Vasúti Érdekegyeztető Tanács szeptember szeptember 25

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25.

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25.

Elnök (Dr. Kotter József): Jó napot mindenkinek. Remélem, mindenki kipihente magát a legutóbbi VÉT óta. Bejelenteném, hogy mind a munkáltatói oldal, mind pedig a szakszervezeti oldal – ugye – a VDSZSZ is képviselteti magát, úgyhogy VÉT-ként tudunk működni. A soron kívüli VÉT-et a VDSZSZ kezdeményezte azzal, hogy átküldött egy levelet, és ennek a levélnek a tartalma alapján kérte a soron kívüli VÉT-et. A munkáltató a VÉT időpontjára a mai napot, illetve 9—10 óráig határozta meg. Ezzel kapcsolatban kérdezném a feleket, hogy ez a 9—10 óráig tartandó időtartam elegendő-e. Munkáltató tette a javaslatot. Munkáltató: Énnekem 11 órakor hivatalos programon kell részt vennem, teljesen máshol, ahol a MÁV-ot Vezérigazgató úr megbízásából képviselem, tehát a munkáltatói oldal tíz óráig fog tudni, itt lenni. És ezt a VDSZSZ Alelnök urát erről hivatalosan tájékoztattam, és így állapodtunk meg a 9—10 óráig tartó időszakban. Elnök: Köszönöm szépen. Akkor, megegyezünk, hogy tíz órakor befejezzük a VÉT ülést. A következő kérdésem pedig az, ugye, a VÉT üléseken napirend előttiek szoktak lenni, hogy ragaszkodunk-e ehhez a napirend előttihez, vagy pedig napirend? Munkavállalói oldal kéri a napirend előttit? Igen. Akkor, kérdezném a munkavállalói oldalt, hogy ki kíván napirend előtt felszólalni. Vasutasok Szakszervezetéé a szó. VSZ: Hát, köszöntöm a VÉT valamennyi résztvevőjét, és szeretném tájékoztatni a résztvevőket, hogy a Vasutasok Szakszervezete választmánya a tegnapi nap során összehívta a sztrájkbizottságot abban a témában, ami a napjaink aktuális témája. Tehát, a vasúttal kapcsolatos kormányrendelet, a menetkedvezmény, szárnyvonalaknak, a bezárásának a kérdésköre, az, ami miatt össze lett hívva a sztrájkbizottság. És egyben azt is szeretném bejelenteni, hogy a MÁV vállalatcsoportnál működő öt reprezentatív szakszervezet aláírásával egyébként elment egy levél a miniszterelnökhöz, amiben kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztünk a fenti témákkal kapcsolatosan. Köszönöm szépen. Elnök: VSZ folytatja tovább? VSZ: Természetesen. Két témát szeretnék én, és a forgalmi szakmai képviseletvezető szeretne még forgalommal összefüggő két témakört fölvetni. Az egyik, amiről én szeretnék beszélni, az, hogy megkaptuk a negyedik negyedéves foglalkoztatási tervet a munkáltatótól, amit áttanulmányozva, megdöbbentünk, hogy nem találkozunk olyan létszámleépítésekkel, amelyekkel nap, mint nap meg kell küzdenünk. Többek között Záhony területén kaptunk, vagy birtokunkba jutott egy ilyen köteg fénymásolat, ami ugye, azt igazolja, hogy a forgalom területén nagyarányú létszámleépítést kezdeményezett a munkáltató. Szeretnénk tudni ennek az okát, hogy miért is, és hogy miért nem szerepel ez abban a munkáltató által átadott tájékoztatóban, amelyik a negyedik negyedéves foglalkoztatási tervet volt hivatott, bemutatni. A másik témakör, amivel szeretnék foglalkozni, az egy kérés a munkáltató felé. A házban dolgozó

1

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. munkavállalóktól érkezett olyan észrevétel, hogy akik vonattal járnak be, a mostani időszakban megnövekedett valami oknál fogva a vonatok késése, így, amikor ide bejönnek, és nagyon precíz nyilvántartás van a kártyával a bejelentkezésnél, akkor azon munkavállalók, akik késve érkeznek be, azoknak mínusz órái keletkeznek, és ezért valamilyen veszteség van. Tehát, valamilyen formában rendezni kellene azt a kérdést, hogy a rendszer bent a házban… sajnálom, arra nem volt időm, ma reggel kaptam ezt az információt, arra nem volt időm, hogy utánanézzek annak, hogy miért nem tudja a rendszer kezelni azt, hogy hozok egy igazolást magammal, amiben benne van, hogy harminc percet állt a vonat valahol, valamilyen probléma miatt, és adott esetben ezt nekem mondjuk, lehetőségem legyen ledolgozni, és ezt a rendszer tudja kezelni itt, bent a házban, ez a számítógépes nyilvántartás. Tehát, azt szeretnénk kérni az Igazgatóasszonytól, hogy legyetek szívesek ezt megvizsgálni, hogy ne keletkezzenek mínusz órák az itt dolgozó kollegáknak. És a forgalom oldaláról Béla… VSZ: Tisztelt Igazgatóasszony, csatlakozva az Alelnök úr mondandójához, mi mindenképpen visszautasítjuk a záhonyi létszámleépítést többek között azért is, mert birtokunkban van egy statisztikai adat, ami azt mutatja, hogy az elmúlt négy hónapban a záhonyi teljesítmények növekedtek. Nem tudjuk elfogadni, amikor a technológiai létszámról beszél a MÁV vezérigazgatója, hogy elég szélsőséges és feszített ez a létszám már, hogy miért pont Záhony az a terület, ahol mindig ilyen elbocsátási hullámmal kell szembesülni, és ráadásul még ebben a végrehajtó szolgálatban, ahol is komoly problémák vannak. Tehát, arra kérlek, Igazgatóasszony, ezeket légy szíves, vizsgáljátok fölül. Igen, tudok róla, hogy a forgalmi főosztályvezető januárban a teljesítményre hivatkozva, azt a záró létszámot kérte a záhonyi csomóponttól, de ezek a teljesítmények a mostani adataink alapján elég jelentősen megnövekedtek. A következő problémakör, amit az Igazgatóasszony már április, vagy május hónapban megígértél, az egyik a térfőnökök kérdése. Nem tudtuk még a mai napig sem, ígéreted híven rendezni a főrendelkezői vizsgával rendelkező besorolását. Ugye, már akkor eljutottunk addig, hogy a létszám is megvolt, a munkaköri leírás is megvolt, mégsem… megkérlek arra, hogy ebben a dologban jussunk előre. A harmadik problémám a kiskőrösi állomás. Ebben egy átírást küldtünk, hogy a KSZ módosítás a 10. számú mellékletben kerüljön föl Kiskörös állomás vonali forgalomirányító munkaköre, a nem egybefüggő munkaközi szünet kiadásával kapcsolatban, és erre a szakma is az áldását adta. Köszönöm szépen. Elnök: Kérdezném a munkavállalói oldalt, kíván valaki még napirend előtt? VDSZSZ VDSZSZ: Én annyit szeretnék mondani, hogy itt általam nem ismert okból az Alelnök úr és a kollegák nincsenek itt, nincsenek jelen. Én azt kérném, hogy addig semmiképpen ne zárjuk le itt a napirend előtti kérdéseknek a dolgát, amíg vissza nem térnek, mert nem tartom kizártnak, hogy volna mondanivalójuk. Köszönöm szépen. Elnök: Mint levezető elnök azért annyit hagy tegyek hozzá, hogy tíz óráig tart ez az értekezlet, és még a napirendről is kéne beszélni. Tehát, azt gondolom, hogy nem célszerű olyan elvet fölvenni, hogy adott esetben megszakítjuk valamikor a napirendet, hogy a VDSZSZ föl tudja vetni a napirend előttit. Más szakszervezet kíván-e? Amennyiben nem, akkor megkérném én a munkáltatói oldalt, hogy szíveskedjen a

2

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. felvetett kérdésekre válaszolni… én feltettem a kérdést, és azt a bólintást kaptam, hogy a VDSZSZ jelen van. Köszönöm. Munkáltató: Akkor, továbbfolytatjuk a VÉT-et ebben a formában. Tehát, köszönöm szépen a tájékoztatást, de akkor a miniszterelnöknél kezdeményeztétek, tehát a munkáltatónak ebben a témakörben egyeztetési kötelezettsége nincsen. Az irodaházzal kapcsolatos felvetésre, utánanézünk ennek a részleteinek, de gyakorlatilag nem teljesen értem a problémát, mert a munkaidő, tehát rugalmas munkaidőben vannak foglalkoztatva a kollégák az irodaházban, és kilenc órakor kezdődik a törzsidő. Tehát, a kilenc órához képest van mínusz óra? Szóval, ennek egy kicsit utána kellene nézni, hogy mi történik. Annyi van, hogy a munkaidő rögzítési rendszer ebben a hónapban kísérleti jelleggel működik, tehát ezeket a problémákat, észrevételeket vettük, utánanézünk, és ennek megfelelően tökéletesítjük a rendszert, hogy mit lehet ezzel kezdeni. De, ha jól vettem észre, akkor csak arról van szó, hogy igazolt távollétnek számít-e ez a dolog, és értelemszerűen, a rendszer mínusz órának fogja számolni, és a munkáltatói jogkörgyakorlónak majd mérlegelni kell, hogy akkor mit fogad el, vagy mit nem fogad el ehhez kapcsolódóan. A Záhonnyal kapcsolatos észrevételre. Tehát, tulajdonképpen párhuzamosan készült a negyedik negyedév foglalkoztatáspolitikai terv, és érkezett ez az észrevétel a területről. Én azt szeretném mondani, hogy ehhez részleteiben áttekintjük, hogy akkor mi, mennyi, hogyan, hiszen 52 fő volt azonosítva, ha jól emlékszem, év elejétől, akik valamilyen rendszer szerint állásidőn voltak, tehát akinek nem volt munkája, ez a létszámleépítés meg, 21 főt jelent most, jelen pillanatban. Tehát, akkor, hogyha növekedett a teljesítmény, akkor is gyakorlatilag az a harminc fő valószínű, hogy el tudja látni a feladatot. De, azt szeretném kérni, hogy erre most ne térjünk már ki, mert a helyi vezetőktől kell információt szerezni hozzá, és innen csak egy találhatás lenne ez az egész történet. Kiskörös észrevételt vettük, vagy a felterjesztést vettük, a következő rendes VÉT-en akkor erről szeretném, hogyha tárgyalnánk, és akkor elő kell készíteni annak megfelelően az észrevételeket. Úgyhogy… és a térfőnök és egyéb kérdésekkel kapcsolatosan. Csináltunk egy egyeztetést a héten, a TEB-es kollégák elkészítették a döntési anyagot a TEB átszervezéséhez kapcsolódóan, hiszen a diszpécser, elektrikus három, és térfőnök problematika együtt kezelendő. És ezen kívül pedig van egy új munkakörünk is, amit szeretnék bevezetni. Úgyhogy, a jövő hét folyamán kezdeményeznénk egy munkakör értékelő bizottságnak az összeülését, és akkor ezt a témát véglegesen rendezve, megvizsgáltuk. Tehát, elő van készítve a térfőnöknek az új munkaköri leírása. Egy dolgot kell teljesen tisztán látni és tudni, hogy azok, akiknek megemeljük a 13-as kiemelthez, őnekik, hogyha főrendelkezői feladatot ellátnak, akkor nem fog járni az átirányítás. Mert, a jelenlegi rendszerben jó néhányan átirányításként is realizáltak kisebb bevételeket. Tehát, én azt gondolom, hogy úgy fair, hogyha azt a munkaköri feladatot tartalmazza magában, akkor viszont az ahhoz kapcsolódó kategória bérminimumot is megkapják. Köszönöm. Elnök: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki a munkavállalói oldalról viszontreagálni? Nem. Ezzel a napirend előtti felszólalásokat befejeznénk. Át kellene térnünk a napirendi pontra. Kérdezném a VDSZSZ jelenlevő képviselőjét, hogy bejönnek, vagy be tudnak jönni, vagy elkezdjük a napirendet az alapján, amit a VDSZSZ átküldött, levelet, és akkor arra a munkáltató megpróbál, reagálni. Mint levezető elnök, arra teszek javaslatot… parancsoljál, János.

3

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25.

VSZ: Nem tudom, mire tett volna Levezető elnök úr javaslatot, én azt kezdeményezném, hogy mindaddig, míg a felelős vezetője nincs itt a társszakszervezetnek, addig szünetet kérünk. VSZ: Nem bocsánat. Szeretnék pontosítani. Én azt kérném, hogy ugye, volt a VDSZSZ jelenlévő képviselője, mert a VDSZSZ úgy nyilatkozott, hogy jelen van. Tehát, azt szeretném, hogyha a jelenlévő képviselő azt mondta, hogy a napirend előtti pontok addig ne legyenek lezárva, míg ők nem jönnek vissza, én azt javasolnám, hogy akkor várjuk meg őket, ha nincs más egyéb napirendi pont, és addig szünetet kellene tartani. Köszönöm. Elnök: Kérdezném a munkáltatói, illetve a szakszervezeti oldalt, hogy el tudja-e a VSZ javaslatát fogadni. Munkáltató: Hát, igen. Tehát, lehet szünetet tartani, de a 9—10 óráig tart a VÉT, tehát azt gondolom, hogy lehet. Mi, azt szeretném mondani, hogy egy konkrétummal jöttünk ide, hiszen az elmúlt heti elbeszélgetés során, ami az ÜDSZSZ és a számviteli szolgáltatásnál volt, felmértük azt, hogy mennyi munkavállalónak lenne igénye, hogyha külső továbbképzésre beiskoláznánk őket, és milyen feltétellel, milyen formára, erre összeállítottunk egy megállapodás-tervezetet, hogy ne legyen találgatás a szervezetben. Hogyha úgy gondoljátok, a szünet alatt ezt meg lehet nézni. De, mi erre a megállapodásra úgy készültünk, hogy ezt ma szeretnénk megkötni, hiszen a munkavállalókat nem célszerű, bizonytalanságban tartani. Az ÜDSZSZ esetén már a harmincnapos értesítési időn belül vagyunk, tehát a munkavállalóknak a beiskolázásáról és egyéb dolgokról szeretnénk dönteni. Jó? Úgyhogy akkor szétosztanánk ezt a tervezetet. Addig legyetek kedvesek, megnézni, és akkor szerintem, haladjunk vele. Elnök: Köszönöm szépen. Akkor kérném szépen a tervezet kiosztását. Ugye, gyakorlatilag az van, hogy ezzel az első napirendi pontra rá is térnénk. Én azt javaslom akkor, hogy osszuk ki ezt az anyagot. Megpróbálom a szünetben a VDSZSZ tárgyalódelegációját előteremteni valahonnan, és becsalogatni valami szünettel, úgyhogy addig szünetet rendelnék el eközben, és kérek mindenkit, tanulmányozza a megállapodás-tervezetet. Szünet a VDSZSZ megérkeztéig. Megragadnám az alkalmat arra, hogy tudjuk folytatni a VÉT ülést, és gyakorlatilag az első napirendi pontra rá tudunk térni, vagy nem? Kérdezném a VDSZSZ tárgyalódelegációját. Azt gondolom, mint levezető elnök, azt kell, hogy mondjam, hogy annak nincs értelme, hogy tíz óráig itt elvitatkozgatunk, és akkor elmegyünk. Nem a munkáltató, és nem más szakszervezet kezdeményezte. VSZ: Azt szeretném megkérdezni, hogy a HírTV a VÉT ülésről kíván-e tájékoztatni, vagy valami más témáról? Tehát, a VÉT ülés napirendi pontjáról kíván-e tájékoztatni. Munkáltató: A VÉT ülés nem nyilvános. Elnök: Na, most itt csak beszélgetés folyik, hogy akkor rendelkezik képviselettel a VDSZSZ, és folytathatjuk a VÉT ülést, vagy nem?

4

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. VDSZSZ: Avval a feltétellel, ha 13 óráig tart a VÉT. VDSZSZ: Tehát, a VDSZSZ azzal a feltétellel kíván a VÉT-en részt venni, ha a VÉT a megszokottaknak megfelelően, 13 óráig tart. Elnök: Szeretném jelezni a VDSZSZ felé, hogy a meghívóban is az ment ki, hogy 9— 10 óráig, illetve amikor távol voltatok, a munkáltató jelezte, hogy ő csak tíz óráig tud. Tehát, kérném a munkáltatót ebben a kérdésben akkor ismételten nyilatkozzon. Munkáltató: A VDSZSZ levélkezdeményezésére, amiben a mai napra kérte a rendkívüli VÉT összehívását, ez után Alelnök urat felhívtam, és mondtam, hogyha a mai nap, akkor csak 9—10 óráig tudunk részt venni. Azt mondta, hogy rendben van. VDSZSZ: Akkor, nem látom értelmét, hogy ezt elkezdjük, hiszen fontos napirendi pontok vannak. Akkor, kérem, hogy másik időpontot határozzunk meg a rendkívüli VÉT-nek. Bocsánat, ahol a teljes időtartamban ki tudjuk használni azt a négy órát, hiszen rengeteg olyan kérdés van, amit meg kellene beszélni. Elnök: Munkáltatóé a szó, és utána a VSZ-é. Munkáltató: Picikét szeretném megkísérelni, eloszlatni az ügyrend, nem ügyrend és egyéb problémákkal kapcsolatos fölvetéseket. Ugye, volt a VÉT-nek egy ügyrendje, ami még a kétezres évek legelején köttetett. Ezt a VÉT ügyrendet éppen azért volt kénytelen fölmondani a munkáltató, mert a másik oldalról abban volt kifogás, hogy éppen milyen munkakörű személy képviseli egyébként a munkáltatót … teljes felhatalmazással, a munkáltatói delegációt. Minthogy nincsenek örökérvényű megállapodások, ami határozatlan időre szól, azt föl lehetett mondani. Éppen ezért, kellő határidő kitűzésével, annak idején felmondási idővel a munkáltató a VÉT ügyrendjét felmondta. Egyébként a munkáltató soha nem vitatta, hogy valamelyik, másik szakszervezet részéről ki az, aki felhatalmazással ül. Általában abból szokott probléma lenni, hogy ki az, aki aláírhat egy megállapodást az adott szervezet részéről. Egyébként, hogy a VÉT-en ki tárgyal, ezt a munkáltatóval szemben kifogásolták az eddigiekben, érdekképviseleti oldalról. Tehát, most sincs akadálya, tehát munkáltatói részről VDSZSZ-t éppen a Halasi úr képviseli, ezzel nekünk a világon semmi problémánk nincsen. Éppen az általuk kezdeményezett napirendre, és egyéb más, jelzett, fontos témában szeretnénk tárgyalni, illetve megállapodást kötni. Ebben szeretném kérni az érdekképviseleti oldalnak a közreműködését. Köszönöm szépen. Elnök: Jelezném, hogy közben a VSZ visszalépett a hozzászólástól. És akkor kérdezném 9.35-kor, hogy tudjuk-e továbbfolytatni a VÉT ülést. És nyilván, azzal a meghatározott időponttal, ami egyébként a meghívóban is kiment. VDSZSZ VDSZSZ: Hát, nem látjuk értelmét a 24 perces tárgyalásnak. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Ezen rövid időszak talán arra elegendő lenne, hogy legalább azt a munkáltatói tervezetet a megállapodásra, fordítanánk érdemi munkát. Szerintem, a munkavállalók

