E-AdóTanácsadó 2014. január
Szakmai folyóirat
X. évfolyam 1. szám
Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai
Tartalom
ÁFA A fizetendő áfa csökkentésének elszámolása
1 ÁFA •
A fizetendő áfa csökkentésének elszámolása
4 ART
Írta: Bonácz Zsolt adószakértő
•
Az adóeljárás 2014. évi változásai
•
A családi kedvezmény 2014
•
A családi járulékkedvezmény 2014.
•
Helyi adókról szóló törvény módosításai
•
Teljesítés helyének áfa szerinti megítélése
7 SZJA
A Magyar Közlöny 2013. évi 199. számában 2013. november 29-én jelent meg a 2013. évi CC. törvény – továbbiakban: módosító törvény –, amely az egyes adótörvényeket, többek között az Áfa. tv.-t is módosította. Az előző számban röviden összefoglaltuk az Áfa. tv. 2014. évi változásait, amelyeket mostani és a következő számokban részletesen is bemutatjuk. Többek között 2014-től módosulnak a befizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolásával kapcsolatos szabályok is. A változás bemutatásához tekintsük át, hogy a jelenleg hatályos Áfa. tv. hogyan rendelkezik abban az esetben, ha a számlában az egyenes adózás szabályai szerint felszámított áfa utólag csökken. Az Áfa. tv. 77. §-a felsorolja azokat az eseteket, amely következtében az adó alapja a teljesítést követően csökken. Ezek a következők: a) a felek az ügylet érvénytelensége folytán az ügylet kötése előtt fennállott helyzetet állítják helyre; vagy b) a felek az ügylet érvénytelensége miatt az ügyletet az érvénytelenítő határozat meghozataláig terjedő időre hatályossá nyilvánítják; vagy c) a felek az ügylet érvénytelensége következtében az ügyletet az aránytalan előny kiküszöbölésével érvényessé nyilvánítják; vagy
11 JÁRULÉKOK
15 HELYI ADÓK
15 OLVASÓI KÉRDÉSEK
Szerzők: Bonácz Zsolt – adószakértő dr. Kovács Ferenc – adószakértő Kopányiné Mészáros Edda – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Matlné Kisari Erika – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
Tisztelt Olvasónk! Az Adóellenőrzési tanácsadó szakmai folyóiratunkat 2014 januárjától AdóTanácsadó szakmai folyóirat néven, a jól megszokott terjedelemben és minőségi tartalommal küldjük ki ügyfeleinknek. Honlapunkról - www.forum-szaklapok.hu - a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2014 Az Ön jelszava: segedletek057 A kézirat lezárásának dátuma: 2013. december 2. Üdvözlettel:
Szabó Attila Termékmenedzser
1 E - A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t
| 2 0 1 4 . j a n u á r, X . é v f o l y a m 1 . s z á m
d) az ügylet hibás teljesítése miatt a jogosult eláll az ügylettől; vagy e) az ügylet hibás teljesítése folytán a jogosult árvagy díj leszállítást kap; vagy f) a teljesítést követően válik nyilvánvalóvá, hogy tévesen, a szerződő felek által megállapodottnál magasabb ellenérték került számlázásra; vagy g) a teljesítés hiánya miatt a teljesítésre kötelezett az előleget – részben vagy egészben – visszafizette; vagy h) a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése akár az ügyletben érintett bármely félnek felróható okból, akár a tevékenységi körükön kívül eső elháríthatatlan okból meghiúsul, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik; vagy i) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik; vagy j) a teljesítést követően adnak az Áfa. tv. 71. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint árengedményt. A felsorolt esetekben az adóalap csökkentése folytán a fizetendő adó is csökken, ha az ügyletet áfa terhelte. Ezekben az esetben a fizetendő adó csökkentésének elszámolására – feltéve, hogy számla kibocsátására került sor, illetve kellett volna sor kerülnie – az Áfa. tv. 78. § (3) bekezdés a) pontja az irányadó, mely szerint a korábban bevallott adót csökkentő különbözetet fizetendő adót csökkentő tételt legkorábban abban az adómegállapítási időszakban lehet figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a címzett személyes rendelkezésére áll. A 2013-ban hatályos Áfa. tv. 78. § (4) bekezdése megengedi az Áfa. tv. 78. § (3) bekezdése b) pontja szerint elszámolást, ha a) az adó alapjának utólagos csökkenése azért nem eredményez fizetendőadó-csökkenést, mert az ügylet – e törvény rendelkezései szerint – mentes az adó alól, vagy
b) a fizetendő adó csökkenését nem az adóalap utólagos csökkentése eredményezte. A 2013-ban hatályos szabályozással kapcsolatban az a probléma vethető fel, hogy az Áfa. tv. 77. §-a taxatív jellegű szabályt fogalmaz meg. Ebből adódóan, ha az adó alapjának csökkenése nem az Áfa. tv. 77. §-ában említett okok folytán következett be, akkor az Áfa. tv. 78. § (3) bekezdés a) pontja nem irányadó, ezért a fizetendő adó csökkentését is önellenőrzés útján lehet elszámolni, feltéve, hogy az eredetileg megállapított fizetendő adó korábban bevallásra került. Előfordulhatott, hogy nem történt hibás teljesítés, valamint az eredetileg számlázott összeg is megfelelt a szerződésben foglaltaknak, de a szerződés utólagos módosítása folytán az adóalap, ezért a fizetendő adó is csökkent. Ezekben az esetekben a teljesítő fél kénytelen (volt) a fizetendő adó csökkentését önellenőrzés útján elszámolni, mivel az Áfa. tv. 78. § (3) bekezdés a) pontja nem lehet irányadó, hiszen az adóalap utólagos csökkenése nem az Áfa. tv. 77. §-ában említett valamely ok eredményezte. A módosító törvény az Áfa. tv. 77. §-át 2014. január 1-jei hatállyal módosította a következők szerint. Az Áfa. tv. 77. § (1) bekezdése magában foglalja az a)-g) pontok szerinti tényállásokat, valamint minden más esetet is, amely következtében az adóalap utólag csökken. Az Áfa. tv. 77. § (2) bekezdése a h) és i) pontban említett eset mellett kifejezetten az Áfa. tv. 58. §-ához kapcsolódó tényállást is magában foglal. E szerint az Áfa. tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletnél az adó alapja csökken, ha az elszámolási időszakra vonatkozóan fizetett ellenérték meghaladja a megállapított ellenértéket, s ezért a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója a különbözetet visszatéríti a vevőnek (megrendelőnek). E rendelkezés szerint az adó alapjának csökkenését a visszatérítés ténye alapozza meg. Az Áfa. tv. 77. § (3) bekezdése a j) pontban említett tényállást rendezi továbbra is, csupán a törvényszöveg pontosítására került sor.
