„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)
DÉSI HUBER ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA DÉSI HUBER ISTVÁN GRUNDSCHULE PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
Tartalom Bevezetés................................................................................................................................................. 5 Pedagógiai Programunk tartalmi szabályozásának dokumentumai ................................................... 5 Helyzetelemzés........................................................................................................................................ 5 1. Az iskola nevelési programja .............................................................................................................. 8 1. 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ... 8 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................... 14 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok ............................................................... 16 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai.................................................................................. 16 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása................................................................ 18 1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok............................................................................................................................................ 19 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ............................................... 19 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai............................................................. 20 1.4.3 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai ................................................... 20 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ........................................................ 20 1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ............................................................................................................................................. 21 1.5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai ........................................................................... 21 1.5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma ......................................................................................... 21 1.5.3 Az osztályfőnök feladatai, hatásköre.................................................................................... 22 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ....... 22 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek ............................................... 22 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése ............... 24 1.6.4 Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók ellátása ......................................... 25 1.6.5 A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása ................................................................. 28 1.6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................................... 31 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlásának helyi rendje ...... 32 1.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ............ 33 1.8.1 Kapcsolat a pedagógusok és a szülők között ........................................................................ 34 1.8.2 Kapcsolat a pedagógusok és a diákok között ....................................................................... 34 1. 8.3 A tanulók egymás közötti kapcsolattartása ......................................................................... 35 1.8.4 Az együttműködés szervezetei, formái ................................................................................ 36 2
1.9 A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata .......................................................................... 38 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja ........................................................................................................ 38 1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya .................................................................................................... 38 1.9.3 A vizsgák rendje .................................................................................................................... 39 1.9.4 Az írásbeli vizsga szabályai ................................................................................................... 40 1.9.5 A szóbeli vizsga szabályai...................................................................................................... 42 1.9.6 A gyakorlati vizsga szabályai ................................................................................................. 43 1.9.7 A vizsgatárgyak részei és követelményei............................................................................. 44 1.9.8 Az értékelés rendje .............................................................................................................. 45 1.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai ...................................................................................... 45 2. Az intézmény helyi tanterve............................................................................................................. 47 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................................... 47 2.2 Tantárgyi struktúra és óratervek a kerettantervekhez ............................................................... 47 2.2.1 Óraterv a helyi tantervhez 1-8. évfolyam ............................................................................. 49 2.2.2 Óraterv a helyi tantervhez a két tannyelvű oktatás számára ............................................... 50 2.2.3 Tantárgyi struktúra és óraszámok 1-8. évfolyam ................................................................. 51 2.2.4 Tantárgyi struktúra és óraszámok a két tannyelvű oktatás számára 1-8. évfolyam ............ 52 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ......................................................................................................................... 53 2.4 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .............. 55 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .................................................... 55 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................................... 56 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .................................................... 56 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................................... 57 2.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .......................................... 58 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai ...................................................................... 58 2.7 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei .................................................................................. 59 2.7.1 A tanulók munkájának ellenőrzése és értékelése ................................................................ 59 2.7.2 A magatartás és szorgalom minősítésének elvei.................................................................. 63 2.8 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................................................ 65 2.9 A településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerése ...................................................... 65 2.10 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................................... 65 2.11 Az iskola egésznevelési és környezeti nevelési elvei ................................................................. 66 2.11.1 Egészségnevelés ................................................................................................................. 66 3
2.11.2 Környezeti nevelés ............................................................................................................. 67 2.12 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................. 70 2.13 A tanuló jutalmazásának elvei ................................................................................................... 73 2.14 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................................................................................. 74 2.15 A nevelőtestület által jóváhagyott további elvek ..................................................................... 75 2.15.1 Az iskola drogstratégiája.................................................................................................... 75 1.15.2 Az iskolai sakkoktatás elvei ................................................................................................ 76 3. Az egész napos iskola működése ..................................................................................................... 78 4. A német-magyar két tanítási nyelvű oktatás helyi rendszere ........................................................ 79
4
Bevezetés Pedagógiai Programunk tartalmi szabályozásának dokumentumai o o o o o o
2011.évi. CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 110/2012.(VI.4.) a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló Kormányrendelet 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról 4/2013. (I.11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveiről A Dési Huber István Általános Iskola Dési Huber István Grundschule Pedagógiai Programja 1998. (Módosítva: 2001., 2004., 2008., 2010.)
Helyzetelemzés Iskolánk Szombathely város Dny-i részének lakótelepi oktatási intézménye. Földrajzi működési területe viszonylag nagy, mivel jelentős nagyságú külvárosi részek tartoznak hozzánk: Új Perint, Petőfi telep, Gyöngyöshermán, Szentkirály, Bogát. Ennek következtében beiskolázási körzetünk is lényegesen nagyobb, mint pl. a belvárosi iskoláké. A körzet településszerkezete csak részben áll lakótelepi tömbházakból, zömét családi házak alkotják. Az 1980-ban átadott, betonelemekből álló épület 10840 m2 szabadon álló ingatlanon helyezkedik el, melyből a beépített alapterület 2900 m2, azaz beépítettségi foka 27%-os. Zöldterületünk, sport- és belsőudvarunk a város egyik legszebb, leggondozottabb iskolaudvara. A növények ápolására különösen nagy gondot fordítunk, igyekszünk „ellensúlyozni” a panelépület mesterséges miliőjét a természet egy-egy darabjával. Harmonikusan illeszkedik a belső udvar környezetébe a Zsolnay kerámiából készült szökőkút, mely egyedülállóan növeli esztétikáját. Sportudvarunk biztosítja a testnevelés, sportolás és edzések feltételeit. Kézilabda és kosárpályánk folyamatos karbantartással, időszakos felújításokkal jó minőségűek. Helyet, teret adnak a rendszeresen szervezett tornaünnepélyeknek, sportbemutatóknak is. (1560 m2) Az épület három részből áll: A központi blokk háromszintes (nettó területe 4419 m2), alatta 81 m2 pince. Lapos tetőszerkezetét legutóbb 1996-ban újították fel. Összkomfortos intézmény (távhő, melegvíz, földgáz, telefon). Részlegesen biztonsági berendezéssel védett. 21 tanterem, (ebből 11 terem interaktív táblával felszerelve) előadóterem, 1 technika szakterem - mely a háztartástechnika oktatására is alkalmas gépekkel van felszerelve, 2 számítástechnika terem, 1 könyv- és médiatár található a központi épületben. Az északi szárny egyszintes. Legnagyobb része a 450 m2 alapterületű tornaterem, mely nemcsak saját, de a város tanulóinak sportolási lehetőségeit is szolgálja. Belső átalakítással kondicionáló termet hoztunk létre a tornaterem mellett. Kiegészítő helyiségeink ebben az 5
épületrészben még az öltözők (4 db), zuhanyzók, szertárak, testnevelők szobája. Itt kapott helyet az orvosi rendelő is. A déli részben étterem és konyha működik. (370 m2) 2011-2012-ben önerőből és fenntartói támogatással 9 millió Ft értékben az épület nyílászáróit részben felújítottuk korszerű hőszigetelt műanyag ablakokkal és ajtókkal. Különös adottságaink: Büfét működtetünk a fő- és sportrészt összekötő folyosó végén. A főépület tetőterében elektromos égetőkemencével rendelkező kerámiaműhelyt alakítottunk ki. A földszint közel 250 m2-es aulája ünnepségek, rendezvények, lakótelepi összejövetelek színhelye. Az aulában színpadszerű dobogófelületet alakítottunk ki, mely a fentieken túl a dráma, a tánc, a színjátszók foglalkozásainak, az iskolai ünnepélyek, előadások lebonyolításának ad helyszínt. 2000-ben a kézilabda pálya újra aszfaltozására került sor. 2009-ben kondicionáló termet alakítottunk ki, 2011-ben pedig új informatika szaktanteremmel bővítettük iskolánk szaktermi ellátottságát. ebben az évben került sor 11 tanterem interaktív táblával történő felszerelésére is. Ezzel megteremtettük fenntartói pályázati támogatással a XXI. századi oktatás feltételeit intézményünkben. Az épület állapota több mint 30 év eltelte után sokat romlott, a folyamatos, rendszeres karbantartási munkák ellenére. A fent említett tetőszigetelésen kívül jelentős értékű és mértékű felújítás volt 2003-ban a tornaterem fűtésének korszerűsítése (a rendszerről való leválasztása), 2008-ban pedig a teljes felújítása megtörtént. A korábbi és jelenlegi iskolavezetés nagy gondossággal látta és látja el a jó gazda szerepét. A példás állapotmegóvásnak köszönhetően iskolánk a város egyik legtisztább közoktatási intézménye. E véleményt - őszinte örömünkre - igen sokan megfogalmazták azok közül is, akik nemcsak szülőként fordultak meg nálunk. Az iskola eszközrendszere
Intézményünk oktatási és szemléltető eszközökkel jól felszerelt. 8 szertár és a szaktantermek biztosítják az eszközrendszer megfelelő tárolását. A hagyományos szemléltető eszközöket folyamatosan igyekszünk cserélni, korszerű, mai igényeket kielégítő modelleket, makettokat vásárolunk anyagi lehetőségeink függvényében. Egyéb, különleges taneszközök és alkalmazási területeik: Háztartási-, konyhafelszerelések - háztartástechnika. Tárgyformáló felszerelés, automata égető kemence - kézműves mesterség, agyagozás. 16 személyes hordozható nyelvoktató berendezés - német, angol és francia nyelv oktatása a nyelvi szaktanteremben. AMBU MAN típusú oktatási eszköz - reanimáció tanítása. Iskolai könyvtárunk 2005-ben 110 m2 területűvé bővült és betölti a médiatár funkciót is. Korszerű eszközökkel segíti az elektronikus ismeretszerzést. Az iskola pedagógiai programja a pedagógusok véleménye szerint jó színvonalú, messzemenően figyelembe veszi az iskolahasználók igényeit, specifikumait. Az iskola pedagógusainak szakmai tevékenysége magas színvonalú, az intézményben kiválóan képzett, több diplomával rendelkező szaktanárok tanítanak, akiknek szakmódszertani kultúrája magas színvonalú. A pedagógusok szakmai-pedagógiai ismereteiket rendszeresen 6
bővítik szakmai továbbképzéseken, illetve önképzéssel. A tantestület tagjai aktívan részt vesznek új dolgok kipróbálásában és az iskolai programok megvalósításában. A tanítás-tanulás folyamatát vizsgálva megállapítható, hogy iskolánkban magas szintű oktatómunka folyik. Iskolánk tevékenységében az oktatás és a személyiségfejlesztés összhangban vannak. - tanulóinkat jól felkészítjük a pályaválasztásra - a tanórán kívüli szakmai tevékenységek kínálata minden igényt kielégítő - a szabadidős tevékenységek kínálata változatos - az iskola tanulóinak neveltségi szintje változó, további javítást igényel. A szülőkkel való kapcsolat a kérdőíves felmérések és interjúk alapján a válaszadók szerint megfelelő, illetve jónak mondható. A szülők szervezetével (SZM) való kapcsolatot jónak mondható. A kapcsolatok bővítésére megfogalmazott javaslatok: - több közös rendezvény a szabadidős tevékenységek megismertetésére - szülő-pedagógus találkozó kiterjesztése minden szülőre - osztályszinten több közös program szervezése tanulók-szülők részvételével.
7
1. Az iskola nevelési programja 1. 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Alapelvek: „A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítsünk a gyermeknek valóra váltani a lehetőségeit.” (E.Fromm) A fenti mottó gondolatától vezérelve végeztük el a Pedagógiai Program felülvizsgálatát, a közoktatásról szóló - többször módosított - 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelésről szóló törvényben előírtak szerint. Teljes mértékben figyelembe vettük o a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közoktatási Államtitkárságának köznevelési reformtörekvéseit - az egész életen át való tanulás - a versenyképes tudás - a gyermekközpontúság és az esélyegyenlőség megteremtésének céljait. Munkánkat az új Nemzeti Alaptanterv implementációs terve szabályozta o alkalmazkodási stratégia kidolgozása, a tágabb és szűkebb környezet iskoláztatással kapcsolatos elvárásainak megfelelésére o fejlesztési programok fokozatos beépítése a helyi nevelési és oktatási rendszerbe o a pedagógiai kultúra emelése a minőség javítása érdekében. Nevelő - oktató munkánk alapelve: a gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, gyermekközpontú pedagógia. Az alapkészségek magas szintű elsajátíttatásával, tehetséggondozással, a rászorulók felzárkóztatásával, sokszínű szabadidős tevékenység szervezésével biztosítjuk tanulóink személyiségének teljes körű kibontakoztatását, jellemük fejlesztését. Esélyegyenlőséget biztosítunk a heterogén gyermekközösség minden tagjának az iskolánkban eltöltött időben személyiségük lehetséges önmegvalósításához.
Tevékenységünket nevelési alapelveink határozzák meg, melyek a következők: 1. A tevékenység, gyakorlatközpontúság elve 2. Az alkotás elve 3. A közösség által való nevelés elve 4. Az alternativitás elve 5. A fizikai, szellemi, érzelmi és jellemi fejlődés egyenértékűségének elve 6. A játék és játékosság elve 7. A menedzser szemléletű nevelés elve
8
Nevelési alapelveink megvalósítása érdekében pedagógus kollektívánk elengedhetetlenül fontosnak tartja minden egyes nevelő részéről a következőket: Tanulóinknak progresszív pedagógiai értékeket kívánunk közvetíteni. Mit jelent számunkra ez? A gyermekközpontúságon túl jelenti a gyermek optimális fejlesztését szolgáló pedagógiai légkört, a hagyományos tantárgystruktúra merevségét felváltó, a mindennapi valósághoz és a gyermeki világlátáshoz egyaránt jobban igazodó oktatási tartalmakat, az individuumok egyediségének tiszteletét, az egyéni tanulói érdeklődést szem előtt tartó, gazdag iskolai tevékenységkínálatot, az ismeretszerzés és képességfejlesztés harmonikus összhangjának megteremtésére irányuló törekvéseket, a tanulói gátlásokat, szorongásokat mindinkább oldó tanítási stílust. Céljaink: Céljaink megvalósításában magunkénak tekintjük Kiss Árpád gondolatát: „Nem a tanterv kormányozza az iskolát, hanem a körülményekkel számoló nevelési terv.” Pedagógiai programunkkal olyan iskola működését kívánjuk szolgálni, amelyben: - a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban - kiemelt szerepet kap a matematikai, az anyanyelvi ismeretek, alapkészségek elsajátítása - az alapkészségek elsajátítása a tevékenységközpontú stratégiákra épül - tanulóink képessé válnak a különféle (verbális, vizuális, informatikus) csatornákon nyert információk értelmezésére, feldolgozására - a változatos tevékenységi formák lehetőséget biztosítanak az egyéni képességek kibontakoztatásához - minden lehetséges eszközt felhasználunk az esélyegyenlőtlenség megszüntetésére, az esélyegyenlőség megteremtésére - differenciált tanulásszervezéssel, tehetséggondozó körök szervezésével, pályázatokon, versenyeken való részvétellel magas szintű tehetséggondozó munka folyik - a nevelőmunka középpontjában az európai humanista értékrend, a hazaszeretet és magyarságtudat, az erkölcsi-morális tisztaság áll - a viselkedéskultúra, élet, egészség és a test harmóniája értékként jelenik meg - munkánkat a gyermekek iránti szeretet, a gyermekközpontú pedagógia hatja át - demokratikus elvek érvényesülnek, s amely a szülők, nevelők, gyermekek felelősségére épít - jó belső légkör uralkodik - a tanulók megfelelő alapot kapnak ahhoz, hogy az általános iskola befejezése után képességeiknek megfelelően tudjanak választani a továbbtanulási lehetőségek közül. A pedagógiai programban megfogalmazott célok egybeesnek a tantestület tagjai által preferált nevelési-oktatási célokkal, valamint a szülők által kinyilvánított elvárásokkal. A nevelő – oktató munkánk alapelvei Ezek olyan fundamentális, átfogó elvek, melyek az iskola működését egész folyamatában, minden korosztályra kiterjedően, minden tevékenységi módban meghatározni hivatottak. 9
1. A tevékenység-, gyakorlatközpontúság elve: az iskola csak olyan nevelési célokat tűzhet maga elé, melyekhez a megfelelő tevékenységrendszert is meg tudja szervezni - az iskola a gyakorlati színtér. 2. Az alkotás elve: alkotó embereket neveljünk, akik képesek lesznek természeti és társadalmi környezetük folyamatos és tudatos védelmére, fejlesztésére. 3. A közösség által való nevelés elve (tanulóink társas lényekként egymással együttműködve, egymásra hatva végzik tevékenységüket, melynek nevelő hatása attól is függ, hogy milyen ez az együttműködés). 4. Az alternativitás elve (az alternatívák közötti eligazodás gyakorlata). 5. A fizikai, szellemi, érzelmi és jellemi fejlődés egyenértékűségének elve (az iskola harmonikus működése megkívánja valamennyi tagjának szellemi, érzelmi, fizikai részvételét a folyamatokban). 6. A játékosság elve (a gyermeki munkának és az iskolai élet minden történésének bizonyos értelemben játéknak kell lennie) - a játék, mint önálló tevékenység. 7. A menedzser szemléletű nevelés elve lényeges pedagógiai kérdés: hogyan tud az egyén érvényesülni társadalmi gyakorlatában - felkészültségének megfelelően. Összhangot kell teremteni az egyéni szabadság, siker és a társadalmi értékrend között. Kiemelten kell kezelni az akarati tevékenységet, a fokozatos önállósodásra, függetlenségre nevelést (rendszerfüggőségben), magasabb szabadságfok biztosítását. A tanulók szokásrendszerében a következő elvek érvényesülését kell kialakítani: A proaktivitás elve - légy kezdeményező! Az önmenedzselés elve - a legfontosabb dolgoknak adj elsőbbséget! A kölcsönös előnyök, a megértés elve - először megértem a másikat, majd ők értsenek meg engem. A rendszer elve - az egész több a részek összegénél. Az újratermelődés elve: - fizikai dimenzióban az ésszerű táplálkozás megtanításától a testi fejlesztésig - az idegrendszeri regenerálódás jelentőségének a hangsúlyozása - a mentális dimenzióban a gondolkodás fejlesztését kell hatékonyan segíteni, az agytorna funkciót tudatosítani a gyermekekben - a szociális mező területén fontos a még nagyobb odafigyelés másokra. a másokkal való kapcsolataink ápolására. A fenti alapelvek meghatározzák mindennapi nevelő-oktatómunkánkat, melynek végső célja a ránk bízott gyermekek testi, szellemi fejlődésének legoptimálisabb biztosítása. Pedagógiai programunk megvalósításával olyan iskolát szeretnénk működtetni, amely a lehető leggyorsabban reagál napjaink társadalmi kihívásaira. A gyermek, az iskolánk jövője legyen az etalon minden pedagógiai folyamatban. Az iskola célrendszere
Intézményünk célrendszerét helyzetelemzésünk, az iskolával szemben támasztott társadalmi igények, az iskolahasználók elvárásai, meglévő hagyományaink alapján határoztuk meg. Az intézmény egésze számára érvényes célok: - a személyiség sokoldalú fejlesztése - az alapkészségek elsajátítása - a műveltségi területek ismeretanyagának magas szintű elsajátítása 10
- felhasználni képes tudás kialakítása - kreativitás fejlesztése - tehetséggondozás - önképzés, önálló ismeretszerzés igényének kialakítása - hazafias nevelés, hagyományőrzés - kommunikációs képesség kialakítása - informatikai képzés - környezetvédelemre nevelés Iskolánk kiemelt céljai:
- a meglévő alapkészségek lehetőségek szerinti legmagasabb szintre való fejlesztése - sokoldalú képességfejlesztés - a személyiség mindenoldalú fejlesztése Nevelő munkánk sikerkritériumai: - a fejlődés nyomán átalakuló követelményeknek megfelelően újraértelmezni az iskola funkcióját - fokozatosan elsősorban nevelőfunkciójú iskolává fejlődés, ennek megfelelően a hagyományos iskolai tevékenységek átalakítása - olyan emberek nevelése, akik munkájukat belső szükségletnek tekintik, akik önálló ítéletalkotásra képesek, egész életükben megőrzik az önművelés igényét, akikben harmonikus egységet alkot a közösség minden problémájáért felelősséget érző, nézeteiért bátran kiálló és harcolni kész ember. Célunk olyan végzősök kimenetelének biztosítása, akik mindazt tudják és tenni képesek, amire társadalmi gyakorlatukban szükségük van. Ehhez sokoldalú képességfejlesztést kell megvalósítani: 1. A középpontban a tevékenység-centrikus oktatás áll: olyan szükségletkielégítő tevékenységek szervezése, amely leköti a gyerekeket, komfortélményt biztosít nekik, fokozza teljesítményüket, kitágítja érdeklődésüket. 2. Célunk a tehetségjelöltek korai felismerése és fejlesztése, valamint a családi eredetű szociális hátrányok részbeni enyhítése. 3. Pedagógiánk alapja a humanizmus és az optimizmus: a gyermek tisztelete és megbecsülése, az egyenlőség és a kölcsönös együttműködés. Magunkénak valljuk azt a tételt, hogy minden egészséges gyermek idővel teljes értékű emberré nevelhető. 4. A nyitott iskola elvét hirdetjük, amely tudomásul veszi, hogy a tanulók nemcsak az iskolában tanulnak, figyelembe vesszük a környezet értékközvetítő, szocializáló hatásait; igényt tartunk a helyi társadalom pedagógiai potenciáljára; partnerként kezeljük a családot, a szülőket. 5. A pedagógusoktól elvárjuk a kreatív munkát, a programok alkotó adaptálását. Elvárjuk továbbá a szakmai önismeretet, empátiát, toleranciát. Valljuk, hogy adott pedagógiai paradigma megvalósulását elsősorban a tanítási program és az azt megvalósító pedagógusok képessége és attitűdje határozza meg globális szinten. A fenti célok, alapelvek megvalósítása elképzelhetetlen a Gyermekközpontú Iskola nélkül.
