EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG
Ügyiratszám:EBH/145/3 2013.
HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) W.T. B. kérelmezőnek a Budapest Airport Zrt-vel szemben (1675 Ferihegy, 1185 Budapest) az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tárgyában - a Fővárosi Törvényszék 6.K.33.257/2011/6. számú ítélete alapján indított új eljárásban - a következő H AT Á R O Z AT O T hozta. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy a Budapest Airport Zrt. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy kérelmező számára nem biztosította a fogyatékossága okán őt megillető, megfelelő segítséget, illetve tájékoztatást, mellyel az általa nyújtott szolgáltatások igénybevétele során kérelmezőt védett tulajdonságára tekintettel kedvezőtlenebb bánásmódban részesítette, mint a vele összehasonlítható helyzetben lévő más, szolgáltatását igénybe vevő személyeket. A hatóság az alkalmazottak képzésére vonatkozó részben a kérelmet elutasítja. A hatóság a panaszkezelési rendszer vonatkozásában megállapítja, hogy annak vizsgálatára hatáskörrel nem rendelkezik. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követő 45 napon belül kötelezi az eljárás alá vontat a jogsértő állapot megszüntetésére, egyúttal megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni folytatását, továbbá elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő közzétételét a www.egyenlobanasmod.hu honlapon, valamint a Budapest Airport Zrt. www.bud.hu hivatalos honlapján az eljárás alá vont adatainak kivételével anonimizált módon, a kezdőlapról közvetlenül elérhető módon.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárás alá vontat 1.000.000,-Ft, azaz Egymillió forint összegű bírság megfizetésére kötelezi, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10032000-00288413-00000000 számú számlájára történő átutalással kell megfizetnie. Az új eljárás során 2.215,-Forint, azaz Kettőezer-kettőszáztizenöt forint eljárási költség merült fel, amely eljárási költséget a Budapest Airport Zrt. a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00288413-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára. Amennyiben a kötelezettek a pénzfizetési kötelezettségüknek határidőben nem tesznek eleget, késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része.
2 A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál három példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. Bírósági felülvizsgálat esetén tárgyalás tartása kérhető. INDOKOLÁS Kérelmező 2010. október 20. napján kérelemmel fordult a hatósághoz, hogy állapítsa meg, hogy a Budapest Airport Zrt. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Ennek alátámasztásául előadta, hogy a Liszt Ferenc Repülőtér 2B Termináljának érkezési oldalán nincsen kijelölt mozgássérült parkolóhely (azokat átfestették), így csupán a távolabbi parkolóban tud gépjárművével megállni, a mozgássérült személyek gyorsparkolóba történő behajtását kihelyezett táblák tiltják. Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy a terminál belső területén található információs pultból a kerekes székkel közlekedő személyek nem láthatóak, velük szemben flegma, nemtörődöm hangot használnak, valamint benyújtott panaszaira nem válaszolnak. Kérelmező a 2011. január 2. napján kelt beadványában panaszát az 1. Terminál vonatkozásában is kiterjesztette. Fentiek alapján kérelmező kérte a hatóságtól, hogy vizsgálja meg a bepanaszolt szervezet szolgáltatásnyújtásának körülményeit, és amennyiben azok sértenék az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (Ebktv.) külön nevesített egyenlő bánásmód követelményét, hozza meg a szükséges intézkedéseket. A hatóság fenti ügyben 2011. július 11-én kelt, EBH/18/14/2011. számú határozatát – melyben kérelmező panaszának részben helyt adott – a Fővárosi Törvényszék 2012. március 17-én kelt, 6.K.33.257/2011/6. számú ítéletével hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárásra kötelezte. A Bíróság ítéletével kötelezte a hatóságot, hogy folytasson le új eljárását kérelmező panasza és az ítélet
