CERI – civil szervezetek
Elismerés az ökológia harcosainak
és kutatóintézetek koalíciója
(jegyzetek egy kollektív portréhoz)
a közös konzervációs és
Írta: Suzanne Lieberman, korábbi CERI koordinátor
fenntartható fejlődés
Egy máramarosi kézzel szőtt gyapjútáska függ büszkén a hálószoba lámpámon, mintegy állandó emlékeztetőként az elmúlt eseménydús 2 és fél évről a Kárpátokban. Múlt novemberben intettem búcsút a CERI (Carpathian EcoRegion Initiative – Kárpáti Ökorégió Kezdeményezés)nél betöltött munkámnak. Rendkívül örülök
törekvésekért a Kárpátokban Adult békászó sas fiókával (Szlovákia) Fotó: Miroslav Dravecký
őszintén szólva...
annak, hogy a CERI kárpáti szervezetként hajtja végre első nagyszabású projektjét ebben az évben, megalkotva egy példa nélküli ökológiai hálózat alapjait. Azonban úgy tűnik, hogy lehetetlen visszatekinteni a CERI múltjára, illetve megjósolni jövőjét anélkül, hogy ne beszélnénk az egyéni tagjairól, a CERI embereiről.
Zbigniew a Keleti Kárpátok Bioszféra Rezervátumban a Wyzna-hágón, amely a Polonina Carynska hegygerincre tekint
Miroslav a Szlovák Paradicsom északi bejáratánál
A Kárpátok folyómenti erdei menedékhelyet nyújtanak az Erika számára
2
A Keleti-kárpáti régió történelmének és kulturális érzékenységének alapos ismerete teszi a határon átívelő természetvédelmi területek kezelésének vele született vezetőjévé Zbigniew Niewiadomskit (www.unesco.org/mab/ecbr), a Keleti-Kárpátok Bioszféra Rezervátum irányítóját. Belefáradva a varsói városi életbe, Zbigniew úgy kezdte környezetvédő pályafutását, hogy elejétől fogva ellenezte a sípályák fejlesztését a Bieszczady Nemzeti Parkban, ami egyike a hét természetvédelmi területnek a KeletiKárpátok Bioszféra Rezervátumban és amit gyakran a Kárpátok „vad“ részeként tartanak nyilván. Az egyik legnagyobb legsikeresebb környezetvédelmi teljesítményeként tartja számon az ECBC és a saját szerepét azokban a tárgyalásokban, ami végül a Kárpáti Egyezmény aláírásához vezettek. Projektje, az ENACT – Extension of Natura 2000 into Carpathian Transboundary Protected Areas in Ukraine (Natura 2000 kiterjesztése a Kárpáti természetvédelmi területeken Ukrajnában) – elsőbbséget élvez az ECBC-ben és a CERI-ben is, hiszen rendkívül fontos Ukrajnának, mivel ezáltal ráirányíthatják az EU figyelmét a természetvédelemre az EU-s határokon kívül is (Natura 2000), illetve ez a terület rejti magában azt a lehetőséget is a Kárpátokban, hogy további védett területeket jelöljenek ki (15 %-a Ukrajna területének). A Keleti-kárpátok alkotják a Kárpátok gerincét és a jövőbeli ökológiai hálózatot is. Miroslav Dravecky, Raptor Protection Society (Ragadozómadár Védelmi Társaság) (www.dravce.sk) már egy finomabb skálán dolgozik mint Zbigniew. Ő már szinte ragadozó madaraihoz és baglyaihoz hasonlóan egy bensőséges, szószerinti madárszerű tudással rendelkezik a főbb veszélyeztetett fajok (sasok, sólymok, baglyok) összes létező fészkelőhelyéről, valamint a fiókák, illetve a táplálkozási helyekről Poprádtól délre, a magyar határig és Kassától keletig. A békászó sassal szerzett több mint 20 éves tapasztalatával a háta mögött segített felállítani az első területi összeírást a fontosabb fajokról (Romániaban, Szlovákia egyes részein és Ukrajnában) együtt dolgozva a Milvus csoporttal és más ornitológusokkal a CERI-n keresztül. Ezenkívül szorosan együttműködik a kassai Dr. Ladislav Simak sebésszel, aki kikapcsolódásként, szabad idejében amellett, hogy állandó jelleggel dolgozik rendes állásában - sok olyan veszélyeztetett fajt fogad betegként, mint a parlagi sast, szirti sast, békászó sast, kerecsensólymot és vadászsólymot kizárólag jótékonysági célból. Ennek a rendkívüli viszonynak köszönhetően Miroslavnak és kollégáinak alkalma nyílt, hogy megfigyeljék az élőhely fragmentációját, az orvvadászat és a káinizmus biológiai jelenség (a szirti- és békászó sas esetében) hatásait, amellyel különben az állami tanulmányok nem foglalkoznak és amelyek kritikus faktorok a faj fenntartásában és a populáció megőrzésében.