5

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. várják ezt a megállapodást, szakszervezeti tisztségviselők is abban a várakozó állásponton vannak, hogy a mai napon születik-e egy ilyen megállapodás, vagy nem. Én azt kérem, hogy fókuszáljunk ezen rövid időszak alatt arra, hogy ez a megállapodás megszülessen. Elnök: Akkor, ha erről a megállapodásról beszéltünk, akkor kérdezném, hogy folytathatjuk-e legalábbis azokkal a szakszervezetekkel és a munkavállalói oldallal, akik jelen vannak, erről a megállapodásról a tárgyalást annak érdekében… igen, csak a VDSZSZ nem hajlandó tárgyalni, tehát a dolog, az így néz ki. VDSZSZ: Bocsánat, hogyha hű lennék önmagamhoz, azt mondanám, nem látom értelmét, 24 perc alatt ezt a témát megtárgyalni, én azt mondtam. Egyébként, be kéne tartani a meglévő megállapodásokat, és akkor esetleg nem lenne ilyen probléma, ami, ha felvetődik és… hát, ami a napirendi ponthoz kapcsolódna, például, és akkor nem lennének ilyen problémák. Elnök: Akkor, kérdezném a VDSZSZ-t, hogy megkapták-e a megállapodás-tervezetet, át tudták-e tanulmányozni, és rátérhetünk-e annak a tárgyalására, amit a VSZ javasolt, hogy legalább ez a megállapodás, vagy ezek a megállapodások tető alá hozhatók legyenek, tehát aláírással el lehessen őket látni. Én azt javaslom, hogy tárgyaljuk, és ennek legalább, érjünk a végére. VDSZSZ: Elnézést kérek, én információim szerint most kaptuk ezt a megállapodást, iksz perccel ezelőtt, nem tudok róla nyilatkozni, hogy elfogadjuk-e, vagy sem. Nem áll rendelkezésre annyi időnk, hogy ezt megnézzük. Elnök: Igen, tényleg nyolc perccel ezelőtt osztotta ki a munkáltatói oldal ezt az anyagot. Én azért tettem föl a kérdést, hogy át tudták-e tanulmányozni, és van-e adott esetben a szakszervezeti oldalnak véleménye, javaslata a megállapodással kapcsolatban. Enzsöl úr, PVDSZ. PVDSZ: hát, én azt javaslom, hogy hát, akinek itt az első olvasatra vannak észrevételei, megjegyzései, kérdései, akkor arra használjuk ki az időt, hogy ezeket próbáljuk meg, tisztázni. És akkor én ezzel kapcsolatban fel is tenném az első, érdeminek tekinthető kérdést. Ugye, a megállapodásnak az a lényege, hogy csak és kizárólag az ÜDSZSZ, illetve a számviteli szolgáltatás nevesített szervezeti egységeknél tekinthető érvényesnek. Azt kérdezném meg, hogy annak ismeretében, hogy itt más jelentős munkavállalói csoportokat is hasonló – hogy mondjam? – személyi összetételben, már itt a végzettségeket, munkaköröket illetően, tehát például, a BKSZE, érint a negyedik negyedév végén hasonló intézkedés, mi az oka annak, hogy a munkáltató csak és kizárólag erre a két szervezeti egységre kívánja ezt a megállapodást megkötni. Illetve, mi a véleménye arról, hogy esetleg további szervezeti egységekre is kiterjesztjük ezt a javaslatot. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Köszönöm szépen, Robi, hogy ezt említetted. Magunk is azt gondoljuk, hogy van egy középtávú megállapodás, egy foglalkoztatási megállapodás, aminek számtalan

6

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. eleme bizonyos mértékben pozitív elem. Én azt gondolom, hogy ez is egy ilyen plusz elem lenne, amit ebbe a rendszerbe be lehetne igazítani. Régóta van több olyan elképzelésünk, vagy olyan véleményt megfogalmaztunk már itt az előző érdekegyeztető tanácsüléseken, ahol egy áttelepülési program, és hasonló témaköröket kezdeményeztünk. Én azt gondolom, hogy ez egy szelete lenne egy ilyen történetnek. Jó lenne valójában, általánosságban is egy ilyen megfogalmazás, egy ilyen elemnek a behelyezése a rendszerbe, és ezen belül természetesen lehetne esetleg ezt hasonló módon, mint amit a Robi elmondott, a most aktuális területekre, ahol akár a humánterületre gondolok, akár a számvitel, természetesen, ami itt szerepel, ezekre a területekre is általánosságban megfogalmazza, hogy ilyen esély, vagy ilyen lehetőség szerepeljen benne. Tehát, én azt gondolom, hogy egy ilyenfajta bővítést elbírna a rendszer is, vagy bele kellene tenni. Elnök: Van-e más szakszervezetnek hozzáfűznivalója? Igen, VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Én néhány szóban, megmondom őszintén, most látom először, és nem tudok erről igazán, érdemben véleményt mondani. Néhány tapasztalatot szeretnék megosztani itt a VÉT-en résztvevő kollegákkal. Én részt vettem, talán szerdán, egy MEB ülésen, az ÜDSZSZ-es és a pénzügyes kollegák részére tartották, és ezzel kapcsolatban merült fel néhány kérdés bennem, amit mindenképpen, azt gondolom, hogy azért is jöttem el a VÉT-re, hogy itt megosszam veletek, Önökkel. Azt érzékelem, hogy itt különböző folyamatok működnek a csoportos létszámleépítés, a megállapodások, és azokban foglaltak követése, illetve a MEB-bel kapcsolatban, ami egyfajta zavart okoz a munkavállalók fejében is. És ez nem javítja azt a helyzetet, azt a stresszes helyzetet, amiben ezzel kapcsolatban egyébként is vannak. Sok a bizonytalanság és az ellentmondás. Nagyon röviden, ugye, egyrészt van egy folyamat a csoportos létszámleépítés kapcsán, ami különböző értesítésekből a lehetőségek kereséséből, illetve hát, végül is a munkáltatói rendes felmondás végkimenetelének az igényével lép fel a munkáltató oldaláról. Ugyanakkor létezik egy foglalkoztatási megállapodás, ennek mindenféle végrehajtási szabályai, ami ugye, a munkáltatói rendes felmondás előtt bizonyos kötelezettségeket ró a munkáltatóra, nyilván együttműködést a szakszervezetekre és a munkavállalókra, és így tovább, és emellett léteznek ezek a MEB bizottságok is, az ezzel kapcsolatos lehetőségek, amelyek úgy térben és időben hol összecsúsznak, hol szétcsúsznak, és kicsit zavaros ez a különösebben nem túlképzett munkavállalók számára. Ezért én ott, ezen az ülésen is azt mondtam, és azt mondom most is, hogy ezzel kapcsolatban célszerű lenne egy egységes szabályozást, eljárási rendet kialakítani, amiben egy kicsit – hogy mondjam? – összefésülve, és a munkavállalók számára is hát – hogy mondjam? – érthetőbb módon, kezelhetőbb módon jelennének meg ezek az információk és intézkedések, mert miközben elvileg állásokat keresünk az érintett munkavállalóknak, ugyanakkor ugye, megkapnak egy rendes felmondásos értesítést, ami ugye, azt jelenti, hogy egy hónapon túl ugye, ott van a rendes felmondásnak a feltételezése, vagy a lehetősége. Ugyanakkor a mi olvasatunkban ez csak akkor jöhetne létre, hogyha valóban, a megfelelő munkakört, vagy munkaköröket felajánlana a munkáltató annak érdekében, hogy ez éppen elkerülhető legyen. És ebben a folyamatban benne van ez az értesítés, és én azt gondolom, hogy akkor lenne korrekt ezeket az értesítéseket és a felmondással való fenyegetés rémének a közlésére, hogyha valóban, ezek a munkaköri felajánlások megtörténnének a kollegáknak, mert a megállapodásban viszont ez van. Én azt

7

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. gondolom, hogy ebbe az irányba, vagy ilyen irányba kellene gondolkodni, és valami ilyesfajta szabályozást tartanék én célszerűnek, amiben tényleg, a lépéseket és az eljárásnak a rendjét is világosan rögzítenénk, és elérhető lenne, hogy ebben a helyzetben a munkáltatói jogkörgyakorló, a munkáltató és a szakszervezetek is hasonló módon állnának a kérdéshez, és ugyanazt mondanánk a munkavállalóknak, és nem pedig, hát, rendkívül kényelmetlen és stresszes helyzetbe hoznánk a kollegákat. Éppen akkor, amikor hát, elég – hogy mondjam? – sok más egyéb bajuk is lehet, éppen ezeknek a leépítési intézkedéseknek a kapcsán. Köszönöm szépen. Zoli VDSZSZ: Én ugyanezt a gondolatsort szeretném folytatni, hisz számunkra elfogadhatatlan és tűrhetetlen, hogy egy MEB ülésen a humánpartnerek kétségbe vonják, hogy a MÁV Zrt-nél lenne megállapodás. Azzal etetik a munkavállalókat, aki most értetlenül néz, az a tisztelt kollegina, azzal eteti a munkavállalókat, hogy nincs megállapodás rájuk. Hogy a négyéves megállapodás érvényét veszítette, és amit 2008ban kötöttek, ezt fölülírta. Hát, ez nagy tévedés, szerintem. És mondjuk, a Viktornak nem arról kéne beszélni, hogy amikor elmennek a Munkaügyi Hivatalba, milyen papírt vigyenek magukkal, egy csoportos létszám-leépítési tárgyaláson. Hát, ez vérlázító, ami itt történik. Egyébként, presszionálják a munkavállalókat, hogy menjenek el a cégtől. Ahelyett, hogy ezt az eljárási rendet végigjárnák velük, vagy megtennék azokat, ami a dolguk lenne. És ezt lehet tagadni, nem tagadni, de a Lajosék és a kollegáim ott voltak, és ezek hangoztak el. És akkor utána persze, nyilvánvalóan a munkavállalók megrettennek, és mindent aláírattatnak velük. Vállaljanak el mindent, és hagyják el a céget. Én nem hiszem, hogy erről szólnak ezek a megállapodások. És azért gerjednek ezek a problémák, és azért kell ezeket idehoznunk, mert ez hangzik el ezeken a tájékoztatókon. Köszönöm szépen. És remélem, hogy elhiszik, hogy van ilyen megállapodás, a 2008-as, hogy ez van benne. Elnök: Kérdezném a munkáltató oldaláról kívánnak-e válaszolni a szakszervezeti oldal által felvetettekre. Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Akkor, kezdem azzal, hogy a Rakóczki úr felvetésével, és akkor a VSZ és a… mentünk keresztül, hogy milyen megállapodások léteznek, és mely megállapodások, mit tartalmaznak. Tehát, van egy megállapodásunk 2007—2010 évekre, amely együttműködési megállapodás a munkavállalók foglalkoztatásáról, bérezéséről, és a munkaügyi kapcsolatok rendszeréről szól. És van egy foglalkoztatáspolitikai megállapodásunk, amely a 2008—2010 évekre, konkrétan tartalmazza azt, hogy milyen foglalkoztatáspolitikai és outplacement eszközöket alkalmaz a cég. Egyébként ámbátor majd ezt a megállapodáshoz egy kicsit hozzá kell nyúlnunk, mert a nyugdíjtörvény felülírta a 2010 évi részét. Tehát, azt csak azért mondom, hogy nem fogjuk tudni, teljesíteni, mert a törvény erősebb, mint a megállapodás. Úgyhogy, ezt így elő kell helyezni az év végi tárgyalásokhoz, mert ott egy ilyen légüres térbe kerül néhány. Ezt az 52—53-as születésű kollégák esetében, 52es férfiak, 53-as, 54-es nők, férfiak esetében. Tehát, ott az eszközök alkalmazásánál gondolkodunk rajta, hogy hogyan és milyen módon és milyen feltételrendszerrel lehet. Ez csak egy ilyen zárójel és gondolatjel közé tett megjegyzés volt. Na most, ez a két megállapodás létezik, és számos olyan szabálya van, tehát például, a Kollektív Szerződés iksz paragrafusa, amely a felmondási idő minimum hatvan nap, történetétől kezdve jó néhány ilyen dologig, alkalmazandó. Számos kérdéskör volt, átéltünk néhány

8

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. vitát közösen, hogy most akkor miről születik döntés, milyen konzultáción ülünk. Az elmúlt időszakban markánsan különválasztottuk azt, hogyha valahol egy átszervezési konzultáció és azzal kapcsolatos szakszervezeti egyeztetés folyik, és utána lehet dönteni arról, hogy van-e konkrétan létszámleépítés, vagy nincsen. Erre tudom példaként mondani a számviteli szolgáltatásnál csinált lépéseinket, ilyen formában, mert először volt egy szervezési koncepció, és aztán ezzel kapcsolatosan van a 2009 évi intézkedések. Vagy tudom mondani a humánszolgáltatót, ahol a szervezeti racionalizálással kapcsolatos anyag véleményezésre került, döntés megszületett, létszámleépítés értelemszerűen nincsen, konkrétan, hiszen jövő év áprilisra, júniusra és júliusra vannak ütemezve ebben, a lépések, és számos más előkészületet is nem véletlenül tettük, hiszen addig van lehetőségük a munkavállalóknak is átgondolni otthon, magánéletüket hogyan tudják, hiszen, ha tudja valaki vállalni, akkor értelemszerűen, a továbbfoglalkoztatását is meg tudjuk oldani. Tehát, gyakorlatilag ezeket a lépéseket elválasztottuk, különtettük. A munkaügyi központok irányába történő bejelentési rendszer is megváltozott. Nem megyei munkaügyi központok, hanem regionális munkaügyi központok alakultak ki, más hatáskörrel kell, máshogyan kell számolni, más nyomtatványokat kell alkalmazni. Tehát, számos olyan változás történt az elmúlt időszakban, amely igényli azt, hogy ha és amennyiben az érdekképviseletek is egyetértenek, erre van egy 90%-ig elkészített utasítástervezetünk, amely tartalmazza a különböző lépéseket. Én nem vagyok annak ellenére, hogy mind a kettőnk számára akkor átlátható legyen, hogy mikor, mit kell csinálni. Akkor ezt a tervezetet kiegészítjük, véglegesítjük, megküldenénk véleményezés céljára, és akkor talán, tudnánk szakítani arról a lépésről, hogy most akkor ki, kinek, mit küldött, mit nem küldött, hogyan tette, tehát ezeket a vitákat el tudjuk kerülni. Tehát, ez a formai lépéskérdés, amit a Rakóczki úr is felvetett. A másik, az az elvi értelmezési kérdés, amibe mindig beleszorulunk az elmúlt időszakban, hogy mit tekintünk tartalmi kérdésnek, és a leginkább gondot adó mondatunk igazában ez a vasúti végrehajtási területek fogalmának kérdésköre és értelmezése tette. Hát, sajnos, ezzel most már nagyon nem tudunk mit kezdeni. Az ilyen szerencsétlenül kezdődött, vagy fogalmazódott meg anno három évvel ezelőtt, akkor ezt a megfogalmazást itt már a következő egy évben, és az ehhez kapcsolódó eszmei és elvi vitánkat nem fogjuk tudni, feloldani. Mert ezt mindig mindenki úgy értelmezi, ahogyan neki jó, vagy neki megfelelő. Na most, amikor a különböző konzultációkon, mert itt az elmúlt hetekben saját magam is már nem tudtam, hogy álmomban beszélek, vagy valóságot, tehát tulajdonképpen a számviteli szolgáltatási konzultációt tudom konkrétumnak mondani, ahol felvetődött annak az igénye, abból kapcsolódóan, és ez is azt mondom, hogy a menet közben szerzett tapasztalat. Tehát, amikor a távírda szolgálattal kapcsolatos egyeztetéseket, beszélgetéseket csináltuk a kollégákkal, és akiknek nem tudtunk állást találni, és néztük, hogy gyakorlatilag halmozottan, szakképesítés nélküliek, nincsen a kezükben olyan lehetőség, akkor találtuk ki, hogy ami az ő készségeikhez, ismereteikhez közel áll, legalább szervezzünk meg nekik egy olyan programot, hogy egy OKJ-s bizonyítvány a kezében legyen, amivel el tud menni máshova, bejelentkezni. Tehát, tulajdonképpen egy kicsit esélyt adva. Viszont ennek az volt a negatívuma, hogy néhány ember nem tudta azt vállalni, hogy meg tudjunk egy csoportot csinálni, tehát azt, hogy tartósan mondjuk, Pécsről, vagy Szegedről itt legyen, Pesten, a továbbképzésen. Azt viszont nem tudjuk megcsinálni, hogy helyenként, területenként egy-egy embernek külön tanfolyamot indítunk, másrészt nincs is vizsgaengedélyünk, nagyon sok, és oktatási engedélyünk, nagyon sok tanfolyamra. Ezért javasoltam azt a

9

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. megoldást, hogy akkor a lépések a következők, és ezt egyébként nem voltam ott a tárgyalásokon, de a kollégáknak ilyen mankó szerint van végigírva. Tehát, legelső, megnézni, hogy valamilyen nyugdíjtípusú ellátásban, ahhoz kapcsolódó juttatásban tude részesülni a munkavállaló. Tehát, gyakorlatilag nyugdíjra jogosult, nem jogosult. Előrehozottra, korengedményesre, hasonló. Jön a következő vizsgálat, MÁV Évek megoldással tudjuk, nem tudjuk, hogyan tudjuk csinálni. Jó, akkor egy kört kizártunk. Jön a következő. Cégen belüli munkakörök megvizsgálása. Egyébként jó néhány területen most van nálam olyan, hogy féléve nem tudják betölteni a munkaköröket, és nem engedtünk felvenni direkt ezért, hogy legyen mit, felajánlani, tehát gyakorlatilag a munkakörök belső vizsgálata, hogy tudunk-e, nem tudunk neki biztosítani. Jön egy következő, hogy megnézzük azt, hogy van-e olyan létszámleépítésben nem érintett munkavállaló, akit nyugdíjba, MÁV Évekbe, ha elengedünk, akkor az ő helyére a létszámleépítésben érintettek közül be tudnak kerülni. Tehát, ez a következő lépés. Tehát, ha ez is megvolt, akkor jön az utána következő dolog, amit, azt gondolom, hogy mindenkinek tisztán kell látnia. Tehát, emberünk keresett máshol helyet, nem keresett máshol helyet. Ha olyan előfordul, hogy már talált, akkor természetesen, hozzájárulunk, hogy közös megegyezéssel el tudjon menni. De, nem talált, nincs belső hely, nem alkalmas rá, nem tud elmozdulni, akkor jön a következő. Erre mondtam azt, hogy nézzük meg, hogy az ő egyéniségének, jövőjének tulajdonképpen mi tud megfelelni, és ennél a lépésnél vagyunk ott, hogy akkor viszont iskolázzuk be, küldjük be egy olyan tanfolyamra, amivel kvázi, lehetősége van, új életet kezdeni. Tehát, itt most elnézést kérek, én nem gondoltam volna, de, hogy miért ennyire szimpatikus szakma, de utána megtudtam, hogy relatíve jól is el tudnak helyezkedni. Van olyan, aki a gyógy-masszőr tanfolyamot kérte. Onnan tudom, hogy az pontosan 199 ezer forint. Tehát, ebben a formában. Tehát, az egyéniségének, a gondolatának, a jövőjének megfelelően akkor mit tud választani. Tehát, ez a lépés a következő, és hogyha ezen is túl vagyunk, és nem találtunk bent, elindult a külső képzés, utána meg fogjuk tenni a felmondást. Na most, azért szeretném elmondani, hogy a számviteli szolgáltatásnál 77 fő munkavállaló volt érintve, tehát a különböző egyeztetéseken… nem. Tehát, 88 fő az érintett, a különböző egyeztetéseken gyakorlatilag 77 fő vett részt, és akivel bármilyen típusú köztes megállapodás már meg tudott születni, az 45, tehát tulajdonképpen 45 meg négy, tehát 49 emberrel van valamilyen típusú megállapodás. Na most, vannak olyanok, akik nem vettek részt a tájékoztatón. Ez is kettébomlik, mert van olyan, aki azért nem jött el a tájékoztatóra, vagy beszélgetésre, mert már megoldása, konkrétan, vagy már jóváhagyott áthelyezése, vagy bármi ilyen történet van. És hát a maradék kollégákkal pedig történik ez az egyeztetés, hogy akkor milyen képzésen szeretne részt venni, mi történik. Megmondom őszintén, hogy addig is, úgymond, halad az idő. És vannak ilyen konkrétumok például, vagy konkrétumok, amik folyamatos egyeztetésnél vannak, hogy például a szombathelyi területre szeretnének felvenni a számvitelhez négy embert, a pécsiek nem vállalták, hogy átmenjenek, viszont a szombathelyi humánszolgáltatóból van négy ember, akit alkalmasnak is ítélnének, és átvennének. Igen ám, de a szombathelyi humánszolgáltatónak mondjuk, áprilisig ténykedni kell, tehát konkrét feladatokat, nem biztos, hogy fel tudják szabadítani, hogy átengedjék, vagy azt megnézzék, hogy hogyan, ezért addig a pécsi területen lévő számvitelesek lesznek foglalkoztatva, mert azt a feladatot el kell látni. Tehát, tulajdonképpen egy csomó minden, hiába kapták meg a papírt, hogy harminc nap múlva várhatóan… de, harminc nap múlva, leghamarabb. Tehát, ezzel az egymás közötti egyeztetéssel úgymond, van egy csomó ilyen pont, amit még meg kell tenni. Az ÜDSZSZ-nél például, az 56

