Magyarországi Választási Rendszerek 2017. szeptember 25. ELŐADÁSVÁZLAT 1. Választás és hatalomgyakorlás - Választások alatt a választójoggal rendelkező választópolgárok azon, meghatározott időközönként visszatérően, szabályozott eljárásban meghozott döntését értjük, amely révén legitim módon létrejön a közhatalmat gyakorló képviseleti szerv megbízatása. Jogdogmatikai megközelítésben a választás egy közjogi tény, amely szigorú eljárásrend szerint mehet végbe, és amelyhez a választásra vonatkozó alkotmányos és egyéb jogi szabályozás meghatározott jogkövetkezményeket fűz.
2. Választás és hatalomgyakorlás - Választások alatt a választójoggal rendelkező választópolgárok azon, meghatározott időközönként visszatérően, szabályozott eljárásban meghozott döntését értjük, amely révén legitim módon létrejön a közhatalmat gyakorló képviseleti szerv megbízatása. Jogdogmatikai megközelítésben a választás egy közjogi tény, amely szigorú eljárásrend szerint mehet végbe, és amelyhez a választásra vonatkozó alkotmányos és egyéb jogi szabályozás meghatározott jogkövetkezményeket fűz.1 - A választás tehát a képviseleti demokrácia jogintézménye, hiszen a képviseleti szerv létrehozására irányul. Ebből a szempontból szembeállítható a közvetlen demokrácia eszközeivel, így például a népszavazással, amely egyes kérdések közvetlen – nem pedig képviselőkön keresztül történő – eldöntését szolgálja. A modern demokráciákban a választópolgárok főszabály szerint képviseleti úton gyakorolják a közhatalmat, amely hatalomgyakorlási módot a közvetlen demokratikus eszközök kiegészítenek.2 A választás a népszuverenitás eszméjéből következik, abból, hogy a közhatalom illetve minden közhatalmi cselekmény vissza kell, hogy vezethető legyen magára a népre. - A képviselet eltérő dimenziói mentén eltérő választásokat különböztetünk meg. A népképviseleti szerv az országgyűlési választások, a helyi képviseleti szerv az önkormányzati választások, míg a szupranacionális – európai szintű – képviseleti szerv az európai parlamenti választások révén nyeri el megbízatását.3 3. Választójog - A választójogi szabályozás határozza meg, hogy az egyes választásokon ki rendelkezik szavazójoggal (aktív választójog) és kinek van joga jelöltként indulni (passzív választójog). A választójog alapvető szabályait az Alaptörvény fekteti le, az egyes rendszerek részletszabályozó törvények ezeket kiegészítik. Országgyűlési választások 1
Így például az Országgyűlés alakuló ülését valamint megbízatásának kezdetét – lásd Alaptörvény 3. cikk (1) bekezdés. 2 Lásd Alaptörvény B) cikk (4) bekezdés: A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. – A képviseleti hatalomgyakorlás főszabály jellegét illetően kivételként említhető Svájc. 3 Illetve a nemzetiségi képviseleti szerv megválasztására irányulnak a nemzetiségi önkormányzati választások. Az Alkotmányjogi Tanszék előadásvázlatai Forrás: www.alkjog.elte.hu
o
Nagykorú magyar állampolgár – aktív és passzív választójog. [At. XXIII. cikk (1)] De: magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők csak listára szavazhatnak (lásd lent).4 Önkormányzati választások o Aktív választójog Adott területen lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok valamint az valamint az Európai Unió más tagállamának állampolgárai, bevándoroltak, letelepedettek, menekültek. o Passzív választójog Magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok. Az Európai Unió más tagállamának nagykorú állampolgárai, akik magyarországi lakóhellyel rendelkeznek. EP választások o Nagykorú magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel – aktív és passzív választójog. [At. XXIII. cikk (1)] o EU tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára. – aktív és passzív [At. XIII. cikk (2)]. -
