Dömsödi Szakmai Műhely Gyerekház Előadás 2015. március 30. Liptainé Jaksa Anita óvodapedagógus vagyok. A Dömsödi Nagyközségi óvodában dolgozom. 12 éves szakmai tapasztalattal rendelkezem. Jelenleg Kiscsoportom van, 3-4 éves korú gyerekekkel foglalkozom.
Az előadásom címe: A 2- 3 éves gyerekek testi- értelmi- érzelmi fejlődése, játékos fejlesztése óvónői szemmel.
1. Milyen az óvodaérett gyerek? 1.)A legfontosabb, hogy a kisgyerek nappalra megbízhatóan szobatiszta legyen. A délutáni alvásidőben csak akkor maradhat bent, ha nincs szüksége pelenkára(ágytiszta). Az óvoda köznevelési intézmény, nem feladata az óvodaéretlen gyermekek nevelése-oktatása. Előfordul ugyan, az új helyzet kapcsán egy- egy baleset, vagy egy-egy stresszel teli napon még meglehet, hogy későn ér ki a WC- re a kisgyermek, illetve belefeledkezik a játékba, de mégsem ez kell, hogy jellemző legyen. Komolyan megnehezíti a dajkák, óvodapedagógusok munkáját egy rendszeresen bepisilő gyermek. Arról nem is beszélve, hogy a kicsi fejlődését is visszavetheti. Legyenek őszinték az édesanyák, mert a probléma elhallgatásával nehézséget okoznak nem csak az óvoda dolgozóinak, hanem a gyermekük személyiségfejlődése miatt is (félelmet, szorongást, kudarcot idéznek elő, megszégyeníthetik a társak. Még a legkörültekintőbb odafigyelésünk ellenére is).
A szobatisztaság 2-2,5 éves korra alakul ki, a testi- lelki érettség elérése után, szinte heteken belül megtanulja kontrollálni magát a gyermek először nappalra, majd nem sokkal később éjszakára is. Az óvodaérettség tulajdonképpen a gyermek életkorának megfelelő fejlettségi szint elérését jelenti, ami kiterjed - a kommunikációra(beszédfejlődés, kapcsolatteremtés,) - a szociális érettségre( kapcsolatteremtési képesség gyermekkel, és felnőttekkel) - megfelelő szintű önállóságra ( öltözködés, étkezés) és a - pszichés érettségre (el tudja fogadni az anyai távollétét, tudja, hogy érte fognak jönni.) 2.) Viszonylag érthetően beszéljen. Korának megfelelő szókinccsel rendelkezzen, legyen képes kifejezni kívánságait. Az óvodapedagógusokkal, dajkákkal és csoporttársakkal mindenképp kommunikálnia kell. Ha beszédkészsége fejletlen, önmagát nem tudja kifejezni érthetően, akkor az alapvető szükségletei iránti igényét sem tudja közvetíteni mások felé.( Pl. tudni kell szólni, hogy WC –re szeretne menni, éhes, szomjas, fáj valahol.. ) 3.) Önállóság az óvodában. Elvárható már 3 éves korra, hogy a gyermek bizonyos dolgokban önálló legyen. - Önállóan tudjon kanállal enni, pohárból inni. 25-30 gyermeket az óvónénik, dajkanénik nem tudnak megetetni, ami teljesen érthető. A cumisüveg,és a „csőrös” pohár helyett, a 2-3 éves gyermeket tanítsuk meg pohárból inni.
- Segítséggel öltözködjön, próbálkozzon az önálló öltözködéssel.( Pl. A tépőzáras cipőt levenni, fölvenni, a nadrágba belebújni, stb.) Természetesen segítünk a kicsiknek megigazítjuk, begomboljuk, bekötjük, amit szükséges, de hagyjuk őket önállóan próbálkozni, mert ettől fejlődnek. Ezért jobbnak tartjuk a fűzős cipő helyett, a tépőzáras cipőt, amit könnyen fel tud egyedül is venni a gyermek, ezáltal sikerélménye van, elősegítjük önállósodását. (A későbbiekben azonban fontos, hogy a fűzést, csomózást, masni kötést is megtanulja, elsajátítsa, mikorra iskolába lép.)