2 2 0 1 4 . j a n u á r, X . é v f o l y a m 1 . s z á m |
E - A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t
A szabályozás abban a tekintetben nem változik 2013. december 31. után, hogy a fizetendő adó csökkenésének elszámolásához a kibocsátott számla érvénytelenítése, illetve módosítása szükséges. 2014. január 1-jétől a számlát akkor kell érvényteleníteni, ha az előleg vagy az ellenérték teljes összege visszatérítésre került, minden más esetben a kibocsátott számlát módosítani kell [Áfa. tv. 78. § (1) bekezdés]. 2014. január 1-jétől a jelenleg hatályos Áfa. tv. 78. § (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerülnek. 2014. január 1-jétől hatályos Áfa. tv. az adóalap vagy a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolását a 153/B. §-ában szabályozza. Az Áfa. tv. 153/B. § (1) bekezdése szerint, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, akkor az adóalany a különbözetet fizetendő adót csökkentő tételként legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult (címzett) személyes rendelkezésére áll. Az Áfa. tv. 2014. január 1-jétől hatályba léptetett 153/B. § (1) bekezdése magában foglalja a 2013. december 31-ig hatályos Áfa. tv. 78. § (4) bekezdésében foglalt tényállást is, s azzal azonos módon rendelkezik. A fentiek alapján leszögezhető, hogy 2014. január 1-jétől bármely ok folytán utólag csökken az adóalap, s ennek következtében csökken a fizetendő adó is, valamint ha az adóalap változatlansága mellett a fizetendő adó csökken, akkor a különbözet elszámolása érdekében nem szükséges önellenőrzést benyújtani. Az Áfa. tv. 153/B. § (1) bekezdésének általános megfogalmazása szerint akkor sem szükséges önellenőrzés a bevallott fizetendő adó csökkentésének elszámolására, ha a számla kibocsátója az Áfa. tv. 142. §-a szerinti fordított adózású ügyletet tévesen áfásan számlázta.
Abban a tekintetben nem változott a szabályozás, hogy az Áfa. tv. 153/B. §-a [2013. december 31-ig a 78. § (3) bekezdés a) pontja] akkor irányadó, ha már bevallott fizetendő adó utólagos csökkentéséről van szó. A 2013-ban hatályos Áfa. tv. 55. § (2) bekezdése értelmében adófizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik, amely a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyt terheli, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a) a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy b) teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette, és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik, illetőleg – nevében, de más által kiállított számla esetében – az a) vagy b) pontban meghatározottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, szervezetet. Az Áfa. tv. 55. § (1)-(2) bekezdése változatlan szövegezéssel hatályos marad 2013. december 31-ét követően is. A 2014. január 1-jétől hatályba léptetett 153/B. § (2) bekezdése kizárja a 153/B. § (1) bekezdésének alkalmazását, ha a számla érvénytelenítésére az 55. § (2) bekezdésében foglaltak szerint került sor. Tehát az érvénytelenítő számla alapján a fizetendő adó csökkentését abban a bevallási időszakban kell elvégezni önellenőrzés útján, amelyben az érvénytelenített számlában felszámított áfa bevallásra került. Amen�nyiben a számla érvénytelenítésére a bevallás benyújtására előírt időpontig sor került – szükséges esetben a tájékoztatás is megtörtént –, akkor az érvénytelenített számlában felszámított adót nem kell bevallani. Ha az érvénytelenített számlában felszámított adó nem került bevallásra, akkor az érvénytelenítő számla alapján bevallási, és adófizetési kötelezettség nem keletkezik.
3 E - A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t
| 2 0 1 4 . j a n u á r, X . é v f o l y a m 1 . s z á m
Nem változik az a szabály sem, hogy az áthárított adó bármely okból történt növekedése esetén a különbözetet azon időszakra benyújtott önellenőrzés útján kell elszámolni, amelyben az eredetileg áthárított adó fizetendő adóként bevallásra került.
ADÓZÁS RENDJE Az adóeljárás 2014. évi változásai – II. rész Írta: dr. Kovács Ferenc adószakértő
adózó vonatkozásában állapíthatja meg az adókötelezettséget vagy annak hiányát. A feltételes adómegállapítás ügyintézési határideje kis mértékkel (60-ról 75 napra, sürgősségi eljárásban 30-ról 45 napra) megemelkedik, illetve az erre vonatkozó rendelkezések pontosításra kerülnek. A feltételes adómegállapítás díjának megállapítása jelentős mértékben egyszerűsödik. Az új szabályok szerint a díj 5 millió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 8 millió forint, tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén 8 millió forint, a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (Art.) érintő 2014. évi jogszabály-módosításokról szóló cikksorozat második, befejező részében folytatjuk az új rendelkezések ismertetését.
Bevezetésre kerül az ún. előzetes konzultáció, amely jogi keretek között szabályozott lehetőséget biztosít az adózóknak a jelentős költséggel járó feltételes adómegállapítás iránti eljárás előtti konzultációra. Ennek díja 100 ezer forint.
Kézbesítési szabályok, hatósági eljárás
A feltételes adómegállapítás 2014-től egyfokú eljárás, amely során hozott döntés bírósági felülvizsgálata kérhető.