10

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. munkavállaló, aki érintett, abból bármilyenfajta ilyen belső egyeztetés során 37-nek már van megállapodás arra, hogy mi a sorsa, és 19 fő az, akire nem tudunk egyáltalán még jelen pillanatban mit mondani. És az is érdekes, és ezért nagyon fontos, hogy a két területen, tehát az ÜDSZSZ-nél 13 fő áthelyezése várható, más területen, tehát ez nagyjából úgy van, hogy akik ilyen gazdálkodási és egyéb típusú feladatokat ellátnak, és a pályavasútnál foglalkoztatottak, és nem érintettek, létszámleépítésben, azokkal történt megállapodás, hogy ők viszont nyugdíjszerű, vagy nyugdíjfajta, vagy bármilyen típusú ellátásban tudnak részesülni. Ők boldogok, hogy elmehetnek, ezek az emberek pedig boldogok, hogy a helyére tudnak, kerülni. És ugyanez igaz a számviteli szolgáltatásnál, ahol kilenc fő ilyen megállapodás született eddig. Tehát, én azt gondolom, hogy biztos van fejleszthető, illetve hozzáállásbeli kérdés is ebben a formában, úgyhogy arról azt gondolom, és bármilyen típusú ilyen visszajelzést, hogyha valaki stílusában, formájában nem oly módon bánik, és beszélget a kollégákkal, nem úgy történik, akkor annak ügyében én személyesen eljárok és megteszem ennek a dolgait, de a feltételrendszert minden körülmények között szeretnénk, és akarjuk is, biztosítani. És akkor a felvetésre, én arra gondoltam, hogy akkor, hogyha itt bajban voltunk azzal, hogy most ki az érintett, tehát melyik érintetti körre, vagy hogyan határozzuk meg ezeket a típusú átképzéseket, és hogyha úgy módosítanánk, hogy megállapodás, kimarad az eleje, hogy ügykezelés és számviteli szolgáltatás, és a 2009. július—december hónapokban megkezdett, csoportos létszámcsökkentésben érintett munkavállalók számára külső képzési lehetőség biztosításáról. Ez lenne a megállapodásnak a tárgya, hogy így fogalmazzam. Köszönöm. Elnök: Köszönöm. Mint levezető elnök, jelezném, hogy tíz óra van, kívánjuk-e még folytatni a VÉT-et. Ez az első kérdésem. Mert, természetesen, a felek megegyezhetnek abban, hogy nem fejezzük be tíz órakor. Munkáltató: Akkor erre gyors válasz, közben Vezérigazgató úrral egyeztettem arra vonatkozóan, hogy a másik program, amit ő határozott meg, számomra, illetve a jelenlegivel mit tegyünk, azt mondta, hogyha úgy látom, hogy a megállapodást van esélyünk ma, aláírni, akkor ezt tekintsem elsődlegesnek. Köszönöm. Elnök: Munkavállalói oldal, VSZ. VSZ: Amennyiben az első pontból is értelemszerűen átfogalmazásra kerül, mert ez így logikus, akkor számunkra ez kezelhető lenne, ez a megállapodás. Elnök: PVDSZ PVDSZ: Örülünk, hogy ez a felvetés többé-kevésbé elfogadásra került. Azt javasolnánk még a záró rendelkezések, tehát a vége közé, hogy a munkáltató megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az érvényben lévő foglalkoztatáspolitikai megállapodás teljes hatályáig kiterjessze. Tehát, szeretnénk magyarul, valami utaló mondatot arra vonatkozóan, hogy 2010-ben is, ha nem is egy 100%-os elkötelezettséggel, a munkáltató, de ebben a megállapodásban már egy ilyen időbeli kiterjesztési lehetőség felvetésre kerüljön. Nem tudom, mennyire voltam világos. Elnök: VDSZSZ-é a szó.

11

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25.

VDSZSZ: Kérünk tízperc olvasási szünetet. Köszönöm. Tízperc, olvasási szünet. Munkáltató: Akkor, addig a PVDSZ felvetésére azt szeretném, hogy nekem az jobban tetszene, hogy a módosításnál, hiszen felvetettem, hogy a 2008—2010 évi foglalkoztatáspolitikai megállapodást muszáj leszünk decemberben módosítani, a nyugdíjtörvény változása miatt, hogy a felek megállapodnak abban, hogy az ezen foglalkoztatáspolitikai megállapodás módosításánál törekszenek figyelembe venni, vagy nem tudom, valami ilyen… mindjárt kitaláljuk a mondatot. Jó? De, alapvetően, ha egy magasabb rendű jogszabály felülírja, akkor felülíródik, tehát a munkavállalók… Elnök: Akkor, jelezném, hogy a VDSZSZ kérte a tízperc olvasási szünetet. Tízperc szünetet rendelek el. (szünet után) Köszönöm. Szíveskedjenek az asztalhoz visszaülni, hogy folytatni tudjuk a VÉT ülést… tárgyalófeleket, attól függetlenül, hogy üres székeket látok, megkezdhetjük-e akkor a VÉT ülésnek a folytatását, illetve a napirend folytatását. Akkor, a VDSZSZ a megállapodással kapcsolatban kifejtené a véleményét. VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Igen. Tehát, átnéztük a munkáltató által elkészített dolgokat. Az a helyzet, hogy arra alkalmas, hogy kiegészítse a jelenleg hatályos megállapodásban foglaltakat, annak megfelelően, nyilván, apró változtatásokra szükség van, de nem helyettesíti, és nem léphet a helyébe, semmilyen formában. Tehát, hogyha valaki vállalja azt, hogy olyan képzést fogad el, amely nem a MÁV-on belüli további munkavégzésre irányul, rendben van. Viszont, ha ezt nem vállalja, akkor még a joga ugyanúgy megmarad arra, hogy a megállapodásban foglaltakat magára vonatkoztatva érvényesítse. Ez egy örvendetes, jó dolog, bővült, mi így gondoljuk, ennek örülünk, de még egyszer, nem ismételve magunkat, a foglalkoztatáspolitikai megállapodást nem írhatja felül, és az abban rögzített jogokat nem csorbíthatja. Egyébként akkor úgy rendben van, és nyilván, ennek a megállapodás szövegének ekként kell megjelenni. Azt gondolom, konstruktívan álltunk a dologhoz, hiszen nem utasítottuk el. Nem is szándékunk. Az a szándékunk, hogy ne kelljen ezreknek az utcára menni, és ne kelljen családok sokaságának tönkremenni, ahogy leírtuk a VÉT meghívójában, vagy nem tudom, minek a meghívójában. És nyomatékkal kérem a MÁV menedzsmentjét, és azt is, hogy a többiek felé is közöljék, hogy hagyjanak fel a továbbiakban a csoportos létszámleépítési cirkusszal. Egyszerűen hagyjanak fel. Egy ekkora cég ezt el tudja viselni. Ha nem tévedek, tavaly arra is volt pénze a MÁV-nak, hogy a képzési alapba pluszban, 160 milliót befizessen. Ha rosszul tudom, akkor rossz az információim. Csak úgy, mert valamiért az onnan elfogyott, valamilyen oknál fogva. Igen. Aminek ugye, meg is voltak a következményei. Nagyon nem szeretnénk azt, hogy további kárvallottjai legyenek annak az ámokfutásnak, amit a MÁV körüli érdekcsoportok rendeznek, a héják, a keselyűk, a rókák, a sakálok. Mondhatnék még pár ilyen állatkát, és elnézést kérek a nevükben, ha esetleg emiatt megbántottam volna az egyéniségüket. Mariann, még egyszer, ezek, nem lehet ezt megtenni. Ezt nem lehet jó érzéssel viselni, hogy naponta hívogatják az embert, bennünket, avval, hogy mi lesz velük. Úgy, hogy öt, tíz, tizenöt, húszéves MÁV munkaviszonnyal rendelkeztek. És az a riogatás, az az eljárás, ami zajlott, itt van Magdika, nyilván nem véletlenül utazott ily sokat, hogy ami zajlott ott Debrecenben is, a humán jegyében zajló tárgyalásokon, az nincs itt, akiről említést tettünk, de hát miért jött volna el? Nyilván berekedt, és nem tudott volna, megszólalni.

12

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. Úgyhogy, ezt próbáljuk már, lerendezni. Nem fogjuk tudomásul venni azt, és ameddig az erőnktől telik, nem engedjük meg azt… bármi eszközt igénybe fogunk venni. Nem tudom, mit tudunk igénybe venni, Mariann. És mondom, bárkit, aki ebben tud segíteni, hogy emberek akaratukon kívül elveszítsék a MÁV-os munkahelyüket. Tehát, hogy elveszítsék a munkahelyüket. Nincs más lehetőségük. Nem tudnak a munkaerőpiacon már potens szereplőként létezni. Ezt tudjátok jól. Sokkal jobban tudjátok, mint mi. És igenis, azt gondolom, hogyha a MÁV menedzsmentje, mikor a saját érdekei úgy diktálják, akkor képes ellenállni, mint ahogy hírlik, akkor ebben az ügyben is képes tenni a dolgát, kell, hogy tegye a dolgát. Mert, a vasút-átalakítás okán azért úgy látom, van némi ellenállás, ami nem baj, ami helyes. De, akkor ez mutatkozzon meg más területen is. Az embernek csak a saját… az is fontos, nyilván, hogy a saját magáért álljon ki, hogyne. De, a másikért is. Köszönöm. Elnök: Kérdezném a munkáltatót, hogy megállapodás-tervezet… parancsoljon akkor, VDSZSZ. VDSZSZ: Hát, akkor csak elmondanám. Tóth Tiborné vagyok, Debrecenből jöttem, és a könyvviteli szervezet létszámleépítésével kapcsolatban szeretnék egy pár gondolatot megosztani. A megállapodást, azt üdvözölném. Ezzel kapcsolatban annyi a gondunk, hogy tulajdonképpen a debreceni csoportos létszámleépítés során ez úgy hangzott el, szóban, hogy a dolgozók nem voltak tisztában azzal, hogyha ezt kérik, akkor tulajdonképpen el is döntötték azt, hogy elmennek a cégtől. Ezért kértem a jelenlévő Mauris Ildit, és a Kis Katalin volt jelen, hogy írásban kaphassák meg a dolgozók, mielőtt ezzel kapcsolatban egyáltalán, dönthetnének. Ez a folyamat, amit most elmondtál, Mariann, a valóságban nem így zajlik. Ugye, amikor a legutóbbi egyeztetéskor felálltunk, azzal álltunk föl, hogy a dolgozók fognak kapni a megállapodás szerint egy olyan lehetőséget, hogy válasszanak a felajánlott munkakörökből. Átadásra került részükre olyan lista, amit ugye, ott nem is volt lehetőségük, átnézni, de miután átnézték, jöttek rá, hogy ez nem a megállapodásnak megfelelő, üres munkakörök. Nyilván, hogyha 33 embert küldenek el egy munkahelyről, ott elég nehéz olyan végzettségűeknek olyan munkakört felajánlani, de én úgy gondolom, hogy ezt meg se próbálta a munkáltató. Én tudok több olyan helyet, amelyik üresedik ott, Debrecenben is, és nem került felajánlásra. Tehát, nem is került… igen. Munkáltató: Igen. Akkor, az információt valaki megosztaná velünk? VDSZSZ: Elküldtük neked, írásban. VDSZSZ: Lehet, hogy nem kaptad meg, tehát most nem… VDSZSZ: Van a pályavasútnál is van egy, ahová ugye, 18-an pályáztak, mert az meg volt pályáztatva, egy olyan munkakör, és egy olyan lehetőség is van. Tehát, nekünk tulajdonképpen az a bajunk, hogy ugye, úgy kezdődött el, nem aszerinti ütemezés szerint van végrehajtva. Átugrálják ezeket a folyamatokat, akik végrehajtják, és a dolgozók olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem konkrét információk alapján kell eldönteniük a jövőbeni sorsukat. Olyan, tehát a tagjainknak is átadásra került ez a harmincnapos dolog, akikkel közölte a Kiss Katalin, hogy mivel nem tudták elvinni

13

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. még a munkakörüket, és még ott kell, hogy dolgozzanak november 30-áig, azoknak is át akarták adni ezt a… tessék? Hát, amikor még november 30-ig bármi történhet vele, miért kell átadni? Munkáltató: Tehát, a csoportos létszámleépítésről szóló tájékoztatás átvétele után még sok minden történhet, hiszen találunk neki belül, helyet, kiderül, hogy mégis tovább kell foglalkoztatni. Tehát, gyakorlatilag az arról szól, hogy leghamarabb lehet érintett. Nekem számos olyan kolléga dolgozik itt mai napig, aki három évvel ezelőtt átvette a csoportos létszámleépítésről szóló tájékoztatót, de közben megoldódott a helyzet. Tehát, épp erről szól, hogy őneki is van egy tájékoztatása arról, hogy várhatóan érintett lehet, de ő is keres, mi is keresünk, és még tulajdonképpen a körülmények is megváltoznak. Az a csoportos tájékoztató, az nem az egy az egyben érvényű tájékoztatás. Egyébként, volt olyan cég, ahol ilyen csoportosnál nem is szelektáltunk aszerint, hogy most akkor még válogat, vagy melyik munkakör, hogyan, megkapta az egész szervezeti egység, és utána született meg a döntés arra vonatkozóan, hogy ki igen, ki nem. Csak azt, gondolom, ti se szeretnétek, meg mondjuk, lehet, hogy a munkaügyi központ is furcsán venné, hogyha mondjuk, egy ötvenfős létszámleépítésre bejelentenénk kétszáz potenciális érintettet. Mert tulajdonképpen ilyen is lehet, és előfordul, hiszen nem tudod még előtte, hogy kivel, milyen körülmények között, hogyan tudsz megállapodni. Tehát, azt gondolom, hogy az értesítő átadásának nincsen ilyen pontja. Amiben tudtok segíteni, az, hogy helyben a munkáltatói jogkörgyakorlók nagyon sokszor rajta ülnek egy-egy üres pozíción, mert kvázi, szimpátia alapján akarják eldönteni, hogy oda kit vesznek, és nem hajlandóak átvenni. Tehát, van ilyen megkeresés, ami érkezett, hogy tudják, hogy üres, de gyakorlatilag nem hajlandó. Na, ez az a dolog, aminél azt mondom, hogy viszont ennél a cégnél ezt nem engedhetjük meg, se ti, se én. Tehát, gyakorlatilag márpedig ilyen nincsen, hogy nem tetszik a képe, és nem őt választom, és ennek ellenére szeretnék kívülről felvenni. Ha alkalmas, képes rá, és akar, akkor gyakorlatilag azt a munkavállalót kell foglalkoztatni. Ebből számos konfliktushelyzet alakul ki, mert tegnapi napon is jó néhányan kaptak olyan visszautasítást, hogy megírták, hogy ezért, vagy azért azt szeretnék, hogy kívülről vesznek fel, nem vesznek fel kívülről addig, amíg belülről van érintett ember, aki potenciálisan ott fog tudni, dolgozni. Addig nincs külső felvétel ebben. A másik észrevétel pedig a bizonytalansági helyzet. Egy dologban én is hibás vagyok, mert ezt a képzéses tartalmat anno, ott löktem be, amikor itt együtt tárgyaltunk a szomszéd szobában, hogy nézzük meg, hogy mi van akkor, ha. De, természetesen, nem volt kialakítva a folyamata, és ahányan ott voltak, annyiféleképpen értették ezt a dolgot. Tehát, ehhez kapcsolódóan kialakult egy anekdota. Azért szeretnénk, ha ma ez itt realizálva, látható, mindenki számára kiszámítható, és akkor tudja, hogy milyen lehetősége van. Igen, a képzés választásával automatikusan nem mondja azt, hogy ő akkor már a felmondást is tudomásul vette, mert épp azért tettük oda, hogy a MÁV Esély Program, hiszen a MÁV Esély Program, az arról szól, hogy kapja az átlagkeresetét, de még keressük bent a helyet. Ez ezért lett kitalálva. Tehát, tulajdonképpen, hogy ezzel éljen a fejükben, együtt. Sőt, jött egy olyan megkeresés is, hogy voltak, akik kérelmezték azt, hogy MÁV Évek Programot kérnek annak ellenére, hogy ellátatlanok maradnak, de, hogyha nagyon hosszú az ellátatlansági ideje, akkor azt mondjuk, hogy mellette még a képzést is bevállaljuk, mert még neki még mindig akkor is dolgoznia kell, az alatt a kéthárom év alatt… tehát gyakorlatilag ennek a helyrerakása. Tehát, én ezt értem, hogy vannak bizonytalanságok. Én is átéltem a beszélgetéseket, nagyon lehetetlenek voltak azok a beszélgetések, ahol a munkavállaló

