Dr. Halász József
Emberközpontú közgazdaságtan
Szent Korona Értékrend Könyvnyomtatói Alap 2016
Dr. Halász József
Emberközpontú közgazdaságtan
© DR. HALÁSZ JÓZSEF
dr. Halász József 6723 Szeged, Szilléri sgt. 49/a +36/30/616-3894
[email protected] http://szkertekrend.hu
ISBN 978-615-80286-9-1
PRINTED IN HUNGARY
Tartalom Tartalom Előszó ………..………………………………………………….………………. Eredet ………………………………………………………………………… Szabadság ……………………………………………………….……….……
1. oldal 5. oldal 11. oldal
Bevezető …………………………………………………..……………………. I. A kiterjedés (dimenzió) ………………………………………………… II. A paradigma-visszaváltás eszköze a tudomány-alapú társadalomszervezés III. Izolált és egyetemes tudomány-szemlélet …………..………………….
15. oldal 16. oldal 17. oldal 23. oldal
Áttekintő
25. oldal
………………………………………………………..………………..
Az elemzés módszerei I.
………………………………………………………….
Az igények és lehetőségek táblája (mátrixa)
29. oldal
……………………………..
33. oldal
……………………………………..
37. oldal
A1. Család (korcsoportok, nemek) …………………………………….. 1. Célmeghatározás 2. Helyzetfelmérés …………………………………………….. 3. Helyzetmegoldás ……………………………………………
39. oldal
Relációs elemek és alapkapcsolataik
40. oldal 53. oldal
A1_01 Ifjúkor 1. Célmeghatározás 2. Helyzetfelmérés 3. Helyzetmegoldás
……………………………………..
59. oldal
…………………………………….. ……………………………………
60. oldal 61. oldal
A1_02 Aktív kor 1. Célmeghatározás 2. Helyzetfelmérés 3. Helyzetmegoldás
……………………………………..
63. oldal
…………………………………….. ……………………………………
64. oldal 65. oldal
A1_03 Idős kor 1. Célmeghatározás 2. Helyzetfelmérés 3. Helyzetmegoldás
……………………………………..
67. oldal
…………………………………….. ……………………………………
68. oldal 69. oldal
A1_04 Nők 1. Célmeghatározás 2. Helyzetfelmérés 3. Helyzetmegoldás
……………………………………..
71. oldal
…………………………………….. ……………………………………
72. oldal 77. oldal
A1_05 Férfiak 1. Célmeghatározás 2. Helyzetfelmérés 3. Helyzetmegoldás
……………………………………..
79. oldal
…………………………………….. ……………………………………
80. oldal 85. oldal
……………………………………..
87. oldal
A2 Település
- a -
Tartalom A2. Nemzetiség ………………………………………………………… 1. Célmeghatározás 2. Helyzetfelmérés …………………………………………….. 3. Helyzetmegoldás ……………………………………………
89. oldal 90. oldal 93. oldal
A3. Istenhit …………………………………………………………… 99. oldal 1. Célmeghatározás 2. Helyzetfelmérés …………………………………………….. 100. oldal 3. Helyzetmegoldás …………………………………………… 102. oldal B. Vagyon
…………………………………………………………… 105. oldal
B1. Anyagtalan vagyon B1_01 A társadalmi együttélés szabályozása (Jog) ……………….. 107. oldal 1. Célmeghatározás 2. Helyzetmegoldás ……………………………………… 108. oldal B1_02 Kultúra, tudomány …………………………………………. 115. oldal 1. Célmeghatározás 2. Helyzetmegoldás…………………………………………… 116. oldal B1_03 Nevelés, oktatás ……………………………………………. 117. oldal 1. Célmeghatározás 2. Helyzetmegoldás…………………………………………… 118. oldal B1_04 Egészségügy ………………………………………………. 121. oldal 1. Célmeghatározás 2. Helyzetmegoldás ………………………………………… 122. oldal B1_05 Védelem …………………………………………………. 123. oldal 1. Célmeghatározás 2. Helyzetmegoldás ……………………………………… 124. oldal B2. Környezetvédelem 1. Célmeghatározás 2. Helyzetmegoldás
……………………………………………….. 127. oldal …………………………………………… 128. oldal
B3. Anyagi vagyon B3_01 Mezőgazdaság, élelmiszeripar …………………………. 131. oldal 1. Célmeghatározás 2. Helyzetmegoldás ……………………………… 132. oldal B3_02 Ipar
……………………………………………………….. 135. oldal
1. Célmeghatározás 2. Helyzetmegoldás
……………………………… 136. oldal
- b -
Tartalom B3_03 Szolgáltatás
……………………………………………… 137. oldal
1. Célmeghatározás 2. Helyzetmegoldás
……………………………… 138. oldal
B3_04 Vendéglátás ……………………………………………… 141. oldal 1. Célmeghatározás 2. Helyzetmegoldás ……………………………………… 142. oldal B3_05 Kereskedelem ……………………………………………. 145. oldal 1. Célmeghatározás 2. Helyzetmegoldás ……………………………………… 146. oldal …………………………………. 149. oldal
B3_06 Közlekedés 1. Célmeghatározás 2. Helyzetmegoldás
……………………………… 150. oldal
C. Igény és lehetőség összhangja C1. Gazdaság értelmezése
…………………………………………….. 151. oldal
C2. Családháztartástól az államháztartásig 1. 2. 3. 4. Függelékek 1. sz. függelék – 2. sz. függelék – 3. sz. függelék – 4. sz. függelék – 5. sz. függelék – 6. sz. függelék –
…………………………… 155. oldal
A nyugati civilizáció föderatív államháztartás-politikai dogmájának érvényesülése az EU államháztartás-politikájában Az EU-tagállamok költségvetése …………………………… Az ősi civilizáció konföderatív államháztartása ……………….. A nyugati civilizáció és az ősi civilizáció államháztartási politikájának összefoglalása ………………….
158. oldal 164. oldal 166. oldal 172. oldal
……………………………………………………………….. 173. oldal Magyarország Szabadság Alkotmánya …………………….. I. oldal Magyarország Alaptörvénye ……………………………….. V. oldal Hatalomgyakorlási főtörvény ……………………………… XLVIII. oldal Választási főtörvény …………………….…………………. LXIII. oldal A helyzetfelmérésekben szereplő *KSH meghatározás*-ok LXVIII. oldal Nemzetgazdasági ág, ágazat összehasonlító fogalom-meghatározás …………………. LXXI. oldal
- c -
Tartalom
- d -
Előszó Olyan természetes, mint ahogyan levegőt veszek, hogy az én dolgom annak az értékrendnek a mai korra alkalmazása, amelyet őseink emberközpontú társadalomszervezése meghatározott. Ahogyan nagymamám mondta: „ezt nekem írják”. Nem keresek magyarázatot arra, hogy miért kellett találkoznom Tanítóimmal, Bálint Sándorral, Badiny Jós Ferenccel, Kalmár Lászlóval. Találkoznom kellett velük. Tanítóimtól kapott ismeretek egy rendszervázlatot állítottak fel bennem, amely kijelöli azt a kapcsolat-hálót, amellyel minden elemnek rendelkeznie kell. A rendszervázlat alapja és a fő kapcsolati pontok meghatározója a Badiny Jós Ferenc által közzétett - és XXIII. János által a Jézusi Tanítás alapjaként meghatározott - „Magyar (Paralel) Biblia”1, amely a Teremtő és az Ember Szövetségét írja le az anyag uralására és formálására, az Isteni Iránymutatás szerint2. Ez az ősi társadalomszervezési minta (civilizáció3) koreszméje (paradigmája), aminek közvetítője a Szent Korona (koronacsakra). Ezért mondható, hogy az ősi civilizáció alapja a Szent Korona Értékrend, amelynek életadó gyökere a hagyományokon keresztül, a szeretet közvetítésével biztosított szabadság. Az ősi civilizáció nem tévesztendő össze a kiforratlan (primitív) civilizációval, amely társadalomszervezési alapja a káosz, vagyis az egymástól elszigetelt (izolált) elemek véletlenszerű halmaza. Ennek jelentése a számismeretben (matematikában) „ésszerűtlenül meghatározó” (irracionálisan determinált) rendszer; ilyen a nyugati civilizáció koreszméjének alapja. Ezért a kiforratlan, kaotikus (primitív) civilizáció nem az ősi civilizációval, hanem a nyugati civilizációval azonos! A Szent Korona Értékrend nem magyarázató fogalmától eltérően, és nem azonosítható a nyugati civilizáció eszmei alapját jelentő Szent Korona Tannal, mivel ez a két fogalom kibékíthetetlen (antagonisztikus) ellentéte egymásnak. Ezt minden tanulmányom bizonyítja. A rendszervázlat feltöltése hasonlatos a kirakós játék (puzzle) elemeinek megfelelő helyre illesztéséhez. A kiválasztott elemnek pontosan kell illeszkednie a már helyére került elemekhez. Se kisebb, se nagyobb, se színében eltérő, se más képbe tartozó nem lehet.
1
Magyar Biblia - http://szkertekrend.hu/MAGYARBIBLIA.pdf
2
„Paradigmaváltás” Eredet (15-17 old.) - http://szkertekrend.hu/Paradigmavaltas.pdf
3
Mivel a „civilizáció” kifejezés általánosságban használt, kivételesen ezt használom annak magyar megfelelője, a „társadalomszervezési minta” helyett. Itt jegyzem meg, hogy a polgáriasságra utaló „civil” szórész az általános fogalom-meghatározásnak nem tartozéka egyik tanulmányomban sem. A „civilizáció” meghatározza azt a gondolkodási mód mintát (koreszmét, paradigmát), amelyet a nyugati vagy ősi civilizációhoz tartozó társadalomszerezési minta követ.
- 1 -
Előszó Az természetes, hogy száműzetéseim alatt egy célirányos folyamat elemeiként meg kellett ismernem azoknak a területeknek a fő jellemzőit, amelyek az anyagtalan és anyagi világ elválaszthatatlan kettős egységének alkotórészei. A megismerési folyamat felépítéséhez nem keresek magyarázatot, éppúgy, mint arra sem, hogy a rendszerelemek fő jellemzőinek megismerése után miért kellett leírnom 2002-ben a rendszervázlat rendszertervvé bővítésével a „Gondoskodó Magyarországot”4, amely koreszme-váltást jelent a nyugati civilizáció gondolkodási mód mintájához (paradigmájához) képest. Le kellett írnom. _______________________________ Az elmúlt ezerkétszáz év bármely időszakából származó forrásanyagok jelentős része a nyugati civilizáció koreszméjének alárendelt („a győztes írja a történelmet”). Ugyanakkor olyan eseményekről szolgáltatnak adatokat, amelyek a történelem folyamatának részei, és az „átkódolt” anyagok is tartalmaznak olyan adatokat, amelyek a rendszerkapcsolaton keresztül válnak információvá5. Ezért nem teszek különbséget a nyugati civilizáció koreszméjét támogató hivatalos (értsd: nyugati civilizáció szerinti) tudomány által elfogadott források és a hivatalos tudomány szerint hiteltelen, és ezért el nem fogadott (apokrif) források között (pl. apokrif evangéliumok, a Tarihi Üngürüsz, az Arvisura). A nyugati civilizáció eszmei alapja a zsidókereszténység. Ennek magyarországi változata a Szent Korona Tan. Ezért annak „alkatrészeit” [az ószövetség könyveit, az újszövetség evangéliumait és más írásait, a próféták elmélkedéseit, a Corpus Iuris Hungarici törvényeit (pl. István Intelmeit, az Aranybullát, vagy az 1926. évi XXII. tc-et), illetve törvénytervezeteit (pl. Werbőczy Hármaskönyvét)] bármilyen sorrendben illesztjük össze, soha nem lesz emberközpontú rendszer, mindig ugyanazt a diktatórikus rendszert kapjuk, amely válságba sodorta a világot. Van, aki azt mondja, a magyar nemzet ezerkétszáz éves története maga a nemzet. Ezért, ha az ezerkétszáz éves történetünket elvetjük, elveszítjük a magyar nemzetet. Ez csúsztatás! Ezerkétszáz éves történetünk olyan „alkatrészeket” tartalmaz, amelyeket felépítő elemek egy része felhasználható olyan „alkatrészek” elkészítéséhez, amelyek az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének szerves részei. Vannak olyan alkatrészek, amelyeket teljes egészében ki kell dobni, de az alkatrészek jelentős részéből csak néhány – megosztottságot és szabadság-akadályozást erősítő - elemet kell eltávolítani. Néhány példa arra, hogy a fenti Szent Korona Tan „alkatrészek” miként jelentkeznek a Szent Korona Értékrendben: 1. Az Ószövetség Isten helyére állítja Jahvét, és ez a szemlélet hatja át a könyveket, tehát ez nem lehet a Jézusi Tanítás alapja (ahogyan XXIII. János pápa is megállapította), 4
Gondoskodó Magyarország Program és programpontok http://szkertekrend.hu/GondoskodoMagyarorszagA4.pdf 5
Adat és információ - ld. „Bevezető I. A kiterjedés (dimenzió)” alcímében
- 2 -
Előszó vagyis ezt az alkatrészt minden elemével együtt (benne a csak tiltás tartalmazó tíz parancsolatot) ki kell dobni, ennek használati utasításával, a Talmuddal együtt. 2. Az Újszövetség evangéliumai számos olyan részt tartalmaznak, amelyek azt bizonyítják, hogy Jézus nem Jahvét, hanem Istent követi, így ezek részei az ősi civilizáció „alkatrészeinek” is, feltéve, hogy annak rendszer-részeivel nem ellentétesek. 3. Az újszövetségi levelek közül Saulus-Pál két levelét emelem ki: - a Rómaiakhoz írt levélben a megosztottság (itt: annak származáshoz kötő szentesítése – amely szerint a zsidók a szent olajfa ágai, a gójok a vad olajfáé) az ősi civilizáció eredet-értelmezésével és az „egy apától és egy anyától származás” elvével (ld. Kézai) ellentétes, viszont - a Korinthusiakhoz írt első levélben szereplő „szeretet himnusza” azokat a jellemzőket fogalmazza meg – általában ellentett értelemmel -, amelyekkel a szeretet a hagyományokon keresztül minden Teremtménynek a szabadság lehetőségét adja, vagyis ez a rész azonos a Szent Korona Értékend egyik alaptételével. 4. István Intelmeinek a Szent Koronához (mint „atyai eleink hagyományához”) való hűségre és a szeretetre vonatkozó részei az ősi civilizáció rendszerének is alkotóelemei, de – kiemelten – az Intelmekben szereplő idegenek szerep-megítélése és az Ószövetségre történő hivatkozás idegen attól. 5. Az Aranybullának az a része alapvetően ellentétes a Szent Korona Értékrenddel, amely az ellentmondás és ellenállás jogának gyakorlását kirekesztően határozza meg, viszont az idegenekkel és a birtoklási jog tartalmával kapcsolatos rendelkezési részben azonosak azzal. 6. Az 1926. évi XXII. tc. visszaállítja a kétkamarás törvényhozást, ami – kettős egységben összehangolt érdekképviseleti formában - része a Szent Korona Értékendnek is, viszont az alsó- és a felsőház összetétele és törvénykezési feladata alapvetően eltér attól. 7. Werbőczy Hármaskönyve a Szent Korona Értékrenddel azonosan állapítja meg, hogy a „természeti törvények” Isten Iránymutatását tartalmazzák, viszont jogszabályrendszerét „egyéb törvényként” építi fel, a félévezredes „túlélési szokásjogra” építve, így ellentmond a „természeti törvényeknek”, ezen keresztül a Szent Korona Értékrendnek. Az ősi civilizáció koreszméjét átadó források közül egyetlen közvetlen forrás a Magyar Biblia, mivel az az „Úr szavát” adja át (ld. Wass Albert: A hagyaték). Közvetett (vagyis más forrásokra hivatkozó) források szerzőinek hálás vagyok, mert műveik olyan „alapkutatások” eredményeit tartalmazzák, amelyek alkalmazása a feladatom – természetesen, összevetve a nyugati civilizáció félreértelmezéseivel. Tanítóim (Bálint Sándor, Badiny Jós Ferenc és Kalmár László) mellett Tomory Zsuzsa, Botos László és Zakar András műveit tartom olyan alapkutatás-eredménynek, aminek alkalmazássá tétele a feladatom. _______________________________
- 3 -
Előszó A nyugati civilizáció (Szent Korona Tan, történeti alkotmányosság, anyagközpontság) két meghatározó – az eredetre és a szabadságra - vonatkozó alaptétele hamis. Ennél fogva minden tétel, ami ezekből ered nem az Igazságot, hanem a Hamisságot hirdeti.
- 4 -
Előszó Eredet A Nimróddal kapcsolatos származás-ismeret elferdítése a zsidókereszténység önigazolásának eszköze, ugyanis, ha Nimród a Világ Világosságának, EN-LIL-nek a fia (ahogyan azt az ősi civilizáció bizonyítja), akkor Jézus sem lehet más, hiszen ő – a Talmud szerint is – Nimród leszármazottja. Ez azt jelenti, hogy nem igaz az újszövetségi Jézuscsaládfa6. A Tóra (Ószövetség) végrehajtási utasításának tekinthető Talmud így jellemzi Nimródot és isteni leszármazottját, Jézust: „Ábrahám apánkat a gonosz Nimród letaszította a tüzes kemencébe…” (Pesachim 118.a. lap.) „Te gonosz, te gonosznak fia, az istentelen Nimród fiának fia…” (Pesachim 91. a. lap. A Talmudisták „Nimród fiának fia” elnevezés alatt a názáreti Jézust értik.) A történelem-hamisításnak nem lenne jelentősége jelenkorunkra, ha a Nimród-származás elferdítése nem hatna ki az Isteni Iránymutatás követésére, ami Nimród isteni leszármazottjain, Hunoron és Magoron át követhető ezerkétszáz évvel ezelőttig, a 973. Húsvétján kötött Quedlinburgi Szerződésig. Ha elfogadjuk a Nimróddal kapcsolatos – ó- és újszövetségi - történelemhamisítást, akkor Hunor és Magor nem a Csodaszarvassal jelképezett Isteni Iránymutatást követi, hanem pusztán vadászkalandot él át. A történelemhamisítás célját Kajafás határozta meg: „Ha az ő (Jézus – HJ) emléke megmarad, az ő népe magára talál!” Az ő népét pedig – a közös isteni ős, Nimród alapján – Magor és Hunor leszármazottjai alkotják. „És ez így igaz, amit sajnos éppen a magyar sors bizonyít, mert mióta elhagytuk a Jézusi igazság emlékét, idegenek szolgái lettünk.” – írja Badiny az alább idézett, „Jézus király a pártus herceg” c. művében. A zsidókereszténység származás-történetének hamissága arra kell, hogy késztessen bennünket, hogy Jézus újszövetségi családfáját is elvessük, és Jézust a „Fény fia” megtestesülésének tartsuk: 6
Jézus családfája. 23 Föllépésekor Jézus mintegy harmincéves volt. Azt tartották róla, hogy Józsefnek a fia, aki Éli fia volt, 24 ez Mattaté, ez Lévié, ez Melchié, ez Jannaié, ez Józsefé, 25 ez Mattatáé, ez Ámoszé, ez Náhumé, ez Heszlié, ez Naggájé, 26 ez Maaté, ez Hattatiáé, ez Szemeiné, ez Józsefé, ez Jodáé, 27 az Jochanané, ez Rezáé, ez Zerubbábelé, ez Sealtielé, ez Nerié, 28 ez Melchié, ez Addié, ez Kozámé, ez Elmadamé, ez Eré, 29 ez Jézusé, ez Eliezeré, ez Jorimé, ez Mattaté, ez Lévié, 30 ez Simeoné, ez Júdáé, ez Józsefé, ez Jonámé, ez Eljákimé, 31 ez Meleáé, ez Mennáé, ez Mattatáé, ez Nátámé, ez Dávidé, 32 ez Izaié, ez Obedé, ez Boászé, ez Szalmozé, ez Nachsoné, 33 ez Aminadabé, ez Adminé, ez Arnié, ez Heszromé, ez Perecé, ez Júdáé, 34 ez Jákobé, ez Izsáké, ez Ábrahámé, ez Táréé, ez Náchoré, 35 ez Szeruché, ez Regué, ez Pelegé, ez Héberé, ez Selaké, 36 ez Kenáné, ez Arpachsádé, ez Szemé, ez Noéé, ez Lámeché, 37 ez Metuselaché, ez Hénoché, ez Járedé, ez Mahalalelé, ez Kenáné, 38 ez Enosé, ez Szeté, ez Ádámé, ez az Istené. (Lukács evangéliuma - http://szentiras.hu/SZIT/lk)
- 5 -
Előszó „Mária, Jézus Urunk édesanyja, az öröktől fogva lett és a nagy Teremtésben részes „FénySzűzének” éppen olyan reinkarnációja, miként Jézus - a sumér Én-Lil - a „Fény-Fia” megtestesülése. Így Anya a Fiától és a Fiú az Anyjától nem elválasztható. „Boldogasszony Anyánk…” - így fohászkodik a magyarság az égi Anyánkhoz, és mindenki Jézus Édesanyját, Máriát - érti Boldogasszonyunkként.”7 Így Nimród (Nimród-Gilgames-Herkules) származása meghatározásbeli különbségének ismerete kulcsfontosságú ahhoz, hogy visszavegyük a Jézusi igazságot. Ki kell mondanunk, hogy a./ a Nimród származását elferdítő zsidókereszténység alapú Szent Korona Tan, és az ezt „értékrendnek” minősítő nyugati civilizáció istenellenesen anyagközpontú-, valamint b./ a Nimródot és isteni leszármazottjait követő, tiszta kereszténységet eszmei alapnak tekintő ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített, isteni eredetűen emberközpontú társadalomszervezési rendszere kibékíthetetlen (antagonosztikus) ellentétei egymásnak.
a-hoz/ A zsidókereszténység Nimródot Khus fiának, Khám unokájának, Noé dédunokájának tartja8. Noé - az igen tanulságos „meztelenség-elárulás” történet következményeként három fiát megkülönbözteti: Khám leszármazottjait (a Kánaán-belieket, köztük Hunort és Magort) Sém és Jáfet leszármazottjainak szolgájává teszi. „Az Úr, Sémnek Istene”. Tehát Jáfet leszármazottjainak „egyenlősége” Sém leszármazottaihoz képest az édesgyermek és a mostohagyermek különbséget mutatja.9 7
Badiny Jós Ferenc: Jézus király a pártus herceg – Ősi Örökségünk Alapítvány, 1998
8
1. Ez pedig a Noé fiainak, Sémnek, Khámnak és Jáfetnek nemzetsége; és fiaik születének az özönvíz után. 2. Jáfetnek fiai: Gómer, Mágog, Madai, Jáván, Thubál, Mésekh és Thirász. 3. A Gómer fiai pedig: Askhenáz, Rifáth, és Tógármah. 4. Jávánnak pedig fiai: Elisah, Thársis, Kitthim és Dodánim. 5. Ezekből váltak ki a szigetlakó népek az ő országaikban, mindenik a maga nyelve, családja és nemzetsége szerint. 6. Khámnak pedig fiai: Khús, Miczráim, Pút és Kanaán. 7. Khúsnak pedig fiai: Széba, Hávilah, Szábthah, Rahmáh, Szabthékah. Rahmáhnak pedig fiai: Séba és Dédán. 8. Khús nemzé Nimródot is; ez kezde hatalmassá lenni a földön. 9. Ez hatalmas vadász vala az Úr előtt, azért mondják: Hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród. 10. Az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád és Kálnéh a Sineár földén. 11. E földről ment aztán Assiriába, és építé Ninivét, Rekhoboth városát, és Kaláht. 12. És Reszent Ninivé között és Kaláh között: ez az a nagy város. (Mózes I. könyve (Teremtés könyve) 10. rész – http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_10.htm) 9
18. Valának pedig Noé fiai, kik a bárkából kijöttek vala: Sém és Khám és Jáfet. Khám pedig Kanaánnak atyja. 19. Ezek hárman a Noé fiai s ezektől népesedék meg az egész föld. 20. Noé pedig földmívelő kezde lenni, és szőlőt ültete. 21. És ivék a borból, s megrészegedék, és meztelenen vala sátra közepén. 22. Khám pedig, Kanaánnak atyja, meglátá az ő atyjának mezítelenségét, és hírűl adá künnlevő két testvérének.
- 6 -
Előszó Azt, hogy a gój (nem zsidó származású) zsidókeresztényeket legalább Isten mostohagyermekeinek lehessen mondani (ahogyan azt a XX. és XXI. században élő pápák is kihangsúlyozták), a Tóra (Ószövetség) származás-elméletét át kellett írni: - Anonymus „kihagyja” Nimródot, és Mágogot, Jáfet fiát lépteti helyére (Góg és Magóg veszi át Hunor és Magor helyét)10. - Kézai Simon Jáfet leszármazottjai közé veszi Nimródot, „Ménróth óriásnak”, Nemrothnak nevezi, és tőle eredezteti Hunort és Magort. Vagyis az ószövetségi származási elméletet Anonymusnál jobban rendezi át11. „Ménróth óriás” nagy valószínűséggel azonos Herkulessel, akitől Hérodotosz a szkítákat származtatja12. - A Képes Krónika13 ugyancsak cáfolja az ószövetségi (tórai) alaptételt, kihagyva Nimródot. - A Tarihi Üngürüsz (A magyarok története”) a „Madzsar” törzs eredetét nem határozza meg, viszont Magort és Hunort Nimród fiainak tartja14. 23. Akkor Sém és Jáfet ruhát ragadván, azt mindketten vállokra veték, és háttal menve takarák be atyjok mezítelenségét; s arczczal hátra meg sem láták atyjok mezítelenségét. 24. Hogy felserkene Noé mámorából, és megtudá a mit vele az ő kisebbik fia cselekedett vala: 25. Monda: Átkozott Kanaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai közt. 26. Azután monda: Áldott az Úr, Sémnek Istene, néki légyen szolgája Kanaán! 27. Terjeszsze ki Isten Jáfetet, lakozzék Sémnek sátraiban; légyen néki szolgája a Kanaán! (Mózes I. könyve (Teremtés könyve) 9. rész – http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_9.htm) 10
„A szcítiaiak ugyanis jó régi népek, s van hatalma Szcítiának keleten, mint fentebb mondottuk. Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet.” Anonymus Gesta Hungarorum (Fordította: Pais Dezső) - http://www.mek.oszk.hu/02200/02245/02245.htm 11
„… az özönviz után a kétszázegyedik esztendőben a Jáfet magvából eredt Menróth óriás, Thana fia, … … Nemrót Persiába költözik Fiai Hunor és Mogor a húnok és magyarok ős atyjai.” (Kézai Simon: Gesta Hunnorum et Hungarorum Fordította: Szabó Károly http://mek.oszk.hu/02200/02249/02249.htm) 12
-
Hérodotosz: A görög-perzsa háború IV. könyv – A szkíták (Osiris Kiadó Kft. 2004)
13
„Jáfet második fia Magóg; Jeromos szerint ettől származnak a szittyák; …. Kám fiai: Kus, … Kánaánról nevezték el a kánaániakat, akiknek földje később Izrael fiainak adatott. …. Kus nemzette továbbá Nimródot; ő az, aki Noé maradékát az úr ellenében város és torony építésére vezette, amelyről a Teremtés Könyvének tizenegyedik fejezete szól, mondván: "Ő kezdte a hatalmasságot a földön, mert hatalmával másokat maga alá vetett, és akaratuk ellenére az említett munkára kényszerített"; …. Országa kezdetben Babilon volt, maradékainak földje az óceán tengeréig terjedt. Nyilvánvaló ebből mindenkinek, hogy Hunor és Magor, a magyarok ősei nem Nimród fiai voltak, aki Kus fia, aki Kám fia volt, akit Noé megátkozott; mert akkor a magyarok nem Jáfet nemzetségéből származnának” Képes Krónika - http://mek.oszk.hu/10600/10642/10642.htm 14
„A régi időkben e Madzsar törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől a feleségétől két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták.” [Tarihi Üngürüsz (A magyarok története”) - http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyv2/tungur1.htm, http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyv2/tungur2.htm]
- 7 -
Előszó - Az Arvisurában Góg és Magóg az atlantiszi hagyományok továbbvivőjeként, míg Hunor (Hunyor) és Magor (Magyor) a hagyomány alkalmazóiként szerepelnek15. A Csodaszarvas-követés nem szerepel az Arvisurában, így a két testvérpár csak áttételesen – Atlantiszon (Ataiszon) keresztül – kötődik az anyagtalan- és anyagi világ egységéhez. Nimród „égi származású” Gilgamesként szerepel az Arvisurában, de nem a két testvérpár bármelyikének felmenőjeként. b-hez/ A tiszta kereszténység alapján álló ősi civilizáció a Nimród, Herkules és Gilgames neveket azonos értelemben használja. - A Pusztaszeri Alkotmány az egyetemes magyarságot „Nimród-Gilgames-Álmos véreinek” nevezi16. - Badinyi Jós Ferenc: ’Hérodotosz a szkítákat Herkulestől származtatja, akinek három fia volt: Agatirs, Gelon és Szkíta. Ma már tudjuk, hogy a görögök Herkulese a mezopotámiai Gilgames görög változata. Az akkád nyelven írt Gilgames eposznak azonban megvannak a sokkal korábbi, sumer nyelven írt eredeti töredékei, amelyek alapján a Gilgames eposz készült. Ma már a kutatók az egész eposzt a Bibliában említett hatalmas uralkodó, Nimrud nevéhez kapcsolják, így azon a véleményen vannak, hogy valóban élt és uralkodott Nimrud, akinek a története később – komoly változtatások után – megjelenik az Ószövetségben. Meg kell említeni, hogy a régi szkítáknál létező Nimrud-Gilgames hagyomány még Mátyás király korában is élt, ezt bizonyítja többek között az is, hogy Mátyás szobrot emeltetett a nemzet ősapjának, Herkulesnek. … 15
A legutolsó folyamközi özönvíz után a Gandástól származó Kus, tíz holdévig őrizte Paripa város fejedelmének juhait, hogy elnyerje a fejedelem legszebb lányának, Embának a kezét. Célját elérte. Fiai közül Nimród (aki leginkább hasonlított az anyjára), kiváló lovas-vadász lett. Nimród a Szumér fejedelem utódainak kezén levő Úr városából nősült. Hangun, a hun törzsek szövetségének nagy fejedelme kiváló uralkodó volt. Jó tulajdonságai révén megszerezte a kínai trónt is. Egy kínai császárlányt vett el. Az esküvőjük utáni második évben koronázták meg Huó császár néven. Élete vége felé, felesége halála után újra megnősült. Káspivárból Magyor fejedelem leányát, Megyerját vette feleségül. Megyerja ekkor öccsével, Uruk-Darginnal együtt éppen Ordoszban volt. Házasságukból két iker fiú született. Az egyiket az apjáról Hunyornak, a másikat nagyapjukról Magyornak nevezték. …. Ukus pateszi a nippuri följegyzésekben azt állítja, hogy a nagy özönvíz utáni időben Gilgames ifjú királyt halála után Káltes asszony szekerén az égbe ragadták, pedig ő csak 16 karélyos beavatott volt. Két-harmad részben égi eredetű volt és csak egyharmad részben volt Joli-Tórem bolygóbeli beavatott; de hősiessége folytán 24 karélyos beavatottá lett. Ataiszon a vízáradás, földrengések és égiháborúk folytán oly nagymértékben fölemelkedett a hőmérséklet, hogy még a jéghegyek által borított száraz földek is kettéváltak. Az „égi származású” Arpach a rajcsúrban a Jób nevet vette fel. Később, mint hős elnyerte a Gilgames nevet. [Paál Zoltán: Arvisura (Igazszólás) - Regék a hun és a magyar törzsszövetség rovásírásos krónikájából I-II Püski kiadó] 16
1.) Amíg Nimród-Gilgames és Álmos maradéka él, a hun-avar és a magyarok új törzs-szövetsége csakis Nimród véréből választ új fejedelmet. Ezek mindig az oroszlános vagy turul-sasos nemzetségi családokból kerüljenek ki. (Pusztaszeri Alkotmány (Vérszerződés) - http://szkertekrend.hu/A_Pusztaszeri_alkotmany.pdf)
- 8 -
Előszó A sumerok NIB-ÚR néven ismerték. Szerintük a Világ Világosságának, EN-LILnek a fia volt. Sumerul a NIB-ÚR Párduc Urat jelent. A Jézus-hitű Álmosnál, Árpádnál is találkozunk a párduc hagyománnyal, karizmatikus hagyomány fűződik hozzá, így nem csoda, hogy próbálták megváltoztatni, a római kereszténységben báránnyá változtatták, de az eredeti párducnak azért több helyen is fennmaradtak a nyomai. …. Jézust a zsidók gyakran nevezték Rabbi ben Panther néven, mert a „Párduc”, Nimrud fiának tartották. ……. A fennmaradt írásos hagyomány egyöntetűen az Orion-Nimrud csillagképhez kapcsolja az Ikrek (Hunor és Magor) csillagait. Ez pedig azt hirdeti nekünk, hogy Csodaszarvas mondánk Nimrud két fiára vonatkozó része az égi rend szerint való. Ez pedig nem más, mint az Égi Rend szerinti, vagyis az Égből a Földre vetített hun-magyar őstörténet. … Ugyanúgy, ahogy a zsidók büszkék Ábrahám ősatyjukra, nekünk is büszkének kellene lennünk a miénkre, az ugyanúgy Noétól származtatott Nimródra.’17 Az arámi nyelven kőtáblára vésett Gilgames eposzt az ősi civilizáció egyik székhelyén, Urukban találták meg. A Magyar Biblia meglelésének helye az Urukkal szomszédos Úr városa, nyelve ugyancsak arámi (azonos a „sumér nyelvvel”, ahogyan Badiny nevezi). A Nimróddal kapcsolatos igazság igazolására álljon itt Jézus születésének leírása, amelyet Badiny Jós Ferenc „Jézus király a pártus herceg” c. művéből vettem át: ’Gábriel mondta Máriának, hogy „csodával fog embertestbe születni.” A British Múzeum „Codex Arundel 404” jelzésű okmányában, mely „Liber de Intfantia Salvatoris” címen ismert, a következőket olvashatjuk (Mária szülésénél segédkező szülésznő beszél): „Amikor bementem, hogy a hajadont megvizsgáljam, úgy találtam, hogy arcát az ég felé fordította és imádkozott. Hozzá érve mondtam neki: - Mondd leányom,... nincs-e valami szerencsés kellemetlen érzésed, vagy nem fáj-e valami? Ő csak folytatta imáját, és mint egy sziklakő, mozdulatlan maradt, mintha semmit se hallott volna. (71) - Amikor eljött az óra - megnyilatkozott Isten ereje. A hajadon, aki az égre szegezte tekintetét, mintha teljében lévő szőlőtővé változott volna, és amikor megjelent a Fény, dicsérte Azt, akitől megáldatott. A gyermekből sugárzott a Fény - éppen úgy, mint a Napból…. Ez a Fény úgy született, miként a harmat az égből leszállt a Földre. - A csodálkozás kábulata töltött el és elfogott a félelem, mert szemem odaszegeződött ahhoz a ragyogáshoz, mely a most született Fényből áradt… És ez a Fény egyre jobban sűrűsödött, gyermek formát vett lassan, addig, míg olyanná nem lett, mint egy emberi csecsemő. Ekkor bátorságot vettem, lehajoltam, megfogtam, nagy vigyázattal karomba vettem, és az volt a csodálatos, hogy semmi súlya nem volt, annyi sem, mint egy újszülötté. Megvizsgáltam és láttam, hogy testén nyoma sincs a szülésnek, tiszta volt, könnyű és ragyogó. Mialatt én azon Tarihi Üngürüsz (A magyarok története”) - http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyv2/tungur1.htm, http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyv2/tungur2.htm 17
Bunyevácz Zsuzsa: Nimród nyomában - http://www.magtudin.org/Nimrod%202.htm
- 9 -
Előszó csodálkoztam, hogy nem sír, mint a többi újszülöttek, ő pislogva nézett - majd kedvesen rám nézett, rám mosolygott, és a szeméből olyan nagy fényesség áradt, mintha villám lenne. - Amikor a hajadont fogtam meg - szűznek találtam. Nemcsak a születésnek nyoma nem volt, de férfi sem érintette őt soha. (73-74-75) És ha már csodát látunk Jézus Urunk születésében, fogadjuk el ezt az „Égi Küldött” személyazonossági bizonyítékának. Mert csak az „Isten-Fia” foganhat Szűz-Anyjának méhében szeplőtelenül, hogy onnan fénnyé válva, mint e „Fény-Fia” ebből az Isteni Világosságból kapja emberi testét és legyen valóban a „Világ Világossága”.’
- 10 -
Előszó Szabadság „Jézus apostolai tehát a Pártos Birodalomban szervezték meg elsősorban a jézusi tanítás szerinti igazi Egyházat, amelyben teljesen ismeretlenek voltak a saul-páli spekulációk. Ez az egyház mentes volt a zsidó vonatkozástól és zsidó tanítástól. A Szeretet egyháza volt, ahol nem ismerte senki a „szemet szemért, fogat fogért” doktrínát; sem a tanítók, sem a hívők. A Szeretet vallása élt itt, valóban vallva és gyakorolva. Ebben a „vallásban” az élet a fény és a sötétség együttes létezése. A Fény teremti a Tudást és a Jóságot, míg a sötétség birodalmává esik a nemtörődömség, tudatlanság, irigység, gyűlölet, bosszú, hazugság, kapzsiság, lopás, csalás, kétszínűség, dologtalan lustaság. A Fény teremti a művészeteket és belőle fakad az ihlet is. Párthia területén már az ő igehirdetésük előtt is a „szeretet” volt az alap, melyre a szkíták életüket felépítették. A szkítáknál a „szeretet egyházának” megszervezése semmiféle nehézségbe nem ütközött, hanem a megértésben jó követőkre és hívőkre talált.” (Badiny Jós Ferenc: „Jézus király a pártus herceg”) A „Fényt” Németh László „mélymagyarságnak”, a „Sötétséget” „hígmagyarságnak” nevezi18. A Talmud a hígmagyar sötétség minden jelzőjére ad bizonyítékot. Ennek felfedése Németh László részéről nem rágalmazás, hanem igazmondás, bár azt nem tette Szabó Dezső szókimondásával. A Németh Lászlót „fasiszta fogorvosnak” minősítő verespéteri jelző tehát a leleplezett hazugság acsarkodó dühének megnyilvánulása. A szkíták a legnagyobb értéknek a Felülről jött ismeret (tudás) és a Szabadság kettős egységét tekintették. Ebben a kettős egységben életadó gyökér a hagyományokon keresztül, a szeretet közvetítésével biztosított szabadság. A szeretet azzal, hogy ledönti a szabadság akadályait, megszűnteti a szenvedő szabadságot, és megadja az embernek „a normális emberi lét” feltételeit19, vagyis a keresztény élet cselekvő szabadságát20. Saját társadalomszervezési rendszerében lévő szabadság-akadályokat és azok okait a nyugati civilizáció igyekszik a társadalomfejlődés törvényszerű következményének tekinteni. Ennek megfelelően „sajátos” a magyar szabadságot megszüntető Quedlinburgi Szerződés megjelenése a hivatalosan elfogadott történelem-leírásokban. Anonymus és Kézai Gestája, a Képes Krónika és a Tarihi Üngürüsz a Quedlinburgi Szerződés kiváltó okának tekintett Lech mezei (augsburgi) csatavesztést leírják (általában a magyarokat megjelölve győztesként – e szerint nem a magyarok vesztettek csatát) – ld. Paradigmaváltás 33. oldal. A Quedlinburgi szerződés szabadságunkat akadályozó hatását (de Gézát felmentve a hazaárulás vádja alól) csak az Arvisura21 említi meg az alábbiak szerint: 18
Németh László: A minőség forradalma – Kisebbségben (Petőfi Irodalmi Múzeum • Budapest • 2014)
19
Hamvas Béla: Patmosz II. - http://szkertekrend.hu/HBPatmoszII.pdf
20
Ld. bővebben: „Emberközpontú relációs adatbázis-kezelő rendszer és játékelmélet-alkalmazás” 33-54. oldal http://szkertekrend.hu/Emberkozpontu.pdf
- 11 -
Előszó ’Géza 973. évi megállapodás értelmében megengedte Pannonföldön az istentiszteletek bevezetését, a pogány oltárok ledöntését, a táltosok elhallgattatását. A népben azonban tovább élt az ősök tisztelete és az uruki egyház hite. A Dunától északra és keletre azonban a jászvásári nagyfejedelem szelleme uralkodott. A pannóniai egyházi hatalomért folyó harc végül a mainzi érsekség javára dőlt el. Aki Pannonföldön nem volt hajlandó megkeresztelkedni, azt az érsekség lovagjaival levágatták. Templomnak csak a dél-magyarországi görög, és Bruno-féle imaházak számítottak. A görög, a mainzi és az uruki irányzat egymás ellen dolgozott. Géza szívesen fogadta a külföldről jött keresztény telepeseket is, mert úgy gondolta, hogy ez is erősíti a mainzi érseknek tett ígéretét. A Vízvár vidékére való Hunt család alapos részt vállalt az avar hittérítésben. A Hunt lovaggal érkezett Vecelin és a Pázmányok a Héderekkel együtt innen szólították fegyverbe a lovagi életre vágyó hun származású legénységet. Hunt kellett leverni hunnal, a passaui egyházi vezetők helyeslésével. Géza igencsak szorgalmatoskodott a lázadók leverésében és a pogány szertartások eltörlésében. Több püspökséget akart volna felállítani, de a honfoglaló vezérek utódai e törekvéseinek ellenálltak. Géza álláspontja a nagy nyugati értekezlet dolgában az volt, hogy a 955. és 970. évi nyugati és déli vereség a magyar vezetőséget más belátásra bírta; a belső bajok, viszályok megszüntetése érdekében véget kell vetni a kifelé való hadakozásnak és a keresztény vallást, ha kell, fegyveresen fogják az országban terjeszteni. Eleinte még a Civakodó Henrikkel viselt háborút, de amikor fiát, Vajk-Istvánt még gyermekkorában eljegyezték Gizellával, megengedte az Ostaricki őrgrófság terjeszkedését. 900-ban a bajorok Árpád hadai elől határőreiket visszavonták az Encs folyóig, Avaria és Bajorország határáig. Az Encstől a Bécsi erdőig húzódó terület gyepűelve volt, avar és más határvédőkkel. Árpád rendelkezése szerint itt újabb magyar településeket létesítenek, csak a 24 évet leszolgált határvédő tisztek és kiképzők családjai települhettek ide. A legénységi szállások Bécs avar kurgán síkságán kezdődtek. Beszivárgás történt ugyan, ez gyakori összetűzésekre is vezetett, de a bajorok sem élhettek volna nyugodtan ezeken a területeken. 967-ben Bajorország és Karintia hercegségében még Arnulf lánya, Judit uralkodott. Taksony fejedelemmel ő nem kezdett háborút, de utána jött Civakodó Henrik és nemsokára Taksony is meghalt. 970-ben aztán Henrik már támadni kezdte a gyepüket. Ezért Tonuzaba a Talmács besenyő törzset telepítette a gyepükbe, de már őelőtte Botond is idetelepítette 938ban a Gyarmat törzshöz csapódott kölpényeket. Ezek szerint a bécsi medencében a Béla törzs, az Encsnél és Göröncnél a Talmácsi besenyők, Ibos és Lóbérc vonalán pedig a kölpények látták el a határőrizetet. 973-ban az Ottóval történt megegyezés értelmében a Talmács és Kölpény határőrséget visszavonták Pöltenig. Pöltenig Rüdiger őrgrófsága, ettől kezdve a Hungár fölé terült el. Ezen a területen a hittérítés már előbb, 970 és 973 között is folyt. Nyugaton örömmel hirdették, hogy a manihista avar egyházat Szent Péter aklába vezették. Fajsz és Boleszláv 973-ban megegyezett abban, hogy Boronáig feladják a gyepűelvét. 974ben Civakodó Henrik a cseh és a lengyel uralkodóval együtt fellázadt II. Ottó ellen, de II. Ottó meghódoltatta ellenfeleit. 976-977-ben Civakodó Henrik újra harcban állt, de a magyarok nem avatkoztak bele a csatározásokba. Annakidején az avar származású Fekete Arnó salzburgi érsek egyik templomi beszédében azt fejtegette, hogy mind az avar, mind a bajor keresztények egyaránt istennek gyermekei, de még a szőke németeket és a kissé barna avarokat most már se a családon kívül, se azon belül nem lehet többé különválasztani, 4-500 év alatt annyira összekeveredtek. 21
Paál Zoltán: Arvisura (Igazszólás) - Regék a hun és a magyar törzsszövetség rovásírásos krónikájából I-II Püski kiadó
- 12 -
Előszó Gézának, mivel az anyja besenyő volt, kelet felől nem kellett támadástól tartania. Olga és utódai nem állottak se az etil-bolgárok mohamedánjai, se a kazár zsidók, se a keresztény németek mellé, hanem Bizánc mellett döntöttek és Vlagyimir egy bizánci császárlányt kért feleségül. Urkund és Kalán, minthogy bolgár feleségük volt, a 973. évi értekezleten a „tíz nyíl” szövetség mellett a nándorok és a karatánok határvédő népét is képviselték. A déli határ békéje érdekében a bolgár szabadságharcot is támogatták azzal, hogy az Encs-Ibos táján állomásozó harcosok felét Vlahiába, a Nándorfehérvár alatti térségbe vezényelték, hamarosan meg is alakult a szövetséges Nagy Bulgária. A Nagy Bulgáriával fennálló kapcsolat hozta magával, hogy Subad Szavárdi első fiát Mihálynak keresztelték és Mihály a bolgár cár családjából nősült. Gézának a belső ellenállás, a Koppány-Ajtony és Gyulák elleni harca miatt Nyugat felé békét kellett keresnie. Vazul és Szár László, Meskó lengyel fejedelmi családból nősült, ezzel a határok észak felől is biztosítva voltak. Már Géza elrendelte a pogány írások és könyvek elégetését, s ezt a bihari dukátusban el is kezdte. Öccse, Mihály egy lovaglás alkalmával 16 éves korban meghalt. Öccsének Esztergom vidékén lévő birtokán várat épített magának. Géza két idősebb fia, Mihály és László még Vajk előtt Buda várában nevelkedtek. Amikor Géza alatt megszűnt a 20 éves fiatalok rendszeres kiképzése, a Budavári beavatott központ figyelmeztette a pusztaszeri vérszerződésre. A közel ezer éves Csörsz vonalán, a Jász-síkság közepén állandó katonai erődnek kell a hun törzsszövetség védelmére állnia. Ennek a legszívósabb rétege a 24 évet szolgáló lovasok voltak. Szolgálatuk leteltével a Csörsz árokrendszer közelében kaptak kis birtokot. Ez aztán apáról fiúra, vagy rimalányra szállt. Az örökösök szintén részt vettek csökkentett idejű kiképzésben. Mint lovasok kerültek a főúri seregekbe. A kiképző településeken nagyon megerőltető volt az élet. Minden egység teljesen önálló volt és ez bizonyos versengést hozott magával. A megerőltető kiképzés, a kalandozás, a bőséges evés-ivás küzdő-képessé tette ugyan a lovasokat, de szervezetük igen hamar elhasználódott, a harcosok átlagos életkora főként a sebesülések, megrokkanások miatt 30 év körül volt. A mérsékeltebb életmódot folytató harcosok elérték a 45-50 évet is. Az uruki hiten lévők mindig nagyon mérsékletesen táplálkoztak és éltek, ezért volt közöttük 75 éves is. De aki a Budavári beavatott központ által előírt módon élt, el tudta érni még a 85-95 évet is. A Mani-féle bibliások között akadt olyan is, aki a Pepi fáraó étrendjét követve megérte a századik évét. Ezeket aztán a társtalanság vitte el. Az aranyasszonyok feljegyzései szerint ebben az időben még elevenen élt a nyolcas szaporodási követelmény. Családonként 5-6 gyermek meg is maradt, felnőtté lett, közöttük átlagosan 26-46 közötti volt az életkor. Taksony fejedelemnek is 4 fia és 5 lánya volt, de ezek közül a csak Géza és Mihály maradt életben és 4 lány ment férjhez. A 957. évi járványos időben Taksony is nagyon beteg volt. A táltosok már a Csák és Bereg-Botond ághoz fordultak aggodalmukban, hogy idejében tisztázzák, Taksony után ki legyen a fejedelem. Gelyza első fiának, Vászolynak és ikertestvérének, Vazulnak két keresztelője is volt, mert úgy hitték, a keresztség életben tartja őket. Gelyza és Söpte Szavárdi harmadik fia a kistermetű Zerind volt. Kisnövésű eleven gyermek volt, ezért mindenki Zerindkének nevezte, de csak a beavatott központban hívták a kaszuk vihar-istenének.’ Az Arvisura Géza belső viszályon alapuló „álláspontjával” indokolja a Qudlinburgi Szerződés megkötését és a krónikát ennek (vagyis a nyugati civilizáció paradigmájának) elfogadásával folytatja, hasonlóan Anonymus és Kézai Gestáihoz, a Képes Krónikához vagy a Tarihi Üngürüszhöz.
- 13 -
Előszó A krónikák is beszámolnak a belső feszültségről, amely oka az, hogy a magyar társadalom kettészakadása utolsó szabadság-védő harcunk, a Pozsonyi csata után (907) elkezdődött. A kirekesztő uralkodó réteg érdekét a nyugati civilizáció és a zsidókereszténység képviselte, míg a kirekesztettekét a Jézus-hit és az ősi civilizáció. Géza tehát a kirekesztők érdekeinek védelmében adta el a magyarság szabadságát. „Quedlinburgban nem volt kölcsönös szerződés, csak mi tettünk engedményeket, a németek semmit. Mibe került ez a behódolás? - Feladtuk minden hagyományunkat (mágusüldözés). - A határvidék védelmét is. - Szabad bejövetel a hittérítőknek és másoknak, akik Magyarországon akartak letelepedni. - Engedélyezni templomok építését, anyaközségek felállítását. - Minden akadályozás nélkül szabad kezet adni a keresztény tanok terjesztéséhez és gyakorlásához (élve eltemetés stb.). - Géza herceg házasságot fog kötni Adelhaiddal. - Rangos állások, földbirtokok adományozását ígéri az Adelhaiddal jött tízezer német testőrnek. Thierry Amadée mondja, hogy a quedlinburgi szerződés ahhoz hasonlítható, mintha áruinkat nagy haszonnal szállítanánk egy másik országba, és ráadásul rájuk kényszerítenénk a mi erkölcsi értékrendszerünket*. * Thierry, Amadée: Attila Mondák. 98 old.” – írja Botos László22. _____________________________________ Eredetünk meghamisítása és szabadságunktól megfosztottságunk ezerszáz év alatt így torzította el Magyarország társadalomszerkezetét23: Magyarország társadalomszerkezete 2014-ben Elit (2 %) Kádári kisember (17 %)
Felső közép (11 %) Sodródók (18 %)
2 271 794
1 629 765
1 777 926
1 679 152
1 000 000
197 547
1 500 000
Vidéki értelmiség (7 %) Leszakadtak (23 %)
691 416
2 000 000
592 642
1 037 123
2 500 000
Feltörekvő fiatalok (6 %) Munkások (17 %)
500 000 0 Magyarország népessége 2014-ben: 9 877 365 fő.
22
Botos László: Magyarságtudományi Ismeretek (A Szomorú magyar történelem teljes megismeréséhez) http://www.magtudin.org/Ismeretek%20I.htm 23
„Osztálylétszám 2014” c. tanulmány (GfK Piackutató Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont a, 2014. június 12.) - http://politologia.tk.mta.hu/hirek/2014/06/osztalyletszam-a-magyar-tarsadalomszerkezet) – 2014-es népesség-adat: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001b.html
- 14 -
Bevezető Hamvas Béla az emberiség istenhittel kapcsolatos nézeteit elemezve megállapította, hogy „a kereszténység a normális létben való magatartásról szóló tanítás”24. Ez a meghatározás arra mutat, hogy minden normális létben való magatartás alapja kereszténység, ami ennél fogva nem egy embercsoport „vallása”, hanem az egész emberiség normarendszere, ahogy jelképe, a Világmindenség anyagtalan és anyagi egyetemességét mutató két irány egy eredőből kinyíló egysége kifejezi. Az emberiség (és ezen belül az európai ember, még szűkebben: a magyar ember) vajon megkergült, hogy nem akar normális létben élni? Erről szó sincs. A nyugati civilizáció (eszmei alapja, a zsidókereszténnyé torzított kereszténység gondolkodási mód mintája – paradigmája – közvetítésével) elvette az emberektől a „normális lét” alapfeltételét, a lelki-, szellemi- és testi egységet, amikor kiragadta a negyedik kiterjedést (dimenziót) - a háromkiterjedésű anyagot működtető iránymutatást - az egészből, vagyis megtagadta az iránymutatás isteni jellegét. Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk a fenti megállapítást, tisztázni kell a kiterjedés (dimenzió) és - ezzel összefüggésben - a tudomány fogalmát.
24
Hamvas Béla: Patmosz II. - http://szkertekrend.hu/HBPatmoszII.pdf
- 15 -
Bevezető I. A kiterjedés (dimenzió) Az általánosan elfogadott meghatározás szerint a kiterjedés (dimenzió) azt fejezi ki, hogy egy pont vagy esemény megadásához hány független adatra (információra) van szükség. Az adat tények, fogalmak megjelenési formája. Egy adatot akkor nevezzük független adatnak (információnak), ha az egy személy, tárgy, esemény vagy jelenség olyan – addig nem ismert - jellemzőjét tartalmazza, amely az adott személy, tárgy, esemény vagy jelenség tulajdonságai összefüggéseinek ismeretét (rendszerismeretét) teljessé teszi. Az információ az általa közvetített jellemző minősége szerint lelki, szellemi vagy anyagi. A nyugati- és az ősi civilizáció egyaránt négy kiterjedést (dimenziót), vagyis az információ-minőségek együttes hatását ismeri el egy pont vagy jelenség megadásához. A nyugati civilizáció az anyag három kiterjedése mellett az időt tekinti a negyedik kiterjesztésnek. Az ősi civilizáció az Isteni Iránymutatást tartja a negyedik kiterjedésnek. Idő és tér „Isten az idő és a tér egységében teremtette a világot.” - Szent Ágoston meghatározása szerint. A tér és az idő elválaszthatatlan egységét bontotta meg a nyugati civilizáció a legalább kétezer évvel ezelőtti anyagközpontú felfogása, amikor a kiterjedések (dimenziók) meghatározásakor a természetes együtthatást megszűntetve, az időt elválasztotta a tér fizikai alkotóelemeitől és az isteni iránymutatás helyébe léptette negyedik kiterjesztésként (dimenzióként). Az így anyagiasult kiterjedés-egymásrahatások elszigetelt vizsgálata eszmeileg törte szét az ember és a természet kapcsolatának természetes egységét, megtagadta az Isteni Iránymutatás anyagi világot uraló és formáló kormányos (kibernetikus – összehangoló) hatását. Az anyagi gondolkodási mód mintára (paradigmára) épülő, elszigetelt tárgyú vizsgálatok ételemszerűen elszigetelt (legfőbb, esetleges kapcsolatokkal rendelkező) eredményekhez vezettek az anyag három kiterjedésének törvényszerűségeit az idő-kiterjesztéssel kiegészített elemzésével és (például) matematikai, fizikai, csillagászati, kvantumelméleti törvényszerűségek felállításával, eljutva az alternatív világmindenség teóriáig. Ezekben önállónak minősítettek rész-kiterjedéseket, vizsgálati típusként más-más fogalom-meghatározással. Az ősi civilizáció koreszméje szerint a nyugati civilizáció anyagi koreszméjén (paradigmáján) alapuló törvényszerűségek csak akkor mondhatóak alapigazságnak (axiómának), ha azok - egymással összehangolhatóak és - megfelelnek az Isteni Iránymutatásnak.
