ELŐTERJESZTÉS
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. október 26-i ülésére
Tárgy:
Önkormányzati rendeletek módosítása
Előadó: Dr. Árpásy Tamás jegyző Előterjesztés tartalma: rendelet tervezetek Szavazás módja: minősített többség Előterjesztés előkészítésében részt vett:
Önkormányzati Iroda
. Előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága;
Tisztelt Képviselő-testület! 1. A Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2009. szeptember 29-ei rendkívüli ülésén tárgyalta a „Önkormányzati rendeletek jogharmonizációs felülvizsgálata a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezései alapján” című előterjesztést. Ezen előterjesztés tárgyalása során a képviselő-testülete módosította a 30/2009.((X.1.) rendeletével Zirc város környezetvédelméről szóló 15/2005.(VI.14.) rendeletet. A rendelet 8. § (1) bekezdésének második mondata rendelkezik arról, hogy a rendelet kihirdetéséről és egységes szerkezetbe foglalásáról a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. A környezetvédelmi rendelet egységes szerkezetbe foglaláskor derült ki, hogy további kisebb technikai jellegű módosításokat kell átvezetni az eredeti rendeleten még az ellentmondások megszüntetése érdekében. A mellékelt egységes szerkezetű rendeletben vastag dőlt betűkkel jelöltem a módosítandó részeket. 2. A Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2009. szeptember 29-ei rendkívüli ülésén tárgyalta a „Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/1994.(IV.18.) ÖK. rendelet módosításáról” című előterjesztést. Ezen előterjesztés tárgyalása során a képviselő-testülete módosította a 34/2009.((X.1.) rendeletével módosította a 6/1994.(IV.18.) ÖK. rendeletet. A rendelet 12. § (1) bekezdésének második mondata rendelkezik arról, hogy a rendelet kihirdetéséről és egységes szerkezetbe foglalásáról a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. A vagyon rendelet egységes szerkezetbe foglaláskor derült ki, hogy a módosító rendeletben elírás történt azáltál, hogy a módosító rendelet 7. §-a új 8/A. §-t iktatott be, így két 8/A. § van a jelenleg hatályos rendeletben. Természetesen így a módosító rendelet 8-10. §-val beiktatott 8/B.- 8/D. §-ainak számozása sem helyes. Mivel a módosító rendelet már hatályon kívül került ezért az eredeti 6/1994.(IV.18.) ÖK. rendeletben kell az elírást kijavítani. A mellékelt egységes szerkezetű rendeletben aláhúzott betűkkel jelöltem a módosítandó részeket. Kérem Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztésem megvitatására és a rendelet tervezetek elfogadására. Zirc , 2009. október 12.
Dr. Árpásy Tamás jegyző
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……/2009.(…….) rendelete Zirc város környezetvédelméről szóló 15/2005.(VI.14.) rendelet módosításáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint az 58. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Zirc város környezetvédelméről szóló 15/2005.(VI.14.) rendelet ( a továbbiakban Rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja : 1. § A Rendelet 7. § (7) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép : „(7) A város közigazgatási területén a szippantott szennyvizet kizárólag a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. által üzemeltetett szennyvíztelepen szabad leüríteni. A fuvarozó az ürítést a menetlevélen igazoltatni köteles a szennyvíztelep illetékesével.” 2. § A Rendelet 11. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A város közigazgatási területén tilos a védett területre meghatározott kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenység végzése.” 3. § A Rendelet 13 § (6) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép : „(6) Az égetés helyének és idejének megválasztásával a szomszédokra és a környezetre figyelemmel kell lenni. Az égetés során az általános tűzvédelmi szabályokat be kell tartani és az égetés befejeztével a parazsat el kell oltani.” 4. § A Rendelet 22. § (5) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép : „(5) A városi önkormányzat évente egy alkalommal a helyi környezetvédelmi alapból támogatást nyújthat a környezetvédelemben kiemelkedő szerepet vállaló civil szervezetnek.
5. § A Rendelet 24. §-a helyébe az alábbi 24. § lép: „24.§ Aki e rendelet a) 4. § (3) bekezdésben foglalt gépjármű és munkagép mosására; b) 5. § (1), (2), (3) bekezdésekben foglalt növény védőszer, műtrágya, olaj tárolására; c) 6. § (1), (2), (3) bekezdésekben foglalt csapadékvíz elvezetésre, a csapadékvíz elvezető árok tisztántartására; d) 6. § (4), (5), (6) bekezdésekben foglalt felszín alatti víz minőségének veszélyeztetése és a felszín alatti víz kivételére; e) 6. § (7) bekezdésben foglalt használaton kívüli kút megszüntetésére; f) 7. § (1), (2), (3) (4), (7) bekezdésekben foglalt szennyvízelvezetésre, szennyvíz tároló ürítésére, szennyvíz elszállítására; g) 7. § (8), (9) bekezdésekben foglalt a veszélyes anyagok csatornába, vagy szennyvíziszapba juttatására; h) 9. § (1), (2), (3), (4), (5), (6) bekezdésekben foglalt a termőtalaj védelmére, megóvására; i) 11. § (1), (2) bekezdésekben foglalt a légszennyezésekre, a háztartási, kerti és mezőgazdasági hulladékok égetésére; j) 12. § (2), (3) bekezdésekben foglalt a légszennyezési határértékek túllépésére, az emissziós mérések tűrésére; k) 13. § (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9) bekezdésekben foglalt az avar és kerti hulladék égetésének módjára, valamint az égetés helyére; l) 14. § (3), (4) bekezdésekben foglalt az avar és kerti hulladékok égetésének idejére; m) 16. § (1), (2) bekezdésekben foglalt a tüzelőberendezések használatára; n) 17. § (1), (2), (3), (4) bekezdésekben foglalt a bűzös anyagok kezelésére és a porképződés megelőzésére; o) 18. § (1), (2), (3), (4) bekezdésekben foglalt allergén növények elleni védekezési szabályokra; p) 20. § (1), (3), (6), (7) bekezdésekben foglalt a zajterhelési határértékek túllépésére, kötelező zajvizsgálat elvégzésére, a határértékek betartását biztosító intézkedések elmulasztására vonatkozó előírásokat megszegi szabálysértést követ el, és 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.” 6. § A Rendelet 25. §-a helyébe az alábbi 25. § lép: „25. § a) Anyag: bármely kémiai elem és annak vegyületei, a radioaktív anyagok és a genetikailag módosított szervezetek kivételével; b) Avar és kerti hulladék: a kert használata során keletkező és további hasznosításra nem kerülő növényi maradvány (különösen: avar, falomb, nyesedék, egyéb növényi maradvány); c) Bűz: kellemetlen szagú légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető;
d) Egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított; e) Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog; f) Ingatlan tulajdonosa: az a személy, vagy szervezet, aki/amely az ingatlan nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. E rendelet alkalmazásában tulajdonosnak kell tekinteni, továbbá a bérlőt, kezelőt, használót is; g) Kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást; h) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlannyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése; i) Környezeti levegő (a továbbiakban: levegő): a légkör egésze, a munkahelyek és a zárt terek levegőjének kivételével; j) Környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; k) Környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe; l) Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése; m) Környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás; n) Koncentrált előfordulás: a növényeknél romterületek, parlagok, és illegális szemétlerakók környékén lehet; o) Légszennyező anyag: a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett eredményeként kerül a levegőbe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja, vagy károsíthatja az anyagi javakat; p) Levegőterhelés (emisszió): valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása; q) Szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan – jogszabályban meghatározott – mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása – a mindenkori tudományos ismeretek alapján – környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő; r) Veszélyes mértékű zaj: a levegőnek az emberi környezetben észlelhető olyan mértékű, és minőségű nyomásingadozása, amely meghaladja a megengedett zajtermelési (zajemissziós) illetőleg zajkibocsátási (zajemissziós) határértéket; s) Veszélyes mértékűnek minősül az a zaj is, amelyre – jellegéből adódóan – határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülményei között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan emberek nyugalmát jelentősen zavarja; t) Zajforrás: hangosító berendezés, bármely hangszóró vagy más hangforrás.”
