, amely segítségével a saját nézeteit tovább tudja adni. A pedagógusi munkám többek között azért is lehet sikeres, mert a sajátom az, amit hirdetek. Kívánom, hogy átgondolva pedagógusi hitvallásunkat, egyre többen legyünk képesek a megújulásra. Én már mást akarok! Akarjunk közösen is „MÁST”. 5

Béres Mária: A saját készítésű mozgó abc változásának a története [email protected]

Tanítunk olvasni, tanítunk írni! - Valóban minden esetben helyes a betűtanítási sorrendünk? - Kell-e egyáltalán azokat bizonyos sorrendben megtanítani? - Vagy esetleg bízzuk a gyermekre a választást, hogy mikor melyik betűvel szeretne megismerkedni? - Tanítsunk, vagy lehetőségeket biztosítsunk a tanulásra? - Írjunk?! De miért a betűelemekkel kezdjük? - Szükséges-e azokat tanítani? - Vagy kezdjük a betűkkel? De vajon melyikkel? Kis nyomtatott, írott, esetleg a nagy nyomtatott lenne a szerencsésebb?

Megannyi kérdés vetődhet fel a cím kapcsán. A műhelybeszélgetésen az általam készített és az íráshoz, olvasáshoz használt mozgó abc-k kerülnek bemutatásra, illetve fotók által a gyakorlatban. Sokszor kellett változtatnom annak minőségén, nagyságán, a betűk típusain, stb. Miért volt ezekre szükség? Erről is fogunk beszélgetni.

6

dr. Budayné dr. Kálóczi Ildikó: Kutatótanár lettem [email protected]

2015-ben részt vettem a kutatótanári pilotban, a feladatokat teljesítettem, az OH munkámat elfogadta. Legérdekesebb része nekem a kutatóprogramom elkészítése volt, mely témák röviden, a hasznosulási tervekkel: 1. Az Öveges-labor programjához összeállított munkalapjaink (1-6. évfolyamos) pedagógusi értékelésének elemzése Kutatási célom: az eredmények hasznosítása az iskola, a labor működésének érdekében. A vélemények összegzése jelzi, hogy sikerült-e a koncepciónkban megfogalmazott üzenetet (a természettudományos kompetenciák fejlesztése a természetesség és a fenntarthatóság szellemében) közvetíteni munkalapjaink és foglalkozásaink segítségével. A válaszok alapján tervezzük a munkalapok fejlesztését a még jobb ismeretátadás és szemléletkialakítás reményében. Ezzel hozzájárulnánk a természet megszerettetéséhez, az általános iskolások speciális képzésünkre való irányításához. A tantestület számára mintát adhatunk a precíz munkára, a kérdőíves felmérésre, a nem didaktikus szemléletformálásra. 2. A Tócó-völgy halmainak ismételt állapotfelmérése Korábbi kutatásaimat ismételve, terepbejárásra alapozva végezném az állapotfelmérést a debreceni halmokon. Munkám iskolai felhasználása a Természettudományi alapismeretek Arany János Tehetséggondozó Programunk tantervi változatában megjelenő kötelező, a lakóhely értékeinek feltárását váró házi dolgozatok tartalmában történhet, így a „Szülőföldem szép határa…” diákkonferenciánkra is eséllyel kerül be. A speciális osztályaink terepgyakorlati napján Debrecen hulladékövezetének megismerését a kollégák is szívesen összekötik a természetvédelmi alapfogalmak gyakorlására az útba eső Basahalom felkeresésével. Kutatásaimban szakmai partnerem a Szerkő Környezeti Nevelési Egyesület, mert céljai hozzám közelállóak, szakmai-didaktikai felkészültségük alapos, s együttműködőek (ötletek, módszerek). Bár mindkét kutatást örömmel végzem, de nem változott a véleményem: a kutatótanár diákjainak adja át tudását, őket fejlessze! Ennek segítése volt a KUTOSZ alapításkori célja is, legalábbis ezt éreztem. Ha mégsem lesz változás, akkor viszont javasolnék egy kutatási témát egy kolléga számára: a pedagóguslét és az egészséges életmód viszonya (avagy az élhető, fenntartható élet) vizsgálatára.

