csili kaktuszkedvelö szakkör tájékoztatója

csili kaktuszkedvelö szakkör tájékoztatója

-

121 -

ÉLŐHELYEN / R I V E R A / BEGYtlJTÖTT NOTOCACTUS ALOSYPHON Fotó: K.H. PRESTLÉ

-

122 -

ÚJDONSÁGOK A KUUAI MELOCACTUS-FAJOK B E VE

ISMERCTÉDEN

Z E T É S

A k v i b a l kal.tusz-flóra tanulmányozás a z utóbbi néhány év­ b e n n a g y lendületet v e t t . M i n t e g y 140 évvel León páter iiiunkássága után ismét k u b a i s z a k e m b e r , A J b e r t o E. A r e c e s M a J l e a k e z d t e meg a k u b a i k a l : t u s z o k ttuiulmányozását. A r e c e s a h a v a n n a i E g y e t e m N e m z e t i B o t a n i k u s Kertjének munkatársa / J a r d i n Botánico N á c i ó n á l , F a c u l t a d de C i e n c i a s , U n i v e r s i d a d d e l a Habárra/, a k i D r . J . B i s s e , a Jénai F r i e d r i c h S c h i l l e r E g y e t e m murrkatérsának / j e l e n l e g a h a v a n ­ n a i e g y e t e m meghívott professzorának/ irányításával d o l g e z i k . Munkája eredményes, 1 9 7 6 - b a n két d o l g o z a t a j e l e n t meg, mindkettő o g j - e g y ú j M e l o c a c t u s - f a j leírását t a r t a l m a z z a / A r e c e s , 1 9 7 6 / a, / 1 9 7 6 / b . Magam kétéves k u b a i tartózkodásom a l a t t i g y e k e z t e m a k-ubai M e l o c a c t u s o k a t a lehetőség s z e r i n t minél a l a p c s a b b a n m e g i s ­ m e r n i és begyűjteni. Hazatértem után m o n o g r a f i k u s foldajgozásban összegeziem a z eredményeket, m e l y e k Így m a g y a r és a n ­ g o l n y e l v e n egyaránt hozzáférhetők / M é s z á r o s , 1 9 7 6 / a , 1 9 7 6 / b . Munkánk nyomán a Szigetről i s m e r t f a j o k száma n é g y ­ ről k i l e n c r e , i l l . /eg^' u j a l f a j j a l e g y ü t t / t i z r e e m e l k e ­ dett. A következőkben A r e c e s d o l g o z a t a i d i s m e r t e t t e m , s a z ú j i s m e r e t e k birtokában adom a k u b a i M e l o c a c t u s o k eddiginél t e l j e s e b b áttekintését.

Eredmények 1.

é s megvitatás

Melocactus actinacanthus Areces 1 9 7 6 .

A f a j leirása a C i e n c i a s / S e r i e 1 0 , B o t á n l c a / 1 9 7 6 . évi 9 . számában j e l e n t meg. Ez a f a j a L a s V i i i a s tartomány t e ­ rületén lévő S i e r r ' a de Agabama nt>vü hegységben, a R i o A g a bama m e l l e t t , szerpentinsziklákon éJ , A t i p i s t 1 9 7 ' * . márciusé­ b a n g j T J j t ö t t é k , s a h a v a n n a i herbériumbarr helyezték e l . A f a j részletes leírását rövidítve adom. Lapított, pogácsa alakú, magányos növény, nem s a r j a d z i k , 8 - 9 bordája v a r r . A k i f e j l e t t növény 9 - 1 3 , 5 cm magasságú ós 1 0 , 5 - 1 ^ 4 , 5 cm átmérőjű. Bordái e g y e n e s e k , függőlegesek, szélesek: 1 - 2 , 5 cm mélyek és 1 , 7 - 5 cm szélességüek. A z areolák tojásdadok, egynástól való távolságuk 1 - 2 , 2 cm, egy bordán általában 7 - 9 a r e o l a v a r r . Töviseinek száma 5 - 6 , a növény csúcsán a f i a t a l tövisek vörösesek, a z idősebb n ö ­ vényen feketés-vörösek, később szürkés-fehérek v a g y sárgák, h e g y ü k kissé sötétebb.

- 123 Középtövise n i n c s , a tövisek sugárirányúak, visszahajlók. A feJ.sőá'lásu tövis a többinél rövidebb, 0 , 8 - 1 , 7 cm h o s z szúságvi- '4 oldalállásv. tövise 1 , 5 - 2 , 2 cm, e g y a j sóállásu tövise kissé h o s s z a b b , 1 , 7 - 2 , 4 cm hosszúságii. C e p h a l i u m a J a p o s , átmérője 5 , 5 - 6 , 5 cm magassága legföljebb 3 cm, f e ­ hér gyapjúval és 1 , 5 - 2 cm hosszúságii vJ.-öses sortéJJcel f e d e t t . Rózsaszínes virága csőalakú, h o s s z a 1 , 3 - 1 , 5 cm átnérője 0 , 4 - 0 , 5 cm. Termése karcsú visszás-tojásdad alakú, 1 - 1 , 5 cm liosszúségi; és 0 , 4 - 0 , 7 cm v a s t a g , felső h a r m a d a hal\ány rózsaszínű, a l a p j a f e h é r e s . M a g j a f é n y e s , f e k e t e 1 írni átmérőjű. A M e l o c a c t u s a c t i n a c a n t h u s A r e c e s közel áll a z 1 9 3 4 - b e n l e i r t M e l o c a c t u s m a t a n z a n u s L<>ón f a j h o z , teliát a S e r i e s M a t a n z o n n s - b a scrcleindó.

2.

Melocactus

holgiilnensis

Areces

1976.

A f a j leirása a C i e n c i a s / S e r i e 1 0 , B c t á n i c a / 1 9 7 6 . évi 1 0 . szár.iában j e l e n t meg. Ez a f a j a z o n o s a M e l o c a c t u s j a k r s i i Mészáros 1 9 7 6 . f a j j a l , m e l y e t a z A c t a B c t a n i c a 1 9 7 6 - c s kötetében i r t a n i l e . A prioritás kérdése e b b e n az e s e t t e n megJehetősen n e h é z . Az A c t a B c t a n i c a 2 2 . kötetének J - 2 . száma a kötet címlap­ jának és a b e n n e lévő d o l g o z a t o k fejlécének tanulsága s z e ­ r i n t 1 9 7 6 - b a n j e l e n t meg, d e a külső hátsó boritón e g y apróbetűs félsor arról ár-ulkodik, h o g y a kötet c s a k 1 9 7 7 . februárjában h a g y t a eJ a n y o m d á i . A c i k k fejlécének t a n u l ­ sága s z e r i n t a kézirat 1 9 7 5 . n o v e m b e r 1 0 - é n érkezett a f o l y ó ­ i r a t szerkesztőségéhez. A C i e n c i a s 1 9 7 6 . évi 1 0 , száma 1 9 7 6 . áprilisában j e l e n t meg, a c i k t ; kézirata Í 9 7 6 . á p r i ­ l i s 8 - é n érkezett a l a p szerkesztőségéhez. A két leir'ás tehát a z o n o s évben született, h a a z A c t a Bot a n i c a n y o m d a l keltezését tekintjük, a k k o r a M e l o c a c t u s h o l g u i n e n s i s A r e c e s , h a a kötetek évszámát, t i k k o r a M e l o ­ c a c t u s j a k u s i i Mészáros a z érvényes n é v .

A k u b a i M e l o c a c t u s - f a j o k áttekintése Az u j leírások f i g y e l e m b e vételével Kuba f a j a i j i a k jegyzéke a következőképpen a l a k u l . Series

Matanzanus León 1 9 3 4

l.a.

M.matanzarni*

1 . a.

M.actinacanthus Areces

Series

Melocactus-

I976

Guitartii

2.

M.

3.

M. j a k u s i i M é s z á r o s 1 9 7 6 / = M . h o l g u i n o n a i s Areces 1 9 7 6 . /

guitartii

León 1 9 3 4

Serles

U.

M. harlovjü a e g .

í».a.

M.

harJovjü B r d t t o n e t Rose

k.h.

M.

borhidii

Í4.C.

M.

o v a e Készái-cs 3 9 7 6 .

5.

M.

r a d o c z i i Mészáros

6.

M.

a r u n a i León "

7. 4.

124 -

Harlowii

Mészáros

"

"

"

1976.

T93'l.

s s p . a c i u i a i Lfón

"

1912.

J976.

193'*.

v a r . f J o \ ' l s p j n \ i s Mészáros 1 9 7 6 . s s p . Laí;iu a o j i s J s

Ménzéi'fs 1 9 7 6 .

M . n a e y i j Mészárí s 1 9 7 6 .

A kvchai M e l o c a c t u s - f a j o k

1 atározékulcsa

Az u j leírások f i g y e l e m b e vételé'X'el a K u b a i M ( - i O c u t M i i s s f a j o k határozókiilcsa i s megváltozik. A mótlosilott huiái
b.

2. a.

b.

határczókTilc s a K i c s i vagv' közepes termetű növények; lapított gömbalakx'ak v a g y magasságul: nem sckl.un külön­ bözik a z átmérő jűlitől, nnn' ágazi:ak e l . Tüül<ézetüklien a radiális és centrális tövisek J 6 l megkülönboztethotől;, a radiális tövisei, a t e s t f e ­ lé h a j l a n a k , a centrálisak / h a v a r u i a k / előre állnak v a g y a t e s t felé görbülnek 2 Különböző méretű, többé-kevésbé oszlopalakú növények, magasságuk m i n d i g n a g y o b b a z átmérő­ nél / c e p h a l i u m n é l k ü l / . Az öreg pádár.yok többékevésbé h a j l a m o s a i , a z elágazásra. A radiális és centrális tövisek n e h e z e n különithetől: e l , a radiális álJásúak nem v a g j - a l i g h a j l a n a l c a t e s t felé Series Harlowii Bordáinak száma 10-nól k e v e s e b b , tüskózetük nem ér ö s s z e , töviseik között a növény t e s t e s z a b a ­ d o n látszik, m i n d e n tövisük a t e s t f e l é görbül S e r i e s Matanzanus Bordáiknak száma 10-nél több, tüskére tűi; összeér, radiális töviseik enyhén a t e s t felé h a j l a n a k , centrális töviseik előre állnak, meghaladják a 2 cm hos.'zuságot Series G u i t a r t i i

A S e r i e s Matanzanus

l.a.

fajainak

határozókulcsa

A k i f e j l e t t növény átmérője 3 0 cm a l a t t ma­ r a d , areolánként 7 - 9 tövise v a n , k ö z é p t ö v i ­ se v a n M . m n t a n z a n t i s Lt^ón

b.

' - 125 A k i f e j l e t t növény átmérője n a g y o b b m i n t 1 0 cm areolánj.ént 5 - 6 tövise v a n , középtövise n i n c s e n M.ectinacarthus Areces

Melocactus

guitartii

A Series G u t t a r t i i fajainak

Fotó: MESZAPCS ZOLTÁN határozókulcsa

l.a.

l A p j t o t t gömbölyded növény, áinérője n a g y o b b m i n t a magassága / c e p h a l i u m n é J k ü l / . Tüskézete sürü, két erős középtövise m e g h a l a d j a a 3 cm hosszúságot M . g u i t a r t i i León

b.

Gömbölyded növéry, alsó harmadában a legszé­ l e s e b b , magassága megeg>'6zik a z á t » < r 8 v e j , v a g y kissé magasabb / c e p h a l J u m n é l k ü l / . Tüsi.ézete ritkásnál, tűrik, 1 - 2 középtövise általábíui 2 - 2 , 5 cm d e legföljebb '} cm hosszú­ ságú M . j a k u s i i Mészáros

A Series Harlowii

l.a.

fejalnak

határozókulcsa

Tövisei rendkívül erősek, v a s t a g o k , • ce«trá]is tövisek hosszúsága m e g h a l a d j a a cm-t, vastag­ sága / t ő b e n / a 3 Buii - t . Nagv'termetü, o s z l o p a l a k u n ö v é n y , gyaka-arr elágazik. V a r é b i l i s f a j , h e l y i formákban g a z d a g M . a c u n a i León - Cophalium-serték kemények, r e n d e z e t t e k : t e r ­ més megnyúlt visszás-tojásdad alakú M.acunai ssp. a c m i a i

- 126 Lepn — Tövisek bainák v a r , anmiai — Tövisek mézsárgák , e s e t l e g a tövül: barnás var .flavispiiius — C e p i i a l i i i m serték lágyak, rendezetlenek, -tei-mós rövid széles vlsszás-to jásdad aJ ai.vi M.acunai ssp. lagtmaensJ s KészároR b.

Töviseik vékonyabbak, h a árszerüek, hosszúságuk nem éri e l k c m - t , vastagságiü: / t ő b e n / a T mm-t 2

Melocactus h a r l o w i i r . candida 2.a.

b.

3.a.

Fotó: MÉSZÁROS

ZOLTAK

Tüskézcte mercA-, nom. e i a s z t i k v i s . C e p t a J i u i . i a maga­ s a b b m i n t a szélessége; a c e p h i a l i u m s e r t e i lazék, pvihák, többé-kevésbé kuszán álincik, fakó színűek. Nagjtermetü növény, némelykoi' elágazik, variábilis f a j M.nagyíj Mészáros Tüskézatük vékonyabb, többé-kevésbé e l a s z t i k x i s . A c e p l i a l i u m k o r o n g a l a k v i , magassága k i s e b b m i n t a szélessége / i g e n ritkán e g y e s öreg péJdánvokó megnyúlik./ A c e p h a i i u m sertéi kemények, erősek, e g y e n e s e n állnak, r e n d e z e t t e k , általában élénlc szintiek ?. Nagytermetű, gömbölyded i l l . megnyúlt-tojásdad alakú n ö v é n y / j ? - l 6 cm átmérő, 11-18 cm magasság, cephaíiiun néJ.kűl./ M . h a r l o w i i B r . e t . Rose terniéáe erős rózsaszínes b i b o r f. harlowi 1 termése fehér f . candida

-

127 -

Fotó: MÉSZÁROS Melocactus n a g y i l K J s p b b termetű rövények, átnérőjük / k i f e j l e t t b. b a n / 10 cni-néi k i s e b b , kivételesen 1 0 - 1 2 cm

ZOLTÁN kor­ k.

k.a.

b.

5.a.

b.

