CSILLIK PÉTER: A MAGYAR GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE 2012. III. NEGYEDÉVBEN ON THE PERFORMANCE OF THE HUNGARIAN ECONOMY IN 2012 Q3
Executive Summary
GDP in Hungary continued to fall in Q3 2012, however, some encouraging signs can be seen: a) out of those EU member states, where GDP fell in all three quarters of the year, Hungary saw the lowest decrease in Q3, b) the contribution of industry (including manufacturing) to GDP stopped dropping, the share of the construction and the information technology and communications industries in GDP rose by 0.1% and 0.2%, respectively, c) in the use of GDP, exports as well as public consumption grew and d) the number of new private cars licensed rose in all three quarters year on year.
1. GDP in Hungary fell in each of the first three quarters of 2012, as was the case in seven other EU countries (the Czech Republic, Greece, Cyprus, Italy, Netherlands, Slovenia and Spain). The lowest declines were recorded in Q3 in Hungary and Spain (1.5% each).
2. In terms of crisis management, these eight countries can be categorised in four groups: The Czech Republic and the Netherlands, increasing exports and investment, paying a relatively low interest and restraining consumption to a less extent. [Active crisis management] Spain and Italy, increasing exports, reducing investment and either slightly reducing consumption or paying a relatively low interest. [Partly active crisis management] Greece and Cyprus, increasing exports, reducing investment, paying a relatively high interest and significantly restraining consumption. [More passive crisis management] Hungary and Slovenia, reducing investment, not increasing exports, paying high interests, and Hungary more, Slovenia less significantly, reducing consumption. [Passive crisis management]
3. Compared to 2007, investment in Hungary fell by 10% in the private sector, 23.1% in the public sector and 18.6% overall in the economy.
4. The rate of employment rose by 1.1 percentage point to 51.4%, while the rate of unemployment decreased by 0.3 percentage points to 10.4% year on year in Q3 2012. The number of those employed rose by 113,000 to 3,935,000. Family tax benefit adjusted real earnings fell by 3.6% in Q1-Q3 2012 year on year.
1
5. Consumption in Q3 fell by 3.9% year on year, a rate not lower than that in the PIIGS countries. 6. Exports in euro terms rose by an annual 2.3% in 2011 and 2012, exactly the same rate as the rise in consumer and industrial producer price indices in the euro area as of October 2012. Hungarian exports in real terms have been stagnant for the second consecutive year, the increase in revenues mainly comes from price increases.
7. Industrial production in October 2012 was at the level of October 2010. Seasonally and calendar adjusted industrial production in October 2012 dropped by 3.8% year on year. Total sales fell by 2.5% (domestic sales by 5.7%, export sales by 0.7%).
8. Construction production fell by 3.8% year on year between January and October 2012, although the second half of the year saw some increase. Seasonally and calendar adjusted construction production was up 7% in July, down 4.3% in August and up 5.3% in September.
2
Vezetői összefoglaló
2012. III. negyedévében tovább csökkent a magyar GDP, de emellett biztató jelek is tapasztalhatóak: a) azon EU-s országok között, ahol 2012. mindhárom negyedévében mérséklődött a GDP, Magyarország esetén volt az egyik legkisebb III. negyedévi csökkenés, b) a III. negyedévben az ipar (ezen belül a feldolgozóipar) GDP hozzájárulása már nem csökkent, az építőiparé 0,1%-kal, az információ és kommunikáció 0,2%-kal nőtt, c) felhasználási oldalról az exporton túl a közösségi fogyasztás is emelkedett, d) végül az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma mindhárom negyedévben nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
1. A magyar gazdaság GDP-je 2012. év első három negyedévének mindegyikében csökkent. További 7 európai országban esett vissza a GDP 2012. mindhárom negyedévében (Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Szlovénia, Csehország, Hollandia), köztük a magyar és a spanyol GDP III. negyedéves 1,5%-os csökkenése volt a legkisebb.
2. A fenti országok válságkezelésük szerint négy csoportba oszthatóak: Csehország és Hollandia növeli exportját és beruházását, relatíve kevés kamatot fizet, és kevésbé fogja vissza fogyasztását. [Aktív válságkezelés] Spanyolország és Olaszország növeli exportját, csökkenti beruházását, és vagy kevéssel csökkenti fogyasztását vagy relatíve kevés kamatot fizet. [Félig aktív válságkezelés] Görögország, Ciprus, növeli exportját, csökkenti beruházását, relatíve sok kamatot fizet, erősen visszafogja fogyasztását. [Inkább passzív válságkezelés] Magyarország és Szlovénia, csökkenti beruházását, nem növeli exportját, sok kamatot fizet és Magyarország erőteljesen (Szlovénia kevésbé) csökkenti fogyasztását. [Passzív válságkezelés]
3. A magyar beruházás 2007-hez képest 2012. III. negyedévben a versenyszférában 10%-kal, a költségvetési szférában 23,1%-kal, a nemzetgazdaságban 18,6%-kal csökkent.
4. A foglalkoztatottsági ráta 1,1%-ponttal 51,4%-ra emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta ugyanekkor 0,3%-ponttal 10,4%-ra csökkent 2012. Július-szeptemberben 2011. július szeptemberhez képest, így 113 ezer fővel nőtt (3935,5 ezer főre) a foglalkoztatottak száma. A (családi kedvezményekkel korrigált) reálkereset 3,6%-kal csökkent 2012. I-III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest.
3
5. 2012. július-szeptemberben a fogyasztás 3,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ez nem kisebb, mint a PIIGS országok fogyasztáscsökkenésének átlaga.