CERI Hírlevél 1/2006
Erika Stanciu, a WWF-Duna-Kárpát programjában, aki egy sor élőhellyel foglalkozik több szinten (többek közt védett területek és Natura 2000, erdőgazdálkodás, zerge- és medvevédelem), érvényesít ve a legmagasabb szintű természetvédelmi érdekeket a politikai és gazdasági nyomással és instabilitással szemben. „Makacsságát“ és „kompromisszumhiányát a természetvédelmi kérdésekben“ egyrészt a „Természetvédelem és Turistaklubnak“ tulajdonítja, amelyhez még a középiskola alatt csatlakozott, másrészt magyar, elsősorban székely örökségének, akiknek a természet a mindennapi élet egyik fontos eleme. Érdekességképpen, habár a Retyezát Nemzeti Park korábbi igazgatója és a jelenlegi Europarc elnöke is állítja, hogy egy rendkívül ökoszisztéma alapú megközelítéssel állnak hozzá munkásságához, csakúgy mint más rendíthetetlen természetvédők a régióban, ő is az élővilág pártját fogja a fejlesztési vitákban. Fájlalja a román állam részéről a figyelem komoly hiányát a védett területekkel kapcsolatosan, amely az EU-s adminisztratív szerkezeti változások ellenére történik. Az intézkedések befolyásolásának legjobb módjának a modell projekteket tekinti, amelyek képesek előmozdítani az érintett felek együttműködését komplex kérdésekben. Úgy látom, hogy ami ezeket és még sok más CERI tagot oly hatékonnyá tesz, az a konzisztens és megdönthetetlen ideáljaik, alapvető környezetvédelmi etikájuk és azon képességűk, hogy hozzájárulhatnak egy átfogó ökorégiói törekvéshez. Sajnos azonban ebben a három természetvédőben van még valami közös: mind hatalmas anyagi nehézségekkel állnak szemben céljaikat illetően. Mivel a donortámogatások gyorsabban áramlanak keletebbre, minthogy azt a kárpátok országai el tudnák érni, valamint az eredménytelen kormányzati struktúra sem járul hozzá a támogatások hatásos felhasználásához, sok CERI tag – csakúgy mint három természetvédőnk – kockáztatja, hogy nemcsak azokat a pénzügyi támogatásokat veszíti el, amelyek a legpénzigényesebb projektek támogatásához kellenek, hanem azt a szükséges anyagi hátteret is, amely a civil szervezet fennmaradásához szükséges. Az ECBC minden jellegű támogatás és működési kapacitás nélkül maradt ilyen nehéz helyzetben, ami azzal fenyeget, hogy meghiúsítja Zbigniew projektjeit, amelyek magába foglalják több védett terület kezelését a rezervátum területén, beleértve az innovatív ENAC projektet is. Miroslaw szeretné megfizetni az állatorvost, aki jelenleg a kórházi műszereket használja a ragadozó madarak kezelésére. Amíg azonban az RPS a létfenntartáshoz szükséges alapvető költségek nélkül szinte ingyen működik (ami jellemző a CERI tagok nagyvonalúságára), addig a ragadozó madarak megőrzése a Kárpátokban megtorpan. Végül, de nem utolsósorban, szintén tragédiának fogható fel, hogy a Retyezát Nemzeti Park szintén minden alapvető működtetési költség nélkül maradt a GEF projekt teljesítése után.
Amikor 2003 augusztusában színre léptem, a szervezet valahogy elavultnak tűnt. A CERI tagok történetei a bizonyítékok arra, hogy a CERI-nek akkor több kellett, mint bármikor. Ezek az ökológiai harcosok aránytalanul nagy hatást tettek régiójukra, míg viszonylag keveset igényeltek támogatások és felügyelet terén, valamint valódi űrt töltöttek be a már létező törvények, hozzáállások és mentalitások helyén. Az elmúlt pár év során a tanács, a tagokkal közösen megpróbáltunk egy hatékony infrastruktúrát létrehozni, hogy kiterjesszék a hálózat tevékenységét bejegyezvén a CERI-t, mintegy az információ, adatok, projektek és módszerek elosztóját az egész Kárpátok területén. Érdekes lesz majd megfigyelni, hogy vajon a CERI valóban be tudja-e tölteni ezt a funkcióját, mint a civil szervezetek ellátóját és ha valóban megteszi, akkor sokkal inkább proaktívvá és szétosztóvá válik-e, vagy inkább a reakciós és felügyelő szerepét veszi fel, mint ahogy az a kezdetektől tűnt. A CERI példájából, mint szervezet, koncepció és regionalítás, sokat tanultam, többek közt,azt hogy a legnagyobb hatékonysággal, tanítói képességgel és szervezettel rendelkezve a Kárpátokban, Ukrajna megtanította (semmi kétség a román modell befolyásával), hogy a CERI-nek nem feltétlenül kell az összes projektet a legkönnyebben elérhető vagy még megbízható felelős politikai rendszerrel bíró országokra összpontosítania, ahol a közösségi érdekeket képviselő törvények a virágkorukat élik. Csakúgy, mint a CERI tagok Szerbiából, a legjobb résztvevők és szókimondóak (valódi demokraták), megtanították nekem, hogy
a Kárpátokat ne földrajzilag arányosan elosztott hozzájárulásokból szemléljem. Úgy érzem, hogy a CERI tagoknak sokkal inkább kell számítaniuk egymásra. Például, egy olyan munkának, ahol a kulturális tabukat le kell bontani Ukrajnában még nagy utat kell bejárnia, amíg el nem éri a rendes adok-kapok-at a határon átívelő védett területek kezelésében. Örülök, hogy látom az identitás és birtoklás érzését, amit a CERI tagok a szervezetben magában feltételeznek, de még mindig azt kívánom, hogy a tagok megszabadulnának bizonyos adatok és ötletek birtoklásától és helyette inkább felfedeznék az együttműködés szükségességét és előnyeit. Örömmel engedem át a gyeplőt ebben a helyzetben. A WWF-DCP büszke lehet, hogy segített megalkotni, megfialni egy új, specializált, kihívó ivadékot a Kárpátokban, az első legálisan megszülető entitást az ökorégiók megőrzéséért síkraszálló természetvédelemben Európában, ha nem az egész világon. És a CERI arra is büszke lehet, hogy végre sikerült önállósodnia a WWF-től is.