7. § (1) E rendelet 2009. november 1-jén lép hatályba. Kihirdetéséről és egységes szerkezetbe foglalásáról a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (2) Jelen rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Zirc, 2009. október …..
Ottó Péter polgármester
dr. Árpásy Tamás jegyző
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……./2009.(……..) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló többször módosított 6/1994.(IV.18.) ÖK. rendelet módosításáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.( a továbbiakban: Ötv.) 79. § (2) bekezdés b./ pontjában és 80.§ (1) bekezdésében, 80/A. § (1) bekezdésében, 80/B. § - ában, továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 138. § (1) bekezdés j./ pontjában, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv.( a továbbiakban : Áht.) 108. § (1), (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/1994.(IV.18.) ÖK. rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A Rendeletnek a 34/2009.(X.1.) rendelettel – 2009. október 1. napjával- beiktatott 8/A.- 8/D. §-ainak számozása 8/B. – 8/E. § számozásra módosul. 2. § (1) E rendelet 2009. november 1-jén lép hatályba. Kihirdetéséről és egységes szerkezetbe foglalásáról a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (2) Jelen rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Zirc, 2009. október …..
Ottó Péter polgármester
dr. Árpásy Tamás jegyző
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a 30/2009.(X.1.) rendeletével módosított 15/2005.(VI.14.) rendelete Zirc város környezetvédelméről egységes szerkezetben
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete települési környezet megóvása és tervszerű alakítása, fejlesztése érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint az 58. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja : 1 I. fejezet Általános rendelkezések 1. § A rendelet célja A rendelet célja Zirc város közigazgatási területén a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, így többek között a település környezetvédelmi, vízminőségvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, termőtalaj-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, tájvédelmi elemeinek meghatározása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. 2. § A rendelet hatálya (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Zirc város ( továbbiakban: város) közigazgatási területére. (2) A rendelet személyi hatálya vonatkozik a város területén lakó és tartózkodó természetes személyekre, valamint a városban székhellyel, telephellyel, vagy ingatlannal rendelkező jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre és a városban ideiglenesen munkát végző, illetve bármilyen tevékenységet folytató szervezetekre. II. fejezet A csapadék- és szennyvíz elvezetése 3. § A fejezet rendelkezéseinek célja, hogy az emberi egészség és az emberi környezet megóvása érdekében megállapítsa csapadék- és szennyvízelvezető árkokra/csatornákra, és az ezekbe jutatott szennyvízre vagy csapadékra vonatkozó legfontosabb szabályokat.
1
Módosította a 30/2009.(X.1.) rendelet. Hatályos 2009. október 1. napjától.
4. § (1) A város közigazgatási területén meg kell akadályozni mindenfajta káros hatású anyag vagy hulladék talajba, csapadékcsatornákba való bejutását, beszivárgását. (2) A csapadékcsatornák kialakult állapotát megváltoztatni csak a környezetvédelmi előírások betartásával szabad. (3) A város közigazgatási területén, a) közterületen gépjárművet és munkagépet mosni tilos b) magánterületen tilos a gépjárművek, munkagépek mosásának olyan módja, mely közvetlenül a csapadékvíz-elvezető csatornát, a közterületet szennyezi. (4) A gépjárműmosó létesítéséhez, üzembe helyezéséhez az illetékes szakhatóságok engedélye szükséges. 5. § (1) Zirc város közigazgatási határán belül lévő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban lehet növény védőszert tárolni. (2) Műtrágyát – az egyéni felhasználók alkalmi készleteit kivéve csak zárt, szivárgásmentes tároló-helyiségben lehet tárolni. (3) Olajtárolót lehetőleg pincében kell elhelyezni. Talajban csak vízzáró, védő betonmedencében, az engedélyező hatóság engedélyével lehet. (4) A használaton kívüli, felhagyott olajtárolók megszüntetéséről a tulajdonos köteles a vonatkozó jogszabályok szerint környezetszennyezést kizáró módon gondoskodni. 6. § (1)
A zárt csapadékvíz-csatornák folyamatos és biztonságos működéséről a város önkormányzata gondoskodik. A csapadékvízgyűjtő árokban a víz elfolyását gátolni tilos.
(2)
Ha a csapadékvíz akadálytalan lefolyását az árokba került szemét vagy hordalék akadályozza, az árok kitisztítását – a víz akadálytalan lefolyása érdekében – az érintett közterület melletti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles elvégezni.
(3) A csapadékvíz elvezető árkok partjain lévő növényzetet a terület tulajdonosa (használója ) köteles rendszeresen kaszálni és gondoskodni a terület tisztántartásáról. (4) A területrendezési munkák során a felszíni vizek és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos. (5) Ásott és fúrt kút létesítése csak létesítési engedély alapján lehetséges.
(6) Tilos ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni, kutakat engedély nélkül betemetni. (7) 30 méternél nem mélyebb, használaton kívüli kutat a víznyerés végleges megszüntetésétől számított 60 napon belül – a szükséges engedélyek beszerzése után- az ingatlan tulajdonosa köteles megszüntetni. 7. § (1) Szennyvizet a meglévő szennyvízhálózatba, vagy engedélyezett házi tisztítóműbe kell elvezetni. Szennyvízcsatorna hiányában – annak elkészültéig – előírásoknak megfelelően létesített, közműpótló egyedi zárt szennyvíztározóba kell vezetni a szennyvizet. Egyedi zárt rendszerű szennyvíztározó építésénél, a tulajdonosnak igazolni kell annak vízzáróságát. (2) A szennyvíztároló folyamatos ürítéséről az ingatlan tulajdonosa ( használója) köteles igazolható módon gondoskodni. (3)
A szennyvíz elszállítását, illetve az elszállítást igazoló számlákat az elsőfokú környezetvédelmi hatóság ellenőrizheti.