6. 2011-12- ben az euróban számolt export évente átlagosan 2,3%-kal nőtt, épp annyival, mint €-zóna fogyasztói illetve ipari termelői árindexének növekedése. A magyar kivitel reálértékben második éve stagnál, a bevétel növekedése az áremelkedésből származik.
7. A 2012. októberi ipari termelés a 2010. októberi szinten áll. 2011. októberhez képest 2012. októberben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított ipari termelés -3,8%-kal csökkent. Az összes értékesítés 2,6%-kal (ezen belül a belföldi célú értékesítés 5,7%-kal, az exportcélú értékesítés 0,7%-kal) csökkent.
8. A 2012. január-októberi építőipari termelés 2011. január októberéhez képest -3,8%-kal csökkent, de 2012. második felét egyfajta élénkülés jellemezte, az előző év azonos időszakához képest 2012. júliusban +7%-kal, augusztusban -4,3%-kal, szeptemberben +5,3%-kal változott a (szezonálisan és munkanappal kiigazított) építőipari termelés.
4
CSILLIK PÉTER: A MAGYAR GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE 2012. III. NEGYEDÉVBEN
1. GDP. A magyar gazdaság 2012. III. negyedévében sem növekedett, a GDP az I. és a II. negyedév után folytatta a csökkenést. Az I-III. negyedévi GDP visszaesés -1,3% volt az előző év azonos időszakához képest, ebből a mezőgazdaság: -0,6%, ipar: -0,1%, építőipar: 0,2%, szolgáltatások: -0,2%, termékadók:-0,2%. Felhasználási oldalról a végső fogyasztás: 1,3%, a bruttó felhalmozás: -2,3%, export-import: 2,4%. 1. táblázat A GDP-hez való hozzájárulás termelési és felhasználási oldalról, %-ban
TERMELÉS Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások összesen, ebből: Keresk., gépjármű jav., szállás, vendéglátás Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tud., műsz., admin. Tev. Közig., véd., köt. Tb-, okt. eü. szoc. Művészet, szórakoztatás, szabad idő, egyéb szolgáltatás Termékadók egyenlege GDP összesen (piaci beszerzési áron) FELHASZNÁLÁS Háztartások fogyasztási kiadása Természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól Term. Társ. Jut. a háztartásokat s. n-p int-től Háztartások tényleges fogyasztása Közösségi fogyasztás Végső fogyasztás összesen Bruttó állóeszköz-felhalmozás Készletváltozás Bruttó felhalmozás Belföldi felhasználás Export Import Egyenleg Bruttó hazai termék (GDP) összesen
2012 I. II. III. IV. Összesen negyedév -0,2 -0,6 -1,1 -0,6 -0,2 -0,1 0,0 -0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 -0,3 -0,4 0,1 -0,2 -0,2 -0,2 -0,3 -0,2 0,0 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1 0,1 0,2 0,2 0,2 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1 -0,1 -0,2 -0,1 -0,1 0,0 -0,1 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 -0,1 0,0 0,0 -0,2 -0,1 -0,1 -0,7 -1,5 -1,5 -1,3 -0,1 -0,3 0,0 -0,5 -0,1 -0,5 -0,9 -1,4 -2,3 -2,8 1,9 -0,2 2,1 -0,7
-0,3 -0,8 0,0 -1,0 0,1 -1,0 -0,7 -2,4 -3,2 -4,1 3,8 1,2 2,6 -1,5
-2,0 -0,4 -0,1 -2,5 0,1 -2,4 -0,6 -0,9 -1,5 -3,9 1,7 -0,6 2,3 -1,5
-0,8 -0,5 0,0 -1,4 0,1 -1,3 -0,8 -1,6 -2,3 -3,6 2,5 0,1 2,4 -1,3 Forrás: KSH
5
2. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 2/A GDP. A magyar gazdaság jövedelemtermelését nemzetközi összefüggésben is megvizsgáljuk. A 2012. III. negyedéves GDP 27 vizsgált ország (KSH adatbázisában Írországra, Portugáliára még nem volt adat 2012. december 27-én) felében a GDP csökkent. Azoknak az országoknak a neve mellett * található, ahol a II. negyedévben is 100 alatt volt a teljesítés, és ** ahol az első és a második negyedévben is csökkent a jövedelemtermelés. A Baltikum országai, az USA, az UK, Japán mellett Lengyelországban, Bulgáriában, Szlovákiában, Máltán, Ausztriában, Németországban, Svédországban és Franciaországban nőtt a GDP, nem volt recesszióban Románia, de második negyedéve visszaesett a jövedelemtermelés Belgiumban, Dániában, Finnországban, Szlovéniában. Három negyedéven keresztül csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, valamint Hollandiában, Csehországban, Cipruson és Magyarországon. 3. táblázat Néhány ország 2012. III. negyedéves GDP-je, előző év azonos időszak=100 Görögország** Szlovénia* Olaszország** Ciprus** Csehország** Hollandia** Magyarország** Spanyolország** Finnország*
93,1 96,7 97,5 98,0 98,4 98,4 98,5 98,5 98,8
Románia Dánia* EU–27* Belgium* Franciaország Svédország Németország Japán Ausztria
99,4
UK
100,8
99,5
Bulgária
100,9
99,5
Lengyelország 101,6
99,6
Málta
101,9
100,0 Szlovákia
102,1
100,3 USA
102,3
100,4 Észtország
103,5
100,5 Litvánia
104,4
100,7 Lettország
105,2 Forrás: KSH
Ennek alapján Magyarország GDP-je a legkevésbé mély (1,4-1,5%-os csökkenés), de a leghosszabb ideje (3 negyedéven át) tartó visszaeséssel bíró ország (Spanyolországgal, Hollandiával, Csehországgal együtt) közé tartozott.