14

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. ott tudta meg, hogy ő érintett, és abban a pillanatban a lehetőségekről beszélgettek velük a kollégák. Átéltük azt a szituációt, az is rossz volt, amikor úgy csinálták, hogy megnézték, hogy milyen képzettsége van, milyen orvosi vizsgálata, és megnézték, hogy na, akkor neki ezt a munkakört lehet felajánlani. Igen ám, de a párhuzamos szobában folyó elbeszélgetésnél kialakult, hogy egy munkakört felajánlottak kettőnek. Én ezért mondtam azt, hogy akkor legyen egy lista – tehát, ezt én mondtam, legyen egy lista –, lássák az összes üres munkakört a cégen belül, és gyakorlatilag gondolják át, és válasszák ki, hogy melyik az, ami érdekli, és arra lehet, hogy hat jelölt is el fog menni, de akkor lehet, hogy a hatból egyet kiválasztják. De, azt a felelősséget nem akarom felvállalni, hogy van harminc hely, meg harminc ember, és akkor gyakorlatilag egy az egyben beajánljuk neki, hogy akkor itt van. Igen ám, csak akkor ez nem teljesen tiszta munkaköri felajánlást jelent. Tehát, azt még akkor végig kell csinálni, hogy ennek ellenére tudunk-e neki a feltételeknek megfelelőt, vagy nem tudunk felajánlani. Tehát, tulajdonképpen itt jelen pillanatban az a gond, hogy 82 cövek van már leverve, amik között azt a maradék nyolcat valahogy meg kell oldani, és hogyha az egyiket tesszük, akkor ne sértsük meg a másikat. Ezt így végig értve, és azt is hozzáteszem, hogy azon kollégáknak, akiknek ezt végig kell csinálni, egyrészt érzelmi intelligenciával, másrészt megértéssel, harmadik részt pedig a szabályok tökéletes ismeretével kell, rendelkezni. Na most, ahogyan nálatok is vannak sajátos módon tárgyaló résztvevők, úgy elhiszem, hogy a mi kollégáink között is vannak olyanok, akiknek a stílusa úgymond, nem a nem tudom én, milyen intézetben fejlődött ki, hanem kicsit markánsabban odaszól a kollégáknak. Ezzel kapcsolatban elrendeltük azt, ami belső munkáltatói feladat, és azt, hogy a humánszervezetből pedig effektíve ki jön ide, vagy a munkatárs részt vesz-e, vagy nem vesz részt egy programon, azt én döntöm el, és én mondtam azt, hogy nem óhajtom a debreceni kollégának a részvételét a mai egyeztetésen, hiszen ő megírta a jelentést, láttam, hogy mi történt. Tehát, ezt szeretném mondani, hogy ezzel kapcsolatosan én ezt tudom mondani. Értem, nehéz feladat. De, nagyon nehéz, tehát van olyan ember, akivel én beszélgettem el. Tehát, konkrétan, volt olyan elem. Következő variációban ötször jött még vissza hozzám, megkérdezni, hogy ezt jól értette-e, úgy vane, pontosan úgy van-e, bármi ilyen. Tehát, gyakorlatilag őneki segíteni kell, segítséget kell nyújtani. És hozzátok is azért fordulnak, és tulajdonképpen ugyanazt a panaszt, ugyanazokat a problémákat rátok is, és ránk is ránk öntik. Teljesen ugyanazt a feladatot látjuk el. Én ezt is megértem, hogy nehéz ennek a kezelése, és ennek a formálása, csak mindig azt mondom, hogy arról is felelősséggel kell döntenünk, hogy ahány embernek, gyakorlatilag biztos, hogy van feladata, a jövőben is legyen, és tudjuk őket foglalkoztatni. Tehát, nehéz. VDSZSZ: Elnézést, én még nem fejeztem be, bocsánat. Elnök: Elnézést, de a munkáltatói oldalról jelezték, hogy más szakszervezet is jelezte, a munkáltatótól akkor… Munkáltató: Úgy tűnt, hogy az Igazgatóasszony próbált közvetlenül válaszolni, tehát Tóthné asszonyé természetesen, a szó, bár szeretném majd kiegészíteni, amit Igazgatóasszony mondott. Elnök: VDSZSZ

15

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. VDSZSZ: Igen. Tehát, akkor visszatérnék a konfliktusra. Ugye, első nap, mert ugye, itt három napig történt ez a dolog, első nap úgy jöttek ki a dolgozók ezzel a megállapodással kapcsolatban, a képzéssel kapcsolatban, hogy addig munkaviszonyban maradnak, tehát nagyon sok olyan kérdés merült fel, ami befolyásolhatta az ő döntésüket. Ezt meg főként nem tudtuk ugye, hogy akkor ezzel már el is indul azon az úton, hogy egy határozott idejűvé válik a munkaviszonya. Hát, megszűnik. Hát, megszűnik. Na, a lényeg az, hogy a konfliktust azért én is szeretném elmondani. Nem tudom, hogy a Vincze úr ezzel kapcsolatban mit írt le. Az első, aki bekerült azon a napon, a Molnár Lászlóné volt, aki már eleve Záhonyból… rendben van. Rendben van. Azzal kapcsolatban az első dolgozó úgy gondolta, hogy ő nem veszi át, mivel az átadott listából arra következtetett, hogy azokat a munkaköröket ő nem tudná elvállalni, vagy betölteni, és nem veszi át ezt az értesítést, amit át akartak neki, adni. És akkor ugye, ezzel kapcsolatban jött be a Vincze úr, és ment az, hogy ő sírógörcsöt kapott a végén, és mégiscsak aláírta… nem a Vincze úr, hanem a dolgozó. A dolgozó, és hát jó sokáig folyt ez a dolog, mert ő azt gondolta, hogy most itt el fog esni olyan méltányos intézkedéstől, amit szeretne kérni, mert 57-es dolgozó, és nem tud, egyébként alkalmas erre a MÁV Évekre. Tehát, azon nem tudott dönteni, hogy most, ha átveszi, akkor magának árt, mert akkor belekerül, ugye, ha pedig nem veszi át, akkor meg hogy kérjen ő úgy méltányosságot, és tulajdonképpen itt fajult el a dolog abba az irányba, hogy elég felemelt hangon próbálta velünk megértetni, hogy olyan jegyzőkönyvet vehet csak, föl, hogyha ő listát készít, egy listás jegyzőkönyvet akar készíteni. Tehát… Elnök: Elnézést, de most egyébként arról folyik közben a vita, hogy a munkáltató elkészítette a megállapodást, most már a végleges formában. Jelezném a szakszervezeti oldalnak, hogy a munkáltató az első részt kijavította, tehát kikerültek belőle azok a dolgok, illetve az 5. pontot is módosították. Az a kérés, hogy olvassátok el, és amennyiben aláírható, akkor ezt szíveskedjetek, jelezni. Azt gondolom, hogy… VDSZSZ: Akkor, Debrecennel kapcsolatban csak annyit szeretnék még, hogy akkor vegyük már újra ott ennek tudatában ezt a képzést, mert ott már nyilatkoztak ugye, a dolgozók ezzel kapcsolatban, hogy akarnak-e a képzésben részt venni, vagy nem akarnak. Erről nyilatkoztak. Munkáltató: Elnézést kérek, erről semmiféle nyilatkozat nem született, én a munkavállalói profilba csak annyit írtam, de mindent átolvastattam a munkavállalókkal, ezt te is láttad, aláírtad, és azt írtam le, hogy a képzésben gondolkodik. Nagyon sok esetben ők mondták azt, addig gondolkodnak, amíg a konkrétumokat nem látják. És ez a három, az utolsó két napnak a vitás pontját képezte. Úgyhogy, semmiféle aláírt papír nincsen, ők nem is nyilatkoztak, mert ezt a beszélgetést várták, illetve ennek a tartalmát. VDSZSZ: Minden, általad rögzítettet aláírattál velük. Aláírták. Munkáltató: De, ez egy profil. Munkáltató: De, bocsánat, na most, várjunk már, mert mi, miért van. VDSZSZ: Rendben van. Tehát, annak tudatában kellene…

16

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. Munkáltató: Hagy mondjam már… Elnök: Elnézést, arra kérném, hogy tartsuk már be a sorrendet, mert gyakorlatilag akkor nem fog működni a dolog. Nem tudják majd a jegyzőkönyvből kihámozni, hogy ki, mit mondott, meg, ki mondta. Munkáltató: Tehát, azt szeretném mondani, hogy a folyamatnak… azért mondtam, hogy kiadjuk az utasítást, véleményezzék. A munkavállalói profilt azért vesszük fel, hogy hátha a nyilvántartásainkban nem szerepel minden képzettsége, tapasztalata, a munkavállalóknak. Ez alapján nézzük meg még egyszer, hogy van-e olyan munkakör, amit konkrétan fel tudunk neki, ajánlani. Az nem kötelez semmire. De, egyébként, hogy ő tudja, hogy mit rögzítenek az interjú során a kollégák, aláíratják vele, hogy ez hangzott el. Semmire nem köti, semmi ilyet nem tartalmaz. Tehát, bocsánatot kérek, ez rémtörténetnek tűnik az egész. Félreértések vígjátéka az egész állapot. Azok, akiknél nem lett rendezve ez a debreceni történet, még egyszer megcsináljuk az elbeszélgetéseket, és ennek a tartalmát. Semmi köze annak, hogy elveszi a csoportos létszámleépítést, vagy nem, hogy foglalkozunk vele, vagy nem, mindenkivel foglalkozunk. Hát, most már értem, hogy miért mondják, hogy nem… a megállapodásokat betartjuk. Tehát, a megállapodásban foglaltak alapján minden munkavállalóval ameddig ő itt velünk van, jogviszonyban van, foglalkozunk. Keresünk neki helyet, megpróbáljuk, megnézni, felkutatni, külső munkaerőpiacon mit tudunk nekik, találni. De hát, együtt kell működni, közre kell működni. Hát, úgy nem megy, hogy nem beszélek, nem mondok semmit, nem adok semmi információt. De, azt látom, hogy teljesen tévúton mennek a történetek, és így értem. Tehát, erről a részéről nálunk is van hiba, ha nem tudják elmondani a kollégák, hogy ott mi zajlik, és nem értették meg, és egy ilyen mértékű érthetetlenség és értetlenség kerül vissza, akkor biztos, hogy valamit nem csináltunk normálisan. Ezt meg fogjuk nézni, rendezni fogjuk. És még egyszer, a debreceni számviteli konzultációval kapcsolatosan akkor megnézzük, hogy mit nem töltöttek ki, mi van velük, mire… mindenki számára nyitott, hogy válasszon képzési lehetőséget, sőt, aki nem választ magának, azt kértem a kollégákat, hogy nézzék meg, hogy az adott térségben milyen képző intézmény, milyen tanfolyamokat indít, hogy még azt is lássák, hogy esetlegesen mit lehet igénybe venni. És persze, természetesen, a belső álláskeresés és megkeresés lehetősége is folyamatosan, előttük nyitva áll. De, ha nem fogunk tudni, megoldást találni, akkor jön majd a végleges döntés. Elnök: Továbbra is a munkáltatóé a szó, Endre, a tiéd. Munkáltató: Köszönöm szépen. A kolleganő Debrecenből nem volt itt a múltkori alkalommal, amikor arról beszéltem, hogy az, hogy valaki kap a csoportos létszámcsökkentésről egy előzetes, törvényszerinti írásbeli tájékoztatót, az nemhogy csak kizárólagosan nem rosszat jelent, hanem adott esetben, például a MÁV Évek megállapodásban való részvételnek a kulcsa, ugyanis anélkül, hogy valaki érintett lenne a csoportos létszámcsökkentésben, el sem mehetne a MÁV Évekbe. Tehát, ez egy folyamatnak az egyik állomása, nem a végső ítélet, nem egy megdönthetetlen és megváltoztathatatlan kérdés, egy folyamatnak egy eleme. Amihez különböző jogkövetkezmények kapcsolódnak. Szeretnék Igazgatóasszonynak ahhoz az előbbi felvetéséhez csatlakozni, ahol kiemelte az együttműködést. Több területről kaptuk azt a

17

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. jelzést, hogy a munkavállalók egyfajta mentsvárként menekülnek abba, hogy ők megtagadják az adott jognyilatkozat átvételét. Szeretném itt is, hogyha jegyzőkönyvbe kerülne az a dolog, hogy ebben az érdekképviseletnek nagyon komoly felelőssége van, mert a világon semmitől nem mentesül a munkavállaló. Ugye, a Munka Törvénykönyve 6.§-a alapján az átvételt-megtagadást a munkáltató jegyzőkönyvezi. Ezzel kapcsolatosan szeretnék egy pár tévhitet eloszlatni. Először is, sehol nincs előírva, hogy a munkavállaló jelenlétében kell jegyzőkönyvezni, sehol nincs előírva, hogy a munkavállaló által kívánt különböző idézeteket és egyebeket kell ebben a dologban rögzíteni. Ez a munkáltatónak a kizárólagos felelőssége, hogy ebben a jegyzőkönyvben mit rögzít. Leginkább azt, hogy az adott irat átvételét megtagadta. Semmi egyebet nem kell, és nem szükséges, ebben a dologban rögzíteni. És mint ahogy elmondtam, hogy ehhez különböző pozitív következmények is kapcsolódnak, én nem javasolnám, és szeretném kérni azt, hogy ne biztassuk erre a munkavállalókat egyik részről se, hogy ne vegyék át az iratokat. Egyébként még a tartalmát sem kell ismertetni, tehát egy ilyen átadás-átvétel úgy történik, hogy szeretnénk Önnek kézbesíteni az ilyen iktatószámú iratot, kívánja-e átvenni. Azt mondja, hogy nem, köszönjük szépen, két tanú jelenlétében, a munkavállaló ilyen számú irat átvételét megtagadta. Semmiféle további jognyilatkozatra, vagy bármi más egyébre ebben a körben szükség, nincsen, és értelme sincsen. És mondom, még adott esetben a munkavállalót zárjuk el bizonyos dolgoktól. Erről egyébként írásban tájékoztattam a VDSZSZ-nek két vezetőjét is a magam részéről, a jobbító szándékkal, hát, hogyha ez sikerül. És szeretném még azt is jelezni, hogy az egész folyamat egyébként a munkáltatónak a felelőssége. Hiszen, ez nem egy öncélú játék, nagyon komoly dologról van szó, és ennek a felelősségét a munkáltató veszi akkor, amikor adott esetben a végén a legrosszabb verzióként, és valóban, a legkellemetlenebbként, közli a rendes felmondást, hiszen ennek a jogszerűségét akár az egész folyamat, akár az eljárási rend, akár az indok, minden tekintetében a munkáltató viseli a bíróságon. Ezt azért szeretném mondani. Tehát, ezzel, hogy mi abban a hamis látszatban ringatjuk, hogy kérem szépen, nem kell átvenni, és akkor mindent meg lehet úszni, és a folyamat megakad, és semmi nem történik, én ezt nem gondolnám, hogy ez egy helyes út lenne, és ebben kérném szépen a szakszervezeti kollegáknak is az együttműködését, hogy valóban, az Igazgatóasszony által elmondott megoldások keresése történjen meg, ne pedig egy ilyen hamis illúzióba való rángatása a munkavállalóknak. Köszönöm szépen. Elnök: MTSZSZ-é a szó, ugyanis 25 perccel ezelőtt jelezte, hogy szeretne, szólni. MTSZSZ: Köszönöm szépen a lehetőséget. Az MTSZSZ a megállapodást a kiegészítésekkel és a módosításokkal együtt elfogadja. Köszönöm. Elnök: VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: A következő. Szóval, a megállapodás majdnem jó, talán még a négyökrös szekeret lehetne belevonni, és akkor lehetne választani, csillagot is, nemcsak munkahelyet és képzést. Tessék? Dehogynem. Egy négyökrös szekeret is bele lehetne venni a megállapodásba, és akkor lehetne választani, csillagot. Igen. Aztán, az átvétel megtagadása. Nem azért lett megtagadva az átvétel, mert… de, ne, ne, ne. Ha egyszer a szakszervezet van megbízva a képviselettel, akkor azt gondolom, hogy akkor a képviselőt illeti a munkáltató által közölni kívánt dokumentum, és nem pedig a

18

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. megbízót. Az eljárás ellen van egyébként lázadás, ha úgy tetszik, hiszen azt nekem ember ne mesélje el, és nem értem a logikáját – de, ezt már nem tudom, hányszor elmondtuk –, hogy a csoportos létszámleépítésre csak akkor van lehetősége a munkáltatónak, ha kimerítette mindazokat a kötelezettségeit, amit a megállapodás tartalmaz. Tehát, hogyha fölkínálta azt a három, vagy mit tudom én hány, munkakört, és azt visszautasította a munkavállaló. Aminek, hát, megvannak a paraméterei. Ha nem fogadta el az átképzésre irányuló felajánlást, akkor a munkáltató csoportos létszámleépítést kezdeményezhet. Akkor jönnek ezek az eljárások, amikről már ugye, sokszor beszéltünk. Az a megállapodás, ami készült, azt, ahogy mondtuk az előbb is, tudomásul tudjuk venni úgy, hogy része, kiegészítője a jelen megállapodásnak, tehát ugye, itt az szerepel, hogy a MÁV Zrt-n belül továbbfoglalkoztatás, más munkakörbe való áthelyezés, illetőleg átképzés a vállalatcsoporton belüli hiányszakmákra. Ezt lehet továbbfolytatni, vagy vállalaton kívüli szakmákra az átképzés. Írásbeli kioktatás után, én még azt is el tudom fogadni, hogy az benne lehet, hogyha ezt választja, akkor a munkaviszonya megszűnik. De, ha csak ezt választja. Ha nem választja, akkor a munkaviszonya nem szűnik meg, hanem akkor visszalép azokra a lépcsőkre, amik az előbb fölolvasásra kerültek. Ez egy jó lehetőség, jó ötlet volt, gratulálok. Tessék? Munkáltató: …félreértelmezitek, mert nem… tehát, itt, azzal, hogy a képzést választja, azzal nem szűnik meg a munkaviszonya, és ő nem járul hozzá, mert te mondtál valamit, hogy határozott idejűvé válik. Miért válna határozott idejűvé a szerződése? De, nincs benne. Ne hülyéskedjünk már. Tehát… tessék? A MÁV Esély, az arról szól, hogy három hónapon keresztül mentesítjük a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, és kereshet a cégen belül munkahelyet. A MÁV Esély idő… vagyis, kettőtől négy hónap. A MÁV Esély lejárta után indul el esetlegesen a csoportos létszám-leépítési folyamat. Tehát, a felmentési része. De, nem fix. Tehát, ez tulajdonképpen a harminc napot, mert… induljunk. Megkapja az értesítést. Harminc napig gyakorlatilag tud nézni… van egy felmondási védelem, a Munka Törvénykönyve alapján. Tehát, most a Munka Törvénykönyve alapján nézem. A MÁV-nál ezt a 30 napot biztosan meghosszabbítjuk, attól függően, hogy 35 és 55 év között hogyan van a kolléga, a MÁV Esély Program igénybevételével, tehát még megnő a keresési lehetőség, tehát még biztos, hogy addig sem mondunk fel, neki. És, ha még addig sem talált helyet, akkor jön utána. De, ez nem jelenti azt, hogy fixen itt felmondás kerül, nehogy ezt mondjátok az embereknek. Hát, így már értem, hogy mi mögött alakult ki. Szó nincs arról. Tehát, képzést mindenkinek biztosítunk. Ez azt jelenti. Azoknak is, hiszen a foglalkoztatáspolitikai megállapodás kifejezetten arról szól, hogy a MÁV Zrt. központi szolgáltató egységeinél, a fizikai állomány vonatkozásában, amennyiben műszaki fejlesztés, technológiai váltás, illetve ügyviteli folyamatok átszervezése történik, a munkavállalók munkaviszonyának munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetése esetén a munkáltató kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók újra elhelyezkedésének az elősegítésére. Ehhez képest túlmentünk ebben a formában. Tehát, gyakorlatilag az első lépés, hiszen arról nem is szükségeltetik, megállapodás, mert az az alap, hogy a belső átképző tanfolyamokra tud, jelentkezni. Azt gyakorlatilag nem is kell beleírni, hiszen az a megállapodásnak a része. Ehhez képest kiegészül azzal, hogyha nem tudjuk belső tanfolyamra beíratni, mert mondjuk, egészségügyileg alkalmatlan, nem kapja meg az első csoportost. Tehát, azért hány könyvelő fog elmenni forgalmi szolgálattevőnek? Tehát, nem hiszem, hogy ezt az utat kellene járnunk. Ez is nyitva van. De, hogyha ez nem történik meg, akkor vállalhat egy átképzési lehetőséget. De, ezzel