7

Csordásné Anda Éva: MATANDA korongos abakusz és a hozzá kapcsolódó módszer szerepe a matematikatanításban és a matematikai kompetenciák fejlesztésében [email protected] A gyermekek jó esetben korán találkoznak a számokkal, egyszerűbb matematikai alapfogalmakkal játék, és a családtagokkal végzett közös tevékenység során. Nagy előny ez a pedagógusok számára, mert ezekre a mechanikus ismeretekre építhetnek, tudatosíthatják azokat. Az integrált osztályokban azonban nagyon heterogén a tanulócsoportok összetétele, a tapasztalatok, ismeretek, készségek, képességek szintje tekintetében. Ezek a különbségek differenciált munkával és megfelelő szemléltetéssel, tevékeny ismeretszerzés előtérbe helyezésével csökkenthetőek. A szemléletes, érdeklődést felkeltő matematikatanítás egyik lehetséges eszköze és módszere a MATANDA korongos abakusz. Ennek az eszköznek segítségével a pedagógus a tanulók bevonásával kézzelfoghatóvá, láthatóvá tudja tenni a számelméleti alapismereteket, szám- mennyiség- és műveletfogalmakat, alapműveletek analógiáit, helyi értékben végzett műveleteket, mértékegységek váltását összeadását és kivonását... Az eszköz megjelenését tekintve, piros-kék oldallapú korongok rendszere, amelyek réseibe fólia számkártyák helyezhetőek a megértés, a vizuális megerősítés céljából. A MATANDA-val a műveletvégzés kétirányú, mivel számfeladatokról végezhetnek kiforgatásokat, ill. a kiforgatásokról jegyezhetnek le számfeladatokat. Kísérletek és a tapasztalatok alátámasztják az eszközhasználat jelentős hasznát a következő témakörökben: számfogalom 10-es számkör, a tízes átlépés 20-as számkörben, 100-as számkörben, a szorzó- bennfoglaló táblák és a maradékos osztás tanítása és ellenőrzések tekintetében. Jelentősen hozzájárul a MATANDA használata a helyi értékek, a mértékegységek rendszerének megismeréséhez, a mértékegységek váltásához. Az eszközrendszer rendelkezésre áll a pedagógusok számára demonstrációs eszköz, a tanulók számára munkaeszköz formájában. Így közvetlen tapasztalatszerzés útján végezhetik el a matematikai műveleteket, játszhatnak memóriafejlesztő játékokat. A módszer fejlesztése folyamatos, annak kidolgozása lépésről-lépésre történik a hatékonyság növelése céljából. Így pl. a kiforgatások stilizált lejegyzése rajzzal színezéssel, számfeladattal, majd a következtetések levonása, általánosítás. A következetes eszközhasználat biztosítja a pedagógusok számára az eredményes munkát, tanulók számára a motivált, élményszerű matematikatanulást.

8

Dobóné Dr. Tarai Éva Tehetséggondozás tanórán kívül – Egy önképzőkör tapasztalatai [email protected]