2/B BERUHÁZÁS. Megvizsgáljuk a beruházások alakulását is. Növekvő (7 negyedévben átlagos) állóeszköz felhalmozással bíró országok legtöbbjének a 2012. III. negyedéves GDPje növekedett, (Baltikum, USA, Japán, Szlovákia, Svédország, Lengyelország, Ausztria, Németország, Franciaország), a csökkenő felhalmozás és három időszakos GDP csökkenés jellemezte Görögországot, Ciprust, Spanyolországot, Olaszországot, Magyarországot, Csehországot. Volt néhány csökkenő felhalmozással, de nem 3 negyedéven keresztül csökkenő GDP-vel bíró ország is (Szlovénia, Málta, Bulgária, UK). Ennek alapján 6
Magyarország az erősen felhalmozást mérséklő és hosszabban nem növekvő országok csoportjába tartozik. Az erősen (7 negyedéves átlagban 4%-ot meghaladóan) beruházást csökkentő ország-csoport minden tagja „dél-európai” ország volt, és Románián kívül mindegyik „dél-európai” ország felhalmozást csökkentő ország is volt. 4. táblázat A bruttó állóeszköz felhalmozás utolsó 7 negyedéves átlaga (előző év azonos időszaka = 100) Görögország Ciprus Szlovénia Spanyolország Málta Olaszország Bulgária Magyarország Csehország
80,0 83,1 91,5 93,1 93,3 95,2 95,3 95,9 99,5
UK EU–27 Hollandia Belgium Franciaország Dánia Japán Németország Finnország
99,7 99,9 101,2 102,4 102,4 102,8 103,1 103,2 103,5
USA Ausztria Lengyelország Svédország Szlovákia Románia Litvánia Lettország Észtország
104,7 104,7 105,6 105,9 106,6 108,0 113,1 125,0 126,0 Forrás: KSH
2/C EXPORT. Az EURÓ-ban számolt exportnövekedés 2012. január-október és 2011. január – október között hoz némi meglepetést. Minden ország (Románia kivételével) növelte kivételét. Legerősebb exportdinamikát az USA mutatott fel, de magas volt az ütem Japánban is, és ismét magasnak mondható a Baltikum országainak átlaga is. Németország, Franciaország, Ausztria, Lengyelország és Szlovákia is a felhalmoz, exportál és GDP-t növelő országok közé tartozik. Az ellenpont Szlovénia, ahol kevés exportdinamika és csökkenő állóeszköz felhalmozás mellett zsugorodik a GDP-je. Az erősen „lehalmozó” – de átlag feletti exportdinamikát mutató, 3 negyedéven át csökkenő GDP-jű országok közé tartozik: Görögország, Ciprus. Ezzel szemben Olaszország, Szlovénia és Spanyolország kisebb exportdinamikája kevésbé tompítja a beruházás- és a GDP visszaesést. Magyarország (MNB és KSH termékcsoportos adatok) a folyóáras €-kivitel szempontjából a második legrosszabbul teljesítő ország volt, reálértéken az export kb. 2%-ponttal lenne kisebb bármely országnál, így a magyar GDP visszaesést jól magyarázza a beruházás, az export (és később látjuk, a fogyasztás visszaesés). 5. táblázat Export €-ban 2012. január-októberben (előző év azonos időszaka=100) Románia Magyarország Finnország Málta Svédország Szlovénia Belgium Bulgária UK
99,5 101,1 101,1 101,2 101,2 101,3 101,9 102,3 102,4
Spanyolország Ausztria Dánia EU–27 Olaszország Franciaország Németország Csehország Észtország
A * jel: január-szeptember
102,9 103,0 103,4 104,2 104,3 104,5 104,8 105,0 105,0
Lengyelország Ciprus Hollandia Japán* Szlovákia Litvánia Görögország Lettország USA*
Forrás: KSH
7
105,1 106,6 106,9 109,0 110,6 112,9 113,0 115,1 115,8
2/D ÁLLAMADÓSSÁG ÉS KAMATLÁB A nemzetközi környezetben a GDP növekedést és a beruházási és exportaktivitást magyarázó összefüggések nem lennének teljes körűen bemutatva, ha a GDP arányos bruttó államadósság hatását nem érzékeltetnénk. A KSH az EU-ra vonatkozóan közli a GDP arányos bruttó államadósság, az egy főre eső GDP, és a hosszú kamatláb értékét 2011-re vonatkozóan.
6. táblázat A bruttó államadósság/GDP, az egy főre eső GDP, és a hosszú kamatláb 2011ben F=szabad tőke/fő= =(227-D)%*Y
r=hosszú kamatláb
D= Államadósság/GDP
Ausztria
64925
3,32%
72,4
42 132
Belgium
50028
4,23%
97,8
38 872
Bulgária
28984
5,36%
16,3
13 789
Ciprus
42768
5,79%
71,1
27 521
Csehország
49004
3,71%
40,8
26 389
Dánia
74004
2,73%
46,6
41 136
Egyesült Király.
