Duna. Magyarország kincsestára Duna

Magyarország kincsestára – Duna

Duna

A

riszton men hüdor – nincs jobb a víznél – mondták a görög bölcsek. Nyugton állíthatták, ők még „tiszta forrásból” meríthettek a szó átvitt és valódi értelmében egyaránt. Vajon milyen vizet iszik a mai kor embere (ha van még egyáltalán ilyen „bátor” ember!), amikor elfordítja a csapot és alátartja poharát? Duna-vizet, szólhatna a válasz, legalábbis Magyarország Duna menti településein. No persze ez már nem az a víz, amit a sváb lajtoskocsisok kínáltak a budai hegyvidéki utcákban „Tonauwasser! Tonauwasser!” kiáltásokkal. Igaz, ezt is – még mindig – a Duna adja, ha nem is közvetlenül, hanem fúrt kutakon át, s az általa lerakott kavicsrétegeken megszűrve. Az ember pedig az elhasznált, bemocskolt vizet viszszaengedi a folyóba – sokszor tisztítatlanul, bízva abban, hogy a természet majd rendbe teszi azt, amit ő elrontott.

88

És a Duna – akár a többi folyó – tűr és dolgozik. Csodálatos öntisztító képességével újra tiszta vizet varázsol... Hosszú utat tett és tesz meg a folyó térben és időben, amíg a pohárba kerül. Valamikor, több millió évvel ezelőtt, amikor a jégkorszaki jégpáncélok olvadéka már csurig töltötte a Bécsi-medencét (azaz azt a területet, amit majd 998 évezreddel később így neveznek a földrajztudósok), a víz elkezdte megbontani a Kis-Kárpátok szikláit. Először csak egy csordogáló ér, majd zúgó patak, végül megállíthatatlan erejű folyam törte a köveket és görgette magával a Kárpát-medence felé. A hegybe vágott „Porta Hungaricán” keresztül megérkezett hozzánk a Duna. Sok víznek kellett még lefolynia benne, míg elnyerte mai alakját. Sokáig és sokfelé kereste az utat: ágakra szakadva a Kisalföldön, hatalmas mocsarakban Komáromtól délre és a Zsitva hajda-

www.vendegvaro.hu – Innen indul Magyarország

ni torkolatánál. Átvágva az egytömbű Börzsönyt és Visegrádi-hegységet, nemcsak a későbbi „turistacsalogató”, festői Dunakanyart hozta létre, de délnek fordulva végre „megpihenhetett”, és ezer ágra szakadva vághatott neki az Alföld síkjának. Évszázezrek során csak a föld erői által alakított hegyek, vagy a maga alkotta kavicszátonyok állták útját, míg meg nem jelent az ember, aki mindig mindent meg akar változtatni. A Duna sem kerülhette el sorsát, igaz, árvizeivel, partalámosásaival és a hajózást akadályozó zátonyaival maga is kikényszerítette az emberi beavatkozást. 1820 és 1880 között mintegy 100 km-rel rövidítették meg a folyót, átvágva „felesleges” kanyarjait. A mai kor energiára éhes embere pedig munkára akarta fogni a folyót, ami végül a „Bős–Nagymaros” névvel jegyzett hazai és nemzetközi konfliktusokhoz vezetett. A Duna azonban inkább a görög bölcsekkel tart, akik szerint „pantha rhei”, azaz minden folyik, minden változik, és ez nemcsak a medrében lévő víztömegre, de a körülötte lévő világra is vonatkozik. Némi – látszólagos – állandóság talán csak a partjait alkotó és kísérő „embermentes” természetben figyelhető meg: a Szigetköz – sajnos éppen napjainkban

Látnivalók Magyarországon

átalakuló – vízi világában; a Kisalföld gabonát érlelő síkságán; a neszmélyi hegyoldal szőleiben; a Dunakanyar sziklás és erdős hegyhátaiban; a dunaföldvári magas löszfalban, vagy a gemenci ártéri erdő nappal is homályos sűrűjében. Ha valaki ezzel az „őselem” Dunával akar találkozni, üljön ki egy nyári napon, napfelkelte tájékán a számtalan neves és névtelen sziget valamelyikének partjára, és az idős füzek, fehér nyárak alatt lesse meg a parton tollászkodó récéket, a magasban repülő, „s”-nyakú szürke gémeket. Hallgassa a raboló balin csobbanását a vízben, és mikor az égre kúszó napkorong véget vet a hajnali ébredés varázsának, ugrasson néhány simára csiszolt, lapos kavicsot a víz tükrén. Persze, nem mindig ilyen békés a Duna menti táj és a folyó. Van, amikor szűknek találja a maga vájta, ember szabta medret, és akkor „Isten irgalmazzon”. Érd és Kiskunlacháza hajdani lakói regélhetnének, hogyan kellett falujukat többször is egyre távolabbi, magasabb partszakaszra költöztetni a kiáradt folyó miatt. De megszólalhatnának azok a pest-budai polgárok is, akiket 1838 március idusán ágyukból ugrasztott a félrevert harang szava. A néhány 89

Magyarország kincsestára – Duna

nap múlva medrébe visszahúzódó folyó 5000 romba döntött és megrongált házat hagyott hátra. Az áradásoknak – ha nem is a lakott területeken – hasznuk is volt: hozták a termékeny iszapot, éltették az ártéri erdőket és néha hajózhatóvá tették az egyébként nehezen, vagy nem járható folyószakaszokat. Mert „navigare necesse est”, azaz hajózni nemcsak a tengeren, de a Dunán is szükséges volt... Ma is az lenne egész évben, ha az aszály kisvizei ezt olykor meg nem akadályoznák. Bizonyára már az ősember is épített magának valami vízi alkalmatosságot, de a rómaiak már bizonyíthatóan gályákkal is őrizték birodalmuk határfolyóját, a limest. A Dunán érkeztek a Nibelung-ének lovagjai „Etele országába, hogy mind meghaljanak”. Rajta eveztek a naszádosok is Nándorfehér vár irányába Hunyadit megsegíteni, és a Duna vitte a hátán a Bucentaurust, Mátyás zászlóshajóját. (Magát a királyt is a Duna jegén választották meg a főurak!) A török gályákat az „Ulmer Schachtelek” (ulmi dobozok) követték,

90

hozva a letelepedni szándékozó svábokat, frankokat. És 1817 szeptemberében már magyar vízen pöfögött a Carolina nevezetű gőzhajó. Hány és hány követte: a IV. Károlyt száműzetésbe vivő angol monitortól a Szocialista Forradalom nevű szakszer vezeti utasszállítón át a külföldi vendégeket hozó Donauprinzessinig! Úgy tűnik, hogy a hajókat nemcsak a „víz viszi”, de a történelem szele is. A hajósokon kívül még számos „víziember” élt a Dunánál és a Dunából. Vízimolnárok, aranyászok és természetesen halászok, akik nemcsak a városi éttermek számára fogták a dunai halat, de a saját bográcsukba is, amiben a tiszaival vetélkedő hallé főtt. (Kömlődtől délre tészta is került bele.) Szerencsére ma is vannak még halászok, meg horgászok, sőt hal is van, ha nem is annyi és akkorák, mint régen. (A pesti Vizafogó a nevében arra a halfogó készségre – vejszére – utal, amivel még száz évvel ezelőtt is a Fekete-tengerről felúszott, mázsás vizákat fogták ki.) A mai kor embere a „hasznos” Duna mellett felfedezte az „élvezetes” Dunát is, a nyaraláshoz strandot biztosító, az újpesti rakparton nyaranta tengerparti hangulat megteremtésére alkalmasnak bizonyuló, az evezésnek, sportolásnak helyet adó folyót. A németek istenítik a Rajnát, az oroszok „anyácskának” becézik a Volgát, nekünk magyaroknak a Duna egyszerűen csak – van. Azaz inkább: VAN! Az alföldi magyarok számára a Tisza talán a kedvesebb, a többször megénekelt. Mégis sokat jelent nekik is a Duna, hiszen az országhatárokon belül ugyanaz a szerepe, mint egész európai útján: összekötő kapocs időben és térben emberek, tájak, országrészek és végül országok között. Vagy József Attila szavaival: „... múlt, jelen s jövendő ...”


Európa második legnagyobb folyója a németországi Fekete-erdőben ered és 2888 km megtétele után Románia területén torkollik a Fekete-tengerbe. Tíz országban 800 ezer négyzetkilométernyi területen gyűjti össze a vizet. Magyarországi szakasza 417 km, amiből mintegy 140 km szakaszon határfolyó Szlovákiával. Rajka magasságában éri el az országot, és 14 folyamkilométerrel Mohács alatt hagyja el hazánkat. Vízhozama Budapestnél a legkisebb vízálláskor 600, a legnagyobbkor 10 ezer m3/sec. Átlagos mélysége 2–3 méter, de vízszintingadozása elérheti a 6–8 métert is. A folyó általában évente kétszer árad, kora tavasszal és kora nyáron. A majd’ száz évig tartó folyamszabályozási munkák során mintegy 120 km-rel rövidítették meg, és ezáltal egymillió hektár földet ármentesítettek. Ma 3000 km hosszú töltések szorítják a Dunát szabályozott medrébe. Három nagy szigetén kívül (Szentendrei-, Csepel- és Mohácsi-) számtalan, kisebb-nagyobb sziget kíséri partjait. Némelyik közülük a part részévé vált, vagy válik, de a kavicshordalékból újabbak is képződnek. A folyó legismertebb mellékágai a Mosoni-, a Szentendrei- és a Ráckevei (Soroksári)-Duna, melyek a szigeteket és a Szigetköznek nevezett sziget- és vízivilágot fogják közre az Öreg- vagy Nagy-Dunával együtt. Mellékfolyói közül a legjelentősebbek a jobb parti Lajta, Rába


(a Marcallal és a Rábcával) és a Sió–Sárvíz (a Kapossal); a bal parton a Vág–Duna (Kis-Duna, Vág, Nyitra), a Garam és az Ipoly. A folyó és partja természeti értékeit ma már két nemzeti park és számos országos, valamint helyi védettségű terület őrzi. Az összeköttetést a folyó két partja közt közúti és vasúti hidak, személyszállító- és autóskompok teremtik meg. A legrégebbi híd a magyarországi szakaszon a Lánchíd (a folyó teljes hosszát tekintve a második állandó híd), a legfiatalabb jelenleg a Dunántúlt az Alfölddel összekötő, Dunaújváros–Dunavecse közötti Duna-híd (2007). A nagyobb településeket autóskompok (Vácott és Mohácsnál a tihanyihoz hasonló, nagyméretű komphajó), a kisebbeket személyszállító kishajók kötik össze. A Duna–Majna–Rajna-csatorna megépítése óta jelentősen megnövekedett a hajóforgalom, mind a személy-, mind a teherszállításban. Menetrend szerinti kirándulóhajók Budapesttől északra a Dunakanyarig közlekednek – a váci és a szentendrei Duna-ágban. Budapestet Béccsel és Pozsonnyal (Bratislava) nemzetközi szárnyashajójárat köti össze. A fővárosban a MAHART mellett több utazási vállalkozás is üzemeltet városnéző-, kiránduló- és konferenciahajókat. Számos kikötő szolgálja a jachttal, motorcsónakkal érkezőket Esztergomtól Mohácsig.

91

Magyarország kincsestára – Tisza

Tisza

P

lutty..., plutty... – különös hangokat hoz a víz az esti Tisza-parton. A víz fölé boruló, bozontos fejű fűzek és az emberderéknyi ágaikat nyújtogató nyárfák árnyékukkal befeketítik a hold nélküli este sötétjét magára húzó folyót. Csak egy-két imbolygó fénypont vízre rajzolt gyűrűje sejteti, hogy merre is folyhat. Ez a furcsa „plutty” is a fények irányából jön. Valamelyik horgász „kuttyogat” a harcsáknak úgy, ahogy azt már a szépapjának a szépapja, de talán az erre megforduló ősember is tette. A tiszai harcsa igazi „nagyvad” nemcsak tiszteletet keltő méretei és súlya (2–4 m, 100–200 kg), de embert próbáló elejtése miatt is. A „legmagyarabb” folyónk azonban nemcsak halat és halászt jelent nekünk, hanem egy olyan őselemet, mely a partjára települt ember hétköznapjaiból és ünnepeiből, öröméből és bánatából egyaránt részt vállalt, és vállal ma is.

92

„Nyári napnak alkonyulatánál // Megállék a kanyargó Tiszánál // Ott, hol a kis Túr siet beléje, // Mint a gyermek anyja kebelére.” A Tisza nem képzelhető el Petőfi, és a költő sem kedves folyója nélkül. Pedig hol van már „az” a Tisza és „az” a Túr! Miután elfoglalta mai medrét, úgy 5–10 ezer éven át önnön ura volt a folyó. A máramarosi hegyek sziklatömbjeiből, kőgörgetegéből kaviccsá szelídült hordalékát zátonyok, szigetek és hatalmas hordalékkúpok formájában még a hegyek tövében, a mai Kárpátalján lerakta. Ha nem is megszelídülve, de „érett felnőttként” érte el az alföldi medence keleti szegélyét, hogy innen csodálatos rajzolatú meanderekkel (prózaian: kanyarokkal) haladjon tovább az őt majd befogadó Duna felé. A többféle változatban fönnmaradt legenda szerint mindez máshogy történt:


„A világ teremtésekor minden teremtménynek megvolt már a maga helye, csak a Tiszának nem. Szent Péter szamarát arany ekébe fogta, a Tiszának pedig meghagyta, hogy kövesse a barázdában. A szamár azonban hol erre, hol arra legelt, minden kóróért elkanyarodott, a Tisza pedig követte, ezért lett olyan kanyargós”. Valójában a Szamos törmelékkúpja és a nyírségi magasabb löszfennsík először nyugatnak, majd északnak fordította, ahol – beleszaladva a Latorca által összehordott dombba – ismét nyugatnak fordult. Az utolsó akadályt a Sajó hordalékzátonya jelentette, aminél először „megtorpant”, majd ezer ágra szakadva, a mai Hortobágyon kereste a megfelelő utat, amit végül egy délnek forduló, kanyargós főmederben talált meg. Az ősi, vad, önálló életnek azonban 200–250 évvel ezelőtt véget vetett az addigra már túlságosan is „sapienssé” vált „homo”. Kezdetben csak a nagy mocsarakat kezdte lecsapolni, majd – igaz, nyomós okai is voltak – nekilátott levagdosni a zabolátlan kanyarokat, többé-kevésbé kiegyenesített „egyenruhába” és gátak közé kényszerítve a folyót. Majd egy harmadával (420 km-rel) lett


rövidebb a Tisza, és több millió hold termőfölddel gazdagabb az Alföld, de milyen áron? Szűcs István 1871-ben így kesereg: „Mert a Nílusként termékenyitőleg kiöntő Tisza árvize tavaszonkint az azt szomjazó Hortobágy mellékét nem futhatta meg, a töltések elkészülte óta kopáron maradt szikes legelőn az éhség és a szomjúság miatt, évenkint rakásra hullottak a barmok...” A levágások nyomán létrejött számos holtágon kívül ma már talán csak a vezsenyi nagy kanyar ad képet arról, hogy milyen is lehetett a kanyargó folyó. (A 15 km hosszú meander Vezseny és Martfű térségében egy mindössze 2,5 km-es átkötéssel „kiegyenesíthető” lenne.) A Tisza azonban nem adta meg könnyen magát. Az összeszűkített és megrövidített meder nem bírt a tavaszi és nyári nagy vizekkel, és „Zúgva, bőgve törte át a gátot, // El akarta nyelni a világot!”. Petőfi apokaliptikus látomása 1879. március 12-én Szegeden vált tragikus valóssággá. A gátjait átszakító folyó 6000 házat döntött romba, mosott el. „A hajnal nem találta többé Szegedet... Csak a romjait, amint azok apránkint egy piszkos tenger iszapjává válnak.” – tudósított a hely93

Magyarország kincsestára – Tisza színről fiatal újságíróként Mikszáth Kálmán. Bár a folyó azóta többször megmutatta, hogy ő az úr (mint 2006-ban is!), mégis inkább a selymes vizű „szőke”, és a „virágzó” Tisza él az emberek emlékezetében. A „szőkeségét” a benne lebegő, sárgás színű, finom homok- és agyagszemcsékről kapta a folyó, míg a „virágzás” egy különös rovar, a kérészek közé tartozó tiszavirág ritka és rövid nászrepülésének neve. Az alföldi ember azt tartja, aki nem látta még a darvak vonulását a Hortobágyon és a tiszavirágzást, annak élete – lehet, hogy nem is tudja – enélkül szegényebb marad. „Temető a Tisza, mikor kivirágzik” – mondja a nóta a selymes tapintású, hófehér szárnyú rovarok néhány órányi „kérészéletéről”: megszületnek, násztáncot lejtenek, párosodnak, petéiket lerakva gondoskodnak utódjaikról, majd elpusztulva fehér bársonyszőnyegként borítják a partot és a vizet. És a napfelkeltekor ébredező halak óriási lakomát csapnak a milliárdnyi kérésztetemből... Nem ez szerencsére az egyetlen csoda, amit a folyó tartogat a látó és értő ember számára. A vízi világban a halak uralkodnak, mintegy 30-féle változatban az apró küsztől a százkilós harcsáig. A duzzasztott és kissé pangó vizeken megjelennek a mocsári csigák, a csiborok, és a holtágak vízinövényei közül is „áttelepül” néhány, például a szúrós termésű sulyom. A folyót kísérő galériaerdők és hullámterek füzes-, nyáras-, égeres erdei nagyszerű fészkelő lehetőséget kínálnak mind a vízi-, mind az erdei madaraknak. A víz fölé nyúló ágról acélkék nyílhegyként vágódik a vízbe a színpompás jégmadár, s legalább ilyen gyors – ha „evésről” van szó – a nagy testű, fekete kárókatona, vagy a hosszú nyakú gém is. A folyó délebbi szakaszainak magas agyag- és löszpartjai pedig a partifecskék és gyurgyalagok fészkeitől likacsosak. A „természet koronája”, az ember is évezredek óta helyet talált – azaz csinált (!) – magának a Tisza partján. Először megtanult a folyóból élni: halászott, pákászott, gázlókat, majd révátkelőket épített és vámot szedett értük. Falvakat alapított a parton, majd egy-egy áradás után messzebb és messzebb költözött. Volt, aki itt született, mint Kis József: „A sárga vizek melankoliája // Borong terajtad, lápos Tisza tája, // Ott nő a sulyom, 94

terem a kökény, // A Tisza partján ott születtem én.” És volt, aki itt is halt meg, nem mindig szép halállal: „Megöltek egy legényt // Hatszáz forintjáír // Belelökték a Tiszába // A hátaslováír” (népdal). Volt, aki Attila sírját kereste-kutatta a folyóparton és a holtágak világában, és olyan is, aki betyárként kötött el lovat, hajtott el gulyát, nyájat a folyó mindkét partján. („Bogár Imre vagyok, // Csongorádon lakok // Csongorádi hét határban // Hírös betyár vagyok”.) Valószínűleg minden korban megegyeztek abban a folyó mentén lakók, hogy ők főzik az igazi halászlét – amit a konkurens dunai lé szerintük meg sem közelít. A modern kor embere még inkább igyekezett kihasználni a folyót: az 1850-es évektől már gőzhajók jártak a tutajok helyett egészen Naményig, majd később Szolnokig. Megépült a tiszalöki, aztán a kiskörei vízlépcső; a gázlók – és javarészt a révek – szerepét is hidak vették át. A jövő emberének azt kell megtanulnia, hogyan kell a Tiszával együtt élnie. Óvnia az esetleges mérgezésektől, vésztározókba terelnie vízfölöslegét. Magyarország második legjelentősebb folyóját az ókori tudósok – Plinius, Strabo – Pathisousnak és Pathissusnak nevezik, a maihoz hasonló Tysia vagy Tisia néven a Ravennai névtelennél és a régi magyar krónikákban fordul elő először. Két ágban, Fekete- és Fehér-Tiszaként ered 1600–1700 m tengerszint feletti magasságban, a Máramarosi havasokban (Kárpátalja, Ukrajna). A két ág Rahónál egyesül, és innen viseli a Tisza nevet. 962 km megtétele után – ebből 588 km jut magyar területre – a folyó Titel alatt, Szalánkemén magasságában (Slankamen, Szerbia) torkollik a Dunába. A Felső-Tisza Tiszabecs és Tiszabezdéd között határfolyó Ukrajna, Szlovákia és hazánk között, egy mindössze 4 km-es szakasz Szeged alatt pedig Szerbiával közös. Vízgyűjtő területe mintegy 160 ezer km2. Átlagos szélessége közepes vízállásnál 100–200 méter, mélysége 1,5–8 m, de nagyobb szárazság idején a Felső-Tiszán mindössze 20 cm is lehet. Az átlagosan 300–500 m3/ sec vízhozam az áradásoktól függően óriási mértékben változik. Árvíz esetén a folyón lezúduló vízmennyiség a kisvíznek akár 87-szerese is lehet. Az árvízvédelmi gátak hossza meghaladja a 4000 km-t, míg a folyó és a gátak között több ezer km2-nyi árterület található.