11
Iskolánk feladata az egész személyiség - az értelem, érzelem, fizikum, jellem harmonikus és differenciált fejlesztése. A jellemnevelés az emberből kiinduló és emberérdekű kell, hogy legyen. Ennek érdekében elengedhetetlen - az egyes életkorok sajátosságainak, egyéni különbözőségeknek a figyelembe vétele; - a különböző - anyagi, családi, műveltségi - körülmények között élő tanulók esélyegyenlőségének a biztosítása, személyiségük kibontakoztatásának elősegítése. Iskolai nevelésünk tartalmában, légkörében szerves és zökkenőmentes folytatása az iskolát megelőző intézményes - óvodai - nevelésnek. Célunk, hogy magas színvonalú oktatással, általános emberi értékeket közvetítő neveléssel tanítványaink a képességeik szerinti legmagasabb eredményt érjék el. Az iskola legfontosabb feladatai: a) Az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának biztosítása A tanulók ebben az életkori szakaszban találkoznak először tudományos igényű ismeretekkel, a legfontosabb magatartási és viselkedési normákkal, értékekkel. Információt szereznek szűkebb és tágabb környezetükről, elemi összefüggésekkel ismerkednek, megtanulják megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. Ennek megfelelően alapvető feladat az összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre történő emelése. b) Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása A tanulók manipulatív és képi gondolkodásának megfelelően, a tapasztalati ismeretszerzés időszakában főként a tevékenységközpontú tanítási stratégia segíti a meghatározott célok elérését. Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási-számolási problémák (dyslexia, dysgráphia, dyscalculia) gyors felismerése és kezelése. c) Értékközvetítés A demokratikus iskola működését a magyar alkotmányban, valamint az emberi és gyermeki jogok chartáiban rögzített értékek szabják meg. Az iskola tanítási gyakorlatában az értékek egyensúlyára törekedve egy állampolgári eszménykép körvonalait vázolja fel. Ennek megfelelően az értékek öt csoportját határozhatjuk meg: 1. A biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke, stb.). 2. Az én harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önművelés, stb.). 3. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia, stb.). 4. A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség, stb.). 5. A humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei, stb.). Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi, etikai értékek közvetítése, amelyek a tanulói "énkép" kialakításának nélkülözhetetlen eszközei.
12
A nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek megismertetése horizontálisan és vertikálisan egyaránt átszövi a cél-, feladat- és követelményrendszer mindhárom szakaszát. Alapvető terület a történelemmel, mint az emberiség kollektív memóriájával való kapcsolat, különösen az európai örökség, a jelenkori demokratikus értékek és az emberi jogok szempontjából. A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és kialakítása megkívánja, hogy túllépjünk egyes tantárgyak (pl. történelem) keretein. Az iskolai élet - mint a politikai társadalom mikrokozmosza - megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikák gyakorlását. A tanulók ezáltal képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, melyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából. Iskolai szinten fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése. d) Személyiségfejlesztés (kompetenciák, önmegvalósítás, önképzés) Az alapelvekből következő kiemelt pedagógiai törekvés a személyiségfejlesztés. A gyermekközpontú alapkoncepció és a program követelményközpontú felépítése az alapvető tanulói készségek, képességek és jártasságok fejlesztését szolgálja. Ennek elemeit alkotják az ismeretszerzési és ismeretfeldolgozási, a szóbeli-írásbeli-képi kifejező és az idő- és térbeli tájékozódási képességek. A készség-képesség-jártasság fejlesztéséhez vezető folyamat fontos eleme - az ismeretek átadásán túl - a tanulói önmegvalósítás (szabadon választható foglalkozások) ás az önképzés (tehetséggondozás) segítése. e) A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása Napjaink információs folyamatai az iskola számára az adatok minőségi szűrését is jelentik. Ennek érdekében szükséges a problémamegoldó (értelmes, kreatív, kritikai) gondolkodás fejlesztése. Az iskolához és a tanulókhoz érkező nagy mennyiségű információ értelmezése és feldolgozása, a kialakított kompetenciák (készségek-képességek-jártasságok) működtetése a tehetségek felismerését, gondozását és fejlesztését kívánja meg. Mivel a tanuló ennek a folyamatnak alkotó részese, ezért kreativitása és innovációs törekvései fontos építőkövei a tanítás-tanulás szakaszának. Ezt segíti elő az iskola nevelő-oktató munkáját rendszerbe foglaló integrációs háló, mely egyrészt megtervezi a rugalmas kompetenciák fejlesztési útvonalát, másrészt lefedi a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott képzési tartalmat. Így a tanulók nem egymástól elszigetelt, tantárgyakban elkülönített ismeretekben, hanem szélesebb értelemben vett megoldandó problémákban, átfogó, kognitív rendszerben gondolkodnak. f) Egészséges életmódra, családi életre nevelés A program fontos feladata az egészséges életmódra való nevelés erősítése, mely nem egy-egy tantárgy (biológia, testnevelés) kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. A mentálhigiénés problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megőrzésére való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általános eleme. g) Környezeti (környezetvédelmi) nevelés Az iskolai nevelés-oktatás folyamatában a "cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan" elvnek megfelelően támogatjuk a tanulói folyamatokra és tevékenységekre épülő, az iskola 13
egész képzési rendszerét átfogó környezeti nevelést, amely a globális látásmód kialakulásának alapvető eszköze. A szűkebb környezet megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszik olyan állampolgárok nevelését, akik felelősségteljesen vesznek részt a köz ügyeinek intézésében, és óvják, ápolják környezetüket. h) Pályaorientáció Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés szilárd alap megteremtését követeli meg. A tanulók az iskolai tanulmányok elvégzése után képessé válnak magasabb rendű összefüggésék megismerésére és megértésére, a teljes életüket átszövő folyamatos önképzésre, szakképzésre, a rugalmas kompetenciák gyakorlati megvalósítására. Ezért a program szorgalmazza a teljes képzési időt átfogó, tudatos, megtervezett, a tanulói képességeket maximálisan figyelembe vevő pályaorientációs pedagógiai stratégiát, összhangban a NAT közös követelményeiben (cross curriculum) megjelölt elvárásokkal, követelményekkel. i) Szociális ellátások biztosítása Az iskola által megfogalmazott célok (az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása) a szociális ellátások iskolai szintjének kialakítását kívánják meg. Alapvető feladat a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva az egész napos ellátások (iskolaotthon, ügyelet) és a diákétkeztetés biztosítása. Az iskola legfontosabb funkciói meghatározzák a pedagógiai program makro- és mikroszintjeit, és átszövik az egyes tantárgyi területeket is.
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógiai fejlesztés programja Emberek kicsiny csoportjai tehetik a legtöbbet azért, hogy békésebben, egymást jobban megértve éljünk együtt. Amikor megtanulunk a másik emberre odafigyelni, akkor jobban megértjük annak szándékait és igényeit, ezáltal tekintettel tudunk rá lenni, amikor saját elképzeléseinket érvényesítjük. Sikert remélni csak világosan megfogalmazott célokkal és fokozatos, folyamatos önfejlesztéssel lehet. Már iskolánk megalakulásakor - 1980-ban - olyan új típusú iskola megteremtését tűztük ki célul, amely nyitottságával gyorsan reagál a társadalmi változások által bekövetkezett változásokra, az oktatási intézménytől elvárt kihívásokra. A társadalomban bekövetkezett változások a gyermekek személyiségfejlesztésével kapcsolatban is új kihívásokat jelentenek az őket nevelő- oktató intézmények számára. Személyiségfejlesztési célok, prioritások életkori szakaszonként Kisiskoláskor: E pedagógiai szakasz kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése. - Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés. - Esélyegyenlőség biztosítása. - Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása. 14
- Sikerélmény megélése, az alkotás lehetősége minden tanuló számára. - A felnőttekhez (szülőhöz, tanítóhoz) való erős kötődés segítségével az iskolai értékrend elfogadtatása. - Az érdeklődés, az aktivitás iránti igény felkeltése, ébrentartása. - Helyes tanulási szokások kialakítása. - Szemléletes megfigyelések lehetőségének biztosítása a megfigyelések szóbeli megfogalmazása, ezáltal a fogalmi készlet és a szókincs növelése. - Olvasási, írás-, beszéd és számoláskészség folyamatos fejlesztése. - A szövegértés és szövegképzés gyakorlása. - Képi gondolkodás, a rendszerezési, kombinatív képesség fejlesztése tapasztalati szinten, tárgyakkal, játékokkal, elsősorban manipulációs úton. - A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása. Prepubertás kor: Az első pedagógiai szakaszban felsorolt fejlesztési feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét az elvárható tudást. Kiemelt feladatok a gondolkodási, tanulási és kommunikációs képességek fejlesztése. Fejlesztési feladatok: - A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése. - Az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése. - A saját fejlődési ütem és fejlesztési korlát elfogadása, önismeret megalapozása. - A társakhoz való viszony motiválóképességének (segítőkészség, együttműködés, tisztességes versengés) fejlesztése. - Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, megerősítésükre és fejlesztésükre. - A tanulási motívumok megerősítése, teljesítménymotivációk kialakítása. - Az önálló problémamegoldás fejlesztése, a racionális gondolkodásmód kialakítása. - Az információszerzés és felhasználás lehetőségének biztosítása (számítógép, oktatóprogramok, kézikönyvek, szótárak, lexikonok és a könyvtár használata). - Idegen nyelvi képesség: a beszédértés és beszélgetési képesség fejlesztése. - Feladat- és szabálytudat erősítése. Pubertás kor: A fejlesztés a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. Fontos: - A tanulás céltudatos tevékenységgé alakítása, a tantárgyi kötödés erősítése, a tanulás értékének tudatosítása. - Értelmezési képességek fejlesztése törvények, szabályszerűségek megismerésével. Okokozati, indoklási bizonyítási képesség fejlesztése. Az elvont gondolkodásmód a problémamegoldó képesség kiemelt fejlesztése. - Az önismeret, önértékelés erősítése. - A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása. - A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. - Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése. - Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre. - A pályaorientáció kialakulásának támogatása, a választott továbbtanulási irányokra, iskolatípusokra való felkészítés, a pályaalkalmasság feltételeinek megismertetése. 15
- Társadalmi és munkaerő-piaci igényeknek való megfeleltetés.
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok A világban történő természeti, társadalmi és gazdasági változások következtében az emberiség egészség állapota általánosságban véve romlik, egyre nagyobb egyenlőtlenségek mutatkoznak ezen a területen mind a földrajzi helyzet, mind a társadalmi rétegződés tekintetében. Az egészségi állapot javítása nem képzelhető el megalapozott nemzetközi, nemzeti és regionális politikai stratégiák nélkül. A magyar kormány is napjaink egyik fontos feladatának tekinti a hazánkra is jellemző kedvezőtlen tendenciák pozitív irányúvá változtatását, a magyar populáció egészségi állapotának javítását, tovább azt, hogy a születéskor várható élettartam közelítsen az Európai Unió országainak átlagához. Ennek megvalósítását szolgálják a különféle egészségvédelemmel kapcsolatos programok. E távolabbi célok megalapozását szolgálják iskolánk Pedagógiai programjában megfogalmazott egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok is.
1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai
Az egészség fogalmából, összetevőiből következik, hogy a fejlesztési folyamatban mindannyiunkra hárulnak feladatok, ebből következően az iskolára, annak minden szereplőjére is. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők tudatos megismerésére, folyamatos fejlesztésére és ezáltal egészségük javítására. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességet fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Kinek a feladata és felelőssége az egészségfejlesztés? A válasz egyértelmű: mindannyiunké! Részletesebben: o a családé o az oktatási-nevelési intézményeké; ezen belül: fenntartóé, pedagógusoké, iskola-egészségügyi szolgálaté o a szakmai szervezeteké o Védőnői Szolgálat, Alapellátó Szolgálat - Házi orvosi szolgálat o ÁNTSZ Vas megyei Szervezete o Közművelődési intézmények o Civil szervezetek 16
Az iskolai egészségfejlesztés, egészségnevelés célja, hogy elősegítse a tanulók attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy folyamatosan nyomon tudja követni saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó hatásokat, és ezáltal képessé váljon egészségének megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Képes legyen megfogalmazni, megvalósítani a teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotát az egyén és a csoport számára. Találja meg az egészséget védő, ugyanakkor a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat. Az egészséget nem életcélként, hanem a mindennapi élet erőforrásaként kell értelmezni, mely pozitív fogalom. Az egészségfejlesztés nem csak az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem sok más szervezet mellett az iskoláé is. Az iskolára nagy felelősség és sok feladat hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. A fenti célokból adódó feladataink: o Az iskola minden tevékenysége testi, lelki és szociális fejlődést szolgáljon o Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a - pozitív beállítódásoknak - magatartásoknak -szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát megőrzik, javítják o Az egészséges életmódra nevelés területén tanítsunk, neveljünk - személyi és környezeti higiéniára - helyes napirend, életrend kialakítására, a szabadidő hasznos eltöltésére - az egészséges szervezet felépítésének és működésének megismerésére - a mozgás, a testedzés, a sport fontosságára - az egészséges állapot örömteli megélésére - a harmonikus élet értékeként való tiszteletére - a betegségek megelőzésének módjára! o Fel kell készíteni a tanulókat a következőkre: - legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni (felnőtt korukban is) - tudjanak egészséges életvitelt kialakítani - legyenek képesek konfliktusokat megoldani - tudják elfogadni beteg, sérült, fogyatékos embertársaikat, alakuljon ki velük kapcsolatosan a segítő mentalitás. o Ismerjék meg környezetük veszélyeztető tényezőit az iskolában, háztartásban, közlekedésben, mindenütt. Ismerjék meg a veszélyes anyagokat! o Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére: - önállóan tudjanak közlekedni (gyalogosan, kerékpárral) - tudják a tömegközlekedési eszközöket balesetmentesen használni, balesetet elhárítani. o Fel kell készíteni a tanulókat - különösen a serdülőket: - a nemi érés biológiai, pszichológiai problémáira - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok kialakításának kerülésére (dohányzás, alkohol-drogfogyasztás, helytelen táplálkozási, öltözködési szokások) - kiemelt feladatnak tekintjük az egészségnevelésen belül a drogprevenciót; - foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, ezen belül: - a családi életre neveléssel 17
- a felelős, örömteli párkapcsolatok kialakításával. o A harmonikus, egészséges életvitelt megalapozó tanulói szokások kialakításához a pedagógusi példaadás mintaként szolgáljon. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Intézményünkben az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órák témaköreibe integrálva (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon, valamint 8. évfolyamon a biológia tantárgy keretében az életismeret témakör oktatásával történik. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja Az 1989-90-es tanévben - új oktatási kezdeményezésként, az országban egyedülállóan - került iskolánk oktatási programjába az újraélesztés, később az életmentés oktatása. A XXI. században szüksége van a tanulóknak arra, hogy megtanulják a balesetek elkerülésének módját, a segítségnyújtás szükséges tudnivalóit. Elméleti és gyakorlati felkészítést egyaránt megvalósítunk, fő célkitűzésünk a gyakorlati készségek kialakítása. Az eltelt évek során megteremtettük az oktatás feltételeit, melyeket igyekszünk folyamatosan továbbfejleszteni. Célok: - A tanulók felkészítése a balesetek, sérülések elkerülésére - Megismertetni a prevenció fontosságát, az élet tiszteletét erősítő erkölcsi magatartás jellemzőit - A sérült és fogyatékos embertársak elfogadása, segítőmentalitás kialakítása - A korszerű elsősegélynyújtás és újraélesztés elméletének és gyakorlatának elsajátíttatása - Az egészség megőrzését erősítő értékek felismertetése - Veszélyeztetett tényezők felismertetése, tudatos kerülésükre nevelés - Legyenek tisztában azzal, hogy az egészségügyi ellátást mindenki szüksége szerint igénybe tudja venni Fejlesztési feladatok - Tudatosan kerüljék a veszélyhelyzeteket - Legyenek tisztában azzal, hogy az elsősegélynyújtás állampolgári kötelesség, melyet törvény ír elő - Legyenek képesek a szervrendszerek sérüléseinek szakszerű ellátására, elsősegély alkalmazására - Tudják szakszerűen végezni az életmentő beavatkozásokat, azaz a komplex reanimatiot - Ismerjék a szaksegítség igénylésének módjá Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Az elsősegélynyújtás és újraélesztés alapismereteinek és gyakorlati műveleteinek, készségeinek elsajátítása tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson, szakkörben történik.