50433
3,05%
85,0
35 642
Finnország
66815
3,01%
49,0
37 642
Franciaország
49362
3,32%
86,0
35 133
Görögország
14597
15,75%
170,6
26 113
Hollandia
68969
2,99%
65,5
42 838
Írország
50669
9,60%
106,4
42 189
Lengyelország
36253
5,96%
56,4
21 313
Lettország
30996
5,91%
42,2
16 818
Litvánia
35955
5,16%
38,5
19 125
Magyarország
31056
7,64%
81,4
21 403
Málta
39830
4,49%
70,9
25 598
Németország
57696
2,61%
80,5
39 518
Olaszország
34837
5,42%
120,7
32 927
Ország
8
D*r Y=GDP/fő (PPP, USD)
r-r* 2,40% 0,12% 4,14% 0,07% 0,87% -1,82% 4,12% 0,93% 1,51% -0,53% 1,27% -0,08% 2,59% -1,07% 1,47% -0,10% 2,86% -0,89% 26,87% 1,50% 1,96% -0,03% 10,21% 5,50% 3,36% 0,22% 2,49% -0,80% 1,99% -0,62% 6,22% 0,94% 3,18% -0,73% 2,10% -0,99% 6,54% -0,55%
Portugália
29998
10,24%
108,1
25 336
Románia
24091
7,24%
33,4
12 476
Spanyolország
50614
5,44%
69,3
32 197
Svédország
77999
2,61%
38,4
41 467
Szlovákia
44001
4,45%
43,3
24 018
Szlovénia
49949
4,97%
46,9
27 811
Európai Unió– 27
47228
4,32%
82,5
32 797
Eurózóna–17
49268
4,41%
87,3
35 394
11,07% 3,31% 2,42% -1,39% 3,77% 1,33% 1,00% -0,06% 1,93% -0,28% 2,33% 0,81% 3,56% -0,08% 3,85% 0,19% Forrás: KSH
Az egy főre eső GDP és a bruttó államadósság/GDP felhasználásával megbecsüljük az ország egy főre eső tőkeállományának azt a részét, ami meghaladja az államadósság állományt, vagyis az egy főre eső szabad tőkeállományt. Feltételezzük, hogy a tőke/GDP arány minden országban azonos (számításunkban ezt 2,27-nek vettük.) A táblázat második oszlopa tartalmazza a szabad tőkeállományt, a harmadik oszlop a hosszú kamatlábat. A hosszú kamatláb a szabad tőkeállomány csökkenő függvénye volt 2011-ben. {r*=2080/F} A kapcsolat szorossága közepesnek mondható (0,71). A számított kamatláb r* és a tényleges kamatláb r különbségét mutatja a táblázat utolsó előtti oszlopa. Ennek értelmében a magyar tényleges hosszú kamatláb 0,94%-kal volt magasabb, mint ami az eladósodottságból és az ország fejlettségéből következett volna. Ez azt jelenti, hogy a GDP kb. 0,8%-át haladta meg a többletteher, vagyis kb. 220 Mrd HUF-fal került többe az adósság kamatterhe, mint ha az EUs trenden lett volna a magyar kamatláb. Néhány ország esetén (Portugália, Írország, Görögország, Spanyolország) nagyobb volt az eltérés a trend és a tényleges kamatláb között. A 2-3-4-5 táblázat tartalmát nem könnyű egyetlen mondatban összefoglalni. Ha egy ország kamatlába a trendvonalon volt, akkor D*r={D/(2,27-D)}*{2080/Y} nagyságú kamatterhet kell az államadósság után kifizetni. Magyarország egy főre eső GDP-je durván EU-27 átlagának 2/3-a (21403 USD vs. 32797 USD), míg az államadósság rátája nagyjából azonos (81,4% vs. 82,5%), így a többlet kamatteher az EU-s átlaghoz képest 50%-os lenne, ha a kamatláb a trenden feküdne. A táblázat utolsó oszlopa azt mutatja, hogy mekkora jövedelem kivonást jelentene az, ha minden államadósság hosszú kamatlábon lenne finanszírozva. Az EU-27-ből 8 országnál jelent ez a GDP 3,75%-ánál nagyobb kamatterhet, még pedig a PIIGS országok Belgium, Ciprus és Magyarország esetén. A kamatteher miatti további eladósodást akkor lehet elkerülni, ha magas exportdinamikát kombinálják az alacsony import szinttel, ami vagy a fogyasztás mérséklődését vagy a beruházások (és így a nemzeti tőke) csökkenését okozzák, ami hosszabb távon a GDP további csökkenését okozhatja.
9
1. ábra A hosszú kamatláb a szabad tőkeállomány függvényében 2011-ben 18% 16%
r=hosszú kamatláb
14% 12% r = 2 080/F R² = 0,71
10% 8% 6% 4% 2% 0% 0
20000
40000
60000
80000
100000
F= szabad tőkeállomány Forrás: KSH
3. ÁLLAMADÓSSÁG A magyar gazdaságpolitika egyik célja a GDP arányos bruttó adósság csökkentése. A GDP arányos bruttó államadósság 2011. I. negyedévéhez képest 6%-ponttal ( 83,1%-ról 77,1%-ra) csökkent, a nettó államadósság 3,5%-ponttal (53,2%-ról 56,7%-ra) emelkedett, a bruttó és a nettó különbözete 9,5%-ponttal (29,9%-ról 20,4%-ra) csökkent.
6. táblázat A GDP arányos bruttó, nettó és bruttó-nettó államadósság 6/a Államháztartás "maastrichti" adóssága, nettó tartozása a GDP %-ban 2011. I.
II.
III.
IV.
2012. I.
II.