- 16 -
Bevezető II. A paradigma-visszaváltás eszköze a tudomány-alapú társadalomszervezés Aquinói Szent Tamás két, egymásra épülő meghatározása fogalmazza meg az információvá vált adatnak a Világmindenség, mint rendszer működésében betöltött meghatározó szerepét: A tudás: az ismeret és a tapasztalat kettős egysége, ahol - az ismeret - a szabadsággal kettős egységben – a legnagyobb érték, amelyet az ember „fentről kapott” (Ld. Hérodotosz: A görög-perzsa háború IV. könyv – A szkíták – 12. jegyzet), amely - a tapasztalaton keresztül vált a mindennapokat szabályozó tudássá a hagyományrendszerben. A tudomány (bölcselet): a hit és a tudás kettős egysége, ahol - a hit a meggyőződés és a bizalom kettős egysége, ezen belül = a meggyőződés a hagyományrendszer működőképességén keresztül alakul ki, míg = a bizalom a hagyományrendszer alapjának elfogadását jelenti, - a tudás, mint rendszerezett hagyomány (hagyomány-rendszer), az anyag hármas kiterjedésével biztosított lehetőséget határozza meg, amely gyakorlattá (az anyag uralásává és formálásává) a Szent Koronán keresztül, a Lélek Fénye közvetítésével az ember igényeit érvényesítő Isteni Iránymutatás negyedik kiterjesztésének hatására vált (Ld. Magyar Biblia). A nyugati civilizáció alapja a kötelezettségek és jogok egyenlőtlenségének dogmája (bizonyítás nélküli, megváltoztathatatlannak hirdetett, mindenkire kötelező szabálya), ezzel igazolva a kirekesztők érdekeinek érvényesülését a kirekesztettek felett, amelyet a felülről leosztott hatalomgyakorlás és a felülről lebontott jogalkotás biztosít. Ennek megfelelően társadalomszervezési rendszere az emberek feletti érdekérvényesítésen (föderáción) alapul. Ezért értelemszerűen nem beszélhetünk a mindennapi együttélés szabályaival (jogrendszerrel) kapcsolatban a hagyományrendszer érvényesüléséről. Az ősi civilizáció alapja a kötelezettségek és jogok egységében megvalósuló egy és ugyanazon szabadság, amely társadalomszervezési rendszerének jellemzője az emberek érdekérvényesítésének összehangolása (konföderalizmus), amelyet az alulról felépülő hatalomgyakorlás és jogalkotás biztosít. Ez a társadalomszervezési rendszer a „felülről kapott” ismeret mindennapokat szabályozó tudására épül, amely a hagyomány-rendszerben testesül meg. Werbőczy István Tripartitumában különbséget tesz a természeti jog, a nemzeti jog és a polgári jog között, egyértelműsítve, hogy a társadalmi együttélés alapja az Isteni Iránymutatást követő természeti jog (ami az ősi civilizáció alapja), míg a „egyéb jogok” ettől lényegében eltérő szabályrendszerként foghatóak fel: „Tudnunk kell tehát, hogy a természeti jog háromféleképen különbözik a többi jogtól. Először: eredetére; mert a természeti teremtéssel egyszerre kezdődött. Másodszor: méltóságára nézve; mivel a természeti jogot, melyet egyedül isten rendelt, minden nemzet egyaránt követi és változatlan; egyéb jogok pedig, a melyeket a nép, vagy polgári társaság rendelt magának, vagy ellenkező szokás keletkezése vagy más, jobb, későbben alkotott ellenkező törvény hozása következtében gyakran változnak. Harmadszor: kiterjedésére, mivel a természeti jog szerint minden dolog közös, ellenben a nemzetek joga vagy a polgári jog szerint: ez az enyém, az a tiéd.” (3. czím)
- 17 -
Bevezető Ennek a megállapításnak a tükrében érthetetlen a kiváló jogtudós elfordulása a természeti jogtól, a 973. óta kialakult (tehát Werbőczy korában félévezredes) túlélési szokásjog legalizálása egy „egyéb jog” hatálybaléptetési javaslatával, amelyet a természeti joggal ellentétes alaptételre épít, és sajátos logikai fordulattal a tudással kapott „isteni akaratnak” minősít: „Érdemesnek tartottam pedig, Felséged kívánságához képest, az országnak összes szokásait, valamint törvényeit és végzeményeit tiszta, világos és mindenki számára könnyen érthető nyelven előadni és fejezetekre, czímekre meg czikkekre osztani, hogy országunk törvényeinek első zsengéit ezentúl ne azokból a régi mesékből, melyekkel eddigelé más és más törvények kiadása által csaknem minden időt haszontalanul elvesztegettünk, hanem a tudás előcsarnokából és szentélyéből és magából a polgári tudománynak forrásából vegyék és hogy azok mindeniknek elméjében mélyebben megmaradjanak és szilárdabb gyökeret verjenek. Mely dolog (véleményem szerint) a késő utókorra nézve, annál kevesebb lesz, minél inkább látszik az, hogy őseink és eleink az efféle tanulmányoktól idegenkedtek; mert úgy látszik, hogy nemzetünk a keletkező ország legelső eredete óta, csakis hadi dologra adván magát, a többi tudományokkal nem törődött. A scytha népektől szakadt vagy származott magyarok ugyanis, elhagyván őshazájukat, a Dunán innen és túl elterülő felső Pannoniában telepedtek le és Attila vezérük alatt országuk határait messze mindenfelé kiterjesztvén, győzedelmes fegyvereikkel Német-, Olasz- és Spanyolországok határaiba nyomultak be. Végre Szent István királynak, mint valamely mennyből leereszkedett világító fénynek intézkedésére, miután ez babonás és pogány hitüket kiküszöbölte, a katholikus hitvallást fogadták be.” (Preambulum) „Minthogy az összes dolgoknak legfőbb alkotója, az okos teremtmények megalkotásának és teremtésének kezdete óta, az emberi nemet olyan változatosság és különbség alá vetette, hogy az embereknek egyik része alattvaló, a másik része pedig följebb való legyen, hogy némelyik uralkodjanak, mások meg engedelmeskedjenek; azt rendelte ugyanis, hogy némelyek a többiek fölött igazságosan uralkodó királyokká és fejedelmekké, mások meg az ő parancsolataiknak és uralkodásuknak engedelmeskedő alattvalókká legyenek; miáltal az egész emberi nemet nagy bölcsen két rendre különítette el.” (Nemes Magyarország Szokásjoga Hármaskönyvének Királyi Jóváhagyása) A természeti jog és az egyéb jogok különbsége vetül ki a 3. czikkben: „Különbség van az igazság, jog és jogtudomány között Az igazság, jog és jogtudomány pedig különbözik egymástól. 1. § Mert az igazság erény, tudniillik erkölcsi. A jog ez erénynek végrehajtója. A jogtudomány ennek a jognak tudása. 2. § Továbbá, az igazság az erények közt a legfőbb jó, a jog középrendű, a jogtudomány a legkisebb. 3. § Továbbá, az igazság mindenkinek megadja az övét; a jog meg elősegíti; a jogtudomány pedig tanítja, hogyan történjék ez.” Ez a megfogalmazás azt jelenti, hogy az igazságban a természeti törvények fogalmazódnak meg, és a hagyományokban válnak jogalappá (a társadalmi együttélés szabályaivá).
- 18 -
Bevezető A Werbőczy előtt kétszáz évvel élt Kézai Simon „A hunok és a magyarok cselekedetei” (Gesta Hunnorum et Hungarorum) c. művében feltárta a Géza és István által „kiküszöbölt”, „babonás és pogány hitünk” társadalomszervező hatását. Ennek bizonysága szerint istenhitünk nem babonás és nem pogány, hanem a teljes értelemben vett keresztény értékrendet határozza meg. Ez a Teremtőtől kapott ismeret (a negyedik kiterjesztés) alapján fölé rendeli az anyagi „természet-törvényeknek” a Teremtő által elrendelt „természeti törvényt”. Ugyancsak betűnyi eltéréssel megfogalmazva: történeti alkotmányuknak fölé rendeli történelmi alkotmányunkat. A keresztény hitet megvalósító értékrend nem a szenvedő szabadság túlélési szabályai szerint szabályozza a társadalmi együttélést, hanem a cselekvő szabadsággal megvalósítva a kötelezettségek és jogok összhangján keresztül kiteljesedő egy és ugyanazon szabadságot, „szabad magyarokká” emelve az „egy apától és egy anyától származó” (mint a Szeri Alkotmányból tudjuk ez a Nimród-Gilgames származási vonalat követi) egyetemes magyarságot. (Idézőjeles kifejezések Kézaitól.) Igaza volt Werbőczynek, amikor az alábbiakat írta: „őseink és eleink az efféle tanulmányoktól idegenkedtek”. Attól lehet idegenkedni, amit ismerünk. Tehát – mivel idegenkedtek attól - „őseink és eleink” ismerték a nyugati civilizáció értékrendjét, de ősi – természeti jogon alapuló értékrendjükkel összehasonlítva számukra idegennek és ezért elfogadhatatlannak minősítették. És ennek az elemző gondolatkörnek a befejezéseként még egy megjegyzés Werbőczy indoklására az „egyéb jogra” való átállással kapcsolatban: nem igaz, hogy „nemzetünk a keletkező ország legelső eredete óta, csakis hadi dologra adván magát, a többi tudományokkal nem törődött”. Ha így lett volna, a nyugati civilizáció nem tudott volna átvenni a mindennapi életet élhetővé tevő eszközöket, kezdve az alsóneműtől, a lakóhelyek célszerű kialakításán át a települések és az ország minden életterületre kiterjedő összevont (eredetileg: összehangolt) működéséig. A nyugati civilizáció szabályrendszerének alapot adó „egyéb jog” alkalmazásával az ember megszűnt eredendően szabadnak lenni, aki cselekvő szabadként nem enged akadályot állítani a hagyományokkal – az Isteni Teljes tudás gyakorlati leképeződésével – biztosított szabadság elé. Az embert szenvedő szabadságban élővé alázták, aki „túlélési szabályokat” alkalmaz a számára idegen szabadság-akadályokkal együttélésre. Így váltunk „lagymatag keresztényekké”, Böjte Csaba szavaival25. Csakhogy a lagymatag kereszténnyé válás okának megszűntetése nélkül a gyermekszám-növeléssel – ahogyan azt Böjte atya javasolja - a lagymatag keresztények számát növeljük, akik szenvedő szabadként elfogadják, hogy idegen érdek érvényesüljön az egyetemes magyar nemzet, az európai nemzetek és az emberiség érdekei fölött. A sátánhit alapú nemzetek, államok önazonosság-tudata nem „lagymatag”. Van a háromdimenziós testet irányító negyedik dimenzió létükben, ami nem isteni iránymutatás (keresztény értékrend) mert nem normális – összehangolt – életvitelt jelent, hanem sátáni,
25
Böjte Csaba - megint fején találta a szöget http://realzoldek.hu/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=2308
- 19 -
Bevezető mert a nemzetek feletti érdekérvényesítést a Bilderberg-Szabadkőműves érdekcsoport diktatúráját más formában fenn akarja tartani. A zsidókereszténység a szenvedő szabadság eszmei alapját adja, önellentmondásba szédülve meghamisítja a Jézusi Tanítás üzenetét: „az evangélium nem a jólét teológiája”, de „az evangélium csak és kizárólag a jóhír, az elnyomottak felszabadításának az örömhíre.”26 Az elnyomottak felszabadítása nem a jólétet jelenti? Ha nem, akkor a jólét nem azonos a normális emberi léttel, és így nem azonos a kereszténységgel sem? A szegénység valaminek a hiánya. A lelki szegénység azt jelenti, hogy a lélek teljes, abból nem hiányzik semmi (ez a Jézusi Lelkiség). Jézus a szegénységre ebben az értelemben hivatkozik értelemszerűen nemcsak a hegyi beszédben (Mt. 5), hanem a Szentatya által hivatkozott apostoli küldetéssel kapcsolatban is (Mk. 6:7-13), ahol a „táska”, a „kenyér” és a „pénz” a szabadság anyagi akadályainak jelképe. A jóhír az, hogy ezeket lebontva szabadulunk fel a lélek-, a szellem és a test összhangját jelentő jólétben. A zsidókereszténység liberális (szabadosságot és nem a szabadságot képviselő és ezért a Jézusi Tanítást alapjaiban tagadó, farizeus) jellegét mutatja Ferenc pápa azzal, hogy az elhagyatottságot, mint következményt akarja megszűntetni, annak okát változatlanul hagyva27 (ugyanúgy, mint Böjte atya). Ugyanezt erősíti meg, amikor a „védelmet keresők” helyzetének megoldását kéri, a védelmet okozó helyzet (diktatúra) megszűntetése helyett28. Ferenc pápa – egyelőre titkos céllal – bejelentett „egyház-megújítása” - a menekültüggyel kapcsolatban kinyilvánított, fenti liberális megnyilvánulása miatt - nem arra mutat, hogy fél évszázaddal későbbi befejezése lenne a II. Vatikáni zsinat kezdetén bejelentett célnak, a kereszténység judaizmustól történő megtisztulásnak. A titkolódzás arra mutat, hogy Ferenc pápa el akarja kerülni XVI. Benedek sorsát, aki szándéka (a huszonharmadik-jánosi szándék továbbvitele) idő előtt nyilvánosságra jutott, és ezért le kellett mondania. A pápának a menekültügy kezelésével kapcsolatos liberális akarata több kritikát kapott egyházon belül is, így elképzelhető, hogy az „egyház-megújulást” előkészíteni tervezett szinódus eredménye ismét pápa-lemondás lesz, de XVI. Benedekkel ellentétes okkal. Ez - mindenesetre - előrevinné a zsidókereszténység megtisztulását. A magyar Katolikus egyház vezetői között nincs egység a liberális pápai gondolatok gyakorlattá ültetése terén.
26
Az evangélium nem a jólét teológiája - http://www.magyarkurir.hu/ferenc-papa/ferenc-papa-az-evangeliumnem-jolet-teologiaja 27
Ferenc pápa: Legyünk felebarátai a legkisebbeknek és a legelhagyottabbaknak! http://www.magyarkurir.hu/ferenc-papa/ferenc-papa-legyunk-felebaratai-legkisebbeknek-eslegelhagyottabbaknak-hogy-konkret-reme 28
Ferenc pápa: Kérjünk bocsánatot azok miatt, akik becsukják a kaput a védelmet keresők előtt http://www.magyarkurir.hu/ferenc-papa/ferenc-papa-kerjunk-bocsanatot-azok-miatt-akik-becsukjak-kaputvedelmet-keresok-elott
- 20 -
Bevezető Márfi Gyula veszprémi érsek – magánvéleményként – kifejtette29, hogy a formaivá degradálódott, „lagymatag kereszténység” ellen hittel viselt háborút folytatnak a muszlimok: „Véleményem szerint Európa leigázása történik az iszlám által, még ha nem is fegyverekkel, hanem hittel. A muszlimok számára ez szent háborút jelent, és el kell ismernünk önfeláldozásukat: hajlandók kockára tenni életüket, átvágnak háborgó tengeren, több száz kilométert gyalogolnak rengeteg viszontagság között, hogy megérkezzenek új hazájukba, Európába. Ha az európai keresztényeknek lenne hasonló hitük, s virágoznék nálunk a kereszténység, a muszlimok nem jönnének ide.” Ezzel elismerte, hogy a negyedik kiterjesztés zsidókereszténység által elfogadott és támogatott téves értelmezése (az idő természetes közegből kiragadása és az Isteni Iránymutatás helyébe léptetése) olyan koreszmét (paradigmát) jelent, amit – hasonlóan, mint 973 előtt a magyarok - számukra idegennek és ezért elfogadhatatlannak minősít az európai emberek többsége. Az európai polgárok túlnyomó része elutasítja a nemzetek fölötti érdekérvényesítést (föderációt) és most még részmegoldásokban (amelyből értelemszerűen rendszer áll össze) a nemzetek érdekérvényesítésének összhangját (konföderációt) támogatja. Az ezt mutató bizonyítékokat az Eurobarométer információit elemző „Kiút a válságból – a föderatív a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá” (http://szkertekrend.hu/Kiutavalsagbol.pdf). c. tanulmány tartalmazza. Márfi püspök úr a tömeges bevándorlás (és ezzel a társadalmi, politikai és gazdasági válság) okként határozza meg az európai emberek hitvesztését, ami azért következett be, mert – Werbőczy kifejtése szerint – az Isteni Iránymutatás szerinti természeti jogot erőszakkal felváltották a kirekesztők érdekeit szolgáló „egyéb joggal”: „Európa számukra háborús terület, háborús területre pedig nem szokás menekülni. Ez nem azt jelenti, hogy a háborúk (Afganisztánban, Líbiában, Irakban, Szíriában és másutt) nem játszanak szerepet, de csak másodlagosan. Ilyen másodlagos ok az ökológiai katasztrófa is, amely az élettér beszűkülésével jár, és sok embert menekülésre kényszerít.” A hitvesztés következményét (vagyis a hitvesztést előidézők célját) is pontosan határozza meg: „Melyek a migráció céljai? Ezek közül is többet fel lehet sorolni. Itt van például az európai nagyvállalkozók vágyakozása az olcsó munkaerő (modern rabszolgák) után. De megemlíthetjük egyes Európán kívüli nagyhatalmak törekvését Európa meggyengítésére. Ezzel magyarázhatók olyan érthetetlennek tűnő dolgok, hogy az Európa iszlamizálásában érdekelt arab pénzvilág mellett amerikai bankok is támogatják a migránsokat, kiket előszeretettel csak menekülteknek hívnak. Egy kicsit talán ez az oka annak is, hogy a toleranciát fennen hirdetők segítik a toleranciát alig ismerő migránsokat.” Téves, és a lényeget – a hibás negyedik kiterjesztést – elfedő következtetés az iszlamizálódás veszélye, ami a zsidókereszténység által támogatott Bilderberg-Szabadkőműves hatalom fennmaradását biztosítani szándékolt eszköz, a megosztottság, állandósulását szolgálja. A muzulmán hit tételeinek lényege nem abban a 26 oldalban van, amit Márfi püspök úr elolvasott, hanem abban a gondolkodási mód mintában (paradigmában), amelyet a különböző 29
Veszprémi érsek: Európa a bevándorlók számára háborús terület, nem alkalmazkodni, hanem hódítani jönnek https://veol.hu/hirek/isten-helyet-elfoglaltak-a-balvanyok-1734794
- 21 -
Bevezető – és a többségi gondolkodást képviselő – muzulmán emberek vallanak, elhatárolódva azoktól, akik a NATO-USA terrortámadások miatti megfélemlítő (az egészből a cél meghatározását – gazdasági és politikai hatalom megszerzése és/vagy megtartása - kiragadó demagógia szerint: terrorista) visszavágásokat elkövetik30: „Béke, tolerancia, segítségnyújtás a szegényeknek, árváknak! Ezt parancsolja az Iszlám! A világnak fel kell lépnie minden szélsőséges erő, rasszista, megkülönböztető gondolkodás, tevékenység ellen! Az Iszlám köntösébe bújt, de valójában nem muszlimok szélsőséges nézetei ellen is, hiszen vallásunk tanításából gúnyt űznek! Ilyen és hasonló erőknek nincs helyük sem Európában, sem másutt! Ugyanakkor közösen kell küzdenünk a rasszizmus egyik formája, az iszlamofóbia ellen is, hiszen a világ muszlimjainak túlnyomó többsége békés és elítéli az erőszakot!” Az USA – miután bebizonyosodott, hogy Iraknak nincs vegyi fegyvere – új okot keresett terrortámadása (politikai és gazdasági hatalom megszerzéséért alkalmazott erőszak) indoklására. „Keresztes háborúnak” nevezte a rövid időn belül egymillió ember kiirtását jelentő támadását. Egyetlen zsidókeresztény vallás egyetlen vezetője sem tiltakozott a keresztények elleni gyűlöletkeltés miatt, így az USA hazug állítása az emberek többségében igazsággá vált. A megoldás tehát nem a hitvesztés okának téves magyarázata (az ok változatlanul hagyásával), hanem annak megszűntetése. 973-ban Quedlinburgban gondolkodási mód minta (paradigma) váltás történt, mert az akkor és ott létrejött Szerződés gyökeres változást jelentett az eszmei, a szabályozási (jogi) és a feltétel-biztosítási (benne: gazdasági) területeken egyaránt. A nyugati civilizáció ma már nemcsak ismert, hanem tapasztalt ezerkétszáz éve hatalmon lévő koreszméje (a „paradigma” másik magyar megfelelője) azt bizonyította, hogy nemcsak a magyarság, hanem az emberiség egésze számára idegen és elfogadhatatlan az azt dogmává merevítő „egyéb jog”, tehát vissza kell állni az ősi civilizációt jellemző természeti jogra, amelyet a Szent Korona Értékend közvetített társadalomszervezési rendszerével, az Összehangolt Önellátással. Vagyis nem ismeretlen alapokon megteremteni, hanem a hagyományokkal megméretett koreszmével újjáteremteni kell - az emberek érdekérvényesítését összehangoló Gondoskodó Magyarországot, - a nemzetek érdekeit összehangoló (konföderatív) Gondoskodó Európát és - az emberiség érdekeit összehangoló Gondoskodó Földkerekséget. Ez kötelességünk nemcsak a Föld emberközpontú fejlődése, hanem Világmindenségnek a Teremtő Iránymutatása szerinti működése érdekében is.
a
Tehát paradigma-visszaváltásra van szükség eszmeileg, jogilag és gazdaságilag egyaránt, a negyedik kiterjesztés valódi tartalmának visszaállításával, a „Paradigmaváltás” 31 c. tanulmányban leírtak szerint. 30
Magyar Iszlám Közösség Közleménye - http://magyariszlam.hu/mikmagyar/news.php?readmore=380
31
„Paradigmaváltás - Az ősi civilizáció és a nyugati civilizáció közötti különbség, gondolkodási mód minta (paradigma) részenként” c. tanulmányban leírtak szerint - http://szkertekrend.hu/Paradigmavaltas.pdf
- 22 -
Bevezető III. Izolált és egyetemes tudomány-szemlélet A nyugati civilizáció paradigmája szerint (amelyben a negyedik kiterjesztés nem az Isteni Iránymutatás), minden az anyagi értéktermelésnek (a szűk értelmezésű gazdaságnak) alárendelt. Így az ember „emberi tőke”, a föld pedig a tőke része. A termelés kínálatközpontú, vagyis a kínálat – érdeke szerinti manipulációval - határozza meg a keresletet. Ezért természetes a túlkínálat, amely – „fizetőképes kereslet” nélkül – gazdasági válsághelyzetet hoz létre, a jólét szintjének csökkenésével. Az ősi civilizáció koreszméje szerint az anyag uralásának és formálásának alapja a negyedik kiterjesztésként működő Isteni Iránymutatás, amely szerint az igények és lehetőségek összhangjának megfelelő értékteremtés, értékőrzés és értékfelhasználás jelenti a folyamatos jólét-növekedés alapját. Az ember és ember; a természet, valamint élő és élettelen elemei; illetve az ember és a természet kapcsolata kapcsolatrendszert épít fel. Ezt az iránymutatás forrása, vagyis a negyedik kiterjedés (dimenzió) határozza meg. A társadalomszervezés során alkalmazott ismeret és gyakorlat egymásra hatásának vizsgálatát, vagyis a tudomány-szemlélet minőségét a negyedik kiterjesztés határozza meg: - izolált az idő negyedik kiterjedésként értelmezése (nyugati civilizáció), és - egyetemes az Isteni Iránymutatás negyedik kiterjesztésként értelmezése (ősi civilizáció) szerinti tudomány-szemlélet. A kapcsolatrendszer a lelki-, szellemi-, és anyagi értékeken keresztül működik. Az érték keletkezése (termelése/teremtése), őrzése és felhasználása mindkét civilizációban a legelemibb társadalomszervezési egységhez, a gazdasághoz, mint kormányzóhoz (összehangolóhoz, elosztóhoz) kötődik. Ebből ered, hogy a tudás, mint az emberi és a természeti kapcsolatok összefüggéseinek, törvényeinek, törvényszerűségeinek feltárása (ismeret) és alkalmazása (gyakorlat), a gazdaságot kormányzó iránymutatással, a negyedik kiterjedéssel közvetített hittel válik tudománnyá. A közgazdaságtudomány tehát a tudásrendszer, amely a Világmindenség minden teremtménye szerves egységként élését feltáró és alkalmazó ismereti, gyakorlati és iránymutatási részekből tevődik össze. És mivel rendszer, ezek az elemek egymással közvetlen kapcsolatban vannak. A nyugati civilizáció közgazdaságtana, az embert „emberi tőkévé”, az életteret adó anyaföldet a tőke részévé minősíti. Ezzel – a többi tudományág tényleges támogatásával – állandósítani igyekszik a kirekesztők és kirekesztettek érdek-megosztottságát, azt a látszatot keltve, mintha ez a különbség megszűntethető lenne. Az ősi civilizáció közgazdaságtana a szkíták meghatározása szerinti (Hérodotosz) szabadságra épül, mely a hagyományok tiszteletben tartásával, a szeretet közvetítésével, minden élő és élettelen teremtmény számára biztosított létezési lehetőség. Ez a megfogalmazás leképezése Hermesz Triszmegisztosz „Smaragtáblája” 8. pontjának32. 32
„8. A földről az égbe emelkedik, aztán ismét a földre leszáll, a felső és az alsó erőket magába szívja. Az uralmat az egész világ felett így nyered el. E perctől fogva előled minden sötétség kitér.”
- 23 -
Bevezető Az „ami fönt az lent, ami kinn az benn” szemlélet az anyagtalan és az anyagi világ kettős egységét jelképezi, amely a helyes negyedik kiterjedéssel valósul meg. A szkíták megfogalmazásban fontos szerepe van a szeretetnek, amely az Isteni Iránymutatás emberi leképeződése, ellentétben nyugati civilizáció a személyből énné alacsonyult személetével, amely a szeretetet elszigetelt belső érzelemként határozza meg. Az ősi civilizáció közgazdaságtanának alapfogalmait és az erre épülő társadalomszervezés (tábla - mátrix) leírását az „Emberközpontú relációs adatbázis-kezelő rendszer és játékelmélet alkalmazás”33 c. jegyzet (továbbiakban: *Játékelmélet*) tartalmazza. A gazdaság fogalom-meghatározása az alábbi: „A gazdaság fogalma alapértelmezésben egy család értékteremtő, értékőrző és értékhasználó feladatainak egységét jelenti. Tehát a gazdaság az értékhez kötődik. Az érték, amit a család teremt, őriz és használ az emberből ered, az ő lelki, szellemi és testi tevékenysége hozza létre. Ennél fogva az érték – és az ezt teremtő, őrző és használó gazdaság – nem akadályozódik kizárólagosan annak egyetlen megnyilvánulási formájára sem, sem a lelki értékre, sem a szellemi értékre, sem az anyagi értékre. Ezek szerves (vagyis egymást erősítve önmagukat erősítő) egysége jelenti az értéket. Azoknak az értékeknek az összessége, amelyet egy gazdaság létrehozott, a gazdaság vagyonát alkotja. Ebből az alapértelmezésből épül fel az emberi közösségek különböző szintjeinek gazdasága, a település, a járás, a megye és az ország gazdasága. A családi gazdaságok feladatait különböző szinteken összehangoló egységek jelentik a köz(össég) gazdaságát.” A paradigma-visszaváltás – éppúgy, mint minden igazság-feltárásra szolgáló rendszer – az arisztotelészi hármas kérdésre ad választ. A *Játékelmélet* - a „Miért” kérdésre adott válaszként a nyugati civilizáció közgazdaságtudománya által a kirekesztők és kirekesztettek érdekkülönbségének igazolására kifejtett nézeteit bizonyítja, - a „Mit” kérdésre adott válasza felvázolja az igazoló nézetek ősi civilizációban lévő alternatíváját. A „Hogyan?” kérdésre a jelen, „Emberközpontú közgazdaságtan” c. tanulmány ad választ. A Magyarországra vonatkozó helyzetfelmérési információk az *Útmutató*-ban34 és a *Játékelmélet* tanulmányok függelékében szerepelnek.
[Hamvas Béla: Tabula smaragdina - Mágia szutra (Hamvas Béla művei 6. – Medio)] 33
„Emberközpontú relációs adatbázis-kezelő rendszer és játékelmélet-alkalmazás” http://szkertekrend.hu/Emberkozpontu.pdf 34
Útmutató az Összehangolt http://szkertekrend.hu/Utmutato.pdf
Önellátó
rendszer
- 24 -
felépítéséhez
(továbbiakban:
*Útmutató*)
-
Áttekintő Tomory Zsuzsa „Magyar Teremtés” c. munkájában35 az anyagtalan és az anyagi világ szerves egységét bizonyítja, megállapítva: „Történelmünk minden eseménye az égben kezdődik.” Badiny Jós Ferenc munkái ugyanezt a szemléletet tükrözik. Az általa „huszadikszázadiasított” nyelvezetű Magyar Biblia36 a „fenn és lenn” kettős egységét a Teremtő és az Ember Szövetségeként írja le, alapként tekintve a Teremtő Iránymutatását, amely a Szent Korona közvetítésével válik „az emberi létről szóló tanítás”, vagyis a vallásoktól független kereszténység37 alapjává38. Bálint Sándor három fogalom-meghatározása azt mutatja, hogy a magyarságban a Lélek, mint az Isteni Iránymutatás (szentkoronaiság) közvetítője, mindig élt. 1. Az első fogalom-meghatározás azt fejezi ki, hogy a Szent Korona mindig irányt mutatott és erőt adott, akkor is, amikor a magyarság legfőbb feladata a túlélés volt: „A Szent Korona búvópatakként követte a magyarság történelmét, és amikor szükség volt rá, felemelkedett, hogy tiszta forrásában megmártózhassunk.” Ennek tükrében megértjük, mit jelent a kilenc, a Csodaszarvas útját követő, szarvassá változott fiúról szóló erdélyi népballada rejtélyesnek tűnő üzenete: „És az ő szarvuk Ajtón be nem térhet, Csak betér völgyekbe. A karcsú testük Gúnyában nem járhat, Csak járhat lombok közt. A lábuk nem lép Tűzhely hamujába, Csak a puha avarba. A szájuk többé Nem iszik pohárból, Csak tiszta forrásból.” Nimród-Gilgames két fia, Hunor és Magor útján, a Csodaszarvas-nyomon elért tisztulás, a szarvassá (szabaddá) visszalényegülés emberfeletti küzdelmét érezzük, hallgatva Bartók Béla „Cantata profana”-ját, amelynek ez a népballada az alapja. ____________________ 35
Tomory Zsuzsa „Magyar Teremtés” http://tomoryzsuzsa.weebly.com/magyar-teremteacutes-koumlnyv.html, http://tomoryzsuzsa.weebly.com/magyar-ter-koumlnyv-2reacutesz.html, http://tomoryzsuzsa.weebly.com/magyar-ter3reacutesz.html, http://tomoryzsuzsa.weebly.com/magyar-terkoumlnyv-4reacutesz.html, http://tomoryzsuzsa.weebly.com/magyar-terkoumlnyv-5-reacutesz.html 36
Magyar Bibia - http://szkertekrend.hu/MAGYARBIBLIA.pdf
37
Hamvas Béla: Pathmos II. - http://szkertekrend.hu/HBPatmoszII.pdf
38
„Paradigmaváltás” Eredet (2-17 old.) - http://szkertekrend.hu/Paradigmavaltas.pdf
- 25 -
Áttekintő 2. A „népi katolicizmus” fogalom a tiszta kereszténységgel teszi azonossá a magyar istenhitet. Ez (jelen tanulmány tárgyához igazított szavakkal) azt jelenti, hogy a népi katolicizmussal a magyar ember korona-csakrájának szűrőjévé vált a Szent Korona. Minden hozzá érkező adatot ezen keresztül értékel: ami azonos az Isteni Iránymutatással, azt átengedi (pozitív – építő - információvá válik), ami azzal ellentétes (romboló), azt elveti. És ez a két fogalom az alapja a harmadiknak: 3. A Lélek irányít, a szellem közvetít, és a test végrehajt. Ez a meghatározás – az egyezőséggel - azt bizonyítja, hogy az Istenszéki Rovásfán az „Úr szava”39 ugyanaz az Isteni Iránymutatás, amit a Magyar Biblia 40 Szövetség fejezete tartalmaz: A Teremtő a Szent Koronát az ember fejére tette, hogy ezen keresztül a Lélek Fénye uralja és formálja az anyagot. A Lélek az Isteni Iránymutatás, amit Szent Koronaként a Teremtő minden ember fejére tett, azért hogy az Isteni Akarat közvetlenül jusson el mindannyiónkhoz. (A szkíták ezt az Isteni Akaratot nevezték „Felülről jött ismeretnek”.) A Szellem közvetíti az anyag uralásához és formálásához szükséges Isteni Iránymutatást, egy-egy élethelyzetre irányítva a Lélek Fényét. Ahhoz tehát, hogy a három kiterjedésű, élő és élettelen anyag – a Világmindenség bármely pontján – az Isteni Iránymutatás természeti törvénye szerint működjön, szükséges az anyagtalan negyedik kiterjedés szabályozó ereje, amely hatékonyságát az határozza meg, hogy a Szellem közvetítése milyen mértékben érvényesül. Az Isteni Iránymutatás alapja a szabadság41. Az Isteni Iránymutatás olyan mértékben érvényesül, ahogyan a Szellem a szabadságot biztosítja. A hivatkozott tanulmányból átvett szemléltető ábra ezt mutatja:
39
Wass Albert: A hagyaték (részlet) http://szkertekrend.hu/Wassalbert_hagyatekreszlet.pdf
40
Magyar Biblia - http://szkertekrend.hu/MAGYARBIBLIA.pdf
41
Emberközpontú relációs adatbázis-kezelő rendszer és játékelmélet-alkalmazás (33-54. oldal) http://szkertekrend.hu/Emberkozpontu.pdf
- 26 -
Áttekintő Szkíták: Az emberi élet legnagyobb értéke
A Teremtőtől kapott Tudás
Magyar Biblia: Szent Korona
Lélek Fénye
Szabadság
szenvedő (passzív) Szabadság
cselekvő (aktív) Szabadság
Korlátok Hagyomány
Szeretet
Végkövetkeztetésként megállapított alaptétel: Az Isteni Iránymutatás érvényesülésének gátlása egyenes arányban áll a szabadságot korlátozó elemek számával és nagyságával. Ez alapján a „normális emberi létről szóló tanítás” fokozatai: - Első lépés a szabadság visszavétele, vagyis a szabadság akadályainak lebontása, más szóval a szenvedő szabadság felváltása cselekvő szabadsággal. - Második lépés a szabadság megtartása, a akadályok ismételt kialakulásának meggátolása. A lelki-, szellemi- és anyagi igényeket kielégítő lehetőségeket biztosító teremtés, őrzés és felhasználás szerves (vagyis egymást erősítve önmagukat erősítő) egysége jelenti az értéket. A közgazdaságtan feladata azoknak a szabályoknak a megállapítása és alkalmazása, amelyek az anyagtalan és anyagi világ értékeinek teremtését, őrzését és felhasználását összehangolják az Isteni Iránymutatás szerint. Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszere olyan eljárásokat (algoritmusokat) használ, amelyek közgazdasági (vagyis szerves egységként működést biztosító) helyzetmegoldó tudományrendszert alakítanak ki. Tomory Zsuzsa „Magyar Teremtés” c. munkájában leírja a nyugati civilizáció természettudományosnak nevezett felfedezéseinek eredetét az ősi civilizációban, mintegy cáfolva azt a tévhitet, hogy az ősi civilizáció a kiforratlan (primitív) civilizációval azonos.
- 27 -
Áttekintő A *Játékelmélet* „4. Helyzetmegoldás az emberközpontú kibernetikai rendszerrel” fejezete áttekinti az igények és lehetőségek összhangjának táblája (mátrixa) felvázolásán keresztül az ősi civilizáció tudományrendszerét és annak működtetési eljárását. Ennek kifejtését tartalmazza a tanulmányban ismertetett 1. módszer. Élettér 6. Ország Éf Éő
5. Megye Éf Éő
4. Járás Éf
Éő
3. Település Éf Éő
2. Család Éf
Éő
1. Ember Ét, Éf, Éö
1.08 1.09 1.10 1.11 Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
- 28 -
Anyagi vagyon
1.07
Lehetőség
1.06
Igény
1.05
Anyagtalan vagyon
1.04
Istenhit
1.03
Ifjúkor Aktívkor Időskor Nők Fériak Magyar Bolgár Cigány/roma Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Római katolikus Görög katolikus Ortodox keresztény Református Evangélikus A társadalmi együttélés szabályozása (Jog) Kultúra, tudomány Nevelés, oktatás Egészségügy Védelem Környezetvédelem Mezőgazdaság Mezőgazdaság, élelmiszeripar Élelmiszeripar Könnyűipar Nehézipar Ipar Energiaipar Közellátó Szolgáltatás Szociális Vendéglátás Kereskedelem Személyszállítás Közlekedés Áruszállítás
Nemzetiség
1.02
Igény- és lehetőség-feltétel Család
1.01
Értékteremtés, értékőrzés, értékfelhasználás
Az elemzés módszerei Ez a tanulmány a *Játékelmélet* folytatásának tekintendő, hiszen az ott jelzett rendszertervet tartalmazza, amely a relációs adatbázis halmaz-összefüggést mutató részeinek helyzetmegoldásait (vagyis az általános eljárás-modell „játékelméleti” megoldásként alkalmazását) írja le az „igény- és lehetőség-feltétel” rendszerelemeire, a 2011-es magyarországi népszámlálás adatait felhasználva, a „normális emberi létről szóló tanítás” (kereszténység) gondolkodási mód mintája (paradigmája) visszavételének fokozatai szerint: - Első lépés a szabadság visszavétele, vagyis a szabadság akadályainak lebontása, más szóval a szenvedő szabadság felváltása cselekvő szabadsággal. A jelenlegi helyzet szerinti szabadság-akadályok feltárása és megszűntetésének módjai. - Második lépés a szabadság megtartása, a akadályok ismételt kialakulásának meggátolása. A cselekvő szabadság feladatai a szabadság-akadályok visszaalakulásának megakadályozására. Társadalomszervezési rendszer-típus értelmezése: - nyugati civilizáció: föderatív (nemzetek feletti érdekérvényesítés), - ősi civilizáció: konföderatív (nemzetek érdekérvényesítésének összehangolása). A társadalomszervezési rendszert részletesen „Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe”42 (továbbiakban: *Európa jövőképe*) c. tanulmány alábbi oldalai tartalmazzák: 1. Alapok 1.1 A föderáció és konföderáció általános összehasonlítása A két szövetségi forma közötti különbség Az európai államok szövetségi forma változásai a II. világháború után
…….
4. oldal
1.2 A szubszidiaritás érvényesülése a föderációban és a konföderációban … A szubszidiaritáshoz kapcsolódó fogalmak a./ A szubszidiaritás b./ A demokrácia …………………………………………………………… c./ A szolidaritás d./ Összefoglalva …………………………………………………………… Teendők a szubszidiaritás érvényesítéséért A föderális és konföderális szabadság-értelmezés …………………………
6. oldal
7. oldal 8. oldal 11. oldal
A nyugati civilizáció társadalomszervezési részeinek ismertetésénél a Lisszaboni Szerződés43 cikkeire hivatkozom, az alábbi rövidítéseket használva: - „Az Európai Unióról szóló szerződés” = EUSz - „Szerződés az Európai Unió működéséről” = EUM. 42
„Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe” (http://szkertekrend.hu/AzEukonfEuropajovokepe.pdf ) 43
http://eur-lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML
- 29 -
Az elemzés módszerei A tanulmány további részében szereplő - ősi civilizáció szabályozására Magyarország Szabadság Alkotmánya44, Magyarország Alaptörvénye45, „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény46, továbbá a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény47, vonatkozik, - adatok forrása a KSH 2011. népszavazási adatbázisa48, - az ábráknál és táblázatoknál használt fogalom-meghatározások a „Kapitány Balázs (szerk.): Demográfiai Fogalomtár. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest.”49 és a „2011-es Népszámlálás Módszertani megjegyzések, fogalmak” c. anyagokból vett idézetek (5. sz. függelék), - a társadalomszervezési módszer egyes részei jellemzőinek nyugati- és ősi civilizáció szerinti értelmezését a „Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga” 50 c. tanulmány (továbbiakban *Első fokozat*), valamint az *Európa jövőképe* tartalmazza. A tanulmány további része két elemzési módszer leírását (dokumentumát) tartalmazza: „Az igények és lehetőségek táblája (mátrixa)” összefüggései egy kormányzástani (kibernetikai) rendszer elsődleges leírásaként (rendszerterv dokumentációként) elemzik az igények és lehetőségek összehangolásának lehetőségeit.
1.
Ennek megfelelően az egyes fejezetek felépítése: -
Célmeghatározás Helyzetfelmérés Helyzetmegoldás Relációs elemek és alapkapcsolataik
Az adatkezelési (informatikai) (kidolgozandó) részei:
rendszerrel
támogatott
megvalósítás
további
44
1. sz. függelék Magyarország Szabadság Alkotmánya (továbbiakban: *Alkotmány*)
45
2. sz. függelék Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: *Alaptörvény*)
46
3. sz. függelék „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény (továbbiakban: *Hatalomgyakorlási tv*)
47
4. sz. függelék „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény (továbbiakban: *Választási tv*) 48
http://www.ksh.hu/nepszamlalas/reszletes_tablak
49
Demográfiai fogalomtár - http://demografia.hu/hu/letoltes/kiadvanyok/Demografiai-Fogalomtar.pdf „2011-es Népszámlálás Módszertani megjegyzések, fogalmak” http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/modszertan.pdf, Fontosabb fogalmak, definíciók (http://www.fovosz.hu/doc/OKT/PM_fogalmak_HU.pdf) és Dr. Valek Andrea (Országos Gyermekegészségügyi Intézet): A 2012. évi demográfiai adatok értékelése (http://www.ogyei.hu/upload/files/demografia_2012eviadatok.ppt) (továbbiakban együtt: *KSH meghatározás*) 50
Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga - http://szkertekrend.hu/Elsofokozat.pdf
- 30 -
Az elemzés módszerei - az elsődleges leírás (terv-dokumentáció) másik részeként = az adatkezelés-kapcsolati (reláció) rendszer felépítése (programterv), - másodlagos leírásként (felépítési dokumentációként): = rendszerszervezési leírás (dokumentáció), = informatikai felépítési leírás (programozási dokumentáció), - harmadlagos leírásként (működtetési dokumentációként): = folyamatszervezési leírás (dokumentáció), = adatkezelési kódolt végrehajtási rendszer (programrendszer). 2.
Legjobb út kiválasztási (optimalizálási) módszer A folyamat időtartamát meghatározó (kritikus) út51 elemzése a szabadság-akadályok feloldásán keresztül. A módszer alkalmazása a család és az élettér elemeinek önálló és kapcsolati viszonylataira épül.
51
Kritikus út = Egy hálózat minden olyan tevékenysége, melyet időben nem lehet eltolni anélkül, hogy a folyamat véghatárideje el ne tolódna.
- 31 -
Az elemzés módszerei
- 32 -
I. Az igények és lehetőségek táblája (mátrixa) Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerét első módszerként az igények és lehetőségek táblájára (mátrixára) épülő rendszerterv dolgozza fel, a Szent Korona teste felépítésének megfelelő tagolásban: Élettér 6. Ország
1. Ember
5. Megye
4. Járás
3. Település
2. Család
2ÉöB3_03 2ÉfB3_03 2ÉöB3_04 2ÉfB3_04 2ÉöB3_05 2ÉfB3_05 2ÉöB3_06 2ÉfB3_06
B2. Környezetvédelem B3_011 Mezőgazdaság B3_012 Élelmiszeripar
B3_01 Mezőgazdaság, élelmiszeripar
B3_021 Könnyűipar B3_022 Nehézipar
B3_02 Ipar
B3_023 Energiaipar
B3_032 Szociális B3_04 Vendéglátás
B3_05 Kereskedelem B3_061 Személyszállítás B3_062 Áruszállítás
- 33 -
B3_03 Szolgáltatás
B3_06 Közlekedés
B3. Anyagi vagyon
B3_031 Közellátó
B. Lehetőség
2ÉöB3_02 2ÉfB3_02
3ÉöB3_06
1- B3_06
A. Igény
2ÉöB3_01 2ÉfB3_01
3ÉöB3_05
1- B3_05
B1. Anyagtalan vagyon
2Éö-B1
2ÉöB2 2ÉfB2
3ÉöB3_04
1-B3_04
A3. Istenhit
2Éö-A3
2Éf-B1
3ÉöB3_03
1-B3_03
A2. Nemzetiség
2Éö-A2
2Éf-A3
1-B3_02
Igény- és lehetőség-feltétel A1_01 Ifjúkor A1_02 Aktívkor A1_03 Időskor A1_04 Nők A1_05 Fériak A2_01 Magyar A2_02 Bolgár A2_03 Cigány/roma A2_04 Görög A2_05 Horvát A2_06 Lengyel A2_07 Német A2_08 Örmény A2_09 Román A2_10 Ruszin A2_11 Szerb A2_12 Szlovák A2_13 Szlovén A2_14 Ukrán A3_01 Római katolikus A3_02 Görög katolikus A3_03 Ortodox keresztény A3_04 Református A3_05 Evangélikus B1_01 A társadalmi együttélés szabályozása (Jog) B1_02 Kultúra, tudomány B1_03 Nevelés, oktatás B1_04 Egészségügy B1_05 Védelem A1. Család
2Éö-A1
2Éf-A2
3ÉöB3_02
2Éf-A1
3ÉöB3_01
3Éö-A2
3Éf-A3
4Éö-B1
3ÉöB2
3Éö-A1
3Éf-A2
4Éö-A3
4Éf-B1
3Éö-B1
3Éf-A1
4Éö-A2
4Éf-A3
5Éö-B1
3Éö-A3
4Éö-A1
4Éf-A2
5Éö-A3
5Éf-B1
1-B3_01
3ÉfB3_06
4Éf-A1
5Éö-A2
5Éf-A3
6Éö-B1
1-B2
3ÉfB3_05
5Éö-A1
5Éf-A2
6Éö-A3
6Éf-B1
1-B1
3ÉfB3_04
5Éf-A1
6Éö-A2
6Éf-A3
1-A3
3ÉfB3_03
6Éö-A1
6Éf-A2
1-A2
3ÉfB3_02
6Éf-A1
1-A1
3ÉfB3_01
Éő
3ÉfB2
Éf
3Éf-B1
Éő
4ÉöB3_06 4ÉfB3_06 5ÉöB3_06 5ÉfB3_06 6ÉöB3_06 6ÉfB3_06
Éf
4ÉöB3_05 4ÉfB3_05 5ÉöB3_05 5ÉfB3_05 6ÉöB3_05 6ÉfB3_05
Éő
4ÉöB3_04 4ÉfB3_04 5ÉöB3_04 5ÉfB3_04 6ÉöB3_04 6ÉfB3_04
Éf
4ÉöB3_03 4ÉfB3_03 5ÉöB3_03 5ÉfB3_03 6ÉöB3_03 6ÉfB3_03
Éő
4ÉöB3_02 4ÉfB3_02 5ÉöB3_02 5ÉfB3_02 6ÉöB3_02 6ÉfB3_02
Éf
4ÉöB3_01 4ÉfB3_01 5ÉöB3_01 5ÉfB3_01 6ÉöB3_01 6ÉfB3_01
Éő
4ÉöB2 4ÉfB2 5ÉöB2 5ÉfB2 6ÉöB2 6ÉfB2
Éf
Ét, Éf, Éö
Értékteremtés, értékőrzés, értékfelhasználás
Az elemzés módszerei - I. Az igények és lehetőségek táblája (mátrixa) Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
A tábla leírása: - a sorok az ember életviteléhez szükséges, elégséges és fejlődési irányt meghatározó igényeket, valamint az élettér anyagtalan és anyagi adottságai által biztosított lehetőségeket tartalmazzák, - az oszlopok azokat az igénykielégítővé tett valószerű lehetőségeket foglalják magukban, amelyeket az élettér anyagi adottságaival az ember teremt, és az élettér területi egymásra épülési (hierarchikus) szintjein őriz és felhasznál. Az igények és lehetőségek táblája a társadalomszervezési rendszer döntési folyamataként működik, a kormányzástan (kibernetika) tudományágakon átívelő (interdiszciplináris) rendszereként, ami - a társadalom dinamikus működtető rendszereinek kölcsönhatása által kiváltott változásokat (és változtatási szükségszerűségeket) elemzi, - az ebből eredő döntés-előkészítő információkat szolgáltat, és - elvégzi a döntésnek megfelelő visszacsatolással, ahol - a tábla pontjai kivétel-alapú döntés-igényt jeleznek. Az általános eljárás-modell (algoritmus) Társadalomszervezési rendszer
Család, település, járás, megye, ország
Elemzés
Igény és lehetőség összhangjának elemzése
Nem
Kivétel? Igen Döntés-előkészítő információ
Visszacsatolás
Döntés
Igény ≠ lehetőség - igény-változtatás, - lehetőségváltoztatás, - kiegyenlítés a következő szinten - ország esetén: külkapcsolati (elsősorban konföderatív államszövetségen belüli) kiegyenlítés - országon belüli kiegyenlítés, - külkapcsolati megoldás
- 34 -
Az elemzés módszerei - I. Az igények és lehetőségek táblája (mátrixa) A két civilizáció közötti különbséget megfogalmazó kérdés
Természetesség vagy természetellenesség? Az ősi civilizáció célmeghatározása
Az ember természetes igénye határozza meg az értékteremtést, értékőrzést és értékfelhasználást Különbség a társadalomszervezési módszerben: - nyugati civilizáció: föderatív (emberek és nemzetek feletti érdekérvényesítés), - ősi civilizáció: konföderatív (emberek és nemzetek érdekérvényesítésének összehangolása) A társadalomszervezési módszerből eredő különbség - nyugati civilizáció: gazdaságközpontú, - ősi civilizáció: emberközpontú. Alapvető szabadság-akadály
Az ember természetes igénye helyére a kínálat által manipulált kereslet lépett
- 35 -
Az elemzés módszerei - I. Az igények és lehetőségek táblája (mátrixa)
Az ember (igény) és az élettér (lehetőség) kapcsolatrendszere (reláció-rendszere) az emberközpontú közgazdaságtanban
- 36 -
Az elemzés módszerei - I. Az igények és lehetőségek táblája (mátrixa)
Relációs elemek és alapkapcsolataik 1.
Adattáblák a./ b./ c./ d./ e./
2.
Stratégiai kapcsolatok a./ b./ c./ d./
3.
Családtag - Család Család – Település Település – Járás Járás - Megye
Taktikai kapcsolat-szintek a./ b./ c./ d./
4.
Családtagok Családok Települések (http://szkertekrend.hu/Telepulesindex.html) Járások (http://szkertekrend.hu/Telepulesindex.html) Megyék (http://szkertekrend.hu/ - „Magyarország megyéi”)
Családtagok Családtagok Családtagok Családtagok
– Család – Társadalmi csoportok – Értékigény – Értéklehetőség
Azonosítók Az adattáblák szerint.
5.
Adattömb kapcsolat (reláció) Családtag - Család – Település – Járás – Megye
- 37 -
Az elemzés módszerei - I. Az igények és lehetőségek táblája (mátrixa)
- 38 -
A1. Család A fejezet térképe
A1_01 Ifjúkor
A1_02 Aktív kor
A1_03 Idős kor
A1 Család A1_04 Nők
A1_05 Férfiak
Az alfejezetek felépítése: 1. Célmeghatározás 2. Helyzetfelmérés 3. Helyzetmegoldás
A két civilizáció közötti, családra és emberre vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
A család az ember életre-teremtője, vagy munkaerő-előállító műhely? Az ember közösségi életet élő Teremtmény vagy piacra szánt áru? 1. Célmeghatározás
A család, mint a legszentebb emberi közösség feladatainak teljesítése Magyar családmodell: - Nagycsalád (több generációs) - Nagy család (több gyermekes) A család feladatai: 1. 2. 3. 4. 5.
Családi egység védelme Magzat védelme Anya védelme Gyermek védelme Szülő védelme
- 39 -
A1. Család
2. Helyzetfelmérés Alapvető szabadság-akadály
Az ember a tőke része Nagycsalád (több generáció) Háztartások és családok Háztartások száma Egy családból álló háztartás összesen (a háztartások 98 %-a) Házaspár-alapú és élettársi kapcsolatban élő egy családból álló háztartás (az egy családból álló háztartások 80 %-a) Egy családból álló háztartás gyermekkel élő egy szülővel (az egy családból álló háztartások 20 %-a) Ősszes több csaldból álló háztartás (a háztartások 2 %-a) Két családból álló háztartás (a több családból álló háztartások 97%)
2 084 870
2 613 032
2 662 416
1 000 000
47 887
2 000 000
49 384
528 162
3 000 000
0 Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 37-39. oldal A diagramban szereplő *KSH meghatározás*-okat a 6. sz. függelék tartalmazza.
Családháztartások alapadatai Családháztartás és nem családháztartás összesen
Családháztartás összesen (65%)
Nem családháztartás összesen (35%)
Egyedülállók nem családháztartása
2 000 000 0
- 40 -
1 317 138
4 000 000
1 443 292
2 662 416
4 105 708
6 000 000
A1. Család Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 37-39. oldal A diagramban szereplő *KSH meghatározás*-okat a 6. sz. függelék tartalmazza.
Egy háztartásban élők száma 1 személyből álló háztartás (32%)
2 személyből álló háztartás (29%)
3 személyből álló háztartás (19%)
4 személyből álló háztartás (13%)
5 személyből álló háztartás (5%)
6 vagy több személyből álló háztartás (2%)
1 000 000
521 277
791 189
1 201 677
1 317 138
1 500 000
87 450
186 977
500 000 0
Háztartásban élő személyek száma 4 105 708 fő
Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 41. oldal
Nagy család (több gyermekes)
Házaspárként és élettársi kapcsolatban élők adatai* 1 gyermekkel 3 vagy több gyermekkel Összes gyermek
2 gyermekkel Gyermek nélkül Élettársi kapcsolatban élő gyermekek
2 176 766 404 799
176 050
1 000 000
449 261
1 500 000
615 815
2 000 000
935 640
2 500 000
500 000 0 Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 40. oldal A diagramban szereplő *KSH meghatározás*-okat a 6. sz. függelék tartalmazza. *
Alaptörvény 2012 L) cikk (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV):
- 41 -
A1. Család Házasság (1) Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást. (3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.
Családi egység védelme a./ Alapadatok Háztartások alapadatai Háztartások száma Háztartásban élő személyek száma Háztartásban élő foglalkoztatottak száma (a foglalkoztatottak 95 %-a) 9 689 470 3 900 422
4 105 708
10 000 000 8 000 000 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0
Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 36. oldal A diagramban szereplő *KSH meghatározás*-okat a 6. sz. függelék tartalmazza.
