csili kaktuszkedvek) szakkör tájékoztatója

csili kaktuszkedvek) szakkör tájékoztatója

RÉSZLET A KECSKEMÉTI SZAKKÖR KIÁLLÍTÁSÁRÓL

- 82 -

-

DISCOCACTUS Még nagy gyüjteményokben i s ritkán található, féltve őr­ zött különlegességnek számit egy-egy D i s o o c a c t u s példány. Újonnan f e l f e d e z e t t nemzetség l e n n e ? Nem. A D i s c o c a o t u s nemzetség első leirója L. P f e i f f e r éppen száz éve h a l t meg. Tehát a genus régen i s m e r t . I s m e r e t e i n k v i s z o n t ezekről a szép, illatosvirágu növé­ nyekről, enyhén szólva n a g y o n hiányosak. Ennek az isme­ rethiánynak az e g y i k o k a , h o g y a külföldi l a p o k sem közöl­ t e k , legalább i s az utolsó éveket leszámítva s o k a t róluk. B a c k e b e r g a D i o C a c t a c e a e C. monográfiájában, v a l a m i n t a K a k t e e n l e x i k o n b a n közölt rövid leírásokon kivül i g y e k s z e m a számomra elérhető i r o d a l o m b a n található ismertetéseket összefoglalni, kiegészítve a saját t a p a s z t a l a t a i m m a l . S a j n o s a D i s c o c a c t u s o k elterjedésének éppen az i s m e r e t h i ­ ány az e g y i k akadálya. Bár, m i n t e m i i t e t t e m , már a m u l l században ismerték a D i s c o c a c t u s o k a t , az első világháború után. az európai botanikuskertekböl , magánygyüjteményokböl eltűntek. B a c k e b e r g 1 9 3 6 - b a n a R i o de J a n e r i o - i b o t a n i k u s ­ kerttől k a p o t t 1 0 0 szem D i s c o c a t u s t r i c o r n i s magot, m e l y e t Richárd M a t t h e s - n e k a d o t t át vetésre. A k i k e l t növényekből került néhány példány a későbbiek során más, európai gyűj­ teménybe i s , sőt ezekből néhány még n a p j a i n k b a n i s él. R. M a t t h e s a következő évben b e h o z a t o t t néhány virágzó i m p o r t D. a l t e o l e n s pldányt. S a j n o s a b e h o z o t t növényekből mindössze c s a k e g y e t sikerült meggyökereztetni. A p u s z t u ­ lás okát hosszú i d e i g nem t u d t a meghatározni. U g y a n e r r e a s o r s r a J u t o t t a k a később b e h o z a t o t t D. h a r t m a n n i i , D. h e p t a c a n t h u s és a D. b o l i v i e n s i s i m p o r t o k i s . Az i m p o r t növények gyökereztetésével k a p c s o l a t o s k u d a r c azonban nem v e t t e e l M a t t h e s kedvét. A növények érkezésük idején t e l j e s e n épeknek látszottak, t e j e s e n s t e r i l körül­ mények között történő begyökereztetésükkor azonban mégis b e r o t h a d t a k . Tehát, feltételezhetően az élőhelyről b e h u r ­ c o l t gombaspórák támadták meg a számulcra kedvező körülmé­ n y e k folytán a k a k t u s z o k a t . E g y e t l e n megoldásnak a gyö­ k e r e k t e l j e s e n , az ép szövetig való visszavágása, majd b e száritása után magas hőmérsékleten való gyökereztetóse bizonyul'. I & y például a február végén visszavágott gyökerű és újra gyökereztetett D. h a r t m a n n i l - m április közepén h o z t a az első bimbóit. Mielőtt az egyes f a j o k k a l közelebbről megismerkednén]<:, vegyük elő Dél-Amerika térképét. Az e d d i g i s m e r t f a j o k élőhelye könnyen körülhatárolható. Túlnyomó részük B r a z i ­ liában h o n o s , de egy f a j /D. h a r t m a n n i i / Paraguay-ban, egy másik f a j p e d i g B o l i v i a - b a n /D. b o l i v i e n s i s / él. A b r a z i l l a l f a j o k nagyrésze két államban f o r d u l elő. /Brazillá szövetségi köztársaság 2 0 államra o s z l i k . / Az élőhelyi leírások szűkszavú közlései estenként csupán a n n y i t i s m e r t e t n e k , hogy a szóbanforgó növény lelelőhelye " M a t t o G r o s s o " v a g y B a h i a " . Nos M a t t o G r o s s o állam több m i n t tizenkétszer nagyobb hazánknál / l . 2 6 1 . 1 0 0 k»" l a k o s a ­ i n a k száma v i s z o n t mindössze 6 3 6 . 0 0 0 /, Brazillá délnyugati

- 83 részén /Bolíviával és P a r a g u a y a l határos/, az egyenlítő és a baktéritö között f e k s z i k . Az Atleinti-óceán p a r t v i ­ dékén kezdődő táblás hegység legmélyebb része, mindössze 3 - 7 0 0 m-re a t e n g e r s z i n t f e l e t t , trópusi erdőkkel b o r i ­ t o t t vidék. V i s z o n t ásványi anyagokban i g e n gazdag. /Mangán, vasérc, réz, s t b . / Hőmérsékleti és csapadékviszo­ n y a i a C u y i b a - i ^ a t t o Grosso fővárosa/ meteorológiai állo­ más a d a t a i s z e r i n t : az évi átlaghőmérséklet 2 6 , 5 C azon­ ban a " l e g h i d e g e b b " időszakban sem süllyed a hőmérő h i ­ ganyszála a 2'* C alá, a nyári aapok m e l e g maximuma eléri a 38 C - t . Az évi csapadék lk60 mm körüli, a levegő pára­ t a r t a l m a p e d i g i g e n magas 7 5 - 9 0 Í>. A b r a z i l l a l D i s c o c a c t u s o k másik i s m e r t lelőhelye B a h i a , területe "mindössze" csak h a t s z o r o s a Magyarországneik. / 5 6 3 . 3 7 O kiH/ l a k o s a i n a k száma v i s z o n t 6,5 millió, tehát Brazília e g y i k legsűrűbben l a k o t t része. Ez érthető, B^.hia kakaótermése a világ össztermelésének 2 0 % - a , ezen­ kívül Brazillá l e g n a g y o b b o l a j lelőhelyei i s i t t v a n n a k , mangán, króm, tórium s t b . lelőhelyei a t a l a j ásványi anya­ gokban való gazdagságára u t a l n e i k . Az éghajlati v i s z o n y o k a t a főváros, S a l v a d o r meteorológiai állomás a d a t a i n a k f e l ­ használásával próbálom értékeltetni. Ezek s z e r i n t az évi átlaghőmérséklet 2 8 , 5 C. A maximum márciusban eléri a 35 f o k o t i s , a l e g h i d e g e b b idő a u g u s z t u s b a n v a n , a m i k o r reggelenként "csupán" + I 6 f o k körül a hőmérséklet. A csapadók évi mennyisége eléri az I9OO mm-t, v i s z o n y l a g o ­ san e g y e n l e t e s h a v i elosztásban. A csapadékban legszegényebb hónap Január, e k k o r mindössze ó5 mm eső e s i k . A levegő pára­ t a r t a l m a 8 0 - 9 0 %. Ezek a m e g a d o t t értékek azonban kissé megtévesztőek, m e r t S a l v a d o r mindössze k") m-re f e k s z i k a t e n ­ g e r s z i n t f e l e t t , f e l j e b b , a hegyek között ez az érték többé-kevésbé változik. Azonban ezekből i s l e h e t következ­ t e t n i a D i s c o c a c t u s o k v i z , pára és hőmérsékleti igényeire. Ezek az e l e m i követelmények nagyjából megegyeznek az u g y a n cs£ik Braziliából származó Uebelmanniák, B u i n i n g i a k , v a l a m i n t Dél-A«erika több, trópusi hőmérsékletű államában ho­ nos M e l o c a c t u s o k igényeivel. E z e k k e l együtt igazán pompás szakgyűjtemény kialakítására nyílik lehetőség. Amig Backeberg a K a k t e e n l e x i k o n - b a n mindössze 1 0 f a j leí­ rását közli, a d d i g a mai i s m e r e t e i n k s z e r i n t már húsznál több növény leírása látott napvilágot. És ez a szám az e g y r e sűrűsödő kutató expedíciók munkája nyomán előrelát­ hatóan még növekedni f o g . A D i s c o c a c t u s o k külső megjelenési formájukban némileg h a s o n ­ lítanak a M e l o c a c t u s o k h o z , a növények t e s t e általában göm­ bölyű; a Melocactusokénál általában k i s e b b , f i n o m sörték­ ből álló 1-2 cm magas c e p h a l i u m u k v a n . Hosszutölcsérü, i l l a ­ tos éjjel nyíló fehér virágaik ebből törnek elő, termésük bogyószerű. Talajlgényük m e g e g y e z i k a legtöbb kaktuszféleség talajigé­ nyével, tehát l a z a , vizáteresztő lombföld - agyag - d u r v a f o l y a m i homok v a g y kőzuzalék keverékével. Az agyagföld fogalmát sok gyüjtőtársunk összetéveszti a bányaagyaggal.

Agyagföld a l a t t minden e s e t b e n a sárga, v a g y kék agyag réteg a l a t t i b a r n a agyagföldot értjük. Ez a föld gombafertőzés menées. A D i s c o c a c t u s o k a t minden e s e t b e n az üvegház l e g m e l e g e b b helyén t a r t s u k . Szárazon, de legalább 1 8 - 2 0 C f o k melegen teleltessük. Külön s z e r e n ­ c s e , hogy a legtöbb D i s c o c a c t u s élőhelyén éppen a m i t e ­ lünkre e s i k a "száraz" időszak. Március elején a napfényes napok számának emelkedésével megkezdjük D i s c o c a c t u s a i n k öntözését. H e l y e s , ha minden cserép alá e g y k i s tálat h e ­ lyezünk és abba öntjük a v i z e t , i g y a felszívódó v i z e l e ­ gendő a növényünk számára, v i s z o n t a legkényesebb rész a gyökérnyak szárazon marad. A v i s z o n y l a g o s a n aagy meleg­ ben n a p p a l növényeink beráncosodnak, redősödnek, r e g g e l r e azonban újra f e s z e s e k , simák l e s z n e k , ez a z t m u t a t j a , hogy a növény n a p p a l i vízvesztesége nagyobb a f e l v e t t m e n n y i ­ ségnél, tehát annál a mennyiségnél a m i t a gyökerek szállí­ t a n i t u d n a k . Ez a ráncosodás kikerülhető, ha 2 5 C f o k fö­ lötti hőmérsékletei. a tálkában állandóan t a r t u n k v i z e t . I l y e n tartás m e l l e t t nem ritkán 6 - 7 virágot i s hoz e g y s z e r ­ r e növényünk. A virágok éjjel nyílók, azonban előfordulhat, hogy borús, hüvős napokon n a p p a l i s n y i t v a vannak, l e g a ­ lábbis a d d i g , amig a hőmérséklet nem e m e l k e d i k túlságosan és a nap nem süt k i . A lehűlésre legérzékenyebb f a j a D. h e p t a c a n t h u s . Ezek után a rendelkezésemre álló hiányos i r o d a l m i anyag alapján megkísérelem az egyes f a j o k i s m e r t e ­ tését. DISCOCACTUS ALBISPINUS BUIN. BRED A növény t e s t e lapított gömbaleiku, 1 0 - 1 1 cm átmérő m e l l e t t 5 - 7 cm magas. 1 2 - 1 3 spirális lefutású bordája 2 cm széles, kb 1 cm hosszú, 1 , 7 - 2 cm magas szemölcsökből állnak. A szemölcsök csúcsán v a g y v a l a m i v e l l e j j e b b h e l y e z k e d n e k e l a f i a t a l korbeui erősen g y a p j a s areolák, később a fehé­ r e s gyapjú f o k o z a t o s a n eltűnik, az ovális areolák csú­ c s o n 2 - 3 cm átmérőjű és 1 cm magas sárgásfehér c e p h a l i u mot f e j l e s z t , melyen köröskörül 2 - 3 cm hosszú krémszínű, szűrkés hegyű sörték vannak. Az e p i d e r m i s z zöld, v a g y v i ­ lágos zöld. A peremtövisek száma 9-11> tövüknél még két, három apróbb oldaltövis i s fejlődhet. A tövisek s z i n e fehér, szürkésfehér, e s e t l e g világosbarna, a tövisek csú­ csa b a r n a . A legalsó peremtövis a l e g h o s s z a b b , esetenként elérheti a 7 c m - t , lefelé hajló. A többi peremtövis k b 6 cm hosszü, részben f e l , másrészben lefelé és egyúttal a növény t e s t e felé hajlók. A középtövio 7 cm hosszú és 2 mm v a s t a g , görbült, a t e s t felé, e s e t l e g felfelé álló, számuk r e n d s z e r i n t 1 e s e t l e g 2 virága ^ - ' • , 5 cm hosszú és u g y a n i l y e n ármérőjű. A bimbó h o s s z a eléri a 6 c m - t . A tjmése megnyúlt gömb, átmérője '4,5 cm körüli. A teméscsúcson száraz virágmaradék v a n , s z i n e világospiros, v a g y p i r o s . A magok a termés felső részében } i o l y e z k e d n e k e l , k b 1 mm átmérőjűek, f e j a l a k u a k . Nagyon apró hosszúkás szemölcsölcliel b o r i t o t t t e s t e fényes f e k e t e . A szemölcsök a hilus-zónában e l l aposodjiak.