(4) Tilos a szennyvizet felszíni vizekbe, felhagyott kutakba, talajvízbe, csapadékcsatornába vezetni, elhelyezni. (5) 1 A szennyvízcsatorna hálózatot bővíteni és arra rákötni csak a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. és a Polgármesteri Hivatal hozzájárulásával lehet. (6) A települési folyékony hulladék (szippantott kommunális szennyvíz) gyűjtését és szállítását a szakvállalatok, valamint más szervek és erre szóló engedéllyel rendelkező magánszemélyek végezhetik, a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával. (7) A város közigazgatási területén a szippantott szennyvizet kizárólag a Bakonykarszt Rt. által üzemeltetett szennyvíztelepen szabad leüríteni. A fuvarozó az ürítést a menetlevélen igazoltatni köteles a szennyvíztelep illetékesével. (8) A szennyvízcsatornába, illetve a csatornarendszerre, valamint a tisztítási technológiára veszélyes anyagot beengedni tilos ( pl.: savat, lúgot, maró hatású folyadékot, olajat, növényvédő szert, nehézfémeket stb.). (9)
Veszélyes hulladékot, folyékony és iszapszerű települési hulladékot a kommunális szennyvíztisztítás iszapjába juttatni tilos. III. fejezet Talajvédelem
1
Módosította a 30/2009.(X.1.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2009. október 1. napjától.
8. § A fejezet rendelkezéseinek célja, hogy az emberi egészség és az emberi környezet megóvása érdekében megállapítsa a káros talajszennyezés megelőzésére, csökkentésére, illetőleg megszüntetésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. 9. § (1) Tilos a termőtalaj kitermelése, elszállítása, szennyezése, termőképességének rontása, idegen anyaggal való feltöltése. (2) A hatósági engedéllyel létesített épületek, építmények által elfoglalt területeken az engedélyben leírtak szerint kell eljárni. (3) Földalatti nyomvonalas létesítmények (közművek) építése után az eredeti állapotnak megfelelően, a talaj rétegződésének figyelembevételével a terület használójának kell a helyreállítást elvégezni. (4) Minden ingatlantulajdonos köteles megóvni a saját területén található termőtalajt a víz, szél okozta lepusztulástól úgy, hogy az a szomszédos ingatlanokat ne veszélyeztesse. (5) Tilos a termőtalaj rongálása, gépjárművekkel való indokolatlan igénybevétele (pl.: terepralizás, krossszmotorozás ) illetve a talaj lepusztulását védő növényzet megbontása, elpusztítása. (6)
Amennyiben a végzett tevékenység elkerülhetetlenül a talaj károsodásával jár, a tevékenységet folytató köteles az eredeti állapotot haladéktalanul visszaállítani. IV. fejezet A levegő tisztaságának védelme 10. §
A fejezet rendelkezéseinek célja, hogy az emberi egészség és az emberi környezet megóvása érdekében megállapítsa a káros légszennyezés megelőzésére, csökkentésére, illetőleg megszüntetésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. 11. § (1) A város közigazgatási területén tilos a védett területre meghatározott kibocsátási határértéket meghaladó lényszennyezéssel járó tevékenység végzése. (2) Háztartási hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
(3) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. (4) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen okból eredően kigyullad. 12. § (1) A levegőtisztaság védelme érdekében mindenféle anyag szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása csak úgy végezhető belterületen, hogy az ne legyen káros (por, bűz) hatással a környezetére. (2) Káros légszennyezést okoz az a természetes és jogi személy ( továbbiakban : légszennyező), aki az általa folytatott tevékenység vagy az általa üzemeltetett gép, gépi berendezés, gépjármű működése során a légszennyező anyagokra vonatkozó, számára megállapított kibocsátási értékeket (emisszió) túllépi. (3) A város közigazgatási területén közlekedő és áthaladó gépjármű, gépi meghajtású jármű tulajdonosa, kezelője, fenntartója tűrni köteles az emissziós méréseket. (4) 1 Légszennyezettségi határértékek, zónák, és a légszennyezettségi bírság kiszabásának tekintetében a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, valamint a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet előírásai az irányadóak. Avar és kerti hulladék égetése 13. § (1) Az avar és kerti hulladékokat ( növényi maradványokat) elsősorban komposztálással kell kezelni. Égetéssel azon anyagok semmisíthetők meg, melyek komposztálásra, újrafelhasználásra alkalmatlanok, illetve ha a komposztálásra nincs mód vagy lehetőség. (2) Az égetés során a helyben (telken belül, illetve azt határoló közterületen) keletkezett avar és kerti hulladék semmisíthető meg. Az égés folyamatának gyorsítására légszennyező vagy bűzös segédanyag nem alkalmazható. (3) Az avar és kerti hulladék égetése között más egyéb hulladék égetése tilos. (4) Az égetést csak szélcsendes időben, és kellően száraz avar és kerti hulladék esetén szabad végezni. (5) Az égetést telken belül kell végrehajtani, közterületet e célra igénybe venni tilos. (Kivétel: közparkokban a parkfenntartással megbízott, a helyben keletkezett avart és kerti hulladékot – amennyiben az növény egészségügyi okokból szükséges – kellő őrizet mellett elégetheti).
1
Módosította a 30/2009.(X.1.) rendelet 3. §-a. Hatályos 2009. október 1. napjától.
(6)
Az égetés helyének és idejének megválasztásával a szomszédokra és környezetre figyelemmel kell lenni. Az égetés során az általános tűzvédelmi szabályokat be kell tartani és az égetés befejeztével a parazsat el kell oltani.
(7) Tilos nyílttéri égetéssel avart megsemmisíteni a város intézményterületein. (8)
Tilos az égetés szociális intézmények ( rendelő, gyermek-, ifjúsági- , kultúr-, sportlétesítmény) 100 méteres körzetében azok működési ideje alatt.
(9) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. (10) A helyszínen olyan eszközöket és felszereléseket (vízzel telt vödör, kerti slag, lapát stb.) kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható. Az égetés befejeztével a tűzet el kell oltani, a parázslást meg kell szüntetni. 14. § (1) A lakosság egészségének és a környezet tisztaságának védelme érdekében az avar és kerti hulladék égetése évente két időszakban megengedett : a) tavasszal március 15. és április 30. között b) ősszel szeptember 15. és november 30. között. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt időszakokon belül hétköznap és szombaton, a levegő reggel és esti inverziója miatt 9 és 17 óra között megengedett az avar és a kerti hulladék égetése. (3) Vasárnap és ünnepnapokon, valamint az (1) , (2) bekezdésben megjelölt időpontokon kívül avart és kerti hulladékot égetni tilos. (4) A 14. § (1) bekezdésében megjelölt időszakban sem végezhető égetés, amennyiben az a tűzoltóság, a földművelésügyi/erdészeti hatóságok tűzvédelmi okok miatt tiltják. Tarló égetése 15. § 1 A tarló égetésére az 1995. évi LIII. Törvény, az 1996. évi LIII. Törvény, a 9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet, a 21/2001. II.14.) Korm rendelet, valamint a 4/2004. (I.13.) FVM rendelet előírásai az irányadók. A háztartási-fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok 16. §
1
Módosította a 30/2009.(X.1.) rendelet 4. §-a. Hatályos 2009. október 1. napjától.
