DIGITÁLIS KÉPFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA ÜVEGHÁZI ÉS SZABADFÖLDI KÍSÉRLETEK KIÉRTÉKELÉSÉNÉL

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

Iskolavezető: Dr. habil. Anda Angéla, Egyetemi tanár

DIGITÁLIS KÉPFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA ÜVEGHÁZI ÉS SZABADFÖLDI KÍSÉRLETEK KIÉRTÉKELÉSÉNÉL

Készítette: Grósz Gergely

Témavezető: Dr. habil. Sárdi Katalin, Egyetemi tanár Konzulens: Dr. Berke József, Főiskolai tanár

Keszthely 2010

AZ ÉRTEKEZÉS CÍME Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Grósz Gergely Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskolája keretében Témavezető: Dr. habil. Sárdi Katalin, egyetemi tanár Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton ….......-ot ért el,

Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: …........................ …................. igen /nem ………………………. (aláírás) Bíráló neve: …........................ ….................) igen /nem ………………………. (aláírás) ***Bíráló neve: …........................ ….................) igen /nem ………………………. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján …..........% - ot ért el. Veszprém/Keszthely,

…………………………. a Bíráló Bizottság elnöke

A doktori (PhD) oklevél minősítése…................................. ………………………… Az EDT elnöke Megjegyzés: *** esetleges

2

TARTALOMJEGYZÉK Rövidítések jegyzéke

5

Kivonat

6

Abstract

8

Abstrakte

9

1. Bevezetés

10

1.1. A kutatás célkitűzése

10

2. Irodalmi áttekintés

12

2.1. A digitális képfeldolgozás kialakulása és fejlődése

12

2.2. A digitális képfeldolgozás gyakorlati alkalmazásai

13

2.3. A kísérletek során felhasznált digitális eszközök jellemzése

15

2.4. A növénytermesztési kutatásokban alkalmazott képfeldolgozási módszerek

18

2.5. A tápelemek, a tápanyagellátás szerepe a növények életében

20

2.6. A környezeti tényezők hatása a vegetatív szervek növekedésére és fejlődésére

22

2.7. A levélterület mérése, szerepe a fejlődésdinamikai paramétereknél

23

2.8. A kísérletek szempontjából fontos növénykultúrák rövid jellemzése

26

3. Anyag és módszer

36

3.1. A tesztnövényekkel folytatott kísérletek bemutatása

36

3.1.1. A kísérletek beállításának, a mintavételeknek valamint az eredmények statisztikai kiértékelésének módszerei

36

3.1.2. Üvegházi kísérletek paramétereinek bemutatása

38

3.1.3. Szabadföldi kísérletek paramétereinek bemutatása

41

3.2. A kísérletek elemzéséhez és kiértékeléséhez használt eszközrendszer

45

3.3. A digitális elemzési módszerek bemutatása

50

3.3.1. A levélszín alapú összehasonlítási módszer bemutatása

50

3.3.2. A digitális levélterület-mérési módszer bemutatása

51

3.2.3. A leveleken lévő foltok vizsgálata

54

4. Eredmények

55

4.1. A növénykultúrák levélszín-megkülönböztetésének eredménye

55

4.1.1. Eredmények a látható tartományban

55

4.1.2. Eredmények az infravörös tartományban

57

3

4.2. Üvegházi kukorica-kísérlet digitális módszerekkel történő kiértékelése a képek hisztogramjának segítségével

59

4.2.1. A kukoricalevél fonákjának és színének összehasonlítása a digitális képek alapján

59

4.2.2. Üvegházi kálium tápanyag-ellátási kísérlet kiértékelése a digitális képek alapján

61

4.3. A medián érték alapján felállított döntéstámogatói rendszer elvi felépítése

63

4.4. A levélterület-mérési módszerek összehasonlításának eredménye

64

4.4.1. A digitális levélterület-mérés paramétereinek vizsgálata

64

4.4.2. A digitális fényképezőgép elhelyezési szögének hatása a levélterület-mérés eredményére

64

4.4.3. Az érzékelő fényérzékenységének hatása a levélterület-mérés eredményére

65

4.4.4. Az alkalmazott objektívek hatása a levélterület-mérés eredményére

66

4.4.5. Az objektív rekeszértékének hatása a levélterület-mérés eredményére

67

4.4.6. A mobiltelefon alkalmazásának lehetősége

69

4.4.7. A különböző eszközök hatása a levélterület-mérés eredményére

69

4.4.8. A levélterület-mérési módszerek költségeinek alakulása

72

4.4.9. A levélterület-mérési módszerek összehasonlítása mások által alkalmazott módszerekkel

73

4.5. A digitális levélterület-mérési módszer gyakorlati alkalmazása tápanyag-ellátási kísérletnél

74

4.5.1. Az üvegházi kálium tápanyag-ellátási kísérlet eredményei – napraforgó

74

4.5.2. Az üvegházi kálium tápanyag-ellátási kísérlet eredményei – kukorica

75

4.5.3. A szabadföldi kálium tápanyag-ellátási kísérlet eredményei – napraforgó

77

4.5.4. A szabadföldi tápanyag-ellátási kísérlet eredményei – kukorica

79

4.5.5. A szabadföldi tápanyag-ellátási kísérlet eredményei – burgonya

81

5. Javaslatok a további kutatás számára

84

6. Összefoglalás

85

7. Irodalomjegyzék

88

8. Tézisek

101

9. Theses

102

10. Köszönetnyilvánítás

103

11. Mellékletek

104

4

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE BIT: binary digit, az információ, az információt hordozó közlemény hosszának alapegysége értéke 1 vagy 0 BMP: Bitmap, digitális kép fájlformátum CCD: Charge Coupled Device (töltéscsatolt eszköz), a digitális képbeviteli eszközök érzékelőjének egyik típusa CD: Compact Disk, optikai adattároló lemez CMOS: Complementary Metal-Oxide-Semiconductor, (kiegészítő fém-oxid félvezető), a digitális képbeviteli eszközök érzékelőjének másik típusa DPI: Dot Per Inch, Egységnyi hosszon (2,54 cm) elhelyezkedő képpontok száma DVD: Digital Versatile Disk, nagy kapacitású optikai tároló lemez FDD: Floppy Disk Drive, hajlékonylemez meghajtó HDD: Hard Disk Drive, merevlemez meghajtó vagy winchester ISO: International Standard Organisation, a film vagy a képérzékelő érzékenységét jellemző adat JPEG: Joint Photographic Experts Group, elsősorban veszteséges képtömörítési szabvány K: kálium K2O: káliumoxid N: nitrogén P: foszfor P2O5: foszfor-pentoxid RAW: a digitális fényképezőgép nyers, feldolgozatlan, tömörítetlen állománya RGB: additív színkeverés, (Red, Green, Blue) vörös, zöld és kék, monokrom fényforrások összekeveréséből keletkezik a szín TIFF: Tagged Image File Format, operációs rendszer és hardver független képi állomány

5

KIVONAT DIGITÁLIS KÉPFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA ÜVEGHÁZI ÉS SZABADFÖLDI KÍSÉRLETEK KIÉRTÉKELÉSÉNÉL A szerző a kutatásai során az elektromágneses spektrum látható és infravörös tartományaiban gyűjtött adatok feldolgozásához kötődő eljárások, módszerek pontosítását és kidolgozását tűzte ki céljául úgymint: Analóg és digitális módszerek összehasonlítása napraforgó, kukorica és burgonya növénykultúrákkal beállított tápanyag-ellátási kísérleteknél. Spektrális és szerkezeti vizsgálatok digitális képfeldolgozás osztályozási eljárásaival, általános célú számítógépes képfeldolgozó program segítségével. Különböző

vizuális

képrögzítési

eszközök

összehasonlítása

levélterület-mérési

módszerek használatánál. A szerző 2008-ban 20 növénykultúrával levélterület-mérési módszereket összehasonlító üvegházi kísérletet állított be. A kísérletben szereplő tesztnövények segítségével, növénykultúra levélszín összehasonlítási vizsgálatot végzett a látható és az infravörös tartományokban. A képvizsgálatokhoz Adobe Photoshop CS3, a statisztikai elemzésekhez (egytényezős varianciaanalízis, korrelációszámítás) Microsoft Excel 2003 programot használt. 2005 és 2007 között burgonyával szabadföldi, napraforgóval és kukoricával üvegházi és szabadföldi tápanyag-ellátási kísérletet folytatott. A trágyázatlan kontroll mellett 5 kezelést alkalmazott, három, ill. négy ismétlésben. A

disszertációban

az

értékeléshez

a

következő

paramétereket

határozta

meg:

növénymagasság; levélterület; levél, szár, virág és termés zöld-, valamint száraztömege; és ezek tápelem koncentrációja (N%; P2O5% és K2O%). Az üvegházi kukorica kísérlet levélképei alapján digitális módszerrel is összehasonlította a különböző kezeléseket. A szerző megállapította, hogy a levélképek hisztogramja alapján a látható tartományban a növények 68,42%-a, míg az infravörös tartományban a 61,38%-a tért el egymástól. A szerző javaslatot tesz a disszertációban egy döntéstámogatói rendszer felállítására, amely segítségével következtetni lehet a növények egészségi állapotára, tápanyag-ellátására és levélterületére.

6

A disszertációból kiderül, hogy a levélterület-mérési módszerek esetében a legpontosabb eredményt a szkennerrel készített képek esetén kapta. Ezt a módszert sikeresen alkalmazta a gyakorlatban is a tápanyag-ellátási kísérletek értékelésekor. A tápanyag-ellátási kezelések összehasonlítása esetében a színvizsgálat 30-50%-os pontosságot mutatott. A szerző szerint a nitrogén tápanyag-ellátási kísérletnél, a nitrogén-ellátottság és a levélszín kapcsolata miatt ez a szám várhatóan magasabb lenne. A tápanyag-ellátási kísérleteknél az elvárásoknak megfelelően az optimális ellátottságot találta a legkedvezőbbnek a legtöbb paraméternél, de néhány esetben a környezeti körülmények ezt befolyásolták.

7

ABSTRACT APPLICATION OF DIGITAL IMAGE PROCESSING IN THE EVALUATION OF GREENHOUSE AND FIELD EXPERIMENTS

The main subject of the experiments was to make a comparison between the analogue and digital methods, the objective using of spectral and structural examination in visible and infrared ranges, and to compare the digital leaf area measurement methods to each other. Best results were obtained by the scanner from the digital leaf area measurement methods. This method was used successfully in the evaluation of nutrient supply experiments. It was found that based on the histograms of leaves, 68.42% of the leaves was different in the visible range of the spectrum, while 61.38% was statistically different in the infrared spectrum. The colour analysis showed 30-50% accuracy by the comparison of the nutrient supply treatments. Results of these experiments may serve as a good basis for a decision system. From the results of nutrient supply experiments it was concluded that the results of treatments with balanced nutrient supply proved to be the best, however, in several cases the environmental factors have influenced these results.

8

ABSTRAKTE ANWENDUNG DER DIGITALEN BILDVERARBEITUNG BEI DER AUSWERTUNG VON GEWÄCHSHAUS- UND FREILANDEXPERIMENTEN

Mit diesen Forschungen hatte der Verfasser das Ziel, die analogen und digitalen Methoden zu vergleichen, die spektralen und strukturellen Untersuchungen objektiv zu benutzen und den digitalen Methoden zur Messung der Blattoberflächen gegenüberzustellen. Im Fall der zuletzt erwähnten Methoden bekam er das genaueste Ergebnis bei dem Gebrauch des Scanners. Diese Handlungsweise war auch im praktischen Leben bei der Analyse von Experimenten der Nährstoffversorgung sehr erfolgreich. Anhand der Histogramme der Blattbilder stellte er fest, dass im sichtbaren Intervall 68,42% der Pflanzen, im infraroten Intervall 61,38% voneinander abwichen. Bei dem Vergleich der Behandlungen zeigte die Farbuntersuchung eine Genauigkeit von 30-50%. Die in der Dissertation mitgeteilten Untersuchungen können als Basis eines Entscheidung unterstützenden Systems.dienen. Den Erwartungen entsprechend erreichten die mit dem optimalen Ernährungszustand eingestellten Behandlungen

das

beste

Ergebnis

bei

den

meisten

Parametern

in

den

Nährstoffversorgungsexperimenten, obwohl es in manchen Fällen durch die Verhältnisse der Umgebung beeinflusst wurde.

9

1. BEVEZETÉS Az informatika térhódítása – a többi tudományterülethez hasonlóan – napjainkban egyre jelentősebb az agrártudományok esetében is. Megjelenik a gyakorlati gazdálkodásban például a precíziós mezőgazdaság keretei között. A tudományos kísérleti eredmények kiértékelésének egyik legfontosabb paramétere a gyorsaság. Minél előbb kapjuk meg az adatokat, annál előbb értékelhetjük ki azokat és hasznosíthatjuk a gyakorlatban. Ennek érdekében egy-egy vizsgálat bemeneti képeit így akár a szántóföldről folyamatosan küldhetjük egy mobiltelefon vagy vezeték nélküli Internet kapcsolat segítségével a laborban dolgozó munkatársnak kiértékelésre. Ezzel a megoldással – ahol a lebontási adatok jóval kevesebb utazással is begyűjthetők –, továbbá a nem specifikus eszközök használatával a költségek jelentősen csökkenthetők. Színinformációk vizsgálatánál vagy műholdfelvételek elemzése során a kísérletek kiértékelését sok esetben vizuális módon végezzük. Ezek gyakran szubjektív hibával terheltek, ennek kizárására egy lehetőség az objektív számítástechnikai háttérrel támogatott vizsgálati módszerek kidolgozása. A számítástechnika gyors és folyamatos fejlődésével a sokoldalú felhasználást megengedő eszközök rendelkezésre állnak. A felhasználási terület egyre bővül, ami azzal is összefügg, hogy a digitálisan készített képeket bármikor visszakereshetjük, a vizsgálatok ismételten, esetleg új technikával is elvégezhetők, így a különböző módon kapott eredmények összehasonlíthatók. A digitális technika térhódításának másik oka, hogy a javuló minőséggel párhuzamosan a költségek is folyamatosan csökkennek. Ennek a folyamatnak egyik bizonyítéka, hogy a vásárlók 2008-ban 19,3%-kal több digitális fényképezőgépet vásároltak, mint az azt megelőző évben (CIPA, 2009).

1.1. A kutatás célkitűzése Napjaink digitális, vizuális érzékelőinek gyors fejlődését az alkalmazások bizonyos késéssel követik. Az elektromágneses spektrum látható és infravörös tartományaiban gyűjtött, digitális kamerával készített vizuális információ feldolgozása számos lehetőséget kínál. Kutatásaim célja az ezekhez kötődő eljárások, módszerek pontosítása és kidolgozása volt az agrártudományi alkalmazások területén:

10

Analóg és digitális módszerek összehasonlító elemzése és időbeni nyomon követése az

eltérő

tápanyag-ellátottság

jellemzésére

napraforgó,

kukorica

és

burgonya

növénykultúráknál. Multispektrális és multitemporális információk együttes feldolgozása a tápanyagellátottság vizsgálata során. Spektrális és szerkezeti vizsgálatok digitális képfeldolgozás osztályozási eljárásaival növény megkülönböztetési, levél szín és fonák valamint tápanyag-ellátási vizsgálatoknál. Különböző vizuális érzékelők összehasonlítása levélterület-mérési módszerek használatánál. A kapott eredmények összehasonlító elemzése helyszíni diagnosztikai módszerekkel. A kapott eredményekből egy döntéstámogatói rendszer elvi modelljének felállítása.

11

2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

2.1. A digitális képfeldolgozás kialakulása és fejlődése A számítógépes képfeldolgozás az alkalmazott matematika, elektronika és számítástechnika egyik legrohamosabban fejlődő ága. A környezetből nyert vizuális információkat számítógép segítségével dolgozzák fel és értékelik ki. Első lépésben a háromdimenziós objektumokat kétdimenzióssá kell alakítani, melyeket később a számítógép számára feldolgozható formába kell hozni, azaz digitalizálni kell. A feldolgozás szempontjából lényegi elemeket objektumoknak nevezzük, képpontjaikat csoportosan kell értékelni. A csoportok szerint az objektumokat különböző osztályokba sorolhatjuk. A kép struktúrája kifejezi az objektumok egymáshoz viszonyított helyzetét. A számítógépes grafika és a digitális képfeldolgozás a számítógép és a kép kapcsolatának két fő ága. A számítógépes képfeldolgozás egyidős a számítástechnika megjelenésével, mintegy hatvan éves múltra tekint vissza. Az optikai képfeldolgozás a számítástechnika megjelenése előtt is magas szintet ért el, de bizonyos területeken (pl.: radarfelvételek kiértékelése), a pontossági igények és az adatok nagy mennyisége megkövetelte az új módszerek kifejlesztését (Berke–Szabó, 2002 a). Az ezerkilencszáz-ötvenes években a hangsúlyt a már meglévő módszerek számítógépes kiváltására helyezték a szakemberek. Új alkalmazási lehetőségek kerültek előtérbe a számítógépek megjelenésével. Ebben az időszakban a technikai feltételek adottak voltak az analóg-digitális átalakítók kifejlesztéséhez, vagyis a digitális kép megalkotásához. A számítógépek az évtized végére alkalmassá váltak (műveleti sebesség, tárkapacitás, üzemidő) a nagy műveletigényű képfeldolgozási feladatok megoldására. Ezek az eszközök az ötvenes években elektroncsöves felépítésűek voltak, melyek üzemideje 20000 üzemóra volt. Nagy kiszolgáló apparátus vette körül őket a nagy áramfelvétel és a hűtési igény miatt. Az ezerkilencszáz-hatvanas években a felmerülő konkrét feladatokra koncentráltak a kutatók. Analóg jelfeldolgozási rendszereket adaptáltak, vagy heurisztikus eljárásokat fejlesztettek ki. Az általánosítás nem tartozott a fő feladatok közé. Az űrverseny felgyorsította a folyamatokat. 1969-ben George Smith és Willard Boyle megalkotta a CCD-t (Charge Coupled Device). Az ezerkilencszáz-hetvenes években felmerült a matematikai megalapozottság igénye. A kutatók egzakt vagy matematikailag precíz közelítő eljárásokat dolgoztak ki. 12

Megkezdődött a rendszerező munka. Az évtized végén megjelentek az alacsony szintű, univerzális látórendszerek. Ebben az évtizedben világossá vált, hogy a látás automatizálása lehetetlen, elméleti háttér nélkül. A folyamatok egy részét a polgári életben is alkalmazni kezdték. Az ezerkilencszáz-nyolcvanas évek elején a kisszámítógépek kezdtek elterjedni, mert ebben a környezetben az interaktivitás és a képfeldolgozáshoz használt eszközök illesztése könnyen megoldható volt. A képfeldolgozáshoz használt speciális eszközök megjelenése a részterületek fejlődését hozta magával. Az

ezerkilencszáz-kilencvenes

évek

jellemzője

a

személyi

számítógépes

képfeldolgozás tömeges megjelenése volt. A képfeldolgozás a mindennapi élet része lett, pl.: orvosi

képek

feldolgozása,

ipari

folyamatszabályozás,

minőség-ellenőrzés,

optikai

karakterfelismerés. Az Internet és a multimédia megjelenése csak tovább fokozta a folyamatot. Az árak csökkenésével elérhetővé vált a magáncélú felhasználás is. A képfeldolgozás egységes és általános elmélete még nem született meg. A képformátumok és a felhasználói felületek szabványosításában jelentős eredményeket értek el a kutatók. A kétezres évekre a képfeldolgozás mindenki számára elérhetővé vált, melyre a mobiltelefonokba épített kamerák vagy a vonalkód leolvasók az áruházakban a leggyakoribb példák lehetnek. Az eszközök ára folyamatosan csökken, míg a teljesítményük ezzel szemben nő. A közeljövőt a nagy technikai fejlődés miatt, – ami a gazdasági válság következtében kismértékben megtorpant – nehéz megjósolni. A látórobotok megjelenése várható, azaz a képfeldolgozásból kifejlődik az integrált, bonyolult feladatokat intelligensen megoldó gépi 3D látás (Álló, 1989; Berke–Szabó, 2002 a).

2.2. A digitális képfeldolgozás gyakorlati alkalmazásai A digitális képfeldolgozás gyakorlati jelentősége nagy, ezért itt csak néhány fontosabb részterületet emelek ki. Távérzékeléssel kapcsolatos alkalmazások (pl.: ERDAS IMAGINE)  Mezőgazdaság és erdészet: vegetációk változásának nyomon követése, termésbecslés, növénybetegségek, talajok állapotának feltérképezése;  Terület felhasználás: térképek frissítése, települések terjedésének nyomon követése, közlekedési hálózat térképezése, optimális helyének megállapítása;

13

 Geológia: geológiai térképek készítése, felülvizsgálata, tereptárgyak, kőzetek feltérképezése;  Vízgazdálkodás: vízfelületek határainak megállapítása, hó és jég fedettségi térképek készítése;  Part menti területek védelme: szennyeződés terjedési mintái és a vízmozgás meghatározása, partvonalak mozgásának térképezése, zátonyok és sekély, part menti vizek felmérése;  Környezetvédelem: felszíni bányászat és a tájképi helyreállítás monitoring jellegű figyelése, vízszennyezés térképezése;  Meteorológia: rövid és középtávú előrejelzések, felhőzetek vizsgálata (Berke– Szabó–Hegedűs, 2002 a; Berke 2002 b; Berke 2002 c; Gonzalez–Woods, 2002). Orvosi alkalmazások  Képalkotó berendezések képeinek javítása (DICOM): az orvosi berendezések által készített képek minőségének javítása és a képek tárolása;  Képkiértékelési (CYTOSOFT),

feladatok: agyinfarktus

citológiai

képkiértékelés

következményeinek

osztályozással

vizsgálata

(COLIM),

mikrobiológiai-válasz kiértékelés (MIKROBI), gyorsan változó folyamatok mérése, pl.: Ín-vivo kísérletek értékelése, spermium mobilitás vizsgálat (Szabó, 2002; Berke 2002 b; Gonzalez–Woods, 2002). Ipari képfeldolgozás  Pozicionáló robot vezérlése: munkadarabok helyének pozicionálását vezérli;  Műszerfal ellenőrzés: a műszerfalon felvillanó lámpák és mutatók vizsgálata;  Autólámpák gyártásának vezérlése: alkatrészek illesztésének ellenőrzése;  Szelepülék minőség ellenőrzése: gázkészülékekben lévő szelepek záródásának vizsgálata;  Faminták

automatikus

vizsgálata:

parketta

alapanyagok

minőségének

ellenőrzése (Berke–Szabó, 2002 a; Berke 2002 b; Gonzalez–Woods, 2002). Mezőgazdasági alkalmazások  Színinformáció vizsgálata: növénybetegségek vizsgálata;  Háromdimenziós objektumok vizsgálata: magvak térbeli elváltozásának vizsgálata (Berke–Szabó, 2002 a; Berke 2002 b);  Minőség vizsgálatok: szubjektív vizsgálatok kiváltása jól definiált mutatókkal (Hegedűs et al., 2005);

14

 EU támogatások térinformatikai nyomon követése: növénykultúrák területi nyomon követése (Szenteleki et al., 2005). Irodai alkalmazások  Dokumentumarchiválás: képtömörítő eljárások alkalmazásával;  Karakterfelismerés: digitalizált dokumentum további feldolgozása során pl.: Recognita Plus (Berke, 2002 a; Berke, 2002 b). Nyomdatechnika  Kiadványszerkesztés: a kiadvány tervezése, tördelése, korrektúrája;  Grafikai előkészítés: grafikai előkészítés a nyomtatáshoz;  Színrebontás, nyomtatás: a digitális dokumentum papírra nyomtatása (Berke, 2002 b). Bűnügyi és biztonságtechnikai alkalmazások  Kép-összehasonlítás és -felismerés: (SoftScope) bűnjel összehasonlítása a feltételezett elkövetési eszközzel;  Okmányhamisítás felderítése: optikai és számítógépes képelemző részből állnak;  Fantomkép összeállítás: azonnal megjeleníti a lehetséges arcelemeket a tanúk számára;  Rendszámfelismerés: gépkocsik mozgásához igazított alkalmazások (Mevisor, Hinn);  Figyelő rendszerek: intelligens kamerák (számítógéppel egybeépített kamerák);  Beléptető rendszerek: személyekhez kapcsolódó egyedi jelek (Szabó, 2002; Berke, 2002 b). Oktatás  Digitális szemléltető eszközök alkalmazása: digitális táblák és projektorok használata (Berke–Virág, 1998);  Elektronikus tankönyvek használata: CD-s, DVD-s vagy on-line tankönyvek használata (Grósz–Sárdi–Berke, 2007 a; Grósz et al., 2007).

2.3. A kísérletek során felhasznált digitális eszközök jellemzése A digitális tükörreflexes fényképezőgép felépítése és működése A fényképezőgép a fény rögzítésére szolgáló eszköz, amely működésében és felépítésében kismértékben különbözhet gyártónként, de a főbb alkotói minden típusnál hasonlók. A vázszerkezet a fényképezőgép elektronikus és mechanikus részeinek háza. Leggyakrabban 15

műanyagból

vagy

magnéziumötvözetből

készül,

amit

kiegészítenek

műanyag

és

gumiborítások. Az objektívfoglalat segítségével lehet csatlakoztatni a vázhoz a különböző lencséket és itt találhatók azok az érintkezők, melyek felelősek az objektív és a váz közötti kommunikációért (automatikus élességállítás, rekesz és zár állítása). Az objektív lencserendszerén keresztül érkező fényt egy tükör segítségével a pentaprizmán keresztül vagy egy pentatükör segítségével a keresőbe juttatja. A felcsapható tükör biztosítja, hogy a fotós ugyanazt lássa, mint az érzékelő. A képkészítés pillanatában a tükör felcsapódik, a zár kinyit és a fény az érzékelőre kerül. Az exponáló gomb lenyomására meghatározott ideig nyitva lévő dupla redőny, a zárszerkezet, a gép legprecízebb része. A képrögzítésért a képérzékelő és a rögzítő eszköz a felelős. Fajtái a CCD (CCD-NMOS Charge-Coupled Device = töltéscsatolt eszköz) és CMOS (CCD-CMOS Complementary Metal-Oxide-Semiconductor = kiegészítő fém-oxid félvezető). A CCD, a fényt elektronikus jelekké átalakító eszköz egymáshoz kapcsolt kondenzátorokból és integrált áramkörökből áll. Külső áramforrás segítségével a kondenzátorok a töltést átadják a szomszédjuknak, így kiolvasható a kép. A CMOS negatív és pozitív polaritású áramköri elemeket is tartalmaz, ezért alacsony az energia felvétele következésképpen ideális a használata akkumulátorról működő eszközökben is. A képérzékelő nem érzékeli a színeket, ezért a képpontok felett színszűrő helyezkedik el. A végleges kép készítésénél a Firmware (kalkuláló szoftver) – figyelembe véve a szomszédos szín- és árnyalati információkat – számolja ki a színárnyalatokat. Az érzékelő képpontjai továbbítják a fényintenzitást az analóg/digitális konverternek, majd a processzornak, ami végül a memóriakártyán vagy a belső memóriában letárolja az adatokat. A digitális tükörreflexes fényképezőgépeknél használt leggyakoribb kártyatípusok a Compact Flash, Secure Digital, valamint az xD Picture Card (Sheppard, 2003; Takács, 2009; Tóth–Enczi– Keating, 2008). A digitális fényképezőgépeknél használt fájlformátumok: JPEG (Joint Photographic Experts Group): Elsősorban veszteséges képtömörítési szabvány. Kisméretű romlás árán 30:1, 40:1 tömörítési arány érhető el, ami állítható a felhasználó által. Veszteségmentes tömörítés esetén 50%-ra lehet tömöríteni az adatokat. Adott képi területről összevonva jegyzi meg a redundáns, önismétlő adatokat kódoló adattömeget. Kiterjesztése: *.jpg (Berke, 2002 a). RAW: Az eredeti nyers, tömörítetlen állományt képes veszteségmentesen tárolni. Fényképezőgép-specifikus formátum. A felhasználó egyénileg tudja változtatni utólag a számítógépen a paramétereket (Sheppard, 2003).

16

TIFF (Tagged Image File Format): Jellemzője, hogy operációs rendszer- és hardverfüggetlen. Veszteségmentes tömörítéshez használható. A legtöbb képfeldolgozó program kezeli. Jelentősége csökken a digitális fényképezőgépek esetében. Kiterjesztése *.tif (Berke, 2002 a; Sulyok, 2002, Daly, 2005). Videók esetén: AVI, MOV és MPEG: Videofelvételi lehetőség csak az utóbbi időben jelent meg tükörreflexes típusoknál. Az objektív Az objektív lencserendszerén keresztül jut a fény az érzékelőre. A bejutó fény mennyiségét a rekesz vagy blendenyílás nagyságával szabályozzuk. Azonos megvilágítás mellett minél nagyobb a nyílás, annál rövidebb záridőre van szükség. Élességállítási szempontból léteznek manuális és autófókuszos objektívek. Látószög alapján a következőképpen csoportosítjuk a lencséket (1. táblázat): Objektív típus

Látószög

Fókusztávolság

Halszem objektív

180°

8-15mm

Nagylátószögű objektív

108°-45°

16-45mm

Alap objektív

46°

50mm

Teleobjektív

-44°

51mm-

1. táblázat: Az objektívek csoportosítása a látószög alapján (Freeman, 2004; Lezano, 2004). A szkennerek működése és csoportosítása A szkenner a nyomtatott formátumú anyagokat alakítja információt tartalmazó bitekké. A beszkennelt anyagokat a számítógépen módosíthatjuk, digitális formában tárolhatjuk és másolatokat készíthetünk róluk. A fényképeket feljavíthatjuk, a régieket retusálhatjuk, akár egy e-mailhez is csatolhatjuk azokat, vagy helyettesíthetjük a fotólaborokat egy szkenner és egy nyomtató segítségével. Minden digitális kép képpontokból épül fel, melyeket pixeleknek (Picture elements) nevezünk. Ezek olyan közel helyezkednek el egymáshoz, hogy szemünk egybefüggő képként érzékeli őket. Minden képpont adatot hordoz, melyek bitek formájában kerülnek tárolásra. Az információt hordozó bitek száma a színmélység, ez minél nagyobb, annál részletgazdagabb és színhelyesebb egy kép (Gilbert, 2003).

17

A legtöbb szkenner a síkban elhelyezkedő objektumok mintázatának, képének bevitelére szolgáló eszközök közé tartozik (kivétel a 3D szkenner), csoportosításuk a következő: Kézi (handy) szkenner: Kis szélességben, egyidejűleg egy fekete-fehér vagy színes sort digitalizál. A beolvasás során az eszközt merőlegesen, kézzel kell egyenletesen húzni. Beépített fényforrást tartalmaz. Kisebb írott dokumentumok (számlák, csekkek, aláírások) digitalizálására szolgál. Síkágyas (flat-bad) szkenner: Nagyobb (A/4, A/3) fekete-fehér vagy színes képek, dokumentumok beolvasására szolgál. Beépített fényforrást tartalmaz. Típusai: papírt mozgató, valamint a fényforrást és az érzékelőt együttesen mozgató síkágyas szkenner. Visszavert fény érzékelésével vagy az átmenő fény felhasználásával működik. Dob szkenner: A professzionális képfeldolgozáshoz pl. DTP, űrfelvételek digitalizálására, nagyméretű, jó minőségű dokumentumok és filmek beolvasására használják. Átmenő és visszavert fénnyel egyaránt működhetnek. A képet a dobra rögzítik, és ezt a dobot nagy sebességgel megforgatják a beolvasáshoz. Eközben előtolást alkalmaznak, így a pontszerű fényforrás és az érzékelő spirális formát ír le és közben letapogatja a teljes képet. A szkennereknél leggyakrabban használt fájlformátumok: JPEG, TIFF, BMP (Berke–Hegedűs–Szabó, 2002 a).

2.4. A növénytermesztési kutatásokban alkalmazott képfeldolgozási módszerek Sokan használtak már sikeresen eddig is digitális módszereket, növénytermesztési kísérletek kiértékeléséhez: Pratt (1978): Növények vagy növénycsoportok elváltozásának meghatározását vizsgálta. Foglalkozott a beteg és egészséges részek elkülönítésével, szövettani, kórszövettani vizsgálatokkal (Pratt, 1978). Batchelor (1979): Fizikai és ipari kutatások során mikroszkóppal készített képeken végzett diagnosztikai vizsgálatokat (Batchelor, 1979). Draper és Travis (1984): Képelemző berendezést használtak magok és vegetatív részek alakjának, méretének, felületének meghatározására (Draper–Travis, 1984).

18

Goodall (1984): A leveleken a cellafalak időbeli változását vizsgálta képfeldolgozó és statisztikai programok segítségével (Goodall, 1984). Keyes (1984): Automatizált csíranövény-hosszméréseknél analóg/digitális átalakítón keresztül kapcsolt össze egy microcomputert és egy potenciometrikus műszert, majd az eredményeket számítógépen rögzítette és kiértékelte (Keyes, 1984). Ottman és Timm (1984): Különböző időpontokban fényképezett életképes hagyma, paradicsom, búza gyökerének növekedését vizsgálták számítógép segítségével (Ottman– Timm, 1984). Chen és munkatársai (1989): Képfeldolgozással különféle gabona magvak elkülönítését végezték el. 3D képeken megmérték a magok profilját 2D képeken pedig a jellemző morfológiai paramétereket. Megállapították, hogy az egyes sajátságok anyagfüggők, azaz a jellemző paraméterek különböző magok esetén különbözőek (Chen–Chiang–Pomeranz, 1989). Tillet és munkatársai (1989): Sütésre alkalmas burgonyagumókat képfeldolgozó rendszer segítségével válogatták ki. Hatékony, általuk kidolgozott algoritmusokkal működő, "neural network" alapú eszközöket tartalmazott a rendszerük (Tillet et al., 1989). Beerling és Fry (1990): Levélterület-mérési módszereket vizsgáltak. Három analóg és két mikroprocesszor alapú mérési technológiát hasonlítottak össze különböző szempontok alapján. A számítógépes mérések több előnyét állapították meg, úgymint a gyorsaság és a pontosság (Beerling–Fry, 1990). Győrffy és Berke (1990): Növényi kártevők által okozott strukturális és felületi változásokat, valamint a fitotoxikus herbicidek hatását vizsgálták (Győrffy Berke, 1990). Thompson és munkatársai (1990): Videokamera segítségével végeztek gabonafélék között gyomdetektálást. A 400-1000 nm tartományban készített VHS felvételeket IBM PC alapú képfeldolgozó rendszerrel értékelték (Thompson–Stafford–Ambler, 1990). Berke és munkatársai (1991): Fitopatogén gombák identifikálását végezték digitális módszerekkel (Berke et al., 1991). Berke és munkatársai (1993): Agroökoszisztémák változását követték nyomon, továbbá a környezeti egyensúlyváltozás mértékének meghatározását és mérését vizsgálták (Berke et al., 1993). Berke (1994): Melioráció hatásait tanulmányozta digitális eljárásokkal (Berke, 1994). Győri és Firtha (1997): A gyümölcsök külső és belső károsodásait vizsgálták számítógépes látórendszer segítségével. "True color " felvételeket készítettek 3 CCD kamera

19

alkalmazásával. Az intenzitás-hisztogram alapján sikerült elkülöníteniük a sérült területeket, valamint klaszterező algoritmussal az objektum foltjait színük alapján különítették el (Győri– Firtha, 1997).

2.5. A tápelemek, a tápanyagellátás szerepe a növények életében A növényeknek növekedésükhöz és fejlődésükhöz tápanyagokra és vízre van szükségük. Helyhez kötöttségük leszűkíti ezek felvételének lehetőségét. A tápelemek jelentős szerepet töltenek be a különböző anyagcsere-folyamatokban és egymással nem helyettesíthetők. A mennyiségük mellett fontos az egymáshoz viszonyított arányuk is. A nem megfelelő ellátottság hatásai már fiatal korban jelentkeznek (Sárdi–Csitári, 1997; Sárdi, 2000). Kiegyensúlyozott

arányuk

alapvető

feltétele

a

megfelelő

biomassza-produkciónak,

termésminőségnek és termésbiztonságnak (Sárdi, 1995). A növények a tápanyagokat főleg ionos, ritkábban a talajoldatból molekuláris formában veszik fel a hajszálgyökereikkel. A növények számára szükséges mennyiségük alapján makro(N, P, K, Ca, Mg, S, Na, Cl és Si) és mikroelemek (Fe, B, Mn, Zn, Mo, Cu és Co) csoportjába sorolhatók (Debreczeni, B.-né, 1999; Sárdi, 1999). A növények ásványi összetétele függ a fajtól, a fajtától, a termőhelytől, a trágyázástól, az agrotechnikától és a tervezett hozamszinttől.

A nitrogén szerepe a növények életében A nitrogénnek alapvető szerepe van a hajtásnövekedésben, a termésképződésben és a növényi fehérjék, aminosavak létrehozásában. A protoplazmának, kromoszómáknak, riboszómának, nukleinsavaknak alapvető építő eleme. A megfelelő mennyiségű nitrogén a fehérjeszintézis egyik fő feltétele (Loch, 1992). A fejlődés korai stádiumában látványosan növeli a hajtások tömegét. A növények szárazanyag-tartalmának 0,1-6,0%-át a nitrogén teszi ki. A növények a gyökérzet segítségével veszik fel a talajból a közvetlenül hozzáférhető formában jelenlevő nitrogén-formákat, a NO3- és NH4+ iont (Marschner, 1995). Megfigyelhető, hogy a NH4+ iont a fiatalabb növények veszik fel és hasznosítják elsődlegesen, míg a NO3- iont az erőteljes növekedés szakaszában lévők (Bennett, 1993; Tisdale et al., 1993). Nitrogénhiány

esetén

a

növények

megsárgulnak,

fejlődésükben

visszamaradnak.

Nitrogéntöbbletnél a vegetatív szervek megnyúlnak, beárnyékolják az alsóbb részeket, ennek

20

következtében a növények megdőlnek, betegségekkel szemben fogékonyabbak lesznek (Reuter–Robinson, 1997). A talajban felhalmozódhat a NO3-, ez a növényekben feldúsulva káros az emberi és állati szervezetre, különösképpen a csecsemőknél és a fiatal állatoknál veszélyes. Savanyú talajokon növekszik az NH4+ mennyisége, amely a kálium felvételét gátolja, valamint vízfelvételi zavart okoz. A nitrogén toxicitás formái: ammónium-toxicitás és nitrát-toxicitás (Bergmann, 1979; Sárdi, 2003 a). A pillangós növények gyökerein szimbiózisban élő mikroszervezetek, a Rhizobium fajok a légköri nitrogén asszimilációja során a kultúrnövény nitrogénszükségletét jelentős mértékben fedezni tudják. A pillangósoknál a légköri nitrogén megkötés mértéke a világon 5x107 t/év. A baktériumok energiaforrása a növény (Mengel, 1976). A foszfor szerepe a növények életében A

foszfor

a

sejtmembránok,

legtöbb

anyagcsere-folyamatban

nukleinsavak

építőeleme.

részt

vesz,

Életfolyamatokat

sejtalkotó szabályzó

vegyületek, és

örökletes

tulajdonságokat hordozó vegyületekben is fontos szerepe van (Loch, 1992). Részt vesz az energia-háztartásban, a fitin formájában megtalálható a magvakban, ez szolgáltatja a fejlődés megindulásához szükséges tápanyagokat és energiát. Kihat a termésmennyiségre és a minőségre (Marschner, 1995). A növény elemi foszfor tartalma 0,01-0,7% a szárazanyagra vetítve. A talajban szerves és szervetlen formában fordul elő. Mindkét esetben ortofoszfát és kisebb mértékben pirofoszfát vegyületekről van szó (Mengel, 1976). A növények a foszfort a talajoldatból savas közegben H2PO4- anion, semleges, lúgos közegben pedig HPO42- anion formában veszik fel (Bennett, 1993; Tisdale et al., 1993). Az élénk anyagcseréjű növényekben nemcsak a talajból felvett foszfor használódik fel, hanem a foszfatázenzimek által lebontott foszfor is újra mobilizálódni képes (Debreczeni B.-né, 1999). A foszfor hiánya esetén anyagcserezavar jelentkezik, lelassul a fehérje-, cukor- és keményítőszintézis, ennek következtében késik a virágzás és az érés. A cellulózképződés ezzel szemben felgyorsul, relatív nitrogéntúlsúly jelentkezik. Az alsó levelek kékeszöld színűek lesznek majd, vörös, barnásvörös, lilásvörös színbe csapnak át. A foszforfelesleg nagyméretű tápelem aránytalanságot okoz. A nitrogén és a mikroelemek relatív hiánya léphet fel. A nitrogén és a foszfor egymásnak antagonistái, a nitrogén a vegetatív, míg a foszfor a generatív szervek növekedését stimulálja (Reuter–Robinson, 1997). 21

A kálium szerepe a növények életében A kálium létfontosságú elem biokémiai, fiziológiai funkciói miatt, javítja a vízfelhasználási hatékonyságot és a fagytűrést. Szerepe van a sztómák szabályozásában, a sejtmembránok permeabilitásának fenntartásában és számos enzim aktivátora (Sárdi, 1993; Havlin et al., 2005). Stresszhelyzetekben növeli a növények toleranciáját. Reutilizálható elem. A kálium koncentrációja 1,0-5,0% között van a növényekben száraztömegre vetítve (Bennett, 1993). A kálium felvételét a többi kation hatása jelentősen befolyásolja. A kálium egyértékű kationként elsősorban aktív felvételi mechanizmus útján jut be a növényekbe (Mengel– Kirkby, 1982; Marschner, 1995). A növényben a kálium könnyen mozog az aktív anyagcseréjű szervek felé (Mengel, 1976). Kisebb mérvű hiánya esetén „rejtett éhség” alakul ki, azonban ez is jelentős terméskiesést okozhat. Később jelentkező tünetei a klorózis és a nekrózis. Az élénk párologtatás következtében először a levelek csúcsai, szélei hervadnak és halnak el. A növények betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenállósága csökken. Tipikus kálium toxicitás nem fordul elő, de a kationegyensúly eltolódása miatt a növényekben magnézium és kalcium hiánytünetek mutatkozhatnak (Sárdi, 1999).

2.6. A környezeti tényezők hatása a vegetatív szervek növekedésére és fejlődésére Növekedésnek nevezzük a test szervesanyagainak gyarapodásával járó irreverzibilis térfogatés tömeggyarapodást. A soksejtű szervezetek növekedése szigmoid típusú növekedési görbével írható le. Ez az egyes szerveken kívül az egész növényi testre is jellemző. Kezdetben a növekedés exponenciális, később az üteme lassul és megáll (Wareing–Phillips, 1978). A növények nyílt rendszerek, csak környezetükkel kölcsönhatásban képesek létezni. Általános életfeltételeik közé tartozik a megfelelő fény, a nedvesség és a hőmérséklet. A hőmérséklet alapvetően befolyásolja az anyagcsere-folyamatok, így például a légzés intenzitását. A magasabbrendű növények alkalmazkodtak a termőhely hőmérsékleti viszonyaihoz, így alakultak ki a hőmérsékleti zónák. Magyarországon az éghajlatnak nagy a napszaki és éves periodicitása. A vegetációs periódus határozza meg a termeszthető növények körét. A hőmérséklet hatását optimumgörbével jellemezzük. A növekedés megindulásához a küszöbértéket át kell lépni. Ha növeljük a hőmérsékletet, a produktivitás intenzitása nő, majd stagnál, ilyenkor a legnagyobb, később csökken, végül a növény elpusztul (Böddi, 1998; Pethő, 1993).

22

A fény a növények fotoszintetizálásához nélkülözhetetlen, a szerves vegyületek kémiai energiája fotoszintetikus eredetű. Jelentősen befolyásolja a növények morfológiai sajátosságait. Kevés fényben a növények internódiumai megnyúlnak. Az etiolált hajtások szöveti felépítése különbözik a fényben fejlődöttekétől, a szilárdító szöveteik fejletlenebbek. Túlzott növekedés esetén a lombozat beárnyékolja az alsó szártagokat és szöveti differenciálódást okoz. Az etioláltság nem függ össze a klorofillhiánnyal, a tápanyaghiánnyal, összefügg viszont a fény növekedést gátló hatásával. A fény aktivizálja az auxin-oxidázt, így több auxin bomlik le. A gátlás mértéke a fény intenzitásától függ, erre vezethető vissza az, hogy az árnyékos helyen élő növények morfológiailag különbözőek. A megnyúlásos növekedést a kék fény gátolja, a vörös serkenti, ezért egyazon faj egyedei magasabb területeken alacsonyabbak sík területeken lévő társaiknál. A növények morfológiai, anatómiai, fiziológiai változásokkal alkalmazkodtak a termőhelyi fényviszonyokhoz, ezek alapján megkülönböztetünk fénynövényeket és árnyéknövényeket (Szigeti, 1998; Pethő, 1993). A növényekben általában 70-90% víz van, amely mennyiség függ a szervektől, a növény életkorától és a termőhelyi viszonyoktól. Az élő sejt legnagyobb része víz. Az egész növény hidrosztatikusan összefüggő rendszert alkot. A növények által felvett víz hosszabb-rövidebb szállítás után ismét visszajut a környezetbe. A növények vízforgalma három részből áll: vízfelvétel, vízszállítás és vízleadás. A víz részt vesz az oxidációs és redukciós folyamatokban. A tápanyagfelvétel és -szállítás is vízhez kötött. Fenntartja a sejtek turgorát, lágy szárú növényeknél az egész növény szilárdságát. Szerepe van a növények hőmérsékletének szabályozásában, párologtatással segít megakadályozni a hőhalált. A legtöbb növényi tápanyag kémiai változás nélkül jól oldódik vízben (Cseh, 1998; Pethő, 1993; Szalai, 1994).