18
Szerep és szituációs játékok során megtanulják az elsősegélynyújtás, újraélesztés alapvető formáit. Megtanulják azt is, hogy életmódjuk, tevékenységeik fontos szerepet játszanak a lehetséges veszélyek és kockázatok felismerésében és kezelésében. Az életismeret témakör biológia-egészségtan tantárgyba integrálásával a 8. évfolyam elvégzése után iskolánk valamennyi tanulója rendelkezik elsősegélynyújtási és újraélesztési ismeretekkel. A felismerő és segítőkész magatartás kialakításával embertársaik iránti toleranciára is neveljük ezzel tanulóinkat. Ily módon bekapcsolódunk a városunkban meghirdetett „Szombathely, a segítség városa” programba is.
1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos általános feladatok o Személyiségük egészséges és etikus fejlődése érdekében legyenek tisztában a tanulók a humánus társas kapcsolatok létrejöttének feltételeivel. o Előkészítés a helyes családi életre, mely akkor tölti be igazi szerepét, ha az egymás iránt érzett szeretet, felelősségérzet, bizalom, együttérzés, gondoskodás, türelem hatja át. o Életrendjük kialakításakor legyenek tisztában az egészséges életmód életkornak megfelelő szabályaival, legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni. o Legyenek képesek a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó, segítőkész magatartásra. o Legyenek tisztában a káros szenvedélyek egészségromboló hatásával és ennek az egyénre, családra, közösségre, társadalomra ható nehézségeivel és következményeivel. o A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. o A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak.
1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok
o Az eredményes tanulás feltételei és annak megteremtésére való nevelés, hogy a tanulók mozgósítsák személyiségük pozitív erőit ennek megvalósulása érdekében. o Saját, egyéni hatékony tanulási módszerek kialakítása, találjanak rá az adottságaiknak legjobban megfelelő műveltségi területekre. Saját tudásuk közkinccsé tétele – projektmunkában való aktív közreműködés o Kooperatív technikák alkalmazása a tanítási órákon - ezekben való aktív tanulói közreműködés 19
o Pármunka, csoportmunka alkalmazása, egymás segítése, egyenlő, változatos feladatelosztás, a tanulók érdeklődése és terhelhetősége szerint o Tanulópárok kialakítása o Felelősi rendszer kialakítása, felelősségvállalás erősítése
1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai
o Együttműködő közösség kialakítása, s a tartalmas és vonzó közösségi életben a tanulók sokirányú tevékenységének fejlesztése, képességeinek kibontakoztatása. o Az önismeret fejlesztése, önnevelés megfelelő irányítása, az alapvető szellemi, erkölcsi értékrend kialakítása és követése. o Ismerjék a nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, melyek az otthon, a lakóhely, szülőföld megismeréséhez vezetnek. o A tanulók kapcsolódjanak be a szűkebb és tágabb környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. o A munka szerepe az egyén életében, az (iskolai) munkához való képességek fejlesztése, a kreativitás, újítási készség kibontakoztatása. o Az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó tanulók nevelése. 1.4.3 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai
o Ismerjék a Diákönkormányzat felépítését, működését, tudják, hogy a demokrácia gyakorlásához szükséges az egyéni és a közösségi érdekek felismerése, s olyan tanulók választása, akik önzetlenül, lelkiismeretesen vállalják társaik érdekeinek a továbbítását, azok képviseletét. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai
o A kulturált szabadidőtöltés követelményei, helyes gazdálkodás az idővel. o A tanulók közlekedési, tűzvédelmi és polgári védelmi ismereteit a projekt keretében fejlesztjük. o Legyenek tisztában azzal, hogy rendkívüli események, természeti-, technikai civilizációs katasztrófák bekövetkezése esetén mi a teendő és milyen magatartási szabályok érvényesek. o A tanulók legyenek érdeklődők, nyitottak, megértők a különböző szokások, kultúrák, vallások, a másság iránt. o A tanulók társas kapcsolatainak gazdagítása, a társak (nemek) iránti helyes megítélésre nevelés. o Az érzelmi és indulati eredetű tagadások és magatartásformák tudatos csökkentése. o A tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is vegyenek részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.
20
1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai
A pedagógusok feladatainak részletezését munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés a tanulók dolgozatainak javítása, értékelése a tanulók munkájának rendszeres értékelése a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése különbözeti, osztályozó javító és pótló vizsgák lebonyolítása dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése a tanulmányi versenyek lebonyolítása tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken iskolai kulturális és sportprogramok szervezése osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása szülői értekezletek, fogadóórák megtartása részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, szabadidős foglalkozások szünetében tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel részvétel a munkaközösségi értekezleteken tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 1.5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma
A társadalomban zajló változások hatására sokféle, tartalmában és tevékenységében bővült pedagógusszerep alakult ki napjainkra. Ebben a folyamatban kiemelt szerepet tölt be az osztályfőnök, aki az iskolákban a személyességet jelenti, az osztályt, mint nevelési tényezőt, a szociális kompetenciákat alakító, formáló közösséget vezeti, segíti a tanulókat a jelen történéseinek megértésében, a helyes értékrendjük kialakításában. Az osztályfőnök munkája komplex, átfogó – a tanuló egész személyiségére és a közösség fejlesztésére irányuló tevékenység. 21
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg. 1.5.3 Az osztályfőnök feladatai, hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
Együttműködik az osztály diákönkormányzatával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet, fogadóórát tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, törzslapok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát, kapcsolatot tart az iskolaorvossal. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével, a pályaválasztási felelőssel. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályban. Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők ellátása Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek Megtervezi és megszervezi, valamint felelősséggel vezeti az osztálykirándulásokat.
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek
Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. A tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása, a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.
22
Tehetséggondozás A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. A tehetségfejlesztés lehetőségei intézményünkben a tanórán belül: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése - a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés - a német nyelv oktatása a két tanítási nyelvű osztályokban - tantárgyak oktatása csoportbontásban /német nyelven történő tanítás/ - a továbbtanulás esélyét segítő nyelvi felkészítés - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más eszközeinek /pl. számítógépek, sportszerek/ egyéni és csoportos használata - önálló kutatómunkára, kiselőadások tartására ösztönzés - a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban a tanórán kívül: - szaktárgyi, tanulmányi versenyekre való felkészítés - levelező versenyeken való részvétel - versenyek, bemutatók, vetélkedők /sport, kulturális/ szervezése, lebonyolítása, ezekre való felkészítés - tehetséggondozó szakkörök - az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata /könyvtár, számítógépek, multimédiás tanulói programok/ - színház- és múzeumlátogatások, szervezett szabadidős programok 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Iskolánk fontos feladatának tekinti, hogy időben felismerje és kiszűrje a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Egy gyermek iskolai eredményességét befolyásolhatja: adottságai, egészsége, testi épsége, a család légköre /szociális helyzete, életkörülményei, életmódja/. A tanulási kudarcok, - amelyek elsősorban a gyermekek hátrányos helyzetéből fakadnak – a többiektől való végleges lemaradás kockázatát rejtik magukban.
Felzárkóztató programok: - Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások egyéni és kiscsoportos formában. - Rehabilitációs és habilitációs foglalkozások /gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus/ - Logopédiai foglalkozások /utazó logopédus/. - Pszichológiai foglalkozások /utazó pszichológus/. Munkaformák, eljárások: - Egyéni képességekhez igazodó, egyéni haladási ütemet biztosító differenciált 23
tanulásszervezés. - Tanulás-tanítás multiszenzoros módon /látás, hallás, mozgás/. - A tanulási folyamat apró lépésekre bontása. - Sok vizuális segédanyag. - Ismétlés sokszor, változatosan, több szempontból. - Számonkérés egyén képességekhez igazodva. - Megerősítés, dicséret, motiválás különböző formái. - Differenciálás a módszerekben, a tananyag tartalmában, óraszervezésben, a számonkérés, értékelés és a segítségnyújtás módjában. Az iskola lehetőségeinek és a diákok igényeinek összehangolásával alsó tagozaton iskolaotthonos oktatási formát, felsőben 5-6. évfolyamon napközit, 7-8. évfolyamon tanulószobát biztosít, ahol kiemelt figyelmet lehet fordítani az egyes tanulókra.
1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése
A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek - fejlesztőpedagógus - gyermekenként, tanulónként. A probléma kezelésének folyamata A beiratkozásnál az iskola gondosan áttanulmányozza az óvodáktól megküldött iskolaérettségi véleményt. Amennyiben problémára utaló jelet találnak, - dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, magatartászavar, beszédhiba, hyperaktivitás, figyelemzavar vagy egyéb részképesség-zavar - a szakvéleményt meg kell ismerni a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak. A gyermekkel foglalkozó nevelő a tanév megkezdésekor megismerkedik a szülőkkel, gyermekkel családlátogatáson. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése, a jövőbeni fejlesztés szempontjából nagyon fontos. A gyermekkel foglalkozó logopédus, pszichológus sokat segíthet a probléma eredményes megközelítésében, a pedagógus kérje ki véleményüket. Az iskolai beiratkozásnál - ha előre tudjuk a problémát, fel tudunk készülni a tanulóval való egyéni bánásmódra, differenciált foglalkozásra, egyéni, fejlesztő pedagógus általi megsegítésre. Iskolánkban normál tantervű osztályban integráltan tudjuk e tanulók oktatását, nevelését végezni. A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. A tanítási órákon túl fejlesztő felzárkóztatást szervezünk számukra, lehetőség szerint fejlesztő pedagógus vezetésével.
24
A pedagógussal szembeni elvárások: - ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét - tudjon differenciáltan oktatni - semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót - értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit, a szakvéleményben foglaltakat - erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit azokon a területeken, ahol nem érvényesül a hátrány - a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a tanuló fejlődését - nevelje az osztályközösséget a különböző képesség-zavarok tolerálására. Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: - a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon - a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal - szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében - kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét - gondoskodjon a tanuló megfelelő pályaválasztásáról - szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt Az osztályfőnöknek, tanítóknak, tanároknak ismerni kell a probléma törvényi hátterét, a javaslatot tehetnek az iskolavezetés számára a tanuló különböző szintű és fokozatú mentesítésére. Amennyiben SNI – s problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelő intézkedést megtegye: - konzultáljon nevelőtársaival az adott eset kapcsán, valóban a jelzett probléma áll-e fenn - jelezze az iskolavezetésnek - beszélje meg az észlelt problémát tapintatosan a szülővel, ifjúságvédelmi felelőssel - kérje a tanuló nevelési tanácsadói vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt, szakmailag megalapozott, küllemében igényes - kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges, erősítse meg a szülőt a további vizsgálatokat illetően, legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában - tájékoztatassa az iskolavezetést a vizsgálatokról, kérjen intézkedést, ha szükséges - munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan végezze. 1.6.4 Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók ellátása
Az iskolába kerülő gyerekek jelentős esélykülönbséggel kezdik meg tanulmányaikat, ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk az indulási hátrányok csökkentésére, a különböző képességű illetve eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztésére. Intézményünk fontos feladatának tekinti, hogy időben felismerje és kiszűrje a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Az iskola minden pedagógusa felelős e feladat végrehajtásáért. Iskolánkban egyenlő esélyt biztosítunk mindenkinek arra, hogy a fejlődéséhez szükséges képzést megkapja. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését integráltan
25
végezzük. Biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, fejlesztését. Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel történik, a NAT-ban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva. Az integrált képzésben résztvevők az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak, egyéni gyógypedagógiai, rehabilitációs fejlesztésük órarendjükhöz és napirendjükhöz igazodik. Az SNI tanulók oktatásának alapelvei: - Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük. - Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk. - Törekedni kell arra, hogy a tanulók minél több sikerélményhez jussanak a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során. - Egyéni fejlesztési tervet készítünk. - Egyéni haladási ütemet biztosítunk számukra. - Együttműködünk a szakszolgálat szakembereivel. - Évente legalább egy alkalommal személyre szabott szöveges értékelés keretében összegezzük az adott időszak eredményeit. - Fejlesztőpedagógus és utazó gyógypedagógus segít a fejlesztésben a meghatározott időkeretben. - A speciális nevelés alapelve, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sajátos nevelési igényű gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja olyan mértékig, ameddig nem sérti a befogadó közösség érdekeit, jogait és az iskola házirendjét. - Az intézmény a lehetőségéhez mérten biztosítja a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógus / supervisor/ által vezetett gyógypedagógiai ellátást. -A sajátos nevelési igényű gyermek nevelését, oktatását a fejlesztésüket segítő tankönyvekkel és tárgyi eszközökkel segíti. - A tanítás-tanulás folyamatában figyelembe veszi az egyes tanuló sajátos nevelési igényét. Célok: A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása. Összhang megteremtése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló - problémája figyelembe vétele mellett - ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint más gyermek. Biztosítani szeretnénk számukra, hogy - a fejlesztés segítse számukra az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést - rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozásokban részesüljenek - a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.
26
Feladatok: Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. Az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe. A tanulók megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, teammunkában a gyógypedagógussal, logopédussal, a szakértői vélemény alapján. A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében–egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus szakmai irányításával készített egyéni fejlesztési tervekre építetten. A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve. Az integráltan oktatott SNI-s tanulók nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele. SNI-s tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása iskolánkban: Ezek a gyerekek különleges gondozást igényelnek, és iskolánk ezt biztosítja számukra. Az iskola óratervében megjeleníti a pedagógiai célú rehabilitációs órakeretet, amely a különböző sajátos nevelési igény esetén eltérő mértékű, és törvényileg az évfolyamra meghatározott heti óraszám lehet. Olyan tanítási-tanulási folyamatot biztosítunk számukra, ami problémájuk megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére egyéni fejlesztési tervet készítünk, egyéni fejlődési lapot vezetünk. A törvényben előírt szakember meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé iskolánkban. A szükséges pedagógiai feltételeket biztosítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók számára: A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a Köznevelési törvény tartalmazza. A köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára iskolánkban is. Tárgyi feltételek A fejlesztés megvalósításához iskolánk a megfelelő tárgyi feltételekkel is rendelkezik. A fejlesztés hatékonyságát szolgálja fejlesztőtermünk, és a fejlesztés különböző területeihez szükséges eszközök. Pl.: mozgásfejlesztő eszközök, fejlesztő játékok és szoftverek, könyvek.