Lelőhelye: Brazília, B a h i a állam Sera de F r a n c i s k o , k b 500 m-re a t e n g e r s z i n t f e l e t t , kopár, sziklás, dombos hegyeken, mélyedésekben v a g y szakadékokban. Gyűjtőszáma: HU 3 9 0 . DISCOCACTUS ALTEOLENS LEM. A növény t e s t e szélesen k e r e k , elérheti a 2 0 - 2 2 cm átmé­ rőt, m i n t e g y 1 0 - 1 1 cm magasság m e l l e t t . Idősebb korbein kifejlődő c e p h a l i u m a 2 , 5 cm magas és 5 cm átmérőjű, 1 cm-es f e k e t e sörtékkel és tövisekkel díszített. A bordák száma elérheti e. t i z e t , ferdén-hosszulcás k e r e k d u d o r o k ból állnak. Peremtöviseinek szára r e n d s z e r i n t 5 , néha elő­ f o r d u l , hogy e g g y e l több, szaruszinűek, visszahajló&k, 2 cm hosszúak. V a l e j c i v e l gyengébbek m i n t a D. tricornis-é. Virága; 7 cm hosszú és 5 cm átmérőjű, a virágcső hosszú­ kás p i k k e l y e k k e l b o r i t o t t . Termése, fehér, v a g y rózsaszín, kerek. Élőhelye: Brazília, Mato Grosso n y u g a t i részén. DISCOCACTUS BAHIAENSIS B r . és ROS. Kistermetű, a l i g 6 cm átmérőjű növény. Bordáinak száma 10 körül vran, a l u l g y a k r a n tövisekkel t a k a r t . Töviseinek száma 7 - 9 d b , rózsaszínűek, erősen lapítottak, v i s s z a h a j lók, 1 - 3 cm hosszúak. Lapos cephaliumán kevés sörte v a n . Virága: ' • - 5 cm hosszú, nyúlt csövű. Lelőhelye: Brazillá, B a h i a DISCOCACTUS BOOMIANUS BUIN. ég BRED. A l a p i t o t t gömbalaku növénytest 1 0 cm átmérő m e l l e t t k b 6 cm magas, sötétzöld, e s e t l e g halványabb, szürkésebb zöld e p i d e r m i s s z e l . Spirális lefutású bordáinak száma 1 6 - 2 0 . Az areolálí k e z d e t b e n sárgásfehér g y a p j a s a k , ké­ sőbb f e l k o p a s z o d n a k , ttb 3 ram hosszúak. A tövisek száma 1 2 - 1 3 , sárgák, v a g y világos barnák, hegyük minden e s e t ­ ben sötétebb tónusú. A tövisek fésűszerűen r e n d e z e t t e k , a növény t e s t e felé h a j l o k , h o s s z u k 3 cm körüli. A középtövis / l , e s e t l e g 2 / eléri a 3 , 5 c m - t . Cephaliuma v i s z o n y l a g n a g y , idősebb példányokon cm magas és u g y a n i l y a n átmérőjű i s l e h e t . I l l a t o s virága eléri a 9 cm átmérőt. Élőhelye: Brazília, B a h i a Serrp. de E s p i n l a c o k b 9 0 0 m magasságban. DISCOCACTUS BOLIVIENSIS BACKEBG. Kékeszöld epidermiszü növény, átmérője elérheti a 15 cm-t, 7 cm magasság m e l l e t t . 1 3 bordája az erősen d u d o r o s t o l a simáig változik, a bordák a l u l elérik a I* cm-t. Areolák r e n d s z e r i n t c s a k minden második b o r ­ dán találhatók,piszkos-barnás szinüek. Töviseinek szá­ ma 5 , ebből a két felső 12 mm hosszú, kör k e r e s z t m e t ­ szetű, felül erősen elfekvők; a három alsó tövis erősebb, k b 3 cm hosszúak, árszerüek, kissé lapítottak, p i s z k o s szaruszinűek.

- 86 -

A c e j i h a l i u n i h cm átmérőjű barnás g y a p j a s , sörte néJJcül i . Virága U cm átmérőjű, fehér. T e r i lése fehér, golyóa l a k u . A mag f e k e t e , apró, f i n o m a n p o n t o z o t t . Lelőhelye: B o l i v i a La Cruz 10 km-re La Cyrilotól. A c e p h a l i u m sörték hiánya jól megkülönbözteti a többi D i s c o c a c t u s fajtól. folyt.köv.

A

Tóth U s z l ó Szombathely

SENECIOK

B o t a n i k a i helyzetük: XXIX. s o r o z a t A s t e r a l e s 1. család : Compósitae 1 alcsaJád: T u b u l i f l o r a e Senecio nemzetség L e g j e l l e g z e t e s e b b tulajdonságuk, hogy virágaik fészekvi­ rágzatot a l k o t n a k / c a l a t h i d i u m o t / . A kúpalakú v a c o k és a r a j t a levő f e l l e v e l e k alkotják a virágzat fészkét. A p o r t o k o k csővé nőttek össze, m i g a porzószálak szaba­ don állnak. A virágzat s u g a r a s szimmetriát m u t a t , a v i ­ rágok kétivarúak. A csésze pikkelyekből áll, termésük bóbitás kaszattermés, amely a l s 5 állású és két termőlevél­ ből képződik. Virágkápletük, K 5, C / 5 / , A / 5 / , G / 2 / .

SENECIO ciraiFOiöas

fotó: INCZE FERENC

- 87 A pozsgás S e n e c i o k általában lágyszárúak, de néhány f a j , főleg Idősebb k o r b a n fásodásra h a j l a m o s . Levelük szórt, vagy k e r e s z t b e n átellenes állású, többé-kevésbé pozsgás. A nem pozsgás levelű t a g o k l e v e l e i a száraz évszak k e z ­ detén l e h u l l a n a k , miután minden víztartalmukat a t o r z s v i a s z a s z i v t a . A S e n e c i o nemzetség pozsgás t a g j a i nagy területen élnek, hazájuk: Elő-India, Kanári s z i g e t e k , A f r i k a , Mexico, s t b . A S e n e c i o k nagy része nálunk télen növekszik, virágzik, de a 6-8 f c k o n való teleltetés és mérsékelt öntözés m e l ­ l e t t a k a k t u s z o k között i s jól érzik magukat. A télen növő f a j o k szebb h a b i t u s t , erősebb törzset f e j l e s z t e n e k a nyári vegetációs időszak a l a t t . Talajlgényük: kötöttebb, tápanyagban közepesen gazdag t a l a j t s z e r e t i k , a h o l a földalatti hajtásaik könnyen a felszínre törhetnek. M o s t p e d i g nézzük meg az egyes f a j o k a t , röviden kitérve az i s m e r t e b b tartásmódjára, rövid leírásukra. S. a r t i c u l a t u s Fokföldről származó, törzsszukkulens növény. L e v e l e i kékes­ szürkék, vékonyak, hosszú levélnyélen ülők. A levélkék 5-7 cm hosszúak, 2 - 3 cm szélesek páratlanul szárnyaltak, vagy csak erősen o s z t o t t a k . A l e v e l e k az 1 - 2 cm v a s t a g v i a s z o s bevonatú törzsön szórt állásúalc. A törzs hosszabbrövidebb izekből áll, ezek tulajdonképpen álizek, m i v e l a szárazabb periódus következtében a törzs h o s s z a n t i nö­ vekedése leáll, a l e v e l e k a törzsre rászáradnak, az i g y k i a l a k u l t izkötök hossza attól függ, hogy mennyi i d e i g t a r t o t t a növekedési időszak. A törzs ettől függően gömböly­ ded v a g y hosszukásabb hengerekből áll, e s e t l e g t a g o l a t l a n . Jelentéklelennek mondható sárgás virágát hosszú száron té­ l e n h o z z a . Szép S. a r t i c u l a t u s t c s a k erősen szárazon t a r t v a kapunk. A k i f e j l e t t növény elérheti a 70 cm magasságot i s , de a szárazon t a r t o t t példányok ennek a magasságnak c s a k a felét érik e l . S. a n t e u p h o r b i u m Dél-Marokkói fásodó S e n e c i o , amely 2 m magasságura i s meg­ nőhet. 2 - 3 cm v a s t a g törzse gyengén elágazó. L e v e l e 2-k cm hosszú, 1 - 1 , 5 cm széles, leszáradó. A levél lándzsa alakú, nyél nélküli. A levél gyengén előreugró levélpárnán ül. Egy-három fejecskéből álló virágzata sárgás-fehér szinü, A nyári forróság kivételével minden évszakban növekszik. Kevés h e l y e t foglaló, árnyékot a l i g adó S e n e c i o . Ez i s , m i n t az előbbi f a j , gyengén v i a s z o s bevonatú, amelyen a nem v i ­ aszos részek sötétebb zöld v o n a l a k formájában szép mintázatot adnak. Erős beszáritás után dugványai közepes gyökeresedést m u t a t n a k . Dugványozásra érett, de még nem fásodó részeket használjunk.

- 88 S. c l t r l f o r m i s Kúszófaj, ámpolna növénynek a l k a l m a s . Hajtásai k e z d e t b o n gyen­ gén felfelé törnek, később lefelé csöngenek. 2-h mm v a s t a g , húsos szárán ülnek 3-h mm hosszú levélnyélen a c i t r o m alakú l e v e l e k . A l e v e l e k érdekes formája és a l e v e l e k e t boritó l i s z t e s b e v o n a t t e s z i a növényt eg-zotikussé. A szár 1 0 - 1 5 cm hosszú, ritkán hoz járulékos gyökereket. Virága krémsárga. Napos h e l y e t és kevesebb öntözést igényel. Dugványozással könnyen szaporítható. S. r o w l e y a n u s Ez a dél-afiikai f a j mondható a legmutatósabbnak. Erősen csüngi hajtásai a 30-40 cm hosszúságot i s elérik. L e v e l e ; 1 - 2 mm nyélen ü l , a l a k j a szabályos gömlp, amelynek átmérője 8 - 1 0 mm. A levél a l a k j a ós a hajtáson való ehelyezkedése m i a t t az egési növény e g y gyöngysorhoz hasonlít. Szárán párás környezetben járulékos gyökerek j e l e n n e k meg, ezért dugványról való sza­ porítása nagyon könnyű. A növény főleg télen növekszik, e k k o r több v i z e t és tápanyagban dús t a l a j t igényel. A tápanyagban szegény t a l a j o n t a r t o t t növény "gyöngyei" k i s e b b e k , kevésbé mutatósak. A hajtások élénk zöld s z i n e a r r a u t a l , hogy a nö­ vény inkább a félárnyékos h e l y e k e n érzi jól magát. Jelenték­ t e l e n sárgás-fehér virága a hajtások végén képződik és g y e r ­ t y a tartó-szerüen feláll.

SENECIO ROVLEYANUS

fotó: INCZE FERENC

S. h e r r e i e m u s

- öy -

Az előző f a j h o z hasonló, de attól nagyobb és végükön hegyese­ dő l e v e l e i v e l különbözik. A levél 1 0 - 2 5 nm hosszú, 1 0 - 1 5 mm átmérőjű. Az egész növény l i a b i t u s a erőteljesebb, járulékos gyökérképződésre h a j l a m o s a b b . A járulékos gyökerek m i n d i g a levél a l a t t i izeknél képződ­ nek, v a s t a g o k , erőteljesek, ritkán száradnak be. Ha a gyö­ kér t a l a j t ért, o t t g y o r s a n eJágazik ós az u j tápanyagfelvé­ t e l hatására a hajtás rohamos növekedésnek i n d u l . A l e v e ­ l e k e n h o s s z a n t i barnás csíkozást k a p u n k , ha növényünket f o k o z a t o s a n a tüzőnaphoz s z o k t a t j u k . A l e v e l e k mintázata és a könnyű tartásmód m i a t t megérdemelné, hogy j o b b a n f e l k a r o l ­ juk e z t a Senecio f a j t . S. r a d l c a n s Ámpolna növénynek a l k a l m a s f a j , amely Dél-Nyugat Afrikából származik. Az előző fajtól hosszúkás levelével különbözik. Ez i s , m i n t a S. r o w l e y a n u s és a S. h e r r e i s i n u s levelén fény­ áteresztő csikót találunk. W a l t e r Haage erről a 2 mm széles fényáteresztő sávról a z t v a l l j a , hogy ez a sáv t e s z i lehető­ vé a levél belsejében levő s e j t e k n e k az asszimilációját, anélkűi, hogy a párologtatásnak /a nagy levélfelület m i a t t / k i l e n n e szolgáltatva a növény. Ennek a szép magyarázatnak azonbaui v a n egy-két gyengéje. A l e v e l e t kettévágva magunk i s meggyőződlietűnk arról, hogy a gömbölyű Jevél belsejében k l o r o f i l l t tartalmazó s e j t e k e t nem találunk, ezeknek a s e j ­ t e k n e k a v i z raktározása a f e l a d a t u k . A k l o r o f i l l t t a r t a l mezó s e j t e k az e p i d e r m i s z a l a t t h e l y e z k e d n e k e l , k l o r o f i l l t a r t a l m u k a levél b e l s e j e felé csökkon. A fényáteresztő e s i k környezetében, a napsugár lehetséges beesési szöge mentén sehol-sem találunk k l o r o f i l l feldusulást, sőt ennek az e l l e n ­ kezőjét t a p a s z t a l j u k . L o g i k u s l e n n e a z , hogy ezek a fényát­ eresztő csikók a fény felé fordulnának, ez azonban nem i g y van, a k l o r o f i l l - m e n t e s e s i k a levél szár felőli oldalán fog­ l a l h e l y e t t . Inkább feltételezhető, hogy a törzsfejlődés so­ rán a transpiráció csökkentése végett a l e v e l e k előbb besod­ ródtak, majd a besodródás mentén összenőttek. A S. r a d l c a n s tartása megegyezik a f e n t l e i r t két fajéval. Nézzük tovább a többi i s m e r t e b b S e n e c i o f a j t . S. h a w o r h i l A 25 - 30 cm magasra megnövő dél-afrikai S e n e c i o szépségét a l e v e l e k e t ós a szárat boritó hófehér filcszerü b e v o n a t a d j a . A b e v o n a t egyben a tartásmódra i s u t a l , hogy száraz, napfényes h e l y e t igényel. Közepesen gazdag t a l a j o n , kevés öntözéssel fejlődik szépen. L e v e l e i 2-k cm hosszúak, 1 0 - 1 2 mm átmérőjüak, mindkét végükön hegyesedők. L e v e l e i t nem h u l l a t j a l e , idős k o r b a n azonban a szár f e l k o p a s z o d i k . Téli tartása a kaktuszokéhoz hasonló l e g y e n , világos és száraz h e l y e t igényel. Virágzata elég nagynak mondható, sárga színű Nagyon f o n t o s , hogy t a l a j a jó vízáteresztő l e g y e n , m i v e l e z t a szép S e n e c i o f a j t c s a k a rothadás veszélyezteti.

-

90

-

S. scaposus Ez a k e l e t - a f r i k a i S e n e c i o majdnem törzsnélküli, rövid 1-2 cm törzséből számos, fehér f i l c c e l b e v o n t h e n g e r e s levél tör elő. L e v e l e i n e k átmérője k i s e b b , m i n t a S. h a w o r t h i i - n a k , de l e v e l e i sűrűbben állnetk. Nagyon hasonlít •a f e n t l e i r t f a j r a . Sárga virágai hosszú száron ülnek. Tartása a S. h a w o r t h i i - h o z hasonló, mindkét f a j t nagyon óvjuk attól, hogy a téli öntözésnél v i z j u s s o n a l e v e l e k felületére, m e r t a növény berothadásához v e z e t h e t . S. s t a p e l i a e f o r m i s 30 cm magas, 2 cm v a s t a g törzse ötszögletü. A levélripacsok sürün egymás a l a t t egy v o n a l b a n h e l y e z k e d n e k e l . A törzs mintázatát a levélrlpacsolat elválasztó ezüst alapszín a d j a , a m i t az erős napsütéstől keletkező lilás tónus tovább f o k o z . Télen növő f a j , de az igazán szép h a j ­ tásokat a t a v a s z i és az őszi növekedési periódusban kapjuk.. Virága skarlátvörös, szegfűhöz hasonló. Virágszára rövi­ debb, virágja nagyobb, m i n t a S. s t a p e l i a e f o r m i s v a r . g r e g o r i i - n a k . Lehetőleg cserépben neveljük, mert a földalatti kúszó gyöktörzse sok bosszúságot o k o z h a t , a z z a l hogy a l e g l e h e t e t l e n e b b h e l y e k e n tör f e l a földszinére. A növény nevét onnan k a p t a , hogy h a b i t u s a a jól i s m e r t S t a p e l i a k l i o z hasonlít. K i c s i t kötött t a l a j t , gyenge öntözést igényel. Szaporítása: dugványról, rhizomáról történik.