Karcsú o s z i o p a i a l ^ u növéry, a k i f e j l e t t példány á t méif^e n e n i h a l r ; d j a meg a 6-8 c m - t , magassága l e g a ­ lább kétszer a n n y i , a f e j l e t t növényen a c e p h a l i u m a l a t t i 5-8 a r e o l a s o r feltűnően g y a p j a s M. b o r h i d i i Mészáros K i s e b b termetű, m e g n y t i l t tojásdad a l e k u növén/tk, átmérőjűi; 8-10 / - 1 2 / cm, magasságuk m i n d i g n a g y o b b a z átmérőjüknél, de nem érd e l cinnak másféJ-kétsze­ resét , a c e p h a l i u m a l a t t i a r e o l a s o r n k a l i g g v ^ a p j a s a k 5. Sűrűn bordázott növény / l 3 boic'.a/. Középtövisei eg-yenesek vag^' kissé fölfelé h a j l a n a k . . A c e p h a l i u m sertéi f akóbarnáJr, általában ritkások. A kinyílt virág álirérője 20 mn-néJ n a g y o b b . M.evae Mészáros Ritkábban bordázott növény / l O b o r d a / , középtövisei határozottabban fölfelé h a j l a n a k . A c e p h a J i u m s e r ­ téi élénk rókavöröse.k, sűrűbben állnak. A k i n y i ] t virág átmérője 12-14 mm, v a g y ennél k i s e b b M . r a d o c z i i Mészáros

I

»

0_ D

L

(I M

A r t - c e s , A.E.M. / I 9 7 ' ó / a / : Una ni.ic\ a e s p e c i e d e K ( ; l c o a o t t s L l r i k o t 01;tc de Cuba. C i e n c i a s , S e r i f i O , Botánlca, N o , 9 , M a r z o do 1 9 7 6 , p . 3 - l i A r e c e s , A.E.M / l 9 7 6 / b / : M e l o c a c t u s h o l g t i i n e n s i s : una n u e v a e s p e c i e d e Cuba orientíU. C i e n c i a s , Sf r i e 1 0 , Botánlca, N o . i O , A b r i l do J 9 7 6 , p . 1 - 1 2 M é s z á r o s , 2. / ] 9 7 6 / a / : Kxiba M i - i o c a c t u s f a j a i . Kaktuszkedvelő S z a k k f i r Évkönyve , p . 1 8 - 3 3

Csili

Mfíszéros, Z. / ] 9 7 6 / b / : T l i o Mf l o c a c t u s s p e c i e s c f Cuba. A c t a B c t a n i c a A c a d . S c l . Hun;;., 2 2 / i - 2 / , p . 1 2 7 - 1 4 7

- 129 -

DISCOCACTUS II.RÉSZ

Dlacoctus catangicola

UUIMINÜ és BREDtROO

Elsö leírás: KuaS 19'r'*- évi 1 2 . szániáliau. Magányosan élő, k h 1 1 cm á t m é r ő j ű , c e p h a l i u i r . nélkül '( cm körüli magasságú erősen lapított göir.balalai növény. Epitíepm i s z e világoszöldtől sötétzöldig változó. Gyökérzete szétágazó. A c e p h a l i u m 3 - 4 cm átmérő m e l ­ l e t t 2 cm magas, krémfehér gyapjú f e d i . világossárga, b a r nahegyű sörtél 3 , 5 cm hosszúalc, a szélső, töttsi^vos sörléi sötétbarnák. Hegyesszögben lefutó, szemölcsökből álló bordáinai< száma 1 2 . A szemölcsök 2 0 - 2 2 mni átmérőjűek és 2 0 mir körüli mrgasságua k . Az ovális areolák a szemölcsük csúcsá:ia!. F 1 só ' észér h e l y e z k e d n e k o l , hcsszúk 8 mn Iiörüli, szélességük kta 4 mm. F i a t a J k o r u k b a n Icréml'ehér gyapjút v i s e l n e k , m e l y idősebb k o r r a eltűnik. Széltöviseinek száma 5 - A tövisek kemények, m e r e v e k , 1 , 2 mm v a s t a g o k és hcsszúk elérheti a 3 c m - t . K e z d e t b e n szaruszinüok, később szürkések b a r n a h e g g y e l . Középtövise n i n c s . A k a r c s x i virágtölcsér h o s s z a 5 - 6 crr. a kinyílt virág átmérője m i n t e g y '1 cm. Élőhelye: B r a s i l i a , C a t i n g o l a . Gyűjtőszáma: HU 3 9 2 .

Discocactus cephaliaciculosus

BUXNING és BREDERCC

Első leirása m e g j e l e n a KuaS 1 9 7 5 . évi 5 . számában. Egyesével növő l a p o s , gömbalaku 2 0 - 2 6 cm átmérőjű és c e p h a l i u m . nélkül 9 - 1 3 cm magas zöld, világoszöld testszinü növény. M e g l o i i e tő­ s e n k i c s i répagyökérrel. A gyökérnyalcná 1 hosszú > l a z a k a ­ v i c s o s t a l a j esetéten 2 m.-re i s megnövő oldalgyökerei vannalí. A c e p h a l i u m . 5 - 7 cm átmérőjű és k b 0 , 5 - 3 , 5 cm magas fehéres gyapjúval borított, ijlősebb k o r b a n erősebb, sötétvörös tövi­ s e k állnak k i belőle m e l y e k elérhetik a 3 cm hosszúságot i s . Bordáinak száma 1 3 - 1 8 között változó. A bordálv magassága elér­ h e t i a 3 , 5 c m - t , több-kevesebb, h e g y e s e n összefvitó szeir.ölcsből tevődnek össze. A szemölcsök m i n t e g y h i d a l a k b a n kötőd_ n e k össze. A szemölcsök 3 , 5 cm szélesek. F i a t a l k o r b a n a n ö ­ vény felső részén levő szemölcsök erősebbek. Az areolál a szemölcs hegyén, e s e t l e g e g y kissé l e j j e b b v a n n a k , hosszúk 1 0 - 1 2 mm, szélességűk 8 - 9 mm. F i a t a l k o r b a n fehér gyapjút v i s e l n e k , n e l y a későbbiek során l a s s a n l e k o p i k , meglehetősen mélyen behúzódnak a szemölcsbe. Tövisei t e s t h e z simulóak, tőr formájúak. A peremtövisek száma először 4 később, 6 k e r e s z t b e n kötödőek h o s s z u k 3 5 - 3 7 mm köi'űli, a mellék £övisek 1 0 - 1 5 mm-esek. Az idősebb areolákon 3 - 4 mm v a s t a g és 2 0 - 2 5 mm hosszú középtövis i s fejlődhet. A tövisek először szaruszinűek, később v i l á g o s , v a g y sötétszür­ kék. A tölcséres fehér virága 3 5 - 4 0 mm hosszú és 3 0 - 3 2 imn széles. \

- 130 Bunkóformaju térése fehér. A magok golyó, v a g y s i s a k alakú­ ak mattfeketék, 1 , 2 mm hosszúak és hasonló átmérjüek. Élőhelye: Brazília R i o Maranháo és R i o P a r a n a G o i a s . Gyűjtőszáma: HU 4 3 0 , 4 3 1 .

Discocactus

ferricoia

Discocactus f e r r i c o l a

BUIM-NG és BRFDEROO

Első leirás: KuaS 1 9 7 5 . évi 1 . számában. 2 0 - 2 5 cm átmérőjű és 8 - 9 cm magas, fénylő sötétzöld testű magányosan élő, elágazó gyökerű növény. Feltűnően n a g y c e p h a J i r a c t n e v e l idősebb korára, m e l y elérheti a 6 - 7 cm átmérőt és a 7 cm körüli magasság-ot Spirálisan lefutó b o r ­ dáinak száma l 4 , 3 i 5 cm átmérőjű és 1 , 5 cm magas szemölcsök­ ből tevődnek ö s s z e . Areolái i s n a g y o k , k b 1 5 mm hosszúság m e l l e t t 7 ram szólesek.fiatal k o r b a n piszkos-fehér gyapjú­ v a l f e d e t t e k , m e l y e t később l a s s a n "levőt". Töviseinek száma 5 - 7 e s e t l e g 8, k ö z i U ű k e g y alsó tövis kissé a növény t e s t e felé ivelő, h o s s z a *?! éri a 4 - 4 , 5 c m - t . Egypár f e l s ő , kissé h a j l o t t tövise 3 - 3 , 5 cm hosszú a többi tövise a középtövls kivételélel 2 - 2 , 5 cm hosszú a középtö­ v i s , raely c s a k a z idősebb növényeken fejlődik k i 3 - 3 » 5 cm hosszú u g y a n c s a k kevéssé h a j l o t t . A tövisek eríSsek, m e r e ­ v e k , színük a feketés barnától a szűrkésig, koruktól f ü g g ő ­ e n változó. Az 5 5 ram hosszú és 3 5 mm átmérő körüli fehér v i ­ rágai nem i l l a t o s a k . Termése bogyó v a p y bunkóalaku 3 0 - 4 0 mm hosszú és 5 - 9 1"' átmérőjű, világos v a g y krémzöld e s e t l e g félig fehér. A m a g j a g o i y ó , v a g y s l s a k a l a k u , 1 , 5 mm átmérőü és u g y a n i l y e n hosszú, fényes f e k e t e . lőhelye: Brazillá, M a t o G r o s o , C o r u m b a környéke Gyűjtőszáma: HU 1 9 5 .

-

Discocactus

131

-

eig°"theus n . n .

L e i r a t l a n f a j . E d d i c c s a k a svájci S u - K a - F l o r cég / U o h o l m a r m / listáján s z e r e p e l i HU 'i25 / ? / szám a l a t t . Mindössze a n n y i meg­ jegyzéssel, h o g y élőhelye Brazília. Gj-üjtőszánia: HU liZ"^ / ? /

Discocactus

g r i s e u s BUINING és BREDEHOO

Első leirása a "SUCCULENTA" 1 9 7 5 . évi októberi számában J e l e n t meg. Egyedül élő, erősen lapított g o m b a i a k u 1 2 - 1 4 cm átmérőjű és 4 cm magas növény. C e p h a l i u m a 4 , 5 em átmérő i r . e l l o t t k b 2 , 2 , 5 cm magas, krémfel.ér, v a g y világosbarna g y a p j t ' i v a l f e d e t t , n a g y o n s o k b a r n a v a g y vöröses sörtével s z e g e t t . Bordáinak szá­ ma 9 - 1 1 I m e l y e k függőleges lofutásúak. Tövisei m e r e v e k , v a s ­ t a g o k 2 mm körüli átmérőjűek, h o s s z i V k 3 5 mni k ö r ü l i , számuk k e z d e t b e n 3 m a j d r e n d s z e r i n l m é g két mclléktövist n e v e l Idő­ s e b b korára. Középtövise n i n c s . Virága c s u p a s z h o s s z a 5 5 mm és 4 5 mm széles, fehér. Élőhelye: Brazília, M i n a s G e r a i s állam S e r r a d o s Alegrestől nyugatra. Gyűjtőszáma: HU 3 4 3 .

Discocactus

h p r t m e n n i l /SCHUMANN/ BRITTON és ROSE

Első leírását Schumann 1 9 0 C - b a n t e t t e közzé r " M o n a t s c r i f i für Kakteenkvxi(.:e" hasálijain. A f a j leirásal.cr a z o n b a n Schumannak c s a k néhány f i a t a l a b b növény állt rendelkezésére. Így a leirás kissé h i á n y o s . E z t a leírást v e t t e át B a c k e b e r g a lexikonéba, i l l . a " D i e C a c t a c e a e " c. hatkötetes munkájába. 1 9 2 2 - b e n B r i t t o n és Rose a "THE CACTACEAE" cimü n-unkájul: 1 1 1 . kötetének 2 1 7 . oldalán ujraleirásként I s m e r e t i k a Discocactus hartmannii-t. C^mek a növénjaiek a KuaS 1 9 7 0 . 1 . számában G e r d E s s e r e. H e i d e l b e i e i E g y e t e m i B o t a n i k u s k e r t munkatársának tollából találunk n a g y o n részletes leírást. Élőhelyén magányosan, v a g y 3 - 8 - a s c s c p c r t o k b a n elforduló, az E c h i n o p s i s o k l i o z hasonlóan sarjadzásra h a j l a m o s növény. F i a t a l korábein göm.balaku, később erősen ellaposodó pogács» formájú, átmérője elérheti a 2 0 c m - t , magassága 8 cm k ö r ü l i . E p i d e r m i s z e fényeszöld.Kúpos szemölcsölcre osztódó bordáinak száma 2 0 és 3 0 között változhat / B e c k e b e r g s z e r i n t 1 2 - 1 6 / . A bordák függőleges lefutásúeű--. A szemölcsök 2 0 mm m a g a s a k és 8 mm átmérőjűek. E r ő s , kissé a növény t e s t e f e l é hajló széltöviseinek száma 6 - 7 / 1 2 7 / , h o s s z u k 2 0 - 2 5 mm k ö r ü l i , a z o n b a n a kaiturkörűlmények között t a r t o t t növények tövisei jóval rövidebbek. A tövisek sárga v a g y vöröses-barna színűek. Idősebb k o r b a n r e n d s z e r i n t e g y középtövise fejlődik. C e p h a l i u m a 4 - 6 cm átmérőjű és 3 - 4 cm magas, fehérgyapjes.

- 132 A c e p h a l i u n i o t s o k fehér, v a g y vörösesbarna 5 cm hosszúságú sörte d i s z i t i . Virága f e h é r , lándzsaszerüen megnyújtott szirmú. Termése bogyóalaku, sárga k b U cm hosszú. A mag 2 ram átmérőjű, fényes ^ e t e , nagyitó a l a t t nézve erősen rücskös. Élőhelye: Észak-kelet P a r a g u a y , R i o Cápiibary.

D i s c o c a c t u s h e p t a c a n t h u s /RODRIGUES/ BRITTON és ROSE Első leirésát a B r i t t o n és Rose "THE CACTACEAE" I I I . kötetének 2 1 7 . oldalán találjuk. Ez a leírás n a g y o n hiányos. U g y a n c s a k hiányos a B a c k e b e r g l e x i k o n b a n közölt leirás i s . A korábbi Időben különböző szeizőltől megjelenő ismertetések i s f e l ü l e ­ t e s e k . S e n k i sera a d egyértelmű képet erről a fajról. B u i n l n g a HU 3 2 6 - o s gyüjtőszámu nö\-ényt, raely a l e g e l t e r j e d t e b b f o r I ú e y j e l l e m z i , h o g y n a g y o n változékony, s z e r i n t e f o k o z o t ­ t a b b vizsgálatra l e n n e szükség, h o g y p o n t o s képet k a p j u n k . Az Uebelraíinn c é g , de a többi n y u g a t i kereskedők i s D. h e p t a ­ c a n t h u s n é v e n hozzál, f o r g a l o m b a a K a r e l K n i z e által begyűjtött KK 1 1 2 6 és 1 1 2 7 s z . n ö v é n y e k e t , m e l y e k B u i n l n g s z e r i n t i s a z o ­ n o s a k a HU 3 2 6 - o s D. h e p t a c a u t h u s - s a i . \ rövid leírásokból csupán a n n y i t sikerült megállapítani, hog;' növénv t e s t e k b 1 6 cm átmérő m e l l e t t k b 6 cm magas. Bordái n a g y , k b 2 0 mm magas és megközelítőleg u g y a n i l y e n átmérőjű kúpalakú szemölcsökből állnak, m e l y e k spirális lefutásúak. Tövisek száma 5 - 7 , a z idősebb növénytken m é g néhány rövidebb ir-elléktövis i s fejlődhet. A tövisek erősek, kissé a növény t e s t e felé hajlók, egymást k e r e s z t e z i k . Hosszúk 2 5 - 3 5 mm k ö r ü l i , a z alsó három tövis v a s t a g a b b a f e l s ő i m é i , osor.tszlnüek, e s e t l e g szürkék. A f i a t a l tövisek feketék. C e p h a l i u m a 5 cm átmérő m e l l e t t , 3 , 5 cm magas, fehér gyapjú­ val fedett. Élőhelye: Brazillá, M a t t o G r o s s o Cuyaba-nál. Gyűjtőszáma: HU 3 2 6 , KK 1 1 2 6 , KK 1 1 2 7 -

Discocactus h o r s t i i

BUINING és BREDEROO

Elsö leirása KRAINZ " D I E KAKTEEN" cimü kiadványának C V I . f . lapján j e l e n t meg 1 9 7 3 - b a n . E z t a szép, k i s D i s c o c a c t u s t B u i n l n g 1 9 7 2 - b e n L . H o r s t társaságéban Brazíliában S e r r a d o B a r r a o - b a n f e d e z t e f e l . A f e l f e d e z e t t öreg példányok mindössze 4 , 5 cm átmérőjűek és 2 cm n i a g a s c k v o l t a k . / F e l o l t v a a növények t e l t e b b e k , magasabbek./ Bordáinak száma 1 7 - 1 8 , a bordák éle k l s l m v l t , l e g f e l j e b b 3 - 7 mm mélyek, függőleges lefutásúak. Az e p i d e r m i s z szürkészöld, linóm lilás árnyalattal. Areolái k i c s i n y e k , szűrkés-fehéres rövid gyapjúval f e d e t t e k . Rövid, a l i g p á r mm-es, k a r o m a l a l t u a n meghajló szürke, hegyükön f B t e t e töviseinek száma 9 - 1 0 . C e p h a l i u m a 2 cm átmérőjű és k b u g y a n i l y e n magas, barnás sör­ tével sürüer f e d e t t . Virága e s t e nyílik, erősen i l l a t o s , 6 cm átmérőjű, fehér. C s a k n a g y m e l e g b e n nyílik k i t e l j e s e n .