megállapításai szerint abban a tárgykörben, hogy 1. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (továbbiakban: repülőtér) 2A és 2B termináljain elhelyezett információs pultok az akadálymentesség követelményének megfelelnek-e, 2. az eljárás alá vont alkalmazottainak képzése a fogyatékos személyekkel való bánásmód tekintetében milyen konkrét tartalommal történik, továbbá 3. eljárás alá vont panaszkivizsgálási rendszere sérti-e az egyenlő bánásmód követelményét 1. Eljárás alá vont – a nyilatkozattételre nyitva álló határidő 10 nappal történő meghosszabbítása után – érdemi nyilatkozatában az első kérdés vonatkozásában előadta, hogy a kifogásolt információs pultok már nincsenek használatban, azokat elbontották. Az információs szolgáltatást a repülőtér ún. információs falakon elhelyezett telefonkészülékekkel látja el a 2A és 2B terminál indulási és érkezési szintjén egyaránt. A telefonkészülékekről közvetlenül a repülőtér call centere érhető el, és ugyanezen telefonkészülékekről hívható a fogyatékos utasoknak segítséget nyújtó szolgáltató, és az orvosi ügyelet is. A telefonok olyan magasságba kerültek elhelyezésre, hogy azokat a kerekes székkel közlekedő utasok is kényelmesen elérhessék és használni tudják. A fogyatékos, illetve csökkent mozgásképességű (PRM) utasok a repülőtérre érkezve összesen 7 db hívóponton (totemoszlop) keresztül jelezhetik érkezésüket, illetve kérhetnek segítséget, mind a 2A mind a 2B terminálon. A hívópontokon – amelyek kamerával és mikrofonnal felszereltek – külön gomb segíti a siket és nagyothalló, a látáskárosult, és mozgáskorlátozott utasokat. A hívást a repülőtér szerződött partnerének a Kft. munkatársai fogadják. A fogyatékos utasok jogait összefoglaló kiadvány a benne található térkép segítségével tájékoztatást nyújt a hívópontok pontos helyéről. Eljárás alá vont fentieket képekkel alátámasztva igazolta.
3
2. Eljárás alá vont a második kérdéskör – az alkalmazottak képzése kapcsán – akként nyilatkozott, hogy a repülőtéren foglalkoztatott hostessek részére nyújtott képzés során a PRM utasokra vonatkozó önálló segédanyag nem készül, a PRM oktatást K. J. ügyfélszolgálati vezető tartja. Ennek részét képezik a PRM utasokkal kapcsolatos infrastruktúrát érintő alapvető információk, a megfelelő segítségnyújtás technikája, a segítségre szoruló utasok igényeinek osztályozása, illetve a kiszolgálási folyamat. A biztonsági ellenőrző pontokon foglalkoztatott személyzet munkáját az ún. technológiai utasítás alapján végzi, melynek része a fogyatékos személyek ellenőrzésére vonatkozó eljárás, így tájékoztatás az eljárás menetéről, kérésre a többi utastól elkülönített ellenőrzés, átvizsgálás során a mozgáskorlátozott személy fizikai adottságainak figyelembe vétele (művégtag, segédeszköz stb. átvizsgálása). A technológiai utasítás külön részletezi az elkülönített átvizsgálás menetét is. A képzés során az oktató részletesen kifejti, hogy mit jelent az utasításban a személy mozgáskorlátozottságának figyelembevételére vonatkozó utasítás, így a kerekes székes utas átvizsgálása ülő helyzetben az eszköz egyidejű átvizsgálásával, a mankóval vagy bottal érkező személyek átvizsgálásának módozatai, művégtag lecsatoltatásának, átvilágításának szabályai (lecsatolás külön helyiségben, átvilágítása dobozban), a látássérült utas folyamatos tájékoztatása az ellenőrzés lépéseiről. 