Dr. Molnár Judit DE Magatartástudományi Intézet 2014. december Forrás: Unoka, Purebl, Túry, Bitter: A pszichoterápia alapjai. Semmelweis, 2012. Szőnyi, Füredi: A pszichoterápia tankönyve. Medicina, 2000.
ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK
Mi is a pszichoterápia?
eszközökkel történő
lélektani beavatkozás
segítő,
gyógyító
kommunikációs/kapcsolati eszközökkel igyekszik változást létrehozni az élmények átélésének, , feldolgozásának módjában, a magatartásban és gondolkodásban pszichoterápia esetén ezeket az eszközöket tudatosan, specifikus képzettséggel, a pácienssel közösen meghatározott célokat tartalmazó terápiás szerződés alapján alkalmazzuk
Mi is a pszichoterápia?
A kezelt csoport olyan személyekből áll, akiknek lelki, szomatikus vagy szociális tüneteik vannak A cél a rendellenességek megszüntetése ill. enyhítése A módszerek elméletileg és tudományosan megalapozottak, szisztematikusan alkalmazottak
A kezelést pszichoterapeuta képesítéssel rendelkező szakemberek végzik
Mi is a pszichoterápia?
A folyamatban kiemelt szerepe van a terápiás kapcsolatnak A folyamat eszköze és tárgya ugyanaz: az emberi psziché és kapcsolódás Minden pszichoterápia mint egyedi, megismételhetetlen
alkalmazási területe sem áll meg a gyógyításnál: személyiségfejlesztés, teljesítményfokozás, képességfejlesztő tréningek, önismeretszerzés, relaxációstresszoldás, stb.
A terápiás kapcsolat jellemzői
a páciens és terapeuta egyaránt személyiségével vesz
részt a kapcsolatban a terápiás kapcsolat egy folyamat, ami a szerződésre épül a munka egy kölcsönös érzelmi elkötelezettségre, a terápiás szövetségre támaszkodik személyes intim kapcsolat alakul ki anélkül, hogy a páciens életéhez közvetlen köze lenne a bizalmi kapcsolatot fokozza a belévetett hit, elvárás
A terápiás kapcsolat jellemzői
a professzionális kapcsolat célja a páciens kapcsolati zavarainak javítása, ha már megtörténtek a változások, akkor dolga, hogy befejeződjék a terapeuta szerep átadhatatlan, legfeljebb új kezdhető önkéntes mindkét fél részéről kapcsolati összeillés szükséges folyamat jellegű, csak folyamatában érthető meg a hatás terápián belüli, azt követő és az élettérben megvalósuló eredményben jelentkezik
A pszichoterápia céljai
A páciens problematikája vonatkozásában a következő szinteket lehet elkülöníteni:
körülírható tünetek személyiség működése kapcsolatok, életvezetés (személyközi szint) A cél a terapeuta és a páciens közös megegyezésén alapul.
A pszichoterápiás szerződés
A szerződés a terápia egyik kulcsa. A szerződés a terápiás együttműködés keretét rögzíti. Erre épül a terápiás kapcsolat szabályozása. Ez biztosítja a pszichoterápiában a professzionalitásbensőségesség kettősségét Pszichoterápiák esetében a szerződés nem egyszerűen a kezelés elfogadásáról, hanem az együttműködés aktív vállalásáról szól. A pszichoterápiás szerződés a gyógyításhoz szükséges kapcsolati játékszabályokat adja meg
A pszichoterápiás szerződés
A pszichoterápiás szerződés általában szóbeli megállapodás, mely rögzíti a terápia célját; a beteg tennivalóit, munkamódját; a terapeuta tennivalóit, munkamódját; a terápia formai jellegzetességeit (módszer, házi feladatok stb.) a terápia kereteit (hely, idő, időtartam) a kiegészítő megállapodásokat (hiányzás, fizetés stb.)
A pszichoterápiák nemspecifikus hatótényezői
1. Empátia 2. Kongruencia 3. Feltétel nélküli elfogadás
Empátia
Az empátiás készség fő komponensei:
Perspektíva felvétel képessége: az a képesség, hogy a dolgokat a másik nézőpontjából lássuk. Beleérzés képessége: készség a beteggel való azonosulásra, érzelmeik átélésére. Empátiás törődés képessége: együttérzésre, a másik iránti aggodalomra, részvétre való hajlam
Empátia
Empátiás szenvedés : a másik ember szenvedése szenvedést okoz a személynek. Ez a személy vagy az általa hozott témák elkerüléséhez vezethet Érzelmi ragály: az a jelenség, amikor a beteg érzelmei átragadnak a terapeutára, aki ugyanazt érzi, mint õ. A segítő foglalkozású egyén szakmai fejlődésének fontos része, hogy képessé váljon arra, hogy empátiás szenvedését szabályozza. Hiánya kiégéshez vezethet Kívánatos, ha a szakmai fejlődés során az empátiás szenvedés megszűnik és az együttérzõ sajnálatnak adja át a helyét. Ez esetben a másik szenvedése nem szenvedést vált ki az orvosból, hanem együttérzést, amit pozitív érzelemként élnek meg.
