DUNAHARASZTI TELEPÜLÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

DUNAHARASZTI TELEPÜLÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

DUNAHARASZTI TELEPÜLÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Egyeztetési változat Megbízó: Urban‐Lis Stúdió Településrendezési és Építészeti Kft. Készítette: Kollányi László Filepné Kovács Krisztina Sallay Ágnes

TÉRINFO Bt. 2016. július.

1


Tartalomjegyzék 1. A terv tartalmának, céljainak, releváns tervekkel való összefüggéseinek ismertetése ...................................4 1.1. A terv céljainak, tartalmának összefoglaló bemutatása ..........................................................................4 1.2. A terv összefüggése releváns, fejlesztési tervekkel, koncepciókkal .......................................................4 1.3. A terv összefüggése a területrendezési és településrendezési tervekkel ...............................................7 2. Környezeti értékelés dokumentáció kidolgozási folyamata .......................................................................... 11 2.1. Előzmények .......................................................................................................................................... 11 2.2. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódás, a településrendezési terv készítésének indokai .................................................................................................................................................................... 11 2.3. Az értékeléshez felhasznált dokumentumok, adatok ............................................................................ 12 2.4. A környezet védelméért felelős hatóságok véleményének figyelembe vétele....................................... 13 2.5. A környezeti értékelés készítésekor felmerült bizonytalanságok, korlátok ............................................ 14 3. A terv környezeti hatásainak, következményeinek feltárása ........................................................................ 15 3.1. Természetvédelmi és környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben........................ 15 3.2. Jelenlegi környezeti helyzet tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése ............................... 15 3.2.1. Természeti adottságok .................................................................................................................. 15 3.2.2. Tájhasználat, tájszerkezet ............................................................................................................. 19 3.2.3. Táji és természeti értékek, természetvédelmi területek, ökológiai rendszerek .............................. 21 3.3. Terv által befolyásolt környezeti jellemzők ............................................................................................ 28 3.3.1. Talaj, felszíni és a felszín alatti vizek ............................................................................................. 28 3.3.2. Levegőtisztaság és védelme ......................................................................................................... 33 3.3.3. Zaj- és rezgésterhelés ................................................................................................................... 35 Rezgésterhelés ............................................................................................................................................ 36 3.3.4. Hulladékkezelés ............................................................................................................................ 37 3.3.5. Vizek állapota ................................................................................................................................ 40 3.4. A terv megvalósulásával hatást kiváltó tényezők és okok feltárása ...................................................... 43 3.4.1. Természeti erőforrás közvetlen igénybevétele, környezetterhelés előidézése .............................. 43 3.4.2. A terv által kiváltott környezeti következménnyel járó társadalmi-gazdasági folyamatok elemzése ................................................................................................................................................................ 45 3.5. Várható környezetet, természeti értékeket érő hatások, környezeti következmények .......................... 45 3.5.1. Környezeti igénybevétel, illetve terhelés........................................................................................ 45 1. Kopáros területen Ksp-Nagykiterjedésű sportolási célú terület kijelölése ............................................ 46 3.5.2. Hatások az emberek egészségi állapotában ................................................................................. 60 3.5.3. Közvetett módon hatást kiváltó tényezők ...................................................................................... 60 4. Káros környezeti hatások mérséklését célzó javaslatok, intézkedések ........................................................ 61 4.1. Táj- és természetvédelem, ökológiai rendszerek .................................................................................. 61 4.1.1. Védett természeti területek ............................................................................................................ 61 4.1.2. Térségi ökológiai rendszerek védelme .......................................................................................... 61 4.1.3. Erdészeti nyilvántartásban szereplő mezőgazdasági területen lévő erdők védelme ..................... 63

2


4.1.4. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok......................................................................................... 63 4.2. Környezeti elemek állapotának védelme............................................................................................... 66 4.2.1. levegőtisztaság védelem ............................................................................................................... 66 4.2.2. Talaj, felszíni- és felszín alatti vizek védelme ................................................................................ 66 4.2.3. Zaj- és rezgésterhelés ................................................................................................................... 67 4.2.4. Hulladékkezelés ............................................................................................................................ 68 5. A tervben szereplő javaslatok hatékonysága, összefoglalás........................................................................ 69 5.1. Táj- és természetvédelmi szempontú javaslatok .................................................................................. 69 5.2. Környezetvédelmi szempontú javaslatok .............................................................................................. 70 5.3. Gazdasági, társadalmi hatások............................................................................................................. 71 6. A településrendezési eszköz készítése során tett javaslatok befolyása más tervekre, programokra ........... 72 7. Monitorozási javaslatok ................................................................................................................................ 72

3


1. A terv tartalmának, céljainak, releváns tervekkel való összefüggéseinek ismertetése 1.1. A TERV CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA Dunaharaszti Önkormányzat Képviselő-testülete a 12/2015. (I. 26.) sz. kt. határozat alapján a Településrendezési Terv módosításáról döntött és közbeszerzési eljárást írt ki a város:  településfejlesztési koncepciójának (TFK),  településszerkezeti tervének (TSZT),  integrált településfejlesztési stratégiájának (ITS) és  helyi építési szabályzatának (HÉSZ) készítésére vonatkozóan. Az új települési terv készítését a településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Trk.) új követelményei indokolták. Mivel a tervkészítés a település teljes közigazgatási területét érinti, ezért az egyes tervek és programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 1.§(2) értelmében rendezési terv részeként környezeti vizsgálat (továbbiakban: KV) készítése is kötelező. A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 7 § (1) bekezdésének és a Trk. rendeletnek megfelelően az Önkormányzat kikérte a kormányrendeletben meghatározott környezet védelméért felelős szervek szakmai véleményét a környezeti értékelés konkrét tartalmának és részletezettségének megállapításához, mellyel egyidejűleg mellékelte a környezeti értékelés tematikáját. A kormányrendeletben meghatározott környezet védelméért felelős szervek a rendelettől eltérő tematikát nem javasoltak, így az a rögzített tartalmi követelmények szerint került meghatározásra a település léptékének és a fejlesztési szándékoknak megfelelő részletezettségben.

1.2. A TERV ÖSSZEFÜGGÉSE RELEVÁNS, FEJLESZTÉSI TERVEKKEL, KONCEPCIÓKKAL Dunaharaszti települési tervének keretét az alábbi tervek, koncepciók adják meg:  Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció  Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció  Pest Megyei Területfejlesztési Program  4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-IV 2014-20)  Pest Megye Környezetvédelmi Programja, 2014  Dunaharaszti Környezetvédelmi programja, 2015-2020 Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az 1254/2012. (VII.19.) Korm. határozat rendelkezett a területfejlesztési politika megújításáról, a 2005-ben még külön tervdokumentumként készült koncepciók, az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) és az Országos Fejlesztési Koncepció (OFK) integrált kidolgozásáról, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (a továbbiakban: OFTK) elkészítéséről, megteremtve ezzel a fejlesztéspolitikai és területfejlesztési célok közvetlen összehangolását. A koncepcióban három kiemelt stratégiai terület jelenik meg, amely

4


Dunaharaszti térségét érinti: Budapest körüli „zöld gyűrű” kialakítása, Duna-térség fenntartható fejlesztése, és a Homokhátság komplex fejlesztése.

1.

ábra Dunaharaszti a Budapest központú gazdasági-technológiai magterülethez tartozik

2. ábra. Dunaharaszti a Budapesti agglomeráció része

. NF2030 környezetstratégiai céljai

Illeszkedés

Dunaharaszti települési terv

Rövid távon szükséges környezetstratégiai feladatok Természeti erőforrások védelme,  A rendezési terv célrendszere tükrözi a „zöld” szemléletet, a fenntartható fejlődés alapelveit. A Natura2000 területek, a védett természetés környezetvédelem, természeti területek, a jelentős természeti értékkel bíró RSD települési környezet védelme és védelme biztosított tervben. A terv új helyi védelemre javasolt élhetőbbé tétele területeket is kijelöl. Dunaharaszti település az országos átlagnál kisebb erdősültségű. Agrár- és erdő környezetgazdálkodási  Mezőgazdasági területei kedvezőtlen adottságúak. Külterületét rendszerek működtetése számos anyagnyerőhely szabdalja. Duna felőli oldalán ugyanakkor jelentős nagyságú védett területek határolják. A terv azonban nagy figyelmet fordít a természeti adottságok védelmére. A terv a vízkészletek (felszín alatti és feletti) védelmét előtérbe Integrált, a vízkészlet megőrzését és  helyezi. fenntarthatóságát szolgáló vízgazdálkodás Klímaadaptáció / A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásra a terv csak elnagyoltan tér ki. Újrahasznosítást és takarékos anyag-,  A takarékos „térhasználat” a településrendezési terv egyik fő célkitűzése. energia-, térhasználatot ösztönző szabályozás, szemléletformálás Környezethasználati fordulatot biztosító környezetstratégiai területek A fenntarthatóság mint alapelv végigkiséri a területrendezési Fenntarthatóságot, a természeti  tervet. erőforrások mennyiségi, minőségi A természeti erőforrások, az anyagnyerőhelyek fenntartható módon védelmét és a gazdasági történő hasznosítása (rekultiiválás és utóhasznosítás) terén még versenyképességet, megélhetést, számos lehetőség van. foglalkoztatást egyidejűleg biztosító gazdasági tevékenységek és ágazatok fejlesztése Vízgazdálkodási szemléletváltás, A terv csak kismértékben tartalmaz utalásokat a vízgazdálkodási  szemléletváltással, vízvisszatartási lehetőségekkel kapcsolatban. vízmegtartás és -elvezetés komplex, a gazdálkodással, tájszerkezettel összhangban történő működtetése

5

DUNAHARASZTI TELEPÜLÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Energiatakarékosság, alternatív, megújuló energiára épülő helyi energiatermelési és ellátási rendszerek kiépítése Környezeti nevelés, környezeti szemlélet



Nem tartalmaz ezzel kapcsolatos információkat



Nem tartalmaz ezzel kapcsolatos információkat

1. táblázat. Illeszkedés az NKP-IV céljaihoz

Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció és Pest Megyei Területfejlesztési Program A Pest Megyei Közgyűlés 76/2013. (XI. 29.) PMÖ határozatával fogadta el Pest Megye 2030-ig szóló Területfejlesztési Koncepcióját (továbbiakban: PMTK) című dokumentumát. Pest Megye – jövőképi megfogalmazása szerint – az Európai térben versenyképes, minőségi életfeltételeket biztosító megye kíván lenni. A PMTK célrendszere a megye tagoltságát figyelembe veszi. Átfogó céljait térségeire fogalmazza meg. Az PMTK és a települési terv kapcsolatát a Megalapozó vizsgálatot az I.2. fejezete részletesen tartalmazza.

4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-IV 2014-20) A program átfogó célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. Stratégiai céljai a következők: az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek a javítása, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata, végül pedig az erőforrástakarékosság javítása, a gazdaság zöldítése. Ezeken belül a következő kiemelt témáknál állnak rendelkezésre EU-s források: az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése, a szennyvízkezelés fejlesztése, az ivóvízminőség javítása, a területi vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, a kármentesítés, a közösségi közlekedés, a természetvédelemi és élővilág-védelmi fejlesztések, továbbá az ökoszisztémák állapotának megőrzése és javítása.

Pest Megye Környezetvédelmi Programja 2014-2020 Pest Megye 2014-2020-as időszakra szóló Környezetvédelmi Programjának (PMKP) társadalmi egyeztetési anyaga szolgál jelen fejezet bemutatásának alapjául. Az Enviworld Környezetvédelmi Mérnökszolgáltató Kft. által jegyzett Környezetvédelmi Program a célok és célállapot elérése érdekében teendő legfőbb intézkedések közé az alábbiakat sorolja.

PMKP célok A földtani képződmények védelme.

Illeszkedés

A talaj, illetve termőföld védelme.



A terület-felhasználással kapcsolatos feladatok. Természeti erőforrások, vízbázisok védelme. A települési hulladék-gazdálkodással kapcsolatos feladatok.







Dunaharaszti települési terve Jelentős számban történik új bányatelek nyitása. Bár védendő földtani képződmények nincsenek a kavicsbányák jelentősen átalakítják a geomorfológiai viszonyokat. A termőföld védelme, a racionális területhasználat implicit módon megjelenik a tervben. A TSZT-ben és a HÉSZ-ben is hangsúlyosan szerepelnek a védelemmel kapcsolatos elvek. (Talajvízfigyelő kutak üzemeltetése a lezárt hulladéklerakónál.)

6

DUNAHARASZTI TELEPÜLÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT A környezet és közterületek tisztaságával kapcsolatos feladatok. A felszíni és a felszín alatti vízbázisok védelme. Az egészséges feladatok.

ivóvízellátással

kapcsolatos

  

A kommunális szennyvízkezeléssel kapcsolatos feladatok.



Csapadékvíz-gazdálkodással kapcsolatos feladatok.



Rekultivációval feladatok.



és

rehabilitációval

kapcsolatos

Légszennyezettség csökkentésének feladatai.



Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.

 

Zaj- és rezgésvédelem. Közlekedés és szállításszervezéssel kapcsolatos feladatok. Tájvédelemmel kapcsolatos feladatok.



A közterületek rendezése, a zöldterületek, zöldfelületek szabályozása megtalálható az anyagban. Vízbázisvédelmi területek tartalmazza a települési terv. Dunaharaszti ivóvízellátása a Fővárosi Vízművek Rt. csepeli víztermelő telepén nyert ivóvízzel van biztosítva. Az ivóvízvezeték rendszer fejlesztésével kapcsolatos feladatok megjelennek a települési tervben. A szennyvíztisztítás a településeken és a Duna-parti üdülőterületeken nem megfelelő színvonalú. Az infrastruktúra létesítményeket tartalmazza a TSZT Dunaharaszti csatornázása elválasztott rendszerű, a csapadékvíz befogadója a Ráckevei (Soroksári)‐Duna és a Duna‐Tisza csatorna. További feladat a csapadékvíz vízvisszatartás feladatának megoldása A felhagyott bányaterületek rekultivációja részben megoldott. A külterületet fokozatosan felemésztik az újabb bányaterületek. A külterületi utak porszennyezésének csökkentését, a külterületi utak burkolását támogatja. Nem területi tervi feladat Az MO és az 51-es főút környezetében határértéket meghaladó terhelés mérhető. Úthálózat optimalizálása

Táji látvány védelmére tett előírások. Táji értékek megőrzése. Tájképvédelmi terület kijelölése Védett értékek feltűntetése. Új helyi védettségű terület Természetvédelem  kijelölése Zöldterületek növelése, fásítás, ökológiai hálózat Zöldfelület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok.  védelme A megalapozó vizsgálat halványan említi csak az Energiagazdálkodással kapcsolatos feladatok.  energiagazdálkodást. Ár- és belvízvédelemmel kapcsolatos feladatok. Dunaharaszti ár‐ és belvíz veszélyeztetettség  szempontjából enyhén veszélyeztetett. 2. táblázat. Illeszkedés Pest Megye Környezetvédelmi Programjához



1.3. A TERV ÖSSZEFÜGGÉSE A TERÜLETRENDEZÉSI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEKKEL A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint a területrendezési tervekkel való összehasonlítás és megfeleltetés a Dunaharaszti Város Önkormányzata Településszerkezeti Terv 4. fejezetében részletesen ismertetésre került. Országos Területrendezési Terv Az OTrT és a települési terv kapcsolatát a Megalapozó vizsgálat az I.3. fejezete részletesen tartalmazza. A „Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete” a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal történt egyeztetés, adatszolgáltatás alapján lehatárolásra került.

7


Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterület 256,8 ha, amelyből a településszerkezeti terv összesen 243,24 ha területet sorol erdőterület területfelhasználási egységbe. Ez 95,3%-os arány, így az OTrT előírása teljesül. Az OTrT által lehatárolt Országos Ökológiai Hálózat területe 345,3 ha. A településszerkezeti terv 99,99%-os arányban határolja le az Országos Ökológiai Hálózat övezetét. A BATrT fenti előírása ezzel az értékkel teljesül. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényt (továbbiakban: BATrT) átfogóan a 2011. évi LXXXVIII. törvény módosította utoljára A BATT és a települési terv kapcsolatát a Megalapozó vizsgálat az I.4. fejezete részletesen tartalmazza. Településrendezési tervek Dunaharaszti szomszédos települései Budapest, Szigetszentmiklós, Taksony, Alsónémedi. Az érintett települések hatályos településszerkezeti terveinek összehasonlításával jól nyomon követhető a települések összenövése, agglomerálódása. Alsónémedi ipari-gazdasági területei egészen Dunaharaszti határáig nyúlnak, de az 51-es úton Taksony irányában is kevés beépítésre nem szánt terület maradt. A települési tervek és Dunaharaszti települési tervének kapcsolatát a Megalapozó vizsgálat az I.4. fejezete részletesen tartalmazza. A szomszédos települések szerkezeti terveinek vizsgálatával kapcsolatos legfontosabb megállapítások a következők voltak: 1. Alapelv, hogy a tagolt településszerkezet ismérveinek megfelelően a használatba vett és beépített települési területek ne nőjenek össze. Törekedni kell a beépítetlen területek folytonosságának megmaradására. A beépített területek szigetszerűen, egymással csak a közlekedési és egyéb infrastruktúra vonalas létesítményei által összekötve helyezkedjenek el. 2. A közlekedési infrastruktúra elemei – eltérően a korábbi időszakoktól – már nem csak összekötő, hanem elkerülő funkcióval is bírnak, ezáltal erősebben veszik igénybe a települési szövetek közötti teret, és itt különböző fejlesztéseket indukálnak települési szövet tagoltságát biztosító tér tehát fejlesztői nyomás alá kerül. 3. Országosan jellemző a koordináció nagyon alacsony szintje, ez a településfejlesztésben is megmutatkozik. A települések külső területeit gyakrabban tekintik perifériának, mint más települések felé kapcsolatot biztosító területnek, ezért többszörösen párhuzamos rendszerek épülnek ki, funkciók települnek le, gyakran egymás hatásait nem erősítve, hanem kioltva, zavarva. 4. A jelenlegi gazdasági és közigazgatási rendszerben a települések egymással konkurálnak a fejlesztőerő, a beruházások odavonzása tekintetében, ebben a versenyben legsikeresebb – ökológiai szempontból viszont „gyenge láncszem” – az a település, amely adottságai folytán a lehető legnagyobb még beépítetlen területtel és a lehető legkevesebb korlátozással rendelkezik.

8


3. ábra Szomszédos települések szerkezeti terveinek kapcsolata Dunaharaszti TSZT-vel

9


4. ábra Eltérő területhasználat a szomszédos településen (piros), azonos területhasználat (zöld)

10


2. Környezeti értékelés dokumentáció kidolgozási folyamata 2.1. ELŐZMÉNYEK Jelenleg Dunaharaszti közigazgatási területére a többször módosított 9/2007. (I. 29.) ök. számú határozattal elfogadott Dunaharaszti településszerkezeti terve és a Dunaharaszti Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 2/2004. (I. 27.) számú önkormányzati rendelet van hatályban. Az új településrendezési terv a Képviselőtestület 12/2015. (I. 26.) sz. kt. határozata alapján kerül kidolgozásra.

2.2. A TERVEZÉSI FOLYAMAT MÁS RÉSZEIHEZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS, A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK INDOKAI A környezeti értékelés az Étv. 9. § (3) bekezdés szerinti véleményezésre kidolgozott dokumentáció részét képezi, a kiküldött környezeti értékelés tematikája szerint, ugyanakkor magába foglalva az Étv. 9. § (3) dokumentáció táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi munkarészeit. A környezeti vizsgálat elvégzésére tehát a településrendezési tervek elkészítésével párhuzamosan kerül sor, annak önálló munkarészeként. Ennek következtében a környezeti értékelés során megismert eredmények befolyásolhatják a településrendezési tervek egyes részleteit és meghatározhatják a tervezés lehetőségeit, korlátait egyaránt. A környezeti értékelések készítésének elsődleges célja, hogy az iterációs jelleggel megvalósuló egyeztetési, konzultációs folyamatokon keresztül folyamatos kapcsolat alakulhasson ki a tervezés és környezeti vizsgálat készítése között. A párhuzamosan készülő, a tervbe folyamatosan beépülő környezeti vizsgálat jelentheti a garanciát a döntéshozók számára, hogy a terv törekszik minimalizálni, elkerülni a nem kívánt környezeti konfliktusokat. A tervezés és a környezeti vizsgálat időbeli összehangolása:

tervezési ütem Szerződéskötés, az Önkormányzat adatszolgáltatása Előzetes tájékoztatási szakasz indítása a településrendezési eszköz kidolgozása előtt – Trk. 37. § szerint (TFK, TSZT, HÉSZ) Környezeti Vizsgálat (KV) tervezett tematikájának egyeztetése Képviselő-testületi döntés a tervezés céljáról I.

II.

III.

Megalapozó vizsgálatok, TSZT és HÉSZ előzetes koncepció szintű munkaközi dokumentációjának elkészítése Döntés a továbbtervezésről TSZT és HÉSZ egyeztetésre alkalmas dokumentációjának elkészítése (314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 38. §-a szerinti véleményezési szakaszra) Környezeti Vizsgálat (KV) egyeztetési dokumentációjának elkészítése A beérkezett vélemények kifogást emelő megállapításairól jogszabályi hivatkozással vagy részletes szakmai indokolással készített igazoló dokumentáció, amely alapján a polgármester egyeztetést kezdeményezhet. (TSZT és HÉSZ)

11


Képviselő-testületi döntés: A véleményezést követően a beérkezett véleményeket – egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet is – ismertetni kell a képviselő-testülettel, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület dönt. (TSZT és HÉSZ)

IV.