Terméne megnyúlt bunkóalelcu. M a g j a s l a a k a l a k u , 1 mm k ö r ü l i , fekete. Az első példéryokp.t k v a r c h o m o k o s t a l a j o ^ i találtál^. G>-üjtőszária: Hu 3 6 0 .

Discocp.ctus i n s i g n i s

RÜMPLIR

Rümpler 1 8 6 6 - b a n k i a d o t t "HANDBUCH FÜR KAKTEENKUNDE" cimü munJiáJátpn r a j z z a l Illusztrálva i s m e r t e t i e z t a n ö v é n y t , m e l y a z o n b a n m e g e g y e z i k a M o n v i l l e ái t a l I 8 ' t 6 - b a n l e i r t D. Triccrni s-aal.

Discocactus memillosus

BUINING és BRt;DER00

Első leirása a KuaS 1 9 7 4 . évi októberi szánéban j e l e n t meg. Egyesével n ö v ő , l a p o s növény, k b 1 7 cm átnérővel és 4 - 5 cm megpssággal / c e p h a l i u m n é l k ü l / . E p i d e r m i s z e élénkzöld. Gyökérzete közvetlenül a föld felszíne a l a t t elágamó. Bordá­ i n a k száma 2 2 - i g t e r j e d h e t , függőleges és e s e t l e g apirális 1 f i íásúak, k u p c s , m i n t e g y 1 , 5 cm alapátmérőjü és hoazAvetöleg u g y a n i l y e n magas szemölcsök aorozatából állnak. A szemölcsök nem kötődnek " h i d " a l a k t a n össze. A bordák közötti távolság 2 cm. Az areolák iiosszúak, a z egész s z e ­ mölcsöt "átmetszik", feltűnően szélesek, a f i a t a l areolák kevés világos-ki émszlnü gyapjíjvai f e d e t t e k , később c s u p a ­ s z o k , a szem.ölcsök a l a t t a z e p i d e r m i s z b e tesüllyedők. A 2 cm. l o s s z i ' i hajlékony tövisek k e z d e t b e n sárgás, v a g y világosbarnák, később világosszürkék sötétebb csúeasal, szánivk r e n d s z e r i n t 5 - 7 . Középtövise n i n c s . Virága csőalalcú, t e l j e s e n c s u p a s z 7 , 5 cm. liosszú é« 4 cm körüli ssélességü ha k i n j i l i k . Színe fehér, erősen i l l a t o s . Élőhelye: Brazília, M a t t o G r o s s o a R i o Apa mentén ae ésmalU. és n y u g a t i részen.

- 134 A z o n b a n e z t a növényt m é g közelebbről i s meg k e l l vizsgálni, m e r t feltűnő hasonlatosságot m u t a t a z u g y e i n c s a l . a M a t t o G r o s s o n > - u g a t i részén l i o n o s D. a l t e o l e n s - e l , v a l a m i n t a HU 1 9 0 - e s gyüjtőszámu D , p a t u l i f o l i u s - s a l , m e l y a M a t t o G r o s s o állambeli R i o I g u a t e m i és a R i o I b a r e mentén található d e u g y a n i l y e n hasonlatosság fedezhető f e l a D. h a r t m a n n i i - v a l i s , a m e l y n e k élőhelye U r u g u e y b a n a n y u g a t i részen a R i o C a p l i b a r y környékén van. Könnyen előfordulhat, h o g y a z önálló f a j h e l y e t t csupán e g y élőhelyi formáról v a n szó. Gyűjtőszáma: HU I 9 I .

Discocactus minimus n.n. L e i r a t l a n f a j . C. De H e r d t b e l g i u m i kereskedő listáján s z e ­ r e p e l t először, m i n d e n , teliát a z élőhely és egyéb, legszük­ ségesebb ismertetés n é l k ü l . Günther Königs a KuaS 1 9 7 7 . évi 8. számában a D i s c o c a c t u s o k ismertetéséről szóló cikké­ b e r hibásnak t a r t j a e z t a n e v e t , m e r t a növény idősebb k c i t a n v i s z o n y l a g elég n a g y i a megnő. Tehát c s a k a n e v e k e t szaporítjuk. A p c n t o s leii'áshoz n'ég további megfigyelésekre v a n szükség.

D i s c o c a c t u s magnimamjrius

IIUINIMG

és BREDEROO

Első leirása a K u r S 1 9 7 4 . évi n o v e m b e r i számában j e l e n t meg. Fénylő zöld epidermiszü, l a p o s gömbalaku megközelítőleg 17 cm átm.éiőjü és 6-7 cm magas répagyökerű növény. C e p h a l i u m a 3 cm. átmérőjű és 2 , 5 cm. magas, világosszürke g y & p j i i v a l f e ­ d e t t , s o k 2 - 2 , 5 cm hosszú b a r n a sci-tével, m e l y e k a széleken kiemelkednek. Függőleges elrendeződésü bordáinak, száma I 6 , m e l y e k n a g y 2 T 2 , 5 cm abpú, enyhén kúpos szemölcsökre c s z j a n a k . A szemöl­ csök plapjulrál hídszerűen összekötöttek, a z a r e o l a a l a t t esetenként a c h i l e i növényekre Jellemző bárdaJaku kinövés i s l e h e t . Az areolák oválisak, 5-6 mn hosszúak és 3 - 4 mm szélesek, k e z d e t b e n viJágosszürke f i l c c e l f e d e t t e k , később e z a f i l c " l e k o p i k " , a z areolák a szemölcs hegyén bemélyedve helyezkednek e l . A szprviszinü v a g y barnás tövisek idősebb k o r b a n szürkék l e s z n e k . Számuk k e z d e t b e n 3 - 5 , tövüknél, v a s t a g o d o k e l é ­ r i k a 0 , 5 - 1 , 5 mm-t. Hcsszúk v á l t o z ó , e g y alsó tövis eléri a l ó nan-t, a növéry testéhez simuló, e g y pár tövise k b 1 2 mm hosszvíságú, o l e . a l t u g y a n c s a k a növényhez simuló e g y pár rövidebb 6-7 mm 1-osszú tövise f e i dón felfelé na tátva f e k s z i k a ncvér.y testén. E z e k e n kivül a z idősebb növények areolái f e l e t t fejlődhet néhány 3 - 5 mm-es mellék­ tövis. A töviseknél nem t i t k a a l i o r g a s h e g y . Középtövise n i n c s . CsŐF^l.akú virága 7 cm liosszú, kinyílva 5 cm széles, erősen i l l a t o s . Élőhelye: B r a z i J i a , M a t t o G r o s s o , C a r a c o l m e l l e t t 2 8 0 m magasságban e s i llánipalás, cserjés, b o k r o s , a l a c s o n y fás területen.. Gyűjtőszáma: HU 3 2 4 .

- 135 D i s c o c a c t u s p a c h y t h e l e B U I K I N G és BREDEROO Elsö leirésa a "CACT. SUCC. JOURN." / A m e r i k a / 1 9 7 5 - évi j u l . a u g . számában j e l e n t meg. Lapított gömbhöz hasonló sötétzöld epidermiszü, ZZ cm á t ­ mérőjű és 8 - 9 cm magas elágazó gyökerű növéry. C e p h a l i u m a 5 - 6 cm átmérőjű és 3 cm i r a g a s , f e h é r e s , szűrkés gyapjúval borított. A c e p h a l i u m peremén számtalan b a r n a sörte v a n . 1 3 - 1 6 megközelítőleg függőlegesen lefutó b o r ­ dája n a g y , enyhén szögletes szemölcsökkel t a g o l t . A szemölcsök tövüknél f e j s z e alakúak 2 , 5 - 3 , 5 cm szélesek és 3 cm m a g a s a k . Areolái ovális alakúak, hozzávetőleg 6 mm hosszú­ a k és 3-mm szélesek, k e z d e t b e n sárgás-szürkés gyai)Júval borítottak, d e v i s z o n y l a g korán l e k o p a s z o d n a k . Később a z aeeolák barnák és ráncosak l e s z n e k a szem.clcs csúcsának alsó felén erősen besüllyednek a z e p i d e r m i s z b e . H a j l o t t erős tövisei, m e l y e k töv-tiknél m e g v a s t a g o d o t t a k , a növény t e s ­ tének körvonalát követik, számuk r e n d s z e r i n t ö t , e z e k közül az alsó elérheti a 4 5 mm hosszúságot, a z oldal-tövisek közül e g y pár 3 0 mm k ö r ü l i . E z e k e n kivül m é g néhány alárendelt, rövid 1 0 - 1 2 mm hosszú vékonyabb tövis fejlődhet a z a r e o l a felső részén. Középtövise n i n c s . Virága csőszerű, 9 5 - l l C m m hosszú és 7 0 mm széles, erősen i l l a t o s . Termése hosszúk&s 3 . 5 - 4 cm hosszú és 7 mm v a s t a g , felül rózsaszín, a l u l f e h é ­ r e s , tetején vlrágmaradvánnyal. M a g j a 1 , 7 - 2 mm hosszú 1 . 6 - 1 , 8 mm átmérőjű, sisakalakú, fényesfekete. Felületén mamillaria-szerü szemölcsök láthatóak. Lelőhelye: Brazília, M a t t o G r o s s o észak-keleti részén A q u i d a u r . a környékén 2 8 0 m magasságban. Gyűjtőszáma: HU 2 3 0 ,

D l a c o o a c t u a p a r a n a e n a l s BACKEBERG n . n . Első leírása, 1 1 1 . ismertetése a B a c k e b e r g " D I E CACTACEAE" I V . köt,ben j e l e n t meg, 1 9 6 0 - b a n , m a j d néhány s o r b a n a z 1 9 6 5 - b e n k i a d o t t "DAS KAKTEEN LEXIKON"-ában. H i v a t a l o s a n l e i r t diagnózis e d d i g tudomásom s z e r i n t nem j e l e n t meg erről a n ö v é n y r ő l , A l e x i k o n csupán a n n y i t említ a D. paranaensis-ről, h o g y k i s c e p n a l i u m a v a n kevés söntével, k b 2 0 b o r d á v a l , de a további ismertetések hiányosak. Élőhelyül a b r a z i l l a l S e r r a P a r a n a t 1 1 1 , attól északra eső terűletet jelöli meg, A B a c k e b e r g féle ismertetésnek e g y 0 . Voll-tól származó fotó v o l t a z a l a p j a . A p a r a n a i származás mem I g a z o l t e z l d e l g . További a d a t o t erről a fajról s e n k i sem k ö z ö l t , tehát a hiányos leírások következtSböl adódóan m i n d e d d i g n i n c s önálló fajként e l i s m e r v e . folyt.köv.

T ó t h László Szombathely

-

13b -

TAMULMÁNYUTON

Gyűjtő úton

Fotó: HUGÓ SCHLOSSER

1 9 7 6 . X I . 2 8 . A t e g n a p i forró n a p utén ma valódi " h o l l a n d i r e g g e l r e " , ködre ébredtünk, a m i i t t e b b e n a z időszEikbetn már n a g y o n ritkán f o r d u l elő. E n n e k ellenére útnak i n d u l ­ t u n k . Két óra elmultával ismét mélykék az ég, a köd eltünk. Tupambae után letérünk a 7 - e s útról A r e v a l o irányába, h o g y e z t a vidéket i s átkutassuk. Az első 2 0 km megtétele a l a t t két lelőhelyet i s átnézünk, d e minél közelebo kerülünk A r e v a l o h o z , annál kevésbé m u t a t ­ k o z i k a táj kaktusz-lelőhelynek. Éppenezért v i s s z a f o r d u l u n k ismét a 7 - e s út felé. S t . C l a r a d e O l i m a felé közeledve az út oldalánál haladó vasút mentén i g e n érdekes Fraileát t a ­ lálok, a m e l y Chatonál mégegyszer elém- tűnik. E z e n a vidéken e g y N o t o c a c t u s t i s találunk, a m e l y N. o r t h a c a n t u s n a k b i z o ­ n y u l , d e e z e k e n kivül cseűc Wigginsiákat találunk, m e g l e h e ­ tősen n a g y számban. Röviddel N i c o - P e r e z előtt ismét e g y haciendán töltjük a z éjszakát, a h o l i g e n barátságosan f o g a d n a k és g o n d o s k o d n a k rólunk. I t t még él a j e l l e g z e t e s vidéki vendégszeretet. A h a c l e n d a területe k a k t u s D k b a n i g e n g a z d a g . I t t i s talá­ l o k N o t o c a c t u s o k a t , m e l y e k e t c s a k a z irodalomból ism.erek. A " N o t a s S o b r e C a c t a c e a s " cimü könyvében C. O s t e n úgy em­ líti őket, m i n t e s e t l e g e s M a l a c o c a r p u s és N o t o e a c t u s mamm u l o s u s h i b r i d e k e t . M i v e l a z o n b a n e z e n a vidéken N. mamm u l u s u s egyáltalán nem f o r d u l elő és e z a k a k t u s z f a j e g y eléggé zárt területen é l , inkább e g y e d d i g nem i s m e r t , r é ­ g e b b i formának t a r t o m m i n t "természetes h i b r i d n e k " . E m e l l e t t szól e z e k n e k a növényeknek e z e n a területen való g y a k o r i előfordulása i s , v a l a m i n t a z a tény, hog>nagyon s o k elöregedett példánnyal i s találkoztam.