3. Eljárás alá vont panaszkezelési rendszerével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy társaságukhoz véleményt, észrevételt, panaszt ún. véleménykártyán, levélben, valamint kárigény bejelentő dokumentumon fogadnak. Eljárás alá vont csatolta 2008-2011-ig az összes visszajelzést, panasz és dicséret szerinti bontásban. Bár konkrétan a fogyatékos személyektől érkező panaszok számáról nem tudtak adatot szolgáltatni (mivel ilyen nyilvántartást nem vezetnek), azonban 2011 júliusa óta kifejlesztettek egy olyan rendszert ahol lehetséges a szavak szerinti szűrés. Ennek alapján csatolták 2011 júliusától 2012 júliusáig az olyan visszajelzéseket, amelyben a mozgáskorlátozottságra utaló szó vagy szórészlet előfordult. A táblázatban 23 eset szerepelt, feltüntetve a válaszadásig eltelt időt. A kimutatás szerint az általánosan előírt 30 napos határidőt a PRM-utasok esetében néhány alkalommal lépték túl. A hatóság 2012. szeptember 27. napjára tárgyalást tűzött ki, ahová a csatolt képzési ívek alapján -szúrópróbaszerűen - kért eljárás alá vont által előállítani olyan munkatársakat, akik a 2010. január 26-i CUSS Hostess képzésen részt vettek. A hatóság a panaszkezelési rendszer vonatkozásában olyan nem fogyatékos személyektől érkezett visszajelzéseket kért csatolni, ahol az általánosan előírt 30 napos határidőn túl adtak választ. A tárgyaláson az idézettek megjelentek, a kért iratokat az eljárás alá vont csatolta. Eljárás alá vont a 2A és 2B terminálokon elhelyezett információs pultok vonatkozásában előadta, hogy azok már nem üzemelnek, vagy nincs bennük recepciós, vagy elbontásra kerültek. Helyette élénk színű információs falakat létesítettek, amelyek kerekes székkel közlekedő személyek számára is jól használhatók. Ezen kívül elhelyezésre került 7 db ún. totemoszlop, amelyről az A. Kft. munkatársai hívhatók. Kérelmező az információs pultok vonatkozásában előadta, hogy álláspontja szerint, mivel azok egy része továbbra is áll még, ez megtévesztő lehet, ha valaki információt szeretne kérni. Kifogásolta továbbá, hogy az információs táblákról, illetve a totem oszlopok elhelyezkedéséről nem nyújtanak elegendő információt, nincsenek irányítótáblák, piktogramok. Eljárás alá vont előadta, hogy az információs táblák elhelyezkedése fönt van az interneten, továbbá a totemoszlopok elsősorban PRM-utasoknak vannak felállítva, így aszerint történt elhelyezésük, hogy hol lehet rá szükség. Kérelmező álláspontja szerint ezek az oszlopok kerekes székből nem vehetők észre. A tárgyaláson a hatóság tanúkat hallgatott meg annak tekintetében, hogy az alkalmazottak képzése során fordítanak-e figyelmet a fogyatékos személyekkel való bánásmód oktatására. A hostessként dolgozó tanúk egybehangzóan elmondták, hogy az oktatáson tájékoztatást kapnak a repülőtér adottságairól, azon belül a totemoszlopok, liftek elhelyezkedéséről. A tapasztalat szerint a PRM utasok 48 órával korábban bejelentik utazásukat. Hostessként ők a reptérre való érkezéstől a poggyász feladásáig segítik az utasokat, pl. ha egy PRM utas előbb érkezik a reptérre, értesítik az A. Kft-t, hogy az ügyfél megérkezett. Gyakorlatilag kapocsként működnek, az utasok tudják, hogy tőlük kell
4 segítséget kérni. Az A. Kft. munkatársai 8-10 percen belül jelennek meg az értesítéstől számítva. Kérelmező kifogásolta, hogy mind az A. Kft. megjelenésére, mind adott esetben a kerekes szék fóliáztatására várakozni kell. A panaszkivizsgálási rendszer vonatkozásában eljárás alá vont a hatóság felhívására benyújtott olyan visszajelzéseket, amelyeket nem PRM utasok nyújtottak be, és az ügyintézési idő jelentősen túllépte a 30 napot. Eljárás alá vont előadta továbbá, hogy jelenleg is folyamatban vannak olyan ügyek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, illetve a hatáskörrel rendelkező bíróság előtt, ahol a felek a reptér