Ahol még megtalálható, ott megtartani, ahol már nincs meg, vagy megbillent, ott helyreállítani a természet egyensúlyát. Ha mindez megvalósul, akkor talán utódaink is elmondhatják majd: A Tisza jobb oldali mellékfolyói közül a legfontosabbak: a Tokajnál betorkolló Bodrog; a Hernád, Bódva, Takta vizét is magával hozó Sajó, és a Galga, Tápió, Tarna vizeit összegyűjtő Zagyva, amely Szolnoknál ömlik a Tiszába. Jelentősebbek a bal part mellékfolyói: a Szamos, a Hármas-Körös (Fekete-, Fehér-, SebesKörös, Hortobágy, Berettyó) és a Maros. Az árvízi kártételek enyhítésére szolgáló, tervezett vésztárolók közül (Széchenyi-terv) ez idő szerint kettő kialakítása van napirenden: a cigándi és a tiszaroffi vésztározóé. Az észak-alföldi területeken 3500 km hosszú csatornarendszer szállítja vissza a Tisza vizét a szabályozás után


„... míg megy a víz és az idő szalad, Érzem, hogy az öreg Tisza felett Az örök élet csillaga remeg.” (Juhász Gyula) víz nélkül maradt vidékekre. Közülük a legjelentősebbek a Lónyai-csatorna, a Keleti- és a Nyugati-főcsatorna, de ma már csatornának tekinthető a Kraszna és a Túr is. A folyó két partját két tucatnyi autópálya-, közúti, vasúti, illetve vegyes rendeltetésű híd köti össze Tivadartól Szegedig. Lónyánál, Tiszadobon és Csongrádnál a jégzajlástól függően pontonhíd, közel húsz helyen autós és/vagy személyszállító kompok segítik az átjutást a túlpartra – a vízálláshoz, a jegesedéshez igazodva. Nem veszít népszerűségéből a révátkelés, hiszen csónakkal átmenni a vízen minden évszakban élmény. Különlegesnek számítanak a tiszai „húzós kompok”, melyek a két part között kifeszített drótkötélen, a víz gravitációs erejével sodródnak át az egyik partról a másikra. A folyó elsősorban a kisebb motoros hajóknak, és természetesen a különböző evezős hajóknak a paradicsoma. A vízi túrák többsége a vadregényes Felső-Tiszán halad, de találkozhatunk evezősökkel a Tisza-tavon és a délebbre eső folyószakaszokon is. A folyó teljes magyarországi szakaszán kitűnő homokos, vagy apró kavicsos strandokat találni, nyáron a víz 22–26 oC-ra is felmelegszik. (Vigyázat, a Tisza mindig veszélyes láthatatlan örvényei miatt. Ezért csak a fürdésre kijelölt helyeken, a bójákkal jelzett területen belül szabad úszni!) 95

Magyarország kincsestára – Nemzeti parkok

Nemzeti parkok Magyarországon

M

agyarország területén lényegében negyedszázados munka eredménye, hogy tíz összefüggő, vagy mozaikos elrendezésű nemzeti park-övezetben állami feladatként, tehát „hivatalból”, szervezetten, módszeresen gondoskodnak a természeti értékek megóvásáról. (Valójában a környezetvédelmi miniszternek vannak jogszabályban meghatározott természetvédelmi, általános táj-, erdő- és ásványvagyon-, valamint élővilág-védelmi szakigazgatási és hatósági területi feladatai, s ezeket látják el a – természetvédelemért felelős helyettes államtitkár szakmai irányításával – a nemzeti park-igazgatóságok.) A nemzeti parkok létesítésének célja – általánosságban – az adott térség geológiai, hidrológiai, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti értékeinek védelme, a jellegzetes, részben vagy egészében még érintetlennek mondható táj megóvása, az alapvető ökológiai folyamatok, a biológiai sokféleség feltételeinek folyamatos biztosítása; a megismerés, a természet megbecsülésére nevelés, a felüdülés felté-

96

teleinek megteremtése. Kiemelten fontos a folyóvizek, a felszín alatti vízkészlet, továbbá az erdők, a termőtalaj és más megújuló erőforrások védelme. A védelem különböző szintű és rangú kategóriái közül néhánnyal rendre találkoznak majd olvasóink ebben és a régiókat bemutató fejezetekben. Egy részük például szigorúan zárt, más részük korlátozottan, vagy szabadon látogatható; lehetnek egyetemesek, országos, vagy helyi jelentőségűek. Érdemes tehát e fogalmakkal megismerkedni. Az UNESCO 1970-ben „Ember és bioszféra” (MAB) címmel kutatási programot indított a természeti környezet megóvásáért. Ennek keretében rezervátumokat jelöltek ki, amelyek lehetőséget nyújtanak a Föld fogyatkozóban lévő növény- és állatközösségeinek, ökoszisztémáinak megmentésére. Magyarországon öt ilyen terület élvez különös gondoskodást. Egy 1971-ben, az iráni Ramsarban aláírt egyezmény rendelkezik a nemzetközi jelentőségű vadvizekről,


mint a vízimadarak tartózkodási helyéről. Előírja, hogy a csatlakozó országok állítsák össze a nemzetközi mércével jelentősnek tekintett árterek jegyzékét. Kötelezővé teszi ártéri rezervátumok létrehozását a költöző vízimadarak védelmére, s ez ügyben nemzetközi felelősség vállalására kötelez. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez. Ugyancsak nemzetközi elismerés s egyszersmind tennivalók fölvállalásával jár, ha természeti értéket vesznek fel a Világörökségek listájára. (Az Aggteleki-karsztról, a Fertő-tóról és a Hortobágyról ezért külön is szólunk könyvünk Világörökségek című részében.) A természetvédelmi terület (TT) általában olyan természeti ritkaságok védelmére kijelölt, kisebb kiterjedésű terület, amelynek megőrzése tudományos, oktatási és ismeretterjesztési vagy génfenntartási szempontból indokolt. A tájvédelmi körzet (TK) kialakításának célja a védett területek legjellemzőbb tulajdonságainak megőrzése, a tájkép természetes alkotóelemeinek meghatározott egyensúlyban tartása. Ezért korlátozzák a telekparcellázást, az építkezést, a bányanyitást, az ipartelepítést, általában a tájidegen létesítmények elhelyezését. A táj jellegét nem zavaró gazdasági tevékenység (főleg a mező- és erdőgazdálkodás) megengedett, sőt tájgondozási szempontból általában kívánatos is. A tájvédelmi körzetek „működésére” csak hazai előírások vonatkoznak. Ezen belül a természetvédelmi területek szigorúan védett (zárt) területnek minősülnek. Tartozunk a Vörös Könyv fogalmának rövid magyarázatával is: abban a kipusztult, illetve veszélyeztetett növény- és állatfajokat listázzák. A természet- és a tájvédelem ma már a turizmus, az idegenforgalom, kisebb mértékben az ismeret-


terjesztés és az üdültetés szolgálatába is állítható. Mivel az elmúlt években Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is jelentős szemléletváltozás kezdődött a természet, annak védelme és az idegenforgalom kapcsolatának társadalmi megítélésében, a nemzeti park igazgatóságoknak partnerük lehet minden turista – Ön is, kedves Olvasónk. Aktív természetvédőnek tekinthetjük ugyanis mindazokat, akiknek elég erős a természetbarát-szemléletük ahhoz, hogy nekivágjanak az ország felfedezésének. Cserébe a Természet felüdülést nyújt, gyarapítja a megismerésére vágyó ember tudását. A természetbarát viselkedési normák ma már maguktól értetődőek, elfogadásuk egyre általánosabb lesz. Növények, állatok és ásványok gyűjtése, szemét vagy hulladék lerakása, hangoskodás, a vadon élő állatok zavarása nélkül is megismerhetők a természet, s így a nemzeti parkok értékei – miért tennének hát ilyesmit látogatóik? A fokozottan védett területeken jelzett turistautak vezetnek át – nem érdemes, s nem szabad ezekről letérni. A gépjárművel érkezőkre valamennyi nemzeti parkunkban vonatkozik a szabály, hogy nem éjszakázhatnak a parkolóban leállított lakókocsiban, lakóautóban, s hogy a közforgalom számára megnyitott utakról gépjárművel sem térhetnek le, az erdészeti üzemi utakra nem hajthatnak be. A következő oldalakon – könyvünk régiós fejezeteinek haladási rendjét követve – az ország nemzeti parkjait mutatjuk be, elsősorban az adott terület sajátos, a többitől eltérő értékeit véve számba. (Mivel a nemzeti parkok hivatalos területei nem azonosak a turisztikai régiókkal, ezért a természeti értékekről a régiókat bemutató fejezetekben is szólunk.)

97


Duna–Ipoly Nemzeti Park

A

Duna–Ipoly Nemzeti Park a fővárostól északi irányban, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el. Területe magában foglalja Pest megye, Komárom-Esztergom megye és Nógrád megye egy részét. Útikönyvünk Duna-Ipoly három turisztikai réNemzeti Park giójában (Budapest és a Közép-Dunavidék, Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország) is érintett tehát a nemzeti park. Egyediségét a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja.

Alapítás éve: 1997 Összterület: 60 314,3 ha Kiemelt jelentőségű területek: Pilis Bioszféra Rezervátum; Ipoly-völgy Ramsari terület; Pilis-oldal Erdőrezervátum; Prédikálószék Erdőrezervátum; Pogány-rózsási Erdőrezervátum Igazgatóság: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Ügyféliroda: Budapest II., Hűvösvölgyi út 52. Levélcím: 1525 Budapest, Pf. 86. Tel.: 1/391-46-10; E-mail: [email protected] www.dinpi.hu 98

A Duna és a hegyek kapcsolatának legszebb példája a Dunakanyar, mely a folyó Börzsöny és Visegrádi-hegység közötti, több ezer éve lezajlott áttörésének helyszíne. Tájképileg egyedülálló a partot szegélyező galériaerdőkkel. A folyón kialakult kisebb-nagyobb szigetek Esztergom és Budapest között szintén részei a nemzeti parknak. A Visegrádi-hegység magmás eredetű kőzete, V alakú völgyei, szurdokai a múltban lejátszódott vulkanikus tevékenységet jelzik. Lenyűgöző szépségűek a hegység andezit-agglomerátum „piramisai és tornyai”, melyeket a szél, a fagy és a víz közösen formált (Vadálló-kövek, Thirring-szikla). Az üledékes eredetű Pilis a Dunazug-hegység legkiemelkedőbb röge, magassága meghaladja a 700 métert. Kőzete mészkő és dolomit, amely a vulkanikus eredetű kőzetekkel ellentétben kiválóan alkalmas barlangképződésre. Nem meglepő tehát, hogy a nemzeti park közel 200 barlangjának döntő hánya-

DUNA–IPOLY NEMZETI PARK

DUNA–IPOLY NEMZETI PARK


Sóderzátony a Dunában a Helemba-sziget alatt

da is a Pilis hegységben nyílik. A hegység barlangjai kísérő mocsarakat, morotvatavakat. A folyó közel 20 őslénytani és régészeti leletekben is igen gazdagok. éve tartó szabályozása során rendezett part, duzzaszTudományos és kultúrtörténeti jelentősége miatt tók létesültek. Azonban egy 12 km hosszú folyószakilenc barlang lett fokozottan védett. A hegység kaszon nem történt beavatkozás, ott a szeszélyes árafelszínén vakítóan fehér sziklafalak, szirtvonulatok, dások a viszonylagos háborítatlanságot, a természeti kincsek fennmaradását biztosítják. kopáros lejtők teszik változatossá a tájat. A Börzsöny a Visegrádi-hegységhez hasonlóan A térség vízrajzát alapvetően a Duna határozza vulkanikus eredetű, különös földtani értéke a meg, de fontos tényező a hegységek alapkőzete is. szabaddá vált andezit lávaréteg, s az ebből kiindu- A Pilis – kőzeteinek felépítése miatt – karsztvízben gazdag, forrásai bővizűek. ló számos kőfolyás. A hegység A Visegrádi-hegységben és a önálló hegycsúcsok rendszeBörzsönyben ugyan több a forre, amelynek nincs fennsíkja. rás, de azok kisebb vízhozamúA főcsúcsok magassága 900 ak. A Börzsöny forrásokban m körüli, a csúcsokból induló rendkívül gazdag terület, közel mellékgerincek, völgyek erősen 350 forrásából több mint negytagolt felszínt eredményeznek, ven a tengerszint fölött 600 mely sok helyütt magashegységi méterrel fakad – ez országosan hangulatot árasztanak. egyedülálló. A víztani értékek Az Ipoly-völgy arculatát a folyó körébe tartoznak az Ipolyhozta létre, amely valaha még völgy szelíd szépségű holtágai, háborítatlanul kanyargott medrémorotvatavai és mocsarai. A ben. A meg-megújuló áradások főváros, valamint a Dunakaés apadások alakították ki a folyót Gyászcincér


99


Ipoly-völgy

nyar településeinek legfontosabb vízbázisa a nem- között több olyan faj található, amelyek csak a Kárpát-medencében honosak, máshol nem fordulnak zeti park területén található. A Dunakanyar flórája tekinthető összekötő kapocs- elő (endemikus fajok), sőt, kifejezetten csak a nemnak a Dunántúli-középhegységé és az Északi-közép- zeti park területén élő faj is akad. Ebből a szemhegységé között. A Duna két partján jellegzetes pontból a nemzeti park unikális botanikai értéke ártéri társulásokat figyelhetünk meg, míg az Ipoly a magyarföldi husáng, amelynek legéletképesebb mentén különlegesen szép égerláperdőkben gyönyör- állománya a Pilis hegységben tenyészik. ködhetünk. A hegyeket többnyire zárt erdőtakaró A sztyepplejtők a megkapó szépségű leánykökörborítja. Legjellemzőbb növénytársulásai a gyertyá- csin és fekete kökörcsin termőhelyei. A tölgyernos-tölgyesek és a bükkösök. Ott, ahol a zárt erdő dők szegélyében gyakori a nagytermetű bíboros kosbor, a gyertyános tölgyesek kétfelnyílik, karsztbokorerdőket és szintű lombsátra alatt előfordul a sztyeppréteket találhatunk. májvirág, a bükkös övben megjeleA természetvédelmi oltalom alatt nik a havasalji rózsa és a moldvai álló növényfajokból jelenleg 170 sisakvirág is. védett és 10 fokozottan védett faj A hegyvidéki kaszálórétek – a legállománya ismert a szakemberek szebbek Királyréten, a Foltán-kereszt előtt a nemzeti park területéről. körül és az Ispán-réten találhatók Sok növényfaj, illetve társulás itt – ősszel nyíló, védett növénye a koréri el elterjedési határát. Ilyen nis tárnics, vagy más néven encián. például a pirosló hunyor, amely A terület érdekes növénye a szelída Dunántúl területén már nem gesztenye. A történetíró Bél Mátyás található. A magyar gurgolyát szerint a XIV. században, Róbert viszont az Északi-középhegység Károly uralkodása alatt telepítették többi részén keresnénk hiába. az első gesztenyefákat a térségbe. A növényzet botanikai értékei Sisakos sáska 100


Dunakanyar

Kisebb gesztenyés erdő ma a börzsönyi és a pilisi kapcsolódó kutatások során sok sebezhető, sérüléoldalon is van, bennük jó néhány nagyméretű és keny faj előfordulását erősítették meg, ugyanakkor új fajokat is kimutattak. Különleges értéket képidőskorú famatuzsálem él. A Szentendrei-sziget ártéri kaszálórétjein helyen- visel a Duna-meder, mivel néhány oxigénigényes ként tömeges az őszi kikerics. A szigetet eredetileg és a szennyeződésekre rendkívül érzékeny vízicsiszéles sávban határoló fűz–nyár ligeterdő ma már ga-faj csak a Duna egyes szakaszain fordul elő, a csak néhány helyen maradt meg. A mélyebb fekvé- világ más folyóvölgyeiben nem él. Ilyen a bödöncsisű helyeken láprétek, mocsárrétek alakultak ki, a ga és a rajzos csiga. Magyarország egyik leghosszabb rovarfaja, a fűrésziget déli részén szibériai nőszirom állománnyal. Jelentős kiterjedésűek az Ipoly-völgy ártéri rétjei szeslábú szöcske egyaránt előfordul a Pilisben, a Visegrádi-hegységben és a Böris. Ez utóbbiak értékes növénye zsönyben is, de mindenütt kis a réti iszalag. A legszebb társuláegyedszámban. A Pilisben és a soknak tekinthetők az égerláperSzentendrei-szigeten található dők két kiemelten fontos fajjal, egy másik védett sáskafajunk, a szálkás pajzsikával és a fekete a sisakos sáska. A terület nagyribizlivel. lepke-faunája is rendkívül fajAz élőhelyek sokféleségének gazdag. köszönhetően a nemzeti park A havasi tűzlepkét az állapotállatvilága is változatos, fajokban felmérés során találták meg a gazdag. A faunában nagy a ritkutatók a térségben először. A ka, veszélyeztetett fajok aránya. Börzsöny legmagasabb részeiA területen előforduló védett és nek kuriózuma a kis apollólepke. fokozottan védett állatfajok száLegnagyobb populációja a nagyma most meghaladja az ötszázat. hideg-hegyi tisztáson tenyészik. A nemzeti park kialakításához Őszi kikerics


101


Foltos szalamandra

A Szentendrei-sziget legjelentősebb állattani értéke a fóti boglárkalepke, jégkorszak utáni maradványfajunk. A bogarak rendjéből a több mint harminc védett faj jelenléte említhető. Különösen értékes képviselőjük a nagy hőscincér, a gyászcincér és a havasi cincér. Utóbbi 2003 óta a Duna–Ipoly Nemzeti Park címerállata. A folyók, valamint a patakok és mocsarak vízterében Európa-szerte veszélyeztetett édesvízi halfajok is megtalálhatók, melyek közül a petényi márna mint „vöröskönyves” fajunk emelhető ki. A kétéltűek a vizes élőhelyek fogyatkozásával, a környezetszennyezés növekedésével visszaszorulóban vannak. Ezért nagy jelentőségű, hogy a nemzeti park területén az összes hazai faj még fellelhető. A gyepi békák pilisi és börzsönyi állománya számottevő. Az Ipoly völgyének mocsarai pedig mint kiemelkedő jelentőségű kétéltű szaporodóhelyek ismeretesek. A hüllők közül megemlíthető a pannon gyík, melynek több populációja található a területen. A foltos szalamandra csak a Börzsönyben fordul elő, Drinó-völgyi állománya a legerősebb. A nemzeti park területén – a kiterjedt erdők következtében – sok az erdei énekes- és ragadozó madár. A sólyomfélék és a nagytestű sasfajok 102

között itt fészkelők – parlagi sas, kerecsensólyom, vándorsólyom – és a térséget csak táplálkozás céljából felkereső fajok – pl. réti sas – is akadnak. A hegységek harkályfaunája európai értelemben is fajgazdagnak tekinthető. A Központi-Börzsöny idős bükköseiben a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs erős populációja él. Legnagyobb testű bagolyfélénk, az uhu is fészkel a térségben. Zárt erdőkben költ a fekete gólya. A dunai szigeteket, zátonyokat, valamint az Ipoly völgyének hullámtéri rétjeit a vonuló vízi- és parti madarak fontos költő- és pihenőhelyeként tartják számon. Feltétlenül említést érdemel az ipolyszögi égerláp fáin fészkelő gémfélék vegyes kolóniája is. Az emlősfaunában kiemelt értéket képviselnek a denevérek. A Pilis – háborítatlan barlangjainak köszönhetően – jó denevérélőhelynek mondható, de a Börzsönyben is sok helyen találhatók népes kolóniák főleg elhagyott bányajáratokban, faodvakban. A négy fokozottan védett fajból három előfordul a térségben. A védett kisemlősök több faja, így a nagy pele, hermelin, menyét, nyuszt mellett megemlíthető a nagyobb testű, fokozottan védett fajok, mint a vidra és a hiúz alkalmi jelenléte. A nemzeti park területén vadászható nagyvadaink állományai is megfigyelhetők.


Környezeti nevelés Királyréti Erdei Iskola A pár órásaktól az egy hétig terjedőkig programok iskolás csoportoknak és más érdeklődőknek. Szállás 51 személynek 2–3–6–8 ágyas szobákban. 2624 Szokolya, Királyrét Tel.: 27/585-625, fax: 27/585-627 Esztergomi Bemutatóközpont A Pilisben, Esztergom-Kertvárosban található a bemutatóközpont, ahol tanösvény és kiállítás várja az érdeklődőket. Tel./fax: 33/435-015 Szénások Európa Diplomás Terület Látogatóközpontja A Szénások területén 2 tanösvényen is ismerkedhet a látogató a terület élővilágával. A sétára a pilisszentiváni Látogatóközpontban kapott természetvizsgáló hátizsákkal célszerű elindulni. Ökoturizmus Pál-völgyi-barlang A budai Rózsadomb alatt található, hévizes kialakulású barlang leginkább cseppköveiről nevezetes. Ny.: K–V 10–16 óra A túrák minden óra 15 perckor indulnak, időtartamuk kb. 50 perc. 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 Szemlő-hegyi-barlang A hévizes eredetű barlang egyedülálló látványa a falait vastagon borító ún. borsókő. A barlang teljes látogatható szakasza kerekes székkel is bejárható. Különlegesen tiszta, pormentes levegője számtalan légúti betegségben szenvedő beteg számára

Réti iszalag Clematis integrifolia

Leánykökörcsin Pulsatilla grandis


jelent gyógyulást. A túrák egész órakor indulnak, időtartamuk kb. 40 perc. Ny.: Sze–H 10–16 óra

1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001 Alcsúti Arborétum A hatalmas kiterjedésű, tájképi angolkertből kialakított arborétumban ma több mint 540 fa- és cserjeféle található a világ minden tájáról. Ny.: szép kirándulóidőben minden nap 10 órától sötétedésig.

Alcsútdoboz, tel.: 20/424-8995 Ócsai Tájház és Turján Ház A tájház épületegyüttesében néprajzi gyűjtemények és kézműves műhely, a bemutatóházban előadások tartására alkalmas oktatóterem és természetvédelmi kiállítás működik. 2364 Ócsa, Dr. Békési Panyik Andor u. 4–6. Tel.: Verbőczi Erika 30/561-0058 Tanösvények Nagy-Szénás tanösvény – Nagykovácsi Jági tanösvény – Pilisszentiván Fóti-Somlyó tanösvény – Fót Sas-hegy tanösvény – Budapest Kőpark tanösvény – Budapest Veresegyházi tavak tanösvény – Veresegyház Selyem-réti tanösvény – Ócsa Haraszt-hegyi tanösvény – Csákvár Strázsa-hegyi tanösvény – Esztergom Gánti földtani tanösvény – Gánt Tanösvény a Turjánban – Ócsa Hajta természetismereti túra – Tápiószentmárton/Farmos Apródok útja tanösvény – Drégelypalánk Páskom legelő tanösvény – Dejtár

Havasi cincér Rosalia alpina

Hiúz Felis lynx 103


Fertő–Hanság Nemzeti Park

A

Fertő-Hanság Nemzeti Park – hazánk ötödikként megalapított nemzeti parkja – 1991-ben létesült. A Fertő tónak és környékének, a Hanság máig fennmaradt mocsár- és lápvidékének, valamint a Répce-folyó árterének természetvédelmi szempontból legértékesebb tájait foglalja magában. Egyik fő jellemzője az élőhelyek változatossága és a védett területek elhelyezkedése miatt a mozaikosság. A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava. Az Alpok lábainál, a Kisalföld nyugati peremén, a síkság és hegyvidék találkozásának határán terül el. Mintegy húszezer évvel ezelőtt alakult ki a Hanság Fertő-Hanság medencéjével csakNemzeti Park nem egy időben, kéregmozgások és jégkorszaki szelek közös Alapítás éve: 1991 Összterület: 33 087 ha (Magyarországon és Ausztriában együttesen) Magyar terület: 23 587 ha MAB Bioszféra rezervátum: Fertő tó (1979) Nyirkai-Hany (2006) Ramsari terület: Fertő tó (1989) UNESCO Világörökség: Fertő-táj mint kultúrtáj (2001) Igazgatóság: 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4. Tel.: 99/537-621, fax: 99/371-590 E-mail: [email protected]

104

munkájának eredményeként. Felülete 310 négyzetkilométer, átlagos vízmélysége egy méter. Fertő-táj A Fertő-tájat Magyarországon a 75 négyzetkilométeres, csaknem 90 százalékban elnádasodott tó; a Fertőmelléki-dombsor; a Hegykőtől Fertőújlakig terjedő mocsár-rétek, szikes pusztai területek és nádasok együttese alkotja. A vidék éghajlati övezetek, növény- és állatföldrajzi határok találkozási helye. Arculatát évezredek óta ezek az Európában egyedülálló adottságok és a kis területen előforduló, sokszínű élőhelyek határozzák meg. Az elmúlt száz év során, különösen a tó déli és nyugati részén, egyes helyeken 4-6 kilométer széles, összefüggő nádas alakult ki. Ezt beékelődő tavak, tocsogók, öblök, zátonyok tagolják, amelyek szinte zavartalan belső világa megannyi költésre, táplálkozásra alkalmas helyet rejt. Itt él Közép-Európa legnagyobb fészkelő nagy kócsag állománya, amely több mint 700 párból áll. Költési időben sok más társukkal együtt a nádas oltalmát élvezik a nyári ludak, a búbos vöcskök. Ragadozó madaraink közül a barna rétihéja is gyakori fészkelője a nádrengetegnek.

