Iskoláink történte
A jakabszállási iskolák története
Szeretnénk bemutatni röviden az iskola múltját, történetét. Ez egy rövid ismertetés a jakabszállási iskolákról – amely nem teljes-, de reméljük nem felesleges. Ezzel kapcsolatban minden kiegészítést, észrevételt szeretettel fogadunk.
A műveltség leginkább az iskolákon keresztül terjeszthető. A hazai iskolahálózat kialakítása a Szent István-i időkben megkezdődött. A középkorra az egész országban működött a kolostori, plébániai iskolák szervezete. A XV.századra az ország mindegyik településén, így bizonyára Jakabszálláson is volt iskola. Erről azonban írásbeli feljegyzés nem található.
Egy 1769-es térképen Jakabszállás neve mellett templom jelzés látható. Feltehető, hogy itt iskolai oktatás is volt.
Tehát ebben az időben Jakabszállás pusztán már volt iskola. Ez valószínűleg a Fülöpjakab területén található un. Szabó-féle iskola lehetett.
Jakabszállás mai területén 1881-ben épült iskola, ez tekinthető a község első iskolájának. Kovács József ‚s neje Patkós Erzsébet fél holdnyi területet adott a Bogárzó-tó mellett iskola építés céljára, amely istentiszteletek helyéül is szolgált.
A Szabadjakabszálláson elsőként épített iskolában 1889-ben már Kellner Illés tanított. Elképzelhető, hogy ő volt az iskola első tanítója.
1884-ben a reformátusok iskolát építettek vályogból, nádtetős, deszkás menyezettel. Ebben az iskolában az utóbbi évtizedekben tápbolt működött, ma üresen áll. Ezt az iskolát Szabadszállás község építtette, Szabadjakabszállás község hozzájárulásával. Az iskola Szabadszállás község tulajdona volt, amit használatba adott a református egyházközösségnek..
1/5
Iskoláink történte
Az iskola első tanítója F.Szabó József református kántortanító volt, akit 1924- ben nyugdíjaztak. Ekkortól az iskolát a katolikus egyház működteti. Somfai (Srádi) György római katolikus kántortanító foglalta el az állást ‚s több mint negyedszázad évet tanított ebben az iskolában. Közben a Bogárzó-tó melletti iskolában 1905-től Derdák György a kántor, s a tanító. 1923-ban Derdák Györgyöt kényszernyugdíjazták. Az új ideiglenes kántor és tanító Villi Pál lett.
Villi Pált később Rácz Károly, majd Gaál M. Jenő követte, akit 1931-ben katonai szolgálatra hívtak be. Ekkor Köttig Gizella helyettesítette.
Jakabszállás északi részén nem tudtak iskolát építeni, ezért a Binfeld-majorban (később Vindish-major) béreltek egy szobát, tanteremnek. Az első tanító: Vörös János
1928-ban új tulajdonos nem engedte át az épületet iskola céljaira, ezért be kellet zárni, és a Klebelsberg program keretén belül iskola építésébe kezdtek a Wolford-dűlőn. Az utolsó tanító Dotzauer Ilona (később Renner Béláné) lett a Wolford-dűlői iskola első tanítója.
1929-ben 30 000 pengő költséggel, állami támogatással Jakabszálláson újabb iskolát adtak át.
Ezt később Szent-Erzsébet iskolának nevezték el. Ma a köztudatban Wolford-dülöi iskolaként emlegetik, ami az 1990-es évektől alkotótáborként működött. 2006-ban 38 milliós pályázati összegből felújításra került, a későbbiekben várhatóan közösségi házként, valamint erdei iskolaként működik.
1929-ben Dornbacher(Dombai) Ilona került ide tanítónőnek, (később Renner Bélához ment feleségül)‚ s több mint 20 évig tanított itt
1933-ra felépült az un. Felsőjakabi iskola, amit Szent István iskolának neveztek el. Néhány éve ez az iskola még működött, ma egy részét a Megyei Levéltár raktárnak használja, a szolgálati lakásban az innen nyugállományba vonult nevelő (Szerdahelyi Andorné) lakik, egy része üresen áll. Az iskola első tanítója Pigniczki István (Palánkai István), aki 1933.dec.18-tól több évtizedig tanított itt. (1934-ben katonai szolgálatra vonult be, ekkor Rigó Sándor helyettesíti.)
2/5
Iskoláink történte
A községben ekkor négy iskola működik A község lakói a tanítót az urak közé soroljak. Az urak és a nép közötti viszony azonban nem mindig a legjobb.