2.7. A levélterület mérése, szerepe a fejlődésdinamikai paramétereknél A kultúrnövények asszimilációs területének növelése fontos cél a növénytermesztésben, mivel nagysága a produkciót befolyásoló tényezők közül a legfontosabb, valamint szoros kapcsolat van a zöld levélzet területe és a termés között. Döntő szerepe van a sugárzáselnyelés mértékében, továbbá a párologtatás nagyságának egyik befolyásoló tényezője (Anda–Tóbiás, 1999). A levélterület és a produkciós képesség (termés) kapcsolatát már az 1950-es évektől számos kutató bizonyította világszerte, így hazánkban is. A növekvő NPK tápanyagadagok (különböző szerves trágyaféleségek, valamint N, P és K műtrágyák) hatását vizsgálták a

23

levélterület alakulására pl. a kukoricánál Lönhardné és Németh (1989 a, 1989 b, 1989 c) valamint Lönhardné–Kismányoky (1993). A levélterület a produktivitás jellemzésekor az egyik használatos mutatószám, a növényélettanhoz kapcsolódó fejlődésdinamikai paraméterek alapja. Többféle kifejezési módja ismert: Levélterületi index (LAI, leaf area index) A vetésterületre vonatkoztatott levélterület. Kultúrnövények kifejlett állományánál az értéke 4-8 között változik. Ilyen sűrűségnél a növényegyedek produktivitása csökken, de az állomány primerprodukciója a legnagyobb. További sűrítés esetén romlik az egyedek fényenergia-, víz-, és tápanyag-ellátottsága. A csökkent produktivitást egy ideig a nagyobb egyedszám kompenzálja. Egy szint felett azonban a levelek takarják egymást, így a primerprodukció csökken. Levélterület-sűrűség (LAD, leaf area density) A levélterület-sűrűség mutató az állomány zártságát, valamint a légteret kitöltő lombozat fejlettségét mutatja. Levélterület [m2] LAD =

Légtér [m3]

Levélterület-arány (LAR, leaf area ratio) A levélterület-arány a növényegyedek össztömegéhez viszonyított levélterület nagyságát mutatja meg. Az egyed összes leveleinek területe [dm2] LAR =

A növényegyed száraz tömege [g]

Specifikus levélterület (SLA, specific leaf area) A levelek friss tömegére vonatkoztatott levélterület nagyságát mutatja. Ez a mutató az anatómiai felépítés függvénye. 2 SLA = Az egyedek összes levélterülete [dm ]

24

A levelek friss tömege [g]

Primer produkció (PPR, primer production rate) Egy adott területet borító növényállomány által, időegység alatt termelt szerves anyagot egy hektárra számított szervesanyag tömegben fejezi ki. A folyamat során a növények a napfényenergia segítségével szervetlen anyagokból szerves vegyületeket szintetizálnak.

PPR = NAR * LAI Ahol: NAR: Nettó asszimilációs ráta, LAI: Levélterületi index (Pethő, 1993). Az egyes növényi egyedek levélterület mérésére a gyakorlatban többféle módszert használnak. Ezek közül a legfontosabbak:

Montgomery-képlet A kukorica levélterületének meghatározására használt egyik leggyakoribb eljárás. A módszer előnye az alacsony eszközszükséglet, mindössze egy hosszmérőre van szükség. A módszer hátránya, hogy a maximális szélességhez a levelet több helyen kell mérni, ennek hiányában a módszer hibája lényegesen megnő. A Montgomery képlet:

F=0,75*h*szmax. Ahol: F: levélterület, h: levélhosszúság, szmax: a levél maximális szélessége (Montgomery, 1911).

Lenyomatos eljárás A destruktív eljárások közé tartozik ez a legősibb megoldás. A leszakított leveleket milliméterpapíron kell körberajzolni, majd megszámolni a területet. A hibája nagyon kicsi, viszont nagyon kézimunka- és időigényes. Ez az eljárás szolgál a levélterület-mérési módszerek összehasonlítási alapjaként (Anda–Tóbiás, 1999). 25

Planiméterek alkalmazása Technikai megoldásuk széles körben változhat, azonban két nagy csoportba sorolhatók: hordozható és nem hordozható eszközök. Az első csoportba tartozó eszközök nemcsak levágott levelek területét képesek megmérni. A planiméteres eljárásokkal a pontosság és az automatizmus egyszerre biztosított ugyanakkor az eljárás költséges (Anda–Tóbiás, 1999). Digitális eljárások A digitális módszerek két nagy csoportra bonthatók (Berke et al., 1993; Berke, 1994): 1. részben digitális (analóg és digitális eszközök együttes felhasználása) és 2. teljesen digitális (minden eszköz digitális). A felhasznált eszközök függvényében pontosságukat, gyorsaságukat és költségüket tekintve megközelítik vagy meghaladják a planiméteres eljárásokat.

2.8. A kísérletek szempontjából fontos növénykultúrák rövid jellemzése Ezek a növények gazdaságilag, népélelmezésileg jelentősek, továbbá levélalakjuk jól reprezentálja a termesztésben előforduló növénykultúrák levélalakját. Őszi búza (Triticum aestivum spp. vulgare) Az őszi búza Ázsia és Dél-Amerika hegyvidékeiről származik (Szabó–Bocz, 1992). Legfontosabb kenyérgabonánk (Magda–Marselek–Miller, 2000). Termőterülete hazánkban 2009-ben 1142 ezer ha volt, a termésátlag pedig 3,85 t/ha (KSH, 2009). Bojtos gyökérzete van, levélzetét szárcsomókból eredő levélhüvelyekben alakítja ki, találkozásuknál fajra jellemző nyelvecske és fülecske található, szára szalmaszár. Virágzata kalász, füzéres füzér, termése egymagvú szemtermés. Ezerszemtömege 45-60 g közötti (Kovács, 1992). Ökológiai szempontból négy csoportba sorolhatjuk a fajtákat: a humid éghajlat búzái, sztyeppe típusú búzák, sivatagi és félsivatagi búzák és a magas hegyvidék párás éghajlatú búzái (Bocz, 1992). Fejlődési szakaszai: kelés, bokrosodás, szárbaszökés, kalászhányás, virágzás és érés. Magyarország valamennyi talaján termeszthető, a kontinentális éghajlatot kedveli. Vízigénye a kapásokénál kisebb. (Jolánkai–Szabó, 2005). Tápanyag ellátási szempontból a nitrogén az egyik kritikus elem, a jó sikértartalomhoz nélkülözhetetlen. Optimális ellátottságnál a növények üdezöldek, míg hiányában satnyán fejlődnek, többlet esetén pedig az erőteljes fejlődés miatt megdőlnek és a betegségekkel szemben fogékonyabbak lesznek (Bocz, 1992). A felvett kálium nagy része a szárban és a levélben raktározódik, így aratás után egy része a 26

táblán marad (Ragasits, 1994 b). 1 tonna szem és a szalma mellékterméshez átlagosan a következő tápanyag mennyiségeket veszi fel: N 27 kg/t, P2O5 11 kg/t, K2O 18 kg/t, CaO 6 kg/t, MgO 2 kg/t (Antal, 1999).

Rozs (Secale cereale L.) Az Ázsia és Dél-Amerika hegyvidékéről származó rozst nagyobbrészt állati takarmányozásra, kisebbrészt kenyérgabonának termesztik. Magyarországon a termőterülete 2009-ben 41 ezer ha körüli, termésátlaga 1,84 t/ha (KSH, 2009). Gabonafélékre jellemző bojtos gyökérzete és bokrosodástól függően 2-15 kékeszöld szalmaszára van. Levélzetét szárcsomókból eredő levélhüvelyekben

alakítja

ki.

Virágzata

kalász,

füzéres

füzér.

Szemtermésének

ezerszemtömege 30-35 g (Szabó, 1992; Ragasits, 1994 g). Hazánkban a rosszabb minőségű talajokon vetik, ahol a búza többet terem, ott nem termesztik (Magda–Marselek–Miller, 2000). A hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot kedveli. A nitrogén 30-40%-át, a foszfort és a káliumot teljes egészében ősszel kell kijuttatni. A fennmaradó nitrogént kora tavasszal egy vagy két alkalommal szórják ki a termőterületre. A nitrogén adagjával vigyázni kell, mert csökkentheti a szár szilárdságát. Savanyú homoktalajokon javasolt a dolomit kijuttatása is (Kruppa–Szabó, 2005). 1 tonna szem és alomszalma a következő tápanyagokat veszi fel a talajból: N 25 kg/t, P2O5 12 kg/t, K2O 26 kg/t, CaO 8 kg/t, MgO 2 kg/t (Antal, 1999). Tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.) A kelet-ázsiai géncentrumú tavaszi árpa jelentős részét söripari alapanyagnak és állati takarmánynak

termesztik

(Magda–Marselek–Miller,

2000).

Vetésterülete

2008-ban

Magyarországon 130 ezer ha, termésátlaga pedig 4 t/ha volt (Magyar Agrárkamara, 2008). Bojtos gyökérzete, szalmaszára van. A levelek a kezdeti stádium után csavarodva kiszélesednek. Ezermagtömege 40-44 g (Kismányoky, 1994). Középkötött, mélyebb rétegű, tápanyagokban gazdag mezőségi talajokon termeszthető legkönnyebben. Hosszúnappalos növény, időjárásra érzékeny. Nagyobb adagú nitrogén műtrágya kedvezőtlenül befolyásolja a söripari minőségét. Magnéziumigényes növény, lazább talajokon ezt is pótolni kell. (Kismányoky, 1992; Kismányoky, 2005). Az őszi árpa 1 tonna szemterméssel és mellékterméssel az alábbi tápanyagokat veszi fel a talajból: N 27 kg/t, P2O5 10 kg/t, K2O 26 kg/t, CaO 6 kg/t, MgO 2 kg/t (Antal, 1999).

27

Zab (Avena sativa L.) A zab géncentruma Kis-Ázsia. 2009-ben vetésterülete hazánkban 52 ezer ha volt, a termésátlaga pedig 2,18 t/ha (KSH, 2009). Erőteljes bojtos gyökérzete van Levélzete a kalászosokéhoz hasonlóan nóduszokon eredő levélhüvelyeken fejlődik ki. Szára 50-150cm magas szalmaszár. Kalászkái hosszú nyélen ülő bugát alkotnak (Ragasits, 1992). Ezerszemtömege 27-32g. Talajra nem igényes, egyedüli kényes pont, hogy korán lehessen vetni. Éghajlat szempontjából az egész ország alkalmas a termesztésre. Vízigénye kelés után a legnagyobb. A foszfort, káliumot ősszel, a nitrogént pedig tavasszal egy menetben a magágyba vagy két menetben, a magágyba és szárbainduláskor kell kijuttatni (Ragasits, 1994 h; Jolánkai, 2005). 1 tonna szem és a szalma melléktermékhez a következő tápanyagmennyiségeket veszi fel: N 28 kg/t, P2O5 12 kg/t, K2O 29 kg/t, CaO 6 kg/t, MgO 2 kg/t (Antal, 1999).

Kukorica (Zea mays L.) Amerikából származik, elsődleges géncentruma Peru. Magyarországon a búzával együtt a szántóterület közel felét foglalja el (Bocz et al., 1992), 2009-ben 1179 ezer ha-on termesztették, termésátlaga 6,40 t/ha volt (1992; KSH, 2009). Humán táplálkozásban, állati takarmányként és ipari alapanyagként egyaránt jelentős növény. Gyökérzete elsődleges és járulékos gyökerekből áll. Szára hengeres, vastag. Levéllemeze szélesebb, hosszabb a gabonákénál. Levélterületi indexe 5-7 között van. Levélterülete a Montgomery képlettel határozható

meg

legegyszerűbben.

Egylaki,

váltivarú

növény.

Szemtermésének

ezerszemtömege 50-1200 g (Koltay, 1985; Ragasits, 1994 d). Mélyrétegű, humuszban gazdag, középkötött vályogtalajon adja a legnagyobb termést. Vízigénye 450-550 mm. A tápanyagok közül a nitrogén felvétele a fiziológiai érésig, a káliumé a címerhányásig tart. A nitrogént tavasszal, a foszfort és a káliumot pedig nyáron kell kijuttatni (Nagy–Sárvári; 2005, Nagy, 2007). A kukorica 1 t terméssel és mellékterméssel átlagosan az alábbi tápanyagokat veszi fel a talajból: N 28 kg/t, P2O5 11 kg/t, K2O 30 kg/t, CaO 8 kg/t, MgO 3 kg/t (Antal, 1999). Cukorrépa (Beta vulgaris L. convar altissima Döll.) Géncentruma a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partvidéke. A cukorgyártás mellett fontos takarmány is (Izsáki, 2005) Magyarországi termőterülete 2009-ben 13 ezer ha volt, a termésátlag pedig 52,35 t/ha, 15% átlagos cukortartalom mellett (KSH, 2009).

28

Kétéves növény, első évben a vegetatív, a második évben pedig a generatív szervek fejlődnek ki. A kinyerhető cukor a répatestben található. A, B és C típusú levélzete van. Virágzata gomolyos füzér. Termése gomoly, ezergomolytömege 15-30g (Ruzsányi, 1992 a). A mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, jó tápanyag-ellátású, morzsalékos, meszes vályog és középkötött agyagtalajokat kedveli 6,9-7,2 pH-értékkel (Magda–Marselek–Miller, 2000). Mérsékeltövi növény. Nagy levélterülete miatt intenzíven párologtat, ami magas vízigényt von maga után. A kiemelkedő termés érésének fő tényezője a nitrogén, mely a nagy levélterület kialakításáért felelős. Hiányos ellátásnál kisebb lesz a répatest, többlet esetén az érés elhúzódik, csökken a cukortartalom. A foszfor elősegíti a gyökér- és levélképződést, gyorsítja az érést, fokozza a szárazsággal szembeni ellenállást, részt vesz a cukorszintézis energiaigényes folyamataiban. Legnagyobb mennyiségben a káliumot veszi fel, ami elősegíti a szénhidrátképzést és javítja a fagytűrést. Fontos elem még a magnézium, a kalcium és a nátrium (Ragasits, 1994 c). A cukorrépa fajlagos tápanyagigénye a leveles répafejjel együtt: N 3,5 kg/t, P2O5 1,5 kg/t, K2O 5,5 kg/t, CaO 4,5 kg/t, MgO 1,5 kg/t (Antal, 1999). Az istállótrágyázást meghálálja (Antal, 2005 a).

Burgonya (Solanum tuberosum L.) A sokoldalú felhasználású – étkezési, takarmányozási és ipari célra egyaránt alkalmas – burgonya Közép és Dél-Amerikából származik. Vetésterülete 2009-ben 24,33 ezer ha volt 22 t/ha átlagterméssel (KSH, 2009). Főgyökérrendszere csak magról kelt növénynek van. Szára belül üreges, kívül szögletes. Egy gumó több szárat is fejleszt. Levele páratlanul, egyenlőtlenül és szárnyaltan összetett. Bogernyős virágzata fehér és lila között változik. Generatív termése a bogyó. Vegetatív termése a gumó, ami módosult szárrész. Alakja, színe és nagysága fajtabélyeg (Lönhárd, 1979). Termesztésére kedvezők a laza és középkötött talajok. Az ország nyugati és északi csapadékos vidékeit jobban kedveli (Ragasits, 1994 a). Tápanyagellátását a különböző termesztési sajátosságok is befolyásolják. A burgonya káliumigénye megelőzi a többi tápelemét, a jó minőség eléréséhez a N/K aránynak van a legnagyobb szerepe. A nagy termés kialakulásának feltétele az időben kialakult lomb és a foszforral, valamint káliummal megfelelően feltöltött talaj. A kálium és a foszfor növeli a betegségekkel szembeni ellenállását, a csírázóképességét. A kálium javítja az enzimjei aktivizálódását (Bocz, 1992 b). A szerves- és zöldtrágyát meghálálja (Antal et al., 2005). 1 tonna gumóterméshez az alábbi tápanyagokat feszi fel a talajból: N 5 kg/t, P2O5 5 kg/t, K2O 9 kg/t, CaO 3 kg/t, MgO 1 kg/t (Antal, 1999).

29

Borsó (Pisum sativum L.) A Közép-Ázsiából származó borsó vetésterülete 2008-ban 20,7 ezer ha volt, termésátlaga 2,22 t/ha (KSH, 2008). Gyökérzete orsó alakú főgyökérből és elágazó oldalgyökerekből áll, rajta a talajlakó Rhizobium leguminosarium baktérium gümőket fejleszt. Sima, hamvas felületű szára gyengén szögletes, kapaszkodó, elheverő dudvaszár, magassága 30-150 cm. A borsó lomblevele párosan szárnyaltan összetett levél. A csúcson lévő levelek kaccsá módosulnak. A levélnyél mellett két pálhalevél fejlődik. Ezermagtömege 100-500 g (Sárvári, 2005). Vízigénye közepes, fontos azonban a csapadék megfelelő eloszlása. Hőigénye alacsony. A termesztésre legalkalmasabbak a jó víz-, levegő-, és hőgazdálkodású, humuszban gazdag talajok (Bocz, 1992 a; Ivány, 1994 b). A száraz- és a zöldborsó fajlagos tápanyagigénye: N 60-19 kg/t, P2O5 17-6 kg/t, K2O 35-15 kg/t, CaO 32-10 kg/t MgO 6-2 kg/t (Antal, 1999). A nitrogént kora tavasszal igényli. A foszfor- és káliumtrágyákat az őszi szántással kell kijuttatni. A tápanyag-ellátottság szerepét számos kísérlet igazolta: jó foszforellátottság mellett a gümők könnyebben kifejlődnek és a terméskötődés is biztosabb lesz. Kielégítő kálium-ellátottságnál a gyökerek hamarabb kifejlődnek (Fresli–Liscsinszky, 1990 a). Szója (Glycine max L. Merrill) A Mandzsúriából származó szója vetésterülete 2008-ban 28,9 ezer ha, termésátlaga pedig 2,56 t/ha volt Magyarországon (Varga, 1992 b; Fenyvesi L.-né, 2003; KSH, 2008). Magas fehérjetartalma és állati fehérjékhez hasonló aminosav-arányai miatt jelentős emberi táplálék és állati takarmány. Gyökérzete erőteljes, orsó alakú főgyökérzet. A primer lomblevelek egyszerűek, a többi lomblevél hármasan összetett. Felszínét sűrű szőrök borítják, színe a világostól a dereszöldig számos árnyalatban előfordulhat. Ezermagtömege: 140-200 g. A csapadék mennyisége mellett fontos annak egyenletes eloszlása is (Balikó–Fülöpné, 1997; Varga, 1992). A szója fajlagos tápanyagigénye: N 27-75 kg/t, P2O5 20-64 kg/t, K2O 2265kg/t, CaO 28-52 kg/t (Ivány, 1994 d). Nitrogén-szükségletének 35-50%-a a baktériumok légköri nitrogén-megkötéséből származik. A gümőket létrehozó Rhizobium japonicum baktérium Magyarországon nem őshonos, ezért oltott vetőmagot kell alkalmazni (Balikó– Fülöpné, 1997). A foszfort és a káliumot a talajmunkák megkezdése előtt kell kiszórni (Fresli–Liscsinszky, 1990 b).

Bab (Phaseolus vulgaris L.) Géncentruma Közép és Dél-Amerika. Magyarországon 2008-ban a bab termőterülete 661 ha, termésátlaga 2,44 t/ha volt (KSH, 2008). Gyökérzete gyengén fejlett főgyökérből és a feltalajt 30

dúsan átszövő mellékgyökerekből áll. Szára többszörösen elágazó dudvaszár. Lomblevelei hármasan összetettek. Fehér, sárga, piros vagy lila virágzata jellegzetes pillangós virágzat. Fehér, színes vagy tarka termése hüvely, alakja fajtabélyeg. Ezermagtömege 80-1000 g (Késmárki, 1992; Iványi, 1994 a). A Magyarországon termesztett fajták meleg- és fényigényesek, az egész ország területén termeszthetők. A meszes, semleges vagy enyhén lúgos kémhatású talajokat kedvelik. A nitrogént a vetőágy készítéssel, a foszfor- és káliumtrágyákat pedig az alapműveléssel kell a talajba dolgozni (Késmárki, 2005 a). A szárazbab és a zöldbab tonnánként a következő tápanyagokat feszi fel: N 55-13 kg/t, P2O5 253 kg/t, K2O 40-12 kg/t, CaO 38-13 kg/t, MgO 8-3 kg/t (Antal, 1999). Csicseriborsó (Cicer arietinum L.) Ezt a Dél-Ázsiából származó növényt élelmezési és takarmányozási célokra egyaránt használják. Termésátlaga 1-3 t/ha termőtalajtól függően. Gyökérzete orsó gyökérzet, melyen kevesebb a gümő, mint a borsóén. Szára magas, felálló és négyszögletes. Páratlanul szárnyalt, összetett levele van. Levélkéi tojásdad alakúak, fűrészes szélűek. Virága pillangós, rózsaszín vagy lilás árnyalattal. Önbeporzó, de idegen beporzás is előfordul. Termése hüvely, amelyben 1-2 szögletes vagy sima mag van. Ezermagtömege 100-500 g (Szabó, 2005). Középkötött lazább mezőségi és humuszos homoktalajokat kedveli. Fény- és hőigényes növény. Előveteményre közömbös (Antal, 1992 a). Fajlagos tápanyagigénye: N 50 kg/t, P2O5 20 kg/t, K2O 40 kg/t, CaO 35 kg/t, MgO 5 kg/t (Antal, 1999). A nitrogént tavasszal, a foszfort és káliumot ősszel az alapműveléssel kell kijuttatni. Mészigénye jelentős (Szabó, 2005). Napraforgó (Helianthus annuus L.) Az Észak-Amerika nyugati részéről származó napraforgó Magyarországon a legfontosabb termesztett olajnövény, 2009-ben 536 ezer ha-on termesztették, termésátlaga 2,35 t/ha volt (Szabó–Domokos–Kiss, 2006 b, KSH, 2009). Orsó alakú főgyökérzete van, teljes hosszában elágazó oldalgyökerekkel. Bélszövettel kitöltött szára felálló, egyenes, erőteljes, dudvaszerű. Az alsó 2-3 párt leszámítva levelei váltakozó állásúak. LAI értéke: 3-5 m2/m2 (Ragasits, 1994 e). Virágzata tányér alakú, összetett, fészkes virágzat, amelyet nyelves és csöves virágok alkotnak. Termése kaszat, mely terméshéjból és magból áll, ezerkaszattömege 60-80 g. A melegigényes napraforgó szélsőséges talajainkat leszámítva bárhol termeszthető. Közepes vízigényű (Antal, 1978). Kiterjedt gyökérzetének köszönhetően a tápanyagokat jól hasznosítja. A nitrogén kedvező hatása csak a többi tápelem együttes hatásával érvényesülhet. A túlzott ellátás kedvezőtlenül befolyásolja az olajtartalmat. A foszfor pozitívan befolyásolja 31

a gyökérképződést, a szárazanyag-képződést és növeli az olajtartalmat. Megfelelő káliumellátottság esetén javul a szárazság-aszálytűrő képesség, a betegségekkel szembeni ellenállás és a szárszilárdság (Antal, 1992 b; Pepó, 2005). A napraforgó a következő tápanyagokat veszi fel 1 tonna kaszatterméshez: N 41 kg/t, P2O5 30 kg/t, K2O 70 kg/t, CaO 24 kg/t, MgO 12 kg/t (Antal, 1999).

Repce (Brassica napus L. ssp. oleifera) A Földközi-tenger medencéjéből származó repce olaját étkezésre, világításra és ipari célokra használják (Szabó–Domokos–Kiss, 2006 a). Magyarországon 2009-ben 261 ezer ha-on termesztették, termésátlaga 2,22 t/ha volt (KSH, 2009). Főgyökérzete van, hajtásrendszere elágazó dudvaszár. Levelei kékeszöld színűek, az alsók rozettások, enyhén szőrözöttek, a felsők lándzsa alakúak, ép szélűek, simák. Sátorozó fürtvirágzata élénksárga. Ezermagtömege 3,5-6 g (Ragasits, 1994 f). A hűvösebb, mérsékelten meleg időjárású, középkötött, gyengén lúgos talajokat kedveli a legjobban. A foszfor befolyásolja a gyökérképződését és a megtermékenyülését. A kálium javítja a télállóságát és a betegségekkel szembeni ellenállást. A foszfor és a káliumot nyáron a talajmunkákkal kell a talajba dolgozni. (Máté–Bakos–Kiss, 1978; Máté, 1992; Máté–Pepó, 2005). 1 tonna szem és a melléktermékhez a következő tápanyag-mennyiségeket veszi fel: N 55 kg/t, P2O5 35 kg/t, K2O 43 kg/t, CaO 50 kg/t, MgO 10 kg/t (Antal, 1999).

Olajlen (Linum usitatissimum L.) Magyarországon étkezési és ipari változatát egyaránt termesztik. Vetésterülete 2008-ban 673 ha, termésátlaga pedig 910 kg/ha volt (KSH, 2008). Egyszerű főgyökere van. Szára felszíntől elágazó 40-50 cm magas, felületét vékony viasz borítja. Lomblevelei szórt állásúak, ülők, elállók, lándzsa alakúak. Virágzata sátorozó többes bog. Termése gömbölyű, lapított gömbölyű vagy hegyes zárt világosbarna vagy sötétbarna tok. Ezermagtömege 8 g (Ruzsányi, 1992 b). Középkötött mezőségi vályog- és erdőtalajok a legkedvezőbbek számára. A hiányos foszforellátás csökkenti az elágazások számát. A kálium a vegetatív szakaszban növeli az elágazások számát. A foszfor- és káliumtrágyát ősszel, a nitrogént pedig tavasszal kell kijuttatni (Antal, 2005 b). 1 tonna lenmag és a hozzá tartozó kóró a következő tápanyagokat vonja ki a talajból: N 40 kg/t, P2O5 13 kg/t, K2O 50 kg/t, CaO 18 kg/t, MgO 3 kg/t (Antal, 1999).

32

Lucerna (Medicago sativa L.) A Földközi-tenger mérsékelt övezeteiben őshonos lucernát Magyarországon 2009-ben 126 ezer ha-on termesztették, a hozama pedig 4,87 t/ha széna volt (KSH, 2009). A legértékesebb fehérjében gazdag szálastakarmány, javítja a talaj termelékenységét. Karós gyökérzetén a szimbiózisban élő baktériumok gümőket alkotnak, melyek évente átlagosan 100 kg/ha nitrogént gyűjtenek (Varga, 1992 a). Levelei hármasan összetettek, fogazott szélűek. Szára kör alakú, felálló vagy elfekvő dudvaszár. Bab vagy vese formájú, sárgás vagy sárgásbarna magjának ezermagtömege 1,7-2,6 g. A mélyrétegű, meszes, középkötött talajokat kedveli. Tavaszi és nyárvégi telepítése lehetséges. A lucerna tápanyagigényes növény (Iványi, 1994 c; Késmárki, 2005 b). A lucerna 1 tonna szénához a következő tápanyagokat veszi fel a talajból: N 27 kg/t, P2O5 7 kg/t, K2O 15 kg/t, CaO 35 kg/t, MgO 3 kg/t (Antal, 1999). Vöröshere (Trifolium pratense L.) Ennek az Európában és Ázsiában őshonos takarmánynövénynek a termőterülete Magyarországon megközelítőleg 20 ezer ha, termésátlaga 3,5-4,5 t/ha körül alakul (Ivány, 1994 e; Varga, 1992 c). Évelő lágyszárú növény. Főgyökérzete erős, orsó alakú. Szára üreges, általában felálló. Hármasan összetett, széles, elliptikus levelei hosszú száron ülnek. Összetett gombvirágzata van. Egy, ritkán két magvú, tojásdad vagy hosszúkás tojásdad hüvelytermése van. A magok színe a fényessárgától a sötétliláig terjed. Ezermagtömege 1,6-3,2 g (Ivány, 1994 e). Vízigényesebb a lucernánál, a szárazságot kifejezetten rosszul tűri. A középkötött erdőtalajokat kedveli. Foszforigénye bokrosodáskor a legnagyobb. A káliumtrágyázás legfontosabb a savanyú talajokon a hiányos feltáródása miatt (Győri, 2005). A vöröshere 1 tonna szénájában a következő tápanyagok vannak: N 23 kg/t, P2O5 5 kg/t, K2O 20 kg/t, CaO 25 kg/t, MgO 5 kg/t (Antal, 1999).

Paradicsom (Lycopersicon lycopersicum L. Karsten ex. Farwell) Amerika trópusi vidékéről származik (Nagy, 2006). Magyarországon a vetésterülete 2008-ban 2,2 ezer ha, az átlagtermés pedig 53,39 t/ha volt (KSH, 2008). Nyersen vagy konzervkészítményként fogyasztjuk (Cselőtei, 1993 b). Összetett levélzetének szőrözöttsége és alakja fajtabélyeg, amely lehet közönséges-, törpe- és burgonyalevelű. Álfürtvirágzata van. Piros bogyótermésének tömege 20 és 300g között van. A fényigényes, melegigényes zöldségfélék közé tartozik. Vízigénye nagy a hosszú tenyészidő és az intenzív párologtatás miatt. Tápanyagok szempontjából a legkritikusabb időszak a bogyókötődés és a növekedés. A paradicsom káliumigénye a tenyészidő során folyamatos, 33

elősegíti a fotoszintézist a szénhidrátok felhalmozódását a bogyókban és növeli a bogyók víz visszatartó képességét. Hiánya esetén ún. foltos érés lép fel (Cselőtei, 1993 b; Farkas, 1998). 1 tonna terméshez és az ehhez tartozó lombtömeghez a következő tápanyagokat igényli: N 2,4 kg/t, P2O5 0,9 kg/t, K2O 3,5 kg/t (Terbe, 1999).

Paprika (Capsicum annuum L.) Amerikából származó növény, friss vagy feldolgozott formában fogyasztjuk. A zöldpaprika termőterülete 2008-ban 2,5 ezer ha, termésátlaga 26,44 t/ha volt (KSH, 2008). Jelentőségét 150-250 mg/100g C-vitamin tartalmának köszönheti. Főgyökerén egyenletes oldalgyökerek vannak. Folytonos és determinált (csokros) növekedésű fajták ismertek. Levele ép szélű, nyeles, hegyesedő, kerekded vagy nyújtott ovális alakú. Színe sötétsége a terméséhez igazodik. Kétivarú virágaik fehérek. Bogyótermése van, magja sima, lapított, vese alakú. Ezermagtömege 5-7 g (Cselőtei, 1993 a). A terméskötéshez fajtánként eltérő, általában 5000 lux körüli fényerősség szükséges. A nagy vízigényű növények közé tartozik. A nitrogénnek a vegetatív szervek kialakulásában és a megkötődés utáni termésnövekedésben, a foszfornak a generatív szervek fejlődésében van szerepe. A kálium a paprikában legnagyobb mennyiségben található elem, túladagolása esetén gátolja más elemek felvételét. Hiánya általános leromlási tüneteken kívül a levelek lilás elszíneződését okozza (Zatykó, 1998). 1 tonna termés kifejlesztéséhez a következő tápanyagokat igényli a paprika: N 2,4 kg/t, P2O5 0,9 kg/t, K2O 3,5 kg/t, (Terebe, 1999). Sárgarépa (Daucus carota L. spp. sativus) Ennek az Európában őshonos növénynek a vetésterülete Magyarországon 2008-ban 1,8 ezer ha, termésátlaga 24,42 t/ha volt (KSH, 2008). Kétéves növény, első évben a vegetatív szerveket, második évben pedig a generatív szerveket fejleszti ki. Gyökérzetéért termesztjük, mely főgyökér, karógyökér. A levelek összetettek, szárnyaltak, erősen szabdaltak. Szára, mely a második évben jelenik meg, merev, szőrös és elágazó. Magassága 100-150 cm. Szürkésbarna, lapított tojás alakú termése két részből álló ikerkaszat, melynek ezerkaszattömege 2-2,4 g (Cselőtei, 1993 c). Hőigénye és vízigénye közepes. Nitrogénigénye közepes, elégtelen ellátás esetén lelassul a növény növekedése, a levelei elsárgulnak, túladagolásakor csökken a répa eltarthatósága. A foszfort nehéz túladagolni, hiányát az erek vörös elszíneződése jelzi. A káliumból igényli a legtöbbet, hatására nő a szárazanyagtartalma. Túladagolása a cukortartalom csökkenésével jár, hiányát a levelek vörös

34

elszíneződése jelzi (Szabó, 1998). 1 tonna terméssel a talajból kivont tápelemek mennyisége a következő: N 4,0 kg/t, P2O5 1,5 kg/t, K2O 5,0 kg/t, (Terebe, 1999). Szőlő (Vitis vinifera L.) Származás alapján 3 csoportot különböztetünk meg: európai-nyugat ázsiai, észak-amerikai és kelet-ázsiai fajok (Lőrincz, 2005). Termőterülete Magyarországon 2008-ban 82, 6 ezer ha, termésátlaga 7,53 t/ha volt (KSH, 2008). A gyökértörzs: a tőketörzs folytatása, amely évről évre vastagodik, és függőlegesen nyúlik a talajba. Levelei felváltva ellentétesen állnak, alakjuk fajtabélyeg. Széle fűrészes, csipkés vagy fogas. A levéllemez felülete sima, hullámos vagy ráncos. Virágzata összetett fürtvirágzat, termése bogyó (Prohászka, 1993; Kriszten, 2007). Közepes vízigényét a magyarországi viszonyok kielégítik. A különböző talajtípusok hatással vannak a minőségre. A szőlő sokéves, fásszárú állókultúra, ami befolyásolja tápanyagellátását. Fajlagos tápanyagigénye a következő 10 t/ha termés esetén: N 82 kg/ha, P2O5 22 kg/ha, K2O 81 kg/ha. Nitrogénhiány esetén a levelek világoszöldek lesznek, a hajtások vékonyan növekednek, többlet esetén robosztus lesz a növény, kóros virághullás jelentkezik és fokozódik a fagykár. Foszforhiány esetén a levelek haragoszöldek, a levélnyél pedig lehajlik, többletnél gyenge lesz a hajtás- és levélnövekedés, valamint csökken a termésmennyiség. Káliumhiány esetén a fiatal levelek széle felkunkorodik, fokozódik a fagykár és betegségérzékenység, többlet esetén a levelek elszíntelenednek, elhalnak, csökken a terméshozam (Bényei–Lőrincz, 1999).

35

3. ANYAG ÉS MÓDSZER

3.1. A tesztnövényekkel folytatott kísérletek bemutatása 2005 és 2008 között üvegházi és szabadföldi kísérleteket folytattam 20 tesztnövénnyel. Az üvegházi

kísérletek

során


és

színelemzés

vizsgálatot,

továbbá

napraforgóval és kukoricával kálium tápanyag-ellátási kísérletet végeztem. Az utóbbi két tesztnövénnyel, valamint burgonyával szabadföldi tápanyag-ellátási kísérletet is beállítottam.

3.1.1. A kísérletek beállításának, a mintavételeknek valamint az eredmények statisztikai kiértékelésének módszerei Az üvegházi kísérletek beállításakor a kelés elősegítése és a nedvességtartalom megőrzése érdekében a talaj felszínét szűrőpapírral borítottam. Kelés után minden esetben beállítottam az edényenkénti tőszámokat. A vízellátást a rendszeres reggeli öntözés mellett heti egyszeri, a maximális vízkapacitás 70%-ára történő súlyraöntözéssel biztosítottam. Az üvegház tetejét a túl erős napsugárzás hatásainak kivédése érdekében Raschel hálóval borítottam. Az üvegházi kísérletek beállítása a szakirodalomban található alapelvek szerint történt (Giesecke, 1954; Krammer–Debreczeni B-né, 1962; Kádár, 1992). A talaj szellőzöttsége érdekében az edények aljára ferde rétegben kavicsot helyeztem el, amelynek a legmagasabb részéből Behrmann csövek segítségével biztosítottam a levegőzést. A kavics egyúttal a tenyészedények súlyának kiegyenlítésére is szolgált. Ezután történt a légszáraz, átrostált talaj bemérése, melybe az előzetesen porított műtrágyákat egyenletesen belekevertem, majd a keveréket fokozatos tömörítéssel a tenyészedényekbe töltöttem. A szántóföldi kísérleteknél a tápanyagok kijuttatására a kereskedelemben kapható szemcsés/granulált műtrágyaformákat használtam, a kimért mennyiségeket a helyszínen, közvetlenül a kijuttatás előtt összekeverve szórtam ki. A

kísérletek

randomizálva,

véletlen

blokk

elrendezésben

kerültek

beállításara

a

szakirodalomban leírt módszertani irányelvek szerint (Sarkadi, 1959; Lochow–Schuster, 1961; Pásztor, 1981; Kádár, 1992). A növények tápláltsági állapotát jellemző mutatók időben folyamatosan változnak, ezért a tápanyag-ellátási kísérleteket 2-3 lebontásban értékeltem ki. A mintavétel, valamint a laboratóriumi munkálatok a nemzetközileg elfogadott módszerek alkalmazásával történtek (Reuter–Robinson, 1997).

36

A 20 tesztnövénnyel beállított kísérletnél a következő paramétereket vizsgáltam: levélfonák és szín színvizsgálat látható és infravörös tartományban, levélterület-mérés

–

milliméterpapír,

digitális

fényképezőgép,

szkenner

és

mobiltelefon segítségével. Üvegházi és szabadföldi tápanyag-ellátási kísérleteknél a vizsgált paraméterek a következők voltak: levélszín hisztogram medián értéke kezelésenként, növénymagasság (cm), levél zöld és légszáraztömeg (g/növény), szár zöld és légszáraztömeg (g/növény), virág zöld és légszáraztömeg (g/növény), termés zöld és légszáraztömeg (g/növény), levélterület (cm2/növény), összes nitrogén-, foszfor- és káliumtartalom (%). A hisztogram medián értékek meghatározásához lebontás után közvetlenül beszkenneltem a különböző kezelésekhez tartozó növények azonos leveleit. A növénymagasságot közvetlenül a lebontások előtt határoztam meg. A zöldtömeg-adatokat a lebontások utáni közvetlen mérésekből állapítottam meg. A légszáraztömeg adatokhoz a növénymintákat szárítószekrényben tömegállandóságig 60 °C-on szárítottam. A tömegadatokat növényegyedenként vizsgáltam majd, átlagoltam. A burgonyagumó-tömeg esetében viszont az egész kisparcella hozamát vizsgáltam mindkét évben. A növényvizsgálatokat 0,5 g szárított és porított növénymintákból, kénsavas feltárás után készített törzsoldatból végeztem (MSZ 08-1783/1:1983). Az összes nitrogéntartalom meghatározására Kjeldahl módszert (MSZ 08-1783/6:1983) alkalmaztam. 5 ml törzsoldatból vízgőz desztillációval határoztam meg a szárazanyag nitrogén-koncentrációját. A növény foszfor-koncentráció meghatározását spektrofotometriás módszerrel végeztem. 5 ml törzsoldatból a kénsavas ammónium-vanadát-molibdát reagens hozzáadásával képződött, sárga színű foszfor-vanadát-molibdát komplex színintenzitását 430 nm-es hullámhosszon Zeiss

Spekol-10

típusú

spektrofotométerrel

mértem,

majd

kalibráció

kiszámítottam az oldatok foszfor koncentrációját (MSZ 08-1783/4:1983).

37

segítségével

A kálium meghatározására lángfotometriás eljárást alkalmaztam. A tízszeresére hígított törzsoldatból Zeiss Flapho 4 típusú lángfotométerrel 766 nm-en mértem a fényemissziót, majd kalibráció alapján számítottam ki a kálium-koncentrációt (MSZ 08-1783/5:1983). A különböző eredményeket Microsoft Excel 2003 program segítségével, egytényezős varianciaanalízissel és korrelációszámítással értékeltem ki (Fischer–Yates, 1963; Sváb, 1959; Sváb, 1973).

3.1.2. Üvegházi kísérletek paramétereinek bemutatása A 20 tesztnövénnyel beállított kísérlet paramétereinek bemutatása A kísérletet 2008. április 31-én állítottam be a Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, Talajtani és Agrokémiai Csoportjának üvegházában.

Az

üvegházban

nevelt

növényeknél

4

kg-os

Mitscherlich-típusú

tenyészedényeket használtam. Kísérleti talajnak mészlepedékes csernozjom talaj és általános virágföld 3:1 arányú keverékét választottam, ami biztosította a tesztnövények számára a kísérlet időtartalma alatt a fejlődésükhöz szükséges tápanyagot. A kísérleti talaj főbb paramétereit a 2. táblázat tartalmazza. Hely

Velence

Termőhelyi kategória

I.

Talajtípus

Mészlepedékes csernozjom

Fizikai talajféleség

Nehéz vályog

pHH2O

8,30

PHKCl

7,62

KA

43

CaCO3 %

22,32%

Humusz %

3,16%

N-ellátottság

Jó

AL-P2O5 mg/kg

120,4 mg/kg

P-ellátottság

Közepes

AL-K2O mg/kg

117,6 mg/kg

K-ellátottság

Gyenge

2. táblázat: A mészlepedékes csernozjom kísérleti talaj főbb paraméterei

38

A lebontások és a tesztfelvételek elkészítése 2008. június 17. és július 8. között zajlott. Olyan kultúrákat választottam tesztnövénynek, amelyek levélalakja jól reprezentálja a szántóföldi és kertészeti növénytermesztésben előforduló levélváltozatokat. Így esett a választásom a következő növényekre: őszi búza (Triticum aestivum ssp. vulgare), rozs (Secale cereale L.), tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.), zab (Avena sativa L.), kukorica (Zea mays L.), cukorrépa (Beta vulgaris L. convar. altissima Doell.), burgonya (Solanum tuberosum), zöldborsó (Pisum sativum L.), szója (Glycine max L. Merrill), bab (Phaseolus vulgaris L.), csicseriborsó (Lathyrus cicera), napraforgó (Helianthus annuus L.), repce (Brassica napus L. ssp. oleifera), olajlen (Linum utitatissimum L.), lucerna (Medicago sativa L.), vöröshere (Trifolium pratense L.), paradicsom (Lycopersicon lycopersicum L. Karsten ex. Farwell), paprika (Capsicum annuum L.), sárgarépa (Daucus carota L.), szőlő (Vitis vinifera)*. *A szőlő gazdasági jelentősége miatt került a kiválasztott kultúrák közé, esetében a Georgikon Kar Kertészeti Tanszékének ültetvényéből szedtem mintát. A kísérlet során nevelt tesztnövények segítségével hasonlítottam össze a levélterület-mérési eljárásokat, továbbá a különböző növények színét objektív digitális módszerrel. A levélterület-mérési módszerek összehasonlításához milliméterpapírt, szkennert, digitális fényképezőgépet, mobiltelefont és LI-COR LI-3000A levélterület-mérő műszert használtam.

39

A színvizsgálathoz a leveleket szkennerrel digitalizáltam. Az elemzéshez mindkét esetben Adobe Photoshop CS3 szoftvert alkalmaztam. Az üvegházi tápanyag-ellátási kísérletek paramétereinek bemutatása Napraforgó és kukorica tesztnövényekkel végeztem üvegházi kísérletet 2006-ban és 2007-ben a Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, Talajtan és Agrokémia Csoport üvegházában. Mitscherlich-típusú, 6 kg-os tenyészedényekben, edényenként 8-8 növényt neveltem. A kísérleteket mindkét évben mindkét kultúránál mészlepedékes csernozjomtalajon állítottam be, amelyeknek főbb paramétereit a 3. táblázat tartalmazza. Tesztnövény

Napraforgó

Kukorica

Származási hely

Velence

Velence


I.

I.

Talajtípus




Nehéz vályog

Vályog

pHH2O

8,30

8,15

pHKCl

7,62

7,54

KA

46

37,20

CaCO3 %

22,32%

20,69%

Humusz %

3,16%

2,91%

N-ellátottság

Jó

Jó

AL-P2O5 mg/kg

120,4 mg/kg

426 mg/kg

P-ellátottság

Közepes

Igen jó

AL-K2O mg/kg

117,6 mg/kg

54 mg/kg

K-ellátottság

Gyenge

Igen gyenge

3. táblázat: A kísérleti talajok főbb paraméterei A vizsgálat során 6 kezelést alkalmaztam mindkét növénynél 4 ismétlésben (4. táblázat).

40

Sorszám

Kezelések

N

P2O5

K2 O

1

N0 P0 K0

0 mg/kg

0 mg/kg

0 mg/kg

2

N1 P1 K1

80 mg/kg

40 mg/kg

120 mg/kg

3

N1 P1 K0

80 mg/kg

40 mg/kg

0 mg/kg

4

N2 P2 K0

160 mg/kg

80 mg/kg

0 mg/kg

5

N0 P0 K1

0 mg/kg

0 mg/kg

120 mg/kg

6

N0 P0 K2

0 mg/kg

0 mg/kg

240 mg/kg

4. táblázat: Az alkalmazott kezelések és tápanyagadagok (A továbbiakban csak a számokat tüntetem fel) A kívánt mennyiségű hatóanyagot egyszerű műtrágyákkal, a talajba egyenletesen keverve az alábbi készítmények felhasználásával juttattam ki: Mészammon-salétrom (Pétisó), N 27%, Szuperfoszfát, P2O5 20,5%, Patentkáli, K2SO4 30% és MgSO4 10%. A mintavételezés mindkét évben a napraforgónál 6-8 leveles állapotban, míg a kukoricánál ezen kívül virágzáskor, edényenként 2-2 mintával történt (Elek–Kádár, 1980). A tápanyagellátás és a levélszín kapcsolatának vizsgálatához a szkennerrel digitalizált képeket Adobe Photoshop CS 3 szoftverrel elemeztem ki.

3.1.3. Szabadföldi kísérletek paramétereinek bemutatása Szabadföldi tápanyag-ellátási kísérletek paramétereinek bemutatása 2006-ban és 2007-ben napraforgó, kukorica és burgonya tesztnövényekkel állítottam be tápanyag-ellátási kísérletet. A napraforgót és a kukoricát Velencén Budai Istvánné magángazdálkodónál 30 m2-es, a burgonyát pedig a Pannon Egyetem Georgikon Karának Burgonyakutatási Központjában, 47 m2-es parcellákon. A kísérleti talajok legfontosabb agrokémiai tulajdonságait az 5. táblázat tartalmazza.

