ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 „KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN- ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS, VALAMINT SZEMLÉLETFORMÁLÁS”

MAGYARORSZÁG JELENLEGI ÉGHAJLATA – MI VÁLTOZIK?

• Magyarország éghajlatát alakító tényezők – –

Földrajzi helyzet (földrajzi szélesség, globálsugárzás mennyisége), viszonylagos földrajzi helyzet (tengerektől való távolság, medence jelleg) Helyi földrajzi viszonyok (tengerszint feletti magasság, domborzat, felszín minősége, növényzetborítottság, antropogén hatások)

• Magyarország éghajlatának fő jellemzői –

Mérsékelt övi hűvös éghajlatok közé tartozó kontinentális éghajlat hosszabb meleg évszakkal (Trewartha osztályozás szerint), élesen elkülönülő négy évszak, nagy változékonyság, közepes csapadékellátottság, csapadék nyári félévre koncentrálódik, átmenet a nedves és száraz éghajlatú területek között, nagyobb mértékben egyöntetű éghajlat, részleteiben jelentős eltérések

• Besugárzás, napsütés, felhőzet – – –

Besugárzás évi összege 4200-4900 MJ * m-2 Napfénytartam átlagosan 1740 és 2100 óra/év között változik (csillagászatilag lehetséges 40-47%a) Évi átlagos felhőzet kb. 54 és 66% között változik

A GLOBÁLSUGÁRZÁS (MJ/M2) ÁTLAGOS ÉVI ÖSSZEGE MAGYARORSZÁGON (2000-2009)

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A NAPSÜTÉSES ÓRÁK SZÁMA ÉS FELHŐBORÍTOTTSÁG AZ 1971-2000 KÖZÖTTI IDŐSZAK ALAPJÁN


MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA – MI VÁLTOZIK?

• Légáramlási viszonyok – –

– –

Meghatározói az alapáramlás (nyugati szelek övezete) és a helyi földrajzi viszonyok módosító hatásai Az országos szélirányeloszlás alapján az ÉNY-i szél meghatározó a Dunántúl keleti felén és a Duna-Tisza közén. A Tiszántúlon az ÉK-i a meghatározó szélirány, a Dunántúl NY-i részén az északi, míg az Északi-középhegység területén változatos, orográfia által zavart Leggyakoribb szélirány kevéssé meghatározó mint más éghajlatokon (15-35% a relatív gyakorisága) Hazánk méréskelten szeles terület, legszelesebb a tavasz eleje

• Hőmérsékleti viszonyok – – –

–

Magyarország túlnyomó részén az évi középhőmérséklet 10 és 11 °C között alakul. A levegő hőmérsékletének nagytérségű eloszlását befolyásoló legfontosabb tényezők a földrajzi elhelyezkedés, a tengerszint feletti magasság, valamint a tengertávolság. Az átlaghőmérséklet térbeli eloszlása egyértelmű DNy-ÉK-i csökkenést mutat, ami a Földközitenger melegítő és a szibériai anticiklon hűtő hatásának köszönhető. Január első hetei a leghidegebbek az év során, de egy adott évben bármely téli hónap lehet a leghidegebb. A januári középhőmérséklet, és általában a tél középhőmérséklete évről évre változékonyan alakul. A nyár időjárása kiegyenlítettebb. a napi hőingás évi változása igen jellegzetes, legkisebb (4-6 °C) a legrövidebb nappalú és legborultabb decemberben, míg a hosszú nappalú és csekélyebb felhőzetű nyári hónapokban a minimális ingásnak több mint a kétszeresét (11-13 °C) tapasztalhatjuk.

ÉVI ÁTLAGOS KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET MAGYARORSZÁGON (1971-2000)


HAVI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLETEK JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGON (1971-2000)


MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA – MI VÁLTOZIK?