Békászó sas fióka
A CERI legújabb öröksége megjelenni, mint a civil szervezetek szóvívője az EU-ban – és a tagokat nem cserbenhagyni – ellátva őket az alapellátással, amely biztosítja a CERI-ben való létezést és megfelelő hátteret nyújt és – a környezetet sem cserbenhagyva – fenntartható fejlődést megalapozva, mint a gazdasági fejlődés előfeltételét. Rendkívül örülök neki, hogy részt vehettem ebben az újraszületésben és örömmel tekintek a jövőbeli együttműködések, bensőséges kapcsolatok és ünneplések elé.
Ökoturizmus – Egy fenntartható lehetőség a Kárpát régiónak
aktuálitás
Fészekállítás
1. A tagoknak méréseket kell végezniük, hogy támogathassák a fenntartható turizmust a Kárpátokban, ellátva olyan előnyökkel a helyi lakosságot, amely a Kárpátok kivételes természetén, tájain és kulturális örökségén alapul, valamint növelniük kell az ehhez vezető együttműködést. 2. A tagoknak olyan intézkedéseket kell folytatni, ami egy határon átívelő együttműködésre irányul annak érdekében hogy ellássa a fenntartható turizmus igényeit, csakúgy mint irányzott és egyesült kezelési tervek létrehozása a határon átívelő és szomszédos védett területekre, valamint más, a turizmus szemszögéből fontosnak tartott területekre. „Fenntartható turizmus 9. cikkely“ Keretegyezmény a Kárpátok Védelméről és Fenntartható Fejlődéséről (Kárpáti Egyezmény, aláírva 2003-ban, hatályba lépés 2006 januárjában).
Hivatalos álláspont Az ökoturizmus az egyik új formája a ma legnagyobb és leggyorsabban fejlődő iparágaknak a világon. Ez a folyamat az 1980-as években kezdődött, annak az erőfeszítésnek a gyümölcseként, amely azért jött létre, hogy minimalizálja a hagyományos turizmus negatív hatásait, mint pl. a természetes erőforrások kimerülését, szennyezést és az ökoszisztémák megváltoztatását. A Nemzetközi Ökoturizmus Társaság úgy határozza meg az ökoturizmus definícióját, mint „felelősségteljes utazást olyan természeti területekre, ami megőrzi a természetet és ugyanakkor növeli a lakosság jólétét“. Így a környezeti és társadalmi jelentőség megértése elsődleges fontossággal bír ezen kifejezések megértéséhez. 2002 mérföldkő volt ennek az új iparágnak a fejlődésében, amikor is az ENSZ a Nemzetközi Ökoturisztikai Évet ünnepelte. Az ökoturizmus magába foglalja a fenntartható turizmus alapelveit, amelynek célja „a jelenlegi turista és a vendéglátó régió szükségleteinek találkozása a jövőbeli lehetőség védelme és fenntartása érdeké-
3
ben. Úgy kell ezt elképzelni, mint az összes erőforrás kezelésének élenjáróját, ahol is a gazdasági, társadalmi és esztétikus szükségleteket megvalósítjuk, mialatt fenntartjuk a kulturális integritást, alapvető ökológiai folyamatokat, a fajok sokszínűséget és az élethez szükséges rendszerek működését“ (WTO).
CERI titkárság CERI – Kárpáti Ökorégió Kezdeményezés Podunajska 24, 821 06 Bratislava Szlovákia Tel./fax: (+421) 2 455 240 19, (+421) 2 456 402 01 Email:
[email protected]
CERI tagok CSEH KÖZTÁRSASÁG Nadace Partnerstvi – Czech Environmental Partnership (Cseh Környezetvédelmi Társaság) Tomas Ruzicka Panska 7, CZ-602 00 Brno Tel: (+420) 5 424 22 771 Fax: (+420) 5 424 22 777 Email:
[email protected] Weblap: www.nadacepartnerstvi.cz Jogi státusz: NGO MAGYARORSZÁG Central and East European Working Group for the Enhancement of Biodiversity – CEEWEB (Közép- és kelet-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért) Krolopp András Kuruclesi út 11/A, 1025 Budapest Tel: (+36) 1 398 01 35 Fax: (+36) 1 398 01 36 Email:
[email protected],
[email protected] Weblap: www.ceeweb.org Jogi státusz: NGO LENGYELORSZÁG Polish Environmental Partnership Foundation (Lengyel Környezetvédelmi Társaság Alapítvány) – Fundacja Partnerstwo dla Srodowiska Rafal Serafin, Bracka 6/6 31-005 Krakow Tel: (+48) 12 422 5088 Fax: (+48) 12 429 4725 Email:
[email protected] Weblap: www.epce.org.pl Jogi státusz: NGO Moráviai Borutak
4
A „Quebeci Nyilatkozat az Ökoturizmusról“ szerint az ökoturizmust az alábbi pontokban kell megkülönböztetni a fenntartható turizmus tágabb fogalmától z Aktívan hozzájárul a természet és kulturális örökség megőrzéséhez, z A tervezésbe, a fejlesztésbe és a működési folyamatokba bevonja a helyi lakosságot hozzájárulva azok fejlődéséhez, z Bemutatja a célállomás természeti és kulturális örökségét a látogatónak z Alkalmazható mind az egyéni utazóra, mind a szervezett, kis létszámú csoportokra“. Ezért az ökoturizmus elsősorban a helyi flórára, faunára és kultúrára összpontosul, mint helyi nevezetességekre, miközben a vendégfogadókat arra bíztatja, hogy a fenntartható gyakorlatot folytassák mint pl. többek közt a víz újrafelhasználását, újrahasznosítást, energiahatékonyságot, szennyezés megelőzést, hulladék minimalizációt, stb.
