Előadásvázlat Magyarországi választási rendszerek 2014. szeptember 25.
Az előadás témájának kontextusa -
-
-
a képviseleti és közvetlen hatalomgyakorlás fogalma o az egyes hatalomgyakorlási formák funkciója o az elsőség kérdése az Alaptörvény alapján a választójogosultság o az aktív és passzív választójog fogalma o a választójog tipikus feltételei: nagykorúság, lakóhely, állampolgárság o választójogosultság az Alaptörvényben: különbségek választási típusonként országgyűlési képviselőválasztás nagykorú magyar állampolgárok magyarországi lakóhely, mint a választójog teljességének gyakorlásához szükséges feltétel európai parlamenti választás magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok az Európai Unió más tagállamának nagykorú állampolgárai, akik magyarországi lakóhellyel rendelkeznek helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása passzív választójog o magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok o az Európai Unió más tagállamának nagykorú állampolgárai, akik magyarországi lakóhellyel rendelkeznek aktív választójog o az adott településen lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok, valamint az Európai Unió más tagállamának állampolgárai, bevándoroltak, letelepedettek, menekültek o választójogból való kizárás: egyedi bírói döntés alapján bűncselekmény elkövetése, vagy mentális állapot miatt A kormányozhatóság és a reprezentativitás egyaránt érvényesítendő, esetenként egymás ellen ható szempontjai a képviseleti demokráciában.
Választási alapfogalmak -
-
-
választási rendszer: komplex fogalom, amely magában foglalja (a) a meghatározó demokratikus képviseleti elvet, (b) a választójog anyagi jogi szabályait, valamint (c) a választójog eljárási jogi szabályait választókerület: az a területi egység, amelyben a mandátum kiosztásra kerül választási lista: több jelölt egyidejű támogatására szolgáló lista választási formula: matematikai módszer, amely meghatározza, hogy a leadott szavazatok alapján hogyan oszthatók ki az egyes mandátumok (pl. legnagyobb átlag módszere, d’Hont módszer) töredékszavazat: mandátumot nem eredményező szavazat kompenzáció: a választókerületben mandátumot nem eredményező szavazatok hasznosításán alapuló mandátum-kiosztási mód
A választási rendszerek típusai o
o
o
választókerületi struktúra szerint egymandátumos többmandátumos szavazati struktúra szerint egyszavazatos többszavazatos preferenciális kumuláló megosztásos mandátumszerzés szerint relatív többségi abszolút többségi arányos vegyes
Magyarországi választási rendszerek -
-
A választási alapelvek általános érvényesülése: o alkotmányos elvek: általános, egyenlő, szabad választás, közvetlen és titkos szavazás o eljárási elvek: választás tisztasága, önkéntes részvétel, esélyegyenlőség, fogyatékossággal élők segítése, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, nyilvánosság A választás megszervezése és lebonyolítása állami szervek által: Nemzeti Választási Iroda és az irányítása alá tartozó (jellemzően) területi és helyi választási irodák. Döntéshozó társadalmi szervek a választás folyamatában: Nemzeti Választási Bizottság, (jellemzően) területi és helyi választási bizottságok (választott és delegált tagok). Állampolgári részvétel lehetősége a választás folyamatában (ajánlás, jelöltség, kampány, kifogások benyújtása, részvétel a választási bizottságok munkájában).
-
Jogorvoslati rendszer (jellemzően fellebbezés és bírósági felülvizsgálat).