Új rendelkezés, hogy adóügyekben az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be. A Magyar Állam öröklése esetén mind a mögöttes felelőst kötelező, mind pedig a tartozás, a túlfizetés törléséről szóló határozat meghozatala mellőzendő, ezzel összefüggésben változik az adó soron kívüli megállapításának szabályrendszere. Feltételes adómegállapítás A módosítás szerint a feltételes adómegállapítás iránti kérelem a továbbiakban csak a kérelmet benyújtó
Jogorvoslatok Az Art. új 136/B. §-a biztosítja a mögöttes felelősségre kötelezés tárgyában folyó eljárás keretében az Alkotmánybíróság által hiányolt érdemi jogorvoslatot a helytállási kötelezettség alapját képező utólagos adómegállapításról hozott határozattal szemben. E rendelkezések alapján az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megállapító elsőfokú adóhatósági határozat elleni fellebbezésben vitathatja a helytállási kötelezettségét megalapozó, a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott határozatot, amennyiben azt bíróság nem vizsgálta felül. Ez a jogosultság akkor is megilleti az adó megfizetésére kötelezettet, ha a felszámolással megszűnt adózóval szemben az
4 2 0 1 4 . j a n u á r, X . é v f o l y a m 1 . s z á m |
E - A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t
adómegállapításhoz való jog már elévült. Az adóhatóság a fizetési kötelezettséget megállapító elsőfokú határozat közlésével egyidejűleg az adó megfizetésére kötelezettnek megküldi a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első és – amennyiben másodfokú határozat meghozatalára sor került – a másodfokú határozatot, valamint az utólagos adóellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet. Amennyiben az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megalapozó utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatot a fellebbezésben vitatja, a fellebbezést elbíráló másodfokú adóhatóság elsőként az utólagos adómegállapítás jogszerűsége kérdésében dönt. Amennyiben a felettes szerv megállapítja, hogy az utólagos adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, a fellebbezést benyújtó adó megfizetésére kötelezettel szemben a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti. Az utólagos adómegállapítás jogszerűsége, a végrehajtási jog korlátozása és az adó megfizetésére kötelezés tárgyában a másodfokú adóhatóság egy határozatban dönt. Végrehajtható okiratok 2011. január 1. napjától hatályos jogszabályváltozás következtében az adóigazgatási eljárásban kizárólag a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat minősül végrehajtható okiratnak, azonban a bíróságok a legtöbb esetben továbbra is csak megkereséssel élnek az adóhatóság felé a bírósági illeték előírása, nyilvántartása és végrehajtása érdekében. A módosítás alapján ezért végrehajtható okiratnak minősül a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés is. Végrehajtási cselekmények Az Art. módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy a NAV hivatásos állományú tagjai a vámható-
sági eljárásokban feltárt ingó vagyont a fennálló tartozás fejében lefoglalhassák. A pénzügyőrök ugyanis akár a vámeljárás során, akár egy mélységi ellenőrzés keretében tárhatnak fel olyan ingó vagyont, amely a fennálló, akár adótartozás, akár vámtartozás, akár az állami adóhatóság által nyilvántartott adók módjára behajtandó egyéb köztartozás fedezetéül szolgálhatna, és amely vagyon azonnali lefoglalása szükséges a végrehajtás eredményessége érdekében. A korábbi gyakorlat szerint a pénzügyőrök ilyen esetben értesítik a NAV adóztatási szervét a lefoglalás foganatosítása érdekében. A módosítással a NAV-on belüli munkamegosztás költséghatékonyabban megoldható, továbbá az az eljárások gyorsítását és a költségvetési bevételek biztosítását hatékonyabban szolgálja. Helyszíni eljárás keretében végrehajtási cselekmények munkanapon, reggel 6 óra és este 10 óra között foganatosíthatók. A végrehajtó a végrehajtást foganatosító adóhatóság vezetőjének írásbeli engedélye alapján – az előzőekben rögzített időbeli korlátozásra tekintet nélkül – bármikor foganatosíthat végrehajtási cselekményt. A végrehajtó a szállítás alatt álló ingóságot erre irányuló külön engedély nélkül is bármikor lefoglalhatja. További új rendelkezés, hogy a végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, illetve követelésfoglalás hatályát az adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is (kiterjesztés), amely tényről az adóhatóság az adózót értesíti. A gyakorlatban a „téves inkasszó” esetén az adóhatóság számára biztosított „kamatmentesség” csak elvétve alkalmazható. Többször előfordult, hogy a hatósági átutalási megbízás kiadása napján az adózó befizetése már 3 nappal korábban megtörtént (azaz az adózó számláját az azt kezelő pénzforgalmi szolgáltató megterhelte), de a könyvelése még nem látható az adófolyószámlán. A módosítás szerint a visszafizetési határidőt nem az önkéntes befizetéstől, hanem a beszedéstől (jogosulatlan inkasszálástól) kell számítani, ez esetben nem okoz nehézséget 8 napos határidő betartása.
5 E - A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t
| 2 0 1 4 . j a n u á r, X . é v f o l y a m 1 . s z á m
Nem elektronikus ingatlanárverés
Elévülés
A Vht. 2012. szeptember 1-jétől hatályos átfogó módosítása folytán a bírósági végrehajtásban ingatlanok esetében megszűnt a hagyományos árverés intézménye, és az elektronikus ingatlanárverés vált kizárólagossá. Ennek eredményeként az adóeljárásban a hagyományos ingatlanárverések elvi lehetősége ugyan továbbra is adott, azonban – a szükséges háttérszabályozás hiányában – a gyakorlatban nem alkalmazható e jogintézmény. A módosítás a hatályos Vht.-ből jelenleg hiányzó, feltétlenül szükséges eljárási rendelkezéseket emeli be a törvénybe, az itt nem szabályozott kérdések tekintetében továbbra is a Vht. marad a mögöttes jogszabály.
Az adótartozások érvényesítése érdekében harmadik személyekkel szemben indított polgári peres eljárások lefolytatása alatt az adótartozások végrehajtásához való jog elévülhet, és ezáltal az adóhatóság jogerős bírósági ítéletben megállapított követelését érvényesíteni nem tudja. Ennek a helyzetnek az orvoslására vonatkozó rendelkezést tartalmazza a módosítás oly módon, hogy ezen időszak alatt a végrehajtás szünetel.