III.
bruttó adósság / GDP
83,1
77,9
82,9
80,8
79,0
77,7
77,1
nettó tartozás/GDP
53,2
54,5
54,8
52,3
53,6
55,2
56,7
(bruttó-nettó)/GDP
29,9
23,4
28,1
28,5
25,4
22,5
20,4
6/b. Az államháztartás "maastrichti"adóssága és nettó tartozása a GDP %-ban 2011. I.
II.
III.
IV. 2012. I.
Adósság/GDP
83,6
78,5
83,4
81,4
Nettó tartozás/GDP
53,5
54,9
55,2
52,7
II.
III.
80,0
78,9
78,6
54,2
56,1
57,7 Forrás: MNB
10
A frissebb adatot (6/b) 2013. január 3-án közölte az MNB a Portfólió szerint, míg 6/a az MNB honlapján 2013. január 3-án volt olvasható. (2012. január 8-án is az a) változat volt elérhető). Nemcsak az a meglepő, hogy 2012. III. negyedévben 1,5%-ponttal nagyobb a bruttó adósság 6/b szerint, mint 6/a-ban, a meglepő 6/a és 6/b eltérésében, hogy 2011. I. negyedévben a rés 0,5%-pont volt, ami 2012. I. negyedévre 1,0%-pontra nőtt, végül 2012. III. negyedévre 1,5% pontra nőtt. A 6/b-ben közölt 2011. végi adósságráta (81,4%) megegyezik a KSH által adott nemzetközi adatsorral, ezt használtuk az 1. ábra elkészítésekor is.
7. táblázat Az államháztartás pénzügyi eszközei és összetevői, Mrd HUF-ban Államháztartás (S.13) Pénzügyi eszközök
2011Q1
2011Q2
2011Q3
2011Q4
2012Q1
2012Q2 2012Q3
9 914,4
8 642,4
10 196,9
9 564,6
8 727,6 8 797,6 8 794,0
2 331,2
2 397,8
3 034,3
1 943,5
1 985,8 2 172,1 2 422,8
Nem részvény értékp.
209,3
344,2
651,2
711,9
588,0
829,3
713,6
Hitelek
756,4
704,5
802,4
465,0
352,4
350,1
334,4
2 729,1
3 952,1
4 412,5
5 056,5
2,1
2,0
1,9
1,9
3 886,3
1 241,7
1 294,7
1 385,8
Készpénz és betétek
Részvény, részesedés Biztosítástech. tartalékok Egyéb követelések
4 558,1 4 148,0 4 008,3 2,0
1,9
1 241,4 1 296,2 1 312,9 Forrás: MNB
Az államháztartás pénzügyi eszközei több mint 1100 Mrd HUF-fal csökkentek 2012 Q3 és 2011Q1 között, hogy pontosan mi csökkent, az nem derül ki a táblázat egyéb követelések sorából. A kormányzat gazdaságpolitikájában a GDP arányos bruttó adósság csökkentése elsődlegesnek tekinthető. Ennek érdekében a GDP mintegy 10%-át kitevő magánnyugdíjkasszát is felhasználták. Ha 2011. I. negyedévi 83,0-84,0% körüli összeget 10%ponttal csökkentenénk, akkor 73,0-74,0% körüli eladósodottság lenne várható passzív gazdaságpolitika mellett is. Ezzel szemben a GDP arányos bruttó adósság 77,1-78,6 % -os, ha a különböző MNB anyagokat nézzük. (Nettó adósság magyarázata ennél csak nehezebb lenne.) A magán-nyugdíjkassza fele tehát az adósságállományt csökkentette, de mi történt a másik felével? A gazdaság nem gyorsult, hanem visszaesett. A jövőt megalapozó beruházások helyett a tőkeállomány gyorsan pusztul. A háztartások nem többet, hanem kevesebbet fogyasztanak. Az ország export részesedése versenytársaihoz képest nem nő, hanem csökken. A hiányzó 5%-pont egy része elmehetett a drágább államadósság kamatok megfizetésére, a kasszában lévő értékpapírok árcsökkenésére, stb… A magán-nyugdíjkassza felhasználásával kapcsolatos részletes elszámolás a jelen anyagnak nem képezi feladatát.
11
2,1
4. BERUHÁZÁS A nemzetgazdasági beruházások 2008. -2012 között minden évben csökkentek, 2008-ban 3,0%-kal, 2009-ben 8,6%-kal, 2010-ben 5,1%-kal, 2011-ben 4,5%-kal, 2012 I-III. negyedévben kb. 4,5%-kal, így a jelenlegi beruházás nagyjából a ¾-ét teszi ki a 2007. évi értéknek. A versenyszféra beruházásai nem sokban különböznek a nemzetgazdaságétól, a versenyszféra beruházási üteme a nemzetgazdaságéhoz képest, az egyes évek ütemkülönbsége: 2008: -0,4%-pont, 2009: 3,8%-pont, 2010: +4,00%-pont, 2011: +8,2%-pont, 2012: kb.+2,0%-pont, így 2007-hez képest a versenyszféra beruházásának elmaradása kb. 15%. A költségvetési beruházások elmaradása 2007-hez képest ennél nagyobb.