(1) A 140 kW összteljesítmény alatti egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni. (2)
A tüzelőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, ipari hulladékot, műanyagot, gumit, különösen veszélyes hulladékot illetve háztartási hulladékot égetni tilos. Bűzös anyagok kezelésére és a porképződés megelőzésére vonatkozó szabályok 17. §
(1) Bűzös anyagot – kivétel a (2) bekezdés – csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani és tárolni. (2) Trágyát tárolni és szállítani belterületen – a talajszennyezés és a kellemetlen bűzhatás megelőzése érdekében – csak erre a célra, az előírásoknak megfelelően, szivárgásmentesen megépített trágyatárolóban és lefedett állapotban szabad. (3) Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak zárt ragszelvényű vagy ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani. (4) Építési munkák során tárolt, valamint az úttest felbontásánál keletkező törmeléket és kiporzó anyagot, a porképződés megakadályozására nedvesíteni kell. Allergén növények elleni védekezési szabályok 18. § (1) Zirc közigazgatási határán belül az egyes ingatlanterületek gyom, és allergiát okozó növényektől (pl.: parlagfű, üröm, útifű) való mentesítése, ezeknek a növényeknek terjedése illetve virágzásuk megakadályozása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége. (2) Allergiát okozó növények telepítése tilos, ezen növények listáját e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (3) Kötelező az ingatlanok folyamatos kaszálása, gyomtalanítása, az allergén lágyszárú gyomnövények eltávolítása. (4) A parlagfű irtásáról folyamatosan, de legkésőbb a virágzás előtt – az időjárástól függő gyakorisággal – kell gondoskodni. V. fejezet Zaj és rezgésvédelem
19. § A fejezetben foglalt előírások célja, hogy az emberi környezet és az emberi egészség megóvása érdekében megállapítsa a szolgáltató tevékenységet végzők által kibocsátott zaj- és rezgés elleni védelem szabályait. 20. § (1) 1 A zajt kibocsátó berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy azok zajkibocsátása a 27/2008.XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott zajterhelési értékeket ne haladja meg. (2) 2 A 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott zaj és rezgésvédelmi határértékekkel kapcsolatos hatósági feladatokat a jegyző látja el. (3)
Zajforrás felszerelése, pótlása csak a – zajvédelmi szakértő véleményén alapuló, jogszabályban meghatározott mértékig terjedő – zajkibocsátási határértéknek megfelelően történhet.
(4) 3 Szórakoztatóipari, kulturális, üdülési, sport és más hasonló létesítmények továbbá helyi hírközlési vagy hirdetési célokat szolgáló hangosító berendezések üzemeléséből eredő zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM – EüM együttes rendelete tartalmazza. (5) Lakossági panaszok kivizsgálására a jegyző köteles. (6) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén- eredménytelen egyeztetések után – az üzemeltető köteles zajvizsgálatot és szakértői véleményt készíttetni a hatósági felszólítást követő 30 napon belül. (7) Határérték túllépése esetén az üzemeltetőt olyan műszaki, vagy egyéb intézkedésekre kell kötelezni, amelyek biztosítják a határérték betartását. Az üzemeltetőnek a zajcsökkentő intézkedések elvégzését követően a határérték betartását zajvizsgálaton alapuló szakvélemény benyújtásával kell igazolni. (8) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra, amely zárt téren belül, csak az egyik helyiségből a másikba szűrődik át, illetve amely a szomszédos, egybeépített más létesítményekbe az épületen keresztül átszűrődik. VI. fejezet Egyéb rendelkezések Önkormányzati Környezetvédelmi Alap 1
Módosította a 30/2009.(X.1.) rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2009. október 1. napjától. Módosította a 30/2009.(X.1.) rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2009. október 1. napjától. 3 Módosította a 30/2009.(X.1.) rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályos 2009. október 1. napjától. 2
21. § (1) Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap (továbbiakban: Alap) létrehozásának célja, hogy az önkormányzat a környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében segítse a környezetvédelmi intézkedések végrehajtását, járuljon hozzá a környezeti ártalmak megelőzéséhez, környezeti károk mérsékléséhez, ösztönözze a környezetszennyezés csökkentésére irányuló társadalmi tevékenységet, fejlessze a környezet minőségét. (2) Az Alap bevételei: a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összege, b) a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30 %-a, c) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része, d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célra elkülönített összege, e) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 58. § (6) bekezdése alapján az önkormányzatot arányosan megillető megosztott bevétel, f) egyéb bevételek. 22. § (1) A környezetvédelmi alapot – az éves költségvetési rendelet szerint meghatározott mértékben – kizárólag környezetvédelmi célra lehet felhasználni. (2) Az Alap bevételeit: a) b) c) d) e)
zaj- és rezgésvédelemre, a levegőtisztaság védelmére, a környezeti terhek káros hatásainak csökkentésére, a környezetvédelmi mérésekre, a helyi szennyvíztisztító telep önkormányzati tulajdonban lévő berendezéseinek felújítására, f) a védett természeti értékek megőrzésére, eredeti állapotának helyreállítására, g) zöld területek védelmére, növelésére és fejlesztésére, h) a környezet védelmét szolgáló tanulmányok, tervek készítésére, i) környezeti oktatási és propaganda céljait szolgáló szabadidős tevékenységek, társadalmi munkák támogatására, j) az egészségre káros, közterületen meglévő gyomok irtására, k) környezetvédelmi célú rendezvények, szakmai programok részvételi díjára kell fordítani. (3) Az Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket. (4)
A környezetvédelmi alap felhasználásáról – az éves költségvetési rendelet és zárszámadás elfogadásával egyidejűleg – a város önkormányzata gondoskodik.