27
Személyi feltételek A fejlesztésre szoruló tanulókkal iskolánk fejlesztőpedagógusai és az Aranyhíd NevelésiOktatási Integrációs Központtal kötött együttműködési szerződés keretében ún. utazó logopédus és gyógypedagógusok foglalkoznak. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő gyógypedagógus /supervisor/ - segíti a pedagógiai diagnózis, szakvélemény értelmezését - szakmai segítséget nyújt az egyéni fejlesztési tervek elkészítéséhez - segítséget nyújt a tanuláshoz szükséges segédeszközök kiválasztásában - javaslatot tesz az egyéni fejlesztéshez igazodó módszerválasztásokra, részt vesz a részeredmények értékelésében - együttműködik az iskolában tanító, a tanulókkal foglalkozó pedagógusokkal
1.6.5 A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása
A gyermekek jogai olyan emberi jogok, amelyek speciális garanciákat és védelmet igényelnek. Ebből adódóan a gyermek- és ifjúságvédelmi munka során figyelembe kell venni, hogy a gyermeknek joga van a saját személyazonosságának tiszteletben tartására, a szociális biztonságra és arra, hogy minden őt érintő kérdésben véleményét szabadon kinyilváníthassa. A gyermek és ifjúságvédelmi munka jogszabályi alapját Magyarországon a legmagasabb szintű jogi norma, maga az Alkotmány teremti meg. A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás. Magába foglalja a család támogatását a gyermek felnevelésében, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a már fennálló veszélyeztetettség csökkentését és megszüntetését, továbbá a családból esetlegesen kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítását. Pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amely a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, erkölcsi, testi, és pszichológiai nevelését, valamint érdekvédelmének ellátását hivatott biztosítani. Látható, hogy a gyermekvédelem rendkívül sokrétű, összetett és komplex tevékenység, melynek során a szóban forgó feladatok megoldására hivatott intézmények összefogása is szükséges. Szűkebb értelemben a gyermekvédelmi tevékenység a nehéz élethelyzetbe átmenetileg vagy tartósan kerülő és/vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermeknek erre szakosodott szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése. Iskolánkban elsődleges szempont a gyermekek alapvető emberi jogainak betartása és betartatása. Ezek olyan emberi jogok, amelyek speciális garanciákat és védelmet igényelnek. Ebből adódóan a gyermek- és ifjúságvédelmi munka során figyelembe kell venni, hogy minden gyermeknek joga van a saját személyiségének tiszteletben tartására, a szociális biztonságra és arra, hogy minden őt érintő kérdésben véleményét szabadon kinyilvánítsa és kinyilváníthassa. 28
Az előzőekben leírt feladatok maradéktalan érvényesülése érdekében az arányosság követelményét maximálisan szem előtt tartva, hatásait egyenként és összességében is mérlegelve kell alkalmazni a hatályos jogi normákban körülírt gyermekvédelmi eszközöket, mégpedig oly módon, hogy az érintett gyermek alapvető jogai a legkisebb mértékben csorbuljanak, a magánszférába, a család mindennapi életébe az állami beavatkozás minimális legyen. Kérdés, hogy a fenti feladatokat és célokat, hogyan, milyen módszerekkel lehet és szabad végrehajtani, a feladatok megoldása során milyen befolyásoló tényezők negatív vagy pozitív hatásával kell számolnunk. Mindenekelőtt figyelemmel kell lennünk az ország gazdasági helyzetére, az érvényesülő ideológiai hatásokra, a nevelési kultúrára, a szakterület kiépített intézményi hátterére, ezek színvonalára. Napjainkban a társadalomban végbemenő folyamatok káros következményeként napról napra nő azoknak a száma, akik beletartoznak az említett kategóriába. A káros hatások csökkentésében, megszüntetésében mind nagyobb feladat hárul az általános iskola pedagógusainak közösségére. A gyermek- és ifjúságvédelem területei A problémamegelőző, preventív gyermekvédelem, melynek lényege: - a gyermek figyelmének felhívása az őt veszélyeztető hatásokra - annak tudatosítása, hogy esetleges baj esetén hova és kihez fordulhat bizalommal a gyermek - a családok segítése - a gyermek segítése saját családjában A problémakezelő gyermekvédelem: - az észlelt esetek gyors felderítése - beavatkozás Fontos követelmény, hogy céljainkat és feladatainkat úgy valósítsuk meg, hogy a gyermeket semmilyen káros hatás ne érje. A gyermekek életük jelentős részét az iskolában töltik. Az iskolán kívül őket ért káros hatások következményei először, mint tünet (pl. magatartás zavar, hazudozás stb.) jelentkezik, amit a velük naponta több órát együtt töltő pedagógusnak észre kell vennie és keresnie kell e tünetek megjelenéséhez vezető okokat. Ha ez nem történik meg időben, a pedagógus figyelmetlen, nem kellően körültekintő, a tünetek fokozódnak és súlyosabb hatások mutatkoznak: - teljesítményzavar - viselkedészavar - kapcsolatzavar Ennek megfelelően elsődleges feladataink: a felderítés, a jelzés, a gyermekvédelemmel foglalkozó intézmények értesítése, tájékoztatása. Ezek érvényesülése érdekében napi kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Központtal, a Gyámhatósággal, a Nevelési Tanácsadóval, a Vas Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztály munkatársaival, igénybe vesszük az iskolaorvosi, háziorvosi szolgálat segítségét. 29
A 2003/2004-es tanévtől kezdődően a Gyermekvédelmi törvény 17. §.-ának megfelelően együttműködési megállapodást kötöttünk a városunkban működő Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Ennek köszönhetően gyorsabb és eredményesebb lett a munkánk. A szolgálat munkatársai a szociális munka eszközeivel és módszereivel az iskolai szociális munkához kapcsolódó szolgáltató-, szervező-, tájékoztató- és gondozó tevékenységet végeznek, mely kiterjed az iskola egész viszonyrendszerére. A törvényi változásnak köszönhetően aktívabb lett a jelzőrendszer tagjainak munkája, ezáltal eredményesebb és gyorsabb a problémamegoldás. Az iskolánkban szervezett prevenciós programok megvalósításában, az ismeretterjesztő előadássorozatok és szülői értekezletek megtartásában, oktatási eszközök biztosításában és pedagógusaink ez irányú felkészítésében a felsorolt szervezetek és intézmények jellegükből fakadóan kiveszik részüket. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok megvalósításakor az osztályfőnök kollégák és az iskola vezetése a pedagógusokkal, tanulókkal és a szülőkkel együttműködve próbálja meg a keletkezett konfliktushelyzeteket minél gyorsabban és hatékonyabban megoldani. Iskolánkban gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai A tanulókkal kapcsolatosan: o ifjúságvédelmi foglalkozások megtartása o fogadóórák megtartása o szociális ellátások számbavétele, nyilvántartása o problémamegoldást segítő elbeszélgetések megtartása o mentálhigiénés programok szervezése A tanári közösségben: o együttműködés és szemléletformálás o együttműködés az intézmény vezetésével o napi kapcsolattartás az osztályfőnökkel o a helyi pedagógiai program elkészítésében való tevékeny részvétel o információk áramoltatása o tanácsadás o szakirodalom figyelemmel kisérése és ajánlása o fogadóóra megtartása A szülők körében: o együttműködés, szemléletformálás o tanácsadás o esetenként családlátogatás o szülői értekezleten, fórumokon való aktív közreműködés o fogadóóra Önállóan: o pályázatok elkészítése o nyilvántartások naprakész vezetése 30
o innovatív (orientációs) feladatok o szakirodalom figyelemmel kísérése, tanulmányozása o ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, készítése o továbbképzéseken való részvétel
gyűjtése,
A gyermek- és ifjúságvédelmi munka fő feladatát képezi, hogy az iskolában jelentkező, kezdődő teljesítmény, magatartás és kapcsolatzavarokat az intézmény saját problémamegoldó kapacitásának bővítésével helyben tudja kezelni, és hatékonyan megoldani. Vállaljuk, hogy a rászoruló tanulóink számára saját erőnkből, az arra hivatott szervek és szervezetek bevonásával minden lehetséges információt és elvi, valamint lehetőségeinkhez mérten anyagi segítséget megadunk annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudjuk csökkenteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetükből származó negatív hatásokat. Az ilyen célra rendelkezésünkre álló pénzeszközök elosztásánál – a jogszabályok által adott lehetőségeken belül – tudatosan alkalmazzuk a valós szociális helyzet szerinti differenciálás elvét. Célunk, hogy az arra ténylegesen rászoruló tanulóink érdekeit figyelembe véve a legkedvezőbb megoldást válasszuk számukra. Tapintatosan, tudatosan irányítva őket elérjük azt, hogy bizalommal forduljanak nevelőikhez, kérjék ki problémáik eredményes, mihamarabbi megoldása érdekében véleményünket, tanácsunkat, kérjék segítségünket. Minél hamarabb alakuljon ki bennük az a készség, tájékozottság, ismeretanyag, amelyek lehetővé teszik, hogy önmaguk ismerjék fel a rájuk leselkedő káros külső hatásokat, megtalálják a probléma vagy konfliktushelyzet megoldásához vezető legrövidebb utat, legyenek képesek arra, hogy saját életüket tudatosan alakítsák, ismereteiket folyamatosan fejlesszék, a társadalomba sikeresen tudjanak beilleszkedni, önérvényesítő képességük kialakuljon. 1.6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
A szociális hátrányból és a tanulási kudarcból eredő hátrányok csökkentését, ellensúlyozását integrált nevelési keretek között valósítjuk meg. Minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget az indulási hátrányok csökkentésére, képességeinek fejlesztésére. Az iskola segíti az érzelmi egyensúly helyreállítását a gyermek és környezete között a szülők együttműködésével. A szociális sikerek mellett törekszik az esélyegyenlőség megteremtésére, a hátrányban szenvedő diákok képességeinek fejlesztésére, a teljesítménybeli sikerek elérésére is. A hátrányos helyzetű tanulókat motiválni kell az iskolai programokon, napköziben, tanulószobán való részvételre. A szociális hátrányok enyhítését konkrétan az alábbi tevékenységformák szolgálják: Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok, szakkörök szervezése Drog - és bűnmegelőzési programok Pályaorientációs tevékenység Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon 31
Tájékoztatjuk a szülőket a támogatás módjairól: állami, önkormányzati támogatási lehetőségek Tájékoztató az ösztöndíj lehetőségéről Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, szakértői bizottsággal Táborozási hozzájárulások: a Diákönkormányzat programjában rögzített szempontok és elvek alapján aktualizálva a tanulók igényeihez. A különféle segítő felajánlások igénybevétele (pl. Családsegítő Központ, Karitász, stb.) Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon: Minden pedagógus feladata, hogy saját területén a nevelő-oktató munkához - ezen belül a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztéséhez - minden lehetőséget megragadjon az anyagi feltételek kiegészítése érdekében.
1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlásának helyi rendje Iskolánk tanulói érdekeik védelmére, az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlására, valamint az iskola közösségi programjainak támogatására diákönkormányzatot hoztak létre, melynek elnevezése: Dési Diákönkormányzat A diákönkormányzathoz az intézmény valamennyi tanulója csatlakozhat. Az iskola diákönkormányzatának tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a diákönkormányzat fogadja el vagy módosítja, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A diákönkormányzat munkáját az e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti. A diákönkormányzat segítő pedagógust a diákönkormányzat javaslatára az intézmény vezetője bízza meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden évben összehívja a diákközgyűlést. Ennek időpontja az intézmény vezetőjével egyeztetésre kerül és szerepel a tanév rendjében. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását kezdeményezheti a diákönkormányzat vezetősége és az iskola vezetője.
32
A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: o o o o o
saját működéséről a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról hatáskörei gyakorlásáról egy tanításnélküli munkanap programjáról az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének esetleges létrehozásáról és annak működtetéséről
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet: o a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a tanulók közösségét érintő kérdések meghozataláról a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez az iskolai sportkör működési rendjének kialakításához egyéb foglalkozások formáinak meghatározásához a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor o a házirend elfogadása előtt o o o o o o o o o o
1.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az intézményen belüli kapcsolatok rendszere: A nevelés és oktatás folyamatában kiemelkedő szerepe van a pedagógus – szülő - tanuló kapcsolatrendszernek. Az egész rendszer, a nagy és kis csoportok működésének alapelve kell hogy legyen az egymás kölcsönös tisztelete, az együttműködési készség és akarat,egymás kölcsönös segítése és támogatása. A tanulói közösség, a szülői közösség, a pedagógus közösség harmonikus együttműködése arra a célra jön létre, hogy az iskolába beíratott tanulók részére biztosítsák a fejlődésükhöz, az eredményes tanuláshoz szükséges szolgáltatásokat, és a tanulók képességüknek, tehetségüknek és szorgalmuknak megfelelően elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyeket az iskola a felkészítő pedagógusok munkáján keresztül közvetít.
33
1.8.1 Kapcsolat a pedagógusok és a szülők között
A tanárok és a szülők kapcsolata azoknak a felnőtteknek az egyenrangú szövetsége, akik egymást kiegészítve felelősen fáradoznak a gyermekek és fiatalok, a felnövekvő nemzedék szellemi és testi fejlődésén. Összefogásuk, közös gondolkodásuk és harmonikus együttműködésük fontos tényezője a nevelésnek. Találkozásaik – melyek részben szervezettek (fogadóóra, szülői értekezlet), másrészt rugalmasan alkalmazkodnak a felek igényeihez – a kölcsönös tájékoztatást /2011.évi törvény a köznevelésről 9.§ (3)/ és a felmerülő problémák együttes megoldását szolgálják. A tanár a tanuló előmeneteléről, magaviseletéről köteles rendszeresen - írásban és szóban – tájékoztatni a kiskorú tanuló szüleit. A család és az iskola közötti érintkezésben kulcsszereplő az osztályfőnök. Az iskola munkájában épít a szülők hathatós közreműködésére, ebben a szülői munkaközösség tölt be döntéshozó és szervező funkciót. Ahhoz, hogy a szülők és az iskola nevelői közötti együttműködés valóban eredményes legyen, kívánatos hogy: A kapcsolat kölcsönös tiszteletre és bizalomra épüljön Az érintkezés közöttük legyen elfogadó, nyílt, őszinte, szívélyes, jóindulatú A tanulókkal kapcsolatos problémák esetén legyenek nyitottak egymás érveire, kinekkinek a feladatából fakadó sajátosságokra, álljanak készen arra, hogy közösen keressék a legjobb megoldást A hatékony oktató-nevelő munka elengedhetetlen feltétele az iskola és a szülő közötti rendszeres személyes kapcsolattartás és együttműködés. A szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt tanítási napok tervezett időpontjai az iskola éves munkatervében határozzuk meg. Ezek időpontját a tanév eleji szülői értekezleten osztályfőnök ismerteti. Iskolai fogadóórákat évente legalább három alkalommal tartunk, ezen minden tanítónak, szaktanárnak és osztályfőnöknek jelen kell lennie. Ezek időpontjáról is a tanév eleji szülői értekezleten tájékoztatja az osztályfőnök a szülőket. A szülői értekezletek és fogadóórák időpontjáról legalább 7 nappal előbb tájékoztatja az osztályfőnök a szülőket az ellenőrző könyvön keresztül. A szülők az iskola honlapján is tájékozódhatnak. A szülő és pedagógus közötti egyéni beszélgetések időpontját előre egyeztetjük. Sürgős ügyben az osztályfőnökkel, szaktanárral telefonon az iskola központi telefonszámán lehet beszélni az óra közi szünetekben. A szülők iskolai rendezvényeken, ünnepségeken, felkérés vagy meghívás alapján vehetnek részt. 1.8.2 Kapcsolat a pedagógusok és a diákok között
A tanárok és az iskola tanulói közötti viszony elsődlegesen egy törvényileg meghatározott, hivatalos – a nevelő szakmai és emberi irányítói felelősségét feltételező aszimmetrikus – munkakapcsolat. E nemzedékeket összekötő együttműködés keretei között valósul meg a kultúra intézményes továbbörökítése, a tudományok korszerű eredményeinek közvetítése, s e mellett fontos szerep hárul rá a társadalmi együttélés erkölcsi értékeinek és normáinak kialakításában, valamint az állampolgári, közéleti készségek élményszerű gyakorlásában is. Ez a kapcsolat - folytatva és kiegészítve a meghatározó családi indítást – a testileg és lelkileg 34
egészséges, önálló gondolkodásra és életvezetésre képes, eredményes munkára személyes boldogságra készülő, problémákkal megküzdő fiatalok személyiségének kibontakozását szolgálja. A nevelési feladatokat csak akkor lehet valóban eredményesen elvégezni, ha a magas színvonalú szakmai tevékenység és példamutató magatartás mellett a nevelők és diákok közötti viszony kiteljesíti emberi tartalmát, s mind a két fél számára képes biztosítani a hatékony együttműködés kielégítő személyes érzelmi feltételeit is. A pedagógusok és diákok közötti kapcsolat feltételezi a kölcsönös bizalmat és tiszteletet, amely az egyik oldalon a több tudásból és felelősségből származó tekintélyt illeti meg, a másikon a saját személyiség és képességek kibontakoztatásáért tett erőfeszítéseket. a közös gondolkodásból, felfedezésekből, a szellemi gyarapodásból eredő élményeket. az eredményes munkához nélkülözhetetlen információk és elvárások időben történő cseréjét, a szükséges megállapodások megkötését. egymás teljesítményeinek, munkájának megbecsülését, tárgyilagos igazságos és méltányos megítélését. az érintkezés nyíltságát, őszinteségét, kulturáltságát az esetleges konfliktusok méltányos és igazságos megbeszélésének lehetőségét. A munkakapcsolat fő színtere tanárok és tanítványaik között az iskola, találkozásaikra mindenek előtt a tanóra keretei között kerül sor. De emellett számos más helyzet – szakkörök, ünnepélyek előkészítése, kirándulások, táborozások, kulturális programok, - gazdagítja a hivatalos és személyesebb együttlét lehetőségeit. A tanulók és pedagógusok aktív együttműködése a hatékony nevelő-oktató tevékenység nélkülözhetetlen feltétele. Ez az együttműködés minkét fél számára kötelesség. Elsősorban az osztályfőnök feladata az adott osztályban a tanulók tanulmányi munkáját nyomon követni és irányítani, de valójában a pedagógusok közösen vannak hatással a tanulókra. Ezért fontos, hogy egységes nevelési elvek alapján, azonos értékrend szerint végezzék a nevelő-oktató munkájukat. Fontos szerepe van a személyes példamutatásnak. Cél a tanulók minél hatékonyabb megismerése, a személyes kapcsolatok kialakítása, melynek végig kell kísérni a képzési folyamatot és rugalmasan kell igazodnia az életkori sajátosságokhoz és változásokhoz.