- 137 A számomra n a g y o n f o n t o s n a k tünS I 5 0 km-es körzet e g y r e j o b b a n közeledik, e g y e t l e n s z i k l a c s o p o r t o t sem tévszetek szem elöl, a m i g a feltételezett lelőhelyre nem érünk. T é r ­ d e n k ú s z v a , m i n d e n fücsoraót átvizsgálva, végre találunk néhány F r a i l e a p y g m a e a v a r . r u f i d a n t f m . p r o v . példányt. E z e k n e k a k i s növényeknek a vöröses töviseiből i t t , a t e r ­ mészetben n a g y o n k e v é s látszik. A t a l a j b a r n á s v ö r ö s , m e l y ­ b e n a z a l i g 1 cm-es növények s z i n t e elbújnak. E z e n a z élőhelyen a Fraileék e g y r e ritkábbá válnak, m e r t a n a g y kiterjedésű legelőn birkanyájak l e g e l n e k . Az e s ő ­ szegény Időszakban, a m i k o r a k e v é s fü e l f o g y a birkák m i n d e n t m e g e s z n e k , a m i t c s a k találnak, i g y természetesen a kevésbé tövises Fraileákat i s . Egy b i z o n y a z e m i i t e t t F r a i l e a pygma«a v . r u f i d a tenyészh e l y e i s a l i g 1 0 0 i ' - r e korlátozódik. A 1 2 0 - a s km-kőtől a k a k t u s z f l o r a t e l j e s e n megszűnik, a z e g y r e javuló úton három óra a l a t t e K r J U k M o n t a v l d a o t .

C e r r o de l a s Cűentos

Potó: HUGÓ SCHLOSSER

1976. X I I . 3. A m a i uticélunk P t m t a B a l l e n a , e z t a terűl e t e t a régi kaktuszgyűjtők valóságos kaktuszparadicsom­ n a k Írták l e . Ez a z o n b a n már a m u l t t é . P u n t a B a l l e n a egész területét felparcellázták, nyaralótelep l e t t b e l ő ­ l e , így csupán e g y e t l e n épltésmentes területen találunk a fák között és a l a t t néhány N o t o e a c t u s c o n c i n n u s t , N. s c o p a - t tabuiarist és o t t o n l s t - . A Puenta b a l o l d a ­ lát i g e n dúsan növő O p u n t i a a u r a n t l a c a - k zárják l e . V a l a ­ m i k o r i t t v o l t a z a terület, a h o l n a g y o n s o k W l g g i n s l a a r e c h a v a l e t a l és N o t o e a c t u s s c o p a f o r d u l t e l ő . Ma aár c s a k néhány k i s példány nő errefelé, és két-liárom. év m ú l v a e z e k I s eltűnnek m a j d .

- 138 Tovább u t a z u n k a L a g u n a d e l D i a r o h o z és közben még u r u g u a y i szemmel nézve i s csodálatosan szép C e r e u s o k k a l benőtt n é ­ hány száz «* - n y i területet látunk. Megállunk. Az i g e n sű­ rűn növő C e r e u s alacriportanús közé b e h a t o l n i a z o n b a n l e ­ h e t e t l e n , m i v e l m é g egyéb szúrós, bökős cserjék i s f e n y e ­ g e t n e k . Ez a vidék, m e l y i g e n s o k madár és más állat bú­ v ó h e l y e , szintén h a m a r o s a n megszűnik, m e r t i t t épül a t e n g e r p a r t i nyaralók Mekkája. U j u t a k , sőt og-y nagyméretű olajvezeték i s épül. A készülő olajvezeték m i a t t n e h e z e n t u d u n k tovább m.enni a L a g u n a d e l Sance f e l é . A l a g u n a p a r t ­ j a m e l l e t t elhúzódó h e g y e t ismét k í n l ó d v a , do mcgmásszuk. A h e g y o l d a l k ő g ö r g e t e g e s , h a t a l m a s , szúrós I l o c h t i a és egyéb gorom.ba tövisekkel borított b o k r o k k a l v a n t e l e . B i z o n y jó két óránkba t e l l e t t , a m i g felérünk a h e g y t e t e ­ jére. I t t i s taláJok N o t o e a c t u s s c o p a - t , és e g y o l y a n F r a i l e a - t , m e l y c s a k e z e n a magas fennsíkon tenyészik. Útközben a hagyományos balszerencsém sem h a g y o t t e l , e g y vaddarázsraj támadott meg, menekülnöm k e l l e t t . E;nnek e l l e ­ nére n a g y o n sokáig k e r e s t e m a N o t o e a c t u s s c o p a sárga tövi­ sű változatát - hiába. Sárga tövisű növényt i t t nem talál­ t a m , de e g y n a g y o n szép vörös tövisű példányt azért b e g y ű j ­ töttem. Miután hamarosEin besötétedett, a 1 2 - e s ú t o n h a l a d u n k San C a r l o s f e l é . 2 0 k m - r e l a helység után már koromsötét é j ­ s z a k a v a n , sátrat verünk az i'it m e l l e t t levő füves terüle­ t e n . H a j n a l i négy órakor földrengés szerű m o r a j ébreszt f e l h i r t e l e n , a sátorból k i u g c r v a rémülten látjuk, h o g y e g y végeláthatatlan m a r h a c s o r d a közeledik felénk. S z e r e n ­ csénkre a pásztorok o l y a n ügyesen terelték az állatokat, h o g y sátrunk épen m a r a d t . E l i n d u l t u n k . A 1 2 - e s útról a 3 7 - r e térünk á t , raely A i g u a ba v e z e t . Útközben néhány F r a i l e a - t , W i g g i n s i a - t és N o t o e a c t u s o t t o n i s - t találtunk. Az uticélunkat képező C e r r o d e T e n i e n t e n a g y csalódást j e l e n t e t t számunkra - t e l j e s e n leégett. Megyünk tovább P o r o r o f e l é , i t t m e g i n t találunk néhány ér­ d e k e s kinézésű F r a i l e a - t . Közben a z öreg F o r d k e z d i g e n gyanúsan köhécselni. Nem u t a z u n k tovább, igyekszünk e g y garázst, v a g y javítóműhelyt találni, és a legrövidebb ú t o n visszatérünk M o n t e v i d e o b a . 1 9 7 6 . X I I . 5 . K o c s i n k némi javítgatás u t á n ismét g u r u l . Elhatároztuk, h o g y a 6 - o s úton S a r a n d i d e l Y i - i g u t a z u n k . S a n c e és S t . L u c i a helységeken áthaladva k b 1 0 0 km után látjuk az első W i g g l n s i a - k a t de F r a i l e a - k a t nem találunk. A 1 0 6 - o s kilométert e l h a g y v a e g y szép s z i k l a c s o p o r t o t p i l ­ l a n t u n k meg, de hiába vizsgáltuk á t , k a k t u s z t nem találtunk. Ugyeuiez történik velünk 5 O k m - r e l távolabb i s . Ezért leté­ rünk a 6 - o s útról a z 5 6 - c s r a R e b o l e d o f e l é . K a k t u s z o k a t errefelé sera találunk. E z t a z eredménytelen utazás meg k e l l szakítani a z z a l a szomorú t a p a s z t a l a t t a l , h o g y e z e n a közép­ ső s z a k a s z o n már S a r a n d i d e l Y i - i g n i n c s e n e k k a k t u s z o k .

-

139

-

1 9 7 6 . X ] I . 8. Az indulás előtt néhány p e r c c e l k e l l e m e s meglepetésben VíUi részünk. M e g k a p t u k a már hónapok óta igért ú j k o c s i t . G y o r s átpakolás. Megújult bátorsággal kezdünk hozzá a t e r v e z e t t Észak-Uruguay-i felfedező u t u n k n a k . Az "í-os egyelőre k i t ű n ő , még a n a p i s e l b u j t néhány felhő­ g y e r e k mögé. R e g g e l 5 óra v a n . Floridán át Paso d e l o s T o r r o s felé h a l a d u n k , m a j d a R i o N e g r o n át C u r t i n a - Tacuarem.bo irányba vesszük az irányt. T a c u a r e m b o után rátérünk a 3 1 - e s ú t r a . 3 0 km-es utazás után megtaláljuk a z első N o t o ­ e a c t u s o t t o n i s - t . I t t n a g y o b b tömegben tenyésznek. A n n a k ellenére, h o g y a levegőben a szó s z o r o s értelmében k a k t u s z ­ s z a g t e r j e j i g , kénytelenek v a g y u n k a kutatást a b b a h a g y n i , m e r t m é g északabbra i s szeretnénk körülnézni. A 3 1 - e s ú t a l i g nevezhető útneik, inkább c s a k m e z e i d ü l ő , mély kátyúk­ k a l . Helyenként k i s e b b tónak beillő, vízzel t e l t gödrökkel tarkítva, m i n d i g örülnünk k e l l h a e g y i k e n - m.ásikon b a j nélkül átevickél a k o c s i n k . E z e n a vidéken n a g y o n szép N. mammulosus tenyészik, p i r o s tövisekkel. 8 0 km után meg­ találjuk a F r a i l e a S c h l . 7 5 - t i s , m e l y e k e t különös g o n d a a l szeretnénk tanulmányozni. Ez a F r a i l e a f a j lelőhelyén moha és fü között rejtőzik. S a j n o s virágzó példányt nem találtam és i g y c s a k részben t e l j e s e d e t t a z a kívánságom, h o g y élő­ helyén készítsek róluk felvételt. I g y természetesen a z élő­ h e l y kiterjedését i s c s a k hozzávetőlegesen t u d t a m meghatá­ r o z n i . Érdekes v o l t a n n a k a területnek a hőm.érsékleti a d o t t ­ sága i s , a föld f e l e t t 28 C - t mértem, a föld a l a t t 5 c m - r e 23 C-t. S a l t o irányába u t a z u n k tovább, m a j d letérünlt A r a p e y /termál l s f ü r d ő h e l y / felé. I t t éjszakázunk, sikerült négy s z e ­ mély számára szobát szereznünk. Rövid fürdés a kiváló me­ legvízben, a m i u t á n jólesett a ritkán látott jéghideg sör. Másnap r e g g e l körüljárjuk a fürdőlielyet és a folyó k ö r n y é ­ k é t . A lefolyó melegvíz kellős közepén e g y N o t o c a c l u s - t és néhány F r a i l e a - t fedezünk f e l , Rögtön megmérem i t t i s a hőmérsékletet, k i d e r ü l , h o g y a levegő hőm^érséklete 2 0 C a t a l a j p e d i g 2 3 C r e g g e l 8 órakor. I t t tel.át a t a l ^ hőmársékletét a melegvíz erősen befolyásolja. Ezután A r t i g a s felé megyünk tovább. A r a p a y után 3 0 k m - r d l e g y G y m n o c a l y c l u m o t találunk, m e l y n e k feltűnően k i c s i t e s t e v a n . Az i t t található G y i i i n o c a l y c l u m o k t e s t e m i n d e n e s e t b e n 3 cm. a l a t t v a n . B e l e n e n át e g y utrövidi téshez j u t u n k , m e l y a 3 0 - a s úthoz v e z e t , a l i o l h a m a r o s a n felfedezünk a F r a i l e a a s t e r o i d e s / c a s t a n e a / első példányait. E l e i n t e n a g y o n nehéz e z t a növényt megtalálni d e h a már hozzá­ s z o k o t t a szeműnk e h h e z a különleges n ö v é n y h e z , a k k o r nem n e h e z e b b meglátni, m i n t a többi Fraileát. I t t u t a l n i szeretnék a r r a , h o g y a F r a i l e a a s t e r o i d e a száz kilométer­ nél h o s s z a b b útvonalon h o n o s U r u g u a y - b a n , és i g y m a j d n e m a z o n o s példányszámban találhatóak, m i n t R i o Grandé do S u l - b a n . I g y a F r a i l e a a s t e r o i d e s honosságára vonatkozó a d a t i n k a t kiegészíthetjük, "élőhelyűk U r u g u a y és R i o Grandé do S u l " .

- 14ü U t u n k a t C u c h i l l a de l o s t r e s C e r r o s h o z f o l y t a t j u k , a h o l e g y p u r a i l a c s o p o r t b a tartozó F r a i l e a - t találunk. A r t i g a s o n át T r a n s q u e r a s irányába u t a z u n k tovább. A r t i ­ gas után ismét F r a i l e a a s t e r o i d e s r e és e g y másik e d d i g nem a z o n o s i t o t t F r a i l e a - r a b u k i c a n u n k , m e l y valószínűen a F r a i l e a o b s c u r a nom. p r o v . csopcrtjába t a r t o z i k . Az A r r o y o C a t a l a n C h i c o n éjszakázunk, másnap n a g y o n k o ­ rán i n d u l u n k tovább. U j a b b 3 0 km utár., n a g y o n félreeső h e l y e n ismét F r a i l e a a s t e r o i d e s lelőhelyre bujüctuitunk. E r r e a növényre e z e n a területen már nem számítottunk. Különösen érdekes példányokat sikerült beg-yü j tenünk , formájában, de töviseivel i s eltér az e d d i g i s m e r t F r a i l e a asteroides-ektől. Végül még megtaláltuk a N o t o e a c t u s m i n i ­ mus első lelőhelyét i s . E r r e a növényre a sárgás t e s t s z i n és a vörös tövisek a Jellemzők. Az egész növény a l i g 2 - 3 cm magas és m.indössze 1 cm átmérőjű. A N o t o e a c t u s b u i n i n g i i lelőlielyén p e d i g sikerült érett m a g o k a t i s begyüjtenünk, ami e b b e n a z időszakban r i t k e ság számba megy. Feltűrik, h o g y a N o t o e a c t u s b u i n i n g i l - n e k tulajdoniképpen c s a k két lelőhelye v a n , a m e l y e k e t e g y folyó választ e l egymástól. Az e g y i k folyóparton c s a k világos tövisű és világos arecláju példányok, a folyó túlsó partján c s a k i s sötét areoláju és tövisű növények tenyésznek. A sötótszlnü növények becrdáin.-ik száma i s több. Érdekes, h o g y a N. b u i n i n g i i leirói e z t a tényt nem e m i i t i k n e g . A magam részéről elsősorban o l y a n F r a i l e a után k u t a t t a m . , m e l y e k a N. b u i n i n g i i élőhelyén tenyészik. E g y r e m.élyebben h a t o l o k be a völgybe, d e e g y h e l y e n kénytelen a a g y o k a h e g y e t i s megmászni, m e r t a folyóparton levő u t a t e l ­ zárták. Hosszú vándorlás után különleges b a z a l t vidékre j u t a t t a m , m e l y e t e g y k i s p a t a k s z e l k e t t é . E p a t a k mentén néhány i g e n erős és szépen tövisezett N o t o e a c t u s m.amnulos u s - t találok, melyekről némi k i a g o t és néhány k i s e b b p é l ­ dányt begyűjtők. F r a i l e a - k a t a z n n b a n nem találok. I g y t e ­ hát a p a t a k mentén tovább h a l a d o k a hegyről lefelé és h i r ­ t e l e n néhány F r a i l e a mwmlával talá"!om sZ emben magamat.