Népesség nemenkénti, és nemek korcsoportonkénti megoszlása Nők
4 718 479
5 219 149
617 556
2 000 000
1 059 564
1 364 359
1 295 069
2 736 564
2 864 516
6 000 000 4 000 000
Férfiak
0 Fiatalkorú nők=25%, férfiak=29%
Aktívkorú nők=55%, férfiak=58%
Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 35. oldal
- 42 -
Időskorú nők=20%, férfiak=13%
Népesség nők=53%, férfiak=47%
A1. Család Családban élő gyermekek aránya Családok száma Családtagok száma Családban élő gyermekek száma (családtagok 37%-a) Családban élő 15 évnél fiatalabb gyermekek száma (családtagok 18%-a) 7 787 401
6 000 000
1 414 565
2 903 317
2 713 380
8 000 000
4 000 000 2 000 000 0
b./ Foglalkoztatottság Foglalkoztatottság Nők
Férfiak
Összesen
9 937 628 4 718 479
5 219 149
Eltartott (25%)
Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 42-43. oldal A diagramban szereplő *KSH meghatározás*-okat a 6. sz. függelék tartalmazza.
- 43 -
2 476 681
1 243 698
Inaktív kereső (30%)
1 232 983
2 949 727
Munkanélküli (6%)
1 068 866
568 497
304 364
264 133
Foglalkoztatott (39%)
1 880 861
3 942 723
2 101 551 1 841 172
10 000 000 9 000 000 8 000 000 7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0
Összesen
A1. Család Családban élők foglalkoztatottsága Családtagok száma Munkanélküli (6%) Eltartott (29%)
7 787 401
Családok száma Családban élő foglalkoztatott (családtagok 42%-a) Inaktív kereső (24%)
8 000 000
4 000 000
447 132
3 000 000 2 000 000
2 258 569
5 000 000
1 832 821
2 713 380
6 000 000
3 244 273
7 000 000
1 000 000 0 Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 36. oldal A diagramban szereplő *KSH meghatározás*-okat az 5. sz. függelék tartalmazza.
Foglalkoztatottság egy családban Összes család A családban 1 foglalkoztatott van (családok 51,89 %-a) A családban 2 foglalkoztatott van (családok 33,57 %-a) A családban 3 vagy több foglalkoztatott van (családok 7,86 %-a) A családban nincs foglalkoztatott, de munkanélküli van ((családok 8,52 %-a) A családban nincs foglalkoztatott, de inaktív kereső van (családok 47,22 %-a) A családban nincs foglalkoztatott, csak eltartott van (családok 2,26 %-a) 2 713 380
0
Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 44. oldal
- 44 -
61 344
500 000
231 193
1 000 000
213 268
1 500 000
1 281 159
2 000 000
910 775
2 500 000
1 407 969
3 000 000
A1. Család c./ Lakóhely – munkahely A foglalkoztatottak napi ingázás és korcsoport szerint
64,55% 34,01% 1,44%
0,53%
0,49%
3,77%
0,57%
14,00% 0,32%
20,87%
28,54% 10,73%
0,78%
11,83%
1,03%
11,62%
1,22%
- 45 -
31,30%
33,38%
34,84% 14,11%
1,44%
0,00%
85,68%
70,88%
67,92%
63,94% 35,94%
15,69%
2,00%
10,00%
2,63%
20,00%
14,08%
30,00%
17,63%
40,00%
62,62%
50,00%
36,30%
38,76%
60,00%
61,70%
70,00%
58,61%
80,00%
65,59%
90,00%
78,63%
100,00%
100,00%
Összes foglalkoztatott %-ában Helyben lakó és dolgozó a foglalkoztatottak %-ában Átmenetileg külföldön tartózkodó a foglalkoztatottak %-ában Naponta ingázó a foglalkoztatottak %-ában
A1. Család
A foglalkoztatottak napi ingázás és nemzetgazdasági ág szerint 1. rész
64,55%
73,26%
71,51%
45,40% 53,27%
34,01%
26,26%
27,72%
27,95%
31,46% 14,43%
20,00%
66,45%
68,04%
1,44%
0,47% 2,63% 0,77% 2,86%
4,50%
5,60%
1,33% 6,28% 0,50%
3,43% 6,37% 0,16% 1,29% 0,40% 0,79% 1,50%
2,61% 0,14% 1,03%
Összesen (a 2. résszel együtt)
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
Információ, kommunikáció
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
Szállítás, raktározás
Kereskedelem, gépjárműjavítás
Építőipar
Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
Feldolgozóipar
Bányászat, kőfejtés
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
- 46 -
51,46% 45,11% 31,08%
19,70%
30,00%
68,76%
60,00%
43,24%
40,00%
56,37%
70,00%
45,51%
50,00%
52,98% 58,53% 38,86%
28,42%
4,48%
10,00%
70,56%
80,00%
100,00%
Összes foglalkoztatott %-ában Helyben lakó és dolgozó a foglalkoztatottak %-ában Átmenetileg külföldön tartózkodó a foglalkoztatottak %-ában Naponta ingázó a foglalkoztatottak %-ában 100,00%
90,00%
0,00%
A „Nemzetgazdasági ág, ágazat összehasonlító fogalom-meghatározás” anyagát a 6. sz. függelék tartalmazza.
A1. Család
A foglalkoztatottak napi ingázás és nemzetgazdasági ág szerint 2. rész
61,11%
34,01%
28,95%
22,72%
23,29% 32,82% 43,88%
60,00%
64,55%
75,43% 25,00%
29,13%
21,66%
26,23%
1,44%
9,94% 0,16%
0,17% 1,85% 2,26% 1,38% 1,61% 0,84% 6,61% 0,40% 7,74% 0,33% 9,02% 1,31% 3,69% 0,81%
Összesen (1. és 2. rész együtt)
Területen kívüli szervezet
Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Egyéb szolgáltatás
Művészet, szórakoztatás, szabad idő
Humán-egészségügyi, szociális ellátás
Oktatás
Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
Ingatlanügyletek
- 47 -
73,62%
70,02%
77,94%
70,00%
35,40%
50,00%
73,44%
63,29%
20,00%
23,55%
30,00%
4,34% 0,51% 0,93%
10,00%
25,08%
40,00%
75,63%
80,00%
74,41%
90,00%
100,00%
Összes foglalkoztatott %-ában Helyben lakó és dolgozó a foglalkoztatottak %-ában Átmenetileg külföldön tartózkodó a foglalkoztatottak %-ában Naponta ingázó a foglalkoztatottak %-ában
100,00%
0,00%
A „Nemzetgazdasági ág, ágazat összehasonlító fogalom-meghatározás” anyagát a 6. sz. függelék tartalmazza.
A1. Család d./ Lakások Lakások és lakott üdülők komfortfokozata Összkomfortos (59,38 %) Komfort nélküli (5,76 %)
Komfortos (31,31 %) Szükség- és egyéb lakás (0,63 %)
Félkomfortos (2,9 %)
2 606 920
1 374 518
3 000 000 2 500 000 1 500 000 1 000 000
27 748
128 156
252 960
2 000 000
500 000 0 Összes lakás: 4 390 302
Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 52. oldal A diagramban szereplő *KSH meghatározás*-okat az 5. sz. függelék tartalmazza.
Lakások és lakott üdülők tulajdonjelleg és használati jogcím szerint Lakás és lakott üdülő együtt Tulajdonjelleg: ökormányzat Használati jogcím: tulajdonosi Használati jogcím: egyéb jogcím
Tulajdonjelleg: magánszemély Tulajdonjelleg: Intézmény, szervezet Használati jogcím: bérleti
3 582 430
4 207 519
4 390 302
4 500 000 4 000 000 3 500 000 3 000 000 2 500 000
500 000 0 Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 47. oldal A diagramban szereplő *KSH meghatározás*-okat az 5. sz. függelék tartalmazza.
- 48 -
52 643
62 572
1 000 000
120 211
1 500 000
277 356
2 000 000
A1. Család Lakások és lakott üdülők szobaszám szerint Szobaszám: 1 (10%)
Szobaszám: 2 (38%)
Szobaszám: 3 (32%)
Szobaszám: 4 vagy több (20%)
12 m2-nél nagyobb szoba
12 m2 vagy kisebb szoba
Fürdőszoba 7 965 393
7 000 000 6 000 000
2 000 000
870 152
3 000 000
1 388 608
456 126
4 000 000
1 675 416
5 000 000
4 587 963
3 974 474
8 000 000
1 000 000 0 Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 48. oldal A diagramban szereplő *KSH meghatározás*-okat az 5. sz. függelék tartalmazza.
Lakások és lakott üdülők alapterület szerint Alapterület: 29 m2, vagy annál kevesebb (2%) Alapterület: 40-49 m2 (9%) Alapterület: 60-79 m2 (22%) Alapterület: 100 m2 vagy annál nagyobb (23%)
Alapterület: 30-39 m2 (6%) Alapterület: 50-59 m2 (17%) Alapterület: 80-99 m2 (20%)
200 000 0 Összes lakásszám: 4 390 302 Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 51. oldal A diagramban szereplő *KSH meghatározás*-okat az 5. sz. függelék tartalmazza.
- 49 -
1 013 825
874 844
983 358
400 000
92 373
600 000
265 656
800 000
395 790
1 000 000
764 456
1 200 000
A1. Család Lakások és lakott üdülők közüzemi ellátottsága Vízvezeték: hálózati (94%) Meleg folyóvíz (93%) Házi csatorna (20%)
4 000 000
Vízvezeték nélküli lakás (3%) Közcsatorna (77%)
3 345 894
4 081 790
4 084 886
4 141 076
4 500 000
Vízvezeték: Házi (2%) Vízöblítéses WC (93%) Csatorna nélküli lakás (3%)
3 500 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 500 000
145 321
103 905
1 500 000
145 321
899 087
2 500 000
0 Összes lakás: 4 390 302
Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 53. oldal A diagramban szereplő *KSH meghatározás*-okat az 5. sz. függelék tartalmazza.
Lakások és lakott üdülők építési dátum szerint 1946 előtt (20%)
1946-1960 (12%)
1961-1970 (15%)
1971-1980 (21%)
1981-1990 (15%)
1991-2000 (6%)
2001-2005 (5%)
2006-2011
934 214
892 202
700 000
530 957
800 000
673 405
900 000
653 376
1 000 000
400 000 300 000 200 000 100 000 0 Összes lakás: 4 380 302
Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 50. oldal
- 50 -
186 832
500 000
239 225
280 091
600 000
A1. Család Magzat védelme Terhesség-megszakítások 2013-ban 88 781 90 000 80 000 Élveszülések száma
70 000 60 000 50 000
34 891
Terhességmegszakítások száma (az élve születettek számának 39,3 %-a)
40 000 30 000 20 000 10 000 0
- 51 -
A1. Család Gyermek védelme Foglalkoztatott nélküli családban élő gyermekek Foglalkoztatott nélküli családok száma (a családok 27,11 %-a) Gyerek nélkül (a foglalkoztatott nélküli családok 63,8 %-a) Gyerekkel (a foglalkoztatott nélküli családok 36,2 %-a) 1 gyerekkel (a foglalkoztatott nélküli családok 21,72 %-a) 2 gyerekkel (a foglalkoztatott nélküli családok 8,22 %-a) 3 gyerekkel (a foglalkoztatott nélküli családok 3,74 %-a) 4 vagy több gyerekkel (a foglalkoztatott nélküli családok 2,52 %-a)
735 554 800 000 600 000 400 000
469 294 266 260 159 751 60 479 27 526
200 000 0
Családok száma: 2 713 380
- 52 -
18 504
A1. Család Anya védelme Egyedülálló anya gyermekkel Egyedülálló anya gyermekkel összesen (a családok 19,78 %-a) 1 gyerekkel (A gyereket nevelő egyedülálló anyák 56,22 %-a) 2 gyerekkel (A gyereket nevelő egyedülálló anyák 23,33 %-a) 3 gyerekkel (A gyereket nevelő egyedülálló anyák 5,31 %-a) 4 gyerekkel (A gyereket nevelő egyedülálló anyák 1,19 %-a) 5 vagy több gyerekkel (A gyereket nevelő egyedülálló anyák 0,56 %-a)
536 614 600 000 500 000
301 700
400 000 300 000
125 176
200 000
28 497
100 000 0 Családok száma: 2 713 380
- 53 -
6 395
2 993
A1. Család Szülő védelme Egyedülálló idősek Foglalkoztatott
Munkanélküli
Együtt 550 701
533 640
500 000
Eltartott
438 724
428 181
600 000
Inaktív kereső
400 000
509
595
114
248
6 156
395
347
10 336
100 000
16 492
200 000
111 977
105 459
300 000
0 Nők
Férfiak
- 54 -
Összesen
A1. Család
3. Helyzetmegoldás A család az igények és lehetőségek táblájában (mátrixában)
Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének családra vonatkozó, iránymutató és irányelvet tartalmazó, általános szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* Elöljáró része (preambuluma) b./ az *Alaptörvény* 38-40., 98.és 102. §§-ai 38. § A családszerkezet fenntartásához való jog (1)
A Szent Korona minden tagjának joga van a hagyományos magyar családszerkezet szerint élni a./ b./
(2)
több korosztályt magában foglaló nagycsaládban és a Szent Korona Tagság lélekszámának olyan mértékű növekedését szolgáló nagy családban, amely minden korosztály lélekszám-növekedését biztosítja az előző korosztályhoz képest.
A családszerkezet fenntartásához szükséges feltételeket és a részletes szabályozást „A családról” szóló főtörvény tartalmazza. 98. § A család szerepe a Szent Korona Országában
(1)
A család a legszentebb emberi közösség, a társadalom alapja. A magyar családmodell a sokgyerekes nagycsalád és a több generáció egységét jelentő nagy család.
(2)
Magyarország a hagyományos magyar családmodellt támogatja, a családi funkciók feltételeinek biztosításán keresztül.
(3)
A magyar családmodell funkciói: a./ Családi egység védelme b./ Magzat védelme c./ Gyermek védelme d./ Anya védelme e./ Szülő védelme
(4)
A családi funkciók feltételeit biztosítja: a./ az alapvető emberi jogok biztosításával,
- 55 -
A1. Család b./
a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához nyújtott támogatással. 102. § A család érdekeinek érvényesítése
(1)
Magyarország a családi funkciók feltételeinek gyakorlásához biztosítja, az ebben a tárgykörben érintett Társadalmi csoportok a./ Önkormányzatainak megalakítását és működését, valamint a b./ Társadalmi csoportok létszámarányos (más társadalmi csoportokkal összehangolt) érdekképviseletét Magyarország Országgyűlésének Felsőházban.
(2)
A család érdekeit képviselő, Önkormányzattal és felsőházi képviselettel rendelkező társadalmi csoportok: a./ Nők b./ Férfiak c./ Ifjúkorban élők d./ Aktívkorban élők e./ Tapasztalatátadás korában élők.
c./ a *Hatalomgyakorlási tv* 81., 89-95. §§-ai 7. szakasz Az Önkormányzatok 81. § Általános rendelkezések (1)
A község, a város, a fővárosi kerület (a továbbiakban együtt: település), a települések csoportjai, illetve a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerinti társadalmi csoportok érdekeit önkormányzati szervezetek képviselik, amelyek feladata közvetíteni és érvényesíteni a népakaratot az országgyűlési és önkormányzati választások során, illetve felügyelni a képviselők munkáját.
(2)
A társadalom működésének szerves egységét megbontó, gyűlöletkeltő képviselő, továbbá a hamis érvek alapján bizalmatlanságot keltő, vagy idegen érdeket érvényesítésére törekvő társadalmi szervezetek ilyen tevékenységet végző vezetői és tagjai bűncselekményt követnek el, és a megállapított büntetési tétel mellett az érdekképviseleti gyakorlásának jogát örökre elvesztik.
(3)
A települések és a társadalmi csoportok működésének részletes szabályozását „A településekről és társadalmi csoportokról” szóló főtörvény határozza meg.
d./ a *Választási tv* 1-2. és 5. §§-ai I. RÉSZ Általános rendelkezések 1. § (1)
Az Alaptörvényben és az 1. főtörvényben meghatározott elöljárókat a jogosultak az ott leírt módon, egyszerű többségi egyidejű, nyílt szavazással választják.
(2)
A Szent Korona Önigazgatási rendszerének alapja a települések és a társadalmi csoportok érdekeit kifejező önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely a társadalom legszentebb alapkövére, a családra épül.
(3)
A Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint a hatalmat a Szent Korona minden tagja, választójogának érvényesítésével gyakorolja a./ b./
választással, ahol a hatalomgyakorlás irányítására és végrehajtására vonatkozó megbízást ad, népszavazással, ahol az államhatalom gyakorlásának egyes kérdéseivel kapcsolatban kinyilvánítja akaratát, és
- 56 -
A1. Család népi kezdeményezéssel, ahol a megbízott elöljáróságok és elöljárók érdekérvényesítő tevékenységét minősíti. Magyarországon az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságok és elöljárók a Szent Korona tagok megbízása alapján, kettős egységben végzik tevékenységüket. c./ (4)
(5)
A Szent Korona választójoggal rendelkező tagjai hatalomgyakorlási jogukat a./
irányító elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - a Nemzetgyűlésen, - a Nemzeti Tanácson keresztül, illetve - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával,
b./
végrehajtó elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával
is érvényesítik. (6)
A főtörvényben meghatározott irányelvek részletes szabályozását a hozzá rendelt résztörvények tartalmazzák. 2. § A választás és választhatóság joga
(1)
Az Alaptörvény 74. § (1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával.
(2)
A Szent Koronát alkotó a./ államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 94. §-a, b./ államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. §-a határozza meg.
- 57 -
A1. Család
- 58 -
A1_01 Ifjúkor A két civilizáció közötti, ifjúkorra vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
A fiatal kor a szakbarbárképző idomítás, vagy a teljes életre felkészítő Felkelő Nap kora? 1. Célmeghatározás Képesség szerinti adottságok kibontakoztatása.
- 59 -
A1_01. Ifjúkor
2. Helyzetfelmérés Ifjúkor általános adatok
Ifjúkorúak korcsoportonkénti adatai Nők
Férfiak
Összesen
2 659 428
3 000 000 2 500 000
1 500 000
1 364 359 1 295 069
2 000 000
618 235 317 039 301 196
5-9 év (18%)
593 534 304 075 289 459
4 éves vagy fiatalabb (18%)
490 068 251 952 238 116
482 346 247 960 234 386
500 000
475 245 243 333 231 912
1 000 000
10-14 év (18%)
15-19 év (22%)
20-24 év (23%)
0 Összesen
Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 54. oldal
- 60 -
A1_01. Ifjúkor
3. Helyzetmegoldás Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének Ifjúkorra vonatkozó, iránymutató és irányelvet tartalmazó, általános szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* Elöljáró része (preambuluma) b./ az *Alaptörvény* 42-46. és 99. §§-ai 42. § A gyermek általános jogai és kötelességei (1)
A gyermeket fokozott védelem és gondoskodás illeti meg a család, a társadalom és az állam részéről.
(2)
Az állam biztosítja a gyermek születésekor gyakorolható jogát a./ szülei - jogokat és kötelezettségeket meghatározó - jogi helyzetének örökléséhez, b./ a szülők előző pont szerinti jogi helyzete szerinti anyakönyvezéshez: - amennyiben szülei a Szent Korona tagjai, akkor annak az istenhívő felekezetnek a szabályai szerint, ahova tartoznak, - egyébként az állami anyakönyvezés szerint. c./ a névviseléshez, a családban való nevelkedéshez és a sorsát érintő döntésekben érettségének megfelelően szándéka kinyilvánításához.
(3)
Magyarország a család nélküli gyermeknek a családban születettekkel azonos jogokat biztosít.
(4)
A szülő megválaszthatja, hogy gyermeke milyen nevelésben és oktatásban részesüljön.
(5)
A gyermek köteles követni szülei, nevelői és tanítói által meghatározott viselkedési szabályokat.
(6)
A gyermek köteles szülőivel, tanítóival és nevelőivel szemben tisztelettudó magatartást tanúsítani.
(7)
A gyermek (1)-(6) bekezdés szerinti irányelveken alapuló, részletes jogait és kötelezettségeit „A családról”, valamint „A vallásról és közművelődésügyről” szóló főtörvények határozzák meg. 99. § Ifjúkor (Felkelő Nap kora)
(1)
A felkészülés korszaka az aktívkori tevékenységek végrehajtására. Fogantatástól az első szakma megszerzéséig tart. Az ember életének ebben a szakaszában alakul ki szabad akarata.
(2)
A szabad akarat kialakulásához - mintegy a küldetés teljesítésére kapott előlegként – Magyarország biztosítja a lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség feltételeit.
(3)
Amennyiben az a személy, aki lemond magyar állampolgárságáról, illetve megfosztják magyar állampolgárságától, a magyar állampolgárság megszűntetésének feltételeként köteles visszatéríteni Magyarországnak a felkészülési időszak pénzben meghatározható költségét.
- 61 -
A1_01. Ifjúkor
- 62 -
A1_02 Aktív kor A két civilizáció közötti, aktív korra vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
Az aktív korú ember piaci árú vagy a nemzeti vagyon növelésében részt vevő, Delelő Nap korában lévő egyéniség? 1. Célmeghatározás Adottsága és képessége szerint mindenki részt vesz a lelki-, szellemi- és anyagi nemzeti vagyon növelésében
- 63 -
A1_02. Aktívkor
2. Helyzetfelmérés Aktívkorúak korcsoportonkénti adatai Nók
293 440
364 059
315 132
653 991
360 551
781 111
417 052
657 571
342 439
601 672
- 64 -
304 426
Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 56-57. oldal
714 521
356 260
815 596
403 311
765 317
379 414
0
297 246
358 261
412 285
385 903
611 301
301 063
1 000 000
310 238
2 000 000
2 864 516
3 000 000
2 736 564
4 000 000
Összesen
5 601 080
6 000 000 5 000 000
Férfiak
A1_02. Aktívkor
3. Helyzetmegoldás Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének aktívkorra vonatkozó, iránymutató és irányelvet tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* Elöljáró része (preambuluma) b./ az *Alaptörvény* 47., 48., 49., 50. és 100. §§-ai 47. § Az aktív korban végzett tevékenységek (1)
Funkciója szerint a fennmaradást szolgáló (pl. élelmiszertermelő) és a következő fejlettségi szakaszra felkészítő (pl. kutató) tevékenységek.
(2)
Érdek-sorrendiség (érdekprioritás) szerint az ember közvetlen életfeltételeinek biztosítása (pl. nevelés, védelem, közigazgatás, használati cikkek előállítása) és az életfeltételeket közvetve szolgáló tevékenységek (pl. természetvédelem) csoportja különböztethető meg.
(3)
A végrehajtás módja szerint vannak közösségen belül (alkalmazottként, vagy tulajdonosként) és önállóan végrehajtandó feladatok (pl. kistermelés, kisipar). 48. § A nemzeti vagyon növelésének joga
(1)
Magyarország társadalmi, politikai és gazdasági életének meghatározója a teljes önellátás (autarkia).
(2)
A nemzeti vagyon növelésében való részvétel a Szent Korona minden tagjának, a Magyarországon vendégjoggal élőknek, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak átruházhatatlan joga és kötelessége.
(3)
Az anyagi jellegű igények és lehetőségek összhangját biztosítja Magyarország az Alaptörvény HARMADIK RÉSZÉBEN, illetve „A gazdaságról” szóló főtörvényben meghatározottak szerint, amely a./ a Nemzeti Önellátó Rendszerével megvalósuló összehangolt ellátásra és b./ szabad gazdasági versenyre épül.
(4)
A szabad gazdasági versenyben működő vállalkozások jogát és a gazdasági verseny szabadságát „A gazdaságról” szóló főtörvény korlátozza abból a célból, hogy védelmezze a Szent Korona tagok érdekeit és a közerkölcsöt, érvényesítse a tisztességtelen piaci verseny tilalmát, továbbá megtiltja a verseny biztosítása érdekében tulajdonosi vagy más monopolhelyzet kialakulását.
(5)
Mindenkit megillet az arra vonatkozó döntés joga, hogy gazdasági tevékenységét az összehangolt ellátásban vagy a szabad gazdasági versenyben teljesíti-e.
(6)
Magyarország gazdasági rendszerét az Alaptörvény HARMADIK RÉSZE, „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvény, valamint „A gazdaságról” szóló főtörvény határozza meg. 100. § Aktív kor (Delelő Nap kora)
(1)
Az ember életének ebben a szakaszában fő feladataként szakmája szerint részt vesz a nemzeti vagyon növelésében. Ez joga és kötelezettsége Magyarország minden állampolgárának.
(2)
Magyarország a Szent Korona minden tagja számára biztosítja azokat a feltételeket, amelyek kötelezettsége teljesítéséhez szükségesek.
- 65 -
A1_02. Aktívkor
- 66 -
A1_03. Idős kor A két civilizáció közötti, időskorra vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
Az időskorú feleslegessé vált elhasználódott alkatrész vagy a Lenyugvó Nap korában élő megbecsült egyéniség? 1. Célmeghatározás Biztosítani a feltételeket a méltó és önálló élethez, a társadalmi, kulturális és gazdasági életben való részvételhez fűződő jogok gyakorlásához
- 67 -
A1_03. Idős kor
2. Helyzetfelmérés Időskorúak korcsoportonkénti adatai Nők
1 200 000
70-74 év (25%)
75-79 év (20%)
80-84 év (14%)
165 017 43 539 121 478
234 215 73 546 160 669
200 000
331 073 115 657 215 416
400 000
423 844 162 896 260 948
600 000
522 971 221 918 301 053
800 000
617 556
1 000 000
1 059 564
1 400 000
Összesen
1 677 120
1 800 000 1 600 000
Férfiak
0 Összesen
65-69 év (31%)
Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 58-59. oldal
- 68 -
85 éves vagy idősebb (10%)
A1_03. Idős kor
3. Helyzetmegoldás Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének családra vonatkozó, iránymutató és irányelvet tartalmazó, általános szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* Elöljáró része (preambuluma) b./ az *Alaptörvény* 51-52. és 101. §§-ai 51. § Jogok és kötelezettségek a tapasztalatátadás korában (1)
A tapasztalatátadás korában (nyugdíjas kor) az embert ugyanazok a jogok illetik meg, és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint az aktív korszakában, de átsúlyozva, úgy, hogy a szülővédelemmel kapcsolatos jogai erősödnek meg.
(2)
A tapasztalatátadás korának elismerése az állam részéről: a./ az alapvető életfeltételek ingyenes biztosítása, b./ tevékenység utáni elismerés (jövedelem) és c./ nyugdíj, ami a szakma (hivatás) szerinti átlagbér 50 %-a.
(3)
Tekintettel arra, hogy a nemzeti vagyon növekedése folyamatosan emelkedik, a nyugdíj összege és vásárlóereje is évről-évre nő. 52. § A tapasztalatátadás korának érdekképviselete
(1)
Magyarországon a tapasztalatátadási időszak (nyugdíjas kor) társadalmi csoportja (mint a Szent Korona testének személyi alkotóeleme) az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt az államhatalom gyakorlásában.
(2)
A képviselő jelölést a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerint a tapasztalatátadás érdekvédelmi szervezete végzi, a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény szerint.
(3)
A képviselőjelölt a megyei és az országos felsőházi listára a tapasztalatátadás társadalmi csoportjának a többi társadalmi csoporthoz viszonyított lélekszáma szerinti sorszámmal kerül.
101. § Tapasztalatátadás kora (Lemenő Nap kora) (1)
Az életnek ebben a szakaszában az ember fő feladata az, hogy átadja lelki-, szellemi- és anyagi vagyonát a következő korcsoportnak (generációnak). E mellett szakmájának-, hivatásának jellegétől és egyéni adottságaitól függően tovább végzi felkészülését.
(2)
Magyarország a Szent Korona minden tagja, valamint – aktív korukban a magyar nemzeti vagyon növelésének kötelezettségét legalább tíz évig teljesítő - Magyarországon vendégjoggal élő személy, illetve a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár számára biztosítja azokat a feltételeket, amelyek a tapasztalatátadás korában jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek.
- 69 -
A1_03. Idős kor
- 70 -
A1_04. Nők A két civilizáció közötti, nőkre vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
Az emberi tőke utánpótlásáról gondoskodó tőkerész, vagy a családi feladatokat ellátó, annak feltételeit biztosító értékteremtő Teremtmény? 1. Célmeghatározás Azoknak a feltételeknek a biztosítása, hogy a nő házastársi és anyai értékteremtő Küldetését teljesíteni tudja
- 71 -
A1_04. Nők
2. Helyzetfelmérés Nők foglalkoztatottsága Foglalkoztatott (35,28 %)
Munkanélküli (5,06 %)
Inaktív kereső (36,04 %)
1 232 983
1 880 861
1 841 172
2 000 000 264 133
1 500 000 1 000 000 500 000 0
Nők összesen: 5 219 14 9 fő Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 42. oldal
7 évnél idősebb nők befejezett iskolai végzettsége
1 341 767
1 450 622
Általános iskola első évfolyamát sem végezte el (1,15 %) Általános iskola 1-7. évfolyamát végezte el (12,11 %) Általános iskola 8. évfolyamát végezte el (27,43 %) Középfokú iskolai végzettség nélküli, szakmai oklevéllel (13,07 %) Érettségi (29,66 %) Egyetem, főiskola oklevéllel (16,59 %)
56 005
500 000
639 455
592 111
1 000 000
0 7 évnél idősebb nők összesen 4 891 234 fő Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 45. oldal
- 72 -
811 274
1 500 000
Eltartott (23,62 %)
A1_04. Nők Nők korosztályonkénti adatai Ifjú korúak (25%)
Atív korúak (55%)
Idős korúak (20%)
2 864 516
3 000 000
2 000 000
1 059 564
1 295 069
2 500 000
1 500 000 1 000 000 500 000 0 Összes nő: 5 219 149 fő
Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 54., 56., 58. oldal
Nők korcsoportonkénti adatai 4 éves vagy fiatalabb (4%) 15-19 éves (6%) 30-34 éves (7%) 45-49 éves (6%) 60-64 éves (7%) 75-79 éves (4%)
5-9 éves (4%) 20-24 éves (6%) 35-39 éves (8%) 50-54 éves (7%) 65-69 éves (6%) 80-84 éves (3%)
Nők összesen: 5 219 149
Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 54., 56., 58. oldal
- 73 -
121 478
0
160 669
50 000
215 416
100 000
260 948
150 000
301 053
200 000
360 551
250 000
417 052
342 439
304 426
356 260
301 063
301 196
238 116
234 386
300 000
231 912
350 000
289 459
400 000
403 311
379 414
450 000
10-14 éves (5%) 25-29 éves (6%) 40-44 éves (7%) 55-59 éves (8%) 70-74 éves (5%) 85 éves vagy idősebb (2%)
A1_04. Nők Fogyatékossággal élő és tartósan beteg nők Összesen
Maximum általános iskolai végzettséggel
Maximum középiskolai végzettséggel
Egyetemi, főiskolai végzettséggel 1 120 788
1 200 000
91 187
200 000
19 391
400 000
129 975
600 000
162 067
311 433
800 000
488 459
541 142
1 000 000
0 Fogyatékossággal élők
Tartósan betegek
A fogyatékossággal élő és a tartósan beteg nők összesen Mozgássérült (43,98 %) Vak (1,56 %) Siket (1,74 %) Mentálisan sérült (pszichés sérült) (9,07 %) Beszédhibás (1,56 %) Autista (0,21 %) Egyéb (0,30 %) 64 887
70 000
Gyengénlátó, aliglátó (15,44 %) Nagyothalló (10,96 %) Súlyos belszervi fogyatékos (8,41 %) Értelmi fogyatékos (4,64 %) Beszéd-fogyatékos (1,00 %) Siketvak (látás- és hallássérült) (0,61 %) Ismeretlen fogyatékosság (0,53 %)
60 000 50 000
777
- 74 -
444
Fogyatékossággal élő nők: 147 550 fő
904
0
314
1 472
2 301
6 839
13 383
12 408
2 572
10 000
2 302
20 000
16 166
30 000
22 781
40 000
A1_04. Nők A fogyatékossággal élő és a tartósan beteg nők, maximum általános iskolai végzettséggel Mozgássérült (40,37 %) Vak (1,73 %) Siket (1,37 %) Mentálisan sérült (pszichés sérült) (7,94 %) Beszédhibás (1,98 %) Autista (0,50 %) Egyéb (0,26 %)
Gyengénlátó, aliglátó (14,79 %) Nagyothalló (11,86 %) Súlyos belszervi fogyatékos (7,10 %) Értelmi fogyatékos (9,10 %) Beszéd-fogyatékos (1,86 %) Siketvak (látás- és hallássérült) (0,65 %) Ismeretlen fogyatékosság (0,48 %)
78 449
80 000
17 677 929
512
1 259
974
3 619
3 845
15 428
2 668
3 364
20 000
13 804
40 000
23 044
28 741
60 000
0 Fogyatékossággalélő nők maximum általános iskolai végzettséggel: 194 313 fő
A fogyatékossággal élő és a tartósan beteg nők, maximum középiskolai végzettséggel Mozgássérült (43,98 %) Vak (1,56 %) Siket (1,74 %) Mentálisan sérült (pszichés sérült) (9,07 %) Beszédhibás (1,56 %) Autista (0,21%) Egyéb (0,30 %) 64 887
70 000
Gyengénlátó, aliglátó (15,44 %) Nagyothalló (10,96 %) Súlyos belszervi fogyatékos (8,41 %) Értelmi fogyatékos (4,64 %) Beszéd-fogyatékos (1,00 %) Siketvak (látás- és hallássérült) (0,61 %) Ismeretlen fogyatékosság (0,53 %)
60 000 50 000
0 Fogyatékossággalélő nők maximum középiskolai végzettséggel: 147 550 fő
- 75 -
777
444
904
314
1 472
2 301
6 839
13 383
12 408
2 572
10 000
2 302
20 000
16 166
30 000
22 781
40 000
A1_04. Nők A fogyatékossággal élő és a tartósan beteg nők, egyetemi, főiskolai végzettséggel Mozgássérült (48,31 %) Vak (1,39 %) Siket (0,78 %) Mentálisan sérült (pszichés sérült) (7,41 %) Beszédhibás (1,24 %) Autista (0,11 %)
Gyengénlátó, aliglátó (15,79 %) Nagyothalló (13,08 %) Súlyos belszervi fogyatékos (8,85 %) Értelmi fogyatékos (0,47 %) Beszéd-fogyatékos (0,75 %) Siketvak (látás- és hallássérült) (0,37 %)
9 689
10 000 8 000
1 486
1 776
0 Fogyatékossággalélő nők egyetemi, főiskolai végzettséggel: 20 057 fő
- 76 -
122
170
74
23
150
248
95
156
278
2 000
2 623
4 000
3 167
6 000
A1_04. Nők
3. Helyzetmegoldás Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének nőkre vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* Elöljáró része (preambuluma) b./ az *Alaptörvény* 102. §-a 102. § A család érdekeinek érvényesítése (1)
Magyarország a családi funkciók feltételeinek gyakorlásához biztosítja, az ebben a tárgykörben érintett Társadalmi csoportok a./ Önkormányzatainak megalakítását és működését, valamint a b./ Társadalmi csoportok létszámarányos (más társadalmi csoportokkal összehangolt) érdekképviseletét Magyarország Országgyűlésének Felsőházban.
(2)
A család érdekeit képviselő, Önkormányzattal és felsőházi képviselettel rendelkező társadalmi csoportok: a./ Nők b./ Férfiak c./ Ifjúkorban élők d./ Aktívkorban élők e./ Tapasztalatátadás korában élők.
- 77 -
A1_04. Nők
- 78 -
A1_05. Férfiak A két civilizáció közötti, férfiakra vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
Az emberi tőke utánpótlásáról gondoskodó tőkerész, vagy a családi feladatokat ellátó, annak feltételeit biztosító értékteremtő Teremtmény? 1. Célmeghatározás Azoknak a feltételeknek a biztosítása, hogy a férfi házastársi és apai értékteremtő Küldetését teljesíteni tudja
- 79 -
A1_05. Férfiak
2. Helyzetfelmérés Férfiak foglalkoztatottsága Foglalkoztatott (44,54 %)
Munkanélküli (6,45 %)
Inaktív kereső (22,65 %)
2 101 551 1 243 698
1 068 866
2 500 000 2 000 000 304 364
1 500 000 1 000 000 500 000 0
Férfiak összesen: 4 718 479 fő. Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 43. oldal
7 évnél idősebbek férfiak befejezett iskolai végzettsége
800 000 400 000
53 668
600 000 200 000 0
7 évnél idősebb férfiak: 4 373 228 fő Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 46. oldal
- 80 -
628 342
447 416
1 000 000
1 100 654
977 552
1 200 000
1 165 596
Általános iskola első évfolyamát sem végezte el (1,23 %) Általános iskola 1-7. évfolyamát végezte el (10,23 %) Általános iskola 8. évfolyamát végezte el (22,35 %) Középfokú iskolai végzettség nélküli, szakmai oklevéllel (26,65%) Érettségi (25,1 %) Egyetem, főiskola oklevéllel (14,37 %)
Eltartott (26,36 %)
A1_05. Férfiak Férfiak korosztályonkénti adatai Ifjú korúak (28,92 %)
Atív korúak (58,00 %)
Idős korúak (13,09 %)
2 736 564
2 500 000
617 556
1 364 359
3 000 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0
Férfiak összesen: 4 718 479 fő. Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 55., 57., 59. oldal
Férfiak korcsoportonkénti adatai 4 éves vagy fiatalabb (5%)
5-9 éves (5%)
10-14 éves (5%)
15-19 éves (6%)
20-24 éves (7%)
25-29 éves (7%)
30-34 éves (8%)
35-39 éves (9%)
40-44 éves (8%)
45-49 éves (6%)
50-54 éves (7%)
55-59 éves (8%)
60-64 éves (6%)
65-69 éves (5%)
70-74 éves (3%)
75-79 éves (2%)
80-84 éves (2%)
85 éves vagy idősebb (1%)
0 Férfiak összesen: 4 718 479 Megyénkénti adatok: ld. *Útmutató* 55., 57., 59. oldal
- 81 -
43 539
50 000
73 546
100 000
115 657
150 000
162 896
200 000
221 918
250 000
293 440
364 059
315 132
297 246
358 261
412 285
310 238
317 039
251 952
247 960
300 000
243 333
350 000
304 075
400 000
385 903
450 000
A1_05. Férfiak Fogyatékossággal élő és tartósan beteg férfiak Összesen
Maximum általános iskolai végzettséggel 691 742
700 000
96 818
100 000
22 599
200 000
97 406
300 000
269 080
400 000
110 542
230 547
500 000
325 844
600 000
0 Fogyatékossággal élők
Tartósan betegek
A fogyatékossággal élő és a tartósan beteg férfiak összesen
120 000
Gyengénlátó, aliglátó (10,92 %) Nagyothalló (10,89 %) Súlyos belszervi fogyatékos (8,71 %) Értelmi fogyatékos (9,08 %) Beszéd-fogyatékos (2,48 %) Siketvak (látás- és hallássérült) (0,58 %) Ismeretlen fogyatékosság (0,61 %)
105 577
Mozgássérült (40,17 %) Vak (1,62 %) Siket (1,60 %) Mentálisan sérült (pszichés sérült) (7,89 %) Beszédhibás (3,52 %) Autista (1,52 %) Egyéb (0,44 %)
100 000 80 000
1 594
- 82 -
1 148
Fogyatékossággal élő férfiak: 262 829 fő
1 514
0
3 992
6 516
9 249
23 857
20 733
4 201
22 880
28 613
20 000
4 264
40 000
28 691
60 000
A1_05. Férfiak A fogyatékossággal élő és a tartósan beteg férfiak, maximum általános iskolai végzettséggel Mozgássérült (33,37 %) Vak 1,66 %) Siket (1,55 %) Mentálisan sérült (pszichés sérült) (8,15 %) Beszédhibás (4,24 %) Autista (2,68 %) Egyéb (0,30 %) 44 352
50 000
Gyengénlátó, aliglátó (9,84 %) Nagyothalló (10,05 %) Súlyos belszervi fogyatékos (7,13 %) Értelmi fogyatékos (16,31 %) Beszéd-fogyatékos (3,61 %) Siketvak (látás- és hallássérült) (0,57 %) Ismeretlen fogyatékosság (0,55 %)
40 000 21 677 728
395
760
3 557
4 799
5 641
10 836
2 200
10 000
9 483
20 000
2 059
13 074
13 354
30 000
0 Fogyatékossággal élő férfiak maximum általános iskolai végzettséggel: 132915 fő
A fogyatékossággal élő és a tartósan beteg férfiak, maximum középiskolai végzettséggel Mozgássérült (47,20 %) Vak (1,52 %) Siket (1,84 %) Mentálisan sérült (pszichés sérült) (8,06 %) Beszédhibás (2,82 %) Autista (0,36 %) Egyéb (0,53 %)
Gyengénlátó, aliglátó (11,85 %) Nagyothalló (10,68 %) Súlyos belszervi fogyatékos (10,58 %) Értelmi fogyatékos (1,91 %) Beszéd-fogyatékos (1,39 %) Siketvak (látás- és hallássérült) (0,59 %) Ismeretlen fogyatékosság (0,67 %)
49 925
50 000 40 000
0 Fogyatékossággal élő érfiak középiskolai végzettséggel 105 776 fő
- 83 -
705
563
628
382
1 473
2 985
2 016
8 528
11 192 1 942
1 604
10 000
11 302
20 000
12 531
30 000
A1_05. Férfiak A fogyatékossággal élő és a tartósan beteg férfiak, egyetemi, főiskolai végzettséggel Mozgássérült (46,81 %) Vak (1,91 %) Siket (0,83 %) Mentálisan sérült (pszichés sérült) (5,67 %) Beszédhibás (2,58 %) Autista (0,22 %) Egyéb (0,79 %)
11 300
12 000
Gyengénlátó, aliglátó (12,78 %) Nagyothalló (16,39 %) Súlyos belszervi fogyatékos (9,13 %) Értelmi fogyatékos (0,68 %) Beszéd-fogyatékos (1,01 %) Siketvak (látás- és hallássérült) (0,52 %) Ismeretlen fogyatékosság (0,67 %)
10 000
0 Fogyatékossággal élő férfiak egyetemi, főiskolai végzettséggel: 24 138 fő
- 84 -
161
190
126
53
244
623
164
1 369
200
460
2 000
2 205
4 000
3 086
6 000
3 957
8 000
A1_05. Férfiak
3. Helyzetmegoldás Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének férfiakra vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* Elöljáró része (preambuluma) b./ az *Alaptörvény* 102. §-a 102. § A család érdekeinek érvényesítése (1)
Magyarország a családi funkciók feltételeinek gyakorlásához biztosítja, az ebben a tárgykörben érintett Társadalmi csoportok a./ Önkormányzatainak megalakítását és működését, valamint a b./ Társadalmi csoportok létszámarányos (más társadalmi csoportokkal összehangolt) érdekképviseletét Magyarország Országgyűlésének Felsőházban.
(2)
A család érdekeit képviselő, Önkormányzattal és felsőházi képviselettel rendelkező társadalmi csoportok: a./ Nők b./ Férfiak c./ Ifjúkorban élők d./ Aktívkorban élők e./ Tapasztalatátadás korában élők.
- 85 -
A1_05. Férfiak
- 86 -
A2 Település A két civilizáció közötti, településre vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
A település természetes élettér, vagy munkaerő-utánpótlási raktár? – Együttélés a természettel, vagy önérdekű pusztítás? Célmeghatározás A lelki- szellemi- és anyagi önellátás alapja
- 87 -
A2 Település
- 88 -
A2. Nemzetiség A két civilizáció közötti, nemzetiségre vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
A nemzetiség az emberiség természetes különbözőségében megmutatkozó, egymást erősítő, szerves egységének része, vagy a gyűlöletkeltéssel szított megosztottság szétszakítottság forrása? 1. Célmeghatározás A természetes értékrendet szolgáló nemzetiségi kultúrák összehangolása
- 89 -
A. Igény – A2. Nemzetiség
2. Helyzetfelmérés Államalapító és államalkotó nemzetek tagjai Államalapító magyar nemzet (84,62%) Azonosított nemzetiségű idegenek (1,25 %)
Államalkotó nemzetek (6,49 %) Azonosítatlan nemzetiségű idegenek (7,65 %)
8 409 049
10 000 000
4 000 000
124 211
644 524
6 000 000
759 844
8 000 000
2 000 000 0 Népesség 9 937 628
Államalkotó nemzetek tagjai részletezve Bolgár (0,97 %)
Cigány(roma) (48,96 %)
Görög (0,72 %)
Horvát (4,15 %)
Lengyel (1,09 %)
Német (28,81 %)
Örmény (0,55 %)
Román (5,53 %)
Ruszin (0,60 %)
Szerb (1,58 %)
Szlovák (5,46 %)
Szlovén (0,44 %)
315 583
Ukrán (1,15 %)
350 000
185 696
300 000 250 000 200 000
- 90 -
7 396
Államalkotó nemzetek tagjai összesen 644 524 fő
2 820
0
35 208
10 038
3 882
3 571
7 001
26 774
4 642
50 000
6 272
100 000
35 641
150 000
A. Igény – A2. Nemzetiség Azonosított idegen nemzetiségek részletezve Arab (4,40%)
Kínai (5,45%)
Orosz (10,74%)
Vietnámi (2,82%)
Egyéb (76,60%)
95 143
3 500
13 337
6 770
5 461
100 000 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0
Azonosított nemzetiségű idegenek 124 211 fő
Nemzetiség* és anyanyelv Összesen Államalapító** magyar nemzet (nemzetiség: 93,74 %, anyanyelv: 98,27 %) Államalkotó*** nemzetek (nemzetiség: 16,41 %, anyanyelv: 16,87 %) 8 409 049
8 557 204
8 314 029
8 869 536
10 000 000 8 000 000
1 443 840
4 000 000
1 455 883
6 000 000
2 000 000 0 Nemzetiségét vállaló (népesség 89,25 %-a)
Anyanyelvét vállaló (népesség 86,11 %-a)
* *KSH meghatározás*: nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg. A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiségnek minősül a hazánkban élő bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán népesség. ** Államalapító nemzet: a Szent Korona Értékrend közvetítője. *Alaptörvény* 94. §
- 91 -
A. Igény – A2. Nemzetiség *** Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén. (*Alkotmány* 2. § (3) bekezdés, *Alaptörvény* 96. §)
Államalkotó nemzetek használt anyanyelve Bolgár (a bolgár nemzetiségűek 30,26 %-a) Cigány (romani, beás) (a cigány nemzetiségűek 77,58 %-a) Görög (a görög nemzetiségűek 38,75 %-a) Horvát (a horvát nemzetiségűek 30,01 %-a) Lengyel (a lengyel nemzetiségűek 34,02 %-a) Német (a német nemzetiségűek 43,47 %-a) Örmény (az örmény nemzetiségűek 81,27 %-a) Román (a román nemzetiségűek 2,80 %-a) Ruszin (a ruszin nemzetiségűek 60,02 %-a) Szerb (a szerb nemzetiségűek 33,03 %-a) Szlovák (a szlovák nemzetiségűek 46,07 %-a) Szlovén (a szlovén nemzetiségűek 23,76 %-a) Ukrán (az ukrán nemzetiségűek 39,10 %-a) 244 834
250 000 200 000
0 A nyanyelvét használja az államalkotó nemzetek tagjainak 57,32 %-a (368696 fő)
- 92 -
2 596
670
3 316
2 330
999
2902
2 382
8 034
1 799
50 000
1 898
100 000
16 222
80 714
150 000
A. Igény – A2. Nemzetiség
3. Helyzetmegoldás A nemzetiségek az igények és lehetőségek táblájában (mátrixában)
Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének nemzetiségre vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* Elöljáró része (preambuluma) és 2. §-a MÁSODIK RÉSZ A Szent Korona tagok szabadsága 2. § (1)
A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.
(2)
A Szent Korona tagja: a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek 52.
(3)
Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.
(4)
Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.
(5)
A Szent Korona tagságra méltatlan személyt az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényben meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától.
52
Az államalkotó nemzeteket az Alaptörvény sorolja fel.
- 93 -
A. Igény – A2. Nemzetiség (6)
A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve: a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van, b./ nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában, c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa.
b./ az *Alaptörvény* 61-63, 65., 94., 95. és 96. §§-ai 61. § A nemzeti múlt ismeretének joga (1)
A Szent Korona minden tagjának joga és kötelezettsége, hogy megismerje a./ azt a történelmi folyamatot, amely a Szent Korona Országának szerves egységként működéséhez vezetett, b./ azt az okot, amely a szerves egységben élés felbomlásához vezetett, c./ azokat a következményeket, amelyet a szerves egységben élés felbomlása eredményezett.
(2)
A Magyarországon vendégjoggal élőknek, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak joguk és kötelezettségük megismerni a./ nemzetük történelmét és b./ annak történelmi kapcsolatát a magyarsághoz.
(3)
A nemzeti múlt megismeréséhez való jogokat és kötelezettségeket részletesen „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvény szabályozza. 62. § A nemzeti kultúra ápolásának joga
(1)
A Szent Korona tagjainak joguk és kötelességük a./ saját nemzeti kultúrájuk megismerése, ápolása, továbbéltetése, b./ saját nemzeti kultúrájuk alkalmazása annak érdekében, hogy Magyarország természeti (ökológiai) és társadalmi, gazdasági (ökonómiai) szerves egységben éljen.
(2)
A Magyarországon vendégjoggal élőknek, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak joga és kötelessége a./ saját nemzeti kultúrájuk megismerése, ápolása, továbbéltetése, b./ saját kultúrájuk Szent Korona értékrenddel azonos elemeinek alkalmazása annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjanak Magyarország természeti (ökológiai) és társadalmi, gazdasági (ökonómiai) szerves egységéhez.
(3)
A nemzeti kultúra ápolásához való jogokat és kötelezettségeket részletesen „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvény szabályozza. 63. § A nyelv megőrzésének és művelésének joga
(1)
A jövevényszavaktól és az idegen nyelvtani alakzatoktól megtisztított magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve.
(2)
A Szent Korona tagjainak, valamint a Magyarországon vendégjoggal élőknek, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak kötelessége megtanulnia Magyarország hivatalos nyelvét.
(3)
Az államalapító magyar nemzet minden tagjának joga és kötelezettsége a magyar nyelv megtisztításában közreműködni, a megtisztított magyar nyelvet megőrizni és művelni.
(4)
A Szent Korona államalkotó nemzetei minden tagjának és a Magyarországon vendégjoggal élőknek, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak joga és kötelessége megőrizni és művelni saját nyelvüket.
- 94 -
A. Igény – A2. Nemzetiség
(5)
A nyelv megőrzéséhez és műveléséhez való jogokat és kötelezettségeket részletesen „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvény szabályozza. 94. § Az államalapító magyarság
(1)
Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása a nemzetközi kapcsolatokban az állam alapvető kötelezettsége.
(2)
A magyarság anyaországi, valamint politikai okból menekült (emigrált) Felsőházi képviselettel rendelkező részei: a./ Magyarországi magyar b./ Felvidéki magyar c./ Kárpátaljai magyar d./ Székelyföldi, erdélyi magyar e./ Délvidéki magyar f./ Őrvidéki magyar g./ Kárpát-medencén kívül élő magyar
(3)
A magyar állampolgárok között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha „Az állam vezetéséről”, vagy „A büntetésről” szóló főtörvény másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a magyar mellett van-e más állampolgárságuk.
(4)
Kettős vagy többes állampolgárságú a./ Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztségviselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha - politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és - a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond; b./ a Magyarországon vendégjoggal élő személy, továbbá a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztségviselői jogáról lemond.
c./ a *Hatalomgyakorlási tv* 72-75., 81., 89-95. §§-ai 7. szakasz Az Önkormányzatok 81. § Általános rendelkezések (1)
A község, a város, a fővárosi kerület (a továbbiakban együtt: település), a települések csoportjai, illetve a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerinti társadalmi csoportok érdekeit önkormányzati szervezetek képviselik, amelyek feladata közvetíteni és érvényesíteni a népakaratot az országgyűlési és önkormányzati választások során, illetve felügyelni a képviselők munkáját.
(2)
A társadalom működésének szerves egységét megbontó, gyűlöletkeltő képviselő, továbbá a hamis érvek alapján bizalmatlanságot keltő, vagy idegen érdeket érvényesítésére törekvő társadalmi szervezetek ilyen tevékenységet végző vezetői és tagjai bűncselekményt követnek el, és a megállapított büntetési tétel mellett az érdekképviseleti gyakorlásának jogát örökre elvesztik.
(3)
A települések és a társadalmi csoportok működésének részletes szabályozását „A településekről és társadalmi csoportokról” szóló főtörvény határozza meg.
- 95 -
A. Igény – A2. Nemzetiség 9. szakasz A társadalmi csoportok önkormányzata 89. § Általános rendelkezések (1) (2)
A társadalmi csoportok önigazgatása (szubszidiaritása) a települések önigazgatásával együtt jeleneti Magyarországon a hatalomgyakorlás alapját. Az egy megyébe tartozó, illetve a budapesti nemzetiség, vallás, korcsoport és szakma szerint azonos társadalmi csoportba tartozó Szent Korona tagok érdekképviseleti feladatainak végzését a társadalmi csoport megyei szervezete hangolja össze, az Alaptörvény és „A településekről és társadalmi csoportokról” szóló főtörvény szerint. 94. § Az államalapító magyarság
(1)
Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása a nemzetközi kapcsolatokban az állam alapvető kötelezettsége.
(2)
A magyarság anyaországi, valamint politikai okból menekült (emigrált) Felsőházi képviselettel rendelkező részei: a./ Magyarországi magyar b./ Felvidéki magyar c./ Kárpátaljai magyar d./ Székelyföldi, erdélyi magyar e./ Délvidéki magyar f./ Őrvidéki magyar g./ Kárpát-medencén kívül élő magyar
(3)
A magyar állampolgárok között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha „Az állam vezetéséről”, vagy „A büntetésről” szóló főtörvény másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a magyar mellett van-e más állampolgárságuk.
(4)
Kettős vagy többes állampolgárságú a./ Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztségviselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha - politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és - a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond; b./ a Magyarországon vendégjoggal élő személy, továbbá a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztségviselői jogáról lemond. 96. § Államalkotó nemzetiségek
(1)
Magyarországon az államalkotó kisebbségi nemzetiséghez tartozó személyek (mint a Szent Korona testének személyi része) önkormányzatuk által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az államhatalom gyakorlásában.
(2)
A szerves egységként működő Magyarország a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen. Az államalkotó nemzetek Szent Korona tagjainak – anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig Társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg.