1. 8.3 A tanulók egymás közötti kapcsolattartása
A tanulók egymáshoz való kapcsolatait, és kapcsolattartás módjait figyelemmel kell kísérni,és helyes irányba kell befolyásolni. Az erkölcsi normák tudatosításával és betartatásával lehet és kell elérni, hogy a tanulók egymáshoz való viszonyára az egymás iránti tisztelet legyen jellemző. Törekedni kell, hogy az osztályközösségekben a tanulók közötti kapcsolatok alapja az őszinteség, tolerancia, segítőkészség és felelősségvállalás legyen. A tanulók közötti kapcsolat a viselkedésükben nyilvánul meg. A megfelelő magatartásformák hiánya fegyelmezetlenséget eredményez, ami zavarja a tanulást,és negatív hatással lehet a tanulók
35
személyiségfejlődésére. Megengedhetetlen, hogy a tanulók egymással szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést, megalázó bánásmódot alkalmazzanak. 1.8.4 Az együttműködés szervezetei, formái 1.8.4.1 A pedagógusok közösségei
A nevelőtestület A nevelőtestület tagjai az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus munkakörben foglalkoztatott szakalkalmazottak, akik az iskolában az oktató-nevelő tevékenységet folytatják. /2011. évi törvény a köznevelésről 61.§ (1) (3) (4) / A nevelőtestület a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint véleményezési, javaslattételi, egyetértési, és döntési jogköröket gyakorol./20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 117.§ /, 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 70.§ Az igazgató a tantestület részére tanévkezdéskor nevelőtestületi nyitó értekezletet tart, melyen meghatározásra kerül a tanév rendje, az osztály és csoportbontások, a tantárgyfelosztás, az órarend, illetve szétosztásra kerülnek a feladatok. Az igazgató a tantestület részére szorgalmi időszakának végén nevelőtestületi záró értekezletet tart, amelyen a beadott beszámolók és az elvégzett feladatok alapján értékeli a tanév munkáját, meghatározzák a nyári ügyelet és pótvizsgák rendjét. A nevelőtestület miden tagjától elvárt, hogy képességei és szaktudása szerint magas színvonalú minőségi, korszerű oktató nevelő munkájával, illetve kötelességtudás, együttműködő készség, tolerancia, empátia és segítőkészség tanúsításával, valamint a tanulóknak nyújtott személyes példamutatásával, segítse elő az iskola pedagógiai programjának megvalósítását. Szakmai munkaközösségek Az oktató- nevelő munka hatékonyságának és összehangolásának érdekében az iskolában öt szakmai munkaközösség működését tervezzük. A munkaközösségek éves munkaterv alapján végzik munkájukat az igazgató által megbízott munkaközösség-vezető irányításával. A munkaközösségek legalább negyedévenként egyszer munkaértekezletet tartanak az elért eredmények értékelése és az aktuális feladatok megbeszélése céljából. A szakmai munkaközösségek év közben gyakorolják a döntési, véleményezési jogát, valamint javaslatokat tesz a munkájával kapcsolatos fejlesztésekre. /20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 118.§/ 2011.évi törvény a nemzeti köznevelésről 71.§ Szakmai tevékenységüket félévente írásban értékelik 1.8.4.2 A szülők közösségei
A szülői közösség Az iskolában a szülők képviseleti szervezete az Iskolai Szülői Munkaközösség, melynek tagja minden osztály szülői munkaközösségének egy választott képviselője. A szülői közösség a jogszabályban biztosított jogosultságait képviselőin keresztül gyakorolja. /20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 119.§ valamint a 2011. évi törvény a köznevelésről 73.§ (6) /
36
Az Iskolai Szülői Munkaközösség éves munkaterv alapján tevékenykedik. Munkatervében kapcsolódik az iskolai tanévre lebontott céljaihoz és feladataihoz. Az Iskolai Szülői Munkaközösség évente kétszer ülésezik, általában őszi és tavaszi szülői értekezlet után. Az ülésen az igazgató tájékoztatást ad az aktuális iskolai problémákról és eredményekről, illetve a Szülői Munkaközösség tagjai közvetítik a szülők véleményét, észrevételeit, javaslatait. Az osztály Szülői Munkaközösségek munkája megbeszélések formájában történik. Ezek témája az életkori sajátosságok és adott problémák függvényében változik. A szülői szervezettel rendszeres kapcsolatot az igazgató és az osztályfőnök tart fenn, szükség szerint eseti kapcsolatfelvétel a szaktanárokkal is létrejöhet. Az iskolaigazgató hivatalból gondoskodik a szülői közösség jogszabályokban biztosított jogosultságainak zavartalan gyakorlásához szükséges feltételekről. Az osztályfőnök feladata biztosítani az osztály szülői munkaközösség megszervezését, és segíteni annak működését. Az iskolaszék Az iskolaszék tevékenységét, egyetértési, véleménynyilvánítási, javaslattételi jogait a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 122.§, valamint a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 73.§ (2) határozza meg.
1.8.4.3 A tanulók közösségei
A diákönkormányzat o A tanulói közösségek érdekeinek képviseletére, a diákok jogszabályokban biztosított demokratikus jogainak (részvételi, véleményezési, egyetértési, döntési jog) gyakorlására, az iskolánkban a diákönkormányzat hivatott./2011. évi törvény a köznevelésről 48.§/ o A diákönkormányzat tagjait évente újraválasztja a tanulói közösség. o A diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott osztály-diákbizottságok küldötteiből álló iskolai diákönkormányzati-vezetőség irányítja. o A diákönkormányzat munkáját az iskolában dolgozó felnőtt nevelő segíti. /2011. évi törvény a köznevelésről 48.§ (3)/ o A diákönkormányzat rendszeres tevékenységi területei iskolánkban: 1. iskolai rendezvények szerezése és lebonyolítása, 2. házirend módosításának előkészítése, 3. kirándulások szervezése és lebonyolítása, A diákönkormányzat szervezeti felépítése: Osztály szinten: - Tisztségviselők: - Osztálytitkár - Közművelődési felelős - Sportfelelős Legfőbb feladatuk, hogy együttműködve az osztályfőnökökkel a kétirányú információáramlás legfőbb bázisai legyenek. Kapcsolatot tartanak DÖK segítő tanárral, az iskolai felnőtt közművelődés felelősével, igazgatóval. Az osztályközösség választja meg őket szavazattöbbséggel.
37
Iskolai szinten: - Osztálytitkárok fóruma.(OF). Tagjai az osztálytitkárok. Évente legalább négyszer ülésezik, de kérésre ennél többször is összehívható. - Iskolai DÖK titkára: Az OF választja meg, legalább 50%-os támogatottsággal. - A DÖK munkáját a nevelőtestületből kikerülő, tehát az iskolában tanító tanár segíti. Ő az OF megbízásából eljárhat a Diákönkormányzat nevében. - Diákközgyűlés: Évente egyszer ülésezik, de az OF, a nevelőtestület, vagy az igazgató kérésére többször is összehívható. Résztvevői az osztályok 3-3 fős küldöttei, de az iskola valamennyi tanulója megjelenhet és véleményt nyilváníthat. - Az iskolai szintű tisztségekre az iskola valamennyi felsős tanulója jelölhető.
1.9 A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja
Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet VI. fejezet 24. pontjában foglaltak alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)
követelményeit részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét
a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja:
azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.
A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: o osztályozóvizsgákra 38
o javítóvizsgákra o különbözeti vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára, o aki osztályozó vizsgára jelentkezik o akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít o akit a nevelőtestület javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat az intézmény Pedagógiai programjának részét képezi, vagyis a nevelőtestület fogadja el, az igazgató hagyja jóvá. Hatályba lépése megegyezik a Pedagógiai program hatályba lépésével. Érvényessége határozatlan időre szól. Felülvizsgálatát az intézmény igazgatója és a nevelőtestület kezdeményezheti. Módosítását a nevelőtestület fogadja el, az igazgató hagyja jóvá. 1.9.3 A vizsgák rendje
- A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítettee a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. - Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. - A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. - Az igazgató feladata különösen: a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, 39
c) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. - Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja. - A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. 1.9.4 Az írásbeli vizsga szabályai
1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 8. pont szerinti szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. 2. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. 3. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. 4. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. 5. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat és alsó tagozaton a feladatlapot ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát. 6. Az íróeszközökről és a vizsgához szükséges segédeszközökről a vizsgázó gondoskodik 7. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. 8. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként a) negyvenöt perc, b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelve, illetve célnyelv használata esetén hatvan perc, 9. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. 10. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet71. § alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján
40
a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. 11. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga (15-16. pontok) harmadik vizsgaként - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - is megszervezhető. 12. Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. 13. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. 14. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. 15. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. 16. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben. 17. A 16. és e pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
41
18. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. 19. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót. 20. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatantárgyból - a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. 21. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. 1.9.5 A szóbeli vizsga szabályai
1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. 2. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 3. A vizsgateremben, egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. 4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. 5. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. 6. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. 7. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. 8. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt.
42
9. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. 10. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 11. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. 12. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet71. § alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. 13. Ha a vizsgázónak a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet71. § alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 14. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 15. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. 16. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság, a felróható, vagy fel nem róható okból történő vizsga megszakítás, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az igazgató a 1.9.4/13, 1.4.9/15-18., 1.9.4/21. pontokban leírtak szerint jár el. 1.9.6 A gyakorlati vizsga szabályai
1. A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. 2. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. 3. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati 43
vizsgarész helyére és a munkavégzésre egészségvédelmi előírásokról.
vonatkozó
munkavédelmi,
tűzvédelmi,
4. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. 5. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. 6. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. 7. A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. 8. A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
1.9.7 A vizsgatárgyak részei és követelményei
A vizsgatárgyak részei Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Irodalom Német nyelv Angol nyelv Matematika Történelem Környezetismeret Természetismeret Fizika Kémia Biológia egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika
Írásbeli x
A vizsgatárgy részei Szóbeli x
x x x x x x x x x x x
x x x x x x x x x x x
x x x x
x x x
Gyakorlati
x x x 44
Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
x
x x
A vizsgatárgyak követelményei Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény Pedagógiai programjában található követelményrendszerével.
1.9.8 Az értékelés rendje
A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján a következőként határozandó meg: 0% -19% elégtelen 20%-39% elégséges 40%-59% közepes 60%-79% jó 80%-100%jeles
1.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei - Az iskola beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. - Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. A szülők szabad iskolaválasztási jogát tiszteletben tartva, az iskolakörzeten kívüli tanköteles tanulók közül felvételt nyerhetnek: - ha a szülő iskolánkat választja. Előnyt élveznek a felvételnél; a törvényi előírásokon kívül: - jelenlegi és volt dolgozók, tanítványok gyermekei, unokái - iskolánk jelenlegi tanulóinak testvérei - a két tanítási nyelvű osztályba jelentkezők Az átvétel helyi szabályai Iskolánk minden tanköteles tanuló számára biztosítja az átiratkozás lehetőségét a 2-8. évfolyamon. A tanuló felvételénél figyelembe vesszük az iskolák közötti átjárhatóság biztosítása jegyében - az eddigi tanulmányi előmenetelét, az előző évfolyamokon tanult tantárgyakat, azok tanulási szintjét (pl.: idegen nyelv tanulása, normál vagy emelt szint). Szintmérésekkel győződünk
45
meg a tanuló tantárgyi tudásáról, az emelt szintű, illetve két tanítási nyelvű oktatásra történő jelentkezéskor. A tanulók sikeres tanulmányi munkájának folytatása érdekében felzárkóztatást, fejlesztést szervezünk. A felzárkóztatás differenciált, egyéni segítségadással, a szakmai munkaközösségek által kidolgozott programokkal történik. A minimum teljesítése esetén az adott évfolyamon folytathatja tanulmányait. Sikertelenség esetén - egyedi elbírálással - türelmi idő biztosításával a tudásszint mérés megismételhető. A nevelőtestület az átiratkozó tanulók szüleinek garantálja a fentiek alapján a tanuló évközi továbbhaladását. A magasabb évfolyamra való átvétel helyi rendje - előző iskola által kiállított távozási értesítő (szorgalmi időben szerzett érdemjegyekkel, értékeléssel) - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítvány, illetve lakcím bejelentő lap, a szülő v. gondozó személyi igazolványának bemutatása szükséges. Ha az átvett tanuló idegen nyelvet nem tanult az előző vagy az átvétel évfolyamán, az idegen nyelvi alapcsoportba kerül. Félévkor részt vett bejegyzést alkalmazunk, és év végéig folytatjuk a differenciált felzárkóztató programot a szakmai munkaközösség terve szerint.
46
2. Az intézmény helyi tanterve Törvényi hivatkozások:
o o o o o o
2011.évi. CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 110/2012.(VI.4.) a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló Kormányrendelet 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról 4/2013. (I.11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveiről A Dési Huber István Általános Iskola Dési Huber István Grundschule Pedagógiai Programja és Helyi tanterve 1998. (Módosítva: 2001., 2004., 2008., 2010.)
2.1 A választott kerettanterv megnevezése Tantárgy megnevezése Magyar nyelv 5-8. Irodalom 5-8. Ének-zene 1-4. Ének-zene 5-8. Fizika 7-8. Technika 5-7. Biológia 7-8. Kémia 7-8. Német nyelv 1-8.- két tanítási nyelvű oktatás
Civilizáció 5-8. - két tanítási nyelvű oktatás
Változat A változat A változat A változat A változat B változat A változat A változat B változat 4/2013.(I.11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveiről 4/2013.(I.11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveiről
2.2 Tantárgyi struktúra és óratervek a kerettantervekhez A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Helyi tantervünkben a kerettanterv által előírt kötelező órák mellé a szabadon tervezhető órakeret óráit a tantárgy óraszámának megnövelésére, illetve 2. idegen nyelv oktatására, valamint az iskola korábbi pedagógiai programjában alkalmazottakhoz 47
hasonlóan a tantárgy tanításának a kerettanterven túli évfolyamokra történő kiterjesztésére használtuk fel. Helyi tantervünkben a szabadon tervezhető 10 %-os időkeretet az egyes tantárgyaknál az egyes tematikai egységek között osztottuk el az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése, gyakorlás, ismétlés céljából, amit részletesen az adott tantárgy helyi tanterve tartalmaz.
48
2.2.1 Óraterv a helyi tantervhez 1-8. évfolyam
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan/hit- és erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Összes óraszám
1. évf. 7+1
2. évf. 7+1
3. évf. 6+1
4. évf. 6+1
5. évf. 4+1
6. évf. 4+1
7. évf. 3+1
8.évf. 4
+1
+1
+2
2+1
3
3
4
4
4
4
4 2
3+1 2
3 +2 3 2
3 +2 3 2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1 2
2+1 1+1 1 2 2 1 1
2 2
2 2
2 2
2 2
1 1 1 +1 1
1 1
2 2 1 1 1 1
1 1
1 1
1
5 1 3
5 1 3
5 1 3
28
31
31
1
1
1
+1 1
5
5
5
5
2
2
3
3
5 1 2
25
25
25
27
28
Szabadon tervezhető órakeret Kötelezően választható tantárgy: Erkölcstan vagy Hit- és erkölcstan Szabadon választható tantárgy: 2. idegen nyelv /7. évfolyamtól/
49
2.2.2 Óraterv a helyi tantervhez a két tannyelvű oktatás számára Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Idegen nyelvi civilizáció 2. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan/hit- és erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Két tanítási nyelvű oktatásra felhasznált órakeret Összes óraszám Összes óraszám a két tanítási nyelvű osztályban
1. évf. 7+1
2. évf. 7+1
3. évf. 6+1
4. évf. 6+1
5. évf. 4+1
6. évf. 4+1
7. évf. 3+1
8.évf. 4
+1+4
+1+4
+2+3
2+1+2
3+2 1
3+2 1
3+2 1
3+2 1
4
4
4
4
4 2
3+1 2
+2 3 2
+2 3 2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1 2
2+1 1+1 1 2 2 1 1
1 1 1 +1 1
1 1
2 2 1 1 1 1
1 1
1 1
1
3
5 1 2
5 1 3
5 1 3
5 1 3
3
2
3
3
3
3
25 28
27 29
28 31
28 31
31 34
31 34
2 2
2 2
2 2
2 2
1
1
1
+1 1
5
5
5
5
2
2
3
4
4
25 29
25 29
Szabadon tervezhető órakeret Két tanítási nyelvű oktatási órakeret Célnyelvi vagy célnyelven tanított tantárgy Kötelezően választható tantárgy: Erkölcstan vagy Hit- és erkölcstan Szabadon választható tantárgy: 2. idegen nyelv /7. évfolyamtól/
50
2.2.3 Tantárgyi struktúra és óraszámok 1-8. évfolyam
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelvek 2. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan/hit- és erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összes óraszám
1. évf. 8
2. évf. 8
3. évf. 7
4. évf. 7
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8.évf.
3 2 3
3 2 3
2 2 3 2 3 2
1
1
2
3
4
4
4
4
4 2
4 2
2 2 3 2 3 2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1 2
3 2 1 2 2 1 1
2 2
2 2
2 2
2 2
1
1
1
1 1
5
5
5
5
25
25
25
27
1 1 1 1 1
1 1
2 2 1 1 1 1
1 1
1 1
1
5 1 28
5 1 28
5 1 31
5 1 31
Kötelezően választható tantárgy: Erkölcstan vagy Hit- és erkölcstan Szabadon választható tantárgy: 2. idegen nyelv /7. évfolyamtól/
51
2.2.4 Tantárgyi struktúra és óraszámok a két tannyelvű oktatás számára 1-8. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Idegen nyelvi civilizáció 2. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan/hit- és erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összes óraszám
1. 8
2. 8
3. 7
4. 7
5. 5
6. 5
7. 4
8. 4
5
5
5
5
5 1
5 1
5 1
5 1
4
4
4
4
4 2
4 2
2 3 2
2 3 2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1 2
3 2 1 2 2 1 1
2 2
2 2
2 2
2 2
1
1
1
1 1
5
5
5
5
25 29
25 29
25 28
27 29
1 1 1 1 1
1 1
2 2 1 1 1 1
1 1
1 1
1
5 1 28 31
5 1 28 31
5 1 31 34
5 1 31 34
Célnyelvi vagy célnyelven tanított tantárgy
Kötelezően választható tantárgy: Erkölcstan vagy Hit- és erkölcstan Szabadon választható tantárgy: 2. idegen nyelv /7. évfolyamtól/
52
2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola pedagógusai az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb...) használnak a tananyag feldolgozásához, melyeket a hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. - A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. - A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz. Az iskola - a pénzügyi lehetőségeihez mérten – különböző támogatásokat, pályázatokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a hátrányos helyzetű tanulók - a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó nevelő javaslata alapján - ingyenesen használhatják. Tartós tankönyvkészletünket folyamatosan bővítjük, fejlesztjük. Az iskola szakmai munkaközösségei minden évfolyamban az oktatás követelményeinek sikeres teljesítése érdekében a tanulóknak felszerelési és eszközlistát, egységcsomagokat állítanak össze. Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A hivatalos tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. A tankönyv választás szempontjai: Legyen alkalmas egyéni képességfejlesztésre és differenciálásra. Tartalmazzon kiegészítő ismereteket, ajánlatokat. 53
A tankönyv összhangban legyen a helyi tantárgyi tanterv tananyagával és követelményeivel, segítse a kompetencia alapú oktatás megvalósítását. A pedagógus jól ismerje a választott tankönyv szerkezetét és használhatóságát. A tankönyv a tanulók és a pedagógusok számára egyaránt jól használható legyen, segítse az ismeretek elsajátítását, illetve elsajátíttatását. Feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek: o érthető, tagolt és logikus felépítésű, o szerkezete legyen világos, egyszerű, o motiváljon, keltse fel a tanulók érdeklődését, o szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen, o kerülje az idegen kifejezéseket, szavakat, o ábrái, betűméretei, szerkesztésük segítse az önálló ismeretszerzést, o ösztönözzön az ismétlésre, rendszerezésre, o adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, o adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra. Mérete legyen kézbe vehető, borítója érdeklődést keltő, színes és tartós. Lehetőleg több éven át használható legyen. A tankönyv ára a szülők számára elfogadható legyen, ne jelentsen túlzott anyagi terhet.