panaszukra adott elnyúló ügyintézési határidejét kifogásolják, tudomása szerint ezen panaszok egyikét sem mozgássérült ügyfél nyújtotta be. A hatóság 2012. október 3-án helyszíni szemlét tartott és egyben az alkalmazottak képzése vonatkozásában utasbiztonsági ellenőröket hallgatott meg. A terminálokon a nyilatkozatban előadott totemoszlopok a jelzett helyeken találhatók. A 2A terminál indulási oldala vonatkozásában kérelmező a külső totemoszlop élénkebb színűre festését javasolta, valamint irányítótáblák elhelyezését a mozgólépcsők fölé. A totemoszlopon keresztül kérelmező kapcsolatba tudott lépni a diszpécserrel, azonban a beszélgetés a külső zajok miatt nehezen volt érthető. (A 2A és a 2B terminál érkezési oldalán hasonlóak voltak a megállapítások, fényképek készültek a helyszín dokumentálására). A 2B terminál indulási oldalán az érdemi nyilatkozattal ellentétben működött egy információs pult, mely akadálymentesen nem volt megközelíthető. Kérelmező a helyszíni szemlén kerekes székével a pulthoz állt információért, azonban a pult mögött dolgozó munkatársak nem vették őt észre. A hatóság ügyintézőjét, aki közvetlenül a kerekes székben ülő kérelmező mellett állt, kérdezték meg, hogy segíthetnek-e, azonban kérelmezőt még ekkor sem vették észre. Néhány perces várakozás után jeleztük, hogy egy kerekes székben ülő személy várakozik a pult előtt, ekkor elnézést kértek, és felállva kommunikáltak vele. (az eseményt dokumentáló fotókon jól látszik, hogy a pult mérete és kialakítása miatt kérelmezőnek esélye sem volt, hogy észleljék őt). Az utasbiztonsági ellenőrök a 2012. október 3-i meghallgatáson (ahol eljárás alá vont, és kérelmező egyaránt jelen voltak) egybehangzóan előadták, hogy havonta 8 órában van kötelező oktatásuk az aktuális témák vonatkozásában, és hetente van eligazításuk a különleges eljárásokkal kapcsolatosan, így pl. mozgáskorlátozott, vagy vak személlyel kapcsolatos bánásmód (művégtag, előzetes tájékoztatás stb.) Az oktatáson elhangzottakból vizsgázniuk kell. K. J. az eljárás alá vont PRM szakértője előadta, hogy az AMS Kft-t felkérték, hogy az összes utasbiztonsági ellenőrnek tartsanak 8 órás képzést a fogyatékos személyeket érintő bánásmódról. Az oktatás félévente fog ismétlődni. A felek a helyszíni szemlét követően úgy nyilatkoztak, hogy látnak esélyt egyezségkötésre, melynek tárgya a 2B terminálon található információs pult akadálymentessé tétele, az információs falak, és totemoszlopok feltűnőbbé tétele (élénkebb színek, irányítótáblák), a totemoszlopok hangminőségének javítása, az információs falon egy telefon mozgássérültek számára elérhető magasságba történő helyezése. A hatóság eljárását 60 napra a felek közös kérelmére felfüggesztette. 2012. november 21-én eljárás alá vont kérelmezőt a 2A indulási terminál vonatkozásában arról tájékoztatta, hogy a külső totemoszlopokat nem kívánja élénkebb színűre festeni, mivel álláspontja szerint a jelenleg is színes, megvilágított, magasan elhelyezett, piktogrammal ellátott oszlop jól észrevehető. A totemoszlopok hangminőségének javítása megtörtént. Külön irányítótáblát az információs fal kapcsán nem kívánnak elhelyezni, mivel az információs fal színe kellőképpen figyelemfelhívó, és jól látható helyen van, az információs falra mozgássérült személy részére elérhető magasságban egy telefon felhelyezésre került. A 2B terminálon található információs pult magasságán - melynek bérlője a W. Kft.- nem változtat, a bérlő azonban munkatársai részére figyelemfelhívó tájékoztatást adott, hogy fokozott figyelmet fordítsanak arra, hogy a pult szintjét meg nem haladó magasságban lévő személy kapcsolatba kíván-e lépni velük. Kérelmező a hatóságot értesítette, hogy fenti feltételek mellett nem kíván egyezséget kötni eljárás alá vonttal.