(3)
Felsőházi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek:
- 96 -
A. Igény – A2. Nemzetiség a./
a Szent Korona területén önhonos nemzetek - cigányok/romák - horvátok - lengyelek - németek - románok - ruszinok - szerbek - szlovákok - szlovének - ukránok
b./
a magyarsággal rokon népek - bolgárok - görögök - örmények
d./ a *Választási tv* 3., 4., és 5. §§-ai
- 97 -
A. Igény – A2. Nemzetiség
- 98 -
A3. Istenhit A két civilizáció közötti, istenhitre vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
Az istenhit a természetes értékrendre vezető lelkiismereti szabadság, vagy a természetellenesség eltűrésének diktátori eszköze? 1. Célmeghatározás A természetes értékrendet szolgáló Jézusi Tanítás különböző formáinak egységet erősítő összehangolása
- 99 -
A. Igény – A3. Istenhit
2. Helyzetfelmérés Vallási hovatartozás Jézus követő (52,87 %)
Nem Jézust követő (19,97 %)
Nem válaszolt (27,16 %)
5 253 998
6 000 000 2 699 025
1 984 605
5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0
Népesség 9 937 628 fő
Jézust követő vallások Római katolikus (a Jézust követők 70,26%) Nem azoosított katolikus (a Jézust követők 0,03%) Református (a Jézust követők 21,95%)
Görög katolikus (a Jézust követők 3,41%) Ortodox keresztény (a Jézust követők 0,26%) Evangélikus (a Jézust követők 4,09%)
3 691 348
4 000 000 3 500 000 1 153 442
3 000 000 2 500 000 2 000 000
500 000 0 A választ adók közül Jézust követő 5 253 998 fő
- 100 -
214 965
13 710
1 357
1 000 000
179 176
1 500 000
A. Igény – A3. Istenhit Nem Jézust követő vallások Izraelita (a nem Jézust követők 0,23%) Más vallási közösséghez tartozik (a nem Jézust követők 3,57%) Vallási közösséghez nem tartozik (a nem Jézust követők 35,42%) Ateista (a nem Jézust követők 3,15%) 1 659 023
2 000 000 147 386
10 965
1 000 000
167 231
1 500 000
500 000 0 A választ adók közül nem Jézust követő 1 984 605 fő
- 101 -
A. Igény – A3. Istenhit
3. Helyzetmegoldás Az istenhit az igények és lehetőségek táblájában (mátrixában)
Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének istenhitre vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* Elöljáró része (preambuluma) b./ az *Alaptörvény* 29., 59-60., 65., 97. §§-ai 59. § A hitvallás gyakorlásának joga (1)
A Szent Korona tagjainak korlátozás nélkül, a Magyarországon vendégjoggal élők, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvényben meghatározott korlátozással, joguk van arra, hogy hitvallásukat vallásos cselekmény, szertartás végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együtt nyilvánosan vagy magánkörben kinyilvánítsák, gyakorolják, tanítsák.
(2)
A hitvallás bárki részéről történő gyakorlását „A vallásról és közművelődésügyről” szóló főtörvény korlátozhatja, vagy megtilthatja, a./ ha az nem Krisztust követő hitvallás, továbbá, b./ ha a tiltás vagy korlátozás bűncselekmény elkövetésének megelőzése, a közrend, közerkölcs és mások jogainak védelme, valamint a honvédelmi kötelezettség teljesítése érdekében történik. 60. § A hitvallás érdekképviselete
(1)
Magyarországon a Krisztus követésének hitét valló minden Szent Korona tag (mint a Szent Korona testének személyi alkotóeleme) az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt az államhatalom gyakorlásában.
(2)
A képviselő jelölést a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerint a Krisztus követésének hitét valló Szent Korona tagok érdekvédelmi szervezete végzi, a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény szerint.
(3)
A képviselőjelölt a megyei és az országos felsőházi listára a Krisztus követésének hitét valló Szent Korona tagok társadalmi csoportja a többi társadalmi csoporthoz viszonyított lélekszáma szerinti sorszámmal kerül.
- 102 -
A. Igény – A3. Istenhit 97. § Az Istenhit (1)
A Krisztus által meghatározott Istenhit vallásán alapuló világ egy és oszthatatlan lelki egységet alkot, aminek a Krisztust közvetlenül követő hitvallás mellett természetes részei mindazon hitvallások, amelyek Krisztust elfogadják a lelki világegység megteremtésének alkotó erejeként.
(2)
Az ugyanazon Istenhit-vallás különböző felekezeteinek egyesítésével megteremtett lelki világegységet tekinti Magyarország az emberiség természetes életét meghatározó erőnek, ezért minden olyan törekvést, amely ennek az egységnek a megosztását célozza az Istenhit vallásától és az alapvető emberi érdekektől idegennek, ezért tiltottnak tekint Magyarországon.
(3)
Magyarországon az államalapító és államalkotó nemzetek egységesen tekintik a Krisztust követő Istenhitvallást a lelki egység alapjának, ezért ennek érdekképviselőiként egységben vesznek részt Magyarország Országgyűlésének Felsőházában az államhatalom gyakorlóiként.
c./ a *Hatalomgyakorlási tv* 81., 89-95. §§-ai 9. szakasz A társadalmi csoportok önkormányzata 89. § Általános rendelkezések (1) A társadalmi csoportok önigazgatása (szubszidiaritása) a települések önigazgatásával együtt jeleneti Magyarországon a hatalomgyakorlás alapját. (2)
Az egy megyébe tartozó, illetve a budapesti nemzetiség, vallás, korcsoport és szakma szerint azonos társadalmi csoportba tartozó Szent Korona tagok érdekképviseleti feladatainak végzését a társadalmi csoport megyei szervezete hangolja össze, az Alaptörvény és „A településekről és társadalmi csoportokról” szóló főtörvény szerint.
d./ a *Választási tv* 1-2. és 5. §§-ai
- 103 -
A. Igény – A3. Istenhit
- 104 -
B. Vagyon B1. Anyagtalan vagyon B1_01 A társadalmi együttélés szabályozása (Jog) B1_02 Kultúra, tudomány B1_03 Nevelés, oktatás B1_04 Egészségügy B1_05 Védelem B2. Környezetvédelem B3. Anyagi vagyon B3_01 Mezőgazdaság, élelmiszeripar B3_02 Ipar B3_03 Szolgáltatás B3_04 Vendéglátás B3_05 Kereskedelem B3_06 Közlekedés
- 105 -
B. Vagyon
- 106 -
B1_01 A társadalmi együttélés szabályozása (Jog) A két civilizáció közötti, jogra vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
A jog a társadalmi együttélés közérdeket szolgáló szabályozása, vagy a diktatúra kényszerintézkedéseinek törvényesítése? 1. Célmeghatározás A Teremtő iránymutatása (Alkotmány) alapján a természetes élethelyzeteket összehangoló szabályozás
- 107 -
B1_01 A társadalmi együttélés szabályozása (Jog)
2. Helyzetmegoldás A jog az igények és lehetőségek táblájában (mátrixában)
Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének jogra vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* 6-8. §§ 6. § Alaptörvény (1)
Magyarország Szabadság Alkotmányának egy történelmi időszakra vonatkozó irányelveit határozza meg az Alaptörvény.
(2)
Alaptörvény alkotási alapelvek a./
Lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség biztosítása a Szent Korona minden tagja számára.
b./
Jogok és kötelezettségek összhangja.
c./
A Krisztust követő istenhívő értékrend szerinti életértékelés (a lélek az irányító, a szellem a közvetítő és az anyag a végrehajtó).
d./
Az önkormányzatiság és ebből eredően a népuralom és a sorsközösség vállalás érvényesítése.
e./
A szerves egységként működő, gondoskodó Magyarország létrehozása, működtetése és védelme. Ez utóbbin belül kiemelt védelem illeti meg - a bölcseleti (filozófiai) alapot - kiemelten az ember szabad akarata érvényesülésének védelme az annak esélyegyenlőség-elemeit veszélyeztető eszközökkel - pl. nevelés helyett alkalmazott, lelki traumát okozó lélek- és agymosás, vagy - az életfeltételeket csökkentő tevékenységekkel - az egészségügyi ellátás üzletté alakítása, a közbiztonság kriminális állapotra züllesztése, a következő generációk életét veszélyeztető természetrombolás; - politikai alapot - kiemelten az önkormányzatiságon alapuló népuralom (demokrácia) és sorsközösség vállalás (szolidaritás) alapértékeinek védelme a választók félrevezetésével megvalósuló, az igazságot annak egy részével helyettesítő demagógiával és megalapozatlan ígéretekkel szemben; - gazdasági alapot - kiemelten: az ország termelőeszközei tulajdon- és birtokjogának védelme bármilyen önkényuralmi (diktatórikus) megszerzési kísérlettel - pl. az ország „magánosítás” (privatizáció) néven történő kirablásával - szemben; a pénz értékközvetítő szerepétől eltérő működtetésének tiltása; a magyar termékek, termények és szolgáltatások hátrányos megkülönböztetésének (negatív diszkriminációjának) büntetése; a jogszabályok hibás
- 108 -
B1_01 A társadalmi együttélés szabályozása (Jog) értelmezésével és megvesztegetéssel (korrupcióval) törvénytelen tevékenységek létrejöttének, a meglévők működésének tilalma.
(illegális)
gazdasági
(3)
Az Első Alaptörvényt Magyarország Szabadság Alkotmányának hatályba léptetése napján, az után lépteti hatályba az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés.
(4)
Az Alaptörvényt Nemzetgyűlés módosíthatja. 7. § Alaptörvény szintű főtörvények
(1)
(2)
Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés lépteti hatályba az alábbi, Alaptörvény szintű főtörvényeket: a./
„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényt,
b./
„Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvényt,
c./
„Magyarország jelképekről és ünnepekről” szóló 3. főtörvényt.
valamint
Az Alaptörvény szintű főtörvényeket csak Nemzetgyűlés módosíthatja. 8. § Egyéb jogszabályok
Az Alaptörvény irányelvei alapján az Alaptörvényben meghatásozott, az államhatalmat „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény szerint gyakorló személyek és szervezetek jogosultak jogszabályokat alkotni, módosítani és hatályán kívül helyezni. 9. § Hatályba léptetés (1)
Magyarország Szabadság Alkotmányát a jogfolytonosságot visszaállító Első Nemzetgyűlés helyezi hatályba.
(Alkotmányozó)
(2)
Magyarország Szabadság Alkotmánya Isteni eredetű, ezért azt semmilyen hatalom nem módosíthatja, és nem helyezheti hatályon kívül.
b./ az *Alaptörvény* 9., 10., 11-31. §§-ai 9. § (1)
A jogrendszer a társadalmi együttélés szabályainak jogi megfogalmazása, feltételeinek meghatározása. A jogrendszer egymással alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyban álló jogszabályokból álló rendszer.
(2)
A jogszabályok alá- fölérendeltségi rendszere: a./ Az Alkotmány b./ Az Alaptörvény c./ Törvények Törvénytípusok a jogrendszer alá-fölérendeltségi (hierarchikus) rendszerében: - Alaptörvény szintű főtörvény - Főtörvény - Résztörvény d./ Törvény végrehajtási utasítása e./ Kormányrendelet f./ Miniszteri rendelet g./ Önkormányzati rendelet h./ Országvédelmi terv, és rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet i./ Nemzetközi szerződés
- 109 -
B1_01 A társadalmi együttélés szabályozása (Jog)
(3)
A jogrendszer felépítésének áttekintő tábláját az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(4)
Az „Átmenetről” szóló jogszabályok Az átmeneti jogszabályok tárgyköreit az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés határozza meg. III. szakasz A jogszabályalkotás folyamata 10. § Általános rendelkezések
(1)
A jogszabályalkotás a társadalmi együttélés szabályainak jogi megfogalmazása.
(2)
A jogszabályalkotás folyamatát egy döntési helyzet indítja el.
(3)
A jogszabályalkotás a./ hatályban lévő jogszabály módosítását, b./ hatályban lévő jogszabály hatálytalanítását, c./ új jogszabály alkotását jelenti.
(4)
A jogszabályalkotás folyamatának részei: a./ b./ c./ d./ e./ f./
Jogszabályalkotás kezdeményezése, Jogszabály tervezet elkészítése és előterjesztése Jogszabály elfogadása Jogszabály elfogadás ellenőrzése Jogszabály hatályba léptetése Jogszabály kihirdetése
(5)
A jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg hátrányosabb kötelezettséget, és nem nyilváníthat magatartást jogellenessé.
(6)
Az (5) bekezdés nem vonatkozik a 10. § (2) bekezdésében meghatározott, a 9. § (4) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezésekre.
(7)
Az Alaptörvény és az Alaptörvény szintű főtörvény az Alkotmánnyal, Alaptörvény az Alaptörvény szintű főtörvénnyel, más jogszabály az Alaptörvénnyel és az Alaptörvény szintű főtörvénnyel, rendelet a törvénnyel, miniszteri rendelet a kormányrendelettel, önkormányzati rendelet a kormányrendelettel és a miniszteri rendelettel nem lehet ellentétes.
(8)
A jogszabályt a kellő felkészülési időt biztosítva kell hatályba léptetni.
(9)
A jogszabályalkotásra, a jogszabályokra, az állami irányítás egyéb jogi eszközeire, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre vonatkozó részletes szabályokat „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény állapítja meg.
(10)
A jogszabályalkotás folyamatának áttekintő tábláját a 2. sz. melléklet tartalmazza.
- 110 -
B1_01 A társadalmi együttélés szabályozása (Jog) c./ a *Hatalomgyakorlási tv* 7-8., 9-20. §§-ai B. fejezet Az államhatalom gyakorlása 1. szakasz Általános rendelkezések
7. § (1)
Magyarországon a legfőbb hatalom gyakorlói a Szent Korona jog szerinti (de iure) tagjai.
(2)
A hatalomgyakorlásban – saját érdekeiknek megfelelő tárgykörökben – részt vesznek azok a Szent Korona tagok is, akik csak tény szerinti (de facto) tagjai a Szent Koronának.
(3)
A Szent Korona tagjai közvetlenül, vagy választott, kötött megbízással (mandátummal) rendelkező képviselőiken keresztül – azok érdekvédelmi tevékenységét folyamatosa ellenőrizve –, közvetve gyakorolják a hatalmat.
(4)
A közvetlen hatalomgyakorlás tárgyköre: a./ Alaptörvény és Alaptörvény szintű főtörvény módosítás kezdeményezése; b./ az alábbi jogszabályok alkotásának, módosításának és hatálytalanításának kezdeményezése: - Főtörvény, résztörvény, kormányrendelet, - Települési önkormányzati rendelet, - Társadalmi csoport önkormányzati rendelet, - Nemzetközi szerződés; c./ a megválasztott képviselők érdekképviseleti tevékenységének felülvizsgálatának kezdeményezése.
(5)
A közvetlen hatalomgyakorlás eszköze: a./ Beadvány a Nemzeti Tanácshoz, b./ népszavazás kezdeményezés a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény szerint.
(6)
A közvetett hatalomgyakorlás eszköze: a./ a Szabadság Alkotmánya hatálybalépését előkészítő Első választás, b./ a megszűnt képviselő megbízatás esetén időszaki választás.
(7)
A közvetett hatalomgyakorlás szervezeteinek megválasztásáról a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény rendelkezik. 2. szakasz Az államhatalom gyakorlás kettős egysége 8. §
(1)
Az irányítás és a végrehajtás egymással örök és szétválaszthatatlan kapcsolatban áll, ezáltal kettős egységet alkot, éppúgy, ahogyan a Szent Korona testének két alkotóeleme, a terület és a személy is kettős egységben él.
(2)
Az államhatalom irányítást és végrehajtást végző szervezetei tevékenységüket keresztösszefüggések rendszerében végzik. Ezzel válik az államhatalom irányítása kettős egységgé, ami a társadalmi érdekérvényesítés ellenőrizhetőségének alapja.
(3)
Az irányítás szervezetei: a./ a Nemzetgyűlés, b./ Magyarország elnöke,
- 111 -
B1_01 A társadalmi együttélés szabályozása (Jog) c./ d./ e./ f./ g./ h./
a Nemzeti Tanács, a Honvédelmi Tanács, a Bíróság, az Ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank.
(4)
A végrehajtás szervezetei: a./ Magyarország miniszterelnöke, b./ Magyarország Kormánya, c./ az Országgyűlés alsóháza, d./ az Országgyűlés alsóházának elnöke, e./ az Országgyűlés felsőháza, f./ az Országgyűlés felsőházának elnöke, g./ a települések önkormányzata, h./ a polgármester, i./ Társadalmi csoportok önkormányzata, j./ Társadalmi csoport önkormányzatának elnöke.
(5)
Az államhatalmat gyakorló elöljáróságok és elöljárók választásának és működésének összefoglalását az 1. sz. melléklet tartalmazza.
d./ a *Választási tv* 1-3. és 4-5. §§-ai I. RÉSZ Általános rendelkezések 1. § (1)
Az Alaptörvényben és az 1. főtörvényben meghatározott elöljárókat a jogosultak az ott leírt módon, egyszerű többségi egyidejű, nyílt szavazással választják. (2) A Szent Korona Önigazgatási rendszerének alapja a települések és a társadalmi csoportok érdekeit kifejező önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely a társadalom legszentebb alapkövére, a családra épül.
(3)
A Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint a hatalmat a Szent Korona minden tagja, választójogának érvényesítésével gyakorolja a./ b./ c./
választással, ahol a hatalomgyakorlás irányítására és végrehajtására vonatkozó megbízást ad, népszavazással, ahol az államhatalom gyakorlásának egyes kérdéseivel kapcsolatban kinyilvánítja akaratát, és népi kezdeményezéssel, ahol a megbízott elöljáróságok és elöljárók érdekérvényesítő tevékenységét minősíti.
(4)
Magyarországon az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságok és elöljárók a Szent Korona tagok megbízása alapján, kettős egységben végzik tevékenységüket.
(5)
A Szent Korona választójoggal rendelkező tagjai hatalomgyakorlási jogukat a./
irányító elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - a Nemzetgyűlésen, - a Nemzeti Tanácson keresztül, illetve - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával,
b./
végrehajtó elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával
is érvényesítik.
- 112 -
B1_01 A társadalmi együttélés szabályozása (Jog) (6)
A főtörvényben meghatározott irányelvek részletes szabályozását a hozzá rendelt résztörvények tartalmazzák. 2. § A választás és választhatóság joga
(1)
Az Alaptörvény 74. § (1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával.
(2)
A Szent Koronát alkotó a./ államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 94. §-a, b./ államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. §-a határozza meg. II. RÉSZ Az elöljáróságok és elöljárók választása 1. szakasz A népképviselet gyakorlásának alapelvei 3. §
(1)
Az e főtörvényben meghatározott elöljáróságokat és elöljárókat (népképviseleti megbízottakat) a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint választócsoportok választják.
(2)
Azonos településen élő együttes és egyéni választókból állnak a./ a települési választócsoportok, ha a település azonos települési egységén (utca, tér, tanyacsoport) belül élnek, b./ a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok, ha abban ugyanazok a társadalmi csoportok (nemzetiség, vallás, korcsoport, szakma) vannak képviselve.
(3)
Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása szavazati pontérték-többséggel, nyílt szavazással történik.
(4)
Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása során a pontérték számítás a következők szerint történik: a./ együttes választójog (család) alkalmazása esetén a pontérték azonos az együttesen választójogot gyakorló azon Szent Korona tagok számával, akikre nem vonatkozik a 2. § (3) bekezdés b./, d./ és e./ pontok szerinti kizáró okok egyike sem, b./ egyéni választójog esetén a pontértékszám egy.
(5)
A választócsoportok közvetlenül a következő elöljárókat választják: a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./ h./ i./ j./ k./
(6)
települési önkormányzati képviselő, polgármester, alsóházi képviselő, társadalmi csoport önkormányzati tag, társadalmi csoport elnöke, felsőházi képviselő, nemzetgyűlési tag, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő megbízott, Nemzeti Tanács tagja, Magyarország elnöke, Magyarország miniszterelnöke
A megyénkénti nemzetgyűlési és országgyűlési tagok számát az 1. sz. melléklet tartalmazza.
- 113 -
B1_01 A társadalmi együttélés szabályozása (Jog)
- 114 -
B1_02 Kultúra, tudomány A két civilizáció közötti, kultúrára és tudományra vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
A hagyomány, a művészet és a tudomány értékteremtő erő, vagy díszlet? – Életet adó gyökér, vagy karanténbeli őskövület, erőt adó szépség, vagy önazonosságvesztő kábítószer, életet szolgáló kegyelem, vagy önpusztító barbárság? 1. Célmeghatározás A hagyomány, a művészet és a tudomány a Teremtőtől kapott tudás élethelyzet-megoldást mutató, a Lélek erejével és a szellem közvetítésével kifejezett megnyilvánulása
- 115 -
B1_02 Kultúra, tudomány
3. Helyzetmegoldás A kultúra és tudomány az igények és lehetőségek táblájában (mátrixában)
Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének kultúrára és tudományra vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* Elöljáró része (preambuluma) b./ az *Alaptörvény* 29.. 64-65. §§-ai 64. § A tudományos kutatás és alkalmazás, a művészet, továbbá a kultúra szabadsága (1)
A magyar lelki- és szellemi érték a magyar nemzet elidegeníthetetlen tulajdona.
(2)
A tudományos kutatás és alkalmazás végzése, a művészetek gyakorlása, továbbá a kultúra művelése mindenki számára szabadon végezhető tevékenység.
(3)
Magyarország kiemelt fontosságú állami feladata az egyetemes és a nemzeti kultúra védelme és támogatása.
(4)
A tudományos kutatás és alkalmazás végzéséhez, a művészetek gyakorlásához és a kultúra műveléséhez való jogokat és kötelezettségeket részletesen „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvény szabályozza.
- 116 -
B1_03 Nevelés, oktatás A két civilizáció közötti, nevelésre és oktatásra vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
Nevelés vagy idomítás? 1. Célmeghatározás A Teremtőtől kapott tudás megismerése annak érdekében, hogy a Lélek a szellem közvetítésével uralja és formálja az anyagot
- 117 -
B1_03 Nevelés, oktatás
3. Helyzetmegoldás Nevelés és oktatás az igények és lehetőségek táblájában (mátrixában)
Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének nevelésre és oktatásra vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* Elöljáró része (preambuluma) b./ az *Alaptörvény* 29., 43-44. §§-ai 43. § A neveléshez való jog (1)
A gyermeket fogantatásától megilleti lelki-, szellemi- és testi egyenletes fejlődését biztosító neveléshez való jog.
(2)
Az embert első szakmája, vagy első diplomája megszerzéséig megilleti annak a joga, hogy szabad akaratának egészséges kialakulását szolgáló ismereteket kapjon a társadalmi együttélés szabályairól.
(3)
Az ember felkészülési időszakában, vagyis ifjúkorában köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy aktív korúvá válva teljesíteni tudja adottságai és képességei szerint mindazokat a feladatokat, amelyekkel a nemzet lelki-, szellemi- és anyagi vagyonának növekedéséhez kötelessége hozzájárulni. 44. § A tanuláshoz való jog
(1)
A Szent Korona minden tagjának, a Magyarországon vendégjoggal élőknek, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak joguk van szakmát vagy diplomát szerezni.
(2)
Az (1) bekezdésben biztosított jog feltételeiként az oktatás, a tankönyv-, tanszerellátás, a tanulóotthonban elhelyezés, az utazás, az étkezés és az oktatás kiegészítő szolgáltatásainak igénybevétele térítésmentes.
(3)
Az alapfokú oktatás kötelező. A gyermek tankötelezettségének korhatárát „A családról” és „A vallásról és közművelődésügyről” szóló főtörvények állapítják meg.
(4)
Az állam alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézményeket tart fenn, amelyeket „A vallásról és közművelődésügyről” szóló főtörvényben meghatározott módon az a./ a Vallás és közművelődési minisztérium, b./ a Krisztust követő, egyistenhívő egyházak, valamint
- 118 -
B1_03 Nevelés, oktatás c./ egyesületek üzemeltetnek. Az állam az oktatással kapcsolatos ellátást az üzemeltetés formájától függetlenül, tehát egységesen támogatja. (5)
Az állam köteles minden településen alapfokú, valamint a tanulók számára elérhető közelségben szakképzést nyújtó közép- és felsőszintű oktatási intézmények működését biztosítani.
(6)
Az állam „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvényben meghatározott módon szakmai ellenőrzést gyakorol az oktatási intézmények felett.
(7)
A közép- és felsőfokú oktatás mindenki számára képességeinek megfelelően hozzáférhető. A tanulmányok elkezdésének és folytatásának, a szakképzettséget igazoló dokumentum kiadására vonatkozó szabályokat „A vallásról és közművelődésügyről” szóló főtörvény tartalmazza.
(8)
Az oktatási a./ alsó- és középfokú intézményt a szülő, b./ a felsőfokú oktatási intézményt a gyermek szabadon választja.
(9)
Az oktatásban részt vevő fiatal köteles tanulmányait képességei szerint folytatni, az oktatást kiegészítő szolgáltatásoknak a választott szakma szerinti felhasználásával ismeretanyagát olyan szintre fejleszteni, hogy végzése után kötelezettségét a nemzet lelki-, szellemi- és anyagi vagyonának növekedéséhez minél teljesebben teljesítse.
- 119 -
B1_03 Nevelés, oktatás
- 120 -
B1_04 Egészségügy A két civilizáció közötti, egészségügyre vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
Lelki-, szellemi- és testi egészség megőrzése, vagy az „emberi tőkerész” használható állapotban tartása? 1. Célmeghatározás Az ember lelki-, szellemi- és testi szerves egységének (egész-ségének) megőrzése, az összhang fenntartása
- 121 -
B1_04 Egészségügy
3. Helyzetmegoldás Az egszségügy az igények és lehetőségek táblájában (mátrixában)
Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének egészségügyre vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* Elöljáró része (preambuluma) b./ az *Alaptörvény* 55-57. §§-ai 55. § Az egészségügyi ellátáshoz és gondoskodáshoz való jog (1)
Magyarországon a Szent Korona minden tagjának, valamint a Magyarországon vendégjoggal élőknek, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak joga van a teljeskürű és térítésmentes egészségügyi ellátáshoz és gondoskodáshoz, beleértve a gyógyszer- és egészségügyi segédeszköz ellátást is.
(2)
Az állam egészségügyi ellátó és egészségügyi gondoskodó intézményeket tart fenn, amelyeket „Az egészségről” szóló főtörvényben meghatározott módon az a./ az Egészségügyi minisztérium, b./ a Krisztust követő, egyistenhívő egyházak, valamint c./ egyesületek üzemeltetnek. Az állam az egészségügyi ellátó és egészségügyi gondoskodó intézményeket az üzemeltetés formájától függetlenül, tehát egységes elvek szerint támogatja.
(3)
Az állam „Az egészségről” szóló főtörvényben meghatározott módon szakmai ellenőrzést gyakorol az egészségügyi ellátó és egészségügyi gondoskodó intézmények felett.
(4)
A Szent Korona tagjainak korlátozás nélkül, a Magyarországon vendégjoggal élők, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényekben meghatározott korlátozással, joguk van egészségügyi gondoskodási intézményben történő ellátásra.
- 122 -
B1_05 Védelem A két civilizáció közötti, védelemre vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
A védelem azt biztosítja, hogy az ember biztonságban éljen, értékei saját érdekeit szolgálják, vagy, hogy az ország a világterrorista támadógépezet társ-tetteseként terrorista háborúkat indítson „védelem” fedőnév alatt?
1. Célmeghatározás Az igény-meghatározó képesség, a személyi és tárgyi lehetőségek, az értékteremtés, értékőrzés és értékfelhasználás emberek és nemzetek összehangolt érdekérvényesítésével történő biztosítása
- 123 -
B1_05 Védelem
2. Helyzetmegoldás A védelem az igények és lehetőségek táblájában (mátrixában)
Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének védelemre vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* 5. §-a A szabadság védelme 5. § (1)
Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.
(2)
A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti: a./ az állam szabadságának, b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, c./ a birtoklás szabályának, d./ a vendégjog szabályainak, e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.
b./ az *Alaptörvény* 66., 79., 133-139. §§-ai 66. § Az élet-, személyiség-, vagyon-, és közbiztonsághoz való jog (1)
Magyarországon élő és tartózkodó minden ember élethez és személyiséghez fűződő jogai védettek.
(2)
A Szent Korona minden tagjának joga van a tulajdonlási és birtoklási jogainak védelméhez, valamint a közbiztonsághoz.
(3)
A Magyarországon vendégjoggal élőknek, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak joguk van birtoklási jogaik védelméhez, valamint a közbiztonsághoz.
- 124 -
B1_05 Védelem 133. § Általános rendelkezések (1)
Magyarország nem lehet tagja olyan nemzetközi fegyveres államszövetségnek, amelynek célja politikai és/vagy gazdasági hatalom erőszakkal történő megszerzése vagy megtartása.
(2)
Magyarország egyenlő feltételek mellett részt vesz bármely országgal olyan nemzetvédelmi sorsközösség vállaló kapcsolatban, amely nem irányul harmadik ország függetlensége ellen.
(3)
A honvédség a magyar nemzetet, valamint annak értékeit és érdekeit megóvó szervezet, így a magyar nemzet önazonosságának elsődleges védelmezője.
(4)
Az, hogy sem magyar, sem nem magyar állampolgár ne veszélyeztesse hazánkat, csak egységes szervezetben biztosítható hatékonyan, tehát a gazdasági védelmet ellátó Vám- és Pénzügyőrség határellenőrzési feladatát a honvédségnek kell végeznie. A Vám- és Pénzügyőrség gazdasági bűncselekmények felderítésével kapcsolatos feladatait a rendőrség veszi át.
(5)
A haza védelme nemcsak a szolgálatukat töltő katonák, hanem a Szent Korona minden tagjának kötelessége. Ennek megfelelően a honvédség feladata annak biztosítása, hogy a tényleges állományban lévő katonák mellett a teljes magyar felnőtt lakosság legyen felkészült arra, hogy idegen támadás esetén aktívan részt vehessen a haza megvédésében. Ezért a honvédséghez kell tartoznia a Nemzetőrségnek, ami a civil embereket szervezi és képzi ki a honvédelemre.
(6)
Magyarország célja annak elérése, hogy a Szent Korona minden tagjában tudatosodjon a haza védelmének magasztos kötelessége, és a honvédség minden tisztje, katonája ennek megfelelően éljen és működjön közre a reá eső feladatok végrehajtásában.
(7)
A tisztikar tagjai a honvédelem bölcsei, nemcsak tudósai. A tisztikart azok alkotják, akik a Szent Korona a./ stratégiai-, taktikai- és fegyverismereti tudományban, valamint az ismeretek továbbadásában kiváló képességű tagjai, akik b./ hisznek a feladatuk fontosságában.
(8)
Az emberi tényezők mellett nagy fontosságú, hogy olyan eszközök segítsék a honvédség munkáját, amelyek meggyőző és bizalmat keltő erejüknél fogva alkalmasak a haza hatékony védelmére.
(9)
A védelmi kutatások és alkalmazásuk kiemelt fontosságú Magyarország biztonsága szempontjából.
- 125 -
B1_05 Védelem
- 126 -
B2. Környezetvédelem A két civilizáció közötti, környezetvédelemre vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
Az ember, valamint az ember környezetét alkotó anyagtalan és anyagi természet összehangolt szerves egységként működésének biztosítása, vagy az ember és a természet tőke részként kezelésével, annak önkényes uralása és alakítása? 1. Célmeghatározás Az ember, valamint az ember környezetét alkotó anyagtalan és anyagi világ Isteni Iránymutatás által meghatározott szerves egységének fenntartása, minőségi fejlődése
- 127 -
B2. Környezetvédelem
2. Helyzetmegoldás A környezetvédelem az igények és lehetőségek táblájában (mátrixában) Élettér 6. Ország
1. Ember
5. Megye
4. Járás
3. Település
2. Család
Értékteremtés, értékőrzés, értékfelhasználás
Ét, Éö, Éf
Éő
Éf
Éő
Éf
Éő
Éf
Éő
Éf
Éő
6Éf-B2
6Éö-B2
5Éf-B2
5Éö-B2
4Éf-B2
4Éö-B2
3Éf-B2
3Éö-B2
2Éf-B2
2Éö-B2
Igény- és lehetőség-feltétel
1-B2
B2. Környezetvédelem
B. Lehetőség
Éf
Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének környezetvédelemre vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* 4. §-a 4. § (1)
Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
(2)
Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal, b./ Magyarország területén, c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése hozott létre, illetve szolgáltatott.
(3)
Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.
b./ az *Alaptörvény* 57. §-a 57. § Az egészséges környezethez való jog (1)
Szent Korona tagjainak, valamint a Magyarországon vendégjoggal élőknek, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak, továbbá a Magyarországra látogatás vagy hivatalos minőségben tartózkodóknak joguk van az egészséges környezethez.
(2)
„A természetkapcsolatról” szóló főtörvény tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek a természetes és az épített környezet megóvására, a környezeti károk megelőzésére, illetve mérséklésére vonatkoznak.
(3)
„A gazdaságról” szóló főtörvény ágazati résztörvényei tartalmazzák azokat az intézkedéseket, amelyek az egészséget károsító és veszélyeztető
- 128 -
B2. Környezetvédelem a./ termékek előállítását, forgalmazását, b./ munkamódszerek, csomagolóeszközök alkalmazását, c./ hulladékok keletkezését tiltják. (3)
A környezet megóvása az (1) bekezdésben meghatározott minden személy kötelessége.
- 129 -
B2. Környezetvédelem
- 130 -
B3_01 Mezőgazdaság, élelmiszeripar A két civilizáció közötti, mezőgazdaságra és élelmiszeriparra vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
A mezőgazdaság a nemzet természetes erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? – A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy a tőke részeként szabadpiaci áru? - Elsődlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az idegeneket? - A földművest gyarapítsa értékteremtésének eredménye, vagy az idegen spekulánsokat?
1. Célmeghatározás A mezőgazdasági termékek – mint az egyetemes magyar érték része magyar érdekek szolgálatába állítása
- 131 -
B3_01 Mezőgazdaság, élelmiszeripar
2. Helyzetmegoldás A mezőgazdaság és élelmiszeripar az igények és lehetőségek táblájában (mátrixában)
Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének mezőgazdaságra és élelmiszeriparra vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* 3-4. §-a 3. § (1)
Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak.
(2)
A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.) Nem semmisítheti meg a birtokot. b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot. 4. §
(1)
Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
(2)
Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal, b./ Magyarország területén, c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése hozott létre, illetve szolgáltatott.
b./ az *Alaptörvény* 82., 107, 108., 110., 111, 113-114. §§-ai III. szakasz Tulajdon 108. § Általános rendelkezések (1)
Magyarországon a Szent Korona tagok által képviselt Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdona a nemzeti vagyon növekedéséhez szükséges, a./ a lélek irányító, b./ a szellem közvetítő, c./ az anyag végrehajtó
- 132 -
B3_01 Mezőgazdaság, élelmiszeripar feladatát ellátó feltétel. (2)
Az (1) bekezdésből eredően, a Szent Korona tagok által képviselt Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdonában van Magyarország területén lévő minden a./ lelki, szakrális, b./ szellemi erő, valamint átalakítandó és uralandó eszközként c./ az anyagi világ - termőföldje, - vize, - levegője és - a föld méhének kincse. 1. alszakasz Mezőgazdaság és mezőgazdasági terményfeldolgozó ipar 113. § Általános rendelkezések
(1)
Magyarország mezőgazdasága, valamint a hozzá kapcsolódó mezőgazdasági terményfeldolgozó ipar a magyar lakosságon túl még 20 millió ember egészséges élelmiszer- és mezőgazdasági eredetű termékszükségletét tudja biztosítani, ezért kiemelt fontosságú (stratégiai jelentőségű) Magyarország gazdasági életében.
(2)
Magyarország mezőgazdasága és mezőgazdasági terményfeldolgozó ipara kizárólag az összehangolt gazdasági rendszerben működik.
(3)
Magyarország mezőgazdaságában csak olyan termesztési- és állattartási technológiát lehet alkalmazni, és ennek csak azokat az eredményeit (a terményeket és termékeket) lehet forgalmazni, amelyek az emberre és a természetes környezetére nem fejtenek ki károsító hatást.
(4)
A Szent Korona eszméből eredő alapelv, hogy a mezőgazdasággal összefüggő birtoklási- (föld vonatkozásában) és tulajdonjogok azokat a Szent Korona tagokat illetik meg (mindenekelőtt családi gazdaságok formájában), akik tevőlegesen részt vesznek a termékek és termények előállításában. Ennek megfelelően egy birtokosnak termőáganként különböző mértékű, limitált termőterülete lehet.
- 133 -
B3_01 Mezőgazdaság, élelmiszeripar
- 134 -
B3_02 Ipar A két civilizáció közötti, iparra vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? – Úgy használjuk, hogy megmaradjon anyagi kincsünk, vagy úgy, hogy felégetjük a jövőt?
1. Célmeghatározás Az ipar alapvető feladata, hogy biztosítsa az állampolgárok anyagi jellegű igényei kielégítésének lehetőségeit
- 135 -
B3_02 Ipar
2. Helyzetmegoldás Az ipar az igények és lehetőségek táblájában (mátrixában)
Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének iparra vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* 4. §-a 4. § (1)
Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
(2)
Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal, b./ Magyarország területén, c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése hozott létre, illetve szolgáltatott.
(3)
Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.
b./ az *Alaptörvény* 115-118. §§-ai 2. alszakasz Ipar 115. § Általános rendelkezések (1)
Az ipar alapvető feladata, hogy biztosítsa az állampolgárok életfeltételeinek eszköz részét.
(2)
Magyarországon a./ b./
az ipari termék gyártásának módja (technológiája), a gyártáskor felhasznált anyagok, valamint a keletkező hulladékok nem károsíthatják sem az emberek egészségét, sem a természetet; olyan ipari termék forgalomba hozása, vagy olyan csomagolási mód (technológia) és csomagolóanyag használata tilos, amely az ember lelki-, szellemi és anyagi életét veszélyezteti, vagy a természetet károsítja.
- 136 -
B3_03 Szolgáltatás A két civilizáció közötti, szolgáltatásra vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
A szolgáltatás az ember életfeltételeit biztosítja, vagy csupán átverésshow-kal ránk erőszakolt, önpusztító majmolás? 1. Célmeghatározás A közellátó és szociális szolgáltatást a települési önkormányzatok tulajdonában lévő szervezetek végzik.
- 137 -
B3_03 Szolgáltatás
2. Helyzetmegoldás A szolgáltatás az igények és lehetőségek táblájában (mátrixában)
Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének szolgáltatásra vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* 4. § 4. § (1)
Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
(2)
Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal, b./ Magyarország területén, c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése hozott létre, illetve szolgáltatott.
(3)
Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.
b./ az *Alaptörvény* 119. §-a 3. alszakasz Szolgáltatás 119, § (1)
Magyarországon a./ a szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységhez alkalmazott módszer (technológia) és tevékenységhez felhasznált anyagok nem károsíthatják sem a szolgáltatást végzők egészségét, sem a természetet; b./ a tevékenységgel kapcsolatos hulladékok, valamint a szolgáltatás igénybevételének következményei az ember lelki-, szellemi és anyagi életét nem veszélyeztethetik, és a természetet nem károsíthatják.
(2)
A közösségi (kommunális) és a gondoskodási (szociális) szolgáltatást a települési önkormányzatok tulajdonában lévő szervezetek térítésmentesen végzik.
- 138 -
B3_03 Szolgáltatás (3)
Az alapvető emberi jogokat biztosító szolgáltatások mennyiségei határait (kvótáit) és az azon felüli szolgáltatások díját az „Államháztartásról” szóló Alaptörvény szintű főtörvény állapítja meg. Az alapvető életfeltételek által meghatározott mennyiség határain belül végzett szolgáltatásokat a megállapított díjtétel mellett az állami költségvetés fedezi.
(4)
A közösségi és a gondoskodási szolgáltatások kivételével a lakossági szolgáltatásokat a magántulajdonon alapuló kisipar végzi. Magyarország a települések igényfelmérése alapján felajánlja minden kisipari tevékenységet folytató állampolgárnak szolgáltatásonként azt a mennyiséget (kontingenst), amelyre Magyarországnak szüksége, a kisiparosnak lehetősége van. Amennyiben a kisiparos elfogadja az ajánlatot, akkor a megállapodásban meghatározott anyagi elismerésen kívül Magyarország biztosít számára - beruházási támogatást és hitelt, valamint - anyag-, illetve félkészáru beszerzés összehangolást végez.
(5)
Mindenkinek joga van - közösségi és a gondoskodási szolgáltatások kivételével - a lakossági szolgáltatásokat az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia a szolgáltatás nyújtásának feltételeiről és értékesítéséről.
- 139 -
B3_03 Szolgáltatás
- 140 -
B3_04 Vendéglátás A két civilizáció közötti, vendéglátásra vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
A vendéglátás az ember lelki-, szellemi- és testi összhangját, valamint az ember környezetét alkotó anyagtalan és anyagi természettel alkotott szerves egységét teljessé tevő mintaadás, vagy haszonszerző szemfényvesztés? 1. Célmeghatározás Kultúraközvetítő a sajátos magyar vendéglátási hagyományok érvényesítésével
- 141 -
B3_04 Vendéglátás
3. Helyzetmegoldás A vendéglátás az igények és lehetőségek táblájában (mátrixában)
Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének vendéglátásra vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* 4 §-a 4. § (1)
Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
(2)
Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal, b./ Magyarország területén, c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése hozott létre, illetve szolgáltatott.
(3)
Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.
b./ az *Alaptörvény* 120. §-a 4. alszakasz Idegenforgalom 120. § (1)
Az idegenforgalomnak Magyarország politikai és gazdasági életében kiemelt jelentősége van.
(2)
Az idegenforgalom eszköze annak, hogy a magyar küldetés beteljesedjen, vagyis a szerves egységként működő Magyarország mintául szolgáljon az egész emberiségnek.
(3)
Gazdaságilag hozzájárul a magyar állampolgárok életföltételeinek biztosításához.
(4)
Az idegenforgalomban alkalmazott tulajdonformák:
- 142 -
B3_04 Vendéglátás
a./ b./
A szállodák önkormányzati, míg az éttermek, panziók és magánházakban biztosított vendéglátóhelyek magántulajdonban vannak.
(5)
Magyarország a gazdaság összehangolási rendszerében a belföldi és külföldi igényfölmérés alapján összehangolja az önkormányzati tulajdonú vendéglátóhelyek forgalmát. Ugyanezt felajánlja az idegenforgalomban résztvevő magánvállalkozóknak is. Az összehangolásban részt vevő vendéglátóhelyek számára a személyi elismerésen kívül Magyarország a./ beruházási támogatást vagy hitelt nyújt, illetve b./ mezőgazdasági és élelmiszeripari termék beszerzésének, valamint c./ a létesítmények kihasználásának összehangolását végzi.
(6)
Mindenkinek joga van az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni a (4) bekezdés b./ pontjában meghatározott idegenforgalmi tevékenységét. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia az idegenforgalmi tevékenység feltételeiről és értékesítéséről.
- 143 -
B3_04 Vendéglátás
- 144 -
B3_05 Kereskedelem A két civilizáció közötti, kereskedelemre vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
A kereskedelem az emberi értékteremtés eredményének összehangolt felhasználását biztosítja, vagy kupecek nyeresége növelésének eszköze? 1. Célmeghatározás A lehetőségek szerinti anyagtalan és anyagi értékeket eljuttatni az igény szerinti személyhez, társadalmi csoporthoz.
- 145 -
B3_05 Kereskedelem
3. Helyzetmegoldás A kereskedelem az igények és lehetőségek táblájában (mátrixában)
Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének kereskedelemre vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* 4. §-a 4. § (1)
Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
(2)
Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal, b./ Magyarország területén, c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése hozott létre, illetve szolgáltatott.
(3)
Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.
b./ az *Alaptörvény* 121-122. §§-ai 5. alszakasz Kereskedelem 121. § Belkereskedelem (1)
Magyarország belkereskedelmének feladata, hogy az igényeket kielégítő termékeket, terményeket eljuttassa a termelőtől az állampolgárig.
(2)
A kereskedelem tulajdonformája a magántulajdonú kiskereskedelem.
(3)
Magyarországon
- 146 -
B3_05 Kereskedelem a./
b./
az összehangolt gazdasági rendszerében résztvevő boltok végzik - a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához szükséges termékek forgalmazásán kívül - az alapvető emberi jogok körébe tartozó termékek és termények eljuttatását az állampolgárokhoz. az állam a települések igényfelmérése alapján felajánlja minden kiskereskedőnek a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához szükséges termékek összehangolt gazdasági rendszerben történő kereskedelem lehetőségét.
(4)
Az összehangolt gazdasági rendszerben Magyarország a kiskereskedőnek a./ beruházási támogatást- és hitelt biztosít, b./ a termékek és termények folyamatos ellátását és szállítását összehangolja.
(5)
Mindenki kiskereskedőnek joga van az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni kereskedelmi tevékenységét. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia a termék-, vagy termény beszerzéséről, értékesítéséről és a szükséges egyéb feltételekről. 122. § Külkereskedelem
(1)
A Gondoskodó Magyarország külkereskedelmének feladata, hogy a./ a magyar állampolgárok igénykielégítésén felüli termékeket és terményeket eljuttassa más államok állampolgáraihoz, b./ illetve a Magyarországon földrajzi, vagy gazdasági okból nem, vagy nem a megfelelő minőségben és mennyiségben termelt termékeket, terményeket külföldi forrásokból a magyar állampolgárok rendelkezésére bocsássa.
(2)
A külkereskedelem, mint Magyarország összehangolt gazdasági rendszerének összefüggésben van a vámrendszerrel.
(3)
A vám és a külkereskedelem elsődleges összhangja biztosítja, hogy a kivitel (export) és a behozatal (import) egyensúlyban legyen.
(4)
Ez az egyensúly az alapja az alapvető emberi jogok biztosításának, és a pénz értékközvetítő szerepe megőrzésének, ezért a külkereskedelem az összehangolt gazdasági rendszer része, amely nem gyakorolható magánvállakozásként.
- 147 -
része,
szoros
B3_05 Kereskedelem
- 148 -
B3_06 Közlekedés A két civilizáció közötti, közlekedésre vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
A szállítás és a közlekedés az életfeltételek biztosításához szükséges szolgáltatás, vagy tőkekiszolgáló eszköz? 1. Célmeghatározás Az út- és vasútépítés, valamint fenntartás állami feladat, azok üzemeltetését és a szállítást önkormányzati és magán vállakozások végzik, kiszolgálva az állampolgárok igényeit.
- 149 -
B3_06 Közlekedés
3. Helyzetmegoldás A közlekedés és szállítás az igények és lehetőségek táblájában (mátrixában)
Ét = Értékteremtő Éő = Értékőrző Éf = Értékfelhasználó
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének közlekedésre és szállításra vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* 4. §-a 4. § (1)
Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
(2)
Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal, b./ Magyarország területén, c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése hozott létre, illetve szolgáltatott.
(3)
Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.
b./ az *Alaptörvény* 123-125. §§-ai 6. alszakasz Szállítás 123. § A szállítás általános szabályai A Szent Korona tagok által képviselt Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdonában lévő szervezetek (1)
üzemeltetik a távolsági közúti tömegközlekedést, áruszállítást, tömegközlekedést és áruszállítást, valamint
(2)
végzik a közúti és vasúti hálózat kiépítését és karbantartását,
(3)
az összehangolt gazdasági rendszerben végzett személy és áruszállítás eszközeinek beszerzését, karbantartását.
- 150 -
valamint a vasúti- és vízi
C1. Gazdaság értelmezése A két civilizáció közötti, gazdaság értelmezésére vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
A gazdaság az emberi lelki-, szellemi- és anyagi igények és lehetőségek összhangját biztosító, az ember és az ember környezetét alkotó anyagtalan és anyagi természet szerves egységben működő értékteremtés, értékőrzés és értékfelhasználás, vagy csak az anyagi vagyont szolgáló haszonforrás? – Az értékteremtés a létrehozó érdekét szolgálja, vagy az érték teremtése elválik annak élvezőjétől? Célmeghatározás A kínálat által manipulált kereslet (a piacgazdaság alapja) helyére az igények és lehetőségek összhangja lép, az összehangolt önellátó rendszer alkalmazásával.
- 151 -
C1. Gazdaság értelmezése Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének gazdaságra vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* 4. §-a 4. § (1)
Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
(2)
Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal, b./ Magyarország területén, c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése hozott létre, illetve szolgáltatott.
(3)
Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.
b./ az *Alaptörvény* 112. §-a B. fejezet Minden birtoklás gyökere a Szent Korona A Szabadság Alkotmánya 3. §-ának irányelvei I. szakasz Gazdaság 112. § Általános rendelkezések (1)
Magyarország gazdaságának célja a nemzeti vagyon anyagi részének növelése a Szent Korona tagok anyagi életfeltételekkel szembeni jelen időszakra vonatkozó igényeinek biztosítása és az igények növekedésének jövőbeli kielégítse érdekében.
(2)
Magyarország az emberi társadalom szerves egységként történő működéséből következő, és a gazdaságra is vonatkozó általános alapelve: minden tevékenység végzési módjának és eredményének olyannak kell lennie, hogy az az ember és környezete egészségét ne károsítsa.
(3)
A (2) bekezdésből eredően a./ csak olyan tevékenységet lehet folytatni, amely végzése vagy annak eredménye nem károsítja a Világmindenség anyagi részét, vagyis nem veszélyes sem az ember testére, sem az élő- és élettelen környezetre; b./ a tevékenységek végzése és az annak eredményeként létrehozott termék nem károsíthatja a Világmindenség anyagtalan részét, vagyis nem lehetnek a szocialista-kommunista és/vagy a liberális-kapitalista diktatúra – és annak egyik eszköze, a fináncoligarchia – lélek- és agymosó eszközei az emberiség falanszterizálásával, és az ezt eredményező vallási, nemzetiségi, etnikai vagy egyéb társadalmi csoportok szembeállításával elérhető felszeleteléssel.
(4)
A gazdaság tevékenység-összetételét alapvetően az határozza meg, hogy az emberek lelki-, szellemi- és anyagi életfeltételei mit és milyen mértékben igényelnek.
(5)
Magyarország gazdasága az anyagi igények kielégítésére törekvő rendszer, amelyben való részvétel módját mindenki szabadon megválaszthatja.
- 152 -
C1. Gazdaság értelmezése a./
b./
Magyarország felajánlja minden személynek és szervezetnek azt, hogy tevékenységet az összehangolt gazdasági rendszerben végezze. Az összehangolás célja, hogy a lehetőségek minél teljesebben elégítsék ki az igényeket. Az összehangolt gazdasági rendszerben - Magyarország biztosítja a termelés (szolgáltatás) iránti igényt, és a termelés (szolgáltatás) feltételeit, - a személy (szervezet) pedig a szerződésben meghatározott határidőre, minőségben és mennyiségben előállítja a terméket, illetve elvégzi a szolgáltatást. Az „Alaptörvényben” meghatározott tárgykörök kívételével mindenkinek joga van az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni gazdasági tevékenységét. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia a termék, vagy termény előállításának feltételeiről és értékesítéséről.
(6)
A gazdasági rendszer működésére vonatkozó szabályokat „A gazdaságról” szóló főtörvény tartalmazza.
(7)
Magyarországon a tevékenység-típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportok (mint a Szent Korona testének személyi része) létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban.
- 153 -
C1. Gazdaság értelmezése
- 154 -
C2. Családháztartástól az államháztartásig A két civilizáció közötti, államháztartásra vonatkozó különbséget megfogalmazó kérdés
Az államháztartás az igény és a lehetőség összhangját szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és elszegényítés eszköze? Célmeghatározás A lelki- szellemi- és anyagi értékteremtés, értékfelhasználás és értékőrzés összehangolása2.azHelyzetfelmérés igények és lehetőségek egyensúlyának 3. Helyzetmegoldás biztosításával.
- 155 -
C2. Családháztartástól az államháztartásig Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének államháztartásra vonatkozó, iránymutatást és irányelveket tartalmazó szabályozását az alábbi joghelyek tartalmazzák: a./ az *Alkotmány* 4. §-a 4. § (1)
Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
(2)
Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal, b./ Magyarország területén, c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése hozott létre, illetve szolgáltatott.
(3)
Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.
b./ az *Alaptörvény* 126-130 §§-ai I. szakasz Általános rendelkezések 126. § (1)
Mindaz az érték a./ ami a Szent Korona tagok által képviselt Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdona felhasználásával jött létre, b./ amit a magyar állampolgárok lelki, vagy szellemi adottsággal létrehoztak a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdonát, a nemzeti vagyont növeli.
(2)
A nemzeti vagyon növekedésének mértéke az Alaptörvény hatályba lépését követő évben 50 000 milliárd forint.
A társadalomszervezési módszer államháztartásra vonatkozó jellemzőit részletesen „Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe”53 c. tanulmány alábbi címei tartalmazzák: 3.
Államháztartás ………………………………………………………….. a./ Az államháztartás föderatív és konföderatív jellemzőit összesítő kérdés b./ Válasz az államháztartásra vonatkozó arisztotelészi kérdésekre c./ Az államháztartás föderatív jellemzői a Lisszaboni Szerződés alapján (Az EU és az EU tagállamok költségvetése) ……………………….. Az EU költségvetése A tagállamok költségvetése …………………………………………. Magyarország költségvetése az EU-ban Az EU-tagállamok költségvetésének összefoglalása …………………
53
Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe (http://nemzetiegyseg.com/AzEukonfEuropajovokepe.pdf, vagy http://szkertekrend.hu/AzEukonfEuropajovokepe.pdf )
- 156 -
182. oldal
183. oldal 184. oldal 185. oldal
C2. Családháztartástól az államháztartásig d./ Az államháztartás konföderatív jellemzői az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet alapján ………………………………………… 186. oldal A konföderatív Magyarország államháztartása a jelenlegi adatok alapján 188. oldal e./ Az államháztartás föderatív és konföderatív jellemzőinek összehasonlító összefoglalása ……………………………………….. 189. oldal
- 157 -
C2. Családháztartástól az államháztartásig 1. A nyugati civilizáció föderatív államháztartás-politikai dogmájának érvényesülése az EU államháztartás-politikájában Az EU több telephelyes, profitorientált részvénytárságként működik. A telephelyeket a tagországok jelentik. Ennek természetes következményeként ebben a gondolkodási mód mintában (paradigmában) - az anyagi vagyon termelése az elsődleges kérdés, - a lelki vagyon értelmezhetetlen és értékeletlen, - a szellemi vagyon pedig csak annyiban értelmezett és értékelt, amennyiben az anyagi vagyon növekedésének – közvetlen vagy közvetett - szolgálatában áll. A Bilderberg-Szabadkőműves titkos szuperszervezet a tényleges, érdekérvényesítést meghatározó részvényes (tulajdonos), míg az értékteremtő ember a tőke részeként, mint termelőeszköz vesz részt az EU tevékenységében. A bevételek elosztása a kirekesztők és kirekesztettek között örök és megoldhatatlan felszültség-forrás a nyugati civilizáció államaiban és államszövetségeiben. „… van egy titkos szuperszervezet, ahogy ők hívják, amely minden évben a bevételek 60 %át és az eszközök 40 %-át szerzi meg.”54 Annak érzékeltetésére, hogy a bevételek 60 %-a és az eszközök 40 %-a a népesség mekkora hányadát gazdagítja, nézzük Magyarország „osztály-arányait”: a kirekesztők, vagyis a Bilderbeg-Szabadkőműves titkos szuperszervezet képviselői és kedvezményezettjei a népesség 12,5 %-át teszik ki, szemben a 87,5 %-nyi kirekesztettel55. A nyugati civilizáció „közgazdaságtanának” az a feladata, hogy igazolja az ember és a termőföld „tőke-részeként” minősítésével megvalósított az elosztás igazságtalanságát. Az erre szolgáló „tudományos” eszköz a játékelmélet, amely alapján olyan látszat-változásokat („Pareto-javításokat”) dolgoznak ki, amelyek az igazságtalanság csökkentését hirdetik, de lényegében a kirekesztők és kirekesztettek közötti elosztás elemeinek az átcsoportosítását jelentik56. Annyira fontos az igazságtalanság „tudományos” igazolása, hogy ennek elismerésére alapították a Közgazdasági Nobel-emlékdíjat. __________________________________ Az EU háztartás az EU-feladatok ellátását szolgáló rendszer. Az EU költségvetés az EU háztartás megvalósításának pénzügyi terve, amelyben az EU egy évre megtervezi a feladatainak ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat.