Elektronikus árverés Az elektronikus árverésen az 5000 forintos minimumlicitnek az elektronikus árverésen részt vevő egyes adózók visszajelzése, véleménye alapján versenyt kizáró, illetve a licitálási kedvet csökkentő hatása van. Ezt a helyzetet orvosolja a módosítás oly módon, hogy a minimumlicit összegét lecsökkenti 1000 Ft-ra. Ha az elektronikus árverés tényleges lebonyolítása csak a hetedik hónapban várható, az idő múlása jelentős értékvesztést eredményezhet a lefoglalt vagyontárgy tekintetében (gépjárművek, műszaki cikkek, gépek esetében), továbbá az ingó vagyontárgyak – jellemzően gépjárművek – ilyen hosszú időn át tartó megőrzése jelentős tárolási kapacitást kötne le, és magas költséget indukál. Ezt a helyzetet orvosolja a módosítás oly módon, hogy az újbóli árverés lehetséges 30 nap elteltével. Végrehajtási kifogás A Javaslat nyomán az elkésett végrehajtási kifogás elutasítására vonatkozó szabályok összhangba kerülnek az elkésett fellebbezés elutasítására vonatkozó, Art. 136. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéssel. Tehát az elkésett vagy nem a jogosulttól származó végrehajtási kifogást az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
A korábban hatályos szabályok szerint az elévülés csak azokban az esetekben „tolódik” ki a büntethetőség elévüléséig, amikor a büntető ítélet jogerőre emelkedése előtt még nem telt le az általános ötéves adójogi elévülés időtartama. Amennyiben azonban a bíróság az általános adójogi elévülést követően hozza meg döntését, adójogi megállapításra már nincs lehetőség. A módosítás szerint valamennyi olyan esetben, amikor adóra, járulékra, költségvetési támogatásra csalást, költségvetési csalást stb. követtek el, akkor ezen magatartás adójogi következményei (szankciói) is megállapíthatóak legyenek akkor is, ha az általános adójogi elévülési idő már eltelt, de az adott bűncselekmény büntethetősége még nem évült el. Mulasztási bírság, intézkedések A feltöltési kötelezettség teljesítése során az árfolyam-különbözetre tekintettel az adózó önhibáján kívül elmulaszthatja feltöltési kötelezettségének jogszabályszerű teljesítését, amely helyzetet rendezi az új mentesítési szabály. Eszerint a mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam-különbözetet, ha az adóalapot képez. Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapíthat meg, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét meg-
6 2 0 1 4 . j a n u á r, X . é v f o l y a m 1 . s z á m |
E - A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t
szegte. A jogsértés ismételt elkövetése esetén az üzletlezárást helyettesítő bírságot minden alkalommal meg kell állapítani. A kiszabható bírság felső határa magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint. Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja akkor is, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte. Egyéb változások Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezéssel kapcsolatos nyilvántartás-vezetési kötelezettség teljesítésének – adó megfizetését, költségvetési támogatás igénybevételét, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését biztosító – részletes szabályait és műszaki követelményeit. A társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtásának határideje a társasági adó bevallásának határidejéhez igazodik. A külföldi személy adójának megállapításánál a módosítás a jövőben megengedi, hogy az állami adóhatóság ne követelje meg a külföldi adóhatóság által kiállított okirat angol nyelvű példányának bemutatását, hiszen a külföldi adóhatóságok – amennyiben nem anyanyelvük az angol, akkor – nem állítanak ki angol nyelvű illetőségigazolást.
SZJA A családi kedvezmény 2014 Írta: Kopányiné Mészáros Edda NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Sok – különösen nagy – családban problémát okozott, hogy nem tudták maradéktalanul érvényesíte-
ni a gyerekek után a családi kedvezményt, miután a szülők összevont adóalapba tartozó jövedelme kevesebb, mint az érvényesíthető kedvezmény. A probléma megoldásaképpen 2014. január 1-jétől módosulnak a családi kedvezmény érvényesítésének szabályai. A változások érintik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit. A következőkben – a teljesség igénye nélkül – példák segítségével bemutatásra kerülnek azok az új szabályok, amelyek alapján akár mind a két törvény szerint érvényesíthető a kedvezmény. Nem változott a szabály, miszerint a családi kedvezmény továbbra is az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető, a jogosultsági hónapokra tekintettel, az összevont adóalapot csökkentő kedvezményként. A kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként: • egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, • három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok a szülők, akik a három kiskorú gyermeküket nevelik, havonta (3 × 206 250=) 618 750 forint kedvezményt érvényesíthetnek. Azonban ha a szülők együttes havi jövedelme ezt az összeget nem éri el, akkor 2013. évben nem tudták a kedvezményt maradéktalanul érvényesíteni. A 2014. évtől hatályos Tbj. szerint azonban a szülőknek lehetőségük van járulékkedvezményt érvényesíteni. Családi járulékkedvezmény A Tbj. új rendelkezése szerint az a biztosított, aki jogosult az Szja. törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére az igénybe nem vett családi kedvezmény 16 százalékát levonhatja az őt terhelő 7%-os egészségbiztosítási járulékból és a 10%-os nyugdíjjárulékból.
7 E - A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t
| 2 0 1 4 . j a n u á r, X . é v f o l y a m 1 . s z á m
A kedvezmény az adóelőleg megállapításakor és év végén az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban is igénybe vehető. A kedvezmény igénybevételének első lépéseként meg kell határozni, hogy a magánszemély milyen összegű családi kedvezményre jogosult az Szja. törvény 29/A. § szabályai szerint. Amennyiben a magánszemély egyedül kívánja az őt megillető családi kedvezményt, családi járulékkedvezményt érvényesíteni, akkor a megállapított ös�szegből le kell vonni az Szja. törvény szerinti ténylegesen érvényesített adóalap-kedvezményt. Közös igénybevétel, megosztás esetén ebből az említett összegből le kell vonni a biztosított által vagy az Szja. törvény szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezmény összegét. Járulékkedvezményként a fennmaradó rész 16 százaléka érvényesíthető, de legfeljebb a jogosultat – közös igénybevétel, megosztás esetén a jogosultat és a házastársát, élettársát együttesen – terhelő egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegére. A leírtak példákon keresztül szemléltetve: 1. példa Egy anya egyedül neveli két kiskorú gyermekét. A havi bérjövedelme 100 ezer forint. A magánszemélyt megillető családi kedvezmény összege (2×62 500)
125 000
A havonta érvényesíthető családi kedvezmény
100 000
A magánszemély által családi kedvezményként nem érvényesíthető összeg (125 000-100 000) A magánszemély bérjövedelmét terhelő járulék (100 000×17%) Járulékkedvezményként érvényesíthető összeg ( 25 000×16%)
25 000 17 000 4 000
Miután az anya bérjövedelméből nem tudja teljes mértékben a családi kedvezményt érvényesíteni, ezért a megmaradt összeg 16 százalékát teljes egé-
szében járulékkedvezményként érvényesítheti, mivel az őt terhelő (10%+7%) 17 százalék járulék ös�szege magasabb az igénybe vehető összegnél. 2. példa A szülők közösen nevelik három kiskorú gyermeküket. Az apa rendszeres bérjövedelme 200 ezer forint, az anya bére 150 ezer forint. A szülőket megillető családi kedvezmény összege 3×206 250= 618 750 forint, amelyet úgy osztanak szét egymás között, hogy 300 ezret az anya, a maradék 318 750 forintot pedig az apa kíván igénybe venni. A kedvezmény igénybevételéről és a közös igénybevételről nyilatkoznak a munkáltatójuknak.