uralom, ami tönkretette a magánvállalkozások többségét, ideértve a kisebb borászatokat is azon a vidéken, ahol gazdag borkultúrális hagyományokkal rendelkeznek és ahol több, mint 300 „borközösség“ található. A borkészítés szabadideji tevékenységének megélhetéssé való átformálása csakúgy, mint a turizmus szolgáltatások fejlesztése olyan alternatívának tűnt, amely segíthet Dél-Moráviát kimozdítani állóvíz helyzetéből. Annak érdekében, hogy segítsék a helyi gazdaság fejlődését, miközben támogatják a régió gazdag kulturális és természeti örökségének megőrzését a Cseh Környezeti Társulási Alapítvány elindította a Moráviai Borösvényeket 1997-ben. Az Európában csak zöld utakként ismert borösvények olyan utak, amelyek bicikliseknek, gyalogosoknak, lovasoknak és mozgássérülteknek nyújtanak közle-
Az UNEP kihangsúlyozza az ökoturizmust, mint fejlesztési eszközt, amely elősegítheti a Biológia Sokféleség Egyezmény három fő célját: z Megőrizni a biológiai (és kulturális) sokszínűséget a természetvédelmi területek kezelésének megerősítésével (mind magán, mind közösségi szinten) és a hang ökoszisztémák értékének növelésével; z Segíteni a biodiverzitás fenntartható használatát bevétel, munka- és üzleti lehetőség megteremtésével az ökoturizmusban és a hozzá kapcsolódó üzleti hálózatban, valamint z Egyenlően elosztani az ebből származó előnyöket a helyi lakosság körében azáltal, hogy megkapják a helyi lakosság beleegyezését és részvételét az ökoturisztikai üzletek tervezésével és kezelésével kapcsoltban.
Helyi program: „Bor újjászületés“ DélMoráviában Az ökoturizmus új és élénk folyamatként rengeteg lehetőséget ajánlhat a vendéglátó iparágnak, ezenkívül a regionális fejlődés egyik mozgatórugója is lehet. Az alábbi modell sikeresnek bizonyult DélMoráviában, Csehország délkeleti részében. DélMorávia mind gazdaságilag, mind társadalmilag hátrányos térségnek számított a régióban – gazdaságát, tradícióját és közösségeit mind komolyan érintette a háború utáni német lakosság kiűzése és a kommunista
CERI Hírlevél 1/2006
kedési lehetőséget úgy, hogy az ökológiai funkciójukkal is összhangban állnak. Úgy támogatják a természeti és kulturális kincsek védelmét, hogy közben lehetőséget biztosítanak a biztonságos közlekedésre, a turizmusra, pihenésre és ezenfelül ösztönzik az egészséges életmódot. Eredetileg mindössze 20 borközösség alapította meg a Dél-Moráviai Borközösségek Szervezetét és két éven belül a projekt 230 közösséget vonzott magához, amely már 1500 km borösvényt épített ki. A projekt jótékony hatása a helyi közösségekre nézve mindenkinek nyilvánvaló. Az 1998-2004-es időszak alatt a Moráviai Borösvények több mint 700 000 EURós további beruházást eredményeztek a régió gazdaságában és körülbelül 30 000 munkahelyet hoznak létre az elkövetkezendő 5 évben. A helyi lakosok újra felfedezték örökségüket, sokat abból, amit az elmúlt 50 évben elfelejtettek. A növekvő ökoturizmus a természet és kultúra megőrzését az egyik legfontosabb prioritásra emelte – több közösség kezdeményezett közterületeket fejlesztő projekteket -, mint pl. utcák, tájparkok és zöldterületek felújítása, tradicionális boros pincék és prések, bicikli útvonalak, fasorok, biofolyosók rendbetétele. Ezenkívül a borösvények összehozták
olyan közösségeket, amelyeknek nem volt semmilyen közös ügyük már évtizedek óta. A projekt egy közös elképzeléssel látta el a közösségeket és az alapjait fektette le a regionális büszkeségnek és identitásnak.
Jelenleg az az igazolási rendszer indult be, amely a „Biciklisek legyenek üdvözölve“ jellel ellátott éttermeket és szállásokat foglalja magában, annak érdekében, hogy minőségi infrastruktúrát biztosítson a bicikliseknek.