A tehetséggondozás klasszikus értelmezésébe is nagyon sokféle tevékenység beletartozik, de nagyon gyakran a kiemelkedő képességű diákok versenyfelkészítését értik rajta a nem szakmabeliek. A tehetség azonban ennél sokrétűbb és nagyon változatos formákban nyilvánulhat meg. A tanórán kívül is számos lehetőség kínálkozik a tehetséggondozásra a szakmai / tematikus táboroktól a különböző szintű és mélységű projekteken keresztül a szakköri tevékenységig. A Budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban lehetőségem nyílt egy diákkezdeményezésre létrejött, a klasszikus hagyományokra építő kémiai önképzőkör mentorálására. A lassan egy éve működő önképzőkörünk nemcsak a diákok szakmai fejlődését segíti, hanem pedagógusként engem is új feladatok elé állít. Számos kérdés merült fel a közös munka során: Hogyan szervezhető hatékonyan egy olyan munkacsoport, ahol a résztvevők – bár a kémia iránt mindannyian elkötelezettek – ezen belül sajátos és egyénileg eltérő részterületek iránt érdeklődnek? Eredményesen működtethető-e a „nyitott ajtók” módszere, alkalmi betérőkkel és állandó törzsgárdával? Milyen szakmai és pedagógiai hozadéka van a vegyes életkorú és különböző tagozaton tanuló gyerekek közös tevékenységének? Milyen pozitív hatása van az interdiszciplináris projektek szervezésének, hogyan kapcsolható össze a tudomány és a képzőművészet az önképzőköri foglalkozásokon? Hogyan lehet az „Y-generáció” ismereteit a természettudományos megismerés és tudásmegosztás szolgálatába állítani? A kérdések sora folytatható. Az önképzőkör nem azért alakult, hogy ezeket a kérdéseket megválaszolja, sokkal inkább generálta azokat. Hogy pillanatnyilag milyen válaszokat találtunk és melyek a legújabb inspiráló lehetőségek egy ilyen típusú tevékenységben, ezt szeretném a poszterrel bemutatni.

9

Józsa Tamás: Az érdeklődés felkeltésétől a tehetséggondozásig, avagy tehetséggondozás a mindennapokban [email protected]

A tanár feladata és egyben nagy lehetősége is, hogy a rá bízott diákokat megismerve a figyelmük, az érdeklődésük felkeltésén keresztül eljusson oda, hogy mindenkivel az egyéni adottságoknak, képességeknek megfelelő programot követve megpróbálja a legjobbat kihozni. Ez mindenkor ez az egyéni képességek kibontakoztatását segíti elő és szerencsés esetben ez a tehetséggondozás témakörébe is vezethet. Ezeket a módszereket szeretném bemutatni a gyakorlatban egy-két jó példán keresztül és a visszahatást a tehetséggondozó pedagógusokra. Ez a tehetséggondozó tevékenység a mindennapi pedagógiai gyakorlaton alapul, melynek iskolatípustól függetlenül az a lényege, hogy a diákok számára a tanár pedagógiai eszköztára, humánus értékközvetítése az ismeretek sokoldalú, változatos közvetítésében való jártassága révén tárul fel a világ. Ebből kiindulva aztán jó alapot, keretet kapnak a diákok ahhoz, hogy az egyéni kutatások során gyűjtött ismereteket az érdeklődő gondolkodás hosszú távon is megfelelően strukturált tudássá illessze össze.

10

Kiss Gábor: Mi a bizalom? - Erkölcsi érték vagy stratégiai előny?

[email protected]

Jól tudjuk, bizalom nélkül elképzelhetetlen egy tartalmas kapcsolat. Sőt a rossz kapcsolat meghatározása is sokszor a bizalom alacsony szintjében nyilvánul meg. A bizalomra tekinthetünk úgy is: akarunk, tudunk, merünk együttműködni másokkal, és vállaljuk az ezzel járó kockázatot. A bizalmat szemlélhetjük úgy is, hogy sokkal több, mint valami puha, szociális erény, konkrét, tanulható viselkedésformákból adód stratégiai előny. Vannak olyan országok, kultúrák, cégek, ahol mérhető a bizalom jelenléte a társas kapcsolatok működésében, az együttműködések kialakításában, a tárgyalások menetében, sőt még akár a bemutatkozáskor is. Intézetek sora kutatja évről évre a bizalom alakulását és vizsgálja a különböző országokban, a gazdasági-társadalmi jelenségek hatására a bizalom mértékének változását. Hiszen a bizalom piaci, társadalmi szinten is érzékelhető (növekedhet vagy csökkenhet), nem csak személyes társas vagy kis csoport (szervezeti) szinten. Hiszen a bizalom hiányának ára van, mégpedig nagyon magas, amit az egyének éppúgy keményen megfizetnek, mint a piaci szereplők és a társadalmi csoportok. A bizalmat ki kell építeni, meg kell tartani, s ha sérül, helyre kell állítani – ez tudatos munka eredményével lehetséges, tanítható, ha megismerjük az okos bizalom természetét. A FÜRKÉSZ HOLDING KFT.-nél éppen ezért pedagógusok számára készítettem egy olyan továbbképzési programot, amivel az iskola világában növelhető a bizalom, hiszen a következő generációval a tanárok vannak a legszorosabb fejlesztő kapcsolatban. De a KKV-k és az üzleti szereplők számára is elérhető a jellemfejlesztő, élménypedagógiára épülő tréningprogram. MENNYIRE LEHET MEGBÍZNI MAGYARORSZÁGON MÁSOKBAN? Nem úgy mennek ma a dolgok, mint régen. Ha megnézzük a számokat, azt mondhatjuk, hogy nem csoda, hogy bizalmi vállság van körülöttünk.