19

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. semmiféle határozott idejűség nem alakul ki, és semmi más, nem mondott még le az egyéb dolgokról. Én el nem bírom képzelni, hogy miért gondoltátok bele ezt a fordulatot. Elnök: VDSZSZ VDSZSZ: Hát, a… a jelen megállapodás… Munkáltató: A MÁV Esély úgy jön bele, hogy minél hosszabb legyen az az idő, ameddig munkaviszonyban van. Tehát, tulajdonképpen azért akartuk azt, hogy ne… csomagként vegye igénybe, hanem meghosszabbítjuk a munkaviszonyban töltött időt. Munkavégzés alól fel van mentve, munkaviszonyban van, MÁV szolgálati ideje ketyeg… Munkáltató: Én azt hiszem, sejtem, hogy a Bárány úrnak mi a problémája. Az van benne, hogy lehet választani akár hathónapos képzést is. Na most, fordítva pontosan, a dolog. Tehát, nem arról szól, hogyha valaki képzést választ, akkor automatikusan határozott idejű, hanem, ha valaki képzést választ, és az olyan hosszúságú, hogy az ettől egyébként teljesen független folyamat, amit Igazgatóasszony elmondott, MÁV Esély, felmondás, felmondási idő, munkaviszony megszűnése, a képzés választása nem hosszabbítja meg a munkaviszonyt arra az időtartamra, amíg a képzés tart. A megállapodásban foglalt, ez van. Hát, de hát, bocsánatot kérek, ez egy plusz lehetőség, ami föl lett ajánlva. Tehát, azért én fordítva értettem a problémát, amiről szó volt, hogy miért alakul határozott időtartamúvá a munkaviszony. Nem alakul át… ez egy plusz lehetőség, amit a munkáltató előre biztosít, kifizet, rendez, és a munkavállaló pedig igénybe veheti, függetlenül attól, hogy menet közben, adott esetben megszűnik a munkaviszonya. És közben még a képzéstől függetlenül, több kimenetele lehet a dolognak. Tehát, azért ne keverjük össze a dolgot, legalábbis, próbáljuk meg akkor, tisztázni. Elnök: VDSZSZ VDSZSZ: Azt gondolom én is. Tehát, a következő a helyzet, ugye, akkor bontsuk ketté a problémát. Ugye, van olyan emberke, aki a MÁV-nál kíván, maradni, ugye? És van olyan, aki lát lehetőséget abban, hogy a MÁV Évek, vagy a MÁV Esély igénybevételével szerencsét próbál. Nyilván, azt már a MÁV-on kívül kell, hogy tegye. Ha úgy gondoljátok, hogy ehhez hozzájön még az a lehetőség is, hogy kétezer forintos képzésben pluszként részesül, az úgy van rendben, hogyha a tag tudomásul veszi azt, hogy innen nincs visszaút akkor. Munkáltató: De, miért nincs? VDSZSZ: Általában nincs visszaút. Tőle függetlenül, nincs visszaút. Tehát, tőle függően már nincs visszaút. Bocsánat, így mondom. Tőle függően már nincs visszaút. Az első esetekben, amikor ugye, a MÁV-nak kötelessége, fölkínálni a megfelelő munkakört, ugye, amire egészségügyileg alkalmas, és a vállalaton belüli átképzést, akkor az értelemszerűen a munkaviszony megtartását is jelenti, hiszen a MÁV olyan munkakörre képezi át, amelyben utána alkalmazza. Olyan munkakört ajánl föl, számára,

20

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. amiben utána alkalmazza. Az utána következő állapotoknál nyilván ez már mind nem igazak. Ha ez önkéntes alapon van, elmondtuk huszonötször már, vagy mit tudom én, még többször, akkor rendben van. Akkor rendben van. De, ez nem így működik, hanem ez úgy működik, hogy megjelennek a mit tudom én, kicsodák, és akkor elkezdik fenyegetni… bármit, mindegy, hogy milyen szót használok, elkezdik hirdetni az igét, amelynek egy a célja, hogy rábírják arra a munkavállalót, hogy lehetőleg írjon alá olyan megállapodást, amelynek a következménye a munkaviszony megszűnése, előbb vagy utóbb. Lehet, hogy te nem akarsz, de mások meg, ezt akarják. Mert ez a gyakorlat. Tehát, szeretnénk, ha lehet, úgy kiugrani ebből a terráriumból, hogy ez végre, valahára egyértelműen tisztázódik, hogy azok, akik a MÁV-nál a munkaviszonyukat meg kívánják őrizni, azok megtarthatják. Ennyi az egész történet. És hogyha ezen túl a munkáltató különféle kecsegtető javaslatokat még tesz, az rendben van, de evvel a feltétellel. Még egyszer, ezzel a megállapodással a munkavállaló, ha ezt aláírja, lemond arról, hogy a MÁV-hoz akaratától függően, visszatérhessen. Azért mond le, mert lemond, mert ide van írva a 4-es pontban, például. Hát, hol van? Akkor, keressük meg. Szóval, lemond róla. A lényeg az. Hogyhogy hol? Azt mondja, az utolsó, munkában töltött napot követően nyilatkozat… nincs lehetőség. Tehát, itt arról van szó, hogy ki fogják rúgni. A jelen megállapodás szerinti képzés kiválasztásának és a munkáltatóval való döntésének végső időpontja az érintett munkavállaló utolsó, ténylegesen munkában töltött napja. Munkáltató: Na, ez a mondat azt jelenti, hogy a munkavállalónak az utolsó órájáig, amíg a cégen belül van, van lehetősége választani tanfolyamot, aminek a kifizetésére kéri a munkáltatót, hogy ő azt szeretné igénybe venni. Ha őneki már megszűnt a munkaviszonya, akkor már nem tudom, milyen jogalapon neki kifizetné a képzési költséget. VDSZSZ: Világos. Ez így, jó… nem így van. De, még egyszer mondom. Munkáltató: De, így van, hát bocsánatot kérek. VDSZSZ: Nem azt mondtam, hogy nem így van, nem azt mondtam. Nem azt mondtam, hanem azt mondtam, hogy a gyakorlat nem így működik, hanem még egyszer mondom, úgy működik, hogy a munkavállalót kész tények elé állítják. Vagy ez, vagy az. Hát, abban jussunk már egyezségre, végre, valahára, és bocsánat, hogy ilyen birka módon fújom a magamét, hogyha a munkavállaló maradni akar, akkor csak abban az esetben lehet csoportos létszámleépítésbe őt bevonni, hogyha ebben a megállapodásban foglalt paraméterekből kibújik, nem fogadja el. Akkor van helye ezeknek a… akkor lehet őt tájékoztatni arról, hogy a csoportos létszámleépítésbe belekerül, hogy várhatóan 30 napon belül megszűnik a munkaviszonya, akkor választhat abban, hogy az utolsó, munkában töltött napon még ezt a külső képzést veszi igénybe. Tessék? Ugye, nagyon nem stimmel, amit mondok? Hát, persze, hogy nem. Hát, nyilvánvalóan, hogy nem, és értem is, hogy miért nem. Hát, de hogy gondoljátok ezt? Figyelj, megállapodtunk 2010. december 31-ig, hogy csak abban az esetben lehet valakit csoportos létszámleépítés címén a MÁV-tól… bocsánat, a munkaviszonyát megszüntetni a MÁV-nak, csoportos létszámleépítés címén, ha a MÁV Értesítő, mint tudom én hányadik számában foglalt megállapodást nem teljesíti. Erről szól a történet. És nem kell mindenáron kibújni ez alól, különböző trükkökkel. És ez nem megy a gyakorlatban. Ez nem megy

21

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. Debrecenben, ez nem megy, mit tudom én még, hogy hol. Ez nem megy a Jogi Igazgatóságon, ez nem megy a humánszolgáltatónál, és még mit tudom én még, hol nem fog menni. Ide figyeljetek, több száz embert akartok elhajtani a vasúttól. Az a helyzet. Itt folyik a szomszédban a gépészekkel az agymosás, ott is nem tudom, 70—80 ember, év végére ez nagyjából ezer fő lesz. Nem fog menni. Nem, nem, nem, nem. És csőbe akartok bennünket húzni. Nem megy. Nem megy. Elfogadjuk azt, hogy van külső képzéses, tehát… vagy, bocsánat, elfogadjuk azt, hogy a MÁV felkínál lehetőséget olyan képzés elkezdésére is, ami a MÁV-nál nem alkalmazott munkakörökre vonatkozik. Rendben van… szakma… mit bánom én, minek nevezzük. Űrhajós is lehet, bánom is… megoldható, rendben van. Elfogadjuk. Elfogadjuk a MÁV Esélyt, meg minden rossebet akkor, hogyha ezt a munkavállaló szabad akaratából dönti el, és nem pedig kap egy papírt, hogy csoportos létszámleépítés keretén belül, várhatóan 30 napon belül a munkaviszonya felmondásra kerül, és akkor tessék választani. Nem. Nem. Egyébként, nem is igazán értem, hogy mi ezzel a probléma, hiszen ezt a megállapodást az itt jelenlévők egyike se írta…bocsánat, a munkáltatói oldalon. Tehát, obligón kívül vannak. Ezt a MÁV Zrt. vezérigazgatója, aki gondolom, marad is, írta alá. Nyilván, tudta, hogy mit tesz. És ehhez is nyilván, ragaszkodunk, mert akkor is ez volt az érdekünk, és ma se változott ez az érdek. És nem akarom megint ezt a szöveget elmondani… hát, elmond… figyeljetek, nem lehet embereket tönkre tenni. És azt sem lehet csinálni, hogy kihasználjátok azt az állapotot, hogy nem tudunk mindenkivel elmenni, mert tényleg, nem tudunk, különböző okok miatt, mit tudom én, vagy meg se keres bennünket, mert ilyen is van, vagy egész egyszerűen, nincs rá időnk, vagy mit tudom én. És akkor szemezgettek a dolgokban. Hát, legyetek már ebben rátartibbak, a jó életbe! És ne engedjétek azt, hogy itt emberek utcára kerüljenek. Hát, ne engedjétek, már! Tisztázzuk egyszer, és eljut a végére. Tehát, még egyszer, a kétezer forint rendben van, a képzés akkor, ami okát elmondtunk. Hát, most elmondhatom még hússzor, de hát úgyse fog megváltozni. Elnök: Magamhoz ragadnám a szót, hogy vissza tudunk-e menni abba a mederbe, hogy adott esetben ez a megállapodás, ami itt a munkavállalói oldal előtt van, és a munkáltató részéről szignálva, illetve ha jól láttam, aláírásra is került, hogy erről tudunk-e továbbtárgyalni, és… azt tesszük, és az a kérdésem, végigmennék a szakszervezeteken, kezdve a VDSZSZ-szel, hogy alá tudja-e írni a megállapodást ebben a formában, vagy menjünk tovább? Kérdezném a VDSZSZ-t ezzel kapcsolatban. VDSZSZ: Hát… Józsi, nem akarlak megbántani, de azt gondolom, hogy valami problémád van. Nem voltam világos? Elnök: …szakszervezetnek az aláírása… Endre, tiéd a szó. Munkáltató: Nagyon komoly értelmezésbeli különbség van, kedves Alelnök úr. Most itt lenne rá, lehetőség. Igazgatóasszony fölolvasta a megállapodást. Megpróbálom rövidebbre venni, obligón kívülről. Központi szolgáltató egységeknél, amit hivatkozol, kizárólag a fizikai állományú munkavállalókra vonatkozik az a sorozat, amit fölolvastál. Ugyanis, az egész megállapodás arról szólt, két dolog között tett élénk különbséget. Ugyan, obligón kívül voltam, de itt voltam már, szerencsére, akkor, vagy ahogy vesszük, hogy a fizikai és nem fizikai állományúak között tett különbséget a megállapodás, és az operatív vasútüzemi végrehajtó, és az azon kívüli egyéb szolgáltató

22

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. szervezetek között tett különbséget. Az a rengeteg minden, amit Alelnök úr idecitál, az a központi szolgáltató szervezeti egységeknél csak a fizikai állományú munkavállalókra vonatkozik, nem pedig mindenkire. El kellene olvasni akkor a megállapodást még egyszer. VDSZSZ: Mutasd meg, ez hol van benne, ebben a megállapodásban… Munkáltató: Nagyon szívesen megmutatjuk. Most olvasta föl Igazgatóasszony… VDSZSZ: Nem, te olvasd fel légy szíves. Nem azért, mert a Mariannak nem hiszek, hanem azért, mert te vagy a kiemelt… olvasd, hogy ez az izére vonatkozik. Jó? Munkáltató: Jó. Kezdeném akkor fölolvasni, ha szabad. Tehát, 2007. december 29-én köttetett a megállapodás, az eredeti, aláírt példányok, amin látom, ugyan, nem Alelnök úr, hanem, Elnök úrnak az aláírását a VDSZSZ részéről, harmadik oldalon… bocsánat, akkor olvasnám. Tehát: „…munkavállalók munkaviszonyának fenntartását támogató eszközök”. Vastagított fekete cím. A következő, 4. oldalon, fölülről a három franciabekezdés után az első. „A MÁV Zrt. központi szolgáltató egységeinél” ez ugye, talán, nem vitatott, hogy ez micsoda „…a fizikai állomány vonatkozásában, amennyiben műszaki fejlesztés, technológiai váltás, illetve az ügyviteli folyamatok átszervezése történik, a munkavállalók munkaviszonyának munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetése esetén a munkáltató kiemelt figyelmet fordít ezen munkavállalók újra elhelyezkedésének elősegítésére.” Hát ez itt aztán… igen? A munkáltató munkaerő átcsoportosítást támogató mobilitási programot dolgoz ki a 2008. első negyedévben. Mi hiányzik még, amit nem olvas… melyiket óhajtott Balázs, hogy fölolvassam még? VDSZSZ: …mert még mindig nem jöttem arra rá, hogy miért… Munkáltató: Tessék? Hát, itt vagyon leírva, amit mondtam. A könyvelő fizikai állomány, ezek szerint. VDSZSZ: Szerintem, nem úgy fogalmaztátok volna meg, ahogy szerettétek volna. Ez a ti bajotok. Munkáltató: Tehát, akkor mi a vitatott, a fizikai állomány, a központi szolgáltató egység, vagy micsoda? VDSZSZ: Nem. Nem. Az a… ugyanazokat az eljárásokat kell alkalmazni a szöveg szerint, a nem fizikai állományra is, mint a fizikaira is. Munkáltató: Ha erre hallhatnánk egy idézetet, azonnal meghajol az egész munkáltatói delegáció. VDSZSZ: Hát… fölolvassam az egészet? Az egész erről szól… akkor, fölolvasom… hát, hogyne olvasnám fel. Munkáltató: Persze. Csak, lassan, az a lényeg, és tagoltan.

23

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. VDSZSZ: Lassan. Hol tartottál? Hol hagytad abba? Elnök: Megkérném a feleket, hogy szíveskedjenek komolyan, és ne egymás szavába vágva beszélnek, mert nem fogják tudni a jegyzőkönyvet elkészíteni. VDSZSZ: Amúgy se csinálják meg, mert hét nap után még mindig nem kaptuk meg a jegyzőkönyvet, úgyhogy tökmindegy. „A munkaerő-állomány képzettségi szintjének emelése céljából a MÁV Zrt. a szakszervezetek véleményének figyelembevételével évente március 31-ig felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja a képzési koncepciót, és a képzési rendszer szabályait.” Hát, ezt nem sikerült ebben az évben, látni, de biztos, megvan. „A MÁV Zrt. az éves Üzleti tervben, a képzéshez és átképzéshez szükséges forrást, beleértve a külső forrásokat is, tárgy évi bérköltségek három… megfelelő mértékig biztosítja.” Jó. Hát, biztos így van, nem tudom. „A munkáltató belső munkaerő-piaci szolgálatot működtet a MÁV Zrt. honlapján, karrierportálon jeleníti meg a megüresedő munkakörben a kereslet, és a hozzájárulásuk esetén itt rögzíti a létszám racionalizálásában érintett munkavállalók adatait. A regionális humánszolgáltatók, a humánpartnerek közreműködésével valósul meg a kereslet-kínálat megfeleltetése, az érintettek MÁV Zrt-n belüli új munkakörben történő elhelyezkedések elősegítése. A regionális humánszolgáltatók gondoskodnak az üres álláshelyek közzétételéről, szórólap, hirdetmény (ilyen hirdetményt nem láttam) a területükhöz tartozó szervezeti egységeknél és szolgálati helyen. Ezen túl, üres álláshelyek feltárása, a belső munkaerőpiac élénkítésére a munkáltató további intézkedéseket tesz.” Helyes. A társaság… és akkor sorolhatnám. Én még mindig nem látom azt, hogy különbség lenne téve a fizikai és a nem fizikai állomány között. Még mindig nem látom. Hát, de nem, hát, dehogyis. Én még mindig nem látom. 4. pont. Ugrok egyet, mert most mit olvassam ezt végig. „A létszámleépítés (munkáltató működésével összefüggő okból bekövetkező munkáltatói rendes felmondás) következményeinek enyhítését célzó eszközök… így. Nincs ott, hogy a fizikai, vagy nem fizikai munkakörre vonatkozóan. „A foglalkoztatás hatékonyságát, növelését célzó munka… intézkedések, valamint létszám megtakarítással járó műszaki fejlesztések, beruházások következtében munkakörök szűnhetnek meg, amelyekben a foglalkoztatottak munkaviszonyát a társaság, a munkáltató rendes felmondással szünteti meg. Amennyiben nem jár eredménnyel a MÁV Zrt-n belül a továbbfoglalkoztatás, más munkakörben elhelyezkedés, illetve átképzés, a vállalaton belüli hiányszakmákra. A munkáltató a létszámcsökkentésben érintett szervezeti egységeknél, szolgálati helyeken…” satöbbi, satöbbi. Én nem látom azt, hogy bármi más utalás történne itt ebben az anyagban, hogy a fizikai, vagy nem fizikai munkakörök esetében az eljárás más lenne… nem látom. Hát akkor meg… így bizony. Munkáltató: …még egyszer, az előzőnél, amit az Endre felolvasott, az a munkavállalók munkaviszonyának fenntartását támogató eszközök 1-es pontnak az utolsó bekezdése volt, ahol a központi szolgáltató egységeknél csak a fizikai állományra van kiemelve, illetve a vasútüzemi operatív végrehajtó szolgálati tevékenységről szól az 1-es pont egyéb tartalma. A szellemi területen foglalkoztatottak nem érdekeltek benneteket soha, oda se figyeltetek egyébként, hogy mi történik ezeknél a dolgoknál. Azt mondtad, hogy az nem érdekes. Nem most, gyakorlatilag így alakult ki ennél a megállapodásnál ez a szövegtartalom, jelen pillanatban, és mi most azt mondtuk, hogy a központi szolgáltató szervezeteknél, tehát az operatív tevékenységben résztvevő