A község az 1930-as évek közepén újabb iskola építésére kapott államsegélyt, amit visszautasított a lakosság szegénységére hivatkozva. Ezért a faluban közgyűlést hivatott össze Szabó Dezső kiskunfélegyházi főszolgabíró 1936. jan. 4-én. Próbálkozása nem járt sikerrel, mert a közgyűlés nem szavazta meg az iskola építését. Végül Toldy Jenő apát, kerületi esperes buzdítására járultak hozzá az államsegély elfogadásához, s az új iskola építéséhez. Meg is kezdődik rövidesen az új iskola, a Szent-Gellért iskola építése az un. Hajtó úton.
Első tanítója Nógrádi Sándor, őt Besenyi Helga ‚s Felföldi Margit Valéria követte az államosításig.
Ennek az évnek a tavaszán a Bogárzó-tó melletti, 1881-ben épült már rozoga, düledező, életveszélyessé vált nádas iskola leégett. A tűzeset után olyan híresztelések keltek szárnyra, hogy az iskolát rossz állapota miatt felgyújtották, s mivel biztosítva volt, lehetőség nyílott egy új iskola építésére. Ebben az időben ezt gyakran megtették lakóházaikkal is az emberek. Abban az időben itt iskolába járó emberek visszaemlékezései alapján úgy tűnik jobb , hogy ez így történt. Mert az épületet jobb esetben is csak gazdasági épületnek lehetett volna használni néhány év után. Így viszont a biztosításból, az eladott telek árából, a Vallás és Közoktatási Minisztérium 24000 pengős hozzájárulásából új iskola épülhetett.
Az elsőnek tekinthető jakabszállási iskola helyét az elé épített kereszt mutatja, a mára kiszáradt Bogárzó-tó partján.
A tanítást a tűzeset után Bagány Károly kovácsműhelyében folytatták, amit tanteremnek béreltek ki.
1938 őszére elkészült az új, Szent-László iskola a Félegyházi úton. Gyakran Gaál-iskolának nevezik mert, Gaál Jenő tanított az iskolában a későbbiekben feleségével együtt. Az iskola épülete egy tanteremből, 2 szobából, 1 konyhából, 1 előszobából, 1 éléskamrából, istállóból, sertésólból, s két kamrából állt.
3/5
Iskoláink történte
Az 1940-es évek elejére már öt iskolában tanítottak Jakabszálláson. A nagy távolságok indokolták az iskolák működtetését.
A tanítók mindannyian rendelkeztek pedagógus oklevéllel, és a mindennapos iskola mellett egy kivétellel az ismétlő osztályokban is tanítottak. Iskolai könyvtár, valamint napközi otthon ebben az időben Jakabszálláson nincs. Viszont működik a levente mozgalom, Somfai (Srádi) György vezetésével. Az 1940-es évek elején a háborús viszonyok már az oktatásban is éreztették hatásukat. Az 1944-45-ös években az iskolák több-kevesebb szünettel működtek.
1948-ban az általános iskolákat államosították Így a jakabszállási katolikus iskolák is állami iskolák lettek.
Az 1947/48-as tanév anyakönyveit az osztály-tanító mellett az iskolaszék elnökeként Zachar Mátyás lelkész írta alá. A következő évtől az igazgató volt az iskola irányítója. Az igazgató Gaál M.Jenő, a volt Szent-László iskola tanítója lett.
Megváltoztak az iskolák nevei is. - A Szent Erzsébet iskola lett a Wolford-dűlői iskola, - a Szent-László iskola új neve Kiskunfélegyházi-úti isk., - a Szent-István iskola a Felsőjakabszállási iskola, - a Szent-Gellért iskola pedig a Hajtó-úti iskola lett, - a Szent-Imre iskola pedig az Izsáki-úti iskola, ami tagiskolaként a központi iskolához tartozott.
1950-ben megalakult az úttörőcsapat a központi iskolában. A külterületi iskolákban kihelyezett rajok működtek. (Kivétel a Hajtó- úti iskola, ahol önálló csapat működött). Az úttörőcsapat működése az 1990-es évtől gyakorlatilag megszűnt, a gyermekprogramok összefogója, irányítója a diákönkormányzat lett.
Dolog Ernő iskolaigazgató (2006. szeptember 16.)
4/5
Iskoláink történte
Kapcsolódó hírek:
Újságcikk az oktatás 125. évfordulója alkalmából
Képek a 125. évfordulón megrendezett ünnepségről
5/5