Tanulók által megvásárolandó kiegészítő tankönyv csak akkor kérhető, ha az érintett szülői közösség annak beszerzését egységesen vállalja. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: A tanulók számára szükséges taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről minden évben összesítés készül, s ezt a májusi szülői értekezleten ismertetjük a szülőkkel. A minden tanulót érintő, de alapvető felszerelésen felüli eszközöket – a Szülői Munkaközösség által jóváhagyott összeg befizetése alapján – az iskola szerzi be. Az eszközés felszerelésjegyzékben előírtak biztosítására készített intézkedési tervben nem szereplő tanulmányi segédletek, elektronikus ismerethordozók és taneszközök pótlásáról, cseréjéről évente – a költségvetés elfogadását követő – vezetőségi értekezlet dönt. A döntés szempontjai: Segítse az iskolai tananyag teljesítését. Segítse, támogassa a kompetencia alapú oktatás, nevelés eredményességét. Járuljon hozzá a képességfejlesztéshez. Gazdagítsa a módszertani eszköztárat. 54
Segítse a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Hozzájáruljon hozzá a pedagógusok munkakörülményeinek a javításához.
2.4 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Iskolánk nem kötelezi el magát alternatív pedagógiáknak. A közoktatás modernizációjának szellemében a hagyományos pedagógia folyamatos megújításának útját kívánja járni. Az intézményünkre vonatkozó alaptevékenységi feladatok között egyenrangúnak vállaljuk fel és végezzük a felzárkóztatást és a tehetséggondozást 1-8. évfolyamig. A képzés belső szakaszai: 1-4. évfolyam – alsó tagozat: 1-2. évfolyam, 3-4. évfolyam 5-8. évfolyam – felső tagozat: 5-6. évfolyam, 7-8. évfolyam A szakaszok lineárisan épülnek egymásra, részben fedik, átmetszik egymást. A különböző egyéni adottságok, képességek terén, úgy mint - értelmi képesség - nyelvi készség - nemek szerinti eltérés - a tanuló teljesítményének különbségei - az egyes műveltségi területeken mutatott fejlődési különbségek szerint differenciált oktatást kívánunk megvalósítani. Ennek szervezeti formái: - két tanítási nyelvű képzés - hátránykompenzáló csoportos fejlesztés - képességcsoportok (átlagosnál gyorsabb, átlagos, átlagosnál lassabb fejlődési ütemet és tanulási eredményességet mutató tanulókból) - tehetséggondozó köri csoportok Új tanulási technikák alkalmazása, beépítése a tanítás-tanulás folyamatába - a kooperatív tanulás általánossá tétele. 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.
55
Kiemelt feladatok: Az alapvető, eszköz jellegű ismeretek elsajátíttatása. A tanulási nehézségeket generáló hátrányos helyzet kompenzálása, az érintett tanulók visszairányítása a normál képzési pályára. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Kiemelt feladatok: az alapvető értékek, normák elfogadtatása hatékony tanulási technikák elsajátíttatása a versenyhelyzet kialakítása tehetségkutatás a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Kiemelt feladatok: tehetséggondozás. felzárkóztatás 56
a képességcsoportok közötti átjárhatóság biztosítása mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Kiemelt feladatok: a reális önismeret és önértékelés fejlesztése. a pályaorientáció kialakulásának támogatása. a pályaalkalmasság feltételeinek megismertetése. a választott továbbtanulási irányra való felkészítés. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, tovább fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
57
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;
2.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítását a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg heti öt testnevelés óra keretében. Azoknak a tanulóknak, akik heti legfeljebb két testnevelés óra lehetőségét más – a törvényben meghatározott - módon váltják ki, a tantervi követelményeket ugyanúgy teljesíteniük kell, mint akik a heti 5 testnevelés órán vesznek részt. A törvényileg meghatározott testnevelési órákon túl is nagy gondot fordítunk a tanulók mindennapos testmozgására, sporttevékenységére, amelyekre iskolánkban különböző lehetőségek állnak a tanulók rendelkezésére.
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai Iskolánkban szabadon választható tantárgy: idegen nyelv 7. évfolyamtól A választható tantárgyak esetében – 2. idegen nyelv 7. évfolyamtól - diákjainknak megfelelő feltételekkel / tanulmányi eredmény, osztályfőnöki, szaktanári javaslat/ lehetőséget adunk, hogy az adott tárgyat tanulják. A választásukat a 6. évfolyam végén a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A választás a 8. évfolyam végéig érvényes. A jelentkezéseket, a csoportbeosztást az igazgató hagyja jóvá. A tantárgy választásának részletes lehetőségeit, módját, feltételeit és eljárásrendjét a Házirend tartalmazza. A válaszható foglalkozásokat a megelőző tanév végén, de legkésőbb a tanév megkezdésekor az intézmény vezetője nyilvánosságra hozza a tanulók számára. A tanulók a Házirendben meghatározottak szerint jelentkezhetnek a foglalkozásokra. A szülő és a tanuló aláírásával ellátott jelentkezési lapot az osztályfőnök gyűjti össze és adja le a foglalkozást tartó nevelőnek. A jelentkezések elfogadásáról az igazgató dönt. A választható foglalkozásra való 58
jelentkezés tanév végéig érvényes, arról tanév közben kimaradni nem lehet, a hiányzást a tanórai hiányzásokhoz hasonlóan igazolni kell.
2.7 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei
2.7.1 A tanulók munkájának ellenőrzése és értékelése
Az ellenőrzés, értékelés a nevelési-oktatási folyamatnak szerves része. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzésben és az értékelésben ugyanazon elveknek kell érvényesülniük, mint a nevelés – oktatás folyamatának más területein. Szemlélet és gyakorlat egysége A szemléleti alapot az értékelés tekintetében az alapelvek rögzítik. Az alapelvek szerint a pedagógusoknak folyamatosan, rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről nyert adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel. Az értékelés ilyen értelemben nem más, mint az elvárt, az elképzelt magatartás összehasonlítása a valóssággal, a tényekkel. A sokoldalú fejlesztés igénye szükségszerűvé teszi, hogy a tanulók iskolai és iskolához kapcsolódó tevékenysége is sokoldalú legyen. Az ellenőrzés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére. A sokat hangoztatott „nevelésközpontúság” azt igényli, hogy folyamatosan értékeljük a tanulók képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését. Minden pedagógus arra törekedjék, hogy minél több adattal rendelkezzék a tanulókról, fejlődésükről, problémáikról. Ebből következik aztán az ellenőrzés, az értékelés módszereinek sokfélesége is. Figyeljünk arra, hogy ne csak szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődést értékeljük, osztályozzuk. Fejlődésük jellemző vonásait, élettani sajátosságaikat is a közösségben elfoglalt helyzetben állandóan vegyük figyelembe. A pedagógiai tevékenység tudatossága éppen azt kívánja, hogy tudjuk: hol tartanak, hogyan fejlődnek a tanulók, mennyit tanulnak, mennyit nem. Értékelő szavaink minél tárgyszerűbbek legyenek, arról tájékoztassák a tanulókat, hogy tennivalóik mely részét oldották meg sikeresen, hol, miben hibáztak, mi lehet a hibák oka, és mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében. Keveset ér az az ellenőrzés, amelyből a tanulóknak csak egy-egy általános megjegyzés vagy érdemjegy jut. 59
Hatástalan az az eljárás, hogy a dolgozatokat leosztályozzuk, de vissza nem adjuk a gyermek kezébe. Az osztályzatok önmagukban nem mutatnak rá a helyes és helytelen megoldásra, nem szembesítik a tanulókat azzal, amit produkáltak. Az érdemjegyek, az osztályzatok így csupán ítéletként lebegnek a tanulók előtt, amelyek tartalmát nem tudják hasznosítani. Az ismeretek feldolgozásainak különböző szakaszaiban, valamint az órán kívüli tevékenységek közben is – folyamatosan – figyeljük a tanulók magatartását, érdeklődését, figyelmét, fejlődésük jellemző jegyeit. Mindezt regisztráljuk önmagunk, esetenként a tanulók számára is, így válik az ellenőrzés, értékelés a nevelési-oktatási folyamat szerves részévé. Az ellenőrzéshez, értékeléshez megfelelő légkört kell biztosítani. Nem szükségszerűen kell az ellenőrzésnek „félelemmel terhes” feszült légkörben folynia. A tanulók inkább azt érezzék, hogy az ellenőrzés természetes kísérője a tanulásnak. Értsék és érezzék, hogy az ellenőrzés – és vele együtt az értékelés – nem a bizalmatlanság jele, a pedagógus nem „ítélkezik” felettük, hanem arra szolgál, hogy megfelelő ütemben, helyen, irányban haladnak–e a tanulásban. Az értékelés funkciói: - diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelismeréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez - formatív, fejlesztő funkció, amely a tanulás folyamatához ad segítséget tanárnak, diáknak, szülőnek - szummatív, megerősítő, visszacsatoló funkció, amely egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, pedagógusnak, diáknak, szülőnek ad információt. Amire az értékelés irányul: - a tanult ismeretek, a tantárgyi követelmények elsajátításának értéke (írásbeli, szóbeli számonkérés) - a tanulók tevékenységének ellenőrzése: a) feladatvégző képesség b) kreativitás c) tevékenységből lemérhető képesség d) együttműködési képesség e) szabálytisztelet, felelősség vállalása
Helyi értékelési rendszerünk sajátosságai: törekedjünk az egységes és általános értékelésre, a célok és követelmények mindenki számára legyen ismertek, szülők és tanulók előtt az értékelés módja nem sértheti a tanuló személyiségi jogait, nem alázhatja meg, a tantárgyi érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz az évközi értékelés legyen folyamatos és kiszámítható 60
a számszerű értékelést mindig kísérje rövid, a hiányosságra rámutató, nevelő hatású szöveges értékelés az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében szöveges értékelést alkalmazunk, 3-8. évfolyamon érdemjegyeket adunk év közben, és a 3-8. évfolyamon az osztályzatokat félévkor és év végén alkalmazzuk, illetve a 2. évfolyamon a tanév végén szintén osztályzattal minősítjük a tanulókat. a félévi és az év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján kell meghatározni. (Nkt. 54. §(1)) érdemjegyek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) (Nkt. 54. § (2)) OSZTÁLYZATOK: o jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) (NK 54.§ (2) o az a tanuló, aki valamely tárgyból a maximumot teljesíti és ezen felül versenyen, pályázaton eredményesen szerepel, tantárgyi dicséretben részesül tanév végén A Nkt. 54 § (4) értelmében jelen Pedagógiai programunk alapján másfajta jelölést is alkalmazunk: az a tanuló, aki valamely tárgyból a maximumot teljesíti és ezen felül versenyen, pályázaton eredményesen szerepel: KITŰNŐ (5d) az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. (Nkt. 54.§(3)) az érdemjegyekről a tanulót és szülőt folyamatosan értesítjük (tájékoztató füzet, fogadóóra, szülői értekezlet) az egyes tanulók tantárgyi félévi és év végi osztályzatát az adott tárgyat tanító nevelő határozza meg, de abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér az év közben adott érdemjegyek átlagától, akkor a nevelőtestület tájékoztatást kér az érintett pedagógustól, s ha az indokait nem fogadja el, akkor az osztályzatot a tanuló javára módosíthatja. (Nkt. 54.§(6)) félévkor értesítőt adunk ki (tájékoztató füzetben), tanév végén pedig hivatalos nyomtatványon bizonyítványt ha a tanulót az igazgató mentesíti a szakértői bizottság, nevelési tanácsadó javaslata alapján az érdemjegyekkel és osztályzatokkal való értékelés és minősítés alól, akkor ahelyett szöveges értékelést és minősítés alkalmazását írja elő (NK 56. § (1)) elégséges osztályzatot az a tanuló kaphat, aki a helyi tanterv által meghatározott továbbhaladási feltételeket teljesíti. Az a tanuló, aki nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja (20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 77.§(1)). A követelmények azt a teljesítményszintet jelzik, amelyet valamely anyagrész – vagy egy-egy tantárgy – tanulása után várunk el a tanulóktól. A követelmények jelentik a tanulás értékelésében a viszonyítási alapot.
61
Soha ne felejtsük el, hogy iskolarendszerünk demokratizmusa megköveteli, hogy ne csak a tananyag legyen egységes, hanem a követelményszintek is, mert ez adja a tanulás eredményeit megítélő értékelés egységes alapját. Ebből a gondolatmenetből következik, hogy osztályzatot adni csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására lehet, amelyekre a tantárgyi követelmények vonatkoznak. A követelmények minimum szintje a tanulmányok további folyamatához, a továbbhaladáshoz elengedhetetlenül szükséges. Ez a követelményszint azt jelzi, hogy aki nagyon gyenge, nagyon nehezen halad, azt mindenekelőtt ezeknek a követelményeknek a teljesítésére kell alkalmassá tenni. A minimum tehát a felzárkóztató és egyéb segítő jellegű foglalkozások tartalmát is feltárja.
Érdemjegyek száma: - félévente minimum 3/tantárgy - heti 2 órás tárgynál félévenként 4 db jegy - a heti három óránál magasabb óraszámú tárgyaknál az óraszámmal egyezzen meg a jegyek száma, de 4-nél több legyen - szóbeliség és írásbeliség arányát a munkaközösségek szabályozzák - a készségtárgyaknál a heti 1 órás tárgynál legalább 3 db jegy, a 2 órás tárgynál legalább 4 jegy szükséges. A több órás tárgyaknál a jegyek száma egyezzen meg a heti tantárgyi óraszámmal, de legalább 4 legyen. Mire adhatunk érdemjegyet év közben: - szóbeli, írásbeli ellenőrzés felmérés (a szülőnek joga van saját gyermekének dolgozatába betekinteni) - órai aktivitás, óraközi munka, könyvtári gyűjtőmunka bemutatása, külön feladatok elemzése - versenyeken való szereplés - tanórákon kívüli tevékenységek (pl.: bemutatókon, pályázatokon való részvétel) - füzetvezetés félévente 1 jeggyel - a gyerek fejlődését szolgáló „attitűd” jegy adása, ha a tanuló személyiségjegyeihez képest mérhető időn belül képességei felett teljesít
Osztályzatok szintjei: (5) Jeles: ismeri, érti, tudja önállóan, alkalmazza a tananyagot, tiszta fogalomtudással rendelkezik, szabadon önállóan beszél, bátran mer kérdezni. (4) Jó: a tananyagot ismeri, érti, tudja, apró bizonytalanságot észlelünk a tantárgyi tudásban, fogalomtudásban kissé labilis, kisebb előadási hibákat vét. (3) Közepes: a tananyag ismeretében hiányosságok vannak, nem minden esetben érti és tudja. Fogalomtudásában szakaszos hiányosságok észlelhetők. Ösztönzéssel, kérdésekre adott válaszok formájában beszél. 62
(2)
(1)
Elégséges: a tananyag ismerete nagyobb mértékben hiányos, nem minden esetben érti és tudja. Fogalomtudása hiányos, nagyobb bizonytalanságot észlelünk. Az önálló beszédet nem vállalja, ha nagyon muszáj, kérdésekre válaszol. Elégtelen: nem ismeri, nem érti, nem tudja a tananyagot. Fogalomtudással nem rendelkezik. Önállóan nem beszél, ösztönző kérdések segítségével sem válaszol.
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztatófüzet bejegyzéseit elsősorban a szaktanár ellenőrzi folyamatosan, az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért eredmény (pontszám, %) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük: Teljesítmény 30 % 31 – 50 % 51 – 75 % 76 – 89 % 90-100 %
Érdemjegy elégtelen elégséges közepes jó jeles
(1) (2) (3) (4) (5)
A szakmai munkaközösségek a tantárgy specifikumainak figyelembe vételével ettől max. 10 %-ban eltérhetnek. .
2.7.2 A magatartás és szorgalom minősítésének elvei
Az értékelése rendje A "magatartás" kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára utal (tartás), és nem viselkedés csupán. A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. A házirendben írtakat betartva, és azt társaival betartatva együttesen értékeljük. Hangsúlyozni kell, hogy az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. Az értékelést az osztályfőnök végzi, havonta, a tanulói közösség részvételével. Kéthavonta konferenciákon (mely megelőzi az értékelést) az osztályfőnök kikéri az osztályban tanító nevelők, a napközis nevelő véleményét is. Az osztályozó naplóban és a tájékoztató füzetben a jelölésmódok nem osztályzatok, hanem az adott értékrend kezdőbetűje, bizonyítványban, törzslapon a teljes értékrend kiírása.