A véleményezési szakasz lezárása után a Vállalkozó elkészíti a végső szakmai véleményezési szakaszra a TSZT és HÉSZ dokumentációit (314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése szerint) Környezeti Vizsgálat (KV) véglegesített dokumentációjának elkészítése Végső szakmai véleményezési szakasz, melyben az állami főépítész a beérkezett dokumentumokat áttanulmányozza, és a beérkezésétől számított 21 napon belül (Megj.: amennyiben nem tartja szükségesnek további egyeztető tárgyalás összehívását!) megküldi a polgármesternek a településrendezési eszközzel kapcsolatos záró szakmai véleményét a településrendezési eszköz elfogadásához. (TSZT és HÉSZ)

V.

Az állami főépítészi záró szakmai vélemény alapján a Vállalkozó összeállítja a Képviselő-testületi előterjesztéshez szükséges TSZT és HÉSZ dokumentációit (314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 40. § (6) bekezdése szerint) Képviselő-testületi döntés: Településrendezési eszközök elfogadása (TSZT és HÉSZ)

VI.

A Képviselő-testületi jóváhagyás után a Vállalkozó összeállítja a kihirdetésre kerülő TSZT és HÉSZ végleges dokumentációit (314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 43. §-a szerint)

VII.

TFK, ITS egyeztetésre alkalmas dokumentációi elkészítése (TFK: 314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdése szerinti véleményezési szakaszra), (ITS: 314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése szerinti véleményezési szakaszra)

VIII.

A véleményezési szakasz lezárása után a Vállalkozó előkészíti jóváhagyásra a TFK és ITS dokumentációit (314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 30. § (6) bekezdése szerinti szakaszra) (314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése szerinti szakaszra)

IX.

A Képviselő-testületi jóváhagyás után a Vállalkozó összeállítja a kihirdetésre kerülő TFK és ITS végleges dokumentációit (TFK: 314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 30. § (7) bekezdése szerinti szakaszra) (ITS: 314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése szerinti szakaszra) 3. táblázat: Tervezési ütemezés

2.3. AZ ÉRTÉKELÉSHEZ FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK, ADATOK Az értékelés során az alábbi Dunaharasztit érintő programok, tervek, tanulmányok és azok adatai kerültek felhasználásra:  Országos Területrendezési Tervről szóló - módosított 2014. január 1-től hatályos -2003. évi XXVI. törvény (OTrT);  Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT);  Dunaharaszti hatályban lévő Új Településfejlesztési Koncepciója - 2005  Dunaharaszti hatályban lévő településrendezési eszközei;  Dunaharaszti Környezetvédelmi programja, 2015-2020  Dunaharaszti 0212/42 hrsz.-ú ingatlan fejlesztése- Tájrendezési tanulmányterv  Környezet védelméért felelős szervek által előzetes véleményezési eljárásban, illetve előzetes egyeztetések során közölt információk, adatok.  vonatkozó jogszabályok,  illetékes szakhatóságok adatszolgáltatása,

12


    

önkormányzati adatszolgáltatás, készülő településrendezési eszközök, helyszínelések eredményei, szakmai tanulmányok, elemzések, katonai felmérések, légifotók.

2.4. A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT FELELŐS HATÓSÁGOK VÉLEMÉNYÉNEK FIGYELEMBE VÉTELE A tervezett tematika megküldésre, véleményeztetésre került a jogszabályban előírt szakhatóságok, érintettek számára. A tervezett tematikára módosító javaslat a megadott határidőn belül nem érkezett. Az elkészült egyeztetési tervre környezeti értékelése folyamatosan történik. Az egyeztetés során a környezeti szempontú javaslatok beépítésre kerültek a tervbe. A partnerségi egyeztetés keretében az információk az alábbi csatornákon keresztül az érdeklődők számára is hozzáférhetővé váltak. Honlap A környezeti értékelés egyeztetési dokumentációja és az eljárással összefüggő összes nyilvános dokumentum közzétételre kerül a Dunaharaszti Önkormányzat hivatalos honlapján: http://www.dunaharaszti.hu/hivatal_ugy/. Papír alapú hozzáférés Nyomtatott dokumentációk megtekintésére Dunaharaszti Város Önkormányzat hivatali helyiségében lehetséges munkaidőben (2330 Dunaharaszti, Fő út 152.) Aktív tájékoztatás A környezeti értékelés nyilvánosságra hozataláról a Dunaharaszti Hírekben az Dunaharaszti Polgármesteri Hivatal ingyenes újságjában jelenik meg közlemény. Általános véleményadási lehetőség A honlapon a munka aktuális anyagai elérhetőek lesznek, velük kapcsolatban bárki véleményt és észrevételt küldhet a Dunaharaszti Polgármesteri Hivatalhoz levélben. A vélemények és észrevételek megadására a nyilvánosságra hozatal időpontjától legalább 30 nap határidőt biztosított. A beérkező társadalmi vélemények figyelembevétele Az előzetes környezeti vizsgálat határidőre beérkezett véleményeit feldolgozzuk és a vizsgálatban résztvevő szakértők azokat figyelembe veszik a dokumentációk véglegesítésekor.

13


2.5. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSEKOR FELMERÜLT BIZONYTALANSÁGOK, KORLÁTOK A KV tematika kialakításánál alapelvként került rögzítésre, hogy az értékelés csak a településrendezési terv várható környezeti hatásait értékeli. Nem vállal és nem vállalhat fel olyan feladatokat, melyeket más tervezési feladatok során kell megoldani (pl.: környezeti hatásvizsgálat, települési környezetvédelmi program, környezeti állapot mérések, vízgazdálkodási terv, rekultivációs terv, stb.) Jelen dokumentum ezért csak a rendelkezésre bocsájtott önkormányzati elképzeléseken, fejlesztési szándékokon, valamint a tervezők által rendelkezésre bocsájtott dokumentumokon alapszik. A tervmódosítás egyeztetési dokumentuma tartalmazza a környezeti értékelés kapcsán felmerülő környezeti konfliktusokat feloldó területfelhasználási-, szabályozási megoldásokat, környezetvédelmi intézkedési javaslatokat. Az értékelés a településrendezési terv várható környezeti hatásait nézi, ezért az értékelés tárgya alapvetően a következők vizsgálatára terjed csak ki:  településszerkezeti (és térségi) változtatások hatásai,  a tervben megfogalmazott területhasználatok várható környezeti hatásai,  a területhasználatokhoz kapcsolódó építési feltételek várható környezeti hatásai. A tervezés során bizonytalanságot okoz, hogy a TSZT és HÉSZ készítése megelőzi a településfejlesztési koncepció (TFK) és integrált településfejlesztési stratégia (ITS) készítését, ezért konkrét fejlesztési igények hiányában a várható környezeti hatások megítélése némely ponton nehézségekbe ütközik. További bizonytalanság az értékelés során alkalmazott módszerből fakad. A településrendezési terv elsősorban a területeket sorolja be valamilyen meglévő, vagy tervezett területfelhasználásokba, illetve övezetekbe. A területhasználatok egyikéről sem állítható azonban, hogy környezetterhelő és az sem, hogy milyen mértékben. A környezetterhelés az ott alkalmazásra kerülő technológiából fakad, amire viszont a településrendezési tervnek kis van hatása. Bármely övezet (legyen az akár gazdasági, különleges, vegyes, lakó, vagy mezőgazdasági, stb.) az ott alkalmazott technológiai megoldásoktól függően lehet környezetterhelő, vagy akár környezetbarát is. Bizonytalansági tényező az is, hogy a rendezési terv csak a lehetőségeket teremti meg arra, hogy a tervezett új területfelhasználások, illetve övezetek megvalósuljanak. Hogy ebből mennyi valósul meg az már többnyire a gazdasági környezeten, a piaci résztvevőkön, a lakosságon, vagy a gazdasági élet szereplőin múlik.

14


3. A terv környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 3.1. TERMÉSZETVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A TERVBEN A főváros szomszédsága, a településen áthaladó M0 autóút jelentős agglomerációs nyomást gyakorol a város területére továbbá a föld ásványi vagyona miatt jelentős területeket érint a bányászat. Mindezek miatt a településrendezési terv kiemelt feladata a természeti és kulturális értékek, ökológiai rendszerek védelme. A természeti értékek megőrzését többszintű jogszabályi védelem teszi lehetővé. A településrendezési terv szerkezeti tervén ábrázolásra kerültek a Natura 2000 területek, az ex lege védett lápok, források, az országos ökológiai hálózat védett területei. A településrendezési terv alapvető célja a tájszerkezet, a meglévő természeti, táji értékek megőrzése, a rekreációs zöldfelületek megtartása, a belterületi közcélú zöldfelületek rendszerének fejlesztése. A szabályozási lapon jelölt értékes vizes élőhelyek helyezését (az Alsónémedi-árok mentén lévő terület és két volt öntözőgödör területe) helyi védelem alá rendeli el a HÉSZ. A környezetet terhelő tevékenységek negatív hatásait a terv zöldfelületi, táj- és természetvédelmi valamint környezetvédelmi javaslatai és szabályozási előírásai csökkentik mind a környezetvédelem, mind az ökológiai rendszerek védelmének kérdéskörében. Az 51-es sz. főút mentén a település tudatos gazdaságfejlesztési tevékenysége révén összefüggő gazdasági terület alakult ki. A kedvezőtlen hatások mérséklését szolgálja, hogy a gazdasági terület lakóterületek felé eső sávjában zöldfelületként kialakítandó telekrészeket kell fenntartani, a zaj-, légszennyezés csökkentése valamint a vizuális takarás érdekében. A szerkezeti terv jelentős nyersanyag-kitermelő területet jelöl a város délkeleti térségében. A kedvezőtlen környezeti hatások mérséklését szolgálja, hogy a bányaterület fejlesztését feltételekhez köti a szerkezeti terv: a bányahasznosítás csak abban az esetben kezdhető meg, ha a működő bánya területének 70%-án a rekultiváció már befejeződött, a pormentesített szállító utak megépítésre kerültek és a Duna-Tisza-csatorna mentén legalább 50 m-es sávban előfásított véderdősáv létesítése megtörtént. A szerkezeti tervben kijelölt területfelhasználási kategóriák lehetővé teszik a város ökológiai, természeti és zöldfelületi értékeinek fennmaradását. A változtatások egy része környezetvédelmi szempontból kedvező: jelentős területeket Erdőterületbe, Természeti területbe (Ett) soroltak. Tájszerkezeti szempontból kedvező, hogy Budapest közigazgatási határa mentén új erdőtelepítési térséget jelöltek ki, hiszen ez hosszú távon is megakadályozza a főváros és Dunaharaszti beépített területeinek összenövését. Az Országos Területrendezési Terv tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetet határoz meg a település Ráckevei (Soroksári) Duna-ág menti területein, a Duna-Tisza-csatorna északi szakaszán, illetve a közigazgatási határ déli részén. A tájképvédelmi övezet területén a kijelölt területfelhasználási egységek és övezetek biztosítják a természetes és természetközeli állapotú területek megőrzését.

3.2. JELENLEGI KÖRNYEZETI HELYZET TERVVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN LÉVŐ ELEMEINEK ISMERTETÉSE 3.2.1. Természeti adottságok Földtani adottságok, domborzati viszonyok

15


Dunaharaszti területe az Alföldi nagytájon, nagyrészt a Pesti- hordalékkúp síkság kistájon helyezkedik el, mindössze egy keskeny déli sáv, a Duna-Tisza csatorna térsége esik a szomszédos, Csepeli-sík területére. A Dunaharasztit jellemező táj 98 és 120 m közötti tszf-i magasságú, K felé lépcsőzetesen emelkedik. Az átlagos relief 8 m/km2. A völgyközi hátakként megjelenő teraszokat eróziós és deráziós völgyek szabdalják. A felszín közepes magasságú, tagolt síkságként jellemezhető. A térség kialakulását és fejlődését nagymértékben a Duna jelenléte és folyamatos felszínformáló tevékenysége határozta meg. A kistáj alapját paleozoos-mezozoos formációk és erre települő harmadidőszaki rétegek alkotják, amelyek ÉNY-DK irányú tömbökre tagolódtak és az Alföld felé haladva megsüllyedte a pleisztocén korban. A Duna teraszait parti buckák, futóhomok, löszszerű üledék magasítja. A térség nyersanyagokban gazdag, a legjelentősebb hasznosítható nyersanyag a kavics, melynek műre való mennyisége Dunaharasztinál 1 millió m3-re becsült. Dunaharaszti térségében az átlagosnál nagyobb szeizmicitás (1956-ban 5,6 magnitúdójú földrengés volt) tapasztalható. A földtani, geomorfológiai vizsgálatok szerint a földrengést az Ördög-árok törésvonal mozgása váltotta ki Talajviszonyok A területet Duna hordalékkúpján képződött talajok alkotják, rozsdabarna erdőtalajok, különböző mértékben humuszosodott homoktalajok, agyagos homoktalajok. A Duna üledékén képződött réti talajok előfordulása a kistájon 11%-os. A réti és a lápos réti talajok a szántóföldi zöldségtermesztés számára előnyösek. A lápos réti talajok 25 %-án láprétek találhatóak, amelyek Ócsa térségében, természetvédelmi oltalom alatt állnak.

5.. ábra. Genetikai talajtípusok

Forrás: MTA TAKI Agrotopográfiai Adatbázis, http://maps.rissac.hu/agrotopo/

Vízrajz

Dunaharaszti a Dunától keletre helyezkedik el, északnyugati határa a Duna mellékága – Ráckevei-SoroksáriDuna-ág, amely egyben a kistáj vizeinek legnagyobb befogadója a (56 km hosszan nyúlik el). Ezt több fő- és mellékcsatorna alkotja; jelentősebb főcsatornák a Gyáli-, a Duna-Tisza-, és az Északi-övcsatorna. A dunai jégtorlaszok kialakulásának megakadályozása miatt a kiegyezés utáni időkben zsilippel zárták le a

16


Duna‐ágat, majd az 1900‐as évek elején hajózhatóságát biztosították. Az RSD vízjárása és vízszállítása zsilipek által szabályozott; vízállása, vízsebessége és vízszállítása jelentősen ingadozó. Vízszállítása 30-50 m3/s. A város délnyugati határában húzódik a Duna-Tisza-csatorna, melyet a Duna és a Tisza víziút rendszerének összekötésére tervezték. A csatorna megépítésének tervét elsőként báró Dillher 1715-ben vetette fel1. A csatorna megépítésének előnyeiként egy 1943-ban kelt törvénycikk az alábbiakat fogalmazta meg: „az ország keleti és nyugati részeinek a kereskedelem és közlekedés szempontjából való minél szorosabb egységbe fonódását, ennek keretében az egymástól távol eső országrészek áruforgalmának kevesebb költséggel járó lebonyolítását, végül a tiszántúli részeknek a nemzetközi forgalomba vízi úton való bekapcsolódását mozdítja elő. A fokozott követelmények miatt, továbbá egyes elszakított országrészek örvendetes visszatérése folytán a vasúti közlekedési eszközök túlterheltsége oly nagymértékben megnövekedett, hogy a forgalmat a meglevő vasúthálózat lebonyolítani alig tudja. Különösen fennáll ez a nehézség a tömegárukra (gabona, szén, fa). A hiányokon csak úgy lehet segíteni, ha a tömegáruk szállítását, amely az olcsó tarifa miatt a vasút számára amúgy sem jövedelmező, onnan eltereljük, és az olcsóbb víziútra irányítjuk. A csatornának, mint új viziútnak a jelentőségét nagymértékben emeli az, hogy általa körülbelül 6–700 kilométeres távolság takarítható meg, ami nemcsak a Tiszavidék gabonájára és Kárpátalja erdőgazdasági termékeire, de az ország nyugati részében, a Balaton környékén levő építőanyagok (kő, kavics) és egyéb termékek szállítására is kihat.” A csatorna végül nem épült meg, mindössze a Dunaharaszti és Dabas közötti első 39 km hosszú szakaszt ásták ki. A Duna-Tisza-csatorna vízgyűjtő területe 477 km2, folyásiránya változó. A szárazabb nyári időszakokban a Ráckevei-Soroksári-csatornából mintegy 3000 ha területet lát el öntözővízzel. Öntözővíz szállítása 3 m3/s. A csapadékosabb időszakokban belvízelvezetésre használják, kapacitása 11 m3/s. Dunaharaszti és Soroksár között húzódó területen jelentős forráscsoport - közel 100 forrás található, amely 2,5 km-en keresztül fakad. A szűrő hatású kavicsrétegeknek köszönhetően a források iható minőségű vizet szolgáltatnak. Az 1960-es évektől folyamatos bányászati tevékenység zajlik a város délkeleti határában, amelynek következtében sorra jöttek létre a mesterséges állóvizek. A hajdani kavicsbánya-tavak ma már üdülési célokat szolgálnak. A kavicsbányatavak egy része a művelés alól felhagyott, de még nem rekultivált. Utóhasznosított tavak:  Paál László utcai horgásztó (Liget‐tó),  a belterület és az 51‐es számú út között található, horgászatra használt vízfelület,  a vízi sportoknak (jet‐ski, wake board) és strandnak helyet adó Universum tóegyüttes,  a fürdőzésre és horgászatra használt Kék‐tó, 1

„A Duna–Tisza csatorna megvalósításával Vedres Istvántól (1805‐ben), Beszédes Józseftől (1839), gróf Széchenyi Istvánon (1845), Reiter Ferencen (1866), Zichy Jenő grófon (1868) keresztül Türr Istvánig (1881) a Magyar Mérnök‐ és Építész Egyletig (1897, 1902), a M.Kir. Kereskedelemügyi Minisztériumig (1905‐tól), a Magyar Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumáig (1919) sokan foglalkoztak…továbbá 1943‐ban törvényjavaslat készült báró Bánffy Dániel m. kir. földművelésügyi miniszter aláírásával” (Csemez, 1996).

17


 a települést és Alsónémedit összekötő út melletti horgásztavak.

Éghajlati viszonyok Mérsékelten meleg, száraz éghajlat jellemzi a tájat. A Duna kiegyenlítő hatásának köszönhetően a nyár mérsékeltebben meleg, mint az Alföld középső részén, és a hőmérséklet napi és évi ingása is kisebb. Az évi középhőmérséklet ~ 10. A fagymentes időszak hossza 186 és 196 nap között van (ápr. 10-15. és okt. 20-25.). A vízgyűjtő É-i, ÉK-i részén hulló évi csapadék (550-600 mm). Évente 30 hótakarós nap valószínű, az átlagos maximális vastagsága 15 cm körül van. A napfénytartam évi összege 2062 óra. A nyári hónapokban 250-299 órán át süt nap, télen 60-at. Az ariditási index 1,25-1,35. Növényvilág Növényföldrajzi szempontból a Pannóniai flóratartományon (Pannonicum) belül az Alföld (Eupannonicum) flóravidék Duna-Tisza közi (Praematricum) flórajárásába tartozik Dunaharaszti. A táj jelentős részét beépített területek, bányák és mezőgazdasági területek foglalják el. A kistáj potenciális vegetációjának, a nyílt homokpuszta gyepeknek, homoki sztyeppréteknek, homoki tölgyeseknek és borókásoknak sajnos mára töredéke maradt meg. A homoki gyepek alkotói magyar csenkesz (Festuca vaginata), rákosi csenkesz (Festucax wagneri), homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), báránypirosító (Alkanna tinctoria), homoki nőszirom (Iris arenari), homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata subsp. arenaria), homoki kikerics (Colchicum arenarium), csikófark (Ephedra distachya), szártalan csüdfű (Astragalus exscarpus). A talajvíz közelsége lehetővé teszi üde gyepfoltok kialakulását. Jellemző fajok: sziki cickafark (Achillea asplenifolia), koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), mezei macskagyökér (Valeriana officinalis). A vízpartokat a nád (Phragmites communis), a gyékény (Typha angustfolia) kíséri. Előfordul a sárga nőszirom (Iris pseudocorus), a sekélyebb vizekben a nyílfű (Sagittaria sagittifolia), vízi hídőr (Alisma plantagoaquatica), a békatutaj (Didrocharis morsus-ranae) és a Vizi dara (Wolffia arrhiza). A Duna főága, illetve a RSD mentén puha- és keményfa ligetek húzódnak, jellemző fajok: Quercus robur, Fraxinus angustifolia (vagy F. excelsior), s mellettük számos üde lomberdei vagy ligeterdei fafaj. Cserjeszintjük általában fejlett. A puhafa ligetek, fűz-nyár ligeterdők jellemző fajai a fehér (Salix alba) és törékeny fűz (Salix fragilis), fekete nyár (Populus nigra), éger (Alnus glutinosa), kúszó és liánnövények. A térségben előforduló özönfajok: zöld juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthis altimissa), gyalogakác (Amorpha fruticosa), selyemkóró (Asclepias syriaca), tájidegen őszirózsa fajok (Aster spp.), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), kései meggy (Prunus serotina), akác (Robinia pseudoacacia), aranyvessző (Solidago spp.). A védett területeken komoly szakmai feladat az özönnövények visszaszorítása.