Ökoturizmus Igazolás, mint a természetvédelem és fenntartható fejlődés eszköze: a román modell Jelenleg rengeteg kezdeményezés van arra nézve, hogy kialakítson nemzeti és nemzetközi ökoturista akkreditációt és igazolási programokat. Általában ezek a programok környezetbarát infrastruktúra rendszerre és fejlett környezeti monitorozásra koncentrálnak. Ezenkívül az ökoturizmus termékeinek tartalmazniuk kell bizonyos értelmezési útmutatót a helyi történelemről, növény- és állatvilágról és vezetett programokat amelyek a környezeti és kulturális tudatosság erősítésére vannak hívatva a vendégek és látogatók körében. A Kárpátok régiójának első országa, amelynek sikerült egy igazolási rendszer kiépítése, Románia volt. 2005 szeptemberében a Román Ökoturizmus Szervezet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a Román Nemzeti Turizmus Felügyelőségével, A Turizmus Kutatás és Fejlesztés Intézetével és a Bukaresti Földrajzi Egyetemmel közösen kidolgozta az ökoturizmus igazolás pontjait. A román szakértők három kategóriát állapítottak meg, amit a haszonélvezőknek igazolniuk kell: (1) utazási irodák, útszervezők, idegenvezetők termékei (2) ökoturisztikai célállomások és (3) szállást biztosítók; valamint kijelöltek 8 alapelvet amelyek meghatározzák az ökoturizmust: 1. A Természeti Terület Középpont Elve biztosítja, hogy a turisták tevékenysége a természeti környezet igénybevételén alapul és hogy a turisták megkapják azt a lehetőséget, hogy személyesen tapasztalhassák meg a természet értékeit. 2. Az ökoturizmus Működésének Tájékoztatásának Elve biztosítja, hogy a tevékenységek természetes
környezet kölcsönhatásán alapulnak és elősegíti, hogy a turisták bővíthetik a természeti környezettel kapcsolatos tudásukat, megértésüket, megbecsülésüket és tetszésüket. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a turisták hozzáférjenek az értelmezési lehetőségekhez különböző technikákon keresztül. Az értelmezési információt pontos forrásból ellenőrizni kell pontosítás céljából. A vezetőknek és más kulcsfontosságú személyzetnek, akik kapcsolatban állnak a turistákkal képzetteknek kell lenniük és megfelelő magatartást kell tanúsítaniuk annak érdekében, hogy minimalizálják a környezetre tett káros hatást. 3. A Fenntartható Környezet Elve biztosítja, hogy a szolgáltatások a legjobb gyakorlatban folynak a turizmusban és a tervezésben a természetvédelem és fenntartható fejlődés szempontjából. Ez a környezeti veszélyek azonosítását és a szükséges mérések elvégzését jelenti a negatív hatások minimalizálása érdekében. Ez magában foglalja a talajváltozók, víz, hulladék kezelését, az építési módszerek és anyagok használatát, a lég- fény-, hang- és esztétikai szennyezés minimalizálását, fenntartható közlekedést és energiafogyasztás lecsökkentését, stb. 4. A Természeti Területek Megőrzéséhez Való Hozzájárulás Elve, amit olyan pénzügyi támogatással kell elérni, amely a rehabilitációs tevékenységeket, a turisták által otthagyott hulladék gyűjtését és a természetvédelmi szervezetek támogatását célozza meg. A turisták által kifizetett összeg 3 %-a a javasolt támogatás a helyi természetmegőrző tervekre. 5. A Helyi Közösség Fejlesztésének Konstruktív Hozzájárulásának Elve biztosítja, hogy a turizmusból származó előnyök megosztásra kerülnek a helyi lakossággal, a helyieknek biztosított munkalehetőségekkel és a helyi eszközök, szolgáltatások és termékek használatával. 6. A Helyi Kultúra és Hagyományok Érzékenységének Elve biztosítja, hogy az ökoturizmus hangsúlyt fektet a látogatott terültek kulturális részeire és nem zavarja a helyi közösség életmódját. 7. A Turista Megelégedettség Elve biztosítja, hogy az ajánlott élmények fedik a turista elvárásait. 8. Az Ésszerű Management Elve biztosítja, hogy az ökoturizmus marketingje teljes és ésszerű információval látja el a turistákat, ami növeli a természeti és kulturális környezet iránt mutatott tiszteletet a célállomáson, illetve fokozza a turista elégedettségét. A szükséges dokumentumok és különböző engedélyek megléte mindenfajta tevékenység elengedhetetlen feltételei azoknak a pályázóknak, akik igazolást szeretnének szerezni. Olyan pályázók, akik valamilyen terméket ajánlanak olyan összetevőkkel, mint vadászat, vagy motorsport, aminek negatív hatása lehet a környezetre, nem kaphatnak ilyen jellegű engedélyt. Mivel az ökoturizmus a román turizmus új területe, a rendszer egy éves próbaidőre van kijelölve (2005 szeptember-2006 szeptember) annak érdekében, hogy felmérhessék annak hatásait a haszonélvezőkre, úgy hogy közben a dokumentum folyamatos fejlesztés alatt áll.
Felhasznált források: www.stezky.cz – Moráviai Borutak honlap www.cyklistevitani.cz – Cyclists welcome honlap www.eco-romania.ro – Ökoturizmus Romániában Egyesület, AER Kapcsolat: Tomas Ruzicka, Environmental Partnership Foundation, Brno, Csehország Andreas Beckmann, WWF Duna-Kárpátok Programiroda, Bécs, Ausztria
5
Ukrán-szlovák ősbükköst jelöltek az UNESCO világörökség listájára
helyszínekről
Írta: Vasyl Pokynchereda, Carpaty Ökoklub, Rakhi, Ukrajna
ROMÁNIA Transilvania University of Brasov (Brassói Erdélyi Egyetem), Faculty of Silviculture and Forest Engineering (Erdészeti és Erdészmérnöki Kar) Dr. Ioan Vasile Abrudan 1, Sirul Beethoven, 2200 Brasov Tel.: (+40) 268 47 68 08 Fax: (+40) 268 47 68 08 Email:
[email protected] Weblap: www.unitbv.ro/silvic Jogi státusz: Tudományos
Először is menjünk vissza az időben 1972-ig, amikor a Világörökség egyezményt elfogadta az UNESCO. 16 ével később Ukrajna is elfogadta az 1988 október 4.-i Ukrán-Szovjet Szocialista Köztársaság Verkhovna Rada elnökségi nyilatkozatában. Ma, a világörökség listája magában foglal 788 kijelölt területet, 611 a kulturális, 154 a természeti és 23 a kulturális és természeti örökség listáján szerepel. Mindössze 3 található Ukrajnában: a Szt. Sophia székesegyház, a Kievi-Pecherskaya Laura Kievben és Lviv történelmi központja van feltüntetve a kulturális örökség listáján. Még Ukrajna egyik természeti területe sincs felsorolva a természeti örökségek listáján.