41

Év

2006

2007

Növénykultúra

Napraforgó

Kukorica

Burgonya

Napraforgó

Kukorica

Burgonya

Hely

Velence

Velence

Keszthely

Velence

Velence

Keszthely


I.

II.

I.

I.

I.

II.

Mészlepedékes

Mészlepedékes

Ramann-féle barna

Mészlepedékes

Mészlepedékes

Ramann-féle barna

csernozjom

csernozjom

erdő

csernozjom

csernozjom

erdő


Nehéz vályog

Vályog

Könnyű vályog

Nehéz vályog

Vályog

Könnyű vályog

pHH2O

8,30

8,15

7,85

8,32

8,16

7,03

pHKCl

7,62

7,54

7,26

7,63

7,55

5,96

KA

43

37,20

30,2

45

39

32

CaCO3 %

22,32%

20,69%

2,87%

17%

20%

0,61%

Humusz %

3,16%

2,91%

1,59%

2,92%

2,98%

2,19%

N-ellátottság

Jó

Jó

Közepes

Jó

Jó

Jó

AL-P2O5 mg/kg

120,4 mg/kg

426 mg/kg

230 mg/kg

141 mg/kg

409 mg/kg

74 mg/kg

P-ellátottság

Közepes

Igen jó

Jó

Közepes

Igen jó

Közepes

AL-K2O mg/kg

117,6 mg/kg

54 mg/kg

47 mg/kg

108 mg/kg

61 mg/kg

158,6 mg/kg

K-ellátottság

Gyenge

Igen gyenge

Igen gyenge

Gyenge

Igen gyenge

Közepes

Talajtípus

5. táblázat: A kísérleti talajok főbb paraméterei

42

A kísérletek során 6 kezelést, a napraforgónál és a kukoricánál 3, a burgonyánál 4 ismétlést alkalmaztam (6. táblázat). Sorszám

Kezelés

1

N0 P0 K0

2

N1 P1 K1

3

N1 P1 K0

4

N2 P2 K0

5

N0 P0 K1

6

N0 P0 K2

6. táblázat: A kísérlet során alkalmazott kezelések (a továbbiakban csak a kezelések sorszámát tüntetem fel) A kezelések során kijuttatott tápanyag mennyiségeket az 7-10. táblázatok tartalmazzák. A napraforgó és a kukorica esetében a talajok hasonlóak voltak a két kísérleti évben, ezért azonos műtrágyaadagokat alkalmaztam. A burgonyánál a talajok különbözősége miatt külön táblázatban tüntetem fel a 2006-os és 2007-es adatokat.

Fajlagos Ellátottság

tápanyagigény kg/t termés

Tervezett

Hatóanyag

termésátlag t/ha

kg/ha

N-ellátottság

Jó

20

3,5

70

P-ellátottság

Közepes

48

3,5

168

K-ellátottság

Gyenge

82

3,5

287

7. táblázat: A napraforgó-kísérletekben kijuttatott hatóanyagok



Tervezett

Hatóanyag

termésátlag t/ha

kg/ha

N-ellátottság

Jó

20

12

240

P-ellátottság

Igen jó

5

12

60

K-ellátottság

Igen gyenge

31

12

372

8. táblázat: A kukorica-kísérletben kijuttatott hatóanyagok

43



Tervezett

Hatóanyag

termésátlag t/ha

kg/ha

N-ellátottság

Közepes

4,5

25

112,5

P-ellátottság

Jó

2,5

25

62,5

K-ellátottság

Igen gyenge

10

25

250

9. táblázat: A burgonya- kísérletben kijuttatott hatóanyagok 2006-ban



Tervezett

Hatóanyag

termésátlag t/ha

kg/ha

N-ellátottság

Jó

4,2

25

105

P-ellátottság

Közepes

3,1

25

77,5

K-ellátottság

Gyenge

9,5

25

237,5

10. táblázat: A burgonya-kísérletben kijuttatott hatóanyagok 2007-ben A kezelések jelölésében a kettes szám kétszeres hatóanyag mennyiségre utal. A kísérletekben kijuttatott műtrágyák: Mészammon-salétrom, (Pétisó) N 27%, Szuperfoszfát, P2O5 20,5%, Patentkáli, K2SO4 (30 % K2O) és MgSO4 (10% MgO). A napraforgó- és kukorica-kísérleteket 3 lebontás során vizsgáltam 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor. Minden időpontban a következő paramétereket vizsgáltam: növénymagasság,

zöldtömeg,

száraztömeg,

nitrogéntartalom,

foszfortartalom

és

káliumtartalom. Az első két lebontáskor levélterületet is mértem. A burgonyánál a levélerület-méréshez szükséges képeket virágzáskor készítettem. Ugyanekkor mértem a növénymagasságot valamint levél, szár zöld és száraztömeget. A gumótömeget betakarításkor vizsgáltam. A digitális képek feldolgozásához az Adobe Photoshop CS 3 programot használtam.

44

3.2. A kísérletek elemzéséhez és kiértékeléséhez használt eszközrendszer A kísérletekben a levélterület-méréshez milliméterpapírt, Hewlett-Packard HP 4670 c szkennert, Canon EOS 10D, valamint EOS 1D Mark III tükörreflexes fényképezőgépet, Sony Ericsson K 750i mobiltelefont, Hexium VariCam infrakamerát és LI-COR LI-3000A levélterület-mérő műszert használtam. A digitális képeket Adobe Photoshop CS3 és Gimp 2.6 programokkal értékeltem ki.

A milliméterpapír A milliméterpapírt a levélterület-mérési módszerek használtam

lenyomatos (1.

változatához

kép).

Továbbá

ismeretlen nagyságú fényképezőgépvagy szkennerérzékelő esetén ennek segítségével határoztam meg annak méretét.

1. kép: A bablevél lenyomatos képe milliméterpapíron

A Hewlett-Packard HP 4670c szkenner A szkennelt képeket Hewlett-Packard HP 4670c típusú lapolvasóval készítettem (2. kép), melynek főbb adatai a következők: Optikai felbontás: 2400 dpi, Színmélység: 48 bit, Maximálisan

beolvasható

lapméret: 21,6 * 29,7 cm, Alkalmazható fájltípusok: BMP, TIFF, GIF, PDF, HTML, JPEG, FPX TIFF, DCX, PCX, RTF, CRV, PNG, Tartozékok: dia- és negatívolvasó feltét. (HP, 2003) 2. kép: A Hewlett-Packard HP 4670 c típusú szkenner

45

A Canon EOS 10D tükörreflexes fényképezőgép A


összehasonlításához

az

módszerek egyik

digitális

fényképezőgép az APS-C méretű érzékelővel rendelkező Canon EOS 10D volt, melynek főbb paraméterei a következők: Felbontás: 6 megapixel, Fájlformátum: jpeg, raw, Érzékenység: ISO 100-3200, Záridő: 1/4000-30 mp (Canon INC., 2003) (3. kép). 3. kép: A Canon EOS 10D digitális tükörreflexes fényképezőgép A Canon EOS 1D Mark III tükörreflexes fényképezőgép A vizsgálatokhoz a professzionális APS-H méretű érzékelővel rendelkező Canon EOS 1D Mark III tükörreflexes fényképezőgépet is használtam. Főbb paraméterei a következők: Felbontás: 10 megapixel, Fájlformátum: jpeg, raw, Érzékenység: ISO 100-6400, Záridő: 1/8000-30mp (Canon INC., 2007) (4. kép).

4. kép: A Canon EOS 1DMark III digitális tükörreflexes fényképezőgép A vizsgálatok során használt objektívek A levélterület-méréseknél a különböző fényképezőgép-vázakon a következő objektíveket alkalmaztam: Canon EF 50mm f/1,8 II, Sigma AF 105 f/2,8 EX Macro DG és Sigma DL Zoom 35-80 f/4-5,6, melyeknek fontosabb paramétereit a 11. táblázat tartalmazza.

46

Canon EF 50mm

Sigma AF 105 f/2,8 EX

Sigma DL Zoom 35-

f/1,8 II

Macro DG

80 f/4-5,6

Fókusztáv (mm)

50

105

35-80

Fényerő

f/1,8

f/2,8

f/4-5,6

Közelpont (cm)

45

31,3

80

Leképezés

1:7

1:1

1:5,8

52

58

52

130

460

285

Szűrőmenet (mm) Súly (g)

Az objektív képe

11. táblázat: A levélterület-mérésnél használt objektívek főbb paraméterei

A Sony Ericsson K 750i mobiltelefon Az elkészített képek minimális felbontásának vizsgálatához beépített kamerát tartalmazó mobiltelefont használtam. A Sony Ericsson K750i mobilkészülék GSM 900, 1800 és 1900-as hálózatokban egyaránt használható. Infravörös és Bluetooth adatátviteli lehetőséggel rendelkezik. 2 megapixeles beépített autofókusszal rendelkező kamerát tartalmaz. 34 Mb beépített tárolókapacitása 2 Gb-ig bővíthető (Sony Ericsson, 2005) (5. kép).

5. kép: A Sony Ericsson K750i mobiltelefon

47

A Hexium VariCam infrakamera A

növény-megkülönböztetési

vizsgálathoz

felhasznált képeket az infravörös tartományban Hexium VariCam kamerával készítettem (6. kép). Fontosabb paraméterei a következők: Teljes felbontás: 320*240 pixel, Tényleges felbontás: 317*237 pixel, Érzékenységi

tartomány:

8

μm-14

μm

(Hexium, 2002). 6. kép: A Hexium VariCam infrakamera

A képek tárolásához és feldolgozásához használt számítógép Az adatfeldolgozáshoz és a képek tárolásához a következő konfigurációjú számítógépet használtam: AMD Athlon XP 3200+, 2,21 GHz, 512 Mbyte memória, 80+300 Gb merevlemez, Pioneer 110 DVD író/olvasó, Samsung SyncMaster 765 MB monitor (Maximális felbontás 1600*1200), Egér, Floppy.

A digitális képek feldolgozásához használt szoftverek A különböző vizsgálatokhoz a következő szoftvereket használtam: Adobe Photoshop CS3: IBM PC és Machintos verzióval egyaránt rendelkező professzionális képfeldolgozó szoftver (McClelland, 2005). Gimp 2.6: szabad forráskódú professzionális funkciókkal rendelkező képfeldolgozó szoftver. Irfanview 4.00: Képnézegető-, kategorizáló és feldolgozóprogram. Microsoft Excel 2003: A Microsoft Office programcsomag táblázatkezelő modulja.

48

Canon Camera RAW: A digitális, nyers, kamera specifikus képek jpeg-gé vagy tiff-fé alakítására és mentésére szolgáló program. Canon ZoomBrowser EX 5.8.: Canon eszközök által létrehozott képek kezelésére és kategorizálására szolgáló szoftver. A LI-COR LI-3000A levélterület-mérő műszer A levélterület-mérési módszerek összehasonlításának egyik alapja a LI-COR LI-3000A levélterület-mérő műszer volt. Az infravörös hullámok segítségével működő LI-3000A típusú, hordozható

levélterület-mérő

műszer

egyaránt működtethető akkumulátorról és hálózati forrásról, így könnyedén kivihető a tesztterületekre körülmények

is. között

Laboratóriumi a

levelek

egy

végtelenített szalag segítségével jutnak el a mérőegység elé, mely 2 részből áll: az infravörös fényt kibocsátó diódasorból és a sugárzást érzékelő LED sorból. 7. kép: A LI-COR LI-3000A típusú levélterület-mérő műszer A vizsgálandó levelek elnyelik az infravörös sugarakat és az érzékelő a kitakart fényforrásokból következtet a levél nagyságára. A készülék alkalmas sorozatmérésre is, ilyenkor a leveleket folyamatosan adagoljuk a szalagra és az eredményt összesítve kapjuk meg a kijelzőn (7. kép). Akkumulátorról üzemeltetve a mintákat a mérőfej 2 tagja között kell végighúzni úgy, hogy a hosszúságméréshez tartozó vezetéket is fogni kell a levéllel együtt. Hátránynak tekinthető, hogy a levél azon része, amit fogunk, nem kerül lemérésre. A kijelzőn ebben az esetben is 2 tizedes pontossággal cm2-ben kapjuk meg az eredményt. Az eszköz a levélterület mellett alkalmas átlagos és maximális levélszélesség, valamint levélhosszúság mérésére is. A mért adatokat eltárolja, melyek számítógéphez történő csatlakoztatás után áttölthetők (LI-COR, 1988).

49

3.3. A digitális elemzési módszerek bemutatása A kísérletek kiértékelése során több digitális vizsgálatot is alkalmaztam, mint például a hisztogram alapú szín-megkülönböztetést és a digitális levélterület-mérést.

3.3.1. A levélszín alapú összehasonlítási módszer bemutatása Mind a növény-elkülönítési, mind a tápanyag-ellátottsági vizsgálatnál a hisztogram medián értékének meghatározása hasonlóképp zajlott. A képek készítéséhez Hewlett-Packard Scanjet 4670 c szkennert választottam. Ennek a típusnak nagy előnye, hogy az olvasófeje levehető és bármilyen síkfelületre helyezhető. Az eszköz további pozitívuma, hogy a megvilágítás a beolvasás során változatlan, tehát a levelek színe objektíven összehasonlítható. A vizsgálandó leveleket fehér lapra helyeztem, majd a szkenner segítségével beolvastam őket. A képek 1701*2340 felbontásban, 24 bit színmélységgel készültek, így egy kép mérete 11,39 Mbyte lett. A képek készítését és kezelését Irfanview 4.00 programmal végeztem. A felvételeket a lehető leggyorsabban készítettem el a levelek szárról történő leválasztása után, hogy elkerüljem a fonnyadás hatására végbemenő színváltozásokat. A feldolgozáshoz és a hisztogram-vizsgálatokhoz Adobe Photoshop CS3 professzionális képfeldolgozó szoftvert használtam. A szkennelt képeket első lépésben megnyitottam a Photoshoppal. Kijelöltem a leveleket a „Magic Wand” eszközzel, melynek a toleranciáját fokozatosan változtattam. Következő lépésben kiválasztottam a „Histogram” ablakot, amin a program feltünteti a medián értéket is, sok más egyéb adat mellett (8. kép). Ezeket egy táblázatban feljegyeztem az Excelben. Később a SzD 5% érték kiszámolása után készítettem egy táblázatot, amin bejelöltem, hogy igazolható e 2 kultúra vagy két kezelés mediánja között statisztikailag az eltérés.

50

8. kép: A bablevél szkennelt képének a hisztogramja

3.3.2. A digitális levélterület-mérési módszer bemutatása A képek készítése A fényképeket 2008. június 17. és július 8. között készítettem. Elkészítésükhöz Canon EOS 10D, 1D Mark III digitális tükörreflexes fényképezőgépet, valamint Sony Ericsson K750i mobiltelefont, a szkenneléshez Hewlett-Packard Scanjet 4670c szkennert használtam. A fényképeket 3072*2048 pixel (Canon EOS 10D), 3888*2592 pixel (Canon EOS 1D Mark III), 1632*1224 pixel (Sony Ericsson K750i), míg a szkennerrel készített képeket 1701*2340 felbontásban készítettem laboratóriumi körülmények között. A bemozdulás elkerülése érdekében a fényképezőgépet makroállványon rögzítettem. Mesterséges megvilágítást használtam, melyet szintén az állványon rögzítettem. A növények alá fénymásolópapírt helyeztem, hogy a háttérfelület homogén legyen. A fényképek elkészítése után beszkenneltem a levélmintákat. A használt szkenner letapogató része levehető, mely nagymértékben megkönnyítette a munkámat. További előnye, hogy a mintákat elmozdulás nélkül lehet leszorítani a vizsgálat során, ami nagymértékben javítja az eljárás pontosságát. Ráhelyeztem a tárgyasztalra a mintákat leszorítva az olvasórészt és az IrfanView program Batch scanning menüpontjával elvégeztem a beolvasást. A minta pontos azonosításához szükséges fájlnévvel együtt a felbontást is itt állítottam be. Az eszközöket,

51

USB porton keresztül kapcsoltam a számítógéphez. A képek elemzését az Adobe Photoshop CS3 példáján mutatom be, de a módszer bármely képfeldolgozó szoftverrel hasonlóképpen használható. A képek elemzése Referencia-képként

azonos

beállítások

mellett

milliméterpapír-lapokat

is

bedigitalizáltam. Megnyitottam

a

képet,

kijelöltem a vízszintesen és függőlegesen egy-egy részt a lapból, majd megszámoltam a hozzájuk tartozó pixeleket (9. kép). 9. kép: A referencia értékek meghatározása A milliméterpapír hosszából és a pixelek számából osztással meghatároztam, hogy egy pixel oldala hány cm-nek felel meg. A vízszintes és függőleges értékek közötti eltérés a fényképezőgépek

és

a

szkenner CMOS, illetve CCD érzékelőjéből ered. Az értékek szorzatából megkaptam egy pixel területét cm2-ben. A referenciaérték

kiszámítását

többször megismételtem az esetleges kiküszöböléséért.

10. kép: A körbevágott levelek

52

hibák

A kapott értékekkel ezután az egész vizsgálat alatt folyamatosan dolgozhattam, mert a kamera pozícióját és a használt lencsét nem változtattam meg. Az érzékelő méretének meghatározása elhagyható, ha pontosan ismert a képérzékelő fizikai mérete. A következő lépésben megnyitottam a leveleket tartalmazó felvételeket a programmal. Körbevágtam a leveleket, a lehető legpontosabban, ezzel is csökkentve a hiba lehetőséget (10. kép). Ezt követően a „Median” szűrőt használtam értékkel.

3-as

csökkentettem

a

Ezzel pontszerű

zajokat, melyek befolyásolták volna a mérési eredményeket. Kiválasztottam a „Threshold” funkciót, melynek hatására a képeket két szintre vágtam, így a kép csak fekete és csak fehér képpontokat tartalmazott (11. kép). 11. kép: A két szintre vágás

A

„csúszka”

segítségével

kiválasztottam azt az értéket, amelynél a levelek felületén a legkevesebb a fehér, és a háttérben legkevesebb a fekete pontok száma. Az értékek szinte teljesen kiegészítették egymást.

A

levélen

a

problémát többnyire az erek kidomborodása okozta. 12. kép: A Hisztogram használata A nem teljesen befedett pontokat a „Pencil Tool” eszköz segítségével kijavítottam. Ezután elmentettem a képet. Mentés után a „Histogram” menüpont segítségével megszámoltam a

53

fekete képpontok számát (12. kép). Ezt az értéket megszoroztam a korábban már kiszámolt referencia XY értékkel, így megkaptam a levelek területét cm2-ben.

3.2.3. A leveleken lévő foltok vizsgálata

13-14. kép: A foltos levél és a folt két szintre vágott képe Digitális képfeldolgozási módszerekkel vizsgáltam a beteg, félig elszáradt levelek sérült területének meghatározását is. Megadható a sérült terület nagysága abszolút és százalékos értékben is. Az elemzés módszere a „Medián” szűrő használatáig megegyezik a normál levélterület-mérési eljárással. Ezt követően a vizsgálni kívánt levélrészeket a „Magic Wand” eszközzel (a kép azonos színű területeit lehet megadni vele) kell kijelölni, majd feketével kitölteni (13-14. kép). Ettől a lépéstől az egészséges levelekével megegyező a vizsgálat, de ebben az esetben az eredmény csak a vizsgálni kívánt foltra vonatkozik.

54

4. EREDMÉNYEK 4.1. A növénykultúrák levélszín-megkülönböztetésének eredménye A kísérletben 20 tesztnövény levélszínét hasonlítottam össze a látható és infravörös tartományban.

4.1.1. Eredmények a látható tartományban A kapott eredményekből látszik, hogy a növénykultúrák, a leveleiknek azonos körülmények között készített képén nagy pontossággal különböztethetők meg a látható tartományban (1 ábra). A 12. táblázat tartalmazza ténylegesen, hogy mely kultúrák különíthetők el egymástól statisztikailag igazolhatóan. A legnagyobb bizonyossággal a szója és a repce különíthető el a többitől, a hisztogramjuk mediánja minden kultúráétól statisztikailag igazolhatóan eltért. A rozs, a zab, a kukorica, a zöldborsó, a csicseriborsó és a vöröshere adták a legkedvezőtlenebb értéket. Ezeknél a növényeknél csak 9 esetben tért el a medián statisztikailag igazolhatóan. Összességében a 190 vizsgálati tesztnövénypárból 130 mutatott statisztikailag igazolható eltérést (68,42%). A módszer további pontosításával ez az eredmény tovább javítható és felhasználható más távérzékeléssel a látható tartományban készített képek elemzésére.

Medián

147 137 127 117 107

Növénykultúrák

Sárgarépa Szőlő

Vöröshere Paradicsom Paprika

Repce Olajlen Lucerna

Szója Bab Csicseriborsó Napraforgó

Cukorrépa Burgonya Zöldborsó

Őszi búza Rozs

87

Tavaszi árpa Zab Kukorica

97

(SzD 5%= 5,09; n=80)

1. ábra: Különböző növénykultúrák hisztogram medián értékének alakulása a látható tartományban

55

Őszi búza Őszi búza Rozs Tavaszi árpa Zab Kukorica Cukorrépa Burgonya Zöldborsó Szója Bab Csicseriborsó Napraforgó Repce Olajlen Lucerna Vöröshere Paradicsom Paprika Sárgarépa Szőlő

Rozs +

+ + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + +

Tavaszi árpa + + + + + + + + + + + + + + + + +

Zab + + + + + + + + +

Kuko- Cukor- Burgo- Zöldrica répa nya borsó + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + + + + -

+ + + + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + +

Szója

Bab

+ + + + + + + +

+ + + +

+ + + + + + + + + + +

+ + + + +

Csicseri- NapraRepce borsó forgó + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + +

Olajlen + + + + + + + + + + + + + + + +

LuVörös- Paradi- Papri- SárgacerSzőlő here csom ka répa na + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + +

+ + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + + + + +

12. táblázat: A növények közötti statisztikailag igazolható eltérések a látható tartományban (SzD 5%) (+ = van különbség, - = nincs különbség)

56

+ + + + + + + + + + + + + + + + + +

A kapott eredményeket egy további vizsgálat során célszerű összevetni légi- és műholdfelvételekkel, de közben figyelembe kell venni a légkör intenzitásmódosító hatását.

4.1.2. Eredmények az infravörös tartományban Az infravörös tartományban a levelek kisebb mértékben különíthetők el, mint a láthatóban (2. ábra, 13. táblázat). A vizsgált 190 adatpárból 117 tért el statisztikailag igazolhatóan egymástól (61,58%). Ebben a tartományban a cukorrépát és a napraforgót lehetett legjobban elkülöníteni. Legrosszabb eredményt 52,63%-os elkülöníthetőséggel pedig a rozs, a tavaszi árpa, a kukorica, a zöldborsó, a lucerna, a vöröshere, a paprika és a sárgarépa adta.

170

Medián

165 160 155 150 145

Növénykultúrák

Szőlő

Sárgarépa

Paprika

Paradicsom

Vöröshere

Lucerna

Olajlen

Repce

Napraforgó

Csicseriborsó

Bab

Szója

Zöldborsó

Burgonya

Cukorrépa

Kukorica

Zab

Tavaszi árpa

Rozs

135

Őszi búza

140

(SzD 5%=5,85; n=80)

2. ábra: Különböző növénykultúrák hisztogram medián értékének alakulása az infravörös tartományban A látható tartományhoz hasonlóan egy későbbi vizsgálat során a kapott eredményeket célszerű összevetni légi- és űrfelvételek állományfotóinak hasonló paramétereivel.

57

Őszi búza Őszi búza Rozs Tavaszi árpa Zab Kukorica Cukorrépa Burgonya Zöldborsó Szója Bab Csicseriborsó Napraforgó Repce Olajlen Lucerna Vöröshere Paradicsom Paprika Sárgarépa Szőlő

Rozs +

+ + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + +

Tavaszi Kuko- Cukor- Burgo- ZöldZab Szója árpa rica répa nya borsó + + + + + + + + + + + -

+ + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + -

+ + + + + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + -

+ + + + + + + + + + + + +

Bab

Csicseri- NapraOlajRepce borsó forgó len

+ + + + + + + + + + + + -

+ + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + +

Lucerna + + + + + + + + + + -

Vörös- Paradi- Papri- Sárgahere csom ka répa + + + + + + + + + + -

+ + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + -

+ + + + + + + + + + -

13. táblázat: A növények közötti statisztikailag igazolható eltérések az infravörös tartományban (SzD 5%) (+ = van különbség, - = nincs különbség)

58

Szőlő + + + + + + + + + + + -

4.2. Üvegházi kukorica-kísérlet digitális módszerekkel történő kiértékelése a képek hisztogramjának segítségével Üvegházban kukorica tesztnövénnyel beállított kálium tápanyag-ellátási kísérlet kiértékelését vizuális módon végeztem a látható tartományban.

4.2.1. A kukoricalevél fonákjának és színének összehasonlítása a digitális képek alapján Ebben a vizsgálatban összehasonlítottam a kukoricalevél fonákját és színét tartalmazó képek RGB és zöld csatornáinak hisztogram-medián értékét 6-8 leveles állapotban és virágzáskor. A két értékből mindkét lebontásnál a zöld és az RGB csatornák esetében arányszámot is felállítottam, továbbá kiszámoltam ezek maximum és minimum értékét, átlagát, valamint szórását is. Az összehasonlító vizsgálat eredményéből kiderült, hogy szoros kapcsolat van a levelek színét és fonákját tartalmazó képrészletek hisztogramja között mindkét lebontási időszakban. Az R2 értéke 6-8 leveles állapotban a 3 csatorna esetén 0,7713, a zöld csatorna esetében pedig 0,7441 volt (3. ábra). A táblázatokból látható, hogy az egyes felületek értékei 6-8 leveles állapotban nagyon ingadoznak, de az egymáshoz viszonyított arányuk homogén

Szín

(14-15. táblázat).

190 180 170 160 150 140 130 120 110 100 90

RGB csatornák Zöld csatorna Lineáris (RGB csatornák ) Lineáris (Zöld csatorna)

R2 = 0,7713 R2 = 0,7441 90

110

130

150

170

Fonák

190 n=96

3. ábra: A kukoricalevél fonákján és színén kapott hisztogramértékek összefüggése 6-8 leveles állapotban

59

Fonák

Szín

Fonák/Szín

Szín/Fonák

Átlag

121,75

121,67

1,0020

1,0005

Maximum

151

154

1,1111

1,2150

Minimum

99

94

0,8231

0,9000

Szórás

12,26

12,31

0,0485

0,0523

14. táblázat: A kukoricalevél színének és fonákjának kapcsolata a hisztogram medián értékek alapján 6-8 leveles állapotban az RGB csatornákat vizsgálva Fonák

Szín

Fonák/Szín

Szín/Fonák

Átlag

150,50

150,54

1,0003

1,0025

Maximum

185

184

1,1084

1,2302

Minimum

119

119

0,8129

0,9022

Szórás

15,16

13,91

0,0513

0,0562

15. táblázat: A kukoricalevél színének és fonákjának kapcsolata a hisztogram medián értékek alapján 6-8 leveles állapotban a zöld csatornát vizsgálva Az első lebontáshoz viszonyítva virágzáskor a kapcsolat a fonák és a szín között még szorosabbá vált. Az R2 értéke a 3 csatorna esetén 0,9260, a zöld csatorna esetében pedig 0,8809 volt (4. ábra). ). A 6-8 leveles állapothoz hasonlóan alakultak a virágzáskori értékek, ennél a lebontásnál is pontosabb a szín és a fonák arányának vizsgálata kukorica

Szín

növénykultúránál (16-17. táblázat).

210

RGB csatornák

190

Zöld csatorna

170

Lineáris (RGB csatornák)

150

Lineáris (Zöld csatorna )

130

R2 = 0,9260

110 110

130

150

170 Fonák

190

210

R2 = 0,8809 n=96

4. ábra: A kukoricalevél fonákján és színén kapott hisztogram értékek összefüggése virágzáskor

60

Fonák

Szín

Fonák/Szín

Szín/Fonák

Átlag

162,04

158,63

1,0230

0,9787

Maximum

203

199

1,0949

1,0755

Minimum

123

116

0,9298

0,9133

Szórás

20,87

21,39

0,0370

0,0355

16. táblázat: A kukoricalevél színének és fonákjának kapcsolata a hisztogram medián értékek alapján virágzáskor az RGB csatornákat vizsgálva Fonák

Szín

Fonák/Szín

Szín/Fonák

Átlag

181,79

177,56

1,0253

0,9766

Maximum

217

212

1,1000

1,0393

Minimum

149

138

0,9622

0,9091

Szórás

17,13

18,17

0,0364

0,0345

17. táblázat: A kukorica levél színének és fonákjának kapcsolata a hisztogram medián értékek alapján virágzáskor a zöld csatornát vizsgálva A vizsgálat eredményei felhasználhatók egy döntéstámogatói rendszernél, de mindenképp szükség van az adatok jelentős bővítésére más fajok és fajták esetében.

4.2.2. Üvegházi kálium tápanyag-ellátási kísérlet kiértékelése a digitális képek alapján A képeket elkészítettem a különböző kálium szintekre beállított tápanyag-ellátási kísérlet kukorica tesztnövényeiről az összehasonlítandó levelek szín és fonák felőli oldaláról is. A vizsgálatot 4 ismétlésben végeztem, így lehetőségem nyílt a statisztikai elemzésekre is. Minden paraméternél elmondható, hogy az eredmények alakulása hasonló.

61

Hisztogram medián értéke

200 180

RGB I. lebontás

160

RGB II. lebontás

140

Zöld I. lebontás

120

Zöld II. lebontás

100 000

111

110 220 Kezelések

001

002

5. ábra: A szkennelt kukoricalevelek fonákján kapott átlagos hisztogramértékek mediánjának alakulása a kezelések függvényében (SzD 5%) A zöld sáv hisztogram értéke minden esetben magasabb volt a csatornák közös hisztogram értékénél átlagosan 23-24%-kal.

Hisztogram medián értéke

200 180

RGB I. lebontás

160

RGB II. lebontás

140

Zöld I. lebontás

120

Zöld II. lebontás

100 000

111

110 220 Kezelések

001

002

6. ábra: A szkennelt kukoricalevelek színén kapott átlagos hisztogramértékek mediánjának alakulása a kezelések függvényében (SzD 5%) Az RGB csatornák és a zöld csatorna eredményének tendenciáját figyelembe véve az értékek hasonlóképpen alakultak (5-6. ábra). Az első lebontásnál a levélfonákok esetében az RGB

62

csatornák értékeinél a vizsgált adatpárok 40%-a, míg a zöld csatornánál 33%-a tért el statisztikailag igazolhatóan. A színek esetében az arány 46,7% és 53,3% volt. A második lebontásnál minden vizsgálati esetében a szignifikáns adatpárok 60%-ot tettek ki. Az első lebontásnál mindkét vizsgálat csatornánál, valamint paraméternél a 002-es kezelés jól elkülöníthető volt. A második lebontásnál a 110 és 220 kezelések minden kezeléstől szignifikánsan elkülönültek. A többi esetben ez a módszer nem mutatott egymáshoz képest statisztikailag igazolható különbséget, de a módszer eredményessége a körülmények állandósításával javítható. A módszer alkalmazhatóságát más tápelemeknél, például nitrogén esetében is érdemes megvizsgálni, ismerve a növények zöld színe és a nitrogéntartalma közötti kölcsönhatást.

4.3. A medián érték alapján felállított döntéstámogatói rendszer elvi felépítése A rendszer alapvetően három részből áll. Első részben a levél- és fonákarányszámokat lehet összevetni az adatbázisban eltárolt egészséges, majd az adatbázisban eltárolt beteg vagy tápanyaghiányos levelekkel. Ha ezek az értékek jelentősen eltérnek egymástól, a program hibajelzést küld. Egy bizonyos mennyiségű hibajelzés esetén javasolt további analitikai diagnózis. A képek értékei eltárolhatók az adatbázisban, ezáltal tovább nő a viszonyítási alap és így a vizsgálatok is pontosabbak lesznek. Egy külön adatbázis tartalmazza a tápanyag-ellátási kísérletek hasonló paramétereit, amelyek szintén lefuttathatók és összehasonlíthatók az adatokkal. A vizsgálatok azonban egy előre definiált színtáblázat segítségével is elvégezhetők, melyet rizs esetében már kereskedelemben kapható ún. „színképskála” segítségével sikeresen alkalmaztak. A digitális esetben egy ilyen színtábla azonos szkennerrel előre rögzítésre kerül, ami azért lehetséges, mert szkenner esetében ezek az értékek nem változnak. A tábla segítségével lehet következetni a nitrogénellátásra, mint ahogy az általam elvégzett vizsgálatokból is kiderül. A szoftver harmadik modulja pedig egy automatikus levélterület-, levélhosszúság- és szélességmérő alkalmazás, amely a képeken elhelyezett ismert méretű objektum segítségével viszonyítással számolja ki a levélterületet, levélszélességet és -hosszúságot. Az alkalmazás kulcsa a bővíthetőség és az adatok kezelése, valamint egy Internetes adatbázis, ahova a felhasználók kapcsolódva frissíthetik a gépükre telepített alkalmazás színadatbázisát.

63

4.4. A levélterület-mérési módszerek összehasonlításának eredménye Ebben a kísérletben a különböző eszközök (milliméterpapír, digitális fényképezőgép, szkenner, mobiltelefon) hatását vizsgáltam a levélterület-mérés eredményére.

4.4.1. A digitális levélterület-mérés paramétereinek vizsgálata A paraméterek vizsgálatához pontosan definiált területű objektumokat vettem alapul, ezért választottam a milliméterpapírból kivágott 9, 25 és 100 cm2 méretű négyzeteket. A kalibráláshoz nem leveleket használtam, mert az erek kidudorodása vagy az esetleges felpöndörödések már plusz hibákkal terhelték volna a vizsgálatokat. A milliméterpapír esetében az esetleges emberi hibát kell figyelembe venni pl.: a négyzetek nem pontos kivágása. Ennek értéke minden esetben 0,5%-körül alakult (Grósz–Sárdi–Berke, 2010).

4.4.2. A digitális fényképezőgép elhelyezési szögének hatása a levélterület-mérés eredményére A kísérlet során egységnyi területű (100 cm2) papírlapot helyeztem a tárgyasztalra. A vizsgálat során az állványra helyezett kamerát a 90°-tól 5°-ként 30°-ig elforgattam. Minden állásban készítettem 4 felvételt. A Photoshoppal mért adatok alapján megállapítható, hogy az elforgatás szöge szignifikánsan megnöveli a levélterület nagyságát, mértéke az elforgatás szögével nő. A táblázatban feltüntettem az eltérés szögét, valamint a lenyomatos módszerrel és az elforgatott kamerával mért értékek közötti eltérést (7. ábra, 18. táblázat). Megállapítható, hogy ennél a levélterület-mérési módszernél fontos a pontosan merőlegesen beállított kamera (Grósz–Sárdi–Berke, 2010).

64

120

Levélfelület (cm 2 )

115

110

105

100 0°

5° 10° 15° 20° 25° 30° Elforgatás mértéke (°) (SzD 5%=0,16; n=28)

7. ábra: A digitális fényképezőgép elhelyezési szögének hatása a levélterület-mérés eredményére 100 cm2-es papír mintával (SzD 5%) Elforgatás

0°

5°

10°

15°

20°

25°

30°

SzD 5%

Eltérés

0,61%

5,68%

10,38%

13,90%

16,53%

18,25%

18,38%

0,16%

18. táblázat: A levélterület-mérés eredményének eltérése %-ban a milliméterpapírhoz viszonyítva %-ban, fokonként 100 cm2-es papírmintával

4.4.3. Az érzékelő fényérzékenységének hatása a levélterület-mérés eredményére Ennél a vizsgálatnál az egységnyi területű (9 cm2; 25 cm2; 100 cm2) papírlapokat különböző értékekre beállított ISO számmal fotóztam. A vizsgált értékek a következőek voltak: ISO 100, 125, 160, 200, 250, 320, 400, 500, 640, 800, 100, 1250, 1600, 2000, 2500, és 3200. A vizsgálatot négy ismétlésben végeztem, így lehetőségem volt statisztikai elemzésre is. A mért eredményekből kiderült, hogy a különböző ISO értékek mellett készült felvételeknél nincsen statisztikailag is igazolható eltérés, így megállapítható, hogy ennek a paraméternek nincs hatása a levélterület-vizsgálat pontosságára (8. ábra, 19. táblázat) (Grósz–Sárdi–Berke, 2010).

65

136,90

2

Levélfelület (cm )

136,85 136,80 136,75 136,70

3200

2500

2000

1600

1250

ISO érzékenység

1000

800

640

500

400

320

250

200

160

125

100

136,65 (SzD 5%=0,05; n=64)

8. ábra: A levélterület-mérés eredményének alakulása az ISO érték függvényében 9, 25 és 100 cm2-es papírmintával

ISO

100

125

160

200

250

320

400

500

SzD 5%

Eltérés

0,59%

0,58%

0,58%

0,55%

0,56%

0,56%

0,57%

0,58%

0,03%

ISO

640

800

1000

1250

1600

2000

2500

3200

SzD 5%

Eltérés

0,59%

0,59%

0,57%

0,54%

0,53%

0,54%

0,52%

0,54%

0,03%

19. táblázat: A levélterület-mérés eredményének eltérése %-ban az ISO érték függvényében 9, 25 és 100 cm2-es papírmintával

4.4.4. Az alkalmazott objektívek hatása a levélterület-mérés eredményére A kísérlet során megvizsgáltam az alkalmazott gépvázhoz használt különböző objektívek hatását is a levélterület-mérés eredményére azonos rekeszérték (f/11) mellett. Canon EOS 10D digitális tükörreflexes fényképezőgéphez a következő objektíveket csatlakoztattam, a felvételeket pedig a feltüntetett gyújtótávolságokon készítettem: Sigma DL Zoom 35-80 mm f/4-5,6 – 35 mm-en, Sigma DL Zoom 35-80 mm f/4-5,6 – 50 mm-en, Sigma DL Zoom 35-80 mm f/4-5,6 – 80 mm-en, Canon EF 50mm f/1,8 II – 50mm-en, Sigma AF 105 mm f/2,8 EX Macro DG – 105 mm-en.

66

A tényleges értékhez viszonyítva a legnagyobb eltérést a Sigma DL Zoom 35-80 mm f/4-5,6os objektívnél 35 mm-nél találtam: 2,71%-ot. A többi esetben az eltérés egyik objektívnél és fókusztávon sem volt szignifikáns (9. ábra, 20. táblázat). A nagy eltérés az objektív hordótorzítása miatt alakult így. Ezen torzítások által okozott hiba – amennyiben az objektív torzítása ismert – speciális szoftver (pl. DxO) segítségével kompenzálható (Grósz–Sárdi– Berke, 2010).

104

102 101 100

80mm (Sigma 3580mm)

50mm (Sigma 3580mm)

35mm (Sigma 3580mm)

98

105mm (Sigma 105mm)

99

50mm (Canon 50mm)


103

(SzD 5%=0,63; n=20)

Fókusztáv

9. ábra: Különböző fókusztávú objektívek hatása a levélterület-mérés eredményére 100 cm2es papírmintával (SzD 5%)

Sigma 35-80

Sigma 35-80

Sigma 35-80

Canon EF 50

Sigma 105

(35mm)

(50mm)

(80mm)

(50 mm)

Macro (105mm)

2,71%

0,48%

0,58%

0,91%

1,11%

SzD 5% 0,63%

20. táblázat: Különböző fókusztávú objektívek hatása %-ban a levélterület-mérés eredményére 100 cm2-es papírmintával

4.4.5. Az objektív rekeszértékének hatása a levélterület-mérés eredményére Az objektív lerekeszelésének hibáját egy rekeszsorozat elkészítésével vizsgáltam 1,8-22-es blendéig Canon EF 50 mm f/1,8 II-es objektívvel, Canon EOS 1D Mark III vázon. A hiba nagysága 0,91 és 1,65% között mozgott. Több rekeszérték között szignifikáns eltérést találtam

67

(10. ábra, 21. táblázat). Az eltérések ilyen jellegű alakulása az objektív leképezési tulajdonságának köszönhető.. Az ábra az objektív karakterisztika-diagramjaként is értelmezhető, a mérések kimutatták, hogy f7,1 és f18 között rajzol a legszebben, utána romlik a leképezése (Grósz–Sárdi–Berke, 2010).

136,3


136,1 135,9 135,7 135,5 135,3

1,8 2 2,2 2,5 2,8 3,2 3,5 4 4,5 5 5,6 6,3 7,1 8 9 10 11 13 14 16 18 20 22

135,1 (SzD 5%=0,10; n=92)

Rekesz

10. ábra: A különböző rekeszértékek hatása a levélterület-mérés eredményére 9, 25 és 100 cm2-es papírmintával (SzD 5%)

Rekesz Átlagos eltérés

1,8

2,0

2,2

2,5

2,8

3,2

3,5

4

SzD 5%

0,92%

0,93%

0,98%

0,96%

1,05%

1,02%

1,10%

1,16%

0,07%



4,5

5

5,6

6,3

7,1

8,0

9,0

10,0

SzD 5%

1,27%

1,41%

1,40%

1,51%

1,59%

1,61%

1,61%

1,62%

0,07%

11,0

13,0

14,0

16,0

18

20

22

SzD 5%

1,62%

1,65%

1,58%

1,56%

1,59%

1,55%

1,57%

0,07%

21. táblázat: A különböző rekeszértékek hatása a levélterület-mérés eredményére %-ban 9, 25 és 100 cm2-es papírmintával

68

4.4.6. A mobiltelefon alkalmazásának lehetősége Háromféle felbontással (160*120, 640*480 és 1632*1224) készítettem felvételeket Sony Ericsson K750i mobiltelefonnal. A mobiltelefon kamerája 28mm-nek megfelelő látószöget ad. A felbontás csökkenésével az eltérés folyamatosan nőt. A legkisebb felbontás esetén a pontos kijelölés a milliméterpapír-csíkok esetében gondot jelenthet. A legnagyobb felbontásnál lévő eltérés a nagylátószög miatt kialakult hordótorzításból ered. Összehasonlítva a nagyobb érzékelőt és jobb minőségű lencsét tartalmazó digitális fényképezőgéppel látható, hogy a hiba nagysága itt majdnem 2-szeres (11. ábra, 22. táblázat) (Grósz–Sárdi–Berke, 2010).


142

137

132

127 1632x1224

640x480 Felbontás

160x120 (SzD 5%=3,79; n=12)

11. ábra: A mobiltelefon felbontásának hatása a levélterület-mérés eredményére 9, 25 és 100 cm2-es papírmintával (SzD 5%) Felbontás

160*120

640*480

1632*1224

SzD 5%

Eltérés

3,58%

2,56%

2,12%

1,78%

22. táblázat: A mobiltelefon felbontásának hatása a levélterület-mérés eredményére %-ban 9, 25 és 100 cm2-es papírmintával

4.4.7. A különböző eszközök hatása a levélterület-mérés eredményére Az összehasonlításban a következő eszközöket használtam: milliméterpapírt (referencia), LICOR LI-3000A (asztali és kézi módban) analóg levélterület-mérő műszert, Hewlett-Packard

69

Scanjet hp 4670 c szkennert és Canon EOS 1D Mark III digitális fényképezőgépet, Canon EF 50mm f/1,8 II -es objektívvel. A digitális képek kiértékeléséhez Adobe Photoshop CS3 professzionális képfeldolgozó programot alkalmaztam. Az összehasonlításhoz 9 cm2; 25 cm2; 100 cm2 papírnégyzetet, valamint egy egyszikű és egy kétszikű levélalapot használtam. Az eredményekből kiderült, hogy a legpontatlanabb eredményt a kézi levélterület-mérési eljárás adta, a módszer hibáiból adódóan. Figyelembe véve a milliméterpapíros eljárás szakirodalmak szerinti 1,5%-os hibahatárát a többi módszernél nem jelentős az eltérés és a referenciaadatokhoz képest egyik módszernél sem találtam statisztikailag igazolható eltérést (12. ábra, 23. táblázat) (Grósz–Sárdi–Berke, 2010).

14 12 10 8 6 4 2 0 -2

Eltérés (%)

Átlagos eltérés Szórás

LI-3000A szalagos

LI-3000A HP 4670 c hordozható Módszerek

Canon EOS 1D+ EF 50

(n=50)

12. ábra: A levélterület-mérési módszerek eredményeinek összehasonlítása a referenciaterületeket vizsgálva az átlagos eltérés és szórás alapján 9, 25 és 100 cm2-es egy- és kétszikű levél papírmintával (n=50)

LI-3000A

LI-3000A

szalagos

hordozható

hp 4670 c

+ EF 50

Átlagos eltérés

0,45%

14,35%

0,02%

-1,50%

Szórás

1,01%

8,84%

1,07%

0,72%

Módszerek

Hewlett-Packard Canon EOS 1D

23. táblázat: A levélterület-mérési módszerek eredményeinek összehasonlítása a referenciaterületeket vizsgálva az átlagos eltérés és szórás alapján 9, 25 és 100 cm2-es egy- és kétszikű levél papírmintával (n=50)

70

Az

eszközök

összehasonlítását

tesztnövényekkel

is

elvégeztem.

Az

eltérések

a

milliméterpapírhoz viszonyítva jelentősen megnőttek, ami a levelek egyenetlen felületének köszönhető (13. ábra, 24. táblázat).