(5) A város Önkormányzat évente egy alkalommal a helyi környezetvédelmi alapból támogatást nyújthat a környezetvédelemben kiemelkedő szerepet vállaló civil szervezetnek. Egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos helyi előírások 23. § 1 A helyi környezetvédelemmel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásokról szóló 17/2004.(IV.26.). rendelete, a közterületek használatáról szóló 12/2008. (VI.2.) rendelete, a talajterhelési díjról szóló 30/2004.(IX.21.) rendelete, az állattartásról szóló 26/2001.(IX.25.) Ök. számú rendelet, a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005. (IV. 05.) rendelete szabályozza. VII. fejezet Záró rendelkezések Szabálysértés 24. § Aki e rendelet a) 4. § (3) bekezdésben foglalt gépjármű és munkagép mosására; b) 5. § (1), (2), (3) bekezdésekben foglalt növény védőszer, műtrágya, olaj tárolására; c) 6. § (1), (2), (3) bekezdésekben foglalt csapadékvíz elvezetésre, a csapadékvíz elvezető árok tisztántartására; d) 6. § (4), (5), (6) bekezdésekben foglalt felszín alatti víz minőségének, veszélyeztetése és a felszín alatti víz kivételére; e) 6. § (7) bekezdésben foglalt használaton kívüli kút megszüntetésére; f) 7. § (1), (2), (3) (4), (7) bekezdésekben foglalt szennyvízelvezetésre, szennyvíz tároló ürítésére, szennyvíz elszállítására; g) 7. § (8), (9) bekezdésekben foglalt a veszélyes anyagok csatornába, vagy szennyvíziszapba juttatására; h) 9. § (1), (2), (3), (4), (5), (6) bekezdésekben foglalt a termőtalaj védelmére, megóvására; i) 11. § (1), (2) bekezdésekben foglalt a légszennyezésekre, a háztartási, kerti és mezőgazdasági hulladékok égetésére; j) 12. § (2), (3) bekezdésben foglalt a légszennyezési határértékek túllépésére, az emissziós mérések tűrésére; k) 13. § (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9) bekezdésben foglalt az avar és kerti hulladék égetésének módjára, valamint az égetés helyére; l) 14. § (3), (4) bekezdésben foglalt az avar és kerti hulladékok égetésének idejére; m) 16. § (1), (2) bekezdésekben foglalt a tüzelőberendezések használatára;
1
Módosította a 30/2009.(X.1.) rendelet 6. §-a. Hatályos 2009. október 1. napjától.
n) 17. § (1), (2), (3), (4) bekezdésekben foglalt a bűzös anyagok kezelésére és a porképződés megelőzésére; o) 18. § (1), (2), (3), (4) bekezdésekben foglalt allergén növények elleni védekezési szabályokra; p) 20. § (1), (3), (6), (7) bekezdésekben foglalt a zajterhelési határértékek túllépésére, kötelező zajvizsgálat elvégzésére, a határértékek betartását biztosító intézkedések elmulasztására; vonatkozó előírásokat megszegi szabálysértést követ el, és 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Értelmező rendelkezések 25. § a) Anyag: bármely kémiai elem és annak vegyületei, a radioaktív anyagok és a genetikailag módosított szervezetek kivételével; b) Avar és kerti hulladék: a kert használata során keletkező és további hasznosításra nem kerülő növényi maradvány (különösen: avar, falomb, nyesedék, egyéb növényi maradvány); c) Bűz: kellemetlen szagú légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető; a) Egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított; b) Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog; c) Ingatlan tulajdonosa: az a személy, vagy szervezet, aki/amely az ingatlan nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. E rendelet alkalmazásában tulajdonosnak kell tekinteni, továbbá a bérlőt, kezelőt, használót is; d) Kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást; e) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlannyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése; f) Környezeti levegő (a továbbiakban: levegő): a légkör egésze, a munkahelyek és a zárt terek levegőjének kivételével; g) Környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; h) Környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe;
i) Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése; j) Környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás; k) Koncentrált előfordulás: a növényeknél romterületek, parlagok, és illegális szemétlerakók környékén lehet; l) Légszennyező anyag: a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett eredményeként kerül a levegőbe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja, vagy károsíthatja az anyagi javakat; m) Levegőterhelés (emisszió): valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása; n) Szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan – jogszabályban meghatározott – mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása – a mindenkori tudományos ismeretek alapján – környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő; o) Veszélyes mértékű zaj: a levegőnek az emberi környezetben észlelhető olyan mértékű, és minőségű nyomásingadozása, amely meghaladja a megengedett zajtermelési (zajemissziós) illetőleg zajkibocsátási (zajemissziós) határértéket; p) Veszélyes mértékűnek minősül az a zaj is, amelyre – jellegéből adódóan – határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülményei között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan emberek nyugalmát jelentősen zavarja; q) Zajforrás: hangosító berendezés, bármely hangszóró vagy más hangforrás. Hatálybalépés 26. § E rendelet 2005. június 15-én lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. 27. § 1 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
1
Beiktatta a 30/2009.(X.1.) rendelet 7. §-a. Hatályos 2009. október 1. napjától.
1. sz. melléklet a 15/2005.(VI.14.) rendelethez Zirc város közigazgatási területén koncentrált előfordulás esetén kötelezően irtandó allergén gyomfajok, valamint nem telepíthető fák a következők: Külterület: Irtandó allergén gyomfajok : libatop (Chenopodium) fajok, laboda (Atriplex) fajok, parlagfű (Ambrosia) fajok, fekete üröm ( Artemisia vulgaris), aranyvessző (Solidago) fajok, Belterület: Irtandó allergén gyomfajok: libatop (Chenopodium) fajok, laboda (Atriplex) fajok, parlagfű (Ambrosia) fajok, fekete üröm ( Artemisia vulgaris), aranyvessző (Solidago) fajok, Kiskertekben tilos telepíteni: kaukázusi medvetalp ( Heracleum mantegazzianum), Nem telepíthető fák és cserjék: mogyoró, nyír (csak sorfának nem), fűz, nyár (hímivarú egyed kivételével),
ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/1997.(V.6.) ÖK., 6/1999.(III.31.) ÖK. , 44/2001.(XII.31.) ÖK., 16/2003.(V.13.) ÖK., 30/2003. (VI.30.) ÖK. , 8/2005.(IV.5.), 8/2007.(V.2.), 25/2007.(XII.11.), valamint a 34/2009.(X.1.) rendeletekkel módosított az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/1994.(IV.18.) ÖK. rendelete egységes szerkezetben
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.( a továbbiakban: Ötv.) 79. § (2) bekezdés b./ pontjában és 80.§ (1) bekezdésében, 80/A. § (1) bekezdésében, 80/B. § - ában, továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 138. § (1) bekezdés j./ pontjában, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv.( a továbbiakban : Áht.) 108. § (1), (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1 , 2 I. A rendelet hatálya 1. § (1) 3 A rendelet személyi hatálya a Zirc Városi Önkormányzatra (továbbiakban: Önkormányzat), az Önkormányzat intézményeire, valamint az Önkormányzat vagyonán az Ötv. 80/A. § és 80/B. §- a alapján vagyonkezelői jogot szerző egyéb szervezetekre terjed ki. (2) A rendelet tárgyi hatálya az Önkormányzat e rendelet 2. §-ában részletezett vagyonára terjed ki. (3) 4 Az önkormányzati tulajdonú és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének és bérletének szabályait külön önkormányzati rendelet rögzíti. (4) 5 Az Ötv. 80/A. § és 80/B. §- a alapján vagyonkezelői joggal terhelt vagyontárgyakra a rendelet III. fejezetének rendelkezéseit a 9/A.-9/F. §- ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. II. Az Önkormányzat vagyona 2. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, ingókból, valamint pénzvagyonból, értékpapírból, üzletrészekből és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll. (2) Az Önkormányzat vagyona - rendeltetése szerint - törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll.