FERTŐ–HANSÁG NEMZETI PARK

FERTŐ–HANSÁG NEMZETI PARK


„Tőzikés” erdő

A tó keleti és dél-keleti partvidékén szikes gyepek tavak, melyek madárvonulás idején egy hatalmas és mocsárrétek alkotta sáv húzódik. A nagyobb „légikikötőhöz” hasonlítanak. Itt gyülekeznek és kiterjedésű szikes réteken ősszel pompázó sziki pihennek meg az Európa különböző területeiről őszirózsa rózsaszínbe öltözteti a magyar szürke érkező madarak csapatai. A szigeteken danka- és szerecsensirályokat láthatunk, az iszapzátonyokon szarvasmarhával legeltetett gyepeket. A Fertő egykori szabályozatlan állapotában, gyakran gulipánok és gólyatöcsök álldogálnak, míg magas vízállásos időkben rendszeresen elárasztot- a sekély vízben szedegető nagy pólingok és nagy ta a délkeleti partvidék mélyebben fekvő részeit, godák figyelhetők meg. a legeltetett gyepeket, kaszálókat. Az így kialakult A téli időszakban nem ritka, hogy negyven-ötventocsogók, kisebb szikes tavak, madarak ezreit ezer vadlúd is összeverődik itt a Fertő-tájon. A vonzották táplálékbőségükkel, valamint a fészke- madarak az éjszakákat a védett öblökben töltik, míg léshez és a fiókaneveléshez szükséges háborítatlan napközben a környékbeli vetéseket látogatják. környezettel. Hanság A lecsapolások és tószaA Fertő-tájat a Pomogybályozás nyomán eltűnt Fertőd kaputól keletre sekély elöntéseket az élőelhagyva, hazánk egyik leghely-rekonstrukciós prognagyobb, s a Fertővel egyram keretében szándékozik kor összefüggő lápterületéhelyreállítani a nemzeti re, a Hanság medencéjébe park. Ennek a munkának érkezünk. az eredményei az árasztás A Hanság 1976 óta élvez útján létrehozott, szigetekvédelmet, akkor hozták kel tarkított sekély szikes Ürge


105


Réti cankó

létre ugyanis a Hansági Tájvédelmi Körzetet. A tavaiban (Barbacsi-, Fehér- és Kónyi-tó) még szép tájvédelmi körzet védett területeit 1994-ben csa- számmal találhatók csíkfélék, lápi póc és cigányhal. A nádasban nagy kócsag, bölömbika és különféle tolták a nemzeti parkhoz. Vadvizei, mocsarai, láperdői élelem- és eszközfor- nádi énekesmadarak költenek. rásai voltak a „Hany” emberének. A nádat és az Kékperjés láprétjeit mocsári kosbor, buglyos szegfű égerfát jégről termelték le; a sásból, gyékényből és kornistárnics díszíti. Itt él a hanyi rétek két jégpapucsot, táskát és falvédőt készítettek; a füzek korszaki maradványfaja, az elevenszülő gyík és a hajlékony vesszőiből kosarat, tapogatót, varsát patkányfejű pocok. Rendszeresen fészkel a hamvas rétifontak. Halászok, csíkászok, pákáhéja, a nagy póling, a réti tücsökmaszok és rákászok járták az óriási dár és a réti fülesbagoly. A fokozotvízivilágot. Állataikat a lápszigetek tan védett túzok és a kipusztulással (gorondok) savanyú füvű legelőin fenyegetett parlagi vipera utolsó tartották, s ha elfogyott a legelőnek menedékét is ezek a rétek jelentik. való, átúsztattak egy másikra... Erdeiben szürke gém kolónia él, A Hanság napjainkban szinte fekete gólya, kabasólyom, rétisas és kultúrtájjá szelídült a számos emmacskabagoly költ. beri beavatkozás (vízrendezési munkálatok, tőzegbányászat, stb.) Répce ártér következtében. Sikerült megőrizni A Répce ártér 1999 óta része a azonban eredeti arculatának egy nemzeti parknak. A védett terürészét, élővilágának jellegzetes fajait. let a Répce-folyó Nagygeresdtől A Király-tóban, valamint a Tóköz Hússzínű ujjaskosbor 106


„Csíkos éger” erdő

Répceszemeréig húzódó szakaszát, az azt övező réteket, valamint a „Tőzikés” erdőt foglalja magában. Az ártéri mocsárrétek és ligeterdők együttese számos értékes növény- és állatfajnak az otthona. A mocsárréteken szép számban díszlik az agárkosbor, a szibériai nőszirom, a réti iszalag, a buglyos szegfű, és a kornistárnics. A magassásosokban költ a haris. A gerinctelenek jelesebb képviselői a farkasalmalepke, a nappali pávaszem, a fecskefarkú lepke. A Hany felé szabadon futó patakágak kiváló életteret nyújtanak az édesvízi halfajok (csuka, sújtásos küsz, kövi csík) számára az év minden szakában. A rétek ölelésében, Csáfordjánosfa határában található a „Tőzikés” erdő. Magyarországon a legnagyobb tömegben e tölgy-kőris-szil ligeterdő alját borítja hóolvadás után a tavaszi tőzike, amelynek virágszőnyegében kétlevelű csillagvirág, sárgavirágú tyúktaréj, berki szellőrózsa is él. Az erdőben az odúlakó madárvilág tagjai költenek: szürke küllő, közép fakopáncs, fekete harkály, nyaktekercs. A fák lombkoronájában fészkel a héja, a karvaly és az egerészölyv.


Jégmadár 107

Magyarország kincsestára – Nemzeti parkok vagy kerékpár szükséges. A túra időtartama 2-3 óra. Javasoljuk megfelelő ruházat, esőkabát, fejfedő használatát. A túra jellege: buszos és gyalogos, vagy kerékpáros. A program kiindulási pontja a Hanság élővilága kiállítás, mely Öntésmajoron található. Az Esterházy Madárvárta érintésével barangol a látogató a Hanságban. A programhelyszínek megközelítéséhez autóbusz szükséges. Oktatási A túra időtartama 2-4 óra, és turisztikai jellege: buszos és gyalogos. programok Túravezetések családoknak, Túravezetés csoportoknak, egyéni látogatóknak: iskolai osztályoknak: – Kenutúra a nádasban – Kenutúra – Hajnali madárles a Fertő nádasában – A vérfüves réz titkai A Fertő nyugati oldalán – Kalandos túra a Hanságban a nádasok, a csatornák – „Fényes” lepkék tánca és a nádasba záródott A programok minden évben belső tavak élővilága június közepétől (az iskolai ismerhető meg kalandos, tanév befejezte után az első 6 km-es kenutúra alatt. Az Gyurgyalagok keddi naptól) augusztus útvonal nyomvonala a Fertő 31-ig tartanak. A túrákat meghatározott számú összefüggő, sűrű nádasába vágott közlekedő résztvevővel, legkevesebb 6 személy jelentkezése csatornáin haladva viszi be az érdeklődőt esetén indítják el, ezért előzetes jelentkezés: egy szinte zavartalan világba, a Csárdakapuilegalább egy nappal a program indulása csatorna és a Kláder-tó közötti részre, ahol a előtt! figyelmes szemlélődőt megannyi csoda várja. Erdei iskolás táborok, nyári természetismereti Ezek közül is talán a legérdekesebb a rencés napközis- és bentlakásos táborok hínár az aranysárga virágú „rovaremésztő” Bemutatóhelyek: rencével, a nádi énekesmadarak (nádirigó, Kócsagvár (Sarród) foltos nádiposzáta, barkóscinege), nagy kócsag, Csapody István Természetiskola és Látogatóa vörös gém, a szárcsa és különféle récék központ (Fertőújlak) – Erdei iskolás táborok, megfigyelésének lehetősége. rendezvények és konferenciák szervezése A túra a Csárdakapui-csatorna bejáratától mindkét bemutatóhelyen indul, amely Balf és Fertőrákos között található. A Hanság élővilága – kiállítás (Öntésmajor) Parkolási lehetőség a Csárdakapui-csatornánál Esterházy Madárvárta (Osli és Földsziget között) biztosított. Tanösvények: A program meghatározott számú résztvevővel Sziki őszirózsa tanösvény (Fertő-táj) – indul, május közepétől szeptember közepéig. gyalog és kerékpárral önállóan bejárható A 14 év alatti jelentkezők csak tanári, illetve Vízi rence túraútvonal (Fertő-táj) – kísérői felügyelettel vehetnek részt rajta. csak nemzeti parki túravezetővel látogatható Javasoljuk a megfelelő ruházat, fejfedő, Kövi benge tanösvény szúnyogriasztó használatát. A túra időtartama (Fertőrákos, Püspöki kőfejtő tetején) – 3 óra. Bizonytalan időjárási körülmények esetén belépőjegy váltásával látogatható a program lebonyolítása nem vállalható. Gyöngyvirág tanösvény (Szárhalmi-erdő) – – Kirándulás a Fertő szikes tavai mentén gyalog és kerékpárral önállóan bejárható A program a Sziki Őszirózsa tanösvényen zajlik. Hany Istók tanösvény (Dél-Hanság) gyalogosan Tartalmazza a madármegfigyelést, a régi magyar és kerékpárral önállóan és túravezetővel is háziállatok bemutatását, valamint ürgelest. bejárható A programhelyszín megközelítéséhez autóbusz, Turisztikai információ: Csapody István Természetiskola és Látogatóközpont 9434 Fertőújlak, Petőfi S. u. 23/a Tel.: 99/537-520 Fax: 99/537-521 E-mail: [email protected] www.ferto-hansag.hu

108


Esterházy-kastély, Fertőd

Fekete kökörcsin Pulsatilla pratensis ssp. nigricans


Buglyos szeg fű Dianthus superbus

Réti csík Misgurnus fossilis

Kékbegy Luscinia svecica 109


Őrségi Nemzeti Park

A

2002-ben létrehozott Őrségi Nemzeti Park az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség és a térség határán futó Rába-völgy még természetközeli állapotban lévő területeit öleli fel 43 933 ha kiterjedésben. Ebből jelenleg 3104 ha fokozottan védett. Az Őrség és a Vendvidék, a Vasi-Hegyhát, a Kerkavidék és a Rába-völgy kapcsolódó része az ország legnyugatibb vidéke, ahol dombok és patakok vájta völgyek, lomb- és fenyőerdők, üdezöld kaszálók, jégkorszaki maradványnövényeket őrző láprétek, kristálytiszta vizű forŐrségi rások és patakok Nemzeti Park váltják egymást. A csend és friss levegő, a változatlan formában megőrzött népi hagyományok és szokások, az önellátó kisparaszti gazdálkodás hagyományai és termékei vonzzák a látogatókat. A természeti értékekben gazdag őrségi és vendvidéki tájat lakói alakították mai képére. Ezt azonban

Alapítás éve: Összterület: Igazgatóság:

2002 43 933 ha

nem a természet ellenében, hanem azzal harmóniában, értékeinek gazdagításával tették. Az Őrség folyók és patakok formálta dombvidékén a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. Éghajlata kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes, nedves szubalpin jellegű. Ez hazánk egyik legcsapadékosabb területe, az évi csapadékmennyiség 700–950 mm közötti, emiatt forrásokban, vízfolyásokban gazdag a vidék. A patakok felduzzasztásával turisztikai szempontból is értékes mesterséges tavakat hoztak létre (Vadása-tó, Himfai-tó, Bárkás-tó, Máriaújfalui-tó). A táj legjelentősebb folyója a szabályozatlan, ősi állapotú Rába a terület északi határán. A Rábán kívül az Őrséget átszelő Zala (Szala), illetve délen a Kerka-patak gyűjti össze a kisebb vízfolyások vizét. Gyakori a pangóvíz, aminek helyi hasznosítása a „tóka”, az 1-2 m átmérőjű és 1-2 m mély, ásott vízgyűjtő gödör. Vizét mosásra és állatok itatására használják.

ŐRSÉGI NEMZETI PARK

9941 Őriszentpéter Siskaszer 26/a Tel.: 94/548-034, fax: 94/428-791 E-mail: [email protected] 110


János-hegy, Felsőszölnök

A nemzeti park területének 63 százalékát borítják ban a nyíres, csarabos fenyérek is. Az erdei utak erdők, így gazdasági jelentőségükön túl megha- mentén gyakran találkozhatunk a rózsaszín virágú tározó szerepük van a tájkép alakításában is. A henyeboroszlánnal. A Rába folyót fűz-nyár ligetermészkerülő erdeifenyvesek a térség legjellemzőbb dők szegélyezik, a holtágak legértékesebb fajai a sulyom, a fehér tündérrózsa és a erdőtársulásai, melyeknek jellegbékaliliom. zetes növénye a boróka, a szőrös A jégkorszak utáni hűvös klíma nyír, a korpafüvek, csaknem valamaradványatársulásai a tőzegmomennyi körtike faj, a hegyipáfhás ingó- és dagadó lápok, láprérány, a borda páfrány, a fekete- és tek. Ilyen például a szőcei láprét, vörös áfonya. Hazánkban csak itt a Fekete-tó, a farkasfai ingóláp. fordul elő az avarvirág, emellett A lápok jellegzetes rovaremésztő kiemelkedő faj a havasi éger és a növénye a kereklevelű harmatfű. fenyérgamandor. A lápréteken tavasszal a gyapjúsás A gyertyános tölgyesek és a bükfajok, szibériai nőszirom, zergebogkösök jellemző virága a helyenlár, sárga sásliliom és különböző ként tömegesen előforduló kakosbor fajok virítanak. A rétek kasmandikó és a ciklámen. A őszi ékességei a tárnicsok. A sok patakokat kísérő égerligetekben csapadéknak és a magas páratara ritka struccharaszt is megtaláltalomnak köszönhető, hogy az ható. Fellelhetők még szép számSárgaliliom


111


Fás legelő a Lugos-pataknál

Őrség az ország egyik gombákban leggazdagabb ezek az ún. szeres települések. A szerek szétszórt területe. A jól ismert ehető és mérgező gombák mel- házcsoportok, melyek a honfoglalás utáni faluforlett igazi ritkaságok, az Alpokra jellemző nedű- és mát őrzik. Legismertebb lakóháztípusa az ún. „kerítettház”. Az itt jellemző épületformáknak egyik csigagombák is előfordulnak itt. Az állatvilág igen változatos. Hazánk leggazda- szép együttese Szalafő-Pityerszeren, az Őrségi népi gabb lepkefaunája él ezen a területen. Nemzetkö- műemlékegyüttesnél eredeti helyén és környezetézileg védett, ritka szitakötőfajok is megtalálhatók ben tekinthető meg. (például kétcsíkos hegyi szitakötő, sárga szitakötő). Később a téglaépítkezés elterjedésével alakultak ki a lerövidült tornácú, úgynevezett, A halak közül kuriózum a dunai „kódisállásos” épületek. ingola előfordulása. Hasonlóan A népi építészet jellegzetes elemei ritka a kétéltűek között a Venda „szoknyás” fa haranglábak. Legvidéken élő alpesi gőte. A terület szebb példája a pankaszi, zsúppal értékes madarai a fekete gólya, a fedett, szoknyás harangláb (1755), darázsölyv, a haris, a kék galamb, a valamint a gödörházi fazsindelyes, keresztcsőrű, a süvöltő, a tüzesfejű illetve a kercaszomori boronafalú királyka és a sárgafejű királyka. harangláb. Különlegesek a reforNagyobb vizek mentén a fokozotmátus temetők kopjafái (Velemér, tan védett vidra is megtalálható. Gödörháza). Az Őrségi Nemzeti Park építészeti A történelmi Őrségben a kővárak és kultúrtörténeti emlékekben is építése nem volt jellemző, ezek gazdag. Az őrségi falvak telepüszerepét a részben ma is látható, lésszerkezete egyedi képet mutat: Kornistárnics 112


alapjaikban Árpád-kori, erődszerű templomok vették át. Ilyenek az őriszentpéteri, a veleméri, a szőcei, a hegyhátszentjakabi templomok. A Vendvidékre az ún. szórvány településszerkezet jellemző, melynek legszebb példái Kétvölgy, Orfalu, Apátistvánfalva. Felsőszölnök Magyarország legnyugatibb települése, három országhatár találkozásánál. A Hampó-völgyön keresztül juthatunk el az ezt jelző Hármashatár-kőhöz. Híresek a faluhoz tartozó János-hegy boronaházai, faragott feszületei is. A népi mesterségek közül a fazekasság és a kópickötés érdemel különös figyelmet, s dolgoznak itt kosárfonók, fafaragók is. A kópic rozsszalmából és mogyorófa-háncsból készült, jellegzetes alakú, termény tárolására alkalmas használati tárgy. Az itteni fazekasság központja MagyarszombatfaGödörháza, ahol a mai napig gyakorolják a mesterséget, melynek múltját a Fazekas Múzeum mutatja be. A terület természeti adottságaiból adódóan a mezőgazdasági művelés is jellegzetességeket mutat a bakhátas szántók, rétek, legelők, erdőfoltok mozaikosan váltják egymást, s ez adja az itteni táj legfőbb vonzerejét. Információk Szálláshelyek Keserűszeri Kutatóház – 16 személy; sátorozási lehetőség a kutatóház udvarán Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont – 40 személy; kerékpárkölcsönzés természetismereti és nyári táborok, rendezvények és konferenciák szervezése. Inf. és bejelentkezés az NP Igazgatóságán 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/a Tel.: 94/548-034, fax: 94/428-791 E-mail: [email protected] Bemutatóhelyek Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont – Állandó kiállítások: A madarak élete; A Kőszegi-hegység természeti értékei; Chernel István, Bechtold István és Horváth Ernő munkássága. – Játékos madárismeret – élményösvény – Chernel-kert – arborétum (védett növények


A nemzeti park igazgatósági székhelye Őriszentpéter

gyűjteménye, madárvédelmi mintatelep) – Csoportvezetés a Kőszegi Tájvédelmi Körzetben – 60 személyes, bérelhető előadóterem – Natúrbolt – természetvédelmi kiadványok, ajándéktárgyak Ny.: máj. 1–okt. 31. K–V 10–17 óra, H szünnap, nov. 1–ápr. 30. K–P 10–16 óra, H, Szo–V szünnap;

Csoportok fogadása előzetes bejelentkezéssel. Inf.: 9730 Kőszeg, Aradi vértanúk parkja; Tel./fax: 94/563-174 E-mail: [email protected]; [email protected] www.buboscinege.hu Ság-hegyi Helytörténeti Kiállítás A Ság-hegy és közvetlen környezete régészeti leleteiből, bányászati emlékeiből és változatos élővilágából nyújt ízelítőt, a helyi geológiai kutatásoknak, valamint Eötvös Lórándnak állít emléket. Ny.: ápr. 15–okt. 15. Sze–V 9.30–15.30 óra

Inf.: Huszár Imre 9500 Celldömölk, Fazekas M. u. 20. Tel.: 95/423-096 113


Vadása-tó, Őrség

Tanösvények Rezgőnyár tanösvény – 300 m; a Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont épülete melletti erdősávban bemutatja az erdei szukcessziót, az Őrségi Nemzeti Parkra jellemző növény- és állatvilágot, valamint a tókák élővilágát. Szakmai vezetés igényelhető, de szabadon is látogatható. Fürge Cselle tanösvény – 3,2 km; Kercaszomor faluból indulva a Kerca-patak és környékének élővilágát mutatja be, csak gyalogosan járható be. Szomoróczi tanösvény – 3 km; bejárásával egy bájos határ menti falucska (Kercaszomor) múltjába és jelenébe, kultúrtörténeti értékeibe nyerhet a látogató betekintést, a tanösvény a magyar–szlovén országhatáron végződik. Gyalogosan, kerékpárral, autóval egyaránt bejárható. Szala menti tanösvény – 3,8 km; a látogatók terepi program keretében a Szala mente élővilágát ismerhetik meg. A tanösvény Szalafő központjából indul, és Őriszentpéteren, az Őrségi Nemzeti Park keserűszeri vendégházánál végződik. Csak gyalogosan járható be. Felsőszeri tanösvény – 1,7 km; a látogatók a tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A tanösvény Szalafőn a felsőszeri buszvárótól indul, Pityerszerre vezet át. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. 114

Körtike tanösvény – 6,2 km; Szalafő környékének élőhelyeit, természeti értékeit mutatja be. Szalafő-Csörgőszerről indulva, Szalafő-Pityerszerre, a műemlékegyütteshez vezeti át a látogatókat. Gyalogosan, kerékpárral, szekéren egyaránt bejárható. Sárgaliliom tanösvény – 6,2 km; Velemérről Magyarszombatfára vezeti át az érdeklődőket, bemutatva a kevésbé ismert és látogatott Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit. A tanösvény a veleméri buszfordulótól indul, így könnyen megközelíthető busszal és személygépkocsival érkezők számára egyaránt. Töllös tanösvény – 2,8 km; a tanösvény a Szentgyörgyvölgy és Magyarföld közötti erdőrészletben vezeti be az érdeklődőket a szálalóerdő csodálatos világába. Átlagos kondícióval 1 óra alatt kellemes sétát lehet tenni. Chernel-kerti botanikai tanösvény (Kőszegi TK) – Kőszeg nyugati szélén, a Címerpajzsnak nevezett dűlőben a XIX. sz. végén hozta létre híres ornitológusunk, Chernel István a később róla elnevezett botanikus kertet. Az egzótákat is tartalmazó tanösvény elsődlegesen a kipusztulással fenyegetett, védett növényeket (kb. 100 fajt) mutatja be. A parkban az emlékmúzeum és a kiállítás mellett a madárvédelmi tanösvény is bejárható. Szakvezetés igényelhető. Ny.: H–Cs 8–16, P 8–14 óra

Inf.: Chernel-kert (ld. Bemutatóhelyek)