25 20 15 10 5 0 -5 -10

Eltérés (%)

Átlagos eltérés Szórás

Li-3000A szalagos

Li-3000A HP 4670c Canon EOS hordozható 1D+EF 50 Módszerek

(n=160)

13. ábra: A levélterület-mérési módszerek eredményeinek összehasonlítása a tesztnövények levélterületeit vizsgálva az átlagos eltérés és szórás alapján (n=160) Néhány növénykultúra az egyes módszerekkel nem mérhető. A sárgarépánál az összetett levélforma miatt nem alkalmazható a milliméterpapíros módszer, a többi módszerrel viszont jól mérhető. A csicseriborsónál és az olajlennél nem használható a hordozható levélterületmérő műszer, mert a levelek nagyon kicsik és nem lehet megfogni őket. A legpontatlanabb eredményt a milliméterpapírhoz viszonyítva a kézi levélterület-mérő műszer adta mind a tesztfelületek, mind a növények esetében, ami a használat körülményeinek köszönhető. Legpontosabb eredményt mindkét esetben a szórást is figyelembe véve a digitális szkenneres levélterület-mérés adta. A nagy szórás minden esetben az eltérő leszorítási megoldásoknak és az eltérő levélalakoknak köszönhető.

LI-3000A

LI-3000A

szalagos

hordozható

hp 4670

+ EF 50

Átlagos eltérés

-8,73%

5,17%

-2,43%

2,10%

Szórás

18,80%

22,77%

11,53%

19,25%

Módszerek

Hewlett-Packard Canon EOS 1D

24. táblázat: A levélterület-mérési módszerek eredményeinek összehasonlítása a tesztnövények levélterületeit vizsgálva az átlagos eltérés és szórás alapján (n=160)

71

A vizsgálat egyik legfontosabb célja egy alacsony költségű módszer keresése volt, ezért a legpontosabb

eredményt

adó

szkenneres

megoldást

megvizsgáltam

egy

ingyenes

képfeldolgozó szoftverrel, a Gimp 2.6-os verziójával. Ebben az esetben is a milliméterpapírt vettem alapul, ahhoz képest számoltam átlagos eltérést és szórást. Az átlagos eltérés a referenciaértékek alapján 0,55 % míg a szórás 0,66 % volt. Az eredményekből kiderült, hogy ez a módszer alkalmas az analóg levélterület-mérő műszer leváltására (Grósz–Sárdi–Berke, 2010).

4.4.8. A levélterület-mérési módszerek költségeinek alakulása A fejezetrész a 2009. decemberi árak alapján készült. A szoftverek futtatásához szükséges számítógép jelenlegi ára monitorral 70 E Ft körül mozog. A vizsgálatok a legegyszerűbb szkennerekkel is elvégezhetők, amelyek 11 E Ft-tól megvásárolhatók. A ma gyártott digitális fényképezőgépek felbontása és az általuk készített képek minősége elegendő a levélterületméréshez, ezek ára 13 E Ft-tól indul. A vizsgálathoz szükséges szoftverek ára Adobe Photoshop képfeldolgozó szoftvert használva már nagyobb tételt jelent. A Microsoft Windows XP Home verziója 23 E Ft, a Microsoft Office 2007 Home and Student 17 E Ft. Az Adobe Photoshop CS 3 program 203 E Ft. A vizsgálatokhoz szükséges szoftver és hardver (szkenner) eszközök Microsoft Windows operációs rendszer és Adobe Photoshop használata esetén 324 E Ft-ot tesznek ki. Ez jelentős összeg, de figyelembe véve, hogy a számítógép és az Office programcsomag más célra is alkalmazható, nem tűnik túl magasnak a költség. Általánosságban elmondható, hogy a laborokban vagy oktatási intézményekben lévő számítógépek rendelkeznek Windows operációs rendszerrel és az Office valamelyik verziójával, illetve sok helyen szkenner is van, így csak a Photoshopot kell megvásárolni. A GIMP esetében is szükség van számítógépre, szkennerre vagy digitális fényképezőgépre és egy operációs rendszerre ami lehet Windows vagy Linux. A Linux térítés nélkül beszerezhető operációs rendszer, amihez szintén ingyenesen beszerezhető egy irodai programcsomag (pl.: Open Office), amely tartalmaz táblázatkezelőt. Linux operációs rendszer esetén csak a hardvereket kell megvenni, ami szkenner vásárlása esetén 81 E Ft. Ha Windows-os operációs rendszer mellett döntünk, GIMP alkalmazásával meg lehet takarítani a képfeldolgozó árát. Laborban vagy iskolában pedig egyszerűen csak a gépen telepíteni kell a GIMP programot, amely letölthető a www.gimp.org oldalról. Természetesen, ha ragaszkodunk a Windows operációs rendszerhez, akkor sem kell feltétlenül az Office programcsomagot beszerezni, hiszen vannak ingyenes változatok, amelyek tudásukban hasonlóak pl.: Open Office. 72

Meg kell említeni, hogy a „Tisztaszoftver Program” keretén belül a közoktatási és felsőoktatási intézmények dolgozói és hallgatói térítés nélkül hozzájuthatnak a Windows és a Microsoft Office bármely változatához. Digitális levélterület-mérést választva használhatunk célszoftvert is. A WinFOLIA szoftver ára moduloktól függően 265 E Ft-932 E Ft. Ha hagyományos levélterület-mérő műszer mellett döntünk, akkor jelentősebb beruházásra kell felkészülnünk, ez kb. 1,3 millió Ft-ot jelent, ennyibe kerül az ADC BioScientific Ltd által gyártott AM 100 típusú hordozható levélterület-mérő műszer. A digitális adatrögzítéshez ebben az esetben is szükség van számítógépre. Az összes tényezőt figyelembe véve a költségek alakulása azt mutatja, hogy a legjobb megoldás a szkennerrel felvételezett levél a GIMP 2.6 programmal kiértékelve (Grósz–Sárdi– Berke, 2010).

4.4.9. A levélterület-mérési módszerek összehasonlítása mások által alkalmazott módszerekkel Összehasonlítva az általam használt digitális módszert a becslésen alapuló analóg társaival (Obiefuna Ndubizu, 1979; Cristofori et al., 2007) megállapítható, hogy míg azoknál minden esetben más-más arányszámot kell írni a maximális levélszélesség és hosszúság szorzata elé, ez a vizsgálat ugyanolyan paraméterekkel alkalmazható minden növénykultúránál. Beerling és Fry mikroprocesszor alapú levélterület-mérést alkalmazott (Beerling Fry, 1990). Kisebb leveleknél 10,46%-os, nagyobbaknál 1,28%-os eltérést tapasztaltak a lenyomatos módszerhez képest. Azonban gyorsabbnak találták az általuk használt módszert. Ezzel szemben az általam alkalmazott legjobbnak választott mérési módszer a szkennerrel készített képek alapján átlagosan 2,43%-os eltérést mutatott a lenyomatos módszerhez képest. Az általam vizsgált digitális módszer költségét is összehasonlítottam a kereskedelmi forgalomban kapható levélterület-mérő WinFOLIA szoftverrel, amelynek az ára moduloktól függően 265 E Ft-932 E Ft. Ha mérést a Photoshop helyett Gimp 2.6 képfeldolgozóval végezzük, akkor a szoftverre nem kell költeni.

73

4.5. A digitális levélterület-mérési módszer gyakorlati alkalmazása tápanyag-ellátási kísérletnél Az előző részben bemutatott módszertani kísérlet eredményét felhasználva sikeresen alkalmaztam a digitális levélterület-mérést több, 3 kultúrából (napraforgó, kukorica, burgonya) álló kálium tápanyag-ellátási kísérlet kiértékelésénél. A napraforgó- és kukoricakísérletnél a szabadföldi mellett üvegházi kísérletet is beállítottam. Az üvegházban az előbbinél csak 6-8 leveles állapotban volt lebontás, míg az utóbbinál virágzáskor is. A szántóföldön mindkét növénynél 3 lebontást alkalmaztam (6-8 leveles állapot, virágzás, teljes érés), ahol az első két esetben levélterületet is mértem. A burgonyánál a levélterület-mérés virágzáskor történt, míg a vegetatív paraméterek vizsgálata virágzáskor és teljes éréskor.

4.5.1. Az üvegházi kálium tápanyag-ellátási kísérlet eredményei – napraforgó Az átlagos növénymagasság minden kezelésnél szignifikáns különbséget mutatott mindkét évben a kontrollhoz képest (1. melléklet). 2006-ban és 2007-ben magas értéket adott a kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosító (111) kezelés. A kontrollon kívül minden kezelésnél a 2007-es értékek voltak magasabbak átlagosan 26,13%-kal (Grósz, 2007 b). Az átlagos levélterület mindkét évben a kontrollhoz képest szignifikánsan változott (14. ábra, 2. melléklet). 2006-ban és 2007-ben is az 111 jelű kezelés levélterülete volt a legnagyobb.

160


140 120

2006

100

2007

80 60 40 20 000

111

110 220 Kezelések

001

002

14. ábra: 6-8 leveles napraforgó átlagos levélterülete üvegházban (2006-2007) (SzD 5%)

74

A levelek zöldtömegének esetében a tendencia hasonlóképp alakult, mint a levélterületnél. 2006-ban és 2007-ben is az 111 kezelés volt a legnagyobb. A kezelések többségénél szignifikáns különbséget találtam a kontrollhoz képest (3. melléklet) (Grósz, 2008 b). A levelek légszáraz-tömegében csak a 2007-es évben találtam szignifikáns eltérést a kontrollal egybevetve. Az ábrákból látható, hogy a magasabb K tartalmú kezeléseknél alacsonyabb volt a víztartalom lebontáskor 2006-ban (4. melléklet). A szár zöldtömegének esetében az eltérés a kontrollhoz képest mindkét évben szignifikáns volt. A többi paraméterhez hasonlóan kiegyensúlyozott tápanyag-ellátást biztosító 111 jelű kezelés hatása volt a legkedvezőbb (5 melléklet). A szár légszáraz tömegének alakulása mindkét évben a kontrollhoz képest a kezelések nagy részében szignifikáns eltérést mutatott (6. melléklet). A vegetatív paraméterek mellett vizsgáltam a levelek és szárak Nössz%, P2O5% és K2O% alakulását is. A Nössz% mind a levelek mind a szárak esetében az 111 és 110 kezeléseknél volt a legmagasabb (7. melléklet). A kontrollhoz képest minden esetben szignifikáns különbséget találtam. A legtöbb kezelés a többihez képest is statisztikailag igazolható mértékben különbözött. A P2O5% esetében a leveleknél a legnagyobb értéket a 220 kezelés adta mindkét évben (8. melléklet). A száraknál első évben a 001 második évben pedig a 110 adta a legnagyobb értéket (8. melléklet). Az 111 és 110 kezeléseket leszámítva minden esetben szignifikáns különbséget találtam a kontrollhoz viszonyítva. A K2O% esetében megfigyelhető, hogy mindkét évben a levélnél és a szárnál is a 001 és 002 kezelés adta a legnagyobb értéket (9. melléklet). A harmonikus tápanyagellátás esetében (111) szintén magasabbak voltak az értékek. A kezelések többségénél statisztikailag igazolható különbséget találtam a kontrollhoz képest. A kijuttatott műtrágyamennyiségtől függően a kultúrnövények vegetatív és tápanyagszámítási paraméterei erősen változtak, ahogy ez a kísérlet eredményeiből is jól látszik. Elmondható, hogy mindkét évben az 111 jelű kezelés adta a legjobb eredményt a vizsgált mutatók többségében. Ezzel sikerült igazolni a kísérlet eredményességét és azt, hogy a kezelések számára meghatározott tápanyagmennyiség megfelelő volt (Grósz, 2008 a).

4.5.2. Az üvegházi kálium tápanyag-ellátási kísérlet eredményei – kukorica A kontrollhoz képest mindkét évben mindkét lebontásnál, minden kezelésnél szignifikáns eltérést találtam a növénymagasságot vizsgálva. Az 110 és 220 valamint a 001 és 002

75

kezelésék között egyik évben sem találtam statisztikailag igazolható különbséget egyik lebontásnál sem (10-11. melléklet). Az átlagos levélterület tendenciája lebontásonként mindkét évben azonos volt. A II. lebontások 001 és 002 kezelését leszámítva szignifikáns eltérést tapasztaltam a kontrollhoz képest mindkét évben.

2006. I. lebontás 2006. II. lebontás 2007. I. lebontás 2007. II. lebontás


660 560 460 360 260 160 000

111

110 220 Kezelések

001

002

15. ábra: Az átlagos levélterület alakulása üvegházi kukoricánál, különböző tápanyag-ellátási szinteken, 6-8 leveles állapotban és virágzáskor (2006-2007) (SzD 5%) A levélterület visszaesése az első lebontáshoz képest az időjárási körülményekkel magyarázható (15. ábra, 12-13. melléklet). A legnagyobb levélzöldtömeget az 111, 110 és a 220 kezeléseknél mértem minden esetben, ami a kezeléseknél kijuttatott magas nitrogén-mennyiségnek köszönhető (14-15. melléklet). A levelek zöldtömegéhez hasonlóan alakult a száraztömegük is (16-17. melléklet). A kontrolladatokhoz képest mindkét évben, mindkét lebontásnál szignifikáns eltérést tapasztaltam a kezeléseknél. A két ábrát összevetve kiderül, hogy a víztartalmuk a II. lebontásig jelentősen csökkent. A szárak zöldtömegénél nem tapasztaltam visszaesést a két lebontás között egyik évben sem (18-19. melléklet). A kontrollt leszámítva a kezelések kiegyenlítettek voltak, ami a kálium hatásának köszönhető. A szárak száraztömegénél a kontrollhoz képest a kezelések a 2006-os I. lebontást kivéve nem tértek el mindegyiknél szignifikánsan. A tendenciák hasonlóképpen alakultak minden lebontás esetében (20-21. melléklet).

76

A Nössz%-ot vizsgálva megállapítható, hogy a legkedvezőbb eredményt az optimális és a nitrogénnel jól ellátott kezelések adták mind a levelek, mind a szárak esetében mindkét évben, mindkét lebontásnál (22-23. melléklet). A P2O5%-ot vizsgálva minden lebontásnál elmondható, hogy a kontroll adta a legkisebb eredményt. A legnagyobb foszfortartalma az optimális tápanyag-ellátottságú és a foszforral jól ellátott kezeléseknek volt (24-25. melléklet). A K2O% szintje mindkét évben minden kezelésnél a 6-8 leveles állapotban történt lebontásnál volt magasabb mind a levelek, mind a szárak esetében (26-27. melléklet). Összességében elmondható, hogy a paraméterek többségénél az optimális tápanyagellátottság stabilan magas szintet mutatott minden lebontásnál. Ez is rámutat arra, hogy a megfelelő tápanyag-ellátottság fontos cél a gazdálkodásban.

4.5.3. A szabadföldi kálium tápanyag-ellátási kísérlet eredményei – napraforgó Mind a három lebontásnál, mindkét évben szignifikáns különbséget találtam a növénymagasságok esetében a kontrollhoz képest az összes kezelést figyelembe véve (29-29. melléklet). Az optimális tápanyag-ellátottságú és a káliummal jól ellátott kezeléseknél voltak a legmagasabbak a növények minden lebontásnál. A levélterület esetében a 2006-os I. lebontásnál a 110 kezelést kivéve szignifikáns különbséget tapasztaltam mind a kontrollhoz képest, mind a kezeléseket egymáshoz viszonyítva (16. ábra, 30-31. melléklet). A tendencia az első év első lebontását leszámítva minden esetben hasonlóan alakult. A legnagyobb levélterületet az 110 kezelés adta. Az összes lebontásnál a kontroll területe bizonyult a legkisebbnek. 9000 8000

Levélfelület (cm 2)

7000

2006. I. lebontás 2006. II. lebontás 2007. I. lebontás 2007. II. lebontás

6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 000

111

110 220 Kezelések

001

002

16. ábra: Az átlagos levélterület alakulása szabadföldi napraforgónál különböző tápanyagellátottsági szinteken, 6-8 leveles állapotban és virágzáskor (2006-2007) (SzD 5%) 77

A levelek zöldtömegét vizsgálva megállapítható, hogy a 2007-es év II. lebontása kiemelkedik, ami a jobb környezeti körülményeknek köszönhető. A levélterülethez hasonlóan ennél a paraméternél is az 110 kezelés adta a legnagyobb értéket. A kezeletlen kontrollhoz képest minden lebontásnál minden kezelés nagyobb volt, legtöbb esetben ez az eltérés szignifikánsnak mondható (32-33. melléklet) (Grósz–Sárdi–Berke, 2007 c). A levelek száraztömegének alakulása hasonló képet mutat a zöldtömegével. A lebontások egymáshoz viszonyított aránya megmaradt, de ebben az esetben a kezelések nagy többségénél nem találtam statisztikailag igazolható eltérést sem a kontrollhoz képest, sem egymáshoz viszonyítva (34-35. melléklet). A szárak átlagos zöldtömegénél szintén kiemelkedik a 2007. virágzáskor mért tömeg, de ennek mértéke nem olyan jelentős 2006. ezen időszakához viszonyítva (36-37. melléklet). Az első lebontásnál a kezelések a kontrollhoz képest szignifikáns eltérést mutatnak, azonban a virágzáskori és teljes éréskori lebontáskor csak az egymáshoz viszonyított arányuk maradt meg, ahol ezen eltérések statisztikailag nem igazolhatóak. A száraztömegeket vizsgálva megállapítható, hogy a kezelések nagy részénél szignifikáns eltérés tapasztalható a kontrollhoz képest (38-39. melléklet). 3 kezelést leszámítva 2006-ban mindkét évben meghaladta a virágzáskori tömegérték a teljes éréskorit. A virágok átlagos zöld- és száraztömege 2006-ban volt nagyobb ellentétben a levél- és szártömegekkel (40-41. melléklet). A kezelések felénél találtam szignifikáns eltérést a kontrollhoz képest a zöld- és száraztömegeknél egyaránt. A virágok tömegén kívül megvizsgáltam a virágtányérok átmérőjét is. Ennél a paraméternél is a 2006-os értékek voltak nagyobbak (42. melléklet). A kezelések felénél szignifikáns eltérést tapasztaltam a kontrollhoz képest. Elmondható, hogy ennél a paraméternél is az 111, tehát optimális és az 110 nitrogénnel enyhén túltrágyázott kezelések adták a legjobb eredményt. A kaszattömegeket vizsgálva kiderült, hogy a legjobb eredményt a 2007-es lebontás 001-es kezelését leszámítva mind a zöld-, mind a száraztömeg esetén az 111, tehát az optimálisnak választott tápanyag-ellátottsági kezelés adta (43-44. melléklet). Mindkét évben a kaszattömeget figyelembe véve szignifikáns különbséget találtam a kontrollhoz képest. Az átlagos tányérátmérő alakulása a 2006-os adatok alapján szignifikáns eltérést mutatott a kontrollhoz képest (45. melléklet). 2007-ben az eredmények hasonlóan alakultak, de a kezelések többségénél a különbség nem volt szignifikáns. A levelek Nössz% tartalma az 110 és 220 kezeléseknél volt a legnagyobb minden lebontásnál a 2006-os és 2007-es évben is (46. melléklet). Ez a különbség a kezelések többségénél statisztikailag is igazolható volt. A szárakat vizsgálva szintén magas értéket adtak az 111, 110 78

és 220 kezelések mindkét évben mindkét lebontásnál (47. melléklet). A virágoknál és a terméseknél szintén hasonló a tendencia, amely a kezelések többségénél statisztikailag igazolható. A virágoknál a 2007-es értékek meghaladták a 2006-ban mérteket, míg a terméseknél ez pont fordítva volt (48-49. melléklet). A levelek P2O5%-át vizsgálva megállapítható, hogy minden évben az 111 kezelésnél volt a legnagyobb. A kezelések többségénél a kontrollhoz képest szignifikáns eltérést találtam (50. melléklet). A káliummal jól ellátott kezelések minden évben a kontrollnál kisebb értékeket mutattak az egyoldalú tápanyagellátás miatt. A napraforgószáraknál hasonló eredményt kaptam, mint a levelek esetében. Itt is az 111 kezelés volt a legnagyobb és a kezelések többségénél statisztikailag is igazolható eltérést találtam a kontrollhoz képest (51. melléklet). A virágoknál a tendencia másképp alakult, ugyanis az első évben az 110, míg a másodikban a 220 kezelés adta a legnagyobb eredményt (52. melléklet). 2006-ban a 001, míg 2007-ben a 002 kezelést leszámítva szinte minden esetben szignifikáns különbséget találtam a kontrollhoz képest. A kaszatok esetében a P2O5% mindkét évben az 111 kezelésnél magas értéket mutatott (53. melléklet). 2007-ben a kezelések közötti különbségek ennél a paraméternél nem igazolhatók statisztikailag. A levelek átlagos K2O% alakulása az optimális és a káliummal jól ellátott kezeléseknél volt a legnagyobb (54. melléklet). A kontrollhoz képest a kezelések többségénél statisztikailag igazolható eltérést találtam. A száraknál a tendencia a levelekhez hasonlóan alakult (55. melléklet). Ennél a paraméternél a statisztikailag is különböző kezelések aránya megnőtt. A virágok és a kaszattermések esetében a két év kapcsolata a P2O5% értékéhez hasonlóan alakult. A virágoknál az első évben mértem a kisebb szintet, míg a terméseknél ez fordítva volt (56-57. melléklet).

4.5.4. A szabadföldi tápanyag-ellátási kísérlet eredményei – kukorica A szántóföldön beállított kálium tápanyag-ellátási kísérlet kukorica tesztnövényeinél a magasság esetében a kezelések többségénél nem találtam szignifikáns különbséget (58-59. melléklet). A 2007-es értékek minden lebontáskor meghaladták az azonos korban vett 2006os minták értékét. A levélterület esetében a kezelések felénél találtam szignifikáns kapcsolatot a kontrollhoz képest (17. ábra, 60-61. melléklet). A tendencia a lebontások során hasonló volt. A legnagyobb értéket az optimális tápanyag-ellátottságú és a káliummal jól ellátott kezelések növényei adták.

79


5500 4500

2006. I. lebontás

3500

2006. II. lebontás

2500

2007. I. lebontás

1500

2007. II. lebontás

500 000

111

110 220 Kezelések

001

002

17. ábra: Az átlagos levélterület alakulása szabadföldi kukoricánál különböző tápanyagellátási szinteken, 6-8 leveles állapotban és virágzáskor (2006-2007) (SzD 5%) A levélterülethez hasonlóan a levelek zöldtömegének esetében is a 2006-os lebontás értékei voltak magasabbak (62-63. melléklet). A kezelések többségénél nem találtam statisztikailag igazolható eltérést sem egymáshoz, sem a kontrollhoz viszonyítva. A légszáraztömegek esetében - hasonlóan a zöldtömeghez - nem találtam szignifikáns különbséget a kezelések hatásában (64-65. melléklet). A szárak kezelésenkénti átlagos zöldtömegénél szintén nem találtam a kezelések többségénél statisztikailag igazolható különbséget a levelekhez hasonlóan (66-67. melléklet). A szárak átlagos száraztömegénél kiegyenlítettebbek voltak az eredmények a II. és III. lebontás között (68-69. melléklet). A zöldtömeghez viszonyítva ennél a paraméternél több esetben találtam szignifikáns különbséget a kezelések között. 2006-ban a virágok zöld- és száraztömege jelentősen meghaladta a 2007-ben mért értékeket (70-71. melléklet). A kezelések többségénél a kontrollhoz képest statisztikailag igazolható eltérést tapasztaltam. Mindkét évben az optimális tápanyag-ellátottságúnak tekinthető 111 jelű kezelés mutatta a legnagyobb tömeget. A szemtermés tömegadatainál, valamint a csövek hosszánál csak az 110 és 220 kezeléseknél találtam statisztikailag igazolható eltérést (72-74. melléklet). A kontrollhoz képest minden kezelésnél hosszabb csőhosszt és nagyobb terméstömeget mértem. Az optimálisan ellátott 111 kezelés ezeknél a paramétereknél szintén magas értéket mutatott. A leveleknél az összes nitrogéntartalom az 111 és 110 kezeléseknél volt a legnagyobb. A többi kezelésnél megjelenik a többi tápanyag hiánya. A 002 kezelés értékei még a kontrollét sem érték el (75. melléklet). A szárakat vizsgálva megállapítható, hogy az első lebontások

80

értékei jelentősen meghaladják mindkét évben a második és harmadik lebontásét (76. melléklet). A szárak esetében is az optimális tápanyag-ellátottságú és a relatív nitrogéntúlsúlyos

kezelések

adták

a

legnagyobb

értéket.

A

virágokat

vizsgálva

megállapítható, hogy mindkét évben a 002 adta a legmagasabb értéket (77. melléklet). A szemterméseknél a legnagyobb értéket az 111 és 110 kezelések esetében mértem mindkét évben, amelyek statisztikailag is igazolhatóan meghaladták a kontrollnál mért értékeket (78. melléklet). A P2O5% esetében a leveleknél szintén a legmagasabb értéket az 111, 110 és 220 kezelések adták (79. melléklet). A többi kezelésnél fokozatos csökkenést tapasztaltam. Az 111 és 110 kezelések szignifikánsan különböztek a kontrolltól. A száraknál kimagaslik az első lebontáskori érték mindkét évben. Megállapítható, hogy minden lebontás esetében a 2006-os értékek meghaladták a 2007-es értékeket (80. melléklet). A virágoknál szintén a 2006-os értékek voltak a nagyobbak (81. melléklet). Szemtermések esetében a különbség a két kezelés között még markánsabban jelentkezik (82. melléklet). A 000 kezelést kivéve az átlagos 2006-os K2O% értékek a levelek esetében meghaladták a 2007-es értékeket (243-248. melléklet). A mintavételek többségénél az 111 kezelés adta a legnagyobb eredményt. Az első lebontás értékei mindkét évben kiemelkednek. A szárak esetében az első lebontások értékei szintén jelentősen meghaladták a többit. A levelek és szárak esetében a kezelések kontrolltól való eltérése szignifikáns mértékű volt (83-84. melléklet). A virágoknál az 111 kezelést leszámítva a 2006-os lebontás értékei meghaladták a 2007-est (85. melléklet). Csak néhány esetben találtam statisztikailag igazolható eltérést a kontroll és a kezelések között. A szemterméseknél szintén a 2006-os értékek voltak a magasabbak (86. melléklet). Mindkét lebontásnál magasabb eredményt mutattak a káliummal jól ellátott kezelések.

4.5.5. A szabadföldi tápanyag-ellátási kísérlet eredményei – burgonya 2007-ben a kezelések szignifikáns különbséget mutattak a kontrollhoz képest a növénymagasság tekintetében. 2006-ban ez csak 2 kezelésnél (110 és 001) áll fenn (87. melléklet). A kezelések egymáshoz viszonyított aránya hasonló volt a 2 kísérleti évben (Grósz, 2007 a). A levélterületi adatokat elemezve a 220 kezelés az első évben meghaladta a kontroll értékét, ezt a második évben nem tapasztaltam (18. ábra, 88. melléklet). Látható az is, hogy mindkét évben a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátást biztosító 111 kezelés hatására mért levélterület volt a legnagyobb. Míg első évben a kontrollhoz képest az eltérések szignifikánsak voltak 81

minden kezelésnél, addig a második évben nem minden kezelés mutatott statisztikailag igazolható eltérést.

3800


3300 2006 2007

2800 2300 1800 1300 800 000

111

110 220 Kezelések

001

002

18. ábra: Az átlagos levélterület alakulása szabadföldi burgonyánál különböző tápanyagellátási szinteken, virágzáskor (2006-2007) (SzD 5%) A levelek zöldtömege mindkét évben hasonló tendenciát mutatott (89. melléklet). A kezeletlen kontrollhoz képest mindkét kísérleti évben statisztikailag igazolható különbségek mutatkoztak a kezelések hatására. A zöldtömeg 2006-ban az optimálisnak tekintett 111 kezelés, míg 2007-ben a relatív káliumtöbblet 002 hatására volt a legmagasabb. A levelek légszáraz-tömegének alakulása hasonló volt a zöldtömeghez (90. melléklet). Statisztikailag igazolható különbséget többnyire csak a légszáraztömegnél találtam. A szárak zöldtömegének alakulása követte a levelek tendenciáját. A legnagyobb az optimális és a relatív káliumtöbblettel kezelt volt (91. melléklet). A légszáraztömegek alakulásának tendenciája szintén hasonlít a már korábban ismertetett paraméterekéhez (92. melléklet). A termésátlagok tendenciája mindkét évben azonos volt. A kontrollhoz képest kezelésenként szignifikáns eltéréseket találtam (93. melléklet). 2006-ban az 111 kezelés 46%-kal, míg 2007ben 36%-kal haladta meg a kontrollt. A gumótermés szárazanyag %-nál egyik évben sem találtam szignifikáns eltérést egyik esetben sem, kivéve a 2007-es 110 kezelést (94. melléklet). A kezelések közötti tendencia viszont minden évben megegyezett. A burgonyalevelek az Nössz%-a esetében 2006-ban minden kezelés szignifikáns eltérést mutatott a kontrollhoz képest, ami 2007-ben már csak 3 kezelésnél volt megállapítható.

82

Mindkét évben az optimális tápanyag-ellátottságú kezelés adta a legnagyobb értéket. 2006ban a szárak esetében csak néhány kezelés mutatott statisztikailag is igazolható eltérést a kontrollhoz képest. 2007-ben a 001 kezelést leszámítva minden esetben szignifikáns volt az eltérés (95. melléklet). A gumóknál a tendencia kismértékben megváltozott, ugyanis mindkét évben a 001 és 002 kezelések magasabb értéket adtak a többi kezeléshez viszonyítva (96. melléklet). Az eltérések csak 2007-ben voltak statisztikailag is igazolhatóak néhány esetben. A P2O5% értékeket vizsgálva megállapítható, hogy az optimális kezelések nagy részéhez hasonlóan mindkét évben szignifikáns különbséget mutatott a kontrollhoz képest a levelek esetében.A burgonyaszárnál szintén 2006-ban találtam szignifikáns különbséget a kezelések között (97. melléklet). Mindkét évben az 111 és a 220 kezeléseknél volt a legmagasabb a P2O5%.A levelekhez és a szárhoz hasonlóan a gumóknál is a 2006-os értékeknél találtam statisztikailag igazolható különbséget a kezelések között (98. melléklet). Szintén a magas értékek között szerepelt az 111 és 220 kezelés. A leveleknél a K2O%-ot vizsgálva mindkét évben szignifikáns eltérést találtam a kezeléseknél a kontrollhoz képest. A szignifikáns eltérés a szárnál mért értékeknél is megmaradt mindkét évben (99. melléklet). A gumóknál a szignifikáns eltérés az K2O% esetében csak a 2006-os adatoknál áll fenn (100. melléklet). Az eredményekből is bizonyítható, hogy a megfelelő terméshez a burgonya számára előfeltétel az optimális K-ellátottság. A növény igényétől eltérő tápelem-arányoknál, ill. káliumhiánynál a termés mennyisége csökken, a szükségletet meghaladó, túlzott kijuttatás esetén a költségek növekedése mellett jelentős környezetterhelést is okozhatunk (Grósz– Sárdi–Berke, 2007 b).

83

5. JAVASLATOK A TOVÁBBI KUTATÁS SZÁMÁRA A hisztogram alakulása sérült leveleknél

15. kép: A hisztogram értékek alakulása sérült bablevél esetében Egy-egy levélen a különböző egészségi állapotú területek más-más értéket adnak a világosság- eloszlás függvényen. A 15. képen látható, hogy az elhalt területek hisztogramértéke jelentősen eltér az egészségesekétől. Egy referencia adatbázis létrehozásával azonos felvételi körülmények között készített képek esetében, a különböző területek hisztogram-értékeinek vizsgálatával következtetni lehet a tápanyag ellátási zavarokra, valamint az egyes betegségekre. További terveim között szerepel egyéb makro tápelemekkel beállított kísérletek digitális színvizsgálata és értékelése.

84

6. ÖSSZEFOGLALÁS Az informatika és eszközrendszerének alkalmazása napjainkban egyre jelentősebb szerepet tölt be a mezőgazdasági termelésben. Segítségével számos új információ nyerhető, melyek pontosabbak, gyorsabban elérhetővé és objektívebbé válnak. A digitális kommunikáció nagymértékű fejlődésével egy-egy vizsgálat bemeneti képeit akár a szántóföldről folyamatosan is küldhetjük egy mobiltelefon vagy vezeték nélküli Internet kapcsolat segítségével a laborban dolgozó munkatársnak kiértékelésre. Ezáltal a költségek nemcsak az eszközök árainak folyamatos csökkenésével, hanem az utazás árának kiváltásával is mérséklődnek. A nem specifikus eszközök használata némi módszertani ismerettel kiválthat speciális céleszközöket, mint például a levélterület-mérő műszer. Vizsgálataim célja a növénytermesztési kutatásokban használható eljárások, módszerek pontosítása és kidolgozása volt, úgy mint: Analóg és digitális módszerek összehasonlító elemzése és időbeni nyomon követése az eltérő

tápanyag-ellátottság

jellemzésére

napraforgó,

kukorica

és

burgonya

növénykultúráknál. Multispektrális és multitemporális információk együttes feldolgozása a tápanyagellátottság vizsgálata során. Spektrális és szerkezeti vizsgálatok digitális képfeldolgozás osztályozási eljárásaival növény

megkülönböztetési,

levél

szín

és

fonák,

valamint

tápanyag-ellátási

vizsgálatoknál. Különböző

vizuális

érzékelők

összehasonlítása


módszerek

használatánál. A kapott eredmények összehasonlító elemzése helyszíni diagnosztikai módszerekkel. A kapott eredményekből egy döntéstámogatói rendszer elvi modelljének felállítása. A célkitűzések teljesítéséhez két kísérlet-sorozatot folytattam. 2006-ban és 2007-ben napraforgó, kukorica és burgonya tesztnövényekkel állítottam be tápanyag-ellátási, 2008-ban pedig a levélterület-mérési módszerek összehasonlításához 20 tesztnövényes kísérletet. A kísérletben szereplő tesztnövények segítségével levélszín-összehasonlítási vizsgálatot is végeztem a látható és az infravörös tartományokban. A képvizsgálatokhoz Adobe Photoshop CS3, a statisztikai elemzésekhez (egytényezős varianciaanalízis, korrelációszámítás) Microsoft Excel 2003 programot használtam.

85

A kísérleteket a napraforgó és a kukorica tesztnövényekkel 30 m2-es, a burgonyával pedig 47 m2-es parcellákon állítottam be. Kísérleti talajnak az első két kultúra esetében mészlepedékes csernozjom, a harmadiknál pedig a Ramann-féle barna erdőtalajt választottam. A napraforgónál, valamint a kukoricánál a lebontások 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor voltak, burgonyánál pedig virágzáskor és betakarításkor. A kontroll mellett minden kísérletnél 5-5 kezelést alkalmaztam. Az értékeléshez a következő paramétereket vizsgáltam: növénymagasság; levélterület; levél, szár, virág és termés zöld- valamint száraztömege; N%; P2O5% és K2O% levélnél, szárnál, virágnál és termésnél. Az üvegházi kukorica-kísérlet levélképei alapján összehasonlítottam a különböző tápanyag-ellátottságú kezeléseket. A növénykultúrák leveleinek elkülönítése során a levelet ábrázoló képek hisztogramjait vizsgálva megállapítható, hogy a látható tartományban a növények 68,42%-a, míg az infravörös tartományban 61,38%-a tért el egymástól. Legnagyobb bizonyossággal a szója és a repce különíthető el a többi kultúrától, ahol ez az érték 100% a látható tartományban. Az infravörös tartomány eredményei minden esetben alulmúlták a látható tartomány e paramétereit. Az üvegházi kálium tápanyag-ellátási kísérlet kukorica tesztnövényével egyéb vizsgálatokat is elvégeztem. Összehasonlítottam 6-8 leveles állapotban és virágzáskor a levelek színének hisztogramértékét a fonákéval külön az RGB és a zöld csatornákat is vizsgálva. Minden esetben szoros kapcsolatot találtam, az R2 értéke minden esetben 0,7441 és 0,9620 közé esett. Továbbá felállítottam egy arányszámot a levelek színe és fonákja között a képek a hisztogram mediánértékek felhasználásával. Ez az arányszám sokkal homogénebb valamit a szórása is kisebb a medián értékekénél. Ezenkívül megvizsgáltam a különböző kezelésű tesztnövények leveleit is, ahol a kezelések 30-50%-os pontossággal voltak megkülönböztethetők. Legpontosabban a 220 (kétszeres nitrogén és foszfor adag) kezelés volt elkülöníthető, amely az esetek többségében szignifikáns volt. A módszer nitrogén tápanyag-ellátási kísérletek esetén valószínűleg jobban működik köszönhetően annak, hogy a levélszín alakulására a nitrogénnek döntő hatása van, amit a 220 kezelés itt is igazol. A kapott adatok alapján felállítottam egy három modulból (színvizsgáló, nitrogén-ellátottság vizsgáló, levélterület-mérő) álló döntéstámogatói rendszer elvi modelljét. A digitális levélterület-mérési paramétereknél megállapítható, hogy a kamera elhelyezésének szöge döntő fontosságú. Már az 5°-os eltérés is szignifikáns különbséget mutatott a referenciaterülethez képest. 86

Az érzékelő fényérzékenysége (ISO érték) csak a magasabb, 1250 és afeletti beállításon mutatott statisztikailag is igazolható eltérést. Az objektívek minősége is hatással van a levélterület értékekre, mert a vizsgálatok szerint az esetleges hordótorzítás befolyásolja a mért értéket. Az objektív különböző rekeszértékei maximálisan 0,91-1,65%-kal tértek el a tényleges értéktől, ami az objektív leképezési hibájának köszönhető. A mobiltelefonnal készített képek esetén megállapítható, hogy a 640*480-as képméret még nem befolyásolja szignifikánsan az eredményeket. Magukat az eszközöket összehasonlítva megállapítható, hogy a legpontatlanabb eredményt a hordozható levélterület-mérő műszer adta, míg a legpontosabbat a szkennerrel készített digitális képeket használó megoldás, ami egyben a költséghatékonyság szempontjából is a legoptimálisabb. A

tápanyag-ellátási

kísérleteknél

a

kijuttatott

műtrágyamennyiségtől

függően

a

kultúrnövények vegetatív és tápanyag-számítási paraméterei erősen változtak, ami a mellékletekben látható táblázatokból jól látszik. A paraméterek többségénél az 111 jelű, azaz az adott növénykultúra számára optimális tápanyag-ellátottságú kezelés adta a legjobb eredményt. Ezzel sikerült igazolni a kísérletek eredményességét és azt is, hogy a különböző kezelésekhez kiszámított tápanyag-mennyiségek megfelelőek voltak.

87

7. IRODALOMJEGYZÉK ÁLLÓ, G.–HEGEDŰS, GY. CS.–KELEMEN, D.–SZABÓ, J. (1989): A digitális képfeldolgozás alapproblémái. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 19-21. ANDA, A.–TÓBIÁS, F. (1999): Egyedi kukoricalevél területének meghatározására szolgáló eljárások és műszerek összehasonlító elemzése. Növénytermelés, 1999. Tom. 48. No. 1. pp. 55-67. ANTAL, J. (1978): A napraforgó termesztése. In: Olajnövények termesztése. Szerk.: Antal, J., Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 11-35. ANTAL, J. (1992 a) Csicseriborsó. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 522-524. ANTAL, J. (1992 b): Napraforgó. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 623-643. ANTAL, J. (1999): A szántóföldi növények trágyázása. In: Tápanyag-gazdálkodás. Szerk.: Füleky, Gy., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 307-366. ANTAL, J. (2005 a): Cukorrépa. In: Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 8-50. ANTAL, J. (2005 b): Olajlen. In: Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 267-274. ANTAL,

J.–KRUPPA,

J.–POCSAI,

K.–SÁRVÁRI,

M.

(2005):

Burgonya.

In:

Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 386-397. BALIKÓ, S.–FÜLÖPNÉ, K. K. (1997): Amit a szójáról tudni kell. Agrinform Kiadó és Nyomda, Budapest. pp. 5-10. BATCHELOR, B. G. (1979): Interactive Image Analysis as Prototyping Tool for Industrial Inspection. Computer Digital Technology. pp. 61-69. BEERLING, D. J.–FRY, J, C. (1990): A Comparison of the Accuracy, Variability and Speed of Five Different Methods for Estimating Leaf Area. Annals of Botany. pp. 483-488. BENNETT, W. F. (1993): Nutrient deficiencies & toxicities in crop plants. APS Press, St. Paul Minnesota. pp. 1-7.

88

BERGMANN, W. (1979): Termesztett növények táplálkozási zavarainak előfordulása és felismerése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 51-55. BERKE, J.–FISCHL, G.–GYŐRFFY, K.–KÁRPÁTI, L. (1991): Digitális képfeldolgozás alkalmazása a növényvédelmi kísérletek értékelésében. Magyar Tudományos Akadémia, Veszprém. (kézirat) pp. 1-38. BERKE, J.–FISCHL, G.–GYÖRFFY, K.–KÁRPÁTI, L.–BAKONYI, J. (1993): The Application of Digital Image Processing in the Evaluation of Agricultural Experiments. 5th International Conference CAIP ’93, Springer-Verlag, Lecture Notes in Computer Science. Budapest. pp. 780-787. BERKE, J. (1994): Digitális képfeldolgozás alkalmazása a mezőgazdasági kísérletek értékelésében. Kandidátusi értekezés, Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely. BERKE, J.–VIRÁG, M. (1998): Számítógépes grafika és prezentáció. Keszthely Akadémia Alapítvány- Talentum Kft., Keszthely. pp. 184-220. BERKE, J.–HEGEDŰS, GY. CS.–KELEMEN, D.–SZABÓ, J. (2002 a): Digitális képfeldolgozás és alkalmazásai. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely, Pictron Kft., Budapest. pp. 10-12; 23-25; 128-178; 192-199. BERKE, J. (2002 b): Számítógépes grafika. Mamika elektronikus tananyaggyűjtemény, Veszprémi Eegyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely. pp. 51-57. BERKE,

J.

(2002

c):

3D

valósághű

terepi

modellezés.

Mamika

elektronikus

tananyaggyűjtemény, Veszprémi Eegyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely. pp. 35-52. BÉNYEI, F.–LŐRINCZ, A. (1999): A szőlő tápanyagellátásának rendszere. In: Tápanyaggazdálkodás. Szerk.: Füleky, Gy., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 503-521. BOCZ, E. (1992 a): Borsó. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 448-474. BOCZ, E. (1992 b): Burgonya. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 574-614. BOCZ, E.–KOVÁTS, A.–RUZSÁNYI, L.–SZABÓ, M. (1992): Kukorica. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 362-422. BÖDDI, B. (1998): A hőmérséklet szabályzó szerepe.. In: Növényélettan, A növényi anyagcsere I., Szerk.: Láng, F., ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 340-342.

89

CHEN,

C. CHIANG,

Y.

P. POMERANZ,

Y.

(1989):

Image

Analysis

and

Characterization of Cereal Grains with a Laser Range Finder and Camera Contour Extractor. Cereal Chemistry 66. pp. 466-470. CAMERA & IMAGING PRODUCTS ASSOCIATION (2009): 2009-2011 Outlook on the Shipment Forecast by Product-Type Concerning Cameras and Related Goods. CRISTOFORI, V. ROUPHAEL, Y. MENDOSA-DE GIVES, E. BIGNAMI, C. (2007): A simple model for estimating leaf area of hazelnut from linear measurements. Scientia Horticulturae 2007. Volume 113. Issue 2. Elsevier BV. Netherlands. pp. 221-225. CSEH, E. (1998): A víz szerepe, mennyisége és állapota a sejtben. In: Növényélettan, A növényi anyagcsere I., Szerk.: Láng, F., ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 21-24. CSELŐTEI, L. (1993 a): Paprika. In: Kertészet. Cselőtei, L–Nyújtó, S–Csáky A., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 191-205. CSELŐTEI, L. (1993 b): Paradicsom. In: Kertészet. Cselőtei, L–Nyújtó, S–Csáky A., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 180-191. CSELŐTEI, L. (1993 c): Sárgarépa. In: Kertészet. Cselőtei, L–Nyújtó, S–Csáky A., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 142-150. DALY, T. (2005): A digitális fényképezés enciklopédiája – Amit a képalkotásról és az utómunkákról tudni kell. Cser Kiadó, Budapest. pp. 13. DEBRECZENI, B.-NÉ (1999): A nitrogén szerepe a növények életében. In: Tápanyaggazdálkodás. Szerk.: Füleky, Gy., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 37-45. DEBRECZENI, B.-NÉ (1999): A foszfor szerepe a növények életében. In: Tápanyaggazdálkodás. Szerk.: Füleky, Gy., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 45-51. DRAPER, S. R.–TRAVIS, A. J. (1984): Preliminary Observations with a Computer Based System for Analysis of the Shape of Seeds and Vegetative Structures. Journal of the National Institute of Agricultural Botany, Cambridge. pp. 387-395. DULA, B.-NÉ–GLITS, M.–PATÓCS, B–PATÓCS, I.–TERBE, I.–V. NÉMETH, M. (1989): A növények táplálkozási zavarai és betegségei. Agroinform, Budapest. pp. 16-20; 123-142. ELEK, É.–KÁDÁR, I. (1980): Állókultúrák és szántóföldi növények mintavételi módszere. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, Budapest. 1980. FARKAS, J. (1998): Paradicsom. In: Zöldségtermesztők kézikönyve. Szerk.: Balázs, S., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 195-226. FENYVESI, L.-NÉ (2003): Borsó, Szója. In: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2002, KSH Budapest. pp. 81-82; 86. 90

FISCHER, R. A–YATES, F. (1963): Statistical Tables for Biological and Agricultural and Medical Research. 6th edition, Hafner Publishing Co., New York. pp. 60-62. FREEMAN, J. (2004): A fotózás kézikönyve. Glória Kiadó, Budapest. pp. 22-83. FRESLI, M.–LISCSINSZKY, I. (1990 a): Termesztési technológia, borsó. Dinter Rt., Keszthely. pp. 10-24. FRESLI, M.–LISCSINSZKY, I. (1990 b): Termesztési technológia, szója. Dinter Rt., Keszthely. pp. 7-21. GIESECKE, F. (1954): Der Vegetationsversuch. 2. Der Vegetationsversuch und seine Technik. Neumann Verlag. Radebeul und Berlin. GILBERT, J. (2003): A sokoldalú szkenner. Panem Kft., Budapest. pp. 15-51. GOODALL, C. R. (1984): Statistical and Data Digitization Techniques Applied to an Analysis of Leaf Initiation in Plants. Computer Science and Statistics. Atlanta, NorthHolland. pp. 253-264. GONZALEZ, R. C.–WOODS, R. E. (2002): Digital Image Processing. Prentice Hall, New Jersey. pp. 15-45. GRÓSZ, G. (2007 a): Burgonya (Solanum tuberosum L.) kálium tápanyag-ellátási kísérlet kiértékelése

különböző

módszerekkel.