Ezekre a képességekre a gyermek általában szert tesz. Az önálló étkezés és öltözködés megtanulása két éves kor körül a gyermek részéről vetődik fel igényként, sok maszattal és lassúsággal jár, de az „én tudom „éncsinálom” igényének érdemes engedni, már csak a személyiségfejlődés miatt is. Az óvodához szükséges képességek tehát már kétéves kor körül igényként jelennek meg a gyermek részéről, s a szülői támogatás, elismerés, biztatás talaján aztán egyre jobban megszilárdulnak, és természetessé válnak a gyermek számára. 4.)Lelkileg is legyen érett az elválásra. A gyermek érett kell, hogy legyen az önálló játékra. El kell fogadnia az anya távollétét, biztosnak kell lennie abban, hogy ez az állapot ideiglenes, és érte fognak jönni. Tolerálnia kell, hogy édesanyja helyett más felnőtt vigyáz rá, és meg kell tanulnia bizalommal lenni felé. Ha az óvodában töltött idő szorongásokkal, bizonytalanságokkal teli, akkor az lelki válságba sodorhatja a gyermeket.
Azt szokták mondani, hogy” nincs beszokás sírás nélkül,” de ez az állapot rövid időn belül(2-3 hét,1-2hónap)véget kell, hogy érjen. A megfelelően felkészített gyereknél ez az időmég rövidebb is lehet.Jelenlegi csoportomban ez egy hétre rövidült. Nagyon gyorsan beszoktak, csak az első héten volt„ csoportos” sírás. Ez persze gyermekenként, csoportonként változó.
Az óvoda és az otthon közti pszichés távolságot csökkenthetjük azáltal, hogy a gyermek behozhatja az oviba a” kedvenc maciját,” mely érzelmi biztonságot nyújt számára.
Ugyanez az érettség a szülőre is vonatkozik. Ha a szülő nem tudja elengedni gyermekét, azt a gyermek érzi, és bizonytalanná teszi, ez is megnehezíti a beszoktatást. Így előfordul, hogy az „óvodaérett„ gyermeket az anya nehezen engedi el magától. Kimondhatatlan, nem tudatos félelmek vezetik, amit a kommunikációjában is érezni lehet. A gyermek természetesen reagál az anyai bizonytalanságra, s már ő sem akar az óvodában maradni. Megkezdődnek a reggeli sírások, a nehéz elválások. A sok könny miatt az anya visszaigazolva érzi aggodalmát, s máris kész egy körfolyamat, amelyben mindenki csak rossz érzésekkel gondol az óvodára. Ezért is nagyon lényegesnek tartom az óvodapedagógusok és a szülők közötti folyamatos, bizalmon alapuló kapcsolattartást. Az óvónők más szempontok alapján figyelik a gyermekeket. Tapasztalatuk, képzettségük miatt esetleg olyasmire is felfigyelnek, amit a szülő nem vesz észre, nem tart fontosnak.
Az óvodáskor a gyermek életében élményekkel, felfedezésekkel, tanulással teli, izgalmas időszak, amit értő, óvó figyelemmel a környezetében élő felnőttek még gazdagabbá tehetnek számára.
2. Tapasztalataim a szülővel való beszoktatásról. - Augusztus utolsó hetében,(amely a mi óvodánkban a felkészülés hete,) családlátogatás után, a szülők gyermekükkel egyénileg belátogathatnak az óvodába a leendő csoportszobájukkal, öltözőjükkel ismerkedni. Együtt játszhatnak gyermekükkel, ismerkedhetnek a kicsik az óvó nénivel, dajka nénivel,a leendő csoporttársaikkal, a csoportszobával,az öltözőben megkereshetik a jelüket, a mosdóban kipróbálhatják a kis WC-t,kis mosdót, az udvari- és csoportszobai játékokat. Ez nagy segítség, mert így nem teljesen idegen környezetbe érkeznek a gyerekek. Ebben a Gyerekház is nagy segítséget nyújt számunkra, mert szokják a kicsik a közösséget, hasonló,vagy velük egykorú gyerekekkel játszhatnak. Az édesanyáknak is segítséget nyújt az esetleges problémák megbeszélésére, egyéni ötletek adására, a kicsik nevelésével, játékos fejlesztésével kapcsolatban. Szeptember első hetében azonban szülő nélkül folytatódik a beszoktatás. Az a tapasztalatunk, hogy ez így könnyebb,mert ha megszokja, hogy továbbra is ott van a szülő, még nehezebb az elválás. Azt javaslom, hogy az óvoda megkezdése előtt,az édesanya nyugodtan bízza a nagymamára, más felnőttre a gyermekét, így a kicsi fokozatosan hozzászokik az anya távollétéhez. Ne fenyegesse az óvodával!Beszélgessenek arról, mit lehet ott csinálni, van sok játék, sok kisgyerek stb.