Geológiai tanösvény (Ság-hegyi TK) – a hegy kialakulásának történetét ismerteti a rekultivált egykori bazaltbánya felé vezető ösvényen és a bánya területén. Az Eötvös Loránd Turistaház melletti parkolót a Ság-hegy védett növényés állatfajait ismertető táblák veszik körbe. Mindkét tanösvény szabadon látogatható, szakvezetés igényelhető. Inf.: Huszár Imre, 9500 Celldömölk Fazekas M. u. 20. Tel.: 95/423-096 „Eörségh” tanösvény – az Őrség D-Ny-i szegletében, a szlovén határ közelében, a 272 lakosú Kercaszomor községben s határában található. A történeti, műemléki, néprajzi, botanikai látnivalók mellett megmutatja az Őrségre hajdan jellemző gazdálkodás emlékeit is. Az egyes állomáshelyek (16) a falu főutcájáról kiindulva is felkereshetők, de körtúraszerűen, erdei és mezei utakon is bejárhatók. A teljes útvonal 10 km. Megközelíthető: Őriszentpéter– Bajánsenye, illetve Magyarszombatfa felől közúton, vagy az országos Kék Túra útvonalán gyalogosan is. Szakvezetés igényelhető. Inf.: Polgármesteri Hivatal 9945 Kercaszomor, Fő út 57. Tel.: 94/544-041, fax: 94/444-016 E-mail: [email protected] Csillaghúr tanösvény (Kőszegi TK) – 3,5 km, az Írottkő Natúrpark jellemző növény- és madárvilágát mutatja be. Megközelíthető Kőszegről vagy Velemből az Óház-kilátót jelző táblát követve, a Kincs-pihenő feletti parkolótól. Szakvezetés igényelhető. Inf.: Írottkő Natúrparkért Egyesület 9730 Kőszeg, Jurisics tér 7. Tel./fax: 94/563-121, e-mail: [email protected] Királyvölgyi természetvédelmi tanösvény (Kőszegi TK) – 1,5 km, az Írottkő Natúrparkot mutatja be 34 állomáshelyén. Megközelíthető gyalogosan a kőszegi Árpád térről kiinduló gyalogúton. Szakvezetés igényelhető. Inf.: Írottkő Natúrparkért Egyesület Ciklámen erdei tanösvény (Kőszegi TK) – a Stájerházak melletti arborétumban. Megközelíthető a Hörmann-forrástól, vagy a Kincs-pihenő fölötti parkolóból gyalogosan. Témája: a Kőszegi-hegység erdőgazdálkodása. Inf.: Szombathelyi Erdészeti Rt. 9700 Szombathely, Zanati u. 26. Tel.: 94/329-977, fax: 94/329-973 E-mail: [email protected]


Buglyos szegfű Dianthus superbus

Sárga sásliliom Hemerocalis lilio-asphodelus

Agár kosbor Orchis morio

Kakasmandikó Erythronium dens-canis

Sárgafejű királyka Regulus regulus

Dunai ingola Endontomizov vladykovi

Kék galamb Columba oenas

Darázsölyv Pernis apivorus 115


Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A

nemzeti park legnagyobb része a Balaton északi partján húzódik 1–15 km széles sávban. Hat nagyobb tájegységében a nagykiterjedésű tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elősegítették a gazdag élővilág kialakulását és fennmaradását. A Tihanyi-félsziget földtani felépítésében Balaton-felvidéki nagymértékben elNemzeti Park tér a Balaton-felvidék más területeitől. Fiatal alapzatát miocén mészkő alkotja, rajta pannon rétegsorral. Tihany jelképe lehetne a valaha a Pannon-tengerben élt „balatoni kecskeköröm” (Congeria ungula caprae) is. A lepusztult pannon üledékre bazalttufa-sorozat rakódott, melynek számos érdekes feltárása ma is látható (pl. Barátlakások). A felszíni kőzetek szerkezete és formái a vulkanizmus robbanásos tevékenységét bizonyítják. Különleges földtani értékei a gej-

Alapítás éve: 1997 Összterület: 57 020 ha Fokozottan védett terület: 10 472 ha Tájvédelmi körzetek: Magas-bakonyi TK, Somló TK, Mura menti TK Ramsari terület: Balaton, Kis-Balaton Igazgatóság: 8229 Csopak, Kossuth út 16. Tel.: 87/555-260, e-mail: [email protected] www.bfnpi.hu 116

zírképződmények, amelyek hévforrások vizéből keletkeztek. Eredetinek tekinthető társulás a félszigeten a szilikát sziklagyep, benne sok délies hatást jelző növénnyel, mint a borzas szulák és a vetővirág. Az őszi csillagvirág szubmediterrán elterjedésű, ritka, védett növényfaj hazánkban. Az emberi beavatkozásoktól mentes Külső-tó nádasa nyílt vízfoltokkal tarkított, partján mocsárrétekkel és sásos állományokkal. A Tihanyi-félszigeten zoológiai szempontból több olyan mediterrán jellegű faj is van, amelynek ottani előfordulása hazánkban unikális értéknek számít (pl. nyugati ajtóscsiga, óriás énekeskabóca). Kiemelkedően magas a fészkelő nagy kócsagok és vörös gémek száma. Védett faj itt a bölömbika, a nyári lúd, a kabasólyom, a gyurgyalag és a fekete harkály. Az emlősök közül jelen van a fokozottan védett vidra. Az elmúlt években sikeresen zárult az ürge visszatelepítése a szürkemarhákkal legeltetett gyepeknek köszönhetően.

BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK

BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK


Badacsonyi látkép

A félsziget jelentős részét geológiai értékei miatt len ismert élőhelye. A kétéltűek és hüllők közül többek között megemlíthető a pettyes gőte, a barna 2003-ban Európa Diplomás területté nyilvánították. A Balaton-felvidék szelíd vonulatai közé néhány varangy, a zöld gyík, az erdei sikló és a rézsikló. szerkezeti mélyedés ékelődik, köztük a magasabb A Balaton-felvidék kismedencéi közül a legérdekefekvésű Pécselyi-medence is. A Zádor-vár romja, sebb az egykori – 8 millió évvel ezelőtt itt még hula dörgicsei templomromok, a Balázs-hegy temp- lámzó – Pannon-tenger egyik öble, a Káli-medence. lomromja, a szőlőhegyeken található évszázados Szelíd tája felvillantja a régi, csendes Balaton-felpincék és présházak, a kőfalak és a mezsgyéken vidék utánozhatatlan hangulatát. A geológiai múlt található kőhalmok mind-mind e vidék szépségét országosan is egyedülálló emlékei a hatalmas és és történelmét hangsúlyozzák. Kiemelkedő az itt bizarr formájú sziklákból álló kőhátak és kőtengetalálható száraz gyepek, karsztbokorerdők és töl- rek, a bazalthegyek kőzsákjai, a bazaltsüppedékek gyesek szubmediterrán növényzete, valamint az apró tavacskái, a Hegyesd szabályos vulkáni kúpja és a Hegyestű kőbányászat során félbevágott kürtője. ehhez kapcsolódó rovarvilág. Nagy tömegben él a bokros koronafürt, a nagyezerjó- A Káli-medence aljában fajgazdag, kiemelten értéfű és a bíboros kosbor. Jellemzőek a jelentős területet kes sztyepprét foltok terülnek el (Sásdi-rét, Horog fedő sztyepprétek, amelyek a legtöbb botanikai érté- környéke). Helyenként a források vize a talajt egész ket rejtik (tarka nőszirom, vitézvirág, leánykökör- évben nedvesen tartva, lápréteket hoz létre, ezek csin). Vízfolyásokban gazdagabb helyeken védelem- szélein a kékperjés, ún. kiszáradó láprétek díszlenek. E társulások országos szinre érdemes forráslápmaradványok, ten is ritkák, fajgazdagok (szibériai magassásos élőhelyek és kiszáradó nőszirom, illatos hagyma, sokféláprétek maradtak fenn. le orchidea, hússzínű ujjaskosbor, A medencében a terület nagysávitézkosbor, poloskaszagú kosbor, gához képest gazdag cincér- és szúnyoglábú bibircsvirág, mocsári futóbogárfaunát találtak, melyek kosbor). közül a hazai bogárvilág ritkasáA Sásdi-rét a nevezetes jégkori gának számít az Arias díszbogara, maradványnövény, a lisztes kana Balaton-felvidék „legértékesebb” kalin egyetlen hazai élőhelye. faja, hosszú ideig ez volt az egyetLisztes kankalin


117


Bivalyrezervátum

Ritkasága és szépsége megérdemelten tette a nem- alkotja. A sekélytengeri fejlődésű, porózus kőzeten számos felszíni karsztforma jött létre, belsejében zeti park címernövényévé. Alapkőzetét tekintve a terület két nagy egysége barlangjáratok oldódtak ki (pl. Tapolcai-tavasbarrészint a vulkanikus alapkőzetű hegyplatók és „csú- lang). A medence központi és déli részén e miocén csos” hegyek, illetve az üledékes kőzetekből, főleg képződményeket laza pannon üledékek fedik, dolomitból, illetve vörös homokkőből álló vidékek. amelyekre néhol bazalt ömlött, illetve bazalttufa Ezek flórája jelentősen eltér egymástól. Kiemelkedő hullott. Az erózió eredményeképpen sajátos alakú értéket jelentenek a vulkános mélyedésekben rejlő tanúhegyek formálódtak ki (Szent György-hegy, Badacsony, Csobánc), amelyek ma is uralják a táj kis tőzegmohás láptavak. Említésre érdemesek a hártyásszárnyú- és a szita- képét. Híresek bazaltoszlopai, bazaltorgonái és kötő-közösségek, valamint a Burnót-patak vizes kőzsákjai. élőhelyeinek fajgazdag kérész- és álkérész-faunája. A vulkáni tanúhegyek jellemző növénytársulásai a Üde kaszálók fokozottan védett faja a magyar sziklahasadék gyepek, sziklagyepek, lejtősztyepptarsza. Ritka védett faj a szalmacincér és az arany- rétek, sajmeggyes bokorerdők, a tölgyesek. A délies erdők védett szubmediterrán pettyes futrinka. Madárvilágából kúszónövénye a pirítógyökér. Itt van megemlíthető a fokozottan védett északi elterjedési határa a szúrós csoharis, a védett mezei pacsirta és dabogyónak. Csak a Szent Györgyfajgazdag ragadozómadár állohegyen fordul elő hazánkban a mánya. Kiemelt fontosságú vizes mediterrán páfrány, a cselling. élőhely a Kornyi-tó, elsősorban A medence láprétjei a korábbi parti madarai miatt. Jelentős gyurkarsztvízkiemelések miatt nagygyalag- és partifecske-telepek találrészt kiszáradtak, mégsem váltak hatók a terület homokbányáiban. teljesen értéktelenné. Védett fajaik Az emlősök közül megfigyelhető a lápi nyúlfarkfű, az illatos hagyma, a védett ürge. fokozottan védett a mocsári kardA Tapolcai-medence északi felét virág. A patakokban a lecsapoláa dolomitszíntérbe öbölszerűen sok miatt megritkult a halállomány benyúló miocén mészkőplató Dankasirály 118


Szent György-hegy

(lápi póc, réti csík, fürge csele, állas küsz, tarka géb). köztük az adriai sallangvirág, madárfészek kosbor). A hüllők közül a védett kockás sikló és vízi sikló a A Keszthelyi-hegység bazaltvidékének bazaltdoligyakori. A mocsári teknős megritkult állománya náit időszakos vízállások lápi, mocsári vegetációja még látható a nádasokban. Ritka a legkisebb hazai díszíti, bükkelegyes gyertyános tölgyes környezetgyíkfajunk, a védett pannongyík, amely a jégkorszak ben. A több száz méter hosszú bazaltfolyosókban utáni meleg idők maradványfaja. A patakok mentén mediterrán jellegű moha-zuzmó vegetációk találhatók. A Tátika és a Szebike-erdő hatalmas bükkösei és a balatoni nádasokban megfigyelhetők vidrák. A szűkebb értelemben vett Keszthelyi-hegység túl- természetközeli állapotúak. A Gyöngyösi-patakot nyomórészt felső-triász dolomitból épül fel, mészkő kísérő égeres láperdő az egész Keszthelyi-hegység csak kisebb kiterjedésben található. Dolomittömege egyetlen, épségben megmaradt, nagyobb kiterjedékipreparálódó dolomit kőoszlopaival és látványos, sű ilyen állománya, szabályozatlan vízfolyással. természetes kőzetfeltárásaival tűnik ki. A változatos A Keszthelyi-hegység állatvilága ma is gazdag. karsztjelenségeket (barlangok, víznyelők, töbrök) Számos olyan bogár- és lepkefaj élőhelye, amely mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szur- országosan is ritka (láncos futrinka, lapos kékfutdokvölgyek választják el. A Kovácsi-hegy és a Tátika rinka, kis apollólepke, farkasalmalepke, kis tűzlepa Keszthelyi-hegység bazaltvidéke. Tanúhegyek, ke). A terület vonzó a denevérek számára is, az bazaltplatók, sokszög alakú bazaltoszlopok, 10 m- itt található barlangok (pl. Csodabogyós-barlang) nél is magasabb falak díszítik a tájat. Ritka jelen- telelő és pihenőhelyül szolgálnak számukra. Geológiai szempontból kevésbé ség és ezért érdekes látnivaló látványos a Kis-Balaton lápos, a Bazaltfolyosó (Kovácsi-hegy), mocsaras vidéke. Kialakulása valamint az álkarsztos jelenazonban szorosan kötődik a Baségként számon tartott bazaltlaton történetéhez; annak legdolinák, melyek mélyedéseiben nyugatibb részmedencéjeként apró tavacskák húzódnak meg. a pleisztocénben süllyedt be, Ez hazánk egyik legváltozatomajd napjainkra szinte teljesen sabb élővilágú vidéke. Számos feltöltődött a Zala hordalévédett növényfaj ismert (nő-szikával. romfélék, körtikék, kosborok, Fűrészlábú szöcske


119

Magyarország kincsestára – Nemzeti parkok Vörsi tájház: a Kis-Balaton hagyományos népi építészetét és a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a lápból élő pákászok életmódját mutatja be a talpasház. Ny.: máj. 1–szept. 30. 10–17 óra

Tel.: 87/555-291 Diás-szigeti Fekete István emlékhely: az író nagyságának adózik. A mellette felállított Matula kunyhó a „Tüskevár” hangulatát idézi. Látogatható: K és Cs 10 órakor indulva a Vönöczky Schenk Jakab Kutatóháztól, Fenékpusztáról. Tel.: 83/315-341, 30/664-0404 Keszthelyi-hegység Zalaszántói Kotsy-vízimalom: a közelben eredő A Kis-Balaton nádrengetegei nyílt víztükrökkel, Kovácsi vagy Zerna-patak vize hajtotta egykor, majd darálómalomként működött 1960-ig. mocsárrétekkel, magassásosokkal, zsombéksáso- Most a látogató a vízimalmok történetével és sokkal, fűz- és égerligetekkel, bokorfüzesekkel működésével ismerkedhet meg. váltakoznak. Botanikai ritkaságai közé tartozik a Ny.: márc. 15–okt. 15. 10–17 óra; okt. 16–márc. 14. világ legkisebb virágos növénye, a vízidara; a csak egyeztetés alapján nagykiterjedésű lápvidékeken előforduló, ritka, Tel.: 87/555-291, 30/256-6727 Csodabogyós-barlang: az overallos védett lápi csalán és orchideák. Kiemelt érték a kis kalandtúrákon a Keszthelyi-hegység holdruta, a gyilkos csomorika, a gázló és a kálmos. fokozottan védett, egyben Magyarország Az élőhely jellegéből adódóan elsősorban a vizek, hetedik leghosszabb (5,2 km) barlangjának vízpartok madárvilága gazdag, de – főleg vonulási legszebb részeivel ismerkedhet meg a látogató. időszakban – a környező erdőfoltokat, bokorcso- Különböző nehézségű (alap és extrém) túrákon bepillanthat a cseppkövek titokzatos, föld alatti portokat, szántókat is sok faj felkeresi. Az eddig világába. Felszerelést biztosít a nemzeti park! megfigyelt madárfajok száma (kb. 240) fele fészkel Ny.: egész évben, előzetes bejelentkezés alapján, is a területen. Rendszeresen észlelhető a kis kócsag, 10 éves kortól. a hamvas rétihéja, a cigányréce, a réti fülesbagoly, a További információ: www.csodabogyos.hu nagy kócsag és legnagyobb ragadozó madár fajunk, Jelentkezés: [email protected] Tel.: 30/306-6050, 30/237-3759 a rétisas is. Az emlősök közül a vidrának jelentős állománya él itt. További ritka, védett állat a nyuszt, a Tapolcai-medence hermelin. Az utóbbi években a sakál és a vadmacska Tapolcai-tavasbarlang: a több mint 100 évvel ezelőtt felfedezett barlang kőzete 13,7 millió is felbukkant a területen. éve képződött. A bányászat miatt, 1981-ben eltűnt a barlangból az a vízmennyiség, amely Bemutatóhelyek csónakázásra alkalmassá tette. A vízkiemelések felhagyásával 1998-tól már újra lehet csónakázni. Kis-Balaton Ny.: márc. 15–jún. 30.; szept. 1–okt. 31. 10–17; Kápolnapusztai Bivalyrezervátum: mintegy júl. 1–aug. 31. 9–19 óra; nov. 1–márc. 14. minden Szo nyitva 250 bivaly él itt. A telep az őshonos bivaly 10–16 óra között; egyébként egyeztetéssel fennmaradásában, génállományának Tel.: 87/412-579, 87/555-291 megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának hazai központja. Az állatok Káli-medence viselkedését pihenőhelyekkel és kilátóponttal Salföldi major: a bemutatóhely őshonos ellátott másfél kilométeres sétaút bejárásával háziállatoknak, állatsimogatónak, játszótérnek, lehet megismerni. fűszer- és gyógynövénykertnek valamint Ny.: egész évben, 9 órától sötétedésig a „Regényes Park” fotókiállításnak ad otthont. Tel.: 30/287-0249 Lehetőség van lovaglásra, lovaskocsikázásra is. Hegyestű

120


Ny.: egész évben, 9 órától sötétedésig

Tel.: 30/9390-770, 87/702-857 Hegyestű geológiai bemutatóhely: az egykori bazaltbánya épületeiben létrehozott kiállítás emléket állít a kőbányászatnak és bemutatja a nemzeti park természeti értékeit. A Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított kőpark segítségével geológiai időutazáson vehetnek részt a látogatók. Ny.: egész évben, 9 órától sötétedésig

Tel.: 30/620-4082, 30/491-0106 Lóczy-barlang: Balatonfüreden, a Tamás-hegy nyugati oldalában a helyzetükből kibillent középső-triász korú, látványos mészkőrétegek rejtik magukban a mélyből feltörő langyos vizek által kioldott, fokozottan védett barlangot. Ny.: máj. 1–szept. 15. 10–18 óra

Tel.: 87/555-291 Bakony Zirci Arborétum: az ország legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteményében mintegy 600 féle fa és cserjefaj található. Ny.: márc. 15– ápr. 30.; szept. 1–nov. 30. 9–16; máj. 1–aug. 31. 9–19 óra; tel.: 87/555-291

Erdők Háza: Bakonybélben található erdészeti és természetvédelmi gyűjtemény, a Magas-Bakony élővilágát, az erdészek, vadászok munkáját és famesterségeket mutat be a kiállítás. Ny.: márc. 15–ápr. 30. 9–15, máj. 1–szept. 30. 9– 17, okt. 1–nov. 30. 9–15 óra; dec. 1–márc. 15. előzetes bejelentkezéssel. Hétfő szünnap.

Tel.: 88/461-245, 88/461-241 Szentgáli-kőlik barlang: az overallos túrákon megismerkedhet a látogató a Déli-Bakony fokozottan védett barlangjának kialakulásával, évmilliók változatos földtörténeti eseményeivel. A különböző nehézségű (alap és extrém) túrákon felszerelést biztosít a nemzeti park! Ny.: máj. 1–okt. 31. minden nap, 10 éves kortól előzetes bejelentkezés alapján.