Mindegyik választásra érvényes, hogy nem rendelkezik választójoggal az, akit a bíróság a választójogból kizárt (bűncselekmény elkövetése, vagy belátási képességének korlátozottsága miatt) [At. XXIII. cikk (6) bekezdés]. 4. Választási rendszerek alapfogalmai - Tágabb értelemben választási rendszer alatt az egyes választásokra irányadó szabályok összességét értjük. Ezek a szabályozás szintjét tekintve lehetnek alkotmányos szabályok (például a választójogi szabályok vagy a választási alapelvek), illetve az alkotmányos keretek között megalkotott törvényi szabályok (például az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény). Ebben a tág értelemben a választási rendszerbe soroljuk a meghatározó demokratikus képviseleti elvet, a választás anyagi jogi szabályait (választójog, jelölt- és listaállítás feltételei, mandátumszámítás, stb.), valamint eljárási szabályit (választási szervek, a szavazás módja, a kampányra vonatkozó szabályok, az igénybe vehető jogorvoslatok, stb.). Szűkebb értelemben a választási rendszertől elkülönítjük a választójogot valamint a választás eljárási szabályait. - Amennyiben a választópolgárok egy meghatározott személyre szavaznak, úgy egyéni, amennyiben személyek egy csoportjára, úgy listás szavazásról beszélünk. - Azt a területi egységet, ahol a mandátumok meghatározott része kiosztásra kerül, választókerületnek hívjuk. Az adott választókerületben kiosztható mandátumok száma az úgynevezett körzeti magnitúdó. Ez két véglet között mozoghat, egyik véglet az, ha a kerületben a kiosztható mandátumok száma egy, míg a másik véglet az, ha az összes
4
Vö. Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdés: Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti. Az Alkotmányjogi Tanszék előadásvázlatai Forrás: www.alkjog.elte.hu
mandátumot egy választókerületben osztják ki (vagyis az egész ország egy választókerületet alkot).5 - Az úgynevezett gerrymandering a választókerületek határának manipulatív meghúzása, amely révén a módosító politikai erő egyes billegő kerületekben biztosítja a győzelmét a másik politikai erő szavazóinak eleve vesztes kerületbe való átcsoportosításával. - A választási formula az a matematikai módszer, amely segítségével a leadott szavazatokból kiszámítható a mandátumok megoszlása (pl. d’Hondt módszer az országgyűlési választások listás ágánál). - A választási küszöb azt az értéket jelöli, amelyet egy adott listának el kell érnie ahhoz, hogy részesedjen a mandátumokból. - Kategorikus szavazatnak hívjuk, ha a választópolgárok egy személyre vagy listára szavazhatnak, azaz nem jelölhetnek meg második, harmadik, stb. helyen egyéb jelölteket és listákat. Ezzel szemben preferenciális szavazatnak nevezzük, ha a választópolgárok sorrendet állíthatnak fel. - Az arányosság azt mutatja meg, hogy az egyes pártok a szavazatarányukhoz képest milyen arányban részesednek a mandátumokból. Ez kifejezhető egyes pártok szintjén: ha A párt a szavazatok 40 százalékával a mandátumok 40 százalékát szerzi meg, akkor az adott pártra nézve a választás arányos eredményt hozott. Bizonyos választási rendszerek hajlamosak azonban az aránytalanságra, ami azt jelenti, hogy bizonyos körülmények között egyes pártokat felül- míg másokat alulreprezentálnak. 5. Választási rendszerek típusai - A választási rendszerek között megkülönböztetünk arányos, többségi valamint vegyes rendszereket. - Arányos rendszerek azok, amelyek pontosan leképezik az egyes pártok szavazatarányát a mandátumokra nézve. Ezekben a rendszerekben többmandátumos kerületben lehet szavazni, és az elosztás révén a pártok a szavazatarányuknak megfelelően részesülnek a mandátumukból. Ilyen rendszer például a holland választási rendszer, ahol az egész ország egy választókerületet alkot, és a pártok a szavazatszámuknak megfelelően részesednek a mandátumokból.6 - Többségi rendszernek nevezzük azokat, ahol az egyes kerületekben a jelöltek a szavazatok többségével szerzik meg a mandátumot. Ez lehet abszolút többségi rendszer (például a francia nemzetgyűlési választások), ahol a jelöltnek az érvényes szavazatok több, mint felét meg kell szereznie a mandátumhoz, vagy relatív többségi rendszer (például az angol választási rendszer), ahol bármilyen arányú többség elég a mandátum megszerzéséhez. Ez a szisztéma igencsak hajlamos az aránytalanságra, hiszen a
5