5
Eljárás alá vont kérelmező egyezséget elutasító nyilatkozatára akként nyilatkozott, hogy néhány kérdésben eleget tettek kérelmező indítványának, így álláspontjuk szerint az egyezség nem miattuk hiúsult meg. A korábbi nyilatkozatukban foglaltakat fenntartják, véleményük szerint a fogyatékos személyek jogainak érvényesíthetősége javult a reptéren, az egyenlő bánásmód követelményét nem sértették meg. Kérelmező eljárás alá vont fenti nyilatkozatával kapcsolatban többek között előadta, hogy a 2B terminálon található információs pultnál a helyszíni szemlét követően ismét járt, ahol az információs pult továbbra is ugyanolyan magas volt, a pult mögött szolgálatot teljesítő munkatárs nem állt fel, így kérelmezőt ismét nem észlelte. Többszöri szólítgatásra figyelt csak fel kérelmezőre, majd azt a tájékoztatást adta, hogy ők csak a W.A. cég ügyeit intézik. Kérelmező a helyzetet megalázónak, és sértőnek élte meg. A hatóság a rendelkezésre álló iratokat, nyilatkozatokat megvizsgálva megállapította, hogy a kérelem az alábbiak szerint részben alapos: Az Országgyűlés a 2007. évi XCII. törvénnyel ratifikálta az Egyesült Nemzetek keretében 2006. december 13-án, New Yorkban elfogadott, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt (továbbiakban: Egyezmény), illetve annak fakultatív jegyzőkönyvét. Az Egyezmény 3. cikkében, általános alapelvei között tartalmazza mások mellett a veleszületett méltóságot, a hátrányos megkülönböztetéstől való mentességet, valamint a hozzáférhetőséget (akadálymentesség) is. A hozzáférhetőségről rendelkező 9. cikk kimondja: „1. A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében a részes államok megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mind városi, mind vidéki területeken”. Ezek az intézkedések, amelyek magukban foglalják a hozzáférési akadályok és korlátok beazonosítását és felszámolását, többek között a közlekedésre is vonatkoznak. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (továbbiakban Fot.) 2.§ (3) bekezdés szerint a tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek. A 2. § (4) bekezdése szerint a fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt. A Fot. 3.§-a alapján a fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. Az Ebktv. alapján a hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben jár el. Az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot valamely – a törvény 8. §-ában felsorolt - tulajdonsága miatt (pl. nem, életkor, családi, egészségi állapot, vallási, világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, anyanyelv, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás, fogyatékosság, vagyoni helyzet, egyéb helyzet stb.) más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest részesítenek kedvezőtlenebb bánásmódban. Az Ebktv. 5. § b) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani, aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz.