1
Módosította a 8/2007.(V.2.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2007. május 2-tól. Módosította a 25/2007.(XII.11.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2007. december 11-től. 3 Módosította a 25/2007.(XII.11.) rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2007. december 11-től. 4 Beiktatta a 8/2007.(V.2.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2007. május 2-tól. 5 Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2007. december 11-től. 2
3. § (1) Az Önkormányzat vagyona felett a tulajdonost megillető jogok gyakorlása során e rendelet rendelkezései szerint kell eljárni. (2) Az Önkormányzat és az Önkormányzat intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani. 4. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonában forgalomképtelen az a vagyontárgy, amit a törvény vagy az önkormányzat rendelete annak nyilvánít. (2) Korlátozottan forgalomképesek a közművek, az intézmények, a középületek, továbbá azok a vagyontárgyak, melyeket törvény vagy az önkormányzat rendelete annak minősít. (3) 1 A vagyontárgyak forgalomképességének esetleges módosításáról a Képviselő- testület dönt. III. Az Önkormányzat vagyonának használata, hasznosítása 5. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatának hatékony és eredményes ellátása. A rendelet alkalmazásában a hasznosítás alatt különösen az egyes vagyontárgyak használatát, bérbe, használatba vagy haszonbérletbe adását, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítését kell érteni. (2) A hasznosítás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. (3) 2 Az önkormányzat vagyona feletti használati jogot a Polgármesteri Hivatal, valamint azok az intézmények, illetve gazdasági társaságok, vagy egyéb szervek gyakorolják, melyek e rendelet hatályba lépésekor a vagyon felett a használati joggal rendelkeztek, illetőleg ezt követően a rendelet szerint a használati jogot megszerezték (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő szervezet). (4) A vagyonkezelő szervezet jogosult a rendeletben foglalt korlátozásokkal: a/ a kezelésében lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre; b/ a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására; c/ a kezelésében lévő ingó vagyontárgyak elidegenítésére. (5) A vagyonkezelő szervezet köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására. 1 2
Beiktatta a 8/2007.(V.2.) rendelet 3. §-a. Hatályos 2007. május 2-tól. Módosította a 34/2009.(X.1.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2009. október 1. napjától.
(6) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni. (7) Az intézmények által szerzett vagyon az önkormányzat tulajdonába és a szerző intézmény használatába kerül. (8) Az önkormányzat által szerzett vagyonnak az önkormányzat intézményei használatba adásáról a vagyon szerzője dönt. (9) 1 A vagyonkezelők a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére. (10) A használók kötelesek a rájuk bízott vagyont a számviteli előírások szerint nyilvántartani. 6. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyakat nem lehet elidegeníteni, apportálni, biztosítékul adni. (2) 2 , 3 Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vagyontárgyak elidegenítésére, apportálására, biztosítékul adására a Képviselő-testület jogosult a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság javaslata alapján. (3) 4 A (2) bekezdésben meghatározott döntéseket átruházott hatáskörben a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdaság Bizottság jogosult meghozni abban az esetben, ha a vagyontárgy tervezett hasznosítása a rendezési tervvel nem ellentétes és becsült forgalmi értéke az 1.000.000,- Ft.-ot nem haladja meg.
7. § (1) 5 , 6 A 6. § (1), (2) bekezdésében meghatározott vagyontárgy egyéb módon történő hasznosítása vonatkozásában (pl.: bérlet, haszonkölcsön) annak a vagyonkezelőnek a vezetője jogosult dönteni, amelynek használatában a vagyontárgy van. (2) 7 , 8 Önkormányzati intézmény használatában nem álló vagyontárgy 6.§ (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérő hasznosítására a Képviselő-testület jogosult. A hasznosításáról a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság dönt átruházott hatáskörben, amennyiben a vagyontárgy becsült forgalmi értéke az 1.000.000,- Ft.-ot nem haladja meg 1
Módosította a 34/2009.(X.1.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2009. október 1. napjától. Módosította a 8/2007.(V.2.) rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2007. május 2-tól. 3 Módosította a 34/2009.(X.1.) rendelet 3. §-a. Hatályos 2009. október 1. napjától. 4 Módosította a 8/2007.(V.2.) rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2007. május 2-tól. 5 Módosította a 8/2007.(V.2.) rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2007. május 2-tól. 6 Módosította a 34/2009.(X.1.) rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2009. október 1. napjától. 7 Módosította a 8/2007.(V.2.) rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2007. május 2-tól. 8 Módosította a 34/2009.(X.1.) rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2009. október 1. napjától. 2
(3) A bérbeadásból származó bevételt az intézmény saját feladatainak ellátására, az ellátás színvonalának javítására fordíthatja. (4) A hasznosítás az intézmény alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja. (5) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak az Önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik. (6) 1 Az önkormányzati ingatlant, annak elidegenítése előtt fel kell értékeltetni, az ingóvagyont és egyéb vagyontárgyakat, azok értékesítése előtt 150.000 Ft nettó nyilvántartási érték felett fel kell értékeltetni. 8. § 2 (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelés jogának, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű vagyon tekintetében csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés alkalmazásával, a legjobb ajánlattevő részére történik. (2) Amennyiben az önkormányzati vagyon (1) bekezdés szerinti hasznosítására közbeszerzési eljárásban kerül sor, úgy a közbeszerzési eljárás – a külön jogszabályokban a közbeszerzésekre előírt szabályok érvényesülésére tekintettel – e rendelet vonatkozásában versenyeztetésnek minősül. (3) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait, ha: a) a bérbeadás, használatba adás, vagyonkezelésbe adás államháztartási körbe tartozó szervezet, vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik; b) ingatlancserére kerül sor, amennyiben külön jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza és az ellenszolgáltatás is ingatlan; c) a vagyonkezelő Ötv. 80/A. § (5) bekezdés szerinti kijelölése esetén; 1 2
Beiktatta a 34/2009.(X.1.) rendelet 5. §-a. Hatályos 2009. október 1. napjától. Módosította a 34/2009.(X.1.) rendelet 6. §-a. Hatályos 2009. október 1. napjától.