11

Magyarországon a megkérdezettek (242 fő) szerint társadalmi szinten minden második emberben lehet csak megbízni. Ez a szám rendkívül alacsony. Hazánkban a bizalom értéke társadalmi szinten: 53,6% (2015-ben). A bizalmi szemlélet kiindulópontja mi magunk vagyunk, innen áramlik tovább a kapcsolatainkba, azokba a csoportokba, amelyeknek tagjai vagyunk stb. A bizalom tehát belülről kifelé halad. Ahhoz hogy mások bízzanak bennünk, saját magunkkal kell kezdeni. A jó hírünk az, hogy változtatható, növelhető, hiszen egyrészt a jellemünkből fakad (fejleszthető), másrészt elsajátítható kompetencia (megtanulható), de mindkettő nélkülözhetetlen. Ebben segít a hitelesség 4 kulcselemének megértése, amivel kialakítani és fenntartani tudjuk a bizalmat bárhol a környezetünkben. A TISZTESSÉG a jellemünkből fakad, felszín alatt húzódik meg, ez a gyökere a többi kulcselemnek, ami erre épül. A SZÁNDÉK már valamivel jobban látható, érzékelhető elem, ez a fa törzse, amely tartást ad. A KÉPESSÉGEK az ágak, ezek segítségével terjeszkedhetünk, az EREDMÉNYEK pedig a gyümölcsök, amik már messziről látszanak. Látható, kézzelfogható, mérhető teljesítmény, amelyet a legkönnyebb értékelni. A 4 kulcselem szoros kapcsolatban, összefüggésben van: a hitelességünk tehát élő, növekvő táplálható fogalom. Kitartást, következetességet, szemléletváltást igényel a bizalom növelése, de tanulható. Hogyan? Erről szól a kutatási összefoglaló!

Felhasznált irodalom: 1. David Halpen: „Trust in business and trust between citizens”, a brit miniszterelnök stratégiai hivatala, 2005. 04.13, valamint Jhon Eliot – Lauren Quaintance: „Britain is getting less trusting” The Sunday Times 2003. 05.18 valamint David Halpern: Social Capital. Polity Press, 2005. 2. Gallup Intézet kutatása: Marcus Bukingham – Donald O. Clifton: Now Discover Your Strengths. The Free Press, 2001. 3. Kiss Gábor: Az okos bizalom természete, Fürkész Holding Kft, 2014. Képzési munkafüzet 4. Rutgers University: 1992, Marianne M. Jennings: „Ethics: Why It Matters and How You Do It” Journal of Government Financial Management, 2005.” 5. Stephen M. R. Covey – Rebecca R. Merrill: A bizalom sebessége, HVG könyvek, HVG Kiadó Zrt, Budapest, 2011.