Állatvilág A Duna menti élőhelyeken közösségi jelentőségű állatfajok is előfordulnak: lápi póc (Umbra krameri), réti csík (Misgurnus fossilis), vidra (Lutra lutra), mocsári teknős (Emys orbicularis). A Duna-ágban sokféle hal él: a ponty (Cyprinus carpio), dévérkeszeg (Abaris brama), balinon (Aspius aspius), csuka (Esox lucius). Gazdag a part menti madárvilág: szürke gém (Ardea cinerea), szárcsa (Fulica atra), dankasirály (Larus ridibundus), tőkésréce (Anas platyrhynchos) és a fokozottan védett bölömbika (Botaurus stellaris) fordul elő.

18


3.2.2. Tájhasználat, tájszerkezet A tájképet a domborzati adottságok, tájhasználati formák határozzák meg. Dunaharaszti alapvetően síkvidéki táj, tehát a város térségében a legfontosabb tájkarakter formáló elemek a vízfelületek (Duna, bányatavak), szántók, az erdőfoltok, erdősávok, beépített területek, infrastruktúra hálózatok. A város belső agglomerációs térségként a Duna-mentén gyakorlatilag összeépült Budapest XXIII. kerületével, továbbá nagy forgalmú, jelentős tájalakító hatással járó infrastruktúra hálózatok szabdalják (M0, 51.es út, vasút és Hév vonal). A város külterülete az infrastruktúra hálózat által és a jellemző tájhasználat szerint több kisebb-nagyobb egységre tagolódik:  észak-keleten az iparterület és a lakott terület közé ékelődött szántóterületek;  az ipari gyűrűtől keletre elhelyezkedő szántók és erdőfoltok által meghatározott kissé mozaikos táj;  az ettől délre elhelyezkedő, az évtizedek óta tartó bányászati tevékenység révén született bányatavakkal és erdőfoltokkal tarkított Tavak városrész térsége jelentős üdülőterületekkel,  valamint a város délkeleti, az 51-es úttól keletre elhelyezkedő térsége, ahol a mezőgazdasági művelés a meghatározó (jelentős része távlatilag nyersanyag kitermelő hely lesz);  az 51-es út és a beépített területek közötti, déli területeken meghatározóak a szántók és gyepterületek mellett a nagykiterjedésű erdőfoltok valamint a Duna-Tisza csatorna menti erdősáv, bár itt található a Déli-iparterület,  Duna-menti galéria erdőkkel, lápterületekkel hétvégi házas területekkel és szántókkal tagolt táj, amely az agglomerációtól távoli vidéki, idilli táj képét sugározza.

Állóvizek

Átmeneti erdőscserjés területek

Elsődlegesen mezőgazdasági területek jelentős természetes formációkkal

Építési munkahelyek

Folyóvizek és vízi utak

Ipari vagy kereskedelmi területek

Komplex művelési szerkezet

150,6418

57,6381

60,0062

6,3293

5,983

207,2548

42,9468

Lomblevelű erdők

Nem öntözött szántóföldek

Nem összefüggő település szerkezet

Nyersanyag kitermelés

Sportszabadidőés üdülő területek

Szárazföldi mocsarak

Szőlők

119,6358

1313,0661 729,3896 44,065 97,7769 81,3083 0,7347 4. táblázat Corine felszínborítás adatai Dunaharaszti közigazgatási területén 2012-ben (hektár)

A szántó területek aránya megfelel az országos átlagnak (kb. 37 %). A táblaméretek változatosak: nadrágszíjparcellák és hatalmas egybefüggő szántóföldi táblák egyaránt előfordulnak. A táblaméretek változatosak, egyaránt találunk keskeny szalagparcellás és nagyobb egybefüggő táblákat is. Keskeny

19


szalagparcellák a Szigetek városrészen – Taksony-sziget, Haraszti-sziget - jellemző, míg nagy összefüggő táblák Dunaharaszti Észak-Keleti (Magas-földek) és a Déli (Répaföldek) részein találhatók. A 9%-os erdősültség alacsony (Corine felszínborítási adatok szerint az erdők és átmeneti erdős cserjés területek aránya mindössze 4+2%), messze alatta marad az országos átlagnak. Jellemzően kisebb erdőfoltok valamint a Duna-menti galériaerdők alkotják Dunaharaszti erdőterületeit. A Pusztavacsi körzet erdőterve szerint Dunaharaszti közigazgatási területén 57 ha védelmi, 191 ha gazdasági, 4,7 ha közjóléti erdő található. A meglévő erdők vagy erdősült területek mellett vannak üzemtervezett, de jelenleg még nem erdősített területek, amelyek elsősorban védelmi- és turisztikai célra szolgáló tervezett erdőterületek. Új erdőterületek telepítését a volt II. bánya területén tervezett nagykiterjedésű sportolásra szolgáló terület mellett, az Alsónémedi út mentén, az 51-es út mentén tervezett iparterület és a nagykiterjedésű sportterület elválasztására tervezik. Természetszerű erdőtársulások csak a Duna árterében találhatók, az erdők többsége mára telepített, másodlagos erdő, főként akácosok, a homokos talajon fehérnyár. Az akácosokban az elegyfafajként számottevő nyugati ostorfa, bálványfa és kései meggy, az erdőszegélyeken gyakori ezüstfa valamint az ártereken jelenlévő zöldjuhar és amerikai kőris meghatározó fajok. A vasút és a HÉV vonala mentén spontán települt erdőfoltok találhatók. A Soroksári-Duna-ág, valamint annak mellék- és holtágai mentén puhafás ártéri ligeterdőket találunk. A hókonyok (úszólápok) térségében lévő part menti erdők és részben az Alsónémedi-csatorna partján található erdőfoltok természetvédelmi oltalom alatt állnak. Utak, bányatavak mentén elhelyezkedő erdősávok, fasorok növelik a tájkép változatosságát, sajnos a mezőgazdasági területeken rendkívül kis arányban találhatók mezővédő erdősávok, ezáltal semmi sem csökkenti a szántóterületek monoton látványát. A település beépített területének határain, különösen az elmúlt évtizedben épült településrészek esetében, többnyire hiányozik a fás növényzet, amely a zöld településszegélyt biztosíthatná. A kivett területek foglalják el a település területének több mint felét (56%). Jelentős felületeket foglalnak el a lakóterületek mellett az infrastruktúra rendszerek, a bányák, a bányászat révén kialakult, ma már általában rekreációs céllal hasznosított kavics bányatavak valamint az ipari, kereskedelmi létesítmények. A beépített területeket, ezen belül főleg a lakóterületeket mintegy pántként, abroncsként fogja keretbe kelet felől a Duna, északnyugat felől az 51-es út mentén íves alakban kialakult ipari kereskedelmi övezet. Dunaharaszti közigazgatási területén a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 2015‐ös nyilvántartása szerint négy bányatelek és egy megkutatott terület található. A bányászati tevékenység két bányatelken részben befejeződött, bár a végleges tájrendezés nem minden visszamaradt tó esetében történt meg. A másik két bányatelken jelenleg is folyik a kavicskitermelés, sőt a jövőben további bányászati tevékenység megkezdése várható. A város szennyvíztisztító telepe folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére szolgál, az 51. számú főút és Duna-Tisza-csatorna keresztezésénél található. Komposztáló telep működik a szennyvíztisztítóval szomszédos telken.

20


3.2.3. Táji és természeti értékek, természetvédelmi területek, ökológiai rendszerek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Az Országos Területrendezési Terv tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetet határoz meg a település Ráckevei (Soroksári) Duna-ág menti, döntően Natura 2000 területein, a Duna-Tisza-csatorna északi szakaszán, valamint a közigazgatási határ déli részén. A tájképvédelmi övezet a településszerkezeti tervben pontosításra került a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve. Az új lehatárolás a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág menti terület esetében a Soroksári út menti beépítést tekinteti határnak, a Duna-Tiszacsatorna menti területeknél a jelenlegi gazdasági terület kikerült, az összefüggő erdőterület pedig teljes egészében belekerült a módosított tájképvédelmi övezetbe. Dunaharaszti közigazgatási területén többféle természetvédelmi kategóriába tartozó védett terület fordul elő. Natura 2000 terület a Ráckevei Duna-ág, de megtalálhatók itt ex-lege védett láp és források. A településtől délre helyezkedik el a Turjánvidék, szintén kiemelt természet-megőrzési terület. Természetközeli állapotú területek a Nagy-Mocsár, az Alsónémedi-csatorna menti terület és a Duna-Tisza-csatorna Tűsgáttól vasútvonalig terjedő része.

6. ábra Természetvédelmi területek rendszere Dunaraszti térségében (Forrás: www.teir.hu)

HUDI20042 kódú Ráckevei Duna-ág kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület Dunaharasztin a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó HUDI20042 kódú Ráckevei Duna-ág kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület található. A különleges természet-megőrzési terület több mint 6%-a, 193,3814 ha tartozik Dunaharaszti közigazgatási területéhez, amely az alábbi helyrajzi számú területeket foglalja magába: 0226/102, 0226/103, 0226/75, 0226/76, 0226/74, 0226/99, 0226/100, 0226/73, 0260, 0226/65, 0261, 0226/110, 0226/107, 0226/109, 0226/64, 0226/66, 0226/67, 0226/68, 0226/69, 0226/70, 0226/104, 0226/105, 0226/106, 0226/108, 0226/61, 0226/62, 0226/71, 0226/72, 0226/58, 0226/60, 0226/59, 0226/5, 0226/2, 0226/3, 0226/4, 0226/63, 0235, 0244/1, 0244/2,

21


0238/13, 0238/12, 0238/11, 0236, 0238/10, 0238/9, 0237, 0264/2, 0245, 0221/11, 0221/12, 0221/13, 0258, 0257, 0248, 0244/27, 0244/13, 0246, 0244/11, 0244/12, 0242, 0244/14, 0244/24, 0244/26, 0244/25, 0238/8, 0238/6, 0238/5, 0238/4, 0238/3, 0238/7, 0238/2, 0238/1, 0238/22, 0238/26, 0238/25, 0238/24, 0238/23, 0238/28, 0238/27, 0239, 0240/1, 0238/21, 0238/20, 0238/19, 0238/18, 0238/17, 0238/16, 0238/14, 0238/34, 0238/33, 0238/32, 0238/31, 0238/30, 0238/29, 0226/15, 0226/16, 0226/7, 0226/8, 0226/9, 0226/10, 0226/11, 0226/13, 0226/14, 0226/12, 0234, 0226/18, 0226/19, 0229/106, 0226/20, 0226/21, 0226/22, 0226/17, 0238/15, 0226/23, 0226/24, 0223, 0222, 0224, 0226/25, 0226/26, 0226/27, 0226/28, 0226/29, 0226/30, 0226/31, 0226/32, 0226/33, 0226/34, 0226/35, 0226/36, 0226/85, 0226/86, 0226/98, 0226/96, 0226/94, 0226/95, 0226/97, 0226/46, 0226/45, 0226/44, 0226/56, 0226/55, 0226/77, 0226/54, 0226/43, 0226/42, 0226/52, 0226/53, 0226/78, 0226/79, 0226/57, 0226/41, 0226/38, 0226/39, 0226/40, 0226/49, 0226/50, 0226/51, 0226/81, 0226/82, 0226/83, 0226/84, 0226/80, 0226/93, 0226/92, 0226/91, 0226/90, 0226/89, 0226/88, 0226/87, 0226/47, 0226/48, 0244/15, 0244/16, 0244/17, 0244/18, 0238/35, 0241, 0244/7, 0244/8, 0244/9, 0244/10, 0244/5, 0244/3, 0244/4, 0244/6, 0244/20, 0244/21, 0244/22, 0244/19, 0244/23, 0243, 0266, 0265, 0247, 0256, 0255, 0259, 0221/15, 0221/18, 0221/17, 0221/16, 0221/19, 0221/14, 0221/10, 0225, 0226/37, 0226/6, 0229/111, 0226/101 RSD Hókonyai 1 ex lege láp A 232,9480 ha területű RSD Hókonyai 1 (Budapest XXIII. kerület, Dunaharaszti, Szigetszentmiklós és Taksony közigazgatási területén) ex lege láphoz tartozóan Dunaharaszti területén a következő helyrajzi számú helyek védettek: 0133/1, 0133/2a, 0133/2b, 0133/3a, 0133/3b, 0133/4a, 0133/4b, 0133/5b, 0133/6a, 0133/6b, 0133/7a, 0133/7b, 0133/9a, 0133/9b, 0133/11, 0133/12a, 0133/12b, 0134, 013571, 0135/3a, 0135/3b, 0135/4, 0135/5, 0221/10a, 0221/10b, 0221/10c, 0221/10d, 0221/10f, 0221/10g, 0222, 0229/111, 0234, 0235, 0236, 0240/1a, 0240/1b, 0241, 0242a, 0242b, 0242c, 0242d, 0245a, 0245b, 0246, 0247a, 0247b, 0255, 0256, 0257, 0258, 0259a, 0259b, 0260, 0261, 0264/2, 0265.

7. ábra Az úszólápok látványa a HÉV hídról 1930-ban (Arcanum http://postcards.hungaricana.hu)

22


A Rhône folyó után itt található Európa második legnagyobb kiterjedésű úszólápos, ingólápos területe a Ráckevei-Duna, amely számos védett növény- és állatfajnak ad otthont. A Natura 2000 kezelési terv térképrészlete átfogó tájékoztatást ad a védett terület kezelési egységeiről, társulásairól.

8. ábra HUDI20042 kódú Ráckevei Duna-ág kezelési egységei Forrás: Natura 2000 kezelési terv

A Ráckevei(Soroksári-) Duna-ágnak mind botanikai, mind zoológiai szempontból európai léptékben is jelentős értékei vannak. A nádasok jelentős része úszólápként úszik a vízfelszínen, ahol a lehullott avarból és egyéb szerves anyagokból humuszos réteg alakult ki a Duna felszínén. Gyökereik nem rögzülnek a meder aljához, jobbára szabadon lógnak és kiszűrik a vízből a szükséges táplálékot. Az úszólápok védett fajai a különböző tőzegmohafajok, és az ezek alkotta mohaszőnyegen élő növényritkaságok, pl. orchideák, többek között a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris), a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), a vitézkosbor (Orchis militaris) és a fokozottan védett hagymaburok (Liparis loeselii). Szintén védett a lápi csalán (Urtica kioviensis), a lápi nádtippan (Calamagrostis stricta), a posványkakastaréj (Pedicularis palustris), a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris), a mocsári csorbóka (Sonchus palustris). Itt-ott megjelenik a védett kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum) is. Az úszólápok lápszemeinek vizében sem ritka a védett apró rence (Utricularia minor) és a ritka, védett rovarfogó növény, a lápi rence (Utricularia bremii). A vízparthoz kapcsolódó élőhelyek kiemelkedően gazdagok madár-, hüllő-, kétéltű- és rovarfajokban. A Duna-menti tájképet meghatározzák a puha- és keményfa ligeterdők.

23


Dunaharaszti turjános A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 23. § (2) értelmében ex lege védett a Dunaharaszti turjános területe. Az országos jelentőségű védett természeti terület részét képezi annak a természeti tengelynek, amely az Alsónémedi-csatorna mentén húzódik déli irányba. Az Alsónémedi árok bal partján üde- kisebb részben kiszáradó láprétek helyezkednek el, az árok jobb partján nagyrészt mezofil kaszálórétek, kisebb részben kiszáradó láprétek találhatók. A kaszálóréteken helyenként erőteljes a cserjésedés. Az erdősáv elsősorban, mint fészkelőhely és mind védőzóna jelentős. A turjános területén számos természetvédelmi szempontból értékes növényfaj található, pl. a fokozottan védett légybangó és szarvas bangó, továbbá a védett mocsári lednek (Lathyrus palustris) budai imola (Centaurea sadleirana); mocsári aggófű (Senecio paludosus), mocsári kosbor (Orchis laxiflora subsp. Palustris), vitézkosbor (Orchis militaris), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia composea), fátyolos nőszirom (Iris spuria), kormos csáté (Schoenus nigricans) Homoki árvalányhaj (Stypa borysthenica). A fajgazdagságot az alábbi nem védett növényfajok előfordulása is mutatja: koloncos legyezőfű, nagyvirágú kakascímer, kisvirágú pacsirtafű, évelő len, béka len, réti peremizs, rezgő pázsit. A területen megfigyelt fokozottan védett állat a Nagy kócsag (Egretta alba), védett állatok (nem teljes lista) sisakos sáska (Acrida hungarica), farkasalma lepke (Zerynthia polyxena), nappali pávaszem (Inachis io), fürgegyík (Lacerta agilis), mocsári teknős (Emys orbicularis), bíbic (Vanellus vanellus), fürj (Coturnix coturnix), sárgarigó (Oriolus oriolus), barna rétihéja (Circus aeroginosus). "Ex lege" védett források

A forrás a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad. Dunaharasztiban ex lege védett források az Alsó-Duna utcában, valamint az Eötvös utca, Jókai Mór utca között tömbben találhatók. Helyi jelentőségű természetvédelmi területek Helyi jelentőségű természetvédelmi területek a település hatályos rendelkezései szerint nincsenek. Helyi természetvédelmi oltalomra javasoljuk a Kálvária-dombot, amely homokpusztai növények élőhelye. Helyi védelemre tervezett még az Alsónémedi-csatorna mentén kialakult nádasos, üde rétes területsáv, amely biztosítaná az ökológiai kapcsolatot a Dunaharaszti turjánossal. Védelemre tervezett természeti és kultúrtörténeti jelentősége miatt két volt öntözőgödör területe. Kálvária-domb Helyi védelemre javasolt a Kálvária (Kápolna)-domb és környéke, amely magába foglalja a Kápolna (Kápolna)-dombot, a felhagyott homokbánya homokfalát az újonnan kialakított homokfalak egy részével együtt, valamint az ezek közötti, illetve a vasút irányába húzódó homokbuckás terület magasabb részeit. A fehérnyár mintegy 30%-os borítottságot kitevő jelenléte, valamint az aljnövényzet több lágyszárú növényfaja nyáras pusztai tölgyes (Populo canescentis-Quercetum roboris) eredetre utal. Az erdőbe homoki gyeptársulások (Festucetea vaginatae) ékelődnek. Ezek a gyepek tartalmazzák a terület kiemelkedő botanikai értékeit, de fennmaradásukhoz szükséges a szomszédos erdő jelenléte is. Értékes mozaikos tájképet nyújtanak megmaradt tisztásos – nyáras buckatetők. Az egyes gyepfoltok más-más védett fajok

24


szempontjából jelentősek. A homokfal a fokozottan védett gyurgyalag és a védett partifecske számára fészkelő helyet, az erdő költő helyet biztosít.

9. ábra Kápolna a Kálvária-dombon

A területen előforduló fokozottan védett növényfaj a csikófark (Ephedra distachia) mellett számos védett növény is megtalálható: homoki varjúháj (Sedum hillebrandi), szártalan csűrfű (Astragalus excapus), homoki csűdfű (Astragalus varius), báránypirosító (Alkanna tinctoria) pusztai meténg (Vinca herbacea), homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigata), homoki nőszirom (Iris humilis subsp. Arenaria), homoki árvalányhaj (Stypa borysthenica), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon). Rendszeresen költ itt a fokozottan védett gyugyalag (Merops apiaster), továbbá számos egyéb védett állat fordul elő: imádkozó sáska (Mantis religiosa), sisakos sáska (Acrida hungarica), farkasalma lepke (Zerynthia polyxena), nappali pávaszem (Inachis io) erdei hangyaleső (Myrmeleon formicarius), homoki gyík (Podacris taurica), fürgegyík (Lacerta agilis), fekete harkály (Dryocopus martius), partifecske (Riparia riparia) és a kakukk (Cuculus canorus).

Egyedi táji értékek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (6. §, (3) bekezdés) egyedi tájértéknek minősíti mindazt az adott tájra jellemző természeti értéket, képződményt és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elemet, „amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos, vagy esztétikai szempontból a társadalom szempontjából jelentősége van.” 6. §, (4) bekezdés értelmében: „Az egyedi tájérték megállapítása és nyilvántartásba vétele a természetvédelem állami területi szervei (nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság; a továbbiakban együtt: igazgatóság) feladata.” Az országos egyedi tájérték a TÉKA www.tajertektar.hu weboldalon Dunaharaszti területén 41 db tájértéket listáz. A weboldalon található adatok csak tájékoztató jellegűek. Az adatbázisban kőkereszt, emlékkő, harangláb, német tájház, kápolna stb. szerepel (táblázat).

25


Megnevezés

Egyedi tájérték típusa

Szent Imre Kápolna

Kápolna

Gémeskút

Gémeskút

Baktay Ervin mellszobor

Híres személlyel kapcsolatos emlékhely

Gémeskút

Gémeskút

1956-os emlékmű

Emlékmű; emlékszobor; emlékoszlop; emléktábla

Kereszt (Tulipán tér)

Feszület

Gémeskút

Gémeskút

Temető

Temető

Kereszt Kálvária-domb

Feszület Kálvária; kálváriadomb

Harangláb

Harangláb

Községháza

Városház

Általános iskola

Közintézmény épülete

Német tájház

Tájház

Lucfenyő

Fa; jellegfa

Kápolna

Kápolna

Kereszt, Mindszenty utca sarok

Feszület

Kettős kereszt 2.