Országgyűlési képviselők választása (a 2011. évi CCIII. törvény rendelkezései alapján) -
-
-
-
A 199 mandátum megoszlása o 106 országgyálési egyéni választókerületi (oevk) mandátum o 93 országos listás mandátum Szavazatok o magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok oevk szavazat + pártlistás szavazat o magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok pártlistás szavazat o magyarországi lakóhellyel rendelkező, nemzetiségiként regisztrált választópolgárok oevk szavazat + nemzetiségi listás szavazat Jelöltállítás és mandáumszerzés o oevk 500 ajánlás szükséges a jelöltséghez a legtöbb szavazatot szerző jelölt szerzi meg a mandátumot töredékszavazatok mandátumot nem eredményező szavazatok a győztes töredékszavazatai: a győztes és a második helyen végző jelölt szavazatainak különbsége + 1 („győzteskompenzáció” – atipikus megoldás) o pártlista 27 oevk jelölt (9 megyében és a fővárosban) szükséges a listaállításhoz a bejutási küszöb 5% (közös listák esetén 10% vagy 15%), az országos listás voksokhoz viszonyítva a töredékszavazatok hozzáadódnak a listás szavazatszámhoz a mandátumok kisztása osztós módszer szerint történik (d’Hont formula) o nemzetiségi lista a nemzetiségi választópolgárok 1%-ának ajánlása (legfeljebb 1500 ajánlás) első mandátum: kedvezményes kvóta (összes országos listás szavazat / 93 / 4 ) (további mandátumok az általános számítási mód szerint) a megszerzett nemzetiségi listás mandátumokkal a pártlistás mandátumok száma csökken a nemzetiségi mandátumot nem szerző listavezető nemzetiségi szószólóként vehet részt az Országgyűlés munkájában időközi választások az oevk-ban o amennyiben nincs jelölt o amennyiben egyenlő eredmény születik o amennyiben a parlamenti ciklus közben üresedik meg a mandátum
Európai parlamenti választás (a 2003. évi CXIII. törvény rendelkezései alapján) -
21 mandátum listás választás, amelyben Magyarország területe egy választókerületet alkot 20.000 ajánlás szükséges a listállításhoz 5%-os bejutási küszöb a mandátumok kisztása osztós módszer szerint történik
Helyi önkormányzati választás (a 2010. évi L. törvény rendelkezései alapján) -
-
-
-
-
A választás általános rendszere o a mandátumok száma lakosságszámhoz igazodik o a szükséges ajánlások száma és aránya a lakosságszámhoz igazodik o lakosságszámtól függően eltérőek a választási szabályok o a polgármesetereket (és a főpolgármestert) minden esetben közvetlenül választják o egyesületek is lehetnek jelölő szervezetek o kedvezményes mandátumszerzési lehetőség érvényesül a nemzetiségi jelöltek számára (sikeres mandátumszerzés esetén a képviselő-testület létszáma megnő) 10.000 lakos alatti települések o egyéni listás szavazás (a mandátumok számának megfelelő számú jelölt támogatható) o polgármester választása o megyei közgyűlés tagjainak választása 10.000 lakos feletti települések o szavazás az egyéni választókerületekben o a töredékszavazatok (mandátumot nem eredményező szavazatok) kompenzációs listán hasznosulnak o polgármester választása o megyei közgyűlés tagjainak választása (kivéve a megyei jogú városokban) megyék o a megyei közgyűlés tagjainak megválasztása listás választás útján o a megyei közgyűlés saját maga választja meg elnökét főváros o a 33 tagú fővárosi közgyűlés a 23 kerületi polgármesterből, a 9 kompenzációs listáról mandátumot szerző képviselőből (mandátumot nem szerző főpolgármester- és polgármester-jelöltek), valamint a főpolgármesterből áll a fővárosi közgyűlés tagjaira közvetlenül nem szavazunk o a főpolgármester választása közvetlenül történik
Nemzetiségi önkormányzatok -
közjogi jogalanyisággal rendelkező testületek, amelyek ugyanakkor nem vesznek részt a közhatalom-gyakorlásban
-
a települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatokat közvetlenül választják az előzetes regisztrációt kérő nemzetiségi választópolgárok
További vizsgálatra érdemes kérdések -
a többes ajánlás problematikája kampány alkotmányos jelentősége és korlátai választás egyenlőségének kérdése nemzetiségi regisztrációt vállalók és a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok esetében a levélben történő szavazáshoz való hozzáférés kérdése a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok esetében a jogorvoslati út hatékonysága
KULCSFOGALMAK politikai részvételi jog * aktív és passzív választójog * választási alapelvek * szabad választás * általános választójog * egyenlő választójog * közvetlen szavazás * titkos szavazás * egyéni választókerület * országos lista * nemzetiségi lista * pártlista * választási küszöb * töredékszavazat * egyéni listás rendszer * kompenzációs lista * kötött lista * jelölés * ajánlás * általános választás * időközi választás * választási kitűzése * nemzetiségi képviselet * nemzetiségi szószóló Pozsár-Szentmiklósy Zoltán