d) a vagyon forgalmi értéke nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt; e) az Áht. versenyeztetési szabályainak alkalmazása alól törvény kivételt tesz. (4) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a (3) bekezdésben felsorolt esetekben is köteles megvizsgálni a versenyeztetés lehetőségét, és ilyen esetekben is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról. (5) A versenyeztetési kötelezettség a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű vagyon tekintetében a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítása esetén is fennáll. 8/A. § 1 (1) 2 Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén, társadalmi szervezetek részére, közalapítvány javára, valamint más önkormányzat részére, utóbbinak a feladat-, és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán lehet. (2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről és átruházásáról a képviselő-testület határoz. (3) Az önkormányzatot megillető követelésről – kivéve a behajthatatlan követeléseket – ingyenesen lemondani nem lehet. (4) Behajthatatlan követelés a hatályos számviteli törvény szerint behajthatatlannak minősített követelés. A behajthatatlanság tényét és mértékét dokumentumokkal igazolni kell. (5) A behajthatatlan követelések törlésére 1.000.000,-Ft. értékhatárig a polgármester, ezen értékhatár felett a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság jogosult. (6) Az államháztartási törvény alapján a Magyar Köztársaság hatályos költségvetési törvényében meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. 8/A. § 3 (1) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv (kiíró) dönt, a versenyeztetési eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv (a kiíró képviselője) is – a kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás eredménye alapján - megbízható, vagy arra bizományi szerződés köthető. A kiírót megbízottként képviselő személy megbízása – a kiíró döntésétől függően – 1
Beiktatta a 8/2007.(V.2.) rendelet 7. §-a. Hatályos 2007. május 2-tól. Módosította a 25/2007.(XII.11.) rendelet 4. §-a. Hatályos 2007. december 11-től. 3 Beiktatta a 34/2009.(X.1.) rendelet 7. §-a. Hatályos 2009. október 1. napjától. 2
kiterjedhet (meghatalmazás alapján, a kiíró nevében és képviseletében eljárva) a nyertessel kötendő szerződés aláírására is (a kiíró és képviselője a továbbiakban együtt: kiíró). (2) A versenyeztetési eljárás típusai: a) nyilvános vagy zártkörű pályázati eljárás, b) nyilvános vagy zártkörű árverés, c) versengő ajánlatkérés (3) A versenyeztetési eljárás alapvetően nyilvános. Nyilvánosról zártkörű versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás eredménytelensége miatti lezárást követően, a kiíró döntése alapján van lehetőség. (4) Nyilvános versenyeztetés helyett kizárólag akkor írható ki zártkörű versenyeztetés, ha a) az eljárás tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé, így különösen, ha az Önkormányzat közszolgáltatás ellátásával összefüggő érdeke azt indokolttá teszi, vagy b) ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat hat hónapon belül érdeklődés hiányában eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az önkormányzati vagyon gazdaságos hasznosítása, vagy c) ha jogszabály rendelkezései, vagy a vagyon átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók, így a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők képesek, vagy az értékesítés csak meghatározott személy részére történhet (vételi vagy eladási opció), (5) A pályázati felhívásnak, tartalmaznia kell legalább a következőket: a) az érintett vagyontárgy megjelölését, szükség szerint annak értékét, illetve minimálárát, b) a kiíró megnevezését, székhelyét, c) a pályázat célját, módját és típusát (nyilvános vagy zártkörű), d) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat, e) a megkötendő szerződés típusát, a hasznosításra/értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, biztosítékára vonatkozó előírásokat,
f) szükség esetén a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és költségét, g) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét, h) az ajánlati biztosítékkal összefüggő kiírói igényt, i) az ajánlati kötöttség időtartamát, illetve esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat, j) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját, az ajánlattevők értesítésének módját, k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – előre meghatározott okból és esetekben - eredménytelennek nyilvánítsa, vagy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön, l) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit. (6) A nyilvános pályázati felhívást a kiíró köteles legalább a helyben szokásos oly módon közzétenni, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el. (7) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás nyilvánosságra hozatala nélkül - legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre azzal, hogy az ajánlattételi határidőig legalább 15 napot kell biztosítani. Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell a nyilvános pályázatra irányadó módon nyilvánosságra hozni. A zártkörű pályázatra egyebekben a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (8) Versengő ajánlatkérés a zártkörű pályázat olyan formája, amikor a kiíró nem bocsát ki pályázati felhívást (kiírást, hirdetményt), hanem azonos feltételek közlésével ajánlatot kér legalább három ajánlattevőtől és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt legalább 15 napban állapítja meg (9) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy az ingatlan és ingó vagyont, vagyoni értékű jogot árverés útján értékesíti, hasznosítja, s a szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat, illetve ellenértéket felajánló árverező szerez jogot. Az árverés kiírásáról szóló döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverés lebonyolítóját, a kikiáltási árat, továbbá az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat. E körben meg kell határozni azt is, hogy tartható-e, vagy milyen feltételek megléte esetén tartható a nyilvános licitet követően – második fordulóban – zártkörű licitálás. Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani. 8/B. § 1 (1) A kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit 1
Beiktatta a 34/2009.(X.1.) rendelet 8. §-a. Hatályos 2009. október 1. napjától.
úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek. (2) Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlattevő számára - lehetőség szerint hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlattevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre. 8/C. § 1 (1) A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak, illetve az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő). (2) A versenyeztetési eljárás eredményére vonatkozó döntés, az elbírálást követő 30 napon belül kell meghozni, és azt követő legfeljebb 15 napon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel. 8/D. § 2 (1) A versenyeztetési eljárás alapján megkötendő szerződés tartalmát a közzétett feltételek, illetve a legjobb ajánlattevő ajánlata alapján kell kialakítani. A szerződést az ajánlat elbírálásáról történt értesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül, az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell megkötni. (2) A szerződésben szerepeltetni kell az Önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, a teljesítés megkövetelt biztosítékait és a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a szerződésszerű teljesítés ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat. (3) Ha a versenyeztetési eljárás nyertesével a szerződés megkötése a szerződéskötésre nyitva álló határidőben meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a legjobb ajánlattevő a szerződés létrejöttéhez, vagy hatálybalépéséhez szükséges feltételeket – az előírt módon és időben - nem teljesíti, úgy (ha a kiírás erre lehetőséget adott) a kiíró jogosult a soron következő helyre rangsorolt ajánlattevővel azonos feltételek mellett szerződést kötni, ha a versenyeztetési eljárás eredményéről hozott döntéstől számított 3 hónap még nem telt el.”
1 2
Beiktatta a 34/2009.(X.1.) rendelet 9. §-a. Hatályos 2009. október 1. napjától. Beiktatta a 34/2009.(X.1.) rendelet 10. §-a. Hatályos 2009. október 1. napjától.
9. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő az önkormányzati feladatokban nélkülözhető vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére vállalkozhat, gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. A képviselő-testület e körben jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg. Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. (2) Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak közgazdasági megalapozás (hozamszámítás) alapján, a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság 1 véleményével együtt lehet javaslatot tenni. (3) Önkormányzat és önkormányzati költségvetési szerv csak olyan vállalkozásban, gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét. (4) 2 Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, illetve vagyonát olyan gazdasági társaságban hasznosítja, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelőssége körébe tartozik, az önkormányzat tulajdoni aránya 50 %-nál nagyobb kell, hogy legyen alapításkor, illetőleg gazdasági társaságba történő belépéskor. 9/A. § 3 (1)Önkormányzati forgalomképes, vagy korlátozottan forgalomképes vagyon vagyonkezelésbe adása közfeladat ellátására az Önkormányzat fenntartói körén kívüli egyéb szervezetek részére az Ötv. 80/A-80/B. §-a alapján történhet. (2) Vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre. (3) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog létrejöttéhez – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § a) pontja és az Áht. 105/A. § (7) bekezdése értelmében – az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges, a vagyonkezelőt azonban a vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjától megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei. (4) A vagyonkezelői jog – a (3) bekezdésben foglaltak és a 9/D. §-ban szabályozott kijelölés esetének kivételével – vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni, melynek tartalmaznia kell az Áht. 105/A. §
1
A Bizottság elnevezését módosította a 25/2007.(XII.11.) rendelet 5. §-a. Hatályos 2007. december 11-tól. Módosította a 8/2007.(V.2.) rendelet 8. §-a. Hatályos 2007. május 2-tól. 3 Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 6. §-a. Hatályos 2007. december 11-től. 2
(1) bekezdésében foglaltakat. A vagyonkezelési szerződést a Képviselő- testület döntése alapján az Önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá. 9/B. § 1 (1)A közfeladatot átvállaló vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át. (2) A vagyonkezelő köteles: a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó közterheket, teljesíteni az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló, a vagyonhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket, b)teljesíteni az önkormányzati adatszolgáltatási kötelezettséget,
vagyonnal
kapcsolatos
nyilvántartási
és
c)a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni, d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket, e)gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, f)a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni, az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért az Önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. (3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés alapján gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit. (4) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra – meghatározott hányadok szerint – több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.