T e l j e s e n szárazak e z e k a növény-maradványok, sziklarepedés­ b e n , s z i n t e m i n d e n humusz nélkül tengették életüket. Feltét e l e z e m i , h o g y a k e r e s e t t F r a i l e a - k a t találtam meg, i g y f e szitővassal megpróbálok néhányat k i s z a b a d i t i u i i a sziklák k ö z ü l , a m i c s a k n a g y neliézségek ái'án sikerült. E n n e k a F r a i l e a féleségnek i s i g e n szűk liatárok között l e h e t a z élőhelye. Legalábbis e z e n a területen a l i g találtam n é h á n % példányt. Legközelebbi uticélunk A s o l e r v i d é k e , m e l y e t d r . v a n V l i e t a kaktuszirodalomlian már ism.ertté t e t t . A l m a c e n b e n szállunk meg X a v i e r M a s o l e r ú r n á l , a k e d v e s Vendéglátó házigazdárktól k a p o t t naptárt az Íróasztalomon ői-zőm, m i n t utiemléket.

- 141 Utazásunkat S i e r r a de Auorán és T r a n s q u e r a s o n keresztül R i v e r a felé f o l y t a t j u k . Az éjszakát Riverán t u l a C u c h i l l a N e g r a előtt fekvő R e p r e s a b a n töltjük. E z t a környéket k a k t u s z o s szemmel mé^^, nem k u t a t t a l i át kellőképpen. M i n t emlí­ t e t t e m , engem elsősorban a F r a i l e a - k érdekelnek i g y e g y egésznapos t i ' i v á t tervezünk. H o g y e z m i t j e l e n t 3 0 C f o k o s hőméi-séklet m e l l e t t i z z a d v a , térden csúszva, arról j o b b neiji beszélni. De a z eredmény káprótol mindenért. Nag-yon szép és n a g y N o t o e a c t u s m a m m u l o s u s o k a t , N. a l l o s y p h o n o k a t , N. h e r t e r i k e t , N. o t t o n i s o k a t és nem utolsó s o r b a n F r a i l e a pumilákat sőt e n n e k a f a j n a k a f l a v i s p i n u s változatát i s sikerült b e gyüjtenünk. Közben e g y jéghideg p t t a k b a n i s nregfürdünk, a m i i g e n jólesett. I l y e n körülmények között esetenként e g y k a l a p n y i v l z i s megtenné, h a egyáltalán v í z h e z j u t - z e m b e r .

Motocaotua

apec.

/Hota 8 /

P o t ó : HUGÓ SCHLOÖSÜR

Miután m a j d n e m Braziliáhan v a g y u n k , átrándulunk R i o Grandé do S u l b a ebédelni. S a j n o s kutatásra, időhiány m i a t t már nem kerül s o r p e d i g a csábítás i g e n n a g y , R i t t e r e z e n a vidéken talá:ta a F r a i l e a p e r u m b i l i c a t a - t . De e z t e g y későbbi D é l A m e r i k a - i utama-a k e l l h a l a s z t e u i o r a .

•

Az 5 - ö s úton ism.ét dél felé h a l a d u n k , a z úttól b a l r a , e g y sziklás területen N o t o e a c t u s m e g a p o t a m i c u s - r a v a l a m i n t N. h e r t e r i i - r e és e g y n a g y o n világos N. o t t o n i s r a b u k k a n u n k . U g y a n i t t két t e l j e s e n fehér töviTsü F r a i l e a - t i s . Az éjszaka h i r t e l e n jön, g y o r s a n sátrat verünk a z A r r o y o T a c u a r e m b o m e l l e t t . Tábortüzet gyújtunk, hozzáiátunk v a c s o ránli megsütéséhez. Kivételeser szép k o r t megért m a r h a l e ­ h e t e t t , melyből a pecsenyénket próbáltuk sütögetni, m e r t e s t e 7 órától éjfélig p i r i t g a t t i i k , a m i g a végén ráfogtxik, h o g y m o s t már ehető.

- 142 R e g g e l B a j a d e Roja-nél e l h a g y j u k a z 5 - ö s u t a t és a z o l d a l t f e k v 5 h e g y e k közé f o r d l t j u k k o c s i n k a t . Útközben meg-meg állva portyázgatunk e g y k i c s i t , eközben t a l a j u n k e g y N o t o ­ e a c t u s m i n u n i u s - t n a g y o n szép fehér tövlselckel. E g y r e n e h e z e b b e n h a l a d u n k a vizmosásokkal, kőomlásokkal tarkított u t u n k o n . E g y i l y e n vízmosásnál Itipufogónk k ö z ­ vetlenül a motornál n a g y csörömpöléssel l e s z a k a d . A b o s z szúság p e r s z e i g e n n a g y , m e r t a h i b a kijavítása m i a t t v i s s z a k e l l mennünk a több m i n t száz k m - r e levő R i v e r a b a . Azután o t t a hibát órák a l a t t kijavítják és újra útnak i n d u l h a t u n k déli irányba. T a c u a r e m b o után meglátogatunk e g y haciendát, már c s a k azért i s , m e r t állítólag o t t N o t o e a c t u s újdonságok f o r d u l ­ n a k elé. A h a c l e n d a területe n a g y o n sziklás, l i e g y e s , n é ­ hány szakadék i s húzódik át r a j t a . Megérkezésünk utár t e ­ hát a z o n n a l a környék felkutatásához f o g o k . K e z d e t b e n c s a k néhány N o t o e a c t u s o t t o n i s - t , N. a r e c h a v a l e t i l - t találok. M á s n a p a távolabbi vidék átkutatásakor W i g g i n s i a - t és e g y szakadékban m i n t e g y négy méterre f e l e t t e m néhány rókavörös k a k t u s z t p i l l a n t o k meg. A sziklák a z éjszeika e s e t t esőtől v i z e s e k , csilszósak. Az utam.at kigyők, madárevő pókok k e r e s z t e z i k - m i n d e g y . Több m i n t e g y órai k e s e r v e s kínlódás után végre a k e z e m ­ b e n v a n néhány példány a számomra i s m e r e t l e n , gyönyörű növényekből. Kimerülten, p i s z k o s a n , d e e g y lottó főnyere­ ményt megütő ember boldogságával i n d u l o k hazafelé. A haciendán először e g y esővlzgyüjtőben megfürdök és c s a k azután m u t a t o m meg az " ú j " N o t o c a c t u s o k a t . Miután véletle­ nül még néhány F r a i l e a t i s találunk, szomorúan h a g y j u k e l k e d v e s vendéglátóinkat. B i z t o s v a g y o k b e n n e , h o g y e z a h a c l e n d a i l l . a hozzátartozó terület még r e j t e g e t néliány " k a k t u s z o s " meglepetést. U t u n k ezután A c h a r környékére v e z e t , a h o l szintén e g y F r a i ­ l e a f a j l e n n e található, m e l y e s e t l e g ez elkallódott F r . p u l c h e r r i m a l e h e t n e . A c h a r b a n a z o n b a n e g y felhőszaka­ dásba keveredünk, és i g y bármennyire f á j , b e k e l l fejeznürji a z I z g a l m a s kutatást. Két n a p múlva ismét magasba e m e l k e d i k v e l e m irány A m s t e r d a m .

a KLM 7 9 2 .

K.H.Prestlé V e g h e l N.Br. Hollandia

a sulcorebutiákról

-

143 -

S u l f u i - i ' b u i La u c l i a l l l l i a RAUSCIl Elsö leirás "SUCCULENTA" / i l o l l . / i 9 7 1 . 6 - szám. A növény t e s t e v i s z o n y l a g o s a n n a g y , átmérője elérlieti a 1 0 o m - t , magassága i s 6 <-m körül v a n . E p i d e r m i s z e f é m e s e n lilás szürkészöld. A bordák száma l e g f e l j e b b 2 0 , c s a v a r v o ­ n a l b a n f u t n a k l e , 1 5 mm hosszú, 1 cm magas púpokból tevőd­ n e k össze. Az areolák h o s s z a elérlieti a 1 2 mnc-t, lefelé k e s ­ kenyedő ékalalcúak, fehérgyapjúval f e d e t t e k . A széltövisek száma f i a t a l növénynél l 6 és l e g f e l j e b b h k ö zéptövise v a n . Idősebt-) k o r b a n a tövisek száma elérheti a 28-t. A tövisek 1 2 mm hosszúalc, szétterpeszkedök, enyhén h a j l o t t a k , aranysárga szinüek, a l a p j u k a z o n b a n barnás és megva s t a g o d o 1 1 . A virágok h o s s z a é s átmérője 3 , 5 cm, a virág csöve n a r a n c s ­ b a r n a , zöld p i k i v e l y e k k e l . A külső s z i r o m l e v e l e k borvörösek, barnás-zöldes h e g g y e l . A belső s z i r o m l e v e l e k sütét-borvörösek, rózsaszín ékkel. A porzószálak rózsaszínűek, a bibeszál sárga, hatágú bibével. E z t a f a j t a v i s z o n y l a g o s a n magas "púpjai" j e l l o m z i k és a megjelenési formájával i s erősen a Víeingartia-ra emlékeztet. Hazája: Bolívia, Cochambamba tartomány, Totorától / C h i m a c / tól (léire. D o n a l d szokásálioz i i i v e n i t t i s hozzátesz a n n y i t , h o g y " C a r a s c o " körzetében. Gyűjtőszáma: WR ' 1 6 5 . S u l c o r e ' . . u t l a o e n a n t h a RAUSCH v a r . E p i n a n z a R a u s c h a z ötödik gyüjtőutján 1 9 V 2 / 7 3 - b a n gyűjtötte b e . Először e g y s t e i n b a c h l i változatként e m l í t i , m a j d a k i a d o t t gyűjtőszám jegyzékén S. o e n a n t h a v a r . Epinanza-ként említi. Leiratlan faj. Gyűjtőszáma: WR 6 0 2 . S u l c o r e b u t i a p a m p a g r . i n d e n s i s RAUSCH Első leirás: KuaS 197'*5 - szám. Egyesével n ö v ő , szélesen gömbalakú növény. Magassága h cm. k ö r ü l i , átmérője elérheti a 7 c m - t . Világos szürkés-zöld, lilásan árnyalt e p i d e r m i s z e v a n . Spirális bordáinak száma 1 8 - 2 6 , e z e k 7 - 9 mm-es csomócskákból állnak. Az areolák barázdaszerűen besüllyedtek, ékalakúak, felül 2 mm széle­ sek, lefelé elkeskenyedőek, fehér szőr f e d i őket. 1 7 - 2 1 szél tövise v a n , m e l y e k 8 - 1 0 párban állnak, és e z e k közül a z e g y i k lefelé áll. A tövisek 6 - 1 0 mm hosszúak, a t e s t körül összefonódottak, szinűk v á l t o z ó , világos barná­ tól a sárgán át a fehérig m i n d e n színben előfordulhat. A középtövisek száma 1-től íj-ig t e r j e d h e t , 1 5 ram hosszúak, árszerüek, u g y a n c s a k változó szinüek. A virágok szélesek, k b 3 5 nm liosszúság m e l l e t t 4 , 5 - 5 cm hosszúak. A magház gömbölyű, a vlrágcső rövid, rózsaszínű, b a r i b a , v a g y zöldes p i k k e l y e k k e l , a s z i r o m l e v e l e k lándzsa /ritliábbíui á s ó / aleJcúak, rflzsaszlnüek, zöld középcsikkal. A belső s z i r o m ­ l e v e l e k ásóalakúak, sötétvörösek, v a g y biborszinüek.

- 144 A virág t o r k a rózsaszin. A virágcső egész belső oldaláról fehér, v a g y rózwaszin porzószálak nőnek, a bibeszál zöldes­ fehér, 6 fehér bibéje v a n . A termés szélesen golyószerü, 6 mm átmérőjű sárgás-rózsaszin, széles k o p a s z zöld p i k k e ­ l y e k k e l . A gyümölcs húsa fehéres-rózsaszin. A mag 1 , 5 mm hosszú és 1 mm átmérőjű f e k e t e . Élőhelye: Bolívia, Cochambamba tartomány. Totorától délre 2 7 0 0 m magasságban. A tövisek nagyarányú változékonysága a l i g t e s z i lehetővé, h o g y a z élőhelyen két e g y f o r m a növényt találjanak. D o n a l d f e l t é t e l e z i , h o g y a S. w e i n g a r t o i d e s RITTER nom. p r o v . /FR 9^^*/ nem .aás, m i n t e n n e k a növénynek a s z i n o n i ­ mája. S z e r i n t e a z élőhely i s V i l l a V i l l a 2 6 0 0 m magasságban.

Sulcorebutia

pojoensis

RAUSCH nom. p r o v .

W a l t e r R a u s c h által a h a t o d i k d e l g m é g l e i r a t l a n növény.

gyüjtőutján begyűjtött, e z i -

Gyűjtőszáma: ¥ R 6 7 1 .

Sulcorebutia

p o l y m o r p h a /CARDENAS/ BACKEBERG

Első leirása a KuaS 1 9 6 5 . évi 6 . számában H e b u t i a p o l y m o r p h a CARDENAS néven j e l e n t meg. Mélyen a t a l j b a n ülő, széles hangeralakú növény, erőser s a r j a d z i k , a z anyanövény / t a l a j f e l e t t i r é s z e / k b 1 cm ma­ gasságig és 'í cm átmérőig n ő . Az e p i d e r m i s z s z i n e szürkés, v a g y sötétzöld. Bordáinak száma 1 0 - 1 5 , e z e k fejszealakú k i s szeaülcaOkbfil kllamlL, m e l y e k k b 5 a n aaeasságúak.

Sulcorebutia

polyaorpna

Fotó: SALAMON TIBOR

- 1^5 Tojásdad areolái megközelítőleg 5 mm h o s s z t i a k , egymástól m i n t e g y 8 mm-re h e l y e z k e d n e k e l . Sörteszorü tövisei a z areolákon fásüszerUen l i o l y e z k e d n e k e l , t e s h e z simulóak, vékonyeüc 3 - 5 mm hosszi'ialc, szürkék, v a g y sötétbarnák, n é ­ hány felfelé álló tövise a z o n b a n elérheti a 2 c m - e t i s . Virága 3 cm hosszú és Iiozzávetőleg u g y a n i l y e n átmérőjű, a virágok s z i n e a magentn-vöröstő! a sötét narancssárgáig változhat, a vii'ág t o i - k a i ' o n d s z e r i n t nareincssárga, a virág­ s z i r m o k lándzsaalalcúalc. Ováriuma különféle szinü l e l i e t , a virágcsövén széles p i l c k e l y e k vannaJc. A porzószálak és a bibeszál, v a l a m i n t a z ötágú b i b e fehérek, ritkábban h a l ­ ványsárgák. Termése m i n t e g y 5 mm nagyságú, k c o k d o d . Élő­ h e l y e , Bolívia, Cochambaraba tartomány. A r a n i , T i r a q u e h e z 3 2 0 0 magasságban. Tipusnüvény a Herbárium C a r d e n a s i a n u m ban találliató. A leiró b o t a n i k u s o k s z e r i n t i g e n változé­ k o n y f a j , feltételezhetően a S. s t e i n b a c h l i e g y i k természe­ tes h i b r i d j e . Gyűjtőszámok: VfR 2 5 5 , V 3 1 6 .