54
A dollár összeomlik, új pénzügyi rendszer alakul ki (továbbiakban: Hudes)
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=tMFxP-DZOww#t=13 A riport írott változata: http://szkertekrend.hu/AdollarosszeomlikHudes.pdf 55
„Osztálylétszám 2014” c. tanulmány (GfK Piackutató Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont a, 2014. június 12.) - http://politologia.tk.mta.hu/hirek/2014/06/osztalyletszam-a-magyar-tarsadalomszerkezet) – ld. 22. oldal 56
Részletesen ld.: Emberközpontú relációs adatbázis-kezelő rendszer és játékelmélet-alkalmazás (továbbiakban: Relációs) - II. Számismeret az emberközpontú társadalomszervezés szolgálatában 25-58. oldal (http://szkertekrend.hu/Emberkozpontu.pdf)
- 158 -
C2. Családháztartástól az államháztartásig Az Európai Tanács állapítja meg egy választási ciklusra az EU tevékenységének általános érdekérvényesítési irányelveit, vagyis politikai irányvonalát és prioritásait. Az Európai Tanács tagjai: az uniós országok állam-, illetve kormányfői, az Európai Bizottság elnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Az Európai Bizottság az Európai Tanács irányelvei alapján évenként költségvetési javaslatnak nevezett pénzügyi tervet dolgoz ki és terjeszt elő. A tagállami kormányok (az Európai Unió Tanácsában ülésező miniszterein keresztül) és az Európai Parlament közvetlenül megválasztott képviselői jóváhagyják a javaslatot. Ezzel megszületik a következő évre szóló uniós költségvetés.
- 159 -
C2. Családháztartástól az államháztartásig a./ Az EU költségvetése A Lisszaboni Szerződés államháztartásra (költségvetésre) vonatkozó rendelkezéseit az EUSz 14., 16., 17., 41., EUM 110. (tagállam), 111. (tagállam), 112. (tagállam), 113. (tagállam), 126. (tagállam), 136. (tagállam), 140. (tagállam), 200. (tagállam – iparűzési adó), 218., 287., 310., 311., 312., 314., 315., 316., 317., 318., 319., 320., 322. és 324. cikkek tartalmazzák. Az EU önálló államként rendelkezik költségvetéssel, tehát az Európai Egyesült Államok gazdasági alapja már megvan (EUM 14). A költségvetésen keresztül lehet legjobban érzékelni azt, hogy az EU a BilderbergSzabadkőműves titkos szuperszervezet57 világgyarmat-birodalmának európai régiója. A tagállamokon keresztül Európa minden lakójától sarcot szed – ezt nevezi bevételnek -, amit részben a diktatúra bürokratikus rendszerének fenntartására, részben pedig a gyarmatosítók gazdasági és politikai hatalmának növelésére fordít. A Lisszaboni Szerződésnek az EU költségvetése készítési módját és a költségvetési tételeket tartalmazó cikkei - Az EU költségvetésének legfőbb bevételi tételei = A tagországok által a GDP 1 %-a körüli összegben megállapított tagdíj (fedezete a személyi jövedelemadó). = A „belső piac” vámuniójának (EUM 28. cikk) vámtételei (EUM 110., 111., 112. és 113. cikk). Ezzel az intézkedéssel a tagállamok elveszítik azt a lehetőségüket, hogy az ország által termelt termékek országon belüli fogyasztása - az ezzel járó egészségügyi és gazdaságossági garanciákkal együtt - meghatározóvá váljék. Ugyanakkor ez az intézkedés megfosztja a tagországokat attól, hogy termékfölöslegeik külföldi értékesítésével értékarányosan tudják kielégíteni a külföldi termékek felhasználását. = A tagországokban keletkező forgalmi adók, jövedéki adók és közvetett adók összegei (EUM 110., 111., 112. és 113. cikk). A tőke tranzitáramlását azzal lehetne egy minimális mértékben ellensúlyozni, ha a tagországban előállított termékekkel azonos külföldi termék árát - az erre kirótt adóval - irányítani lehetne. Az így elért költségvetési többletbevétel szolgálhatna a versenyképesség növelésére. Ezt a Lisszaboni Szerződés több rendeletével is tiltja, ezzel hátrányos helyzetbe hozva azokat a tagállamokat, amelyek „megvédett támogatási rendszerrel” vagy versenyképes termelési feltételekkel nem rendelkeznek. - A költségvetés legfőbb kiadási tételei = A diktatúra bürokratikus rendszerének fenntartási költségei, illetve azok a költségek, amelyek a bürokratikus rendszer új tagországokban történő kiépítéséhez szükségesek.
57
Hudes - Karen Hudes meghatározása, aki az IMF jogi főtanácsadója volt
- 160 -
C2. Családháztartástól az államháztartásig = Azok a „támogatások” (voltaképpen célzott visszaosztások), amelyeket elsősorban a multinacionális cégeken keresztül a gyarmatbirodalom „fenntartható fejlődése” érdekében befektetnek. Annak érdekében, hogy a multinacionális cégeket („általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozásokat”) ne gátolják kirekesztő tevékenységükben az EU tiltó rendelkezései, csak „olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását.” (EUM 106. cikk) b./ A tagállamok költségvetése A tagállamoknak – függetlenségük elvesztésének következményeként -, gyakorlatilag nincs államháztartásuk, hiszen az Európai Bizottság által készített és az Európai Unió Tanácsa, valamint az Európai Parlament által hatályba léptetett EU költségvetés kötelező érvényű (és ennek megfelelően „jogharmonizációs” kötelezettséget jelentő) minden tagországra az EUM 288. cikke alapján. A tagállamok költségvetési bevételük jelentős részétől megfosztva (átirányítva az EU „közös” költségvetésébe) kénytelenek a „jóléti állam” minden szükséges kiadását vállalni. Ennek következtében, természetes a költségvetési hiány, sőt, az EU által meghatározott hiányhatár túllépése sem kerülhető el, még akkor sem, ha ezért az EU büntetőszankciói sújtják. (Ld. a két legnagyobb tagország Németország és Franciaország jelenlegi helyzetét. Meg kell jegyezni, hogy ez a helyzet annak ellenére állt elő, hogy ezzel a két országgal szemben tartalmaz a Lisszaboni Szerződés egyedül és nevesítve pozitív diszkriminációt.) Ennek természetes következménye az, hogy ma már a jelenlegi EU tagországok állampolgárainak 53 %-a kifejezetten EU-ellenes. Az euró-ellenesség pedig ennél is magasabb, mintegy 64 %58. c./ Magyarország költségvetése az EU-ban Magyarország költségvetését az Alaptörvény59 N) cikke, továbbá 1., 3., 8., 9., 32., 34., 36., 37., 39., 43., 44. cikkei, valamint - 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról60. - 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról61, - 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról62, - 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Magyar Államkincstárról63 szabályozza. 58
Adat a Republikon Intézet „Viszonyunk az Unióhoz: euroszkeptikusok, mérsékelt EU-támogatók és föderalisták” c. tanulmányából (A tanulmány forrása az Eubarometer „Public opinion in the European Union” c. tanulmánya) 59
Magyarország Alaptörvénye (2011. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV# 60
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100194.TV
61
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100195.TV
62
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100368.KOR
63
http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0600311.KOR
- 161 -
április
25.)
-
C2. Családháztartástól az államháztartásig A költségvetés körül minden évben kibontakozó botrány (és az éven belüli többszöri költségvetés-módosítás) tulajdonképpen annak a helyzetnek a következménye, ami így foglalható össze: a lényegesen kevesebb bevétel miatt, melyik kiadási tétel maradjon el, vagy csökkenjen. (Ezt a kaotikus helyzetet csak tetézi az, hogy a kormányok nem akarják, vagy nem tudják a tényadatokat a költségvetés alapjaként megfogalmazni.) Hogy csak az egyik legnagyobb „érvágást” említsem: elesünk a nettó vámbevételtől, ami 2003-ban 2300 milliárd forint volt – ami egyenlő a költségvetés egynegyedével!) Ugyanakkor a bevételek a kiadáscsökkenésnek töredékével nőnek (pl. a „pályázatokkal” - túlnyomó többségében multinacionális cégek által - elérhető „támogatások”). A kormányok – hiszen éppen ez a cél – a megmaradt igen kevés hatáskör egy részéről is lemondani kényszerülnek a multinacionális cégek javára (EUM 106). Ezzel elveszítik annak a lehetőségét, hogy saját állampolgáraik puszta létének megőrzéséhez hozzá tudjon járulni. EU-sarc Részletesen: „Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga” 198-286. oldal (http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf vagy http://szkertekrend.hu/Elsofokozat.pdf) Kivonat Amibe az EU került nekünk a csatlakozásig Kiadás: Bruttó vámbevétel kiesése: Úthasználati díj kiesése: Embargó betartása: Összesen:
29 milliárd euró 3,5 milliárd euró 3 milliárd euró 35,5 milliárd euró
7540 milliárd forint 910 milliárd forint 780 milliárd forint 9230 milliárd forint
1,4 milliárd euró
364 milliárd forint
35,5 milliárd euró 1,4 milliárd euró 34,1 milliárd euró
9230 milliárd forint 364 milliárd forint 8866 milliárd forint
Bevétel: (PHARE, ISPA stb.) 1991 és 2003 között maximum A kiadás és a bevétel egyenlege: Kiadás Bevétel Egyenleg:
Várható teljes államháztartást érintő veszteség 2012-ben (Az adatok mFt-ban szerepelnek) 2012-es költségvetés EU kiadás-bevételeinek egyenlege * Hozzájárulás az EU költségvetéséhez Tőkekivitel** Kiadások és bevételek egyenlege:
- 162 -
704 275,1 264 336,6 6 233 954,8 7 697 292,3
C2. Családháztartástól az államháztartásig * Az EU-tagság hatása a 2012-es költségvetésre (a költségvetés EU-val kapcsolatos tételei) - („T/4365 Magyarország 2012. évi költségvetéséről” c. törvényjavaslat kiemelések az 1. sz. mellékletből. Cím: http://www.parlament.hu/irom39/04365/04365.pdf) ** A 2012. évi költségvetési törvényjavaslatban megjelenő és az azon kívüli EU transzferek („T/4365 Magyarország 2012. évi költségvetéséről” c. törvényjavaslat „Az indoklás mellékelte – Az Európai Unióval kapcsolatos adatok”. Cím: http://www.parlament.hu/irom39/04365/04365.pdf) A GDP és az EU-sarc összevetése Év
Egy főre eső GDP*
GDP Euro
2004 május 1-ig
Ft/Euro **
Egy főre eső GDP
GDP Forint
mFt 8 872 962
EU sarc/ GDP
95 097 374 800
2005
9 800
98 955 980 200
248,05
2 430 847
24 545 592 822 611
4 453 603
10 097 549
18%
2006
10 200
102 781 126 200
264,27
2 695 560
27 162 029 400 116
4 464 612
10 076 581
16%
2007
10 300
103 681 427 400
254,15
2 617 745
26 350 634 773 710
4 475 904
10 066 158
17%
2008
10 400
104 472 170 400
251,25
2 613 022
26 248 849 249 369
4 487 070
10 045 401
17%
2009
9 700
97 300 457 500
280,58
2 721 596
27 300 259 997 394
4 498 293
10 030 975
16%
2010
9 800
98 140 375 200
275,41
2 699 036
27 029 022 332 164
7 453 221
10 014 324
28%
2011
10 000
99 857 220 000
279,21
2 792 101
27 881 146 236 977
8 943 865
9 985 722
32%
2012
9 900
98 326 057 500
289,42
2 865 215
28 457 103 880 264
10 732 638
9 931 925
38%
2013
10 100
100 078 859 800
296,92
2 998 856
29 715 055 897 843
12 879 166
9 908 798
43%
2014
10 500
103 712 332 500
308,66
3 240 979
32 012 329 774 673
15 454 999
9 877 365
48%
110 100
1 102 403 381 500
30 013 627 300 361 750 702 862
77 843 371
248,79
23 659 726 337 741
Népesség***
9 400
2004 május 1-től
2 338 671
EU-sarc
4 048 587
10 116 742
* https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/nyugdij/nyugdij14.pdf ** https://www.mnb.hu/arfolyamtablazat?deviza=rbCurrencySelect&devizaSelected=EUR&datefrom=2004.01.01.&datetill=2 014.12.31.&order=1 *** https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tps00001.html
- 163 -
55%
C2. Családháztartástól az államháztartásig 2. Az EU-tagállamok költségvetése Bevételek - Csökkennek az „átruházott” tételekkel (vám, adó), - Csökkennek a bankok és multinacionális cégek profitkimentéseivel. Kiadások - Kényszerűen csökkenek a szociális, egészségügyi és nyugdíj kiadások, - Növekednek az adóterhek, - Növekszik a külföldi hitelállomány miatti kamatteher. Költségvetési egyenleg: Állandósul a hiány, amely kiegyenlítésének módja van: - kiadások csökkentése, - adóemelés, - adósságállomány növelése. Ez a költségvetési alapfilozófia indokol több olyan gazdasági megszorító intézkedést, amit a magyar kormányok hoztak és hoznak, és amelyek a magyar lakosság életfeltételeit olyan szintre csökkentették, amely jogos elégedetlenséget vált ki. Annak előrebocsátásával, hogy a kormányok példátlanul érzéketlen szociális téren (jelenleg 4 millió ember létminimum alatt él, ebből félmillió mélyszegénysében) és ennek következtében a magyar érdekek képviseletének csak látszatát igyekszik itthon kelteni. Mindezekkel együtt egyértelmű: az elviselhetetlen mértékű gazdasági megszorító intézkedéseket az EU vezetőinek parancsára vezették be a mindenkori magyar kormányok. Tehetett volna látszatkifogásokat, amelyekkel valami minimális enyhítést érhetett volna el, de nem tette. Az igazság viszont az, hogy az EU négy liberális alapelvének érvényesülése nem enged meg lényegi enyhítést. Az EU széthullása a kiszolgáltatottság következtében a tagországok működésének ellehetetlenüléséhez vezetne, ezért (ameddig a társadalmi feszültség nem éri el a tűréshatárt) nem megszűntetni kell az EU-t, hanem átalakítani Konföderatív Európává. Ennek érdekében az alábbi szabadság-akadályokat kell lebontani: 1. szabadság-akadály: Lelki értékek nem részei a vagyonnak 2. szabadság-akadály: Az anyagi értékkel össze nem függő szellemi értékek nem részei a vagyonnak 3. szabadság-akadály: A kínálat által manipulált kereslet elve - 164 -
C2. Családháztartástól az államháztartásig 4. szabadság-akadály: A négy liberális alapelv 5. szabadság-akadály: A magyar emberek és a magyar állam szabadságjogai nem gyakorolhatóak 6. szabadság-akadály: Az önkormányzatiság (szubszidiaritás) nem érvényesül 7. szabadság-akadály: A „közös hatáskör” meggátolja a nemzeti érdek érvényesülését 8. szabadság-akadály: Nem érvényesül a kötelezettségek és jogok összhangján alapuló egy és ugyanazon szabadság 9. szabadság-akadály: A magyar ember a tőke része 10. szabadság-akadály: A magyar termőföld a tőke része 11. szabadság-akadály: A magyar értékek nem a magyar érdekeket szolgálják
- 165 -
C2. Családháztartástól az államháztartásig 3. Az ősi civilizáció konföderatív államháztartása A konföderatív államszövetség államháztartásának alapját az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet 122. szakaszában megfogalmazott iránymutatás határozza meg: „Mindaz az érték a./ ami a tagországok állampolgárai által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona felhasználásával jött létre, b./ amit a tagországok állampolgárai lelki, vagy szellemi adottságukkal létrehoztak a tagországok örök és elidegeníthetetlen tulajdonát, a nemzeti vagyont növeli.” A konföderatív államszövetség államháztartással kapcsolatos általános szabályozását az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet 122., 123., 124., 125. és 126. szakaszai tartalmazzák. _____________________________ A konföderatív államszövetség tagállama államháztartásának alapját jelentő iránymutatást, a mintát adó Magyarország Szabadság Alkotmányának64 4. §-a határozza meg: „(1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja. (2)
Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal, b./ Magyarország területén, c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése hozott létre, illetve szolgáltatott.
(3)
Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.”
A konföderatív államszövetség mintát adó tagállama, Magyarország államháztartással kapcsolatos szabályozását Magyarország Alaptörvénye 65 127-130 §§ tartalmazzák. Az államháztartás jellemzői - Az államháztartás feladata és fedezete Az államháztartás a családi háztartás mintájára épül fel. A család feladatai (családi egység, magzat, gyermek, anya és szülő védelme) ellátásához szükséges feltételek megteremtése a családi háztartás célja. Az állam feladata: minden család feladatai ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az igények és a lehetőségek összehangolásával. Az államháztartás személyi fedezetét az államalapító és államalkotó nemzetek tagjai kötelezettségeinek teljesítése adja. Ennek feltétele a jogok gyakorlása. 64
*Alkotmány*
65
*Alaptörvény*
- 166 -
C2. Családháztartástól az államháztartásig Az államháztartás tárgyi feltételeit az ősi iránymutatás eredet természetes értékei jelentik: = a szellemi adottságunk, = a termőföld és = a földalatti értékeink. - Az államháztartás részei: = Az állandó életfeltételek biztosítása . családfenntartás . élelmezés, . egyéb ellátás, . lakásfenntartás = Közkiadás (megközelítőleg azonos a jelenlegi költségvetéssel) . állam működtetés, . nevelés, oktatás, . egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatás, . nyugdíj, . közlekedés (személyszállítás), . energiaellátás, közellátó szolgáltatás . védelem, . kultúra, művészet, . településműködtető közigazgatás, . tartalék. = Fejlesztés, kiegészítés . közlekedés (áruszállítás) . kereskedelem . idegenforgalom . fejlesztés település közvetlen érdekében . fejlesztés település közvetett érdekében.
- 167 -
C2. Családháztartástól az államháztartásig
Magyarországra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település háztartása) az Alaptörvény szerint Vagyonnövekedés megosztása % Nemzeti vagyonnövekedés/év Életfeltétel biztosítás
Összes
ebből anyagi
ebből nem anyagi
összes fő életfeltételbiztosításnál: lakás
millió ft 49 688 140 29 812 884 19 875 256
Nemzeti vagyonnövekedés megosztása Ft.
9 937 628
5 000 000 /fő
2 713 380
7 508 029 /család
41% 20 372 137 12 223 282
8 148 855
családfenntartás
20%
4 074 427
2 444 656
1 629 771
1 501 606 /család
élelmezés
30%
6 111 641
3 666 985
2 444 656
2 252 409 /család
egyéb ellátás
30%
6 111 641
3 666 985
2 444 656
2 252 409 /család
lakásfenntartás
20%
4 074 427
2 444 656
1 629 771
1 501 606 /család
34% 16 893 968 10 136 381
6 757 587
Közkiadás
9 937 628
1 700 000 /fő
állam működtetés
10%
1 689 397
1 013 638
675 759
170 000 /fő
nevelés, oktatás
10%
1 689 397
1 013 638
675 759
170 000 /fő
egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatás
10%
1 689 397
1 013 638
675 759
170 000 /fő
nyugdíj
18%
3 040 914
1 824 549
1 216 366
306 000 /fő
10%
1 689 397
1 013 638
675 759
170 000 /fő
10%
1 689 397
1 013 638
675 759
170 000 /fő
védelem
10%
1 689 397
1 013 638
675 759
170 000 /fő
kultúra, művészet települési működtetés (közigazgatás) tartalék
10%
1 689 397
1 013 638
675 759
170 000 /fő
10%
1 689 397
1 013 638
675 759
170 000 /fő
2%
337 879
202 728
135 152
34 000 /fő
25% 12 422 035
7 453 221
4 968 814
közlekedés (árúszállítás)
20%
2 484 407
1 490 644
993 763
250 000 /fő
kereskedelem
20%
2 484 407
1 490 644
993 763
250 000 /fő
idegenforgalom
10%
1 242 204
745 322
496 881
125 000 /fő
40%
4 968 814
2 981 288
1 987 526
500 000 /fő
10%
1 242 204
745 322
496 881
125 000 /fő
közlekedés (személyszállítás) energiaellátás, közellátó szolgáltatás
Fejlesztés, kiegészítés
fejlesztés település közvetlen érdekében fejlesztés település közvetett érdekében
- 168 -
9 937 628
1 250 000 /fő
C2. Családháztartástól az államháztartásig
Megye Bács-Kiskun megye Baranya megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Magyarország
Vagyonnövekedés Életfeltétel Összesen Közkiadás biztosítás mFt 2 601 655 1 066 679 884 563 1 932 205 792 204 656 950 1 799 740 737 893 611 912
Fejlesztés 650 414 483 051 449 935
3 431 330
1 406 845
1 166 652
857 833
8 645 200 2 087 280 2 129 235
3 544 532 855 785 872 986
2 939 368 709 675 723 940
2 161 300 521 820 532 309
2 239 925
918 369
761 575
559 981
2 733 605 1 544 410
1 120 778 633 208
929 426 525 099
683 401 386 103
1 932 970
792 518
657 210
483 243
1 522 840
624 364
517 766
380 710
1 012 135 6 087 380 1 580 685
414 975 2 495 826 648 081
344 126 2 069 709 537 433
253 034 1 521 845 395 171
2 796 360
1 146 508
950 762
699 090
1 151 805 472 240 391 614 1 283 145 526 089 436 269 1 765 340 723 789 600 216 1 410 895 578 467 479 704 49 688 140 20 372 137 16 893 968
287 951 320 786 441 335 352 724 12 422 035
- Az államháztartás alkotmányos alapelvei = A konföderatív ország államháztartásának a célja, hogy a nemzeti vagyon növekedésének mértéke szerint biztosítsa az alapvető emberi jogokat minden állampolgára számára. Ez nem lehet kevesebb, mint a minimális életföltételek kielégítése. = Az államháztartás bevételei nem lehetnek kevesebbek a kiadásoknál, az import értéke pedig nem lehet magasabb az exporténál. = Minden állampolgár kötelességei teljesítéséhez az államnak biztosítania kell a föltételeket. Az állampolgárokat kötelezettségük teljesítésének arányában illetik meg a jogok. = Minden állampolgár a nemzeti vagyon növekedésének általa megtermelt része szerint vesz részt a közteherviselésben.
- 169 -
C2. Családháztartástól az államháztartásig Magyarország helyezetfelmérési adataival66 végzett számítások alapján megállapítható, hogy Magyarországon a nemzeti vagyon növelése az alkalmazás első évében – 310 Ft/Euró forint-értéket és 10 milliós népességet figyelembe véve – cca. 50 000 milliárd forint, ennek szükséges felosztása: Életfeltétel biztosítás Közkiadás Lehetőség-növekedés
cca. 20 000 milliárd ft. (41 %) cca. 17 000 milliárd ft. (17 %) cca. 13 000 milliárd ft. (13 %)
Mivel a lehetőség növelés folyamatosan emeli a nemzeti vagyon növekedését, az árak (csereérték-egységek) változatlanul hagyása mellett a személyi elismerés összeg (az arányt megtartva) folyamatosan nő, így biztosított az életszínvonal emelkedése. A pénz Az ősi civilizáció konföderatív társadalomszervezési rendszerében a nemzeti vagyon növekedéséből eredő csereeszköz a pénz. Vagyis a pénz nem működik közre a nemzeti vagyon növelésében, ezért nincs önmagát növelő (kamat) funkciója sem. Ebből következik, hogy az ősi civilizáció konföderatív társadalomszervezési rendszerében egyetlen pénzkezelő intézetet tart fenn, megszüntetve a bankrendszert. (A pénzkezelő intézet feladatait az *Alaptörvény* 129-130 §§, a *Hatalomgyakorlási tv* 49-51. §§., valamint a Konföderatív Európáról szóló szerződéstervezet67 125126. §§ írják le.) A föderatív diktatúra legfőbb jellemzője, hogy a hatalom megtartásának tárgyi eszközei (fegyver és pénz) a kiváltságot élvező elenyésző számú ember kezében vannak. A fegyver a diktatúra fenntartásának terrorisztikus eszköze, míg a pénzzel a kiváltságosok a lehetőségeket tudják összevonni (koncentrálni), és ezzel zsarolják az életfeltételeken keresztül az embereket. Miután a diktatúra természetellenes rendszer, folyamatosan fejleszteni és növelni kell az eszközök számát ahhoz, hogy azokkal hatékonyan lehessen hatalmát fenntartani. Ezért kell olyan közhangulatot kelteni, mintha az emberiség védelme indokolná az egyre növekvő hatékonyságú fegyverek előállítását, vagyis ez a kirekesztettek érdekében is történne. A pénz mennyiségi növelése érdekében el kellett azt szakítani értékközvetítő szerepétől, és önállóvá kellett tenni. Miután a pénz, mint tárgy önállóan nem használható, csak eredeti funkciójában - vagyis venni lehet érte valami életfeltételt kielégítő tárgyat vagy szolgáltatást - eleve korlátozza ennek az eszköznek a növelhetőségét. Ennek a korlátnak a feloldását szolgálja a pénz természetes alap nélkülivé (virtuálissá) tétele, ami olyan tulajdonságokkal ruházza fel az eredeti funkciója szerint érték-közvetítő
66
Szent Korona Értékend honlap (http://szkertekrend.hu/) „Összehangolt Önellátás” oszlop.
67
*Újparadigma* – 229-324. oldal
- 170 -
C2. Családháztartástól az államháztartásig eszközt, amely az anyagi világ többi (természetes alaphoz kapcsolódó) része fölé emeli, kiváltani szándékozva vele a fejlődés-biztosító, valós értékeket közvetítő szerepét. Ez a - teljességében csak számítógépekben, tőzsdéken és a bankokban mutatkozó Aranyborjú akar az ember természetes igényeinek kielégítőjévé válni, amikor uralmát korlátozás nélkül terjeszti ki az emberiségre, „a tőke szabad áramlása” parancs megvalósításával.
- 171 -
C2. Családháztartástól az államháztartásig 4. A nyugati civilizáció és az ősi civilizáció államháztartási politikájának összefoglalása Az ősi civilizáció szerinti Szent Korona Országa
Nyugati civilizáció szerinti EU-tagország Évente 6000 milliárd eurót von el a tagországoktól és ebből 1000 milliárdot oszt vissza „támogatás” címen. Ez Magyarországon 2009-ben 4600 milliárd tiszta elvonást jelent. A bankok támogatása (2010-es költségvetésben 1700 milliárd forint) és az indokolatlan hitelkamat fizetés (2010-es költségvetésben 1200 milliárd forint) mindent megelőző prioritású. A bankok és a multinacionális cégek 2007ben 3600 milliárd forintot vittek ki az országból.
Évente 50 000 milliárd forint nemzeti vagyonnövekedést a családi háztartás mintájára használja fel. A Szent Korona minden tagja, valamint a vendégek számára biztosított életfeltételek mindent megelőző prioritásúak (az első évben 20 000 milliárd forint).
Egyetlen, állami tulajdonban lévő pénzintézet van, amely a jegybank funkcióját is betölti. A pénz alapja a nemzeti vagyon A forint a nemzetközi valutarendszer része, növekedése. A pénz kizárólag értékcserét így névleges értékének mindössze 40 %-a szolgál. A pénzforgalommal kapcsolatos rendelkezik áru- vagy szolgáltatás alappal. költségeket az államháztartás biztosítja.
- 172 -
Függelék 1. sz. függelék – 2. sz. függelék – 3. sz. függelék – 4. sz. függelék – 5. sz. függelék – 6. sz. függelék –
Magyarország Szabadság Alkotmánya ………………….. I. oldal Magyarország Alaptörvénye ……………………………….. IV. oldal Hatalomgyakorlási főtörvény ……………………………… XXV. oldal Választási főtörvény ………………………………………. XL. oldal A helyzetfelmérésekben szereplő *KSH meghatározás*-ok XLV. oldal Nemzetgazdasági ág, ágazat összehasonlító fogalom-meghatározás …………………. XLVIII. oldal
- 173 -
Függelék
- 174 -
1. sz. függelék Magyarország Szabadság Alkotmánya (Részlet) Forrás: „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona” - A Szent Korona Értékrend alkalmazásának magyar és nemzetközi jogszabálytervezetei (11-20. oldal) http://szkertekrend.hu/Ujparadigma.pdf Elöljáró rész (preambulum) Annak a Küldetésnek a teljesítéseként, amelyben a Teremtő kegyelme a Szent Koronával az Istenszülő feladatának részesévé tette az egyetemes magyarságot, annak
a kötelességnek a teljesítéseként, amellyel a Teremtő az Istenszülő feladata ránk kegyelmezett részének hagyományainkon alapuló visszaállításával bízott meg bennünket, és
annak
a felismerésével, hogy az Istenszülő ránk kegyelmezett feladatai teljesítését akadályozó erőszak nemzetünk és az emberiség végveszélyét jelenti, kinyilvánítjuk, és ez által Alkotmányként törvénybe iktatjuk azon akaratunkat, hogy Magyarország Szabadság Alkotmányát
életünket, az anyagtalan- és az anyagi élő- és élettelen világgal való kapcsolatainkat örökké és változtathatatlanul meghatározó, alapvető értékrendjeként jogfolytonosságába visszahelyezzük. Akaratnyilvánításunkkor az a hit
sugallta tettünket, hogy a Föld, a Levegő, a Víz és a Tűz, mint a négy életfeltétel-meghatározó alapelem, magában foglalja az anyag - Lélek Fénye által vezetett - uralásának és alakításának feltételeit, így ezek tiszteletben tartása minden emberi fejlődés alapja,
az a hit
irányította szándékunkat, hogy az anyagtalan- és anyagi világ egységének visszaállítása az emberiség továbbélésének alapfeltétele,
az a hit
vezetett bennünket, hogy a szabadság alapja minden anyagtalan-, valamint anyagi élő és élettelen Teremtmény iránti szeretet, valamint őseink emberi társadalmat meghatározó értékeihez való hűség.
Akaratunk és hitünk szerint Magyarország a Szent Korona Országa, amely a Boldogasszony örök oltalma alatt él, és szerves egységben létezik az emberiség egészével. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága 1. § (1)
Magyarország örökké szabad.
(2)
Az állam szabadsága a./ a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének, b./ a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának, c./ a társadalmi berendezkedés meghatározásának, d./ a külső és belső védelmi eszközei fejlesztésének és alkalmazásának,
- I -
Függelék a Szent Korona Önigazgatási Rendszerét követő „Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvényben megvalósuló képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának minden más államtól való függetlenségét jelenti. e./
(3)
Az állam szabadsága a Szent Korona tagok együttesen gyakorolt alapjoga, annak egésze, vagy bármely eleme soha, senki által és senki érdekében nem szüntethető meg. MÁSODIK RÉSZ A Szent Korona tagok szabadsága 2. §
(1)
A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.
(2)
A Szent Korona tagja: a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek*.
(3)
Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.
(4)
Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.
(5)
A Szent Korona tagságra méltatlan személyt az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényben meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától. A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve: a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van, b./ nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában, c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa.
(6)
* Az államalkotó nemzeteket az Alaptörvény sorolja fel. HARMADIK RÉSZ A szabadság feltételei 3. § (1)
Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak.
(2)
A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.) Nem semmisítheti meg a birtokot. b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot. 4. §
(1)
Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
(2)
Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal, b./ Magyarország területén, c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése hozott létre, illetve szolgáltatott.
- II -
Függelék (3)
Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet. NEGYEDIK RÉSZ A szabadság védelme 5. §
(1)
Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.
(2)
A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti: a./ az állam szabadságának, b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, c./ a birtoklás szabályának, d./ a vendégjog szabályainak, e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás. ÖTÖDIK RÉSZ Záró rendelkezések 6. § Alaptörvény
(1)
Magyarország Szabadság Alkotmányának egy történelmi időszakra vonatkozó irányelveit határozza meg az Alaptörvény.
(2)
Alaptörvény alkotási alapelvek a./
Lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség biztosítása a Szent Korona minden tagja számára.
b./
Jogok és kötelezettségek összhangja.
c./
A Krisztust követő istenhívő értékrend szerinti életértékelés (a lélek az irányító, a szellem a közvetítő és az anyag a végrehajtó).
d./
Az önkormányzatiság és ebből eredően a népuralom és a sorsközösség vállalás érvényesítése.
e./
A szerves egységként működő, gondoskodó Magyarország létrehozása, működtetése és védelme. Ez utóbbin belül kiemelt védelem illeti meg - a bölcseleti (filozófiai) alapot - kiemelten az ember szabad akarata érvényesülésének védelme az annak esélyegyenlőség-elemeit veszélyeztető eszközökkel - pl. nevelés helyett alkalmazott, lelki traumát okozó lélek- és agymosás, vagy - az életfeltételeket csökkentő tevékenységekkel - az egészségügyi ellátás üzletté alakítása, a közbiztonság kriminális állapotra züllesztése, a következő generációk életét veszélyeztető természetrombolás; - politikai alapot - kiemelten az önkormányzatiságon alapuló népuralom (demokrácia) és sorsközösség vállalás (szolidaritás) alapértékeinek védelme a választók félrevezetésével megvalósuló, az igazságot annak egy részével helyettesítő demagógiával és megalapozatlan ígéretekkel szemben; - gazdasági alapot - kiemelten: az ország termelőeszközei tulajdon- és birtokjogának védelme bármilyen önkényuralmi (diktatórikus) megszerzési kísérlettel - pl. az ország „magánosítás” (privatizáció) néven történő kirablásával - szemben; a pénz értékközvetítő szerepétől eltérő működtetésének tiltása; a magyar termékek, termények és szolgáltatások hátrányos megkülönböztetésének (negatív diszkriminációjának) büntetése; a jogszabályok hibás
- III -
Függelék értelmezésével és megvesztegetéssel (korrupcióval) törvénytelen tevékenységek létrejöttének, a meglévők működésének tilalma.
(illegális)
gazdasági
(3)
Az Első Alaptörvényt Magyarország Szabadság Alkotmányának hatályba léptetése napján, az után lépteti hatályba az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés.
(4)
Az Alaptörvényt Nemzetgyűlés módosíthatja. 7. § Alaptörvény szintű főtörvények
(1)
(2)
Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés lépteti hatályba az alábbi, Alaptörvény szintű főtörvényeket: a./
„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényt,
b./
„Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvényt,
c./
„Magyarország jelképekről és ünnepekről” szóló 3. főtörvényt.
valamint
Az Alaptörvény szintű főtörvényeket csak Nemzetgyűlés módosíthatja. 8. § Egyéb jogszabályok
Az Alaptörvény irányelvei alapján az Alaptörvényben meghatásozott, az államhatalmat „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény szerint gyakorló személyek és szervezetek jogosultak jogszabályokat alkotni, módosítani és hatályán kívül helyezni. 9. § Hatályba léptetés (1)
Magyarország Szabadság Alkotmányát a jogfolytonosságot visszaállító Első Nemzetgyűlés helyezi hatályba.
(2)
Magyarország Szabadság Alkotmánya Isteni eredetű, ezért azt semmilyen hatalom nem módosíthatja, és nem helyezheti hatályon kívül.
- IV -
(Alkotmányozó)
Függelék 2. sz. függelék Magyarország Alaptörvénye (a tanulmányban hivatkozott szakaszok) Forrás: „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona” - A Szent Korona Értékrend alkalmazásának magyar és nemzetközi jogszabálytervezetei (21-112. oldal) http://szkertekrend.hu/Ujparadigma.pdf 9. § (1)
A jogrendszer a társadalmi együttélés szabályainak jogi megfogalmazása, feltételeinek meghatározása. A jogrendszer egymással alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyban álló jogszabályokból álló rendszer.
(2)
A jogszabályok alá- fölérendeltségi rendszere: a./ Az Alkotmány b./ Az Alaptörvény c./ Törvények Törvénytípusok a jogrendszer alá-fölérendeltségi (hierarchikus) rendszerében: - Alaptörvény szintű főtörvény - Főtörvény - Résztörvény d./ Törvény végrehajtási utasítása e./ Kormányrendelet f./ Miniszteri rendelet g./ Önkormányzati rendelet h./ Országvédelmi terv, és rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet i./ Nemzetközi szerződés
(3)
A jogrendszer felépítésének áttekintő tábláját az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(4)
Az „Átmenetről” szóló jogszabályok Az átmeneti jogszabályok tárgyköreit az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés határozza meg. III. szakasz A jogszabályalkotás folyamata 10. § Általános rendelkezések
(1)
A jogszabályalkotás a társadalmi együttélés szabályainak jogi megfogalmazása.
(2)
A jogszabályalkotás folyamatát egy döntési helyzet indítja el.
(3)
A jogszabályalkotás a./ hatályban lévő jogszabály módosítását, b./ hatályban lévő jogszabály hatálytalanítását, c./ új jogszabály alkotását jelenti.
(4)
A jogszabályalkotás folyamatának részei: a./ b./ c./ d./ e./ f./
(5)
Jogszabályalkotás kezdeményezése, Jogszabály tervezet elkészítése és előterjesztése Jogszabály elfogadása Jogszabály elfogadás ellenőrzése Jogszabály hatályba léptetése Jogszabály kihirdetése
A jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg hátrányosabb kötelezettséget, és nem nyilváníthat magatartást jogellenessé.
- V -
Függelék (6)
Az (5) bekezdés nem vonatkozik a 10. § (2) bekezdésében meghatározott, a 9. § (4) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezésekre.
(7)
Az Alaptörvény és az Alaptörvény szintű főtörvény az Alkotmánnyal, Alaptörvény az Alaptörvény szintű főtörvénnyel, más jogszabály az Alaptörvénnyel és az Alaptörvény szintű főtörvénnyel, rendelet a törvénnyel, miniszteri rendelet a kormányrendelettel, önkormányzati rendelet a kormányrendelettel és a miniszteri rendelettel nem lehet ellentétes.
(8)
A jogszabályt a kellő felkészülési időt biztosítva kell hatályba léptetni.
(9)
A jogszabályalkotásra, a jogszabályokra, az állami irányítás egyéb jogi eszközeire, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre vonatkozó részletes szabályokat „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény állapítja meg.
(10)
A jogszabályalkotás folyamatának áttekintő tábláját a 2. sz. melléklet tartalmazza. 11. § Döntési helyzet
(1)
Döntési helyzet alakul ki, ha a jogrendszer egésze, illetve egy vagy több tárgykör jogszabálya vagy jogszabályai nem elégítik ki a társadalmi együttélés érvényesülésének feltételeit.
(2)
A döntési helyzet a jogrendszer egészét érinti, ha a jogrendszernek nincs hatályos alapja (Alkotmánya), a jogrendszer működése alkotmányellenes. Ebben az esetben átfogó jogalkotási folyamatra van szükség, amelyben a döntési helyzetet eredményező jogrendszer egészét hatályon kívül kell helyezni, hatályba kell léptetni a Szabadság Alkotmányát, el kell készíteni az Első Alaptörvényt, az Alaptörvény típusú főtörvényeket és ezekre épülve kell a jogrendszer alacsonyabb szintű részeit. Annak elkerülésére, hogy Magyarország törvényen kívüli (ex lex) helyzetbe kerüljön, átmeneti rendelkezéseket kell életbe léptetni.
(3)
A döntési helyzet egy vagy több tárgykört (de nem a jogrendszer egészét) érinti, ha a társadalmi együttélés feltételei az érintett tárgykörben vagy tárgykörökben megváltoznak. Ebben az esetben a tárgykörre (tárgykörökre) vonatkozóan kell lefolytatni a jogszabályalkotás eljárását. 12. § A jogszabályalkotás kezdeményezése
(1)
A kialakult döntési helyzet alapján indított jogszabályalkotásra vonatkozó kezdeményezés a jogszabályalkotás folyamatának első része.
(2)
A jogszabályalkotás kezdeményezése: a./
Új Alaptörvény és Alaptörvény szintű főtörvény alkotását az Alkotmány írja elő.
b./
Alaptörvény és Alaptörvény szintű főtörvény módosítását - a Kormány, - alsó- és felsőházi országgyűlési képviselő és - népi kezdeményezés kezdeményezheti.
c./
Új Alaptörvény által elrendelt főtörvény alkotását, meglévő hatályon kívül helyezését az Alaptörvény írja elő.
d./
Alaptörvény által elrendelt főtörvény módosítását - Kormány, - alsó- és felsőházi országgyűlési képviselő és - népi kezdeményezés kezdeményezheti.
- VI -
Függelék e./
Új Résztörvény alkotását, meglévő módosítását és hatályon kívül helyezését - Kormány, - alsó- és felsőházi országgyűlési képviselő és - népi kezdeményezés kezdeményezheti.
f./
Új jogszabály végrehajtási utasítás alkotását, meglévő módosítását és hatályon kívül helyezését a Kormány kezdeményezheti.
g./
Új Kormányrendelet alkotását, meglévő módosítását és hatályon kívül helyezését - Kormány - alsó- és felsőházi országgyűlési képviselő és - népi kezdeményezés kezdeményezheti.
h./
Új Miniszteri rendelet alkotását, meglévő módosítását és hatályon kívül helyezését a Kormány kezdeményezheti.
i./
Új települési (budapesti kerületi) önkormányzati rendelet alkotását, meglévő módosítását és hatályon kívül helyezését - Önkormányzat és - népi kezdeményezés kezdeményezheti.
j./
Új társadalmi csoport önkormányzati rendelet alkotását, meglévő módosítását és hatályon kívül helyezését - Önkormányzat és - népi kezdeményezés kezdeményezheti.
k./
Országvédelmi tervet és rendkívüli intézkedéseket bevezető rendeletet a Nemzeti Tanács kezdeményezheti.
l./
Nemzetközi szerződés alkotását, meglévő módosítását és hatályon kívül helyezését – a külügyminiszter javaslatára - a Kormány kezdeményezheti. 13. § Jogszabály tervezet elkészítése
(1)
A jogszabály tervezet készítése során biztosítani kell a tárgykörben érintett társadalmi csoport akaratának kinyilvánítását.
(2)
A jogszabály tervezet készítésének összehangolását és a jogszabály javaslatot elfogadásra Alaptörvény esetén Magyarország elnöke, Alaptörvény szintű főtörvény esetén Magyarország elnöke, Alaptörvényben meghatározott főtörvény esetén az Országgyűlés Felsőházának Elnöke, Résztörvény esetén az Országgyűlés Felsőházának Elnöke, Jogszabály végrehajtási utasítása esetén a tárgykörben illetékes Miniszter, Kormányrendelet esetén Magyarország miniszterelnöke, Miniszteri rendelet esetén a tárgykörben illetékes Miniszter, Települési (budapesti kerületi) önkormányzati rendelet esetén a Polgármester, Társadalmi csoport önkormányzati rendelete esetén a Társadalmi csoport Önkormányzatának Elnöke j./ Országvédelmi terv és rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet esetén a Honvédelmi Tanács, k./ Nemzetközi szerződés esetén Magyarország elnöke terjeszti elő. a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./ h./ i./
- VII -
Függelék (3)
A (2) bekezdés c/ pont szerint az Országgyűlés Felsőházának Elnöke akkor jogosult a jogszabály javaslatot elfogadásra előterjeszteni, ha a Felsőház képviselőinek több, mint fele nyílt, egyidejű szavazáson azt előterjesztésre alkalmasnak találta. 14. § A jogszabály tervezet elfogadása
(1)
A jogszabály tervezetet Alaptörvény esetén a Nemzetgyűlés, Alaptörvény szintű főtörvény esetén a Nemzetgyűlés, Alaptörvényben meghatározott főtörvény esetén az Országgyűlés Alsóháza, Résztörvény esetén az Országgyűlés Alsóháza, Jogszabály végrehajtási utasítása esetén az Országgyűlés Alsóháza, Kormányrendelet esetén a Kormány, Miniszteri rendelet esetén a Kormány, Települési (budapesti kerületi) önkormányzati rendelet esetén a Települési (budapesti kerületi) önkormányzat, i./ Társadalmi csoport önkormányzati rendelete esetén a Társadalmi csoport Önkormányzata j./ Országvédelmi terv és rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet esetén a Nemzetgyűlés, k./ Nemzetközi szerződés esetén a Nemzetgyűlés fogadja el a szervezet tagjainak több, mint fele nyílt, egyidejű szavazásával. a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./ h./
15. § A jogszabály hatályba lépése (1)
A társadalmi együttélés jogszabállyal érintett tárgykörének szabályozásáért a jogszabályt hatályba léptető viseli a felelősséget.
(2)
A jogszabály javaslatot, ha az Alaptörvény, akkor Magyarország elnöke, Alaptörvény szintű főtörvény, akkor Magyarország elnöke, Alaptörvényben meghatározott főtörvény, akkor Magyarország miniszterelnöke, Résztörvény, akkor Magyarország miniszterelnöke, Jogszabály végrehajtási utasítása, akkor a tárgykörben illetékes Miniszter, Kormányrendelet, akkor Magyarország miniszterelnöke, Miniszteri rendelet, akkor a tárgykörben illetékes Miniszter, Települési (budapesti kerületi) önkormányzati rendelet, akkor a Polgármester, Társadalmi csoport önkormányzati rendelete, akkor a Társadalmi csoport Önkormányzatának Elnöke j./ Országvédelmi terv és rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet esetén Magyarország elnöke, k./ Nemzetközi szerződés, akkor Magyarország elnöke lépteti hatályba. a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./ h./ i./
(3)
Abban az esetben, ha a hatályba léptetőnek kétségei vannak a felől, hogy a jogszabály javaslat megfelel-e a tárgykörben érintett társadalmi csoport jogszabály előkészítés során kinyilvánított akaratának, akkor kérheti a Nemzeti Tanácstól a jogszabály javaslat elfogadásának ellenőrzését. 16. § A jogszabály elfogadásának ellenőrzése
(1)
A Nemzeti Tanács a./ a hatályba léptetett jogszabály elfogadását, illetve hatályba léptetését, annak kihirdetése előtt, b./ a hatályba léptető által kért javaslat elfogadását, a hatályba léptetés előtt ellenőrzi „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvényben leírtak szerint.
(2)
A Nemzeti Tanács az ellenőrzésének eredményeként a jogszabály kihirdethetőségére vonatkozóan a következő döntéseket hozza: a./ A jogszabály kihirdethető.
- VIII -
Függelék b./ (3)
A jogszabályalkotás folyamatát meg kell ismételni.
A jogszabály elfogadása ellenőrzésének részleteit „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény szabályozza. 17. § A jogszabály kihirdetése
(1)
A jogszabályt - az önkormányzati rendelet kivételével - Magyarország hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
(2)
Az önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos módon kell kihirdetni. IV. szakasz Az Alkotmány 18. §
(1)
Az Alkotmány örök és változtathatatlan.
(2)
A döntési helyzetet az Alkotmány jogfolytonossága visszaállításának szükségessége jelenti. V. szakasz Az Alaptörvény 19. §
Az Alaptörvény az a jogszabály, amely az Alkotmány alapján és fejezetei szerint irányelveket határoz meg egy történelmi időszakra. 20. § Az Alaptörvény alkotási folyamata (1)
Az Alaptörvény alkotásának, módosításának döntési helyzetét a társadalmi együttélés feltételeinek változása jelenti. A döntéselőkészítést a Szent Korona Szolgálatot az Alkotmány értelmezésével teljesítő személyek irányelvekre tett javaslata alapján társadalmi közmegegyezés adja.
(2)
Magyarország elnöke - az Alkotmány jogfolytonosságának visszaállításakor az Első Alaptörvényt, azt követően - a módosított Alaptörvényt lépteti hatályba. VI. szakasz A törvények 21. §
Törvények azok a jogszabályok, amelyek a társadalmi együttélés részletes szabályait határozzák meg. 22. § Alaptörvény szintű főtörvények (1)
Alaptörvény szintű főtörvény címét, tárgykörét és célját az Alkotmány határozza meg.
(2)
Alaptörvény szintű főtörvények: a./
„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény,
- IX -
Függelék
b./
„Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvény,
c./
az „Állami jelképekről és ünnepekről” szóló 3. főtörvény.
(3)
A döntési helyzetet a főtörvény tárgykörébe tartozó társadalmi együttélés feltételeinek változása jelenti.
(4)
A döntéselőkészítést a Szent Korona Szolgálatot az Alkotmány értelmezésével teljesítő személyek irányelvekre tett javaslata alapján társadalmi közmegegyezés adja népi kezdeményezésként.
(5)
A hatályba léptetést Magyarország elnöke végzi. 23. § Alaptörvényben meghatározott főtörvények
(1)
A döntési helyzetet az Alkotmányozó Nemzetgyűlés főtörvényt érintő Alaptörvény változtatása jelenti.
(2)
A döntéselőkészítést „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szabályozza.
(3)
A döntés helye az Országgyűlés.
(4)
A hatályba léptetést a Magyarország miniszterelnöke végzi.
(5)
A főtörvények: a./
„Az emberi alapjogokról és kötelezettségekről” szóló főtörvény A legalapvetőbb jogszabály az Alkotmány után. Célja: A Szent Korona egyes tagjai jogainak és kötelezettségeinek - egymással összefüggő meghatározása, amelyek küldetésének megismerésével és teljesítésével, valamint azokkal a társadalmi csoportokkal kapcsolatosak, amelyeknek tagja. Résztörvényei különösen a szabadság jogát és korlátozásának tárgykörérét szabályozzák.
b./
„A családról” szóló főtörvény A legszentebb emberi közösséggel kapcsolatos jogi eszközöket tartalmazza. Célja: A családi funkciók (családi egység védelem, magzatvédelem, gyermekvédelem, anyavédelem és szülővédelem) feltételeinek, mint jogoknak és végrehajtásuknak, mint kötelezettségeknek a meghatározása. Résztörvényei az egyes korcsoporotokra vonatkozóan tartalmazzák a kötelezettség és jog egységét meghatározó szabályokat, különösen a következő tárgykörökben: a családszerkezet fenntartásához szükséges feltételek; a család joga és kötelezettsége; a házasságon belüli jogok és kötelezettségek és a gyermek jogai és kötelezettségei.
c./
„Az állam vezetéséről” szóló főtörvény Az állam, mint társadalmi csoport működésének jogi eszközeit tartalmazza. Célja: Az államvezetés szervezetét, az állam és a Szent Korona tagjai, valamint az állam és a társadalmi csoportok kapcsolataiban az állam jogait és kötelezettségeit meghatározó szabályok. Ennek a törvénynek a feladata szabályozni az állam által a Szent Korona tagjai vagy a társadalmi csoportok hátrányára tett, jogszerűtlen intézkedéseivel kapcsolatos jóvátétel és a Szent Korona tagjait, vagy társadalmi csoportokat ért vagyonvesztéssel kapcsolatos kártérítés eseteit is. Résztörvényei tartalmazzák az államvezetési feladatok egyedi szabályait az Alaptörvényben meghatározottak szerint, különösen a következő tárgykörökben: adatvédelmi jog; állampolgársági jog; anyanyelv hivatalos eljárásban történő használatáról szóló jog; bírósági eljárásban való érintettségi jog; bírósági meghallgatás joga; egyesülési és gyülekezési jog; idegen állampolgárok magyarországi tartózkodásának joga; jogképesség; jogegyenlőség; kérelmezési és panaszjog; kisebbségi jog; köztisztviselők, közalkalmazottak jogállása; közüzemi szolgáltatásokhoz való jog; külföldön tartózkodó magyar állampolgárok jogvédelme; különleges egészségügyi gondoskodás joga; lakáshoz való jog; Magyarország elhagyásának tilalma; menedékjog; menekültügyi eljárás; nemzeti vagyon növelésének joga; öröklési jog; személyhez fűződő jogok; tevékenységek
- X -
Függelék végzéséhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek; titoktartás; tulajdon- és birtoklás joga; a véleménynyilvánítással és a sajtó szabadságával kapcsolatos jogok és kötelezettségek; vendégjog. d/
„A településekről és társadalmi csoportokról” szóló főtörvény Az egyes települések és társadalmi csoportok működésével, egymáshoz fűződő kapcsolataival és az azokat alkotó emberek viszonyával összefüggő jogi eszközöket tartalmazza. Célja: Meghatározza az egyes települések és társadalmi csoportok értékprioritásban elfoglalt helyét és ezen keresztül a Világmindenség fejlődésében meghatározott feladatait és azok feltételeit, valamint az egyes települések és társadalmi csoportok jogainak és kötelezettségeinek összefüggéseit és egymáshoz való kapcsolataira vonatkozó szabályokat, valamint a települések, társadalmi csoportok és az azokat alkotó személyek viszonyát. Résztörvényei az egyes társadalmi csoportokkal kapcsolatos szabályozásokat tartalmazzák, különösen Magyarország településeire (Budapest kerületeire) és a társadalmi csoportokra vonatkozó önkormányzati feladatokat és azok feltételeit.
e./
„A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvény A lelki- és szellemi esélyegyenlőség biztosításával, valamint a nemzeti vagyon lelki- és szellemi részének kezelésével összefüggő jogi eszközöket tartalmazza. Célja: A Szent Korona tagjainak küldetésük megismerése és az arra történő felkészülésük során gyakorolt jogait és teljesítendő kötelezettségeit, azok feltételeit, valamint a nemzeti vagyon lelki és szellemi részének gyarapításával és megőrzésével kapcsolatos feltételeket szabályozza. Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: anyanyelvű oktatáshoz való jog; család joga és kötelezettsége; egészségkárosító és egészségveszélyeztető tevékenység, termék, szolgáltatás tilalma; egészségmegőrzés; gyermek jogai és kötelezettségei; hitvallás gyakorlása; művészetek és a kultúra műveléséhez való jogok és kötelezettségek; nemzeti kultúra ápolásához való jogok és kötelezettségek; nemzeti múlt megismeréséhez való jogok és kötelezettségek; nyelv megőrzéséhez és műveléséhez való jogok és kötelezettségek; oktatási törvény; testedzéshez való jog; tudományos kutatás és alkalmazás.
f./
„Az egészségről” szóló főtörvény Az egészség megőrzésének, védelmének és visszaállításának jogi eszközeit tartalmazza. Célja: A Szent Korona tagjait, társadalmi csoportokat (benne az államot) megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket tartalmazza, amelyek a Szent Korona tagok lelki- és testi harmóniájának a biztosítását szolgálják. Résztörvényei különösen a következő tárgykörök szabályozását tartalmazzák: egészségmegőrzés; egészségügyi ellátó intézmények; egészségügyi gondoskodó intézmények; különleges egészségügyi gondoskodás; nemi másság.
g./
„A gazdaságról” szóló főtörvény Az anyagi esélyegyenlőség érvényesülésének biztosításával, valamint a nemzeti vagyon anyagi részének felhasználásával összefüggő jogi eszközöket tartalmazza. Célja: A nemzeti vagyon anyagi részével, vagyis a termelő- és szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos gazdaságszervezési- és pénzügyi szabályozás. Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: anyagi jellegű igények és lehetőségek összhangja; egészségkárosító veszélyeztető tevékenység, termék, szolgáltatás; idegenforgalom; ipar; kereskedelem; mezőgazdaság és élelmiszeripar; nemzeti önellátó rendszer; szabad gazdasági versenyben működő vállalkozások joga és a gazdasági verseny szabadsága; szállítás; szolgáltatás; tulajdon- és birtoklás joga.
h./
„A természetkapcsolatról” szóló főtörvény A Szent Korona tagja, a társadalmi csoportok és környezetük közötti kölcsönhatással összefüggő jogi eszközök. Célja: Az embert élő- és élettelen természeti környezetével szemben megillető jogait és teljesítendő kötelezettségeit, valamint természetes környezetével való szerves kapcsolatát szabályozza. Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: természetes és az épített környezet megóvása; környezeti károk megelőzése.
i./
„A büntetésről” szóló főtörvény A Szent Korona tagok, a társadalmi csoportok és az állam szerves egységének védelmét szolgáló jogi eszközök.