Anya
Apa
1.
A családi kedvezmény megosztása
300 000
318 750
2.
A szülők havi bérjövedelme
150 000
200 000
3.
Az érvényesíthető családi kedvezmény
150 000
200 000
4. 5. 6.
A fel nem használt családi kedvezmény 150 000 keret (1.-4.) A fel nem használt keret 16 %-a 24 000 (4.×0,16) A szülők bérjövedelmét terhelő járulék 25 500 (2.×17%)
118 750 19 000 34 000
Hasonlóan az előző példában leírt esethez, a szülők a bérjövedelmük után nem tudják a családi kedvezményt maradéktalanul érvényesíteni, viszont a fennmaradó összeggel a fizetendő járulék csökkenthető. Az új szabálynak köszönhetően a család havi nettó jövedelme (24 000+19 000=) 43 ezer forinttal emelkedik a 2013. évihez képest. Fontos megjegyezni, hogy a családi járulékkedvezmény több jogosult esetén is – hasonlóan az Szja. törvény szabályaihoz – csak egyszeresen érvényesíthető. A közös igénybevétel esetén az érintett biztosított magánszemélyeknek nyilatkozniuk kell a közös igénybevételről, megosztásról. Miután a kedvezményt megosztani csak az adóbevallásban lehet, ezért év közben, az adóelőleg megállapításhoz tett nyilatkozaton a közös érvényesítésről lehet nyilatkozni. Azonban az adóbevallásban, illetve a munkáltatói adómegállapításban a közös igénybevételről és a megosztásról is lehet nyilatkozni. Mind az adó-
8 2 0 1 4 . j a n u á r, X . é v f o l y a m 1 . s z á m |
E - A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t
előleg-megállapításhoz, mind az adóbevalláshoz tett nyilatkozaton fel kell tüntetni a másik fél adóazonosító jelét és a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket is. Az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozaton abban az esetben lehet a járulékkedvezmény igénybevételéről nyilatkozni, ha a juttató adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül.
Ez a szabály azt jelenti, hogy amennyiben a magánszemély év közben családi járulékkedvezményt érvényesített, azonban év végén a bevallásban szja-fizetési kötelezettséget állapít meg, akkor ez a szabály biztosítja, hogy azt a kedvezménykeretet, amelyet már járulékkedvezmény formájában érvényesített, ismételten ne lehessen levonni az adóalapból, azaz a személyi jövedelemadót meg kelljen fizetni. A leírtak példán keresztül bemutatva
A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg. Abban az esetben, ha a jogosult magánszemély által érvényesíthető családi járulékkedvezmény összege több, mint amennyit év közben érvényesített, akkor a különbözetet az adóbevallásban visszaigényelheti. Munkáltatói adómegállapítás esetén az említett különbözet tekintetében a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok – Szja. törvény 14. § (2) bekezdés – szerint kell eljárni. Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt ös�szegét úgy érvényesítette, hogy arra nem volt jogosult, a túlzottan igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő összegű különbözeti bírság fizetésére is köteles, ha a különbözet több 10 000 forintnál.
2014-ben egy magánszemély két gyermeket nevel. A havi bérjövedelme 110 ezer forint. A munkáltatójának nyilatkozott arról, hogy a gyermekek után a családi kedvezményt érvényesíteni kívánja, így havonta 110 ezer forint családi kedvezményt és 2 400 forint családi járulékkedvezményt érvényesíttet. Év közben önálló tevékenységből összesen 500 ezer forint jövedelmet szerzett. A magánszemély éves bérjövedelme (110 000×12) Önálló tevékenység
1 320 000 500 000
Összevont adóalap (1 320 000+500 000)
1 820 000
Év közben érvényesített családi kedvezmény
1 320 000
Év közben érvényesített családi járulékkedvezmény keret (2 400×12) Az adóévre megállapított családi kedvezmény (2×62 500×12) Az év közben igénybe vett járulék kedvezmény 625 %-a (28 800×6,25) Érvényesíthető családi kedvezmény (1 500 000– 180 000) Összevont adóalap (1 820 000–1 320 000) Személyi jövedelemadó (500 000×0,16)
28 800 1 500 000 180 000 1 320 000 500 000 80 000
Családi kedvezmény szabályainak változása Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély családi járulékkedvezményt érvényesített, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, munkáltatói adómegállapításban a jogosult és házastársa, élettársa által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (625 százaléka).
Szintén új szabályt tartalmaz az Szja. törvény 29/B. § (2a) bekezdése: „A családi kedvezmény a) több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy b) adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása esetén a bevallásban, munkáltatói adómegállapításban – a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével – fel kell tüntetni, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány
9 E - A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t
| 2 0 1 4 . j a n u á r, X . é v f o l y a m 1 . s z á m
jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.”
nyezett eltartottnak minősül, azonban a szülők (volt házastársak) a közös gyermekre tekintettel megállapított családi kedvezmény összegét 50 százalékban érvényesíthetik, de a volt házastársak egymás között közös érvényesítésére, megosztásra nem jogosultak.
Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a családi kedvezményre jogosult a kedvezményt több (legalább két) személlyel veszi igénybe (közös érvényesítés, érvényesítések, megosztás), akkor az adóbevallásban fel kell tüntetni ezen személyek adóazonosító jelét, és hogy személyenként külön-külön mely hónapokra kivel veszik közösen igénybe, illetve osztják meg a családi kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal a családi kedvezményt nem lehet megosztani azokra a hónapokra tekintettel, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.