A magyar országgyűlési választások egyéni ágán a körzeti magnitúdó egy, hiszen a választókerületekben egy mandátum sorsáról döntenek a választópolgárok. Az országos listás ágon viszont az egész ország egy választókerületet alkot. 6 Arányos eredményt ad továbbá az úgynevezett átruházható szavazat rendszere (single transferable vote – STV). Erről és a választási rendszerek tipizálásáról lásd: Enyedi Zsolt, Körösényi András: Pártok és pártrendszerek, Osiris Kiadó, Budapest, 2001. elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_partok_partrendszerek/ch16.html Az Alkotmányjogi Tanszék előadásvázlatai Forrás: www.alkjog.elte.hu
kerületben győztes jelölt a szavazatok relatív többségével – jellemzően akár 30-40 százalékával – megszerzi a kerületi mandátumot, vagyis a mandátumok száz százalékát. 7 - Vegyes rendszernek nevezzük azokat, amelyek mind többségi, mind pedig arányos ággal rendelkeznek. Ezekben a választópolgárok jellemzően mind pedig a többségi ágon szavaznak. Jellemző megoldás, hogy az egyéni kerületekben mandátumot nem eredményező szavazatok (töredékszavazatok) kompenzációs listán érvényesülhetnek.8 6. Magyarországi választási rendszerek -
A választási alapelvek általános érvényesülése: o Az Alaptörvény meghatározott alapelveket fektet le, amelyek kijelölik a választójogi szabályozás és a választási rendszer kereteit. Ezen alkotmányos elvek: általános, egyenlő, szabad választás, közvetlen és titkos szavazás.9 Az általános választójog értelmében főszabály szerint minden nagykorú állampolgár választójoggal rendelkezik, hacsak a szűk körben meghatározott kizáró okok valamelyike nem alkalmazandó rá. Az általános választójog zárja ki, hogy az állampolgárok nagyobb csoportjait ki lehessen zárni a választójogból. Az egyenlő választójog értelmében a választópolgároknak azonos számú és azonos értékű szavazattal kell rendelkezniük. Előbbi az egyenlőség formális szintje, amelytől nem lehet eltérni, utóbbi az eljárási értelemben vett egyenlőség, amelytől csak meghatározott mértékben és indokok mentén lehet eltérni. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján az egyenlőség nem foglalja magában az arányosságot, vagyis a szavazatok tényleges érvényesülését. A közvetlen szavazás elve alapján a választópolgárok közvetlenül, vagyis közvetítő szerv vagy testület nélkül szavaznak a jelöltekre. A titkos szavazás elve alapján a szavazatok nem köthetőek össze konkrét választópolgárokkal, a szavazat tartalma tehát nem nyilvános. A szabad választás elve az Alaptörvény által bevezetett új alapelv, ezért normatív tartalma még nem tisztázott teljes mértékben. Lehetséges értelmezési irány, hogy az összes többi alapelvet felöleli, egyes értelmezések szerint pedig akár az arányossághoz is köze lehet, amennyiben egy súlyosan aránytalanító rendszer ebbe az alapelvbe ütközhet. o Eljárási elvek: választás tisztasága, önkéntes részvétel, esélyegyenlőség, fogyatékossággal élők segítése, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, nyilvánosság10
7
Ha a politikai erőknek nincsenek kiemelt területi súlyai (vagyis egyenletesen oszlik el országosan a támogatásuk), akkor egy országosan 5-10 százalékos előnnyel a választókerületek legnagyobb részében győzni lehet, a többi szavazat pedig elveszik. Ebben a rendszerben ad absurdum az is előfordulhat, hogy nem az országosan legtöbb szavazatot szerző párt lesz a győztes. 8 A vegyes rendszerek arányosság szempontjából nagyon eltérőek lehetnek, attól függően, hogy a rendszer mennyiben tudja kompenzálni a többségi ág aránytalanító hatását. A vegyes német rendszer például közel arányos eredményeket ad, míg az ugyancsak vegyes magyar rendszer jóval aránytalanabbakat. 9 Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdés, 35. cikk (1) bekezdés. Az Alkotmányjogi Tanszék előadásvázlatai Forrás: www.alkjog.elte.hu
-
A választás megszervezése és lebonyolítása állami szervek által: Nemzeti Választási Iroda és az irányítása alá tartozó (jellemzően) területi és helyi választási irodák. Döntéshozó társadalmi szervek a választás folyamatában: Nemzeti Választási Bizottság, (jellemzően) területi és helyi választási bizottságok (választott és delegált tagok). Állampolgári részvétel lehetősége a választás folyamatában (ajánlás, jelöltség, kampány, kifogások benyújtása, részvétel a választási bizottságok munkájában).