3.Mit tehet a Gyerekház? - Fejlesztési lehetőségek: A mozgások feloszthatóak: nagymozgásokra, és finommozgásokra. 1.) Nagymozgások, egyensúlyérzék fejlesztése játékosan: A kétéves korú gyerekek többsége biztosan jár és fut. Néha a megállás jelent gondot a nagyiramú futás után. Figyelmeztessük erre! Fussunk mellette úgy, hogy fogjuk a kezét. Játsszunk csiklandozós játékot, kergetőzzünk a kicsivel. A 3 éves gyermek tud egy lábon állni, szökdécselni, valamint lábujjhegyen járni. Önállóan felmegy és lejön a lépcsőn és annak alsó fokáról le tud ugrani. - A nagymozgások fejlesztése kiemelt feladat.(járás, futás, csúszás, mászás, kúszás, ugrás)talajon, szereken, tárgy alatt vagy fölött, szer megkerülésévelstb. Akkor teszünk a legtöbbet, ha engedjük szabadon futni, mozogni. A futkározás azonban csak az állóképességet javítja. Fejlesszük a gyerekek mozgáskultúráját sokoldalúan! - Mutassuk meg neki, hogy kell páros lábbal ugrani, elrugaszkodni a földről. Nem könnyű feladat, de nagyon élvezetes a kicsiknek. - Menetelhetünk zenére. Labdázás(szem-kéz, szem-láb koordináció és a finommotorika fejlesztése) kiváló lehetőséget nyújt( a labda gurítása, rúgása, elkapása, célba dobás, kapura rúgás).
- Egyensúlyozása szőnyeg szélén, járdaszegélyen, mászás udvari játékokon,hintázás, motorozás, 3 kerekű bicikli tekerése, csúszdázás,stb. - Teremben és udvaron egyaránt használható pl. hintaló, hinták,füles labda, ugróasztal (trambulin), forgókorong, lengőkötél, kötéllétra. Szabadidőben pörgő, forgó, ringatózó, lengő mozgások. - Egyensúlyozó tölcsér (játékidőben is játszható az udvaron is)
-Mászás talpon, tenyéren: Rézsútos mászókán, létrán le- föl utánzáró lépéssel ( egyensúly), - Bordásfalon oldalirányú haladás utánlépéssel.(szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztés.) - Függések:( Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése) Bordásfalra fel- lemászás. Kapaszkodás madárfogással. - Billenő rácshinta, billenő lap - cikk- cakk alagút ( A Gyerekháznak is van) - Lépegető henger - Egyensúlyozó korong - Ugróiskola (felrajzolható) - Hoop-la karikadobáló - Játékos mondókás torna: pl.: óriás- törpe járás, (lábujjhegyen,és guggolásban járás )” Ilyen nagy az óriás c.mondókára négykézláb járás,mint a macik. fél lábon állás (gólyaállás) szökdelés páros lábon „Ugráljunk, mint a verebek!” „ Cini- cini muzsika..” , „Jár a toronyóra..”(csípőre tartás, terpeszállás, törzsfordítás) - „Harangozzunk!” Bimm- bamm.(terpeszállás, törzshajlítás) - Itt a szemem, itt a szám.. - A végén „Lufi fújás „- légző gyakorlat. Ezek a gyakorlatok egyben beszédfejlesztő gyakorlatok is. -
2.) Finom mozgások, szem-kéz koordináció fejlesztése játékosan : - Az óvodai kezdeményezések keretében már kiscsoportban is nagy szerepet kapnak a manuális tevékenységek.A kéz finom mozgásai nem velünk születtek, hanem tanulhatók. Azok a kisgyerekek, akik sokat és sokféle tevékenységre használják kezüket, ujjaikat, iskoláskorukban is könnyebben tanulnak meg szépen írni, tisztán, gondosan dolgozni. - Kialakul a kéz finommozgásának, az ujjaknak a koordinálása. A 2- 2,5 éves gyermek már kísérletezik a különböző fogásokkal, hol marokra fogja az íróeszközt, hol a három radiális ( hüvelyk-középső- és mutató) ujja közé, bár ezt még kényelmetlennek érzi. A 2,5-3 éves korra a görcsösség még mindig tapasztalható, de már a csukló veszi át a vonalvezetést a válltól. Kezének ügyesedését mutatja, hogy a 3. életév végére már próbálkozik a zipzár le- és felhúzásával, ki– és begombolással. Bár egyre ügyesebb, az öltözködésnél még segítségre van szüksége. Játékos fejlesztések: - A felhúzós játékok most értékesek igazán. - Játsszanak együtt gyöngyfűzést ( nagy szemű gyöngyökkel). Nagyon vigyázzunk azonban, hogy le ne nyelje ezeket.