Például a felváltva gondozott gyermek édesanyjánál az új házasságában született két gyermeke, akik után családi pótlékra jogosult. Az apa új házasságában egy gyermek született. Ebben az esetben az anya családjában három kedvezményezett eltartott van, tehát a magasabb összegű kedvezményt lehet figyelembe venni (206 250 Ft). Így az anya és az új házastársa 2×206 250+1/2×206 250 = 515 625 forint családi kedvezményt érvényesíthet minden jogosultsági hónapban. Az apánál két kedvezményezett eltartott van, akik után 62 500+1/2×62 500 = 93 750 forint családi kedvezményt érvényesíthetnek havonta. Azonban ha például az anya családja nem tudja érvényesíteni maradéktalanul a családi kedvezményt, akkor a volt férjének nem „adhatja” azt át a közös gyermekre tekintettel.
Például, ha a szülők elválnak júniusban, és feleségnek élettársa lesz augusztustól, akkor az első 6 hónapra tekintettel járó családi kedvezmény összegét a feleség az élettársával nem oszthatja meg. Szintén fontos változás, hogy a magánszemélynek a bevallásában vagy a munkáltatói adómegállapítása során nyilatkoznia kell arról, hogy az eltartottak, a kedvezményezett eltartottak az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, illetve kedvezményezett eltartottnak. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a közös érvényesítés vagy a megosztás tényét, valamint az érintett másik magánszemély adóazonosító jelét. Napjainkban elvált szülők esetén egyre gyakoribb, hogy jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosultak. A 2013. évben és azt megelőzendően az Szja. törvény nem tartalmazott rendelkezést arról, hogy a felváltva gondozott gyermek után hogyan kell a családi kedvezményt igénybe venni. Azonban a 2014. január 1-jétől hatályos új rendelkezés szerint ezen gyermek mindkét szülőnél – valamint a szülők házastársainál – kedvezmé-
Összefoglaló példa a családi kedvezmény és járulékkedvezmény év végi elszámolására Egy édesanya 3 kiskorú gyermeket nevel, akik közül az egyik után bírói döntés alapján 50 százalékban jogosultak a családi kedvezményre. A havi rendszeres bérjövedelme 200 000 forint. A munkáltatójának nyilatkozott, hogy a családi kedvezményt a gyermekek után igénybe kívánja venni. Önálló tevékenységből származó jövedelme 1,2 millió forint. Év végén a kedvezményeket a következők szerint veheti igénybe. A családi kedvezmény kerete: 12×2×206 250+12×0,5×206 250 = 6 187 500 forint 1.
Munkaviszonyból származó éves jövedelem (200 000×12)
2 400 000
2.
Önálló tevékenységből származó jövedelem
1 200 000
3.
Összevont adóalap (1.+2.)
3 600 000
4.
Megállapított éves családi kedvezmény
6 187 500
5.
Év közben igénybe vett járulék kedvezmény alapja (1.×0,17×6,25)
2 550 000
10 2 0 1 4 . j a n u á r, X . é v f o l y a m 1 . s z á m |
E - A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t
6.
A bevallásban érvényesíthető családi kedvezmény kerete (4.-5.)
3 637 500
7.
A bevallásban érvényesített családi kedvezmény (3.)
3 600 000
8.
Még fel nem használt családi kedvezmény (6.-7.)
9.
A 8. sor 16%-a
37 500 6 000
10. A 2. sor után megfizetett adóelőleg (1.×0,16)
192 000
11. A 2. sor után megfizetett 17% járulék
204 000
12. Visszaigényelhető szja
192 000
13. Visszaigényelhető járulék
6 000
JÁRULÉKOK A családi járulékkedvezmény 2014. Írta: Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A családi járulékkedvezmény A társadalombiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló, a járulékfizetési kötelezettséget meghatározó szabályok közül a legfontosabb változás, hogy 2014. január 1-jétől bevezetésre kerül a családi járulékkedvezmény érvényesíthetőségének lehetősége azokban az esetekben, ahol a megszerzett jövedelem nem teszi lehetővé a családi kedvezmény nyújtotta lehetőségek teljes kihasználását. A családi járulékkedvezményre vonatkozó szabályok szerves egységet alkotnak a családi kedvezmény szabályaival, de a biztosítási kötelezettséget és az ezzel összefüggő járulékfizetési kötelezettséget meghatározó speciális jogszabályi rendelkezések a járulékkedvezmény érvényesítésének lehetőségét is meghatározzák. Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Kik jogosultak családi járulékkedvezmény érvényesítésére? A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) szerinti családi
kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult. A nyugdíjjárulék tekintetében tudunk arra példát mondani, hogy a társadalombiztosítás rendszerében nem biztosított a magánszemély, de nyugdíjjárulékfizetési kötelezettsége van. Például a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban munkát végző tagja, ha pénzbeli juttatásban részesül, akkor nyugdíjjárulékot fizet, de nem biztosított, ezért esetében a családi járulékkedvezmény érvényesíthetősége nem jöhet szóba. Családi kedvezmény érvényesítésére jogosult: • a családi pótlékra jogosult magánszemély, • a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa, • a családi pótlékra saját jogán jogosult magánszemély, • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi pótlékra saját jogán jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében lehetőség van arra, hogy abban az esetben, ha a magánszemély a családi kedvezményt nem tudja érvényesíteni, akkor helyette ezt a jogosultságot a vele közös háztartásban élő hozzátartozója gyakorolja a közöttük létrejövő megállapodás szerint. A családi járulékkedvezmény érvényesíthetőségének alapvető feltétele a biztosítotti státusz. A biztosított jogosultak a családi járulékkedvezményt közösen érvényesíthetik, illetve megosztva érvényesíthetik a jogosultnak nem minősülő, de biztosított házastárssal, élettárssal. Az érintettek a családi járulékkedvezményt csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja. tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak, tehát a családi járulékkedvezményt év közben csak a családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított érvényesítheti.