• Csapadékviszonyok – –

–

–

Magyarországon az évi átlagos csapadék 500-750 mm, de tájaink között jelentős eltérések vannak az éves csapadékmennyiségében. Az évi csapadékösszeg DNy-ról ÉK felé csökken. Az éves csapadékösszeg területi eloszlásában kettős hatás tükröződik, egyrészt a domborzat másrészt pedig a Földközi-tenger hatása érvényesül, de befolyásoló tényező az Atlanti-óceán is. 100 m-es magasságnövekedés nagyjából 35 mm-nyi évi csapadékhozam növekedést eredményez. A csapadék meglehetősen változékony időjárási elemünk, mennyisége évről évre nagyon szeszélyesen ingadozik. Bizonytalanságára jellemző, hogy legcsapadékosabb éveinkben háromszor annyi eshet, mint a legszárazabb éveink során. A legtöbb csapadék a május-július közötti időszakban hullik, a legkevesebb pedig január és március között.

ÁTLAGOS ÉVES CSAPADÉKÖSSZEG MAGYARORSZÁGON (1971-2000)


A CSAPADÉK ÉVI JÁRÁSA ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÉKONYÁGA MAGYARORSZÁGON


MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATI KÖRZETEI ARIDITÁSI INDEX ÉS A NYÁRI FÉLÉV ÁTLAGOS HŐMÉRSÉKLETE ALAPJÁN


AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS FŐBB JELENSÉGEI HAZÁNKBAN

• Hőmérsékleti tendenciák – A múlt század eleje óta tapasztalt 1,2 °C-os országos mértékű emelkedés meghaladja a globális változás 0,89 °C-ra becsült mértékét. – Az 1901–2014 időszakban a nyarak melegedtek leginkább, 1,4 fokkal, a tavaszok melegedése 1,3 °C, a legkisebb hőmérsékletnövekedést (0,9 °C-ot) ősszel jeleznek a sorok – A klíma megváltozása a meleg szélsőségek egyértelmű növekedésével és a hideg szélsőségek csökkenésével jár – A XX. század elejétől 2014-ig mintegy 12 nappal több a nyári nap (Tmax > 25 °C), és a hőhullámos napok száma (Tközép > 25 °C) is megnőtt, átlagosan 7 nappal – Az ország középső és dél-alföldi területein a legmarkánsabb a növekedés a legutóbbi évtizedek tendenciáit tekintve, kiterjedt területeken a két hetet is meghaladja. – Ezzel párhuzamosan kevesebb a fagyos nap (Tmin < 0 °C), mint a XX. század elején, jellemzően 13 nappal országos átlagban.

HŐMÉRSÉKLET VÁLTOZÁSOK IDŐBELI ÉS TÉRBELI TRENDJEI 1901 ÉS 2009, ILL. 1980 ÉS 2010 KÖZÖTT


A NYÁRI NAPOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 1901-2010 KÖZÖTT, 1980-2010 KÖZÖTTI TÉRBELI VÁLTOZÁS


HŐHULLÁMOK MAGYARORSZÁGON


HŐHULLÁMOS NAPOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 1901 ÉS 2010 KÖZÖTT, ILL. TERÜLETI ELOSZLÁSÁNAK VÁLTOZÁSA 1980 ÉS 2010 KÖZÖTT


AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS FŐBB JELENSÉGEI HAZÁNKBAN

• Csapadék tendenciák –

– – –

– – –

A csapadék éves összege 1901-től mindössze 6%-os csökkenést mutat, de az éven belüli eloszlása megváltozott. Az átmeneti évszakok csapadéka jelentősen, mintegy 15%-kal csökkent, az őszi másodmaximum eltűnőben van, a nyári növekedés pedig meghaladja a 7%-ot, de ez a változás még nem éri el a statisztikailag szignifikáns mértéket. Az elmúlt fél évszázadban, 1961 és 2014 között kismértékű, országos átlagban mintegy 4%os, nem szignifikáns növekedést mutatnak a sorok. Az ország területének jelentős részén jelentősen csökkent a csapadékellátottság az elmúlt fél évszázadban (főként a Ny-i, DNY-i részeken). A csapadékos napok évi száma (napi összeg > 1 mm) összességében csökkent 1901 óta, országos átlagban 15 nappal A 20 mm-t meghaladó csapadékú napok viszont enyhe növekedést mutatnak (2,3 nap) A száraz időszakok maximális hossza (vagyis a leghosszabb időszak, amikor a napi csapadék nem éri el az 1 mm-t), pedig jelentősen megnövekedett a 20. század eleje óta (4,7 nappal). A napi intenzitás, más néven átlagos napi csapadékosság (egy adott periódusban lehullott összeg és a csapadékos napok számának hányadosa) nyáron szintén jelentősen megnövekedett. Az átlagos napi csapadékok növekedése arra utal, hogy a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában hullik.