- Segítsen a gyermek babot, rizst válogatni vagy borsót fejteni, kukoricát morzsolni, fosztani. Nagyon jó volt a Gyerekház által szervezett „Fosztónap” ! Köszönjük szépen, a szervezést!
- A Pötyi játék is jó kézügyesség fejlesztő, s emellett a képlátást is segíti.
- A Babilon játék is szem- kéz koordináció és finommotorika fejlesztő. - A „csipeszes napocska”játékkal fejlődik finommotorikájuk, szem-kéz koordinációjuk, és játékosan megtanulják a színeket is. - Mágnes vezető ( szem-kéz koordináció fejlesztése) - Az óvodába kerülő 3 éves gyerekeknek lehetővé tesszük, hogy játszvaismerkedjenek az anyagokkal, eszközökkel. - A szabadon firkálgató, mázoló, gyurkáló gyermekkel átéljük a felfedezés örömét. - A firkából kilépő, valamint ábrázolni kezdő gyermeket egyénileg segítjük a továbblépésben, de fokozatosan figyelünk a gyermek igényeire, gondolataira, engedjük szabadon próbálkozni. - Rajzoláshoz használjunk nagy csomagolópapírt, amire zsírkrétával rajzolhat, firkálhat . A zsírkrétát jobban meg tudja fogni,mint a ceruzát,
könnyen nyomot hagy a lapon,ezáltal van sikerélménye. A ceruzából a puha, jó minőségű vastag postairon vastagságú ceruzát ajánlom. A képalakítás megjelenik a festéssel, zsírkrétával, papírragasztással,homokba,karcolással,nyomattal.
- Festéshezujjfestéket használjunk, amivel tenyér, talp és ujjnyomatokat készíthetünk. Még folyékony temperát is használunk a kicsiknél dugó-, zöldség-gyümölcs- nyomatok készítéséhez. Ismerkedünk a különböző technikákkal, anyagokkal. Elkezdjük a felületfestést vastag ecsettel egy színnel, folyékony temperával. - A „Gyerek olló”(tompa végű) használatával is ismerkedhetnek. Persze csak felügyelettel. Bátran adunk már a 3 éves gyerek kezébe ollót,ezáltal fejlődik szem-kéz koordinációjuk.
- Ragasztót (stift), pálcikát is adhatunk a kezébe, ha az eszköz nem balesetveszélyes, s megtanítjuk a gyerekeknek egyenként, hogyan kell azokkal helyesen bánni. - A papír tépéssel, ragasztással fejlődik (szem-kéz koordinációjuk, finom motorikájuk, erősödnek ujjperceik.)
- Ismerkedhet a gyurmával, a különböző technikákkal,(gömbölyítés, lapítás, sodrás),ezáltal ujjpercei erősödnek. Készíthet csigát, perecet, kígyót stb. - Homokozzunk! Süssünk játékból homoktortát, sütit. Tanítsuk meg lapátolni, szitálni, gereblyézni. Homokba rajzolni is lehet bottal, lenyomatot készíteni. - Játék a Vízzel.A„Horgászos”játék kiváló (szem-kéz koordinációt) fejlesztő játék. - Rajzolhat, firkálhat aszfaltkrétával is a járdára, betonra.