- XI -
Függelék -
-
-
Az anyagi törvények meghatározzák az egyes kötelezettségekkel szembeni magatartások jellemzőit és a Világmindenség fejlődésével összefüggő súlyát, ennek megfelelően a társadalmi együttélés szabályai megsértésének következményeként közvetítik a társadalom büntetésének jellegét és mértékét meghatározó ítéletet. Az ország kifosztói felelősségre vonásának az Alkotmány jogfolytonosságának visszaállításával hatályát vesztett jogrendszerben nincs alapja. Minden olyan (bűn)cselekménnyel kapcsolatos felelősségre vonásnak lehetővé kell válnia, minden erkölcsi és anyagi vonzatával, amelyet a társadalmi együttélés szabályai megsértésével a magyar nemzet ellen, a szocialista-kommunizmus, a liberális-kapitalizmus helytartói, vagy bárki más javára követtek el. Szigorúan kell büntetni a gazdasági bűncselekményeket, de legalább ennyire az ember lelke-, szelleme-, teste- és javai ellen tevékenységeket. Ide kell érteni például a globalista diktatúra gyarmatosító törekvései érdekében történő és a médián keresztül megvalósított lélek- és agymosást, a gyermekek (elsősorban egyéniségüket és nemzeti önazonosság-tudatukat csorbító) félrenevelését, valamint a vallási-, nemzetiségi-, vagy gazdasági okból elkövetett élet elleni bűncselekményeket. Az eljárásjogi törvények a bűncselekmény felderítésének, bizonyításának, valamint az anyagi törvények által meghatározott büntetések végrehajtásának eszközeit és módját szabályozzák. Az Alkotmány jogfolytonosságának visszaállításával hatályukat vesztő eljárásjogi jogszabályok a személyhez fűződő jogok védelmét fölé helyezik a társadalom önvédelmi érdekeinek. Ennek egyértelmű oka a globalista diktatúra kiszolgálóinak védelme abban az esetben, ha a nekik biztosított kiválasztotti jognál is többet vindikálnak maguknak. A büntetés-végrehajtás alapelve az, hogy az elitéltek nem eltartottak. Az, aki kívül helyezte magát a társadalmon, mert megszegte a társadalmi együttélés szabályait, mindössze az emberi élethez fűződő jogát őrizte meg, következésképpen a büntetés-végrehajtó intézetben köteles legalább akkora értékű munkát végezni, amely a fogvatartás és az élelmezés költségeit fedezi.
j./
„A külkapcsolatokról” szóló főtörvény Magyarországnak a többi országgal fennálló általános, politikai és gazdasági kapcsolatait határozza meg. Célja: az 5. § érvényesítése a 31. § szerint, az egyenelvűség alapján. Résztörvényként a kapcsolatokat meghatározó nemzetközi szerződések megkötését a külügyminiszter javasolja a Kormánynak.
k./
„A nemzetvédelemről” szóló főtörvény Magyarország belső rendjének, valamint politikai, társadalmi, gazdasági, területi és hadászati függetlenségének megvédéséhez szükséges eszközöket és szervezeteket határozza meg. Célja: a Szent Korona értékrend védelme, a Szabadság Alkotmányának 5. §-a szerint. Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: élet, testi épség, vagyonbiztonság megteremtésének feltételei; bűnüldözés és bűn megelőzés; a Hon védelme; nemzetbiztonsági szolgálatok; rendkívüli helyzetek.
l./
„Az államháztartásról” szóló főtörvény A nemzeti vagyon növekedését és annak felhasználását határozza meg. Célja: az igények és lehetőségek összhangjának biztosításához szükséges pénzügyi eszközök szabályozása. Résztörvényei különösen a pénzgazdálkodás, a fejlesztés, a közös kiadás és az életfeltétel biztosítás tárgyköreit szabályozzák. 24, § Résztörvény
(1)
Résztörvény, amely tárgykörét, címét és célját főtövény határozza meg.
(2)
A döntési helyzetet a főtörvény résztörvényt érintő változtatása jelenti.
(3)
A döntéselőkészítést „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szabályozza.
(4)
A döntés helye az Országgyűlés.
- XII -
Függelék (5)
A hatályba léptetést a Magyarország miniszterelnöke végzi. 25. § Törvény végrehajtási utasítása
(1)
Törvény végrehajtási utasítása a jogrendszernek az a törvénytípusa, amely a főtörvény, vagy résztörvény (együtt: törvény) gyakorlati alkalmazását, feltételeit, a feltételek forrásait és a végrehajtás döntési rendszerét meghatározza.
(2)
A döntési helyzetet az érintett törvény hatálybaléptetése jelenti.
(3)
A döntéselőkészítést „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szabályozza.
(4)
A döntés helye: a./ b./
(5)
főtörvényre vonatkozó végrehajtási utasítás esetén az Országgyűlés. résztörvényre vonatkozó végrehajtási utasítás esetén tárgykörben az illetékes kormányzati szervet vezető Miniszter.
A hatályba léptetést a tárgykörben illetékes Miniszter végzi. 26. § Kormányrendelet
(1)
A kormányrendelet a jogrendszernek az a része, amelyet az Alaptörvény irányelvei és felhatalmazása alapján Magyarország miniszterelnöke hoz.
(2)
Magyarország miniszterelnöke rendeletet ad ki bármely tárgykörben a törvényben kapott felhatalmazás alapján és keretei között, annak végrehajtása céljából, a részletes szabályok megállapítására.
(3)
A döntési helyzetet a társadalmi együttélés olyan feltételének változása jelenti, amely a felhatalmazás tárgykörébe tartozik.
(4)
A döntéselőkészítést „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szabályozza.
(5)
A döntést a Kormány hozza.
(6)
A hatályba léptetést a Magyarország miniszterelnöke végzi. 27.§ Miniszteri rendelet
(1)
Miniszteri rendelet a jogrendszernek az a része, amelyet az Alaptörvény irányelvei és felhatalmazása alapján a tárgykörben illetékes Miniszter hoz.
(2)
A döntési helyzetet a társadalmi együttélés olyan feltételének változása jelenti, amely a felhatalmazás tárgykörébe tartozik.
(3)
A döntéselőkészítést „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szabályozza.
(4)
A döntést a tárgykörben illetékes Miniszter hozza.
(5)
A hatályba léptetést a tárgykörben illetékes Miniszter végzi. 28. § A Település (budapesti kerület) önkormányzati rendelete
A települési (budapesti kerületi) önkormányzat rendeletet ad ki
- XIII -
Függelék (1)
feladatkörében külön felhatalmazás nélkül, ha törvényhozási tárgykörbe nem tartozó és törvényben nem szabályozott tárgykör rendezése szükséges, vagy
(2)
a törvényben, kormányrendeletben vagy Miniszteri rendeletben kapott felhatalmazás alapján és keretei között, annak végrehajtása céljából, a helyi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására.
(3)
A döntési helyzetet a társadalmi együttélés olyan feltételének változása jelenti, amely a rendelet kiadásának tárgykörébe tartozik.
(4)
A döntéselőkészítést „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szabályozza.
(5)
A döntést a település önkormányzata hozza.
(6)
A hatályba léptetést a Polgármester végzi. 29. § A Társadalmi csoport önkormányzati rendelete
(1)
A Társadalmi csoport önkormányzata rendeletet ad ki a./
feladatkörében külön felhatalmazás nélkül, ha törvényhozási tárgykörbe nem tartozó és törvényben nem szabályozott tárgykör rendezése szükséges, vagy
b./
a törvényben, kormányrendeletben vagy Miniszteri rendeletben kapott felhatalmazás alapján és keretei között, annak végrehajtása céljából, a társadalmi csoport sajátosságainak megfelelő részletes szabályok megállapítására.
(2)
A döntési helyzetet a társadalmi együttélés olyan feltételének változása jelenti, amely a rendelet kiadásának tárgykörébe tartozik.
(3)
A társadalmi csoportokat „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény határozza meg.
(4)
A döntéselőkészítést „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szabályozza.
(5)
A döntést a Társadalmi csoport Önkormányzata hozza.
(6)
A hatályba léptetést a Társadalmi csoport Önkormányzatának Elnöke végzi. 30. § Országvédelmi terv és a rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet
(1)
A döntési helyzetet katasztrófahelyzet, szükséghelyzet, megelőző- és fegyveres védelmi helyzet kialakulása jelenti.
(2)
Az Országvédelmi terv a./ szükséghelyzet, valamint megelőző védelmi helyzet esetén a fenyegető támadással arányos előkészületi, b./ fegyveres védelmi helyzet esetén a fenyegető támadást elhárító, illetve c./ a váratlanul betört fegyveres csoport leküzdéséhez szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat tartalmazhatja.
(3)
A rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet – meghatározott jogrendszerbeli összefüggések megléte esetén - eltérhet a fő- és résztörvények, illetve alacsonyabb szintű jogszabályok rendelkezéseitől, azok hatályát felfüggesztheti, és más különleges intézkedéseket tartalmazhat.
(4)
Az „Országvédelmi terv” és a „Rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet” döntéselőkészítését a Honvédelmi Tanács végzi.
- XIV -
Függelék (5)
Az „Országvédelmi terv” és a „Rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet” elfogadásáról a döntést a Nemzetgyűlés hozza.
(6)
Az „Országvédelmi terv” és a „Rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet” hatályba léptetését Magyarország elnöke végzi. 31. § Nemzetközi szerződés
(1)
A döntési helyzetet a társadalmi együttélés olyan feltételének változása jelenti, amely nemzetközi együttműködés létrejötte, meglévő módosítása vagy hatályon kívül helyezése formájában teljesíthető.
(2)
Magyarország csak olyan nemzetközi szerződést köt, amely jogszabállyal szabályozott tárgykörre vonatkozik, és Magyarország a./ külügyi- és védelmi, b./ jogalkotási, c./ jogalkalmazási, végrehajtási, igazságszolgáltatási d./ közigazgatási, e./ pénzügyi, f./ gazdasági, g./ kereskedelmi, h./ vám- és adóügyi, i./ nemzetközi szerződés kötésére vonatkozó és j./ területi függetlenségét sem részben sem egészben nem sérti.
(3)
A döntéselőkészítést „A külkapcsolatokról” szóló főtörvény szabályozza.
(4)
A nemzetközi szerződés elfogadásáról vagy megerősítéséről a döntést a./
olyan nemzetközi szerződés megerősítése és megszüntetése esetében, amely Magyarország külkapcsolatai, alkotmányos rendje szempontjából alapvető fontosságú, így különösen -
a hadiállapot és a békekötés kérdését, a honvédség és a határőrség alkalmazását, az államhatárt, az állam területét érinti, katonai vagy politikai szervezethez való csatlakozásra irányul,
a Nemzetgyűlés minősített többsége, b./
egyéb esetekben a Nemzetgyűlés egyszerű többséggel
hozza. (5)
A hatályba léptetést Magyarország elnöke végzi. A Szent Korona tagok szabadsága A Szabadság Alkotmánya 2. §-ának irányelvei A. fejezet A Szent Korona tagok szabadságjogai I. szakasz Alapvető emberi jogok 1. alszakasz Általános rendelkezések 32. § Az alapvető jogok gyakorlása és védelme
- XV -
Függelék (1)
Az „Alaptörvényben” meghatározott emberi és a Szent Korona tagságból eredő jogok (a továbbiakban: alapvető jogok) és azok védelme - természetüknek megfelelően - megilletik az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvényben meghatározott jogi személyt és a jogi személyiség nélküli szervezetet.
(2)
Alapvető jogait jogszerű eszközökkel mindenki maga is megvédheti. E jogok megsértése esetén mindenki bírósághoz fordulhat, vagy – a tárgykörnek megfelelően – egyéb módon kötelességszerűen érvényesítheti a NEGYEDIK RÉSZBEN meghatározott feltételek mellett ellentmondási és ellenállási jogát. 33. § Az alapvető jogok szabályozása és korlátozása
(1)
Alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat „Az emberi alapjogokról kötelezettségekről” szóló főtörvény állapítja meg az „Alaptörvény” irányelvei alapján. Alapvető jogot korlátozni csak ebben a főtörvényben lehet.
és
(2)
Alapvető jog a jogalkotás során csak kivételesen, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan és annak elérésére alkalmas módon, lényeges tartalmának sérelme nélkül, arra kényszerítő ok miatt korlátozható, különösen, ha ez mások alapvető jogainak védelme, bűncselekmény megelőzése és üldözése, a közrend, a nemzetbiztonság, a közegészség védelme érdekében indokolt. 34. § Az alapvető jogoktól való eltérés rendkívüli helyzetben
(1)
A Nemzetgyűlés megbízása alapján a Nemzeti Tanács döntésének megfelelően Magyarország elnöke által kihirdetett rendkívüli helyzetben az alapvető jogok gyakorlása a feltétlenül szükséges mértékben és az adott helyzettel szoros összefüggésben felfüggeszthető, vagy az általánostól eltérően szabályozható.
(2)
Az (1) bekezdés nem alkalmazható a 36-37. §-ban, az 57. §-ban, a 84-87. §-okban és a 89. § (2) bekezdésében meghatározott jogokra. 35. § Hivatás- és tisztségbeli korlátozások
(1)
Magyarország elnöke, a Nemzeti Tanács tagjai, Magyarország miniszterelnöke, az Országgyűlés alsó- és felsőházának elnöke, a bíró, az ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnöke, továbbá a honvédség, a határőrség, a csendőrség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagja egyesülési és gyülekezési jogának gyakorlását „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény korlátozhatja vagy kizárhatja.
(2)
Országos hatáskörű hivatalt betöltő köztisztviselő település vagy társadalmi csoport nevében vagy érdekében nem végezhet nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet.
(3)
A köztisztviselő és a közalkalmazott, valamint a közszolgáltatást végző szervek dolgozója szerveződési jogának gyakorlását „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény korlátozhatja. 2. alszakasz Az életfeltételekhez való jog 36. § Az élethez és az emberi méltósághoz való jog
(1)
Minden embernek veleszületett, elidegeníthetetlen joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani.
(2)
Mindenkinek joga van személyisége szabad alakításához, testi, erkölcsi és szellemi épségének tiszteletben tartásához.
(3)
Senkit sem szabad kínzásnak, embertelen, megalázó, kegyetlen, az emberi méltóságot sértő büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.
- XVI -
Függelék
(4)
Tilos emberen - hozzájárulása nélkül – orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 37. § A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog
(1)
Mindenkinek joga van a kötelezettségek és jogok összhangján alapuló szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
(2)
Letartóztatni, őrizetbe venni, szabadságától egyéb módon megfosztani vagy szabadságában korlátozni bárkit csak „Az emberi alapjogokról és kötelezettségekről” szóló főtörvényben meghatározott okból és törvényes eljárás keretében lehet. A szabadságától megfosztott vagy szabadságában korlátozott személynek joga van a vele szemben tett intézkedés okáról haladéktalanul tájékoztatást kapni.
(3)
A letartóztatott, őrizetbe vett vagy szabadságában egyéb módon korlátozott személyt haladéktalanul, de legkésőbb hetvenkét órán belül bíróság elé kell állítani, vagy szabadon kell bocsátani. A bíróság köteles az eléje állított személyt meghallgatni, és szabadon bocsátásáról vagy szabadságának korlátozásáról írásban indokolt határozattal haladéktalanul dönteni.
(4)
Szabadságelvonással járó büntetést csak bíróság szabhat ki.
(5)
A törvénytelen letartóztatás, őrizetbe vétel vagy fogvatartás áldozata teljes kártérítésre jogosult. 38. § A családszerkezet fenntartásához való jog
(1)
A Szent Korona minden tagjának joga van a hagyományos magyar családszerkezet szerint élni a./ b./
(2)
több korosztályt magában foglaló nagycsaládban és a Szent Korona Tagság lélekszámának olyan mértékű növekedését szolgáló nagy családban, amely minden korosztály lélekszám-növekedését biztosítja az előző korosztályhoz képest.
A családszerkezet fenntartásához szükséges feltételeket és a részletes szabályozást „A családról” szóló főtörvény tartalmazza. 39. § A családalapítás joga
(1)
„A családról” szóló főtörvényben meghatározott korhatárt elért férfi és nő egymással házasságot köthet, és családot alapíthat.
(2)
A család alapja a két különböző nemű ember által alkotott házaspár.
(3)
A nemi másságot Magyarország betegségként kezeli, annak megfelelő jogokat és kötelességeket „Az egészségről” szóló főtörvény határozza meg. 40. § A család joga és kötelezettsége
(1)
Magyarország biztosítja a család egysége, a magzat, a gyermek, az anya és a szülő védelmének feltételeit.
(2)
A szülők kötelessége a család (1) bekezdés szerinti védelmét teljesíteni.
(3)
A család jogainak és kötelezettségeinek az „Alaptörvényben” maghatározott irányelvek szerinti részletes szabályozását „A családról”, valamint „A vallásról és közművelődésügyről” szóló főtörvények tartalmazzák.
- XVII -
Függelék 41. § Az anya joga és kötelezettsége (1)
Az anya családért végzett (elsősorban a gyermekekkel kapcsolatos) tevékenységének elismeréseként a következő jogokat gyakorolja: a./
b./
Az anya a gyermek 10 éves koráig (az általános iskola 4. osztályának befejezéséig) a szakmája szerinti mindenkori átlagjövedelmet kapja (anyasági elismerés) tevékenysége társadalmi elismeréseként, a második gyermektől kezdve gyermekenként 10 %-kal kiegészítve. Ha minden gyermeke betöltötte a 10. életévét, vagy az általános iskola 4. osztályát befejezte, a mindenkori átlagjövedelem fele és a második gyermektől ennek 10 %-a az elismerés összege, a gyermek 24 éves koráig, vagy addig, amíg szakmai végzettséget nem szerez.
(2)
Az anya kötelessége – akár családban, akár azon kívül élve – biztosítani a gyermek számára az őt megillető (ifjúsági) jogokat. Köteles olyan példát mutatni, amely gyermeke(i) egészséges lelki-, szellemi-, testi fejlődéséhez szükséges.
(3)
Miután a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése egységét az Alkotmány 2. §-a előírja, a feltételekre csak akkor jogosult a család, ha a feladatait maradéktalanul teljesíti.
(4)
A család jogainak és kötelezettségeinek részletes szabályait „A családról”, valamint „A vallásról és közművelődésügyről” szóló főtörvény tartalmazza. 42. § A gyermek általános jogai és kötelességei
(1)
A gyermeket fokozott védelem és gondoskodás illeti meg a család, a társadalom és az állam részéről.
(2)
Az állam biztosítja a gyermek születésekor gyakorolható jogát a./ szülei - jogokat és kötelezettségeket meghatározó - jogi helyzetének örökléséhez, b./ a szülők előző pont szerinti jogi helyzete szerinti anyakönyvezéshez: - amennyiben szülei a Szent Korona tagjai, akkor annak az istenhívő felekezetnek a szabályai szerint, ahova tartoznak, - egyébként az állami anyakönyvezés szerint. c./ a névviseléshez, a családban való nevelkedéshez és a sorsát érintő döntésekben érettségének megfelelően szándéka kinyilvánításához.
(3)
Magyarország a család nélküli gyermeknek a családban születettekkel azonos jogokat biztosít.
(4)
A szülő megválaszthatja, hogy gyermeke milyen nevelésben és oktatásban részesüljön.
(5)
A gyermek köteles követni szülei, nevelői és tanítói által meghatározott viselkedési szabályokat.
(6)
A gyermek köteles szülőivel, tanítóival és nevelőivel szemben tisztelettudó magatartást tanúsítani.
(7)
A gyermek (1)-(6) bekezdés szerinti irányelveken alapuló, részletes jogait és kötelezettségeit „A családról”, valamint „A vallásról és közművelődésügyről” szóló főtörvények határozzák meg. 43. § A neveléshez való jog
(1)
A gyermeket fogantatásától megilleti lelki-, szellemi- és testi egyenletes fejlődését biztosító neveléshez való jog.
(2)
Az embert első szakmája, vagy első diplomája megszerzéséig megilleti annak a joga, hogy szabad akaratának egészséges kialakulását szolgáló ismereteket kapjon a társadalmi együttélés szabályairól.
(3)
Az ember felkészülési időszakában, vagyis ifjúkorában köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy aktív korúvá válva teljesíteni tudja adottságai és képességei szerint mindazokat a feladatokat, amelyekkel a nemzet lelki-, szellemi- és anyagi vagyonának növekedéséhez kötelessége hozzájárulni.
- XVIII -
Függelék 44. § A tanuláshoz való jog (1)
A Szent Korona minden tagjának, a Magyarországon vendégjoggal élőknek, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak joguk van szakmát vagy diplomát szerezni.
(2)
Az (1) bekezdésben biztosított jog feltételeiként az oktatás, a tankönyv-, tanszerellátás, a tanulóotthonban elhelyezés, az utazás, az étkezés és az oktatás kiegészítő szolgáltatásainak igénybevétele térítésmentes.
(3)
Az alapfokú oktatás kötelező. A gyermek tankötelezettségének korhatárát „A családról” és „A vallásról és közművelődésügyről” szóló főtörvények állapítják meg.
(4)
Az állam alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézményeket tart fenn, amelyeket „A vallásról és közművelődésügyről” szóló főtörvényben meghatározott módon az a./ a Vallás és közművelődési minisztérium, b./ a Krisztust követő, egyistenhívő egyházak, valamint c./ egyesületek üzemeltetnek. Az állam az oktatással kapcsolatos ellátást az üzemeltetés formájától függetlenül, tehát egységesen támogatja.
(5)
Az állam köteles minden településen alapfokú, valamint a tanulók számára elérhető közelségben szakképzést nyújtó közép- és felsőszintű oktatási intézmények működését biztosítani.
(6)
Az állam „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvényben meghatározott módon szakmai ellenőrzést gyakorol az oktatási intézmények felett.
(7)
A közép- és felsőfokú oktatás mindenki számára képességeinek megfelelően hozzáférhető. A tanulmányok elkezdésének és folytatásának, a szakképzettséget igazoló dokumentum kiadására vonatkozó szabályokat „A vallásról és közművelődésügyről” szóló főtörvény tartalmazza.
(8)
Az oktatási a./ alsó- és középfokú intézményt a szülő, b./ a felsőfokú oktatási intézményt a gyermek szabadon választja.
(9)
Az oktatásban részt vevő fiatal köteles tanulmányait képességei szerint folytatni, az oktatást kiegészítő szolgáltatásoknak a választott szakma szerinti felhasználásával ismeretanyagát olyan szintre fejleszteni, hogy végzése után kötelezettségét a nemzet lelki-, szellemi- és anyagi vagyonának növekedéséhez minél teljesebben teljesítse. 45. § Az ifjúkorban biztosított feltételek
(1)
A családi funkciók feltételeinek biztosításával alapfeltételt kap az ifjúkorú személy lelki- és szellemi szabad akarata kialakulásához.
(2)
Anyagi feltételek az első szakma megszerzéséig: a./ tandíjmentesség, b./ tankönyvek, füzetek, egyéb technikai eszközök ingyenes ellátása, c./ színház, múzeum, könyvtár és kulturális egyéb rendezvények ingyenes látogatása, d./ ingyenes étkezés, e./ díjmentes utazás, f./ ruházkodási hozzájárulás, g./ szünidei ingyenes program.
(3)
Anyagi feltételek az első szakma megszerzésekor: a./ a szerzett ismeret hasznosításának lehetősége (munkalehetőség),
- XIX -
Függelék b./ c./
önálló élet megkezdésének anyagi feltételei (lakás és lakberendezési tárgyak - figyelemmel a nagy család modellre). amennyiben önálló tevékenységet akar folytatni „A gazdaságról” szóló főtörvény szerint, a Nemzeti Önellátó Rendszerén belül, akkor annak beruházási feltételei (részben hitelezéssel).
(4)
Az első szakma megszerzését követően - nemtől függetlenül - köteles az ifjú a./ aktív korúként szakmájának megfelelően teljesíteni kötelezettségeit és b./ honvédelmi ismereteket szerezni és gyakorlati képzésen részt venni. Amennyiben nem hivatásos katonai végzettséget szerez, az ismeretek és a gyakorlat megszerzése után tartalékosként vesz részt szükség esetén - a honvédelemben.
(5)
A (4) bekezdés a./ a./ pontjában meghatározott kötelezettségeit „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény, b./ b./ pontjában, a honvédelmi szolgálattal kapcsolatban meghatározott követelményeket „A nemzetvédelemről” szóló főtörvény határozza meg. 46. § Az ifjúkor érdekképviselete
(1)
Magyarországon az ifjúkor (felkészülési időszak) Szent Korona tagokból álló társadalmi csoportja (mint a Szent Korona testének személyi része) az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt az államhatalom gyakorlásában.
(2)
A képviselő jelölést a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerint az ifjúság érdekvédelmi szervezete végzi, a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény szerint.
(3)
A képviselőjelölt a megyei és az országos felsőházi listára a társadalmi csoport többi társadalmi csoporthoz viszonyított lélekszáma szerinti sorszámmal kerül. 47. § Az aktív korban végzett tevékenységek
(1)
Funkciója szerint a fennmaradást szolgáló (pl. élelmiszertermelő) és a következő fejlettségi szakaszra felkészítő (pl. kutató) tevékenységek.
(2)
Érdek-sorrendiség (érdekprioritás) szerint az ember közvetlen életfeltételeinek biztosítása (pl. nevelés, védelem, közigazgatás, használati cikkek előállítása) és az életfeltételeket közvetve szolgáló tevékenységek (pl. természetvédelem) csoportja különböztethető meg.
(3)
A végrehajtás módja szerint vannak közösségen belül (alkalmazottként, vagy tulajdonosként) és önállóan végrehajtandó feladatok (pl. kistermelés, kisipar). 48. § A nemzeti vagyon növelésének joga
(1)
Magyarország társadalmi, politikai és gazdasági életének meghatározója a teljes önellátás (autarkia).
(2)
A nemzeti vagyon növelésében való részvétel a Szent Korona minden tagjának, a Magyarországon vendégjoggal élőknek, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak átruházhatatlan joga és kötelessége.
(3)
Az anyagi jellegű igények és lehetőségek összhangját biztosítja Magyarország az Alaptörvény HARMADIK RÉSZÉBEN, illetve „A gazdaságról” szóló főtörvényben meghatározottak szerint, amely a./ a Nemzeti Önellátó Rendszerével megvalósuló összehangolt ellátásra és b./ szabad gazdasági versenyre épül.
- XX -
Függelék (4)
A szabad gazdasági versenyben működő vállalkozások jogát és a gazdasági verseny szabadságát „A gazdaságról” szóló főtörvény korlátozza abból a célból, hogy védelmezze a Szent Korona tagok érdekeit és a közerkölcsöt, érvényesítse a tisztességtelen piaci verseny tilalmát, továbbá megtiltja a verseny biztosítása érdekében tulajdonosi vagy más monopolhelyzet kialakulását.
(5)
Mindenkit megillet az arra vonatkozó döntés joga, hogy gazdasági tevékenységét az összehangolt ellátásban vagy a szabad gazdasági versenyben teljesíti-e.
(6)
Magyarország gazdasági rendszerét az Alaptörvény HARMADIK RÉSZE, „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvény, valamint „A gazdaságról” szóló főtörvény határozza meg. 49. § A tevékenység elismerése
(1)
Mindenki, aki a nemzeti vagyon növelésében részt vesz, tevékenysége elismeréseként az alapvető emberi jogai gyakorlásának feltételei mellett megilletik mindazok a jogok, amelyek tevékenységéhez kapcsolódnak. Természetesen a megnövekedett jogokkal arányosan növekednek kötelezettségei is.
(2)
A tevékenységek végzéséhez kapcsolódó jogokat, kötelezettségeket és az elismerés módját, mértékét „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény határozza meg. 50. § Az aktívkor érdekképviselete
(1)
Magyarországon az aktív korú állampolgárok tevékenység-típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportjuknak (mint a Szent Korona teste személyi részének) létszámarányosan megfelelő számú, az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőkön keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az államhatalom gyakorlásában.
(2)
A képviselő jelölést a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerint a szakma szerinti érdekvédelmi szervezet végzi, a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény szerint.
(3)
A képviselőjelölt a megyei és az országos felsőházi listára a szakma többi társadalmi csoporthoz viszonyított lélekszáma szerinti sorszámmal kerül. 51. § Jogok és kötelezettségek a tapasztalatátadás korában
(1)
A tapasztalatátadás korában (nyugdíjas kor) az embert ugyanazok a jogok illetik meg, és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint az aktív korszakában, de átsúlyozva, úgy, hogy a szülővédelemmel kapcsolatos jogai erősödnek meg.
(2)
A tapasztalatátadás korának elismerése az állam részéről: a./ az alapvető életfeltételek ingyenes biztosítása, b./ tevékenység utáni elismerés (jövedelem) és c./ nyugdíj, ami a szakma (hivatás) szerinti átlagbér 50 %-a.
(3)
Tekintettel arra, hogy a nemzeti vagyon növekedése folyamatosan emelkedik, a nyugdíj összege és vásárlóereje is évről-évre nő. 52. § A tapasztalatátadás korának érdekképviselete
(1)
Magyarországon a tapasztalatátadási időszak (nyugdíjas kor) társadalmi csoportja (mint a Szent Korona testének személyi alkotóeleme) az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt az államhatalom gyakorlásában.
- XXI -
Függelék (2)
A képviselő jelölést a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerint a tapasztalatátadás érdekvédelmi szervezete végzi, a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény szerint.
(3)
A képviselőjelölt a megyei és az országos felsőházi listára a tapasztalatátadás társadalmi csoportjának a többi társadalmi csoporthoz viszonyított lélekszáma szerinti sorszámmal kerül. 53. § Az egészség megőrzéséhez való jog és kötelezettség
(1)
Magyarországon a Szent Korona minden tagjának, valamint a Magyarországon vendégjoggal élőknek, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak joguk és kötelességük az egészség megőrzése.
(2)
Az egészség a lélek-, a szellem és a test egységének összhangját jelenti.
(3)
Az egészség megőrzését szolgáló g./ h./ c./ d./ e./ f./
g./ h./
lélek irányítását „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvény, szellem közvetítését „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvény, élelmiszerekkel kapcsolatos követelményeket „A gazdaságról” szóló főtörvény „Mezőgazdaságról és élelmiszeriparról” szóló résztörvényében meghatározott szabályok, ipari termékekkel kapcsolatos követelményeket „A gazdaságról” szóló főtörvény „Iparról” szóló résztörvényében meghatározott szabályok, személyi és közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményeket „A gazdaságról” szóló főtörvény „Szolgáltatásról” szóló résztörvényében meghatározott szabályok, idegenforgalmi szolgáltatásokkal és az idegenforgalomban biztosított élelmezési- és ipari termék forgalmazásával kapcsolatos követelményeket „A gazdaságról” szóló főtörvény „Idegenforgalomról” szóló résztörvényében meghatározott szabályok, kereskedelemben forgalmazott élelmiszerrel és ipari termékekkel kapcsolatos követelményeket „A gazdaságról” szóló főtörvény „Kereskedelemről” szóló résztörvényében meghatározott szabályok, személy- és áruszállítás feltételeivel kapcsolatos követelményeket „A gazdaságról” szóló főtörvény „Szállításról” szóló résztörvényében meghatározott szabályok,
betartása biztosítja. (4)
A Szent Korona minden tagja, valamint a Magyarországon vendégjoggal élők, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárok kötelesek a következő egészségmegőrző tevékenység folytatására: a./ b./ c./
(5)
csak Krisztust követő istenhívő eszméket hirdet és csak ilyen eszmék hirdetését fogadja el, csak a természetes értékrendet ismertető szellemi tevékenységet végez és csak ilyen tevékenységet követ, rendszeresen részt vesz minden – nemének és életkorának megfelelő - testi betegséget feltáró és gyógyító orvosi szűrésen, kezelésen és beavatkozáson.
A (4) bekezdésben meghatározott jogokat és kötelezettségeket részletesen a./ b./
az a./ és b./ pontjára vonatkozóan „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvény, a c./ pontjára vonatkozóan „Az egészégről” szóló főtörvény
tartalmazza. 54. § A testedzéshez való jog (1)
Az állam biztosítja az egészségmegőrző testedzés és versenyszerű sportolás feltételeit a./ minden oktatási intézményben, illetve az oktatási intézmény elsődleges használati jogával a településeken, b./ minden településen az igénynek megfelelő számú
- XXII -
Függelék a testedzést szolgáló létesítményt a mindenkori igények szerinti felszereltséggel. (2)
Az állam biztosítja az utánpótlás nevelésétől a versenyeztetésig a minőségi versenyszerű sportolás elismerését és tárgyi feltételeit.
(3)
A testedzéshez való jog gyakorlásának részletes szabályait „A vallásról és művelődésügyről”, valamint „A településekről és társadalmi csoportokról” szóló főtörvény tartalmazza. 55. § Az egészségügyi ellátáshoz és gondoskodáshoz való jog
(1)
Magyarországon a Szent Korona minden tagjának, valamint a Magyarországon vendégjoggal élőknek, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak joga van a teljeskürű és térítésmentes egészségügyi ellátáshoz és gondoskodáshoz, beleértve a gyógyszer- és egészségügyi segédeszköz ellátást is.
(2)
Az állam egészségügyi ellátó és egészségügyi gondoskodó intézményeket tart fenn, amelyeket „Az egészségről” szóló főtörvényben meghatározott módon az a./ az Egészségügyi minisztérium, b./ a Krisztust követő, egyistenhívő egyházak, valamint c./ egyesületek üzemeltetnek. Az állam az egészségügyi ellátó és egészségügyi gondoskodó intézményeket az üzemeltetés formájától függetlenül, tehát egységes elvek szerint támogatja.
(3)
Az állam „Az egészségről” szóló főtörvényben meghatározott módon szakmai ellenőrzést gyakorol az egészségügyi ellátó és egészségügyi gondoskodó intézmények felett.
(4)
A Szent Korona tagjainak korlátozás nélkül, a Magyarországon vendégjoggal élők, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényekben meghatározott korlátozással, joguk van egészségügyi gondoskodási intézményben történő ellátásra. 56. § A tartósan egészségkárosodottak jogai
(1)
A Szent Korona tagjai, valamint a Magyarországon vendégjoggal élők, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárok tartósan egészségkárosodása, illetve testi-, szellemi fogyatékossága esetén különleges védelemre, illetve gondoskodásra jogosultak.
(2)
A különleges gondoskodás feltételeit, a gondoskodási jog gyakorlásának részleteit „Az állam vezetéséről” és „Az egészségről” szóló főtörvények határozzák meg. 57. § Az egészséges környezethez való jog
(1)
Szent Korona tagjainak, valamint a Magyarországon vendégjoggal élőknek, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak, továbbá a Magyarországra látogatás vagy hivatalos minőségben tartózkodóknak joguk van az egészséges környezethez.
(2)
„A természetkapcsolatról” szóló főtörvény tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek a természetes és az épített környezet megóvására, a környezeti károk megelőzésére, illetve mérséklésére vonatkoznak.
(3)
„A gazdaságról” szóló főtörvény ágazati résztörvényei tartalmazzák azokat az intézkedéseket, amelyek az egészséget károsító és veszélyeztető a./ termékek előállítását, forgalmazását, b./ munkamódszerek, csomagolóeszközök alkalmazását, c./ hulladékok keletkezését tiltják.
- XXIII -
Függelék (3)
A környezet megóvása az (1) bekezdésben meghatározott minden személy kötelessége. 58. § A szabad akarat kinyilvánításának joga
Mindenkinek joga van a szabad akaratból eredő gondolat, a lelkiismeret és hitvallás megválasztásához, elfogadásához és kinyilvánításához. 59. § A hitvallás gyakorlásának joga (1)
A Szent Korona tagjainak korlátozás nélkül, a Magyarországon vendégjoggal élők, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvényben meghatározott korlátozással, joguk van arra, hogy hitvallásukat vallásos cselekmény, szertartás végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együtt nyilvánosan vagy magánkörben kinyilvánítsák, gyakorolják, tanítsák.
(2)
A hitvallás bárki részéről történő gyakorlását „A vallásról és közművelődésügyről” szóló főtörvény korlátozhatja, vagy megtilthatja, a./ ha az nem Krisztust követő hitvallás, továbbá, b./ ha a tiltás vagy korlátozás bűncselekmény elkövetésének megelőzése, a közrend, közerkölcs és mások jogainak védelme, valamint a honvédelmi kötelezettség teljesítése érdekében történik. 60. § A hitvallás érdekképviselete
(1)
Magyarországon a Krisztus követésének hitét valló minden Szent Korona tag (mint a Szent Korona testének személyi alkotóeleme) az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt az államhatalom gyakorlásában.
(2)
A képviselő jelölést a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerint a Krisztus követésének hitét valló Szent Korona tagok érdekvédelmi szervezete végzi, a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény szerint.
(3)
A képviselőjelölt a megyei és az országos felsőházi listára a Krisztus követésének hitét valló Szent Korona tagok társadalmi csoportja a többi társadalmi csoporthoz viszonyított lélekszáma szerinti sorszámmal kerül. 61. § A nemzeti múlt ismeretének joga
(1)
A Szent Korona minden tagjának joga és kötelezettsége, hogy megismerje a./ azt a történelmi folyamatot, amely a Szent Korona Országának szerves egységként működéséhez vezetett, b./ azt az okot, amely a szerves egységben élés felbomlásához vezetett, c./ azokat a következményeket, amelyet a szerves egységben élés felbomlása eredményezett.
(2)
A Magyarországon vendégjoggal élőknek, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak joguk és kötelezettségük megismerni a./ nemzetük történelmét és b./ annak történelmi kapcsolatát a magyarsághoz.
(3)
A nemzeti múlt megismeréséhez való jogokat és kötelezettségeket részletesen „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvény szabályozza. 62. § A nemzeti kultúra ápolásának joga
(1)
A Szent Korona tagjainak joguk és kötelességük
- XXIV -
Függelék a./ saját nemzeti kultúrájuk megismerése, ápolása, továbbéltetése, b./ saját nemzeti kultúrájuk alkalmazása annak érdekében, hogy Magyarország természeti (ökológiai) és társadalmi, gazdasági (ökonómiai) szerves egységben éljen. (2)
A Magyarországon vendégjoggal élőknek, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak joga és kötelessége a./ saját nemzeti kultúrájuk megismerése, ápolása, továbbéltetése, b./ saját kultúrájuk Szent Korona értékrenddel azonos elemeinek alkalmazása annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjanak Magyarország természeti (ökológiai) és társadalmi, gazdasági (ökonómiai) szerves egységéhez.
(3)
A nemzeti kultúra ápolásához való jogokat és kötelezettségeket részletesen „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvény szabályozza. 63. § A nyelv megőrzésének és művelésének joga
(1)
A jövevényszavaktól és az idegen nyelvtani alakzatoktól megtisztított magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve.
(2)
A Szent Korona tagjainak, valamint a Magyarországon vendégjoggal élőknek, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak kötelessége megtanulnia Magyarország hivatalos nyelvét.
(3)
Az államalapító magyar nemzet minden tagjának joga és kötelezettsége a magyar nyelv megtisztításában közreműködni, a megtisztított magyar nyelvet megőrizni és művelni.
(4)
A Szent Korona államalkotó nemzetei minden tagjának és a Magyarországon vendégjoggal élőknek, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak joga és kötelessége megőrizni és művelni saját nyelvüket.
(5)
A nyelv megőrzéséhez és műveléséhez való jogokat és kötelezettségeket részletesen „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvény szabályozza. 64. § A tudományos kutatás és alkalmazás, a művészet, továbbá a kultúra szabadsága
(1)
A magyar lelki- és szellemi érték a magyar nemzet elidegeníthetetlen tulajdona.
(2)
A tudományos kutatás és alkalmazás végzése, a művészetek gyakorlása, továbbá a kultúra művelése mindenki számára szabadon végezhető tevékenység.
(3)
Magyarország kiemelt fontosságú állami feladata az egyetemes és a nemzeti kultúra védelme és támogatása.
(4)
A tudományos kutatás és alkalmazás végzéséhez, a művészetek gyakorlásához és a kultúra műveléséhez való jogokat és kötelezettségeket részletesen „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvény szabályozza. 65. § A települések és a társadalmi csoportok önkormányzatisághoz való joga
(1)
A települések önszerveződéshez fűződő jogai: a./ a település érdekeit képviselő önkormányzat alakításának joga és kötelessége, b./ a település államhatalomban történő érdekképviseletének joga és kötelessége, c./ a lelki-, szellemi- és anyagi önellátás (autarkia) kialakításának joga, d./ a nevelés-oktatás működtetésének joga, e./ az egészségi ellátás működtetésének joga, f./ az életfeltételek kialakításának és működtetésének joga,
- XXV -
Függelék g./ az önellátásra és a szabad versenyre alapozott gazdaság kialakításának és működtetésének joga, amelyeket „A településekről és társadalmi csoportokról” szóló főtörvény biztosít. (2)
A társadalmi csoportok önszerveződéshez fűződő jogai: a./ a társadalmi csoport érdekeit képviselő önkormányzat alakításának joga és kötelessége, b./ a társadalmi csoport államhatalomban történő érdekképviseletének joga és kötelessége, c./ a társadalmi csoport jellegének megfelelő tevékenysége végzéséhez szükséges feltételekhez való joga és ezek rendeltetésszerű használatának kötelezettsége, amelyeket „A településekről és társadalmi csoportokról” szóló főtörvény biztosít. 66. § Az élet-, személyiség-, vagyon-, és közbiztonsághoz való jog
(1)
Magyarországon élő és tartózkodó minden ember élethez és személyiséghez fűződő jogai védettek.
(2)
A Szent Korona minden tagjának joga van a tulajdonlási és birtoklási jogainak védelméhez, valamint a közbiztonsághoz.
(3)
A Magyarországon vendégjoggal élőknek, továbbá Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak joguk van birtoklási jogaik védelméhez, valamint a közbiztonsághoz. 3. alszakasz Elidegeníthetetlen és csak kivételesen korlátozható jogok 67. § A kényszermunka és a kötelező munka tilalma
(1)
Senkit sem szabad kényszermunkára vagy kötelező munkára igénybe venni.
(2)
Nem ütközik az (1) bekezdésben meghatározott tilalomba a./ a bűncselekmény miatt elítélt személy munkára kötelezése, b./ a honvédelmi kötelezettség teljesítése keretében elrendelt munkavégzés, továbbá c./ a rendkívüli helyzetben, vagy a kötelezettségek és jogok egységének érdekében az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvényben meghatározott célból és módon munkára kötelezés. 68. § Mozgásszabadság
(1)
A Szent Korona minden tagja, a Magyarországon vendégjoggal élő személy, valamint a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint törvényesen tartózkodó külföldi az ország területén szabadon mozoghat, a tartózkodási helyét szabadon megválaszthatja, és az ország területét – „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben szabályozott bűnmegelőzési, bűnüldözési, közrendvédelmi, nemzetbiztonsági és közegészségügyi korlátozás kivételével – szabadon elhagyhatja.
(2)
A Szent Korona tagja külföldről bármikor hazatérhet.
(3)
A Szent Korona tagját tilos Magyarország területéről kiutasítani.
(4)
A Magyarországon vendégjoggal élő személy, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint törvényesen tartózkodó külföldi csak törvényben meghatározott okból és törvényes eljárásban meghozott határozat alapján utasítható ki. 69. § A személyhez és a személyes adatokhoz fűződő jogok
(1)
Mindenkit megilletnek a személyhez fűződő jogok, így különösen a magánélet sérthetetlenségéhez, a jóhírnévhez, a képmáshoz, a hangfelvételhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, a levél-, a távközlési- és a magántitokhoz való jog. E jogok bűnmegelőzési, bűnüldözési, továbbá nemzetbiztonsági és közegészségügyi célból „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben korlátozhatóak.
- XXVI -
Függelék (2)
Mindenki maga rendelkezik személyes adataival. „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény honvédelmi, bűnmegelőzési, bűnüldözési, közrendvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, népességnyilvántartási és közteherviselési, továbbá állami vagy egyéb közfeladat ellátás céljából személyes adat kezelését elrendelheti.
(3)
A közélet tisztaságának megóvása érdekében „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény egyes közfeladatokat ellátó személyek személyes adatainak kezeléséről a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.
(4)
A személyes adatok védelmének részletes szabályozásáról „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény rendelkezik. 70. § A közérdekű adatok megismerésének joga
(1)
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a közérdekű adatot megismerhesse.
(2)
Közérdekű adat a társadalmi együttélésre, annak feltételei meglétére vonatkozó olyan adat, amelyet a./ az állami, illetve b./ helyi- és társadalmi csoportra vonatkozó önkormányzati feladatot, valamint c./ „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezel.
(3)
A közérdekű adatok megismerését az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény államtitoknak minősítéssel korlátozhatja, ha az államtitoknak minősített közérdekű adatnak jogosulatlan személy által történő megismerése jelentősen sérti, vagy veszélyezteti Magyarország a./ honvédelmi, bűnmegelőzési, bűnüldözési, közrendvédelmi, nemzetbiztonsági, központi gazdasági, b./ külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint bírósági eljáráshoz kapcsolódó érdekét.
(4)
Közérdekű adat megismerésének jogát csak az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényben meghatározott ideig szabad korlátozni. A megismerés korlátozásának fenntartását a Nemzeti Tanácsnak folyamatosan felül kell vizsgálnia.
(5)
A megismerési jog korlátozás idején és a megismerési jog korlátozás idejének feloldását követő fél éven belül a megismerési jog korlátozása alá eső tárgykörben tilos a jogalkotás. 71. § A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága
(1)
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményét szóban, írásban, sajtó útján és a közlés más formájában szabadon kinyilvánítsa, továbbá arra, hogy az információkat és más véleményét megismerje.
(2)
Tilos a háborús propaganda, a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet bármilyen formájú keltése, amely hátrányos megkülönböztetést, ellenségeskedést, erőszakra való felhívást vagy annak támogatását tartalmazza.
(3)
A véleménynyilvánítás szabadságát csak „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben meghatározott olyan korlátozásoknak szabad alávetni, amelyek a honvédelem, a bűnözés megelőzése, a közrend, a nemzetbiztonság, az ország területi sérthetetlensége, mások jó hírneve vagy jogai védelme, illetőleg a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából szükségesek. „Az emberi alapjogokról és kötelezettségekről” szóló főtörvény a gyermekek védelme érdekében a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozhatja.
(4)
(5)
A nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és a hagyományos, illetve elektronikus adatot továbbító hírügynökség köteles hitelesen, pontosan, a közléssel érintett tárgykört teljességgel érintő adatok tárgyilagos tájékoztatásával a közérdekű adatok megismerési jogának gyakorlását elősegíteni. Amennyiben az e bekezdésben meghatározott tájékoztatási eszköz megsérti a közérdekű adatok megismerési jogának gyakorlását, a sértést követően haladéktalanul elveszíti tájékoztatási jogát.
- XXVII -
Függelék (6)
A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának részletes szabályozásáról „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény rendelkezik. 72. § Gyülekezési jog
(1)
Mindenkinek joga van a békés és fegyvertelen gyülekezéshez.
(2)
„Az állam vezetéséről” szóló főtörvény a közterületen való, meghatározott tárgyköröket érintő gyülekezést előzetes bejelentéshez, továbbá – tárgykörtől függetlenül - a gyűlés megtartását közrendvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi vagy környezetvédelmi követelmények teljesítéséhez kötheti. 73. § Egyesülési jog
(1)
A Szent Korona minden tagjának joga van ahhoz, hogy település vagy társadalmi csoport érdekvédelme, továbbá kulturális feladat végzése céljából részt vegyen „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben meghatározott egyesület és más önkéntes szervezet létrehozásában, vagy ilyen szervezethez csatlakozzon.
(2)
Magyarországon vendégjoggal élőknek és Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint törvényesen tartózkodóknak joguk van ahhoz, hogy kulturális feladat végzése céljából részt vegyenek „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben meghatározott egyesület és más önkéntes szervezet létrehozásában, vagy ilyen szervezethez csatlakozzanak.
(3)
Tilos fegyveres szervezetet önkéntes szervezetként létrehozni. Nem tekinthető fegyveres szervezetnek az olyan, a Szent Korona tagjai által létrehozott önkéntes kulturális szervezet, amely „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben meghatározott típusú és mértékű, egyébként fegyvernek minősíthető tárgyat hagyományőrzés céljából birtokol, azt zárt területen, a főtörvényben előírt biztonsági intézkedések mellett használ.
(4)
Tilos az Alkotmányban és az Alaptörvényben megfogalmazott írányelvekkel ellentétes célból, vagy azokkal ellentétes eredmény elérése érdekében önkéntes szervezetet létrehozni.
(5)
Az egyesülési jog gyakorlásának részletes szabályozását „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény tartalmazza. 74. § A közügyekben való részvétel joga
(1)
A Szent Korona minden tagja részt vehet az országos és a helyi közügyek vitelében, továbbá az „Államhatalom gyakorlásról” szóló 1. főtörvény által meghatározottak szerint közhivatalt viselhet.
(2)
Magyarországon vendégjoggal élők, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárok nem vesznek részt a közügyek vitelében és nem viselhetnek az (1) bekezdésben meghatározott közhivatalt.
(3)
A választáshoz és választhatósághoz való jogot részletesen a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény szabályozza. 75. § Kérelmezési és panaszjog
(1)
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt kérelmet, panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.
(2)
A megkeresett szerv köteles a törvényben meghatározott határidőben a kérelemre, panaszra érdemben választ adni.
- XXVIII -
Függelék (3)
A kérelmezési és panaszjog gyakorlásának részletes szabályozását „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény tartalmazza. 76. § A bírósági eljárásban érintettek joga
(1)
A bírósági eljárásban az érintettnek joga van ahhoz, hogy őt a bíróság személyesen meghallgassa; ez alól „Az állam vezetéséről” szóló és a „Büntető” főtörvények kivételt tehetnek.
(2)
Ha az érintett a meghallgatás jogával nem kívánt élni vagy indokolatlanul mulasztott, ez az eljárás befejezését nem hátráltathatja.
(3)
A bírósági eljárásban való érintettségi jog gyakorlásának részletes szabályozását „Az állam vezetéséről” szóló, valamint „A büntetésről” szóló főtörvények tartalmazzák. 77. § Kisebbségi jogok
(1)
Magyarország biztosítja a Szent Korona államalkotó nemzeteihez tartozó tagjainak a (2) bekezdésben meghatározott, egyéni és közösen gyakorolt (kollektív) részvételét a közéletben, jogát saját kultúrájuk ápolásához, intézményeik fenntartásához, anyanyelvük oktatásához, a közéletben és a hatósági eljárásban való használatához, a saját nyelven való névhasználathoz. Az anyanyelvű oktatáshoz való jog gyakorlásának feltételeit „A vallásról- és művelődésügyről” szóló főtörvény határozza meg.
(2)
Magyarország a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvényben meghatározottak szerint biztosítja a hatalomban való részvétel jogát a./ b./
a Szent Korona államalkotó nemzetei - mint társadalmi csoportok - számára közösen gyakorolt jogként a felsőházi érdekképviseletben, a Szent Korona államalkotó nemzeteinek tagjai számára az alsó- és felsőházi választási és választhatósági jogot egyénileg gyakorolt jogként.
(3)
A Magyarországon vendégjoggal élőknek, valamint a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgároknak Magyarország biztosíthatja a jogot a./ Az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvényben, valamint „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben meghatározottak szerint anyanyelvüknek a közéletben és a hatósági eljárásban való használatához, a saját nyelven való névhasználathoz, valamint b./ „A vallásról- és művelődésügyről” szóló főtörvényben meghatározottak szerint az anyanyelvű oktatáshoz, saját kultúrájuk ápolásához, intézményeik fenntartásához.
(4)
A kisebbségi jog gyakorlásának részletes szabályozását „Az állam vezetéséről” szóló, főtörvény tartalmazza. 78. § Menedékjog
(1)
Magyarország menedékjogot ad azoknak a külföldi állampolgárságú vagy hontalan személyeknek, akik Magyarország által elfogadott nemzetközi szerződés vagy „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvény értelmében menekültnek minősíthetők, továbbá azoknak, akiket menekültként befogad.
(2)
Ha a menekültként befogadott, külföldi állampolgárságú személy a./
b./
a Szent Korona államalapító (magyar) nemzetének tény szerinti (de facto) tagja, „Az állam vezetéséről” szóló törvény alapján hozott határozat után jog szerinti (de iure) Szent Korona taggá válik, és korlátozás nélkül gyakorolja jogait, valamint teljesíti kötelességeit; a Szent Korona államalkotó nemzetének feltétel szerinti (opcionális) tagja, az anyaállammal történt egyeztetés alapján
- XXIX -
Függelék jog szerinti (de iure) Szent Korona taggá válik, és korlátozás nélkül gyakorolja jogait, valamint teljesíti kötelességeit, vagy - Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint idegenként élő állampolgárrá válik, illetve - visszatér az anyaországba; a Szent Koronának sem tény-, sem feltétel szerinti nem tagja, akkor az anyaállammal történt egyeztetés után - Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint idegenként élő állampolgárrá válik, illetve - visszatér az anyaországba. -
c./
(3)
A menekültet csak Magyarország által elfogadott nemzetközi szerződésben meghatározott kivételes esetben, a „Bűntető” főtörvény alapján lefolytatott eljárás alapján lehet Magyarország területéről visszafordítani, kiutasítani vagy bármely államnak kiadni.
(4)
A menedékjog gyakorlásának részletes szabályozását „Az állam vezetéséről” szóló, valamint „A büntetésről” szóló főtörvények tartalmazzák. 79. § A tulajdonhoz és a birtokláshoz való jog
(1)
Az Alkotmány 3. § (1) bekezdés értelmében a Szent Korona minden tagja, a Magyarországon vendégjoggal élők, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárok - közrendvédelmet, nemzetbiztonságot, közegészségügyet és környezetvédelmet nem veszélyeztető - ingó tárgyakat korlátozás nélkül tulajdonolhatnak, birtokolhatnak.
(2)
Az állam kizárólagos, illetőleg tartós tulajdonának körét az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvény határozza meg. Ezek tulajdonlási- és birtoklási jogát csak a Szent Korona tagja gyakorolhatja.
(3)
A magántulajdon és a köztulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(4)
Tulajdonjogot korlátozni vagy megvonni, illetőleg tulajdonjog gyakorlását kötelezettséggel terhelni közérdekből, „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben meghatározott, valamint „A büntetésről” szóló főtörvényben meghatározott esetben és módon lehet.
(5)
Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és kizárólag közérdekből, „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben meghatározott esetben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
(6)
A tulajdonhoz és a birtokláshoz való jog gyakorlásának részletes szabályozását „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény, valamint a HARMADIK RÉSZ szabályozásai tartalmazzák. 80. § Az ingatlan tulajdon- és birtoklás jogának átruházása
(1)
A tulajdon- és birtokjog átruházásának tárgya csak az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvényben meghatározott ingatlan lehet.
(2)
Az (1) bekezdés alól, a birtokjog gyakorlás átruházása vonatkozásában az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvény kivételt tesz.