SENECIO STAPELIAEFORMIS

STAPELIAEFORMIS V. GREGORIl fotó: INCZE FERENC

S. s t a p e l i a e f o r m i s v a r ,

- 9i gregoril

Hazája K e l e t - a f r i k a , Kenya. Gyengén elágazódé 30 magasra megnövő s z u k k u l e n s . Hajtásai 6 - 1 0 mm átmérőjűek, a hajtás szépségét a levélripacsokból lefutó sötétzöld mintázat ad­ j a , amely a következő ripacsmintázatig feloldódik. A sötét­ zöld mintázatot öt ezüstös, összefüggő l i o s s z a n t i v o n a l vá­ l a s z t j a e l egymástól. Lényeges különbség közte és a hozzá nagyon hasonló a l a p f a j között, hogy szárának k e r e s z t m e t ­ s z e t e köralaku. Földalatti hajtások képzésére e z i s h a j l a ­ mos. Szegfűre emlékeztető p i r o s virágát a hajtás csúcsán h o z z a , hosszú száron. L e v e l e : pikkelyszerü, 3 mm hosszú, vékony, lándzsalakú, c s a k a f i a t a l hajtás csúcsán található meg, később leszárad. /Ebben i s hasonlít a S t a p e l i a k h o z / . S.jacobsenil Kenyából, Tanzániából származó kúszó S e n e c i o , amely 5 0 - 6 0 cm hosszúságot ér e l . Szárti 1 cm átmérőjű. Üde zöld l e v e l e visszás tojásdad, 5 - 7 cm hosszi'j, 2 - 3 cm széles, v a s k o s a k , nyélnélkűllek. Nagyon mutatós, gyéren elágazó növény. Virága 1 - 3 f e j b e n végződő, mrancssárga szinü. A növény tápanyagban gazdagabb, l a z a t a l a j t igényel, tűző naptól óvjuk. Nagy zöldtömoget adó,ablaltpárkányra való növény. Szaporítása hajtásdugványról vagy kalapácsos levéldugvány­ ról történik. Télen v i s z o n y l a g k e v e s e b b v i z e t igényel. S. s p i c u l o s u s Hazája ennek a Senecioneik i s Dél-nyugat A f r i k a . 70 cm magas bozótot a l k o t h e n g e r e s erősen v i a s z o s l e v e l e i v e l , eunelyek c s a k idősebb k o r b a n száradnak l e . A l e v e l e k nyélnélkűllek, 6 - 9 cm hosszúak, 0 , 5 - 1 cm kör k e r e s z t m e t ­ szetűek. Az egész növény l e g j e l l e g z e t e s e b b tulajdonsága a z , hogy f i n o m v i a s z o s b e v o n a t f e d i minden részét. A v i a s z vastagsága a tartásmóddal v a n összefüggésben, a szára vastagsága a tartásmóddal v a n összefüggésben, a szárazon, tűző napon t a r t o t t növény a v a s t a g viaszrétegtöl ezűstkék szinü, m i g az árnyékban, több öntözéssel ne­ v e l t növényre inkább a zöld s z i n a jellemző. A növénynek j e l l e g z e t e s i l l a t a v a n , ami leginkább a fenyők g y a n t a illatára emlékeztett. A tartása különösebb szakértelmet nem igényel, c s a k e g y r e k e l l vigyázni, hogy a m i k o r dugványozunk a levágott dugváiiyt függőlegesen k e l l megszárlt s u i i , m e r t az e l f e k t e t e t t dugvány a szárítás a l a t t f e l e ­ m e l k e d i k , a szár meggörbül. Fehér virágai álernyőt képez­ nek. Virágzatát hosszú száron a csúcs közelében hozza.

Szupp Géza

- 92 Ékszerek a kaktuszcsalád kincsfárdból A MALACOCARPUS SD. NEMZETSÉGRŐL

Többször átkeresztelt genus, 196í*-ben W l g g l n s l a l e t t majd 1 9 7 3 - b a n Buxbaum a N o t o c a c t u s - o k közé s o r o l j a . Maga a név "lágytermésü"-t j e l e n t . B a c k e b e r g s z e r i n t m i n t ­ egy 15 l e i r t f a j i s m e r e t e s . Egyesével növő l a p o s - k e r e k , később megnyúlt gömbalaku nö­ vények. A tenyészcsucs h o r p a d t és g y a p j a s , a b i b e vörös. Élőhelyük h a t a l m a s kiterjedésű, magában f o g l a l j a B r a z i l i ­ át, U r u g u a y t és Argentínát. Az alábbiakban két f a j t

m u t a t u n k b e , virágzó példányokkal.

Malacocarpus k o v a r i c i i / F r i c / Berg. Közel 5 0 éve l e i r t növény, ehhezképest a B a c k e b e r g L e x i ­ k o n 2 és fél s o r o s ismertetést a d róla. E s z e r i n t a t e s t e lapos-gömbölyü, s z i n e sötétzöld, I 6 éles bordája veui. Az areolák fehér g y a p j a s a k , m i n t e g y 1 0 vö­ rösbarna tövissel, közöttük e g y h o s s z a b b közóptövis. A képen látható példány 1 0 cm átmérőjű, az areolák bemé­ l y e d v e ülnek és ezáltal a bordákat fejszeélszerü d a r a b o k ­ r a tagolják. Virágzás előtt a h o r p a d t tenyészcsucs tömöt­ t e n fehérgyapjas, szintúgy a f i a t a l areolák i s . A virág 3 , 5 - ' * cm átmérőjű, t e l j e s e n l a p o s , rásimul a növényre, a tölcsér o l y rövid, hogy nem i s látható. A s z i r m o k s z i n e sárga, fémesen csillogó, o l y a n m i n t h a sárgaréz lemezből készült v o l n a . Hazája: Umiguay 7

MalacocarpuB / a e l l o w l l / tephractuithua

/Lic

0/ K.Sch.

T e p h r a c a n t h u s = szürke tövisű A l a k j a félgömb, idős koréra megnyúlik. S z i n e szürkészöld. A csúcsa g y a p j a s , bordáinak száma 1 6 - 1 8 , határozott élüek. Peremtöviseinek száma 5 - 7 , ebből a 3 alsó h a s s z a b b és erő­ sebb. A virág m i n t e g y U cm magas és széles, s z i n e .kanárisár­ ga, selymesfényü. A s z i r m o k széle késsé v i s s Z E Ű i a j l l k és tötétebben árnyalt. I g e n változatos f a j . Hazája Dél-Brazilia és A r g o n t i n a . A M a l a c o c a r p u s - o k különös gondozást nem igényelnek, bár l a s s a n fejlődnek, saját gyökerükön i s jól megélnek. Külsőre egyszerű növények, de a virágjuk i g e n tetszetős. I r o d a l o m : B a c k e b e r g : Das K a k t e e n l e x i k o n Krainz: Die Kakteon

Kemenos Ernő

- 94 -

Időszerű tennivalók K A K T U S Z O K

H I D E G Á G Y B A N

Egy kaktuszgyüjtemény méreteit a rendelkezésre élló h e l y , pénz és szabadidő határozza meg. Ha c s a k s z o b a i a b l a k o k ­ ban t u d j u k e l h e l y e z n i növényeinket, i g e n korlátozótteik a lehetőségek, de a berendezés költsége csekély, a mun­ ka nem sok. V i s z o n t már egy közepes nagyságú növényház felépítése és berendezése, - ha v a n i s hozzá megfelelő helyünk - többezer f o r i n t o s megterhelést j e l e n t , s talán t u l i s v a n a hobby keretén, inkább k e r e s e k e d e l m i jellegű. Ha abbeoi a szerencsés h e l y z e t b e n v a g y u n k , hogy u d v a r b a n , v a g y k i s k e r t b e n v a n egy kevés n a p o s h e l y s egy f a g y m e n t e s , v a g y olcsón fűthető, inkább világos, m i n t sötét telelő helyiséggel i s rendelkezünk, válasBzilca középutat, a "hidegágyas" elhelyezést, melybon az a l a c s o n y növésű K a k t u s z o k n a k i g e n jó életkörülményeket b i z t o s i t h a t u n k . A tartásmód lényege, hogy a fejlődés Időszakában a sza­ badban, csak n a p m e l e g g e l fűtött szekrényben, télen p e d i g f a g y m e n t e s helyiségbe b e h o r d v a t a r t j u k növényeinket. A hidegágy különböző anyagokból készülhet: fából, téglából, betonból, s t b . A d e s z k a k e r e t előnye, hogy hőszigetelő, tehát melegebb.hátránya, hogy gyorséul k o r h a d s a d e s z k a drága, a tégla v a g y b e t o n p e d i g h i d e g . Két típusa v a n : egyszerű és kettős. Az egyszerű hidegágy k e l e t - n y u g a t irányú, tetőzete egy s i k b a x i , déli irányba l e j t . A kettős hidegágy, a h o l az a b l a k o k felül összeérnek észak-déli irányú, az a b l a k o k k e l e t - n y u g a t irányba l e j t e ­ nek, i g y e g y i k oldalát r e g g e l a k e l e t i , másikat délután a n y u g a t i napsütés éri. A k e ' o t i , másikat délután a n y u g a t i napsütés éri. A k e l e t i o l d a l r a átlátszó, a déli és n y u g a t i o l d a l r a a n y e r s üveg az előnyös. T u l a j d o n ­ képpen k i s e b b növényház. A hidegágy keretét legcélszerűbb a szabvány melegágyi a b l a k h o z méretezni. /Mérete: 1 2 5 x 1 5 0 vagy 1 0 0 x 1 5 0 cm/. I g y bármikor, könnyen bővíthető. 2 - 3 mmes 2 8 x 3 2 cm-es úgynevezett kertészüveggel üvegezzük. I g e n f o n t o s az üveg megválasztása. Két fajtája v a n : 1. átlátszó v a g y b l a n k üveg, 2 . n y e r s üveg, mely csak át­ tetsző és szórt fényt ad. Az átlátszó üveg a téli hónapok­ ban előnyös. A fehérnek fényáteresztése 9 3 - 8 ? ia, a zöld­ nek 5 0 io. A n y e r s üveg l e h e t hullámos vagy recés, szórt fényt ad s ezért nem éget, nem ad v e t e t t árnyékot és hő­ szigetelő. A sima fényáteresztése 80 5Í, a recésé dk A műanyag fólia használata üveg h e l y e t t nem gazdaságos, m e r t nem i s o l y a n "olcsó" a IcKalább évenként cserélni k e l l , hő tartása n u l l a .

- 95 A legtöbb k a k t u s z nc-m o l y a n érzékeny a h i d e g r e , m i n t álta­ lában gondolják. I g e n sok v a n o l y a n , m e l y n e k száraz állapot­ ban rövid idete tartó, k i s e b b f a g y nem árt. Ezért egy Jól megépített hidegágyban a tartós f a g y o k után /február vége/ kirakódhattmk, s a tartós f a g y o k beálltáig / d o c . e l e j e / a növények o t t tarthatók. Ez az idő éjszakai takarással és e g y k i s e l e k t r o m o s fű­ tőberendezéssel lényegesen meghosszabbítható, v a g y o t t át i s teleltethetjük a növényeket. A k i s légtér g y o r s a n f e l m e l e g s z i k , már rövid napsütés esetén i s lényegesen magasabb l e s z a hőmérséklete, m i n t a külső s e z t elég Jól t a r t j a . Kétségtelen, hogy i l y e n k i s "helyiség" léiterének h i r t e l e n felmelegedése k o m o l y kárt o k o z h a t , m e r t átlátszó, árnyékolatlan üveg esetén az egész állcmény k o m o l y égési sérülésekot k a p h a t . Ha p l . egy esős, borús déblőtt, délután erős napsütés következik, az eső m i a t t zárt v a g y gyengén szellőztetett szekrény h i r t e l e n a n n y i ­ r a f e l m e l e g e d h e t , hogy rövid idő a l a t t az összes növény megég. Nyersüveg esetén már hosszabb idő k e l l a károso­ dás bekövetkeztéhez. Legyünk óvatosak ! Inltább Jobbaui n y i t v a , árnyékolva, m i n t zárva, árnyékolatlan. A k i f e l e ­ dékeny, vagy nem l e h e t állandóan növényei közelében soha ne zárja l e szekrényét, még a hüvős t a v a s z i , v a g y őszi időszakban sem. A szellőztetés v á l t o z t a t á s á v a l j á t é k á ­ val" /följebb, l e j e b b / t u d j u k a különböző fajoknál a legkedvezőbb, de nem az optimális, körülményeket b l z t o s i t E U i i . Ezért Jó, ha növényeinket igényeik s z e r i n t c s o ­ p o r t o s l t j u k , vagy szakosított gyűjteményt létesítünk. T a v a s s z a l - kitelepítéskor - feltétlenül védeni k e l l növényeinket az erős, túlzott napsütéstől. E z t külön­ böző módon, különféle eszközökkel érhetjük e l /nád, léc, d e s z k a , meszelés, sározás , s t b . / . A fejlődés szempontjából egy másik i g e n f o n t o s tényező a világosság. Ezért a rendelkezésünkre álló legvilágosabb h e l y r e építsük a hidegszekrényt, f a v a g y épület árnyéka lehetőleg átmenetileg se érje. A célnak megfelelő, lehető legtöbb fényt áteresztő anyagból készült tetővel. Az üvegek fényáteresztése a rárakódó korom, p o r , piszoktól idővel csökken s ezért nagyon hasznos e z e k e t időnként l e m o s n i , de a fényszegény őszi-téli időszakra f e l t é t l e ­ nül. A növények egészséges fejlődése /edzése/ szempontjából i g e n h a s z n o s , ha a lehető legtöbb szellőzést biztosítjuk. Több megoldás közül válaszbattuik: t e l j e s e n levehetjük a tetőt, v a g y a déli részbn / a n n y i r a feltámasztjuk, hogy mindkét e s e t b e n d i r e k t s nem szűrt fényt kapnak növénye­ i n k . V i s z o n t északról feltámasztva magasabb hőmérsékletet érhetünk e l kellő szellőztetés m e l l e t t . A kettős ágynál általában c s a k a feltámasztást a l k a l m a z z v i k . A biztonságos kitámasztásra m i n d i g ügyeljünk.

- 9b A sok fény és levegő ősszel nagyon f o n t o s a növények téli ellenállásénak fokozására. Lehetőleg éjszakára I s t a r t s u k kissé n y i t v a a szekrényt, m e r t a n a p p a l és éjszaka közötti hőmérsékleti különbség /hőingadozás/ elősegíti az egészsé­ ges fejlődést. Az őszi borús, esős, hüvős időszakban a melegítő napfény hiányában a szekrény hőmérséklete a l i g magasabb a külső­ nél /főként szellőzéssel/, a növények fejlődése, életmű­ ködése csökken, l a s s a n leáll. E k k o r táplálékot s v i z e t már nem v e s z n e k fel,tehát a r r a k e l l törekedjünk, hogy növényeink t a l a j a a behordásra f o k o z a t o s a n kiszáradjon. A b e h o r d o t t növényeket lehetőleg világos hűvös h e l y e n / 2 - 1 0 C között/ teleltessük. Ha i l y e n n i n c s e n , m e g f e l e l a sötét száraz p i n c e , eihol e l e k t r o m o s megvilágítással a szükséges fény i s pótolható. Az ideális megoldás télálló f a j o k összegyűjtése és tartása l e n n e k i n t a szekrényben, a téli csapadéktól védve. A f a j o k kiválasztására bő választék található D e b r e c z y Z s o l t "Télálló k a k t u s z o k " című könyvében. Sőt ezmég bővíthető! Tehát, ha lehetőségünk v a n i l y e n hidegágyas tartásmódra, keressünk és t a r t s u n k e r r e a l k a l m a s f a j o k a t , melyek i t t szebben s Jobban fejlődnek, m i n t egy növényházban. I g y a hidegágyban i s i g e n szép és értékes gyűjteményt létesíthetünk, m e l y m i n d e n k o r versenyképes egy hasonló növényházi gyűjteménnyel. 1/

1 9 7 6 / 7 7 - telén kísérletként több növényt k i n t hagytam a hidegágyban. Az eredményről később beszámolok.