12

K. Nagy Emese: Innováció és az iskola, mint tanulószervezet [email protected]

A Complex Instruction amerikai oktatási módszer magyar innovációja a hejőkeresztúri iskola pedagógusai által kidolgozott Komplex Instrukciós Program. Az előadásban a sikeres innovációs folyamathoz kapcsolódó gondolatokat foglaljuk össze, ezzel támasztva alá és segítve a hazai innovációs folyamat pontosabb megértését. Az előadás három gondolati egységre tagolódik: Az első gondolati egységben az innováció fogalmának meghatározása, az oktatásban való megjelenése és értelmezése történik, amely annak feltárásában segít, hogy miért innovációs folyamatról és nem csak adaptációról beszélünk a Komplex Instrukciós Program tekintetében. A második egységében a program sikeres innovációját lehetővé tevő, a vezetéssel, a pedagógusokkal és a tanulószervezettel szemben támasztott követelmények áttekintésére kerül sor. Mivel az innováció sikere az azt megvalósító szakemberek tevékenységére épül, ezért külön gondolatsor szánunk az emberi tényezőnek, figyelmet fordítunk a pedagógusra mint az innovációs folyamat befolyásolójára és segítőjére. Kitérünk a pedagógus ismeretével és jártasságával, szociális érzékenységével és a módszertani ismereteivel szemben támasztott elvárásokra. Mivel a vezetőnek döntő szerepe van a folyamatok irányításában, ezért összefoglaljuk a program szempontjából hatékony vezetőt jellemző ismérveket. Az értékes innovációs folyamatok csak állandó belső tanulást felmutató szervezetben mennek végbe, ezért a gondolatsor harmadik egységében bemutatjuk azokat az elemeket is, amelyek szervezetté teszik a jól működő intézményt.

13

Dr. Laczkó Mária: Pedagógiai innováció – osztálytermi motiváció [email protected] Napjaink digitális társadalma világszerte új kihívásokat jelent az oktatásban. Mindenütt kérdés, hogy az új generáció, a digitális nemzedék miképpen motiválható, hogyan tudjuk őket rábírni az olvasásra, a tanulásra. Számtalan kutatás mutatott rá arra, hogy a hagyományos metodológia és a bölcs a katedrán típusú tanáregyéniség szerepe leáldozóban van. Mindez kérdések sorát vetheti fel. Így például azt, hogy milyen a jó tanáregyéniség manapság? Milyen módszer lehet hatékony napjainkban? Milyen szerepe van/lehet a pedagógusok innovatív szemléletének az oktatásban? Képes-e a tanár az állandó megújhodásra? A mestertanár mennyiben lehet e tekintetben példaértékű? Az előadás a felvetett kérdésekre egyrészt nemzetközi gyakorlatból átvett minták alapján kidolgozott innovatív módszerek alkalmazásával igyekszik választ adni. S bár szakterületünknek megfelelően a magyar nyelv és irodalom területét járjuk körbe, azonban a szövegértés területére összpontosítva a szövegértési stratégiák lehetséges tanításán át. egyéb szaktárgyakban is alkalmazható innovatív módszert mutatunk be. A módszer elméleti keretei mellett konkrét tananyagok tükrében igyekszünk beszámolni a módszer hatékonyságáról, eredményességéről is.

14

Dr. Lippai Edit, Tóth Mónika, Obreczán Tamás: JOKER – Játékosított Oktatási KERetrendszer – a KUTOSZ új munkacsoportja [email protected]