Feszület

Baptista templom

Templom

Forrás Földváry-kúria Kettős kereszt 1. Nepomuki Szent János-szobor

Forrás Kúria Feszület Köztéri szobor

26


Kopjafa


I. és II. világháborús emlékmű


Református templom

Templom

Minden korok hőseinek emlékműve


Katolikus templom

Templom

Kereszt

Feszület

Evangélikus templom

Templom

Solymos kereszt

Feszület

MÁV-vasútállomás épülete

Vasútállomás (pályaudvar)

Hősök tere

Park

Lakóépület (Móra F. u. 9/A) Laffert-kastély Gémeskút

Gémeskút

Kegyeleti park

Temetőpark

Kálvária-domb

Erdőrészlet; erdőmaradvány; erdőszegély

Platánfa

Fa; jellegfa

Baktay Kortárs Képzőművészeti Galéria Kiállítóhely Örökzöld sövény 10. ábra Egyedi tájértékek Dunaharasztin a TÉKA adatbázisában (www.tajertektar.hu)

Ökológiai hálózat Az országos ökológiai hálózat része magterületként a Natura 2000 területek (RSD) és a Dunaharaszti turjános. Az ökológiai folyosók általában lineáris természetszerű élőhelyeket képeznek, amelyek kiemelt

27


szerepét a magterületek összekapcsolása jelenti. Ökológiai folyosót képez a Duna-Tisza-csatorna sávja és annak a taksonyi határban kiszélesedő része, továbbá a Dunaharaszti turjános folytatásában a helyi védelemre tervezett nádasok területe, az Alsónémedi turjánoshoz kapcsolódva. Ökológiai folyosóként jelölt a lefolyástalan Nagy-mocsár a település észak-keleti határában.

3.3. TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT KÖRNYEZETI JELLEMZŐK 3.3.1. Talaj, felszíni és a felszín alatti vizek Talaj Dunaharaszti a Ráckevei-Soroksári Duna-ág menti síkon helyezkedik el, ami nagymértékben meghatározza a település geológiai és hidrológiai viszonyait. A térség geológiai felépítésére jellemző, hogy az észak-nyugat, dél-kelet irányú törésvonal-rendszer mentén tömbökre tagolódó pannon kori kőzetlisztes agyagra, agyagos kőzetlisztre, homokos agyagra, agyagos homokra az Ős-Duna kavicshordaléka települt és teraszos völgyek alakultak ki. A kavicsréteg vastagsága 5-20 m között változik. A térség mai arculatának formálásában a Duna mellett a szél játszott szerepet. Az északnyugati-délkeleti uralkodó szélirány megmutatkozik a homokbuckák elhelyezkedésében is. A buckasorok között szintén hasonló irányú magas vízállású területek jöttek létre. A terület legjellemzőbb talajtípusai a homok- és az erdőtalajok. A legmagasabban fekvő pontokat rozsdabarna erdőtalajok, illetve különböző mértékben humuszosodott homoktalajok borítják. A talajok termőképessége erősen változó: vannak homokon kialakult gyenge termőképességű, és jobb minőségű csernozjom illetve öntéstalajok is. Csernozjomok a Duna-Tisza-csatorna és Alsónémedi-csatorna közötti területen, a budapesti határ mellett, öntéstalajok a vízfolyások mentén, mélyedésekben jellemzőek. A terület legnagyobb részét réti talajok borítják. A mezőgazdaság súlya az elmúlt évtizedben Pest megyében és a településen is az átlagnál nagyobb mértékben csökkent. A talaj szennyezések csökkenése esetében az egyéni gazdaságok számának csökkenésében többek között a termelés eszköz- és tőkehiánya, a megtermelt termékek értékesítési nehézségei játszottak szerepet. A föld ingatlan értékének felértékelődése csökkentette a mezőgazdasági művelési területek mértékét. Több terület is belterületbe vonásra került. Az 51-es út menti ma még mezőgazdasági területként hasznosított részek is hosszú távon valószínűleg belterületbe lesznek vonva. A szántóterületeken a szokásos őszi búzát, napraforgót, kukoricát termesztenek. A művelés során alkalmazott műtrágya mennyisége az utóbbi évek során csökkent, ennek ok a műtrágya árának növekedése.

28


11.ábra. Mezőgazdasági táj látványa Dunaharaszti külterületén

A település területén több rekultivált felhagyott hulladéklerakó is található. 017/56. hrsz-ú területen: a lerakás módja gödörfeltöltés volt. A terület hulladékkal érintett része: 28 000 m2 a lerakás mélysége 6-8 m. Rekultivációja tervszerűen a következők szerint történt meg: 1 m-es tömörített agyagréteg, geotextília, drénrendszer fektetése. 017/55. hrsz-ú területen: a lerakás módja gödörfeltöltés volt. A terület hulladékkal érintett része: 30 000 m2 a lerakás mélysége 6-8 m. Rekultivációja a következők szerint történt meg: 3 m-es talaj, ill. mert rétegű takarás. 017/62-63. hrsz-ú területen: az ürítés módja gödörfeltöltés volt. A terület folyékony hulladékkal érintett részére nincs adat. Rekultivációja a következők szerint történt meg: a folyékony fázist leszívták, és szennyvíztisztító telepre szállították. Az iszapfázist a lerakó rekultivációjára használták fel talajjal keverve. A megtisztított területet talajjal ill. inert hulladékkal feltöltötték. Felszíni vizek A Duna vízgyűjtőrendszeréhez tartozó település közigazgatási területén található legmeghatározóbb felszíni vízfolyás a Ráckevei (Soroksári)-Dunaág, melyet a dunai jégtorlaszok kialakulásának megakadályozása végett a kiegyezés után zártak el a Dunától, majd az 1900-as évek elején hajózhatóságát biztosították. Az ezredfordulón kezdődött meg a Duna‐ág rehabilitációja: a Nagy- Dunából frissítővízzel együtt betáplált hordalék kitisztítása. Dunaharasztitól délre mintegy 9 km-re található Dunavarsányi mintavételi ponton mért víz minőségét és a szabvány szerinti minősítést az alábbi táblázat tartalmazza. A Duna-ág vízminősége egyes komponensek tekintetében nem éri el a kívánt értéket. Ráckevei(Soroksári-) Duna A Ráckevei (Soroksári)-Duna mellett jelentős felszíni vízfolyás a Duna–Tisza–csatorna, amely az országos ökológiai hálózat része. A csatorna nem a Tiszába köt, hanem Baja fölött a Dunába. Tápcsatorna feladatokat látott el, de a TSz rendszer összeomlásával ma már öntözésre sem használják. A csatorna a Dunaharaszti szennyvíztisztító szennyvizeinek befogadója, ezért a vízminőség állandó ellenőrzés alatt áll. Az RSD régiója a fővároshoz közeli, kiemelt jelentőségő üdülőterület. Rekreációs értékét nagymértékben növeli Budapesthez

29


közeli fekvése, az RSD viszonylag állandó, szabályozott vízszintje és alacsony áramlási sebessége, amelyek tó jelleget kölcsönöznek a Duna-ágnak. Az RSD egyben az ország egyik legnépszerűbb horgászvize is. A Vízkeretirányelv, Duna-csatorna részvízgyűjtőre készített vízgazdálkodási terve a következőket tartalmazza a Ráckevei-Soroksári-Dunaág tekintetétben: A Ráckevei-(Soroksári) – Duna menti vízrendszer területe 273 km2. E térség a Duna és az RSD közvetlen vízgyűjtője. Működését a Duna és az RSD vízszintje alapvetően meghatározza, vízforgalma mesterségesen szabályozott. Az RSD belvízlevezetésen kívül a Duna-menti síkságon húzódó csatornák vízpótlását is biztosítja a Kiskunsági-főcsatornán, a Duna-Tisza csatornán és az I. sz. Árapasztó csatornán keresztül. A részvízgyűjtő gazdálkodási terv a RSD-at az erősen módosított, állóvíz jellegű vízfolyások (síkvidéki, finom mederanyagú, igen kis esésű, pangó vizű) közé sorolja, melynek fő feladata az árvízvédelem, (jelenlegi hasznosítás: rekreáció, természetvédelem) A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág, mai arculatát az 1910-1926. évek között végrehajtott folyócsatornázás következtében nyerte el. A folyócsatornázást megelőző időszakban a Duna főágának számított és számos árvizi elöntés okozója volt. A munkálatok keretében az ág felső torkolatánál a Duna 1642 folyamkilométer szelvényében hajózsilip (1910-1914.), vízbeeresztő zsilip (1924-1926.) épült. Az alsó torkolatnál 1926-1928. között megépült a hajózsilip, a vízleeresztő zsilip és az erőmű. Az 1956-os jeges árvíz az erőművet és a tápzsilipet is tönkretette. Jelenleg a Tassi hajózsilipen történik a közlekedés és a vízleeresztés is. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág (RSD) a magyarországi Duna-szakasz második leghosszabb mellékága, az RSD az ország egyetlen komplex vízgazdálkodási rendszere. Egyrészt nemzeti jelentőségű hajóút, másrészt belvíz-, és tisztított szennyvíz befogadó, továbbá öntözővíz szolgáltató, valamint adottságainak köszönhetően nagy a rekreációs használata is.

12. ábra Ráckevei (Soroksári) Duna-ág

Az RSD vízgazdálkodási jellemzői Az RSD négy, egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható: A legfelső (57+300-47+500 fkm) szakasz; 110 m víztükör szélesség, 50 m3/s elméleti vízszállító képesség, a hajóútszélesség 40 m, az elméleti vízmélység 2-3 m közötti.

30


A felső szakaszon (47+500-40+000) a meder átlagos szélessége 40-80 m, a vízmélység 2,5-3,5 m közötti. A középső szakasz (40+000-19+000 fkm), medrének átlagos szélessége 150-300 m, a vízmélység 0,7-2,7 m között van. E szakaszon az iszaplerakódás alapvetően a dunai tápvízből kiülepedő hordalék miatt alakult ki, valamint a jelentős mennyiségű vízinövényzet anyagcsere-folyamatai is közrejátszottak. Hivatalos strand ezen a szakaszon sincs kijelölve. Az alsó szakasz (19+000-0+000 fkm) a Ráckevei-hídtól a Tassi zsilipig tart. A meder átlagos szélessége 200-300 m, a vízmélység 3,0-7,0 m között van. A duzzasztás következtében az RSD víztömegének jelentős része itt található. A víz minősége ezen a szakaszon a középső szakaszénál kedvezőbb, jobbak a fürdőzési és horgászati lehetőségek. Ennek figyelembe vételével került kialakításra a „Ráckevei (Soroksári) – Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása” című projekt, melynek célja kimondottan a vízminőség javítása és ezzel összefüggésben a térség gazdasági fejlődésének vízhasználati szempontból történő megalapozása. Az RSD projekt EU és hazai forrásokból valósul meg. Az RSD projekt keretében 2015 júniusában megkezdték Dunaharasztiban átemelők betonozását kezdték meg.

Duna-Tisza csatorna Az EDICON Kft. 1993 óta tartó méréssorozatai és modellvizsgálatai jól tükrözik a Duna-Tisza Csatorna terhelhetőségét, a Dunaharaszti szennyvíztisztító telep hatását a vízminőségre: A 2010-es és 2011 –es vizsgálatok mérési eredmények: – A DTCS vizének oldott oxigénviszonyai 2010-ben eléggé kedvezőtlenek voltak- leginkább a 2007-es rossz állapotra hasonlítottak - a 2011-es állapot, ehhez képest jelentős javulást mutatott. – A csatorna vizének szervesanyag-tartalma mindkét évben végig alacsony volt, a KOI és BOI értékek alapján, a mért koncentrációk megfeleltek a kiváló, illetve jó vízminőségi osztálynak. A szennyvíztisztítóból elfolyó, tisztított víz KOI és BOI értékei is jóval a határérték alatt maradtak, azaz a telep nem terhelte jelentősen a befogadót. – A tápanyagháztartás mutatói közül az NH4-ionok koncentrációja mindkét évben igen alacsony, I. osztályú volt a DTCS vizében. – A nitrit ionok mennyisége a DTCS vizében már kissé magasabb, mint az NH4-ioné, de a nagyobb koncentrációk inkább a háttérszelvényben jelentkeznek, ami az RSD felől érkező terhelést jelez. – A nitrát ionok koncentrációja a csatorna vizében 2010 és 2011 évbe is alacsony, I-II. osztályú volt. – Az ortofoszfátok koncentrációja általában alacsony volt, a telep felett II. osztályba sorolható, alatta III. osztályba. A telepről elfolyó szennyvíz nem terhelte foszforral túl nagymértékben a befogadót. – A DTCS vizének vezetőképessége, összes sótartalma 2010 és 2011 években alacsony volt. A telep összes sótartalma általában 3-4-szer annyi, mint a befogadóé. A DTCS vízminőségének javítása érdekében csak a már korábban is javasolt intézkedések megtétele ismételhető: – A víz pangását minél inkább kiküszöbölő vízkormányzás, a folyási sebesség lehetőség szerinti növelése – A felgyülemlett magas szervesanyag-tartalmú iszaptömeg kikotrása – A vízi növényzet (hínár, békalencse) rendszeres gyérítése, eltávolítása

31


A DTCS időszakos, ideiglenes levegőjének biztosítása kritikusan alacsony oldott oxigéntartalom esetén, az oxigén koncentráció gyakori ellenőrzésével – A csatorna további szennyezőanyag terhelésének megakadályozása, a jelenleg ismeretlen szennyező-források felderítése, megszüntetése. – A szennyvíztelepekről származó növényi tápanyagterhelés további csökkentése az eutrofizálódás lassítása céljából. – Megfelelő kapacitású vésztározók kialakítása a csatorna melletti szennyvíztelepeken, hogy havária esetén se kerülhessen a DTCS-ba nagyobb szennyezés. – A DTCS horgászati célú hasznosíthatóságának, haltelepítések mértékének felülvizsgálata a komolyabb károk (halpusztulások) megelőzése céljából. Az összes eddigi munka összefoglalásaként az volt megállapítható, hogy a befogadó DTCS potenciálisan veszélyes szennyezettségi helyzetben van, amelyhez (az általában jellemző kellő tisztítás után) a szennyvíztelep terhelése csak igen kis mértékben járul hozzá, ha egyáltalában hozzájárul. Amennyiben azonban a telepen üzemzavar következne be, az elfolyó tisztított szennyvíz kedvezőtlen oxigénháztartási paraméterei könnyen kiválthatják az amúgy sem túl jó háttér-vízminőség kritikus küszöböt átlépő mértékű romlását. A Dunaharaszti Közmű Iroda Kft. megbízásából 1999-ben készítették el a Dunaharaszti Szennyvíziszap Komposztáló Telep előzetes környezeti tanulmányát. A létesített komposztáló telep feladata a város szennyvíztisztító telepén keletkező szennyvíziszap komposztálása. A hulladéklerakók esetében alkalmazott talajvízszennyeződés-terjedési modell és szoftver továbbfejlesztett változatát alkalmazták e munka kapcsán, mivel a Duna-Tisza csatorna közelsége miatt az eredeti modell erre az esetre nem alkalmazható. A táblázatból látható, hogy a Dunától távolodva a csatorna vízminősége bizonyos komponensek (oldott oxigén) szempontjából romló, egyéb komponensek (pl. ammónia-ammónium-nitrogén) szempontjából változatlan vízminőségi osztályt mutat. Egyéb felszíni vízfolyás ezen kívül az Alsónémedi-csatorna. A földtani adottságok következtében nyersanyagként hasznosítható kavics kitermelése során több bányató keletkezett, amelyek részben újrahasznosítottak (Universum üdülőközpont, Kék‐tó), részben jelenleg is bányászat alatt állnak. Ilyen újrahasznosított tó az Universum üdülőközponthoz tartozó fürdő- és vízisport-tó. A vízminőséget itt is rendszeresen ellenőrzi az Országos Környezetegészségügyi Intézet. A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről szóló 78/2008. (IV.3). Korm. rendelet alapján a tó 2010-2014. évre vonatkozó minősítése kiváló. A Kék-tó fürdő és horgász‐tóként hasznosított. A 2010‐2013. évre vonatkozó minősítése idején még besorolás alatt ált, de a 2014-es mérési eredmények szerint ennek a vize is kiváló minősítésű (Forrás: http://oki.antsz.hu/). A talajvíz szintje 2,1-6,7 méter között változik, mennyisége jelentős. Kémiai jellegét tekintve nátrium‐, illetve kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A települések alatt a szulfáttartalom 300 mg/l fölé emelkedik, ezért azokon a részeken agresszívnek minősül. Mivel a nyílt víztükrű talajvíz viszonylag közel helyezkedik el a felszínhez, a felszíni szennyeződések hatása majdnem mindenhol kimutatható. –

Felszín alatti vizek A település területén kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségi terület, kiemelten érzékeny felszín alatt vízvédelmi terület nem található.

32


3.3.2. Levegőtisztaság és védelme A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendelet szerint Dunaharaszti és területe az 1. zónába, azaz Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik. A zónacsoport vagy zónatípus (a továbbiakban együtt: zónacsoport) a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2001 VM rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 4. számú mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. Dunaharaszti levegőminőségét alapvetően a helyi tevékenység, természeti adottságok és a térségi légszennyezettségi viszonyok határozzák meg. Mint minden szabad síkfelület a Duna és az RSD is mint légcsatorna, szerepet játszik a légköri áramlásokban, a település légszennyezettségi viszonyainak alakulásában. Alapvetően fontos a környezetben lévő nagyobb közlekedési útvonalak hatása, továbbá jelentős szerepet játszik a levegőminőség alakulásában a területet fedő növényzet minősége, mennyisége. A környezetben található százhalombattai olajfinomító mű szennyező hatása viszonylag jól követhető, hiszen a Tököli Polgármesteri Hivatal udvarán lévő folyamatosan lévő konténeres monitorállomás mérési eredményei mindenki számára interneten elérhető és értékelhetően nyilvánvalóvá teszi a nagyvállalat hatásait. Ugyancsak mérések történtek az elmúlt években Szigetújfalu és Szigetszentmiklós településeken is. Ezek az adatok mindenki számára hozzáférhetőek. A mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj településének levegőminőségét elsősorban a térségi légszennyezettségi viszonyok határozzák meg, melyben a közekedési eredetű szennyezések a legjelentősebbek, hiszen a terület több nagyforgalmú út is áthalad. A Duna, mint légcsatorna kiemelkedő szerepet játszik a levegőminőség alakításában. A légszennyező anyagok hígulását segíti elő, de más területekről szennyeződést hozhat. A légcsatorna hatás következtében a százhalombattai olajfinomító mű szennyező hatása érvényesül. A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet melléklete szerint Dunaharaszti területe az 1. zónába, a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik. Ennek megfelelően a fontosabb szennyezőanyagok koncentrációi, a környezetvédelmi felügyelőség által meghatározott határértékek szerinti zónáknak megfelelően, a következőképpen alakulnak: Légszennyező anyag SO2 CO NO2 PM Benzol

Zónához tartozó levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és alsó vizsgálati küszöb közötti egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték közötti egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt is meghaladja egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt is meghaladja egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és alsó vizsgálati küszöb közötti 5. táblázat: Fontosabb szennyezőanyagok koncentrációi

A településen belül az üzemi területeken keletkezhet lokális légszennyezés, főként a nagyobb, ipari tevékenységet folyatató gazdálkodó szervezetek jelentenek környezeti terhelést. A környezetvédelmi felügyelőség rendszeres ellenőrzés alatt tartja ezeket, egyedi kibocsátási határértékek megszabásával biztosítja a megfelelő levegőminőséget. További légszennyező források a lakossági fűtés, a közlekedés és a

33


burkolatlan utak. Ez utóbbiak aránya mára már jelentősen csökkent, 5% az összes úthoz képest. A közlekedési eredetű légszennyezés leginkább a forgalmas utak (510. sz. főút, 5201. sz. összekötőút, M0) mentén jelent terhelést, azoktól távolodva szennyezés koncentrációja fokozatosan csökken. A légszennyezettség mértékét legpontosabban a Tökölön elhelyezett levegőminőség mérő állomás adataiból lehetne elemezni. mérőállomást 2007 júliusában telepítették át Szigetújfaluból Tökölre. Sajnálatosan a monitorállomás adatai az elmúlt években nem hozzáférhetők, vagy nem kerültek gyűjtésre. Jelenlegi működése hiányos, ezért a 2008-as adatokat mutatjuk be.