Forrásmunkák: Kerényi-Nádasi-Somogyi: Mészáros Zoltán: Das Heyne K a k t e e n b u c h V e m e r Hoffmann: K.u.a.S. és S t a c h e l p o s t

Dísznövénytermesztés Virágzó k a k t u s z o k Das kiélne K a k t e e n b u c h különböző számai

L o r e n t z Károly

- 97 KAKTUSZKIÁLLITÁS GÖRLITZBEN

Kedves figyelmesség v o l t g o r l i t z i barátainktól, hogy a május 1 3 - 1 5 között r e n d e z e t t kiállításukra meghív­ ták SzEŰckörünket. Két évvel ez előtt már megcsodálhattxjk a német gyűjtőtársaink magas nivóju kaktuszkultú­ ráját, most hogy a l k a l m u n k n y i l t m i d e z t egy kiállí­ tás keretében együtt látni négyen útra keltűnk. Ismét a fárasztóbb, de változatosabb s egyben i z g a l m a ­ sabb módot a gépkocsit választottuk. Néhány g y o r s l e ­ vélváltás a szállások időben való biztosítása céljá­ ból és május 12-én r e g g e l útra keltűnk. Budapest, Győr, R a j k a , Pozsonyon c s a k éppen átfutva irány Brűnn. I t t az első k e l l e m e s meglepetés az e g y i k étteremben a pincérnőtől németül kérve az étlapot megkérdezik tőlünk, hogy magyarok vagyunk? I g e n . Egy p i l l e u i a t türelmet kérve már­ i s hozza e g y i k kolléganőjét, a k i t u d m a g y a r u l . Bár Brűnn a maga sok évszázados történelmi múltjával megérdemelte v o l n a , hogy n a p o k a t töltsünk o t t az idő sürgetett, t o ­ vább k e l l e t t menni. Prágáig semmi b a j . Az első, kissé k e l l e m e t l e n meglepetés a Budapesthez hasonló u t e l t e r e lések k i b o g o z h a t a t l e u m a k látszó szövevénye. B i z o n y jó időbe t e l l e t t amig "kitaláltunk" Prágából. /Talán i g y "büntetett" meg ez a csodálatosan szép város a semmibe­ vevésért?/ De hiába, az óra könyörtelenül jár és m i n k e t Satecben várnak. A l a p o s a n elkésve e s t e t i z óra l e t t ami­ r e odaértünk. Igenám, de e s t e , sötétben, szemerkélő eső­ ben nem i s o l y a n könnyű megtalálni, a k i t keresünk. Különösen, ha f i g y e l e m b e vesszük, hogy a liázeik számozá­ sa a m i számunkra b i z o n y elég f u r c s a . U g y a n i s a házeik az építési s o r r e n d b e n ló>ják a számukat, ésbizony elő­ f o r d u l , hogy az utcát megtaláljuk, de a k e r e s e t számot nem. /Velünk i s ez történt, a 2 3 1 0 m e l l e t t a 2'»00 v o l t és a k e r e s e t t 2't07 sz u t c a egészen más távolabbi részén v o l t . / Végre sikerült Mács G y u l a barátunkat 1 1 1 . k e d v e s Feleségét és a náluk várakozó íateci barátainkat megta­ lálni. Egy k i s z a v a r , m i nem t u d t u n k csehül. Ők nem t u d t a k m a g y a r u l , sem németül. Mégis megértettük egymást. Reggel három i a t e c i barátiuik c s a t l a k o z o t t hozzánk és Teplicen, Deéinen keresztül f o l y t a t t u k az u t a t G B r l i t z felé. Délután éppen a kiállítás megnyitása után érkeztünk Görlitzbe. A fogadtatás a kétév előttihez v o l t hasonló. E b e r h a r d T z i t z a u r a kiállítás főrendezője és Wemer S t e n z e l u r a h e l y i kaktuszgyűjtő k l u b elnöke ré­ gen látott rokonként f o g a d o t t . Rövid tanakodás a szállás­ ról, u g y a n i s a csehszlovák vendégeket bejelentés nélkül vittük, i g y részükre nem f o g l a l t a k szállodában h e l y e t . T z i t z a u r felajánlotta a k e r t i házát számunkra, a m i t örömmel f o g a d t u n k e l . Már csak azértis, m e r t i g y a k a l munk n y i l t a német k i s k e r t mozgalmat közvetlenül t a n u l mányozgatnl. A hűtőgéppel, villanyfözővel, televízióval f e l s z e r e l t kisházban igazán k e l l e m e s n a p o k a t töltöttünk. Egy-egy i l y e n k i s k e r t "város" mintaként szolgálhatna szá­ munkra i s . 1 5 0 - 2 0 0 • ' - n y i területen i g a z i "német a l a p o e -

-

98 -

sággal" e l r e n d e z v e néhány törpe gyümölcsfa, magaatörzsü r l b l z l l b o k o r , a fólia sátorban hálóra f e l f u t t a t o t t u b o r ­ k a , a l a t t a saláta, k o r a i zöldség, az ágyasokban földie­ p e r és mindenütt s o k - s o k virág. Külön érdekesség számom­ r a , hogy minden k i s k e r t sarkában o t t v o l a jólgondozott k i s k o r a p o s z t t e l e p /nem szemétdomb!/ A kiállítás a J u r i j G a g a r i n Főiskola tornatermében v o l t . A rendezésről c s a k felsőfokon l e h e t beszélni. A t e r e m f a ­ lát nádszőnyeg borította / v a l a m i k o r templom v o l t / , az e g y i k o l d a l t a különböző tartás-módok ismertetésére használ­ ták f e l impozáns módon. Megépítve egy házrészt a b l a k o k k a l az alilEŰc-kultura bemutatására, m a j d egy melegágyi a b l a k a k ból készült üvegház növényeiben gyönyörködhettünk, de a szabadban való tartásról sem f e l e d k e z t e k meg. Melegágyi a b l a k k e r e t t e l készült "hidegágy" után a v i t r i n e s tartást csodálhattuk meg Agavénak i s beillő L e u c h t e n b e r g i a p r i n zipisekkel.

A K U I L L I T A S EXJY RÉSZLETE

NOVÁK JÁNOS felvétele

Középre évre egy remek k i s kötészeti bemutató aranyló k r i zanténjal, vérvörös rózsái, gerberái, fehérszekfüi o l ­ dották f e l a pzsgásnövények "egyhangúságát" / v a g y talán mégjobbaJi ráirányították a f i g y e l m e t a velük színpompában, szépségben v e r s e n y r e kelő k a k t u s z o k r a / . A s o r t f o l y t a t v a , remek virágzó i m p o r t Buiningii-ák, D i s c o c a c t u s o k , M e l o ­ c a c t u s o k . M a j d s z i v e w házigazdánk Gymnocalycium szakgyüjteménye e j t e t t csodálatba. Nagyméretű ládában e l h e l y e z e t t R e b u t i a - k lángoló színfoltja s z i n t e átforrósitotta a kiál­ lítási t e r e m levegőjét, az E c h i n o c e r e u s o k rózsaszín, h a l ­ ványlila virágtömege k e l l e m e s e n n y u g t a t t a meg a látogatók szemeit.

- 99 A terem közepén, m i n t e g y 10x6 m - n y i területen ha­ talmas Cereusokkal, Agave-kal, E s p o s t o a - k a l , Melocactusokk a l v e g y e s , s z i k l a k e r t szerűen kiépített bemutató f o g l a l t h e l y e t . A növénybemutatót, k a k t u a z o s bélyeg, érem, jelvény és i r o d a l m i anyag egészítette k i . Jóleső érzéssel láttuk a v i t r i n e k b e n a könyvek között a Szakkörünk Tájékoztatóját. Külön meg k e l l emlékezni a c h i l e i "Szolidaritás" boltról, a h o l a g o r l i t z i gyűjtők által felajánlott kaktuszokát áru­ sították. A bevételt a c h i l e i nép szabadságáért f o l y t a t o t t h a r c céljaira ajánlották f e l . A " k e r e s k e d e l m i " árusítás az i s k o l a udvarán egy h a t a l m a s fóliasátorban önkiszolgáló r e n d s z e r b e n v o l t megoldva. Minden vásárló k a p o t t egy tál­ cát és szabadon válogathatott a k i r a k o t t , névvel és ártáb­ lával megjelölt növények között. A kijáratnál pénztárgép­ p e l f e l s z e r e l t k a s s z a és csomagoló v o l t . A kiállítás iránti érdeklődés számunkra meglepő v o l t . A v i s z o n y l a g o s E U i k i s propaganda ellenére a mindössze két és fél n a p i g tartó nyitvatartásnak több m i n t ötezer fizető látogatója v o l t . I g a z , hogy minden virágüzletben ottlátjuk a kaktuszokat.

Történelmünkkel k a p c s o l a t o s emlők, Méityás király

gorixtzi

palotájának bejárata a J u s t l t l a s z o b o r r a l a jobbfelső s a r o k l a k o r a b e l i magyar e l m e r . Ma, Tanácsháza.

- 100 Vendégek p e d i g s z i n t e az egész németnyelvű területről jöt­ t e k , de a szomszédos államok gyűjtői i s szép számmal keresték f e l e z t a történelmi levegőt árasztó szép várost, a kiállítást. Szánamkra sok szép emlék közül még meg k e l l említeni M i c h a e l Haude u r magángyűjteményét és az Am S t a u s s e Termelőszövetkezet nagyüzemi kaJctuszkertészetét, a h o l u g y a n c s a k önkiszolgáló módon több millió k a k t u s z között fájósziwel nézegettünk körül, az idő rövidsége m i a t t s a j n o s c s a k k e v e s e t vásárolhattunk /vasárnap lévén déli 12 órakor bezártak és m l egy k i c s i t késve érkeztünk J t o k e n d o r f b a a Tsz-tdepére/. Különben az állandó időzavar kéretlen "útitársunk" v o l t végig. Hétfőn fájósziwel búcsúztunk e l k e d v e s vendéglá­ tóinktól, szép városuktól, b i z v a abbéin, hogy még talál­ k o z u n k , remélhetőleg B u d a p e s t e n i s . U t u n k további részében B a u t z e n hasonlóan az előző utünk­ höz ismét c s a k átsuhanó emlék, Drezdábein egypár óra. Egy pillantás a világhírű Z w i n g e r r e . M a j d a második világháború gyászos emlékeként m e g h a g y o t t "romvárosra", a romok m e l l e t t épülő, m o d e m új városrészre, az E l b a k o m o l y méltósággal folyó vizére és már i s tovább Z i n o w e t z , a határ felé. Visszafelé ismét Z a t e c b e n töl­ töttünk két n a p o t . Ez az öreg város a maga j e l l e g z e t e s b a r o k k házaival, a benne élő emberek i g a z barátságával f e l e j t h e t e t l e n marad szániunki-a. Néhány nagyon szép gyűj­ teményt látva és mégtöbb i g a z barátot s z e r e z v e i n d u l t u n k hazafelé. Prága, Brűnn majd pár órás P o z s o n y - i pihenő után s o k - s o k élménnyel gazdagabbein értünk h a z . Ha végiggondoljuk u t u n k a t , minden lebilincselő élmény­ nél többet k e l l hogy j e l e n t s e n számunkra a sok jóbarát. Nagy s z a v a k nélkül, csupán e m b e r i , közös hobbyból eredő k a p c s o l a t , euul talán e g y e t l e n más területen sem tapasztalható, soha nemlátott embereket hoz testvéri kö­ zelségbe, s erősiti a szó i g a z i értelmében v e t t népek b«rátaá«át.

w ANULWIÁNYUTON URUGUAYBAN

Amsterdam - Zürich - M o n r o v i a . a KLM 7 9 1 - e s repülőgép egy végtelennek tünő éjszaka után végre R i o de J a n e r i o repülőteréhez közeledik. Ködszerű párafelhő l e b e g R i o f e l e t t , miközben gépünk a szilárd talajfelé e r e s z k e d i k . A m i k o r rövid k i s pihenőre végre kiszállhatunk a gépből, fojtó, m e l e g párás levegő f o g a d . Brazília - a hőmérő c s a k 28 C f o k o t m u t a t u g y a n , de az ember u g y érzi, m i n t h a l e g ­ alább í*0 f o k v o l n a . Az a m s t e r d a m i 5 C f o k és a r i o i 28 C f o k közötti különbség erősen érezhető. Rióban mindössze c s a k egyórás pihenő v o l t , gépünk már i s e m e l k e d i k , irány Montevideo. 30 p e r c n y i repülés után már m u t a t k o z i k a R i o Grandé do S u l vidéke, nemsokára márÉszak-Uruguay f e l e t t repülünk. Megpróbálok felülről képet a l k o t n i arról, hogy m i l y e n i s l e h e t a táj o d a l e n t , de egy könnyű felhőfátyol gon­ d o s k o d i k róla, hogy a várakozás o k o z t a feszültségem ne oldódjék. H e l y i idő s z e r i n t 12 óra 30 p e r c k o r érünk t a l a j t Montévideobem. Első meglepetésem, h o g y m i l y e n sok u t a s cél­ j a ez a város. A fogadtatás rendkívül szíves, a c s a r n o k em­ b e r e k k e l t e l t , Etkik u j j o n g a n a k és zászlókat l e n g e t n e k . L a s s a n rádöbbenek, hogy ez az ünneplés nem nekem szól, v a ­ l a m i másnak i s k e l l i t t l e n n i , h i s z e n magam c s a k e g y v a l a ­ k i v a g y o k a sok más között. Kiderült a -"égén, h o g y a mon­ t e v i d e o ! szurkolók köszöntötték az európai útjáról haza­ térő válogatottjukat. De az örömmámorban integető emberek között m e g p i l l a n t o k egy idősebb u r a t , egy k e d v e s e n raololygó hölgy társaságában, a k i n e k v i s z o n t én i n t e g e t e k örvendezve vissza. Hugó S c h l o s s e r barátom jött k i elém feleségével. Először az útlevelemet és c s o m a g j a i m a t ellenőrzik, nagyon u d v a r i a s a n , de meglehetős szigorúsággal. Kissé z a v a r t a l a n álldogálok, várva a c s o m a g j a i m r a , végül m e g l e p e t t , hogy bőröndjeimét felnyitás nélkül megkaptam. A vámtisztviselő m o s o l y o g , k e l l e m e s tartózkodást kíván Uruguaybein és e z z e l a h i v a t a l o s rész lezárult. U g y a n a k k o r egy f i a t a l ember lép mellém, átveszi e g y i k bő­ röndömet és nevemen szólítva köszönt, egyszerűen b e m u t a t ­ k o z v a "Péter v a g y o k " . A bejáratnál vár Hugó barátom és ez a személyes üdvözlés két, o l y a n barát testvéri köszöntése, a k i k végre valóságban láthatják egymást. / K a p c s o l a t t m k hosszú éveken keresztül c s a k a levelezésre korlátozódott./ M o n t e v i d e o - Hugó S c h l o s s e r f e i r m j a M o n t e v i d e o ellenkező oldalán f e k s z i k , i g y kénytelenek v a g y u n k a város nagyré­ szén átutazni. A külvárosok éppen o l y a n o k , m i n t m i n d e n nagy­ városban és aházak akár L i s z a b o n b a n , v a g y M a d r i d b a n i s i l y e ­ nek lennének. M i n t mindenütt, i t t i s vannak j o b b és r o s s z a b l lakónegyedek. A belváros, az üzleti negyedek u t j a i i g e n reprezentatívak, az autóforgalom óriási, de hihetetlenül fegyelmezett.