A Játékosított Oktatási KERetrendszer (továbbiakban JOKER) célja egy olyan alternatív értékelési és visszajelzési rendszer megalkotása volt a 2014/15-ös tanévben, mely informatívabb, sokkal ösztönzőbb és méréseken alapuló információkkal szolgál az eddig használt motivációs és értékelési szisztémáknál. A technológiai és kulturális környezet változásai, a szervezeti szinten megnövekedett információigény, a huszonegyedik századnak megfelelő gyorsaságú és részletességű adatkezelés szükségessége mind afelé mutat, hogy megkerülhetetlenül új módszereket kell kifejleszteni a meglévőek mellé. A jelenlegi törvényi keretek mellett ugyanakkor olyan értékelési és visszajelzési rendszerre van szükség, mely képes a szabályoknak megfelelő kimeneti értékeket produkálni, de emellett az elvárt előnyöket – tanulásra való ösztönzés, belső motiváció megerősítése – is képes reprezentálni. A JOKER önmagában nem váltotta meg a világot, de három félév kipróbálási tapasztata azt mutatja, hogy kiegészíthet más működő módszereket. Ahogy a kártyajátékokban a jokerlap, úgy a JOKER is inkább arra használható, hogy hiányosságot pótoljon. A digitális környezetben szocializálódott, a felgyorsult információáramlásban szocializálódott nemzedékek számára természetessé vált a közvetlen, azonnali, akár személyre szabott visszajelzés és értékelés. A mobileszközök által bármikor elérhető online közösség gazdag és azonnali reflexiópalettájával próbál lépést tartani a klasszikus érdemjegy alapú oktatási rendszer, amelyben az elmúlt évtizedek fejlesztése, az e-napló csak a meglévő gyakorlatot digitalizálta, ám nem jelentett szemléletmódú változást. Előadásunkban bemutatjuk a JOKER munkacsoportot, amely tevékenységét a Kutató Tanárok Országos Szövetségében tervezi folytatni, a bemutatás részét képezi a JOKER 1.0 és a JOKER 2.0 kipróbálásának adatokkal alátámasztott tapasztalatai: (1) A tanítás játékosítható. A pedagógus új tanítási felületeket nyithatott és differenciáltabb visszajelzéseket adhatott. (2) A tanulók kevésbé szorongtak. A szummatív és tervezhető pontrendszer látványosan csökkentette a tanulási stresszfaktort. (3) A JOKER támogatta a partnerséget és motivációt.

15

Orbán Sándor: Komplex3+T tehetségazonosító/tehetséggondozó módszer [email protected] Bevezetés: A tehetséges, kreatív egyén a fejlődés és haladás legnagyobb záloga. Ezért minden társadalom igyekszik felfedni a tehetségazonosítás leghatékonyabb módszerét. Célkitűzés: A vizsgálat célja annak a megállapítása, hogy a szomatikus, affektív és kognitív képességek párhuzamos fejlesztésének milyen hatása van tehetség kibontakozásához szükséges képességekre valamint a kognitív szférához tartozó tanulási képességre, mint releváns visszajelzőre a tehetség azonosításában. Anyag és módszer: A kísérleti és kontroll csoport meghatározásánál két nyelvi előkészítős tagozatú szakközépiskolai osztály lett kijelölve mivel a tanulmányi és sport eredmények valamint szociális helyzet szempontjából hasonló a tanulói összetétel a két osztályban. Összetett sportmozgásokkal a szomatikus képességeket, vizuális művészetekkel az affektív képességeket, a sporttudomány terén végzett vizsgálatokkal pedig a kognitív képességeket kívántam fejleszteni. A szomatikus és affektív képességek fejlődését sportversenyeken és művészeti pályázatokon való szereplésen keresztül, míg a kognitív, tanulási képességek fejlődését az osztályok tanulmányi eredményeinek követésével figyeltem meg. Eredmények: A kísérleti csoportnál, a pozitív transzferre épülő párhuzamos sportmozgások

alkalmazása

kifejtette

a

várt

hatást

(sporteredmények).

A

képzetalkotását és logikai elemző gondolkodását fejlesztő vizuális művészetek alkalmazása is eredményes volt (díjazott irodalmi alkotások). A tanulmányi eredményekben megnyilvánuló tanulási képességek terén is a kísérleti csoport ért el jobb eredményeket. Következtetés: A kognitív, affektív és szomatikus képességek párhuzamos fejlesztése hatással van a tanulási képességekre és, ezáltal ez a komplex fejlesztési módszer hatékony eszköz lehet a tehetség azonosításában.