SuIcorebutia pulchera

/CARDENAS/ ÜOUALD

S i n o n i m : R e b u t i a p u l c h e r a CARDENAS. Első leirás: CACT. SUCC. JOURN. /USA/ 1 9 7 1 . évi 1 . szám. Tetején b o l a p i t o t t golyóformájú, 2 , 5 - 3 cm magas, 4 - 4 , 5 cm átmérőjű világoszöld növény. 1 7 spirálformában c s a v a r o d o t t bordája 6 mm magas, és 5 mn széles k e r e k d e d púpokra t a g o l t . Az areoláli 5 mm-re v a n n a k egymástól, e g y e s e k , k b 5 mm n o s z szi'iak, kevés szürke szőrrel f e d e t t e k . A tövisek fésűsen r e n d e z e t t e k , a növény testéiiez s i m u l n a k , f i n o m sörte szerű­ éit 3 - 5 mm hosszúak. Szinűlc világosszürke, a z alapjuluiál feketék, és kissé mogvas t a g o d o t t a l i . A felső tövisek solUcal rövidebbek a z alsóiméi és szerteáilók. Sok virága v a n , m e l y e k a növény alsó részén nőnek k i . A v i ­ rágok tölcséralakúalc, 5 cm Iiosszúak, és k b 2 , 5 cm átmérő­ jűek. A magház 4 - 6 mm átmérőjű, golyóalakú, világszöld szí­ nű húsos pilüielyokkel f e d e t t . A virágcsöve n a g y o n hosszú, h a j l o t t , halvány rózsaszínű, 2 - 3 nmi-es p i l c k e l y e k boritjáJe. A külső s z i r o m l e v e l e k világos p i r o s a k , a l a p j u k o n fehéresek. A belső s z i r o m l e v e l e k lándzsaszerüen k i h e g y e z e t t e k , halvány m a g e n t a vörösek, m i n d e n sziromlevél kissé hullámos. A p o r ­ t o k o k a virágcső aljától a s z i r o m l e v e l e k illeszkedéséig meg­ találhatóak, a porzószálalc sötét vörösek, a p o r t o k o k sárgák. A bibeszál fehér, a négyágú b i b e világoszöld. E z t a szép növényt a z átlagosnál h o s s z a b b és hullámos szirmú virágai jellemzik. E. M e n e c c s találta meg először I 9 6 9 . Júniusában Bolíviában C h u q u l s a c a tartományban, a R i o Grandé és P r e s t o között 2 4 0 0 m magasságban. Gyűjtőszáma: WR 5 9 3 .

Sulcorebutia

pulchera

- 146 . v a r n . n o v . /sötét/

W a l t e r R a u s c h a z ötödik gyüjtőutján talált Sucre m e l l e t t e g y sötétvlrágú S. p u l c h e r a m e l y e z i d e i g nem l e t t h i v a t a l o s a n leírva. Gyűjtőszáma: WR 5 9 9 Sulcorebutia

rauschii

Chuqulsacában változatot,

FRANK

Ismertetése a KuaS I 9 6 9 . évi 1 2 . számában j e l e n t meg. Az első leírásban szereplő növény egyesével, néha c s o ­ p o r t o s a n n ö v ő , 1 , 5 cm. magas, 3 c m - i g terjedő átmérőjű, erős répagyökóren f e j l ő d ő , tetején köldökszerüen beliúzodó növény. E p i d e r m i s z e f e k e t é s , v a g y ibolyás zöld. A b o r ­ dák n a g y o n l a p o s k e r e k púpokból állnak, számuk elérheti a 1 6 - o t . Az areolák k b 2 mm hosszúak, kevés fehér gyapjú­ v a l f e d e t t e k . A széltövisek száma 1 1 - 1 2 , árformájúak, hosszúk 1 - 1 5 mm-ig, karomszerüen befelé görbültek és a növény testéhez l a p u l n a k , alapjuknál kissé m e g v a s t a g o d o t ­ t a k feketék, középtövise n i n c s . A virág 3 cm hosszú é s u g y a n i l y e n átmérőjű, sötétrózsaszinü. A virágtakaró világos sárgászöld, f e l j e b b p i s z k o s rózsaszínűbe átmenő. A külső s z i r o m l e v e l e k k e s k e n y e k , r o z s ­ dabarnák. A belső s z i r o m l e v e l e k lapátszerüen szélesek, sütétrózsaszinüek. A v i r & g t o r k a fehér. A porzószálak p i ­ r o s a k , a p o r t o t o k sárgák. A bibeszál és a b i b e f e h é r e s . A termés golyószerü, először zöld, m a j d éréskor barnáná válik, kisszámú h e g y e s p i k k e l y v e s z i k ö r ü l . A magok n a g y ­ sága k b 1 , 5 mm toJásalakúak, ferdén m e t s z e t t h i l u m m a l . A m a g h é j f i n o m a n szemölcsös, szürkés-barna. A tipusnövény hazája: Bolívia, C l i u q u i s a c a tartomány, Z u d a n e z m e l l e t t 2 7 0 0 m magasságban. Az első növény megtalálása óta k b h u s z l i e l y i változatot találtak, egészen világos epidermiszü, sárgatövisü formától a szürkészöldig. Ezenkívül több k u l t u r változata i s m e g j e ­ l e n t a n y u g a t i k e r e s k e d e l e m árjegyzékein, elnevezésük c s a k h e l y i jellegű. H i v a t a l o s leírásuk s e h o l s e m j e l e n t meg. Gyűjtőszáma: WR 2 8 9 .

Sulcorebutia

s e l n o l e m a VASQUEZ n o m . p r o v .

W a l t e r R a u s c h és R o b e r t o V a s q u e z gyüjtőútjaiaak leletéből származó növény. H i v a t a l o s leirása e z i d e i g m é g nem j e l e n t meg. A gyűjtés h e l y e : Bolívia, Cochambamba tartomány, Cochambamba város k ö r n y é k e . Gyűjtőszámok: V 5 5 4 , WR 2 5 4 / ? / , WR 6 l 2 . A WR 2 5 4 - e t e d d i g S. h o f f m a n n i a n a - n a k tartották.

Sulcorebutia

- 147 selnolnana var, nov. / A r a n l /

magenta

W a l t e r R a u s c h gyüjtőutján 1 9 6 8 - b a n begyűjtött növény B o l í ­ viából Cochambaraba tartomány székhelyének környékéről. E z t a növényt e d d i g a S. k r u g e r i i e g y i k változatának t a r ­ tották. Leirása e z i d e i g nem j e l e n t meg.

Sulcorebutia

singularis

RITTER

nom.prov.

F r e i d e r i c h R i t t e r talált rá Bolíviában, D o n a l d TariJaban. Gyűjtőszáma: FR ihz-).

Sulcorebutia

steinbachli

szerint

/WERUERMANN/ BACKEBERG

S i n o n i m : R e b u t i a s t e i n b a c h l i WERDERMANN. E z e n a n é v e n került l<'gelőször leírásra a N o t i z b l a t t e r d e s B o t a n i s c h e n G a r t e n s u n d Museums B e r l i n - b e n 1 9 3 1 - b e n . E z t a többször l e i r t növényt választotta B a c k e b e r g a z á l ­ t a l a felállított S u l c o r e b u t i a nemzetség tipusnövényéül. A m e n n y i v i t a v a n a S u l c o r c b u t a g e n u s létjogosultsága k ö ­ rül, legalább a i m y i t v i t a t k o z n a k a S. steinbachii-ról i s , legalábbis a m i a z élőhelyét é s a változatait i l l e t i . B a c k e b e r g a Lexikonában csupán a n n y i t i r , h o g y Bolívia Cochambamba tartomány, a közelebbi lelőhely i s m e r e t l e n , K a r l - I l o i n z B r i n k m a n n 1 9 7 6 - b a n k i a d o t t " S u l c o r e b u t i a " cimü könyve alapján Bolívia, Cochambamba tartomány, C h a p a r e megye C o l o m i környéke. R a u s c h m á r a z 1 9 6 3 - a s útján talált sárga virágú változatot. E z t a növényt U e b c l m a n n /svájci k a k t u s z k e r e s k e d ő / közlése alapján a " J a h r b u c h d e r C h i l e nas" 1 9 7 2 . évi számában a WR listán /WR 5 6 / S u l c o r e b u t i a s t e i n b a c h l i v a r . c o c h a m b a m b e n s i s n é v e n ismertették. W a l t e r R a u s c h következetesen a z 1 9 7 2 - e s listáján i s c s a k S. s t e i n b a c h l i néven e m l i t i , a z 5 6 - o s gyűjtőszámon begyűjtött n ö v é n y é t . Tény, h o g y a z e d d i g begyűjtött S. s t e l n b a c h i i változatok között v a n némi virágszin és tövisforma e l t é ­ rés, a z o n b a n n a g y részüknél k é r d é s , h o e v e z e k a k ü l ö n b ­ ségek elérik-o a v a r i e t a s megkülönböztető mértékét, v a g y csupán f o r m a különbségek? A S. s t e i n b a c h l i e r e d e t i leirás s z e r i n t erősen sarjadzó t e l e p e t alkotó n ö v é n y , közös f ő gyökérrel. T e s t e zöld, sötétzöld, bronzoszöld, a t e s t szí­ nét erősen befolyásolja a tartásmód i s . A bordái n e h c z p n különböztethetőek meg, számuk r e n d s z e r i n t 13, rombóidalakuú d u d o r o k r a b o m l o t t a l c , areolái i g e n k a r csúalc, ^ é r f i l c e t v i s e l r e k . Tövisei i g e n változatosak. F i a t a l kulturpéldánynál előfordulhat a tövisek t e l j e s h i ­ ánya i s , később m e g j e l e n n e k a széltövisek, m a j d a közép­ tövisek i s . A perem.tövisek száma 6 - 8 , szinűk bronzbarná­ tól a sötétvorösön át a feketéig változó, liosszúk 2 , 5 cm i s l e h e t . A középtövisek durvák, árszerüek, c s a k a z idő­ seb példányokon fejlődnek k i , k b 2 cm hosszúságualc, szinűk először sötétebb, később fehéresek l e s z n e k , d e a hegyűlc m i n d i g sötétebb m a r a d .

- 148 -

Sulcoroljutia steinbachiJ

Fotó: SALAMON TIBOR

A virág s z i n e skarlátvörös, m i n t e g y 3 , 5 om hosszú. Sem a termésre, sem a m a g r a n i n c s mogbizliató utalás. Gyűjtőszámok: WR 5 6 , K r 2 3 3 . A következőkben ismertetésre kerülő S. s t e i n b a c h l i változa­ t o k leirása túlnyomó részben hiányos, a legtöbbnél c s a k a gyűjtőszám, e s e t l e g e g y - e g y forgalombahozó katalógusá­ b a n találunk rá némi utajást.

Sulcorebutia steinbachli g r a c i l i o r BACKEBERG

/WERDERMANN/ BACKEBERG v a r ,

A növény fényeszöld, hasonló a S. s t e i n b a c h l i v a r . r o s i f l o r a valamint a S stoinbachli var. vlolaciflora-ra. Bár B a c k e b e r g a z 1 9 6 6 . Kakteen-lexikonában megemlíti, a z o n b a n sem a lelőhelyét, sem a virágát nem i s m e r t e . Valószínű n y o m d a h i b a folytán m é g a begyűjtő n e v e i s n e ­ v e s e n / K r a h l ? / került a köztudatba. E r e d e t i l e g KRAIIN gyűjtötte b e Bolíviában a. Cochambamba és C h a p a r e között húzódó út környékén 3 6 O O m magasságban. A virág s z i n e p i r o s , v a g y sárga. K r a h n e z e n a gyüjtőutján négy változatot talált. D o n a l d , bár értesüléseinek forrá­ s a l t nem n e v e z i meg, ismét m á s véleményen v a n a z élőhe­ l y e t illetően, s z e r i n t e e z t a növényt Bolívia Cochambamba tartományában Agulrre-nél 3 2 0 0 magasságban fedezték f e l . Gyűjtőszáma: WR 4 5 9 , K r 2 3 4 .

Sulcorebutia steinbachli h o r r i d a RAUSCH.

- 149 /WERDERMANN/ BACKEBERO v a r .

Elsö leírás: KuaS 1 9 7 3 - évi 9 . szám. Egyesével előforduló golyóalakú, 8 cm átmérőt i s elérő n ö ­ vény. Az e p i d e r m i s z s z i n e a sötétzöldtől a barnás ibolyás l g a fényviszonyoktól függően változó. A bordák száma 1 7 - i g t e r j e d h e t , e z e k 8 - 1 2 mm hosszú és 6 - 1 0 mm széles, d u r v a előreugró púpokra t a g o l t a k , spirálisan e l r e n d e z e t ­ t e k . Az areolák tojásdadok, v a g y hosszúkásak, k b 6 mm hosszúak, fehérgyapjasak. A szél- és középtövisek n e h e z e n különböztethetőek meg egymástól, számuk 1 3 - 1 4 . A tövisek csomókban elállók, árformájúak, kemények, szúrósak. Színük a sárgától vörösbarnán át a feketéig változóak, 1 - 2 cm hosszúak. A virág J5 mm hosszú és k b UO mm átmérőjű. A magház golyó­ formájú, a virágcső rózsaszin, széles lapátsBerü p i k k e ­ l y e k k e l f e d e t t . A külső s z i r o m l e v e l e k ibolyás-rózsaszinüe k , a hegyükön zöldesek. A belső s z i r o m l e v e l e k szélesek, sötét v a g y világosabb vörösek. A virág t o r k a széles tölcsérü sötétvörös. A porzószálak rózsaszínűek, a p o r t o k o k fehérek. A t e r m o s z a i zöldes, nyolcágú sárga bibéje v a n . A termés a z o n o s a c i p u s növényével, a mag a z o n b a n v a l a m i v e l n a g y o b b . Élőhelye, Bolívia, Cdchambamba tartomány, V a c a s m e l l e t t 3'(0 m magasságban. R a u s c h e n n e k a diagnózisnak alapján u t a l a z élőhely p o n t o s meghatározásának és e z z e l k a p e s o l a t b a n a z élőhely a d t a k l í ­ m a v i s z o n y o k p o n t o s meghatározásának fontosságára, i l l e t v e az élőhely befolyáséra a növények fejlődési irányáncik meg­ határozásában. Példaképpen a o g e m l i t i , h o g y e n n e k a növény­ n e k néhány példányán tövises terméseket f i g y e l t m-?g. Gyűjtőszáma: WH 2 5 9 , V 6 0 1 , KK 8 O 7 / ? /

Sulcorebutia BACKEBERG

steinbachli

/WERDERMAN/ BACKEBERG v a r ,

roslflora

Leírása m e g j e l e n t a "CACTUS" / F r a n c . / 1 9 6 4 . 8 O / 8 I . számá­ b a n . Testének s z i n e kékeszöld. Tövisei feketés-barnák, egyszinűek. Középbelyzetban 1 - 3 á l l , a z o l d a l tövisek 3 - 4 p á r b a n , rendezetlenül, fésüszerüen h e l y e z k e d n e k e l . Biborrózsaszin virága 3 cm hosszú és 4 cm átmérőjű. A v l ­ rágcső 1 , 5 cm hosszú, sápadt rózsaszin. Kisszámú porzószá­ l a rózsaszín, a bibeszál 2 cm, szintén rózsaszín. T e r m é s , mag, v a l a m i n t a z élőhely meghatározása hiányzik.