Elfogadás
elfogadjuk a személyt mint értékek hordozóját,
elfogadásunkat nem kötjük feltételekhez a személynek szól, nem pedig a tulajdonságainak vagy cselekedeteinek nem azonos a személyközi vonzalommal
Kongruencia = hitelesség
A terapeuta közlései és érzései egymást fedik, hitelesek A verbális és nem verbális közlései egy irányba mutatóak Nem tévesztendő össze az önfeltárással és az érzések válogatás nélküli megosztásával az empátia, kongruencia, elfogadás bázisváltozói módszertől függetlenek minden segítő kapcsolat alapjai segítik a páciens önfeltárását megoldásainak megtalálását, lélektani növekedését
PSZICHOTERÁPIÁS MÓDSZEREK
1. DINAMIKUS MÓDSZEREK
Pszichoanalitikus irányzat
Sigmund Freud (1856-1939) dolgozta ki 1. hangsúlyozta a pszichikus meghatározottságot: a múltbeli élmények leképződései határozzák meg az egyén külvilágra adott reakcióját, alkalmazkodási képességét 2. a tudattalan szerepét, mely legfontosabb hozzájárulása a lélektan fejlődéséhez 3. Leírta a személyiség hármas struktúráját , ill. a struktúrán (személyiségen) belüli erőharcokat, konfliktusokat stb. 4. A gyermekkori élményeknek nagy szerepet tulajdonított a felnőttkori tünetek hátterében
A topográfiai modell
A. Tudatos Minden, aminek adott pillanatban tudatában vagyunk (gondolatok, érzések, viselkedés stb.) Képesek vagyunk szavakba önteni és logikusan gondolkodni ezekről; A logika és az ésszerűség alapján szerveződik B. Tudatelőttes Olyan tartalmak, amelyek kívül esnek a pillanatnyi tudatosságon, de ha ráirányítjuk a figyelmet, könnyen a tudatba emelhetők ~ normál emlékezet.
A topográfiai modell
C. Tudattalan Nem hozzáférhető a tudatosság számára Főként szexuális vagy agresszív tartalmak (vágyak, impulzusok) emellett elfogadhatatlan, elfojtott tartalmak, szorongással, konfliktusokkal vagy fájdalommal asszociálódott vágyak, érzések, gondolatok gyűjtőtere A tudattalan rendszer ezek beteljesülésével foglalkozik (örömelv) A tudattalan tartalmak nem tűnnek el, folyamatos hatást gyakorolnak a viselkedésre és a tudatos megélésekre.
A strukturális modell: ösztön-én
Teljesen tudattalan az agresszív és szexuális késztetések tárháza A személyiség összes öröklött, ösztönös és primitív aspektusa Örömelven működik (azonnali szükségletkielégítés).
Nem határozza meg a kielégülés módját, nem veszi figyelembe a veszélyeket vagy problémákat
A strukturális modell: én (ego)
közvetít a vágyak (ösztönén) és a külvilág követelményei között valóságelven működik: racionális, a kockázatokat is figyelembe vévő megoldásokat keres, ha nincs biztonságos mód, elhalasztja az ösztönén energiáinak levezetését addig, amíg megfelelő tárgyat nem talál elhárító mechanizmusokat működtet közvetítő funkció: kezdetben az ösztönök és a valóság később az ösztönök és a felettes-én között
A strukturális modell: szuperego
A személyiség utolsóként kifejlődő összetevője A szülői és társadalmi értékeket foglalja magában Eldönti, mi helyes és helytelen Nem élvezetre, hanem tökéletességre törekszik A gyermek a szeretet elnyerése, illetve a büntetés elkerülése miatt átveszi szülei értékeit (introjekció) Ezt más tekintélyfigurák is befolyásolhatják Alrendszerei: énideál ( a kiválóság standardjai, helyes viselkedések) lelkiismeret (helytelen viselkedések)
Id, ego, superego
Az id, ego, szuperego állandóan változó, dinamikus kapcsolatban állnak
A három entitás közötti egyensúlyzavar mentális-és viselkedészavarok kialakulásában nyilvánulhat meg.