- 102 Feltűnő számomra, hogy n a g y o n sok 30-40 évvel «z«lőttl autó-tlpus, valóságos régiségek vessoiek részt a f o r g a l o m bem, azért minden r e n d b e n megy, n i n c s f o r g a l m i torlódás. Az e g y i k , i g e n nagy kivezető u t o n végre elérjük a város szélSt és a barátom " A r d e l i i t a " nevU birtokát. Az " A r d e l i i t a " bejáratát petúniák, árvácskák pompája v e s z i körül, a szomszédos szőlőskert p e d i g a r r a u t a l , hogy i t t még hagyományos európai alapossággal gazdálkodneűc. A rózsák i s t e l j e s virágzásbeui veinnak. M i n d e n r e a r e n d a jellemző és a lakóház előtt meglepnek az első szabadba ül­ t e t e t t k a k t u s z o k . A s z i k l e i k e r t e k b e n Notocactuszok,Gymnocal y c i u m o k , különböző C e r e u s o k , Opimtiák mutatják, hogy i t t az u n i g u a y i keűctuszflóra kitűnő ismerője leűcik. Az u d v a r végén üvegház, m e l y m i n d e n utazási fáradságot f e l e d t e t v e k e l t i f e l érdeklődésemet. A ház a s s z o n y a i v a l tehát megbe­ széljük, hogy az ebéd elkészültéig először egy pillantásra az üvegházba térünk b e . A látvány lenyűgöző, hosszú évek kaktusz-kutatásának e r e d ­ ménye veui előttem. P i l l e i n a t o k a l a t t belemerülünk a kaktuszgyűjtők között szo­ kásos s z a k m a i beszélgetésbe, az evésre egyikünk sem g o n d o l már. CsEűc a ház asszonyáneOc többszöri sürgetésére t u d u n k a kaktuszoktól megválni és az ebéd elfogyasztásához látni. E>vés után a fáradság ismét J e l e n t k e z i k , m e r t a husz órás éjszakai repülés nem csekélység. / F o l y t o n nyugatfelé repül­ ve s z i n t e velünk együtt repült az éjszaka i s . / A vendégszobám a garázs mögött veui, külön zuhanyzóval, euni többhetes szállásnak i g e n a l k a l m a s . KétSrás alvás után sze­ retnék z u h e m y o z n i , de minden csavargatás ellenére c s a k h i ­ degvíz jön a zuheuiyrózsából, i g y h i d e g zuheinnyal k e l l e t t beérnem. Végül azután kiderült, hogy a déleimerikai zuhanyok mások m i n t náliink Európában. I t t u g y e u i i s a v i z e t a zuheuiyrózsát körülvevő borszeszláng melegíti, m e l y egyébként i g e n jól működik h a az ember rájön a fortélyára. /Hiába, m i n d e n t neg k e l l t t m u l n i / . Utitervek: Utazásom célja a Fraileák szabadbeuii tanulmányozása, ez útirányunkat nagymértékben meghatározta. Hugó S c h l o s s e r barátom segítségével, sokéves teuiulmányozgatás a l a p ­ ján már meglehetősen jó áttekintést s z e r e z t e m a Fraileák U r u g u a y - i elterjedéséről. Az első temulmányutként a 7-es autóúton Melóig elérhető lelő­ h e l y e k felkeresését tűztük k i célul. M a j d Melóból a 8-as a u ­ tóúton szándékoztunk visszatérni. Miiidkét autóút környékén i g e n érdekes F r a i l e a élőhelyek találhatóak. Teritészetesen az I t t előforduló N o t o k a k t u s z o k és Gymnocalyclumok sem kerülik e l figyelmünket. 1976. X I . 2 3 . Az első u t u n k , a m i t egy öreg F o r d - d a l v a g y u n k kénytelenek m e g t e n n i , miután az utazásra k i s z e m e l t u j autó még nem érkezett meg.

- 103 Igy már az első napon találkoztam a délamerikai e m b e r e k e t jellemző közmondással "majd h o l n a p , m a j d h o l n a p /manana, mEifíana/, ami esetenként nagyon bosszantó i s l e h e t . A ré­ g i k o c s i t a l a p o s a n átnéztülc, ami biztosított v o l n a , hogy minden jól megy majd. S c h l o s s e r u r és k e d v e s feleségén kivül negyedikként L o r e n zo nevü U r u g u a y - i barátunkkal i n d u l t u n k útnak. T e k i n t v e , hogy S c h l o s s e r barátomék koruknál f o g v a már nem vállal­ koznak hosszabb g y a l o g u t r a minden, gyaloglással járó gyűjtőmunka Lorenzóra és reám várt. A 7-es 2 5 0 km-nél hosszabb. I g e n f o i t o s összeköttetési útvonal M o n t e v i d e o és Melo kö­ zött. E l e i n t e elfogadható a s z f a l t burkolatú u t o n h a l a d u n k , de minél tovább j u t u n k , annál r o s s z a b b l e s z az u t . 8 0 km után az a s z f a l t b u r k o l a t végleg megszűnik és San J a c i n t o után a 7-es u t a t mér c s a k sóder borítja. I g y azután az öreg F o r d u n k alját e g y r e fokozódó kőtörmelék zápor v e r i és ha időnként egy-egy nagyobb kődarab csapódik t e l j e s erővel a k o c s i védtelen alvázához, még a lélegzetünk i s e l a k a d . Az utazó sebességünk a l i g JO-kO km. Közben a v i ­ dék szembetűnően változik. Amig e l e i n t e megművelt földe­ k e t láttunk az u t mentén, most már c s a k legelőkkel talál­ k o z u n k , a s i k vidék i s e g y r e hullámosabbá válik. Sziklákat azonban még nem látunk. Az európai embernek szembetünőek aa út kétoldalán húzódó m i n t e g y 1 0 m széles terelő u t a k , m e l y e k e n az állatokat t i z kilóméterekre t e r e l i k . E d d i g k a k t u s z o k n a k még a nyomát sem láttuk, i g y azután világos­ sá vált, hogy Uruguayban i s c s a k egészen k i s , körülhatárolt terűleteken f o r d u l n e i k elő keűctuszok. A 7-es u t o n továbbra i s nehéz autózni, g y a k r a n hiányozneik a kilométerkövek, helységjelző táblák. Elérjük F r a y Marcos községet, már több m i n t 1 0 0 km-re vagyunk Montevideotól. F r a y Marcos és Casupa között a vidék e g y s z e r r e kövesebbé válik, 1 1 9 km utazás után egy enyhén lejtő legelőn l a p o s gránitsziklék között megtaláljuk az első Fraileát, m e l y fűcsomók közé bújva t e l j e s e n behúzódva a barnás t a l a j b a , éldegél. K a k t u s z t i t t megtalálni c s a k térden csúszva, g u g o l v a , a t a J ^ t s z i n t e centiméterenként átvizsgálva l e h e t . Egyéb­ ként nagyon örülök ennek a l e l e t n e k , h i s z e n ez az első k a k t u s z , m e l y e t magam találtam az élőhelyén. Tovább u t a ­ zunk a R i o Luciálioz, aJiol néhány Fraileán kivül még N o t o ­ o a c t u s c o n c i n n u s r a és egy-egy Wigglnsiára a k a d t u n k . A 7-es u t most kigyóvonalban k a n y a r o g a v a l e i m e l y e s t dom­ bosabb és kövesebb az előbbi vidéknél. Első nagy célunk a 1 5 0 km körüli távolságra levő terűlet, ahonnan Hugó barátom e g y s z e r egy nagyon érdekes Fraileát külödtt. Célunkhoz érkezve kissé csalódottan nézünk körül, m e r t ez a terület egyáltalán nem látszik kaktusztermelő tájnak.S ezenkívül még Hugó sem emlékszik rá p o n t o s a n , hogy ezen a területen v a l a h a l s gyűjtött v o l n a Fralleákat.

- 104 Ennek ellenére I s kereséshez láttimk. S z i n t e természetes­ n e k vettük, hogy semmit sem találtunk. Végül meggyőzödtünk arról, hogy nem v a g y u n k az i g a z i h e l y e n . Miután már jóidej e semmiféle útjelzőtáblával sem találkoztunk, egy egészen véletlenül a r r a haladó teherautó vezetőjét kérdeztük meg, a k i közölte velünk, hogy nem a 7 - e s , hanem a 108-as u t o n v a g y u n k . Eltévedtünk. Most már nem láttuk értelmét a visszafordulásnak, az úttól b a l r a gyönyörű hegyek kéklettek. Ezek a hegyek még a bará­ tom számára i s i s m e r e t l e n e k v o l t a k . Miközben a hegyekbe v e ­ zető útra készülgetűnk, Hugó közli, hogy a k o c s i sebesség­ váltója nem működik. Megálltuik és e k k o r kiderül, hogy túl­ sók o l a j a t vesztettünk, a tartalékból pótoljuk, de 10 km után ismét olajhiény j e l e n t k e z i k , p i l l a n a t o k a l a t t egész olajtócsa v a n a k o c s i n k a l a t t . M i t tehetünk i l y e n k o r ? Közelünkben VEin egy egész "világvárosnak" tünő h a t ház­ ból álló f a l u : P a l a n c o . Reméltük, hogy i n n e n telefonálni t u d u n k . Amire odaértünk, megered az eső. A f a l u b a n s z e r e n ­ csére v a n egy vegyeskereskedés i s , sőt meglepetéssel h a j i ­ j u k , hogy egy autószerelő i s l a k i k a f a l u b a n . P e r s z e Ö most éppen n i n c s i t t h o n , de néhány óra v a g y néhány nap múlva visszatér. Időközben besötétedik és aem v o l t más választá­ sunk, m i n t e l f o g a d n i az éjszakai szállásul felajánlott nye­ regraktárt. R e g g e l j e l e n t k e z i k a h e V i m e c h a n i k u s és büszkén m u t a t j a a műhelyét, ameű.y ugyeuicseik egy f a l u s i kovács félig szabad­ ban lévő,hiányoséin f e l s z e r e l t k i s műhelye, de ez i s j o b b a semminél. M i v e l sem emelőpad, sem akna n i n c s , kénytele­ nek v a g y u n k k o c s i n k a t kéziemelővel m e g e m e l n i , hogy s z e r e ­ lőnk az öreg F o r d alá bújhasson. Rövid vizsgálódás után kiderül, hogy a f o l y t o n o s a n felverődő kövek az olajtartá­ l y u n k a t szétverték. A szerelő azonban vállalkozik a h i b a kijavítására, és m i még b o l d o g o k lehetünk, hogy egyálta­ lán segítséget találtunk. Miután még m i n d i g e s i k az eső, szerelőnk inkább h o l m i für­ dőmesterhez, m i n t s e m mecheinikushoz hasonlít. Néhány óra raulva elkészül a munkával és m i szívélyesen bú­ csúzunk negmentőnktől. Közben a nap i s kisüt és m i úgy dön­ töttünk, hogy most már mégis a 108-as u t o n megyünk tovább a látott hegyek felé. Egy h a c i e n d a m e l l e t t ütöttük f e l t a ­ nyánkat. A h e g y r e felmászni az ^éjszakai esőzés m i a t t s z i n ­ t e l e h e t e t l e n , minden csúszik, az óriási sziklatömbök p e d i g megmászhatatlanok. Végül mégis sikerül e g y , kecskék által k i t a p o s o t t ösvényre találnom. Szúí^ós tövisbozótok között fureűtszom át egy fennsíkon mohás felszínbe ágyazva három Fraileát találok, ennél többre i t t nem b u k k a n o k , még a töb­ b i lejtő átkutatása után sera. Majdnem a hegy félmagasságábeui egy nagyonszép N o t o c a c t u s c o n c i n n u s - t f e d e z t e m f e l , de ezen kivül ismét semmi.

- 105 Fenn a hegy tetején levő fennsíkon látok néhány Wlgginslát és egy rendkívül szép N o t o c a c t u s z t , i g e n hosszú és vékony tövisekkel, mélyen bevágott bordákkal. Ez a növény nagyon emlékeztetett a N o t o c a c t u s b u i n i n g i i - r e . M i n d e n irányban átkutatom a több m i n t egy négyzet km-es fennsíkot, de sem­ mi u j a t nem találok. I n n e n lemászni m e g i n t c s a k k o m o l y tornász-mutatvány, nagy nehezen megtalálteun a kecskék ál­ t a l t a p o s o t t ösvényt, m e l y e n f e l k a p a s z k o d t a m . Tovább i n ­ d u l u n k . De tövid idő múlva ismét f o l y i k az o l a j u n k . Ebből kiderül, hogy a szíves, jóindulatú szerelőnk b i z o n y nem s o k a t értett az autóklioz. M i v e l a legközelebbi l a k o t t h e l y Minas és T r a n t a y T r e s 6 0 km-re v a n n a k , M i n a s felé vesszük az u t a t , b i z v a abban, hog-y v a l a m i garázsfélét t a ­ lálunk, a h o l rendbehozzák az öreg k o c s i n k a t . 2 5 k m - r e l Minas előtt az utolsó csepp o l a j u n k i s e l f o g y o t t , a hajtó­ mű t e l j e s e n száraz. Jó egy órai gyaloglás utár. elérünk e g y haciendát ahonnan sikerült t e l e f o n o n felhívnunk a m l n a s i Ford s z e r v i z t és egy vontatót kérnünk. Minasba érve k i d e ­ rült, hogy az a l k a l m i szerelőnk túlhúzta a c s a v a r o k a t , ezek megszakadtak, tehát u j a t k e l l esztergálni, ami ismét e g y félnap. Miután egy m l n a s i h o t e l b e n éjszakáztunk, másnap r e g g e l úgy döntöttünk, hogy a 8 - a s u t o n f o l y t a t j u k Melo irányába u t u n k a t . Az u t 1 3 5 . kilométerénél, a h o l Hugó ba­ rátom régebben sok Fraileát gyűjtött, most c s a k néhány n y o ­ morúságos példányt találtunk. Helyettük azonban N o t c a c t u s scopát, t a b u i a r i s t , és o t t o n i s t találtunk. Tovább u t a z i m k , végül az út Jobboldalán, h a t a l m a s Cerrot/dombot/veszünk ész­ r e . Megállunk, hozzá készülődünk e g y kiadós gyalogláshoz. Előtt egy széles legelőn k e l l átvágnunk, m a j d e g y folyót megkerülni. A m i n t a hegy lábához érünk két c s o p o r t r a ősz­ iünk, hogy a h e g y e t létoldalról átcserkészve j u s s u n k a t e ­ tőre. Még az a l a c s o n j r a b b részen, a C e r r o félárnyékában né­ hány Fraileát látok, m e l y n e k nagysága és tövisezettsége feltűnőd A majdnem ezüstfehér tövisek nagyon s z o r o s a n l a ­ p u l n a k a növény testéhez. Véleményem s z e r i n t egy e d d i g i s m e r e t l e n F r a i l e a féleséget találtam. A C e r r o n f e l j e b b nagyszámú N o t o c a c t u s sccpát látok, egyes példányok 30 cmnél i s magasabbak. Miutáin mást nem találok, visszatérek az útra.Közben eléggé eltértem az iránytól újra a folyócskáv a l találkozom. Nekivetkőzöm és átgázolok az a l i g k m szé­ l e s , sebes sodrú vizén. A forró nap hamar megszárít és tovább i n d u l o k . Azonban ugylátszik megbabonázott mapom v a n , most egy m a r h a c s o r d a közepén találom magam.. Hiába prób^'lom e l z a v a r n i a kíváncsiskodó állatokat, vagy ötven barátságta­ l a n pilla*tásu b i k a közrefog, nem engednek tovább. Verejté­ k e z v e nyúlok az oldalzsákoir. után, h i r t e l e n ötlettől megszáll­ va e l k e z d e m az oldalzsákot a f e j e m f e l e t t f o r g a t n i , a gyű­ rű l a z u l , néhány lépést h a l a d o k , ahogy abba hagyom a szél­ malomjátékot újra s z o r o s a b b a n f o g n a k közre, pásztor s e h o l . M i t t e h e t i l y e n k o r egy kaktuszgyűjtő? F o r g a t j a tovább az oldalzsákot.