63
Értékrendek a minősítésnél 1-8. osztályban: Magatartás Szorgalom példás (p) példás (p) jó (j) jó (j) változó (v) változó (v) rossz (r) hanyag (h) Magatartás Példás: ha a tanuló a közösségben rendszeresen végzett, átlagosnál jobb munkájával, jó kezdeményezéseivel, az iskolai házirend maradéktalan megvalósításával és megtartásával, iskolai példás viselkedésével kitűnik, társainak példát mutat. Felelősségérzete a közösség egészére kiterjed. Fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. Jó: ha a közösségi munkában becsülettel részt vesz, a rábízott feladatokat elvégzi, az iskolai házirendet megtartja, iskolai és iskolán kívüli viselkedése általában kifogástalan, de az önálló, aktív kezdeményezés munkájából hiányzik. Fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. Változó: ha a közösségi munkában csak külön, felszólításra vesz részt, viselkedésével szemben többször kifogás merül fel, a házirendet többször megszegte és ezért több ízben büntetést kapott, de igyekszik javulni. Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és tisztelettudó. Társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít. Figyelme ingadozó, munkája pontatlan. Rossz: ha hanyag magatartásával és fegyelmezetlenségével a közösség fejlődését akadályozza. Az iskola házirendjét rendszeresen megszegte, ezért több alkalommal fegyelmi büntetésben részesült. Iskolai és iskolán kívüli viselkedésével társainak általában rossz példát mutat, hibáit nem látja be. Közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek. Nevelőivel és társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle. Fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik. A tanulók szorgalmának értékelése Minden értékrendre általánosan vonatkozik: - figyelembe kell venni a tanulmányi munkatényezőt - életkörülmények, szociális háttér helyzetét - képességek szintjét. Példás: tanulmányi munkájára igényes, igényli tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése kitartó, pontos, megbízható. Többletfeladatot vállal. Önellenőrzése, önálló munkavégzése igen jó. Kötelességtudata magas fokú, mindig készül, figyel. Érdeklődése az iskolán kívüli tananyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál. Iskolai felszerelése minden esetben hiánytalan. Jó: tanulmányi munkájára figyelmes, figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Iskolai felszerelésében csak ritkán, néhány esetben fordul elő hiányosság. 64
Változó: tanulmányi munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. Munkája változékony jellegű, szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Iskolai felszereléseit általában hiányosan hozza magával. Hanyag: figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan feladatait nem végzi el. Nem hajlandó munkavégzésre. Nem törődik kötelességeivel. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. Felszerelését rendszeresen nem hozza magával.
2.8 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az első osztályos tanulók évfolyamon belüli osztályba sorolásáról bizottság dönt, melynek tagjai: igazgató, alsós munkaközösség-vezető. A szülői kéréseket a lehetőségekhez mérten figyelembe vesszük. Az 1-4. évfolyamokon - szűrés alapján - korrekciós csoportokat szervezünk a szociális, szociokulturális, fejlettségbeli eltérések miatti hátrányok és az ezekből származtatható tanulási nehézségek kompenzálására. Ehhez speciálisan képzett szakembereket is bevonunk: gyógypedagógusok, logopédus, pszichológus és szociális munkások. Alsó tagozaton csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Felső tagozaton csoportbontásban tanított tantárgyak: idegen nyelv, informatika, technika. A német-magyar két tanítási nyelvű osztályban a célnyelvi, a célnyelvi civilizáció, valamint a célnyelven oktatott tantárgyakat - a készségtárgyak kivételével - csoportbontásban végezzük. Lehetőségeinkhez mérten csoportbontást alkalmazunk, ha a feltételek megengedik a magasabb létszámú osztályokban matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból.
2.9 A településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerése A településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerését az alábbi tantárgyakba integráltan végezzük: magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, ének-zene, német nyelv, hon- és népismeret, földrajz, rajz. Ezen kívül lehetőséget adunk iskolánkban a nemzetiségekhez tartózó tanulóknak, hogy kulturális és egyéb rendezvényeinken kultúrájukat, hagyományaikat bemutassák, az iskola közösségével megismertessék. Múzeum- és tárlatlátogatásokat szervezünk tanulóinknak e témában.
2.10 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Folyamatosan nyomon követjük a tanulók fizikai teherbíró képességének fejlődését. Minden tanévben elvégezzük a tanulók fizikai állapotának mérését a Hungarofit tesztsora alapján. A 65
mérést minden tanév végén, április-május hónapban végezzük a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 81.§-ában meghatározottak szerint. Időpontját az éves munkatervünkben rögzítjük. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését, vizsgálatát a testnevelés tantárgyat tanító kolléga végzi. Az 1+4 próbából álló tesztsor a következő méréseket tartalmazza. - Aerob állóképesség mérése: 2000 m futás - Erő, erő-állóképességének mérése: helyből távolugrás hason fekvésből törzsemelés hanyattfekvésből felülés fekvőtámaszból karhajlítás A mérés, vizsgálat eredményeit a testnevelést tanító kollégák közösen elemzik és meghatározzák a tanulók fizikai fejlődése szempontjából szükséges következő tanévi feladatokat, intézkedéseket.
2.11 Az iskola egésznevelési és környezeti nevelési elvei
2.11.1 Egészségnevelés
Az egészségnevelés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők tudatos megismerésére, folyamatos fejlesztésére és ezáltal egészségük javítására. Az iskola egészségnevelési elvei a következő összetevőkből állnak: 1. Személyi higiénia 2. Egészséges táplálkozás 3. Több mozgás 4. Stressz-tűrés, stressz-kezelés 5. Baleset-megelőzés 6. Kiegyensúlyozott szexualitás 7. Nem dohányzás 8. Kevesebb alkoholfogyasztás 9. Drog elutasítása 10. Időben orvoshoz fordulás 11. Egészségüggyel való együttműködés 12. Egyéni környezettisztelet, környezetvédelem. Az egészség fogalmából, összetevőiből következik, hogy az iskolai egészségnevelési folyamatban mindannyiunkra hárulnak feladatok, ebből következően az iskolára, annak minden szereplőjére is.
66
2.11.2 Környezeti nevelés
Az iskola környezeti nevelési szemlélete és szerepe iskolánk nevelési-oktatási rendszerében Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai éle sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is (rajzpályázatok). Tanórán, nyári táborokban és az erdei iskolákban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! 67
Hosszú távi célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését - a rendszerszemléletet - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód - szintetizálás és analizálás - problémaérzékenység, integrált megközelítés - kreativitás; - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód - vitakészség, kritikus véleményalkotás - kommunikáció, média használat - konfliktuskezelés és megoldás - állampolgári részvétel és cselekvés - értékelés és mérlegelés készsége. Környezeti nevelés színterei iskolánkban Tanórán: - A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan cselekedni a környezet megóvásáért. - Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket a tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Tanórán kívüli programok: - A tanév során a második és negyedik évfolyam tanulói erdei iskolában töltenek egy hetet, intézmény- és múzeumlátogatásokat szervezünk. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik. 68
- A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat, pl. Herman Ottó Verseny, Kaán Károly Verseny, Hevesy György Verseny, Teleki Pál Földrajz verseny. - Részt vállalunk különböző környezeti neveléssel foglalkozó kiadványok összeállításában, megírásában. - Különböző környezetvédelmi akciókban veszünk részt: Évente kétszer, ősszel és tavasszal az iskola környékének és udvarának rendbetételét szervezzük meg. Több alkalommal sor került faültetésre, a parkosított részek szépítésére. Minden évben meghirdetjük a tisztasági mozgalmat, ezen belül a tanterem szépítést. Az egyes osztályok tantermükért védnökséget vállalnak (állagmegóvás, virágosítás, természettudósok életének bemutatása). Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem és papírgyűjtést szervezünk). Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján és a Víz Napján rajz- és fotókiállítást, nyári táborokról bemutatkozó, illetve az iskolanapi poszterekből összeállított kiállítást. A Környezetvédelmi Világnapon (jún.5-én) víz vizsgálatot végzünk a Perint patakon. - Lakóhelyi kutatónapot, amelynek témája és helyszíne évről-évre változik. A feladatok között minden korcsoport számára szerepel környezet nevelési, természetvédelmi téma is:- alsó tagozat: a város parkjainak, zöldövezeteinek felkeresése - felső tagozat: Kámoni Arborétum, Parkerdő. - Az osztálykirándulások során is javasoljuk a természetvédelmi területek felkeresését. - alsó tagozat: megyénk arborétumai (Jeli, Sárvár, Szeleste, Kőszeg) - felső tagozat: Őrségi Nemzeti Park, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Balatonfelvidéki Nemzeti Park - Múzeumlátogatások: Savaria Múzeum, Vasi Vízmű Rt. Múzeuma. A környezeti nevelésben résztvevők: A környezeti nevelési munkánkban céljaink eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Iskolán belüli együttműködés: - Az iskola minden pedagógusának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. - Az iskola minden tanulójának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt 69
különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak (ifjúsági vöröskeresztesek). - A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. - Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét a lehetőségeiket figyelembe véve - a családok maguk is biztosítják vagy pályázati úton teremtjük meg a feltételeket. - Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatron, elemeket. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók és a tanulók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van a jövőben.
2.12 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Esélyegyenlőség a tanórán Az iskolában dolgozó szakemberek célja és feladata, hogy a tanulók számára biztosítsák az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében törekednek arra, hogy: megteremtsék a szegregációmentességet csökkenjenek a szociális hátrányokból adódó különbségek teljes körűen érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve. A társadalomban fellelhető ellentétek, esélyegyenlőtlenségek az oktatási intézményekben, így iskolánkban is nyomon követhetők. A cél az, hogy a lemorzsolódást megakadályozzuk, a tehetségeknek pedig megfelelő segítséget nyújtsunk képességeik kibontakoztatása területén. Az iskolánkba kerülő gyerekek jelentős esélykülönbséggel kezdik meg tanulmányaikat, ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk az indulási hátrányok csökkentésére, a különböző képességű, illetve eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztésére. Olyan nevelési rendszert dolgoztunk ki, amelyben egyenlő esélyt biztosítunk mindenkinek arra, hogy azt kapja, amire a fejlődéséhez szüksége van, egyaránt biztosítva ezáltal a fejlődést a gyengék, közepesek és a jók számára. 70
Úgy kívánunk a „mindenki iskolája” lenni, hogy fejlesztő tevékenységünket az egyes gyerekek adottságaihoz és aktuális állapotához igazítjuk, tehát messzemenően differenciálunk. A korai szelekció káros hatásait kívánjuk elkerülni, amikor a differenciálást nem a tanulók osztályokba sorolásával, hanem az oktatási folyamatban érvényesítjük. Tanórákon az eltérő érdeklődésű, motivációjú és tanulási képességű tanulók különböző feladatokat kapnak, biztosítva ezáltal a továbbhaladást a gyengébb teljesítményt mutató és tehetséges tanulóink számára egyaránt. A differenciált feladatmegoldással és tanulásszervezéssel egyrészt a hiányok pótlását, másrészt a jól funkcionáló személyiség-összetevők, képességek erősítését szolgáljuk. /20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 171.§ (1) (2)/ A fejlesztést a tanítási-tanulási struktúrában ágyazottan, elsősorban a tantárgyi anyag tanulása során, az alábbi területeken valósítjuk meg: Beszéd- és más kommunikációs készségek Testi fejlesztés, különösen a mozgáskészség és koordináció fejlesztése Érzékelés, észlelés, figyelem, megfigyelés, emlékezet fejlesztése Gondolkodás fejlesztése képi, absztrakt szinten Problémalátás és megoldás képességének fejlesztése Különös gondot fordítunk a tanulók aktivitásának megteremtésére, a tanulási kedv megtartására. Arra törekszünk, hogy a tanulás pozitív élményt jelentsen a tanulószámukra. Ezt az élmény centrikus tanítást személyre szabottan érjük el a tehetséges és az alacsonyabb fejlettségi szinten álló tanulóknál egyaránt. A sikeres feladatmegoldás biztosítása nem zárja ki a feladattal járó nehézségek jelenlétét, a tanulók fokozatosan növekvő terhelését. A tanulókat önálló, egyéni munkavégzésre szoktatjuk, mind az elsajátítás, mind a hatékony képességfejlesztés érdekében. A tanulásszervezésben a pedagógussal való közvetlen együttműködés mellett a közvetett irányításnak is nagy szerepet szánunk. A felzárkóztató és tehetséggondozó munka továbbfejlesztése érdekében keresnünk kell a differenciált személyiségfejlesztés szempontjából legmegfelelőbb módszereket, ki kell választani az oktatási folyamat szintjén legmegfelelőbb, és az eltérő tanulási sajátosságoknak megfelelő tanulási feltételeket. Tehetséggondozás és felzárkóztatás A tehetség kibontakoztatása és a magatartási, tanulási kudarcok és nehézségek enyhítése céljából a tanórák nyújtotta lehetőségek mellett fontos szerepet szánunk a tanórán kívüli tevékenységeknek is. Szakkörök, tehetséggondozó körök, felzárkóztató foglalkozások biztosítanak keretet az iskolában folyó személyiségfejlesztő munkához. A tanórán kívüli foglalkozások gazdag tevékenység-tartalmukkal hozzájárulnak az egyéni érdeklődés kielégítéséhez, az önművelés igényének felkeltéséhez, a tehetségek fejlesztéséhez, az alapkészségek elsajátításához.
71
Felzárkóztatás A tanulmányi munkában lemaradást mutató tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk évfolyamonként. Ezeken a kiscsoportos foglalkozásokon a nevelő a tanulók egyéni fejlődési ritmusához, tempójához, pillanatnyi teljesítményéhez alkalmazkodik. Sajnos, napjainkban nőtt a körzetünkbe tartozó rész- képességzavaros tanulók száma. Ezek a gyerekek, olvasás, írás, a matematika tanulásában jóval elmaradnak azoktól az elvárásoktól, amelyekre intelligencia szintjük és a tanulásba fektetett erőfeszítések feljogosítanak. A 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27.§ (5) alapján iskolánk a heti időkeret különbözet terhére tehetséggondozó, felzárkóztató, differenciált fejlesztést biztosító foglalkozásokat szervez, melyet évente a munkatervünkben részletezünk. A kiscsoportos foglalkozások keretében lehetőség nyílik a: mozgásfejlesztésre beszédmotoros és nyelvi hiányosságok, téri tájékozódási zavarok, emlékezeti, alaktagolási gyengeség, dekoncentráltság kiküszöbölésére, vagyis a dyslexia, dysgraphia okainak megszüntetésére, így az olvasás-írás és számolászavar megelőzésére.
Jogosultságunk esetén részt veszünk a képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés programjában. A fejlesztésben részt vevő tanulóknak e program biztosíthatja, jobban elősegítheti a sikeres továbbhaladást. / 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 172.§ (1) (2)/ Személyi feltételek: A fejlesztésre szoruló tanulók felzárkóztatásán 3 szakvizsgázott fejlesztő pedagógus dolgozik iskolánkban. Ők a tanulók törvényben meghatározott heti óraszámában foglalkoznak a gyermekekkel. Tárgyi feltételek: Tárgyi feltételeink javultak a pályázatokon való részvételeknek köszönhetően. Így az anyagi támogatottság biztosításával fejlesztő játékokat, eszközöket vásároltunk, fejlesztő termet alakítottunk ki és rendeztünk be. A fejlesztő, és felzárkóztató foglalkozások hatékonyságát újabb tanulási és fejlesztő programok beszerzésével és alkalmazásával kívánjuk fokozni. Tehetséggondozás: szakkörök, tehetséggondozó körök A törvényi előírásoknak és az intézményi lehetőségeknek megfelelően hirdetjük meg a szabadon választható szakköröket, és tehetséggondozó köröket. Ezzel minden tanulónak lehetőséget adunk a képességének, tehetségének, és érdeklődésének megfelelő választásra. A választható foglalkozások körét minden évben az iskola honlapján közzé tesszük. A tanulóink tehetséggondozó köri munkájának fejlődését vertikálisan épülő és koncentrikusan bővülő tehetségfejlesztő tevékenységek segítik, - tanórán kívül – rugalmas keretekkel, az átjárhatóság biztosításával.
72
E tevékenységeink a tutori szisztéma alkalmazását célozzák meg. A 6-8 tagú csoportot vezető pedagógus intenzív kapcsolatba kerül a gyerekekkel, s a tanuláson messze túlmutató területeken segítő, tanácsadó, fejlesztő szerepet tölthet be. Annak érdekében, hogy gazdagodjanak és integrálódjanak a tanulók ismeretei, hogy autonómiájuk mindinkább kiteljesedjen. A tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése - Egyéni foglalkozás, mentori tevékenység - Pályázatokra, versenyekre való felkészítés - Tehetségének megfelelő tehetséggondozó körök javaslata - Iskolai, iskolán kívüli bemutatkozás lehetőségének megteremtése
2.13 A tanuló jutalmazásának elvei A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez - az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az intézmény jutalmazza a megyei szintű különböző versenyek I-III. helyezettjeit, az országos versenyek I-X. helyezettjeit: igazgatói dicséret. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban részesíti. A jutalmazás formái Írásos dicséretek: - tanulóközösségi, szaktanári, napközi vezetői, osztályfőnöki, igazgatói és nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét – nevelőtestületi dicséret - a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi versenyek győztesei, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő munka stb.), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, színház vagy kiállítás látogatás, stb. 73
Az iskola nyilvánossága előtti jutalmazásra az osztályfőnök írásban terjeszti elő a tanulót (a tanulóközösség, a szaktanárok, a napközi vezető javaslata alapján). A jutalmazást a nevelőtestület dönti el az osztályozó értekezleten vagy konferencián.
2.14 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanórán kívüli tanulás, felkészülés elvei a feladatok adásánál figyelembe vesszük egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló napi terhelhetőségét a feladatoknak az ismeretek elmélyítését, a gyakorlást kell elsősorban szolgálni, illetve ösztönözzék a tanulót az önálló, kreativitást igényelő tevékenységre a projekt tanulás jegyében ösztönözzük a tanulókat egyéni felfedező, kutató, elemző, kidolgozó munkák elvégzésére. otthoni (tanulószobai, napközis, iskolaotthon) heti munkanapokon a felkészülési kötelezettségek (írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása, az otthoni felkészülés időtartama) igazodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, képességeikhez. A tantárgy specifikumának figyelembe vételével a délutáni felkészülés nem haladhatja meg a délelőtt elvégzett feladatok és ismeretek mennyiségét. heti pihenő napokon és tanítási szünetekben a hétközi szabályok és gyakorlat érvényes. Nem kötelező jelleggel gyakorló feladatok adhatók. A tanórán kívüli írásbeli, szóbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.