24

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. szellemi munkakörökben is kívánjuk alkalmazni ugyanezt az átképzési lehetőséget annak érdekében, hogy a munkavállalók tudjanak újra elhelyezkedni, hogyha nem tudjuk cégen belül továbbfoglalkoztatni őket. Na most, nem értem, hogy mi a problémád ezekkel az intézkedéssel, amikor itt a kolléganő által felvetett észrevételekre mondtam, hogy reagálunk, lépünk, megnézzük, hogy mit tudunk mi, jobban csinálni a folyamatban. A másik ilyen pedig, hogy akarunk nyújtani egy plusz tevékenységet. Nem akarjuk ezzel megszüntetni a munkaviszonyát. Lehet, a cégen belüli foglalkoztathatóság oldódik meg ezzel a dologgal, mert nem volt neki, mit tudom én, konkrét végzettsége, akármilyenfajta gazdasági végzettsége, vagy bármi olyan, csak tanfolyam alapján látta el a feladatot, de így tudjuk éppen megoldani a továbbfoglalkoztathatóságát, egy ilyen beiskolázással. Tehát, független a felmondástól az, hogy egy olyan képzési lehetőséget is biztosítunk számukra, amely vagy cégen belül, vagy cégen kívül, de gyakorlatilag iskolai papírt ad a kezébe, amivel bárhol be tud kopogni, és el tud helyezkedni. Elnök: Elnézést, de a Vasutasok Szakszervezete 15 perce jelentkezett már. A VSZ-é a szó. VSZ: Szerintem, nagyon várják a munkavállalók azt, hogy legyen egy ilyen típusú megállapodás. Most az a kérdés, hogy akarunk-e ilyen típusú megállapodást kötni, vagy nem. Én arra tennék javaslatot, hogy annak érdekében, hogy ez a megállapodás kollektív erejű megállapodás legyen, menjünk végig mondatonként, ha kell, és akkor mondjuk rá, hogy ez a mondat jó, ez a mondat nem jó, és milyen változtatást kell beletenni annak érdekében, hogy ez a megállapodás megszülessen. Tegyünk rá, kísérletet, mert ha most a középtávú megállapodást fogjuk így sokáig értelmezni, akkor abból soha nem történik meg ez a megállapodás. Gondolom, a kolleganő is tudja, hogy Debrecen, főleg, mert ő onnan jött, őneki no pláne, még jobban kellene tudni, mint valamennyiünknek itt, az asztalnál, hogy mennyire várják ezt a típusú megállapodást. Köszönöm. Elnök: Kérdezem akkor a feleket, hogy elfogadható-e a VSZ javaslata, hogy pontonként kerüljön végigmenve ezen a megállapodáson, és akkor megkérném a munkáltatót, hogy szíveskedjen akkor pontonként előterjeszteni. És akinek véleménye van hozzá, az szíveskedjen, megtenni. A munkáltatóé a szó. Munkáltató: Nem tudom pontonként előterjeszteni, mert nincs nálam, példány. De, szerintem, olvassa mindenki. Hány példány volt összesen? Tíz. Akkor, olvassa mindenki, és akinek van észrevétele… hát, akkor a megállapodás címe, megállapodás. A 2009. július—december hónapokban megkezdett csoportos létszámcsökkentésben érintett munkavállalók számára külső képzési lehetőség biztosításáról. Megállapítom, hogy a csoportos létszámcsökkentésben – ott kellene egy közt hagyni – érintett, és akkor így jó lenne. Elnök: Kérdezem a szakszervezeti oldalt, kinek van ehhez véleménye? Elfogadható? Jó. Akkor, szakszervezeti oldalról nem jelezték, elfogadva. Kérném Igazgatóasszonyt, folytassa akkor a tájékoztatást.

25

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. Munkáltató: Majd döntünk, hogy újranyomtatjuk, vagy az általános iskolai „köz” jelet fogjuk alkalmazni. A MÁV Zrt. munkáltató (továbbiakban munkáltató) és a nála képviselettel rendelkező, reprezentatív szakszervezetek (továbbiakban szakszervezetek) a 2008—2010 évi foglalkoztatáspolitikai megállapodáshoz kapcsolódóan a csoportos létszámcsökkentésben érintett egyes munkavállalók számára külső képzési lehetőség biztosítása érdekében az alábbi megállapodást kötik. Elnök: Kérdezem, hogy ehhez a bekezdéshez van-e valakinek a szakszervezeti oldalról, véleménye. Elfogadva a szakszervezeti oldal részéről. Munkáltató: A jelen megállapodás személyi hatálya azon munkavállalókra terjed ki, akik a 2009. július—december hónapokban megkezdett csoportos létszámcsökkentésben érintetté váltak azáltal, hogy erről a munkáltatótól az Mt. 94/E (1) bekezdése alapján írásbeli tájékoztatót kaptak. Elnök: Kérdezném a szakszervezeti oldalt, hogy az 1. ponthoz kinek van véleménye, megjegyzése, vagy elfogadható így? Kérném a VDSZSZ-t, szíveskedjen az 1. ponttal kapcsolatban akkor nyilatkozni, hogyha nem fogadja el. VDSZSZ: Mondtam már, hogy miért nem jó. Azért, mert idő előtti a kézbesítése a munkáltatónak, azon munkavállalók felé, akik ezt a levelet megkapták, hiszen, nem merítette ki azokat a lehetőségeket, amit egyébként a megállapodás kötelezővé tett. Nem ajánlott fel munkaköröket, nem ajánlott fel a MÁV-on belül, átképzést. Itt azokra az esetekre tudunk csak, fogadónyilatkozatot tenni, akik a felajánlott, és a megállapodásban megfelelő munkakört visszautasították, illetőleg nem vállalták a MÁV-on belüli más munkakörre történő átképzést, és ezáltal így a munkáltatónak jogában áll a csoportos létszámleépítés szabályai szerint velük, a munkaviszonyát megszüntetni. Elnök: Kérném a VDSZSZ-t, hogyha nem fogadja el ezt a pontot, akkor lehetőleg szövegszerű javaslatot szíveskedjen tenni arra, hogy a munkáltató, illetve a társszakszervezetek is értelmezni tudják pontosan. Tehát, az 1. ponthoz kérném a VDSZSZ-nek a javaslatát. VDSZSZ: Hát, jó. Tehát, az 1-es pont azt jelenti, hogy a… jelenleg… személyi hatálya, azon munkavállalókra terjed ki, akik a mit tudom én milyen, ilyen és ilyen számú foglalkoztatáspolitikai megállapodás alapján a csoportos létszámleépítésbe kerültek. Elnök: Kérdezném akkor a munkáltatót, vagy akár a másik oldalon szereplőket is. VSZ-é a szó. VSZ: Mi eddig is ezt értettük ez alatt, de természetesen, a megállapodás érdekében el tudjuk fogadni a VDSZSZ-nek a javaslatát. Kérdés az, hogy a munkáltató ezt így módosító javaslatként be tudja-e emelni a megállapodás szövegébe. Elnök: Munkáltató

26

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. Munkáltató: Nyelvtanból mindig voltak… nem teljesen értem mindig a mondatoknak ezen fajta csűrés-csavarás logikáját, de akkor a következő. A jelen megállapodás személyi hatálya azon munkavállalókra terjed ki, akik a 2009. július—december hónapokban megkezdett csoportos létszámleépítésben érintetté váltak. Pont. VDSZSZ: Nem. Munkáltató: Hát, ezt mondtad. VDSZSZ: Nem ezt mondtam… kedves Mariann, azt mondtam, hogy a személyi hatálya azokra terjed ki, akik a 4/2008. mit tudom én, milyen MÁV megállapodás alapján a csoportos létszámleépítésbe kerültek. Munkáltató: Most, kihagytam belőle, hogy mi által. Csoportos létszámleépítésben érintetté váltak. Kimaradt belőle a Munka Törvénykönyve idézete. Akkor most mi van? Akkor, ha azt mondod, hogy az a megállapodás él, és aszerint válik valaki csoportos létszámleépítésre, akkor szerinted aszerint vált. Tehát, még egyszer mondom. A jelen megállapodás személyi hatálya azon munkavállalókra terjed ki, akik a 2009. július— december hónapokban megkezdett csoportos létszámcsökkentésben érintetté váltak. Pont. Elnök: Akkor, kérnék még egyszer a VDSZSZ-től egy pontos, szövegszerű javaslatot annak érdekében, hogy tovább tudjunk lépni. VDSZSZ: A magnót hallgassátok majd végig. Jó? Nem vagyok szajkó. Elnök: Ettől függetlenül azért, javaslom… VDSZSZ: …hangfelvétel van, az a szöveg, amit előbb elmondtam, az jó. Tehát, még egyszer nem mondom el. Nem, még hússzor ugyanazt. Elnök: Javasolnám, hogy azért lépjünk tovább a 2-es pontra, és majd adott esetben, ha ki lehet hámozni a magnóról, akkor megpróbálják majd a kollégák. Tehát, 2-es pontot kérném akkor a munkáltatótól. Munkáltató: Tehát, az 1. pontban meghatározott munkavállalói körből azok jogosultak a jelen megállapodás szerinti képzés igénybevételére, akik számára a munkáltató a lefolytatott személyes elbeszélgetés alapján nem tud a munkáltató által szervezett átképzéssel sem a képzettségének, végzettségének, illetve egészségi állapotának egyaránt megfelelő, betölthető munkakört felajánlani. Elnök: VDSZSZ VDSZSZ: Ez felesleges. Hiszen, az 1. pontban benne van az, hogy mikor válhat valaki olyan helyzetűvé, hogy a csoportos létszámleépítés érinti. Abban minden benne van. Munkáltató: Én nem tartom feleslegesnek, mert az elmúlt napok számos félreértését tartalmazta, és megint oda fogunk jutni, hogy egy személyes elbeszélgetésen a kollégák

27

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. ott fognak vitatkozni, hogy melyik megállapodást, hogyan értelmezzék. Ugyanezt mondtad el, ha visszahallgatnánk, visszatekernénk, szajkó nélkül, akkor ugyanez lesz benne, hogy először belső munkahely, ha nincs belső munkahely, belső átképzés, ha ez sincs, akkor olyan tanfolyam, amire nem tudunk belül szervezni. Az, hogy külső, vagy belső tanfolyam, az nem attól függ, hogy őneki kívül, vagy belül biztosítunk állást, hanem, olyan, hogy gyakorlatilag erre nem vagyunk berendezkedve, és engedéllyel nem rendelkezünk, hogy megfelelő szakképesítést és papírt tudjunk kialakítani. Ennek a bekezdésnek a következő mondata: A jelen megállapodás szerinti képzés igénybevételének további feltétele, hogy amennyiben a munkavállaló jogosult a különutasítás szerinti MÁV Esély Programban való részvételre, a munkavállaló a MÁV Esély Programban való részvételi szándékát előzetesen, írásban kinyilvánítsa. Ez pedig a munkaviszony időtartamának a kérdését hivatott, rendezni, hogy gyakorlatilag azzal meghosszabbodik a szolgálati ideje. VDSZSZ: Rendben, ez a része, ez a bekezdés rendben van. Munkáltató: Jó, hát építünk egy házat, a csatornát felrakjuk, de nincsen teteje, tökmindegy. Na, a következő: az első kettő pontban meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállalók jogosultak egy általuk kiválasztott, olyan külső, a munkáltató szervezetén kívüli képzésen való részvételre, melynek költségét a munkáltató viseli a következő feltételek szerint. A munkáltató, a munkavállalóval, az általa kiválasztott képzésre megállapodást köt, és a megjelölt, legfeljebb hat hónap időtartamú tanfolyamra a munkavállalót beiskolázza. A kiválasztott tanfolyam összköltsége munkavállalónként legfeljebb 200000 forint, azaz kettőszázezer forint lehet, melybe kizárólag a képzési, tanfolyami díj, valamint az esetleges vizsga- és regisztrációs díjak számíthatók be. Nem számolhatók el a képzéshez kapcsolódó egyéb költségek, például jegyzet- és utazási költség. Ez meg már abból jön, hogy millió, egy kérdés fogalmazódott meg az eddigi elbeszélgetések során, és azért tettük, hogy az egyértelmű legyen. Elnök: Kérdezném, hogy akkor ez a pont elfogadható-e munkavállalói oldalról. Rendben van, elfogadta a VDSZSZ is. Kérném a következő pontot a munkáltatótól. Munkáltató: A jelen megállapodás szerinti képzés kiválasztásának, a munkáltatóval való közlésének végső időpontja az érintett munkavállaló utolsó, ténylegesen munkában töltött napja. A munkavállaló legkésőbb ezen időpontig jogosult írásban nyilatkozni a képzés igénybevételének szándékáról, és egyben megjelölni az általa kiválasztott képzést, tanfolyamot. Az utolsó, munkában töltött napot követően a nyilatkozat megtételére már nincs lehetőség. Ez meg azon kollégáknak az egyértelmű – hogy is mondjam? – tájékoztatását szolgálja, hogy aki már egyszer azt mondta, hogy ő nem hajlandó képződni, és már nincs is munkaviszonya, és akkor most utána eszébe fog jutni, félévre rá, hogy ő ezt nem vette igénybe, és mégis szeretné igénybe venni, erre nincs utólag lehetőség. Tehát, ez az igénybe veszem a MÁV Évek Programot, aztán mikor már letelt, és megkaptam minden pénzt, akkor utána még eszembe jut, hogy még ezt is, meg azt is akarom. Tehát, gyakorlatilag nagyon sok ilyen precedens van. Le van gyakorlatilag írva, egyértelműen, hogy csak addig választhatja, utána nem gondolhatja már meg magát.

28

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. Elnök: Elfogadjátok ezt a… jó. Akkor,úgy látszik, a 4. ponton is túljutottunk. Kérném az 5. pontot akkor a munkáltatótól. Munkáltató: Az 5. pont, a munkáltató 2010-ben a 2008—2010 évi foglalkoztatáspolitikai megállapodás esetleges módosításakor megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a jelen megállapodásban foglaltak kiterjesztésre kerüljenek a 2010 évben megkezdett csoportos létszámcsökkentésben érintetté váló munkavállalókra is. Munkáltató: Bocsánat, a VDSZSZ azért nem látja, mert ugye, amikor oda bátorkodtam menni, vele, az volt, hogy ezt úgysem. Ezért továbbálltam a megállapodástervezetekkel. Ez az a kérdés volt, ami a tárgyalás előző szakaszában elhangzott, Enzsöl úr részéről, ha jól emlékszem, hogy valamiféle… mindegy, nem számít ez. Elnök: VDSZSZ VDSZSZ: Bocsánat, én azt gondolom, hogy ez a megállapodás, ha aláírásra kerül, akkor ez a… mennyi az? A rosseb tudja, mi ennek a száma. Ennek a hatályáig tart. Hát, ez a legkevesebb. Tessék? De, ezt triviálisnak éreztem. Vagy te nem? Hát, akkor újabb probléma, mert a hatálya, az addig terjed, ameddig ennek a megállapodásnak. Elnök: Munkáltató Munkáltató: Szeretném mondani, hogy a VDSZSZ elfogadta a megállapodás címét, amiben egyértelműen benne volt, hogy a 2009. július—december hónapokban megkezdett… VDSZSZ: Hát, figyeljetek, nem. A megállapodás hatálya egy percig tart. Nem lenne így egyszerűbb? És akkor túl van tárgyalva. Ahogy szokott is ez lenni. Mert, úgyse tart tovább. Általában addig tartanak a megállapodások, amíg ki nem megyünk a teremből. Ennek a megállapodásnak a hatálya addig tart, ameddig a foglalkoztatáspolitikai megállapodás hatálya. Ha az meghosszabbításra kerül, mondjuk, az az évi, vagy a jövő évi tárgyalások során, akkor ez is meghosszabbításra kerül, értelemszerűen. Még egyszer nem fogunk abba a csapdába lépni, mikor kiszúrtatok velünk – nem akartam vulgárisabb szót használni – a kiszervezési pótlékokkal kapcsolatban. Oké. És nem tudom, mi a probléma ezzel. Szép idő van, ajtót, ha sok helyen nyitják ki, 37 ezer forintért nyitják ki az ajtót, mint hallom. Az előbb leszállt itt egy szarka, az egy új menedzser, csak az udvaron van. Tehát, minden adott hozzá, hogy ezt úgy kössük meg, hogy ossza ennek a megállapodásnak az időtartamát. Elnök: Kérdezném a munkáltatót, hogy a VDSZSZ felvetésére mi a válasza. Munkáltató: Egyértelmű ebben a formában a javaslat, mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy 2010-ben is érvényes legyen, de ez az év végi tárgyalásoknak a… tehát, akkor, ahogy végigmentünk, az, hogy csoportos létszámleépítésben érintetté váltak, tehát ezzel ott véget ért az 1-es pont, úgy elfogadható, a 2-es pont, az tartalmazza a megállapodásban foglalt lépéseket. Tehát, azért én azt gondolom, hogy az így jó, hogy benne van, és a végén pedig már ez egy kompromisszum volt. Meg, az is kompromisszum volt, hiszen ez gyakorlatilag csak eredendően az ÜDSZSZ-re és a

29

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. számviteli szolgáltatásra gondoltuk ezt a megállapodást, hogy kiterjesztettük minden csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalóra. Elnök: Légy szíves, mikrofonba. VDSZSZ: Igen, bocsánat. Tehát akkor jó, az a cím, hogy akkor úgy lesz, hogy a csoportos létszámcsökkentésben érintett munkavállalók számára külső képzési lehetőség biztosításáról. A megállapodás, az rendben van. Ugye, a preambulumnak nevezett valami, ha jól mondom, rendben van, az 1-es pont, az úgy van rendben, részünkről, ahogy bátorkodtunk magnóra mondani. A 2-es pontban az első bekezdés szükségtelen, a második bekezdés rendben van. 3-as, 4-es pont rendben van, és a hatály pedig a hivatkozott megállapodás hatályáig terjed, és akkor részünkről ez aláírható. Köszönöm szépen. Elnök: Kérdezném a feleket, hogy ez a megállapodással kapcsolatban tudunk-e még tárgyalni, vagy gyakorlatilag kimerültünk. Én nem merültem ki, bocsánat. Hát, eleget pihentünk egyébként itt az elmúlt időszakban. VSZ-é a szó. VSZ: Hogy tovább tudjunk lendülni, én azt kérem a munkáltatótól, hogy készítse el a módosító javaslataival együtt az új megállapodás-tervezetet, és onnan folytassuk. Köszönöm. Munkáltató: Hát, a VDSZSZ-nek voltak módosító javaslatai, amit nem fogadtunk be. Tehát, jelen pillanatban itt tartunk. Tehát, azért nem szeretném, hogyha a magamévá kellene tennem másnak a véleményét, ilyen módon. Elnök: Én meg azért bátorkodtam föltenni a kérdést, hogy tudunk-e továbblépni, vagy itt megrekedtünk, és gyakorlatilag kimerült ez a dolog. Annak érdekében, hogy ne húzzuk egymás idejét. Mert, elképzelhető, hogy egy másik alkalommal ismételten napirendre lehet tűzni még a VÉT-en ezt a megállapodás-tervezetet. Ennek nincs akadálya. Munkáltató: Az biztos. Kifejezetten, hogyha élvezzük, hogy jó néhány embert bizonytalanságban tartunk. Tehát, azért azok a munkavállalók várják, hogy reagáljunk rá. Hogyha a nyelvtani hibát kijavítjuk, tehát a címe, az úgy van, hogy a 2009. július— december hónapokban megkezdett csoportos létszámcsökkentésben érintett. Tehát, itt sok ez a szótag itt, hogyha jól látom. Egy kattintás. Akkor, azonkívül itt van, hogy munkavállalónként, tehát egy „m” betű hiányzik belőle. Itt pedig azt mondtam, hogy érintetté váltak, és nem taglaljuk azt… itt véget ér. Itt. És nem taglaljuk, hogy mi által, milyen formában. Akkor, az lenne a kérdésem, hogy ki az, aki elfogadhatónak tartja, tehát melyik érdekképviselet az, aki elfogadhatónak tartja a megállapodást, és aláírja ezzel a tartalommal. Elnök: Én viszont a munkáltatótól azt kérdezném, hogy amennyiben ez a megállapodást nem minden szakszervezet írja alá, akkor ennek mi lesz a sorsa, adott esetben.