- lüb Végülis a bikák vmták meg a s z o k a t l a n játákot és barátság­ t a l a n bőgéssel e l v o n u l t a k . Tovább i n d u l t u n k a 8-as u t o n , a 200-as kilóméteméi nagyszerű éjjeli táborhelynek való k i s rét kínálkozik, folyóval, fákkal. G y o r s a n sátrat v e ­ rünk, tüzet r a k u n k , m i r e a v a c s o r a elkészül, már éjszaka van. Az éjszakai n y u g a l o m nagyon rövidnek tűnik, hiába i t t még a nap i s korábban k e l , m i n t náltink a vén Európá­ ban. G y o r s a n megfürdöm a folyócskában és hozzákezdek a mellettünk emelkedő hegy átkutatásához. Hugó már régebben gyűjtött Fraileákat, G y r a n o c a l y c i u m o k a t , Notocactúszokat, elhatározom, hogy részletesebben átbogarászom e z t a terű­ letet. Magasabbra mászom, azonban a N o t o c a c t u s mammulosusokon k i ­ vül n i n c s más. A k o r a h a j n a l i gyaloglás után Jólesik a r e g ­ g e l i . A következő 60 km a l a t t nem találtunk semmi említés­ r e érdemes növényt. M i v e l a 8-as út ezen a s z a k a s z o n v i ­ s z o n y l a g elég Jó, e g y r e közelebb J u t u n k a kitűzött célunk­ hoz az I s l a P a t m l l a körüli területhez. Mielőtt elérnénk az útelágazást, egy rendkívül szerencsés pihenő a l a t t pom­ pás, f e k e t e tövisű N o t o c a c t u s raueller-melchersil v.melchers i i - t találunk. U g y a n i t t egy N o t o c a c t u s mammulosus tekinté­ l y e s méretű cristátáját i s f e l f e d e z e m . Rövid pihenő után újra pöfög az öreg masina. Végre elérjük az I s l a P a t r u l l a felé vezető elágazást, a l i o l rövid keresés után találmik né­ hány F r a i l e a p h a e a c a n t h a nom. p r o v . - t , m e l y ezen a h e l y e n hono s. Közben megebédelünk, méghozzá Nandu tojást,melyből egy da­ r a b négyünknek i s bőségesen elegendő v o l t . Melóig még néhány h e l y e n megállunk, hogy a Fraileák szabad­ ban való tanulmányozgatásáról se feledkezzünk meg. Közben felfedezzük egy új N o t o c a c t u s spec. lelőhelyét / N o t o ­ c a c t u s melo s p . n . e s e t l e g N. b l o u w i a n u s s p . / , m e l y egy kőgörgetegen nagyon magas fü között tenyészik. Melón át ismét a 7-es útra térünk v i s s z a , úgyhogy most e z t az u t a t északról-délre M o n t e v i d e o felé cserkésszük majd be. C e r r o de l o s Cuentos a "Mesék Hegye" ez a C e r r o látszólag még az e g y i k e a már i g e n kevés u r u g u a y F r a i l e a p a r a d i c s o ­ moknak. I t t u g y a n i s még bőségesen v a n nagyon jó állapotban levő F r a i l e a , ami a területet alkalmassá t e s z i a l a p o s a b b tanulmányozgatásra. M i v e l i t t a C e r r o tetején i s találunk Fraileákat, a l k a l m u n k v a n a l a p o s a n m e g f i g y e l n i és egyes példányokat begyűjteni. A C e r r o de l o s Cuentos nehéz, de b o l d o g n a p o t j e l e n t száirunkra.A hőmérséklet JO C f o k f e l e t t van a levegő i g e n párás, tehát i g a z i "Fraileás" időjárás van, sürün bukkanunk virágzó növényekre. A köves sziklás hegytetőn p o k o l i gyötrelemmé válik a munka. Fellélegzünk a m i k o r újra a hegy lábálioz érünk. Egészen véletlenül még egy N o t o c a c t u s t i s találunk, amely N. v a n v l i e t i i - n e k b i z o n y u l t . Ebből a fajból azonban nem találtunk több pél­ dányt. Az éJsZEíkát Tupambae m e l l e t t egy haciendán töltjük. folyt.köv.

K. H. Prestlé V e g h e l N. B r . Hollandia

- lUT -

a

sulcorebutiákról SULCOREBUTIA. H A S E L T O N l l /CARDENAS/ D O N A L D Elsö leírás: C A C T . S U C C . J O U R N . / U S A / 1971. évi U szám. Synonim: Rebutia haseltonii C A R D E N A S . A l i g 1- 2 cm ma gas, de .5- 6 cm átmérőjű, telepet képelő növény. A z epidermisze barnászöld, a növény teteje besüp­ pedt. Bordái 4-5 mm széles k i s h.almokból állnak, számuk 2 0 körül van. A;- areolák 4 mm-es e l i p s z i s alakúak szür­ késen szőrösek. 10-12 világszürke, v a g y fehér tövise rész­ ben fésüszerüen elrendezettek, m á s részü:^ szerte álló kb 6-15 mm hosszúak, merevek, alapjuknál megvastagodottak. Csekélyszámu virágait a test alsó részén ho^za, a virágok hossza 3 cm körüli és mintegy 2,: cm átmérőjű. A virágok szine világossárga a z o n b a n a lándzsa alakú sziromlevelek csúcsa biborárnyalatu, a virágtorok szintén bíborszínű. A porzók sárgák, a bibeszál kb 1 cm hosszú világossárga, 11-12 részre oszlott bibe vílagossárga. Hazája: Bolívia, Cochambamba tartománya. Tarata környékén a Rio Caiene közelében vörös homoklcö hasadékokban. A Holotypus a Herbárium Cardenasianumban /USA/ találhat tó, A Rio Caiane közelében néhány sárga virágú Sulcorebutia található, melyek csak íevéssé különböznek egymástól, A S.haseltonii azonban az egymásba fonódó töviseivel, me­ lyek majdnem az egész testet beborítják elüt a többitől. Legfeljebb a S.glomerispina-val lehetne összehasonlítani, v i s z o n t ennek a növénynek más az élő.helye, ezen túlme­ nően a S. glomerispina-nak bíborszínű virágai vannak. Nevét Scott Haselto.n-ról kapta, a k i hosszú ideig a Cactus and Succulenten Journal of A.-no rika kiadója volt. Donald feltételezése szerint a S. caineana, a S. breviílora valamint a S. haseltonii azonosak. A z élőhely meghatáro­ zásában i s külön véleménye v a n , szerinte a S. haseltonii lelőhelye La Vine 2 8 0 0 m magasságban. Gyűjtőszámai: L 974 K r 167 A z o n b a n mindkét gyűjtőszámon begyűjtött növény más-más élőhelyről származik.

SULCOREBUTIA H O F F M A N N I A N A /BACKEBERG/ B A C K E ­ BERG B a c k e b e r g a "Die Cactaceae IIL köfetében 1959-ben még Lobivia hoffmanníana néven irta le. A z 1966-ban kiadott Kakteen lexikonban ujraleirás után már Sulcorebutia-ként szere­ pel. Természetben legtöbbnyire ma gányosan növekedő 2,5- 3 cm magas 4 cm átmérőjű barnászöld epidermiszü növény. Felolt­ v a azonban inkább hengeres alakú, erősen sarjadzóvé válik. Mintegy 24 keskeny, lapos bordája apró, karcsú dudorokból álL

- 108 A r e o l á i k e s k e n y e k , v o n a l s z e r ü e k , A fiatal növények fé­ s ü s z e r ü e n e l r e n d e z e t t , rövid / 2 - 3 mm/ töviseinek száma 11 körül v a n , A későbbiek során a tövisek száma, v a l a m i n t h o s s z a meg­ változhat. K ö z é p t ö v i s e c s a k an; idősebb növényeknek v a n , számuk 1-2, r e n d s z e r i n t a z e g y i k felfelé a m.isik lefelé áll. A középtövisok á r s z e r ü e k , durvák, d e r e s szinüek, A v i r á g a B a c k e b e r g leírásában móg " i s m e r e t l e n " . D o n a l d i s ­ mertetésében a v j r á g c s ő b a r n a s c i n o b e r a virágszirmok p i r o ­ sak, A termés, v a l a m i n t a mag ismertetése hiányos, csupán a n n y i t írnak róla, h o g y a m a g apró, fekete. Élőhelye: B a c k e b e r g s z e r i n t Bolívia O r u r o , D o n a l d s z e r i n t É s z a k C o c h a m b a m b a tartomány a R i o C a i n o folyó mc>llett T á r t a - L a V i n a környékén, D o n a l d a S . hoffmannian.^-1 a S . k r u g e r i i e g y i k változatának taitja. Hoffmann a z olső begyűj­ tésnél három példányt O b r a j e s b e n talált e l ő s z ö r . Walter R a u s c h u g y a n c s a k begyűjtötte e z t a novi'nyt C o c h a m b a m b a - b a n a z o n o s n a k találja a S . s o i n o i n a n a VASQUEZ n o m . p r o v . - a L Gyűjtőszám: W R 2 5 4 /WR 6127/ SULCOREBUTIA

INFLEXISETA

/ C A R D E N A S / DONALD

Synonim: Rebutia inflexiseta C A R D E N A S / C A C T . S U C C J O U N . 1970. évi L szám/ A növény e g y e s é v e l v a g y e g y gyökérről több fejet hozó c s o ­ p o r t o k b a n éU Gyö-.érzete l a p o s a n :uszó, a sziklarepedésekben ö s s z e g y ű l t k e v é s k e talajon tenyós.-íik. A test golyó alakú 1-2,5 cm m a ­ g a s , 2 - 3 cm á t m é r ő v e l . A test teteje k i s s é besüppedt, 14-17 apró k e r e k d e d dudorokból álló c s a v a r o d o t t bordája v a n . A z areolák 3 - 4 m m - r e v a n n a k egymástól, 2 - 4 mm h o s s z ú a k , k e v é s szürke, v a g y fehér s z ő r fedi őket. A tövisek bzáma 14-18, f é s ü s z e r ü , e s e t l e g c s o m ó s e l r e n d e z é s ű e k , e g y m á s b a fonódóak, f e h é r e s - sárgák a tövükben feketék, k í s s ó m e g v a s tagodóak. A tövisek h o s s z a 5—15 mm között, r é s z b e n a tartásmódtól függően változó. A virágok a z eűsó areolákból fejlődnek, mélyvörösek /magenta/ h o s s z ú a k 3 cm körüli é s 2 c m átmérőjűek. A mögház 4 m m - e s saiátazöld, tompa s z é l e s p i k k e l y e k k e l fedett. A külső virágta­ karó l e v e l e k á s ó s z e r ű e k , sötétlilák, a belső s z i r o m l e v e l e k száma k e v e s e b b mint a külsőké, á s ó alakúak, a z alsó r é s z ü ­ kön fehérek. A v i r á g c s ö kb 1 cm halván-yzöld p i k k e l y e k k e l borított. A p o r t o k o k a v i r á g c s ő alapjától a s z i r o m l e v e l e k kezdetéig fogleűnak h e l y e t , a p o r z ó s z á l a k m a g e n t a szinüek a portokok v U á g o s s á r g á k . A b i b e s z á l másfél cm h o s s z ú , v i l á g o s zöld, a bibe nagyonrövíd s z á l a k r a o s z l i k , smaragdzöld. Hazája; B o l i v i a , C h u q u i s a c a tartomány. Z u d a n e z v i d é k e , P r e s t o környékén 2 4 0 0 m m a g a s s á g b a n . E z t a fajt e l ő s z ö r E . M e n e c e s gyűjtötte b e 1969- b e n . L é n y e g é b e n csupán a n n y i b a n különbözik a S . v a s q u e z i a n a - t ő i , h o g y felső tövisei h o s s z a b b a k , l á g y a k , egymásba fonódóak, v a l a m i n t a belső s z i r o m l e v e l e i n e k a száma k e v e s e b b . M e g ­ fontolás tárgyává k e l l t e n n i , h o g y a S . i n f l e x i s e t a / C A R D E N A S / DONA.LD é s a S . v a s q u e z i a n a R A U S C I - i nem a z o n o s - e ?

- Iü9 SULCOREBUTIA KRAHNII RAUSCK Elsö leírása a KuaS 1 9 7 0 . évi 6 . számában j e l e n t meg. E z t a növényt KRAHN gyűjtötte be először. E r r e utalást taláJunk B a c k e b e r g " K a k t e e n lexikonában" a 4 l 8 . o l d a l o n . KRAHN a H o l l a n d SUCCULENTA 1 9 7 1 . évi 1. füzetében i s m e r ­ t e t i képen és szövegben, u g y e u i i t t közli a felfedezés körülményeit i s . E z t a növényt a h i v a t a l o s diagnózis közléséig " S u l c o r e b u t i a w e i n g a r t o i d e s nom. p r o v . " névvel látta e l , m e r t nagyon hasonlított e g y , már előbb talált W e i n g a r t i a p u l q u i n e n s i s - r e . A felfedezéstől a h i v a t a l o s leírásig e l t e l t idő a l a t t azonban Rausch e g y másik, k e ­ vésbé i s m e r t növény leírásakor már e z t a n e v e t f e l h a s z ­ nálta, i g y az i d e i g l e n e s név h e l y e t t újat k e l l e t t válasz­ tani. Egyes b o t a n i k u s o k véleménye s z e r i n t , függetlenül a növény sárga virágaitól a f e l f e d e z e t t növény a S. t i r a q u e n s i s hez s i g y a S. s t e i n b a c h i i formakörhöz t a r t o z i k . A növény t e s t e 5 cm magas, k i f e j l e t t korában a 8 cm átmérőt i s elérheti, r e n d s z e r i n t egyedül áll, ritkán hoz s a r j a t saját gyökéren. Az e p i d e r m i s z sötét barnászöld. Spirálisan e l r e n d e z e t t gyöngyszerű csomócskákból álló bordáinak száma elérheti a 3 2 - t . Az areolák h mm hosszúak és 3 mm szélesek, sárgásbarna, v a g y fehéres szőrrel f e ­ d e t t e k . A széltövisek száma k b 2 4 , 1 0 mm hosszúak, és a t e s t köré szövődnek, finomam sörteszerűek, színűk fehéres, e s e t l e g barnás. A középtövisek nehezen kűlönböztethetőek meg, l e g f e l j e b b kissé merevebbek, h o s s z u k 3 - 1 2 mm között v a n r e n d s z e r i n t barnák v a g y feketék. A virág i l l a t o s , 2 5 - 3 0 mm hosszú, megközelítőleg u g y a n ­ i l y e n széles. A magház és a virágcső zöldessárga, vörö­ ses hegyű p i k k e l y e k k e l . A s z i r o m l e v e l e k sárgák, belül világosabbak, a virág t o r k a fehér. A porzószálak sárgák, a b i b e és a biboszál fehéres. A termésre és a magra a leírás nem u t a l . Gyűjtőszámok: ¥R 2 6 9 , L 3'*0, K r 2 7 9 , V 3 2 5 SULCOREBUTIA KRUGERII /CARDENAS/ RITTER Synonlma: A y l o s t e r a k r u g e r i i CARDENAS /CACTUS 1 9 5 7 . 5 7 . s z á m / R e b u t i a k r u g e r i i /CARDENAS/ BACKEBERG / D i e C a c t a c e a e I I I . kötet 1 9 5 9 - / F i a t a l o n lapos-gömbölyded, erős répagyökerű növény, idő­ sebb korában inkább hosszúkás, kúpos répaszerű a l a p i résszel. Az öreg példányok h e n g e r e s e k , o l d a l u k o n s a r j a d zanak, t e l e p e t a l k o t n a k . Az e p i d e r m i s z sötétebb, vagy világosabb zöld, e s e t l e g barnászöld. Areolái hosszúkásak, barnás f i l c c e l borítottak. D u d o r a i karcsúak, hosszúkásak, egymással szemben h e l y e z k e d n e k e l . Vékony, fehéres k b 3 mm hosszú peremtövisei ráfekszenek a növén>Te, számuk 2 0 kö­ rüli, tövük kissé m e g v a s t a g o d o t t .