8. táblázat A beruházások reálalakulása, előző év azonos időszaka=100 összes 2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
verseny
költségvetés
J–M
95,2
89,9
78
Á–Jú
97,9
102
71,2
Jl–Sz
97,7
97,6
84,2
O–D
96,8
96,4
79,6
J–D
97
96,6
78,3
J–M
92,3
90,6
80,5
Á–Jú
95,3
89,6
103,2
Jl–Sz
91,1
90,7
100,9
O–D
89
83,3
99,3
J–D
91,4
87,6
97,4
J–M
94
95,3
125
Á–Jú
95,4
100,8
128
Jl–Sz
98,7
99,1
142,1
O–D
92,6
99,4
108
J–D
94,9
98,9
123,1
J–M
99,3
102,5
111,6
Á–Jú
93,5
96,7
97,1
Jl–Sz
94,6
103,7
77,5
O–D
95,5
109
90,2
J–D
95,5
103,7
91,3
J–M
91,4
89,9
80
Á–Jú
94,1
98,4
72,8
Jl–Sz
97,9
98,9
82,2 Forrás: KSH
Zsugorodó tőkeállomány mellett nem képes növekedni a gazdaság. Ha 2007. július – szeptemberi beruházást 100-nak vesszük, akkor 2012. július – szeptemberi beruházás a nemzetgazdaság egészében -18,6%-os csökkenést mutatott, de a versenyszférában is -10,0%os volt a beruházás csökkenés, míg a költségvetési szférában -23,1%. 12
5. FOGLALKOZTATÁS. A foglalkoztatási ráta (foglalkoztatott/15-47 éves népesség) valamelyest nőtt, a munkanélküliségi ráta [munkanélküli/(munkanélküli+foglalkoztatott)] valamelyest csökkent az elmúlt negyedévben. A foglalkoztatottsági ráta 1,1%-ponttal 51,4%-ra emelkedett 2012. Július-szeptemberben, míg a munkanélküliségi ráta ugyanekkor 0,3%-ponttal 10,4%-ra csökkent. 113 ezer fővel több (3935,5 ezer fő) foglalkoztatott volt 2012 július – szeptemberben, mint 2011. július- szeptemberben. (A közmunkások, közcélú foglalkoztatottak számára vonatkozó adatot a KSH honlapján nem találtam 2013. január 9én.) A családi kedvezményekkel korrigált reálkereset 2012. I-III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest 3,6%-kal csökkent.
2. ábra Foglalkoztatottsági és munkanélküliségi ráta alakulása 52,0
12,0 11,5
51,5
11,0 51,0 10,5 50,5
10,0
50,0
9,5
49,5
9,0
Foglalkoztatási ráta (bal t.)
8,5
Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
49,0 8,0 48,5
7,5 7,0 J–M Á–Jú Jl–Sz O–D J–M Á–Jú Jl–Sz O–D J–M Á–Jú Jl–Sz O–D J–M Á–Jú Jl–Sz O–D J–M Á–Jú Jl–Sz
48,0
2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
Forrás: KSH
RÖVIDEN: 2012 I-III. negyedévben 2011 I-III. negyedévéhez képest – részben a közmunkások számának emelkedése mellett - többen dolgoznak (+1,1%-kal), de az évek óta csökkenő beruházás miatt kevesebb eszközzel termelnek, mint látni fogjuk, stagnált vagy csökkent a nemzetgazdasági reálexport is, zsugorodnak a reálkeresetek (-3,6%) és a fogyasztás is, mindez magyarázza, hogy milyen tényezők miatt kisebb GDP -1,3%-kal, mint az előző év azonos időszakában.
13
6. FOGYASZTÁS. A világ néhány fejlett országának 2012 évi fogyasztásváltozását mutatja az 5. táblázat. A legnagyobb fogyasztáscsökkenést a PIIGS országok szenvedték el, Görögország fogyasztása 2012 július szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest -8,4%kal csökkent, Olaszországban -4,8% volt a fogyasztáscsökkenés, Spanyolországban -2,8%. Nincs adat Írországra és Portugáliára vonatkozólag. Az április-szeptemberi portugál adatok 5,9%-os fogyasztáscsökkenésről szólnak, míg az utolsó elérhető ír adat -1,4% volt 2011. október-decemberben. Meglepő, hogy a magyar adat nem jobb, mint a PIIGS átlag, a 2012. július-szeptemberi fogyasztáscsökkenés -3,9%-os volt az előző év azonos időszakához képest. Csökkent, kisebb mértékben Szlovénia, Csehország, és Románia lakosainak fogyasztása, nem nőtt Szlovákiában és Lengyelországban. Stagnálás közeli volt Németországban, Ausztriában és Franciaországban, nőtt az USA-ban, UK-ban, Japánban, Baltikumban és a Skandinávoknál.
9.
táblázat Háztartások végső fogyasztása, (vol. index) előző év azonos időszaka=100
Görögország Olaszország Magyarország Ciprus Szlovénia Csehország Spanyolország Hollandia Málta Románia Eurózóna–17a EU–27a Belgium Szlovákia Franciaország Lengyelország Németország Ausztria Finnország Svédország Japán Dánia Egyesült Államok Egyesült Királyság Litvánia Bulgária Lettország Észtország Portugália
J–M 90,5 96,6 99,7 100,0 100,8 97,2 99,1 99,3 97,5 100,6 99,0 99,4 99,6 99,9 100,0 101,7 101,6 102,0 106,0 102,2 103,8 100,9 101,8 100,1 107,9 102,0 105,5 104,1 94,5
2012. Á–Jú 91,4 95,7 99,5 98,4 97,5 96,8 97,7 98,6 95,8 102,1 99,0 99,4 99,1 99,7 99,6 101,1 100,4 100,1 100,0 100,8 103,1 100,9 101,9 100,4 104,9 106,2 107,3 101,9 94,1
Jl–Sz 91,6 95,2 96,1 96,2 97,0 97,5 97,7 98,2 98,2 98,6 98,7 99,3 99,4 99,4 99,8 99,8 99,8 100,1 100,8 101,3 101,3 101,6 102,0 102,1 103,1 103,7 105,1 106,5 Forrás: KSH
14
7. KIVITEL. Az €-ban számolt exportnövekedés nem vált zéróvá, 2009 havi átlagát 100%nak véve 2011-12- ben a havi növekedési ütem 0,19% volt, ami éves szinten a nominális 2,3%-nak felelhet meg. (A 2,3% éppen az €-zóna fogyasztói áremelkedése, illetve meglepő módon az ipari termelői árindex, 2012 októberében egyaránt.) Ennek alapján a magyar kivitel reálértékben második éve stagnál, a bevétel növekedése az áremelkedésből származik.