30

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. Munkáltató: A munkáltató, ha aláírja, akkor tudjuk, hogy mi a sorsa, ilyen formában. Én először azt szeretném megkérdezni, hogy ki hajlandó a mondattartalommal aláírni. Elnök: Kérdezném a VDSZSZ-t, hogy a munkáltató által fölvetett módosításokkal – ha úgy tetszik –, akkor hajlandó-e aláírni ezt a megállapodást. VDSZSZ: Azt gondolom, hogy megint elnéztem a naptárt, és nem 2001 van, hanem 1951. akkor, kétszer néztem el a naptárt… hanem, 1951. Lehet itt szórakozni, Mariann. Munkáltató: Igen, vagy nem? VDSZSZ: Mi az, hogy igen, vagy nem? Megbocsássál. A munkáltató egyébként nem adott érdemi választ arra vonatkozóan, hogy az 1-es pont az általunk javasoltak szerint számára miért nem fogadható, nem adott érdemi választ arra vonatkozóan, hogy a 2. pontban foglaltak első bekezdésétől miért nem tud eltekinteni… könnyárban úszva elmondta, hogy ő mennyire szívén viseli a munkavállalóknak a sorsát. Azt gondolom, hogy amit kérünk, az gyakorlatilag teljességgel összhangban van a megállapodásban foglaltakkal, szolgálja a… egyébként az ötlet, tehát azt is elmondtuk, hogy nehogy az legyen, hogy mi bármifajta különleges babérokra törekszünk, a munkáltatónak a törekvését méltányoltuk. Elmondtuk – ugye, nem tévedek? Elmondtuk –, rendben van, ezekkel a formákkal. Ez korrekt eljárás lenne, de csak, így. Úgyhogy, ha nem hajlandó a munkáltató ezeket a módosításokat tárgyalni, akkor nyilván nem fogjuk aláírni. Hát, akkor, nosza. Akkor, mi a baj az 1. pontra általunk tett javaslattal, hogy meghivatkozzuk, hogy azok részesüljenek ebben a lehetőségben, akik e megállapodás – nem mondom a számát, mert hosszú, és nem vagyok jogász – e megállapodás alapján csoportos létszámleépítést kell, hogy elszenvedjenek. Munkáltató: A csoportos létszámleépítés nem egy megállapodás alapján jön létre. Tehát, a csoportos létszámleépítés, az egy objektív, jól meghatározott fogalom. Ez a bajom a VDSZSZ felvetésével. Ezért mondtam azt, hogy ne legyen ott akkor a törvényi hivatkozás sem. Tehát, a MÁV-nál csoportos létszámleépítésben érintett. Pont. Hogyha a megállapodás, tehát azt mondjuk, hogy a megállapodáshoz kapcsolódóan jön létre, akkor… VDSZSZ: …az 1-es pontba az, hogy a MÁV-nál a csoportos létszámleépítésben érintett. Jó? Személyi hatálya kiterjed… jelen megállapodás személyi hatálya kiterjed a MÁV-nál és a többieknél is, de az most mindegy, a csoportos létszámleépítéssel érintettekre. Rendben van. Munkáltató: A jelen megállapodás személyi hatálya azon munkavállalókra terjed ki a MÁV Zrt-nél, akik 2009. július—december hónapokban megkezdett csoportos létszámcsökkentésben érintetté váltak. Pont. VDSZSZ: Nem. Akik csoportos létszámleépítésben érintettek. Hát, ha most ti ezt… marhára ragaszkodtok ehhez a két – csak úgy elmélkedek – ehhez a két dátumhoz, ehhez a két hónaphoz, akkor ez azt jelenti, hogy a továbbiakban is továbbtervezitek, és oly mennyiségben, amire már nem telik a kétezer forintból, mert ugye, hát a 160-at valamiből ki kell fizetni. Tehát, érted? És mi lesz a többiekkel? Mi lesz az összes

31

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. többivel, akit még nem tudom, kit akartok ilyen kedvességgel megtalálni? Hát, komolyan mondom, írjuk oda, akik a csoportos… és akkor rendben van. Nem hivatkozunk… nyilván, minek, az úgyis benne van a címben… az se baj, és akkor nem kell semmit meghivatkozni. Tehát, ez a megállapodás azokra terjed ki, akik a csoportos létszámleépítéssel érintettek. MÁV Zrt-s munkavállalók. Elnök: Úgy látom, megint megrekedtünk. Épp akartam javasolni a feleknek, hogy tartsunk egy tízperc szünetet. Tehát, akkor 50-kor találkozunk. VDSZSZ: Mielőtt a szünet elkezdődne. Kőbánya-Kispesten a Tóthné P. Zsuzsa, csak azért, mert addig a Pista biztos tud cselekedni, munkaszerződés módosításokkal bombázza a kollegákat, változó munkahelyre. Ugye, nem köteles aláírni azonnal, senki, és megpróbálta az egyik kollega elkérni a munkaszerződés-módosítás egy példányát, hogy tanulmányozza, és nem hajlandóak kiadni a számára. Legyetek szívesek, intézkedni, mert azt gondolom, ehhez joga van. Elnök: Tehát, akkor 50-kor találkozunk, a szünet végén. (szünet után) Mindenki tessék elfoglalni a helyét, hogy lássuk, milyen állapotban vagyunk. Azt azért jelezném, hogy menet közben a Mozdonyvezetők Szakszervezete eltávozott… itt vagy? Bocsánat. Akkor, elnézést kérek, mert csak odanéztem, nem ül senki, jól van, és… bocsánatot kérek akkor. Tehát, akkor még mindig határozatképesek vagyunk abban az értelemben, hogy a VÉT tud működni. Kérném a munkáltatót, hogy a szünet utána szíveskedjen nyilatkozni a megállapodással kapcsolatban, hogy megváltoztatta-e a véleményét, vagy nem. Tehát, a munkáltatóé a szó. Munkáltató: Élnék azzal a javaslattal, hogy amilyen variációk ott a kollégáknál vannak, azt semmisítsük meg, hogy ne keveredjenek a dolgok, és akkor mindjárt a fénymásoló gyorsasága szempontjából jön. Átgondoltuk, megnéztük, hogy melyek azok a javaslatok, amiket be tudunk fogadni, és akkor mindenki megnézné, és ez alapján, szerintem nyilatkozzanak a felek, hogy tudják-e vállalni, aláírják, nem írják. Elnök: A jegyzőkönyv miatt jelezném, hogy akkor az újabb megállapodás-tervezet kiosztásra került… még a megállapodás-tervezet áttanulmányozására, vagy amennyiben mód és lehetőség van rá, akkor azért megkérem a munkáltatót, hogy amennyiben változtatott a szövegen, azt kérem, szíveskedjen szóban is előterjeszteni. Munkáltató: Jó. Tehát, a címben kijavítottuk a helyesírási hibát, a következő pontban akkor nem taglaljuk, hogy mi által, tehát akik a csoportos létszámcsökkentésben érintetté váltak ebben az időszakban, azt tesszük, és a végén akkor megerősítettük azt, hogy szándékunkban áll a 2010 évi változtatásban, tehát a foglalkoztatáspolitikai megállapodás változásában az esetleges meghosszabbítására. Többet most nem tudunk vállalni, jelen pillanatban, mert se az adótörvény vonatkozása, se az, hogy egyáltalán, mi és hogyan várható, nem lehet, tehát gyakorlatilag ezt a megállapodás feltételrendszert van módunk, aláírni. Elnök: Kérném a munkavállalói oldalt, hogy kinek van problémája a megállapodással, az szíveskedjen nyilatkozni. VDSZSZ-é a szó.

32

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. VDSZSZ: Na, hát az a helyzet, hogy ugye, hát minőségében nem változott a dolog. Mariann, hát szóval, ne gondoljátok azt, hogy azért, mert most egykét cimborának… kétszázezer forint egykét hónapra, azért most ezt alá fogjuk írni. Ha már itt tartunk. Ezt felejtsétek el. Jó? Kezdem azt hinni, hogy arról van szó, hogy ez egy pár embernek kell, és erre akartok valami megállapodást kötni. Nem. Megállapodás, a címe az jó, annyiban, hogy az első sor lekerül belőle. A csoportos létszámcsökkentésben érintett munkavállalók számára a külső képzési lehetőség biztosítása. Ez jó. Jó a preambulum, az első pontból a szöveg úgy fogadható, hogy a jelen pillanatban megállapodás személyi hatálya azon munkavállalókra terjed ki, akik a MÁV Zrt-nél csoportos létszámcsökkentésben érintetté válnak. Tehát, válnak. Nem tudok olyanról, aki azzá vált volna, hiszen a feltételek nem teljesültek. 2-es pontban, az első bekezdést nem tudjuk továbbra sem, elfogadni, a második bekezdés rendben van. A 3, 4. pont rendben van, az 5. pont pedig értelemszerűen nincs rendben, hiszen ez a megállapodás a hozzákapcsolódó, illetve az ezen alapuló megállapodás hatályáig kell, hogy szóljon. Nem is igazán értem, hogy ettől miért kellene, hogy eltérjen. Az adójogszabályi változás, meg ilyenekre nem kéne hivatkozni. Ez van. Különben, megmondom, azt kell, hogy gondoljam, hogy… akkor, föl lehetne sorolni névre szólóan, hogy kik azok, akik kapnak kétszázezer forintot azért, hogy külső… mondom, egyszerűbb lenne fölsorolni azokat, akik név szerint, kétszázezer forintos képzésben részesülnek. Elnök: Kérdezném a szakszervezeti oldal többi résztvevőit, kívánnak-e hozzászólni. VSZ-é a szó. VSZ: Mi a megállapodásban azokat a változásokat, amelyeket a munkáltató belerakott, el tudjuk fogadni, és annak érdekében, hogy azon munkavállalók, akik… nem szeretném megismételni az előbb elhangzott mondatokat, a társszakszervezet részéről, mi azon munkavállalók érdekében, akik szeretnének élni ilyen lehetőséggel, azok érdekében ezt a megállapodást fontosnak tartjuk, és aláírásunkkal el is tudjuk ezt fogadni. Köszönöm. Elnök: Más szakszervezet kíván-e szólni? Amennyiben nem, munkavállalót, hogy a VDSZSZ általi felvetésekre kíván-e reagálni.

kérdezem a

Munkáltató: Nem tudjuk elfogadni a VDSZSZ által felvetetteket, mert továbberősíti azt a bizonytalan helyzetet, hogy a munkavállalók nem tudják, hogy mikor, mit, milyen feltétellel, hogyan, és mit tudnak igénybe venni. Tehát, a megállapodást ezzel a szövegezéssel tudjuk aláírni. Amennyiben ez nem fogadható, akkor nem lesz megállapodás. VDSZSZ: Nem értem, hogy mi az, ami a munkáltatót bizonytalanná tenné, vagy akár a munkavállalókat, avval, hogy ez nem 2009. december 31-ig érvényes, hanem 2010. december 31-ig, nem igazán értem. Azt sem értem, hogy a váltak, szó miért szerepel benne, hiszen úgy látjuk, még senki nem vált azzá, hiszen a MÁV nem merítette ki azokat a lehetőségeket, amit a megállapodás számára biztosít a munkavállaló irányába. Azon túl pedig, a 2-es pont (1) bekezdése, az teljességgel ellentétes az erre alapuló megállapodásunkban foglaltakkal, teljességgel. A többit, azt egyébként elfogadtuk, úgyhogy nem igazán értem, hogy mi az akadálya ennek. Illetve, hát értem, csak nem tudom bizonyítani. De, pojácák nem leszünk ebben, Mariann.

33

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25.

Elnök: A további viták elkerülése végett szeretném föltenni a kérdést, hogy a többi szakszervezet… illetve, először a munkáltató, hogy kíván-e még a VDSZSZ részére reagálni, és mi lesz ennek a sorsa, ennek a megállapodásnak, amennyiben a VDSZSZ nem írja alá. Munkáltató: Nyilatkozzanak a többi szakszervezetek, hogy aláírják, vagy nem írják alá. VDSZSZ: Ja, és még valami. Ha ez így alá lesz írva, evvel a mondattal, a 2-es pont okán kifogással fogjuk támadni. Ezt most mondom, csak azért, hogy ne legyen meglepetés. Szóval, nem. Nem lehet egy meglévő megállapodást annulláltatni, egy érvényes pontját egy későbbiekben sajátosan értelmezett szöveggel. Elnök: Munkáltató kérte, hogy a többi szakszervezet nyilatkozzon. Akkor, végigmennénk. Mozdonyvezetők Szakszervezete MOSZ: Elfogadja. Elnök: Köszönöm. MTSZSZ MTSZSZ: Elfogadható. Elnök: VFSZSZ VFSZSZ: Igen, köszönöm. Elfogadható. Elnök: PVDSZ PVDSZ: Szerintünk, a VDSZSZ-nek az a javaslata, hogy a váltak helyett, válnak, kifejezést használjuk, az javítaná a megállapodást, de aláírjuk a jelenlegi formájában is. Elnök: Köszönöm. VSZ VSZ: Mi, a magunk részéről nyilatkoztunk már, de ha változik „válnak”-ra, természetesen, abban a formában nekünk is elfogadható. Tehát, ez nem akadálya. Elnök: Azért ismételten tennék egy próbát a VDSZSZ irányába, hogy elfogadja-e a megállapodást, és ebben a munkáltató által legutolsóként előterjesztett változatban hajlandó elfogadni? Csak egy igent, vagy nemet kérnék. VDSZSZ: Hát, azt gondolom, hogy az elnöknek nem tiszte, hogy megszabja, hogy miket válaszoljak. Szóval, még egyszer, az, hogy a munkáltató kilép abból a körből, ami egyfajta menedék azoknak, akiket az elbocsátás réme fenyeget, hogy a munkáltatónak fel kell ajánlani más munkakört, vagy átképzést MÁV-on belül… nem a francot nem, hát ide van írva, hogy nem tud a munkáltató által… ilyen nincsen. Mi az, hogy nem tud fölajánlani? Föl kell, tudjon, ajánlani. Ebben állapodtunk meg. Ha nem tud fölajánlani, akkor a munkaviszonyt nem tudja megszüntetni. Erről van szó. Akkor tartja állásidőn

34

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. addig, ameddig nem talál helyet. Nem másik kérdés. Nem ebbe tartozó. Nem tartozik ebbe, mert félremagyarázható. Szükségtelen, hogy itt, ebben benne legyen. Nincs értelme, hogy benne legyen. Nincs értelme. Nincs értelme. Ugyanis, hogyha ez a bekezdés itt nem jelenik meg, tiszta a kép, el tudja dönteni a munkavállaló akár egyedül, akár segítséggel, hogy mit fog tudni ebben a kérdésben nyilatkozni. Nincsenek zavaró momentumok. Nincsenek zavaró momentumok, nincsenek olyan humánpartnerek, akik majd megmagyarázzák neki, hogy ez miért csak így működik, és miért csak ekkor működik. Nem. Ez kizárólag, ugye, ez a megállapodás, ahogy ti mondtátok, arról szól, hogy egy plusz lehetőség. Rendben van, elfogadtuk, tudomásul vettük, jónak tartjuk. De, a mellékkötelmek, ha úgy tetszik, lerontják. Nem látom okát annak, hogy miért nem lehet ezt végigvinni 2010-ig, nem látom az okát. Hiszen, nem tudom, hogy mi a jóistent akar a MÁV Zrt. csinálni, csoportos létszámleépítést, ilyen nagytömegűt, mikor ugye, számtalanszor kijelenti, hogy nem kíván létszámleépítésekkel bajlódni. Ezzel szemben megint hazudik a MÁV, ahogy szokott, de intenzíven. Ebből az tűnik ki. Mert hiszen akkor ebből az látszik, hogy januárban akkor megindul… akkor már nem is érvényes. Ugye? Majd esetlegesen majd erről tárgyalunk. Hát, nem gondolom, hogy esetlegesen erről kell tárgyalni, mert a foglalkoztatáspolitikai megállapodás, az 2010. december 31ig érvényes, azt különösebben módosítani nem igazán kívánjuk. Az a helyzet. Majd akkor, ha meghosszabbításáról lesz szó. És nemcsak a megkezdett, nemcsak a július— decemberben megkezdett, nem. Nem, nem, nem. Miért? Jövőre olyan nagymennyiségű csoportos létszámleépítéssel számoltok? Ebből az következik. Mert, különben minden aggály nélkül föl lehetne vállalni. Hát, hogy? Hát, hogy gondoljátok azt, hogy ezt alá lehet így írni, evvel a tudattal, nagy boldogan? És akkor megkérdezi bárki, és akkor mit mondunk? Hát, 10-ig van a megállapodás, igaz, hogy csak ezt mi 2009. december 31-ig írtuk alá. Miért? Ja, mert hülyék voltunk. Ja? Vagy azért, mert ilyen hülye tetvek voltunk, és hagytuk, hogy a többieket majd jövőre úgy küldik el, hogy ez a kétszázezer forint se lesz. 2010… még ez se lesz. Nem tudom, miért nem lehet ezt belátni. Nem tudom, hogy ezt miért nem lehet belátni. Ezen élveztek? Nincs más, amin lehetne? Nagyon nincs? Azért ez nem így működik, hogy fölkérdezem a társaságot, és akkor hát, mit tudom én, ki, milyen meggyőződés… hát, aztán a mozdonyvezetők nagyon alá tudják írni, mert ők ugye, már lekötötték magukat, egy darabig legalábbis, úgyhogy ezzel nincsen gond. De, ez nem baj, ez az ő dolguk, és őket ez a dolog nem is érinti, hál’ istennek, hogy úgy mondjam. Főleg úgy, hogy nincs EÉVB a hálózaton, tehát gyakorlatilag 120 fölött közlekedő vonatok, mert 100 kilométer fölött közlekedő vonatoknál két mozdonyvezető kellene, hogy legyen, amióta ugye, a TEB ezt megállapította, csak már még a füle botját nem mozgatja. Tehát, náluk ez nem gond. Mondom, ez nem baj, ez direkt jó, de az összes többieknél viszont igenis, gond. És nem az a megoldás, hogy akkor összecsukjuk fülünket, farkunkat, felugrunk, és akkor hazamegyünk, és hát ennyi jött, és kész. Ezt nem lehet megcsinálni, Mariann. Ezek a dolgok nem így működnek. Nem. Ezek tényleg, nem így működnek. Ezek így működnek az 50-es, 60-es években, a TSZ szervezésnél, meg mit tudom én, hol, pártgyűléseken, hogy igét hirdetett a párttitkár, vagy akárki más, és a másikat nem tartom semminek. A négyéves megállapodás arról szól, hogy kollektív együttműködésről van szó. Elmondtuk az érveinket. Nincsenek hátsó szándékaink ebben a dologban. Abszolút nincsenek. És akkor ezt kapjuk cserébe. Lehet, csak hova vezet? Azt kérem, hogy ezeket… szerintem, ez… mondja meg az… tessék, nyilatkozzon róla – ha kérhetem, persze, nyilván, csak kérni tudom –, nyilatkozzatok róla, hogy az általunk javasolt változások számotokra elfogadhatóak-e, vagy nem. Csak