7. A választásokra vonatkozó szabályrendszer felépítése -
-
-
A választásokra vonatkozó alapvető szabályokat az Alaptörvény fekteti le. Ennek a keretrendszernek kiemelt elemei a fent említett választási alapelvek, valamint a választójogra vonatkozó szabályok. Az Országgyűlés ebben a keretben mozogva, sarkalatos törvényben határozza meg az országgyűlési valamint az önkormányzati választási rendszer szabályait [Vö. At. 2. cikk (1) bekezdés. Az Országgyűlésnek az alkotmányos elvek és normák tiszteletben tartása mellett kell megalkotnia a választási rendszert. Amennyiben nem így tesz, úgy a rendszert (vagy annak egyes elemeit) az Alkotmánybíróság vizsgálhatja és megsemmisítheti. Az európai parlamenti képviselők választási rendszerének alapvető követelményeit uniós joganyag állapítja meg, az Országgyűlés ezen kereteken belül mozogva alkotja meg a vonatkozó választási rendszert.
8. Országgyűlési képviselők választásának rendszere -
A rendszerváltáskor a tárgyalások eredményeként egy vegyes választási rendszer jött létre, amelyben a képviselőket egyéni jelöltekre és területi listákra leadott szavazatokkal választották meg, a mandátumot nem eredményező töredékszavazatok pedig országos listára kerültek. 2010-et követően új választási rendszer került elfogadásra, amely megőrizte a korábbi struktúrát; ugyancsak vegyes választási rendszer, a többségi elvet képviselő egyéni ággal valamint országos listás ággal.
-
A szabályozás alapvető forrásai: o Alaptörvény XXIII. cikk, 2. cikk o Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény A 199 országgyűlési képviselőt négyévente, vegyes választási rendszerben választjuk. 106 képviselőt egyéni választókerületben választunk (a választási rendszer többségi eleme), 93 képviselőt pedig országos listáról (a választási rendszer arányos eleme). Egyéni választókerületi választás: o Az egész ország területe fel van osztva 106 országgyűlési egyéni választókerületre (oevk), amelyekhez (lakóhelyük alapján) megközelítőleg azonos számú választópolgár kell, hogy tartozzon.
-
10
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. § (1) bekezdés. Az Alkotmányjogi Tanszék előadásvázlatai Forrás: www.alkjog.elte.hu
o
-
A jelöltek függetlenként és párt(ok) támogatásával is indulhatnak. Az lehet képviselőjelölt, aki az adott választókerületben legalább 500 ajánlást szerez. o A választás egyfordulós, a szavazat kategorikus. A megválasztott képviselő az lesz, aki (függetlenül a leadott szavazatok számától és támogatásának arányától) a legtöbb szavazatot kapja (relatív többségi rendszer). o A további jelöltekre leadott szavazatok, valamint az a szavazatmennyiség, amelyet a győztes jelölt a (többi jelölthöz képest) legtöbb szavazat megszerzésén felül kap, töredékszavazatként hasznosulhat. Országos listás szavazás: o Pártlisták Pártlistát azok a pártok állíthatnak, amelyek 9 megyében és a fővárosban összesesen 27 oevk-kában állítottak jelölteket (amennyiben több párt közös oevk jelölteket állít, úgy közös pártlistát kell állítaniuk). o Nemzetiségi listák Országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak nemzetiségi listát, amennyiben az adott nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok 1%-a, de legfeljebb 1500 nemzetiségi választópolgár ajánlását megszerzik. o Választási küszöb Csak azok a pártlisták szerezhetnek országos listás mandátumot, amelyekre leadott szavazatok országos összesítésben elérik az összes leadott országos listás szavazat (pártlistás szavazatok + nemzetiségi listás szavazatok) 5%-át (választási küszöb). (Két tagú közös lista esetén a küszöb 10%, három- vagy több tagú közös lista esetén 15%.) o Kedvezményes mandátumszerzés A pártlistás szavazatokhoz hozzá kell adni a töredékszavazatokat. Ezek összegéhez hozzá kell adni a nemzetiségi listás szavazatokat (összes országos listás szavazat). Az összes országos listás szavazatból számítható ki a kedvezményes kvóta (az országos listás szavazatok száma elosztva 93-al, annak eredménye továbbosztva 4-el). Amennyiben adott nemzetiség ezt eléri, úgy egy kedvezményes mandátum