13. ábra Szénhidrogének koncentrációja

14. ábra Nitrogénoxidok koncentrációja

34


15. ábra Kéndioxid, ózon, PM10 koncentráció

Összességében az országos adatok és részben a közeli monitoradatok is a levegőminőség javulását mutatják. Ennek oka a fűtési szokások megváltozásával, illetve az ipari tevékenység csökkenésével magyarázható. Ugyanakkor a szállópor mennyisége a közlekedés növekedése, és az újra változó fűtési szokások miatt sztochasztikusan ugyan, de határérték feletti. A szállópor önmagában is komoly károkat okozhat az egészségben, de a leglényegesebb hatás mégis a szállóporhoz kötött szerves és szervetlen szennyezőanyagokhoz köthető. A szállóporhoz nehézfémek és különböző aromás vegyületek, többek között különböző benzpirének kötődnek. Ezek az élő szervezetbe jutva toxikusak, mutagén, esetleg karcinogén hatásúak. Dunaharaszti Város lakosságát a lehető legnagyobb mértékben védeni kell az M0 autóút megnövekedett forgalma hatásaitól. Mindehhez olyan információra van szükség, amely alapján a védelmi tervek és a szükséges intézkedések megtehetők. Rendkívül indokolt a monitoring rendszer kiépítése és működtetése az országos levegőtisztaság-védelmi monitoring (OLM) rendszerhez kapcsolódva. Ehhez kellene egy alapfelmérést csinálni legalább két alkalommal egy évben (fűtési szezon és nem fűtési szezon). Ennek eredményei alapján kellene kijelölni az állandósított monitoring pont helyét. Az OLM telepítése és üzemeltetése állami feladat. Ezt kihasználva kell kezdeményezni a KDV KTVF-en keresztül az országos hatóságnál (Főfelügyelőség), hogy a település szeretne egy ilyen mérőhelyet, még úgy is, hogy beszáll anyagilag. Az expozíciót és komponens kört a KDV KTVF-fel kell egyeztetni.

3.3.3. Zaj- és rezgésterhelés Budapest és további 22 település zajtérképe a vonatkozó jogszabályok és műszaki előírások szerint készült el. A feladatra összeállt konzorcium olyan cégeket és szakembereket tömörített, amelyek együttes tapasztalata ezen a téren egyedülálló Magyarországon. Részt vettek az angol Southampton/Portsmouth városok és autópályák környezetének Brüsszel, Bréma és Hamburg zajtérképének készítői, továbbá szinte az összes olyan magyar szakember, aki az elmúlt években városok, városrészek zajtérképezésben szerepet vállalt. A település zajviszonyait a közlekedési eredetű zajterhelés határozza meg. A fontosabb fő‐ és mellékutak mellett, a HÉV és a Budapest – Kelebia vasútvonal is áthalad a településen. A főutakon, mint az M0 autóút,

35


az 51. sz. I. rendű főút, a 510. sz. II. rendű főút és az 5201. sz. összekötőút, nagy az átmenő forgalom, amelynek terhelése az út menti sávban határérték feletti zajterhelést eredményez. A BudapestKelebia vasútvonal terhelése szintén határérték feletti. A 2007‐es Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép közúti és vasúti zajszinteket mutató térképein látható az egyes területek terhelése. A vonatkozó határérteket a 27/2008. (XII.3.) KvVM‐EüM együttes rendelet tartalmazza. A legnagyobb zajterheléssel az M0 autóút rendelkezik, de az út mentén zajárnyékoló falak szolgálják a lakóterületek védelmét. Az 51. sz. főút zajterhelése szintén igen magas, de az út mentén kevésbé zajérzékeny gazdasági területek találhatók, amelyek a mögöttes lakóterületek védelmében is szerepet játszanak. A belterületen áthaladó főutak határértéket meghaladó zajszintje közvetlen az út menti pár méteres sávra korlátozódik. A BudapestKelebia vasútvonal terhelése a szegélyező tömbsorra terjed ki. A Közlekedéstudományi Intézet 2003 augusztusában felmérést készített, Dunaharaszti legforgalmasabb útjain zajterhelési vizsgálatokat végeztek. A vizsgálatokat 3 ponton végezték:  Z1pont: Dózsa Gy. út 12/b, az 5201-es számú összekötő út városi szakasza (Könyvtár)  Z2 pont: Fő Út 149, 510. sz. másodrendű főútvonal városi szakasza  Z3 pont: Fő Út 160, 510. sz. másodrendű főútvonal városi szakasza A vizsgálatokat az MSZ 18150/1-98 sz. „Környezeti zaj vizsgálata és értéklelése”, valamint az MSZ 13-183/192 sz. „A közlekedési zaj mérése, Közúti közlekedési zaj” című szabványok alapján végezték.

4. táblázat: Környezeti zaj mérési értékei

A 27/2008. (XII.3.) KvVM‐EüM együttes rendelet tartalmazza a jelenleg érvényes határértékeket. A közlekedésből származó zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje új tervezésű, vagy megváltozott területfelhasználású területeken az épületek környezetében, kisvárosias, falusias lakóterületeken:  II. rendű főút mentén: nappal LAeq = 65 dB, éjjel LAeq = 55 dB,  összekötő utak mentén:nappal LAeq = 60 dB, éjjel LAeq = 50 dB, A mérések alapján a zajterhelés minden esetben jelentősen meghaladja az érvényes határértékeket. Rezgésterhelés A Közlekedéstudományi Intézet Rt. Akusztikai Tagozata 2003 novemberében felmérést készített Duna haraszti legforgalmasabb útjain rezgésterhelési vizsgálatokat is végeztek. A vizsgálatokat 3 ponton végezték:  R1 pont: Fő Út 149, 510. sz. másodrendű főútvonal városi szakasza

36


 R2 pont: Fő Út 160, 510. sz. másodrendű főútvonal városi szakasza  R3 pont: Dózsa Gy. Út 12/b, az 5201-es számú összekötő Út városi szakasza A vizsgálatokat a lakóházakban az utcai szobák padlójára helyezett érzékelővel végezték. A vizsgálatokat három, egymásra merőleges irányban végezték:  X - az út tengelyével párhuzamos irányban, vízszintesen,  Y - az út tengelyére merőleges irányban, függőlegesen,  Z - az út tengelyére merőleges irányban, vízszintesen. A 27/2008. (XII.3.) KvVM‐EüM együttes rendelet meghatározza az épületekben tartózkodó emberekre vonatkozó rezgésterhelés határértékeit. Az emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben, lakóépületekben a rendeletben meghatározott körülmények szerint a rezgésgyorsulás (AM) értéke nem haladhatja meg:  nappal az AM= 10 mm/s éjjel az AM= 5 mm/s ‚ és maximális  nappal az AM= 200 mm/s éjjel az AM= 100 mm/s értékeket. Művelődési, oktatási, igazgatási célt szolgáló helyiségekben, lakóépületekben a rendeletben meghatározott körülmények szerint a rezgésgyorsulás (AM) értéke nem haladhatja meg:  nappal az AM= 20 mm/s éjjel nincs értelmezve, és maximális  nappal az AM= 200 mm/s éjjel nincs értelmezve - értéket. A rezgésterhelés vizsgálatát az MSZ 18163-2:1998. sz. szabvány alapján végezték. Az épületben tartózkodók rezgésterhelését a rezgésgyorsulás-frekvencia függvények súlyozott egyenértékű adatai alapján értékelték.

6. táblázat: Egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulások

A Fő u. 149. sz. épületben a rezgésgyorsulás maximális értéke nappal is és éjjel is túllépi, az egyenértékű súlyozott értéke pedig éjjel lépj túl a 27/2008. (XII.3.) KvVM‐EüM együttes rendelet követelményeit. A Fő u. 160. sz. épületben a rezgésgyorsulás maximális értéke nappal is és éjjel 5 túllépi, az egyenértékű súlyozott értéke pedig éjjel lépi túl a 27/2008. (XII.3.) KvVM‐EüM együttes rendelet követelményeit. A Dózsa Gy. út 12/b. sz. épületben a rezgésgyorsulás maximális értéke túllépi, az egyenértékű súlyozott értéke pedig nem lépi túl a 27/2008. (XII.3.) KvVM‐EüM együttes rendelet követelményeit. 3.3.4. Hulladékkezelés Dunaharaszti Város hulladékgazdálkodására, a Hulladékgazdálkodási törvényben megfelelően először a Kelenviron Kft., majd a tervidőszakot követően 2011-2016 időszakra a Sol Oriens Bt. készített tervet. A két terv készítése között számos jogszabályi változás történt, amit a tervezés során figyelembe kellett venni a tervezőknek. A korábbi Hgtv módosítására elkészült a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról, amely a „a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az erőforrás-felhasználás hatásainak csökkentése, hatékonyságának javítása,

37


továbbá a hulladékképződés, illetve a képződő hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése, továbbá a használt termékek újrahasználata, a fogyasztási láncban szereplő anyagok termelési-fogyasztási körforgásban tartása, valamint a hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítása és a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében szabályozást vezet be.”  Az új törvény az egész országban kötelezően bevezeti az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert, amelyet 2015-ig kell elindítani. Célja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék 50%-át, a nem veszélyes építési-bontási hulladék  70%-át visszagyűjtsük és anyagában hasznosítsuk. A képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket. Ez a területi és a helyi hulladékgazdálkodási tervek részét képezi, és hozzájárul ahhoz, hogy a korábbinál szervezettebb keretek között valósuljanak meg a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzések. Emellett a programnak köszönhetően könnyebben nyomon követhetők az intézkedések eredményei. Az új szabályozás értelmében 2013. január 1-től a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás állami irányítás alá kerül, és csak olyan cég végezheti, amely legalább 51 százalékban állami vagy önkormányzati tulajdonban van. A települési szilárd hulladék (TSZH) és szelektív gyűjtés helyzetének változásai Dunaharaszti Városban: - A TSZH-kezelést (gyűjtést-, szállítást) a DHRV Dunaharaszti Városüzemeltetési Kft. végezte, amely a Város közszolgáltatója is volt egyben. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást 2012.07.31-től a Multiszint Kft. (1201 Budapest, Attila u. 62.) látta el Dunaharasztin. Mivel a Multiszint Kft-nek csak hulladékszállítási engedélye van, ezért 2014. október 1-től az 100 % önkormányzati tulajdonú MultiDH Kft. vette át a feladatot. A Multi-DH Kft. Rendelkezik hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel illetve OHÜ minősítéssel is. -

A jogi változások, valamint a szolgáltató szervezet változása új helyi hulladékgazdálkodási helyzetet teremtettek, ennek megfelelően Dunaharaszti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013.(V.31.) rendelete rendelkezik a hulladékgazdálkodás, a köztisztaság és közterület használat helyi új szabályairól.

„A rendeletet Dunaharaszti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk(1) a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben kapott felhatalmazásával élve, a hulladékról szóló 2012.évi CLXXXV. törvény (Ht.) 35. §-a és 88. § (4) bekezdése alapján a települési hulladékhoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról alkotta meg: A veszélyes hulladék gyűjtéséről az Önkormányzat előre meghirdetett időpontban veszélyes hulladék gyűjtési akció keretében évente egy alkalommal külön gondoskodik. A veszélyes hulladék közé tartozó galvánelemek, kisméretű akkumulátorok (mobiltelefon-, kameraakkumulátorok, stb.) lakossági gyűjtése az önkormányzat által egyes intézményekbe, üzletekbe kihelyezett gyűjtőedényekbe folyamatosan történik.”

38


A település kommunális hulladékait heti gyakorisággal a gyáli regionális hulladéklerakóra szállítják. A hulladéklerakóval kötött szerződés értelmében a következő tíz évben a település kommunális hulladéka ott kerül elhelyezésre. Az üzemi létesítmények, telephelyek tevékenysége során különböző minőségű és mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik (fémhulladék, olajos rongy, fáradt olaj). A hulladékok elhelyezése megoldott. A telephelyeknek bejelentési kötelezettségük van a környezetvédelmi felügyelőség felé és az utóbbi rendszeresen ellenőrzi azokat. A településen szelektív hulladékgyűjtési rendszer működik. A korábbi szigeten történő gyűjtési mód helyett áttértek a zsákos, lakos‐közeli megoldásra. A konténereket intézményekhez helyezték át azonos funkcióval. A lakossági veszélyes hulladék gyűjtése évente egy alkalommal veszélyes hulladék gyűjtési akció keretében történik. A kivezető utak mentén, erdőszéleken, a beépített és beépítetlen területek határvonalán illegális hulladék lerakások találhatók. Ezek felszámolására az önkormányzat külön gondot fordít, hiszen ezek környezetszennyezés (talaj‐és talajvízszennyező forrás) mellett vizuális konfliktust is jelentenek. A települési folyékony hulladék elhelyezése a helyi szennyvíztisztító telepen történik. A tisztított szennyvizek befogadója a Duna‐Tisza‐csatorna. A tisztítandó szennyvíz három forrásból származik: a települési csatornahálózatból, a szippantott szennyvizekből és ipari szennyvíz a Coca‐Cola Kft. telephelyéről. A tisztítás során keletkező iszapot a tisztítótelep melletti komposztáló telepre szállítják komposztálásra.

Lerakott hulladékmannyiség, Dunaharaszti 800 000 700 000

Mennyiség (t)

600 000 500 000

2010

400 000

2011 2012

300 000 200 000 100 000 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

hónap

16. ábra Lerakott hulladékmennyiség Dunaharasztin

A diagramból jól látható a lerakott hulladék mennyiségének csökkenése 3 év alatt 12,5 %. Frakció Papír PET Üveg Zöld

2011

2012

76327 54718 85890 86360 65450 38733 522000 591000 7. táblázat: Szelektív hulladékgyűjtés mennyiségei (kg/év):

A szelektív gyűjtés területén elsősorban a PET palack gyűjtés és a zöldhulladék mennyisége növekedett.

39


Folyékony hulladékok A város közigazgatási területén a csatornázottság 98%-os. A rákötések aránya a 2004-ben rögzített 70%-ról 83%-ra nőtt, azaz lényeges fejlődés tapasztalható. A fennmaradó, és egyben a TFH-termelő területek jellemzően az üdülőterületi kategóriába tartoznak (Paradicsom- és Hókony-szigetek). A szennyvíztelepre beszállított folyékony hulladék jelentős részét már az építkezések során alkalmazott mobil illemhelyek tartalma teszi ki. Elkészültek több változatban a tervek a Város csatornázatlan üdülőterületeinek szennyvíz-elvezetésére. A kiválasztott verzió megvalósítására egy, a Ráckevei(Soroksári) Duna-ágra kidolgozott „szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból” megnevezésű térségi program keretein belül nyílhat lehetőség. A TFH-szolgáltatást a DHRV végezte tevékenységi engedéllyel rendelkező alvállalkozók bevonásával. A gyűjtött hulladék befogadója a DHRV által közszolgáltatóként üzemeltetett szennyvíztisztító telep, melynek TFH-fogadásra engedélyezett kapacitása (100 m3/nap) jelentősen meghaladja az egyébként csökkenő igénybevételt. A kezelés módja: durva szűrést követően a csatornán érkező szennyvízhez való hozzákeverés. Célul tűzték ki korábban a rákötések arányának növekedése mellett a begyűjtés fokozását. Az eredeti (2004) évi 6000 m3-es begyűjtött mennyiség 2006-ra több mint felére, 2925 m3-re csökkent, ami igazolta –a változatlanul rendelkezésre álló begyűjtő kapacitás mellett- a csatornázás és a rákötések ilyen vonatkozású hatékonyságát. A szolgáltatás a lakosság felé díjköteles. Díját –egyéb közszolgáltatások mellett- az Önkormányzat a 18/2007. (XI.27.) rendeletével szabályozza. A rákötések arányának növekedéséhez hozzájárult az Önkormányzat 12/2004. évi rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról. Talajterhelési díjfizetési kötelezettséget az Önkormányzat a 12/2005.(VI.28.) sz. rendeletével írt elő. Megállapítható, hogy a TFH-gyűjtés, kezelés vonatkozásában –különös tekintettel a megnövekedett rákötési arányra- a beszámoló rögzítheti: lényeges fejlődés volt tapasztalható a rákötésekben. A rendelkezésre álló begyűjtő-kezelő kapacitások meghaladták a csökkenő igényeket. A TFH ill. a TSZH kezelés kapcsán merült fel a több helyszínen vélelmezhető, korábbi lerakók létnek, állapotának ill. rekultivációjának kérdése. Ezek külterületi helyrajzi számmal, valamint komoly (felülvizsgálati, rekultivációs kiviteli) költségtételekkel szerepeltek. A felhagyott lerakók már a HHGT készítését megelőzően rekultiválásra kerültek, illetve minden helyszínt új helyrajzi számmal belterülethez csatoltak, vagy nem önkormányzati tulajdonba vettek. Több ingatlanon ipari-szolgáltató tevékenység folyik.

3.3.5. Vizek állapota Az RSD vízminősége A Duna-ág vízminőségét alapvetően négy tényező határozza meg: – a betáplált Duna víz minősége

40


–

–

–

A Budapesten keletkező és elvezetésre kerülő 500-600 ezer m3/d szennyvízmennyiségek mintegy 95% - a központi szennyvíztisztító üzembe helyezése óta - tisztításra kerül. a közvetett és közvetlen szennyvízterhelés A legjelentősebb szennyvízbebocsátó az FCSM Rt. Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepe (60-80 ezer m3). A rendszer vízminőségének elviselhető szinten tartásához alapvető, hogy az 1 m3/s közvetlen szennyvízterhelés legalább 10-15-szörös hígítást kapjon. Ezért a Kvassay-zsilipen minimum 15 m3/s vízmennyiséget kell betáplálni. Ebből a szempontból különösen kritikus a dunai kisvizes időszak, amikor a betáplálás csak szivattyúzással biztosítható. A szivattyúzás elmaradása esetén a délpesti kitorkollás alatt tömény szennyvízdugó alakul ki, az ammónium érték néhány nap alatt elérheti a 1020 mg/l értéket, míg az oldott oxigéntartalom 1-2 mg/l értékre csökken. Ezek az értékek a legtöbb vízi élőlényre, így a halakra is toxikusak. a horgászati tevékenység A vízterület és a horgászok "pontycentrikus" jellegére tekintettel jelentős mennyiségű etetőanyag kerül beszórásra. Az évente beszórt szerves anyag (kukorica, búza, zab, különféle tápok) mennyisége 1,8-2,0 millió kilogramm közé tehető. Az etetőanyagnak mintegy fele hasznosulhat, a másik fele a fenékiszapba besüllyedve anaerob erjedésnek, bomlásnak indul. a feliszapolódás A Duna-ágba a nagy Dunából betáplált, a vízzel együtt érkező hordalék mennyiség évente 25-40 ezer m3. Az iszap lerakódása mind fizikai, mind biológiai-kémiai értelemben komoly konfliktusforrás. Az egyre-másra ismétlődő, sűrűsödő vízminőségi problémák jelzik, hogy az R/S/D a terhelhetőségének felső határán van. Az ökológiai rendszer törékeny, sebezhető voltát jól jelzik az elmúlt időszakbeli kagyló- és csigapusztulások.

Az RSD vízminőségének javításáról szóló 2022/2000. (II. 4.) Korm. határozatban rögzített intézkedési terv egyéb szabályozási feladatok mellett - az alábbi fejlesztéseket irányozza elő: – Az RSD vízáramlásának javítása; – Az RSD monitoring rendszerének kialakítása, amely a jó vízállapot elérése és megtartása érdekében a

felszíni és felszín alatti vízminőség megfigyelésére hosszú távon alkalmas.

– A vízminőséget közvetlenül veszélyeztető part menti üdülőterületről származó kommunális

szennyezőanyagok elvezetésére létesítendő csatornázáshoz szükséges állami támogatási feltételek megteremtése. – Az RSD tápanyagterhelésére figyelemmel, a fővárosi önkormányzat bevonásával, meg kell vizsgálni a dél-pesti szennyvíztisztító telepen tisztított szennyvíz nagy-Dunába történő átvezetésének lehetőségét. Az üdülési és rekreációs területhasználat egyik legfontosabb előfeltétele a megfelelő vízminőség biztosítása. A RSD vízminőségi helyzete jelenleg számos problémával terhelt. Az elmúlt évek során több esetben alakult ki főként oxigénhiánnyal összefüggő kritikus vízminőségi helyzet (hal-, csiga- és kagylópusztulások), mely jelezte, hogy a Duna-ág terhelhetőségének felső határán van. Az RSD szennyezőanyag terhelése számos forrásból származik, melyek közül a legfontosabb a dunai tápvíz és a dél-pesti szennyvíztisztító telep kezelt szennyvizének bevezetése mellett a part menti csatornázatlan települések, a parti sávban és a szigeteken található üdülők kommunális szennyvíz elhelyezése és a diffúz terhelések.