SZERBIA Ecolibri-Bionet Nenad Robajac Sindjeliceva 7, 11 000 Belgrade Tel.: (+381) 11 344 29 75 Fax: (+381) 11 344 29 75 Email:
[email protected] Weblap: www.ecolibribionet.co.yu Jogi státusz: NGO
Az UNESCO definíciója szerint a természeti örökség olyan természetes terület, vagy pontosan lehatárolt természetes térség, amely kiemelkedő, általános érvényű értékkel rendelkezik a tudomány, természetvédelem és természetes szépség szempontjából. Ukrajnában összesen egy területnek lehet reális esélye arra, hogy rákerüljön a listára, az ősbükkösnek a Kárpátokban.
SZLOVÁKIA DAPHNE Institute of Applied Ecology (DAPHNE Alkalmazott Ökológiai Intézet) Ján Šeffer Podunajska 24, SK-821 06 Bratislava Mobile: (+421) 905 982 865 Tel/fax: (+421) 245 524 019 Email:
[email protected] Weblap: www.daphne.sk Jogi státusz: NGO UKRAJNA Ecological Club „Carpathians“ (Kárpátokbeli Ökológiai Klub) Yaroslav Dovhanych P.O.B. 10, Rakhiv, 90600 Zakarpatska oblast Tel: (+3803132) 25155 Fax: (+3803132) 21216 Email:
[email protected] Weblap: none Jogi státusz: NGO Nemzetközi WWF Duna-Kárpátiai program Mike Baltzer Mariahilfer Strasse 88a/3/9 A-1090 Vienna, Austria Tel: (+43) 1 52454 70-20 Fax: (+43) 1 52454 70-7 Email:
[email protected] Weblap: www.panda.org/dcpo Jogi státusz: NGO
6
Mindez világossá vált az UNESCO által megrendezésre kerülő nemzetközi műhelyen, a Lehetséges Világörökség helyszínek kijelölésén, amelyen nemzetközi és ukrán természetvédelmi szakemberek, UNESCO szakértők, fennhatósági képviselők és civil szervezetek vettek részt Munkácson (Kárpátalján) 2004 októberében. Számos ukrán természeti és kulturális örökséget mutattak be. Köztük volt a kárpáti ősbükkös, az ascania-novai őssztyeppe területek, a Polyssiai alföld, a Nemzeti Sofiivka Fapark és a SmotristkoDniprovski-i Szurdokok. A hosszú megbeszélés és a bemutatott anyagok minden átfogó elemzése után a résztvevők csak egy jelölt felkészítése mellett döntöttek – és az a kárpáti ősbükkös volt. Különben az első javaslatok arról, hogy a Kárpáti Bioszfére Rezervátum őshonos erdeit a Világörökség Listájára
tegyék már a Nemzeti Erdők a mérsékelt európai zónákban – értékek és használat című nemzetközi konferencián (Munkács, 2003.10.17-21.) felmerült. Most hadd említsünk meg pár dolgot magáról a helyszínrol. Kilenc elkülönült ősbükkösből áll, amely 59466,8 hektáron helyezkedik el Szlovákia és Ukrajna területén. A szlovák rész három ősbükkös területet ölel fel: Haveshova, Vihorlat és Stuzhytza. A Szlovákiában lévő ősbükkösök összterülete 986,2 hektár, míg a pufferzóna 221,8 hektárt fed le. Az ukrán rész azokat a terülteteket tartalmazza, amelyek a Kárpáti Bioszfére Rezervátumban (maga az ősbükkösterület 12625,8 hektár,a pufferzóna pedig 39486 hektár) és az Uzhansky Nemzeti Parkban (ősbükkös terület 2532 hektár, pufferzóna 3615 hektár) találhatóak. Ahogy látjuk a Kárpáti Bioszféra Rezervátum ősbükköse foglalja magában a jelölt terület nagy részét. Öt jelentős csoportból áll, amelyek a kárpátaljai Tiatchiv és Rakhiv körzetekben a Polonynsko-Chornogirsky Vízválasztó déli lejtoin helyezkednek el. Közel két évig tartott a pályázat befejezése,amit aztán 2006-ban benyújtottak az UNESCO-nak. A folyamat kulcsszerepei olyan nevekhez fűződnek, mint Fedir Hamor, Yaroslay Dovhanych, Vasyl Pokynchereda, Dmytro Sukhariuk (Kárpáti Bioszféra Rezervátum) Hryhoriy Parchuk (Természeti Rezervátumok Állami Adminisztrációja), Svitlana Zyman (Botanikai Intézet) és szlovák kollégáik, Ivan Voloshchuk (Tátra Nemzeti Park) és Viliam Pichler (Zvoleni Műszaki Egyetem). Az UNESCO szakértők nemsokára látogatást tesznek a helyszínen, hogy ellenőrizzék vajon a terület megfelel-e a Természeti Világörökség feltételeinek. Ezt követően egy hozzáértői tanács, figyelembe véve a szakértői jelentést, meghozza döntését a szlovákukrán helyszínről. Mindössze türelmesen kell várnunk a tanács ítéletére.