megszerzésére jogosult. Ebben az esetben a kiosztható országos listás mandátumok száma eggyel csökken. További mandátumokra az adott nemzetiség az általános szabályok szerint (mint egy pártlista) jogosult. o Mandátumszámítás Valamennyi, 5% fölött teljesítő párt (és nemzetiségi lista) neve alatt képezni kell egy számoszlopot, amelyben a legfelső érték minden esetben az adott jelölő szervezetre leadott összes listás szavazat. Ez a pártok esetében a töredékszavazatokkal egészült ki, a nemzetiségi listák esetében pedig (kedvezményes mandátumszerzés esetén) a kedvezményes kvótához szükséges szavazatszámmal csökkent. A számoszlopok következő sorába az eredeti szavazatszám ½-ét, 1/3-át, ¼ét, stb. kell írni. A mandátumok kiosztása sorrendben a legnagyobb Az Alkotmányjogi Tanszék előadásvázlatai Forrás: www.alkjog.elte.hu
számok kiválasztása útján történik: az a jelölő szervezet kap mandátumot, amelyikhez tartozik a soron következő legnagyobb szám. Ezt a módszert addig kell folytatni, ameddig rendelkezésre állnak kiosztható mandátumok. Amennyiben a nemzetiségi lista nem szerez mandátumot, a lista első helyén szereplő jelölt nemzetiségi szószóló lesz az Országgyűlésben.
9. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának rendszere -
-
-
-
-
A szabályozás alapvető forrásai: o Alaptörvény 35. cikk o A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény Különbségek az országgyűlési képviselők választásához képest: o településtípusonként (helyi önkormányzati típusonként) eltérő szabályok o a független jelöltek és a pártok mellett civil szervezetek is lehetnek jelölő szervezetek o ötévente kerül sor választásra o töredékszavazat: az a szavazat, amely nem eredményez mandátumot (a „győztesnek” nincsenek töredékszavazatai) 10.000 lakosnál kisebb települések o Az lehet képviselőjelölt, aki a település választópolgárai 1%-ának ajánlását megszerzi. A választás ún. egyéni listás: valamennyi képviselő-jelölt egy listán szerepel, közülük a választópolgár annyi jelöltet támogathat, amennyi a megválasztható képviselők száma. Azok jutnak a képviselő-testületbe, akik az elnyerhető mandátumok száma szerint a legtöbb szavazatot kapták. 10.000 lakos feletti települések (és fővárosi kerületek) o A képviselőket vegyes választási rendszerben választják meg. o Egyéni választókerületekben (evk) indulhatnak a képviselőjelöltek, amennyiben megszerzik a választókerület választópolgárai 1%-ának ajánlását. Az egyéni választókerületben az nyeri el a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Azok a szavazatok, amelyek nem eredményeznek mandátumot, töredékszavazatként hasznosulhatnak. o Amennyiben egy jelölő szervezet az egyéni választókerületek több, mint felében képviselőjelölteket állít, úgy települési szinten kompenzációs lista állítására is jogosult. A kompenzációs listán a töredékszavazatok hasznosulnak. A jelölő szervezetek a töredékszavazatok arányában kapnak mandátumokat. Csak azok a jelölő szervezetek részesülhetnek kompenzációs mandátumokból, amelyek települési szinten elérték a kompenzációs szavazatok (töredékszavazatok) 5%-át (közös lista esetén 10% vagy 15%). o A mandátumszámítás módja az országgyűlési képviselő-választás országos listás mandátumszámításához hasonló, azzal, hogy az egyes osztók minden esetben páratlan számok (1/3, 1/5, 1/7, stb.). Megyei közgyűlések választása Az Alkotmányjogi Tanszék előadásvázlatai Forrás: www.alkjog.elte.hu
o
-
-
-
Az adott megyében lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak, kivéve a megyei jogú városok lakosait. o Jelölő szervezetek állíthatnak megyei listákat, amennyiben megszerzik az adott megye választópolgárai 0,5%-ának ajánlását. o A választópolgárok a jelölő szervezetek által állított listákra szavazhatnak. A jelölő szervezetek a szavazatok arányában kapnak mandátumokat. Csak azok a listák részesülhetnek a mandátumokból, amelyek megyei szinten 5% (10%, 15%) fölött teljesítenek. o A mandátumszámítás módja az országgyűlési képviselő-választás országos listás mandátumszámításához hasonló, azzal, hogy az egyes osztók minden