Képfeldolgozók

és

Alakfelismerők

VI.

konferenciája, KÉPAF 2007, Debrecen. pp. 104-112. GRÓSZ, G. (2007 b): Üvegházi napraforgó (Helianthus annuus L.) kálium tápanyag-ellátási kísérlet kiértékelése különböző módszerekkel. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely. CD ROM pp. 1-5. GRÓSZ, G. (2008 a): Burgonya (Solanum tuberosum L.) kálium tápanyag-ellátási kísérlet kiértékelése különböző módszerekkel két év adatai alapján. Informatika a Felsőoktatásban 2008, Debreceni Egyetem Informatikai Kar, Debrecen. pp. 37. GRÓSZ, G. (2008 b): Üvegházi napraforgó kísérlet eredményeinek bemutatása két év alapján, digitális és analóg mutatók segítségével. XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely. CD ROM pp. 1-6. GRÓSZ, G.–SÁRDI, K.–BERKE, J. (2007 a): Electronic Textbook for Agrochemistry in Agricultural Higher Education. Journal of Applied Multimedia 3./II./2007 Apple Magyarországi Képviselet, HDSYS Kft. pp. 87-91. GRÓSZ, G.–SÁRDI, K.–BERKE, J. (2007 b): Evaluation of an Experiment on the Potassium Nutrient Supply of Potatoes (Solanum tuberosum L.). International Conference on Agricultural Economics, Rural development and Informatics 2007, Debrecen. pp. 315324. 91

GRÓSZ, G.–SÁRDI, K.–BERKE, J. (2007 c): Napraforgó (Helianthus Annus L.) kálium tápanyag-ellátási kísérlet eredményei. Acta Agronomica Óvariensis Vol. 49, No. 2 I. kötet, Competitor 21 Kiadó. pp. 345-352. GRÓSZ, G.–SÁRDI, K.–BERKE, J. (2010): Digital leaf area measurement and its application in practice. Georgikon for Agriculture. (közlésre elfogadva) GRÓSZ, G.–SÁRDI, K.–BERKE, J.–HEGEDŰS, G. (2007): Elektronikus agrokémia tananyag az agrár-felsőoktatásban. Informatika a Felsőoktatásban 2008. Debreceni Egyetem Informatikai Kar, Debrecen. pp. 83. GYŐRFFY, K.–BERKE, J. (1990): Számítógépes képfeldolgozás felhasználásának lehetősége a növényvédelmi kísérletek kiértékelésében. 36. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest. 1990. február 27-28. GYŐRI, E. FIRTHA, F. (1997): Látórendszer alkalmazása gyümölcsök belső hibáinak detektálására. Magyar Képfeldolgozók és Alakfelismerők Országos Konferenciája, Keszthely. pp. 151-155. GYŐRI, T. (2005): Vöröshere. In: Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 386-397. HAVLIN, J. L.–BEATON, J. D.–TISDALE, S. L.–NELSON, W. L. (2005): Soil Fertility and Fertilisers, An Introduction to Nutrient Management. Pearson Education, Inc. Upper Saddle River, New Jersey. Chapter 9. pp. 298-361. HEGEDŰS, G.–BERKE, J.–CSÁK, M.–HORVÁTH, Z. (2005): Burgonyanemesítés és minősítés informatikai rendszere. Agrárinformatika 2005., Debrecen. pp. 16. IVÁNY, K. (1994 a): Bab. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–Ragasits, I. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 212-218. IVÁNY, K. (1994 b): Borsó. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–Ragasits, I. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 195-212. IVÁNY, K. (1994 c): Lucerna. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–Ragasits, I. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 317-338. IVÁNY, K. (1994 d): Szója. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–Ragasits, I. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 222-228. IVÁNY, K. (1994 e): Vöröshere. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.– Ragasits, I. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 338-345.

92

IZSÁKI, Z. (2005): Cukorrépa. In: Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 7-50. JOLÁNKAI, M. (2005): Zab. In: Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai, Gabonafélék.. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 277-300. JOLÁNKAI,

M.–SZABÓ,

M.

(2005):

Búza.

In:

Növénytermesztéstan

1.

A

növénytermesztés alapjai, Gabonafélék.. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 183-204. KÁDÁR, I. (1992): A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest. pp. 54-100; 334-370. KEYS, R. D.–MARGAPURAN, R. G.–REUSCHE, G. A. (1984): Automated Seeding Length Measurement for Germination/vigor Estimation Using a CASAS (Computerized Automated Seed Analysis System). J. Seed Technology, Beltsville. pp. 40-53. KÉSMÁRKI, I. (1992) Bab. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 491-503. KÉSMÁRKI, I. (2005 a): Bab. In: Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 151-160. KÉSMÁRKI, I. (2005 b): Lucerna. In: Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 357-385. KISMÁNYOKY, T. (1992): Árpa. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 297-326. KISMÁNYOKY, T. (1994): Árpa. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.– Ragasits, I. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 129-145. KISMÁNYOKY, T. (2005): Őszi és tavaszi árpa. In: Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai, Gabonafélék. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 244-276. KOLTAY, A (1985): A kukorica morfológiája. In: A kukoricatermesztés kézikönyve. Szerk.: Menyhért, Z., Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 39-46. KRAMMER, M.–BEBRECZENI, B-NÉ. (1962): A tenyészedény-kísérletezés módszerei (talaj és homokkultúrák). In: Talaj és trágyavizsgálati módszerek Szerk.: Ballenegger, R., Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 376-382.

93

KRISZTEN, GY. (2007): A szőlőtőke részei. In: Tavasztól tavaszig a szőlőben. Kriszten, Gy., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 6-28. KRUPPA, J.–SZABÓ, M. (2005): Rozs. In: Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai, Gabonafélék. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 228-236. KURNIK, E.–SZABÓ, L. (1987): A szója (Glycine max(L) Merill). In: Magyarország kultúrflórája. Szerk. Máthé, I.–Priszter, Sz., Akadémia Kiadó, Budapest. pp. 23-33, 135141. LEZANO, D. (2004): Fotós biblia. Pannon Literatúra Kft., Kisújszállás. pp. 26-65. LOCH, J. (1992): Tápelemek a talajban, a növényben. In: Agrokémia és növényvédelmi kémia Szerk.: Locs J.–Nosticzius Á. Mezőgazda kiadó, Budapest. pp. 85-87., 90-92. LOCHOW, J. V.–SCHUSTER, W. (1961): Anlage und Auswertung von Feldversuchen. DLG-Verlag. Frankfurt (Main). LÖNHÁRD, M. (1979): A burgonya agrobotanikai sajátosságai. In: A burgonya termesztése. Szerk.: Lőrincz, J. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 17-20. LÖNHARDNÉ, B. É.–NÉMETH, I. (1989 a): A K műtrágyázás hatása a kukorica (Zea mays L.) levélfelületének alakulására. Növénytermelés Tom. 38 No. 4. pp. 317-323. LÖNHARDNÉ, B. É.–NÉMETH, I. (1989 b): A P műtrágya hatása a kukorica (Zea mays L.) levélfelületének alakulására. Növénytermelés Tom. 38 No. 5. pp. 409-417. LÖNHARDNÉ, B. É.–NÉMETH, I. (1989 c): A N-trágyázás hatása a kukorica (Zea mays L.) levélfelületének alakulására. Növénytermelés Tom. 38 No. 6. pp. 541-549. LÖNHARDNÉ, B. É.–KISMÁNYOKY, T. (1993): Az istállótrágya és egyéb trágyák hatása a kukorica növekedésére, asszimilációs felületének alakulására és a termésre. Növénytermelés Tom. 42. No. 4. pp. 339-349. LŐRINCZ, A. (2005):

A szőlő származása

és

elterjedése.

In:

Borszőlőfajták,

csemegeszőlőfajták és alanyok. Szerk.: Bényei, F.–Lőrincs, A., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 11-19. MAGDA, S.–MARSELEK, S.–MILLER, GY. (2000): Cukorrépa, Búza, Rozs. Őszi árpa, Tavaszi árpa. In: Növénytermesztés. Szerk.: Magda, S.–Marselek, S., Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. pp. 162-168; 172-173. MARSCHNER, H. (1995): Mineral Nutrition of Higher Plants. Academic Press, London. pp. 231-255; 265-277; 299-312. MÁTÉ, A.–BAKOS, ZS.–KISS, K (1978): Az őszi káposztarepce termesztése. In: Olajnövények termesztése. Szerk.: Antal, J., Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 36-58.

94

MÁTÉ, A. (1992): Repce. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 643-655. MÁTÉ, A.–PEPÓ, P. (2005): Repce. In: Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 249-266. McCLELLAND, D. (2005): Photoshop Biblia I.-II. , Kiskapu Kiadó, Budapest. MENGEL, K. (1976): A növények táplálkozása és anyagcseréje. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 233-246; 253-270. MENGEL, K.–KIRKBY, E. A. (1982): Principles of Plant Nutrition. International Potash Institute. Bern, Switzerland. pp. 335-368., 387-435. MONTGOMERY, E. G. (1911): Correlation studies of corn. Nebraska Agric. Exp. Stn., 24 Ann. Rep. University of Nebraska. pp. 108-159. NAGY,

J.–SÁRVÁRI,

M.

(2005):

Kukorica.

In:

Növénytermesztéstan

1.

A

növénytermesztés alapjai, Gabonafélék. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 301-334. NAGY, J. (2006): Zöldségtermesztő mester könyve. Mestergazda könyvek. Szerk.: Kovács, L. M., Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. pp. 110-115. NAGY, J. (2007): A kukorica fejlődése. In: Kukoricatermesztés. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 50-89. OBIEFUNA, J. C. NDUBIZU, T. O. C. (1979): Estimating leaf area of plantain. Scientia Horticulturae 1979. Volume 11. Issue 1. Elsevier BV. Netherlands. pp. 31-36. OTTMAN, R. D. TIMM, H. (1984): Measurement of Viable Plant Roots with the Image Analysing Computer. Agronomy Journal 76. pp. 1018-1020. PÁSZTOR, K. (1981): Kísérletezés. In: Növénytermesztési praktikum. Szerk.: Kovács, A., Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. pp. 363-382. PEPÓ, P. (2005): Napraforgó. In: Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 224-248. PETHŐ, M. (1993): Mezőgazdasági növények élettana. Akadémia Kiadó, Budapest. pp. 134135; 335-343; 374-379; 395-397. PRATT, W. K. (1978): Digital Image Processing. Wily Intercience, New York. Pp. 497-499. PROHÁSZKA, F. (1993): A szőlőtőke részei. In: Szőlő és bor. Prohászka, F., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 9-21.

95

RAGASITS, I. (1992): Zab. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 327-331. RAGASITS, I. (1994 a): Burgonya. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.– Ragasits, I., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 236-256. RAGASITS, I. (1994 b): Búza. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–Ragasits, I., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 105-121. RAGASITS, I. (1994 c): Cukorrépa. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.– Ragasits, I., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 257-277. RAGASITS, I. (1994 d): Kukorica. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.– Ragasits, I., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 154-183. RAGASITS, I. (1994 e): Napraforgó. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.– Ragasits, I., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 282-294. RAGASITS, I. (1994 f): Repce. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–Ragasits, I., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 294-309. RAGASITS, I. (1994 g): Rozs. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–Ragasits, I., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 121-127. RAGASITS, I. (1994 h): Zab. In: Növénytermesztés, Iványi, K.–Kismányoky, T.–Ragasits, I., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 145-149. REUTER, D. J.–ROBINSON, J. B. (1997): Plant Analysis. An Interpretation Manual. CSIRO Publishing. Australia. pp. 37-70; 202-212; 428-429. RUZSÁNYI, L. (1992 a): Cukorrépa. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 527-565. RUZSÁNYI, L. (1992 b): Olajlen. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 665-673. SARKADI, J (1959): Útmutató a trágyázási kísérletek tervezéséhez és végrehajtásához. Fővárosi Nyomdaipari Vállalat. Budapest. SÁRDI,

K.

(1993):

A

talaj-növény

rendszer

káliumforgalmának

tanulmányozása

tenyészedény kísérletekben. Kandidátusi értekezés. Keszthely. SÁRDI, K. (1995): Talajaink tápanyagforgalmi vizsgálatainak szerepe a talajkímélő trágyázás továbbfejlesztésében. Agrokémia és Talajtan 44. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 353-360. SÁRDI, K.–SISÁK, I. (1996): Relationship Between Dry Matter Production and Plant Nutrient Accumulation as Affected Soil Properties of Long-term Fertilization Trials. 4th

96

ESA Congress Proceedings. Ed.: van Ittersum, M. K. et al. Veldhoven-Wageningen. The Netherlands. pp. 272 – 273. SÁRDI, K.–CSITÁRI, G. (1997): Responses of Corn and Sunflower to Nutrient Stress. 11th International World Fertilizer Congress of CIEC; Fertilization for Sustainable Plant Production and Soil Fertility; Gent, Belgium. pp. 526-534. SÁRDI, K. (1999): A kálium szerepe a növények életében. In: Tápanyag-gazdálkodás szerk.: Füleky, Gy., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 51-57. SÁRDI, K. (2000): Tápanyag-ellátottság hatásainak tanulmányozása fiatal növényeken. XIV. Országos Környezetvédelmi Konferencia, Siófok. pp. 238-241. SÁRDI, K. (2003 a): Tápanyag-visszapótlási kézikönyv a korszerű, környezetbarát műtrágyázáshoz. Peremarton. pp. 7-15. SÁRDI, K. (2003 b): Agrokémia-a növénytáplálás alapjai. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely. pp. 46-81; 137-190. SÁRVÁRI, M. (2005): Borsó. In: Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 109-134. SHEPPARD, R (2003): Fotó Iskola–Digitális képek. Geographia Kiadó, pp. 14-19; 30-32. SULYOK, L. (2002): A digitális fényképezőgépek működése és főbb mérőszámai. Foto Mozaik, ProFo-Kiadó, 2002. augusztus V. évfolyam 8. szám. pp. 48-49. SVÁB, J.

(1959):

Útmutató

szántóföldi kísérletek

elrendezésére és

értékelésére

varianciaanalízissel. Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat. Budapest. SVÁB, J. (1973): Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. pp. 1-150; 496. SZABÓ, I. (1998): Sárgarépa. In: Zöldségtermesztők kézikönyve. Szerk.: Balázs, S., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 394-409. SZABÓ, L. (2005): Csicseriborsó. In: Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, Hüvelyesek, Olaj és ipari növények, Takarmánynövények. Szerk.: Antal, J., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 185-191. SZABÓ, L.–DOMOKOS, J.–KISS, B. (2006 a): Brassica napus (L.)–olajrepce. Olajnövények, növényolajgyártás. Szerk.: Kiss, B. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 3234. SZABÓ, L.–DOMOKOS, J.–KISS, B. (2006 b): Helianthus annuus (L.)–napraforgó. Olajnövények, növényolajgyártás. Szerk.: Kiss, B. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 5557. 97

SZABÓ, M. (1992): Rozs. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 283-297. SZABÓ, M.–BOCZ, E.–KOVÁTS, A.–RUZSÁNYI, L. (1992): Búza. In: Szántóföldi növénytermesztés. Szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 212-282. SZALAI, I. (1994): A víz jelentősége szerepe. In A növények élete, Az életjelenségek analízise a molekuláris szinttől az ökológiai szintig I. JATEPress, Szeged. pp. 9-16. SZENTELEKI, K.–MARTINOVICH, L.–MISHIRO, M.–URBÁN, A.–HORVÁTH, CS.–BOTOS, E. P.–SZABÓ, A. (2005): Az EU konform szőlő ültetvény kataszter adatbázisának és térinformatikai hátterének fejlesztése. Agrárinformatika 2005., Debrecen. pp. 18. SZIGETI, Z. (1998): A látható fény okozta stressz, fotoinhibíció. In: Növényélettan, A növényi anyagcsere II., Szerk.: Láng, F., ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 977-986. TAKÁCS, SZ. (2009): A fotográfia alapjai (1.) Amit nem árt tudni a digitális fényképezőről. Foto Mozaik, ProFo-Kiadó, 2009. január, XII. évfolyam 1. szám. pp. 32-35. TERBE, I. (1999): A kertészeti növények tápanyagellátása. In: Tápanyag-gazdálkodás. Szerk. Füleky, Gy., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 369-372; 372-375; 375-378. THOMPSON, J. F. STAFFORD J. V. AMBLER, B. (1990): Weed Detection in Cereal Corps. American Society of Agricultural Engineers 90. pp. 7516-7523. TILLET, R. D. ONYANGO, C. M. DAVIS, P. F. MARCHANT, J. A. (1989): Image Analysis for Biological Object. Third International Conference on Image Processing and its Applications, Warwick. Conf. Publ. No. 307. pp. 207-211. TISDALE, S. L.–NELSON, W. L.–BEATON, J. D.–HAVLIN, J. L. (1993): Soil Fertility and Fertilizers. MacMillen Publishing Company, New York. pp. 109-265. TÓTH,

O.–ENCZI,

Z.–KEATING,

R.

(2008):

Digitális

Fotózás

tükörreflexes

fényképezőgéppel. Rainbow-Slide Kiadó, Budapest. pp. 6-83. VARGA, J. (1992 a): Lucerna. In: Szántóföldi növénytermesztés, szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 735-771. VARGA, J. (1992 b): Szója. In: Szántóföldi növénytermesztés, szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 474-491. VARGA, J. (1992 c): Vöröshere. In: Szántóföldi növénytermesztés, szerk.: Bocz, E., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 771-784. WAREING, P. F. –PHILLIPS, I. D. J. (1978): A soksejtű szervezetek növekedése. In: Növényi növekedés-élettan. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Debrecen. pp. 26-30.

98

ZATYKÓ, L. (1998): Étkezési paprika. In: Zöldségtermesztők kézikönyve. Szerk.: Balázs, S., Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 226-256 Elektronikus hivatkozások

Az Adobe honlapja: www.adobe.com (olvasva: 2010. augusztus 17.) A Canon Inc. honlapja: www.canon.com (olvasva: 2010. augusztus 17.) A Digitális képfeldolgozás korábbi eredményei: www.digkep.hu (olvasva: 2010. augusztus 17.) Az Erdas Inc. honlapja: www.erdas.com (olvasva: 2010. augusztus 17.) A GIMP honlapja: www.gimp.org (olvasva: 2010. augusztus 17.) Hewlett-Packard honlapja: www.hp.hu (olvasva: 2010. augusztus 17.) Az Irfanview honlapja: www.irfanview.com (olvasva: 2010. augusztus 17.) A JPEG honlapja: www.jpeg.org (olvasva: 2010. augusztus 17.) A Központi Statisztikai Hivatal honlapja: www.ksh.hu (olvasva: 2010. augusztus 17.) A LI-COR Inc. honlapja: www.licor.com (olvasva: 2010. augusztus 17.) A Pictron Kft. honlapja: www.pictron.hu (olvasva: 2010. augusztus 17.) A Mevisor Kft. honlapja: www.mevisor.hu (olvasva: 2010. augusztus 17.) A Hinn in Visions honlapja: www.hinn.de/magyar/index.htm (olvasva: 2010. augusztus 17.) A Regent Instruments Inc. honlapja: http://www.regent.qc.ca/ (olvasva: 2010. augusztus 17.) Felhasználói kézikönyvek CANON INC. (2003): Canon EOS 10D. kezelési kézikönyv. CANON INC. (2007): Canon EOS 1D Mark III. kezelési kézikönyv. Hexium Műszaki Fejlesztő Kft. (2002): VariCam Műszaki Leírás. HP Scanjet 4670c User Gide, Development Company. 2003. LI-COR LI-3000A Instruction manual (1988) SONY ERICSSON (2005.): Sony Ericsson K 750 i felhasználói kézikönyv. Szabványok MSZ

08-1783/1:1983:

Nagy

teljesítményű

műszersorok

alkalmazása

a

növényvizsgálatokban. Növényi anyagok kémiai minta-előkészítési eljárása ásványi tápanyagok mennyiségi meghatározásához. 99

MSZ

08-1783/6:1983:

Nagy

teljesítményű

műszersorok

alkalmazása

a

növényvizsgálatokban. Növényi anyagok nitrogéntartalmának mennyiségi meghatározása. MSZ

08-1783/4:1983:

Nagy

teljesítményű

műszersorok

alkalmazása

a

növényvizsgálatokban. Növényi anyagok foszfortartalmának mennyiségi meghatározása. MSZ

08-1783/5:1983:

Nagy

teljesítményű

műszersorok

alkalmazása

a

növényvizsgálatokban. Növényi anyagok kálium- és nátriumtartalmának mennyiségi meghatározása.

100

8. TÉZISEK 1. Kutatómunkám során megállapítottam, hogy a növénykultúrák levelei nagy bizonyossággal elkülöníthetők,

a

róluk

látható

fény

tartományában

készített

digitális

felvételek

hisztogramjának mediánértéke alapján. A vizsgálat eredményessége függ a növénykultúrától és a felvételi körülményektől. Az infravörös tartományban készített felvételekkel történő vizsgálat eredménye minden esetben pontatlanabb. 2. Kukorica tesztnövény esetében azonos levél színéről és fonákjáról készített digitális felvétek hisztogram-medián-értékei között szoros kapcsolatot találtam a látható és infravörös tartományban egyaránt. További vizsgálat indokolt más növénykultúrák esetében is. 3. Kukorica tesztnövénnyel folytatott kálium tápanyag-ellátási kísérleteknél a különböző kezelések elkülöníthetők a látható fény tartományában készített digitális felvételek hisztogram-értékeinek mediánja alapján. Az eredmények bizonyították, hogy a legpontosabb eredményt a nitrogéntöbblettel beállított kezelés adta, tükrözve a két elem közti pozitív, szinergista kapcsolatot. A kapott eredmények, összefüggések további részleteinek tisztázása nitrogén tápanyag-ellátási kísérlettel célszerű. 4. Általános képfeldolgozó szoftvert és szkennert használva a digitális levélterület-mérési eljárás alkalmas arra, hogy a hagyományos levélterület-mérő műszer alkalmazását kiváltsa a növénytermesztési kutatásokban, a pontossága meghaladja alacsonyabb költségszint mellett a hagyományos módszerekét. 5. A kísérletek során alkalmazott mérési módszerek alapján felállítható egy döntéstámogatói rendszer, amely segít a felhasználónak a növény egészségi, tápanyag-ellátottsági és levélterületi paramétereinek vizsgálatában és a kapott értékek alapján a probléma elhárításában.

101

9. THESES 1. During my research, I have found that the leaves of the plants can be separated very clearly using the median of histograms of digital images which are taken in visible range of the spectrum. The accuracy of examination depends on plant species and environmental conditions. The precision of results was less correct in the infra red spectrum range in each case.

2. Close relationships were found between the upper and lower leaf blade of corn test plant using the median of histograms of digital images in visible and infra red spectrum as well. Further studies are needed using other crop species as test plants.

3. Nutrient supply treatments could be separated with corn test plant using the median of histograms of digital images in the visible spectrum range. The most accurate results were obtained with the highest rate of nitrogen supply indicating the positive, synergistic relationship between the two nutrient elements. For the wider understanding of these interrelations, results of further experiments would provide essential and detailed information on the effects of nitrogen supply.

4. Using regular image processor software with a scanner digital leaf area measurement methods could replace the analogue leaf area meters in crop production experiments at low cost level as it is more accurate compared to conventional methods.

5. The methods of measurements used in the experiments may serve as a good basis for developing a decision-making system witch helps the user to evaluate plant health, nutrientsupply and leaf area parameters of the examination and in solving the problem.

102

10. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretném elsősorban megköszönni a segítséget témavezetőimnek, Sárdi Katalin egyetemi tanárnak és Berke József főiskolai tanárnak, akik diplomaterv témám kiválasztása óta egészen a PhD doktori értekezés elkészítéséig szakmailag segítették munkámat. Témavezetői munkájukat messze meghaladva, tanácsaikkal irányt mutattak mindenkor, ha bizonytalan voltam. Köszönettel tartozom a kísérletek beállításában és gondozásában nyújtott segítségért a Budai családnak, különösen barátomnak, Kristófnak. Szabadföldi kísérleteimet az általuk biztosított területen állítottam be. Szakmai, gyakorlati tanácsokért bármikor fordulhattam hozzájuk. Köszönetet mondok PE Georgikon Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszékén Borbély Jenőné vegyésztechnikusnak,

Nemes

Ágnes

laboránsnak,

valamint

Németh

József

ny.

vegyésztechnikusnak a több száz laboratóriumi növény- és talajminta analitikai vizsgálata és kiértékelése során mutatott kifogyhatatlan türelmükért, továbbá a PE GK Metorológiai és Vízgazdálkodási Tanszéken Soós Gábornak köszönöm a levélterület-mérésnél nyújtott segítségét. A nyelvi nehézségek áthidalásában nyújtott segítségét köszönöm Libor Zsanettnek és Steiner Zoltánnak. Utoljára, de nem utolsó sorban a Családomnak és Barátaimnak szeretném megköszönni pozitív hozzáállásukat. Mindvégig támogattak mind anyagilag, mind „munkatársként”. Hálás vagyok mindazoknak is, akiket – bár nem tudtam név szerint kiemelni - segítették valamilyen formában a munkámat.

103

11. MELLÉKLETEK Év

2007

2006

Ismétlések

000

111

110

220

001

002

I

56

60

49

45

44

I

50

48

45

44

I

49

56

52

I

60

55

I

45

II

SZD 5%

000

111

110

220

001

002

47

50

61

61

59

61

65

49

50

49

65

64,5

55

61,5

70

46

44

45

50,5

61

57

56

63

70

51

53

47

45

50

65

64

60

62

70

56

57

44

48

49

52

63

64

62

62

62,5

52

56

48

52

43

46

55

67

65

59

58

68,5

II

54

55

53

50

44

46

55

63

61,5

55,5

60,5

69

II

56

55

44

50

47

40

52

62

63

59

60

71

II

52

55

50

43

44

52

51

62

62

60,5

60

60

II

50

54

49

51

45

49

49,5

63,5

58

56

57,5

69

III

54

53

52

53

45

49

53

62

63

54,5

59

68

III

56

58

44

51

47

45

49

63

65

57

59

67

III

56

51

54

48

50

48

50

60

60

58,5

59

63

III

48

62

45

53

44

40

52

66

63

57

58

67,5

III

54

59

44

52

52

49

52,5

60

59

59

63,5

65

IV

52

57

49

42

44

50

47

64

62

61

58

67

IV

56

53

52

44

50

54

49

63

65

57

57

62

IV

51

58

46

48

41

42

50

65

64

58

57

69

IV

59

57

49

56

44

45

51

63

58

57

60,5

67

IV

52

58

50

47

45

52

50

60

64

59

60

65

SzD 5%

Átlag 53,10 55,80 49,15 48,60 45,85 47,15 2,23 50,88 62,93 62,15 58,00 59,83 66,78 1,44 1. melléklet: Az átlagos növénymagasság alakulása üvegházi napraforgónál 6-8 leveles állapotban 2006-ban és 2007-ben (cm)

104

Év Ismétlések

2006 000

111

110

220

2007 001

002

SzD 5%

000

111

110

220

001

002

I

83,67 132,58 129,96 105,72 102,71 58,05

111,63 111,37 88,23

65,64

I

95,79 130,79 83,52 171,04 49,49 52,65

86,05

89,84 109,02 167,51

I

111,70 136,23 43,99

17,92 38,69

87,90 132,72 100,90 79,00 144,92 109,92

I

84,85 134,83 49,48 136,88 50,27 52,07

91,11 124,44 66,86 117,29 71,30 126,27

I

85,97 105,56 56,78 134,13 26,26 31,36

79,52 112,51 121,14 100,60 84,86 153,72

II

99,14 154,96 84,25

72,21

46,81 21,41

63,07

93,38

72,79 103,50 118,21 140,85

II

94,75 113,40 78,74

71,78

30,65 39,87

63,74

91,14

82,26 129,25 146,48 105,33

II

132,97 151,03 52,46 142,42 26,40 27,93

92,61 132,43 91,04 120,37 141,95 94,46

II

71,25 154,39 86,84

78,51

45,36 28,47

70,00 114,82 71,50

97,23 148,27 105,48

II

103,38 121,46 86,96

90,31

43,89 31,29

74,27

93,60 145,96 107,71

III

88,62 144,06 45,09

96,66

33,65 18,39

58,25 181,26 112,99 61,29 138,70 146,78

III

104,37 181,35 68,80 132,29 23,71 24,30

84,90 136,96 130,56 79,11 179,22 136,52

III

83,55 204,69 123,55 182,34 26,16 27,94

89,22 171,65 112,21 63,62 100,08 132,80

III

151,49 188,95 42,71 138,46 28,14 40,50

78,00 261,63 87,80

III

114,32 127,76 96,65 155,05 19,63 58,09

104,79 126,28 150,20 94,48 158,47 72,76

IV

98,80 142,11 59,18

44,31 28,60

98,01 154,30 161,48 128,75 116,34 73,09

IV

147,44 124,19 85,29 155,38 27,37 40,38

97,52 139,00 156,11 200,52 104,87 58,65

IV

99,63 144,26 56,24 125,04 41,82 28,49

117,30 154,69 118,43 221,55 177,55 54,16

IV

98,33 135,56 88,19

68,86

27,94 51,49

98,83 200,43 99,96 172,28 103,72 31,23

IV

113,53 146,09 31,91

99,84

30,66 44,66

87,88 159,06 172,66 99,94 172,59 44,78

80,72

77,68

85,51

75,69

69,46

98,40

SzD 5%

93,10 120,68

86,67 131,16 99,83

Átlag 103,18 143,71 72,53 115,77 37,16 37,23 15,17 86,73 137,96 108,25 110,23 129,34 104,13 22,15 2. melléklet: Az átlagos levélterület alakulása üvegházi napraforgónál 6-8 leveles állapotban 2006-ban és 2007-ben (cm2)

105

Év 2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 2,56 3,32 2,93 3,38 2,87 3,10 1,81 3,04 1,46 0,98 1,37 2,12 I 2,68 3,64 2,46 3,41 2,96 2,28 0,90 2,11 1,13 1,73 2,07 1,80 I 2,52 3,76 2,86 2,80 2,56 2,21 1,42 1,52 1,91 0,34 1,91 2,16 I 2,59 3,51 2,52 3,35 2,99 2,35 0,58 2,63 3,04 1,93 1,72 1,28 I 2,69 3,23 4,02 3,45 3,04 2,87 1,78 2,23 1,12 1,45 1,50 2,02 I 2,70 3,14 2,29 3,58 2,42 2,58 1,86 1,85 1,26 2,22 2,82 2,63 II 2,76 4,23 3,39 3,78 2,24 2,24 1,52 1,85 2,34 1,20 2,54 1,20 II 3,55 3,17 3,82 4,18 2,53 2,96 0,75 2,38 2,91 3,02 1,50 0,80 II 2,91 3,28 2,45 2,84 2,16 2,61 1,41 2,77 1,90 0,87 2,26 2,22 II 3,26 3,86 3,82 2,85 2,57 2,10 1,50 2,33 1,44 1,84 1,49 1,65 II 2,38 4,61 4,34 4,75 2,57 2,57 1,83 2,68 1,97 0,90 2,36 1,01 III 2,61 3,52 3,35 3,33 2,82 2,27 1,40 2,82 2,25 3,87 2,82 0,86 III 2,53 3,24 3,39 2,88 3,03 3,03 1,45 5,00 1,09 2,18 0,81 1,40 III 2,29 3,87 2,59 3,70 2,56 2,63 1,27 2,15 1,11 1,48 2,06 2,18 III 3,51 4,44 3,56 3,05 2,70 2,61 1,52 2,10 1,85 1,20 2,46 1,47 III 2,67 3,51 2,39 3,78 2,41 3,10 1,11 3,74 1,64 2,90 1,55 0,31 IV 2,57 2,77 3,41 3,02 2,21 2,46 1,51 1,90 2,24 1,58 1,25 0,94 IV 2,74 3,16 2,69 3,95 2,66 2,67 1,97 1,90 1,66 1,47 2,47 2,53 IV 2,86 3,19 3,84 3,82 2,11 3,20 1,58 1,19 2,74 1,41 2,50 1,61 IV 2,90 3,59 3,04 2,41 2,80 7,89 1,11 2,77 3,38 1,44 2,42 0,63 IV Átlag 2,76 3,55 3,16 3,42 2,61 2,89 0,41 1,41 2,45 1,92 1,70 1,99 1,54 0,42 3. melléklet: A levelek zöldtömegének átlagos alakulása üvegházi napraforgónál 6-8 leveles állapotban 2006-ban és 2007-ben (g)

106

Év

2006

2007

Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% I

0,34 0,24 0,34 0,52 0,51 0,35

0,51 0,41 0,19 0,23 0,19 0,35

I

0,23 0,15 0,54 0,47 0,57 0,47

0,18 0,26 0,24 0,27 0,24 0,24

I

0,08 0,47 0,41 0,28 0,22 0,53

0,17 0,24 0,22 0,12 0,26 0,36

I

0,44 0,49 0,30 0,61 0,40 0,54

0,26 0,32 0,34 0,29 0,18 0,20

I

0,41 0,46 0,33 0,18 0,27 0,22

0,13 0,19 0,16 0,27 0,20 0,42

II

0,47 0,21 0,32 0,11 0,43 0,27

0,42 0,27 0,21 0,37 0,38 0,34

II

0,20 0,36 0,52 0,41 0,15 0,25

0,17 0,27 0,28 0,19 0,39 0,39

II

0,28 0,39 0,42 0,48 0,22 0,32

0,26 0,44 0,37 0,51 0,15 0,24

II

0,32 0,35 0,30 0,83 0,34 0,39

0,20 0,29 0,24 0,48 0,31 0,44

II

0,36 0,27 0,35 0,21 0,51 0,38

0,38 0,27 0,26 0,32 0,15 0,25

III

0,46 0,55 0,56 0,23 0,34 0,15

0,22 0,32 0,18 0,09 0,34 0,34

III

0,44 0,46 0,28 0,18 0,26 0,31

0,36 0,39 0,37 0,55 0,32 0,19

III

0,46 0,30 0,24 0,49 0,27 0,13

0,13 0,58 0,13 0,39 0,18 0,31

III

0,57 0,43 0,36 0,27 0,70 0,23

0,19 0,29 0,21 0,27 0,26 0,26

III

0,45 0,72 0,33 0,46 0,13 0,32

0,23 0,31 0,17 0,12 0,38 0,33

IV

0,30 0,28 0,32 0,39 0,20 0,45

0,30 0,51 0,31 0,40 0,37 0,15

IV

0,48 0,28 0,36 0,43 0,29 0,27

0,14 0,21 0,31 0,23 0,16 0,28

IV

0,35 0,32 0,18 0,65 0,54 0,44

0,27 0,25 0,32 0,24 0,29 0,42

IV

0,45 0,18 0,70 0,26 0,44 0,37

0,18 0,18 0,27 0,21 0,40 0,40

IV

0,18 0,29 0,30 0,37 0,11 0,24

0,34 0,32 0,47 0,19 0,31 0,22

Átlag 0,36 0,36 0,37 0,39 0,35 0,33 0,09 0,25 0,32 0,26 0,29 0,27 0,31 0,06 4. melléklet: A levelek száraztömegének átlagos alakulása üvegházi napraforgónál 6-8 leveles állapotban 2006-ban és 2007-ben (g)

107

Év

2006

2007

Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000

111

110 220 001 002 SzD 5%

I

4,58 7,83 4,85 4,79 5,74 6,18

6,08 7,89 4,34 3,15 5,02 9,24

I

5,21 7,90 4,79 5,56 5,59 3,58

3,55 5,67 3,00 4,56 6,13 6,28

I

4,20 7,34 4,45 4,59 4,82 4,21

4,55 4,26 6,26 3,18 5,85 8,14

I

5,58 6,98 3,75 5,74 4,44 3,77

2,57 7,26 8,82 4,77 6,93 5,28

I

5,15 6,74 7,47 5,02 5,57 5,50

3,60 6,89 3,15 4,00 5,93 9,28

II

5,26 6,82 3,55 5,77 4,26 5,09

4,42 3,89 2,97 5,70 8,48 8,03

II

5,29 8,39 5,32 6,40 3,72 4,04

4,76 4,00 7,46 4,05 7,66 7,10

II

7,42 7,16 5,32 6,68 4,36 5,08

3,23 6,22 7,52 8,38 5,38 3,62

II

5,47 7,01 4,65 4,13 4,22 4,95

4,99 7,56 5,09 3,96 7,28 8,60

II

6,46 8,21 5,29 4,52 3,76 3,74

4,03 5,48 4,25 5,12 4,48 5,16

III

4,61 9,61 6,99 8,15 4,76 4,81

5,88 5,65 6,13 3,03 6,47 5,86

III

5,70 7,30 4,73 5,39 4,45 3,62

4,50 6,48 5,93 8,85 9,65 3,19

III

3,98 7,99 6,35 3,63 6,71 6,17

4,34 10,22 2,92 5,57 4,90 5,49

III

4,36 8,84 4,01 6,12 4,57 4,98

4,05 5,66 3,15 4,56 6,15 6,95

III

6,32 9,18 5,87 5,05 5,19 4,40

4,68 5,40 4,59 4,44 7,22 6,53

IV

5,54 7,57 3,45 6,27 4,43 5,43

3,15 8,38 4,38 7,33 5,68 4,22

IV

5,14 5,52 6,00 3,93 4,48 4,56

3,79 5,45 4,75 4,60 4,96 6,00

IV

5,19 6,41 3,64 6,46 4,74 4,93

5,86 4,93 4,40 4,34 8,02 8,70

IV

5,77 6,62 6,42 6,00 3,09 6,03

4,08 3,92 7,38 4,22 6,94 6,44

IV

5,44 7,91 4,02 3,58 4,83 4,88

4,42 7,26 8,23 4,30 9,73 3,56

Átlag 5,33 7,57 5,05 5,39 4,69 4,80 0,61 4,33 6,12 5,24 4,91 6,64 6,38 1,01 5. melléklet: A szárak zöldtömegének átlagos alakulása üvegházi napraforgónál 6-8 leveles állapotban 2006-ban és 2007-ben (g)

108

2006 2007 Ismétlések 0 111 110 220 1 2 SzD 5% 0 111 110 220 1 2 SzD 5% 0,21 0,39 0,34 0,46 0,38 0,54 0,38 0,67 0,36 0,32 0,24 0,76 I 0,30 0,53 0,56 0,42 0,50 0,41 0,35 0,55 0,27 0,46 0,64 0,49 I 0,43 0,53 0,24 0,37 0,28 0,70 0,37 0,33 0,51 0,29 0,63 0,72 I 0,20 0,38 0,47 0,43 0,25 0,48 0,26 0,66 0,77 0,36 0,45 0,29 I 0,38 0,42 0,46 0,57 0,40 0,85 0,26 0,51 0,18 0,38 0,62 0,83 I 0,17 0,38 0,22 0,42 0,23 0,25 0,62 0,27 0,22 0,52 0,38 0,84 II 0,40 0,57 0,60 0,39 0,38 0,42 0,41 0,35 0,69 0,29 0,73 0,68 II 0,24 0,41 0,64 0,70 0,23 0,57 0,29 0,60 0,75 0,70 0,39 0,32 II 0,41 0,40 0,32 0,26 0,44 0,68 0,32 0,65 0,40 0,36 0,48 0,75 II 0,67 0,68 0,38 0,37 0,44 0,45 0,45 0,45 0,37 0,44 0,38 0,48 II 0,18 0,72 0,70 0,61 0,20 0,40 0,55 0,47 0,49 0,29 0,68 0,48 III 0,23 0,30 0,55 0,42 0,40 0,37 0,39 0,58 0,65 0,76 0,64 0,23 III 0,07 0,28 0,55 0,26 0,43 0,48 0,31 0,88 0,17 0,51 0,25 0,52 III 0,11 0,59 0,37 0,56 0,31 0,55 0,41 0,48 0,30 0,42 0,52 0,69 III 0,61 0,59 0,53 0,44 0,41 0,54 0,37 0,43 0,34 0,33 0,90 0,64 III 0,22 0,44 0,58 0,75 0,58 0,67 0,35 0,85 0,39 0,68 0,49 0,29 IV 0,34 0,35 0,73 0,43 0,20 0,50 0,38 0,51 0,35 0,32 0,41 0,51 IV 0,55 0,40 0,35 0,29 0,22 0,54 0,58 0,37 0,36 0,43 0,62 0,81 IV 0,25 0,38 0,70 0,49 0,40 0,52 0,34 0,39 0,60 0,42 0,92 0,46 IV 0,13 0,37 0,43 0,78 0,46 0,42 0,48 0,59 0,85 0,27 0,60 0,25 IV Átlag 0,31 0,46 0,49 0,47 0,36 0,52 0,09 0,39 0,53 0,45 0,43 0,55 0,55 0,11 6. melléklet: A szárak száraztömegének átlagos alakulása üvegházi napraforgónál 6-8 leveles állapotban 2006-ban és 2007-ben (g)

109

Levél Ismétlések I II III IV Átlag

000 3,83 3,71 3,69 3,86 3,77

111 4,60 4,51 4,64 4,69 4,61

110 4,69 4,80 4,83 4,57 4,72

2006 220 001 4,03 4,17 3,94 4,06 4,14 4,11 4,06 4,26 4,04 4,15

002 SzD 5% 4,31 4,37 4,20 4,26 4,29 0,13

000 3,51 3,40 3,60 3,49 3,50

111 3,83 3,70 3,77 3,91 3,80

110 4,00 3,93 3,99 4,11 4,01

2007 220 001 4,21 3,73 4,10 3,74 4,26 3,79 4,20 3,70 4,19 3,74

002 SzD 5% 3,41 3,46 3,36 3,37 3,40 0,12

Szár 2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 1,19 1,86 1,93 2,20 1,43 1,07 1,67 1,76 1,96 2,00 1,27 1,20 I 1,14 1,80 1,94 2,29 1,39 1,03 1,73 1,81 2,00 1,91 1,33 1,11 II 1,23 1,89 1,89 2,17 1,49 1,00 1,64 1,76 1,94 1,96 1,26 1,17 III 1,20 1,91 1,97 2,16 1,44 1,10 1,66 1,70 1,90 2,13 1,20 1,26 IV Átlag 1,19 1,86 1,93 2,20 1,44 1,05 0,07 1,67 1,76 1,95 2,00 1,26 1,19 0,09 7. melléklet: A Nössz% alakulása üvegházi napraforgólevélnél és szárnál 6-8 leveles állapotban 2006-banés 2007-ben (%)

Levelek Ismétlések I II III IV Átlag

000 1,14 1,17 1,22 1,00 1,13

111 1,15 1,12 1,16 1,13 1,14

110 1,16 1,12 1,14 1,14 1,14

2006 220 001 1,21 1,06 1,18 1,08 1,19 1,04 1,19 1,05 1,19 1,06

002 SzD 5% 0,95 0,93 0,99 0,98 0,96 0,06

000 1,14 1,14 1,20 1,06 1,14

111 1,17 1,18 1,18 1,16 1,17

110 1,20 1,13 1,22 1,19 1,19

2007 220 001 1,22 1,12 1,22 1,13 1,28 1,07 1,18 1,12 1,23 1,11

002 SzD 5% 1,00 1,05 0,99 0,96 1,00 0,06

Szárak 2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 0,54 0,57 0,59 0,52 0,59 0,60 0,57 0,59 0,70 0,55 0,60 0,60 I 0,54 0,57 0,61 0,57 0,58 0,59 0,59 0,58 0,62 0,53 0,60 0,63 II 0,58 0,58 0,54 0,52 0,65 0,59 0,55 0,58 0,68 0,56 0,65 0,57 III 0,55 0,57 0,58 0,51 0,66 0,58 0,58 0,62 0,71 0,58 0,62 0,58 IV Átlag 0,55 0,57 0,58 0,53 0,62 0,59 0,04 0,57 0,59 0,68 0,56 0,62 0,60 0,04 8. melléklet: A P2O5% alakulása üvegházi napraforgólevélnél és szárnál 6-8 leveles állapotban 2006-ban és 2007-ben (%)

110


000 7,70 7,73 7,54 7,28 7,56

111 7,92 8,05 8,06 7,82 7,96

110 6,36 6,39 6,59 6,76 6,53

2006 220 001 6,02 8,22 6,08 8,32 6,13 8,37 5,84 8,21 6,02 8,28

002 SzD 5% 8,60 8,68 8,37 9,16 8,70 0,29

000 6,11 5,96 5,86 6,38 6,08

111 7,75 7,92 7,30 7,85 7,71

110 6,37 6,28 6,05 6,71 6,35

2007 220 001 7,00 8,22 7,47 8,74 6,38 7,32 7,24 8,18 7,02 8,12

002 SzD 5% 7,55 7,64 7,41 8,03 7,66 0,56

Szárak 2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 10,22 11,04 7,05 6,71 10,89 11,25 7,02 10,24 7,22 7,56 10,89 10,62 I 10,36 11,14 7,41 6,38 9,79 12,23 7,06 10,97 7,11 7,73 12,23 9,70 II 10,11 11,09 6,71 6,28 11,14 10,97 7,11 10,33 6,85 7,70 10,33 11,90 III 9,98 10,81 6,93 7,14 10,81 11,90 6,61 9,68 7,38 6,91 10,24 10,32 IV Átlag 10,17 11,02 7,03 6,63 10,66 11,59 0,60 6,95 10,31 7,14 7,48 10,92 10,63 0,90 9. melléklet: A K2O% alakulása üvegházi napraforgólevélnél és szárnál 6-8 leveles állapotban 2006-ban és 2007-ben (%)