41


Az RSD általánosságban fogalmazott kémiai szennyezettsége és mikrobiológiai terheltsége már régóta nem teszi lehetővé a középső és a felső szakaszokon, hogy azok egyes részeit természetes fürdőhelyként lehessen kijelölni. Az RSD vízminőségének javítása, üdülési és rekreációs célú vízhasználatának minőségi fejlesztése és ezáltal az érintett kistérség gazdasági fejlődésének az elősegítése is a projektelem megvalósításának célkitűzéseihez tartozik. Az RSD projekt hatására csökken a víztest partszéli térfogatrészeinek lokális szennyezettsége és a víztesttel hidrológiailag kapcsolatban lévő parti sáv felszíne alatt húzódó felszín alatti víz szennyezőanyag terhelése az ammónia, nitrit, nitrát, foszfát tekintetében. (A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. (2) bek. d) pont szerint fokozottan érzékeny területen tilos a szennyvízszikkasztás és a természetes fürdőhelyek környezetében ezt fokozottan be kell tartani. )

Duna-Tisza csatorna

17. ábra Duna-Tisza Csatorna

Közel három évszázados terv a Duna-Tisza Csatorna megvalósítása. Egyesek szerint a csatornával szüntethető meg a Duna-Tisza közének a vízhiánya, és ez lehet a Tiszántúl vízpótlásának fontos eszköze. Sokan állítják, hogy a közlekedés okozta környezetszennyezés számottevően csökkenthető a belvízi hajózás fejlesztésével, és a csatorna kedvezően alakíthatja az érintett táj természeti, életminőségi adottságait. Duna-Tisza Csatorna jelenkori szerepei sorában jelentős értékű az, hogy a víztelen vidéken növeli a táj diverzitását és vízparti üdülési, sportolási és idegenforgalmi lehetőséget teremt. Állítható, hogy az Alföldön, és különösen a Duna-Tisza közén az intenzív növénytermesztés vállalható kockázatának helyettesíthetetlen feltétele az öntözés. Alapvető kérdés azonban, hogy megvalósítható-e olyan gazdálkodás, amely megtéríti a vízpótlás, az öntözés igen magas beruházási és üzemköltségeit. Hasonló a kérdés a csatorna elsőrendű szerepét, a vízi útként történő hasznosítását illetően is. Egyéni és esetleges vállalkozásoktól nem lehet várni, hogy az adott szállítási alternatívákkal versengve megteremtsék a víziút-fejlesztés fedezetét. A Duna-Tisza Csatorna történetének fontos tanulsága az, hogy megvalósításának feltételeit és indokait a hatásterület

42


egészére, valamint az érintett ágazatokra kiterjedően kell megállapítani. Leszűrhető az a tapasztalat is, hogy a csatornák „értékei” és kárai időbeli (korszakos) változók. A hasznosulás és a hatásmechanizmus pedig többnyire lassú folyamat. A megvalósítás halasztgatásával ezért lehetett elvetni a korábban kidolgozott változatot. Más csatornák jelenkori tapasztalatai is igazolják, hogy a létrehozott „kapacitások” hasznosításának elősegítése nagymértékben növeli a beruházás hatékonyságát.

3.4. A TERV MEGVALÓSULÁSÁVAL HATÁST KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK ÉS OKOK FELTÁRÁSA 3.4.1. Természeti erőforrás közvetlen igénybevétele, környezetterhelés előidézése Dunaharaszti, településszerkezetet érintő változtatások:  Duna-part végigjárhatóságának biztosítása  Duna-parti telephely funkcióváltása, vegyes területfelhasználás kijelölése  Sportpályák, játszóterek beépítésre nem szánt területbe sorolása  Új erdőterületek kijelölése Duna-part végigjárhatóságának biztosítása Dunaharaszti egyik legfontosabb értéke a Ráckevei (Soroksári)-Duna. Ennek az értéknek a felismeréséből fakad a Duna-part megközelíthetőségének és végigjárhatóságának igénye. A végigjárható vízpart erősíti a parton helyett kapott funkciókat és a vízhez kötődő tevékenységeket, ezáltal erősíti a város élhetőségét és Dunához kötődő identitást. Európai és országos cél a Duna mentén kijelölt EuroVelo 6 kerékpáros útvonal kialakítása, amely célszerűen a Ráckevei (Soroksári)-Duna partjához minél közelebb vezetne. Jelenleg se gyalog, se kerékpárral nem járható végig a Duna-part, a Fő út és a HÉV vonal többszöri keresztezésével lehet megkerülni az akadályokat. Azonban a keresztezések elkerülése és a végigjárhatóság a néhány helyen szükséges kisebb-nagyobb beavatkozásokkal biztosítható Dunaharaszti területén. Ennek megfelelően rögzítésre kerülnek a város távlati térszerkezetét meghatározó településszerkezeti tervben ezek az elhatározások, és a Duna-parton végigvezető gyalogos útvonalat, valamint a Duna-part közelében vezető kerékpáros útvonalat a szerkezeti tervlapon kijelöljük. A Paradicsomsziget és a Hókony között (a Duna-Tisza-csatorna fölött), valamint a Sportsziget és a HÉV járműtelep mögötti parti részek között gyalogos-kerékpáros kishíd létesítendő. A gépjárműforgalom ezeken a helyeken nem kívánatos, kizárását műszaki megoldásokkal lehet biztosítani. A HÉV töltése szintén akadályt jelent, a jelenlegi töltésen átvezető keresztezés nem megfelelő, azonban a HÉV Duna-ág fölötti hídjának pillére megkerülhető a Duna-ág felőli oldalon egy, a természetvédelmi szempontoknak megfelelő kialakítású gyalogos-kerékpáros átjáróval.

43


18. ábra HÉV Duna-ág fölötti hídja

Duna-parti telephely funkcióváltása, vegyes területfelhasználás kijelölése A Duna-part értékeinek felismeréséből fakad az az igény is, hogy a parton helyett kapott funkciók kihasználják az elhelyezkedés nyújtotta előnyöket. Ezért a Duna-parton található telephelyek helyét vegyes, központi és intézményi funkcióknak kell elfoglalni. A HÉV járműtelep mögötti, Sportsziget melletti parti sávon, a DPMV telephely helyén már korábban kijelölésre került központi vegyes területfelhasználás, ennek fenntartása indokolt. Az M0 déli oldalán, a lakóterületekbe ékelődő, jelenleg Gksz besorolású telephely helyén intézményi vegyes területfelhasználás kerül kijelölésre. Mindkét esetben szükséges a fejlesztési lehetőségek feltételéül a közérdeket szolgáló területbiztosításokról gondoskodni és a parti sáv hozzáférhetőségét, a gyalogoskerékpáros átjárhatóságot biztosítani. A településszerkezeti terven jelöljük az átjárhatóságot, a szabályozási terven kiszabályozásra kerül a közterületek számára szükséges hely.

Sportszigeten üdülőterületek átsorolása Az új hétvégi házas terület esetében az egész parti sávot a közterületekkel együtt (kivéve a jelenlegi és tervezett Üü) Hétvégiházas területfelhasználási egységként került kijelölésre, az új jogszabályi követelmények miatt. Ezért nem tekintettük új beépítésre szánt terület kijelölésének. Sportpályák, játszóterek beépítésre nem szánt területbe sorolása Dunaharaszti jelentős előrelépést tett a közhasználatú zöldterületek, a közösségi célt szolgáló szabadtéri funkciók, játszóterek, sportpályák létesítése terén. Ezek az önkormányzati tulajdonú területeken megvalósult fejlesztések eddig még nem jelentek meg a területfelhasználás szintjén. Az új játszóterek, sportterületek beépítésre nem szánt zöldterület kategóriába kerülnek átsorolásra, így a Temető u. – Móricz Zs. u. kereszteződésénél, a Knézich utcában és a Szent István u. – Kölcsey u. kereszteződésénél megvalósult fejlesztések esetében.

44


Új erdőterületek kijelölése A terv új erdőtelepítési térséget jelöl távlati területfelhasználásként Budapest közigazgatási határa mentén. A terület a településen felmerő fejlesztések esetén csere-erdőtelepítési térségként jöhet számításba. Az így kialakuló összefüggő erdősáv a két település elválasztásában és az ökológiai viszonyok javításában játszik a későbbiekben fontos szerepet. Az egyes erdőfoltok telepítése előtt termőhelyfeltáró vizsgálattal szükséges a terület alkalmasságát megvizsgálni. 3.4.2. A terv által kiváltott környezeti következménnyel járó társadalmi-gazdasági folyamatok elemzése Dunaharaszti legkiemelkedőbb értéke a Rávkevei (Soroksári)-Duna, amely a természetvédelmi értékek mellett jelentős turisztikai vonzerőt is képvisel, ezért a Duna-part megközelíthetőségének és végigjárhatóságának igénye indokolt. A Duna-part gyalogos végigjárhatóságának biztosítása valamint a Duna-part közelében az Eurovelo 6 kerékpárút kijelölése szélesíti a rekreációs lehetőségeket, növeli a város idegenforgalmi vonzerejét, ami kedvezően hat a város turisztikai forgalmára, élénkíti a gazdaságot. A keresztezések elkerülése és a végigjárhatóság kisebb nagyobb beavatkozásokkal biztosítható, amelyek nem jelentenek jelentős terhelést. Gépjármű forgalmat az átalakítások továbbra sem engednek a területre a természetvédelmi értékek védelme és a terhelés mérséklése érdekében.

A Duna-parton található telephelyek felszámolását tűzi ki célul a rendezési terv, helyettük az elhelyezkedésnek megfelelően vegyes, központi és intézményi funkciókat javasol kialakítani. Az intézményfejlesztés, a beruházások munkahelyteremtő hatással járnak és élénkítik a város társadalmi, gazdasági életét, vérkeringését. A hiányos intézményrendszer fejlesztése, a szolgáltató funkció bővülése lehetővé teszi, hogy a város a szolgáltatások széles körét legyen képes helyben biztosítani, ami jelentősen csökkentheti az ingázást, növeli a város vonzerejét és az ingatlanok értékére is kedvező, értéknövelő hatást gyakorolhat. A terv jelentős területeket jelöl ki kavicsbányászat céljára. A bányászat gazdasági hatásai kedvezőek, a hatások közvetve és közvetlenül jelennek meg a társadalmi környezetben, a foglalkoztatottak számában, munkabérükben, a szállítási igényekben, a befizetett helyi adókban, azok felhasználási lehetőségeiben. A bányák azonban általában mezőgazdasági területek helyén nyílnak, így művelt területek vesznek el, gazdák megélhetési lehetősége szűkül. A gazdasági haszonnal szemben a bányászat rendkívül jelentős negatív környezeti hatásokkal jár.

3.5. VÁRHATÓ KÖRNYEZETET, TERMÉSZETI ÉRTÉKEKET ÉRŐ HATÁSOK, KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK 3.5.1. Környezeti igénybevétel, illetve terhelés A településrendezési tervben előirányzott módosítások várható hatásainak feltárására fordítottuk a hangsúlyt, a tervet alátámasztó munkarész által kiemelt sorrendben vizsgáljuk a változásokat A korábbi településrendezési tervhez képest területfelhasználási változással az alábbi módosítások járnak:

45


1. Sportszigeten üdülőterületek átsorolása, 2. Somogyváry Gyula utcánál településközpont terület átsorolása kisvárosias lakóterületbe, 3. Településközpont terület felülvizsgálata, 4. HÉV melletti terület intézményi területbe sorolása, 5. Gázvezeték melletti zöldsáv lakóterületbe, erdőterület mezőgazdasági területbe sorolása, 6. Sportpálya különleges sportterületbe sorolása, 7. Ipari terület kereskedelmi, szolgáltató területbe sorolása, 8. Sportpályák, játszóterek beépítésre nem szánt területbe sorolása, 9. Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőtagok erdőterületbe sorolása, 10. Universum üdülőközpont területén módosítások. 11. Duna-part végigjárhatóságának biztosítása 12. Duna-parti telephely funkcióváltása, vegyes területfelhasználás kijelölése

1. Sportszigeten üdülőterületek átsorolása

19. ábra. légifotó

kivonat a hatályos TSZT-ből

kivonata a tervezett TSZT-ből

Új üdülőházas terület kerül kijelölésre a Kikötő sétány déli végén, az evezős teleppel szemben a 6458 és 6459 hrsz-ú telkeken (Üh helyett, pillanatnyilag beépítetlen telkek, 359 m2 és 360 m2).




Új hétvégiházas terület kerül kijelölésre a Sportszigeten, a kikötővel szemben, a meglévő hétvégiházak között,a 6460 hrsz-ú telekből (KÖu besorolású, pillanatnyilag közlekedési területen lévő zöldfelület), a 6451 és 6452 hrsz-ú telkek között (474 m2).

46

DUNAHARASZTI TELEPÜLÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Környezeti elemek, rendszerek Levegő

Termőföld, talaj, felszíni és felszín alatti vizek

Hulladék

Zaj- és rezgés-terhelés

Természeti környezet, élővilág, ökológiai hálózat

Terhelések, közvetlen és közvetett Környezetállapot szempontjából hatások bekövetkező változások A beépítetlen telkek beépítésekor az építés során a levegőterhelése időszakosan növekedhet. Amennyiben a hétvégi házakban fűtés kerül kialakításra, a téli időszakban a fűtési módtól függően Beépítetlen, rendezetlen területek a levegőszennyezés növekedhet. szűnnek meg. A hétvégi házak A beépítések során a termőfölddel megjelenésével a beépítés sűrűsége megfelelő módon kell gazdálkodni, a növekszik. humuszréteget tárolni kell és az építés befejezése után a telek növényesítés során fel kell használni. A hétvégi házas övezetből a hulladékok a települési hulladékgazdálkodási rendszer keretein belül kell elszállítani. A telkek beépítésekor az építés során a zaj- és rezgésterhelés megnövekedhet. A hétvégi házas övezetbeirányuló forgalom az új beépítések hatására növekedhet. A terület beépítésekor a természetes növényállomány megőrzésre kell törekedni. A terület rendezése ugyanakkor az özönnövények visszaszorulását eredményezheti. 16. táblázat Környezeti elemek, hatásaik és változások

2. Somogyváry Gyula utcánál településközpont terület átsorolása kisvárosias lakóterületbe, A Somogyváry Gyula utca és a Kós Károly utca mellett kisvárosias lakóterület kerül kijelölésre településközpont terület helyett a 17943 m2-es 7760 hrsz-ú telek területén.


Környezeti elemek, rendszerek Levegő


Terhelések, közvetlen és közvetett hatások A lakosszám növekedése kisebb forgalomnövekedést eredményezhet, azonban kisebbet mint egy településközponti terület esetén..


Környezetállapot szempontjából bekövetkező változások

47

DUNAHARASZTI TELEPÜLÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Termőföld, talaj, felszíni és felszín alatti vizek Hulladék


A megfelelő talajborítottság hozzájárulhat a termőföld erózió elleni védelméhez. Az esetlegesen megjelenő felbukkanó illegális hulladék lerakatokat fel kell számolni A lakosszám növekedése kisebb forgalomnövekedést eredményezhet, azonban kisebbet mint egy településközponti terület esetén. Növényzet telepítése hozzájárulhat a zaj és rezgésterhelés csökkentéséhez

A rendezési tervhez képest pozitív változás, a tervezett kisvárosias lakóterület csatlakozik a szomszédos hasonló településrészhez.

Természeti környezet, élővilág,ökológiai hálózat Táj, épített környezet

3. Településközpont terület felülvizsgálata Az új településszerkezeti terv felülvizsgál korábban kijelölt településközponti területeket: a Dózsa György út mentén 11336 m2 Vt jelű településközponti terület kerül kijelölésre Lke jelű kertvárosias lakóterület helyett, a Templom utca mentén 15939 m2 Lke jelű kertvárosias lakóterület kerül kijelölésre Vt jelű településközponti terület helyett.


Környezeti elemek, rendszerek Levegő Termőföld, talaj, felszíni és felszín alatti vizek Hulladék


Természeti környezet,

kivonat a hatályos TSZT-ből Terhelések, közvetlen és közvetett hatások A lakosszám növekedése kisebb forgalomnövekedést eredményezhet. A megfelelő talajborítottság hozzájárulhat a termőföld erózió elleni védelméhez. Az esetlegesen megjelenő felbukkanó illegális hulladék lerakatokat fel kell számolni A lakosszám növekedése kisebb forgalomnövekedést eredményezhet. Növényzet telepítése hozzájárulhat a zaj és rezgésterhelés csökkentéséhez A terület beépítésének növekedése miatt



A rendezési tervhez képest pozitív változás, a tervezett kisvárosias lakóterület csatlakozik a szomszédos hasonló településrészhez.

48

DUNAHARASZTI TELEPÜLÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT élővilág,ökológiai hálózat Táj, épített környezet

az őshonos állatvilág élőhelye csökkenhet. Megfelelő szabályozással abépítések után a terület rendezettebb képet muathat.

4. HÉV melletti terület intézményi területbe sorolása, A HÉV vágányai és járműtelepe mögött, az 5233 hrsz-ú telek 4208 m2-es területe Vi jelű intézményi területbe kerül besorolásra Lke jelű kertvárosias lakóterület helyett. Az átsorolt terület a barnamezős fejlesztendő területhez kapcsolódik (intézményi terület).





kivonat a hatályos TSZT-ből Terhelések, közvetlen és közvetett hatások forgalomnövekedést eredményezhet. A megfelelő talajborítottság hozzájárulhat a termőföld erózió elleni védelméhez. Az esetlegesen megjelenő felbukkanó illegális hulladék lerakatokat fel kell számolni forgalomnövekedést eredményezhet. Növényzet telepítése hozzájárulhat a zaj és rezgésterhelés csökkentéséhez Törekedni kell arra, hogy a meglévő őshonos növényeket a beépítések során megtartsák. Az intézményi területen az egységes kezelés, megfelelő fenntartás mellett a terület rendezettsége növekedhet.



A rendezési tervhez képest pozitív változás, egy jelentős hatásnak kitett területen kevésbé érzékeny funkció kerül kijelölésre (lakóterület helyett intézmény terület).

49


5. Gázvezeték melletti zöldsáv lakóterületbe, erdőterület mezőgazdasági területbe sorolása, A Dunaharaszti északi szélén keresztülhaladó gázvezeték védőtávolságán belüli területeket módosít a települészerkezeti terv: a Z jelű zöldterület nagyobb részt Lke jelű kertvárosias lakóterületbe, kisebb részt Vi jelű intézményi területbe és Má jelű mezőgazdasági területbe kerül besorolásra, a gázvezeték és a közigazgatási határ közötti E jelű erdőterület Má jelű mezőgazdasági területbe kerül besorolásra.




Hulladék




Terhelések, közvetlen és közvetett hatások A beépítés miatt a területen a gépjármű forgalom növekedni fog, mely a levegő szennyezést növeli. A korábbi zöldterületeken megjelenő beépítések és az azokhoz kapcsolódó úthálózat miatt a felszín borítottság növekedni fog. A beépítések hatással lehetnek az alapozások miatt a felszín alatt vizek áramlására is. A megjelenő mezőgazdasági használat a kemikáliák használata miatt veszélyeztetheti a talajvizek tisztaságát. A beépítettség növekedése megakadályozhatja az illegális hulladáklerakásokat a területen. A beépítés miatt a területen a gépjármű forgalom növekedni fog, mely a zaj- és rezgés terhelést növeli. Törekedni kell arra, hogy a meglévő őshonos növényeket a beépítések során megtartsák. Az területen az egységes kezelés, megfelelő fenntartás mellett a rendezettség növekedhet.



Negatív változás a korábbi zöldterület intenzívebb használatúvá alakulása

50


6. Sportpálya különleges sportterületbe sorolása A Mindszenty József utca – Arany János utca – Sport köz által határolt területen található sportpálya 4156 hrsz-ú, 19166 m2-es telke K-Sp jelű sportterületbe kerül besorolásra Lke jelű kertvárosias lakóterület és Z jelű zöldterület helyett. Az átsorolás nem jelent változást, hiszen a területen eddig is a DMTK sportpályája működödtt.



Zaj- és rezgés-terhelés Természeti környezet, élővilág,ökológiai hálózat Táj, épített környezet

kivonat a hatályos TSZT-ből Terhelések, közvetlen és közvetett hatások A látogatószám növekedése kisebb forgalomnövekedést eredményezhet. A megfelelő talajborítottság hozzájárulhat a termőföld erózió elleni védelméhez. Az esetlegesen megjelenő felbukkanó illegális hulladék lerakatokat fel kell számolni Növényzet telepítése hozzájárulhat a zaj és rezgésterhelés csökkentéséhez A sportpályák a települési zöld infrastruktúra részét képezik. A zöldfelületek elősegíthetik a helyi lakosság mozgás igényeinek kielégítését.



A rendezési tervhez képest pozitív változás,.

7. Ipari terület kereskedelmi, szolgáltató területbe sorolása Az Északi Iparterületeken Gip jelű ipari terület Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területbe kerül besorolásra. A hatályos tervhez képest a környezetre kedvezőbb hatású a módosítás, hiszen az ipari területen jellemzően olyan gazdasági célú ipari építmények helyezhetőek el, melyek zavaró hatásúak ezzel szemben a kereskedelmi, szolgáltató területeken a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el.

51




Termőföld, talaj, felszíni és felszín alatti vizek Hulladék




Terhelések, közvetlen és közvetett hatások A kereskedelmi, szolgáltató funkció megjelenése forgalomnövekedést eredményezhet. A megfelelő talajborítottság hozzájárulhat a termőföld erózió elleni védelméhez. Az esetlegesen megjelenő felbukkanó illegális hulladék lerakatokat fel kell számolni A kereskedelmi, szolgáltató funkció megjelenése forgalomnövekedést eredményezhet. Növényzet telepítése hozzájárulhat a zaj és rezgésterhelés csökkentéséhez A kereskedelmi, szolgáltató épületek jelentős területet foglalnak el, hatalmas inaktív felületeket hoznak létre. A kereskedelmi és szolgáltató funkcióhoz kapcsolódó zöldfelületek növelik a terület rendezettségét.



A hatályos rendezési tervhez képest pozitív változás, a fejlesztési terület, kereskedelmi szolgáltató területként azonban így is jelentős terhelést jelent a környezetre. A fejlesztési terület kapcsolódik jelenlegi szolgáltató területhez.