Pókbangó Ophrys sphecodes

Üstökös gém Ardeola ralloides


További információ: www.szentgali-kolik.hu Jelentkezés: [email protected] Tel.: 70/382-8595, 30/639-5554 Tanösvények Csopak – Pele-körút: Balatoni Nemzeti Park igazgatósági központja Csopak, Kossuth u. 16. Tihany – Lóczy-gejzír tanösvény: a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet. Badacsony – Geológiai és botanikai tanösvény: a Kisfaludy-háztól kiinduló és oda visszatérő, mintegy 4 km hosszú sétaút. Szent György-hegy – Bazaltorgonák tanösvény: a 7 állomásból álló sétaút megközelíthető a raposkai bányaudvarból. Szigliget – Kamon-kő tanösvény: a falu hangulatos utcáit lehet bejárni (6 km). Keszthelyi-hegység – Pele apó ösvénye: a 8.5 km-es út kifejezetten a gyermekeknek ajánlható, az ismert látogatóhelyekről (Afrika Múzeum, Szépkilátó) közelíthető meg. Kis-Balaton, Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény: a Sármellék és a Kis-Balaton madárvilágát mutatja be. Gerence-puszta – Boroszlán sétaút: a teljes körúton a Kőris-hegy régiójába (520 m) lehet feljutni. Somló – Kitaibel tanösvény: 3 km hosszú, 9 állomásból áll. Szolgáltatások Szakvezetések a nemzeti park és a tájvédelmi körzetek területén, tel.: 87/555-291 Szakvezetések, csónakázás, fotózás lessátorból a Kis-Balaton területén, tel.: 30/664-0404 Kiadványok, zöld-pont iroda, tel.: 87/555-291 Előadások, erdei iskola, tanártovábbképzés Tel.: 87/555-290

Kornistárnics Gentiana pneumonanthe

Nagy kócsag Casmerodius albus 121


Duna–Dráva Nemzeti Park

A

Duna–Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területei sajátos keretbe foglalják a DélDunántúl térségét. A folyókhoz kötődő, különösen értékes élőhelyek védetté nyilvánításának folyamata még 1962-ben kezdődött. Célként a folyók, mellékágrendszerük, valamint az érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más, megújuló Duna-Dráva Nemzeti Park természeti erőforrásainak védelmét jelölték meg. A Duna A Gemenc a Kalocsai–Sárköz és a Tolnai–Sárköz tájegységen terül el, az Alföld flóravidékéhez és a Mezőföld, valamint a Solti-síkság flórajárásához tartozik, de hasonlóságot mutat a Dél-Alföld 1996 49 478,8 ha Szaporcai Ó-Dráva meder; Gemenc; Béda-Karapancsa, Pacsmagi-halastavak Igazgatóság: 7625 Pécs, Tettye tér 9. Levélcím: 7602 Pécs, Pf.: 312 Tel.: 72/517-200, fax.: 72/517-229 E-mail: [email protected] www.ddnp.hu

flórajárásához tartozó Béda-Karapancsa területével is. A Duna zátonyait felépítő durva homokon zömében csigolya-bokorfüzesek találhatóak. Igazi természetvédelmi értékük abban van, hogy spontán magszórás során jöttek létre, és belőlük fejlődhettek a mára már meglehetősen visszaszorult fekete nyár ligeterdők. A mellékágak partjain befelé haladva mandulalevelű bokorfüzeseket találunk. Állományaikban védett fajok is előfordulhatnak – pl. az iszapfű és a nyári tőzike. Jellemző növényei a parti sás, a rétifüzény és a mocsári tisztesfű. Védett a mocsári aggófű is. Az alacsony ártér magasabb térszínein alakulnak ki a fehér nyár ligetek, mintegy szukcessziós átmenetet képezve a tölgy–kőris–szil ligeterdők felé. Védett fajaik között megtalálható a dégeni galagonya és a fekete galagonya. Állományaikban előfordul a ligeti szőlő és a kígyónyelvpáfránnyal is találkozhatunk. A tölgy–kőris–szil ligeterdők állományai az ártér

Alapítás éve: Összterület: Ramsari terület:

122

DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK


Madarak a Simon-Dunán

magasabb szintjein találhatóak, és csak igen magas és a réti sas. Mindkét faj rendkívül érzékeny a zavaárhullám során kerülnek víz alá. Lágyszárú és cser- rásra, ezért fokozott védelmük alapvető fontosságú. jeszintjük a leggazdagabbnak mondható az ártéri Túránk során szemünk elé kerülhet a fokozottan területeken. Gyakori a borostás sás, a kockás liliom védett barna kánya, s a kerecsensólyom is. és a kétlevelű sarkvirág. Mivel a legértékesebb faji A holtágak nádasaiban fészkel a nyári lúd, a fokoösszetételű, állományai Gemenc térségében fokozottan védett cigányréce és az üstökös réce. Az emlősök közül kiemelt jelentőségűek az öreg zott védelmet élveznek. A gerinces fauna különleges értékét képviseli a tölgyesek és füzek odvaiban megtelepedő denevérDuna folyó és a holtágak igen gazdag halfauná- fajok. A fokozottan védett pisze denevér és a tavi ja. A kecsege egyre ritkább, gyakori a bodorka és denevér unikális értékű. A vizekben mindenütt előfordul a vidra. Az öregebb erdők a dévérkeszeg. A holtágak, melritka ragadozója a vadmacska. lékágak legjellemzőbb halai a csuka, a dunai nyurga ponty és A Dráva néhány helyen a széles kárász. A Pannóniai beltenger visszahúzóAz Alsó-Duna-ártér leggazdadása után a szlavóniai beltó nyugati gabb gerinces osztálya a madaperemén alakult ki az Ős-Drávaraké, az itt költőek száma jóval meder, majd a pleisztocén különszáz fölött van. Gyakran költ a böző időszakaitól fejlődött folyamakis kócsag és a bakcsó a nádasok tosan napjainkig. Az igazán nagy és a füzesek mélyén. Az ártéváltozást a XIX. században elkezdőri puhafaligetekben megtaláldött és gyakorlatilag a napjainkig hatóak a szürke gémek fészkelő tartó folyószabályozások hozták. A kolóniái. A terület igazi értéke folyó somogyi szakaszán a szabályoaz öreg tölgyesek és nyarasok zások hatása alig érvényesül. fészkelő madara, a fekete gólya Öreg fűz


123


Gemenci erdő

Itt ma is láthatóak a folyóvízi építő és pusztító a hegyi zergevirágot. Találkozhatunk a méltóságteltevékenység legfontosabb jelenségei. Ezen a szaka- jes röptű rétisassal, megfigyelhetjük a kék galamszon a kavicsos mederaljzat a jellemző a folyama- bot, de májusi éjszakai túrán a haris jellegzetes tosan képződő és vándorló zátonyokkal, pusztuló hangját is hallhatjuk. A folyami kavics- és sóderzátonyok jellemző fészmagaspartokkal. Magyarország legtisztább és szabályozás által leg- kelőmadara a kis lile és a billegető cankó. A nyílt felkevésbé érintett folyója 150 km hosszan kanyarog színű kavics- és sóderzátonyok száma napjainkban végig a Dél-Dunántúlon, hol teljesen magyar terü- a gyors beerdősülés miatt egyre kevesebb, ezért leten, hol pedig rövidebb-hosszabb szakaszon átka- különös védelmet élveznek. landozva a horvát oldalra. Ha végigjárjuk a Dráva Zákány után a folyó hosszabb szakaszra elhagyja menti területeket, kirándulásunkat Somogy és Zala hazánkat, ezért elkanyarodva a Dráva-parttól, a Lanmegye határán, a Zákány–Őrtilosi-dombsor lábá- kóci-erdőben folytathatjuk utunkat. Az erdőt a dús cserje- és liánszintű tölgy–kőris– nál kezdjük, amelynek flórája szil ligeterdők és kőrisligetek alkota Nyugat-balkáni flóravidékbe ják, melyek különös hangulatukat sorolható, és a hazai növényvilág onnan nyerik, hogy az év folyamán szempontjából unikális. hosszabb ideig is vízben állnak. A növénytakaró legfontosabb Erdei sétánk során fekete harképviselői az illír gyertyánoskályt, fekete gólyát figyelhetünk kocsánytalan tölgyeseknek egy, meg, de találkozhatunk mocsári csak itt előforduló társulása, az békával is, melynek hímje a szaillír bükkösöknek egy új változaporodási időszakban kék nászruta és a völgyaljakban a speciális hát visel. éger- és kőrisligetek. A Vízvárnál hazánkba visszakaSétánk során a védett növénynyarodó folyó már másik arcát fajok közül megcsodálhatjuk a Egerészölyv mutatja. A meredek partfalakat hármaslevelű szellőrózsát, vagy 124


Gemenc

éles kanyarulataival folyamatosan rombolja, míg a A fás legelők, elszórt fákkal, facsoportokkal tarkanyar belső ívében nehéz hordalékát lerakva építi kított kaszálók – melyeknek legszebb példája a a partját. A magaspartokon több ezer parti fecske Drávaszentesi legelő – költőmadara a kabasólyom fészkel, legnagyobb telepük a heresznyei községha- és vörös vércse. Szintén a ritkább fészkelők közé tartozik a búbosbanka, és a nedves mélyedések tárban található. A szakadó partfalban fészkel a színpompás gyur- környezetében élő sárszalonka. gyalag és a jégmadár is. A folyót kísérő Dráva- Barcs után a nemzeti park területe kiszélesedik, holtágak és morotvák pompás vízivegetációját a itt található a névadó növényről elnevezett Barcsi tündérfátyol, a tündérrózsa, a kolokán, a rucaöröm, borókás, mely a savanyú talajon kialakult homoki a sulyom társulásai, valamint az ezeket körülvevő gyepek gazdag növény- és állatvilágát hivatott védeni. Kirándulásunk során a fekete kökörcsint és fűzligetek alkotják. A ma már elmocsarasodott mellékágakon, sásos a homoki kocsordot figyelhetjük meg. Az állatok közül homokfutrinkák, hantisztásokon, évtizedek óta nem gyalesők és sisakos sáskák művelt kavicsbánya-tavakon kerülhetnek a szemünk elé. kis vöcsök, vízityúk és guvat Átlépve Baranya és Somogy fészkel, illetve rendszeresen látmegye határát, a folyó újabb ni táplálkozó gémeket, gólyákat. arcát mutatja nekünk. A A folyót kísérő puhafaligetek baranyai Dráva-szakasz szamadár világa gazdag, jellemző bályozott folyó benyomását fészkelő a kis fakopáncs, énekes kelti, egyenes futású, elsőés fekete rigó, berki tücsökmasorban csak főág jellemzi. dár, kerti geze és a rétisas melE szakaszon nyílt folyami lett többek közt héja, hamvas zátonyok már nincsenek, küllő és örvös légykapó is. E ezeket mindenütt erdő borítpuhafaligetek egyik leggyakoGörény ja, s ezért a zátonyfészkelő ribb költőfaja a seregély.


125


Holt-Duna

fajok már hiányoznak. A fontosabb erdőtársulások között a fűzligeteket, a fűz–nyár ligeteket és a keményfaligeteket kell említenünk. Jellegzetes lágyszárú növényfaj a mocsári nőszirom, a borostás sás, a szálkás pajzsika és a pirítógyökér. A folyó partfalában itt is előfordul a parti fecske, az égerfák koronájában szürke gém, illetve Bemutatóhelyek Abaligeti-gyógybarlang A festői Mecsekben található a Dél-Dunántúl egyetlen látogatható patakos barlangja. Sajátos formakincsét nem elsősorban a cseppkövek, hanem a járatokban meanderező vízfolyás látványos eróziós képződményei jelentik. Denevérmúzeum Az Abaligeti-barlang szomszédságában található múzeum egyedülálló tematikus bemutatóhelye a denevérek kevéssé ismert, sokszor misztikusnak tűnő világának. Megismerhetjük a denevérkutatás történetét, eszközeit; a denevérek főbb hazai tartózkodási helyeit és vándorlási útvonalait is. „Élet az ártéren” kiállítás Szekszárd határában, műemlék épületben diorámák mutatják be az ártéri élőhely-típusokat, a védett értékeket és életközösségeket. Mohácsi Történelmi Emlékhely A hazánk történelmét meghatározó 1526.

126

sásos-zsombékosokban kis vöcsök és sárszalonka fészkel. A folyó jelentősége különösen a vízimadárvonulásban nagy, tél végén és kora tavasszal e szakaszon a vízimadarak több ezer példánya is megfigyelhető. A leggyakoribb tőkés réce mellett két búvárfaj, négy vöcsökfaj és 12 récefaj fordul elő. augusztus 29-i mohácsi ütközet áldozatainak emlékparkja. Pintér-kerti Arborétum és Tettye Oktatási Központ Pécsett az igazgatóság székhelyét övező arborétum egész évben fogad látogatókat. Természetismereti foglalkozások egészítik ki a szabadtéri programokat. Tettyei Mésztufa-barlang A természet és az ember együttes munkája nyomán jött létre. A föld alatti üregrendszerben különleges interaktív kiállítás várja a közönséget. Tanösvények Dráva mente: Zákány–Őrtilosi Vasút-oldal tanösvény A túrázók az élővilágával ismerkedhetnek meg. Őrtilosi Dráva-ártér A mintegy 2 km-es tanösvény az őrtilosi vasútállomásról, a drávai vízitúrák táborhelyétől indul, és 20 tájékoztató tábla segítségével


mutatja be a látogatóknak a Dráva folyó és az ártere természeti értékeit. Ártéri tanösvény Vízvár község központjából indulva félórás túrával érhető el a vízitúra-táborhelyig vezető tanösvény. Erzsébet-szigeti tanösvény A babócsai vasútállomástól induló, jelzett útvonalon, a Mérus-erdő mellett elhaladva érhetjük el az Erzsébet-szigetet. Mérus-erdő tanösvény A babócsai vasútállomás és az Erzsébetsziget között kb. félúton található tanösvény a természetközeli erdőgazdálkodást ismerteti meg az „örök erdővé” kijelölt Mérus-erdőben. Drávaszentesi tanösvény A település középéről induló kb. 2 km-es földút elhalad az őshonos állatbemutató mellett, majd a Rinya-patak árterén kialakított vizes élőhely madármegfigyelő tornyánál ér véget. Borókás tanösvény A 2 km-es tanösvény a 6-os főút Darány–Barcs közötti szakaszán található az autóspihenő parkolója mellett. Csomoros-szigeti tanösvény (149 fkm a Dráva folyón) Ezt a különleges tanösvényt a Barcstól három kilométerre lévő szigeten találhatjuk a Dráva folyón. A sziget vízijárművel (sétahajó, kajak-kenu) szabadon felkereshető. Kormorános erdő tanösvény Kelet-Dráva tájegységben, a Mattyi Madár Emlékparkot elhagyva, Keselyősfapuszta határában a tanösvény ismerteti a Dráva árterének élővilágát. Duna mente: Szekszárd-Bárányfoki tanösvény Szekszárdtól keletre a gemenci erdei vasút végállomása körül kialakított sétaúton megtekinthetők a jellegzetes ártéri élőhelyek. Malomtelelő-tó A gemenci kisvasút útvonala mentén található a tanösvény és a madármegfigyelő torony.

Kis lile Charadrius dubius

Sisakos sáska Acrida hungarica


Nyéki-Holt-Duna A pörbölyi gátőrháznál kezdődik az egyik legsajátosabb gemenci tanösvény. Madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a fokozottan védett Nyéki-Holt-Duna vízinövényekkel és náddal átszőtt világa. Szeremlei-Holt-Duna Baján, a Ferenc-csatorna zsilipje közelében indul a Pandúr-sziget élővilágát és az erdőalkotó fajokat bemutató tanösvény. Újmohács, Mohács-szigeti tanösvény a Duna bal partján Az ártér jellegzetességeit és az egykori vízimalmok történetét mutatják be a sétaúton kialakított táblák. Nagypartosi tanösvény Az Alsó-Duna-völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. Szekszárd-Geresdi-dombság – Sötétvölgyi tanösvény Mecsek-hegység – Abaligeti tanösvény (szezonban az Abaligeti-barlangtól szakvezetővel is) Vár-völgyi földtani tanösvény (Magyaregregy, Vár-völgy) Vízfő tanösvény (Orfű) Jakabhegyi tanösvény (Cserkútról, vagy Kővágószőlősről) Tüskés-rét (Pécs); Óbányi „Pro Silva" tanösvény; Tettye tanösvény (Pécs) Misina, Tubes gerinc (információs táblák) Kismélyvölgyi „Pro Silva" tanösvény (Remete-rét) Kis-réti tanösvény (Pécs, Dömörkapu) Nagymátéi tanösvény Zselic – Sasrét (Almamellékről vonattal vagy túraúton) Villányi-hegység: Templom-hegy (Villány) Csodabogyó tanösvény (Siklós-Máriagyüd) Dél-Mezőföld – Ürge-mező tanösvény, Paks

Sulyom Trapa natans

Pirító gyökér Tamus communis 127


Kiskunsági Nemzeti Park

A

Duna–Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Park védett területein a természeti és néprajzi értékek ötvözete az alföldi kultúrkörhez kötődik. A nemzeti park változatosságát többek közt mozaikos felépítésének köszönheti, mivel területei különböző táj- és élőhelytípusokat jelenítenek meg. A Duna menti síkság nagy kiterjedésű szikesei – ilyen a FelsőKiskunsági Nemzeti Park Kiskunsági puszta, a Felső-Kiskunsági tavak és Miklapuszta – kialakulása nem kis részben a másodlagos szikesedésnek köszönhető. Az 1800-as évek közepéig tartó, állandóan ismétlődő dunai árvizek és a tartós vízborítottság akadályozta összefüggő szikesek kialakulását.

Alapítás éve: 1975 Összterület: 52 000 ha Bioszféra rezervátum: 23 000 ha Ramsari terület: Felső-Kiskunsági tavak, Felső-kiskunsági puszta, Kolon-tó, Pusztaszeri TK Igazgatóság: 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19. Tel.: 76/482-611, fax: 76/481-074 [email protected], www.knp.hu, http://knp.nemzetipark.gov.hu KNP Igazgatóság Szegedi Területi Iroda: 6725 Szeged, Föltámadás u. 29. Tel.: 62/498-058, e-mail : [email protected] 128

Az árvízmentesítési munkák és a belvízelvezetések, valamint a meliorációs tevékenység miatt az ország második legnagyobb szikes területe jött itt létre. Legészakibb részének, a Felső-Kiskunsági pusztának a felszínét tágas rétek, legelők uralják. Az északi részén vízzel borított laposok, nagyobb vízállások szakítják meg a puszta háborítatlanságát. Sok helyen a talajon, fehér sókivirágzásos foltok árulkodnak a szikes jellegről. A vízellátottság és a talajadottságok miatt a szikesek növénytársulásait sótűrő fajok uralják. A szikes legelők uralkodó növényfaja a veresnadrág csenkesz. A fehér virágú pozsgás zsázsa mellett nyár közepén a lila virágú sóvirág színezi a pusztát. A szárazabb szikpadkák és vakszikek elterjedt növénye a gyógyászatban is ismert orvosi székfű és a bárányparéj. A nedvesebb részeken tömegével virágzik az apró virágú sziki őszirózsa. A szikes pusztákon költő madárfajok közül a fokozottan védett túzok érdemel különleges

KISKUNSÁGI NEMZETI PARK




Szikes puszta

figyelmet. A nagytestű, röpképes madár násza pülését eredményezték. Napjainkra a szikes tavak (dürgése) a természet különös rituáléja. A sziget- száma megfogyatkozott, ezért víztani és természetszerűen elhelyezkedő facsoportok telepesen köl- védelmi értékük felbecsülhetetlen. tő madara a kék vércse. A vizenyős rétek lakója, a A tavak madár világának meghatározó része a szinagygoda lapos mélyedésekbe építi fészkét. A kis ki fészkelő közösség. Az itt költő fajok közül jelentermetű széki lile és a székicsér a gyér növényzetű tős állománya van a gulipánnak, küszvágó csérnek. Különböző cankófajok is nagy számban költenek szikesek lakója. A hagyományos állattartás, a legeltetés régi magyar itt. A piroslábú cankó bizarr külleme és dallamos házi állatfajtákkal ma is fontos szerepet játszik e füttye alapján könnyen felismerhető. A kormos táj arculatának megőrzésében. A szikes legelőkön cankók vonuló csapatai ősszel és tavasszal hoszszabb pihenőt tartanak itt. a szürke marhák a hagyomáA Kelemen-szék természetes nyos gazdálkodás fenntartása és mesterséges szigetei csérek mellett a legelők biológiai sokés sirályok kedvenc költőheféleségének fenntartásában is lyei. A szikes mocsarak és nagy szerepet játszanak. Az csatornák nádasaiban költ a ország egyik legnagyobb szürnyári lúd, a búbos vöcsök, a kemarha-állománya az Apaj barna rétihéja és sok nádi környéki. Számos kun gyökeénekesmadár. A tavak és csarű település található erre. tornák nyílt vizein rendszeA Solti-lapályon, Szabadszálresen megfigyelhetők a táplás és Akasztó között a Fellálkozó gémfélék csapatai. A ső-Kiskunsági tavak hazánk Ramsari egyezmény védelme legnagyobb kiterjedésű szikes alatt is álló terület fontos tórendszere. A tavak vizének állomása a madár vonulákémiai és fizikai sajátosságai soknak. speciális életközösség megteleGulipán


129


Küszvágó csér

Miklapusztát – a Solti-síkság déli részén – szinte illetnek. A természetátalakítással járó vízelvezecsak az 53-as főút választja el a Felső-Kiskunsági tések és beavatkozások nyomait erősen magukon tavak területétől. A Duna–Tisza-köze legnagyobb viselik ezek a területek, ennek ellenére fajgazdagösszefüggő, vakszikes területe itt található. Tájké- ságuk kiemelkedő. pi és felszínalaktani karakterét a Duna hátraha- A Peszéradacsi rétek változatos élőhelyei a lápok, gyott medermaradványai és üledékei határozzák láprétek, mocsárrétek, nedves kaszálók, valamint meg. Különleges eróziós formakincse szikes ele- az itt található homokterületek és homoki erdők. mekkel keveredett. Szikes mocsarak, időszakosan Lápi és homoki nyírfás erdőrészletei kivételes vízzel borított gyepek, és erősen tagolt szikpad- értéket képviselnek. A lápréteken számos védett és fokozottan védett faj olykor tömeges állomákák jellemzik. A terület kétéltű- és hüllőállományának gyako- nya található, mint a vitézkosbor, a szúnyoglábú bibircsvirág vagy a légybangó. Ritka ribb fajai a barna ásóbéka, a zöld faja még a területnek a közép-euróvarangy, a vöröshasú unka, a tarapai–mediterrán elterjedésű mocsári jos gőte, a mocsári teknős, a vízisikkardvirág, melynek állományait a ló. Madárvilágát a szikesekre jelmocsárlecsapolások másutt szinte lemző fajok uralják. Védett fajai teljesen eltüntették. az ugartyúk, a túzok és a széki lile. Ritka lepkefajok állandó élőhelyei a A Miklapusztát nagy csapatokban dúsan virágzó mocsár- és láprétek. keresik fel a vonuló madarak. Hüllőfaunájának érdekesebb képviA Duna menti síkság és a Homokselői a védett és ritka rézsikló, az hátság találkozásánál találhatók a elevenszülő gyík és a veszélyeztetett nemzeti park kiemelkedő termérákosi vipera. Jellemző fészkelő szeti értékű mocsaras területei, madara a nagy póling. A ragadozó amit „Turjánvidék” elnevezéssel Szarvasbangó 130


Nagy kócsagok

madarak közül a kerecsensólyom és a kék vércse is kőrisek és 80–100 éves kocsányos tölgyek alkotják. Halfaunájának védett faja a réti csík, és az oxikedvező életfeltételeket talál itt. A térség legnagyobb édesvízi mocsara az izsáki génhiányos, sekély vizekben is fennmaradni képes Kolon-tó vízfelszíne 800–1200 ha között inga- lápi póc. A kétéltűek közül gyakori a pettyes- és a dozik. A tó nyugati oldalán emelkedő Bikatorok tarajos gőte, az erdei és a zöld levelibéka. buckavidék legmagasabb tagja a 126 m magasságú A nádasok apró fészkelői a nádirigó és a nádi tücsökmadár. A terület rendszeres fészkelő fajai: Reveckei-halom. A Kolon-tó medre egy észak–déli irányú Duna- kanalas gém, nagy kócsag, szürke gém, bölömbika, ágból alakult ki. Ma az elmocsarasodás és az elö- nyári lúd, cigányréce, egerészölyv, hamvas rétihéja. regedés előrehaladott állapotát mutatja. A tavon A Kolon-tónál kialakított madárgyűrűző tábornyílt vízfelületet szinte nem találni, nagyobb ban fontos faunisztikai és vonuláskutatási vizsgálatokat végeznek. része nádas-mo csár. Átlagos A Duna–Tisza közén a legnamélysége 60–80 cm. Jellemző gyobb földrajzi tájegység a Hofajai a tündérrózsa és a keresztes mokhátság, a Kiskunság és a nembékalencse. zeti park legkarakteresebb tája. A déli rész fajgazdag láprétjeiBuckavonulatai csak néhány tíz nek védett növényritkaságai az méterrel magasodnak a Dunaorchideák. Védett faja a szibériés Tisza-völgy fölé, mégis ez a ai nőszirom, a korcs nőszirom. két nagy folyó a vízválasztója. A Páhi melletti részen maradt A homokterületek az Ős-Duna fenn a Duna–Tisza közi tölgy– hordalékkúpjainak maradványai. kőris–szil ligeterdők legszebb A buckák közötti mélyedéseket darabja, a Közös-erdő, melynek hajdanában még szikes tavak, állományát 40–60 éves magyar Selyemgém