6 Az Ebktv. 30. § (1) bekezdés b) pontja szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen - a 8. §-ban meghatározott tulajdonság alapján az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, így különösen a vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint a művelődés és a szórakozás céljára létrehozott intézményekben – megtagadni vagy mellőzni szolgáltatások nyújtását vagy áru forgalmazását. Az Ebktv. 30. §-ában hivatkozott, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiség olyan széles kört ölel fel, hogy annak még közelítő felsorolása is lehetetlen. A törvény kiemeli azokat az intézménytípusokat, ahol a leggyakrabban fordulhat elő a megkülönböztetett bánásmód: ilyenek a vendéglátó-ipari és kereskedelmi célra, továbbá a művelődés és szórakozás céljára létrehozott intézmények. Az egyenlő bánásmódot sértő magatartások közül szintén csak a legjellemzőbbeket emeli ki a törvény, azaz – tekintettel a különösen szóra – más magatartásokkal és más szolgáltatási formában is megvalósulhat a hátrányos megkülönböztetés. Az osztott bizonyítás szabályai szerint kérelmezőnek csak valószínűsítenie kellett az őt ért hátrányt és a védett tulajdonságot, eljárás alá vontnak viszont azt kellett bizonyítania, hogy a kérelmező által valószínűsített körülmények nem álltak fent, vagy ha fent állnak, akkor a védett tulajdonság és a hátrány között nem volt összefüggés, azaz az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. (Ebktv. 19. §) Az Ebktv. 7.§ (2) bekezdése szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát más alapvető jog érvényesülésének érdekében, elkerülhetetlen esetekben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. A hatóság a bíróság iránymutatása alapján a kérelmet három részre bontva vizsgálta. 1. Az információs pultok vonatkozásában a hatóság megállapította, hogy eljárás alá vont érdemi nyilatkozatában, valamint a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy azok elbontásra kerültek, vagy nincs bennük recepciós. A hatóság által tartott helyszíni szemlén azonban a 2B terminálon egy olyan – a korábbi eljárásban még nem működő – információs pult működött, amely magassága miatt nem akadálymentes, így a kerekes székkel közlekedő személyek számára az információ nem egyenlő eséllyel hozzáférhető. A szóbanforgó információs pult kizárólag a W. légitársaság utasainak nyújt információkat, azonban ennél a társaságnál természetesen ugyanolyan számban fordulhatnak elő kerekes székes ügyfelek, mint bármely más légitársaságnál. Az, hogy a W. A. cég a pultot bérlőként használja az eljárás alá vontat, mint a reptér üzemeltetőjét nem mentesíti a felelősség alól, különös tekintettel arra is, hogy a pultot a 2010. október 20-án a hatóság előtt indult eljárás megindítását követően állították fel, akkor, amikor az egyébként akadálymentesség követelményeinek meg nem felelő információs pultokat elbontották, vagy használaton kívül helyezték. A hatóság álláspontja szerint eljárás alá vontnak, mint a reptér üzemeltetőjének felelőssége van abban, hogy bérlői milyen építményeket létesítenek a területükön, így kimentésként nem fogadható el a bérlői jogviszonyra történő hivatkozás. A hatóság az információs falak, illetve a totemoszlopok felállítását egyebekben (színük, fellelhetőségük, használhatóságuk) kielégítőnek ítélte meg, a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján. Azok a tömegben is jól észrevehetőek, megközelíthetőek. A felmerült hiányosságok (telefonok megfelelő magasságba helyezése, telefonvonal minőségének javítása) kijavításra kerültek. 2. Az alkalmazottak képzésével kapcsolatosan a hatóság a rendelkezésre álló információk alapján (hostessek, utasbiztonsági ellenőrök, valamint K. J. PRM szakértő nyilatkozata) megállapította, hogy az alkalmazottak képzésének része a PRM utasokkal való különleges bánásmód elsajátítása. Az
7