1
Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 7. §-a. Hatályos 2007. december 11-től.
9/C. § 1 (1) A vagyonkezelői jogot – a 9/D. §-ban szabályozott kijelölés esetét kivéve – nyilvános pályázat, versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, ellenérték fejében lehet megszerezni, és gyakorolni. (2) A pályázat kiírásáról a képviselő- testület dönt. (3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az Áht. 105/A. § (2) és (3) foglaltakat.
bekezdésében
9/D. § 2 (1)Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelői jogát kijelöléssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, b) az önkormányzat vagy több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság és közhasznú társaság, illetőleg állam és önkormányzat közös alapításában működő gazdasági társaság vagy az állam többségi részesedésével létrehozott gazdasági társaság, közhasznú társaság, ha ezek a szervezetek a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzik, azzal a feltétellel, hogy az állami vagy az önkormányzati többségi tulajdon a vagyonkezelési szerződés megszűnéséig fennáll. (2) A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg. 9/E. § 3 (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az Áht. 105/B. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az Önkormányzat – a polgármesteri hivatal közreműködésével – ellenőrzi. (2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. (3) Az (1) bekezdésben leírt ellenőrzésre a polgármester, a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság elnöke, tagja, valamint - az egészségügyi célvagyon vonatkozásában- az Egészségügyi, Szociális és Sportbizottság elnöke, tagja az alábbiak szerint jogosult:
1
Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 8. §-a. Hatályos 2007. december 11-től. Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 9. §-a. Hatályos 2007. december 11-től. 3 Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 10. §-a. Hatályos 2007. december 11-től. 2
a) az önkormányzati tulajdonba tartozó, az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló ingatlan területére beléphet, b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinthet, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttethet, c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérhet. (4) A (3) bekezdésben leírt ellenőrzést végző a tulajdonosi ellenőrzés során köteles: a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja, b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 5 nappal tájékoztatni, c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni. (5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult: a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni. (6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles: a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni, b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni, d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni, e)
az ellenőrzés megállapításai, Önkormányzatot tájékoztatni.
javaslatai
alapján
tett
intézkedéseiről
az
(7) Az ellenőrzést végző az elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításairól jelentésben – a tárgyévet követő év április 30-ig – tájékoztatja a képviselő- testületet.
9/F. § 1 A vagyonkezelési szerződés megszűnésére az Áht. 105/C. § szabályai az irányadók.
IV. Záró rendelkezések 2
10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (2) A rendelet hatályba lépését követően szerzett vagyontárgyak besorolásáról az Önkormányzat esetenként dönt. (3) 3 Az Önkormányzat azon forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait, melyekre az Ötv. 80/A. és 80/B. §- ai alapján vagyonkezelői jog létesíthető, e rendelet melléklete tartalmazza. (4) 4 Zirc Város ingatlankatasztere e rendelet 1. számú függelékét képezi. (5) 5 Az Önkormányzat e rendelet mellékletében felsorolt vagyonán vagyonkezelői jogot gyakorló szervezeteket e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza. 11. § 6 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
1
Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 11. §-a. Hatályos 2007. december 11-től. Módosította a 25/2007.(XII.11.) rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2007. december 11-től. 3 Módosította a 25/2007.(XII.11.) rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2007. december 11-től. 4 Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2007. december 11-től. 5 Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 12. § (4) bekezdése. Hatályos 2007. december 11-től. 2
6
Beiktatta a 34/2009.(X.1.) rendelet 11. §-a. Hatályos 2009. október 1. napjától.
Melléklet 1 Az Önkormányzat azon forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai, melyekre az Ötv. 80/A. és 80/B. §- ai alapján vagyonkezelői jog létesíthető
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
1
Település
Helyrajzi szám
Terület m2
Az ingatlan megnevezése Zirc 798 21733 Városi Erzsébet Kórház és Rendelőintézet Zirc 1916/22 513 Uszoda Zirc 436 9108 Temető Zirc 1283/3 17186 Temető Zirc 1283/4 20776 Temető Zirc 1359/A/1 219 Deák F.u.2. volt fűtőmű Zirc 4 11059 Autóbusz pályaudvar A Zirc Városi Erzsébet Kórház és Rendelőintézet használatában lévő leltár szerinti ingóságok Zirc 1353 862 Iroda és udvar (KHT épülete)
Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 13. § (1) bekezdése. Hatályos 2007. december 11-től.
1. számú függelék 1 , 2
1
A rendelet függelékét módosította a 8/2005.(IV.18.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2005. április 5-én lépett hatályba az alábbiak szerint: A zirci 1046/3 hrsz-ú ingatlant társasház alapítás után a követezőek szerint kell nyilvántartani: A zirci 1046/3/A/3 és az 1046/3/A/4 hrsz-ú ingatlanokat a törzsvagyonból kiveszi, és forgalomképessé nyilvánítja. A zirci 1046/3/A/1-2, és a Zirci 1046/3/A/4-5 hrsz-ok továbbra is törzsvagyon részét képezik. 2 A függelék számozását módosította a 25/2007.(XII.11.) rendelet 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2007. december 11-től.
2. számú. függelék 1 Az Önkormányzat e rendelet mellékletében felsorolt vagyonán vagyonkezelői jogot gyakorló szervezetek: 1. „Zirci Városüzemeltetés” Oktatási és Szolgáltató Közhasznú Társaság (kijelöléssel) az alábbiak tekintetében : 1. 2. 3. 4. 5.
Zirc Zirc Zirc Zirc Zirc
1961/22 helyrajzi szám 512 m2 436 helyrajzi szám 9.108 m2 1283/3 helyrajzi szám 17.186 m2 1283/4 helyrajzi szám 20.776 m2 1359/A/1 helyrajzi szám 219 m2
6. Zirc 1353 helyrajzi szám
1
862 m2
Uszoda Temető Temető Temető Deák F. u. 2. volt fűtőmű Iroda és udvar (KHT épülete)
Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2007. december 11-től.