esetben páratlan számok (1/3, 1/5, 1/7, stb.). o A megyei közgyűlés elnökét a közgyűlés tagjai válaszják saját maguk közül. A Fővárosi Közgyűlés választása o A Fővárosi Közgyűlés tagja lesz a 23 megválasztott fővárosi kerületi polgármester. o A Közgyűlés tagja a megválasztott főpolgármester. o A Fővárosi Közgyűlés tagja lehet továbbá 9 fő, akik fővárosi kompenzációs listáról szereznek mandátumot. A fővárosi kompenzációs listán a kerületi polgármesterjelöltek és a főpolgármester-jelöltek szerepelhetnek. Az a jelölő szervezet állíthat kompenzációs listát, amely a fővárosi kerületek több, mint felében polgármesterjelöltet állított. o A fővárosi kompenzációs listán a polgármester-jelöltekre és főpolgármesterjelöltekre leadott, mandátumot nem eredményező szavazatok (töredékszavazatok) hasznosulnak. A mandátumszámítás módja az országgyűlési képviselő-választás országos listás mandátumszámításával azonos. Polgármesterek (és főpolgármester) választása o A szükséges ajánlások száma a település lakosságszáma alapján változik (3%, 300 fő, 500 fő, 5000 fő). o A választás mindig közvetlen. o Az nyeri el a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Nemzetiségi képviselők kedvezményes mandátumszerzése: o A nemzetiségi önkormányzatok választásától független rendszer. o Nemzetiségi szervezetek állíthatnak a nemzetiségi névjegyzékben szereplő jelölteket a helyi önkormányzati képviselők választásán. o A jelöltek kedvezményes nemzetiségi mandátumot szerezhetnek: Egyéni listás választás esetében amennyiben a választópolgárok 50%-a szerepel a nemzetiségi névjegyzékben. A kedvezményes kvóta az egyéni listáról legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó képviselő szavazatainak 2/3-a. Vegyes választási rendszerben amennyiben a választópolgárok 25%-a szerepel a nemzetiségi névjegyzékben. A kedvezményes kvóta az evk-kákban mandátumot szerzett képviselőkre leadott szavazatok átlagának 2/3-a. A kedvezményes mandátumokkal bővül a képviselő-testület létszáma. Az Alkotmányjogi Tanszék előadásvázlatai Forrás: www.alkjog.elte.hu
10. Az európai parlamenti képviselők választásának rendszere -
-
A szabályozás alapvető forrásai: o Alaptörvény o Az európai parlamenti képviselők választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény A Magyarország számára rendelkezésre álló képviselői helyeket (21) ötévente, listás választás útján, arányos rendszerben töltjük be. Magyarország területe egy választókerületet alkot. Pártok állíthatnak listákat, amennyiben előzetesen 20.000 választópolgár ajánlását megszerzik. Csak azok a listák részesülhetnek a mandátumokból, amelyek országosan 5% fölött teljesítettek. A listák a leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot. A mandátumszámítás módja az országgyűlési képviselő-választás országos listás mandátumszámításával azonos.
11. A választási eljárás alapvonalai -
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) szabályozza. A választás megszervezéséért a Nemzeti Választási Iroda hierarchikus irányítása mellett a területi és helyi választási irodák felelősek. A választás törvényessége felett választott társadalmi típusú szervezek, a Nemzeti Választási Bizottság, a területi és helyi választási bizottságok őrködnek. Valamennyi, a választási eljárásban született döntéssel szemben van helye jogorvoslatnak, minden esetben bírósághoz is lehet fordulni. Ciklusok közben (egyéni választókerületekben) időközi választások megszervezésére kerülhet sor. KULCSFOGALMAK
politikai részvételi jog * aktív és passzív választójog * választási alapelvek * szabad választás * általános választójog * egyenlő választójog * közvetlen szavazás * titkos szavazás * egyéni választókerület * országos lista * nemzetiségi lista * pártlista * választási küszöb * töredékszavazat * egyéni listás rendszer * kompenzációs lista * kötött lista * jelölés * ajánlás * általános választás * időközi választás * választási kitűzése * nemzetiségi képviselet * nemzetiségi szószóló Mécs János
[email protected]
Az Alkotmányjogi Tanszék előadásvázlatai Forrás: www.alkjog.elte.hu