111

6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 77 111 121 124 100 121 85 91 102 117 91 77 I 77 106 125 122 101 110 81 89 98 104 79 74 I 78 113 130 111 94 111 75 83 93 103 47 81 I 78 88 121 109 95 113 80 89 95 100 85 79 I 74 101 125 125 89 113 72 89 104 110 82 79 I 77 107 116 125 107 88 82 101 111 98 87 87 II 88 125 113 110 96 95 88 93 108 99 84 77 II 74 114 113 123 120 101 81 98 108 95 81 79 II 79 115 115 119 117 89 84 100 107 95 82 80 II 84 113 105 114 101 104 82 101 109 99 77 78 II 81 104 120 132 89 103 86 99 114 101 80 75 III 93 105 129 130 100 97 79 96 110 81 79 74 III 79 110 131 124 100 106 74 102 90 105 81 67 III 88 114 117 121 103 110 74 97 99 91 85 73 III 70 109 119 113 101 97 74 101 87 99 86 76 III 83 114 129 121 99 99 75 95 94 109 87 75 IV 103 119 143 128 93 95 72 93 99 99 82 75 IV 88 110 126 111 109 95 75 98 89 90 84 68 IV 83 123 117 105 100 93 75 96 87 92 83 70 IV 76 109 119 107 102 99 80 92 93 107 85 68 IV Átlag 81,50 110,50 121,70 118,70 100,80 101,95 5,10 78,70 95,15 99,85 99,70 81,35 75,60 4,36 10. melléklet: Az átlagos növénymagasság alakulása üvegházi kukoricánál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2006-ban (cm)

112

6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 90 95 104 103 95 91 50 72 74 72 66 79 I 93 100 106 102 99 100 51 79 79 68 68 73 I 92 103 107 101 103 101 54 77 76 74 69 74 I 89 99 102 105 92 97 52 84 84 70 67 78 I 92 98 102 104 96 105 53 81 80 67 70 76 I 91 103 110 102 91 90 57 72 81 75 63 77 II 89 102 109 103 90 97 55 78 82 76 64 78 II 90 101 107 104 89 89 52 77 82 77 67 74 II 92 100 106 102 93 93 53 76 79 72 69 73 II 94 103 105 99 92 94 57 80 78 71 68 72 II 94 99 104 102 105 92 53 73 77 75 66 69 III 93 97 102 105 104 90 54 78 83 72 62 98 III 92 102 102 106 100 97 52 84 87 76 69 65 III 93 102 109 101 103 92 54 79 77 77 65 73 III 94 101 108 102 109 90 57 77 80 82 63 62 III 92 97 103 104 96 99 54 81 79 71 66 79 IV 89 99 106 105 94 98 51 82 81 72 67 77 IV 90 101 105 105 93 97 52 79 81 74 68 72 IV 91 103 107 102 89 94 50 79 78 72 64 74 IV 94 100 110 103 95 95 50 80 77 73 69 71 IV Átlag 91,7 100,25 105,7 103 96,4 95,05 2,16 53,05 78,4 79,75 73,3 66,5 74,7 2,46 11. melléklet: Az átlagos növénymagasság alakulása üvegházi kukoricánál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2007-ben (cm)

113

6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 270,97 556,58 601,95 627,58 350,72 455,84 314,19 289,59 397,62 349,61 270,24 239,33 I 254,90 720,52 861,25 598,88 380,25 392,26 236,58 258,03 301,73 388,59 259,78 218,29 I 283,04 585,71 645,76 494,05 307,40 396,68 236,22 326,48 457,41 382,37 231,26 208,71 I 260,59 422,82 793,48 552,21 336,86 394,81 221,15 309,53 378,81 373,70 252,73 215,05 I 217,90 691,27 588,63 621,10 306,84 390,20 216,54 304,90 285,37 294,00 192,16 257,84 I 270,48 571,39 643,52 685,54 321,93 391,14 242,78 297,28 360,68 296,31 239,15 181,22 II 312,05 702,32 611,70 596,46 339,15 293,87 224,69 305,68 328,74 315,37 242,55 205,71 II 265,84 545,35 581,24 652,40 354,33 337,06 267,59 307,48 447,72 344,26 222,79 185,63 II 289,29 650,19 454,16 628,16 402,60 373,09 261,79 335,68 373,19 196,82 177,02 194,59 II 250,86 434,98 579,25 778,98 315,43 377,36 253,19 292,90 405,39 334,57 245,09 185,39 II 334,91 568,66 530,72 679,37 272,88 373,04 250,12 360,77 239,15 386,67 204,78 223,66 III 334,32 520,76 551,92 537,77 444,86 347,20 257,30 394,73 169,92 345,16 239,79 247,36 III 296,34 493,17 543,61 755,13 362,19 395,90 243,68 355,51 190,39 252,08 253,57 198,20 III 312,45 560,70 600,84 844,18 364,25 290,84 199,34 361,49 220,23 374,81 211,00 170,93 III 284,26 600,77 742,13 349,33 442,68 397,35 217,58 271,69 235,99 284,02 322,32 211,72 III 257,23 734,38 457,18 537,33 304,68 400,94 201,16 384,64 232,60 366,95 191,88 208,75 IV 346,45 665,30 453,45 548,72 341,29 342,86 178,82 369,26 277,38 295,38 168,42 175,74 IV 368,97 677,45 724,95 486,83 326,28 361,98 242,90 275,92 208,64 366,71 212,15 239,17 IV 282,50 668,93 501,71 595,73 312,94 375,52 168,30 435,51 224,40 301,29 219,67 179,44 IV 247,64 550,44 919,79 884,69 375,01 368,09 248,48 328,20 208,20 294,94 166,77 218,40 IV Átlag 287,05 596,08 619,36 622,72 348,13 372,80 54,92 234,12 328,26 297,18 327,18 226,16 208,26 32,24 12. melléklet: Az átlagos levélterület alakulása üvegházi kukoricánál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2006-ban (cm2)

114

6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 376,83 654,11 496,16 652,19 546,69 649,25 305,59 473,99 381,17 471,54 255,61 381,24 I 356,28 680,76 645,82 580,91 479,31 469,93 340,95 443,78 364,43 403,40 384,03 210,19 I 322,26 609,94 585,65 598,54 413,61 305,71 345,58 450,38 451,14 482,20 337,43 226,05 I 404,75 620,83 427,01 766,19 556,31 630,41 393,30 456,21 386,02 557,86 298,55 300,01 I 374,63 677,23 429,25 598,73 419,94 440,59 328,53 382,38 421,80 529,03 425,42 376,64 I 309,19 551,22 430,90 600,12 462,32 317,95 422,75 310,24 563,84 458,20 349,45 350,12 II 406,44 571,73 766,05 506,63 642,80 566,23 350,14 364,64 444,95 419,28 377,65 240,63 II 424,45 630,03 795,25 695,31 485,64 473,84 363,44 506,48 313,03 462,78 401,15 331,25 II 335,44 703,46 744,17 512,55 437,24 616,78 282,39 483,66 536,14 457,27 366,16 316,47 II 374,03 717,06 772,37 525,99 437,38 507,38 312,64 437,43 581,59 549,15 412,24 292,45 II 356,98 590,48 980,34 508,61 674,59 435,42 437,17 398,25 431,82 421,07 386,01 236,39 III 297,80 571,37 522,97 644,51 532,19 421,10 387,44 491,99 422,66 598,22 393,76 247,74 III 325,41 532,18 742,81 582,61 369,08 480,23 377,96 612,90 383,20 559,78 290,85 289,02 III 319,75 529,84 487,50 622,89 418,70 423,53 345,96 489,14 452,95 447,88 293,15 256,54 III 373,66 609,94 421,37 711,73 434,87 532,06 311,69 425,98 403,05 563,81 408,09 287,77 III 341,64 452,51 1044,52 601,96 463,09 589,77 395,99 448,81 607,22 445,28 214,05 326,80 IV 403,41 379,53 807,56 601,90 344,86 544,80 258,43 336,67 594,38 550,31 214,81 274,97 IV 354,69 525,23 540,75 583,01 438,03 472,83 311,83 459,77 618,99 535,97 324,37 325,59 IV 567,94 431,32 626,84 599,07 368,29 506,25 334,78 473,67 615,78 486,13 239,05 403,51 IV 391,04 587,36 831,62 591,17 474,50 451,85 245,58 405,28 298,03 555,67 206,49 397,53 IV Átlag 370,83 581,31 654,95 604,23 469,97 491,79 66,20 342,61 442,58 463,61 497,74 328,92 303,55 44,09 13. melléklet: Az átlagos levélterület alakulása üvegházi kukoricánál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2007-ben (cm2)

115

6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 3,99 9,09 8,73 9,07 5,43 7,00 3,54 3,58 4,05 3,95 2,79 2,94 I 3,55 11,32 9,48 8,75 5,99 6,02 2,96 3,22 3,77 3,81 2,58 2,53 I 4,09 9,45 10,28 7,07 4,92 6,24 2,93 4,18 5,38 4,79 2,26 2,63 I 3,49 9,20 12,50 8,06 5,03 6,32 2,40 3,81 4,36 4,33 3,03 2,60 I 3,84 10,95 10,24 8,98 4,73 5,94 2,87 3,80 3,51 3,61 2,37 3,03 I 3,94 9,17 9,99 10,33 4,86 6,00 3,32 4,14 4,37 3,52 2,76 2,45 II 4,61 10,65 9,52 8,79 5,31 4,39 2,76 4,10 3,42 3,03 2,70 3,13 II 3,86 8,67 8,63 9,70 5,74 5,03 3,01 4,31 5,68 4,40 1,92 3,05 II 4,31 10,18 9,50 9,30 5,88 5,98 2,90 3,93 4,72 2,94 2,59 2,62 II 3,77 9,22 8,50 12,13 4,64 5,81 3,11 3,57 4,63 4,08 3,00 2,20 II 5,04 8,93 7,83 10,13 4,23 5,91 3,45 4,43 3,62 4,29 2,05 3,25 III 4,73 8,33 8,25 8,51 5,41 5,20 3,54 4,27 2,24 3,92 2,82 3,30 III 4,14 7,78 8,00 11,82 5,75 6,12 2,45 4,45 3,12 3,02 2,94 2,50 III 4,41 9,19 9,06 12,77 5,72 5,80 2,35 4,39 2,44 4,55 2,45 2,35 III 4,07 9,69 12,08 7,63 7,03 6,10 2,85 2,80 3,68 3,47 3,63 3,05 III 3,69 11,49 7,18 8,24 4,72 6,31 2,58 4,67 3,16 3,76 1,92 2,98 IV 5,25 10,09 6,72 8,38 5,51 5,45 2,39 4,59 3,61 3,51 1,95 2,07 IV 5,43 10,89 10,80 7,50 4,88 5,54 2,46 3,95 2,92 3,77 2,45 3,05 IV 4,09 10,86 7,21 8,98 4,86 5,56 2,30 5,35 2,81 3,26 2,29 2,30 IV 3,62 8,25 9,61 9,40 6,08 5,45 3,04 3,61 2,74 2,99 2,07 2,56 IV Átlag 4,20 9,67 9,21 9,28 5,34 5,81 0,67 2,86 4,06 3,71 3,75 2,53 2,73 0,36 14. melléklet: A levelek zöldtömegének átlagos alakulása üvegházi kukoricánál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2006-ban (g)

116

6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 5,53 9,80 7,86 9,53 8,87 10,33 3,83 5,15 5,26 5,86 3,77 5,69 I 5,27 10,57 9,59 8,45 7,68 7,19 3,94 5,43 4,70 5,22 5,42 3,60 I 4,69 9,80 9,16 8,72 6,51 5,34 4,30 5,86 5,64 5,87 4,75 3,23 I 6,15 9,66 6,85 11,20 8,57 10,38 4,12 5,51 5,11 7,61 4,07 4,15 I 5,48 10,37 10,19 8,75 6,69 7,50 4,09 4,79 5,97 7,20 5,42 5,84 I 4,68 8,85 10,31 8,48 6,95 5,15 5,00 4,23 5,83 7,26 5,49 4,63 II 6,15 8,95 11,37 7,40 10,03 9,19 4,74 4,68 6,03 6,71 5,71 3,30 II 6,78 9,87 12,35 10,44 7,53 7,43 4,24 7,09 5,04 6,73 5,86 4,53 II 4,68 11,27 11,63 7,42 6,65 10,34 3,66 5,99 6,83 7,46 5,69 4,46 II 5,55 11,29 12,28 7,30 6,80 8,54 4,11 5,93 7,19 8,39 6,02 4,04 II 6,45 9,26 12,31 7,95 10,81 6,45 5,04 4,78 5,03 6,57 5,36 3,29 III 5,01 9,00 8,35 9,94 8,56 6,55 4,78 5,67 4,99 8,49 5,13 3,68 III 5,30 8,27 12,30 8,78 6,23 8,26 4,07 7,06 5,72 7,94 4,07 4,45 III 5,18 7,92 7,43 9,54 8,01 7,02 3,89 5,68 5,63 6,26 3,80 3,38 III 5,45 9,78 10,10 11,19 9,24 8,83 3,70 4,36 5,73 7,54 5,51 4,41 III 5,11 10,20 12,29 8,33 7,22 9,61 5,03 6,10 6,77 6,22 3,53 5,21 IV 5,96 8,12 12,63 9,60 7,63 8,90 3,08 4,84 7,63 7,63 3,80 4,42 IV 5,03 11,27 7,88 6,86 7,21 7,42 3,82 6,23 6,92 7,34 4,65 5,36 IV 9,19 8,73 8,86 8,44 6,33 8,40 3,97 6,56 6,29 6,85 4,22 6,27 IV 6,04 11,26 12,66 8,22 7,58 7,01 3,10 4,81 4,11 7,63 3,06 6,04 IV Átlag 5,68 9,71 10,32 8,83 7,76 7,99 0,87 4,13 5,54 5,82 7,04 4,77 4,50 0,53 15. melléklet: A levelek zöldtömegének átlagos alakulása üvegházi kukoricánál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2007-ben (g)

117

6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 0,62 1,27 1,22 1,00 0,83 1,22 1,54 1,12 1,98 2,09 1,31 1,55 I 0,51 1,44 1,08 1,10 0,89 1,02 1,39 1,73 1,89 1,95 1,33 1,30 I 0,59 1,21 1,19 0,80 0,69 1,04 1,35 2,07 2,80 2,39 1,13 1,35 I 0,55 1,10 1,69 1,05 0,69 1,05 1,31 1,95 2,08 2,15 1,43 1,32 I 0,52 1,42 1,48 1,26 0,73 1,02 1,46 2,07 1,69 1,71 1,25 1,65 I 0,61 1,10 1,37 1,51 0,94 1,00 1,42 1,57 2,17 2,09 1,40 1,32 II 0,74 1,21 1,12 0,41 0,99 0,80 4,20 1,99 1,54 1,77 1,29 1,60 II 0,61 1,01 1,00 1,49 0,98 0,86 1,17 2,09 2,52 2,17 0,95 1,57 II 0,67 1,19 1,10 1,36 1,05 1,03 1,05 2,11 2,08 1,94 1,34 1,49 II 0,65 1,12 0,98 1,73 0,82 1,12 1,32 1,67 2,25 2,13 1,54 1,23 II 0,70 1,14 1,29 1,45 0,88 1,18 1,46 2,20 1,99 2,31 1,04 1,75 III 0,69 1,01 1,16 1,08 0,84 0,92 1,47 2,18 1,43 2,16 1,56 1,77 III 0,65 0,95 1,29 1,59 1,16 1,08 0,96 2,36 1,92 1,80 1,46 1,33 III 0,62 1,09 1,50 1,57 0,96 1,11 0,95 2,35 1,60 2,56 1,23 1,26 III 0,49 1,22 1,86 0,97 1,17 1,08 1,25 1,57 2,09 2,04 1,97 1,56 III 0,51 1,34 1,04 1,06 0,88 1,13 1,30 2,06 2,23 1,94 1,11 1,64 IV 0,73 1,45 0,85 0,96 0,98 1,06 1,20 2,05 2,23 1,70 1,18 1,14 IV 0,80 1,43 1,57 0,87 0,82 1,05 1,36 1,73 1,81 2,03 1,41 1,85 IV 0,55 1,45 1,00 1,13 0,80 1,00 1,33 2,41 1,96 1,70 1,58 1,22 IV 0,51 1,14 1,15 1,41 1,08 0,98 1,37 1,53 1,63 1,64 1,28 1,57 IV Átlag 0,62 1,21 1,25 1,19 0,91 1,04 0,12 1,44 1,94 1,99 2,01 1,34 1,47 0,23 16. melléklet: A levelek száraz tömegének átlagos alakulása üvegházi kukoricánál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2006-ban (g)

118

6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 1,09 1,33 1,38 1,29 1,69 1,70 1,58 2,38 2,36 2,65 2,14 2,54 I 0,98 1,57 1,59 1,23 1,37 1,08 1,51 2,49 2,41 2,76 2,83 1,81 I 0,88 1,49 1,61 1,25 1,27 0,83 1,63 2,80 2,80 2,61 2,37 1,52 I 1,10 1,46 1,19 1,53 1,49 1,88 1,91 2,62 2,15 3,57 2,32 1,77 I 1,03 1,47 1,54 1,22 1,24 1,23 1,67 2,06 2,60 3,15 2,68 2,59 I 0,77 1,16 1,67 1,23 1,21 0,78 2,21 1,87 2,52 2,92 2,55 2,06 II 0,91 1,10 1,66 1,11 1,68 1,56 2,09 1,87 2,74 2,59 2,25 1,34 II 1,11 1,35 1,92 1,66 1,30 1,16 2,09 2,85 2,01 2,58 2,50 1,96 II 0,72 1,60 1,70 1,07 1,02 1,60 1,63 2,29 3,00 2,63 2,59 2,02 II 0,91 1,43 1,81 1,10 1,24 1,46 1,90 2,41 2,65 3,54 2,63 1,38 II 1,44 1,36 1,79 1,09 1,69 1,03 2,12 2,12 2,29 2,50 2,59 1,49 III 0,98 1,12 1,10 1,36 1,45 1,16 2,14 2,87 2,41 3,49 2,01 1,73 III 0,97 1,13 1,72 1,29 0,99 1,50 1,74 3,19 2,23 3,27 1,68 2,11 III 1,06 1,06 0,99 1,44 1,45 1,21 1,56 2,57 2,23 2,81 1,57 1,53 III 0,87 1,34 1,62 1,65 1,60 1,69 1,68 1,90 2,24 3,02 2,26 2,09 III 0,83 1,68 1,69 1,40 1,10 1,59 2,39 2,96 2,89 2,59 1,93 2,31 IV 0,95 1,40 1,78 1,73 1,15 1,60 2,34 2,23 3,10 3,80 1,92 1,95 IV 1,01 1,87 1,04 1,56 1,10 1,39 2,76 2,88 2,83 3,20 2,20 2,21 IV 1,50 1,43 1,22 1,36 1,10 1,47 1,48 2,96 2,80 3,09 2,38 2,37 IV 1,02 1,87 1,83 1,37 1,17 1,16 1,33 2,13 1,67 3,13 1,69 2,25 IV Átlag 1,01 1,41 1,54 1,35 1,32 1,35 0,15 1,89 2,47 2,50 3,00 2,25 1,95 0,24 17. melléklet: A levelek száraz tömegének átlagos alakulása üvegházi kukoricánál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2007-ben (g)

119

6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 3,82 10,57 11,00 8,02 5,96 8,89 11,58 7,72 13,71 12,24 8,46 10,28 I 3,57 11,39 9,79 9,66 6,41 7,39 9,51 9,99 10,10 10,45 8,39 8,94 I 3,60 9,45 14,58 7,25 5,25 7,86 8,19 13,15 15,59 13,51 6,73 8,86 I 2,78 10,91 15,84 9,38 4,87 7,12 7,25 12,50 12,11 13,09 8,38 9,54 I 3,15 10,86 14,50 11,05 5,07 7,34 8,61 13,94 9,64 9,15 8,02 11,58 I 3,48 10,54 10,84 11,43 5,32 5,82 11,14 7,13 14,15 12,64 10,79 8,29 II 4,13 11,65 9,86 11,00 6,38 7,43 8,75 13,01 8,10 11,63 10,04 12,20 II 3,16 10,52 8,50 11,44 7,57 5,56 7,86 13,76 18,97 14,23 6,05 11,65 II 3,43 11,50 9,87 13,71 7,73 6,91 5,76 12,09 14,68 11,69 8,80 8,81 II 3,56 10,79 8,85 13,93 5,59 7,33 9,88 8,61 16,28 14,76 10,63 7,71 II 4,74 10,35 11,31 14,20 4,33 6,98 10,78 16,35 12,41 13,28 6,73 11,68 III 4,78 9,43 9,37 11,08 5,98 5,53 12,00 15,55 10,68 12,41 10,55 11,27 III 4,01 8,60 10,29 14,54 6,39 8,02 6,38 17,13 14,86 8,03 10,07 9,75 III 3,80 10,85 14,10 17,76 6,32 7,32 6,41 16,86 13,02 14,10 8,83 7,31 III 3,27 11,28 17,42 8,33 8,12 7,18 8,14 10,12 14,78 12,46 13,22 10,10 III 3,25 13,33 8,55 8,32 5,27 7,65 9,21 15,61 11,07 10,65 7,39 10,97 IV 5,28 11,80 8,33 8,37 5,78 6,22 6,97 14,91 15,62 9,02 6,78 7,75 IV 5,17 12,08 17,10 7,11 5,44 7,01 8,04 13,79 9,22 11,58 8,24 11,21 IV 3,30 13,14 9,48 9,74 4,69 6,46 7,85 20,27 11,95 9,27 9,53 9,46 IV 3,09 10,06 9,93 13,72 6,41 6,53 8,79 11,96 9,41 8,52 7,39 9,91 IV Átlag 3,77 10,96 11,48 11,00 5,94 7,03 1,16 8,45 13,60 12,53 12,22 8,75 9,86 1,44 18. melléklet: A szárak zöldtömegének átlagos alakulása üvegházi kukoricánál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2006-ban (g)

120

6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 7,41 11,51 9,96 10,71 14,68 15,95 9,78 13,02 16,68 19,32 14,83 23,97 I 6,59 12,87 14,99 8,94 13,25 8,68 10,20 14,90 17,57 21,38 20,35 15,81 I 5,55 12,83 12,74 9,62 11,10 5,53 10,89 18,85 20,00 20,76 20,31 11,04 I 8,39 13,49 7,45 16,03 12,91 16,74 13,39 16,07 12,16 30,28 14,55 17,78 I 7,03 14,06 13,41 10,62 9,91 10,65 11,52 11,83 19,70 25,28 26,02 27,73 I 6,37 10,62 11,77 9,66 9,77 6,35 17,00 9,79 16,18 19,54 22,95 17,41 II 8,04 11,85 14,01 9,11 15,76 13,32 16,57 10,20 14,32 17,00 19,31 11,18 II 8,25 11,36 15,97 15,18 9,08 10,27 14,30 17,36 9,41 19,92 18,95 17,66 II 5,92 14,73 12,54 8,78 9,17 14,64 11,66 14,63 18,52 16,22 23,75 18,16 II 7,22 14,73 15,78 8,41 8,72 12,53 14,02 14,15 14,22 23,66 19,66 16,54 II 10,95 11,53 12,06 11,90 15,38 8,99 14,51 11,82 16,11 17,42 20,38 12,94 III 6,87 10,97 27,20 12,87 13,40 9,46 17,65 16,82 17,91 25,58 15,10 15,39 III 8,09 9,88 8,35 11,20 8,69 13,88 12,14 20,82 14,41 24,80 12,53 18,99 III 7,31 10,47 17,16 12,88 9,89 9,61 11,48 14,97 13,82 18,98 12,96 18,36 III 7,14 11,97 7,81 14,77 12,88 14,27 12,27 13,66 14,61 23,15 21,69 18,74 III 6,79 15,97 12,38 9,93 9,56 12,77 20,00 15,84 21,70 13,67 16,94 20,31 IV 8,70 11,62 18,99 13,94 10,67 12,71 11,32 14,93 17,97 28,29 16,99 13,39 IV 6,78 18,11 8,72 10,92 8,69 10,70 15,61 13,82 19,42 19,76 18,24 18,61 IV 12,44 11,94 10,74 10,60 8,16 12,63 10,11 16,23 16,48 22,31 21,54 22,83 IV 7,80 16,50 18,14 10,79 9,77 9,63 10,49 11,45 9,54 21,24 17,10 18,55 IV Átlag 7,68 12,85 13,51 11,34 11,07 11,47 1,79 13,25 14,56 16,04 21,43 18,71 17,77 2,19 19. melléklet: A szárak zöldtömegének átlagos alakulása üvegházi kukoricánál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2007-ben (g)

121

6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 0,34 0,62 0,80 0,46 0,53 0,91 2,00 2,24 1,03 1,89 1,29 1,81 I 0,31 0,72 0,56 0,64 0,57 0,70 1,48 1,40 1,41 1,65 1,14 1,74 I 0,32 0,59 0,95 0,42 0,41 0,67 1,39 2,34 2,11 2,26 0,94 1,75 I 0,25 0,64 1,08 0,65 0,37 0,75 0,99 1,65 1,91 2,20 0,97 1,67 I 0,28 0,70 1,08 0,72 0,60 0,66 1,72 1,43 2,13 1,48 1,26 2,19 I 0,24 0,35 0,73 0,80 0,51 0,45 2,40 2,09 0,83 1,77 2,03 1,93 II 0,30 0,65 0,57 0,74 0,57 0,72 1,71 1,04 1,81 1,90 1,95 2,95 II 0,22 0,53 0,71 0,75 0,65 0,57 1,70 2,52 1,91 1,89 1,08 2,70 II 0,30 0,63 0,57 0,79 0,66 0,75 1,18 1,90 2,69 1,76 1,73 1,90 II 0,28 0,50 0,55 0,80 0,50 0,70 2,07 2,37 1,38 2,18 2,03 1,67 II 0,37 0,57 0,80 1,14 0,39 0,71 2,62 1,89 2,27 2,08 1,07 2,57 III 0,34 0,62 0,69 0,72 0,55 0,58 2,76 1,78 2,08 1,91 2,14 2,85 III 0,28 0,45 0,71 1,08 0,54 0,81 1,45 2,24 2,35 1,22 2,05 2,14 III 0,30 0,63 1,03 1,18 0,69 0,69 1,40 2,08 2,46 2,20 1,68 1,85 III 0,24 0,65 1,22 0,70 0,86 0,67 1,92 2,03 1,35 2,01 2,56 2,17 III 0,23 1,02 0,77 0,61 0,55 0,82 1,87 1,93 2,00 1,34 1,39 2,35 IV 0,38 0,69 0,57 0,72 0,59 0,60 1,31 3,25 1,87 1,15 1,45 1,34 IV 0,33 0,74 1,13 0,40 0,47 0,68 1,53 1,63 1,77 1,43 1,70 2,40 IV 0,25 0,99 0,65 0,56 0,51 0,74 1,49 2,32 2,74 1,08 1,93 2,09 IV 0,26 0,76 0,61 0,82 0,62 0,64 2,01 1,60 1,44 1,01 1,49 2,07 IV Átlag 0,29 0,65 0,79 0,74 0,56 0,69 0,10 1,75 1,99 1,88 1,72 1,59 2,11 0,29 20. melléklet: A szárak száraztömegének átlagos alakulása üvegházi kukoricánál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2006-ban (g)

122

6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 0,96 0,95 1,49 1,04 1,79 1,65 1,64 2,17 1,21 1,72 1,47 2,67 I 0,85 1,01 1,44 1,01 1,65 0,92 1,99 2,31 1,29 1,84 1,88 1,99 I 0,67 1,33 1,25 0,75 1,36 0,70 2,42 2,88 1,36 1,75 1,91 1,47 I 1,14 1,08 0,82 1,41 1,57 1,75 2,23 1,67 2,07 2,54 1,51 2,11 I 0,94 1,13 1,21 0,95 1,26 1,12 1,72 2,56 1,65 2,21 1,97 2,81 I 0,76 0,82 1,18 0,77 1,19 0,66 1,15 2,24 2,58 1,74 2,01 2,19 II 1,20 0,92 1,32 0,71 1,91 1,40 1,04 2,29 2,58 1,55 1,57 1,45 II 0,98 0,90 1,58 1,44 0,94 0,92 2,03 1,45 2,19 1,71 1,54 1,67 II 0,61 1,18 1,19 0,91 1,13 1,18 1,50 2,91 1,74 1,43 1,65 2,26 II 0,81 1,16 1,51 0,64 1,03 1,34 1,67 1,97 2,08 2,31 1,79 2,05 II 1,20 0,86 1,18 1,03 1,89 1,16 1,14 2,11 2,50 1,52 1,86 1,49 III 0,93 0,91 2,67 1,11 1,68 0,95 1,85 2,55 2,84 2,17 1,56 1,77 III 0,99 0,76 0,79 0,98 1,01 1,53 2,47 1,67 1,79 2,15 1,41 1,94 III 0,85 0,73 1,62 1,01 1,21 0,89 1,83 1,78 1,75 1,62 1,44 2,05 III 0,78 0,96 0,75 1,21 1,53 1,40 1,33 1,66 1,87 1,89 2,15 2,11 III 0,63 1,26 1,16 0,79 1,17 1,21 2,12 3,09 3,36 1,69 1,68 2,67 IV 0,85 0,93 1,78 1,15 1,27 1,35 1,55 2,17 1,66 2,67 1,64 1,57 IV 0,75 1,47 0,62 0,88 1,14 1,08 1,86 2,79 2,41 1,89 1,59 1,78 IV 1,09 0,93 1,07 0,87 1,10 1,32 2,33 2,11 1,27 1,81 2,04 2,35 IV 0,84 1,34 1,76 0,86 1,19 1,00 1,56 1,06 1,56 1,82 1,49 2,54 IV Átlag 0,89 1,03 1,32 0,98 1,35 1,18 0,18 1,77 2,17 1,99 1,90 1,71 2,05 0,27 21. melléklet: A szárak száraztömegének átlagos alakulása üvegházi kukoricánál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2007-ben (g)

123

2006 Ismétlések I II III IV Átlag

000 1,83 1,74 2,01 1,94 1,88

111 2,73 2,66 2,70 2,74 2,71

6-8 leveles állapot 110 220 001 002 SzD 5% 2,20 2,54 1,56 1,43 2,39 2,47 1,50 1,30 2,54 2,73 1,27 1,13 2,39 2,60 1,51 1,37 2,38 2,59 1,46 1,31 0,17

000 1,10 1,07 0,93 1,06 1,04

111 1,40 1,47 1,56 1,46 1,47

110 1,44 1,71 1,77 1,74 1,67

Virágzás 220 001 1,66 1,30 1,84 0,86 1,63 1,07 1,69 1,03 1,70 1,06

002 SzD 5% 0,84 0,79 0,79 0,80 0,80 0,17

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 1,97 2,66 2,73 3,01 1,76 0,81 1,30 1,73 1,76 1,81 0,90 1,06 I 2,49 2,56 2,67 2,80 2,04 1,71 1,29 1,69 1,81 1,83 1,03 1,04 II 2,13 2,60 2,67 2,83 1,87 1,76 1,30 1,74 1,86 1,80 1,04 1,07 III 2,01 2,63 2,70 2,91 1,94 1,77 1,29 1,71 1,81 1,81 1,86 1,06 IV Átlag 2,15 2,61 2,69 2,89 1,90 1,51 0,33 1,29 1,72 1,81 1,81 1,21 1,06 0,27 22. melléklet: A Nössz% alakulása üvegházi kukoricalevélnél 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2006-ban és 2007-ben (%) 2006 Ismétlések I II III IV Átlag

000 1,10 1,04 1,06 1,03 1,06

111 2,13 2,14 2,10 2,16 2,13


000 0,71 0,54 0,56 0,57 0,60

111 1,33 1,14 1,13 1,17 1,19

110 1,23 1,13 1,26 1,21 1,21

Virágzás 220 001 1,36 0,90 1,46 0,73 1,61 0,71 1,53 0,76 1,49 0,77

002 SzD 5% 0,74 0,64 0,64 0,69 0,67 0,12

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 1,07 2,27 2,33 2,20 0,96 0,99 0,81 1,13 1,27 1,43 0,76 0,61 I 1,81 2,16 2,24 2,19 1,23 1,06 0,83 1,59 1,23 1,53 0,81 0,67 II 1,57 2,04 2,19 2,19 1,03 0,86 0,77 1,53 1,66 1,34 0,77 0,57 III 1,49 2,19 2,26 2,17 0,99 1,01 0,80 1,49 1,26 1,44 0,83 0,63 IV Átlag 1,49 2,16 2,25 2,19 1,05 0,98 0,22 1,61 2,86 2,71 2,87 1,59 1,24 0,19 23. melléklet: A Nössz% alakulása üvegházi kukoricaszárnál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2006-ban és 2007-ben (%)

124


000 0,59 0,57 0,67 0,62 0,61

111 0,71 0,73 0,75 0,78 0,74


000 0,37 0,36 0,39 0,37 0,37

111 0,41 0,39 0,36 0,39 0,39

110 0,42 0,47 0,42 0,43 0,44

Virágzás 220 001 0,39 0,44 0,41 0,35 0,37 0,36 0,39 0,36 0,39 0,38

002 SzD 5% 0,33 0,27 0,28 0,30 0,30 0,04

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 0,63 0,81 0,79 0,84 0,52 0,51 0,65 0,60 0,69 0,62 0,44 0,54 I 0,69 0,83 0,78 0,83 0,57 0,54 0,60 0,60 0,63 0,60 0,55 0,54 II 0,64 0,79 0,65 0,70 0,54 0,45 0,57 0,70 0,65 0,61 0,56 0,53 III 0,66 0,81 0,74 0,79 0,55 0,49 0,61 0,64 0,66 0,61 0,51 0,54 IV Átlag 0,66 0,81 0,74 0,79 0,55 0,50 0,06 0,61 0,64 0,66 0,61 0,52 0,54 0,05 24. melléklet: A P2O5% alakulása üvegházi kukoricalevélnél 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2006-ban és 2007-ben (%) 2006 Ismétlések I II III IV Átlag

000 0,65 0,62 0,64 0,62 0,63

111 1,00 0,78 0,80 0,86 0,86


000 0,68 0,66 0,69 0,65 0,67

111 0,68 0,72 0,69 0,62 0,68

110 0,64 0,62 0,66 0,62 0,64

Virágzás 220 001 0,64 0,69 0,69 0,68 0,61 0,68 0,62 0,69 0,64 0,69

002 SzD 5% 0,67 0,69 0,68 0,70 0,69 0,04

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 0,64 0,86 0,74 0,86 0,62 0,62 0,74 0,73 0,57 0,62 0,57 0,62 I 0,69 0,86 0,97 0,86 0,66 0,66 0,70 0,65 0,58 0,57 0,57 0,61 II 0,67 0,91 0,85 0,84 0,61 0,62 0,67 0,73 0,61 0,58 0,58 0,60 III 0,66 0,86 0,85 0,85 0,64 0,62 0,69 0,71 0,58 0,60 0,58 0,62 IV Átlag 0,67 0,87 0,85 0,85 0,63 0,63 0,06 0,70 0,71 0,59 0,59 0,58 0,61 0,03 25. melléklet: A P2O5% alakulása üvegházi kukoricaszárnál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2006-ban és 2007-ben (%)

125


000 3,78 3,89 3,58 3,56 3,70

111 3,60 4,18 3,87 4,02 3,92


000 2,76 2,67 2,50 2,70 2,66

111 3,00 2,96 3,00 3,29 3,06

110 2,74 2,77 2,81 2,79 2,78

Virágzás 220 001 2,33 2,84 2,31 2,93 2,35 3,09 2,39 3,26 2,34 3,03

002 SzD 5% 3,10 3,09 3,26 3,17 3,15 0,17

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 5,43 7,55 3,42 2,50 3,55 3,47 3,12 3,88 4,02 2,09 4,77 3,36 I 5,66 5,79 2,73 2,44 3,56 3,64 3,27 5,47 3,82 3,01 3,00 3,41 II 4,15 5,79 2,86 2,40 2,23 3,58 2,88 4,88 3,93 4,02 5,06 3,09 III 5,06 6,38 3,06 2,84 3,47 3,56 3,12 4,82 3,95 2,84 4,43 3,25 IV Átlag 5,08 6,38 3,02 2,54 3,20 3,56 0,79 3,10 4,76 3,93 2,99 4,31 3,28 0,85 26. melléklet: A K2O% alakulása üvegházi kukoricalevélnél 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2006-ban és 2007-ben (%) 2006 Ismétlések I II III IV Átlag

000 6,06 5,97 6,08 5,39 5,88

111 8,56 8,60 8,38 8,12 8,42


000 2,54 1,75 1,80 2,05 2,03

111 3,12 2,64 3,06 2,94 2,94

110 2,81 2,76 2,84 2,88 2,82

Virágzás 220 001 1,98 4,08 2,33 3,08 1,84 3,16 2,09 3,46 2,06 3,45

002 SzD 5% 2,61 2,73 3,47 3,56 3,09 0,50

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 7,06 8,09 7,73 7,11 7,28 8,21 3,68 4,17 2,18 1,52 2,95 3,68 I 8,61 8,97 7,65 6,91 7,54 8,05 3,56 5,18 2,17 1,44 3,17 5,34 II 6,39 7,82 7,79 8,27 6,61 6,59 3,56 4,50 2,84 1,38 2,98 3,91 III 7,30 9,42 7,62 6,76 7,30 7,70 3,61 4,52 2,37 1,21 3,11 4,37 IV Átlag 7,34 8,58 7,70 7,26 7,18 7,64 0,98 3,60 4,59 2,39 1,39 3,05 4,33 0,56 27. melléklet: A K2O% alakulása üvegházi kukoricaszárnál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2006-ban és 2007-ben (%)

126

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 59 58 59 63 49 75 154 176 164 158 158 168 155 175 158 164 163 170 I 77 60 46 56 50 62 156 175 148 155 161 163 151 177 169 158 154 171 I 70 70 61 55 63 85 160 178 156 158 159 171 154 186 164 158 166 175 I 57 59 59 48 62 63 162 170 149 161 165 162 158 185 162 156 161 179 I 64 52 50 46 52 70 157 184 150 159 160 163 159 180 162 167 159 178 I 50 63 68 60 66 58 145 162 158 151 157 167 167 162 162 163 169 165 II 45 76 65 45 56 80 159 161 162 158 158 166 168 157 167 159 165 164 II 46 51 76 49 59 75 155 153 160 158 154 168 173 163 169 165 154 170 II 51 64 65 54 60 62 157 159 162 158 158 167 169 158 167 166 160 164 II 52 59 66 55 54 58 149 153 159 161 155 168 171 166 164 159 162 166 II 63 68 69 54 54 59 162 155 159 167 151 154 158 164 174 167 169 156 III 65 68 55 58 70 56 157 164 173 170 157 159 155 166 161 161 160 155 III 54 77 54 50 61 55 165 168 171 164 166 153 157 168 169 170 158 162 III 43 63 58 55 59 70 166 163 176 177 148 162 161 169 169 168 166 154 III 57 65 53 49 56 55 160 164 168 154 149 152 163 168 162 176 169 159 III Átlag 56,87 63,53 60,27 53,13 58,07 65,53 5,70 157,60 165,67 161,00 160,60 157,07 162,87 3,32 161,27 169,60 165,27 163,80 162,33 165,87 4,83 28. melléklet: Az átlagos növénymagasság alakulása szabadföldi napraforgónál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban (cm)

127

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 59 54 36 43 58 61 146 143 126 143 141 153 142 148 129 134 139 151 I 60 57 41 45 55 63 141 141 129 141 148 149 141 144 136 134 149 149 I 57 58 46 48 54 59 142 145 123 140 145 151 138 145 141 129 148 147 I 61 56 42 46 53 58 138 140 128 141 147 151 136 144 132 133 151 140 I 59 55 44 43 54 61 146 139 132 142 148 147 144 139 138 132 142 153 I 48 50 52 41 52 60 132 131 138 141 144 142 132 142 134 138 142 144 II 47 53 56 38 54 58 130 130 134 143 145 140 135 137 137 133 138 142 II 50 54 54 43 51 59 129 128 139 141 143 139 129 132 135 128 145 141 II 51 56 53 46 53 62 132 131 139 143 141 141 127 135 136 131 144 138 II 48 53 56 41 56 60 133 128 138 145 144 143 131 137 137 128 142 138 II 44 54 48 45 49 54 127 141 140 130 137 134 131 146 133 129 141 134 III 42 52 47 44 46 57 126 143 139 129 136 136 127 145 137 131 134 136 III 43 55 51 44 50 56 128 144 141 131 135 131 125 145 135 132 136 138 III 45 58 49 46 51 55 132 145 140 132 132 135 124 141 141 127 135 134 III 42 56 50 48 48 56 125 144 142 134 134 139 124 142 132 130 132 134 III Átlag 50,40 54,73 48,33 44,07 52,27 58,60 3,13 133,80 138,20 135,20 138,40 141,33 142,07 4,55 132,40 141,47 135,53 131,27 141,20 141,27 3,70 29. melléklet: Az átlagos növénymagasság alakulása szabadföldi napraforgónál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2007-ben (cm)

128

Ismétlések I I II II III III Átlag

6-8 leveles állapot Virágzás 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 1796,03 2445,73 1526,47 1784,03 1866,67 2325,48 2282,54 3875,70 3935,10 2699,25 2934,96 2960,90 1586,89 2589,20 1665,19 1681,37 1979,24 2384,00 2479,10 3476,48 4565,65 3030,30 2939,76 2904,28 1850,07 1971,98 1695,42 1660,62 1997,74 2455,62 2730,62 3060,16 4178,46 2904,67 3368,12 2235,66 1677,58 2048,18 1728,46 2091,28 1979,24 2071,28 2574,43 4892,24 5414,71 2766,62 3126,86 2358,97 1677,58 1415,28 1782,16 1938,56 2068,22 2276,21 3393,24 4315,90 4179,91 3034,12 1714,82 3066,78 1669,82 2248,46 1982,16 1847,03 1852,90 2306,28 2963,11 3201,57 4569,75 3660,70 3045,01 3853,86 1709,66 2119,81 1729,98 1833,81 1957,33 2303,14 243,04 2737,17 3803,68 4473,93 3015,94 2854,92 2896,74 629,74 30. melléklet: Az átlagos levélterület alakulása szabadföldi napraforgónál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2006-ban (cm2)


6-8 leveles állapot Virágzás 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 1068,94 1671,84 1610,54 1174,34 1135,19 1878,23 4009,26 6443,12 7379,10 5187,20 7566,27 5922,27 588,37 1485,76 884,89 972,43 1636,84 1734,14 7701,66 6991,79 8142,99 8121,05 8022,59 8082,82 1201,94 1041,87 1795,40 832,40 865,62 2489,12 5177,03 6027,81 8094,06 7951,69 5755,97 7912,37 809,41 1533,35 987,76 1119,73 1175,32 2045,44 6765,57 6389,39 8059,17 7331,95 5298,19 4488,82 949,22 1543,13 2745,93 1378,62 1034,87 983,87 6145,02 6278,57 7094,00 7329,82 7313,75 6183,87 1381,30 1179,37 1127,26 790,25 1276,52 793,19 6011,15 9390,00 6396,21 7168,99 6985,01 7233,73 999,86 1409,22 1525,30 1044,63 1187,39 1654,00 518,27 5968,28 6920,11 7527,59 7181,79 6823,63 6637,31 1343,85 31. melléklet: Az átlagos levélterület alakulása szabadföldi napraforgónál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2007-ben (cm2)

129

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 108,30 103,39 88,82 103,60 101,01 175,09 209,29 215,74 179,81 156,96 162,33 15,60 12,52 15,69 12,72 14,59 116,51 117,15 93,66 95,34 111,84 144,05 291,29 244,73 157,50 170,52 169,15 14,95 16,44 11,58 16,63 12,29 118,42 122,95 81,81 93,80 104,63 167,42 156,61 248,57 159,16 164,70 126,38 16,75 17,59 16,78 8,94 11,87 122,81 100,35 104,15 94,45 118,42 217,65 150,16 281,43 163,03 171,90 138,60 15,41 11,99 15,11 8,54 13,47 111,84 118,12 106,11 105,01 92,27 174,77 208,47 243,98 177,17 89,50 168,74 17,63 17,18 16,97 10,65 12,05 111,71 106,88 83,32 101,93 94,93 165,26 160,56 240,26 192,77 154,91 206,42 17,43 22,27 19,82 13,24 14,16 114,93 111,47 92,98 99,02 103,85 9,17 174,04 196,06 245,79 171,57 151,42 161,94 36,72 16,30 16,33 15,99 11,79 13,07 32. melléklet: A levelek zöldtömegének átlagos alakulása szabadföldi napraforgónál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban (g)

002 SzD 5% 11,59 12,65 16,57 18,50 17,91 13,10 15,05 3,12

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 97,64 123,90 120,62 106,50 127,76 162,28 307,15 393,15 419,99 281,46 411,91 352,95 19,00 18,08 22,66 16,57 21,79 I 81,58 153,94 121,60 91,61 121,21 111,19 422,24 372,64 395,04 459,46 518,67 475,46 20,74 18,36 23,90 18,19 19,98 I 110,77 112,81 119,48 90,76 109,70 133,94 373,77 389,57 437,99 459,92 343,64 375,97 15,79 17,67 17,95 18,30 25,72 II 92,26 142,67 131,40 107,02 127,22 173,35 352,19 330,17 427,97 405,35 316,00 213,55 21,70 15,18 20,65 17,31 21,60 II 95,34 120,35 129,04 118,86 120,47 88,48 371,38 341,97 391,47 397,18 416,16 369,63 18,75 17,23 16,99 16,30 19,15 III 96,47 131,87 107,83 97,36 126,83 132,47 316,21 496,30 335,87 395,54 410,59 367,65 22,65 20,82 19,14 18,77 24,99 III Átlag 95,68 130,92 121,66 102,02 122,20 133,62 18,88 357,16 387,30 401,39 399,82 402,83 359,20 72,74 19,77 17,89 20,22 17,57 22,21 33. melléklet: A levelek zöldtömegének átlagos alakulása szabadföldi napraforgónál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2007-ben (g)