74
2.15 A nevelőtestület által jóváhagyott további elvek 2.15.1 Az iskola drogstratégiája
Korunkban az egészségfejlesztés fontos nevelési cél, mely iskolánkban is a figyelem középpontjában van. E területen belül kiemelten kezeljük az emberi szervezetre káros ún. ártó-tényezők hatásának megelőzését. Minden lehetőséget felhasználva ezért kapcsolódtunk be a drog-prevenciós programokba: 2003-ban pályázatot készítettünk. Drogstratégiánk fő célkitűzése adekvát a Nemzeti Stratégia (ISM 2001.) iskolánkra vonatkozó egyik alapvető céljával: „Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására (megelőzés)”. Az iskolai drogstratégia fogalma Azoknak a célirányos és konkrét pedagógiai egészségfejlesztési feladatoknak a tervezési, szervezési, megvalósítási folyamatát jelenti, amely az iskolai drog-megelőzési programban konceptualizálódik és az elsődleges drog-prevenció meg elősegítését célozzák. Az egészségfejlesztés kialakításának az ismeret átadáson túl a döntést, viselkedést, valamint életmódot befolyásoló módszerekre kell épülnie. Célunk, hogy olyan egészségfejlesztő programot dolgozunk ki, amelynek eredményeként csökkennek az ártótényezők (droghívó szignálok) és erősödnek a személyiségfejlesztő hatások. Programformáink - Interaktív foglalkozások a tanórákon - a tanórákon kívüli szakkörök, tehetséggondozó körök, versenyek, vetélkedők, pályázatok, filmvetítés, kiscsoportos beszélgetések, szituációs és dramatikus játékok, színjátszó kör, sportprogramok - Dési nap, túrák, kirándulások - Kőrösi Természetjáró Egyesület programjai, - tematikus előadások, DADA-program, - Életismeret oktatása, - könyvtári programok, - táborok, erdei iskolák, - anti-drog diszkó, diákönkormányzat egyéb programjai, - Gyermekek Háza programjai, a város és más iskolák által szervezett programok. Erőforrások, költségek a.) Humán erőforrások: az iskola, mint szervezett rendszer. Ezen belül: - osztályfőnökök (általános iskolai tanárok) - képzett ifjúságvédelmi felelősök (ált.isk. tanár) - diákmozgalmat segítő tanár (ált. isk. tanár) 75
- iskolaorvos (gyermekorvos) - védőnő (védőnő) - az iskola külső kapcsolatai (lásd: Egészségnevelési programban) A fenti területek, személyek összehangolt, szervezett tevékenysége. b.) Tárgyi feltételek: könyvtár, videó, Internet, kiadványok, tablók beszerzése, illetve azok elkészítésének tárgyi feltételei. c.) Gazdasági források: - pályázatok útján nyert pénzösszegek egészségprogramokra, kirándulásokra, - az iskolai alapítvány támogatási lehetőségei - szponzorok: Szülői Munkaközösség, vállalkozó szülők, egyéb vállalkozók, civil szervezetek, az iskola külső kapcsolatai (alkalomszerűen).
1.15.2 Az iskolai sakkoktatás elvei
A sakkoktatás előzményei Az 1989/95. között iskolánkban sakkosztály szerveződött, s tantárgyanként az oktatási anyagban szerepelt. Legalapvetőbb feladatunk volt a sakk kódjel és szimbólum rendszeren keresztül a sakkjáték törvényszerűségének megismerése, felfedezése. Tevékenységi formák 1. elméleti oktatás 2. az elméleti anyag alkalmazása, kombinációk, végjátékok 3. sakkjátszmák, játékok A sakkjáték viszonylag kisszámú alapismeretet igényel. Fontos, hogy ezek biztosak, szilárdak, tartósak legyenek, ezek nélkül a sakkjáték művelése lehetetlen. Az oktató szerepe Pedagógiai és sakkszakmai képzettséget igényel (irányít, szervez, megold) Alapelvek 1. az érdeklődés felkeltése, tanulói aktivitás 2. a tanuló személyiségének fejlesztése 3. megfelelő arány az elmélet és gyakorlat között - tanulási időszakban 50-50 % - begyakorlás idején: 75-25 %. 4. megszilárdítás alapja = tényanyag teljes megértése, gyakorlatban alkalmazni tudja 5. foglalkoztatási forma célszerű megválasztása: - új anyagnál: frontális munka - gyakorláskor: egyéni, illetve csapatmunka 6. fokozatosság elve: egyszerűbbtől a bonyolultabb felé haladás
76
A sakk tantárgyhoz szükséges felszerelések, eszközök: - ideális állapot: a tantárgyat külön teremben tudjuk oktatni - megfelelő tankönyv, írásos forrás - sakk-készlet használata - mágneses demonstrációs tábla (pl. játszmaelemzéshez) - játszmalapok, versenytáblázatok - versenyszerű sakkozásnál "gyorsjátékoknál" sakkórák használata A sakkoktatás műveltségi anyaga: - A sakkoktatást 2. évfolyamon kezdjük tanórán kívüli foglalkozásként. Programunkat összhangba hozzuk a SPORT XXI. utánpótlás fejlesztési programmal. Valljuk, hogy a sakkozás segít a gyermekek képességeinek fejlesztésében, általános tehetségük kibontakoztatásában. Oktatási programkínálatunk ezáltal még színesebbé válik. A sakkoktatás tanórán kívül: - működtetünk sakk egyesületet, - érdeklődő tanulóknak lehetőséget nyújt a sakkjáték megismerésére - osztálybajnokság szervezése - iskolai házi bajnokság - iskolai könyvtár szakkönyvei - rejtvény feladatok kiírása - a tehetségek irányítása sportiskolai egyesületbe Iskolánk 4 alkalommal nyerte el a SAKK sportág „Legeredményesebb nagytérségi iskola” címet.
77
3. Az egész napos iskola működése Intézményünk a 2011.évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény 27.§ (2) értelmében 1-4. évfolyamon egész napos iskolaként működik. Iskolánk 1-4. évfolyamán e törvény értelmében a foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakban egyenletesen osztjuk el. A törvény szerint egész napos nevelés- oktatást akkor szervez az iskola, ha a kötelező tanórai foglalkozásokat, a nem kötelező tanórai foglalkozásokat a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban, egymást felváltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezi meg. Az iskolaotthonos nevelést és az adott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozások megtartásával, az adott évfolyamra meghatározott nem kötelező tanórai foglalkozások és szabadidős foglalkozások időkeretében szervezi az iskola biztosítva az egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet is . Az iskolaotthonos nevelés és oktatás keretében a tanulók számára biztosított a következő tanítási napra történő felkészülés is. Az iskolaotthon „DÉSIS” modellje - 8 – 16-ig tart az iskolai nevelés-oktatás - 2 tanítós rendszer, azaz 2 osztálytanító van, akik közül egyik általában a magyart, másik a matematika tárgyakat tanítják és ehhez kapcsolódnak még az egyes készségtárgyak, valamint a környezetismeret - A délelőtt folyamán vannak a főtárgyak, a készségtárgyak zömmel a délutánra kerülnek. - A főtárgyak óráit mindig gyakorló óra is követi, melyen az azt a tárgyat tanító pedagógussal oldják meg az órán kapott házi feladatot, illetve mélyítik el a tanórán tanultakat. Előnye ennek, hogy a tanító azonnali visszajelzést kap a tanítványoktól az anyag elsajátításával kapcsolatban. - Előnye továbbá, hogy mindkét tanító látja a gyermeket tanóra és szabadidős elfoglaltság közben is, így jobban megismerheti a pedagógus a gyermeket, teljesebb képet kap róla. - Tanszereket, leginkább a füzeteket mindennap haza kell vinni. Igaz, hogy az iskolában a gyakorló órák keretében elkészülnek a házi feladatok, de fontos, hogy a szülő mindennap nyomon követhesse gyermeke iskolai munkáját és gyakorolhasson vele. - A gyermek szempontjából az ilyen iskolaotthonos módszer előnye az, hogy egyenletes terhelés valósul meg a nap folyamán.
78
4. A német-magyar két tanítási nyelvű oktatás helyi rendszere A hatékony nyelvoktatás fontossága Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk megkívánja az idegen nyelvek magas fokú ismeretét és használatát. Az élő idegen nyelv tudása egyre nagyobb követelményként lép fel a mai világban. Idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság, s e nélkül gyakorlatilag nem tudunk bekapcsolódni az európai oktatási rendszerekbe. A két tanítási nyelvű oktatás célja A két tanítási nyelvű oktatási célja, hogy az anyanyelvi és az idegen nyelvi tudást kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való kommunikációra, tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására. Az idegen nyelv tanulása során a tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák, illetve szakmájukat anyanyelven és idegen nyelven egyaránt gyakorolják. Célja továbbá, hogy a különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat toleranciára, megértésre és nyitottságra. Előnye ennek az oktatási formának, hogy a célnyelvi és a célnyelven történő tanulás egyidejű kezdése a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Az idegen nyelvi oktatásban nagy szerepe van a motorikus és emocionális elemeknek, a tárgyakkal való manipulálásnak, a rajznak, az imitációs mozgásnak, az énekes és táncos játékoknak. Az idegen nyelven való tanítás célja a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása, a sikeres kommunikáció, az anyanyelvi szintű gondolkodás kialakítása az adott célnyelven, mely lehetővé teszi egy másik kultúra sajátos értékeivel való megismerkedést. A nyelvtanulók a célnyelvi kultúra tananyagán keresztül betekintést kapnak az adott ország, illetve országok gazdasági, kulturális életébe, lakóinak mindenapjaiba, szokásaiba. Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat mások iránti megértésre, nyitottságra, alakítsa ki bennük az Európához való tartozás érzését. Alapvető követelmény a nyolcadik évfolyam végére, hogy a tanulók legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben a közlésben és alkalmazásban egyaránt. A két tanítási nyelvű oktatás törvényi háttere o 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről o 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet o 4/2013. (I.11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű oktatás irányelveiről
79
A két tanítási nyelvű általános iskolai nevelés-oktatás feltételei A 6. évfolyamon a tanulók legalább 60%-a A2 szintű nyelvtudást szerez, amelyet az Oktatási Hivatal által szervezett célnyelvi mérésen igazol. A 8. évfolyamon a tanulók legalább 60%-a B1 szintű nyelvtudást szerez, amelyet az Oktatási Hivatal által szervezett célnyelvi mérésen igazol. A feltételeket három egymást követő év átlagában kell teljesíteni.
A két tanítási nyelvű oktatás általános jellemzői a jogszabályok alapján
Az oktatás magyarul és idegen nyelven (célnyelven) folyik A két tanítási nyelvű oktatás 1-8. évfolyamig tart az általános iskolában A célnyelvi órák és a célnyelvű órák aránya az egyes évfolyamokon változtatható Anyanyelvi tanár (lektor) alkalmazása A célnyelven tanított tárgyakat csoportbontásban kell szervezni, kivéve a készségtárgyakat A célnyelvet legkevesebb heti 5 órában kell tanítani Legalább 3 tantárgy célnyelven való tanítása kötelező
Előzmények Intézményünk pedagógiai programjában kiemelt szerepet kap az idegen nyelvek oktatása, melyre a növekvő társadalmi igény és iskolánk hagyománya egyaránt kötelezett bennünket. Német nyelvet már iskolánk alapításától kezdve tanulhattak tanulóink. Az 1988/89. tanévtől tanítjuk a németet első idegen nyelvként. Tanulóink ötödik évfolyamtól emelt szinten, heti öt órában, csoportbontásban tanulták a német nyelvet. Nyelvtanításunk célja olyan nyelvi készségek, kompetenciák kialakítása, amelyek képessé tesznek a használható nyelvtudás megszerzésére. Egyaránt fontosnak tarjuk a felzárkóztatást és a tehetséggondozást is. Szép eredményeket értek el tanulóink városi, megyei országos szintű tanulmányi versenyeken is. Több alkalommal bejutottak az országos döntőbe, ahol eddig két alkalommal is 1. helyezést értek el. Tanórán kívüli tevékenységek Partneriskolai kapcsolatok: Az elmúlt évek során határon túli kapcsolatokat is kiépített az iskola az idegen nyelvi munkaközösségen keresztül. 1989/90-ben az ausztriai, rottenmanni Pestalozzi Hauptschule-val kulturális csereprogramot bonyolítottunk le. Az 1992/93. tanévben az ausztriai, oberwarti Hauptschule-val az „Aus Nachbarn werden Freunde” címmel egy éves iskola együttműködési projektet valósítottunk meg. Nagyon sok 80
közös munkánk volt a tanév során. Majd minden tantárgyból dolgoztunk ki közös programot. Kapcsolatunk az iskolával a mai napig megmaradt, minden tanévben találunk alkalmat arra, hogy tanulóink találkozhassanak, élőben gyakorolhassák a német nyelvet, ismerkedjenek a célnyelvi szokásokkal, kultúrával. Minden tanévben a hetedik osztályos tanulóink, akik emelt óraszámban tanulják a németet, egy csereprogram keretében a tanév során több tanítási napot tölthetnek az azóta NEMS nevű oberwarti iskolában. Német nyelvi programok: Az iskolai kereteken belül történő nyelvtanulást a hatékonyság érdekében tanórán kívüli nyelvi hatásokkal is igyekszünk kiegészíteni. Diákjaink számára, elsősorban a nyelvet emelt óraszámban tanulóknak külföldi nyelvi programokat szervezünk. A „Nyelvi- és élményhét ” nevet adtuk a programnak, mivel a nyelvtanulás mellett egy kicsit kinyílik a világ számukra, nagyon sok szépet és érdekeset látnak, gyönyörű tájakat, nevezetességeket csodálhatnak meg. Az egy hetes program céljául tűztük ki a beszédértés és a beszédkészség fejlesztését autentikus környezetben, a szókincs fejlesztését, különös tekintettel a beszélt nyelvre, valamint az országismereti tudnivalók bővítésére.
Nyelvvizsgák: 10-14 éves tanulók az alábbi nyelvvizsgákat tehetik le, amelyek az Európa Tanács nyelvi szintjeinek meghatározásában az A1 ill. az A2 szintnek felelnek meg. ELTE ITK junior nyelvvizsga Goethe Intézet Fit in Deutsch 1, 2
A két tanítási nyelvű oktatásra történő beiskolázás ütemezése 1. A két tanítási nyelvű oktatási program hirdetése a városban, agglomerációban, kistérségben (médiák, óvodák) Szándéknyilatkozat előtt Nyílt Nap keretében november hónapban: - Korai idegen nyelvvel való ismerkedés bemutatás szülőknek és gyerekeknek A teljes program bemutatás input – output rendszerben (óvodai előkészítés – középiskolai továbbtanulás) 2. Bejelentkezés, képességszint-felmérés február hónapban – szombati napon délelőtt (max. 25 perces időtartamban egy gyermeknek) 3. A hivatalos leendő 1. osztályos beiratkozás előtt a szülők értesítése a felvétel lehetőségéről. 4. A fenntartó által meghatározott időpontban beíratás. 5. A szülők tájékoztatása a felvételről/elutasításról/átirányításról.
81
A két tanítási nyelvű oktatás helyi sajátosságai A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célnyelvi előkészítést nem igénylő formája az elsőtől a nyolcadik évfolyamig szervezett korai két tanítási nyelvű oktatás. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek intézményünk meg tud felelni. A német-magyar két tanítási nyelvű oktatást a 2009/2010-es tanévtől indítottuk 1. évfolyamon. A 6-7 éves korú gyerekek nyelvi fogékonysága nagyon jó, gátlás nélkül, játékos tevékenységek formájában sajátítják el az idegen nyelv alapjait. A tanórák kötetlenebbek, fontos szerepe van a mozgásnak, ritmusnak, énekes, táncos játékoknak, a manuális tevékenységnek. Választott célnyelvünk német, mely több országban köznyelvként is használható (Ausztria, Németország, Svájc, Benelux Államok). A tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és német nyelven folyik. A célnyelvi és célnyelvű oktatás egyidejűleg kezdődik. A nyelvoktatásban a szóbeliség élvez elsőbbséget (játék és beszélgetés). A célnyelvet, a németet a tanulók magyar anyanyelvű tanár és egy német anyanyelvű lektor segítségével tanulják, akinek legfontosabb feladata a kezdeti szakaszban, hogy a gyerekek beszéd, kommunikációs készségét és kiejtésüket fejlessze, a nyelvtanulás iránti motivációt kialakítsa a tanulókban. A célnyelvi civilizáció tantárgy oktatást az 5-8. évfolyamon tanítjuk heti 1 órában. Ennek keretében a német nyelvterületű országok kultúrájával, hagyományaival, földrajzával, gazdaságával, történelmével, mindennapi életével ismerkednek a tanulók. A speciális képzési program igényli a képességszint felmérését. A tanulók kiválasztásának elvei, módja, a belépési követelmények megállapítása során alkalmazásra kerülő eljárások: Feltétele: - a szülő kérelme - a képességvizsgálat eredményessége Képességvizsgálat formája: - 25 perces játékos ismerkedő foglalkozás Képességvizsgálat területei: - beszédhangok tiszta képzése - szövegalkotási képesség megfigyelése - aktív szókincs megfigyelése - megfelelő ritmusérzék - következtetés, a logikus gondolkodás szintje - téri tájékozódás, elhelyezés szintje, megfigyelőképesség - kommunikációs készség - általános tájékozottság A vizsgálatot végző csoport tagjai: osztálytanítók, idegen nyelv szakos tanár.
82
Személyi feltételek bemutatása Iskolánk 36 pedagógusából 18 kolléga rendelkezik nyelvvizsgával, illetve oklevéllel elismert idegen nyelvismerettel. Német nyelv - 4 fő német nyelv szakos tanár (történelem, ének-zene, matematika, tanító szakpárral) - 3 fő tanító, német műveltségterület végzettségű 6 fő rendelkezik komplex alapfokú vagy középfokú „C” nyelvvizsgával (ebből tanító 4 fő).
A két tanítási nyelvű oktatás hosszú távú céljai
Olyan tudással felvértezni tanulóinkat, amely értelmi képességeik kibontakoztatása mellett a személyiségük formálását is elősegíti Képessé váljanak egymás és önmaguk értékeinek elismerésére, gyarapítására A nemzeti és egyetemes kultúra legnagyszerűbb alkotásainak megismertetése Legyenek képesek az Európai Unióban további tanulmányok folytatására A gyerekek nyelvhasználatának, beszédkészségének magas fokú fejlesztése, az alkalmazásképes nyelvismeret elsajátíttatása Pozitív hozzáállás kialakítása a további nyelvek tanulásához.
83