Egy regionális védjegy a Fehér-Kárpátokból
helyszínekről
Írta: Tomasz Ruzicka Környezetvédelmi Társaság Alapítvány, Brno, Cseh Köztársaság A Fehér-Kárpátok a Kárpátok legnyugatibb pontja, amely a cseh és szlovák határon nyúlik el. A terület mindkét országban védett területként van kijelölve (IUCN V kategória).
térségnek van meg saját népszokása, népzenéje, tradíciói és dialektusa. A néphagyományok, habár ma már kisebb mértékben, még ma is a mindennapok részét képezik.
Ezenkívül a terület 1996-ban UNESCO Bioszféra Rezervátummá lett kinyilvánítva. A régió a történelem során, mint „gyümölcsország“ híresült el, elsősorban alma- és szilvatermesztése miatt. Több, mint 600-féle gyümölcsváltozatból álló kertek és több, mint 30-féle orchideákkal borított hegyi rét tartozik a régió természetes kincsei közé. A terület ezenfelül mind, kulturálisan, mind etnikailag változatos. Számos
Természet és ember szoros együttélése a FehérKárpátokban mind a mai napig jól működött, ami a terület vidéki „állóvíz“ helyzetének köszönhető, hiszen a térség először a Habsburgok, majd a kommunisták érdekterületeinek határán húzódott. Az 1989-es mezőgazdaság és ipar összeomlása, csakúgy mint az új termékek és lehetőségek megjelenése kikezdte a helyi közösségek szerkezetét és hagyományos
CERI Hírlevél 1/2006
megélhetését, és elkezdte rombolni a térség gazdag kulturális és természeti örökségét. A régió egyes területein a munkanélküliség meghaladja a 20 %-ot. Ez a más helyen adódó nagyobb lehetőségekkel együtt a fiatalok migrációját eredményezi. Azok akik maradnak pedig kevésbé hajlandóak a földterület hagyományos használatát folytatni. A Fehér-Kárpátok Örökségei (1989), a régióban aktívan tevékenykedő civil szervezetek szövetsége néhány gyümölcstermelővel egyetemben összefogtak, hogy támogassák és megőrizzék a Fehér -Kárpátok kulturális és természeti örökségét. Bevezettek egy regionális védjegyet, hogy segítsék a jó minőségű helyi termékeket a piacon és hogy előmozdítsák magát a régiót is. A Fehér-kárpátok Hagyományai termékek között van például a díjnyertes hostetin-i almalé, a wallachiai ürühús és hagyományos népművészeti termékek. A Szt. Miklós Vásár, ami a CSOP Kosenka (A Fehérkárpátok hagyományai tagja) kezdeményezésére született meg, egy másik népszerű esemény a térségben. Jelenleg ez az egyik legkedveltebb hagyományos vásár, ahol néprajzi termékek, ételek és hagyományok szerepelnek. A látogatók többek közt élvezhetik a híres szilvapálinkát, amelyet a helyiek slivovicának neveznek, megkóstolhatják a frigále nevű körtesüteményt és cimbalommal kísért népdalokat énekelhetnek, amelyek mind úgy kötődnek ehhez a régióhoz, ahogy a juh tartozik a hegyi legelőkhöz.
szezonális munkalehetőséget kínál és kiegészíti a helyi gyümölcstermelők bevételét, az üzem egy nagyobb stratégia részét képezi, amely meg kívánja őrizni a 250 különféle gyümölcsféleségből álló biodiverzitást, ami őshonos a Fehér-kárpátokban. A gyümölcsféleségekért ajánlott felár nagysága lehetővé teszi, hogy a helyi gazdák gyümölcsöseikben fenntartsák a környezetbarát gazdálkodást. A program más részei tartalmazzák a helyi gyümölcsféleségek versenyének szervezését, térképezésüket és fenntartásukat.
Munkája eredményéért a civil szervezetet a Zöld Alma díjával jutalmazták a brit zöld szervezetek 2001-ben. Közösségi szárító
A gyümölcslé üzemet a Fehér-kárpátok Hagyományai civil szervezet, helyi gyümölcstermelők és Hostetin falva kezeli. A gyümölcslét a Fehér-Kárpátok Hagyományai védjegy alatt árusítják. 2003-ban a terméket az év biotermékének nyilvánították. A versenyt a Cseh Köztársaságban a Környezetvédelmi Társaság Alapítvány szervezi a biogazdák szervezetének együttműködésével 2002-től. Több száz gyümölcsszárító fészer volt a Fehér-kárpátokban, azonban mára mindössze kettő maradt meg. Az egyik, amelyik Hostetin falvában áll, a Fehérkárpátok Hagyományai segítségével renoválták. A szárítót a közösség tagjai működtetik. A gyümölcsléüzemmel ellentétben, a szárítót kisebb kaliberű termelésre használják, amit lokálisan fogyasztanak. Tehát így nem igazán nevezhetjük kereskedelmi projektnek. Sőt, a szárító inkább egy közösségi helyszín, ahol a helyiek közös dolgokat beszélnek meg és történeteket mesélnek egymásnak. A Fehér-kárpátok Hagyományai legfontosabb terméke a természetes almalé, ami országszerte kapható az ország nagyobb szupermarketjeiben, azonban a legnagyobb hangsúly a régióhoz közelebb eső piacokon van (Kb. 100 km-es körzetben). Egy kisebb almalégyártó üzem, amely jó minőségű, természetes gyümölcslét termel Hostetin (Kb. 300 lakos) kis falujában található. Mindamellett, hogy
Almalé üzem
A regionális védjegyezés egy népszerű és erőteljes módja a térségi termékek támogatására és a helyiek önérzetének növelésére is. A védjegyek segítik a kicsi és közepes vállalatokat, hogy igényt teremtsenek a helyi termékek iránt a turistákban csakúgy, mint a helyiekben. Ez létfontosságú lehet a kisebb vállalkozások fejlődésében és a néprajzi termékek és ételek fennmaradásában is.