002 SzD 5% 30,48 22,70 21,39 22,19 16,60 17,15 21,75 3,39


000 111,84 105,26 103,04 101,67 98,50 105,94 104,38

130


000 11,32 11,87 14,93 11,30 8,48 11,40 11,55

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 19,42 12,14 7,52 9,68 10,74 24,42 28,68 30,08 25,55 22,23 21,42 12,78 12,94 14,09 11,77 13,80 10,65 15,23 11,78 11,10 10,94 11,60 23,09 38,57 31,54 22,14 23,69 28,63 13,73 13,44 11,87 16,80 11,03 12,13 12,82 6,84 10,48 9,11 16,97 22,17 22,68 30,13 36,14 22,51 17,09 13,05 16,56 15,60 7,82 9,06 15,37 12,75 11,43 12,45 5,85 18,63 28,76 22,34 33,35 22,58 22,12 19,08 12,47 11,07 13,99 8,14 12,27 16,41 9,48 11,13 10,75 10,98 10,86 23,14 27,27 30,10 24,02 15,78 27,51 16,25 14,10 15,31 10,28 10,87 16,07 14,43 11,79 11,06 10,68 15,33 21,29 23,57 30,17 29,43 20,97 29,74 13,69 9,09 14,14 12,16 11,67 12,25 14,02 10,85 10,56 9,54 14,02 2,93 23,81 27,19 30,90 26,64 21,22 23,91 5,09 13,66 12,87 14,17 11,16 11,45 13,81 34. melléklet: A levelek száraztömegének átlagos alakulása szabadföldi napraforgónál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban (g)


000 12,92 10,84 15,66 12,86 13,45 11,99 12,95

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 15,66 17,27 14,89 16,42 19,58 49,59 61,27 68,36 46,16 62,49 57,66 15,21 16,36 20,23 14,31 19,64 26,72 17,31 15,54 12,12 15,67 15,55 64,83 56,56 61,01 74,31 72,67 66,19 20,62 16,39 20,58 16,21 17,92 18,89 12,90 14,99 12,17 14,22 16,66 60,94 57,69 66,46 69,54 51,49 58,59 13,54 15,67 14,77 15,34 21,54 17,14 17,37 16,82 13,51 16,46 20,12 55,89 55,80 57,32 60,73 48,96 36,59 19,79 13,76 18,07 15,37 19,26 20,01 13,96 15,92 17,80 15,21 12,11 57,69 54,13 58,55 62,57 62,76 57,61 14,67 15,31 15,19 14,95 17,32 14,85 15,12 13,41 13,52 15,61 16,21 51,92 75,43 57,89 59,68 59,78 60,74 7,44 18,69 17,24 17,24 22,25 15,21 15,39 15,66 14,00 15,60 16,71 2,23 56,81 60,15 61,60 62,17 59,69 56,23 9,44 15,21 16,03 17,68 15,57 19,66 18,80 35. melléklet: A levelek száraztömegének átlagos alakulása szabadföldi napraforgónál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2007-ben (g)

131

SzD 5%

2,61

SzD 5%

3,57


000 85,38 80,35 72,67 75,30 86,52 90,68 81,82

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 90,03 85,76 61,85 90,88 138,31 405,31 440,36 396,80 386,28 393,07 414,43 140,64 165,21 181,74 157,44 132,09 121,95 116,91 65,61 77,04 101,67 375,45 544,80 466,35 425,89 398,74 447,18 99,96 172,91 150,04 212,32 154,81 99,51 122,24 67,50 82,28 95,12 375,82 366,15 442,05 325,39 403,23 318,54 142,69 177,48 185,69 136,86 163,52 68,80 87,04 71,48 79,52 107,66 476,64 364,93 538,22 496,62 380,78 330,75 139,51 155,77 179,69 145,52 156,93 93,98 122,13 82,34 89,36 85,52 404,17 438,57 464,97 384,71 306,98 443,54 242,86 168,47 183,17 99,19 153,17 129,88 93,91 69,44 92,51 71,62 387,11 370,90 491,49 406,24 391,24 406,96 141,65 203,17 202,55 152,98 159,34 100,69 104,67 69,70 85,27 99,98 18,37 404,08 420,95 466,65 404,19 379,01 393,57 61,23 151,22 173,84 180,48 150,72 153,31 36. melléklet: A szárak zöldtömegének átlagos alakulása szabadföldi napraforgónál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban (g)

002 SzD 5% 145,76 200,60 202,15 226,59 207,36 216,46 199,82 34,34


6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 66,62 95,82 73,92 63,47 107,19 127,23 472,13 506,87 541,20 388,90 531,17 537,77 60,14 92,98 78,65 66,19 66,97 70,04 103,49 77,57 58,56 93,62 90,86 566,98 504,87 503,73 608,57 657,56 585,90 61,62 75,68 84,15 65,05 53,18 71,75 83,40 76,14 62,63 84,48 102,73 493,71 499,68 518,84 571,32 448,50 494,08 53,01 90,21 51,02 97,03 59,05 63,82 112,36 97,49 73,69 97,65 126,43 453,10 415,87 530,31 521,19 420,40 312,78 51,87 153,17 109,68 63,54 64,01 53,99 93,75 81,47 71,53 92,14 65,13 487,68 437,07 504,98 503,06 528,57 489,69 58,77 82,98 195,29 48,19 52,74 65,14 94,71 65,90 62,05 95,05 101,54 425,40 652,56 453,47 497,14 527,57 483,88 39,01 53,57 105,97 35,20 58,17 66,62 95,82 77,57 65,32 93,62 102,73 14,26 483,17 502,82 508,76 515,03 518,96 484,02 84,89 54,07 91,43 104,13 62,53 59,02 37. melléklet: A szárak zöldtömegének átlagos alakulása szabadföldi napraforgónál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2007-ben (g)

002 SzD 5% 203,36 111,21 108,67 55,99 103,70 49,64 105,43 40,60

132


000 5,70 5,56 8,21 7,49 8,03 9,27 7,38

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 13,77 7,38 4,39 7,59 5,59 53,05 55,78 51,04 48,05 52,56 56,15 56,52 47,10 55,60 53,03 51,01 6,89 8,19 4,77 6,60 12,53 50,80 70,60 58,30 51,12 57,76 55,98 71,56 49,68 48,66 50,72 47,90 5,36 9,03 4,98 4,90 9,05 54,83 49,47 54,07 52,75 52,29 38,46 59,64 53,04 57,69 48,73 42,29 10,61 6,32 5,86 6,89 13,64 64,17 49,21 63,50 57,03 54,12 46,22 55,47 54,43 52,94 54,68 49,87 5,25 12,39 6,32 6,91 7,16 52,14 54,67 56,94 51,69 44,87 53,71 56,25 47,14 56,77 69,53 45,98 9,09 7,67 5,75 6,43 7,92 51,76 49,53 62,67 55,18 51,47 55,32 58,67 44,60 45,39 51,97 51,98 8,50 8,50 5,35 6,55 9,32 2,59 54,46 54,88 57,75 52,64 52,18 50,97 6,71 59,69 49,33 52,84 54,78 48,17 38. melléklet: A szárak száraztömegének átlagos alakulása szabadföldi napraforgónál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban (g)

002 44,19 65,48 59,49 60,60 61,97 57,89 58,27

SzD 5%


000 4,26 3,63 4,66 4,88 3,89 4,05 4,26

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 6,09 5,90 5,07 7,77 8,34 76,45 78,59 82,63 59,64 87,57 89,61 47,61 53,29 62,99 68,31 58,93 6,40 5,37 4,10 6,49 6,27 95,16 81,31 77,75 86,56 97,00 100,72 56,00 46,06 68,09 49,38 41,67 5,74 5,21 4,11 5,79 6,90 87,29 77,61 85,33 91,15 70,04 86,10 47,56 52,78 45,23 50,97 53,01 6,95 5,99 4,24 6,58 7,36 88,35 73,78 87,81 85,68 69,55 56,78 45,31 55,47 56,37 42,87 57,66 5,55 5,59 4,71 6,01 5,23 86,57 73,34 71,99 77,34 89,17 84,91 45,87 55,42 50,68 42,90 40,57 5,98 4,37 4,03 6,76 6,21 80,67 86,23 64,63 76,21 85,69 81,82 21,31 48,53 54,61 31,60 51,23 6,09 5,37 4,38 6,49 6,90 0,78 85,75 78,48 78,36 79,43 83,17 83,32 11,81 43,94 51,93 56,33 47,67 50,51 39. melléklet: A szárak száraztömegének átlagos alakulása szabadföldi napraforgónál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2007-ben (g)

002 71,38 55,68 54,97 50,61 63,67 45,06 56,90

SzD 5%

133

6,77

10,95


2006 2007 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 274,13 249,17 261,78 209,77 202,04 291,03 102,29 150,81 112,81 89,48 151,55 138,49 397,48 213,14 294,26 151,16 225,22 306,85 132,57 153,81 122,88 129,70 162,81 161,65 171,27 263,86 297,45 156,08 206,85 203,18 126,89 152,68 154,75 131,10 151,11 140,72 202,97 313,98 346,62 186,16 191,97 232,70 139,90 129,31 143,97 156,73 156,16 97,87 273,41 247,37 289,19 201,54 200,94 301,97 125,95 128,95 119,57 123,75 134,27 138,69 280,34 244,04 288,82 271,24 198,57 206,93 106,77 159,19 104,37 121,11 147,65 116,22 266,60 255,26 296,35 195,99 204,27 257,11 53,46 122,40 145,79 126,39 125,31 150,59 132,27 20,47 40. melléklet: A virágok zöldtömegének átlagos alakulása szabadföldi napraforgónál 2006-ban és 2007-ben (g)


2006 2007 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 29,11 27,77 29,60 24,47 23,75 31,72 14,16 22,25 15,66 13,48 23,97 20,26 29,96 24,04 32,42 18,78 25,61 33,20 20,18 22,43 18,32 19,59 24,47 24,74 23,45 30,75 32,46 20,34 24,17 24,21 19,59 19,67 21,70 19,21 22,51 21,30 24,05 36,26 35,75 23,17 22,60 26,08 22,65 18,71 21,38 25,35 25,88 16,50 18,57 26,97 30,99 23,17 22,46 32,14 18,77 21,43 18,58 18,71 23,60 20,19 26,72 27,39 34,25 30,31 22,07 25,84 18,16 22,74 15,62 18,69 22,17 16,80 25,31 28,86 32,58 23,37 23,44 28,87 4,11 18,92 21,21 18,54 19,17 23,77 19,97 3,15 41. melléklet: A virágok száraztömegének átlagos alakulása szabadföldi napraforgónál 2006-ban és 2007-ben (g)

134


2006 2007 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 17,0 10,0 14,0 12,5 12,5 14,5 9,0 11,0 10,0 9,5 11,5 10,5 15,0 12,0 14,5 11,0 13,0 17,0 9,5 11,0 10,0 9,5 11,0 11,5 11,5 15,0 15,0 11,0 13,0 12,0 9,5 10,0 11,0 9,5 11,5 10,5 12,5 14,5 16,0 11,0 12,5 12,5 10,0 9,5 10,5 11,5 11,5 8,5 11,0 15,0 13,5 12,5 12,5 17,5 9,5 10,5 10,5 9,0 10,5 11,5 12,0 14,0 14,5 14,0 11,5 12,5 9,0 10,5 10,0 9,0 11,0 10,0 13,17 13,42 14,58 12,00 12,50 14,33 2,04 9,42 10,42 10,33 9,67 11,17 10,42 42. melléklet: Az átlagos virágátmérő alakulása szabadföldi napraforgónál 2006-ban és 2007-ben (cm)

SzD 5%

1,08

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 75,62 84,66 81,79 90,42 75,01 69,52 69,29 94,71 94,46 85,08 114,02 100,38 I 79,01 88,33 89,27 87,94 78,65 93,15 74,04 74,13 112,40 81,58 114,32 108,06 I 67,12 92,14 81,25 88,53 70,47 95,05 80,22 97,87 79,21 81,75 99,67 79,58 I 62,07 84,94 86,10 84,22 79,13 84,88 69,41 96,90 90,85 89,95 101,32 100,34 I 80,86 90,37 79,85 84,41 82,19 90,92 87,83 96,53 74,79 92,05 131,71 79,72 I 72,81 88,74 90,94 77,50 76,31 82,06 68,51 90,92 92,34 93,23 90,16 78,17 II 75,32 85,37 87,77 88,95 78,30 76,96 64,08 96,01 99,14 69,89 87,22 78,69 II 74,49 98,09 99,64 90,09 84,35 81,17 60,37 105,11 90,15 92,94 101,92 89,21 II 58,27 90,77 89,12 89,28 77,73 72,67 68,75 105,79 89,37 59,61 124,87 52,32 II 76,18 89,83 94,56 88,28 88,61 83,65 68,77 94,24 90,30 99,06 110,05 68,40 II 80,73 85,49 79,62 110,41 67,94 83,02 59,49 98,16 90,11 67,31 101,38 76,64 III 80,34 84,46 81,79 79,04 60,42 86,44 60,33 84,34 83,85 80,52 80,40 78,57 III 78,17 89,42 91,67 90,21 79,62 81,97 80,23 123,35 79,76 80,99 93,24 52,78 III 99,19 82,24 89,21 86,70 75,80 94,56 74,60 118,19 103,33 91,99 71,62 65,71 III 108,60 99,16 90,47 79,33 75,09 77,12 53,28 95,48 84,46 61,57 100,77 85,01 III Átlag 77,92 88,93 87,54 87,69 76,64 83,54 5,77 69,28 98,12 90,30 81,83 101,51 79,57 9,30 43. melléklet: A kaszatok zöldtömegének átlagos alakulása szabadföldi napraforgónál 2006-banés 2007-ben (g)

135

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 66,26 81,33 69,82 80,92 62,24 66,76 65,17 77,53 86,34 82,03 88,56 80,32 I 70,10 78,14 77,37 75,09 62,44 84,33 69,14 62,02 85,67 71,86 88,35 82,09 I 57,53 78,29 76,82 74,63 58,73 76,10 75,27 80,53 74,11 76,22 71,99 67,33 I 53,96 79,93 81,96 67,33 65,02 74,44 64,48 75,39 85,53 83,64 83,89 86,70 I 71,47 78,07 76,50 69,37 66,74 72,76 81,94 78,53 70,54 76,63 84,93 67,82 I 70,78 78,54 87,23 69,84 48,75 71,14 65,47 84,90 76,93 87,42 84,83 73,89 II 68,19 75,04 78,33 77,80 67,78 76,40 60,19 66,31 74,03 66,53 81,40 73,64 II 66,48 86,66 81,07 85,35 72,36 87,74 56,99 99,34 84,01 87,64 94,62 83,24 II 56,52 81,21 85,88 79,89 66,26 65,31 63,12 99,42 82,95 55,75 102,63 49,91 II 68,56 77,52 74,66 78,13 76,00 73,52 65,18 66,88 70,56 92,40 92,04 65,35 II 72,50 75,58 65,32 99,44 58,18 77,76 56,56 89,05 86,10 63,16 95,53 63,23 III 70,79 72,54 77,16 66,75 56,70 82,15 56,21 80,23 78,49 75,53 75,02 73,45 III 68,57 78,00 81,70 79,78 70,22 77,29 75,02 102,96 75,29 75,84 87,36 49,57 III 87,36 70,85 77,18 79,03 64,84 87,18 70,47 95,82 96,23 87,05 66,89 58,56 III 97,57 88,24 74,97 70,93 63,63 70,63 49,38 71,24 78,72 57,65 79,43 63,70 III Átlag 69,78 78,66 77,73 76,95 63,99 76,23 5,42 64,97 82,01 80,37 75,96 85,16 69,25 7,49 44. melléklet: A kaszatok száraztömegének átlagos alakulása szabadföldi napraforgónál 2006-ban és 2007-ben (g)

136

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 18,0 19,0 18,0 19,5 19,0 18,0 21,5 18,5 20,0 19,5 22,0 21,0 I 18,5 19,0 19,5 21,0 19,0 19,0 22,5 18,0 21,0 19,0 21,5 22,0 I 17,5 20,0 18,5 19,5 18,5 19,5 19,5 19,5 19,0 19,0 19,0 19,0 I 17,0 18,5 19,0 19,0 19,0 18,5 20,0 20,0 21,0 20,0 20,0 22,0 I 19,5 19,5 18,5 19,5 18,0 19,0 20,0 18,5 19,5 21,0 23,0 21,5 I 18,0 19,5 19,5 19,5 18,5 18,5 21,5 22,0 21,0 20,5 19,0 18,5 II 18,5 19,0 19,5 19,0 17,5 17,5 18,5 22,0 21,5 18,0 18,5 18,5 II 18,5 20,0 20,5 19,5 18,0 17,0 18,0 20,5 19,0 20,5 21,0 20,5 II 17,0 20,0 20,5 19,5 17,5 17,5 19,0 20,0 20,0 19,0 21,0 19,5 II 18,5 19,5 20,0 19,0 18,0 18,5 19,0 18,5 21,5 20,5 20,5 18,5 II 19,0 19,0 18,5 21,5 17,5 20,5 18,5 19,5 19,0 18,5 20,0 19,0 III 19,0 18,5 19,0 18,0 16,5 20,5 18,0 19,0 19,5 20,0 20,5 19,0 III 18,5 19,5 19,5 19,0 19,0 17,5 22,0 21,5 20,5 19,0 21,5 17,0 III 20,0 18,0 19,5 19,0 19,5 19,5 20,5 21,5 21,5 21,0 18,0 17,5 III 20,5 20,5 18,5 18,5 18,5 18,0 18,5 18,5 21,0 18,5 20,5 21,5 III Átlag 18,53 19,30 19,23 19,40 18,27 18,60 0,63 19,80 19,83 20,33 19,60 20,40 19,67 0,96 45. melléklet: Az átlagos tányérátmérő alakulása szabadföldi napraforgónál 2006-ban és 2007-ben (cm)

137


000 3,41 3,95 3,50 3,62 3,62

111 3,31 3,79 3,79 3,63 3,63


000 2,15 2,08 2,21 2,15 2,15

111 2,62 2,41 2,73 2,59 2,59

110 2,24 2,35 2,17 2,25 2,25

Virágzás 220 001 2,67 2,36 2,89 2,17 2,47 2,50 2,68 2,34 2,68 2,34

002 SzD 5% 2,02 2,14 1,89 2,01 2,01 0,18

000 1,32 1,26 1,29 1,29 1,29

111 1,35 1,29 1,29 1,31 1,31

110 1,01 1,08 1,02 1,04 1,04

Teljesérés 220 001 1,10 1,02 1,16 1,13 1,11 0,91 1,12 1,02 1,12 1,02

002 SzD 5% 0,94 1,08 1,22 1,08 1,08 0,09

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 4,13 4,20 4,64 4,81 4,37 4,26 3,09 3,22 3,10 3,29 3,15 3,09 1,14 1,19 1,13 1,21 1,13 0,91 I 4,06 4,35 4,73 4,65 4,13 4,37 3,12 3,22 3,13 3,19 3,16 2,97 1,17 1,55 1,27 1,33 1,07 1,06 II 4,18 4,07 4,52 4,90 4,53 4,07 3,07 3,23 3,22 3,32 3,20 3,01 1,30 1,20 1,21 1,26 1,13 1,17 III 4,12 4,20 4,63 4,79 4,34 4,23 3,09 3,22 3,15 3,27 3,17 3,02 1,20 1,31 1,20 1,27 1,11 1,05 IV Átlag 4,12 4,20 4,63 4,79 4,34 4,23 0,17 3,09 3,22 3,15 3,27 3,17 3,02 0,06 1,20 1,31 1,20 1,27 1,11 1,05 0,14 46. melléklet: A Nössz% alakulása szabadföldi napraforgólevélnél 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban és 2007-ben (%) 2006 Ismétlések I II III IV Átlag

000 1,55 1,96 1,40 1,64 1,64

111 1,84 1,38 1,77 1,66 1,66


000 0,28 0,33 0,32 0,31 0,31

111 0,42 0,41 0,38 0,40 0,40

110 0,88 0,64 0,79 0,77 0,77

Virágzás 220 001 0,26 0,28 0,68 0,35 0,72 0,32 0,55 0,32 0,55 0,32

002 SzD 5% 0,51 0,19 0,28 0,33 0,33 0,16

000 0,36 0,30 0,44 0,37 0,37

111 0,51 0,44 0,50 0,49 0,49

110 0,39 0,31 0,34 0,35 0,35

Teljesérés 220 001 0,33 0,31 0,41 0,39 0,41 0,24 0,39 0,31 0,39 0,31

002 SzD 5% 0,54 0,56 0,57 0,56 0,56 0,06

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 1,87 1,85 2,28 1,87 1,58 1,96 0,75 0,69 1,05 1,17 1,02 0,73 I 0,44 0,50 0,53 0,63 0,73 0,34 2,02 1,83 2,31 1,70 1,55 1,81 0,67 0,80 0,95 0,91 0,70 0,75 II 0,43 0,59 0,89 0,67 0,76 0,56 1,81 2,09 2,17 2,02 1,65 2,08 0,79 0,86 0,97 1,01 0,66 0,76 III 0,41 0,50 0,69 0,59 0,56 0,77 1,90 1,93 2,26 1,86 1,59 1,95 0,74 0,79 0,99 1,03 0,79 0,75 IV 0,43 0,53 0,70 0,63 0,68 0,56 Átlag 1,90 1,93 2,26 1,86 1,59 1,95 0,14 0,74 0,80 0,98 1,01 0,77 0,75 0,13 0,43 0,53 0,70 0,63 0,68 0,56 0,15 47. melléklet: A Nössz% alakulása szabadföldi napraforgószárnál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban és 2007-ben (%)

138

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 1,91 2,05 2,27 1,90 1,92 2,02 2,71 2,81 2,88 2,94 2,82 2,71 I 1,86 1,99 2,22 2,78 2,03 2,14 2,75 2,84 2,85 2,90 2,81 2,69 II 1,85 2,11 2,21 2,49 1,97 2,08 2,46 2,69 2,81 2,97 2,78 2,72 III 1,88 2,05 2,23 2,39 1,97 2,08 2,64 2,78 2,85 2,94 2,80 2,71 IV Átlag 1,88 2,05 2,23 2,39 1,97 2,08 0,23 2,64 2,78 2,85 2,94 2,80 2,71 0,09 48. melléklet: A Nössz% alakulása szabadföldi napraforgóvirágnál 2006-ban és 2007-ben (%)

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 2,24 2,85 4,01 2,66 3,22 2,57 2,27 2,41 2,34 2,94 1,99 2,15 I 2,43 3,28 3,45 3,44 2,72 2,59 2,46 2,49 2,43 2,25 2,53 2,24 II 2,69 4,21 3,72 3,70 3,09 2,46 2,36 2,52 2,46 2,28 2,50 2,52 III 2,45 3,45 3,73 3,27 3,01 2,54 2,36 2,47 2,41 2,49 2,34 2,30 IV Átlag 2,45 3,45 3,73 3,27 3,01 2,54 0,49 2,36 2,47 2,41 2,49 2,34 2,30 0,27 49. melléklet: A Nössz% alakulása a szabadföldi napraforgó kaszattermésnél 2006-ban és 2007-ben (%)

139


000 0,63 0,61 0,68 0,64 0,64

111 0,85 0,87 0,87 0,86 0,86


000 0,99 1,06 1,06 1,04 1,04

111 1,14 1,14 1,14 1,14 1,14

110 1,04 0,96 1,14 1,05 1,05

Virágzás 220 001 1,11 1,02 1,06 1,06 1,14 1,02 1,10 1,03 1,10 1,03

002 SzD 5% 0,90 0,99 0,96 0,95 0,95 0,06

000 0,47 0,44 0,50 0,47 0,47

111 0,47 0,50 0,47 0,48 0,48

110 0,44 0,38 0,38 0,40 0,40

Teljesérés 220 001 0,39 0,47 0,30 0,32 0,40 0,30 0,36 0,36 0,36 0,36

002 SzD 5% 0,38 0,32 0,52 0,41 0,41 0,08

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 0,66 0,80 0,68 0,66 0,59 0,75 0,60 0,63 0,62 0,65 0,58 0,57 0,29 0,29 0,16 0,26 0,27 0,22 I 0,66 0,80 0,75 0,68 0,62 0,84 0,65 0,68 0,62 0,65 0,63 0,57 0,25 0,28 0,32 0,31 0,26 0,25 II 0,62 0,87 0,57 0,66 0,66 0,75 0,67 0,67 0,65 0,70 0,58 0,57 0,28 0,26 0,28 0,27 0,26 0,24 III 0,65 0,82 0,67 0,67 0,62 0,78 0,64 0,66 0,63 0,67 0,60 0,57 0,27 0,28 0,25 0,28 0,26 0,24 IV Átlag 0,65 0,82 0,67 0,67 0,62 0,78 0,06 0,64 0,66 0,63 0,67 0,60 0,57 0,03 0,27 0,28 0,25 0,28 0,26 0,24 0,05 50. melléklet: A P2O5% alakulása szabadföldi napraforgólevélnél 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban és 2007-ben (%) 2006 Ismétlések I II III IV Átlag

000 0,45 0,39 0,44 0,43 0,43

111 0,54 0,54 0,55 0,54 0,54


000 0,28 0,17 0,28 0,24 0,24

111 0,40 0,30 0,40 0,37 0,37

110 0,50 0,58 0,50 0,52 0,52

Virágzás 220 001 0,35 0,42 0,28 0,36 0,30 0,36 0,31 0,38 0,31 0,38

002 SzD 5% 0,50 0,30 0,34 0,38 0,38 0,07

000 0,22 0,17 0,18 0,19 0,19

111 0,22 0,17 0,24 0,21 0,21

110 0,20 0,22 0,20 0,21 0,21

Teljesérés 220 001 0,20 0,22 0,22 0,20 0,22 0,20 0,21 0,21 0,21 0,21

002 SzD 5% 0,22 0,21 0,22 0,22 0,22 0,02

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 0,44 0,59 0,47 0,42 0,42 0,62 0,29 0,32 0,35 0,42 0,37 0,26 0,13 0,14 0,29 0,20 0,35 0,18 I 0,48 0,57 0,44 0,40 0,47 0,57 0,25 0,30 0,30 0,40 0,22 0,21 0,10 0,17 0,30 0,20 0,20 0,17 II 0,44 0,57 0,54 0,48 0,47 0,47 0,32 0,34 0,30 0,43 0,23 0,27 0,11 0,18 0,27 0,18 0,17 0,17 III 0,45 0,58 0,48 0,43 0,45 0,55 0,29 0,32 0,32 0,42 0,28 0,25 0,11 0,16 0,29 0,19 0,24 0,17 IV Átlag 0,45 0,58 0,48 0,43 0,45 0,55 0,05 0,29 0,32 0,32 0,42 0,28 0,25 0,05 0,11 0,16 0,29 0,19 0,24 0,17 0,05 51. melléklet: A P2O5% alakulása szabadföldi napraforgószárnál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban és 2007-ben (%)

140

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 0,85 0,99 1,10 0,99 0,98 1,21 1,02 1,14 1,17 1,40 1,17 1,02 I 0,86 0,93 1,18 1,18 0,86 1,07 1,02 1,15 1,12 1,10 1,07 1,00 II 0,86 0,96 1,15 1,07 0,93 1,14 0,97 1,17 1,19 1,27 1,04 1,05 III 0,86 0,96 1,14 1,08 0,92 1,14 1,00 1,15 1,16 1,26 1,09 1,02 IV Átlag 0,86 0,96 1,14 1,08 0,92 1,14 0,07 1,00 1,15 1,16 1,26 1,09 1,02 0,09 52. melléklet: A P2O5% alakulása szabadföldi napraforgóvirágnál 2006-ban és 2007-ben (%)

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 1,05 1,46 1,62 1,62 1,65 1,39 0,83 0,90 0,83 1,02 0,73 0,77 I 1,16 1,43 1,46 1,50 1,69 1,33 0,84 0,92 0,86 0,83 0,99 0,83 II 1,13 1,99 1,63 1,50 1,65 1,22 0,84 0,83 0,83 0,81 0,84 0,84 III 1,11 1,63 1,57 1,54 1,66 1,31 0,84 0,88 0,84 0,88 0,86 0,81 IV Átlag 1,11 1,63 1,57 1,54 1,66 1,31 0,17 0,84 0,88 0,84 0,88 0,86 0,81 0,09 53. melléklet: A P2O5% alakulása szabadföldi a napraforgó kaszattermésnél 2006-ban és 2007-ben (%)

141


000 5,97 6,12 6,76 6,28 6,28

111 6,08 8,37 8,37 7,61 7,61


000 4,43 3,87 5,86 4,72 4,72

111 7,91 6,96 5,97 6,95 6,95

110 6,84 7,38 6,38 6,87 6,87

Virágzás 220 001 9,23 9,70 5,75 10,24 6,05 8,74 7,01 9,56 7,01 9,56

002 SzD 5% 12,09 10,33 10,60 11,01 11,01 1,35

000 0,75 0,68 0,65 0,69 0,69

111 1,15 1,25 1,45 1,28 1,28

110 1,12 0,83 1,05 1,00 1,00

Teljesérés 220 001 0,89 1,81 0,86 1,49 0,64 1,61 0,80 1,64 0,80 1,64

002 SzD 5% 1,69 1,34 1,23 1,42 1,42 0,19

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 7,00 7,34 4,90 6,25 7,95 7,87 6,13 10,76 5,78 7,30 8,21 11,13 0,60 0,74 0,39 0,37 0,99 0,55 I 7,65 10,20 4,78 6,49 8,79 9,85 6,23 8,39 5,56 7,50 11,08 10,76 0,44 0,88 0,37 0,41 1,03 1,44 II 7,25 10,54 5,36 6,78 8,64 7,56 6,20 8,42 5,84 7,64 11,06 10,99 0,57 0,92 0,76 0,58 0,96 1,15 III 7,30 9,36 5,01 6,51 8,46 8,43 6,19 9,19 5,72 7,48 10,11 10,96 0,54 0,85 0,50 0,45 0,99 1,05 IV Átlag 7,30 10,20 5,01 6,51 8,46 7,59 1,17 6,19 8,34 5,72 7,48 10,97 10,96 1,13 0,54 0,85 0,50 0,45 0,99 1,05 0,26 54. melléklet: A K2O% alakulása szabadföldi napraforgólevélnél 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban és 2007-ben (%) 2006 Ismétlések I II III IV Átlag

000 6,85 3,47 4,91 5,08 5,08

111 6,91 8,12 10,05 8,36 8,36


000 3,65 1,97 2,65 2,76 2,76

111 2,64 2,87 2,98 2,83 2,83

110 1,97 4,65 3,39 3,34 3,34

Virágzás 220 001 4,65 4,23 2,05 3,68 3,47 3,87 3,39 3,93 3,39 3,93

002 SzD 5% 5,29 4,82 4,76 4,96 4,96 1,04

000 0,32 0,30 0,28 0,30 0,30

111 1,12 1,29 1,39 1,27 1,27

110 1,29 1,06 1,18 1,18 1,18

Teljesérés 220 001 0,81 3,78 0,83 2,99 0,98 2,70 0,87 3,16 0,87 3,16

002 SzD 5% 4,65 3,96 3,35 3,99 3,99 0,44

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 6,45 11,45 5,75 7,89 10,26 7,43 2,70 4,77 3,52 3,29 5,62 5,50 0,28 0,89 0,59 0,54 2,40 3,27 I 6,95 12,20 7,42 8,16 10,75 7,02 2,79 2,20 1,90 6,07 5,63 4,28 0,18 0,89 0,74 0,43 2,58 2,91 II 6,91 12,80 6,05 8,47 11,04 7,24 3,26 5,33 3,56 3,17 3,68 4,91 0,22 0,56 0,84 0,32 1,04 2,26 III 6,77 12,15 6,41 8,17 10,68 7,23 2,92 4,10 2,99 4,18 4,98 4,89 0,23 0,78 0,72 0,43 2,00 2,81 IV Átlag 6,77 12,15 6,41 8,17 10,68 7,23 0,63 2,92 4,10 2,99 4,18 4,98 4,89 1,41 0,23 0,78 0,72 0,43 2,00 2,81 0,50 55. melléklet: A K2O% alakulása szabadföldi napraforgószárnál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban és 2007-ban (%)

142

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 6,59 6,53 6,40 6,64 6,25 7,24 6,88 6,84 7,46 8,47 6,78 6,91 I 6,01 6,09 7,27 6,81 6,27 6,64 6,46 6,86 6,77 6,64 6,76 7,64 II 6,07 6,59 6,87 6,77 6,23 7,54 6,88 6,64 7,24 7,54 6,74 7,26 III 6,22 6,40 6,84 6,74 6,25 7,14 6,74 6,78 7,15 7,55 6,76 7,27 IV Átlag 6,22 6,40 6,84 6,74 6,25 7,14 0,38 6,74 6,78 7,15 7,55 6,76 7,27 0,53 56. melléklet: A K2O% alakulása szabadföldi napraforgóvirágnál 2006-ban és 2007-ben (%)

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 2,24 2,49 3,14 2,79 3,17 2,88 1,62 1,83 1,52 1,63 1,81 1,49 I 2,05 2,64 2,64 2,72 2,75 2,21 1,70 1,76 1,64 1,53 1,82 1,77 II 1,88 2,93 3,11 2,94 2,90 2,09 1,47 1,71 1,60 1,59 1,73 1,85 III 2,05 2,68 2,96 2,81 2,94 2,39 1,59 1,76 1,59 1,58 1,78 1,70 IV Átlag 2,05 2,68 2,96 2,81 2,94 2,39 0,31 1,59 1,76 1,59 1,58 1,78 1,70 0,12 57. melléklet: A K2O% alakulása szabadföldi napraforgó kaszattermésnél 2006-ban és 2007-ben (%)

143

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 61 71 65 61 69 57 268 272 262 255 264 264 263 272 272 274 287 272 I 71 73 63 62 67 65 276 262 271 263 275 248 263 271 261 279 281 284 I 74 71 55 65 62 67 270 258 262 252 251 264 267 270 277 270 280 265 I 68 76 61 58 69 70 252 266 255 255 257 248 275 262 278 271 278 261 I 66 68 58 58 62 63 248 266 263 260 237 254 261 268 270 277 274 283 I 70 68 61 62 64 59 263 263 273 255 253 267 274 281 267 265 278 273 II 72 61 62 73 66 59 256 256 261 255 249 252 268 262 262 252 273 273 II 71 66 69 68 62 60 255 274 268 246 254 256 275 276 272 265 265 278 II 67 72 70 63 60 66 255 266 256 274 249 246 263 274 272 269 272 277 II 74 68 63 69 62 65 250 265 258 264 228 267 271 272 273 263 272 271 II 67 66 67 64 64 69 250 230 258 254 250 260 265 275 268 268 261 264 III 61 65 65 59 66 67 257 257 257 261 250 258 267 265 282 261 272 272 III 65 69 61 64 60 67 252 236 270 240 244 261 276 273 282 270 272 260 III 64 76 64 65 62 64 248 232 262 261 250 245 260 270 278 270 275 267 III 62 69 63 65 66 64 244 251 267 254 245 255 270 271 271 279 272 266 III Átlag 67,53 69,27 63,13 63,73 64,07 64,13 2,84 256,27 256,93 262,87 256,60 250,40 256,33 6,92 267,87 270,80 272,33 268,87 274,13 271,07 4,60 58. melléklet: Az átlagos növénymagasság alakulása szabadföldi kukoricánál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban (cm)

144

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 76 81 74 79 78 71 201 192 188 180 175 204 206 205 195 203 194 215 I 73 75 83 75 73 77 183 191 181 186 184 185 206 207 192 199 198 221 I 84 74 77 73 69 81 197 195 178 192 183 200 201 191 200 198 189 209 I 80 75 74 72 79 82 188 193 177 187 181 201 207 202 206 195 194 210 I 78 77 83 73 67 75 194 193 182 196 177 197 205 211 198 198 185 223 I 82 76 77 75 69 71 182 185 184 181 179 178 202 206 209 183 197 210 II 75 81 71 72 67 72 182 194 187 178 180 180 197 206 201 203 204 201 II 77 76 70 65 72 71 177 192 200 193 181 174 208 206 197 197 181 202 II 71 72 76 75 72 74 180 193 196 185 177 181 207 203 210 197 190 206 II 82 73 74 74 73 73 172 195 201 185 175 173 202 205 204 202 189 203 II 67 68 67 67 74 77 184 193 181 186 187 186 201 194 201 211 195 204 III 69 73 71 69 71 75 175 196 188 197 182 180 199 206 196 203 201 206 III 74 74 68 74 79 71 173 196 184 179 177 178 195 210 206 200 195 204 III 75 76 69 74 81 72 176 197 182 178 178 178 208 195 197 199 205 214 III 74 72 74 74 71 75 175 197 181 187 180 181 191 201 198 195 198 203 III Átlag 75,80 74,87 73,87 72,73 73,00 74,47 3,00 182,60 193,47 186,00 186,00 179,73 185,07 5,15 202,33 203,20 200,67 198,87 194,33 208,73 4,35 59. melléklet: Az átlagos növénymagasság alakulása szabadföldi kukoricánál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2007-ben (cm)

145


6-8 leveles állapot Virágzás 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 923,17 946,42 975,93 978,85 730,24 911,33 5699,09 5310,90 5194,08 5241,46 4858,29 6169,27 1005,41 1161,59 974,30 956,81 912,97 1005,38 5824,35 4803,16 5294,90 5237,53 4465,13 5436,09 973,09 1034,36 1231,68 971,73 778,32 1236,38 5308,96 5709,11 4828,70 5134,05 3765,43 5716,80 787,29 1126,88 1130,38 891,26 966,23 1196,04 5608,11 5673,61 3867,81 4619,58 4498,01 6044,39 1074,10 976,72 1163,76 939,06 929,02 1272,73 5193,94 5870,44 5593,19 4450,29 4991,09 4464,69 894,02 1153,79 1187,39 1053,07 810,66 1096,57 5152,90 5657,12 5179,34 3919,24 5670,23 5502,09 942,85 1066,63 1110,57 965,13 854,57 1119,74 120,11 5464,56 5504,06 4993,00 4767,03 4708,03 5555,56 618,28 60. melléklet: Az átlagos levélterület alakulása szabadföldi kukoricánál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2006-ban (cm2)


6-8 leveles állapot Virágzás 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 972,71 889,97 756,28 715,64 521,81 995,24 4364,19 5076,39 4656,53 4756,80 3663,21 5054,62 842,93 850,31 800,20 586,64 643,12 850,49 5566,21 4827,14 4246,65 4172,63 3955,18 5218,81 779,79 1063,26 790,88 769,69 794,14 904,19 4986,88 5349,67 4235,28 4802,14 4456,35 4787,18 960,73 743,73 839,29 743,21 660,44 833,71 4751,66 5375,78 4245,21 4406,35 4242,53 4417,06 832,02 887,48 634,85 651,82 776,58 879,93 4662,41 5484,68 4034,97 4358,70 4323,47 5027,51 579,48 767,59 559,98 731,62 731,49 969,02 4408,16 4685,08 4273,84 3937,34 4715,82 4779,77 827,94 867,06 730,25 699,77 687,93 905,43 122,10 4789,92 5133,12 4282,08 4405,66 4226,10 4880,82 394,66 61. melléklet: Az átlagos levélterület alakulása szabadföldi kukoricánál 6-8 leveles állapotban és virágzáskor 2007-ben (cm2)

146


000 35,63 37,21 37,07 30,14 39,87 35,89 35,97

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 32,29 38,82 32,52 29,94 31,04 149,23 140,91 144,32 137,10 146,29 146,4 54,78 52,17 57,32 51,45 52,33 38,01 37,94 32,27 37,54 30,31 146,82 144,61 155,23 149,09 123,21 142,53 56,48 53,21 63,49 67,57 59,01 35,68 42,08 33,37 33,39 36,59 133,09 148,52 136,25 142,06 138,13 154,05 65,05 48,39 62,17 57,86 73,60 37,24 41,33 30,10 37,12 36,79 147,04 145,44 142,11 135,91 137,68 154,43 53,27 60,01 64,14 45,38 61,69 34,44 42,15 31,65 36,91 40,95 137,99 142,13 139,67 128,77 143,96 144,78 52,91 49,49 62,31 74,40 66,37 38,64 40,02 33,85 32,86 37,67 139,23 145,39 146,89 135,98 137,66 146,84 43,10 51,75 58,67 56,78 59,47 36,05 40,39 32,29 34,63 35,56 3,30 142,23 144,50 144,08 138,15 137,82 148,17 7,25 54,27 52,50 61,35 58,91 62,08 62. melléklet: A levelek zöldtömegének átlagos alakulása szabadföldi kukoricánál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban (g)

002 SzD 5% 63,85 60,53 52,33 61,77 70,43 75,55 64,08 8,38


000 36,26 32,27 30,58 38,46 31,57 22,85 32,00

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 31,62 27,01 25,43 20,72 33,43 111,54 136,85 131,29 132,17 124,37 137,75 30,00 34,04 34,45 28,98 23,32 28,44 27,41 23,98 26,81 30,64 124,63 125,60 123,46 121,58 125,80 139,02 25,80 33,36 35,82 25,57 23,38 35,68 31,63 26,18 32,76 28,27 129,06 142,43 121,32 138,43 130,57 128,81 19,64 31,72 47,28 24,28 24,21 30,47 29,44 25,95 26,76 27,93 120,57 145,37 124,42 125,46 116,17 118,77 28,82 30,11 23,61 27,16 27,31 31,02 23,01 23,18 32,99 29,14 125,57 141,54 113,31 123,98 134,52 130,28 19,33 35,90 32,97 28,72 31,83 25,81 20,74 23,87 29,12 30,15 123,58 124,57 124,82 113,37 122,98 127,14 23,91 33,57 28,19 31,83 26,57 30,51 26,54 24,77 28,19 29,93 4,38 122,49 136,06 123,10 125,83 125,74 130,30 8,62 24,58 33,12 33,72 27,76 26,10 63. melléklet: A levelek zöldtömegének átlagos alakulása szabadföldi kukoricánál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2007-ben (g)

002 SzD 5% 21,50 17,90 21,14 26,53 24,68 22,98 22,46 5,17

147

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 6,30 6,05 6,14 6,01 5,49 5,74 32,68 31,75 30,85 31,47 33,18 32,49 45,43 45,05 48,4 44,11 44,01 51,86 I 6,18 6,72 6,24 6,69 6,33 5,74 31,14 33,84 33,27 33,69 26,37 30,31 47,06 46,99 50,62 57,26 48,86 51,73 I 6,55 5,82 6,56 5,94 5,66 6,56 32,50 33,20 30,92 33,01 31,55 34,22 53,30 41,59 46,77 48,83 56,96 43,22 II 5,69 6,27 6,44 5,83 6,29 6,64 35,26 32,59 30,98 29,96 31,11 35,78 44,18 53,11 49,46 38,46 50,16 50,34 II 6,88 5,19 7,95 5,80 7,41 7,45 31,16 32,19 29,64 31,17 32,47 32,44 41,94 43,79 48,17 61,68 53,95 56,25 III 6,38 6,72 7,01 6,58 6,50 6,59 34,17 33,18 34,44 32,79 29,48 34,37 38,07 44,24 48,00 47,17 48,97 58,43 III Átlag 6,33 6,13 6,72 6,14 6,28 6,45 0,68 32,82 32,79 31,68 32,02 30,69 33,27 2,05 45,00 45,80 48,57 49,59 50,49 51,97 6,36 64. melléklet: A levelek száraztömegének átlagos alakulása szabadföldi kukoricánál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban (g)


6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 5,65 5,73 5,34 4,68 3,89 5,75 26,54 33,96 28,66 31,22 29,34 30,70 28,84 28,10 30,44 25,31 22,79 19,92 5,30 5,40 4,81 4,21 5,24 5,38 29,27 31,02 29,51 29,74 29,43 31,62 24,86 28,35 32,12 24,42 20,85 15,56 5,30 6,32 5,35 4,82 6,25 4,49 29,37 35,31 27,83 30,72 27,94 29,89 18,88 26,56 38,77 23,64 21,82 20,23 6,03 5,14 5,19 5,02 4,72 4,96 28,66 30,02 30,34 29,46 25,10 29,48 27,60 24,88 20,89 23,67 25,99 26,25 4,91 6,04 4,35 4,01 5,77 5,05 30,27 31,00 27,51 28,47 29,38 29,65 19,16 27,86 29,13 24,59 29,82 21,46 4,33 4,43 3,75 4,26 4,83 4,75 28,14 27,48 27,48 27,93 28,11 28,54 22,95 26,97 25,89 29,50 24,19 20,98 5,25 5,51 4,80 4,50 5,12 5,06 0,72 28,71 31,47 28,56 29,59 28,22 29,98 1,95 23,72 27,12 29,54 25,19 24,24 20,73 4,37 65. melléklet: A levelek száraztömegének átlagos alakulása szabadföldi kukoricánál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2007-ben (g)

148


000 56,17 37,96 25,41 35,64 34,57 39,72 38,25

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 47,69 47,42 33,84 32,46 29,20 411,53 443,77 390,02 390,26 454,69 394,17 230,12 229,95 337,04 149,54 192,64 44,46 31,75 39,67 36,61 31,23 429,96 419,07 468,48 489,00 357,48 362,93 220,34 249,58 269,15 140,86 224,87 43,79 42,23 28,61 35,22 32,47 402,31 374,22 361,00 381,67 411,21 401,86 330,54 280,80 267,39 138,91 288,08 36,42 46,92 39,26 37,35 43,80 412,32 457,51 392,60 334,50 426,45 407,35 227,68 237,52 259,27 142,28 236,50 53,15 41,45 34,59 39,49 50,74 377,41 415,97 387,59 369,60 423,52 388,79 176,78 227,84 175,62 195,38 215,27 38,56 42,50 34,02 37,29 35,50 406,37 417,65 402,34 387,14 414,42 394,13 179,44 246,87 223,49 136,13 234,97 44,01 42,05 35,00 36,40 37,16 7,80 406,65 421,37 400,34 392,03 414,63 391,54 38,30 227,48 245,43 255,33 150,52 232,06 66. melléklet: A szárak zöldtömegének átlagos alakulása szabadföldi kukoricánál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban (g)