(3)
A tulajdon- és birtokjog gyakorlásának részletes szabályait „Az állam vezetéséről” és „A gazdaságról” szóló főtörvények rendelkezései szabályozzák. 81. § Az öröklés joga
(1)
Az Alkotmány 3. § (1) bekezdés értelmében a Szent Korona minden tagja, a Magyarországon vendégjoggal élők, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárok - közrendvédelmet, nemzetbiztonságot, közegészségügyet és környezetvédelmet nem veszélyeztető - ingó tárgyakat korlátozás nélkül örökíthetnek és örökölhetnek.
- XXX -
Függelék
(2)
Ingatlan örököse csak a Szent Korona tagja lehet.
(3)
Az ingó- és ingatlan javak öröklése illetékmentes.
(4)
Az örökléssel kapcsolatos jog gyakorlásának részletes szabályait „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény rendelkezései tartalmazzák. II. szakasz A kötelezettségek teljesítésének arányában megillető jogok 82. § Az alapvető élelmiszerekhez való jog
(1)
Az alapvető élelmiszerek térítésmentes ellátásnak jogával élhet a Szent Korona tagja, a Magyarországon vendégjoggal élő személy, valamint a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár, ha a./ ifjúkorú és tanulmányait folytatja, vagy b./ tapasztalatátadás korában lévő.
(2)
A Tapasztalatátadás korában lévő, Magyarországon vendégjoggal élő személy, valamint a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor élhet az alapvető élelmiszerek térítésmentes ellátásának jogával, ha legalább tíz évig részt vett a nemzeti vagyon növelésében.
(3)
Az alapvető élelmiszerek térítésmentes ellátása jogának gyakorlásának részleteiről „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény rendelkezik. 83. § A lakáshoz való jog
(1)
A Szent Korona minden tagját megilleti az önálló lakás tulajdonlásának, vagy bérlésének joga.
(2)
Magyarországon vendégjoggal élő személy, valamint a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár számára – igénye esetén – Magyarország biztosít közösségi lakáslehetőséget.
(3)
A lakáshoz való jog gyakorlásának feltételeiről és részleteiről „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény rendelkezik. 84. § A közüzemi szolgáltatásokhoz való jog
(1)
Az alapvető emberi jogokat biztosító közüzemi szolgáltatások térítésmentesek az igénybevevő(k) kora, foglalkozása és a közös háztartásban élők számának megfelelően megállapított határértékig (kvótáig).
(2)
A közüzemi szolgáltatásokhoz való jog gyakorlásának feltételeiről és részleteiről „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény rendelkezik. III. szakasz Az igazságszolgáltatáshoz való jog 85. § Jogképesség és jogegyenlőség
(1)
Minden ember jogképes és a törvény előtt egyenlő, függetlenül attól, hogy a Szent Korona tagja-e vagy sem.
- XXXI -
Függelék (2)
Tilos az emberek bármilyen hátrányos megkülönböztetése, így különösen a faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti hovatartozás vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel.
(3)
Azoknak a személyeknek az egyes jogai, akik nem a Szent Korona tagjai, a Szent Korona tagjaitól eltérően szabályozhatóak „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben. 86. § A bírósági, közigazgatási és más hatósági eljárással kapcsolatos jogok
(1)
Mindenki bírósághoz fordulhat jogának vagy törvényes érdekének védelme céljából.
(2)
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírósági útra tartozó ügyét az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény által létrehozott független és pártatlan bíróság méltányosan és igazságosan, ésszerű időn belül tárgyalja, valamint határozatot hozzon jogairól, kötelezettségeiről, illetőleg az ellene emelt vádról.
(3)
Senki sem vonható el törvényes bírájától. 87. § Büntethetőség
(1)
Bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani bárkit csak olyan cselekményért vagy mulasztásért lehet, amelyet az elkövetés idején hatályos, „A büntetésről” szóló főtörvény büntetni rendelt.
(2)
A bűnelkövetővel szemben csak „A büntetésről” szóló főtörvényben meghatározott büntetés alkalmazható.
(3)
Tilos a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni.
(4) (5)
Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. „A büntetésről” szóló főtörvényben meghatározott rendkívüli perorvoslatokat kivéve senkivel szemben nem folytatható le büntetőeljárás és nem szabható ki büntetés olyan bűncselekmény miatt, amelyre nézve vele szemben Magyarországon már jogerős felmentő vagy elítélő határozatot hoztak.
(6)
A (3) és (5) bekezdés az átmeneti időszakra nem vonatkozik. 88. § Védelem joga a büntetőeljárás során
(1)
A büntetőeljárás alá vont személyt az eljárás minden szakában megilleti a védelem joga.
(2)
A vádlottnak és védőjének joga van a vád és annak alapjául szolgáló bizonyítékok megismeréséhez.
(3)
A védő felelősségre vonható a védelem ellátása során az ügyre vonatkozóan tett rosszhiszemű, vagy az igazság felderítését akadályozó nyilatkozata miatt. 89. § Jogorvoslat joga
(1)
„A büntetésről” szóló főtörvényben meghatározott módon mindenki jogorvoslattal élhet a bíróság, a közigazgatási vagy más hatóság rá vonatkozó határozata ellen. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű határidőn belüli elbírálásának érdekében – a Büntető főtörvény korlátozhatja.
(2)
Mindenkit megillet a bírósági, a közigazgatási vagy más hatósági eljárásban a jogi képviselethez való jog.
(3)
A bírósági, a közigazgatási vagy más hatósági eljárásban résztvevő személynek joga van az általa értett nyelv használatához. A tolmácsolás és fordítás költségét - ha „A büntetésről” szóló főtörvény másképpen nem rendelkezik - az állam viseli.
- XXXII -
Függelék 94. § Az államalapító magyarság (1)
Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása a nemzetközi kapcsolatokban az állam alapvető kötelezettsége.
(2)
A magyarság anyaországi, valamint politikai okból menekült (emigrált) Felsőházi képviselettel rendelkező részei: a./ Magyarországi magyar b./ Felvidéki magyar c./ Kárpátaljai magyar d./ Székelyföldi, erdélyi magyar e./ Délvidéki magyar f./ Őrvidéki magyar g./ Kárpát-medencén kívül élő magyar
(3)
A magyar állampolgárok között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha „Az állam vezetéséről”, vagy „A büntetésről” szóló főtörvény másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a magyar mellett van-e más állampolgárságuk.
(4)
Kettős vagy többes állampolgárságú a./ Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztségviselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha - politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és - a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond; b./ a Magyarországon vendégjoggal élő személy, továbbá a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztségviselői jogáról lemond. 95. § A nem Magyarországon élő magyarság érdekvédelme
(1)
Magyarország védi a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok jogait és törvényes érdekeit. A külföldön tartózkodó magyar állampolgárok diplomáciai és konzuli jogvédelmének eszközeit „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény határozza meg.
(2)
A magyar állampolgár kiadatása csak „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben vagy nemzetközi szerződésben meghatározott esetben és módon lehetséges.
(3)
A külföldön élő magyar állampolgárok egyes politikai és szociális jogait, valamint honvédelmi kötelezettségét az ország területén élő állampolgárokhoz képest „Az állam vezetéséről”, valamint „A nemzetvédelemről” szóló főtörvények eltérően szabályozhatják. 96. § Államalkotó nemzetiségek
(1)
Magyarországon az államalkotó kisebbségi nemzetiséghez tartozó személyek (mint a Szent Korona testének személyi része) önkormányzatuk által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az államhatalom gyakorlásában.
(2)
A szerves egységként működő Magyarország a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen. Az államalkotó nemzetek Szent Korona tagjainak – anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig Társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg.
- XXXIII -
Függelék (3)
Felsőházi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek: a./ a Szent Korona területén önhonos nemzetek - cigányok/romák - horvátok - lengyelek - németek - románok - ruszinok - szerbek - szlovákok - szlovének - ukránok b./
a magyarsággal rokon népek - bolgárok - görögök - örmények 97. § Az Istenhit
(1)
A Krisztus által meghatározott Istenhit vallásán alapuló világ egy és oszthatatlan lelki egységet alkot, aminek a Krisztust közvetlenül követő hitvallás mellett természetes részei mindazon hitvallások, amelyek Krisztust elfogadják a lelki világegység megteremtésének alkotó erejeként.
(2)
Az ugyanazon Istenhit-vallás különböző felekezeteinek egyesítésével megteremtett lelki világegységet tekinti Magyarország az emberiség természetes életét meghatározó erőnek, ezért minden olyan törekvést, amely ennek az egységnek a megosztását célozza az Istenhit vallásától és az alapvető emberi érdekektől idegennek, ezért tiltottnak tekint Magyarországon.
(3)
Magyarországon az államalapító és államalkotó nemzetek egységesen tekintik a Krisztust követő Istenhitvallást a lelki egység alapjának, ezért ennek érdekképviselőiként egységben vesznek részt Magyarország Országgyűlésének Felsőházában az államhatalom gyakorlóiként. 98. § A család szerepe a Szent Korona Országában
(1)
A család a legszentebb emberi közösség, a társadalom alapja. A magyar családmodell a sokgyerekes nagycsalád és a több generáció egységét jelentő nagy család.
(2)
Magyarország a hagyományos magyar családmodellt támogatja, a családi funkciók feltételeinek biztosításán keresztül.
(3)
A magyar családmodell funkciói: a./ Családi egység védelme b./ Magzat védelme c./ Gyermek védelme d./ Anya védelme e./ Szülő védelme
(4)
A családi funkciók feltételeit biztosítja: a./ az alapvető emberi jogok biztosításával, b./ a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához nyújtott támogatással. 99. § Ifjúkor (Felkelő Nap kora)
(1)
A felkészülés korszaka az aktívkori tevékenységek végrehajtására. Fogantatástól az első szakma megszerzéséig tart. Az ember életének ebben a szakaszában alakul ki szabad akarata.
- XXXIV -
Függelék
(2)
A szabad akarat kialakulásához - mintegy a küldetés teljesítésére kapott előlegként – Magyarország biztosítja a lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség feltételeit.
(3)
Amennyiben az a személy, aki lemond magyar állampolgárságáról, illetve megfosztják magyar állampolgárságától, a magyar állampolgárság megszűntetésének feltételeként köteles visszatéríteni Magyarországnak a felkészülési időszak pénzben meghatározható költségét. 100. § Aktív kor (Delelő Nap kora)
(1)
Az ember életének ebben a szakaszában fő feladataként szakmája szerint részt vesz a nemzeti vagyon növelésében. Ez joga és kötelezettsége Magyarország minden állampolgárának.
(2)
Magyarország a Szent Korona minden tagja számára biztosítja azokat a feltételeket, amelyek kötelezettsége teljesítéséhez szükségesek. 101. § Tapasztalatátadás kora (Lemenő Nap kora)
(1)
Az életnek ebben a szakaszában az ember fő feladata az, hogy átadja lelki-, szellemi- és anyagi vagyonát a következő korcsoportnak (generációnak). E mellett szakmájának-, hivatásának jellegétől és egyéni adottságaitól függően tovább végzi felkészülését.
(2)
Magyarország a Szent Korona minden tagja, valamint – aktív korukban a magyar nemzeti vagyon növelésének kötelezettségét legalább tíz évig teljesítő - Magyarországon vendégjoggal élő személy, illetve a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár számára biztosítja azokat a feltételeket, amelyek a tapasztalatátadás korában jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek. 102. § A család érdekeinek érvényesítése
(1)
Magyarország a családi funkciók feltételeinek gyakorlásához biztosítja, az ebben a tárgykörben érintett Társadalmi csoportok a./ Önkormányzatainak megalakítását és működését, valamint a b./ Társadalmi csoportok létszámarányos (más társadalmi csoportokkal összehangolt) érdekképviseletét Magyarország Országgyűlésének Felsőházban.
(2)
A család érdekeit képviselő, Önkormányzattal és felsőházi képviselettel rendelkező társadalmi csoportok: a./ Nők b./ Férfiak c./ Ifjúkorban élők d./ Aktívkorban élők e./ Tapasztalatátadás korában élők. 107. § Az önellátás
(1)
Az életfeltételek szerinti igények (jogok) feltételeit a lehetőségek teljesítése (kötelezettség) biztosítja.
(2)
Az igények és lehetőségek szerves egységként működésének összhangját a teljes önellátás (autarkia) biztosítja.
(3)
A teljes önellátás működése: Fel kell mérni a belföldi igényt egy-egy tevékenység eredményére (lelki-, szellemi- vagy anyagi termék, illetve szolgáltatás) és ahhoz kell viszonyítani a települési, megyei és országos lehetőségeket. a./
Az igényfelmérés településenként történik, az ott élők természetes adatai (kor, nem, szakma) alapján.
- XXXV -
Függelék b./
c./
d./
e./
f./
Az adatokat folyamatosan ki kell igazítani - az állampolgárok igényfejlődése és - a kutatások és a tapasztalatok alapján. A kiigazított adatok alapján olyan termelési, szolgáltatási mennyiségi határértékeket (kontingenseket, kvótákat) kell megállapítani, amelyek figyelemmel vannak az igényfejlődés követelményeire is. A települések - először közvetlen környezetükben (járásukban), - majd megyéjükben, a megyék - először a szomszédos, - majd a távolabbi megyékben végzik az igény-lehetőség egységének összehangolását. Az országosan összehangolt igény és - a tényleges, valamint a fejleszthető termelés és szolgáltatás, mint - lehetőség összevetése alapján kell megállapítani a nemzeti vagyon felhasználásának hármas csoportját: - a saját termelésből kielégíthető igényeket, - az átadható (export) termékeket, szolgáltatásokat, végül - a behozatallal (importtal) kielégíthető igényeket. Az átadható termékeknek és a behozatallal kielégíthető igényeknek értékegyenleget kell mutatniuk a külkereskedelmi forgalomban. III. szakasz Tulajdon 108. § Általános rendelkezések
(1)
Magyarországon a Szent Korona tagok által képviselt Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdona a nemzeti vagyon növekedéséhez szükséges, a./ a lélek irányító, b./ a szellem közvetítő, c./ az anyag végrehajtó feladatát ellátó feltétel.
(2)
Az (1) bekezdésből eredően, a Szent Korona tagok által képviselt Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdonában van Magyarország területén lévő minden a./ lelki, szakrális, b./ szellemi erő, valamint átalakítandó és uralandó eszközként c./ az anyagi világ - termőföldje, - vize, - levegője és - a föld méhének kincse. 109. § A tulajdonjog gyakorlói
(1)
A Szent Korona tagok által képviselt Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdonjogát az életfeltételt biztosító szervezetek gyakorolják: a./ a Krisztust követő hitélet összehangoló szervezete, b./ a nevelési-oktatási szervezetek, továbbá c./ települési önkormányzatok Alaptörvényben meghatározott tevékenységét ellátó szervezetei, d./ az energiaátalakítás, e./ a bányászat, f./ a közlekedési eszközök gyártása, g./ a közút- és vasútépítés,
- XXXVI -
Függelék h./ a gépgyártás, i./ az építőanyag-gyártás, j./ a vegyipar, k./ a gyógyszeripar, l./ a könnyűipar szervezetei. (2)
Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül eső tevékenység végzése magántulajdonon alapuló szervezetekben történik. IV. szakasz Birtok 110. § Általános rendelkezések
(1)
A birtokjogot gyakorló a tulajdon tárgyát a tulajdonjogot gyakorló hozzájárulásával a./ semmisítheti meg, b./ változtathatja meg rendeltetését.
(2)
A birtokjogot gyakorló a birtokjogot a./ átruházni a 80. § szerint, b./ örökíteni a 81. § szerint köteles. 111. § A birtoklás jogának gyakorlói
(1)
A Szent Korona tagok által képviselt Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdonának birtokjogát gyakorolják: a Krisztust követő hit vallását követő szervezet - hit gyakorlásához, - „A vallásról és Művelődésügyről” szóló főtörvényben meghatározott nevelés-oktatáshoz, - „Az egészségről” szóló főtörvényben meghatározott = egészségügyi ellátó, = egészségügyi gondoskodó és = különleges egészségügyi gondoskodást nyújtó b./ a települési önkormányzatok . az egészségügyet, - a nevelés-oktatást és - az Alaptörvényben meghatározott egyéb szolgáltató- és termelő tevékenységet szolgáló feladatok elvégzéséhez. a./
B. fejezet Minden birtoklás gyökere a Szent Korona A Szabadság Alkotmánya 3. §-ának irányelvei I. szakasz Gazdaság 112. § Általános rendelkezések (1)
Magyarország gazdaságának célja a nemzeti vagyon anyagi részének növelése a Szent Korona tagok anyagi életfeltételekkel szembeni jelen időszakra vonatkozó igényeinek biztosítása és az igények növekedésének jövőbeli kielégítse érdekében.
- XXXVII -
Függelék (2)
Magyarország az emberi társadalom szerves egységként történő működéséből következő, és a gazdaságra is vonatkozó általános alapelve: minden tevékenység végzési módjának és eredményének olyannak kell lennie, hogy az az ember és környezete egészségét ne károsítsa.
(3)
A (2) bekezdésből eredően a./ csak olyan tevékenységet lehet folytatni, amely végzése vagy annak eredménye nem károsítja a Világmindenség anyagi részét, vagyis nem veszélyes sem az ember testére, sem az élő- és élettelen környezetre; b./ a tevékenységek végzése és az annak eredményeként létrehozott termék nem károsíthatja a Világmindenség anyagtalan részét, vagyis nem lehetnek a szocialista-kommunista és/vagy a liberális-kapitalista diktatúra – és annak egyik eszköze, a fináncoligarchia – lélek- és agymosó eszközei az emberiség falanszterizálásával, és az ezt eredményező vallási, nemzetiségi, etnikai vagy egyéb társadalmi csoportok szembeállításával elérhető felszeleteléssel.
(4)
A gazdaság tevékenység-összetételét alapvetően az határozza meg, hogy az emberek lelki-, szellemi- és anyagi életfeltételei mit és milyen mértékben igényelnek.
(5)
Magyarország gazdasága az anyagi igények kielégítésére törekvő rendszer, amelyben való részvétel módját mindenki szabadon megválaszthatja. a./ Magyarország felajánlja minden személynek és szervezetnek azt, hogy tevékenységet az összehangolt gazdasági rendszerben végezze. Az összehangolás célja, hogy a lehetőségek minél teljesebben elégítsék ki az igényeket. Az összehangolt gazdasági rendszerben - Magyarország biztosítja a termelés (szolgáltatás) iránti igényt, és a termelés (szolgáltatás) feltételeit, - a személy (szervezet) pedig a szerződésben meghatározott határidőre, minőségben és mennyiségben előállítja a terméket, illetve elvégzi a szolgáltatást. b./ Az „Alaptörvényben” meghatározott tárgykörök kívételével mindenkinek joga van az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni gazdasági tevékenységét. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia a termék, vagy termény előállításának feltételeiről és értékesítéséről.
(6)
A gazdasági rendszer működésére vonatkozó szabályokat „A gazdaságról” szóló főtörvény tartalmazza.
(7)
Magyarországon a tevékenység-típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportok (mint a Szent Korona testének személyi része) létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban. 1. alszakasz Mezőgazdaság és mezőgazdasági terményfeldolgozó ipar 113. § Általános rendelkezések
(1)
Magyarország mezőgazdasága, valamint a hozzá kapcsolódó mezőgazdasági terményfeldolgozó ipar a magyar lakosságon túl még 20 millió ember egészséges élelmiszer- és mezőgazdasági eredetű termékszükségletét tudja biztosítani, ezért kiemelt fontosságú (stratégiai jelentőségű) Magyarország gazdasági életében.
(2)
Magyarország mezőgazdasága és mezőgazdasági terményfeldolgozó ipara kizárólag az összehangolt gazdasági rendszerben működik.
(3)
Magyarország mezőgazdaságában csak olyan termesztési- és állattartási technológiát lehet alkalmazni, és ennek csak azokat az eredményeit (a terményeket és termékeket) lehet forgalmazni, amelyek az emberre és a természetes környezetére nem fejtenek ki károsító hatást.
(4)
A Szent Korona eszméből eredő alapelv, hogy a mezőgazdasággal összefüggő birtoklási- (föld vonatkozásában) és tulajdonjogok azokat a Szent Korona tagokat illetik meg (mindenekelőtt családi gazdaságok formájában), akik tevőlegesen részt vesznek a termékek és termények előállításában. Ennek megfelelően egy birtokosnak termőáganként különböző mértékű, limitált termőterülete lehet.
- XXXVIII -
Függelék 114. § A mezőgazdaság és mezőgazdasági terményfeldolgozó ipar az összehangolt gazdasági rendszerben (1)
Magyarország mezőgazdaságának és élelmiszeriparának alapjellemzője az összehangolt gazdasági rendszerben megvalósuló önállóság.
(2)
Magyarország a települések igényfelmérése, valamint a külföldi megrendelések alapján felajánlja minden termelőknek terményenként és termékenként azt a mennyiséget (kontingenst), amelyre Magyarországnak szüksége, a termelőnek lehetősége van. Amennyiben a termelő elfogadja az ajánlatot, akkor a megállapodásban meghatározott anyagi elismerésen kívül Magyarország biztosít számára - beruházási támogatást, - vetőmag-, szaporítóanyag és törzsállomány biztosítási támogatást, - hozzájárulást a természetes termeléshez szükséges talajerőutánpótlási és természet-, valamint emberi egészségbarát védőszerek, alkalmazási módok (technológiák) alkalmazásához.
(3)
A mezőgazdasági terményfeldolgozó ipar alapvetően az alapanyag-ellátó területekhez kötődik. A termelőeszközök főszabályként település-önkormányzati, kivételesen magántulajdonban vannak. Magyarország az általa felajánlott mennyiség alapján, az anyagi elismerésen kívül biztosítja - beruházási- és - technológia-beszerzési támogatást. 2. alszakasz Ipar 115. § Általános rendelkezések
(1)
Az ipar alapvető feladata, hogy biztosítsa az állampolgárok életfeltételeinek eszköz részét.
(2)
Magyarországon a./ b./
az ipari termék gyártásának módja (technológiája), a gyártáskor felhasznált anyagok, valamint a keletkező hulladékok nem károsíthatják sem az emberek egészségét, sem a természetet; olyan ipari termék forgalomba hozása, vagy olyan csomagolási mód (technológia) és csomagolóanyag használata tilos, amely az ember lelki-, szellemi és anyagi életét veszélyezteti, vagy a természetet károsítja. 116. § Az alapvető emberi jogok biztosítását szolgáló ipari termék előállítása
(1)
Az alapvető emberi jogok biztosítását szolgáló, Magyarországon előállítható ipari termékek kiemelt fontosságú (stratégiai jelentőségűek) Magyarország gazdasági életében, ezért termelése kizárólag az összehangolt gazdasági rendszerben történhet.
(2)
Magyarország a települések igényfelmérése, valamint a külföldi megrendelések alapján felajánlja minden ipari tevékenységet folytató állampolgárnak termékenként azt a mennyiséget (kontingenst), amelyre Magyarországnak szüksége, az előállítónak lehetősége van. Amennyiben az előállító elfogadja az ajánlatot, akkor a megállapodásban meghatározott anyagi elismerésen kívül Magyarország biztosít számára = beruházási támogatást, = alap- és félkészanyag beszerzés összehangolását. 117. § A kiegészítő emberi jogok biztosítását szolgáló ipari termékek előállítása
(1)
A személyes használatú termékek és a családi használatú beruházások fedezete az egyéni elismerés mértéke (jövedelem).
- XXXIX -
Függelék (2)
Magyarország a települések igényfelmérése alapján felajánlja minden kiegészítő emberi jogok biztosítását szolgáló ipari tevékenységet folytató állampolgárnak termékenként azt a mennyiséget (kontingenst), amelyre Magyarországnak szüksége, az előállítónak lehetősége van. Amennyiben az előállító elfogadja az ajánlatot, akkor a megállapodásban meghatározott anyagi elismerésen kívül Magyarország biztosít számára az összehangolt gazdasági rendszerben a./ Magyarország biztosítja a termelés (szolgáltatás) iránti igényt, és a termelés (szolgáltatás) feltételeit, b./ az összehangolt gazdasági rendszerben személy (szervezet) pedig a szerződésben meghatározott határidőre, minőségben és mennyiségben előállítja a terméket, illetve elvégzi a szolgáltatást.
(3)
Mindenkinek joga van az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni kiegészítő emberi jogok biztosítását szolgáló ipari tevékenységét. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia a termék, vagy termény előállításának feltételeiről és értékesítéséről. 118. § Energiaipar
(1)
Magyarországon az energiaipar a Szent Korona tagok által képviselt Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdonában és a települési önkormányzatok birtokában van.
(2)
Magyarország a szocialista-kommunista és liberális-kapitalista diktatúrában alkalmazott energiaellátó rendszert megújítja, mert az a./ rossz hatékonyságú, továbbá b./ természetromboló- és veszélyeztető (atom-, víz- és ásványianyag átalakítás), c./ központosítottságával - biztonsági kockázatot, - az önkormányzatiság elvének sérelmét jelenti.
(3)
A Szent Korona értékrend szerinti Magyarország megteremtését követően Magyarország a./ egy éven belül elkészíti az ország energiagazdálkodásának megvalósítási tervet, amely alapján b./ négy éven belül elvégzi az átalakítást, amelyhez új energiaszolgáltató rendszert vesz figyelembe (elsősorban alternatív energiaforrásokat). c./ Az átalakítás fő szempontjai: természetbarát, helyi energiatermelő berendezések új energiaforrások rendszerbe állításával, a Települési Önellátó Rendszer részeként.
(4)
Magyarország kiemelten támogatja azokat a kutatásokat, amelyek az energiarendszer átalakításának főbb szempontjait kielégítik, és az átalakítás költségeit biztosítja.
(5)
Az állampolgárok hő- és villamos energia ellátást – személyekre megállapított mennyiségig (kontingensig) – állampolgári jogon, tehát térítésmentesen kell biztosítani.
(6)
A nem lakossági, illetve az állampolgárok számára megállapított mennyiségen felüli lakossági felhasználású elektromos- és hőenergia ára tartalmazza az előállítási költségen felül az energiahálózat üzemeltetési költségét is;
(7)
A kőolajszármazékból nyert energiára két árat kell megállapítani: a./ Az alapvető életfeltételeket biztosító tevékenységek (egészségügy, élelmiszerek termelése és feldolgozása, közbiztonság, élet- és vagyonvédelem, nemzeti értékek védelme, szállítás) részére megállapított ár nem tartalmaz, míg b./ az ezen kívüli eső tevékenységek felhasználására kialakított ár tartalmaz forgalmazási és járulékos (infrastruktúra) költséget.
- XL -
Függelék 3. alszakasz Szolgáltatás 119, § (1)
Magyarországon a./ a szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységhez alkalmazott módszer (technológia) és tevékenységhez felhasznált anyagok nem károsíthatják sem a szolgáltatást végzők egészségét, sem a természetet; b./ a tevékenységgel kapcsolatos hulladékok, valamint a szolgáltatás igénybevételének következményei az ember lelki-, szellemi és anyagi életét nem veszélyeztethetik, és a természetet nem károsíthatják.
(2)
A közösségi (kommunális) és a gondoskodási (szociális) szolgáltatást a települési önkormányzatok tulajdonában lévő szervezetek térítésmentesen végzik.
(3)
Az alapvető emberi jogokat biztosító szolgáltatások mennyiségei határait (kvótáit) és az azon felüli szolgáltatások díját az „Államháztartásról” szóló Alaptörvény szintű főtörvény állapítja meg. Az alapvető életfeltételek által meghatározott mennyiség határain belül végzett szolgáltatásokat a megállapított díjtétel mellett az állami költségvetés fedezi.
(4)
A közösségi és a gondoskodási szolgáltatások kivételével a lakossági szolgáltatásokat a magántulajdonon alapuló kisipar végzi. Magyarország a települések igényfelmérése alapján felajánlja minden kisipari tevékenységet folytató állampolgárnak szolgáltatásonként azt a mennyiséget (kontingenst), amelyre Magyarországnak szüksége, a kisiparosnak lehetősége van. Amennyiben a kisiparos elfogadja az ajánlatot, akkor a megállapodásban meghatározott anyagi elismerésen kívül Magyarország biztosít számára - beruházási támogatást és hitelt, valamint - anyag-, illetve félkészáru beszerzés összehangolást végez.
(5)
Mindenkinek joga van - közösségi és a gondoskodási szolgáltatások kivételével - a lakossági szolgáltatásokat az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia a szolgáltatás nyújtásának feltételeiről és értékesítéséről. 4. alszakasz Idegenforgalom 120. §
(1)
Az idegenforgalomnak Magyarország politikai és gazdasági életében kiemelt jelentősége van.
(2)
Az idegenforgalom eszköze annak, hogy a magyar küldetés beteljesedjen, vagyis a szerves egységként működő Magyarország mintául szolgáljon az egész emberiségnek.
(3)
Gazdaságilag hozzájárul a magyar állampolgárok életföltételeinek biztosításához.
(4)
Az idegenforgalomban alkalmazott tulajdonformák: a./ b./
(5)
A szállodák önkormányzati, míg az éttermek, panziók és magánházakban biztosított vendéglátóhelyek magántulajdonban vannak.
Magyarország a gazdaság összehangolási rendszerében a belföldi és külföldi igényfölmérés alapján összehangolja az önkormányzati tulajdonú vendéglátóhelyek forgalmát. Ugyanezt felajánlja az idegenforgalomban résztvevő magánvállalkozóknak is. Az összehangolásban részt vevő vendéglátóhelyek számára a személyi elismerésen kívül Magyarország a./ beruházási támogatást vagy hitelt nyújt, illetve b./ mezőgazdasági és élelmiszeripari termék beszerzésének, valamint c./ a létesítmények kihasználásának összehangolását végzi.
- XLI -
Függelék (6)
Mindenkinek joga van az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni a (4) bekezdés b./ pontjában meghatározott idegenforgalmi tevékenységét. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia az idegenforgalmi tevékenység feltételeiről és értékesítéséről. 5. alszakasz Kereskedelem 121. § Belkereskedelem
(1)
Magyarország belkereskedelmének feladata, hogy az igényeket kielégítő termékeket, terményeket eljuttassa a termelőtől az állampolgárig.
(2)
A kereskedelem tulajdonformája a magántulajdonú kiskereskedelem.
(3)
Magyarországon a./ az összehangolt gazdasági rendszerében résztvevő boltok végzik - a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához szükséges termékek forgalmazásán kívül - az alapvető emberi jogok körébe tartozó termékek és termények eljuttatását az állampolgárokhoz. b./ az állam a települések igényfelmérése alapján felajánlja minden kiskereskedőnek a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához szükséges termékek összehangolt gazdasági rendszerben történő kereskedelem lehetőségét.
(4)
Az összehangolt gazdasági rendszerben Magyarország a kiskereskedőnek a./ beruházási támogatást- és hitelt biztosít, b./ a termékek és termények folyamatos ellátását és szállítását összehangolja.
(5)
Mindenki kiskereskedőnek joga van az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni kereskedelmi tevékenységét. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia a termék-, vagy termény beszerzéséről, értékesítéséről és a szükséges egyéb feltételekről. 122. § Külkereskedelem
(1)
A Gondoskodó Magyarország külkereskedelmének feladata, hogy a./ a magyar állampolgárok igénykielégítésén felüli termékeket és terményeket eljuttassa más államok állampolgáraihoz, b./ illetve a Magyarországon földrajzi, vagy gazdasági okból nem, vagy nem a megfelelő minőségben és mennyiségben termelt termékeket, terményeket külföldi forrásokból a magyar állampolgárok rendelkezésére bocsássa.
(2)
A külkereskedelem, mint Magyarország összehangolt gazdasági rendszerének összefüggésben van a vámrendszerrel.
(3)
A vám és a külkereskedelem elsődleges összhangja biztosítja, hogy a kivitel (export) és a behozatal (import) egyensúlyban legyen.
(4)
Ez az egyensúly az alapja az alapvető emberi jogok biztosításának, és a pénz értékközvetítő szerepe megőrzésének, ezért a külkereskedelem az összehangolt gazdasági rendszer része, amely nem gyakorolható magánvállalkozásként.
része,
szoros
6. alszakasz Szállítás 123. § A szállítás általános szabályai A Szent Korona tagok által képviselt Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdonában lévő szervezetek
- XLII -
Függelék (1)
üzemeltetik a távolsági közúti tömegközlekedést, áruszállítást, tömegközlekedést és áruszállítást, valamint
valamint a vasúti- és vízi
(2)
végzik a közúti és vasúti hálózat kiépítését és karbantartását,
(3)
az összehangolt gazdasági rendszerben végzett személy és áruszállítás eszközeinek beszerzését, karbantartását. 124. § Személyforgalom
(1)
A tömegközlekedési eszközökkel történő utazás Magyarországon alapvető állampolgári jog.
(2)
A tömegközlekedési eszközökkel történő utazás jogát a./ a felkészülési időszakában (ifjúkorban) élő magyar állampolgárok, b./ a tapasztalatátadás korszakában (nyugdíjaskor) lévő magyar állampolgárok, valamint c./ a gyermekét nevelő anyák (amíg anyasági elismerésben részesülnek) térítésmentesen gyakorolják.
(3)
Az aktív korú (és nem anyasági elismerésben részesülő) állampolgárok díjazás ellenében gyakorolhatják a tömegközlekedési eszközökkel történő utazás jogát. Az utazás díjtétele nem tartalmazza a közlekedési eszközök és a közlekedési útvonal építési és karbantartási költségét.
(4)
A helyi tömegközlekedést, a helyközi közúti tömegközlekedést a települési önkormányzatok tulajdonában lévő szervezetek végzik. 125. § Áruszállítás
(1)
Az összehangolt gazdasági rendszer kiterjed a termékeknek, terményeknek a termelőtől a kiskereskedelemhez történő szállítására is, bel- és külföldön egyaránt.
(2)
A termékek, termények sajátosságai által igényelt körben, illetve a termelő- termőhely és a célhelyiség között a szállítást magánszemélyek, illetve magántulajdonú szervezetek végzik.
(3)
Az összehangolt gazdasági rendszeren belüli távolsági áruszállítást – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a Szent Korona tagok által képviselt Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdonában lévő közúti-, vasúti-, vízi- és légiszállítási szervezetek végzik azon az útvonalon, ahol kiépült közút vagy vasúthálózat van, illetve a vízi szállítás lehetséges és a szállított termék, termény számára ez technológiai szempontból megfelelő.
(4)
Magyarország a települések igényfelmérése alapján felajánlja minden magánszállítónak az összehangolt gazdasági rendszerben történő áruszállítás lehetőségét. Az összehangolásban részt vevő áruszállítók számára a személyi elismerésen kívül Magyarország a./ beruházási támogatást és hitelt biztosít, b./ a más szállítóeszközökkel történő szállításokat összehangolja. C. fejezet Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja A Szabadság Alkotmánya 4. §-ának irányelvei I. szakasz Általános rendelkezések 126. §
(1)
Mindaz az érték a./ ami a Szent Korona tagok által képviselt Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdona felhasználásával jött létre,
- XLIII -
Függelék b./ amit a magyar állampolgárok lelki, vagy szellemi adottsággal létrehoztak a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdonát, a nemzeti vagyont növeli. (2)
A nemzeti vagyon növekedésének mértéke az Alaptörvény hatályba lépését követő évben 50 000 milliárd forint. II. szakasz Az államháztartás 1. alszakasz Általános rendelkezések 127. § A nemzeti vagyon növekedése
(1)
A nemzeti vagyon növekedését az állampolgárok kötelezettségteljesítése eredményeként keletkező érték eredményezi.
(2)
A nemzeti vagyon növekedésének mértékét az előző évhez viszonyított – helyzetfelmérésen alapuló, valósan tervezhető - arány határozza meg. 128. § A nemzeti vagyon növekedésének felhasználása
(1)
A nemzeti vagyon növekedését a./ a növekedés előkészítésére (fejlesztés), b./ közkiadásra és c./ az életfeltételek közvetlen biztosítására kell használni.
(2)
A nemzeti vagyon felhasználásának kívánatos arányszámai: a./ a növekedés előkészítése = 20 %, b./ közkiadás = 30 %, c./ az életfeltételek közvetlen biztosítása = 50 %.
(3)
Magyarország függetlenné válása utáni első évben a./ a fejlesztési arányszám magas (a nemzeti vagyon növekedésének 34 %-a), tekintettel arra, hogy a szocialista-kommunista és a liberális-kapitalista rendszerek nem fordítottak figyelmet a jövő megalapozására, b./ a közkiadások - közte meghatározó jelleggel a gondoskodási (szociális), az egészségügyi és a nyugdíjellátás – jelentősen emelkednek, de az előző pontban leírt ok miatt nem éri el a kívánatos szintet, c./ az életfeltétel közvetlen biztosítása szintén jelentősen javul, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy az állampolgárokhoz jutott személyi elismerés meghatározó életszínvonal-emelkedést biztosít. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy a személyi elismerésnek arányosnak kell lennie azzal az értékkel, amelyet a termék (szolgáltatás) képvisel a Világmindenség fejlődésében.
(4)
Magyarország közös költségeinek (közkiadás) fedezetét (az alapvető emberi - egyéni és közösségi - jogok feltételeinek biztosítására) a nemzeti vagyon növekedésének a Nemzetgyűlés évente jóváhagyott aránya jelenti.
- XLIV -
Függelék (5)
Az Alaptörvény hatályba lépését követő évben a nemzeti vagyon növekedés felhasználása a következő: Felosztás mértéke %
ebből személyi elismerés
összes fő
milliárd ft
Nemzeti vagyonnövekedés/év Fejlesztés Közkiadás Életfeltétel biztosítás
ebből eszköz
Összes
személyi elismerés ft/fő/év
50 000 34 25 41
17 000 12 500 20 500
8 500 1 250 12 300
8 500 11 250 8 200
1 500 000 7 000 000 1 500 000
5 666 667 1 607 143 5 466 667
Összes
50 000
22 050
27 950
10 000 000
2 795 000
Ft/fő/hó
416 667
183 750
232 917
2. alszakasz A pénzrendszer 129. § (1)
Magyarország pénzneme a Korona.
(2)
A pénz az értékcsere eszköze.
(3)
A forgalomban lévő pénzmennyiség minden évben azonos a nemzeti vagyon növekedésének mértékével. 3. alszakasz A Magyar Nemzeti Bank 130. §
(1)
A Magyar Nemzeti Bank Magyarország jegy- és hitelbankja.
(2)
Jegybanki minőségében gondoskodik a nemzeti vagyon növekedése és a forgalomban lévő pénzmennyiség egyensúlyáról.
(3)
Hitelbanki minősítésében a nemzeti vagyon növekedésének a Nemzetgyűlés által meghatározott „Államháztartásról” szóló főtörvény rendelkezése szerinti célokra kamat nélküli hitelt nyújt, a./ az összehangolt gazdasági rendszer működéséhez és b./ a Szent Korona tagjainak, az Alaptörvényben meghatározott esetekben.
(4)
A hitelnyújtás feltételeit az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvény szabályozza. III. szakasz Honvédelem 133. § Általános rendelkezések
(1)
Magyarország nem lehet tagja olyan nemzetközi fegyveres államszövetségnek, amelynek célja politikai és/vagy gazdasági hatalom erőszakkal történő megszerzése vagy megtartása.
(2)
Magyarország egyenlő feltételek mellett részt vesz bármely országgal olyan nemzetvédelmi sorsközösség vállaló kapcsolatban, amely nem irányul harmadik ország függetlensége ellen.
(3)
A honvédség a magyar nemzetet, valamint annak értékeit és érdekeit megóvó szervezet, így a magyar nemzet önazonosságának elsődleges védelmezője.
- XLV -
Függelék (4)
Az, hogy sem magyar, sem nem magyar állampolgár ne veszélyeztesse hazánkat, csak egységes szervezetben biztosítható hatékonyan, tehát a gazdasági védelmet ellátó Vám- és Pénzügyőrség határellenőrzési feladatát a honvédségnek kell végeznie. A Vám- és Pénzügyőrség gazdasági bűncselekmények felderítésével kapcsolatos feladatait a rendőrség veszi át.
(5)
A haza védelme nemcsak a szolgálatukat töltő katonák, hanem a Szent Korona minden tagjának kötelessége. Ennek megfelelően a honvédség feladata annak biztosítása, hogy a tényleges állományban lévő katonák mellett a teljes magyar felnőtt lakosság legyen felkészült arra, hogy idegen támadás esetén aktívan részt vehessen a haza megvédésében. Ezért a honvédséghez kell tartoznia a Nemzetőrségnek, ami a civil embereket szervezi és képzi ki a honvédelemre.
(6)
Magyarország célja annak elérése, hogy a Szent Korona minden tagjában tudatosodjon a haza védelmének magasztos kötelessége, és a honvédség minden tisztje, katonája ennek megfelelően éljen és működjön közre a reá eső feladatok végrehajtásában.
(7)
A tisztikar tagjai a honvédelem bölcsei, nemcsak tudósai. A tisztikart azok alkotják, akik a Szent Korona a./ stratégiai-, taktikai- és fegyverismereti tudományban, valamint az ismeretek továbbadásában kiváló képességű tagjai, akik b./ hisznek a feladatuk fontosságában.
(8)
Az emberi tényezők mellett nagy fontosságú, hogy olyan eszközök segítsék a honvédség munkáját, amelyek meggyőző és bizalmat keltő erejüknél fogva alkalmasak a haza hatékony védelmére.
(9)
A védelmi kutatások és alkalmazásuk kiemelt fontosságú Magyarország biztonsága szempontjából. 134. § A honvédség belbiztonsági tevékenysége
A honvédséget a Szent Korona alkotmányos rendjének megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvény rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni. 135. § Személyes honvédelmi kötelezettség (1)
Magyarország védelme a Szent Korona minden tagjának kötelessége.
(2)
Az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvény szabályozza az állampolgároknak a rendkívüli helyzetekben fennálló kötelezettségeit. 136. § A hivatásos és a szerződéses állomány
(1)
A Szent Korona tagja a katonai és a rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományába léphet. Ennek feltételeit „A nemzetvédelemről” szóló főtörvény határozza meg.
(2)
A katonai és a rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának jogállását és javadalmazását „A nemzetvédelemről” szóló főtörvény szabályozza. 137. § Az államhatár fegyveres átlépésének tilalma
(1)
A honvédség egységei fegyveresen semmilyen célból nem léphetik át Magyarország határát.
- XLVI -
Függelék (2)
Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a 133. § (2) bekezdésében meghatározott sorsközösség vállalást teljesítő nemzetközi szerződésen alapuló katonai együttműködésre.
(3)
Idegen katonai erő Magyarország területére nem léphet be, azon nem vonulhat át, nem állomásozhat, és nem használhatja fel semmilyen célra. 138. § Gazdasági és szolgáltatási kötelezettség
(1)
A Szent Korona nagykorú tagjai, a Magyarország területén bejegyzett jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek törvényben meghatározott gazdasági magatartásra és szolgáltatás teljesítésére kötelezhetők a honvédelem érdekében.
(2)
A gazdasági és szolgáltatási kötelezettség megállapításánál, valamint teljesítésénél tekintetbe kell venni az arányos közteherviselést, a tulajdon védelmét és a kártalanítás lehetőségét. IV. szakasz A nemzetbiztonsági szolgálatok 139. §
A nemzetbiztonsági szolgálatok feladata az ország függetlenségének védelme és a nemzeti érdekeinek megóvása. A nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködnek a Szent Korona alkotmányos rendje ellen irányuló bűncselekmények megakadályozásában és felderítésében.
- XLVII -
Függelék 3. sz. függelék
„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény I. RÉSZ Az államhatalom gyakorlásának általános szabályai 1. § Általános rendelkezések Az államhatalom gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény tartalmazza. A. fejezet Az államhatalom gyakorlásának személyi feltételei 1. szakasz Magyar állampolgárság 2. § Általános rendelkezések (1)
A magyar állampolgárság azt fejezi ki, hogy egy személy a./ a Szent Korona tagja, b./ Magyarországon vendégjoggal él, valamint c./ Magyarországon idegenként tartózkodó személy.
(2)
Minden magyar állampolgárnak az állampolgársággal járó kötelezettségeit gyakorolható jogai határozzák meg a Szabadság Alkotmánya 2. §-a szerint.
(3)
A Szent Korona tagja az, aki a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, b./ az egyik államalkotó nemzet tagja és Magyarországon él.
(4)
Magyarországon vendégjoggal él az, aki a./ Magyarországon született és nem az államalkotó vagy az államalapító nemzetek valamelyikének a tagja, b./ az államalapító magyar nemzet tagja, de a 4. § (1) bekezdés szerint meghatározott többes állampolgárság követelményének nem tesz eleget.
(5)
Magyarországon idegenként tartózkodó személy az, aki nem a Szent Korona tagja és nem vendégként él Magyarországon, feltéve, hogy az „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény által meghatározott jogszabály alapján állampolgárságot kap. 2. szakasz A hatalomgyakorlásban részt vevő személyek 3. § A Szent Korona tagja
(1)
A Szent Korona tagja az, akinek felmenői a Szent Korona tagjai voltak és Krisztust követő hitet vall.
(2)
A Szent Korona államalapító tagja az, aki az (1) bekezdésben meghatározottaknak eleget tesz, és magyar nemzetiségűnek vallja magát, feltéve, hogy ősei között volt magyar nemzetiségű személy.
(3)
A Szent Korona államalkotó nemzetének tagja az, aki az (1) bekezdésben meghatározottaknak eleget tesz, és a Szent Korona egyik nemzetiségébe tartozónak vallja magát, feltéve, hogy ősei között volt az adott nemzetiségbe tartozó személy.
- XLVIII -
Függelék 4. § A Szent Korona államalkotó nemzetei (1)
Az Alkotmány 2. § (3) bekezdés alapján azoknak a nemzetiségeknek a tagjai Magyarország államalkotó nemzetei, amelyek a./ b./ c./ d./ e./
(2)
kultúrájuknak helyet keresve telepedtek meg a Szent Korona Országának területén, a Kárpát medencében (öshonos nemzetek), vagy a magyarsággal rokon népek, és vállalják a Szent Korona értékrendjét, és a Krisztust követő hitet vallják, és társadalmi csoportként vállalják, hogy államalkotó nemzetet alkotnak.
Azok a nemzetek, amelyek a Szabadság Alkotmányának hatályba léptetésekor az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelnek: a./ bolgárok, b./ cigányok/romák, c./ görögök, d./ horvátok, e./ lengyelek, f./ németek, g./ örmények, h./ románok, i./ ruszinok, j./ szerbek, k./ szlovákok, l./ szlovének, m./ ukránok. 5. § A Szent Korona tény szerinti és jog szerinti tagja
(1)
A Szent Korona tény szerinti (de facto) tagja az a 2. § (3) bekezdésében meghatározott személy, aki a magyar állampolgárságon kívül csak olyan ország állampolgára, - amely a Trianoni békeszerződés alapján a Szent Korona Országának jogutódja, - amelyet a személy Magyarországot politikai vagy gazdasági kényszerből elhagyva választott befogadó hazájául.
(2)
A Szent Korona jog szerinti (de iure) tagja az az (1) bekezdésben meghatározott személy, aki csak magyar állampolgár.
(3)
Azok a személyek, akik jog szerint nem tagjai a Szent Koronának, választási és választhatósági jogukat csak a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvényben meghatározottak szerint gyakorolhatják. Kötelezettségviselésük a gyakorolt joggal arányos, a hivatkozott főtörvényben meghatározottak szerint. 3. szakasz Magyarországon tartózkodó személy 6. §
(1)
Magyarországon tartózkodó személy az az állampolgár, aki b./ Magyarországon vendégjoggal él, valamint c./ Magyarországon idegenként tartózkodó személy.
(2)
A Magyarországon tartózkodó személy jogainak és kötelezettségeinek irányelveit az Alaptörvény, részleteit az „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szabályozza.
- XLIX -
Függelék (3)
A Magyarországon tartózkodó személy anyaországába, gyökereihez Magyarország támogatja és minden rendelkezésre álló eszközzel elősegíti.
történő
hazatelepülését
B. fejezet Az államhatalom gyakorlása 1. szakasz Általános rendelkezések 7. § (1)
Magyarországon a legfőbb hatalom gyakorlói a Szent Korona jog szerinti (de iure) tagjai.
(2)
A hatalomgyakorlásban – saját érdekeiknek megfelelő tárgykörökben – részt vesznek azok a Szent Korona tagok is, akik csak tény szerinti (de facto) tagjai a Szent Koronának.
(3)
A Szent Korona tagjai közvetlenül, vagy választott, kötött megbízással (mandátummal) rendelkező képviselőiken keresztül – azok érdekvédelmi tevékenységét folyamatosa ellenőrizve –, közvetve gyakorolják a hatalmat.
(4)
A közvetlen hatalomgyakorlás tárgyköre: a./ Alaptörvény és Alaptörvény szintű főtörvény módosítás kezdeményezése; b./ az alábbi jogszabályok alkotásának, módosításának és hatálytalanításának kezdeményezése: - Főtörvény, résztörvény, kormányrendelet, - Települési önkormányzati rendelet, - Társadalmi csoport önkormányzati rendelet, - Nemzetközi szerződés; c./ a megválasztott képviselők érdekképviseleti tevékenységének felülvizsgálatának kezdeményezése.
(5)
A közvetlen hatalomgyakorlás eszköze: a./ Beadvány a Nemzeti Tanácshoz, b./ népszavazás kezdeményezés a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény szerint.
(6)
A közvetett hatalomgyakorlás eszköze: a./ a Szabadság Alkotmánya hatálybalépését előkészítő Első választás, b./ a megszűnt képviselő megbízatás esetén időszaki választás.
(7)
A közvetett hatalomgyakorlás szervezeteinek megválasztásáról a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény rendelkezik. 2. szakasz Az államhatalom gyakorlás kettős egysége 8. §
(1)
Az irányítás és a végrehajtás egymással örök és szétválaszthatatlan kapcsolatban áll, ezáltal kettős egységet alkot, éppúgy, ahogyan a Szent Korona testének két alkotóeleme, a terület és a személy is kettős egységben él.
(2)
Az államhatalom irányítást és végrehajtást végző szervezetei tevékenységüket keresztösszefüggések rendszerében végzik. Ezzel válik az államhatalom irányítása kettős egységgé, ami a társadalmi érdekérvényesítés ellenőrizhetőségének alapja.
(3)
Az irányítás szervezetei: a./ a Nemzetgyűlés, b./ Magyarország elnöke, c./ a Nemzeti Tanács,
- L -
Függelék d./ e./ f./ g./ h./
a Honvédelmi Tanács, a Bíróság, az Ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank.
(4)
A végrehajtás szervezetei: a./ Magyarország miniszterelnöke, b./ Magyarország Kormánya, c./ az Országgyűlés alsóháza, d./ az Országgyűlés alsóházának elnöke, e./ az Országgyűlés felsőháza, f./ az Országgyűlés felsőházának elnöke, g./ a települések önkormányzata, h./ a polgármester, i./ Társadalmi csoportok önkormányzata, j./ Társadalmi csoport önkormányzatának elnöke.
(5)
Az államhatalmat gyakorló elöljáróságok és elöljárók választásának és működésének összefoglalását az 1. sz. melléklet tartalmazza. II. RÉSZ Az államhatalom működése A. fejezet Általános rendelkezések 9. § Az elöljáróság
(1)
A 8. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott, államhatalmi ügyben eljáró szervezetek az elöljáróságok. Az elöljáróságok jogait és kötelezettségeit az „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szabályozza.
(2)
Az elöljáróság köteles a hatáskörébe és illetékességébe tartozó ügyben eljárni.
(3)
Az elöljáróságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. 10. § Az elöljárók
(1)
Államhatalmi ügyben hatáskört gyakorló és illetékességgel rendelkező elöljáróságok feladatát teljesítő elöljárók a jogszabályoknak megfelelően, pártatlanul végzik tevékenységüket.
(2)
Az elöljárók hivataluk elfoglalása előtt esküt tesznek a Szent Koronára.
(3)
Az elöljárók jogállását, javadalmazását és előmenetelét az „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szabályozza.
(4)
Az államhatalom gyakorlása - az önkormányzatiság elvének betartása mellett - az elöljáróságok és elöljárók között megosztott.
(5)
Az elöljáróságok az Alaptörvényben, az Alaptörvény szintű főtörvényekben és a törvényekben meghatározott hatáskörükben önállóan járnak el.
- LI -
Függelék B. fejezet A irányítás szervezetei 1. szakasz Nemzetgyűlés 11. § A Nemzetgyűlés Magyarországnak a Szent Korona értékrendből eredő vezetői feladatokat végző legfőbb népképviseleti irányító szerve. 1. alszakasz A Nemzetgyűlés megalakulása és működése 12. § A Nemzetgyűlés megalakulása (1)
A Nemzetgyűlést az Első képviselőválasztás eredménye alapján a Szent Korona Szolgálatot teljesítők által megbízott személy hívja össze, a választást követő egy hónapon belüli időpontra.
(2)
A nemzetgyűlési képviselők megbízatásának (mandátumának) igazolása és a Szent Koronára tett eskü után a Nemzetgyűlés megalakul.
(3)
Azok a nemzetgyűlési képviselők, akik nem az Első képviselőválasztáson kapnak megbízatást, a megválasztásuk utáni első Nemzetgyűlésen igazolják megbízatásukat és tesznek esküt a Szent Koronára. 13. § A Nemzetgyűlés működése
(1)
A Nemzetgyűlés összehívásáról és üléseinek időpontjáról a 14. § rendelkezik.
(2)
A Nemzetgyűlés működésének szabályait és tárgyalási rendjét a./ az Alkotmányozó Nemzetgyűlés állapítja meg, b./ módosítását a Nemzeti Tanács kezdeményezi és a Nemzetgyűlés előterjesztésére Magyarország elnöke helyezi hatályba.
(3)
A Nemzetgyűlés ülései, valamint az ülésekről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.
(4)
Magyarország elnöke a Nemzeti Tanács, továbbá bármely Nemzetgyűlési képviselő indítványára, államtitok vagy nyilvánosságra nem hozható személyes adat védelme érdekében zárt ülés tartását rendelheti el.
(5)
A Nemzetgyűlési képviselőknek a Nemzetgyűlés ülésein a részvétel kötelező. Indokolt esetben Magyarország elnöke adhat felmentést az ülésen való részvétel alól, legfeljebb a tagok 25 %-ának.
(6)
A Rendkívüli Nemzetgyűlésen való részvétel alól felmentés nem adható.
(7)
A Nemzetgyűlés akkor határozatképes, ha ülésén a nemzetgyűlési képviselőknek több, mint a fele jelen van.
(8)
A Nemzetgyűlés határozatait az ülésen jelen lévő nemzetgyűlési képviselők több mint a felének nyílt, egyidejű szavazatával hozza meg. 2. alszakasz A Nemzetgyűlés összehívása 14. §
(1)
A Nemzetgyűlést Magyarország elnöke hívja össze.
- LII -
Függelék (2)
Nemzetgyűlést kell összehívni a./ minden év augusztus 15. és augusztus 20-a közötti időszakra (Időszakos Nemzetgyűlés), b./ a szükséghelyzet, valamint megelőző-, illetve fegyveres védelmi helyzet fennállása (Rendkívüli Nemzetgyűlés), továbbá c./ népi kezdeményezés esetén a szükséges időtartamig.
(3)
Népi kezdeményezés esetén, ha a./ a Nemzetgyűlés megbízási jogkörébe tartozó elöljáróság vagy elöljáró visszahívásával kapcsolatos, Kivételes Nemzetgyűlést kell összehívni, b./ Alaptörvényre vagy Alaptörvény szintű főtörvényre vonatkozik, a következő Időszakos Nemzetgyűlés napirendjei között szerepel, c./ az előzőektől eltér a népi kezdeményezés tárgyköre, a jogalkotás megfelelő eljárását indítja el.