131


Bugaci Pásztormúzeum

szikes mocsarak sokasága ékesítette. A homokhátság nemzeti parki területrészei: a Fülöpházi buckavidék, Orgoványi rétek és Bugac. A legészakibb, Fülöpházi buckavidéket elsősorban nyílt homoki gyepek fedik. Májusban legszebb a vidék. Ilyenkor virágzik a homoki árvalányhaj, mely az összes buckát beborítja. Később bontja szirmait a homoki vértő, a szalmagyopár, a kék virágú báránypirosító és az apró termetű homoki varjúháj. Nyár derekán virít a kék szamárkenyér, a mezei iringó és a királydinnye. A nedvesebb buckaközi mélyedésekben a serevényfűz jellemző. A napsütötte buckaoldalakon a naprózsa apró virágai nyílnak. A legeltetés megszűntével lassan megszűnik a homok aktív mozgása is. Az orgoványi és a bugaci területen jelentős borókás-cserjések állománya található, nyárfafajtákkal – fehér és szürke nyárral – elegyesen. E természetes állományok helyére jelentős területeken akácosokat telepítettek. A bugaci Ősborókás, a bócsai és az orgoványi buckák borókásai feledhetetlen látványt nyújtanak. A homokvidék állatvilágából az ízeltlábúak fajgazdagsága szembetűnő. A hangyalesők tölcséreit mindenhol könnyű megtalálni. Sok poloska, bogár, sáska és szöcske is él a gyorsan felmelegedő 132

és gyorsan kiszáradó homokon. Csak nedvesebb időben láthatjuk nappal a barna ásóbékákat, a zöld varangyokat és levelibékákat. A zöld-, a fürge- és a homoki gyíkok azonban szívesen sütkéreznek a napon. A homokbuckások madarai közül sok a földön fészkel, mint a mezei pacsirta, mások inkább a bokrosokban találják meg élőhelyüket. Az idős nyárfák odvaiban több harkályfaj is költ. Megürült fészkeiket szívesen foglalják el a szalakóták, vagy a búbosbankák. Egyre többfelé lehet látni színes tollazatú gyurgyalagot. Bugac ma a nemzeti park talán legismertebb területe. A Pásztormúzeumban a természeti értékeket és a pásztorhagyományokat bemutató kiállítás látható. Szezonban minden nap rendeznek lovasbemutatót. A Kiskunsági Nemzeti Park legkisebb területegysége az Alsó-Tisza-vidéken található, Lakitelek és Tiszaalpár között: a Szikra- és az Alpári-rét, legismertebb része a Tőserdő, a kedvelt vízparti üdülőhely. Élővilága a tiszai árterek nyüzsgő életét őrzi. A környék tekintélyes termál- és artézi vízkészlettel rendelkezik, melyet a turizmus ki is használ. A magasabb buckavonulatok és meredekebb löszpartok végigkísérik ezt a területet, ezeken települtek a falvak. A nemzeti parki terület két holtágat is


Mozgó homokbucka

magába foglal – a Szikrait és a Tiszaalpárit –, mult árvíz. Kora tavasztól nyüzsgő madárvilág melyeket értékes ártéri erdőtársulások kísérnek. életét figyelhetjük meg itt. Nagyobb tömegben Dél felé a védett terület az Alpári rétben öblösödik fészkelnek a kanalas gémek, a nagy és kis kócsagok, ki. Mindkét holtág 9 km hosszú, kapcsolatuk az a bakcsók, a vörös és szürke gémek. élő Tiszával ma szabályozott. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága két, Tisza A szikrai holtág mentén ma is jól tanulmányozha- menti tájvédelmi körzete közül a Pusztaszeritók a ártéri erdőtársulások. A Tőserdő énekesma- nek értékes élőhelyei a holtágak. A Labodári holtág dár-faunája a Duna–Tisza közén kiemelkedőnek nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. További, foszámít. Az ártéri erdők fontos fajai a szürke küllő kozottan védett részei még: az erdőrezer vátumés a fekete harkály. Az ártéri odvas füzesek baglyok má nyilvánított Sas-ér, a szikes pusztákkal övezett és denevérek otthonai. Büdös-szék. Két nagy halastórendszere – a FeTiszaalpár északkeleti részén két, meredek falú hér-tó és a Csaj-tó – madár világáról híres. Itt talállöszdomb emelkedik. Ezek egyiható az Ópusztaszeri Nemzeti kén, a Várdombon bronzkori Történeti Emlékpark is. földvár maradványa, a másikon A tájvédelmi körzet botania római katolikus templom találkai értékeit gazdagítja, hogy a ható. A két dombot és környeDuna–Tisza közi és a tiszántúli zetét mint tájképi és kultúrtörnövénytársulások itt keverednek téneti értékű, hagyományos faluegymással. A Dél-Alföld legjeszerkezetet 1990-ben csatolták a lentősebb madár vonuló, pihenemzeti parkhoz. A Duna–Tisza nő- és táplálkozó helyei itt találközén az egyik legszebb látvány hatók. Jellemző vonuló madarak innen, az alpári templomdombról a darvak, a vadludak, récék és tárul a szemünk elé. A mély fekvéa parti madarak. Rendszeresű, 43 km2-nyi ártéri öblözetbe új sen fészkelnek itt a gémfélék. Homoki kikerics A madárvilág iránt érdeklődők életet lehelt az 1998 telén benyo-


133

Magyarország kincsestára – Nemzeti parkok fogadására elsősorban a szegedi Fehér-tó nyújt lehetőséget, ahol a megfigyelőtoronyból csodálható meg a Korom-sziget nyüzsgő élete. A képzőművészek kedvelt alkotóhelye a tájképileg is megkapó, 1971 óta védett mártélyi Tisza-part. A folyó egykori árterét az 1846-ban megkezdett folyószabályozás a töredékére zsugorította. A körtvélyesi és az ányási kanyar átmetszésével két holtág keletkezett. A morotvákkal bezárt szigetek mély fekvésű

ártéri erdők, a rétek buja növényzete gazdag állatvilág táplálékforrásai. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. Tízezernyi vadlúd és vadréce él itt árvízkor és télen, a be nem fagyó folyószakaszon. Nyárvégi és őszi látványosság a fekete gólyák és a kócsagok vonulása. A mártélyi holtág kedvelt üdülőterület is, ahol szabad strand, kemping, csónakkölcsönző, több étterem, lovaglási lehetőség vár a látogatókra.

Bemutatóhelyek Természet Háza 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19. Tel.: 76/501-596, 76/500-068 E-mail: [email protected] www.knp.hu, http://knp.nemzetipark.gov.hu A nemzeti park látogatóközpontjában a hazai természetvédelem történetét, a Duna–Tisza köze jellemző élőhelyeit és múltbeli mesterségeket bemutató állandó kiállítás látható. Itt található az igazgatóság „Zöld könyvtára” és olvasóterme. Szolgáltatások: – Túravezetések előre bejelentkezett csoportoknak – Nyílt túrák (egyéni turisták és családok) az éves Túranaptár alapján – Előadások és természetismereti foglalkozások – Természetismereti témájú film- és diavetítések – Terep- és szakmai gyakorlatok, erdei iskolai programok, természetvédelmi táborok, speciális ökotúrák szervezése

Kolon-tavi Madárvárta A KNP a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesülettel közösen nyáron madárgyűrűző táborokat és szakvezetett madármegfigyelő programokat szervez, melyekre előzetes egyeztetés alapján lehet jelentkezni a tábor vezetőjénél. Tel.: 30/456-0952, www. kolon-to.com Virágh-kúria Helytörténeti Gyűjtemény – Kunszentmiklós 6090 Kunszentmiklós, Kossuth tér 1/b Tel.: 76/351-271 A helytörténeti és néprajzi gyűjtemény mellett a környező puszták élővilágát bemutató kiállítás is látható.

Ny.: K–P 9–16, Szo 10–14 óra

Ny.: máj. 1–aug. 31. K–V 10–14, szept. 1–okt. 31. és márc. 1–ápr. 30. csak K, Cs, Szo 10–14 óra

Tisza-völgyi Látogatóközpont – Szegedi Fehér-tó Elérhető: az E75-ös úton, a szatymazi körforgalomtól délre 1 km-re. Kiállítása a Fehér-tó élővilágát és Beretzk Péter kutató munkásságát mutatja be. Előre bejelentett csoportok túravezetéssel látogathatják.

Pásztormúzeum – Bugacpuszta A múzeum a bugaci pásztorélet tárgyi emlékeit és a környék élővilágát mutatja be. A pusztán magyar háziállatfajták, illetve a rideg állatartást szolgáló pásztorépítmények láthatók. A turistaszezonban lovasbemutatókat tartanak.

Nyitva.: ápr. 1–okt. 31. K–P 9–15 óra, Szo 10–14 óra

Ny.: máj. 1–okt. 31. 10–17 óra

Túrautak Bugaci piros kereszt jelzésű útvonal Bugaci Karikás Csárda–Pásztormúzeum/ Hittanyák vasúti megállóhely. Hosszúság: 12 km, hurok jellegű útvonal Érintett védett terület: KNP Bugac Kolon-tavi sárga sáv jelzésű útvonal Izsák vasútállomás–Soltszentimre vasútállomás Hosszúság: 12 km Érintett védett terület: KNP Izsáki Kolon-tó Császártöltési kék négyzet jelzésű útvonal Császártöltés, Csala csárda–Hajósi pincék. Hosszúság: 20 km

Tel.: 76/575-112 www.bugacpuszta.info.hu Árpád-kori falu – Tiszaalpár 6060 Tiszaalpár, Szent István u. 1. A hagyományos technikával és anyagokkal felépített lakóegyüttes a kísérleti régészet példája. A bemutatóhelyen a kora középkorra jellemző veremházak, kemencék, gabonatárolók, cserény és kút látható. Ny.: máj. 1–okt. 31. K–V 10–17 óra

Inf.: Polgármesteri Hivatal, Tiszaalpár Tel.: 76/424-133 134

Inf.: KNP Szegedi Területi Iroda Tel./fax: 62/498-058 Tel.: 30/638-0297 E-mail: [email protected]


Érintett védett terület: Császártöltési Vörös-mocsár TT, Hajósi kaszálók TT Országos piros sáv jelzésű út Ladánybene–Petőfiszállás. Hosszúság: 100 km Érintett védett terület: KNP Fülöpházi buckavidék, KNP Orgoványi rétek, KNP Bugac Alföldi kék sáv Baja Duna-híd–Öttömős. Hosszúság: 130 km Érintett védett terület: Kéleshalmi homokbuckák TT Hajósi kaszálók TT

Kékmoszat tanösvény – Dunapataj, Szelidi-tó Kontyvirág tanösvény – Tőserdő Kosbor tanösvény – Kunpeszér Poszáta tanösvény – Izsáki Kolon-tó Pimpó tanösvény – Orgoványi rétek Rekettye tanösvény – Ágasegyháza Réce tanösvény – Felső-Kiskunsági Puszta, Apaj Sirály tanösvény – szegedi Fehér-tó Tőzegbánya tanösvény – Kecel-Császártöltés Vörös-mocsár tanösvény – Császártöltés Vöcsök tanösvény – Péteri-tó TT

Tanösvények Aqua-Colun tanösvény – Izsáki Kolon-tó Ártéri tanösvény – Mártély Árpád fejedelem tanösvény – Szikra- és Alpári-rét Báránypirosító tanösvény – Fülöpházi buckavidék Boróka tanösvény – Bugac Erdei tanösvény – Bugac Madarak és Fák útja – Bugac Sáskajárás sétaút – Bugac Bölömbika tanösvény – Mórahalom Cankó tanösvény – Kelemen-szék, Fülöpszállás Csipak tanösvény – Mórahalom Csodarét tanösvény – Ásotthalom Hankovszky-liget – Kecskemét, Liszt F. u. 19.

A tanösvényekhez információs anyag és munkafüzetek a Természet Házában szerezhetők be. Környezeti nevelés A Természet Házában és a Tisza-völgyi bemutatóházban terepi környezeti nevelési programokat szerveznek az évszaknak megfelelően iskolásoknak. A nemzeti park két erdei iskolájában (Naprózsa erdei iskola – Fülöpházi buckavidék; Kontyvirág erdei iskola – Tőserdő) egész évben változatos programokkal várják az erdei iskolázókat, nyáron a táborozókat.

Mocsári teknős Emis orbicolarus

Vidra Lutra lutra

Mocsári kardvirág Gladiolus palustris

Vízitök Nuphar lutea

Korcs nőszirom Iris spuria

Vitéz kosbor Orchis militaris

Tiszavirág Palingenia longicauda

Gulipán Recurvirostra avosetta


135


Körös–Maros Nemzeti Park

A

Körös–Maros Nemzeti Park a romániai hegységek lábától a Tiszáig húzódó, egyedi arculatú táj megmaradt értékeit igyekszik megőrizni. Ezek jó része ma is vízhez kötődik: így a Körösök és a Maros folyó vízrendszere és holtágai, az azokhoz kapcsolódó ártéri erdők, a Sárrét vízrendezési munkálatai után nyomokban megmaradó mocsárfoltok és a történetileg hozzájuk tartozó szikes Körös–Maros Nemzeti Park gyepek. Hajdan a térséget ár vizektől mentes erdősztyeppek és löszpuszták uralták, melyek napjainkban kiemelt jelentőségű természetvédelmi értéket képviselnek. Az igazgatósághoz tartozó területen olyan állatés növényritkaságok találhatók, melyek MagyarAlapítás éve: 1997 Összterület: 51 125 ha Ramsari terület: 5486 ha Kardoskúti Fehértó, Biharugrai halastavak, Csanádi puszták Igazgatóság: Levélcím: 5541 Szarvas Anna-liget 1. Pf. 72. Tel.: 66/313-855 Fax: 66/311-658 E-mail: [email protected] www.kmnp.hu, http://kmnp.nemzetipark.gov.hu

136

országon egyedül itt tenyésznek, vagy állományuk jelentős része találja meg itt életfeltételeit. A növényvilágból ilyen a bókoló zsálya, az erdélyi hérics, a vetővirág. Az állatok között is nem egy ritkaság található, mint például a nagy szikibagoly lepkefaj, a sztyepplepke, a földikutya, a túzok, melynek legéletképesebb populációja Békés megye északi területein él. A Kardoskúti Fehértó és a Biharugrai halastavak vizes élőhelyeinek szerepe a madár vonulásban nemzetközileg is jelentős, ezek a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó területek. A Körös–Maros völgyének vízrendezése során végbement változások eredményeként a mezőgazdaság a tájat másodlagosan átalakította, a legtöbb területet elhódította. Ezek közt szigetként maradt meg a nemzeti park 13 területi egysége, melyeket északról a Körösök, délről a Maros, nyugaton a Tisza foglalják keretbe. A folyókat sok helyen puhafás ártéri erdők, füzes–nyárasok bokros, lige-

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK


Rétisasok

tes állományai kísérik, a hullámtéren belül maradt medermaradványok és rétek az egykori alföldi mocsárvilágot idézik. A Körösök hullámtere vízimadarak élőhelye. Télen a jégmentes folyó vadrécék ezreinek nyújt pihenőhelyet, csapataikat vadászó rétisasok követik. Az emlősök közül a vidra emelhető ki gyakoriságánál fogva. A Maros folyó magyarországi szakaszán a védett nyári tőzike több helyen megtalálható az ártéren. Az ártéri erdőkben és a hullámtéri élőhelyeken fészkelő, fokozottan védett fajok a fekete gólya, a holló, a szalakóta és a gyurgyalag. A védett terület kiemelkedő értékei közé tartozik a bánáti csiga tömeges előfordulása. A Körös–Maros Nemzeti Park Dévaványai–Ecsegi puszták területi egysége több típusú élőhelyet őriz. A Hortobágy–Berettyó folyó védett, szabályozatlan 20 km-es szakasza fontos madárélőhely. A folyóhoz


kötődő gémtelepen szürke gémek és bakcsók mellett a fokozottan védett kis kócsag és üstökös gém néhány párja is költ. A rizsföldek körzetében majd minden évben, kolóniában fészkel a fokozottan védett székicsér. A folyó menti gulya-kutakban az Alföldön ritka és védett gímpáfrány telepedett meg. A víztér felszínén az európai „vöröskönyves” sulyom található tömegesen, melynek termését ínséges időkben megőrölve, lisztként, újabban gasztronómiai különlegességek alapanyagaként hasznosítják. Kiemelt növénytani érték a tündérfátyol még nagyszámú előfordulása, valamint a vízitök és a kolokán állományai. A magyarországi túzokpopuláció védelme érdekében 1975-ben létrehozták a Túzokvédelmi Állomást. A túzok megtartása érdekében főként szabadtéri állományvédelemre (nyugalmas, tágas pusztai dürgőhelyek, fészkelőhelyek és téli takarmánybázis biztosítására, tényleges fészekvéde137


Hortobágy–Berettyó

lemre) összpontosul a nemzeti park túzokvédelmi kiemelkedő jelentőségű a fokozottan védett kis lilik, munkája. A térség hasonlóan ritka, fokozottan vörösnyakú lúd. A lehalászások után visszamaradt védett madárfajai közül a székicsér mellett az ugar- tómedrekben nagy tömegben gyülekeznek a partyúk szintén említést érdemel. Az emlősök közül ti madarak: godák, cankók, pólingok. Rendszeres az ürgetelepek figyelemre méltók – mind Kígyós, vendég a halászsas és nő az itt telelő rétisasok száma. Nyári lúd, nagy kócsag, vörös gém, és egy-két mind Dévaványa térségében fellelhetők. A Sebes-Körös és a romániai Bihar-hegység déli pár vörösnyakú vöcsök választja fészkelőhelyül a lejtőiről érkező számtalan ér áradásai hatalmas tavak mentén egyre inkább teret hódító nádast. A mocsárvilágot alakítottak ki, melynek legértéke- szárazon álló, leeresztett tómedrekben gulipánok fészkelnek. Az emlősök közül a fokosebb maradványát őrzi a nemzeti zottan védett vidrának egyik legerőpark Kis-Sárrét területi egysége. A sebb hazai állománya él a tavakon és Biharugrai halastavak legkiterjedtebb csatornákon. növénytársulása a nádas. Az elöregeA tavak szomszédságában a mai napig dett, sekélyebb tavakon az apró békajó állapotban maradt fenn a sárréti lencse és a közönséges rence is megtalálvízi világ két utolsó hírmondója, az ható. A rence víz alatt lebegő levelein Ugrai- és a Sző-rét. A vizes élőhelyek 10-20 apró rovarfogó tömlőcske találfokozatos visszahúzódásával kiemelt ható. A növény a tömlőkben fogságba feladat a két ősi mocsárfolt megőrzéejtett apró vízi rovarokkal, rákocskákse eredeti állapotukban. A mocsár és kal táplálkozik. környéke különleges növény- és állatA tavak felbecsülhetetlen értéke a gazfajok élőhelye. dag madárvilág. A vonuló fajok közül Gólyatöcs 138


Rackanyáj

A Békéscsabától délre eső területen egykor az Ős- ban, szikes pusztákon, idősebb mezsgyéken, bronzMaros kanyargott. A folyó által elhagyott meder- kori földvárakon, kunhalmokon maradtak fenn vonulatok a Kígyósi-puszta legfontosabb dombor- állományaik. A fajgazdag, számos ritka növényt zati elemei közé tartoznak. A pusztán összegyűlő és állatfajt őrző gyepek területi kiterjedésüktől víztömeg több hónapos tavaszi és őszi vízborítást függetlenül egyedülálló értékek. Battonya mellett eredményez, a terület a vonuló vízi madarak található a botanikai értékekkel rendelkező Tomstratégiai fontosságú pihenőhelye. Biztonságos papusztai löszgyep, ahol a fokozottan védett földitáplálkozó helye a pólingoknak, cankóknak, godák- kutya állománya is él. nak, éjszakázó helye a lúd- és récecsapatoknak. A A nemzeti park oltalma alatt álló, nagy kiterjedésű, puszta gyülekező- és pihenőhelye a fehér gólyáknak összefüggő területű Kopáncsi-, Montág- és Királyhegyesi-puszta védelmével biztosíthatják az egykori és darvaknak. csanádi táj változatos növény- és A védett területhez tartozik a állatvilágának hoszszú távú megWenckheim-kastély és park, őrzését. Több értékes növényfaj mely már régóta közkedvelt találja meg itt életfeltételeit, töbkirándulóhely. A parkot 1875bek között a tavaszi hérics, melytől kezdődően alakították ki nek több száz töves populációja az akkori erdőssztyepp jellegű a szántóföldi művelés előtti koroősvegetáción. kat idézi. Megtalálható itt a macsA löszpuszták kiváló talajadottkahere, mely az átmeneti, ún. ságuk miatt csaknem teljesen a erdőssztyepp zónában gyakori szántóföldi művelés áldozatául növény. estek. Az Alföldön csak foltokTavaszi hérics


139


Kardoskúti Fehértó

Magyarország leg veszélyeztetettebb növényritkasága, az erdélyi hérics egyszerre bennszülött és maradvány (reliktum) faj, melynek élőhelye egy kis löszfolt. Az időszámításunk előtti évezredben (a bronzkor végén) épített, Nagytatársánc néven említett földvár egy szintén ritka, fokozottan védett növény, a bókoló zsálya termőhelye, amely Magyarországon csak a Körös–Maros Nemzeti Park területén él. A Dél-Tiszántúl egyik legfontosabb természeti értéke a Maros folyó egykori mellékágából kialakult Kardoskúti Fehértó. A fokozatos sófelhalmozódás eredményeképpen nemcsak a lefűzött mellékág, hanem a környező puszták is elszikesedtek. A tó vízszintje az időjárástól függően ingadozik. A Fehértó – pusztákhoz kapcsolódó növénytakaró és állatvilág együttese. A madárvonulásban betöltött, rendkívül fontos szerepe miatt 1979 óta a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik. A fészkelő madarak közül a fokozottan védett gulipán, gólyatöcs és a széki lile emelhető ki. Egyes évek140

ben a vonuló vadlibák száma eléri a 40-50 ezret, a vadrécék száma a 120 ezret és a megritkult darvak 15–20 ezres őszi éjszakázó állományai sem ritkák. Az alkalmilag elvetődő madárfajok közül a vékonycsőrű póling, a pártás daru, a vörösnyakú lúd, a kis lilik, a vándorsólyom és a récecsapatokra vadászó rétisas európai jelentőségű. A Fehértó szomszédságában található a Sóstóitelep a nemzeti park szürkemarha-, cigája- és rackaállományával. A környező gyepek szakszerű természetvédelmi kezelését ezek a törzskönyvezett, ősi magyar háziállatok látják el. A Fehértó és közvetlen környezete fokozottan védett terület, csak engedéllyel látogatható. Madárvilága két helyszínen tanulmányozható: a Sóstói állattartó-telep bejáratánál levő, kb. 20 személyes megfigyelőtoronyból, és Kardoskút irányából a vásárhelyi úton továbbhaladva szintén jobb kéz felől elérhető, 4 személyes megfigyelőtoronyból. A Pusztaközpontban található Kardoskúti Múzeum előzetes bejelentkezéssel látogatható.