16

Dr. Radnóti Katalin – Adorjánné Farkas Magdolna: A kutatás alapú tanulás/tanítás lehetőségei a fizika oktatásában [email protected]; [email protected] Több országban elterjedt gyakorlat a Inquiry Based Learning (IBL), koncepciója. A fizika egyes területeinek tanításához is jól alkalmazható az olyan oktatási módszer, amelyben a diákok minél nagyobb mértékben lehetnek részesei a kutatáshoz hasonló folyamatnak, nem csak egyszerűen megtanulják a tankönyvből a megfelelő leckét a tanári magyarázatot követően. Lényeges eleme a feldolgozásnak, hogy a diákok is részt vesznek a vizsgálandó probléma felvetésében, a vizsgálni kívánt jelenség kiválasztásában, hipotéziseket alkotnak, méréseket terveznek és végeznek el, tapasztalataikat rögzítik, következtetéseket vonnak le, végül azt összevetik az előzetes hipotézissel. A tényleges kutatási tevékenység manuális elvégzésére azonban nem mindig van lehetőség. Ilyen esetekben lehet például érdekes kutatásokról szóló beszámolókat olvasni és a szövegeket feldolgozni. Az előadásban mindkét lehetőségre mutattunk konkrét példákat, melyeket tényleges iskolai környezetben kipróbáltuk. A következő témákat dolgoztuk fel a szövegelemzések módszerével: -

Halevő madarak zsákmányszerzése.

-

„A rádium felfedezése” Marie Curie eredeti cikkének feldolgozása.

-

Szalmonellamentes lágytojás készítése.

A szövegeket a tudományos kutatással kapcsolatos kérdések mentén elemeztük. A következő témákat dolgoztuk fel a kísérletesen: -

Galvánelemek összeállítása gyümölcsök és zöldségek felhasználásával

-

Úszik-e a narancs, illetve egyéb gyümölcsök és zöldségek a vízben, és különböző vizes oldatokban?

-

Kémiai reakció sebessége hőmérsékletfüggésének vizsgálata

-

Alkohol – víz elegy felületi feszültésének vizsgálata az összetétel függvényében

-

Tömeg – magasság korreláció vizsgálata

Az iskolai feldolgozásba olyan tanárszakos hallgatók is bekapcsolódtak, akik az úgynevezett hosszú tanítási gyakorlatukat végezték. A tanítási gyakorlatot követő, úgynevezett szaktárgyi tanításkísérő szeminárium foglalkozásain a hallgatókkal közösen elemeztük a diákok részvételét a fenti foglalkozásokon. Az új alapokra helyezendő tanárképzés fontos eleme az úgynevezett kutatás alapú képzés, hogy a képzésből kikerülő tanárok képesek legyenek hasonló jellegű osztálytermi kutatások elvégzésére, melyre példát láthattak.

17

Dr. Szász Erzsébet: Bölcsész kutató-portfólió készítése [email protected]

A jelenlegi életpályamodell lehetőséget teremt arra, hogy a doktori címmel rendelkező, 14 év óta pedagógusként dolgozó, rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytató kollégák jelentkezzenek a kutatótanári minősítési eljárásra. A kutatótanári portfólió számos elemében hasonlít a többünk által már megismert portfólióhoz (önéletrajz, publikációs jegyzék, szakmai életút elemzése, 3-5 szabadon választott dokumentum, amelyben hangsúlyos a kutatói-innovatív tevékenységek bizonyítása). A dokumentumokhoz kapcsolt önreflexiókban érzékeltetni kell az innováció-kutatást, a szakmai fejlődést és a tudásmegosztást. Javasolt szakmai ajánlások gyűjtése, amelyeknél szívesen segít a KUTOSZ elnöksége, tagsága is. Annál is inkább, mert az öt év alatt megvalósítandó kutatási tervhez a munkahely és egy tudományos szervezet támogatása is szükséges, s ennek kiválóan megfelel a KUTOSZ. Választásom egy testvérpár, Dr. Hilscher Rezső szociálpolitikus és Dr. (Hilscher) Mády Zoltán nyelvész, kutatótanár munkásságára esett, az ő tevékenységüket szeretném alaposabban megismerni, ezt különböző fórumokon közzétenni. Számos olyan feladatkört láttak el, amely korszakunkban is tanulságos, példamutató lehet.

18