AZ ÉVES CSAPADÉKÖSSZEG ALAKULÁSA 1901 ÉS 2014 KÖZÖTT


NÉHÁNY CSAPADÉKINDEX ALAKULÁSA 1901 ÉS 2014 KÖZÖTT (CSAPADÉKOS NAP, NAGYCSAPADÉKOS NAP, SZÁRAZ PERIÓDUS HOSSZA, NYÁRI NAPI INTENZITÁS)


ÉVI CSAPADÉKÖSSZEG, ILL. A NYÁRI ÁTLAGOS CSAPADÉKOSSÁG VÁLTOZÁSA 1960 ÉS 2010 KÖZÖTT


AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS MAGYARORSZÁG RÉGIÓIBAN VÁRHATÓ HATÁSAI Forrás: Sütő A. (szerk.): Éghajlatváltozás és alkalmazkodás - a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kialakítása. MFGI, Budapest, 2016

FŐBB ÉGHAJLATI TRENDEK 2021-2050-IG ÉS 2071-2100-IG • •

• •

• •

Az OMSZ és az ELTE négy különböző klímamodellt használ a magyarországi hőmérsékleti szélsőségek előrejelzésére a közeljövőre (2021–2050) és a távoli jövőre (2071–2100) vonatkozóan A hőmérséklet további emelkedésére kell számítanunk, melynek mértéke 2021–2050-re minden évszakban szinte az ország egész területén eléri az 1 oC-ot, az évszázad végére pedig a nyári hónapokban a 4 °C-ot is meghaladhatja. A szélsőségek egyértelműen és szignifikánsan a melegedés irányába mozdulnak el: a fagyos napok száma csökkenni, a nyári napok és a hőhullámos napok előfordulása növekedni fog A csapadék éves összegében nem számíthatunk nagy változásokra, az eddigi évszakos eloszlás viszont nagy valószínűséggel átrendeződik. A nyári csapadék a következő évtizedekben 5 %-ot, az évszázad végére pedig 20 %-ot elérő csökkenése bizonyosnak tűnik A nagymennyiségű és intenzív csapadékos jelenségek várhatóan elsősorban ősszel lesznek gyakoribbak, a száraz időszakok hossza pedig nyáron fog leginkább növekedni. A szélsőségek várható alakulása jellegzetes térbeli eloszlást mutat és elsősorban Magyarország középső, déli és keleti területeit érinti kedvezőtlenül

HŐMÉRSÉKLETI KÜSZÖBNAPOK VÁRHATÓ ALAKULÁSA

ÁTLAGOS ÉRTÉK (NAP)

VÁRHATÓ VÁLTOZÁS (NAP)

SZÉLSŐSÉGES HŐMÉRSÉKLETI INDEXEK

Fagyos napok száma (Tmin < 0°C) Nyári napok száma (Tmax > 25°C)

Hőségnapok száma (Tmax > 30°C) Forró napok száma (Tmax > 35°C) Hőhullámos napok száma (Tközép > 25°C)

1961-1990

2021-2050

2071-2100

93

-35

-54

67

38

68

14

34

65

0.3

12

34

4

30

59


ÉVES ÉS ÉVSZAKOS VÁRHATÓ ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET-VÁLTOZÁS OC)


VÁRHATÓ ÉVES ÉS ÉVSZAKOS ÁTLAGOS CSAPADÉKÖSSZEGVÁLTOZÁS (%)


CSAPADÉKJELLEMZŐK SZCENÁRIÓI 1960-1990-ES IDŐSZAKHOZ VISZONYÍTVA


A SZÁRAZ IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS NYÁRI IDŐTARTAMÁNAK VÁRHATÓ ÁTLAGOS VÁLTOZÁSA (%)


AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS FŐ HATÁSVISELŐ ÁGAZATAI

Humánegészségügy

Mezőgazdaság

Épített környezet

Közlekedés

Hulladékgazdálkodás

Energetikai infrastruktúra

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ

Recommend Documents