8. Sportpályák, játszóterek beépítésre nem szánt területbe sorolása A tervmódosítás során zöldterületbe kerül átsorolásra a Temető utca – Móricz Zs. utca kereszteződésénél lévő megépült sportpályák területe, a Knézich utcában és a Szent István utca – Kölcsey Ferenc utca kereszteződésénél lévő megvalósult játszóterek területe. A hatályos TSZT a Knézich utcában az elmúlt években lezajlott közcélú zöldterület fejlesztések területét még központi vegyes illetve gazdasági területként jelöli, a módosító javaslat az önkormányzati területen kialakított játszótér és sportpályát beépítésre nem szánt zöldterületbe sorolja, biztosítva a beépítés korlátozását. Környezeti elemek, rendszerek Levegő

Terhelések, közvetlen és közvetett hatások A zöldfelületek javítják a környezetükben


52






a levegő minőségét, hozzájárulhatnak a helyi klimatikus viszonyok javulásához. A rekreációs funkció megjelenése kisebb forgalomnövekedést eredményezhet. A megfelelő talajborítottság hozzájárulhat a termőföld erózió elleni védelméhez.

A rendezési tervhez képest pozitív Az esetlegesen megjelenő felbukkanó változás, jelenlegi állapothoz képest illegális hulladék lerakatokat fel kell nincs változás, hiszen jelenleg is számolni sportpálya és játszótérként hasznosul. A rekreációs funkció megjelenése kisebb forgalomnövekedést eredményezhet. Növényzet telepítése hozzájárulhat a zaj és rezgésterhelés csökkentéséhez A játszótér és sportpályák a települési zöld infrastruktúra részei A zöldfelületek elősegíthetik a helyi lakosság mozgás igényeinek kielégítését. 10. táblázat Környezeti elemek, hatásaik és változások



A Temető u. – Móricz Zs. u. kereszteződésénél megvalósult sportterület (hrsz. 571/5, 4247 m2) hatályos terv szerinti Vk kategóriából zöldterületbe (Z) kerülnek.




A Szent István u. – Kölcsey u. kereszteződésénél (hrsz. 1850/1, 608 m2) megvalósult játszótér fejlesztések Lke és Vk besorolásból zöldterületbe kerülnek.

53

DUNAHARASZTI TELEPÜLÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Környezeti elemek, rendszerek Levegő




Terhelések, közvetlen és közvetett hatások A területek növényi borítottságának növekedése a levegő porszennyezését csökkenti. Ugyanakkor a területre érkező látogatók miatt a forgalom okozta levegőszennyezés növekedhet. A növénnyel való borítottság a talajeróziót csökkenti.


A keletkező hulladékokat a települési A rendezési tervhez képest pozitív hulladékgazdálkodási rendszer keretében változás, valós állapothoz képest nincs el kell szállítani, az esetleges illegális változás, hiszen jelenleg is játszóterek hulladék lerakatokat fel kell számolni vannak a területen A területre érkező látogatók miatt a forgalom okozta zaj- és rezgésterhelés növekedhet A zöldfelületek növekedése a települési zöldinfrastruktúra hálózat növekedését eredményezi. Rendezett környezet 17. táblázat Környezeti elemek, hatásaik és változások

9. Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőtagok erdőterületbe sorolása, más övezeti besorolású erdőtag gazdasági erdőterületbe sorolása




A hatályos TSZT a település északi határában az M0 mentén mezőgazdasági területbe ékelődő erdőfoltot Má övezetbe jelöl. A módosító javaslat gazdasági erdőterületbe sorolja az üzemtervezett erdőtagot. Környezeti elemek, rendszerek Levegő Termőföld, talaj, felszíni és felszín alatti vizek

Hulladék

Terhelések, közvetlen és közvetett hatások Az erdő a levegő minőségét javítja, a porszennyezést csökkentheti A növényzet hozzájárulhat az erózió csökkentéséhez, a növényzet gyökérzete a talajba jutó szennyezések egy részét kiszűri Az erdős területeken felbukkanó illegális


Kijelöléshez képest pozitív változás, jelenlegi környezeti állapothoz képest nincs változás, hiszen jelenleg is erdő a

54




hulladék lerakatokat fel kell számolni vizsgált terület. Az erdő területek csökkenthetik a mögöttük húzódó nagy forgalmú út zaj és rezgés terhelését a lakóterületeken Az erdő terület elősegíti a növény és állatvilág terjedését, összekötő elemként jelenik meg az ökológiai hálózatban Rendezett 9. táblázat Környezeti elemek, hatásaik és változások

Mezőgazdasági területként jelölt üzemtervezett erdők erdőterültbe sorolása










55








A hatályos TSZT a település külterületén több üzemtervezett erdőterületet mezőgazdasági területként jelöl, ez mintegy 10%-a az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterületeknek. A területrendezési tervek előírásainak szerint azonban ezeket az erdőket erdő területfelhasználási egységbe kellene sorolni (OTrT 7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településszerkezeti terv legalább 95%-ban csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolhatja). A valós helyzet településrendezési lekövetése indokolja a változást. Bár a BATrT 7. § (1) mezőgazdasági térségre vonatkozó előírás miatt a jelenleg hatályos településszerkezeti terv és BATrT között ebben a tekintetben nincs összhang, ezek a területek az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterületek, amelyek csereerdősítés keretében telepítési engedélyt kaptak, ezért erdőként való szerepeltetésük indokolt. Környezeti elemek, rendszerek Levegő Termőföld, talaj, felszíni és felszín alatti vizek

Hulladék Zaj- és rezgés-terhelés

Természeti környezet, élővilág,

Terhelések, közvetlen és közvetett hatások Az erdő a levegő minőségét javítja, a porszennyezést csökkentheti A növényzet hozzájárulhat az erózió csökkentéséhez, a növényzet gyökérzete a talajba jutó szennyezések egy részét kiszűri Az erdős területeken felbukkanó illegális hulladék lerakatokat fel kell számolni Az erdő területek csökkenthetik a mögöttük húzódó nagy forgalmú út zaj és rezgés terhelését a lakóterületeken Az erdő terület elősegíti a növény és


A rendezési tervhez képest pozitív változás, valós állapothoz képest nincs változás, hiszen jelenleg is rendszerint erdővel borított a terület.

56

DUNAHARASZTI TELEPÜLÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ökológiai hálózat Táj, épített környezet

állatvilág terjedését, összekötő elemként jelenik meg az ökológiai hálózatban Rendezettség növekedése 12. táblázat Környezeti elemek, hatásaik és változások

10. Universum üdülőközpont területén módosítások A tervmódosítás új hétvégiházas területet jelöl ki az Universum üdülőközpont területén a korábbi különleges beépítésre szánt sportterület egy részén, a tó három oldalán. A Z terület áthelyezésre került (a sportpályát és környezetét tartalmazza), területe növekedett.




Hulladék



kivonat a hatályos TSZT-ből Terhelések, közvetlen és közvetett hatások A beépítés miatt a területen a gépjármű forgalom növekedni fog, mely a levegő szennyezést növeli. A megjelenő beépítések és az azokhoz kapcsolódó úthálózat miatt a felszín borítottság növekedni fog. A beépítések hatással lehetnek az alapozások miatt a felszín alatt vizek áramlására is. A beépítettség növekedése megakadályozhatja az illegális hulladáklerakásokat a területen. A beépítés miatt a területen a gépjármű forgalom növekedni fog, mely a zaj- és rezgés terhelést növeli. Törekedni kell arra, hogy a meglévő őshonos növényeket a beépítések során megtartsák. Az területen megfelelő fenntartás mellett a rendezettség növekedhet.



A megjelenő üdülőházas beépítés kisebb intenzitású, mint a korábbi különleges beépítésre szánt.

57


11. Duna-part végigjárhatóságának biztosítása A Duna-parton, a HÉV járműtelep mögötti Vi, korábbi jelölésmód szerint Vk jelű területfelhasználásnál (hrsz. 5236) a parton 6 méteres sáv kerül kiszabályozásra. Az M0-tól délre, a parton lévő Gksz (hrsz. 5150/2) parti részén gyalogos útvonalat jelölünk közforgalom számára a magántelken, és a teljes telek távlati területfelhasználás jelölést kap Vi jelű területként. Gyalogos útvonalat a parton és a kerékpáros útvonal többnyire a parton, néha egy utcával beljebb végig kijelölésre kerül. Új kishíd kerül jelölésre a HÉV járműtelep mögötti parti rész és a Sportsziget, valamint a Hókony és a Paradicsomsziget között. A HÉV hídja alatti pillér Duna felőli gyalogos megkerülésére is új műtárgy kerül jelölésre, amelynek célja, hogy biztosítsa a végigjárhatóságot.

36. ábra. légifotó hrsz. 5236 telek



37 ábra. légifotó hrsz. 5150/2 telek



A településszerkezeti módosításának egyik kulcspontja a Duna part végigjárhatóságának biztosítása. A gyalogút kijelölése a Duna-Ipoly Nemzeti park Igazgatósággal egyeztetve történt. A természeti értékek védelme érdekében ahol jelenleg nem húzódik a végigjárhatóságra alkalmas útfelület, a szomszédos területhasználat rovására kerül kialakításra az új gyalog- és/vagy kerékpárút. Környezeti elemek, rendszerek Levegő Termőföld, talaj, felszíni és felszín alatti vizek Hulladék

Terhelések, közvetlen és közvetett hatások Minimális terhelés mivel gépjárműforgalom nem megengedett. Kismértékű terhelés, talajtömörödés a forgalom révén. Az esetlegesen létrejövő illegális hulladék

Környezetállapot szempontjából bekövetkező változások Nem várható jelentős változás Az új út kiszabályozása termőföld igénybevételével jár. Növekszik az illegális hulladékelhelyezés veszélye.

58


Zaj- és rezgés-terhelés Természeti környezet, élővilág, ökológiai hálózat

Táj, épített környezet

lerakatokat fel kell számolni. Kismértékű zajterhelés növekedés Kismértékű terhelés mivel várható A település számára egyértelműen gépjárműforgalom nem megengedett. A kisforgalmú gyalogos és kerékpárutak pozitív változást jelent a Duna-menti mentén az élőlények számára is jól területeken a gyalogos és kerékpáros út használható folyosók jöhetnek létre, mely a kijelölése, mivel a valós lakossági igény Duna menti területeken hozzájárulhat az É- kerül kielégítésre. A környezetterhelés csak kismértékben növekszik a gyalogos D ökológiai folyosó kialakulásához. Rendezett környezet alakul ki, csökkennek és a kerékpáros közlekedés hatására. az áttaposások. 13. táblázat Környezeti elemek, hatásaik és változások

12. Duna-parti telephely funkcióváltása, vegyes területfelhasználás kijelölése

38. ábra. légifotó hrsz. 5150/2



Csak távlati területfelhasználásként kerül jelölésre Vi, de marad Gksz-ban az M0-tól délre, a Duna-parton lévő telephely (hrsz. 5150/2). Környezeti elemek, rendszerek Levegő


Zaj- és rezgés-terhelés Természeti környezet, élővilág, ökológiai hálózat Táj, épített környezet

Terhelések, közvetlen és közvetett hatások A megjelenő használattól függően forgalom és ezzel párhuzamosan a levegő terhelése kismértékben növekedhet. A terület felhasználás esetleges változtatásakor a talaj és a vizek védelmére különösen figyelni kell fordítani A keletkező hulladékokat a települési hulladékgazdálkodási rendszer keretében el kell szállítani, az esetleges illegális hulladék lerakatokat fel kell számolni Új funkció megjelenésével forgalomnövekedés várható Jelentős változás nem várható.


A rendezési tervhez képest változás, valós állapothoz képest nincs változás, hiszen jelenleg is telephely található a területen

Rendezettebb településkép 14. táblázat Környezeti elemek, hatásaik és változások

59


3.5.2. Hatások az emberek egészségi állapotában A korábbi fejezetben tárgyalt változtatások egyike sem okoz közvetlen jelentős negatív hatást, mely az emberek egészségügyi állapotát veszélyeztetné.

3.5.3. Közvetett módon hatást kiváltó tényezők A kijelölt új gyalogos és kerékpár utak közvetve, a szgk forgalom csökkentésével, hozzájárulhatnak a levegőminőség javulásához is. A Duna-menti zöldsáv elősegíthet az élővilág észak-déli mozgását. Új környezeti konfliktusok megjelenése A jelen terv keretein belül kijelölt területfelhasználási kategóriák, övezetek egyike sem jár a korábbi szabályozási tervekben megengedettekhez képest új környezeti konfliktust eredményező funkció, tevékenység megjelenésével. Az előző fejezetekben megállapításra került, hogy a t Környezettudatos életmód feltételeinek változása A kijelölt Duna-menti kerékpáros és gyalogos sáv elősegítheti a lakosság környezettudatosságát a nem motoros közlekedés preferálásával. Térszerkezet, területfelhasználási mód A tervezett fejlesztések szorosan kapcsolódnak a meglévő kialakult településszerkezethez, beépített területekhez és területfelhasználási módokhoz. A tervezett módosítások új beépítésre szánt területek kijelölését nem, csak üdülőházas beépítésre szánt terület kijelölését tartalmazzák, azonban a tervezett átsorolások, új területfelhasználási kategóriák, övezetek lehetővé teszik a jelenlegi beépítéshez kapcsolódóan új funkciók megjelenését. Ezek a változási lehetőségek azonban szervesen illeszkednek a jelenleg kialakult településszerkezethez, nem változtatva meg annak jellegét. Gazdasági-, társadalmi-, kulturális hagyományok Az új sport és szabadidős terület kijelölése hozzájárulhat a lakosság egészségi állapotának javulásához és a szabadidő rendezett keretek közötti eltölthetőségéhez. A gyermekek szocializációjának szempontjából a játszótereknek kiemelkedő szerepe van, hiszen sok gyermeknek itt van lehetősége arra, hogy kortársaival találkozzon az intézményesített nevelés keretein kívül. Természeti erőforrások Természeti erőforrások megújulását akadályozó hatásokkal a településrendezési tervben meghatározott célok megvalósulása nyomán nem kell számolni. A helyi természeti erőforrások jelentős mértékű felhasználása nem történik.

60


4. Káros környezeti hatások mérséklését célzó javaslatok, intézkedések 4.1. TÁJ‐ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, ÖKOLÓGIAI RENDSZEREK 4.1.1. Védett természeti területek Dunaharaszti területén több természetvédelmi szempontból értékes terület található, amelyek több különböző szintű védettségi fokozat alá esnek. A legnagyobb kiterjedésű, összefüggő védett területek a Soroksári-Duna mentén elhelyezkedő Natura 2000 területek, amelyek változatos vízparti és vizes élőhelyeket foglalnak magukban. Ex lege források és lápok is megtalálhatók a város közigazgatási területén, a természetszerű élőhelyek jelentős része az ökológiai hálózat elemeit képviselik. A védett területek értékeinek megőrzése alapvetően határozta meg a településrendezési terv célrendszerét. A településen az alábbi védelmi kategóriák találhatók meg: 1) Nemzetközi védettség – Natura 2000 területek  HUDI20042 kódú Ráckevei Duna-ág kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület (SCI) 2) Országos jelentőségű természetvédelem („Ex lege” védett területek)  RSD Hókonyai 1 ex lege láp  Dunaharaszti turjános ex lege láp  ex lege védett források az Alsó-Duna utcában, valamint az Eötvös utca, Jókai Mór utca közötti tömbben A Dunaharaszti turjános védelme a szomszédos gazdasági területek miatt kiemelt fontosságú. Több természetközeli állapotú terület található a Duna-Tisza-csatorna mentén és a Nagy-mocsár térségében. A településrendezési terv helyi védelemre javasolja a Kálvária-dombot és az Alsónémedi-csatorna mentén kialakult nádasos, üde rétes területsávot az országos jelentőségű védett természeti területtel, a Dunaharaszti turjánossal összekapcsolódva. Védelemre tervezett, természeti és kultúrtörténeti jelentősége és vizes élőhely miatt is két volt öntözőgödör területe. 4.1.2. Térségi ökológiai rendszerek védelme Az ökológiai hálózatot a természetes és természetközeli területek és a köztük kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók, valamint a körülöttük a hatások mérséklését biztosító védőterületek rendszere alkotja. Az Országos Területrendezési Terv (továbbiakban: OTrT) igazodva a páneurópai ökológiai hálózat rendszeréhez és figyelembe véve az élő helyek ökológiai funkcionalitását, a természetes és természetközeli területeket magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezetbe sorolta 2008-ban. Az ökológiai hálózattal kapcsolatos rendelkezéseket, utalásokat a következő jogszabályok tartalmaznak:  1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (53. §)  2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (4., 9., 12., 13., 19. és 22. §ok)  27/2015. (VI. 17.) OGY határozat A 2015−2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról és melléklete a IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv 20142019

61


 28/2015. (VI. 17.) OGY határozat A biológiai sokféleség megőrzésének 2015–2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájáról Az ökológiai hálózat funkcionális elemei:  Magterületek a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területei, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai.  Az ökológiai folyosók, a magterületek közötti kapcsolatot biztosító sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, amelyek, az élőhelyeket, kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között.  Pufferterületeket, a magterületek és a folyosók körül védőzónát kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya viszonylag magas. A pufferterületek feladata a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. Dunaharaszti területén az országos ökológiai hálózat elemei Magterület:  a Ráckevei Duna-ág változatos élővilága, társulásai, amely egyben Natura 2000 terület is,  Dunaharaszti turjános területe, részét képezi annak a természeti tengelynek, amely az Alsónémedi-csatorna mentén húzódik déli irányba Ökológiai folyosó:  Duna-Tisza-csatorna menti élőhelyek sávja és hozzá kapcsolódóan a Kálvária-domb térsége  Nagy-Mocsár,  az Alsónémedi-csatorna menti terület. A településen alkalmazott területfelhasználási kategóriák biztosítják az itt található ökológiai, természeti és zöldfelületi értékek fennmaradását. Egyedi előírásokat kell megfogalmazni az eddig beépítésre nem szánt, erdőgazdasági területként lehatárolt a módosító javaslatban sportterületként feltüntetett, rekreációs céllal fejlesztendő területre Dunaharaszti Taksonnyal határos területén. A fejlesztés miatt az ökológiai folyosó területe 0,29%-kal módosul, amelyet a jogszabályok még lehetővé tesznek (a területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. értelmében az ökológiai folyosó területe +/-5 %-kal módosítható). Egyéb beépítésre szánt terület kijelölését nem irányozza elő a terv, amely az országos ökológia hálózatot, vagy Natura 2000 területet érintene. A Duna-parti sétány Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve kerül kiszabályozásra. A természeti értékek védelme érdekében csak nem szélesített, nem burkolt gyalogút (gyalogút átvezetés) kerül kiszabályozásra a beépítésre szánt területből. Egyedi előírásokat kell a természeti értékek védelme érdekében kidolgozni.

62


Az ökológiai hálózat területein olyan övezetek kerültek (alapvetően Ett- természeközeli terület és Erdőterületek) kijelölésre, ahol az építést, a különböző funkciók elhelyezését a természetvédelmi értékek védelme érdekében korlátozzák. 4.1.3. Erdészeti nyilvántartásban szereplő mezőgazdasági területen lévő erdők védelme A településen található erdők mintegy 10%-a mezőgazdasági területen található. Jelen módosítás egyik legjelentősebb pontja ezen erdőterületek nagy részének erdő területbe sorolása. Az erdők védelmét így az országos erdőállományra vonatkozó illetve a településrendezési övezeti szabályozás is garantálja. Az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterületeken a faállománnyal fedett területeken kizárólag az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó erdészeti célú létesítmények elhelyezése megengedett, egyéb építmény építésére nincs lehetőség. 4.1.4. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Mezővédő fásítások telepítése Dunaharaszti külterületein a mezőgazdasági utak mentén több helyen is lehetőség nyílna szántók mezővédő fásítására, melyek segítségével megteremthető lenne a vizuális és ökológiai kapcsolat a külterületek erdeivel, valamint a település peremén és a szántók dűlőútjai mentén kialakult helyenként hiányos erdősávokkal. Nagy egybefüggő fátlan térségek a település D-K.i területein találhatók. A mezővédő fásításnak rengeteg kedvező hatása ismert, közülük a legfontosabb a környezeti terhelés, jelen esetben a poremisszió csökkentése, mely a szántók időszakos zöldfelületi fedettségéből adódik. Az erdősáv védett és kitett oldalán egyaránt csökken a szélsebesség, mely termésfokozó és mikroklíma javító hatást eredményez, valamint egyenletesebbé válik a csapadékeloszlás, a talaj szerkezete és vízháztartása. Mindezek mellett az erdősávok élőhelyként is funkcionálnak. Ezek a kedvező hatások indokolják a település külterületének védőfásítását. Dunaharaszti külterületén a szabdalt, erősen bolygatott tájszerkezet tájképi egységességének megteremtésében is fő szerepe lehet az erdősávoknak. A telepítendő mezővédő erdősávok rendszerét a jelenlegi dűlőutak és táblák szerkezete és az uralkodó szélirány határozza meg, így az uralkodó szélirányra közel merőlegesen fősávokat javasolunk kialakítani kb. 30 méter szélességben. A fősávokra merőlegesen kerülnek telepítésre a melléksávok, melyek közepesen szélesek (15m), áttörtek. A fafajok kiválasztásakor a táji adottságokra figyelemmel kell lenni.