3.) Az értelmi képességek: Beszéd fejlesztése játékosan: - 2,5 éves korra átlagosan 300, míg 3 éves korra 1000 szót használnak a gyerekek. A szókincs bővítésében nagy szerepe van a környezetnek. Beszédében megjelennek az igék, s ezzel egyidejűleg a 3-4 szavas mondatok, s az ezekből összerakott (néha véget érni nem akaró) elbeszélések. Már tudja helyesen használni a személyes névmásokat és a birtokjelzőket, de a ragozásban még mindig előfordulhatnak kisebb hibák.Pl. a tavat helyett „tót”, követ helyett”kőt” mond. Összekapcsol különböző gondolatokat az „és”,a „ha”a”mert” és a „mikor” kötőszavak segítségével. Használ néhány melléknevet: piros, nagy, szép,stb. Hosszú monológjai során egyetlen mondaton belül áttér egyik témáról a másikra. A szórend még gyakran hibás, az első helyen általában az érzelmileg fontos szó áll. Amikor megtetszik neki egy-egy új szó, akkor azt teljesen szövegidegen környezetben is használja. A beszédfejlődést a versek, mondókák, énekek ritmusa, ismétlődése segíti, ezek épp megfelelőek a gyermek számára. A közös beszélgetések, játékok, a sok- sok „miért- re” adott válasz segíti az ismeretek, s ezzel a szókincs bővítését, ami meghozza a kedvet a beszédhez.
Játékok: - Ölbeli játékok ( Kerekecske dombocska..) - Lovagoltatók, hintáztatók ( Zsipp - zsupp, Hinta - palinta) - Játékos mozgással kísért mondókák (Töröm, töröm a mákot .. ököl összeütése játékosan, egyenletes lüktetés érzékeltetése.) Csigabiga told ki szarvadat! Süss fel Nap! - Tetszett a „Zene Bölcsi” Gyerekházas foglalkozás” gitárral kísért Gryllus gyerekdalok, mozgással, tánccal. ( Lassan jár a csigabiga stb.) - Jó volt a „Fosztó-napon” a citerazenével kísért Táncház is! Jól éreztük magunkat, Köszönjük szépen! - Naponta nézzenek képeskönyveket! Melyben állatok, emberek, tárgyak láthatók. - Beszélgetés játéktelefonon: Hívják fel játékból apát, anyát az ismerősöket.
- A csoportomban a játék famikrofon jól motiválja, szereplésre ösztönzi a gyerekeket, ígymég játékosabban gyakorolják a verseket, mondókákat, énekeket. - Szituációs játékok babákkal, állatfigurákkal, bábokkal. Pl. A mackó elmegy az orvoshoz, mert fáj a foga. Zsuzsi baba elmegy bevásárolni. A gyermek legyen az egyik szereplő, mi a másik. - ujj játékok (Ez elment vadászni..) - Anyanyelvi játékok: nyelv- és ajakügyesítő gyakorlatok.pl. Integessünk a nyelvünkkel föl- le! Nyaljuk a fagyit! stb. - játékos hangutánzás, légzésgyakorlatok - Utánozzuk az állatok hangját! Mit mond a csacsi, kacsa, a liba? stb. - Mit visz a kis hajó?( állatok, járművek hangjának utánzása) - Kis kanál nagy kanál..
- Üvegben a törpe..( a színek gyakorlására) - „ Mesélj a képről! Mit látsz a képen?” A képolvasásukra a tárgyak felsorolása jellemző, néhányan azonban egyszerű cselekvéseket is megneveznek. Életkorukból adódóan sok az élettani beszédhibás gyermek. - A beszéd és kifejezőképesség cselekvéshez kötötten fejlődik, majd egyre elvontabbá válik (elmarad a cselekvés) és a gondolkodás fejlődését segíti. - A bábozásnak, az életkornak megfelelő rövid kis meséknek( A három kiscica, A kismalac és a farkasok, A három pillangó, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, A répa) nagy szerepe van, a beszéd és gondolkodás fejlesztésében, és mind kedvencek a gyerekek számára. - Ezért ajánlom Szutyejev: A vidám mesék című mesekönyvet., és a kiscsoportos mesék diafilmen való levetítését is, és ezek bábozását is. - A 2-3 éves gyerek már jól megérti a bábokkal bemutatott rövid történeteket. A kezére húzott báb arra ösztönzi, hogy ő is megszólaltassa a játékot.