SULCOREBUTIA KHUliEKJ.1

FOTÓ: SALAMON TIBOR

Középtövise nem minden növénynek v a n , ha előfordul, u g y számuk l e s e t l e g 2 , f i n o ­ mak, barnás szinárnyalatúak, feláJlóak. Aranysárga, e s e t ­ l e g narancssárga virágai harangszerüen tölcséresek, k b 2 , 5 cm hosszúak. A s z i r o m l e v e l e k felső széle kissé vörö­ ses árnyalatú. A virágcső széles p i t k e l y e k k e l b o r i t o t t . Termése bíborvörös, m i n t e g y 3 mm átmérőjű. A mag 1 mm kö­ rüli, fényes f e k e t e . Egyes leírásokban a középtövis nélkü­ l i S. k r u g e r i i - t külön variációként e m i i t i k . Élőhelye: B o l i v i a Cachambamta tartomány. E l C e r c a d o , 2 5 6 8 m magasan. A S . k r u g e r i i élőhelye k b 4 km távolságra van a T u n a r i hegytől, s S. t u n a r l e n s i s lelőhelyétől. D o n a l d s z e r i n t azonban a S. k r u g e r i i lelőhelye Ayopaya 2 8 0 0 m magasságban. A növény neve mind B a c k e b e r g , D i e Cactaceae-bem, m i n t a K a k t e e n - l e x i k o n b a r . hibásan "kruegerii"-Ként s z e r e p e l . R i t t e r e z t a S u l c o r e b u t i a - t KRUGER asszonyról n e v e z t e e l , tehát az e s e t l e g e s " k r u e g e r i i " v a g y " k r u g e r i i " név hibás, h e l y e s e n S. k r u g e r i i . Gyűjtőszámok: WR 2 5 0 , K r 1 7 7 , V 1 0 5 . SULCOREBUTIA LATIFLORA BAUSCH nom. p r o v . E z t a növényt Rausch az 1 9 7 3 / 7 ' * . évi, h a t o d i k xitján gyűjtöt­ t e b e , Cochambamba környékén. H i v a t a l o s leírása e z i d e i g nem j e l e n t meg. Gyüjtőszán: WR 6 7 O .

- 111 SULCOREBUTIA LEPIDA RITTER E z t a növényt először l a t i n diagnózis nélkül R i t t e r i s m e r t e t ­ t e az A n g o l THE NATIONAL CACTUS AND SUCCULENTEN JOUHNAL 1 9 6 2 . évi 1. számban. Gömbölyded, a l i g sarjadzó növény. Csúcsa erősen bemélyedt. Bordáinak száma I 6 körnil v a n , de ezek már a növény aljától kezdődően szögletesek, m i n t e g y 3 mm szélességű és u g y a n i l y e n hosszú d u d o r o k r a o s z l a n e i k . Az areolák k b 3 "m hosszúságúak, k e s k e n y e k . Az areolák egymás közötti távolsága i s 3 mm körüli. Az e p i d e r m i s z sötétzöld. Tövisei t e s t r e s i m u l o k , fésüszerü elrendeződésüek, f e k e ­ tésbarnák, feketék, egyes változatoknál e s e t l e g aranysár­ gák, számuk 1 4 - 2 0 között változik, l i o s s z t i k 3 - 7 mm körül VEin. Rausch az 1 9 7 0 - e s útja alkalmával talált egy 30 mmes vékony puhatövisü formát i s . Virága cinóber, v a g y kárrainvörös. Termése, magja l e i r a t l a n . Hazája B o l i v i a , R i t ­ t e r első leírása alapján Cochambamba tartomány, C a r r a s c o megye, Totorától k e l e t r e . A S. l e p i d a i g e n közel áll a S. t o t o r e n s i s - h e z v a l a m i n t a S. mentosa-hoz. Gyűjtőszámok : WR I 8 9 , FR 3 6 9 , K r 2 1 2 / a , K r

212/b, Kr 2 1 3 .

SULCOREBUTIA LOSENICKYANA RAUSCH Első leírás KuaS 1 9 7 4 . évi 3 . szám. Egyesével tenyésző golyóalakú, e s e t l e g kissé megnyúlt, n a ­ gyon r i t k a növény. Rausch m e g j e g y z i , hogy a begyűjtés s o ­ rán négyen egy félnapos út után i s mindössze négy példányt t u d t a k gyűjteni. E p i d e r m i s z e sötétzöld. Bordáinak száma 1 3 körüli, m e l y e k 8 mm hosszú 7 mm széles csomókból állnak. Az areolák barázdaszerűen besüppedtek, k b 7 mm hosszúak, fehéren szőrözöttek. 4 - l 6 széltövise v a n , m e l y e k s u g a r a s elrendeződésben kissé a t e s t felé h a j l a n a k , hosszúságuk elérheti a 25 mm-t. Középtövise c s a k ritkán van / l / h o s s z a 17 mm körüli. Az összes tövisek kemények, szinük sárgás, de előfordul­ h a t b a r n a , e s e t l e g f e k e t e i s , azonban a tövüknél m i n d i g beírnák. A hegyük i s b a r n a . A virágok 30 mm hosszúak és m i n t e g y 40 mm átmérójűek. A magház és a virágcső vörös, széles, b a r n a p i l t k e l y e k k e l b o r i t o t t . A külső és a belső s z i r o m l e v e l e k lekerekített lapát alakúak, tarkán p i r o s a k . A belső porzószálak rózsaszínűek, a külsők sárgák. A blbeszál és az ötágú b i b e fehér. A termés golyóalakú, 5 mm átmérőjű, barnáséin l i l a , söté­ t e b b p i k k e l y e k k e l . A mag golyószerű, e s e t l e g kissé meg­ nyúlt és l e l a p u l t , átmérője 1 mm körül v a n , a h i l u m v i ­ s z o n y l a g nagy. Hazája: B o l i v i a , C h u q u i s a c a , a Sucreból Raveloba vezető út mentén 3 2 5 0 m magasságban. A tipúsnövény a Bécsi Természettudományi Múzeum Herbáriumábein található. Rausch e z t a növényt Egon L o s e n i c k y tiszteletére n e v e z t e e l , a k i távollétében a gyűjteményét gondozta. Gyűjtőszám: WR 4 7 7 .

- 112 SULCOREBUTIA MARKUSII RAUSCH Első leírás KuaS 1 9 7 0 . 6 . szám. Egyedülálló, J cm magas, k b 6 cm átmérőjű, sötét zöldtől Illáig, barnásliláig elszíneződő epidermiszü, répagyöke­ rű növény. A gyökérnyak összeszűkülő. Bordáinak száma 1 0 - 1 7 , 5 - 8 mm nagyságú púpok sorozatéból állnak, spirális lefutásúak. Az a l i g 1 mm széles areolái 3 - 4 mm hosszúak, fehéres szörzettel. 12 peremtövise 3 mm hosszú, barnásfe­ keték fehér csúccsal. Középtövise c s a k a legritkább e s e t ­ ben v a n , ebben az e s e t b e n 1 - 8 mm hosszú, árformáju. A v i ­ rágok 3 , 5 cm hosszúak és u g y a n i l y e n átmérőjűek, magenta vörösek, v a g y biborszinüek. A magház és a virágcső rózsa­ szín, barnás-zöldes p i k k e l y e k k e l . A s z i r o m l e v e l e k lándzsa v a g y lapát formájúak. A virág t o r k a és a porzószálak fehé­ r e k , a bibeszál és a hatágú b i b e zöldessárga. Élőhelye: B o l i v i a , Cachambamba tartomány, Mizque V i l l a V i l l a m e l l e t t 3000 m magasságban. Gyűjtőszámok: WR 1 9 5 , L 3 3 3 S u l c o r e b u t i a m a r k u s i i RAUSCH v a r , l o n g l s p l n a RAUSCH nom.nud. L e i r a t l a n növény, bár Rausch még a második útján 1 9 6 5 - b e n gyűjtötte be Boliviában Cochambamba város környékén. Gyűjtőszáma: 1 9 5 / a S u l c o r e b u t i a m e n e s c s i i /CAIÜ3ENAS/ BUINING és DONALD Első leírás "SUKKULENTENKUNDE" /Svájc/ 1 9 6 3 . évi V I I / V I I I . szám. Széles, l a p i t o t t pogácsaalaku növény, jól s a r j a d z i k , s z i n e sötétszűrkés-zöld. Egyes f a j 6 cm átmérő m e l l e t t csak m i n t e g y 2 cm magasra nő. l 4 - l 8 bordája 3 mm széles, 6 mm hosszú dudorokból á11. A r e o l A i mé-rnékn!tnn hnnnzúnk.

SULCOHEtiUTlA MKWt-btöii

h UlO ; SALAMON TIBOR

- 113 Fésüszerüen álló 1 0 - 1 2 tövise 3 - 3 5 mm hosszú, fehérek v a g y rózsaszínűek, az új tövisek e s e t l e g világosbarnák. A h o s z szabb tövisek e s e t l e g világosbarnák. A hosszabb tövisek ese leg h a j l o t t a k i s lehetnek. Virága fakósárga v a g y aranysárga, a virágcső i s sárga, r a j t a p i k k e l y e k zöldek, hegyük vöröses. A külső s z i r o m l e v e l e k hegye vöröses. A virág m i n t e g y '4 cm hosszú és 3 , 5 cm átmé­ rőjű. Termése k b 6 mm gömbölyded; sötétvörös széles p i k ­ k e l y e k k e l . M a g j a , 1 mm körüli sötétbarna. B a c k e b e r g s z e r i n t nagyon közel áll a S. c a n d i a e - h e z . Élőhelye: B o l i v i a , Ayopaya, N a r a n j i t o m e l l e t t . Donald s z e r i n t : R i o S a n t a R o s a - I n d e p e n d e n c i a , C o r d i l l e r a de C o c a p a t i v a l a m i n t C o r d i l l e r a de Mazo C r u z . Gyűjtőszámok: FR 7 7 5 , WR 6 0 3 . S u l c o r e b u t i a mentosa

RITTER

Első l e í r á s " S u c c u l e n t a " /HOLL./ 1 9 6 4 . 7 . szám. Lapos pogácsa, e s e t l e g félgömbalEŰcu, m i n t e g y 6 cm átmé­ rőjű, élénkzöld, hosszú répagyökeret fejlesztő növény. Csúcsa kissé bemélyedt. Bordáinak száma 2 0 körül v a n , ezek k b 1 cm hosszú, 5 mm magas, tojásdadalaku d u d o r o k ­ ból állnak. Fehér areolái k e s k e n y e k , 5 - 7 mm liosszúak. Fésűaleűcban e l r e n d e z e t t peremtöviseinek száma l 4 - l 8 , 6 mm körüli hosszúságúak, vékonyak, kissé h a j l o t t a k , f e k e ­ tések, v a g y sötétvörösek. Közóptöviseinek száma 2-k, hosszúk 5 - 8 mm. Virága 3 cm hosszú, 3 , 5 cm átmérőjű, a növény oldalán fejlődik, a virágcső 15 mm hosszú, tölcséra l a k u , a virágszirmok 1 5 - 2 0 mm hosszúak, lándzsaalakúak, a l i g 3 - 5 mm szélesek, színűk bíborvörös. A porzók fehérek e s e t l e g vörösesek, a bibeszál fehér, a b i b e 5 - 7 ágú h a l ­ ványsárga. A termés golyóalakú, vöröses. A magok k a l a p / s i s a k / formájúak, 1 , 2 mm hosszúságúak és k b 0 , 7 mm széle­ sek, sötét mélyfeketék. Ez a f a j közeli rokonságban v a n a S. t o t o r e n s l s - s e l és a S.lepidával. Hazája: B o l i v i a , Cochambamba tartomány, Campero, A i q u i l e . A tipúsnövény az U t r e c h i E g y e t e m i Herbáriiunban Hollandiá­ ban v a n . S u l c o r e b u t i a m i z q u e n s i s RAUSCH Elsö leirás: KuaS 1 9 7 0 . 6 . szám. A növény egyedülálló, esetenként sarjadzó,kb 2 , 5 cm magas és 3 cm körűlű átmérőjű, erős répagyökere v a n . A bordák száma elérheti a 1 7 - t , ezek spiráliséul elhelyezkedő 4 - 5 mm-es púpokból állnak, a púpok alsó része vöröses i b o l y a ­ színű. Az e p i d e r m i s z sötétzöld. Keskeny, a l i g 1 mm-es areolái k mm hosszúak, f i n o m fehér szőrrel f e d e t t e k . A peremtövisek száma 2 0 - i g t e r j e d h e t , k b 4 mm hosszúak, s z o ­ r o s a n a t e s t h e z s i m u l n a k , fésüszerüek, a tövisek hegye fehér, a tövükben ftotések. Középtövise n i n c s . A virágok s z i n e világos, vagy sötét magenta vörös, bársonyosan c s i l ­ logó.