(4)
A szükséghelyzet, valamint megelőző-, illetve fegyveres védelmi helyzet fennállása alatt előterjesztett, Nemzetgyűlés jogkörét érintő népi kezdeményezés alapján a Kivételes Nemzetgyűlést a rendkívüli- vagy szükségállapot megszűnése utáni időpontra kell összehívni. A rendkívüli- valamint szükségállapot alatt – ha az az Időszakos- vagy Kivételes Nemzetgyűlés időszakára esik - a Rendkívüli Nemzetgyűlés nem tűzi napirendjére a már korábban meghirdetett Időszakos- vagy Kivételes Nemzetgyűlés napirendi pontjait.
(5)
Amennyiben a Kivételes Nemzetgyűlés összehívása az Időszakos Nemzetgyűlést megelőző 60 munkanapon belüli időpontra esik, a népi kezdeményezéssel indított eljárás az Időszakos Nemzetgyűlés napirendjén szerepel. 3. alszakasz Alkotmányozó Nemzetgyűlés 15. §
(1)
Kiemelt, történelmi jelentőségű az Első Nemzetgyűlés, amely a szocialista-kommunista és a liberáliskapitalista diktatúra hatalmát megtörve megalapozza, vagyis alkotmányozza a Szent Korona értékrendje érvényesülésének feltételeit.
(2)
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjainak a./ az első választás, illetve b./ a visszavont, vagy megszűnt megbízatások helyett az időszaki választás ad megbízást.
(3)
Az első választáson megbízatást kapott képviselők az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés tagjai.
(4)
A Nemzetgyűlés tagjainak megválasztását a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény szabályozza. 16. § Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatai
(1)
(2)
Kimondja, hogy -
a Lisszaboni Szerződés, a nemzetek feletti érdekérvényesítés iránymutatása, így nem Magyarország Alkotmánya, ezért annak hatályát megszűnteti,
-
a 2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye a Lisszaboni Szerződés szerinti idegen érdekeket képviselő irányelveket tartalmaz, ezért megszűnteti annak hatályát.
Alkotmány jogfolytonosságának visszaállítása A Történelmi Alkotmány jogfolytonossága visszaállításának folyamata:
- LIII -
Függelék a./
b./
hatályba lépteti a Szent Korona értékrendjén alapuló Történelmi Alkotmányt, amely kinyilatkozza Magyarország és a Szent Korona tagok örök és elidegeníthetetlen szabadságát, annak feltételeit és védelmének kötelezettségét; a Történelmi Alkotmány jogfolytonosságának visszaállítása a Szabadság Alkotmányának kihirdetésével történik.
(3)
Alaptörvény hatályba léptetése Az Alaptörvény hatályba léptetésével a Szabadság Alkotmányának azok az irányelvei válnak a társadalmi együttélés alapszabályaivá, amelyek a diktatúrából a szabadságba történő átmenet történelmi korszakára vonatkoznak.
(4)
Alaptörvény szintű főtörvények hatályba léptetése a./
„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvény az irányítás és a végrehajtás kettős egységében a népakaratot emeli hatalomgyakorlóvá.
b./
A „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény a népakarat képviseleti és közvetlen érvényesülésének szabályozását tartalmazza.
c./
A „Magyarország jelképekről és ünnepekről” szóló 3. főtörvény a Szent Korona tagok önbecsülését és önazonosság-tudatát hangban, képben és a megemlékezés magasztosságában megvalló és fenntartó erőt emeli a jogrendszer megalapozó részévé.
(4)
Nemzeti Tanács beiktatása A Nemzeti Tanács első választáson megbízatást kapott tagjait beiktatja hivatalukba. A Nemzeti Tanács két Nemzetgyűlés közötti időszakban a népakarat képviselőjeként Magyarország legfőbb népképviseleti irányító szerve.
(5)
Magyarország elnökének beiktatása A Nemzetgyűlés első választáson megbízatást kapott elnökét – miután a Szent Koronára esküt tett beiktatja hivatalába. Magyarország elnöke a Szent Korona értékrendből eredő vezetői feladatok legfőbb egyszemélyes felelősségű irányítója.
(6)
Magyarország miniszterelnökének beiktatása Magyarország első választáson megbízatást kapott elnökét – miután a Szent Koronára esküt tett beiktatja hivatalába. Magyarország miniszterelnöke a Szent Korona értékrendből eredő vezetői feladatok legfőbb egyszemélyes felelősségű végrehajtója. 4. alszakasz Az Időszakos Nemzetgyűlés feladatai 17. §
(1)
Kormány, vagy országgyűlési képviselő által kezdeményezett, illetve népi kezdeményezéssel indított, Magyarország elnöke által előterjesztett Alaptörvény és alaptörvény szintű főtörvény módosításának elfogadása. A módosított jogszabályt Magyarország elnöke lépteti hatályba.
(2)
A Nemzeti Tanács tagjának a./ halála, b./ egészségi állapota miatti, vagy c./ önkéntes lemondása esetén a Nemzeti Tanács – a rendkívüli választásokig - új tagot választ.
(3)
A Nemzeti Tanács vagy az Országgyűlés tagjának a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt Magyarország elnöke, vagy a Nemzeti Tanács indítványa, illetve népi kezdeményezés alapján indított megbízatás-visszavonó eljárás lefolytatása.
- LIV -
Függelék (4)
Magyarország elnökének vagy Magyarország miniszterelnökének a./ halála, b./ egészségi állapota miatti, vagy c./ önkéntes lemondása esetén a Nemzetgyűlés – a rendkívüli választásokig - új elöljárót választ.
(5)
Magyarország elnökének vagy Magyarország miniszterelnökének a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt a Nemzeti Tanács indítványa, illetve népi kezdeményezés alapján indított megbízatásvisszavonó eljárás lefolytatása. 5. alszakasz A Rendkívüli Nemzetgyűlés feladatai 18. §
(1)
Dönt a Honvédelmi Tanács által előterjesztett a./ „Országvédelmi terv” és b./ „Rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet” elfogadásáról. A Rendkívüli Nemzetgyűlés által elfogadott „Országvédelmi tervet” és a „Rendkívüli intézkedéseket bevezető rendeletet” Magyarország elnöke lépteti hatályba.
(2)
Amennyiben a Nemzeti Tanács a rendkívüli- vagy szükséghelyzet fennállása alatt folytatott vizsgálata során azt tapasztalja, hogy a rendkívüli- vagy szükséghelyzetre tekintettel hozott rendelet vagy annak végrehajtási utasítása a./ eltér olyan alapvető jogtól, amelytől rendkívüli helyzetben sem lehet eltérni, vagy b./ a rendkívüli- vagy szükséghelyzetre tekintettel megállapított szabályok megszegésével jött létre, a Nemzeti Tanács indítványozza megbízatás-visszavonó eljárás lefolytatását. 6. alszakasz A Kivételes Nemzetgyűlés feladatai 19. §
(1)
Amennyiben a Kivételes Nemzetgyűlést a 14 § (3) bekezdés b./ pontja alapján kell összehívni, és azon 17. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.
(2)
A Nemzetgyűlés tagjainak és elöljárónak a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt, népi kezdeményezés alapján indított megbízatás-visszavonó eljárás lefolytatása. 7. alszakasz A Nemzetgyűlés által alkalmazott felelősségre vonás 20. §
(1)
Amennyiben a Nemzetgyűlés a 17. § (3) és (5) bekezdéseiben, a 18. § (2) bekezdésében, valamint a 19. § (2) bekezdésében meghatározott megbízatás-visszavonó eljárást folytatott és az abban megnevezett elöljáró(ka)t elmarasztaló határozatot hozott, a./ visszahívja az elöljáró(ka)t tisztségéből és b./ új elöljáró(ka)t választ.
(2)
Az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárás alapján a Nemzetgyűlés büntetőeljárást indít hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt, a „Büntetésről” szóló főtörvény szerint a./ az elmarasztalt elöljáró(k) ellen, b./ a népi kezdeményezést tevők ellen, ha a lefolytatott eljárás nem marasztalja el az elöljáró(ka)t.
(3)
Az ellen a Nemzetgyűlési képviselő ellen, aki nem vesz részt a Rendkívüli Nemzetgyűlésen, Magyarország elnöke köteles hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt, a „Büntetésről” szóló főtörvény szerint büntetőeljárást indítani.
- LV -
Függelék
(4)
A Nemzetgyűlés határozatképtelensége esetén Magyarország elnöke a./ büntetőeljárást indít az engedély nélkül távol maradó képviselők ellen, hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt; b./ visszavonja azoknak a képviselőknek a megbízását, akik engedély nélkül távolmaradtak és c./ a határozatképtelenség napjától számított egy hónapon belüli időpontra Nemzetgyűlési képviselőválasztást ír ki azokra a területekre, amelyeknek az engedély nélkül távolmaradó képviselők megbízottai voltak. 5. szakasz Az Országgyűlés Felsőháza 1. alszakasz Az Országgyűlés Felsőházának megalakulása és működése 72. § Az Országgyűlés Felsőházának megalakulása
(1)
Az Országgyűlés Felsőházát az Első képviselőválasztás eredménye alapján miniszterelnöke hívja össze, az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlést követő napra.
Magyarország
(2)
Az Országgyűlés Felsőházának tagjai megbízatásának (mandátumának) igazolása és a Szent Koronára tett eskü után az Országgyűlés Felsőháza megalakul.
(3)
Az Országgyűlés Felsőháza az első ülésén tagjai közül egyszerű többséggel megválasztja az Országgyűlés Felsőházának elnökét egyidejű, nyilvános szavazással. 73. § Az Országgyűlés Felsőházának működése
(1)
Az Országgyűlés Felsőháza folyamatosan végzi munkáját.
(2)
Az Országgyűlés Felsőháza Rendkívüli ülésként ülésezik szükséghelyzet, valamint megelőző-, illetve fegyveres védelmi helyzet fennállása esetén.
(3)
Az Országgyűlés Felsőháza működésének szabályait a./ az Alkotmányozó Nemzetgyűlés állapítja meg, b./ módosítását az Országgyűlés Felsőháza kezdeményezi és a Nemzetgyűlés előterjesztésére Magyarország elnöke helyezi hatályba.
(4)
Az Országgyűlés Felsőháza ülései, valamint az ülésekről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.
(5)
Magyarország elnöke az Országgyűlés Felsőházának elnöke, továbbá bármely Országgyűlési képviselő indítványára, államtitok vagy nyilvánosságra nem hozható személyes adat védelme érdekében az Országgyűlés Felsőháza egyszerű többségi, egyidejű, nyílt szavazással zárt ülés tartását rendelheti el.
(6)
Az Országgyűlés Felsőháza tagjainak az Országgyűlés Felsőháza ülésein a részvétel kötelező. Indokolt esetben az Országgyűlés Felsőházának elnöke adhat felmentést az ülésen való részvétel alól, legfeljebb a tagok 25 %-ának.
(7)
A Rendkívüli Nemzetgyűlés idején az ülésen való részvétel alól felmentés nem adható.
(8)
Az Országgyűlés Felsőháza akkor határozatképes, ha ülésén az Országgyűlés Felsőháza tagjainak több, mint a fele jelen van.
(9)
Az Országgyűlés Felsőháza határozatait az ülésen jelen lévő tagok több mint a felének nyílt, egyidejű szavazatával hozza meg.
- LVI -
Függelék 2. alszakasz Az Országgyűlés Felsőházának feladatai 74. § (1)
Kezdeményezi Magyarország miniszterelnökénél a Kormány munkatervének elkészítését vagy módosítását.
(2)
Jogalkotási tervet készít és módosít a./ Magyarország miniszterelnöke, b./ az alsó- vagy felsőházi országgyűlési képviselők kezdeményezése és/vagy c./ népi kezdeményezés alapján.
(3)
A Kormány által elfogadott jogalkotási tervet Magyarország miniszterelnöke hagyja jóvá.
(4)
A jogalkotási terv szerint jogszabály tervet terjeszt elő az Országgyűlés alsóházának, amelyet a./ a tárgykör szerinti társadalmi csoportok felsőházi képviselőinek szakmai ismerete és tapasztalata, valamint b./ az összes felsőházi képviselő megyéjében (kerületében) szerzett, tárgykörrel kapcsolatos, népakaratot kifejező vélemények alapján készít.
(5)
Az Országgyűlés felsőházi tagjának a./ halála, b./ egészségi állapota miatti, vagy c./ önkéntes lemondása esetén Időszaki választás tartását kezdeményezi, a megszűnt megbízatás által érintett területen.
(6)
Az Országgyűlés felsőházi tagjának vagy elöljárónak a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt, népi kezdeményezés alapján indított megbízatás-visszavonó eljárás lefolytatása. 3. alszakasz Az Országgyűlés Felsőháza elnökének feladata 75. §
(1)
Irányítja a./ a 74. § (2) bekezdése szerinti jogalkotási terv készítési munkát, b./ a 74. § (4) bekezdés szerinti Főtörvény módosítás tervezet, c./ a 74. § (4) bekezdés szerinti új Résztörvény vagy Résztörvény módosítás tervezet készítésének munkáját.
(2)
Az Országgyűlés Felsőháza által jóváhagyott új, vagy módosított jogszabály-tervezetet elfogadási javaslattal átadja az Országgyűlés Alsóháza elnökének. 6. szakasz Az Országgyűlés Alsóháza 1. alszakasz Az Országgyűlés Alsóházának megalakulása és működése 76. § Az Országgyűlés Alsóházának megalakulása
(1)
Az Országgyűlés Alsóházát az Első képviselőválasztás eredménye alapján Magyarország miniszterelnöke hívja össze, az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlést követő napra.
- LVII -
Függelék (2)
Az Országgyűlés Alsóházának tagjai megbízatásának (mandátumának) igazolása és a Szent Koronára tett eskü után az Országgyűlés Alsóháza megalakul.
(3)
Az Országgyűlés Alsóháza az első ülésén tagjai közül egyszerű többséggel megválasztja az Országgyűlés Alsóházának elnökét egyidejű, nyilvános szavazással. 77. § Az Országgyűlés Alsóházának működése
(1)
Az Országgyűlés Alsóháza minden hó utolsó hetének hétfő és péntek közötti időszakában ülésezik.
(2)
Az Országgyűlés Alsóházának Rendkívüli ülését össze kell hívni szükséghelyzet, valamint megelőző-, illetve fegyveres védelmi helyzet fennállása esetén
(3)
Az Országgyűlés Alsóháza működésének szabályait a./ az Alkotmányozó Nemzetgyűlés állapítja meg, b./ módosítását az Országgyűlés Alsóháza kezdeményezi és a Nemzetgyűlés előterjesztésére Magyarország elnöke helyezi hatályba.
(4)
Az Országgyűlés Alsóháza ülései, valamint az ülésekről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.
(5)
Magyarország elnöke az Országgyűlés Alsóházának elnöke, továbbá bármely Országgyűlési képviselő indítványára, államtitok vagy nyilvánosságra nem hozható személyes adat védelme érdekében az Országgyűlés Alsóháza egyszerű többségi, egyidejű, nyílt szavazással zárt ülés tartását rendelheti el.
(6)
Az Országgyűlés Alsóháza tagjainak az Országgyűlés Alsóháza ülésein a részvétel kötelező. Indokolt esetben az Országgyűlés Alsóházának elnöke adhat felmentést az ülésen való részvétel alól, legfeljebb a tagok 25 %-ának.
(7)
A Rendkívüli Nemzetgyűlés idején az ülésen való részvétel alól felmentés nem adható,
(8)
Az Országgyűlés Alsóháza akkor határozatképes, ha ülésén az Országgyűlés Alsóháza tagjainak több, mint a fele jelen van.
(9)
Az Országgyűlés Alsóháza határozatait az ülésen jelen lévő tagok több mint a felének nyílt, egyidejű szavazatával hozza meg. 2. alszakasz Az Országgyűlés Alsóházának feladatai 78. §
(1)
Az Alsóház minden tagja képviseleti körzetének népakaratot kifejező vélemény-kikérését követően és annak nyilvános ülésen történő megvitatása után, egyszerű többségi, egyidejű nyílt szavással meghozott határozattal dönt a./ az Országgyűlés Felsőháza által a 75. § (2) bekezdése alapján elfogadásra javasolt főtörvény módosítás tervezet, illetve új, vagy módosított résztörvény tervezet, illetve b./
a kormány indítványára a tárgykörben illetékes miniszter által előterjesztett jogszabály végrehajtási utasítás tervezet
elfogadásáról vagy elutasításáról. (2)
Az Országgyűlés Alsóházi tagjának a./ halála, b./ egészségi állapota miatti, vagy c./ önkéntes lemondása esetén Időszaki választás tartását kezdeményezi, a megszűnt megbízatás által érintett területen.
- LVIII -
Függelék (3)
Az Országgyűlés alsóházi tagjának vagy elöljárónak a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt, népi kezdeményezés alapján indított megbízatás-visszavonó eljárás lefolytatása. 3. alszakasz Az Országgyűlés Alsóháza elnökének feladata 79. §
(1)
Irányítja a a./ 78. § (1) bekezdés a./ pontja szerinti - Főtörvény módosítás tervezet, - új Résztörvény vagy Résztörvény módosítás tervezet, illetve b./ a 78. § (1) bekezdés b./ pontja szerinti jogszabály végrehajtási utasítás tervezet vitáját és szavazását.
(2)
Az Országgyűlés Alsóháza által hatálybaléptetésre javasolt a./ új, vagy módosított jogszabálytervezetet átadja Magyarország miniszterelnökének. a./ jogszabály végrehajtási utasítás tervezetet átadja a tárgykörben illetékes miniszternek. 4. alszakasz Az Országgyűlés által alkalmazott felelősségre vonás 80. §
(1)
Amennyiben az Országgyűlés a 74. § (6) bekezdéseiben vagy a 78. § (3) bekezdésében meghatározott megbízatás-visszavonó eljárást folytatott és az abban megnevezett elöljáró(ka)t elmarasztaló határozatot hozott, a./ visszahívja az elöljáró(ka)t tisztségéből és b./ új elöljáró(ka)t választ.
(2)
Az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárás alapján az Országgyűlés büntetőeljárást indít hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt, a „Büntetésről” szóló főtörvény szerint a./ az elmarasztalt elöljáró(k) ellen, b./ a népi kezdeményezést tevők ellen, ha a lefolytatott eljárás nem marasztalja el az elöljáró(ka)t.
(3)
Az ellen az Országgyűlési képviselő ellen, aki nem vesz részt a Rendkívüli Nemzetgyűlés idején az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés illetékes elnöke köteles hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt, a „Büntetésről” szóló főtörvény szerint büntető eljárást indítani.
(4)
Az Országgyűlés Felső- vagy Alsóházának határozatképtelensége esetén az Országgyűlés illetékes elnöke a./ büntetőeljárást indít az engedély nélkül távol maradó képviselők ellen, hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt; b./ visszavonja azoknak a képviselőknek a megbízását, akik engedély nélkül távolmaradtak és c./ a határozatképtelenség napjától számított egy hónapon belüli időpontra Országgyűlési képviselőválasztás kiírását indítványozza Magyarország elnökénél azokra a területekre, amelyeknek az engedély nélküli képviselők megbízottai voltak. 7. szakasz Az Önkormányzatok 81. § Általános rendelkezések
(1)
A község, a város, a fővárosi kerület (a továbbiakban együtt: település), a települések csoportjai, illetve a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerinti társadalmi csoportok érdekeit önkormányzati szervezetek képviselik, amelyek feladata közvetíteni és érvényesíteni a népakaratot az országgyűlési és önkormányzati választások során, illetve felügyelni a képviselők munkáját.
(2)
A társadalom működésének szerves egységét megbontó, gyűlöletkeltő képviselő, továbbá a hamis érvek alapján bizalmatlanságot keltő, vagy idegen érdeket érvényesítésére törekvő társadalmi szervezetek ilyen
- LIX -
Függelék tevékenységet végző vezetői és tagjai bűncselekményt követnek el, és a megállapított büntetési tétel mellett az érdekképviseleti gyakorlásának jogát örökre elvesztik. (3)
A települések és a társadalmi csoportok működésének részletes szabályozását „A településekről és társadalmi csoportokról” szóló főtörvény határozza meg. 9. szakasz A társadalmi csoportok önkormányzata 89. § Általános rendelkezések
(1)
A társadalmi csoportok önigazgatása (szubszidiaritása) a települések önigazgatásával együtt jeleneti Magyarországon a hatalomgyakorlás alapját.
(2)
Az egy megyébe tartozó, illetve a budapesti nemzetiség, vallás, korcsoport és szakma szerint azonos társadalmi csoportba tartozó Szent Korona tagok érdekképviseleti feladatainak végzését a társadalmi csoport megyei szervezete hangolja össze, az Alaptörvény és „A településekről és társadalmi csoportokról” szóló főtörvény szerint. 1. alszakasz A társadalmi csoport önkormányzatának megalakulása és működése 90. § A társadalmi csoport önkormányzatának megalakulása
(1)
A társadalmi csoport önkormányzatát az Első képviselőválasztás eredménye alapján a társadalmi csoport megyei vezetője hívja össze, a választást követő tíz napon belüli időpontra.
(2)
A társadalmi csoport önkormányzatának tagjai megbízatásának (mandátumának) igazolása és a Szent Koronára tett eskü után a társadalmi csoport megyei önkormányzata megalakul.
(3)
A társadalmi csoport önkormányzatának azon tagjai, akik nem az Első képviselőválasztáson kapnak megbízatást, a megválasztásuk utáni első társadalmi csoport önkormányzati ülésen igazolják megbízatásukat és tesznek esküt a Szent Koronára. 91. § A társadalmi csoport önkormányzatának működése
(1)
A társadalmi csoport önkormányzatát a megválasztott megyei (budapesti) elnök vezeti.
(2)
A társadalmi csoportok országos önkormányzatát a megyei megbízottak küldöttei alkotják, „A településekről és társadalmi csoportokról” szóló főtörvény szerint.
(3)
A társadalmi csoportok országos önkormányzata összehangolja a megyei (budapesti) önkormányzatok munkáját.
(4)
A képviselő-testület a társadalmi csoportot illető közügyekben önállóan és általános hatáskörrel jár el.
(5)
A társadalmi csoport önkormányzatának hatáskörébe tartozó közügyet kivételesen és csak akkor utalhat más állami szerv hatáskörébe, ha ezt a közügy jellege, az eredményesség vagy a gazdaságosság követelménye indokolja.
(6)
A társadalmi csoport önkormányzatának döntése, működése kizárólag a jogszerűség szempontjából vizsgálható felül.
(7)
A társadalmi csoport önkormányzata törvényességi ellenőrzéséről a Nemzeti Tanács, a Kormány, pénzügyi és gazdasági ellenőrzéséről az Állami Számvevőszék gondoskodik.
- LX -
Függelék (8)
A társadalmi csoport önkormányzata jogsértő döntésének felülvizsgálata - a (6) bekezdésben meghatározott ellenőrző szerv kezdeményezése alapján - a bíróság hatáskörébe tartozik. 2. alszakasz A társadalmi csoport önkormányzatának feladatai 92. §
(1)
A társadalmi csoport önkormányzatának alapjogai és kötelezettségei egyensúlyban vannak.
(2)
A társadalmi csoport önkormányzata - „A településekről és társadalmi csoportokról” szóló főtörvény keretei között - a társadalmi csoportot érintő közügyek intézése céljából a következő önkormányzati alapjogokat gyakorolja: a) a társadalmi csoport minden tagjáta kötelező érvényű rendeletet alkot, b) meghatározza szervezeti és működési rendjét, c) szabadon társulhat más önkormányzatokkal, érdekképviseleti szövetséget hozhat létre, együttműködhet más országok társadalmi csoport önkormányzataival, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek, d) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, e) gyakorolja a birtokjogot az Alaptörvényben meghatározott nemzeti vagyon részek felett, f) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel vállalkozást folytathat, amely nem veszélyeztetheti kötelező feladatainak ellátását, g) meghatározza éves költségvetését, és annak alapján önállóan gazdálkodik, h) a hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat, i) önkormányzati jelképet alkothat, önkormányzati kitüntetést és elismerő címet alapíthat.
(3)
A társadalmi csoport önkormányzatainak alapjogai bírósági védelemben részesülnek.
(4)
A kötelező feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a nemzeti vagyon növelésének társadalmi csoportra eső része képezi, „A településekről és társadalmi csoportokról” szóló főtörvény szerint. 93. § A társadalmi csoport önkormányzati rendelete
(1)
Az önkormányzat tagja által indítványozott, vagy népi kezdeményezéssel indított, az önkormányzat tisztségviselői által készített, és a Polgármester által előterjesztett új társadalmi csoport önkormányzati rendelet-tervezet, vagy meglévő rendelet módosítás-tervezet, illetve hatályon kívül helyezési jogszabálytervezet vitáját, elfogadását vagy elutasításár az önkormányzat ülésén végzi. A társadalmi csoport önkormányzati rendeletét a társadalmi csoport elnöke lépteti hatályba.
(2)
A társadalmi csoport önkormányzati rendelete nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. 3. alszakasz A társadalmi csoport önkormányzatának elnöke 94. §
(1)
A társadalmi csoport országos önkormányzata elnökének az Első képviselőválasztás ad megbízatást.
(2)
A társadalmi csoport önkormányzatának elnöke és tagja az önkormányzati feladatain kívül az Országgyűlés felsőházának képviselői feladatait is ellátja, ha az Első vagy az időszaki képviselőválasztáson erre meghatalmazást kapott.
- LXI -
Függelék 4. alszakasz A társadalmi csoport önkormányzata által alkalmazott felelősségre vonás 95. § (1)
Az önkormányzati indítványra, vagy népi kezdeményezésre a társadalmi csoport önkormányzat megbízatás-visszavonó eljárást folytat, és amennyiben az abban megnevezett elöljáró(ka)t elmarasztaló határozatot hoz, kezdeményezi Magyarország elnökénél a./ a határozatban érintett önkormányzati tag(ok) megbízatásának felfüggesztését és b./ időközi választás kiírását a határozatban elmarasztalt önkormányzati tag helyére.
(2)
Az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárás alapján a társadalmi csoport önkormányzata büntetőeljárást indít hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt, a „Büntetésről” szóló főtörvény szerint a./ az elmarasztalt elöljáró(k) ellen, b./ a megbízatást-visszavonó eljárás kezdeményezői ellen, ha a lefolytatott eljárás nem marasztalja el az elöljáró(ka)t.
(3)
A társadalmi csoport önkormányzata határozatképtelensége esetén a társadalmi csoport elnöke a./ büntetőeljárást indít az engedély nélkül távol maradó önkormányzati tagok ellen, hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt; b./ kezdeményezi Magyarország elnökénél az engedély nélkül távol maradó önkormányzati tagok - megbízatásának felfüggesztését és - időközi választás kiírását az önkormányzati tagok helyére.
- LXII -
Függelék 4. sz. függelék
Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény I. RÉSZ Általános rendelkezések 1. § (1)
Az Alaptörvényben és az 1. főtörvényben meghatározott elöljárókat a jogosultak az ott leírt módon, egyszerű többségi egyidejű, nyílt szavazással választják.
(2)
A Szent Korona Önigazgatási rendszerének alapja a települések és a társadalmi csoportok érdekeit kifejező önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely a társadalom legszentebb alapkövére, a családra épül.
(3)
A Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint a hatalmat a Szent Korona minden tagja, választójogának érvényesítésével gyakorolja a./ b./ c./
választással, ahol a hatalomgyakorlás irányítására és végrehajtására vonatkozó megbízást ad, népszavazással, ahol az államhatalom gyakorlásának egyes kérdéseivel kapcsolatban kinyilvánítja akaratát, és népi kezdeményezéssel, ahol a megbízott elöljáróságok és elöljárók érdekérvényesítő tevékenységét minősíti.
(4)
Magyarországon az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságok és elöljárók a Szent Korona tagok megbízása alapján, kettős egységben végzik tevékenységüket.
(5)
A Szent Korona választójoggal rendelkező tagjai hatalomgyakorlási jogukat a./
irányító elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - a Nemzetgyűlésen, - a Nemzeti Tanácson keresztül, illetve - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával,
b./
végrehajtó elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával
is érvényesítik. (6)
A főtörvényben meghatározott irányelvek részletes szabályozását a hozzá rendelt résztörvények tartalmazzák. 2. § A választás és választhatóság joga
(1)
Az Alaptörvény 74. § (1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával.
(2)
A Szent Koronát alkotó a./ államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 94. §-a, b./ államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. §-a határozza meg.
- LXIII -
Függelék II. RÉSZ Az elöljáróságok és elöljárók választása 1. szakasz A népképviselet gyakorlásának alapelvei 3. § (1)
Az e főtörvényben meghatározott elöljáróságokat és elöljárókat (népképviseleti megbízottakat) a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint választócsoportok választják.
(2)
Azonos településen élő együttes és egyéni választókból állnak a./ a települési választócsoportok, ha a település azonos települési egységén (utca, tér, tanyacsoport) belül élnek, b./ a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok, ha abban ugyanazok a társadalmi csoportok (nemzetiség, vallás, korcsoport, szakma) vannak képviselve.
(3)
Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása szavazati pontérték-többséggel, nyílt szavazással történik.
(4)
Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása során a pontérték számítás a következők szerint történik: a./ együttes választójog (család) alkalmazása esetén a pontérték azonos az együttesen választójogot gyakorló azon Szent Korona tagok számával, akikre nem vonatkozik a 2. § (3) bekezdés b./, d./ és e./ pontok szerinti kizáró okok egyike sem, b./ egyéni választójog esetén a pontértékszám egy.
(5)
A választócsoportok közvetlenül a következő elöljárókat választják: a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./ h./ i./ j./ k./ (6)
települési önkormányzati képviselő, polgármester, alsóházi képviselő, társadalmi csoport önkormányzati tag, társadalmi csoport elnöke, felsőházi képviselő, nemzetgyűlési tag, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő megbízott, Nemzeti Tanács tagja, Magyarország elnöke, Magyarország miniszterelnöke A megyénkénti nemzetgyűlési és országgyűlési tagok számát az 1. sz. melléklet tartalmazza. 4. § A települési népképviselők kiválasztása
(1)
A települési választócsoportok kiválasztják tagjaik közül azokat a választhatósági joggal rendelkező személy(eke)t, a./ b./
(2)
akik „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 82. – 86. §-ai szerint legalkalmasabbak a településrész érdekeinek települési önkormányzati és nemzetgyűlési képviseletére, aki „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 82. – 87. §-ai szerint legalkalmasabb a település vezetésére.
Az azonos településhez tartozó települési választócsoportok az (1) bekezdés b./ pontja szerinti jelöltek közül kiválasztják a település polgármesterét, aki tagja a Nemzetgyűlésnek.
- LXIV -
Függelék (3)
Az azonos választási körzethez (ld. 2. sz. melléklet) tartozó települési választócsoportok a (2) bekezdés szerint választott polgármesterek közül kiválasztják a választási körzethez tartozó települések alsóházi képviselőjét. 5. § A társadalmi csoportok képviselőinek kiválasztása
(1)
Az azonos településen lévő, azonos társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok kiválasztják tagjaik közül azokat a társadalmi csoportot a Nemzetgyűlésben képviselő, választhatósági joggal rendelkező személy(eke)t, a./ b./
(2)
akik „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 89. – 93. §-ai szerint legalkalmasabbak a társadalmi csoport érdekeinek települési önkormányzati és nemzetgyűlési képviseletére, aki „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 89. – 94. §-ai szerint legalkalmasabb a társadalmi csoport települési vezetésére.
Az azonos megyéhez tartozó, azonos társadalmi csoportot képviselő választócsoportok az (1) bekezdés b./ pontja szerinti települési vezetők közül kiválasztják a./ a megye társadalmi csoportot képviselő felsőházi tagjait, b./ Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő megbízottakat. 6. § A Nemzeti Tanács tagjainak kiválasztása
Az azonos megyéhez tartozó települési és a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok közösen választják ki azokat a választhatósági joggal rendelkező személyeket, akik „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 27. – 31. §-ai szerint legalkalmasabbak a megye Nemzeti Tanácsban történő képviseletére. 7. § Az irányítást és végrehajtást vezetők kiválasztása Az összes települési és a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoport közösen választja ki azokat a 45. életévét betöltött, választhatósági joggal rendelkező személyeket, akik (1)
„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 21. – 26. §-ai szerint legalkalmasabb Magyarország elnökeként,
(2)
„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 52. – 57. §-ai szerint legalkalmasabb a Magyarország miniszterelnökeként
szolgálják Magyarországot. 8. § Népi kezdeményezésre indított megbízatás-visszavonási eljárás Amennyiben a kiválasztott elöljáró a képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, a megbízatást adó választók népi kezdeményezéssel megbízatás-visszavonási eljárást indíthatnak a 12. § szerint. 2. szakasz Alapválasztás 9. § (1)
Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlést létrehozó elöljáróság- és elöljáróválasztás ad megbízatást az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságoknak és elöljáróknak.
(2)
A választócsoportok folyamatosan végzik ellenőrző feladatunkat a 8. § szerint.
- LXV -
Függelék 3. szakasz Rendkívüli választás 10. § (1)
Rendkívüli választást kell tartani a 3. § (5) bekezdésében meghatározott elöljáró a./ halála, b./ egészségi alkalmatlanságának megállapítása, c./ önkéntes lemondása, d./ visszahívása esetén.
(2)
A rendkívüli választást azok a választócsoportok végzik, amelyek jogosultságát a 4. - 7. §-ban meghatározott elöljáró megbízatásának megszűnése érinti. III. RÉSZ Népszavazás 11. §
(1)
Népszavazást kell tartani az államhatalom gyakorlásának egyes kérdéseivel kapcsolatban a népakarat kinyilvánítására.
(2)
Népszavazás kezdeményezhető a minden olyan tárgykörben, ami a Szabadság Alkotmányát nem érinti.
(3)
A népszavazást kezdeményezheti: a./ b./ c./ d./
népi kezdeményezés, Nemzetgyűlés, Nemzeti Tanács, az Országgyűlés bármelyik háza.
(4)
A népszavazást a Nemzeti Tanács javaslatára Magyarország elnöke rendeli el.
(5)
A népszavazás elutasítása Nemzetgyűléshez fordulhat.
(6)
A népszavazással hozott határozat kötelező érvényű az államhatalom irányító valamint végrehajtó elöljáróságaira és elöljáróira egyaránt.
esetén
a
népszavazást
kezdeményező
népi
kezdeményezéssel
a
IV. RÉSZ Népi kezdeményezés 12. § (1)
A Szent Korona bármely tagja népi kezdeményezéssel, a megbízott elöljáróságok és elöljárók képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenysége miatt megbízatás-visszavonó eljárást indíthat „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény a./
20. §-a szerint - Magyarország elnöke, vagy Magyarország miniszterelnöke, illetve a Nemzeti Tanács, a Honvédelmi Tanács vagy az Országgyűlés tagja ellen,
b./
80. §-a szerint - az Országgyűlés tagja ellen,
c./
88. §-a szerint a polgármester és/vagy az önkormányzati tag ellen, illetve - a polgármester = az önkormányzati tag ellen,
- LXVI -
Függelék = az önkormányzat határozatképtelensége esetén a távolmaradó önkormányzati képviselők ellen. (2)
„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 20. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárás alapján a Nemzetgyűlés büntetőeljárást indít hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt, a „Büntetésről” szóló résztörvény szerint a./ az elmarasztalt elöljáró(k) ellen, b./ a népi kezdeményezést tevők ellen, ha a lefolytatott eljárás nem marasztalja el az elöljáró(ka)t.
- LXVII -
Függelék 5. sz. függelék A helyzetfelmérésekben szereplő *KSH meghatározás*-ok Forrás: Demográfiai fogalomtár (http://demografia.hu/hu/letoltes/kiadvanyok/Demografiai-Fogalomtar.pdf) és „2011-es Népszámlálás Módszertani megjegyzések, fogalmak” http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/modszertan.pdf Alapterület A lakáshoz tartozó valamennyi helyiség alapterületének egész m2-ben kifejezett nagysága. Az előszobák (szélfogók, belépők), beépített szekrények, öltözők (gardróbok), éléskamrák, a konyhai, fürdőszobai stb. berendezések alapterülete beletartozik a lakás alapterületébe. A lodzsa, a fedett (zárt) terasz és fedett (zárt) erkély alapterületének a fele, tetőtér (manzárd) esetében az 1,9 m vagy magasabb belmagasságú területet tartozik a lakás alapterületéhez. A lakás alapterületét a táblázatok részletes illetve összevont alapterület kategóriák használatával mutatják be. Család A család a házastársi vagy élettársi, illetve vérségi kapcsolatban együtt élők legszűkebb köre. A család lehet: - párkapcsolaton alapuló, ezen belül = házaspár nőtlen, hajadon gyermekkel vagy gyermek nélkül; = élettársi kapcsolatban együtt élő két személy nőtlen, hajadon gyermekkel vagy gyermek nélkül; és - egy szülő (apa vagy anya) nőtlen, hajadon gyermekkel. Családháztartás Az egy vagy több családot magába foglaló háztartás az ún. családháztartás. Egyedülálló: az a személy, aki külön háztartásban egyedül él. Eltartottak azok a személyek, akik nem tartoznak az előbbiekben felsorolt kategóriák egyikébe sem, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik. Élettársi kapcsolat Élettársi kapcsolatban élő az a személy, aki házasságkötés nélkül, tartósan, házasságszerű kapcsolatban él, függetlenül nemétől, családi állapotától, és attól, hogy az összeírás eszmei időpontjában közös háztartásban él-e élettársával. Foglalkoztatott A nemzetközi ajánlásoknak megfelelően foglalkoztatottnak minősül minden 15 éves és idősebb személy, aki az eszmei időpontot megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendszeres foglalkozásától (pl. betegség miatti távollét vagy fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság miatt) csak átmenetileg volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít annak jogi kereteitől függetlenül minden olyan tevékenység, ami pénzjövedelmet vagy természetbeni juttatást biztosít. Háztartás (magánháztartás) Közös háztartásba az olyan együtt lakó személyek tartoznak, akik egy lakásban vagy annak egy részében laknak, a létfenntartás (pl. étkezés, napi kiadások) költségeit – legalább részben – közösen viselik. Háztartások lakáshasználati jogcíme Tulajdonosi jogcíműek azok a háztartások, amelyekben a lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője él, függetlenül attól, hogy a lakás az adott személynek kizárólagos vagy résztulajdona. Ide tartoznak azok a háztartások is, amelyekben nem él ott a lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője, de a háztartás legalább egy tagja vele rokoni kapcsolatban van (pl. házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, testvére, unokája) és a lakáshasználatért lakbért nem fizet. Bérleti jogcímű az a háztartás, amelyben olyan személy él, aki a lakás egészét – akár egyedül, akár más személlyel közösen – használja, és ezért lakbért fizet. Ide tartoznak a társbérletek (csak önkormányzati tulajdonú lakásnál fordulhat elő) és a bérlőtársi viszony, amikor többen (pl. diákok) közösen bérelnek egy lakást. E csoport tartalmazza a szolgálati lakásban lakó háztartásokat is, amikor a lakás használata a háztartás valamely tagjának munka- vagy szolgálati viszonyához kapcsolódik, függetlenül attól, hogy a lakás használatáért fizet-e lakbért. A bérleti jogcímű kategória egy alcsoportja a lakás egy részét bérlő háztartás is, ha a bérbeadóval közös lakásban lakik, és tőle a lakásnak legalább egy helyiségét (pl. egy szobáját) egyedül, családtagjaival vagy akár más személlyel együtt bérli, és ezért lakbért fizet. Más jogcímen lakik a lakásban az a háztartás, amelynek lakáshasználati jogcíme az előbbi meghatározások egyikébe sem sorolható be (pl. szívességi lakáshasználó, jogcím nélküli, lakásért eltartó)
- LXVIII -
Függelék
Inaktív keresők azok a személyek, akik a felvétel eszmei időpontjában keresőtevékenységet nem folytattak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeztek, így - a saját jogú nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, járadékban részesülők, - a hozzátartozói jogon folyósított nyugdíjban vagy egyéb ellátásban részesülők, a gyermekgondozás (nevelés) címen ellátásban részesülők, - a szociális ellátásban részesülők, (ápolási díjban részesülők, szociális segélyezettek) - a vagyonukból vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelemből élők (pl. akik földjük, nyaralójuk, lakásuk bérbeadásából, bankbetétjük kamataiból, albérlő tartásából élnek) Komfortfokozatok Összkomfortos az a lakás, üdülő, amely legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, továbbá főzőhelyiséggel, fürdő helyiséggel és (a fürdő -, vagy külön helyiségben) vízöblítéses WC-vel, villannyal, melegvíz-ellátással, szennyvízelvezetéssel, központos fűtési móddal rendelkezik. Komfortos az a lakás, üdülő, amely legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdő helyiséggel és vízöblítéses WC-vel, villannyal, melegvíz-ellátással, szennyvízelvezetéssel és egyedi fűtési móddal rendelkezik. Félkomfortos az a lakás, üdülő, amely legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel vagy vízöblítéses WC-vel, villannyal, vízellátással és egyedi fűtési móddal rendelkezik. Komfort nélküli az a lakás, üdülő, amely legalább egy 12 m2 -t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, valamint egyedi fűtési móddal rendelkezik. Az előbbi komfortfokozatok egyikébe sem sorolható lakások a szükség- és egyéb lakások. Közüzemi ellátottság Meleg folyóvízzel ellátott a lakás, ha a tisztálkodáshoz és a háztartás viteléhez szükséges meleg folyóvizet távvezeték, központi kazán vagy bármilyen egyedi (helyi) vízmelegítő készülék szolgáltatja (beleértve a kis kapacitású, ún. konyhai vízmelegítő készüléket is). Vízöblítéses WC-vel ellátott a lakás, ha van a lakáson belül – akár külön helyiségben, akár a fürdőszobában – csatornába bekötött, vízöblítéses WC. Hálózati vízvezetékkel ellátott a lakás, ha vízellátása (közmű-, illetve közüzemi jellegű) vízműhálózatba bekötött vezetéknek a lakás valamely helyiségében felszerelt kifolyócsapján keresztül történik. Házi vízvezetékkel ellátott az a lakás, amelyben a vezeték – általában – az épület telkén, udvarán lévő kút vizét vezeti el a lakásban lévő kifolyócsapig. Közcsatornával ellátott a közüzemi, illetve a közüzemi jellegű szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakás. Házi csatornával ellátott az a lakás, amelyből a szennyvizet az épület telkén lévő zárt szennyvíztárolóba, szikkasztóba (emésztőbe) vagy egyéb helyre vezetik. Lakás Az eredetileg állandó emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára épített, vagy lakássá átalakított, és jelenleg is lakás céljára alkalmas, meghatározott rendeltetésű (lakó-, főző-, egészségügyi stb.) helyiségek egymással általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő egysége, melynek a közterületről, udvarról vagy az épületen belüli közös térből (lépcsőház, folyosó stb.) önálló, külön bejárata van. Egy lakásnak minősült az összeíráskor a műszakilag (építészetileg) összefüggő, belső átjárókkal összekötött helyiségek csoportja akkor is, ha egy vagy több helyiség átjáróját ideiglenes jelleggel (nem befalazva) lezárták. Az olyan, többnyire különálló helyiséget, építményt – mint pl. a családi házak nyári konyháját –, amelyet azzal a céllal építettek, hogy a lakás részét képezze, a lakáshoz tartozónak tekintettük, ha azt a főépületben lakó háztartás használta. Az albérletbe kiadott, vagyis idegen háztartás által használt nyári konyha azonban külön lakóegységet képez. Ha az eredetileg összefüggő helyiségeket önálló lakás kialakítása céljából műszakilag megosztották (leválasztották), akkor a hajdani egy lakást a leválasztás utáni állapotnak megfelelő számú lakásként kellett összeírni. Két vagy több, korábban különálló lakás műszakilag (pl. belső ajtókkal) összekötve már csak egy lakást képez. A lakás helyiségei Szoba a közvetlen, természetes megvilágítással és szellőzéssel (ajtóval, ablakkal) rendelkező, legalább 4 m2 alapterületű, alvás vagy nappali tartózkodás céljára szolgáló helyiség (háló-, gyermekszoba, ebédlő stb.). Az ablakkal is rendelkező hall, étkező, valamint a rendelőnek, váróhelyiségnek, irodának stb. használt szobajellegű helyiségek szintén a szobák között szerepelnek. A lakások szobaszám szerinti csoportosítása – függetlenül az egyes szobák nagyságától (alapterületétől) – a lakás összes szobájának együttes száma alapján történt. Konyha a főzés (esetleg étkezés) céljára létesített és használt –általában közvetlen, természetes megvilágítással,
- LXIX -
Függelék szellőzéssel (ablakkal, ajtóval) ellátott – helyiség. A közös légterű, több funkciót ellátó helyiségeket a használat célja szerinti helyiségekre bontva, a megfelelő helyiségek között írtuk össze. Fürdőszoba (zuhanyozó, mosdófülke) a lakás tisztálkodási célra használt helyisége. Általában vízvezetékkel, szennyvízelvezetéssel és fürdési (tisztálkodási) berendezésekkel ellátott. Munkanélküli az a személy, aki - az eszmei időpontot megelőző héten nem dolgozott, az eszmei időpontot megelőző négy hét folyamán aktívan munkát keresett (állás után érdeklődött a Munkaügyi Központnál, munkaközvetítő irodánál vagy magán-munkaközvetítőnél, személyesen vagy írásban megkeresett valamilyen munkáltatót, munkavállalás céljából hirdetést adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött munkaalkalom iránt vagy vállalkozás indítását intézte), valamint - úgy nyilatkozott, hogy legfeljebb két héten belül munkába tudna állni. A munkanélküli minősítésnek nem feltétele a munkanélküli-ellátásban (pl. munkanélküli-járadék) való részesülés. Nem családháztartás Azt a háztartást, ahol nem él család, nem családháztartásnak nevezzük. A nem családháztartás lehet: - egyszemélyes háztartás, amikor a háztartást egyetlen személy alkotja; - egyéb összetételű háztartás, amelyben csak családot nem alkotó személyek élnek, úgymint = rokon személyek (pl. testvérek, az egyik nagyszülő bármilyen családi állapotú unokájával), = nem rokon személyek háztartása (pl. barátok), = rokon személyekből és a velük élő nem rokon személyekből álló háztartás (pl. két testvér a barátjukkal). Tulajdonjelleg A lakások tulajdonjellege a lakás egészére vonatkozik és független attól, hogy a lakásnak egy vagy több tulajdonosa van-e (közös tulajdon), a tulajdonos a lakásban lakik vagy sem, illetve hogy a benne összeírt személyek milyen jogcímen laknak a lakásban. Üdülő Jellemzően pihenésre, üdülésre épített, illetve használt lakóegység. A 2011. évi népszámlálás során a lakott üdülők összeírása történt meg – azoké, melyekben legalább egy személy életvitelszerűen élt. A lakott üdülők adatai a lakott lakások adataival összevontan szerepelnek.
- LXX -
Függelék 6. sz. függelék
Nemzetgazdasági ág, ágazat összehasonlító fogalom-meghatározás A „KSH meghatározás” forrása: 2011. évi Népszámlálás (http://www.ksh.hu/nepszamlalas/reszletes_tablak) KSH meghatározás Nemzetgazdasági ág Nemzetgazdasági ágazat Növénytermesztés, állattenyésztés, Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, kapcsolódó szolgáltatások halászat Erdőgazdálkodás Halászat, halgazdálkodás
Bányászat, kőfejtés
Szénbányászat Kőolaj-, földgázkitermelés Fémtartalmú érc bányászata Egyéb bányászat Bányászati szolgáltatás
Feldolgozóipar
Élelmiszergyártás Italgyártás Dohánytermék gyártása Textília gyártása Ruházati termék gyártása Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása Papír, papírtermék gyártása Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag termék gyártása Nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag gyártása Fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Közúti jármű gyártása Egyéb jármű gyártása Bútorgyártás Egyéb feldolgozóipari tevékenység Ipari gép, berendezés, eszköz javítása
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás,
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
B. Lehetőség Értékcsoport
Értéktípus
B3_01 Mezőgazdaság, élelmiszeripar
B3_011 Mezőgazdaság
B3_02 Ipar
B3_023 Energiaipar
B3_01 Mezőgazdaság, élelmiszeripar
B3_012 Élelmiszeripar
B3_021 Könnyűipar
B3_023 Energiaipar
B3_02 Ipar
B3_021 Könnyűipar
B3_022 Nehézipar B3_021 Könnyűipar
B3_022 Nehézipar B3_021 Könnyűipar ---------B3_03 Szolgáltatás
B3_031 Közellátó
B3_03 Szolgáltatás
B3_031 Közellátó
- LXXI -
Függelék KSH meghatározás Nemzetgazdasági ág Nemzetgazdasági ágazat légkondícionálás
B. Lehetőség Értékcsoport
Víztermelés, -kezelés, -ellátás Vízellátás; szennyvíz Szennyvíz gyűjtése, kezelése gyűjtése, kezelése, B3_03 Szolgáltatás Hulladékgazdálkodás hulladékgazdálkodás, Szennyeződésmentesítés, szennyeződésmentesítés egyéb hulladékkezelés
Építőipar
Kereskedelem, gápjárműjavítás
Szállítás, raktározás
Épületek építése Egyéb építmény építése Speciális szaképítés
B3_02 Ipar
Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme Gépjármű, motorkerékpár javítása Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) Szárazföldi, csővezetékes szállítás Vízi szállítás Légi szállítás Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység Postai, futárpostai tevékenység
Szálláshely-szolgáltatás, Szálláshely-szolgáltatás vendéglátás Vendéglátás
Értéktípus
B3_031 Közellátó
B3_021 Könnyűipar
B3_05 Kereskedelem B3_03 Szolgáltatás
B3_031 Közellátó
B3_05 Kereskedelem
B3_06 Közlekedés
B3_062 Áruszállítás
B3_04 Vendéglátás
Információ, kommunikáció
Kiadói tevékenység Film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás Távközlés Információ-technológiai szolgáltatás Információs szolgáltatás
B3_03 Szolgáltatás
B3_031 Közellátó
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
Pénzügyi közvetítés (kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység) Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás) Egyéb pénzügyi tevékenység
B1. Anyagtalan vagyon
B1_01 A társadalmi együttélés szabályozása (Jog)
Ingatlanügyek
Ingatlanügyletek
B3_03 Szolgáltatás
B3_031 Közellátó
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
Jogi, számviteli, adószakértői B1. Anyagtalan vagyon tevékenység
- LXXII -
B1_01 A társadalmi együttélés szabályozása (Jog)
Függelék KSH meghatározás Nemzetgazdasági ág Nemzetgazdasági ágazat Üzletvezetési, vezetői tanácsadás Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés Tudományos kutatás, fejlesztés Reklám, piackutatás Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Állat-egészségügyi ellátás
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
Kölcsönzés, operatív lízing Munkaerőpiaci szolgáltatás Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás Biztonsági, nyomozói tevékenység Építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés Adminisztratív, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás
B. Lehetőség Értékcsoport
Értéktípus
----------
B1. Anyagtalan vagyon
B1_02 Kultúra, tudomány
B3_03 Szolgáltatás
B3_031 Közellátó
B1. Anyagtalan vagyon
B1_02 Kultúra, tudomány
B3_03 Szolgáltatás
B3_031 Közellátó
B3_03 Szolgáltatás
B3_031 Közellátó
B1. Anyagtalan vagyon
B1_05 Védelem
B3_03 Szolgáltatás
B3_031 Közellátó
Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás
Közigazgatás
védelem B1. Anyagtalan vagyon kötelező társadalombiztosítás B3_03 Szolgáltatás
B1_01 A társadalmi együttélés szabályozása (Jog) B1_05 Védelem B3_031 Közellátó
Oktatás
Oktatás
B1. Anyagtalan vagyon
B1_03 Nevelés, oktatás
Humán-egészségügyi, szociális ellátás
Humán-egészségügyi ellátás Bentlakásos, nem kórházi ápolás Szociális ellátás bentlakás nélkül
B3_03 Szolgáltatás
B3_032 Szociális
Művészet, szórakoztatás, szabad idő
Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység Szerencsejáték, fogadás Sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység
B1. Anyagtalan vagyon
B1_02 Kultúra, tudomány
B3_03 Szolgáltatás
B3_031 Közellátó
B1. Anyagtalan vagyon
B1_02 Kultúra, tudomány
Érdekképviselet
B1. Anyagtalan vagyon
B1_01 A társadalmi együttélés szabályozása (Jog)
Számítógép, személyi, háztartási cikk javítása Egyéb személyi szolgáltatás
B3_03 Szolgáltatás
B3_031 Közellátó
Háztartás munkaadói tevékenysége termék előállítása saját fogyasztásra,
B. Lehetőség
Egyéb szolgáltatás
Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját
B1. Anyagtalan vagyon
- LXXIII -
Függelék KSH meghatározás Nemzetgazdasági ág Nemzetgazdasági ágazat fogyasztásra szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet
Területen kívüli szervezet
B. Lehetőség Értékcsoport
----------
- LXXIV -
Értéktípus
A Szent Korona Értékrend Könyvnyomtatói Alap könyvei az interneten Gondoskodó Magyarország Program és programpontok http://nemzetiegyseg.com/GM1.pdf Paradigmaváltás Az ősi civilizáció és a nyugati civilizáció közötti különbség, gondolkodási mód minta (paradigma) részenként http://nemzetiegyseg.com/Paradigmavaltas.pdf Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona A Szent Korona Értékrend alkalmazásának magyar és nemzetközi jogszabálytervezetei http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. Az iránymutató Szabadság Alkotmánya és alkalmazásának irányelvei http://nemzetiegyseg.com/Iranyelvek.pdf A Szent Korona Értékrend „miért”, „mit” és „hogyan” kérdésre adott válasza a Világtörténelmi Korszakváltáshoz http://nemzetiegyseg.com/Valasz.pdf Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe http://nemzetiegyseg.com/AzEukonfEuropajovokepe.pdf Kiút a válságból – a föderatív a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá http://nemzetiegyseg.com/Kiutavalsagbol.pdf Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf Szent Korona Értékrend Akadémia második fokozat (gyakorlati alkalmazás) munkaanyaga http://nemzetiegyseg.com/Masodikfokozat.pdf Alulról fel és felülről le A Szent Korona Értékrend Akadémia Harmadik Fokozatának Átadó Szere http://nemzetiegyseg.com/Alulrol%20fel%20es%20felulrol%20le.pdf Útmutató az Összehangolt Önellátó rendszer felépítéséhez http://nemzetiegyseg.com/Utmutato.pdf Emberközpontú relációs adatbázis-kezelő rendszer és játékelmélet-alkalmazás http://nemzetiegyseg.com/Emberkozpontu.pdf Emberközpontú közgazdaságtan http://nemzetiegyseg.com/Emberkozpontu_kozgazdasagtan.pdf
Magyarország Szent Korona eszme szerinti Szabadság Alkotmánya 1. § (1) Magyarország örökké szabad. 2. § (1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem akadályozható. (2) A Szent Korona tagja: a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek 3. § (1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóeleme, a Szent Korona tagjai birtokolhatnak. (2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.) Nem semmisítheti meg a birtokot. b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot. 4. § (1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja. 5. § (1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. (2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti: a./ az állam szabadságának, b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, c./ a birtoklás szabályának, d./ a vendégjog szabályainak, e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.