A pszichoanalízis célja
fő cél a tudattalan tartalmak tudatba emelése ezáltal nagyobb kontroll nyerése az érzelmek, viselkedés fölött
Főbb analitikus technikák: szabad asszociáció
A páciens bármit mondjon ki, ami eszébe jut, szelektálás nélkül, akkor is, ha az zavarbaejtő, nevetségesnek tűnő, vagy szexuális tartalom Nem könnyű feladat, mert egész életünkben kontrollálni és cenzúrázni próbáljuk ezen tartalmakat Az aszzociációk, ill. azok láncolatai segítenek feloldani ezt a cenzúrát, és hagyják a tudatba áramlani a tudattalan tartalmakat
Szabad asszociáció
Hagyományosan, az analitikus a páciens háta mögött ül, a páciens egy díványon fekszik, így a legzavartalanabb az asszociációk áramlása
egyik asszociáció a másikhoz vezet
A szabad asszociációk korántsem „szabadok”, azaz véletlenszerűek: tudattalan érzések, vágyak, szükségletek stb. határozzák meg azokat ülések sora alatt az asszociációk egy mintázata bontakozik ki, amelyek a páciens fő konfliktusait, tudattalan tartalmait segítenek feltárni
Álomelemzés
Alvás közben a védekezések kikapcsolnak, így a
tudattalan tartalmai szimbolikus formában a tudatba áramolhatnak Az ego nem kapcsol ki teljesen, így a fenyegető tartalmak újra cenzúra alá kerülhetnek Az álom manifeszt tartalma az aktuális történés Rejtett tartalma a szimbolikus jelentés A manifeszt tartalom sűrítéssel, áttolással, szimbolizációval jön létre, így nem könnyű elérni a rejtett jelentéseket A valódi jelentések gyakran a sorozatos álomelemzések során kristályosodnak ki
Mindennapi árulkodó jelek
A pszichoanalitikus nézőpont szerint semmi nem véletlen, minden cselekedetünk determinált.
Nyelvbotlások Elvétések Véletlenek Választások szerepe Felejtések
Kapcsolat: áttétel és viszontáttétel
Áttétel: A páciens nem tudatosan megjeleníti az analitikussal szemben azokat az attitűdjeit, szükségleteit, érzelmeit, amelyek élete jelentős személyeivel (pl. szülők) kapcsolatosak Ezeket jelen idejűnek és az analitikusnak szólónak éli meg Értelmezésükkel fontos belátásokhoz juthat a páciens belső konfliktusait, ill. ezek gyermekkori eredetét illetően Viszontáttétel: az analitikusban erre válaszként ébredő érzések
Az analitikus szerepe Értelmezés:
segít megérteni az összefüggéseket a páciens tudattalanból feltárt tartalmai és jelen kapcsolatai, problémái, illetve a múltbeli tapasztalatai, és jelen problémái között Szabályok: Neutralitás: nem kritizálja, bírálja a pácienst Anonimitás: nem visz be saját személyes tartalmakat Absztinencia: nem elégíti ki a szükségleteket, csak értelmezi azokat
Modern dinamikus elméletek
A személyiség konfliktusai mellett deficitekre koncentrálnak, melyek a korai fejlődés és kapcsolatok során alakultak ki A terápiás kapcsolat nagyon hasonló az anya-gyermek kapcsolathoz Az elakadt fejlődést többek között a terápiás kapcsolatban igyekeznek korrigálni Keretek közötti szükségletkielégítés – deficitek feltöltése, korrektív kapcsolati élmény mentén.
Indikáció, kontraindikáció
Klasszikus pszichoanalízis: Javallott: főként neurózisok esetén: fóbiák, szorongásos zavarok, kényszerbetegség stb.
Ellenjavallott: pszichotikus zavarokban és súlyos személyiségzavarokban Neoanalitikus, dinamikus módszer: Javallott főképp személyiségzavarok, kötődési problémák esetén Ellenjavallott : akut pszichotikus állapotban
Viselkedésterápiás megközelítés
Viselkedésterápiás megközelítés - alaptételek
Tagadják a tudattalan szerepét Az önmegfigyelés jelentőségét Csak arra koncentrálnak, ami objektíven megfigyelhető ~ viselkedés Minden viselkedés tanulási folyamat eredménye A tünet vagy hibás viselkedés hibás tanulás eredménye A pszichoterápia is tanulási folyamat Mely lehetőséget nyújt az áttanulásra, azaz a személy új, adaptívabb viselkedésmódokat sajátíthat el Nem az a cél, hogy a páciens belátáshoz jusson, hanem hogy másképp reagáljon, viselkedjen Ehhez a tanulás törvényszerűségeire építenek (pl. megerősítések vagy azok elmaradása)
Viselkedésterápiás megközelítés alaptételek
Az objektív, megfigyelhető jelenségekkel, viselkedéssel való munkát hangsúlyozza
Olyan állapotokban indikált, ahol jól körülírt viselkedéses tünet van jelen, pl. fóbia, kényszer, alkoholés egyéb szerhasználat, evészavarok stb.