11 E - A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t
| 2 0 1 4 . j a n u á r, X . é v f o l y a m 1 . s z á m
A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket. Ügyelni kell arra, hogy a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozatban arra vonatkozóan nyilatkozik, hogy a járulékkedvezmény érvényesítését nem kéri. Amennyiben a nyilatkozatot a magánszemély nem teszi meg, a munkáltatónak a járulékkedvezmény érvényesítésében közre kell működnie, ha annak feltételei megvalósulnak. Milyen módon érvényesül a családi járulékkedvezmény és milyen összegben? A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét. Nem csökkenti azonban azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja. tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. Nézzünk néhány példát arra, hogy melyek azok a jövedelmek, amelyek az Szja. tv. szerint adómentesek, de járulékfizetési kötelezettséggel terheltek. Ilyen jövedelem például a tanulószerződés alapján kifizetett az Szja. tv. 1 számú melléklet 4.11 pontja szerinti díjazás, a felszolgálási díj, borravaló, munkarehabilitációs díj, ápolási díj, gyermekgondozási segély stb. A munkavállalói érdek-képviseleti tagdíj összege az Szja. tv. szerint csökkenti a bevételt az adóalap megállapítása előtt, de a járulékalapot meghatározó jogszabály szerint járulékot kell utána fizetni. Ezt a tagdíjat a jogalkotó kivételként nevesítette, tehát a járulékkedvezmény érvényesítésekor a fizetendő járulékok megállapítása és a kedvezmény érvényesítése során számba kell venni.
A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény összegéből a) a biztosított által vagy b) az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a fizetendő járulékok együttes összege. Például: a családi kedvezmény biztosítottat megillető összege 618 750 forint. A családban két jogosult biztosított van, akik együttesen 400 000 forint jövedelemmel rendelkeztek. A 618 750 forint összegű családi kedvezményből kiindulva a biztosítottak által közösen ténylegesen érvényesített 400 000 forint pozitív különbözetének 16 százaléka lehet a családi járulékkedvezmény összege. Ez az összeg – a 218 750 forintot figyelembe véve – 35 000 forintot jelent, de legfeljebb a fizetendő járulékok összegéig lehetséges a járulékkedvezmény érvényesítése. A családi járulékkedvezmény havi összege A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja. tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül. Minden olyan kifizetőt is adóelőleg megállapítására kötelezett munkáltatónak tekint az Szja. tv., amely a vele jogviszonyban álló magánszemély részére rendszeresen bevételt, jövedelmet juttat. A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összege.
12 2 0 1 4 . j a n u á r, X . é v f o l y a m 1 . s z á m |
E - A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t
A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja be. Például: A házaspárnak 4 kedvezményezett eltartottja van. A havi családi kedvezmény keret 4 × 206 250 forint = 825 000 forint. Az apa havi jövedelme 350 000 forint, az anya 200 000 forint bérjövedelemmel rendelkezik. Nyilatkozatuk szerint az apa 550 000 forint, az anya 275 000 forint kedvezményt kíván érvényesíteni. Az apa: kedvezménykeret: 550 000 adóelőleg-alap - 350 000 különbözet 200 000 × 0,16 = 32 000 (ez érvényesíthető a járulék terhére) Az apát terhelő járulékok összesen: 59 500 forint. A munkáltató nem vonja le a 4% címén keletkező 14 000 forintot, 3% címén fennálló 10 500 forintot, 10%-ból 7 500 forintot. Az apa fizetési kötelezettsége • a 1,5% munkaerő-piaci járulék, azaz 5 250 forint és • a nyugdíjjárulékból 27 500 forint. Anyánál: kedvezménykeret: 275 000 forint adóelőleg-alap - 200 000 forint különbözet 75 000 forint × 0,16 = 12 000 (ez érvényesíthető járulékkedvezményként) Az anya nem fizeti meg a természetbeni egészségbiztosítási járulékot 8 000 forint összegben,
és a pénzbeli egészségbiztosítási járulékból 4 000 forintot. A munkáltatónak le kell vonnia • 2 000 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, • 3 000 forint munkaerő-piaci járulékot és • 20 000 forint nyugdíjjárulékot. A foglalkoztató további kötelezettsége, hogy a havi igazoláson feltüntesse az érvényesített járulékkedvezmény összegét is, járuléknemenként külön-külön. Az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő járulékkedvezménye A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg, a kedvezmény érvényesítési módja is azonos a korábbiakban leírtakkal, tehát nem fizeti meg a járulékkedvezményként érvényesített összeget az őt terhelő természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék terhére. Az egyéni vállalkozó szintén a családi kedvezmény havi összege alapján állapítja meg a járulékkedvezmény összegét. Esetében korlátot jelent, hogy a járulékkedvezményt csak a vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem figyelembevételével érvényesítheti. Fontos az is, hogy, ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be. A járulékkedvezmény összege a családi kedvezmény összege és a kivét, átalányban megállapított jövedelem utáni adóelőleg-alap pozitív előjelű különbözetének 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő járulékok – ide nem értve a munkaerő-piaci járulékot – összege. Például: A vállalkozó egyedülállóként 3 gyermekre tekintettel érvényesíti a családi kedvezmény összegét. családi kedvezménykeret: 618 750 forint kivét - 80 000 forint
13 E - A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t
| 2 0 1 4 . j a n u á r, X . é v f o l y a m 1 . s z á m
különbözet 538 750 forint × 0,16 = 86 200 forint A vállalkozónak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a minimálbér másfélszerese, a nyugdíjjárulékot a minimálbér után kell megfizetnie. A jövő év tekintetében a minimálbér összege 101 500 forint lesz, ezért a vállalkozó fizetési kötelezettsége az alábbiak szerint alakul. A járulékok alapja • 4% 152 250 forint, a fizetendő kötelezettség 6 090 forint • 3% 152 250 forint, a fizetendő kötelezettség 4 568 forint. • 10% 101 500 forint, a fizetendő kötelezettség 10 150 forint A kivétre jutó egyéni járulék összege 13 600 forint, amelynek terhére a családi járulékkedvezményt érvényesítheti a vállalkozó. Nem kell megfizetni a 10 658 forint összegű egészségbiztosítási járulékot, 2 942 forinttal csökkentheti a fizetendő nyugdíjjárulék összegét. A munkaerő-piaci járulék terhére a járulékkedvezmény nem érvényesíthető. Nem érvényesíthet családi járulékkedvezményt az eva szerint adózó, kata adózási módot választó egyéni vállalkozó, illetve ne feledkezzünk el arról sem, hogy ebben az esetben is feltétel a biztosítotti pozíció fennállása, ezért a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó – a biztosítotti státusz hiánya miatt – az őt terhelő nyugdíjjárulék terhére családi járulékkedvezményt nem érvényesíthet. A mezőgazdasági őstermelő negyedévente érvényesítheti az őt megillető családi járulékkedvezmény összegét.
pezi. Ennek az az oka, hogy a mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségét nem a tárgyidőszakban megszerzett bevétel alapozza meg. A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összege. A mezőgazdasági őstermelő 2013. évi bevétele 3 000 000 forint. Ez alapján az őstermelő 2014ben 50 000 forint havi járulékalap (3 000 000 × 0,20/12) figyelembevételével teljesíti a fizetési kötelezettségét. Az őstermelő két gyermekkel összefüggésben jogosult családi kedvezményre. A családi kedvezmény negyedéves kerete 375 000 forint A negyedévi jövedelem 0 forint Különbözet 375 000 forint × 0,16 = 60 000 forint Az őstermelő negyedéves természetbeni egészségbiztosítási járulékkötelezettsége 6 000 forint, nyugdíjjárulék-kötelezettsége pedig 15 000 forint. A családi járulékkedvezmény érvényesítése miatt a negyedévben fizetési kötelezettsége nem keletkezik. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő a járulékkedvezmény összegét az ’58-as bevallás keretében vallja be.