3. ábra Az összes export és összetevői, valamint a behozatal havonta m €-ban 10000
1000
élelmiszer nyersanyag Energiafeldolgozott Gépek, összesen
100
behozatal
1996. január július 1997. január július 1998. január július 1999. január július 2000. január július 2001. január július 2002. január július 2003. január július 2004. január július 2005. január július 2006. január július 2007. január július 2008. január július 2009. január július 2010. január július 2011. január július 2012. január július
10
Forrás: KSH
15
10.
táblázat Az összes export és összetevői, valamint a behozatal havonta,2009 átlag=100% élelmiszer
nyersanyag
energia feldolgozott
gépek
86,1% 95,3% február 123,9% március 109,3% április 103,9% május 106,7% június 113,0% július augusztus 113,4% szeptember 127,4% 130,5% október 140,8% november 132,2% december
91,6% 112,3% 144,7% 130,3% 127,3% 132,6% 143,6% 130,3% 137,6% 153,8% 163,0% 123,0%
105,9% 111,9% 135,7% 123,5% 146,7% 121,2% 127,6% 132,3% 153,0% 140,3% 139,2% 121,6%
99,9% 106,5% 126,7% 118,3% 119,3% 130,9% 127,9% 118,7% 135,4% 134,4% 138,3% 117,5%
97,0% 106,4% 122,1% 109,4% 113,0% 130,6% 112,8% 112,7% 133,3% 131,2% 146,5% 120,6%
97,1% 105,9% 124,3% 112,6% 115,3% 128,7% 118,0% 115,3% 134,1% 132,8% 144,0% 120,7%
94,4% 104,9% 120,4% 110,9% 115,0% 123,8% 122,5% 113,5% 132,2% 133,2% 137,3% 120,0%
145,1% 162,3% 183,6% 161,2% 169,7% 163,5% 199,7% 205,9% 210,2% 207,1% 196,4% 146,0%
129,6% 136,8% 191,9% 164,7% 208,2% 189,9% 169,4% 181,5% 180,7% 186,7% 208,1% 212,5%
129,1% 136,8% 158,2% 144,6% 153,7% 151,4% 142,9% 140,5% 153,4% 151,2% 156,7% 126,5%
121,6% 134,2% 140,6% 117,8% 130,4% 120,4% 111,3% 120,4% 138,6% 131,1% 144,9% 111,5%
124,2% 135,5% 148,4% 128,4% 139,5% 132,2% 125,0% 130,9% 145,1% 140,1% 151,0% 120,6%
123,5% 124,6% 140,7% 127,8% 134,0% 129,6% 124,9% 130,1% 138,9% 137,0% 146,2% 122,2%
192,3% 187,3% 223,6% 196,6% 208,7% 223,0% 220,8% 182,9% 213,4%
170,6% 193,0% 218,0% 183,4% 199,1% 172,7% 169,5% 214,6% 219,6%
143,8% 149,6% 166,3% 147,6% 164,0% 162,3% 155,2% 152,1% 161,9%
113,0% 123,7% 125,2% 107,0% 125,9% 124,5% 111,6% 115,8% 121,1%
126,3% 134,9% 143,5% 125,0% 142,5% 140,0% 130,5% 133,9% 139,1% 148,9%
126,2% 127,9% 140,6% 124,0% 137,2% 132,9% 130,2% 130,4% 132,4% 144,9%
2010. január
2011. január
118,7% 132,5% február 149,7% március 133,3% április 127,8% május 128,8% június 133,0% július augusztus 140,4% szeptember 135,8% 136,7% október 146,0% november 132,1% december 2012. január
135,5% 136,4% február 159,9% március 147,4% április 160,8% május 149,2% június 155,4% július augusztus 172,5% szeptember 151,5% október
kivitel behozatal összesen
Forrás: KSH
16
4. ábra A magyar kivitel havi alakulása 2009 átlagához képest, €-ban. 155,0%
y = 132,44%e0,19%x R² = 3,75%
150,0% 145,0% 140,0% 135,0% 130,0% 125,0%
2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október
120,0%
Forrás: KSH
A beruházás és a tőkeállomány évek óta zsugorodik és az export reálértéken két éve stagnál. Nem az a gondunk, hogy a magyar GDP harmadik negyedéve recesszióban van, hanem az, hogy a végét nem látjuk ennek. Ha termékcsoportok szerint vizsgálódunk, akkor 2012. hónapjaiban a gépipari kivitel átlagos elmaradása 7,5%-pont volt 2011. havi kiviteli értékekhez képest, bár a többi termék kivitele növekedést mutatott, de a géptermékek a teljes kivitel több, mint felét kiteszik. Az elmúlt bő másfél évtizedben (1996 óta) a géptermék kivitele havonta 1%-os növekedést mutatott €-ban számítva. Az EU-27 2011-2012-ben 4,4%kal növelte évesített átlagos kivitelét €-ban számolva, ez közel duplája a magyar exportütemnek. Ebből következően nem egyszerűen arról van szó, hogy az importkereslet alacsony, hanem arról, hogy a magyar export részarányát csökkenti az EU exportálók között.