Rövid ideig, napi 10- 15 percig nézhet tévét, DVD-t.Kizárólag erőszakmentes rajzfilmet válasszunk számára! Ugyanez vonatkozik a számítógépes játékokra is. - Ne használjunk „bébinyelvet,”mondjuk a tárgyak felnőttek által használt nevét! Az autó ne legyen „tütü” a szép „csecse”stb.
- A „cumi” káros hatása: akadályozza a beszédben, felesleges, hogy egész nap a szájában legyen. A legtöbb beszédhibához is ez vezet.
- Fontos, hogy sokat beszéljünk a gyerekhez, de a legfontosabb, hogy őt is meghallgassák! Az érdeklődő figyelem sokkal ösztönzőbb, mint a felszólítás. Sose tanítsuk így beszédre: „Itt a kakaód! Mondd: kakaó!” Ez a katonás módszer nem kisgyereknek való. - Helyette inkább játékosan, eleinte rövid szótagok ismételgetésével pl. Hallgassuk az óra ketyegését : Tik- tak. Fejmozdulattal is utánozzuk. vagy a harangozást: Bimm- Bamm. Mozgással kísérve. - Kopogjunk az ajtón: Kipp- kopp. Ki kopog? - Használjunk 1-2 szavas utasításokat! „Kérem szépen! Köszönöm! Gyere ide! Hozd ide! Állj meg!” stb. - Tanítsuk meg a Tessék, Kérem, Köszönöm használatát! - Tanítsuk meg köszönni. A felnőtteknek: Csókolom, a gyerekeknek: Szia! - Naponta legyen esti mese. Nem baj, ha egy mesét többször kér, azért kéri, mert szereti, tetszik neki.
4.) Gondolkodás, figyelem, memória fejlesztése játékosan: - Az értelmi képességek fejlesztése a gondolkodás, a figyelem és az emlékezőképesség fejlesztésével, valamint a gyermek kreativitáskészségének kialakításával valósítható meg. -A figyelem a tanulás alapfeltétele. A figyelem koncentrálásával, tartósságának növelésével a befogadóképesség mind mennyiségileg, mind minőségileg növelhető. Fejlesztése emiatt fontos. - Az emlékezőképesség a már megtörtént, megismert dolgok felidézése, az emléknyomok összerendezése. Kisgyermekeknél az emlékezőképesség fejlesztésének módja a felidézés, és az ismétlés. A játékok, a feladatok ismétlése mélyebb emléknyomokat hagy, melyeknek későbbi felelevenítése így biztosabb. - A kreativitás, más szóval alkotóképesség, a mai kor elengedhetetlen követelménye. A sémákban való gondolkodáson túl a többféle megoldásra törekvést kell kialakítani a gyerekben! Ösztönözni kell más utak keresésére, kipróbálására! Játékos fejlesztések: - Mi változott meg? c. játék - Szétválogatások PL. kétféle eltérő színű tárgycsoporttal( piros és sárga színű korongok, gombok) - Testrészek tanulása: Mutasd meg hol a fejed, nyakad, hasad? „ Hová repül a pillangó?- Melyik testrészre?(testrészek megnevezése) Mutassa meg saját testén. - puzzle kirakó: Mozaik-összerakás. Vágjunk képeslapot 2-3 esetleg 4 részre. Fokozatosan nehezíthetünk. - Árnyékpárosító - Formafelismerő játékok - Kockakirakó, Mesekocka ebből tornyot is építhet. Forgatni kell a kockát,nehezebb, mint a puzzle. - Színek gyakorlása: „ csipeszes napocska” játékkal színek szétválogatása, egyeztetése, megnevezése. - Játék mikrofonba mutatkozzanak be, Mondják meg a nevüket, jelüket. ( Gurítom a labdát, Mondd meg a jeledet!) - Gyermekkártya segítségével 3-4 lapból a gyermek válassza ki az ugyanolyanokat!
-
Képes Lottó: Rakd a képre ugyanazt a kártyát! Válassza ki a hasonlókból a különbözőt!( Differix) Colorama( Színek, formák egyeztetése) LEGO DUPLO építő játék
- Mozgásos figyelemfejlesztő játék: Futás közben adott jelre különböző mozgásformák végrehajtása (pl. Guggoljatok le! Álljatok meg! Feküdjetek le a földre) játékos formában. ( Repülős, Autós játék)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!