SULCOREBUTIA M I z g U E N Z I S Incze F e r e n c felvétele A virág t o r k a e s e t l e g fehér. A porzók sárgák, a b i b e halványsárga. A virágok h o s s z a 3 cm átmérője, 2 , 5 cm. A termés golyóalakú, k b 5 - 7 mm-es. A magok sisakalakúalc, aprók, feketék. Rausch s z e r i n t ez a f a j a S. v e r t i c i l l a c a n t h a formakörébe t a r t o z i k , attól a sűrűbben elhelyezkedő tövisei­ v e l tér e l , ami v i s z o n t a S. k r u g e r i i - r e emlékeztet, azon­ ban a virégszin eltérő. S u l c o r e b u t i a m u s c h i i VASQUEZ Első leirás: "SUCCULENTA" / H o l l . / 1 9 7 ^ . 3 - szám. Golyóformájú erősen sarjadzó, répagyökerű növény, e p i d e r ­ m i s z e zöld. Változó számú / 1 2 - 1 8 / bordái erőteljes, m i n t ­ egy 6 mm magas és 8 mm széles púpokból állnak, c s a v a r o d o t t lefutásúak. Az areolák 5 mm hosszúak, ellipszisalakúak, g y a p j a s a k , k b 7 mm-re vannak egymástól. A tövisek sárgák, erősek, enyhén h a j l o t t a k . A peremtövisek száma 1 2 - 1 6 , a legrövidebb 4 mm, a l e g h o s s z a b b elérheti a 3 cm-t. 1 kö­ zéptövise v a n , 3 cm hosszú, szintén sárga. A virág hosszú tölcséralakú, a növény alsó részén fejlődik. A virágcső rózsaszín és b a r n a közötti színárnyalatú, 3 mm-es p i k k e l y e k k e l b o r i t o t t . A külső s z i r o m l e v e l e k lándzsalakúak, sárgák, a belső s z i r o m l e v e l e k szintén sárgák, v a l a m i v e l k e s ­ kenyebbek a külsőknél. A porzószálak aranysárgák, a p o r t o k o k fehérek. A bibeszál és a hétágú b i b e fehér. A termés 6 mm keresztmetszetű, golyóalakú. A magok aprók, barnásak. Hazája: B o l i v i a , Cochambamba tartomány. Ayopaya vidékén C h i c o t a Grandé környékén 3'*00 magasságban. E z t a növény G e r a r d o Musch gyűjtötte b e . A tipúsnövény a bécsi Herbáriumban v a n . Gyűjtőszámok: V 5 6 2 , ¥R 6 0 7 . f ^ ^ y t . köv. B a r t a l i s Imre

i « J crdae SukiJerten

I I . F r i e d r i c h : O p u n t i a a r t i c u l a t a P f e i f f e r Ottó A sok változat és f o r m a közül kiemelhető a v a r . s y r i n g a c a n t h a /szininimáJa: t u r p i n i / gyaluforgácsszerü színes töviseivel és nagy, tejfehér virágjával. A v a r . d i a d e máta tövisei szürkék és a virágja sárga 1 . színes fény­ kép. G- S e i f e r t : L i t h o p s - o k Délnyugat-Afrikában A szerző f e l k e r e s t e az i s m e r t lelőhelyeket és elszomorí­ tó kipusztulást talált. 6 e r e d e t i helyszíni felvétel, köztük 2 színes. H . S c h l o s s e r : K i l e n c nap kaktuszvadászaton Uruguayban A szerző h a t a l m a s területet k u t a t o t t át és ehhez v i s z o ­ nyítva a zsákmány elég szegényes. Mindössze 5 N o t o c a c t u s , 2 Malacocai'pus és 2 F r a i l e a f a j . 1 térképvázlat. E. K l e i n e r : C o r y p h a n t a andreae Purpus Boedeker Nagyvirágu, erős tüskézetü növény, m e l y napos meleg he­ l y e t igényel. 1 fénykép. W.C.Keen: E u p h o r b i a h o r r i d a B o i s s i e r O s z l o p k a k t u s z h o z megtévesztőén hasonlító, hálás növény. Bár l a s s a n fejlődik, magról nevelhető. Tartása nem nehéz, évenként virágzik és s a r j a t i s h o z . 1 fénykép.

1976.

évi 1 . füzet

W. és H.Ratili: B a i a C a l i f o r n i a k a k t u s z a i

és s U k k u l e n s e i

Térképvázlat és ismertető az alsókaliforniai félszigetről. Rendkívül r o s s z u t j a i egyelőre védik e z t a különleges s z u k k u l e n s p a r a d i c s o m o t , de a t e r v e z e t t aszfaltút odavonz­ za majd a turistákat és sorsát beteljesíti. Folytatása kö­ vetkezik.

V. D o r n l n g :

- iib Helyi hybrld-e a Ncochllenla

wagerlngeliana?

A szerző 1 9 7 3 - b t i n hazánkban járt és a f e n t i növényből 2 pádányt v i t t h a z a , me'.yok jól aklimatizálódtak. A névadó W a g e r i n g e l u r s z e r i n t a növény j e l l e g z e t e s törpe C o p i a p o a , h e l y i mutáció v a g y l i y b r i d , a m i t c s a k az élőlielyen l e h e t n e eldönteni. Külalakja rendkívül változatos, júniustól októ­ b e r i g hoz virágot, l e i r v a még n i n c s . E. Kuhn: A M a m n i l l a r i a nemzetség ismeretéhez S e c t i o R e c t o c h i l i t a F. Buxb. M a m m l l l a r l a p r o l i f e r a / M i l l / Haw. és r o k o n a i gyűjtőnév alá a szerző ik f a j t s o r o l , ezek a következők: A l b i c o m a , a u r i s e t a , dumetorum, g r a c i l i s , k u e n t z i a n a , m a g n e t l c o l a , m u l t i c e p s , pieta, p i l i s p i n a , p r o l i f e r a , wanluisensis, s u b t i l i s , vetula, v i e r e c k i i . E lU elnevezés a szerző s z e r i n t 5 f a j t t a k a r u.n. p r o l i f e r a , picta, p i l i s p i n a , vetula, g r a c i l i s . A cikket k i ­ egészíti 6 fénykép, 2 táblázat és egy határozókulcs nyomós érvekkel támasztja alá a szerző véleményét. /A fordító megjegyzése: Üdvözölni k e l l minden törekvést, amely az i n d o k o l a t l a n elnevezések bozótját ritkítja. Mégis az u j besorolásokat fenntartással k e l l f o g a d n u n k . U g y a n i s az elektronmikroszkóp, n a p j a i n k e csodálatos műszere, t e l ­ j e s e n u j kutatási távlatokat nyújt a fajmeghatározás terü­ letén i s . Különösen az u n . letapogató v a g y pásztázó / s c a n n i n g / elektronmikroszkóp, m e l y a m a g s z e r k e z e t , a virágpor és a kromoszóma vizsgálatok révén döntő ismérvekot szolgál­ t a t . Fentiekből k i s Ízelítőt k a p t u n k az a n g o l Dr. Hunt p r o ­ fesszortól, a k i a közelmúltban Dudapesten t a r t o t t v e t i t e t t képcs előadást a M a m m l l l a r l a genus rendszerteuiáró:. E k k o r láthattunk egy a ^ m m l l l a r i a magot, amely fénymikroszkóp a l a t t t e l j e s e n simának tűnt, de pásztázó elektronmikroszkóppal cipónagyságura felnagyítva o l y a n l y u k a c s o s v o l t , m i n t egy őszibarack mag. Ugyancsak láthattuk, hogy a p r o l i f e r a né­ v e n i s m e r t más-más lelőhelyről származó és egymástól a l i g megkülönböztethető Mammillariák sejtjében 2 / d i p l o i d / , h / t e t r a p l o i d / sőt 6 / h e x a p l o i d / kromoszomakészlet található. Dr. Hunt s z e r i n t további vizsgálatok döntik majd e l , hogy ezek azonos v a g y különböző f a j o k n a k tekinthetők/. F. Kümmel : A h a l l e i E g y e t e m i

Botanikuskert

Alapítva 1 9 6 8 - b a n , k a k t u s z o k és s z u k k u l e n s o k először az 1 7 7 0 évi növényjegyzékében s z e r o p e l n e k . A sok érdekes és értékes növény közül i s kiválik egy 50 cm magas A s t r o p h y t u m o r n a t u m , m e l y n e k életkorát több m i n t 1 0 0 évre becsülik.

Kemenes Ernő

1977.

április 2 3 - 2 4 .

Kétnapos kirándulás keretében meglátogattuk k e d v e s pécsi barátaink KAKTUSZKIÁLLITASÁT. Nehéz l e n n e eldönteni, hogy m i h a g y c t t bennünk maradandóbb emléket, a vendég­ látóink, d r . T i h a n y i Jenő főigazgató h e l y e t t e s , d r . Kováncs Zsuzsanna a d j u n k t u s . Jávor Andor főkertész, s z a k ­ körvezető m i n d e n r e kiterjedő figyelmessége, m e l e g bará­ t i fogadtatása, v a g y a kiállított növények meglepő szép­ sége, avagy a Főiskola b o t a n i k u s k e r t j e . A pécsi szakkör t a g j a i n a k szívből kívánunk további eredményes munkát és köszönjük e z t a szép élnéryi•

RÉSZLET A PÉCSI KIÁLLÍTÁSRÓL

FOTÓ: DR. KOVÁCS ZSUZSANNA

K É R J Ü K A VIDÉKI S Z A K K Ö R V E Z E T Ő K E T , h o g y szakkörük e d d i g i történetét néhány, kiemelkedő gyűjtemény fekete-fehér levelezőlap méretű fényképével együtt l e g y e n e k s z í v e s e k Szakkörünk Tájékoztatója számára megküldeni." Szeretnénk a j e l e n l e g működő szakkörökről e g y ismertető cikksorozatot közölni.

- 118 1977.

má.jus 7-én

Mezőtúron a Városi Művelődési Központ kamaratermében r e n ­ d e z t e s i k e r e s kiállítását a h e l y i Szakkör. Mezőtúri bará­ t a i n k k a l a Szakkörük megalakulása óta testvéri k a p c s o l a t o t t a r t u n k f e n n , i g y természetesen kiállításukon szakkörünk, ha v i s z o n y l a g kevés növénnyel i s , de részt v e t t , A kiál­ lítás megnyitóján átadtuk a XX. k e r . Művelődési O t t h o n o k Igazgatósága a C s i l i által felajánlott t i s z t e l e t d i j a t . A mezőtúri kiállitás színvonalában, hagyományaihoz híven i g e n szép, változatos v o l t . A rendezés ötletessége, észak­ dél növény-csoportositása a kiállítók "névtelensége" pél­ daképül szolgálhat m i n d e n kiállítást rendező saakkörnek. Gratulálunk-

EGY K I S "ÍZELÍTŐ" A MEZŐTÚRI KIÁLLÍTÁSRÓL 1977.

május 22-én

Kecskemétre látogattunk e l . Az újra a l a k u l t Szakkör j 6 l sikerűlt kiállitás keretében m u t a t t a be a kecskeméti gyűjtők l e g s z e b b növényeit. Nagy kár v o l t , Iiogy e z t a népművelés szempontjából sera lebecsülendő kiállítást a megyei művelődési központ vezetői i g y agyon liallgatteúc. Az e g y e t l e n árva k i s plakát a bejáratnál levő v i t r i n b e n e l v e s z e t t az egyéb rendezvények hirdetései között. A palotánál: i s beillő művelődési központ nagyszerű a d o t t ­ ságainál f o g v a valóban ünnepé t e h e t t e v o l n a e z t a r e n dezvéi.yt. Megértjük, hogy a kaktuszkedvelőkön kivűl még számos c s o p o r t , k l u b működik k e r e t e i k e n belül, azonban egy szakkör első próbálkozásánál i l l e n e j o b b a n segíteni. Szakkörünk részéről Menyhárd János Chiléről- a c h i l e i kaktuszokról t a r t o t t diaképes^ nagyéréeklődést kiváltó előadást.

-

i i y -

Kérjük k e d v e s kecskeméti {vyüjtőtársainjtat, hogy továbbra i s iíyen lendülettel, s z e r e t e t t e l vegyenek részt szakkö­ rük munkájában, a klál Iliászuk színvonala életre valósá­ g u k a t , a b e m u t a t o t t növények p e d i g növényszere tetükot, liozzáértésüket, i g a z o l j a . Szakkörünk nevében további s i k e r e k e t kívánunk. 1977-

május 2 8 . Június p .

A Kertészeti Egyetemen r e n d e z t e Országos kiállítását a MKOE. A kiállitáson b e m u t a t o t t növények valóban megle­ petésként h a t o t t a k u g y a gyüjtőtársak, m i n t a s o k e z o r látogató számára. Húsznál több kiállító s z a k m a i bemuta­ tója a magyar kaktuszgyűjtők ünnepi találkozója v o l t . D e b i z o p y o s o d o t t , hog-y i l y e n méretű kiállitás rendezésé­ hez i i i * r V H C H H R Z évek óta m e g s z o k c t t helyiség.

AZ MKOE KIÁLLÍTÁSÁRÓL

FOTÓ: DR. AGOCSY PÁL

Szakkörünk három gyűjtő növényeivel képviseltette magát ezen a nagyszerű rendezvényen. A kiállított növényanyagért a zsűri N i v o - d i j j a l tüntette k i Szakkörűnlvot. B i z v a abban, hogy az MK(iE u j vezetőivel baráti k a p c s o l a t a i n k tovább erősödnek már most s z e r e t e t ­ t o l meghívjuk az MKOE tagságát és Vezetőségét Szalckörűnk Jövő év májusában rendezendő V. DUDAPESTI KAKIUSZKlÁLLÍ­ TÁSÁRA , a h o l másodízben kerül kiírásra a "KONDÉR ISTVÁN" vándordíj.

Felhívjuk k e d v e s szaklcöri t a g j a i n k figyelmét, hogy július és a u g u s z t u s liónapokbaii h a v o n t a c s a k e g y s z e r jövünk össze /július l 8 - á n és a u g u s z t u s 15-én, v a l a m i n t s z e p t e m b e r 12-én/.

Adás - Vétel- Csere dr.

Szabó Miklós l l l 4 .

Budapest,

Bartók Béla út 5 9 .

/A Móricz Zs. körtér m e l l e t t / Helyhiány m i a t t fiatal,

eladná

két-három éves növényeinek egyrészét.

Érdeklődni n a p o n t a a délutáni órákban l e h e t . Szabó István I I 6 3 . B u d a p e s t , Gyöngyhalász u. 8 . /Közlekedés az Örs vezér térről a ^^-os autóbusszal egy megálló./ Lakásénak szanálása végett eladná h x 2 , 7 0 m-os vasvázas ^ üvegliázát. TARTALOMJEGYZÉK -

INHALTSVERZEICHNIS

82. 86. 92. 9'*.

oldal oldal oldal oldal

Tóth László: Szupp Géza: Kemenes Ernő: L o r e n t z Károly:

97.

oldal

B a r t a l i s Imre:

101.

oldal

K.H. Prestlé:

107. 115.

oldal oldal

B a r t a l i s Imre: Kemenes Ernő:

117.

oldal

++ +

Szericesztö

Bizutiság:

D i s c o c a c t u s PFEIFF. A Seneciókról A M a l a c o c a r p u s SD. Időszerű tennivalók A k t u a l o aufgebe Kaktuszkiállitás Görlitzben A u s t e l l u n g i n Görlitz Tanulmányúton Uruguaybein Auf S t u d i o n r e i s e d u r c h Uruguay A Sulcorebutiákról Sajtószemle L i teraturbesprechungen Széikköri h i r e k N a c h r i c h t e n aus unserem F a c h k r e i s M * « z i r o ' * ZoKár^ K e m c i i C ' S Et-nó S2UPP Oi'Zú

Szerk*ftzt.,Me: LekloMtla;

Mi'.zzeiro*

7oltán

A X X . k e r u l n l i Muvelöri('.»i O l l h o n o k lp.Azil.-tt*t..ii>.*, B p . X X ,

VJi'i F o l í 1«.^ K i a d ó ;

-

Ilud )|.c«t

Púbú'in

/.ol(.,i, 1

\'.\u\l

Csili

'77/86

ÍM. 7 3 . 1