Relaxáció, autogén tréning
Megtanítja a pácienst teste és mentális állapotai kontrollálására Izomlazítás révén ellazult testi állapot stresszmentes, nyugodt lelkiállapotot eredményez Ezáltal a páciens megtanulja, hogyan tud akaratlagos kontrollt gyakorolni feszültségei fölött Szorongásos állapotok esetén Fájdalommal járó állapotok (fejfájás, gerincfájdalmak stb )
Relaxáció, autogén tréning szerepe viselkedésterápiás technikákban
Tanult félelmek, pl. fóbiák esetén
A páciens relaxált állapotában fokozatosan megjelenítik a szorongást kiváltó helyzetet, lépcsőzetesen, a legenyhébb szorongáskeltő helyzettel indulva Szorongás helyett a relaxált állapottal kapcsolódik össze a szorongást kiváltó helyzet (szisztematikus deszenzitizálás) Végül viselkedéses próbával rögzítik a kívánt tapasztalatot
Ingerelárasztás
Specifikus szorongás csökkentésére A pácienst a szorongást kiváltó helyzetbe helyezik, ami erős szorongást provokál Az elkerülő viselkedés megakadályozása során a páciens megtapasztalja, hogy a helyzet ártalmatlan Ebben segít a terapeuta jelenléte Alternatív önmegnyugtató stratégiák elsajátítása A félelem kioltódik Csak nagy tapasztalattal és óvatossággal alkalmazható!!
Asszertív tréning, készségek tanítása
érzések, vélemények (negatív), szükségletek kifejezésével kapcsolatos problémák „nem”-et mondásra való képtelenség esetén hogyan fejezzük ki mindezt úgy, hogy ne legyünk agresszívek, ne gázoljunk át másokon, de ne maradjuk passzívak sem? Önérvényesítő kommunikáció tanítása szerep-jétákkal, helyzetgyakorlatokkal
más társas készségek is taníthatóak szerepjátékok és modellkövetés (terapeuta) nyomán
Kognitív terápia
Kognitív: lat., megismerő, a megismerésre vonatkozó; a gondolkodáson alapuló. A kognitív nézőpont alaptétele: érzelmeinket és viselkedésünket az információfeldolgozási folyamat, s az annak hátterében meghúzódó kogníciók (elsősorban gondolkodásunk) alakítják. Azaz: érzelmeinket, hangulatunkat, viselkedésünket az határozza meg, milyen jelentést adunk a velünk történő eseményeknek, mit gondolunk magunkról, másokról, a világról. Sztoikus filozófusok: „Az embert nem a dolgok, hanem az a mód zavarja meg, ahogyan a dolgokat látja.” - A pszichoanalízis szerint az érzelmi problémák okoznak negatív gondolatokat, - Míg a kognitív nézőpont fényében a negatív gondolatok okozzák az érzelmi problémákat.
SÉMÁK
Tapasztalatokból sűrített kognitív mintázatok, melyek különböző helyzetek értelmezésének az alapját képezik Ha biz. szituációba kerülünk, aktiválódik a helyzetnek megfelelő séma Egy-egy séma hosszú ideig is inaktív maradhat Kulcshelyzet aktiválja A sémák önfenntartóak: azt az információt engedik be könnyen, ami visszaigazolja tartalmukat A sémás feldolgozás gazdaságos, de info-vesztéssel is jár
Depresszióban, szorongásos zavarokban negatív sémák sémák dominálnak
Kognitív tetrád
A sémák négy fő téma köré csoportosulnak:
1. Önmaga 2. Én és a Másik 3. A világ 4. Jövő
Kognitív tetrád
Depressziós kognitív tetrád: Önmaga : mikromániás, önvádló, súlyos esetben önpusztító Jövő: minden kudarc, veszteség, elutasítottság stb.
Valóság: pesszimizmus, reménytelenség Én és a másik: szerethetetlenség
A zavar középpontjában az önértékelés zavara áll (saját világ, saját jövő)
Kognitív hibák
Az ellentmondó bizonyítékok ellenére is fenntartják a negatív gondolatok érvényességébe vetett hitet. Minden vagy semmi (dichotóm gondolkodás) Túláltalánosítás Negatív szűrő A pozitívum diszkvalifikálása Korai következtetés Magnifikáció és minimizáció Érzelmi logika Kell állítások Címkézés Perszonalizáció
A kognitív terápia célja
Pszichés zavarok esetén a negatív, torzító sémák
feltárása Ezek korrekciója, reálisabbá tétele Megkérdőjelezésükkel Alternatív magyarázatok keresésével A logikai hibák felismerésével
Technikák: Önmegfigyelés, naplózás Érvek-ellenérvek technikája Viselkedéses próbák