002 SzD 5% 254,64 294,44 235,92 253,87 191,82 226,90 242,93 45,73


000 60,74 46,62 29,96 62,22 45,14 34,38 46,51

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 53,87 39,26 32,72 29,94 35,00 267,68 334,42 293,42 264,47 267,18 306,84 157,12 155,48 158,47 132,63 73,73 49,41 51,03 30,75 41,41 38,51 277,11 281,01 275,53 252,51 205,91 314,76 161,77 142,99 139,19 127,57 103,98 57,87 43,89 38,49 49,74 29,07 306,84 306,86 256,17 262,18 288,27 275,11 123,78 121,06 157,35 131,92 136,35 53,84 45,73 33,50 40,64 36,45 248,09 292,39 252,57 254,67 267,82 241,58 127,60 134,40 161,80 141,05 93,14 47,58 37,65 25,18 39,06 37,69 264,16 344,48 270,44 253,19 306,69 298,17 105,35 153,24 186,89 176,99 169,22 40,43 31,22 26,29 35,10 34,76 276,28 261,41 287,26 246,15 266,21 173,92 86,85 179,97 132,13 94,58 114,98 50,50 41,46 31,16 39,32 35,25 8,86 273,36 303,43 272,57 255,53 267,01 268,40 36,28 127,08 147,86 155,97 134,12 115,23 67. melléklet: A szárak zöldtömegének átlagos alakulása szabadföldi kukoricánál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2007-ben (g)

002 SzD 5% 64,65 152,19 140,33 117,40 151,12 123,57 124,88 32,36

149


000 3,92 2,93 2,05 2,48 2,31 2,67 2,73

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 3,27 2,86 3,11 2,59 2,00 69,40 72,39 55,47 60,85 66,03 58,58 67,58 66,39 98,60 46,38 57,50 70,49 3,15 2,13 2,73 2,62 1,99 71,62 63,76 56,00 69,00 50,62 58,56 63,62 68,13 79,96 58,72 65,56 55,17 3,13 2,61 2,22 2,30 1,93 66,83 57,29 55,79 62,83 63,80 60,55 99,19 73,87 78,87 55,21 69,19 73,17 2,77 2,67 2,70 3,06 3,52 67,37 68,80 53,93 57,00 68,12 65,00 66,13 63,52 74,80 46,60 64,16 67,57 4,04 2,56 2,94 3,43 3,82 57,94 62,19 52,17 58,45 68,22 57,16 52,79 60,23 63,93 54,78 65,69 68,40 2,90 3,11 2,81 3,36 2,49 65,48 63,73 61,45 58,74 60,97 60,39 54,87 69,00 54,33 54,23 62,54 68,91 3,21 2,66 2,75 2,89 2,63 0,63 66,44 64,69 55,80 61,15 62,96 60,04 5,48 67,36 66,86 75,08 52,65 64,11 67,29 68. melléklet: A szárak száraztömegének átlagos alakulása szabadföldi kukoricánál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban (g)


000 4,39 3,48 1,96 3,78 3,29 2,16 3,18

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 4,79 3,74 2,77 2,66 2,75 53,05 54,99 55,01 44,57 48,67 52,86 53,80 53,64 47,26 43,48 27,21 40,54 4,45 4,01 2,64 3,60 3,11 50,08 52,84 51,94 41,00 35,90 43,00 56,09 49,31 40,69 41,28 38,37 57,64 5,21 3,65 3,36 4,27 2,32 64,64 41,55 50,56 43,54 54,02 44,48 43,48 40,80 49,09 44,42 50,31 44,71 4,65 3,44 2,90 3,10 3,16 45,19 44,22 48,23 40,56 55,99 42,52 42,92 44,95 48,17 45,65 34,36 36,68 3,66 3,15 2,07 2,90 2,99 51,02 38,82 49,00 38,79 44,68 44,36 36,07 51,94 54,65 54,57 62,30 57,24 3,64 2,84 2,31 2,65 2,87 49,11 44,81 41,86 42,55 49,38 43,28 28,31 60,20 40,91 30,53 42,59 48,97 4,40 3,47 2,68 3,20 2,87 0,71 52,18 46,21 49,43 41,84 48,11 45,08 6,37 43,45 50,14 46,80 43,32 42,52 47,63 69. melléklet: A szárak száraztömegének átlagos alakulása szabadföldi kukoricánál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2007-ben (g)

150

SzD 5%

11,88

SzD 5%

10,46


2006 2007 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 204,18 252,73 236,01 254,74 194,20 241,08 107,82 90,21 104,66 118,53 90,03 106,37 208,63 259,90 206,61 280,84 145,19 241,22 93,49 112,10 118,80 118,00 88,61 105,13 216,96 271,73 217,69 328,95 189,47 222,80 99,01 147,13 91,93 104,96 102,71 93,79 238,54 258,22 201,39 224,75 177,19 275,74 88,24 107,32 105,28 123,34 95,88 92,34 205,67 238,68 197,59 258,87 189,54 237,51 112,25 121,59 101,61 118,11 96,61 100,26 220,72 296,75 228,70 264,20 182,69 299,47 88,89 109,58 114,81 122,86 89,17 98,28 215,78 263,00 214,67 268,73 179,71 252,97 26,95 98,28 114,66 106,18 117,63 93,84 99,36 12,33 70. melléklet: A virágok zöldtömegének átlagos alakulása szabadföldi kukoricánál 2006-ban és 2007-ben (g)

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 25,40 33,98 26,79 31,84 24,61 25,35 16,53 12,10 14,99 18,38 14,70 15,91 I 25,91 45,65 26,66 30,64 18,84 31,38 14,90 17,07 12,75 16,21 14,24 12,99 I 28,78 32,19 27,28 39,82 25,45 26,72 14,06 17,30 15,60 15,66 17,30 13,24 II 27,57 33,37 24,14 28,67 27,70 35,10 15,53 17,53 15,97 19,14 16,00 13,05 II 23,38 29,98 22,63 40,32 31,05 28,54 16,32 18,06 12,92 17,29 17,38 13,22 III 29,75 33,52 29,67 30,03 23,19 34,50 14,37 16,58 13,15 19,57 13,53 13,61 III Átlag 26,80 34,78 26,20 33,55 25,14 30,27 4,86 15,29 16,44 14,23 17,71 15,53 13,67 1,82 71. melléklet: A virágok száraztömegének átlagos alakulása szabadföldi kukoricánál 2006-ban és 2007-ben (g)

151

Ismétlések I I I I I II II II II II III III III III III Átlag

2006 2007 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 199,92 218,93 220,28 222,00 197,79 197,93 99,97 97,48 117,69 98,78 77,12 105,07 198,71 208,69 264,20 203,03 210,99 230,84 98,85 115,10 109,82 134,35 63,74 105,04 196,47 210,02 231,79 200,98 207,88 208,41 98,67 104,71 100,48 137,60 82,39 104,55 209,07 219,64 249,12 205,45 223,78 206,74 95,65 104,82 103,96 111,52 91,53 94,53 195,69 210,21 231,50 248,59 206,73 205,39 98,65 114,52 103,82 119,11 90,69 103,53 196,19 189,76 231,86 164,03 206,14 222,29 114,02 104,90 105,68 117,72 90,88 132,63 194,35 207,79 226,70 204,07 208,40 212,98 98,93 98,01 103,73 119,11 90,31 84,89 196,20 210,24 230,27 204,69 224,47 222,23 97,54 104,19 110,58 118,94 91,48 106,76 201,66 217,33 215,76 159,74 205,37 192,91 100,23 97,00 91,03 119,13 90,47 104,51 198,20 220,51 230,69 153,64 207,80 219,49 78,35 103,55 107,94 114,18 84,85 107,95 187,63 209,36 239,70 204,91 227,58 217,96 97,99 110,20 102,36 118,75 125,34 100,19 185,09 209,68 230,19 264,38 220,97 221,69 102,14 103,69 118,38 108,95 85,26 98,94 196,57 209,39 230,69 203,71 190,96 220,98 97,68 105,21 102,67 99,51 85,31 98,80 176,86 227,09 216,18 199,79 207,97 251,06 111,43 114,82 101,23 138,59 92,37 92,60 195,98 210,04 228,38 198,93 224,84 231,00 92,93 93,18 90,76 117,69 99,40 102,76 195,24 211,91 231,82 202,53 211,44 217,46 11,34 98,87 104,76 104,68 118,26 89,41 102,85 7,13 72. melléklet: A szemtermés nedves tömegének átlagos alakulása szabadföldi kukoricánál 2006-ban és 2007-ben (g)

152


2006 2007 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 179,05 197,22 198,12 209,35 181,96 173,91 91,86 90,69 105,32 85,61 65,67 93,59 181,19 181,31 243,18 181,73 195,20 206,68 85,42 102,38 96,79 113,81 55,08 90,83 164,79 185,19 205,53 187,30 187,21 183,88 82,74 92,64 86,97 119,76 70,24 93,11 185,73 195,54 230,56 185,20 201,86 188,34 83,55 84,91 86,91 93,55 77,96 85,07 183,46 184,03 208,01 219,30 184,45 191,01 81,93 99,52 88,81 103,78 76,14 85,04 181,90 166,88 206,43 149,59 187,88 200,60 97,13 92,65 97,12 99,25 81,94 116,95 175,17 179,50 209,68 181,11 184,96 193,45 86,33 82,65 87,00 97,16 72,95 76,62 180,28 191,57 205,60 185,59 205,69 141,52 88,80 94,33 92,78 103,61 77,04 98,95 184,33 197,16 185,43 141,98 185,30 175,05 84,97 80,38 80,72 100,51 74,61 84,41 179,48 199,82 201,42 133,52 161,25 192,76 65,78 94,58 89,78 98,91 74,48 91,97 169,82 192,80 212,26 185,25 200,13 194,56 85,99 102,16 89,55 102,77 102,91 80,97 160,22 189,01 195,84 241,54 196,00 200,12 83,57 96,20 100,90 89,81 74,78 83,95 178,38 187,57 210,28 179,66 172,20 204,82 85,01 87,20 83,80 85,34 74,24 85,43 161,16 203,42 187,98 180,69 189,36 220,16 98,65 99,11 89,78 116,51 80,57 79,79 178,52 184,47 202,90 179,87 206,97 205,36 73,11 79,40 75,63 101,49 89,65 88,06 176,23 189,03 206,88 182,78 189,36 191,48 11,97 84,99 91,92 90,12 100,79 76,55 88,98 6,58 73. melléklet: A szemtermés száraztömegének átlagos alakulása szabadföldi kukoricánál 2006-ban és 2007-ben (g)

153


2006 2007 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 20,5 22,0 21,0 30,0 20,2 24,0 16,5 16,1 16,0 15,0 13,2 14,3 20,4 21,9 29,0 20,0 34,3 21,4 15,9 16,6 15,6 17,5 12,2 14,4 20,2 22,0 20,5 21,0 27,0 20,5 14,8 16,1 14,2 17,9 14,0 18,4 21,0 23,0 31,0 21,3 21,2 21,0 14,9 15,0 14,2 15,6 17,5 16,1 21,5 23,3 30,0 20,7 20,5 29,3 16,7 17,3 14,9 17,6 11,8 14,8 22,7 20,3 29,0 18,3 17,5 26,0 18,8 15,0 15,9 16,4 15,9 17,5 19,4 19,8 21,8 19,0 19,0 20,5 18,9 15,6 16,4 16,5 14,0 16,3 22,5 23,0 25,0 18,5 21,0 19,5 14,6 15,5 15,7 16,9 13,7 16,8 20,0 21,3 21,4 19,5 20,8 20,0 15,1 14,8 14,5 14,3 16,5 14,7 20,7 26,0 19,8 19,5 19,0 19,5 15,1 16,9 14,7 14,9 14,3 17,8 19,4 19,4 31,5 25,5 35,9 20,5 14,2 16,4 15,2 16,0 17,5 14,6 19,9 19,0 21,2 29,0 21,5 21,0 15,4 14,2 15,0 16,5 14,5 16,8 17,0 19,5 34,5 21,5 19,4 38,0 13,7 16,2 14,8 16,5 14,8 14,8 19,2 21,0 28,3 20,0 21,0 22,0 16,4 16,4 15,8 17,6 16,2 14,3 18,4 22,5 21,5 21,8 20,5 21,7 14,6 14,6 14,2 17,1 15,5 15,7 20,19 21,60 25,70 21,71 22,59 22,99 2,93 15,24 15,78 15,41 15,75 15,04 15,82 0,93 74. melléklet: Az átlagos csőhossz alakulása szabadföldi kukoricánál 2006-ban és 2007-ben (cm)

154


000 3,67 3,63 3,66 3,65 3,65

111 3,66 3,66 3,74 3,68 3,68


000 2,79 2,74 2,76 2,76 2,76

111 3,06 3,19 3,00 3,08 3,08

110 2,75 2,57 2,78 2,70 2,70

Virágzás 220 001 2,98 2,92 3,01 2,25 2,95 2,53 2,98 2,57 2,98 2,57

002 SzD 5% 2,33 2,54 2,41 2,43 2,43 0,19

000 1,14 0,92 1,10 1,05 1,05

111 1,23 1,40 1,26 1,30 1,30

110 1,30 1,11 1,17 1,19 1,19

Teljesérés 220 001 0,91 0,94 0,92 0,99 0,91 0,97 0,91 0,97 0,91 0,97

002 SzD 5% 0,89 0,86 0,86 0,87 0,87 0,09

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 3,23 3,58 3,72 3,69 2,96 2,65 2,28 2,40 2,91 2,36 1,67 2,08 1,07 1,20 1,16 1,17 1,04 0,78 I 3,17 3,41 3,41 3,34 3,22 2,79 2,28 2,56 2,78 2,50 1,81 2,03 1,07 1,23 1,46 1,08 0,83 0,63 II 3,29 3,41 3,59 3,53 2,99 2,76 2,36 2,41 2,74 2,68 2,24 2,18 0,99 1,30 1,30 1,02 1,04 0,54 III 3,23 3,47 3,58 3,52 3,06 2,73 2,31 2,46 2,81 2,51 1,91 2,10 1,04 1,24 1,31 1,09 0,97 0,65 IV Átlag 3,23 3,47 3,58 3,52 3,06 2,73 0,15 2,31 2,46 2,81 2,51 1,91 2,10 0,18 1,04 1,24 1,31 1,09 0,97 0,65 0,12 75. melléklet: A Nössz% alakulása szabadföldi kukoricalevélnél 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban és 2007-ben (%) 2006 Ismétlések I II III IV Átlag

000 2,65 2,46 2,49 2,53 2,53

111 2,78 2,83 2,69 2,77 2,77


000 0,69 0,78 0,71 0,73 0,73

111 0,85 1,03 0,94 0,94 0,94

110 1,14 0,88 0,95 0,99 0,99

Virágzás 220 001 1,05 0,85 0,98 0,49 1,01 0,86 1,01 0,73 1,01 0,73

002 SzD 5% 0,99 0,81 0,89 0,90 0,90 0,14

000 0,83 1,20 0,94 0,99 0,99

111 0,78 0,75 0,79 0,77 0,77

110 1,18 0,82 0,80 0,94 0,94

Teljesérés 220 001 0,80 0,54 0,83 0,67 0,73 0,59 0,79 0,60 0,79 0,60

002 SzD 5% 0,86 0,51 0,80 0,73 0,73 0,17

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 2,33 2,38 2,64 2,60 2,15 2,40 0,83 0,93 0,87 0,90 0,63 0,76 0,31 0,72 0,44 0,61 0,38 0,29 I 2,27 2,39 2,83 2,70 2,24 2,47 0,79 0,99 0,84 0,81 0,59 0,67 0,45 0,60 0,53 0,59 0,44 0,38 II 2,24 2,47 2,43 2,61 2,27 2,30 0,91 1,00 0,80 0,79 0,91 0,71 0,41 0,75 0,66 0,66 0,48 0,86 III 2,28 2,41 2,63 2,64 2,22 2,39 0,84 0,97 0,84 0,83 0,71 0,71 0,39 0,69 0,54 0,62 0,43 0,51 IV Átlag 2,28 2,41 2,63 2,64 2,22 2,39 0,12 0,84 0,97 0,84 0,83 0,71 0,71 0,10 0,39 0,69 0,54 0,62 0,43 0,51 0,17 76. melléklet: A Nössz% alakulása szabadföldi kukoricaszárnál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban és 2007-ben (%)

155

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 1,84 2,19 2,43 2,38 2,08 1,90 1,90 2,17 2,04 2,29 1,96 2,23 I 1,84 2,05 2,19 2,22 1,98 2,39 1,81 1,93 2,09 2,49 1,96 2,34 II 1,90 2,11 2,31 2,34 2,05 2,21 1,86 2,03 1,99 2,31 1,94 2,19 III 1,86 2,12 2,31 2,32 2,04 2,17 1,86 2,04 2,04 2,36 1,95 2,25 IV Átlag 1,86 2,12 2,31 2,32 2,04 2,17 0,15 1,86 2,04 2,04 2,36 1,95 2,25 0,10 77. melléklet: A Nössz% alakulása szabadföldi kukoricavirágnál 2006-ban 2007-ben (%)

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 1,02 1,21 1,23 1,18 1,08 1,24 1,07 1,21 1,30 1,05 0,98 0,99 I 1,24 1,30 1,29 1,14 1,11 0,99 1,08 1,21 1,29 1,21 1,02 1,05 II 0,99 1,23 1,30 1,18 1,11 1,10 1,07 1,14 1,13 1,17 1,27 1,04 III 1,09 1,25 1,27 1,17 1,10 1,11 1,07 1,19 1,24 1,15 1,09 1,03 IV Átlag 1,09 1,25 1,27 1,17 1,10 1,11 0,10 1,07 1,19 1,24 1,15 1,09 1,03 0,10 78. melléklet: A Nössz% alakulása szabadföldi kukorica szemtermésnél 2006-ban és 2007-ben (%)

156


000 0,77 0,77 0,81 0,78 0,78

111 0,86 0,89 0,86 0,87 0,87


000 1,14 1,14 1,20 1,16 1,16

111 1,2 1,23 1,32 1,25 1,25

110 1,26 1,29 1,32 1,29 1,29

Virágzás 220 001 1,17 1,14 1,11 1,11 1,20 1,29 1,16 1,18 1,16 1,18

002 SzD 5% 1,02 1,06 1,04 1,04 1,04 0,07

000 0,66 0,66 0,66 0,66 0,66

111 0,69 0,74 0,70 0,71 0,71

110 0,68 0,66 0,67 0,67 0,67

Teljesérés 220 001 0,74 0,58 0,60 0,60 0,69 0,61 0,68 0,60 0,68 0,60

002 SzD 5% 0,59 0,58 0,58 0,58 0,58 0,04

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 0,68 0,71 0,68 0,63 0,66 0,57 0,61 0,64 0,60 0,60 0,58 0,57 0,52 0,47 0,42 0,40 0,28 0,28 I 0,71 0,77 0,64 0,60 0,68 0,58 0,59 0,70 0,65 0,61 0,58 0,55 0,44 0,47 0,55 0,36 0,33 0,28 II 0,68 0,80 0,71 0,68 0,62 0,60 0,62 0,69 0,68 0,61 0,67 0,59 0,45 0,50 0,36 0,33 0,47 0,26 III 0,69 0,76 0,68 0,64 0,63 0,61 0,61 0,68 0,64 0,61 0,61 0,57 0,47 0,48 0,44 0,36 0,36 0,27 IV Átlag 0,69 0,76 0,68 0,64 0,65 0,59 0,04 0,61 0,68 0,64 0,61 0,61 0,57 0,04 0,47 0,48 0,44 0,36 0,36 0,27 0,07 79. melléklet: A P2O5% alakulása szabadföldi kukoricalevélnél 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban és 2007-ben (%) 2006 Ismétlések I II III IV Átlag

000 0,95 0,96 0,93 0,95 0,95

111 0,90 1,00 0,96 0,95 0,95


000 0,35 0,49 0,41 0,42 0,42

111 0,44 0,55 0,48 0,49 0,49

110 0,52 0,52 0,51 0,52 0,52

Virágzás 220 001 0,47 0,48 0,44 0,44 0,45 0,47 0,45 0,46 0,45 0,46

002 SzD 5% 0,47 0,44 0,45 0,45 0,45 0,05

000 0,25 0,25 0,29 0,26 0,26

111 0,27 0,34 0,29 0,30 0,30

110 0,27 0,26 0,27 0,27 0,27

Teljesérés 220 001 0,25 0,24 0,20 0,34 0,25 0,33 0,23 0,30 0,23 0,30

002 SzD 5% 0,29 0,24 0,22 0,25 0,25 0,04

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 1,04 1,16 1,14 0,92 1,08 0,92 0,30 0,30 0,28 0,23 0,28 0,24 0,19 0,28 0,22 0,28 0,25 0,22 I 1,02 1,11 1,26 0,85 0,92 0,92 0,23 0,23 0,26 0,23 0,26 0,34 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,23 II 1,11 1,12 1,08 1,02 0,99 0,99 0,24 0,28 0,24 0,21 0,32 0,26 0,20 0,23 0,25 0,18 0,22 0,25 III 1,06 1,13 1,16 0,93 1,00 0,94 0,26 0,27 0,26 0,22 0,29 0,28 0,22 0,26 0,25 0,24 0,25 0,23 IV Átlag 1,06 1,13 1,16 0,93 1,00 0,94 0,08 0,26 0,27 0,26 0,22 0,29 0,28 0,04 0,22 0,26 0,25 0,24 0,25 0,23 0,04 80. melléklet: A P2O5% alakulása szabadföldi kukoricaszárnál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban és 2007-ben (%)

157

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 4,44 4,50 6,43 5,67 5,67 5,02 4,73 4,82 4,40 4,17 4,36 5,04 I 4,49 5,03 5,74 4,83 4,91 5,22 3,71 4,84 4,38 4,96 4,35 4,52 II 4,38 4,82 5,91 6,05 5,27 5,12 4,38 4,82 5,91 6,05 5,27 5,12 III 4,43 4,78 6,02 5,52 5,28 5,12 4,27 4,83 4,90 5,06 4,66 4,89 IV Átlag 4,43 4,78 6,02 5,52 5,28 5,12 0,43 4,27 4,83 4,90 5,06 4,66 4,89 0,50 81. melléklet: A P2O5% alakulása szabadföldi kukoricavirágnál 2006-ban és 2007-ben (%)

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 0,58 0,60 0,64 0,61 0,69 0,69 0,42 0,48 0,48 0,43 0,51 0,50 I 0,61 0,69 0,63 0,74 0,78 0,66 0,45 0,46 0,45 0,42 0,40 0,42 II 0,59 0,66 0,64 0,56 0,75 0,62 0,42 0,48 0,40 0,40 0,45 0,40 III 0,59 0,65 0,64 0,63 0,74 0,66 0,43 0,47 0,44 0,42 0,45 0,44 IV Átlag 0,59 0,65 0,64 0,63 0,74 0,66 0,06 0,43 0,47 0,44 0,42 0,45 0,44 0,04 82. melléklet: A P2O5% alakulása szabadföldi kukorica szemtermésnél 2006-ban és 2007-ben (%)

158


000 10,36 9,45 10,13 9,98 9,98

111 11,12 11,14 11,13 11,13 11,13


000 2,09 2,21 2,14 2,15 2,15

111 2,89 2,24 3,01 2,71 2,71

110 2,45 2,56 2,10 2,37 2,37

Virágzás 220 001 2,75 2,94 2,64 2,65 2,48 2,74 2,62 2,78 2,62 2,78

002 SzD 5% 3,57 2,99 2,87 3,14 3,14 0,32

000 1,12 1,23 1,01 1,12 1,12

111 1,19 1,35 1,25 1,26 1,26

110 1,05 1,11 1,04 1,07 1,07

Teljesérés 220 001 1,07 1,03 1,08 1,15 1,15 1,13 1,10 1,10 1,10 1,10

002 SzD 5% 1,11 1,11 1,02 1,08 1,08 0,08

2007 6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 7,04 12,56 10,09 9,23 10,24 10,69 2,08 2,41 2,02 2,21 2,19 2,68 0,34 0,51 0,45 0,71 0,38 0,49 I 7,96 11,85 10,01 8,78 10,59 10,59 2,11 2,71 2,41 2,17 2,68 2,53 0,23 0,68 0,54 0,59 0,69 0,42 II 7,39 12,15 9,59 9,07 10,68 10,21 2,18 2,77 2,13 2,29 2,75 2,79 0,46 0,88 0,84 0,76 0,69 0,83 III 7,46 12,19 9,90 9,03 10,50 10,50 2,12 2,63 2,19 2,22 2,54 2,67 0,34 0,69 0,61 0,69 0,59 0,58 IV Átlag 7,46 12,19 9,90 9,03 10,50 10,50 0,38 2,12 2,63 2,19 2,22 2,54 2,67 0,22 0,34 0,69 0,61 0,69 0,59 0,58 0,21 83. melléklet: A K2O% alakulása szabadföldi kukoricalevélnél 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban és 2007-ben (%) 2006 Ismétlések I II III IV Átlag 2007 Ismétlések I II III IV Átlag

000 15,25 15,71 15,61 15,52 15,52

111 16,03 18,23 17,15 17,14 17,14

6-8 leveles állapot 110 220 001 20,85 17,16 18,59 16,00 15,55 17,48 18,58 16,35 18,23 18,48 16,35 18,10 18,48 16,35 18,10

002 SzD 5% 18,19 16,17 17,17 17,18 17,18 1,50

000 1,97 1,82 1,74 1,84 1,84

111 3,95 5,52 4,85 4,77 4,77

110 8,03 5,53 6,38 6,64 6,64

Virágzás 220 001 6,64 5,93 4,75 6,47 5,57 6,27 5,65 6,22 5,65 6,22

002 SzD 5% 5,51 5,65 5,48 5,55 5,55 0,89

000 1,22 1,40 1,30 1,31 1,31

111 2,11 2,04 1,93 2,03 2,03

110 2,01 1,98 1,92 1,97 1,97

Teljesérés 220 001 2,30 1,83 2,48 2,18 2,25 2,65 2,34 2,22 2,34 2,22

002 SzD 5% 1,62 2,03 2,88 2,18 2,18 0,39

6-8 leveles állapot Virágzás Teljesérés 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 10,24 19,98 17,57 16,35 17,71 16,51 2,40 2,71 2,00 1,75 2,15 2,48 1,68 2,66 1,08 1,39 1,92 1,52 12,08 18,20 17,66 15,69 17,38 16,01 2,04 3,72 1,87 1,72 1,84 1,99 1,65 1,55 1,19 1,27 2,08 1,71 11,89 18,43 18,01 15,49 17,99 15,89 2,26 3,19 1,84 1,65 3,54 2,04 1,05 2,34 1,36 1,68 1,00 1,48 11,40 18,87 17,75 15,84 17,69 16,14 2,23 3,21 1,90 1,71 2,51 2,17 1,46 2,18 1,21 1,45 1,67 1,57 11,40 18,87 17,75 15,84 17,69 16,14 0,77 2,23 3,21 1,90 1,71 2,51 2,17 0,54 1,46 2,18 1,21 1,45 1,67 1,57 0,46 84. melléklet: A K2O% alakulása szabadföldi kukoricaszárnál 6-8 leveles állapotban, virágzáskor és teljeséréskor 2006-ban és 2007-ben (%)

159

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 4,44 4,50 6,43 5,67 5,67 5,02 4,73 4,82 4,40 4,17 4,36 5,04 I 4,49 5,03 5,74 4,83 4,91 5,22 3,71 4,84 4,38 4,96 4,35 4,52 II 4,38 4,82 5,91 6,05 5,27 5,12 4,38 4,82 5,91 6,05 5,27 5,12 III 4,43 4,78 6,02 5,52 5,28 5,12 4,27 4,83 4,90 5,06 4,66 4,89 IV Átlag 4,43 4,78 6,02 5,52 5,28 5,12 0,43 4,27 4,83 4,90 5,06 4,66 4,89 0,50 85.. melléklet: A K2O% alakulása szabadföldi kukoricavirágnál 2006-banés 2007-ben (%)

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 0,73 0,87 0,98 0,95 1,00 1,01 0,79 0,82 0,85 0,77 0,88 0,92 I 1,01 1,03 0,90 0,81 1,15 1,05 0,83 0,82 0,82 0,73 0,74 0,79 II 0,97 0,93 0,96 0,85 1,05 0,95 0,79 0,89 0,73 0,75 0,83 0,82 III 0,90 0,94 0,95 0,87 1,06 1,00 0,80 0,84 0,80 0,75 0,81 0,84 IV Átlag 0,90 0,94 0,95 0,87 1,06 1,00 0,10 0,80 0,84 0,80 0,75 0,81 0,84 0,06 86. melléklet: A K2O% alakulása szabadföldi kukorica szemtermésnél 2006-ban és 2007-ben (%)

160

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 53 53 44 51 44 48 46 56 48 51 46 47 I 52 55 44 47 47 47 44 55 54 48 45 45 I 55 52 48 48 50 47 45 58 41 55 47 47 I 57 55 47 49 50 52 43 52 47 52 47 52 I 50 59 42 50 50 51 42 32 46 51 49 51 I 58 51 49 53 45 48 42 51 43 43 51 48 II 54 48 43 61 49 43 43 49 49 55 44 54 II 49 51 57 52 44 50 43 56 54 46 46 54 II 51 51 44 48 45 49 46 57 52 48 43 44 II 58 49 45 52 50 54 41 56 51 47 44 50 II 49 52 40 52 42 51 47 58 51 50 56 52 III 48 46 48 52 42 48 47 56 47 53 49 54 III 52 52 47 53 45 49 45 58 48 50 52 48 III 47 49 44 55 42 53 42 55 49 51 48 53 III 48 51 39 50 44 58 44 51 47 52 46 46 III 51 51 45 53 49 52 44 53 50 53 54 47 IV 48 49 47 48 41 48 45 55 47 57 46 48 IV 51 53 59 46 43 52 45 51 47 47 44 45 IV 52 49 44 48 37 52 47 52 45 52 43 45 IV 50 46 46 49 39 51 48 53 44 50 45 47 IV Átlag 51,65 51,10 46,10 50,85 44,90 50,15 2,66 44,45 53,20 48,00 50,55 47,25 48,85 2,33 87. melléklet: Az átlagos növénymagasság alakulása szabadföldi burgonyánál virágzáskor 2006-ban és 2007-ben (cm)

161

Ismétlések I I II II III III IV IV Átlag

2006 2007 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 1830,42 3072,96 2129,32 3061,66 2060,00 2388,77 1380,82 4153,87 1118,35 2082,95 1144,98 1468,56 1845,13 3079,16 2119,12 3219,04 2224,19 2943,28 1684,15 2738,85 1498,68 3378,23 3380,36 3073,73 1744,25 3066,84 2115,24 3162,53 2198,01 2895,47 1668,67 3227,48 1540,89 3037,95 2247,55 2158,45 1873,26 3084,04 2145,17 3019,35 2373,99 2703,61 1618,69 3206,81 1267,03 2186,55 2260,51 2286,54 1824,19 3176,77 2121,10 3212,35 2116,71 2649,87 1379,09 4023,45 1116,15 2092,89 1150,57 1464,55 1823,15 3120,48 2092,81 3377,15 1927,72 2528,32 1699,80 2716,99 1491,32 2441,53 3217,47 3031,58 1785,09 3081,68 2084,73 3016,79 2169,46 2681,78 1739,22 2929,00 1489,59 2218,74 2199,92 2119,35 1860,30 3057,50 2141,17 3077,85 2238,60 2663,94 1471,93 3414,99 1306,96 2101,92 2180,01 2396,07 1823,22 3092,43 2118,58 3143,34 2163,58 2681,88 108,23 1580,30 3301,43 1353,62 2442,60 2222,67 2249,85 533,12 88. melléklet: Az átlagos levélterület alakulása szabadföldi burgonyánál virágzáskor 2006-ban és 2007-ben (cm2)

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 93,12 140,53 131,97 117,29 86,51 122,62 107,85 113,39 111,73 109,11 118,44 217,03 I 91,23 122,59 120,21 165,30 103,16 131,25 160,84 111,86 132,68 222,67 162,68 189,78 I 88,49 152,91 125,93 151,40 148,40 124,73 185,96 204,28 125,36 179,56 140,95 234,68 II 89,65 138,12 127,00 209,81 99,90 142,01 173,69 195,41 139,65 256,21 122,65 205,64 II 85,04 153,32 83,06 124,86 106,30 144,88 222,90 299,22 112,89 107,71 153,51 316,09 III 84,23 148,39 75,66 160,89 104,17 130,97 232,85 292,62 145,63 165,98 136,44 214,09 III 90,19 145,74 134,80 110,97 95,41 128,34 182,35 245,26 137,04 190,58 143,31 275,68 IV 90,21 153,52 197,01 141,39 89,62 141,26 190,34 208,65 115,54 214,54 137,96 197,32 IV Átlag 89,02 144,39 124,46 147,74 104,18 133,26 22,40 182,10 208,84 127,57 180,80 139,49 231,29 44,10 89. melléklet: A levelek átlagos zöldtömegének alakulása szabadföldi burgonyánál virágzáskor 2006-ban és 2007-ben (g)

162

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 14,94 20,71 20,56 17,57 13,56 18,14 15,74 16,24 16,51 16,14 18,42 30,26 I 15,36 19,20 19,56 23,82 16,58 18,40 24,26 15,90 21,19 30,27 22,53 25,62 I 14,19 18,95 16,39 18,75 21,73 15,88 26,03 26,52 20,56 25,68 18,54 29,42 II 12,72 16,67 16,26 26,75 15,40 18,20 26,05 29,56 27,56 38,41 14,54 26,78 II 11,54 24,14 12,46 19,83 19,25 21,53 22,45 40,17 18,56 15,66 26,44 45,05 III 11,18 23,92 11,18 25,49 16,74 18,27 32,16 40,09 31,02 29,78 18,94 30,62 III 12,81 20,56 18,02 13,61 11,48 16,25 21,84 33,56 28,68 31,25 22,12 41,56 IV 13,14 22,04 28,37 15,47 11,52 17,89 22,80 24,65 15,66 34,25 19,92 26,47 IV Átlag 13,24 20,77 17,85 20,16 15,78 18,07 3,59 23,92 28,34 22,47 27,68 20,18 31,97 6,83 90. melléklet: A levelek átlagos száraztömegének alakulása szabadföldi burgonyánál virágzáskor 2006-ban és 2007-ben (g)

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 76,43 118,96 68,89 72,88 51,22 65,70 72,27 76,18 75,05 55,44 96,56 161,46 I 61,71 111,39 60,46 104,98 71,63 70,21 131,86 111,86 91,95 167,49 123,34 189,14 I 11,92 120,11 78,72 92,28 110,18 79,20 145,36 178,18 97,56 120,98 119,56 190,56 II 58,75 117,18 112,98 124,94 73,41 89,23 180,46 185,36 103,25 52,18 115,09 183,48 II 40,02 119,05 33,96 96,31 48,20 85,69 134,74 238,30 80,32 62,48 129,21 247,76 III 42,03 96,25 31,81 112,25 44,92 105,91 260,96 283,55 105,36 135,64 120,54 165,04 III 74,36 60,72 89,21 51,67 47,66 83,03 160,35 216,25 102,31 135,21 130,70 226,98 IV 62,11 81,87 135,65 73,82 47,88 105,67 173,14 189,65 101,02 168,23 109,79 169,41 IV Átlag 53,42 103,19 76,46 91,14 61,89 85,58 24,49 157,39 184,92 94,60 112,21 118,10 191,73 42,71 91. melléklet: A szárak átlagos zöldtömegének alakulása szabadföldi burgonyánál virágzáskor 2006-ban és 2007-ben (g)

163

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 9,16 14,45 8,70 9,08 6,56 8,23 7,83 7,75 8,03 6,15 10,32 15,57 I 8,39 12,97 7,30 13,03 8,46 8,36 13,26 8,90 10,47 15,72 12,41 15,21 I 5,04 11,66 7,55 9,18 13,08 10,34 13,94 19,52 11,25 12,23 13,57 18,94 II 5,96 10,44 11,22 12,59 9,42 12,05 22,14 17,78 13,98 6,17 13,58 21,36 II 5,31 14,27 4,62 10,14 5,94 9,53 14,77 25,68 9,56 8,49 16,58 28,65 III 5,67 12,29 4,22 12,22 5,77 11,28 25,34 30,30 14,57 17,36 16,89 17,89 III 7,41 6,90 8,60 6,76 6,20 7,54 18,36 18,56 14,55 13,96 14,32 33,57 IV 6,72 8,89 13,52 9,21 6,52 9,23 16,95 21,59 10,73 21,36 12,76 23,31 IV Átlag 6,71 11,48 8,22 10,28 7,74 9,57 2,34 16,57 18,76 11,64 12,68 13,80 21,81 5,37 92. melléklet: A szárak átlagos száraztömegének alakulása szabadföldi burgonyánál virágzáskor 2006-ban és 2007-ben (g)

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 10,50 15,81 9,88 10,04 13,04 14,71 11,50 17,12 9,75 12,35 7,83 16,32 I 11,50 16,67 8,35 6,13 12,46 14,77 12,25 17,23 9,21 7,52 13,12 12,99 II 11,25 16,54 6,67 7,71 6,58 15,81 11,58 14,99 6,88 8,80 8,56 16,46 III 11,58 17,19 8,79 13,69 14,69 15,08 12,34 16,85 8,56 12,32 13,25 13,24 IV Átlag 11,21 16,55 8,42 9,39 11,69 15,09 3,08 11,92 16,55 8,60 10,25 10,69 14,75 2,72 93. melléklet: Az átlagos gumótermés alakulása szabadföldi burgonyánál 2006-ban és 2007-ben (q/ha)

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 17,55 17,15 17,75 15,75 17,30 16,76 16,32 15,99 17,43 16,36 17,65 14,37 I 17,01 15,94 17,11 16,91 16,86 14,78 16,86 16,69 17,63 15,43 17,60 14,70 II 17,89 16,76 17,04 16,35 16,99 16,01 16,55 15,86 18,24 16,35 16,52 15,58 III 17,36 17,79 16,86 15,12 16,96 15,94 16,29 16,79 17,93 15,33 16,33 15,35 IV Átlag 17,45 16,91 17,19 16,03 17,03 15,87 0,90 16,50 16,33 17,81 15,87 17,02 15,00 0,75 94. melléklet: Az átlagos gumó szárazanyag % alakulása szabadföldi burgonyánál 2006-ban és 2007-ben (%)

164


000 2,82 2,68 2,81 2,95 2,82

111 4,23 4,39 4,24 4,21 4,27

110 3,85 3,80 3,58 3,89 3,78

2006 220 001 3,96 3,26 4,08 3,72 4,33 3,39 4,04 3,64 4,10 3,50

002 SzD 5% 3,03 3,38 3,38 2,94 3,18 0,24

000 4,29 4,01 4,42 4,23 4,24

111 4,32 4,40 5,11 4,60 4,61

110 3,60 3,58 3,29 3,44 3,48

2007 220 001 4,08 3,58 4,73 3,96 4,39 3,99 4,39 3,89 4,40 3,86

002 SzD 5% 4,07 4,30 4,21 4,23 4,20 0,33

Szárak 2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 1,96 2,03 1,93 1,86 1,61 1,74 1,59 2,25 1,51 2,44 1,92 2,09 I 2,05 1,93 1,97 2,37 1,64 1,67 1,48 2,31 1,57 2,14 1,76 2,11 II 2,02 2,19 1,80 2,39 1,54 1,84 1,57 2,37 1,42 2,21 1,89 2,09 III 1,71 2,17 1,90 2,40 1,59 1,81 1,54 2,31 1,50 2,26 1,85 2,10 IV Átlag 1,93 2,08 1,90 2,25 1,59 1,76 0,21 1,55 2,31 1,50 2,26 1,85 2,10 0,11 95. melléklet: A Nössz% alakulása szabadföldi burgonyalevélnél és szárnál virágzáskor szabadföldi2006-ban és 2007-ben (%)

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 1,73 1,61 1,77 1,62 1,65 2,00 1,08 1,70 1,59 1,49 1,67 1,70 I 1,68 1,83 1,92 1,52 1,67 1,76 1,68 1,68 1,58 1,54 1,73 1,68 II 1,67 2,06 1,83 1,28 1,58 1,92 1,68 1,78 1,55 1,48 1,78 1,70 III 1,65 1,84 1,96 1,67 1,76 1,76 1,48 1,72 1,57 1,50 1,73 1,69 IV Átlag 1,68 1,84 1,87 1,52 1,66 1,86 0,19 1,48 1,72 1,57 1,50 1,73 1,69 0,18 96. melléklet: A Nössz% alakulása szabadföldi burgonyagumónál virágzáskor 2006-ban és 2007-ben (%)

165


000 0,87 0,76 0,86 0,86 0,84

111 1,26 1,17 1,22 1,29 1,24

110 0,59 0,65 0,62 0,65 0,63

2006 220 001 0,96 0,68 1,20 0,65 1,03 0,76 1,10 0,68 1,07 0,69

002 SzD 5% 0,72 0,68 0,87 0,87 0,79 0,10

000 0,81 0,75 0,80 0,79 0,79

111 0,82 0,83 0,99 0,88 0,88

110 0,72 0,74 0,72 0,73 0,73

2007 220 001 0,81 0,72 0,91 0,74 0,86 0,85 0,86 0,77 0,86 0,77

002 SzD 5% 0,76 0,75 0,76 0,76 0,76 0,07

Szárak 2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 0,76 1,34 0,65 1,08 0,72 0,74 0,58 0,70 0,50 0,70 0,60 0,57 I 0,77 1,27 0,62 1,35 0,55 0,66 0,55 0,70 0,51 0,69 0,62 0,59 II 0,77 1,37 0,62 1,11 0,74 0,55 0,57 0,71 0,51 0,67 0,61 0,60 III 0,81 1,36 0,90 1,17 0,62 0,76 0,57 0,70 0,51 0,69 0,61 0,59 IV Átlag 0,78 1,34 0,70 1,18 0,66 0,68 0,14 0,57 0,70 0,51 0,69 0,61 0,59 0,18 97. melléklet: A P2O5% alakulása szabadföldi burgonyalevélnél virágzáskor 2006-ban és 2007-ben (%)

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 0,59 0,74 0,47 0,85 0,62 0,60 0,49 0,72 0,74 0,77 0,75 0,72 I 0,59 0,73 0,54 0,68 0,54 0,72 0,74 0,71 0,70 0,79 0,77 0,75 II 0,62 0,74 0,72 0,90 0,68 0,55 0,75 0,75 0,69 0,81 0,75 0,73 III 0,60 0,73 0,62 0,77 0,54 0,63 0,66 0,73 0,71 0,79 0,76 0,73 IV Átlag 0,60 0,74 0,59 0,80 0,60 0,63 0,11 0,66 0,73 0,71 0,79 0,76 0,73 0,08 98. melléklet: A P2O5% alakulása szabadföldi burgonyagumónál 2006-ban 2007-ben (%)

166


000 3,47 3,28 3,74 2,91 3,35

111 5,12 5,11 5,08 5,02 5,08

110 7,64 7,30 6,71 6,27 6,98

2006 220 001 6,05 4,82 5,91 4,12 5,67 3,95 5,48 3,84 5,78 4,18

002 SzD 5% 5,42 5,27 5,18 5,12 5,25 0,53

000 2,75 2,79 3,02 2,79 2,84

111 2,98 2,96 3,44 3,11 3,12

110 3,91 3,94 3,66 3,82 3,83

2007 220 001 3,09 3,11 3,97 3,03 3,58 3,00 3,61 3,09 3,56 3,06

002 SzD 5% 3,61 3,51 3,32 3,44 3,47 0,29

Szárak 2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 4,82 8,18 6,28 9,79 5,90 7,14 2,69 4,21 3,61 4,37 3,66 4,00 I 4,53 7,92 5,96 8,74 5,41 7,01 2,51 3,93 3,95 3,98 3,68 4,02 II 3,64 7,92 5,95 8,29 5,14 6,93 2,62 4,15 3,97 4,38 3,82 4,26 III 4,35 7,85 5,95 8,20 4,97 6,38 2,61 4,12 3,82 4,26 3,74 3,97 IV Átlag 4,34 7,97 6,04 8,76 5,36 6,87 0,64 2,61 4,10 3,84 4,25 3,73 4,06 0,20 99. melléklet: A K2O% alakulása szabadföldi burgonyalevélnél virágzáskor 2006-ban és 2007-ben (%)

2006 2007 Ismétlések 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 000 111 110 220 001 002 SzD 5% 2,83 5,31 3,47 4,88 5,57 5,97 1,38 2,45 2,49 2,37 2,61 2,85 I 2,79 5,27 2,98 4,85 5,57 5,96 2,75 2,59 2,56 2,67 2,87 2,81 II 2,78 5,06 2,98 4,84 5,47 5,86 2,73 2,67 2,57 2,61 2,66 3,08 III 1,74 5,05 2,92 4,52 5,33 5,72 2,91 2,61 2,51 2,62 2,73 2,96 IV Átlag 2,54 5,17 3,09 4,77 5,49 5,88 0,39 2,44 2,58 2,53 2,57 2,72 2,93 0,46 100. melléklet: A K2O% alakulása szabadföldi burgonyagumónál 2006-ban és 2007-ben (%)

167

DIGITÁLIS KÉPFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA ÜVEGHÁZI ÉS SZABADFÖLDI KÍSÉRLETEK KIÉRTÉKELÉSÉNÉL

Recommend Documents