A magyar gazdaság 2012. III. negyedévi helyzetét a GDP felhasználási oldala felől közelítve: erősen zsugorodó fogyasztás és beruházás jellemzi, stagnáló exporttal, (ezen belül zsugorodó géptermék kivitellel), a termelési oldal esetén az ipar, építőipar, szállítás ágazatait vizsgáljuk.
8. IPAR. A 2012. októberi termelés a 2010. októberi termelési szinten található. 2011. októberéhez képest 2012. októberében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított ipari termelés -3,8%-kal csökkent, a belföldi célú értékesítés -5,7%-kal, az exportcélú termelés 0,7%-kal, az összes értékesítés -2,6%-kal csökkent. A legnagyobb gondot talán az jelenti, hogy az exportértékesítés is megdermedt 2010 utolsó negyedéve óta.
17
11. táblázat Az ipar termelése, értékesítése, (szezonálisan, munkanappal kiigazítva), 2006=100
2008.
2009.
2010.
2011.
J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á
értékesítés termelés belföldre exportra összesen 123,6 103,8 140,3 120,8 126,3 107,4 140,9 122,7 122,3 106,1 135,2 120,5 126,1 109,2 141,6 123,8 122,4 107,2 136,5 120,9 120 104,1 133,5 117,9 120,5 104 133,8 118,3 119,8 103,5 131,8 117,3 117,1 104,6 130,1 116,8 114,6 101,8 127 113,8 109,8 98,1 122,3 110,4 97,3 98,8 107,6 103,6 97,6 101,2 101,3 102,9 93,9 95,9 101,3 99,8 98,6 95 105,8 101,1 94,1 89,4 101,2 93,5 95,1 87,9 103,5 94,1 97,4 91 105,5 97,2 97,2 87,5 108,2 97,1 96,1 88,2 108,1 97,2 99,7 86,4 112,6 98,9 101,7 91,4 114,3 102,4 99,7 88,3 112,2 100,3 96,9 87,6 112,9 100,2 103,2 91,3 117,5 103,9 101,6 88,1 117 101,7 102,5 87,5 117,2 102,1 103,9 87,1 122,5 102,5 108,8 89,8 124,4 105,1 110,3 87,6 127 105,7 109,2 90,4 125,4 106,6 111,1 89,8 129,6 108 110,6 89,1 128 107,2 110,6 85,5 131,8 106,9 114,2 84,4 134,5 107,3 102,3 84,2 126,4 104 114,6 82,2 136,2 106,4 116,7 85,7 138,6 108,7 112,4 85 134 107,7 113,8 84,8 136,3 107,6 18
2012.
Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O
111,9 111,3 113 111,9 114 114,4 118 109,7 112,8 112,6 113,2 110,5 114,5 111,8 110,8 113,8 114,4 110,1
84,1 83,3 83,4 82,6 81,9 81,1 83,3 82,4 80,8 88,9 80,6 83,1 82,6 81,1 80,3 79,9 79,9 76,5
132,2 130,2 134,8 135,5 134,1 134,5 139,4 137,5 134,4 133,9 137,4 132,1 137 137,6 134 135,6 135,4 133,5
106 104,7 106,6 106,8 106,2 105,8 108,6 107,2 105,2 106,9 106,4 105,2 107,1 106,8 104,8 105 105,1 103,1 Forrás: KSH
5. ábra Az ipar termelése, értékesítése szezonálisan és munkanappal kiigazítottan, 2006=100 145 135 125 115
termelés belföldre
105
exportra 95
értékesítés összesen
85 75 J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz 2008.
2009.
2010.
2011.
2012. Forrás: KSH
19
9. ÉPÍTŐIPAR. Az építőipar hosszú évek óta tartó csökkenése 2012. III. negyedévben nem folytatódott. 2012 júliusban 7%-kal, augusztusban -4,3%-kal, szeptemberben +5,3%-kal haladta meg a (szezonálisan és munkanappal kiigazított) építőipari termelés az egy évvel korábbi szintet. A 2012. január-októberi átlag 2011. január októberéhez képest -3,8%os csökkenést mutatott, az építőipari élénkülés az év második felét jellemezte
6. ábra Az építőipari termelés alakulása, 2005=100
2005=100 90 85 80 75 70 65 60 55 50 J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz 2008.
2009.
2010.
2011.
2012. Forrás: KSH
10. SZÁLLÍTÁS. Az árúszállítás csökkent, az árútokm 2012. január-szeptemberben 2011. január-szeptemberhez képest -1,6%-kal volt kisebb. A helyközi személyszállításban 2012. január-szeptemberben -10,3%-os csökkenés következett be utaskilométerben mérve az előző év azonos időszakához képest. A helyi személyszállításban -2,6%-kal csökkent az utaskilométer ugyanekkor. Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma tovább emelkedett, megközelítve a 2008-as érték 60%-át. 7. ábra Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma
Első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 I
II III IV I
II III IV I
II III IV I
II III IV I
II III IV
2008
2009
2010
2011
2012 Forrás: KSH
20