Látogatóközpontok: Körösvölgyi Látogatóközpont A nemzeti park székháza (Csáky-Bolza kastély) mellett felépült látogatóközpontban a Dél-Tiszántúl természeti értékeit bemutató állandó kiállítás, időszaki tárlatok és az Annaligetben kialakított, 2 km-es, 8 bemutatótáblával ellátott tanösvény várja a látogatókat. A tanösvényt gyógynövényes kert és a park faállományát bemutató gyűjteményes kert egészíti ki. Ugyanitt információ a bejelentkezéssel igényelhető programokról és szolgáltatásokról. Ny.: ápr. 1–okt. 31., K–V 9–17 óra

Tel.: 30/475-1789, e-mail: [email protected] Réhelyi Látogatóközpont 5510 Dévaványa Megközelíthető Dévaványa és Ecsegfalva között félúton. Állandó kiállítása bemutatja a terület egyedülálló értékét, az európai túzokot, s a táj élővilágát és történetét – kérésre szakvezetéssel, filmvetítéssel a Túzokvédelmi Állomás keltetési, nevelési munkájáról. A látogatóközpont 3 ha-os élőhely-bemutatóján megfigyelhető a túzok, az ősi magyar háziállatok közül a magyar szürkemarha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és több baromfifajta. A látogatók végigsétálhatnak a tanösvényen. A védett terület kijelölt kerékpár-útvonalainak bejárásához a központban kerékpárok bérelhetők. Az Oktatóépületben szálláshelyeket, szakmai továbbképzések megtartására előadótermeket alakítottak ki. Ny.: ápr. 1–okt. 31-ig K–V 9–17 óra

Csoportok bejelentkezése: tel.: 66/483-083 Bihari Madárvárta A Kis-Sárrét területén, Biharugra központjától 3 km-re kialakított épületegyüttes erdei iskola-programok lebonyolításának,

Tündérfátyol Nymphoides peltata


Imádkozó sáska Mantis religiosa

terepi megfigyelések, természetismereti foglalkozások megtartásának ideális helyszíne. A szállásépületben 46 férőhellyel, valamint értekezletek, gyakorlati foglalkozások, csoportos étkezések lebonyolítására alkalmas közösségi teremmel szolgál vendégeinek. Bejelentkezés, információ: 5538 Biharugra, tel.: 66/498-360, 30/687-0816 Tanösvények: Réhelyi tanösvény (a Látogatóközpontban): 1,5 km; egy óra alatt gyalogosan bejárható. Nyolc állomáshelyén a Dévaványai-Ecsegi puszták jellegzetes élőhelyei, fontosabb növényés állatfajai ismerhetők meg. Kígyósi tanösvény (Szabadkígyóstól délre, a Nagyerdő északi részén indul): 5 km; négy állomása gyalogosan két óra alatt bejárható, a Kígyósipuszta növény- és állatfajait, élőhelyeit mutatja be. Anna-ligeti tanösvény (a Körösvölgyi Látogatóközpont nyitva tartásának megfelelően): 2 km; nyolc állomása csak gyalogosan járható be. Az ártéri területek élővilágának tanulmányozásához 1,5–2 óra szükséges. Kisvátyoni tanösvény (Geszt és Zsadány határában): 8 km; Zsadányból Biharugra felé haladva, a kereszteződéstől száz méterre jobbra kell fordulni – egész évben járható, szilárd burkolatú bekötőúton lehet eljutni az induló állomáshoz (nem azonos a befejező állomással). Mágor-pusztai tanösvény Az alig több, mint 500 m-es tanösvény a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely bejáratához vezető út mellett indul. Az emlékhely Szeghalom és Vésztő között található. A tanösvény a Mágori kettős-halomhoz vezet, megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei.

Gímpáfrány Phyllitis scolopendrium

Gyepi béka Rana temporaria 141


Hortobágyi Nemzeti Park

A

z Alföld, a fátlan legelő képe – mely szépségével művészek, költők sorát ihlette meg – ma szikes pusztáinkban ölt testet. Legnagyobb összefüggő darabján, a Hortobágyon valósult meg a hazai természetvédelem nagy álma, jött létre első nem ze ti parkunk. Születése mérföldkő modern kori terméHortobágyi szetvédelmünkben. Nemzeti Park Nyugat felől a Tisza, délről a Nagykunság, keleten a Hajdúságilöszhát határolja a Hortobágyot. Felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá. A legújabb kutatások tükrében el kell vetnünk a puszta antropogén keletkezésének – a földrajzi, botanikai munkákban szinte napjainkig uralkodó – hibás elméletét. A Hortobágyra jellemző szolonyec szikesek kialakulásának folyamata jóval a történelmi Alapítás éve: 1973 Területe: 82 000 ha Bioszféra rezervátum: 53 000 ha Ramsari terület: 22 000 ha Világörökség: 75 000 ha (1999) Igazgatóság 4024 Debrecen, Sumen u. 2. Levélcím: 4002 Debrecen Pf.: 216 Tel.: 52/529-920, fax: 52/529-940 E-mail: [email protected] www.hnp.hu

142

idők, a nagy állattartó kultúrák megjelenése előtt megindult. Természetesen az ember legelő állataival, a vizek szabályozásával befolyásolta a táj fejlődését, de nem vitatható, hogy a terület a rézkor közepétől nyílt legelőtáj, s ma kontinensünk legnagyobb szikes pusztája. Éghajlata szélsőségesen kontinentális, mérsékelten meleg, jellemzőek rá az aszályos nyarak. A csapadék évi összege 500 mm körül van, s egyes években ebből alig több mint 100 mm esik a vegetációs időszakra. Így nem csoda, hogy az országos átlagot jelentősen meghaladja a napfényes órák száma, és gyakoriak a hőségnapok is. A puszta szeles vidék, a szélcsendes napok száma tíz alatt van. Átlagos tengerszint feletti magassága 92 m körüli. Legmagasabb pontja a Bürök-halom (105 m). A puszta legszembeötlőbb felszíni formái a kurgánok vagy kunhalmok, melyek a keleti sztyeppékről a középső rézkorban és azt követően beözönlött nomád pásztornépek halomsírjai, őrhalmai

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK


Kunkápolnási mocsár

lehettek. Az őrhalmok megléte is nyílt, fátlan kemény életének néma tanúi. Nem törik meg a tájról tanúskodik, hiszen zárt erdőségekben funk- látóhatárt, inkább hangsúlyozzák annak mélységét, végtelenségét. ciójukat nem tölthették volna be. A halmok, az ősfolyómedrek pusztába simuló A csárdák a pusztán átvezető utak mellett, egyformái mellett feltűnő a sziki mikroformák válto- mástól 10–15 km távolságban épültek. Ezt az utat zatossága. Kanyargós szikerek, padkák, laposok a megrakott szekeret húzó lovak két etetés, itatás tagolják a felszínt. Ezek a – sokszor csak néhány között kényelmesen megtették. A ma emberét centiméteres – szintkülönbségek – a „puszta eme- nem ez a célszerűség, sokkal inkább a romantikus letei”. Eltérő növény- és állatvilág megtelepedését múlt, a legendás betyárélet és természetesen a ma biztosítják, változatos mozaikká színesítve az első itt kapható, tájjellegű ételek kitűnő ízei vonzzák. A nemzeti park határainak kijelölésekor sikerült pillantásra egyhangúnak tűnő síkságot. A Hortobágy mai természeti képének kialakításá- biztosítani, hogy a táj fejlődésének valamennyi ban a tájat formáló embernek is fontos szerep fontosabb állomása, a természeti kép teljes változajutott. A folyók szabályozása, mocsarak lecsapo- tossága védelmet kapjon. Ha a Hortobágy kialakulását, a tájat vadregényessé formáló lása, a kisebb erdőfoltok kiirtása és őserőt kutatjuk, mindig a Tiszához a külterjes állattartás – amely napjajutunk. Ezért kerültek védelem alá a inkig fennmaradt a pusztán – hozzánemzeti park részeként a tiszacsegei járultak a mai rövid füvű, szikes hullámtér legértékesebb részei, az legelők kialakulásához. ártéri erdők, holtágak, a folyó táplálAz Árpád-korban tizenkét templota mocsarak és pusztai tölgyesek. mos települése volt a Hortobágynak, Magasról szemlélve a Hortobágyot, e virágzó falvak a tatár, török időkmint óriási színes szőnyeg terül el ben pusztultak el. Emléküket puszalattunk. Meglepődünk változatosták nevei őrzik (Papegyháza, Zám, ságán, a színek, árnyalatok sokasáDerzs, Máta). A csárdák, pásztortagán. Közepén észak–déli irányban nyák, hodályok, gémeskutak a puszezüstösen csillan meg a névadó ta örökös változásának, a pásztorok Nagy kócsag


143


Naplemente

folyó. A tarkaság, a színek egymásba fonódása lek, pompás cifraszűrök tanúskodnak. A pusztai a Hortobágy három élőhelytípusának, a szikes élet motívumai jelennek meg a juhok nyakán puszták, a mocsarak és erdők világának szoros csilingelő csengőkön vagy a juhászkampókon is. A nemzeti park feladata a máig élő pásztorhagyokapcsolatáról árulkodik. A nyáron aranysárgára égő, végeláthatatlan szikes mányok néprajzi hitelességű megőrzése. legelők között zöld színnel hívják fel magukra a A puszta peremén, a löszhátak magas füvű, vadvifigyelmet a vízi-mocsári élőhelyek. Dús növényze- rágos legelői adnak otthont legnagyobb madarunktük között csak itt-ott csillan meg nyílt vízfelület. nak, a túzoknak. A juh-járta, kopár szikeseken A zöld más árnyalatai az erdőket rajzolják körül. fészkel madárvilágunk egyetlen bennszülött alfaja, A változatos mozaiktáj biztosítja, hogy szabadon a szikipacsirta. A május elején még tocsogókkal érvényesülhetnek, működhetnek azok a természe- borított, nedves szikfokok madárritkasága a székiti folyamatok, amelyek nemcsak őrzői, de teremtői csér. A kopár legelőket a rétvilág kapcsolja össze is a biológiai sokféleségnek. Itt a mai napig fenn- a szikes mocsarakkal. A nádsűrűk gémtelepein él természetvédelmünk címermadamaradtak a külterjes állattartás ra, a nagy kócsag, a kanalas gém, gazdag hagyományai, és azok az s az igen ritka batla. A mocsarak ősi háziállatok – a szürke szartündérfátyollal, tündérrózsával vasmarha, a rackajuh –, melyek borított tükrén a mindig hangos évszázadokon keresztül népesíszerkőkolóniákkal békességben tették be a tájat. megférnek a vöcskök tutajfészkei. A pásztorkodással együtt éltek A rétek féltett madárritkasága az tovább azok a kismesterségek – Európa-szerte ritkuló, csíkosfejű fazekasság, fűz- és gyékényfonás nádiposzáta. –, amelyek a táj anyagait dolA vizes élőhelyek sorába illeszgozták fel. A pásztorok gazdag kedik az ötezer hektárt meghadíszítőművészetéről csonttal, szaladó kiterjedésű hortobágyi ruval, rézzel berakott karikásnyeÜrge 144


Magyar szürke

halastórendszer. Ezeknek a tavaknak a többségét kocsord és sóvirág A sziki tölgyesek melletti ártéri a Tisza szabályozása után kiszáradt szikes tavak- erdők, a puszta belsejében a kisebb kerekerdők nak, mocsaraknak a helyén építették a XIX–XX. fajgazdag gémtelepeknek adnak otthont, de ritka századforduló után. Ezért több halastó nevében ragadozó madaraikról is híresek. A vetési varjak, (Csécs, Fényes, Kungyörgy) régi mocsarak emléke szarkák fészkeit kékvércsék foglalják el. Az utóbbi él tovább. A halastavaknak nagy jelentőségük volt években gyarapodott a kerecsensólyom állománya, a Tisza szabályozása után kiszáradó mocsárvilág megtelepedett a rétisas, és először hazánkban itt életközösségeinek megmentésében. Ma is kiemel- fészkelt a pusztai ölyv. kedő szerepet játszanak a vonuló madárvilág életé- Eddig több mint 340 madárfaj előfordulását sikeben, hiszen olyan ritkaságok időznek itt vonulási rült bizonyítani a pusztán. Lenyűgöző látvány a időben, mint az egész világon megritkult kis lilik. tavaszi szelek fodrozta vadvizeken a gyülekező, az A puszta peremén a sziki tölgyesek maradvá- ösztönök titkos parancsára messzi északra igyekvő nya – az Ohati tölgyes és az Újszentmargitai madártömegek kavargása. Ősszel a darvak, vadludak vonulásának feledTilalmas erdő – az ősi, hetetlen látványa vonzvízjárta Hortobágy emléza az ornitológusokat. két idézi. Tavasszal a törA Világörökség részévé pe mandula, a tavaszi vált pusztának (1999) csillagvirág és az odvas az UNESCO azt az keltike díszítik az erdő egye dülálló ér tékét alját. Később a fátyolos ismerte el, hogy a terünőszirom és a magyar let az elmúlt 4–5 ezer zergevirág nyílik. Az év ben folyamatosan erdők tisztásainak, a olyan nyílt legelőtáj sziki erdőssztyepp rétekvolt, ahol a hagyománek jellegzetes növényei nyos föld használati a réti őszirózsa, a sziki Nyári lúd


145

Magyarország kincsestára – Nemzeti parkok csalogatja, hogy progformák a biológiai sokféramjai keretében ismerleség őrzőivé váltak. Itt a kedhessenek a puszta természet és az ember sajárejtelmeivel. tos és békés együttélésének A hagyományos hortogyönyörű példáját élhetjük, bágyi műemlék együttapasztalhatjuk meg. tesen túl négy bemutaA Hor tobágyi Nemzeti tóterület ad jellemző Parkról tanösvények, kiállíképet a Hor tobágy tások, szakmai programok fontos élőhelyeiről és is nyújtanak ismereteket. természeti, illetve kulEzekről a nemzeti parki túrtörténeti értékeiről Látogatóközpont infor(Nyírőlapos–Nyárijárás mációs irodájában adnak puszta, Hortobágy-halasfelvilágosítást. tó, Egyek–pusztakócsi Természettúrák a megmocsarak, Tisza-tó). A újult bemutatóterületebemutatóterületeken beken, természetrajzi kiállílül a könynyebb tájékotás a Látógatóközpontban, Kékvércse zódást táblákkal jelzett Kézművesudvar, helyreállított csárdák, a Pásztormúzeum, csikósbemutatók, tanösvények szolgálják. A látogatható területekre pásztorprogramok várják a látogatókat. A fia- belépéshez szükséges belépőkártya a Hortobágyi talabb korosztályt az új Fecskeház Erdei Iskola Nemzeti Park Látogatóközpontjában váltható.

Turisztikai információ

9–18; okt. 1–31. 10–16; nov. 1–30. 10–14 óra; dec. 1–márc. 14.: zárva

Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont és Kézművesudvar Belépőkártya, kiadványok, térképek, szakkönyvek és információ a kínált programokról 4071 Hortobágy, Petőfi tér 13. Tel./fax: 52/589-321; tel.: 52/589-000 E-mail: [email protected]; www.hnp.hu

Nagyiváni Tájház

Kiállítások A Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontjának természetrajzi kiállítása és a Kézművesudvar: Ny.: egész évben hétköznap 8–16 óra; máj. 1–okt. 31. hétvégenként is 10–16; júl.–aug. hétköznap 8–17 és hét végén 10–17 óra. A Kézművesudvar H zárva.

Hortobágyi Pásztormúzeum A hortobágyi pásztorélet emlékei c. megújult kiállítása látogatható: Ny.: márc. 15–31. 10–14; ápr. 10–16; máj. 1–szept. 30.

146

Néprajzi kiállítás: máj. 1–okt. 15. előzetes jelentkezéssel (Tel.: 59/415-324, 415-659) és nemzeti parki belépőkártyával.

Meggyes csárdamúzeum Néprajzi kiállítás, látogatható: előzetes bejelentkezéssel – Tel.: 70/231-4073 – és nemzeti parki belépőkártyával.

Megközelítés: a 33-as út mentén a 60. km-kőnél, a táblával jelzett földút leágazásánál. Pusztai Állatpark Régi magyar háziállataink bemutatója Ny.: márc. 1–nov. 15. 9–18, nov. 15–jan. 1. 9–16 óra; január–február: zárva. (A nyitva tartás változhat, függ az időjárástól.) Inf.: tel: 52/701-037

Hortobágyi Körszín 4071 Hortobágy Petőfi tér Tel./fax: 52/589-321 Tel.: 52/589-000 E-mail: [email protected]


Szíjgyártó, fazekas, csizmadia, kovács, fafaragó, szövő, szűr- és subakészítő, valamint kosár- és gyékényfonó mesterek korhűen berendezett műhelyei. A Látogatóközpont Kézművesudvarában dolgozó mesterek termékei megvásárolhatók az épületben található ajándékboltban. Hortobágy-halastavi Kisvasút Tel./fax: 52/589-321, tel.: 52/589-000 E-mail: [email protected] Megközelíthető a 33-as főút 67. km-nél található leágazásnál, Hortobágy-halastó irányába. Kisvasúti menetrend: ápr.–jún., szept.–okt. H–P előzetes bejelentkezéssel, Szo–V 11, 13 és 15 óra; júl.–aug. H–V 11, 13, 15, 16.20 óra

Túrák természetjáróknak Gyalogtúrák Hortobágyi Nagyhalastó (1 nap) Kis-jusztusi madárles (1-2 óra)

Górés-tanyai madárrepatriáló állomás és tanösvény (1 nap) Nyárijárás–Nyírőlapos tanösvény (fél nap) Máta-puszta (1 nap) – csak szakvezetővel Vezetett túrákról inf.: [email protected] Kerékpártúrák – Máta–Hortobágy-Halastó kerékpárút: javított földút (10 km) – Egyek–Pusztakócsi mocsarak kerékpárút: javított földút (15 km), szakaszosan is igénybe vehető Fogatozás Máta-puszta Lovaglás [email protected] Kézművesbemutató – Látogatóközpont és Kézművesudvar – Hagyományos feketekerámia-készítés, korongozás: Hortobágy–Máta Ny.: ápr.–szept.

A Hortobágyi Nemzeti Parkról szólunk a Világörökségek fejezetében is.

Törpemandula Amygdalus nana

Debreceni torma Armoracia macrocarpa

Odvas keltike Corydalis cava

Hegyi csillagvirág Scilla drunensis

Csíkosfejű nádiposzáta Acrocephalus paludicola

Túzok Otis tarda

Kis kócsag Egretta garzetta

Atalanta lepke Vanessa atalanta


147


Aggteleki Nemzeti Park

É

szak-Magyarország festői karsztvidékén, az egykori Gömör–Tornaikarszt déli részén terül el a 400–500 m magasságú, fennsík jellegű rögökkel, karsztos szurdokvölgyekkel és széles talpú, hegységszerkezeti vonalak mentén futó folyóvölgyekkel tagolt nemzeti park. Aggteleki A Bódva folyó északNemzeti Park kelet–délnyugat irányú völgyszakasza két jól elkülönülő részre osztja: a Szilicei-fennsík déli folytatását képező Aggteleki-karsztra, és az önálló rögként kiemelkedő Szalonnai-hegységre. Ehhez szorosan kapcsolódik a Rudabányai-hegység Telekes-patak környéki nyúlványa. A nemzeti park északon a

Alapítás éve: 1985 Összterület: 20 170 ha Bioszféra rezervátum: 20 159 ha, 1979 Világörökség: 1995 Igazgatóság: 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. Tel.: 48/506-000, fax: 48/506-001 E-mail: [email protected] www.anp.hu Információ: Tourinform Aggtelek 3759 Aggtelek, Baradla oldal 1. Tel.: 48/503-000, 503-001, fax: 48/503-002 E-mail: [email protected] 148

Szlovák-karszt Nemzeti Parkkal határos. Földtani, tájföldrajzi, vízrajzi, sőt kultúrtörténeti szempontból is egységes egészet alkot e két terület. A nemzeti parkot – földrajzi fekvésének és földtani felépítésének köszönhetően – sajátos éghajlati és vízrajzi viszonyok jellemzik. A csapadék mennyisége kevesebb, mint középhegységeinkben – az évi átlag 600 mm. Az évi középhőmérséklet 10 oC, a napi értékek az országos átlag alatt maradnak. A völgyekben a sajátos helyi mikroklíma következtében a hőmérséklet kiegyenlítettebb, mint a fennsíkon. A térség a Sajó–Bódva vízgyűjtőjéhez tartozik. A felszíni vízfolyásokat a barlangi patakok, valamint állandó és időszakos karsztforrások táplálják. A patakok vízjárását a csapadékmaximumok és a tavaszi hóolvadás szabályozzák, akkor gyakori a néhány napig tartó árvíz. A karsztvidéket változatos felszínformák jellemzik. A völgyekből látványosan kiemelkedő, nagy kiter-

AGGTELEKI NEMZETI PARK

AGGTELEKI NEMZETI PARK


Baradla-barlang

jedésű karsztfennsíkokat tál alakú mélyedések, a A karszt belsejéből felszínre lépő vizek állandó töbrök százai és töbörsoros karsztvölgyek tarkítják. és időszakos karsztforrások tucatjait táplálják. Az egykor erdőkkel borított, ma már kopár hegy- Helyenként a túltelített forrásvizek mészanyaga oldalakon karrmezők fehérlenek. Ezt a művészi mésztufa formájában válik ki a felszínen. formákat adó, erősen barázdált kopár sziklafelszínt A nemzeti park területén nyíló barlangok változatos keletkezési módjukkal, a népnyelv találóan ördögszánkülönleges formagazdagsátásnak hívja. gukkal, képződményeik sokféA karsztos és nem karsztos leségével, sajátos élővilágukterületek határán a vakvölgyek kal, régészeti, kultúrtörténeti vízfolyásai a helybeliek által emlékeikkel, s nem utolsó ravasz- vagy ördöglyuknak sorban különleges természeti nevezett víznyelőkön tűnnek el. szépségükkel méltán kerültek Az eltömődött víznyelőkben, a Világörökség-lista egyetetöbrökben felgyülemlett víz kis mes értékei közé. dolinatavakat hozott létre. Gyöngybagolyfiókák