Sulcorebutia viulaciflora

steinbachli BACKEBERG

/WERDERMANN/ BACKEBERG v a r ,

Első leirása a f r a n c i a "CACTUS"-ban, 1 9 6 4 . 8 O / 8 I számban. Élénkzöld színű, tövisei feketés-barnák, a tövüknél vilá­ gosabbak.

Középhelyzetben 1-2 á l l , a z oldaltövisek hatá­ r o z o t t fésüf ormát m u t a t n a k . Virágai c s a k 2 , 3 cm hosszúalc és 2 , f i cm átmérőjűek, fénylő bíborvörösek. A virágcső n a ­ g y o n rövid, a l i g 5 mm hosszú, nagyszámú poizószála feliéres. A b i b e 1,6 cm hosszúságú. Több a d a t a növényről a z e r e d e t i leírásban sem találliató. A " v l o l a c i f l o r a " elnevezés magábcín i s c s a k n y o m d a h i b a f o l y ­ tán került köztudatba. Az e r e d e t i szövegben "vlolacifera" s z e r e p e l t . A következő S. s t e l n b a c h i i változatok l e i r a t l a n o k , d e nagyrészüket a k e r e s k e d e l e m már f o r g a l o m b a h o z t a .

S. s t e l n b a c h i i

v a r , n o v a WR

W a l t e r R a u s c h gyűjtötte

k^8/m

6 2 1 . "Vacaa f e i n "

/Arani

Cochambambában

S. s t e i b a c h i i v a r . K r 1 8 2 . W o l f g a n g K r a l m begyűjtéséből Cochambamba tartomány, S a n t a C r u z környékéről. Kisnövésű, erősbordázatu növény. Az E b n e r katalógusban S u l c o r e b u t i a s p e c . 865-ként s z e r e p e l .

S. s t e l n b a c h i i

f . KK 8 0 2 .

K a r e l K n i z e gyűjtötte D o l i v i a b a n T a r a t a környékén. K n i z e a z általa talált és véleménye s z e r i n t l e i r a t l a n S u l c o r e butiákat óvatos előrelátásból csupán "forma"-ként e m l i t i / e z t i s kérdőjellel/.

S. s t e i n b a c h l i Knize

f . KK 8 0 3 .

s z e r i n t erős répagyökerű növény. \

S.

steinbachli

f . KK 8 0 5 .

Holiviából, Tiraque-ből származó növény. S. s t e i n b a c h l i f . KK 8 O 6 . K n i z e ismertetése alapján e r r e a formára a r e n d e z e t t fésüszorű tövisek a Jellemzők.

S. s t e i n b a c h l i

f . KK 8 0 7 .

K n i z e utolsó gjüjtőútján begyűjtött növények közé a S. s t e i n b a c l - . i i v a r . horridára emlékeztet. folyt.köv.

Bartalis

tartozik Imre

-

151 -

(akfeen und ondere SJddaten

1 9 7 7 . n . évi 2 . szám W. R a u s c l i : R e b u t i a / A y l o s t e r a / h u a s l e n s i s R a u s c h . E J s 8 Jeirás. Maga B kistermetű, mindössze 3 0 mm átmérőjű növény e-léggé hétköznapi jelenség, de a z élérkpiros, dús virágzat i g e n szép. 1 s z i n c s fénykép. E. J a l m : A u s t r o c a c t u s p o t a g o n i c u s / W e b e r / B a c k e b e r g . Ritlcán látliató és n e h e z e n beszerezhető délargentinaJ n ö ­ vények. Rövid o s z l o p o k , sűrű b o z o n t o s tövisruliázattaJ , 5 - 6 cm átmérőjű, i g e n szép haJvány Icrém és rózsaszinben pompázó virágokkal. 1 színes f e l v é t e l ' B. P c t i c k l - R o t h ; A veszélyes gyckérnematodák. A szerző részletes r a j z o s ism.ertetőt nyújt a nálunk i s jólism.ert fonálférgekről, köztük a k a k t u s z a i n k a t Itárositó H e t e r o d e r a cacti-ról. Tanácsok; A földkeverék gőzölése, tartóedények, szerszápiolt, névtábláid fertőtlenítése és t i s z ­ tántartása. A megtámadott növény gyökérzetének m e l e g v i z e s kezelése / 3 5 °C 1 0 p e r c i g / A mematodák saját kártevésükön felül még vírusokat, gonitiákat és baktériumokat i s m a g u l c k a l h u r c o l n a k . 4 r a j z . F. KiShenbühl: M a m m i l l a r i a s i n i s t r o h a m a t a B o e d e k e r . Rövid Ismertető és tartási útmutatás é l ő h e l y ! begyűjtés a l a p ­ ján. 1 fénykép. E. K l e l n e r : S e n e c i o r o w l e y a n v s J a c o b s e n A S e n e c l o ~ h e r r e i a n u s és S e n e c i o l a d l c a n s - a l együtt "élő gyöngyfűzér" névtan i s m e r t érdekes s u c c u l e n s - e k . Kúszva és függesztve egyaránt jól tarthatók. T é l e n és t a v a s s z a l h o z ­ zák tartós, i l l a t o s virágjukat. 1 fénykép. KI,. W a g n e r : Paródia s p e c . - L a u 9 I 3 . F e n t i n"évon f o r g a l o m b a n lévő növény a Paródia c u l p l n e n s l a n e k szép változata. A t i p u s középtövisei vöröses-barnák, a L a u 9 1 3 - é sárgásbarna, sőt aranysárga. 1 fénykép. M. C a p p o n i : G y i n n o c a l y c i u m v a l n i c e k i a n i u n J a j o . Rövid ismertető leirás ápolási útmutatóval és a virágzó n ö ­ vény szép fényképével. 1 fénykép.

1973-

évi 3 , szén!

-

152 -

J* T l i e u j i i s s e n ; E r i o c e r c u s s p i n o s i ssimvts B i i i n Bred, spec, nov Elsö leirása a m i n t e g y 1 ra magas, 5 - 6 cm átmérőjű növénynek. Sürü üvegszerü tövisei és ? cm n a g y s á g ú , tölcséraiaku fehér virága v a n . 1 fénykép és számos tövis - m.ag - és virágszer­ kezeti rajz. W. R a u s c h : R e b u t i a f a b r i s i i R a u s c h s p . n o \ . és v a r . a u r e i f l o ­ r a var. nov. Elsö leirás. 1 0 0 fős c s c p c r t o k b a n éJö, sárgás-feliér tövisű, p i r o s virágú növéry. Változatának virágja k i s e b b és sárga­ színű. Leirás előtti i d e i g l e n e s nevük R e b u t i a p r o l i f e r a R a u s c h n . n . v o l t . 2 fénykép. F; Krahenbühl: Neobv.xbaumia e u p i o r b i o i d e s Hau. I g e n m u t a t ó s , könnyen virágzó c s z l o p k r k t u s z . A szerzőnél 9 0 cm-es példány már virágzott. Hátránya, h o g y g y o r s a n r ő , e z e n a z o n b a n visszavágással és ujragyükerettetéssel segíteni l e h e t . 2 fénykép.

KAKTEEN SUKKULENTEN

1976.

évi 2 . füzet

R. H a u n : N o t o e a c t u s m . u e l l e r - m e l c h e i ' s i i F r i c Backebeig. v . g r a c l l i s p l n u s K r a l n z . Ismertetés e g y virágzó példáhy fényképével. A. F. I l ; _ B u l n i n g : +_ K a k t u s z p a r a d i c s o m o k Brazi;.iában. I g e n ~ ' ? r d e k e s v i d ^ k a D i a m a n t i n a környéke M i n a s G e r a i s állam­ b a n . I t t találhatók u g y a n i s az U c b e l m a n n i a - k , P s e u d o p i . l o c e r e u s - o k , D i s c o c a c t u s - o k . R i t k a G e r e u s - o k és a M e l o c a c t u s grisoleoviridis. A felsorolt " a j o k a t e r e d e t i helyszíni felvételek i s bemutatják. W. és H. Rauh: B a j a C a l i f o r n i a k a k t u s z a i és s z u k k u l e n s e i . E két~fejezetből álló folytatásos közlemény elsö része a félsziget füldiajzi és éghajlati v i s z o n y a i v a l f o g l a l k o z i k . A második rész a növényvilág ismertetését t a i t a l m a z z a . 4 . fénykép. E. K n o r i ' : Gymaiocalyciimi m i h a n o v l c h i i / F r i c Gvierke/Br. R. "Rubrum"- A szerző b e m u t a t e g y 8 x 7 cm n a g y s á g T J , szép szinü virágzó példányt. 1 színes fénykép. Weskamp: Az

L-Parodia-k

A peremtövisek széria és elhelyezkedése, v a l a m i n t a virág­ tölcsér p i k k e l y e z e t tsége alapján két form.akör állítható f e l : u.m. a Paródia m i c r o s p c r m . a és a P. c a t a m a r c e n i s . A számozott L a u P a r o d i a - k e z e k valamelyikébe besorolhatók. 1 fénykép.

1970.

153 -

évi 3 . füzet

E. H O I - Z O K : L o b i v i a a g u i l a r i V a s q u e z . B c l J v l a nagy teimetü beé:yl k a k t u s z a . L a r i t o t t gömb 1 7 cm átmérővel, a magassága 9 cm. Kármlnvörös 8 , 5 cm n a g y virá­ g a i e g y n a p i g virítanak. 1 színes f é n y k é p , 4 r a j z . W. és I I . Raui:: U a j a C a l i f o r n i a k a k t u s z a i és s z u k k u l e n s e i . E második folytatás J. f e j e z e t e maghatáiozza Alsó-CalIforn i a növén\-földrajzl helyzetét, k. f e j e z e t általában a f é l ­ s z i g e t k a k t u s z és s z u k J i u l e n s vegetációjával és kisérőnövényzettel f o g l a l k o z i k . 1 térképvázlat és 1 2 fénykép. G. S c h a f e r : A N o t o c a c t u s - o k megtermékenyülséről. A szerző a z öntermékenyitő illetőleg önsteril Notocactus­ o k a t vizsgálja összefüggésben a z z a l , h o g y a vizsgált f a j porzói ingerelhetők-e /érintésre összerázódna!./. K. lícrzberg: K a k t u s z o k Guatemalában. Az ország éghajlatának leirása után a szerző b e m u t a t j a a M e l o c a c t u s m a x o n i i - t és röviden vázolja a lelőhelyl v i s z o ­ nyokat . Hj^Zimmermann ; Keresztezések Ci.amaeocereus s i I v e s t r i 1 - v e l . Életképes ^ s szépvirágu 1 y b r i d e k elsősorban L o b i v i a és Pseudolobiviával való keresztezésből várhatók. Az összepcrzásokból s o k coirázóképtelen mag és k l o r o f i Ihiányos magrmc k e l e t k e z e t t . 1 fénykép 1976.

évi í). füzet

W. és I I . Ratil : B a j a C a l i f o r n i a k a k t u s z a i és s z u k k u l e n s e i . A h a r m a d i k folytatás i s m e r t e t i a z útközben talált k a k t u s z o ­ k a t és s z u k k u l e j i s e K e t , köztük néhány szép z^ltkaságot. 9 fénykép. F; Künmiq 1: A koppenhágai E g y e t e m i B o t a n i k u s K e r t s z u l d c u l e n s gyüjteménye. A 6 m széles és 'lO m hosszú üvegházban tekinté­ l y e s nagyság-u öreg k a k t u s z o k és s z u k k u l e n s e k élnek., köztük számos ritkaság. 5 fénykép. Kemenes Ernő

FEIHÍVÁS/ Szakkörünk a szokásos évi MAGAKCICJÁT a jövő évben i s meg­ r e n d e z i , kérjiUí k e d v e s gyüj ti-társai n k a t , h o g y lehetőségeik­ h e z mérten me.gadoniányaildcal támogassál rkciónkat.

-

ZÓLYOMI BARÁTAINK

154 -

KÖZÖTT

M e n n y i s z i v e t melegítő g o n d o l a t fér e l e g y k i s levélkében. A nyér közepén vératlanul k a p t u n k e g y pársoros l e v e t t J u r a J L a b a n c barátiulktól Zólyomból , m e l y b e n s z e r e t e t t e l meghívja Szakkörünket a h e l y i szakkör s z e p t e m b e r 2 - á n nyiló k a k t u s z kiállítására. Több éves baráti k a p c s o l a t u n k során már 1 9 7 5 - b e n voít a l k a l mt«ik zólyomi gyüj tő társaink vendégszeretetét míígismerni. A rault évben p e d i g ők tisztelték meg látogatásukkal k i á l l i tás n k a t . R c v i u megbeszélés után úgy döntöttünk, h o g y s z e p t e m b e r 3-án t i z e n - t i z e n k e t t e n meglátogatjuk Zólyomét, a kiállítást. Az első elképzelésünk, h o g y közvetlen autóbusszal menjünk, s a j n o s a Volán Vállalat felületes szervezési készsége m i a t t dugába dőlt. U g y a n i s a z e g y hónappal előbb előjegyeztetett j e g y e k e t a z indulás előtt két héttel c s a k részben tudták v o l ­ na biztosítani. I g y kénytelenek v o l t x a n k v o n a t t a l u t a z n i . Teliát s z e p t a m b e r 3-án a B u d a p e s t - F t l e k / F i l a k o v ó / között k ö z ­ lekedő g y a r s v o n a t néhány i z g a t o t t k a k t u s z o s s a l gördült k l a K e l e t i pályaudrarról. H a t v a n után feltűnnek a M á t r a kéklő n y ú l v á n y a i . Salgótarján­ nál elérjük a K a r a n c s c t . Az e g y r e magasodó h e g y e k között v o ­ n a l u n k e d d i g i fürge mozgása lasubbá válik. Szusszanásnyi idő­ r e megállunk - Somoskőújfalu. Rövid útlevél vizsgálat, mozd o n y c o e r a és p e r c e k e n belül már Szlovákiában füttyent a p i ­ r o s d i e s e l m o z d o n y u n k . Jobbiól a C s e r e s / A j n á c s k ő / h e g y e i üdvözölnek, balról a K a r a n c s 7 2 9 m t e t e j e i n t utánunk. Kéxeledünk F ü l e k h e z , e g y k a n y a r után feltűnik a füleki vár r o m j a . E z t a s o k történelmi v i h a r t látó váracskát o l y s o k a n birtokolták, h o g y felsorolásuk m a j d n e m l e h e t e t l e n . Az a v a r k o r ­ tól, sőt m é g a z előtrőJ i s kerültek elő l e l e t e k a vár környé­ kéről. Az első Írásos emlék 12Íi6-ból I V . Béla királyunk a vár elkobzását elrendelő l e v e l e / a vár gazdáját Fulkó l o v a g o t h a ­ mispénz verésért fcgták p ö r b e . / A néma kövek s o k a t mesélhetné­ n e k Csák M á t é r ő l , a huszitákról, Thököly I m r é r ő l , a k i t a török szultán nevében i t t kiáltották k i magyarország királyának l 6 8 2 - b e n . És éppen Thököly I m r e v o l t a z a k i még e b b e n a z év­ b e n a császári c s a p a t o k k a l f o l y t a t o t t h a r c a i során f e l r o b b a n t a t t a a várat. De v o n a t u n k f u t tovább, a iágy hullámú l o s o n c i medencében n i n c s időnk e távoli m u l t emlékein ábrándozni. A s z e p t e m b e r i napsugár már L c s o n c / L u í e n e c / távoli képét r a g y o g j a b e .