7
Nagyragadozók védelme a Nyugati-Kárpátokban
helyszínekről
Írta: Miroslav Kutal, Hnutí DUHA Olomouc (Friends of the Earth (Föld Barátai), Cseh Köztársaság) Nagyragadozók projekt koordinátora a Beskydy hegyekben A nagyragadozók projektünk célja az volt, hogy védjük és fejlesszük azokat a természeti és szocio-politikai feltételeket, amelyek szükségesek a nagyragadozók eredeti élőhelyére való visszatéréséhez a Beskydy hegyekben , Nyugati-kárpátok. A Nyugati-kárpátok a Cseh-Szlovák határon fekszik, fontos átjáróként a nagyragadozók számára. Az érintett fajok – a farkas (Canis lupus eurpoeus), a hiúz (Lynx Lynx) és a barna medve (Ursus arctos arctos) az 1900-as évek elején tűntek el a területről. A hiúz újból elkezdett terjedni elsősorban a Szlovák Kárpátokban az 1950-es évektől kezdődően, őt a medve követte a 70-es évektől, majd végül a farkasok jelentek meg újra 1994-ben, legalábbis a mi megfigyelésünk alapján. A teljes törényi védelem ellenére, az orvvadászat jelenti még mindig a legnagyobb veszélyt ezekre a fajokra. A projekt két kapcsolódó részből áll Az első fele a nagyragadozók monitorozására és védelmére összpontosul a terepen az úgynevezett „farkas járőrség“ segítségével. Ez magában foglalja a megfigyelést, az orvvadászat elleni tevékenységet, csapdák elmozdítását és a térképezést. A második rész az oktatásra és a lakossági tudatosság növelésére összpontosít.
Farkas Járőr
Készítették a CERI Kommunikáció munkacsoport tagjai Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával került kiadásra Szerkeztok Tamara Malkova Iryna Rozmaritsa (Információs Center „Zöld Dosszié), Ukraja, www.dossier.kiev.ua,
[email protected]) Fordítás Zólyomi Ágnes, CEEWEB Design Riki Watzka
A „farkas járőrök“ képzett önkéntesekből álló kisebb csapatok (2-4 fo), akik ellenőrzik a kiválasztott területet és fellépnek az illegális vadászat és csapdák ellen. Ebben az évadban több mint 50 jelentkezőt vontunk be a farkas járőrségbe. A megfelelő kiképzést a Védett Tájterületek Irodájától, Beskydy és a besdkydéan civil szervezet szakértőitől kapták meg. Néhány 100 résztvevő kb. 30 megfigyelési eljárást fejezett be a terepen ebben az évadban (2005 november-2006 április), amely fontos megelőző szerepet játszott az orvvadászat ellen. Jelzéseket
A projekt másik része az oktatáson, kommunikáción és közkapcsolat szervezésen alapul mind térségi, mind nemzeti szinten. 2005 őszén és 2006 tavaszán, a szlovák FARKAS Mozgalommal együttmuködve 8 lakossági fórumot szerveztünk a nagyragadozók élőhelyének környékén lévő falvakban. Különböző szórólapokat adtunk ki, mint „A farkas és hiúz megvédi erdeinket“ címmel elmagyarázva a nagyragadozók fontosságát az erdei ökoszisztémában. A szórólapokat a monitoring járőrök osztották szét turistáknak és erdei menedékházakban a hegyekben. A helyi közösségek bevonása elsősorban önkéntesek által történik, akik monitoroznak a terepen, valamint szintén érintkezésbe lépnek turistákkal és pásztorokkal, kiknek nyájai gyakran kivannak téve a nagyragadozók támadásainak. Nemzeti szinten pedig létrehoztunk egy Akciótervet a nagyragadozókra a Természet- és Tájvédelmi Ügynökség és a Cseh Tudományos Akadémia segítségével. Ezenkívül egy új weblapot is kidolgoztunk a nagyragadozókról (www.selmy.cz). Mindezeken felül 50.000 cseh korona jutalmat hirdettünk ki azoknak személyeknek, akik orvvadászatról szolgálnak információval. A pénzügyi segítséget egyéni támogatóktól kapjuk. Reméljük, hogy a jutalom segíteni fog az orvvadászok leleplezésében és a védett fajok illegális vadászata ellen. Körülbelül 25.000 szórólapot bocsátottunk ki ezzel az információval a kárpáti falvakban. Az elmúlt két év összes tevékenységét a Nemzetközi Visegrádi Alap, az Európai Bizottság (Ifjúsági Program), Audobon Természetbúvár Szövetség, Európa Föld Barátai, Cseh Oktatási Minisztérium és néhány egyéni támogató, akiknek ezúton is hálásan köszönjük segítségét.
Események z 2006 november, új önkéntesek felkészítése, akik csatlakozni szeretnének a Farkas Járőrökhöz Olomouc-ban Cseh országban (Részletes információ: Miroslav Kutal,
[email protected]; www.selmy.cz)
WWW. RW D E S I G N .SK
8
helyeztek el („Ezt a területet a Figyelő Járőrség ellenőrzi“) vadászati eszközök mellett (vadlesek). A felfedett és elmozdított csapdák csökkenő tendenciát mutattak az elmúlt években hála a mi ténykedésünknek.
CERI Hírlevél 1/2006
z 2006 december 2. Szt Miklós vásár, Valasske Klobouky, Cseh Köztársaság. z 2006 december A Kárpáti Egyezmény első Részes Felek Konferenciája (COP-1) Ukrajnában