149


A Medvesziklák

E felszín alatti világ legismertebb elemei folyóvizes szerepet játszottak. A barlangok különböző kialaeredetűek, amelyeket a víznyelőkön át mélybe jutó kulásmódja a járatok alakjában, méretében, térbeli vízfolyások oldó és koptató hatása alakított ki. elhelyezkedésében, valamint ásványkiválásaiban Közülük számos egész éven át, de némelyikük csak is tükröződik. olvadáskor, vagy nagy mennyiségű csapadék lehul- A csaknem horizontális lefutású, patakos barlangok főágához rövidebb-hosszabb lásakor vezeti a vizet. Legtöbbjük a oldaljáratok csatlakoznak. Az időkarsztfejlődés eredményeként mára szakosan aktív víznyelőbarlangok már inaktívvá vált. A törésvonalak meredek esésű járatait aknák, kürmentén beszivárgó vizek oldásával tők teszik lépcsőzetessé. Az egyszekialakult zsombolyok szokatlan forrű vagy elágazó, esetleg több szintmájukkal, nagy számukkal és sűrűben elhelyezkedő, gyakran labirinségükkel növelik a térség értékét. E tust képező barlangok falát kisebbfüggőleges aknákból, párhuzamos nagyobb oldásformák törik meg. aknasorból álló barlangtípus főként A barlangjáratokat különböző alaaz Alsó-hegy fennsíkján jellemző. kú és méretű, változatos színekben A karsztvízszint alatt kioldott barpompázó álló és függő cseppkövek, langok kialakulásában a mélyből zászlók, lefolyások, görbe cseppköfeltörő meleg és langyos vizek is Teleki-virág 150


Béke-barlang

vek, mésztufagátak mellett barlangi gyöngyök, ara- A karszt egyik legjellemzőbb erdőtársulása a gyergonitbokrok, borsókövek és kalcitlemezek díszítik. tyános tölgyes. Itt találkozhatunk egyetlen fajdféEgyes helyeken gipsz- és téli időszakban jégkép- lénk, a császármadár legjelentősebb hazai populáződmények is előfordulnak. Az Aggteleki-karszt ciójával. A déli lejtők melegkedvelő tölgyeseiben földrajzi fekvése, geológiai, domborzati és klima- sztyepp és erdőssztyepp fajokat, a molyhos-tölgyes karsztbokorerdőkben és sziktológiai viszonyai miatt a terület lagyepekben szubmediterrán és kisnövény- és állatvilágának legfontoázsiai fajokat találunk. sabb vonása a peremhelyzet és az A legértékesebb bennszülött nöátmeneti jelleg. vényritkaság, a nemzetközi „vörös Növényföldrajzilag a kárpáti és a könyves” tornai vértő a világon pannóniai flóratartomány átfedéséegyedül itt fordul elő. ben, karsztos viszonyok között kiAz idősebb erdők ritka fészkelője a alakult, önálló flórajáráshoz tartoparlagi sas, a kígyászölyv és a darázszik. Területének 78 százalékát erdők ölyv. A tölgyeseket és a bokorerborítják. A térség óriási élőhelyi és dőket előszeretettel keresik fel a fajgazdagságát mutatja az egymásnagyvadak, őzek, gímszarvasok és tól teljesen eltérő ökológiai igényű vaddisznók. fajok egész sora. Vitéz kosbor


151


Vass Imre-barlang

A terület viszonylagos zavartalansága eredményeként ismét állandó lakó a hiúz és a farkas. A barlangokban a denevérek – főként a Béke- és a Baradla-barlangban – jó néhány fajjal képviseltetik magukat. A legérdekesebb a kereknyergű patkósorrú denevér. Az igazi barlanglakók – a magyar vakfutrinka vagy az aggteleki vakrák, valamint a szálfarkú ízeltlábú – kevésbé közismertek. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság különböző hosszúságú és időtartamú barlangtúrákat kínál. Gyalogtúrákat szervez a turistautakon, tanösvé-

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Jósvafő 3758 Tengerszem oldal 1. Pf.: 6. Tel.: 48/506-000, fax: 48/506-001 E-mail: [email protected] www.anp.hu

nyeken. Lovastúrákat (a génmegőrzés céljából tenyésztett hucul ménes meglátogatását), botanikai, zoológiai és ökotúrákat, falusétát ajánl, valamint ismerkedést a hagyományos mesterségekkel. Kerékpártúrákon kereshetők fel a környező települések kulturális emlékei. A Gömör–Tornai Hagyományőrző és Művészeti Napok keretében a Baradla-barlang Hangversenytermében, a jósvafői református templomban színvonalas zenei rendezvényeknek lehetnek részesei a látogatók.

Baradla-barlang Ny.: az év minden napján nyitva tart, nyári időszakban ápr. 1–szept. 30. 8–18 óra (az utolsó túra 17 órakor indul), téli időszakban okt. 1–márc. 31. 8–16 óra (az utolsó túra 15 órakor indul).

Az Aggteleki Nemzeti Parkról szólunk a Világörökségek fejezetében is.

152


Tengerszem-tó, Jósvafő

Kakasmandiko Erythronium dens-canis

Szibériai nőszirom Iris sibirica

Ikrás fogasír Dentaria glandulosa

Tarka nőszirom Iris variegata

Foltos szalamandra Salamandra salamandra

Barna kánya Milvus migrans

Nagy hőscincér Cerambyx cerdo

Fekete harkály Dryocopus martius


153


Bükki Nemzeti Park

A

z ország legnagyobb hegyvidéki nemzeti parkja létrehozásának alapját a névadó hegység földtani viszonyai teremtették meg. A Bükk hegységet főleg tengeri üledékes kőzetek építik fel, amelyek a földtörténeti óidő karbon időszakától (330–310 millió évvel ezelőtti időktől) a középidő jura időszakának véBükki géig (170–150 millió Nemzeti Park évvel ezelőtti időkig) képződtek. A több mint 150 millió év alatt lerakódott, szinte folyamatos tengeri üledéksort mészkő, valamint később palává préselődött agyag (agyagpala), radiolarit, dolomit és homokkő alkotja. A Bükk karakterét a triász időszaki fehér és világosszürke, helyenként rózsaszín mészkő határozza meg: ezek a térszínek hordozzák a hegységre oly jellemző karsztformakincs zömét. A triász és jura időszakokban a békés mészkőképződést jelentős kéregmozgásokkal együtt járó, ten-

Alapítás éve: 1977 Összterület: 43 178 ha Fokozottan védett terület: 12 455 ha Igazgatóság: 3304 Eger, Sánc u. 6. Levélcím: 3301 Eger, Pf.: 116 Tel.: 36/411-581, fax: 36/412-791 E-mail: [email protected] www.bukkinemzetipark.hu, www.bnpi.hu 154

ger alatti tűzhányótevékenység szakította meg. A mélytengeri árok kinyílásával kapcsolatos, bazaltból álló párnaláva-halmazok és az üledékbe nyomult magmás (gabbró, ércperidotit) kőzetek Szarvaskő környékén láthatók a felszínen. A kréta időszakban alakult ki a Bükk hegység gyűrt – átbuktatott redőspikkelyes – rátolódásos (takaróredős) szerkezete. Az újidőre tehát „megszületett” a Bükk, egy bonyolult szerkezetű hegység, amely a hegységképző mozgások hatására kiemelkedett, szárazfölddé vált. A szeszélyes felszínű – redőteknők, redőboltozatok, föl- és áttolt pikkelyek és takarók alkotta – vidék a késő-eocénig trópusi tönkfelszínné egyengetődött. A földtörténeti újidőben a hegység területe többször megsüllyedt és kiemelkedett. E függőleges kéregmozgások a tenger előrenyomulásával és visszahúzódásával jártak, amelyek nyomán agyag-, homok-, homokkő- és kavicsrétegek képződtek, melyek nagy hányada a felszínről lehordódott. A középső-miocén többször előrenyomuló tengeré-

BÜKKI NEMZETI PARK


Bükk, Eger

nek határát a hullámverési szinlők – ma 300–500 fokozottan védett, mint például az István-lápai-barméter magasságban megtalálható – maradványai lang, amely az ország legmélyebb (253 m), egyben a jelölik ki. Ekkortól a késő miocénig három szakasz- Bükk leghosszabb (6 km) barlangja. ban riolitos és dácitos vulkanizmus zajlott. Már a késő miocénban megkezdődött a Bükk nap- Növényvilág jainkig tartó karsztosodása, valamint mai vízhá- A hegység páratlanul gazdag élővilágát az éghajlati lózatának kialakulása. Főleg a Bükk-fennsík és a sajátosságok, valamint az igen változatos domKis-fennsík felszínén, de az Északi- és a Déli-Bükk borzati viszonyok határozzák meg. Hazánkban a mészkőterületein is a karsztjelenségek gazdag együt- Bükk hegységben alakultak ki legszabályosabban tesével találkozunk. Míg a töbrök feneke széles, a hegyi vegetációs zónák. A Bükk déli peremén az lapos, tehát nagy felületen szivárog le a csapadék, erdőssztyepp zóna klímazonális erdejét, a száraz löszpusztai tölgyeseket találjuk. A addig a víznyelő rendszerint egyetlen tengerszint feletti 250–400 m-es átlanyíláson vezeti le a felszíni vizet. A vízgos magasságban a cseres tölgyesek nyelőkben – mint pl. a Barátság-kertiuralkodnak, melyek gyakori lágyvisszafolyóban vagy a Pénz-pataki-vízszárú fajai a ligeti perje, az egyvirágú nyelőbarlangban – elnyelődő, a töbrök gyöngyperje és a hegyi sás. 400–600 alján mélybe szivárgó vizek a mészkő m tengerszint feletti magasságban, a belsejében kisebb-nagyobb járat- és nedvesebb klímájú völgyekben és az barlangrendszereket oldanak, de leginészaki oldalakon gyertyános tölgyekább – a mélybe szállított szilárd horsek találhatók, a tavaszi időszakban dalék (kavics, törmelék) fizikai koptató gazdag lágyszárú szinttel. Ilyenkor hatása révén – vésnek. A magyarorszávirágzik a bogláros szellőrózsa, a gagi barlangok negyede – több mint ezer lambvirág, az odvas és ujjas keltike, – található a Bükkben. Ezek közül 49 Korridor lepkék


155


Szalajka-völgy

a változó boglárka, valamint néhány orchideafaj, A Délkeleti-Bükk meleg, sekélytalajú lejtőin szép mint például a kétlevelű sarkvirág és a madárfészek. bokorerdőkből, melegkedvelő tölgyesekből és sztyeppA hegység 600 méter feletti területeit középhegységi rét-foltokból álló társulások találhatók. A fajgazdag vagy szubmontán bükkösök állománya borítja, 700 hegyi rétek erdőirtás révén jöttek létre, melyeket egykor kaszálóként hasznosítottak. A töbrökkel m felett pedig montán bükkösök uralkodnak. A meredek falú és szűk völgyekben, a sziklás tarkított Nagy-mezőn és a Zsidó-réten számos ritka hegygerinceken, a karros-töbrös felszíneken, az növényfajt találunk. extrém klímájú térszíneken extrazonális társulások A Bükk hegység flórája körülbelül 1300 növényalakultak ki. A hűvös, párás levegőjű mély völgyek fajból áll, melyek közül 18 hazánkban csak innen társulása a szurdokerdő. Dús lágyszárú szintjének ismert. Ezek a következők: havasi ikravirág, magas jégkorszaki maradványfajai a havasi iszalag, a hava- istác, mirigyes fodorka, szirti pereszlény, bükki korpafű*, északi sárkányfű, karcsú gyapsi ikravirág és a sárga ibolya, gyakori júsás*, Vrabélyi-estike, tátrai hölgymég az erdei holdviola, a havasi mál, erdélyi lednek, fürtös lizinka*, turbolya, a gímpáfrány és a kárpáti Wiemann-pimpó, bérci ribiszke*, sisakvirág. A délies fekvésű mészkőmagyar nyúlfarkfű, Hazslinszky-bersziklás hegyoldalakon a jégkorszak kenye, éplevelű macskagyökér, sárga utáni mogyorókor emlékét idézi a ibolya (közülük a *-gal jelzettek hársas kőrises sziklaerdő, gyepszintmára kipusztultak.) jében a Vrabélyi-estikével, a mérges sással és a Waldstein-pimpóval. Állatvilág Alhavasi maradványfajokban gazA Bükk hegység a legkülönfélébb dag a legmeredekebb sziklás oldalafaunaelemek gyűjtőhelye. Igen értékon megtalálható hársas-berkenyés kesek a csak a Bükkben élő endereliktumerdő. Füleskuvik 156


Bükk hegység

mikus fajok, mint például a Gebhardt vakfutrinka, A Bükk-fennsík töbörrétjeinek ritka lepkéi a szereilletve a szubendemikus lepkefajok, mint a bükki csenboglárka, a karszti hangyaboglárka és a bagolyhegyiaraszoló vagy a bükki szerecsenboglárka. A lepkék. A töbörrétek nyáron a kerepelő sáskától hankülönböző faunahatások, a változatos geomorfo- gosak. A bogarak közül négy ritka, védett futrinkafaj lógiai adottságok és a sokszínűt vegetáció követ- érdemel említést: a domború futrinka, az aranypetykeztében fajgazdag állatvilág alakult ki: a Bükkben tyes futrinka, a változó futrinka és a már emlíelőforduló állatfajok számát ma minimálisan 22 tett barlanglakó Gebhardt vakfutrinka. A hegység bokorerdeiben, melegkedvelő tölgyeseiben és száraz ezer körülire becsüljük. A nagy kiterjedésű zonális bükkösökben él – szá- gyeptársulásaiban – például a Délkeleti-Bükkben mos más rovarfaj mellett – az alhavasi jellegű hava- található „galyákon” – melegkedvelő faunaelemeksi cincér. A bükkösök madárvilágának karakterfajai kel találkozunk: a zörgőlepkével, az Anthaxia huna sisegő füzike, az örvös légykapó, a fekete harkály, a garica nevű díszbogár fajjal, vagy a szubmediterrán kék galamb, az idősebb, természetközeli erdőkben elterjedésű fűrészlábú szöcskével. pedig a fehérhátú fakopáncs. A hegység északi részén Sziklagyepek, lejtősztyeprét-foltok képezik a szubendemikus pannongyík élőlévő szurdokvölgyekben sok helyét. A karsztbokorerdők ritka fajjal találkozhatunk. A legjelentősebb madártani ércsigák közül jellegzetes kelettéke a bajszos sármány. kárpáti endemikus faj a kék A karsztforrások élővilágámeztelencsiga, vagy a glaciális nak jellemző állatai a hideg reliktum Vertigo alpestris, a és tiszta vizet kedvelő csilepkék közül a hegyi fehérlepgafajok: a Bithynella austrike. A gerincesek közül jellegaca és a kárpáti forráscsiga. zetes szurdokerdei madárfaj a A hegység déli peremének kis légykapó. Leánykökörcsin


157

Magyarország kincsestára – Nemzeti parkok az Európában erősen veszélyeztetett hosszúszárnyú denevér és a kereknyergű patkósorrú denevér. A ragadozó madarak közül a parlagi sast, a hegység szikláin újból megjelenő vándorsólymot kell föltétlen megemlíteni.

Parlagi sas

meleg forrásaiban él egy harmadkori maradványfaj, a feketecsiga. A hegység vízi gerincesekben igen szegény, a néhány nagyobb vízfolyás halfaunájának említésre méltó tagja a sebes pisztáng és a petényi márna, amely pannóniai endemizmus. Az állóvizekben él az alpesi gőte, melynek védelmét az egykori vizes élőhelyeinek rekonstrukciójával, és zárttéri szaporítási programmal oldják meg. A bükki barlangokban található a hazai denevérpopuláció jelentős része. A hegység denevérfaunájának ritkaságai az alpesi denevér, a brandt denevér, a bajuszos denevér, a pisze denevér, a nagyfülű denevér vagy a már kipusztultnak vélt óriás korai denevér. Csak barlangokban szaporodik Tanösvények Borsod–Abaúj–Zemplén megye Bükk-fennsík – Jávorkúti tanösvény Rejteki tanösvény (kis, illetve nagy kör) Répáshuta – Kőbalta és Tárnics tanösvény Miskolc – Pisztráng, Forrás-völgyi erdei, Szinva, Kék Madár, Barátok Útja, Lillafüredi tanösvény Varbó – Andó-kúti erdei tanösvény Bükkszentkereszt – Holdviola tanösvény Cserépfalu – Ördögtorony tanösvény Dédestapolcsány – Szalamandra tanösvény Kazincbarcika – Ebecki tanösvény Szomolya – Kaptárkő tanösvény Heves megye Szarvaskő – Geológiai tanösvény Eger – Nagy-Egedi tanösvény Felsőtárkány – Kő-közi, Vár-hegyi, Barát-réti, 158

Ember a Bükkben A Bükk történelem előtti korszakának régészeti lelőhelyei a nagy szádájú barlangok. Az őskőkori Szeleta-kultúra és a neolit bükki kultúra sajátosan bükki régészeti jelenségek. A hegység történelmi múltjának leglátványosabb emlékei a várak. Nemcsak a sziklaszirteken álló, impozáns megjelenésű – jelentős falmaradványokkal rendelkező, vagy majdnem ép – kővárak tanúskodnak a történelem viharos évszázadairól, hanem a sáncokkal, árkokkal határolt „földvárak” is, melyek erdők mélyén rejtőznek az avatatlan szemek elől. Ezek az őskori erődített telepek a késő bronzkori Kyjatice-kultúra emlékei. A Bükkalja területén rejtőzködő kaptárkövek – olyan sziklavonulatok, vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak – ma még rejtélyes kultúrtörténeti emlékek. A középkort a várak mellett, az erdők mélyén megbújó kolostorromok idézik, legszebb közülük a Kis-fennsíkon álló szentléleki pálos kolostor. A török hódoltság után következő újkort már az ipari létesítmények megjelenése jellemzi: az üveghuták, a vasolvasztó massák, vasverő hámorok, a különféle bányák és manufaktúrák története napjainkig ível. Vöröskő-völgyi erdei tanösvény Bélapátfalva – Bél-kői tanösvény Szilvásvárad – Szalajka-völgyi, Millenniumi tanösvény Bükk-fennsík – Olasz-kapui, Kis-Kőhát–Nagymező tanösvény Apc – Somlyó hegyi tanösvény Hatvan – Kisgombosi tanösvény Gyöngyös – Sár-hegyi tanösvény Parádfürdő – Ilona-völgyi geológiai tanösvény Nógrád megye Jobbágyi – Nagy-hársas erdei tanösvény Ipolytarnóc – Borókás-árok geológiai tanösvény, Kőzetpark, Biológiai tanösvény Szanda – Vár-hegyi geológiai tanösvény Hollókő – Vártúra ösvény és biológiai tanösvény Sámsonházai geológiai tanösvény


Salgótarján – Boszorkány-kő geológiai tanösvény, Szilvás-kői geológiai tanösvény Somoskő – Magyar-bányai Kőpark Eresztvény – Eresztvényi Kőbányák

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Lillafüred – Szent István-barlang

Bemutató- és kiállítóhelyek Nógrád megye Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület Bemutatóhely Világszenzációnak számító fosszíliák és tematikus tanösvények, kontinensünk egyik legöszszetettebb és látványosan kiépített ősmaradvány lelőhelye (510 ha); Ősfenyő Belépő fogadóépület; 4D Motion Theatre szimulációs terem; pihenőhelyek, tanösvények; szak- és túravezetés. 3138 Ipolytarnóc, Pf.: 1., tel./fax: 32/454-113 www.bnpi.hu, http://ipolytarnoc.kvvm.hu E-mail: [email protected] Hollókő Tájház „Táj és a nép” c. kiállítás – Kossuth út 99–100.

Túraindítások minden egész órakor. Minimális létszám: 10 személy. Csoportok előre bejelentkezéssel: Tel./fax: 46/334-130 Lillafüred – Anna-barlang

Látogatható: márc. 1–okt. 31. 10–18, nov. 1–febr. 28. Szo–V 10–16 óra. További nyitva tartás előzetes egyeztetéssel.

Inf. és bejelentkezés: Nagyné Tóth Györgyi Tel.: 70/201-5546, 32/379-157 E-mail: [email protected] Heves megye Felsőtárkány – Nyugati Kapu Oktatóés Látogatóközpont „Karszt és élővilága” c. kiállítás, tópart Felsőtárkány, Ifjúság u. 34/1

Látogatható: ápr. 1–szept. 30. és Húsvét hétvégéjén naponta 9–18 óra (utolsó túra 17 óra), okt. 1–márc. 31. 9–15 óra (utolsó túra 14 óra).

Látogatható: ápr. 1–szept. 30. és Húsvétkor naponta 10–17 óra (utolsó túra 16 óra), okt. 1–márc. 31.: zárva. Túraindítások minden egész órakor.

Minimális létszám a túrához: 10 személy. Csoportok előre bejelentkezéssel: Tel./fax: 46/334-130 Cserépfalu – Oszlai tájház Látogatható: máj. 1– szept. 30. között Sze és Szo 10–16 óra, okt. 1–ápr. 30.: bejelentkezéssel: Dósa Gyula, tel.: 49/423-132

Az összevont családi jegy magába foglalja: az Oszlai tájház, a Cserépfalvi Imre Emlékszoba, és a Gazdaház látogatását. Ároktő – Tájház 3467 Ároktő, Táncsics út 5. Előzetes bejelentkezéssel látogatható Inf.: Seres Nándor, tel.: 30/529-6439

Látogatható: ápr. 15–okt. 15. Sze–V 10–16 óra

Nagyobb létszámú csoportok csak bejelentkezéssel, tel.: 36/534-078 Szilvásvárad – Millenniumi Kilátótorony A Kalapat-tetőn található kilátótorony jeles napokon ingyenesen látogatható: április 22-én (Föld Napja), május 10-én (Madarak és Fák Napja), május 24-én (Európai Nemzeti Parkok Napja) és június 5-én (Környezetvédelmi Világnap).

Bíboros kosbor Orchis purpurea

Vaddisznó Sus scrofa

Darázsölyv Pernis apivorus

Turbánliliom Lilium martagon

Látogatható: jan. 1–dec. 31. Sze–V 10–17 óra. (A nyitva tartási idő tájékoztató jellegű. Rossz idő esetén zárva!)

Bejelentkezés: Magyar Tamás, tel.: 30/910-2037 Inf.: http://kilato.uw.hu. Erdőtelki Arborétum Természetvédelmi Terület (Buttler-kastély) Látogatható: hétköznap 7.30–16 óra; Szo–V 9–16 óra. Ünnepnapokon is nyitva.

Előzetes bejelentésre szakmai vezetés Tel./fax: 36/496-022 3358 Erdőtelek, Fő utca E-mail: [email protected], www.karolyrobert.hu


159

Duna. Magyarország kincsestára Duna

Recommend Documents