Egészségpolitikai helyzetkép: kormányváltás utáni időszak Semmelweis Terv és társai… Dr. Sinkó Eszter (Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészséggazdaságtan Tagozata) Politikai környezet a választások után • Új kormány – 2/3-os többség • Egészségügy – nincs miniszteri rang, csak államtitkári, azaz a kormányüléseken meghívottként vehet részt a tárcavezető • Összevont minisztérium – a NEFMI vezetője orvos • A Kormányprogram megegyezik a Fidesz választási kampányának programjával • Nem az államtitkárság írja a kormányprogramot Kormányprogram • Pesti Imre jegyzi – fővárosi FIDESZ frakció • 9 pontot tartalmaz, kívánságlista szintjén megfogalmazva, ami megfelel egy választási program logikájának, de nem egy kormányprogramnak • Az ellátás struktúrája: alapellátás, járó, fekvő és sürgősségi (fekvőnél megjegyzi, hogy nem sok az aktív ágykapacitás, mert sok a beteg és szétzillált az ellátórendszer) • Finanszírozás: átláthatóság, egyszerűség • Egészségbiztosítás: nemzeti kockázatközösség, társadalombiztosítás • Gyógyszergazdálkodás: generikus program felfuttatása, patikák többségi gyógyszerészi tulajdonon alapulóak legyenek • ÁNTSZ erősítése alapcél • Kamarák: partnerekként kell kezelni őket
• Népegészségügy: pénzt kell rendelni a programokhoz • HR kérdések: életpályamodell, paraszolvencia elleni küzdelem, szellemi szabadfoglalkozású orvoslás • Egészségügy szerepe a gazdaságban: húzóerőt képvisel, egészségiparba történő befektetések fontossága Összegzés: Nincs benne államosítás megjelölve sem a szolgáltatói, sem a finanszírozói oldal tekintetében Első intézkedések • Kamarák új jogállása: kötelező tagság – MOK elnöke vétójogot kért, de nem kapott OEP szerződések megkötésénél • Rezidensek röghöz kötésének felszámolása – kevésnek bizonyult 2010 őszén • Gyógyszertárak tulajdonjogának megváltoztatása 2014-ig, majd 2017-ig • Háziorvosok kényszer képzésének megszüntetése – „korbácsrendelet” visszavonása Semmelweis-terv • A Semmelweis terv 2010. novemberében jelenik meg • A terv szintén nem vízionál par excellence állami egészségügyi rendszert • Ehelyett ígér: állami ellátásszervezést, erős központi kontrollt, közös közbeszerzéseket, egységesített intézményirányítást, szükségleteken alapuló kapacitástervezést • Ebből még mindig nem következik a szolgáltatók állami tulajdonba vétele
• Térségi Egészségszervezési Központok (TESZ) (8 illetve 6 db)feladatait az alábbiakban határozza meg: - Térségi betegút szabályozás - Kapacitásrendezés
Közreműködés támogatás nyújtása
- Szervezeti és/vagy funkcionális integráció - A szolgáltatók közötti kooperáció - Kistérségi betegút szervezés • Kezdetben a TESZ-ek konzultatív testületekként voltak meghatározva Semmelweis-terv megvalósítása • Irányítási rendszer átalakítása: • GYEMSZI felállítása: OGYI, ESKI, EMKI, OSZMK, ETI összeolvadása - Intézményfenntartási feladatok - Finanszírozás korszerűsítésének feladatai - Kapacitások, progresszivitási szintek meghatározása - Közös beszerzések lebonyolítása • Egészségvédelem: Nemdohányzók védelmében új törvény – 2012. január illetve április 1-től élesben • Alapellátásban: minőségi indikátorok rendszere • Forrásteremtés oldalán: - Népegészségügyi termékadó bevezetése (20 Mrd Ft) - Baleseti adó bevezetése (24 milliárd Ft) - TÁMOP pályázatok bevonása a HR ügyek kezelésére (innovatív megoldás)