A mezőgazdasági őstermelő esetében a vállalkozói körhöz képest annyi az eltérés, hogy túl azon, hogy negyedéves megállapítási időszak alapozza meg a kedvezmény összegét, nincs olyan korlátozó rendelkezés, amely a megszerzett jövedelemre vonatkozna, esetükben a korlátot a járulékok összegszerűsége ké-
14 2 0 1 4 . j a n u á r, X . é v f o l y a m 1 . s z á m |
E - A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t
HELYI ADÓK Helyi adókról szóló törvény módosításai Írta: Dr. Szücs Tamás Az építményadó-kötelezettség tartalmának egyértelműsítése s ezáltal a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a helyi adókról szóló törvény fogalmi terminológiája az építményadóban az adótárgy megjelölése kapcsán egységessé vált. Emellett a jogrendszer koherenciájának biztosítása, nevezetesen az ágazati jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében a telekadó tárgyát képező telek fogalma, s ennek következtében az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabály is módosult. A belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll, és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja. A módosítás adóteher-növekedést nem eredményez, egyedüli célja az esetleges félreértelmezések kiküszöbölése, az egységes jogalkalmazó gyakorlat megteremtése. Ezek alapján az adókötelezettség a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján, b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, c) erdőnek minősülő telek esetében 1. a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Orszá-
gos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván, vagy 2. az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését követő év első napján, d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján, e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik. A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozó bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja – a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően – székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.
OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését
[email protected] e-mail címen várjuk. Teljesítés helyének áfa szerinti megítélése Kérdés: A kérdésem áfával kapcsolatos. A cégünknek van áfaregisztrációja Nagy-Britanniában. A mi termékünket az UK-ben lévő raktárból viszi el egy amerikai vevő, paritás EXW. A fuvarozást, vámolást a vevő végzi. A beállításaink erre a helyzetre úgy néznek ki, hogy 20% UK-áfával kell kiszámláznunk a
15 E - A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t
| 2 0 1 4 . j a n u á r, X . é v f o l y a m 1 . s z á m
brit áfakódról a terméket. Cégünk Magyarországon bejegyzett cég, a termékeket itt gyártják. Kérdésem, hogy helyes-e a brit áfa feltüntetése a számlán?
Ekkor mindenképpen érdemes az angol szabályozást megvizsgálni abból a szempontból, hogy a harmadik országba irányuló értékesítést bizonyos feltételek fennállása esetén adómentesnek minősíti-e.
Válasz Az EXW-paritásnál az eladó saját telephelyén köteles az árut megfelelően csomagolva, számlázva a vevő rendelkezésére bocsátani. A kérdésben leírtak alapján az EXW-paritás alkalmazása akkor érthető, ha az UK-ben levő raktár az eladó telephelyén található.
Abban az esetben, ha a fuvarozás folyamata Magyarországról indult ki (a termék elfuvarozása kifejezetten az amerikai vevő részére történő értékesítés teljesítése céljából belföldön kezdődött meg, így a fuvarokmányokon a feladás helye Magyarország), a UK-ben levő raktárba történő elhelyezésre kizárólag logisztikai indokok miatt (a termék Közösségen területi kiléptetésére UK-ben kerül sor) került sor, akkor a teljesítés helye Magyarország, és az értékesítést belföldi adóalanyként kell számlázni. Az Áfa. tv. 98. §-ában foglalt feltételek teljesítése esetén az értékesítés adómentességet élvez.
A kérdésben nem került ismertetésre, hogy a Magyarországon gyártott termék milyen célból került ki az UK-ben levő raktárba, valamint ez a raktár milyen szerepet töltött be az értékesítés folyamatában, valamint az eladó gazdasági tevékenységében. Továbbá a kérdés arra vonatkozóan sem ad információt, hogy az értékesített terméket a fuvarozásnál honnan adták fel a vevő részére. Ezen információk hiányában a kérdésre az általános elveket ismertető választ lehet adni. Azt is meg kell jegyeznem, hogy a Közösség területéről történő kiléptetést az Európai Unió bármely tagállamának vámhatóságánál lehet kezdeményezni. Az uniós áfaszabályozás szerint, ha az értékesített termék fuvarozás tárgyát képezi, akkor a teljesítés helye az a hely, ahol a fuvarozás megkezdődik. A fuvarozás megkezdése helyének az a hely minősül, ahonnan a vevő részére történő rendeltetéssel a terméket feladták. Amennyiben a fuvarozás folyamata logisztikai okok folytán megszakad, akkor az újrafeladás helye nem tekinthető a fuvarozás megkezdése helyének. Amennyiben a fuvarozás folyamata az angol raktárból kezdődik meg, akkor a teljesítés helye az Egyesült Királyság, tehát az értékesítést angol áfaregisztráció alatt kell számlázni, ennek megfelelően az angol szabályozás szerinti áfát kell felszámítani, illetve az angol szabályozás szerinti adómentességek érvényesíthetők. Ez a helyzet akkor állhat elő, ha a magyar cég az UK-ben árukészletet helyez el és tárol, amelyet kifejezetten innen értékesít a vevői részére.
In-house szeminárium!
Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! AdóTanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
AdóTanácsadó Szakmai Folyóirat X. évfolyam, első szám, 2014. január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp., Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 1787-5811 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 467-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
16 2 0 1 4 . j a n u á r, X . é v f o l y a m 1 . s z á m |
E - A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t