63

DUNAHARASZTI TELEPÜLÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 39. ábra Fátlan térségek a telpülés D-i részén (168 ha)

40. ábra Fátlan térségek a telpülés D-i részén (65 ha)

Utcai fasorok, utak menti közterületi gyep- és cserjesávok Egy út fásíthatósága a szabályozási szélességtől, az út pályaszerkezetétől, a burkolatok elrendezésétől, valamint a közművezetékek elhelyezésétől függ. A kialakult utak menti fatelepítésnél figyelemmel kell lenni a meglévő közművekre, valamint a légvezetékekre. A légvezetékek alatt javasolt olyan dísznövényeket alkalmazni, melynek alacsony gömb alakú koronáját nevelnek, így nem szükséges metszeni őket. A meglévő utak esetében ahol a keresztszelvény, valamint a közművek engedik, ott javasolt az egységes fasor telepítése. Különösen fontos lenne a koncepcionális fasor telepítés a település megközelítését biztosító fő közlekedési utak mentén, mely irányítja a figyelmet, jelzi az út fontosságát. A fajok kiválasztásánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajokat kell előnyben részesíteni. Roncsolt felületek tájba illesztése Dunaharaszti külterületén számos anyagnyerőhely, kavicsbánya található, melyeknek rekultiválása, rendezése elsőrendű feladat. A művelés befejezése után szükségessé váló rekultivációs kötelezettséget a Bányatörvény (1993. XLVIII.) szabályozza. Ezen belül a bányatavakra kiadott 239/2000. Kormányrendelet határozza meg a bányatavak (utó)hasznosításával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, különös tekintettel a vízminőség védelmére és a tájrendezési feladatokra.

64

DUNAHARASZTI TELEPÜLÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 41. ábra Rendezetlen bányatavak

A bányavállalkozók már a bányászati tevékenység megkezdését engedélyező eljárás során, a bányafelügyeletnek benyújtott műszaki üzemi tervben köteles a bányaüzem tervezett bányászati tevékenységét meghatározásával egyidejűleg a bánya bezárását követően tervezett tájrendezési feladatokat előrevetíteni. Ennek megfelelően, a műszaki üzemi terv tájrendezési fejezetének tartalmaznia kell a bányászati tevékenységgel és külszíni létesítményeivel érintett, továbbá a bányászati tevékenység miatt maradandóan megváltozó felszíni terület környezetkímélő újrahasznosításának tervezett célját, a megvalósításhoz szükséges feladatok ismertetését és tervidőszaki ütemezését. A tájrendezéshez szükséges feladatok azonban kizárólag a bányafelügyelet a műszaki üzemi terv jóváhagyását követően kezdhetők meg. A rekultiváció során fokozott figyelmet kell fordítani a közcélra hasznosíthatóság feltételeinek megteremtésére. A rekultiváció fő elemei:  a letolt, humuszos termőtalaj kezelése,  a fedőmeddő depóniák kialakítása, rendezése  a partvonal, öblözetek szabályozása,  fejtési (mozgó) és visszamaradó (stabilizálandó) parti rézsűk kialakítása,  egyéb termékmaradványok, iszap elhelyezése,  táji adottságoknak megfelelő növényzet telepítése

42. ábra Jelenleg művelés alatt álló kavicsbányatavak.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület Az érintett övezetben telepíteni kívánt létesítmények és a kapcsolódó funkciók (utak, parkolók, szabadtéri sportpályák, stb.) elrendezésére, illetve az építmények építészeti kialakítására, anyaghasználatára, tömegképzésére vonatkozóan a tájba illesztés, tájesztétikai szempontok megkövetelésének alátámasztásául látványterv készítése és településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező.

65


4.2. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTÁNAK VÉDELME 4.2.1. levegőtisztaság védelem A levegő tisztaság védelmével kapcsolatos szabályokat több jogszabály tartalmazza: A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) sz. kormányrendelet és a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) sz. VM rendelet. Dunaharaszti esetében a legjelentősebb levegőszennyezés közlekedési eredő, azt az M0-ás autópálya és az 51-es számú főút okozza. Az M0-ás esetében a személy- és a tehergépjármű forgalom is igen jelentős, az 51-es főút esetében a személy gépjárműforgalom nagyobb jelentőséggel. A terv a közút hálózat fejlesztésére nem tartalmaz javaslatokat, ezért a védelmi javaslataink elsősorban a meglévő úthálózat okozta szennyezések csökkentésére irányulnak. A meglévő fő közlekedési utak mentén kialakult légszennyezés csökkentése érdekében a már meglévő és a jövőben átépítendő utak is fásítandók. Az út menti fasorok illetve védőfásítások telepítésénél előnyben kell részesíteni a környezettűrő, honos fajokat. Az M0-ás autópálya mentén Dunaharasztiban a kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területek okozta technológiai eredetű levegőszennyezéssel jelenleg is számolni kell, melyek új beruházások esetén továbbiakban is megjelenhetnek. A már kijelölt, de még be nem épült fejlesztési területeken kizárólag olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmény létesíthető, üzemeltethető, amelynek légszennyezőanyagkibocsátása az előírt határértéket nem lépi túl. A gazdasági területeken belül, a levegőterhelés további csökkentésére, a kondicionáló hatás javítására a kialakult faállományt lehetőség szerint meg kell tartani, mely szintén a környezetminőség javítását eredményezi, és pufferként szolgál. A település külterületi részén, elsősorban az autópálya mentén még jelentő kiterjedésű mezőgazdasági területek találhatók, melyekről a csak időszakos növényzettel való borítottság miatt diffúz szennyezésként por kerül a levegőbe. A burkolatlan utak esetében szintén porszennyezés jelenthet elsősorban száraz időjárás esetében. A kiporzás, és szélerózió ellen mezővédő erdősávok telepítése és a mezőgazdasági utak fásítása javasolt. A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége. 4.2.2. Talaj, felszíni- és felszín alatti vizek védelme A felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. A hidrogeológiai védőterületekre vonatkozó korlátozásokat a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet szabályozza. A tervezett beruházások területén nem feltételezhető talaj, illetve talajvízszennyezés. Ennek ellenére a tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja. Területfeltöltések során szennyezett talaj nem használható. Építmények elhelyezésének feltétele a csatornahálózat kiépítéséig zárt közműpótló műtárgy, illetve egyedi kompakt szennyvíztisztító berendezés létesítése. A szennyvizek szikkasztása tilos. A technológiai eredetű

66


szennyvíz tisztítását a vonatkozó rendeletek szerint a telephelyeken belül kell megoldani. Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek közvetlenül nem vezethetők a befogadóba, megfelelő előtisztításukról gondoskodni kell. A talaj és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzése érdekében a talaj állapotát veszélyeztető tevékenységek csak vízzáró (szénhidrogénzáró) aljzaton végezhetők. 20 db gépjármű feletti parkoló, járműtároló összefüggő kialakítása csak kiemelt szegéllyel és szilárd burkolattal ellátva történhet, melyről a csapadékvíz összegyűjthető. Az így összegyűjtött csapadékvizek kizárólag hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők a befogadóba. Semmilyen tevékenység nem folytatható a területen, amely a víz és a talaj határérték feletti károsodását okozhatja. A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újrahasznosításról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni. Termőföld védelme érdekében a művelés alóli kivonást a beruházás megvalósulásának üteme szerint javasolt végrehajtani, annak megkezdéséig a meglévő mezőgazdasági területhasználatot folytatni. A tervezett beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a környezetükben lévő mezőgazdasági területeken történő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. Erózió elleni védelem és a talaj megkötése érdekében a dűlő utak mentén kialakult erdősávok, cserjés területek védelmi jelleggel megtartandók, illetve mezővédő erdősávok telepítése javasolt, mely a továbbiakban részletesen kifejtésre kerül. A település külterületein megjelenő illegális hulladék lerakatokat a talaj- és a talajvíz védelme érdekében fel kell számolni.

4.2.3. Zaj- és rezgésterhelés Dunaharasztiban a jövőben a meglévő közlekedési, üzemi eredetű és a meglévő és a tervezett szabadidős létesítményektől származó zajterheléssel kell számolni. Közlekedési zaj A településen közlekedési eredetű zaj elsősorban az M0 autópálya, a 51 –es főút és az 510 út forgalmából adódóan jelentős. Ezek közül a lakott területet leginkább az 51-es és az 510-es út érinti, mivel azok átvezetnek a település belterületi részein, ahol a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM – a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló együttes rendelet 3. mellékletének határértékeinek kell teljesülniük. Azokon a részeken, ahol lehetséges védő növénysávok telepítése javasolt a környezeti zaj enyhítésére. Azokon az utakon, melyeken már jelenleg is magasabb a közúti közlekedés okozta zajszint mértéke, a zajterhelés csökkentése érdekében utcafásítás, intenzív többszintű növénysáv kialakítása javasolt. Dunaharasztin az 51-es számú főút és az 510-es mentén jelentkezik nagyobb mértékű zajterhelés. Mivel a főút lakóterületeket vág át, ahol a szabályozási szélessége megengedi, ott kétoldali utcafásítás javasolt. A tervezett kétoldali növénysáv a környezetterhelést hivatott csökkenteni. Bár a fásítás okozta zajcsökkenés nem mérhető, ennek ellenére bizonyos mértékig javítja a forgalmas útszakasz menti zajhelyzetet. Üzemi és szabadidős tevékenységből származó zaj Jelen terv készítése során nem kerül kijelölésre olyan új gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület felhasználási egység, mely jelentős üzemi jellegű zajterhelést

67


okozna. Ennek ellenére a már korábban kijelölt, hatályos TSZT-n szereplő gazdasági és különleges területek esetében megjelenhet új üzemi, szabadidős létesítmény. Zajt, illetve rezgést kibocsátó új üzemi és szabadidős létesítményt, berendezést, technológiát egyéb helyhez kötött külső zajforrást, csak olyan módon lehet létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM –együttes rendeletben megállapított zaj és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg. A területen új üzemi és szabadidős zajforrás létesítése csak a határérték teljesülését biztosító zajvédelmi tervezés alapján engedélyezhető. Az új tevékenységek, telephelyek esetében az üzemi jellegű zajkibocsátás meghatározására csak a beruházás ismeretében van lehetőség, ezért a tevékenységek hatásainak vizsgálatakor a rendelet meghatározott paraméterei az irányadók.

4.2.4. Hulladékkezelés A hulladékgazdálkodás szempontjából figyelembe kell venni a 2012. évi CLXXXV. törvényt a hulladékról, betartva annak a hulladékkezeléssel és hulladékhasznosítással kapcsolatos előírásait. A településen a keletkező kommunális szilárd hulladék elhelyezésről és elszállításáról a településen működő szervezett hulladékgyűjtési rendszer keretein belül kell továbbra is gondoskodni. A várható építkezések során keletkező építési törmelékek kezelése külön figyelmet érdemel. A szükségessé váló feltöltések, tereprendezések kizárólag hulladéknak nem minősülő anyagok felhasználásával történhetnek. A veszélyes hulladékok begyűjtése és elszállítása a településen megoldott. A keletkező veszélyes hulladékot közvetlenül a keletkezés helyén, biztonságosan, a környezet szennyezését kizáró, elkülönített zárt tárolókban kell elszállításig elhelyezni. Idegen veszélyes hulladék nem tárolható és kezelhető. A veszélyes hulladékok kezelése során a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének, feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. Illegális hulladéklerakás a település külterületén elsősorban az M0 vonalával párhuzamosan a mezőgazdasági utak mentén volt tapasztalható. Az illegális lerakatok mielőbbi felszámolása és újabbak kialakulásának megakadályozása szükséges a talaj- és a talajvizek szennyeződésének megakadályozása érdekében.

68


5. A tervben szereplő javaslatok hatékonysága, összefoglalás 5.1. TÁJ‐ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ JAVASLATOK Az új helyi természetvédelmi területek kijelölése a település D-k-i. térségében jelentősen hozzájárul a meglévő védett területek (országos természetvédelmi területek, ökológiai hálózat, Natura2000 területek) hálózatba kapcsolásához. A helyi védelemre javasolt területek ugyanakkor megakadályozzák a kavicsbánya területek összenövését.

43. ábra Helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt területek

A természetvédelem szempontrendszerének is alárendelt területhasználatok és szabályozási mutatók megalkotása az értékes területek védelmét, ökológiai és ökonómiai alapú fejlesztését, a sajátos helyi adottságok megőrzését teszi lehetővé. Ezen belül mind a hagyományos gazdálkodási formák, mind a sajátos tájképi értékek fenntartása érdekében született javaslatok a hagyományos tájhasználat, és a táji-, természeti értékek megőrzését szolgálják. Mind a vízgazdálkodási területek, mind a véderdők épületmentességet biztosítanak, ezáltal nem jöhetnek létre tájképi zavaró hatású beépítések. A mezőgazdasági területek beépítése az ökológiailag értékes területeken szintén korlátozott, a szabályozási előírások a hagyományos extenzív gyepterületek megőrzését, ezáltal a táj és természeti értékek fennmaradását szolgálja. A táji-, természeti környezet tájképvédelmi területének lehatárolása olyan védett területeket foglal magában, melyeken szigorúbb szabályozási előírásokat meghatározó övezetek kerülnek kijelölésre, ezáltal a telepíthető funkciók körének meghatározásával, a hagyományos tájhasználat, az alacsony beépítési mutatók és építészeti kialakításra vonatkozó szempontok szerint a tájképi értékek fennmaradása is biztosítható. E mellett a tájképvédelmi övezet esetében az építmények elhelyezése esetén készítendő látványterv is garancia arra, hogy ne jelenjen meg tájba nem illő építmény a területen. A hagyományos szerkezetű és anyaghasználatú,

69


tájba illeszkedő kialakítású építmények szabályozott mértékű megjelenése nem veszélyezteti a településképet. Egyes tervezett funkciók megvalósulásakor az élővilágra potenciálisan zavaró hatások érvényesülhetnek, azonban szigorú övezeti előírások meghatározásával, illetve egyéb szabályozók alkalmazásával ez jelentősen mérsékelhető. Az ökológiai hálózat egyes elemeire vonatkozó táj- és tájképvédelmi javaslatok hatékonyan segítik elő az új területfelhasználások környezetbe és tájbaillesztését. A tervezett fejlesztések így a természeti értékek maradandó károsítása nélkül megvalósulhatnak.

5.2. KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTÚ JAVASLATOK A terv környezetvédelmi javaslatai és azok foganatosítására hozott szabályozási előírásai a negatív hatásokat csökkentésére törekednek. Ez vonatkozik mind a levegőminőség, a zajvédelem és talajvédelem kérdéskörére. Az egyes javaslatok hatékonysága a környezeti elemekre az alábbiak szerint alakul: Levegőtisztaság védelem A tervben javasolt előírások a levegőminőség állapotának javítását és hosszú távú fenntartását szolgálják. A közlekedésből származó légszennyezés káros hatásainak csökkentése érdekében az utak fásítása a porszennyezés, levegőterhelés mérséklésére ténylegesen alkalmas. A főút mentén a zöldsávokban cserjesor ültetésével a közvetlenül az út mellett lerakodó szennyezés mértékét lehet csökkenteni. A növényzettel csak időszakosan fedett, diffúz légszennyezéssel járó szántóföldi művelésből származó poremisszió csökkentésére hozott mezővédő erdősávok telepítésére tett javaslatok ténylegesen pozitív hatással bírnak a széleróziós területen. Ezen felül további kedvező hatásai, hogy az erdősáv védett és kitett oldalán egyaránt csökken a szélsebesség, mely termésfokozó és mikroklíma javító hatást eredményez, valamint egyenletesebbé válik a csapadékeloszlás, a talaj szerkezete és vízháztartása. A korábban kijelölt, de még be nem épített gazdasági területek esetében a konkrét beruházások megjelenésekor a környezetvédelmi előírások megkövetelése hatékony eszköz a környezetterhelés elkerülésére. Zaj- és rezgésterhelés A zajvédelmi jogszabályokban és előírásokban foglaltak betartásával, meghatározott védőtávolságokkal és védelmi célú növénytelepítések kialakításával, a védendő területek zajterhelése csökkenthető, környezetterhelése megelőzhető. Talajvédelem A termőföld és talaj humuszos rétegének védelme az előírások betartásával biztosított. A tervezett Dunamenti vegyes terütfelhasználási övezet és a hétvégiházas övezet esetében beépítések során a talaj humuszos rétegének megtartására kell törekedni.

70


Felszíni és felszínalatti vizek A magasabb rendű jogszabályokban meghatározott felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából érzékeny területi kategória biztosítja a felszín alatti vizek védelmét A szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés kérdésében hozott javaslatok és előírások megfelelő megoldásokat nyújtanak a szennyvizek tárolására illetve elvezetésére, így nem jelentenek veszélyforrást a talajra és a felszíni- és felszín alatti vizekre. Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizekre és a talaj állapotát veszélyeztető tevékenységekre vonatkozó javaslatok, a felsőbbrendű jogszabályok előírásainak betartásával kizárható a víz és a talaj határérték feletti károsodása. A tervezett fejlesztések némelyik terület jelenlegi növényborításának megbontásával jár, melyen szántó művelési ágú mezőgazdasági területek találhatók. A tervezett funkciók megjelenése során kisebb kiterjedésű művi felületek jönnek létre, a fennmaradó területeket zöldfelületként kell kialakítani. A terület átalakulása a fentiek értelmében nem növeli a víz- és szélerózió kockázatát. A tervezett fejlesztések megvalósítása során a talajszennyezés kockázata, mind a létesítés, mind az üzemeltetés során, a hatályos, vonatkozó, környezetvédelmi előírások betartásával megelőzhető. Hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodás Mind a kommunális hulladék, mind a veszélyes hulladékok elhelyezése és tárolása a jogszabályokban előírtaknak megfelelően történhet, így nem okozhat környezetterhelést. A hulladékgazdálkodásról, valamint a veszélyes és állati hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló hatályos jogszabályok, hulladékkezeléssel és hulladékhasznosítással kapcsolatos előírásait betartva nem jelentenek szennyező forrást a területre, a környezetminőséget nem veszélyeztetik. A szelektív hulladékgyűjtés további támogatása és kiterjesztése szintén pozitív hatást eredményez, illetve segít a környezettudatos szemléletformálásban.

5.3. GAZDASÁGI, TÁRSADALMI HATÁSOK Beruházások, intézményi területek helyszínének biztosítása munkahelyteremtő és népességmegtartó hatású továbbá a Duna-part gyalogos végigjárhatóságának biztosítása valamint a Duna-part közelében az Eurovelo 6 kerékpárút kijelölése szélesíti a rekreációs lehetőségeket, növeli a város idegenforgalmi vonzerejét, ami kedvezően hat a város turisztikai forgalmára, élénkíti a gazdaságot. A hiányos intézményrendszer fejlesztése, a szolgáltató funkció bővülése lehetővé teszi, hogy a város a szolgáltatások széles körét legyen képes helyben biztosítani, ami jelentősen csökkentheti az ingázást, növeli a város vonzerejét és az ingatlanok értékére is kedvező, értéknövelő hatást gyakorolhat. Az önkormányzathoz befolyó bevételek a település további fejlődését teszik lehetővé.

71


6. A településrendezési eszköz készítése során tett javaslatok befolyása más tervekre, programokra A településrendezési eszközök minden esetben keretet szabnak a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságához. A területi és települési tervek egymásra épülése, a tervi hierarchia meghatározza, hogy az alsóbb szintű tervek. A helyi rendeletekben érvényesíteni kell a településrendezési eszközökben megfogalmazottakat.

7. Monitorozási javaslatok A környezeti értékelés alapján a tervezett változtatások, illetve a várható környezeti hatások jellege, nagyságrendje miatt folyamatos monitorozásra vagy új monitoring rendszer kialakítására nincs szükség. A későbbi, esedékes felülvizsgálata során a környezeti vizsgálat keretében kell a jelenleg HÉSZ és TSZT hatásárára bekövetkező területi változásokat, területalakulási folyamatokat vizsgálni. A területváltozás követésére olyan indikátorrendszert és modellrendszert kell kialakítani, amelynek segítségével a bekövetkezett változások regisztrálhatók, és előre is jelezhetők a területi változások, trendek. A terv hatásainak monitorozása érdekében az alábbi indikátorok kerültek meghatározásra:  Változások a tájhasználatban. Monitorozás tárgya: területhasználatok, művelési ágak térbeli változásának vizsgálata  Gazdasági területek környezeti hatásai Monitorozás tárgya: levegőminőség alakulása. A levegőben található különböző szennyezőanyagok – SO2, CO, NO2, O3, por – mennyiségének vizsgálata a gazdasági területeken, a bányászati- és az energiatermeléssel kapcsolatos logisztikai útvonalak mentén, továbbá a lakóterületeken.  Zajszennyezés által érintett emberek száma. Monitorozás tárgya: a zajszennyezés által érintett emberek számának megállapítása a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet figyelembe vételével  Védendő tájhasználatú mezőgazdasági területek nagysága Monitorozás tárgya: gyep (legelő, rét) művelési ágú területek nagysága, ha  Biológiai aktivitás érték valós alakulása Monitorozás tárgya: rendszeres biológiai aktivitásérték számítás.

72

DUNAHARASZTI TELEPÜLÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Recommend Documents