oktatáson való részvételt jelenléti ívvel dokumentálták, a tanúk egybehangzó nyilatkozatokat tettek a képzés tartalmát tekintve, illetve írott anyagokkal támasztották alá azt. 3. A panaszkezelési rendszerrel kapcsolatosan a bíróság a hatóságot arra utasította, hogy a döntés csak akkor tartalmazhat megállapításokat, ha egyértelműen megállapítható, hogy a nem mozgáskorlátozott személyekhez képest hátrányt szenvednek el mozgáskorlátozott ügyfelek panaszuk kezelése vonatkozásában. A hatóság által becsatolni kért iratokból megállapítható volt, hogy eljárás alá vont társaság 2011 júliusától rendelkezett olyan online felülettel, ahol a szavak szerinti szűrés lehetséges volt, így 2011 júliusától egyéves intervallum vonatkozásában csatolták azokat a panaszokat, ahol bármely magyar vagy angol szó utalt arra, hogy PRM utas panaszáról van szó. A 23 panaszból hármat válaszoltak meg 30 napon túl. A hatóság ezt követően olyan adatok becsatolását kérte, ahol nem PRM utasok panaszára 30 napon túl adtak választ. 2010-től 2012-ig öt ilyen eset volt, 2011 júliusától 2012 júliusáig pedig négy. A hatóság a dátumokat összevetve arra a megállapításra jutott, hogy az a három PRM utas, aki 30 napon túl kapott választ panaszára nem egyezik azzal a négy nem PRM utassal, akik szintén 30 napon túl kaptak választ panaszukra. A bíróság iránymutatásának megfelelően a hatóság a számszerű adatok vizsgálatán túl nem vizsgálta a panaszkezelési rendszert mivel az adatokból nem lehetett azt a következtetést levonni, hogy a fogyatékos utasok (fogyatékosságukkal összefüggésben) hátrányt szenvednének el panaszuk kezelése tekintetében. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, a hatóság megállapította, hogy a Budapest Airport Zrt. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét a 2B terminálon felállított információs pult vonatkozásában, amikor engedélyezte, hogy annak kialakítása az akadálymentesség követelményének meg nem felelő módon történjen meg, és így nem teszi lehetővé a kerekes székkel közlekedő személyek számára az információhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést. A hatóság különösen sérelmesnek tartja a fogyatékos személyekre nézve, hogy az információs pult kialakítására azt követően került sor, hogy a hatóság előző eljárásában kifejezetten kifogásolta a többek között magasságuk miatt nem akadálymentes pultok hozzáférhetőségét, és amelyek megszüntetésére eljárás alá vont maga is erőfeszítéseket tett, és eredményeket ért el. A hatóság ennek fényében nem tudta elfogadni, hogy az információs pult átalakítására nincs lehetőség, csakúgy ahogy a felkínált megoldást sem találta kielégítőnek a probléma orvoslására, nevezetesen, hogy az információs pultban dolgozó munkatársak fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy a pult túloldalán kíván-e kerekes székes ügyfél velük kapcsolatot teremteni. A felkínált megoldás - tekintettel a helyszíni szemlén, illetve a kérelmező által azt követően tapasztaltakra - a kerekes székes ügyfelek egyenlő esélyű hozzáférését továbbra is akadályozza. Az alkalmazottak képzése vonatkozásában a hatóság a kérelmet elutasította, mivel az eljárás alá vont kimentése megfelelt az Ebktv. 7. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak. A panaszkezelési rendszer vonatkozásában a hatóság – tekintettel a rendelkezésre álló iratanyagokra, és nyilatkozatokra – megállapította, hogy annak vizsgálatára hatáskörrel nem rendelkezik, mivel nem merült fel adat arra nézve, hogy a panaszkezelési rendszer vonatkozásában a fogyatékos személyeket hátrányosan megkülönböztetnék. A hatóság ezért az eljárás alá vonttal szemben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 169/I. § a), b), c), d) pontjaiban meghatározott szankciók együtt alkalmazását rendelte el. A Ket 169/I. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket a 94/A. § (1) bekezdése alapján az eset összes körülményeire, így különösen az érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a sérelem következményeire tekintettel kell meghatározni. A hatóság a már végrehajtható, jogerőre emelkedett határozatot elektronikus úton megküldi eljárás alá vontnak - az eljárás alá vont adatainak kivételével anonimizált formában - nyilvánosságra hozatal céljából.
8
A Ket. 157.§ (2) bekezdés b) pontja alapján a hatóság az eljárás alá vontat – a rendelkező részben leírtak szerint – kötelezte az eljárási költségek (postai küldemények költsége Ket. 153. § 11. pont) viselésére. A határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 169/C. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A határozat elleni fellebbezést a Ket. 169/J.§ (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket. 96.§ és 109. § (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2013. április 3. Dr. Honecz Ágnes elnök
1024 Budapest, Margit krt. 85.; Tel: (1) 79-529-81,79-529-75; Fax: (1) 79-507-60