Éppencsak e g y pillantásnyi időt e n g e d v e a z Y b l M i k l ó s által t e r v e e e t t refcrniátus t e m p l o m r a . L a s s a n összezárul a l o s c n c z i lankás, v o n a t u n k i s k e z d m e g c s e n d e s e d n i . J o b b r a a Szlovák­ érchegységhez tartozó Ve p o r v o n u l a t , b a l r a a K c r p o n a i heg-ység mellettünk a k i s Kriván p a t a k ugrál köveJtről-kövekre. L c s o n c után v a g j t i z kilóméterre Patakalján / P c d r f ? a n y / a h e g y o l d a l o n a szecessziós s t i l u s u Forgách kastély r a g a d j a meg a figycjműn­ ket. S z u s z o g v a ér f e l v o n a t u n k több alagút elhagyása után u t u n k l e g m a g a s a b b pcntjára Divényorosziba /PodkriváA/. 5 1 0 m-re vagyunk a t e n g e r s z i n t , f e l e t t /Budapesten a legmagasabb perit a Jánoshegy 5 2 8 m/ A h e g y o l d a l a k b a n szétszóródott házak, irtvány f a l u k tűnnek a szemünkbe. Távolban a P o l y a n a / P o l a n a / l'(60 m magas csúcsa kéklik. M a j d mellénk szegődik e g y k e d v e s k i s p a t a k a S z a l a t n a / S l a t i n a / és velünk együtt i g y e k s z i k Zólyom felé. A k e r e k e k már váltókon c s a t t o g n a l t , h a t a l m a s gyártelep a "Buíina" Szlovákia l e g n a g y o b b f a i p e r i üzeme m e l l e t t h a l a d u n k e l , e z már- a Zólyom. Végre m e g p i l l a n t j u k n zólvonH vér kocsinké."! párkánvzatát. MegérkeztürJi.

A Zólyomi vár

Fotó: BORCS JÓZSEF

Az állomáson mosolygó a r c c a l vár k e d v e s jóbarátunk J u r a J L a b a n c erdőmérnök a B o r c v a h o r a i Arborétum vezetője. Először a kiállitás helyére a B o r o v a h o r a i Arborétumba me­ gyünk. M i v e l k e d v e s vendéglátóink gépkocsikkal vártak, p e r ­ c e k e n belül f e n n t v a g y u n k a z Arborétumban. Rövid körülnézés után/már a m e n n y i r e eg-y kaktuszosnál rövidnek l e h e t n e v e z n i e g y kiállítás megtekintését/ megegyezünk, h o g y k i k m a r a d n a k az Arborétum vendég szobájában és k i k m e r j i e k a l e f o g l a l t szál lásra Kovácsfalvára / K c W a f o v a / . Ezután elkezdtünk ism.erki-dni a várossal n o meg a SzlCiák hcnyhával .

- 15Ó A városról köteteket l e h e t n e m e s é l n i . A népvándorlás k o r a óta l a k o t t terület. Kelták,^ótok, a v a r o k és még k i t u d j a hány n é p f o r d u l t meg i t t . Anonynajs feljegyzései s z e r i n t még B o r s vezér építette a z elsö várat a Garam / H r o n / és a S z a l a t n a p a t a k torkolatánál. A m a i vár építése I . / n a g y / L a j o s király nevéhez fűződik. Az 1 3 0 0 - a s évek közepén kezdték e l építeni k o r a i gótikus stílusban. I . L a j o s a várat leányának Máriának a d t a Z s i g m o n d d a l a későbbi m a g y a r királlyal történő eljegyzé­ sekor / 1 3 8 2 / . A vár sürün cserélődő gazdái a m i n d e n k o r i építészeti d i v a t n a k megfelelően építették tovább. I g y a z e m e l e t i rész b a r o k k e l e m e i t a párkányzat reneszánsz kőesipkéi t e s z i k megkapóan széppé. Többször v o l t királyok k e d v e l t l a k ó , vadász h e l y e . B e t h l e n Gábor i d e j e a l a t t a m a g y a r királyi koronát i s ő r i z ­ ték i t t e g y k i s i d e i g . A zólyomi várban született a m a g y a r reneszánsz n a g y költője B a l a s s i Bálint i s . Utolsó gazdái az Esterházyak v o l t a k , a k i k még a rault században visszadták az államnak. A háború v i h a r a a várat i s erősen megrongálta. 1 9 6 6 - b a n a Szlovák állam lielyreállitatta, azóta a Szlovák N e m z e t i Múzeum képzőművészeti k i n c s e i t őrz^k b e n n e , do e r ­ dészeti és néprajzi gyűjteménye i s jelentős. A város-nézést a főtéren a Szlovák N e m z e t i felkelés /námestlo SNP/ terén kezdtük e l . A hősök emlékművét a parképítés remeke v e s z i k ö r ü l . Többezer E c h e v e r i a v a l s z e g e t t virágágyások, megállásra kényszerítik a növénykedvelő e m b e r t . A tér k ö z e ­ pén az 1 3 8 1 - 9 0 - b e n épült k o r a i gótikus indítású, reneszánszba átépített s z e n t Erzsébet t e m p l o m néma büszkeséggel f i g y e l m e z ­ t e t a város s o k érszázados múltjára. Az Erdészeti és F a i p a r i Főiskola m o d e r n épülete a város k e r t e s házai között, p e d i g a j e l e n k o r f r i s s szellemét su
A íiziovak Nem"zeti Felkelés több e z e r

Echeveriaval.

t e r e / n a m e s t i e SNP./

vlrágazőnyege

Fotó: BOROS JÓZSEF

- 157 L a s s a n befezzük a z első városnéző sétánkat. Ismét az Arboré­ tumban találkozunk k e d v e s barátalnkkkal. I t t e g y rövid k i s előadás keretében b e m u t a t j u k magyarországot és néhány k a k t u s z gyűjteményt. E g y k i c s i t fáradtan, de s o k u j élmánnyel g a z d a ­ g a b b a n térünk pihenőre. Távolban s e j t e l m e s e n f e l c s i l l a n n a k Besztercebánya /Banská B i s t r i c a / f é n y e i , s e g y leszálló r e ­ pülőgép m o r a j a r i n g a t álomba. R e g g e l korén a z Arborétum fenyőgyüjteményében gyönyörködve várjuk a Kovácsfalván megszálló utitársaJJikat, m a j d együtt ismét a kiállítást a zólyomi gyűjtők növényeit vesszük s o r r a . A zólyomi Szakkör a l i g öt éves. A gyűjtemények i s f i a t a l o k , de meglepően szépek. A rendezés mintaszerű. Az előtérben régi k a k t u s z r a j z o k , a z üvegházban először az Arborétum növényeivel találkozunk, n a g y o n szép Mamillária-k A s t r o p h y t u m - o k m e l l e t t szépen fejlődő pozsgás gyűjtemény i s k e z d k i a l a k u l n i . Különösen m e g r a g a d t a a f i g y e l m e t a nálunk ritkán látható K a l o n c h o e b e h a r e n s i s h a t a l m a s n a k mondható p é l ­ dánya. Struhárova Mónika Astroplytum capricorne-ja, Mamiilar i a - i I n g . S t a n i s l a v B r n a G y n i n o c a l y c i u m szakgyüjteménye, d e B r a s i l i c a c t u s a i , A s t r o p h y t u r a a i , E r i o c a c t u s a i i s n a g y növény szeretetről t a n v i s k o d n a k . D r . Göllner Villám F e r o c a c t u s a - i , O r e o c e r e u s a - i E c h i n o f o s s u l o c a c t u s a i e g y érdekes tartásmód­ ról, "beszéltek".

Kaioncnoe

beharenaia

Fotó: BOROS j O Z S E F

- 158 A késSbblek s o r & n v o l t aíknliminJi e z t közelebbről i s tejmlmén y o z g a t n i . K a J a u z Jenő baráturlc r.övéryeiről méi' m e s s z i rő] lát­ s z i k , h o g y e g y régi gyiijtő féltve őrzött drágaségai, S u l e o r e butiák, E c h i n o c a c t u s c k , Lophophorál; m e l l e t t szép c r l statélJcal találkoztunk. M a s t e n o v a Anna mérnöloiő Paródiái, E c h i n o f ossiü oc a c t u s a i m e l l e t t sem l e h e t e t t egykönnyen e l m e n r . i . M i n t aho­ g y a n J e l o k J a n N o t o e a c t u s a i , M a m i i láriái sem engedték közönibösen tovább a z e m b e r t . S a j n o s m i n d a h u s z kiállítót külön értékelni, f e l s o r o l n i h e l y ­ hiányában nem áll módunkban. De e z egyszerűen l e h e t e t l e n i s , h i s z e n m i n d e n kiállító a l e g s z e b b növényeit m u t a t t a be s e g y i k s z e b b v o l t m i n t a másik. A kiállítás megtekintése után n a g y o n k e d v e s meglepetésként vendéglátóink e l v i t t e k d r . Göllner Villám gyűjteményének megtekintésére H r i n o v a r a / H e r e n c s a l j a / . A n e g y e k által összos z o i i t o t t völgyben a Vízmüvek e g y i k összekötő folyósójának tetején s z a b a d o n t a r t j a növényeit d r . Göllner. Csupán Í tartó­ s a b b esőzések Idejére védi őket e g y fólia sátoiial. Földkeverék h e l y e t t téglaörleméryt használ. A tápanyag után­ pótlást különböző tápsók keverékével o l d j a meg. A növények s z i ­ n e , tövisezettsége m i n d e n elképzelést felülmúlt. A gyűjtemény látogatás után még e g y csodálatos élményben v o l t részünk, k e d v e s vendéglátóirlk f e l v i t t e * Szlovákia e g y i k l e g ­ s z e b b védett területére a Polyanára. Az Alsópolyana / P c d p c i i a n a / 1 3 6 O m-es csúcsáiói gyönyörködtünk a z elénk táruló kép­ ben. Visszatérve Zólyomba a várat 1 1 1 . a Mxizeum kiállításét tekintettük meg. M a j d ismét a Szlovák k o n y h a i z e i v e l i s ­ merkedünk. Késő délután érünk v i s s z a a z Arborétumba, d e bármilyen fáradtak v a g y u n k , azért még körülnézünk a z Arborétum e g y i k büszkeségáltaii a R c s a r i u m b a n . Több h o l d n y i területen a rózsák csábító i l l a t o t l e l i e l v e m o s o l y o g n a k ránk. Következő n a p i u i k e g y k i s szomorúsággal tölt e l . Búcsúzunk. M é g e g y s z e r körülnézünk a városban, g o n d o l a t b a n úgy k ö s z ö ­ n ü n k e l a z öreg h á z a k t ó l , a v á r t ó l , a N e m z e t i F e l s z a b a d u ­ lás terének virágszőnyegétöl, a m e g i s m e r t tájtól "mielőbbi viszont-Iátásra"E g y pillantás a város f e l e t t emelkedő B o r o v a h e g y r e és elköszönünk barátainktól, J u r a j L a b a n c t ó l , szíves h á z i g a z ­ dánktól. Elvállásunk k i s s é nyomasztó hangulatát c s a k a z a ramény t e s z i könnyebbé, h o g y a jövő évi kiállításunkon v i s z o n t ­ látjuk egymást B u d a p e s t e n . - b -

- 159 MARCEL KR0EN1,EIN ú r t ó l , a Monté C a r l o i JARDIN EXOTIQUE i g a z ­ gatójától k a p o t t k e d v e s hangú levélből értesültünk, h o g y a F i - a n c i a gyü j tötársaink n i e g a l a l ; i t o t tál: Egyesületültet.

ASSOCIATION FRANCOPHONE DES AMATEURS DE PLANTES SUCCULENTES (A.F.A.P.S.) néven Célkitűzéseik között s z e r e p e l többek között e g y évente négy­ s z e r megjelenő képeslap beindítása, m e l y b e n a k a k t i i s z o k k a l k a r ^ c s o l a t o s h i r e k e n kivül h i r t a d n a k a világ egyéb s z a k m a i eseményeiről i s . De e z e n túlmenően magcsere-akciót, sőt a k a k t u s z o k élőhelyének felkeresését i s t e r v e z i k . Szakkörünk tagságának nevében s o k s i k e r t és eredményes niurJcát kívánva reméljük, h o g y a z e d d i g i jóbaráti k a p c s o l a t a i n k tovább bővülnek.

1977.

szepteniber

26-án

A jövő évi kiállításunk a "KONDÉR ISTVÁN" vándordíj kiírá­ sának részleteit beszéltük meg. Az előzetes t e r v s z e r i n t kiállításunkon szeretnénl< b e m u t a t n i - részben szabadtéri rendezésben a különböző tartásmódokat.

A zólyomi Szakkör által r e n d e z e t t kaktuszkiállitásról, Zólyomról készült képeket m u t a t t u k b e .

KILLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVE.S GYÜJTÖTÁRSUNKNAK! A VEZETŐSÉG

CSILI

MEGHiVA A

-

160 -

KAKTUS2KEDVEL0 SZAKKÖRE

1978

6-14.

Máj

RENDEZI AZ V.

Budapesti KAKTUSZ MELÍIUS

KIÁLLÍTÁSÁT

MllJJÜN li,AlilfAj{ KAKTUSZKJiDVKLO

SZAKKÖRT,

BGÍKKl O / Ü J T Ű T SZKRKTETTKL LKüHl•/UI«K vezetőség TARTALOldJEGYZLK -

INHALTSVÜRZBICiOIIS.

122.- o l d .

Llészároe Zoltán: Újdonságok a k u b a i V e l o c a c t u s - f a j o k ÍBmeretéDen Kubas neue K e l o c a c t u s - A r t e n u n d derén flestirainuntí.

129.- o l d .

Tóth László;

Jiecocactus

136.- o l d .

K.H.

Tanulmányúton U r u g u a y b a n Auf S t u d l a u r e i s e duroh Uruguay. l l . X a i l e .

143.- o l d .

3artali8

151.- o l d .

Prestlé:

Imre:

A

P P K I ? ? .

Sulcorebutiákról

áajfeöazemle Literaturbeepreohungen

Kenienes Ernő:

154.- o l d .

ozakköri h i r e k . t«acbrichten a u s u n s e r e m i'achkreie. Szvrkesztb

Bizottsági

M é s z & r o s Zoltán Kemenea E m Ö Szupp Oéza

Sserkeszlelte:

BrtrtAlis

LsktoMltA;

Mészáros

Zoltán

A XX.kerüteU M ű v e l ő d é s i Otthonok Igazgatósága Bp.XX. 1725 B u d a p e s t P L 7 3 .

Kiadja:

Felelött

Inire

l(iadó:

"Csili"

Fábián

Zoltán

77/93

iga^^gatö