35

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. ezt, hogy igen, vagy nem. Hogy rosszabbá teszik ezt a megállapodást, vagy nem. Ha azt mondjátok, hogy rosszabbá teszik, és megindokoljátok, elfogadom. Köszönöm. Elnök: Meleg úré a szó. VSZ: Az az egyik álláspont az 5-ös pontra, hogy nagyarányú csoportos létszámleépítést tervez a munkáltató, az az egyik megközelítése a dolgoknak. Megközelíthetjük úgy is, hogy a munkáltató reményeink szerint 2010-re már nem akar csoportos létszámleépítéseket. Természetesen, hogyha ilyen szándéka lesz a munkáltatónak, az megint egy új helyzetet teremt ugye, a szakszervezetek számára, amiben át kell értékelni az eddigi megállapodást. Mint ahogy azon foglalkoztatási megállapodás, és az a csomag, amiben a MÁV Esély Programot, satöbbi, együtt közösen kidolgoztuk, azt gondolom, hogy egy kicsit elszaladt az idő, és új és újabb kihívásokkal kell találkoznunk, amire új és újabb válaszokat kell adni, és ez a megállapodás egy olyan új típusú válasz erre a területre, aminél azt gondolom, hogy egyik eleme, mint ahogy itt az elején több órán keresztül arról beszélgettünk, hogy nem történik más ezzel a megállapodással, hogy bővítjük a palettát, annak a lehetőségét, hogy a munkavállalók hogyan tudnak élni. Én azt gondolom, hogy ezzel a felelősséggel kellene ezt kezelnünk. És a magunk részéről azért fogjuk ezt a megállapodást aláírni, mert várják a munkavállalók azt a lehetőséget, hogy ebből is meríthessenek elemként, a sok más egyéb mellett, amit választanak. Szerintem, van ez is olyan értékű, ez a megállapodás, mint azon megállapodások, amelyek során a munkavállaló azt választja, hogy a megfelelő rendszerből a végkielégítés intézményrendszerével eltávozik ebből a körből. Ez egy picivel több, mert még ezt a lehetőséget is megadjuk neki, hogy azzal a végkielégítéssel tulajdonképpen még egy plusz szakmát kap. Én azt gondolom, hogy ennek a megállapodásnak ez a fő jelentősége. Köszönöm. Elnök: Kérdezném a munkáltatót, hogy amennyiben… bocsánat, most látom a kezedet. PVDSZ-é a szó. PVDSZ: Természetesen, mi is egy új elemnek, egy plusznak, az eddigiekhez képest, tekintjük ezt a lehetőséget, és ennyiben jó. Tudom – hogy mondjam? – támogatnánk bármi olyan gondolatot, ami az időbeli hatályát meghosszabbítja, ezért egy kompromisszum eredményeként jött ki, ugye, a javaslatunkra az, hogy itt foglalkoztatáspolitikai megállapodás végső határidejéig alkalmazzuk ezt. A munkáltató kifejezésre juttatta, hogy még bizonytalan számára a 2010-es év. Mi elhisszük neki, mert ilyen hiszékenyek vagyunk, hogy amennyiben olyan jogszabályi környezet lesz, akkor ez alkalmazásra kerül, de per pillanat, ezt a környezet ismeretének hiányában nem tudja kijelenteni. Úgyhogy, mi egész biztosak vagyunk abban, hogy 2010-ben is alkalmazásra kerül ez a pont, amennyiben szükség lesz rá, úgyhogy készek vagyunk a jelenlegi formájában is aláírni. De, ha határozatlan időre jön létre, azt is természetesen, aláírjuk. Köszönöm. Elnök: VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: …azt tartalmazza az 5. pont, hogy amennyiben a munkáltató 2010 évben csoportos létszámleépítést alkalmaz, e megállapodás automatikusan meghosszabbodik, akkor rendben van. És akkor értelemszerűen, az 1. pontban. És akkor rendben van a

36

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. dolog, ha a váltak helyet a válnak, szó belekerül. De, a végül is a 2-es pont első bekezdése is benne maradhat akkor… benne maradhat. De, az 5-ös pontban akkor ezt így kéne fogalmazni. És akkor úgy vélem, hogy korrekt a dolog. Elnök: VDSZSZ-nek ismételten volt egy felvetése. Kérdezem a munkáltatót, hogy változtat-e, vagy pedig fönntartja az eredeti javaslatát. Munkáltató: Önmagában a válnak, nem elég, mert már van, akik váltak. Most bocsánat, mert most nem akarok utána ezen nyelvészkedni. Mindkettő, akkor váltak, vagy válnak. Így jó? Váltak, vagy válnak, és akkor teljesen… VDSZSZ: Amennyiben a munkáltató 2010 évben további csoportos létszámleépítést alkalmaz, úgy a megállapodás hatálya azokra a munkavállalókra is kiterjed. Elnök: Kérdezném a munkáltatót, hogy kértek szünetet? …a munkáltatónak, a VDSZSZ felvetésére, ugyanis, akkor tudunk csak, továbblépni ebben a dologban. VSZ: Azt kérem a munkáltatótól, hogy gondolja át a VDSZSZ-nek a javaslatát, ez egy minőségében másabb javaslat volt, és szerintem, kezelhető lenne az 5-ös pontban. Reményeink szerint, mi is abban bízunk, hogy nem lesz 2010-ben már csoportos létszámleépítés, és akkor semmilyen egyéb kötelezettséget, vagy terhet nem húzunk ezzel a megállapodással magunkra. Ha meg, lesz, akkor nyilván, annak megfelelő keretek között is mederben kell lenni, mint ahogy eddig is, a szakszervezeteknek ez nagyon fontos volt. A Vasutasok Szakszervezetének a foglalkoztatással kapcsolatban megfelelő igénye, és minőségi igénye volt. Elnök: Kérdezném a feleket, itt megrekedtünk, és akkor menjünk tovább, vagy mi lesz ennek a megállapodásnak a sorsa? PVDSZ PVDSZ: Nekem van egy kísérletem itt az 5-ös pont megfogalmazására, hogy a munkáltató a 2008—2010 évi foglalkoztatáspolitikai megállapodás esetleges jövőbeni módosításakor jelen megállapodásban foglaltakat figyelembe veszi. Azért, mert a nyugdíj jogszabályok változtak. Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Mindent megtettünk annak érdekében, hogy belátható keretek közé tegyük a megállapodást, de akkor így nem jön létre. Köszönjük szépen. Elnök: Hát, akkor megállapítom, hogy ez a megállapodás jelen formájában lekerül a napirendről. Természetesen, a feleknek joga van végiggondolni, és legközelebb egy VÉT ülés formájában ismételten, netán más formában idehozni. Csak kérdezném, hogy folytatjuk a tárgyalást, vagy befejezzük, berekesszük. Van-e még olyan dolog, amit esetleg hozzá kell… VDSZSZ. VDSZSZ: Igen. Hát, végül is… azt hiszem, négy dolgot szeretnék megemlíteni. Az egyik az, hogy tegnap tárgyalás zajlott az… munkavégzéssel kapcsolatosan, és hát a szakszervezeti oldal a munkavédelmi képviselők… tolatási mozgások végzésénél nem

37

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. született, ami ugye, hiányosság, meg kellett volna, történjék. Abban is közös az álláspontunk, hogy mindaddig, amíg ez a kockázati elemzés nem történik meg, addig az egyedüli tolatási… tehát, a pályavasút részéről egyéb tolatási mozgás nem végezhető, egy személlyel. Az, hogy ez a kockázatelemzés mikor kerül elvégzésre, nem rajtunk múlik, a munkáltatón. Felajánlattuk az ebben való részvételünket, segítségünket is. A munkáltató ismét becsapott bennünket, mert egy olyan levelet írt felénk, amelyben azt rögzítette, hogy azért, mert valahol egyedüli tolatás történt, soha nem volt baleset úgy, önmagában. Ezt az Országos Munkavédelmi Felügyelőség kategorikusan cáfolta, és nehezményezte a MÁV-nak ezt a fajta kijelentését. Tehát, hazudott a vasút nekünk. Nem tudom, milyen alapon és miért. Tehát, azt kérem itt is, hogy addig, ameddig ez a kockázatelemzés nem történik meg, akkor a tolatási mozgás, és hát nyilván, a saruzás is, mint rendkívül veszélyes vasúti technológiai művelet, ne történjék. Aztán, levéllel fordultunk, nyilván ti is tudjátok, az NKH-hoz, hiszen megküldtük a MÁV-nak, hogy a TEB szakszolgálat kijelentette, hogy a vasútnál gyakorlatilag EÉVB-ről nem beszéltünk, tehát az egyesített éberségi és vonatbefolyásolási berendezés komplex módon nem működik. Erre a rendszerre épül egyébként a száz kilométernél magasabb sebességi közlekedésnél az egyedüli vonattovábbítás lehetősége. Ha ez a rendszer nem működik, nincs, erről dokumentumok vannak, és ezt a TEB szakszolgálat a KBSZ egy tanácskozásán is megerősítette, ahol az NKH képviselői is jelen voltak, meg hát, írásos nyomai is vannak, nem is egy. Úgyhogy, ahogy ezt már korábban mondtuk, elvárjuk, hogy a MÁV, a pályavasút járjon el annak érdekében, hogy a hálózatán ennek megfelelően, száz kilométernél nagyobb sebességgel közlekedő vonatoknál egy ember ne továbbíthassa a vonatot. Tehát, második munkavállalót kell a mozdonyon, nyilván aki megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, forgalmi vizsgával rendelkezik, odaültetni. Ennek nem feltétlen kell, nyilván, mozdonyvezetőnek lenni, lehet forgalmi dolgozó is. Azt gondolom, hogy ez a vasút biztonságát alapvetően érintő kérdés. Ígéretet kaptunk arra vonatkozóan, hogy ott, ahol a munkaközi szünet nem kerül kiadásra, hétvégeken, ott valamifajta megoldás történik, és nem az, hogy nem fizetek semmit, hanem vagy az, hogy rendkívüli munkavégzésként elszámolják, vagy pedig továbbra is fizetik a munkaközi szünetet, ha nem tudják kiadni, addig, ameddig ezt egyéb módon nem tudjuk megoldani, vagy a MÁV nem tudja megoldani. Miképpen, különösebben nem izgat minket, csak oldják meg, és ne a vasutas szenvedje a kárát annak a 418 forintnak, vagy nem tudom, mennyit kapnak érte. A Tatabánya ügyében a START 86 millió levéllel fordult már a pályavasút felé, hogy a szellőzőrendszerben lévő, elpusztult álltatokat távolíttassák el valami úton-módon, mert undort keltő, fertőzésveszélyes, és hát a befújt levegő nyilván, rossz illatú, meg hát, nyilván, kórokozókat is tartalmaz. És egy ilyen nevetséges probléma hónapok óta húzódik, és nincs gazdája. Senki nincs, aki ezt megoldja. Talán, valami alvállalkozó… nem tudom, közbeszerzést tán ki lehetne rá, írni, vagy nem tudom, valamit. BPR program, vagy akármi útján-módján ezt talán meg lehetne oldani. Még egy, hogy bár nem gondolom, hogy erre most ti válaszolni fogtok, de azért érdekes dolog az, hogy a GYSEV, aki hát, többségi magyar állami tulajdonban lévő cég, hogy, hogy nem, a nyugat-magyarországi, halálra ítélt mellékvonalakat örömmel átveszi, vállalja ennek a korszerűsítését, és az azon való személyszállítást lehetségesnek és rentábilisnak tartja. Mintahogyan komoly beruházásokat eszközöl a Szombathely-szentgotthárdi vonalára is, és hát a Sopron-szombathelyi vonalra is. Nem igazán értem, szóval, most ki a hülye, a GYSEV-nél döntést hozók, vagy a MÁV-ról döntést hozók? Mert, hogy valaki a kettő közül, az biztos. Csak, nem tudom eldönteni, ki. Jó lenne, ha útba igazítanátok. Köszönöm szépen.

38

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25.

Elnök: VDSZSZ-é továbbra is a szó. VDSZSZ: Én visszatérnék az egyebekben az alap problémához, itt a létszámleépítéshez. Az ÜDSZSZ-nél van nekünk problémánk, még pedig a tárgyi eszköznyilvántartó kolleganőknek az ügy ez. Ez már szakállas kérdés, ha szabad stílszerűen mondani, mert már több alkalommal ez előjött, hogy ugye, át kéne az eredeti, hogy így mondjam, szakmai logika alapján ezt adni, az anyaggazdálkodásnak, illetve hát, a TÁSZ-nak. Na most, több alkalommal már erről volt megállapodás, most az aktuális helyzet az, hogy a létszámleépítés kapcsán probléma van, a jogi Igazgatóasszony átadná ezeket a kollegákat, de tértömeg nélkül. A Verle úr hajlandó lenne fogadni ezeket a kollegákat, de csak bértömeggel. Én azt kérem, a személyes közbenjárásodat, hogy tisztázzuk, hogy akkor most végül is kinek van igaza, mert nyilvánvaló, a csoportos létszámleépítés esetén akkor a bértömeg elvész. Ha áthelyezéssel ez működne valamilyen módon, akkor talán át lehetne őket, tevékenységgel együtt úgy tenni, a hozzátartozó bérköltséggel együtt, hogy ez a dolog működjön. Ez 3—4 embert érint, attól függően, hogy a Verle úr melyik, mikori kijelentését tudom akceptálni. Úgyhogy, ebben mindenképpen segítségedet, közbenjárásodat kérem. A másik kérdés egy javaslat lenne, ez szintén a TÁSZ-os szakmai egyeztetésen vetődött föl, hogy célszerű lenne valamilyen módon még a csoportos létszámleépítés kezdete előtt egyeztetni azokat a humánlehetőségeket, hogy mennyi állást, mennyi szabad munkahelyet, munkakört tudunk felajánlani a munkavállalók számára, mert sajnos, ebben már van némi tapasztalatom. Nagyjából egyharmad-egyharmad arányban van az, hogy valaki el tud menni durván, MÁV Évekre, nyugdíjba, ide, oda, amoda. Durván a másik egyharmad az, aki valamilyen konstrukciót itt még el tud fogadni, tehát a képzést, vagy ezt, vagy azt, és durván egyharmada az, akinek ugye, mindenképpen az lenne a megoldás, hogy a MÁV munkakört ajánljon fel, neki. Tehát, hogyha nem tudunk a 140 fő számára legalább 50—60 olyan munkakört, de legalább negyvenet, talonban tartani, ami az ő képzettségének megfelel, akkor én arra kértem a Verle urat, hogy jó lenne ezeknek az intézkedéseknek úgy korlátozódni, ami csak az egyértelműen szükséges és triviális létszám – hogy mondjam? – szolgáltatásnak az igényekhez való igazítására szorítkozni, és ugye, itt példa mindig az olajkút. Hogyha mondjuk, nem akar szerelni a Mozgonyi éjszaka, és az éjszakai szolgálatot meg akarja szüntetni a TÁSZ, és ott mit tudom én, felszabadul néhány ember, az rendben van, de mindenképpen ez legyen szempont, és próbáljuk a dolgokat már előre úgy szervezni, és ütemezni bizonyos intézkedéseket, hogy lehetőség szerint minél kevesebb konfliktus legyen a konkrét tárgyalások során, mert azt gondolom, hogy ez mindenkinek érdeke. Köszönöm szépen. Elnök: Kíván a VDSZSZ felvetésére a munkáltató reagálni? Munkáltató: A felvetések, felvetések voltak, amit meg kell vizsgálni, megvizsgáljuk, vettem a tájékoztatást a tegnapi egyeztetésről. Úgy tudom, hogy annak van további folytatása, úgyhogy, a többit pedig az illetékes területekkel tisztázzuk és egyeztetjük. Azt tudom, igen. Elnök: VDSZSZ

39

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 25. VDSZSZ: Az a helyzet, hogy a múlt VÉT ülésen, amikor itt volt a Vasútbiztonsági Osztály, ez az EÉVB dolga már fölmerült, és ahhoz képest semmi nem történt. Na most, ez, figyeljetek… figyelj, lehet ezen jókat derülni, meg, mit tudom én, miket csinálni… jól? Nem, az más. Az az egyedüli munkavégzés volt. De, az, hogyha egyszer azt mondja a TEB szakszolgálat, kérem, hogy az a rendszer, amire épül gyakorlatilag a CSMS közlekedés, a nagysebességű – hát, nagysebességű? – a 120 kilométeren felüli közlekedés, az nem az, amit a neve takar, és ebben nem történik változás, hát az megengedhetetlen. Ezt komolyan mondom. Én nem vagyok TEB szakember, de ők mondták, kérem. És nincs semmi benne. Legalább arra az időre akkor, tessék föltenni egy másik munkavállalót a mozdonyvezető mellé. Hát, ők azt mondják, hogy kérem, ez nem az, nem vonatbefolyásoló berendezés, hát akkor az emberi tényező… ha téved a mozdonyvezető, akkor abból bármi lehet. Munkáltató: Tehát, még egyszer. A múltkor itt volt a Biztonsági Igazgatóság képviselője… VDSZSZ: Igen. És nem csináltak semmit. Munkáltató: …a forgalmi területnek a képviselője… VDSZSZ: Ők se csináltak semmit. Munkáltató: Végighallgatták, tudnak a problémáról ezzel kapcsolatosan. Amennyiben igényled, akkor kezdeményezünk egy újabb egyeztetést ebben a kérdésben. Én nem tudom megítélni, hogy melyik műszer pontosan mire hivatott, nem ez a szakmai területen. Köszönöm szépen a figyelmet, és a megjelenést mindenkinek. Elnök: Ezzel akkor a mai VÉT-et bezárnám, azzal, hogy mielőtt elmennénk, a VSZ leadta a maga elnökségét, a következő VÉT-en a soros elnökség a VDSZSZ nyakába hárul, tehát kérném szépen a VDSZSZ-t, hogy levezető elnököt szíveskedjen majd biztosítani. Köszönöm. És jó hétvégét kívánok mindenkinek.

40