Bértárgyalások Rezidensek egy részének havi plusz 100 ezer Ft jövedelem-kiegészítés (Kb. 600 fő). Új bérmegállapodás: 16,500 orvost és 68 ezer nővért érintően, 30 milliárd Ft mehet el erre július után, kormányzati ígéret szerint. Forrása: részben a népegészségügyi termékadó, részben átalakítások utáni megtakarítások, de azok honnan keletkeznek? Nem egészségügy által indított változások • Közigazgatási rendszer átalakítása: - Kormányhivatalok feladatainak bővítése - Megyei ÁNTSZ-ek - REP-ek
Részleges beolvasztása
- Az OEP szerepkörének átalakulása: csak természetbeni szolgáltatásokra (és az ártámogatásokra) fókuszál • Széll Kálmán-terv 1.0 (2011. tavasza): megtakarításokat ír elő a gyógyszertámogatási rendszert illetően: - 2011-ben - 20 milliárd-ot - 2012-ben – 83 milliárd-ot - 2013-ban – 37 milliárd-ot (azaz két év alatt együttesen 140 milliárd Ft megtakarítást írtak elő) • Széll Kálmán-terv 2.0 (2012. tavasza): újabb megtakarításokat ír elő a gyógyszertámogatási rendszert illetően: - 2012-ben + 10 milliárd-ot - 2013-ben + 40 milliárd-ot Ez azt jelenti, hogy 2013-ig együttesen 190 milliárd Ft-ot akarnak megspórolni a gyógyszer-kasszán (2011-ben 377 Mrd Ft ment el erre a célra, amiből 60 Mrd Ft-ot a gyógyszercégek adtak össze)
Forrásteremtés vonatkozásában: 2010. január (2008-as törvénymódosítás alapján): Tb. Alapok a központi költségvetés részét képezik, és nem önálló alrendszerek az államháztartásban (csak az önkormányzati alapok maradnak meg a központi költségvetés mellett). Ezt a változtatást az új kormány is továbbviszi az új Államháztartási törvényben 2012-ben. 2012. január: új jogállás az OEP esetében (nem speciális költségvetési szerv többé) – új ÁHT alapján, egyelőre kérdés, a változás mit eredményez a napi működésben. Továbbá: a munkáltatói tb. járulék átalakul adóvá (következmény: az adó típusú befizetéssel szemben nincs jelen ellátásra jogosultság – különösen kínossá válhat ez nyugdíj esetében) • A szolgáltató rendszer államosítása: a megyei és a fővárosi kórházak után, 2012 májusában a városi kórházak is sorra kerültek. • Magánbiztosítási rendszer helyzetbe hozása az SZJA törvény módosításával (egyelőre cégeknek kedvez betegbiztosítási szolgáltatás vásárlása esetén az adó-, és járulékmentesség) (lehetséges piaci méret a MABISZ szerint 50 Mrd Ft) • Egészségpénztárak prevenciós tevékenységének kiüresítése (nem elszámolható a sport, a rekreáció) Betegjogi törekvések Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) megszüntetése – politikai alku eredményeképpen: 2010. Szeptemberben. Helyette: Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) felállítása az ígérvény 2012. júliustól az elfogadott Semmelweis-terv alapján. Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) ugyancsak megszűnt, helyette Nemzeti Betegfórum felállítása várható.
Aggodalmak • Tekintettel arra, hogy e kormányzati ciklus idejére az egészségügyi közkiadásokat befagyasztják: • Nem lesz pénz a közfinanszírozott rendszer működési kiadásainak emelésére, ellenben a magánforrásból finanszírozott magán-egészségügy megerősödik, • A közintézmények tevékenysége pedig további torzulásokon megy keresztül, ami következtében a szegényebb rétegek kiszorulnak a fejlett színvonalú ellátásokból Megoldások • Új kórháztörvény megalkotása, ami kivezetheti a szolgáltatókat – többi között – a MÁK rendszeréből • Erős jogosítvánnyal bíró betegjogi szereplő életre hívása – kormányhivatali pozícióban • Kormányzati stratégiaalkotás a magánforrások bevonására • Államtitkárság ellenvetésének teret kell adni: az állam lehet intelligens szereplő, aki képes önmérsékletre, ennek a gondolatnak érvényt kell szerezni az EMMI, GYEMSZI, TESZK-ek és az intézmények közötti munkamegosztásban
